Vízenjárás. Báthory László Cserkészcsapat ('93 )

'Amikor már evezlek, látlak, hogy Jézus a vízen járva közeledik feléjük. Megijedlek, de ő bátorította őket: Én vagyok, ne féljelek!"

Vízenjárás Báthory László Cserkészcsapat ('93 )

ELŐSZÓ Kedves cserkésztestvéreim! Igen nagy örömöt jelent számomra, hogy benneteket is érdekel a víz, a vízi túrázás, az evezés. De ha valóban vízre akartok szállni, akkor a kedv még magában nem elég. A víz, a természet egyik legszebb alkotója. Megszámlál­ hatatlan és kellemesebbnél kellemesebb élmény fűződhet hozzá. De sajnos amennyire kedves annyira kegyetlen is tud lenni. Ezért van az, hogy nem mehet el akárki egy vízi túrára, vagy egy vízitáborba. Rengeteg veszélyt rejthet maga mögött, annak ellenére, hogy mennyire szép. Semmi estre se gondoljátok azt, hogy ijesztgetni akarnálak benneteket, csupán csak arra szeretném felhívni a figyelmeteket, hogy a vízi élet bizonyos felkészülést igényel. De nehogy elkeseredjetek! Minden előbbi ellenére akárki résztvehet a vízi életben, feltéve ha bizonyos feltételeknek megfelel. Ezen feltételek sorozata nem önkényesen létre jött szabályzat, hanem inkább védekezési rendszer az egészséges életért. Nem áll szándékomban filozófia eszmefuttatást írni, hanem csak azt szeretném, hogy tudjátok, hogy e könyvecske amely az elhangzott előadásokat tartalmazza, nem azért íródott mert valaki unalmas óráiban már nem tudott mit kezdeni magával, hanem azért mert erre a tudásra mindenkinek szüksége van, ha vízre akar szállni. Ezért nagyon kérlek benneteket, hogy ne csak lapozgassátok, hanem alaposan tanulmányozzátok a tartalmát. Márcsak azért is, mert mint a kiíráson láthattátok számot kell majd adnotok tudásotokról. A félreértések elkerülése végett szertném megemlíteni, hogyha valaki esetleg némi hasonlóságot talál a Vízenjárás tavalyi és idei kiadásában, akkor az nem véletlen észrevétel, hanem nagyon is jogos, hiszen csak kisebb változtatások történtek. Mondhatni úgy is ez a második kiadás. Bevezetésnek azt hiszem ez elég is lesz. Remélem elég kedvet kaptatok ahhoz, hogy testi fáradságot nem figyelembe véve, jókedvűen és vidáman vágjatok neki a folyamkilómétereknek. Ha szorgalmasan lapátoltok, egyszer talán még ide is eljuttok, az óceánokon át!

Jó munkát! Detrich Dani

Tartalomjegyzék

I. Felszerelés II. Víz 1. Vízrajzi alapismeretek 2. Magyarország vízrajza III. Hajók története és fajtái 1. Az evezős hajók története 2. A hajók építése 3. A hajók építési rendszerei 4. Fahajók 5. A műanyag hajók 6. Kezelés és használat 7. Egy műanyag kenu és kajak felépítése 9. Elnevezések IV. A vizenjárás szabályai 1. Vízre szállás 2. Elindulás 3. Haladás a vizen A. Völgymenet (lefelé) B. Hegymenet (fölfelé) C. Előzés és kikerülés D. Átkelés E. Haladás hullámzásban 4. Kikötés 5. Teendők borulás esetén V. A Hajózási Szabályzat V I . Vízi térképek Miket tartalmaznak ezek a vízitérképek? A vízitérképek hajtása Mélységvonalak Térképjelek Sebesség meghatározás

VII. A vízbőlmentés Vízbőlmentés csónakkal Vízbőlmentés úszással 1. Szállítóúszás

10

12 12 12 12 12 12 13 13 13 14 14 14 15 19 19

Á szokásos felszerelésen kívül: - Egy váltás száraz ruha. - Vízhatlan csomagolás (jó ötlet a hordó, műanyag boltokban kapható) - Mosdó felszerelés (a csónakházban lehet tusolni) . - Kulacs: a folyók mellett általában nehéz ivóvízhez jutni. - A kulacshoz készíthettek egy nedvszívó anyagból tokot, ha ezt vízbe mártjátok és a napra teszitek, hidegen tartja az innivalót. - Fehér sapka annak, aki érzékeny a napra, a nap nem csak felülről süt, hanem a vízről is visszaverődik. - Fehér hosszúujjú ing, leégés ellen nagyon jő. - Leégés elleni kenőcs. - Szivacs, hogy könnyen lehessen a befröccsenő vizet kimerni. - Izolír vagy szivacs darab az alsó feletek alá, már akinek megfájdul a sok üléstől. - A hajóba pakolásnál célszerű figyelembe venni, hogy borulásnál ne ússzanak el a holmik.

21

21

d) Kézhúzás e) Fej- és hónaljfogás

22

f ) Nyakfogás dupla-nelsonnal 3. Szabadító fogások VIII. A víziélet egészségtana A levegő okozta hatások A napsugárzás hatása A fürdés Az evezés hatásai testünkre Fürdéssel kapcsolatos szabályok Fürdési szabályzat IX. Hogyan evezzünk és kormányozzunk? Kenuban X. Csomózási ismeretek XI. Bibliográfia

I. Felszerelés

20 20 21

a) Szállítóűszás mellúszással

b) Szállítóűszás hátúszással 2. Mentőfogások a) Hajfogás b) Bilincs vagy tengerészfogás (ez a legjobb) c) Áll fogás

1

2 3 3 6 9 9 10

21 21 21 22 22

22 24 24 24 24 25 25 26 27 27 29 31

2.

II. Víz 1. Vízrajzi alapismeretetek - Meder: a középvíz idején kitöltött árok rész. Alakja helyenként és időnként más. - Folyóvölgy: sokkal tágabb fogalom, a meder folymatosan formálódik, míg a völgy képződik. - Ártér: az elöntéssel veszélyeztetett terület. - Hullámtér: árvízvédelmi töltések közötti terület. - Zátony: - Gázló: olyan zátony, amit még ellep a víz. El kell kerülni, mert megfeneklik a hajó; ott kell evezni ahol finoman rezeg a víz, a teljesen sírna víztükör a gázló helye. - Sziget: olyan zátony, amelyik már kilátszik a vízből.

- vízállás: a mindenkori vízszintmagasság; meghatározza a csapadék mennyisége, a hegyek hóolvadása, a párolgás és az elszivárgás.

- Meanderezés: amikor

- Limány: valamilyen víz.

kanyargós

a

útvonalon

folyó halad.

akadály

mögött

visszakanyarodik

a

Igazából egy időbeli folyamat.

Sarkantyú: a sodorvonalat irányító partra merőleges gát. Sokszor van mögötte limány. Akkor veszélyes, ha majdnem ellepi a víz. - Morotva: kanyaráttörésekből visszamaradt holtmeder.

- Sodorvonal: a

legnagyobb

sebességű

pontokat

összekötő vonal (kanyarban a

nagyobb

hajózásban

ív) . ez

- Örvény: olyan nagyobb méretű limány, amely teljesen körbeforog. Magyarországon nincsenek veszélyes örvények, legrosszabb esetben keresztbe fordítják a ha­ jót, de ez az úszóra veszélyes lehet !

A

sokkal

fontosabb, mint a meder középvonal.

- Meder középvonal: az a távolságra van a partoktól.

3

vonal,

amelyik

egyenlő

4

- Bukógát: Vízfelszin alatti sarkantyú.

Jellemző folyószakaszok: - felső szakasz: általában gyors folyás. A munkavégző képessége nagyobb, mint az elvégzett munka => romboló tevékenység. - közép szakasz: lassabb folyás, hordalékát lerakja, tál alakú meder. A munkavégzés egyenlő a munkavégző képességgel, ugyanannyi hordalékot szállít, mint amennyit lerak. - alsó szakasz: igen lassú folyás, eliszaposodó meder. A munkavégző képesség kisebb, mint az elvégzendő munka => hordalék lerakás.

2. Magyarország vízrajza A következő vizekről illik tudni, hogy hol van: Balaton Berettyó Bodrog Csorba-tó Dráva Duna Ecsedi-láp Fehér-Körös Fehér-Tisza Fekete-Körös Fekete-Tisza Fertő-tó Garam Gyilkos-tó Hernád

Hortobágy Ipoly Kis-Küküllő Lajta Latorca Marcal Maros Medve-tő Morva Mura NagyKüküllő Nyitra Olt Rába Rábca

Repce Sajó Sebes-Körös Sió Szamos Száva Szt. Anna-tó Tarpatak-vízeses Tisza Túr Ung Vág Velencei-tó Zagyva Zala Zsitva

- Hullámzás: valójában függőleges mozgás, amit a szél eyy kicsit megváltoztat, ezért spirálisan mozognak a víz részecskék.

- A folyókon a vízfolyással egyirányú szél alig okoz hullámzást, a fordított irányú viszont annál inkább.

5

6

Ehhez a témakörhöz a mai napokban hozzá tartozik még egy igen fontos és méginkább égető probléma. Hazánkban volt egy hely, amit úgy neveztek: Az evezősök paradicsoma. A terület még meg van, de minden olyan élőlény amely az itteni vizekben, a szigetköz területén volt található kiszorult. A turisták, illetve vízitúrázók azért, mert a víz "kifogyott". Az élővilág hasonlóképpen, csak számukra nem a szórakozási, vagy sportolási eszköz tűnt el, hanem az életük alapvető szükségletét szolgáltató víz. Mi is lehet ennek az oka? Leginkább politikai, illetve gazdasági tervezetek áldozata lett a Szigetköz. Biztosan hallottatok már a Bős-Nagymarosí vízlépcső rendszerről. Az eredeti cél energiatermelés volt és ez még magában nem volt rossz elképzelés. Csak az a probléma, hogy a vízlépcső - mint nevében is benne van - jelentősen befolyásolja az adott folyó vízállását. Ez a feladata, de sajnos ez nagymértékű ökológiai károsodást okozhat (az ökológia, a környezet és a benne található élőlények egymásra hatása). Minden egyes folyónak meg van a saját vízigénye, amelyre teljes mértékben szüksége van, hogy fenn tudja tartani a hozzá tartozó élővilágot. Csehszlovákia, pontosabban szólva Szlovákia, aki támogatja a vízierőmű felépülését úgy gondolta, hogy a cél érdekében eltereli a Dunát, ami sajnos meg is történt. Jelenleg a Dunában körülbelül fele annyi víz folyik, mint ami a normális. Igazság szerint ez volt az a lépés amely a Szigetközt és élővilágát pusztulásra ítélte. A fő gond az, amiről már részben beszéltem, a terület nem kapja meg a megfelelő mennyiségű vizet. Ennek következtében a halak 90 h-a kipusztulóban van, beleértve azokat a fajokat is amelyek több száz kilométer távolságból jöttek ide, hogy megfelelő ívóhelyre találjanak. Ha a halak beszélni tudnának, biztos vagyok benne, hogy a Szigetköz világhírű lenne! A veszély nemcsak a vízi-állatvilágot érinti, hanem a szárazföldi növényeket és állatokat is. A vízhiány következtében a fák legnagyobb része a saját .kiszáradására vár, illetve a jelen körülmények nem engedik a facsemeték felnövését. Akik voltak közületek a tavalyi táborban azok láthatták, hogy milyen csodálatos is a Szigetköz. Néhány hónappal ezelőtt egyik cserkészvezetőtök a tábor helyén járt. Beszámolója alapján a víz teljesen eltűnt, illetve csak kis "pocsolyák" találhatóak. A Szigetköz sorsa meg van pecsételve. Idegen szóval azt, ami most ott történik, úgy mondják szukcesszió, amely itt visszafordíthatatlan átalakulást jelent. Azaz a vízből tó lesz, majd nádas, ez mocsárrá alakul, amely később lápot alkot. Ez pedig később egy összefüggő erdő lesz. Ez a Szigetköz sorsa. Vannak próbálkozások a vízszint emelésére, például az úgynezezett fenékküszöbök lerakása (ezek monumentális méretű betontömbök) amelyek ugyan emelnék a vízszintet, de a hajózást teljesen lehetetlenné tennék. Végül pedig amiről még nem beszéltem, de sikerült elérni, a Duna kanyarban a Nagymaros-i körgátrendszer, amely eddig kb. 1 milliárd forint kárt okozott, de szerencsére lebontásra ítélték. Lehet, hogy a Dunát visszaterelik, de a kipusztult fajokat sohasem tudják majd pótolni!

7 8

III. Hajók története és fajtái "Valóban háromszoros pánczél borította annak a szívét, aki elsőként szállt törékeny csónakjával a tengerre." Horatius 1. Az evezős hajók története Egy négyezer éves föníciai leírás híven érzékelteti, mi­ lyen körülmények között merészkedett ki az első ember a vízre: "A villám itt lángba borította, ott meg kettéborította a fákat. Páni félelemtől űzve ragadott meg Orszusz egy fatörzset, letördelte róla az ágakat és a fatörzsbe ka­ paszkodva elsőként merészkedett a habok fölé." Később az ember rájött, ha több ágat összeköt, már nem forgolódik a fatörzs alatta. Megszületett a tutaj, ezt az időt a tudósok Kr.e. 4 0000 évre becsülik. A tutaj nehézkes jármű volt, mégis szinte hihetetlen utakat voltak képesek megtenni vele. 7000 évvel ezelőtt indonéz szigetlakók Ausztráliába települtek, Polinézia lakói, a maorik merész Csendes-óciáni utakat tettek meg tutajokon. Később a mindennapi használathoz a nehézkes jármüvet átalakították. Kivájt, kiégetett fatörzset burkoltak felül bőrrel, hegyesre faragva elejét s végét. Az északi népek, ahol a fa kevés volt, a hajó vázát falécekből építették és bőrrel burkolták. Néha katamarán, vendéghajós csónakot is építettek. Egyiptomban a hajó váza nád, borítása bőr volt, sekély vízen csákjával hajtották. Ekkor már megkülönböztethető két hajótípus a kenu és a kajak - mégha nem is így hívták. A kenu széles, magas . oldalú, és egytollú lapáttal, egy oldalon hajtott hajó. A kajak keskenyebb és kéttollú lapáttal két oldalon eveznek benne. Magyarországon Hermann Ottó néprajzkutató a magyar Tisza menti halászat nyomait kutatva dohánylevél alakú orr és kéttollú lapátokat talált. A magyar "hajók" szó eredete valószínűleg a török "kajik" és az eszkimó "kajak" szavak gyökéből származik. A "kenu" szó eredete egy alaszkai mondában szerepel, hogy ők Kanuktól és Jethektói származnak. Ezek Ázsiából a Bering szoroson keltek át egykoron. Ezt a szót alakította az angol "canoe" szóra, ami a magyarba "kenu" szóként. A XVIII. század tájékáig a latin szandolin szó volt elter­ jedve, mindenfajta könnyű evezöshajót így neveztek. Rájöttek arra is, gyorsabb a haladás, ha háttal ülnek és rögzítik a lapátokat. Kr. előtt 480-tól már evezős versenyeket rendeztek Görögországban. 1715-ben a Temze felső folyásánál a nemesek körében nagy előkelőséget jelentett az evezőshajós közlekedés. Minél több evezős hajtotta, annál magasabb rangot mutatott. A királyét például 10 evezős hajtotta. Később az egyetemeken is elterjedt, megalapozva a nagy versenyek hagyományait. Magyarországon, Széchenyi 1826-ban Pozsonyban vásárolt evezőshajót és szállt először vízre nagy feltűnést keltve. Hamarosan sok követőre is talált.

9

A hajózás 1865 körül vált modern sporttá, mikor egy skót, John Macgragor egy 4m x 7 0cm es kajakkal járta ba Európát. 2. A hajók építése A hajókat két elhatárolható célra készítik: túrázás és versenyzés. (A munkahajókról most nem esik szó.) A versenyhajók építését szigorú szabályok határozzák meg. Könnyű szerkezetűek, finoman megmunkáltak, ezért érzékenyek is. A túrahajőkat a vízviszonyoknak megfelelő méretre és alakra építik. Szinte minden hajótípus készül vagy készült fából és műanyagból is. A műanyaghajók majdnem minden tulajdonsága kedvezőbb a fánál, sokkal tartósabb, kevesebb karbantartást igényel. 3. A hajók építési rendszerei;

4. Fahajók Race: a hajók egy oldala egy lemezből készül hajlítva, csak hosszirányban toldva, versenyhajók készülnek így. Corvell: ugyanaz mint az előbb, de keresztirányú toldások is vannak, amiket varratlécek borítanak. Palánkos: 3-5 cm széles léceket sűrűn egymás mellé helyeznek és esetleg beborítják valamilyen anyaggal. Klinker: a faléceket zsindelyzserűen szegecsezik egymáshoz. A f a h a j ó k a t k í v ü l - b e l ü l lakkozzák. Csak a p a l á n k o s é s k l i n k e r é p í t é s s e l fogunk t a l á l k o z n i .

10

5. A műanyag hajók; Műanyagból elősorban kajakot és kenut építenek. Ehhez egy sablonra üvegszálszövetet borítanak és műgyantával kenik be. Száradás után tartós szilárd, de rugalmas hajót kapunk amit még befestenek. 6. Kezelés és használat; - A fahajók sérülékenyek (szállítás, kikötés), - évente lakkozni kell a fahajókat, - minden hajót használat után le kell mosni és megtörölni, - hosszabb állás után vízretétel előtt a port célszerű lemosni, - a parton lévő hajóra nem szabad ráülni, - sem az iszapon, sem a kavicson nem szabad húzni a hajókat, - a fából készült hajóknál csak a fenékdeszkára szabad lépni, mert különben beszakadhat a palánk 7. Egy műanyag kenu és kajak felépítése;

9. Elnevezések Kenu: Cl, C2, stb. Kajak: K1, K2, stb.

Az evezős hajóké:

oldalevezős OAR pl.:kettes, négyes Legénységé:

párevezős SCULL pl.:kétpár, négypár

vezérevezös STROKE, kormányos COX.

(Nagybetűvel az angol elnevezéseket jelöltük.)

IV. A vizenjárás szabályai 1. Vízre szállás - A hajót orrával a vízfolyás irányába tesszük vízre. - Célszerű a cipőt levenni, ha nincs nagyon hideg, mert nagyon könnyen vizes lesz, illetve ha nem stégnél állunk meg, száraz lábbal úgysem lehet kiszállni. - Először a kormányos szálljon be, ha véletlenül elúszna a hajó, akkor ő már vissza tudja hozni. - Utoljára a vezérevezös száll be, addig tartja a hajót. - A beszállás menete: egyik lábadat a hajó közepére rakod, és a két kezeddel megfogod a hajó szélét, majd beállsz középre és leülsz. - A már előre megbeszélt elrendezés szerint, a kormányos utasítására kell kiülni az egyik szélre, sohasem hirtelen. 2. Elindulás - Az utolsó beszálló sréhen befelé meglöki a hajót. - Az ellökéssel nem szabad az evezőt tönkretenni, az nem csáklya. - A kormányos utasítása szerint kezdődik el az evezés. - Az első csapást ne teljes erőből húzd, mert eltörhet az evező. 3. Haladás a vizen A. Völgymenet (lefelé) - Célszerűen a sodorvonalban; ahol nagy a hajóforgalom a hajózóút szélén. - Ha nem a folyó szélén haladunk sohase felejtsük el, hogy hátulról jöhet egy nagyobb hajó. - Nagyobb kanyarokat jobb levágni. - A bóját messze el kell kerülni, mert ha megakadt benne a hajó, az már biztos borulás, de még csőnaktöréshez is vezethet. - Az örvények a Dunán nem veszélyesek, ha hullámzik a víz az örvény körül, akkor azért jobb elkerülni, (pl hidak lába) - A motoros hajóknak előnyük van, ki kell húzódni a part felé, a kormányosok nézzenek hátrafelé is. Motoros hajót 30 méteren belül megközelíteni tilos, előtte 300 méteren belül elhaladni tilos. Vontatott hajók között áthaladni életveszélyes.

- a kenulapát körülbelül homlokig érjen !

11

12

B. Hegymenet (fölfelé)

E. Haladás hullámzásban

- Minél közelebb menjetek a parthoz, de úgy, hogy még lehessen evezni, ott a legkisebb a sodrás. - Azon az oldalon haladjatok, ahol kisebb a sodrás, a térkép jelöli, de a túl sok átkelés már nem éri meg. - A lefelé menő hajónak van előnye (te tudsz könnyebben megállni). - Előzés mindig a víz felől történik. - A horgászokkal fölöslegesen nem kell veszekedni. - Nagyobb hajók hullámai, kivethetnek a partra, a szívás elviheti alólad a vizet. - Partmenti létesítmények kikerülésének helyes módja:

- Kis hajókban a hullámokra merőlegesen kell haladni, (kenu)

- Partmenti létesítmény és a part között illetve drótok fölött, alatt áthaladni csak nagyon nagy körültekintés­ sel szabad, de a legjobb, ha nem. Ha nagyobb hullámok jönnek, ott ahol azt hitted elférsz, már lehet, hogy nem tudsz áthaladni. C. Előzés és kikerülés Hogyha meg akartok előzni egy nálatok lassabban haladó hajót vagy úszót, semmi esetre sem szabad megzavarni, vagy megijeszteni, de túlságosan megközelíteni sem!

D. Átkelés - Minél rövidebb úton, minél rövidebb idő alatt, nagy körültekintéssel kell átkelni. - Enyhe szögben (max 45 fok) haladó hajót a víz nyomása segíti az átkelésben. - Célszerű, ha a völgyoldalon eveztek többen.

13

- Nagyobb hajóknál a hullámokra kis szögben, illetve teljesen párhuzamosan, így biztosan nem csap be a víz. Nagyobb hajóknál azért sem szabad merőlegesen evezni a hullámokra, mert megroppanhat a hajó.

4. Kikötés - A hajó orrát mindig a víz folyásával szembe fordítsátok! - Ne a partnak menjetek neki, hanem mellé álljatok! - Kavicsos parton célszerű megállni (kevesebb sarat visztek a hajóba). - A vezérevezős (spicc) szálljon ki legelőször, és fogja meg a hajót. - A hajót legalább háromnegyedéig emeljétek ki a partra, mert a hullámok elvihetik. Ha meg nem vagytok mellette, akkor teljesen; a lakkozott hajót mindig tegyétek ki, mert ha egy kicsit is megemeli a hullámzás, rögtön dörzsölődik az alja. 5. Teendők borulás esetén - Győződjünk meg arról, hogy mindenki elökerült-e, nincse valaki a hajó alá szorulva! - Nézzünk körül, hogy nem jön-e valamilyen hajó, amely esetleg veszélyeztethet minket! Ha ez az eset állna fenn, mindent hagyjunk magunk után, és nyugodtan, erőteljes ütemben ússzunk ki a hajózó útról. - Nehéz ruházatunktól, cipőnktől szabaduljunk meg, hogy könnyebben tudjunk mozogni! - Elúszott csomagjainkat, az evezőket, fenékdeszkákat, üléseket rögzítsük a hajóhoz! Például egy kötéllel kössük össze!

14

- Ha látjuk, hogy segítség érkezik, várjuk meg! - Ha nem érkezik segítség, a hajóba kapaszkodva szép lassan haladjunk a közelebbi part felé. - Időjárástól függően öltözzünk át, ha maradt száraz ruhánk, ha nem, kérjünk másoktól! - Vegyük számba a hiányainkat! - Szárítsuk meg a felszereléseinket!

V. A Hajózási Szabályzat 1. rész; A Magyar Köztársaság területén levő belvizekre vonatkozó általános hajózási szabályok 1. fejezet: Általános rendelkezések 1.03 cikk - A személyzet és a hajón tartózkodó más személyek kötelességei 2. A hajón tartózkodó személyek a hajó vezetőjének a ha­ józás biztonsága és a hajó rendjének megtartása érdekében adott utasításait végrehajtani kötelesek. 1.13 cikk - Hajóút jelzőberendezéseinek védelme 1. Tilos a hajóút jelzőberendezéseit a hajók kikötésére, műveletezésére igénybevenni, elmozdítani, megrongálni vagy rendeltetésük ellátására alkalmatlanná tenni. 1.16 cikk - Mentés és segítségnyújtás 1. Ha a balesetnél emberélet forog veszélyben, a hajó vezetőjének a mentés érdekében minden rendelkezésre álló eszközt fel kell használnia. 2. A hajó vezetője köteles a saját hajójának biztonsága által megengedett mértékben azonnali segítséget nyújtani a közelében levő olyan balesetet szenvedett hajó részére, amelyeken emberélet forog veszélyben, vagy amelynek bale­ sete miatt a hajóút elzárásának veszélye áll fenn. 2. fejezet: A hajók jelei és mércéi, köbözés 2.02 cikk Kishajók azonosító jelei 1. A kishajón a következő azonosító jeleket kell feltün­ tetni: b) a nyilvántartásbavételre nem kötelezett kishajón a tu­ lajdonos nevét és lakóhelyét; ezt a feliratot a kishajó belső vagy külső oldalán, jól látható helyen kell feltün­ tetni. 3. fejezet: A hajók látható jelzései 3.08 cikk Menetben levő magányos géphajók éjszaki jelzései 2. A magányosan haladó géphajón el kell helyezni: a) egy 225°-os látószögű, előre világító erős fehér fényt az árbócon; b) jobb oldalon egy közepesen erős zöld és bal oldalon egy közepes erős vörös fényt; c) a hajó farrészén egy 135°-os látószögű, hátra világító szokásos fehér fényt. 3.09 cikk - Menetben levő vontatott karavánok éjszakai jelzései 2. Egymás fölött elhelyezett két fehér színű árbóclámpa, a szokásos oldallámpák, a farlámpa sárga szinű. 3.10 cikk - Menetben lévő tolt karavánok éjszaki jelzései 1. Három fehérfényű árbóclámpa háromszög alakban elhelyezve, oldallámpák, fehér farlámpa.

15

3.13. Menetben levő, nem vitorlával közlekedő Kishajók éjszakai jelzései 5. Menetben levő olyan kishajón, amelynek a meghajtásában sem erőgépet, sem vitorlát nem használnak, más halóval való találkozás esetében egy szokásos fehér fényt kell felmutatni. 3.4 6 cikk - Vészjelzések 1. Veszélyben levő hajó nappal lobogó vagy más alakalmas tárgy, éjjel fény körben való mozgatásával kérhet segít­ séget. "6. fejezet: A közlekedés szabályai 6.02 cikk - Kishajók, vitorlás hajók, hordszárnyas hajók találkozása 1. A kishajó más hajók mozgását és műveletezését nem zavarhatja 2. Egymással találkozó kishajók kitérési szabályai: a) a kisgéphajónak ki kell térnie minden más kishajó útjából; b) gépierő vagy vitorla nélkül közlekedő kishajónak ki kell térnie a vitorlával közlekedő kishajó útjából; c) a kitérésre kötelezett kishajónak megfelelő időben jobbra kell tartani. 6.04 - A találkozás szabályai 1. Találkozás esetében a hegymenetben haladó hajó köteles megfelelő utat biztosítani a völgymenetben haladó hajó számára. 6.09 cikk - Az előzés szabályai 1. A hajó az előzést csak akkor kezdheti meg, ha a hajó vezetője megbizonyosodott arról, hogy az előzés veszély nélkül végrehajtható. 6.15 cikk - Behatolási tilalom a vontatott karavánok hajói közé Tilos a vontatott karavánok hajói közötti térközökbe be­ hatolni. 6.28. cikk - Áthaladás zsilipeken 1. A hajó vezetőjének a zsiliphez való közlekedés és a zsilipen való áthaladás esetében meg kell tartania a zsilip személyzete által a hajózás biztonsága és rendje, valamint a zsilip kihasználása érdekében adott utasításait. 5. A zsilipkamrákban b) a kamrák töltésekor és ürítésekor a hajókat ki kell kötni; a hajók kikötését úgy kell elvégezni, hogy a hajók és a kamrafalak, valamint a hajók és a kapuk között ütközések ne keletkezhessenek. 6. A zsilipkamrába a behaladást a zsilip egy vagy minkét oldalán elhelyezett következő jelzések szabályozzák: a) két egymás fölé helyezett vörös fény: huzamosabb ideig tilos az áthaladás, b) két egymás mellé helyezett vörös fény: a zsilipbe a behaladás tilos, c) a b) alpontban említett vörös fények egvikének ki­ oltása: a behaladás tilos (de a behaladáshoz fel lehet készülni), d) két egymás mellé helyezett zöld fény: a behaladás sza­ bad.

16

7. A zsilipkamrából a kihaladást a zsilip egy vagy minkét oldalán elhelyetzett kövekezö jelzések szabályozzák: a) egy vörös fény: a kihaladás tilos. b) egy zöld fény: a kihaladás szabad. II. rész: A Magyar Köztársaság területén levő belvizekre vonatkozó kiegészítő rendelkezések 9. fejezet: Általános rendelkezések 9.01 cikk - Fogalommeghatározások A Szabályzat II. részének alkalmazásában: c) belvízi kishajó az olyan belvizi hajó, amelynek a ha­ jótesten mért hossza 15 méternél vagy szélessége 3 méternél kisebb; f) csónak az olyan vízi jármű, amelynek hossza a 7 métert nem haladja meg. 11. fejezet: Tavi hajózást kiegészítő szabályai 11.02 cikk Találkozás 4. Ha két hajó útiránya egymást keresztezi, a jobbról érkező hajónak van elsőbbsége. Az elsőbbség adására kötelezett hajó az elsőbbséggel rendelkező hajó zavartalan elhaladását a sebesség csökkentésével, esetleg megállással vagy haladási irány megváltoztatásával is köteles biztosítani. 11.03 cikk - Előzés 1. Előzni csak úgy szabad, hogy az előzést végző hajó a megelőzött hajót sebességcsökkentésre, illetőleg haladási irányának megváltoztatására ne kényszerítse; az előzésnél - az előzést végző hajó - a kellő oldaltávolságot biztosítani köteles. Az előzött hajó az előzést nem akadályozhatja meg. 11.04 - Elsőbbségi külön szabály Személyszállító hajók, önjáró kompok és hálóval halászó halászhajók útjából az egyéb hajók kitérni kötelesek. 12. fejezet: Hajóhidak, hajózsilipek, ereszkedő hajózás 12.01 cikk - Hajóhidakra vonatkozó szabályok 2. A hajóhíd fenntartója a hajóhidat naponta két ízben köteles kinyitni. 12.02 cikk - Hajózsilipekre vonatkozó szabályok 3. Ha a zsilip személyzete eltérően nem rendelkezik, kishajók és csónakok csak a nagyhajók után hajózhatnak be a zsilipkamrába, illetőleg hajózhatnak onnan ki. 12.03 cikk - Ereszkedő hajózás szabályai 1. Kettőnél több egymás mellé kötött hajóval ereszkedni, továbbá az ereszkedő hajóval a víz folyására keresztirányban elhelyezkedni tilos. 13. fejezet: Csónakokra és vitorlás deszkákra vonatkozó szabályok 13.01 cikk - Csónakok vezetői 1. Ha a vezetéshez jogszabály képesítést nem ír elő, csónakot az vezethet, aki: a) 14. életévét betöltötte, b) úszni tud, c) a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik, az adott vízterület sajátosságait, valamint a vízi közelkedési szabályokat ismeri.

17

3. Ha több személy tartózkodik a csónakban, indulás előtt vezetőt kell kijelölni. 4. Csoportos csónaktúrát, továbbá őrsi csónakot az vezet­ het, aki vízitúra vezetői képesítéssel rendelkezik. A vezetőnek az erről szóló igazolást ellenőrzéskor fel kell mutatnia. 13.03 cikk - A csónakok közlekedési szabályai 1. Csónakkal a partról vagy más kikötőhelyről elindulni és a haladási irányt változtatni csak úgy szabad, hogy az a vízi közlekedés más résztvevőit a közlekedésben ne zavarja. 4. A völgymenetben haladó csónak köteles a hegymenetben haladó evezős csónak számára a partközeli elhaladás lehetőségét biztosítani: szembetalákozás esetében a hegymenetben haladó csónak köteles kitérni. 7. Menetben levő hajó útját 300 m-nél, hordszárnyas hajó útját 1000 m-nél kisebb távolságban csónakkal keresztezni, továbbá menetben levő hajót 30 m-nél kisebb távolságra megközelíteni tilos. 13.04 cikk - A csónakok használatára vonatkozó egyéb ren­ delkezések 1. Menetben levő csónakot - fürdési szándékból is - csak a vezető engedélyével szabad elhagyni. 2. A csónakot elhagyó fürdőzöt a csónakkal mindaddig követni kell, amíg az nincs teljes biztonságban. 15. fejezet: Különleges előírások 15.09 cikk - Közlekedés határvizen 2. A vízijárművek hatósági engedély nélkül közlekedhetnek a határvizen. 13. számú melléklet: Vizijárművek határvizi közlekedésének szabályai 1. A határvizeken közlekedő vízijármüvek a nemzetközi vízi utakon a hajóút széléig, egyéb határvizeken legfeljebb a határvonalig távolodhatnak el a magyar parttól. 3. A határvizen nem rendszeresen közlekedő nyilvántartásba vételre nem kötelezett - kishajó és csónak mindkét oldalának orr részén a tulajdonos nevét és lakhelyét fel kell tüntetni a vízijármű alapszínétől elütő színnel, legalább 10 cm nagyságú betűkkel, illetőleg számokkal. 6. számú melléklet: A hajók hangjelei Egy folytonos hosszú hangjel ( - ) : "Figyelem felhívás" Egy rövid hangjel ( . ) : "Jobbra tartok" Két rövid hangjel ( .. ) : "Balra tartok" Három rövid hangjel (...) : "Gépem hátramenetben működik" Rövid hangsorozat (......): "összeütközés veszélye áll fenn" Egy hosszú és egy rövid h( - . ): "Fordulni szándékozom jobbra" Egy hosszú és két rövid h( - .. ): "Fordulni szándékozom balra"

18

VI. Vizi térképek Miért van szükségünk külön vízitérképekre? Azért, mert ezeket külön a vizenjárók igényeinek megfelelően készítik. A turistatérképek mérete nem is lenne megfelelő. Miket tartalmaznak ezek a vízitérképek? A meder A partvonal A folyót szegélyező szárazföldi sáv A vízitérképek hajtása: Harmonika, hogy jól lehessen használni. Különlegesség, hogy ha nem egyenes a folyó, akkor egyes darabokat el kell forgatni, hogy jól lehessen ábrá­ zolni. De ennek az a következménye, hogy lapról-lapra más az északi irány. Mélységvonalak: - az azonos mélységű pontokat összekötő görbe. Térképjelek:

Sebesség

meghatározás:

Két ismert pont (páldául két kilómétertábla) közötti idő és távolság méréssel. Ebből a sebesség az ismert képlet alapján már számolható: sebesség = út[km] / idő [óra] Vigyázat a folyamkilómétereket a hajózóútvonalon számítják.

VII. A vízbőlmentés Alapelv: csak úgy mentsünk, ha nem okozunk elő még nagyobb veszélyt. Vízbőlmentés csónakkal 1. Higgadtan gondolkodjunk, utána cselekedjünk! 2. Határozott fellépés kell! 3. Leleményesség, gyors döntés. 4. Mentést mindig meg kell kísérelni akármilyen csónakunk is van. Ha közben jobb csónak érkezik, át kell neki engedni a mentést. 5. Folyóvizen mindig alulról közelítsük meg a fuldoklót, sohase menjünk rá, közben hangosan próbáljuk megnyug­ tatni. 6. Hajánál vagy ruhájánál fogva tartsuk a vízből kiemelve. Labilisabb hajónál csak a hajó velünk szembelévő végébe engedjük kapaszkodni. Az is lehet, hogy úszva célszerűbb megközelíteni. Ne engedjük, hogy a hajó oldalába kapaszkodjon, mert felboríthat. 7. Ha tudjuk emeljük a fuldoklót a hajóba, közben terpeszben álljunk, hogy tudjunk egyensúlyozni Mindig a hasi oldalán emeljük be, nehogy a hajó szélében

19

20

megsérüljön a gerince. Ha nem tudjuk beemelni vontassuk a partra vagy várjunk nagyobb hajó segítségére. 8. Ha több embert kell menteni, a legkevésbé úsznitudóval kezdjük. Mindig legyünk urai a helyzetnek, ne enged­ jük, hogy kapálódzásaikkal minket is beborítsanak. 9. A partra vitt sérültet elsősegélyben kell nyújtani. 10.Hívjunk orvost. 11. A felborult vagy megsérült hajót is vontassuk ki a partra. Vízbőlmentés úszással Az úszással való vizbőlmentésnek elengedhetetlen feltétele, hogy megfelelő kondícióval rendelkezzünk, hiszen nem is olyan könnyű akárcsak 20 m-et szállítani egy magatehetetlen embert a vízben. De nem csak az eró a fontos, ismernünk kell azokat a fogásokat, amelyek megkönnyíthetik munkánkat illetve meg­ mentenek attól, hogy mi is bajba kerüljünk. Csak az próbálkozzon, aki legalább 5 percig képes csak lábtempóval úszni. 1. Szállítóúszáa Szállítóúszást csak akkor alkalmazhatunk, ha a fuldokló eszméleténél van, és nem kapálódzik állandóan. Meg kell nyugtatni és elmondani, hogy úgy segít ha NEM CSINÁL SEMMIT. a) Szállítóúszás mellúszással A segítségre szoruló háton fekszik a vízen és az állunkba kapaszkodik, mi szabályos mellúszással úszunk a part felé. b) Szállítóúszás hátúszással Szabályosan háttal úszunk, miközben a segítségre szoruló hason fekve a vállainkba kapaszkodik. 2. Mentőfoqások Lehetőleg hátulról kell megközelíteni a fuldoklót, ha az nyugtalan, vagy pánikban van. Akkor használhatjuk ha eszméletlen a fuldokló, vagy le kell, hogy fogjuk, mert különben azonnal belénk csimpaszkodna. a) Haj fogás A hátára fordított fuldoklót a hajánál fogjuk meg, és így igyekszünk a part felé. Két lábunk mellett egyik kezünk is szabad.

b)

Bilincs

vagy

tengerészfogás

(ez

a

legjobb)

Egyik kezünkkel átnyúlunk a fuldokló könyöke és háta között, és megragadjuk a másik kezének csuklóját. Hátára fektetve, fejét a vízből kitartva úszunk a part felé.

c) Áll fogás Hátára fordítva állába kapaszkodva húzzuk, hogy szabaddá váljanak a légutai. d) Kézhúzás; Kinyújtott kezénél húzzuk, amíg ö a hátán fekszik. e) Fejés hónalj fogás A

hátára

fuldoklót kezünkkel hónaljainál,

fordított mindkét vagy vagy

fejénél fogjuk meg, két hátúszásban

a a és

lábunkkal megyünk

a

part felé. f.)

Nyakfogás

dupla-nelsonnal:

Két

karunkkal

hátulról

átnyúlunk a fuldokló hóna alatt,

és

kezeinket

összekulcsolva a tarkójánál

fuldokló

hátúszással

mentjük meg. 3. Szabadító fogások Akkor lehet szükségünk szabadító fogásra, ha a fuldokló a menekülés reményében görcsösen belénk kapaszkodik, ívvel

21

22

a mozgásunkat teljesen meggátolja. Ha nem akarunk vele együtt megfulladni sokszor igen határozottan -esetleg durván- le kell fejtenünk magunkról a fuldoklót. a) Ha a fuldokló úgy ölel át minket, hogy karjainkat is lefogja, akkor vállaink és könyökeink felemelésével lefelé csúszhatunk ki az ölelésből, és hátulról azonnal a megfelelő mentöfogást alkalmazzuk. b) Ha kezeink alatt ölel át minket,

sokkal nehezebb dolgunk van. Az egyik kezünkkel szorítsuk magunkhoz, míg a másikkal az orrcsúcsát jó erősen nyomjuk be tenyerünkkel, közben a száját is befoghatjuk. A levegőhiánytól és a fájdalomtól hamarosan el fog engedni minket.

a

hirtelen

kifelé körmozdulattal

szabaduljuk a fogásból. d) Ha bármilyen más módon fog meg minket, a kisujj hát­ racsavarásával hámozhatjuk le a kezét, vagy válságos helyzetben térdünkkel, kezünkkel a gyomrára üthetünk. e) Ha hátulról ragad meg, a fejünket hirtelen hátracsapva szabadulhatunk meg az öleléséből. Elsősegélynyújtás

a

partraszállítás

után

A sekély vízben jobb ha vállunkra vesszük a fuldoklót, mert így a tüdejébe és a hasába került víz nagyrészét el is távolítottuk. A parton ezt úgy érhetjük el, hogy a térdére ültetjük, és a hátát erősen lenyomva "kipaszírozzuk" a vizet a hasából. Semmiképpen sem szabad a feje tetejére állítani. Mindenképpen ki kell tisztítanunk a szájából az oda került szennyeződéseket, hogy akadály nélkül tudjon levegőt venni. Ha nem állt volna helyre a légzés, a befúvásos lélegeztetést kell alkalmazni, aminek ismertetésére most nem fogunk kitérni.

23

Az emberi test belső hőmérséklete állandó, ha ez megvál­ tozik, akkor betegek leszünk. Az ezzel kapcsolatos eseményeket hőszabálvzásnak nevezzük. Ha túl hideg van, a bőr hóleadását csökkenteni kell: a hajszálerek össszehúzódnak (elfehéredés) , a bőr össze­ húzódik (libabőr), az izmok remegnek (didergés). Ha túl meleg van, növelni kell a hőleadást: hajszálerek kitágulnak (kipirulás), víz kicsapódik (izzadás). Ez a hőszabályzás mindaddig tökéletesen működik, míg nin­ csen valamilyen túl erőteljes hatásnak kitéve a szervezetünk. Ha hidegben dolgozunk, ne vegyünk fel túl sok ruhát, hogy tudjunk mozogni, ne izzadjunk meg, a bőr hadd szellőz­ zön. Ha viszont befejeztük a munkát azonnal vegyünk mag­ unkra még néhány réteget. Több vékony réteg melegebb, mint egy vastag. Erős szélben az eső- vagy viharkabát segít, amin nem fúj keresztül a szél. A napsugárzás hatása

Leégés

hüvelykujj

irányában

A levegő okozta hatások

A napsugárzásnak vannak gyógyító és káros hatásai is. A káros hatások ellen lebarnulással védekezik a bőrünk: olyan festék anyagot választ ki, amely "megszűri" a sugárzás egy részét.

c) Ha a csuklónkat ragadja meg,

akkor

VIII. A víziélet egészségtana

Megelőzés: a nap hatásának csak fokozatosan tegyük ki magunkat. Vegyük figyelembe, hogy a legveszélyesebb su­ gárzással a déli órákban találkozunk, illetve az is sokat számít, hogy mennyi a visszavert sugárzás (víz mellett sok) . Ha muszáj sokáig napon tartózkodnunk, vegyünk ma­ gunkra könnyű, fehér, hosszúujjú inget, amely takarja nyakunkat és kezünket is. Kezelés: az erőssebb leégés komoly égési seb, amit orvosnak is meg kell mutatni. Kisebb esetben elég különböző kenőcsökkel kenegetni, pl.: Oxycort, Pantenol. Napszúrás

Komoly rosszulléttel járó betegség, szédüléssel, hányás­ sal, ájulással járhat. Orvost kell hívni, de addig is a legnagyobb nyugalomra van szüksége a betegnek. A napszúrás mindig elkerülhető, ha fejünkre könnyű, fehér sapkát teszünk. A fürdés

A víz habár legjobb barátunk, mégis sok kellemetlenséget tud okozni. A hidegvízben való úszás egészséges és frissítő hatású, de tartsuk be a következő szabályokat:

- ne maradjunk benn sokáig; - csak fokozatosan ereszkedjünk a vízbe; - izomgörcs esetén ne ijedjünk meg, hanem a fájdalom el­ lenére is nyugottan ússzunk ki;

24

- ha a levegő hideg, szeles,-amint kijöttünk a vízbölazonnal öltözzünk fel melegen. A fürdés egyéb általános szabályai: - ismeretlen vízbe tilos ugrálni; - vízalatti úszásra különösen ügyelni kell; - a magyaroszági vizek elég szennyezettek, ezért ne nyissuk ki a szemünket a víz alatt; - teli gyomorral ne menjünk vízbe, gátolja az emésztést és megfázást okozhat. Az evezés hatásai testünkre Az evezés, mint minden komoly mozgás, sokkal több munkát követel izmainktól, mint megszokott mozgásaink. Ez azt jelenti, hogy több vérre van szüksége az izmoknak. Ezt a több vért a szív szaporább dobogásával tudja biztosítani, ilyenkor szoktunk lihegni. Ha edzettek vagyunk sokkal kevesebbet lihegünk. Ez azért van, mert szivünk megerősödve a nagyobb vérigényt is el tudja látni, minden különösebb nehézség nélkül. És nekünk ez a célunk. Izomláz Az izom fokozott munkája során keletkezik, azt jelenti hogy erősödünk. Nincs különösebb teendő, továbbevezésre elmúlik. Izomhúzódás Nagy fájdalommal járó izomgörcs, borogatással és pihen­ tetéssel hamarosan elmúlik. Legtöbbször a hasizomban keletkezik. A bőr feltörései A legtöbb esetben tenyerünkön keletkezik az evezőtől, de hónaljunkban, fenekünkön is előfordulhat. Megelőzés: tartsuk szárazon a kezünket, vizes nadrágunkat váltsuk le szárazra, és minél puhább anyagúra. Húzzunk tornacipőt, hogy a lábunkkal való támaszkodás közben nehogy kidörzsölödjön. Kezelés: lazán kössük be kezünket, és nyugodtan tovább evezhetünk. Ha már nagyon felhólyagosodott, célszerű egy cérnaszálat keresztülfűzni a hólyagon, amelyen keresztül fokozatosan elszivároghat a víz. Sohase tépjük fel a sebet, hadd alakuljon ki alatta a friss bőr, várjuk meg míg magától leesik az elhalt rész. Fürdéssel

kapcsolatos

szabályok

1. Fürdőhely kiválasztása - Zúgótól, örvénytől, állóhullámtól mentes legyen! - A fürdőhely áramlással szemben, a táborhely felett legyen! - A víz alatt ne legyenek veszélyes dolgok (nagy kövek, drótkötelek, stb.)! - Ha víz olyan kötéllel el kell határolni, szükség esestén "majomfogókkal"!

25

2. Uszodában szükséges gyakorolni - Vízben maradás, taposás. - Fontosabb szállító és mentőfogások (csak nagyobbaknak). - Csak lábtempós úszás. - Mentés: kipróbálni a mentést és a fuldoklást is, hogyan tudja segíteni a mentőt. Fürdési szabályzat Akik már voltak sebesen folyó vízen azok tudják, hogy a víz meglepetésekre képes, könnyen kerülhetünk veszélybe. Különösen nagy a veszély akkor, ha sokan fürdünk egyszerre, éppen ezért a tábor és a hétvégi evezések alatt is be kell tartani a következő szabályokat. A hajózási szabályzat kimondja, hogy csak abban az esetben szabad' fürdeni hajóról, ha azt a hajó vezetője a mi esetünkben a kormányos, vagyis a vajda - megengedte, hiszen ilyenkor 6 a felelős, 6 az akinek ismernie kell a víz veszélyeit. Ezen az általános elven túl csapatunkban még a következő szabályok lesznek érvényben. 1.Fürdeni csak akkor szabad, ha a túra vezetője (a fővajda) erre engedélyt adott, ha ő nincs jelen, akkor megbízott helyettese adhat engedélyt. 2.Minden esetbe ki kell nevezni egy fürdőparancsnokot, aki megmondja az adott területre vonatkozó szabályokat, ügyel azok betartására, szükség esetén gondoskodik a mentésről. 3.Közös fürdést ebéd után teli hassal tilos tartani. 4.Evezés közben hajóból való fürdést csak akkor engedélyezhet a vajda, ha erre előzetesen, az adott szakaszra engedélyt adott a fővajda is. Egy embernek ilyenkor mindig a hajóban kell maradnia. 5.Reggel vagy este mosakodás céljából csak az őrsvezetővel együtt lehet bemenni a vízbe, ekkor ö a felelős az őrs tagjaiért. Nem tévesztendő össze a mosakodás a fürdéssel illetve a fürdés közbeni játékkal. 6.A táborban vízbe csak az mehet, aki a helyszínen a 200 méteres úszástudását gyakorlatban igazolja, természetesen vonatkozik ez arra is, aki hajóba akar szállni. 7.A fürdési szabályok komoly megsértése a táborból való hazaküldéssel jár. 3. Teendők vízbeesésnél - őrizd meg nyugalmadat, - nyugodt egyenletes mozgással igyekezz a felszínre, - fújd ki erősen légutaidból a vizet és egyenletesen lélegezz, - kérj segítséget, - ha szükséges rúgd le a cipődet és minden olyan ruhát, amely akadályoz a mozgásban.

26

IX. Hogyan evezzünk és kormányozzunk? Kenuban Általános elvek - Egyenletesen, egyszerre evezzetek; így gyorsabb a hajó és kevésbé billeg. - A kormányos utasításait mindig tartsátok be! - A evezőt ne verjétek a hajó oldalához! - Ne ássátok fel a meder fenekét evezés közben! - A derekatokat tartsátok egyenesen! - Ha az alsó kezetek vízbe ér, a víz miatt sokkal hamarább hólyagos lesz a kezetek. - Az alsó kezetek minél lejjebb fogjon, ami még kényelmes: szélesebb kéztartás nagyobb erőkar! Az evezés technikája - Minél jobban hajoljatok előre. - A evezőt merőlegesen tegyétek a vízbe és egy mozdulattal, ameddig csak tudod hátrahúzod. - A evezőt közvetlenül a kenu mellett húzod végig, de nem ütöd hozzá. - Sohasem kell erőlködni, akkor nagyon hamar elfáradsz. - A evező tollát teljesen mártsátok vízbe, mert azért van hogy teljes felületével húzzon. - Ha kivetted az evezőt a vízből, úgy fordítod el, hogy a sírna fele legyen felfelé, és úgy viszed előre. Erre azért van szükség, hogy ne kapjon a szél bele, ami hátráltatja a hajó siklását. - Az evező előrevitelénél vigyázz arra, hogy ne "akadjon" bele a vízbe, mert így lefröcskölöd az előtted ülőt. Ezt úgy érheted el, hogy az evező markolatát egésszen lefordítod a térdedhez. A

vezér

evezős

a jobboldali evezősök abbahagyják az evezést, a jobboldali evezősök betartanak, a jobboldali evezősök hátrafelé eveznek; ha balra: hátul a hajótól elfelé nyomod a vizet, bal oldal nem evez vagy betart vagy hátra evez. Mit jelent az, hogy magadfelé húzod a vizet: amennyire csak lehet oldalirányban kihajolsz a hajóból, s nem a hajó vonalával párhuzamosan, hanem arra merőlegesen húzol egyet.

- Mit jelent az, hogy a hajótól elfelé nyomod a vizet: egésszen a hajó mellett teszed a vízbe az evezőt a hajóval párhuzamosan, és magadtól elfelé nyo­ mod az evezőt. Evezés közbeni iránytartás:

- Ha egy keveset jobbra kell kanyarodni: evezés közben egy ív mentén húzod magadfelé a evezőt.

- Ha balra akarsz kanyarodni: egy szabályos húzás után, elfordítod az evezőt, úgy hogy a sima fele legyen kifelé, és elnyomod a hajótól. Ennél jobb megoldás de nehezebb -ha evezés közben egy ív mentén magadtól elfelé evezel.

feladatai

- Diktálja a tempót. - Figyeli a vizet, szól ha valami vész van hajó, sarkantyú, limány, kő).

(fatörzs,

Kormányzás (Azt az esetet mondom, amikor bal oldalon kormányzol): - Az igazán jó kormányos nem hagy ki egyetlen húzást sem, csak azért, mert neki most kormányoznia kell. Ezt evezés közben kell tenni. - A kormányzás fizikailag nehezebb, mint egy egyszerű evezés. - Minél kevesebb kormánymozdulatot tegyetek, mert az lassítja a hajó haladását. - Csak úgy tudod megtanulni, ha gyakorlod. - Csak haladó hajót tudsz irányítani, egyébként csak a súlypontja körül fordul el a hajó. Erőteljes fordulás - Ha jobbra akarsz fordulni több lehetőséged van, attól függően milyen gyorsan kell kanyarodni: - hátul a hajóra merőlegesen magadfelé húzod a vizet

27

-

A kormányos utasításai Sok esetben nincs arra idő, hogy magyarázkodjunk vagy megbeszéljünk, , hogy mit kell tenni. Ilyenkor a kormányosnak határozott és egyértelmű utasításokat kell mondania. -

mindkét oldal indul minkét oldal állj bal vagy jobb oldal állj bal . vagy jobb oldal indul - bal vagy jobb oldal betart - bal vagy jobb oldal hátra - mindkét oldal hátra - stb.

28

b) különböző vastag - ívelt kettős:

X. Csomózási ismeretek

- halászcsomó:

A kötélvég elkötése, a b a b á z á s : Mielőtt

a

kötéllel

bármilyen

2. Kötél rúdhoz kötése

kötélmunkát végeznénk, a végét el

-szorítónyolcas: nemcsak

kell

ráhúzással, hanem "vég­

kötnünk,

azaz

meg

kell

akadályoznunk, hogy

nélküli" rúdra is meg

az egyes pászmák szébomoljanak és

kell tudni kötni.

ezáltal használat

a

kötél folyamán

az

állandó

rövidebb

és

rövidebb legyen. Ezt az eljárást babázásnak nevezzük. A kötelek feltekerése: A kötelet használat után mindig tekerjük fel! Kétféle fe­ ltekerést használunk. A sodrott és durvább használatú lazább kötelek részére az ú.n. utászfeltekerési módot: párhuzamos meneteket tekerünk egymás mellé; az utolsó menet után még hagyunk arányos hosszú kötelet, ezzel néhányszor körülkötjük az egész összefogott kötéltekercset úgy, hogy a menetek felfelé haladjanak; végül hajlást dugunk át a felső (A) lyukon és a keresztmeneteket egészen felhúzzuk a hajlásig. A bedugott szár rántásával bomlik a feltekert kötél. A másik feltekerési mód a lasszómódszer. Ezt inkább a finomabb a nehezen hajlítható kötelek feltekerésénél hasznájuk. Ennek lényege, hogy az előbbi kereszttekercseket nem az összefogott kötélcsomón alkalmazzuk, hanem meghagyjuk a köralakú tekercseket és csak az egyik oldalon erősítjük meg a kötél végét. Ez az eljárás hasonlít a babázáshoz.

3. Kötél karikához kötése a) hajós vagy ladik csomó: A kötél szabad végét áthúzzuk a karikán és vele a hosszú szár köré, amelyik pl. a csónakot tartja, egyszerű csomót kötünk anélkül, hogy a végét teljesen áthúznánk a csomón. A csomó szabad vég meghúzására bomlik. bj rövid-hosszú-rövid csomó: Csónakikötésre használható különleges csomó, amelyre akkor van szükség, ha a kikötőkötélnek nincs szabad, a karikán átfűzhető vége, mert azon pl. nehezék van. Ilyenkor a kötélnek egy hajlását húzzuk át a karikán, ebbe belehúzzuk a rövid (pl. dobókörtés) szár hajlását, ebbe a hajlásba húzzuk a hosszú szár hálását, majd végül ebbe a hajlásba húzzuk ismét a rövid szár újabb hajlását. A hosszú szár most biztosan tart. A rövid szár megrántásával - a másik egyidejű húzása mellett - bomlik ez a jól használható, mutatós csomó.

4. Kötél bakhoz kötése: 1. Két kötél összekötése: a) egyenlővastag . - duplacsomó:

29

- egyszerű kettős:

30

XI. Bibliográfia Magyar Cserkész Szövetség: Járjuk a Vizet 1941 Bartók Ernő: Evezős ABC 1974 Füzéressy Gyula: Kajak Kenu ABC 1970 Bágyai Béla: Evezés 1954 Perez Antal: Evezősök imakönyve 1937 Mirko Vosátka: Természetjárók enciklopédiája Dr.Holló Dénes: Vízitürázó ABC

31