Palóc porta
1
V
izslás és térsége Nógrád megye északi részén csodálatos természeti környezetben fekszik. A Mátra és a Medves ölelésében megbúvó palóc települések kellemes atmoszférájukkal, vendégszerető lakosaikkal, a természet és a helyi kultúrák kínálta lehetőségekkel maradandó élményt biztosítanak minden idelátogatónak. Csend, nyugalom és tiszta környezet várja a pihenni vágyókat. E kiadvány célja, hogy bemutassa Vizslás és térsége turisztikai kínálatát, megismertesse az olvasót a palóc települések gazdag kulturális és természeti értékeivel, látnivalóival. Végezetül szívből reméljük, hogy a nálunk eltöltött idő kellemes kikapcsolódást és sok gyönyörű élményt fog jelenteni Önöknek.
Elérhetőségek: Palócház Nonprofit Kft. 3128 Vizslás, Felszabadulás út 10. • Tel: +36-70/322-2210 Web: www.palocudvar.hu • E-mail:
[email protected]
2
A palócokról 19. és a 20. században a Börzsöny vidékétől keletre, a Mátrától és a Bükktől északra fekvő medencéket lakó, sajátos kulturális jegyekkel rendelkező népesség elnevezése. A palóc név a szláv „polovec” kun jelentésű szó átvételéből ered, legelső írásos említése a 17. századra datálódik. Korábban a palóc csak személynévként volt használatos, nép vagy csoportnevet nem jelölt. A palócok eredete a magyar néprajztudomány vitatott kérdése. Az Árpád-korban már kimutatható palóc telepek nem alkottak összefüggő néprajzi csoportot, hanem egymástól elszigetelve léteztek, így kollektív kiváltságokat nem kaphattak, asszimilációjuk a környék lakosságába gyorsan végbement. A római katolikus egyház befolyása a palócokra mindig is erős volt, így a palócok felekezeti szempontból egységesen katolikusok.
A palócok lakta terület pontos behatárolása nehéz, mert a népnév a parasztság körében gúnyos, pejoratív jelentésű, így számos palóc település magát nem annak tartja. A Palócföld, mint tájfogalom, ha tágabban értelmezzük, keleten a borsod-gömöri református néptömbbel, északon a magyar-szlovák nyelvhatárral, délen a Mátra-Bükk vonallal határos, nyugati irányban az Őrhalom-Pásztó vonalig terjed. A szűkebben értelmezett palóc centrum Észak-Hevesre és Észak-Kelet-Nógrádra korlátozódik Salgótarján környékén. Ismertebb palóc falvak: Őrhalom, Rimóc, Kazár, Bodony. A palócokat a köztudatban Mikszáth Kálmán irodalmi tevékenysége tette ismertté.
3
Hagyományok A PALÓC SZELLEMI KULTÚRA A palóc kultúra sajátosságait jól mutatják a dalok, mesék, mondókák, balladák, köszöntő rigmusok, a karikázó táncok is. A palóc népdalkincs rendkívül jelentős „szellemi termék”, amely a nemzeti kultúra szerves részévé vált. Palóc területen már az 1920-as évek elejére 238 dallamot gyűjtöttek össze. Ma a népdalkincsünk két típusát különböztetjük meg: az új típusú dallamokra énekelt közismert szövegeket variáló népdalokat és az úgynevezett régi stílusú dallamokat, szövegeket, amelyeket elsősorban a régi pásztorcsaládok, cselédek, summások leszármazottai ismernek, énekelnek. A palóc népdalkincsben a balladák színes változataival is találkozhatunk.
PALÓC TRADÍCIÓK A palóc falvakban sokáig keveredett egymással az egyházak tanítása a nép szokásrendszerében testet öltött hiedelemvilággal. Így hozhatók összefüggésbe a naptári év egy-egy napjához kötődő ünnepnapok a népi tradíciókkal. A karácsonyváró ünnepkör egyik legnevezetesebb dátuma december 13-a, Luca napja, ekkor készítették a lucaszéket, hogy a karácsonyi misén azon ülve, a fehérnépet végigmérve meglássák a boszorkányokat. A lányok a szerelmi jóslások miatt várták ennyire ezt a jeles időpontot: ekkor ugyanis ólmot öntöttek, vagy kifőtt gombócba rejtett, papírgalacsinokra rárótt sorokból tudták meg, ki lesz a párjuk. A betlehemes legények karácsony előtt házról házra járva, egy kis harapnivaló ellenében mutatták be karácsonyi játékaikat.
4
A karácsonyi abrosz morzsáit a földe- hogy a falut elkerüljék az ártó szellemek, ken szórták szét, a karácsonyfára pedig s távol tartsák maguktól a betegségeket. gyümölcsöket aggattak, hogy bőséges legyen a termés. A húsvéthétfői locsolkodás, öntözködés (vízzel, kölnivel, parfümmel) szokása a A palócok fontosnak tartották, hogy városokban is elterjedt és ma is élő haújévkor az első látogató férfi legyen. gyomány. Ilyenkor nem ettek szárnyast sem, mert az elkaparja a szerencsét. Ugyanakkor A legények május elsején, május első vaszívesen fogyasztottak lencsét, hogy sárnapján és pünkösd vasárnapján a lápénzben ne szenvedjenek hiányt a kö- nyoknak májfát állítottak, amelyhez az vetkező esztendőben. utóbbi években a szépen megkomponált virágkosár is társul. Néhány évtizeddel ezelőtt még minden palóc ház első szobájának a falán meg- Bár úrnapja kifejezetten egyházi ünnep, található volt a február 2-án felszentelt palóc honban jellemző volt, hogy az üngyertyapár. Elterjedt nézet volt, hogy nepi sátorfüvet a betegségek ellen haszamennyiben gyertyaszentelőkor az ol- nálták fel, a veteményes ágyba pedig a tárnál a papra rásüt a nap, még 40 napig jobb termés érdekében zöld gallyat szúrhideg lesz. De ismerték és alkalmazták a tak. medve árnyékával kapcsolatos jóslást is. A nyári és az őszi ünnepkör jóval szegéA farsang a lakodalmak, disznótorok és nyesebb a télinél és a tavaszinál. Ekkor jóa fiatalság szórakozásának ideje volt. szerivel csak a Szent Iván-napi (július 24-i) Mátraalmáson még 1968-ban is maska- tűzgyújtás és tűzugrás hagyományát, nérába öltözött asszonyok járták be a falut, hány ősi pásztorünnepi és a mindenszens este férfiak nélkül „macskabált” tartot- tekkel összefüggő szokást jegyeztek fel. tak. Salgótarjánban az úgynevezett „ördöglagzi” szintén a fehérnép mulatsága volt. Farsang idején mindig felkerült az asztalra a pampuska (fánk), a herőce és a mákos ferentő (guba). A tavaszi ünnepkört indító virágvasárnap a barkaszentelésről volt nevezetes. Varsányban például azt tartották, hogy a háznál annyi liba lesz, ahány szem van a barkán. Virágnaphoz kötődött a kiszehordás, a villőzés: egy felöltöztetett szalmabábut kivittek a szomszéd község határára, vagy bedobtak a patakba, 5
Rendkívül gazdag a tárháza az élet jeles eseményeivel (születés, lakodalom, temetkezés) összefüggő tradícióknak is. Különösen a párválasztás, az eljegyzés és az esküvői szertartás (lakodalmi menet, polgári és egyházi szertartás, a menyasszony kikérése, búcsúztatása és fogadása, a vacsora mint a lakodalom fő étkezése, az ételhordás a herész, a menyasszony násznépének látogatása a vőlegényes háznál, az örömkalács, a díszes tyúk és a
kakas, a menyasszonytánc, a hajnali tűzugratás, az osztogatás, a bezárás rítusa, az utómulatságok) hosszú ceremóniája mutat sok sajátos vonást, kisebb-nagyobb eltérést más vidékek, népcsoportok rítusaitól. Ezek egy része visszafogottabb, leegyszerűsített formában napjainkban is fellelhető, s még inkább megjelenik a hagyományőrző együttesek lakodalmas játékaiban, bemutatóiban.
VALLÁSKULTÚRA A palóc területen a XVII. és részben a XVIII. században sajátos vallási gyakorlat alakult ki, az ún. „licenciátus vallásosság”: A Palócföld vált az egyik legközpontibb területévé a „szentemberek” és- asszonyok működésének. A török hódoltsági területen a papi jelenlét hiányában még inkább kibontakozhatott az egyházi közvetítés nélküli közvetlen vallásos gyakorlat. A palóc falvakban máig élő, eleven vallásosságot találunk. A Palócföld zömmel katolikus palóc-barkó lakossága az északi népterületen központi helyet foglal el, keleten, észak-keleten a borsod-gömöri református népcsoporttal határos. A vallási felekezethez tartozás ezen a vidéken általában egybeesett a nemzetiséggel: a magyarok zöme katolikus, illetve kisebb részt kálvinista, Gömörben akadnak evangélikusok is. A szlovákok többsége katolikus, kisebb részük evangélikus, Zemplénben kálvinista szórványai is vannak. A németek is katolikusok vagy kis részben evangélikusok. Igen fontos tényezőként jelentkezett a gyöngyösi, füleki, szécsényi és még az egri középkori ferencesség hatása is. A templomra nem csupán építészeti alkotásként tekintettek, nem kizárólag a liturgia helyszínéül szolgált, de a templom magának az istenségnek, védőszenteknek a lakhelye volt. A templomi eszközöknek gyógyító hatást tulajdonítottak. A népi vallásosság a település lakó és gazdasági épületeire is kiterjedt. Elkészültekkor a pap, a gazda vagy a gazdasszony megszentelte. 6
GAZDÁLKODÁS A palóc család gazdálkodása, állattartása sajátos, érdekes rendszerben zajlott, annak mind időrendjét, mind pedig művelési, tartási szerkezetét tekintve.
A sertéstenyésztés mellett az állattartás másik jelentős ága a juhtenyésztés volt. Azokon a területeken, ahol később megszűnt a juhtartás szarvasmarhát legeltettek. Általában külön legelőre jártak a A Cserhát, a Karancs, a Mátra és a Bükk lovak, külön legelőre a szarvasmarhák. közötti területeken az állattartás és a földművelés volt a megélhetés alapja. A legsajátosabb munkafolyamat a kenMindkét foglalkozási ágra rányomta bé- derfeldolgozás volt. A falu határában lyegét az erdő. Egyes községek lakossága szinte mindenütt kijelölt hely volt a kenfőleg erdei munkákkal, fakitermeléssel, derföld, ahol elsősorban az asszonyok erdei gyümölcsök, növények gyűjtögeté- foglalatoskodtak. A viseletek jelentős sével, állattartással, erdei legeltetéssel és részét, valamint az ágyneműt, a terítőt, gyümölcstermesztéssel foglalkozott. a törölközőt, a tarisznyát és a hamvast Számos családnak nyújtott megélhetést is kenderből varrták. Ezt részben gaza fafaragás. Elsősorban az állattartás- dasági okok miatt tartották szükséghoz, a pásztorkodáshoz kapcsolódott a szerűnek - nem volt ugyanis pénzük népi fafaragó művészet. A pásztorok, drága holmik vásárlására -, de a díszíjuhászok, kanászok az állatok őrzése tő szándék gyakorlása, az önkifejezés közben saját használati tárgyaikat ké- egyik lehetséges, motiváló eszközének szítették, díszítették. Botok, ostornye- is ez tartották. A kendert gyökerestől lek, balták, ivócsanakok kerültek ki az szedték ki a földből, „kinyőtték”, áztatügyes kezek alól. ták, szárították, tilolták. A puhítás után a gerebenezés következett, s ősszel fonni Erdei foglalkozás volt régebben a hamu- lehetett a „szöszt”, hogy télen már szőni és salétromfőzés, a mészégetés. Régeb- is lehessen a vásznat. ben a méhészet is szoros összefüggésben volt az erdővel. Csakúgy, mint más A fonáshoz szerveződtek az úgynevevidékeken, a parasztság Palócföldön is zett fonóházak, amelyek még a XX. száazt tartotta, hogy a vadászathoz és a ha- zad harmincas, negyvenes éveiben is lászathoz mindenkinek joga van. több településen jelen voltak. A hosszú téli estéken a fonóban zajlott a fiatalA palóc tájak régi állattartását a mak- ság szórakozása. Lehetett itt énekelni, koltatás jellemezte. Az erdei disznótar- táncolni, hiszen a fonóban a legények is tás hanyatlása elsősorban az erdőterü- megjelentek. let csökkenésével, majd a legeltetési jog szabályozásával, értékesítési nehézségekkel és egyes sertésbetegségekkel magyarázható. 7
Palóc házak HAGYOMÁNYOS PALÓC ÉPÍTKEZÉS Vizslás településformája alapján a palóc régióban legelterjedtebbnek számító utcás-soros, szerkezetében szalagtelkes falvak közé tartozott. Az útra merőlegesen elhelyezkedő, keskeny szalagtelkeken a házak hosszanti irányban helyezkedtek el. Általánosnak a háromosztatú lakóház tekintendő. Többnyire a lakóházzal egy fedél alá, annak végébe építették az istállót. Az istálló közelében volt a kút, korábban gémes, majd kerekes, fedett formájú.
A köztudatban jellegzetes palóc házként számon tartott lakóépületek ámbitos házak. Az ámbit vagyis tornác az udvari homlokzat mentén futott végig. A legrégebbi emlékek szerint az ámbit oszlopai fából készültek. A sárgafölddel mázolt ereszaljáról volt a bejárat a házba: középen a pitvar, ebből egyik oldalon a szoba, másik oldalon a kamra nyílott. A ház – ez régen a szoba neve volt – mintegy negyedét foglalta el a szögletes formájú, belülfűtős kemence. 8
A házban a legrégebbi emlékek szerint nem sok mai értelemben vett bútor volt. A falak mentén lócák futottak végig. A forrásokban pad, padlóca, ülnyi való lóca néven fordul elő ez a bútordarab. Mivel az épületben csak ez a helyiség volt fűthető, télen itt zajlott a család élete. A kemence és a szája előtti tűzpad égész évben az asszonyok munkaterülete volt. A széles tűzpadon főzték meg az ételt, a kemencében a kenyeret, a húst és a kalácsot sütötték. A pitvar tárolóhelyiség volt. Szerszámokat, különböző eszközöket tartottak itt, amik jók, ha kéznél voltak. Aminek nem jutott hely a pitvarban, az a komrába került. Szokványos tároló szerepe mellett palóc sajátosság szerint itt volt az asszonyok közös hálóhelye.
ott, ahol a kamra vette át a lakószoba szerepét és így az elsőház a család társadalmi, vagyoni állását kifejező, tisztaszobává válhatott. E helyiség legszembetűnőbb darabja a magasra vetett ágy volt, de itt kaptak helyet a fiókos szekrények is. Ide vezeték a vendégeket. A szobát ezután csak jeles ünnepi alkalmakkor használták, elsődleges szerepe a család presztízsének kifejezése lett. A palóc lakóház tisztaszobáját festett bútorok, saját készítésű hímzett és szőtt ágynemű, valamint színes tányérok, tükrös szentképek és olajnyomatok díszítik.
Az egykori kamra vagy „komra” második szobává alakult át, ahol a sarokasztalon és a sarokpadokon túlmenően két-három ágyat is elhelyeztek. Ez a A ház használata a tüzelőberendezés helység volt a palócok legfőbb tartózkováltozásával összefüggésben fokozato- dási, étkezési és fekvőhelye. san átalakult az idők folyamán. Nagy előrelépést jelentett, amikor a kemence A mai ember számára meglepő, hogyan szája kikerült a szobából a pitvarba. Az tudott ennyi ember egy fedél alatt élni, így füstmentessé vált ház díszítésére hiszen a palócok akkoriban több generáegyre több gondot fordítottak különösen ciós nagycsaládokban éltek. 9
Palóc ételek Egy táj táplálkozási képének alakulásánál számos tényező játszik szerepet: természeti feltételek, táji adottságok, állat- és növényvilág, termelés technikai foka, gazdálkodás módja.
laska. Főtt krumplival összegyúrt lisztből készült a krumpli lángos.
A kemencében vagy sütőben sütött kelesztett tésztákat különböző töltelékkel lepényformára, vagy összetekerve kéA leves központi szerepet játszott a pa- szítették. Legjellegzetesebb a krumplis lócok étkezésében. Leggyakrabban ha- túrós lepény vagy túrós lepény. barással sűrítették, amelyhez tejet vagy savót, ritkábban tejfölt használtak. Ma Palóc jellegzetességnek tartják a mortalán a legismertebb a palóc gulyás. A ványkalácsot, amely több ágból font palóc gulyásnak magához a palócokhoz töltelék nélküli kalács. Lakodalmak alnem sok köze van, sokkal inkább Mik- kalmával feldíszítették, így lett belőle száth Kálmán nevéhez fűződik. A híres örömkalács, vagy más néven menyGundel étterem tulajdonosa, Gundel Já- asszonykalács. Szintén lakodalomra nos 1892-ben készítette el ezt az ételt a készült a ferentő, csigaformára összejó ételeket közismerten kedvelő „Nagy tekert kalács, amit sütés után forró cukPalóc”, azaz Mikszáth Kálmán számá- ros vízzel megöntöttek és mézzel, mákra. Az eredetileg birkából vagy bárány- kal meghintve fogyasztottak. ból készült étel a keresztségben kapta a Palóc gulyás elnevezést. Ízvilágában Nagypénteken vagy karácsony böjtjén valóban hasonlít a palócok által kedvelt készítették a kis rudacskákba sodorva, savanyú krumpli- vagy bableveshez, de kenyér vagy kalácstésztából készült annál sokkal ízletesebb, viszont minden megöntött, mákkal ízesített gubát. benne van, amit a palóc föld megterem, Rétest vasárnapra vagy kisebb ünnepekezért akár valódi palóc étel is lehetne. re sütöttek. Farsangkor zsírban sütött tészta a herőce és a pampuska (fánk) A krumpli ezen a vidéken hamarabb került a családok asztalaira. megjelent a táplálkozásban, mint az or- Jellegzetes ostyaszerű süteménye volt szág más tájain. Krumpliból készült ha- ennek a vidéknek a molnárkalács, amely gyományos ételek a ganca és a krumpli malomkalács néven is ismert.
10
HERŐCE Hozzávalók a tésztához: 40 dkg liszt, 2 db tojás, 1 l olaj, 1 mokkáskanálnyi só A tészta tetejére: 30 dkg cukor, pici fahéj A tésztához valókat összegyúrjuk, pihentetjük. Vékonyra kinyújtjuk, derelyevágóval kockákra vágjuk. Nem túl forró olajban kisütjük. A forró herőcét fahéjas porcukorral megszórjuk. KRUMPLI LASKA Hozzávalók: 1 kg főtt krumpli, 60 dkg liszt, só A krumplit megfőzzük, krumplinyomón átnyomjuk, majd gyúrótáblára hagyjuk hűlni. Összegyúrjuk a liszttel és a sóval, rudat formálunk belőle. A rúdból darabokat vágunk le, melyeket mindkét oldalát megsütjük, és olvaszkb. 15 cm sugarú vékony körré nyúj- tott zsírral megkenjük. Lekvárral vagy tunk. A masina tetején, vagy gázlapon túróval, tejföllel ízesíthetjük. TÓCSNI Hozzávalók: 1 kg krumpli, 3-4 gerezd fokhagyma, vagy fokhagymakrém, 4-5 evőkanál liszt, 1 db tojás, olaj, bors, só, ételízesítő A krumplit lereszeljük, a fokhagymát fokhagyma présen beletörjük, hogy ne legyen darabos. Hozzá tesszük a lisztet, tojást és ízlés szerint borssal, sóval és pici ételízesítővel ízesítjük, majd jól ös�- kanállal adagoljuk, egy picit ellapítjuk, szekeverjük. A felhevített olajba nagyobb formázzuk, és jól átsütjük. 11
PALÓC GULYÁS Hozzávalók: 30 dkg zöldbab, 30 dkg krumpli, 15 dkg füstölt kolbász, 25 dkg disznóhús, 25 dkg marhahús, 2 dl tejföl, 2 dl tej, 2 db erőleveskocka, 1 gerezd fokhagyma, 1 csipet kakukkfű, só, bors, köménymag, majoranna, pirospaprika A kétféle húsból pörköltet készítünk a fűszerekkel: só, bors, majoranna, pirospaprika, köménymag, kakukkfű. A forró vízbe beletesszük a leveskockát, utána a zöldbabot, majd belevágjuk a kolbászt. Amikor a bab már félig megfőtt, hozzátesszük a krumplit. Amikor a pörkölt kész, hozzáöntjük az elkészült leveshez. Rántást készítünk, amibe fokhagymát, pirospaprikát teszünk, felengedjük tejjel, majd ráöntjük a tejfölt és jól összeforraljuk. KRUMPLI LÁNGOS Hozzávalók: A tésztához: 50 dkg liszt, 1/2 dl olaj, 1 db tojás, 2 dl tej, 2 dl víz, 2 dkg élesztő, 1 csipet só Az élesztőt a langyos tejben és vízben felfuttatjuk, bedagasztjuk, és kelesztjük. Ha megkelt, két részre osztjuk. Egyiket a kizsírozott tepsi aljára tesszük, a másikat a töltelék tetejére. A töltelékhez: 70 dkg hámozott krumpli, 10 dkg zsír, só, bors A hámozott krumplit megfőzzük és áttörjük. A zsíron egy nagy fő hagymát megpárolunk, rátesszük a krumplit, és ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Langyosra hűtjük, és a tészta közepébe kenjük. A tészta tetejét egy kicsit villával megszurkáljuk. Ha megsült, a tetejét zsírral megkenjük, és lehet fogyasztani. Melegen nagyon finom. 12
GANCA Hozzávalók: 1 kg krumpli, kb. 1/2 kg liszt, só, zsír A krumplit megfőzzük, mikor kész beletörjük a vízbe, amibe főztük és hozzákeverjük a lisztet. Amikor összeáll kiszaggatjuk és forró zsíron megpirítjuk. Tetszés szerint pirított hagymával, tejföllel, túróval tálaljuk. PAMPUSKA Hozzávalók: 50 dkg liszt, 3 db tojás, pici só 2 ek. porcukor, 3 dkg cukros tejben felfuttatott élesztő, 8 dkg olvasztott vaj (vagy margarin), 2 ek. rum, 1/4 liter tej, vaníliás cukor, olaj a sütéshez A cukros langyos tejben felfuttatott élesztőt fakanállal összedolgozzuk a tojássárgákkal, hozzáadjuk a lisztet, apránként az olvasztott vajat, a cukrot, a rumot, a tejet és a sót. Nagyon alaposan kidolgozzuk, míg a massza el nem válik a fakanálról és hólyagosodni nem kezd. Ezután letakarva hagyjuk megkenni, utána gyúródeszkán hüvelykujj vastagságúra kinyújtjuk, lisztbe mártott fánkszaggatóval kiszaggatjuk. Letakarva ismét kelni hagyjuk, míg duplájára
dagad. Közepét ujjunkkal kissé benyomkodjuk, és forró olajba kisütjük. Először fedő alatt süssük, utána fordítás után fedő nélkül, kiszedjük szűrőkanállal és vaníliás porcukorral megszórjuk. Ebből az adagból kb. 25 darab fánk lesz. A jó fánk sikerének a titka, hogy a helyiséget, az összes hozzávalót, alapanyagot és eszközt egyaránt melegen tartsuk. Különösen fontos, hogy a tészta meg ne fázzon. Barackízzel vagy szilvalekvárral fogyasszuk.
13
Palóc népviselet A palócság kulturális ismertetőjegye a aranycsipke, üstcsipke, azaz ezüstcsipkés volt, lehetett még koszorús, rózsás, népviselete. brosstős, kukorgós, sárgatarajú stb. A fiA palóc viselet legszembetűnőbb sajá- atalasszony ünneplő fejviseletének elkétossága a nők változatos fejviseletében szítése időigényes, bonyolult feladat volt. mutatkozik meg. A sokféleségével or- A fonott konty hasonlóan készült, mint szágos szinten is kitűnő palóc főkötők általában a palócságnál, mindössze maközött a vizslásiaké a pártaszerű formát gasabbra rögzítették a fejtetőn. A közéköveti. Két nagy csoportjuk: az ünne- pen kettéválasztott, fülnél hátravezetett peken templomba illő nagyféketők, és a előhaj befont végeit a tarkón keresztezkevésbé ünnepélyes alkalmakra, úgy- ve a konty alá fogták, melyet a kontyvas mond jövő-menő viselethez hordott kis- tartott. A kontyra egyszerű alsófőkötő féketők. Ezen belül az egyes darabokat a került, rá pedig egy gyolcskendő, amely pártarész díszítése alapján adott névvel a rakatott tartotta. Ezután következhekülönböztették meg. Legrangosabb az tett az abroncs és a bokor.
14
NÉZZÜK, HOGY IS NÉZ KI EZ A VISELET! Alulra hosszú szárú bugyogót, vasalt ingvállat és sejtes ingvállat vesznek. Ezután következik a pendely és a vasalt alsószoknyák. Egy menyecske általában 4-5 alsószoknyát vesz fel. A következő lépés az alsókendő, a nyakbavaló kendő és a cifrakihagyó. Ezt követi a színes lajbitos szoknya, a „gázsmérszoknya” majd a piros-kék-fekete-fehér vállkendő. Felülre bőgangát kötnek. A lányok bársonyt tesznek a fejükre. Miután elkészültek az öltözéssel büszkén mentek ki az utcára. Ma már csak az idősebbek hordják ez a ruházatot, de ünnepeken, jeles események alkalmával fiatalok és öregek egyaránt szívesen öltöznek népviseletbe, hogy gyönyörködtessék az ide látogatókat ezzel a szinte páratlan viselettel. BOCSI ÉVA Bocsi Éva Kézműves Remek-díjas Népviseleti babakészítő népi iparművész vagyok. A babaöltöztetést is éppen úgy, mint minden más kézimunkázást (hímzést, szabás-varrást, horgolást) az édesanyámtól és a nagyanyámtól tanultam. Négyéves koromban már tűt és cérnát adtak a kezembe. A kézimunkázás végigkísérte az életemet, mindig a kedvenc időtöltésem volt. A babáimat a legszínesebb palóc népviseletbe, a kazári-vizslási népviseletbe öltöztetem. A babák fejét és testét is saját kezűleg készítem, a ruháik eredeti régi ruhák darabjaiból készülnek. 1860-1960 közötti időszak népviseleti változását és az elődeink hagyományait örökítem meg. Kiállításokra, bemutatókra járok. Eddig itthon több mint hetven helyen és alkalommal, külföldön négy ország, hét városában mutathattam be a csodás viseletünket. 2008-tól vagyok népi iparművész és azóta vagyok tagja a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesületének. A Mesterségek Ünnepén 2011-ben megkaptam az Év Hagyományőrzője díjat.
Kétszer neveztem a Magyar Kézműves Remek díjra és mind a kétszer el is nyertem. A Győri Nemzetközi Babaversenyen négyszer első és egyszer harmadik díjas voltam. Kilencszer neveztem az AMKA által kiírt pályázatra és minden alkalommal díjazott lettem. Legutóbb 2013. decemberében a Betlehemi-jászol pályázaton a minisztérium kiemelt díját kaptam. A babáim a Salgótarján, Nagymező út 44. családi házunkban lévő bemutatóteremben megtekinthetők. 15
Babák MENYASSZONY ÉS VŐLEGÉNY A menyasszonynak a szoknyája, az ingválla, a keceléje sejtes (hímzett tüll) anyagból készült. A kendője gyárilag hímzett fekete lángszín selyem. Ezt a kendőt később is viselték, böjtben, adventkor, amikor félgyászban illett járni. Öregkorukban ez volt az ünnepi vállkendőjük. A menyasszonyi koszorúhoz hátul hozzátűzték a csipkeféketők és az aranycsipke fékető nyújtóját. A vőlegény ruhája gyapjúszövet vagy posztó volt, lapos, fehér halcsontgombokkal díszítve. Házivászonból készült hímzett ing volt még rajta.
KÖZÉPKORÚ ASSZONY NAGYÜNNEPI VISELETE A legnagyobb egyházi ünnepek, pl. a Húsvét vasárnap öltözete volt. Selyem ingváll, lángszínselyem szoknya, fekete kecele, fehér gázsmér kendő alkotta az öltözetet. A fején a keményített alsókendőn, kikötött gázsmér kendő van, erre még egy sejtes anyagból készült kendőt is kötött, mert a nagymisére megy.
16
ESKÜVŐ UTÁNI ELSŐ VASÁRNAPON Az esküvő utáni első vasárnapon a fiatalasszony még az előző héten viselt menyasszonyi ruhájában megy a templomba, de a fején már a fiatalasszonyok legdíszesebb féketőjét, az aranycsipke féketőt viseli. Ilyen összeállítású öltözetet éppen úgy, mint a menyasszonyi ruhát is csak egyetlen alkalommal visel az élete során.
FIATALASSZONY KUKORGÓS FÉKETŐBEN A csipkebodrok között hullámokban levarrt aranyszínű díszek voltak a kukorgók. Vasárnap délután vagy rokonlátogatás idején viselték. A felsőszoknya alja elől a derékhoz van felszúrva. Amit olyankor csináltak, ha úgy itélték meg, hogy az alatta lévő barhert alsószoknya, olyan szép mintás, hogy érdemes ezt is megmutatni. Másfélszél házivászon ganga, szuka ingvál és gázsmér magyar lajbit van még rajta. TÍZ ÉV KÖRÜLI KISLÁNY AZ ISKOLÁBA MEGY Piros flokon kerekszoknya, szukaingváll, vizitke (bélelt kabátféle) és egy szél házivászonból készült ganga van rajta. A könyveit és a krétát a tarisznyában viszi. A hóna alatt van a füzetként használt palatábla és a szivacs.
17
FIATALASSZONY FÉLGYÁSZ VISELETE Zöld és piros mintás fekete kartonszoknya, tarka pántlikával díszített, fekete, klott kecele és fekete, bársony vizitke, aranyszínű díszítéssel, alkotják az öltözetet. A fején Kossuth-gyásznak nevezett fékető van. Ezt a féketőt 1894-ben viselték először a kazári és vizslási as�szonyok, akik egy évig jártak félgyászban Kossuth Lajos halála után. Ezt a fajta féketőt 1920 után már nem használták.
ELSŐÁLDOZÓ KISLÁNY Fehér batízból varrt kerekszoknya, batíz ingváll és sejtes vállkendő van rajta. A derekán míder (tarkapántlikából készült övszerű dísz), a fején koszorú van. Valamelyik rokonuknak a menyasszonyi koszorúját tették a fejükre.
FIATALASSZONY SÁRGATARAJÚ FÉKÖTŐBEN Tizenkilencedik század végi félgyász vagy kisünnepi viselet. Festő felsőszoknya, díszítetlen festő kecele, könyék alatt végződő házivászon ingváll és „gyerehaza”kendő van rajta. A fején sárgatarajúnak nevezett fékető. A nevét a sárga színű szalagokról kapta, amiből készült. A palócok a fekete mellett a sárga színnel is gyászoltak ezért viselték félgyász idején is. 1920-ig volt divatban.
18
FIATALASSZONY 2 ÉV KÖRÜLI KISLÁNNYAL A KARJÁN Az asszony egyszerűbb selyemszoknyát, sifon ingvállat, gázsmér nyakbavaló kendőt és másfél szeles gangát visel. A fején szatyingos fékető van. A szatyingnak a ruhák megkötésére használt szövött szalagot nevezték. Hétköznapi használatra varrtak belőle féketőt. A két éves forma kislány kerekszoknyát visel. Kerekszonyának nevezték a bő aljú, derékrésszel, ujjal rendelkező felsőszoknyát, aminek hátul volt a nyílása. Az elejét, a nyakrészt díszítették. Alsószoknyát már a járni tudó kislányok is viseltek. A fején még a babaféketőnek nevezett fejdísz van, amit általában három éves korukig adtak rájuk. A babafékető lehetett horgolt, slingelt vagy csipke. Bodorral, gyöngyökkel díszítve.
FIATALASSZONY KOSZORÚS FÉKETŐBEN, NAGYÜNNEPI VISELET Selyem felsőszoknya, csipkeingváll, fekete kecele az öltözete. Nagyünnepeken mindig kecelét illett viselni a lányoknak, asszonyoknak. A selyem vállkendőjét „matyóvarott” kendőnek nevezték, mert a matyók hímezték és ők árulták, Kazáron, Vizsláson. A fején a menyasszonyi koszorúból átalakított koszorús fékető van. Csak Kazáron és Vizsláson volt jellemző, hogy a módosabb családokban, ahol nem volt arra szükség, hogy a menyasszonyi koszorút eltegyék a következő lánynak, átalakították koszorús féketővé. A legnagyobb ünnepeken viselték. zivászonból készült hímzett ing volt még rajta.
19
Vizslás Vizslás község Nógrád megyében, a Salgótarjáni kistérségben található. Lakói a palóc népcsoporthoz tartoznak. A falu a Medves-vidék és a Zagyva-völgy földrajzi kistájak határán fekszik, szelíd dombok között, a Vizslás-patak völgyében. A faluban gazdag hagyománya van a palóc népviselet készítésének és viselésének. A község közelében fekvő Borsos-domb tetején bronzkori temetkezési helyet tártak fel. Az első írásos említés 1456ból származik: ebben az esztendőben nyerte adományul Daróczi Mihály. Ekkor még nem volt itt falu, az oklevelek pusztaként említették a környéket. A későbbi község a török hódoltság idején elpusztult, és csak az 1700-as évek ele-
jén települt újra. (A középkori falu a mai Krakkópuszta helyén volt.) A község római katolikus temploma 1680 körül épült. A község római katolikus temploma 1680 körül épült. Vizsláshoz tartozik a 21-es számú főút mellett fekvő Újlakpuszta is. A középkorban önálló falu volt,
20
az adóösszeírások 1553-ban említették. Természetvédelmi terület a községhez tartozó Kökényes-völgy, ahol hatalmas tölgyfa áll: ez a környékbeli hagyományos állattartás jellemző helyszínének, a legelőerdőnek az utolsó maradványa. A 21-es főútról - Vizslás - Újlak északi végén az elkerülő úton - ötven méter után érjük el a völgy bejáratát. Innen rövid sétával jutunk a völgy legjelentősebb természeti értékéhez, az 5 m törzskerületű, mintegy 20 m magasságú és 30 m korona átmérőjű kocsányos tölgyfához. Régebben a környező legelőkön több ilyen fa díszlett, sajnos nagy részüknek már csak az emlékét őrizzük. A fa melletti vízmosásban több fafaj ígéretes példányai pótlásukat szolgálják majd. Érdemes sétát tenni az árok mellett, nyugati irányban Krakkópuszta felé. A völgyfőben még meglévő fás legelőn szintén idős fákat láthatunk. Kora tavaszi kiránduláskor a völgyfő domboldalán az idős fák között - a férfiszépség nevét viselő - tavaszi hérics sárga virágszőnyegében
gyönyörködhetünk. Az egy hektáros védett terület az idős tölgyfa és a hozzá csatlakozó erdőrész védelmét erősíti. A XX. század első felében Vizsláson és Újlakon is nyitottak kőszénbányát, de már mindkettőt rég bezárták. A községben tájház, óvoda, általános iskola, művelődési ház és könyvtár is működik.
VIZSLÁSI „SZEPLŐTELEN FOGANTATÁS” RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM A falu feletti magas dombon, szabadon álló római katolikus templom műemlék jellegű védettség alatt áll. A gótikus eredetű, román stílusú templomot a Gosztonyi család építette középkori alapokra 1680-ban. A toronyaljban faragott, barokk kettőscímer, és építési felirat évszámmal: 1814 található. Berendezése jellemzően 20. század eleji. 1731-ben átépítették, 1745-ben helyreállították. Tornyát és orgonakarzatát 1814-ben építették. A mai épület kisméretű, keletelt, egyhajós. A templomtesthez képest magas, karcsú tornya van, melyet a homlokzat elé építettek. Innen nyílik a főbejárat és oldalt a karzat falépcsős ajtaja is. A toronynak csak a legfelső szintjén vannak ablakai. Szentélye a hajótól keskenyebb, a nyolcszög három oldalával záródik, a sarkain négy alacsony, erős támpillér látható. A sekrestye a déli oldalhoz kapcsolódik. A toronycsarnok
falában két kapcsolt nemesi címerrel és 1814-es évszámmal ellátott kőtábla van elhelyezve. A belső tér síkmennyezetes, a padlóburkolat négyzetes padlótéglából van. Karzata fából készült. Búcsú: december 8. 21
22
23
Palóc porta
24
