.'vMl- ihızlrrnıfnyei. Miskolc, V. Sorozat. 'llirsadalııııırurlmminyok, 27(1981) köret, 25-30.
A SZOCIALISTA ÉLETMÓD ÉS A MUNKA BELA BELAFI
.imr v és lfngels a Német ideológiában megállapítja, hogy az életmód a személyiség létenizeiıwk meghatározott módja, arnelyben kifejeződnek létfeltételei és - ami ezzel lénye,ialwıı egybeesik - az, hogy mit és hogyan termel. Ezzel Marxélc ráınutatnak a szocialisızı elvi ııızid és a munka szoros összefüggésére. A Német Szocialista Egységpárt 1976-os programja erről az összefüggésről a következő„iizeı mondja: ,,... ez abból következik, hogy a munka a társadalmi lét legfontosabb szfé„mı I-Lzért lıangsúlyozzák Marxék a mtmka szocialista jellegének fontosságát. A munkaıtzlıõıelekct tervszerűen úgy kell alakítani, hogy ezek elősegítsék a dolgozók munkakedvmwir, szııkınai fejlődésének, alkotóerejének fokozatos kibontakozását.” leiıziı párt unk szerint is igen lényeges a munka jellegének, feltételeinek összefüggése ıı sfııı'lttll.'il3 életmód f6jlŐ(léSëV6l.
A ııımıka a lét legfontosabb szférája; a munka során jönnek létre azok a javak, amelyek .iz emiicr anyag és szellemi szükségleteinek kielégítéséhez elengedhetetlenül szükségesek; ii ıııııııiuihan, a munka során jönnek létre a társadalmi viszonyok és kapcsolatok, és a munka vzigızfs során válnak érzékelhetővé a dolgozók szárnára.
A szocializmusban a munka még nem minden ember számára elsődleges létszükséglet. I er ıııésze tesen a munkát már ma sem csupán mint társadalmilag szükségest, mint az embemeg ietezésének, fejlődésének alapját éli át az ember, hanem felismeri annak személyes jellegdl liı.
A ueıző cime:
'
BELA BELAFI egyetemi adjunktus
Freibergi Bányászati Egyetem Marxizmus-leninizmus Tanszéke Freiberg, NDK hé-ıiıııi beérkezett: 1980. október 1.5.
25
A termelés társadalmi céljainak megvalósítása során ,-a termelőknek a termelőeszközökhöz való azonos viszonyából fakadóan - a dolgozók történelmileg új közössége jön létre. A termelőerők és tulajdonosok egysége a szocializmusban megvalósult. Az egyéni és társadalrni érdekek ebből fakadó összhangja lehetővé teszi, hogy a munka a szocializmus dolgozói számára objektive és egyre inkább szubjektíve is új értéket hordozzon. Természetesen még van és lesz is olyan ember, akinek a munka megmarad csupán kényszemek, a megélhetés és jólét forrásának. De a munka egyre inkább a személyiség fejlődésének döntő szféráj ává válik. A munkához és a társadalmi tulajdonhoz való szocialista viszony csak egy igen hosszú nevelési folyamat eredményeként jöhet létre. Már Lenin is megállapította A szovjethatalom soronlévő feladatai című cikkében: „Tartsd számon gondosan és lelkiismeretesen a pénzt, gazdálkodj takarékosan, ne henyélj, ne lopj, tarts szigorú fegyelmet a munkában - éppen ezek a jelszavak, amelyeket a forradalmár proletárok joggal kigúnyoltak akkor, amikor a burzsoázia mint kizsákmányoló osztál tály az efféle beszédekkel leplezte uralrnát - éppen ezek a jelszavak váhıak most, a burzsoázia megdöntése után a mai helyzet akutális és fő jelszavaivá.” Ebben az értelemben hangsúlyozza pártunk a Német Szocialista Egységpárt, hogy nem általában a munka, hanem a lelkiismeretes, becsületes, közösségi munka a szocialista életmód lényege, lelke több tekintetben is: Csak a szakadatlanul növekvő termelés, munkatermelékenység és a népgazdaság eredményessége által jöhet létre az az anyagi alap, amely a szocialista életmódnak megfelelő magas anyagi és kulturális szinvonalban fejeződik ki. Másodszor: a szocializmus gazdasági és szociális alapelve - a munka szerinti elosztás - is a munkából származik. Ez az elosztási elv eredményezi a dolgozók alkotó kezdeményezésének hatékony kibontakozását a munkatermelékenység emelésében és önmaguk képzésében. Ez az alkotó kezdeményezés a munkafolyamatban és a szocialista életmód egészében olyan tényező lesz, ami a közösségben végzett munka során elősegíti a célok közö kidolgozását és azok megvalósítását a szocialista ,munkaversenyben - és ez erősíti az együvétartozás tudatát, a közös felelősséget egymásért és az egész társadalomért. A munkában, a mindennapok munkájában jön létre a dialektikus egység a szocialista patriotizmus és a proletár internacionalizmus között. A szocializmus és a szocialista életmód emberi lényege a munka közösségi jellegében nyilvánul meg. A munka társadalmi jelle@,belőle fakad minden jog, minden kötelesség. A munka szocialista közössége minden dolgozóban kialakítja a társadalom iránti felelősséget és azt a meggyőződést, hogy a társadalomnak szüksége van az ő tevékenységére. Ebből a meggyőződésből fakad biztonsága és védettség-érzete. A munka szocialista közössége a forrása és garanciája az emberi méltóságnak és egyenlőségnek a közösségben és a családban egyaránt. A munka kollektivitása a szocializmus legıagyobb vívmányai, eredményei közé tartozik. A szocialista munka kizárja a munkanélküliséget és a munkaerő pazarlását. A munkához való elemi, emberi jog a Német Demokratikus Köztársaságban realitás. De a szocializmusban ma szükséges és lehetséges a munka közösségi jellegét erősíteni. Ezt nem 26
lehet vıııpıtıı általában a munkahely biztosításával elérni, hanem olyan munkahelyet kell iiiıimıil ami az egyénnek, ahol személyiségének kibontakoztatásához a legjobbak a feltételeit Azur. ma a munka tartalmának fejlesztése a legfontosabb követelmény. Ezen nem. .ak ii ııeiıéz testi munka, hanem a munka egyhangúságának felszámolását is értjük. A ımmka pozitiv tartalma magas szintű, bonyolult munkát feltételez, növekvő kö„aıvlıııeııyı támaszt a dolgozók iránt a képzettség, a tudás, a szellemi mozgékonyság, a .imııeıl eu ıeııgálási készség területén. A munka tartalmának ilyen irányú alakulása termaııeıeıeıı maga ls a dolgozók termelésben megnyilvánuló alkotóerejének eredménye, de s ıım=lııii1.ıııuı gazdasági alaptörvényének és a szocialista életmód fejlődésének is fontos lıtivılelınéııye.
A munka új tartalrna fejleszti a szocialista kollektivitást, növeli a szabadidőt és
-iiiwglıı aımık értelmes felhasználását, hozzájárul a kulturális, szellemi szükségletek nöıekeddıñhez.
lie ıı ızeıııélyiségfejlesztő munka formálása nem egyszerű: a kapitalizrnus a gép mınıeli zivıl iettc az embert, olyan munkatartalrnat alakított ki, ami a munkás személyizqeneii leliödésével ellentétesen hat. Igy, mivel a szocializmus a kapitalizmus anyagiiz-. limit in liıizlsrin indul fejlődésnek, a munka formálásában számolnunk kell ennek haláıávıl
A mıınlta tartalmának pozitív alakítása csak a Szocializmus anyagi-technikai fejlő-
zlõzeııelr eredményeként, a gépesítés, az automatizálás útján lehetséges. A munka ezen irj ırnıulımı ızııkséges ahhoz, hogy a munka szocialista közössége kommunista munkává z .mi zu A ıcı ıııelőcszközök társadalmi tulajdona és a munka közvetlen társadalmi jellege i.-ıemıı meg ııı. egyéni és a társadalmi érdek összhanát. A szélesköm szociálpolitikai mıaılzeziıiıek minden állampolgámak bizonyítják, hogy érdemes dolgozni, és ugyanakLm ielizelllk ıılkotó aktivitását. Meıréıızről a növekvő alkotókedv a termelőerők anyagi oldalának olyan színvonalú ii-lıõıizleıı, amely módot ad arra, hogy egyre több ember váljon ki a közvetlen termelőmun„mııh alırıi. A termelőeszközök - különösen a mıınkaeszközök -jelenlegi fejlettségi szintje ms meg knıiiitozza a dolgozók alkotókedvének kibontakozását. Ma még jelentős eltérés mi ıımııku és munka között abban a vonatkozásban, hogy milyen mértékben teszi lehetfive az eııılıer alkotó kibontakozását.
j
A szocializmus feltételezi az alkotóerő munkában való kibontakozását, de ezt csak
st im. õı lıik el, ha a dolgozók tudatában lesznek tevékenységük társadalmi hatásának. is i zu eiknirıerő hat a tervteljesítésre, a termelési költségekre, valamint a munkatermelélmıyıeg emelkedésére. De megmutatkozik a tervezésben és vezetésben való növekvő ıaııvõıellıeıı ls, az újításban és általában a szocialista munkaversenyben. A ımıcialista életmód tehát a szocialista termelési mód és a munkásosztály politii-rıi lnıiıılıııa révén valósul meg. Az öntudatos munka abból fakad, hogy a munkás tudja: iz ien, miért. lıogyan dolgozik. A felelet erre különböző tényezőktől függ - például az egyen mmıkıis viszonyáról saját munkájához, a munkahelyi kollektívához, a munkás jmiılıiml, ideológiai színvonalától, képzettségétől, de az anyagi és morális ösztönzéstől is.
27
Igaz, ezek a tényezők gyakran - és ez a szocializmusban nem is lehet másként - nagyon ellentmondásosan hatnak. Különösen fontos, hogy a dolgozók elfogadják a társadalmi tulajdon eszméjét. A problémák egész sora adódik ezzel kapcsolatban, mivel ez az elfogadás lassú, nem olyan gyors, mint a termelőeszközök birtokbavétele. A párt feladata - gondolom stratégiai feladata - hogy biztosítsa a gazdaság- és szociálpolitika egségét. A Német Szocialista Egységpárt gazdasági- és szociálpolitikája - a stratégiai célokon belül - arra irányul, hogy megteremtse a kommunizmus anyagi-műszaki bázisát, összhangban az ember fejlődésével, életmódj ának alakulásával. Más szavakkal: a feladat a termelőerők legmagasabbszintű fejlődésének biztosítása, a termelők alkotótevékenységének kibontakoztatása, a társadalmi folyamatok tervezésében, vezetésébe való bevonásuk alapján. Ma a munka még nem mindenki számára elsődleges létszükséglet - éppen úgy, ahogy az egyénnek a társadalmi tulaj donhoz és a munkához való viszonya is ellentmondásos. Marx is kifejtette: az ember önmegvalósításának első feltétele a termelőeszközök társadalmasítása a második feltétel közvetlenül összefügg a termelőerők fejlődésével és elvezet a szellemi és a zikai munka, illetve a falu és város közötti -- történelmileg kialakult - munkamegosztás felszámolásához. A szocialista munkamorál kialakulása egyik döntő tényezője a társadahni osztályok és rétegek közeledésének és ezáltal az életmód egységesülésének. A szocialista munkamorál révén a termelők nemcsak mint termelők, hanem mint tulajdonosok, mint a hatalom részesei is, és mint fogyasztók, közvetlen befolyással bírnak a termelési viszonyok és a termelőerô'k fejlődésére. A szocialista munkamorál tökéletesítése még előttünk álló feladat. Természetesen sok tényező hat alakulására és ezek az ellentmondások egész sorát tartalmazzák. Hiszen változatlanul létezik különbség az objektive szükséges munkamorál és az egyéni munkamorál között. Pártunknak tudatos ideológiai munkával kell feltárnia a meglevő tartalékokat Ha a szocialista viszonyok között végzett munkára a dolgozók úgy tekintenek, mint egyéni szükségleteik, önmegvalósításuk, önfelismerésük forrására és folyamatára - egész életmódjuk átalakul. A munkamorál hat a munkásközösségben végzett szakmai tevékenységre, de a személyes szférára is, a szabadidőtevékenységre, a pihenésre, a fogyasztásra, a családra, a kulturális szükségletek kielégítésének módjára. A szocialista munka módot ad egy olyan életre, amely lehetővé teszi az ember nembeli lényegének, alkotóerejének kibontakozását, boldoggá, gondtalanná válását.
28
S()ClAI..lST WAY OF LIFE AND LABOUR
by B. BELAFI Summary llılı pııjmr deals with the connection of the formation of the socialist way of life and the laı.„„ı lı ıı lıtıml tm ıı Marx'.~ı statement according to which way of life is way of existence of personaııtı_ zııııl ııı the work is the cssential activity of people, we can approach to the socialist way of life „nlı wıtlı llı tııtvrııııl rcforming and enrichment. hz ılıwolııp the positive human forming character of the work - besides socializing the instru-
„„-„tı „I pıınlııvtlıın it is necessary to accept the conception of the social property by the workers. tm. lutz-ıt „ııv t an only be realized as a result of a long conscious educational process during compretwuııwı ılevnlııpıııeııt ol' social activity of the person. The party of the working class has a significant ı--Iz-. tıı ııhııııııııı and lıı Organizing of this process. In present stage of the building of socialism the |-„ıııt-ı uıe t-tııılhıııted hy signilˇıcant tasks to form the socialist relation with work.
DIE S0 ZIALISTISCHE LEBENSWEISE UND DIE ARBEIT von B. BELAFI Zusamm enfassung li-rı Aııltnıg lıcsclıtiftigt sich mit der Zusammenhang der Ausgestaltung der sozialistischen Le-
ı„„-„.tA„ı~z~= nııtl ılvı Arlıeit. Scine Ausgangspunkt ist eine Festlegung von Marxzdie Lebensweise ist_die Mt ılvı ltı~~tı~Iıı~ııı ılcr Pcrsonalität; so, da die Arbeit die wesentliche Tätigkeit des Menschen ist, nur
mit ılııeı ııııwımı Vorwandlung können wir uns zur sozialistischen Lebensweise annähern. Im Aııılırnltung des positiven Charakters der Arbeit in der Menschengestaltung ist es nötig ıız-ı„zıı .lat Sııılııllıılerung der Produktionsmittel, daliı die Arbeiter die Idee des gesellschaftlichen Eigenııııııı ıılııoııt teren. Das kann nur ein Ergebnis eines langen, wissentlichen Verfahrens sein, im Laufe der Anılıııfttnııg :let gesellschaftlichen Tätigkeit des Individuums. In der Planung und in der Organisation .ltızıwı Veılıılıwıııı hat dlc Partei der Arbeiterklasse eine entscheidende Rolle. In dieser Phase des Baus ılı-ı Piııılnllııııııı ntehcn noch bedeutsame Aufgaben vor den Parteien in der Gestaltung des sozialistiwlwıı Verltttlltılııııctt zur Arbeit.
COHHAHHCTWIECKHFI OBPA3 IKHSHH H TPYJ1 B. BEJ'lAd>I×l Pcaıoıvıe lt pañııfıı- paccıvıa`ı`pı>ınac'rcn coornoıııcmte oõpaaoaanwı couuanncrnlıecxoro oõpaaa ıkııatm H l|l\ III "K ?HlJllllılM IIYHKTOM HBJIHÜTCH 0l'I[)L'!1l.CJlül~IHU MBPKCR, [IO KOTOPOMY ŐBIT - 3'I`0 OÕPBS CYl.l.lBCT~
ızıtmuııını ıııt\ııtoı"ı`n. H ııot`.KoJıtzKy 'rpylı ııııtırıctcn ııeoőxoııımoll nearcnuıocrhıo Hcnouexa, Taıcım „npıııım ıı|mñıımu`ı`ı. K coımaJınc`rı»ı\ıccKoMy l`5ızt1`y ııoıııvıoaıtııo ııyreıvı tıııyrpetıacro tıpeoõpatıoııamlıl ıı ıı ııt ıttıtvltltıl 't`py1uı.
29
Llıııı paımeprbıaaiınx nonoıxmenanoro xapaı
30
A NEHEzıPAııı MŰSZAKI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI
V. sorozat
TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK 27. KÖTET ~ 1-4. FÜZET A SZOCIALIZMUS ÉPITÉSÉNEK AKTUÁLIS GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS IDEOLÓGIAI KÉRDÉSEI
Nemzetközi tudományos konferencia Magyarország felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére
MISKOLC. 1981
HU ISSN 0324--6779
SZERKESZTÖ BIZOTTSÁG:
KUN LASZLO felelős szerkesztő NAGY ALADĂR, SZOKOLI LÁSZLÓ, TUBA IMRE
Kiadja a Nehézipari Műszaki Egyetem Kiadásért felelős: Dr. Kozák Imre rektorhelyettes NME Sokszorosító üzeme,
Miskolc-Egyetemváro s, 1981 Nyomdaszám: KSZ-1250-81-NME Engedély száma: MTTH-III-31 83! 1976. Sajtó alá rendezte: Dr. Farkas József egyetemi tanár
Technikai szerkesztő: Molnár Lászlóné Megjelent az NME Közleményei Szerkesztőségének gondozásában
Kézirat szedése: 1980. dec. 1.-1981. márc. 15. Sokszorosítóba leadva: 1981. márc. 27. Példányszám: 450 Készült IBM-7 2 composer szedéssel, rotaprint lemezről az MSZ S601-59 és MSZ 5602-55 szabványok szerint 12 BIS ív terjedelemben Ajokszorosításért felelős: Tóth Ottó mb. üzemvezető
TARTALOMJEGYZÉK
Plenáris ülés Megnyitó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Kun László: A munkahelyi demokrácia néhány elméleti kérdése
. . . . . . . . . . . . . .
Társadalompolitikai szekció
Bela Belafi: A szocialista életmód és a munka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . R. 0. Karapetján: Az egyetemi hallgatók szabadidejének ésszerű felhasználása mint a kommunista nevelés része . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . K. J. Torncsev: A demokrácia kritériuma. a reális szocializmus viszonyai között . . . . . . Bozsik Sándorné: A szakszervezetek a proletárdiktatúra rendszerében . . . . . . . . . . .
G. Fritz-U. Fritz: Az NSZEP gazdaság- és szociálpolitikájának kölcsönhatásai és a szocialista életmód kialakulása
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Lehóczky Al -éd: Az életmód szerepe a különböző társadalmi csoportok helyzetének alakulásában
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Fabinyi Erzsébet: Az életmód és a tudati viszonyok néhány összefüggése
. . . . . . . . .
Majoros György: A szocialista demokrácia és a munka szerinti elosztás . . . . . . . . . . . Mike János: A munkaerkölcs időszerű kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Gazdaságpolitikai szekció Lengyel Béla: Külgazdasági változások és a gazdaságirányítás . . . . . . . A. I. Belúj.` Gazdasági mechanizmus a fejlett szocializmusban . . . . . . . Szokoli László: Strukturális változások és gazdasági növekedés . . . . . . A. Jankowska Klapko wska: A lengyel nepgazdasag szerkezetváltozásainak I
I
_
. . . . . . . . . . . . hatása
. . . a
. . . . . . . . . . . . szoci
ı
alista országokkal való együttműködésre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szabó László: Külgazdasági stratégiánk és a fejlődő országok . . . . . . . . . . . . . . . . Magda Brunanska.` Változások a munkaerő helyzetében és szerkezetében a szocializmus építése során a CSSZSZK-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tóthné Sikora Gizella: A munkaerőgazdálkodás és ösztönzés kérdései . . . . . . . . . . . Helge Wendt: A műszaki fejlődés politikai és szociális problémái a szocializmusban . . Nagy Aladár: Vállalati innováció megváltozott feltételek között . . . . . . . . . . . . . . I úsági szekció Lőrincz Sándor: A munkához való viszony egyes kérdései
. . . . . . . . . . . . . . . . . .
Kesik László: KISZ alapszervezet csoportdinamíkai elemzése
. . . . . . . . . . . . . . . .
Veszteg József: A magyar árrendszer - 1980 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pribil Vencel.` A KGST árrendszere fejlődésének néhány kérdése . . . . . . . . . . . . . .
