Világgazdaság 2012.11.13 - 5. oldal - [4920640] Hulladéktörvény: halasztást kér a zöldipar *Szolgáltatás Az államfő által visszadobott jogszabály újragondolását szorgalmazza az ágazat A hulladékgazdálkodás területének szereplői egységesen úgy látják: a hulladékokról szóló törvény újratárgyalása jó alkalmat ad arra, hogy kiszűrjék a törvény végrehajthatatlan rendelkezéseit, jobban figyelembe véve a lakossági és a szakmai szempontokat - áll a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, valamint az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. közös közleményében. A három szervezet álláspontja szerint az Országgyűlés által október 8-án elfogadott, ám Áder János köztársasági elnök által megfontolásra visszadobott törvény a - környezetvédelmi termékdíjas szabályozás egy évvel ezelőtt elfogadott átalakításával már megtépázott - gyártói felelősség elvét egyszerű adózási kérdéssé alacsonyítja, megszüntetve a gyártó vállalatok érdekeltségét abban, hogy emelkedjen a hulladékhasznosítás részaránya a magyarországi hulladékgazdálkodásban. Változatlan formában maradva a törvény komoly problémákat okozhat a lakossági hulladékkezelés rendszerében, s versenyhátrányba hozza a hazai környezetipart is. A közleményt jegyző három szervezet által november 12-én megrendezett konferencián Nagy György, a - települési hulladékgazdálkodási közszolgáltató társaságokat tömörítő Köztisztasági Egyesülés igazgatója kifejtette: a hulladéklerakási járulék megjelenése, a közszolgáltatói díjképzéssel kapcsolatos változások, a díjhátralékok problémájának megoldatlansága, az elektronikus útdíjfizetés rendszerének tervezett bevezetése, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás érdekeltségi viszonyainak átalakítása együttesen súlyos helyzetet teremt jövőre a települési közszolgáltatás területén. 2013-tól csak az állami, vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő társaságok láthatnak el közszolgáltatói feladatokat, miközben ma még a magyarországi települések 60 százalékáról többségi magántulajdonban lévő cégek gyűjtik be a lakosság hulladékát. Ráadásul számos településen egyébként is idén december 31-én járnak le a több éves időszakra megkötött közszolgáltatói szerződések, miközben az önkormányzatok az új törvény kihirdetéséig nem is tudnak új megállapodásokat aláírni. Mindezt csak a hulladéktörvény átmeneti rendelkezésekkel történő kiegészítésével lehet kezelhetővé tenni -hangsúlyozta Nagy György. Sok településen nincs rendezve, ki fog szemetet szállítani FOTÓ: AS * N. I. G.
Napi Gazdaság 2012.11.13 - 2. oldal - [4920482] Újratárgyalhatják a hulladéktörvényt Ma újratárgyalhatják a több pontjában is vitatott, egyszer már elfogadott, az államfő által azonban visszadobott hulladékgazdálkodási törvényt. Az október 8-án megszavazott jogszabályt a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte - igaz, nem a korábbi legfőbb érdemi kifogásokra hivatkozva, hanem az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ)
minősítésével kapcsolatos jogorvoslati lehetőség hiánya miatt. Ez elsősorban technikai, illetve formai kifogás. Az elfogadott és visszadobott törvényre vonatkozóan azonban más kifogásokat is emelt korábban a szakma. Az Európai Bizottság, valamint több uniós tagállam is kifogásokat emelt, elsősorban a többségi magántulajdonú közszolgáltató cégek államosítását bírálva. A törvénnyel kapcsolatban a Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség és az Öko-Pannon Nonprofit Kft. által szervezett rendezvényen részt vettek a Pro Europe tagszervezetek vezetői, akik szintén aggályaikat fogalmazták meg, vitatva a gyakorlati megvalósítás alapos előkészítettségét. A termékdíjas szabályozással már megtépázott gyártói felelősség elvét egyszerű adózási kérdéssé alacsonyítja az új hulladéktörvény, így megszünteti a gyártó érdekeltségét a helyes hulladékgazdálkodásban, ráadásul komoly problémákat okozhat a lakossági hulladékkezelés rendszerében és versenyhátrányba hozza a hazai környezetipar szereplőit. A hulladékgazdálkodásban érintett szakemberek egységesen úgy látják, hogy a hulladéktörvény újratárgyalása jó alkalmat ad arra, hogy kiszűrjék a törvény végrehajthatatlan rendelkezéseit és jobban figyelembe vegyék a lakossági és a szakmai érdekeket. *NAPI
Heves megyei Hírlap 2012.11.13 - 6. oldal - [4920287] Hulladéktörvény: halasztást kérnek a zöldipar képviselői *Szolgáltatás Az államfő által visszadobott jogszabály újragondolását szorgalmazza az ágazat - Versenyhátrány nélkül A hulladékgazdálkodás területének szereplői egységesen úgy látják: a hulladékokról szóló törvény újratárgyalása jó alkalmat ad arra, hogy kiszűrjék a törvény végrehajthatatlan rendelkezéseit, jobban figyelembe véve a lakossági és a szakmai szempontokat - áll a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, valamint az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. közös közleményében. A három szervezet álláspontja szerint az Országgyűlés által október 8-án elfogadott, ám Áder János köztársasági elnök által megfontolásra visszadobott törvény a - környezetvédelmi termékdíjas szabályozás egy évvel ezelőtt elfogadott átalakításával már megtépázott - gyártói felelősség elvét egyszerű adózási kérdéssé alacsonyítja, megszüntetve a gyártó vállalatok érdekeltségét abban, hogy emelkedjen a hulladékhasznosítás részaránya a magyarországi hulladékgazdálkodásban. Változatlan formában maradva a törvény komoly problémákat okozhat a lakossági hulladékkezelés rendszerében, s versenyhátrányba hozza a hazai környezetipart is. A közleményt jegyző három szervezet által november 12- én megrendezett konferencián Nagy György, a - települési hulladékgazdálkodási közszolgáltató társaságokat tömörítő Köztisztasági Egyesülés igazgatója kifejtette: a hulladéklerakási járulék megjelenése, a közszolgáltatói díjképzéssel kapcsolatos változások, a díjhátralékok problémájának megoldatlansága, az elektronikus útdíjfizetés rendszerének tervezett bevezetése, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás érdekeltségi viszonyainak átalakítása együttesen súlyos helyzetet teremt jövőre a települési közszolgáltatás területén. 2013-tól csak az állami, vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő társaságok láthatnak el közszolgáltatói feladatokat, miközben ma még a magyarországi települések 60 százalékáról többségi magántulajdonban lévő cégek gyűjtik be a lakosság hulladékát. Ráadásul számos településen egyébként is idén december 31-én járnak le a több éves időszakra megkötött közszolgáltatói szerződések,
miközben az önkormányzatok az új törvény kihirdetéséig nem is tudnak új megállapodásokat aláírni. Mindezt csak a hulladéktörvény átmeneti rendelkezésekkel történő kiegészítésével lehet kezelhetővé tenni - hangsúlyozta Nagy György. Sok településen nincs rendezve, ki fog szemetet szállítani *N. I. G.
Békés Megyei Hírlap 2012.11.13 - 6. oldal - [4920286] Hulladéktörvény: halasztást kérnek a zöldipar képviselői *Szolgáltatás Az államfő által visszadobott jogszabály újragondolását szorgalmazza az ágazat - Versenyhátrány nélkül A hulladékgazdálkodás területének szereplői egységesen úgy látják: a hulladékokról szóló törvény újratárgyalása jó alkalmat ad arra, hogy kiszűrjék a törvény végrehajthatatlan rendelkezéseit, jobban figyelembe véve a lakossági és a szakmai szempontokat - áll a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, valamint az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. közös közleményében. A három szervezet álláspontja szerint az Országgyűlés által október 8-án elfogadott, ám Áder János köztársasági elnök által megfontolásra visszadobott törvény a - környezetvédelmi termékdíjas szabályozás egy évvel ezelőtt elfogadott átalakításával már megtépázott - gyártói felelősség elvét egyszerű adózási kérdéssé alacsonyítja, megszüntetve a gyártó vállalatok érdekeltségét abban, hogy emelkedjen a hulladékhasznosítás részaránya a magyarországi hulladékgazdálkodásban. Változatlan formában maradva a törvény komoly problémákat okozhat a lakossági hulladékkezelés rendszerében, s versenyhátrányba hozza a hazai környezetipart is. A közleményt jegyző három szervezet által november 12- én megrendezett konferencián Nagy György, a - települési hulladékgazdálkodási közszolgáltató társaságokat tömörítő Köztisztasági Egyesülés igazgatója kifejtette: a hulladéklerakási járulék megjelenése, a közszolgáltatói díjképzéssel kapcsolatos változások, a díjhátralékok problémájának megoldatlansága, az elektronikus útdíjfizetés rendszerének tervezett bevezetése, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás érdekeltségi viszonyainak átalakítása együttesen súlyos helyzetet teremt jövőre a települési közszolgáltatás területén. 2013-tól csak az állami, vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő társaságok láthatnak el közszolgáltatói feladatokat, miközben ma még a magyarországi települések 60 százalékáról többségi magántulajdonban lévő cégek gyűjtik be a lakosság hulladékát. Ráadásul számos településen egyébként is idén december 31-én járnak le a több éves időszakra megkötött közszolgáltatói szerződések, miközben az önkormányzatok az új törvény kihirdetéséig nem is tudnak új megállapodásokat aláírni. Mindezt csak a hulladéktörvény átmeneti rendelkezésekkel történő kiegészítésével lehet kezelhetővé tenni - hangsúlyozta Nagy György. Sok településen nincs rendezve, ki fog szemetet szállítani *N. I. G.
Petőfi Népe 2012.11.13 - 6. oldal - [4920290] Hulladéktörvény: halasztást kérnek a zöldipar képviselői *Szolgáltatás Az államfő által visszadobott jogszabály újragondolását szorgalmazza az ágazat - Versenyhátrány nélkül A hulladékgazdálkodás területének szereplői egységesen úgy látják: a hulladékokról szóló törvény újratárgyalása jó alkalmat ad arra, hogy kiszűrjék a törvény végrehajthatatlan rendelkezéseit, jobban figyelembe véve a lakossági és a szakmai szempontokat - áll a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, valamint az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. közös közleményében. A három szervezet álláspontja szerint az Országgyűlés által október 8-án elfogadott, ám Áder János köztársasági elnök által megfontolásra visszadobott törvény a - környezetvédelmi termékdíjas szabályozás egy évvel ezelőtt elfogadott átalakításával már megtépázott - gyártói felelősség elvét egyszerű adózási kérdéssé alacsonyítja, megszüntetve a gyártó vállalatok érdekeltségét abban, hogy emelkedjen a hulladékhasznosítás részaránya a magyarországi hulladékgazdálkodásban. Változatlan formában maradva a törvény komoly problémákat okozhat a lakossági hulladékkezelés rendszerében, s versenyhátrányba hozza a hazai környezetipart is. A közleményt jegyző három szervezet által november 12- én megrendezett konferencián Nagy György, a - települési hulladékgazdálkodási közszolgáltató társaságokat tömörítő Köztisztasági Egyesülés igazgatója kifejtette: a hulladéklerakási járulék megjelenése, a közszolgáltatói díjképzéssel kapcsolatos változások, a díjhátralékok problémájának megoldatlansága, az elektronikus útdíjfizetés rendszerének tervezett bevezetése, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás érdekeltségi viszonyainak átalakítása együttesen súlyos helyzetet teremt jövőre a települési közszolgáltatás területén. 2013-tól csak az állami, vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő társaságok láthatnak el közszolgáltatói feladatokat, miközben ma még a magyarországi települések 60 százalékáról többségi magántulajdonban lévő cégek gyűjtik be a lakosság hulladékát. Ráadásul számos településen egyébként is idén december 31-én járnak le a több éves időszakra megkötött közszolgáltatói szerződések, miközben az önkormányzatok az új törvény kihirdetéséig nem is tudnak új megállapodásokat aláírni. Mindezt csak a hulladéktörvény átmeneti rendelkezésekkel történő kiegészítésével lehet kezelhetővé tenni - hangsúlyozta Nagy György. Sok településen nincs rendezve, ki fog szemetet szállítani *N. I. G.
Somogyi Hírlap 2012.11.13 - 6. oldal - [4920289] Hulladéktörvény: halasztást kérnek a zöldipar képviselői *Szolgáltatás Az államfő által visszadobott jogszabály újragondolását szorgalmazza az ágazat - Versenyhátrány nélkül
A hulladékgazdálkodás területének szereplői egységesen úgy látják: a hulladékokról szóló törvény újratárgyalása jó alkalmat ad arra, hogy kiszűrjék a törvény végrehajthatatlan rendelkezéseit, jobban figyelembe véve a lakossági és a szakmai szempontokat - áll a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, valamint az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. közös közleményében. A három szervezet álláspontja szerint az Országgyűlés által október 8-án elfogadott, ám Áder János köztársasági elnök által megfontolásra visszadobott törvény a - környezetvédelmi termékdíjas szabályozás egy évvel ezelőtt elfogadott átalakításával már megtépázott - gyártói felelősség elvét egyszerű adózási kérdéssé alacsonyítja, megszüntetve a gyártó vállalatok érdekeltségét abban, hogy emelkedjen a hulladékhasznosítás részaránya a magyarországi hulladékgazdálkodásban. Változatlan formában maradva a törvény komoly problémákat okozhat a lakossági hulladékkezelés rendszerében, s versenyhátrányba hozza a hazai környezetipart is. A közleményt jegyző három szervezet által november 12- én megrendezett konferencián Nagy György, a - települési hulladékgazdálkodási közszolgáltató társaságokat tömörítő Köztisztasági Egyesülés igazgatója kifejtette: a hulladéklerakási járulék megjelenése, a közszolgáltatói díjképzéssel kapcsolatos változások, a díjhátralékok problémájának megoldatlansága, az elektronikus útdíjfizetés rendszerének tervezett bevezetése, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás érdekeltségi viszonyainak átalakítása együttesen súlyos helyzetet teremt jövőre a települési közszolgáltatás területén. 2013-tól csak az állami, vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő társaságok láthatnak el közszolgáltatói feladatokat, miközben ma még a magyarországi települések 60 százalékáról többségi magántulajdonban lévő cégek gyűjtik be a lakosság hulladékát. Ráadásul számos településen egyébként is idén december 31-én járnak le a több éves időszakra megkötött közszolgáltatói szerződések, miközben az önkormányzatok az új törvény kihirdetéséig nem is tudnak új megállapodásokat aláírni. Mindezt csak a hulladéktörvény átmeneti rendelkezésekkel történő kiegészítésével lehet kezelhetővé tenni - hangsúlyozta Nagy György. Sok településen nincs rendezve, ki fog szemetet szállítani *N. I. G.
Tolnai Népújság 2012.11.13 - 6. oldal - [4920288] Hulladéktörvény: halasztást kérnek a zöldipar képviselői *Szolgáltatás Az államfő által visszadobott jogszabály újragondolását szorgalmazza az ágazat - Versenyhátrány nélkül A hulladékgazdálkodás területének szereplői egységesen úgy látják: a hulladékokról szóló törvény újratárgyalása jó alkalmat ad arra, hogy kiszűrjék a törvény végrehajthatatlan rendelkezéseit, jobban figyelembe véve a lakossági és a szakmai szempontokat - áll a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, valamint az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. közös közleményében. A három szervezet álláspontja szerint az Országgyűlés által október 8-án elfogadott, ám Áder János köztársasági elnök által megfontolásra visszadobott törvény a - környezetvédelmi termékdíjas szabályozás egy évvel ezelőtt elfogadott átalakításával már megtépázott - gyártói felelősség elvét egyszerű adózási kérdéssé alacsonyítja, megszüntetve a gyártó vállalatok érdekeltségét abban, hogy
emelkedjen a hulladékhasznosítás részaránya a magyarországi hulladékgazdálkodásban. Változatlan formában maradva a törvény komoly problémákat okozhat a lakossági hulladékkezelés rendszerében, s versenyhátrányba hozza a hazai környezetipart is. A közleményt jegyző három szervezet által november 12- én megrendezett konferencián Nagy György, a - települési hulladékgazdálkodási közszolgáltató társaságokat tömörítő Köztisztasági Egyesülés igazgatója kifejtette: a hulladéklerakási járulék megjelenése, a közszolgáltatói díjképzéssel kapcsolatos változások, a díjhátralékok problémájának megoldatlansága, az elektronikus útdíjfizetés rendszerének tervezett bevezetése, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás érdekeltségi viszonyainak átalakítása együttesen súlyos helyzetet teremt jövőre a települési közszolgáltatás területén. 2013-tól csak az állami, vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő társaságok láthatnak el közszolgáltatói feladatokat, miközben ma még a magyarországi települések 60 százalékáról többségi magántulajdonban lévő cégek gyűjtik be a lakosság hulladékát. Ráadásul számos településen egyébként is idén december 31-én járnak le a több éves időszakra megkötött közszolgáltatói szerződések, miközben az önkormányzatok az új törvény kihirdetéséig nem is tudnak új megállapodásokat aláírni. Mindezt csak a hulladéktörvény átmeneti rendelkezésekkel történő kiegészítésével lehet kezelhetővé tenni - hangsúlyozta Nagy György. Sok településen nincs rendezve, ki fog szemetet szállítani *N. I. G.
24 Óra 2012.11.13 - 6. oldal - [4920285] Hulladéktörvény: halasztást kérnek a zöldipar képviselői *Szolgáltatás Az államfő által visszadobott jogszabály újragondolását szorgalmazza az ágazat - Versenyhátrány nélkül A hulladékgazdálkodás területének szereplői egységesen úgy látják: a hulladékokról szóló törvény újratárgyalása jó alkalmat ad arra, hogy kiszűrjék a törvény végrehajthatatlan rendelkezéseit, jobban figyelembe véve a lakossági és a szakmai szempontokat - áll a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, valamint az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. közös közleményében. A három szervezet álláspontja szerint az Országgyűlés által október 8-án elfogadott, ám Áder János köztársasági elnök által megfontolásra visszadobott törvény a - környezetvédelmi termékdíjas szabályozás egy évvel ezelőtt elfogadott átalakításával már megtépázott - gyártói felelősség elvét egyszerű adózási kérdéssé alacsonyítja, megszüntetve a gyártó vállalatok érdekeltségét abban, hogy emelkedjen a hulladékhasznosítás részaránya a magyarországi hulladékgazdálkodásban. Változatlan formában maradva a törvény komoly problémákat okozhat a lakossági hulladékkezelés rendszerében, s versenyhátrányba hozza a hazai környezetipart is. A közleményt jegyző három szervezet által november 12- én megrendezett konferencián Nagy György, a - települési hulladékgazdálkodási közszolgáltató társaságokat tömörítő Köztisztasági Egyesülés igazgatója kifejtette: a hulladéklerakási járulék megjelenése, a közszolgáltatói díjképzéssel kapcsolatos változások, a díjhátralékok problémájának megoldatlansága, az elektronikus útdíjfizetés rendszerének tervezett bevezetése, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás érdekeltségi viszonyainak átalakítása együttesen súlyos
helyzetet teremt jövőre a települési közszolgáltatás területén. 2013-tól csak az állami, vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő társaságok láthatnak el közszolgáltatói feladatokat, miközben ma még a magyarországi települések 60 százalékáról többségi magántulajdonban lévő cégek gyűjtik be a lakosság hulladékát. Ráadásul számos településen egyébként is idén december 31-én járnak le a több éves időszakra megkötött közszolgáltatói szerződések, miközben az önkormányzatok az új törvény kihirdetéséig nem is tudnak új megállapodásokat aláírni. Mindezt csak a hulladéktörvény átmeneti rendelkezésekkel történő kiegészítésével lehet kezelhetővé tenni - hangsúlyozta Nagy György. Sok településen nincs rendezve, ki fog szemetet szállítani *N. I. G.
Új Dunántúli Napló 2012.11.13 - 6. oldal - [4920291] Hulladéktörvény: halasztást kérnek a zöldipar képviselői *Szolgáltatás Az államfő által visszadobott jogszabály újragondolását szorgalmazza az ágazat - Versenyhátrány nélkül A hulladékgazdálkodás területének szereplői egységesen úgy látják: a hulladékokról szóló törvény újratárgyalása jó alkalmat ad arra, hogy kiszűrjék a törvény végrehajthatatlan rendelkezéseit, jobban figyelembe véve a lakossági és a szakmai szempontokat - áll a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, valamint az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. közös közleményében. A három szervezet álláspontja szerint az Országgyűlés által október 8-án elfogadott, ám Áder János köztársasági elnök által megfontolásra visszadobott törvény a - környezetvédelmi termékdíjas szabályozás egy évvel ezelőtt elfogadott átalakításával már megtépázott - gyártói felelősség elvét egyszerű adózási kérdéssé alacsonyítja, megszüntetve a gyártó vállalatok érdekeltségét abban, hogy emelkedjen a hulladékhasznosítás részaránya a magyarországi hulladékgazdálkodásban. Változatlan formában maradva a törvény komoly problémákat okozhat a lakossági hulladékkezelés rendszerében, s versenyhátrányba hozza a hazai környezetipart is. A közleményt jegyző három szervezet által november 12- én megrendezett konferencián Nagy György, a - települési hulladékgazdálkodási közszolgáltató társaságokat tömörítő Köztisztasági Egyesülés igazgatója kifejtette: a hulladéklerakási járulék megjelenése, a közszolgáltatói díjképzéssel kapcsolatos változások, a díjhátralékok problémájának megoldatlansága, az elektronikus útdíjfizetés rendszerének tervezett bevezetése, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás érdekeltségi viszonyainak átalakítása együttesen súlyos helyzetet teremt jövőre a települési közszolgáltatás területén. 2013-tól csak az állami, vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő társaságok láthatnak el közszolgáltatói feladatokat, miközben ma még a magyarországi települések 60 százalékáról többségi magántulajdonban lévő cégek gyűjtik be a lakosság hulladékát. Ráadásul számos településen egyébként is idén december 31-én járnak le a több éves időszakra megkötött közszolgáltatói szerződések, miközben az önkormányzatok az új törvény kihirdetéséig nem is tudnak új megállapodásokat aláírni. Mindezt csak a hulladéktörvény átmeneti rendelkezésekkel történő kiegészítésével lehet kezelhetővé tenni - hangsúlyozta Nagy György.
Sok településen nincs rendezve, ki fog szemetet szállítani *N. I. G.
Újratárgyalhatják a hulladéktörvényt napi.hu 2012.11.13 04:30.50 Ma újratárgyalhatják a több pontjában is vitatott, egyszer már elfogadott, az államfő által azonban visszadobott hulladékgazdálkodási törvényt. Az október 8-án megszavazott jogszabályt a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte - igaz, nem a korábbi legfőbb érdemi kifogásokra hivatkozva, hanem az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) minősítésével kapcsolatos jogorvoslati lehetőség hiánya miatt. Ez elsősorban technikai, illetve formai kifogás. Az elfogadott és visszadobott törvényre vonatkozóan azonban más kifogásokat is emelt korábban a szakma. Az Európai Bizottság, valamint több uniós tagállam is kifogásokat emelt, elsősorban a többségi magántulajdonú közszolgáltató cégek államosítását bírálva. A törvénnyel kapcsolatban a Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség és az Öko-Pannon Nonprofit Kft. által szervezett rendezvényen részt vettek a Pro Europe tagszervezetek vezetői, akik szintén aggályaikat fogalmazták meg, vitatva a gyakorlati megvalósítás alapos előkészítettségét. A termékdíjas szabályozással már megtépázott gyártói felelősség elvét egyszerű adózási kérdéssé alacsonyítja az új hulladéktörvény, így megszünteti a gyártó érdekeltségét a helyes hulladékgazdálkodásban, ráadásul komoly problémákat okozhat a lakossági hulladékkezelés rendszerében és versenyhátrányba hozza a hazai környezetipar szereplőit. A hulladékgazdálkodásban érintett szakemberek egységesen úgy látják, hogy a hulladéktörvény újratárgyalása jó alkalmat ad arra, hogy kiszűrjék a törvény végrehajthatatlan rendelkezéseit és jobban figyelembe vegyék a lakossági és a szakmai érdekeket.
Versenyhátrányban a hazai környezetipar a hulladéktörvény miatt agrarszektor.hu 2012.11.12 23:48.50 A gyártói felelősség érvényesülés és a hulladékgazdálkodási jogszabályok alakulása hazánkban és Európában című szakmai szemináriumon a gyártók, önkormányzatok és hulladékkezelési közszolgáltatók képviselői egyetértettek abban, hogy az új hulladéktörvény elfogadása komoly problémákat okozhat a lakossági hulladékkezelés rendszerében és versenyhátrányba hozza a hazai környezetipar szereplőit. Európa legtöbb országa a gyártói felelősség elvére (Extended Producer Responsibilty -EPR) épülő rendszert alkalmazza, azaz a gyártók az általuk alapított koordináló szervezeteken keresztül gondoskodnak a hasznosítási kötelezettségük teljesítéséről, néhány országban azonban az állam által kivetett adóból finanszírozzák a hulladékhasznosítást, így például Dániában és 2012-től Magyarországon is. A PRO EUROPE (Packaging Recovery Organisation Europe) ügyvezető igazgatója, Joachim Quoden úgy látja, hogy az egyes országokban alkalmazott hasznosítási rendszerek kiválasztását az adott ország hasznosítási célkitűzései, anyagi lehetőségei és a lakosság gyűjtési szokásai is befolyásolják. A hulladék visszanyerési rendszerek országonként eltérőek, az Európai Bizottság megbízásából készült "Use of Economic Instruments and Waste Management Performances" felmérésből ugyanakkor egyértelműen kiderül, hogy a legjobb teljesítményt azok a
nemzetek mutatják, amelyek együttesen alkalmazzák a gazdasági szabályozó eszközöket, és a gyártói felelősségre épülő koordináló szervezeteken keresztül finanszírozzák a hasznosítást. Ilyen modellt képvisel például Ausztria, Belgium és Németország, de visszatér az EPR rendszerhez Hollandia is: a csomagolást terhelő adót az ipar által finanszírozott csomagolási hulladék begyűjtési rendszer váltja fel 2013. január 1-jétől. A 2008-ban bevezetett csomagolási adó - amely megfelel a magyar termékdíjnak - eltörlését elsősorban a költségcsökkentés szándéka motiválta. Becslések szerint a csomagolási adó eltörlésével és a gyártói felelősségi rendszer visszaállításával nemzetgazdasági szinten évente mintegy 115 millió eurót spórolhatnak a hollandok. A Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség és az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. által szervezett rendezvényen részt vettek a PRO EUROPE tagszervezetek vezetői is, hogy megismerjék az új magyar hulladékgazdálkodási szabályozást, amelyet 2014-től kíván bevezetni a magyar kormány. A tervezett hulladéktörvénnyel kapcsolatban az Európai Bizottság, valamint több EU tagállam is kifogásokat emelt, elsősorban a többségi magántulajdonú közszolgáltató cégek államosítását bírálva. Ennek ellenére az Országgyűlés október 8-án megszavazta a törvényt, a köztársasági elnök azonban megfontolásra visszaküldte, igaz, nem a legfőbb érdemi kifogásokra hivatkozva, hanem az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) minősítésével kapcsolatos jogorvoslati lehetőség hiánya miatt. A törvénnyel kapcsolatban az önkormányzatok képviseletében Habis László, Eger Megyei Jogú Város polgármestere fogalmazott meg aggályokat, vitatva a gyakorlati megvalósítás alapos előkészítettségét. A közszolgáltatók adminisztrációs feladatait növeli, hogy 2013tól a hulladékgazdálkodási engedély és a közszolgáltatási engedély mellett meg kell szerezni az OHÜ minősítését is. A hulladékgazdálkodásban érintett szakemberek egységesen úgy látják, hogy a hulladéktörvény újratárgyalása jó alkalmat ad arra, hogy kiszűrjék a törvény végrehajthatatlan rendelkezéseit, és jobban figyelembe vegyék a lakossági és a szakmai érdekeket. (Élelmiszer Online)
A hulladéktörvény újratárgyalását szorgalmazza a szakma elelmiszer.hu 2012.11.12 15:02.13 A termékdíjas szabályozással már megtépázott gyártói felelősség elvét egyszerű adózási kérdéssé alacsonyítja az új hulladéktörvény. Európa legtöbb országa a gyártói felelősség elvére (Extended Producer Responsibilty –EPR) épülő rendszert alkalmazza, azaz a gyártók az általuk alapított koordináló szervezeteken keresztül gondoskodnak a hasznosítási kötelezettségük teljesítéséről, néhány országban azonban az állam által kivetett adóból finanszírozzák a hulladékhasznosítást, így például Dániában és 2012-től Magyarországon is. A PRO EUROPE (Packaging Recovery Organisation Europe) ügyvezető igazgatója, Joachim Quoden úgy látja, hogy az egyes országokban alkalmazott hasznosítási rendszerek kiválasztását az adott ország hasznosítási célkitűzései, anyagi lehetőségei és a lakosság gyűjtési szokásai is befolyásolják. A hulladék visszanyerési rendszerek országonként eltérőek, az Európai Bizottság megbízásából készült ";Use of Economic Instruments and Waste Management Performances"; felmérésből ugyanakkor egyértelműen kiderül, hogy a legjobb teljesítményt azok a nemzetek mutatják, amelyek együttesen alkalmazzák a gazdasági szabályozó eszközöket, és a gyártói felelősségre épülő koordináló szervezeteken keresztül finanszírozzák a hasznosítást. Ilyen modellt képvisel például Ausztria, Belgium és Németország, de visszatér az EPR rendszerhez Hollandia is: a csomagolást terhelő adót az ipar által finanszírozott csomagolási hulladék begyűjtési rendszer váltja fel 2013. január 1-jétől. A 2008-ban bevezetett csomagolási adó – amely megfelel a magyar termékdíjnak – eltörlését elsősorban a költségcsökkentés szándéka motiválta. Becslések szerint a csomagolási adó eltörlésével és a gyártói felelősségi rendszer visszaállításával nemzetgazdasági szinten évente mintegy 115 millió eurót spórolhatnak a hollandok.
Európa ránk figyel a hulladéktörvény miatt A Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség és az ÖKOPannon Nonprofit Kft. által szervezett rendezvényen részt vettek a PRO EUROPE tagszervezetek vezetői is, hogy megismerjék az új magyar hulladékgazdálkodási szabályozást, amelyet 2014-től kíván bevezetni a magyar kormány. A tervezett hulladéktörvénnyel kapcsolatban az Európai Bizottság, valamint több EU tagállam is kifogásokat emelt, elsősorban a többségi magántulajdonú közszolgáltató cégek államosítását bírálva. Ennek ellenére az Országgyűlés október 8-án megszavazta a törvényt, a köztársasági elnök azonban megfontolásra visszaküldte, igaz, nem a legfőbb érdemi kifogásokra hivatkozva, hanem az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) minősítésével kapcsolatos jogorvoslati lehetőség hiánya miatt. A törvénnyel kapcsolatban az önkormányzatok képviseletében Habis László, Eger Megyei Jogú Város polgármestere fogalmazott meg aggályokat, vitatva a gyakorlati megvalósítás alapos előkészítettségét. A közszolgáltatók adminisztrációs feladatait növeli, hogy 2013-tól a hulladékgazdálkodási engedély és a közszolgáltatási engedély mellett meg kell szerezni az OHÜ minősítését is. A hulladékgazdálkodásban érintett szakemberek egységesen úgy látják, hogy a hulladéktörvény újratárgyalása jó alkalmat ad arra, hogy kiszűrjék a törvény végrehajthatatlan rendelkezéseit, és jobban figyelembe vegyék a lakossági és a szakmai érdekeket.
Törvényük átírását kérik a hulladékosok origo.hu 2012.11.12 14:11.24 Az ismét a parlament előtt levő hulladéktörvény újratárgyalását szeretné elérni három szakmai szervezet. Hollandiában januártól törlik el a magyar termékdíjnak megfelelő csomagolási adót. Nem éri meg lemondani a gyártók létrehozta hulladékhasznosító szervezetekről - állítják az érintett szakmai szervezetek. Európa legtöbb országában a gyártói felelősség elve számít, vagyis a gyártók általuk alapított koordináló szervezeteken keresztül gondoskodnak arról, hogy termékeik hulladéka újrahasznosuljon. Másutt adóból fizetik a hulladékhasznosítást, mint Dániában és 2012-től Magyarországon.Az újrahasznosításban viszont azokban az államokban érték el a legjobb eredményeket, ahol együtt alkalmazzák a fiskális szabályozást és a gyártók koordináló szervezeteit állítja a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség egy olyan tanulmányra hivatkozva, amely 2012 áprilisában készült az Európai Bizottság megrendelésére (a jelentés itt letölthető).Ilyen modell szerint folyik hulladékgyűjtés Ausztriában, Belgiumban és Németországban. Hollandiában január 1-től térnek vissza a gyártói koordinációs rendszerhez, így eltörlik a magyar termékdíjnak megfelelő csomagolási adót. Becslések szerint a gyártói felelősségi rendszer visszaállításával évente mintegy 115 millió eurót spórolhatnak a hollandok - közölte a szövetség, a Megyei Jogú Városok Szövetsége és az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft.Elsősorban a magántulajdonú közszolgáltató cégek államosítását bírálta a törvény előkészítése során az Európai Bizottság és több EU-tagállam. Az országgyűlés október 8-án szavazta meg, a köztársasági elnök azonban megfontolásra visszaküldte a jogszabályt.Áder János azt kifogásolta, hogy a jelenlegi változatban nincs ahova fellebbezni, ha egy hulladékos céget nem minősített megfelelőnek az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ). A hulladékgazdálkodással foglalkozó szervezetek szerint az újratárgyalás jó alkalom a törvény végrehajthatatlan rendelkezéseinek kiszűrésére, valamint a jogalkotónak jobban figyelembe kellene vennie a lakossági és a szakmai érdekeket. *Sipos Géza
A hulladéktörvény újratárgyalását szorgalmazza a szakma progressziv.hu 2012.11.12 15:46.35 2012. november 12. hétfő A termékdíjas szabályozással már megtépázott gyártói felelősség elvét egyszerű adózási kérdéssé alacsonyítja az új hulladéktörvény, így megszűnteti a gyártó érdekeltségét a helyes hulladékgazdálkodásban - hangzott el "A gyártói felelősség érvényesülés és a hulladékgazdálkodási jogszabályok alakulása hazánkban és Európában" című szakmai szemináriumon. A gyártók, önkormányzatok és hulladékkezelési közszolgáltatók képviselői egyetértettek abban, hogy az új hulladéktörvény elfogadása komoly problémákat okozhat a lakossági hulladékkezelés rendszerében és versenyhátrányba hozza a hazai környezetipar szereplőit. Európa legtöbb országa a gyártói felelősség elvére (Extended Producer Responsibilty -EPR) épülő rendszert alkalmazza, azaz a gyártók az általuk alapított koordináló szervezeteken keresztül gondoskodnak a hasznosítási kötelezettségük teljesítéséről, néhány országban azonban az állam által kivetett adóból finanszírozzák a hulladékhasznosítást, így például Dániában és 2012-től Magyarországon is. A PRO EUROPE (Packaging Recovery Organisation Europe) ügyvezető igazgatója, Joachim Quoden úgy látja, hogy az egyes országokban alkalmazott hasznosítási rendszerek kiválasztását az adott ország hasznosítási célkitűzései, anyagi lehetőségei és a lakosság gyűjtési szokásai is befolyásolják. A hulladék visszanyerési rendszerek országonként eltérőek, az Európai Bizottság megbízásából készült "Use of Economic Instruments and Waste Management Performances" felmérésből ugyanakkor egyértelműen kiderül, hogy a legjobb teljesítményt azok a nemzetek mutatják, amelyek együttesen alkalmazzák a gazdasági szabályozó eszközöket, és a gyártói felelősségre épülő koordináló szervezeteken keresztül finanszírozzák a hasznosítást. Ilyen modellt képvisel például Ausztria, Belgium és Németország, de visszatér az EPR rendszerhez Hollandia is: a csomagolást terhelő adót az ipar által finanszírozott csomagolási hulladék begyűjtési rendszer váltja fel 2013. január 1-jétől. A 2008-ban bevezetett csomagolási adó - amely megfelel a magyar termékdíjnak - eltörlését elsősorban a költségcsökkentés szándéka motiválta. Becslések szerint a csomagolási adó eltörlésével és a gyártói felelősségi rendszer visszaállításával nemzetgazdasági szinten évente mintegy 115 millió eurót spórolhatnak a hollandok. Európa ránk figyel a hulladéktörvény miatt A Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség és az ÖKOPannon Nonprofit Kft. által szervezett rendezvényen részt vettek a PRO EUROPE tagszervezetek vezetői is, hogy megismerjék az új magyar hulladékgazdálkodási szabályozást, amelyet 2014-től kíván bevezetni a magyar kormány. A tervezett hulladéktörvénnyel kapcsolatban az Európai Bizottság, valamint több EU tagállam is kifogásokat emelt, elsősorban a többségi magántulajdonú közszolgáltató cégek államosítását bírálva. Ennek ellenére az Országgyűlés október 8-án megszavazta a törvényt, a köztársasági elnök azonban megfontolásra visszaküldte, igaz, nem a legfőbb érdemi kifogásokra hivatkozva, hanem az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) minősítésével kapcsolatos jogorvoslati lehetőség hiánya miatt. A törvénnyel kapcsolatban az önkormányzatok képviseletében Habis László, Eger Megyei Jogú Város polgármestere fogalmazott meg aggályokat, vitatva a gyakorlati megvalósítás alapos előkészítettségét. A közszolgáltatók adminisztrációs feladatait növeli, hogy 2013-tól a
hulladékgazdálkodási engedély és a közszolgáltatási engedély mellett meg kell szerezni az OHÜ minősítését is. A hulladékgazdálkodásban érintett szakemberek egységesen úgy látják, hogy a hulladéktörvény újratárgyalása jó alkalmat ad arra, hogy kiszűrjék a törvény végrehajthatatlan rendelkezéseit, és jobban figyelembe vegyék a lakossági és a szakmai érdekeket. Forrás: Progresszív
http://www.greenfo.hu/hirek/2012/11/12/a-hulladektorveny-ujratargyalasat-szorgalmazza-aszakma?referrer=rss
A hulladéktörvény újratárgyalását szorgalmazza a szakma 2012. november 12. 20:49 A gyártók, önkormányzatok és hulladékkezelési közszolgáltatók képviselői egyetértettek abban, hogy az új hulladéktörvény elfogadása komoly problémákat okozhat a lakossági hulladékkezelés rendszerében és versenyhátrányba hozza a hazai környezetipar szereplőit. Európa ránk figyel a hulladéktörvény miatt. A termékdíjas szabályozással már megtépázott gyártói felelősség elvét egyszerű adózási kérdéssé alacsonyítja az új hulladéktörvény, így megszűnteti a gyártó érdekeltségét a helyes hulladékgazdálkodásban – hangzott el „A gyártói felelősség érvényesülés és a hulladékgazdálkodási jogszabályok alakulása hazánkban és Európában” című szakmai szemináriumon. Európa legtöbb országa a gyártói felelősség elvére (Extended Producer Responsibilty –EPR) épülő rendszert alkalmazza, azaz a gyártók az általuk alapított koordináló szervezeteken keresztül gondoskodnak a hasznosítási kötelezettségük teljesítéséről, néhány országban azonban az állam által kivetett adóból finanszírozzák a hulladékhasznosítást, így például Dániában és 2012-től Magyarországon is. A PRO EUROPE (Packaging Recovery Organisation Europe) ügyvezető igazgatója, Joachim Quoden úgy látja, hogy az egyes országokban alkalmazott hasznosítási rendszerek kiválasztását az adott ország hasznosítási célkitűzései, anyagi lehetőségei és a lakosság gyűjtési szokásai is befolyásolják. A hulladék visszanyerési rendszerek országonként eltérőek, az Európai Bizottság megbízásából készült „Use of Economic Instruments and Waste Management Performances” felmérésből ugyanakkor egyértelműen kiderül, hogy a legjobb teljesítményt azok a nemzetek mutatják, amelyek együttesen alkalmazzák a gazdasági szabályozó eszközöket, és a gyártói felelősségre épülő koordináló szervezeteken keresztül finanszírozzák a hasznosítást. Ilyen modellt képvisel például Ausztria, Belgium és Németország, de visszatér az EPR rendszerhez Hollandia is: a csomagolást terhelő adót az ipar által finanszírozott csomagolási hulladék begyűjtési rendszer váltja fel 2013. január 1-jétől. A 2008-ban bevezetett csomagolási adó – amely megfelel a magyar termékdíjnak – eltörlését elsősorban a költségcsökkentés szándéka motiválta. Becslések szerint a csomagolási adó eltörlésével és a gyártói felelősségi rendszer visszaállításával nemzetgazdasági szinten évente mintegy 115 millió eurót spórolhatnak a hollandok.
Európa ránk figyel a hulladéktörvény miatt A Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség és az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. által szervezett rendezvényen részt vettek a PRO EUROPE tagszervezetek vezetői is, hogy megismerjék az új magyar hulladékgazdálkodási szabályozást, amelyet 2014-től kíván bevezetni a magyar kormány. A tervezett hulladéktörvénnyel kapcsolatban az Európai Bizottság, valamint több EU tagállam is kifogásokat emelt, elsősorban a többségi magántulajdonú közszolgáltató cégek államosítását bírálva. Ennek ellenére az Országgyűlés október 8-án megszavazta a törvényt, a köztársasági elnök azonban megfontolásra visszaküldte, igaz, nem a legfőbb érdemi kifogásokra hivatkozva, hanem az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) minősítésével kapcsolatos jogorvoslati lehetőség hiánya miatt. A törvénnyel kapcsolatban az önkormányzatok képviseletében Habis László, Eger Megyei Jogú Város polgármestere fogalmazott meg aggályokat, vitatva a gyakorlati megvalósítás alapos előkészítettségét. A közszolgáltatók adminisztrációs feladatait növeli, hogy 2013-tól a hulladékgazdálkodási engedély és a közszolgáltatási engedély mellett meg kell szerezni az OHÜ minősítését is. A hulladékgazdálkodásban érintett szakemberek egységesen úgy látják, hogy a hulladéktörvény újratárgyalása jó alkalmat ad arra, hogy kiszűrjék a törvény végrehajthatatlan rendelkezéseit, és jobban figyelembe vegyék a lakossági és a szakmai érdekeket.
