VILÁGGAZDASÁGTAN 1. A világgazdaság szerkezete, jellemzıi, fejlıdése Világrend, országcsoportok,a hárompólusú világgazdaság Fejlıdéstörténeti áttekintés
Bacsi – Vil.gazd. 1 - 2013.
1
A VILÁGGAZDASÁG Fİ JELLEMZİI A XXI. SZD. ELEJÉN • • • • •
Komplex rendszer - Lakosság: 7 milliárd fı (2011) Bruttó termelés: 2009-ben > 58 trillió USD Világkereskedelem, pénz és tıkemozgások Becslés: plusz 10 trillió USD fekete és szürkegazdaság a fejlett országok hivatalos. GDP-jének 15 %-a, fejlıdı orsz.-ban még nagyobb! A világgazdaság fogalma: – nemzetek gazdálkodásának összessége – az államok közti kapcsolatok és együttmőködés (nemzetközi szervezetek, integrációk) – világpiacok és szervezeteik (tıke, munka, áruk, technika...)
A világgazdaság a világrend ( a nemzetközi rendszer ) egyik alkotóeleme A világgazdaság szereplıi – államok – transznacionális vállalatok – integrációs szervezetek (államközi és egyéb)
⇓ eltérı érdekek Bacsi – Vil.gazd. 1 - 2013.
2
1
A VILÁGGAZDASÁG szerkezete Meghatározó tényezıi: • jövedelmek, kereslet növekedés és differenciálódás • nemzetközi munkamegosztás és specializálódás • technikai fejlıdés és globális verseny • állami gazdaságpolitika • transznacionális társaságok üzletpolitikája Bacsi – Vil.gazd. 1 - 2013.
3
A VILÁGREND Világrend: a -nemzetközi gazdasági rendszer (világgazdaság) -nemzetközi politikai rendszer -globális ökológiai rendszer kölcsönhatásai és konfliktusai A világgazdasági rendszer kölcsönhatásai a nemzetközi politikai és globális ökológiai rendszerrel Problémáikat okozza is, elszenvedi is a politikai rendszer idıvel kénytelen alkalmazkodni a gazdasági realitásokhoz! Kérdései: • Milyen mértékben kormányozható a nemzetközi kapcsolatrendszer? • A folyamatok kiszámíthatósága, a beavatkozással járó kockázat? •Rend, véletlenszerőség, determinált káosz? Két nézet: -kiszámíthatóság, vagy: -determinisztikus káosz Bacsi – Vil.gazd. 1 - 2013.
4
2
Az államok kategorizálása: • földrajzi adottságok, természeti tényezık: pl. Európán kívül: a tenger melletti fekvés = magasabb GDP
• fejlettségi szint a GDP/fı érték alapján – – világátlag 8200 USD (PPS:9700) USD – ENSZ, Világbank, OECD kategorizálása
• A lakosság száma: (6,6 milliárd fı, 2007; 7milliárd: 2011-ben!) – – – –
Kína, India> 1MRD fı 8 ország> 100 millió fı az országok 80 %-a: 10 millió fı alatti, 50 %-a 5 millió fı alatti Átl. népsőrőség 47 fı /km2 de Macao: 16500 fı/km2 ; Mongólia<1 fı/km2
• Az államok szerepe: – – – – –
politikai, gazdasági egységek, önállóság versenytársak vagy együttmőködı partnerek hatalmi tényezık a nemzetközi viszonyokban vevık és eladók a piacon nemzetközi szervezetek alapítói, és tagjai ((WTO, CEFTA, OPEC, ENSZ) Bacsi – Vil.gazd. 1 - 2013.
Fejlettségi ENSZ kategóriák: Humán fejlettségi index szerint (HDI) • 182 országot rangsorol (HDR 2009, 2007. évi adatok, 182 országra)
5
értékelés
– Alacsony HDI = 0.00-0.049 (24 ország 2007-ben, legkisebb érték: Niger 0.34 (Zimbabwe: 0.158 a becslés – nincs benne a 182-es listában, 2010: 49 ország, legkisebb érték: Zimbabwe: 0,140) – Közepes HDI = 0.5-0.799 (75 ország 2007-ben) – Magas HDI = 0.80-0.899 (45 ország) - Magyarország = 0,879 (43. hely) – Nagyon magas HDI =0.9 -1.00 (38 ország, legfejlettebb 2007-ben: Norvégia 0.971)
millió fő milliárd USD 2009 Népesség GDP Világ Alacsony jöv orsz Közepes jöv orsz Közepesen alacsony Közepesen magas Alacsony és közepes jöv együtt Kelet-Ázsia és Csendes ó-.i térség Európa és Közép-Ázsia Latin-Amerika és Karibi térség Közép-Kelet és Észak-Afrika Dél-Ázsia Fekete-Afrika Magas jöv országok Euro-övezet Magyarország
6775 846,1 4812,5 3820,8 1001,7 5658,7 1943,8 404,2 572,5 330,9 1567,7 839,6 1116,6 327,3 10
USD GDP/fő
58260 8 599 432,2 511 16213,2 3 369 8887,3 2 326 7318,4 7 306 16657,6 2 944 6353,8 3 269 2591,7 6 412 4017,9 7 018 1062,4 3 211 1700,3 1 085 945,9 1 127 41607,7 37 263 12465,3 38 085 128,96 12 896
OECD által alkalmazott osztályozás Harmadik Világ: • alacsony jövedelmű (low income) országok (LIC) – 29 legkevésbé fejlett ország (least developed – LLDC).
• közepes jövedelmű (middle income – MIC) 73 ország • újonnan iparosodott (newly industrialised – NIC), 11 ország • OPEC-tagországok: 13 ország. Világbank: GNI/ fő alapján (2010) • alacsony jövedelmű (low income, LIC) országok: GNI/fő <$995 , termelés 10 %-a, a lakosság 64 %-a, • közepes jövedelműek (middle income, MIC): – –
•
közepesen alacsony jöv. (LMIC )$996 - $3945, közepesen magas jöv. (UMIC): $3946 - $12195
magas jövedelműek (HIC): $12195 felett –
(az ún. Első Világ (First World),+ néhány olajtermelő ország)
(Magyarország GDP/fő = $ 15400, GNI/fő= $ 18200)
Bacsi – Vil.gazd. 1 - 2013.
6
3
Globális problémák: túlnépesedés, környezetszennyezés... CO2 kibocsátás, tonna/fı
Népesség, 2005, milliárd fı
Forrás: WDR 2010 Full Report
Bacsi – Vil.gazd. 1 - 2013.
7
A hárompólusú világgazdaság
Bacsi – Vil.gazd. 1 - 2013.
8
4
A három centrumtérség
Bacsi – Vil.gazd. 1 - 2013.
9
A világgazdaság szektorális megoszlása a többi szektorral való kapcsolat is fontos! - Mezıgazdaság: számos korábbi funkcióját átvette az ipar ill. a szolgáltatószektor USA: a mezıgazdaság a GDP-bıl 2%, az agrárium: 20 %
- gyáripar: súlya csökken, de nélkülözhetetlen a fejlett szolgáltatóiparhoz - válságágazatok: túltermelés, leépítés (módja és üteme fontos!) - Túltermelés: pl. ruházati és textilipar (agrárszektor is!) - oka: szubvenciók és éles verseny - következménye: kihasználatlan kapacitások (acélipar, polgári repülıgépgyártás, félvezetık, mobiltelefon szolgáltatás) - hatása: globális strukturális válság - megoldása: két alternatíva: - kevésbé hatékony kapacitások leépítése, elbocsátások - globális szerkezetváltás a hatékonyság javításával – ez globális együttmőködést igényel (kedvezıtlenek a kilátásai) Bacsi – Vil.gazd. 1 - 2013.
10
5
GDP %-a, 1999
A világgazdaság szektorális megoszlása
mezıgazd Foglalkoztatottak aránya, %
ipar
szolgáltatás
A gazdasági szektorok teljesítménye a GDP %-ában, 2009 100%
Mezıgazd.
80%
50
55
60%
szolgáltatás
40% 20%
24
35
26
10
27 3
Al ac so ny
jöv or Kö Dé sz zé Ke l ple Fe -Áz Ke sia t-Á ke le zs te té ia -A s fri és És ka Cs za en kAf de ri k s a Kö óze .i té Eu pe rs ró La ég pa s tin jö és -A v or m K er sz ika özé pés Áz sia Ka rib it ér sé g M Vi a lág gy M ag ar as or sz jö ág vo rs zá go k
0%
70
ipar
74
25
Szolg Ipar Mezıgazd
1 fıre jutó jövedelem 11
Bacsi – Vil.gazd. 1 - 2013.
A világgazdaság fejlıdési szakaszainak jellemzıi A gazdaság jellemzı vonása
Pre-indusztriális, agrár
Indusztriális
Poszt-indusztriális, tudásalapú
Vezetı gazdasági szektor
Mezıgazdaság
Ipar
Szolgáltatás
A domináns technológia jellege
Munkaerı és termelési tényezı -intenzív
Tıkeintenzív
Tudás-intenzív
Ipari termék
Információ és tudásszolgáltatás
A fıbb fogyasztói Élelmiszer és kézmőves termékek termék A fıbb termelési folyamatok jellemzıi
Ember és természet interakció
Ember és gép interakció
Ember- ember interakció
A gazd. növekedés meghatározó tényezıje
A természet produktivitása (talaj, klíma, biológiai erıforrások)
A munkaerı termelékenysége
Innováció, intellektuális termelékenység
•reálgazdaság és pénz/tıke forgalom („papír-gazdaság”) viszonya (Keynes: „kaszinó kapitalizmus”) A pénztıke gyorsabban bıvül, mint az állótıke (biztosítók, nyugdíjalapok tıkéje ) ⇒mozgatása (pl. tızsdéken) ⇒ hatása a világgazdaságra: kedvezıtlen a reálgazdaságra Bacsi – Vil.gazd. 1 - 2013.
12
6
A világrend jellemzıi: • •
politikai –hatalmi viszonyok néhány független állam fıszereplésével Wallerstein: centrum-periféria elmélet. • Központi mag: vezetı nyugati államok, • Perifériák: koncentrikus körökben egyéb államok függıségben • Észak - Dél konfliktus (a gyarmati rendszer szétesése után) differenciálódás, egyenlıtlenség, demográfiai robbanás, nyomor, feszültségek • A II. vh. utáni kétpólusú világrend: az 1989-ig szovjet-amerikai ellentét, fegyverkezési verseny Ma: új világrend:
– a szereplık nagy száma, erıs differenciáltsága – USA globális hatalmi központ Az új világrend jellemzıi: i. 207 állam: többségüknél minimális erıforrások, sebezhetı (Magyaro.) ii. Nemzetközi egyezmények, ENSZ: alkalmazkodás katonai annexió helyett iii. világrend a II. világháború után: – Szovjetunió és USA katonai szuperhatalom – A tömegpusztító fegyverek miatt a verseny gazdasági síkra terelıdik – USA és SZU: fegyverkezési verseny terhei: 1980-as évekre Japán és Németország is gazd.-i szuperhatalom lesz – SZU szétesése, K- és NY-Németország egyesülése → politikai és katonai
téren egypólusú (USA), gazdasági téren többpólusú világ (Japán, Németország, ...Kína???) Bacsi – Vil.gazd. 1 - 2013.
13
A világrend alapvetı problémái a XXI. szd. elején
i, Demográfiai robbanás: - várható népességstabilizálódás a XXI. szd. közepére, 10-12 MRD fı, fıleg a fejlıdı szegény országokban, csak 13-14% a fejlett országokban - Életkormegoszlás: a fejlett országokban nı az idısek aránya, a fejlıdıkben az idısek és a fiatalok aránya is nı (születésszám és élettartam nı) - Urbanizáció, nagyvárosok (2000-ben a föld lakóinak 49 %-a városlakó) – 45 város lakossága > 5 millió fı (közülük 34 a fejlıdı világban !) ⇒ migráció a fejlett országokba - Természeti erıforrások felhasználása gyorsul, környezet pusztulása ii, Ökológiai problémák - a technikai fejlıdés az emberiség életfeltételeit fenyegeti - csak koncentrált nemzetközi együttmőködéssel kezelhetık - 1992. Riói világkonferencia – átfogó program a fenntartható fejlıdésrıl iii, Technológiai fejlıdés – az ember képességeit veszélyessé növelte • globális együttmőködés nélkül súlyos feszültségek • tengerek, óceánok, világőr hasznosítása polgári v. katonai célokra • genetikai manipulációk, biológiai hadviselés ⇓ nemzetközi együttmőködés kell – eddig csak a környezetvédelemben Bacsi – Vil.gazd. 1 - 2013.
14
7
A technikai fejlıdés világgazdasági szerkezeti összefüggései Technika: ismeretek, képességek, folyamatok összessége célja: dolgok elıállítása és mőködtetése kifejlesztése, hasznosítása emberi erıt igényel! Szerepe a gazdaságban: (endogén vagy exogén?) -szabad felhasználását gátolja: a szabadalmi rendszerek mőködése -a gyártmányok a világon mindenütt megvásárolhatók -K+F terjedése: a tudomány nemzetközi összefonódottsága (pl . gyógyszeripar, biotechnológiai ipar, távközlés) -telekommunikáció, információáramlás -globális verseny a technikában → kifejlesztı és alkalmazó országok -nemcsak a piaci részesedés fontos, hanem az ellenırzı befolyás is a technikában! A gazdasági növekedés fokozottan tudás- és információigényes képzettség és hatékony információtovábbítás !
Bacsi – Vil.gazd. 1 - 2013.
15
8
