VISSZATEKINTÉS a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál elmúlt tizenkilenc évére
1992 tavaszán, a budapesti Goethe Intézetben írta alá a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke, Bart István, valamint a Frankfurti Könyvvásár világhírű igazgatója, Peter Weidhaas azt a szakmai együttműködési megállapodást, amely útjára indította a magyar könyvipar legnagyobb szabásúnak tervezett vásárát. A könyves világ az év őszén, Frankfurtban az akkori művelődési minisztertől, Mádl Ferenctől értesülhetett a tervről: 1994 áprilisában Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál elnevezéssel regionális léptékű kulturális és szakmai fórum indul. ♦ A Budapest Kongresszusi Központba 1994. április végén már az első alkalommal is 20 ország több mint 400 kiadója jött el. A napisajtó elismeréssel szólt a magyar könyvkultúra új kezdeményezéséről. „Szolid elegancia, mégis igazi vásári hangulat uralja az egész palotát. Fehér polcok, színes könyvek, virágok. Nem csak a nyomdákból frissen kikerült könyvekkel érkeztek a magyar kiadók, hanem az utóbbi évek legsikeresebb kiadványaival is. Felvonultak a frissen privatizált nagy hagyományú cégek, és azok is, amelyek az utóbbi években alakultak. Jelen van számos egyházi kiadó. Eljöttek a könyvkiadással is foglalkozó nyomdák…” – Magyar Nemzet, 1994. április 23. „Lesz még Budán könyvvásár… Az első Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál sikere újfent bebizonyította: a könyv csak nem akar kimenni a divatból.” – Kápé, 1994. május 5. ♦ A második budapesti könyvfesztivál megismételte az első sikerét. Budapest főpolgármestere, Demszky Gábor 1995-ben alapította meg a fesztivál díszvendégének járó Budapest Nagydíjat, amelyet első alkalommal a kiváló osztrák költő, Ernst Jandl vehetett át. ♦ A harmadik budapesti könyvfesztivál már 27 ország részvételével zajlott, közel félszáz hazai, határon túli és külföldi kiadó mutatta be műveit. Fesztiválunk díszvendége a magyar származású Ephraim Kishon volt. A harmadik fesztivál nagy sikert aratott a közönség körében, több mint húszezren látogattak el a fesztivál rendezvényeire. A budapesti könyvvásár alapozta meg, hogy Magyarország, a magyar kultúra díszvendégként mutatkozhasson be a világ legnagyobb könyvvásárán, Frankfurtban. „Amikor a frankfurti könyvvásár igazgatósága Portugália mellett döntött, egyszersmind elhatározta azt is, hogy a következő, még szabad időpontban Magyarország lesz a díszvendégünk. …a magyar kormánynak eltökélt szándéka, hogy elfogadja a meghívást, és 1999-ben Magyarország kiemelt díszvendégként vesz részt a frankfurti könyvvásáron.” – Népszabadság, 1996. április 26. (Interjú Peter Weidhaas-zal, a frankfurti könyvvásár igazgatójával.) ♦ Az 1997-es, negyedik könyvfesztivál díszvendége, s a Budapest Nagydíj kitüntetettje – azóta is egyetlen hazai alkotóként – a Sorstalanság című művével Európában példátlan sikereket arató, azóta irodalmi Nobel-díjjal is kitüntetett Kertész Imre volt. ♦
Az ötödik fesztivál sztárja a világhírű, indiai származású, Angliában élő Salman Rushdie volt. A fesztivál különleges színfoltját az akkortájt nemzetközileg is ritkaságszámba menő információs rendszer jelentette, amely internet-kapcsolaton keresztül világszerte mindenkihez eljuttatta a rendezvény eseményeinek, programjának hírét. ♦ A hatodik alkalommal megrendezett könyvfesztivált már több mint ötvenezer könyvbarát kereste fel. A nemzetközi szaksajtó a közép-kelet-európai térség legjelentősebb könyvszakmai fórumának nevezte. A könyvfesztivál sikere döntő mértékben közrejátszott abban, hogy Magyarország 1999 őszén, az 51. Frankfurti Nemzetközi Könyvvásár díszvendégeként mutatkozhatott be, először a térség országai közül. ♦ A hetedik könyvfesztivál emlékezetes programja a lengyel kortárs irodalom és könyvkiadás nagy sikert arató bemutatkozása volt. A díszvendég Sławomir Mrożeket, aki első ízben látogatott hazánkba, fantasztikus szeretet és figyelem övezte. A 2000ben megrendezett könyvfesztivál nemzetközi elismertségét mutatta az is, hogy 1913 óta először látogatott Budapestre a világ könyvszakmai szervezetének, az International Publishers’ Association-nek elnöke, a spanyol Pere Vicens. ♦ A nyolcadik könyvfesztivált, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének kezdeményezésére életre hívott, Az Olvasás Éve kampányának szellemében szerveztük. A kivételesen nagy médiatámogatást élvező rendezvény látogatóinak száma megközelítette a hatvanezret, s több mint 25 országból érkeztek kiállítók, világhírű írók, kiadói szakemberek. A 2001-es könyvfesztivál díszvendége a hazánkban legolvasottabb külföldi író, a francia Robert Merle volt, aki betegsége miatt a fesztiválnyitó pódiumbeszélgetésen élő telefonkapcsolásban szólt a könyvfesztivál vendégeihez. Ebben az évben indítottuk útjára az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját, melyen első alkalommal 11 EU-ország és hazánk ígéretes pályakezdője mutatkozott be a nagyközönségnek Esterházy Péter segítségével. ♦ A kilencedik Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál szakmai programjának középpontjában az Európai Uniós csatlakozással kapcsolatos nemzetközi konferenciák álltak, s ez alkalommal tártuk a nyilvánosság elé a magyar könyvolvasási, vásárlási és könyvtár-gyarapítási szokásokról készült nagyszabású kutatási vizsgálat eredményeit, amely igazolta a magyar könyvkultúra forgalmi adatokban is visszatükröződő töretlen fejlődését. Az olaszországi magyar kulturális évadot viszonzandó gesztusként a fesztivál díszvendége a kortárs olasz irodalom volt, világhírű alkotók személyes részvételével. A Budapest Nagydíjat az angol Lawrence Norfolk vette át Demszky Gábor főpolgármestertől. ♦ A tizedik, jubileumi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál – a FranciArt elmúlt évi nagyszabású magyarországi rendezvénysorozata szerves részeként – a kortárs francia irodalmat és könyvkiadást mutatta be díszvendégként, világhírű írók, tudósok, művészek, nagynevű francia könyvkiadók részvételével. Franciaország 160 m2 alapterületű, reprezentatív standon mutatta be a frankofon könyvkiadás újdonságait. A franciákon kívül 17 ország több mint félszáz neves írója látogatott Budapestre. A
2
könyvfesztivál író-díszvendége, a világ egyik legolvasottabb írója, a perui Mario Vargas Llosa volt. A könyvfesztivál egyik legnagyobb sikert arató programja a svéd Per Olov Enquist és Esterházy Péter közös pódiumbeszélgetése volt. Harmadszor adtunk otthont az Európai Unió országai Magyarországon akkreditált követségei és kulturális intézményei összefogásával magvalósuló Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljának. Figyelemre méltó volt, hogy a bemutatkozó ifjú tehetségek közül három már úgy érkezett meg a fesztiválra, hogy az érdeklődők kézbe vehették könyvük magyar fordítását. A jubileumi fesztivál három és fél napja alatt 250 program várta az 58 ezer látogatót. ♦ A tizenegyedik Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált Németország, a német irodalom és könyvkiadás reprezentatív jelenléte avatta valóban európai hírű eseménnyé. A rendezvényt a német és a magyar köztársasági elnök nyitotta meg, s két Nobel-díjas író, a díszvendég Günter Grass és Kertész Imre pódiumbeszélgetésével folytatódott. A magyar-német irodalmi párbeszédeket olyan írópárok alkották, mint Esterházy Péter – Ingo Schulze, Nádas Péter – Joachim Sartorius, Konrád György – Herta Müller, Bacsó Béla – Michael Krüger. A negyedik alkalommal megrendezett Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján tizenöt fiatal szerző debütált, velük együtt öszszesen hatvan tehetséges prózaíró mutatkozott már be Budapesten, s közülük tizenötnek van azóta magyar nyelvű kötete. 2004-ben csaknem 1600 m2 alapterületű könyvpavilon épült, 150 m2-rel több mint a megelőző esztendőben. A német írókon kívül félszáz külföldi látogatott el Budapestre, s több mint háromszáz magyar szerző találkozott olvasóival. Először jelent meg a könyvfesztivál újdonságait bemutató katalógus, amely 240 könyvcímet tartalmazott. A könyvfesztiválon egyébként 50 ezer kötetből válogathattak a látogatók. ♦ A tizenkettedik Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál látogatottsági csúcsot döntött, a nyitvatartás három és fél napja alatt 61 ezer érdeklődő kereste fel a könyvvásár helyszínét. A sikerben minden bizonnyal döntő szerepet játszott, hogy a brazil Paulo Coelho személyében olyan író vette át a Budapest Nagydíjat, akit rocksztárokat megszégyenítő népszerűség kísért. Példátlan olvasottságát mi sem jelzi jobban, minthogy 2005-ben Magyarországon 250 ezer példányt adtak el könyveiből. Németország után 2005-ben az az orosz könyvkultúra volt a fesztivál díszvendége, amelyik fordítások révén ugyancsak sokat tesz a külföldi, így a magyar irodalom megismertetéséért is. Nem véletlen, hogy a reprezentatív orosz standon „Oroszokról magyaroknak”, valamint „Magyarország az orosz kiadványok tükrében” voltak a jellemző tematikus blokkok. Tatyjana Tolsztaja, Viktor Jerofejev, Valgyimir Vojnovics, Jevgenyij Popov s Pjotr Vajl személyében európai rangú alkotók találkoztak magyar olvasókkal. Nagy sikerrel folytatódott az a hagyomány is, hogy az esztendő egyik kiemelkedő irodalmi alkotásának a könyvfesztiválon volt a premierje, Spiró György itt mutatta be, s olvasott fel először Fogság című nagyregényéből. ♦ A tavalyi, tizenharmadik Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált a magyar köztársasági elnök, Sólyom László drámai hangú, az olvasáskultúra egész világon tapasztalható romlására figyelmeztető beszéddel nyitotta meg, azt hangsúlyozva, hogy a jó könyveket, a remek írókat felvonultató, sikeres kulturális rendezvények segíthetnek a rossz tendencia megállításában, megfordításában. Reprezentatív könyvanyaggal, kiváló írókkal képviseltette magát a díszvendég-ország, Spanyolország. Jorge Semprún új regénye premierjére érkezett, ő vette át Demszky Gábor főpolgár-
3
mestertől a 2006. évi Budapest Nagydíjat. A könyvvásár sajnálatos módon egybeesett a meglehetősen feszült parlamenti választások második fordulójával, s ennek tudható be, hogy a megelőző évinél valamivel kevesebben, de így is több mint ötvenezren látogattak el a Kongresszusi Központba a nyitvatartás három és fél napja alatt. ♦ Nagyon jó hangulatú, hatalmas látogatottságú rendezvénnyel köszönt el a tizennegyedik Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a Budapest Kongresszusi Központtól, amely 1994 óta adott méltó otthont a magyar könyvkultúra legnagyobb szabású nemzetközi eseményének. A fesztivál díszvendég írója, a világhírű Umberto Eco tízezreket vonzott. A magyar olvasóközönség érdeklődéssel és szeretettel fogadta Kanada reprezentatív bemutatkozását, kortárs irodalmát, könyvkiadói produkcióját, valamint a neves kanadai magyarokat felvonultató fotókiállítást is. A hetedik alkalommal megrendezett, 19 ország összefogásával megvalósult Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja különösen a fiatalok körében aratott elismerést. A seregszemlén 25 ország képviseltette magát, először állított önálló standot a díszvendég Kanada mellett Kína és – Dánia szervezésében – a skandináv könyvkiadás. A XIV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál látogatottsága lényegesen meghaladta a megelőző évit, megközelítette az 55 ezret. ♦ A könyvfesztivál új helyszínen, a Millenárison ünnepelte fennállásának tizenöt éves jubileumát. A mindig komoly rizikót jelentő átköltözés sikeresnek bizonyult. Az igényes, bejáratott kulturális helyszín beváltotta a hozzá fűzött reményeket, nem csupán a korábbi rendezvény hangulatát sikerült átmenteni, hanem az érdeklődők száma is jelentősen növekedett, látogatói csúcsot döntöttünk, 61.000-en jöttek el a fesztiválra. A sikerben döntő szerepe volt, hogy a fesztivál díszvendégei sokakat vonzottak a könyves pavilonok közé. A Budapest Nagydíjas amerikai Bret Easton Ellis mindenekelőtt a fiatal olvasókat szólította meg. A kínai kultúra, kortárs irodalom és könyvkiadás reprezentatív bemutatkozása szintén nagy szalmai és közönségérdeklődést keltett. Az új helyszín lehetőséget teremtett arra is, hogy több mint 20%al növekedjék a kiállítási tér és így a rendezvények száma. ♦ A tizenhatodik Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál történetének egyik legsikeresebb rendezvényét zárta. A sokrétű programmal és 30 íróval jelentkező díszvendég-országot, Romániát nagy szeretettel fogadták a magyar könyvbarátok. Első alkalommal lett női író a fesztivál díszvendége, Ljudmila Ulickaja sok ezer rajongót vonzott a vásárra, miként hosszú sorok kígyóztak „Hollywood Hercege”, Tony Curtis dedikáló asztala előtt is. A megelőző évhez hasonlóan a legtöbb látogatót, a fiatalokat és a kisgyermekes családokat megszólító Gyermek(b)irodalom vonzotta a Millenáris Fogadójába.
4
♦ Több mint ötvenezer kötet, közöttük 250 erre az alkalomra megjelent magyar újdonság, 25 ország félezer kiállítója várta a Millenáris Parkban a tizenhetedik Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra kilátogatókat. A több mint 370 irodalmi és szakmai program középpontjában a díszvendég, Izrael sokszínű kultúrája állt. A díszvendég-írót, a világhírű Amos Ozt nagy figyelem, érdeklődés és szeretet övezte. Először fordult elő, hogy a Budapest Nagydíjas új könyvét az első két nap alatt a helyszínen szétkapkodták. Az Európai Unió eddigi legnagyobb szabású összefogásával megvalósuló Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja tízéves jubileumát ünnepelte. A 17 országból érkező fiatal prózaírók között Magyarországot Horváth Viktor képviselte. A gazdag könyvkínálat, a szinte minden korosztályt megszólító változatos programok, a remek idő sok tízezer könyvbarátot csábított ki a Könyvfesztivál helyszínére. A látogatók száma tavaly is meghaladta a 60 ezret. ♦ A tizennyolcadik könyvfesztivál valóban rászolgált a nemzetközi jelzőre, korábban soha annyi külföldi résztvevő, kiállító és alkotó nem jött el Budapestre, mint 2011-ben. A hagyományokkal ellentétben a díszvendég nem egy ország volt, hanem Magyarország uniós elnökségének tiszteletére magát a közösséget, az Európai Unió velünk együtt 27 tagországát, pontosabban kortárs irodalmi könyvkiadásukat és neves alkotóikat láttuk vendégül. Minden íróvendégünket új, magyar nyelvű kötete várta Budapesten. A fesztivál nagydíját a világhírű svéd író, Per Olov Enquist vette át. A sokszínű és soknyelvű európai irodalom kivételesen hangsúlyos jelenlétét tovább erősítette a kontinens legtehetségesebb fiatal prózaíróit felvonultató Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja is. A magyar kiadók több mint 300 új kötetet időzítettek a fesztiválra, a Millenárison a könyvbarátok 55-60 ezer kötet közül választhattak. A könyvfesztivál leglátogatottabb napján, szombaton soha nem vásároltak annyian belépőjegyet, mint tavaly. ♦ Akárcsak egy évvel korábban, amikor hazánk uniós elnökségének tiszteletére az európai közösség mind a 27 tagországát láttuk vendégül, a tizenkilencedik könyvfesztiválon a soros elnökség tisztét betöltő Dánia szervezésében négy skandináv országot, s hozzájuk kapcsolódóan a finn kultúrát, könyvkiadást és kortárs irodalmat hívtuk Budapestre. Az Északi Országok csoportnéven bemutatkozó, soraikban világhírességeket is felvonultató dán, izlandi, norvég, svéd és finn szerzők elvarázsolták a magyar könyvbarátokat. Bemutatkozásukat hatalmas érdeklődés és figyelem kísérte, amelyhez nagymértékben hozzájárult az is, hogy a magyar kiadók igencsak kitettek magukért; az északi díszvendégségre 120 új fordítás látott napvilágot. A díszvendégnek járó Budapest Nagydíjat a trieszti születésű, Közép-Európa eszméjét egész életművével hitelesítő világhírű olasz író, Claudio Magris vette át, mintegy ezzel a gesztussal is megelőlegezve a jubileumi, XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál olasz díszvendégségét. A fesztiválra 40 országból érkeztek írók és kiállítók, 350 kulturális program, közel 60 ezer kiállított kötet, közöttük több mint 300 magyar újdonság várta a Millenárisra kilátogatókat. A látogatottság alig néhány százzal volt kevesebb a 61 ezres látogatói csúcsnál.
5
