Volt-e déli-szamojéd (PSS) alapnyelv?

Janurik Tamás Kecskeméti Főiskola

Volt-e déli-szamojéd (PSS) alapnyelv? A szamojéd nyelvek tényleges számára és osztályozására vonatkozóan igen eltérő vélemények találhatók a szakirodalomban: (1) Castrén nyelvtani áttekintésében (CASTRÉN 1854) öt szamojéd nyelvet tárgyal, de csak az „északi-szamojéd” (jurák, tavgi, jeniszeji) nyelveket említi együtt, az osztják-szamojéd és a kamassz nyelveket viszont teljesen külön kezeli, a „déli-szamojéd” megnevezés sehol sem jelenik meg nála. (2) Donner hangtörténeti munkájában (DONNER 1920) megtartja a SamJu., SamT, SamJe. nyelvekre a közös „nördliche Sprachen” megjelölést, külön egységként kezeli azonban a SamO (ostjak-samojedisch) nyelvet, és kiterjeszti a kamassz megjelölést egy SamS (Sajan- oder südsamojedisch) megnevezésre, beleértve ebbe a kojbál, kamassz, matori, szojót, karagassz és tajgi nyelveket. (3) Lehtisalo uráli képzőtanában (LEHTISALO 1936) a jur., jen, tawgi, OS, kam., koib., mot., taigi, karag. nyelveket külön egységekként kezeli, csoportosításukról értelemszerűen nem esik szó. (4) Györke a maga képzőtanában (GYÖRKE 1934) kilenc helyett csak hét nyelvváltozatot sorol fel Jur., Jen., Tawg., OS, Kam., Koib., Mot. jelölésekkel, ezeket azonban szintén nem csoportosítja nagyobb egységekbe. (5) Joki a szajáni-szamojéd nyelvi kölcsönzésekről írt munkájában (JOKI 1952) a szajáni (vagy déli-szamojédnak is nevezett) nyelvek közé a kamassz, kojbál, matori, tajgi, karagassz és szojót nyelveket veszi fel, megemlítve, hogy a kamassz és a kojbál szorosabban tartoznak össze, a négy többi meg egy másik alcsoportot alkot. (6) Hajdú szamojéd kresztomátiájában (HAJDÚ 1968) már kifejezetten két nyelvágról tesz említést, az északi elágazásba sorolva a nyenyec (jurák-szamojéd), az enyec (jenyiszeji szamojéd) és a nganaszan (tavgi-szamojéd) nyelveket. A déli-szamojéd ágba tartozik nála a szölkup (osztják-szamojéd), valamint a mára már kihalt szajáni-szamojéd nyelvek (a kamassz, kojbál, motori, tajgi, karagassz és szojót). (7) Janhunen közszamojéd etimológiai szótárában (JANHUNEN 1977) tíz szamojéd idiómát különböztet meg, és ezeket bináris tagolásban osztályozza: az északi-szamojédba tartozik a nganaszan, majd az enyec, valamint a tundrai és erdei nyenyec, a déli-szamojédba a szölkup, továbbá a szajáni-szamojéd nyelvek: a kamassz és a kojbál, valamint a matori, tajgi és karagassz.

Per Urales ad Orientem. Iter polyphonicum multilingue. Festskrift tillägnad Juha Janhunen på hans sextioårsdag den 12 februari 2012. Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia = Mémoires de la Société Finno-Ougrienne 264.

Helsinki 2012. 145–162.

SUST 264.indd 145

30.1.2012 13:49:53

146

Janurik Tamás

(8) Mikola szamojéd nyelvtörténeti áttekintésében (MIKOLA 2004) a szamojéd nyelvek taxativ felsorolása ugyan sehol sem található meg, azonban az egyes hangtani és alaktani jelenségek vizsgálatánál hat nyelv (a nyenyec, enyec, nganaszan, szölkup, kamassz és matori) külön megnevezése mellett egyértelműen használja az északi-szamojéd, déli-szamojéd (ezen belül a szajáni-szamojéd) jelöléseket is. (9) Helimski több munkájában (ХЕЛИМCКИЙ 1982, HELIMSZKIJ 1996, HELIMSKI 1997) a szamojéd nyelvek másféle felosztását javasolja: meghagyja az északiszamojédot, amelyből kiágazott előbb a nganaszan nyelv, majd szétvált az enyec és a nyenyec nyelv, a „déli-szamojéd” esetében viszont a közös nyelvállapotot kihagyva egy azonnali háromfelé válást tételez fel a szölkup, a kamassz-kojbál (KK) és a matori (MTK) nyelvek létrejöttével, tagadva ezzel valamiféle későbbi közös szajáni-szamojéd nyelvállapot létezését is. E feltevéséhez glottokronológiai érvek mellett történelmi eseményeket is segítségül vesz: az ősszamojéd nyelvi egység hirtelen, robbanásszerű szétbomlását négy külön etnikai egységre az i. e. 2. századra teszi, amikor is egy idegen nép (az ázsiai hunok) betörése az ősszamojéd szállásterületre a korábbi viszonylagos (nyilván erősen nyelvjárásias) nyelvi egység gyors megszűnését eredményezte: a szamojéd törzsek egy része (a nganaszanok, enyecek, nyenyecek elődei) a Jeniszej mentén északabbra vándoroltak, egy másik csoportjuk (a szölkupok elődei) az Ob-mentén északnyugatra, míg a maradék népcsoportok – kettéválva – (a kamassz-kojbálok, illetve a matorik elődei) délfelé, a Szaján-hegység magasabb vidékeire húzódtak. (10) Janhunen a szamojéd nyelvekről írt későbbi áttekintésében (JANHUNEN 1998) már maga is azt vallja, hogy az északi és déli ágra való szétválás helyett a közszamojéd nyelvi közösségből legelsőként a nganaszan és a matori nyelv szakadt ki. Legutóbbi két, még kiadatlan munkámban – Helimski matori nyelvi könyvének mintájára – a kojbál, illetve a kamassz nyelvi örökség szóanyagának etimológiai szótárszerű feldolgozásában a kamassz és a kojbál külön nyelvként való kezelésére tettem kísérletet, elfogadva mindemellett Helimskinek azt a felvetését, hogy a szajáni-szamojéd nyelvek eredetileg is két külön (KK és MTK) nyelvi egységet alkotnak. Ugyanakkor a kojbál és a kamassz szóanyag tüzetesebb vizsgálata arra késztetett, hogy ezt az egymáshoz kétségtelenül nagyon közel álló nyelvváltozatot célszerűbb külön kamassz és kojbál nyelvekként kezelni: ezáltal viszont szerintem hét külön szamojéd nyelv létezik, a nganaszan, enyec, nyenyec és szölkup mellett a kamassz, a kojbál és a matori nyelv. A három „szajáni” nyelv rendezett szóanyaga (Helimski matori szójegyzéke, illetve a saját kojbál és kamassz szójegyzékeim), az etimológiai szempontból még eléggé rendezetlen szölkup szóanyag, valamint Janhunen közszamojéd szótárának etimológiái alapján elterveztem egy külön déli-szamojéd etimológiai szóanyag összeállítását. Ebből a célból kigyűjtöttem Janhunen szótárából mindazokat az etimológiákat, amelyeknek mind a négy „déli” nyelvben (azaz mind a szölkupban, mind a kamasszban, kojbálban és matoriban) van etimológiai megfelelője. Meg-

SUST 264.indd 146

30.1.2012 13:49:53

Volt-e déli-szamojéd (PSS) alapnyelv?

147

lepetéssel tapasztaltam azonban, hogy az így kigyűjtött 152 „teljes” etimológia alapján nem lehet sajátos – Janhunen közszamojéd (PS) alapalakjaitól jelentősen különböző – közös „déli-szamojéd” (PSS) alapalakokat rekonstruálni, mert csak néhány esetben sikerült a közszamojéd nyelvállapottól eltérő, arányaikban jelentéktelennek tűnő hangváltozásokat kimutatni: pl. a PS 11 szókezdő mássalhangzójából 10 (*č-, *k-, *l-, *m-, *n-, *ń-, *p-, *s-, *t-, *w-) a PSS korban is változatlan maradt, egyedül a PS *j- > PSS *ť- változás tekinthető általánosnak (de ez is különböző utódnyelvi képviseletekkel). Ugyanakkor a 152 „teljes” etimológia között 28 olyan tendenciaszerű hangváltozás található, amelyekben az egyes déli-szamojéd nyelvek eltérő hangmegfelelésekkel szerepelnek: a szókezdő mássalhangzóknál a szölkup hat (01) (03) (08) (09) (11) (12), a matori négy (02) (04) (05) (06), a szölkup és a matori együtt pedig három esetben (07) (10) (13) tér el a többi nyelv hangmegfeleléseitől. A szóbelseji mássalhangzóknál a szölkup négy (14) (15) (16) (22), a matori három (17) (26) (28), a kamassz és a kojbál együtt azonban nyolc esetben (18) (19) (20) (21) (23) (24) (25) (27) tartalmaz a másik két nyelvtől eltérő hangképviseleteket. Ha a szölkup–matori és a kamassz–kojbál nyelvek szerepét vizsgáljuk ezekben a „belső” hangeltérésekben, akkor az derül ki, hogy a kamassz–kojbál páros hordozza inkább az innovatív, a szölkup–matori páros pedig az archaikus megoldásokat. Szókezdő mássalhangzók: (01) PS *j- ~ sk. č- || km., kb., mt. n- (165, 181). (02) PS *k- ~ sk., km., kb. š-, s-, ś- || mt. k- (274, 275, 276, 279, 281, 288, 297, 300, 334, 335). (03) PS *m- ~ sk. m- || km., kb., mt. b- (364, 367). (04) PS *n- ~ sk., km., kb. n- || mt. ø- (033, 053). (05) PS *p- ~ sk., km., kb. p- || mt. h- (485, 491, 499, 506, 508, 509, 510, 511, 514, 518, 522, 527, 536, 537, 539, 544, 549, 553, 555, 563). (06) PS *s- ~ sk., km., kb. s- || mt. k- (608, 609). (07) PS *t- ~ sk., mt. t- || km., kb. š, s- (736). (08) PS *w- ~ sk. k-, q- || km., kb., mt. b- (747, 753, 766, 769, 777, 779, 790). (09) PS *w- ~ sk. k- || km., kb., mt. m- (762, 773). (10) PS *w- ~ sk. k- || km., kb. m-, mt. b- (772). (11) PS *w- ~ sk. ø- || km., kb., mt. b- (785, 786). (12) PS *w- ~ sk. ø- || km., kb., mt. m- (782). (13) PS *w- ~ sk. ø-, mt. h- || km., kb. m- (784).

SUST 264.indd 147

30.1.2012 13:49:53

148

Janurik Tamás

Szóbelseji mássalhangzók: (14) (15) (16) (17) (18) (19) (20) (21) (22) (23) (24) (25) (26) (27) (28)

PS *-j- ~ sk. -ť-, -ď-, -č-, -čč- || km., kb., mt. -j- (226, 227, 536, 608, 625). PS *-jm- ~ sk. -j- || km., kb., mt. -m- (579). PS *-jn- ~ sk. -n- || km., kb., mt. -j- (579). PS *-jt- ~ sk., km., kb. -t-, -t, -d, -ʔ || mt. -št- , -st- (016, 589). PS *-mc- ~ sk., mt. -mt-, -md- || km., kb. -mn- (098, 197). PS *-mp- ~ sk., mt. -mp-, -mb- || km., kb. -m- (125, 583). PS *-mt- ~ sk., mt. -mt-, -md-, -mdž-, -nt- || km., kb. -mn- (032, 261, 739). PS *-nc- ~ sk., mt. -nt-, -nd-, -nǯ- || km., kb. -n- (021, 033, 762). PS *-ns- ~ sk. -š- || km., kb., mt. -nz-, -nǯ- (326, 665). PS *-nt- ~ sk., mt. -nt-, -nd-, -mt- || km., kb. -n-, -ń-, -ŋ- (005, 060, 181, 185, 200, 234, 306, 328, 334). PS *-ń- ~ sk., mt. -ń- || km., kb. -j- (202, 203). PS *-ŋk- ~ sk., mt. -ŋk-, ŋg-, -qq- || km., kb. -γ-, -g-, -ŋ- (141, 491, 784). PS *-p- ~ sk., km., kb. -p-, -b- || mt. -h- (307). PS *-rk- ~ sk., mt. -rk-, -rg- || km., kb. -rz-, -rž-, -rs-, -rš- (400, 549). PS *-ts- ~ sk., km., kb. -š-, -s- || mt. -k- (699).

Mindezekből a hangeltérésekből az a következtetés vonható le, hogy az etimológiai anyag ellenállását – egy a PS-től jelentősen eltérő közös PSS alapnyelvi állapot rekonstruálására – nagyobb mértékben a matori (kisebb mértékben a szölkup) nyelv archaikus volta okozza. Az itt vizsgált nyelvi anyag tehát Helimski feltevését támasztja alá: a közszamojéd alapnyelv robbanásszerű szétválását négy külön utódnyelvre, amelyek közül az északi szamojéd ág csak hosszabb idő múlva vált szét a mai nganaszan, enyec és nyenyec nyelvekre, a déli ágba tartozó három nyelvcsoport esetében azonban mindezek alapján nem igazolható még egy rövidebb idejű együttélés sem. A „déli-szamojéd” elnevezés használata így csupán a szölkup, a kamassz -kojbál és a matori nyelvek földrajzi elhelyezkedésére vonatkozhat, és semmiképpen sem fejezhet ki valamiféle történeti értelemben létezett nyelvi egységet.

A „déli-szamojéd” teljes etimológiák áttekintő táblázata A számozás az SW etimológiáinak (általam megadott) sorszáma. A szölkup adatokat eredeti alakjukban vettem át, a kamassz, kojbál és matori adatoknál viszont a Janhunen által megadottak helyett Helimski matori szójegyzékének, illetve a saját kojbál és kamassz szójegyzékeim címszavai szerepelnek etimológiai megfelelőkként.

SUST 264.indd 148

30.1.2012 13:49:53

149


SUST 264.indd 149

005 PS sk. km. kb. mt. PSS

Boot ǝ̑ a ɛ̄ a o ǝ̑

j j


Mund ä å a a ä ä

ŋ ŋ ŋ ŋ ŋ ŋ


loslassen, schicken å jt å ü t i̮ e̮ ʔ o t a št i̮ å jt ǝ̑

-


Kinn ä a o o ö ä

ŋ w ŋ ŋ ŋ ŋ


Laus å u ǖ u i u

nc nt n n nǯ nč

ǝ̑ i̮ ü ö i ǝ̑


Haar (Kopfhaar) e̮ pt ǝ̑ o pt i̮ e̮ ʔbd ᴉ a bd e e̮ bt e̮ e̮ pt ǝ̑


groß å w e̮ u u o å

rk rq rγ rg rg rk

å i̮ o a o å


Mücke (n) e n e n ə n i ä (n) e


Horn, Geweih ä mt å mt a mn a mn a md ä mt

ǝ̑ i̮ o a e ǝ̑


Weg, Spur e t a t ā ʔdž́ a d e̮ d e t

å i̮ i e e̮ ǝ̑


Magen, Bauch (n) ä nc n å nt n ā n n a n ä nd (n) ä nč

ǝ̑ i̮ ə ə ä ǝ̑


Bogen i̮ i̮ ī i m i i̮

ǝ̑ i̮ ə e i ǝ̑

nt nt ń n nd nt

ǝ̑ i̮ i e o ǝ̑

j

n n n n n n

nt nt n n nd nt

ǝ̑ a o o ö ǝ̑

ä i̮ ɛ ä ä ä

w j j j j j

ǝ̑

ŋk q ŋ n ng nk

ǝ̑ a

ä ǝ̑

r

m

o

30.1.2012 13:49:53

150

SUST 264.indd 150

Janurik Tamás


aufhängen i̮ t i̮ t ɛ d a d i d i̮ t


Tür


Hand u u u o u u

t t d d d t


klein ü ü ü ü ü ü

c č ďž́ ǯ́ ǯ č


Zauberer, Schamane c å c ä p t e̮ t i̮ p t å̄ r b t a r b t ä d č å č ä p


Nisse c å č ū t ā t a t ä č å

ń

ö ä ā a o ö

j j

r r r r r r


Frosch c ä t å t å t a t ä č ä

mc mt mn mn md mč


Sehne c e̮ t i̮ t e t a t e̮ č e̮

n n n n n n

å i̮ a a a å


Wurm c u t u t ü t ü t o č u

k k ʔ k g k

ä e ü ü ü ä


schießen j ǝ̑ c č a tt ť i ϑ č́ i d č i d ť i č

ə ǝ̑


Tau j č ť ǯ́ č ť

pt pt ʔbd bd pt pt

å i̮ a a a å


dick j ǝ̑ ť ā ť e ǯ́ i č a ť ǝ̑

r r r r r r

ǝ̑ ǝ̑ a ä з ǝ̑

з i̮ ə ə ə ə

-

ə

ä a i e ä ä

g ɛ g ä mb ü

ä i̮ ə e ɛ ä

j

ǝ̑ a e i i ǝ̑

ǝ̑ ä u e e ǝ̑

j

ǝ̑ ʔ t

j

ǝ̑

i̮

a

å i̮

-

ľ

… B

m m m m

30.1.2012 13:49:53

151


SUST 264.indd 151


Erde, Stelle j åǝ̑ č u ť u ǯ́ ü č a ť å


lang j å č u n u n u n a ť å

mp mp m m mb mp

ǝ̑ i̮ o o u ǝ̑


weinen j å č u ť ō ǯ́ ō č a ť å

r r r r r r

ǝ̑ i̮ ə


nicht, fehlend j ä ŋk č ä ŋk n å̄ γ n a g ń ä ŋg ť ä ŋk

з i̮ å a ə ǝ̑


braten j ä ť ā ť a ǯ́ a č ä ť ä

ps bs ps ps bs ps

ǝ̑ ə e i̮ ə ǝ̑


Wiege j e̮ ť o ť e ǯ́ a č ē̮ ť e̮

ps Bs ps ps bs ps

ǝ̑

ə ǝ̑

ü i̮ e̮ ǝ̑


Kiefer j e č ö ď ü ǯ́ ö č ä ť ö


Mitte j e č a ť ē ǯ́ a č e ť e

r r r r r r


Leim j i č i n ə n i n i ť i

m m m m m m

ä i̮ ɛ e e ä

-


Pferd j u č u ī i ń u ť u

nt nt n n nd nt

å i̮ ɛ e a å

-


hören j ü ü n ü n ü ń ü ť ü

nt nt n n nd nt

ǝ̑ i̮ ü ə ə ǝ̑

-


Donner k ǝ̑ j q å k ä k a j k a k a j

ǝ̑

ŋ q ŋ n ŋ ŋ

h

-

-

w

m

a a

i̮

t

30.1.2012 13:49:53

152

SUST 264.indd 152

Janurik Tamás


gießen k ǝ̑ q a k a k a k a k a

å i̮ a i̮ ə a

-


Nagel, Kralle k ǝ̑ t q a t k a d k o d k a d k ǝ̑ t


frieren, erfrieren k ǝ̑ nt з q a nt i̮ k a n k o n k a nd ə k ǝ̑ nt з

-


sterben k åǝ̑ q u k ü k u k ā k å


Träne k ǝ̑ k å̄ k a k i̮ k a k ǝ̑


töten, fangen k å t å q e̮ t k u t k u d k a d ə k å t ǝ̑

-


bedecken, schließen k ǝ̑ ń з q o ń i k a j k a j k a ń ə k ǝ̑ ń з -


Rippe k å q ö k o k o k a k å

jw

ǝ̑

jb jw

ə ǝ̑

t t t t d t


löschen, erlöschen k ǝ̑ pt å q a pt i̮ k u pt ə k u bd ə k a bt ə k ǝ̑ pt å


Sonne k å q e̮ k u k u k a k å

j č j j j j

å i a a a å


Kranich k ǝ̑ k a k u k u k ö k ǝ̑


lassen, zurücklassen k å j ä q e̮ č i k o j ō k o j o k o j o k å j ä -

mc mt mn mn md mč

ń ń j j ń ń

r r r r r r

ǝ̑ ə ǝ̑ i ə ǝ̑

ǝ̑ a u e ü ǝ̑

l

ǝ̑

l l l l

i ǝ̑

r r -

ə

-

j

ǝ̑

j

ʔj o r o h …

k

å i̮ a a a å

-

ǝ̑ i̮

з ǝ̑

30.1.2012 13:49:54

153


SUST 264.indd 153


Fisch k å q e̮ k ō k o k ä k å

l l l l l l

ä i̮ a a ä ä


tragen k å q e̮ k u k u k a k å

nt nt n n nd nt

å i̮


Ohr k q k k k k


Russ k ä q o k a k a k ä k ä

mt nt mn mn md mt


Blut k e̮ k e̮ k ɛ k a k e̮ k e̮

m m m m m m


Zunge k eǝ̑ j š e š e s e k e j k e j

å o u u u å

a ə å

ld -

ə

w

h w

ǝ̑ i̮ u i̮ ä ǝ̑

k k

ʔ l

ə a

-

-


Weibchen k e jm s ǖ m š ü jm s ü jm k e jb k e jm


leicht k e s e̮ š ǖ s ü k ü k e


übernachten k e ŋk š ä qq š ā s a k e ŋg k e ŋk


anziehen k e r š e r š ē r s e r k e r k e r


schinden k i̮ r k i r k ǝ̑ r k i̮ r k i r k i̮ r


Zobel k i s i š i s i k i k i

ä ü ä e ä

jp p m m

з e

jp

з

l l

ǝ̑ i̮

ə ǝ̑

ŋ k k h

ə ä ä

-

-

å i̮

ə ǝ̑

-

i e

30.1.2012 13:49:54

154

SUST 264.indd 154

Janurik Tamás


zwei k i š i š i s i k i k i



binden, flechten k u r å k u r i̮ k ü r k ü r k u r ə k u r ǝ̑

aufwecken, aufwachen k i t ä š i t i̮ š ü ʔd ō s ü d ü r k ü d ü m k i t ä -


Harn k u k ü k ü k i̮ k u k u


sehen, finden k o q o k u k u k o k o -


weit, entfernt k u nt k u nt k u ŋ k u ŋ k u nd k u nt

ə ǝ̑


Birke k oǝ̑ qw ä k u k u k ua k o


Rauch k ü s ü š ü s ü k ü k ü

nt mt ń n nd nt

ǝ̑ ə ü ö ü ǝ̑


einschlafen, schlafen k o nt å q o nt i̮ k u n ō k o n o l k o nd ə k o nt å -


Nabel k ü ś y š a s a k ü k ü

ŋ nj ŋ n j ŋ


Haut, Rinde k o p q o p k u b k u b k o h k o p


Knochen l e̮ l e̮ l e l e l e l e̮

t tt d d d t

ä i̮ e a e ä

j j j

u u

j

å i̮ a a a å

-

ns š nz nz nǯ ns

-

ǝ̑ i e e з ǝ̑

ǝ̑ a

k k g g g k

å ti̮ eʔ a a å

30.1.2012 13:49:54

155


SUST 264.indd 155


Zelt, Heim m ä t m å t m a ʔ m a t m ä t m ä t

t t ʔ t t t


Hügel, Rasenhügel m e kt ǝ̑ m ä kt i̮ m ɛ kt e b a kt i̮ m ä kt ə m e kt ǝ̑

a ə з

-


Wind m e m e b ɛ b ä m e m e

ǝ̑ á

t t

ǝ̑

t


geben, verkaufen m i m i m i̮ m e m i m i -

ǝ̑ i̮ ə

lt -


drei n ä n å n ā n a n a n ä


Frau n e n e n ē n e n ä n e


Rücken m ǝ̑ m o b ɛ̄ b ä b a m ǝ̑

k q g g g k

å a ǝ̑ a a å


sechs m ǝ̑ m u m u m u m u m u

kt kt kt kt kt kt

ǝ̑ i̮ ū u u ǝ̑


brechen m ǝ̑ l m a l b u l b i̮ l b a l m ǝ̑ l

з a


Busen m å m u m ü m u m o m å


waschen m å s m u s b u z b i̮ z m a s m å s


bellen m å m u m o m o m a m å

ŋk ng ʔ ŋ k ŋk

t t ʔd d d t

ə ǝ̑

ǝ̑ i̮ ə ə ǝ̑

l l l

-

i̮

-

rk rq rž rs rg rk

k q g g g k

ä i̮ ə i̮ ä ä

ǝ̑ i̮ u o u ǝ̑

r r r r r r

30.1.2012 13:49:54

156

SUST 264.indd 156

Janurik Tamás


rupfen n i̮ n i̮ n i̮ n i̮ n i n i̮


Gürtel n/j i č ü ďž ī ǯ́ e ń i n/ť i


Name n i n i n i n i n i n i

m m m m m m


Quappe n ö n ü n u n u n u n ö

jn n j j j jn


stehen n u n i̮ n u n u n ə n u

ŋk m -


Himmel, Wetter, Gott n u m n u m n u m n u m n u m n u m

ŋk ŋk ŋg ŋg ŋg ŋk

ǝ̑ i̮ ə ə ə ǝ̑

l -

-

å i a a e å

i̮

-

ə

nd ə

-


Pfeil ń e ń ī ń ā n e ń e ń e


Stein p ǝ̑ p ü p ī p i h i p ǝ̑

l j

ä


Schaft p ǝ̑ p a p ǝ̑ p o h a p ǝ̑

ŋk qq ŋ ŋ ŋg ŋk

ǝ̑ i̮ a a a ǝ̑


Galle p ǝ̑ p a p a p o h ä p ǝ̑

t t d d d t

ä i̮ a a ä ä


Kleid, Pelz p å rk p o rq p a rg p o rg h a rg p å rk

å i̮ a a a å


Backe p å p u p u p u h o p å

… i̮ l m m l …

j

j j

j

t t ʔ t ʔ t

a a o o

30.1.2012 13:49:54

157


SUST 264.indd 157


Holz, Baum, Wald p ä p o p a p a h ä p ä


flache Hand p e ŋ p i ŋg p ə ŋ p ä h ö ŋ p e ŋ


anfangen p ä p ō p a p a h ä p ä -


Nase p i̮ p u p ü p i h i p i̮


Stiefel p ä p e ṕ a p e h ī p ä

jm m m m m jm

ä i̮ a a a ä


Nacht p i p i p i p ö h i p i


legen p ǝ̑ p i p e p a h e̮ p ǝ̑

n n n n n n

-


Espe p i p i p ī p i h i p i


suchen p e p e p iē p i h o p e

j -



Hälfte p e p e p e p e h ä p e

l l l l l l


-

ä ä e ä ä ä

k

a

j čč j j j j

å e e a ä å

n n

i e

scheren p i p ü p ü p i h i p i

c t d d d č

ǝ̑ i̮ ə ə ə

hoch p i p i p ü p i h i p i

rk rq rž rz rg rk

ä i̮ e e e ä

-

30.1.2012 13:49:55

158

SUST 264.indd 158

Janurik Tamás


lachen p i p i p ü b i b i p i

s s š s s s

з i̮ t t i з


Nest p i p i p i p i h i p i

t t d d d t

ä i̮ ɛ e e ä


Jahr p oǝ̑ j p o ṕ ie p e h ā p ō j


blasen p u p u p ü p ü h a p u


Auge s ǝ̑ s a s i s i s ī s ǝ̑


fünf s ǝ̑ s o s u s u s ü s ǝ̑


nähen s å š ü š ü s ö s ä s å

jt t ʔ d st jt


regnen s å s o s u s u s ö s å

r r r r r r

å i̮


binden s ä s ā s ā s a s ä s ä

r r r r r r

ǝ̑ i̮

-


Herz s e s ī s ü s e k e s e

j ď j j j j

e ə

jm j m m m jm

ä i a a e ä


sieben s e s e s e s e k e s e

jtw ľč jʔb jgb jʔb jtw

ǝ̑ i ü e e ǝ

mp mp m m mb mp

ǝ̑ i̮


Schnee s i̮ s i̮ s i s i̮ s i s i̮

r r r r r r

å i̮ e a ä å

ʔ ʔ l

u ü ǝ̑

š ə e n -

l n l l l

r r -

a a a ä ä

-

ǝ̑

ə ǝ̑

u ü å

ə

-

nt n n h -

ä o o

-

ǝ̑

30.1.2012 13:49:55

159


SUST 264.indd 159


geboren werden s o j å s o č i s ü j s u j s o j ə s o j ǝ̑


Sommer t ǝ̑ ŋ t a ŋ t a ŋ t a ŋ t a ŋ t a ŋ


teilen t ä t ā t ā t ā t ǟ t ä

ǝ̑ i̮ a a a ǝ̑


sich erinnern t e n t e n t e n t e n t ä n t e n


Haar (am Körper) t ǝ̑ r t a r t a r t a r t e r t ǝ̑ r


kalt t t š s t t

e a i i̮ ǖ e


Dieb t å t e t o t o t e t å


vier t t t t t t

e e ē a e e


Eidechse t å ns t ü š t o nz t a nz t a nǯ t å ns


Eiter t e t e ťš a t e t i t e


Spitze (des Spießes) t ä jk ä t ä q a t a g a j t a g a j t a g a j t ä jk ä


Wolke t iǝ̑ t i ťš i t i t i t i

l l l l l l

ä i̮ i e ə ä

-

j

ǝ̑ ľ

g j

ǝ̑ i ə a ə ǝ̑

ä ǝ̑

t

r r r r r r

ǝ̑ i̮ ə

ǝ̑

-

ä i̮ ē ə ə ə

-

ts š š s k ks

з e

t d ť t t t

tt tt ʔd d it tt

ǝ̑ i̮ ə e e ǝ̑

k

a

e

ä a i e e ä

l

30.1.2012 13:49:55

160

SUST 264.indd 160

Janurik Tamás


Zahn t i t i t i t i t i t i


Rogen t ü t i̮ t ü t ü t ü t ü


See t t t t t t


seicht t o t o t u t u t o t o


Feuer t u t ü š ǖ s ü t u t u


wissen t u tš u t ə t i̮ t u t u

o o u o o o

m m m m m m

r r rm rm rm rm

ä i̮ e e e ä

ä i̮

m

ä ɛ e ä ä

h

r r r rz r r

å ä u u o å

sk a g a

j

j j

mt mdž mn mn md mt

ǝ̑ u e e ə ǝ̑

-


schlecht w ǝ̑ j q o š b i b i b i st w ǝ̑ j


Krähe w ǝ̑ k e̮ b ā b a b ɛ w ǝ̑

r r r r r r

ǝ̑ ä i e ɛ ǝ̑


Wurzel w å k o m o m i̮ m o w å

nc nt n n nd nč

з i̮ a a o ǝ̑


erziehen, ernähren w å t å k e̮ t i̮ b u d ə b i̮ d b a d ə w å t ǝ̑


Hals w ä q e̮ b a b a b ä w ä

jkk q ʔjg jg jk jkk


Hund w e̮ k a m e m ä b e̮ w e̮

n n n n n n

i

k l l

ɛ ä

j

ǝ̑

j

ǝ̑

ä

h

-

ǝ̑ ç a ä ǝ̑

a

ŋ

30.1.2012 13:49:55

161


SUST 264.indd 161


Suppe w e̮ k e m ü m i m e̮ w e̮

ń n j j j ń

з i ɛ ä з ǝ̑


Vielfrass w i ü m ü m u h ö w i


Eisen w e k e̮ b å b a b ɛ w e

s z z z z s

ä i̮ å e ä ä


Wasser w i t ü t b ü b ü b ü w i t


Darm w e k e b e b a b e w e

t t d d d t

ǝ̑ i̮ ü ö ü ǝ̑


(Wasser) trinken w i t з ü t i̮ b ü t b i t b ü d ü w i t ə


Riemen w i ü m ü m i m i w i

n n n n n n

ä i̮ ɛ ä e ä


zehn w ü k ö b ie b e b ü w ü

h

ŋk ŋg ŋ g ŋgr ŋk

ǝ̑ i̮

i ǝ̑

nc nt n n t nč

ä i̮ i e ä ä

nž ü -

-

t t ʔd t t t

30.1.2012 13:49:55

162

Janurik Tamás

Irodalom Castrén 1854: M. Alexander Castrén’s Grammatik der samojedischen Sprachen. Im Auftrage der Kaiserlichen Akademie der Wissenschaften bearbeitet von Anton Schiefner. St. Petersburg 1854. Donner 1920: Über die anlautenden labialen Spiranten und Verschlusslaute im Samojedischen und Uralischen. MSFOu XLIX. Helsinki 1920. Györke 1934: Die Wortbildungslehre des Uralischen (Primäre Bildungssuffixe). Tartu 1934. Hajdú 1968: Chrestomathia Samoiedica. Budapest 1968. Хелимский 1982: Древнейшие венгерско-самодийские языковые параллели (Лингвистическая и этногенетическая интерпретация). Mocквa 1982. Helimszkij 1996: A szamojéd népek vázlatos története. Budapesti Finnugor Füzetek 1. Budapest 1996. Helimski 1997: Die matorische Sprache. Wörterverzeichnis – Grundzüge der Grammatik – Sprachgeschichte. Unter Mitarbeit von Beáta Nagy. Studia Uralo-Altaica 41. Szeged 1997. Janhunen 1977: Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Castrenianumin toimitteita 17. Helsinki 1977. — 1998: Samoyedic. – Abondolo, Daniel (ed.) The Uralic Languages. London & New York 1998, pp. 457–479. Joki 1952: Die Lehnwörter des Sajansamojedischen. MSFOu 103. Helsinki 1952. Lehtisalo 1936: Über die primären ururalischen Ableitungssuffixe. MSFOu LXXII. Helsinki 1936. Mikola 2004: Studien zur Geschichte der samojedischen Sprachen. Aus dem Nachlass herausgegeben von Beáta Wagner-Nagy. Studia Uralo-Altaica 45, Szeged 2004.

SUST 264.indd 162

30.1.2012 13:49:56

Volt-e déli-szamojéd (PSS) alapnyelv?

Recommend Documents