VIII. évfolyam, 1. szám 2013.
Jeles napok
2013 – a Heidelbergi Káté éve
2013. a Heidelbergi Káté éve, ugyanis 450 évvel ezelőtt, 1563-ban adták ki először Heidelbergben. A Heidelbergi Káté a magyar református egyház szimbolikus könyve, ami ebben az esetben nem jelképet (szimbólum) jelent, hanem a hittételek összességét. Öszszefoglalják mindazt: mi a helyes és igaz hit. Nekünk, reformátusoknak két A Heidelbergi Káté szimbolikus köny1563-as kiadása vünk van: a Heidelbergi Káté és a II. Helvét Hitvallás. Heidelberg a Pfalzi Választófejedelemség fővárosa volt, ahová a reformáció viszonylag későn jutott el. Mikor azonban Ottó Henrik lett az uralkodó, hihetetlen gyorsasággal terjedt a reformáció lutheri irányzata. III. Frigyes uralkodása alatt tovább erősödött a reformáció, mégpedig annak kálvini ága. A két irány (lutheri és kálvini) hívei, főleg a heidelbergi tanárok között, heves vitatkozás alakult ki, amely országszerte nagy nyugtalanságot váltott ki. III Frigyes rendeletileg megszüntette a katolikus vallást: eltávolíttatta a templomokból a szobrokat és képeket, új istentiszteleti rendtartást készíttetett. Felállíttatott egy hattagú egyházi taIII. Frigyes nácsot (lelkészek és világiakból állt), amely egyházi ügyekben határozott. Ennek az lett az eredménye, hogy az egész országban bevezették a kálvini reformációt. A tanács lefoglalta az egyházi javakat, melyek egy részéből iskolákat, kórházakat építtetett, egy részéből egyházi alapot hozott létre, egy részét pedig állami célra hasz-
Parittya 2013/1
nálta fel. Továbbá készíttetett egy hitvallást: ez a Heidelbergi Káté. A kátét a heidelbergi egyetem tudós tanárai írták meg, különösen két fiatal tudós: Ursinus Zakariás és Olevianus Gáspár. A káté szövege 1562 végére készült el. Ekkor a fejedelem zsinatot hívott össze, ahol Olevianus Gáspár bemutatásra került a káté szövege. A zsinat nyolc napos tanácskozás után elfogadta a hitvallási iratot. Az első kiadása így 1563 elején Ursinus Zakariás látott napvilágot. Mikor a római pápa által összehívott tridenti zsinat egyházi átokkal sújtotta a reformáció híveit, III. Frigyes válaszul a harmadik kiadásban betoldatott a 30., 57. és 80. kérdésekbe kemény kifejezéseket, amelyek miatt a későbbiekben sokat üldözték a reformátusokat. A Heidelbergi Káté 1564-ben jutott el először Erdélyen keresztül Magyarországra. Ugyanis kolozsvári lelkészek fordultak hitvitás kérdésben a heidelbergi egyetemhez, akik elküldték a kátét is. A káté magyar fordítása 1577-ben jelenik meg, Huszár Dávid, pápai lelkész fordította le magyarra (a harmadik kiadást!). Az 1646-os szatmárnémeti zsinat elrendelte a Heidelbergi Káté használatát, sőt vasárnaponként a káté templomi magyarázatára kötelezte a lelkészeket. Ettől kezdve beszélhetünk arA káté magyar fodítása ról, hogy a Heidelbergi Káté a magyar református egyház szimbolikus könyve.
2
K ERESD ! G YŰJTSD ! A DD
LE !
Velünk történt
1749 kg papír az első félévben! Gratulálunk gyerekek, ügyesek vagytok! A legnagyobb papírmennyiséget a legkisebbek, az elsősök gyűjtötték. Összesen 600 kg-t! A nagyfiúk segítettek a mérésnél és a rakodásnál, Zoli bácsi pedig a mikrobusszal elszállította. A szülőknek külön köszönet a cipekedésért.
Értékelés
Alsó tagozat: Egyéni: 1. Rásó Tamás (241 kg) 2. Tóth Gergely (218 kg) 3. Kiss Franciska Hermina (95 kg) Osztály: 1. elsősök 600 kg (120 kg/papírgyűjtő gyerek) 2. másodikosok 117,3 kg (39,1 kg/ papírgyűjtő gyerek) 3. harmadikosok 92,6 kg (30,8 kg/ papírgyűjtő gyerek)
Osztály: 1. nyolcadikosok 204 kg (102 kg/ papírgyűjtő gyerek) 2. ötödikesek 202 kg (101 kg/ papírgyűjtő gyerek) 3. hatodikosok 288,5 kg (96,2 kg/ papírgyűjtő gyerek)
Felső tagozat: Egyéni: 1. Oros Boglárka Sára (206 kg) 2. Kiss Márton Dezső (120 kg) 3. Kulcsár Ágnes (110 kg)
MUNKÁINKBÓL
3
Csizmadia Virág, 7. osztály
Parittya 2013/1
Munkáinkból
SÍTÚRA
A következő napokban tanulgattunk. A sízés egész jó buli volt. Este persze sokáig fenn voltunk és beszélgettünk. Nagyon jól éreztük magunkat. Az utolsó napokban már majdnem mindenkinek jól ment a sízés. A sípályához közel voltak a büfék, ahol nagyon finom forró csokit lehetett inni. Jól szórakoztunk. Az utolsó napon felmentünk a Kőpataki-tóhoz. A kilátás csodálatos volt. A tó mellett még egy játszóteret is találtunk. A hazaindulásnál az egész csapat szomorúan pakolta be a csomagját. Még egyszer mindenki megnézhette a hegyeket az udvarról. Az úton hazafelé jól szórakoztunk, vicceket és történeteket meséltünk egymásnak. A tanító néni autójában jó zeneszámokat hallgattunk. Mikor hazaértünk, nagyon örültünk a szüleinknek. Boldogan meséltük az élményeinket. Szerintem a sítúra egy szuper dolog. Jó érzés támad bennem, amikor az egészre visszagondolok. Kulcsár Ágnes, 5. osztály
December 16-án sítúrára indultunk tizenegy gyerekkel és két felnőttel. Vasárnap, mikor megérkeztünk, kipakoltunk, majd felpróbáltuk a síléceket. Délután kimentünk a sípályára felfedezni a terepet. Este, mikor visszaértünk a szállásra, finom vacsorával és meleg teával fogadtak minket. Nagyon kedvesek voltak. Persze az összes gyerek örült, mikor kijelentették, hogy fél tízkor van a takarodó. ☺ A fiúk és a lányok késő estig pingpongoztak. Annak már kevésbé örültek, mikor szóltak, hogy másnap hétkor kell kelni. Az első nap ébresztővel és reggeli tornával kezdődött. Délelőtt jól felöltöztünk és kimentünk a sípályára. Először megtanultuk, hogyan kell esni és felmenni a lejtőn. Egy kicsit gyakoroltuk, hogyan kell csúszni és megállni. A Karcsi bácsi felvitt bennünket a pálya tetejére. Igaz, valaki két óra alatt ért le, de azután nagyon jó érzés volt, hogy sikerült megcsinálni. Este fáradtan mentünk vissza a szállásra.
Hogyan képzelem el az iskolát 100 év múlva?
Én úgy képzelem el az iskolát 100 év múlva, hogy a levegőben fog lebegni az épülete. Minden diáknak lesz külön-külön egy olyan rollerféle járgánya. Nagyon hosszú lesz az iskolánk, mert ebben a hosszú épületben lesz az ebédlő, a könyvtár és még sok minden más helyiség is. Nagyobb osztályok lesznek, szóval több ablak. A tanító nénik kezében könyv helyett tablet lesz, s mi is ebbe fogunk jegyzetelni. Egyenruhát kell hordanunk. Nagyon örülnék, ha ez beteljesülne a mi időnkben is. Rigó Dominika Oros Boglárka Sára rajza
Parittya 2013/1
4
Munkáinkból
Naše telo
V piatom ročníku sme sa učili o zdraví. Na začiatku spomínanej témy „zdravie“ sme si zopakovali časti ľudského tela a pripravili sme plagáty o našom tele. Dozvedeli sme sa aj to, čo prispieva a čo škodí nášmu zdraviu, ba aj sme si osvojovali pomenovania týchto pojmov po slovensky. Naša nálada na vyučovacej hodine slovenského jazyka bola perfektná a vykonaná práca sa stala úspešnou.
O zime
Ja si myslím, že zima je pekné ročné obdobie. Zimná príroda je pokojná, biela a čistá. Zimné počasie je premenlivé, môžeme očakávať aj fujavice a snehové búrky. Ako každé dieťa aj ja sa teším na zimné prázdniny. Počas zimných prázdnin som postavila snehuliaka a veľa som sa sánkovala. V decembri sme oslavovali deň Mikuláša, Vianoce a Silvester. Podľa mojej mienky zimné športy sú dobré. Môžeme sa lyžovať, sánkovať, snowboardovať, korčuľovať sa. Zimu mám rada, lebo poskytuje také možnosti športovania, ktoré inokedy nemôžeme vyskúšať. Krásne a veselé ročné obdobie je zima. Kulcsár Ágnes
Kis Lea Fanni és Kulcsár Ágnes posztere
Zima
V zime príroda spí. Počasie je premenlivé. Často fúka severný vietor, husto sneží. Zimné mesiace sú: december, január a február. Cez zimné prázdniny sme chodievali do prírody pozorovať vtáčiky. Urobili sme kŕmidlo v záhrade a kŕmil som sýkorky, ba aj iné vtáčiky. December je milým a štedrým mesiacom. 24. decembra očakávame narodenie Ježiška a ozdobíme vianočný stromček, vo večerných hodinách rozdávame darčeky. 31. decembra sa rozlúčime so starým rokom a 1. januára privítame Nový rok. Zimu mám rád, lebo po hustom snežení sa môžeme sánkovať, lyžovať a postaviť snehuliaka. Szűcs Márton
Kurina Viktória és Végh Patrícia munkája 5
Parittya 2013/1
Munkáinkból
Zimné radovánky
Zima je veľmi pekné ročné obdobie, ktoré vždy nasleduje po jeseni akoby mávnutím čarovného prútika. Obľubujem zimu, lebo veľa zaujímavých činností môžem robiť. Po hustom snežení, keď je už celá príroda pokrytá bielou prikrývkou, môžem postaviť malého snehuliaka. Rada sa korčuľujem a guľujem so súrodencami, lebo je všetko zahalené so snehom. Každoročne, aj počas zimných prázdnin, navštívime aj moju starú mamu. Ona býva v krásnom prostredí neďaleko hôr. Úžasne sa dá u nej sánkovať sa. Rýchly zjazd z vysokého kopca poskytuje fantastický zážitok. V decembri som sa zúčastnila na lyžiarskom výcviku vo Vysokých Tatrách. Prvýkrát som bola na lyžovačke, ale cítila som sa dobre. Mám rada zimné obdobie, lebo je plné sviatkov. Najkrajšími sviatkami sú Vianoce, ale mám rada aj Mikuláša a Silvestra. Každoročne čakám zimu, lebo sa mi páči krásna, biela príroda. Kis Lea Fanni, 5. osztály
Parittya 2013/1
Oros Boglárka Sára, 6. osztály
Sárközy Kevin, 1. osztályos tanuló rajza 6
Bibliai történet
LÓT
férfiak, akik a házban voltak, kinyújtották kezüket, behúzták Lótot, a város lakóit pedig vaksággal verték meg. Ekkor értette meg Lót, hogy nem közönséges vendégei vannak, hanem Isten követei, az angyalok. Most már elmondták neki, miért jöttek: Isten el akarja pusztítani a várost súlyos vétkeik miatt. Nagy bajban volt Lót, hiszen ő is e város lakója. Vajon ő is elpusztul, ezekkel az emberekkel együtt? Ő is ugyanolyan gonosz? Bizony nem! Ezért megmenekülhet, ő is, és a családja is. Lót elhitte Isten szavát, szólt feleségének, gyermekeinek, vőinek. Vői azonban csak tréfának vették, amit ő komolyan gondolt. Igen, ő elhitte, amit az angyalok megosztottak vele, komolyan vette, már a családját is mozgósította. Milyen érdekes, hogy mégis vonakodott menekülni. Mégis majdnem elpusztult a többiekkel együtt! Ezt olvassuk róla: „Amikor hajnalodott, így sürgették az angyalok Lótot: Kelj föl, fogd a feleségedet, két lányodat, hogy el ne pusztulj..!“ S mit tett erre ő? „Tétovázott..” Ha az Úr meg nem szánja, s ki nem viszi őt és családját a városon kívülre, bizony elpusztul. Ilyen kegyelmes a mi Istenünk! Még kétkedéseinkben, tétovázásunkban sem hagy magunkra. De sokszor hisszük, hogy megértettük szavát, útmutatását, mégse lépünk, mégis bizonytalankodunk. De sokszor ment meg minket az Isten erőszakos kegyelmével! Ahogy Lótot is megmentette. Biztos helyre vitte. Ő is átélte a zsoltáríróval együtt: „Sok baj éri az igazat, de valamennyiből kimenti az Úr.“ Az angyalok a menekülők lelkére kötötték: „Mentsd az életed! Ne nézz hátra, és ne állj meg sehol a környéken!” Olyan nehéz ezt megtartani, olyan nagy kérés ez, azok után amin a családtagok keresztülmentek? Talán azt mondanánk: semmiség. Lót felesége mégsem állja meg, hogy hátra ne tekintsen. Így történt, hogy sóbálvánnyá vált, pedig már majdnem megmenekült.
(Történet egy férfiról, aki majdnem elveszett, és egy asszonyról, aki majdnem megmenekült)
Képzeld el, hogy egy idegen városba érkezel. Olyan helyre, ahol nem ismersz senkit, s közben besötétedik. Mit tennél? Történetünk is úgy kezdődik, hogy két ember egy városba érkezett, és közben rájuk esteledett. Azt gondolták, hogy ebben az idegen városban töltik az éjszakát a szabad ég alatt. Csakhogy a város lakói egyáltalán nem szerették a vendégeket. Gonosz emberek éltek itt. Egymással vitatkoztak, erőszakoskodtak, olyan életet éltek, ami nem kedves az Isten előtt. Tudjátok miért? Mert nem ismerték az Istent. Nem is akartak hallani Róla. Istentől elfordulva élték a maguk bűnös életét. Olyan förtelmes dolgokat tettek, hogy a körülöttük lakó emberek sokáig emlegették vétküket. Ezt a várost Sodomának hívták. De volt egy ember ebben a városban, aki más volt, mint a többi. Ő nem vett részt a sok gonoszságban, mert ismerte az Urat. Úgy hívták, hogy Lót. Ez az ember, Ábrahám unokaöccse, saját maga választotta ezt a területet lakóhelyül, amikor különváltak egymástól. De hiába volt jótermő, bővizű vidék, Lót nem tudott itt boldogan élni a gonosz emberek között. Most is egyedül üldögélt Sodoma kapujában. S amint meglátta a két férfit, eléjük futott, arcra borult, nagy szeretettel kérte őket, hogy töltsék az éjszakát nála. Unszolására elfogadták a meghívást. Csakhogy a sodomaiak nem nézték ezt jó szemmel. Bár éjszaka volt, mégis a város férfiai körülvették Lót házát, s dühösen szóltak Lóthoz. Ő kiment hozzájuk, s kérlelte őket: „Ezekkel az emberekkel ne tegyetek semmit, mivel hajlékom oltalma alatt vannak!“ De azok nem hallgattak rá. Sőt, szorongatni kezdték őt, és be akarták törni az ajtót. Azonban azok a 7
Parittya 2013/1
Lecsó
ESEMÉNYTÁR
február 6. - biológia olimpia C kategória járási forduló február 7. - földrajz olimpia járási forduló február 7-8. - beiratkozás az első osztályba február 16. - Curie környezetvédelmi verseny területi döntője Budapesten
február 27., 28. és március 1. - Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny járási fordulói március 9. - Bibliaismereti verseny március 13. - monitor a 9. osztályosok részére március 15. - ünnepi istentisztelet az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékére
HAHOTA
Felmegy a teknős, még meg sem szólal, de a farkas már röhög. - Min röhögsz farkas? Még meg se szólaltam! - Igen, de most esett le a nyuszika vicce!
Móricka hazamegy az iskolából, és újságolja az anyjának: - Anya, képzeld, a tanító néni ma megkérdezte tőlem, hogy van-e húgom vagy öcsém, aki ide fog járni az iskolába. - Nahát, milyen figyelmes a tanító néni, hogy így érdeklődik a családunk iránt! És mondtad neki, hogy egyetlen gyerek vagy? - Igen. - És mit felelt? - Azt, hogy „Hál' Istennek!“.
☺
Móricka anyukája a fiával beszélget: - Figyelj, Móricka, megvettem neked az iskolához a tankönyveket. Drágák voltak, úgyhogy nagyon vigyázz rájuk! Erre Móricka: - Ígérem, anya, hozzájuk sem nyúlok!
☺
Az állatok az erdőben elhatározzák, hogy viccmondó estét tartanak, de aki rossz viccet mond, azt megeszik. Felmegy a színpadra medve, elmond egy viccet, mindenki röhög rajta. Felmegy a nyuszika, elmod egy viccet. A farkason kívül mindenki röhög rajta. A nyuszikát megették. Parittya 2013/1
☺
Főszerkesztő: Édes Enikő Szerkesztő: László Melinda Tördelő: Polák Katalin Református Egyházi Alapiskola Alistál Hlavná 85, 930 10 Dolný Štál e-mail:
[email protected] honlap: http://www.rzsdstal.edu.sk
8
