UNIDROIT Nemzetközi Kereskedelmi Szerződések Alapelvei 2010 PREAMBULUM (Az Alapelvek célja) Ezek az Alapelvek a nemzetközi szerződésekre vonatkozó általános szabályokat tartalmazzák. Az Alapelveket akkor kell alkalmazni, ha a felek abban állapodtak meg, hogy szerződésükre ezek legyenek irányadók. 1 Az Alapelvek alkalmazására sor kerülhet, ha a felek abban állapodtak meg, hogy a szerződésükre az általános jogelvek, a lex mercatoria vagy hasonló szabályok legyenek irányadók. Az Alapelvek alkalmazására sor kerülhet, ha a felek nem határozták meg a szerződésükre irányadó jogot. Az Alapelveket fel lehet használni nemzetközi egységes jogot tartalmazó jogi eszközök értelmezésére vagy kiegészítésére. Az Alapelveket fel lehet használni a nemzeti jog értelmezésére vagy kiegészítésére. Az Alapelvek mintául szolgálhatnak nemzeti és nemzetközi jogalkotók számára.
1. FEJEZET – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. CIKK (Szerződési szabadság) A felek szabadon köthetnek szerződést, és határozhatják meg annak tartalmát. 1.2. CIKK (Alakszerűségi követelmények hiánya) Az Alapelvek nem kívánják meg azt, hogy a szerződés megkötésére, jognyilatkozat vagy más cselekmény megtételére vagy bizonyítására meghatározott formában kerüljön sor. Ezek bármilyen eszközzel bizonyíthatók, beleértve a tanúbizonyítást is. 1 Azok a felek, akik megállapodásukra az Alapelveket kívánják alkalmazni, ezt – bármilyen általuk kívánt kivétel vagy módosítás megtétele mellett – a következő kikötéssel is megtehetik: „A jelen szerződésre [a … cikkek kivételével] az UNIDROIT Alapelvek (2010) irányadók”. Azok a felek, akik emellett valamely állam jogának alkalmazásáról kívánnak rendelkezni, ezt a következő kikötéssel is megtehetik: „A jelen szerződésre [a … cikkek kivételével] az UNIDROIT Alapelvek (2010) irányadók, továbbá [X állam] joga, amennyiben ez szükséges”.
1
1.3. CIKK (A szerződés kötelező jellege) Az érvényesen megkötött szerződés kötelező a felekre. A szerződést csak az abban foglalt feltételekkel összhangban vagy közös megegyezéssel, vagy az Alapelvekben előírtaknak megfelelően lehet módosítani, vagy megszüntetni. 1.4. CIKK (Kógens szabályok) Az Alapelvek nem korlátozzák a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok alapján alkalmazandó nemzeti, nemzetközi vagy szupranacionális eredetű kógens szabályok alkalmazását. 1.5. CIKK (Az Alapelvek felek által történő kizárása vagy módosítása) Az Alapelvek eltérő rendelkezése hiányában, a felek az Alapelvek alkalmazását kizárhatják, illetve bármely rendelkezésétől eltérhetnek, bármely rendelkezésének hatását megváltoztathatják. 1.6. CIKK (Az Alapelvek értelmezése és kiegészítése) (1) Az Alapelvek értelmezése során figyelembe kell venni azok nemzetközi jellegét és célját, ideértve annak szükségességét is, hogy elősegítsék az Alapelvek egységes alkalmazását. (2) Az Alapelvek hatálya alá tartozó, de általuk kifejezetten nem rendezett kérdéseket, amennyire lehetséges, az alapul szolgáló általános elveknek megfelelően kell rendezni. 1.7. CIKK (Jóhiszemű és tisztességes eljárás) (1) A nemzetközi kereskedelemben valamennyi fél jóhiszeműen és tisztességesen köteles eljárni. (2) A felek ezt a kötelezettséget nem zárhatják ki és nem korlátozhatják. 1.8. CIKK (Korábbi magatartással ellenétes eljárás) A fél nem tanúsíthat olyan magatartást, amely ellentétes azzal az elvárással, amelyet a másik félben keltett és, amellyel összefüggésben, az abban ésszerűen bízva eljáró másik fél hátrányt szenvedett. 1.9. CIKK 2
(Kereskedelmi szokások és gyakorlat) (1) A feleket köti minden kereskedelmi szokás, amelynek az alkalmazásában megegyeztek, továbbá minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. (2) A feleket köti az a kereskedelmi szokás, amelyet a nemzetközi kereskedelemben a szóban forgó sajátos üzletágban a felek széles körben ismernek, és rendszeresen betartanak, kivéve, ha az ilyen kereskedelmi szokás alkalmazása ésszerűtlen volna.
1.10. CIKK (Nyilatkozat) (1) Ha nyilatkozatot kell tenni, a nyilatkozat a körülményeknek megfelelő bármilyen módon megtehető. (2) A nyilatkozat akkor válik hatályossá, amikor megérkezik ahhoz a személyhez, akinek azt tették. (3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a nyilatkozat akkor „érkezik meg” a személyhez, amikor azt ezzel a személlyel szóban közölték, vagy amikor azt e személy telephelyén, vagy postai címén kézbesítették. (4) A jelen Cikk alkalmazása szempontjából a „nyilatkozat” jelenti mind a szándéknyilvánítást, mind a felszólítást, kérést vagy a szándék bármilyen más kinyilvánítását.
1.11. CIKK (Meghatározások) Az Alapelvekben ‐ a „bíróság” jelenti a választottbíróságot is; ‐ ha valamelyik félnek több telephelye van, az minősül érintett „telephelynek”, amely a szerződéssel és annak teljesítésével a legszorosabb kapcsolatban van, figyelemmel a felek által a szerződés megkötése előtt, vagy a szerződés megkötésekor ismert, vagy tekintetbe vett körülményekre; ‐ a „kötelezett” arra félre utal, akinek teljesítenie kell valamely kötelezettséget, és a „jogosult” arra a félre utal, aki a kötelezettség teljesítésének jogosultja. ‐ az „írás” bármely olyan közlési módot jelent, amely a benne foglalt információt megőrzi, és kézzel fogható alakban való újbóli előállítására alkalmas. 1.12. CIKK (A felek által tűzött határidők számítása) (1) A felek által valamilyen cselekmény elvégzésére meghatározott határidőbe a hivatalos ünnepnapokat vagy munkaszüneti napokat bele kell számítani.
3
(2) Ha azonban a határidő utolsó napja a cselekmény elvégzésére kötelezett fél telephelyén hivatalos ünnepnapra vagy munkaszüneti napra esik, a határidő meghosszabbodik az azt követő első munkanapig, kivéve, ha a körülményekből más következik. (3) Az irányadó időzóna a határidőt tűző fél telephelyén irányadó időzóna, kivéve, ha a körülményekből más következik. 2. FEJEZET – SZERZŐDÉSKÖTÉS ÉS KÉPVISELET 1. RÉSZ: SZERZŐDÉSKÖTÉS 2.1.1. CIKK (A szerződéskötés módja) A szerződés megköthető az ajánlat elfogadásával, vagy a felek olyan magatartásával, amely elégséges a megállapodás kifejezéséhez. 2.1.2. CIKK (Az ajánlat meghatározása) A szerződéskötésre irányuló javaslat akkor minősül ajánlatnak, ha kellően meghatározott, és jelzi az ajánlattevőnek azt a szándékát, hogy elfogadása esetén magát kötelezettségben állónak tekinti. 2.1.3. CIKK (Visszalépés az ajánlattól) (1) Az ajánlat akkor válik hatályossá, amikor megérkezik a címzetthez. (2) A visszavonhatatlan ajánlatot is vissza lehet vonni, ha a visszavonás az ajánlatot megelőzően vagy az ajánlattal egyidejűleg érkezik meg a címzetthez. 2.1.4. CIKK (Az ajánlat visszavonása) (1) Az ajánlat mindaddig visszavonható, amíg a szerződést nem kötötték meg, feltéve, hogy a visszavonás az elfogadó nyilatkozat elküldését megelőzően érkezik meg a címzetthez. (2) Az ajánlatot azonban nem lehet visszavonni, (a) ha az akár az elfogadásra vonatkozó meghatározott határidő megállapításával, akár más módon utal arra, hogy visszavonhatatlan; (b) ha a címzett ésszerűen bízhatott abban, hogy az ajánlat visszavonhatatlan, és az ajánlatban bízva járt el.
4
2.1.5. CIKK (Az ajánlat visszautasítása) Az ajánlat hatályát veszti, amikor a visszautasítás megérkezik az ajánlattevőhöz. 2.1.6. CIKK (Az elfogadás módja) (1) Elfogadásnak minősül az ajánlat címzettjének ilyen irányú nyilatkozata, vagy az elfogadásra utaló magatartása. Hallgatás vagy valamilyen magatartástól való tartózkodás önmagában nem jelent elfogadást. (2) Az ajánlat elfogadása abban az időpontban válik hatályossá, amikor az elfogadás közlése az ajánlattevőhöz megérkezik. (3) Mindazonáltal, ha az ajánlat értelmében, vagy a felek között kialakított gyakorlat, illetve a kereskedelmi szokás alapján az ajánlat címzettje az elfogadást az ajánlattevő értesítése nélkül, tevőlegesen is kinyilváníthatja, akkor az elfogadás a cselekmény véghezvitelének időpontjában hatályossá válik. 2.1.7. CIKK (Az elfogadás ideje) Az ajánlatot az ajánlattevő által megszabott időn belül, vagy ha ilyen idő nincs megszabva, a körülményekhez képest ésszerű időn belül el kell fogadni, figyelemmel az ajánlattevő által alkalmazott közlési mód gyorsaságára is. A szóbeli ajánlatot nyomban el kell fogadni, kivéve, ha a körülményekből más következik. 2.1.8. CIKK (Elfogadás megszabott határidőn belül) Az ajánlattevő által megszabott határidő az ajánlat elküldésének időpontjától kezdődik. Az ajánlatban megjelölt időpontot kell az elküldés időpontjának tekinteni, kivéve, ha a körülményekből más következik. 2.1.9. CIKK (Elkésett elfogadás. Késedelem a továbbításban) (1) Az elkésett elfogadás is hatályos elfogadásnak minősül, ha az ajánlattevő indokolatlan késedelem nélkül így tájékoztatja a címzettet, vagy ilyen értelmű értesítést küld. (2) Ha az elkésett elfogadást tartalmazó közlésből kitűnik, hogy azt olyan körülmények között küldték el, hogy szabályos továbbítás esetén kellő időben megérkezett volna az ajánlattevőhöz, az elkésett elfogadás hatályos elfogadásnak minősül, kivéve, ha az ajánlattevő indokolatlan késedelem nélkül közli a címzettel, hogy az ajánlatot hatályát vesztettnek tekinti. 5
2.1.10. CIKK (Az elfogadás visszavonása) Az elfogadás visszavonható, ha a visszavonás az elfogadás hatályossá válása előtt vagy azzal egy időben érkezik meg az ajánlattevőhöz. 2.1.11. CIKK (Módosított elfogadás) (1) Ha az ajánlatra adott és elfogadásra utaló válasz kiegészítéseket, korlátozásokat vagy egyéb módosításokat is tartalmaz, az ajánlat visszautasítását jelenti és új ajánlatnak minősül. (2) Ha az elfogadásra utaló válasz kiegészítő, vagy az ajánlat feltételeitől lényegesen nem különböző, eltérő feltételeket is tartalmaz, elfogadásnak minősül, feltéve, hogy az ajánlattevő – indokolatlan késedelem nélkül – nem kifogásolja az eltérést. Ha az ajánlattevő nem emel kifogást az eltérések miatt, a szerződés feltételeivé az ajánlatnak az elfogadásban meghatározottak szerint módosított feltételei válnak. 2.1.12. CIKK (Megerősítést célzó iratok) Ha a szerződés megkötését követő ésszerű időben elküldött, a szerződés megerősítését célzó irat kiegészítő vagy a szerződés tartalmától eltérő feltételeket tartalmaz, ezek a feltételek a szerződés részévé válnak, kivéve, ha a szerződés lényeges megváltoztatását eredményezik, vagy ha az átvevő indokolatlan késedelem nélkül kifogást emel az eltéréssel szemben.
2.1.13. CIKK (Bizonyos kérdésben vagy bizonyos alakban való megállapodástól függő szerződés megkötése) Ha a tárgyalások folyamán az egyik fél ragaszkodik ahhoz, hogy a szerződés nem jön létre mindaddig, amíg bizonyos kérdésben vagy bizonyos alakban nem állapodnak meg, a szerződés nem jön létre addig, amíg erről a kérdésről vagy erről az alakról megállapodásra nem jutnak. 2.1.14. CIKK (Szándékosan nyitva hagyott feltételt tartalmazó szerződés) (1) Ha a felek szerződést szándékoznak kötni, az a tény, hogy egy feltételnek a meghatározását szándékosan későbbi tárgyalások során való megállapodásra vagy arra bízzák, hogy azt harmadik személy állapítsa meg, nem akadálya annak, hogy a szerződés létrejöjjön. (2) A szerződés létrejöttét nem érinti az a tény, hogy a későbbiek során 6
(a) a felek nem jutnak megállapodásra a feltételt illetően; vagy (b) a harmadik személy nem határozza meg a feltételt, feltéve, hogy – figyelemmel a felek szándékára – a feltétel más, a körülményekre tekintettel ésszerű módon is meghatározható. 2.1.15. CIKK (Rosszhiszemű tárgyalások) (1) A fél szabadon tárgyalhat és nem tartozik felelősséggel a megállapodás meghiúsulásáért. (2) Az a fél azonban, aki rosszhiszeműen tárgyal, vagy rosszhiszeműen szakítja meg a tárgyalásokat, felelősséggel tartozik a másik félnek okozott károkért. (3) Rosszhiszemű különösképpen az a fél, aki úgy kezd vagy folytat tárgyalásokat, hogy nincs szándékában megállapodást elérni a másik féllel. 2.1.16. CIKK (Titoktartási kötelezettség) Ha az egyik fél a tárgyalások során bizalmas jelleggel ad át információt, a másik fél azt nem hozhatja nyilvánosságra, és nem használhatja fel tisztességtelenül saját céljaira, függetlenül attól, hogy a későbbiekben megkötik-e a szerződést vagy sem. Adott esetben e kötelezettség megszegésének jogkövetkezménye magában foglalhatja a másik fél által elért előnyön alapuló kártérítést. 2.1.17. CIKK (Teljességi záradék) Az olyan írásba foglalt szerződés, amely azt a kikötést tartalmazza, hogy az írásban rögzített szöveg mindazokat a feltételeket tartalmazza, amelyekben a felek megállapodtak, nem cáfolható és nem egészíthető ki korábbi nyilatkozatokra vagy megállapodásra vonatkozó bizonyítékok alapján. Az ilyen nyilatkozatok vagy megállapodások azonban felhasználhatók az írott szöveg értelmezéséhez. 2.1.18. CIKK (Módosítás valamely meghatározott formában) Az az írásbeli szerződés, amely olyan kikötést tartalmaz, amely megkívánja, hogy a megállapodással való módosítás vagy megszüntetés valamilyen meghatározott formában történjék, más módon nem módosítható vagy nem szüntethető meg. Az egyik fél azonban magatartása által kizárhatja az ilyen kikötésre való hivatkozást annyiban, amennyiben a másik fél ésszerű módon ebben a magatartásban bízva járt el. 2.1.19. CIKK (Szerződéskötés általános szerződési feltételekkel) 7
(1) Amikor az egyik fél vagy mindkét fél általános szerződési feltételeket alkalmaz a szerződés megkötése során, a 2.1.20. – 2.1.22. Cikkek sérelme nélkül a szerződéskötésre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. (2) Az általános szerződési feltételek olyan rendelkezések, amelyeket az egyik fél előzetesen készít el általános és ismételt használat céljából, és amelyeket a másik féllel való megtárgyalás nélkül ténylegesen alkalmaznak. 2.1.20. CIKK (Meglepő feltételek) (1) Az általános szerződési feltételekben foglalt feltételek közül nem hatályos az, amelyik olyan jellegű, hogy arra a másik fél ésszerűen nem számíthatott, kivéve, ha azt ez a fél kifejezetten elfogadta. (2) Annak meghatározásakor, hogy a feltétel ilyen jellegű-e, figyelembe kell venni annak tartalmát, nyelvezetét és megjelenési módját.
2.1.21. CIKK (Az általános szerződési feltételek és a nem általános szerződési feltételek közötti összeütközés) A szerződés általános és nem általános szerződési feltétele közötti összeütközés esetén az utóbbi irányadó. 2.1.22. CIKK (Általános szerződési feltételek ütközése) Ha mindkét fél általános szerződési feltételeket használ és e feltételek kivételével megállapodnak, a szerződés azokkal a feltételekkel jön létre, amelyekben a felek megállapodtak, valamint amelyek lényegüket tekintve azonosak a szerződési feltételekben, kivéve, ha az egyik fél előre világosan kifejezésre juttatja, vagy indokolatlan késedelem nélkül, később közli a másik féllel, hogy ilyen feltételekkel nem köt szerződést. 2. RÉSZ: KÉPVISELET 2.2.1. CIKK (E Rész hatálya) (1) E Rész valamely személy („a képviselő”) egy másik személy („a képviselt”) jogviszonyait érintő képviseleti jogosultságát szabályozza, harmadik személlyel kötött szerződés által vagy annak vonatkozásában, függetlenül attól, hogy a képviselő saját vagy a képviselt nevében jár el. (2) Ez a Rész kizárólagosan egyfelől a képviselt vagy a képviselő, és másfelől a harmadik személy közötti kapcsolatokat szabályozza. 8
(3) Ez a Rész nem szabályozza a képviselő jogszabályon, valamint közigazgatási szerv vagy bíróság által történő rendelésen alapuló képviseleti jogosultságát. 2.2.2. CIKK (A képviselet létrejötte és terjedelme) (1) A képviselő képviselt által biztosított képviseleti jogosultsága lehet kifejezett vagy hallgatólagos. (2) A képviselő képviseleti joga kiterjed mindazon cselekmények elvégzésére, amelyek a képviselettel elérni kívánt cél érdekében szükségesek. 2.2.3. CIKK (Nyílt képviselet) (1) Ha a képviselő képviseleti jogkörén belül jár el és a harmadik személy tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a képviselő képviselőként jár el, a képviselő cselekményei közvetlenül érintik a képviselt és a harmadik személy jogviszonyait, és a képviselő és harmadik személy között nem jön létre jogviszony. (2) Ha azonban a képviselő a megbízó hozzájárulásával azt vállalja, hogy szerződő félként szerepeljen, a képviselő cselekményei kizárólag a képviselő és a harmadik személy kapcsolatát érintik. 2.2.4. CIKK (Rejtett képviselet) (1) Ha a képviselő képviseleti jogkörén belül jár el és a harmadik személy nem tudta és nem is kellett volna tudnia, hogy a képviselő képviselőként jár el, a képviselő cselekményei kizárólag a képviselő és a harmadik személy kapcsolatát érintik. (2) Ha azonban az ilyen képviselő harmadik személlyel valamely vállalkozás javára köt szerződést, és magát a vállalkozás tulajdonosaként tünteti fel, a harmadik személy, a vállalkozás valódi tulajdonosának felismerése után, ez utóbbival szemben is érvényesítheti a képviselővel szemben fennálló jogait. 2.2.5. CIKK (A képviseleti jogkör nélkül eljáró vagy képviseleti jogkörét túllépő képviselő) (1) Ha a képviselő képviseleti jog nélkül vagy képviseleti jogkörét túllépve jár el, cselekményei nem érintik a képviselt és a harmadik személy jogviszonyait. (2) Ha azonban a képviselt magatartása alapján a harmadik személy ésszerűen feltételezheti, hogy a képviselő képviseleti joggal rendelkezik arra, hogy a képviselt javára eljárjon és a képviselő ezen képviseleti jogkörén belül jár el, a képviselt nem hivatkozhat a harmadik személlyel szemben a képviselő képviseleti jogosultságának hiányára. 9
2.2.6. CIKK (A képviseleti jogkör nélkül eljáró vagy képviseleti jogkörét túllépő képviselő felelőssége) (1) A képviseleti jog nélkül vagy képviseleti jogkörét túllépve eljáró képviselő – a képviselt jóváhagyása hiányában – olyan összegű kártérítést köteles fizetni, amely a harmadik személyt olyan helyzetbe hozza, mintha a képviselő képviseleti jogkörrel rendelkezve járt volna el, illetve a képviseleti jogát nem lépte volna túl. (2) A képviselő nem felel ugyanakkor, ha a harmadik személy tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a képviselő nem rendelkezett képviseleti jogosultsággal vagy képviseleti jogosultságát túllépte. 2.2.7. CIKK (Érdekellentét) (1) Ha a képviselő által kötött szerződés következtében a képviselő érdekellentétbe kerül a képviselttel és a harmadik személy erről tudott vagy tudnia kellett volna, a képviselt elállhat a szerződéstől. Az elállás joga a 3.2.9. és 3.2.11. Cikkek sérelme nélkül gyakorolható. (2) Azonban a képviselt nem állhat el a szerződéstől (a) ha a képviselt beleegyezett, tudott vagy tudnia kellett volna arról, hogy a képviselő érdekellentétbe került; vagy (b) ha a képviselő a képviselt tudomására hozta az érdekellentétet, és ez utóbbi ellene ésszerű időn belül nem emelt kifogást. 2.2.8. CIKK (Alképviselő) A képviselő beleértett jogosultsággal rendelkezik alképviselő igénybevételére olyan cselekmények elvégzésére, amelyek elvégzése a képviselőtől ésszerű módon nem várható el. E Rész szabályait az alképviseletre is alkalmazni kell. 2.2.9. CIKK (Jóváhagyás) (1) Az olyan képviselő cselekményét, aki képviseleti jogkör nélkül vagy a képviseleti jogkörét túllépve jár el, a képviselt jóváhagyhatja. Jóváhagyás esetén a cselekmény ugyanazon joghatásokat váltja ki, mintha eredetileg is képviseleti jogkörrel rendelkezve végezték volna el.
10
(2) A harmadik személy a képviselthez intézett értesítésében a jóváhagyásra ésszerű határidőt határozhat meg. Ha a képviselt a jóváhagyást a meghatározott határidőn belül nem adja meg, ezt később már nem teheti meg. (3) Ha a képviselő cselekményének elvégzése időpontjában, a harmadik személy nem tudott és nem is kellett volna tudnia a képviseleti jogkör hiányáról, a jóváhagyást megelőzően bármikor értesítheti a képviselt személyt arról, hogy nem tekinti magát a jóváhagyás által kötve. 2.2.10. CIKK (A képviseleti jog megszűnése) (1) A képviseleti jogkör megszüntetése nem hatályos harmadik személlyel szemben, kivéve, ha a harmadik személy arról tudott vagy tudnia kellett volna. (2) Képviseleti jogkörének megszűnése ellenére, a képviselő jogosult marad azon cselekmények elvégzésre, amelyek szükségesek a képviselt érdekeinek károsodástól való megóvásához. 3. FEJEZET – ÉRVÉNYESSÉG 1. RÉSZ: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 3.1.1. CIKK (Nem szabályozott kérdések) Ez a Fejezet nem tartalmaz rendelkezéseket a jog-, illetve cselekvőképesség hiányára. 3.1.2. CIKK (A puszta megállapodás érvényessége) A szerződés a felek puszta megállapodásával, további feltételekre tekintet nélkül megköthető, módosítható vagy megszüntethető. 3.1.3. CIKK (Eredeti lehetetlenség) (1) Önmagában az a tény, hogy a szerződés megkötésének időpontjában az elvállalt kötelezettség teljesítése nem volt lehetséges, nem érinti a szerződés érvényességét. (2) Önmagában az a tény, hogy a szerződés megkötésének időpontjában a fél nem volt jogosult rendelkezni azokkal a vagyontárgyakkal, amelyekre a szerződés vonatkozik, nem érinti a szerződés érvényességét. 3.1.4. CIKK (Kógens szabályok) 11
Ennek a Fejezetnek a megtévesztésről, fenyegetésről, feltűnő aránytalanságról szóló szabályai kógens jellegűek. 2. RÉSZ: AZ ELÁLLÁS INDOKAI 3.2.1. CIKK (A tévedés meghatározása) A tévedés olyan téves feltevés, amely a szerződés megkötésekor létező tényre vagy jogra vonatkozik. 3.2.2. CIKK (Lényeges tévedés) (1) A fél tévedése miatt csak akkor állhat el a szerződéstől – ha a szerződés megkötésének idején – a tévedés olyan lényeges volt, hogy a tévedésben lévő féllel azonos helyzetben lévő, ésszerűen eljáró személy a szerződést – a tényleges helyzet ismeretében – csak lényegesen eltérő feltételekkel kötötte volna meg, vagy pedig egyáltalán nem kötötte volna meg azt, és (a) a másik fél ugyanabban tévedett, vagy ő okozta a tévedést, vagy tudott, vagy tudnia kellett volna a tévedésről, és a tisztességes eljárás ésszerű kereskedelmi gyakorlatával ellenkezett a tévedésben lévő félnek tévedésben hagyása; vagy (b) a másik fél az elállás időpontjában nem a szerződésben, ésszerű módon bízva járt el. (2) A fél azonban nem állhat el a szerződéstől, ha (a) súlyosan gondatlan volt a tévedés bekövetkezésében, vagy (b) a tévedés olyan körülmény tekintetében áll fenn, amelyre tekintettel a tévedés kockázatát a tévedésbe esett vállalta, vagy – a körülményekre tekintettel – azt neki kellene viselni. 3.2.3. CIKK (Hiba a szándék kifejezésben vagy a nyilatkozat továbbításban) A szándék kifejezésében vagy a nyilatkozat továbbításában felmerülő hiba azon személy tévedésének tekintendő, akitől a nyilatkozat származott. 3.2.4. CIKK (A nemteljesítés jogkövetkezményei) A fél nem jogosult tévedésre alapozva a szerződéstől való elállásra, ha azok a körülmények, amelyekre a fél hivatkozik, lehetővé tették, vagy tehették volna a nemteljesítés miatti jogkövetkezmények érvényesítését. 3.2.5. CIKK (Megtévesztés) 12
A fél elállhat a szerződéstől, ha őt a szerződés megkötésére a másik fél csalárd tényállítása késztette, ideértve nyelvhasználatát vagy eljárását, vagy azon körülmények csalárd elhallgatását, amelyeket a tisztességes eljárás ésszerű kereskedelmi normái szerint az utóbbinak fel kellett volna tárnia. 3.2.6. CIKK (Fenyegetés) A fél elállhat a szerződéstől, ha annak megkötésére a másik fél jogellenes fenyegetése indította, amely a körülményekre tekintettel olyan közeli és komoly volt, hogy az előző fél részére más ésszerű lehetőséget nem hagyott. Jogellenes a fenyegetés különösen, ha az a cselekmény vagy mulasztás, amellyel a felet megfenyegették, önmagában jogsértő, vagy ha annak a szerződés megkötésének elérésére eszközként való felhasználása jogsértő. 3.2.7. CIKK (Feltűnő aránytalanság) (1) A fél elállhat a szerződéstől vagy annak meghatározott feltételétől, ha a szerződés megkötésének időpontjában a szerződés vagy annak meghatározott feltétele a másik fél számára indokolatlanul aránytalan előnyt biztosított. Figyelembe kell venni, egyéb körülmények mellett: (a) azt a tényt, hogy a másik félnek tisztességtelen előnye származott az első fél függő helyzetéből, gazdasági szorultságából vagy sürgős szükségéből, vagy vigyázatlanságából, tudatlanságából, tapasztalatlanságából vagy üzletkötési jártasságának hiányából, és (b) a szerződés természetét és céljait. (2) Az elállásra jogosult fél kérelmére a bíróság megfelelően módosíthatja a szerződést vagy a feltételt abból a célból, hogy azt összhangba hozza a tisztességes eljárás kereskedelmi gyakorlatával. (3) A bíróság megfelelően módosíthatja a szerződést vagy a feltételt az elállási nyilatkozat címzettjének kérelmére, feltéve, hogy ez a fél az ilyen értesítés átvétele után azonnal tájékoztatja a másik felet kérelméről, még mielőtt a másik fél az értesítésben ésszerűen bízva eljárt volna. Megfelelően alkalmazni kell a 3.2.10. Cikk (2) bekezdését. 3.2.8. CIKK (Harmadik személyek) (1) Ha a megtévesztésért, a fenyegetésért, a feltűnő aránytalanságért vagy a fél tévedéséért olyan harmadik személy tehető felelőssé, vagy olyan harmadik személy tudott ezekről, illetve kellett volna ezekről tudnia, akinek a cselekményeiért a másik fél felelősséggel tartozik, a szerződéstől ugyanolyan feltételekkel lehet elállni, mintha a magatartás vagy a tudomás magának a félnek a magatartása vagy tudomása lenne. (2) Ha a megtévesztésért, a fenyegetésért, a feltűnő aránytalanságért vagy a fél tévedéséért olyan harmadik személy tehető felelőssé, akinek cselekményeiért a másik fél nem felelős, a szerződéstől való elállásra sor kerülhet, ha ez a fél a megtévesztésről, a fenyegetésről vagy az aránytalanságról tudott vagy tudnia kellett, vagy, ha az elállás időpontjában nem a szerződésben ésszerű módon bízva járt el.
13
3.2.9. CIKK (Megerősítés) Nem állhat el a szerződéstől az elállásra jogosult fél, ha az elállás közlésére megszabott határidő megnyílta után kifejezetten vagy hallgatólagosan megerősíti a szerződést. 3.2.10. CIKK (Az elállási jog elvesztése) (1) Ha a fél tévedés miatt jogosult a szerződéstől való elállásra, de a másik fél úgy nyilatkozik, hogy úgy hajlandó a szerződés teljesítésére, illetve úgy teljesíti a szerződést, ahogy azt az elállásra jogosult fél értette, a szerződést azzal a tartalommal kell megkötöttnek tekinteni, ahogy ezt az utóbbi fél értette. A másik fél az ilyen nyilatkozat megtételére vagy az ilyen teljesítés nyújtására közvetlenül azután köteles, miután tájékoztatást kapott arról, hogy az elállásra jogosult fél a szerződést miként értette, és mielőtt ez a fél az elállásra vonatkozó értesítésben ésszerűen bízva eljárt volna. (2) Ilyen nyilatkozat vagy teljesítés után az elálláshoz való jog elvész, és bármely korábbi, elállásra vonatkozó értesítés hatálytalan. 3.2.11. CIKK (Elállási nyilatkozat) A fél a szerződéstől való elállásra vonatkozó jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. 3.2.12. CIKK (Határidők) (1) Az elállási nyilatkozatot a körülményekre tekintettel ésszerű időn belül kell megtenni, azt követően, hogy az elállási jogát gyakorló fél a lényeges tényről tudomást szerzett, vagy az nem maradhatott ismeretlen előtte, vagy már nem volt akadálya szabad cselekvésének. (2) Ha a 3.2.7. Cikknek megfelelően a fél elállhat a szerződés valamely egyedi feltételétől, az elállásra vonatkozó értesítés határideje akkor kezdődik, amikor a másik fél erre a feltételre hivatkozik. 3.2.13. CIKK (Részleges elállás) Ha az elállás oka csak a szerződés valamely feltételét érinti, az elállás hatálya csak erre a feltételre korlátozódik, kivéve, ha a körülményekre tekintettel ésszerűtlen lenne a szerződés többi részének fenntartása. 3.2.14. CIKK (Az elállás visszaható hatálya) 14
Az elállásnak visszaható hatálya van. 3.2.15. CIKK (Visszaszolgáltatás) (1) Elállás esetén bármelyik fél követelheti mindannak a visszaszolgáltatását, amit a szerződés vagy annak elállással érintett része alapján szolgáltatott, feltéve, hogy egyidejűleg visszaszolgáltatja mindazt, amit a szerződés vagy annak elállással érintett része alapján kapott. (2) Ha a természetbeni visszaszolgáltatás nem lehetséges vagy megfelelő, pénzbeli térítést kell nyújtani - amennyiben ez ésszerű. (3) A teljesítés jogosultja nem köteles pénzbeli megtérítésre, ha a természetben történő visszaszolgáltatás olyan okból nem lehetséges, amely a másik félnek tulajdonítható. (4) A kapott teljesítés megőrzéséhez és fenntartásához ésszerűen szükséges költségek megtérítése követelhető. 3.2.16. CIKK (Kártérítés) Függetlenül attól, hogy sor került-e a szerződéstől való elállásra, az a fél, amelyik tudott vagy tudnia kellett volna az elállás okáról, olyan mértékű kártérítésre köteles, amellyel a másik felet ugyanolyan helyzetbe hozza, mint amelyben akkor lett volna, ha a szerződést nem kötötte volna meg. 3.2.17. CIKK (Egyoldalú nyilatkozatok) A jelen Fejezet rendelkezései megfelelő változtatásokkal alkalmazandók az egyik fél által a másik félhez intézett bármilyen szándéknyilatkozatra. 3. RÉSZ: JOGELLENESSÉG 3.3.1. CIKK (Kógens szabályokkal ellentétes szerződések) (1) Ha egy szerződés valamely, az Alapelvek 1.4. Cikke szerint alkalmazandó nemzeti, nemzetközi vagy szupranacionális kógens szabállyal ellentétes, a kérdéses kógens szabályban meghatározott következményeket kell alkalmazni. (2) Ha a kógens szabály nem határozza meg kifejezett módon megsértésének jogkövetkezményeit a szerződés vonatkozásában, a felek bármely szerződésben foglalt jogkövetkezményt érvényesíthetnek, amely az adott körülmények között ésszerű. (3) Annak meghatározásakor, hogy mi ésszerű, figyelembe kell venni különösen: (a) a megsértett szabály célját; (b) azon személyek körét, akiknek védelmét a szabály szolgálta; (c) azon joghátrányt, amelyet alkalmazni kell a szabály megsértése esetén; (d) a jogsértés súlyát; (e) azt, hogy az egyik vagy mindkét fél tudott-e vagy tudnia kellett volna a jogsértésről; 15
(f) azt, hogy a szerződés teljesítése szükségessé teszi-e a jogsértést; és (g) a felek ésszerű elvárásait. 3.3.2. CIKK (Visszaszolgáltatás) (1) Ha teljesítésre került sor valamely, a 3.3.1. Cikk szerinti kógens szabályba ütköző szerződés esetén, visszaszolgáltatásnak lehet helye, amennyiben ez a körülményekre tekintettel ésszerű. (2) Annak meghatározásakor, hogy mi az ésszerű, megfelelően figyelembe kell venni a 3.3.1. Cikk (3) bekezdésében meghatározott szempontokat. (3) Amennyiben visszaszolgáltatásnak van helye, a 3.2.15. Cikkben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 4. FEJEZET—ÉRTELMEZÉS 4.1. CIKK (A felek akarata) (1) A szerződést a felek közös akaratának megfelelően kell értelmezni. (2) Ha a közös akaratot nem lehet megállapítani, akkor a szerződést annak a jelentésnek megfelelően kell értelmezni, amelyet a felekhez hasonló, ésszerű személyek azonos körülmények között annak tulajdonítanának. 4.2. CIKK (A nyilatkozatok és más cselekmények értelmezése) (1) A fél nyilatkozatait és más cselekményeit akaratának megfelelően kell értelmezni, ha ezt az akaratot a másik fél ismerte, vagy az nem lehetett számára ismeretlen. (2) Ha az előző bekezdés nem alkalmazható, az ilyen nyilatkozatot és más cselekményt annak a jelentésnek megfelelően kell értelmezni, amelyet annak a másik féllel azonos helyzetben lévő, ésszerű személy azonos körülmények között tulajdonítana. 4.3. CIKK (Lényeges körülmények) A 4.1. és 4.2. Cikk alkalmazása során tekintettel kell lenni valamennyi körülményre, beleértve (a) a felek közötti előzetes tárgyalásokat; (b) a gyakorlatot, amelyet a felek egymás közt kialakítottak; (c) a feleknek a szerződés megkötését követően tanúsított magatartását; 16
(d) a szerződés természetét és célját; (e) a szerződési feltételeknek és kifejezéseknek az adott üzletágban általánosan tulajdonított jelentését; (f) a kereskedelmi szokásokat. 4.4. CIKK (A szerződés vagy nyilatkozat egészének figyelembe vétele) A szerződési feltételeket és kifejezéseket az azokat tartalmazó szerződés vagy nyilatkozat egészét figyelembe véve kell értelmezni. 4.5. CIKK (Valamennyi feltétel érvényesülésének követelménye) A szerződési feltételeket inkább úgy kell értelmezni, hogy valamennyi feltétel érvényesüljön, mintsem hogy bármelyik ne érvényesülhessen. 4.6. CIKK (Contra proferentem szabály) Ha az egyik fél által készített szerződési feltételek nem világosak, az e félre kedvezőtlenebb értelmezést kell előnyben részesíteni. 4.7. CIKK (Nyelvi eltérések) Ha a szerződés két vagy több egyaránt hiteles nyelvi változatban készül, a változatok közötti eltérés esetén azon változat szerinti értelmezést kell előnyben részesíteni, amelyen a szerződés eredetileg készült. 4.8. CIKK (Kimaradt feltétel pótlása) (1) Ha a szerződő felek nem állapodtak meg egy olyan feltételben, amely jogaik és kötelezettségeik meghatározása céljából jelentős, akkor ezt a körülményeknek a megfelelő feltétellel kell pótolni. (2) Annak meghatározása során, hogy mi a megfelelő feltétel az egyéb tényezők mellett figyelembe kell venni (a) a felek akaratát; 17
(b) a szerződés természetét és célját; (c) a jóhiszeműség és tisztesség követelményét; (d) az ésszerűséget. 5. Fejezet—TARTALOM ÉS HARMADIK SZEMÉLYEK JOGAI 1. RÉSZ: TARTALOM 5.1.1. CIKK (Kifejezett és hallgatólagos kötelezettségek) A felek szerződéses kötelezettségei kifejezettek vagy hallgatólagosak lehetnek. 5.1.2. CIKK (Hallgatólagos kötelezettségek) Hallgatólagos kötelezettségek (a) a szerződés természetéből és céljából; (b) a felek között kialakított gyakorlatából és kereskedelmi szokásokból; (c) a jóhiszeműség és tisztesség követelményéből; (d) az ésszerűségből származhatnak. 5.1.3. CIKK (A felek közötti együttműködés) Mindegyik fél köteles a másikkal együttműködni, ha az együttműködés a másik fél kötelezettségeinek teljesítése érdekében ésszerűen elvárható. 5.1.4. CIKK (Meghatározott eredmény elérésének kötelezettsége. A legteljesebb igyekezet kötelezettsége) (1) Amennyiben a fél kötelezettsége magában foglalja valamely meghatározott eredmény elérését, úgy e fél köteles ezt az eredményt elérni. (2) Amennyiben a fél kötelezettsége magában foglalja valamely tevékenység véghezvitelében a legteljesebb igyekezet kötelezettségét, úgy e fél köteles ugyanolyan igyekezettel eljárni, 18
ahogyan egy vele azonos helyzetben lévő, ésszerű személy azonos körülmények között eljárna. 5.1.5. CIKK (A kötelezettség jellegének meghatározása) Annak meghatározásakor, hogy a fél kötelezettsége milyen mértékben foglalja magában valamely tevékenység véghezvitelében a legteljesebb igyekezet vagy valamely meghatározott eredmény elérését, egyéb tényezők mellett figyelembe kell venni: (a) a kötelezettség szerződés szerinti megfogalmazását; (b) a szerződéses árat és a szerződés egyéb feltételeit; (c) annak a kockázatnak mértékét, ami a várt eredmény elérésénél rendszerint fennáll; (d) a másik fél képességét a kötelezettség teljesítésének befolyásolására.
5.1.6. CIKK (A szolgáltatás minőségének meghatározása) Ha a szolgáltatás minőségét a szerződés nem határozza meg és az abból nem is állapítható meg, a fél olyan minőségű szolgáltatás nyújtására köteles, amely az adott körülmények között ésszerű és az átlagosnál nem rosszabb. 5.1.7. CIKK (Az ár meghatározása) (1) Ha a szerződés nem határozza meg az árat, vagy nem tartalmaz rendelkezést annak megállapítására, ellenkezőre utaló bármilyen körülmény hiányában úgy kell tekinteni, hogy a felek arra az árra utaltak, amelyet a szerződéskötés időpontjában összehasonlítható körülmények között ilyen szolgáltatásért az érintett üzletágban általában felszámítanak, vagy ennek hiányában az ésszerű árra. (2) Ha az árat az egyik fél állapítja meg, és ez a megállapítás nyilvánvalóan ésszerűtlen, azt ésszerű árral kell helyettesíteni, tekintet nélkül bármely ezzel ellentétes szerződési feltételre. (3) Ha az árat egy harmadik személynek kell megállapítania, és erre a harmadik személy nem képes vagy nem hajlandó, az ár az ésszerű ár lesz. (4) Ha az árat olyan tényezők alapján kell megállapítani, amelyek nem léteznek, vagy már nem léteznek vagy már nem hozzáférhetők, a legközelebbi egyenlő értékű tényezővel kell helyettesíteni. 19
5.1.8. CIKK (Határozatlan idejű szerződés) A határozatlan idejű szerződést bármelyik fél ésszerű időben előre közölt értesítéssel megszüntetheti. 5.1.9. CIKK (Joglemondás megállapodással) (1) A jogosult a kötelezettel való megállapodással lemondhat jogáról. (2) Ha a jogosult felajánlja, hogy jogáról ellenszolgáltatás nélkül lemond, az ajánlatot elfogadottnak kell tekinteni, ha azt a kötelezett a tudomásszerzést követően késedelem nélkül nem utasítja vissza. 2. RÉSZ: HARMADIK SZEMÉLYEK JOGAI 5.2.1. CIKK (Harmadik személyek javára szóló szerződések) (1) A felek („kötelezett” és „jogosult”) kifejezett vagy hallgatólagos megállapodásukkal jogokat alapíthatnak valamely harmadik személy („kedvezményezett”) javára. (2) A kedvezményezettnek a kötelezettel szembeni joga tartalmát a felek szerződése határozza meg, és arra irányadók a szerződésben foglalt feltételek és korlátozások. 5.2.2. CIKK (A harmadik személy azonosíthatósága) A kedvezményezett személyének kellő bizonyossággal azonosíthatónak kell lennie a szerződés alapján, azonban nem szükséges, hogy a szerződéskötés idején már létezzen. 5.2.3. CIKK (Kizáró és korlátozó rendelkezések) A harmadik személy javára történő jogok keletkeztetésének joga arra is kiterjed, hogy a szerződésben olyan kikötést határozzanak meg, amely korlátozza vagy kizárja a kedvezményezett felelősségét. 5.2.4. CIKK (Kifogások) A kötelezett a kedvezményezettel szemben hivatkozhat mindazon kifogásra, amelyet a jogosulttal szemben is érvényesíthetne. 20
5.2.5. CIKK (Visszavonás) A felek a szerződésükkel a harmadik személy javára alapított jogokat mindaddig módosíthatják, vagy visszavonhatják, amíg a kedvezményezett a jogokat el nem fogadja vagy azokban bízva ésszerű magatartásba nem kezd. 5.2.6. CIKK (Joglemondás) A kedvezményezett a rá ruházott jogról lemondhat. 3. RÉSZ: FELTÉTELEK 5.3.1. CIKK (A feltételek fajtái) A szerződés vagy valamely szerződéses kötelezettség hatálya függővé tehető valamely bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkeztétől, oly módon, hogy a szerződés vagy a szerződéses kötelezettség hatálya csak az esemény bekövetkeztével áll be (felfüggesztő feltétel) vagy az az esemény bekövetkeztével hatályát veszti (bontó feltétel). 5.3.2. CIKK (A feltételek hatálya) A felek eltérő megállapodásának hiányában: (a) az érintett szerződés vagy szerződéses kötelezettség hatálya a felfüggesztő feltétel bekövetkeztével áll be. (b) az érintett szerződés vagy szerződéses kötelezettség a bontó feltétel bekövetkeztével hatályát veszti. 5.3.3. CIKK (A feltételek bekövetkezésének befolyásolása) (1) Nem hivatkozhat a feltétel meghiúsulására az a fél, aki annak bekövetkeztét a jóhiszeműség és tisztesség követelményével vagy az együttműködési kötelezettséggel ellentétesen maga akadályozta meg. (2) Nem hivatkozhat a feltétel bekövetkeztére az a fél, aki azt a jóhiszeműség és tisztesség követelményével vagy az együttműködési kötelezettséggel ellentétesen maga idézte elő. 21
5.3.4. CIKK (Jogok megóvásának kötelezettsége) Amíg a feltétel bekövetkezése függőben van, a fél nem tanúsíthat a jóhiszeműség és tisztesség követelményével ellentétes olyan magatartást, ami a feltétel bekövetkezése esetére veszélyezteti a másik félnek a feltétel bekövetkezésétől függő jogait. 5.3.5. CIKK (Az eredeti állapot helyreállítása a bontó feltétel bekövetkezte esetén) (1) A bontó feltétel bekövetkezte esetén a 7.3.6. és 7.3.7. Cikkeknek az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadók. (2) Ha a felek megállapodása szerint a bontó feltétel visszaható hatállyal bír, az eredeti állapot helyreállítására a 3.2.15. Cikk rendelkezései megfelelően irányadók. 6. FEJEZET—TELJESÍTÉS 1. RÉSZ: TELEJSÍTÉS ÁLTALÁBAN
6.1.1. CIKK (A teljesítés ideje) A fél a kötelezettségeit az alábbi időn belül köteles teljesíteni: (a) ha a szerződés a teljesítés konkrét időpontját meghatározza vagy az a szerződésből meghatározható, ebben az időpontban; (b) ha a szerződés a teljesítésre időtartamot határoz meg vagy az a szerződésből meghatározható, ezen időtartamon belül bármely időpontban, kivéve ha a körülményekből az következik, hogy a másik fél választhatja meg az időpontot; (c) minden más esetben a szerződés megkötését követő ésszerű időn belül.
6.1.2. CIKK (Egyszerre vagy részletekben történő teljesítés) A 6.1.1. Cikk (b) vagy (c) pontja alá eső esetekben a fél kötelezettségeit egyszerre köteles teljesíteni feltéve, hogy az egyszerre történő teljesítés lehetséges és a körülményekből más nem következik. 22
6.1.3. CIKK (Részteljesítés) (1) A jogosult visszautasíthatja az esedékességkor felajánlott részteljesítést függetlenül attól, hogy az ilyen ajánlatra, a fennmaradó szolgáltatásokra vonatkozó biztosíték felajánlása mellett, avagy ennek hiányában kerül sor, kivéve, ha a jogosultnak nem fűződik jogos érdeke ahhoz, hogy így járjon el. (2) A jogosultnak a részteljesítéssel okozott többletköltségeit – minden más jogkövetkezmény fennmaradása mellett – a kötelezett köteles viselni. 6.1.4. CIKK (A teljesítés sorrendje) (1) Abban a mértékben, amiben a felek szolgáltatásai egyidejűleg teljesíthetők, a felek egyidejűleg kötelesek teljesíteni, kivéve, ha a körülményekből más következik. (2) Abban a mértékben, amiben csak az egyik fél teljesítéséhez szükséges valamilyen időtartam, ennek a félnek kell a teljesítéssel elöl járnia, kivéve, ha a körülményekből más következik.
6.1.5. CIKK (Idő előtti teljesítés) (1) A jogosult a teljesítési határidő előtt történő teljesítést visszautasíthatja kivéve, ha nem fűződik jogos érdeke ahhoz, hogy így járjon el. (2) A határidő előtt történő teljesítés egyik fél által történő elfogadása nem hat ki saját kötelezettségeinek teljesítési határidejére, ha teljesítési határidejét a másik fél kötelezettségeinek teljesítésétől függetlenül határozták meg. (3) A jogosultnak a határidő előtt történő teljesítéssel okozott többletköltségeit – minden más jogkövetkezmény fennmaradása mellett – a kötelezett köteles viselni. 6.1.6. CIKK (A teljesítés helye) (1) Ha a teljesítés helyét a szerződés nem szabja meg, és az abból nem is határozható meg, a félnek (a) pénzfizetési kötelezettségét a jogosult telephelyén; 23
(b) bármely más kötelezettségét a saját telephelyén kell teljesítenie. (2) A fél köteles viselni azt a teljesítéssel járó költségnövekedést, amelyet telephelyének a szerződés megkötését követően történt megváltozása okozott. 6.1.7. CIKK (Fizetés csekkel vagy más okmánnyal) (1) A fizetés bármely a fizetés helyén a szokásos üzletvitel során használt formában teljesíthető. (2) Mindazonáltal vélelmezni kell, hogy az a jogosult, aki az (1) bekezdés alapján vagy önkéntesen csekket, vagy más fizetési utalványt, vagy fizetési ígérvényt fogad el, csak azzal a feltétellel cselekszik így, hogy annak alapján fizetést teljesítenek. 6.1.8. CIKK (Fizetés pénzátutalással) (1) Hacsak a jogosult egy meghatározott számlát meg nem jelöl, a fizetés átutalással bármely olyan pénzintézethez teljesíthető, amelyről a jogosult tudatta, hogy ott számlája van. (2) Átutalással történő fizetés esetén a kötelezett akkor szabadul a kötelezettsége alól, amikor a jogosult pénzintézetéhez történt átutalás teljesedésbe megy. 6.1.9. CIKK (A fizetés pénzneme) (1) Ha a pénztartozás a fizetési hely pénznemétől eltérő pénznemben van kifejezve, a kötelezett a fizetési hely pénznemében fizethet, kivéve (a) ha ez a pénznem nem konvertálható szabadon; vagy (b) ha a felek megállapodása szerint a fizetés csak abban a pénznemben teljesíthető, amelyben a pénztartozást kifejezték. (2) Ha a kötelezett számára lehetetlen, hogy abban a pénznemben teljesítse a kifizetést, amelyben a pénztartozást kifejezték, a jogosult követelheti a fizetés teljesítését a fizetés helyének pénznemében az (1) bekezdés (b) pontjában említett esetben is. (3) A fizetés helyének pénznemében való fizetést az esedékességkor ott érvényes átváltási árfolyam szerint kell teljesíteni. (4) Ha azonban a kötelezett az esedékességkor nem fizetett, a jogosult a fizetést akár a fizetés esedékességekor, akár a tényleges fizetéskor érvényes átváltási árfolyamon követelheti. 24
6.1.10. CIKK (Meg nem határozott pénznem) Ha a pénztartozás nincs egy meghatározott pénznemben kifejezve, a fizetést annak a helynek a pénznemében kell teljesíteni, ahol a fizetést teljesíteni kell. 6.1.11. CIKK (A teljesítés költségei) Mindegyik fél maga viseli kötelezettségei teljesítésének költségeit. 6.1.12. CIKK (A fizetések elszámolása) (1) Az a kötelezett, akinek a jogosulttal szemben több tartozása áll fenn, a fizetéskor megjelölheti azt a tartozást, amelyre a fizetést el kívánja számolni. A fizetés azonban először a költségeket, majd az esedékes kamatot és végül a tőkét csökkenti. (2) Ha a kötelezett nem tesz az előzőek szerinti nyilatkozatot, a jogosult ésszerű határidőn belül megjelölheti a kötelezettnek, azt a tartozást, amelyre a fizetést elszámolja, feltéve, hogy a tartozás esedékes és nem vitatott. (3) Az (1) illetve (2) bekezdés szerinti elszámolás hiányában a fizetést abban a sorrendben és arra a tartozásra kell elszámolni, amely megfelel valamely ismérvnek az alábbiak közül: (a) az esedékes vagy az elsőként esedékessé váló tartozásra; (b) arra a tartozásra, amely a jogosult javára a legkevésbé biztosított; (c) arra a tartozásra, amely a kötelezett számára a legterhesebb; (d) arra a tartozásra, amely elsőként keletkezett. Ha egyik fenti ismérv sem irányadó, a fizetést valamennyi tartozásra arányosan kell elszámolni. 6.1.13. CIKK (Elszámolás a nem pénzbeli kötelezettségek esetén) A 6.1.12 Cikk megfelelően alkalmazandó a nem pénzbeli kötelezettségek teljesítésének elszámolására. 25
6.1.14. CIKK (Hatósági engedély beszerzése) Olyan esetekben, amelyekben valamelyik állam joga a szerződés érvényességét vagy a teljesítést érintő hatósági engedély megszerzését írja elő és sem ez a jog nem ír elő mást, sem a körülményekből nem következik más (a) és csak az egyik félnek van telephelye ebben az államban, akkor ez a fél köteles megtenni az engedély megszerzéséhez szükséges intézkedéseket; (b) minden egyéb esetben az a fél köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, amelyiknek a teljesítéshez szüksége van az engedélyre.
6.1.15. CIKK (Eljárás az engedélyezés beszerzése érdekében) (1) Az engedély beszerzéséhez szükséges intézkedések megtételére köteles félnek indokolatlan késedelem nélkül kell eljárnia, és viselnie kell valamennyi felmerült költséget. (2) Ennek a félnek, szükség szerint, indokolatlan késedelem nélkül értesítenie kell a másik felet az engedély megadásáról vagy megtagadásáról. 6.1.16. CIKK (A meg nem adott és meg sem tagadott engedély) (1) Ha – jóllehet az erre kötelezett fél minden szükséges intézkedést megtett – az engedélyt a megállapodás szerinti időtartamon belül, vagy ennek hiányában a szerződéskötést követő ésszerű időn belül nem adják meg, de meg sem tagadják, bármelyik fél jogosult megszüntetni a szerződést. (2) Ha az engedély csak egyes feltételeket érint, az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a körülményekre tekintettel a szerződés fennmaradó részének fenntartása az engedély megtagadása ellenére is ésszerű. 6.1.17. CIKK (Az engedély megtagadása) (1) A szerződés érvényességét érintő engedély megtagadása esetén a szerződés érvénytelen. Ha a megtagadás csak egyes feltételeket érint, csak ezek a feltételek érvénytelenek, feltéve, hogy a körülményekre tekintettel a szerződés fennmaradó részének fenntartása ésszerű. 26
(2) A nemteljesítés szabályait kell alkalmazni arra az esetre, ha az engedély megtagadása a szerződés teljesítését részben vagy egészben lehetetlenné teszi.
2. RÉSZ: TERHESEBBÉ VÁLÁS 6.2.1. CIKK (A szerződés kötőereje) Ha a szerződés teljesítése az egyik fél számára terhesebbé válik, e félnek kötelezettségeit továbbra is teljesítenie kell a terhesebbé válásra vonatkozó alábbi rendelkezések szerint. 6.2.2. CIKK (A terhesebbé válás meghatározása) Terhesebbé válás az, amikor az események bekövetkezése alapvetően megváltoztatja a szerződés egyensúlyát, akár a fél teljesítési költségeinek növekedése, akár a fél részére járó teljesítés értékének lecsökkenése által, és (a) az események a szerződés megkötése után következnek be vagy válnak ismertté a hátrányt szenvedő fél számára; (b) az eseményeket a hátrányt szenvedő fél ésszerűen nem vehette számításba a szerződés megkötésének időpontjában; (c) az események a hátrányt szenvedő fél ellenőrzési körén kívül esnek; és (d) az események kockázatát a hátrányt szenvedő fél nem vállalta magára. 6.2.3. CIKK (A terhesebbé válás jogkövetkezményei) (1) Terhesebbé válás esetén a hátrányt szenvedő fél jogosult a szerződés újratárgyalását kérni. A kérést indokolatlan késedelem nélkül az alapjául szolgáló okok megjelölésével együtt kell előterjeszteni. (2) Az újratárgyalás kezdeményezése önmagában nem jogosítja fel a hátrányt szenvedő felet a szolgáltatása visszatartására. (3) Ha nem sikerül ésszerű időn belül megállapodásra jutni, bármely fél a bírósághoz fordulhat. (4) Ha a bíróság megállapítja a terhesebbé válást, úgy – ha ez ésszerű – (a) meghatározott időpontra nézve és feltételekkel megszüntetheti a szerződést, vagy 27
(b) az egyensúly visszaállítása céljából megfelelően módosíthatja a szerződést.
7 FEJEZET—NEMTELJESÍTÉS 1. RÉSZ: NEMTELJESITÉS ÁLTALÁBAN 7.1.1. CIKK (A nemteljesítés meghatározása) Nemteljesítés bármely szerződéses kötelezettség teljesítésének elmulasztása a fél részéről, ideértve a hibás és a késedelmes teljesítést is. 7.1.2. CIKK (A másik fél közrehatása) A fél nem hivatkozhat a másik fél nemteljesítésére annyiban, amennyiben a nemteljesítést a saját cselekménye vagy mulasztása, illetve más olyan esemény okozta, amelynek kockázatát ő viseli. 7.1.3. CIKK (A teljesítés visszatartása) (1) Ha a felek egyidejű teljesítésre kötelesek, bármelyik fél visszatarthatja a szolgáltatását, amíg a másik fél fel nem ajánlja saját szolgáltatását. (2) Ha a feleknek egymást követően kell teljesíteniük, az a fél, akinek később kell teljesítenie, visszatarthatja saját szolgáltatását, amíg a másik fél nem teljesített. 7.1.4. CIKK (Orvoslás a nemteljesítő fél által) (1) A nemteljesítő fél a saját költségén orvosolhat bármely nemteljesítést, feltéve, hogy (a) Az orvoslás javasolt módjáról és időzítéséről indokolatlan késedelem nélkül értesítést ad; (b) az orvoslás a körülmények fényében helyénvaló; (c) a sérelmet szenvedett félnek nem fűződik törvényes érdeke az orvoslás elutasításához; (d) az orvoslást haladéktalanul teljesíti. (2) Az orvosláshoz való jogot nem zárja ki a megszüntetésről való értesítés. 28
(3) A joghatás kiváltására alkalmas orvoslási értesítést követően a sérelmet szenvedett félnek a nemteljesítő fél teljesítésével összeegyeztethetetlen jogai nyugszanak mindaddig, amíg az orvoslás ideje le nem jár. (4) A sérelmet szenvedett fél a sérelem orvoslásáig visszatarthatja szolgáltatását. (5) A sérelmet szenvedett félnek az orvoslás ellenére is fennmarad a késedelem miatti kártérítésre, valamint az olyan sérelemből eredő kár megtérítésére való joga, amely az orvoslásból ered, vagy amelyet az orvoslás nem hárított el. 7.1.5. CIKK (Teljesítési póthatáridő) (1) Nemteljesítés esetén a sérelmet szenvedett fél a másik félhez intézett értesítéssel póthatáridőt engedélyezhet a teljesítésre. (2) A póthatáridő alatt a sérelmet szenvedett fél visszatarthatja a saját viszonos kötelezettségei teljesítését, továbbá kártérítést követelhet, más a jogsértés kiküszöbölésére irányuló jogával azonban nem élhet. Ha a másik fél arról értesíti, hogy az engedélyezett időn belül nem fog teljesíteni, vagy ha ezen időszak lejártával a teljesítés nem történik meg, a sérelmet szenvedett fél élhet bármely a jogsértés kiküszöbölésére irányuló jelen fejezet szerinti jogával. (3) Ha nem alapvető jellegű teljesítési késedelem esetén a sérelmet szenvedett fél ésszerű póthatáridőt tűzött, e határidő lejártával megszüntetheti a szerződést. Ha az engedélyezett póthatáridő hossza nem ésszerű, azt ésszerű időre meg kell hosszabbítani. A sérelmet szenvedett fél az értesítésében kikötheti, hogy a teljesítésnek az engedélyezett időn belül történő elmaradása esetén a szerződés automatikusan megszűnik. (4) A (3) bekezdés nem alkalmazható, ha a nem teljesített kötelezettség a nemteljesítő fél szerződéses kötelezettségének csupán csekély részét teszi ki. 7.1.6. CIKK (Felelősségkizáró, felelősségkorlátozó kikötés) A fél nem hivatkozhat a szerződésnek olyan kikötésére, amely kizárja vagy korlátozza a félnek a szerződés nemteljesítéséért való felelősségét, vagy amely lehetővé teszi, hogy a másik fél által ésszerűen várttól lényegesen eltérő módon teljesítsen, nem lehet hivatkozni, ha ez a szerződés céljára figyelemmel súlyosan tisztességtelen lenne. 7.1.7. CIKK (Erőhatalom) (1) Mentesül a fél a nemteljesítés miatti felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a nemteljesítést az ellenőrzési körén kívül álló akadály okozta, és a szerződés megkötésekor ésszerűen nem volt 29
elvárható az, hogy ennek bekövetkezésével számoljon, azt elhárítsa vagy következményeinek elejét vegye. (2) Ha az akadály csupán átmeneti, a mentesülés csak olyan időtartamra vonatkozik, amely az akadálynak a szerződés teljesítésére való hatását tekintve ésszerű. (3) A teljesítést elmulasztó félnek tájékoztatnia kell a másik felet az akadályról és annak a teljesítési képességére kifejtett hatásáról. Ha a másik fél az értesítést nem kapja meg azt követő ésszerű időn belül, hogy a teljesítést elmulasztó fél tudomást szerzett vagy tudomást kellett volna szereznie az akadályról, felelős azért a kárért, amely amiatt keletkezett, hogy a másik fél nem kapott értesítést. (4) Jelen Cikk semelyik rendelkezése nem akadályozza a felet abban, hogy a szerződés megszüntetésére vagy a szolgáltatás visszatartására, vagy az esedékes pénz utáni kamat követelésére való jogát gyakorolja. 2. RÉSZ A TELJESÍTÉS KÖVETELÉSÉNEK JOGA 7.2.1. CIKK (Pénzbeli kötelezettség teljesítése) Ha a pénzfizetésre kötelezett fél nem tesz eleget kötelezettségének, a másik fél követelheti a fizetést. 7.2.2. CIKK (A nem pénzbeli kötelezettség teljesítése) Ha a fél, akit nem pénz fizetésére vonatkozó kötelezettség terhel, nem teljesít, a másik fél követelheti a teljesítést, kivéve, ha (a) a teljesítés jogilag vagy ténylegesen lehetetlen; (b) a teljesítés vagy adott esetben a végrehajtás ésszerűtlenül terhes vagy költséges; (c) a teljesítés követelésére jogosult fél más forrásból ésszerűen megszerezheti a teljesítést; (d) a teljesítés kizárólagosan személyhez kötött; vagy (e) a teljesítésre jogosult fél nem követeli a teljesítést az azt követő ésszerű időn belül, hogy a nemteljesítésről tudomást szerzett vagy tudomást kellett volna szereznie. 7.2.3. CIKK (Kijavítás és kicserélés hibás teljesítés esetén)
30
Adott esetben a teljesítéshez való jog kiterjed a kijavítás, a kicserélés vagy a hibás teljesítés más orvoslása követelésének jogára. A 7.2.1. és a 7.2.2. Cikkek rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
7.2.4. CIKK (Bíróság által kiszabható bírság) (1) Ha a bíróság a felet teljesítésre kötelezi, azt is elrendelheti, hogy a fél fizessen bírságot, ha nem tesz eleget a döntésnek. (2) A bírságot a sérelmet szenvedett fél részére kell megfizetni, kivéve, ha a fórum jogának kötelezően alkalmazandó szabályai másként rendelkeznek. A sérelmet szenvedő félnek fizetett bírság nem zárja ki a kártérítési követelést. 7.2.5. CIKK (Áttérés másik igényre) (1) Ha a jogosult, a nem pénzbeli kötelezettség teljesítését követelte, de nem kapott teljesítést a megszabott határidőn vagy egyébként ésszerű időn belül, bármelyik másik jogkövetkezményt érvényesítheti. (2) Ha a nem pénzbeli kötelezettség teljesítésére kötelező bírósági határozat nem hajtható végre, a jogosult bármelyik másik jogkövetkezményt érvényesítheti. 3. RÉSZ: MEGSZÜNTETÉS 7.3.1. CIKK (A szerződés megszüntetéséhez való jog) (1) A fél megszüntetheti a szerződést, ha a másik fél szerződéses kötelezettségének elmulasztása alapvető nemteljesítésnek minősül. (2) Annak meghatározásakor, hogy a kötelezettség teljesítésének elmulasztása alapvető nemteljesítésnek minősül-e, figyelemmel kell lenni különösen arra, hogy (a) a nemteljesítés lényegileg megfosztja-e a sérelmet szenvedett felet, amit a szerződés alapján jogosult volt elvárni, kivéve, ha a másik fél nem látta előre és nem is láthatta előre az ilyen eredményt; (b) annak a kötelezettségnek a pontos teljesítése, amelyet nem teljesítettek, a szerződés lényegét képezi-e; (c) a nemteljesítés szándékos vagy gondatlan-e; 31
(d) a nemteljesítés alapot ad-e a sérelmet szenvedő félnek arra, hogy azt feltételezze nem bízhat a másik fél jövőbeni teljesítésében; (e) a nemteljesítő fél a szerződés megszűnése esetén aránytalan veszteséget szenved-e az előkészítésből vagy a teljesítésből eredően; (3) Késedelem esetén a sérelmet szenvedett fél akkor is megszüntetheti a szerződést, ha a másik fél a 7.1.5. Cikk szerint engedélyezett határidő lejártáig nem teljesít. 7.3.2. CIKK (Értesítés a megszüntetésről) (1) A fél a szerződés megszüntetéséhez való jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolhatja. (2) A sérelmet szenvedett fél elveszíti a szerződés megszüntetéséhez való jogát, ha teljesítés késedelmes felajánlása, vagy az egyébként a szerződésnek meg nem felelő teljesítés esetén, nem küldi el a másik félnek az értesítést azt követő ésszerű időn belül, hogy tudomást szerzett, vagy tudomást kellett volna szereznie a teljesítés felajánlásáról vagy arról, hogy az nem felel meg a szerződésnek. 7.3.3. CIKK (Előzetes nemteljesítés) A fél megszüntetheti a szerződést, ha már a teljesítési határidő lejárta előtt világossá válik, hogy a másik fél alapvető nemteljesítést fog elkövetni. 7.3.4. CIKK (A szabályszerű teljesítés megfelelő biztosítéka) A fél, aki ésszerűen feltételezi azt, hogy a másik fél részéről alapvető nemteljesítés várható, megfelelő biztosítékot követelhet a szabályszerű teljesítésre és eközben visszatarthatja saját teljesítését. Ha a biztosítékot nem szolgáltatják ésszerű időn belül, a biztosítékot követelő fél elállhat a szerződéstől. 7.3.5. CIKK (A megszüntetés jogkövetkezményei általában) (1) A szerződés megszüntetése mindkét felet mentesíti a jövőre nézve a szolgáltatás teljesítése vagy átvételének kötelezettsége alól. (2) A megszüntetés nem zárja ki a nemteljesítés miatti kártérítési igényt.
32
(3) A megszüntetés nem érinti a szerződés bármely, a viták rendezésére vonatkozó rendelkezését, és a szerződés bármely más olyan feltételét, amelyet megszüntetés utánra szántak.
7.3.6. CIKK (Visszaszolgáltatás a meghatározott időpontban teljesítendő szerződések esetén) (1) Az olyan szerződés megszüntetése esetén, amelyet meghatározott időpontban kell teljesíteni, bármelyik fél követelheti mindannak a visszaszolgáltatását, amit a szerződés alapján nyújtott, feltéve, hogy egyidejűleg visszaszolgáltatja mindazt, amiben a szerződés alapján részesült. (2) Ha a természetbeni visszaszolgáltatás nem lehetséges vagy nem megfelelő, pénzben kell teljesíteni, feltéve, hogy ez ésszerű. (3) A szolgáltatás jogosultja nem köteles pénzbeli térítést nyújtani, ha a természetbeni visszaszolgáltatás lehetetlenülése a másik félnek tulajdonítható. (4) Követelni lehet a kapott szolgáltatás megőrzése, illetve fenntartása érdekében ésszerűen szükséges költségek megtérítését. 7.3.7. CIKK (Visszaszolgáltatás meghatározott időtartam alatt teljesítendő szerződések esetén) (1) Az olyan szerződés megszüntetése esetén, amelyet meghatározott időtartam alatt kell teljesíteni, csak a megszüntetés hatályosulása utáni időszakra vonatkozóan lehet visszatérítést kérni, feltéve, hogy a szolgáltatás osztható. (2) Annyiban, amennyiben visszatérítésnek helye van a 7.3.6. Cikk rendelkezései alkalmazandók. 4. RÉSZ: KÁRTÉRÍTÉS 7.4.1. CIKK (A kártérítéshez való jog) Bármely nemteljesítés jogot ad a sérelmet szenvedett félnek arra, hogy önmagában vagy valamely más jogkövetkezménnyel egyidejűleg kártérítést követeljen, kivéve ha az Alapelvek szerint a nemteljesítés kimentettnek tekintendő. 7.4.2. CIKK (Teljes kártérítés) 33
(1) A sérelmet szenvedett fél teljes kártérítésre jogosult mindazon kárért, amely a nemteljesítés következményeként érte. Az ilyen kár magában foglalja mind az általa elszenvedett bármely veszteséget, mind pedig azt a hasznot, amelytől elesett, számításba véve mindazt a nyereséget, amelyet a sértett fél a költségek vagy hátrány elmaradásából szerzett. (2) A kár nem vagyoni is lehet, és magában foglalja többek között a fizikai szenvedést vagy érzelmi megrázkódtatást. 7.4.3. CIKK (A kár bizonyossága) (1) A kártérítés csak olyan kár miatt jár, beleértve a jövőbeli kárt is, amit ésszerű fokú bizonyossággal meg lehet állapítani. (2) Az esély elvesztéséért is kártérítés követelhető, az előfordulás valószínűsége arányában. (3) Ha a kártérítés mértéke kellő mértékű bizonyossággal nem állapítható meg, azt a bíróság mérlegeléssel állapítja meg. 7.4.4. CIKK (A kár előreláthatósága) A nemteljesítő fél csak azért a kárért felel, amelynek a szerződésszegés lehetséges következményeként való felmerülését a szerződéskötéskor előre látta vagy ésszerűen előre láthatta volna. 7.4.5. CIKK (A kár bizonyítása fedezeti ügylet alapján) Ha a sérelmet szenvedett fél megszüntette a szerződést és ésszerű időn belül és ésszerű módon fedezeti ügyletet kötött, követelheti a szerződéses ár és a fedezeti ügylet ára közötti különbözet, továbbá minden egyéb kára megtérítését. 7.4.6. CIKK (A kár bizonyítása piaci ár alapján) (1) Ha a sérelmet szenvedett fél anélkül szüntette meg a szerződést, hogy fedezeti ügyletet kötött volna, azonban a szerződés alapján nyújtandó szolgáltatásnak piaci ára van, követelheti a szerzésben meghatározott ár és a szerződés megszüntetésének idején irányadó piaci ár különbözetét, továbbá minden egyéb kára megtérítését. (2) Piaci ár az az ár, amelyet a szolgáltatott áruért és a végzett szolgáltatásért összehasonlítható körülmények között általában felszámítanak, azon a helye, ahol a szerződést teljesíteni kellett volna, vagy – ha ezen a helyen nincs piaci ár – az olyan helyen, amelyet ésszerűen referenciának lehet tekinteni. 34
7.4.7. CIKK (Részben a sérelmet szenvedett félnek tulajdonítható kár) Ha a kár részben a sérelmet szenvedett fél cselekményének vagy mulasztásának, vagy olyan más eseménynek tudható be, melynek kockázatát ez a fél viseli, a kártérítés összege olyan mértékben csökken, amilyen mértékben ezek a tényezők hozzájárultak a kárhoz, mindkét fél magatartására is tekintettel. 7.4.8. CIKK (Kárenyhítés) (1) A nem teljesítő fél nem felel a sérelmet szenvedett fél által elszenvedett kárért olyan mértékben, amelyben a kár csökkenthető lett volna az utóbbi fél által tett ésszerű lépésekkel. (2) A sérelmet szenvedett fél követelheti mindazt a költséget, amely a kár csökkentésének megkísérlése során ésszerűen merült fel. 7.4.9. CIKK (Kamat a pénzfizetés elmulasztása miatt) (1) Ha a fél esedékességkor nem fizet meg egy pénzösszeget, a sérelmet szenvedett fél ezen összeg után az esedékességtől kezdve a megfizetés időpontjáig kamatra jogosult függetlenül attól, hogy a nemfizetést kimentették-e. (2) A kamatláb egyenlő az első osztályú kölcsönvevők részére a fizetés helyén, a fizetés pénznemében nyújtott rövidlejáratú kölcsön után felszámított átlagos hitelezési kamatlábbal, vagy ha ezen a helyen ilyen kamatláb nem létezik, akkor a fizetési pénznem államában irányadó ugyanezen kamatlábbal. Ha egyik helyen sincs ilyen kamatláb, akkor fizetési pénznem államának joga által meghatározott kamatláb az irányadó. (3) A sérelmet szenvedett fél további kártérítésre is jogosult, ha a fizetés elmulasztása nagyobb kárt okozott neki. 7.4.10. CIKK (Kártérítés utáni kamat ) Eltérő megállapodás hiányában, a nem pénzbeli kötelezettségek nemteljesítéséért járó kártérítés után a kamat a teljesítés elmulasztásának időpontjától esedékes. 7.4.11. CIKK 35
(A pénzbeli jóvátétel módja) (1) A kártérítés egy összegben jár. Részletekben is fizethető azonban, amikor a kár jellegénél fogva ez megfelelő. (2) A részletekben fizetett kártérítés értékkövetővé tehető. 7.4.12. CIKK (A kártérítés megállapításának pénzneme) A kártérítést attól függően, hogy ezek közül melyik a megfelelőbb abban a pénznemben kell megállapítani, amelyben a pénztartozást kifejezték, vagy amelyben a kárt elszenvedték. 7.4.13. CIKK (Nemteljesítési kötbér) (1) Ha a szerződés úgy rendelkezik, hogy az a fél, aki nem teljesít köteles egy meghatározott összeget fizetni a sértett félnek a nemteljesítés miatt, a sérelmet szenvedett fél erre az összegre a tényleges kárára tekintet nélkül jogosult. (2) Ugyanakkor a felek esetleges ellenkező megállapodása ellenére is a megállapodott összeg ésszerű összegre csökkenthető, ha az a nemteljesítésből származó kárhoz, és más körülményekhez viszonyítva erősen eltúlzott. 8. FEJEZET – BESZÁMÍTÁS 8.1. CIKK (A beszámítás feltételei) (1) Ha két fél egymásnak pénzzel vagy egynemű követelésekkel tartozik, akkor bármelyik fél („a beszámítással élő fél”) a jogosultja („másik fél”) követelésével szemben a saját követelését beszámíthatja, ha a beszámítás időpontjában a) a beszámítással élő fél jogosult az őt terhelő kötelezettség teljesítésére b) a másik fél kötelezettsége lejárt és létezése és mértéke tekintetében meghatározott (2) Ha mindkét fél követelése ugyanabból a szerződésből ered, a beszámítással élő fél a létezésében vagy mértékében meg nem határozott követelését is beszámíthatja a másik fél követelésével szemben. 8.2. CIKK (Idegen pénznemben fennálló követelés beszámítása) A különböző pénznemben fennálló követelések esetében a beszámítás jogát akkor lehet gyakorolni, ha mindkét pénznem szabadon konvertálható és a felek nem állapodtak meg abban, hogy a beszámítással élő fél csak meghatározott pénznemben teljesítheti fizetési kötelezettségét. 36
8.3. CIKK (A beszámítás nyilatkozat útján) A beszámítás jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal lehet gyakorolni. 8.4. CIKK (A nyilatkozat tartalma) (1) A nyilatkozatban meg kell jelölni a beszámítással érintett követeléseket. (2) Ha a nyilatkozatban nem kerül a beszámítandó követelés megjelölésre, a másik fél ésszerű határidőn belül meghatározhatja, hogy a beszámításra mely követelések tekintetében kerülhet sor. Ha ilyen meghatározásra nem kerül sor, a beszámítás fennálló követelések mindegyikére arányosan vonatkozik. 8.5. CIKK (A beszámítás joghatása) (1) A beszámítással a kötelezettségek megszűnnek. (2) Különböző mértékű követelések esetében a beszámítás az alacsonyabb mértékű kötelezettség mértékéig szünteti meg a kötelezettségeket. (3) A beszámítás joghatása a nyilatkozat időpontjában áll be. 9. FEJEZET – ENGEDMÉNYEZÉS, SZERZŐDÉSEK ÁTRUHÁZÁSA
KÖTELEZETTSÉGEK
ÁTSZÁLLÁSA,
1. RÉSZ: ENGEDMÉNYEZÉS 9.1.1. CIKK (Meghatározások) Az „engedményezés” során egy személy („engedményező”) harmadik személlyel („kötelezett”) szembeni pénzbeni vagy más jellegű követelését megállapodás útján egy másik személyre („engedményes”) ruházza át, ideértve a biztosítéki jelleggel történő engedményezést is. 9.1.2. CIKK (Kivételek) Ez a Rész nem alkalmazandó az olyan átruházásokra, melyekre speciális szabályok alapján kerül sor: 37
(a) értékpapírok, úgy mint forgatható értékpapírok, tulajdont megtestesítő értékpapírok vagy pénzügyi eszközök átruházására (b) jogoknak vállalkozás átruházása során történő átruházására.
9.1.3. CIKK (Nem pénzben kifejezett jogok átruházása) A nem pénzbeni teljesítés követelésére vonatkozó jog csak abban az esetben ruházható át, ha az nem teszi a kötelezettséget jelentősen terhesebbé. 9.1.4. CIKK (Részleges engedményezés) (1) Pénzbeni követelés részben is átruházható (2) Más jellegű szolgáltatás teljesítésére vonatkozó követelés részben csak akkor ruházható át, ha az megosztható és az engedményezés nem teszi a kötelezettséget jelentős mértékben terhesebbé. 9.1.5. CIKK (Jövőbeli jogok engedményezése) A jövőbeli jog az arról szóló megállapodás megkötésének időpontjában száll át az engedményesre, feltéve, ha létrejöttéknek időpontjában az engedményezés tárgyaként azonosítható. 9.1.6. CIKK (Egyedileg meg nem határozott jogok átruházása) Több, egyedileg meg nem határozott jog együttesen is átruházható, amennyiben az átruházás szempontjából az átruházás időpontjában vagy amikor létrejönnek azonosíthatóak.
9.1.7. CIKK (Az engedményező és az engedményes közötti megállapodás elegendősége)
(1) Az engedményezés az engedményező és az engedményes közötti megállapodással történik, a kötelezett értesítése nélkül. (2) A kötelezett hozzájárulására nincs szükség, kivéve ha az érintett követelés alapvetően személyhez kötött.
38
9.1.8. CIKK (A kötelezettnek az engedményezés következtében felmerülő költségei) A kötelezett az engedményezéssel okozott költségeinek az engedményező vagy az engedményes általi megtérítésére jogosult.
9.1.9. CIKK (Engedményezést kizáró kikötés) (1) A pénzbeni követelésre vonatkozó jog engedményezése akkor is érvényes, ha a kötelezett és az engedményező közötti megállapodás kizárja vagy korlátozza az ilyen engedményezést. Azonban ez nem érinti az engedményezőnek a kötelezett irányában szerződésszegés alapján fennálló felelősségét. (2) Nem pénzbeni teljesítés követelésére vonatkozó jog engedményezése érvénytelen amennyiben az ellentétes az engedményező és a kötelezett közötti, az engedményezést korlátozó vagy kizáró megállapodással. Azonban az engedményezés érvényes, amennyiben az engedményes az engedményezés időpontjában nem tudott és nem is kellett volna tudnia az engedményezést kizáró megállapodásról. Ebben az esetben az engedményező a kötelezett irányában szerződésszegés alapján tartozhat felelősséggel. 9.1.10. CIKK (A kötelezett értesítése) (1) Amíg a kötelezett az engedményezés megtörténtéről szóló értesítést az engedményezőtől vagy az engedményestől nem kapja meg, az engedményezőnek történő teljesítéssel mentesül a kötelezettség alól. (2) A kötelezett az értesítés megérkezését követően csak az engedményes részére teljesíheti a kötelezettséget.
9.1.11. CIKK (Többszörös engedményezés) Ha az engedményező azonos követelését egymást követően többször engedményezni, a kötelezett az értesítések megérkezésének sorrendjében történő teljesítéssel szabadul. 9.1.12. CIKK (Az engedményezés megfelelő bizonyítása) (1) Ha az engedményezésről szóló értesítést az engedményes közli a kötelezettel, a kötelezett kérheti, hogy az engedményes ésszerű határidőn belül megfelelő bizonyítékkal igazolja az engedményezés megtörténtét. 39
(2) A megfelelő bizonyíték rendelkezésre bocsátásáig a kötelezett visszatarthatja a kifizetést. (3) Megfelelő bizonyíték hiányában az értesítés nem hatályos. (4) Megfelelő bizonyítéknak minősül többek között bármilyen az engedményezőtől származó, az engedményezés megtörténtét jelző írásbeli nyilatkozat, közlés. 9.1.13. CIKK (Kifogás és a beszámítás joga) (1) A kötelezett az engedményessel szemben érvényesíthet minden, az engedményezővel szemben érvényesíthető kifogást. (2) A kötelezett az engedményessel szemben beszámíthatja az engedményezővel szemben az engedményezésről szóló értesítés megérkezésének időpontjáig beszámítható követeléseit. 9.1.14. CIKK (Az engedményezett joghoz kapcsolódó jogok) Az engedményezés útján az engedményesre átszáll: (a) a szerződés alapján az engedményezőt megillető valamennyi, az engedményezett jogra vonatkozó, szerződésben meghatározott, pénzfizetésre vagy más szolgáltatásra szóló jogosultság, és (b) minden, az engedményezett jog teljesítését biztosító jog. 9.1.15. CIKK (Az engedményező vállalásai) Ellenkező tájékoztatás hiányában az engedményező vállalja az engedményessel szemben, hogy: (a) az engedményezett jog az engedményezés időpontjában létező jog, kivéve, ha az engedményezés jövőbeli jogra vonatkozik; (b) az engedményező jogosult a jog átruházására; (c) korábban nem került sor az érintett jog engedményezésére, és az mentes harmadik személyek bármilyen jogától vagy igényétől; (d) a kötelezett nem érvényesíthet semmilyen kifogást; (e) sem a kötelezett sem pedig az engedményező nem adott értesítést az engedményezett joggal kapcsolatos beszámításról és nem is fog hasonló értesítést adni; (f) az engedményező kiadja az engedményesnek a kötelezettől az engedményezésről szóló értesítés közlését megelőzően kapott bármilyen összeget. 40
2. RÉSZ: KÖTELEZETTSÉGEK ÁTRUHÁZÁSA 9.2.1. CIKK (Az átruházás módjai) Pénz megfizetésére vagy más jellegű teljesítésre vonatkozó kötelezettség az egyik személyről („eredeti kötelezett”) átruházható egy másik személyre („új kötelezett”) akár (a) a 9.2.3. Cikk szerinti, az eredeti kötelezett és az új kötelezett közötti megállapodással, vagy (b) a jogosult és az új kötelezett közötti megállapodással, mellyel az új kötelezett vállalja a kötelezettséget. 9.2.2. CIKK (Kivételek) Ez a szakasz nem alkalmazandó a társaság átruházása során történő kötelezettség átruházásra vonatkozó speciális szabályok szerint történő kötelezettségek átruházására. 9.2.3. CIKK (A jogosult hozzájárulása az átruházáshoz) A kötelezettség eredeti kötelezettről az új kötelezettre megállapodással történő átruházásához szükséges a jogosult hozzájárulása. 9.2.4. cikk (Az jogosult előzetes hozzájárulása) (1) A jogosult az átruházáshoz előzetes is hozzájárulhat. (2) Ha a jogosult előzetesen adta meg a hozzájárulását, a kötelezettség átruházása akkor válik hatályossá, amikor a jogosultat erről értesítik, vagy amikor a jogosult ezt visszaigazolja. 9.2.5. CIKK (Az eredeti kötelezett elbocsátása) (1) A jogosult az eredeti kötelezettet mentesítheti a kötelezettségek alól. (2) A jogosult az eredeti kötelezettet, mint kötelezettet visszatarthatja, amennyiben az új kötelezett nem teljesít megfelelően. (3) Más esetekben az eredeti kötelezett és az új kötelezett egyetemlegesen felelnek a kötelezettség teljesítéséért. 9.2.6. CIKK (Teljesítés harmadik fél által) (1) A kötelezett a jogosult hozzájárulása nélkül megállapodhat harmadik személlyel arról, hogy ez a harmadik személy fogja a kötelezett helyett a kötelezettet terhelő kötelezettséget teljesíteni, kivéve, ha az érintett kötelezettség alapvetően személyes jellegű. (2) A jogosult kötelezettel szembeni joga továbbra is megmarad. 41
9.2.7. CIKK (Kifogás és a beszámítás joga) (1) Az új kötelezett a jogosulttal szemben érvényesíthet minden olyan kifogást, melynek az érvényesítésére az eredeti kötelezettnek joga volt a jogosulttal szemben. (2) Az új kötelezett az jogosulttal szemben nem érvényesítheti a korábbi kötelezettet megillető beszámítási jogokat. 9.2.8. CIKK (Az átruházott kötelezettséghez kapcsolódó jogok) (1) A jogosult az kötelezettel szemben érvényesítheti az átruházott kötelezettségekhez kapcsolódóan a szerződésből eredő fizetésre és egyéb teljesítésre vonatkozó minden jogát. (2) Ha az eredeti kötelezett a 9.2.5. Cikk (1) bekezdése alapján szabadul a kötelemből, az új kötelezetten kívüli bármely harmadik személy által nyújtott, a kötelezettség teljesítését szolgáló biztosíték sem érvényesíthető a továbbiakban, kivéve, ha a biztosítékot nyújtó személy hozzájárul, hogy az továbbra is elérhető legyen a jogosult számára. (3) Az eredeti kötelezett elbocsátása a kötelemből kiterjed minden, az eredeti kötelezett által a jogosult számára a kötelezettség teljesítését biztosító biztosítékra is, kivéve, ha a biztosíték olyan vagyonra vonatkozik mely az eredeti kötelezett és az új kötelezett közötti ügylet részeként átszállt. 3. RÉSZ: SZERZŐDÉS ÁTRUHÁZÁSA 9.3.1. CIKK (Meghatározások) A „szerződés átruházásának” minősül, amikor az egyik fél („átruházó”) egy szerződésből eredő a másik szerződő fél („a másik fél”) irányában fennálló jogait és kötelezettségeit megállapodással átruházza egy másik félre („a szerződésbe belépő fél”). 9.3.2. CIKK (Kivételek) Ennek a szakasznak a rendelkezéseit nem lehet alkalmazni az olyan szerződésátruházó megállapodásokra melyek a társaság átruházása során történő szerződés átruházásokra vonatkozó speciális szabályok alapján kerülnek megkötésre. 9.3.3. CIKK (A másik fél beleegyezésének a követelménye) A szerződés átruházásához szükséges a szerződésben bentmaradó fél beleegyezése. 9.3.4. CIKK (A szerződésben bentmaradó fél előzetes beleegyezése) (1) A szerződésben bentmaradó fél a hozzájárulását előzetesen is megadhatja.
42
(2) Ha a szerződésben bentmaradó fél a hozzájárulását előzetesen adja meg, a szerződés átruházása akkor válik hatályossá, amikor a jogosultat erről értesítik, vagy amikor a jogosult ezt visszaigazolja. 9.3.5. cikk (A szerződésből kilépő fél elengedése a kötelemből) (1) A szerződésben bentmaradó fél elengedheti a kötelemből a szerződésből kilépő felet. (2) A szerződésben bentmaradó fél visszatarthatja a szerződésből kilépő felet kötelezettként arra az esetre, ha az új kötelezett nem teljesítene megfelelően. (3) Más esetben a szerződésből kilépő fél és a szerződésbe belépő új kötelezett felelőssége egyetemleges. 9.3.6. CIKK (Kifogások és a beszámítás joga) (1) Amennyiben a szerződés átruházása valamilyen jog engedményezését is magában foglalja, ez utóbbira a 9.1.13. Cikk rendelkezései az irányadóak. (2) Amennyiben a szerződés átruházása valamilyen kötelezettség átruházását is magában foglalja, ez utóbbira a 9.2.7. Cikk rendelkezései az irányadóak. 9.3.7. CIKK (A szerződéssel átruházott jogok) (1) Amennyiben a szerződés átruházása valamilyen jog engedményezését is magában foglalja, ez utóbbira a 9.1.14. Cikk rendelkezései az irányadóak. (2) Amennyiben a szerződés átruházása valamilyen kötelezettség átruházását is magában foglalja, ez utóbbira a 9.2.8. Cikk rendelkezései az irányadóak. 10. FEJEZET –– ELÉVÜLÉSI IDŐ 10.1. CIKK (A fejezet hatálya) (1) Az Alapelvekben szabályozott jogok gyakorlását a jelen Fejezet szabályai szerint kizárja a meghatározott időtartam – „elévülési idő” – eltelte. (2) E fejezet nem alkalmazható az olyan határidőre, amelyen belül az Alapelvek szerint az egyik fél joga megszerzésének vagy gyakorlásának feltételeként értesíteni köteles a másik felet vagy köteles valamely magatartást kifejteni, ide nem értve a jogi eljárás megindítását. 10.2. CIKK (Az elévülési idő hossza) (1) Az általános elévülési idő három év, amely azt a napot követő napon kezdődik, amelyen a jogosult tudomást szerez, vagy tudomást kellett volna szereznie azon tényekről, amelyek eredményeként a joga gyakorolhatóvá válik.
43
(2) A végső elévülés minden esetben tíz év attól a naptól számítva, hogy az érintett jog gyakorolhatóvá válik. 10.3. CIKK (Az elévülési idő módosítása a felek részéről) (1) A felek az elévülési idő tartamát módosíthatják. (2) A felek azonban nem köthetnek ki: (a) egy évnél rövidebb általános elévülési időt; (b) négy évnél rövidebb végső elévülési időt; (c) tizenöt évnél hosszabb végső elévülési időt.
10.4. CIKK (Az elévülési idő újrakezdődése elismerés következtében) (1) Ha a kötelezett az általános elévülési idő lejárta előtt a jogosult jogát elismeri, az elismerés napját követő naptól számítva az általános elévülési idő újrakezdődik. (2) A végső elévülési idő nem kezdődik újra, azonban túlléphető az újrakezdődő, a 10.2. Cikk (1) bekezdésében meghatározott, általános elévülési idő időtartamával.
10.5. CIKK (Az elévülés nyugvása bírósági eljárás esetén) (1) Az elévülés nyugszik attól az időponttól kezdve, hogy: (a) a jogosult peres eljárás megindításával vagy már megindult peres eljárás során, olyan cselekményt végez, amely az eljáró bíróság joga szerint a jogosult jogának a kötelezettel szemben történő érvényesítésének minősül; (b) a kötelezett fizetésképtelensége esetén a jogosult érvényesíti a jogait a fizetésképtelenségi eljárásban; vagy (c) amennyiben a kötelezett egy szervezet, a jogosult a kötelezett megszüntetése iránti eljárásban érvényesíti a jogait. (2) Az elévülés addig nyugszik, amíg az ügyben jogerős határozat nem születik, avagy amíg az eljárást más módon be nem fejezik. 10.6 CIKK (Az elévülés nyugvása választottbírósági eljárás esetén) (1) Az elévülés nyugszik attól az időponttól kezdve, hogy a jogosult akár a kötelezett elleni választottbírósági eljárás megindításával vagy a kötelezettel szemben már megindított 44
választottbírósági eljárás során bármely olyan cselekményt végez, amely a választottbíróság joga értelmében a jog érvényesítésének minősül. A választottbíróság eljárását szabályozó vagy a választottbírósági eljárás megindításának pontos időpontját meghatározó jogszabályi rendelkezések hiányában, a választottbírósági eljárást abban az időpontban kell megindítottnak tekinteni, amikor a vitás jog választottbíróság előtt történő rendezése iránti kérelmet közlik a kötelezettel. (2) Az elévülés mindaddig nyugszik, amíg az ügyben kötelező erejű határozat nem születik, avagy amíg az eljárást más módon be nem fejezik.
10.7. CIKK (Alternatív vitarendezés) A 10.5 és 10.6. Cikk rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azon eljárásokra is, amelyekben a felek egy harmadik személyt kérnek fel jogvitájuk megegyezéssel történő rendezésének elősegítésére. 10.8. CIKK (Az elévülés nyugvása erőhatalom, halál vagy cselekvőképtelenség esetén) (1) Ha a jogosultat az ellenőrzési körén kívül álló olyan akadály, amelyet sem elkerülni, sem elhárítani nem volt képes, meggátol abban, hogy az előző Cikkek szerint megakadályozza az elévülési idő folyását, az általános elévülési idő nyugszik, amíg az említett akadály megszűnésének időpontjától számított egy év el nem telik. (2) A jogosult vagy a kötelezett cselekvőképtelensége vagy halála esetén az elévülés addig nyugszik, míg az elhunyt, illetve cselekvőképtelen személy, illetve e személy vagyona részére képviselőt nem neveznek ki, illetve örökösére az érintett fél pozíciója át nem száll. Az (1) bekezdésben említett egy éves periódus ebben az esetben is megfelelően alkalmazandó. 10.9. CIKK (Az elévülés joghatásai) (1) Az elévülési idő lejárta nem szünteti meg a jogot. (2) Az elévülési idő lejártához fűződő jogkövetkezmények azzal állnak be, hogy arra a kötelezett kifogásként hivatkozik. (3) Az elévülési kifogás előterjesztése nem zárja ki, hogy a jogra kifogásként hivatkozzanak.
10.10. CIKK (Beszámítás) 45
A jogosult az elévülési kifogás előterjesztéséig élhet beszámítással.
10.11. CIKK (Az eredeti állapot helyreállítása) A kötelezettség teljesítése céljából teljesített szolgáltatás nem követelhető vissza pusztán azon az alapon, hogy az elévülési idő már letelt.
11. FEJEZET –– JOGOSULTI ÉS KÖTELEZETTI TÖBBALANYÚSÁG 1. RÉSZ: KÖTELEZETTI TÖBBALANYÚSÁG 11.1.1. CIKK (Fogalmak) Ha több kötelezett tartozik ugyanazzal a kötelezettséggel egy jogosultnak: (a) kötelezettségük egyetemleges, ha valamennyi kötelezettet az egész kötelezettség terheli; (b) kötelezettségük osztott, ha minden kötelezettet csak a ráeső rész terheli.
11.1.2. CIKK (A kötelezettség egyetemlegességének vélelme) Ha több kötelezett tartozik ugyanazzal a kötelezettséggel egy jogosultnak, akkor – ha csak a körülményekből más nem következik – úgy kell tekinteni, hogy a kötelezettség őket egyetemlegesen terheli. 11.1.3. CIKK (A jogosult jogai az egyetemleges kötelezettekkel szemben) A kötelezettek egyetemlegessége esetén a jogosult bármelyik kötelezettől követelheti a teljesítést mindaddig, amíg teljes kielégítést nem kap. 11.1.4. CIKK (Kifogások és beszámítás) Az az egyetemleges kötelezett, akitől a jogosult teljesítést követel, hivatkozhat azokra a kifogásokra és beszámíthatja azt a követelést, amely a sajátja vagy a többi kötelezettel közös, 46
azonban nem hivatkozhat olyan kifogásra, és nem számíthat be olyan követelést, amely kizárólag egy vagy több társkötelezettjét illeti. 11.1.5. CIKK (A teljesítés, illetve a beszámítás joghatásai) Az egyik egyetemleges kötelezettnek a jogosult részére történő teljesítése vagy a részéről történő beszámítás, illetve a jogosult részéről az egyik egyetemleges kötelezett irányába történő beszámítás esetén a jogosulttal szemben a többiek kötelezettsége is megszűnik a teljesítés, illetve a beszámítás erejéig. 11.1.6. CIKK (A tartozás elengedésének és az egyezség joghatásai) (1) Az egyik egyetemeges kötelezett tartozásának elengedése, vagy a vele való egyezségkötés az érintett kötelezettre eső rész erejéig a többi kötelezett tartozását is megszünteti kivéve, ha a körülményekből más következik. (2) A többi kötelezett, tartozásuknak a kieső kötelezettre eső résszel történő csökkenése esetén nem élhet a 11.1.10. Cikk szerinti megtérítési igénnyel, a kieső kötelezettel szemben.
11.1.7. CIKK (Az elévülési idő lejártának, illetve nyugvásának joghatásai) (1) A jogosult követelésének az egyik egyetemleges kötelezettel szembeni elévülése nem hat ki: (a) a többi egyetemleges kötelezett jogosulttal szembeni kötelezettségére; illetve (b) az egyetemleges kötelezetteknek a 11.1.10. cikk szerinti egymással szembeni megtérítési igényeire. (2) A jogosult által az egyik egyetemleges kötelezettel szemben indított a 10.5., 10.6., vagy 10.7. Cikk szerinti eljárás alatt, az elévülési idő a többi kötelezettel szemben is nyugszik. 11.1.8. CIKK (Az ítélet hatálya) (1) A bíróságnak az egyik egyetemleges kötelezett felelőssége kérdésében hozott határozata nem hat ki: 47
(a) a többi egyetemleges kötelezett kötelezettségére; illetve (b) az egyetemleges kötelezetteknek a 11.1.10. Cikk szerinti egymással szembeni megtérítési igényeire. (2) A többi egyetemleges kötelezett azonban hivatkozhat a döntésre, kivéve, ha annak alapja olyan ok volt, amely az érintett kötelezett saját jogviszonyához kapcsolódik. Ilyen esetben a döntés megfelelően kihat az egyetemleges kötelezetteknek a 11.1.10. Cikk szerinti egymással szembeni megtérítési igényeire. 11.1.9. CIKK (A kötelezettség megoszlása egyetemleges kötelezettek egymás közti viszonyában) Az egyetemleges kötelezetteket – ha csak a körülményekből más nem következik – a kötelezettség egymás között egyenlő arányban terheli. 11.1.10. CIKK (A megtérítési igény terjedelme) Ha valamely egyetemleges kötelezett a kötelezettségből rá eső résznél többet teljesített, úgy a kötelezettségét meghaladóan teljesített részt bármely társkötelezettől követelheti a követelésnek az őket terhelő, nem teljesített része erejéig.
11.1.11. CIKK (A jogosult jogai) (1) A 11.1.10 Cikk szerinti egyetemleges kötelezett gyakorolhatja a jogosult jogait, ideértve a teljesítés biztosítására szolgáló jogokat is, abból a célból, hogy a kötelezettségét meghaladóan teljesített részt az egyik vagy az összes társkötelezettel szemben érvényesítse az őket terhelő, nem teljesített rész erejéig. (2) A jogosult jogai – ha nem kapott teljes kielégítést – a kötelezettekkel szemben a teljesítetlen rész erejéig fennmaradnak, azokat a megtérítési igényt támasztó kötelezetteket megelőző rangsorban gyakorolhatja. 11.1.12. CIKK (Kifogások a megtérítési igénnyel szemben) Az az egyetemleges kötelezett, akivel szemben a kötelezettséget teljesítő társkötelezett igényt terjeszt elő: 48
(a) hivatkozhat valamennyi olyan közös kifogásra, és beszámíthatja mindazt a közös követelést, amelyre az igényt érvényesítő társa hivatkozhatott volna a jogosulttal szemben; (b) hivatkozhat azon kifogásokra, amelyek csak őt illetik; (c) nem hivatkozhat azon kifogásokra, és nem számíthatja be azon követeléseket, amelyek kizárólag egy vagy több társkötelezettjét illetik. 11.1.13. CIKK (A megtérítési igény behajthatatlansága) Ha valamelyik, a kötelezettségből rá eső résznél többet teljesítő egyetemleges kötelezett, a tőle elvárható erőfeszítés tanúsítása ellenére sem tudja egy másik társkötelezettjétől a megtérítési igényét behajtani, úgy a többiekre eső rész – ideértve azt is, aki teljesített – arányosan növekszik. 2. RÉSZ: JOGOSULTI TÖBBALANYÚSÁG 11.2.1. CIKK (Fogalmak) Ha több jogosult követelheti ugyanazon kötelezettség teljesítését egy kötelezettől: (a) a jogosultság osztott, ha minden jogosult csak a ráeső részt követelheti; (b) a jogosultság egyetemleges, ha bármelyik jogosult az egész szolgáltatást követelheti; (c) a jogosultság együttes, ha a jogosultak a teljesítést csak együtt követelhetik. 11.2.2. CIKK (A jogosultság egyetemlegességének joghatásai) Amennyiben bármelyik egyetemleges jogosult teljes kielégítést kap, a kötelezett kötelezettsége minden jogosulttal szemben megszűnik. 11.2.3. CIKK (Az egyetemleges jogosultakkal szembeni kifogások) (1) A kötelezett bármelyik jogosulttal szemben hivatkozhat azon kifogásra és beszámíthatja azt a követelést, amely az érintett jogosulttal szembeni viszonyából ered, továbbá amely az összes jogosulttal szemben megilleti, azonban nem hivatkozhat olyan kifogásra, és nem számíthatja be azt a követelést, amely egy másik, illetve a többi jogosulttal szembeni viszonyából ered. (2) A 11.1.5., 11.1.6., 11.1.7. és 11.1.8. Cikk rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a jogosultak egyetemlegességre is. 49
11.2.4 CIKK (A követelés megoszlása egyetemleges jogosultak egymás közti viszonyában) (1) A jogosultakat – ha a körülményekből más nem következik – a követelés egymás között egyenlő arányban illeti meg. (2) Az a jogosult, aki a követelésből ráeső résznél többet kapott, köteles a többletet a többi jogosultnak részesedésük arányában kiadni.
50
