Virágné Kaló Ágnes Terra 95 BT Miskolc
Néhány gondolat a rehabilitációról Az
EVSZ 1947-es alapokmányának továbbfejlesztésével az egészségtől eltérő állapotok meghatározására 1980-ban sor került az úgynevezett fogyatékossági folyamat leírására. Megállapítást nyert, hogy a nem maradéktalanul gyógyuló akut megbetegedések és krónikus betegségek esetében a biológiai károsodás mellett emberi funkciózavar (fogyatékosság) és társadalmi kapcsolatzavar (rokkantság) kialakulásának lehetősége is fennáll.
A betegek megfelelő gyógyítása, gondozása és rehabilitációja azáltal nyer igazi értelmet, hogy a kezelt betegek életminősége sok esetben újra elérheti a betegség előtti életminőséget.
FOGYATÉKOSSÁGI folyamat (EVSZ 1980) Egészség Egészségtől eltérő állapotok: Károsodás ( impairment ) Fogyatékosság ( disability ) Rokkantság ( handicap )
Életminőség Vizuális analóg skála legalacsonyabb életminőség legmagasabb életminőség •teljes fizikai függőség
•fizikai és szellemi függetlenség
•súlyos értelmi károsodás
•másokkal jól kommunikál
•környezetével nincs kontaktusa
•képes a legtöbb általa élvezett tevékenységre
•kórházban van elhelyezve
•az élet terheit jól elviseli •optimista és reális életszemléletű
szubjektív tényezői: önértékelés, motiváció, boldogság, elégedettség objektív meghatározói: fizikai és pszichés környezet, eü. és szoc. szolgáltatások minősége, anyagi biztonság vizsgált személy önértékel szakemberek kontrollja közeli hozzátartozó értékelése
A rehabilitációs team tagjai Beteg Szakorvosok Szakgyógyszerész Gyógytornászok Logopédus Pszichológus Ápolók Fizikoterápiás szakasszisztensek Ortopaed műszerészek Szociális munkatárs Gyógyfoglalkoztatók Szakasszisztensek Rehabilitációs terapeuta Beteg családtagja, gondozója
•A rehabilitáció feladatai a kórházban - az önellátóképesség segítve tanítása - az első károsodás által indukált károsodások - megelőzése: pozicionálás hólyagkondicionálás mobilizálás (helyzetváltoztatás, ágyelhagyás) - mindennapi élettevékenység gyakoroltatása - betegek napirendjének szervezése - kapcsolattartás a beteggel, a team tagokkal, a team tagok között, a beteg és team tagok között, a beteg és családtagjai között, a team tagok és családtagok között, a beteg és lakóhelye között, a beteg és munkahelye között - tréningek felügyelete és segítése - betegek gyógyszerelésének és fizikoterápiás kezelésének szervezése, ellenőrzése - ápolási dokumentáció - betegek személyes problémáinak megoldása - mozgásterápia - logopédia - diétás tanácsadás
Rehabilitáció otthon Klinikai állapotának megfelelő mozgásterápia logopédia betegséggel kapcsolatos ismeretek átadása a betegnek szorongás, depresszió, betegségtudat csökkentése szakápolási feladatok végzése, majd megtanítása (pl.stomaviselő) munkába való visszatérés elősegítése (amennyiben lehetséges) életvitelének további folytatása
Az előzőekben felsorolt tevékenységek közül az otthoni szakápolás keretében végezhetők - mozgásterápia ( 11 tevékenység ) - beszédterápia ( 11 tevékenység ) - testkép változással kapcsolatos szakápolási és életmódbeli betegoktatás (6.,7. tevékenység) pl. stoma viselők, állandó katétert viselők, - betegoktatás (nem finanszírozott)
Egy tanulmány szerint a rehabilitációs osztályokon (együttesen) kezelt betegek aránya - a következőkép oszlott meg: 28% agyi érbetegségek következményei
4% organikus idegbetegség következményei
20%
2% orthopédiai műtéteik következményei 24% reumatológiai betegségek következményei
28%
11%
2% daganatos betegségek következményei 6% perifériás érbetegségek következményei
24%
3% kardiológiai betegségek következményei 11% belgyógyászati betegségek következményei 3% 20% baleseti sérülések következményei
1% gerincvelő
6%
2% 4%
2%
5% 5% 1% 3% 5%
3% koponyaagyi 5% felsővégtag 21% alsóvégtag
21% 60%
A Terra 95 BT otthoni szakápolásában a következőképpen oszlanak meg a rehabilitáció adatai: 10% agyi érbetegségek 8% organikus idegrendszeri betegségek 7% orthopédiai műtétek 22% reumatológiai betegségek 10% perifériás érbetegségek
22% baleseti sérültek 21% krónikus sebek
10%
21% 22%
8% 7%
22% 10%
A tanulmány alapján a rehabilitációs osztályokról eltávozott betegek sorsa: 89,6% Otthonába távozott
4%
1% 5%
1,2% Szociális otthonba távozott 5,5% Más kórházba távozott 3,7% Meghalt
90%
A Terra 95 BT otthoni szakápolásban kórházból és rendelőből kikerült betegek aránya: .
25% Kórház
75% Ambulanciák 25%
75%
Szerettem volna adatokat kapni arról – hányan részesültek akut osztályról kikerülve – rehabilitációs kezelésben. Valós adatnak – Dr. Cserhalmi Péter Doktori (PhD) értekezését Bp.2004. vettem alapul.
Értekezése során 5064 csípőtáji törött traumás beteget vizsgált. Ebből traumatológiai elbocsátáskor 59,5% került saját otthonába ez közel 3000 beteget jelent mindösszesen 6% kerül rehabilitációs osztályra 34,5% vissza akut osztáyra, szociális otthonba, krónikus osztályra és jelentős számuk elhunyt 35%
59% 6%
Még mindig erre a (PhD) értékezésre hivatkozva mindösszesen 20,6%--os volt, járóképes 4 hónappal a traumatológiai ellátás után-a lakáson kívül egyedül 24% lakáson kívül kisérővel 15% 21% 10%
30% lakáson belül egyedül
30%
24%
10% lakáson belül kisérővel 15,4% járóképtelen volt
Dr. Cserháti Péter ( PhD) Doktori értekezés Bp. 2004.
Az adatok alapján felmerült bennem, mi történt az otthonukba került – rehabilitációra szoruló betegekkel?
Javult volna-e az állapotuk, amennyiben otthoni rehabilitációban részesültek volna?
Kérdőíves felmérés történt a Terra 95.BT betegei körében, amely arra irányult, vajon maguk a betegek tudnak-e a rehabilitációról, ismerik-e annak folyamatát, részesültek-e benne, otthonukban igénybe vették-e?
Arra a kérdésre – a betegek szerint mit takar a rehabilitáció fogalma a következő válaszok születtek: 43% a gyógyulásom felgyorsulását 25%a meglévő képességei-étkezés, mozgás, öltözködés, egyéb fejlesztését
14% élete könnyebé tételét 11% életvitele könnyebbé tételét 7% a családja életének könnyebbé tételét 11% 14% 25%
7% 43%
64%-uk kapott, míg 36%-uk nem kapott otthonában rehabilitációt. Arra a kérdésre mire lett volna szüksége: 68% a mozgásterápiát igényelte
12% a szociális ügyek intézését 6% 2%
12% olyan szakembert keresett volna, aki segít mindennapi élettevékenysége megtervezésében 6% beszédterápiát igényelt
2% diétás tanácsadást
12% 12% 68%
Arra a kérdésre, kapott-e és milyen rehabilitációs ellátásban részesülhetne:
43% válaszolt igennel 14%
43% nemmel
43%
43%
14% nem volt rá szüksége Ezeket a tevékenységeket igénybe venné-e otthoni szakápolás keretén belül, 93 % válaszolt igennel.
Kérdésként merült fel betegségük alatt találkoztak-e már rehabilitációs terapeutával: 64% válaszolta: nem hallott róla.
15% 21% 64%
21% találkozott már vele 15% nem tudott a kérdésre válaszolni
A válaszadók 68%-a nő volt, 32%-a férfi. 7% 50 éves 32% 60 éves
. 11%
39% 70 éves 11% 80 éves 11% 90 éves
39%
11% 7% 32%
Az otthoni szakápolásban ellátott betegek által használt gyógyászati segédeszközök megoszlása Hallókészülék Mankó: 17; : 5; 5% Pelenka: 27; 11% 18% Védőcipő: 14; 9%
Járókeret: 48; 32%
Bot: 24 ; 16% Kerekesszék: 13 ; 9%
Összefoglalás Az otthoni szakápolásban a gyógyászati segédeszközt
használok körében a 70 és 80 év közöttiek aránya volt a legnagyobb. Adódott ez abból, hogy az otthoni szakápolási szolgáltatást igénybe vevők legnagyobb köre a 66 és 85 év közötti betegek . A fenti megállapítások azt is előrevetítették, hogy a gyógyászati segédeszközök közül a járókeretet és a pelenkát vették a legnagyobb számban igénybe.
Az otthoni szakápolásban 2012.07-08 hóban ellátott betegek, akiknek állapota nem igényelt gyógyászati segédeszközt Fizkoterápia: 12fő Szakápolás: 16fő Gyógytorna: 4fő
Összefoglalás Az otthoni szakápolás kórházat vált ki vagy rövidít le–
ezért nagyobb számban voltak olyan betegek akik nem igényeltek gyógyászati segédeszközt- pl. a 6-os tevékenységi körből– műtéti sebek ellátása , de elgondolkodtatónak tartom azokat a beteg eseteket is ,akik ugyan gyógytorna kezelést kaptak—de nem volt gyógyászati segédeszközük. Visszakövetve - ezek a betegek reumatológiai javaslattal rendelkeztek.
A 2012.07-08 hóban ellátott betegek gyógyászati segédeszköz felosztás szerint 95% kapott gyógyászati segédeszközt
5%
95%
5% mind fekvő beteg volt.
5% nem kapott,de szüksége lett volna rá
Mi lehet az oka? Hogyan tudjuk ezt megoldani?
Összefoglalás Mint a diagramon láthattuk azoknak akiknek
szükségük volt – vagy lett volna gyógyászati segédeszközre mindössze csak 5 % nem kapott -DE mind az 5% - uk otthonában FEKVŐBETEG ! volt. A 2 hónapos próbafelmérésből is egyértelműen kiderült hogy – az a betegkör esett ki ebből az ellátásból,akinek az életminősége javítására, a család ápolásban való részvétel segítésére -- nagy szüksége lett volna .
A kérdőív által tett megállapítások: A betegek a rehabilitációt a gyógyulásuk érdekében folytatott tevékenységként értelmezték. Nagyrészük részesült rehabilitációban, amelyet betegsége megkívánt. A betegek 2/3-a kapott rehabilitációs tevékenységet, mely nagyrészt mozgásterápia volt, de szükség lett volna még betegségükkel kapcsolatos szociális ügyek intézésére és olyan szakemberre, aki segített volna mindennapi élettevékenységük megtervezésében (pl. ergoterapeuta).
A betegek 46%! nem tudta, hogy mit vehet igénybe rehabilitációja során és 29% mondta azt, hogy semmire nincs szüksége. Felmerült a kérdés, ha nincs szüksége semmire, miért veszi el a rehabilitációra váró betegektől a vizitet és a rehabilitációs lehetőséget?
A betegek 93%-a venné igénybe a rehabilitációja során, amennyiben kibővítenék az otthoni szakápolási szolgáltatás munkáját. 64% soha nem hallott az ergoterapeutáról, de szívesen megismerkedne a munkájával.
Az előadás összefoglalásaként a következők fogalmazódtak meg bennem: Az otthoni szakápolási szolgálatok egy részében rehabilitációs tevékenységet végeznek (mozgásterápia, beszédterápia, egyes krónikus sebek kezelése, amputált betegek ellátása) a vizitek – rehabilitációs vizitekkel való kibővítése indokolttá tenné ezt az ellátási formát a szolgáltatók részéről. Elnevezésük kibővülhetne – szakápolási – hospice és rehabilitációs otthoni szakápolási szolgálatokkal.
Indokolttá tenné ezt az is, hogy a beteg otthonában történő ellátás ma a legolcsóbb ellátási forma, valamint egy szervezetben végezhető a tevékenység (centralizálás) és a betegnek csak egy esetmenedzserrel, csak egy szolgáltatóval kell kapcsolatot tartani. Ez mind a szakmai, mind a finanszírozási, mind a minőségi ellátás nyomon követését és ellenőrzését könnyebbé teheti.
A betegeket nyomon követve elmondhatjuk a számítások alapján 2/3uk (traumatológiai esetek) az otthonába kerül az akut osztályról, ahol még 80% igényelne rehabilitációs ellátást, ebből pl. 15% teljesen járóképtelen, ekkor az otthoni rehabilitációs ellátásuk nem megoldott. Sokan még a klasszikus rehabilitáció lehetőségéről sem tájékozottak. Az otthoni orvosi rehabilitáció ma még gyerekcipőben jár, vagy egyáltalán nem létezik.
Az otthonában rehabilitálatlan beteg az államnak nagy kiadást jelent - szüksége van pl. hosszú időn keresztül inkontinentia termékekre (hólyagkondicionálás hiánya) gyógyászati segédeszközök nagyobb számára ( bot több fajtája, mankó, járókeret) önellátásának hiánya miatt pszichés- és mentális állapota romlik, ezáltal tovább terheli a gyógyszerkasszát. (Ezekre akkor is kell költenie az államnak, ha a beteg az otthonában van.)
Az otthoni szakápolási szolgálatok kapacitási és finanszírozási bővítésével, -- egy ergoterapeuta alkalmazásával egy otthoni gyógyászati segédeszköz diszpécserrel- részben megoldhatóvá tervezhetővé és átláthatóvá tehető ez az ellátás.
