VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZAKKÉPZŐ KÖZPONT HELYI TANTERV - SZAKKÖZÉPISKOLA HELYI TANTERV. Szakközépiskola

VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZAKKÉPZŐ KÖZPONT HELYI TANTERV - SZAKKÖZÉPISKOLA

HELYI TANTERV Szakközépiskola

Hatályos: 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben

ASZK PP13 HT KÖZISMERET - SZAKKÖZÉPISKOLA.DOC


A helyi tanterv az emberi erõforrások minisztere 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl 6. mellékleteként kiadott a középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakközépiskola, 9-12. évfolyam, közismereti képzésre vonatkozó kerettanterv kiegészítése.

Tartalom 1.

Tantárgyi struktúra és óraszámok .................................................................................. 3

2.

Helyi tanterv magyar irodalomból .................................................................................. 4

3.

Helyi tanterv magyar nyelvtanból ................................................................................. 17

4.

Helyi tanterv idegen nyelvből ........................................................................................ 24

5.

Helyi tanterv matematikából ......................................................................................... 33

6.

Helyi tanterv történelem, társadalmi és állampolgári ismeretekből ............................ 43

7.

Helyi tanterv etikából .................................................................................................... 52

8.

Helyi tanterv biológia-egészségtanból .......................................................................... 55

9.

Helyi tanterv fizikából ................................................................................................... 67

10.

Helyi tanterv kémiából .................................................................................................. 78

11.

Helyi tanterv földrajzból ................................................................................................ 83

12.

Helyi tanterv vizuális kultúrából................................................................................... 87

13.

Helyi tanterv informatikából ......................................................................................... 89

14.

Helyi tanterv testnevelés és sportból ............................................................................. 97

2013. 09. 01-től

2/116


1. Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 3 3

4 3 3

4 3 3

4 3+1 3+1

2

2

3

3

1 2 1

1+1

+2 2 2 2 1 5 1

2 2 1 1 1 +1 5 1

+1 5 1

5 1

6+2

7+3

8+3

11+1

4 35

4 36

4 35

4 35

*A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. **A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal.

2013. 09. 01-től

3/116


2. Helyi tanterv magyar irodalomból MAGYAR IRODALOM 9. évfolyam Éves óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra 1. Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra

Órakeret: 10 óra

• Mitológiai történetek és hősök különféle feldolgozásokban; történettípusok. • Homérosz: Iliász, Odüsszeia (részletek). • Egy szemelvény a görög lírából (pl. Anakreón, Szapphó, Alkaiosz, Szimónidész) és prózaepikából (Aiszóposz fabuláiból). • A szerzőkhöz, illetve hősökhöz kapcsolódó toposzok. • Irodalmi alapformák, történetek és motívumok hatása, továbbélése többféle értelmezésben az európai és a magyar irodalomban, képzőművészetben, filmen. 2. Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma • • • •

Órakeret: 6 óra

Az antik görög színház jellemzői. Drámai előadások (tragédia és komédia), versenyjátékok. Szophoklész: Antigoné (és az Oidipusz király részlete). Az antik dráma hatása a drámatörténetre.

3. Világirodalom – antik római irodalom

Órakeret: 4 óra

• Szemelvények a római lírából és epikából, Horatius és Vergilius egy műve, továbbá például Catullus, Ovidius, Phaedrus – művek vagy részletek. • A római irodalom műfajainak, témáinak, motívumainak hatása, továbbélése. 4. Világirodalom – Biblia

Órakeret: 10 óra

• Szemelvények az Ószövetségből (pl. Teremtéstörténet, Káin és Ábel; A vízözön, Bábel tornya, József története, Mózes és a tízparancsolat, próféták, Jónás története, zsoltárok.) • Szemelvények az Újszövetségből (pl. Máté evangéliuma; példabeszédek, pl. A tékozló fiú, Az irgalmas szamaritánus; a passió, Pál apostol „szeretethimnusza”; az Apokalipszis egy részlete). • A bibliai hagyomány továbbélése az európai és a magyar szóbeli és írásos kultúrában (pl. szókincsben, szólásokban, témákban, motívumokban). 5. Világirodalom – az európai irodalom a 4–15. században (középkor)

Órakeret: 8 óra

• Szemelvények a 4–14. századi európai irodalomból, példák, jellemző rövid részletek a különféle irodalomtípusokra, pl. himnuszköltészet, vallomás, legendák; hősi ének, • Trubadúr- és lovagi költészet,vágánsdalok. • Dante: Isteni színjáték (részlet/ek a Pokolból). • Villon művei (pl. egy-két részlet a Nagy testamentumból, 15. sz.).

2013. 09. 01-től

4/116


6. Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. században (reneszánsz) Órakeret: 6 óra • • • •

Szemelvények a 14–16. századi európai reneszánsz irodalomból. Az itáliai kora reneszánsz irodalom. Petrarca: Daloskönyv (egy-két szonett). Boccaccio: Dekameron (egy novella).

7. Színház- és drámatörténet – drámajátékos tevékenységgel

Órakeret: 4 óra

• Néhány sajátos színjátéktípus a 10–16. században (a középkor és reneszánsz vallásos és világi előadási formái). • Commedia dell’arte, farce, misztériumjáték, moralitás, passió, rögtönzés, állandó típusok, színpadformák. • Rögtönzés cselekményváz alapján. 8. Középkori nyelvemlékek

Órakeret: 3 óra

• Középkori írásbeliség, műfajok, nyelvemlékek. • Halotti beszéd és könyörgés; • Ómagyar Mária-siralom. 9. Janus Pannonius portréja

Órakeret: 8 óra

• Janus Pannonius lírája, jellemző témái (pl. öntudat, békevágy, betegség). • Epigrammák és elégiák (pl. Egy dunántúli mandulafáról, Búcsú Váradtól, Saját lelkéhez). 10. Balassi Bálint portréja

Órakeret: 10 óra

• Balassi Bálint lírája; költői tudatosság; az életmű néhány tematikus és formai jellemzője. • Egy katonaének (kompozíció, értékrend). • Legalább további két mű értelmezése (szerelmi tematika, pl. Júlia-vers / Célia-vers; istenes tematika, zsoltárparafrázis vagy könyörgésvers, pl. Adj már csendességet) • Megformáltság, szerkezet (pl. aranymetszés, hárompillérű kompozíció). 11. Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (16–17. század) Órakeret: 3 óra • • • •

A reneszánsz kései szakasza (manierizmus). Szemelvény a korszakból: Cervantes: Don Quijote (részlet). Barokk és klasszicizmus a 17. században (háttér, tematika, stílus- és formajegyek). Szemelvényrészletek az irányzatokról, szerzőkről, művekről.

2013. 09. 01-től

5/116


MAGYAR IRODALOM 10. évfolyam Éves óraszám: 108 óra Heti óraszám: 3 óra 1. Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17. században és Shakespeare Órakeret: 8 óra • Az angol színház a 16–17. században (színház, előadás és dramaturgia összekapcsolódása). • Shakespeare egy drámája (Hamlet / esetleg Romeo és Júlia vagy más, választott mű). 2. Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. század) Órakeret: 6 óra • A klasszicizmus elvárásai. Tragédia és komédia. • A francia színház a 17. században (színház, előadás és összekapcsolódása). • Molière: Tartuffe (vagy más műve). A komikum megjelenési formái. 3. Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

dramaturgia

Órakeret: 6 óra

• Magyar barokk irodalom. • Szemelvény: Pázmány Péter értekező prózájából (hitvita, prédikáció). • Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részletek); a barokk eposz (szerkezet; koncepció; embereszmény /a főhős mint Krisztus katonája; értékrend). 4. Világirodalom – az európai irodalom a 18. században

Órakeret: 8 óra

• A felvilágosodás irodalmának jellemző műfajai és stílusirányzatai: klasszicizmus, szentimentalizmus (érzékenység), rokokó. • Művek, szemelvények az angol, francia és német irodalomból, (pl. Defoe, Swift, Jane Austen; Voltaire, Rousseau; Goethe, Schiller különféle műfajú alkotásaiból.) • A választott szerzőkhöz, művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek. 5. Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel Órakeret: 20 óra • A 18. század irodalma a felvilágosodás előtt, a kuruc költészethez kapcsolódó irodalmi formák ( Mikes Kelemen: Törökországi levelek részlete). • A felvilágosodás korának irodalma. • Művelődési programok. • Bessenyei György értekező prózai művének részlete (pl. Magyarság). • Alkotói csoportok, irodalmi központok, sajátos életutak (pl. Batsányi János, Kármán József). • Kazinczy Ferenc irodalomszervező tevékenysége és írói munkássága (legalább egy epigrammája). • Csokonai Vitéz Mihály portréja; életművének műfaji, formai és stiláris sokszínűsége A Reményhez, A tihanyi Ekhóhoz és még legalább egy mű (pl. Az estve, Tartózkodó kérelem, A Magánossághoz) alapján. 2013. 09. 01-től

6/116


• Berzsenyi Dániel portréja; jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében. A közelítő tél, A magyarokhoz I. és legalább még egy mű (pl. Levéltöredék barátnémhoz, Osztályrészem) értelmezése. • Csokonai és Berzsenyi hatása, továbbélése a későbbi magyar költészetben. 6. Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus) Órakeret: 12 óra • A romantika irodalmának jellemzői (esztétikai elvek, művészi szabadság, stílus- és formajegyek; ironikus látásmód, groteszk minőség). • Új műfajok, formák (pl. történelmi regény, bűnügyi történet, drámai költemény, verses regény). • Társadalmi típusok (felesleges és karrierista hősök, hivatalnokok) megjelenése a romantikával egyidejű, realista szemléletű művekben. • Művek, szemelvények az angol/amerikai, francia, német és orosz irodalomból, (pl. Byron, Shelley, Keats; Poe; Victor Hugo, E. T. A. Hoffmann, Puskin vagy mások alkotásaiból) • Balzac, Stendhal, Gogol néhány műve. • A választott szerzőkhöz, művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek. 7. Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán • • • • •

Órakeret: 8 óra

Katona József: Bánk bán – sok szempontú műértelmezés. Magánéleti és közéleti konfliktus, alapkérdések; A szereplők körei. Bánk összeomlása; a címszereplő megítélésének változatai; A dráma felépítése, szerkezeti megoldások (az V. felvonás szerepe).

8. Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály Órakeret: 17 óra • Magyar irodalmi élet a 19. század első felében; orgánumok, folyóiratok, alkotói csoportok. A reformkori nemzeti romantika. • A népiesség programjai. • Kölcsey Ferenc alkotói portréja; közéleti szerep, egyéni és közösségi sors. Hymnus és még egy lírai alkotása (pl. Elfojtódás; Vanitatum vanitas; Zrínyi dala; Zrínyi második éneke). • Értekező prózája (pl. Nemzeti hagyományok és / vagy a Parainesis részlete). • Vörösmarty Mihály portréja. Romantikus világlátás, tematika és képalkotás lírában és drámában a Szózat; Előszó és még egy-két lírai alkotás (pl. Késő vágy; Gondolatok a könyvtárban; Az emberek, A vén cigány) alapján. • Csongor és Tünde értelmezése (pl. alapkérdések, értékszerkezet, motívumok, műfaji sajátosságok: mesejáték/drámai költemény).

9. Életmű – Petőfi Sándor

Órakeret: 15 óra

• Petőfi Sándor életműve. • Pályaszakaszok (életérzések, költői magatartás) és jellemző alkotások. 2013. 09. 01-től

7/116


• A népi szemléletmód hatása; romantika és népiesség. • Témák (pl. szerelem, táj, ars poetica), versciklusok; lírai műfajok és líratípusok (pl. dalok, helyzetdalok, ódák, elégiák, rapszódiák; tájlíra, forradalmi látomásvers) és versformák változatossága. • A puszta, télen; A XIX. század költői; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember végén, és még legalább három-négy lírai alkotás elemző feldolgozása. • Verses epika (pl. A helység kalapácsa mint eposzparódia; és/vagy Az apostol. • Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. 10. Látásmód – Jókai Mór

Órakeret: 8 óra

• Jókai alkotásainak jellemzői, műfaji változatok az életművében; regényírói művészetének sajátosságai a romantikus prózaepika jegyében. • Jókai Mór: Az arany ember (esetleg más regényének) elemző értelmezése sok szempontú megközelítéssel, pl.: a romantika megjelenési formái; műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák; hangnemi és motivikus összetettség. • Problematika (az adott műhöz pl. természet és civilizáció, bűn és büntetés, kettős jellem).

2013. 09. 01-től

8/116


MAGYAR IRODALOM 11.évfolyam Éves óraszám: 108 óra Heti óraszám: 3 óra 1. Életmű – Arany János

Órakeret: 15 óra

• • • •

Arany János életműve. Pályaszakaszok (életérzések, költői magatartások) és jellemző alkotások. A romantika utáni költőszerep-lehetőségek és lírai tendenciák. Jellemző lírai tematika (pl. ars poeticák), hangnemek, műfajok (pl. elégiko-óda, elégia) és szerkesztésmód, verstípusok (pl. idő- és értékszembesítés, létösszegzés) a nagykőrösi és a kései költészetben (Letészem a lantot, Epilogus és legalább még kéthárom lírai alkotás). • A ballada műfaji sajátosságai; tematikus és szerkesztésmódbeli különbségek a két balladakorszak alkotásaiban (A walesi bárdok és még legalább 1–2 ballada). • A Toldi estéje elemző bemutatása. • Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája.

2. Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember tragédiája

Órakeret: 10 óra

• Madách Imre: Az ember tragédiája – sok szempontú műértelmezés. • A drámai költemény műfajának következménye a szerkezetre és hősökre. • Felépítés (cselekmény-szerkezet: keret- és történeti színek, személyiségközpontúan / lírai szerkezet: tematikus, szétválás-sorozat). • Problematika, történelemszemlélet, bölcseleti háttér (szabadelvűség és pozitivizmus). • Az idő, tér, anyag szerepe az emberiség és különböző szellemi irányok történetében. 3. Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után (19. sz. második fele) Órakeret: 12 óra • A realista és naturalista epika jellemzői (esztétikai elvek, tematika, látásmód, stílus- és formajegyek) a 19. század közepétől; a prózaepika újításai (nézőpontok, síkváltások, időszerkezet, polifónia; új műfaji változatok) a kis- és nagyepikában. • Impresszionizmus, szimbolizmus és a lírai műnem megújítása (pl. a személyiség, a lírai közvetlenség háttérbe szorulása, a látomás felszabadítása, objektivizálódás). • Művek, szemelvények az angol/amerikai, francia, német és orosz irodalomból (pl. Emily Brontë, Dickens, Flaubert, Zola, Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij alkotásaiból, illetve Baudelaire, Verlaine, Rimbaud, Rilke, Whitman) műveiből. • A választott szerzőkhöz, művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek. 4. Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház a 19. sz. második felében Órakeret: 8 óra • Az európai dráma és színház a 19. sz. második felében – a korszak drámairodalmának újdonságai és két drámai alkotás, két szerző dramaturgiája. • Egy drámai mű elemzése a 19. század második feléből (pl. Ibsen: Babaszoba/Nóra vagy A vadkacsa – az ibseni dramaturgia sajátosságai, pl. az analitikus 2013. 09. 01-től

9/116


szerkesztésmód felújítása, középponti szimbólumok alkalmazása, reformátorok és rezonőrök, hangnemkeveredés stb.; a szerző problémafelvetése, pl. házassági válság, élethazugság). • Egy Csehov-mű elemző bemutatása (pl. Ványa bácsi, Három nővér). • A csehovi dramaturgia sajátosságai (pl. a drámaiság fogalmi változása; drámaiatlan/lírai dráma; főszereplő-, konfliktusok és cselekmény-nélküliség; csoportképek/cselekvésképtelenség; párhuzamos monológok/fedett dialógusok, ironikus látásmód); új műfaji változatok, új játékstílus. 5. Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán Órakeret: 12 óra • A 19. század második felének magyar irodalmából néhány szerző és mű(részlet) ismerete. • Vajda János alkotói helyzete, költészetének jellemzői (legalább. egy műve, pl. Húsz év múlva, A vaáli erdőben, Az üstökös). • A századvég és századelő novellisztikája (műelemzési lehetőségek, pl. Gozsdu, Petelei, Gárdonyi, Tömörkény, Bródy Sándor műveiből). • Mikszáth alkotásainak jellemzői, témák, motívumok és műfaji változatok az életművében; írásművészetének sajátosságai, stílusszintézise. • A jó palócok novelláinak világa (legalább két mű elemzése). • Egy Mikszáth-regény (pl. Beszterce ostroma, A Noszty fiú esete...) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszélés-technika, nézőpont, közlésformák, hangnemek; problematika (pl. megkésettség, dzsentriábrázolás). 6. Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke

Órakeret: 7 óra

• A Nyugat mint folyóirat és mozgalom; szerkesztési elvek, szerkesztők, kritikusok, nemzedékek; célkitűzések; filozófiai és stílusirányzatok hatása, megismertetése. • Juhász Gyula költészetének sajátosságai (pl. impresszionizmus, nosztalgia, emlékezés, legalább egy műve, pl. Tiszai csönd, Milyen volt; életképszerűség, leíró jelleg, pl. Tápai lagzi). • Tóth Árpád lírájának jellemzői; tematikája, hangnemei, formái (magányélmény, elégikusság, impresszionizmus stb., legalább egy-két műve, pl. Hajnali szerenád, Esti sugárkoszorú, Elégia egy rekettyebokorhoz, Lélektől lélekig, Jó éjszakát!). • Egy folyóirat (időszaki kiadvány) periodicitása, felépítése, folyóiratcikkek visszakeresése, hivatkozása. • Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. 7. Életmű – Ady Endre

Órakeret: 14 óra

• • • •

Ady Endre életműve. Kötet- és cikluskompozíció; költői szerepvállalás, az innováció szándéka. Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód; a versritmus megújítása. Meghatározó korszakok (pl. költői indulás, világháború), kötetek (pl. Új versek, A halottak élén). • Témák, motívumok (pl. magyarság, istenes, létharc, látomásszerű tájvers, ars poetica; élet-halál, hajó, ugar ) alapján jellemző alkotásainak értelmezése A Sion-hegy alatt;

2013. 09. 01-től

10/116


Góg és Magóg fia vagyok én...; Kocsi-út az éjszakában és még 4-5 mű (memoriterek is), pl. Párisban járt az Ősz; A magyar ugaron; Harc a Nagyúrral; Hunn, új legenda; Bujdosó kuruc rigmusa; Az eltévedt lovas; Emlékezés egy nyár-éjszakára stb., esetleg egy-egy részlet publicisztikájából is). • Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. 8. Portré – Móricz Zsigmond

Órakeret: 6 óra

• Móricz alkotásainak jellemzői, írásművészetének sajátosságai; naturalista és realista ábrázolásmódja. • Tárgykörök, témák (pl. paraszti, dzsentri; szegénység) és műfaji változatok (novella, elbeszélés, történeti példázat, idill-típusú regény stb.). • Novelláinak világa (legalább két mű elemzése, pl. Tragédia, Szegény emberek, Barbárok). • Egy Móricz-regény (pl. Úri muri, Rokonok, Sárarany, Az Isten háta mögött) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszélés-technika, nézőpont, közlésformák, hangnemek, írói előadásmód; problematika (pl. vívódó hősök, dzsentri-ábrázolás). 9. Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd

Órakeret: 6 óra

• Világirodalom – avantgárd irányzatok. • Formabontás és formaépítés (közös tendenciák a stílusirányzatokban). • Futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus: néhány szemelvény az egyes irányzatok dokumentumaiból, illetve néhány irodalmi alkotás (pl. Marinetti, Majakovszkij; Trakl, G. Benn; Apollinaire, Éluard műveiből). • A jellemzően nem irodalmi irányzatok (kubizmus, konstruktivizmus, dada, stb.) néhány célkitűzése, formajegye. A magyar avantgárd sajátosságai, az aktivizmus programja; Kassák Lajos szerepe (egy-két művének ismerete, pl. Mesteremberek; A ló meghal...). 10. Életmű – Kosztolányi Dezső

Órakeret: 10 óra

• Kosztolányi Dezső életműve. • Pályaszakaszok, életérzések, költői magatartásformák; világkép, művészetfelfogás (homo aestheticus); stílusirányzatok (pl. impresszionizmus, expresszionizmus); viszonya az anyanyelvhez. • Jellemző lírai tematika; hangnemek, műfajok, versciklusok (pl. A szegény kisgyermek panaszai); Számadás-kötet; kis- és nagyszerkezetek; ars poeticák;legalább 4 lírai alkotás, köztük: Hajnali részegség, Halotti beszéd. • Novellák (pl. A kulcs, Fürdés stb.) és novellaciklusok (Esti Kornél-novellák). • Egy Kosztolányi-regény (pl. Édes Anna, Pacsirta) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek, írói előadásmód; problematika. • Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. 11. Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula 2013. 09. 01-től

Órakeret: 8 óra 11/116


• Karinthy kisepikájának jellemzői választott novella (pl. A cirkusz; Találkozás egy fiatalemberrel; Barabbás) és a Tanár úr kérem karcolatgyűjtemény darabjai alapján. • Humorfelfogása (humoreszkjei). • Irodalmi karikatúrák (néhány, már megismert szerző /mű és paródiája) az Így írtok ti szemelvényei alapján. • Krúdy Gyula írói világa, egyéni hangja legalább egy Szindbád-novella alapján (pl. Negyedik út, Ötödik út); anekdotikusság, az idő és az emlékezés formaalkotó szerepe. • A Krúdy-művek atmoszférájának, témáinak, alakjainak, motívumainak megidézése (stílusimitációk, pl. Márai Sándor: Szindbád hazamegy; Huszárik Zoltán: Szindbád).

2013. 09. 01-től

12/116


MAGYAR IRODALOM 12. évfolyam Éves óraszám: 93 óra Heti óraszám: 3 óra

1. Életmű – Babits Mihály

Órakeret: 10 óra

• Babits Mihály életműve. • Pályaszakaszok, kötetek, költői magatartásformák (pl. pályakezdés; világháborúk ideje; kései költészet); életérzések, világkép, értékrend, művészetfelfogás (homo moralis); a bölcseleti, filozófiai érdeklődés hatásai. Magyarság és európaiság. • Szerepe a Nyugat mozgalmában; irodalmi kapcsolatai; esszé- és irodalomtörténet-írói, műfordító tevékenysége. • Stílusirányzati sokszínűsége (pl. impresszionizmus, szecesszió, szimbolizmus); klasszicizálás, antikizálás; hagyomány és modernség egysége. • Jellemző lírai tematika, költői magatartás (békevers, pl. Húsvét előtt; a prófétaszerep elutasítása vagy vállalása, pl. Mint különös hírmondó); versszerkezetek, hangnemek, formák, motívumok gazdagsága (pl. Esti kérdés, Ősz és tavasz között); ars poeticus alkotások (pl. A lírikus epilógja; Cigány a siralomházban; Csak posta voltál). • A választott művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. gyászdal, tárgyias költészet, ditirambus, könyörgésvers). • A Jónás könyve, mint az ószövetségi példázat parafrázisa. Jónás és az Úr magatartása. Nyelvhasználati és hangnemi összetettség. • Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. 2. Életmű – József Attila

Órakeret: 12 óra

• József Attila életműve. • Pályaszakaszok, életérzések, költői magatartásformák (pl. Tiszta szívvel; Tudod, hogy nincs bocsánat); világkép, költészetfelfogás (pl. Ars poetica; Thomas Mann üdvözlése). • Stílusirányzatok (pl. expresszionizmus, szürrealizmus, Medáliák) és stílustendenciák (pl. újnépiesség) hatása. • Jellemző lírai tematika (pl. Külvárosi éj; Óda; Nem emel föl); gondolati költészet 1932-1934 között (pl. Téli éjszaka, Reménytelenül; A város peremén); kései költészet (közéleti, pl. Levegőt; A Dunánál; Hazám; szerelmi, pl. Nagyon fáj; tragikus önsors versek, pl. Karóval jöttél; Talán eltűnök hirtelen...). • Versszerkezetek, verstípusok, hangnemek, formák, témák, motívumok (pl. gyermek, éjszaka, külváros, bűntudat) gazdagsága, komplex költői képek (síkváltások). • Hatása a későbbi költészetre (pl. Pilinszky, Nagy László). • A választott művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek (pl. freudizmus, agitatív vers, szegényember-vers, szonettkoszorú). • Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. 3. Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. században és a kortárs irodalomban Órakeret: 8 óra 2013. 09. 01-től

13/116


• Epikus művek (szemelvények, részletek a kis- és nagyepikából). • pl. Kafka (pl. Az átváltozás); Thomas Mann (pl. Tonio Kröger / Mario és a varázsló; Bulgakov: A Mester és Margaríta; Camus (pl.: Közöny); Orwell (pl. Állatfarm / 1984); Faulkner, Hemingway, Hrabal, I. B. Singer, Szolzsenyicin alkotásaiból és kortárs művekből. • A választott szerzők jellemző tematikája, kérdésfelvetése; formanyelvi, szóhasználati sajátosságai. • Művek és adaptációik összevetése. • Lírai alkotások (szemelvények, részletek). • Legalább egy lírikus látásmódja egy-két művének elemző megközelítésével (pl. T. S. Eliot). • A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. intellektuális költészet, mitologizálás, mitoszregény, dokumentum-irodalom, parabola, egzisztencializmus). 4. Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs drámairodalom néhány törekvése Órakeret: 6 óra • A 20. századi és/vagy a kortárs drámairodalom egy-két jellemző tendenciája • (pl. az epikus dráma, abszurd dráma, egzisztencialista dráma, groteszk színház, amerikai drámairodalom köréből). • Szemelvények, részletek drámai művekből, pl. Brecht (pl. Koldusopera/Kurázsi mama; Beckett: Godot-ra várva; Ionesco: A kopasz énekesnő; Dürrenmatt (pl. Az öreg hölgy látogatása/A fizikusok); egy szerző, mű középpontba állítása. • A választott szerzőkhöz, művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek (pl. epikus színház, elidegenítő effektusok, song, tézisdráma, abszurd dráma, példázatosság, groteszk komédia, paradoxon). 5. Portré – Radnóti Miklós

Órakeret: 6 óra

• Radnóti Miklós portréja. • Életút és életmű egysége (haláltudat, munkaszolgálat, lágervers; idill és tragikum). A kor jellemzői (pl. Töredék), Radnóti tragédiája és költői magatartásformái (jóság, tiltakozás, lázadás, emlékezés, emberség, hazaszeretet, pl. Nem tudhatom, hitvesi költészet, pl. Tétova óda, Levél a hitveshez). • Jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében; műveinek formai és stiláris sajátosságai (avantgárd, szabad vers, klasszicizálás stb.). • Eklogaciklusa (a Hetedik ecloga és legalább még egy mű alapján, pl. Negyedik ecloga). A Tajtékos ég és a bori notesz (pl. Erőltetett menet, Razglednicák). • Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája.

6. Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza Órakeret: 15 óra • Szabó Lőrinc költészetének jellege, pl. a Lóci-versek, Az Egy álmai; a Semmiért egészen és versciklusainak (pl. a Tücsökzene) néhány darabja alapján. 2013. 09. 01-től

14/116


• Weöres Sándor költészetének tematikus és formai változatossága (pl. a Rongyszőnyeg; Magyar etüdök alapján); gondolati költészete; szerepversei, stílusutánzatai (pl. a Psyché szemelvényei). • Pilinszky János világlátásának tükröződése költészetében; alkotásmódjának, poétikai megoldásainak, motívumainak sajátosságai (a Harmadnapon és még egy műve alapján, pl. Négysoros, Francia fogoly, Harbach 1944, Apokrif stb.). • Márai Sándor életműve néhány epikus szemelvény alapján (pl. Egy polgár vallomásai; A gyertyák csonkig égnek; Napló); esszérészlet (pl. Füves könyv) és lírai alkotás (Halotti beszéd) alapján; az emigráns léthelyzet hatása. • Ady Endre publicisztikájából részlet (pl. Ismeretlen Korvin-kódex margójára, Kosztolányi Dezső esszérészlet (pl. Ábécé a fordításról és ferdítésről), Illyés Gyula esszérészlet (pl. Hajszálgyökerek ) • Ottlik Géza: Iskola a határon - sok szempontú regényértelmezés. • A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. • Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. 7. Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László Órakeret: 12 óra • Illyés Gyula lírájának sajátosságai az Egy mondat a zsarnokságról és más műve alapján (pl. Bartók, Koszorú); az irodalmi szociográfia műfaja, l. Puszták népe (vagy részletek). • Németh László egy regénye (pl. Iszony) vagy egy drámája (pl. II. József; A két Bolyai). • Nagy László költői világa, alkotásmódja (pl. népiesség, hosszúénekek, montázstechnika, képrendszer, portrévers, képvers) egy-két műve alapján (pl. Himnusz minden időben, Ki viszi át a szerelmet; József Attila!; Menyegző). • Örkény István groteszk látásmódja néhány egyperces novella és / vagy a Tóték alapján. • A választott szerzőkhöz, művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek. 8. Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – Portrék, látásmódok a 20. század Órakeret: 8 óra magyar irodalmából (választható szerzők, művek) • Választás alapján művek, szemelvények 20. századi :szépprózai alkotásokból, pl. Gion Nándor, Mészöly Miklós, Nyirő József (pl. Úz Bence, Kopjafák), Szabó Magda (pl. Abigél), Sánta Ferenc (pl. Sokan voltunk), Sütő András műveiből. • Lírikusok munkásságából, pl. Áprily Lajos, Dsida Jenő, Nemes Nagy Ágnes, Orbán Ottó, Sinka István, Szilágyi Domokos egy-két műve. • Értekező prózai művekből, esszékből, pl. Nemes Nagy Ágnes, Szerb Antal és mások műveiből, például Szabó Dezső Adyról írt esszéiből. • Művelődés- és irodalomtörténeti tájékozódás: a nemzeti konzervatív irodalom, a népi írók mozgalma, a határon túli és emigráns irodalom. • A választott szerzőkhöz, művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek. 9. Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerzők, művek) Órakeret: 10 óra • • • • •

Szemelvények a kortárs szépprózai alkotásokból, lírai művekből, esszéirodalomból. A kortárs dráma és színház világa (egy választott mű elemzése). Irodalmi díjak és díjazottak (a Nobel-díjas: Kertész Imre Sorstalanság című regénye). Kortárs irodalmi élet. A választott szerzőkhöz, művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek.

2013. 09. 01-től

15/116


• Tájékozódás az irodalmi és könyvtári adatbázisok, blogok, kritikai folyóiratok, internetes folyóiratok között. • Önálló olvasmányválasztás szempontjai, indoklása, értékelése, mások szempontjainak értelmezése. 10. Regionális kultúra

Órakeret: 2 óra

• A régió, tájegység, település, kerület, iskola kulturális, irodalmi, múltbeli és jelen hagyományai (pl. kisebbségi irodalom, folklór, múzeum, színház stb.); az ide kötődő, ehhez kapcsolódó szerző(k) irodalmi műve(i). • Irodalmi emlékhelyek (szülőház, emlékszoba, kiállítás, múzeum, temető, színház stb.). • A választott tárgyhoz kapcsolódó fogalmi ismeretek. 11. Az irodalom határterületei

Órakeret: 4 óra

• A szórakoztató irodalom típusai, hatáskeltő eszközei és sajátos műfajainak jellemzői (pl. fantasy-irodalom, detektívregény, sci-fi, lektűr; dalszöveg). • Az irodalom filmen; filmes feldolgozások. • Film- és könyvsikerek, divatjelenségek. • Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai. • A választott témához kapcsolódó fogalmi ismeretek.

2013. 09. 01-től

16/116


3. Helyi tanterv magyar nyelvtanból MAGYAR NYELVTAN 9. évfolyam Éves óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra

1. Kommunikáció, tömegkommunikáció

Órakeret: 12 óra

• Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet, kapcsolat, kontextus, a világról való tudás). • Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi, esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, - fenntartás, - zárás). • Nem nyelvi jelek (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák). • Az élőszó zenei kifejezőeszközei, a nonverbális kommunikáció. • Tömegkommunikáció (televízió, rádió, sajtó), jellemzői, nyelvi és képei kifejezési formái, az „új szóbeliség” jelenségei és jellemzői. • Tájékoztató műfajok (hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú). • Véleményközlő műfajok (kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél, ismertetés, ajánlás). 2. Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői

Órakeret: 24 óra

• Hang (fonéma), magánhangzók rendszere, törvényei. • Mássalhangzók, mássalhangzó-törvények (a hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggései). • Szóelem (morféma): szabad és kötött morféma, szótő, képző, jel, rag, kapcsolódási szabályaik. • Szóalkotási módok . • Szófajok: alapszófajok, viszonyszók, mondatszók. • Szószerkezet (szintagma): hozzá-, alá- és mellérendelő szintagma, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok. • Mondatrészek: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző, felismerésük, helyes használatuk a mondat felépítésében. • Mondat, a mondat szerkesztettsége, mondatfajták (modalitás és szerkezet szerint) • Egyszerű, összetett és többszörösen összetett mondatok. • Mondatelemzés. 3. Helyesírási ismeretek

• • • •

Órakeret: 14 óra

Helyesírási alapelvek, nyelvi norma. Helyesírási gyakorlatok. Helyesírási szótárak. Központozás, írásjelek használata.

2013. 09. 01-től

17/116


• Az ” új szóbeliség” hatásai (sms, chat). 4. A szöveg

Órakeret: 22 óra

• A szöveg fogalma, jellemzői. • A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra, a szóbeli és írott szövegek eltérő jegyei, szövegfonetikai eszközök és az írásjegyek szövegértelmező szerepe. • A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya, szövegegységek (szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz). • Szövegkohézió (téma, réma, szövegfókusz, cím). • Nyelvtani (szintaktikai) tényezők (kötőszavak, előre-és visszautalás, deixis, egyeztetés). • Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati színterek szerint (mindennapi, közéleti és hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi). • Szövegköziség, szövegek összefüggése, értelemhálózata; intertextualitás. • Az internetes szövegek jellemzői. • A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és stratégiák. • Szövegfonetika, hangsúly, hangerő, hanglejtés, beszédtempó.

2013. 09. 01-től

18/116


MAGYAR NYELVTAN 10. évfolyam Éves óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra 1. Szövegértés, szövegalkotás

Órakeret: 18 óra

• Önálló szövegfeldolgozás, olvasási stratégia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával. • Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk. • Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával, az idézés szabályai. • Önálló, több forrástípusra is kitérő könyvtári anyaggyűjtés (katalógus- és adatbázishasználat, forráskiválasztás, visszakeresést biztosító jegyzetelés) és az információknak a feladatnak megfelelő alkotó és etikus felhasználása. Pontos forrásmegjelölés. • Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének, jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának képessége. • Hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalmazás, elismervény. Esszé, értekezés, tanulmány. • Az internetes szövegek nyilvánosságának kérdése, etikája. • Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. szöveges adatbázis, forrásjegyzék összeállítása, fórum, blogbejegyzés írása). 2. Jelentéstan

Órakeret: 8 óra

• • • •

Jelek, jelrendszerek, jelhasználati szabály A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek. A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés. • A metaforikus kifejezések szerkezete, jellemző típusai, használati köre. • A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés. 3. Stilisztika • • • • • • • • • •

Órakeret: 10 óra

Stílus, stilisztika. Stílusérték (alkalmi és állandó). Stílusréteg (társalgási, tudományos, publicisztikai, hivatalos, szónoki, irodalmi). A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök tudatos használata a szövegalkotásban. Stílushatás, a szövegek stílusának, a befogadóra tett hatása. Szóképek (metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép, allegória, szimbólum, eufemizmus, figura etimologica). Alakzatok (kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus, oximoron). Mondatstilisztikai eszközök. Hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, evokáció, archaizálás. Egyéni szóalkotás és stílus

2013. 09. 01-től

19/116


MAGYAR NYELVTAN 11. évfolyam Éves óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra 1. A kommunikáció

Órakeret: 4 óra

• Megfelelő stílus és magatartás felismerése különféle beszédhelyzetben, ismeretlen kommunikációs helyzetben. • Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása. • Manipulációs szándékok a mindennapi társalgásban, a nyilvános kommunikációs színtereken. • A reklámok, internetes felületek verbális és nem verbális közlési szándékának felismerése, információk tudatos szelektálása. 2. A retorika • • • • • • • • • • • • • • •

Órakeret: 13 óra

A kulturált vita, véleménynyilvánítás. A szónok tulajdonságai, feladatai. A szónoki beszéd kommunikációs funkciói. Szónoklat, bevezetés (az érdeklődés felkeltése, a jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, érv, cáfolat, befejezés (összefoglalás, kitekintés). A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. Az érv felépítése. Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése. Az érvelési hibák. A cáfolat módszerei. A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése. A hatásos előadásmód eszközei. Az előadás szemléltetésének módjai: bemutatás, prezentáció stb. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi (mondat- és szövegfonetikai eszközök) és nem nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban, az audiovizuális és multimédiás közlés különböző formáiban. A hivatalos felszólalás, hozzászólás gyakorlása különböző helyzetekben. Monologikus szöveg (előadás, beszéd) és memoriter kifejező tolmácsolása.

3. Általános nyelvészeti ismeretek

Órakeret: 4 óra

• Az ember mint nyelvhasználó lény; a nyelv, a kommunikáció és az ember elválaszthatatlan egysége. • A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része. • A nyelvek egyező és eltérő tulajdonságai, nyelvtipológia, főbb nyelvtípusok és jellemzőik (az anyanyelvhez és más, tanult, ismert nyelvek jellemző tulajdonságainak összehasonlító megfigyelése). • Nyelvtípus (agglutináló, izoláló, flektáló). • Nyelvi identitás. • Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, jelnyelvek. 2013. 09. 01-től

20/116


4. Pragmatikai ismeretek

Órakeret: 7 óra

• A nyelvhasználat, a beszélgetés, a társalgás főbb összetevői, a különféle beszédaktusok szerepe, megnyilvánulási formái. A megnyilatkozás. • Beszédaktus (lokúció, illokúció, perlokúció). • Társalgás, társalgási forduló, szóátvétel, szóátadás. • Az együttműködési elvek tudatos használata, illetve megsértésük következményei. • A társalgásban előforduló néhány jellemző deixis forma szerepe. • Az udvariassági formák használata. 5. Szövegalkotás

Órakeret: 8 óra

• Lényegre törő, világos fölépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében (pl. digitális formában, multimédiás kiegészítésekkel). • Szövegszerkesztés. Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. • Az érvelő esszé szerkezete.

2013. 09. 01-től

21/116


MAGYAR NYELVTAN 12. évfolyam Éves óraszám: 31 óra Heti óraszám: 1 óra 1. Nyelv és társadalom

Órakeret: 10 óra

• Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia. Nyelvünk helyzete a határon túl. Hazánkban élő nemzetiségiek nyelvhasználata. A nyelvi tervezés elvei és feladatai. • A nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi norma. • A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és függőleges tagolódásuk. • A köznyelv jellemzői, használati területe. • A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző használati köre, szókincse. • A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemző előfordulásuk, funkciójuk. • A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink, területi megjelenésük, a regionális köznyelv jellemzői. • A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái, a kétnyelvűség, kettősnyelvűség, kevert nyelvűség kérdései. • A nyelvváltozatot bemutató nyomtatott és elektronikus források (pl. szótárak, kézikönyvek, adatbázisok, honlapok) tanulmányozása. • A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra. 2. Nyelvtörténet

Órakeret: 10 óra

• Változás és állandóság a nyelvben. Nyelvtípusok és nyelvcsaládok, a magyar nyelv jellemzői. • A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bizonyítékai, története, kutatói. A nyelvrokonság bizonyítékainak tudományos eszközei. • A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. • A magyar nyelv történetének főbb korszakai, a legfontosabb nyelvemlékeink (A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. • Nyelvtörténeti-nyelvtudományi kézikönyvek, folyóirat (pl. A magyar nyelv történetietimológiai szótára – TESZ; Magyar Nyelvőr) megismerése, használata. • Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. • A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái. • A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita főbb állomásai és szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja. • A mai nyelvállapot néhány jellemzője. 3. Ismeretek a nyelvről

Órakeret: 11 óra

• A tanult nyelvészeti, kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, nyelvi ismeretek rendszerező áttekintése. • Nyelv, beszéd. • Kommunikáció. • Szöveg. 2013. 09. 01-től

22/116


• • • • • •

Nyelvi szintek. Retorika. Stílus. Jelentés. Nyelv és társadalom. A magyar nyelv, nyelvtörténet, nyelvi változás.

2013. 09. 01-től

23/116


4. Helyi tanterv idegen nyelvből IDEGEN NYELV 9. évfolyam Éves óraszám: 108 óra Heti óraszám: 3 óra 1. Személyes vonatkozások, család • • • •

A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. Személyes tervek. Családi élet, családi kapcsolatok. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők.

2. Ember és társadalom • • • • • • •

Órakeret: 13 óra

Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek. A városi és a vidéki élet összehasonlítása. Növények és állatok a környezetünkben. Időjárás, éghajlat.

4. Az iskola • • • • •

Órakeret: 14 óra

Emberek külső és belső jellemzése. Baráti kör. A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel. Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése. Ünnepek, családi ünnepek. Öltözködés, divat.

3. Környezetünk • • • • •

Órakeret: 13 óra

Órakeret: 13 óra

Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat). Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka. Az ismeretszerzés különböző módjai. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei.

5. A munka világa

Órakeret: 13 óra

• Diákmunka, nyári munkavállalás. • Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek. • A képzési iránynak megfelelő szakmák. 6. Életmód

Órakeret: 14 óra

• Napirend, időbeosztás.

2013. 09. 01-től

24/116


• Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). • Étkezési szokások a családban. • Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. • Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. • Ételrendelés telefonon és interneten. • Gyakori betegségek, sérülések, baleset. 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás • • • • •

Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. A művészetek szerepe a mindennapokban. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet.

8. Utazás, turizmus • • • • •

Órakeret: 15 óra

Órakeret: 13 óra

A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai. Turisztikai célpontok.

2013. 09. 01-től

25/116


IDEGEN NYELV 10. évfolyam Éves óraszám: 108 óra Heti óraszám: 3 óra 1. Személyes vonatkozások, család • • • •

A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. Személyes tervek. Családi élet, családi kapcsolatok. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők..

2. Ember és társadalom • • • • • • •

Órakeret: 12 óra

Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat). Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka. Az ismeretszerzés különböző módjai. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, például a választott szakmában. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei.

5. A munka világa • • • •

Órakeret: 12 óra

Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek. A városi és a vidéki élet összehasonlítása. Növények és állatok a környezetünkben. Időjárás, éghajlat.

4. Az iskola • • • • • •

Órakeret: 12 óra

Emberek külső és belső jellemzése. Baráti kör. A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel. Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése. Ünnepek, családi ünnepek. Öltözködés, divat.

3. Környezetünk • • • • •

Órakeret: 12 óra

Órakeret: 12 óra

Diákmunka, nyári munkavállalás. Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek. A képzési iránynak megfelelő szakmák. Önéletrajz, állásinterjú.

6. Életmód

Órakeret: 12 óra

• Napirend, időbeosztás. • Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). • Életünk és a stressz. 2013. 09. 01-től

26/116


• • • • •

Étkezési szokások a családban. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. Ételrendelés telefonon és interneten. Gyakori betegségek, sérülések, baleset.

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás • • • • •

Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. A művészetek szerepe a mindennapokban. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet..

8. Utazás, turizmus • • • • • •

Órakeret: 12 óra

Órakeret: 12 óra

A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai. Turisztikai célpontok. Célnyelvi kultúrák.

9. Tudomány és technika

Órakeret: 12 óra

• Népszerű tudományok, ismeretterjesztés. • A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. • Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában.

2013. 09. 01-től

27/116


IDEGEN NYELV 11. évfolyam Éves óraszám: 108 óra Heti óraszám: 3 óra 1. Személyes vonatkozások, család • • • • •

A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. Személyes tervek. Családi élet, családi kapcsolatok. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. Egyén és család nálunk és a célországokban.

2. Ember és társadalom • • • • • • • •

Órakeret: 11 óra

Órakeret: 11 óra

Emberek külső és belső jellemzése. Baráti kör. A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel. Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése. Ünnepek, családi ünnepek. Öltözködés, divat. Társadalmi szokások nálunk és a célországokban.

3. Környezetünk

Órakeret: 12 óra

• • • • •

Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek. A városi és a vidéki élet összehasonlítása. Növények és állatok a környezetünkben. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, fenntarthatóságáért? • Időjárás, éghajlat.

4. Az iskola • • • • • • •

Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat). Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka. Az ismeretszerzés különböző módjai. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, például a választott szakmában. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei. Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban.

5. A munka világa • • • • •

Órakeret: 11 óra

Órakeret: 10 óra

Diákmunka, nyári munkavállalás. Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek. A képzési iránynak megfelelő szakmák. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. Önéletrajz, állásinterjú.

2013. 09. 01-től

28/116


6. Életmód

Órakeret: 12 óra

• Napirend, időbeosztás. • Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). • Életünk és a stressz. • Étkezési szokások a családban. • Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. • Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. • Ételrendelés telefonon és interneten. • Gyakori betegségek, sérülések, baleset. • Életmód nálunk és a célországokban. 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás • • • • • •

Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. A művészetek szerepe a mindennapokban. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet. Kulturális és sportélet nálunk és a célországokban.


Órakeret: 12 óra

Órakeret: 11 óra



Órakeret:9 óra

• Népszerű tudományok, ismeretterjesztés. • A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. • Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában. 10. Gazdaság és pénzügyek • • • •

Órakeret: 9 óra

Családi gazdálkodás. A pénz szerepe a mindennapokban. A képzési iránynak megfelelő szakmák gazdasági vonatkozásai. Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank).

2013. 09. 01-től

29/116


IDEGEN NYELV 12. évfolyam Éves óraszám: 124 óra Heti óraszám: 4 óra 1. Személyes vonatkozások, család • • • • •

A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. Személyes tervek. Családi élet, családi kapcsolatok. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. Egyén és család nálunk és a célországokban.

2. Ember és társadalom • • • • • • • • • •

Órakeret: 10 óra

Órakeret: 10 óra

Emberek külső és belső jellemzése. Baráti kör. A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel. Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése. Ünnepek, családi ünnepek. Öltözködés, divat. Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia (pl. fogyatékkal élők). Konfliktusok és kezelésük. Társadalmi szokások nálunk és a célországokban.

3. Környezetünk

Órakeret: 11 óra

• • • • •

Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek. A városi és a vidéki élet összehasonlítása. Növények és állatok a környezetünkben. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, fenntarthatóságáért? • Időjárás, éghajlat. • Globális kihívások. 4. Az iskola • • • • • • •

Órakeret: 10 óra

Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat). Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka. Az ismeretszerzés különböző módjai. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, például a választott szakmában. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei. Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban.

5. A munka világa

Órakeret: 10 óra

• Diákmunka, nyári munkavállalás. • Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek. 2013. 09. 01-től

30/116


• A képzési iránynak megfelelő szakmák. • Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. • Önéletrajz, állásinterjú. 6. Életmód

Órakeret: 11 óra

• Napirend, időbeosztás. • Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). • Életünk és a stressz. • Étkezési szokások a családban. • Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. • Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. • Ételrendelés telefonon és interneten. • Gyakori betegségek, sérülések, baleset. • Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok). • Életmód nálunk és a célországokban. • Függőségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.). 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás • • • • • • •

Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. A művészetek szerepe a mindennapokban. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet. Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban. Kulturális és sportélet nálunk és a célországokban.


Órakeret: 11 óra

Órakeret: 11 óra



Órakeret: 10 óra

• Népszerű tudományok, ismeretterjesztés. • A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. • Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában. 10. Gazdaság és pénzügyek • • • •

Órakeret: 9 óra

Családi gazdálkodás. A pénz szerepe a mindennapokban. A képzési iránynak megfelelő szakmák gazdasági vonatkozásai. Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank).

2013. 09. 01-től

31/116


• Üzleti világ, fogyasztás, reklámok. • Pénzkezelés a célnyelvi országokban. 11. Rendszerező ismétlés, összefoglalás

2013. 09. 01-től

Órakeret: 21óra

32/116


5. Helyi tanterv matematikából MATEMATIKA 9. évfolyam Éves óraszám: 108 óra Heti óraszám: 3 óra 1. Gondolkodási és megismerési módszerek • • • • • • • • • • • • • • • • •

Véges és végtelen halmazok. Végtelen számosság szemléletes fogalma. Matematikatörténet: Cantor. Részhalmaz. Halmazműveletek: unió, metszet, különbség. Halmazok közötti viszonyok megjelenítése. Alaphalmaz és komplementer halmaz. A megismert számhalmazok: természetes számok, egész számok, racionális számok. A számírás története. Valós számok halmaza. Az intervallum fogalma, fajtái. Irracionális szám létezése. Távolsággal megadott ponthalmazok, adott tulajdonságú ponthalmazok (kör, gömb, felező merőleges, szögfelező, középpárhuzamos). Logikai műveletek: „nem”, „és”, „vagy”, „ha…, akkor”. (Folyamatosan a 9–12. évfolyamon.) Szöveges feladatok. (Folyamatos feladat a 9–12. évfolyamon: a szöveg alapján a megfelelő matematikai modell megalkotása.) A „minden” és a „van olyan” helyes használata. Nyitott mondatok igazsághalmaza, szemléltetés módjai. A matematikai bizonyítás. Kísérletezés, módszeres próbálkozás, sejtés, cáfolás (folyamatos feladat a 9–12. évfolyamokon). Matematikatörténet: Euklidesz szerepe a tudományosság kialakításában. Állítás és megfordítása. „Akkor és csak akkor” típusú állítások. Bizonyítás.

2. Számtan, algebra • • • • • • • • •

Órakeret: 12 óra

Órakeret: 54 óra

Számelmélet elemei. A tanult oszthatósági szabályok. Prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Relatív prímek. Matematikatörténeti és számelméleti érdekességek: (pl. végtelen sok prímszám létezik, tökéletes számok, barátságos számok, Eukleidész. Mersenne, Euler, Fermat) Hatványozás 0 és negatív egész kitevőre. Permanencia-elv. A hatványozás azonosságai. Számok abszolút értéke. Különböző számrendszerek. A helyiértékes írásmód lényege. Kettes számrendszer. Matematikatörténet: Neumann János. Számok normálalakja.

2013. 09. 01-től

33/116


• • • • • • • • • •

Nevezetes azonosságok: kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás. Számolási szabályok, zárójelek használata. Szöveges számítási feladatok a természettudományokból, a mindennapokból. (a ± b)2, (a ± b)3 polinom alakja, a 2 − b 2 szorzat alakja. Azonosság fogalma. Egyszerű feladatok polinomok, illetve algebrai törtek közötti műveletekre. Tanult azonosságok alkalmazása. Algebrai tört értelmezési tartománya. Algebrai kifejezések egyszerűbb alakra hozása. Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekből. Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása. Elsőfokú egyenletre, egyenlőtlenségre, egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok. Egy abszolútértéket tartalmazó egyenletek. x + c = ax + b . A négyzetgyök definíciója.

3. Összefüggések, függvények, sorozatok • •

Órakeret: 12 óra

•

A függvény megadása, elemi tulajdonságai. A lineáris függvény, lineáris kapcsolatok. A lineáris függvények tulajdonságai. Az egyenes arányosság. A lineáris függvény grafikonjának meredeksége, ennek jelentése lineáris kapcsolatokban. Az abszolútérték-függvény. Az x a ax + b függvény grafikonja, tulajdonságai

•

( a ≠ 0 ). A négyzetgyökfüggvény. Az x a

• •

x ( x ≥ 0 ) függvény grafikonja, tulajdonságai. a A fordított arányosság függvénye. x a ( ax ≠ 0 ) grafikonja, tulajdonságai. x Függvények alkalmazása.

4. Geometria • • • • • • • • • • • • • •

Órakeret: 25 óra

Geometriai alapfogalmak. Térelemek, távolságok és szögek értelmezése. (Folyamatosan a 9-10. évfolyamon.) A háromszög nevezetes vonalai, körei. Oldalfelező merőlegesek, belső szögfelezők, magasságvonalak, középvonalak tulajdonságai. Körülírt kör, beírt kör. Matematikatörténet: például az Euler-egyenes, Feuerbach-kör bemutatása (interaktív szerkesztőprogrammal). Konvex sokszögek általános tulajdonságai. Átlók száma, belső szögek összege. Szabályos sokszög belső szöge. Thalész tétele. A matematika mint kulturális örökség. Pitagorasz-tétel alkalmazásai. (Koordináta-geometria előkészítése.) A tengelyes és a középpontos tükrözés, az eltolás, a pont körüli elforgatás. A transzformációk tulajdonságai. A geometriai vektorfogalom. Egybevágóság, szimmetria. Szimmetrikus négyszögek. Négyszögek csoportosítása szimmetriáik szerint. Szabályos sokszögek. Egyszerű szerkesztési feladatok.

2013. 09. 01-től

34/116


•

Vektorok összege, két vektor különbsége.

5. Valószínűség, statisztika • •

Órakeret: 5 óra

Statisztikai adatok és ábrázolásuk (gyakoriság, relatív gyakoriság, eloszlás, kördiagram, oszlopdiagram, vonaldiagram). Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz.

2013. 09. 01-től

35/116


MATEMATIKA 10. évfolyam Éves óraszám: 108 óra Heti óraszám: 3 óra 1. Gondolkodási és megismerési módszerek • • • • • • •

Logikai műveletek: „nem”, „és”, „vagy”, „ha…, akkor”. (Folyamatosan a 9–12. évfolyamon.) Szöveges feladatok. (Folyamatos feladat a 9–12. évfolyamon: a szöveg alapján a megfelelő matematikai modell megalkotása.) A matematikai bizonyítás. Kísérletezés, módszeres próbálkozás, sejtés, cáfolás (folyamatos feladat a 9–12. évfolyamokon). Egyszerű kombinatorikai feladatok: leszámlálás, sorbarendezés, gyakorlati problémák. Kombinatorika a mindennapokban. A gráffal kapcsolatos alapfogalmak (csúcs, él, fokszám). Egyszerű hálózat szemléltetése.

2. Számtan, algebra • • • • • • • • • • • • •

• •

Órakeret: 6 óra

Egyenlet, egyenletrendszer grafikus megoldása. Az x a ax 2 + bx + c (a ≠ 0) másodfokú függvény ábrázolása és tulajdonságai. Függvénytranszformációk áttekintése az x a a ( x − u ) 2 + v alak segítségével.

4. Geometria •

Órakeret: 38 óra

A négyzetgyök azonosságai. A másodfokú egyenlet megoldása, a megoldóképlet. Másodfokú egyenletre vezető gyakorlati problémák, szöveges feladatok. Gyöktényezős alak. Másodfokú polinom szorzattá alakítása. Gyökök és együtthatók összefüggései. Néhány egyszerű magasabb fokú egyenlet megoldása. Matematikatörténet: részletek a harmad- és ötödfokú egyenlet megoldásának történetéből. Egyszerű négyzetgyökös egyenletek. ax + b = cx + d . Másodfokú egyenletrendszer. A behelyettesítő módszer. Egyszerű másodfokú egyenlőtlenségek. ax 2 + bx + c ≥ 0 (vagy > 0) alakra visszavezethető egyenlőtlenségek ( a ≠ 0 ). Példák adott alaphalmazon ekvivalens és nem ekvivalens egyenletekre, átalakításokra. Alaphalmaz, értelmezési tartomány, megoldáshalmaz. Hamis gyök, gyökvesztés. Összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között. Gyakorlati példa minimum és maximum probléma megoldására.

3. Összefüggések, függvények, sorozatok • • •

Órakeret: 10 óra

Órakeret: 46 óra

Geometriai alapfogalmak. Térelemek, távolságok és szögek értelmezése. (Folyamatosan a 9-10. évfolyamon.) Kör és részei, kör és egyenes. Ív, húr, körcikk, körszelet. Szelő, érintő. A körív hossza. Egyenes arányosság a középponti szög és a hozzá tartozó körív hossza között (szemlélet alapján).

2013. 09. 01-től

36/116


• • • • • • • • • • • • • • • •

A körcikk területe. Egyenes arányosság a középponti szög és a hozzá tartozó körcikk területe között . A szög mérése. A szög ívmértéke. Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Arányos osztás. A hasonlósági transzformáció. Hasonló alakzatok. A háromszögek hasonlóságának alapesetei. A hasonlóság alkalmazásai. Háromszög súlyvonalai, súlypontja, hasonló síkidomok kerületének, területének aránya. Magasságtétel, befogótétel a derékszögű háromszögben. Két pozitív szám mértani közepe. A hasonlóság gyakorlati alkalmazásai. Távolság, szög, terület a tervrajzon, térképen. Hasonló testek felszínének, térfogatának aránya. Vektor szorzása valós számmal. Vektorok felbontása összetevőkre. Bázisvektorok, vektorkoordináták. Hegyesszög szinusza, koszinusza, tangense és kotangense. A Pitagorasz-tétel és a hegyesszög szögfüggvényeinek alkalmazása a derékszögű háromszög hiányzó adatainak kiszámítására. Távolságok és szögek számítása gyakorlati feladatokban, síkban és térben.

5. Valószínűség, statisztika •

Órakeret: 8 óra

Véletlen esemény és bekövetkezésének esélye, valószínűsége.

2013. 09. 01-től

37/116


MATEMATIKA 11. évfolyam Éves óraszám: 108 óra Heti óraszám: 3 óra

1. Gondolkodási és megismerési módszerek • • • • • • • • •

Logikai műveletek: „nem”, „és”, „vagy”, „ha…, akkor”. (Folyamatosan a 9–12. évfolyamon.) Szöveges feladatok. (Folyamatos feladat a 9–12. évfolyamon: a szöveg alapján a megfelelő matematikai modell megalkotása.) A matematikai bizonyítás. Kísérletezés, módszeres próbálkozás, sejtés, cáfolás (folyamatos feladat a 9–12. évfolyamokon). Vegyes kombinatorikai feladatok, kiválasztási feladatok. A kombinatorika alkalmazása egyszerű geometriai feladatokban. Mintavétel visszatevés nélkül és visszatevéssel. Matematikatörténet: Erdős Pál. Binomiális együtthatók. Gráfelméleti alapfogalmak, alkalmazásuk. Fokszám összeg és az élek száma közötti összefüggés. Matematikatörténet: Euler.

2. Számtan, algebra • • • • • • • • • •

•

Órakeret: 28 óra

n-edik gyök. A négyzetgyök fogalmának általánosítása. Hatványozás pozitív alap és racionális kitevő esetén. Hatványozás azonosságainak alkalmazása. Példák az azonosságok érvényben maradására. A definíciók és a hatványozás azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható exponenciális egyenletek. A logaritmus értelmezése. Matematikatörténet: A logaritmussal való számolás szerepe (például a Kepler-törvények felfedezésében). Zsebszámológép használata, táblázat használata. A logaritmus azonosságai. A definíciók és a logaritmus azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható logaritmusos egyenletek.

3. Összefüggések, függvények, sorozatok • • • • •

Órakeret: 10 óra

Órakeret: 15 óra

Szögfüggvények kiterjesztése, trigonometrikus alapfüggvények (sin, cos, tg). A trigonometrikus függvények transzformációi: f ( x ) + c , f ( x + c) ; cf (x ) ; f (cx) . Az exponenciális függvények. Exponenciális folyamatok a természetben és a társadalomban. A logaritmusfüggvények vizsgálata. Logaritmus alapfüggvények grafikonja, jellemzésük. A logaritmusfüggvény mint az exponenciális függvény inverze. Függvénynek és inverzének a grafikonja a koordináta-rendszerben.

2013. 09. 01-től

38/116


4. Geometria • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Szinusztétel, koszinusztétel. Pitagoraszi összefüggés egy szög szinusza és koszinusza között. Összefüggés a szög és a mellékszöge szinusza, illetve koszinusza között. A tangens kifejezése a szinusz és a koszinusz hányadosaként. Egyszerű trigonometrikus egyenletek. Trigonometrikus egyenletre vezető, háromszöggel kapcsolatos valós problémák. Azonosság alkalmazását igénylő egyszerű trigonometrikus egyenlet. Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságai. Két vektor merőlegességének szükséges és elégséges feltétele. Helyvektor. Műveletek koordinátáikkal adott vektorokkal. Vektorok és rendezett számpárok közötti megfeleltetés. A helyvektor koordinátái. Szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjának, a háromszög súlypontjának koordinátái. Két pont távolsága, a szakasz hossza. A kör egyenlete. Az egyenes különböző megadási módjai. Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens. Iránytangens és az egyenes meredeksége. A merőlegesség megfogalmazása skaláris szorzattal. Az egyenes egyenlete. Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele. Két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör adott pontjában húzott érintője. A koordinátageometriai ismeretek alkalmazása egyszerű síkgeometriai feladatok megoldásában.

5. Valószínűség, statisztika • •

Órakeret: 50 óra

Órakeret: 5 óra

Eseményekkel végzett műveletek. Példák események összegére, szorzatára, komplementer eseményre, egymást kizáró eseményekre. Elemi események. Események előállítása elemi események összegeként. Példák független és nem független eseményekre.

2013. 09. 01-től

39/116


MATEMATIKA 12. évfolyam Éves óraszám: 124 óra Heti óraszám: 4 óra

1. Gondolkodási és megismerési módszerek • • •

Logikai műveletek: „nem”, „és”, „vagy”, „ha…, akkor”. (Folyamatosan a 9–12. évfolyamon.) Szöveges feladatok. (Folyamatos feladat a 9–12. évfolyamon: a szöveg alapján a megfelelő matematikai modell megalkotása.) A matematikai bizonyítás. Kísérletezés, módszeres próbálkozás, sejtés, cáfolás (folyamatos feladat a 9–12. évfolyamokon).

2. Számtan, algebra 3. Összefüggések, függvények, sorozatok • • • • • •

•

• • • • • • • •

Órakeret: 17 óra

Órakeret: 24 óra

Síkidomok kerületének és területének számítása. Mértani testek csoportosítása. Hengerszerű testek (hasábok és hengerek), kúpszerű testek (gúlák és kúpok), csonka testek (csonka gúla, csonka kúp). Gömb. A tanult testek felszínének, térfogatának kiszámítása. Gyakorlati feladatok.

5. Valószínűség, statisztika •

Órakeret: 0 óra

A számsorozat fogalma. A függvény értelmezési tartománya a pozitív egész számok halmaza. Matematikatörténet: Fibonacci. Számtani sorozat, az n. tag, az első n tag összege. Matematikatörténet: Gauss. Mértani sorozat, az n. tag, az első n tag összege. Kamatoskamat-számítás.

4. Geometria • •

Órakeret: 5 óra

Órakeret: 18 óra

Eseményekkel végzett műveletek. Példák események összegére, szorzatára, komplementer eseményre, egymást kizáró eseményekre. Elemi események. Események előállítása elemi események összegeként. Példák független és nem független eseményekre. Véletlen esemény, valószínűség. A valószínűség matematikai definíciójának bemutatása példákon keresztül. A valószínűség klasszikus modellje. Matematikatörténet: Rényi: Levelek a valószínűségről. Egyszerű valószínűség-számítási problémák. Statisztikai mintavétel. Valószínűségek visszatevéses mintavétel esetén. Visszatevés nélküli mintavétel. Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz, terjedelem, szórás. Nagy adathalmazok jellemzése statisztikai mutatókkal.

Rendszerező összefoglalás 2013. 09. 01-től

Órakeret: 60 óra 40/116


•

•

•

•

Gondolkodási és megismerési módszerek o Halmazok. Ponthalmazok és számhalmazok. Valós számok halmaza és részhalmazai. o Állítások logikai értéke. Logikai műveletek. o A halmazelméleti és a logikai ismeretek kapcsolata. o Definíció és tétel. A tétel bizonyítása. A tétel megfordítása. o Bizonyítási módszerek. o Kombinatorika: leszámlálási feladatok. Egyszerű feladatok megoldása gráfokkal. o Műveletek értelmezése és műveleti tulajdonságok. Számtan, algebra o Gyakorlati számítások. o Egyenletek és egyenlőtlenségek. o Algebrai azonosságok, hatványozás azonosságai, logaritmus azonosságai, trigonometrikus azonosságok. o Egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Algebrai megoldás, grafikus megoldás. Ekvivalens egyenletek, ekvivalens átalakítások. A megoldások ellenőrzése. o Első- és másodfokú egyenlet és egyenlőtlenség. Négyzetgyökös egyenletek. Abszolút értéket tartalmazó egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenletek. o Elsőfokú és egyszerű másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása. o Egyenletekre, egyenlőtlenségekre vezető gyakorlati életből vett és szöveges feladatok. Összefüggések, függvények, sorozatok o A függvény megadása. A függvények tulajdonságai. o A tanult alapfüggvények ismerete. o Függvénytranszformációk: f ( x ) + c , f ( x + c) ; cf (x ) ; f (cx) . Eltolás, nyújtás és összenyomás a tengelyre merőlegesen. o Függvényvizsgálat a tanult szempontok szerint. Geometria o Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok. o Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. o Távolságok és szögek kiszámítása. o Geometriai transzformációk. Távolságok és szögek vizsgálata a transzformációknál. o Egybevágóság, hasonlóság. Szimmetriák. o Háromszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. o A háromszög nevezetes vonalai, pontjai és körei. Összefüggések a háromszög oldalai, oldalai és szögei között. o A derékszögű háromszög oldalai, oldalai és szögei közötti összefüggések. o Négyszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. o Négyszögek csoportosítása különböző szempontok szerint. Szimmetrikus négyszögek tulajdonságai. o Körre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. o Számítási feladatok. o Vektorok, vektorok koordinátái. Bázisrendszer. o Matematikatörténet: a vektor fogalmának fejlődése a fizikai vektorfogalomtól a rendezett szám nesig.

2013. 09. 01-től

41/116


•

o Vektorok alkalmazásai. o Egyenes egyenlete. Kör egyenlete. Két alakzat közös pontja. o Matematikatörténet: nevezetes szerkeszthetőségi problémák. Valószínűség-számítás, statisztika o Diagramok. Statisztikai mutatók: módusz, medián, átlag, szórás. o Gyakoriság, relatív gyakoriság. Véletlen esemény valószínűsége. o A valószínűség kiszámítása a klasszikus modell alapján. o A véletlen törvényszerűségei.

2013. 09. 01-től

42/116


6. Helyi tanterv történelem, társadalmi és állampolgári ismeretekből TÖRTÉNELEM 9. évfolyam Éves óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra 1. Az őskor és az ókori Kelet • • • • •

A történelem forrásai Az első társadalmak A folyamvölgyi kultúrák A Közel-Keletet egyesítő birodalmak. Az ókori Kelet kulturális öröksége.

2. Az ókori Hellász • • • • •

• • • • • • • • • • •

Órakeret: 13 óra

Róma útja a köztársaságtól a császárságig. A köztársaság és a császárság államszervezte és intézményei. Gazdaság, gazdálkodás, az életmód változásai. A római hitvilág, művészet, a tudomány és a jog. A kereszténység kialakulása, tanításai és elterjedése. Pannónia provincia. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.

4. A középkor •

Órakeret: 12 óra

A polisz kialakulás Az athéni demokrácia működése Spárta A görög hitvilág, művészet és tudomány Nagy Sándor birodalma és a hellenizmus

3. Az ókori Róma • • • • • • •

Órakeret: 10 óra

Órakeret: 20 óra

Róma örökösei: A Bizánci Birodalom, a Frank Birodalom, és a Német-római Birodalom létrejötte A nyugati és keleti kereszténység. A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában Nyugat-Európa társadalma és gazdasága a kora középkorban. Az iszlám és az arab hódítás Gazdasági fellendülés és a középkori városok születése A rendiség kialakulása Nyugat-Európa válsága és fellendülése a XIV-XV.században A közép-és kelet-európai régió államai. Az Oszmán (Török) Birodalom terjeszkedése Egyházi és világi kultúra a középkorban Itália, a humanizmus és a reneszánsz.

2013. 09. 01-től

43/116


•

Hétköznapi élet a középkorban.

5. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig • • • • • • •

Órakeret: 17 óra

A magyar nép eredete, vándorlása, a honfoglalás és a kalandozások kora. Árpád-házi uralkodók politikai életpályája (Géza és Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II.András, IV.Béla ) A társadalom és a gazdaság változásai a honfoglalástól a XIII. század végéig. A Magyar Királyság, mint jelentős közép-európai hatalom, az Anjouk, Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás korában. A magyar rendi állam és az Oszmán (Török) Birodalom párharca Társadalmi és gazdasági változások a XIV-XV. század folyamán A középkori magyar kultúra és művelődés emlékei.

2013. 09. 01-től

44/116


TÖRTÉNELEM 10. évfolyam Éves óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra 1. A világ és Európa a kora újkorban • • • • • • • •

Amerika ősi kultúrái, a nagy földrajzi felfedezések és következményeik. Reformáció és katolikus megújulás Az atlanti hatalmak (Hollandia és Anglia) felemelkedése Nagyhatalmi küzdelmek a XVII. században és a XVIII. század elején Az angol polgárháború és a parlamentáris monarchia kialakulása. A francia abszolutizmus és a hatalmi törekvések. Közép-és Kelet-Európa a XVI-XVII. században. A tudományos világkép átalakulása.

2. Magyarország a kora újkorban • • • • • • • • • •

• • • •

Órakeret: 17 óra

A felvilágosodás A felvilágosult abszolutizmus Hatalmi átrendeződés a XVIII. századi Európában Az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya. A francia forradalom eszméi, irányzatai, hatása. A napóleoni háborúk Európája és a Szent Szövetség rendszere. Az ipari forradalom és hatásai. A XIX. század eszméi.

4. Az újjáépítés kora Magyarországon •

Órakeret: 15 óra

A Jagelló-kor. Az ország három részre szakadása. Várháborúk kora A három országrész berendezkedése, mindennapjai. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon Az Erdélyi Fejedelemség A magyar rendek és a Habsburg-udvar konfliktusai A török kiűzése Magyarországról Népesség, társadalom, gazdaság és természeti környezet a XVI–XVII. századi Magyarországon A Rákóczi-szabadságharc

3. Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora • • • • • • • •

Órakeret: 13 óra

Órakeret: 10 óra

Népesség és természeti környezet: demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. A Magyar Királyság újjászervezése és helye a Habsburg Birodalomban A felvilágosult abszolutizmus a Habsburg Birodalomban Társadalmi és gazdasági viszonyok változásai a XVIII. században. A nemzeti ébredés: a kultúra és művelődés változásai.

2013. 09. 01-től

45/116


5. Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon • • • • • • • • •

Órakeret: 17 óra

Az átalakuló társadalom és gazdaság. A reformeszmék kialakulása és terjedése: Széchenyi István programja. A reformmozgalom kibontakozása. A nemzeti ébredés és a nemzetiségi kérdés. A reformkori művelődés, kultúra. A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei. Az 1848-as forradalom és vívmányai, az áprilisi törvények. A szabadságharc története Magyarok, nemzetiségiek és más vallási etnikai kisebbségek a szabadságharcban.

2013. 09. 01-től

46/116


TÖRTÉNELEM 11. évfolyam Éves óraszám: 108 óra Heti óraszám: 3 óra

1. A nemzetállamok és a birodalmi politika kora • • • • • • •

Nemzetállami törekvések Európában (Olaszország, Németország, a balkáni államok). Az Amerikai Egyesült Államok polgárháborúja és nagyhatalommá válása. Társadalmi és gazdasági változások a centrum országaiban. Az iparosodás új szakaszának hatásai (társadalom, gondolkodás, életmód, épített és természeti környezet). A munkásság érdekképviseleti és politikai mozgalmai, szervezetei. A modern polgári állam jellegzetességei. Az Európán kívüli világ változásai a XIX. század második felében: gyarmati függés, a birodalmak versenye a világ újrafelosztásáért.

2. A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon • • • • • • • • •

• • • •

•

Órakeret: 18 óra

Az első világháború Magyarország az első világháborúban. A februári forradalom és a bolsevik hatalomátvétel. A diktatúra kiépülése SzovjetOroszországban. A háborús vereség következményei Magyarországon: az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, az őszirózsás forradalom, a tanácsköztársaság. Az első világháborút lezáró békerendszer. A trianoni békediktátum. Új államok Közép-Európában. A határon túli magyarság sorsa.

4. Európa és a világ a két világháború között • • • • •

Órakeret: 18 óra

A szabadságharcot követő megtorlás és önkényuralom A kiegyezés létrejötte és tartalma. A kiegyezéshez fűződő viták, a kiegyezés alternatívái. Politikai élet, társadalmi változások és gazdasági fejlődés a dualizmus korában Budapest világvárossá válása. A nemzetiségi kérdés alakulása, a zsidó emancipáció. A dualizmus válságjelei. A tudomány és művészet a dualizmus korában. Életmód a századfordulón.

3. Az első világháború és következményei • • •

Órakeret: 18 óra

Órakeret: 20 óra

Az 1920-as évek politikai és gazdasági viszonyai. Demokráciák és tekintélyuralmi rendszerek Európában a két világháború között. Az olasz fasiszta állam és ideológia jellemzői. A kommunista diktatúra a Szovjetunióban. Az 1929-33-as világgazdasági válság jellemzői és következményei. Az Amerikai Egyesült Államok válasza a válságra: a New Deal. A nemzetiszocialista ideológia és a náci diktatúra jellemzői.

2013. 09. 01-től

47/116


• • • •

Nemzetközi viszonyok a két világháború között. A gyarmatok helyzete Tudomány és művészet a két világháború között. Életmód és mindennapok a két világháború között.

5. Magyarország a két világháború között • • • • • • •

Órakeret: 18 óra

A konszolidáció kezdete folyamata, jellemzői, eredményei és válsága. A válság és hatása: a belpolitikai élet változásai az 1930-as években. A magyar külpolitika céljai és lehetőségei a két világháború között. A revízió lépései és politikai következményei Magyarországon. Társadalom és életmód Magyarországon a két világháború között. Tudomány és művészet a két világháború között. Tömegkultúra és -sport

6. A második világháború

Órakeret: 16 óra

• A második világháború kitörése. Hadi és diplomáciai események a Szovjetunió elleni • • • • • • •

német támadásig. A fordulat a háború menetében. A szövetségesek együttműködése és győzelme. A második világháború jellemzői. A holokauszt. Magyarország háborúba lépése és részvétele a keleti fronton. Kállay Miklós miniszterelnöksége A német megszállás és nyilas uralom. Felszabadulás és szovjet megszállás. Háborús veszteségeink. A zsidóüldözés társadalmi, eszmei háttere és holokauszt Magyarországon.

2013. 09. 01-től

48/116


TÖRTÉNELEM 12. évfolyam Éves óraszám: 93 óra Heti óraszám: 3 óra

1. Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése • • • • • •

A nyugati országok gazdasági és katonai integrációja. Az új világgazdasági rendszer kialakulása. A szovjet tömb kialakulása, jellemzői. A hidegháborús szembenállás, a kétpólusú világ, a megosztott Európa. A gyarmati rendszer felbomlása (India, Kína), a „harmadik világ”. A közel-keleti konfliktusok. Izrael Állam létrejötte, az arab világ átalakulása.

2. Magyarország 1945–1956 között • • • •

•

• • • •

Órakeret: 11 óra

Megtorlás és a konszolidáció Gazdasági reformok, társadalmi változások a Kádár-korszakban. Életmód és mindennapok, a szellemi- és sportélet. A Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai változások és az ellenzéki mozgalmak. A rendszerváltozás „forgatókönyve”, mérlege, nyertesek és vesztesek. Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon a kétpólusú világ időszakában. A határon túli és a világban szétszóródott magyarság helyzete a kétpólusú világ időszakában.

5. Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése •

Órakeret: 9 óra

Szovjet-amerikai konfliktusok, a versengés és együttműködés formái, területei. Demokrácia és a fogyasztói társadalom nyugaton – diktatúra és hiánygazdaság keleten. A vallások, az életmód (szabadidő, sport, turizmus) és a kulturális szokások (divat, zene) változásai a korszakban. A kétpólusú világrend megszűnése: Németország egyesítése, a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése.

4. A Kádár-korszak • • • • • • •

Órakeret: 11 óra

Magyarország szovjetizálás, a kommunista diktatúra kiépítése, jellemzői. Az egypárti diktatúra működése a Rákosi-korszakban, valamint a gazdasági élet jellegzetességei. Életmód, életviszonyok, munka, sport, kultúra, szórakozás. Az 1956-os forradalom és szabadságharc okai, háttere, főbb eseményei, jellemzői, szereplői.

3. A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása • • •

Órakeret: 9 óra

Órakeret: 9 óra

Az információs – technikai forradalom és a tudásipar. A globális világgazdaság új kihívásai és ellenmondásai A fenntarthatóság dilemmái. A civilizációk, kultúrák közötti ellentétek kiéleződése. Az egypólusútól a többpólusú világrend felé. A mediatizált világ. A tömegkultúra új jelenségei napjainkban. Az Európai Unió alapelvei, intézményei, működése és problémái.

2013. 09. 01-től

49/116


6. A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon Órakeret: 6 óra • • • • • •

A posztszocialista régió és Magyarország helyzete, problémái 1990 után. A közjogi rendszer jogállami átalakítása és intézményrendszere 1990 után. A piacgazdaságra való áttérés és az átalakulás ellentmondásai, regionális gazdasági különbségek. Magyarország euroatlanti csatlakozásának folyamata A társadalmi egyenlőtlenségek és a mobilitás problémái. A magyarországi cigányok (romák). A határon túli magyarság helyzete. Magyarok a nagyvilágban.

Társadalmi ismeretek • • • • •

Családformák a mai világban. Kortárscsoport és ifjúsági szubkultúrák. A helyi társadalom, a civil társadalom és az önkéntesség Nemzet és nemzetiség. Kulturális és etnikai kisebbségek Magyarországon. Esélyegyenlőtlenség és hátrányos társadalmi helyzet. Társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás. A nagy ellátórendszerek (egészségügy, társadalom-biztosítás, oktatás)

Állampolgári ismeretek • • • •

• • • •

Órakeret: 5 óra

Az állam gazdasági szerepvállalása és kapcsolata a gazdaság különböző szereplőivel. Az állam bevételei. Az állam stabilizációs, redisztribúciós és tőkeallokációs feladata A költségvetési és a monetáris politika eszköztára, szerepe a gazdaságpolitikai célok megvalósításában. A pénzpiac működése, megtakarítók és forrásigénylők. A pénzügyi közvetítők helye a nemzetgazdaságban. A vállalkozások helye a nemzetgazdaságban, szerepük a GDP megtermelésében. Vállalkozási formák. Vállalkozások létrehozása és működtetése. A vállalkozások és a piac kapcsolata. Az üzleti terv.

Munkavállalás • •

Órakeret: 4 óra

Állampolgári jogok és kötelességek. Magyarország és az Európai Unió politikai intézményrendszere. A magyar és az európai állampolgárság legfontosabb ismérvei. A magyar választási rendszer (országgyűlési és helyhatósági választások). A politikai részvétel formái. A közvetett és a közvetlen demokrácia eszköztára

Pénzügyi és gazdasági kultúra •

Órakeret: 4 óra

Órakeret: 5 óra

A munkaerő és a piac kapcsolata. Munkaerőpiaci elvárások itthon és külföldön Szakképzettség. Álláskeresési technikák. Pályakezdés, beilleszkedés a munkahelyi közösségbe.

2013. 09. 01-től

50/116


• • •

Munkajogi alapok. Foglalkoztatási formák. A munkaszerződés tartalma. A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek (munkaszerződés, bérszámítás, adózás, egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás, kollektív szerződés). A munkaviszony megszűnése, munkanélküli ellátás, álláskeresési támogatás, visszatérés a foglalkoztatásba

Rendszerező ismétlés

2013. 09. 01-től

Órakeret: 20 óra

51/116


7. Helyi tanterv etikából ETIKA 11. évfolyam Éves óraszám: 36óra Heti óraszám: 1 óra 1. Alapvető etika •

•

•

• •

Az erkölcsi gondolkodás alapjai o Tények és értékek. Ismeret, megértés, értékelés, elhatározás. Elmélet és gyakorlat. o A társas lény: erkölcsi lény. A Másik szerepe az öntudatos én kialakulásában. o Etika és nyelv: bizalom, megértés, egyetértés, vita, párbeszéd. o Erkölcsi érzék, tanult viselkedés, az erkölcsi szabályok természete, az egyén erkölcsi méltósága. o A munka mint az önkiteljesítés alapvető eszköze. o Jó és rossz. A rossz eredete – különféle megközelítések. A szenvedés kérdése. Bibliai erkölcsi értékek a világi etikában o Az ember kitüntetett léthelyzete. A világvallások emberképe és etikája. o A szeretet erkölcsi jelentősége. o A lelkiismeret szabadsága és a személyes felelősség elháríthatatlansága. Mit kell akarnom? Az erkölcsi döntés o Az erkölcsi gondolkodás fejlődése. Szokáserkölcs, hagyomány, törvény. o A lelkiismeret szava. Példakövetés, tekintélytisztelet. A mások igazsága. o Párbeszéd, vita, kétely. Értékkonfliktusok. o Kötelesség és szabadság. A kanti kötelességetika és bírálata. A felelősség kérdése o Az erkölcsi cselekedet. A jóakarat. Felelősség a tetteinkért – felelősség másokért. Az erények és a jó élet céljai o Önmegvalósítás, önkorlátozás, önismeret, önértékelés. A jólét és a jó élet fogalmának megkülönböztetése. A boldogság mint etikai kérdés. Az erények és a jellem. Az erkölcsi nevelés. Önállóság és példakövetés. Magánérdek és közjó.

2. Egyén és közösség •

• •

Órakeret: 12 óra

Órakeret: 12 óra

A kapcsolatok etikája o Az emberek közti testvériség eszméje. Barátok és ellenfelek. o Szeretetkapcsolatok. Párválasztás. Felelősség a társakért. Szexuáletika. o Házasság. Családi élet. Otthonteremtés. Családi szerepek. Szülők és gyermekek. A családi élet válságai. Társadalmi szolidaritás o Hátrányos élethelyzetek. Társadalmi igazságosság és/vagy kölcsönös segítség. o A betegekkel és szegényekkel való törődés mint erkölcsi kötelesség. Törvény és lelkiismeret

2013. 09. 01-től

52/116


•

•

•

o A szabadság rendje. Jogok és kötelességek. Erkölcs és politika. A lelkiismeret és véleménynyilvánítás szabadsága. Felelősségünk magunkért és a világért. A cselekvés halaszthatatlansága. Szavak és tettek o Visszaélés a szólásszabadsággal. Uszítás, rágalmazás, az ember lealacsonyítása, az erőszak népszerűsítése, megtévesztő reklámok. Szavak és tettek: a nyilvános beszéd a tömegmédiumokban. Médiaetika. Hazaszeretet o Állampolgárság és nemzeti érzés. Nemzeti szolidaritás. Áldozat a hazáért, és ennek elfogadható mértéke. A társadalmi önazonosság (identitás) felépülése és torzulásai. Többség és kisebbség o Az etnokulturális csoportok, nemzeti és vallási kisebbségek, illetve a többségi társadalom közti konfliktusok, az együttélés erkölcsi problémái. Előítéletek, sztereotípiák, esélykülönbségek. o A nemzeti fejlődés traumái – Kárpát-medencei sajátosságok. A kirekesztő, elnyomó nemzetstratégiák erkölcsi megítélése.

3. Korunk kihívásai • •

•

•

•

•

Órakeret: 12 óra

A tudományos-technikai haladás etikai kérdései o Az emberi cselekvés megváltozott természete. Technika és etika. o A tudósok felelőssége. Bioetika o Születés és halál. Családtervezés. Mesterséges megtermékenyítés. Béranyaság. Terhességmegszakítás. o Genetikailag módosított élőlények. o Egészségvédelem és etika. Szembenézés a halállal. Eutanázia. A felelősség új dimenziói a globalizáció korában o Az egyén felelőssége és cselekvési lehetőségei a globális hálózatok korában. o Magánérdek és közjó. A fenntarthatóság fogalma. Lokalizáció és önrendelkezés: az emberi lépték helyreállítása. o Világszegénység – a szegények világa. A szegénység új arcai: környezetrombolás, adósságcsapda, szélsőséges jövedelmi egyenlőtlenségek, létbizonytalanság, népbetegségek, népességrobbanás, tömeges migráció. Ökoetika o Az ökológiai válság mint erkölcsi kérdés. Számít-e erkölcsileg, amit más lényekkel teszünk? Érvek az állatok védelmében: a szenvedésokozás tilalma, szolidaritás lénytársainkkal, a biológiai sokféleség értéke, megóvásának és fenntartásának lehetősége. Az élet tisztelete. Az etika emberközpontúságának értelmezése. Az ember felelőssége egy több mint emberi világban. A közösség és a korrupció problémája o Tisztességes és tisztességtelen érdekérvényesítés. Jogos és jogtalan előnyszerzés, a megvesztegetés, a megvesztegethetőség. Magánérdek és közjó. A korrupció jelensége és veszélyei, hatalommal való visszaélés és korrupció a mindennapokban. Hogyan lehet a megvesztegetést, a korrupciót megszüntetni? Lehet-e hála jele a hálapénz? Ki hibázik, aki adja, vagy aki kapja? A korrupció elleni fellépés lehetőségei, az egyén és a közösség felelőssége. Felelősség utódainkért

2013. 09. 01-től

53/116


o Az emberiség közös öröksége. A jövő nemzedékek jogai. A ma élők felelőssége.

2013. 09. 01-től

54/116


8. Helyi tanterv biológia-egészségtanból BIOLÓGIA 9. évfolyam Éves óraszám: 72óra Heti óraszám: 2 óra 1. Láthatatlan élővilág – Mikrobák • •

•

•

•

•

Hogyan lehet vizsgálni a szabad szemmel nem látható élőlényeket? o A mikrobiológia alapvető vizsgálati módszerei. Melyek a mikrobák főbb csoportjai, milyen a testfelépítésük? o A vírusok szerkezete. A baktériumok sejtfelépítése. o Az egysejtű eukarióták sejttípusa, változatos testfelépítése és mozgástípusa. o A gombák testfelépítése, az egysejtű, fonalas és teleptestű típusok. o A mikrobák elhelyezése az élővilág méretskáláján. Melyek a mikrobák életfeltételei? Mi befolyásolja környezeti elterjedésüket? o Anyagcsere típusok. o A mikrobák földi anyagforgalomban játszott szerepe, jelentősége. o Ősbaktériumok. o Szélsőséges életformák, feltételezett földön kívüli életlehetőségek. Hogyan előzhető meg a káros mikrobák elszaporodása? o Fertőtlenítés és sterilizálás fogalma, jelentősége, néhány módszer példája. o A mindennapi környezet higiéniájának jelentősége. o Az élelmiszerek romlásának okai, tartósítási lehetőségek. o Növények mikrobiális kártevők elleni védelmének jelentősége, módszerei. Melyek a mikrobák gazdasági hasznosításának lehetőségei? o A mikrobiális tevékenység mezőgazdasági, élelmiszeripari és gyógyszeripari jelentősége. o Az ehető gombák táplálkozási jelentősége. Mi a fertőzés, hogyan terjednek a fertőző betegségek? o A mikrobiális fertőzések módjai, megelőzésük és gyógyításuk lehetőségei. o Helyi és világjárvány fogalma, megelőzés és elhárítás lehetőségei.

2. Akik benépesítik a Földet – Az állatok világa •

•

•

Órakeret: 16 óra

Órakeret: 42 óra

Miért van szükségük az állatoknak szerves táplálékra? Hogyan függenek össze az állatok életfolyamatai a sejtszintű felépítéssel és működéssel? o A lebontó anyagcsere biokémiai folyamatai, sejten belüli lokalizációja. o A sejtlégzés folyamata, feltételei. o A felépítés, anyagátalakítás, raktározás lehetőségei. Hogyan függ össze az állatok testfelépítése és életmódja? o Az állati szövetek alaptípusai. o Az állati szervezet létfenntartó szervrendszerei és szervei. o Meghatározó evolúciós folyamatok, fejlődési lépések és irányok. Milyen szaporodásmódok fordulnak elő az állatvilágban? Hogyan alakult ki és mi a jelentősége az ivaros (szexuális) szaporodásnak?

2013. 09. 01-től

55/116


• •

•

•

o Ivartalan szaporodásmódok példái. Ivaros szaporodás elve, a megtermékenyítés módjai. Egyedfejlődési szakaszok, típusok. o Egyedfejlődés és törzsfejlődés kapcsolata. Melyek az állatvilág, nagyobb csoportjai, jellegzetes képviselői? o A nagy állatcsoportok főbb jellemzői, jellegzetes fajok. o Példák evolúciós folyamatokra, irányokra. Melyek a gazdálkodás szempontjából legfontosabb állatcsoportok? Milyen gazdasági és környezeti hatása van a nagyüzemi állattenyésztésnek? o Milyen alternatív gazdálkodási módok vannak? o Halászat, haltenyésztés. Vadállomány, vadgazdálkodás. o Húshasznosításra tartott állatok. o Tejtermelés, tejtermékek, fogyasztásuk előnyei. o Az állatte-nyész¬tés biológiai alapjának jelentősége. o A takarmány-termesztés, hulladékelhelyezés környezeti hatása. Miért tartunk társként, kedvtelésből állatokat? Melyek az állattartás elemi szabályai, törvényi keretei? o A kutya és az ember együttélése, kutyatartási szokások, szabályok. o Egyéb társ- és hobbiállatok, tartásuk módjai (halak, madarak, hüllők tartása). o Az etikus állattartás elvei, törvényi szabályozása. o Az állatvédelmi törvény főbb elvei, előírásai. Mit tanulhat a technika az állatoktól? o A bionika fogalma, területei, néhány fontosabb alkalmazás példája.

3. Érthetjük őket? – Az állatok viselkedése • • •

• •

Órakeret: 10 óra

Milyen szerepe lehet a viselkedésnek az állatok életében? o Az állati magatartás funkciójának értelmezése, fontosabb területei és példái. Milyen formái, elemei lehetnek az állatok viselkedésének? o A magatartás (mozgási) elemekre, egységekre bontása, mozgásmintázat fogalma, példái. Miben térnek el a magatartás öröklött, illetve tanult formái? o Feltétlen reflex fogalma, példái. Öröklött mozgáskombináció jellemzői, feltételei (inger, kulcsinger, belső motiváció). o A tanult magatartásformák jelentősége az alkalmazkodásban, optimalizációban. o Társításos (feltételes reflex), operáns és belátásos tanulás. A megerősítés szerepe. Hogyan kommunikálnak az állatok? o Az állati kommunikáció célja (pl. jelzés, figyelmeztetés, agresszió) és formái (pl. akusztikus, kémiai és vizuális jelzések). Milyen hasonlóságok és különbségek figyelhetők meg az állati viselkedés és az emberi magatartás között? o Agresszió, önzetlenség, személyes tér, államalkotás jellegzetességei. o A szocialitás megjelenése, a kultúra magatartást befolyásoló hatása.

Év végi ismétlés

2013. 09. 01-től

Órakeret: 4 óra

56/116


BIOLÓGIA 10. évfolyam Éves óraszám: 72óra Heti óraszám: 2 óra 1. A Zöld Birodalom – A növények világa •

• •

• •

• •

Miért tekinthetők a növények az életközösségek termelőinek? Hogyan függenek össze a növények életfolyamatai a sejtszintű felépítéssel és működéssel? o A növényi sejtek felépítése, sajátos alkotói. o A növényi sejt anyagfelépítő működése, a fotoszintézis folyamata, feltételei. Hogyan függ össze a növények testfelépítése és életmódja? o A növényi szövetek alaptípusai. o A hajtásos növények létfenntartó szerveinek felépítése és működése. Hogyan szaporodnak a növények? Milyen feltételeket igényelnek fejlődésükhöz? o A virág felépítése, a megtermékenyítés. o Beporzási módok. o A növekedés és fejlődés tényezői, szabályozása. o A növényi egyedfejlődés típusai (példákkal). o Ivartalan szaporodási módok. Melyek a növényvilág jelentősebb csoportjai, jellegzetes képviselői? o A nagy növénycsoportok (moszatok, mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők) főbb jellemzői. Példák evolúciós folyamatokra, irányokra. Mely növények fontosak a gazdálkodásban és mindennapi környezetünkben? Hogyan és miért jelennek meg a növények a városi, épített környezetben? o Gabonafélék, ipari növények, erdőalkotó fák, dísznövények (néhány ismert példa). o A városi parkok jelentősége, jellegzetes növénycsoportjai, a szobanövények gondozási módjai. Milyen anyagokat köszönhetünk a növényeknek? o Növényi eredetű anyagok (élelmiszer alapanyagok, ipari nyersanyagok, gyógyszer hatóanyagok jelentősége, példái). Hogyan jelennek meg a gazdálkodás és a fenntarthatóság szempontjai a növénytermesztésben? o Talajminőség, talajművelés. o Vegyszeres növényvédelem előnyei, hátrányai. o A nagyüzemi monokultúra és a biogazdálkodás előnyei, hátrányai. o A nemesítés és a fajtamegőrzés jelentősége, eljárásai.

2. Kapcsolatok az élők és élettelen között – Élőlények és környezetük • •

Órakeret: 35 óra

Órakeret: 18 óra

Melyek az élővilág magasabb (egyed feletti) szerveződési szintjei? o Populáció, társulás fogalma, jellemzői. o A bioszféra szintje, a globális folyamatok iránya, jelentősége. Hogyan befolyásolják az élettelen környezeti tényezők az élőlények létfeltételeit? o Az élőlények környezeti igénye (napfény, hőmérséklet, levegő, víz, talaj), a szárazföldi és vízi környezet sajátosságai.

2013. 09. 01-től

57/116


•

•

o Környezeti eltartóképesség, tűrőképesség, korlátozó tényező, bioindikáció, indikátor szervezet fogalma, példái. Hogyan vizsgálhatók az életközösségek? o Milyen kapcsolatok, kölcsönhatások működnek az együtt élő fajok között? o Hogyan jellemezhető az élőlények komplex életfeltétel rendszere? o Állapotjelzők és módszerek. o Az életközösségek vízszintes és függőleges elrendeződése. o Populációs kölcsönhatások fogalma, példái. Niche fogalma, néhány példa. o A szabad és a foglalt niche biológiai következményei. Milyen változások, folyamatok figyelhetők meg az életközösségekben? o Példák az életközösségekben zajló anyagkörforgásra. o Táplálékpiramis. o Ciklikus folyamatok, egyirányú változások, véletlenszerű és kaotikus létszámingadozások

3. Másfélmillió lépés Magyarországon – A Kárpát-medence élővilága •

•

Órakeret: 14 óra

Melyek a Kárpát-medence jellegzetes élőhelyei, életközösség típusai és társulásai? Miként védik élő természeti örökségünket nemzeti parkjaink? o Vizes élőhelyek, fátlan társulások, fás társulások, erdő típusok. o A magyarországi nemzeti parkok területi elhelyezkedése, jellegzetes tájai és védett értékei. o A Kárpát-medence területén található jelentősebb természetvédelmi területek. Hogyan befolyásolja az emberi tevékenység az életközösségeket? Milyen veszélyek fenyegetik élő természeti értékeinket és mit tehetünk a védelmük érdekében? o A Kárpát-medence természeti képének, tájainak néhány fontos átalakulása az emberi gazdálkodás következtében. o Az emberi tevékenység életközösségekre gyakorolt hatása, a veszélyeztetés lehetőségei. o Tartósan fenntartható gazdálkodás és pusztító beavatkozások példái. o A természetvédelem törvényi szabályozása. o Helyi cselekvési lehetőségek, civil szervezetek szerepe


2013. 09. 01-től

Órakeret: 5 óra

58/116


BIOLÓGIA 11. évfolyam Éves óraszám: 72óra Heti óraszám:2 óra 1. Sejtjeinkben élünk – A sejt •

• •

•

Milyen sajátos fizikai-, kémiai jellemzői vannak a sejteknek? o A környezet fizikai hatásai és az életlehetőségek közötti összefüggések. o A víz biológiai szempontból fontos jellemzői. o A sejtplazma mint oldat. o A környezeti koncentráció hatása. o A sejteket felépítő szerves anyagok fontosabb típusai, sajátos biológiai funkciói. Hogyan működik a sejt, mint bonyolult vegyi üzem? o Az enzimműködés lényege, jelentősége. o A sejteket károsító fizikai és kémiai hatások főbb típusai. Miért igényelnek a sejtek energiát? Hogyan juthatnak hozzá? o A biológiai folyamatok energetikai összefüggései. Az ATP szerepe. o Felépítő anyagcsere: fotoszintézis. o Lebontó anyagcsere: sejtlégzés, erjedés. o A folyamatok alapegyenlete, energiamérlege. Hogyan képesek a szervezet sejtjei összehangolni a működésüket? o A sejtmembrán jelforgalmi funkciója. A kémiai kommunikáció, anyagfelvétel és leadás módjai.

2. Szépség, erő, ügyesség – Az emberi test •

•

•

•

•

Órakeret: 12 óra

Órakeret: 12 óra

Milyen külsődleges, formai jellegek figyelhetők meg az emberi testen? o Szimmetria, testtájak és arányok. o A felegyenesedett testtartás, gerincoszlop alakja, tartáshibák. o A testi jellegek eltérései, átlagértékek és szélsőségek. o Az emberi rasszok jellemző testi jellegei. Milyen kép él bennünk a testünkről? El tudjuk-e fogadni a saját testünket? o Testkép és lelki egyensúly összefüggése. o A normál testsúly, testalkat megőrzésének fontossága. o A megjelenés, a testkép módosításának lehetőségei, előnyök, mellékhatások, veszélyek. Milyen a csont összetétele, szöveti és szervi felépítése? Hogyan kapcsolódnak egységes rendszerré a csontjaink? o A csont szilárdsága és rugalmassága, a kémiai összetétel és a szöveti-, szervi felépítés főbb jellemzői. A csontok formai típusai, kapcsolódási formái. Miként alakítják ki az izmok testünk mozgásképességét? o A vázizmok összehúzódási képessége. o A hajlító és feszítő izmok működése néhány példán. o Az Emelőelv érvényesülése. Az izomerő és munka értelmezése. Milyen összefüggés van az életmód, munka és a mozgásszervrendszer állapota között? o A fizikai terhelés hatása a csontozatra és az izomzatra.

2013. 09. 01-től

59/116


•

•

o A munkaterhelés lehetséges hatása, az alkalmazkodás módja. Hogyan előzhetők meg a mozgásszervi megbetegedések, sérülések? Milyen elsősegély alkalmazható sérülések esetén? o A mozgásszegény életmód káros következményei. o Szűrővizsgálatok lehetősége, fontossága. o A bemelegítés, erősítés, nyújtás biológiai alapjai, fontossága. o Sérülések típusai, alapvető elsősegélynyújtási ismeretek. Hogyan növelhető a fizikai teljesítőképesség? o Az edzés és a fizikai teljesítmény összefüggése. o Étrend, táplálékkiegészítők, teljesítménynövelők előnyök, hátrányok, veszélyek.

3. Szorgos szerveink – A szervezet anyagforgalma •

•

•

•

•

•

•

Órakeret: 18 óra

Mi történik az elfogyasztott ételekkel a szervezetünkben? o A tápcsatorna szakaszai. o Az emésztés fogalma, emésztőnedvek, a folyamat lépései. A tápanyagok felszívódása. A tápcsatorna mozgása. o A máj elhelyezkedése és szerepe a szervezet működésében. Milyen okai és következményei lehetnek a túlsúlynak, az elhízásnak, illetve az alultápláltságnak? o Testtömegindex, normál testsúly, túlsúly és elhízás következményei és emelkedő kockázatok. Tápanyagok fajlagos energiatartalma. o Az alultápláltság, éhezés jelei, következményei. Milyen minőségi szempontokat kell figyelembe venni a helyes táplálkozás érdekében? Mit jelent az élelmiszer összetétel és minőség? o A kiegyensúlyozott, változatos étrend jelentősége. o Fehérjebevitel, élelmi rostok, vitaminok forrásai, hatásaik és jelentőségük. Melyek a táplálkozással összefüggő gyakoribb megbetegedések, mit tehetünk a megelőzésük érdekében? o Az élelmiszer higiénia fogalma, gyakorlati szempontjai. o A normál bélflóra jelentősége. o Élelmiszer allergia, felszívódási és emésztési rendellenességek. o A tartós stressz emésztőrendszerre gyakorolt hatása. o Az emésztőrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek kockázati tényezői. Hogyan megy végbe a ki- és belégzés folyamata? Hogyan változik a be- és kilégzett levegő összetétele? o A felső- és alsó légutak felépítése. A ki- és belégzés folyamata, légzőizmok. o A gázcsere fogalma és feltételei. A hemoglobin szerepe, jelentősége. o Vitálkapacitás, légzési perctérfogat fogalma. Melyek a gyakoribb légzőszervi megbetegedések, mit tehetünk a megelőzés érdekében? o Levegőminőség jelentősége, jelentősebb légszennyező anyagok és szűrésük módjai. o Kockázatok, kórképek, megelőzési és gyógyítási lehetőségek. Mi a szerepe a szervezet belső környezetét alkotó folyadéktereknek? o Belső környezet fogalma, folyadékterek típusai, szabályozottságának élettani jelentősége.

2013. 09. 01-től

60/116


•

•

•

•

•

Miből áll, hogyan keletkezik, hogyan és miért alvad meg a vér? o A vér és a szövetközti nedv, ill. a nyirok keletkezése, összetétele, funkciói. o A vér oldott és sejtes elemei. o A véralvadás élettani jelentősége, a folyamat fő lépései és tényezői. o A vérrög képződés kockázati tényezői és következményei. Hogyan működik a szívünk? Mi az erek feladata? A szív fölépítése, működésének szakaszai. o A szívritmus, pulzusszám, pulzustérfogat és perctérfogat összefüggése. o Értípusok, artéria, véna, kapilláris felépítése, funkciója. Vérkörök. o Vérnyomás fogalma, mérése, normál értékei. Hogyan szabályozza a szervezet a testfolyadékok összetételét, mennyiségét? o A vese szervi felépítése, a vesetestecske részei, működése. o A vizelet képzése. o A folyadékbevitel és a sófogyasztás összefüggése, a vérnyomásra gyakorolt hatásuk. Melyek a szív és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezői, gyakoribb típusai? Mit tehetünk a megelőzésük érdekében? o Érelmeszesedés, trombózis, infarktus, szélütés. o Kockázatot jelentő élettani jellemzők o Az érrendszer állapota és az életmód közötti összefüggések. Milyen elsősegélynyújtás alkalmazandó vérzések, szívműködési zavarok vagy keringésleállás esetén? o Vérzéstípusok és ellátásuk. o A fertőtlenítés fontossága. o A szívinfarktus előjelei, teendők a felismerés esetén. Az alapvető újraélesztési protokoll

4. Védelmi vonalaink – Az immunrendszer és a bőr •

•

•

•

Órakeret: 6 óra

Hogyan győzi le szervezetünk a fertőzéseket? Miért következhet be az átültetett szervek kilökődése? o A veleszületett immunitás fogalma, folyamata. Gyulladás. o A szerzett, specifikus immunitás jellemzői. o A nyiroksejtek típusai és funkciói. o Antigén és antitest fogalma, reakciója. Miért van szükség a védőoltásokra? Mi a magyarázata a védőhatásuknak? o Kórokozó, fertőző és megbetegítő képesség, helyi és világjárvány. o Passzív és aktív immunizálás. o Az immunizálás közegészségügyi előnyei. o Gyakoribb védőoltások. Mi gyengíti és mi erősíti immunrendszerünket? Milyen következménye lehet a meggyengült immunvédelemnek? o Az immunrendszer és a lelki állapot közötti összefüggés. o A tartós, nem kezelt stressz immunvédelmet gyengítő hatása. o A HIV fertőzés és az immunrendszer gyengülése közötti összefüggések, az AIDS betegség. o Az allergia és az asztma immunológiai háttere. Milyen feladatokat lát el a bőrünk? Mit jelez testünk állapotából? o A bőr funkciói. A bőr rétegei, szöveti felépítésük.

2013. 09. 01-től

61/116


•

o Felépítés és működés összefüggései. o A bőr mikrobái, bőrflóra. Bőrhibák típusai, okai. o A bőr regenerációja, sebgyógyulás. Hogyan ápolhatjuk a bőrünket? Melyek a bőr gyakoribb megbetegedései, mit tehetünk megelőzésük érdekében? o A bőr higiénéje. o Kiszáradás elleni védelem, táplálás. o A bőrallergia okai, tünetei. o A napsugárzás (UV) károsító hatása, a bőrrák felismerhetősége, veszélyessége.

5. Egyensúly és alkalmazkodás – Az életműködések szabályozása •

• •

•

•

•

• •

Órakeret: 19 óra

Hogyan képes a szervezet szabályozni belső állapotát? o Vezérlés és szabályozás különbsége. o A szabályozókör fogalma, elemei. o A negatív visszacsatolás működési elve, biológiai szerepe. Milyen szabályozó rendszerek működnek a szervezetünkben? Milyen kapcsolat van közöttük? o Az idegi és a hormonális szabályozás lényegi jellemzői, különbségek, munkamegosztás. o A hormonális szabályozás hierarchikus felépítése. o Az idegrendszeri ellenőrzés érvényesülése, agyalapi mirigy hormonok, szabályozásuk és hatásaik. Melyek a szervezet belső egyensúlyára ható legfontosabb hormonok, hol termelődnek és mi a hatásuk? o A hormonhatás jellemzői, hormon és receptor összefüggése. o A vércukorszint szabályozása. o A pajzsmirigy hormonjai, hatásuk. A kalciumszint szabályozása. o A mellékvese hormoncsoportjai, fő hatásterületeik. Mely rendellenességek, betegségek vezethetők vissza valamely hormonális zavarra? o A szerzett cukorbetegség kockázati tényezői, felismerése, lehetséges következményei és kezelésük. Növekedési rendellenességek. o Pajzsmirigy betegségek. Hormonok, hormonhatású szerek a környezetünkben, lehetséges veszélyek. A hormonális dopping módszerei, veszélyei. Hogyan működnek az idegsejtjeink? o Az idegsejt felépítése. Inger, ingerület, ingerküszöb fogalma. Idesejtek kapcsolódása, a kémiai szinapszis, serkentés és gátlás. o A szinapszisok működésére ható drogok, mérgek. Mi a gerincvelő szerepe az idegi szabályozásban? o A gerincvelő felépítése, elhelyezkedése, kapcsolatai, funkciói. o Reflexkör fogalma. Szomatikus és vegetatív gerincvelői reflexek. Hogyan képesek érzékszerveink a környezeti ingerek felfogására? Mit tehetünk, érzékelési képességeink megőrzése érdekében? o A szem felépítése, a látás folyamata, jellemzői. o Alkalmazkodás a változó távolsághoz és fényerőhöz. o A fül felépítése, a hallás és egyensúlyozás folyamata. o A kémiai érzékelés. Észlelés és érzékelés különbsége, az agy szerepe az érzékelésben. o Szemhibák és látásjavító eszközök, módszerek.

2013. 09. 01-től

62/116


•

•

•

o A halláskárosodás kockázatai. Zajártalom. Hogyan alkalmazkodik szervezetünk a testi és lelki terheléshez? Mi történik pihenés, feltöltődés során? o Vegetatív szabályozás fogalma, funkciója, szabályozási területei. o Szimpatikus és paraszimpatikus működés. Hogyan születnek érzelmeink, gondolataink? Hol őrizzük emlékeinket, tanult képességeinket? o Az agy részei. o Agyidegek. o Agykéreg, kéreg alatti magvak, fehérállomány. o Értelmi és érzelmi működés, memória. o Éberség és alvás ritmusa. Milyen idegrendszeri zavarok, rendellenességek és megbetegedések fordulhatnak elő? Mit tehetünk megelőzésük érdekében? o Idegrendszeri sérülések okai, gyakoribb esetei és következményei. o Fejlődési zavarok, rendellenességek, fogyatékosság.

Évvégi ismétlés

Órakeret: 5 óra

2013. 09. 01-től

63/116


BIOLÓGIA 12. évfolyam Éves óraszám: 62óra Heti óraszám: 2 óra 1. Vagyok, mint minden ember – Az ember egyéni és társas viselkedése Órakeret: 9 óra •

•

•

•

Miben közösek az emberi csoportok az állatokéval és miben különbözünk tőlük? o Az emberi csoportokra jellemző társas viszonyok: utánzás, empátia, tartós kötődés, csoportnormák elfogadása és az ezzel kapcsolatos érzelmek kimutatása, a szabálykövetés és szabályteremtés példái. Az idegen csoportoktól való elkülönülés és az eltérő csoportok közti együttműködés biológiai háttere. Hogyan valósul meg az emberi viselkedésben a személyiség értelmi és érzelmi kettőssége? Hogyan tanulunk? o Az ember, mint megismerő lény. o Az érzelmek biológiai funkciói. o Az állatok és az ember tanulási képessége. o Tanulási típusok. o A tanulás és a memória kapcsolata. o A motiváció, az érzelmi viszonyulás jelentősége a tanulásban. Mi ébreszti föl és mi gátolja az emberi együttműködés és agresszió formáit? Hogyan befolyásolják a közösség elvárásai egyéni életünket és egészségünket? o Szociokulturális hatások. o A depresszió, a feloldatlan, tartós stressz lehetséges okai, káros közösségi hatásai, testi hatásai, a megelőzés és a feloldás lehetséges módjai. Mit tehetünk mentális egészségünk megóvása érdekében? o A lelki egészség fogalma. o Élethelyzetek, krízisidőszakok előfordulása, kezelése. o A segítségkérés és nyújtás lehetőségei a köz- és a civil szférában. o A párkapcsolat és a munkahelyi közösség, a baráti kapcsolatok jelentősége. o A tevékenység, az alkotás és a személyi autonómia fontossága. o Az orvoshoz fordulás

2. Az élet kódja – A biológiai információ és átörökítése •

•

Órakeret: 14 óra

Mi magyarázza az öröklött tulajdonságok megjelenését vagy eltűnését? o Gén és génváltozat fogalma. o Mendel vizsgálati módszere, eredményei. o Allélkölcsönhatások. Példa emberi tulajdonságok öröklődésére. o Genetika betegség fogalma, példák egy génes típusokra. o A minőségi és mennyiségi tulajdonságok öröklődése. o A beltenyésztés kockázata és lehetséges előnyei. Milyen mértékben befolyásolhatja a környezet vagy a nevelés az öröklött jellegek megnyilvánulását? o Több gén által meghatározott jellegek. o A genetikai hajlam fogalma, néhány példája. o Kockázati tényezők és gének kölcsönhatása. o Az egyén és a társadalom együttélése öröklött hiányokkal (diéta).

2013. 09. 01-től

64/116


•

•

•

•

Mi magyarázza tulajdonságok csoportjainak együttes öröklését? Mi a szerepe és haszna a szexualitásnak a faj szempontjából (szemben az ivartalanul szaporodással)? o A genetikai kapcsoltság és oka. o A számtartó és a számfelező osztódás, a sejtciklus. o Testi és ivari kromoszómák, a nemhez kötött öröklés jellemzői. Miből állnak, hol találhatók és hogyan működnek a gének? o A nukleinsavak alapfölépítése. o A DNS megkettőződése, információáramlás a fehérjék szintézise során (gén > fehérje > jelleg). o A mutációk típusai, gyakoriságuk, lehetséges hatásaik, mutagén tényezők. Mi hangolja össze sejtjeink génműködését? Miért jönnek létre daganatos megbetegedések? Miért fejlődünk, öregszünk és miért halunk meg? o A sejtek differenciálódása, a többsejtűek egyedfejlődése. o Példa a génműködés szabályozottságára. o A szabályozott működés zavara, daganatos betegségek. o Az őssejtek lehetséges felhasználása. o Tartós károsodás és regeneráció. Az öregedés lehetséges okai Hogyan, miért és milyen mértékben avatkozhat bele az ember a genom működésébe? o A géntechnológia lényege, lehetőségei, kockázatai és néhány alkalmazása. o A genomika céljai.

3. Új kezdetek – Szaporodás, szexualitás •

• •

Mi magyarázza az ivaros úton létrejött utódok sokféleségét? o Ivaros és ivartalan szaporodásformák az élővilágban. o Növények ivartalan szaporítása. o Klónozás. o Ivarsejtek, megtermékenyítési módok a növény és állatvilágban (néhány példa). Mi a jelentősége a biológiai sokféleségnek? o A genetikai sokféleség jellemzése (allélszám) és biológiai szerepe (nemesítés, az alkalmazkodás lehetősége). Mi okozza a férfi és nő biológiailag eltérő jellemzőit? o Kromoszomális, elődleges és másodlagos nemi jellegek. o A férfi és női ivarsejtek, ivarszervek felépítése, működése. o A menstruációs ciklus hormonális szabályozása. o Fogamzás és fogamzásgátlás, családtervezés. o A megtermékenyülés, a méhen belüli élet fő jellemzői. o A magzati élet védelme. Születés. A születés utáni élet fő szakaszainak biológiai jellemzői.

4. Kibontakozás – Biológiai evolúció •

Órakeret: 7 óra

Órakeret: 8 óra

Hogyan alkalmazkodnak az élőlénycsoportok a változó körülményekhez? Hogyan befolyásolható ez a folyamat? o Az evolúció darwini leírása. o A neodarwinista szemlélet lényege. o A populációgenetikai modell. o Szelekció típusok. o A genetikai változatosságot növelő és csökkentő tényezők.

2013. 09. 01-től

65/116


•

•

Minek alapján következtethetünk a jelenből a múltra és mi jelezhető előre a jövőből? o A fosszíliák értelmezése: az egykori élőlények rekonstrukciója, azaz a lelet kora. o Biokémiai törzsfa. o Rezisztens kórokozók, gyomok megjelenése és terjedése. o Fajok, csoportok kihalásának lehetséges okai. Mikor és hogyan befolyásolhatják kis változások (pl. egyéni döntések) a jövőt meghatározó folyamatokat? o Vitatott kérdések (irányultság, önszerveződés, emberi evolúció). o A Gaia-elmélet lényege.

5. Jövőnk a tét – Gazdálkodás, és fenntarthatóság •

•

Órakeret: 9 óra

Hogyan határozzák meg a természeti feltételek az emberi létet? Milyen gazdálkodási és életmódbeli formák fennmaradásunk feltételei? o Önpusztító civilizációk és a természeti környezettel összhangban maradó gazdálkodási formák. o Az ökológiai krízis társadalmi-szemléleti hátterének fő tényezői. o Ökológiai lábnyom. o A természeti környezet terhelése: fajok kiirtása, az élőhelyek beszűkítése és részekre szabdalása, szennyezőanyag-kibocsátás, fajok behurcolása, megtelepítése, talajerózió. o A környezeti kár fogalma, csökkentésének lehetőségei. o A természeti értékek védelmének lehetőségei. Milyen hatásokat okoz a természetes életközösségekben az emberi tevékenység? Mit lehet tenni a veszélyek csökkentéséért, a károk mérsékléséért? o A természetes vagy természetközeli életközösség/állapot értelmezése, helyi példái. o Az emberi tevékenység hatásaira utaló változások. o Az életközösség változásának követésére alkalmas állapotjelzők, indikátorok, a megfigyelés és mérés lehetőségei.


2013. 09. 01-től

Órakeret: 15 óra

66/116


9. Helyi tanterv fizikából FIZIKA 9. évfolyam Éves óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra 1. Tájékozódás égen-földön

Órakeret: 4 óra

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: • • •

Tájékozódás a földgömbön: Európa, hazánk, lakóhelyünk. A földrajzi helymeghatározás módszerei a múltban és ma. A Google Earth és a Google Sky használata.

Ismeretek: • •

Prefixumok használata. A fényév fogalma.

2. A közlekedés kinematikai problémái

Órakeret: 8 óra

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: • •

Járművek sebessége, gyorsítása, fékezése. Milyen a biztonságos (és kényelmes) közlekedés? (pl. tempomat, távolságtartó radar, tolató radar.)

Ismeretek: • • • •

Kinematikai alapfogalmak: út, elmozdulás, sebesség, átlagsebesség. A sebesség különböző mértékegységei. A gyorsulás fogalma, mértékegysége. Szabadesés út-idő összefüggése. A szabadesés és a gravitáció kapcsolata. Az egyenletes körmozgást leíró kinematikai jellemzők (pályasugár, kerületi sebesség, fordulatszám, keringési idő, szögsebesség, centripetális gyorsulás).

3. A közlekedés dinamikai problémái

Órakeret: 9 óra

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: • • • •

Az utasok terhelése egyenes vonalú egyenletes és egyenletesen gyorsuló mozgás esetén. A súrlódás szerepe a közlekedésben, például: ABS, fékerő szabályozó, a kerekek tapadása (az autógumi szerepe). A gépjárművek fogyasztását befolyásoló tényezők. Az utasok védelme a gépjárműben: gyűrődési zóna; biztonsági öv; légzsák.

Ismeretek: • •

Az erő fogalma, mérése, mértékegysége. Newton törvényeinek megfogalmazása.

2013. 09. 01-től

67/116


• • • •

Speciális erőhatások (nehézségi erő, nyomóerő, fonálerő, súlyerő, súrlódási erők, rugóerő). A rugók erőtörvénye. A lendület fogalma. Lendület-megmaradás. Ütközések típusai. Az egyenletes körmozgás dinamikai feltétele.

4. A tömegvonzás

Órakeret: 5 óra


Mozgások a Naprendszerben: a Hold és a bolygók keringése, üstökösök, meteorok mozgása. A nehézségi gyorsulás földrajzi helytől való függése. Rakéták működése. Űrhajózás, súlytalanság.


Newton tömegvonzási törvénye. Kozmikus sebességek: körsebesség, szökési sebesség. A bolygómozgás Kepler-féle törvényei. A perdület és a perdületmegmaradás egyszerűbb természeti és technikai példákon.

5. Mechanikai munka, energia, teljesítmény

Órakeret: 7 óra


Gépek, járművek motorjának teljesítménye. Az emberi teljesítmény fizikai határai. A súrlódás és a közegellenállás hatása a mechanikai energiákra.

Ismeretek: • • • • •

Munkavégzés, a mechanikai munka fogalma, mértékegysége. A helyzeti energia, mozgási energia, rugalmas energia. Energia-megmaradás. A munkavégzés és az energiaváltozás kapcsolata. A teljesítmény fogalma, régi és új mértékegységei (lóerő, kilowatt).

6. Egyszerű gépek a mindennapokban

Órakeret: 4 óra


Egyensúlyi állapotok: biztos, bizonytalan, közömbös, metastabil. Miét használunk egyszerű gépeket? Egyszerű gépek a gyakorlatban: egyoldalú és kétoldalú emelő; álló és mozgócsiga; hengerkerék; lejtő; csavar; ék. Csontok, ízületek, izmok.

Ismeretek: • •

Testek egyensúlyi állapota, az egyensúly feltétele. A forgatónyomaték fogalma.

7. Mechanikai rezgések és hullámok

Órakeret: 7 óra

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: 2013. 09. 01-től

68/116


• • • • • • •

Periodikus jelenségek (rugóhoz erősített test rezgése, fonálinga mozgása). Csillapodó rezgések. Kényszerrezgések. Rezonancia, rezonancia-katasztrófa. Mechanikai hullámok kialakulása. Az árapály-jelenség. A Hold és a Nap szerepe a jelenség létrejöttében. Földrengések kialakulása, előrejelzése, tengerrengések, szökőár.

Ismeretek: • • • • •

A harmonikus rezgőmozgás jellemzői: rezgésidő, amplitúdó, frekvencia. A harmonikus rezgőmozgás energiaviszonyai. Longitudinális, transzverzális hullám. A mechanikai hullámok jellemzői: hullámhossz, terjedési sebesség. A hullámhosszúság, a frekvencia és a terjedési sebesség közötti kapcsolat.

8. Energia nélkül nem megy

Órakeret: 7 óra

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: • • • • •

A helyes táplálkozás energetikai vonatkozásai. A legfontosabb élelmiszerek energiatartalmának ismerete. Joule-kísérlet: a hő mechanikai egyenértéke. Gépjárművek energiaforrásai, a különböző üzemanyagok tulajdonságai. Különleges meghajtású járművek: például hibridautó, hidrogénnel hajtott motor, elektromos autó.


A hő régi és új mértékegységei: kalória, joule. A hőközlés és az égéshő fogalma. A fajhő fogalma. A hatásfok fogalma, motorok hatásfoka.

9. A Nap

Órakeret: 7 óra

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: • • • • • •

A Napból a Föld felé áramló energia. A Nap felépítése, napjelenségek (napszél, napfolt, napkitörés.) A Nap sugárzása, sarki fény. A napenergia felhasználási lehetőségei: napkollektor, napelem, napkohó, napkémény, naptó. A hővezetés, a hőáramlás és a hősugárzás megjelenése egy lakóház működésében. Energiatakarékos lakóház építése. Hőkamerás felvételek az épületdiagnosztikában.

Ismeretek: • • •

Hővezetés: hővezető anyagok, hőszigetelő anyagok. Hőáramlás: természetes és mesterséges hőáramlás. Hősugárzás.

2013. 09. 01-től

69/116


10. Energiaátalakító gépek

Órakeret: 7 óra


Fűtő- és hűtőrendszerek: kondenzációs kazán, napkollektor, hőszivattyú, klímaberendezések. Megújuló energiák hasznosítása: vízierőművek, szélkerekek. Energiatakarékos építkezés, hőszigetelés, nyílászárók, megfelelő anyagok kiválasztása.


Az energia és a munkavégzés kapcsolata. A hasznosítható energia fogalma. Az energiatakarékosság.

11. Hasznosítható energia, a hőtan főtételei

Órakeret: 7 óra


Az emberiség energiaszükségletének alakulása. Megfordítható és nem- megfordítható folyamatok a mindennapokban. Súrlódás, energia-disszipáció a mindennapokban. A hőerőgép gyakorlati megvalósításának alapesetei.


Nyílt és zárt rendszerek jellemzői. A hőtan első és második főtétele. Első- és másodfajú örökmozgó lehetetlensége. Rend és rendezetlenség, rendeződési folyamatok a természetben. A hatásfok fogalma.

2013. 09. 01-től

70/116


FIZIKA 10. évfolyam Éves óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra 1. Vízkörnyezetünk fizikája

Órakeret: 9 óra

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: • • • • • • •

A víz különleges tulajdonságai (rendhagyó hőtágulás, nagy olvadáshő, forráshő, fajhő,) azok hatása a természetben, illetve mesterséges környezetünkben. Vérnyomás, véráramlás. Rövid távú anyagtranszport (diffúzió). Halmazállapot-változások (párolgás, forrás, lecsapódás, olvadás, fagyás, szublimáció). A nyomás és a halmazállapot-változás kapcsolata. Kölcsönhatások határfelületeken (adszorpció, felületi feszültség, hajszálcsövesség). Lakóházak vizesedése.


A szilárd anyagok, folyadékok és gázok tulajdonságai, ezek értelmezése részecskemodellel és kölcsönhatás-típusokkal. A halmazállapot-változások energetikai viszonyai. Olvadáshő, forráshő, párolgáshő.

2. Hidro- és aerodinamikai jelenségek, a repülés fizikája

Órakeret: 9 óra

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: • • • • • • • • • • •

A légnyomás változásai. A légnyomás függése a tengerszint feletti magasságtól és annak élettani hatásai. A légnyomás és az időjárás kapcsolata. Hidro- és aerodinamikai elvek, jelenségek. Az áramlások nyomásviszonyai. A légkör áramlásainak fizikai jellemzői, a mozgató fizikai hatások. A tengeráramlások jellemzői, a mozgató fizikai hatások. A víz körforgása. A befagyó tavak. A jéghegyek. A szél energiája. Az időjárás elemei, csapadékok, a csapadékok kialakulásának fizikai leírása. A termik szerepe. (pl. a sárkányrepülőnél, vitorlázó ernyőnél.) Repülők szárnykialakítása. Hangrobbanás. Légzés.


Nyomás, hőmérséklet, páratartalom. A levegő mint ideális gáz. A hidrosztatikai nyomás és a felhajtóerő. A páratartalom fogalma, a telített gőz. A repülés elve. A légellenállás. A repülőgépek szárnyának sajátosságai (a szárnyra ható emelőerő).

2013. 09. 01-től

71/116


3. Globális környezeti problémák fizikai vonatkozásai

Órakeret: 7 óra


Hatásunk a környezetünkre, az ökológiai lábnyomot meghatározó tényezők: táplálkozás, lakhatás, közlekedés stb. A hatások elemzése a fizika szempontjából. A Föld véges eltartó képessége. Környezetszennyezés, légszennyezés problémái, azok fizikai okai, hatásai. Az ózonpajzs szerepe. Ipari létesítmények biztonsága. A globális felmelegedés kérdése. Üvegházhatás a természetben, az üvegházhatás szerepe.

Ismeretek: • •

Az üvegházgázok fogalma. Az emberi tevékenység szerepe az üvegházhatás erősítésében. A széndioxid-kvóta.

4. A hang és a hangszerek világa

Órakeret: 7 óra

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: • • • • • • • •

Hangsebesség- mérése. A hangsebesség függése a közegtől. Doppler-hatás. Az emberi hangérzékelés fizikai alapjai. Az emberi fül felépítése. A hangok keltésének eljárásai, hangszerek. Húrok rezgései, húros hangszerek. Sípok fajtái. A zajszennyezés. Ultrahang a természetben és gyógyászatban.


A hang fizikai jellemzői. A hang terjedésének mechanizmusa. Hangintenzitás, a decibel fogalma. Felharmonikusok.

5. Szikrák és villámok

Órakeret: 8 óra


Elektrosztatikus alapjelenségek: dörzselektromosság, töltött testek közötti kölcsönhatás, földelés. A fénymásoló és a lézernyomtató működése. A villámok keletkezése, veszélye, a villámhárítók működése. Az elektromos töltések tárolása: kondenzátorok.

Ismeretek: • •

Ponttöltések közötti erőhatás, az elektromos töltés egysége. Elektromosan szigetelő és vezető anyagok.

2013. 09. 01-től

72/116


•

Az elektromosság fizikai leírásában használatos fogalmak: elektromos térerősség, feszültség, kapacitás.

6. Az elektromos áram

Órakeret: 9 óra


Az elektromos áram élettani hatása: az emberi test áramvezetési tulajdonságai, idegi áramvezetés. Az elektromos áram élettani szerepének, az orvosi diagnosztikai és terápiás alkalmazásoknak az ismerete. A hazugságvizsgáló működése.


Az elektromos áram fogalma, az áramerősség mértékegysége. Az elektromos ellenállás fogalma, mértékegysége. Ohm törvénye vezető szakaszra. Vezetők elektromos ellenállásának hőmérsékletfüggése.

7. Lakások, házak elektromos hálózata

Órakeret: 8 óra


Elektromos hálózatok kialakítása lakásokban, épületekben, elektromos kapcsolási rajzok. Az elektromos áram veszélyei, konnektorok lezárása kisgyermekek védelme érdekében. A biztosíték (kismegszakító) működése, használata, olvadó- és automata biztosítékok. Három- eres vezetékek használata, a földvezeték szerepe. Különböző teljesítményű fogyasztók összehasonlítása. Az energiatakarékosság kérdései, vezérelt (éjszakai) áram. A villanyszámla elemzése.

Ismeretek: • •

Soros és párhuzamos kapcsolás. Az elektromos munkavégzés és a Joule-hő fogalma, az elektromos teljesítmény kiszámítása.

8. Elemek, telepek

Órakeret: 6 óra


Elemek és telepek fizikus szemmel. Gépkocsi-akkumulátorok adatai: feszültség, amperóra (Ah). Mobiltelefonok akkumulátorai, tölthető ceruzaelemek adatai: feszültség, milliamperóra (mAh). Akkumulátorok energiatartalma, a feltöltés költségei.

Ismeretek: •

Elemek és telepek működésének fizikai alapelvei egyszerűsített modell alapján.

2013. 09. 01-től

73/116


9. Az elektromos energia előállítása

Órakeret: 9 óra

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: • • • • •

Mágnesek, mágneses alapjelenségek. Az elektromos energia előállítása: dinamó, generátor. Elektromos hálózatok felépítése. A Föld mágneses tere, az iránytű használata. A távvezetékek feszültségének nagy értékekre történő feltranszformálásának oka.


A mágneses mező fogalma, a mágneses tér irányának és nagyságának értelmezése. Az elektromágneses indukció jelensége. A generátor és a transzformátor működése.

2013. 09. 01-től

74/116


FIZIKA 11. évfolyam Éves óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra

1. A fény természete és a látás

Órakeret: 8 óra


Elsődleges és másodlagos fényforrások a környezetünkben. A fénynyaláb. Árnyékjelenségek, a félárnyék fogalma. A valódi és a látszólagos kép. A szem vázlatos felépítése. Gyakori látáshibák. Szemüveg és kontaktlencse jellemzői, a dioptria fogalma. Színes világ: vörös, zöld és kék alapszínek, kevert színek. A színes monitorok, kijelzők működése. Szivárvány. Délibáb. A lézer. A háromdimenziós képalkotás aktuális eredményei. A távcső és a mikroszkóp működésének elve.

Ismeretek: • • • • • • • • • •

Az elektromágneses hullám fogalma. A fény sebessége légüres térben. A fény sebessége különböző anyagokban. Planck hipotézise, fotonok. A fénytörés és a fényvisszaverődés törvényei. Teljes visszaverődés. Valódi és látszólagos kép. Lencsék tulajdonságai, legfőbb jellemzői, a dioptria fogalma. A fény felbontása, a tiszta spektrumszínek: vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya. Tükrök (sík, domború, homorú).

2. Kommunikáció és képalkotás a 21. században

Órakeret: 8 óra


A mobiltelefon felépítése és működése. Az optikai kábel. Az endoszkóp. A rádió működésének elve. Mágneses adathordozók. CD, DVD lemezek. A fényelektromos hatás elve és gyakorlati alkalmazása (digitális fényképezőgép, fénymásoló, lézernyomtató működésének elve). A röntgensugárzás és hatásai. Diagnosztikai módszerek alkalmazásának célja és fizikai alapelvei a gyógyászatban (a testben keletkező áramok kimutatása, röntgen, képalkotó eljárások).

Ismeretek: 2013. 09. 01-től

75/116


• • • • •

Elektromágneses rezgések nyitott és zárt rezgőkörben. A rádió működésének elve. A moduláció. Digitális jelek. A fényelektromos hatás fizikai leírása, magyarázata. A röntgensugárzás és hatásai.

3. Atomfizika a hétköznapokban

Órakeret: 8 óra

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: • • • • • • • • •

Az atom fogalmának fejlődése, az egyes atommodellek mellett és ellen szóló érvek, tapasztalatok. Elektron, atomok, molekulák és egyéb összetett rendszerek (kristályok, folyadékkristályok, kolloidok). Az atommag felfedezése: Rutherford szórási kísérlete. Stabil és bomló atommagok. A radioaktív sugárzás felfedezése. A radioaktív bomlás. A bomlás véletlenszerűsége. Radioaktivitás, mesterséges radioaktivitás. A nukleáris energia felhasználásának kérdései. Az energiatermelés kockázati tényezői. Atomerőművek működése, szabályozása. Kockázatok és rendszerbiztonság (sugárvédelem).

Ismeretek: • • • • • • • •

Vonalas és folytonos színképek jellemzése, létrejöttük magyarázata. Anyagszerkezetre vonatkozó atomfizikai ismeretek (Rutherford-modell, Bohr-modell, az atomok kvantummechanikai leírása). Az anyag kettős természete. Építőkövek: proton, neutron, kvark. A tömeghiány fogalma. Az atommagon belüli kölcsönhatások. A tömeg-energia egyenértékűség. Radioaktív izotópok. Felezési idő, aktivitás.

4. A Naprendszer fizikai viszonyai

Órakeret: 7 óra

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: • • • • • • • • • •

A hold- és a napfogyatkozás. A Merkúr, a Vénusz és a Mars jellegzetességei. A Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz jellegzetességei. Gyűrűk és holdak az óriásbolygók körül. Meteorok, meteoritek. A kisbolygók övének elhelyezkedése. Az űrkutatás állomásai: első ember az űrben, a Hold meghódítása, magyarok az űrben. Emberi objektumok az űrben: hordozórakéták, szállító eszközök. Az emberi élet lehetősége az űrben. Nemzetközi Űrállomás. A világűr megfigyelése: távcsövek, parabolaantennák, űrtávcső.

Ismeretek: 2013. 09. 01-től

76/116


• • • • • •

A Naprendszer szerkezete, legfontosabb objektumai. A bolygók pályája, keringésük és forgásuk sajátságai. A Naprendszer keletkezése. A Föld kora. A Hold jellemző adatai (távolság, keringési idő, forgási periódus, hőmérséklet), a légkör hiánya. A Hold fázisai, a fázisok magyarázata. A Hold kora. Az űrkutatás irányai, hasznosítása, társadalmi szerepe.

5. Csillagok, galaxisok

Órakeret: 5 óra


A Nap várható jövője. A csillagtevékenység formái, ezek észlelése. A fizikai-matematikai világleírások hatása az európai kultúrára. Az Univerzum tágulására utaló tapasztalatok, a galaxis halmazok távolodása.


A csillag definíciója, jellemzői, gyakorisága, mérete, szerepe az elemek kialakulásában. A galaxisok, alakjuk, szerkezetük. Galaxisunk: a Tejút. Az Univerzum fejlődése, az ősrobbanás elmélet. Az Univerzum kora, létrejöttének, jövőjének néhány modellje.

2013. 09. 01-től

77/116


10. Helyi tanterv kémiából KÉMIA 9. évfolyam Éves óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2óra 1. A „kék bolygó”. A víz. Egy csepp vízben • • • • • • • • • • • •

A víz földi előfordulása, jelentősége; az atomok, molekulák mérete. Az atommodellek fejlődése. Az atom felépítése. Az atommag (proton, neutron), izotópok, radioaktív átalakulás gyakorlati jelentősége. Magyar tudósok eredményei az atommaggal kapcsolatos jelenségekkel összefüggésben (pl. Szilárd Leó, Hevesy György, Teller Ede). A vízmolekula, az elsőrendű kötés, a kovalens kötés. Molekulák képződése – az elektronburok héjas szerkezete, a periódusos rendszer atomszerkezeti alapjai, nemesgázszerkezet. A relatív tömeg. Természetes vizek összetétele, az ionok, kémiai jelölések. Az ionrácsos kristály, ionkötés. Molekulapolaritás, másodrendű kötés, molekulamodellek. Az anyagmennyiség egysége, a moláris tömeg.

2. A kék bolygó. A víz. „Kémiai koktélok” • •

• • • • •

• •

Órakeret: 12 óra

Halmazállapot-változások, állapothatározók. Óceánok, tengerek, vizes oldatok összetétele. Diffúzió. Az oldódás, a hidratáció, az oldatok összetétele. Oldhatóság. Koncentráció, hígítás, töményítés, keverés. Ozmózis. A tengervíz sótalanítása, anyagáramlás a biológiai hártyákon át. A vizes oldatok kémhatása, sav-bázis folyamatok a mindennapi életben. A savbázis-fogalom kiterjesztése. A pH. A redoxireakció fogalmának kiterjesztése, a kémiai viselkedés és a periódusos rendszer összefüggései.

4. A kék bolygó. Anyagok körforgásban •

Órakeret: 4 óra

Halmazstruktúrák magyarázata összetevőik szerkezete és kölcsönhatásaik alapján: a molekulák polaritása, másodrendű kötőerők és a halmaztulajdonságok összefüggése. Heterogén rendszerek a természetben, a mindennapi életben.

3. A kék bolygó. A víz. Változások. • •

Órakeret: 15 óra

Órakeret: 13 óra

A periódusos rendszer anyagszerkezeti kapcsolatai. A hidrogén mint a világegyetem leggyakoribb eleme, szerepe a földi energiaszolgáltató folyamatokban. Más égitestek kémiai összetétele. A levegő mint gáz; a gázok tulajdonságai és moláris térfogata.

2013. 09. 01-től

78/116


• •

•

• •

A levegő mint keverék. A levegő főbb összetevőiben megjelenő kémiai elemek és a mindennapi életben jelentős vegyületeik, anyagkörforgásuk a természetben, jellemző átalakulásaik, jelentőségük a természetben és a mindennapi életben, élettani hatásuk. Allotrópia az oxigén és ózon példáján. Az óceánok, tengerek sótartalma, halogén elemek és a mindennapi életben jelentősebb vegyületeik előfordulása, előállítása, főbb jelentősebb fizikai, kémiai átalakulások (pl. a jód felfedezése, tulajdonságai, jelentősége, klóros víz, jelentősége, veszélyei, Semmelweis, a sósav, a fluor és a bróm előfordulása). Veszélyjelek. Néhány jelentősebb ásvány kémiai összetétele, szerkezete, az ásvány és a kőzet különbözősége, jelentősebb kőzetek kémiai összetétele (pl. karbonátok, szilikátok). Rácstípusok. Allotrópia.

5. A kék bolygó. Ember a Földön • • • • • • • • •

A földi légkör összetétele földtörténeti léptékben nem állandó. A kolloid állapot. A füstköd, az aeroszol, a füst és a köd fogalma. A légkör-, a víz- és a talajszennyeződés forrásai, cselekvési lehetőségek. A mezőgazdasági és ipari tevékenység levegő-, víz- és talajszennyező hatásai. Az egyéni életvitel hatásai a környezetre, mások életminőségére. Az ózon előfordulása és hatásai. Szén-dioxid-kvóta. Teendők szmogriadó esetén. Helyi (települési) probléma kémiai vonatkozásai (pl. vízgazdálkodás, közlekedés, a műtrágyák, növényvédő szerek, mosó- és mosogatószerek, gyógyszerek, valamint egyes szteroidok használatának szükségessége és/vagy veszélyei).

6. A kék bolygó. Az energia • • • • • • • • • • •

Órakeret: 7 óra

Órakeret: 12 óra

A kémiai reakciók feltételei. A reakciósebesség, a reakciósebesség hőmérséklet-, felület- és koncentrációfüggése, katalizátorok. A fizikai és kémiai átalakulásokat kísérő energiaváltozások: hőelnyelő és hőtermelő folyamatok, az aktiválási energia és a reakcióhő. Az enzimek. A Nap mint a földön kialakult rendszerek meghatározó energiaforrása. A hidrogén oxidációjának szerepe az energiaszolgáltató folyamatokban. Redoxireakciók, galvánelem, akkumulátor. Magyar tudósok, feltalálók szerepe (pl. a sejtek oxidációs folyamatai: Szent-Györgyi Albert). A kőolaj, a telített szénhidrogének szerkezete és jellemző kémiai reakciói, fizikai és kémiai tulajdonságaik, felhasználásuk és élettani hatásuk. Egyes szerves molekulák térbeli szerkezetének modellezése. Az izoméria jelentősége. Baleset-megelőzés, tűzoltás szabályai. Az energiahordozók (atomenergia, fosszilis energiahordozók, tápanyagok) felhasználásának környezeti hatásai. A zöld kémia törekvései, jelentősége, alapelvei. A jelentkező környezeti problémák megoldását célzó egyéni és közösségi cselekvés lehetőségei.

2013. 09. 01-től

79/116


7. Kémia a mindennapokban. Élelmeink kémiája. Ételek, tápanyagok • • • • • • • • • • • • • •

Órakeret: 7 óra

A fehérjék alapvető kémiai felépítése: egyszerű elemi felépítés bonyolult térszerkezetben. Organogén elemek, térszerkezetet rögzítő első és másodrendű kémiai kötések. A monomer, polimer fogalma. A tápanyagok csoportosítása, mennyiségi viszonyok. A táplálkozási szempontból legfontosabb szénhidrátok. A monomer és polimer fogalma (pl. glükóz, keményítő, glikogén). A funkciós csoportok (pl. szőlőcukor). A poliszacharidok oldhatósága, emészthetősége (biokatalízis) és a tápanyagként való hasznosulás összefüggése a vércukorszintre gyakorolt hatással kapcsolatban (elhízás, cukorbetegség). A lipidek. A zsírsavak mint nagy szénatomszámú karbonsavak, a telítettség, az észter fogalma. Az addíció (pl. margarin előállítása). Izoméria. Biokatalízis, minőségi táplálkozás, betegségmegelőzés.Szent-Györgyi Albert szerepe a C-vitamin hatásának leírásában. Antociánok, terpének. Aldehidek, gyümölcsészterek. Funkciós csoportok.


2013. 09. 01-től

Órakeret: 2 óra

80/116


KÉMIA 10. évfolyam Éves óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra 1. Kémia a mindennapokban. Élelmeink kémiája. Ősi és modern praktikák Órakeret: 7 óra • • • • • • • • • • • • •

Az alkoholok (etanol), aldehidek (acetaldehid) és karbonsavak (ecetsav, tejsav). Funkciós csoportok. Az alkoholos erjedés. Az etilalkohol enzimatikus oxidációja acetaldehiddé és ecetsavvá. Az acetaldehid élettani hatása. Az ecet. Az italkészítés mint lineáris és körfolyamatok, valamint egyirányú, illetve megfordítható folyamatok sorozata. A Le Chatelier-Braun-elv. Dinamikus kémiai egyensúly. Heterogén és kolloid rendszerek és előállításuk. Reverzibilis és irreverzibilis koaguláció. Kolloid oldat, gél állapot. Diffúzió, ozmózis. Tartósítószerek. A nitritek és a nitrátok szerepe a gyorsérlelésű, tömegtermelésű élelmiszerekben (botulizmus). A szín- és aromaanyagok, ízfokozók (glutamátok), édesítőszerek felhasználása.

2. Kémia a mindennapokban. Anyagok és szerkezetek • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Órakeret: 9 óra

A lenvászon és a pamut. A selyem és a gyapjú, fibrilláris fehérje, α-hélix, β-szalag. A műgyapjú. A cellulóz, a cellulózrostok felépítése. Cellulóz alapú műanyagok. A másodlagos nyersanyag. A kitin mint a gombák és az ízeltlábúak vázanyaga. A meszes vázak (kalcit, aragonitkristály) szerepe, a kőzetek képződése, a márvány kialakulásának értelmezése. A csont szerkezete. Alabástrom, gipsz, a mészkő és a márvány. Az égetett és az oltott mész. A fémek szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggések. A fémek előállítása redukcióval. Az elektrolízis. Fémbevonatok készítése, a galvanizálás. A korrózió. Polimerizáció. Néhány gyakori polimerizációs műanyag felépítése, tulajdonságai és alkalmazása. A hulladékkezelés problémái, cselekvési lehetőségek. Az újrafelhasználás és az újrahasznosítás.

2013. 09. 01-től

81/116


•

A modern műanyagok.

3. Kémia a mindennapokban. Szépség és tisztaság • • • • • • • • •

A bőr lipidköpenye. Az emulzió. A glicerin vízmegkötő képessége és vízelvonó hatása. A bőr minősége és az életmód, táplálkozás kapcsolata (pl. C-vitamin szerepe a kollagén szintézisben). A felületaktív anyagok. A micella és a habképződés. A kozmetikum kémhatása. Az enzimek szerepe a tisztításban a tapintás minőségében. A fehérítés és az optikai fehérítés különbsége, utóbbi nélkülözhetősége. A vízkeménység alapvető okai és a vízlágyítás. A víztakarékosság. A víztisztítás alapjai. Példák a fertőtlenítőszerekre

4. Kémia a mindennapokban. Információ: kódok és üzenetek • • • • • •

Órakeret: 4 óra

Az aszpirin molekulájának jellemzői, az aromás szerkezet. Az antibiotikumok hatásának elve. Enzim, katalizátor. Veszélyszimbólumok, biztonsági előírások. A gyakran használt drogok csoportjai, élettani hatásuk

6. Kémia a mindennapokban. A tudomány •

Órakeret: 4 óra

A fehérjék szerkezetének mélyebb magyarázata. A nukleotidok a nukleinsavak alapegységei, DNS és RNS. A DNS-vizsgálatok alapjai, jelentősége az orvosi, régészeti, evolúciós kutatásokban és kriminalisztikában. A feromonok, az egyedek közötti kommunikáció kémiai alapjai. A hormonok. A sejtek kommunikációjának kémiai alapjai, hormonális szerek, fogamzásgátlók hatásának kémiai alapjai. Példák magzati fejlődési rendellenességeket okozó vegyületekre.

5. Kémia a mindennapokban. Mérgek és orvosságok • • • • •

Órakeret: 5 óra

Órakeret: 3 óra

A tudományos megismerés jellemzői, a természettudományos megismerés módszerei, a közlés ismérvei.


2013. 09. 01-től

Órakeret: 4 óra

82/116


11. Helyi tanterv földrajzból FÖLDRAJZ 9. évfolyam Éves óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra 1. A Föld kozmikus környezete • • • • • •

A csillagászati ismeretek fejlődése . Geocentrikus és heliocentrikus világkép, a bolygók mozgása. A Világegyetem. Univerzum-galaxis-Naprendszer. A Naprendszer tagjainak jellemzése. Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében . Az űrkutatás korszerű eszközei és legújabb eredményei, gyakorlati jelentősége. A Föld, mint égitest. A Föld mozgásai és azok következményei. Időszámítás jelentősége, időszámítási gyakorlat. A Hold jellemzői és földi hatásai.

2. A földi tér ábrázolása • • • • •

• • • • • • • •

Órakeret: 4 óra

A térkép. Térképkészítés, a térkép jellemzői, a térképek csoportosítása, fokhálózat. Tájékozódás a térképen és a térképpel. Számítási feladatok a térképen. Térképvázlatok, illetve egyszerű keresztmetszeti ábrák készítése. A terepi tájékozódás eszközei és gyakorlata. Távérzékelés és térinformatika. A műholdfelvételek típusai, alkalmazásuk. A GPS működési elve és jelentősége. A földrajzi információs rendszer (GIS).

3. A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai •

Órakeret: 6 óra

Órakeret: 12 óra

A kőzetbolygó gömbhéjainak szerkezete, ásványtani összetétele. A belső gömbhéjak fizikai és geokémiai jellemzői. A kőzetlemezek és mozgásaik következményei. A kontinentális és az óceáni kőzetlemezek, közeledő, távolodó és elcsúszó lemezszegélyek jellemző folyamatai és következményei. A földrengések és következményeik. A társadalom felelős alkalmazkodása. A nemzetközi segítségnyújtás szerepe. A geológiai (belső) és a földrajzi (külső) erők felszínformáló munkájának kapcsolata, szerepük bemutatása . A felszín alatti és a felszíni magmatizmus jellemzőinek bemutatása. A vulkánosság típusai, összefüggésük a kőzetlemez szegélytípusokkal. Ásványkincsek. A kőzetek csoportosítása, leggyakoribb kőzettípusok jellemzése, felhasználása, hasznosítása. Magmás és üledékes ércképződés. Az ércek gazdasági hasznosításának bemutatása példák alapján. Fosszilis energiahordozók – a kőszén és a szénhidrogének keletkezésének folyamata, gazdasági jelentőségük változása. A bányászatból, a szilárd földfelszín megbontásából eredő környezeti problémák , a rekultiváció. A talaj. A talajképződés, a talaj szintjeinek jellemzői, gyakori talajtípusok, talajpusztulás.

2013. 09. 01-től

83/116


•

Földtörténet. A kormeghatározás módszereinek összehasonlítása, földtörténeti időskála, legfontosabb eseményei, az élet elterjedésének, a környezet változásának fő eseményei.

4. A légkör földrajza • • • • • • • • •

A légkör anyagai és szerkezete. A légkört felépítő anyagok csoportosítása, szerepe. A légkör tartományainak jellemzése, értékelése a földi élet szempontjából. A levegő felmelegedésének folyamata és törvényszerűségei, folyamatábrák elemzése, egyszerű számítási feladatok.A felmelegedést meghatározó tényezők. A felhő- és csapadékképződés feltételei és összefüggései. A talaj menti és a hulló csapadék. A levegő mozgása. A légnyomás és változása, szél kialakulása. A nagy földi légkörzés rendszere. szálrendszerek jellemzése, helyi szelek. A ciklon és az anticiklon, szerepük az időjárás alakításában. Időjárás, időjárási frontok. Időjárás-előrejelzés. Időjárási vészhelyzetek. A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége és gazdasági következményei. A légszennyezés és következményei.

5. A vízburok földrajza • • • • • • • •

• • • •

Órakeret: 10 óra

A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség kialakulása, kapcsolata. Az övezetesség rendszerének értelmezése. Az egyes övezetekhez kapcsolódó meghatározó zonális talajtípusok jellemzése. A forró földrajzi övezet. Kialakulása, elrendeződése, tagolódása, jellemzői. A természetföldrajzi adottságok és az életmód, illetve gazdálkodás kapcsolata. Az övezetet veszélyeztető környezeti problémák. A mérsékelt földrajzi övezet. Kialakulása, elrendeződése, tagolódása, jellemzői. A természetföldrajzi adottságok és az életmód, illetve gazdálkodás kapcsolata. Az övezetet veszélyeztető környezeti problémák. A hideg földrajzi övezet. A függőleges övezetesség.

7. Társadalmi folyamatok a 21. század elején •

Órakeret: 9 óra

A vízburok tagolódása. A tengerek típusai, jellemzőik, a tengervíz. A tengervíz mozgásai. Hullámzás, tengeráramlás, tengerjárás. Torkolattípusok. A felszín alatti vizek és jellemzőik, gazdasági jelentőségük, veszélyeztetettségük. Felszíni vizek: a folyók. Felszíni vizek: a tavak kialakulása, pusztulása. A víz és a jég felszínformáló munkája. Az épülő és a pusztuló tengerpartok jellemzése. A folyóvíz felszínformáló tevékenysége. A belföldi és a magashegységi jég felszínformáló munkája. A karsztosodás folyamata, karsztformák jellemzése. A vízburok, mint gazdasági erőforrás

6. A földrajzi övezetesség •

Órakeret: 9 óra

Órakeret: 5 óra

Demográfiai folyamatok a 21. század elején. A népességszám-változás, A fiatal és az elöregedő társadalmak jellemzői.

2013. 09. 01-től

84/116


• • • • •

A népesség térbeli eloszlása. A népesség gazdasági aktivitás szerinti jellemzői. A demográfiai folyamatokhoz kapcsolódó egyszerű számítási feladatok . Migráció és okai. A népesség összetétele: Az emberfajták (nagyrasszok), nyelvi, kulturális és vallási sokszínűség. Állam, nemzet, nemzetállam, több nemzetiségű állam, nemzeti kisebbség Településtípusok: települések csoportosítása. Urbanizáció, agglomerációk a fejlett és a fejlődő világban. A nagyvárosi élet.

8. A világgazdaság jellemző folyamatai • • • • • • • • •

Nemzetgazdaságok és a világgazdaság. A gazdasági fejlettség mutatói, területi különbségei. Centrum- és periféria. A gazdaság szerveződése, gazdasági szerkezet, a gazdasági szerkezet és társadalmi gazdasági fejlettség összefüggése. A gazdasági és a foglalkozási szerkezet, foglalkozási átrétegződés. Integrációs folyamatok kialakulása, fejlődési szintjei. A legfontosabb nemzetközi integrációk. A globalizáció, a globalizáció következményei, mindennapi életünkre gyakorolt hatása. A transznacionális vállalatok (TNC). A monetáris világ: működőtőke és a pénztőke áramlása. A mindennapok pénzügyi folyamatai, a pénzügyi szolgáltatások (folyószámla, hitel, befektetés, értékpapírok, valuta) . Az infláció. A tőzsde működése. A hitelfelvétel és az eladósodás összefüggése az egyén, a nemzetgazdaság és a világgazdaság szintjén. Adósságválság. A nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepe és feladata .

9. Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei • • • • • • •

Órakeret: 11 óra

Órakeret: 6 óra

A globálissá váló környezetszennyezés és következményei. A környezetkárosító hatások rendszerezése, összefüggése, a lokális szennyeződés globális következményei. Demográfiai és urbanizációs válság. Élelmezési válság: az élelmiszertermelés és -fogyasztás területi ellentmondásai. A bioszféra és a talaj sérülékenysége. Génmódosított termékek. A biogazdálkodás. A mind nagyobb mértékű fogyasztás és a gazdasági növekedés következményei : a nyersanyag- és energiaválság, alternatív energiaforrások. A fogyasztói társadalom, a tudatos fogyasztói magatartás. A hulladékkezelés és a hulladékgazdálkodás. A környezet- és a természetvédelem feladatai: Az egyén társadalmi szerepvállalásának lehetőségei. A helyi szerveződések, regionális és nemzetközi összefogás. A legfontosabb nemzetközi szervezetek, a főbb egyezmények, irányelvek.

2013. 09. 01-től

85/116


FÖLDRAJZ 10. évfolyam Éves óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra 1. Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában • • • • •

A társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői. A természeti és társadalmi erőforrások. A gazdasági rendszerváltás következményei. Napjaink jellemző társadalmi és gazdasági folyamatai. A magyarországi régiók földrajzi jellemzői: az egyes régiók jellemző erőforrásai, földrajzi adottságai. A társadalmi-gazdasági fejlődés és fejlettség területi különbségei. Központok. Védett természeti és kulturális értékeink. Nemzeti parkok és a világörökségi helyszínek és idegenforgalmi szerepük. Határokon átívelő kapcsolatok: A regionális szerveződések. A Kárpát-medence eurorégió. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink.

2. A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában • • • • • • •

Órakeret: 12 óra

Órakeret: 12 óra

Az Európai Unió: Az együttműködés kialakulása és elmélyülése. Az ágazati és regionális együttműködés. Az Európai Unió, mint gazdasági erőtér a világgazdaságban. A területi fejlettség különbségei Európában. Az Európai Unió mag-területei: Németország, Franciaország, Benelux-államok és Nagy-Britannia. Fejlett gazdaságú országok Európa közepén: Ausztria és Svájc. A gazdasági fejlődés sajátos útjai Észak-Európában és a mediterrán térségben. Kelet-Közép-Európa és Délkelet-Európa rendszerváltó országai. Csehország, Lengyelország, Szlovákia, és Románia. A jugoszláv utódállamok. Kelet-Európa: a gazdasági átalakulás jellemzői Ukrajna és Oroszország példáján.

3. Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői Órakeret: 12 óra • • • • • • • • • • •

Ázsia: Délnyugat-Ázsia világgazdasági jelentősége. Japán. Délkelet-Ázsia gyorsan iparosodott országai. A feltörekvő új gazdasági hatalmak (Kína és India). Ázsia elmaradott térségeinek társadalmi-gazdaság problémái. Amerika: Az Amerikai Egyesült Államok. Latin-Amerika A gazdasági fejlődés gócpontjai, a fejlődés ellentmondásai, adóparadicsomok. Brazília. Afrika: A fejlettség területi különbségei és azok okai. Észak-Afrika és trópusi Afrika földrajzi adottságainak összehasonlítása. A Dél-Afrika (Dél- afrikai Köztársaság).

2013. 09. 01-től

86/116


12. Helyi tanterv vizuális kultúrából MŰVÉSZETEK – VIZUÁLIS KULTÚRA 10. évfolyam Éves óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra 1. Kifejezés, képzőművészet – A művészi közlés, mű és jelentése

Órakeret: 12 óra

• Művészeti alkotások kifejező, sajátos átdolgozása, átírása, parafrázis készítése (pl. színesből fekete-fehér vagy monokróm megjelenítés, kép kiegészítése sajátos elemekkel vagy részletekkel). • Különböző színekkel (pl. telített, derített, hideg, meleg színek) hangulati hatás kifejező megjelenítése (pl. feszültség, nyugalom). • Tematikus ábrázolások elemzése a művészetben (pl. emberábrázolás, térábrázolás, mozgásábrázolás), legfontosabb változások lényegének kiemelése és összegzése a különböző művészettörténeti korszakokban. • Kortárs művészeti megoldások (pl. intermediális megjelenítés, eseményművészet) feldolgozása: gyűjtés, elemzés, értelmezés és az eredmények bemutatása adott vagy önállóan választott társadalmi probléma feldolgozása kapcsán (pl. kirekesztés, megkülönböztetés, környezetszennyezés, szegénység). 2. Vizuális kommunikáció.–.Történet - kép – szöveg

Órakeret: 6 óra

• Megadott (pl. „A ma hősei”, „Élet a településemen”) vagy szabadon választott téma alapján komplex mozgóképi megjelenés tervezése (pl. kép-/”fotó”-regény, story-board készítése) a legfőbb audiovizuális kifejezési eszközök tudatosítása céljából. A storyboard és a képregény műfajának összehasonlítása. • Összetettebb vizuális közlés megvalósítása kép és szöveg együttes, összefonódó használatával (pl. saját készítésű fotóönarckép, majd a képhez – a tartalmat módosító – szöveg társítása, grafikai kivitelezése), elsősorban a jelentésmódosulások tudatosításának céljával. 3. Vizuális kommunikáció – Tömegkommunikációs eszközök

Órakeret: 6 óra

• A tömegmédiumok alaptulajdonságainak, hordozóinak (pl. újság, DVD), intézményeinek, csatornáinak és funkcióinak (pl. hírközlés, szórakoztatás, reklám) csoportosítása, elemzése rendszerező feladatok megoldásán keresztül. • A tapasztalati valóság és a médiában megjelenő reprezentált valóság viszonyának feltárása (pl. helyzetgyakorlatok segítségével, videokamerával rögzítve) a tömegkommunikáció eszközeinek és formáinak elmélyültebb ismerete és megértése érdekében. • A tv-reklám és a videoklip sajátosságainak elemzése különféle szempontok alapján (pl. hangulatkeltés, montázs, sztereotípia, eredeti megoldások, célközönség) a valószerűség, a hatásmechanizmus problémakörének felismerése, tudatosítása érdekében. 2013. 09. 01-től

87/116


4. Tárgy- és környezetkultúra – Tervezett, alakított környezet

Órakeret: 6 óra

• Tárgy- és épülettervezés a közvetlen környezet valós problémáira (pl. iskolai szelektív hulladékgyűjtő, iskolai „dühöngő”) a műszaki jellegű ábrázolás legfontosabb sajátosságainak az alkalmazásával (pl. méretezés, vonalfajták, több nézet), szabadkézi rajzban. • Belső terek, tárgyak átalakítása meghatározott célok (pl. közösségi terek intim részeinek kialakítása, hulladék kreatív újrahasznosítása) érdekében. Az ötletek szemléltetése tervvázlatok és/vagy makett, modell formájában. 5. Tárgy- és környezetkultúra – Az épített környezet története

Órakeret: 6 óra

• A divat fogalmának (pl. öltözködés, viselkedésforma, zene, lakberendezés területén) elemző vizsgálata és értelmezése (pl. szubkultúrák viszonya a divathoz) a közvetlen környezetben tapasztalható példákon keresztül. • A hagyományos és a modern társadalmak épületeinek, tárgykultúrájának (pl. lakóház, szakrális terek, öltözet, lakberendezési tárgyak) elemző vizsgálata tematikusan kiválasztott példák alapján (pl. közösségi terek az építészet történetében, kézműves technikával készült egyedi tárgyak, modern használati tárgyak), a legfontosabb karakterjegyek megkülönböztetésével. • A környezetalakítás fenntarthatóságot szolgáló lehetőségeinek elemző vizsgálata és értelmezése konkrét példákon keresztül (pl. ökoház).

2013. 09. 01-től

88/116


13. Helyi tanterv informatikából INFORMATIKA 9. évfolyam Éves óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra 1. Az informatikai eszközök használata

Órakeret: 6 óra

• A számítógépes perifériák megismerése, használatbavétele, működésük fizikai alapjai o A számítógép fő egységeinek megismerése, az alaplap, a processzor, a memória főbb jellemzői. o Bemeneti és kimeneti perifériák, adathordozó eszközök használata, működési elve. • Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztása o Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztási szempontjainak megismerése. o Digitalizáló eszközök. o Az operációs rendszer és a számítógépes hálózatok főbb feladatai és szolgáltatásai. • Az adatok biztonságos tárolása. Az informatikai környezet tudatos alakítása o Az adatok biztonságos tárolásának szoftveres és hardveres biztosítása. o Fájlok illetéktelenek által történő hozzáférésének megakadályozása. • Az egészséges munkakörnyezet megteremtése o Egészséges, ergonómiai szempontoknak megfelelő számítógépes munkakörnyezet kialakítása. 2. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

Órakeret: 8 óra

• A problémák megoldásához szükséges eszközök és módszerek komplex alkalmazása o A problémamegoldáshoz szükséges informatikai eszközök kiválasztása. o Tantárgyi és egyéb problémák informatikai eszközök segítségével történő megoldása, a megoldáshoz szükséges algoritmusok készítése. • Problémák megoldása munkacsoportban. A problémamegoldó tevékenység tervezése o Az iskolához és a köznapi élethez kapcsolódó problémák megoldásának tervezése és megvalósítása csoportmunkában. o Projektmunkák informatikai eszközökkel történő kivitelezése. • Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megfogalmazása, megvalósítása számítógépen, a feladat megoldásához algoritmusok tervezése, végrehajtása, elemzése o Tantárgyi problémák megoldási algoritmusainak tanulmányozása. o Algoritmusok alkotása különböző tervezési eljárások segítségével, az alulról felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás elvei. Algoritmusok megvalósítása. o Néhány típusalgoritmus vizsgálata. • A problémamegoldáshoz szükséges adatok és az eredmény kapcsolata, megtervezése, értelmezése 2013. 09. 01-től

89/116


o A beállítások értelmezése. • Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése, használata. Adatmodellezés, egyszerű modellek megismerése o Különböző adattípusok használata a modellalkotás során. • Mérések és szimulációk, a paramétermódosítás hatásai, törvényszerűségek megfogalmazása, modellalkotás egyszerű tevékenységekre o Tantárgyi szimulációs programok használata. o A beállítások hatásainak megfigyelése, a tapasztalatok megfogalmazása. o Tantárgyi mérések eredményeinek kiértékelése informatikai eszközökkel. o Modellalkotás egyszerű tevékenységekre. 3. Infokommunikáció

Órakeret: 8 óra

• Önálló információszerzés o Információkeresési stratégia. o Tartalomalapú keresés. o Logikai kapcsolatok. o A szükséges információ önálló meghatározása, a találatok szűkítése, kigyűjtése, felhasználása. • Az információk közlési célnak megfelelő alakítása, a manipuláció megismerése o A találatok elemzése, értékelése hitelesség szempontjából. o A közlés céljának felismerése. o A reklámok manipulatív tevékenységének felfedése. • A publikálás módszereinek megismerése, szabályai o Az elkészült dokumentumok publikálása hagyományos és elektronikus, internetes eszközökkel. o Szövegek, képek, fotóalbumok, hang- és videoanyagok, weblapok publikálása az interneten. • Kommunikációra képes eszközök összekapcsolási lehetőségeinek megismerése o Többrésztvevős beszélgetős, kommunikációs program használata. o Csoportmunka az interneten. • Az infokommunikációs eszközök mindennapi életre gyakorolt hatásának vizsgálata o A hagyományos infokommunikációs technológiák összehasonlítása az elektronikus és internetes lehetőségekkel. o A túlzott internethasználatból kialakuló káros életformák azonosítása, a függőség elhárítása. • A hagyományos médiumoktól különböző, informatikai eszközöket alkalmazó lehetőségek, azok felhasználása a megismerési folyamatban o Információszerzés internetes portálokról, médiatárakból, elektronikus könyvtárakból. 4. Az információs társadalom

Órakeret: 9 óra

• Az adatvédelmi alapfogalmakkal és az információhitelesség megőrzési technikáival való megismerkedés o Adatvédelmi fogalmak ismerete. o Az információforrások hitelességének értékelése. o Informatikai eszközök etikus használata. • Szerzői jogi alapfogalmak. Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése 2013. 09. 01-től

90/116


o Szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak megismerése. o Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése. • Az információ és az informatika gazdaságra, környezetre, kultúrára, személyiségre, egészségre gyakorolt hatásának megismerése o A globális információs társadalom jellemzői. o Az informatikai kultúra jellemzői. o Az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásainak felismerése. o Az informatikai eszközök használatának következményei a személyiségre és az egészségre vonatkozóan. • Az e-szolgáltatások előnyeinek és veszélyeinek, biztonsági vonatkozásainak feltérképezése o Az elektronikus szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének felismerése. o Elektronikus szolgáltatások megismerése, kritikus használata, értékelése. o Az elektronikus szolgáltatások előnyeinek és veszélyeinek felismerése. • A fogyasztói viselkedést befolyásoló technikák felismerése a médiában o Fogyasztói szükségletek azonosítása. o A fogyasztói viselkedést befolyásoló módszerek megfigyelése és azonosítása. Tudatos vásárlókép kialakítása. 5. Könyvtári informatika

Órakeret: 5 óra

• Könyvtártípusok, információs intézmények o A könyvtári rendszer szerepének, lehetőségeinek megismerése. o A települési közkönyvtár önálló használata. o Könyvtárlátogatás. • Könyvtári szolgáltatások o A könyvtári információs rendszer szolgáltatásainak rendszerezése, felhasználása a tanulásban. o A könyvtárközi kölcsönzés funkciójának megértése. o Könyvtári és közhasznú adatbázisok használati útmutató segítségével való önálló használata. o Rendszeres, a céloknak megfelelő könyvtár- és internethasználat. • Információkeresés o A médiumok, közléstípusok tartalmi megbízhatósága. o Információkeresési stratégiák ismerete. o Önálló információszerzés katalógusokból, adatbázisokból, általános és ismeretterjesztő művekből. o Releváns információk kiválasztása hagyományos és elektronikus információhordozókból. o Az iskolai tananyag elmélyítése és kibővítése önálló könyvtári kutatómunkával. • Dokumentumtípusok, kézikönyvek o A hiteles forrás jellemzőinek ismerete. o Forrástípusok rendszerezése információs értékük szerint. o A talált információk kritikus értékelése. o Időszaki kiadványok önálló használata. o Elektronikus könyvek, digitalizált dokumentumok.

2013. 09. 01-től

91/116


o Az egyes tudományterületek alapvető segédkönyvtípusainak ismerete, önálló használata. • Forráskiválasztás o Komplex feladathoz való önálló forráskiválasztás a feladat céljának és a forrás információs értékének figyelembe vételével.Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás • Bibliográfiai hivatkozás önálló készítése folyóiratcikkekről. o Az interneten megjelent források hivatkozási technikájának megismerése, segítséggel való alkalmazása. o Hivatkozásjegyzék, irodalomjegyzék készítése.

2013. 09. 01-től

92/116


INFORMATIKA 10. évfolyam Éves óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra

1. Alkalmazói ismeretek

Órakeret: 36 óra

• Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása o Nagyobb terjedelmű dokumentum szerkesztése. o Élőfej, élőláb. o Stílusok alkalmazása. o Tartalomjegyzék készítése. o Személyes dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. • Körlevél o A törzsdokumentum és az adattábla fogalmának megismerése. o Dokumentum készítése körlevél funkció felhasználásával. o Egyéb iskolai dokumentum készítése kiadványszerkesztő programmal. • Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő formátum célszerű kiválasztása o Egyénileg készített, letöltött elemek (zene, fénykép, film, animáció stb.) elhelyezése közös multimédiás dokumentumban. o Szöveg, kép elhelyezése a dokumentumban. o Dokumentumok nyomtatási beállításai. • Hangszerkesztés o Digitális hangformátumok megismerése. o A formátumok átalakítása. o Hangszerkesztő program használata. • Multimédiás dokumentumok készítése. Interaktív anyagok, bemutatók készítése o A feladat megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása és komplex használata. o Utómunka egy videoszerkesztő programmal. o A weblapkészítés alapjai. • Problémamegoldás táblázatkezelővel o A hétköznapi életben előforduló problémák megoldása. o Tantárgyi feladatok megoldása. o Függvények használata. • Statisztikai számítások o Statisztikai függvények használata táblázatkezelőkben. o Az adatok grafikus szemléltetése. • Adatkezelés táblázatkezelővel o Adatok rendezése, szűrés. o Függvények alkalmazása különböző lapokon lévő adatokra. • Térinformatikai alapismeretek o Térképek és adatbázisok összekötési lehetőségei. o Útvonalkeresők, térképes keresők használata. • Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása o Adatbázis létrehozása. 2013. 09. 01-től

93/116


o Adattábla, rekord, mező, kapcsolat, kulcs. o Adatbázis feltöltése. o Algoritmusok alkalmazása a feladatmegoldásokban.

2013. 09. 01-től

94/116


INFORMATIKA 11. évfolyam Éves óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra 1. Infokommunikáció

Órakeret: 6 óra

• Önálló információszerzés o Információkeresési stratégia. o Tartalomalapú keresés. o A szükséges információ önálló meghatározása, a találatok szűkítése, kigyűjtése, felhasználása. • A publikálás módszereinek megismerése, szabályai o Az elkészült dokumentumok publikálása hagyományos és elektronikus, internetes eszközökkel. o Szövegek, képek, fotóalbumok, hang- és videoanyagok, weblapok publikálása az interneten. • Kommunikációra képes eszközök összekapcsolási lehetőségeinek megismerése o Többrésztvevős beszélgetős, kommunikációs program használata. o Csoportmunka az interneten. • A hagyományos médiumoktól különböző, informatikai eszközöket alkalmazó lehetőségek, azok felhasználása a megismerési folyamatban o Információszerzés internetes portálokról, médiatárakból, elektronikus könyvtárakból. 2. Alkalmazói ismeretek

Órakeret: 30 óra

• Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása o Nagyobb terjedelmű dokumentum szerkesztése. o Tartalomjegyzék készítése. o Személyes dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. • Körlevél o A törzsdokumentum és az adattábla fogalmának megismerése. o Dokumentum készítése körlevél funkció felhasználásával. o Egyéb iskolai dokumentum készítése • Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő formátum célszerű kiválasztása o Egyénileg készített, letöltött elemek (zene, fénykép, film, animáció stb.) elhelyezése közös multimédiás dokumentumban. o Szöveg, kép elhelyezése a dokumentumban. o Dokumentumok nyomtatási beállításai. • Problémamegoldás táblázatkezelővel o A hétköznapi életben előforduló problémák megoldása. o Tantárgyi feladatok megoldása. o Függvények használata. • Statisztikai számítások o Statisztikai függvények használata táblázatkezelőkben. o Az adatok grafikus szemléltetése. 2013. 09. 01-től

95/116


• Adatkezelés táblázatkezelővel o Adatok rendezése, szűrés. o Függvények alkalmazása különböző lapokon lévő adatokra. • Térinformatikai alapismeretek o Térképek és adatbázisok összekötési lehetőségei. o Útvonalkeresők, térképes keresők használata. • Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása o Adatbázis létrehozása. o Adattábla, rekord, mező, kapcsolat, kulcs. o Adatbázis feltöltése. o Algoritmusok alkalmazása a feladatmegoldásokban.

2013. 09. 01-től

96/116


14. Helyi tanterv testnevelés és sportból TESTNEVELÉS ÉS SPORT 9. évfolyam Éves óraszám: 180 óra Heti óraszám: 5 óra 1. Sportjátékok

Órakeret: 45 óra

A labdajátékokra felkészítő mozgásfeladatok • Speciálisan előkészítő, rávezető, képességfejlesztő feladatok és testnevelési játékok: o A labda nélkül végzett mozgások használatának továbbfejlesztése. o Az alapmozgások nagyszámú variációja irányban, sebességnöveléssel. o A helyezkedés, helyzetfelismerés továbbfejlesztése. o Labdás ügyességfejlesztés egy-két labdával. o Az adott sportjáték technikái gyakorlása testnevelési játékokban • Bemelegítés labdajáték foglalkozásra – részleges tanári irányítással o A bemelegítési modell ismételt gyakorlása és az önálló bemelegítésre való felkészítés. Kézilabdázás • Technikai elemek végrehajtása fokozódó lendülettel, erőközléssel, magasabban és távolabbra, csökkenő hibaszázalékkal: o Labda nélkül: Gyorsfutások közben, a társ futómozgásának követése. o Labdával: Alaphelyzetek, alapmozgások, támadó, illetve védő játékos esetén. • Taktikai elemek növekvő együttműködéssel és eredményességgel: o Támadó taktika: Zárás, leválás alkalmazása. Támadás befejezések lerohanásból rendezetlen védelem elleni játékból. o Védekező taktika: Vegyes védekezés alkalmazása a játékban. Ütközés talajon és levegőben. Röplabda • Technikai elemek optimális erőközléssel, fokozódó magasságban, pontossággal, folyamatossággal, csökkenő hibaszázalékkal: o A mélységlátást, labdához való igazodást elősegítő gyakorlatok, társtól dobott vagy falra feljátszott labdával. • Támadás és védekezés alapvető megoldásai o 2−3 fős támadási technikák védelem nélkül és védelem ellen, védekező feladatok, biztosítás, változatos támadás befejezések (erő, ív, elhelyezés stb. szempontjából). Kooperativitás és versengés a labdajátékokban, a szabályok – játékszabályok begyakorlása – játékvezetési gyakorlat. • Az elsajátított játéktudásnak megfelelő színvonalú játékszabályok alkalmazása, betartatása növekvő tudatossággal és önállósággal az osztályszintű gyakorlások és mérkőzések során. • Játék egyszerűsített és fokozatosan bővülő szabályokkal. 2013. 09. 01-től

97/116


2. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák

Órakeret: 30 óra

Gimnasztika • Térbeli alakzatok – rendgyakorlatok: o Alakzatok, mozgások zárt rendben, alakzatváltozások. • Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok: o 8−16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok o Gimnasztikai gyakorlatok alkalmazása az izommunka jellege szerint (nyújtó, erősítő, ernyesztő-lazító) arányosan, minden testrész mozgásaira kiterjedően, növekvő önállósággal a gyakorlatok kiválasztásában, növekvő önállósággal a gyakorlatsorok összeállításában. o A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok a mozgásütem változtatásával, a kiinduló helyzet és kartartás változtatásával, a kéziszerek – súlyzó, bordásfal, pad, medicinlabda – alkalmazásával. A dinamikus és statikus erőkifejtés megkülönböztetése. • Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok: o Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciáltan, egyénre szabottan, állandó gyakorlási jelleggel. o Erőgyakorlatok o Aerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. o A testtartást biztosító kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások gyakorlása. o Mászások, függeszkedések egyéni szint szerinti fejlődést követő rendszeres kontrollal. Torna – iskolai sporttorna • Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna: o Tartásos gyakorlatelemek végzése: tarkóállás, fejállás, mérlegállások, hidak. o Mozgásos gyakorlatelemek végzése: gurulóátfordulások különböző irányokba, tarkóbillenés, cigánykerék, vetődések, lábkörzések, dőlések, felállások, egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban. • Szertorna – szerugrás, ugrószekrényen gyakorlás: o Gyakorlás és kontroll a tanuló előzetes tudása és testalkata figyelembevételével. Az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése, az első és második ív növelése. o Felguggolások – homorított ugrások, vetődések, kanyarlatok, bukfencek, guggoló átugrások, terpeszátugrások, lebegőtámasz. 3. Atlétika jellegű feladatok

Órakeret: 40 óra

Futások, rajtok • A képességfejlesztés gyakorlatai: o Az 5-8. osztályban végzett futóiskolai feladatok gyorsabban, erősebben és tudatosabban. o Iramfutások. o Aerob állóképesség fejlesztése. o Tartós és résztávos állóképesség-fejlesztő módszerek gyakorlása. • A sportági technika gyakorlása: o Futások 30-60 m-en. o A térdelőrajt szabályos végrehajtása a rövid és hosszú sprintszámokban. o A tartós futás technikájának kontrollja, az egyéni tartós futás sebességének kialakítása az önálló gyakorlás elősegítése érdekében. 2013. 09. 01-től

98/116


• Játékok és versenyek: o Rajtversenyek, sprintversenyek. Fogójátékok. Egyéni, sor- és váltóversenyek gyors-, akadály- és váltófutással. Egyéb testnevelési játékok futófeladatokkal. Ugrások, szökdelések • A képességfejlesztés gyakorlatai: o Az 5-8. osztályban végzett ugróiskolai feladatok továbbfejlesztése, koordináltabban, nagyobb kiterjedéssel, erővel és tudatosabban, egylépéses sorozatelugrás, illetve kétlépéses sorozat felugrás. • A sportági technika gyakorlása: o Az ugrás előtti utolsó három lépés ritmusának kialakítása. o Az elrugaszkodó láb és a lendítő láb, kar megfelelő mozgásának összehangolása. o A lépő távolugró technika végrehajtása, aktív leérkezéssel. • Játékok és versenyek: o Távolugróversenyek helyből és egyéni nekifutással o Egyéni, sor- és váltóversenyek ugró és szökdelő feladatokkal. o Egyéb testnevelési játékok ugrásokkal és szökdelésekkel. Dobások • A képességfejlesztés gyakorlatai: o Különböző szerekkel, változatos dobásformák végrehajtása egy és két kézzel, különböző kiinduló helyzetekből. • A sportági technika gyakorlása: o Hajítás nekifutással, öt lépéses dobóritmusban. o A lekészítés technikájának és az impulzus lépés, beszökkenés szerepének ismerete. o Szabályos lökés végrehajtása oldal felállásból súlygolyóval vagy medicinlabdával. o Az egy- és kétkezes vetések technikái. o Az ideális kirepülési szög elérése a különböző dobásoknál. szerepük a jobb eredmény elérésében. • Játékok és versenyek: o Kislabdahajító és szabadon választható egyéb dobószerrel versenyek helyből és lendületszerzéssel. Súlylökő versenyek. Célbadobó versenyek. o Dobóiskolai versengések. Bemelegítési modellek gyakorlása • Kocogások, futások, ugrások, dobások végzése és a versenyek előtt. 4. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

Órakeret: 30 óra

A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági mozgás mozgásműveltségének fejlesztése • Előkészítés, felkészítés, képességfejlesztés: o Az élményszerű, természetben végzett előkészítő és rávezető gyakorlatokkal, a természeti erők felhasználásával a szervezet alkalmazkodóképességének, az edzettségnek, fittségnek a fejlesztése. o A környezettudatos viselkedés alapelveinek megismerése. • Technika és taktika gyakorlása: o Minimális helyigényű vagy kis eszközigényű sportmozgások megismerése. 2013. 09. 01-től

99/116


o Az adott sportmozgás lehetőségekhez képest minél sokoldalúbb, balesetmentes elsajátítása, élményszerű gyakorlása. • Játékok, versengések, akadályok legyőzése a választott sportban, fizikai aktivitásban. 5. Önvédelem és küzdősportok

Órakeret: 15 óra

Előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok a küzdésekhez • Az 5-8. osztályos mozgásfeladatok variációinak gyakorlása, továbbfejlesztésük. • Azon testi és pszichés képességek megerősítése, amik alkalmassá teszik a tanulót a bonyolultabb gyakorlatok végrehajtására. • Alap kézgyakorlatok, húzó-taszító gyakorlatok, lenyomó-emelő gyakorlatok, esésekzuhanások sérülésmentes elsajátítása, egészségi és élettani szabályok betartása. • Küzdőgyakorlatok szerrel, szer nélkül társakkal vagy önállóan. • Alapvető önvédelmi technikákat elsajátító gyakorlatok játékos és változó körülmények között. Grundbirkózás • A 7-8. osztályos kerettantervben felsorolt fogások, kitolások, kihúzások, emelések, szabadulások gyakorlása, cselekvésbiztos végrehajtása. Újabb elemkapcsolatok megismerése, megoldása. 6. Egészségkultúra – prevenció

Órakeret: 20 óra

Bemelegítés • Általános bemelegítő mozgássor gyakorlása (futás, hajlítások, nyújtások, lendítések stb.). • Fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre. • Stretching gyakorlatok bemelegítő és levezető jelleggel. • A sportági területeken tanult speciális bemelegítések ismétlése. Edzés, terhelés • A keringési rendszer terhelése megfelelő munkapulzusérték mellett, és a pulzus idősoros mérése (nyugalmi pulzus, munkapulzus, felső érték stb.). • Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenőidő változtatása, hatása a terhelésre. • A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. Testépítés – a főbb izomcsoportok izolált hatású gyakorlatai • Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőrzése érdekében – egyszerű edzéstervek a gyengeségek felszámolására. • Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel, fitneszgépekkel. • Nemek közötti eltérések megjelenítése az edzésaktivitásban. • Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőrzése érdekében. • Köredzésváltozatos mintákkal, 4−6 feladattal. Motoros tesztek – központi előírás szerint Az egészséges test és lélek megóvása. • Képesség a fizikai és lelki egyensúly önellenőrzésen alapuló fenntartására. 2013. 09. 01-től

100/116


• A technikák használata a saját tanulási technikáinak tökéletesítésében • A komputerhasználat ellensúlyozására megoldási minták gyakorlása. • A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag: a biomechanikailag helyes testtartás megőrzésének gyakorlatai – állandó gyakorlás a tanár és a társak kontrollja, hibajavítása mellett.

2013. 09. 01-től

101/116


TESTNEVELÉS ÉS SPORT 10. évfolyam Éves óraszám: 180 óra Heti óraszám: 5 óra 1. Sportjátékok

Órakeret: 45 óra

A labdajátékokra felkészítő mozgásfeladatok • Speciálisan előkészítő, rávezető, képességfejlesztő feladatok és testnevelési játékok: o A labda nélkül végzett mozgások használatának továbbfejlesztése. o Az alapmozgások nagyszámú variációja irányban, sebességnöveléssel. o A helyezkedés, helyzetfelismerés továbbfejlesztése. o Labdás ügyességfejlesztés egy-két labdával. o Az adott sportjáték technikái gyakorlása testnevelési játékokban o Bonyolultabb - kooperatív, kreatív - testnevelési és sportjátékok (pl. játékszabályok dinamikus változtatása, esélykiegyenlítő játékok, fordított eredményszámítás). o A sportjátékokra való előkészítésen túlmutató, stratégiai jellegű, az életszerepekre felkészítő és inklúzióra érzékenyítő játékok. • Bemelegítés labdajáték foglalkozásra – részleges tanári irányítással o A bemelegítési modell ismételt gyakorlása és az önálló bemelegítésre való felkészítés. Kézilabdázás • Technikai elemek végrehajtása fokozódó lendülettel, erőközléssel, magasabban és távolabbra, csökkenő hibaszázalékkal o Labda nélkül: Gyorsfutások közben, a társ futómozgásának követése. Térnyerésre törekvés indulócselekkel mindkét irányba. A kapus mozgástechnikája. o Labdával: Alaphelyzetek, alapmozgások, támadó, illetve védő játékos esetén. Labdakezelési gyakorlatok 2−3−4-es csoportokban, 1−2 kézzel. Átadások talajról és felugrásból cselezés után. Indulócsel, átadócsel, lövőcsel, cselkapcsolatok alkalmazása mindkét oldalra. Kapura lövések bevetődésből is. • Taktikai elemek növekvő együttműködéssel és eredményességgel o Támadó taktika: Zárás, leválás alkalmazása. Támadásbefejezések lerohanásból rendezetlen védelem elleni játékból. Szélsőbefutások. Beállós játék. A test-test elleni játék a támadásban. o Védekező taktika: Vegyes védekezés alkalmazása a játékban. Ütközés talajon és levegőben. 4:2 elleni védekezési rendszer. A test-test elleni játék a védelemben. Röplabda • Technikai elemek optimális erőközléssel, fokozódó magasságban, pontossággal, folyamatossággal, csökkenő hibaszázalékkal o A mélységlátást, labdához való igazodást elősegítő gyakorlatok, társtól dobott vagy falra feljátszott labdával. Gurulások, vetődések. Célba ütések és érintő labdatovábbítások mozdulatlan majd mozgó céltárgyra vagy társhoz. A sáncolás technikája egyénileg és párban. • Támadás és védekezés alapvető megoldásai 2013. 09. 01-től

102/116


o 2−3 fős támadási technikák védelem nélkül és védelem ellen, védekező feladatok, biztosítás, változatos támadás befejezések (erő, ív, elhelyezés stb. szempontjából). Kooperativitás és versengés a labdajátékokban, a szabályok – játékszabályok begyakorlása – játékvezetési gyakorlat. • Az elsajátított játéktudásnak megfelelő színvonalú játékszabályok alkalmazása, betartatása növekvő tudatossággal és önállósággal az osztályszintű gyakorlások és mérkőzések során. • Játék egyszerűsített és fokozatosan bővülő szabályokkal. • Rövidített játékidővel gyakorlás, osztálymeccsek, villámtornák a diákolimpiáknak megfelelő versenyszerű körülmények és a helyi szabályozás szerint. Differenciált mennyiségű és minőségű játéklehetőség biztosítása. • Rövid játékvezetői gyakorlás a tanárral együtt, rögzített, változtatható, egyszerűsített játékvezetésben. 2. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák

Órakeret: 30 óra

Gimnasztika • Térbeli alakzatok – rendgyakorlatok o Alakzatok, mozgások zárt rendben, alakzatváltozások. • Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok o 8−16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok o Gimnasztikai gyakorlatok alkalmazása az izommunka jellege szerint (nyújtó, erősítő, ernyesztő-lazító) arányosan, minden testrész mozgásaira kiterjedően, növekvő önállósággal a gyakorlatok kiválasztásában, növekvő önállósággal a gyakorlatsorok összeállításában. o A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok a mozgásütem változtatásával, a kiinduló helyzet és kartartás változtatásával, a kéziszerek – súlyzó, bordásfal, pad, medicinlabda – alkalmazásával. A dinamikus és statikus erőkifejtés megkülönböztetése. • Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok o Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciáltan, egyénre szabottan, állandó gyakorlási jelleggel. o Erőgyakorlatok o Aerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. o A testtartást biztosító kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások gyakorlása. o Mászások, függeszkedések egyéni szint szerinti fejlődést követő rendszeres kontrollal. Torna – iskolai sporttorna • Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna o Tartásos gyakorlatelemek végzése: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak. o Mozgásos gyakorlatelemek végzése: gurulóátfordulások különböző irányokba, cigánykerék, vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások, egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban. Az esztétikus és harmonikus előadásmód rávezető eljárásai (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc kidolgozása). • Szertorna – szerugrás, ugrószekrényen gyakorlás 2013. 09. 01-től

103/116


o Gyakorlás és kontroll a tanuló előzetes tudása és testalkata figyelembevételével. Az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése, az első és második ív növelése. o Felguggolások – homorított ugrások, vetődések, kanyarlatok, bukfencek, guggoló átugrások, terpeszátugrások, lebegőtámasz. o A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba. o Versenyszituációkon keresztül a szabályok gyakorlása. 3. Atlétika jellegű feladatok

Órakeret: 40 óra

Futások, rajtok • A képességfejlesztés gyakorlatai o Az 5-8. osztályban végzett futóiskolai feladatok gyorsabban, erősebben és tudatosabban. o Futóiskolai és futófeladatok bemutatás nélküli végrehajtása. o Iramfutások. o Aerob állóképesség fejlesztése. o Akadályok felett ritmusfutások o Tartós és résztávos állóképesség-fejlesztő módszerek gyakorlása. • A sportági technika gyakorlása o Futások 30-60 m-en. o A térdelőrajt szabályos végrehajtása a rövid és hosszú sprintszámokban. o A váltófutás botátadási technikáinak és a váltás szabályainak gyakorlása. o A rövid, közép- és hosszú távok közötti futótechnika megkülönböztetése. o A tartós futás technikájának kontrollja, az egyéni tartós futás sebességének kialakítása az önálló gyakorlás elősegítése érdekében. • Játékok és versenyek o Rajtversenyek, sprintversenyek. Fogójátékok. Egyéni, sor- és váltóversenyek gyors-, akadály- és váltófutással. Egyéb testnevelési játékok futófeladatokkal. Ugrások, szökdelések • A képességfejlesztés gyakorlatai o Az 5-8. osztályban végzett ugróiskolai feladatok továbbfejlesztése, koordináltabban, nagyobb kiterjedéssel, erővel és tudatosabban, egylépéses sorozatelugrás, illetve kétlépéses sorozat felugrás. • A sportági technika gyakorlása o Az ugrás előtti utolsó három lépés ritmusának kialakítása. o Az elrugaszkodó láb és a lendítő láb, kar megfelelő mozgásának összehangolása. o A lépő távolugró technika végrehajtása, aktív leérkezéssel. o Az egyéni nekifutás próbái nagyobb elugró terület kijelölése mellett. • Játékok és versenyek o Távolugróversenyek helyből és egyéni nekifutással o Egyéni, sor- és váltóversenyek ugró és szökdelő feladatokkal. o Egyéb testnevelési játékok ugrásokkal és szökdelésekkel. Dobások • A képességfejlesztés gyakorlatai o Különböző szerekkel, változatos dobásformák végrehajtása egy és két kézzel, különböző kiinduló helyzetekből. 2013. 09. 01-től

104/116


o Speciális erősítés kézisúlyzókkal, súlyzókkal, erőgépekkel • A sportági technika gyakorlása o Hajítás nekifutással, öt lépéses dobóritmusban. o A lekészítés technikájának és az impulzus lépés, beszökkenés szerepének ismerete. o A háttal felállásból történő lökés technikájának ismerete. o Szabályos lökés végrehajtása oldal vagy háttal felállásból súlygolyóval vagy medicinlabdával. o Az egy- és kétkezes vetések technikái. o Az ideális kirepülési szög elérése a különböző dobásoknál. szerepük a jobb eredmény elérésében. • Játékok és versenyek o Kislabdahajító és szabadon választható egyéb dobószerrel versenyek helyből és lendületszerzéssel. Súlylökő versenyek. Célbadobó versenyek. o Dobóiskolai versengések. Bemelegítési modellek gyakorlása • Kocogások, futások, ugrások, dobások végzése és a versenyek előtt. 4. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

Órakeret: 30 óra

A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági mozgás mozgásműveltségének fejlesztése • Előkészítés, felkészítés, képességfejlesztés o Az élményszerű, természetben végzett előkészítő és rávezető gyakorlatokkal, a természeti erők felhasználásával a szervezet alkalmazkodóképességének, az edzettségnek, fittségnek a fejlesztése. o A természetben végzett önálló bemelegítés, gyakorlás - laza tanári kontrollal. o A környezettudatos viselkedés alapelveinek megismerése. • Technika és taktika gyakorlása o Minimális helyigényű vagy kis eszközigényű sportmozgások megismerése. o Az adott sportmozgás lehetőségekhez képest minél sokoldalúbb, balesetmentes elsajátítása, élményszerű gyakorlása. • Játékok, versengések, akadályok legyőzése a választott sportban, fizikai aktivitásban.

5. Önvédelem és küzdősportok

Órakeret: 15 óra

Előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok a küzdésekhez • Az 5-8. osztályos mozgásfeladatok variációinak gyakorlása, továbbfejlesztésük. • Azon testi és pszichés képességek megerősítése, amik alkalmassá teszik a tanulót a bonyolultabb gyakorlatok végrehajtására. • Alap kézgyakorlatok, húzó-taszító gyakorlatok, lenyomó-emelő gyakorlatok, esésekzuhanások sérülésmentes elsajátítása, egészségi és élettani szabályok betartása. • Küzdőgyakorlatok szerrel, szer nélkül társakkal vagy önállóan. • Alapvető önvédelmi technikákat elsajátító gyakorlatok játékos és változó körülmények között. Grundbirkózás

2013. 09. 01-től

105/116


• A 7-8. osztályos kerettantervben felsorolt fogások, kitolások, kihúzások, emelések, szabadulások gyakorlása, cselekvésbiztos végrehajtása. Újabb elemkapcsolatok megismerése, megoldása. • Az egyensúlyhelyzetek tudatos kihasználása, mögékerülések, kiemelések állásból, térdelésből, földharcban. 6. Egészségkultúra – prevenció

Órakeret: 20 óra

Bemelegítés • Általános bemelegítő mozgássor gyakorlása (futás, hajlítások, nyújtások, lendítések stb.). • Fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre. • Stretching gyakorlatok bemelegítő és levezető jelleggel. • A sportági területeken tanult speciális bemelegítések ismétlése. Edzés, terhelés • A keringési rendszer terhelése megfelelő munkapulzusérték mellett, és a pulzus idősoros mérése (nyugalmi pulzus, munkapulzus, felső érték stb.). • Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenőidő változtatása, hatása a terhelésre. • A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. • A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése. • Részben önálló mozgásprogram-tervezés. Testépítés – a főbb izomcsoportok izolált hatású gyakorlatai • Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőrzése érdekében – egyszerű edzéstervek a gyengeségek felszámolására. • Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel, fitneszgépekkel. • Nemek közötti eltérések megjelenítése az edzésaktivitásban. • Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőrzése érdekében. • Köredzésváltozatos mintákkal, 4−6 feladattal. Motoros tesztek – központi előírás szerint Az egészséges test és lélek megóvása. • Képesség a fizikai és lelki egyensúly önellenőrzésen alapuló fenntartására. • A technikák használata a saját tanulási technikáinak tökéletesítésében • A komputerhasználat ellensúlyozására megoldási minták gyakorlása. • A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag: a biomechanikailag helyes testtartás megőrzésének gyakorlatai – állandó gyakorlás a tanár és a társak kontrollja, hibajavítása mellett.

2013. 09. 01-től

106/116


TESTNEVELÉS ÉS SPORT 11.évfolyam Éves óraszám: 180 óra Heti óraszám: 5 óra 1. Sportjátékok

Órakeret: 45 óra

Általános feladatok • Az önszervezés gyakorlása: o Önálló csapatalakítás, bemelegítés, gyakorlás és játékszervezés. Szituációk, feladatok megoldása, melyek során önálló az egyéni és/vagy társas döntéshozatal - a sportszerűség, tolerancia és empátia szem előtt tartásával. o A tevékenységekhez tartozó felszerelések, berendezések önálló használata, rendben tartása, megóvása. • Lényeges játékszabályok készség szintű alkalmazása – játékvezetési gyakorlat: o A kosárlabdában, kézilabdában és labdarúgásban szabályok engedte test-test elleni játék több lehetőségének modellálása, gyakorlása. o Kézilabdában és labdarúgásban a mezőnyjátékosra és a kapusra vonatkozó szabályok ismerete, betartása. o Röplabdában a forgásszabály, az első és második sorra vonatkozó főbb megkötéseknek való megfelelés, a háló és a labda hibás érintése szabályai és a labdára, emberre vonatkozó területelhagyás értelmezése. o Játékfolyamatok „belső” játékvezetéssel, megegyezéssel. • Versenyhelyzetek: o Az labdajátékok alap- és játékismereteinek alkalmazása, megmérettetése osztályszintű mérkőzéseken, házibajnokságokon, a tehetségesebb tanulók számára a korosztályos diákolimpiai és egyéb versenyeken. Kézilabdázás • Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása o Taktika előkészítő futó- és fogójátékok, test-test elleni küzdelmek. o Labdatechnikák összetett és bonyolultabb alapformái cselekvésbiztosan végrehajtva o Szélsők, átlövők, beállók kapura lövéseinek gyakorlása, alkalmazása rövidebb akciók befejezéseként, kapusmozgások átismétlése. • Taktikai továbbfejlesztés o Gyors indítások gyakorlása, létszámbeli előnyből, illetve hátrányból való támadások. o A támadó taktika posztonként történő alkalmazása, játékszituációk ismétlése 1−2 beállóval, lerohanás rendezetlen védelem ellen. o Védekezés irányítása gyorsindítás esetén. Védekezési taktika végrehajtása 6:0, 5:1, 4:2 védekezési rendszerek esetén. Röplabdázás • Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása o A labdaérintés biztonságának, a labda tudatos és pontos helyezésének gyakorlása, a hibaszázalék csökkentése, az élvezhető, folyamatos játék elérése érdekében.

2013. 09. 01-től

107/116


o Tanult támadási technikák gyakorlása, a felső egyenes nyitás elsajátítása helyes technikával talajról, tehetségesebbek felugrásból. o A feladás technikájának biztonságos alkalmazása alkar és kosárérintéssel egyaránt. o A háló felett érkezett nyitásfogadások gyakorlása változó irányú és erejű labdákkal, technikai kombinációkkal. o Az eredményes sáncolás elsajátítása, sáncolás párban is. o Gurulások, labdamentések technikájának továbbfejlesztése. o „Röptenisz”, szabadon választott vagy megkötött érintéssel csak meghatározott érintéssel. • Taktikai továbbfejlesztés o Védekezések különböző állásrendek szerint, a csillagalakzat, alapvédekezési forma megtanítása. o Ütő és sáncoló játékosok melletti védekezés, sánc mögötti ütött vagy ejtett labdához való elhelyezkedés, támadás közbeni helycserék megtanítása, helytartási szabály betartása. 2. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák

Órakeret: 30 óra

Gimnasztika • Rendgyakorlatok gyakorlása o A korábbi évfolyamokon gyakoroltak bővített elemkapcsolatokkal történő ismétlése. o Alkalmazásuk az óraszervezés funkcióinak megfelelően. • Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végzése o A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok: pl. mozgásütem változtatása, kiinduló helyzet és kartartás változtatása. o Az agonista és antagonista izmok arányos, harmonikus fejlesztése. Az aktív és passzív izomnyújtás – a hatás elkülönítése. o Kézi szerek alkalmazása. o 8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok, egyidejű mozgáskapcsolatok, aszimmetrikus sorozatok. Önállóság a gyakorlatok kiválasztásában, gyakorlatsorok összeállításában. • Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok végzése o Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciáltan, egyénre szabottan. o Az ízületi lazaság megtartása, fokozása gimnasztikai és stretching gyakorlatokkal. o Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével. o Anaerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. o Az egyensúly gyakorlatai: dinamikus gyakorlatok guggolásban, ülésben, fekvésben, forgómozgásokkal sorozatban. o Az esztétikus mozgások előadásmódját segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások. o Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az egyéni fejlődést követő rendszeres kontrollal. Torna, sporttorna • Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna o Tartásos gyakorlatelemek, elemkapcsolatok gyakorlása: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak mozgásos gyakorlatelemek gyakorlása: gurulóátfordulások különböző irányokba, 2013. 09. 01-től

108/116


gurulóátfordulás hátra-tolódás kézállásba, kézenátfordulás oldalt, vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan. • Akrobatikus gyakorlatok – összefüggő gyakorlatsorok o Gyakorlás során az egyéni optimum, önálló bővítés megjelenítése az elemkapcsolatokban, sorozatokban. o Az esztétikus és harmonikus előadásmód igénye (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc) mint minőségi elvárás megjelenik a hibajavítás, ismétlések során. o Akrobatikus gyakorlatok – társas talajtorna o Páros és mikro csoportos gyakorlatok önálló összeállítása cselekvés biztos szinten elsajátított talajtorna-elemek kreatív felhasználásával, a szükség szerint beépített segítségadást tartalmazva. • Szertorna-gyakorlatok o Szertorna, gyakorlás tornaszereken fiúk számára - Korláton – terpeszülés, harántülés, nyújtott támasz, hajlított támasz, lebegőtámasz, lebegő-felkartámasz, felkarfüggés, alaplendületek támaszban és felkarfüggésben, beterpesztések, terpeszpedzés, támlázás, szökkenés, fellendülés előre terpeszülésbe, felkarállás, felugrás beterpesztéssel támasz ülőtartásba, vetődési leugrás, kanyarlati leugrás. - Gyűrűn – kéz- és lábfüggések, függések, lefüggések, hajlított támasz, nyújtott támasz, alaplendület, lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás előre, homorított leugrás. o Szertorna, gyakorlás tornaszereken lányok számára - Gerendán – állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok, mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábtartás cserék, felugrás egy láb át- és belendítéssel, homorított leugrás. o Bemelegítés a torna gyakorlásához, egyénileg összeállított mozgássor, együttes bemelegítés az önálló mozgássorral. o Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése önállóan. o A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a tudatos hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba. o Versenyszituációkon keresztül egyszerű szabályok alkalmazása. • Szabadgyakorlatok gyakorlása o A 9–10. osztályban begyakorolt, előkészítő tartásos és mozgásos elemek és fő mozgások alapformái ismétlése és új, összetett formák gyakorlása. 3. Atlétikai jelegű feladatok

Órakeret: 40 óra

Futások • Rövidtáv, váltófutás. A gyorsfutás technikáját javító gyakorlatok változatos végrehajtása. o A kedvező rajthelyzet kialakítása, segédvonalak kijelölése. Versenyszerű végrehajtás, eredményorientált együttműködés váltófutásban. Csapatban 4x50-100 m-es váltók alakítása, versenyzés. • Középtáv, folyamatos futás, tájékozódási futás o Választás a távok közül. A különböző távokhoz illeszkedő futótechnika kiválasztása. Jártasság az adott távhoz szükséges versenytempó és 2013. 09. 01-től

109/116


irambeosztás megválasztásában. Állóképesség-fejlesztő módszerek rendszeres alkalmazása és teljesítményének nyomon követése. Az állóképesség-fejlesztő módszerek önálló gyakorlása. o Folyamatos futás közbeni tájékozódás, kisebb területen célállomások megtalálása. Ugrások • A homorító és távolugrás jellemzőinek ismerete, gyakorlati alkalmazása. Közreműködés versenyek lebonyolításában. • Kondicionális jelleggel sorozat szökdelések végrehajtása. 1−3 lépéses sorozat elugrás, illetve 2−4 lépéses sorozat felugrások technikajavító végrehajtása. Gyorsuló nekifutás optimális távolságról. Dobások • A különböző dobásformákkal a törzsizom sokoldalú erősítése. Teljes lendületből történő hajítás. Választás az egyes lökő mozdulatok közül. Lendületvétellel egykezes vetés végrehajtása. Az optimális kidobási szögre, sebességre és magasságra törekvés. 4. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

Órakeret: 30 Óra

A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági mozgás mozgásműveltségének fejlesztése. • A szabadidő, ill. alternatív sportok rendszerben kezelése. A helyi tantervben választott alternatív sport technikai, taktikai, gyakorlási, edzési és versenyzési rutinjának kialakítása, a hozzátartozó eszközök, technikák és veszélyek kezelése. • A szabadtéri formák hangsúlyának megerősítése. Edzés a természet erőivel játszóterek, szabadidő-központok bevonása, az adottságok kihasználásával jégpálya készítése. • Újszerű mozgásfeladatok kihívásainak való megfelelés, pl. a közlekedés-biztonság területén a kerékpározás kultúráját szem előtt tartva. • Sportolás közben a rutinok megerősítése a zöldfelület megóvásában, a tájhasználatban, az épületek megóvásában és az energia, a vízhasználat, a dohányzás elleni küzdelem és a hulladékgyűjtés, újrahasznosítás területén. • A családi, baráti, munkahelyi csoportos és öntevékeny sportolásra való felkészítés, az önszerveződéshez szükséges ismeretek, jártasságok megszerzése. Társaságban is jól alkalmazható mozgásos kreatív, kommunikációs és kooperációs játékok tárházának bővítése. • A többfunkciós helyi lehetőségek, eszközök bevonása a tartalmi változatosság biztosításához (természetes akadályok, ügyességi versenyek a környezet adta kihívások legyőzése).


Órakeret: 15 óra

Grundbirkózás cselekvés biztos gyakorlása: • A küzdéseket előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok: o Tolások-húzások, változatos testrészekkel, testhelyzetekben. 2013. 09. 01-től

110/116


o Alapállás, alaphelyzetek stabil alkalmazása, szabályos és erős fogások csuklóra, karra, nyakra, derékra, rögzített kilendítések, keresztfogások. o Emelések hónaljfogással, derékfogással, kevert fogással. o A mögé kerülések és kiemelések különböző változatai, dobástechnikák, leszorítások alkalmazása. o Az eredményes földharc technikájának elsajátítása. o Egyéni és csapatversenyek, küzdési taktikát igénylő feladatok játékos formában és páros küzdelmek. 6. Egészségkultúra és prevenció

Órakeret: 20 óra

Bemelegítés • Általános és sportág specifikus bemelegítő mozgásanyag feladatmegoldásai, kezdetben egyénileg, párban a tervezés, szervezés, levezetés, értékelés megvalósítása. • A labdajátékhoz, tornához, futáshoz, ugráshoz, dobáshoz, küzdéshez kapcsolódó bemelegítések általános és speciális jellemzőinek, mozgásainak elkülönítése szóban és gyakorlatban egyaránt. Edzés, terhelés • A fejlődés, a megfelelő hatékonyság alapfeltételeinek biztosítása: jól szervezettség, a felesleges állásidők kiküszöbölése, szükséges mozgásterjedelem (idő, ismétlésszám), szükséges intenzitás (sebesség, gyakorlatsűrűség, megfelelő ellenállás), terheléspihenés egyensúlya. • Önálló mozgásprogram-tervezés. Az egészséges test és lélek megóvása • A test-lelki harmónia fejlesztésének egyéb, alternatív megközelítése a helyi lehetőségek és programok szerint. • A testtartásért felelős izmok kellő erejének és nyújthatóságának fejlesztése a helyesen végzett tartásjavító tornával (általános és konkrét sportági jelleggel).

2013. 09. 01-től

111/116


TESTNEVELÉS ÉS SPORT 12.évfolyam Éves óraszám: 155 óra Heti óraszám: 5 óra 1. Sportjátékok

Órakeret: 35 óra

Általános feladatok • Az önszervezés gyakorlása o Önálló csapatalakítás, bemelegítés, gyakorlás és játékszervezés. Szituációk, feladatok megoldása, melyek során önálló az egyéni és/vagy társas döntéshozatal - a sportszerűség, tolerancia és empátia szem előtt tartásával. o A tevékenységekhez tartozó felszerelések, berendezések önálló használata, rendben tartása, megóvása. • Lényeges játékszabályok készség szintű alkalmazása – játékvezetési gyakorlat o A kosárlabdában, kézilabdában és labdarúgásban szabályok engedte test-test elleni játék több lehetőségének modellálása, gyakorlása. o Kézilabdában és labdarúgásban a mezőnyjátékosra és a kapusra vonatkozó szabályok ismerete, betartása. o Röplabdában a forgásszabály, az első és második sorra vonatkozó főbb megkötéseknek való megfelelés, a háló és a labda hibás érintése szabályai és a labdára, emberre vonatkozó területelhagyás értelmezése. o Játékfolyamatok „belső” játékvezetéssel, megegyezéssel. • Versenyhelyzetek o Az labdajátékok alap- és játékismereteinek alkalmazása, megmérettetése osztályszintű mérkőzéseken, házibajnokságokon, a tehetségesebb tanulók számára a korosztályos diákolimpiai és egyéb versenyeken. Kézilabdázás • Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása o Változatos variációk megoldása már megtanult technikákkal kisebb taktikai egységekbe ágyazottan. o Taktika előkészítő futó- és fogójátékok, test-test elleni küzdelmek. o Labdatechnikák összetett és bonyolultabb alapformái cselekvés biztosan végrehajtva o Szélsők, átlövők, beállók kapura lövéseinek gyakorlása, alkalmazása rövidebb akciók befejezéseként, kapusmozgások átismétlése. • Taktikai továbbfejlesztés o Gyors indítások gyakorlása, létszámbeli előnyből, illetve hátrányból való támadások. o A támadó taktika posztonként történő alkalmazása, játékszituációk ismétlése 1−2 beállóval, lerohanás rendezetlen védelem ellen. o Védekezés irányítása gyorsindítás esetén. Védekezési taktika végrehajtása 6:0, 5:1, 4:2 védekezési rendszerek esetén. Röplabdázás • Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása o Az eredményes sáncolás elsajátítása, sáncolás párban is. o Gurulások, labdamentések technikájának továbbfejlesztése. 2013. 09. 01-től

112/116


o A labdaérintés biztonságának, a labda tudatos és pontos helyezésének gyakorlása, a hibaszázalék csökkentése, az élvezhető, folyamatos játék elérése érdekében. o Tanult támadási technikák gyakorlása, a felső egyenes nyitás elsajátítása helyes technikával talajról, tehetségesebbek felugrásból. o A feladás technikájának biztonságos alkalmazása alkar és kosárérintéssel egyaránt. o A háló felett érkezett nyitásfogadások gyakorlása változó irányú és erejű labdákkal, technikai kombinációkkal. o „Röptenisz”, szabadon választott vagy megkötött érintéssel csak meghatározott érintéssel. • Taktikai továbbfejlesztés o Védekezések különböző állásrendek szerint, a csillagalakzat, alapvédekezési forma megtanítása. o 4:2-es védekezési és támadási játékelemek elsajátítása. o Ütő és sáncoló játékosok melletti védekezés, sánc mögötti ütött vagy ejtett labdához való elhelyezkedés, támadás közbeni helycserék megtanítása, helytartási szabály betartása. 2. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák

Órakeret: 25 óra

Gimnasztika • Rendgyakorlatok gyakorlása o A korábbi évfolyamokon gyakoroltak bővített elemkapcsolatokkal történő ismétlése. o Alkalmazásuk az óraszervezés funkcióinak megfelelően. • Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végzése o A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok: pl. mozgásütem változtatása, kiinduló helyzet és kartartás változtatása. o Az agonista és antagonista izmok arányos, harmonikus fejlesztése. Az aktív és passzív izomnyújtás – a hatás elkülönítése. o Kéziszerek alkalmazása. o 8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok, egyidejű mozgáskapcsolatok, aszimmetrikus sorozatok. Önállóság a gyakorlatok kiválasztásában, gyakorlatsorok összeállításában. • Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok végzése o Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciáltan, egyénre szabottan. o Az ízületi lazaság megtartása, fokozása gimnasztikai és stretching gyakorlatokkal. o Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével. o Anaerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. o Az egyensúly gyakorlatai: dinamikus gyakorlatok guggolásban, ülésben, fekvésben, forgómozgásokkal sorozatban. o Az esztétikus mozgások előadásmódját segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások. o Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az egyéni fejlődést követő rendszeres kontrollal.

2013. 09. 01-től

113/116


Torna, sporttorna • Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna o Tartásos gyakorlatelemek, elemkapcsolatok gyakorlása: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak mozgásos gyakorlatelemek gyakorlása: gurulóátfordulások különböző irányokba, gurulóátfordulás hátra-tolódás kézállásba, kézenátfordulás oldalt, vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan. • Akrobatikus gyakorlatok – össszefüggő gyakorlatsorok o Gyakorlás során az egyéni optimum, önálló bővítés megjelenítése az elemkapcsolatokban, sorozatokban. o Az esztétikus és harmonikus előadásmód igénye (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc) mint minőségi elvárás megjelenik a hibajavítás, ismétlések során. o Akrobatikus gyakorlatok – társas talajtorna o Páros és mikro csoportos gyakorlatok önálló összeállítása cselekvés biztos szinten elsajátított talajtorna-elemek kreatív felhasználásával, a szükség szerint beépített segítségadást tartalmazva. • Szertorna-gyakorlatok o Szertorna, gyakorlás tornaszereken fiúk számára - Korláton – terpeszülés, harántülés, nyújtott támasz, hajlított támasz, oldaltámaszok, lebegőtámasz, lebegő-felkartámasz, felkarfüggés, alaplendületek támaszban és felkarfüggésben, beterpesztések, terpeszpedzés, támlázás, szökkenés, fellendülés előre terpeszülésbe, felkarállás, felugrás beterpesztéssel támasz ülőtartásba, vetődési leugrás, kanyarlati leugrás. - Gyűrűn – kéz- és lábfüggések, függések, lefüggések, hajlított támasz, nyújtott támasz, alaplendület, lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás előre, homorított leugrás. o Szertorna, gyakorlás tornaszereken lányok számára - Gerendán – állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok, mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábtartás cserék, felugrás egy láb át- és belendítéssel, homorított leugrás. o Bemelegítés a torna gyakorlásához, egyénileg összeállított mozgássor, együttes bemelegítés az önálló mozgássorral. o Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése önállóan. o A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a tudatos hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba. o Versenyszituációkon keresztül egyszerű szabályok alkalmazása. • Szabadgyakorlatok gyakorlása o A 9-10-11. osztályban begyakorolt, előkészítő tartásos és mozgásos elemek és fő mozgások alapformái ismétlése és új, összetett formák gyakorlása.

2013. 09. 01-től

114/116


3. Atlétikai jelegű feladatok

Órakeret: 30 óra

Futások • Rövidtáv, váltófutás. A gyorsfutás technikáját javító gyakorlatok változatos végrehajtása. o A kedvező rajthelyzet kialakítása, segédvonalak kijelölése. Versenyszerű végrehajtás, eredményorientált együttműködés váltófutásban. Csapatban 4x50-100 m-es váltók alakítása, versenyzés. • Középtáv, folyamatos futás, tájékozódási futás o Választás a távok közül. A különböző távokhoz illeszkedő futótechnika kiválasztása. Jártasság az adott távhoz szükséges versenytempó és irambeosztás megválasztásában. Állóképesség-fejlesztő módszerek rendszeres alkalmazása és teljesítményének nyomon követése. Az állóképesség-fejlesztő módszerek önálló gyakorlása. o Folyamatos futás közbeni tájékozódás, kisebb területen célállomások megtalálása. Ugrások • A homorító és távolugrás jellemzőinek ismerete, gyakorlati alkalmazás. 5−7 lépéses egyénileg kialakított nekifutással versenyszerű végrehajtás. Közreműködés versenyek lebonyolításában. • Kondicionális jelleggel sorozat szökdelések végrehajtása. 1−3 lépéses sorozat elugrás, illetve 2−4 lépéses sorozat felugrások technikajavító végrehajtása. Gyorsuló nekifutás optimális távolságról. Dobások • A különböző dobásformákkal a törzsizom sokoldalú erősítése. Teljes lendületből történő hajítás. Választás az egyes lökő mozdulatok közül. Lendületvétellel egykezes vetés végrehajtása. Az optimális kidobási szögre, sebességre és magasságra törekvés. 4. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

Órakeret: 30 óra

A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági mozgás mozgásműveltségének fejlesztése. • A szabadidő, ill. alternatív sportok rendszerben kezelése. A helyi tantervben választott alternatív sport technikai, taktikai, gyakorlási, edzési és versenyzési rutinjának kialakítása, a hozzátartozó eszközök, technikák és veszélyek kezelése. • A szabadtéri formák hangsúlyának megerősítése. Edzés a természet erőivel játszóterek, szabadidő-központok bevonása, az adottságok kihasználásával. • Sportolás közben a rutinok megerősítése a zöldfelület megóvásában, a tájhasználatban, az épületek megóvásában és az energia, a vízhasználat, a dohányzás elleni küzdelem és a hulladékgyűjtés, újrahasznosítás területén. • A családi, baráti, munkahelyi csoportos és öntevékeny sportolásra való felkészítés, az önszerveződéshez szükséges ismeretek, jártasságok megszerzése. Társaságban is jól alkalmazható mozgásos kreatív, kommunikációs és kooperációs játékok tárházának bővítése. • A többfunkciós helyi lehetőségek, eszközök bevonása a tartalmi változatosság biztosításához (természetes akadályok, ügyességi versenyek a környezet adta kihívások legyőzése). 2013. 09. 01-től

115/116



Órakeret: 15 óra

Grundbirkózás cselekvés biztos gyakorlása: • A küzdéseket előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok: o Tolások-húzások, változatos testrészekkel, testhelyzetekben. • Alapállás, alaphelyzetek stabil alkalmazása, szabályos és erős fogások csuklóra, karra, nyakra, derékra, rögzített kilendítések, keresztfogások. • Emelések hónaljfogással, derékfogással, kevert fogással. • A mögékerülések és kiemelések különböző változatai, dobástechnikák, leszorítások alkalmazása. • Az eredményes földharc technikájának elsajátítása. • Egyéni és csapatversenyek, küzdési taktikát igénylő feladatok játékos formában és páros küzdelmek. • A megegyezésre készenlét képessége, a szabályok időleges, társ által megerősített felfüggesztésének, módosításának lehetősége. 6. Egészségkultúra és prevenció

Órakeret: 20 óra

Bemelegítés • Általános és sportágspecifikus bemelegítő mozgásanyag feladatmegoldásai, kezdetben egyénileg, párban a tervezés, szervezés, levezetés, értékelés megvalósítása. • A labdajátékhoz, tornához, futáshoz, ugráshoz, dobáshoz, küzdéshez kapcsolódó bemelegítések általános és speciális jellemzőinek, mozgásainak elkülönítése szóban és gyakorlatban egyaránt. Edzés, terhelés • A fejlődés, a megfelelő hatékonyság alapfeltételeinek biztosítása: jól szervezettség, a felesleges állásidők kiküszöbölése, szükséges mozgásterjedelem (idő, ismétlésszám), szükséges intenzitás (sebesség, gyakorlatsűrűség, megfelelő ellenállás), terheléspihenés egyensúlya. • Önálló mozgásprogram-tervezés. Az egészséges test és lélek megóvása • A test-lelki harmónia fejlesztésének egyéb, alternatív megközelítése a helyi lehetőségek és programok szerint. • A testtartásért felelős izmok kellő erejének és nyújthatóságának fejlesztése a helyesen végzett tartásjavító tornával (általános és konkrét sportági jelleggel).

2013. 09. 01-től

116/116

VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZAKKÉPZŐ KÖZPONT HELYI TANTERV - SZAKKÖZÉPISKOLA HELYI TANTERV. Szakközépiskola

Recommend Documents