Világgazdaságtan 4. Kereskedelempolitikai alapelvek
1 Bacsi – Vil.gazd 4, 2013
Kereskedelempolitikai alapelvek és eszközök Két alaptípus: • protekcionizmus és • szabadkereskedelem
SZABADKERESKEDELEM: nincsenek kereskedelmi • • • • •
korlátozások a komparatív elınyök elve szerinti munkamegosztáson alapszik Export révén elérhetı az optimális üzemméret Importverseny révén kedvezıbb kínálat a fogyasztók számára Hatékony gazdálkodás a világ szőkös erıforrásaival Nemzetközi együttmőködés, stabilitás fenntartása
2 Bacsi – Vil.gazd 4, 2013
1
PROTEKCIONIZMUS Eszközei: 1. Importembargók A hazai piac védelmében a kereskedelem (import – vagy export) korlátozása
A PROTEKCIONIZMUS MELLETTI ÉRVEK: Gazdasági érvek: • • • • •
2. Importkvóták (és önkéntes exportkorlátozások) 3. Vámok 4. Nem vámjellegő korlátozások (minıség, ügyintézés..) 5. Állami támogatások (exporttámogatások) 6. Dömping (áralapú, költségalapú) 7. Árfolyamszabályozás és árfolyampolitika (leértékelés az exportot segíti, importot gátolja)
A növendék iparágak támogatása (inkubátor hatás) Védelem a „tisztességtelen versennyel szemben” Hanyatló iparágak támogatása Stratégiai iparágak támogatása Fizetési mérleg pozíciók támogatása
Nem gazdasági érvek: • • •
Nemzetbiztonsági szempontok (stratégiai tartalékok) Nemzeti életmód megóvása Speciális nemzetgazdasági értékek védelme (svéd acél, skót whisky)
3
Bacsi – Vil.gazd 4, 2013
Kereskedelempolitikai eszközök Csoportosítás: • exportra és importra ható • közvetlen, és közvetett hatású – vámjellegő (tarifális) vagy nem vámjellegő (nem tarifális – NTB) – mennyiségre vagy árra ható (közvetlenül vagy közvetve) 4 Bacsi – Vil.gazd 4, 2013
2
Árra ható eszközök Az alkalmazott eszközök az importált / importálni kívánt termék árát befolyásolják, és ezen keresztül érik el a kívánt (importcsökkentı) hatást. Fajtái: 1. Vámok 2. Illetékek 3. Szubvenciók 4. Dömpingellenes (anti-dömping) politika 5. Árfolyampolitika. 5 Bacsi – Vil.gazd 4, 2013
Mennyiségi korlátozások és hasonló eszközök az importált / importálni kívánt termék mennyiségére hatnak, és azon keresztül az import csökkenését okozzák. Eszközei: a) Engedélyezési rendszer (import/exportengedélyezés b) Import/export kvóták c) Önkéntes exportkorlátozás (VER) d) Tilalmak e) Kereskedelmi hatású beruházási szabályok (TRIMs) f) Származási szabályok (eredetmegjelölés) g) Import monitoring 6 Bacsi – Vil.gazd 4, 2013
3
Az árra vagy/és a mennyiségre közvetetten ható eszközök Az alkalmazott eszközöknek elsıdleges hatásuk, sıt, alkalmazásuk szándéka sem minden esetben az import csökkentése, ez „mellékhatása”. Ma egyre népszerőbb. • Technikai elıírások és szabványok • Egészségügyi elıírások • Környezetvédelmi elıírások • Versenyszabályok alkalmazása és kiterjesztése • Állami vásárlások 7 Bacsi – Vil.gazd 4, 2013
Mennyiségi korlátozások és hasonló eszközök a) Engedélyezési rendszer (import/exportengedélyezés): a termék importját/exportját) engedélyhez köti. kiegészíthet más eszközöket, mint például a kvótákat. b) Import/export kvóták: közvetlenül korlátozza az importált (vagy exportált) termék mennyiségét, importengedélyek által, fizikai mértékegységben (tonna, darab, stb.), vagy értékben. c) Önkéntes exportkorlátozás (VER) : az importáló ország „meggyızi” az exportálót, hogy exportját „önkéntesen” korlátozza. (Ok: importır ország nagyobb alkupozíciója – pl USA - Japán) d) Tilalmak: a kormány akadályozza valamely termék exportját vagy importját. Oka: veszélyes anyagok, kábítószerek, fegyverek, az atomszektor „termékei” , környezetvédelmi és egészségügyi ok, politikai ok: embargó e) Kereskedelmi hatású beruházási szabályok (TRIMs): segítségével a kormányzat befolyásolja a beruházó vállalat (kül)kereskedelmi tevékenységét - közvetlen külföldi beruházások esetén jelentıs f) Származási szabályok (eredetmegjelölés): a termék mely országban készült. Kvóták, dömpingellenes eljárások és szubvencióellenes intézkedések esetén alkalmazzák g) Import monitoring : folyamatosan figyelik az importot, ha valamely termék importja megnı→ importkorlátozó eszköz alkalmazása 8 Bacsi – Vil.gazd 4, 2013
4
e) A TRIM-ek fajtái: • A belföldi beszállítás minimumára vonatkozó elıírások (más néven: a hazai tartalomra vonatkozó elıírások). • A beruházás kereskedelmi mérlegre való hatását rögzítı elıírások. A külföldi tıkeberuházással létrejött vállalat csak exportjának egy bizonyos százalékában (arányában) importálhat.. • Valutabeváltási vagy -felhasználási korlátozások. A külföldi befektetéssel létrejött vállalat csak exportjának vagy nettó exportjának egy bizonyos arányában juthat konvertibilis fizetıeszközhöz.. • Belföldi értékesítésre vonatkozó elıírások. Az exportnak szab korlátokat, elsısorban belföldi hiány enyhítésére 9 Bacsi – Vil.gazd 4, 2013
Árra ható eszközök fajtái: Vámok: A vámhatárt átlépı árukra kivetett adó - az ár növelésével csökkenti az import mennyiségét. Jól átlátható, transzparens eszköz. A fejlett gazdaságok átlagos vámszínvonala alacsony, 2-4% körüli. Könnyő védekezni - példa az (export) szubvenció. Illetékek : tarifális eszköz, hasonlít a vámra, de az import értékének százalékában vetik ki, általában valamilyen szolgáltatásra vagy az importtal kapcsolatosan felmerült valamilyen költség ellentételezésére. Szubvenciók : pénzbeli állami támogatás, csökkenti a vállalat közvetlen költségeit,hozzájárul a K+F, a tranzakciós, a szállítási, termelési vagy egyéb költségekhez. A termék kivitele esetén nyújtják (és valamennyi nemzetközi kereskedelmi egyezmény tiltja!). Dömpingellenes (anti-dömping) politika :Anti-dömping eljárás - ha az import alacsony áron kerül be a hazai piacra és ebbıl kifolyólag károkat okoz (ennek többnyire feltétele a nagy tömeg). A WTO szerint a dömping tényét bizonyítani kell. Árfolyampolitika: a nemzeti valuta leértékelése: az export jövedelmezıbb, ösztönözheti az exportot. A valuta felértékelése az importot ösztönzi. (árfolyam-protekcionizmus ) 10 Bacsi – Vil.gazd 4, 2013
5
A vámok csoportosítása 1. 2.
a forgalom iránya : exportvám v. importvám a jogi státusz : autonóm (egy ország hat. meg) vagy szerzıdéses (ország ok közti megállapodás szerint) 3. a vámkivetés módja: értékvám v. mértékvám 4. az elsıdlegesen elérni szándékolt gazdaság- és kereskedelempolitikai cél: fiskális v. védıvám. A védıvámoknak sok fajtája van. a) nevelıvám: még nem versenyképes, de fejlıdésre alkalmas ágazat, vállalat külsı versenytárs elleni védelméért b) A piacbiztosító vám egy már nem versenyképes ágazatot illetve termelı(ke)t véd – ok: az ország komparatív elınyei megváltoztak, így a termék elıállításában komparatív hátrány alakul ki. c) Devizavédelmi vám: oka a szőkösen rendelkezésre álló külföldi fizetıeszköz kiáramlásának megakadályozása. d) Taktikai vám: a hazai vámok alkalmazásával saját termékeink külföldi piacra jutását kívánjuk segíteni – a csökkentés lehetıségét vámtárgyalások során kívánják felhasználni, viszonossági alapon e) Retorziós (vagy büntetı vagy harci) vám kivetésével a kereskedelmi partner valamely kedvezıtlen intézkedésére szoktak reagálni. f) A dömpingellenes és a kiegyenlítı vám 11
Bacsi – Vil.gazd 4, 2013
A protekcionizmus és a szabadkereskedelem értelme •
A gazdasági integráció szintjei:
•
A korlátozásmentes nemzetközi kereskedelem fıként a legfejlettebb országok érdeke A protekcionizmus – versenykorlátozás – áremelı tényezı
Kedvezményes kereskedelmi szerzıdések
Szabadkereskedelmi övezet
Vámunió
Csoporton belüli vámok csökkentése
Csoporton belüli vámok eltörlése
Közös külsı vámszintek
Közös piac Gazdasági unió
Csoporton belüli tıke- és munkaerıáramlás
Közös gazdaság -politika, közös pénz 12
Bacsi – Vil.gazd 4, 2013
6
