ECOVOC II..N Neem mzzeettkköözzii TTaalláállkkoozzóó G Gööddööllllőő,, M Maaggyyaarroorrsszzáágg 22001111.. n noovveem mbbeerr 77--99.. Projekt címe: Ökológiai zöldség- és gyümölcstermesztők felsőfokú szakképzése/Vocational training in organic vegetable and fruit production Program megnevezése: Egész életen át tartó tanulás program Alprogram megnevezése: Leonardo Da Vinci Innováció transzfer Szerződésszám: 11/0029-L/4001
Tartalomjegyzék: Bevezetés
2
A találkozó résztvevői
2
Nemzetközi találkozó célkitűzései
3
A találkozó programjának tartalmi felépítése, partnerek bemutatkozása 3 Projekt munkaterv (action plan)
7
Gyakorlati kézikönyv önálló biokertészet beindításához (Organic Market Garden Start-up Manual) 7 Kommunikáció, disszemináció, valorizáció
9
Hivatalos projekt megnyitó rendezvény
10
Szakmai nap
11
Tempus Iroda projekt nyomon követési eljárásai
13
Partnerszerződés
13
Projekt weboldal
13
Projekt minőségbiztosítása
14
Partnertalálkozó zárása, további feladatok megbeszélése
14
Mellékletek jegyzéke
15
1
Bevezetés Az ECOVOC nevű 2 éves projekt céljainak megvalósításához szükséges feladatokat 7 munkacsomagba csoportosítottuk, a könnyebb „feladatbeazonosítás” érdekében. A munkacsomagokhoz, a csomagokon belüli feladatokhoz, teljesítésük esetén pedig a megvalósított „projekt termékek”-hez felelősöket és teljesítési határidőket rendeltünk a könnyebb érthetőség és gördülékeny feladatkivitelezés végett. Az ECOVOC projekt munkacsomagjai a következők: Munkacsomag 1: Projekt beindítás Munkacsomag 2: Nemzetközi találkozók Munkacsomag 3: Megoldások, innovációk tanmenetek, pedagógiai módszerek szintézise
átadása,
a
szakképzési
Munkacsomag 4: Megoldások a gyakorlatban (tesztelés) Munkacsomag 5: Kommunikáció, disszemináció, valorizáció Munkacsomag 6: Minőségi menedzsment Munkacsomag 7: Projektmenedzsment A találkozó résztvevői: 1. Horváth Mihály (GAK, HU) 2. Ududné Szabó Anikó (GAK, HU) 3. Csapó Beatrix (GAK, HU) 4. Kléger Aranka (GAK, HU) 5. Ujj Apolka (GAK, HU) 6. Matthew Hayes (SZIE, HU) 7. Tirczka Imre (SZIE, HU) 8. Balázs Katalin (SZIE, HU) 9. Jeney Zsuzsa (SZIE, HU) 10. Claudette Formantine (Ineopole, FR) 11. Michel Manadé (Ineopole, FR) 12. Charles-André Descombes (Manresa, CAT) 13. Jaume Brustenga (Manresa, CAT) 14. Arjen Huese (BDAC, UK) 15. Ruud Hedriks(Groenhorst College, NL) 16. Galanics Zoltán (okl. kertészmérnök) 17. Holzmann Anna (Naszály-Galga Térségi Integrált Szakképző Központ) 18. Dexler Dóra (ÖMKi-Ökológiai Mg-i Kutatóintézet /Fibl) 19. Koczka Noémi (SZIE Kertészeti Tanszék) 20. Gelencsér Margit (Biokultúra Egyesület) 21. Dene Orsolya (Bács Megyei Agrárkamara) 22. Golovicsné Wellner Mónika (Bács Megyei Agrárkamara) 23. Jakabné Baján Ilona (Tempus Nemzeti Iroda) 2
Az első nemzetközi találkozó célkitűzései A három napos nemzetközi találkozó napirendi pontjait célkitűzéseinek megfelelően állítottuk össze (1. melléklet).
a
projekt
Az 1. munkacsomag szerves részét képezi az I. nemzetközi találkozó, ahol a partnereink megismerhették egymás oktatási rendszerét, képzési formáit. A projekt munkatervének (action plan) ismertetése, a munkacsomagokba csoportosított projekttermékek részletes átbeszélése, felelőseinek kijelölése is megtörtént az első találkozó alkalmával. Az innováció átadási sémát felvázoltuk, a könnyebb érthetőség érdekében ábra formájában szemléltettük. Hozzáláttunk a „Gyakorlati kézikönyv önálló biokertészet beindításához” és a HOPPNET vagyis az ökológiai gazdálkodói hálózat projekttermékeink kidolgozásához. Az ECOVOC projekt weboldal felépítését ismertettük, véleményeztük, felmerülő kérdéseket tisztáztuk, kérésekre megoldást találtunk. Kommunikációs, disszeminációs eszközöket felvázoltuk. Ismertettük a partnerszerződések tartalmát, pénzügyi vonatkozásait. Megállapodtunk a további munkák, feladatok menetében, kijelöltük a feladatokhoz a felelősöket, mindenki számára megfelelő dátumot kerestünk a 2. Nemzetközi találkozóra. A találkozó bemutatkozása
programjának
tartalmi
felépítése,
partnerek
A találkozó első napján nagy hangsúlyt fektettünk a partnerintézmények, valamint a projekt témájával kapcsolatos szakképzéseik alapos megismerésére. Partnereink előadásaikat már a korábban kiadott minta alapján készítették el (2. melléklet), hogy a találkozó során minden partnerünket ugyanazon megközelítési pontok alapján ismerhessünk meg. Dr. Horváth Mihály (GAK Nonprofit Közhasznú Kft) miután köszöntötte külföldi partnereinket és a magyar résztvevőket, bemutatta a projektgazda intézményt, míg Matthew Hayes a másik magyar partnerintézmény, a Szent István Egyetem (MKK KTI) képzéspalettájáról beszélt, elhelyezve abban a felsőfokú szakképzést. Hangsúlyozta a gyakorlat jelentőségét az ökológiai zöldség- és gyümölcstermesztés témakörben, majd összegezte a partnerek sokéves tapasztalatát szakképzés területén. Tirczka Imre, kérdésekre választ adva kitért a magyar biotermékek hazai piacon való keresletére, illetve 3
beszélt az ökológiai gazdálkodás megítéléséről is hazai viszonylatban és oktatási szinten.
Michel Manadé (Ineopole Oktatási és Képzési Központ, Franciaország) szakképzésük bemutatása után külön kitért a 2011. november 1-én induló Inkubátorház projektjükre, amely lehetőséget biztosít 4 gazdálkodó számára (szakképzésből frissen kikerült gazdálkodók), hogy 7 ha-os területen 1-3 éves időtartamban saját vállalkozásukat beindítsák. Az Ineopole nagy hangsúlyt fektet a szakképzést követő időszakban is az önálló vállalkozást beindítani szándékozók támogatására. Fő céljuk a gazdálkodók helyben tartása, ezáltal is a helyi mezőgazdasági potenciál maximális kihasználása. Az Ineopole képzési kínálatában szerepel 2008-tól a „ ABcd” érettségi utáni 3 éves főiskolai szintnek megfelelő képzés, amely diplomában az ökológiai gazdálkodást is megnevezik. Az egy éves BP REA (Gazdaságvezetői szakmai képesítés) képzésük célcsoportját felnőttek képezik. Céljuk, hogy hallgatóik az 1300 órás decembertől októberig tartó képzést követően önálló gazdálkodás beindítására és irányítására legyenek képesek, szaktudásuk ne csak önellátásra való termelésre korlátozódjon. Ennek érdekében a 24 hetes iskolában eltöltött elméleti képzést 15 hét gyakorlat követ. A képzés felépítésének érdekességét adja, hogy a képzés alaptantárgyait a francia Mezőgazdasági Minisztérium határozza meg, de a specializáció oktatási intézmény függő. Ennek jegyében, az Ineopole az ökológai zöldségtermesztésre szakosodott. Az Ineopole rövidtávú képzései között a regionális tanács által támogatott, elsősorban munkanélkülieknek szóló ADEMA, és a 3 hónapos állati vonóerő mezőgazdaságban történő alkalmazása típusú képzés is szerepel. 4
A katalán Manresa Képzési Központ 40 éves múltra tekint vissza, 23 éve folytat megújuló energiára és biotermesztésre specializált képzést. Hallgatóik 16 éves korban kezdik meg tanulmányaikat, majd 2 év múlva kapják meg az agroökológiai szakirányt is feltüntető középfokú végzettségüket. „Can Poc Oli”-5 ha-os tangazdaságuk 1990 óta biofarmként működik. Képzésük felépítésére jellemző, hogy az első év elméleti oktatását szakmai látogatásokkal és heti 3 nap tanüzemi gyakorlattal színesítik. A 400 óra gyakorlatot biogazdaságokban töltik hallgatóik. A biotermesztés állandó összehasonlítása a konvencionálissal pedagógiai módszerük szerves részét képezi. A holland Groenhorst Főiskolát (Warmonderhof Opleidingen) Ruud Hendriks, a gyakorlati oktatás szakvezetője mutatta be. 4 éves szakképzésük során 80 hallgatót oktatnak és szállásolnak el közvetlenül a tangazdaság területén. 2 éves távoktatásuk is nagy érdeklődésre tart számot, 90 hallgatói létszámmal. A 85 ha-os (+25 ha gyümölcsös) tangazdaságot vállalkozók működtetik, az ingóságok állami és alapítványi tulajdonban vannak. Az oktatók biodinamikus gazdálkodás iránti elhivatottságuk, spirituális megközelítésük pedagógiai módszerükben is érzékelhető. A tangazdaságot működtető vállalkozókkal (4 vállalkozó dolgozik a hallgatókkal: szántóföldi növénytermesztés, gyümölcs, zöldség, és tej ágazatban) való együttműködés, a vállalkozás testközelből való megismerése, a megtermelt áru értékesítése, az alsóbb éves hallgatókkal való közös munka számos tapasztalattal gazdagítja a hallgatókat. Az első évet a hallgatók a harmadévesek felügyelete mellett töltik, akik értékelik az első évesek munkáját. A másod év után pedig 6 hónapos szakmai gyakorlat következik (EU, Hollandia). A harmadévben évfolyamlétszámtól függően 1 ember foglalkozik 1-3 új elsőévessel. 5
Arjen Huese az angol Biodinamikus Főiskola (BDAC) képzéséről és az iskola arc poeticájáról beszélt. 2 éve váltak függetlenné az Emerson College-tól, amelynek 50 évig voltak tagjai. Bár kis állandó oktatói létszámmal dolgoznak (4 főállású tanár), de a képzésbe sok vendégelőadót vonnak be. Két nappali tagozatos képzésük (EU-s 3-as szint) az ökológiai biodinamikus mezőgazdaság és biodinamikus kertészet témakörre specializálódott. 2012 januárjától, a felmerülő nagy igény miatt, online képzéssel bővítik oktatási palettájukat (EU-s 4-es szinten). Oktatási rendszerükre jellemző, hogy az őszt és a telet a hallgatók az iskolában töltik, ahol csak a délelőtti órákban folyik elméleti képzés, a délutánokat kivétel nélkül gazdaságlátogatással, gyakorlattal töltik. Márciustól a hallgatók 6 hónapos gyakorlatra mennek, majd a következő téli időszak után márciusban végeznek. Az iskolába történő felvételnek nincs alapkövetelménye. A képzésben 18-55 év közöttiek vesznek részt. A hallgatók elhelyezése a nyári gyakorlat céljából biodinamikus farmokon történik, amely megszervezése nem jelent gondot, hiszen a BDAC a jól működő Biodinamikus Világhálózat tagja. Kérdések-válaszok a partnerintézmények képzését illetően: Minden partnerintézmény esetén felmerült a finanszírozás kérdése. Ezt a partnerek különbözőképpen oldják meg, intézményi formájuknak megfelelően. Ineopole: A Regionális Tanács támogatást nyújt egyes képzések esetén, illetve a gyakorlatokat a szakképzési hozzájárulásokból fedezik. Manresa: A képzés az állam által támogatott, még a rövid képzések esetén is csak egy minimális összeget kell fizetniük a résztvevőknek. Warmonderhof: Állam támogatja a tanárokat, a kollégiumot az alapítvány és az önkormányzat. A költségvetésük 40 %-kal csökkent a gazdasági válság miatt. (mint Manresanak).
6
BDAC: Az oktatás finanszírozásának kis hányadát az állam állja, nagyrészét a meglehetősen magas tandíj fedezi.
Projekt munkaterv (Action plan) A projekt munkatervét Ujj Apolka ismertette és mutatta be a partnereknek a nyomdai úton előkészített, külön projektterméknek minősülő Action Plan segítségével. A részletes munkaterv a projekt teljes ideje alatt segítséget nyújt a partnereknek a feladatok nyomon követésében, mivel táblázat formájában szemlélteti a feladatokat, a feladatok célkitűzéseit, teljesítésük esetén a megvalósult projekttermékeket, teljesítési idejüket, közösen kijelölt felelősüket, valamint a feladatban résztvevő partnereket. Egyes projekttermékek átbeszélésére a 3 napos találkozó során természetesen újra sor került, amikor részletekbe menően vitattuk meg az egyes termékekhez kötődő feladatokat (pl. kézikönyv fejezeteinek átbeszélése; minőségellenőrzéshez kötődő termékek, stb.) A partnerek számára készített projekt munkaterv tartalmazza továbbá a Matthew Hayes által bemutatott innováció átadási sémát (schematic plan for innovation transfer), amely gyakorlatilag egy ábrásított változata az idősíkban elképzelt innovációk átadásának és projekttevékenységeknek (2. melléklet). Gyakorlati kézikönyv önálló biokertészet Market Garden Start-up Manual)
beindításához
(Organic
Matthew Hayes ismertette a tervezett kézikönyv célját, stílusát, javasolt fejezetcímeket (amit már egy korábbi levelezés során a partnerekkel közösen állítottunk össze). Beszélt a fenntarthatóság fontosságáról, hangsúlyozta a kézikönyv hiánypótló szerepét. A gyakorlati kézikönyv munkafolyamatához külön munkatervet (Manual action plan) dolgozott ki, amely tartalmazza az egyes fejezetek felelőseinek kijelölését követő részfeladatok teljesítésének határidejét is. A kézikönyv fejezeteinek és felelőseinek kijelölése időigényes feladat, ezért a találkozó 3. napján még visszatértünk a témára, amikor minden partner kompetenciájának megfelelően megjelölt 2 fejezetet, amelynek megírását vállalja. A partnerek 2012. márc.15-ig elkészítik a fejezetek tartalmának rövid bemutatását.
7
Akcióterv • 2011. november – I. Nemzetközi Találkozó (Magyarország). Kick off – Fejezetek meghatározása – Fejezetek kiosztása az egyes partnereknek
• 2012. márc. 15. – partnerek elkészítik a fejezetek tervét (parterenként 2) ppt. prezentáció formájában • 2012. tavasz – II. Nemzetközi Találkozó (Hollandia) – Mindegyik partner bemutatja a 2 fejezet tervét (angolul) – Workshop a találkozón a fejezetek keresztbeporzására
• 2012. június 15. – minden partner átad legalább egy fejezetet P0-nak a saját nyelvén, amely aztán le lesz fordítva angolra tervezetként I. Nemzetközi találkozó - Gödöllő – Induló Kézikönyv
12
Akcióterv • 2012. szept. 1. – minden partner elküldi a második fejezet tervét a P0-nak (saját nyelvén, ami le lesz fordítva angolra) • 2012. ősz – III. Nemzetközi Találkozó (Anglia) – Workshop megbeszélés mindegyik fejezet tervről (munkacsoportokra osztva)
• 2012. december 31. – minden partner elküldi az összes fejezet végső verzióját a P0-nak • 2013. tavasz – IV. Nemzetközi Találkozó (Katalónia) – P1 és P3 bemutatja a szerkesztett verzió tervét (angolul) – Workshop kis csoportokban a végső változtatások megbeszélésére
I. Nemzetközi találkozó - Gödöllő – Induló Kézikönyv
13
Akcióterv • 2013. május 5. – P1 és P3 elküldi a fejezeteket szakértőknek (nem nyelvi) korrektúrázásra (partnerenként 2) • 2013. június 10. – A korrektúrázott fejezetek visszaküldésének határideje P1-nek (angolul) • 2013. június 10.-július 31. – fordítás és korrektúrázás • 2013. július 31. – A nyelvi korrektúrázás határideje (P1) • 2013. szeptember 1. – publikálás határideje (P0 és P1) • 2013. szept. – V. Nemzetközi Találkozó (Franciaország) – A könyv hivatalos kiadása
• 2013. szeptember – A könyv kiadása az egyes partner országokban (sajtótájékoztató) I. Nemzetközi találkozó - Gödöllő – Induló Kézikönyv
8
14
Fejezet
Közreműködők
Organikus gazdálkodó rendszerek (részekkel a biodinamikus gazdálkodásról és permakultúráról)
NL
Organikus hitelesítés
Cat Hu Fra
Fra
Föld és elhelyezkedés
UK Hu Fra
Fra
A piac megtervezése (marketing alternatívák és marketing terv)
NL Cat UK Hu
Cat
Termények, termékek és a termelési terv
NL Hu
NL
Beruházások és üzleti tervezés
NL Cat Fra
NL
Szerszámok és berendezések
Cat UK Hu
Cat
Védett művelési és öntöző rendszerek
NL! Fra
NL
Humán potenciál management (humán fejlesztés valamint emberi erőforrás!) (állomány és önkéntesek)
NL UK Hu
UK
Támogató szolgáltatások (EU strukturális alapok, ismeretek terjesztését biztosító szolgáltatások, információk és tanácsok)
Hu
Hu
Multi-funkcionális lehetőségek (néhány esettanulmány)
NL Hu
Hu
Fenntarthatósági ellenőrzések
(NL) Hu
Hu
9
UK
Hu
Felelős partner UK
Kommunikáció, Disszemináció, Valorizáció Csapó Beatrix, a projekt kommunikációért, disszeminációért és valorizációért felelős munkatársa ismertette az 5. munkacsomagba összegyűjtött tevékenységeket, partnerekkel szembeni elvárásokat, feladatokat. Ez a munkacsomag idősíkban teljesen lefedi a projekt 2 éves futamidejét, ezért kértük a partnereket, hogy a Projekt Munkatervének segítségével kövessék nyomon a teendőket, teljesítsék a feladatokat. A projektgazda, GAK Nonprofit Közhasznú Kft. által már összegyűjtött sajtóanyagokat Csapó Beatrix bemutatta a partnereknek, kérte tőlük, hogy hasonló formában juttassák el hozzánk a saját országukban megjelent sajtóközleményeket. Hivatalos projekt megnyitó rendezvény A hivatalos megnyitóra a nemzetközi találkozó első estéjén került sor, ahol Ujj Apolka projektmenedzser köszöntötte az egybegyűlteket, majd ismertette a projektcélokat, a fő projekttermékeket, és bemutatta a partnereket azoknak a résztvevőknek, akiknek még nem volt alkalmuk velük találkozni a hétfői nap során. Pintér Zoltán Gödöllő alpolgármestere nyitóbeszéde során hangsúlyozta Gödöllő városának ökotevékenységek iránti elkötelezettségét, amely az ECOVOC projekt segítségével is megerősítést nyer. Felajánlotta a város segítségét a projekt sikeres lebonyolításához. Micheli Erika a Szent István Egyetem Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Rektor helyettese gratulált a projekt sikereses elindításához, valamint felhívta a figyelmet a projekt központi témáját adó, az ökológiai zöldség- és gyümölcstermesztés felsőfokú szakképzés mögött rejlő élelmiszerminőség javulási lehetőségekre. Csányi Sándor, a Szent István Egyetem Mezőgazdasági és Környezettudományi Karának dékánja, hasonlóan Ónodi Gáborhoz, a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet igazgatójához, a nemzetközi együttműködéssel megvalósított képzés gyakorlati jelentőségére hívta fel a figyelmet, és sikeres munkát kívánt a projekt partnereknek.
10
Szakmai nap A nemzetközi találkozók során egy napot mindig a helyi viszonyok, lehetőségek, illetve adottságok jobb szemléltetésére szánunk, amelyre a legmegfelelőbb a helyi biogazdaságok meglátogatása. Külföldi partnereink számára ezzel lehetőséget teremtünk arra, hogy közvetlenül a gazdálkodónak tegyék fel kérdéseiket, összehasonlítsák a helyi adottságokat a saját országukban tapasztaltakkal. A Babatvölgyi biokertészet a Gödöllői dombságban található, ahol 7 ha-os területen folyik ökolgógai zöldségtermesztés. Matthew Hayes a biokertészet vezetője bemutatta a gazdaságot a résztvevőknek, külön kitérve a terület adottságaira, a termesztett növényfajtákra, a gyomkorlátozás lehetőségeire, a gépesítésre, valamint a termények értékesítésére. A gazdaságlátogatás után került sor a kiscsoportos megbeszélésre (small group session), amely program szintén szerves részét képezi a nemzetközi találkozóknak. Ez egy kötetlenebb beszélgetés, ahol demonstrációs eszközök nélkül, a résztvevők aktív részvételével folyik egy adott téma részletesebb átbeszélése. A kiscsoportos megbeszélés jegyzőkönyve külön mellékletben olvasható (3. melléklet).
11
12
A kiscsoportos megbeszéléssel párhuzamosan folyt a sajtótájékozató, ahol jelen volt a Veres Tv és a Hír Tv. A szakmai nap délutánján Leányfaluba látogattunk, ahol Pető Áron, fiatal vállalkozó mutatta be biogazdaságát. Pető Áron 5 ha-os területén szántóföldi növényeket és zöldégféléket termeszt 2500 m2-es fóliasátorban és szabadföldön egyaránt. Technikai és termesztési kérdések után a partnerek részéről számos kérdés merült fel az értékesítés és a Magyarországon igénybe vehető támogatások témakörben. Pető Áron beszélt a helyi lakosság fogyasztói szokásairól, közvetlen érékesítési módjáról, amely nem csak piaci formában, de fix áras, heti fix időpontos átvételi helyen történő értékesítést jelent (havonta előre fizetve). A fix áras ládás értékesítés során a vásárlónak nincs lehetősége az áruösszetétel és az átvételi időpont megváltoztatására, de Pető Áron kitért ennek pozitív szociális hatására is (több szomszéd összefog, árut cserélnek, egymás helyett veszik át az árut stb.) Tempus Iroda projekt nyomon követési eljárásai A találkozó harmadik napját Jakabné Baján Ilona előadásával kezdtük, aki számos hasznos tanácsot adott a projekt elszámolását illetően. Az elszámolás vonatkozik mind a szakmai beszámolók, mind a pénzügyi beszámolók és elszámolások menetére. Hangsúlyozta a szerződő projektgazda felelősségvállalását, és kitért a különböző Nemzeti Irodák eltérő elvárásaira. Partnerszerződés 13
A következő napirendi pont, a Szabó Anikó által ismertetett szerződéskötéssel és pénzügyi elszámolással kapcsolatos információk, valamint maguk a partnerszerződések számos kérdést vetettek fel. A felmerülő kérdések tisztázásához a következőkre van szükség: • Az előkészített és kinyomtatott minta partnerszerződések és azok mellékleteinek alapos átolvasása, jóváhagyása: 2011. november 18-ig. • A költség-elszámolási mintatáblázatok (ha a 2011-re frissített verziót a magyar Leonardo Iroda már elérhetővé teszi) megküldése a partnerek számára • A számlabenyújtás menetéről minta megküldése a partnerek részére (számlákon pecsét, számlákat összesítő lista angolul, lepecsételve) • Áfa visszaigénylés nyilatkozat megküldése
Projekt weboldal Ujj Apolka bemutatta a Kléger Aranka projekt webfelelős által már előkészített, magyar nyelven működő weboldalt, annak funkcióit, almenüit. A weboldalt kétnyelvűre terveztük (angol-magyar), azonban felmerült a probléma, hogy a partnerországok weboldal látogatói számára így nem minden esetben fog elérhető információt szolgáltatni. Valamint szükséges egy közös levelezőlista, hogy ezzel könnyebbé váljon a kommunikáció. A weboldal minél hatékonyabb működése érdekében további apróbb pontosításokra, kiegészítésekre is szükség van. A felmerült probléma kiküszöbölése érdekében a következő megoldásokat találtuk: • A partnerek megküldik pontosan azt a weboldal címet (intézményük webcímét), ahová szeretnék, hogy át lehessen közvetlenül klikkelni a www.ECOVOC.eu projektweboldalról (határidő: 2011. nov.18.) • A következő menük, és azok tartalma minden partnerország nyelvén elérhető lesz: Magunkról; Projekttermékek (határidő: GAK elkészíti angolul a fordítást 2011. 11.20-ig, majd a partnerek a saját nyelvükre azt lefordítva visszaküldik 2011. nov.30-ig) • Ha bármilyen sajtóközlemény megjelenik, akkor a partnerek azt megküldik a projekt disszeminációs felelősének és webfelelősének is, hogy az a saját zászlójuk alatt a weboldalon megjelenjen (határidő: folyamatos)
14
• Annak érdekében, hogy a weboldal látogatók saját nyelvükön legyenek képesek kapcsolatba lépni a partnerintézmények erre kijelölt felelősével, minden partnertől kérünk kijelölni egy felelőst, és kérjük megküldeni annak email címet.(Határidő: 2011. nov.18) •
közös ECOVOC címlistát alakítunk ki
[email protected] címmel (határidő 2011. nov.14), kérjük, hogy minden partner egészítse ki a listát azok neveivel, akiket a listába fel akarnak venni (határidő 2011. nov.18.)
• Közös tárhelyet alakítunk ki, hogy a nagy mennyiségű anyagokat ide tudja minden partner feltölteni, jelszóval belépve http://docs.ECOVOC.hu/ (Határidő: 2011. nov. 30)
Projekt minőségbiztosítása Csapó Beatrix ismertette a 6. munkacsomagba tartozó projekt folyamat és projekt termékek minőségbiztosításához szükséges teendőket. Felhívta a partnerek figyelmét a feladatokra, ami a munkatervben könnyen nyomon követhető. A minőségbiztosítás részét képezi a nemzetközi találkozó kiértékelése is, a hatékonyság javítása érdekében. A kiértékelés kérdőív segítségével történt, amelyet a partnerek töltöttek ki (4. melléklet). Partnertalálkozó zárása, további feladatok megbeszélése Ujj Apolka összegezte a találkozó eseményeit, emlékeztette a partnereket a további feladatokra, azok teljesítésének határidejére: • A következő találkozóig minden partner átgondolja, hogy milyen úton mutatja be pedagógiai módszerét. Szemléltetőeszköz lehet power point, videófelvétel stb.(határidő:2012. márc.15) • A partnerek a projekt témájában érintett curriculum tantárgyait, annak időbeli eloszlását, kreditjeit, áttekinthető formában elkészítik (határidő:2012.febr.15.) Közösen megállapodtunk a következő nemzetközi találkozó időpontjába, amelynek helyszíne Hollandia lesz. Időpontja: 2012. március 28-29-30.
Köszönjük mindenkinek a segítséget a találkozó sikeres lebonyolításáért, a partnereknek pedig az együttműködésért! 15
Mellékletek jegyzéke 1. melléklet: Nemzetközi találkozó programja 2. melléklet: Partnerintézmények és képzéseinek bemutatkozásának sillabusza 3. melléklet: Kiscsoportos megbeszélés jegyzőkönyve 4. melléklet: Csoporttagok értékelésének összesítése
16
1. Melléklet Az I. Nemzetközi Találkozó programja Leonardo da Vinci - ECOVOC Gödöllő, Magyarország 2011. november 7-9. November 6., vasárnap Résztvevők érkezése November 7., hétfő 09:00-13:00 A találkozó (Dr Horváth Mihály, GAK Kft. igazgatója) Az összes partner bemutatkozása – A partner intézmények profiljának megismerése (15 perc/partner) A partnerek bemutatják a projekt tárgyához kapcsolódó tréning kurzusaikat (15 perc/partner) 13:00-14:30 Ebéd 14:30-16:00 A projekt bemutatása, eredményei (Ujj Apolka)
akció
terv,
munkacsomagok,
a
projekt
16:00-16:15 A projekt innovációk átadásának sematikus terve (Matthew Hayes) 16:15-17:00 A Gyakorlati kézikönyv önálló biokertészet beindításához tartalomjegyzéke (fejezetek, hozzárendelt partnerek) (Matthew Hayes) 17:00-18:00 Az eredmények disszeminációja (sajtóértekezletek, sajtóközlemények) (Csapó Beatrix) 19:00A találkozó hivatalos megnyitója, bio-vacsora November 8., kedd Szakmai nap 8:30-10:00
A Babatvölgyi Biokertészet Tanüzem meglátogatása (Matthew Hayes)
10:00-10:30 Sajtóértekezlet (partner projekt vezetők, Csapó Beatrix)/ opcionális látogatás a „Magyar parasztudvarba” a Babatvölgyben (Szabó Anikó) 10:30-12:00 Kiscsoportos megbeszélések plenáris ülésekkel (Balázs Katalin) 12:00-13:30 Ebéd 14:30-16:00 Egy ökológiai zöldségkertészet meglátogatása (Pethő Áron, Szentendre) 17
16:30-18:00 Szentendrei városnézés 19:00
Bio-vacsora bio-borkóstolóval (Gödöllő)
November 9., szerda 9:00-13:00
A Leonardo Da Vinci Nemzeti Iroda nyomon követési tevékenységei (Baján Ilona a Tempus Közalapítványtól) Szerződések aláírása, pénzügyi kérdések (Szabó Anikó) Az Organic Horticulture Practical Placement Network (HOPPNET) tervezése (Ujj Apolka) Project honlap (Kléger Aranka, Ujj Apolka) Minőségbiztosítás (Csapó Beatrix)
13:00-14:30 Ebéd 14:30-17:00 Feladatok összefoglalása, határidők (Ujj Apolka) A következő nemzetközi találkozó időpontjai A csoportrésztvevők értékelésének összefoglalói (Csapó Beatrix) November 10., csütörtök A résztvevők elutazása
18
2. melléklet I. Útmutató a partnerek bemutatkozásához (15 perc/partner) • • • •
Az intézmény RÖVID bemutatása (dolgozók, diákok, magán vagy jogállás, stb.) az intézmény fő profilja az intézmény által kínált oktatás Az Európai Képesítési Keretrendszer (EQF) szerint milyen szinten oktatnak?
II. A partnerek bemutatják a projekt tárgyához kapcsolódó képzési kurzusaikat (15 perc/partner): • Melyek azok a kurzusok, modulok vagy tantárgyak, amelyek szorosan kapcsolódnak a projekt témájához (organikus kertészet)? • Mi az egyes kurzusok szerkezete? • Mik a felvételi kritériumai ezeknek a kurzusoknak, moduloknak vagy tantárgyaknak? • Milyen képesítést kapnak a diákok? • Hogyan oldják meg a kurzusok, modulok vagy tantárgyak gyakorlati foglalkozásait?
19
3. melléklet A kiscsoportos megbeszélések jegyzőkönyvei 2011. november 08., 10.30-12.30 BK- Balázs Katalin MM – Michel Manade UA – Ujj Apolka MH – Matthew Hayes TI – Tirczke Imre CF – Claudette Formatin KA – Kléger Aranka CsB – Csapó Beatrix SzA – Szabó Anikó CD – Charles-André Descombes RH – Ruud Hendriks AH – Arjen Huese JB –Jaume Brustenga GM – Gelencsér Margit Az alábbiak csak jegyezetek a megbeszélésekről, nem teljes jegyzőkönyvek. Próbáltam kiemelni a legfontosabb területeket, de nincs minden feljegyezve, ami elhangzott a két óra alatt. – MH. BK – bemutatta a feladatot: Keretnek készítettünk egy kérdéssort. A keret, amelyet felállítunk: CSAK felsőfokú szakképzés, ökológia gyümölcs- és zöldségtermesztés MM – Egy új képzés elindításakor mindig két kérdéssel kezdünk: 1. Rendelkezünk a megfelelő személyzettel (tanárok) a kurzushoz? 2. Rendelkezünk a képzés lebonyolításához megfelelő létesítményekkel (pl. létesítmények, feltételek)? A kurzus sikere a következőktől függ: • Tudományos szint • A kurzus végén elismert képesítés megszerzése • Az oktatást tapasztalt szakemberek/dolgozók termelők/gazdálkodók vesznek részt.
vezetik
és
tapasztalt
Mindig létrehozunk egy kurzus bizottságot az oktatás sikerességének mérésére BK – kérnénk mindenki véleményét mindegyik részről CF – nincsenek kérdések a biodinamikáról? BK – a biodinamika elvileg a kurzus része, a megfelelő részekben GM – A Biokultúra Egyesületnél (HU) nagyon kevésen érdeklődnek a biodinamikus gazdálkodásról AH – Ha az oktatási módszerekről beszélünk, milyen megközelítésből tanítunk? (kérdés RH-nak) RH – sok dolog országfüggő. Például, mik azok a dolgok, amelyek nyereségesek a saját országnak. 20
BK – (kérdés mindenkinek) – Hogyan szervezik meg (mindenkinél) a gyakorlati órákat? A különböző iskolák hogyan szervezik meg maguk? JB – Tapasztalataink szerint 2 év nagyon rövid idő a felsőfokú szakképzésre CF – Nekünk nagyon rövid az egyéves biokertészeti szakképzés program AH – Azt az előnyt tapasztaltuk, hogy szabadok vagyunk – nagyon függetlenek. Csak kevés kormányzati támogatást kapunk (állami támogatást). A kurzusainkat főleg a tandíjakból finanszírozzuk, és bár kapunk valamennyi támogatást, úgy érezzük, hogy szükség esetén fenn tudnánk maradni csak a tanfolyami díjakkal is. A kurzusunk alapja főleg az oktatás művészeti megközelítése és a szociális képességek építése. Van egy tanulmányi bizottságunk. A csoport négy főből áll, akik nem a főiskola alkalmazottjai, de hajlandók erre rászánni az idejüket. A tanulmányi bizottság évente kétszer-háromszor találkozik. A bizottság tanulmányi tapasztalatokat kínál és erőteljes a biodinamikus gazdálkodók szerepvállalása. BK – Változnak a kurzusok vagy a kurzus tartalma? AH – diákértékeléseket szervezünk. A diákok értékelik a kurzust. percben értékelik a hetet.
Hetente 45
RH – A mi helyzetünk teljesen eltérő. Nálunk a szakképzés teljesen támogatás alapú. Viszont elég szerencsések vagyunk, mert szinte teljesen szabadon választjuk meg a kurzusok tartalmát – alapvetően azért kapjuk ezt a szabadságot, mert minket tekintenek a bio-dinamikus gazdálkodás szakértőinek. Alapvetően fontosnak találom, hogy szabadon hozzuk létre a tantervet. MH – Hogyan alakítják ki a szabadságot maguknak és ezt hogyan fogadják? RH – Mi egy kis iskola vagyunk egy nagy szervezetben. A nagy szervezet bemutatója (kirakata) vagyunk. Mi tudunk a szervezetről egy „környezetbarát” képet mutatni. Ez egyfajta PR feladat. Látnunk kell, milyen előnyünk származik (nekünk és a szervezetünknek) az ökológiai gazdálkodás iránti érdeklődésből. AH – a mi iskolánkban a tananyagot olyan könyvek alapján állítjuk össze, amelyek jó gyakorlatokat mutatnak az ökológiai gazdálkodásban (és kertészetben). Ezeket a szövegeket használjuk fel a gazdálkodás technikai módszereihez. Biodinamikai tananyagként saját anyagot készítünk, mivel ilyen anyag nem könnyen hozzáférhető. CD – Jó könyvtárunk van az iskolában, amely minden ökológiai tantárgyat kiszolgál. Jelenleg nincs keretünk új könyveket venni, de már elég jó referencia anyagokat halmoztunk fel. Általában nem kérjük, hogy a diákok könyveket vegyenek. PowerPoint prezentációkat használunk és fénymásolunk könyvekből, szövegekből, újságokból, cikkekből, hogy kialakítsuk a saját tananyagunkat. Folyamatosan készítünk tananyagokat. CF – Franciaországban azt tapasztaljuk, hogy sok jó könyv van az ökológiai kertészkedésről a hobbi kertészeknek, de nincs sok szakmai anyag (könyv), ami megfelel a tanítási céloknak. CD – Nekünk az segít, hogy van egy mezőgazdasági csoport a Mezőgazdasági Részlegen. Öt kolléga van ebben a csoportban, akik kiváló tananyagot készítenek 21
katalán nyelven, ami elérhető az Interneten keresztül: (http://www.gencat.cat/alimentacio/eco/, ‘Publicacions i materials de referència’ menüpontban). Egyes anyagok spanyolul, angolul és franciául is elérhetőek. RH – 5 évvel ezelőtt az iskolánk 5 tanára megírta saját könyveit. Azt tapasztaltuk, hogy a diákoknak nem olyan egyszerű a legtöbb szakmai és tudományos irodalmat használni. Viszont azt is tapasztaltuk, hogy a farmerek és a diákjaink „ugyanazon a nyelven” beszélnek. Tehát, ami elolvasható és hozzáférhető az átlag farmernek, az elolvasható és érthető az átlag diák számára is (az iskolánkban). Az nagy előny számunkra, hogy Hollandiában minden kutatást publikálni kell nyilvánosan. Sok szaklapban publikált írást és cikket használunk a tananyag alapjaként. Ezért a megbeszéléseink nagyon modernek és naprakészek a terület aktuális kérdései alapján. Tapasztalatunk szerint egy (a diákok által tananyagként kapott) oldalnak 50%-ánál nagyobb részén ne legyen szöveg. A másik 50%-on legyenek képek, táblázatok, grafikonok. A mai diákok másféle világban élnek. Ők a tanároknál sokkal vizuálisabban közelítik meg a dolgokat. A diákok a jelenben élnek, tehát az elméleti anyagot a konkrét, aktuális kérdések alapján kell összeállítani, amelyek közvetlen kapcsolódnak a mai helyzethez. CD – Már van saját intranet rendszerünk és most készül a Moodle rendszer (http://www.xtec.cat/ecamanresa/). Amint ez beindul, a tananyagokat azonnal használni tudják majd a diákok (és a többi tanár). A Moodle egy on-line tanulási platform. Mi egy zárt oktatási programot (tantervet) használunk, amit a kormány ír elő. Meg van szabva, hogy pl. 2 órát kell foglalkozni a talajtermékenységgel. Ezért számunkra a kérdés az, „hogyan tudunk két óra tanítási időt arra használni, hogy a diákok megértsék a talajtermékenységet?” MH – Milyen gyakran változik a tanterv? CF – Nálunk ez nem változik olyan gyakran. Mondjuk 2-3 évente. RH – Nálunk ez valójában a diákoktól függ. Például idén olyan diákjaink voltak, akiket a vegán (állat-mentes) gazdálkodás érdekelt. Bele kell élni magunkat a diákok gondolkodásába – hogy a tanár is friss maradjon! AH – A mi tantervünk kompetencia alapú. A tanulás eredménye és az értékelési kritériumok néhány kulcsszón alapszanak, amivel az oktatási egység foglalkozik. Tehát a kulcsszavak által kiemelt kompetenciákkal kell foglalkoznunk. Ez a tanterv kötelező eleme, de úgy tapasztaljuk, hogy ez a kompetencia alapú megközelítés nagy szabadságot biztosít számunkra. MM – Franciaországban a szakképzést megreformálták az elmúlt években. Tudományos alapú rendszerből kompetencia alapú rendszerré alakult át. A valóságban ez azt jelenti, hogy nekünk, tanároknak a tapasztalatunkat kell átadni a diákoknak, nem az elméleteinket. A tananyag részletei az aktuális kihívásoktól függnek. A tananyagot azokra a készségekre és kompetenciákra kell építeni, amelyeket szerintünk a diákoknak el kell sajátítani a képzés végére. Az alap kompetenciákat és eredményeket 26 szóval foglaljuk össze. Ez a második nagy 22
változás az elmúlt 2 évben Franciaországban. A szabadság (hogy mit írjon elő a tanterv) változik vidékről vidékre. CD – Spanyolországban és Katalóniában, a III. szintű szakképzés esetén a képzés technikailag nem magasabb szintű, mint a II. szintű képzés. De a III. szintű kurzus több adminisztratív és vezetési (farmirányítási) ismeretet tartalmaz. RH – Fiatalabb diákoknál tapasztaltuk, hogy amikor tananyagot akarunk tanítani, a diákokat érdekli a tanár hozzáállása. A tanár személye. A diákok szeretnek személyekkel találkozni. Mit gondol erről Bart? Hogyan áll ehhez Ruud? Ez olyan „Facebook-os megközelítés”. Az életet egy közösségi hálószerű megközelítésből nézik. A fiataloknak hősökre van szükségük. Az ő ítéleteik feketék vagy fehérek (és ebben az életkorban ilyennek is kell lenniük). Tizenhat, tizenhét, tizennyolc évesekről beszélek most. AH – Sok vendégtanárt hívunk meg. A kurzus felépítése miatt nagyon könnyen bevonhatunk vendégtanárokat. Ilyennek terveztük, hogy legyenek egy adott témához kapcsolódó oktatási blokkok. Ez lehetővé teszi, hogy bevonjunk külsős embereket (diákokat), hogy elvégezzenek adott blokkokat – hogy csatlakozzanak az egyéves vagy kétéves diákokhoz egy adott blokkban. Így plusz bevételhez juthatunk az adott blokkhoz csatlakozó diákoktól. TI – Ez a megbeszélés nagyon hasznos volt. Sok kérdésemmel foglalkoztunk és új kérdések merültek fel. Nagyon sok hasznos információt nyújtott. Szeretnénk megkérni mindenkit, hogy menjen végig a kérdéseken, amelyeket összeállítottunk, és küldje vissza a megjegyzéseit, visszajelzéseit ezekkel a kérdésekkel kapcsolatosan 2011. december 31-ig (ami az alapja lesz annak, hogy kialakítsuk a szakképzésünk tantervét). TI – Egy kérdés Jaume-hoz, a Manresa ökológiai tangazdaságból: Hogyan építik fel a tananyagot a tangazdaságban? A tanár választja ki a gyakorlati munkát vagy a tangazdaság dolgozói? JB – Az adott tanár dönti el, hogy mit tanít. Azonban hetente tartunk egy tízperces megbeszélést, ahol elmagyarázzuk az összes tanárnak, milyen munka van folyamatban a gazdaságban, és milyen munkára van szüksége a gazdaságnak a gyakorlati munka keretében. Általában értékeljük a diákok gazdaságban végzett gyakorlati munkáját a gazdaságban. RH – Eddig a mai megbeszélésünk a HOGYAN-ra fókuszált. Foglalkoznunk kell a KIvel is. Ha azt akarjuk, hogy a diákok azt tanulják és érezzék, hogy amit tanulnak, az hiteles, akkor olyan tanárokra van szükségünk, akik: „Átélik azt, amit tanítanak és azt tanítják, amit átélnek!”. Ezek nem a hagyományos 8-órás munkaidőben dolgozó tanárok, hanem olyanok, akik átélik a munkát. AH – Nálunk a szakképzés egy csoportmunka. A csoport energiájától függünk. CD – A tanítás során úgy gondoljuk, fontos megbeszéléseket tartani és megvitatni a különböző véleményeket. Nagyon hasznosnak találjuk a szerepjátékokat is, mivel a diákok egy másik személy helyébe képzelik magukat (amely a diákok saját nézőpontjától eltérő lehet) – pl. ökológiai termék fogyasztók, hagyományos fogyasztók, ökológiai gazdálkodók, hagyományos gazdálkodók. Csináltunk már olyan szerepjátékot, hogy felosztottuk az osztályt 4 csoportra: olyan diákokra, akik 23
az ökológiai gazdálkodással egyetértő gazdálkodókat képviselik; és olyanokra, akik az ökológiai gazdálkodással nem egyetértő gazdálkodókat képviselik. 10-15 perc alatt össze lehet gyűjteni a legtöbb információt. Megegyeztünk a kiscsoportos megbeszéléseken, hogy tartunk egy workshop-ot a következő ECOVOC Nemzetközi Találkozón, ahol mindegyik partner (P1-P5) tart egy 20 perces ülést, ahol bemutat egy olyan pedagógiai módszert, amit a partner hasznosnak tart. CD – A mi iskolánkban nagy kihívást jelent az órarend összeállítása. Most minden nap van egy 2,5-órás oktatás egy tanárral, amit egy 3-órás oktatás követ egy másik tanárral. Mivel egy tanárral hosszú idő töltenek, ez azt jelenti, hogy váltogatni KELL a tanítási módszereket, ha fent akarjuk tartani a diákok figyelmét és részvételét. AH – A Biodinamikus Főiskolán olyan az órarendünk, hogy ugyanazt a tantárgyat egy négynapos blokkban tanítjuk (hétfőtől csütörtökig). Ebéd után már nincsenek órák. A délelőtt két részre van bontva. A diákok délutánonként gazdaságokba mennek a környéken gyakorlati foglalkozásra. Nem tartunk vizsgákat. Az értékelés portfólió munka alapján történik, nem kell vizsgákra memorizálni. JB: Hadd foglaljam össze a tapasztalatainkat: 1. egy kétéves szakképzés túl rövid. 2. a hagyományos tanévi beosztás (szeptembertől májusig/júniusig) nem megfelelő a mezőgazdasági diákoknak (akiknek nyáron kell gyakorlati tapasztalatot szerezni a tangazdaságban) 3. nincsenek állatok az ökológiai tangazdaságokban (szeretnénk, ezért ezt most hiányosságnak tekintjük, de ez a helyzet jelenleg) 4. a gazdálkodás végső soron nehéz munka. A kétéves szakképzés után a diákok nem érzik magukat teljesen felkészültnek arra, hogy farmerek legyenek.
24
4.
melléklet
A CSOPORTTAGOK ÉRTÉKELÉSÉNEK ÖSSZESÍTÉSE I. Nemzetközi Találkozó 2011. november 7.-9., Gödöllő, Magyarország
A csoporttagok értékelését az I. Nemzetközi Találkozó záró délutánján tartottuk. Az összesítés tartalmazza a 10 projekt csoport tagjainak véleményét a koordináló csoport tagjainak kivételével.
Értékelés magyarázata: 1 2 Gyenge Átlagon aluli
3 Közepes
4 Jó
5 Nagyon jó
6 Kiváló
Összesített értékelés (átlag) 1. Találkozó előkészítése
5,6
2. Szállás
4,5
3. Vendéglátás
5,6
4. Találkozó menetrendje
4,7
5. Kiegészítő anyagok hasznossága
5,1
6. Partner intézmények bemutatói
5,0
7. Partner képzések bemutatása
4,8
8. Projekt bemutatása
5,0
9. Szakmai látogatások
5,1
10. Csoportmegbeszélés (kedd)
4,3
11. Kommunikáció és tolmácsolás
4,8
12. A projekt megértése
4,9
13. A találkozó hatékonysága összességében
4,7
25
14. A témák, amelyeket a résztvevők hiányoltak a találkozó alatt • • • • • • • • • • • •
Kiváló találkozó! Röviden be kellene mutatni az országot (földrajzát, mezőgazdaságát) és a magyar nyelv néhány sajátosságát Részletesebben kellene bemutatni a magyarországi ökológiai gazdálkodást és fogyasztást Jobban meg kellene indokolni a biodinamikus orientáció választását A találkozón szerepelt minden téma, ami engem érdekelt Nem volt ilyen. A nyitó találkozók célja, hogy megismerjük egymást és ezt jól szolgálta az első EcoVoc találkozó. Jók voltak a megbeszélések, ez még a munka kezdete, ezért nem érzem, hogy lett volna hiányzó téma. Kicsit több háttér információ, hogy miért akarjuk kifejleszteni a tantervet + kézikönyvet, és hogy ki a célcsoport. És (honnan) tudjuk, hogy van igény arra, amit kifejlesztünk? Egy kicsivel több információ a magyarországi ökológiai helyzetről, bár ezekről lehetett beszélni az ülések között. A biodinamika valódi helye ebben a projektben Több ismeret a szakképző kurzusokról Magyarországon Találkozó ökológiai gazdaságok képviselőivel
15. • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
A találkozó erősségei:
Jó lehetőség volt elindítani a találkozót és együtt dolgozni a partnerekkel, illetve tapasztalni a közös alapot. Szervezés Ellátás Szállás Jó hangulat Nőiesség Sok résztvevő korábbi közös ismeretei Jól szervezett találkozó Közvetlenség Hatékonyság Az operatív eszközök jó bemutatása (projekt mappa, eljárások) A koordinátorok szervezése A partnerek közötti jó személyes kapcsolat (ami pozitív a jövőre nézve) Jól szervezett A bemutatók dokumentációja szépen elkészítve Jó arányban voltak a benti megbeszélések és a külső szakmai látogatások A találkozók jó hangulata Jók voltak a meglátogatott ökológiai gazdaságok Jó a bemutatók anyaga és a kiosztott anyagok Találkozó a partnerintézmények képviselőivel Éreztem, hogy szívesen láttak és jól gondoskodtak rólam Jó volt benyomást szerezni a magyarországi ökológiai gazdálkodás helyzetéről Hogy állandóan együtt volt a csoport A társasági programokra fordított idő
26
• • •
Az ételek minősége, ahogy a vendégekkel törődtek, az egész találkozó előkészítése nagyon jó volt Tapasztalatszerzés az ökológiai szakképző kurzusokról Az önkéntesség, ahogy megosztottuk a tapasztalatainkat
16. • • • • • • • • • • • • • • • • • •
A találkozó fejlesztendő területei:
Szervezettebb szakmai látogatások – a farmerek legyenek jobban felkészülve A program: az 1. nap kicsit kemény volt. Talán jobb váltogatni a látogatásokat az elméleti ülésekkel. Csoportmegbeszélés: Nem vagyok benne biztos, hogy hasznos volt A célcsoportok konkrétabb meghatározása Specifikusabb előnyök a nem-magyar/angol nyelvű partnerek számára Pedagógiai eszközök és módszerek Személyesebb megbeszélés Tematikus jelentések A biodinamikának speciális szerepet kellene betölteni az innováció átadásban A hollandiai találkozónak a biodinamikára kellene koncentrálni, a Groenhorst College tapasztalatát figyelembe véve A napi programok ne tartsanak késő estig Fárasztó órarend a (túl) sok prezentáció hallgatása miatt (különösen az 1. nap) A három nyelv időnként nagyon zavaró és nem javítja a találkozók hatékonyságát Az időbeosztásnak szigorúbbnak kellene lenni Ne csak prezentációk legyenek, mutasd be magad azzal, hogy csinálsz valamit Biodinamikus sajátosságok Szakképzés sajátosságai A szakemberek és farmerek helye ebben a projektben
17. Javaslatok a következő projekt találkozókra: • • • • • • • • • •
Kiscsoportos foglalkozások Sok kiscsoportos munka, célzott témával Néhány szerepjáték, pl. pedagógiai szituáció a meglévő tapasztalat bővítésére Tematikus kiscsoportos munka Négynapos találkozó A következő találkozó márciusban legyen, ne májusban Tartsuk meg a benti/kinti szakmai munka jó arányát, hogy fenntartsuk a találkozó jó hangulatát és hatékonyságát Kevesebbet üljünk és hallgassunk előadásokat, a találkozón legyen több személyes részvételt kívánó munka Betekintést nyújtok abba, hogyan szervezzük / prezentáljuk / értékeljük stb. a gyakorlati képzéseket Találkozni kellene az ökológiai termesztők képviselőivel, hogy megtudjuk, mint gondolnak erről a projektről
27
18. • • • • • • • • • •
További megjegyzések:
Gratulálok! Megpróbáljuk majd ilyen jól megszervezni a mi találkozónkat is, de nehéz lesz. A projekt céljait (célcsoportokat) javítani kellene A projekt alatt és után fejleszteni kellene a szakmai kapcsolatokat Jól éreztem magam és élveztem a lehetőséget, hogy találkozzak tanárokkal és kollégákkal különböző országokból Köszönet a szíves vendéglátásért és a kiváló ételért! Csak gratulálni tudok a kivételesen aprólékos szervezéshez Minden előre le volt szervezve Nagyon szépen köszönöm! Nagyon örülök, hogy részt vehetek ebben a projektben
28
