ANNALES XXXV.
HIST.-NAT.
MUSEI PARS
NATIONALIS
ZOOLOGICA.
HUNGARICI.
1942
E I N E E I N F A C H E NEUE S A M M E L M E T H O D E Z U M S A M M E L N VON MOOSBEWOHNENDEN KLEINARTHROPODEN. Von
J. v. SZENT-IVÁNY (Budapest). (Mit 2 Textabbildungen.)
Die gebräuchlichste und genaueste Methode zum Einsammeln der Kleinarthropoden aus den auf Baumstämmen wachsenden Moospolstern besteht darin, die Moosschichten vom Stamme abzusondern, i n Leinwandsäcken heimzutragen und ihre Fauna mittels eines elektrischen oder Trocken-Leseapparates auszulesen. Doch ist diese Methode nicht immer durchführbar, da ès oft ausgeschlossen erscheint auf mehrtägige Sammeltouren Ausleseapparate mitzuschleppen, besonders dann, wenn man nur einen Rucksack und eine Seitentasche mit sich trägt. Wenn w i r bei einer solchen Sammeltour i n einen Mischwald kommen, i n welchen w i r aus den Moosflechten verschiedener Baumarten Collembolen, Pseudoscorpione, kleine Spinnen etc. isoliert sammeln wollen, hilft uns das i m folgenden beschriebene und abgebildete Sammelgerät: Das Sammelgerät besteht aus einer einfachen flachen Blechschüssel von den Ausmassen 25x18 cm (Abb. 1, a.) welcher man sich sonst bei der Auslese von Wasserarthropoden bedient. A n der Unterseite dieser Schüssel werden zwei Metallbänder befestigt; diese sind am Rande der Schüssel gebogen und bilden mit der Oberfläche der Schüssel einen Winkel von etwa 100°. (Abb. 1, b.) Der aufgebogene Teil der beiden Bänder ist 10—15 cm. lang und vor ihrem Ende befindet sich je ein Loch, (Abb. 1, c ) , durch welches eine einfache Schnur durchgezogen w i r d . Die Schnur w i r d an ihren Enden zusammengebunden, so daß die Schüssel um den Hals des Sammlers gehängt werden kann. (Abb. 2.) * Die Schüssel liegt dann in horizon* Das Sammelgerät auf Abb. 2. ist etwas modifiziert. D i e Metallbänder sind nicht gekrümmt und sie sind nicht an die Unterseite der Schüssel befestigt. A n dem hinteren, an den Körper anliegenden Teil der Schüssel sind zwei Metallhälter angebracht. I n diese werden die beiden geraden Metallbänder eingeschoben. I n der Mitte der Bänder ist eine horizontale Platte, welche diese in dem Weiter-
taler Lage vor unserer Brust. Es ist darauf zu achten, daß die Bie gung der Metallbänder nicht scharf ist, da sie sonst i n unsere Brust einschneidet. A m rechten Rand der Schüssel ist eine kleine Spiral feder befestigt, an deren Ende sich ein kleiner Metallring befindet. (S. Abb. 1, d.). I n diesen Ring stecken w i r ein Sammelgläschen mit einem Sammelpinsel. Das Gläschen w i r d bei Gebrauch mit Alkohol gefüllt. A m linken Rand der Schüssel sind 5—6, mit Spiralfedern versehene Metallringe angebracht. (Abb. 1, e.) I n diesen Ringen stecken ebenfalls kleine Sammelf laschen, welche mit den nötigen Tötungs - bezw. Konservierungsflüssigkeiten gefüllt sind. Nun be-
Abb. 1. L i n k s : Das Sammelgerät perspektivisch; a. Blechschüssel, an deren Ober fläche die aus dem Moos herausfallenden Arthropoden auf gelest werden; b. eines der an dem Körper des Sammlers anliegenden Metallbänder; c. die Metallbänder sind bei c. durchlöchert; durch diese Löcher w i r d die bei der Arbeit u m den Hals gehängte Schnur durchgezogen; d. Spiralfeder m i t Alkoholgläschen, i n dem unsere Pinsel bei der Arbeit stets nass gehalten w i r d ; e. m i t Konservierungsflüssigkeit ge füllte Sammelgläschen. — I n d e r M i t t e : d. vergrößert. — R e c h t s : D i e Schüssel (nach der Arbeit) von oben gesehen. D i e Metallbänder (f.) sind her untergeklappt.
ginnt die Arbeit, indem w i r ein Stückchen Moos von einem Baum stamm abreißen und mit der Hand über der weißen Schüssel zer reiben. Beim Zerreiben springen viele Collembolen i n die Schüssel und kleine Spinnen, Dipteren, Hymenopteren sowie Coleopteren fallen heraus. Diese kann man i n der weißen Schüssel gut erblicken, mit dem i m Alkoholgläschen ständig nass gehaltenen Pinsel auflesen und in die am linken Rand der Schüssel befestigten Fläschchen steklaufen nach oben verhindert. Bei der Arbeit liegt also die eine Hälfte der Bän der oberhalb, die andere unterhalb der Schüssel an den Körper an, wodurch die horizontale Lage der Schüssel gesichert ist. Die beiden Metallbänder können nach der Arbeit von ihren Hältern herausgezogen und in die Schüssel gelegt werden.
ken. Wenn am linken Rand der Schüssel 5—6, oder mehr Fläschchen befestigt sind, dann kann man die Tiere gleich gruppieren. Wenn die Verschiedenheit der Fauna der Moospolster von verschiedenen Baumarten festgestellt werden soll, so steckt man z. B. i n die Flasche Nr. 1. nur die von den Stämmen von Quercus cerris gesammelten Tiere, i n die Flasche Nr. 2. die von Acer campestre, i n die Flasche Nr. 3. die von Carpinus betulus usw. Mithilfe dieser Methode kann
Abb. 2. Das neue Sammelgerät bei der Arbeit.
man auch längere Zeit stehend sammeln. Das Sammelgerät kann aber auch auf der Erde, beim Einsammeln der Fauna von auf Steinen oder auf Waldhumus wachsenden Moospolstern benützt wer den. Nach dem Benützen des Sammelgeräts nehmen w i r die klei nen Sammelflaschen aus den Metallringen, bezw. Spiralfedern heraus und drücken die Ringe bis i n das Niveau des Schüsselrandes hinein, wo sie mit kleinen Haken befestigt werden. Auch der obere, an der
Brust anliegende Teil der beiden Metallbänder ist so verfertigt, daß er nach Gebrauch i n der Richtung der Schüsseloberfläche herunter geklappt werden kann. (S. Abb. 1, f.) So kann das ganze Gerät als ein einfacher flacher Gegenstand leicht i n den Rucksack gesteckt werden. Es ist jedenfalls besser, das Gerät nicht frei i m Rucksack zu tragen, sondern i n ein Leinwand-Futteral zu stecken, da sonst die kleinen Spiralfedern leicht abbrechen, oder verletzt werden. Diese Methode ist besonders zum Einsammeln von Collembolen und Thysanuren sehr zu empfehlen. Die kleinen Collembolen sind mit der Pinsel leicht zu fangen. Es ist gut, wenn man bei der Arbeit in der rechten Manteltasche auch einen Exhaustor bereit hält, da die größeren Collembolen, Thysanuren (Machiliden), größeren Spin nen und die Pterygoten leicht wegspringen, — laufen, bezw. — flie gen. Beim Zerreiben des Mooses zwischen den Händen verlassen die meisten Arthropoden das Moos. A m schwersten fallen die ganz kleinen (nicht springenden) Collembolen und manche Pseudoscorpione heraus. Diese halten sich am Laube des Mooses fest und man erhält sie besser mit der Auslesemethode. Heute, wo die Hauptbestrebung der Mikroarthropoden-Forscher das Erfinden von möglichst genauen quantitativen Methoden ist, mit welchen die mannigfaltigen Biocönosen genau gemessener Flächen, bezw. Räume, mit möglichst kleinen Fehlerquellen einsammelt wer den können, erscheint die oben geschilderte neue Methode nicht allzu aktuell zu sein. Doch ist sie i n Fällen, i n welchen man möglichst rasch einen Einblick i n die Qualität der Faunen verschiedener Moossorten erhalten w i l l , sehr gut anzuwenden.
EGYSZERŰ Ü J MÓDSZER E R D E I MOHÁBAN ÉLŐ APRÓ ÍZELTLÁBÚAK G Y Ű J T É S É R E .
írta: D R . SZENT-IVÁN^ JÓZSEF (Budapest). Fák törzsén nőtt mohapárnában élő apró Ízeltlábúakat (Collembolákat, álskorpiókat, pókokat, Mikrohymenopterákat és Mikrodipterákat) a legkönnyebb úgy gyűjteni, hogy a mohát a fák derekáról eltávolítva vászonzacskóba kötjük, hazavisszük s otthon kifuttatjuk a benne élő állatokat. Ez a módszer azonijan nem mindig alkal mazható. Ha többnapos gyüjtőkirándulásra megyünk, amelyre ké nyelmi szempontból csak hátizsákot és oldaltáskát viszünk magunk-
kai, nem cipelhetünk zsákunkban 3—4 futtató készüléket. Ha ilyen gyüjtőkirándulások alkalmával vegyes lomberdőbe érünk s ott a kü lönböző fafajták mohafaunájára vagyunk kíváncsiak, nagyon j ó szolgálatot tesz a következőkben röviden vázolt egyszerű gyűjtőesz köz. (1., 2. kép.) 18—25 cm. nagyságú fehér bádogtálkára (1. kép, a.) alulról 2 fémszalagot erősítünk. (1. kép b.) A két fémszalagot a tál hosszab bik oldalának szélén kb. 100 fokos szögben felhajlítjuk, felső végébe lyukat fúrunk (1. kép, c.) s a két lyukon át kb. félméter hosszú spárgát vagy zsinórt húzunk, amelyet a két végén összekötünk. A zsinór, vagy spárga segítségével a tálat úgy akasztjuk a nyakunkba, (2. kép.), hogy a fémszalagok mellünkre fekszenek, a tálka pedig szélével a gyomrunknak dűlve vízszintes helyzetben áll előttünk. A tál jobb oldalára spirálrugót erősítünk, amelynek felső végére kis fémkarikát szerelünk. (1. kép, d.) Ebbe a fémkarikába, illetőleg az alatta lévő spirálrugóba alkohollal telt gyüjtőfiolát helyezünk, mely ben gyüjtőecsetiink állandóan nedvesen tartható. A tál bal szélére több (5—6), spirálrugóval ellátott fémkarikát szerelünk. (1. kép, e.) Ezekbe helyezzük az alkohollal, vagy más konzerváló folyadékkal töltött gyüjtőüvegeket. Az így felszerelt tál felett kezünkkel szét morzsoljuk a fatörzsről leszedett mohát s az abból kiugráló Collembolákai, kiszaladó, kieső apró pókokat, bogarakat, atkákat, hártyásszárnyúakat, legyeket, álskorpiókat, amelyeket a fehér tálban könynyen észrevehetünk, állandóan nedvesen tartott ecsetünkkel felszed hetjük s a baloldalt lévő gyüjtőüvegekbe helyezzük. így a mohából kiugráló, kieső állatokat mindjárt rendek szerint csoportosíthatjuk, vagy a különböző fafajtákban talált faunát más és más fiolába he lyezhetjük. A nagyobb Ízeltlábúak (Machilidák, nagyobb pókok és repülő rovarok) begyűjtése céljából jó, ha jobb zsebünkben exhaustort is tartunk, amellyel a könnyen elugró, elszaladó, illetőleg el repülő állatokat felszippanthatjuk. Napjainkban, amikor a Mikroarthropoda-csoportok kutatóinak legfőbb törekvése az, hogy minél pontosabb quantitativ gyűjtési módszert alkalmazzanak, a leírt egyszerű s csak ú. n. egyelő gyűj tésre szolgáló eszköz talán nem a legidőszerűbb találmány. Olyan esetekben azonban, amikor az utunkba eső mohos fák Ízeltlábú-fau nájáról kevés fáradsággal és gyorsan akarunk képet nyerni, mégis nagyon jó segítőeszközül szolgálhat ez a készülék.
Magyar Nemzeti Múzeum. Országos Magyar Természettudományi Múzeum. Főigazgatóság: Budapest, V I I I . Baross-utca 1 3 . Tudományos tisztviselők. (1942. j a n . 1-én.) Főigazgató: D R . PONGRÁCZ SÁNDOR, zoológus és palaeontológus. Egyenesszárnyú és recésszárnyú rovarok. Állattári
osztály.
Budapest, V I I I . Baross-utca 1 3 . I Osztályvezető: D R . É H I K G Y U L A , múz. igazgatóőr. Emlősök. D R . SZABÓ-PATAY JÓZSEF, múz. igazgatóőr. Hártyásszárnyú rovarok. D R . SZALAY LÁSZLÓ, múz. igazgatóőr. Pókszerű állatok, százlábúak, rákok DR.
GRESCHLK
JENŐ
múz. igazgatóőr.
Madarak.
D R . ROTARIDES M I H Á L Y , I . oszt. múz. őr. Halak, puhatestűek. DR.
B R . FEJÉRVÁRY
GÉZÁNÉ,
D R . LÁNGH
ARANKA,
I . oszt.
múz.
őr.
Kétéltűek,
csúszómászók. D R . KOLOSVÁRY GÁBOR, I . oszt. múz. őr. Kacslábú rákok, tüskebőrűek, D R . KREPUSKA G Y U L A , I . oszt. múz. őr, könyvtáros. Véglények. DR.
WAGNER
JÁNOS, múz. őr.
pókok.
Puhatestűek.
D R . SZÉKESSY V I L M O S , múz. őr. Fedelesszárnyú rovarok. D R . T Ó T H LÁSZLÓ, múz. őr. Félfedelesszárnyú és villásfarkú rovarok. D R . SZENT-IVÁNY JÓZSEF, I . oszt. múz. segédőr. Lepkék, villásfarkú rovarok, álskorpiók. D R . H O M O N N A Y NÁNDOR, I . oszt. múz. segédőr. Madarak. D R . SOÓS ÁRPÁD, múz. gyakornok, örvényférgek, fonalférgek, piócák, legyek. D R . KASZAB ZOLTÁN, szolgálattételre beosztott h. tanár. Fedelesszárnyú rovarok. D R . A L L O D I A T O R I S I R M A , szolgálattételre beosztott l i . tanár, segédkönyvtáros. Főemlősök. Növénytári
osztály.
Budapest, V . Akadémia-utca 2. Osztályvezető: D R . GOMBOCZ ENDRE, múz. igazgató. A botanika története, exotikus flóra. DR.
V I T É Z SZEPESFALVY JÁNOS, múz. igazgató. Mohák.
DR. DR. DR. DR. DR.
K Ő F A R A G Ó - G Y E L N I K V I L M O S , I . oszt. múz. segédőr. Zuzmók. STILLER JOLÁN, múz. segédőr. Mohák, véglények. K E L L E R JENŐ, főisk. kép. gyakornok. Magyarország virágos növényei. BOHUS GÁBOR, szolgálattételre beosztott h. tanár. Magasabbrendű gombák. HALÁSZ M Á R T A , szolgálattételre beosztott h. tanár, Moszatok, Chara-félék.
Á s v á n y - és K ő z e t t á r i osztály. Budapest, V I I I . Múzeum-körút 1 4 . Osztályvezető: D R . ZSIVNY V I K T O R , múz. igazgató. Ásványtan DR.
(Meteoritok).
H E R R M A N N M A R G I T , múz. őr. Kőzettan.
D R . E R D É L Y I JÁNOS, I . oszt. múz. segédőr. Ásványtan. D R . RAPSZKY
JÓZSEFNÉ, D R . H A N Á K
Föld-
MÁRIA,
múz.
és Ő s l é n y t a n i
g y a k o r n o k . Ásványelemzések.
osztály.
Budapest, V H I . Múzeum-körút 1 4 . D R . TASNÁDI-KTJBACSKA ANDRÁS, I . oszt. múz. őr, a Magyar Nemzeti Múzeum elnöki titkára, Palaeobiologia. Osztályvezető: D R . K R E T Z O I M I K L Ó S , I . oszt. múz. segédőr. Gerincesek, Cephalopodák. D R . NOSZKY JENŐ, múz. igazgatóőr. H a r m a d k o r i rétegek sztratigrafiája és ge rinctelen állatai. D R . MEZNERICS I L O N A , szolgálattételre beosztott középisk. r. tanár. Miocén puha testűek, tüskebőrűek. Brachiopodák. D R . RÁSKY K L Á R A , szolgálattételre beosztott középisk. r. tanár. Phytopalaeontologia. A N D O R LÓRÁNT, szolgálattételre beosztott középisk. r. tanár. Rekonstrukciók. D R . B A R T H A FERENC, ösztöndíjas gyakornok. Csigák. D R . SZŐTS ENDRE, a M . K i r . Földtani Intézet által díjazott gyakornok. Harmad k o r i gerinctelenek.
Ungarisches National-Museum. Ungarisches Landesinuseum für Naturwissenschaften. Generaldirektion: Budapest, V I I I . Baross-utca 1 5 . Wissenschaftliches Personal. Generaldirektor: D R . SÁNDOR PONGRÁCZ,
Zoologe u. Palaeontologe.
Orthoptera,
Neuroptera. Zoologische Abteilung. Budapest, V I I I . Baross-utca 1 3 . Abteilungsleiter: D R . G Y U L A É H I K , Oberkustos. Mammalia. DR.
JÓZSEF S Z A B Ó - P A T A Y ,
Oberkustos.
Hymenoptera.
D R . LÁSZLÓ SZALAY, Oberkustos. Arachnoidea, Myriopoda, Crustacea. DR.
JENŐ
G R E S C H I K , Oberkustos. Aves.
D R . M I H Á L Y ROTARIDES, Kustos I . Pisces, Mollusca. DR. BARONIN GÉZA
V. F E J É R VARY D R . A R A N K A L Á N G H ,
Kustos I . A m p h i b i a .
Reptilia. D R . GÁBOR V. KOLOSVÁRY, Kustos I . Cirripedia, Echinodermata, Aranea. D R . G Y U L A KREPUSKA, Kustos I . , Bibliothekar. Protozoa. D R . JÁNOS W A G N E R , Kustos I I . Mollusca.
208 DR.
V I L M O S SZÉKESSY, Kustos I I . Coleoptera.
D R . LÁSZLÓ V. T Ó T H , Kustos I I . R-hynchota, Collembola. D R . JÓZSEF V . SZENT-IVÁNY, Vicekustos I . Lepidoptera, seorpionidae. DR.
Collembola,
Pseudo-
N Á N D O R V. H O M O N N A Y , Vicekustos I . Aves.
D R . Á R P Á D S o ó s , Assistent. T u r b e l a r i a , Nematoda, Hirudinea, Diptera. D R . ZOLTÁN KASZAB, zur Dienstleistung zugeteilter Mittelschullehrer. Coleoptera. D R . I R M A A L L O D I A T O R I S , zur Dienstleistung zugeteilte Mittelschullehrerin, Hilfs bibliothekar. Primates. Botanische
Abteilung.
Budapest, V . Akadémia-utca 2. Abteilungsleiter: D R . E N D R E nik, exotische Pflanzen.
GOMBOCZ,
Museumdirektor. Historische
DR.
VITÉZ
DR.
V I L M O S K Ő F A R A G Ó - G Y E L N I K , Vicekustos I . Lichenes.
Bota
JÁNOS SZEPESFALVY, Museumdirektor, B r y o p h y t a .
D R . IOLÁN STILLER, Vicekustos I I . B r y o p h y t a , Protozoa. D R . JENÖ K E L L E R , Assistent. Ungarns Blütenpflanzen. D R . GÁBOR BOHUS, zur Dienstleistung zugeteilter Mittelschullehrer. Höhere Pilze. D R . M Á R T A HALÁSZ, zur Dienstleistung zugeteilte Mittelschullehrerin. Algae, Characeae. Mineralogische undPetrographische Budapest, V I I I . Múzeum-körút Í4.
Abteilung.
Abteilungsleiter: D R . V I K T O R ZSIVNY, Museumdirektor. Mineralogie (Meteorite). DR.
MARGIT
H E R R M A N N , Kustos
I I . Pétrographie.
D R . JÁNOS E R D É L Y I , Vicekustos I . Mineralogie. Frau
D R . JÓZSEF RAPSZKY, D R . M Á R I A H A N Á K , Assistent. Mineralanalysen.
Geologische
und Palaeontologische
Abteilung.
Budapest, V I I I . Múzeum-körút 14. D R . ANDRÁS T A S N Á D I - K U B A C S K A , Präsidialsekretär des Ungarischen NationalMuseum. Palaeobiologie. Abteilungsleiter: D R . M I K L Ó S K R E T Z O I , Vicekustos I . Vertebrata, Cephalopoda. D R . JENŐ NOSZKY, Oberkustos, Stratigraphie des Tertiärs, tertiäre Wirbellose. D R . I L O N A MEZNERICS, zur Dienstleistung zugeteilte Mittelschullehrerin. Miozäne Mollusken, Stachelhäuter u n d Brachiopoden. D R . K L Á R A RÁSKY, zur Dienstleistung zugeteilte Mittelschullehrerin. Phytopalaeontologie. L Ó R Á N T A N D O R , zur Dienstleistung zugeteilter Mittelschullehrer. Rekonstruk tionen. D R . FERENC B A R T H A , Assistent. Gastropoda. D R . E N D R E SZŐTS, Assistent. Tertiäre Wirbellose.
A Magyar Nemzeti Múzeum természettudományi kiadványaiból még kaphatók és az Állattár igazgatóságá nál (Budapest, V I I I . , Baross-utca 13.) megrendelhetők a következők : Von den naturwissenschaftlichen Ausgaben des Ung. Nat. Museums sind noch vorrätig und können bei der D i rektion der Zoologischen Abteilung des Ungarischen Na tional-Museums (Budapest, VIII., Baross-utca 13.) bestellt werden : Les volumes d'histoire naturelle suivants publiés par le Muséum National Hongrois sont en vente chez la Direc tion de la Section Zoologique du Muséum National Hong rois (Budapest, V I I I . , Baross-utca 13.) Of the volumes of natural history published by the Hungarian National Museum the following ones to be had of the Director of the Department of Zoology (Buda pest, V I I I . , Baross-utca 13.) Természetrajzi Füzetek. Vol. V. (1881) — X I X (1896)
à 35 Pengő
Vol. X X I . (1898) - X X V (1902) Vezeték. — Index (I—X, 1877—1886)
à 35 Pengő 10 Pengő
. . .
Annales hist.-nat. Musei Nationalis Hungarici. Vol. II—IX. 1904—1911 Vol. X I . 1913 Vol. X I I , XIII. 1914, 1915 Vol. X I V . 1916 Vol. X V . Pars 1. 1917 Vol. X V I , X V I I . 1918, 1919 Vol. X V I I I . 1921 Vol. X I X . 1922 Vol. X X . 1923 Vol. X X I - X X X V . 1924—1942
35 70 50 35 25 35 50 35 50 35
Archívum Balatonicum a Statione Nationalis Hungarici editum. Vol. I . (1926-27)
30 Pengő.
Biologica Balatonica Musei
Archívum Zoologicum. Vol. I. (1909—1910) J . Frivaldszky: Aves Hungáriáé. Budapest, 1891. X
e
Pengő Pengő Pengő Pengő Pengő Pengő Pengő Pengő Pengő Pengő
23 Pengő .
Congrès international de Zoologie, Budapest, 1927. Vol. I — I I . (p. 1—1620)
.
10 Pengő. 20 Pengő.
