VITUKI KÖRNYZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ KHT. ENVIRONMENTAL PROTECTION AND WATER MANAGEMENT RESEARCH INSTITUTE NON-PROFIT COMPANY

VITUKI KÖRNYZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ KHT. ENVIRONMENTAL PROTECTION AND WATER MANAGEMENT RESEARCH INSTITUTE NON-PROFIT COMPANY

(A VITUKI helyszíni programjának szemléltetése, mintavétel a Lipóti tavon)

A VITUKI Kht. közreműködése A LIFE SZIGETKÖZ Projektben (LIFE04ENV/H/000382)

Szórólap jellegű "ÖSSZEFOGALALÓ" JELENTÉS VITUKI TÉMASZÁM: 6813/31/655901 2007. Október

A VITUKI Kht az alábbi feladatokat végezte el a Projekt 3 éve során: 1.

A Szigetköz vízi környezetének állapotértékelése

Ez a munka két részből állt: 1.1.

A Vízi környezet állapotértékelése szakirodalom és helyszíni mérések alapján (3.1 Feladat)

2005-ben elkészült a Szigetköz vízi környezetések állapotértékelése c. tanulmány (Task 3/1.) a szakirodalom és saját korábbi vizsgálataink alapján, valamint megkezdtük a vízi környezet állapotának részletes vízkémiai és hidrobiológiai helyszíni vizsgálatát; Az angol és magyar nyelven elkészült nagy szakirodalmi feltárásnak (2005 évi jelentés, 149 oldal) még az összefoglalóját sem lehet ebbe a szórólap jellegű anyagban ismertetni. A legfontosabb tények közül az alábbiakat emelnénk ki: A Magyar Fél számára elképzelhető legrosszabb változata épült meg akkor, amikor a Szlovák Fél a saját területén megépítette a duzzasztóművet („C. Változat”). Ez Magyarország számára környezeti-ökológiai szempontból a legrosszabb változat volt, ami a szigetközi ágrendszer vízi és szárazföldi ökoszisztémáját katasztrofálisan érintette. Ez azért volt a lehető legrosszabb megoldás, mert nem épültek meg a kiszáradó Duna-ágak és a dunai főmeder vízpótlására tervezett és/vagy tárgyalás alatt álló művek és nem jött létre az a nemzetközi kompromisszumos megoldás, ami a Duna vízhozamainak megosztására a vízi-környezet megóvása érdekében talán létrejöhetett volna. Még ennél is sajnálatosabb azonban, hogy nem történtek meg azok a tárgyalások (a felvízi szomszédokkal és ezen belül Szlovákiával), amelyek a Dunát a felvíz felől érő szennyezőanyag terhelések csökkentésére kellett volna irányulniuk. Ugyanis bármely tározás akkor válik igazán veszélyessé, ha a betározott víz szennyezett. A „C. változat” megépülése óta a hazai hatóságok valamint a vízügyi és környezetvédelmi szakemberek azon fáradoznak, hogy a kezdeti rettenetes környezeti hatásokat enyhítsék. Figyelembe véve a már adottságnak tekinthető korlátokat megállapítható, hogy ez a fáradozás, a főként vízmérnöki beavatkozások révén, igen sikeresnek mondható. Erre a legjobb példa a fenékküszöb és csatlakozó elzáró és vízkormányzó-átvezető műveinek megépítése, amelyek a hullámtér és a mentett oldal ágrendszer egy részének kedvező változásait, revitalizálását eredményezte. (A háttér ábra a Duna medrét mutatja az elterelés után) A három éve folyó évente többször ismételt helyszíni méréseink kiterjedtek a vízi környezet minden jelentős vízkémiai és hidrobiológiai összetevőjére. A mérési helyszíneket az alábbi térképmelléklet mutatja be. Ha egy mondatban akarjuk összefoglalni a vízterenként is rendkívül változatos eredményeinket, akkor talán azt mondhatjuk, hogy a Duna elterelését követő ökológiai katasztrófa helyzetet nagymértékben enyhítette a fenék küszöb megépítését követő vízpótlás, de mind a hullámtéri, mind a mentett oldali víztereket az eutrofizálódás és az ezzel is összefüggésben lévő helyenként és időnként kedvezőtlen oxigénháztartási viszonyok továbbra is veszélyeztetik. Még annyi tehető hozzá, hogy a fauna és a flóra állapot változásait az egyes vízterekben nagymértékben befolyásolják (a szennyezettségen túl) a vízállás, a vízhozam és ezen belül az áramlási viszonyok, amelyek megfelelő kialakításához teljeskörű és évente ismétlődő ökohidrológiai felvételezés és a vízvezetésivízkormányzási valamint szennyezés szabályozási stratégiák modell vizsgálata lenne szükséges. -2A VITUKI Kht közreműködése a LIFE SZIGETKÖZ projektben. Rövid szórólap jellegű összefoglaló. Készítette a 2007 októberéig elkészült beszámolók alapján a VITUKI témafelelőse, Prof. Dr. Jolánkai Géza ([email protected]).

A VITUKI helyszíni mérőhálózata mintavétel és makro-gerinctelen minta szemléltetésével Mosoni-Duna

Mentett oldali vízpótló rendszer

2 0

kiváló

Szavai csatorna Kisbajcs

Szavai csatorna Vámosszabadi

Zselykei csatorna Mecsér

Lipóti tápcsatorna

Nováki csatorna Novákpuszta

Nováki csatorna Arak

Zátonyi Duna Doborgazsziget

6 4 2 0

ANNELIDA

35

GASTROPODA

LAMELLIBRANCHIATA

MALACOSTRACA

INSECTA

600 Copepoda

500 400 300 200 100

g m

ér

ár i -z Ár a,

Ba

va

go

ny vá Ás

i-á

ás

tő

ó i- k

és

ik ö

i- t

12

nt

Zi-á

ny vá

Ás

vá

ny

i- D

un

Ás

Ö

g,

B-

et m

a, un

re Du

ny vá Ás

g, ká

i- D

na

ki da Bo

lé el -m ei Re

m

et

11

e

-7

-4

,B ág

,B ág ki -

da

., cs órg iv á

Bo

I.

na

zs

k il

i ti

i l ip

0

Sz

Du na Du Dun a na k Du i li ti f Du e na n ki li né kk a R aj ti fe ü né sz öb ka k fe k Du na üsz ö l ett ba Ás l vá Mo nyr att ár ó Mo s on iso ni - Duna Du na VI. z Mo Mo s oni Fek e si lip -Du so tee ni Du na M rdő na e Sz Du cs ér iv á na rgó sz e -cs g He ator l en na Re me Bo ai-á I. z sil d g te iak Du ip n Ás mell i -ág B- aki lit ván ék yi -D ág D 7 felv i un í u n Zá a z are z ton Sz iv á rás met y iDu árgó B-1 e na cs a 1 Do L bo torna Pa i pótrga II H N rl a gn éde ov á s zi g . zs il e yi la rvá ip k ri- i -c sa ti str s iPa c sat c sato t orn and a o rl a gn rna rna H Ara K k y Zs é i ej k las i- eres d erv c z ei á cs a sato tfai-z r r s n t il o Z a Sz ava sej k rna Á ú j m ip ed sv i-cs ei -c ato s ato ány r e r rna rna ásó S Zá V M z mo ava ám o ec s ié l yi s c sa cs ato s zab r r a to r na na Bá di Gy c őrz sa ám ol y

0

Du

5

g,

10

i- á

15

na

Rotatoria

le

Cladocera

20

Egyedszám

25

He

30

8

tűrhető jó

4

10

vízminőségi osztálybasorolás (MSz 12749)

6

12

Hédervár-Vadaskerti csat.

jó

8

14 koncentráció (mg/l)

kiváló

10

vízminőségi osztálybasorolás (MSz 12749)

16

Vének

Győr

Dunaszeg

Oldott oxigén koncentrációk alakulása 2005-ben (június, július, október)

erősen szennyezett

koncentráció (mg/l)

12

Mecsér

14

Halászi

VI. sz. zsilip Rajka

16

Feketeerdő

Oldott oxigén koncentrációk alakulása 2005-ben (június, július, október)

A Vituki helyszíni vizsgálatai adatainak szemléltetése (2005-2007) Oldott oxigén, zooplankton és makroszkopikus gerinctelen adatokkal 1.2.

A vízi környezet állapotának javítása érdekében a múltban alkalmazott és a jövőre tervezett beavatkozási stratégiák áttekintése és várható hatásainak értékelése a Szigetközben (3.2 Feladat)

2006-ban elvégeztük a 3. feladat második részét az ÉDKÖVIZIG (Partner 2)-től beszerzett adatok alapján és a VK Innosystem Kft. alvállalkozói közreműködésével. A munka két nyelven is elkészült. Angol nyelvű címe: „Evaluation of former and currently planned water-environmental management strategies and interventions in the Szigetköz”. A Jelentés részletes térképi mellékleteken mutatja be a beavatkozások történetét és jelentős egyéb képanyagot is tartalmaz. Ha itt is egyetlen mondatban akarjuk a következtetést levonni, akkor azt állíthatjuk, hogy a tervezett stratégiák kulcsa (túl a nemzetközi tárgyalásokkal elérhető többlet vízigény biztosításán) a hullámtéri és mentett -3A VITUKI Kht közreműködése a LIFE SZIGETKÖZ projektben. Rövid szórólap jellegű összefoglaló. Készítette a 2007 októberéig elkészült beszámolók alapján a VITUKI témafelelőse, Prof. Dr. Jolánkai Géza ([email protected]).

oldali vízterek megfelelő vízellátottságának és vízmélység szabályozásának biztosítása a fenék-küszöb által már megkezdett és a Parlagnyilasi csatorna megépítésével most folytatott vízmérnöki-vízépítési módszerekkel, amelyhez a helyi, azaz hazai, szennyezőforrások megfelelő feltárásának és szabályozásának kell társulnia.

Illusztráció a vízpótlási beavatkozásokhoz: A fenék küszöb és a Parlagnyilasi csatorna (makroszkópikus gerinctelen mintázás szemléltetésével)

2.

Oxigénháztartási és eutrofizálódási modell vizsgálatok kiválasztott vízterekben

A LIFE szerződésben vállalt kötelezettségeinken túl a „Konzorciális szerződésben” felvállaltuk helyszíni vizsgálatokkal is alátámasztott modellvizsgálatok elvégzését. Jelen beszámoló írásáig (2007. október) két nagyobb vizsgálatot végeztünk: Ezek az alábbiak voltak: 2.1.

Vizsgálatok az Alsó Szigetköz új vízpótló rendszerében

Ugyancsak 2006 évi munka volt a Parlagnyilasi és a Szavai csatornán végzett eutrofizációs modellvizsgálatok elvégzése, amelyet a BMGE Vízi-közmű és Környezetmérnöki Tanszékén végeztek alvállalkozói megbízás keretében, az ÉDUKÖVIZIG-től kapott hidraulikai adatok valamint a VITUKI helyszíni vízminőségi mérései alapján. A munkáról angol nyelvű összefoglaló is készült (Eutrophication model studies of the Parlagnyilasi- and Szavai canal system). A Munkát az alábbi két ábra szemlélteti. Az alsó ábrán látható egyik modell szcenárió elemzésből és a beemelt képekből az is látható, hogy az új alsó-szigetközi vízpótló rendszert az eutrofizálódás fenyegeti és ezt megerősítették az azóta elvégzett helyszíni vizsgálataink is. Ezen eredmények által indítatva a VITUKI csapat vezetője egy ’ökohidrológiai’ tározó létesítésének megfontolását vetette fel. E javaslatunknak a lényege az, hogy az alsószigetközi vízpótló rendszer folyásirányba tekintett felső részén egy olyan tározót kellene kialakítani, ami kettős (ökológiai és hidrológiai) funkciója révén mind a rendszer vízhiányának enyhítésére mind a víz növényi tápanyag tartalmának csökkentésére és így az eutrofizálódás mérséklésére felhasználható volna. Jelen projekt keretében ennek a rendszernek a részletesebb tervezése-elemzése már nem készülhet el (nem is vállaltuk azt), de a zárójelentésben talán az ötletnél többet tudunk majd mutatni.

-4A VITUKI Kht közreműködése a LIFE SZIGETKÖZ projektben. Rövid szórólap jellegű összefoglaló. Készítette a 2007 októberéig elkészült beszámolók alapján a VITUKI témafelelőse, Prof. Dr. Jolánkai Géza ([email protected]).

A Parlagnyilasi-Szavai vízpótló rendszer a modellben a trofitási állapot szemléltetésével és a VITUKI mintavevő járművével a-Klorofill hossz-szelvény (0,5 m3/s) 140

120

koncentráció (μg/l)

100 alap BOI=8 mg/l P=0,2 mg/l NO3=5 mg/l NH4=5mg/l N org=5mg/l

80

60

40

20 0

2 000

4 000

6 000

8 000

10 000

12 000

14 000

16 000

18 000

20 000

alap BOI=8 mg/l P=0,2 mg/l NO3=5 mg/l NH4=5mg/l N org=5mg/l

távolság a Parlagnyilasi torkolattól (m)

Modellezett klorofill-a szcenáriók a Parlagnyilasi-Szavai rendszerre a kettős műtárgy alatti rész trofitási állapotának szemléltetésével

-5A VITUKI Kht közreműködése a LIFE SZIGETKÖZ projektben. Rövid szórólap jellegű összefoglaló. Készítette a 2007 októberéig elkészült beszámolók alapján a VITUKI témafelelőse, Prof. Dr. Jolánkai Géza ([email protected]).

2.2.

A Mosoni Duna oxigénháztartásának részletes helyszíni és modell vizsgálatai.

Helyszíni vizsgálatainkat 2006-ban az alábbi mérési pontokban végeztük, több alkalommal:

Mintavételi helyek a Mosoni Duna részletes oxigénháztartási modellvizsgálatához A mérési adatok feldolgozása a 2007 év első félévéről szóló jelentésünkben található és ugyancsak ez a jelentés mutatja be a VITUKI-ban fejlesztett SENSMOD modellel végzett modell számítások eredményeit is. A mérési adatokra az alábbi két ábra mutat be példát: 14

12

12

10

10

8

8

6

6

4

4

12

60

10

50

8

40

6

30

4

20

2

2

2

10

0

0

0

0

VI. zsilip Réti-árok, Bezenye Feketeerdő alatt Halászi Lajta, Mosonmagyaróvár, Lébény-Hanyi Móvári duzzasztó SZVTP, Móvár Máriakálnok Kálnoki-Duna Kimle Nováki-csatorna Vadaskerti-cs. SZVTP Hédervár Mecsér Zsejkei-cs. Kis-Dunai tőzegBolgány Dunaszegi-cs Zámolyi-cs. Rábca árapasztó, Révfalui-csatorna Rábca, Győr Győr, Rábca alatt, Rába Győr, Rába alatt, Iparcsatorna, Győr Bácsai-csat. SZVTP , Bácsa Szavai-cs. Vének

Oldott oxigén (mg O2/l)

70

KOI k (mg O2/l)

14

os on m

M

14

BOI 5

KOI Cr

oldott oxigén (MD)

oldott oxigén (bef.)

Oldott oxigén (mg O2/l)

Mosoni-Duna 2006, Oldott oxigén (DO)

R ét i-á V r ig Fe ok, -zs L ke Be ilip ag ajt te ze ya a, er n M dő y e ró v á os al r, on a M m Ha tt ár ag lá ia y sz ká ar i M ó óv S l n v ár ZV ok ár i d T -i uz P, híd za Mó Ká szt vá ln ó a r ok la i-D tt N un ov SZ áki Ki a VT -cs ml P at e Va Hé orn da de a sk rv er ár tiM cs Zs ec . ej sé ke r Rá bc B i-cs a o ár Zám lgá . a G Ré pa oly ny yő s vf zt i-c r, al ó, s. R ui A áb G ca R -cs bd yő al áb ato a r, a t c rn R t, a, a áb R G a áb y al a őr at fe t le Ip , 14 ar -e R tt cs s á at út ba or h na ídj B , a SZ ács Gy VT ai- őr P cs , B at Sz ác . av sa ai -c Vé s . ne k

Olodtt oxigén, BOI

5

(mg O2/l)

Oxigénháztartás (BOI5, KOIk, old. ox.) a Mosoni-Dunában és befolyóiban (2006. 09.18-20.)

M-D 2006.június 29 befolyók 2006.június 29 befolyók 2006.szeptember 20 II. oszt.

telítettségi oxigén konc.

M-D 2006.szeptember 20 befolyók 2006.július13 befolyók 2006.szept.26 III. oszt

M-D 2006.szept.26 befolyók 2006.szept.6 I. oszt IV.oszt.

A mérési adatokra bekalibrált modellt az alábbi felső ábra mutatja be. Az alsó ábrán a modell az országos VM adatbázis alapján meghatározott kritikus kisvízi állapotok hosszszelvényéhez illesztett modell változatot mutatjuk be: -6A VITUKI Kht közreműködése a LIFE SZIGETKÖZ projektben. Rövid szórólap jellegű összefoglaló. Készítette a 2007 októberéig elkészült beszámolók alapján a VITUKI témafelelőse, Prof. Dr. Jolánkai Géza ([email protected]).

A SENSMOD modell illesztése a mért oxigénháztartási hossz-szelvényhez a pontszerű szennyezőforrások teljes eltávolításának szcenáriójával

A modell illesztése a VM adatbázis alapján meghatározott kritikus kisvízi hosszszelvényhez A modell vizsgálatot az összes foszforra és kémiai oxigén igényre is elvégeztük. A nagyszámú beavatkozási szcenárió egyik legfontosabb eredménye azt volt, hogy az adatbázisban szereplő pontszerű szennyezőforrások terhelései nem adnak magyarázatot a bekövetkezett állapotokra és így a Mosoni Dunát is fenyegető eutrofizálódás illetve kritikus oxigén viszonyok kialakulásának szabályozására csak akkor lehet majd -7A VITUKI Kht közreműködése a LIFE SZIGETKÖZ projektben. Rövid szórólap jellegű összefoglaló. Készítette a 2007 októberéig elkészült beszámolók alapján a VITUKI témafelelőse, Prof. Dr. Jolánkai Géza ([email protected]).

komolyabb beavatkozási változatokat kidolgozni, ha részletes helyszíni mérésekkel feltárták a térség összes pontszerű és diffúz szennyező forrásait.

3.

Összefoglalás

A VITUKI Kht. 2007 októberére elvégezte a LIFE szerződésben illetve a csatlakozó konzorciális szerződésben felvállalt összes feladatot. A munka oroszlánrészét a 3. feladat végrehajtása tette ki, aminek keretében szakirodalom elemzés, saját korábbi vizsgálataink, de elsősorban saját, a szerződésben elvállalthoz képest sokkal részletesebb, helyszíni vízkémiai és hidrobiológiai vizsgálatokkal értékeltük a Szigetköz hullámtéri és mentett oldali víztereinek vízi környezeti állapotát és az eddig elvégzett beavatkozási stratégiák hatását. Külön kiemelnénk, hogy hidrobiológusaink a Víz Keret Irányelv szerinti monitoring módszertan kidolgozásán is fáradoztak utat mutatva ezzel az EU szinten is javasolt módszerekre olyan összetett és nagy vízterek esetén, amelyre eddig még nem álltak rendelkezésre megalapozott módszerek. Helyszíni mérésekkel alátámasztott modell vizsgálatokat is végeztünk és összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy bár a vízpótló beavatkozásokkal (elsősorban a fenék küszöbbel és az ahhoz csatlakozó vízmérnöki megoldásokkal) sokat sikerült javítani a Duna elterelését követő ökológiai katasztrófa helyzeten továbbra is rendkívül körültekintően kell majd eljárni a növényi tápanyag terhelési és ezzel összefüggő oxigén háztartási viszonyok szabályozása terén. Ehhez a tudomány mai állása szerint leginkább eredményes ökohidrológiai megoldásokra kell majd fordítani a további beavatkozásokat, azaz együtt kell biztosítani a megfelelő hidrológiai (vízmélység, vízsebesség és vízhozam) állapotokat valamint biztosítani a növényi tápanyagok koncentrációinak ökológiai alapon történő beállítását. Ehhez a Projektet követő időszakban kettős (ökológiai és hidrológiai) szabályozó funkciót biztosító tározó(k) (mű-mocsarak) kialakítását javasoljuk. Fontos eredményünknek tartjuk még, hogy anyagmérleg számításainkból (modellvizsgálatainkból) egyértelműen megállapítottuk, hogy a térséget és ezen belül elsősorban a Mosoni Dunát nem azonosított forrásokból jelentősebb szennyezések érik, amelyek azonosítására és felszámolására nagy figyelmet kell a jövőben fordítani. A munkában részt vett munkatársak: A jelen rövid anyag hátterét képező beszámolójelentéseket írták: A VITUKI Kht részéről: Prof. Dr. Jolánkai Géza, az MTA doktora, tud. tanácsadó, témafelelős, Pataki Beáta, tudományos munkatárs, Dr. Gulyás Pál, ny. tud tanácsadó, Dr. Csányi Béla, tud. főmunkatárs, Németh József, ny. tud. főmunkatárs, Dr. Zsuffa István tud. tanácsadó A VTK INNOSYSTEM Kft részéről: Vas Györgyi, tanácsadó A BMGE Vízi-Közmű és Környezetmérnöki Tanszék részéről: Dudás Katalin; Fonyó György, Jolánkai Zsolt, Kardos Máté Helyszíni mintavételezést végezték: Csányi Béla, Nagyné Bodolai Katalin, Szalóky Zoltán, Szekeres József, Zagyva Andrea, Gulyás Pál, Kaszonyi Pál, Pataki Beáta, Mándoki Mónika, Jolánkai Géza A minták elemzése készült: A VITUKI Vízminőségvédelmi Intézetének Laboratóriumában, és Dr. Gulyás Pál által Az adatfeldolgozást végezték: Mándoki Mónika, Pataki Beáta, Csányi Béla és munkatársai és Bíró István A VITUKI modell vizsgálatait végezte: Bíró István A vízmennyiségi értékeléshez az ÉDUKÖVIZIG-től kapott anyagokat is felhasználtuk

Budapest, 2007. október hónap

-8A VITUKI Kht közreműködése a LIFE SZIGETKÖZ projektben. Rövid szórólap jellegű összefoglaló. Készítette a 2007 októberéig elkészült beszámolók alapján a VITUKI témafelelőse, Prof. Dr. Jolánkai Géza ([email protected]).