VII. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM AUGUSZTUS 25. Az Oktatási és Kulturális Közlöny évi 15. számának tartalmából:

VII. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM

2015. AUGUSZTUS 25.

Az Oktatási és Kulturális Közlöny 2015. évi 15. számának tartalmából: – 2015. évi XCII. törvény az Európa Tanácsnak a gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális zaklatás elleni védelméről szóló Egyezménye kihirdetéséről, valamint ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról, – 2015. évi XCVI. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény módosításáról, valamint 2015. évi CXXIX. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, továbbá egyes más törvények módosításáról, – 2015. évi C. törvény Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről, – 2015. évi CXV. törvény a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításáról, – 2015. évi CXXII. törvény a Magyarország Kormánya és az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja között az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja Globális Szolgáltató Központjának létrehozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, – 2015. évi CXXXI. törvény egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról, – 2015. évi CXXXII. törvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról, – 2015. évi CXXXIII. törvény egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról, – 30/2015. (VII. 7.) OGY határozat a kapcsolati erőszak elleni hatékony fellépést elősegítő nemzeti stratégiai célok meghatározásáról, – a Kormány felsőoktatási, köznevelési és kulturális vonatkozású határozatai, – köztársasági elnöki határozat rektori megbízás alóli felmentésről, – nevelési-oktatási intézmények vezetői álláshelyeinek betöltésére irányuló pályázati felhívások, – a Miniszterelnökséget vezető miniszter közleménye a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram külföldi programszakaszára eső ösztöndíj összegéről. A változó igényeknek megfelelően megújult formában, 2014-től már kizárólag elektronikus felületen, jelentős mértékben csökkentett éves előfizetői díj mellett megjelentetett Oktatási és Kulturális Közlöny hiteles publikációs felületként biztosítja az ágazatra vonatkozó információkat.

5029

O K T A T Á S I É S K U L T U R Á L I S K Ö Z L Ö N Y • 2015. évi 15. szám

Oldalszám

Szociális

Felnőttképzés

Kultúra

Köznevelés

Felsőoktatás

Tartalomjegyzék

Jogszabályok ·

·

·

·

·

·

·

·

·

·

· · ·

2015. évi XCII. törvény az Európa Tanácsnak a gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális zaklatás elleni védelméről szóló Egyezménye kihirdetéséről, valamint ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról

5031

2015. évi XCVI. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény módosításáról

5060

2015. évi C. törvény Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről

5066

2015. évi CXIII. törvény a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról

5242

2015. évi CXV. törvény a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításáról

5243

2015. évi CXXII. törvény a Magyarország Kormánya és az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja között az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja Globális Szolgáltató Központjának létrehozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről

5247

2015. évi CXXIX. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, továbbá egyes más törvények módosításáról

5260

·

2015. évi CXXXI. törvény egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról

5268

·

2015. évi CXXXII. törvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról

5299

2015. évi CXXXIII. törvény egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról

5302

178/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet az ózdi „Nemzeti Filmtörténeti Élménypark” című kiemelt projekt megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

5314

·

·

·

· ·

Határozatok 30/2015. (VII. 7.) OGY határozat a kapcsolati erőszak elleni hatékony fellépést elősegítő nemzeti stratégiai célok meghatározásáról

5316

·

301/2015. (VII. 13.) KE határozat rektori megbízás alóli felmentésről

5318

·

1457/2015. (VII. 7.) Korm. határozat az Óbudai Egyetem már megkezdett kollégiumi beruházásának megvalósításához szükséges – részben a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosítással történő – forrás biztosításáról

5319

1458/2015. (VII. 7.) Korm. határozat a Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola felújításához, bővítéséhez szükséges forrás biztosításáról

5321

1459/2015. (VII. 7.) Korm. határozat a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (KOGART) támogatása érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1852/2014. (XII. 30.) Korm. határozat végrehajtása során alkalmazandó eltérő intézkedésről és a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzatátcsoportosításról

5322

·

·

·

·

·

·

·

·

Oldalszám

Szociális

Felnőttképzés

Kultúra


Köznevelés

Felsőoktatás

5030

1462/2015. (VII. 10.) Korm. határozat a TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 azonosító számú [„A Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) publikációs adatbázis szolgáltatások országos kiterjesztése” című] projekt támogatásának növeléséről, valamint egyes, a Társadalmi Megújulás Operatív Program 2–4. prioritása keretében megvalósuló projektek vonatkozásában kötelezettségvállaláshoz, támogatási szerződések megkötéséhez és tartaléklisták megszüntetéséhez történő hozzájárulásról

5324

53/2015. (VII. 3.) ME határozat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettesének kinevezéséről

5328

Közlemények Álláspályázatok ·

Pályázati felhívás nevelési-oktatási és egyéb intézmény vezetői álláshelyének betöltésére

5329

Értesítések ·

A Miniszterelnökséget vezető miniszter közleménye a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram külföldi programszakaszára eső ösztöndíj összegéről

5337

·

A Szolnoki Főiskola közleménye oklevél érvénytelenítéséről

5338

A közlöny zárása után érkezett közlemények, pályázati felhívások Álláspályázatok ·

Pályázati felhívás nevelési-oktatási és egyéb intézmény vezetői álláshelyének betöltésére

5339

5031


Jogszabályok

2015. évi XCII. törvény az Európa Tanácsnak a gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális zaklatás elleni védelméről szóló Egyezménye kihirdetéséről, valamint ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról* 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Európa Tanácsnak a gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális zaklatás elleni védelméről szóló Egyezménye (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. 3. § Az Egyezmény hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

”Council of Europe Convention on the Protection of Children against Sexual Exploitation and Sexual Abuse Preamble The member States of the Council of Europe and the other signatories hereto; Considering that the aim of the Council of Europe is to achieve a greater unity between its members; Considering that every child has the right to such measures of protection as are required by his or her status as a minor, on the part of his or her family, society and the State; Observing that the sexual exploitation of children, in particular child pornography and prostitution, and all forms of sexual abuse of children, including acts which are committed abroad, are destructive to children’s health and psycho-social development; Observing that the sexual exploitation and sexual abuse of children have grown to worrying proportions at both national and international level, in particular as regards the increased use by both children and perpetrators of information and communication technologies (ICTs), and that preventing and combating such sexual exploitation and sexual abuse of children require international co-operation; Considering that the well-being and best interests of children are fundamental values shared by all member States and must be promoted without any discrimination; Recalling the Action Plan adopted at the 3rd Summit of Heads of State and Governments of the Council of Europe (Warsaw, 16-17 May 2005), calling for the elaboration of measures to stop sexual exploitation of children; Recalling in particular the Committee of Ministers Recommendation No. R (91) 11 concerning sexual exploitation, pornography and prostitution of, and trafficking in, children and young adults, Recommendation Rec(2001)16 on the protection of children against sexual exploitation, and the Convention on Cybercrime (ETS No. 185), especially Article 9 thereof, as well as the Council of Europe Convention on Action against Trafficking in Human Beings (CETS No. 197); Bearing in mind the Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms (1950, ETS No. 5), the revised European Social Charter (1996, ETS No. 163), and the European Convention on the Exercise of Children’s Rights (1996, ETS No. 160); Also bearing in mind the United Nations Convention on the Rights of the Child, especially Article 34 thereof, the Optional Protocol on the sale of children, child prostitution and child pornography, the Protocol to Prevent, Suppress and Punish Trafficking in Persons, Especially Women and Children, supplementing the United Nations Convention against Transnational Organized Crime, as well as the International Labour Organization Convention concerning the Prohibition and Immediate Action for the Elimination of the Worst Forms of Child Labour; Bearing in mind the Council of the European Union Framework Decision on combating the sexual exploitation of children and child pornography (2004/68/JHA), the Council of the European Union Framework Decision on the

* A törvényt az Országgyűlés a 2015. június 23-i ülésnapján fogadta el.

5032


standing of victims in criminal proceedings (2001/220/JHA), and theCouncil of the European Union Framework Decision on combating trafficking in human beings (2002/629/JHA); Taking due account of other relevant international instruments and programmes in this field, in particular the Stockholm Declaration and Agenda for Action, adopted at the 1st World Congress against Commercial Sexual Exploitation of Children (27-31 August 1996), the Yokohama Global Commitment adopted at the 2nd World Congress against Commercial Sexual Exploitation of Children (17-20 December 2001), the Budapest Commitment and Plan of Action, adopted at the preparatory Conference for the 2nd World Congress against Commercial Sexual Exploitation of Children (20-21 November 2001), the United Nations General Assembly Resolution S-27/2 “A world fit for children” and the three-year programme “Building a Europe for and with children”, adopted following the 3rd Summit and launched by the Monaco Conference (4-5 April 2006); Determined to contribute effectively to the common goal of protecting children against sexual exploitation and sexual abuse, whoever the perpetrator may be, and of providing assistance to victims; Taking into account the need to prepare a comprehensive international instrument focusing on the preventive, protective and criminal law aspects of the fight against all forms of sexual exploitation and sexual abuse of children and setting up a specific monitoring mechanism, Have agreed as follows:

Chapter I – Purposes, non-discrimination principle and definitions Article 1 – Purposes

1 The purposes of this Convention are to: a prevent and combat sexual exploitation and sexual abuse of children; b protect the rights of child victims of sexual exploitation and sexual abuse; c promote national and international co-operation against sexual exploitation and sexual abuse of children. 2 In order to ensure effective implementation of its provisions by the Parties, this Convention sets up a specific monitoring mechanism.

Article 2 – Non-discrimination principle The implementation of the provisions of this Convention by the Parties, in particular the enjoyment of measures to protect the rights of victims, shall be secured without discrimination on any ground such as sex, race, colour, language, religion, political or other opinion, national or social origin, association with a national minority, property, birth, sexual orientation, state of health, disability or other status.

Article 3 – Definitions For the purposes of this Convention: a “child” shall mean any person under the age of 18 years; b “sexual exploitation and sexual abuse of children” shall include the behaviour as referred to in Articles 18 to 23 of this Convention; c “victim” shall mean any child subject to sexual exploitation or sexual abuse.

Chapter II – Preventive measures Article 4 – Principles Each Party shall take the necessary legislative or other measures to prevent all forms of sexual exploitation and sexual abuse of children and to protect children.

Article 5 – Recruitment, training and awareness raising of persons working in contact with children

1 Each Party shall take the necessary legislative or other measures to encourage awareness of the protection and rights of children among persons who have regular contacts with children in the education, health, social protection, judicial and law-enforcement sectors and in areas relating to sport, culture and leisure activities.

5033


2 Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that the persons referred to in paragraph 1 have an adequate knowledge of sexual exploitation and sexual abuse of children, of the means to identify them and of the possibility mentioned in Article 12, paragraph 1. 3 Each Party shall take the necessary legislative or other measures, in conformity with its internal law, to ensure that the conditions to accede to those professions whose exercise implies regular contacts with children ensure that the candidates to these professions have not been convicted ofacts of sexual exploitation or sexual abuse of children.

Article 6 – Education for children Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that children, during primary and secondary education, receive information on the risks of sexual exploitation and sexual abuse, as well as on the means to protect themselves, adapted to their evolving capacity. This information, provided in collaboration with parents, where appropriate, shall be given within a more general context of information on sexuality and shall pay special attention to situations of risk, especially those involving the use of new information and communication technologies.

Article 7 – Preventive intervention programmes or measures Each Party shall ensure that persons who fear that they might commit any of the offences established in accordance with this Convention may have access, where appropriate, to effective intervention programmes or measures designed to evaluate and prevent the risk of offences being committed.

Article 8 – Measures for the general public

1 Each Party shall promote or conduct awareness raising campaigns addressed to the general public providing information on the phenomenon of sexual exploitation and sexual abuse of children and on the preventive measures which can be taken. 2 Each Party shall take the necessary legislative or other measures to prevent or prohibit the dissemination of materials advertising the offences established in accordance with this Convention.

Article 9 – Participation of children, the private sector, the media and civil society

1 Each Party shall encourage the participation of children, according to their evolving capacity, in the development and the implementation of state policies, programmes or others initiatives concerning the fight against sexual exploitation and sexual abuse of children. 2 Each Party shall encourage the private sector, in particular the information and communication technology sector, the tourism and travel industry and the banking and finance sectors, as well as civil society, to participate in the elaboration and implementation of policies to prevent sexual exploitation and sexual abuse of children and to implement internal norms through self-regulation or co-regulation. 3 Each Party shall encourage the media to provide appropriate information concerning all aspects of sexual exploitation and sexual abuse of children, with due respect for the independence of the media and freedom of the press. 4 Each Party shall encourage the financing, including, where appropriate, by the creation of funds, of the projects and programmes carried out by civil society aiming at preventing and protecting children from sexual exploitation and sexual abuse.

Chapter III – Specialised authorities and co-ordinating bodies Article 10 – National measures of co-ordination and collaboration

1 Each Party shall take the necessary measures to ensure the co-ordination on a national or local level between the different agencies in charge of the protection from, the prevention of and the fight against sexual exploitation and sexual abuse of children, notably the education sector, the health sector, the social services and the law-enforcement and judicial authorities. 2 Each Party shall take the necessary legislative or other measures to set up or designate: a independent competent national or local institutions for the promotion and protection of the rights of the child, ensuring that they are provided with specific resources and responsibilities;

5034


b

mechanisms for data collection or focal points, at the national or local levels and in collaboration with civil society, for the purpose of observing and evaluating the phenomenon of sexual exploitation and sexual abuse of children, with due respect for the requirements of personal data protection. 3 Each Party shall encourage co-operation between the competent state authorities, civil society and the private sector, in order to better prevent and combat sexual exploitation and sexual abuse of children.

Chapter IV – Protective measures and assistance to victims Article 11 – Principles

1 Each Party shall establish effective social programmes and set up multidisciplinary structures to provide the necessary support for victims, their close relatives and for any person who is responsible for their care. 2 Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that when the age of the victim is uncertain and there are reasons to believe that the victim is a child, the protection and assistance measures provided for children shall be accorded to him or her pending verification of his or her age.

Article 12 – Reporting suspicion of sexual exploitation or sexual abuse

1 Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that the confidentiality rules imposed by internal law on certain professionals called upon to work in contact with children do not constitute an obstacle to the possibility, for those professionals, of their reporting to the services responsible for child protection any situation where they have reasonable grounds for believing that a child is the victim of sexual exploitation or sexual abuse. 2 Each Party shall take the necessary legislative or other measures to encourage any person who knows about or suspects, in good faith, sexual exploitation or sexual abuse of children to report these facts to the competent services.

Article 13 – Helplines Each Party shall take the necessary legislative or other measures to encourage and support the setting up of information services, such as telephone or Internet helplines, to provide advice to callers, even confidentially or with due regard for their anonymity.

Article 14 – Assistance to victims

1 Each Party shall take the necessary legislative or other measures to assist victims, in the short and long term, in their physical and psycho-social recovery. Measures taken pursuant to this paragraph shall take due account of the child’s views, needs and concerns. 2 Each Party shall take measures, under the conditions provided for by its internal law, to co-operate with non-governmental organisations, other relevant organisations or other elements of civil society engaged in assistance to victims. 3 When the parents or persons who have care of the child are involved in his or her sexual exploitation or sexual abuse, the intervention procedures taken in application of Article 11, paragraph 1, shall include: – the possibility of removing the alleged perpetrator; – the possibility of removing the victim from his or her family environment. The conditions and duration of such removal shall be determined in accordance with the best interests of the child. 4 Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that the persons who are close to the victim may benefit, where appropriate, from therapeutic assistance, notably emergency psychological care.

Chapter V – Intervention programmes or measures Article 15 – General principles

1 Each Party shall ensure or promote, in accordance with its internal law, effective intervention programmes or measures for the persons referred to in Article 16, paragraphs 1 and 2, with a view to preventing and minimising the risks of repeated offences of a sexual nature against children. Such programmes or measures shall be accessible at any time during the proceedings, inside and outside prison, according to the conditions laid down in internal law.

5035


2 Each Party shall ensure or promote, in accordance with its internal law, the development of partnerships or other forms of co-operation between the competent authorities, in particular health-care services and the social services, and the judicial authorities and other bodies responsible for following the persons referred to in Article 16, paragraphs 1 and 2. 3 Each Party shall provide, in accordance with its internal law, for an assessment of the dangerousness and possible risks of repetition of the offences established in accordance with this Convention, by the persons referred to in Article 16, paragraphs 1 and 2, with the aim of identifying appropriate programmes or measures. 4 Each Party shall provide, in accordance with its internal law, for an assessment of the effectiveness of the programmes and measures implemented.

Article 16 – Recipients of intervention programmes and measures

1 Each Party shall ensure, in accordance with its internal law, that persons subject to criminal proceedings for any of the offences established in accordance with this Convention may have access to the programmes or measures mentioned in Article 15, paragraph 1, under conditions which are neither detrimental nor contrary to the rights of the defence and to the requirements of a fair and impartial trial, and particularly with due respect for the rules governing the principle of the presumption of innocence. 2 Each Party shall ensure, in accordance with its internal law, that persons convicted of any of the offences established in accordance with this Convention may have access to the programmes or measures mentioned in Article 15, paragraph 1. 3 Each Party shall ensure, in accordance with its internal law, that intervention programmes or measures are developed or adapted to meet the developmental needs of children who sexually offend, including those who are below the age of criminal responsibility, with the aim of addressing their sexual behavioural problems.

Article 17 – Information and consent

1 Each Party shall ensure, in accordance with its internal law, that the persons referred to in Article 16 to whom intervention programmes or measures have been proposed are fully informed of the reasons for the proposal and consent to the programme or measure in full knowledge of the facts. 2 Each Party shall ensure, in accordance with its internal law, that persons to whom intervention programmes or measures have been proposed may refuse them and, in the case of convicted persons, that they are made aware of the possible consequences a refusal might have.

Chapter VI – Substantive criminal law Article 18 – Sexual abuse

1 Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that the following intentional conduct is criminalised: a engaging in sexual activities with a child who, according to the relevant provisions of national law, has not reached the legal age for sexual activities; b engaging in sexual activities with a child where: – use is made of coercion, force or threats; or – abuse is made of a recognised position of trust, authority or influence over the child, including within the family; or – abuse is made of a particularly vulnerable situation of the child, notably because of a mental or physical disability or a situation of dependence. 2 For the purpose of paragraph 1 above, each Party shall decide the age below which it is prohibited to engage in sexual activities with a child. 3 The provisions of paragraph 1.a are not intended to govern consensual sexual activities between minors.

Article 19 – Offences concerning child prostitution

1 Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that the following intentional conduct is criminalised: a recruiting a child into prostitution or causing a child to participate in prostitution; b coercing a child into prostitution or profiting from or otherwise exploiting a child for such purposes; c having recourse to child prostitution.

5036


2 For the purpose of the present article, the term “child prostitution” shall mean the fact of using a child for sexual activities where money or any other form of remuneration or consideration is given or promised as payment, regardless if this payment, promise or consideration is made to the child or to a third person.

Article 20 – Offences concerning child pornography

1 Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that the following intentional conduct, when committed without right, is criminalised: a producing child pornography; b offering or making available child pornography; c distributing or transmitting child pornography; d procuring child pornography for oneself or for another person; e possessing child pornography; f knowingly obtaining access, through information and communication technologies, to child pornography. 2 For the purpose of the present article, the term “child pornography” shall mean any material that visually depicts a child engaged in real or simulated sexually explicit conduct or any depiction of a child’s sexual organs for primarily sexual purposes. 3 Each Party may reserve the right not to apply, in whole or in part, paragraph 1.a and e to the production and possession of pornographic material: – consisting exclusively of simulated representations or realistic images of a non-existent child; – involving children who have reached the age set in application of Article 18, paragraph 2, where these images are produced and possessed by them with their consent and solely for their own private use. 4 Each Party may reserve the right not to apply, in whole or in part, paragraph 1.f.

Article 21 – Offences concerning the participation of a child in pornographic performances

1 Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that the following intentional conduct is criminalised: a recruiting a child into participating in pornographic performances or causing a child to participate in such performances; b coercing a child into participating in pornographic performances or profiting from or otherwise exploiting a child for such purposes; c knowingly attending pornographic performances involving the participation of children. 2 Each Party may reserve the right to limit the application of paragraph 1.c to cases where children have been recruited or coerced in conformity with paragraph 1.a or b.

Article 22 – Corruption of children Each Party shall take the necessary legislative or other measures to criminalise the intentional causing, for sexual purposes, of a child who has not reached the age set in application of Article 18, paragraph 2, to witness sexual abuse or sexual activities, even without having to participate.

Article 23 – Solicitation of children for sexual purposes Each Party shall take the necessary legislative or other measures to criminalise the intentional proposal, through information and communication technologies, of an adult to meet a child who has not reached the age set in application of Article 18, paragraph 2, for the purpose of committing any of the offences established in accordance with Article 18, paragraph 1.a, or Article 20, paragraph 1.a, against him or her, where this proposal has been followed by material acts leading to such a meeting.

Article 24 – Aiding or abetting and attempt

1 Each Party shall take the necessary legislative or other measures to establish as criminal offences, when committed intentionally, aiding or abetting the commission of any of the offences established in accordance with this Convention. 2 Each Party shall take the necessary legislative or other measures to establish as criminal offences, when committed intentionally, attempts to commit the offences established in accordance with this Convention. 3 Each Party may reserve the right not to apply, in whole or in part, paragraph 2 to offences established in accordance with Article 20, paragraph 1.b, d, e and f, Article 21, paragraph 1.c, Article 22 and Article 23.

5037


Article 25 – Jurisdiction

1 Each Party shall take the necessary legislative or other measures to establish jurisdiction over any offence established in accordance with this Convention, when the offence is committed: a in its territory; or b on board a ship flying the flag of that Party; or c on board an aircraft registered under the laws of that Party; or d by one of its nationals; or e by a person who has his or her habitual residence in its territory. 2 Each Party shall endeavour to take the necessary legislative or other measures to establish jurisdiction over any offence established in accordance with this Convention where the offence is committed against one of its nationals or a person who has his or her habitual residence in its territory. 3 Each Party may, at the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, by a declaration addressed to the Secretary General of the Council of Europe, declare that it reserves the right not to apply or to apply only in specific cases or conditions the jurisdiction rules laid down in paragraph 1.e of this article. 4 For the prosecution of the offences established in accordance with Articles 18, 19, 20, paragraph 1.a, and 21, paragraph 1.a and b, of this Convention, each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that its jurisdiction as regards paragraph 1.d is not subordinated to the condition that the acts are criminalised at the place where they were performed. 5 Each Party may, at the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, by a declaration addressed to the Secretary General of the Council of Europe, declare that it reserves the right to limit the application of paragraph 4 of this article, with regard to offences established in accordance with Article 18, paragraph 1.b, second and third indents, to cases where its national has his or her habitual residence in its territory. 6 For the prosecution of the offences established in accordance with Articles 18, 19, 20, paragraph 1.a, and 21 of this Convention, each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that its jurisdiction as regards paragraphs 1.d and e is not subordinated to the condition that the prosecution can only be initiated following a report from the victim or a denunciation from the State of the place where the offence was committed. 7 Each Party shall take the necessary legislative or other measures to establish jurisdiction over the offences established in accordance with this Convention, in cases where an alleged offender is present on its territory and it does not extradite him or her to another Party, solely on the basis of his or her nationality. 8 When more than one Party claims jurisdiction over an alleged offence established in accordance with this Convention, the Parties involved shall, where appropriate, consult with a view to determining the most appropriate jurisdiction for prosecution. 9 Without prejudice to the general rules of international law, this Convention does not exclude any criminal jurisdiction exercised by a Party in accordance with its internal law.

Article 26 – Corporate liability

1 Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that a legal person can be held liable for an offence established in accordance with this Convention, committed for its benefit by any natural person, acting either individually or as part of an organ of the legal person, who has a leading position within the legal person, based on: a power of representation of the legal person; b an authority to take decisions on behalf of the legal person; c an authority to exercise control within the legal person. 2 Apart from the cases already provided for in paragraph 1, each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that a legal person can be held liable where the lack of supervision or control by a natural person referred to in paragraph 1 has made possible the commission of an offence established in accordance with this Convention for the benefit of that legal person by a natural person acting under its authority. 3 Subject to the legal principles of the Party, the liability of a legal person may be criminal, civil or administrative. 4 Such liability shall be without prejudice to the criminal liability of the natural persons who have committed the offence.

5038


Article 27 – Sanctions and measures

1 Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that the offences established in accordance with this Convention are punishable by effective, proportionate and dissuasive sanctions, taking into account their seriousness. These sanctions shall include penalties involving deprivation of liberty which can give rise to extradition. 2 Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that legal persons held liable in accordance with Article 26 shall be subject to effective, proportionate and dissuasive sanctions which shall include monetary criminal or non-criminal fines and may include other measures, in particular: a exclusion from entitlement to public benefits or aid; b temporary or permanent disqualification from the practice of commercial activities; c placing under judicial supervision; d judicial winding-up order. 3 Each Party shall take the necessary legislative or other measures to: a provide for the seizure and confiscation of: – goods, documents and other instrumentalities used to commit the offences established in accordance with this Convention or to facilitate their commission; – proceeds derived from such offences or property the value of which corresponds to such proceeds; b enable the temporary or permanent closure of any establishment used to carry out any of the offences established in accordance with this Convention, without prejudice to the rights of bona fide third parties, or to deny the perpetrator, temporarily or permanently, the exercise of the professional or voluntary activity involving contact with children in the course of which the offence was committed. 4 Each Party may adopt other measures in relation to perpetrators, such as withdrawal of parental rights or monitoring or supervision of convicted persons. 5 Each Party may establish that the proceeds of crime or property confiscated in accordance with this article can be allocated to a special fund in order to finance prevention and assistance programmes for victims of any of the offences established in accordance with this Convention.

Article 28 – Aggravating circumstances Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that the following circumstances, in so far as they do not already form part of the constituent elements of the offence, may, in conformity with the relevant provisions of internal law, be taken into consideration as aggravating circumstances in the determination of the sanctions in relation to the offences established in accordance with this Convention: a the offence seriously damaged the physical or mental health of the victim; b the offence was preceded or accompanied by acts of torture or serious violence; c the offence was committed against a particularly vulnerable victim; d the offence was committed by a member of the family, a person cohabiting with the child or a person having abused his or her authority; e the offence was committed by several people acting together; f the offence was committed within the framework of a criminal organisation; g the perpetrator has previously been convicted of offences of the same nature.

Article 29 – Previous convictions Each Party shall take the necessary legislative or other measures to provide for the possibility to take into account final sentences passed by another Party in relation to the offences established in accordance with this Convention when determining the sanctions.

Chapter VII – Investigation, prosecution and procedural law Article 30 – Principles

1 Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that investigations and criminal proceedings are carried out in the best interests and respecting the rights of the child. 2 Each Party shall adopt a protective approach towards victims, ensuring that the investigations and criminal proceedings do not aggravate the trauma experienced by the child and that the criminal justice response is followed by assistance, where appropriate.

5039


3 Each Party shall ensure that the investigations and criminal proceedings are treated as priority and carried out without any unjustified delay. 4 Each Party shall ensure that the measures applicable under the current chapter are not prejudicial to the rights of the defence and the requirements of a fair and impartial trial, in conformity with Article 6 of the Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms. 5 Each Party shall take the necessary legislative or other measures, in conformity with the fundamental principles of its internal law: – to ensure an effective investigation and prosecution of offences established in accordance with this Convention, allowing, where appropriate, for the possibility of covert operations; – to enable units or investigative services to identify the victims of the offences established in accordance with Article 20, in particular by analysing child pornography material, such as photographs and audiovisual recordings transmitted or made available through the use of information and communication technologies.

Article 31 – General measures of protection

1 Each Party shall take the necessary legislative or other measures to protect the rights and interests of victims, including their special needs as witnesses, at all stages of investigations and criminal proceedings, in particular by: a informing them of their rights and the services at their disposal and, unless they do not wish to receive such information, the follow-up given to their complaint, the charges, the general progress of the investigation or proceedings, and their role therein as well as the outcome of their cases; b ensuring, at least in cases where the victims and their families might be in danger, that they may be informed, if necessary, when the person prosecuted or convicted is released temporarily or definitively; c enabling them, in a manner consistent with the procedural rules of internal law, to be heard, to supply evidence and to choose the means of having their views, needs and concerns presented, directly or through an intermediary, and considered; d providing them with appropriate support services so that their rights and interests are duly presented and taken into account; e protecting their privacy, their identity and their image and by taking measures in accordance with internal law to prevent the public dissemination of any information that could lead to their identification; f providing for their safety, as well as that of their families and witnesses on their behalf, from intimidation, retaliation and repeat victimisation; g ensuring that contact between victims and perpetrators within court and law enforcement agency premises is avoided, unless the competent authorities establish otherwise in the best interests of the child or when the investigations or proceedings require such contact. 2 Each Party shall ensure that victims have access, as from their first contact with the competent authorities, to information on relevant judicial and administrative proceedings. 3 Each Party shall ensure that victims have access, provided free of charge where warranted, to legal aid when it is possible for them to have the status of parties to criminal proceedings. 4 Each Party shall provide for the possibility for the judicial authorities to appoint a special representative for the victim when, by internal law, he or she may have the status of a party to the criminal proceedings and where the holders of parental responsibility are precluded from representing the child in such proceedings as a result of a conflict of interest between them and the victim. 5 Each Party shall provide, by means of legislative or other measures, in accordance with the conditions provided for by its internal law, the possibility for groups, foundations, associations or governmental or non-governmental organisations, to assist and/or support the victims with their consent during criminal proceedings concerning the offences established in accordance with this Convention. 6 Each Party shall ensure that the information given to victims in conformity with the provisions of this article is provided in a manner adapted to their age and maturity and in a language that they can understand.

Article 32 – Initiation of proceedings Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that investigations or prosecution of offences established in accordance with this Convention shall not be dependent upon the report or accusation made by a victim, and that the proceedings may continue even if the victim has withdrawn his or her statements.

5040


Article 33 – Statute of limitation Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that the statute of limitation for initiating proceedings with regard to the offences established in accordance with Articles 18, 19, paragraph 1.a and b, and 21, paragraph 1.a and b, shall continue for a period of time sufficient to allow the efficient starting of proceedings after the victim has reached the age of majority and which is commensurate with the gravity of the crime in question.

Article 34 – Investigations

1 Each Party shall adopt such measures as may be necessary to ensure that persons, units or services in charge of investigations are specialised in the field of combating sexual exploitation and sexual abuse of children or that persons are trained for this purpose. Such units or services shall have adequate financial resources. 2 Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that uncertainty as to the actual age of the victim shall not prevent the initiation of criminal investigations.

Article 35 – Interviews with the child

1 Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that: a interviews with the child take place without unjustified delay after the facts have been reported to the competent authorities; b interviews with the child take place, where necessary, in premises designed or adapted for this purpose; c interviews with the child are carried out by professionals trained for this purpose; d the same persons, if possible and where appropriate, conduct all interviews with the child; e the number of interviews is as limited as possible and in so far as strictly necessary for the purpose of criminal proceedings; f the child may be accompanied by his or her legal representative or, where appropriate, an adult of his or her choice, unless a reasoned decision has been made to the contrary in respect of that person. 2 Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that all interviews with the victim or, where appropriate, those with a child witness, may be videotaped and that these videotaped interviews may be accepted as evidence during the court proceedings, according to the rules provided by its internal law. 3 When the age of the victim is uncertain and there are reasons to believe that the victim is a child, the measures established in paragraphs 1 and 2 shall be applied pending verification of his or her age.

Article 36 – Criminal court proceedings

1 Each Party shall take the necessary legislative or other measures, with due respect for the rules governing the autonomy of legal professions, to ensure that training on children’s rights and sexual exploitation and sexual abuse of children is available for the benefit of all persons involved in the proceedings, in particular judges, prosecutors and lawyers. 2 Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure, according to the rules provided by its internal law, that: a the judge may order the hearing to take place without the presence of the public; b the victim may be heard in the courtroom without being present, notably through the use of appropriate communication technologies.

Chapter VIII – Recording and storing of data Article 37 – Recording and storing of national data on convicted sexual offenders

1 For the purposes of prevention and prosecution of the offences established in accordance with this Convention, each Party shall take the necessary legislative or other measures to collect and store, in accordance with the relevant provisions on the protection of personal data and other appropriate rules and guarantees as prescribed by domestic law, data relating to the identity and to the genetic profile (DNA) of persons convicted of the offences established in accordance with this Convention. 2 Each Party shall, at the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, communicate to the Secretary General of the Council of Europe the name and address of a single national authority in charge for the purposes of paragraph 1.

5041


3 Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that the information referred to in paragraph 1 can be transmitted to the competent authority of another Party, in conformity with the conditions established in its internal law and the relevant international instruments.

Chapter IX – International co-operation Article 38 – General principles and measures for international co-operation

1 The Parties shall co-operate with each other, in accordance with the provisions of this Convention, and through the application of relevant applicable international and regional instruments, arrangements agreed on the basis of uniform or reciprocal legislation and internal laws, to the widest extent possible, for the purpose of: a preventing and combating sexual exploitation and sexual abuse of children; b protecting and providing assistance to victims; c investigations or proceedings concerning the offences established in accordance with this Convention. 2 Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that victims of an offence established in accordance with this Convention in the territory of a Party other than the one where they reside may make a complaint before the competent authorities of their State of residence. 3 If a Party that makes mutual legal assistance in criminal matters or extradition conditional on the existence of a treaty receives a request for legal assistance or extradition from a Party with which it has not concluded such a treaty, it may consider this Convention the legal basis for mutual legal assistance in criminal matters or extradition in respect of the offences established in accordance with this Convention. 4 Each Party shall endeavour to integrate, where appropriate, prevention and the fight against sexual exploitation and sexual abuse of children in assistance programmes for development provided for the benefit of third states.

Chapter X – Monitoring mechanism Article 39 – Committee of the Parties

1 The Committee of the Parties shall be composed of representatives of the Parties to the Convention. 2 The Committee of the Parties shall be convened by the Secretary General of the Council of Europe. Its first meeting shall be held within a period of one year following the entry into force of this Convention for the tenth signatory having ratified it. It shall subsequently meet whenever at least one third of the Parties or the Secretary General so requests. 3 The Committee of the Parties shall adopt its own rules of procedure.

Article 40 – Other representatives

1 The Parliamentary Assembly of the Council of Europe, the Commissioner for Human Rights, the European Committee on Crime Problems (CDPC), as well as other relevant Council of Europe intergovernmental committees, shall each appoint a representative to the Committee of the Parties. 2 The Committee of Ministers may invite other Council of Europe bodies to appoint a representative to the Committee of the Parties after consulting the latter. 3 Representatives of civil society, and in particular non-governmental organisations, may be admitted as observers to the Committee of the Parties following the procedure established by the relevant rules of the Council of Europe. 4 Representatives appointed under paragraphs 1 to 3 above shall participate in meetings of the Committee of the Parties without the right to vote.

Article 41 – Functions of the Committee of the Parties

1 The Committee of the Parties shall monitor the implementation of this Convention. The rules of procedure of the Committee of the Parties shall determine the procedure for evaluating the implementation of this Convention. 2 The Committee of the Parties shall facilitate the collection, analysis and exchange of information, experience and good practice between States to improve their capacity to prevent and combat sexual exploitation and sexual abuse of children.

5042


3 The Committee of the Parties shall also, where appropriate: a facilitate the effective use and implementation of this Convention, including the identification of any problems and the effects of any declaration or reservation made under this Convention; b express an opinion on any question concerning the application of this Convention and facilitate the exchange of information on significant legal, policy or technological developments. 4 The Committee of the Parties shall be assisted by the Secretariat of the Council of Europe in carrying out its functions pursuant to this article. 5 The European Committee on Crime Problems (CDPC) shall be kept periodically informed regarding the activities mentioned in paragraphs 1, 2 and 3 of this article.

Chapter XI – Relationship with other international instruments Article 42 – Relationship with the United Nations Convention on the Rights of the Child and its Optional Protocol on the sale of children, child prostitution and child pornography This Convention shall not affect the rights and obligations arising from the provisions of the United Nations Convention on the Rights of the Child and its Optional Protocol on the sale of children, child prostitution and child pornography, and is intended to enhance the protection afforded by them and develop and complement the standards contained therein.

Article 43 – Relationship with other international instruments

1 This Convention shall not affect the rights and obligations arising from the provisions of other international instruments to which Parties to the present Convention are Parties or shall become Parties and which contain provisions on matters governed by this Convention and which ensure greater protection and assistance for child victims of sexual exploitation or sexual abuse. 2 The Parties to the Convention may conclude bilateral or multilateral agreements with one another on the matters dealt with in this Convention, for purposes of supplementing or strengthening its provisions or facilitating the application of the principles embodied in it. 3 Parties which are members of the European Union shall, in their mutual relations, apply Community and European Union rules in so far as there are Community or European Union rules governing the particular subject concerned and applicable to the specific case, without prejudice to the object and purpose of the present Convention and without prejudice to its full application with other Parties.

Chapter XII – Amendments to the Convention Article 44 – Amendments

1 Any proposal for an amendment to this Convention presented by a Party shall be communicated to the Secretary General of the Council of Europe and forwarded by him or her to the member States of the Council of Europe, any signatory, any State Party, the European Community, any State invited to sign this Convention in accordance with the provisions of Article 45, paragraph 1, and any State invited to accede to this Convention in accordance with the provisions of Article 46, paragraph 1. 2 Any amendment proposed by a Party shall be communicated to the European Committee on Crime Problems (CDPC), which shall submit to the Committee of Ministers its opinion on that proposed amendment. 3 The Committee of Ministers shall consider the proposed amendment and the opinion submitted by the CDPC and, following consultation with the non-member States Parties to this Convention, may adopt the amendment. 4 The text of any amendment adopted by the Committee of Ministers in accordance with paragraph 3 of this article shall be forwarded to the Parties for acceptance. 5 Any amendment adopted in accordance with paragraph 3 of this article shall enter into force on the first day of the month following the expiration of a period of one month after the date on which all Parties have informed the Secretary General that they have accepted it.

5043


Chapter XIII – Final clauses Article 45 – Signature and entry into force

1 This Convention shall be open for signature by the member States of the Council of Europe, the non-member States which have participated in its elaboration as well as the European Community. 2 This Convention is subject to ratification, acceptance or approval. Instruments of ratification, acceptance or approval shall be deposited with the Secretary General of the Council of Europe. 3 This Convention shall enter into force on the first day of the month following the expiration of a period of three months after the date on which 5 signatories, including at least 3 member States of the Council of Europe, have expressed their consent to be bound by the Convention in accordance with the provisions of the preceding paragraph. 4 In respect of any State referred to in paragraph 1 or the European Community, which subsequently expresses its consent to be bound by it, the Convention shall enter into force on the first day of the month following the expiration of a period of three months after the date of the deposit of its instrument of ratification, acceptance or approval.

Article 46 – Accession to the Convention

1 After the entry into force of this Convention, the Committee of Ministers of the Council of Europe may, after consultation of the Parties to this Convention and obtaining their unanimous consent, invite any non-member State of the Council of Europe, which has not participated in the elaboration of the Convention, to accede to this Convention by a decision taken by the majority provided for in Article 20.d of the Statute of the Council of Europe, and by unanimous vote of the representatives of the Contracting States entitled to sit on the Committee of Ministers. 2 In respect of any acceding State, the Convention shall enter into force on the first day of the month following the expiration of a period of three months after the date of deposit of the instrument of accession with the Secretary General of the Council of Europe.

Article 47 – Territorial application

1 Any State or the European Community may, at the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, specify the territory or territories to which this Convention shall apply. 2 Any Party may, at any later date, by a declaration addressed to the Secretary General of the Council of Europe, extend the application of this Convention to any other territory specified in the declaration and for whose international relations it is responsible or on whose behalf it is authorised to give undertakings. In respect of such territory, the Convention shall enter into force on the first day of the month following the expiration of a period of three months after the date of receipt of such declaration by the Secretary General. 3 Any declaration made under the two preceding paragraphs may, in respect of any territory specified in such declaration, be withdrawn by a notification addressed to the Secretary General of the Council of Europe. The withdrawal shall become effective on the first day of the month following the expiration of a period of three months after the date of receipt of such notification by the Secretary General.

Article 48 – Reservations No reservation may be made in respect of any provision of this Convention, with the exception of the reservations expressly established. Any reservation may be withdrawn at any time.

Article 49 – Denunciation

1 Any Party may, at any time, denounce this Convention by means of a notification addressed to the Secretary General of the Council of Europe. 2 Such denunciation shall become effective on the first day of the month following the expiration of a period of three months after the date of receipt of the notification by the Secretary General.

5044


Article 50 – Notification The Secretary General of the Council of Europe shall notify the member States of the Council of Europe, any State signatory, any State Party, the European Community, any State invited to sign this Convention in accordance with the provisions of Article 45 and any State invited to accede to this Convention in accordance with the provisions of Article 46 of: a any signature; b the deposit of any instrument of ratification, acceptance, approval or accession; c any date of entry into force of this Convention in accordance with Articles 45 and 46; d any amendment adopted in accordance with Article 44 and the date on which such an amendment enters into force; e any reservation made under Article 48; f any denunciation made in pursuance of the provisions of Article 49; g any other act, notification or communication relating to this Convention. In witness whereof the undersigned, being duly authorised thereto, have signed this Convention. Done at Lanzarote, this 25th day of October 2007, in English and in French, both texts being equally authentic, in a single copy which shall be deposited in the archives of the Council of Europe. The Secretary General of the Council of Europe shall transmit certified copies to each member State of the Council of Europe, to the non-member States which have participated in the elaboration of this Convention, to the European Community and to any State invited to accede to this Convention.”

„Az Európa Tanács egyezménye a gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális zaklatás elleni védelméről Preambulum Az Európa Tanács tagállamai és a többi aláíró állam; tekintettel arra, hogy az Európa Tanács célja nagyobb egységet elérni a tagállamai között; tekintettel arra, hogy minden gyermeknek joga van a családja, a társadalom és az állam részéről olyan védelmi intézkedésekhez, amelyeket kiskorú státusza megkövetel; figyelembe véve azt, hogy a gyermekek szexuális kizsákmányolása, különösen a gyermekpornográfia és a prostitúció, valamint a gyermekek szexuális zaklatásának minden formája, ideértve a külföldön elkövetett cselekményeket is, ártalmasak a gyermekek egészségére és pszicho-szociális fejlődésére; figyelembe véve azt, hogy a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális zaklatása aggasztó méreteket öltött mind nemzeti, mind nemzetközi szinten, különösen az információs és kommunikációs technológiáknak (IKT) a gyermekek és a tettesek által történő fokozott mértékű használatát illetően, valamint azt, hogy a gyermekek szexuális kizsákmányolásának és szexuális zaklatásának megelőzése és leküzdése nemzetközi együttműködést igényel; tekintettel arra, hogy a gyermekek jóléte és legjobb érdekei az összes tagállam által elismert alapvető értékeknek számítanak, amelyeket megkülönböztetés nélkül támogatni kell; emlékeztetve az Európa Tanács állam- és kormányfőinek 3. csúcstalálkozóján (Varsó, 2005. május 16–17.) elfogadott cselekvési tervre, amely a gyermekek szexuális kizsákmányolásának megállítása érdekében intézkedések kidolgozására hívott fel; emlékeztetve különös tekintettel a Miniszteri Bizottságnak a gyermekek és a fiatal felnőttek szexuális kizsákmányolásával, pornográfiájával és prostitúciójával, valamint a gyermekkereskedelemmel és a fiatal felnőttek emberkereskedelmével kapcsolatos R (91) 11 számú ajánlására, a gyermekek szexuális kizsákmányolás elleni védelméről szóló Rec(2001)16 ajánlására, a számítástechnikai bűnözésről szóló egyezményre (ETS No. 185), különösen annak 9. cikkére, valamint az Európa Tanács emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezményére (CETS No. 197); emlékezetben tartva az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményt (1950, ETS No. 5), a felülvizsgált Európai Szociális Chartát (1996, ETS No. 163) és a gyermekek jogainak gyakorlásáról szóló európai egyezményt (1996, ETS No. 160); emlékezetben tartva továbbá a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, különösen annak 34. cikkét, a gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló opcionális jegyzőkönyvet,

5045


a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezményt kiegészítő, az emberkereskedelem, különösen a nők és a gyermekek kereskedelme megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló jegyzőkönyvet, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményét a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és az annak felszámolására irányuló azonnali lépésekről; emlékezetben tartva az Európai Unió Tanácsának a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló kerethatározatát (2004/68/JHA), az Európai Unió Tanácsának a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló kerethatározatát (2001/220/JHA) és az Európai Unió Tanácsának az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló kerethatározatát (2002/629/JHA); kellőképpen figyelembe véve az ezen a területen meglévő vonatkozó nemzetközi okmányokat és programokat, különösen a gyermekek kereskedelmi célú szexuális kizsákmányolása elleni 1. világkongresszuson (1996. augusztus 27–31.) elfogadott Stockholmi Nyilatkozatot és Cselekvési Programot, a gyermekek kereskedelmi célú szexuális kizsákmányolása elleni 2. világkongresszuson (2001. december 17–20.) elfogadott Yokohamai Globális Kötelezettségvállalást, a gyermekek kereskedelmi célú szexuális kizsákmányolása elleni 2. világkongresszus előkészítő konferenciáján (2001. november 20–21.) elfogadott Budapesti Kötelezettségvállalást és Cselekvési tervet, az ENSZ Közgyűlésének S-27/2. számú határozatát („Egy gyermekeknek való világ” [„A world fit for children”]) és a 3. csúcstalálkozót követően elfogadott és a Monacói Konferenciával (2006. április 4–5.) útjára indított hároméves programot („A gyermekek Európájának felépítése a gyermekekkel” [„Building a Europe for and with children”]); hatékonyan hozzájárulva a tettes kilététől függetlenül a gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális zaklatás elleni védelmének és az áldozatok megsegítésének közös céljához; figyelembe véve, hogy ki kell dolgozni a gyermekek szexuális kizsákmányolásának és szexuális zaklatásának minden formája elleni küzdelem megelőző, védekező és büntetőjogi szempontjaira összpontosító átfogó nemzetközi okmányt, valamint létre kell hozni egy különleges ellenőrző rendszert, az alábbiakban állapodtak meg:

I. fejezet Célok, a megkülönböztetés-mentesség elve és fogalom-meghatározások 1. cikk – Célok

1. A jelen Egyezmény céljai: a. a gyermekek szexuális kizsákmányolásának és szexuális zaklatásának megelőzése és leküzdése; b. a szexuális kizsákmányolás és a szexuális zaklatás gyermekáldozatai jogainak védelme; c. a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális zaklatása elleni nemzeti és nemzetközi együttműködés elősegítése. 2. A jelen Egyezmény különleges ellenőrző rendszert állít fel, hogy a Felek hatékonyan hajtsák végre az alábbi rendelkezéseket.

2. cikk – A megkülönböztetés-mentesség elve A jelen Egyezmény rendelkezéseinek a Felek által történő végrehajtását, különösen az áldozatok jogainak védelme érdekében tett intézkedések igénybevételét mindennemű megkülönböztetésre, így különösen nemre, származásra, bőrszínre, nyelvre, vallásra, politikai vagy más véleményre, nemzeti vagy társadalmi hovatartozásra, nemzeti kisebbséghez való tartozásra, vagyonra, születésre, szexuális irányultságra, egészségi állapotra, fogyatékosságra vagy egyéb állapotra tekintet nélkül kell biztosítani.

3. cikk – Fogalom-meghatározások A jelen Egyezmény alkalmazásában: a. a „gyermek” 18 éven aluli személyt jelent; b. a „gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális zaklatása” a jelen Egyezmény 18–23. cikkében említett magatartást jelenti; c. az „áldozat” a szexuális kizsákmányolásnak vagy a szexuális zaklatásnak kitett gyermeket jelenti.

5046


II. fejezet Megelőző intézkedések 4. cikk – Alapelvek Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális zaklatása minden formájának megelőzése és a gyermekek védelme érdekében.

5. cikk – A gyermekekkel foglalkozó személyek felvétele, képzése és tudatosságának növelése

1. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket a gyermekek védelmével és jogaival kapcsolatos tudatosság növelése céljából azon személyek körében, akik rendszeres kapcsolatban állnak a gyermekekkel az oktatási, az egészségügyi, a szociális védelem, az igazságszolgáltatás, a büntetőeljárás és a büntetés-végrehajtás területén, valamint a sporttal, a kultúrával és a szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos területeken. 2. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy az 1. bekezdésben említett személyek megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a gyermekek szexuális kizsákmányolásáról és szexuális zaklatásáról, e cselekmények felismerésének módjairól és a 12. cikk 1. bekezdésében említett lehetőségről. 3. A belső jogával összhangban mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy az olyan szakmák gyakorlásának, amelyeknek része a gyermekekkel való rendszeres kapcsolat, legyen feltétele, hogy a jelentkezőket nem ítélték el gyermekek szexuális kizsákmányolásával vagy szexuális zaklatásával összefüggő cselekményekért.

6. cikk – A gyermekek oktatása Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy az általános iskolai és a középfokú oktatás folyamán a gyermekek fejlődő képességeiknek megfelelően tájékoztatást kapjanak a szexuális kizsákmányolás és a szexuális zaklatás veszélyeiről, valamint az önvédelem módjairól. Ezeket az adott esetben a szülőkkel együttműködve közölt információkat a szexualitás felvilágosítás általánosabb összefüggésében kell átadni, és külön figyelmet kell szentelni a veszélyes helyzeteknek, különösen azoknak, amelyekben az új információs és kommunikációs technológiák használatára kerül sor.

7. cikk – Megelőző intervenciós programok vagy intézkedések Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy azok a személyek, akik attól félnek, hogy elkövethetik valamelyik, a jelen Egyezmény szerint meghatározott bűncselekményt, amennyiben az célszerű, olyan hatékony intervenciós programokhoz vagy intézkedésekhez férhessenek hozzá, amelyeket a bűncselekmények elkövetése valószínűségének értékelésére és megelőzésére dolgoztak ki.

8. cikk – Intézkedések a nyilvánosság számára

1. Mindegyik Fél a nyilvánosság számára készült figyelemfelhívó kampányokat szervez vagy folytat le, amelyekben tájékoztatást ad a gyermekek szexuális kizsákmányolásának és szexuális zaklatásának jelenségéről, és a lehetséges megelőző intézkedésekről. 2. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket az olyan anyagok terjesztésének megelőzésére vagy megakadályozására, amelyek a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekményeket reklámozzák.

9. cikk – A gyermekek, a magánszektor, a média és a civil társadalom részvétele

1. Mindegyik Fél ösztönzi a gyermekek életkori sajátosságaiknak megfelelő részvételét a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális zaklatása elleni küzdelemmel összefüggő állami politikák, programok vagy más kezdeményezések kialakításában és végrehajtásában. 2. Mindegyik Fél ösztönzi a magánszektort, különösen az információs és kommunikációs technológiai szektort, az idegenforgalmi és utazási ágazatot, a bank- és pénzügyi szektort, valamint a civil társadalmat arra, hogy vegyen részt a gyermekek szexuális kizsákmányolásának és szexuális zaklatásának megelőzését célzó politikák kidolgozásában és végrehajtásában, valamint érvényesítsen belső szabályokat az önszabályozás vagy az együttszabályozás révén.

5047


3. Mindegyik Fél ösztönzi a médiát, hogy adjon megfelelő tájékoztatást a gyermekek szexuális kizsákmányolásának és szexuális zaklatásának valamennyi szempontjáról a média függetlensége és a sajtószabadság kellő figyelembevétele mellett. 4. Mindegyik Fél támogatja a civil társadalom olyan projektjeinek és programjainak finanszírozását, amelyek célja a gyermekek szexuális kizsákmányolásának és szexuális zaklatásának megelőzése és az azzal szembeni védekezés, ideértve adott esetben az ahhoz szükséges pénzalapok megteremtését is.

III. fejezet Szakosított hatóságok és koordinációs szervek 10. cikk – Nemzeti koordinációs és együttműködési intézkedések

1. Mindegyik Fél megteszi a szükséges intézkedéseket a nemzeti vagy helyi szintű koordináció biztosítása érdekében a gyermekek szexuális kizsákmányolásának és szexuális zaklatásának megelőzésével, az azzal szembeni védekezéssel és küzdelemmel megbízott különböző hivatalok között, nevezetesen az oktatási ágazat, az egészségügyi szektor, a szociális szolgáltatások, valamint a bűnüldözési és az igazságügyi szervek között. 2. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket az alábbiak létrehozása vagy kijelölése céljából: a. független, illetékes nemzeti vagy helyi intézmények a gyermekek jogainak elősegítésére és védelmére annak biztosításával, hogy ezek az intézmények konkrét erőforrásokat és feladatokat kapjanak; b. a civil társadalommal együttműködő nemzeti vagy helyi szintű adatgyűjtő rendszerek vagy kapcsolattartó pontok a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális zaklatása jelenségének megfigyelése és értékelése céljából, a személyes adatok védelmével kapcsolatos követelmények megfelelő betartása mellett. 3. Mindegyik Fél ösztönzi az illetékes állami hatóságok, a civil társadalom és a magánszektor közötti együttműködést a gyermekek szexuális kizsákmányolásának és szexuális zaklatásának jobb megelőzése és leküzdése érdekében.

IV. fejezet Óvintézkedések és az áldozatok segítése 11. cikk – Alapelvek

1. Mindegyik Fél hatékony szociális programokat alakít ki és multidiszciplináris rendszereket hoz létre, hogy a szükséges támogatásban részesítse az áldozatokat, azok közeli hozzátartozóit és a gondozásukért felelős személyeket. 2. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy ha az áldozat életkora bizonytalan, és indokoltan vélelmezhető, hogy az áldozat gyermek, akkor a gyermekeknek nyújtott védelemi és segítségnyújtási intézkedéseket a gyermek életkorának megállapítása függvényében tegyék meg.

12. cikk – A szexuális kizsákmányolás vagy a szexuális zaklatás gyanújának bejelentése

1. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy az egyes gyermekügyi szakemberekre a belső jog által meghatározott titoktartási szabályok ne akadályozzák az ilyen szakembereket abban, hogy jelentést tegyenek a gyermekvédelemért felelős szolgálatoknak azokról az esetekről, amelyekben megalapozottan feltételezik, hogy egy gyermek szexuális kizsákmányolás vagy szexuális zaklatás áldozatául esett. 2. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy ösztönözze azokat személyeket, akiknek jóhiszemű tudomásuk van arról vagy azt gyanítják, hogy gyermekek szexuális kizsákmányolás vagy szexuális zaklatás áldozataivá váltak, hogy jelentsék be ezeket a tényeket az illetékes szolgálatoknál.

13. cikk – Segélyvonalak Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket az olyan tájékoztató szolgálatok létrehozásának ösztönzésére és támogatására, mint a telefonos vagy az internetes segélyvonalak, hogy akár bizalmasan, akár névtelenségük tiszteletben tartásával tanácsot adjanak a segélyvonalak hívóinak.

5048


14. cikk – Az áldozatok segítése

1. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket az áldozatok rövid és hosszú távú segítése érdekében azok testi és pszicho-szociális felépülése során. A jelen bekezdésnek megfelelő intézkedések során kellőképpen figyelembe kell venni a gyermekek véleményét, igényeit és aggályait. 2. Mindegyik Fél intézkedéseket tesz, hogy a belső joga által biztosított feltételekkel együttműködjön az áldozatok segítésében részt vevő nem kormányzati szervezetekkel, más megfelelő szervezetekkel vagy a civil társadalom más elemeivel. 3. Ha a gyermeket gondozó szülők vagy személyek érintettek a gyermek szexuális kizsákmányolásában vagy szexuális zaklatásában, akkor a 11. cikk 1. bekezdésének alkalmazásakor igénybe vett intervenciós eljárások az alábbiakat foglalják magukba: – a vélt elkövető eltávolításának lehetőségét; – az áldozatnak a családi környezetéből történő kiemelésének lehetőségét. A kiemelés feltételeit és időtartamát a gyermek legfőbb érdekeinek megfelelően kell meghatározni. 4. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy az áldozathoz közel álló személyek adott esetben terápiás segítségben, nevezetesen sürgősségi pszichológiai ellátásban részesüljenek.

V. fejezet Intervenciós programok vagy intézkedések 15. cikk – Általános elvek

1. Mindegyik Fél – belső jogának megfelelően – biztosítja vagy ösztönzi a hatékony intervenciós programok vagy intézkedések bevezetését a 16. cikk 1. és 2. bekezdésében említett személyek számára, hogy megelőzze és minimalizálja a gyermekek ellen elkövetett szexuális természetű, ismétlődő bűncselekmények veszélyét. Ezeknek a programoknak vagy intézkedéseknek az eljárások során, a büntetés-végrehajtó intézeten belül és kívül egyaránt hozzáférhetőeknek kell lenniük a belső jogban meghatározott feltételek szerint. 2. Mindegyik Fél – belső jogának megfelelően – biztosítja vagy ösztönzi a partnerség vagy az együttműködés más formáinak kialakítását az illetékes hatóságok között, különösen az egészségügyi szolgálatok és a szociális szolgálatok, az igazságügyi hatóságok és a 16. cikk 1. és 2. bekezdésében említett személyek figyelemmel kíséréséért felelős más szervek között. 3. Mindegyik Fél – belső jogának megfelelően – a megfelelő programok vagy intézkedések azonosítása céljából értékeli a jelen Egyezmény szerint meghatározott, a 16. cikk 1. és 2. bekezdésében említett személyek által elkövetett bűncselekmények veszélyességét és megismétlésének lehetséges kockázatát. 4. Mindegyik Fél – belső jogának megfelelően – értékeli a megvalósított programok és intézkedések hatékonyságát.

16. cikk – Az intervenciós programok és intézkedések kedvezményezettjei

1. Mindegyik Fél – belső jogának megfelelően – biztosítja, hogy a jelen Egyezményben meghatározott bármelyik bűncselekménnyel kapcsolatos büntetőeljárás alá vont személyek hozzáférhessenek a 15. cikk 1. bekezdésében említett programokhoz vagy intézkedésekhez olyan feltételek mellett, amelyek nem sértik a védelem jogait, illetve nem ellentétesek a védelem jogaival, illetve a tisztességes és a pártatlan bírósági eljárás követelményeivel, figyelembe véve különösen az ártatlanság vélelmének elvét szabályozó előírásokat. 2. Mindegyik Fél – belső jogának megfelelően – biztosítja, hogy a jelen Egyezményben meghatározott bármelyik bűncselekményt elkövető személy hozzáférhessen a 15. cikk 1. bekezdésében említett programokhoz vagy intézkedésekhez. 3. Mindegyik Fél – belső jogának megfelelően – biztosítja, hogy szexuális magatartási problémáik kezelése céljából az intervenciós programokat vagy intézkedéseket a szexuális bűncselekményt elkövető gyermekek fejlődési igényeinek megfelelően alakítja ki vagy alkalmazza, ideértve a büntetőjogi felelősség korhatára alatt lévő gyermekeket is.

17. cikk – Tájékoztatás és hozzájárulás

1. Mindegyik Fél – belső jogának megfelelően – biztosítja, hogy a 16. cikkben említett azon személyek, akiknek intervenciós programokat vagy intézkedéseket javasoltak, teljes mértékben tájékozottak legyenek a javaslat indokairól, és a tények alapos ismeretében járuljanak hozzá a programhoz vagy az intézkedéshez.

5049


2. Mindegyik Fél – belső jogának megfelelően – biztosítja, hogy azok a személyek, akiknek intervenciós programokat vagy intézkedéseket javasoltak, elutasíthassák azokat, és – az elítéltek esetében – tájékoztatást kapjanak az elutasítás lehetséges következményeiről.

VI. fejezet Büntető anyagi jog 18. cikk – Szexuális zaklatás

1. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket az alábbi szándékos magatartás büntethetősége céljából: a. szexuális cselekmény folytatása olyan gyermekkel, aki a nemzeti jog vonatkozó rendelkezései szerint nem érte el a szexuális cselekmény tekintetében a nagykorúságot; b. szexuális cselekmény folytatása gyermekkel – kényszer, erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával; vagy – elismert bizalmi helyzettel, tekintéllyel vagy a gyermek befolyásolásával történő visszaéléssel, ideértve a családon belüli eseteket is; vagy – a gyermek különösen veszélyeztetett helyzetével történő visszaéléssel, nevezetesen a testi vagy szellemi fogyatékossága vagy függőségi helyzete miatt. 2. A fenti 1. bekezdés alkalmazásában mindegyik Fél meghatározza azt az életkort, amely alatt tilos egy gyermekkel szexuális cselekményt folytatni. 3. Az 1.a. bekezdés rendelkezéseinek nem céljuk szabályozni a kiskorúak közötti, beleegyezésen alapuló szexuális cselekményeket.

19. cikk – A gyermekprostitúcióval kapcsolatos bűncselekmények

1. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket az alábbi szándékos magatartás büntethetősége céljából: a. gyermek prostitúcióra toborzása vagy gyermek prostitúcióban való részvételre rávétele; b. gyermekek prostitúcióra kényszerítése vagy gyermekek ilyen célú kihasználása vagy más módon történő kizsákmányolása; c. a gyermekprostitúció igénybevétele. 2. A jelen cikk alkalmazásában a „gyermekprostitúció” a gyermek szexuális cselekményhez történő felhasználásának a tényét jelenti, ha fizetségként pénzt, javadalmazást vagy bármilyen egyéb juttatást adnak vagy ígérnek, függetlenül attól, hogy a fizetséget, az ígéretet vagy a juttatást a gyermeknek vagy harmadik személynek biztosítják-e.

20. cikk – A gyermekpornográfiával kapcsolatos bűncselekmények

1. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket az alábbi, jogtalanul elkövetett szándékos cselekmények büntethetősége céljából: a. gyermekpornográfia előállítása; b. gyermekpornográfia felkínálása vagy hozzáférhetővé tétele; c. gyermekpornográfia terjesztése vagy továbbadása; d. gyermekpornográfia beszerzése saját célra vagy más személy részére; e. gyermekpornográfia birtoklása; f. az információs és kommunikációs technológiákon keresztül tudatos hozzáférés a gyermekpornográfiához. 2. A jelen cikk alkalmazásában a „gyermekpornográfia” kifejezés minden olyan anyagot jelent, amely vizuálisan ábrázol egy valós vagy színlelt, egyértelműen szexuális cselekményben részt vevő gyermeket, vagy egy gyermek nemi szerveinek elsődlegesen szexuális célú ábrázolását. 3. Mindegyik Fél fenntarthatja a jogot arra, hogy részben vagy egészben ne alkalmazza az 1.a. és az 1.e. bekezdést az olyan pornográf anyag előállítására és birtoklására vonatkozóan, amely – kizárólag színlelt ábrázolásból vagy egy nem létező gyermek valósághű képeiből áll; – a 18. cikk 2. bekezdése alkalmazásában meghatározott életkort elért gyermekeket tartalmaz, ha a képeket saját maguk, saját hozzájárulásukkal és kizárólag saját felhasználásra készítették és birtokolják. 4. Mindegyik Fél fenntarthatja a jogot arra, hogy részben vagy egészben ne alkalmazza az 1.f. bekezdést.

5050


21. cikk – A gyermekek pornográf előadásokban való részvételével kapcsolatos bűncselekmények

1. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket az alábbi szándékos magatartás büntethetősége céljából: a. gyermek pornográf előadásokra rávétele vagy gyermek késztetése ilyen előadásokban való részvételre; b. gyermek pornográf előadásokban való részvételre kényszerítése, vagy gyermek ilyen célú kihasználása vagy más módon történő kizsákmányolása; c. tudatos részvétel olyan pornográf előadásokon, amelyekben gyermekek szerepelnek. 2. Mindegyik Fél fenntarthatja a jogot, hogy az 1.c. bekezdés alkalmazását azokra az esetekre korlátozza, amelyekben a gyerekeket az 1.a. vagy az 1.b. bekezdésnek megfelelően vonták be vagy kényszerítették.

22. cikk – A gyermekek megrontása Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak büntetésére, ha valaki a 18. cikk 2. bekezdésében meghatározott életkort el nem ért gyermekkel szexuális zaklatást vagy szexuális tevékenységeket szexuális célzattal szándékosan megnézet, akár a gyermek azokban való részvétele nélkül is.

23. cikk – A gyermekek szexuális célú megszólítása Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak büntetésére, ha egy felnőtt az információs és kommunikációs technológiák igénybevételével találkozóra szóló szándékos ajánlatot tesz a 18. cikk 2. bekezdésében meghatározott életkort el nem ért gyermeknek a 18. cikk 1.a. bekezdésében vagy a 20. cikk 1.a. bekezdésében meghatározott bármelyik bűncselekmény elkövetése céljából, amennyiben az ajánlatot a találkozó létrejöttéhez vezető lényeges cselekmények követték.

24. cikk – Bűnsegély vagy felbujtás és kísérlet

1. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket, hogy szándékos elkövetés esetén bűncselekménynek minősítse a bűnsegélyt vagy felbujtást a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bármelyik bűncselekmény elkövetésével összefüggésben. 2. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket, hogy szándékos elkövetés esetén bűncselekménynek minősítse a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bármelyik bűncselekmény elkövetésének kísérletét. 3. Mindegyik Fél fenntarthatja a jogot arra, hogy részben vagy egészben ne alkalmazza a 2. bekezdést a 20. cikk 1.b., d., e. és f. bekezdésével, a 21. cikk 1.c. bekezdésével, a 22. cikkel és a 23. cikkel összhangban meghatározott bűncselekményekre.

25. cikk – Joghatóság

1. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket, hogy a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekmények esetében meghatározza a joghatóságot, ha a bűncselekményt: a. saját területén; vagy b. az adott Fél zászlaja alatt közlekedő hajó fedélzetén; vagy c. az adott Fél törvényei alapján lajstromba vett repülőgép fedélzetén; vagy d. valamelyik állampolgára részéről; vagy e. a saját területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személy részéről követik el. 2. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket, hogy a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekménynek minősülő esetekben meghatározza a joghatóságot, ha a bűncselekményt saját állampolgára ellen vagy a területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személy ellen követik el. 3. Az Egyezmény aláírásakor vagy a megerősítő, az elfogadó, a jóváhagyó vagy a csatlakozási okirat letétbe helyezésekor mindegyik Fél – az Európa Tanács főtitkárához címzett nyilatkozatban – kijelentheti, hogy fenntartja a jogot arra, hogy a jelen cikk 1.e. bekezdésében meghatározott joghatósági szabályokat nem, vagy csak konkrét esetekben vagy konkrét körülmények között alkalmazza. 4. A jelen Egyezmény 18. cikkével, 19. cikkével, 20. cikk 1.a. bekezdésével és 21. cikk 1.a. és b. bekezdésével összhangban meghatározott bűncselekmények miatt folytatott büntetőeljárás céljából mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy joghatóságának az 1.d. bekezdés vonatkozásában ne legyen feltétele, hogy a cselekményeket az elkövetés helyén kell büntetni. 5. Az Egyezmény aláírásakor vagy a megerősítő, az elfogadó, a jóváhagyó vagy a csatlakozási okirat letétbe helyezésekor mindegyik Fél – az Európa Tanács főtitkárához címzett nyilatkozatban – kijelentheti, hogy fenntartja

5051


a jogot arra, hogy a jelen cikk 4. bekezdésének alkalmazását – a 18. cikk 1.b. bekezdésének második és harmadik francia bekezdésével összhangban meghatározott bűncselekmények vonatkozásában – azokra az esetekre korlátozza, amelyekben az állampolgára a saját területén rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel. A jelen Egyezmény 18. cikkével, 19. cikkével, 20. cikk 1.a. bekezdésével és 21. cikkével összhangban meghatározott bűncselekmények miatti büntetőeljárás céljából mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy joghatósága az 1.d. és 1.e. bekezdés vonatkozásában ne legyen annak a feltételnek alárendelve, hogy a büntetőeljárást csak az áldozat bejelentését vagy a bűncselekmény elkövetésének helye szerinti állam feljelentését követően lehet megindítani. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket, hogy a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott, bűncselekménynek minősített esetekben meghatározza a joghatóságot azokban a helyzetekben, amelyekben a gyanúsított az adott Fél saját területén tartózkodik és kizárólag nemzetisége alapján nem adja ki egy másik államnak. Ha a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott állítólagos bűncselekmény vonatkozásában több Fél jelent be joghatósági igényt, akkor az érintett Felek adott esetben egyeztetnek egymással a büntetőeljárás szempontjából legmegfelelőbb joghatóság megállapítása céljából. A nemzetközi jog általános szabályainak sérelme nélkül a jelen Egyezmény nem zárja ki, hogy valamelyik Fél saját nemzeti joga alapján gyakorolja a büntető joghatóságot.

6.

7.

8.

9.

1. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy bármely jogi személyt felelősségre lehessen vonni a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott olyan bűncselekményért, amelyet az ő érdekében a nála vezető beosztásban lévő természetes személy egyénileg vagy a jogi személy valamelyik egységének tagjaként követett el a. a jogi személy képviseleti jogosultsága; b. a jogi személy megbízásából döntéshozatali felhatalmazás; c. a jogi személyen belül ellenőrzési felhatalmazás alapján. 2. Az 1. bekezdésben már meghatározott eseteken kívül mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy bármely jogi személyt felelősségére lehessen vonni, ha egy természetes személy által gyakorolt, az 1. bekezdésben említett felügyelet vagy ellenőrzés hiánya tette lehetővé a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekmény elkövetését az adott jogi személy érdekében, az ő felhatalmazása alapján cselekvő természetes személy részéről. 3. A Fél jogelvei alapján a jogi személy felelőssége büntetőjogi, polgári jogi vagy közigazgatási jogi felelősség lehet. 4. Ez a felelősség nem érinti a bűncselekményt elkövető természetes személyek büntetőjogi felelősségét.

26. cikk – Jogi személy felelőssége

27. cikk – Szankciók és intézkedések

1. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekményeket – súlyosságuk figyelembevételével – hatásos, arányos és elrettentő szankciókkal büntessék. Ilyen szankció lehet a szabadságvesztéssel járó büntetés, amely kiadatást vonhat maga után. 2. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy a 26. cikk alapján felelősségre vont jogi személyeket hatásos, arányos és elrettentő szankciókkal büntessék, aminek tartalmaznia kell büntetőjogi vagy nem büntetőjogi alapon kiszabott pénzbüntetést, illetve tartalmazhat más intézkedéseket is, nevezetesen: a. kizárást az állami juttatásokra vagy segélyekre való jogosultságból; b. ideiglenes vagy végleges kizárást a kereskedelmi tevékenységek gyakorlásából; c. bírósági felügyelet alá helyezést; d. bírósági felszámolási határozatot. 3. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket az alábbiak céljából: a. a következők elkobzása és lefoglalása: – a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekmények elkövetéséhez vagy az elkövetés elősegítéséhez használt áruk, okmányok és egyéb eszközök; – a bűncselekményekből származó bevételek vagy vagyontárgyak, amelyek értéke megfelel a bevételeknek;

5052


b.

a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bármelyik bűncselekmény elkövetéséhez használt bármely létesítmény ideiglenes vagy végleges bezárása a jóhiszemű harmadik személyek jogainak sérelme nélkül, vagy a tettes ideiglenes vagy végleges eltiltása a gyermekekkel kapcsolatos olyan szakmai vagy önkéntes tevékenység gyakorlásától, amelynek során a bűncselekményt elkövették. 4. Mindegyik Fél más intézkedéseket is tehet a tettesekkel kapcsolatban, például a szülői jogok megvonását, illetve az elítéltek ellenőrzését vagy felügyeletét. 5. Mindegyik Fél meghatározhatja, hogy a jelen cikknek megfelelően elkobzott, bűncselekményből származó bevételeket vagy vagyontárgyakat különleges alapba helyezi, hogy finanszírozza a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekmények megelőzését szolgáló és az áldozatokat segítő programokat.

28. cikk – Súlyosító körülmények Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy az alábbi körülményeket – amennyiben még nem képezik a tényállás részét – a belső jog vonatkozó rendelkezéseivel összhangban súlyosbító körülményként lehessen figyelembe venni a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekmények büntetéseinek megállapításakor: a. a bűncselekmény az áldozat testi és szellemi egészségét súlyosan károsította; b. a bűncselekményt kínzás vagy súlyos erőszak előzte meg vagy kísérte; c. a bűncselekményt különösen veszélyeztetett áldozat sérelmére követték el; d. a bűncselekményt családtag, a gyermekkel együtt élő személy vagy a tekintélyével visszaélő személy követte el; e. a bűncselekményt több személy együttesen követte el; f. a bűncselekményt bűnszervezetben követték el; g. a tettes ugyanolyan természetű bűncselekményekért korábban már volt büntetve.

29. cikk – Korábbi büntető ítéletek Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket, hogy a büntetések megállapításakor lehetővé tegye a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekményekkel kapcsolatban egy másik Fél által meghozott jogerős ítéletek figyelembevételét.

VII. fejezet Nyomozás, büntetőeljárás és eljárásjog 30. cikk – Alapelvek

1. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy a nyomozást és a büntetőeljárásokat a gyermekek legfőbb érdekében és jogaik tiszteletben tartásával végezzék. 2. Mindegyik Fél olyan védelmi jellegű megközelítést fogad el az áldozatokkal kapcsolatban, amely segítségével biztosítható, hogy a nyomozás és a büntetőeljárások ne növeljék a gyermek által elszenvedett traumát, és hogy a büntető igazságszolgáltatást lehetőség szerint segítségnyújtás kövesse. 3. Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy a nyomozás és a büntetőeljárások elsőbbséget kapjanak, és azok indokolatlan késedelem nélkül történjenek meg. 4. Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy a jelen fejezet alapján alkalmazandó intézkedések – az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 6. cikkével összhangban – ne sértsék a védelemhez való jogot, illetve a tisztességes és pártatlan eljárás követelményeit. 5. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket belső jogának alapelveivel összhangban az alábbiak céljából: – a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekmények hatékony kivizsgálásának és az azok miatt induló büntetőeljárásnak a biztosítása, adott esetben lehetővé téve a leplezett műveleteket is; – annak lehetővé tétele az egységek vagy a nyomozó szolgálatok számára, hogy azonosítsák a 20. cikkel összhangban meghatározott bűncselekmények áldozatait, elsősorban a gyermekpornográfiával kapcsolatos anyagok, például az információs és kommunikációs technológiák használatával továbbított vagy rendelkezésre bocsátott fényképek és audiovizuális felvételek elemzésével.

5053


31. cikk – Általános óvintézkedések

1. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket az áldozatok jogainak és érdekeinek védelme érdekében a nyomozás és a büntetőeljárás valamennyi szakaszában, ideértve a tanúként felmerülő különleges igényeiket is, különösen az alábbiak révén: a. tájékoztatásuk a jogaikról és a rendelkezésükre álló szolgáltatásokról, és – ha nem kívánnak ilyen információkat kapni – a panaszuk nyomon követéséről, a díjakról, a nyomozás vagy az eljárások általános menetéről, az eljárásokban betöltött szerepükről, valamint ügyeik kimeneteléről; b. legalább azokban az esetekben, amikor az áldozatok és családtagjaik veszélyben lehetnek, annak biztosítása, hogy szükség esetén tájékoztatást kaphassanak arról, hogy a vádlottat vagy az elítéltet mikor bocsátják ideiglenesen vagy véglegesen szabadlábra; c. a belső jog eljárási szabályainak megfelelő módon annak lehetővé tétele, hogy az áldozatokat meghallgassák, bizonyítékokat nyújthassanak be, megválaszthassák véleményük, igényeik és aggályaik közvetlenül vagy közvetítő közreműködésével történő kifejtésének módjait, valamint azt, hogy a véleményüket figyelembe vegyék; d. megfelelő támogató szolgáltatásokkal történő ellátásuk, hogy jogaikat és érdekeiket megfelelő módon érvényesíthessék, és azokat figyelembe vegyék; e. magánéletük, identitásuk és képmásuk védelme, valamint a belső jognak megfelelő intézkedések megtételével az azonosíthatóságukat lehetővé tevő információk nyilvános terjesztésének megakadályozása; f. biztonságuk, valamint családtagjaik és a mellettük tanúskodó személyek biztonságának megteremtése a megfélemlítéssel, a megtorlással és az ismételt áldozattá válással szemben; g. annak biztosítása, hogy az áldozatok és a tettesek között ne jöhessen létre kapcsolat a bíróság és a bűnüldöző szervek helyiségeiben, kivéve ha az illetékes hatóságok másképpen nem határoznak a gyermek legfőbb érdekében, vagy ha a nyomozás vagy az eljárások nem teszik szükségessé az ilyen kapcsolatot. 2. Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy az áldozatok az illetékes hatóságokkal való első kapcsolatfelvételtől kezdődően hozzáférhessenek a vonatkozó igazságügyi és közigazgatási eljárásokkal kapcsolatos információkhoz. 3. Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy az áldozatok – adott esetben díjmentesen – igénybe vehessenek jogsegélyt, ha büntetőeljárásokban félként vehetnek részt. 4. Mindegyik Fél lehetővé teszi az igazságügyi hatóságok részére, hogy különleges képviselőt jelöljenek ki az áldozat mellé, ha a belső jog alapján az áldozat a büntetőeljárás résztvevőjének minősül, és ha a szülői felelősség gyakorlói és a gyermek közötti összeférhetetlenség miatt a szülői felelősség gyakorlói ki vannak zárva a gyermek képviseletéből. 5. Mindegyik Fél jogalkotási vagy más intézkedésekkel – a belső joguk által biztosított feltételeknek megfelelően – lehetővé teszi a csoportok, alapítványok, egyesületek, illetve kormányzati és nem kormányzati szervezetek számára, hogy hozzájárulásuk alapján segítsék, illetve támogassák az áldozatokat a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárások során. 6. Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy a jelen cikk rendelkezéseinek megfelelően az áldozatokat az életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően, számukra érthető nyelven tájékoztassák.

32. cikk – Eljárások kezdeményezése Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekmények nyomozása vagy büntetése ne függjön az áldozat bejelentésétől vagy feljelentésétől, és hogy az eljárások akkor is folytatódhassanak, ha az áldozat visszavonta vallomását.

33. cikk – Elévülés Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy a 18. cikkel, a 19. cikk 1.a. és 1.b. bekezdésével és a 21. cikk 1.a. és 1.b. bekezdésével összhangban meghatározott bűncselekményekkel kapcsolatos eljárások kezdeményezésének elévülési ideje annyi ideig tartson, amennyi az eljárás hatékony megkezdésének lehetővé tételéhez elegendő azt követően, hogy az áldozat elérte a nagykorúságot, oly módon, hogy arányos legyen a szóban forgó bűncselekmény súlyával.

34. cikk – Nyomozás

1. Mindegyik Fél a szükséges intézkedések meghozatalával biztosítja, hogy a nyomozással megbízott személyek, egységek vagy szolgálatok a gyermekek szexuális kizsákmányolásával és szexuális zaklatásával szembeni

5054


küzdelem területére szakosodjanak, vagy a nyomozásban részt vevő személyeket erre a célra kiképezzék. Ezeknek az egységeknek vagy szolgálatoknak megfelelő pénzforrásokkal kell rendelkezniük. 2. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy az áldozat tényleges életkorával kapcsolatos bizonytalanság ne akadályozza a bűnügyi nyomozás megkezdését.

35. cikk – Gyermek meghallgatása

1. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket az alábbi célokból: a. a gyermek személyes meghallgatására indokolatlan késedelem nélkül kerüljön sor a tényeknek az illetékes hatóságokkal történő közlése után; b. a gyermek személyes meghallgatására szükség esetén az erre a célra tervezett és kialakított helyiségben kerüljön sor; c. a gyermek személyes meghallgatását az erre a célra kiképzett szakemberek folytassák le; d. ha lehetséges és megoldható, a gyermek személyes meghallgatását ugyanazok a személyek végezzék; e. a személyes meghallgatásra a lehető legkevesebbszer kerüljön sor és csak olyan mértékű legyen, amilyen a büntetőeljárás szempontjából feltétlenül szükséges; f. a gyermeket elkísérheti jogi képviselője vagy adott esetben a gyermek által választott felnőtt, ha az adott személy vonatkozásában nem hoztak ezzel ellentétes értelmű indokolt határozatot. 2. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy az áldozat vagy adott esetben egy gyermekkorú szemtanú összes személyes meghallgatását videofelvételen lehessen rögzíteni, és ezek a videóra rögzített személyes beszélgetések a belső jog szabályainak megfelelően bizonyítékként elfogadhatóak legyenek a bírósági eljárások során. 3. Ha az áldozat életkora bizonytalan, és megalapozottan feltételezhető, hogy az áldozat gyermek, akkor az 1. és 2. bekezdésben meghatározott intézkedéseket a gyermek életkorának megállapítása függvényében kell megtenni.

36. cikk – Büntetőbírósági eljárások

1. A jogászi hivatás gyakorlóinak önállóságát szabályozó előírások megfelelő figyelembevételével mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy a gyermekek jogait, valamint a szexuális kizsákmányolásukat és szexuális zaklatásukat érintő képzés rendelkezésre álljon az eljárásokban részt vevő minden személy, különösen a bírák, az ügyészek és az ügyvédek számára. 2. A belső jog által biztosított szabályoknak megfelelően mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak céljából, hogy a. a bíró a nyilvánosság kizárásával rendelhessen el meghallgatást; b. az áldozatot a bírósági tárgyalóteremben való jelenléte nélkül, megfelelő kommunikációs eszközök felhasználásával hallgathassák meg.

VIII. fejezet Az adatok rögzítése és tárolása 37. cikk – A szexuális bűncselekmények elítélt tetteseivel kapcsolatos nemzeti adatok rögzítése és tárolása

1. A jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekmények megelőzése és az azok miatt induló büntetőeljárások céljából mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket, hogy a személyes adatok védelméről szóló megfelelő rendelkezésekkel és a hazai jogban előírt más megfelelő szabályokkal és garanciákkal összhangban összegyűjtsék és tárolják a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekmények elkövetéséért elítélt személyek személyazonosságával és genetikai profiljával (DNS) kapcsolatos adatokat. 2. Az Egyezmény aláírásakor vagy a megerősítő, az elfogadó, a jóváhagyó vagy a csatlakozási okirat letétbe helyezésekor mindegyik Fél közli az Európa Tanács főtitkárával az 1. bekezdés vonatkozásában eljáró nemzeti hatóság nevét és címét. 3. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy az 1. bekezdésben említett információkat – a belső jogban és a vonatkozó nemzetközi okmányokban meghatározott feltételeknek megfelelően – át lehessen adni egy másik Fél illetékes hatóságának.

5055


IX. fejezet Nemzetközi együttműködés 38. cikk – A nemzetközi együttműködés általános elvei, intézkedések

1. A jelen Egyezmény rendelkezéseivel összhangban, illetve a vonatkozó nemzetközi és regionális okiratok, az egyforma vagy a kölcsönös jogalkotás és a belső jogok alapján egyeztetett megállapodások alkalmazása révén a Felek a lehető legteljesebb mértékben együttműködnek egymással, hogy a. megelőzzék és leküzdjék a gyermekek szexuális kizsákmányolását és szexuális zaklatását; b. megvédjék az áldozatokat és segítséget nyújtsanak a részükre; c. nyomozást vagy eljárásokat folytassanak a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekményekkel kapcsolatban. 2. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekmények áldozatai a tartózkodási helyük szerinti Féltől eltérő Fél területén is nyújthassanak be panaszt a tartózkodási helyük szerinti országuk illetékes hatóságaihoz. 3. Ha valamely Fél, amely a kiadatást vagy kölcsönös bűnügyi jogsegély nyújtását szerződés meglététől teszi függővé, olyan Féltől kap kiadatásra vagy kölcsönös bűnügyi jogsegély nyújtására vonatkozó megkeresést, amellyel nincs ezekre vonatkozó szerződése, a megkeresett Fél – szabad belátása szerint – jelen Egyezményt a kiadatás, valamint kölcsönös bűnügyi jogsegély jogi alapjának tekintheti a jelen Egyezményben meghatározott bűncselekmények tekintetében. 4. Mindegyik Fél erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy lehetőség szerint beillessze a gyermekek szexuális kizsákmányolásának és szexuális zaklatásának megelőzését és leküzdését a harmadik államok javára kialakított segítségnyújtási fejlesztési programokba.

X. fejezet Ellenőrző rendszer 39. cikk – A Felek Bizottsága

1. A Felek Bizottsága az Egyezményben részes Felek képviselőiből áll. 2. A Felek Bizottságát az Európa Tanács főtitkára hívja össze. A Felek Bizottságának első ülését egy éven belül kell összehívni azt követően, hogy a jelen Egyezmény hatályba lépett a tízedik aláíró állam megerősítése után. A Felek Bizottsága ezután a Felek legalább egyharmada vagy a főtitkár kérésére ül össze. 3. A Felek Bizottsága fogadja el saját eljárási szabályzatát.

40. cikk – Egyéb képviselők

1. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, az emberi jogi biztos, a Bűnügyi Problémák Európai Bizottsága (CDPC), valamint az Európa Tanács más vonatkozó kormányközi bizottságai egy-egy képviselőt jelölhetnek a Felek Bizottságába. 2. A Felek Bizottságával folytatott egyeztetést követően a Miniszteri Bizottság az Európa Tanács más szerveit is felkérheti arra, hogy képviselőt jelöljenek a Felek Bizottságába. 3. A civil társadalom, különösen a nem kormányzati szervezetek képviselői megfigyelőként vehetnek részt a Felek Bizottságának ülésein, az Európa Tanács vonatkozó szabályaiban meghatározott eljárás alapján. 4. A fenti 1–3. bekezdés alapján jelölt képviselők szavazati jog nélkül vesznek rész a Felek Bizottságának ülésein.

41. cikk – A Felek Bizottságának feladatai

1. A Felek Bizottsága ellenőrzi jelen Egyezmény végrehajtását. A Felek Bizottságának eljárási szabályai határozzák meg a jelen Egyezmény végrehajtásának értékelési eljárását. 2. A Felek Bizottsága elősegíti az információk, a tapasztalatok és a helyes gyakorlatok összegyűjtését, elemzését és az államok közötti cseréjét, hogy az államok hatékonyabban tudják megelőzni és leküzdeni a gyermekek szexuális kizsákmányolását és szexuális zaklatását. 3. A Felek Bizottsága lehetőség szerint a. elősegíti jelen Egyezmény hatékony felhasználását és végrehajtását, ideértve az esetleges problémák, valamint a jelen Egyezmény alapján tett nyilatkozatok vagy fenntartások hatásainak azonosítását is;

5056


b.

véleményt nyilvánít a jelen Egyezmény alkalmazását érintő bármely kérdésben, és elősegíti a jelentős jogi, politikai vagy technológiai fejleményekkel kapcsolatos információk cseréjét. 4. A Felek Bizottságát az Európa Tanács főtitkára segíti a jelen cikk szerinti feladatok teljesítése során. 5. A Bűnügyi Problémák Európai Bizottsága (CDPC) rendszeres tájékoztatást kap a jelen cikk 1., 2. és 3. bekezdésében említett tevékenységekkel kapcsolatban.

XI. fejezet Kapcsolat más nemzetközi okmányokkal 42. cikk – Kapcsolat a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel, valamint a gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló Fakultatív Jegyzőkönyvvel A jelen Egyezmény nem érinti a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezményből, valamint a gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló Fakultatív Jegyzőkönyvből eredő jogokat és kötelezettségeket, hanem az a célja, hogy fokozza az azokban biztosított védelmet, illetve kiegészítse és továbbfejlessze az azokban foglalt követelményeket.

43. cikk – Kapcsolat más nemzetközi okmányokkal

1. Jelen Egyezmény nem érinti azon nemzetközi okmányok rendelkezéseiből eredő jogokat és kötelezettségeket, amelyeknek a jelen Egyezményben részes Felek a szerződő felei vagy szerződő feleivé válnak, és amelyek a jelen Egyezmény által szabályozott ügyekkel kapcsolatban tartalmaznak rendelkezéseket, illetve amelyek nagyobb védelmet és segítséget biztosítanak a szexuális kizsákmányolás vagy a szexuális zaklatás gyermekáldozatainak. 2. Az Egyezményben részes Felek kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokat köthetnek egymással a jelen Egyezményben foglalt ügyekben, az Egyezmény rendelkezéseinek kiegészítése vagy erősítése, illetve az abban foglalt elvek alkalmazásának elősegítése céljából. 3. Azok a Felek, amelyek egyben az Európai Unió tagjai is, kölcsönös kapcsolataikban a Közösség és az Európai Unió szabályait alkalmazzák, amennyiben léteznek az érintett, konkrét tárgyat szabályozó és a konkrét esetre alkalmazandó közösségi vagy európai uniós szabályok, a jelen Egyezmény tárgyának és céljának sérelme nélkül, illetve az Egyezmény más Felekkel történő teljes körű alkalmazásának sérelme nélkül.

XII. fejezet Az Egyezmény módosítása 44. cikk – Módosítások

1. Jelen Egyezmény valamelyik Fél által előterjesztett bármilyen módosítási javaslatát közölni kell az Európa Tanács főtitkárával, aki megküldi a módosításokat az Európa Tanács tagállamai, az aláíró államok, a Részes Felek, az Európai Közösség és az Egyezmény aláírására felkért államok részére a 45. cikk 1. bekezdése rendelkezéseinek megfelelően, valamint az Egyezményhez való csatlakozásra felkért államok részére a 46. cikk 1. bekezdése rendelkezéseinek megfelelően. 2. Egy adott Fél által javasolt bármely módosítást közölni kell a Bűnügyi Problémák Európai Bizottságával (CDPC), amely a javasolt módosítással kapcsolatos véleményét a Miniszteri Bizottság elé terjeszti. 3. A Miniszteri Bizottság fontolóra veszi a javasolt módosítást és a CDPC által beterjesztett véleményt, és a jelen Egyezmény nem tagállam részes államaival folytatott egyeztetést követően elfogadhatja a módosítást. 4. A Miniszteri Bizottság által a jelen cikk 3. bekezdésével összhangban elfogadott módosítások szövegét elfogadás céljából megküldik a Felek részére. 5. A jelen cikk 3. bekezdésével összhangban elfogadott módosítások azt a hónapot követő hónap első napján lépnek hatályba, amelyben letelt az egyhónapos időszak azt követően, hogy az összes Fél tájékoztatta a főtitkárt a módosítások elfogadásáról.

5057


XIII. fejezet Záró rendelkezések 45. cikk – Aláírás és hatálybalépés

1. Az Egyezmény aláírásra nyitva áll az Európa Tanács tagállamai, az Egyezmény kidolgozásában részt vett nem tagállamok, valamint az Európai Közösség számára. 2. Az Egyezmény megerősítése, elfogadása vagy jóváhagyása szükséges. A megerősítő, az elfogadó vagy a jóváhagyó okiratokat az Európa Tanács főtitkáránál kell letétbe helyezni. 3. Az Egyezmény azt a hónapot követő hónap első napján lép hatályba, amelyben letelt a három hónapos időszak azt követően, hogy 5 aláíró állam, köztük az Európa Tanács legalább 3 tagállama, az előző bekezdés rendelkezéseinek megfelelően kifejezésre juttatta, hogy magára nézve kötelező érvényűnek tekinti az Egyezményt. 4. Az 1. bekezdésben említett államok vagy az Európai Közösség vonatkozásában, amelyek a későbbiekben fejezik ki, hogy magukra nézve kötelező érvényűnek tekintik az Egyezményt, az Egyezmény azt a hónapot követő hónap első napján lép hatályba, amelyben letelt a megerősítő, az elfogadó vagy a jóváhagyó okirat letétbe helyezését követő három hónapos időszak.

46. cikk – Csatlakozás az Egyezményhez

1. Az Egyezmény hatálybalépését követően az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága – az Egyezmény Feleivel folytatott egyeztetést és egyhangú hozzájárulásuk megszerzését követően – felkérheti az Európa Tanácsnak az Egyezmény kidolgozásában részt nem vett bármelyik nem tagállamát az Egyezményhez történő csatlakozásra, az Európa Tanács Alapokmánya 20.d. cikkében foglalt többséggel hozott határozattal és a Miniszteri Bizottságban való részvételre jogosult szerződő államok képviselőinek egyhangú szavazatával. 2. A csatlakozó államok vonatkozásában az Egyezmény azt a hónapot követő hónap első napján lép hatályba, amelyben letelt a három hónap azt az időpontot követően, hogy a csatlakozási okiratot letétbe helyezték az Európa Tanács főtitkáránál.

47. cikk – Területi hatály

1. Az Egyezmény aláírásakor vagy a megerősítő, az elfogadó, a jóváhagyó vagy a csatlakozási okirat letétbe helyezésekor bármelyik állam vagy az Európai Közösség meghatározhatja azt a területet vagy területeket, amelyen vagy amelyeken az Egyezmény alkalmazandó. 2. Bármelyik Fél bármely későbbi időpontban – az Európa Tanács főtitkárához intézett nyilatkozatában – kiterjesztheti a jelen Egyezmény alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott, illetve olyan más területekre, amelyek nemzetközi kapcsolataiért felelős, vagy amelyek megbízásából felhatalmazással rendelkezik a kötelezettségvállalásra. Az ilyen terület vonatkozásában az Egyezmény azt a hónapot követő hónap első napján lép hatályba, amelyben letelt a három hónap azt az időpontot követően, hogy a főtitkár megkapta az erre vonatkozó nyilatkozatot. 3. Az előző két bekezdés alapján tett nyilatkozatok – az azokban meghatározott bármelyik terület vonatkozásában – az Európa Tanács főtitkárához címzett értesítéssel vonhatók vissza. A visszavonás azt a hónapot követő hónap első napján lép hatályba, amelyben letelt a három hónap azt az időpontot követően, hogy a főtitkár megkapta az értesítést.

48. cikk – Fenntartások A kifejezetten meghatározott fenntartások kivételével a jelen Egyezmény egyik rendelkezésével kapcsolatban sem fogalmazható meg fenntartás. Bármelyik fenntartás bármikor visszavonható.

49. cikk – Felmondás 1. 2.

Bármelyik Fél bármely időpontban felmondhatja az Egyezményt az Európa Tanács főtitkárához címzett értesítésben. A felmondás azt a hónapot követő hónap első napján lép hatályba, amelyben letelt a három hónap azt az időpontot követően, hogy a főtitkár megkapta az értesítést.

50. cikk – Értesítés Az Európa Tanács főtitkára az alábbiakról értesíti az Európa Tanács tagállamait, az aláíró államokat, a Részes Feleket, az Európai Közösséget és az Egyezmény aláírására felkért államokat a 45. cikk rendelkezéseinek megfelelően, valamint az Egyezményhez való csatlakozásra felkért államokat a 46. cikk rendelkezéseinek megfelelően: a. az Egyezmény aláírásáról; b. a megerősítő, az elfogadó, a jóváhagyó vagy a csatlakozási okiratok letétbe helyezéséről;

5058


c. d. e. f. g.

az Egyezmény hatálybalépésének időpontjairól a 45. vagy a 46. cikkel összhangban; a 44. cikkel összhangban elfogadott módosításokról és a módosítások hatálybalépésének időpontjáról; a 48. cikk szerint megfogalmazott fenntartásokról; a 49. cikk rendelkezései értelmében benyújtott felmondásokról; az Egyezménnyel kapcsolatos bármilyen más törvényről, értesítésről vagy közleményről.

A fentiek tanúságául a hivatalos felhatalmazással rendelkező alulírott személyek aláírásukkal látták el az Egyezményt. Készült Lanzarotében, 2007. október 25-én, angol és francia nyelven, a két szöveg egyformán hiteles, egy példányban, amelynek elhelyezésére az Európa Tanács irattárában kerül sor. Az Európa Tanács főtitkára továbbítja a hitelesített másolatokat az Európa Tanács tagállamainak, az Egyezmény kidolgozásában részt vett nem tagállamoknak, az Európai Közösségnek és az Egyezményhez való csatlakozásra felkért államoknak.” 4. §

(1) Az Egyezmény 20. cikk 3. bekezdése alapján Magyarország az Egyezmény kötelező hatályának elismerésekor az Egyezményhez a (2) bekezdés szerinti fenntartást teszi. (2) Az Egyezményhez a 20. cikk 3. bekezdése alapján tett fenntartás hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: ”Hungary reserves the right not to apply Article 20 paragraph 1.a. and 1.e. of the Convention on the basis of Article 20 paragraph 3 of the Convention, if the pornographic material consists exclusively of simulated representations or realistic images of a non-existent child.” „Magyarország fenntartja a jogot, hogy az Egyezmény 20. cikk 1.a. bekezdését és 1.e. bekezdését nem alkalmazza az Egyezmény 20. cikk 3. bekezdése alapján, ha a pornográf anyagok kizárólag kitalált gyermekek szimulált megjelenítését vagy realisztikus képeit tartalmazzák.” (3) Az Egyezmény 20. cikk 4. bekezdése alapján Magyarország az Egyezmény kötelező hatályának elismerésekor az Egyezményhez a (4) bekezdés szerinti fenntartást teszi. (4) Az Egyezményhez a 20. cikk 4. bekezdése alapján tett fenntartás hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: ”Hungary reserves the right not to apply Article 20 paragraph 1.f. of the Convention on the basis of Article 20 paragraph 4 of the Convention.” „Magyarország fenntartja a jogot, hogy az Egyezmény 20. cikk 1.f. bekezdését nem alkalmazza az Egyezmény 20. cikk 4. bekezdése alapján.” (5) Az Egyezmény 25. cikk 3. bekezdése alapján Magyarország az Egyezmény kötelező hatályának elismerésekor az Egyezményhez a (6) bekezdés szerinti fenntartást teszi. (6) Az Egyezményhez a 25. cikk 3. bekezdése alapján tett fenntartás hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: ”Hungary reserves the right not to apply Article 25 paragraph 1.e. of the Convention on the basis of Article 25 paragraph 3 of the Convention.” „Magyarország fenntartja a jogot, hogy az Egyezmény 25. cikk 1.e. bekezdését nem alkalmazza az Egyezmény 25. cikk 3. bekezdése alapján.”

5. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 59. § c) pont cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akivel szemben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő) „cb) emberkereskedelem (Btk. 192. §), szexuális erőszak [Btk. 197. § (5) bekezdés], szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés (Btk. 200. §), prostitúció elősegítése [Btk. 201. § (1) bekezdés c) pont], kitartottság (Btk. 202. §), gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204. §), szeméremsértés [Btk. 205. § (2) bekezdés], embercsempészés (Btk. 353. §),” (miatt indítottak büntetőeljárást.)

5059


6. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetője, ha a bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követte el, valamint a kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény elkövetője eltiltható bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll.” 7. §

(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § és a 3. §, valamint az 5. § és a 6. § az Egyezmény 45. cikk 4. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) Az Egyezmény, továbbá a 2. § és a 3. §, valamint az 5. § és a 6. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az igazságügyért felelős miniszter, valamint a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter gondoskodik. Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k., az Országgyűlés elnöke

5060


2015. évi XCVI. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény módosításáról* 1. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása 1. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 77. §-a a következő e) ponttal egészül ki: (Ez a törvény:) „e) a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. június 26-i 2013/37/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek” (való megfelelést szolgálja.) 2. §

(1) Az Infotv. 1. melléklet „II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok” táblázat 19−21. sora helyébe a következő rendelkezések lépnek: (Adat)

(Frissítés)

(Megőrzés)

19.

A közfeladatot ellátó szerv kezelésében levő, a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény szerint újrahasznosítás céljára elérhető kulturális közadatok listája a rendelkezésre álló formátumok megjelölésével, valamint a közfeladatot ellátó szerv kezelésében levő, a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény szerint újrahasznosítható közadat típusokról való tájékoztatás, a rendelkezésre álló formátumok megjelölésével

A változásokat követő 15 napon belül

Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával

20.

A 19. sor szerinti közadatok és kulturális közadatok újrahasznosítására vonatkozó általános szerződési feltételek elektronikusan szerkeszthető változata


Az előző állapot törlendő

21.

A 19. sor szerinti közadatok és kulturális közadatok újrahasznosítás céljából történő rendelkezésre bocsátásáért fizetendő díjak általános jegyzéke, a díjszámítás alapját képező tényezőkkel együttesen



(2) Az Infotv. 1. melléklet „II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok” táblázata a következő 24. és 25. sorral egészül ki:

24.

(Adat)

(Frissítés)

(Megőrzés)

A közfeladatot ellátó szerv által kötött, a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény szerint a kulturális közadatok digitalizálására kizárólagos jogot biztosító megállapodások szövege




5061


25.

A közadatok újrahasznosításáról szóló törvény szerinti azon jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz, közszolgáltatási szerződés vagy más kötelező erővel bíró dokumentum (vagy az annak elérhetőségére mutató hivatkozás), amely az újrahasznosítás céljából rendelkezésre bocsátható közadat gyűjtésével, előállításával, feldolgozásával és terjesztésével összefüggő költségek jelentős részének saját bevételből való fedezését írja elő a közfeladatot ellátó szerv részére



2. A közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény módosítása 3. §

(1) A közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Közadat tv.) 1. § (1)−(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) E törvény hatálya a közfeladatot ellátó szervek által kezelt közadatok és kulturális közadatok újrahasznosítására terjed ki. (2) A közfeladatot ellátó szervek kizárólag akkor járhatnak el e törvény rendelkezései szerint, ha a közadat vagy a kulturális közadat újrahasznosítása érdekében kérelmet benyújtó igénylő úgy nyilatkozott, hogy a közadatot vagy a kulturális közadatot újrahasznosítás céljából igényli. (3) Ha az igénylő nem nyilatkozott a (2) bekezdésnek megfelelően, a közfeladatot ellátó szerv az igénylés célját, valamint azt, hogy egy adott igénylés a közadat vagy a kulturális közadat újrahasznosítására vonatkozik-e, nem vizsgálhatja.” (2) A Közadat tv. 1. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény hatálya nem terjed ki:) „a) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok megismerésére irányuló igényekre;”

4. § A Közadat tv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „2. § (1) A (2) bekezdésben és a 3. §-ban meghatározott adatok kivételével a közfeladatot ellátó szerv a II. és III. Fejezet rendelkezései szerint bocsátja újrahasznosítás céljából rendelkezésre az általa kezelt közadatot. (2) A közfeladatot ellátó szerv az általa kezelt kulturális közadatot a II. és III. Fejezet közadatokra vonatkozó, a III/A. Fejezetben meghatározott eltérésekkel alkalmazott rendelkezései szerint bocsátja újrahasznosítás céljából rendelkezésre.” 5. § A Közadat tv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „3. § Nem bocsátható rendelkezésre újrahasznosítás céljából és jogszabályban sem határozható meg kötelezően rendelkezésre bocsátandó közadatként vagy kulturális közadatként: a) olyan adat, amely rendelkezésre bocsátása kívül esik az érintett közfeladatot ellátó szerv közfeladatain, b) olyan, közadatot vagy kulturális közadatot tartalmazó, szerzői jogi oltalom alá eső mű vagy más, szellemi alkotáshoz fűződő jog által védett tartalom, amelyen harmadik személyeknek szerzői jogi jogosultsága vagy más szellemi alkotáshoz fűződő joga áll fenn, c) olyan közadat vagy kulturális közadat, amelyhez a hozzáférés az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény vagy más törvény szerint kizárt vagy korlátozott, d) a közszolgálati médiaszolgáltató és alvállalkozói kezelésében lévő olyan közadat, amely közszolgálati médiaszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges, e) az oktatási és kutató intézmények, iskolák, felsőoktatási intézmények, valamint kutatási eredmények továbbítására létrehozott szervezetek kezelésében lévő közadat, f ) a kizárólag logókat, címerpajzsokat és jelvényeket tartalmazó közadat vagy kulturális közadat.”

5062


6. § A Közadat tv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „4. § E törvény alkalmazásában: 1. hivatalos nyílt szabvány: a szoftverekkel való interoperabilitás biztosításának módjával kapcsolatos előírásokat részletesen meghatározó szabvány; 2. igénylő: bármely természetes személy, jogi személy vagy egyéni cég, amely közadat vagy kulturális közadat újrahasznosításra történő rendelkezésre bocsátása iránt e törvény szerint terjeszt elő kérelmet; 3. informatikai eszközzel automatikusan feldolgozható formátum: olyan fájlformátum, amely felépítése lehetővé teszi a benne rejlő egyedi adatok és adatstruktúra egyszerű azonosítását, felismerését és kinyerését az adatfeldolgozást végző informatikai eszközök és alkalmazások számára; 4. közadat: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat; 5. közfeladatot ellátó szerv: állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy; 6. kulturális közadat: a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló, a kulturális örökség védelméről szóló, az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló, valamint a mozgóképről szóló törvény hatálya alá tartozó közfeladatot ellátó szerv jogszabály alapján vezetett nyilvántartásában szereplő adat, továbbá a nyilvántartásában levő kulturális javakról, könyvtári dokumentumokról és köziratokról készült, digitális tartalomként feldolgozható elektronikus másolat; 7. nyílt formátum: a nyilvánosság számára az adat újrahasznosítását nem korlátozó, platformfüggetlen és korlátozás nélkül hozzáférhetővé tett elektronikus formátum; 8. újrahasznosítás: a közadat vagy kulturális közadat felhasználása olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célra, amely kívül esik azon a közfeladat ellátása keretén belüli eredeti, a közfeladat ellátását előíró jogszabályból eredő célkitűzésen, amire az adatot előállították; 9. újrahasznosítás céljából történő rendelkezésre bocsátás: a közadathoz vagy kulturális közadathoz az igénylő részére biztosított olyan hozzáférés, amely lehetővé teszi az igényelt adat újrahasznosítását az igénylő számára, ideértve különösen az adat adathordozón vagy elektronikus úton történő egyszeri vagy rendszeres átadását, az adatot tartalmazó adatbázishoz történő közvetlen hozzáférés biztosítását, továbbá bármely más jogszabályba nem ütköző hozzáférési módot, amelyben a közfeladatot ellátó szerv és az igénylő az újrahasznosítási megállapodásban megállapodik.” 7. § A Közadat tv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „7. § (1) A közfeladatot ellátó szerv köteles előzetesen közölni az igénylővel a díj kiszámítása során figyelembe vett tényezőket, ha a közadat újrahasznosítás céljára történő rendelkezésre bocsátására megállapított díj eltér a közfeladatot ellátó szerv által a 6. § szerint elektronikusan közzétett általános díjtól vagy díjszámítástól. (2) A közfeladatot ellátó szerv erre irányuló kérelem esetén köteles bemutatni az igénylőnek, hogy az újrahasznosítás céljából rendelkezésre bocsátásra vonatkozó kérelme teljesítésével összefüggésben fizetendő díjat milyen módon állapította meg.” 8. §

(1) A Közadat tv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki: „(2) A díj mértéke nem haladhatja meg a rendelkezésre bocsátott közadatok feldolgozásának, rendelkezésre bocsátásának és terjesztésének határköltségét. (2a) A (2) bekezdéstől eltérően a díj mértéke nem haladhatja meg a rendelkezésre bocsátott közadatok gyűjtésének, előállításának, feldolgozásának és terjesztésének legfeljebb öt százalékos nyereséghányaddal megnövelt költségét, ha a) a közfeladatot ellátó szervnek a közfeladatainak ellátásával összefüggő költségei jelentős részét saját bevételeiből kell fedeznie, b) jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz, közszolgáltatási szerződés vagy más kötelező erővel bíró dokumentum a kérelem tárgyát képező közadat gyűjtésével, előállításával, feldolgozásával és terjesztésével összefüggő költségek jelentős részben saját bevételből való fedezését írja elő a közadatot kezelő közfeladatot ellátó szerv részére.

5063


(2b) A (2a) bekezdés szerinti költségek megállapításánál a díjat megállapító közfeladatot ellátó szerv által alkalmazott számviteli politikát kell alapul venni.”

(2) A Közadat tv. 15. § (3) bekezdésében az „(1) és (2) bekezdéssel” szövegrész helyébe az „(1)−(2b) bekezdéssel” szöveg lép.

9. §

(1) A Közadat tv. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha a közadat rendelkezésre bocsátása az (1) bekezdésnek megfelelően a) nem lehetséges, b) aránytalan nehézséggel, egy egyszerű műveleten túlmutató erőfeszítéssel járna, c) az adat vagy adatszerkezet sérülésével járna, d) a közfeladat ellátását akadályozná, vagy e) olyan leíró adat vagy információ rendelkezésre bocsátását is eredményezné, amelynek nyilvánosságra hozatala, megismerhetővé vagy hozzáférhetővé tétele az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról

szóló

törvényben

meghatározott

alapvető

elektronikus

információbiztonsági

követelmények megsértésével járna, a közadatot elektronikusan, informatikai eszközökkel automatikusan feldolgozható, nyílt formátumban, a – közadathoz kapcsolódó, rendelkezésre álló, az alapvető elektronikus információbiztonsági követelmények sérelme nélkül rendelkezésre bocsátható – leíró adatokkal együttesen, a rendelkezésre álló nyelven köteles a közfeladatot ellátó szerv az igénylő rendelkezésére bocsátani. (3a) A közadat újrahasznosítás céljából történő rendelkezésre bocsátása nem utasítható el önmagában az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényben meghatározott alapvető elektronikus információbiztonsági követelmények biztosítására történő hivatkozással, ha a közadat egyébként e törvény alapján újrahasznosítás céljára rendelkezésre bocsátható.”

(2) A Közadat tv. 16. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A közfeladatot ellátó szerv a közadat e § szerinti rendelkezésre bocsátásánál törekszik arra, hogy a rendelkezésre bocsátott adatok és leíró adatok megfeleljenek a szoftveres adatfeldolgozás interoperabilitását biztosító hivatalos nyílt szabványoknak.”

(3) A Közadat tv. 16. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az e §-ban foglaltak teljesítése érdekében a közfeladatot ellátó szerv nem köteles a) közadat előállítására vagy a kérelemnek megfelelő átalakítására, illetve kivonatok készítésére, ha az aránytalan nehézséggel – egy egyszerű műveleten túlmutató erőfeszítéssel – járna, b) közadatból, annak alapján elemzések, dokumentumok előállítására, c) közadatok előállításának és tárolásának folytatására azzal a céllal, hogy azokat újrahasznosítás céljából rendelkezésre bocsáthassa.”

10. § A Közadat tv. a következő III/A. Fejezettel egészül ki:

„III/A. FEJEZET A KULTURÁLIS KÖZADATOK ÚJRAHASZNOSÍTÁS CÉLJÁBÓL TÖRTÉNŐ RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK 12/A. Az újrahasznosítás céljából rendelkezésre bocsátható kulturális közadatok köre és a rendelkezésre bocsátás különös szabályai 18/A. § (1) Az újrahasznosítás céljából kötelezően rendelkezésre bocsátandó kulturális közadatok körét az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozhatja meg. (2) Erre vonatkozó kérelem vagy kérelmek esetén a kulturális közadatot kezelő közfeladatot ellátó szerv vezetője dönthet úgy, hogy engedélyezi az (1) bekezdés szerint megállapított kulturális közadatok körébe nem tartozó kulturális közadat rendelkezésre bocsátását is.

5064


18/B. § Nem kell megneveznie a kérelemben megjelöltek teljesítése tekintetében felhasználási szerződés kötésére jogosultat a kulturális közadatot kezelő közfeladatot ellátó szervnek, ha a kérelmet a 3. § b) pontjára hivatkozással utasította el.

12/B. A díjazásra vonatkozó különös szabályok 18/C. § (1) A kulturális közadatot kezelő közfeladatot ellátó szerv a kulturális közadat újrahasznosításra történő rendelkezésre bocsátásáért díjat állapíthat meg, a díj mértéke nem haladhatja meg a rendelkezésre bocsátott közadatok gyűjtésének, előállításának, feldolgozásának és terjesztésének legfeljebb öt százalékos nyereséghányaddal megnövelt költségét. (2) Az (1) bekezdés szerinti költségek megállapításánál a díjat megállapító közfeladatot ellátó szerv által alkalmazott számviteli politikát kell alapul venni. (3) Az e törvény végrehajtására kiadott rendelet a díj mértékére, megállapításának szempontjaira, megfizetésének módjára, valamint a díjfizetés kedvezményeire és a díjfizetés alóli mentességekre vonatkozóan az (1) és (2) bekezdéssel összhangban további szabályokat állapíthat meg.

12/C. A kulturális közadat újrahasznosítására vonatkozó kizárólagos megállapodások eltérő szabályai 18/D. § (1) Ha a kulturális közadat újrahasznosítására vonatkozó szerződés vagy megállapodás a kulturális közadat digitalizálására kizárólagos jogot biztosít, e kizárólagosság időtartama a 10 évet csak a kizárólagosság indokoltságának első alkalommal a 11. évben, és az ezt követő 7 évente történő felülvizsgálata mellett haladhatja meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti szerződés vagy megállapodás szövegét a közfeladatot ellátó szerv az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint elektronikus úton közzéteszi. (3) Semmis az (1) bekezdés szerinti szerződés vagy megállapodás olyan kikötése, amely a kulturális közadatot kezelő közfeladatot ellátó szerv számára kizárja vagy díj fizetéséhez köti a kizárólagosság időtartamának lejártát követően a digitalizált kulturális közadattal való rendelkezést, különösen annak újrahasznosítás céljából történő rendelkezésre bocsátását.” 11. § A Közadat tv. a következő 20/A. §-sal egészül ki: „20/A. § A 2016. január 1-jén hatályos olyan kizárólagos jogot biztosító megállapodások, amelyek nem felelnek meg a 18/D. §-nak, a megállapodás lejártakor, de legkésőbb 2043. július 18-án megszűnnek.” 12. §

(1) A Közadat tv. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1) Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy – az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel – a felügyeletük vagy irányításuk alá tartozó szervek által kezelt, újrahasznosítás céljából rendelkezésre bocsátandó kulturális közadatok körét – a kultúráért felelős miniszter egyetértésével, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke véleményének kikérésével – rendeletben állapíthassák meg. (1a) Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy a muzeális intézmények, levéltárak és könyvtárak által újrahasznosítás céljából rendelkezésre bocsátandó kulturális közadatok körét – a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke véleményének kikérésével – rendeletben állapíthassa meg.” (2) A Közadat tv. 21. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(4) Felhatalmazást kap a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, hogy a) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által kezelt, újrahasznosítás céljából rendelkezésre bocsátható kulturális közadatok körét a kultúráért felelős miniszter, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke véleményének kikérésével, b) az újrahasznosítás céljára történő rendelkezésre bocsátásért fizetendő díj mértékének, megállapítása szempontjainak, megfizetése módjának, valamint a díjfizetés kedvezményeinek és a díjfizetés alóli mentességek e törvény rendelkezéseivel összhangban álló további részletes szabályait rendeletben állapíthassa meg. (5) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy az újrahasznosítás céljára történő rendelkezésre bocsátásért fizetendő díj mértékének, megállapítása szempontjainak, megfizetése módjának, valamint a díjfizetés kedvezményeinek és a díjfizetés alóli mentességek e törvény rendelkezéseivel összhangban álló további részletes szabályait rendeletben állapíthassa meg.” (3) Hatályát veszti a Közadat tv. 21. § (3) bekezdés a) pontja.

5065


13. § A Közadat tv. 13. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„13. Az Európai Unió jogának való megfelelés 25. § Ez a törvény a) a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2003. november 17-i 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, b) a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. június 26-i 2013/37/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

3. Záró rendelkezések 14. § Ez a törvény 2016. január 1-jén lép hatályba. 15. § Ez a törvény a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. június 26-i 2013/37/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Áder János s. k.,



5066


2015. évi C. törvény Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről* Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG ÉRTÉKE 1. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege és főösszegei 1. § Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2016. évi a) bevételi főösszegét 15 800 364,6 millió forintban, b) kiadási főösszegét 16 561 999,1 millió forintban, c) hiányát 761 634,5 millió forintban állapítja meg. 2. § Az 1. §-ban meghatározott bevételi és kiadási főösszegeknek és a saját bevétellel nem fedezett kiadásokhoz nyújtott központi támogatási előirányzatoknak a fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek szerinti részletezését az 1. melléklet tartalmazza.

2. Az államadósság értéke 3. §

(1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 4. § (1) bekezdése alapján az államháztartás 2016. december 31-ére tervezett adóssága 303,7 forint/euró, 289,4 forint/svájci frank és 276,3 forint/amerikai dollár árfolyam mellett 25 898,5 milliárd forint. (2) 2016. december 31-én az államadósság-mutató a) számlálójának a Gst. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti várható összege 25 803,9 milliárd forint, b) nevezőjének a Gst. 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti várható összege 35 188,0 milliárd forint. (3) Az államadósság-mutató mértéke a (2) bekezdés alapján 2016. december 31-ére tervezett mértéke 73,3%. (4) Az Országgyűlés megállapítja, hogy az államadósság-mutató (3) bekezdés szerinti mértéke a 2015. év utolsó napján várható 74,3%-hoz képest az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésében meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelményének eleget tesz.

II. FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 3. A központi alrendszer tartalék-előirányzatai 4. §

(1) Céltartalék szolgál a XI. Miniszterelnökség fejezet, 34. cím, 1. Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja alcímen a költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó egyházi jogi személynél foglalkoztatottak részére a 2016. évben – jogszabály alapján – járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére. (2) Céltartalék szolgál a XI. Miniszterelnökség fejezet, 34. cím, 2. Különféle kifizetések alcímen a) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvény szerinti munkáltatói kifizetésekre, b) az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 21. § (1) bekezdésében meghatározott számvevői illetményalap változása miatti személyi juttatás és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó növekményének kifizetésére,


5067


c)

a központi költségvetési szerveknél a feladatok változásával, a szervezetek, szervezetrendszerek korszerűsítésével, a feladatellátás ésszerűsítésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatásmegtakarítást eredményező létszámcsökkentésekhez kötődő személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetéseire, d) az Alkotmánybíróság új tagjának megválasztásánál jelentkező többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére, e) a Bíróságok és az Ügyészség esetében a jogszabály-módosítás következtében jelentkező többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére. (3) A Kormány a XI. Miniszterelnökség fejezet, 34. cím, 2. Különféle kifizetések alcím előirányzatából a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai címre, – a 3. mellékletben szereplő I. pont 2. alpont szerinti Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása jogcímen – átcsoportosíthat, ha a helyi önkormányzati létszámleépítések miatt e jogcímen rendelkezésre álló előirányzat már felhasználásra került. (4) Céltartalék szolgál a XI. Miniszterelnökség fejezet, 34. cím, 3. Ágazati életpályák alcímen – jogszabály alapján – járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére. (5) A költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó egyházi jogi személynél foglalkoztatott természetes személy és annak e körben foglalkoztatott házas- vagy élettársa a 2016. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésének megállapításához a saját és házas- vagy élettársa munkáltatója részére is nyilatkozik – a kompenzáció összegének megállapítása érdekében – a családi kedvezményre való jogosultságáról, az annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak számáról, adóazonosító jeléről, illetményéről és a jogviszonya keletkezésének időpontjáról. A nyilatkozatra vonatkozó további rendelkezéseket a Kormány rendeletben állapítja meg.

4. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések 5. §

(1) A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hitel, kölcsön felvételére, kötvény kibocsátására, garancia és kezesség vállalására nem jogosult. (2) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kiadásai terhére történő, 1000,0 millió forint összeget elérő mértékű kötelezettségvállalásokat és – a központi alrendszer likviditási helyzetére figyelemmel – a kifizetések ütemezését az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a rábízott vagyon vagyonkezelési tervének keretében hagyja jóvá. (3) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény a) 28. § (4) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2016. évben 25,0 millió forint, b) 33. § (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2016. évben 25,0 millió forint, c) 35. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi érték a 2016. évben 25,0 millió forint, d) 36. § (4) bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható vagyontárgyak 2016. évi összesített bruttó forgalmi értéke – az (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – 20 000,0 millió forint lehet. (4) Az állam javára megszerzett a) a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe átadott ingatlanok és b) a PPP-konstrukcióban létrehozott sport- és oktatási létesítmények a (3) bekezdés d) pontjában foglalt keretszámra tekintet nélkül, ingyenesen önkormányzati tulajdonba adhatók. (5) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény a) 11. § (6) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2016. évben 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték, b) 11. § (16) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2016. évben a hasznosítással érintett rész tekintetében 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték, c) 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2016. évben 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték képezi.

5068

6. §


(6) A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésében álló, állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből és hasznosításából származó bevételeket a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcímen, és 1. cím, 2. Hasznosítási bevételek alcímen belül önálló jogcímcsoporton vagy jogcímen kell elszámolni. Ezek a bevételek a 2016. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. jogszabályban meghatározott feladatellátásának finanszírozására használhatók fel. A Kormány határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült hasznosítási és értékesítési bevételek mértékéig engedélyezheti a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatainak növelését. (7) A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására feleslegessé nyilvánított, értékesítésre kijelölt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. rábízott állami vagyonába tartozó állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a 2016. évben a központi költségvetési szerv költségvetését tartalmazó költségvetési fejezet által finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére használhatók fel. Az államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében – legfeljebb a 2016. évben pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig – új kiadási előirányzat létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési fejezetben. (8) Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó ingatlanok (7) bekezdés szerinti értékesítése esetén a befolyó bevételeket, továbbá a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó vagyonnal kapcsolatos egyéb bevételeket a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 28. cím, 1. alcím, 1. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek jogcímcsoport előirányzaton belül kell elszámolni. E bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a 2016. évben a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetből finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére használható fel a (7) bekezdésben meghatározott módon. (9) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. A Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. támogatása jogcím előirányzat tartalmazza a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 9/A. § (2) bekezdése szerinti kiadást, mely előirányzat a hatoslottó szerencsejáték játékadója pénzforgalmilag teljesült összege 100%-ának mértékéig az államháztartásért felelős miniszter engedélyével túlléphető. A túllépés mértékének számítása során az előirányzat összegének megállapításakor nem vehető figyelembe az előirányzat javára év közben a Kormány döntésével biztosított többlet. (10) A honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és anyagok értékesítéséből származó bevételt a honvédelemért felelős miniszter a 2016. évben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök fenntartására és javítására, képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre, illetve az értékesítési eljárások során felmerült kiadások fedezetére használhatja fel. A 2016. évben pénzforgalmilag teljesülő bevételt a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2. cím, 1. Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei alcím bevételeként kell elszámolni. (11) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 3. alcím, 6. Felsőoktatási vagyongazdálkodási feladatok jogcímcsoport előirányzat a Kormány engedélyével 2016. szeptember 30. után túlléphető azzal, hogy ezen túllépés és a 19. § (4) bekezdésben foglalt tartalékösszeg-felhasználás együttes összegének figyelembevételével sem haladhatja meg az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-ei 479/2009/EK tanácsi rendelet szerint benyújtott jelentésben (a továbbiakban: EDP jelentés) szereplő 2016. évre várható hiány (a továbbiakban: EDP-hiány) a GDP 2,0%-át. (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználásáról az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt. (2) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen indokolt esetben, a Kormány határozatában adott jóváhagyásával e költségvetési fejezetnek a Kormány határozatában megjelölt kiadási előirányzata – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás. (3) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 1. Felhalmozási jellegű kiadások alcím és a 2. Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások alcím kiadási

5069

7. §

8. §


előirányzatain belül és a két alcím kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat. Az átcsoportosítás mértéke az egyes kiadási előirányzatokat érintően egyedileg és együttesen sem haladhatja meg a 3000,0 millió forintot és nem történhet olyan előirányzat terhére, amelynek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól. (4) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat. (5) A frekvenciahasználati jogosultság értékesítéséből származó bevételt a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcímen belül önálló jogcímcsoporton kell elszámolni. (1) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 4. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 4. Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználásáról az agrárpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt. (2) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen indokolt esetben, a Kormány határozatában adott jóváhagyásával e költségvetési fejezetnek a Kormány határozatában megjelölt kiadási előirányzata – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás. (1) Az állami tulajdonú gazdasági társaságok felett törvényben és miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi jogok gyakorlására feljogosított szervezet által, e minőségében beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat központi kezelésű előirányzatként kell megtervezni és elszámolni. A tulajdonosi joggyakorló szervezet az általa e minőségében a 2016. év során beszedett bevételeket előirányzat-módosítás nélkül is elszámolhatja, erről a fejezetet irányító szervet és az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatni kell. A fejezetet irányító szerv e tulajdonosi joggyakorlói minőségben végrehajtandó kiadások teljesítése érdekében – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kivételével – a fejezeten belül átcsoportosíthat és új központi kezelésű kiadási előirányzatot hozhat létre, erről az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatni kell. (2) Az államháztartásért felelős miniszter az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek 2016. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-áig, továbbá az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2016. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 25%-áig teljesíthet kiadást a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 5. alcím, 1. Gazdasági Zöldítési Rendszer jogcímcsoporton. (3) Az energiapolitikáért felelős miniszter az Ügkr. tv. által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek 2016. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-áig, továbbá az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2016. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 25%-áig teljesíthet kiadást a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 4. Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer jogcímcsoporton. (4) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyt bevétel a) 50%-ával az államháztartásért felelős miniszter a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 5. alcím, 1. Gazdasági Zöldítési Rendszer jogcímcsoport előirányzatát, b) 50%-ával az energiapolitikáért felelős miniszter a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 7. Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai jogcímcsoport előirányzatát megnövelheti. Az államháztartásért felelős miniszter az Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyó bevételek elszámolására a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. alcím, 3. Kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek jogcímcsoporton belül új jogcímet hozhat létre. (5) A fejlődő országok részére nyújtandó klímafinanszírozás kiadásait a (2) és (3) bekezdésben meghatározott – az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2016. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevételhez kötött mértékű – kiadási előirányzatok terhére kell teljesíteni.

5070


5. Egyes költségvetési szervek befizetési kötelezettségei 9. §

(1) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 607,2 millió forintot, a Nemzeti Közlekedési Hatóság 21 218,0 millió forintot, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 185,3 millió forintot köteles 2016. évben befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e. (2) Az Országos Atomenergia Hivatal 368,8 millió forintot köteles 2016. évben befizetni a bevételeiből – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint – a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e. (3) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2029,1 millió forintot köteles fizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 220,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (5) A fővárosi és megyei kormányhivatal 837,4 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (6) A Földmérési és Távérzékelési Intézet 94,1 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (7) Ha az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési szervek befizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell képezni és a befizetést legkésőbb 2016. december 20-áig kell teljesíteni. (8) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állók jogviszonyának megszüntetéséből eredő kiadási megtakarításaikat – a 2016. évi költségvetésbe már beépült megtakarítások kivételével – kötelesek befizetni a Magyar Államkincstár „A zárolt álláshelyekhez kapcsolódó megtakarítások befizetései” megnevezésű, 10032000-01034286-00000000 számú számlájára, a központi költségvetés javára.

6. Az elkülönített állami pénzalapokkal összefüggő rendelkezések 10. §

(1) A Társadalmi Megújulás Operatív Program hazai társfinanszírozása céljára a Nemzeti Foglalkoztatási Alap összesen 3808,7 millió forintot utal át a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 7. Társadalmi Megújulás Operatív Program – Nemzeti Foglalkoztatási Alap jogcímcsoport javára. Az átutalást az első negyedévben kell teljesíteni. (2) A LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet, 8. Start-munkaprogram címen rendelkezésre álló előirányzat nyújt fedezetet az e törvény hatályba lépése előtt keletkezett, 2016. évre áthúzódó kötelezettségvállalásokra is. (3) Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével kapcsolatos feladatokra a feladatot ellátó MTA Könyvtár és Információs Központ részére a LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap fejezet, 1. Hazai innováció támogatása cím terhére 2016. évben 1426,0 millió forint támogatást kell biztosítani. (4) A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap a 2016. évben a központi költségvetés javára összesen 17 000,0 millió forintot ad át a kutatás-fejlesztési tevékenység Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapon kívüli finanszírozásához. A befizetési kötelezettséget negyedévente, az éves előirányzat 25%-ával kell teljesíteni. (5) A Paksi Atomerőmű Zrt. 2016. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 21 294,1 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fizetési számlájára.

7. A Nyugdíjbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések 11. §

(1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 700,0 millió forint, egyszeri segélyre 500,0 millió forint használható fel. (2) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosíthat.

5071


8. Az Egészségbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések 12. §

13. §

(1) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetben kizárólag a) a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport és a 7. jogcímcsoport, 3. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcím között és b) a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, 21. Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék jogcímről a jogcímcsoport 1–18. jogcímére csoportosíthat át. (2) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport 1–18. jogcímei, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcímei, valamint 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport 1. és 3. jogcímei előirányzatait megemelheti. (3) A Kormány a 15. § (2) bekezdésében meghatározott keretösszeget is módosíthatja az (1) bekezdés b) pontjában foglalt átcsoportosítással, vagy a (2) bekezdés szerinti előirányzat-emeléssel. (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül az 1–18. jogcímek között, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcíme között, valamint az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoporton belül a jogcímek között az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat. (2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 8. Természetbeni ellátások céltartaléka jogcímcsoport előirányzatból a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás, 4. Gyógyszertámogatás, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoportok jogcímeire és a 7. jogcímcsoport, 3. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcímre az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat. (3) Az egészségbiztosításért felelős miniszter a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, valamint 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a gyógyszertámogatási céltartalékot a 2. cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcímeire átcsoportosíthat azzal, hogy a 2. jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter egyetértése szükséges. (4) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, a) 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát a gyógyszertámogatással, b) 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport jogcímei előirányzatát a gyógyászati segédeszköz támogatással kapcsolatos ellenőrzésekből eredő – a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 11. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatással, gyógyászati segédeszköz támogatással kapcsolatos ellenőrzésekből eredő visszafizetések jogcím előirányzaton felül befolyt – bevételek összegével. (5) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével. (6) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, 22. Alapellátás megújításának II. üteme jogcímről a jogcímcsoport 1–3. és a 13. jogcímére, kiemelten az 1. Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás jogcím javára az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

14. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést az 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport, továbbá a 7. jogcímcsoport, 3. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti.

5072

15. §


(1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport tartalmazza az Egészségbiztosítási Alapból (a továbbiakban: E. Alap) finanszírozott térítésmentesen vagy részleges térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók szerződésben meghatározott feladataira tárgyévben folyósítandó összeget. (2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport jogcímeinek előirányzatai együttesen 5000,0 millió forintot tartalmaznak az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény és végrehajtási rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves teljesítményének finanszírozására. A befogadásoktól eltérő, a jogcímcsoporton belüli jogcímek szerinti célra történő felhasználását a tényleges kiadások függvényében az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével engedélyezheti. (3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport tartalmazza az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is. (4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza az 1200,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

16. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj megállapítására együttesen 200,0 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 5611,3 millió forint, gyógyszertámogatásra 8100,0 millió forint és gyógyászati segédeszköz támogatásra 1300,0 millió forint használható fel.

9. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei 17. § Az 1. mellékletben meghatározott kiadási előirányzatok közül a 4. mellékletben meghatározott esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

10. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre 18. §

(1) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a) az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása cím és b) az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím előirányzatainak év közbeni megváltoztatására. (2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I. Országgyűlés fejezet, 24. Nemzeti Választási Iroda cím előirányzatainak csökkentésére. (3) Az Országgyűlés – az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 30. § (3) bekezdése és 40. § (4) bekezdése szerinti esetek, valamint a fejezetet irányító szervek vezetőinek a költségvetési fejezetek között együttesen kezdeményezett előirányzat-átcsoportosítása kivételével – magának tartja fenn a jogot a) az I. Országgyűlés fejezet, a II. Köztársasági Elnökség fejezet, a III. Alkotmánybíróság fejezet, a IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala fejezet, az V. Állami Számvevőszék fejezet, a VI. Bíróságok fejezet, a VIII. Ügyészség fejezet, a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, a XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia fejezet és a XXXIV. Magyar Művészeti Akadémia fejezet kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének, b) a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 55. Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások alcím előirányzatai közül a 3. Egyházi alapintézmény-működés, SZJA rendelkezés és kiegészítése jogcímcsoport, a 4. Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék jogcímcsoport, az 5. Kistelepülési és szórvány egyházi támogatások jogcímcsoporton belül az 1. Az 5000 lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka – Bevett egyházak jogcím, valamint a 4. Külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka – Határon túli egyház és annak belső egyházi jogi személye jogcím előirányzatai csökkentésére.

5073


11. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szervek vezetőjének különleges jogosítványai 19. §

20. §

(1) Az önkormányzati és az állami feladatellátásban év közben bekövetkező változásokkal összefüggő, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek között előirányzat-átcsoportosításra a) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó szervek és a helyi önkormányzatok közötti feladat-, és intézmény átadás-átvétel esetén a Kormány jogosult, b) a helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzati körön kívüli közszolgáltatók – így különösen az egyházi jogi személy, a civil szervezet, az alapítvány, a közalapítvány, a nemzetiségi önkormányzat, a gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó – közötti, a 2. melléklet szerint támogatott feladat átadás-átvétele esetén az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével az érintett fejezetet irányító szervek jogosultak. (2) Az (1) bekezdés b) pontja és a 35. § szerinti esetek kivételével a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet kiadási előirányzatai terhére, illetve javára történő előirányzat-átcsoportosításra, valamint e fejezet címrendjének és a címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok módosítására, kiegészítésére a Kormány egyedi határozatban jogosult. (3) A XI. Miniszterelnökség fejezet, 33. Országvédelmi Alap cím előirányzatából legfeljebb 40 000,0 millió forint az EDP jelentés 2016. március 31-ig történő benyújtását követően használható fel az (5) bekezdés figyelembevételével, amennyiben a benyújtott EDP jelentésben szereplő EDP-hiány – a felhasználni kívánt tartalékösszeg figyelembevételével – nem haladja meg a GDP 2,0%-át. (4) A XI. Miniszterelnökség fejezet, 33. Országvédelmi Alap cím előirányzatának a (3) bekezdésen felüli része az EDP jelentés 2016. szeptember 30-ig történő benyújtását követően használható fel az (5) bekezdés figyelembevételével, amennyiben a benyújtott EDP jelentésben szereplő EDP-hiány – a felhasználni kívánt tartalékösszeg figyelembevételével – nem haladja meg a GDP 2,0%-át. (5) A (3) és (4) bekezdés szerinti összeg felhasználásáról a Kormány határozatban dönt, amelyet az államháztartásért felelős miniszter készít elő, ennek során bemutatja a Kormány számára a) a 2016. évi gazdasági és költségvetési folyamatok, b) a 2016. évre várható EDP-hiány és c) a 2016. évre várható államadósság alakulását, továbbá javaslatot tesz a kiadási előirányzat felhasználásának céljára és ütemezésére. (6) A X. Igazságügyi Minisztérium fejezetben, XI. Miniszterelnökség fejezetben, XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezetben, XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetben, XIV. Belügyminisztérium fejezetben, XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetben, XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezetben, XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetben, XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetben, XIX. Uniós Fejlesztések fejezetben, XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben, XXXI. Központi Statisztikai Hivatal fejezetben és a XXXV. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal fejezetben, valamint a LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap fejezetben, LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezetben, LXV. Bethlen Gábor Alap fejezetben, LXVI. Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fejezetben, LXVII. Nemzeti Kulturális Alap fejezetben, LXVIII. Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap fejezetben lévő fejezeti stabilitási tartalék előirányzatokat 2016. október 1-ét megelőzően nem lehet felhasználni. (7) A Kormány az államháztartásért felelős miniszter javaslatára határozatban dönt – a fejezetek költségvetési folyamatainak értékelése alapján – a (6) bekezdésben meghatározott fejezeti stabilitási tartalék előirányzatok felhasználásának engedélyezéséről, fejezeten belüli és fejezetek közötti átcsoportosításáról. (1) Az államháztartásért felelős miniszter a 4. § (2) és (4) bekezdése szerinti előirányzatból más fejezetre, címre, alcímre, jogcímcsoportra, jogcímre, előirányzat-csoportra, kiemelt előirányzatra – felmérés alapján – átcsoportosíthat. (2) Az államháztartásért felelős miniszter a XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzatát legfeljebb 6250,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatát legfeljebb 1687,5 millió forinttal negyedévente megemelheti, ha az általa a negyedévet megelőzően meghatározott adónemek vonatkozásában teljesülnek az általa ezzel egyidőben meghatározott negyedéves bevételi tervek. (3) A 10. mellékletben meghatározott előirányzatok terhére új kötelezettséget vállalni az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével lehet. Az államháztartásért felelős miniszter a kötelezettségvállalásra jogosult

5074


kérésére az egyetértést az érintett negyedévben esedékes új kötelezettségvállalások mindegyikére általánosan is megadhatja. Az egyetértés megadása során figyelemmel kell lenni a 19. § (5) bekezdés a)–c) pontjában foglalt folyamatok és mutatószámok alakulására, ezen belül az állami vagyon értékesítéséből és hasznosításából származó, a 10. mellékletben szereplő bevételek éven belüli időbeli teljesülésére. 21. §

22. §

(1) A Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója a) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 1. Állami kitüntetések jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára, b) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára, c) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. Államfői Protokoll kiadásai jogcímcsoport terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges, d) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges. (2) Az (1) bekezdés c) pontja szerint átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult. (3) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a VI. Bíróságok fejezet, 3. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím terhére átcsoportosíthat a VI. Bíróságok fejezet, 1. Bíróságok és 2. Kúria cím javára. (4) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 2. cím, 1. OECD ROK alcím terhére átcsoportosíthat a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 1. Gazdasági Versenyhivatal igazgatása cím javára. (1) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az a kormányfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult. (2) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 3. Konzultációk kiadásai jogcímcsoport terhére a XIV. Belügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult. (3) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 1. Miniszterelnökség cím javára. (4) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 60. Fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével kapcsolatos egyéb feladatok jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 12. Fővárosi, megyei kormányhivatalok és járási kormányhivatalok cím javára. (5) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 66. Kormányablak program megvalósítása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 12. Fővárosi, megyei kormányhivatalok és járási kormányhivatalok cím javára. (6) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 3. alcím, 1. Nemzetpolitikai tevékenység támogatása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 1. Miniszterelnökség cím javára. (7) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 46. Ludovika Campus jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 14. Nemzeti Közszolgálati Egyetem cím javára.

23. § A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 7. Fejlesztési típusú támogatások jogcímcsoport kiadási előirányzata terhére kell teljesíteni a korábbi évekről áthúzódó agrárberuházások fizetési kötelezettségét, a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcímcsoport kiadási előirányzatáról pedig a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és 2016. évet terhelő áthúzódó fizetési kötelezettségeit. A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások

5075


jogcímcsoport kiadási előirányzatról kell teljesíteni a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók adósságrendezési programjának 2016. évet terhelő kiadásait is. 24. § A XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 19. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatása alcím terhére fejezeten belül címekhez és más fejezetek javára átcsoportosíthat. A más fejezetek javára átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre annak a fejezetnek az irányító szerve jogosult, amely javára az átcsoportosítás történt. 25. § A XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím, 1. Területfejlesztéssel összefüggő feladatok jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 8. Magyar Államkincstár cím javára. 26. §

(1) A XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, 7. cím, 1. alcím, 5. A Stipendium Hungaricum ösztöndíjak és ösztöndíjprogram működtetése jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 5. Egyetemek, főiskolák cím és a 20. cím, 8. alcím, 1. Nemzetközi kétoldalú oktatási és képzési programok jogcímcsoport javára, valamint a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, 4. Balassi Intézet cím javára. (2) A XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, 7. cím, 1. alcím, 1. Beruházás ösztönzési célelőirányzat jogcímcsoport tekintetében a tárgyéven túli fizetési kötelezettségvállalás állomány összege nem haladhatja meg a 97 500,0 millió forintot.

27. § A honvédelemért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, és az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között – ide értve címen belül a kiemelt előirányzatokat is – indokolt esetben átcsoportosíthat. 28. §

(1) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 7. Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátási szerződésekkel történő finanszírozása jogcímcsoport és a 2. cím, 3. Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei alcím között az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szervnek a szociális vagy gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött – a szociális, vagy gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatás nyújtásának átvállalásáról szóló – megállapodásának, illetve ellátási szerződésének év közben bekövetkező változásaira tekintettel átcsoportosíthat. (2) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. és 24. alcímhez tartozó jogcímcsoportok és a 30. alcím 26. jogcímcsoport költségvetési támogatási előirányzatai – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdése szerinti bevételeket. (3) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5. Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az MLSZ feladatainak támogatása jogcímcsoport költségvetési támogatási előirányzata tartalmazza a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékából, a távszerencsejáték játékadójából, valamint a sportfogadások játékadójából származó bevételt. Amennyiben e három játékadó 2016. évben pénzforgalmilag teljesült bevétele együttesen meghaladja a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5. Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az MLSZ feladatainak támogatása jogcímcsoport tervezett költségvetési támogatási előirányzatát, akkor a tervezett előirányzat és a teljesült bevétel különbségének biztosítására a Kormány határozatával a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdésében meghatározott célra új kiadási előirányzatot hozhat létre a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben, vagy engedélyezheti a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5. Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az MLSZ feladatainak támogatása jogcímcsoport előirányzat kiadási előirányzatának növelését. (4) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 4. Támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, utcai szociális munka, krízisközpont és a Biztos Kezdet Gyerekház finanszírozása jogcímcsoport költségvetési támogatási előirányzata biztosítja a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 35. § (4) bekezdésében meghatározott célok teljesítését.

5076


(5) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 22. alcím, 24. Egészségügyi intézmények rendkívüli támogatása jogcímcsoport kiadási előirányzatának felhasználásához egyedi 50,0 millió forint értékhatárt elérő és azt meghaladó összegnél az államháztartásért felelős miniszter egyetértése szükséges. (6) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 25/B. §-a szerint befizetésre kerülő igazgatási szolgáltatási díj 67,14%-át a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 22. alcím, 24. Egészségügyi intézmények rendkívüli támogatása jogcímcsoport javára kell bevételként elszámolni. (7) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 8. Szociális humánszolgáltatók részére biztosított szociális- és gyermekvédelmi ágazati pótlék, és egyéb ágazati bérrendezéssel összefüggő támogatások jogcímcsoport és a 20. cím, 19. alcím, 9. Állami és köztestületi szociális intézmények részére biztosított ágazati pótlék jogcímcsoport között átcsoportosíthat. (8) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 4. Támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, utcai szociális munka, krízisközpont és a Biztos Kezdet Gyerekház finanszírozása jogcímcsoport és a 20. cím, 19. alcím, 10. Egyes szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztési támogatása jogcímcsoport között átcsoportosíthat. (9) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetet irányító szerv vezetője és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a feladatellátásban 2016-ban bekövetkező változásokkal összefüggésben a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 4. Támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, utcai szociális munka, krízisközpont és a Biztos Kezdet Gyerekház finanszírozása jogcímcsoport és a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 3. Támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, utcai szociális munka és a Biztos Kezdet Gyerekház működésének támogatása cím között átcsoportosíthatnak.

12. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos szabályok 29. §

(1) A teljes, 43 731,1 millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat, és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének kötelezettségvállalással nem terhelt része mértékéig vállalható az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009–2014. évi programokra, projektekre vonatkozó tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. (2) A teljes, 38 423,9 millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat, és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének kötelezettségvállalással nem terhelt része mértékéig vállalható a Svájci–Magyar Együttműködési Program által támogatott programokra, projektekre vonatkozó tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. (3) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az (1) és (2) bekezdésben meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. (4) Az Európai Területi Együttműködés (a továbbiakban: ETE) célkitűzés keretében az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből és az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszközből indult és a 2007–2013-as programozási időszakban finanszírozott programok esetében az államháztartásért felelős miniszter egyetértése esetén vállalható az irányadó programkeret hazai projektpartnerekre eső részének kötelezettségvállalással még nem terhelt részét meghaladó mértékű tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség akkor, ha az adott programban részes minden további partnerország biztosítja az arányos mértékű többletkötelezettség-vállalás lehetőségét saját projektpartnerei számára.

30. § A XIX. Uniós Fejlesztések fejezet érintett operatív programjain belül a JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök végrehajtása során, kizárólag a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4. pénzügyi eszközök prioritás és a Közép-magyarországi Operatív Program 1.3. intézkedés keretében megtérült pénzügyi eszközökből származó bevételek a vonatkozó közösségi szabályok szerinti célokra használhatók fel. 31. §

(1) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az Európai Halászati Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap által támogatott programok és intézkedések finanszírozásával összefüggő kockázatok kezelésére képzett céltartalék árfolyamkockázat esetén a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 14. alcím, 1. Uniós programok árfolyam-

5077

32. §


különbözete jogcímcsoport, egyéb esetben a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 8. Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék alcím előirányzatain kizárólag a külön jogszabályban meghatározott célokra használható fel. (2) Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap által támogatott programok és intézkedések finanszírozásával összefüggő kockázatok kezelésére képzett céltartalék árfolyamkockázat esetén a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 7. alcím, 1. Uniós programok árfolyam-különbözete jogcímcsoport, egyéb esetben a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 7. alcím, 2. Egyéb EU által nem térített kiadások jogcímcsoport előirányzatain kizárólag a külön jogszabályban meghatározott célokra használható fel. (1) Az Európai Bizottság által a 2014–2020-as programozási időszakban az európai strukturális és beruházási alapokból, illetve a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból finanszírozott programok esetén az 5. mellékletben meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt indikatív európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és ahhoz kapcsolódó, minimálisan szükséges központi költségvetési finanszírozás operatív program szintű együttes összegének 50%-os mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. (2) Az ETE Program keretében a 2014–2020-as programozási időszakban megvalósuló programok, projektek esetében az irányadó hazai projektpartnerekre eső programkeret kötelezettségvállalással még nem terhelt részének 50%-os mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. (3) Az Európai Bizottság által a 2014–2020-as programozási időszakra létrehozott Belső Biztonsági Alap és Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap által finanszírozott projektek esetén az 5. mellékletben a 2014–2020 évekre meghatározott és kötelezettségvállalással még nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. (4) Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében a 2014–2020-as programozási időszakban megvalósuló projektek esetében az európai uniós hozzájárulásra és a hozzá kapcsolódó hazai társfinanszírozásra együttesen 300 000,0 millió forint összegig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. (5) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az (1)–(4) bekezdésben meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

III. FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK, KAPCSOLATOK 33. §

(1) A szociális hozzájárulási adó 2016-ban megfizetett összegének 79,43%-a az Ny. Alapot, 20,57%-a az E. Alapot illeti meg. A szociális hozzájárulási adó megfizetett összegéből az Ny. Alapot és az E. Alapot megillető részt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állapítja meg és naponta utalja át a jogosult számlájára. (2) Az államháztartásért felelős miniszter minden negyedévet követő hónap 15. napjáig – az utolsó negyedévben december 20-áig – az állami intézményfenntartási feladatot ellátó szerv költségvetési kiadási és támogatási előirányzatát megemeli a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 3. Köznevelési intézmények működtetésével kapcsolatos önkormányzati befizetések alcímre érkezett befizetések összegével. (3) Ha az E. Alap tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után az E. Alap pénzforgalmi egyenlege többletet mutat, a kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 2. alcím, 9. Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti támogatást csökkenti. (4) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a 2016. évi központi költségvetés január-november havi előzetes tényadatai alapján az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 7. Nyugdíjbiztosítási Alap befizetése alcím javára történő befizetési kötelezettséget határozhat meg a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 4. Egyéb befizetések cím, 1. Költségvetési befizetések alcím terhére.

5078


IV. FEJEZET A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER KAPCSOLATA 13. A helyi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai 34. §

(1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 117. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások jogcímeit a 2. melléklet és 9. melléklet I. pontja szerint állapítja meg.

(2) Az Országgyűlés működési és felhalmozási költségvetési támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok által ellátandó 3. melléklet szerinti feladatokra. A 3. melléklet I. pont 1–6. alpontjai, a II–IV. pontok, az V. pont 4–5. alpontjai és a VI. pont szerinti támogatások felhasználási kötöttség mellett nyújthatóak.

35. §

(1) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben 2015. évben év közben létrehozott új címek, illetve alcímek 2015. december 31-ei pozitív egyenlege esetén az államháztartásért felelős miniszter gondoskodhat e címek és alcímek 2016. évi címrendbe történő felvételéről és a 2015. december 31-én fennálló pozitív egyenlegnek megfelelő összeg biztosításáról.

(2) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter, illetve a támogatás jellegétől függően a feladatkörrel rendelkező miniszter egyetértésével a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben – az 1. mellékletben szereplő címek, valamint a 2. és 3. mellékletben szereplő jogcímek között és azokon belül – átcsoportosíthat.

36. § Az átalakult nemzetiségi önkormányzatot települési önkormányzatként a 2. melléklet, a 3. melléklet és a 9. melléklet szerinti támogatások illetik meg.

14. A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek 37. §

(1) A települési önkormányzatot illeti meg a)

a gépjárműadóról szóló törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 40%-a és

b)

a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel 100%-a.

(2) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – a települési önkormányzat által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

38. §

(1) A települési önkormányzatot illeti meg a)

a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság 100%-a,

b)

fővárosi és megyei kormányhivatal által a települési önkormányzat területén – a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével – kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a,

c)

a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 252. § (1) bekezdése alapján kiszabott és végrehajtott szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, a települési önkormányzat fizetési számlájára vagy annak valamely alszámlájára érkezett bevétel 100%-a,

d)

a közúti közlekedésről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott jogsértésre (a továbbiakban: közlekedési szabályszegés) tekintettel kiszabott – a bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül – közigazgatási bírság behajtásából, illetve végrehajtásából származó bevétel 40%-a, ha a behajtást, illetve a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította és

e)

a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság behajtott összegének 100%-a.

(2) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint a közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles.

5079


15. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai 39. §

(1) A támogatási igények jogosságát elbíráló és ellenőrző szerv a 3. melléklet I. pont 2. alpontja szerinti előirányzatból nyújtható támogatás iránti igények jogszerűségének elbírálása, ellenőrzése és folyósítása céljából a pályázatban megnevezett személy nevét, további természetes személyazonosító adatait, a foglalkoztatási jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések összegét és az azonosítására szolgáló, munkaviszonnyal kapcsolatos kódját, valamint a foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatosan a pályázatban megnevezett személy munkaviszonya megszűnésének jogcímét, szolgálati és közszolgálati idejét, besorolását és munkakörének megnevezését, foglalkoztatási jogviszonya kezdetének és megszűnésének időpontját, munkavégzés alóli felmentése kezdő és záró időpontját, felmentése indokául szolgáló okot és a munkaviszonnyal kapcsolatos azonosító kódját megismerheti, és a támogatási döntést követő ötödik év utolsó napjáig kezelheti. A kezelt személyes adatokat az adatkezelés céljának megszűnését követően, de legfeljebb a támogatási döntést követő ötödik év utolsó napjának elteltével oly módon kell fizikailag megsemmisíteni, hogy helyreállításuk ne legyen lehetséges. (2) A 2. melléklet I. pontja, II. pontja, III. pont 2–5. és 7. alpontjai, IV. pontja, a 3. melléklet I. pont 2. alpontja és a 9. melléklet alapján nyújtott támogatás folyósítása nettó finanszírozás keretében történik. (3) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. § (1a) bekezdése szerinti pénzbeli ellátás esetében a települési önkormányzat januárban teljesített kifizetéseit követően, az őt megillető összeget január hónapban igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) alapján nyújtott, a 2. melléklet III. pont 1. alpont a) és b) pontjában meghatározott ellátások esetében, ha a) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében igénylést nyújtott be, a január hónapban járó előleg folyósítása – jogszabályban meghatározott módon – igénylés nélkül történik, b) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében nem nyújtott be igénylést, első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel. (4) A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak ellátásához járó támogatás jogosulatlan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából a 2. melléklet I. pont 2. alpontja, II. pont 1–3. alpontjai, III. pont 3–5. alpontjai és a 9. melléklet szerinti támogatások együttes összegét kell figyelembe venni. (5) Ha az állam a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 74. §-a szerinti hozzájárulás megfizetésére kötelezi a települési önkormányzatot, annak befizetését a települési önkormányzat havonta, minden hónap 5. napjáig köteles teljesíteni. A hozzájárulás összege a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 3. Köznevelési intézmények működtetésével kapcsolatos önkormányzati befizetések alcím előirányzatának bevételét növeli. (6) A kincstár az (5) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettséggel érintett helyi önkormányzat számára folyósítandó támogatás havi összegéből a nettó finanszírozás során levonja a helyi önkormányzatot terhelő elmaradt összeget, ha az (5) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettség tekintetében az elmaradt összeg két havi hozzájárulási kötelezettség összegével megegyezik vagy azt meghaladja. (7) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel és az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben azon helyi önkormányzatnak 2016. évre befizetési kötelezettséget írhat elő, melynek mint kedvezményezettnek a 2007–2013 közötti programozási időszak operatív programjaiból finanszírozott projektje a projektgazdának felróható okból 2015. december 31-éig késedelmet szenvedett és emiatt forrásvesztés vagy központi költségvetési többletteher keletkezik. A befizetési kötelezettség legfeljebb a helyi önkormányzat hibájából felmerülő forrásvesztéssel vagy központi költségvetési többletteherrel megegyező összeg lehet, de nem veszélyeztetheti a helyi önkormányzat által biztosított közfeladat ellátását. (8) A kincstár a (7) bekezdésben 2016. évre meghatározott befizetési kötelezettséggel érintett helyi önkormányzat számára folyósítandó támogatás havi összegéből a nettó finanszírozás során havonként egyenlő részletekben levonja a megfizetendő összeget. (9) Ha a helyi önkormányzatot a (2) bekezdés alapján a nettó finanszírozás keretében megillető adott havi források a (6) és (7) bekezdés szerint levonandó összegekre nem nyújtanak fedezetet, a kincstár az Áht. 83. § (3) bekezdése alapján jár el. Ha az önkormányzatnak 2016. december 15-én bármilyen elmaradása van az (5) bekezdés szerinti

5080


befizetési kötelezettsége tekintetében, a kincstár a meg nem fizetett összegre a kötelezett fizetési számlájára beszedési megbízást nyújt be.

V. FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA 16. Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán intézmények fenntartói közcélú és egyéb tevékenységének támogatása 40. §

41. §

(1) Az Országgyűlés a köznevelési feladat ellátására a) átlagbéralapú támogatást állapít meg a nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, az egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartója részére az általuk fenntartott nevelési-oktatási intézményben, továbbá pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus és – a b) pont kivételével – nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után a 7. melléklet I. pontja, valamint az óvoda, egységes óvoda-bölcsőde esetében a 2. melléklet II. pont 1. alpontja szerint és az 5. alpontjában meghatározott jogosultak után, az őket ott megillető mértékek szerint, b) átlagbér alapú támogatást állapít meg a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak után a Magyarország területén külföldi állam vagy nemzetközi szervezet oktatási programja szerint az oktatásért felelős miniszter engedélye alapján működő nevelési-oktatási intézmény Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója számára a 7. melléklet I. pontja szerint, az óvoda esetében a 2. melléklet II. pont 1. alpontja szerint, c) működési támogatást állapít meg a nemzetiségi önkormányzat vagy az egyházi jogi személy által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben ellátott, továbbá a pedagógiai szakszolgálati intézményekben gyógypedagógiai tanácsadásban, korai fejlesztésben, oktatásban és gondozásban, valamint a fejlesztő nevelésben részt vevő gyermekekre, tanulókra tekintettel a nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház részére a 7. melléklet II. pontja szerint, d) tankönyvtámogatást állapít meg a köznevelési intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, továbbá az egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartója részére a 7. melléklet III. pontja szerint, e) a hit- és erkölcstan oktatáshoz kapcsolódóan ea) tankönyvtámogatást és eb) átlagbér alapú támogatást állapít meg a bevett egyház által az állami iskolában szervezett oktatáshoz a 7. melléklet IV. pontja szerint, f ) a gyermek-, tanulói étkeztetéshez az óvodai, egységes óvoda-bölcsődei, általános iskolai, középfokú iskolai, kollégiumi étkeztetés támogatására a köznevelési intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, továbbá az egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartója részére az általa biztosított gyermek-, tanulóétkeztetéshez a 2. melléklet III. pont 5. alpont a) pontjában meghatározott támogatással azonos összegű és azonos feltételek mellett, továbbá a 7. melléklet V. pontja szerinti támogatást állapít meg. (2) Az oktatásért felelős miniszter a kislétszámú csoportokban szervezhető hit- és erkölcstan oktatáshoz az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetébe tartozó előirányzat terhére további támogatást nyújthat. (1) Az Országgyűlés a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó egyházi jogi személy, civil szervezet, közalapítvány, országos nemzetiségi önkormányzat, települési vagy területi nemzetiségi önkormányzat, gazdasági társaság, és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami szociális fenntartó) részére támogatást állapít meg a következők szerint: a) a támogatás a nem állami szociális fenntartót a települési önkormányzatok 2. melléklet III. pont 3. alpont b)–k) pontjában és III. pont 5. alpont a) pontjában meghatározott támogatásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett illeti meg, b) – a hajléktalanok átmeneti intézményei kivételével – a nem állami szociális fenntartó, ha a Szoctv. 57. § (2) bekezdése, valamint a Gyvt. 15. § (2) bekezdés c) pontja és (3) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti feladatot lát el, a 8. melléklet I. és II. pont szerinti támogatásra jogosult,

5081


c)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó gazdasági társaságot – ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot – és egyéni vállalkozót az a) és b) pont szerinti támogatás 30%-ának megfelelő támogatás illeti meg, d) a nem állami szociális fenntartó a 8. melléklet IV. pontja szerinti támogatásra jogosult. A Szoctv. 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontjában és a Gyvt. 5. § s) pont sb) alpontjában meghatározott szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény szerinti kiegészítő támogatásra jogosult. E kiegészítő támogatás mértéke az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti támogatás 71,4%-a. A nem állami szociális fenntartó az (1) bekezdés alapján megállapított támogatás teljes összegét a folyósítást követő 15 napon belül köteles annak az intézménynek átadni, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került. Az egyházi jogi személy a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a humánszolgáltatást ellátó intézményei, illetve azok humánszolgáltatásai támogatására fordítani. Az (1) bekezdés szerinti támogatás és a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás elszámolása a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet terhére, illetve javára történik. A nem állami szociális fenntartót a bölcsődében foglalkoztatott, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők béréhez kiegészítő támogatás illeti meg. A települési önkormányzatot, annak társulását, valamint az (1) bekezdés szerinti nem állami szociális fenntartót a) a támogató szolgáltatás, b) a pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás, c) a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, d) a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás, e) a Biztos Kezdet Gyerekház, f ) az utcai szociális munka, g) a krízisközpont és a félutas ház, h) a titkos menedékház szolgáltatások után a 9. melléklet szerinti támogatás illeti meg. A (7) bekezdés a)–c) pont szerinti szolgáltatást fenntartó gazdasági társaságot – ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot – és egyéni vállalkozót a 9. melléklet szerinti támogatás 30%-a illeti meg. A (7) bekezdés szerinti egyházi fenntartót, a (7) bekezdés a)–c) pont szerinti szolgáltatásai után kiegészítő támogatás a 2016. évi központi költségvetés végrehajtása során az állami, illetve önkormányzati fenntartók (7) bekezdés a)–c) pont szerinti szolgáltatásokon elszámolt működési, kiadás és bevétel egyenlegének rendezése alapján illeti meg.

42. § Az önkormányzati tűzoltóság a fenntartásához, működéséhez és fejlesztéséhez az átvállalt feladattal arányos költségvetési támogatást a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 34. § (1) és (3) bekezdése és 41. § (5) bekezdése alapján a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 10. Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása alcím előirányzatából a következő feltételek és normatívák szerint veheti igénybe: a) valamennyi önkormányzati tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, 25,0 millió forint alaptámogatásra jogosult, b) az a) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzatból minden önkormányzati tűzoltóság az általa ellátott vonulási terület veszélyeztetettsége mértékét kifejező, jogszabályban rögzített elvek alapján meghatározott pontszámok arányában részesül, c) a tárgyévet megelőző év normatív támogatás elszámolásából bevételként visszatérülő összeg a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter egyedi döntése alapján az önkormányzati tűzoltóságok működési kiadásainak finanszírozására használható fel. 43. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2016. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a Nemzeti Tehetség Program. Felhasználása a 2017. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.

5082


17. A pártok és a működésüket segítő alapítványok támogatása 44. §

(1) Az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása címben meghatározott pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) alapján részesülnek támogatásban. (2) Az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím terhére a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok a Ptv. rendelkezései szerint részesülnek támogatásban.

VI. FEJEZET ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIA-VÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS

45. §

46. §

47. §

48. §

49. §

(1) A Kormány a 2016. évben együttesen 100 000,0 millió forint összegű új egyedi állami kezesség és állami garancia vállalására adhat felhatalmazást. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretösszeg – a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozás miatt bekövetkező emelkedést kivéve – kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl. (3) A Világbanktól, az Európai Beruházási Banktól, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, a Német Újjáépítési és Hitelbanktól, az Északi Beruházási Banktól, illetve az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától felveendő hitelekhez vállalható egyedi állami kezességek és állami garanciák nem terhelik az (1) bekezdés szerinti keretösszeget. (1) A 2016. évben vállalt kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes, a vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg az 1 100 000,0 millió forintot. (2) A Kormány a 2016. évben a közvetett vagy közvetlen többségi állami tulajdonú vasúti társaságoknak, vagy e társaságok többségi befolyása alatt álló vasúti társaságoknak a vasúti gördülőállományuk fejlesztésére, felújítására vagy új vasúti gördülőállomány beszerzésére együttesen 50 000,0 millió forint összegű, az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott forrásbevonásra adhat felhatalmazást állami kezesség mellett. (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 5. § (3) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2016. évben 1 900 000,0 millió forint. (2) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2016. évben 800 000,0 millió forint. (3) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2016. évben 2 000 000,0 millió forint. (4) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a (2) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó állami kezesség után az állam javára felszámítandó kezességvállalási díj mértékét a Kormány határozatban állapítja meg. (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2016. évben 1 200 000,0 millió forint. (2) Az Etv. 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2016. évben 350 000,0 millió forint. (3) Az Etv. 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2016. évben 600 000,0 millió forint. (1) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(8) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn. (2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 85%-a. (3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával a) a kis- és középvállalkozások, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Program megvalósítására – a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény alapján – létrejövő szervezetek legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből és termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat, valamint b) készfizető kezességet vállalhat gyógyszerész vállalkozási célú, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi

5083


XCVIII. törvény 74. § (1) bekezdésében és 83/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése érdekében történő tulajdoni hányad megszerzését szolgáló – a közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonarány növelésének elősegítéséről szóló kormányrendelet szerinti Patika Hitelprogram keretében – 2013. július 1-je és 2016. december 31-e között létrejött hitel vagy kölcsönszerződéséhez. Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia kiterjed a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nek a tőkepiacról szóló törvény alapján működő kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át. A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet a) pénzügyi intézmény, b) kockázati tőkealap, c) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén, d) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenység esetén. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2016. december 31-én nem haladhatja meg az 550 000,0 millió forintot. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a (3) bekezdés szerinti kötelezettekkel szemben fennálló, reá átszálló követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg a társaság által behajtott – a behajtási költségekkel csökkentett – összegnek az érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyező százalékban kifejezett arányos része. Ha a készfizető kezességvállalás biztosítékaként a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. biztosítást köt, a biztosító intézet térítése behajtási bevételnek minősül, és arra a (7) bekezdés szabályai az irányadók. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, és az ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles nyilvántartani, és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatni.

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

50. §

(1) Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (e § alkalmazásában a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(7) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn. (2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 85%-a. (3) Az (1) bekezdésben vállalt állami viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik. (4) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből, termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat. (5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet a) pénzügyi intézmény, b) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén, c) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítvány mikrohitelezési tevékenység esetén. (6) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2016. december 31-én nem haladhatja meg a 150 000,0 millió forintot. (7) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a reá átszálló követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg az Alapítvány által behajtott – a behajtási költségekkel csökkentett – összegnek az érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyező százalékban kifejezett arányos része.

5084

51. §

52. §

53. §

54. §


(1) Az állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek. (2) A Diákhitel Központ Zrt. az (1) bekezdés szerinti kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles. (3) Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie. (4) A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét az államháztartásért felelős miniszter hagyja jóvá. (1) A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj fizetését szolgáló kölcsönnyújtás céljára pénzügyi intézményektől hitelszerződés alapján felvett kölcsöneihez kapcsolódó állami készfizető kezesség állománya 2016. december 31-én nem haladhatja meg a 6500,0 millió forintot. (2) A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő díj fizetését szolgáló hitelszerződés alapján kihelyezett kölcsönökhöz kapcsolódó állami készfizető kezesség állománya 2016. december 31-én nem haladhatja meg az 5200,0 millió forintot. (1) Ha az államnak szerződéssel, illetve jogszabállyal vállalt kezesség- vagy viszontgarancia érvényesítéséből – az 54. § szerinti viszontgarancia kivételével – olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, amely nem szerepel az 1. mellékletben, azt a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 33. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni. (2) Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek az állami kezesség, garancia melletti forrásbevonással kapcsolatos feladatokban történő közreműködésért fizetendő díjat a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 32. cím, 1. Vegyes kiadások alcím terhére kell teljesíteni. (3) A (2) bekezdésben meghatározott kiadások összegével a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet tervezett kiadása túlléphető. (1) Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.) mint az MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. jogutódja által a Gazdaságfejlesztés Operatív Program „Pénzügyi eszközök” prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program „A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése” prioritási tengelyében vállalt készfizető kezesség, illetve garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-a mögött a (2)–(6) bekezdésben meghatározottak szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn. (2) Az MFB Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával a mikro-, kis- és középvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitelszerződésein alapuló kötelezettségek legfeljebb 80%-áig vállalhat készfizető kezességet, illetve garanciát. (3) Az MFB Zrt. által a Gazdaságfejlesztés Operatív Program „Pénzügyi eszközök” prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program „A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése” prioritási tengelyében a garanciaeszközökre vállalt készfizető kezesség, illetve garancia állománya 2016. december 31-én nem haladhatja meg a 300 000 millió forintot. (4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a forrást biztosító azonos előirányzatból a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, Gazdaságfejlesztés Operatív Program vagy a Közép-magyarországi Operatív Program terhére kell teljesíteni. (5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott előirányzat a viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettség teljesítéséhez nem elegendő, a további kifizetések forrásának biztosítása során is fenn kell tartani az Európai Unió költségvetéséből származó támogatás és az ahhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás eredeti előirányzatnak megfelelő arányát. (6) Az (1)–(3) bekezdés szerinti kezesség, illetve garancia érvényesítéséből származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a Gazdaságfejlesztés Operatív Program, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program forrását növeli.

5085


VII. FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VEGYES RENDELKEZÉSEK 18. A nyugdíjemelés, egyes illetmények és meghatározott díjak, támogatások és járadékok alapjának mértéke 55. § A 2016 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) és (2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 1,6%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni. 56. § 57. §

58. §

(1) Az MFB Zrt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek állománya, amelyekhez a Kormány határozatában forrás- és eszközoldali kamattámogatást biztosít, a 2016. év folyamán legfeljebb 600 000,0 millió forint lehet. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretet a tényleges állomány az év egyetlen napján sem haladhatja meg. (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerinti illetményalap a 2016. évben 38 650 forint. (2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 159. § a szerinti rendvédelmi illetményalap 2016. évben 38 650 forint. (3) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 2. § 12a. pontja szerinti honvédelmi illetményalap 2016. január 1-jétől 40 140 forint. (4) A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete, illetve cafetéria-juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten – az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvényre is figyelemmel, az Szja tv. 71. § (1) bekezdés a)–f ) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott juttatások – az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterheket is magában foglaló együttes összege a 2016. évben nem haladhatja meg a bruttó 200 000 forintot. (5) A fizetési számlához kapcsolódóan törvény alapján az egy foglalkoztatottnak havonta adható bankszámlahozzájárulás mértéke a 2016. évben legfeljebb 1000 forint. (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) a) 66. § (1) bekezdése szerinti, a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, és a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat a 2016. évre a 6. melléklet tartalmazza, b) 69. §-a szerinti illetménypótlék számítási alapja a 2016. évben 20 000 forint. (2) A Kjt. 77. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén nyújtott keresetkiegészítés a 2016. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a. Fel nem használt előirányzata kizárólag a keresetbe tartozó juttatások emelésére fordítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az állami felsőoktatási intézményekre, a központi költségvetési szervként vagy köztestületi költségvetési szervként működő kutatóközpontra, kutatóintézetre, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által irányított kutatást kiegészítő köztestületi költségvetési szervre és az olyan központi költségvetési szervre, amelynek felügyeletét a Magyar Tudományos Akadémia elnöke látja el.

59. § Az Nkt. 65. § (1) bekezdése szerinti illetményalap számításának vetítési alapja 101 500 forint. 60. §

(1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 308 000 forint/fő/év. (2) A Kjt. 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2016. január 1-jétől 437 300 forint. (3) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 124 500 forint. (4) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott, a szakorvos jelöltek képzésével összefüggően felmerülő dologi költségek megtérítésére szolgáló támogatás összege 100 000 forint/év. (5) A központi költségvetési szervként működő – köznevelési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó – felsőoktatási intézményt az általa ellátott köznevelési feladatok tekintetében a 40. § (1) bekezdés d) és f ) pontjában megállapított támogatások azonos jogcímen és feltételekkel illetik meg.

5086

61. §

62. §

63. §


(1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 169. § (2) bekezdése szerinti bírói illetményalap a 2016. évben 391 600 forint. (2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 59. § (3) bekezdése szerinti ügyészi illetményalap a 2016. évben 391 600 forint. (3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. § (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj a 2016. évben 5000 forint. (4) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. § (2) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj a 2016. évben 5000 forint. (1) A Gyvt. a) 20/A. § (2) bekezdése szerinti támogatás esetenkénti összege a 2016. évben gyermekenként 5800 forint, b) 20/B. § (5) bekezdése szerinti pótlék esetenkénti összege a 2016. évben gyermekenként 8400 forint, c) 66/L. §-a szerinti helyettes szülői díj legalacsonyabb összege – gyermekenként, fiatal felnőttenként – a 2016. évben 15 000 forint/hó. (2) A Szoctv. a) 43/A. § (4) bekezdésében meghatározott szakértői díj összege a 2016. évben esetenként 20 000 forint, b) 44. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj havi alapösszege a 2016. évben 29 500 forint. (3) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti első utalási összeg 42 500 forint, a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti második és harmadik utalási összeg 44 600-44 600 forint, ha a gyermek a 2016. évben született. (4) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott alapnormatíva összege a 2016. évben 453 000 forint/fő/év. (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 7. § (1) bekezdése és a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzésének ötödik üteméről szóló 259/2009. (XI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TéR.) alapján az életjáradék összege 2016. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik. (2) Az Éltv. és a TéR. alapján a 2016. március 1-je után az életjáradék összegét az Éltv. és a TéR. mellékletében meghatározott összeg (1) bekezdés szerinti növekménye figyelembevételével kell megállapítani. (3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. § (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 2016. március 1-jétől – 2016. január 1-jei visszamenőleges hatállyal – az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

64. § A Szoctv. a) 50/A. § (8) bekezdése szerinti egyéni gyógyszerkeret havi összege a 2016. évben 12 000 forint, b) 50/A. § (9) bekezdése szerinti eseti keret éves összege a 2016. évben 6000 forint. 65. § Az Éhvt. 13. §-a szerinti felügyeleti díj mértéke a projekt jogszabály alapján jóváhagyott Tervdokumentumában létrehozni tervezett minden egyes kibocsátás-csökkentési egység után 38 forint.

19. A kis összegű követelés értékhatára, a filmalkotásokhoz kapcsolódó gyártási értékhatár és a közbeszerzési értékhatárok 66. § Az Áht. 97. § (3) bekezdésének alkalmazása során a kis összegű követelés értékhatára 100 000 forint. 67. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 13. § (5) bekezdésében meghatározott gyártási költségvetési értékhatár a 2016. évben magyar filmalkotás esetén 329,6 millió forint, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén 585,8 millió forint. 68. §

(1) A közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig a) árubeszerzés esetében 8,0 millió forint, b) építési beruházás esetében 15,0 millió forint,

5087

69. §

70. §


c) építési koncesszió esetében 100,0 millió forint, d) szolgáltatás megrendelése esetében 8,0 millió forint, e) szolgáltatási koncesszió esetében 25,0 millió forint. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatár 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig a) árubeszerzés esetében 50,0 millió forint, b) építési beruházás esetében 100,0 millió forint, c) szolgáltatás megrendelése esetében 50,0 millió forint, d) építési koncesszió esetében 200,0 millió forint, e) szolgáltatási koncesszió esetében 100,0 millió forint. (1) A Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az árubeszerzésre és szolgáltatás megrendelésre vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig a) a Kbt. 5. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, valamint ezen ajánlatkérők esetében a védelem terén beszerzendő árukra akkor, ha a védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében szerepel, 134 000 euró, b) a Kbt. 5. §-a szerinti egyéb ajánlatkérő esetében, valamint az 5. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében nem szerepel, 207 000 euró, c) a Kbt. 5. §-a szerinti valamennyi ajánlatkérő esetében, ha a beszerzés tárgya a Kbt. 3. mellékletében szereplő szociális és egyéb szolgáltatás, 750 000 euró. (2) A Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, az építési beruházásra vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig 5 186 000 euró. (3) A Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az építési koncesszióra és a szolgáltatási koncesszióra vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig 5 186 000 euró. (4) A Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a tervpályázati eljárás lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott értékhatárok, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor, b) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott értékhatárok minden olyan tervpályázati eljárás esetében, amelynek pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezeket az értékhatárokat. (1) A 69. § (1), (2) és (4) bekezdésétől eltérően a közszolgáltatói szerződések esetén irányadó, a Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott uniós közbeszerzési értékhatár 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig a) árubeszerzésre, valamint a szolgáltatás megrendelésére 414 000 euró, b) építési beruházásra 5 186 000 euró, c) a Kbt. 3. mellékletében szereplő szociális és egyéb szolgáltatásra 1 000 000 euró. (2) A közszolgáltatói szerződések esetén irányadó, a Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a tervpályázati eljárás lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig a) 414 000 euró, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor, b) 414 000 euró, ha a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezt az értékhatárt. (3) Az (1) és (2) bekezdésben, valamint a 69. §-ban meghatározott uniós értékhatárok forintban meghatározott összegeként az Európai Unió Hivatalos Lapjában így közzétett – az Európai Bizottság által kétévente felülvizsgált – összeget kell figyelembe venni.

5088


20. Egyes koncessziós díjak 71. §

(1) Az Szjtv. 27. § (5) bekezdése szerinti koncessziós díj jogszabályi minimuma az Szjtv. 37. § 11. pontja szerinti egységenként a 2016. tárgyévre a következő: a) Budapesten és Pest megyében I. kategóriájú játékkaszinó esetén 668,4 millió forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében 389,9 millió forint, b) az a) pontban foglalt kivétellel I. kategóriájú játékkaszinó esetén 557,1 millió forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében 55,8 millió forint. (2) Az Szjtv. 29/E. § (1) bekezdése szerinti koncessziós díj jogszabályi minimuma a 2016. tárgyévre a következő: a) egy játéktípusra érvényes távszerencsejáték-szervezési koncesszió esetén 105,9 millió forint, b) két játéktípusra érvényes távszerencsejáték-szervezési koncesszió esetén 211,8 millió forint.

VIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 21. Felhatalmazó rendelkezések 72. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a) a 4. § (1) bekezdésében meghatározott többlettámogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének, valamint a 4. § (5) bekezdés szerinti nyilatkozat szabályait, b) a 41. § (6) bekezdés és a 2. melléklet III. pont 7. alpontja szerinti támogatás igénylési feltételeinek, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének részletes szabályait, c) a 7. melléklet I. pont 3. alpont d) pont szerinti támogatás folyósításának, lemondásának, pótigénylésének, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait. (2) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 26. Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlás kiadása cím felhasználásával kapcsolatos szabályokat. (3) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletében az 5. § (5) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott forgalmi értéktől kisebb értékhatárt határozzon meg.

22. Hatályba léptető rendelkezések 73. §

(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba, és 2019. december 31-én hatályát veszti. (2) Az 1–72. §, az 1–2. melléklet, a 3. melléklet I–VI. pontja, a 3. melléklet VII. pont 1–4. alpontja és a 4–10. melléklet 2016. január 1-jén lép hatályba. Áder János s. k.,



5089


1. melléklet a 2015. évi ... törvényhez

1. melléklet a 2015. évi C. törvényhez

millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. szám csop. szám csop. előir. név csop. név csop. szám szám szám név név

I. F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

2016. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

Támogatás

I. ORSZÁGGYŰLÉS 1

Országgyűlés Hivatala

1

Országgyűlés hivatali szervei

1

700,0

21 860,5

5,0

783,6

Működési költségvetés

1 2 3 4 5 2

11 062,0

Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

2 656,7

Dologi kiadások

4 397,9

Ellátottak pénzbeli juttatásai

91,5

Egyéb működési célú kiadások

40,0

Felhalmozási költségvetés

6 7 2

Beruházások

2 430,7

Felújítások

1 881,7

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára

1


1 2 3 2

Személyi juttatások

428,5

Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

121,5

Dologi kiadások

164,3


6 7

Beruházások

60,0

Felújítások

14,3

Országgyűlési Őrség

3 1

2 584,9


1 2 4

2 053,7


531,2

Fejezeti kezelésű előirányzatok

3 4

73,0

73,0

80,0

80,0

Göncz Árpád közcélú felajánlásai, adományai

73,0

73,0

Schmitt Pál közcélú felajánlásai, adományai

73,0

73,0

Sólyom László közcélú felajánlásai, adományai

73,0

73,0

450,0

450,0

Az Országgyűlés elnökének közcélú felajánlásai, adományai A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma

2

Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseletéért Alapítvány támogatása Volt köztársasági elnökök közcélú felajánlásai, adományai

8 1 2 3 13

Fejezeti tartalék 1 - 4. cím összesen:

5

26 756,0

705,0

26 051,0

1 959,9

140,0

1 959,9

140,0

Közbeszerzési Hatóság

1

Közbeszerzési Hatóság

1


1 2 3 2


788,7


193,6

Dologi kiadások

845,8


6

271,8

Beruházások 5. cím összesen:

8

Pártok támogatása

1

Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása

2 099,9

5090



1 2 3 4 5 6 7 8 9


876,6

Magyar Szocialista Párt

427,0

Jobbik Magyarországért Mozgalom - Párt

475,8

Lehet Más a Politika

173,7

Kereszténydemokrata Néppárt

152,7

Együtt - A Korszakváltók Pártja

133,6

Demokratikus Koalíció

132,0

Párbeszéd Magyarországért Párt

106,7

Bevétel

Támogatás

70,8

Pártalapítványok támogatása

1 2 3 4 5 8 9 10 11

Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány

529,7

Táncsics Mihály Alapítvány

234,2

Gyarapodó Magyarországért Alapítvány

266,2

Ökopolisz Alapítvány

67,6

Barankovics István Alapítvány

53,8

Együtt Magyarországért Alapítvány

41,3

Megújuló Magyarországért Alapítvány

23,6

Liberális Magyarországért Alapítvány

4,3 40,2

Új Köztársaságért Alapítvány 8 - 9. cím összesen:

10

3 809,8

Közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása

1

69 861,0

Közszolgálati hozzájárulás 10. cím összesen:

21

69 861,0

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

1

573,5

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

1


1 2 3 2

359,8


97,1 101,6

Dologi kiadások Felhalmozási költségvetés

6 7

11,5

Beruházások

3,5

Felújítások 21. cím összesen:

22

573,5

573,5

Egyenlő Bánásmód Hatóság

1

Egyenlő Bánásmód Hatóság

1

1,0

333,2

1,0

333,2


1 2 3 5 2

148,0


39,7 138,8

Dologi kiadások

0,3

Egyéb működési célú kiadások Felhalmozási költségvetés

6

7,4


23

Kiadás

FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség

Magyar Liberális Párt

9

2016. évi előirányzat

Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

334,2

5091



1



Támogatás

7 750,0

Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

1

Bevétel


1 2 3 5 2


3 497,4


1 006,3 982,4

Dologi kiadások

2 046,1


6

217,8


24

7 750,0

7 750,0

Nemzeti Választási Iroda

1

1 262,4

Nemzeti Választási Iroda

1


1 2 3 2


659,6


176,3

Dologi kiadások

376,5


6 2

50,0

Beruházások Fejezeti kezelésű előirányzatok

1 2

Időközi és nemzetiségi választások lebonyolítása A választási rendszerek működtetése 24. cím összesen:

25

458,0

458,0

1 500,0

1 500,0

3 220,4

3 220,4

Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala

1

808,0

Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala

1


1 2 3 2

359,7


96,3 331,0


6

21,0

Beruházások 25. cím összesen: I. fejezet összesen:

808,0 115 212,8

808,0 10 415,9

31 126,1

II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG 1

1 422,4

Köztársasági Elnöki Hivatal

1


1 2 3 2

748,6


205,7

Dologi kiadások

411,5


6 7 8 2


Beruházások Felújítások

3,0

Egyéb felhalmozási célú kiadások

2,0


2

51,6

Célelőirányzatok

5092



1 2 3

II . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Állami kitüntetések Köztársasági elnök közcélú felajánlásai, adományai


Bevétel

Támogatás

436,7

436,7

73,0

73,0

355,0

355,0

26,3

26,3

2 313,4

2 313,4

Államfői Protokoll kiadásai

1

Államfői Protokoll kiadásai

4

Fejezeti tartalék II. fejezet összesen:

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 1

1 761,6

Alkotmánybíróság

1


1 2 3 4 2


1 079,3


307,6

Dologi kiadások

289,6


37,1


6 2

48,0


2

Fejezeti tartalék III. fejezet összesen:

35,5

35,5

1 797,1

1 797,1

IV. ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA 1

1 284,4

Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

1


1 2 3 5 2


825,6


225,9

Dologi kiadások

208,4


1,5


6 2

23,0


2

Fejezeti tartalék IV. fejezet összesen:

22,8

22,8

1 307,2

1 307,2

V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK 1

Állami Számvevőszék

1

20,0

8 547,8

20,0

8 547,8


1 2 3 5 2


5 672,0


1 532,0 963,9

Dologi kiadások Egyéb működési célú kiadások

2,0


6 7

361,9

Beruházások

36,0

Felújítások V. fejezet összesen:

VI. BÍRÓSÁGOK

8 567,8

5093



1

VI . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve


Bíróságok

1

Bevétel

Támogatás

2 066,0

78 164,0

192,0

2 715,0


1 2 3 2


51 429,2


13 041,2

Dologi kiadások

15 180,6


6 7 2

Beruházások

313,0

Felújítások

266,0

Kúria

1


1 2 3 2


2 088,8


524,5

Dologi kiadások

289,7


6 3

4,0


1

Beruházás

1 2 3

Budapest Környéki Törvényszék épület rekonstrukciója

1 005,1

1 005,1

Igazságszolgáltatás beruházásai

7 083,0

7 083,0

Igazságszolgáltatás működtetése

1 561,9

1 561,9

VI. fejezet összesen:

92 787,0

2 258,0

90 529,0

102,0

39 453,8

VIII. ÜGYÉSZSÉG 1

Ügyészségek

1


1 2 3 5 2

26 074,6


7 169,3

Dologi kiadások

3 368,6


6,8


6 7 8 3


Beruházások

2 836,5

Felújítások

30,0


70,0


4 6

Jogerősen megállapított kártérítések célelőirányzata Fejezeti tartalék VIII. fejezet összesen:

30,0

30,0

296,1

296,1

39 881,9

IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI 1 1 2 3 4 2

A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása A helyi önkormányzatok működésének általános támogatása A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása A települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai

154 094,9 179 795,1 187 719,7 31 015,3 107 374,7

102,0

39 779,9

5094



3

IX . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, utcai szociális munka és a Biztos Kezdet Gyerekház működésének támogatása IX. fejezet összesen:


Bevétel

Támogatás

2 042,0

662 041,7

X. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 1

664,2

Igazságügyi Minisztérium igazgatása

1 1 2 3 4 5 2

Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások

3 149,2 794,7 1 326,3


6,0


4,0


6 2

Beruházások

31,5 4 110,1

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

1


1 2 3 5 2

Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Egyéb működési célú kiadások

1 387,6 376,4 1 864,7 258,2


6 7 3


204,2 19,0

Igazságügyi Hivatal

1

596,1

1 102,1

1 500,0

1 223,0


1 2 3 2


834,1


229,8

Dologi kiadások

611,9


6 9

Beruházások

22,4

Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek

1


1 2 3 2


1 293,0


357,8

Dologi kiadások

897,9


6 20

4 647,5


Beruházások

174,3


2

Célelőirányzatok

1 2 3 4 5 10

IM felügyelete alá tartozó szervezetek és szakmai programok támogatása A jogászképzés színvonalának emelését célzó programok támogatása IM társadalom- és szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása

490,3

490,3

500,0

500,0

90,0

90,0

Igazságszolgáltatási szervek részvétele a jogszabályelőkészítésben

163,5

163,5

85,0

85,0

25,0

25,0

2016. évi Fédération Internationale pour le Droit Européen kongresszus előkészítésének támogatása Igazságügyi regionális együttműködés 2016

5095



17

X. F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

A büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás Jogi segítségnyújtás

18 19

Magyar alkotmányos identitás kifejezésre juttatása, nemzettudat, jogvédelem és jogérvényesítés Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése

20 27 28

Nemzetközi kötelezettségek teljesítése

Kiadás

Bevétel

Támogatás

120,0

120,0

249,0

249,0

40,0

40,0

100,0

100,0

30,0

30,0

500,0

500,0

Fejezeti általános tartalék

108,0

108,0

Fejezeti stabilitási tartalék

89,8

89,8

Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése

25 26


X. fejezet összesen:

16 433,6

6 870,4

9 563,2

4 400,9

15 654,9

190,6

12 672,2

XI. MINISZTERELNÖKSÉG 1

Miniszterelnökség

1


1 2 3 4 5 2


9 021,5


2 586,1

Dologi kiadások

7 524,9


40,6


32,2


6 7 8 2

Beruházások

595,3

Felújítások

233,7


21,5

Információs Hivatal

1


1 2 3 2


4 377,3


1 100,8

Dologi kiadások

5 560,3


6 7 8 3

Beruházások

1 605,2

Felújítások

107,3


111,9 1 300,0

Nemzetstratégiai Kutató Intézet

1


1 2 3 6


689,6


213,5

Dologi kiadások

396,9 340,0

Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum

1


1 2 3 2


207,3


56,2

Dologi kiadások

71,5


6 7

Beruházások

5,0 10,2

Nemzeti Örökség Intézete

1


1


192,4

317,6

5096



2 3 2

XI . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve



55,6

Dologi kiadások

73,3

Bevétel


6 8

Beruházások

6,5 260,0

VERITAS Történetkutató Intézet

1


1 2 3 9


192,4


55,6

Dologi kiadások

12,0 160,0

Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont

1

791,4


1 2 3 2


262,2 71,6 530,1


6 10

Beruházások

87,5 182,8

Magyar Nyelvstratégiai Intézet

1


1 2 3 2


105,7


28,5

Dologi kiadások

28,6


6 12

Beruházások

20,0

Fővárosi, megyei kormányhivatalok és járási kormányhivatalok

1

43 976,5

122 037,4

77,5

1 353,4

3 100,0

4 344,2


1 2 3 5 2


108 715,5


29 613,7

Dologi kiadások

25 751,0


1 087,4


6 7 8 13

Beruházások

637,3

Felújítások

200,5


8,5

Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal

1


1 2 3 2


1 000,4


160,7

Dologi kiadások

236,5


6 7 14


33,2 0,1

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

1


1 2 3 4 2

Támogatás


3 615,5


1 044,3

Dologi kiadások

2 290,4

Ellátottak pénzbeli juttatásai Felhalmozási költségvetés

171,6

5097



6 15


Beruházások


1 2 3 2


667,5

3 732,9

1 506,0 403,2 1 645,1


6 7 17

Beruházások

153,7

Felújítások

692,4 434,7

Nemzeti Kommunikációs Hivatal

1


1 2 3 2


218,3 59,3 137,1


6 30

Támogatás

322,4

Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Működési költségvetés

1

Bevétel

Beruházások

20,0


1

Célelőirányzatok

1 2 3 6 7

Kormányfői protokoll Kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok Konzultációk kiadásai

9 10 17 18 19 30 32 37 38 39 42 1 2 43 44 45 46

500,0

1 090,0

1 090,0

600,0

600,0

74,2

74,2

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumával kapcsolatos kiadások Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány támogatása "Az Élet Menete" Alapítvány támogatása

600,0

600,0

100,0

100,0

70,0

70,0

Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács tevékenységében közreműködő szervezetek támogatása Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány működéséhez és feladatainak ellátásához szükséges hozzájárulás Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány Alapítvány a Kelet- és Közép-európai Kutatásért és Képzésért

300,0

300,0

58,0

58,0

220,0

220,0

150,0

150,0

Batthyány Lajos Alapítvány működéséhez és feladatainak ellátásához szükséges hozzájárulás Bocuse d’Or szakácsverseny 2016. évi európai döntője

200,0

200,0

614,8

614,8

Országos Építésügyi és Területrendezési e-Nyilvántartás

263,3

263,3

Építésügyi, építészeti és területrendezési feladatok

589,0

589,0

Dokumentációs Központ fenntartása és fejlesztése/az elektronikus Területrendezési és Építésügyi Nyilvántartás Müködtetése Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány támogatása Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány működésének támogatása Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány szakmai feladatainak támogatása Kulturális örökségvédelmi szakmai feladatok

148,5

148,5

260,0

260,0

1 440,0

1 440,0

Nemzeti Sírkerthez és Emlékhelyekhez kapcsolódó kiadások

8

500,0

Világörökségi törvényből adódó feladatok ellátása Magyar Kormánytisztviselői Kar működésének támogatása Ludovika Campus

40,3

40,3

140,0

140,0

70,0

70,0

12 515,0

12 515,0

5098



47


Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata Nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos feladatok ellátása

48 50 55 57

Határontúli műemlék-felújítási program Területrendezési feladatok Kulturális fejlesztési, örökségvédelmi és egyéb feladatok ellátásának támogatása gazdasági társaságok részére Örökségvédelmi civil szervezetek támogatása

58 59 60

70,0

Támogatás 70,0

49,5

49,5

200,0

200,0

49,5

49,5

1 647,5

1 647,5 3,7 30,0

Fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével kapcsolatos egyéb feladatok Szabadságharcosokért Közalapítvány támogatása

740,0

740,0

200,0

200,0

Kormányablak program megvalósítása

385,9

EU utazási költségtérítések

479,7

A Magyar Foundation of North America támogatása

612,4

612,4

Építésügyi bontási feladatok

148,5

148,5

11,9

11,9

Egyes kiemelt rekonstrukciók és szakmai programok támogatása

1 000,0

1 000,0

Nemzeti Hauszmann Terv

3 400,0

3 400,0

AVICENNA Kutatási Nonprofit Kft. működésének támogatása Fejezeti általános tartalék

385,9 479,5

0,2

150,0

150,0

3 424,0

3 424,0

5 496,4

5 496,4

Határon túli magyarok programjainak támogatása

1

Nemzetpolitikai tevékenység támogatása

5 6

Fővárosi és megyei kormányhivatalok peres ügyei Fejezeti stabilitási tartalék 1 - 30. cím összesen:

31

10,0

10,0

1 741,2

1 741,2

255 898,0

53 062,7

202 835,3

7,1

996,7

Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

1

Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

1


1 2 3 2

2


653,0


172,3

Dologi kiadások

169,6


6 8

Beruházások

4,8


4,1


1

10,2

Fejezeti stabilitási tartalék 31. cím összesen:

32 33 34

1 014,0 100 000,0

Rendkívüli kormányzati intézkedések

70 000,0

Országvédelmi Alap Céltartalékok

1 2 3

Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja

20 000,0 6 000,0

Különféle kifizetések

135 425,5

Ágazati életpályák 32 - 34. cím összesen:

35

Bevétel

3,7

Nemzetközi kötelezettségek teljesítése

2 3

Kiadás

30,0

Közép-kelet európai regionális együttműködés

63 66 69 70 72 73 74 75 76


Tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos bevételek és kiadások

331 425,5

10,2 7,1

1 006,9

5099



2



Bevétel

Támogatás

Tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos kiadások

1

A Miniszterelnökség tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások Paks II Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tőkeemelése

1 2

Az MFB Zrt. működésének támogatása

2

Az MFB Zrt. rábízott vagyonába tartozó tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos kiadások Az MFB Zrt. rábízott vagyonához kapcsolódó tanácsadói, értékbecslői, jogi képviseleti kiadások

2

XI. fejezet összesen:

113 075,0 400,0

300,0

702 112,5

53 069,8

203 842,2

147,6

6 084,4

XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 1

Földművelésügyi Minisztérium igazgatása

1


1 2 3 2


4 096,5


1 155,9

Dologi kiadások

941,8


6 8 2

Beruházások

10,0


27,8 20 792,6

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

1


1 2 3 5 2


6 010,5


1 690,3

Dologi kiadások

5 527,6


300,0


6 7 3


6 514,2 750,0

Földmérési és Távérzékelési Intézet

1

2 055,0

98,2

231,7

213,5

50,0

14 646,3


1 2 3 5 2


1 310,6


351,3

Dologi kiadások

489,3


1,5


6 4

Beruházások

0,5

Állami Ménesgazdaság

1


1 2 3 5 2


104,5 33,3 277,1 0,3


6 5

Beruházások

30,0

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

1


1 2


6 931,8


2 019,3

5100



3 5 2

XII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve


Dologi kiadások

3 766,6


1 909,0

Bevétel

Támogatás


6 6

Beruházások

69,6

Mezőgazdasági középfokú szakoktatás intézményei

1

4 614,2

17 382,2

106,0

430,9

1 933,3

3 121,6

177,0

615,6

1 115,0

502,1

4 136,1

2 868,5


1 2 3 4 2


14 284,6


3 623,2

Dologi kiadások

3 928,8


105,3


6 7 8 7

Beruházások

41,3

Felújítások

12,6


0,6

Közművelődési intézmények

1


1 2 3 2


347,9


95,1

Dologi kiadások

93,4


6 8

Beruházások

0,5

Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ

1


1 2 3 5 2


2 426,9 662,4 1 798,3 0,9


6 10

Beruházások

166,4

Génmegőrzési Intézmények

1


1 2 3 2


387,8 96,2 248,6


6 12

Beruházások

60,0

Országos Meteorológiai Szolgálat

1


1 2 3 2


789,1


227,1

Dologi kiadások

543,5


6 8 14

Beruházások Egyéb felhalmozási célú kiadások

54,4 3,0

Nemzeti park igazgatóságok

1


1 2


3 390,7 890,3

5101



3 5 2




Bevétel

2 394,7 86,7


6 7 8 15

Beruházások Felújítások Egyéb felhalmozási célú kiadások

219,8 17,0 5,4 355,0

Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség

1

2 138,9


1 2 3 5 2


1 439,9


404,6

Dologi kiadások

533,7


2,5


6 17

Beruházások

113,2 2 449,8

Nemzeti Földalapkezelő Szervezet

1


1 2 3 2


1 325,2


369,0

Dologi kiadások

625,2


6 18

Beruházások

130,4

Herman Ottó Intézet

1

312,8

561,5

105,0

927,8


1 2 3 5 2


591,7


152,3

Dologi kiadások

123,3


1,0


6 19

Beruházások

6,0

Agrárgazdasági Kutató Intézet

1


1 2 3 2


462,6


139,0

Dologi kiadások

431,1


6 20

Támogatás

Beruházások

0,1


1

Beruházás

21 2

Szilvásváradi Lovasközpont fejlesztése

2 760,0

2 760,0

1 200,0

1 200,0

Környezetvédelmi célelőirányzatok

9 10 11 14 21 3 2

Természetvédelmi kártalanítás Természetvédelmi pályázatok támogatása Hulladék-gazdálkodási feladatok támogatása Állami feladatok átvállalása a Nemzeti Környezetvédelmi Program megvalósításában Kisméretű szálló por (PM10) koncentrációjának csökkentésével kapcsolatos kiadások Agrár célelőirányzatok Agrárkutatás támogatása

207,9

207,9

12 750,0

12 750,0

81,0

81,0

54,0

54,0

141,4

141,4

5102



4 5 6


Határon átnyúló agrár- és környezetvédelmi feladatok támogatása Tanyafejlesztési Program Hungarikumok és a nemzeti értéktár megőrzésének, népszerűsítésének támogatása Agrárágazati szakmai civil szervezetek és képviseletek támogatása

8 10 13 16

Parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának támogatása Osztatlan földtulajdon kimérésének költségei Ágazati gazdasági és hivatásrendi kamarák állami feladatainak támogatása Állami génmegőrzési feladatok támogatása

19 20 25 31 33

Kiadás

Bevétel

Támogatás

100,0

100,0

1 225,0

1 225,0

500,0

500,0

107,5

107,5

46,1

46,1

2 650,0

2 650,0

12,6

12,6

91,8

91,8

550,0

550,0

Nemzetközi szervezetek tagsági díjai

1 405,3

1 405,3

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara közfeladatainak támogatása Lovas rendezvények támogatása

2 852,0

2 852,0

185,0

185,0

Hegyközségek Nemzeti Tanácsa

4


Uniós programok kiegészítő támogatása

6 7 8 9

682,5

682,5

Igyál tejet program

2 600,0

2 600,0

Egyes speciális szövetkezések (TÉSZ) támogatása

4 212,8

4 212,8

536,5

536,5

1 726,0

1 726,0

Méhészeti Nemzeti Program

Egyes állatbetegségek megelőzésének és felszámolásának támogatása Iskolagyümölcs program

11 5

Nemzeti támogatások

3 4 5 6

6 7

960,0 1 125,0

76,2

76,2

Erdőfelújítás

131,4

131,4

Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás

176,3

176,3

A sertéságazat helyzetét javító stratégiai intézkedések támogatása Vadgazdálkodás támogatása Nemzeti Erdőprogram

3 4 7 8 9 10 11

960,0 1 125,0

Állattenyésztési feladatok

Fejlesztési típusú támogatások Folyó kiadások és jövedelemtámogatások Állami halgazdálkodási feladatok támogatása

21,4

21,4

75 471,0

75 471,0

514,0 8 600,0

Nemzeti agrár kárenyhítés

514,0 4 300,0

4 300,0

30,0

30,0

1 000,0

1 000,0

Uniós programok árfolyam-különbözete

200,0

200,0

Egyéb EU által nem térített kiadások

500,0

500,0

Állami ménesbirtokok szakmai feladatainak támogatása

750,0

750,0

Állami erdőgazdasági társaságok szakmai feladatainak támogatása

500,0

500,0

100,0

100,0

Erdei kisvasutak üzemeltetési támogatása Állat, növény- és GMO-kártalanítás Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások

1 2 8

Állami tulajdonú társaságok szakmai feladatainak támogatása

1 2 13 14 18

Peres ügyek Fejezeti általános tartalék Fejezeti stabilitási tartalék 1 - 20. cím összesen:

21

130,4

130,4

1 666,9

1 666,9

216 802,6


2


1

Állami erdőgazdasági társaságok tőkeemelése

550,0

40 431,3

176 371,3

5103




XII. fejezet összesen:


217 352,6

Bevétel

40 431,3

Támogatás

176 371,3

XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM 1

Honvédelmi Minisztérium

1

4 794,9

Honvédelmi Minisztérium igazgatása

1


1 2 3 4 2


3 432,9


932,8

Dologi kiadások

391,0


11,7


6 8 2


21,0 5,5

Egyéb HM szervezetek

1

3 839,5

84 255,4

5 245,7

61 693,6

477,3

82 506,3

150,0

13 576,8


1 2 3 4 2

Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai

5 198,0 1 319,5 74 228,3 349,5


6 7 8 2

Beruházások

4 025,8

Felújítások

1 395,4


1 578,4

Magyar Honvédség

1

Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei

1


1 2 3 4 5 2

Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Egyéb működési célú kiadások

25 092,9 6 610,2 24 094,5 100,8 6,0


6 7 8 2

Beruházások

9 616,9

Felújítások

1 268,0


150,0

MH ÖHP és alárendelt szervezetei

1


1 2 3 4 2


60 142,0


15 513,3

Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai

6 893,0 297,4


6 3

Beruházások

137,9

Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat

1


1 2


7 814,4


2 002,0

5104



3 4 2

XIII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve



Bevétel

Támogatás

3 810,0 21,4


6 6

Beruházások

79,0 22 235,5

MH Egészségügyi Központ

1

5 813,1


1 2 3 4 2


15 304,3


4 202,6

Dologi kiadások

8 254,8


71,9


6 7

Beruházások

215,0 272,1

Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium

1


1 2 3 4 8


207,0 64,4

Dologi kiadások

0,1


0,6


2

Ágazati célelőirányzatok

1 3 6 19 5 25 39

NATO és EU felajánlás alapján kialakításra kerülő készenléti alegységek alkalmazásának kiadásai (NRF, Battle Group és DCM) Honvédelem érdekében tevékenykedő civil szervezetek támogatása Honvédelem érdekében tevékenykedő civil szervezetek pályázati támogatása Honvédelem érdekében tevékenykedő civil szervezetek támogatása Nonprofit korlátolt felelősségű társaságok támogatása Hozzájárulás a NATO Biztonsági Beruházási Programjához

100,0

100,0

45,0

45,0

134,0

134,0

1 435,0

1 435,0

2 290,5

2 290,5

50,0

50,0

63,0

63,0

3 066,6

3 066,6

3 982,8

3 982,8

368,0

368,0

2 661,9

2 661,9

Alapítványok, közalapítványok támogatása

1 2

Magyar Futball Akadémia Alapítvány támogatása MH Szociálpolitikai Közalapítvány által ellátott feladatok támogatása Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz Nemzetközi tagdíjak, tagdíj jellegű befizetések

3 40 1 2

Hozzájárulás a NATO költségvetéséhez Hozzájárulás az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjaihoz Fejezeti stabilitási tartalék

3

XIII. fejezet összesen:

299 057,0

31 948,0

267 109,0

25,5

5 281,1

XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM 1

Belügyminisztérium igazgatása

1


1 2 3


3 392,0


827,7

Dologi kiadások

903,2

5105



5 2

XIV . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve



Bevétel

Támogatás

149,0


6 2

Beruházások

34,7 6 105,8

Nemzeti Védelmi Szolgálat

1


1 2 3 2


3 460,3


907,8

Dologi kiadások

591,7


6 7 4

Beruházások

495,1

Felújítások

650,9

Terrorelhárítási Központ

1

123,0

12 102,2

2 715,6

55 379,6

22,2

661,7

5 301,6

250 324,6

47,4

7 671,6


1 2 3 2


7 218,8


1 971,2

Dologi kiadások

1 826,8


6 7 5

Beruházások

908,4

Felújítások

300,0

Büntetés-végrehajtás

1


1 2 3 4 5 2


28 276,7 6 389,2 17 414,5


2,7


2,0


6 7 8 6

Beruházások

5 739,4

Felújítások

157,7


113,0

Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság

1


1 2 3 7


448,0


114,9

Dologi kiadások

121,0

Rendőrség

1


1 2 3 5 2


166 303,2


44 187,1

Dologi kiadások

37 439,5


811,2


6 7 8 8

Beruházások

6 328,5

Felújítások

451,7


105,0

Alkotmányvédelmi Hivatal

1


1


5 331,2

5106



2 3 5 2


Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Egyéb működési célú kiadások


Bevétel

1 450,7 810,4 0,3


6 8 9


106,4 20,0 220,6

Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

1

17 677,7


1 2 3 5 2


10 153,8


2 640,3

Dologi kiadások

2 354,9


0,4


6 8 10


2 705,0 43,9 416,8

Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ

1


1 2 3 2


82,9 24,0 290,3


6 12

Beruházások

19,6

BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

1

2 633,2

53 706,3

104,4

8 640,7

414,5

634,3


1 2 3 5 2


37 349,1


9 274,1

Dologi kiadások

5 366,7


18,4


6 7 8 13


3 706,5 606,7 18,0

Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

1


1 2 3 4 5 2


3 469,2 927,6 3 456,4


110,1


568,8


6 15

Beruházások

213,0

BM Nemzetközi Oktatási Központ

1


1 2 3 5 2

Támogatás

Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Egyéb működési célú kiadások Felhalmozási költségvetés

330,7 93,0 596,7 15,4

5107



6 7 17



Beruházások

5,0

Felújítások

8,0

Vízügyi Igazgatóságok

1

Támogatás

2 940,7

23 636,3

10 423,6

23 171,3


1 2 3 2


10 325,0 2 809,2 12 636,3


6 18

Beruházások

806,5

Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Működési költségvetés

1 1 2 3 2


3 721,3 930,3 25 831,1


6 7 20

Bevétel


3 025,6 86,6


1

Ágazati célfeladatok

2 27

Energia-racionalizálás Európai Uniós és nemzetközi projektek/programok megvalósításához kapcsolódó kiadások Víz-, környezeti és természeti katasztrófa kárelhárítás

50 56 57

1 194,8

410,0

784,8

260,0

260,0 21 501,1

7,5

7,5

7,5

7,5

Ivóvízbázis-védelmi Program végrehajtása

20,5

20,5

Ivóvíz-minőség javító program

41,1

41,1

107,1

107,1

Regionális víziközmű rendszerek állami kötelezettségei és a pályázati fejlesztéséhez szükséges önerő Balatoni regionális víziközmű-hálózat fejlesztése

Integrációs támogatás elismert menekültek, oltalmazottak részére

2

100,3

21 501,1

Kormányzati infokommunikációs szolgáltatások

58 59 60 61

100,3

Alapítványok és társadalmi önszerveződések támogatása

2

Társadalmi önszerveződések támogatása

3 5 11 9

1 050,0

1 050,0

Önkéntes tűzoltóegyesületek és mentőszervezetek támogatása

600,0

600,0

Társadalmi szervezetek, alapítványok támogatása

172,0

172,0

Országos Polgárőr Szövetség

Szolidaritási programok

1 2 3 4 6 10 11 18 19

Európai Menekültügyi Alap

35,0

34,9

0,1

Integrációs Alap

48,9

48,8

0,1

Visszatérési Alap

65,1

65,0

0,1

459,6

459,5

Külső Határok Alap Szolidaritási programokhoz kapcsolódó céltartalék Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása Duna Művész Együttesek támogatása Magyar Rendvédelmi Kar A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatása Belügyi Alapok

20 1 2

0,1

91,2

91,2

1 963,0

1 963,0

300,0

300,0

50,0

50,0

700,0

700,0

Belső Biztonsági Alap

6 248,8

948,2

5 300,6

Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap

2 023,0

371,9

1 651,1

5108



3


Belügyi Alapok technikai költségkerete

21

Kiadás 95,0

Bevétel 80,0

4 930,1

Fejezeti stabilitási tartalék 1 - 20. cím összesen:

21


K-600 hírrendszer működtetésére XIV. fejezet összesen:

532 453,9

Támogatás 15,0 4 930,1

27 490,9

504 963,0

27 490,9

504 963,0

9 371,8

9 423,6

1 700,0

356,4

5 817,9

10 429,4

786,4

525,1

11 651,3

15 277,7

55,0 532 508,9

XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM 1

Nemzetgazdasági Minisztérium igazgatása

1


1 2 3 5 2


11 729,9


3 330,7

Dologi kiadások

3 263,6


32,3


6 7 8 3


397,8 2,8 38,3

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

1


1 2 3 5 2


1 133,5


302,4

Dologi kiadások

501,5


2,0


6 7 5

Beruházások

70,0

Felújítások

47,0

Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság

1


1 2 3 5 2


2 568,1 739,0 10 840,1 5,0


6 7 6


665,1 1 430,0

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal

1


1 2 3 2


596,4


120,7

Dologi kiadások

449,7


6 8

Beruházások

144,7

Magyar Államkincstár

1


1 2


14 517,8 4 407,0

5109



3 5 2

XV . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve



Támogatás

5 124,2 3,5


6 7 8 16


2 471,0 383,7 21,8 1 219,2

Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság

1

719,8


1 2 3 2


1 024,9


297,1

Dologi kiadások

444,5


6 25

Bevétel

Beruházások

172,5


2

Ágazati célelőirányzatok

5

Kárrendezési célelőirányzat

1 2 3 7 8 10 3

Járadék kifizetés Tőkésítésre kifizetés Hozzájárulás a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer működtetéséhez Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. támogatása Szakképzési rendszer átalakításával kapcsolatos kiadások

310,0

310,0

3 550,0

3 550,0

40,0

40,0

10,0

10,0

272,3

272,3

1 000,0

1 000,0

846,9

846,9

5 375,0

5 375,0

470,6

470,6

5 540,7

5 540,7

151,0

151,0

Turisztikai feladatok

2 3 4

Agrármarketing célelőirányzat Turisztikai célelőirányzat Területfejlesztési feladatok

1 5

Területfejlesztéssel összefüggő feladatok Belgazdasági feladatok

1 3 4 5 6 7 7

Gazdasági Zöldítési Rendszer Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működési támogatása Az ágazat védelmi felkészítésének állami feladatai a honvédelmi törvény alapján Nemzetközi szabványosítási és akkreditálási feladatok

4,2

4,2

69,8

69,8

MKIK támogatása

50,0

50,0

15 000,0

15 000,0

Nemzetgazdasági támogatások Egyéb fejezeti kezelésű előirányzatok

1 2 3 4 7 8

Magán és egyéb jogi személyek kártérítése Nemzetközi tagdíjak, nemzetközi kapcsolattal összefüggő feladatok Szervezetátalakítási alap Nemzetgazdasági programok Fejezeti általános tartalék

30,0

30,0

551,5

551,5

493,3

493,3

31,7

31,7

300,0

300,0

Európai Területi Együttműködés (2014-2020)

1 2 3 4 10

Függő kár kifizetés

Duna Transznacionális Együttműködési Program

669,7

Közép-európai Transznacionális Együttműködési Program 2020

191,1

191,1

INTERREG EUROPE Interregionális Együttműködési Program

98,6

98,6

INTERACT III Interregionális Együttműködési Program

11,3

11,3

641,5

641,5


309,9

359,8

5110



XV . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

XV. fejezet összesen:


102 987,8

Bevétel

Támogatás

30 856,5

72 131,3

2 951,1

124 408,4

23,8

8 188,2

270,8

2 220,4

XVI. NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL 1

Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása

1


1 2 3 4 5 2


70 993,2


19 142,8

Dologi kiadások

35 079,2

Ellátottak pénzbeli juttatásai Egyéb működési célú kiadások

1,8 59,8


6 7 8 2


337,9 1 500,0 244,8

Bűnügyi Főigazgatóság

1


1 2 3 2


5 269,6


1 386,3

Dologi kiadások

1 396,0


6 7 3


150,1 10,0

Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet

1


1 2 3 5 2


1 294,0


359,4

Dologi kiadások

744,0


0,1


6 7 4

Beruházások

63,7

Felújítások

30,0


1

Fejezeti stabilitási tartalék XVI. fejezet összesen:

1 375,5 139 438,2

1 375,5 3 245,7

136 192,5

12 235,5

6 895,3

913,3

2 200,1

XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 1

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium igazgatása

1


1 2 3 2


7 351,2


1 984,6

Dologi kiadások

9 634,0


6 8 3


150,0 11,0

Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet

1


1


445,5

5111



2 3 5 2

XVII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Egyéb működési célú kiadások


Bevétel

Támogatás

115,0 2 550,9 0,7


6 4

Beruházások

1,3 2 690,9

Országos Atomenergia Hivatal

1

1 735,9


1 2 3 5 2


1 372,4 371,0 1 882,5 658,3


6 5

Beruházások

142,6 2 467,7

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

1


1 2 3 5 2


738,4


211,6

Dologi kiadások

604,1


909,3


6 7

Beruházások

4,3 31 098,4

Nemzeti Közlekedési Hatóság

1


1 2 3 4 5 2


3 036,7 772,2 5 228,1 0,3 21 306,0


6 7 8 8

Beruházások

695,1

Felújítások

50,0


10,0 819,0

Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ

1

2 757,7


1 2 3 5 2


1 013,4 266,3 2 011,0 191,6


6 8 10


90,4 4,0 488,3

Közlekedésbiztonsági Szervezet

1


1 2 3 2


263,4 72,8 133,6


6

Beruházások

18,5

5112



11



Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség

1

Támogatás

10,0

430,6

395,0

606,4

18,8

1 041,2

2 500,0

5 952,9


1 2 3 2


319,0


80,6

Dologi kiadások

32,6


6 14

Beruházások

8,4

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet

1


1 2 3 5 2


585,7


158,0

Dologi kiadások

250,2


3,7


6 15

Beruházások

3,8

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

1


1 2 3 2


563,8


152,3

Dologi kiadások

293,9


6 7 16

Beruházások

40,0

Felújítások

10,0

Nemzeti Sportközpontok

1


1 2 3 2


2 136,3 599,2 4 308,2


6 7 20

Bevétel


1 371,2 38,0


31

Kiemelt célú beruházások támogatása

12 13 14 32

7 457,5

Győr-Gönyű kikötőfejlesztés

200,0

200,0

Debreceni regionális repülőtér működésének támogatása

400,0

400,0

399,2

399,2

Közlekedési ágazati programok

1 2 3 4 6 11 12 13 27 28 33

7 457,5

Közútfejlesztési feladatok végrehajtása

A közösségi közlekedés összehangolása Közúthálózat fenntartás és működtetés

60 167,2

Útdíj rendszerek működtetése

18 314,3

18 314,3

3 507,7

3 507,7

Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. működési támogatása Belvízi hajózási alapprogram

1 181,0

0,1

0,1

Közúti közlekedésbiztonság javítása és szakképzési feladatok

1 898,6

1 700,0

Közúti közlekedéssel összefüggő környezetvédelmi feladatok

180,0

180,0

Zajtérképezés EU tagállami feladatai Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektek Kiemelt közúti projektek Hazai fejlesztési programok

49,1 61 800,0 160 000,0

58 986,2

198,6 49,1

28 200,0

33 600,0 160 000,0

5113



2 3 4 6 20 34

3 35

36

37

38 1 2 3 10 12 14 15 17 39

12 022,1

12 022,1

Gazdaságfejlesztést szolgáló célelőirányzat

1 245,4

1 245,4

Hazai fejlesztési programok célelőirányzat

160,0

160,0

Balaton fejlesztési feladatok támogatása

220,0

220,0

1 003,6

1 003,6

Infokommunikációs szolgáltatások, konszolidáció

978,6

978,6

Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) végrehajtásához kapcsolódó feladatok Űrtevékenységekkel kapcsolatos feladatok

127,9

127,9

2 358,6

2 358,6

Hungaroring Sport Zrt. támogatása

Intézményi kezességi díjtámogatások

Uránércbánya hosszú távú környezeti kárelhárítás Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer Bányanyitási feladatok kiadásai

623,3

623,3

5 540,7

5 540,7

100,0

100,0

Autópálya rendelkezésre állási díj Hozzájárulás a Művészetek Palotájának működtetéséhez

110 490,2

110 490,2

11 251,2

Hozzájárulás a sportlétesítmények PPP bérleti díjához

11 251,2

646,3

646,3

Épületenergetikával és energiahatékonysággal összefüggő feladatok ellátása Egyéb feladatok

116,0

116,0

Nemzetközi tagdíjak

219,3

219,3

55,2

Magán és egyéb jogi személyek kártérítése

55,2

3 400,2

3 400,2

Az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. működtetése A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. működtetése

396,0

396,0

440,8

440,8

Megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek támogatása Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek támogatása

330,0

330,0

61,3

61,3

1 038,5

1 038,5

2 940,0

2 940,0

Nemzeti Stadionfejlesztési Program tartalékkerete

83,2

83,2

Nemzeti Olimpiai Központ beruházás támogatása

Kormányzati szakpolitikai feladatok

Bányabezárás Sportlétesítmények fejlesztése és kezelése

1 16 17 22 23 24 25

Budapest Bozsik Stadion labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztése

35 888,5

35 888,5

Székesfehérvári Sóstói Stadion fejlesztésének támogatása

4 263,0

4 263,0

Diósgyőri Stadion fejlesztésének támogatása

2 646,0

2 646,0

Tornaterem-építési program

2 970,0

2 970,0

Tanuszoda-fejlesztési program

2 970,0

2 970,0

2 970,0

2 970,0

289,3

289,3

387,6

387,6

581,0

581,0

5 100,0

5 100,0

Nevelési, oktatási intézmények felújítása, beruházása A geszti Arany János Általános Iskola elhelyezéséhez szükséges új iskola és tornaterem A fertődi Porpáczy Aladár Középiskola elhelyezéséhez szükséges új iskola és tornaterem Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja működési támogatása Fejezeti stabilitási tartalék 1 - 20. cím összesen:

21

Támogatás

Közreműködő szervezetek közhasznú tevékenységének támogatása

3

46

Bevétel

PPP-programok

1 6 7

45

Kiadás

Klíma-, energia- és zöldgazdaság-politikai ágazati programok

1 4 5

44

Kiemelt előirányzat neve

Infokommunikációs ágazati programok

1 2

40 43

XVII . F E J E Z E T


Vállalkozások folyó támogatása

603 544,5

84 409,6

519 134,9

5114



1



Bevétel

Támogatás

Egyedi támogatások, ellentételezések

3

Mecseki uránbányászok baleseti járadékainak és egyéb kártérítési kötelezettségeinek átvállalása A vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítése

5 6 7

Vasúti személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése Autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése Vasúti személyszállítás korábbi költségtérítéseinek elszámolása

8 9

Autóbusszal végzett személyszállítás korábbi költségtérítéseinek elszámolása Peres ügyek

25

21 - 25. cím összesen:

26

225,0 74 137,7 154 400,0 41 048,7 2 263,8 2 263,8 1 500,0 275 839,0


1

Tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos bevételek

1

1 300,0

Osztalékbevétel XVII. fejezet összesen:

879 383,5

85 709,6

519 134,9

265,3

7 660,1

7 087,7

48 962,3

2,0

188,0

790,5

5 073,5

XVIII. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM 1

Külgazdasági és Külügyminisztérium központi igazgatása

1


1 2 3 4 5 2


4 888,7


1 354,1

Dologi kiadások

1 419,8


49,3 6,0


6 8 2


151,5 56,0

Külképviseletek igazgatása

1


1 2 3 2


26 442,2 7 079,5 19 943,4


6 7 8 3

Beruházások

2 172,3

Felújítások

300,0


112,6

Külügyi és Külgazdasági Intézet

1


1 2 3 2


104,0


29,1

Dologi kiadások

46,9


6 4

Beruházások

10,0

Balassi Intézet

1


1 2


3 039,2 558,7

5115



3 4 5 2

XVIII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve


Támogatás

1 958,1

Dologi kiadások

220,0


2,0


6 5

86,0

Beruházások

80,0

Nemzeti Befektetési Ügynökség

1

2 820,0


1 2 3 2

1 141,4


321,7 1 346,9


6 7 8 7

Bevétel

Beruházások

55,1

Felújítások

14,9


20,0


1

Célelőirányzatok

1 2 3 5 6 2 1 3 3 1 2 3 4 1 2 5 6 5 8

10 366,1

10 366,1

Kötött segélyhitelezés

579,3

579,3

Külgazdaság fejlesztési célelőirányzat

450,0

450,0

5 500,0

5 500,0

780,0

780,0

110,0

110,0

40,0

40,0

Nemzetközi tagdíjak és kötelező jellegű, önkéntes hozzájárulások

7 460,0

7 460,0

Európai uniós befizetések

4 900,0

4 900,0

115,0

115,0

Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés

13,7

13,7

Humanitárius segélyezés

10,0

10,0

Keleti Partnerséghez kapcsolódó fejlesztési programok támogatása Ukrajnában Nemzetközi Alapokhoz való hozzájárulások

40,0

40,0

2 551,3

2 551,3

Beruházás ösztönzési célelőirányzat

A Stipendium Hungaricum ösztöndíjak és ösztöndíjprogram működtetése Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó szervezetek és szakmai programok támogatása Államháztartáson kívüli szervezetek támogatása Európai Területi Társulások támogatása Demokrácia Központ Közalapítvány-Tom Lantos Intézet támogatása Nemzetközi tagdíjak és európai uniós befizetések

Az afgán nemzeti biztonsági erők fenntartásához szükséges pénzügyi hozzájárulás Nemzetközi fejlesztési együttműködés és humanitárius segélyezés

Peres ügyek Fejezeti stabilitási tartalék 1 - 7. cím összesen:

8

9,9

9,9

932,9

932,9

106 787,6

8 225,5

98 562,1

8 225,5

98 562,1

Vállalkozások folyó támogatása

1

Normatív támogatások

1 9

Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése

30 000,0


2


1

Eximbank Zrt. tőkeemelése XVIII. fejezet összesen:

20 000,0 156 787,6

5116



XIX . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve


Bevétel

Támogatás

XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK 2


4

Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

1 2 7

Gazdaságfejlesztési Operatív Program

12 222,8

Közlekedés Operatív Program

34 930,0

Társadalmi Megújulás Operatív Program - Nemzeti Foglalkoztatási Alap Társadalmi Megújulás Operatív Program

8 14 19 20 21 22

34 930,0 3 808,7

95 667,3

95 667,3

58 505,8

58 505,8

105 820,1

105 820,1

Államreform Operatív Program

1 535,2

1 535,2

Elektronikus Közigazgatás Operatív Program

3 510,2

3 510,2

Végrehajtás Operatív Program

6 885,7

6 885,7

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program

5

3 808,7

12 222,8

Területi Együttműködés

1

Európai Területi Együttműködés

1 2 3 4 5 6 7 10 6

ETE HU-SK

6 186,1

5 839,5

346,6

ETE HU-RO

1 254,6

1 031,0

223,6

ETE HU-SER

247,5

229,5

18,0

ETE HU-CRO

631,5

558,6

72,9

ETE SEES

263,3

50,5

212,8

ETE AU-HU

19,2

19,2

ETE SLO-HU

11,9

11,9

ENPI HU-SK-RO-UA együttműködési program

716,2

685,3

30,9

7 180,0

6 679,0

501,0

9 000,0

7 650,0

1 350,0

Egyéb uniós előirányzatok

3 6

Svájci Alap támogatásából megvalósuló projektek EGT, Norvég Alap támogatásból megvalósuló projektek 20092014 Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok

7 1 2 8 11 8 9

EU támogatások felhasználásához szükséges technikai segítségnyújtás Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Kft uniós feladatainak támogatása Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása Tömegközlekedési hálózat továbbfejlesztésének támogatása Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék

337,5

337,5

1 000,0

1 000,0

30 831,8

30 831,8

15 000,0

15 000,0

4 776,4

4 776,4

2014-2020 közötti kohéziós politikai operatív programok

1 2 3 4 5 6 7 8

Gazdaságfejlesztés és Innovációs OP (GINOP) Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP)

294 541,1

13 878,9

32 333,4

22 633,4

9 700,0

Terület- és Településfejlesztési OP (TOP)

106 000,0

95 400,0

10 600,0

Integrált Közlekedésfejlesztési OP (IKOP)

202 835,6

148 070,0

54 765,6

Környezet és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP)

12 999,5

120 365,5

107 366,0

Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP)

52 866,5

44 936,5

7 930,0

Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési OP (KÖFOP)

45 275,0

20 740,0

24 535,0

3 431,2

2 916,5

514,7

Rászoruló Személyeket Támogató OP (RSZTOP)

10

308 420,0

Európai Területi Együttműködés (2014-2020)

6

ETE határmenti programok 2014-2020

1 2 3

SKHU ETE program

3 717,4

ROHU ETE program

4 114,1

HU-SER IPA program

5 683,6

3 717,4 4 114,1 3 580,2

2 103,4

5117



XIX . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

HU-CRO ETE program

4 5 6 7

Kiadás 2 031,4

Bevétel 940,7

Támogatás 1 090,7

AU-HU ETE program

507,6

507,6

SI-HU ETE program

181,7

181,7

8,0

8,0

ENI programok

11


Vidékfejlesztési és halászati programok

3

Halászati Operatív Program

1

Akvakultúra, belvízi halászat és a halászati és akvakultúra termékek feldolgozása és forgalmazása (II. tengely) Közös érdekeket célzó intézkedések (III. tengely)

2 3

Technikai segítségnyújtás (V. tengely)

12

402,1

264,6

137,5

394,8

329,9

64,9

37,1

31,0

6,1 16 335,5

Vidékfejlesztési és halászati programok 2014-2020

1 2 3

108 903,3

92 567,8

Magyar Halgazdálkodási Operatív Program

1 622,4

1 216,8

Vidékfejlesztési és halászati programok technikai segítségnyújtása

1 125,0

1 125,0

100,0

100,0

100,0

100,0

526,3

526,3

Vidékfejlesztési Program

13 14

Uniós Programok ÁFA fedezete

405,6

Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások

1

Uniós programok árfolyam-különbözete

16

Fejezeti stabilitási tartalék XIX. fejezet összesen:

1 401 323,8

862 066,6

539 257,2

6 186,0

10 601,9

23 617,7

83 315,2

166,0

2 472,8

XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1

Emberi Erőforrások Minisztériuma igazgatása

1


1 2 3 5 2


9 588,3


2 601,3

Dologi kiadások

3 731,2


816,0


6 2

Beruházások

51,1

Szociális és gyermekvédelmi intézményrendszer

3

Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei Működési költségvetés

1 1 2 3 4 5 2


65 770,8


15 938,1

Dologi kiadások

22 013,6


2 996,3 42,9


6 7 4


161,2 10,0

Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal

1


1 2 3 2


1 563,0


399,1

Dologi kiadások

564,0


6

Beruházások

110,4

5118



7 5

XX . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Felújítások


Támogatás

2,3

Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet

1

Bevétel

111,4

678,6

1 585,5

2 628,7

282 735,3

153 075,0

1 750,0

4 472,3

3 950,0

1 646,6

2 554,5

310,6


1 2 3 2


475,2


132,7

Dologi kiadások

180,6


6 4

Beruházások

1,5

Egyéb kulturális intézmények

1


1 2 3 5 2


2 026,3 576,0 1 292,6 134,3


6 7 8 5

Beruházások

179,2

Felújítások

4,6


1,2

Egyetemek, főiskolák

1


1 2 3 4 5 2


177 708,9 49 099,0 149 331,3 23 799,3 1 917,5


6 7 8 6


25 018,2 8 864,9 71,2

Egyéb oktatási intézmények

1

Oktatási Hivatal

1


1 2 3 2 2

Dologi kiadások

741,9 2 776,6

Beruházások

8,0

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

1


1 2 3 2


2 415,5 678,6 2 092,5


6 7

1


2 695,8


6

7


Beruházások Felújítások Egészségügyi és gyógyszerészeti hatósági feladatokat ellátó intézmények Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

406,0 4,0

5119



1



Bevétel

Támogatás


1 2 3 2


1 161,7 272,9 1 407,8


6 2

Beruházások

22,7 679,4

Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ

1

8 117,2


1 2 3 2


6 776,7


1 305,1

Dologi kiadások

686,7


6 8

Beruházások

28,1 789,3

Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Működési költségvetés

1 1 2 3 2


509,5


126,7

Dologi kiadások

117,5


6 7 9


30,6 5,0

Türr István Képző és Kutató Intézet

1

6 450,0

1 240,0

544,5

2 776,3

508 974,1

1 195,6


1 2 3 2


2 388,3 574,0 3 277,7


6 7 10


450,0 1 000,0

Gyógyító-megelőző ellátás szakintézetei

1

Állami Egészségügyi Ellátó Központ

1


1 2 3 2


2 386,5


567,8

Dologi kiadások

266,5


6 2

Beruházások

100,0

Gyógyító-megelőző ellátás intézetei

1


1 2 3 4 5 2


222 312,4 59 904,6 220 731,5 56,7 590,6


6 7

Beruházások

5 277,3

Felújítások

1 247,7

5120



8 11




Támogatás

48,9

Közgyűjtemények

1

Bevétel

3 220,8

18 395,3

6 252,0

11 672,1

32 727,7

3 119,7

10,8

594,3

2 949,6

12 587,5

12 130,5

1 643,3


1 2 3 5 2


7 997,5


2 167,5

Dologi kiadások

5 189,0


6,1


6 7 12


6 119,6 136,4

Művészeti intézmények

1


1 2 3 5 2


7 604,8


2 034,5

Dologi kiadások

7 410,9


0,5


6 7 14

Beruházások

773,4

Felújítások

100,0

Országos Mentőszolgálat

1


1 2 3 2


20 023,3


5 593,6

Dologi kiadások

7 980,5


6 15

Beruházások

2 250,0

Design Terminál Nemzeti Kreatívipari Központ

1


1 2 3 2


250,0 67,5 227,6


6 16

Beruházások

60,0

Országos Tisztifőorvosi Hivatal és intézményei, valamint egyéb népegészségügyi intézetek Működési költségvetés

1 1 2 3 5 2


4 023,6 1 062,6 10 013,6 285,8


6 7 17


116,2 35,3

Országos Vérellátó Szolgálat

1


1 2 3


4 234,6


1 073,9

Dologi kiadások

7 915,3

5121



2



Támogatás


6 7 18


480,0 70,0

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

1

12 000,0

549 264,9

26,0

1 126,5


1 2 3 4 19


404 484,7


109 167,5


45 612,7 2 000,0

Emberi Erőforrás Támogatáskezelő

1


1 2 3 20

Bevétel


716,3


190,2

Dologi kiadások

246,0


2

Normatív finanszírozás

2 3 4 5

17 034,7

17 034,7

166 016,4

166 016,4

Hit- és erkölcstan oktatás és tankönyvtámogatás

3 792,1

3 792,1

Köznevelési szerződések

4 000,0

4 000,0

Felsőoktatás speciális feladatai

438,6

438,6

Lakitelek Népfőiskola támogatása

300,0

300,0

12 044,1

12 044,1

5 211,7

5 211,7

Nem állami felsőoktatási intézmények támogatása Köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás

3

Felsőoktatási feladatok támogatása

1 2 3 4 5 6

Kiválósági támogatások Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alap Francia Egyetem kialakítása a Szegedi Tudományegyetemen Felsőoktatási vagyongazdálkodási feladatok

4

40,0

40,0

5 340,0

5 340,0

Köznevelési feladatok támogatása

4 5 8 11 12

86,7

86,7

2 752,7

2 752,7

Szakmai, tanügy-igazgatási informatikai feladatok támogatása

440,0

440,0

Kislétszámú hit- és erkölcstan oktatás kiegészítő támogatása

400,0

400,0

4 405,8

4 405,8

1 000,0

1 000,0

451,4

451,4

Köznevelés speciális feladatainak támogatása Nemzeti Tehetség Program

Erzsébet program támogatása

5

Egyéb feladatok támogatása

1 18

I. világháborús centenáriumi megemlékezések Határon túli oktatási és kulturális feladatok támogatása

1 2 3 4 19

74,4

74,4

2 000,0

2 000,0

236,6

236,6

34,8

34,8

Nemzetközi kétoldalú oktatási és képzési programok

170,8

170,8

Európai Uniós és nemzetközi oktatási és képzési programok

320,7

320,7

4,0

4,0

Határon túli kulturális feladatok támogatása Határtalanul! program támogatása Határon túli köznevelési feladatok támogatása Szociális ágazati fejlesztések, szolgáltatások és programok támogatása Nemzetközi kulturális és oktatási kapcsolatok programjai

8 1 2 5

Kétoldalú munkatervi feladatok

2 10

Határon túli felsőoktatási feladatok támogatása

Kétoldalú kulturális munkatervi feladatok Kulturális és oktatási szakdiplomáciai feladatok

5122



2 9


Kulturális szakdiplomáciai feladatok


Bevétel

Támogatás

5,4

5,4

12,3

12,3

EU-tagsággal kapcsolatos feladatok

6

EU-tagságból eredő együttműködések

2 11

EU-tagságból eredő kulturális együttműködések Kulturális feladatok és szervezetek támogatása

1 2 3 5

69,8

69,8

A KOGART támogatása

200,0

200,0

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark támogatása

228,8

228,8

Kiemelt és/vagy közösségi nemzetközi és hazai kulturális fesztiválok és események támogatása Zeneakadémia működésének kiegészítő támogatása

250,0

250,0

500,0

500,0

262,1

262,1

176,8

176,8

Művészeti tevékenységek és egyéb fejezeti feladatok támogatása

1 257,9

1 257,9

Előadóművészeti törvény végrehajtásából adódó feladatok (működési és művészeti pályázatok) Közkönyvtári kölcsönzési jogdíjak

1 331,3

1 331,3

79,2

79,2

Művészeti nyugdíjsegélyek megtérítése

1 579,9

1 579,9

A Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Budapesti Őszi Fesztivál megrendezésének támogatása Egyéb színházi támogatások

1 950,0

1 950,0

55,8

55,8

Filmszakmai támogatások

18 12

Közkultúra, kulturális vidékfejlesztés és nemzetiségi kultúra

7 1 2 13

Közkultúra, kulturális vidékfejlesztés és nemzetiségi kultúra támogatása Közgyűjteményi szakmai feladatok - közgyűjtemények nemzeti értékmentő programja Közművelődési szakmai feladatok Művészeti tevékenységek

4 5 9 10 11 12 13

A 100 Tagú Cigányzenekar támogatása

14 15

A kábítószer-fogyasztás megelőzésével kapcsolatos feladatok

30,0

30,0

351,5

351,5

28,7

28,7

3,0

3,0

Gyermek és ifjúsági szakmai feladatok

3

Ifjúságpolitikai feladatok támogatása

2 3 4 5 16

Gyermek és ifjúsági szakmafejlesztési célok Báthory István Magyar-Litván Együttműködési Alap Gyermek és Ifjúsági Alapprogram támogatása Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft. támogatása

65,0

65,0

300,0

300,0

42,5

42,5

35,3

35,3

Szociális szolgáltatások és egyéb szociális feladatok támogatása

1 3 6 7 9 17

Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése, szakmai feladatok támogatása Család- és ifjúságügyi fejlesztések, szolgáltatások és programok támogatása Családpolitikai Programok

654,0

654,0

Családpolitikai célú pályázatok

83,0

83,0

Karitatív Tanács tagjai által koordinált feladatok

18,0

18,0

Egyes szociális pénzbeli támogatások

1 6 7 18 19

1 540,0

1 540,0

Mozgáskorlátozottak szerzési és átalakítási támogatása

891,0

891,0

GYES-en és GYED-en lévők hallgatói hitelének célzott támogatása Gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztése

690,0

690,0

113,9

113,9

79 415,0

79 415,0

Gyermekvédelmi Lakás Alap

Szociális célú humánszolgáltatások

1

Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása

5123



4


Támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, utcai szociális munka, krízisközpont és a Biztos Kezdet Gyerekház finanszírozása Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátási szerződésekkel történő finanszírozása Szociális humánszolgáltatók részére biztosított szociális- és gyermekvédelmi ágazati pótlék, és egyéb ágazati bérrendezéssel összefüggő támogatások Állami és köztestületi szociális intézmények részére biztosított ágazati pótlék Egyes szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztési támogatása Társadalmi kohéziót erősítő tárcaközi integrációs szociális programok Család, esélyteremtési és önkéntes házak, továbbá egyéb esélyteremtési programok támogatása Fogyatékos személyek esélyegyenlőségét elősegítő programok támogatása Jelnyelvi tolmácsszolgáltatás és elemi látásrehabilitáció támogatása Hajléktalanokhoz kapcsolódó közfeladatok ellátása

7 8 9 10 20 3 6 8 12 13

Autista otthonok, értelmi sérült és halmozottan fogyatékosokat ellátó lakóotthonok támogatása Egészségügyi ágazati előirányzatok

22 2 3 6 13 19 20

6 1 2 4 7 8 10

Támogatás

4 775,1

4 775,1

523,6

523,6

3 229,0

3 229,0

5,0

5,0

200,0

200,0

157,2

157,2

112,6

112,6

535,0

535,0

446,4

446,4

190,0

190,0

201,6 2 092,0

Nem központi fenntartású Egészségfejlesztési Irodák támogatása

957,6

957,6

Kisforgalmú gyógyszertárak működtetési támogatása

700,0

700,0

Patika hitelprogram kamattámogatása

370,0

370,0

Egészségügyi szakképzési (rezidens) rendszer működésének támogatása Egészségügyi intézmények rendkívüli támogatása

6 999,0

6 999,0

Új budapesti kórház előkészítése

1 000,0

1 000,0

300,0

300,0

Versenysport támogatása

1 307,7

1 307,7

Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az MLSZ feladatainak támogatása Az olimpiai mozgalommal összefüggő, valamint egyéb, a sport stratégiai fejlesztését szolgáló feladatok támogatására Versenysport és olimpiai felkészülés szakmai támogatása

7 000,0

7 000,0

3 162,3

3 162,3

2 679,2

2 679,2

187,7

187,7

Egyházi fenntartású egészségügyi intézmények kiegészítő támogatása Sporttevékenység támogatása

4 5

Bevétel

201,6

Légimentés eszközpark bérlésével összefüggő kiadások

23

Kiadás

2 092,0

Egészségügyi ellátási és fejlesztési feladatok

24 25 26

7 9 23 24 25 28

XX . F E J E Z E T


Sporteredmények, sportszakmai tevékenység anyagi elismerése Doppingellenes tevékenység sportszakmai feladatai

5 510,2

5 510,2

1 994,7

1 994,7

Fogyatékosok sportjának támogatása

447,0

447,0

Nem olimpiai sportágak szakmai támogatása

376,0

376,0

Sportteljesítmények elismerése, megbecsülése

2 140,2

2 140,2

Sportegészségügyi ellátás támogatása

265,4

265,4

Szabadidősport támogatása

477,4

477,4

Diák- és hallgatói sport támogatása

410,7

410,7

Sport népszerűsítésével összefüggő kiadások

22,0

22,0

Stratégiai és sporttudományi innovációs folyamatok működtetése és projektjei

32,7

32,7

Utánpótlás-nevelési feladatok

5124



29


Sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatása Kiemelt sportegyesületek működésének támogatása

30 24


Bevétel

Támogatás

10 979,4

10 979,4

1 700,0

1 700,0

Sportlétesítmények fejlesztése és kezelése

11

Sportlétesítmények fejlesztése és fenntartása

2 3 12 18 36 1 2 25 15 19 26

Állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmények fejlesztése, fenntartása XIV. Nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválhoz (EYOF) kapcsolódó fejlesztések Magyar Sport Háza támogatása

111,1

111,1

3 200,0

3 200,0

266,2

266,2

A 16 kiemelt sportág sportlétesítmény-fejlesztésének támogatása

4 020,6

4 020,6

4 488,1

4 488,1

1 888,6

1 888,6

MOME Campus - Kreatív Innovációs és Tudáspark kialakítása

2 280,0

2 280,0

Győri Evangélikus Egyházközség Insula Lutherana fejlesztése

3 230,0

3 230,0

184,3

184,3

Kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény-fejlesztéseinek, fenntartásának támogatása Kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény-fejlesztéseinek támogatása Kiemelt sportegyesületek vagyonkezelésében lévő állami sportlétesítmények üzemeltetésének támogatása Felújítások központi támogatása, egyéb fejlesztési támogatások

Alapítványok, közalapítványok által ellátott feladatok és általuk fenntartott intézmények támogatása Oktatási alapítványok, közalapítványok

1 2 14 19 2

Közalapítvány a Budapesti Német Nyelvű Egyetemért

30,8

30,8

300,0

300,0

1 296,8

1 296,8

44,0

44,0

44,0

44,0

7 989,9

7 989,9

Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú NKft. támogatása Pro Rekreatione Közhasznú NKft. támogatása

249,7

249,7

133,3

133,3

Gazdasági társaságok által ellátott köznevelési feladatok támogatása Társadalmi, civil és non-profit szervezetek működési támogatása

608,5

608,5

97,3

97,3

450,0

450,0

Autizmus Alapítvány Határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatása Kulturális alapítványok, közalapítványok

10 12 27 28

Egyéb kulturális alapítványok működési és programtámogatása Trianon Múzeum Alapítvány (Várpalotai Trianon Múzeum) támogatása Nemzeti Pedagógus Kar működtetésének támogatása Gazdasági társaságok által ellátott feladatok támogatása

2 3

Gazdasági társaságok által ellátott kulturális feladatok támogatása Gazdasági társaságok által ellátott szociális feladatok támogatása

1 2 4 30 23

Kulturális társadalmi, civil és non-profit szervezetek

2 3 4 5 6 24

Kulturális társadalmi, civil szervezetek, szövetségek, egyesületek támogatása Területi Művelődési Intézmények Egyesülete (TEMI) támogatása Magyar Írószövetség támogatása

30,0

30,0

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat támogatása

22,0

22,0

Rákóczi Szövetség támogatása

50,0

50,0

Egészségügyi társadalmi, civil és non-profit szervezetek

1 2 3

100,1

100,1

Magyar Rákellenes Liga támogatása

30,0

30,0

Egészségügyi társadalmi, civil és non-profit szervezetek működési támogatása

51,3

51,3

Magyar Vöröskereszt támogatása

5125



4 5 6 7 25



Bevétel

Támogatás

Magyar ILCO Szövetség támogatása

30,0

30,0

Magyar Gyermekonkológiai Hálózat

20,0

20,0

Daganatos Betegek Rehabilitációs Lelki Otthona

20,0

20,0

Rákbetegek Országos Szövetsége

20,0

20,0

Fogyatékos személyek érdekvédelmi szervezetei; közösségi, szolidaritási és esélyteremtési programok támogatása Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége

149,5

149,5

143,3

143,3

181,8

181,8

Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége

176,4

176,4

Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége

181,8

181,8

Magyar Szervátültetettek Országos Sport, Kulturális és Érdekvédelmi Szövetsége Autisták Országos Szövetsége

21,0

21,0

55,1

55,1

Siketvakok Országos Egyesülete

22,0

22,0

Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetsége Karitatív tevékenységet végző szervezetek támogatása

56,4

56,4

Szociális társadalmi, civil és non-profit szervezetek

5 6 7 8 9 10 11 12 13 21 23 24 25 26 27 26 2 27 1 35 39 46

610,5

610,5

Dévény Anna Alapítvány

39,6

39,6

Kézenfogva Alapítvány

10,0

10,0

Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum

10,0

10,0

5,0

5,0

5,0

5,0

372,2

372,2

Afázia Egyesület Démoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesülete Sport-, társadalmi, civil és non-profit szervezetek Magyar Olimpiai Bizottság Család- és ifjúságügyi társadalmi, civil és non-profit szervezetek és közösségi programok támogatása Esélyteremtési és önkéntes programok, feladatok támogatása Hozzájárulás a lakossági energiaköltségekhez Szociális intézményi foglalkoztatás támogatása Megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci integrációját elősegítő programok Megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatása Kincstári díj és pénzügyi tranzakciós illeték

47 48 50

85,0 2,0

85,0 2,0

2 129,0

2 129,0

180,0

180,0

34 313,5

34 313,5

26,3

26,3

4 000,0

4 000,0

22,0

22,0

Kulturális szakmai feladatok támogatása

1 3 7 8 9

Magyar Állami Operaház - Eiffel Bázis Emlékpont Központ támogatása

12 834,4

12 834,4

A Fővárosi Nagycirkusz elhelyezése és kialakítása

3 500,0

3 500,0

A Budai Vigadó felújításának támogatása

2 478,5

2 478,5

Fejezeti általános tartalék

1 020,5

1 020,5

Nemzeti Együttműködési Alap

4 896,4

4 896,4

2 891,5

2 891,5

3 100,0

3 100,0

Liget Budapest projekt előkészítése és megvalósítása

51 54 55

Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások

1 1 2 1

Egyházi kulturális tevékenységek támogatása (közgyűjtemények, közművelődési intézmények, kulturális programok) Egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatása Egyházi hit- és egyéb oktatási tevékenység támogatása Hittanoktatás támogatása

5126



3

4

56 57

Kiadás

Bevétel

Támogatás

8 844,0

8 844,0

17 580,0

17 580,0

1 930,0

1 930,0

420,0

420,0

1 400,0

1 400,0

Kistelepülési és szórvány egyházi támogatások

1

12 13 14 21 22


Egyházi alapintézmény-működés, SZJA rendelkezés és kiegészítése Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék

4 5

7 9 10 11

XX . F E J E Z E T


Az 5000 lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka - Bevett egyházak Külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka - Határon túli egyház és annak belső egyházi jogi személye Egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások

650,0

650,0

Lakitelek Népfőiskola épületeinek rekonstrukciója és fejlesztése

2 623,0

2 623,0

A debreceni református oktatási-nevelési intézményrendszer infrastrukturális fejlesztése Vallási tevékenységet végző szervezetek támogatása

2 400,0

2 400,0

121,2

121,2

Határon túli egyházi intézmények fejlesztésének támogatása

300,0

300,0

1 720,0

1 720,0

200,0

200,0

Egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatása

Egyházak hitéleti támogatásának kiegészítése Egyházi személyek eszközellátásának támogatása Reformáció Emlékbizottság programjainak támogatása Nemzetiségi támogatások

550,0

550,0

1 459,4

1 459,4

55,2

55,2

Országos nemzetiségi önkormányzatok és média támogatása

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 58 1 2 3 4 5 6 7 8

Bolgár Országos Önkormányzat és Média

62,9

62,9

Országos Horvát Önkormányzat és Média

178,0

178,0

Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és Média

256,9

256,9

Magyarországi Románok Országos Önkormányzata és Média

107,5

107,5

Országos Roma Önkormányzat és Média

361,2

361,2

Országos Lengyel Önkormányzat és Média

72,0

72,0

Országos Örmény Önkormányzat és Média

52,5

52,5

Országos Szlovák Önkormányzat és Média

151,0

151,0

Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata és Média

80,0

80,0

Szerb Országos Önkormányzat és Média

100,7

100,7

Országos Ruszin Önkormányzat és Média

59,6

59,6

Ukrán Országos Önkormányzat és Média

62,2

62,2

50,8

50,8

19,5

19,5

104,4

104,4

178,0

178,0

40,8

40,8

165,9

165,9

30,8

30,8

27,0

27,0

Országos Szlovén Önkormányzat és Média

Országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása Bolgár Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények támogatása Országos Horvát Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Magyarországi Németek Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények támogatása Magyarországi Románok Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények támogatása Országos Roma Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Országos Lengyel Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Országos Örmény Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása

5127



9 10 11 12 13 59 4 5 6 7 10 60 63


Országos Szlovák Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Országos Szlovén Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Szerb Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Országos Ruszin Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Ukrán Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Társadalmi felzárkózást segítő programok Roma kultúra támogatása Társadalmi, gazdasági, területi hátránykiegyenlítést elősegítő programok, szakkollégiumok Felzárkózás-politika koordinációja Roma ösztöndíj programok Multifunkcionális Nemzetiségi - Roma Módszertani, Oktatási és Kulturális Központ Nemzetiségi intézmények támogatása beruházásra, felújításra, pályázati önrészre Fejezeti stabilitási tartalék 1 - 20. cím összesen:

21


159,5

58,4

58,4

69,2

69,2

13,5

13,5

14,5

14,5

52,3

52,3

436,5

436,5

29,7

29,7

1 048,9

1 048,9

79,2

79,2

882,4

882,4

13 797,9

13 797,9

2 324 509,7

914 134,0 1 410 375,7

Családi támogatások

1 2 3 4 5 6 7 8 2

Családi pótlék Anyasági támogatás

319 720,5 5 047,0

Gyermekgondozási segély

63 564,3

Gyermeknevelési támogatás

12 429,7

Gyermekek születésével kapcsolatos szabadság megtérítése

1 303,9

Életkezdési támogatás

5 189,9

Pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi támogatások

6 078,9

Gyermektartásdíjak megelőlegezése

1 630,8

Korhatár alatti ellátások

1 2 3

Szolgálati járandóság

79 502,6

Korhatár előtti ellátás, balettművészeti életjáradék

33 415,2

Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások

1 2 3 4 5 6 7 8 4

Átmeneti bányászjáradék, szénjárandóság kiegészítése és keresetkiegészítése Mezőgazdasági járadék

9 241,9 2 223,1

Fogyatékossági támogatás és a vakok személyi járadéka

34 419,4

Politikai rehabilitációs és más nyugdíj-kiegészítések

13 387,5

Házastársi pótlék Egyéb támogatások (Cukorbetegek támogatása, Lakbértámogatás) Megváltozott munkaképességűek kereset-kiegészítése Járási szociális feladatok ellátása

2 895,4 42,0 331,3 70 587,4

Különféle jogcímen adott térítések

1 2 4

Közgyógyellátás

Támogatás

159,5

Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap

1

Bevétel

15 889,7

Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulás

5 400,0

Folyósított ellátások utáni térítés

1 747,5

5128




21. cím összesen:

22 26 27

Települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlás kiadása


28

Támogatás

684 048,0 3 137,0 250,0 1,0

Gyógyszertári tulajdoni hányad értékesítéséből származó bevétel 22 - 27. cím összesen:

Bevétel

3 387,0

1,0


1

Tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos bevételek

1

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek Ingatlanvagyon értékesítéséből befolyó bevételek

1 2

2,0 2,0

Egyéb vagyonnal kapcsolatos bevételek

2


1

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások Ingatlanok fenntartásával járó kiadások

1 2

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ rábízott vagyonába tartozó társaságok tőkeemelése Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ rábízott vagyonába tartozó társaságokhoz kapcsolódó egyéb kiadások

3

XX. fejezet összesen:

1,0 1,0 1,0

3 011 947,7

914 139,0 1 410 375,7

XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL 1

Gazdasági Versenyhivatal igazgatása

1

49,6

2 108,5

29,2

137,8


1 2 3 5 2


1 064,2


295,4

Dologi kiadások

638,5


33,0


6 2

Beruházások

127,0


1 2

OECD ROK Fejezeti tartalék XXX. fejezet összesen:

167,0 45,8 2 370,9

45,8 78,8

2 292,1

899,9

11 695,6

XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 1

Központi Statisztikai Hivatal

1


1 2 3 5 2


7 531,0


2 029,4

Dologi kiadások

2 354,8


20,3


6 7 8

Beruházások

607,0

Felújítások

20,0


33,0

5129



4

XXXI . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve


KSH Könyvtár

1

Bevétel

Támogatás

5,0

185,2

37,7

123,5


1 2 3 5


125,4


33,0

Dologi kiadások

31,8

KSH Népességtudományi Kutató Intézet

1


1 2 3 6


104,2


28,2

Dologi kiadások

28,8


1

Statisztikai Elemző Központ Korlátolt Felelősségű Társaság támogatása Fejezeti stabilitási tartalék

2

XXXI. fejezet összesen:

483,4

483,4

126,1

126,1

13 556,4

942,6

12 613,8

XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 1

7 084,3

Magyar Tudományos Akadémia

1


1 2 3 4 2


5 595,7


1 448,5


5,1 35,0

MTA Titkárság Igazgatása

1

39,2

1 572,1

218,9

534,7

16 033,8

14 294,3


1 2 3 5 2


968,6


243,0

Dologi kiadások

356,7


3,0


6 8 3

Beruházások

25,0


15,0

MTA Könyvtár és Információs Központ

1

MTA Könyvtár és Információs Központ

1


1 2 3 5 2


401,8


102,4

Dologi kiadások

228,4


3,0


6 4

Beruházások

18,0

MTA kutatóközpontok, kutatóintézetek

1


1 2 3 5 2


15 482,5


4 196,5

Dologi kiadások

8 833,8


117,0

5130



6 7 8 5

XXXIII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve



Támogatás

1 576,2 103,6 18,5

MTA Támogatott Kutatóhelyek

1

Bevétel

1 394,0

2 691,6

796,9

701,2

253,2

207,2

64,1

149,7

1,5

19,7


1 2 3 2


2 551,8


655,0

Dologi kiadások

707,2


6 6

Beruházások

171,6

MTA egyéb intézmények

1

MTA Létesítménygazdálkodási Központ

1


1 2 3 2

376,7


101,4

Dologi kiadások

976,7


6 2

Beruházások

43,3

MTA Jóléti intézmények

1


1 2 3 2


203,6 65,5 190,3


6 3

Beruházások

1,0

MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága

1


1 2 3 4


111,7


30,2

Dologi kiadások

71,9

Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia

1


1 2 3 7



9,1


2,4

Dologi kiadások

9,7


1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Társadalmi szervezetek és alapítványok támogatása (tudományos társaságok, Nagy Imre Alapítvány, Bolyai Műhely Alapítvány) Határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek támogatása Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatása

80,9

80,9

56,6

56,6

178,4

178,4

Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása

1 076,9

1 076,9

Infrastruktúra fejlesztés

1 742,0

1 742,0

Lendület Program

3 638,1

3 638,1

Fiatal kutatók pályázatos támogatása

898,3

898,3

Nemzetközi kapcsolatok és nemzetközi tagdíjak

170,0

170,0

Posztdoktori pályázatok támogatása

845,0

845,0

Szakmai feladatok teljesítése

428,4

428,4

Kiválósági központok támogatása

300,0

300,0

5131



12

XXXIII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Központi kezelésű felújítások XXXIII. fejezet összesen:


Bevétel

723,8 56 194,8

Támogatás 723,8

18 801,6

37 393,2

XXXIV. MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA 1

MMA Titkársága

1

1 550,3

MMA Titkárság Igazgatása

1


1 2 3 2


588,7


166,1

Dologi kiadások

659,5


6 2

Beruházások

136,0 2 501,7

MMA köztestületi feladatok

1


1 2 3 3


1 814,0


341,2

Dologi kiadások

346,5 174,4

MMA Kutatóintézet

1


1 2 3 2


95,3


27,2

Dologi kiadások

31,9


6 4

Beruházások

20,0


1 2 3 6 7 8 11 12

Országos művészeti társaságok, szövetségek támogatása

105,0

105,0

Magyar Művészetek Háza programok

188,0

188,0

Nemzetközi programok, konferenciák, nemzetközi tagdíjak

15,0

15,0

Kutatási tevékenység támogatása

55,0

55,0

200,0

200,0

Pályázati alapok

13,0

13,0

Gazdasági társaságok által ellátott kulturális feladatok támogatása

610,0

610,0

Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet épületének felújítása és kialakítása Nemzeti Szalon programjai

143,2

143,2

Pesti Vigadó művészeti programok

13 14

MMA végleges elhelyezésére szolgáló irodaház rekonstrukciója XXXIV. fejezet összesen:

80,0

80,0

1 000,0

1 000,0

6 635,6

6 635,6

XXXV. NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS HIVATAL 1

2 586,4

NKFI Hivatal

1


1 2 3 5 2


1 861,3 498,3 1 876,8 14,1


6

Beruházások

65,0

1 729,1

5132



2

XXXV . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve


Bevétel

Támogatás


1 3

Nemzetközi tagdíjak Fejezeti stabilitási tartalék XXXV. fejezet összesen:

2 662,2

498,9

39,7 7 017,4

39,7 3 085,3

XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK 1

Devizában fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai

1

Devizahitelek kamatelszámolásai

1 2 4 7 9 14 2

Nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől felvett hitelek kamatelszámolásai EBB hitelek kamatelszámolásai ET Fejlesztési Bank hiteleinek kamatelszámolásai ÁAK Rt-től 2002-ben átvállalt devizahitelek kamatelszámolásai

2 494,2 162,0 11 769,0

Egyéb devizahitelek kamatkiadásai

3 095,9

Belföldi devizahitelek kamata

2

19 871,2

EB/IMF hitelek kamatelszámolásai

1 560,0

Devizakötvények kamatelszámolásai

1

Külföld felé

1 5 6 2 1

1999-től kibocsátott devizakötvények kamatelszámolásai

235 831,1

Az önkormányzatoktól 2013-ban átvállalt devizakötvények kamatkiadásai A forintban fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai

110,9

Forinthitelek kamatelszámolásai

2

Egyéb hitelek kamatelszámolásai

18 19 20 21 2

EBB forint hitelek kamatelszámolásai ET Fejlesztési Bank Hiteleinek kamatelszámolásai MÁV-tól 2011-ben átvállalt forint hitelek kamata Az önkormányzatoktól átvállalt forint hitelek kamatkiadásai

28 425,5 395,0 43,2 2 847,8

Államkötvények kamatelszámolása

1

Piaci értékesítésű államkötvények kamatelszámolásai

1

Hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények kamatelszámolásai Nem piaci értékesítésű államkötvények kamatelszámolása

668 234,9

1 2

Lakással kapcsolatos államkötvények kamatelszámolásai

62,5

2

4 3 1 2 4

Konszolidációval kapcsolatos államkötvények kamatelszámolásai Kamatmentes adósság kötvényesítésével kapcsolatos államkötvények kamatelszámolásai Kincstárjegyek kamatelszámolásai

2 027,7

Diszkont kincstárjegyek kamatelszámolása

21 492,0

Lakossági kincstárjegyek kamatelszámolása

49 603,5 13 499,9

Adósság és követeléskezelés egyéb kiadásai

1

Jutalékok és egyéb költségek

1

Deviza elszámolások

1 2

Piaci kibocsátások, hitelfelvételek, átvállalások elszámolásai Forint elszámolások Állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadások

59 130,9

68,4

Kincstári egységes számla forintbetét kamatelszámolásai

3

2

1 242,8 43,4

Devizaszámla kamatelszámolásai

3 275,1 25 433,9 1 700,0

2 163,3

3 932,1

5133



3

XLI . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Adósságkezelés költségei XLI. fejezet összesen:


Bevétel

1 127,7 1 079 631,5

73 917,0

XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI 1

Vállalkozások költségvetési befizetései

1 3 4 5 6 7 8 9

Társasági adó Hitelintézeti járadék

400 500,0 6 300,0

Pénzügyi szervezetek különadója

79 200,0

Cégautóadó

27 700,0

Egyszerűsített vállalkozói adó

75 200,0

Bányajáradék

31 500,0

Játékadó

41 200,0

Ökoadó

1 2 10 11 12 14 15 16 18 2

Energiaadó Környezetterhelési díj

16 700,0 5 300,0

Egyéb befizetések

26 000,0

Energiaellátók jövedelemadója

41 300,0

Rehabilitációs hozzájárulás

65 500,0

Kisadózók tételes adója

70 100,0

Kisvállalati adó

13 800,0

Közműadó

52 200,0

Reklámadó

10 900,0

Fogyasztáshoz kapcsolt adók

1 2 3 4 5 6

Általános forgalmi adó Jövedéki adó Regisztrációs adó Távközlési adó Pénzügyi tranzakciós illeték Biztosítási adó

3

3 351 850,0 952 200,0 20 700,0 56 000,0 200 900,0 30 000,0

Lakosság költségvetési befizetései

1 2 4 5 6

Személyi jövedelemadó Egyéb lakossági adók Lakossági illetékek Gépjárműadó Magánszemélyek jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmeinek különadója Egyéb költségvetési bevételek

4 1

1 658 400,0 2 000,0 121 700,0 45 500,0 900,0

Vegyes bevételek

8 9 2

Egyéb vegyes bevételek

4 366,0

Kezesség-visszatérülés

3 474,0

Központosított bevételek

1 2 3 4 5 6

Bírságbevételek

27 542,5

Termékdíjak

63 389,0

Egyéb központosított bevételek Megtett úttal arányos útdíj Hulladéklerakási járulékból származó bevétel Időalapú útdíj (HD)

17 491,8 140 500,0 8 000,0 47 000,0

Támogatás

5134



5

XLII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve


Bevétel

Költségvetési befizetések

1 3

25 559,9

Központi költségvetési szervek

8 004,0

Köznevelési intézmények működtetésével kapcsolatos önkormányzati befizetések Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap befizetése

4 7

17 000,0

Egyéb uniós bevételek

2 3 4

10 600,0

Vámbeszedési költség megtérítése

168,3

Cukorágazati hozzájárulás beszedési költség megtérítése Uniós támogatások utólagos megtérülése

4 5

4 557,5

Kohéziós Alap

500,0

Strukturális Alapok

8

Tőke követelések visszatérülése

1 2

35,9

Kormányhitelek visszatérülése

207,0

Alárendelt kölcsöntőke kötvény visszatérülése

28 29

Diákhitel 2 konstrukció kamattámogatása

1 272,0

Lakástámogatások

1

Egyéb lakástámogatások

31 32

Szociálpolitikai menetdíj támogatás

104 000,0 104 000,0

Egyéb költségvetési kiadások

1

Vegyes kiadások

4 5 7

Felszámolásokkal kapcsolatos kiadások Szanálással kapcsolatos kiadások

33

1,0

Védelmi felkészítés előirányzatai

1 2 11 12 19 21 22 25 26 27

3 200,0

Honvédelmi- és gazdasági felkészülés központi kiadásai

497,0

Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési feltételeinek biztosítása Egyéb vegyes kiadások

1 200,0

1% SZJA közcélú felhasználása

8 100,0

Mehib és Eximbank behajtási jutaléka Ügyfélnek visszajáró vámbiztosíték, egyéb vámvisszatérítések

4 302,4 35,0 1,0

Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés

1 700,0

Átmeneti hulladék-közszolgáltatással kapcsolatos kiadások

2 000,0

Egyéb megszűnt jogcímek miatt járó támogatás Fuvarozók kamattámogatása

5,0 40,0

Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése

3 4 5 7 10 13 14 15 16

Eximbank Zrt. által vállalt garanciaügyletekből eredő fizetési kötelezettség MEHIB Zrt. általi biztosítási tevékenységből eredő fizetési kötelezettség Garantiqa Hitelgarancia Zrt. garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség A közszférában dolgozók lakáshiteleihez vállalt kezességből eredő fizetési kötelezettség Agrárhitelekhez vállalt kezességekből eredő fizetési kötelezettség A "fészekrakó" programhoz vállalt kezességből eredő fizetési kötelezettség MFB Zrt. által nyújtott hitelekből és vállalt garanciaügyletekből eredő fizetési kötelezettség Áthidaló hitelprogramra vállalt kezességekből eredő fizetési kötelezettség

500,0 6 500,0 15 447,8 1 700,0 150,0 10,0 2 500,0 383,3 30,0

Támogatás

5135



17

XLII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Takarékbetétek visszafizetéséért vállalt állami kezességből eredő fizetési kötelezettség Gyűjtőszámla hitelprogramra vállalt kezességekből eredő fizetési kötelezettség E-útdíj fizetési célú hitelprogramhoz vállalat kezességekből eredő fizetési kötelezettség Kormányzati rendkívüli kiadások

19 20 34 2


Bevétel

300,0 10,0 100,0

Pénzbeli kárpótlás

1 2 3 35

Pénzbeli kárpótlás

1 297,3

Az 1947-es párizsi békeszerződésből eredő kárpótlás

2 364,6

Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei

59,6

Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz

2

Egészségbiztosítási Alap támogatása

4 9 36

Járulék címen átadott pénzeszköz Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás

374 464,0 35 103,6

Nemzetközi pénzügyi intézmények felé vállalt kötelezettségek kiadásai Nemzetközi tagdíjak

1 1 2 3 4 7 8 2

IBRD alaptőkeemelés IBRD alaptőke értékállóságának biztosítása CEB tagdíj Bruegel tagdíj

910,3 1 381,5 3,7 30,3

NBB alaptőke hozzájárulás

3 042,0

AIIB alaptőke hozzájárulás

5 526,0

Nemzetközi multilaterális segélyezési tevékenység

1 2 3 4 3

IDA alaptőke-hozzájárulás IMF HIPC segélyprogramban való részvétel kamattámogatása Hozzájárulás az EBRD által kezelt Nyugat-Balkáni Alaphoz EU Szomszédsági Beruházási Eszköz Egyéb kiadások

37

1 526,0 45,0 38,0 101,3 40,0

Hozzájárulás az EU költségvetéséhez

1 2 3 4

ÁFA alapú hozzájárulás

37 730,2

GNI alapú hozzájárulás

238 615,9

Brit korrekció Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország számára teljesítendő bruttó GNI csökkentés Egyéb

5 41 42

Követeléskezelés költségei

21 153,0 2 402,0 14 947,9 1,7

Alapok támogatása

1

Nemzeti Foglalkoztatási Alap támogatása

1 2 2 3 4 5 6

Költségvetési támogatás Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulás NFAnak Bethlen Gábor Alap támogatása Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatása Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap támogatása Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatása Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja támogatása XLII. fejezet összesen:

95 000,0 105 769,9 11 807,5 4 724,4 5,3 7 686,0 1,0 1 223 762,5 7 781 945,9

Támogatás

5136



XLIII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve


Bevétel

XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK 1

Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek

1

Értékesítési bevételek

1 2 3

12 500,0

Ingatlan értékesítésből származó bevételek

70,0

Egyéb eszközök értékesítésből származó bevételek Kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek

1 2 4 2 1

21 998,8

Egyéb kibocsátási egységek értékesítési bevétele Légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítési bevétele

82,9

Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésében lévő ingatlanok értékesítési bevétele Hasznosítási bevételek

19,0

Bérleti díjak

3 4 2 3 4

554,4

Egyéb bérleti díj

2 451,0

Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésében lévő ingatlanok bérleti díja Vagyonkezelői díj

2 533,0 31 107,0

Osztalékbevételek Koncessziós díjak

1 2 3 4 3

4 233,8

Szerencsejáték koncessziós díj

229,5

Infrastruktúra koncessziókból származó díj

2 500,0

Bányakoncessziós díj

940,0

Dohánytermékek kiskereskedelmének koncessziós díja Egyéb bevételek

1 2

133 000,0

Egyéb értékesítési és hasznosítási bevételek

5 900,0

Vegyes bevételek

2

Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások

1

Felhalmozási jellegű kiadások

1

Ingatlan-beruházások, ingatlanvásárlás

1 2 4 5 6 2 4

7 8 9 2 2

15 500,0

A FINA Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság budapesti megrendezéséhez szükséges egyes létesítmény-fejlesztések kiadásai Budapesti konferencia-központ megvalósítása

27 272,7

A Gül Baba türbéje és környezete komplex rekonstrukciójához kapcsolódó beruházások megvalósítása Egyéb eszközök vásárlása

1 389,9

11 700,0

1 800,0

1 500,0

Állami tulajdoni részesedések növekedését eredményező kiadások

1 3 5

A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által végrehajtott ingatlanvásárlások és ingatlan beruházások Az MNV Zrt. ingatlan-beruházásai, ingatlanvásárlásai

Részesedésvásárlás, tőkeemelés, pótbefizetés

11 000,0

Nemzeti Eszközkezelő Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kifizetések A 2015. évi Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának megvalósításával kapcsolatos kiadások Európai Uniós pályázatokhoz önrész biztosítása

1 000,0

Nemzeti Lovarda fejlesztésével kapcsolatos kiadások

1 500,0

A Rubik kocka motívuma és gondolatisága által ihletett kiállítási központ létrehozásával kapcsolatos kiadások Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások Ingatlanok fenntartásával járó kiadások

650,0 4 650,0 450,0

Támogatás

5137



1 2 3 3 4

XLIII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve


Üzemeltetés, fenntartás, karbantartás, javítás

4 500,0

Ingatlanok őrzése

2 500,0

A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által kezelt ingatlanok fenntartása, karbantartása Egyéb vagyonkezelési kiadások

Bevétel

1 300,0 1 500,0

Állami tulajdonú társaságok támogatása

1 2 3

Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kifizetések A Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. támogatása Az államot korábbi tulajdonosi döntéseihez kapcsolódóan terhelő kiadások Jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések

1 2 3 5

Kezesi felelősségből eredő kifizetések Konszernfelelősség alapján történő kifizetések Az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok finanszírozása Egyéb bírósági döntésből eredő kiadások

6 7 8

Egyéb szerződéses kötelezettségek

16 200,0 5 100,0

2,0 2,0 2,0 5 500,0 850,0 7,0

Egyéb jogszabályból eredő kiadások

1 4

Kárpótlási jegyek életjáradékra váltása

1 450,0

A vagyongazdálkodás egyéb kiadásai

1

Tanácsadók, értékbecslők és jogi képviselők díja

1 2 2 3

Az MNV Zrt. tevékenységével kapcsolatos restitúciós perek kiadásai Az MNV Zrt. tevékenységével kapcsolatos egyéb kiadások Eljárási költségek

500,0 1 500,0 40,0

A tulajdonosi joggyakorló szervezetek működésének támogatása

1 4 5 7

Az MNV Zrt. működésének támogatása Átváltoztatható kötvény kamatfizetése

9 407,2

Állami tulajdonú ingatlanvagyon felmérése

1 500,0

A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működésének támogatása és tevékenységével kapcsolatos egyéb kiadások Fejezeti tartalék

5 6 8

7 200,0

Tulajdonosi kölcsönök elszámolása ÁFA elszámolás XLIII. fejezet összesen:

1 900,0 8 500,0 875,1 1 000,0 149 747,9

218 119,4

XLIV. A NEMZETI FÖLDALAPPAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK 1

A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek

1

Értékesítési bevételek

1

Ingatlan értékesítéséből származó bevételek

1 3 2

Termőföld értékesítésből származó bevételek Egyéb ingatlanok értékesítéséből származó bevételek

1 450,0 10,0

Hasznosítási bevételek

1 3

Haszonbérleti díj Egyéb bevételek

2

A Nemzeti Földalappal kapcsolatos kiadások

1

Felhalmozási jellegű kiadások

1

Ingatlan vásárlás

10 000,0 300,0

Támogatás

5138



1 2


Termőföld vásárlás

Kiadás

Bevétel

2 500,0

Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások

1 2

Életjáradék termőföldért

3 3

9 900,0

Ingatlanok fenntartásával járó kiadások

1

Hasznosítási kötelezettség kiadásai Egyéb vagyonkezelési kiadások

517,0 1 760,0

A vagyongazdálkodás egyéb kiadásai

1 2 3 4 5 4

XLIV . F E J E Z E T


Tanácsadók, értékbecslők és jogi képviselők díja

800,0

Eljárási költségek, díjak

450,0

Állami tulajdonú ingatlanvagyon felmérés

750,0

Állami tulajdonú ingatlanvagyon jogi rendezése Bírósági döntésből eredő kiadások Fejezeti tartalék XLIV. fejezet összesen:

1 308,7 33,0 950,0 18 968,7

11 760,0

LXII. NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS ALAP 1 2

Hazai innováció támogatása A nemzetközi együttműködésben megvalósuló innováció támogatása Befizetés a központi költségvetésbe

3 4 6 7 19 20 23

44 525,0 6 069,7 17 000,0

Alapkezelőnek átadott pénzeszköz

2 576,4

Kutatási témapályázatok támogatása

8 037,7


624,5 70 600,0

Innovációs járulék Egyéb bevételek

1 165,6

Költségvetési támogatás

7 686,0

LXII. fejezet összesen:

78 833,3

79 451,6

LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP 1

Aktív támogatások

1 2 4

Foglalkoztatási és képzési támogatások Szakképzési és felnőttképzési támogatások

16 172,0 13 819,0

Passzív kiadások

1 5 6 8 14

Álláskeresési ellátások

47 000,0

Bérgarancia kifizetések

4 950,0

Működtetési célú kifizetések Start-munkaprogram

3 283,4 340 000,0

EU-s elő- és társfinanszírozás

1 3 4 15 25 26

TÁMOP 1.1 Munkaerőpiaci szolgáltatások és támogatások Foglalkoztathatóság és Alkalmazkodóképesség EU-s társfinanszírozása 2014-2020-as időszak munkaerőpiaci programjainak előfinanszírozása Fejezeti stabilitási tartalék Előfinanszírozott uniós programok kiadásainak visszatérülése

54,5 3 808,7 54 700,0 389,5 51 700,0

Egyéb bevétel

1 2

Területi egyéb bevétel

1 000,0

Központi egyéb bevétel

1 000,0

Támogatás

5139



3 31 33 35

LXIII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve


800,0

Szakképzési és felnőttképzési egyéb bevétel

56 996,1

Szakképzési hozzájárulás

1 000,0

Bérgarancia támogatás törlesztése

36 39

Bevétel

Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető hányada Költségvetési támogatás

150 476,4

Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulás

105 769,9

LXIII. fejezet összesen:

95 000,0

484 177,1

463 742,4

LXIV. SZÖVETKEZETI HITELINTÉZETEK INTEGRÁCIÓS ALAPJA 1 3

1,0

Költségvetési támogatás Működési kiadások LXIV. fejezet összesen:

1,0 1,0

1,0

LXV. BETHLEN GÁBOR ALAP 2

Költségvetési támogatás

3 4

11 807,5

Eseti támogatás Alapból nyújtott támogatások

1 3 5 6 5 6

Oktatás-nevelési támogatás Magyarság Háza program támogatása

4 820,0 216,0

Nemzeti jelentőségű intézmények támogatása

4 126,3

Egyéb támogatások

1 721,1

Alapkezelő működési költségei

810,0


114,1

LXV. fejezet összesen:

11 807,5

11 807,5

LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP 1 1 2 2 3 4

Püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) beruházási munkái és biztonságnövelő programja Nagy aktivitású radioaktívhulladék-tároló telephely kiválasztása Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának bővítése, felújítása

2 875,4 849,5 400,0 2 140,0

Nukleáris létesítmények leszerelésének előkészítése

1 5

Paksi Atomerőmű leszerelésének előkészítése RHK Kft. működése, radioaktívhulladék-tárolók és a KKÁT üzemeltetési kiadásai Ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulások támogatása Alapkezelőnek működési célra

6 7 10 15


33,9 5 559,3 1 171,6 143,9 134,4

Nukleáris létesítmények befizetései

1 16 18

Kis- és közepes aktivitású radioaktívhulladék-tárolók beruházása, fejlesztése Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) beruházása

21 294,1

MVM Paksi Atomerőmű Zrt. befizetése

6,7

Radioaktív hulladékok végleges, eseti elhelyezése

4 724,4

Költségvetési támogatás LXVI. fejezet összesen:

13 308,0

26 025,2

Támogatás

5140



LXVII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve


Bevétel

LXVII. NEMZETI KULTURÁLIS ALAP 1

Nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, terjesztésének támogatása Évfordulók, hazai fesztiválok és rendezvények, valamint azokon való részvétel támogatása Nemzetközi fesztiválok, rendezvények és azokon való részvétel támogatása Művészeti alkotások új irányzatai, új kulturális kezdeményezések támogatása Kultúrával kapcsolatos tudományos kutatások támogatása

2 3 4 5 6 7 8 9 10 13 14 22 24 26 27

2 900,0 1 600,0 1 791,0 710,0 7,0

Épített örökség, építőművészet támogatása

600,0

Kultúrateremtő, -közvetítő, valamint egyéni és közösségi tevékenységek támogatása Szakmai díjazáshoz való hozzájárulás

808,5 30,0

Nemzetközi tagdíjak

15,0

Működési kiadások

965,0

Kulturális célú központi költségvetési szervek működési kiadásainak támogatása Fejezeti stabilitási tartalék

237,4 93,5 250,0

Egyéb bevételek

9 900,0

Játékadó NKA-t megillető része Kulturális adó

100,0

Szerzői jogi törvény alapján a közös jogkezelőktől származó befizetések

600,0

LXVII. fejezet összesen:

9 757,4

10 850,0

LXVIII. WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP 1 3 6 7 8

4,9

Rendszeres befizetés

5,3

Költségvetési támogatás Működési kiadások

9,0

Káreseménnyel összefüggő kártalanítás kifizetése

1,0


0,1

LXVIII. fejezet összesen:

10,1

10,2

LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP 1

Nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek

1

Szociális hozzájárulási adó Ny. Alapot megillető része és munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék Biztosítotti nyugdíjjárulék

2 1 3

Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék

2 014 716,1

1 015 817,9

Egyéb járulékok és hozzájárulások

2 5 5 7

Megállapodás alapján fizetők járulékai Egyszerűsített foglalkoztatás utáni közteher Késedelmi pótlék, bírság

1 115,6 11 875,8 11 265,9

Nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek

3 2

Kifizetések visszatérülése és egyéb bevételek Nyugdíjbiztosítási ellátásokhoz kapcsolódó kiadások

1

Nyugellátások

1

Öregségi nyugdíj

2 540,0

Támogatás

5141



1 2

LXXI . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Kiadás

Bevétel

Támogatás

2 473 190,2

Korhatár felettiek öregségi nyugdíja

195 496,4

Nők korhatár alatti nyugellátása

3


Hozzátartozói nyugellátás

1 2

34 402,4

Árvaellátás

338 093,8

Özvegyi nyugellátás

4

Egyösszegű méltányossági kifizetések

2

500,0

Egyszeri segély

4

Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai

4

Egyéb, ellátáshoz kapcsolódó kiadások

2 3 3

Postaköltség

4 597,4

Egyéb kiadások

1 993,7

Vagyongazdálkodás

1

Ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodás 1 - 3. cím összesen:

5

1,0

1,0

3 048 274,9 3 057 332,3

Nyugdíjbiztosítási költségvetési szerv

1

1 955,0

9 057,4

1 955,0

9 057,4

3 059 287,3 3 059 287,3

9 057,4

Központi hivatali szerv

1


1 2 3 5 2


5 652,4


1 577,7

Dologi kiadások

3 594,0 7,2


6

181,1

Beruházások 5. cím összesen: LXXI. fejezet összesen:

11 012,4

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP 1

Egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek

1

Szociális hozzájárulási adó E. Alapot megillető része és munkáltatói egészségbiztosítási járulék Biztosítotti egészségbiztosítási járulék

2 3

521 849,1 677 394,7

Egyéb járulékok és hozzájárulások

1 2 4 5 4 5 6

Egészségügyi szolgáltatási járulék Megállapodás alapján fizetők járulékai Munkáltatói táppénz hozzájárulás Egyszerűsített foglalkoztatás utáni közteher Egészségügyi hozzájárulás Késedelmi pótlék, bírság

28 772,4 307,2 19 235,4 150,0 164 190,1 5 079,1

Költségvetési hozzájárulások

2 6 10 7

Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos költségvetési hozzájárulás Járulék címen átvett pénzeszköz Tervezett pénzeszköz-átvétel

5 400,0 374 464,0 35 103,6

Egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek

1 2

Terhességmegszakítás egyéni térítési díja

525,0

Baleseti és egyéb kártérítési megtérítések

5 200,0

5142



3 7

LXXII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve


Bevétel 1 320,8

Kifizetések visszatérítése és egyéb bevételek Gyógyszergyártók és forgalmazók befizetései

1 2 8 1 2 11

7 000,0

Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek Nemzetközi egyezményből eredő ellátások megtérítése

51 000,0

2 180,0

EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások

2,0

Nem EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások Egészségügyi szolgáltatók visszafizetése

1 2 12 13 14 2

150,0

Gyógyszertámogatással, gyógyászati segédeszköz támogatással kapcsolatos ellenőrzésekből eredő visszafizetések Egészségügyi szolgáltatók egyéb visszafizetése

300,0

Baleseti adó

25 354,0

Népegészségügyi termékadó

26 772,6

Dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulása

11 500,0

Egészségbiztosítási ellátások kiadásai

2

Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai

1 2

Csecsemőgondozási díj, Terhességi-gyermekágyi segély

45 916,2

Táppénz

1 2 3 3

Táppénz

65 166,9

Gyermekápolási táppénz

3 552,7

Baleseti táppénz

8 221,9

Betegséggel kapcsolatos segélyek

4 4 5 6 7

Egyszeri segély Kártérítési járadék Baleseti járadék

3

450,0 808,5 8 331,2

Gyermekgondozási díj

116 304,0

Rokkantsági, rehabilitációs ellátások

323 152,0

Természetbeni ellátások

1

Gyógyító-megelőző ellátás

1 2 3 5 8 9 11 13 15 17 18 21 22 2 3 4

Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás

107 047,5

Védőnői szolgáltatás, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem

22 448,2

Fogászati ellátás

25 946,8

Betegszállítás és orvosi rendelvényű halottszállítás Művesekezelés Otthoni szakápolás Működési költségelőleg

6 196,9 23 171,1 4 596,8 2 000,0

Célelőirányzatok

83 856,4

Mentés

29 471,2

Laboratóriumi ellátás

21 304,7

Összevont szakellátás

633 919,0

Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék

12 401,3

Alapellátás megújításának II. üteme

10 000,0

Gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás támogatása Anyatej-ellátás

4 200,0 200,0

Gyógyszertámogatás

1

Gyógyszertámogatás kiadásai

231 400,0

Támogatás

5143



2 4 5

LXXII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve


Speciális beszerzésű gyógyszerkiadás

15 700,0

Gyógyszertámogatási céltartalék

58 000,0

Bevétel

Támogatás

Gyógyászati segédeszköz támogatás

1 2 3

7 000,0

Kötszertámogatás Gyógyászati segédeszköz kölcsönzés támogatása

48 000,0

Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás

6 7

5 419,6

Utazási költségtérítés Nemzetközi egyezményből eredő és külföldön történő, tervezett ellátások kiadásai Sürgősségi ellátás EGT-n, Svájcon belül

1 2 3 4 5

234,0

Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése

100,0

Külföldön igénybevett Magyarországon nem elérhető egészségügyi szolgáltatások Természetbeni ellátások céltartaléka

4

10 673,0

Sürgősségi ellátás EGT-n kívül Külföldön történt speciális egészségügyi ellátások

8

200,0

224,0 2 140,0 3 800,0

Egészségbiztosítás egyéb kiadásai

4

Egyéb, ellátásokhoz kapcsolódó kiadások

1 2 3 5

Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés

1 477,2

Postaköltség

2 946,4 762,0

Egyéb kiadások

7 8 3

10,0

Gyógyszergyártók ellentételezése, elszámolási különbözet rendezése Gyógyszertárak juttatása

3 600,0

Gyógyszertárak szolgáltatási díja

4 500,0

Vagyongazdálkodás

1

Ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodás 1 - 3. cím összesen:

5

12,0

15,0

1 954 861,5 1 963 265,0

Egészségbiztosítási költségvetési szervek

1

424,6

8 403,5

424,6

8 403,5

1 963 689,6 1 963 689,6

8 403,5

Központi hivatali szerv

1


1 2 3 5 2


5 033,0


1 269,2

Dologi kiadások

2 150,9 175,0


6

200,0

Beruházások 5. cím összesen: LXXII. fejezet összesen:

8 828,1

5144



2. melléklet a 2015. évi …… törvényhez

A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása I. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS TÁMOGATÁSA 1. A települési önkormányzatok működésének támogatása a) Önkormányzati hivatal működésének támogatása FAJLAGOS ÖSSZEG:

4 580 000 forint/fő

A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzati hivatal működési kiadásaihoz a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) szerint 2016. január 1-jén működő, illetve a Mötv. 85. § (3a) bekezdés alapján történő kijelölés szerinti hivatali struktúrának megfelelően. Amennyiben bírósági döntés alapján év közben változik a közös hivatali struktúra, azt az érintett székhely önkormányzatok egymás között pénzeszközátadással rendezik. A támogatás meghatározása az elismert hivatali létszám alapján a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével történik. Közös önkormányzati hivatal esetében a támogatásra a székhely önkormányzat jogosult. Az elismert hivatali létszám a számított alaplétszám korrekciós tényezőkkel korrigált összege. Önálló polgármesteri hivatal esetében az elismert hivatali létszám megegyezik a számított alaplétszámmal. Budapest Főváros Önkormányzata esetében az elismert hivatali létszám 470 fő. A számított alaplétszám az alábbi képlet alapján határozható meg: SZAL = c + (ÖL - a)/(b - a) * (d - c), két tizedesre kerekítve ahol: SZAL = számított alaplétszám, ÖL = az önkormányzat(ok) lakosságszáma, amennyiben a közös hivatalt fenntartó önkormányzatok együttes lakosságszáma nem éri el a 2 000 főt, úgy 2 000 főként kell a számításkor figyelembe venni, a = az elismert hivatali létszám a Kiegészítő szabályok 3. a) alpontja alapján a település típusa szerint az adott lakosságszám-kategória alsó határa, b = az elismert hivatali létszám a Kiegészítő szabályok 3. a) alpontja alapján a település típusa szerint az adott lakosságszám-kategória felső határa, c = az elismert hivatali létszám a Kiegészítő szabályok 3. a) alpontja alapján a település típusa szerint az adott lakosságszám-kategóriához tartozó elismert köztisztviselői létszám minimuma, d = az elismert hivatali létszám a Kiegészítő szabályok 3. a) alpontja alapján a település típusa szerint az adott lakosságszám-kategóriához tartozó elismert köztisztviselői létszám maximuma. A közös hivatal esetében az elismert hivatali létszám figyelembevételével a következő képlet alapján határozható meg: EHL = SZAL * (1 + Ka + Kb + Kc), két tizedesre kerekítve ahol: EHL = elismert hivatali létszám,

a

korrekciós

tényezők

5145


SZAL = számított alaplétszám, Ka = a Kiegészítő szabályok 3. ba) alpontja szerinti korrekciós tényező, Kb = a Kiegészítő szabályok 3. bb) alpontja szerinti korrekciós tényező, Kc = a Kiegészítő szabályok 3. bc) alpontja szerinti korrekciós tényező. A közös hivatal esetében a közös hivatalt alkotó hetedik és minden további település után, az elismert hivatali létszám településenként 1 fővel nő. A járási székhely önkormányzat, illetve az 5 000 fő lakosságszám feletti község, nagyközség önkormányzata esetében az elismert hivatali létszám 2 fővel emelkedik függetlenül attól, hogy önállóan vagy közös hivatal útján gondoskodik a hivatali feladatok ellátásáról. b) Település-üzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás alaptámogatása A települési önkormányzatok település-üzemeltetési feladataik ellátásához az alábbi jogcímek alapján részesülnek támogatásban. ba) A zöldterület-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásának alaptámogatása FAJLAGOS ÖSSZEG:

22 300 forint/hektár

A támogatás a települési önkormányzatokat a zöldterületek, és az azokhoz kapcsolódó építmények kialakításához és fenntartásához kapcsolódóan a belterület nagysága alapján illeti meg. Budapest Főváros Önkormányzata e jogcímen 550 millió forint támogatásra jogosult. A belterületre vonatkozóan a Földmérési és Távérzékelési Intézet által az ingatlannyilvántartási adatbázisból (a továbbiakban: FÖMI adatbázis) rendelkezésre bocsátott, 2014. december 31-én hatályos területi összesítőben szereplő adatokat kell figyelembe venni. bb) Közvilágítás fenntartásának alaptámogatása A támogatás a települési önkormányzatokat a településen történő közvilágítás biztosításához kapcsolódóan illeti meg. A támogatás meghatározása a településen kiépített kisfeszültségű hálózat kilométerben meghatározott hossza alapján történik, az alábbi, a 2014. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő 064010 „Közvilágítás” kormányzati funkció alapján településkategóriánként számított átlagos, egy kilométerre jutó nettó működési kiadások figyelembevételével. Településkategóriánként a támogatás fajlagos összege az alábbi: Főváros, megyei jogú város, 40 000 fő 415 000 Ft/km lakosságszám feletti város 10 001-40 000 fő lakosságszám 400 000 Ft/km közötti település 10 001 fő lakosságszám alatti 320 000 Ft/km település

5146


A településen kiépített kisfeszültségű hálózat hossza tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal 2014. december 31-ei állapotnak megfelelően elkészített Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (a továbbiakban: OSAP) 1058 „Jelentés a települések villamosenergiaellátásáról” adatgyűjtés szerinti adatokat kell figyelembe venni azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata tekintetében a kiépített kisfeszültségű hálózat hossza megegyezik a budapesti kerületeknél rögzített adatok összegével. bc) Köztemető fenntartással kapcsolatos feladatok alaptámogatása A támogatás a települési önkormányzatokat a köztemető fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan illeti meg, a 2014. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő 013320 „Köztemető-fenntartás, és –működtetés” kormányzati funkció településkategóriánként számított egy négyzetméterre eső nettó működési kiadásai figyelembevételével. Az így meghatározott támogatás összege legalább 100 000 forint. Ugyancsak 100 000 forint támogatás illeti meg azon önkormányzatokat, melyeknek a fenti kormányzati funkción mutatkozó nettó kiadása nem haladja meg a 100 000 forintot, illetve az OSAP adatszolgáltatás alapján naturális mutatóval rendelkeznek, de a fenti kormányzati funkción nettó kiadásuk nem mutatkozott. Nem részesülnek támogatásban azon önkormányzatok, melyek az OSAP adatszolgáltatásban nem szerepeltettek temetőt. Azon önkormányzatok, melyek temetővel nem rendelkeznek, de megállapodás alapján köztemető fenntartásához hozzájárulnak vagy a feladatot ellátják, és a fenti kormányzati funkción nettó működési kiadásuk a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által ellenőrzött és igazolt módon meghaladja a 100 000 forintot, a nettó kiadásuk 90%-ának megfelelő összegű támogatásra, de legalább 100 000 forintra jogosultak. E támogatásban a fővárosi kerületek nem részesülnek. Budapest Főváros Önkormányzata esetében a támogatás összege 18,3 millió forint. Településkategóriánként a támogatás fajlagos összege az alábbi: Megyei jogú város, 40 000 fő 70 Ft/m2 lakosságszám feletti város 10 001-40 000 fő lakosságszám 104 Ft/m2 közötti település 10 001 fő lakosságszám alatti 69 Ft/m2 település A településen lévő köztemető nagyságát az OSAP 1616 „Jelentés az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyonról „T” adatlap 01-04. sorok” adatai alapján kell figyelembe venni. bd) Közutak fenntartásának alaptámogatása A támogatás a települési önkormányzatokat a közutak fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan illeti meg, a 2014. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő 045160 „Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása” és 045170 „Parkoló,

5147


garázs üzemeltetése, fenntartása” kormányzati funkciók alapján településkategóriánként számított nettó működési kiadások figyelembevételével. Településkategóriánként a támogatás fajlagos összege az alábbi: Főváros, fővárosi kerületek, megyei 470 000 Ft/km jogú város, 40 000 fő lakosságszám feletti város 10 001-40 000 fő lakosságszám 295 000 Ft/km közötti település 10 001 fő lakosságszám alatti 227 000 Ft/km település A településen lévő belterületi út hosszát az OSAP 1390 „Helyi közutak és hidak adatai” alapján kell figyelembe venni. c) Egyéb önkormányzati feladatok támogatása FAJLAGOS ÖSSZEG:

2 700 forint/fő, de a) az 1 000 fő lakosságszám és az alatti azon települések esetében, ahol az egy lakosra jutó adóerő-képesség nem éri el a 32 000 forintot, településenként legalább 5 000 000 forint, b) 1 000 fő lakosságszám feletti azon települések esetében, ahol az egy lakosra jutó adóerő-képesség nem éri el a 32 000 forintot, településenként legalább 6 000 000 forint, c) egyéb településenként legalább 3 500 000 forint.

A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatok számára a Mötv. 13. §-ában meghatározott egyes – az 1. a)-b) alpontokban nem nevesített – feladatok ellátására. E mellékletben az adóerő-képesség a 2015. II. negyedéves költségvetési jelentés alapján a helyi iparűzési adóalap 1,4%-át jelenti. Az adóerő-képesség figyelembe vételére vonatkozó szabályokat a Kiegészítő szabályok 1. c) alpontja tartalmazza. d) Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása FAJLAGOS ÖSSZEG:

2 550 forint/külterületi lakos

A központi költségvetés támogatást biztosít a lakott külterülettel rendelkező települési önkormányzatoknak a 2015. január 1-jei külterületi lakosok száma alapján. e) Üdülőhelyi feladatok támogatása FAJLAGOS ÖSSZEG:

1,55 forint/idegenforgalmi adóforint

5148


A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatnak az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó 2014. évi tény adatai alapján. Késedelmi pótlék, bírság alapján nem igényelhető a hozzájárulás. f) Település-üzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás kiegészítő támogatása A központi költségvetés kiegészítő támogatást nyújt a bb)-bd) pontok szerinti feladatokra abban az esetben, ha a 2014. évi országosan összesített beszámolók alapján a települési önkormányzatok országosan összesített nettó kiadása az alaptámogatások országosan összesített összegét meghaladja. A kiegészítő támogatás csak abban az esetben állapítható meg, ha az előirányzat e törvény szerinti összege azt lehetővé teszi az a)-e) pontok szerinti támogatások megállapítását követően. Fajlagos összegeit úgy kell megállapítani, hogy az előirányzat a kiegészítő támogatás folyósításával se lépje túl a törvényi előirányzatot. E feltételek teljesülése esetén a kiegészítő támogatás fajlagos összegeit a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter 2016. január 5-éig közösen állapítja meg. 2. Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítása ELŐIRÁNYZAT:

76,3 millió forint

FAJLAGOS ÖSSZEG:

100 forint/m3

A támogatás az összegyűjtött és a hatóságilag kijelölt lerakóhelyeken igazoltan elhelyezett, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyisége (m3) után illeti meg azon települési önkormányzatokat, amelyek a) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény alapján szervezett közszolgáltatás ellátásáról közszolgáltatóval kötött, hatályos szerződés útján, b) a környezet és a vízbázisok védelme érdekében a közműves csatornahálózattal el nem látott településrészein keletkezett nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtéséről ártalmatlanítás céljából gondoskodnak. Az összeg a fajlagos lakossági ráfordítások (díjak) csökkentéséhez járul hozzá. A támogatást a települési önkormányzatok a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz becsült évi mennyisége (m3) alapján, a Kiegészítő szabályok 2. a)-b) alpontjai szerint igénylik, és annak tényleges, közszolgáltatási szerződés szerint összegyűjtött mennyisége alapján számolnak el. A támogatás folyósítása négy egyenlő részletben, minden negyedév utolsó hónapjában történik. 3. Budapest Főváros Önkormányzatának kiegészítő támogatása ELŐIRÁNYZAT:

2 000,0 millió forint

Budapest Főváros Önkormányzatát támogatás illeti meg a Mötv. 23. § (4) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátásához. 4. Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása ELŐIRÁNYZAT: FAJLAGOS ÖSSZEG:

87,0 millió forint 2 forint/ki- és belépési adatok

5149


Az előirányzat a 2015. december 31-ei schengeni külső határszakaszokon (a magyar-ukrán, a magyar-román, a magyar-szerb és a magyar-horvát határszakaszokon) közúti határátkelőhelyet fenntartó települési önkormányzatok támogatását szolgálja. A támogatás a 2014. évi közúti ki- és belépési (személyi- és járműforgalmi) adatok alapján kerül megállapításra, folyósítására egy alkalommal, január hónapban kerül sor. 5. Megyei önkormányzatok feladatainak támogatása ELŐIRÁNYZAT:


Az előirányzat a megyei önkormányzatok feladataihoz közvetlenül kapcsolódó kiadások támogatását szolgálja. Megyei önkormányzatok Baranya Megyei Önkormányzat Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Békés Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Fejér Megyei Önkormányzat Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Heves Megyei Önkormányzat Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Nógrád Megyei Önkormányzat Pest Megyei Önkormányzat Somogy Megyei Önkormányzat Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Tolna Megyei Önkormányzat Vas Megyei Önkormányzat Veszprém Megyei Önkormányzat Zala Megyei Önkormányzat Összesen:

millió forint Támogatás 247,0 279,4 239,9 318,1 254,4 255,4 261,2 283,0 226,8 245,9 227,6 201,2 452,1 229,2 286,8 208,3 214,6 238,6 221,8 4 891,3

6. A 2015. évről áthúzódó bérkompenzáció támogatása ELŐIRÁNYZAT:


Az előirányzat szolgál a helyi önkormányzati intézményrendszerben foglalkoztatottak 2015. december havi keresete után járó bérkompenzációjának támogatására. A támogatás a helyi önkormányzatokat a költségvetési szervek és az egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak 2015. évi kompenzációjáról szóló 349/2014. (XII. 29.) Korm. rendeletben foglaltak szerint illeti meg. A támogatás folyósítása január hónap végén a nettó finanszírozás keretében történik.

5150


II. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK EGYES KÖZNEVELÉSI FELADATAINAK TÁMOGATÁSA 1. Óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatása ELŐIRÁNYZAT: ÓVODAPEDAGÓGUSOK ÁTLAGBÉRÉNEK KÖZTERHEINEK ELISMERT ÖSSZEGE:

148 539,8 millió forint ÉS

4 308 000 forint/számított létszám/év

ÉS ÓVODAPEDAGÓGUSOK ÁTLAGBÉRÉNEK PÓTLÓLAGOS KÖZTERHEINEK ELISMERT ÖSSZEGE A 2016/2017. NEVELÉSI ÉVRE:

35 000 forint/számított létszám/3 hónap

ÓVODAPEDAGÓGUSOK NEVELŐ MUNKÁJÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐK ÁTLAGBÉRÉNEK ÉS KÖZTERHEINEK ELISMERT ÖSSZEGE:

1 800 000 forint/létszám/év

A központi költségvetés a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.), valamint a Kjt. végrehajtását a köznevelési intézményekben szabályozó kormányrendelet, továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbér alapú támogatást biztosít az óvodát fenntartó települési önkormányzat részére az általa foglalkoztatott óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők béréhez és az ehhez kapcsolódó, 27% mértékkel számított szociális hozzájárulási adóhoz. A támogatás a települési önkormányzatot az általa fenntartott óvodaintézmény(ek)ben foglalkoztatott, a Nkt. nevelés-szervezési paraméterei szerint számított pedagógus-, valamint segítői létszám után illeti meg. Egy óvodaintézménynek kell tekinteni az egy OM azonosítóval és alapító okirattal rendelkező intézményt, beleértve az óvoda valamennyi feladat ellátási helyét (székhely, tagintézmény, telephely) akkor is, ha az alapító okiratban a tagintézményként vagy telephelyként nevesített feladat ellátási hely a fenntartótól eltérő településen van. Az óvodapedagógusok átlagbérének és közterheinek elismert pótlólagos összegének folyósítása három egyenlő részletben, szeptember hónaptól havonta, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.) meghatározott időpontokban történik. a) Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása (beleértve a sajátos nevelési igényű gyermekeket is) Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása a 2015/2016. és 2016/2017. nevelési évek köznevelési statisztikai tényleges nyitó létszám adatai alapján történik. Számításba kell venni továbbá mindazon gyermekeket,

5151


- akik 2015. december 31-éig, vagy – a Nkt. 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételek megléte esetén – a felvételüktől számított hat hónapon belül a harmadik életévüket betöltik és a 2015/2016. nevelési évben legkésőbb december 31-éig első alkalommal veszik igénybe az óvodai nevelést, - akik negyedik, illetve ötödik életévüket betöltik és a 2015/2016. nevelési évben legkésőbb december 31-éig az óvodai nevelést első alkalommal veszik igénybe, - akik 2016. december 31-éig, vagy – a Nkt. 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételek megléte esetén – a felvételüktől számított hat hónapon belül a harmadik életévüket betöltik és a 2016/2017. nevelési évben legkésőbb december 31-éig első alkalommal veszik igénybe az óvodai nevelést, valamint - akik negyedik, illetve ötödik életévüket betöltik és a 2016/2017. nevelési évben legkésőbb december 31-éig az óvodai nevelést első alkalommal veszik igénybe. Nem igényelhető támogatás - a 2015/2016. nevelési évre azon gyermekek után, akik a hetedik életévüket 2015. augusztus 31-éig betöltötték, - a 2016/2017. nevelési évre azon gyermekek után, akik a hetedik életévüket 2016. augusztus 31-éig betöltik, kivéve, ha a Nkt. 45. § (2) bekezdése alapján a gyermekek óvodai nevelése meghosszabbítható. Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számát a Nkt. 47. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint kell figyelembe venni. Nem igényelhető támogatás továbbá azon gyermekek után, akik esetében az intézmény óvodai neveléshez kapcsolódó tandíjat állapít meg, továbbá akinek a jegyző vagy a fenntartó felmentést adott a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól. Az első nevelési évet kezdő óvodások között két gyermekként kell figyelembe venni azokat a bölcsődés korú, második életévüket 2015. december 31-éig betöltő gyermekeket is, akiknek a gondozását a Nkt. 20. § (10) bekezdése szerint egységes óvoda-bölcsőde intézmény keretei között, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendeletben meghatározott feltételek szerint biztosítják, és a gyermek 2015. szeptember 1-je és december 31-e között igénybe veszi az ellátást. Az első nevelési évet kezdő óvodások között két gyermekként kell figyelembe venni azokat a bölcsődés-korú, második életévüket 2016. december 31-éig betöltő gyermekeket is, akiknek a gondozását a Nkt. 20. § (10) bekezdése szerint egységes óvoda-bölcsőde intézmény keretei között, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendeletben meghatározott feltételek szerint biztosítják, és a gyermek 2016. szeptember 1-je és december 31-e között igénybe veszi az ellátást. 2016. szeptember 1jétől egy gyermekként lehet figyelembe venni azt a 2015/2016. nevelési évben bölcsődéskorúnak minősülő és az egységes óvoda-bölcsődei ellátást igénybevevő gyermeket, aki 2016. december 31-éig betölti harmadik életévét. b) A számított óvodapedagógus, és az óvodapedagógus nevelő munkáját közvetlenül segítők létszámának meghatározása Az óvodapedagógus létszám meghatározása a következő képlettel történik: 2015/2016. nevelési évre:

5152


Psz = (L / Cs) * Feh + V + Op1 1 1 1 k1 2016/2017. nevelési évre: Psz = (L /Cs) * Feh + V + Op2 2 2 2 k2 ahol: Psz ; Psz = 2015/2016., illetve 2016/2017. nevelési évre számított óvodapedagógusok 1 2 létszáma, egy tizedesre kerekítve, L ; L = 2015/2016., illetve 2016/2017. nevelési évben szervezett csoport(ok)ban az a) alpont 1 2 szerinti összes gyermeklétszám, Cs = az egységes óvodai-bölcsődei, az óvodai nevelési évekre a Kiegészítő szabályok 4. pontja szerint meghatározott csoport átlaglétszám, Feh ; Feh = foglalkozási együttható (két tizedesre kerekítve), azaz 1 2 - a Nkt.-ben az átlagos csoportlétszámra meghatározott heti óvodai (egységes óvodai-bölcsődei gondozási), nevelési foglalkoztatási időkeret (órában), és - a Nkt.-ben meghatározott pedagógus heti kötelező óraszám, illetve kötött munkaidő hányadosa (az egységes óvoda-bölcsőde esetében is az óvoda-pedagógusok kötelező heti óraszáma, illetve kötött munkaideje alapozza meg a számítást), korrigálva az intézménytípusegyütthatóval, V V = vezetői órakedvezmény miatti pedagógus többletlétszám a 2015/2016., illetve k1; k2 2016/2017. nevelési évben (két tizedesre kerekítve). Op1; Op2 = a Nkt. 61. § (3) bekezdése alapján az intézmény alapító okirata szerint 500 fő férőhelyet elérő vagy azt meghaladó intézményeknél kötelezően alkalmazandó óvodapszichológusok létszáma a 2015/2016., illetve a 2016/2017. nevelési évben (egy tizedesre kerekítve). A támogatás igénylése szempontjából az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők száma – beleértve a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítőket is – a Nkt. 2. melléklete, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet) 179. § (1) bekezdés b) pontja szerint elismerhető – a Kjt. alapján foglalkoztatott – létszám, de legfeljebb - 2016. év első 8 hónapjában a ténylegesen foglalkoztatott segítők átlagos száma, - 2016. év utolsó 4 hónapjában az erre az időszakra becsült segítők átlagos száma, egy tizedesre kerekítve. Az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők létszámának meghatározásakor a Nkt. 2. melléklete szerinti pedagógiai asszisztens csak azon intézményeknél vehető figyelembe, ahol legalább 3 csoport működik. Az év végi elszámolás mindkét nevelési év tekintetében a havonta, a Nkt. 2. melléklete, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 179. § (1) bekezdés b) pontja szerint elismerhető – a Kjt. alapján – ténylegesen foglalkoztatott segítők egy tizedesre kerekített átlagos létszáma alapján történik. A pszichopedagógus a segítők létszámában nem vehető figyelembe.

5153


c) Az óvodapedagógusok és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatásának összege A bértámogatás az alábbiak szerint kerül meghatározásra: 2015/2016. nevelési évre: Tp = Psz * ÁBp * 8/12 1 1 Ts = S * ÁBs * 8/12 + PS * ÁBp * 8/12 1 1 1 2016/2017. nevelési évre: Tp2 = Psz2 * ÁBp * 4/12 Ts = S * ÁBs * 4/12 + PS * ÁBp * 4/12 2 2 2 ahol: Tp1;Tp2 = 2015/2016., illetve 2016/2017. nevelési évben az óvodapedagógusok átlagbér alapú támogatása, Ts , Ts = 2015/2016., illetve 2016/2017. nevelési évben az óvodapedagógusok nevelő 1 2 munkáját közvetlenül segítők átlagbér alapú támogatása, S1; S2 = 2015/2016., illetve 2016/2017. nevelési évben az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők b) alpont szerinti száma, levonva a PS1, illetve a PS2 értékét, PS ; PS = 2015/2016., illetve 2016/2017. nevelési évben a pedagógus szakképzettséggel 1 2 rendelkező, az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők száma, ÁBp = óvodapedagógus átlagbér elismert összege, ÁBs = óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők átlagbérének elismert összege. A 2015/2016. nevelési év átlagbér alapú támogatási összege 4%-ának folyósítása január első munkanapján, 12%-ának folyósítása január végén, ezt követően havonta egyenlő részletekben, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik. A 2016/2017. nevelési év átlagbér alapú támogatásának folyósítása négy egyenlő részletben, szeptember hónaptól havonta, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik. 2. Óvodaműködtetési támogatás ELŐIRÁNYZAT:


a) Óvodaműködtetési alaptámogatás FAJLAGOS ÖSSZEG:

70 000 forint/fő/év

A támogatás a települési önkormányzatot a nem a közvetlen szakmai feladatellátásban dolgozók béréhez, az óvodai nevelést biztosító, jogszabályban foglalt eszközök és felszerelések beszerzéséhez, valamint a feladatellátásra szolgáló épület és annak infrastruktúrája folyamatos működtetéséhez szükséges kiadásokhoz kapcsolódóan illeti meg az általa fenntartott óvodában nevelt – az 1. a) alpontban figyelembe vett – gyermeklétszám után.

5154


A létszám meghatározásakor minden gyermeket egy főként kell figyelembe venni. b) Kiegészítő támogatás az óvodaműködtetési feladatokhoz Amennyiben a Kiegészítő szabályok 2. a) pontja szerinti igénylést követően az előirányzat az a) pont szerinti jogcímre nem kerül teljes egészében felhasználásra, úgy az önkormányzatokat az óvodaműködtetési feladatokhoz – az előirányzatból fennmaradó összeg erejéig – kiegészítő támogatás illeti meg. A kiegészítő támogatás fajlagos összegeit az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter 2016. január 5-éig közösen állapítja meg. A 2015/2016. nevelési évre jutó támogatási összeg 4%-ának folyósítása január első munkanapján, 12%-ának folyósítása január végén, ezt követően havonta egyenlő részletekben, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik. A 2016/2017. nevelési évre jutó támogatásnak folyósítása négy egyenlő részletben, szeptember hónaptól havonta, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik. 3. Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása ELŐIRÁNYZAT: FAJLAGOS ÖSSZEG:

501,7 millió forint 181 000 forint/fő/év

A támogatás a Mötv. alapján létrehozott társulás által fenntartott óvodákba járó – az 1. a) alpontban figyelembe vett – gyermeklétszámból azon gyermekek után igényelhető, akik a lakóhelyüktől, ennek hiányában tartózkodási helyüktől eltérő településen veszik igénybe az óvodai ellátást és utaztatásuk autóbusz működtetésével, iskolabusz-szolgáltatás vagy különcélú menetrendszerinti autóbusz szolgáltatás vásárlásával biztosított. E támogatás szempontjából iskolabusz-szolgáltatás vásárlásnak minősül a menetrendtől függetlenül kizárólag e célból indított járat(ok) igénybevétele. A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az utaztatott gyermekek mellett kísérő utazzon. A támogatás szempontjából az adott napon figyelembe vehető egy főként az a gyermek, akinek az utazását mind az oda-, mind a visszaúton a fentiek szerint biztosították. Az utaztatott gyermekek számának meghatározása: tervezéskor az éves becsült létszám, elszámolásnál az utaztatás kapcsán készített nyilvántartás alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 221gyel. A támogatás folyósítása a nettó finanszírozás keretében, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik. 4. A köznevelési intézmények működtetéséhez kapcsolódó támogatás ELŐIRÁNYZAT:


A központi költségvetés hozzájárulást biztosít a települési önkormányzatok számára a Nkt. 74.§-76.§ alapján vállalt működtetési feladataik ellátására, a hozzájárulás megfizetésére. A

5155


támogatás összege megegyezik a 2015. évben az önkormányzatnak megállapított támogatással, kivéve, -

-

ha az önkormányzat valamely intézmény működtetését 2016. évben egyáltalán nem végzi és hozzájárulást sem fizet, úgy egész évben nem jár számára az érintett intézményre jutó arányos támogatás, ha az önkormányzat 2016 szeptemberétől nem végzi valamely intézmény működtetését, illetve ettől a hónaptól hozzájárulást sem fizet, úgy az érintett intézményre jutó arányos támogatásra ettől a hónaptól időarányosan nem jogosult.

A támogatás folyósítása a nettó finanszírozás keretében, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik. 5. Kiegészítő támogatás az óvodapedagógusok minősítéséből adódó többletkiadásokhoz ELŐIRÁNYZAT:


ALAPFOKOZATÚ VÉGZETTSÉGŰ ÓVODAPEDAGÓGUSOK - PEDAGÓGUS II. KATEGÓRIÁBA SOROLT ÓVODAPEDAGÓGUSOK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA: -

MESTERPEDAGÓGUS KATEGÓRIÁBA SOROLT ÓVODAPEDAGÓGUSOK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA:

MESTERFOKOZATÚ VÉGZETTSÉGŰ ÓVODAPEDAGÓGUSOK - PEDAGÓGUS II. KATEGÓRIÁBA SOROLT ÓVODAPEDAGÓGUSOK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA: -

MESTERPEDAGÓGUS KATEGÓRIÁBA SOROLT ÓVODAPEDAGÓGUSOK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA:


1 402 910 forint/fő/év


1 543 640 forint/fő/év

A központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosít a Nkt. 64.§-a szerinti előmeneteli rendszer keretén belül lebonyolított minősítési eljárás során 2015. december 31-éig a Pedagógus II. vagy Mesterpedagógus fokozatot elért óvodapedagógusok béréhez. A támogatás az önkormányzatot az általa fenntartott intézményben 2016. január 1-je és 2016. december 31-e között ténylegesen foglalkoztatott pedagógusok időarányosan figyelembe vett, egy tizedesre kerekített száma alapján illeti meg a következők szerint: - a támogatás teljes összege megilleti a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést 2014. december 31-éig szerezték meg,

5156


-

a támogatás 11 havi időarányos része illeti meg a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést 2015. évben szerezték meg.

A minősítést elnyert pedagógusok fenntartónkénti adatait a Köznevelési Információs Rendszer adatszolgáltatása alapozza meg. Ha a támogatást megalapozó adatok az önkormányzat által fenntartott intézményben ténylegesen foglalkoztatott, minősítést elnyert pedagógusok számával nem egyeznek meg, azok önkormányzat általi módosítására az Ávr. szerinti értesítőben meghatározott módon és határnapig kerülhet sor. A támogatás folyósítása január hónaptól havonta egyenlő részletekben, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik. III. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK SZOCIÁLIS, GYERMEKÉTKEZTETÉSI FELADATAINAK TÁMOGATÁSA

GYERMEKJÓLÉTI

ÉS

1. Pénzbeli szociális ellátások kiegészítése ELŐIRÁNYZAT:


A támogatás a) a 2015. március 1-jét megelőzően megállapított, a 2015. február 28-án hatályos a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) aa) 38. § (5) bekezdése alapján az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy részére járó lakásfenntartási támogatásra, ab) 55/A. § alapján járó – adósságcsökkentési támogatásra kifizetett összegek 90%-ának, b) a „Sikeres Magyarországért Panel Plusz” Hitelprogram keretében lakásszövetkezet, illetve társasház által felvett kölcsönhöz kapcsolódó támogatás nyújtásáról szóló 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet alapján kamattámogatásra jogosultak számára kifizetett összeg igénylésére szolgál. Az előirányzatból támogatás igényelhető az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet alapján a személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegek 100%-ára. 2. A települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása ELŐIRÁNYZAT:


A támogatás a 32 000 forint egy lakosra jutó adóerő-képesség alatti települési önkormányzatok egyes szociális jellegű feladataihoz járul hozzá. A támogatás

5157


- 20%-a az önkormányzatok által a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény (a továbbiakban: 2015. évi költségvetési törvény) 2. melléklet III.1. pont ca) alpontja alapján benyújtott igénylésben szereplő, 2015. január és február havi ellátotti létszám, - 20%-a az önkormányzat által foglalkoztatott közfoglalkoztatottak 2015. január, április és július havi létszáma, - 20%-a a településen élő 60 év feletti lakosok száma, - 40%-a a települések lakosságszáma elismert százalékos arányában illeti meg a települési önkormányzatokat. A települési önkormányzatok egy lakosra jutó adóerő-képessége alapján elismert százalékos arányok:

No.

Kategóriák a települési önkormányzat egy lakosra jutó adóerőképessége szerint (forint) alsó határ

felső határ

0 18 001 24 001

18 000 24 000 32 000

1. 2. 3.

Elismert százalék 100 50 25

Az adóerő-képesség figyelembevételére vonatkozó szabályokat a Kiegészítő szabályok 1.c) alpontja tartalmazza. 3. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása ELŐIRÁNYZAT:


a) Család- és gyermekjóléti szolgálat FAJLAGOS ÖSSZEG:


A központi költségvetés a számított szakmai létszám alapján támogatást biztosít a Szoctv.-ben, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően családés gyermekjóléti szolgálatot biztosító települési önkormányzatok részére, a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével. A támogatásra az önálló polgármesteri hivatalt működtető, illetve a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti önkormányzat jogosult. Ez utóbbi esetben a támogatás igénylője a támogatásból a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó valamennyi település feladat-ellátását biztosítja. Támogatás nyújtható a fentiek szerint meghatározott települési önkormányzatoknak a Gyvt. szerinti ellátási területen kívüli települések ellátásához is, figyelembe véve azon jogszabályi rendelkezést, hogy – közös hivatalhoz tartozó település esetén – a közös hivatalhoz tartozó valamennyi települést ugyanannak a szolgálatnak kell ellátnia. Ebben az esetben a támogatás megállapítása az ellátott − önálló polgármesteri hivatallal rendelkező önkormányzatonként és − közös hivatalonként

5158


külön-külön történik, a támogatás igénylője ezek együttes összegére jogosult. Ebben az esetben az ellátást nem saját maga biztosító önkormányzat a támogatásra nem jogosult. E támogatásra nem jogosult az a települési önkormányzat, amelynek a lakosságszáma nulla. aa) Számított szakmai létszám meghatározása Valamennyi, a támogatásra jogosult települési önkormányzatot támogatás illeti meg a számított szakmai létszám alapján. E szakmai létszám meghatározása számított alap- és kiegészítő létszám, illetve korrekciós szorzó alapján történik. aaa) Számított alaplétszám meghatározása: ALsz = − járásszékhely települési önkormányzatok esetében: L/8 000, − fővárosi kerületi önkormányzatok esetében: L/12 000, − egyéb önkormányzatok esetében: L/5 000, de minimum 1 fő ahol: ALsz = az adott évre elismert foglalkoztatottak számított alaplétszáma, egy tizedesjegyre kerekítve, L = a település, fővárosi kerület lakosságszáma, közös önkormányzati hivatal esetén a hivatalhoz tartozó önkormányzatok együttes lakosságszáma. aab) Számított kiegészítő létszám meghatározása: Amennyiben a közös önkormányzati hivatalt négynél több település alkotja, a székhely önkormányzat számított kiegészítő létszámának meghatározása: Közös hivatalt alkotó települések száma 5-8 település 8 település felett

KLsz (fő) L/10 000, de legalább 0,5 fő 2 * (L/10 000), de legalább 1 fő

ahol: KLsz = adott évre elismert foglalkoztatottak számított kiegészítő létszáma, egy tizedesjegyre kerekítve. aac) A számított alaplétszám korrekciós szorzója A számított alaplétszám korrekciós szorzója (SZk) azon fővárosi kerületi önkormányzatok esetében, amelyeknél a kerület teljes lakosságszámához viszonyítva – tárgyévet megelőző év május 31-én – a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek aránya meghaladja a 2,5%-ot: 1,5, minden más önkormányzat esetében: 1.

5159


ab) A támogatás meghatározása: T = [(ALsz*SZk) + KLsz] * FÖ ahol: T = az alaptámogatás összege, FÖ = a támogatás fajlagos összege. b) Család- és gyermekjóléti központ FAJLAGOS ÖSSZEG:


A központi költségvetés a számított szakmai létszám alapján támogatást biztosít a járásszékhely települési önkormányzatoknak és a fővárosi kerületi önkormányzatoknak a Szoctv.ben, a Gyvt.-ben és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően működtetett család- és gyermekjóléti központ fenntartásához, a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével. A támogatásra jogosult önkormányzat e támogatásból a járáshoz tartozó összes településen biztosítja a feladat-ellátást. ba) A számított szakmai létszám meghatározása A számított szakmai létszám meghatározása számított alap- és kiegészítő létszám, illetve korrekciós szorzó alapján történik. baa) Számított alaplétszám meghatározása: JALsz = − járásszékhely települési önkormányzatok esetében: Lj/9 000*(1+TELsz/84), de minimum 3 fő, − kerületi önkormányzatok esetében: Lj/12 000, ahol: JALsz = adott évre elismert foglalkoztatottak számított alaplétszáma, egy tizedesre kerekítve, Lj = a járáshoz tartozó önkormányzatok együttes, illetve a kerületi önkormányzat lakosságszáma, TELsz = a járáshoz tartozó települési önkormányzatok száma. bab) Számított kiegészítő létszám meghatározása A kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet szerinti kedvezményezett, fejlesztendő és komplex programmal fejlesztendő járások székhely települései esetében az alábbi számított kiegészítő létszám ismerhető el. Járás besorolása Kedvezményezett járás Fejlesztendő járás Komplex programmal fejlesztendő járás

JKLsz (fő) Lj < 20 000 20 000 <= Lj <= 35 000 0,5 1 1 2 1,5 3

Lj > 35 000 1 + [(Lj-35 000)/35 000] 2 + [(Lj-35 000)/35 000] 3 + [(Lj-35 000)/35 000]

5160


ahol: JKLsz = adott évre elismert foglalkoztatottak számított kiegészítő létszáma, egy tizedesjegyre kerekítve. bac) A számított alaplétszám korrekciós szorzója A számított alaplétszám korrekciós szorzója (SZk) azon kerületi önkormányzatok esetében, amelyeknél a kerület teljes lakosságszámához viszonyítva – tárgyévet megelőző év május 31-én – a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek aránya meghaladja a 2,5%ot: 1,5, minden más esetben: 1. A támogatás meghatározása: JAT = [(JALsz * SZk) + JKLsz] * JFÖ ahol: JAT = az alaptámogatás összege, JFÖ = a támogatás fajlagos összege. c) Szociális étkeztetés FAJLAGOS ÖSSZEG:

55 360 forint/fő

A támogatás a települési önkormányzatoknak a Szoctv. 62. §-a alapján és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően nyújtott szociális étkeztetés feladataihoz kapcsolódik. A támogatás a települési önkormányzatot a szociális étkeztetésben ellátottak száma szerint illeti meg. Ezen a jogcímen igényelhető támogatás a népkonyhai étkeztetésben részesülők után is. A támogatás nem vehető igénybe a III.5. pont szerinti jogcímeken gyermekétkeztetésben részesülők után. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámoláskor az étkeztetésben részesülők étkeztetésre vonatkozó igénybevételi naplója alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 252-vel. Egy ellátott naponta csak egyszer vehető figyelembe. Amennyiben a szociális étkeztetés feladatának ellátásáról – a Kiegészítő szabályok 5.d)-e) alpontoknak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 110%-a igényelhető. d) Házi segítségnyújtás FAJLAGOS ÖSSZEG:

145 000 forint/fő

A támogatásra az a települési önkormányzat jogosult, amely a házi segítségnyújtást a Szoctv. 63. §-a alapján és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően működteti. A támogatás a települési önkormányzatot a házi segítségnyújtás keretében ellátott személyek száma szerint illeti meg. A támogatás legfeljebb egymást követő 60 napig igényelhető arra az ellátotti létszámra is, amely a külön jogszabályban foglalt szociális gondozói létszámra meghatározott maximális ellátotti számot meghaladja.

5161


Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámoláskor a házi segítségnyújtásban részesülők gondozási naplója alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 252-vel. Egy ellátott naponta csak egyszer vehető figyelembe. Amennyiben a házi segítségnyújtás feladatának ellátásáról – a Kiegészítő szabályok 5.d)-e) alpontoknak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 130%-a igényelhető. e) Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás FAJLAGOS ÖSSZEG:

2 500 000 forint/szolgálat

A támogatásra az a települési önkormányzat jogosult, amely a falugondnoki vagy a tanyagondnoki szolgáltatást a Szoctv. 60. §-a és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően tartja fenn. A támogatás a települési önkormányzatot az ellátást biztosító szolgálat száma alapján illeti meg. f) Időskorúak nappali intézményi ellátása FAJLAGOS ÖSSZEG:

109 000 forint/fő

A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 65/F. §-a alapján és külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően időskorúak nappali ellátását biztosító intézményt tartanak fenn. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akire vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást, vagy a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet) alapján az akkreditált foglalkoztatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak a támogatás 40%-át igényelheti. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napon nyújtott szolgáltatásoknál a 6, illetve 7 nap alapul vételével – osztva 252-vel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők. Amennyiben az időskorúak nappali intézményi ellátásáról – a Kiegészítő szabályok 5.d)-e) alpontoknak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 150%-a igényelhető. g) Fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátása FAJLAGOS ÖSSZEG:

500 000 forint/fő

A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon és külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint fogyatékosok nappali ellátását, illetve demens ellátást biztosító intézményt tartanak fenn. A demens személyek nappali intézményében a támogatás igénybevételének feltétele, hogy az

5162


ellátásban részesülő személy rendelkezzen az Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórképet megállapító szakvéleményével. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást, vagy a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alapján az akkreditált foglalkoztatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak e támogatás 40%-át igényelheti. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapul vételével – osztva 252-vel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők. Amennyiben a fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátásáról – a Kiegészítő szabályok 5.d)-e) alpontoknak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 110%-a igényelhető. h) Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása FAJLAGOS ÖSSZEG:

310 000 forint/fő

A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 65/F. §-a alapján és külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően pszichiátriai és szenvedélybetegek számára nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást, vagy a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alapján az akkreditált foglalkoztatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak e támogatás 40%-át igényelheti. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál az ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített, a Szoctv. szerint az intézménnyel megállapodást kötött ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapul vételével – osztva 252vel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók. Amennyiben a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátásáról – a Kiegészítő szabályok 5.d)-e) alpontoknak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 120%-a igényelhető. i) Hajléktalanok nappali intézményi ellátása FAJLAGOS ÖSSZEG:

206 100 forint/számított férőhely

A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 65/F. §-a alapján és külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően hajléktalanok számára nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn. A támogatás a számított férőhelyek után igényelhető. A számított férőhelyek számának meghatározása:

5163


Fh = L/252 Ahol: Fh = a számított férőhelyszám, egész számra kerekítve, L = az eseménynapló alapján összesített éves létszám, a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapul vételével. Elszámolásnál a napi átlagos ellátotti létszám nem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett férőhelyek 120%-át. Amennyiben a hajléktalanok nappali intézményi ellátásáról – a Kiegészítő szabályok 5.d)-e) alpontoknak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 120%-a igényelhető. j) Gyermekek napközbeni ellátása ja) Bölcsődei ellátás FAJLAGOS ÖSSZEG:

494 100 forint/fő

A támogatás a Gyvt. alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott (napos, hetes) bölcsődébe, valamint a Nkt. szerint létrehozott óvoda-bölcsőde többcélú intézmény esetében a bölcsőde intézményegységbe beíratott és ellátott gyermekek után vehető igénybe. Ha az önkormányzat egy szervezeti egység keretében napos és hetes bölcsődét is üzemeltet, akkor az ellátásban részesülő gyermeket csak egy intézménytípusnál lehet számításba venni. A bölcsődében ellátott: - fogyatékos gyermek után a fajlagos összeg 150%-a, - hátrányos helyzetű gyermek után a fajlagos összeg 105%-a, - halmozottan hátrányos helyzetű gyermek után a fajlagos összeg 110%-a igényelhető. Az ellátottak számának meghatározása: - tervezéskor a beíratott gyermekek naponként figyelembe vett éves becsült létszáma osztva 230-cal, - elszámoláskor a beíratott gyermekek naponként figyelembe vett éves tényleges létszáma osztva 230-cal. A beíratott és a támogatás szempontjából figyelembe vett gyermekek létszáma egyetlen alkalommal és összesen sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszámot. Az adott hónapban valamennyi nyitvatartási napon figyelembe vehető az a gyermek, aki 10 napnál többet a hónapban nem hiányzott. Nem vehető figyelembe ugyanakkor az adott hónap egyetlen nyitvatartási napján sem az a gyermek, aki a hónapban 10 napnál többet hiányzott. jb) Családi napközi ellátás és -gyermekfelügyelet FAJLAGOS ÖSSZEG:

268 200 forint/fő

5164


A támogatás a Gyvt. 43. §-a alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott családi napköziben beíratott és ellátott – legfeljebb 14 éves – gyermekek után vehető igénybe. Ez a támogatás igényelhető a Gyvt. 43/A. §-a alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott családi gyermekfelügyelet keretében ellátott, a Gyvt.-ben meghatározott életkorú gyermekek után is. Általános iskolába járó gyermek és az Nkt. 27. § (7) bekezdése szerinti magántanulók után a támogatás csak az iskola nyitvatartási idején kívül szervezett ellátás vonatkozásában igényelhető. A Nkt. 8. § (2) bekezdése és a Nkt. 8.§ (5) bekezdése szerinti esetek kivételével az óvodáskorú gyermek után a támogatás csak az óvoda nyitvatartási idején kívül szervezett ellátás vonatkozásában igényelhető. A támogatás 50%-át veheti igénybe a fenntartó: - ha a napi nyitvatartási idő összességében nem éri el a heti 20 órát, továbbá - azon óvodáskorú és általános iskolás korú gyermekek után, akik esetében az ellátás ideje összességében nem éri el a heti 20 órát. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 240-nel, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 240-nel. Amennyiben a családi napközi ellátás és gyermekfelügyeletről – a Kiegészítő szabályok 5.d)-e) alpontoknak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 130%-a igényelhető. k) Hajléktalanok átmeneti intézményei FAJLAGOS ÖSSZEG:

468 350 forint/férőhely

A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére. A támogatás a települési önkormányzatot a hajléktalanok átmeneti szállásán a ténylegesen betöltött, éjjeli menedékhelyén a működő férőhelyek száma, továbbá a hajléktalanok kórházi ellátás előtti és utáni gondozását szolgáló olyan férőhelyek alapján illeti meg, amelyeket az OEP is finanszíroz. A támogatásból forrás biztosítható a hajléktalanokat ellátó átmeneti intézményből kikerülő hajléktalan személy egyéb lakhatása megoldásának segítéséhez. A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves becsült összege osztva 366-tal, elszámolásnál az átmeneti szállás esetében a gondozási napokon ténylegesen betöltött férőhelyek, éjjeli menedékhely esetében a rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 366-tal. Amennyiben a hajléktalanok átmeneti intézményi ellátásáról – a Kiegészítő szabályok 5.d)-e) alpontoknak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 110%-a igényelhető. 4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása

5165


ELŐIRÁNYZAT:


A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk fenntartott, a Szoctv. és Gyvt. szabályainak megfelelően működtetett - időskorúak átmeneti és tartós bentlakásos ellátását, - a hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátását, illetve - a gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézmények egyes kiadásaihoz. a) A finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók bértámogatása SZAKMAI DOLGOZÓK ÁTLAGBÉRÉNEK ÉS KÖZTERHEINEK ELISMERT ÖSSZEGE:


A központi költségvetés a Kjt., valamint a Kjt. szociális ágazatban történő végrehajtását szabályozó kormányrendelet, továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbér-alapú támogatást biztosít az időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalan személyek tartós bentlakást nyújtó szociális intézményeit fenntartó, valamint a gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító települési önkormányzatok részére, az általuk foglalkoztatott szakmai munkatársak béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó, 27% mértékkel számított szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez. A támogatás a települési önkormányzatot a Kiegészítő szabályok 5.k) alpontja szerint számított segítői létszám után illeti meg. Az átlagbér alapú támogatás azon települési önkormányzatokat is megilleti, amelyek a gyermekek átmeneti gondozásának biztosítására a Gyvt-ben szabályozott módon helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folytatására a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés alapján jogosultak, illetve a külön jogszabályban meghatározottak szerinti önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás alapján. A támogatás ebben az esetben a helyettes szülői ellátással kapcsolatos költségekre fordítható. aa) Az ellátottak számának meghatározása A települési önkormányzatok a Kiegészítő szabályok 2.a) alpontja szerinti igénylés keretében adatot szolgáltatnak az ellátottak létszámáról, amely éves szinten nem lehet több a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszám 100%-nál. Az ellátottak között 1,2-szeres szorzóval kell figyelembe venni azokat a személyeket, akik rendelkeznek a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát megállapító szakvéleményével. Az ellátottak számának meghatározása: - tervezéskor az intézményben ellátottak éves becsült gondozási napjainak száma osztva 366-tal, - elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 366-tal. ab) A számított segítői munkatárs létszám meghatározása

5166


Gsz = L/4 ahol: Gsz = adott évre számított, elismert segítő munkatársak együttes létszáma, egész számra felfelé, illetve helyettes szülői ellátás esetén két tizedesre kerekítve, L = adott évre elismert aa) alpont szerinti összes ellátotti létszám. ac) A szakmai dolgozók bértámogatásának meghatározása: Tsz = Gsz * ÁBsz ahol: Tsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbér alapú támogatása, ÁBsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbérének elismert összege. b) Intézmény-üzemeltetési támogatás A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatoknak az általuk fenntartott időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalan személyek tartós bentlakását, valamint a gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményeiben – ide nem értve a helyettes szülői ellátást – az intézményvezető és a nem a közvetlen szakmai feladatellátásban dolgozók béréhez, az ehhez kapcsolódó, 27% mértékkel számított szociális hozzájárulási adóhoz, a szakmai dologi kiadásokhoz, valamint a feladatellátásra szolgáló épület és annak infrastruktúrája folyamatos működtetéséhez szükséges kiadásokhoz, az intézményi térítési bevételek figyelembe vételével. A támogatás összege (a továbbiakban: T) – a Kincstár által ellenőrzött helyi önkormányzati adatszolgáltatás alapján – legfeljebb az alábbiak szerint meghatározott mérték lehet: T <= Ösz + (Iv * ÁBsz) – Szt ahol: Ösz = éves összes várható intézmény-üzemeltetési kiadás, Iv = a finanszírozás szempontjából elismert intézményvezető száma a Kiegészítő szabályok 5.k) alpontja szerint, Szt = személyi térítési díjakból származó bevétel várható éves összege. Az intézmény-üzemeltetési támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2.a) alpontja, tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni. Az intézmény-üzemeltetési támogatás önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak összegéről – az önkormányzati adatszolgáltatás alapján – a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszterek) 2016. január 5-éig döntenek. A Kiegészítő szabályok 2.b) alpontja szerinti májusi adatszolgáltatás alapján a miniszterek döntésüket módosíthatják. 5. Gyermekétkeztetés támogatása ELŐIRÁNYZAT:


A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi gyermekétkeztetés (a

5167


továbbiakban intézményi gyermekétkeztetés), valamint a rászoruló gyermekek intézményen kívüli étkeztetésének egyes kiadásaihoz. a) Az intézményi gyermekétkeztetés kapcsán az étkeztetési feladatot ellátók után járó bértámogatás DOLGOZÓK ÁTLAGBÉRÉNEK ÉS KÖZTERHEINEK ELISMERT ÖSSZEGE:


A központi költségvetés a Kjt., a Nkt., a Kjt. végrehajtását a köznevelési intézményekben és a szociális ágazatban történő végrehajtását szabályozó kormányrendelet, továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbér-alapú támogatást biztosít a gyermekétkeztetést biztosító települési önkormányzatok részére, az önkormányzat által foglalkoztatottak béréhez és az ehhez kapcsolódó, 27% mértékkel számított szociális hozzájárulási adóhoz. A számított dolgozói létszám alapján megállapított bértámogatás megilleti azon önkormányzatokat is, melyek a feladatot vásárolt szolgáltatás útján látják el, ekkor e támogatás a szerződés szerinti szolgáltatási díj ellentételezését szolgálja. aa) Az ellátottak számának meghatározása A települési önkormányzat az általa étkeztetett, bölcsődében, óvodában, nappali rendszerű köznevelésben, továbbá a kollégiumi ellátásban részesülő gyermekek, tanulók, fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek esetén az ellátottak számának meghatározása a Kiegészítő szabályok 5.m) alpontja figyelembe vételével történik. Ugyanazon gyermek, tanuló csak egy feladat ellátási helyen megvalósított étkeztetésnél vehető figyelembe. ab) A számított dolgozói létszám meghatározása A számított dolgozói létszám a – kollégiumi, externátusi étkeztetettek számán kívüli – ellátottak számától függően az alábbi ellátotti kategóriák szerint a következő ha L értéke 1-100 közötti: Dsz = (L/25+Lk/25)*F ha L értéke 101-500 közötti: Dsz = (100/25+(L-100)/60+Lk/25)*F ha L értéke 501-1 000 közötti: Dsz = (100/25+(500-100)/60+(L-500)/70+Lk/25)*F ha L értéke 1 001-1 500 közötti: Dsz = (100/25+(500-100)/60+(1 000-500)/70+(L-1 000)/75+Lk/25)*F ha L értéke 1 500 feletti: Dsz = (100/25+(500-100)/60+(1 000-500)/70+(1 500-1 000)/75+(L-1 500)/80+Lk/25)*F

5168


ahol: Dsz = adott évre számított dolgozók létszáma, két tizedesre kerekítve, L = adott évre elismert – kollégiumi, externátusi étkeztetettek kivételével – aa) alpont szerinti összes ellátotti létszám, Lk = az adott évre elismert kollégiumi, externátusi létszám, F = a gyermekétkeztetési feladatellátási helyek számától függő tényező, melynek értéke 1 feladatellátási hely esetén: 1,0 2-3 feladatellátási hely esetén: 1,1 4-6 feladatellátási hely esetén: 1,2 6 feladatellátási hely felett: 1,3 ac) A dolgozók bértámogatásának meghatározása Tsz = Dsz * ÁBd ahol: Tsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbér alapú támogatása, ÁBd = a finanszírozás szempontjából elismert dolgozók átlagbérének elismert összege. b) Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatása A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatoknak az általuk biztosított intézményi gyermekétkeztetési feladattal összefüggésben felmerülő nyersanyag- és dologi kiadásokhoz a személyi térítési díjból származó elvárt bevételek figyelembevételével. A támogatás összege (a továbbiakban: T) – a Kincstár által ellenőrzött helyi önkormányzati adatszolgáltatás alapján – legfeljebb az alábbiak szerint meghatározott mérték lehet: T <= Kgy – Szt ahol: Kgy = az intézményi gyermekétkeztetés várható éves nyersanyag- és dologi kiadása (vásárolt szolgáltatás esetében a vásárolt szolgáltatás útján ellátottakra számított ac) alpont szerinti támogatással csökkentett éves nyersanyag- és dologi kiadás összege), Szt = személyi térítési díjakból származó bevétel elvárt éves összege. Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának összege nem haladhatja meg az önkormányzat által jelzett nettó kiadások bértámogatással csökkentett összegét. Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2.a) alpontja, tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni. Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak összegéről – az önkormányzati adatszolgáltatás alapján, a települések típusát és az egy lakosra jutó adóerő-képességét is figyelembe véve – a miniszterek 2016. január 5-éig döntenek. A Kiegészítő szabályok 2.b) alpontja szerinti májusi és októberi adatszolgáltatás alapján a miniszterek döntésüket módosíthatják. c) A rászoruló gyermekek intézményen kívüli szünidei étkeztetésének támogatása A támogatás a rászoruló gyermekek intézményen kívüli szünidei étkeztetését biztosító települési önkormányzatok feladatellátását szolgálja.

5169


A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2.a) alpontja, tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni. A támogatás egy gyermekre jutó fajlagos összegeit – a Kincstár által ellenőrzött önkormányzati adatszolgáltatás alapján, a települések típusát és az egy lakosra jutó adóerő-képességét is figyelembe véve – a miniszterek 2016. január 5-éig állapítják meg. A támogatás folyósítása a nettó finanszírozás keretében, 12 havi egyenlő részletben történik. 6. Szociális ágazati pótlék ELŐIRÁNYZAT:


A központi költségvetés támogatást biztosít a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjtvhr.) 15/A. §-a szerinti, 2016. január-december hónapokban kifizetendő ágazati pótlékhoz és annak közterheihez. A települési önkormányzat a támogatásra akkor jogosult, ha a Kjtvhr. 15/A. §-a szerinti ágazati pótlék teljes összege tényleges bérnövekedésként jelenik meg a foglalkoztatott számára. Nem nyújtható támogatás az ágazati pótléknak a Kjtvhr. 5. számú mellékletében meghatározott összegén felül nyújtott összege és annak közterhei kifizetéséhez. A helyi önkormányzat a támogatást – éven belüli elszámolási kötelezettséggel – negyedévente igényli. Az igényléshez kapcsolódó adatszolgáltatás formáját, tartalmát és rendjét az államháztartásért felelős miniszter által – a szociális ügyekért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter véleményének kikérésével – kiadott útmutató rögzíti. A 2015. évi költségvetési törvény alapján benyújtott, 2015. IV. negyedévi elszámolás adatai alapján a helyi önkormányzatot előleg illeti meg a 2016. I. negyedévében fizetendő – 2015. december, valamint 2016. január-február hónapokra járó – ágazati pótlék kifizetéséhez, melynek folyósítása 2016. év első munkanapján történik. Az előleg elszámolása, illetve a további negyedévekre járó támogatás igénylése, folyósítása és elszámolása a Kincstár útján az alábbiak szerint történik:

No. 1. 2. 3.

Megnevezés a II. negyedévi kifizetésekre vonatkozó igénylés és az előleg elszámolása a III. negyedévi kifizetésekre vonatkozó igénylés és a II. negyedév elszámolása a IV. negyedévi kifizetésekre vonatkozó igénylés és a III. negyedév elszámolása

A támogatási kérelem és elszámolás határideje 2016. március 11. 2016. június 10. 2016. szeptember 9.

A támogatás folyósításának időpontja 2016. április 1. 2016. június 30. 2016. szeptember 30.

5170


4.

a IV. negyedév elszámolása

2016. december 8.

amennyiben a IV. negyedévi tényleges kifizetések a 3. pont szerint igényelt támogatást meghaladják, a különbözet tekintetében 2016. december 20.

A támogatási kérelem benyújtására vonatkozó határidő elmulasztása jogvesztő. 7. Kiegészítő támogatás kisgyermeknevelők béréhez ELŐIRÁNYZAT:

a

bölcsődében

foglalkoztatott,

felsőfokú

végzettségű


A támogatás a III.3.ja) pont szerint támogatásban részesülő önkormányzatot illeti meg, az általa a bölcsődében foglalkoztatott, felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők béréhez és az ehhez kapcsolódó, 27% mértékkel számított szociális hozzájárulási adóhoz. IV. A TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSA

ÖNKORMÁNYZATOK

KULTURÁLIS

FELADATAINAK

1. Könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok támogatása ELŐIRÁNYZAT:


Az előirányzat a települési önkormányzatokat a muzeális intézmények fenntartásához, a nyilvános könyvtári ellátás és közművelődési feladatok ellátásához illeti meg. a) Megyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása ELŐIRÁNYZAT:


A támogatás a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzatát (Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának kivételével), Szentendre Város Önkormányzatát és Tata Város Önkormányzatát a megyei hatókörű városi múzeumok fenntartásához illeti meg. A támogatás éves összegét a kultúráért felelős miniszter állapítja meg és teszi közzé 2016. január 5-éig a kormányzati portálon. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az általa üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül a települési önkormányzatok számára szintén elérhetővé teszi a döntési adatokat. b) Megyei könyvtárak feladatainak támogatása ELŐIRÁNYZAT:


A támogatás a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzatát és Szentendre Város Önkormányzatát illeti meg a megyei könyvtárak fenntartásához. (A megyei könyvtár biztosítja egyben a megyeszékhely megyei jogú város települési nyilvános könyvtári ellátását is.) A

5171


fenntartó önkormányzatokat megillető támogatás éves összegét a kultúráért felelős miniszter állapítja meg és teszi közzé 2016. január 5-éig a kormányzati portálon. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az általa üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül a települési önkormányzatok számára szintén elérhetővé teszi a döntési adatokat. c) Megyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzata közművelődési feladatainak támogatása ELŐIRÁNYZAT: FAJLAGOS ÖSSZEG:

705,7 millió forint 400 forint/fő

A támogatás a megyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzatát lakosságszám alapján illeti meg a Mötv., valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Kult. tv.) meghatározott közművelődési feladatainak ellátásához. d) Települési önkormányzatok nyilvános könyvtári és közművelődési feladatainak támogatása ELŐIRÁNYZAT: FAJLAGOS ÖSSZEG:

8 721,0 millió forint 1 140 forint/fő de településenként legalább 1 200 000 forint

A támogatás a települési önkormányzatokat lakosságszám alapján illeti meg a Mötv.-ben, valamint a Kult. tv.-ben meghatározott nyilvános könyvtári és közművelődési feladatainak ellátásához. A támogatásból a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzata, Szentendre Város Önkormányzata, Budapest Főváros Önkormányzata, és a fővárosi kerületek önkormányzatai nem részesülhetnek. e) Települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása ELŐIRÁNYZAT:

985,0 millió forint

A támogatás a muzeális intézményeket fenntartó települési önkormányzatokat illeti meg, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény 30. § (3) bekezdése alapján önkormányzati fenntartásba került muzeális intézmények fenntartásához. Az egyes települési önkormányzatokat megillető támogatás összegét a kultúráért felelős miniszter 2016. január 15-éig határozza meg, az alábbi szempontok figyelembe vételével: − a 2010-2014. évek közötti időszak átlagos látogatószáma, illetve a két utolsó lezárt év változása, − leltározott gyűjtemény nagysága, − szakmai besorolás, − muzeális intézmények száma, − az önkormányzat területi elhelyezkedése. A támogatásból a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzatai (Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának kivételével), Szentendre Város Önkormányzata, Tata Város

5172


Önkormányzata, Budapest Főváros Önkormányzata, és a fővárosi kerületek önkormányzatai nem részesülhetnek. A támogatás folyósítása egy összegben, 2016. február hónapban történik. f) Budapest Főváros Önkormányzata múzeumi, könyvtári és közművelődési feladatainak támogatása ELŐIRÁNYZAT:


A támogatás Budapest Főváros Önkormányzatát illeti meg a Mötv.-ben, valamint a Kult. tv.ben meghatározott könyvtári, múzeumi és közművelődési feladatainak ellátásához. g) Fővárosi kerületi önkormányzatok közművelődési feladatainak támogatása ELŐIRÁNYZAT: FAJLAGOS ÖSSZEG:

679,4 millió forint 400 forint/fő

A támogatás a fővárosi kerületek önkormányzatait lakosságszám alapján illeti meg a Mötv.ben, valamint Kult. tv.-ben meghatározott közművelődési feladatainak ellátásához. h) Megyei könyvtár kistelepülési könyvtári célú kiegészítő támogatása ELŐIRÁNYZAT:


A támogatást a megyei könyvtárat fenntartó megyeszékhely megyei jogú város és Szentendre Város Önkormányzata igényelheti a könyvtár által az 5 000 főnél kisebb lakosságszámú – könyvtári szolgáltató helyet működtető – településsel 2015. október 15-éig kötött megállapodások alapján, a következők szerint: ha) 1 000 fő lakosságszámú vagy az alatti település FAJLAGOS ÖSSZEG:

668 300 Ft/település

hb) 1 001 – 1 500 fő lakosságszám közötti település FAJLAGOS ÖSSZEG:

1 060 760 Ft/település

hc) 1 501 – 5 000 fő lakosságszám közötti település FAJLAGOS ÖSSZEG:

1 002 460 Ft/település

A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2.a) pontja tartalmazza. A támogatás folyósítása február 1-jéig egy összegben történik. i) A települési önkormányzatok könyvtári célú érdekeltségnövelő támogatása ELŐIRÁNYZAT:


5173


A Kult. tv. 64. § (2) bekezdés a) pontja szerint nyilvános könyvtárat fenntartó települési önkormányzatot vissza nem térítendő támogatás illeti meg a települési nyilvános könyvtár állománygyarapítására és a nyilvános könyvtár technikai, informatikai, műszaki eszközeinek, berendezési tárgyainak gyarapítására. A támogatás összegét a települési nyilvános könyvtárat, illetve megyei könyvtárat fenntartó önkormányzatok által a 2015. évben a saját bevételeik terhére biztosított állománygyarapításra fordított összegek (a továbbiakban: 2015. évi önkormányzati hozzájárulás) arányában kell megállapítani. A 2015. évi önkormányzati hozzájárulás megállapításakor nem vehetők figyelembe az állami támogatások, a pályázati forrásból és az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer támogatásából származó összeg. A támogatás az alábbiak szerint kerül meghatározásra: T = Ki*(Ei/∑K) ahol: T = az önkormányzatot megillető támogatás összege Ki= a 2015. évi önkormányzati hozzájárulás összege Ei = az előirányzat összege ∑K= a Ki országosan összesített összege. Egy önkormányzatot ezen a jogcímen legfeljebb 30 000 000 forint támogatás illet meg. Nem részesülhet támogatásban az az önkormányzat, amelynél a fenti képlet szerint a támogatás számított összege nem éri el a 15 000 forintot. Ezen önkormányzatok kiadásait a végső támogatás meghatározásánál nem kell figyelembe venni. Az emiatt fennmaradó összeget a támogatásban részesülő önkormányzatok között kell felosztani. A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2. a) pontja tartalmazza. A támogatás folyósítása 2016. április hónapban egy összegben történik. 2. A települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása ELŐIRÁNYZAT:


Az előirányzat az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 11. és 12. §-ában meghatározott, települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott nemzeti vagy kiemelt minősítésű előadó-művészeti szervezetek művészeti és létesítménygazdálkodási célú működési támogatására szolgál. Az önkormányzatokat megillető, jogcímenként és szervezetenként megállapított támogatás éves összegét az Emtv. 5/B. § d) pontjában meghatározott módon, az Előadó-művészeti

5174


Bizottságok – a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács által véleményezett – javaslata alapján a kultúráért felelős miniszter állapítja meg és teszi közzé 2016. január 5-éig a kormányzati portálon. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az általa üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül a települési önkormányzatok számára szintén elérhetővé teszi a döntési adatokat. a) Színházművészeti szervezetek támogatása ELŐIRÁNYZAT:


Az előirányzaton belül: aa) 2 493,8 millió forint szolgálja a nemzeti minősítésű színházművészeti szervezetek, ab) 7 092,2 millió forint szolgálja a kiemelt minősítésű színházművészeti szervezetek művészeti és létesítmény-gazdálkodási célú működési támogatását. b) Táncművészeti szervezetek támogatása ELŐIRÁNYZAT:


Az előirányzaton belül: ba) 57,0 millió forint szolgálja a nemzeti minősítésű táncművészeti szervezetek, bb) 125,9 millió forint szolgálja a kiemelt minősítésű táncművészeti szervezetek művészeti és létesítmény-gazdálkodási célú működési támogatását. c) Zeneművészeti szervezetek támogatása ELŐIRÁNYZAT:


Az előirányzaton belül: ca) 1 668,4 millió forint szolgálja a nemzeti és kiemelt minősítésű zenekarok, cb) 151,3 millió forint szolgálja a nemzeti és kiemelt minősítésű énekkarok támogatását. V. BESZÁMÍTÁS, KIEGÉSZÍTÉS A települési önkormányzatot a következő sorrend szerint az e melléklet I.1.c), I.1.d), I.1.ba), I.1.bb), I.1.bc), I.1.bd), I.1.e) és I.1.a) jogcímeken megillető támogatás összegéig (a továbbiakban: beszámítás, kiegészítés alapja) a számított bevételével összefüggő támogatáscsökkentés terheli, illetve kiegészítő támogatás illeti meg. A támogatáscsökkentés és kiegészítés a nettó finanszírozás során kerül érvényesítésre. A számított bevétel a 2014. évi iparűzési adóalap 0,55%-a, az alábbi differenciálás szerint: No. 1. 2. 3. 4.

Kategóriák a települési önkormányzat egy lakosra jutó adóerő-képessége szerint (forint) alsó határ felső határ

Támogatáscsökkentés mértéke a számított bevétel százalékában

Kiegészítés a beszámítás, kiegészítés alapjának százalékában

1

5000

0

25

5 001 8 501 10 001

8 500 10 000 12 000

0 10 20

15 0 0

5175

5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.


12 001 15 001 18 001 24 001 36 001 42 001 60 001 100 001

15 000 18 000 24 000 36 000 42 000 60 000 100 000

40 60 85 95 100 105 110 120

0 0 0 0 0 0 0 0

Amennyiben a település közös hivatal székhelye, a rá irányadó %-os támogatáscsökkentés a 3-12. kategóriákban 10 százalékponttal kisebb. A számított bevétel számítása során az iparűzési adóalap a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény 2016. január 1-jén hatályos 3. §-a, illetve a törvény melléklete szerint kerül megosztásra. Az adóerő-képesség figyelembe vételére vonatkozó szabályokat a Kiegészítő szabályok 1.c) alpontja tartalmazza. Budapest Főváros lakosságszámaként az egy főre jutó adóerő-képesség számításakor a fővárosi kerületek együttes lakosságszámát kell figyelembe venni. Kiegészítő szabályok: 1. Általános szabályok a) Az e melléklet szerinti támogatások 2016. december 31-ig használhatók fel és elsősorban működési célokat szolgálnak. A támogatások felhalmozási bevételként eredeti előirányzatként akkor sem tervezhetők, ha a Kiegészítő szabályok valamely támogatás esetében lehetővé teszik a felhalmozási kiadások elszámolását, és a felhalmozási kiadások nem veszélyeztethetik a feladatokhoz kapcsolódó működtetési tevékenységeket, a feladat jogszabályokban rögzített paramétereknek megfelelő ellátásához szükséges működési kiadások teljesítését. b) A települési önkormányzatok közigazgatási státuszát a 2015. november 1-jei állapotnak megfelelő, a lakosságszámra és korcsoportba tartozók esetében pedig a 2015. január 1-jei állapotnak megfelelő, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala adatait kell figyelembe venni. c) Az I.1.c), III.2., III.5.b) és V. pontok szerinti adóerő-képesség figyelembe vétele a következők szerint történik: A 2014. július 1-jén hatályos iparűzési adórendelettel rendelkező települési önkormányzat a 2015. II. negyedéves költségvetési jelentés keretében szolgáltatott adatot a 2014. évi iparűzési adóalap összegéről. A 2015. II. negyedéves költségvetési jelentés keretében adatot nem szolgáltató községi, nagyközségi önkormányzat esetében az egy lakosra jutó elvárt iparűzési adó megegyezik az adatot szolgáltató községi, nagyközségi önkormányzatok egy lakosra jutó iparűzési adóalapja – a legalacsonyabb és legmagasabb egy lakosra jutó iparűzési adóalapú községi, nagyközségi önkormányzatok egy-egy tizede figyelmen kívül hagyásával – számított átlagával. d) A II., III.3., III.4. és III.5. pontjai szerinti támogatások a Mötv. alapján létrehozott társulások útján ellátott feladatok után is igényelhetők.

5176


e) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az általa üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül 2016. január 5-éig a települési önkormányzatok számára elérhetővé teszi az e melléklet I.1–I.4. pontok, II.1-II.3. és II.5. pontok, III.2–III.5. pontok, IV. 1. c)-d) és f)-h) alpontok szerinti, 2016. január 31-éig az e melléklet IV.1.e) pont szerinti, valamint 2016. március 31-éig az e melléklet IV.1.i) pont szerinti támogatások települési önkormányzatokat megillető összegét. f) Az e melléklet szerinti támogatások igénylési és döntési eljárására nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait. 2. Az e melléklet szerinti támogatások meghatározásához, módosításához, a helyi önkormányzatok egymás közötti, illetve a helyi önkormányzati körön kívüli szervezetnek történő feladat-, illetve intézmény átadás-átvételéhez kapcsolódó eljárásrend: a) Támogatások meghatározása

1.

Adatszolgáltatás időpontja az Ávr. szerint

2.

az Ávr. szerint

3.

az Ávr. szerint

4.

az Ávr. szerint

5.

az Ávr. szerint

No.

Támogatás Adatszolgáltatás alapja jogcíme I.2. a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz becsült évi mennyisége (m3) alapján II.1. gyermeklétszám a 2015/2016. és II.2. nevelési évi nyitó (október 1jei) tényleges, a 2015. december 31-ei állapotra becsült adatok, a 2016/2017. nevelési évi becsült adatok alapján, illetve a vezetői órakedvezmény miatti pedagógus többletlétszám, valamint a segítők létszáma a becsült adatok alapján II.3. e tábla 2. pont szerinti gyermeklétszámából a 2015/2016. nevelési évben ténylegesen utaztatott gyermekek, továbbá 2016/2017. nevelési évben az utaztatott gyermekek becsült száma III.3. éves becsült ellátotti adatok III.4.

Adatszolgáltatás célja a lakossági díjak csökkentését célzó támogatás megalapozása a felmért gyermeklétszám, vezetői órakedvezmény miatti pedagógus többletlétszám, illetve segítők létszáma alapján a 2016. évi bértámogatás és óvodaműködtetési támogatás megalapozása

utaztatott gyermekek támogatásának megalapozása

a III.3. szerinti jogcímek támogatásának megalapozása a bértámogatás 2016. évi szakmai dolgozók megállapításához az ellátottak bértámogatása és az éves becsült száma; az intézmény-üzemeltetési

5177


6.

az Ávr. szerint

III.5.

7.

az Ávr. szerint

IV.1.h)

8.

2016. február 26.

IV.1.i)

intézmény-üzemeltetési támogatáshoz a 2015. évi igénylés, valamint az időarányos teljesítés és a 2016. évi paraméterek figyelembevételével 2016. évre becsült adatok a bértámogatás megállapításához az éves becsült ellátotti adatok és feladatellátási helyek száma; az üzemeltetési támogatás megállapításához a 2016. évi feladatellátás becsült adatai; a rászoruló gyermekek intézményen kívüli étkeztetése támogatásának megállapításához szükséges adatok 2015. október 15-ei tényadatok

támogatás megalapozása

a dolgozók bértámogatása, az intézményi gyermekétkeztetési üzemeltetési támogatás és a rászoruló gyermekek intézményen kívüli étkeztetése támogatásának megalapozása

a megyei könyvtárral megállapodást kötő önkormányzatok számának felmérése a megyei jogú városok adatszolgáltatása alapján Az önkormányzat által 2015. A települési évben saját bevételei terhére önkormányzatok könyvtári könyvtári célú érdekeltségnövelő állománygyarapításra fordított támogatásának összeg megalapozása

b) Támogatások évközi módosítása No.

Adatszolgáltatás időpontja

Támogatás jogcíme

Adatszolgáltatás alapja

Finanszírozás kezdő hónapja

5178


1.

2.

a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz becsült évi mennyisége (m3) módosítható; az óvodások száma, a vezetői órakedvezmény miatti pedagógus többletlétszám, illetve a segítők létszáma, valamint a szociális jogcímek esetében a becsült éves ellátotti adatok módosíthatók; a III.4. és III.5. a)-b) jogcímeknél a becsült éves ellátotti adatok, és az üzemeltetési támogatás megállapításához a 2016. évi feladatellátás becsült adatai módosíthatók; a III.5.c) jogcímnél az ellátotti adatok módosíthatók 2016. október 1. I.2., II.1., a nem közművel összegyűjtött II.2., háztartási szennyvíz becsült II.3., II.5., évi mennyisége (m3) módosítható; az óvodások III.3., III.4.a), száma, a vezetői órakedvezmény miatti III.5. pedagógus többletlétszám, illetve a segítők létszáma, valamint szociális és gyermekétkeztetési jogcímek esetében a becsült éves ellátotti adatok és az üzemeltetési támogatás megállapításához a 2016. évi feladatellátás becsült adatai módosíthatók; a III.5.c) jogcímnél az ellátotti adatok módosíthatók 2016. május 15.

I.2., II.1., II.2., II.3., II.5., III.3., III.4., III.5.

I.2. esetében 2016. szeptember; II.1., II.2., II.3., II.5., III.3., III.4.a),és III.5.a) esetében 2016. július; III.4.b) és III.5.b) esetében 2016. augusztus

2016. december

c) A települési önkormányzatok egymás közötti, illetve települési önkormányzaton kívüli (a továbbiakban: önkormányzati körön kívüli) szervezetnek történő feladat-, illetve intézmény átadás-átvétele No.

Adat-szolgáltatás Támogatás időpontja jogcíme

Adatszolgáltatás alapja

Finanszírozás kezdő hónapja

5179

1.

2.


2016. május 15.

2016. október 1.

II.1., II.2., 2016. szeptember 1-jével II.3., II.5., történő fenntartóváltozás III.5. a)-b) jelzése, az a) pont szerinti felmérés során megadott adatok megbontásával, továbbá a II.5. jogcím esetében a minősített pedagógusok intézményváltásának jelzése III.3., III.4. 2016. július 1-jével történő fenntartó-változás jelzése, az a) pont szerinti felmérés során megadott ellátotti adatok megjelölésével

2016. szeptember

II.5., III.3., 2016. december 1-jével III.4.a), történő fenntartóváltozás III.5.a) jelzése, az a) pont szerinti felmérés során megadott adatok megbontásával, továbbá a II.5. jogcím esetében a minősített pedagógusok intézményváltásának jelzése

2016. december

2016. július; III.4. esetében 2016. augusztus

A települési önkormányzat önkormányzati körön kívüli szervezetnek történő átadás-átvétel esetén az átadást, átvételt tanúsító okmányokat a felmérés lezárását követően a Kincstárnak küldi meg. A kérelemhez mellékelni kell az átadó és az átvevő között kötött megállapodást, az átadásátvételről szóló képviselő-testületi, illetve társulási tanácsi határozat kivonatát, az átvevő feladatellátáshoz szükséges működési engedélyét (szociális ellátások esetében a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzést igazoló dokumentumot), valamint a feladatot átadó és átvevő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az e törvény alapján számára biztosított támogatások igényléséről vagy lemondásáról gondoskodott. A települési önkormányzatok, a települési, területi nemzetiségi önkormányzatok, az országos nemzetiségi önkormányzatok, a központi költségvetési szervek, valamint a nem állami szervezetek közötti feladat-, illetve intézmény átadása-átvétele esetén, amennyiben az intézmény átadás-átvételének időpontja (tényleges átadás-átvétel) nem esik egybe a c) pont szerinti táblázatban szereplő fenntartóváltási időpontokkal (finanszírozási átadás-átvétel), úgy ezen időpontig az érintett felek a finanszírozást pénzeszköz-átadással, -átvétellel egymás közötti megállapodás útján rendezik. A finanszírozási átadás-átvétel időpontjáig időarányos támogatás abban az esetben illeti meg a feladatot, intézményt átadó települési önkormányzatot, ha a feladatot átvevő az intézmény, szolgáltatás tekintetében a tényleges átadás-átvétel időpontjától kezdve működési engedéllyel (szociális ellátások esetében a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzést igazoló dokumentummal) rendelkezik. Ellenkező esetben a feladatot, intézményt

5180


átadó települési önkormányzat köteles lemondani a tényleges átadás-átvétel időpontjától a finanszírozási átadás-átvétel időpontjáig tartó időszakra jutó időarányos támogatásról. Az ellátottak arányában kell megosztani: - a III.4.b) alpont szerinti támogatást az időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalanok tartós bentlakást nyújtó szociális intézményeinek, illetve a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok, - a III.5.b) alpont szerinti támogatást az intézményi gyermekétkeztetési feladat települési önkormányzatok közötti átadás-átvétele esetén. Ha a települési önkormányzat önkormányzati körön kívüli szervezetnek ad át - óvodaintézményt, úgy a II.2. és II.3. jogcímek szerinti, - III.4. jogcím szerinti intézményt, úgy a III.4.b) alpont szerinti, - intézményi gyermekétkeztetési feladatot, úgy a III.5.b) alpont szerinti támogatásról, vagy annak az átadással érintett ellátottakkal arányos, illetve időarányos részéről le kell mondania. Ha a települési önkormányzat önkormányzati körön kívüli szervezettől vesz át - III.4. jogcím szerinti intézményt, úgy a III.4.b) alpont szerinti, - intézményi gyermekétkeztetési feladatot, úgy a III.5.b) alpont szerinti támogatást a b) pont szerinti táblázat 1. alpontja szerint 2016. május 15-éig igényelheti meg, arra az időszakra, amikor a feladatot ellátja. 3. Az I. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó speciális kiegészítő szabályok a) A I.1.a) alpont szerinti számított alaplétszám számításakor a település típusára, a lakosságszám-kategóriákra és az elismert köztisztviselői létszámra vonatkozó adatokat az alábbi táblázat szerint kell figyelembe venni: Lakosságszám alsó és felső határa

No. a A. A.l. A.2. A.3. B. B.l. B.2. B.3. B.4. B.5. C. C.1. C.2. C.3.

Elismert köztisztviselői létszám minimum maximum c d

b Községek 2 000-3 000 3 001-5 000 5 001-11 000

6 8 14

8 14 23

10 19 26 40 58

19 26 40 58 85

76 135 200

135 200 282

Városok 1 105-5 000 5 001-10 000 10 001-20 000 20 001-34 900 34 901-42 200 Megyei jogú városok 34 040-60 000 60 001-100 000 100 001-205 000

5181


D. D.1. D.2. D.3.

Fővárosi kerületek 22 281-60 000 60 001-100 000 100 001-134 400

64 112 131

112 131 157

b) A I.1.a) alpont szerinti jogcímhez kapcsolódó korrekciós tényezők a következők: ba) közös hivatalt fenntartó önkormányzatok száma és együttes lakosságszáma alapján: Megnevezés

Fenntartó önkormányzatok együttes lakosságszáma

ba.1)

3 000 fő alatt

ba.2)

3 000-5 000 fő között

ba.3)

5 000 fő felett

Fenntartó önkormányzatok száma

Korrekciós tényező

2-5 önkormányzat 6-7 önkormányzat 8-9 önkormányzat 10 vagy több önkormányzat 3-5 önkormányzat 6-7 önkormányzat 8-9 önkormányzat 10 vagy több önkormányzat 3-5 önkormányzat 6-7 önkormányzat 8-9 önkormányzat 10 vagy több önkormányzat

0,13 0,15 0,17 0,19 0,12 0,14 0,16 0,18 0,06 0,08 0,10 0,12

bb) közös hivatalt fenntartó településeken működő nemzetiségi önkormányzatok 2015. december 1-jei állapotnak megfelelő száma alapján (ide nem értve az átalakult nemzetiségi önkormányzatot): bb.1) 2-3 nemzetiségi önkormányzat: 0,04, bb.2) 4 vagy több nemzetiségi önkormányzat: 0,07, bc) közös hivatal székhelye járási székhely önkormányzat: 0,04. c) Az I.1. pont szerinti támogatás elszámolásának államháztartásról szóló jogszabályok szerinti felülvizsgálata során, ahhoz kapcsolódóan a Kincstár betekinthet az önkormányzatnál rendelkezésre álló, adótitkot is tartalmazó okiratokba, dokumentumokba, az idegenforgalmi adó és iparűzési adó bevallásokba. d) Amennyiben az OSAP I.1.bb)-bd) alpont szerinti támogatást megalapozó adatok magasabbak, mint az ezen időpont szerinti tényleges adatok, úgy az OSAP adatszolgáltatás – 2016. június 30-áig történő – javítása alapján az I.1. bb)-bd) alpontokhoz kapcsolódó támogatásokban történő változások finanszírozása augusztus hónaptól történik. e) Az I.1.b) alpont szerinti támogatások megállapításakor a kiválással érintett önkormányzatnak a FÖMI adatbázis I.1.ba) alpont szerinti és az OSAP I.1.bb)-bd) alpont szerinti adatait lakosságarányosan meg kell osztani a 2015. évben megalakult önkormányzattal.

5182


f) Az I. pontban szereplő támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályok: fa) Az I.1.a)-f) alpontok szerinti támogatások e melléklet V. pontja szerinti Beszámítással csökkentett, kiegészítéssel növelt együttes összege kizárólag az igazgatással, település-üzemeltetéssel és egyéb önkormányzati feladatokkal kapcsolatos kiadásokra, illetve turisztikai kiadásokra használható fel. Turisztikai kiadások alatt különösen a turisztikai fejlesztések, helyi/térségi turisztikai desztinációs menedzsment szervezetnek működésre és fejlesztésre történő forrásátadás, a település közigazgatási területén található turisztikai vonzerőkkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos marketing kiadások (kutatás, promóció, oktatás), turisztikai vonzerővel bíró rendezvényekkel, garantált programokkal kapcsolatos költségek, műemlékek turisztikai célú felújítása, látogathatóvá tétele, továbbá a turizmus által érintett területek, a turisztikai vonzerők és szolgáltató helyek környezetében infrastrukturális (utak, parkolók, turisztikai információs táblák, kerékpárutak, jelzett turistaútvonalak) és városképi (zöldfelületek, díszkivilágítás, díszburkolat) elemek létesítése, karbantartása, fenntartása ismerhető el. fb) Az I.2. jogcím szerinti támogatás kizárólag a támogatás céljának megfelelően, a lakossági ráfordítások (díjak) csökkentésére fordítható. A támogatás szempontjából kizárólag a „Szennyvíz gyűjtése, tisztítása és elhelyezése”, valamint a „Szennyvíziszap kezelése, ártalmatlanítása” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. fc) Az I.3., I.5. és I.6. jogcímek szerinti támogatások az adott pontban leírtak szerint használható fel. fd) Az I.4. pont szerinti támogatás a határátkelőhely tisztántartása, megközelíthetősége érdekében felmerülő működési célú kiadásokra használható fel, a személyi jellegű kiadások kivételével. A támogatás szempontjából kizárólag a „Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása”, valamint a „Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. 4. A II. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó speciális kiegészítő szabályok a) Az óvodapedagógusok, és óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatása az alábbi adatszolgáltatások, nevelés-szervezési paraméterek és számítások figyelembevételével történik. aa) Nevelési-szervezési paraméterek: Foglalkozás-szervezés 1 gyermekek nevelése a napi 8 órát nem éri el gyermekek nevelése a napi 8 órát eléri vagy meghaladja

Gyermekek heti foglalkoztatási időkerete 2 30,5 61,0

Óvodapedagógus Intézménytípuskötött munkaidő együttható 4 5 20 32 0,85

Csoport átlaglétszám 3

20

32

0,85

5183


A gyermekeket aszerint kell a megfelelő csoportban figyelembe venni, hogy a gyermek havonta átlagosan hány órát tartózkodik az óvodában. ab) Vezetői órakedvezmény miatti pedagógus többletlétszám számítása 2015/2016. nevelési évre:

2016/2017. nevelési évre:

ahol: Vk1; Vk2 = a 2015/2016., illetve a 2016/2017. nevelési évben a vezetői órakedvezményből adódó létszámtöbblet, V ; V = a Nkt. 1. melléklete szerinti vezetők kötelező létszáma, de legfeljebb 1 2 - 2016. év első 8 hónapjában a 2015/2016. nevelési évi nyitó (októberi 1-jei) köznevelési statisztika szerint ténylegesen foglalkoztatott, - 2016. év utolsó 4 hónapjában a 2016/2017. nevelési évi nyitó (októberi 1-jei) köznevelési statisztikai állapotra becsült vezetői létszám. Az év végi elszámolás mindkét nevelési év tekintetében a köznevelési statisztikában szerepeltetett vezetői létszám alapján történik. V ; V = a V és V vezetői létszámra – a Nkt. 5. mellékletében – megállapított kötelező i1 i2 1 2 nevelési óraszámának, óvodai foglalkozásai számának összege. b) A Nkt. szerint létrehozott óvoda-bölcsőde többcélú intézmény esetében a II.1.-II.3. jogcímek szerinti támogatásokat kizárólag az óvoda intézményegységre vonatkozó létszámadatok alapján kell megállapítani. c) A II. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályok A II.1.-II.3. és II.5. jogcímek szerinti támogatások kizárólag a támogatással érintett óvodaintézmények működési és felhalmozási kiadásaira, valamint az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek étkeztetési kiadásaira használhatók fel. A támogatás szempontjából kizárólag a „Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai”, a „Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai”, a „Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai”, az „Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai”, valamint a „Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. 5. A III. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó speciális kiegészítő szabályok a) Gondozási nap: egy ellátott egy napi intézményi ellátása (idős és hajléktalan személyeket ellátó tartós és átmeneti szociális intézményben, valamint gyermekek átmeneti gondozását

5184


biztosító intézményben), amely az intézménybe történő felvétel napjával kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. A gondozási napok számításánál az ideiglenesen – egészségügyi vagy egyéb okból – távollévőket is figyelembe kell venni. Az intézményi jogviszony egy év folyamatos távollét esetén megszűnik. b) A települési önkormányzatok kötelező feladatainak a Szoctv. 120-122. §-a, illetve a Gyvt. 97. §-a szerinti ellátási szerződés, illetve az önkormányzatok egymás közötti, a Mötv. 41. § (6) bekezdése alapján kötött szerződés keretében történő ellátása esetén a támogatás igénylésére a szolgáltatás, illetve az intézmény szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett fenntartója jogosult. E szabály alól kivételt képez a III.3.a) és a III.5.a) alpont szerinti jogcím, amely esetében nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződés esetén is az a települési önkormányzat jogosult a támogatás igénylésére, amely számára szerződés alapján a nem állami fenntartó biztosítja az ellátást. c) A b) pontban szereplő kivétellel a III.3. és III.4. jogcímek szerinti támogatásokat azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek -

az adott szociális szolgáltatás, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenység tekintetében a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzésre kerültek, és a Szoctv. 58/A. §-a, illetve a Gyvt. 145. §-a alapján az adott szociális, gyermekjóléti szolgáltatóra, intézményre, hálózatra, ellátotti létszámra, férőhelyszámra, feladatmutatóra befogadást nyertek, vagy a támogatásra befogadás nélkül is jogosultak.

d) A III.3. jogcím szerinti feladatok esetében a társulásoknak járó magasabb támogatás akkor igényelhető, ha -

a feladat ellátásáról a Mötv. szerinti önkormányzati társulás saját fenntartású intézménye, szolgáltatója útján gondoskodik, és a feladat ellátásában részt vevő települési önkormányzatok önállóan az adott feladat ellátását nem biztosítják, az adott feladat tekintetében nincs szolgáltatójuk, intézményük bejegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba, valamint a társult és ellátott települési önkormányzatok lakosságszáma = a c)-d) és f)-i) alpontok szerinti feladatok esetében együttesen legalább 3 000 fő, = a jb)-k) alpontok szerinti feladatok esetében együttesen legalább 5 000 fő, az adott feladathoz járó alaptámogatás igénylésére az önkormányzat jogosult.

e) Egy települési önkormányzat ugyanazon feladat ellátása tekintetében a támogatás szempontjából kizárólag egy társulásban vehető figyelembe. f) A III.3. és III.4. jogcímek szerinti támogatások igénybevételének feltétele az ellátott adatainak – a Szoctv. 20/C. § (1)-(4) bekezdései, illetve a Gyvt. 139. § (2) és (3) bekezdései szerinti – nyilvántartásba vétele, valamint a külön jogszabály szerinti időszakos jelentési kötelezettség teljesítése. A támogatás igénybevételére a fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vettek ellátását az időszakos jelentés szerint ténylegesen megkezdte. Ha a települési önkormányzatok egymás közötti és önkormányzati körön kívüli feladat-, illetve intézmény átadása-átvétele következtében az érintett felek a finanszírozást – a Kiegészítő szabályok 2.c) alpontja szerint – pénzeszköz-átadással, -átvétellel egymás közötti megállapodás útján rendezik, úgy a nyilvántartásba vétel és az időszakos jelentési kötelezettség teljesítése az átvevő fenntartó tekintetében vizsgálandó.

5185


g) A III.3. és III.4. jogcímek szerinti támogatások teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás, intézmény a tárgyév egészében szerepel a szolgáltatói nyilvántartásban. Amennyiben a III.3. és III.4. jogcímek szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a támogatás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a támogatás igénybe vehető. h) A nappali, illetve a bentlakásos intézményi ellátást nyújtó intézményekben – kivéve a hajléktalanok nappali intézményét – a Szoctv. 92/K. § (5)-(6) bekezdései alapján az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg: -

nappali intézmény esetén – a nappali melegedő kivételével – a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott férőhelyszám 110%-át, - bentlakásos intézmény esetén a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott férőhelyszám 105%-át, éves átlagban pedig a férőhelyszám 100%-át. Házi segítségnyújtás esetében az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott ellátotti létszám 110%-át, éves átlagban pedig annak 100%-át. i) A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások egyidejű igénybevételére vonatkozó szabályok: ia) Ha az ellátott ugyanazon a napon több szolgáltatótól, intézménytől, hálózattól, illetve székhelytől, telephelytől (a továbbiakban együtt: engedélyes) is ugyanabban – a III.3. c)-d) és f)-k) pontjai szerint támogatott és a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó (e melléklet alkalmazása során a továbbiakban: adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott) – szociális szolgáltatásban vagy gyermekek napközbeni ellátásában részesül, a támogatás szempontjából az adott napon ellátottként csak annál az engedélyesnél vehető figyelembe, amelyik az ellátottról előbb teljesítette a g) alpont szerinti időszakos jelentést. ib) Az ia) alpont szerinti rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha az ellátott ugyanazon a napon több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekek átmeneti gondozásába tartozó ellátásban részesül. ic) Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől részesül hajléktalan személyek nappali ellátásában, a támogatás szempontjából az ellátott valamennyi engedélyesnél figyelembe vehető. id) Szociális étkeztetés esetén – a népkonyha kivételével – a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen ida) a demens személy időskorúak nappali ellátásában, idb) fogyatékos személyek nappali ellátásában, idc) pszichiátriai betegek nappali ellátásában, idd) szenvedélybetegek nappali ellátásában vagy ide) hajléktalan személyek nappali ellátásában

5186


is részesül. ie) Házi segítségnyújtás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen nappali ellátásban is részesül. if) Adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális alapszolgáltatás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekjóléti alapellátásban, gyermekvédelmi szakellátásban vagy szociális szakosított ellátásban is részesül, az ig)-il) alpontokban meghatározott kivételekkel. ig) Szociális étkeztetés esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen vagy hajléktalan személyek átmeneti szállásán bentlakásos szociális intézményi ellátásban vagy családok átmeneti otthonában átmeneti gondozásban is részesül. ih) Hajléktalan személyek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen vagy hajléktalan személyek átmeneti szállásán bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül. ii) Időskorúak nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül. ij) Fogyatékos személyek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthonában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül. ik) Pszichiátriai betegek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthonában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül. il) Szenvedélybetegek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthonában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül. im) Családi gyermekfelügyelet esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen bölcsődei ellátásban, hetes bölcsődei ellátásban vagy családi napközi ellátásban is részesül. in) Családi napközi esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen bölcsődei ellátásban vagy hetes bölcsődei ellátásban is részesül. io) Bölcsődei ellátás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen hetes bölcsődei ellátásban is részesül. ip) Hetes bölcsődei ellátás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen gyermekek átmeneti otthonában vagy családok átmeneti otthonában nyújtott átmeneti gondozásban, vagy helyettes szülői ellátásban is részesül. iq) Adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekjóléti alapellátás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális szakosított ellátásban vagy a

5187


Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó gyermekvédelmi szakellátásban is részesül, az ir) alpontban foglalt kivételekkel. ir) Bölcsődei ellátás és családi napközi ellátás esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon otthont nyújtó ellátásban is részesül. is) Ugyanarra a napra ugyanazon ellátott a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális szakosított ellátás esetén. j) A III.3.ja) alpont esetében ja) a bölcsődébe beíratottnak az a gyermek minősül, akit az intézménybe felvettek, beírattak és megjelenik a napi nyilvántartási rendszerben; jb) a nevelés nélküli munkanapon, valamint a nyári zárvatartás idején az ügyeletet biztosító intézményben kell jelenteni az áthelyezett, beíratott gyermeket (továbbiakban: ügyeletes ellátás). Abban a hónapban, amikor a beíratott gyermek ügyeletes ellátást is igénybe vesz, – a III.3.ja) alpontban előírt legfeljebb 10 napos hiányzási határérték szempontjából – a beíratása szerinti és az ügyeletes intézmény szerinti hiányzási napokat egybe kell számítani. Az ügyeletet biztosító intézményben a gyermekek létszáma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám 120%-át. Az intézmény nyári zárvatartása idején a támogatás azon beíratott gyermek után vehető igénybe, aki az adott hónapban az intézménnyel jogviszonyban állt és a napi nyilvántartási rendszerben megjelent. Amennyiben az intézmény a hónap egyetlen napján sem tart nyitva, abban az esetben támogatás arra a hónapra nem vehető igénybe; jc) amennyiben a gyermek első alkalommal (beszoktatás első napja) jelenik meg beíratottként az intézményben és a napi nyilvántartásban, de nem egész hónapra, akkor a támogatás – III.3.ja) alpontban előírt legfeljebb 10 napos hiányzási határérték figyelmen kívül hagyásával – a ténylegesen igénybe vett napok száma alapján jár, feltéve, hogy ezeken a napokon a gyermek jogviszonyban is állt az intézménnyel; jd) a napi nyilvántartási rendszerben vezetett adatoknak és a bölcsődében rendszeresített napi jelenlét kimutatásának egyezni kell. k) A III.4.a) alpontban a segítő munkatársak, illetve a III.4.b) alpontban az elismert intézményvezető létszámának meghatározása az alábbi paraméterek figyelembevételével történik: Megnevezés Intézményvezető/Szakmai vezető Segítő: - időskorúak átmeneti és tartós, valamint hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátása esetén: a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 2. számú melléklete szerint az adott

Finanszírozás szempontjából elismert létszám 1 fő 4 ellátottra 1 fő

5188


-

ellátásra vonatkozó, kötelező létszámnormában szereplő munkakörök (intézményvezető kivételével) gyermekek átmeneti gondozása esetén: a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 1. számú melléklete szerint az adott ellátásra vonatkozó, kötelező létszámnormában szereplő munkakörök (intézményvezető/szakmai vezető kivételével)

l) Amennyiben a III.4. jogcím szerinti szociális szakosított ellátást, gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézmény egyéb ellátotti csoportokról – pl. fogyatékos személyekről, pszichiátriai és szenvedélybetegségben szenvedőkről, gyermekvédelmi szakellátásban részesülőkről – is gondoskodik, úgy az intézmény-üzemeltetési támogatáshoz az intézményüzemeltetési kiadást meg kell osztani, és az adatszolgáltatás során kizárólag az időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátásának, illetve a gyermekek átmeneti gondozásának adatait lehet szerepeltetni. m) A III.5. jogcím szempontjából az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi étkeztetést igénybe vevő gyermekek, tanulók 2016. évi becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető a támogatás. Az intézményi étkeztetésben részt vevők számának megállapításánál egy fő – függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz – csak egy létszámként és egy intézménynél szerepelhet. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg főétkezés biztosított. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás illetve térítési díj-kedvezményre való jogosultság esetén az azt alátámasztó irat is. Az étkezésben részt vevők naptári évre, naponként összesített éves létszámát el kell osztani óvodai étkeztetés esetén 221 nappal, kollégiumi, externátusi étkeztetés esetén 201 nappal, iskolai étkeztetés esetén 186 nappal. A nyári szünidőben szervezett napközi ellátáshoz (üdültetéshez, táboroztatáshoz, egyéb szabadidős programhoz) kapcsolódóan biztosított szervezett étkeztetésben részt vevők létszáma az előbbi számításokban nem vehető figyelembe. A Gyvt. alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott (napos, hetes) bölcsődében elhelyezett gyermekek esetében az intézményi gyermekétkeztetésben ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 230-cal, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 230-cal. A települési önkormányzat által fenntartott fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek intézményi étkeztetése esetén az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napos nyitva tartással működő intézmények a 6, illetve 7 nap alapul vételével – osztva 252-vel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők. n) A III. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályok A támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a következők mellett:

5189


na) a III.1. jogcím szerinti támogatás kizárólag az abban meghatározott célokra fordítható. A támogatás szempontjából kizárólag az egységes rovatrend „Ellátottak pénzbeli juttatásai” megfelelő rovatain elszámolt kiadások vehetők figyelembe, nb) a III.2. jogcím szerinti támogatás a III.1. jogcím szerinti ellátások önrészére, a III.3. és III.5. jogcímek szerinti feladatokra, a közfoglalkoztatási feladatok egyéb állami támogatással nem fedezett részére, az intézményi gyermekétkeztetés térítési díjának szociális alapon történő egyedi mérséklésére vagy elengedésére, az önkormányzati helyi hatáskörű pénzbeli és természetbeni ellátások nyújtására, valamint az állampolgárok lakáshoz jutásának települési önkormányzatok általi, szociális alapon történő támogatására használható. A támogatás szempontjából kizárólag az „Ellátottak pénzbeli juttatásai” megfelelő rovatain, illetve a „Rövid időtartamú közfoglalkoztatás”, a „Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás”, a „Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás”, a „Közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás (közhasznú kölcsönző részére)”, az „Országos közfoglalkoztatási program”, a „Közfoglalkoztatási mintaprogram”, a „Lakáshoz jutást segítő támogatások”, a „Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése”, a „Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások” kormányzati funkciókon, valamint az oc) és oe) pontokban szereplő kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe, nc) a III.3.a)-k) alpontok között átcsoportosítás hajtható végre. A támogatás szempontjából kizárólag a „Család- és gyermekjóléti szolgáltatás”, „Család- és gyermekjóléti központ”, a „Szociális étkeztetés”, a „Házi segítségnyújtás”, a „Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás”, az „Idősek, demens betegek nappali ellátása”, a „Fogyatékossággal élők nappali ellátása”, a „Pszichiátriai betegek nappali ellátása”, a „Szenvedélybetegek nappali ellátása”, a „Hajléktalanok nappali ellátása”, a „Gyermekek napközbeni ellátása”, a „Hajléktalanok átmeneti ellátása” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe, nd) a III.4. jogcím szerinti támogatás a támogatással érintett intézmények működési és felhalmozási kiadásaira fordítható, azzal, hogy a III.4.a) és III.4.b) alpontok között átcsoportosítás hajtható végre. E támogatást az önkormányzat a családok átmeneti otthonából év közben kikerülők otthontalanságának megszüntetéséhez is felhasználhatja. A támogatás szempontjából kizárólag a „Gyermekek átmeneti ellátása”, az „Időskorúak, demens betegek átmeneti ellátása”, „Időskorúak, demens betegek tartós bentlakásos ellátása”, „Hajléktalanok tartós bentlakásos ellátása” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe, ne) a III.5. jogcím szerinti támogatás kizárólag az étkeztetés teljes önköltségére (annak megszervezésével összefüggő valamennyi költségre, ideértve a felhalmozási jellegű kiadásokat is) számolható el, azzal, hogy a III.5.a)-c) alpontok szerinti támogatások egymás között átcsoportosíthatók. A támogatás szempontjából kizárólag a „Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben”, a „Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében” és „Intézményen kívüli gyermekétkeztetés” kormányzati funkción elszámolt kiadások vehetők figyelembe. nf) a III.6. jogcím szerinti támogatást a települési önkormányzat kizárólag a 2016. évi január-december hónapokban kifizetendő ágazati pótlékra és annak közterheire használhatja fel.

5190


6. A IV. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó speciális kiegészítő szabályok a) A IV.1.a) és b) alpontok szerinti támogatások jogszerű felhasználásának feltétele, hogy a fenntartó települési önkormányzat költségvetési rendeletében saját bevételei terhére kiegészítő hozzájárulást biztosítson a múzeumi, illetve a városi könyvtári feladatok ellátásához. A támogatások felhasználását a Kult. tv. 45. § (5) bekezdés d) pontja, illetve 68. § (3) bekezdés d) pontja szerinti beszámolókban is szerepeltetni szükséges. b) A IV.1. d), h) és i) alpontok szerinti támogatások felhasználásáról az önkormányzat 2017. február 28-áig adatszolgáltatást köteles teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzíti. c) A IV. pont szerinti támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályok A támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, figyelembe véve a szakmai jogszabályok előírásait, a következők mellett: ca) A IV.1.a) és IV.1.e) alpontok szerinti támogatások szempontjából kizárólag a „Múzeumi gyűjteményi tevékenység”, a „Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység”, a „Múzeumi kiállítási tevékenység”, valamint a „Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. cb) A IV.1.b) alpont szerinti támogatás a Kult. tv. 66. §-ában foglalt feladatok megvalósításához kapcsolódó személyi juttatások és azok járulékai, dologi kiadások és felhalmozási kiadások finanszírozására használható fel. A támogatás terhére elszámolhatóak a könyvtári szakpolitikai programok területi szintű koordinációjának és megvalósításának kiadásai is. A támogatás szempontjából kizárólag a „Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása”, a „Könyvtári állomány feltárása, megőrzése és védelme”, valamint a „Könyvtári szolgáltatások” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. A támogatás legalább 10%-át könyvtári dokumentum vásárlására kell fordítani, ideértve a nemzetiségi nyelvű könyvtári dokumentumok beszerzését is. cc) A IV.1.c) és IV.1.g) alpontok szerinti támogatások szempontjából kizárólag a „Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése”, a „Közművelődés hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása”, a „Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek”, valamint a „Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. cd) A IV.1.d) alpont szerinti támogatásra vonatkozó szabályok: cda)

a támogatás szempontjából kizárólag a cb) és cc) pontokban szereplő kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,

cdb)

a támogatás legalább 10%-át közművelődési intézmény, közösségi színtér működtetésére kell felhasználni,

5191


cdc)

a Kult. tv. 64. § (2) bekezdés a) pontja alapján a nyilvános könyvtárat fenntartó önkormányzatnak a támogatás legalább 10%-át könyvtári dokumentum vásárlására kell felhasználnia,

cdd)

az 1200 fő és az alatti lakosságszámú önkormányzatnak a támogatás legalább 15 %-át könyvtári szolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúra megújítására és a Kult. tv. 76. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt közművelődési tevékenységhez kapcsolódó kiadásokra kell felhasználnia.

ce) A IV.1.f) alpont szerinti támogatásra vonatkozó szabályok: cea)

a támogatás szempontjából kizárólag a ca), cb) és cc) pontokban szereplő kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,

ceb)

Budapest Főváros Önkormányzatának a támogatást a Budapesti Művelődési Központ, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a Budapesti Történeti Múzeum működésének és feladatellátásának biztosításához kapcsolódó működési és felhalmozási kiadásokra kell felhasználnia,

cec)

a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárra jutó támogatás legalább 10%-át könyvtári dokumentum vásárlására, további legalább 10%-át módszertani szakirányítási feladat ellátására kell fordítani.

cf) A IV.1.h) alpont szerinti támogatásra vonatkozó szabályok: cfa)

a támogatás szempontjából kizárólag a cb) pontban szereplő kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,

cfb)

a támogatást az 5000 főnél kisebb lakosságszámmal rendelkező települési önkormányzat által a megyei könyvtárral kötött kistelepülési megállapodás alapján igénybe vett, a Könyvtári Szolgáltató Rendszer (a továbbiakban: KSZR) által nyújtott szolgáltatások teljesítéséhez kapcsolódó kiadásokra lehet felhasználni,

cfc)

ha a megyei könyvtár a KSZR szolgáltatás megszervezéséhez megállapodást köt a városi könyvtárral, a városi könyvtár által ellátott feladatok költségeinek fedezetéről e támogatás keretei között a megyei könyvtár gondoskodik.

cg) A IV.1.i) alpont szerinti támogatásra vonatkozó szabályok: cga)

a támogatás szempontjából kizárólag az cb) pontban szereplő kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,

cgb)

a nyilvános könyvtár technikai, informatikai, műszaki eszközeinek, berendezési tárgyainak gyarapítására fordított összeg a támogatás 30%-át nem haladhatja meg.

ch) A IV.2.a) alpont szerinti támogatás szempontjából kizárólag a „Színházak tevékenysége” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. ci) A IV.2.b) és IV.2.c) alpontok szerinti támogatások szempontjából kizárólag a „Művészeti tevékenységek (kivéve: színház)” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

5192



3. melléklet a 2015. évi …. törvényhez

A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai I. Helyi önkormányzatok működési célú költségvetési támogatásai 1. Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása Előirányzat:


Az előirányzat azon települési önkormányzat támogatására szolgál, amelynek az önkormányzati, az állami és egyéb szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvízszolgáltatás, valamint a más víziközmű társaságtól vásárolt, illetve átvett lakossági célú ivóvíz ráfordításai magasak. A támogatást a települési önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A támogatás elosztása a pályázók között a tárgyévet megelőző egyéves időszak lakossági fogyasztásának mennyisége, az ebben várható változások és a szolgáltatás tényleges, illetve várható ráfordításai figyelembevételével történik. A támogatás településenkénti összegének megállapítása során figyelembe kell venni az adott település lakosainak szociális helyzetét is. Az előirányzat szolgál részbeni fedezetül az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatai ráfordításainak támogatására is azon települési önkormányzatok esetén, amelyek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat határozata alapján kötelesek a településen élők részére az egészséges ivóvizet zacskós vagy palackos kiszerelésben, illetve tartálykocsis szállítással biztosítani. A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a vízgazdálkodásért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, felhasználásának határideje tárgyév december 31-e. 2. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása Előirányzat:


A központi költségvetés hozzájárulást biztosít a települési önkormányzatnak az általa fenntartott intézményben biztosított feladatellátás ésszerű megszervezése folytán felszabaduló létszám miatti, 2015. szeptember 30. napját követően hozott döntéseikhez kapcsolódó 2015. és 2016. években esedékes jogszabályi kötelezettségeik teljesítéséhez. A támogatás feltétele, hogy a települési önkormányzati, illetve társulási szintű létszámcsökkentéssel kapcsolatban meghozott döntés egyidejűleg az álláshely megszüntetését is jelentse. További feltétel, hogy a megszüntetett álláshely legalább öt évig nem állítható vissza, kivéve, ha jogszabályból - ide nem értve a települési önkormányzat rendeletét, illetve a társulás határozatát - adódó többletfeladatok ezt indokolttá teszik. Támogatásra csak az az önkormányzat jogosult, amely saját forrásból a jogszabályban meghatározott juttatásokat nem képes teljesíteni. A pályázat benyújtása három ütemben történik: I. ütem 2016. április 8., II. ütem 2016. július 8. és III. ütem 2016. szeptember 23. A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt. A 2016. évben megítélt vissza nem térítendő támogatás folyósítása:

5193


a) az önkormányzat által 2016. évben teljesítendő jogszabályi kötelezettség kifizetéséhez az I. ütemben a 2016. július, a II. ütemben a 2016. október, a III. ütemben a 2016. december havi nettó finanszírozás keretében, előfinanszírozás formájában, egy összegben, b) a 2017. évre áthúzódó fizetési kötelezettség esetén 2017. évben, teljesítésarányosan, felhasználása a folyósítás évében december 31-éig történik. Az előirányzat fedezetet nyújt továbbá - a helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása jogcímen az előző években jóváhagyott, tárgyévre áthúzódó, valamint a tárgyévben jóváhagyott kötelezettségvállalások, valamint - a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény szerinti munkáltatói kifizetések forrására. 3. Átmeneti ivóvízellátás biztosításával kapcsolatos költségek finanszírozásának támogatása Előirányzat:


Az előirányzat szolgál a települési önkormányzatoknál felmerülő konténerizált víztisztító és vízkiadó berendezésekhez kapcsolódó üzemeltetési költségek támogatására. Az előirányzat terhére támogatást igényelhet a települési önkormányzat a 2016. évben felmerült, a) a honvédelemért felelős miniszter által biztosított konténerizált víztisztító és vízkiadó berendezések (a továbbiakban: szűrőberendezés) települési önkormányzatot terhelő, az üzemeltetési engedély kiadásának napjától számított üzemeltetési költségeinek, továbbá b) a szűrőberendezés rendszerből való kivonásához szükséges engedélymódosítás költségeinek támogatására, ha a település lakosságának átmeneti egészséges ivóvízzel történő ellátásához szűrőberendezés került telepítésre az Ivóvízminőség-javító Program befejezéséig. A támogatást a települési önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, felhasználásának határideje 2017. január 31. 4. A kötelezően ellátandó helyi közösségi közlekedési feladat támogatása Előirányzat:


Az előirányzat a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 4. § (4) bekezdés c) pontja szerinti, a Budapest Főváros Önkormányzata által kötelezően ellátandó feladatok támogatására szolgál. A támogatás a fővárosi helyi közösségi közlekedés 2016. évi működésének támogatására fordítható. A támogatás nem haladhatja meg az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete alapján megállapított, a fővárosi helyi közlekedési közszolgáltatás ellátása során felmerülő veszteséget. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása részletekben, időarányosan történik, felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.

5194


A közlekedésért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter – mint támogatók – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével Budapest Főváros Önkormányzatával a támogatás felhasználásának szabályairól támogatási szerződést kötnek. 5. A települési önkormányzatok helyi közösségi közlekedésének támogatása Előirányzat:


Az előirányzatból támogatást – Budapest Főváros Önkormányzata kivételével – az a települési önkormányzat igényelhet, amely a településen a tárgyév egészében helyi közforgalmú közlekedést lebonyolító gazdálkodó szervezetet, illetve költségvetési szervet tart fenn, a helyi közforgalmú közlekedés lebonyolítására az önkormányzati, állami és egyéb szolgáltatóval jogszabály alapján közszolgáltatási szerződést kötött, vagy egyéb tevékenység gyakorlásának jogát koncessziós szerződésben időlegesen átengedte (a továbbiakban együtt: helyi közlekedés). A támogatást a települési önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A támogatás igénylésénél a települési önkormányzat nyilatkozik, hogy a helyi közlekedés ellátásához és fejlesztéséhez a tárgyévet megelőző évben, a tárgyévet megelőző évet érintően szolgáltatónként milyen összegű saját forrás átadásával járult hozzá. A támogatás összege ezen önkormányzati saját forrást legfeljebb 25%-kal haladhatja meg. A támogatás a tárgyévet megelőző évben ténylegesen teljesített – környezetvédelmi szempontból súlyozott – személyszállítási teljesítmények (férőhely-kilométer) arányában kerül elosztásra, figyelembe véve az egyes közlekedési üzemágazatok, és a településkategóriák tárgyévet megelőző évi üzemi szintű fajlagos ráfordításait is. A támogatás elosztása és a döntési javaslat előkészítése során figyelembe veendő környezetvédelmi súlyszámok a következők: Dízel autóbusz

Gázüzemű autóbusz (LPG és CNG)

Trolibusz

Elektromos és dízelelektromos hajtású autóbusz, villamos

1,00

1,75

1,75

2,90

A támogatás a települési önkormányzatnak az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete alapján megállapított, a helyi közlekedési közszolgáltatás ellátása során felmerülő – tárgyévet megelőző évi – vesztesége erejéig igényelhető, és annak pótlására használható fel. A települési önkormányzat a kapott támogatást a tárgyévet megelőző évben a területén működő, pályázatában szereplő szolgáltatók részére a pályázati döntés szerinti összegben utalja tovább. A támogatásról a közlekedésért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása részletekben, időarányosan történik, felhasználásának határideje tárgyév december 31-e. 6. Önkormányzati adatszolgáltatások minőségének javítása Előirányzat: a)


Önkormányzat pénzügyi-gazdálkodási feladatok kiegészítő támogatása

5195


Előirányzat:


Az előirányzat a települési önkormányzatok pénzügyi-gazdálkodási feladatai ellátása feltételeinek javítását szolgálja. A támogatást a települési önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A támogatás az államháztartási adatszolgáltatások teljesítésében közreműködő dolgozók személyi juttatásaira, továbbképzésére, az önkormányzat által alkalmazott könyvelő programokra fordítható. A támogatásról az államháztartásért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, felhasználásának határideje tárgyév december 31-e. b) Jó adatszolgáltató önkormányzatok támogatása Előirányzat: 50,0 millió forint A központi költségvetés – az önkormányzati adatszolgáltatások minőségének javítása érdekében – támogatást biztosít az államháztartási adatszolgáltatásokat rendszeresen időben, és kiváló minőségben teljesítő települési önkormányzatok számára. A támogatást a települési önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A támogatás az államháztartási adatszolgáltatások teljesítésében közreműködő dolgozók egyszeri elismerésére fordítható. A támogatásról az államháztartásért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, felhasználásának határideje tárgyév december 31-e. 7. Megyei önkormányzatok rendkívüli támogatása Előirányzat:


Az előirányzat szolgál a megyei önkormányzatok 2016. évi váratlan kiadásai támogatására bevételeik figyelembevételével. A támogatást a megyei önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen, legkésőbb 2016. november 30áig dönt. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, formája lehet a) vissza nem térítendő támogatás, melynek felhasználási határideje a tárgyévet követő év november 30-a, kivéve, ha a támogatói okirat más határidőt állapít meg, b) visszatérítendő támogatás, melynek visszafizetési határideje a támogatói okiratban szereplő határidő, de legfeljebb a tárgyévet követő év november 30-a. II. Helyi önkormányzatok felhalmozási célú költségvetési támogatásai 1. Lakossági közműfejlesztés támogatása Előirányzat:


5196


A központi költségvetés a jogosult magánszemély részére a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetett összegének a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: közműfejlesztési kormányrendelet) meghatározott hányadát támogatásként a települési önkormányzatokon keresztül biztosítja. A támogatást a helyi önkormányzat jegyzője kérelem útján igényli a magánszemély jogosultaktól beérkezett, a közműfejlesztési kormányrendeletben foglalt feltételeknek megfelelő igények közműfajtánként és igénylők számának megjelölésével történő összesítésével minden negyedévet követő hónap 20-áig a Magyar Államkincstár illetékes területi szervén (a továbbiakban: Igazgatóság) keresztül. Az Igazgatóság a beérkezéstől számított húsz napon belül továbbítja az összesített kérelmeket a helyi önkormányzatokért felelős miniszter részére. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben a kérelmek beérkezését követő hónapban történik. 2. Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása Előirányzat:


A támogatást a települési önkormányzatok a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására pályázati úton igényelhetik. Méltányolandó kistérségi foglalkoztatás-politikai szempontok esetén lehetőség van a működtetés támogatására is. A kompközlekedés működtetéséhez Mohács Város Önkormányzatát legalább 30,0 millió forint, Dunafalva Község Önkormányzatát legalább 12,0 millió forint illeti meg az előirányzatból. A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a közlekedésért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik. 3. Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések Előirányzat:


a) Kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása Előirányzat: 2 000,0 millió forint Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet az önkormányzati tulajdonban lévő, a települési önkormányzat, továbbá társulás által fenntartott, kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmény fejlesztésére, felújítására. Az igényelhető maximális támogatás mértéke 30,0 millió forint. A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt. b) Óvodai, iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztés, felújítás Előirányzat:


Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet a tulajdonában lévő, sportlétesítményként üzemelő létesítmény fejlesztésére, felújítására, illetve új sportlétesítmény létrehozására. Az igényelhető maximális támogatás mértéke 20,0 millió forint.

5197


A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt. c) Belterületi utak, járdák, hidak felújítása Előirányzat:


Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet – Budapest Főváros Önkormányzata kivételével – a közigazgatási területén, tulajdonában lévő út, híd és járda felújítására, karbantartására. Az igényelhető támogatás maximális mértéke: − fővárosi kerületi önkormányzatok esetében 100,0 millió forint, − megyei jogú városok esetében 50,0 millió forint, − 10 000 fő lakosságszám feletti városok esetében 30,0 millió forint, − 10 000 fő lakosságszám alatti települések esetében 15,0 millió forint. A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt. d) Szociális szakosított ellátást és a gyermekek átmeneti gondozását szolgáló önkormányzati intézmények fejlesztése, felújítása Előirányzat:


Az előirányzatból a 2. melléklet III. 4. pont szerinti támogatásban részesülő települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet a szociális szakosított ellátást és a gyermekek átmeneti gondozását biztosító, önkormányzati tulajdonú intézménye fejlesztésére, felújítására. A támogatás a szolgáltatói nyilvántartásba ideiglenes hatállyal bejegyzett intézmények olyan fejlesztését, felújítását szolgálja, amelynek célja a határozatlan idejű bejegyzéshez jogszabályban előírt tárgyi feltételek biztosítása. Határozatlan idejű bejegyzéssel rendelkező intézmények fejlesztése, felújítása kizárólag akkor támogatható, ha valamennyi, ideiglenes hatállyal bejegyzett intézménnyel kapcsolatos igény támogatását követően az előirányzat arra lehetőséget biztosít. Támogatás olyan fejlesztésre, felújításra nem nyújtható, amely férőhelybővítéssel jár együtt. Az igényelhető maximális támogatás mértéke 20,0 millió forint. A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján az államháztartásért felelős miniszter dönt. Az a)-d) alpontokra vonatkozó közös szabályok: Egy önkormányzat az a) és b) alpontok szerinti célok közül csak az egyikre nyújthat be pályázatot. Nem nyújtható az a)-d) alpont szerinti támogatás olyan pályázathoz, amely a megjelölt műszaki tartalomra uniós vagy egyéb nemzeti támogatásban részesül. A támogatással létrehozott ingatlanvagyon a beruházás megvalósításától számított tíz évig nem idegeníthető el, kivéve az a)-b) és d) alpontok esetében, ha az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok teszik szükségessé, és az abból származó ellenértéket a kedvezményezett a támogatási cél szerinti

5198


további feladatokra fordítja. Az elidegenítés egyedi kérelem alapján az a)-b) alpontok esetén a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, a d) alpont esetén az államháztartásért felelős miniszter engedélyével történhet. Az a)-d) alpont szerinti vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik. 4. Óvodai kapacitásbővítést célzó beruházások támogatása Előirányzat:


Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet új önkormányzati óvoda létrehozására, új egységes óvoda-bölcsődei csoport kialakítására, fejlesztésére, az önkormányzati tulajdonban lévő, a települési önkormányzat, továbbá társulás által fenntartott, óvodai feladatellátást szolgáló intézmény férőhelyeinek növelésére és kapcsolódó fejlesztések, felújítások megvalósítására. A támogatással létrehozott ingatlanvagyon a beruházás megvalósításától számított tíz évig nem idegeníthető el. Azok a pályázók, melyek a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény (a továbbiakban: 2015. évi költségvetési törvény) 3. melléklet II.5. Óvodai kapacitásbővítést célzó beruházások támogatása jogcímen 2015. évben benyújtott, a pályázati feltételeknek megfelelő, de forráshiány miatt támogatásban nem részesült pályázattal rendelkeznek, azonos paraméterű és műszaki tartalmú pályázat benyújtása nélkül jogosultak a 2015. évi támogatási igényük megerősítésére. A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján az államháztartásért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik. 5. Közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, muzeális intézmények szakmai támogatása Előirányzat:


a) Közművelődési érdekeltségnövelő támogatás Előirányzat:


Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet az általa fenntartott vagy a vele kötött közművelődési megállapodás alapján működő közművelődési intézmény vagy közösségi színtér technikai, műszaki eszközállományának, berendezési tárgyainak gyarapítására, épületének karbantartására, felújítására. A támogatást az önkormányzatok által az egyes célok tekintetében vállalt önrész arányában kell megállapítani. Ha a települési önkormányzat a közművelődési támogatás érdekében vállalt önrészt csökkenti, akkor ezzel arányosan csökkentett összegű érdekeltségnövelő támogatásra jogosult. A különbözet jogosulatlan igénybevételnek minősül. A támogatás

5199


aa) 60%-át a települési önkormányzat által fenntartott, továbbá a települési önkormányzattal kötött közművelődési megállapodás alapján működő, az ab) alpont hatálya alá nem tartozó intézmény vagy közösségi színtér után, ab) 40%-át a települési önkormányzat által 2015. január 1-jét követően alapított közművelődési intézmény vagy közösségi színtér után a települési önkormányzat által vállalt önrész arányában kell felosztani. Ha igény hiányában az ab) alpont szerinti esetben maradvány keletkezik, azt az aa) alpont szerinti célra kell felhasználni. A vállalt önrészt − a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló kormányrendeletben meghatározott települések esetében, valamint − a települési önkormányzat által 2015. január 1-jét követően alapított közművelődési intézmény vagy közösségi színtér esetében háromszoros súllyal kell figyelembe venni a támogatás megállapításakor. A két feltétel együttes fennállása esetén a vállalt önrészt kilencszeres súllyal kell figyelembe venni. Az arányossági számításnál az egy önkormányzatnál figyelembe vehető vállalt önrész nem haladhatja meg a pályázatot benyújtó valamennyi önkormányzat által 2016. évben vállalt önrészek összesített összegének 1,5%-át. Nem részesülhet támogatásban az az önkormányzat, amelynél a vállalt önrész szerinti támogatás számított összege nem éri el a 100 000 forintot. A támogatás szempontjából kizárólag a „Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése”, a „Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása”, a „Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek” és a „Közművelődés kulturális alapú gazdaságfejlesztés” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. b) Járásszékhely múzeumok szakmai támogatása Előirányzat:


Az előirányzatból a járásszékhely települési önkormányzat, Budapest Főváros Önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok pályázati úton támogatást igényelhetnek az általuk fenntartott múzeum modellértékű jó gyakorlatainak támogatására. c) Muzeális intézmények szakmai támogatása (Kubinyi Ágoston Program) Előirányzat:


Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet az általa fenntartott vagy támogatott muzeális intézmény szakmai fejlesztéséhez. A b)-c) pontok szerinti támogatásokról a kultúráért felelős miniszter dönt.

5200


A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, felhasználásának határideje a tárgyévet követő év december 31-e. A b)-c) pontok szerinti támogatások szempontjából kizárólag a „Múzeumi gyűjteményi tevékenység”, a „Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység”, a „Múzeumi kiállítási tevékenység”, valamint a „Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. 6. Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása Előirányzat:


A központi költségvetés az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet alapján támogatásra jogosult magánszemély részére biztosít támogatást a települési önkormányzatokon keresztül. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kezdeményezésének sorrendjében, egy összegben történik. 7. Önkormányzati étkeztetési fejlesztések támogatása Előirányzat:


Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet az óvodai gyermekétkeztetést kiszolgáló − új konyhák és kiszolgáló létesítmények létrehozására, − az önkormányzat tulajdonában álló konyhák kapacitásbővítésére, fejlesztésére,

és

kiszolgáló

létesítmények

valamint a feladat ellátásához szükséges eszközök beszerzésére. A támogatással létrehozott ingatlanvagyon a beruházás megvalósításától számított tíz évig nem idegeníthető el. A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján az államháztartásért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik. 8. Adósságkonszolidációban nem részesült települési önkormányzatok fejlesztéseinek támogatása Előirányzat:


Az előirányzatból a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 76/C. §-a szerinti, a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 72-74/A. §-ai, és a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény (a továbbiakban: 2014. évi költségvetési törvény) 67-68. §-ai szerinti önkormányzati adósságátvállalásban részt nem vett vagy törlesztési célú támogatásban nem részesült települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet a tulajdonában lévő

5201


a) a település belterületén út, híd vagy járda építésére, felújítására, karbantartására, b) vízrendezési és csapadékelvezetési rendszer kiépítésére, felújítására, c) köztemető felújítására, ravatalozó építésére illetve felújítására, temetőközlekedési utak építésére, felújítására, d) olyan épület felújítására, fejlesztésére, energetikai korszerűsítésére, amely da) igazgatási tevékenységet, db) óvodai nevelést, dc) kulturális tevékenységet vagy dd) szociális vagy egészségügyi feladatellátást szolgál, e) településrendezési tervek készítésére, valamint f) munkahely-teremtési programok megvalósítására. A támogatás összege - 100 fő alatti lakosságszámú település esetében legfeljebb 1 500 000 forint, - 100-300 fő lakosságszám közötti település esetében legfeljebb 2 950 000 forint, - 301-500 fő lakosságszám közötti település esetében legfeljebb 6 500 000 forint, - 501-1 000 fő lakosságszám közötti település esetében legfeljebb 10 000 000 forint, - 1 001-2 000 fő lakosságszám közötti település esetében legfeljebb 20 000 000 forint, - 2 001-3 000 fő lakosságszám közötti település esetében legfeljebb 44 000 000 forint, - 3 001-5 000 fő lakosságszám közötti település esetében legfeljebb 112 000 000 forint, - 5 001-10 000 fő lakosságszám közötti település esetében legfeljebb 181 000 000 forint, - 10 000 fő feletti lakosságszámú település esetében legfeljebb 200 000 000 forint. Az önkormányzat által a 2014. évi költségvetési törvény 3. melléklet 10.a) pontja szerinti és a 2015. évi költségvetési törvény 3. melléklet II.10. pontja szerinti előirányzatból elnyert támogatások összege és az e jogcímen igényelhető támogatás együttes összege nem haladhatja meg a lakosságszám szerinti támogatás kétszeresét. A támogatás összegének meghatározása a 2013. január 1-jei lakosságszám alapján történik. A támogatással létrehozott ingatlanvagyon a beruházás megvalósításától számított tíz évig nem idegeníthető el. A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik. A támogatás felhasználási határideje 2018. december 31. 9. Az egy és két számjegyű országos főközlekedési utak fővárosi szakaszai karbantartásának támogatása  Előirányzat: 500,0 millió forint  Az előirányzat Budapest Főváros Önkormányzata területén lévő egy és két számjegyű országos főközlekedési utak karbantartásának támogatására szolgál. A vissza nem térítendő támogatás 50%-ának a folyósítása a szerződéskötést követő 30 napon belül történik. A további részlet 2016.

5202


évi – szerződés szerinti – folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat az előleget felhasználja és azzal legkésőbb 2016. november 15-éig elszámol. A támogatás felhasználási határideje – ideértve a 2016. november 15-éig el nem számolt előleget is – 2017. december 31. A nem európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikáért felelős miniszter – mint támogató – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter egyetértésével a támogatás részletszabályairól Budapest Főváros Önkormányzatával támogatási szerződést köt. III. Önkormányzatok rendkívüli támogatása Előirányzat:


1. A települési önkormányzatok rendkívüli támogatást kivételes esetben, pályázat útján igényelhetnek működőképességük megőrzése vagy egyéb, a feladataik ellátását veszélyeztető helyzet elhárítása érdekében. A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter – tárcaközi bizottság javaslata alapján – a beérkező támogatási igények elbírálását követően folyamatosan, de legkésőbb 2016. december 20-áig együttesen dönt. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, formája lehet a) vissza nem térítendő támogatás, melynek felhasználási határideje a folyósítást követő harmadik hónap utolsó napja, kivéve azoknál a támogatásoknál, amelynek célja és nagyságrendje megköveteli, hogy a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a támogatási döntést követően a támogatás felhasználásának és elszámolásának feltételeiről támogatási szerződést kössön a kedvezményezettel, b) visszatérítendő támogatás, melynek visszafizetési határideje a miniszterek döntése szerinti határidő, de legfeljebb a tárgyévet követő év november 30-a, c) vissza nem térítendő támogatás a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. §-a szerinti kifizetésekhez, melynek felhasználási határideje 2016. december 31. 2. Az előirányzat szolgál a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, és a pénzügyi gondnok díjára. a) Visszterhes kamattámogatást igényelhet az a helyi önkormányzat, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzügyi intézménytől felvett hitellel teremtette meg. Ha a kamattámogatás alapjául szolgáló hitel forinttól eltérő devizanemű, a kamattámogatást a Magyar Nemzeti Bank által a kamattámogatás esedékességét megelőző második munkanappal közzétett, az adott devizára vonatkozó középárfolyam figyelembevételével kell kiszámítani. A kamattámogatás feltételeit a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a helyi önkormányzat megállapodásban rögzíti.

5203


b) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnokok díjához költségvetési támogatás vehető igénybe. A pénzügyi gondnok díjának összege – az általános forgalmi adóval együtt – legalább 800 ezer forint, legfeljebb 3 000 ezer forint lehet. A pénzügyi gondnok díjának folyósításáról – a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre emelkedését követően – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter intézkedik. IV. Egyedi önkormányzati támogatások Előirányzat:


Az előirányzat szolgál a következő költségvetési támogatások 2016. évi ütemének forrásául: a) legfeljebb 150,0 millió forint illeti meg Budapest Főváros III. Kerület, ÓbudaBékásmegyer Önkormányzatát a békásmegyeri vásárcsarnok rekonstrukciójához, b) legfeljebb 620,0 millió forint illeti meg Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzatot a Normafa Park kiemelt beruházás koncepciójáról és az azzal összefüggő feladatokról szóló 1443/2013. (VII. 16.) Korm. határozat 8. pontja alapján a Normafa Park kiemelt beruházás megvalósításához, c) legfeljebb 700,0 millió forint illeti meg Csurgó Város Önkormányzatát a Sótonyi László Sport és Szabadidőcentrum felújítása és bővítése céljára, d) legfeljebb 5 000,0 millió forint illeti meg Budapest Főváros Önkormányzatát a Pannon Park beruházási projekt 2016. évi munkálatainak megvalósítására, e) legfeljebb 500,0 millió forint illeti meg Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatát – a Zsolnay Örökség Kezelő Nonprofit Kft.-n keresztül – a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed és a Kodály Központ üzemeltetéséhez és programjainak megvalósításához, f) legfeljebb 605,8 millió forint illeti meg Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatát a Veszprém Aréna multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok építési beruházásával összefüggő tőke- és kamattartozás átvállalásáról szóló 1056/2014. (II. 11.) Korm. határozat 5. pontja alapján a Veszprém Aréna építési beruházásával összefüggő tőke- és kamattörlesztő-részletek átvállalásához, g) legfeljebb 400,0 millió forint illeti meg Mezőkövesd Város Önkormányzatát a mezőkövesdi tanuszoda beruházás megvalósításához, h) legfeljebb 300,0 millió forint illeti meg Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzatot a pesthidegkúti uszoda beruházás megvalósításához. A támogatások felhasználásának részletes szabályairól – mint támogató – az érintett önkormányzattal - az a)-c) és h) pontok szerinti támogatások esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, - a d)-e) pontok szerinti támogatások esetében a kultúráért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel egyetértésben, - az f)-g) pontok szerinti támogatások esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a sportpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben köt támogatási szerződést. Az a)-c) pontok szerinti támogatásokra vonatkozó szerződések csak abban az esetben köthetők meg, ha az érintett önkormányzat a 2015. évi költségvetési törvény 3. melléklet III.5. pontjában

5204


szereplő költségvetési támogatást – ideértve az V.4. pont alapján 2016-ban lehívott összeget is – teljes egészében felhasználta, és azzal legkésőbb 2016. november 15-éig elszámolt. Ebben az esetben, illetve a d), g) és h) pontok szerinti támogatásoknál: - a támogatás 50%-ának (a továbbiakban: előleg) folyósítása a szerződéskötést követő 30 napon belül történik és - a további részletek 2016. évi – szerződés szerinti – folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat az előleget felhasználja és azzal legkésőbb 2016. november 15-éig elszámol. A fenti szabályok alapján megköthető a szerződés azzal az önkormányzattal is, amely a számára a 2015. évi költségvetési törvény 3. melléklet III.5. pontja alapján járó költségvetési támogatásra nem kötött szerződést. Az a)-d), g) és h) pontok szerinti támogatások felhasználási határideje – ideértve a 2016. november 15-éig el nem számolt előleget is – 2017. december 31. Az e)-f) pontok szerinti támogatások teljes összegének folyósítása a szerződéskötést követő 30 napon belül történik, felhasználási határideje 2016. december 31. V. Önkormányzati elszámolások Előirányzat: 1.


Az önkormányzati elszámolások előirányzatát növeli

a) a költségvetési évet megelőző évi elszámolás alapján a helyi önkormányzatok által költségvetési évben visszafizetett támogatások összege, b) a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján a helyi önkormányzatok által jogtalanul igénybe vett támogatások költségvetési évben visszafizetett összege, c) a helyi önkormányzatok által költségvetési évben megfizetett igénybevételi, kiegészítő, ügyleti és késedelmi kamat összege, d) a települési önkormányzatok által igényelt támogatások – a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével – lemondott előirányzatának összege, e) az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely nem illeti meg az átvevőt, f) a helyi önkormányzatok által az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 83.§ (6a) bekezdésében felsorolt kötelezettségek költségvetési év december 5-éig történő elmulasztása miatt a költségvetési évben felfüggesztett támogatások összege, g) az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter együttes intézkedése esetén a 2015. évi költségvetési törvény 3. melléklet III. Önkormányzati fejezeti tartalék jogcímének 2015. december 31-ei pozitív egyenlegének összege, h) a helyi önkormányzatok által e törvény 39. § (7) és (8) bekezdései alapján megfizetett összegek.

5205


2. Az önkormányzati elszámolások előirányzatát csökkenti a települési önkormányzatok által igényelt támogatásoknak az államháztartásról szóló jogszabályokban meghatározott időpontokban és esetekben – a nem települési önkormányzattól történő feladatátvétellel összefüggő előirányzat-növelés kivételével – pótigényelt előirányzat összege. 3. Az önkormányzati elszámolások előirányzat terhére a következő kifizetések teljesíthetők a) a támogatások költségvetési évet megelőző évi elszámolása alapján a helyi önkormányzatok részéről a költségvetési évben keletkező pótigény összege, b) a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján a helyi önkormányzatokat pótlólagosan megillető támogatások költségvetési évben kifizetett összege, c) az államháztartásról szóló jogszabályok alapján költségvetési évben a helyi önkormányzatokat megillető igénybevételi, késedelmi, ügyleti és kiegészítő kamat összege, d) a helyi önkormányzatok által az Áht. 83.§ (6a) bekezdésében felsorolt, költségvetési évet megelőző éveket terhelő kötelezettségek költségvetési évben történő teljesítése esetén a költségvetési évet megelőző években felfüggesztett támogatások összege. 4. Az előirányzat szolgál a 2015. évi költségvetési törvény 3. melléklet III.5. pontjában szereplő azon költségvetési támogatások le nem hívott részének forrásául, amelyek esetében 2015. évben csak az előleg kifizetése történt meg. E támogatások 2016. évi folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat a 2015. évben kapott támogatással (előleggel) legkésőbb 2016. november 15-éig elszámol. A támogatás felhasználási határideje 2017. december 31. 5. Az előirányzat szolgál fedezetül a helyi önkormányzat és társulása által megvalósítandó európai uniós fejlesztési célú pályázataihoz szükséges saját forrás kiegészítésére a korábbi években megítélt és támogatási szerződésben rögzített központi költségvetési támogatásból adódó fizetési kötelezettségek teljesítésére. Az előirányzat 1-5. pontok szerinti célokra fel nem használt összegének felhasználására, átcsoportosítására kizárólag az államháztartásért felelős miniszter engedélyével kerülhet sor. VI. Vis maior támogatás Előirányzat:


A támogatás szolgál a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II.15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján a helyi önkormányzatok egyes természeti károkból adódó, indokolt és szükséges védekezéssel összefüggő kiadások részbeni vagy teljes megtérítése, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő építményben vagy a helyi önkormányzat vagyonkezelésében és az állam tulajdonában lévő, kötelező feladatellátást szolgáló épületben a vis maior események okozta károk helyreállításának és a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéssel összefüggő kiadások részbeni támogatásának forrásául. A támogatás felhasználásával, annak határidejével kapcsolatban alkalmazandó szabályokat a Rendelet rögzíti. VII. Kiegészítő szabályok:

5206


1. A pályázatot a) az I.1. pont szerinti jogcím esetében a vízgazdálkodásért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter és a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter egyetértésével, b) az I.2., I.3. és II.8. pontok szerinti jogcímek esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével, c) az I.5. és II.2. pontok szerinti jogcímek esetében a közlekedésért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével, d) az I.6. pont szerinti jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter egyetértésével, e) az I.7., II.3. a), II.3. b), II.3. c) és III. pontok szerinti jogcímek esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel közösen, f) a II.3. d) és a II.7. pontok szerinti jogcímek esetében az államháztartásért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter egyetértésével, g) a II.4. pont szerinti jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az oktatásért felelős miniszter egyetértésével, h) a II.5. pont szerinti jogcímek esetében a kultúráért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével írja ki. 2. Az Áht. szerinti támogató a) az I.5. és II.2. pontok szerinti jogcímek esetében a közlekedésért felelős miniszter, b) az I.6., II.3. d), II.4. és a II.7. pontok szerinti jogcímek esetében az államháztartásért felelős miniszter, c) a II.5. pont szerinti jogcímek esetében a kultúráért felelős miniszter. 3. Az e melléklet szerinti támogatások igénylési és döntési eljárására nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait. 4. Ahol e melléklet a támogatás felhasználási határidejét nem rögzíti, ott az Áht. szerinti szabályozás alkalmazandó. 5. A 2014. évi költségvetési törvény 3. melléklet 10.a) pontja szerinti és a 2015. évi költségvetési törvény 3. melléklet II.10. pontja szerinti jogcímeken kapott támogatások felhasználási határideje 2018. december 31.

5207



4. melléklet a 2015. évi .... törvényhez

A központi alrendszer azon előirányzatai, melyek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40

D A B C 1. A teljesülés külön szabályozás nélkül is eltérhet az előirányzattól: X. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben A büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás (20. cím, 2. alcím, 17. jogcímcsoport) Jogi segítségnyújtás (20. cím, 2. alcím, 18. jogcímcsoport) Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése (20. cím, 2. alcím, 20. jogcímcsoport) Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése (20. cím, 2. alcím, 28. jogcímcsoport) XI. MINISZTERELNÖKSÉG fejezetben Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja (34. cím, 1. alcím) Különféle kifizetések (34. cím, 2. alcím) Ágazati életpályák (34. cím, 3. alcím) XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben Állat, növény- és GMO-kártalanítás (20. cím, 6. alcím) Uniós programok árfolyam-különbözete (20. cím, 7. alcím, 1. jogcímcsoport) XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM fejezetben Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz (8. cím, 2. alcím, 39. jogcímcsoport, 3. jogcím) XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben Integrációs támogatás elismert menekültek, oltalmazottak részére (20. cím, 1. alcím, 61. jogcímcsoport) XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM fejezetben Kárrendezési célelőirányzat (25. cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport) Szervezetátalakítási alap (25. cím, 7. alcím, 3. jogcímcsoport) XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben Mecseki uránbányászok baleseti járadékainak és egyéb kártérítési kötelezettségeinek átvállalása (21. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport) Peres ügyek (25. cím) XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK fejezetben Uniós programok árfolyam-különbözete (2. cím, 14. alcím, 1. jogcímcsoport) XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben Gyermekvédelmi Lakás Alap (20. cím, 17. alcím, 1. jogcímcsoport) GYES-en és GYED-en lévők hallgatói hitelének célzott támogatása (20. cím, 17. alcím, 7. jogcímcsoport) Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék (20. cím, 55. alcím, 4. jogcímcsoport) Családi támogatások (21. cím, 1. alcím) Korhatár alatti ellátások (21. cím, 2. alcím) Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások (21. cím, 3. alcím) Közgyógyellátás (21. cím, 4. alcím, 1. jogcímcsoport) XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben Devizában fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai (1. cím) A forintban fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai (2. cím) Jutalékok és egyéb költségek (3. cím, 1. alcím) Állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadások (3. cím, 2. alcím) XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI fejezetben Diákhitel 2 konstrukció kamattámogatása (28. cím)

5208


A 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84

B

C

D Lakástámogatások (29. cím) Szociálpolitikai menetdíj támogatás (31. cím) Felszámolásokkal kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport) Szanálással kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 5. jogcímcsoport) Egyéb vegyes kiadások (32. cím, 1. alcím, 11. jogcímcsoport) 1% SZJA közcélú felhasználása (32. cím, 1. alcím, 12. jogcímcsoport) Mehib és Eximbank behajtási jutaléka (32. cím, 1. alcím, 19. jogcímcsoport) Ügyfélnek visszajáró vámbiztosíték, egyéb vámvisszatérítések (32. cím, 1. alcím, 21. jogcímcsoport) Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés (32. cím, 1. alcím, 22. jogcímcsoport) Egyéb megszűnt jogcímek miatt járó támogatás (32. cím, 1. alcím, 26. jogcímcsoport) Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése (33. cím) Pénzbeli kárpótlás (34. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport) Az 1947-es párizsi békeszerződésből eredő kárpótlás (34. cím, 2. alcím, 2. jogcímcsoport) Nemzetközi pénzügyi intézmények felé vállalt kötelezettségek kiadásai (36. cím) Hozzájárulás az EU költségvetéséhez (37. cím) Követeléskezelés költségei (41. cím) Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatása (42. cím, 3. alcím) XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben Jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések (2. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport) Kezesi felelősségből eredő kifizetések (2. cím, 3. alcím, 2. jogcímcsoport) Konszernfelelősség alapján történő kifizetések (2. cím, 3. alcím, 3. jogcímcsoport) Egyéb bírósági döntésből eredő kiadások (2. cím, 3. alcím, 6. jogcímcsoport) Egyéb szerződéses kötelezettségek (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport) Egyéb jogszabályból eredő kiadások (2. cím, 3. alcím, 8. jogcímcsoport) Átváltoztatható kötvény kamatfizetése (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport) ÁFA elszámolás (2. cím, 8. alcím) XLIV. A NEMZETI FÖLDALAPPAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben Bírósági döntésből eredő kiadások (2. cím, 3. alcím, 5. jogcímcsoport) LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP fejezetben Álláskeresési ellátások (4. cím, 1. alcím) Bérgarancia kifizetések (5. cím) LXVIII. WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP fejezetben Káreseménnyel összefüggő kártalanítás kifizetése (7. cím) LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP fejezetben Öregségi nyugdíj (2. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport) Hozzátartozói nyugellátás (2. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport) Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai (2. cím, 4. alcím) Vagyongazdálkodás (3. cím) LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP fejezetben Csecsemőgondozási díj, Terhességi-gyermekágyi segély (2. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport) Táppénz (2. cím, 2. alcím, 2. jogcímcsoport) Kártérítési járadék (2. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport) Baleseti járadék (2. cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport) Gyermekgondozási díj (2. cím, 2. alcím, 6. jogcímcsoport)

5209


A

D Rokkantsági, rehabilitációs ellátások (2. cím, 2. alcím, 7. jogcímcsoport) Gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás támogatása (2. cím, 3. alcím, 2. jogcímcsoport) 87 Anyatej-ellátás (2. cím, 3. alcím, 3. jogcímcsoport) 88 Utazási költségtérítés (2. cím, 3. alcím, 6. jogcímcsoport) 89 Sürgősségi ellátás EGT-n, Svájcon belül (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. jogcím) 90 Sürgősségi ellátás EGT-n kívül (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport, 2. jogcím) 91 Külföldön történt speciális egészségügyi ellátások (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport, 4. jogcím) 92 Külföldön igénybevett Magyarországon nem elérhető egészségügyi szolgáltatások (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport, 5. jogcím) 93 Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. jogcím) 94 Postaköltség (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. jogcím) 95 Egyéb kiadások (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 3. jogcím) 96 Gyógyszergyártók ellentételezése, elszámolási különbözet rendezése (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 5. jogcím) 97 Vagyongazdálkodás (3. cím) 98 2. Az előirányzat a Kormány jóváhagyásával túlléphető: 99 VIII. ÜGYÉSZSÉG fejezetben 100 Jogerősen megállapított kártérítések célelőirányzata (3. cím, 4. alcím) 101 XI. MINISZTERELNÖKSÉG fejezetben 102 Fővárosi és megyei kormányhivatalok peres ügyei (30. cím, 5. alcím) 103 XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben 104 Peres ügyek (20. cím, 13. alcím) 105 XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM fejezetben 106 NATO és EU felajánlás alapján kialakításra kerülő készenléti alegységek alkalmazásának kiadásai (NRF, Battle Group és DCM) (8. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport) 107 XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben 108 Víz-, környezeti és természeti katasztrófa kárelhárítás (20. cím, 1. alcím, 50. jogcímcsoport) 109 XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM fejezetben 110 Nemzetgazdasági támogatások (25. cím, 5. alcím, 7. jogcímcsoport) 111 XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben 112 Autópálya rendelkezésre állási díj (20. cím, 36. alcím, 1. jogcímcsoport) 113 A vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítése (21. cím, 1. alcím, 5. jogcímcsoport) 114 Vasúti személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése (21. cím, 1. alcím, 6. jogcímcsoport) 115 Autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése (21. cím, 1. alcím, 7. jogcímcsoport) 116 XVIII. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben 117 Beruházás ösztönzési célelőirányzat (7. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport) 118 Kötött segélyhitelezés (7. cím, 1. alcím, 2. jogcímcsoport) 119 Peres ügyek (7. cím, 5. alcím) 120 Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése (8. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport) 121 XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben 122 Köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás (20. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport) 123 Hit- és erkölcstan oktatás és tankönyvtámogatás (20. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport) 85 86

B

C

5210


A 124 125 126 127 128 129 3.

130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 151 4. 152 153 154 5. 155 156 157 6. 158 159

B

C

D Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása (20. cím, 19. alcím, 1. jogcímcsoport) XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI fejezetben Átmeneti hulladék-közszolgáltatással kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 25. jogcímcsoport) LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP fejezetben Start-munkaprogram (8. cím) Ha az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások felhasználása érdekében illetve e támogatások folyósításának elmaradása esetén életbe lépő átcsoportosítási szabályokra vonatkozó rendelkezésekben foglalt lehetőségek kimerültek, az együttes eredeti támogatási előirányzat 30%-ával, e fölött a Kormány döntése alapján túlléphető: XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben Uniós programok kiegészítő támogatása (20. cím, 4. alcím) XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben Szolidaritási programok (20. cím, 9. alcím) Belügyi Alapok (20. cím, 20. alcím) XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM fejezetben Európai Területi Együttműködés (2014-2020) (25. cím, 8. alcím) XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektek (20. cím, 32. alcím, 27. jogcímcsoport) XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK fejezetben Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (2. cím, 4. alcím) Területi Együttműködés (2. cím, 5. alcím) Egyéb uniós előirányzatok (2. cím, 6. alcím) Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása (2. cím, 7. alcím, 8. jogcímcsoport) Tömegközlekedési hálózat továbbfejlesztésének támogatása (2. cím, 7. alcím, 11. jogcímcsoport) 2014-2020 közötti kohéziós politikai operatív programok (2. cím, 9. alcím) Európai Területi Együttműködés (2014-2020) (2. cím, 10. alcím) Vidékfejlesztési és halászati programok (2. cím, 11. alcím) Vidékfejlesztési Program (2. cím, 12. alcím, 1. jogcímcsoport) Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (2. cím, 12. alcím, 2. jogcímcsoport) Uniós Programok ÁFA fedezete (2. cím, 13. alcím) A nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyek évközi ellátás-emelése végrehajtásával összefüggésben tételes elszámolás alapján a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter engedélyével túlléphető: XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben Folyósított ellátások utáni térítés (21. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport) A pénzügyi tranzakciós illeték megfizetéséhez kapcsolódóan az államháztartásért felelős miniszter engedélyével túlléphető a Dologi kiadások kiemelt előirányzat: XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM fejezetben Magyar Államkincstár (8. cím) A gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlásával összefüggésben az egészségbiztosításért felelős miniszter engedélyével, az államháztartásért felelős miniszter egyetértése mellett túlléphető: XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlás kiadása (26. cím)


85 606 596

Belügyi Alapok összesen

A kötelezettségvállalások megtételéhez a törvényben rögzített forint/euró árfolyam az irányadó.

61 493 119 24 113 477

25 132 428 690

7 733 969 530 463 703 439 3 389 963 001 3 331 808 225 3 217 105 883 2 612 789 000 794 773 905 93 882 921 3 455 336 493 39 096 293

Indikatív EU forráskeret a teljes időszakban

Belső Biztonsági Alap Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap

Operatív Programok összesen

Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Program Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Környezet és Energetikai Hatékonysági Operatív Program Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program Vidékfejlesztési Program Magyar Halgazdálkodási Operatív Program

Megnevezés

adatok euróban

Uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzatok a 2014-2020-as programozási időszakra

5. melléklet a 2015. évi C. törvényhez 5211 O K T A T Á S I É S K U L T U R Á L I S K Ö Z L Ö N Y • 2015. évi 15. szám

A

69 000

1,0175

1,0350

1,0525

1,0700

1,0875

1,1075

1,1275

1,1500

1,1725

1,1950

1,2175

1,2400

1,2625

fokozatok

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

Fizetési

1,3500

1,3125

1,2775

1,2425

1,2075

1,1725

1,1400

1,1075

1,0875

1,0700

1,0525

1,0350

1,0175

77 000

B

1,3800

1,3425

1,3050

1,2675

1,2300

1,1950

1,1625

1,1375

1,1125

1,0900

1,0650

1,0400

1,0200

78 000

C

1,4125

1,3750

1,3375

1,3000

1,2625

1,2250

1,1875

1,1525

1,1250

1,1000

1,0750

1,0500

1,0250

79 000

D

1,4425

1,4075

1,3775

1,3475

1,3100

1,2725

1,2350

1,1975

1,1600

1,1250

1,0900

1,0550

1,0275

89 000

E

1,6075

1,5475

1,4875

1,4275

1,3675

1,3075

1,2650

1,2225

1,1850

1,1475

1,1100

1,0725

1,0350

122 000

F

Fizetési osztályok

1,6450

1,5825

1,5200

1,4575

1,3950

1,3325

1,2725

1,2225

1,1850

1,1475

1,1100

1,0725

1,0350

127 000

G

1,8200

1,7550

1,6900

1,6250

1,5600

1,4850

1,4100

1,3350

1,2600

1,2000

1,1500

1,1000

1,0500

129 500

H

1,8475

1,7775

1,7075

1,6475

1,5875

1,5275

1,4675

1,3925

1,3175

1,2425

1,1675

1,1025

1,0450

142 000

I

1,8725

1,8025

1,7325

1,6700

1,6075

1,5450

1,4825

1,4200

1,3600

1,2850

1,2100

1,1350

1,0600

154 500

J


A közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok 2016. évben

6. melléklet a 2015. évi C. törvényhez 5212 O K T A T Á S I É S K U L T U R Á L I S K Ö Z L Ö N Y • 2015. évi 15. szám

5213



7. melléklet a 2015. évi…. törvényhez

Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán köznevelési intézmények fenntartói köznevelési feladatainak és a bevett egyházak hit- és erkölcstan oktatás után járó támogatása I. A PEDAGÓGUS-MUNKAKÖRBEN ÉS A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAK UTÁN JÁRÓ ÁTLAGBÉR ALAPÚ TÁMOGATÁS 1. Az átlagbér alapú támogatás alapja a) Az e törvény 40. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott átlagbér alapú támogatás alapja – az óvoda, egységes óvoda-bölcsőde kivételével – az állami köznevelési feladatellátás keretében állami intézményfenntartásra kijelölt szerv (a továbbiakban: állami intézményfenntartó központ) által fenntartott általános iskolában, középiskolában, szakiskolában, alapfokú művészeti iskolában (a továbbiakban együtt: iskola), kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus-munkakörben, valamint nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után kifizetett személyi juttatás és járulék. b) Az e törvény 40. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott átlagbér alapú támogatás alapja – az óvoda kivételével – az állami intézményfenntartó központ által fenntartott iskolában, kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak után kifizetett személyi juttatás és járulék. 2. Az átlagbér alapú támogatás megállapítása Az iskolában, kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben az átlagbér alapú támogatást a) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak után az állami intézményfenntartó központ pedagógus-munkakörben foglalkoztatottjainak és az állami intézményfenntartó központ által fenntartott iskolával, kollégiummal, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelésioktatási intézménnyel a nevelési évben vagy a tanévben október 1-jén jogviszonyban álló gyermekek, tanulók létszáma, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók átlaglétszáma alapján két tizedesre kerekített finanszírozott pedagóguslétszám szerint a 3-5. alpontok, b) a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak – a pedagógiai szakszolgálati intézmény kivételével – jogszabályban meghatározott elismerhető létszáma alapján, figyelemmel az a) pont szerinti gyermek és tanulólétszámra 3. alpont, 4. alpont a), c)-d), f) pontjai szerint kell megállapítani. Az egy főre jutó átlagbér az iskolatípusra, kollégiumra, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményre, pedagógiai szakszolgálati intézményre számított, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézményekben intézménytípusonként pedagógus-munkakörben, valamint nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben

5214


foglalkoztatottak éves személyi juttatása és járulékai együttes összegének és az annak megfelelő létszámnak a hányadosa. A pedagógiai szakszolgálati intézmény nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak finanszírozott létszáma fenntartói szinten nem haladhatja meg a pedagógiai szakszolgálati intézményben a pedagógusmunkakörre megállapított finanszírozott létszám 8%-át. 3. A pedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők átlagbére és közterhei elismert együttes összegének meghatározása a) A pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének és közterheinek elismert összege aa) általános iskolára 4 459 400 forint/számított létszám/év, pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 37 300 forint/számított létszám/3 hónap, ab) gimnáziumra 4 615 100 forint/számított létszám/év, pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap, ac) szakiskolára 4 615 100 forint/számított létszám/év, pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap, ad) speciális szakiskolára (készségfejlesztő speciális szakiskolára) 4 615 100 forint/számított létszám/év,

szakiskolára,

előkészítő

pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap, ae) szakközépiskolára, létszám/év,

nem

szakképzési

évfolyamon

4 615 100 forint/számított

pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap, af) szakközépiskolára szakképzési évfolyamon 4 615 100 forint/számított létszám/év, pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap, ag) alapfokú művészeti iskolára főtárgy szerinti egyéni foglalkozás keretében való részvétel esetében 4 346 800 forint/számított létszám/év, pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 36 800 forint/számított létszám/3 hónap, ah) alapfokú művészeti iskolára főtárgy szerinti csoportos foglalkozás keretében való részvétel esetében 4 346 800 forint/számított létszám/év, pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 36 800 forint/számított létszám/3 hónap, ai) művészeti szakközépiskolára 4 615 100 forint/számított létszám/év,

5215


pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap, aj) kollégiumra 4 523 100 forint/számított létszám/év, pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 39 000 forint/számított létszám/3 hónap, ak) pedagógiai szakszolgálati intézményre 4 302 400 forint/számított létszám/év, pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 36 200 forint/számított létszám/3 hónap, al) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai 4 615 100 forint/számított létszám/év,

nevelési-oktatási

intézményre

pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap, am) köznevelési intézményben működő 4 615 100 forint/számított létszám/év,

utazó

gyógypedagógusi

hálózatra

pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap. b) A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének és közterheinek elismert összege 2 190 700 forint/számított létszám/év. A pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakat az a) pont szerint kell figyelembe venni. c) Az Nkt. 2. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fenntartók köznevelési feladatot ellátó intézményeiben foglalkoztatott pedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők átlagbére és közterhei elismert összege az a)-b) és d) pontban meghatározottak 30%-a a köznevelést alapfeladatként végző, a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság – ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot –, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó vállalkozó esetén. d) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján a tárgyév első napján az Nkt. 64. § (4) bekezdés c)-e) pontjai szerinti fokozatba besorolt, 2016. január 1-jén – 2016/2017-es tanévben 2016. október 1-jén – pedagógusmunkakörben foglalkoztatott pedagógusoknak az elnyert minősítéssel járó bérnövekmény és az ahhoz kapcsolódó 27%-os mértékkel számított munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó elismert összege – Pedagógus I. fokozatból Pedagógus II. fokozatba lépés és = középfokú- vagy alapfokozatú végzettség esetén 384 000 forint/fő/év, = mesterfokozatú végzettség esetén 421 000 forint/fő/év, – Mesterpedagógus, vagy Kutatótanár fokozatba lépés és = középfokú- vagy alapfokozatú végzettség esetén 1 403 000 forint/fő/év, = mesterfokozatú végzettség esetén 1 544 000 forint/fő/év. da) A teljes összeg illeti meg a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést 2014. december 31-éig szerezték meg.

5216


db) Az összeg 11 havi időarányos része illeti meg 2016. február hónaptól a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést a 2015. évben szerezték meg. 4. A finanszírozott pedagóguslétszám és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak létszámának megállapításához szükséges – az óvoda, egységes óvoda-bölcsőde kivételével – a nevelési-oktatási intézménybe járó, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók létszámának meghatározása a) A tanulólétszám meghatározásánál a nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint oktatott tanulót, továbbá a fejlesztő nevelésben-oktatásban részt vevő tanulót egy tanulóként, az esti oktatás munkarendje szerint tanulók számát kettővel, a levelező oktatás munkarendje szerint tanulók számát öttel elosztva, a kollégiumban ellátott – a nappali rendszerű iskolai oktatásban, vagy a nappali oktatás munkarendje szerint oktatott – tanulót egy tanulóként kell figyelembe venni. b) A Magyarország területén külföldi állam vagy nemzetközi szervezet oktatási programja szerint az oktatásért felelős miniszter engedélye alapján működő nevelési-oktatási intézmény Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója az ilyen intézmény által pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy után átlagbér alapú támogatásra akkor jogosult, ha ba) a pedagógus végzettsége és szakképzettsége megfelel az Nkt.-ban meghatározott képesítési előírásoknak, bb) a külföldi óvoda, a nemzetközi óvoda pedagógiai programja megfelel az Óvodai nevelés országos alapprogramjának, a külföldi iskola, a nemzetközi iskola pedagógiai programja tartalmi szempontból igazodik a Nemzeti alaptantervhez. c) A pedagógiai szakszolgálati intézményben az ellátott gyermekek, tanulók létszámát az ellátott gyermekek, tanulók egy évre számított havonkénti átlaglétszámának éves összesített, tízzel elosztott becsült létszáma alapján kell meghatározni. A heti ellátotti létszám megállapításánál egy gyermek, tanuló csak egyszer vehető figyelembe tekintet nélkül arra, hogy a hét egy vagy több napján, egyéni vagy csoportos foglalkozás keretében biztosították számára a jogszabályban megállapított szakmai követelményeknek megfelelő ellátást. Új pedagógiai szakszolgálati intézmény esetén átlaglétszámként a becsült létszámot kell alapul venni. d) Az alapfokú művészetoktatásban azt a tanulót lehet egy főként figyelembe venni, akinek a számára egy tanszak vonatkozásában legalább heti négy tanóra kerül megszervezésre. Azokat a tanulókat, akik számára heti kettő vagy három tanóra kerül megszervezésre, kettővel elosztva lehet figyelembe venni, más esetben a tanuló nem vehető figyelembe. e) Az alapfokú művészetoktatás kivételével a nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a nappali munkarend szerint oktatott enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két főként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos tanulót három főként kell számításba venni, ha a nevelésük, oktatásuk a többi tanulóval együtt történik. Ha a köznevelési intézmény a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló számára az egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatást nem saját alkalmazottjával, hanem utazó gyógypedagógusi hálózat igénybevételével láttatja el, az integráltan nevelt, oktatott sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló csak egy főként vehető figyelembe.

5217


f) A gyermek- és tanulólétszám meghatározása feladatellátási helyenként két tizedesre történik. 5. A finanszírozott pedagógus létszám meghatározása A finanszírozott pedagóguslétszám meghatározásához az állami intézményfenntartó központ pedagógus-munkakörben foglalkoztatottjainak és az általa fenntartott iskolába, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézménybe felvett gyermekeknek, tanulóknak, továbbá kollégiumban elhelyezett tanulóknak és a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók heti átlaglétszámának aránya köznevelési intézménytípusonként: a) általános iskolában 11,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus, b) gimnáziumban – beleértve a hat és nyolc évfolyammal működő gimnáziumokat is – 12,5 fő tanulónként 1 fő pedagógus, c) szakiskolában – beleértve a Köznevelési Hídprogramokat is – 12 fő tanulónként 1 fő pedagógus, d) szakközépiskolában, nem szakképzési évfolyamon 12,4 fő tanulónként 1 fő pedagógus, e) szakközépiskolában, szakképzési évfolyamon 13,7 fő tanulónként 1 fő pedagógus, f) alapfokú művészeti iskolában főtárgy szerinti egyéni foglalkozás keretében való részvétel esetében 19,9 fő tanulónként 1 fő pedagógus, g) alapfokú művészeti iskolában főtárgy szerinti csoportos foglalkozás keretében való részvétel esetében 78,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus, h) művészeti szakközépiskola ha) párhuzamos oktatásában részt vevő 6 fő tanulónként 1 fő pedagógus, hb) szakképzési évfolyamán az Nkt. 27. § (9) bekezdése szerinti egyéni foglalkozás keretében részt vevő 3,5 fő tanulóként 1 pedagógus, hc) szakképzési évfolyamán legalább 4 főből álló csoportos foglalkozás keretében részt vevő 8,5 fő tanulóként 1 fő pedagógus, i) kollégiumban 18,5 fő tanulónként 1 fő pedagógus, j) pedagógiai szakszolgálati intézménynél ja) logopédiai ellátás esetén 50 fő gyermek-, illetve tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 50 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus, jb) nevelési tanácsadás esetén 87 fő gyermek-, illetve tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 87 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus, jc) gyógytestnevelés esetén 50 fő gyermek-, illetve tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 50 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus, jd) szakértői bizottság esetén 180 fő gyermek-, illetve tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 180 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus,

5218


je) gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, és a fejlesztő nevelés együtt: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

A Gyermek-, illetve tanulólétszám (fő) 1 2-10 11-20 21-50 51-100 100 felett

B Pedagóguslétszám (fő) 1 2 4 5 6 10

jf) továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, konduktív pedagógiai ellátás, iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása együtt: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

A Gyermek-, illetve tanulólétszám (fő) 1-100 101-500 501-1000 1001-2000 2000 felett

B Pedagóguslétszám (fő) 2 5 7 9 12

k) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény ka) óvodája esetében 4 fő gyermekként 1 fő pedagógus, kb) általános iskolája esetében 3,7 fő tanulóként 1 fő pedagógus, kc) középiskolája esetében 6,2 fő tanulóként 1 fő pedagógus, kd) speciális szakiskolája és előkészítő szakiskolája esetében 6 fő tanulónként 1 fő pedagógus, készségfejlesztő speciális szakiskolája esetében 4 fő tanulónként 1 fő pedagógus, ke) kollégiuma esetében 7,8 fő tanulóként 1 fő pedagógus, l) fejlesztő nevelést, oktatást végző gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai intézményben 3 fő tanulónként 1 fő pedagógus, m) a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban 21 fő tanulónként 1 fő pedagógus, n) utazó gyógypedagógusi hálózat igénybevétele esetén a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának megtartására 39 ellátott gyermek- és tanulólétszám esetén 1 fő pedagógus után igényelhető az átlagbér alapú támogatás. Ha az a)-e) és i) pont szerinti köznevelési intézmény ellát nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot, akkor a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevő tanulók tekintetében 8 fő tanulóként 1 fő pedagógust kell figyelembe venni.

5219


A pedagóguslétszám meghatározása fenntartónként, a nevelési évi, tanévi október 1-jei gyermek-, illetve tanulólétszám (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) alapján két tizedesre történik. II. A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT, AZ EGYHÁZI JOGI SZEMÉLY ÁLTAL FENNTARTOTT KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK TÁMOGATÁSA 1. Az e törvény 40. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott támogatás fajlagos összege: 160 000 forint/gyermek, tanuló/év. 2. A gyermek-, illetve tanulólétszám meghatározásánál a) óvoda, egységes óvoda-bölcsőde esetén a gyermeket egy főként, b) kollégium és iskola esetén – az alapfokú művészetoktatás kivételével – az I. pont 4. alpont a) pontban leírtak szerint, c) pedagógiai szakszolgálati ellátás esetén a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozásban, valamint a fejlesztő nevelésben részt vevőket az I. pont 4. alpont c) pontban leírtak szerint kell figyelembe venni. 3. Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulót az átlagbér alapú támogatásnál megadott tanulólétszámot öttel elosztva kell figyelembe venni. 4. A nemzetiségi önkormányzat a 2. alpont a) pont szerinti gyermek- és tanulólétszám esetén kizárólag a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevőt veheti figyelembe. 5. A működési támogatás megállapításakor a nevelési-oktatási intézmény esetében a nevelési évi, tanévi október 1-jei gyermek-, illetve tanulólétszámot (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) két tizedesre kerekítve kell kiszámítani. 6. Ha az iskola büntetés-végrehajtási intézményben vagy javítóintézetben működik, a tanulók után e támogatás nem igényelhető. III. A KÖZNEVELÉSI FELADATOT ELLÁTÓ INTÉZMÉNYT FENNTARTÓ SZERVEZETEK TANKÖNYVTÁMOGATÁSA 1. Az e törvény 40. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott fenntartó a) az Nkt. szerinti ingyenes tankönyvek biztosítása érdekében a nappali rendszerű általános iskola, a nappali rendszerű nemzetiségi és gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai feladatot ellátó általános iskola (a továbbiakban együtt: általános iskola) aa) negyedik évfolyamán 2016. október 1-jén tanulói jogviszonyban álló tanulók létszáma alapján 12 000 forint/fő/év, ab) első-harmadik évfolyamán, amennyiben a tanulók 2016. október 1-jei létszáma meghaladja a 2015/2016-ös tanév első-harmadik évfolyamára beiratkozott tanulók 2015. október 1-jei létszámát, a többletlétszám alapján 12 000 forint/fő/év, b) az a) pont szerinti tanulók kivételével, az általános iskolával vagy középfokú iskolával tanulói jogviszonyban álló nappali rendszerű iskolai oktatásban és a külön jogszabályban

5220


meghatározott normatív kedvezményekben részesülő tanulók 2016. október 1-jei létszáma alapján 12 000 forint/fő/év összegű tankönyvtámogatásra jogosult. 2. A tankönyvtámogatásokkal összefüggésben egy tanulót csak egy jogcímen lehet figyelembe venni. 3. A tankönyvtámogatásokat az oktatásért felelős miniszter utalványozása alapján 2016. augusztus 25-éig folyósítja a kincstár. IV. A BEVETT EGYHÁZ ÁLTAL AZ ÁLLAMI ISKOLÁBAN SZERVEZETT HIT- ÉS ERKÖLCSTAN OKTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ TÁMOGATÁS 1. Az e törvény 40. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontjában meghatározott tankönyvtámogatást a bevett egyház a hit- és erkölcstan oktatásban részt vevő tanulók után veheti igénybe, ha ahhoz olyan tankönyvet alkalmaz, amely a hivatalos tankönyvjegyzéken szerepel. 2. A tankönyvtámogatás fajlagos összege a) az 1-4. évfolyamon 980 forint/tanuló, b) az 5-8. évfolyamon 1 270 forint/tanuló, c) a hat évfolyammal működő gimnáziumokban a 7-8. évfolyamon 1 580 forint/tanuló. A támogatást az oktatásért felelős miniszter utalványozása alapján 2016. augusztus 25-éig folyósítja a kincstár. 3. Az e törvény 40. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontjában meghatározott támogatás szempontjából elismert számított pedagóguslétszámot két tizedesre kell megállapítani a hit- és erkölcstan oktatásban részt vevő tanulók 8 fős csoportja után heti 24 teljesített tanórával számolva. A tanulók számának meghatározása a tanévi október 1-jei tanulólétszámok (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) alapján történik. 4. A támogatás összege a) január-szeptember hónapokra 344 000 forint/hónap, b) október-december hónapokra 355 400 forint/hónap, amely a főiskolai végzettségű Pedagógus I. kategóriába sorolt pedagógus bruttó átlagbérének és járulékának megfelelő összeg. V. KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁS AZ ÓVODAI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ GYERMEKEK INGYENES ÉTKEZTETÉSÉHEZ A 40. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott fenntartót kiegészítő támogatás illeti meg az óvodai ellátásban részesülő, a Gyvt. 151. § (5) bekezdés a) pontja szerint a gyermekétkeztetést ingyenesen igénybe vevő gyermekek után. A kiegészítő támogatás fajlagos összege 28 400 forint/fő/év. VI. KIEGÉSZÍTŐ SZABÁLYOK 1. Az átlagbér alapú támogatás a személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó 27%-os mértékkel számított munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai és egyéb működési célú kiadások, valamint felújítási kiadások finanszírozására használható fel a felújítási hitel felvétele és törlesztése

5221


kivételével. Az átlagbér alapú támogatás megbízási jogviszonyban óraadóként foglalkoztatottak megbízási díjára az Nkt. 22. § (2) bekezdésében, szakiskolák, szakközépiskolák esetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: szakképzésről szóló törvény) 30. § (5) bekezdésében meghatározott alkalmazotti arány mértékéig használható fel. 2. A fenntartó az I. és III. pontban meghatározott támogatásokat – azok folyósítását követő 15 napon belül – az általa fenntartott nevelési-oktatási, pedagógiai szakszolgálati intézménynek átadja úgy, hogy az általa fenntartott valamennyi nevelési-oktatási-, pedagógiai szakszolgálati intézmény kiegyensúlyozott működését biztosítsa. 3. A 2. alpontban meghatározott átadási kötelezettséget csökkenti a nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézménynek már megelőlegezett, átadott összeg. 4. Az átlagbér alapú támogatás és a működési támogatás az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók után tanévenként a tanuló szakképző iskolai képzőhelyen – közismereti, szakmai elméleti és szakmai gyakorlati képzésben – töltött kötelező óraszáma alapján számított létszám alapján igényelhetők. A szakmai gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján részt vevő tanulók a közismereti és a szakmai elméleti oktatás kötelező óraszámának arányában vehetők figyelembe. A számított létszám meghatározásához alkalmazott arányok megállapítása során a tanévre figyelembe vett tanulói összes kötelező óraszámba be kell számítani az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamát is. Ha az előbbiek szerint számítható létszám nem egész szám, a fenntartónként összesített mutatószám meghatározásánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni. 5. Ha a szakmai gyakorlati képzést együttműködési megállapodás alapján részben vagy egészben folytató szervezet nem szakképzési hozzájárulásra kötelezett, a szakképző iskola fenntartója a gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján járó időarányos részére az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés finanszírozási feltételei szerint jogosult támogatásra. 6. A támogatások igénybevétele és elszámolása a köznevelési statisztikai adatokra és az azt megalapozó tanügyi okmányokra, vagy a támogatást megalapozó egyéb okmányokra, analitikus nyilvántartásokra épül. Az igénylésnél és annak elbírálása során figyelembe kell venni az Nkt., a szakképzésről szóló törvény, valamint ezek végrehajtási rendeleteiben foglalt előírásokat. Nem korlátozzák az igénybevételt az Nkt.-nak a maximális csoport- vagy osztálylétszám betartására vonatkozó követelményei. 7. A támogatás igénylésénél a gyermek, tanuló akkor vehető figyelembe sajátos nevelési igényű gyermekként, tanulóként, ha a köznevelési intézmény alapító okirata, jogerős működési engedélye meghatározza az Nkt. 4. § 25. pontja szerinti fogyatékosság típusát is, és a szakvélemény szerint kerül sor a gyermek, tanuló nevelésére, oktatására. 8. Nem igényelhető támogatás – függetlenül attól, hogy a fenntartó és a köznevelési intézmény részt vesz az állami feladatellátásban vagy sem – az olyan tanuló után, aki a) tandíjfizetésre kötelezett, b) szülői vagy saját kérésre magántanuló vagy a felnőttoktatásban más sajátos munkarend szerint tanul, c) a szakképzésről szóló törvény 29. §-a alapján az iskolai rendszerű szakképzésben való ingyenes részvételre nem jogosult vagy d) vendégtanulói jogviszonyban áll, kivéve az országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott kiegészítő nemzetiségi oktatás feladatait ellátó intézmény vendégtanulóját,

5222


e) akinek szünetel a tanulói jogviszonya, f) aki externátusi ellátásban részesül az externátusi ellátásra tekintettel. 9. Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény óvodája esetén nem igényelhető támogatás olyan gyermek után, aki tandíj fizetés mellett veszi igénybe az óvodai ellátást, vagy akinek a jegyző vagy a fenntartó felmentést adott a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól. 10. A tanuló akkor vehető figyelembe a nemzetiségi nevelésben, oktatásban, ha a) a nemzetiségi nevelési-oktatási intézmény működési engedélye tartalmazza a nemzetiségi feladatok ellátását, és annak formáját, b) a nemzetiségi iskolai nevelésben és oktatásban a gyermek szülőjének, gondviselőjének a beiratkozáskor írásban benyújtott kérelme alapján vesz részt és c) a nemzetiségi nyelvek oktatására fordított heti kötelező tanórák évfolyamonkénti átcsoportosítása esetén is – a romani és beás nemzetiségi nyelvoktatás kivételével – csak azok után a tanulók után vehetők figyelembe, akik az adott tanévben legalább heti három órában tanulják a nemzetiségi nyelvet, d) az iskola olyan településen működik, ahol nem jött létre települési és területi nemzetiségi önkormányzat, nincsen nemzetiségi szószóló és a fenntartó beszerezte az országos nemzetiségi önkormányzat nyilatkozatát, amely szerint a nevelési-oktatási intézmény nemzetiségi feladatot lát el. 11. A kiegészítő nemzetiségi oktatás keretében a vendégtanuló akkor vehető figyelembe egy főként, ha a 10. alpont a)-c) pontjában foglalt feltételek teljesülnek és nappali rendszerű iskolai oktatásban rendelkezik tanulói jogviszonnyal. A felnőttoktatásban tanulói jogviszony fennállásakor a tanuló abban a tanévben vehető utoljára figyelembe vendégtanulóként, amelyben tankötelezettsége fennáll vagy életkora alapján nappali rendszerű iskolai oktatásban is részt vehetne. A sajátos munkarendben létesített tanulói jogviszony esetében a tanuló nem vehető figyelembe vendégtanulóként. 12. A nevelési-oktatási és pedagógiai szakszolgálati intézménynek a tanügyi nyilvántartásaival – beleértve a nyilatkozatokat, határozatokat is – kell igazolnia, hogy a gyermeket, tanulót felvette, és biztosította részére az előírt szolgáltatások igénybevételét. 13. Ha a tanulónak térítési díjat kell fizetnie, az átlagbér alapú támogatás és a működési támogatás megállapításánál és az arról történő elszámolásnál a tanuló akkor vehető figyelembe, ha az iskola, a kollégium előírta és beszedte azt, függetlenül attól, hogy az adott köznevelési intézmény, valamint fenntartója állami feladatellátásban részt vesz az vagy sem. A térítési díj nem lehet kevesebb, mint a külön jogszabályban meghatározott alsó határ. Ha a tanuló a térítésidíj-fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető oktatást jogszabály rendelkezése alapján ingyenesen veheti igénybe, ezt a tényt fel kell tüntetni a törzslapján, megjelölve a döntés alapjául szolgáló jogszabályt, továbbá nyilván kell tartania az ehhez és egyéb kedvezmények igazolásához szükséges dokumentumokat. Ebben az esetben az átlagbér alapú támogatás megállapításakor a tanulót figyelembe lehet venni. Az igénylési létszámba nem számítható be az a gyermek, tanuló, akinek a nevelési-oktatási intézmény a külön jogszabályban meghatározott térítési díj maximális mértékénél magasabb fizetési kötelezettséget ír elő. 14. Az alapfokú művészetoktatási feladatot ellátó egységes iskola – beleértve a magyar Waldorf-iskolák kerettanterve alapján oktató nevelési-oktatási intézményeket – 1-12. évfolyamos tanulóinak létszámát az alapfokú művészetoktatási támogatás igénybevételéhez a finanszírozott pedagóguslétszám számításakor hárommal elosztva lehet

5223


figyelembe venni. A Waldorf-iskolák 13. évfolyamos tanulói után nem igényelhető átlagbéralapú és működési támogatás. 15. A támogatásokat, a működési támogatás kivételével, a folyósítás évében kell felhasználni. A 40. § (1) bekezdés d) és f) pontja szerinti támogatást célhoz kötötten kell felhasználni. 16. Elszámolási szabályok: a) A támogatások gyermek-, tanulólétszám szerinti elszámolására a költségvetési évet követő év március 31-éig kormányrendeletben meghatározott módon kerül sor. b) Az átlagbér alapú támogatás, a működési támogatás és az e törvény 40. § (1) bekezdés f) pontja szerinti támogatás összesített egyenlegének rendezésére a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor akként, hogy ba) az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben és pedagógiai szakszolgálati intézményekben kimutatott – a gyermekés tanulóétkeztetést is figyelembe vevő – éves összesített működési és felújítási kiadást, valamint a fenntartók működtetéssel és intézményfenntartással kapcsolatos kiadásait csökkenteni kell baa) az Áht. 6. § (3) bekezdés b)-d) pontja szerinti állami és települési önkormányzati, a köznevelési ágazatban realizált bevételekkel és bab) az olyan költségvetési támogatás összegével, amelyhez a nemzetiségi önkormányzat és az egyházi jogi személy az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézménnyel, pedagógiai szakszolgálati intézménnyel azonos feltételek mellett hozzájuthat és bb) a ba) alpontban meghatározott számítás eredményének – az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézménybe vagy pedagógiai szakszolgálati intézménybe járó – egy gyermekre, tanulóra jutó összegéből az a) pont szerinti elszámolást is figyelembe véve le kell vonni a kifizetett támogatások egy gyermekre, tanulóra jutó együttes összegét. 17. Óvoda, egységes óvoda-bölcsőde esetén alkalmazni kell az I. pont 3. alpont c) pontjában, valamint a Kiegészítő szabályok 2-3., 6-7., 12., 15-16. alpontban foglaltakat. 18. A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény óvodája esetén az óvodás gyermekek létszámának meghatározásakor alkalmazni kell az e törvény 2. melléklet II. pont 1. alpont a) pontjában leírtakat, kivéve az Nkt. 47. § (7) bekezdésében foglaltakat. Ha a gyógypedagógiai óvodában a gyermek napi ellátásának ideje a) eléri a kilenc órát, akkor 1 főként, b) ha eléri a 7 órát, de nem éri el a 9 órát, akkor 0,75-ös c) ha nem éri el a 7 órát, akkor 0,6-os szorzóval kell figyelembe venni. 19. Az I. pont 3. alpont d) pont, valamint az e törvény 2. melléklet II. pont 5. alpont szerinti támogatás megállapításához az alkalmazottak és az óraadók személyes adatait tartalmazó köznevelés információs rendszer személyi nyilvántartása alapján számított éves átlaglétszámot kell érteni. A Magyar Államkincstár fenntartó székhelye szerinti illetékes igazgatósága a 40. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerint támogatásban részesülő fenntartók számára havi

5224


ütemezésben – jogszabályban meghatározott fenntartói változásjelentéssel érintett utalásig e törvény alapján – folyósítja a támogatást. 20. Az I. pont 3. alpont d) pont és az e törvény 2. melléklet II. pont 5. alpont szerinti támogatás megállapításánál – a pedagógusok minősítési eljárása eredményeképpen – a magasabb fizetési fokozatba besorolt pedagógus létszámot közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatottak teljes munkaidőre átszámított létszáma szerint kell figyelembe venni. 21. A pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak számított létszámán azok teljes munkaidőre átszámított létszámát kell érteni, továbbá, ha munkakörük több köznevelési alapfeladat ellátásához is kapcsolódik, az I. pont 3. alpont a) pontjai közül azon jogcímen kell őket figyelembe venni, ahol a legmagasabb az intézményben nevelt, oktatott gyermekek, tanulók létszáma. 22. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottaknak az I. pont 3. alpont a) és b) pont szerinti támogatásban elismert létszámuk együttes összege megegyezik a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 4. mellékletében meghatározott finanszírozott létszámmal.

5225




A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartóját megillető támogatások A központi költségvetés a nem állami szociális fenntartónak a következő támogatásokat biztosítja. I.

Szakmai dolgozók átlagbére alapján számított béralapú támogatása

SZAKMAI DOLGOZÓK ÁTLAGBÉRÉNEK ELISMERT ÖSSZEGE: 2 606 040 Ft/év/foglalkoztatott A központi költségvetés a Kjt., valamint a Kjt. szociális ágazatban történő végrehajtását szabályozó kormányrendelet, továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbér alapú feladathoz kötött támogatást biztosít a bentlakást nyújtó szociális – kivéve hajléktalanok átmeneti intézményei – és gyermekvédelmi szakellátási intézmény nem állami fenntartói részére. Az átlagbér alapú támogatás a fenntartók által fenntartott intézményben foglalkoztatott munkatársak béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adójához jár, és az intézmény működésével összefüggésben használható fel. A támogatás éves összegének meghatározása a) Az intézményekben ellátottak számának meghatározása

A nem állami szociális fenntartó jogszabályban meghatározottak szerinti igénylés keretében adatot szolgáltat az általa fenntartott intézmények ellátotti létszámáról, amely nem lehet több éves szinten a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszám – amennyiben a befogadott férőhelyszám alacsonyabb, akkor a befogadott létszám – 100%-nál. Az ellátottak számának meghatározása során a tervezéskor az intézményben ellátottak éves becsült gondozási napjainak számát 366-tal kell osztani, az elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok számát 366-tal kell osztani. b) A számított szakmai munkatárs létszám meghatározása Gsz = L1/4 ahol: Gsz = 2016. évre számított szakmai munkatársak létszáma két tizedesre kerekítve, L1 = adott évre az a) alpont szerinti összes ellátotti létszám. c) A szolgáltatásokhoz kapcsolódó támogatás éves összegének (T) meghatározása T = Gsz*Ksz1*2 606 040 ahol:

5226


Ksz1 = az alábbi táblázat szerinti szolgáltatás biztosításához kapcsolódó korrekciós szorzószám, szolgáltatásonként. d) A nevelőszülői ellátás támogatása T = (Nsz*Nszad ) + (Gsz*Ksz1*2 606 040) ahol:

tervezésnél: Nsz = nevelőszülők becsült létszáma, amely nem lehet több a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszámnál NSzad = a Gyvt. 66/H. § (3) bekezdése szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatban megállapított kötelező minimális alapdíj harmincad részének szociális hozzájárulási adóval számított összege* 366 nap elszámolásnál: Nsz = nevelőszülők éves átlagos létszáma, amely nem lehet több a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszámnál NSzad = a Gyvt. 66/H. § (3) bekezdése szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatban megállapított kötelező minimális alapdíj harmincad részének szociális hozzájárulási adóval számított összege * a nevelőszülői jogviszonyban töltött napok számával, legfeljebb 366 nap ahol: a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött napok száma: az összes nevelőszülői jogviszonyban töltött napok száma osztva az átlagos nevelőszülői létszámmal

1

C

D

E

Főtípus

Típus

Altípus

Szorzó szám (Ksz1)

Kiegészítő rendelkezések

idősek otthona (átlagos ellátás)

1,00

idősek otthona (demens ellátás)

1,18

ápolást, gondozást igénylő ellátás

3

B

Szociális [ Szoctv. 57. § (2) bekezdés, a hajléktalanok átmeneti intézményei kivételével].

2

A

A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek idősek otthonát a Szoctv.-ben szabályozott módon tartanak fenn. A támogatást igénybe vehetik azok a fenntartók, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát igazoló szakvéleményével rendelkező demens betegek ellátását biztosítják. Az e pont szerinti támogatás vehető igénybe az idősek Szoctv. 57. § (2) bekezdése szerinti tartós bentlakásos intézményében és az emelt színvonalú férőhelyen ellátott, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter

5227


idősek otthona (emelt szintű ellátás)

0,19

5

pszichiátriai betegek otthona

1,22

6

szenvedélybetegek otthona

1,22

7

fogyatékos személyek otthona

1,22

8

hajléktalanok otthona

1,00

9

pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye

1,22

szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye

1,22

fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye

1,22

hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye

1,00

13

fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthona

0,96

14

fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona

1,27

pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthona

0,96

szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona

0,96

időskorúak gondozóháza

1,00

fogyatékos személyek gondozóháza

1,11

pszichiátriai betegek átmeneti otthona

1,11

10

11

12

lakóotthonok

15

rehabilitációs intézmény

4

16

18

19

átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények

17

szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát igazoló szakvéleményével rendelkező demens betegek után is. A támogatás az idősek otthonaiban a 2007. december 31-én hatályos Szoctv. 117/B. §-a alapján emelt színvonalú körülményeket és szolgáltatásokat biztosító, 2007. december 31-én a működési engedélyben meghatározott férőhelyen gondozott – a 3. altípus szerint súlyos demens betegnek nem minősülő – ellátottak után illeti meg a fenntartót. A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a pszichiátriai betegek otthonát, intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn. A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a szenvedélybetegek otthonát, intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn. A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek fogyatékos személyek (látás-, mozgás-, értelmi és halmozottan fogyatékos személyek) ápoló-gondozó otthonát intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn. A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon hajléktalanok otthonát tartanak fenn. A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek pszichiátriai betegek rehabilitációs intézményét, intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn. A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek szenvedélybetegek rehabilitációs intézményét, intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn. A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek fogyatékos személyek rehabilitációs intézményét, intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn. A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon hajléktalan személyek rehabilitációs intézményét tartanak fenn. A támogatásra jogosultak azok a fenntartók, amelyek a Szoctv. 85/A. §-ának megfelelő fogyatékosok rehabilitációs célú lakóotthonát üzemeltetnek. A támogatásra jogosultak azok a fenntartók, amelyek a Szoctv. 85/A. §-ának megfelelő ápoló-gondozó célú lakóotthont üzemeltetnek. A támogatásra jogosultak azok a fenntartók, amelyek a Szoctv. 85/A. §-ának megfelelő pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthonát üzemeltetnek. A támogatásra jogosultak azok a fenntartók, amelyek a Szoctv. 85/A. §-ának megfelelő szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthonát üzemeltetnek. A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon időskorúak gondozóházát tartanak fenn. A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon fogyatékos személyek gondozóházát tartanak fenn. A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon pszichiátriai betegek átmeneti otthonát tartanak fenn.

5228


20

21 támogatott lakhatás

22

23

24

27

1,11

támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére

1,35

támogatott lakhatás pszichiátriai betegek részére

0,96

támogatott lakhatás szenvedélybetegek részére

0,96

nevelőszülőnél biztosított otthont nyújtó ellátás

1,31

nevelőszülőnél biztosított gyermekvédelmi különleges ellátás

1,57

nevelőszülőnél biztosított gyermekvédelmi speciális ellátás

1,63

otthont nyújtó ellátás

26

Gyermekvédelem [Gyvt. 15. § (3) bekezdés a) és b) pontja]

25

szenvedélybetegek átmeneti otthona

nevelőszülőnél együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális

1,63

A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon szenvedélybetegek átmeneti otthonát tartanak fenn. A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott lakhatást fogyatékos személyek részére. A támogatás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet III. 3. c)-i) alpontok szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe. A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott lakhatást pszichiátriai betegek részére. A támogatás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet III. 3. c)-i) alpontok szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe. A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott lakhatást szenvedélybetegek részére. A támogatás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet III. 3. c)-i) alpontok szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe. A támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti igénybe, azok után a – gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett – 3-17 éves gyermekek után, akik nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre és nem minősítették őket különleges vagy speciális ellátási szükségletűnek. A támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti igénybe a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a Gyvt. 53. § (2) bekezdés ab) pontja szerinti 0-3 éves életkorú különleges szükségletű gyermekek, b) az ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján különleges szükségletű gyermekek, c) a gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés aa) alpontja szerinti különleges szükségletű gyermekek után, ha a gyermekek nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre. A nevelőszülénél biztosított különleges ellátás támogatására való jogosultság megalapozásához a kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek esetében a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye nem szükséges. A támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti igénybe a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján speciális szükségletű gyermekek, b) a gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés b) pontja szerinti speciális szükségletű gyermekek után, ha a gyermekek nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre. A támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti igénybe a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar

5229


ellátás

28

gyermekotthonban biztosított otthont nyújtó ellátás

1,33

29

lakásotthonban biztosított otthont nyújtó ellátás

1,33

30

különleges gyermekotthonban, gyermekotthonban biztosított gyermekvédelmi különleges ellátás

1,50

31

különleges lakásotthonban, lakásotthonban biztosított gyermekvédelmi különleges ellátás

1,50

32

szociális törvény hatálya alá tartozó intézményben biztosított különleges gyermekvédelmi ellátás

1,50

33

speciális gyermekotthonban, gyermekotthonban biztosított gyermekvédelmi speciális ellátás

1,55

34

speciális lakásotthonban, lakásotthonban biztosított gyermekvédelmi speciális ellátás

1,55

35

szociális törvény hatálya alá tartózó intézményben biztosított gyermekvédelmi speciális ellátás

1,55

36

gyermekotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás

37

lakásotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális

1,55

1,55

állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján kettős szükségletű gyermekek, b) gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kettős szükségletű gyermekek után, ha a gyermekek nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre. A támogatást a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó fenntartó veheti igénybe, azokra a – gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett – 3-17 éves gyermekekre, akik az általa fenntartott gyermekotthonban, lakásotthonban kerültek elhelyezésre és nem minősítették őket különleges vagy speciális szükségletűnek. A támogatást a fenntartó a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá tartozó intézményében ellátott: – ideiglenes hatállyal elhelyezett a Gyvt. 53. § (2) bekezdés ab) alpontja szerinti 0-3 éves életkorú különleges szükségletű gyermekek, – ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján különleges szükségletű gyermekek, – nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés aa) alpontja szerinti különleges szükségletű gyermekek után veheti igénybe. A támogatás igénybevételének megalapozásához a kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek esetében a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye nem szükséges.

A támogatást a fenntartó a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá tartozó intézményében ellátott: – ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján speciális szükségletű gyermekek, – nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés b) pontja szerinti speciális szükségletű gyermekek után veheti igénybe.

A támogatást a fenntartó a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá tartozó intézményében ellátott: a) ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján kettős szükségletű gyermekek, b) gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye

5230


ellátás

és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kettős szükségletű gyermekek után veheti igénybe. 1,55

39

különleges lakásotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás

1,55

40

speciális gyermekotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális

1,55

41

speciális lakásotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális

1,55

42

szociális törvény hatálya alá tartózó intézményben együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás

1,55

43

Gyvt. 93. § (1) bekezdés a)-c) pontja alapján nevelőszülőnél biztosított utógondozói ellátás

1,31

44

Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján utógondozó otthonban biztosított utógondozói ellátás

1,10

45

46

utógondozói ellátás

38

különleges gyermekotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás

Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján gyermekotthonban, lakásotthonban biztosított utógondozói ellátás Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján különleges és speciális gyermekotthonban, különleges és speciális lakásotthonban biztosított

1,10

1,10

Támogatás vehető igénybe a fenntartó által – gyámhivatal határozata alapján – a Gyvt. 93. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott ok miatt, a Gyvt. 53/A. §-a szerinti utógondozói ellátásban részesített 18-25 éves korú fiatal felnőtt után, ha a fiatal felnőttet a gyámhivatal nevelőszülőnél helyezte el.

Támogatás vehető igénybe a fenntartó által – gyámhivatal határozata alapján – a Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott ok miatt, a Gyvt. 53/A. §-a szerinti utógondozói ellátásban részesített 18-25 éves korú fiatal felnőtt után.

5231


utógondozói ellátás

47

Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás

48

Gyvt. 93. § (1) bekezdés a) pontja alapján biztosított utógondozói ellátás gyermekotthonban/lakásotthonban, különleges gyermekotthonban/ lakásotthonban, speciális gyermekotthonban/ lakásotthonban, utógondozó otthonban, külső férőhelyen

Gyermek védelem [Gyvt. 15. § (2) bekezdés c) pontja]

50

51

II.

gyermekek átmeneti gondozása

49

1,15

0,88

helyettes szülőnél biztosított átmeneti ellátás

1,00

gyermekek átmeneti otthonában biztosított átmeneti ellátás

1,00

családok átmeneti otthonában biztosított átmeneti ellátás

1,00

Támogatás vehető igénybe a fenntartó által – gyámhivatal határozata alapján – a Gyvt. 93. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ok miatt, a Gyvt. 53/A. §-a szerinti utógondozói ellátásban részesülő 18-22 éves korú, fiatal felnőtt után.

A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon átmeneti gondozás biztosítására helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folytatására a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés, illetve működési engedély alapján jogosultak, illetve a külön jogszabályban meghatározottak szerinti önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás alapján. A támogatás ebben az esetben a helyettes szülői ellátással kapcsolatos költségekre fordítható. A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézményt tartanak fenn. A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon családok átmeneti gondozását biztosító intézményt tartanak fenn.

A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak kiegészítő béralapú támogatása

A) GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSI INTÉZMÉNYBEN PEDAGÓGUS MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAK ÁTLAGBÉRÉNEK ELISMERT KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA: 1 470 840 Ft/év/foglalkoztatott

A központi költségvetés elismert átlagbér alapú feladathoz kötött kiegészítő támogatást biztosít a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak után a gyermekvédelmi szakellátási intézmény nem állami fenntartói részére. A kiegészítő támogatás a fenntartók által fenntartott intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkatársak béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adójához jár, és az intézmény működésével összefüggésben használható fel.

5232


a) A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus foglalkoztatottak elismert létszámának meghatározása

munkakörben

Gypl = L2/4 * Ksz2 ahol: Gypl = az I. pontban elismert, Ksz1 szorzószámmal korrigált szakmai munkatárs létszámon belül elismert pedagógus létszám, L2 = szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám, Ksz2 = az alábbi táblázat szerinti szolgáltatás biztosításához kapcsolódó korrekciós szorzószám, intézménytípusonként Intézménytípus nevelőszülői hálózat gyermekotthoni, lakásotthoni ellátás különleges gyermekotthoni, lakásotthoni ellátás speciális gyermekotthoni, lakásotthoni ellátás utógondozó otthon

Szorzószám (Ksz2)

b) A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus foglalkoztatottak átlagbére kiegészítő támogatásának számítása

0,09 0,58 0,75 1,42 0,68

munkakörben

T = Gypl * 1 470 840

B) GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSI INTÉZMÉNYBEN PEDAGÓGUS MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAK MINŐSÍTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁS

A központi költségvetés a minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján a tárgyév első napján az Nkt. 64. § (4) bekezdés c) – e) pontjai szerinti fokozatba besorolt, 2016. január 1-jén pedagógus-munkakörben foglalkoztatott munkatársaknak az elnyert minősítéssel járó bérnövekményéhez és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adójához támogatást nyújt, amelynek elismert összege a) Pedagógus I. fokozatból Pedagógus II. fokozatba lépés és aa) középfokú- vagy alapfokozatú végzettség esetén 384 000 forint/fő/év, ab) mesterfokozatú végzettség esetén 421 000 forint/fő/év, b) Mesterpedagógus, vagy Kutatótanár fokozatba lépés és ba) középfokú- vagy alapfokozatú végzettség esetén 1 403 000 forint/fő/év, bb) mesterfokozatú végzettség esetén 1 544 000 forint/fő/év.

5233


A teljes összeg illeti meg a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést 2014. december 31-éig szerezték meg. Az összeg 11 havi időarányos része illeti meg 2016. február hónaptól a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést 2015. évben szerezték meg. Kiegészítő szabályok: 1) A pedagógus munkakörűek nyilvántartott létszáma alatt a gyermekvédelmi szakellátási intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak személyes adatait tartalmazó köznevelés információs rendszere (KIR) személyi nyilvántartása alapján számított éves átlaglétszámot kell érteni. A támogatással kapcsolatos igénylésre, pótigénylésre, lemondásra, folyósításra, elszámolásra, ellenőrzésre és visszafizetésre az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet 1-26.§-át kell alkalmazni. 2) A támogatást az e melléklet szerinti II. A) pont szerinti támogatásra is jogosult fenntartó veheti igénybe.

III.

Kiegészítő szabályok 1. A nem állami szociális fenntartó a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatási rend szerint szolgáltat adatot. 2. Gondozási napként egy ellátott egy napi intézményi ellátását kell figyelembe venni, amely az intézménybe történő felvétel napjával kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. A gondozási napok számításánál az ideiglenesen – egészségügyi vagy egyéb okból – távollévőket is figyelembe kell venni. Az intézményi jogviszony egy évi folyamatos távollét esetén megszűnik. 3. Az intézményben a Szoctv. 92/K. § (5) bekezdés b) pontja alapján az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott férőhelyszám 105%-át, éves átlagban pedig a férőhelyszám 100%át. A Gyvt. 100. § (5) bekezdése alapján az otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás nevelőszülő, illetve gyermekotthon, utógondozó otthon által történő biztosítása esetén az ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a fenntartó által működtetett – a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott – nevelőszülői, illetve gyermekotthoni összférőhelyszám 100%-át. Amennyiben a befogadott férőhelyek száma alacsonyabb a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszámnál e pont rendelkezéseit ahhoz viszonyítottan kell vizsgálni. 4. A támogatás igénybevételének feltétele az ellátottak adatainak – a Szoctv. 20/C. § (1)-(4) bekezdése, illetve a Gyvt. 139. § (2) és (3) bekezdése szerinti – nyilvántartásba vétele, valamint a külön jogszabály szerinti időszakos jelentési kötelezettség teljesítése. A támogatás igénybevételére a nem állami szociális fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vettek ellátását az időszakos jelentés szerint ténylegesen megkezdte. 5. A támogatást az a nem állami szociális fenntartó veheti igénybe, amely a) az adott szolgáltatás tekintetében a szolgáltatói nyilvántartásba be van jegyezve és

5234


6. 7.

8.

9.

IV.

b) a Szoctv. 58/A. §-a, illetve a Gyvt. 145. §-a alapján az adott szociális, gyermekjóléti szolgáltatóra, intézményre, hálózatra, ellátotti létszámra, férőhelyszámra befogadást nyertek, vagy a támogatásra befogadás nélkül is jogosultak. A 16-35 év közötti drog- és szenvedélybeteg személyeket ellátó intézmények (szenvedélybetegek otthona, rehabilitációs intézménye, rehabilitációs lakóotthona) esetében a támogatás az OEP finanszírozással együtt is igénybe vehető. A gyermekvédelmi szakellátáshoz kapcsolódó támogatás igénybevételére a következő sajátos szabályok vonatkoznak: a) ha a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermek bölcsődei vagy családi napközi ellátásban vagy gyermek, fiatal felnőtt köznevelési szolgáltatásban részesül, a bölcsődei vagy családi napközi ellátást vagy a köznevelési szolgáltatást biztosító intézmény országos nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy vagy nem állami felsőoktatási intézmény fenntartója a feladathoz kapcsolódóan a 40. § (1) bekezdés a), c) és f) pontja szerinti támogatás, egyéb fenntartója a 40. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásra jogosult, b) ha a bentlakásos intézmény köznevelési feladatot is ellát, a fenntartó az intézményen belül oktatott tanulók létszáma alapján az ellátott feladathoz kapcsolódóan az országos nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy vagy nem állami felsőoktatási intézmény fenntartója a 40. § (1) bekezdés a), c) és f) pontja szerinti támogatás, egyéb fenntartója a 40. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásra jogosult. Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől is ugyanabban – az e melléklet szerint támogatott és a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó (e melléklet alkalmazása során a továbbiakban: adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott) – szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatásban részesül, a támogatás szempontjából az adott napon ellátottként csak annál az engedélyesnél vehető figyelembe, amelyik az ellátottról előbb teljesítette a 4. pont szerinti időszakos jelentést. Ugyanarra a napra ugyanazon ellátott a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális szakosított ellátás és gyermekvédelmi szakellátás esetén. Szociális ágazati pótlék

A központi költségvetés támogatást biztosít a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjtvhr.) 15/A. §-a szerinti, 2016. január-december hónapokban kifizetendő ágazati pótlékhoz és annak közterheihez, ha a fenntartó a) a 41. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerint támogatásban részesül, vagy b) a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló kormányrendelet alapján támogatásban részesül és érvényes támogatási szerződéssel rendelkezik arra az időszakra, amelyre támogatást igényel, vagy c) családsegítő szolgáltatás és/vagy gyermekjóléti szolgáltatás ellátására valamely települési önkormányzattal 2016-ra érvényes – a Szoctv. 120-122. §-a, illetve a Gyvt. 97. §-a szerinti – ellátási szerződéssel rendelkezik, az érvényességének időtartama alatt.

5235


A támogatás éves összegének meghatározása T= Plsz * Kjtvhr. 15/A. §-a szerinti pótlék összege fizetési fokozatonként és fizetési osztályonként *12*1,27, de legfeljebb a kifizetett ágazati pótlék és annak a szociális hozzájárulási adója, ahol Plsz= az ágazati pótlékra jogosult foglalkoztatottak száma, amely a támogatás igénylésekor az ágazati pótlékra jogosult foglalkoztatottak éves becsült átlaglétszáma fizetési fokozatonként és fizetési osztályonként; a támogatás elszámolásakor a foglalkoztatottak éves tényleges átlaglétszáma fizetési fokozatonként és fizetési osztályonként. Az ágazati pótlék igénylésére, pótigénylésére, lemondására, folyósítására, elszámolására, ellenőrzésére és visszafizetésére az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet 1-26.§-át kell alkalmazni. Kiegészítő rendelkezések: 1. A nem állami szociális fenntartó a támogatásra akkor jogosult, ha a Kjtvhr. 15/A. §-a szerinti ágazati pótlék teljes összege tényleges bérnövekedésként jelenik meg a foglalkoztatott számára. 2. Nem nyújtható támogatás az ágazati pótléknak a Kjtvhr. 5. számú mellékletében meghatározott összegén felül nyújtott összege és annak közterhei kifizetéséhez. 3. A támogatás kizárólag a 2016. évben ágazati pótlékra kifizetett, továbbá annak ténylegesen megfizetett közterheire használható fel. A támogatás terhére más jogcímen kifizetés nem teljesíthető. V.

A bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkezetése

A 41. § (1) bekezdésében meghatározott fenntartót kiegészítő támogatás illeti meg az általa étkeztetett, bölcsődei ellátásban részesülő, a Gyvt. 151. § (5) bekezdés a) pontja szerint a gyermekétkeztetést ingyenesen igénybe vevő gyermekek után. A kiegészítő támogatás fajlagos összege 28 400/fő/év.

5236




A támogató szolgáltatás, a pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás, a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás, a Biztos Kezdet Gyerekház, az utcai szociális munka, a krízisközpont, a félutas ház és a titkos menedékház fenntartóját megillető költségvetési támogatás I. A támogató szolgáltatás, a pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás és a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás fenntartóját, az általa fenntartott szolgáltatásra tekintettel, a szolgáltatás működési, fenntartási költségeihez - különösen az alkalmazottak személyi juttatásaihoz, a működtetés dologi költségeihez és az ezekhez kapcsolódó közterhekhez, valamint felhalmozási kiadásokhoz – költségvetési támogatás illeti meg. A támogatás meghatározása: T=AT+ (Fe*Tt) ahol: AT= alaptámogatás 1.) támogató szolgáltatás: 3 000 000 Ft/év/szolgálat 2.) pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás: 2 000 000 Ft/év/szolgálat 3.) szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás: 2 000 000 Ft/év/szolgálat Fe = feladategység 1.) támogató szolgáltatás esetén a halmozott fogyatékossága vagy autizmusa miatt szociálisan rászorult személyek segítésével töltött 40 perc, más szociálisan rászorult személyek segítésével töltött 1 óra, illetve a szociálisan rászorult személyek szállítása közben megtett 5 kilométer, 2.) pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén a külön jogszabályban foglaltak szerint egész évben szolgáltatásban részesülő, a BNO 10 kódkönyv F 00-09 vagy 20-99 diagnóziskódba tartozó ellátott, 3.) szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén jogszabályban foglaltak szerint egész évben szolgáltatásban részesülő, a BNO 10 kódkönyv F 10-19 diagnóziskódba sorolható, vagy egyéb kóros függőség által okozott mentális és viselkedési zavarokban – különösen játék – vagy munkaszenvedélyben, társfüggőségben - szenvedő ellátott. Tt = teljesítménytámogatás 1.) támogató szolgáltatás: 1 800 Ft/feladategység 2.) pszichiátriai és szenvedélybetegek betegek részére nyújtott közösségi alapellátás: 150 000 Ft/feladategység

5237


Igénylésnél: a feladatmutatók tervezett száma, de legfeljebb a Szoctv. alapján befogadott feladatmutató. Elszámolásnál: a teljesített feladatmutató, de legfeljebb a befogadott feladatmutató. Kiegészítő rendelkezések: 1. A támogatást az a fenntartó veheti igénybe, amely az adott szolgáltatás tekintetében a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen be van jegyezve. 2. Halmozott fogyatékosság: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 23. § (1) bekezdés f)-g) pontja szerinti fogyatékosság, valamint a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. számú melléklet I. Rész M) pontja szerinti fogyatékosság, továbbá ha az ellátottnak az R. 1. számú melléklet I. Rész K) pont 1. alpontja, 2. alpontja, vagy az I. Rész L)- II. Rész N) pontjában foglalt fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van; 3. Autizmus: a Fot. 23. § (1) bekezdés d) pontja szerinti fogyatékosság, valamint az R. 1. számú melléklet II. Rész N) pont 1. alpontja szerinti fogyatékosság; 4. Kötelezően teljesítendő feladatmutató: támogató szolgáltatás esetén évi 3000 feladategység, közösségi alapellátások esetén éves átlagban 40 fő, nem egész évben történő támogatás esetén ezek időarányos része; 5. A teljesített feladatmutató meghatározása során nem vehető figyelembe a) pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az a BNO 10 kódkönyv F 20-29 vagy 31-33 diagnóziskódba nem besorolható ellátottakkal teljesített feladatmutató, amely éves szinten meghaladja az összes figyelembe vehető feladatmutató 10 százalékát, b) szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az a BNO 10 kódkönyv F 10-19 diagnóziskódba nem besorolható ellátottakkal teljesített feladatmutató, amely éves szinten meghaladja az összes figyelembe vehető feladatmutató 30 százalékát, c) támogató szolgáltatás és közösségi alapellátás esetén az adott napon az azzal az ellátottal teljesített feladatmutató, aki ugyanazon a napon a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó ca) gyermekjóléti alapellátásban - a gyermekjóléti szolgáltatás kivételével -, cb) szociális szakellátásban – az éjjeli menedékhely kivételével – vagy cc) gyermekvédelmi szakellátásban is részesül, a 6. és a 7. pontban meghatározott kivételekkel. 6. A támogató szolgáltatás szállítási szolgáltatásával és a szállítási szolgáltatáshoz kapcsolódó személyi segítéssel teljesített feladatmutató meghatározása során figyelembe kell venni az azzal az ellátottal teljesített feladatmutatót, aki ugyanazon a napon a) gyermekjóléti alapellátásban, b) fogyatékos személyek gondozóházában, időskorúak gondozóházában, idősek otthonában, fogyatékos személyek otthonában, fogyatékos személyek rehabilitációs intézményében, fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthonában vagy

5238


fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonában bentlakásos szociális intézményi ellátásban, c) támogatott lakhatásban, d) otthont nyújtó ellátásban vagy e) utógondozói ellátásban, utógondozásban is részesül. 7. Közösségi alapellátás esetén figyelembe kell venni az azzal az ellátottal teljesített feladatmutatót, aki ugyanazon a napon pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthonában vagy szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthonában bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül. 8. Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől is igénybe vesz a) pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátást vagy b) szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátást, az adott napon a vele teljesített feladatmutatót annál az engedélyesnél kell figyelembe venni, amely az ellátott után - a szolgáltatások igénybe vevőinek a Szoctv. 20/C. §-ában, illetve a Gyvt. 139. § (2) bekezdésében meghatározott adatairól vezetett központi elektronikus nyilvántartási rendszerben - az időszakos jelentési kötelezettségét előbb teljesítette. 9. Támogató szolgáltatás esetén évente legalább 1200 feladategységet, nem egész évben történő támogatás esetén ennek időarányos részét személyi segítéssel kell teljesíteni. Ahány feladategységgel a szolgáltató ennél kevesebbet teljesít, annyi szállítási szolgáltatással teljesített feladatmutató nem vehető figyelembe a teljesített feladatmutató meghatározása során. A szállításhoz kapcsolódó személyi segítés aránya a személyi segítésen belül az elszámolható feladatmutató legfeljebb 50%-a lehet. 10. Az I. pont szerinti támogatások igénybevételének feltétele az ellátott adatainak - a Szoctv. 20/C. § (1)-(4) bekezdései, illetve a Gyvt. 139. § (2) és (3) bekezdései szerinti nyilvántartásba vétele, valamint jogszabály szerinti időszakos jelentési kötelezettség teljesítése. A támogatás igénybevételére a fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vettek ellátását az időszakos jelentés szerint ténylegesen megkezdte. Ha a települési önkormányzatok egymás közötti és körön kívüli feladat-, illetve intézmény átadásaátvétele következtében az érintett felek a finanszírozást pénzeszköz-átadással, -átvétellel egymás közötti megállapodás útján rendezik, úgy a nyilvántartásba vétel és az időszakos jelentési kötelezettség teljesítése az átvevő fenntartó tekintetében vizsgálandó. 11. Ha támogató szolgáltatás és a közösségi alapellátások esetén a) a kötelezően teljesítendő feladatmutatót nem teljesítik, a tárgyévi alaptámogatás arányos részét, b) az igényelt feladatmutatót nem teljesítik, a tárgyévi teljesítménytámogatás arányos részét vissza kell fizetni. 12. A támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel. Ha a támogatás egy részét nem a szolgáltató működési kiadásaira fordították, a jogellenesen felhasznált támogatást vissza kell fizetni. 13. 2016. január 1-jétől a területi lefedettséget figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe – a rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül – törvény erejénél fogva befogadottnak minősül az a támogató szolgáltatás és közösségi alapellátás, valamint a hozzájuk tartozó

5239


feladatmutató, amely után a fenntartó 2015. október 1-jén hatályos finanszírozási szerződés alapján támogatásra jogosult. 14. Az I. pont szerinti támogatások 2016. december 31-ig használhatók fel. 15. Önkormányzati fenntartókra vonatkozó speciális szabályok a) b) c)

Az önkormányzatok a támogatást a 2. melléklet Kiegészítő szabályok 2. pontja alapján igénylik és módosítják, amely során az Áht. 57. §-át és az Ávr. 103-105. §-ait kell alkalmazni. Ahol az I. pont a támogatás vagy annak időarányos része visszafizetéséről szól, ott az önkormányzati fenntartók esetén a nettó finanszírozás keretében folyósított támogatásokra vonatkozó, az Ávr. 113. §-ában rögzített szabályok alapján kell eljárni. A támogatások elszámolása során kizárólag a 41.§ (7) bekezdés a-c) pontjai szerinti szolgáltatásokhoz kapcsolódó kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

16. A nem állami szociális fenntartóra vonatkozó speciális szabályok: a) A nem állami szociális fenntartó a támogatás teljes összegét a folyósítást követő 15 napon belül köteles annak az intézménynek átadni, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került. b) A nem állami szociális fenntartó a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatási rend szerint szolgáltat adatot. II. Ha a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátásnak, az utcai szociális munkának, a Biztos Kezdet Gyerekháznak, a krízisközpontnak és a félutas háznak a fenntartója e szolgáltatásokra jogszabály alapján finanszírozási szerződéssel, illetve a titkos menedékház fenntartója támogatási szerződéssel rendelkezik, a támogatás összege teljes évi jogosultság esetén: 1.) szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás: 7 500 000 Ft/év/szolgálat, 2.) utcai szociális munka: 6 500 000 Ft/év/szolgálat, 3.) krízisközpont krízisközpont: 6 000 000 Ft/év/szolgálat, félutasház: 4 000 000 Ft/év/félutas ház, 4.) titkos menedékház: 16 000 000 Ft/év/szolgálat, 5.) Biztos Kezdet Gyerekház: 6 245 115 Ft/év/Gyerekház.

5240




Beruházási Alap millió forintban

KIADÁS: IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai (2. cím: 3. melléklet IV./d) pont a Pannon Park beruházási projekt 2016. évi munkálatainak költségvetési támogatása) XI. MINISZTERELNÖKSÉG Ludovika Campus (30. cím, 1. alcím, 46. jogcímcsoport) Határontúli műemlék-felújítási program (30. cím, 1. alcím, 50. jogcímcsoport) Nemzeti Hauszmann Terv (30. cím, 1. alcím, 75. jogcímcsoport) XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM Szilvásváradi Lovasközpont fejlesztése (20. cím, 1. alcím, 21. jogcímcsoport) XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Budapest Bozsik Stadion labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztése (20. cím, 39. alcím, 1. jogcímcsoport) Nemzeti Stadionfejlesztési Program tartalékkerete (20. cím, 39. alcím, 16. jogcímcsoport) Nemzeti Olimpiai Központ beruházás támogatása (20. cím, 39. alcím, 17. jogcímcsoport)

133 730,2 5 000,0

12 515,0 200,0 3 400,0 2 760,0 2 940,0 83,2 35 888,5

Székesfehérvári Sóstói Stadion fejlesztésének támogatása (20. cím, 39. alcím, 22. jogcímcsoport)

4 263,0

Diósgyőri Stadion fejlesztésének támogatása (20. cím, 39. alcím, 23. jogcímcsoport)

2 646,0

XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Felsőoktatási vagyongazdálkodási feladatok (20. cím, 3. alcím, 6. jogcímcsoport) A 16 kiemelt sportág sportlétesítmény-fejlesztésének támogatása (20. cím, 24. alcím, 18. jogcímcsoport) Kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény-fejlesztéseinek támogatása (20. cím, 24. alcím, 36. jogcímcsoport, 1. jogcím) MOME Campus - Kreatív Innovációs és Tudáspark kialakítása (20. cím, 25. alcím, 15. jogcímcsoport) Győri Evangélikus Egyházközség Insula Lutherana fejlesztése (20. cím, 25. alcím, 19. jogcímcsoport) Magyar Állami Operaház - Eiffel Bázis (20. cím, 50. alcím, 1. jogcímcsoport) Liget Budapest projekt előkészítése és megvalósítása (20. cím, 50. alcím, 7. jogcímcsoport)

5 340,0 4 020,6 4 488,1 2 280,0 3 230,0 4 000,0 12 834,4

A Fővárosi Nagycirkusz elhelyezése és kialakítása (20. cím, 50. alcím, 8. jogcímcsoport)

3 500,0

A Budai Vigadó felújításának támogatása (20. cím, 50. alcím, 9. jogcímcsoport)

2 478,5

Lakitelek Népfőiskola épületeinek rekonstrukciója és fejlesztése (20. cím, 55. alcím, 10. jogcímcsoport) A debreceni református oktatási-nevelési intézményrendszer infrastrukturális fejlesztése (20. cím, 55. alcím, 11. jogcímcsoport)

2 623,0

XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK Az MNV Zrt. ingatlan-beruházásai, ingatlanvásárlásai (2. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport, 2. jogcím) Budapesti konferencia-központ megvalósítása (2. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport, 5. jogcím)

2 400,0

11 700,0 1 800,0

5241


A Gül Baba türbéje és környezete komplex rekonstrukciójához kapcsolódó beruházások megvalósítása (2. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport, 6. jogcím) Nemzeti Lovarda fejlesztésével kapcsolatos kiadások (2. cím, 1. alcím, 8. jogcímcsoport) A Rubik kocka motívuma és gondolatisága által ihletett kiállítási központ létrehozásával kapcsolatos kiadások (2. cím, 1. alcím, 9. jogcímcsoport) BEVÉTEL:

1 389,9 1 500,0 450,0 133 730,2

XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek egyes értékesítési és hasznosítási bevételei

133 730,2

5242


2015. évi CXIII. törvény a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról* 1. §

(1) A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Szövtv.) a következő 13/A. §-sal egészül ki: „13/A. § Az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatásokért minimális szolgáltatási díjat kell fizetni.” (2) A Szövtv. 107. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatásokért fizetendő minimális szolgáltatási díjat rendelettel állapítsa meg.” (3) A Szövtv. a következő 109. §-sal egészül ki: „109. § (1) E törvény 13/A. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (2) A 13/A. § tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”

2. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. Áder János s. k.,




5243


2015. évi CXV. törvény a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításáról* 1. § A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Vötv.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Világörökségi vagy világörökségi várományos területté csak a korábban hozott miniszteri döntéssel, határozattal vagy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján védetté nyilvánított és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, vagy a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján védett, védetté nyilvánított vagy kijelölt országos jelentőségű védett természeti terület, vagy országos jelentőségű védett természeti terület védőövezete nyilvánítható. A világörökségi vagy a világörökségi várományos területté nyilvánítás a már fennálló védettségen túl – az e törvényben foglalt kivételekkel – további oltalmat nem keletkeztet.” 2. § A Vötv. 2. § 7–9. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (E törvény alkalmazásában:) „7. Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzéke: a kiemelkedő kulturális örökségi vagy természeti értékei alapján a Világörökség Jegyzékbe való felterjesztésre kiválasztott helyszíneknek, azok indokolt esetben javasolt védőövezeteinek és azok lehatárolásainak a kulturális örökség védelméért felelős miniszter rendeletében kihirdetett jegyzéke; 8. várományos helyszín javasolt védőövezete: a várományos helyszín indokolt esetben kijelölt olyan környezete, a) amely kiemelkedő egyetemes értékének sértetlenségét, illetve hitelességének védelmét biztosítja, b) amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, illetve jelöltek ki, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, országos jelentőségű védett természeti terület vagy annak védőövezete; 9. várományos terület: a várományos helyszín és annak javasolt védőövezete.” 3. §

(1) A Vötv. 4. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A kulturális örökség védelméért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatai körében különösen az alábbi tevékenységet végzi:] „c) előkészíti a világörökségi területek, valamint a Kormány döntése alapján a Világörökség Jegyzékbe javasolt várományos területek világörökségi kezelési tervét (a továbbiakban: világörökségi kezelési terv), kezdeményezi annak felülvizsgálatát, illetve – szükség esetén – módosítását, valamint ellátja az ebből eredő egyéb feladatokat;” (2) Vötv. 4. § (2) bekezdés f ) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A kulturális örökség védelméért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatai körében különösen az alábbi tevékenységet végzi:] „f ) négyévente beszámol a Kormánynak és az Országgyűlésnek a világörökségi területek állapotáról és az Egyezményből eredő feladatok ellátásáról;” (3) Vötv. 4. § (2) bekezdése a következő l)–m) pontokkal egészül ki: [A kulturális örökség védelméért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatai körében különösen az alábbi tevékenységet végzi:] „l) gondoskodik a hazai Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékének vezetéséről, m) Kormányrendeletben kijelölt szerv útján gondoskodik a világörökségi és a világörökségi várományos területek adatainak nyilvántartásáról.”

4. § A Vötv. 4/A. § (1)–(2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A kulturális örökség védelméért felelős miniszter, vagy ha a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke kizárólag természeti érték és a világörökségi terület egésze védett természeti területen van, úgyszintén, ha az állami tulajdonban álló vagyonelem (a továbbiakban: állami vagyonelem) kizárólag természetvédelmi oltalom alatt áll, a természet védelméért felelős miniszter (a továbbiakban együtt: védelemért felelős miniszter) hivatalból, továbbá az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv vagy a világörökségi helyszínen működő világörökségi gondnokság kérelmére megvizsgálja a világörökségi területen levő, állami vagyonelem használatát és hasznosítását.


5244


Amennyiben a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke természeti érték is, vagy az állami vagyonelem természetvédelmi oltalom alatt is áll, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter a vizsgálatot a természet védelméért felelős miniszter közreműködésével folytatja le. (2) Ha a védelemért felelős miniszter a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szerinti hatósági eljárásában megállapítja, hogy az állami vagyonelem használata vagy hasznosítása nem felel meg a 3. § (3)–(4) bekezdésében foglalt követelményeknek, közigazgatási hatósági határozatban kötelezi az állami vagyonelemet használó vagy hasznosító természetes személyt, jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetet arra, hogy a vagyonelemet 30 napon belül az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv birtokába adja. A határozat jogerőssé válásával egyidejűleg az állami vagyonelem használatára, illetve hasznosítására vonatkozó, a határozat jogerőssé válása időpontjában érvényes jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik. A védelemért felelős miniszter a határozatában döntését a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilváníthatja. (2a) Ha a (2) bekezdés szerinti hatósági eljárás jelentős számú ügyfelet érint, akkor a védelemért felelős miniszter az ügyféllel a miniszter által vezetett minisztérium honlapján hirdetményi úton is kapcsolatot tarthat.” 5. § A Vötv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „5. § A kulturális örökség védelméért felelős miniszter más feladatkörükben érintett miniszterekkel együttműködve ellátja a várományos területtel kapcsolatos állami feladatokat, így különösen: a) kiválasztja a várományos helyszíneket, b) bejelenti a várományos helyszíneket a Központhoz, c) ötévente felülvizsgálja a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékét, d) a c) pont szerinti felülvizsgálat eredményére is figyelemmel javaslatot tesz a Kormány részére a Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos helyszínre (a továbbiakban: a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín), e) gondoskodik a Kormány döntése alapján a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín és javasolt védőövezete világörökségi kezelési tervének elkészítéséről és világörökségi gondnokságának kijelöléséről, f ) intézkedik a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín Világörökség Jegyzékbe történő jelöléséről, valamint g) gondoskodik a kiemelkedő kulturális örökségi és természeti értéket hordozó örökség megismerését, fejlesztését és bemutatását elősegítő – köztük oktatási, képzési, ismeretterjesztő – programok kidolgozásáról és végrehajtásáról.” 6. §

(1) A Vötv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A világörökségi helyszínek által hordozott kiemelkedő egyetemes érték megőrzése, és a fennmaradást nem veszélyeztető hasznosíthatósága érdekében – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a világörökségi területek világörökségi kezelési tervét a Kormány rendeletben hirdeti ki.” (2) A Vötv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Amennyiben a világörökségi helyszín vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín kiemelkedő egyetemes értéke kizárólag természeti érték és a világörökségi helyszín vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín területének egésze védett természeti területen van, a természetvédelmi kezelési terv az (1) bekezdés szerinti világörökségi kezelési tervnek minősül.”

7. § A Vötv. 9. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A hatósági eljárásokban hatóságként eljáró vagy közreműködő örökségvédelmi és természetvédelmi hatóság a világörökségi helyszínek és a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín által hordozott kiemelkedő egyetemes érték megőrzése érdekében a világörökségi területen vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszínen és védőövezetében az e törvényben és a világörökségi kezelési tervben foglaltakat eljárása során köteles érvényre juttatni. (2) Amennyiben a világörökségi területet és a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszínt és védőövezetét érintő restaurálási, helyreállítási, fejlesztési és építési, bányászati tevékenységre és művelési ág megváltoztatására irányuló kérelem esetében szakértői vélemény beszerzése szükséges, az eljáró hatóság – a saját költségei terhére – jogszabályban meghatározott, a védelem jellege szerinti szakértőt rendel ki, vagy kikéri a miniszter világörökségi feladatait segítő, kormányrendeletben meghatározott szerv véleményét.” 8. § A Vötv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „10. § (1) A világörökségi helyszín, valamint a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín által hordozott kiemelkedő egyetemes érték megőrzését szolgáló kezelés 7. §-ban foglalt feladatainak világörökségi kezelési terv alapján

5245


történő ellátására – ha azt külön jogszabály nem utalja más szerv hatáskörébe – helyszínenként egy világörökségi gondnokság működik. (2) A világörökségi gondnokság olyan, az adott világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének jellegéhez kötődő tevékenységű, jogi személyiséggel rendelkező szervezet – így különösen költségvetési szerv, helyi önkormányzat, egyházi jogi személy, egyesület, alapítvány, nonprofit gazdasági társaság –, amelynek tevékenysége kiterjed a világörökségi érdekek képviseletére, a kiemelkedő egyetemes érték védelmére, valamint működési területe magában foglalja a világörökségi területet vagy annak jelentős részét. A Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín esetében a világörökségi gondnokság közreműködik az 5. § f ) pontja szerinti feladat ellátásában. (3) A kulturális örökség védelméért felelős miniszter a világörökségi gondnokságot világörökségi helyszínenként, valamint a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín esetében – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével választja ki. A világörökségi gondnokság megbízása visszavonásig, de legfeljebb hét évre szól, amely meghosszabbítható. (4) Amennyiben a világörökségi helyszín, valamint a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín kiemelkedő egyetemes értéke kizárólag természeti érték, és a világörökségi helyszínt teljes egészében lefedő országos jelentőségű védett természeti területre vonatkozóan külön jogszabály természetvédelmi kezelésért felelős szervet jelöl ki, úgy ez a szerv látja el a kezelés 7. §-ban megjelölt feladatait. (5) Amennyiben külön jogszabály a világörökségi terület, valamint a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín és védőövezete egy részének kezeléséért felelős szervet jelöl ki, úgy a (3) bekezdés alapján kiválasztott világörökségi gondnokság köteles ezzel a szervvel együttműködni.” 9. § A Vötv. 12. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (Az állam a központi költségvetésből finanszírozza az alábbi feladatokat:) „e) a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín jelölésének költségeit.” 10. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a az alábbi (6a) bekezdéssel egészül ki: „(6a) Nem minősül birtoklásban történő jogalap nélküli háborításnak, illetőleg mások, különösen a szomszédok szükségtelen zavarásának vagy jogaik gyakorlása veszélyeztetésének a jelentős tömeget mozgató, nemzetgazdasági, turisztikai, kulturális, szabadidős vagy sport szempontból kiemelkedő jelentőségű rendezvény vagy esemény zajkibocsátása, ha a jogszabályban, illetőleg az arra vonatkozó hatósági engedélyben meghatározott zajkibocsátási határértéket nem lépi túl.” 11. § A Vötv. a) 3. § (3) és (4) bekezdésében a „várományos” szövegrész helyébe a „Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos” szöveg, b) 7. § (2) bekezdés b) pontjában a „világörökségi területek világörökségi kezelési terveinek” szövegrész helyébe a „világörökségi területek vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín világörökségi kezelési terveinek” szöveg, c) 8. § (4) bekezdésében a „várományos területen” szövegrész helyébe a „Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín területén” szöveg, d) 8. § (6) nyitó szövegrészében a „világörökségi kezelési tervben” szövegrész helyébe a „világörökségi területek világörökségi kezelési tervében” szöveg, e) 8. § (6) bekezdés b) pontjában a „várományos terület” szövegrész helyébe a „Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín” szöveg, f ) 8. § (6) bekezdés c) pontjában a „várományos területet” szövegrész helyébe a „Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszínt” szöveg, g) 11. §-ában a „tervtanácsok” szövegrész helyébe a „tájegységi tervtanácsok” szöveg lép. 12. § Hatályát veszti a Vötv. a) 8. § (5) bekezdése, b) 9. § (3)–(5) bekezdése, c) 14. § (3) bekezdése.

5246


13. § Nem lép hatályba a Vötv. 14. § (1) bekezdés f ) pontja. 14. § Ez a törvény a kihirdetését követő első hónap első napján lép hatályba. Áder János s. k.,



5247


2015. évi CXXII. törvény a Magyarország Kormánya és az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja között az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja Globális Szolgáltató Központjának létrehozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről* 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja között az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja Globális Szolgáltató Központjának létrehozásáról szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Megállapodás hiteles angol és magyar nyelvű szövege a következő:

Agreement between the Government of Hungary and the United Nations Children’s Fund about the establishment of the United Nations Children’s Fund Global Shared Services Center WHEREAS the United Nations Children’s Fund was established by the United Nations General Assembly on 11 November 1946; WHEREAS the United Nations Children’s Fund’s status, privileges and immunities are governed by the Convention on the Privileges and Immunities of the United Nations, adopted by the General Assembly on 13 February 1946; WHEREAS the United Nations Children’s Fund has decided to outpost a number of administrative and operational support functions to a UNICEF Global Shared Services Center to be located in Budapest, Hungary; WHEREAS the Government of Hungary welcomes the establishment of the UNICEF Global Shared Services Center in Hungary; WHEREAS the Government of Hungary and the United Nations Children’s Fund wish to establish the terms and conditions under which the UNICEF Global Shared Services Center, within its mandates, shall operate in Hungary; NOW THEREFORE, the Government of Hungary and the United Nations Children’s Fund, in the spirit of friendly co-operation, have entered into this Agreement:

Article I Definitions For the purpose of the present Agreement the following definitions shall apply: a) „UNICEF” shall mean the United Nations Children’s Fund; b) „Country” shall mean Hungary; c) „Government” shall mean the Government of Hungary; d) „Parties” shall mean UNICEF and the Government; e) „Convention” shall mean the Convention on the Privileges and Immunities of the United Nations adopted by the General Assembly of the United Nations on 13 February 1946; f ) „Center” shall mean the UNICEF Global Shared Services Center located in the Country; g) „Center premises” means a building or part of a building occupied permanently or temporarily by the Center, and includes any land, buildings or platforms that may from time to time be included, in accordance with this Agreement or supplementary Agreements concluded between the Parties. For the avoidance of doubt, the Parties confirm that any other premises in the Country which may be used for meetings, seminars, training courses, symposiums, workshops and similar activities organized by UNICEF in connection with the activities of the Center shall be temporarily regarded as being within the meaning of the „Center premises” for the duration of such meetings, seminars, training courses, symposiums, workshops and similar activities; provided however that the provisions of Article III, paragraph (2) shall not apply to such other premises in the Country referred to in this sentence. h) „UNICEF archives” and „the archives of UNICEF” include but are not limited to all records in whatever form, including without limitation by reason of this enumeration correspondence, documents, manuscripts, computer records and all other electronic records, still and motion pictures, film and sound recordings, belonging to or held by UNICEF;

* A törvényt az Országgyűlés a 2015. július 6-i ülésnapján fogadta el.

5248


i) j)

k) l)

„Head of Center” shall mean the Manager of the Center, and during his/her absence from duty, the Deputy Manager, or any official designated by him/her to act on his/her behalf; „UNICEF officials” shall mean all members of the staff of UNICEF employed under the Staff Regulations and Rules of the United Nations, regardless of nationality, with the exception of persons who are recruited locally and assigned to hourly rates as provided in General Assembly resolution 76 (I) of 7 December 1946; „Experts on mission” shall mean individuals, other than UNICEF officials, performing missions for UNICEF; „UNICEF personnel” shall mean UNICEF officials, experts on mission, and other personnel of UNICEF who are invited to the Center by UNICEF on official business, and persons who are both recruited locally and assigned to hourly rates as provided in General Assembly resolution 76 (I) of 7 December 1946.

Article II Co-operation between the Government and UNICEF

1. The Government assures UNICEF that the Center, as well as the UNICEF personnel assigned to it and all other UNICEF personnel, will enjoy treatment not less favourable than that accorded by the Government to any other intergovernmental or international organizations or other United Nations agencies, funds or programmes present in the Country and their respective personnel. 2. The Government, in agreement with UNICEF, shall take any measure which may be necessary to exempt UNICEF personnel from regulations or other legal provisions which may interfere with operations and projects carried out under this Agreement or any supplementary Agreement concluded between the Parties, and shall grant them such other facilities as may be necessary for the speedy and efficient execution of the work of the Center.

Article III The Center and Government Contribution

1. The Government welcomes that UNICEF establishes and maintains the Center in the Country for providing such administrative and operational support services as are assigned by UNICEF. 2. The Government shall provide to UNICEF: (a) Free of charge, for a period of at least fifteen (15) years from the entry into force of this Agreement and for such further period as may be agreed between the Parties and approved through the required procedures of each Party, appropriate and adequate office premises for the Center and its installations, together with office furniture and other facilities which the Parties agree are suitable for the operations of the Center, all as indicated in a supplementary Agreement concluded between the Parties; (b) To the extent requested by the Head of Center, the supply of public services necessary for performing the work of the Center, including, without limitation by reason of this enumeration, electricity, water, sewerage, fire protection, collecting refuse and gas, as indicated in a supplementary Agreement concluded between the Parties. 3. The Government shall ensure the security and protection of the Center premises and exercise due diligence to ensure that the tranquility of the Center premises is not disturbed by the unauthorized entry of persons or groups of persons from outside or by disturbances in its immediate vicinity. If so requested by the Head of Center, the competent authorities shall provide adequate police force necessary for the preservation of law and order in the Center premises or in its immediate vicinity, and for the removal of persons therefrom. 4. The Government shall take such effective and adequate action which may be required to ensure the appropriate security, safety and protection of persons referred to in this Agreement, indispensable for the proper functioning of the Center free from interference of any kind. 5. In case of incidents or events resulting in a complete or partial disruption of the Center’s telecommunications or the utilities services mentioned above, the Center shall, for the performance of its functions, be accorded the same priority given to essential governmental agencies and organs.

Article IV UNICEF Personnel UNICEF may assign to the Center such UNICEF officials or other UNICEF personnel as it deems necessary for carrying out the particular functions assigned to the Center.

5249


Article V Privileges and Immunities

1. The Government shall apply to UNICEF, its property, funds and assets, and to UNICEF personnel, the relevant provisions of the Convention to which the Government became a party on 30 July 1956. The Government also agrees to grant to UNICEF and UNICEF personnel such additional privileges and immunities as may be necessary for carrying out the particular functions assigned to the Center. 2. Without prejudice to paragraph (1) of this Article, the Government shall in particular extend to UNICEF and its personnel the privileges, immunities, rights and facilities provided in articles VI to VIII of this Agreement. 3. Persons other than UNICEF officials, who are members of UNICEF missions, or who are invited to a UNICEF office by UNICEF on official business, shall be accorded the privileges and immunities specified in Article VIII below, except those specified in paragraphs (h), (j), (m), and (n) of paragraph (2) of that Article.

Article VI Property, Funds and Assets

1. UNICEF, its property, funds and assets, wherever located and by whomsoever held, shall be immune from every form of legal process, except insofar as in any particular case it has expressly waived its immunity; it being understood that this waiver shall not extend to any measure of execution. 2. The Government recognizes the inviolability of the Center, which shall be under the control and authority of UNICEF, as provided in this Agreement. 3. No officer or official of the Government, whether administrative, judicial, military or police or other person exercising any public authority within the Country, shall enter the Center to perform any official duties therein except with the consent of, and under conditions agreed to by, the Head of Center. 4. The property, funds and assets of UNICEF, wherever located and by whomsoever held, shall be immune from search, requisition, confiscation, expropriation and any other form of interference, whether by executive, administrative, judicial or legislative action. 5. The archives of UNICEF, and in general all documents belonging to or held by it, shall be inviolable wherever located. 6. The funds, assets, income and other property of UNICEF shall be exempt from: (a) any form of direct taxation; it being understood, however, that UNICEF will not claim exemption from taxes which are, in fact, no more than charges for public utility services; (b) customs duties and prohibitions and restrictions on articles imported or exported by UNICEF for its official use, provided that articles imported under such exemption will not be alienated in the Country except under conditions agreed upon with the Government; (c) customs duties and prohibitions and restrictions in respect of the import and export of its publications, still and moving pictures, videos and films and sound recordings. 7. UNICEF shall be exempt from levies and duties on operations and transactions, and from excise duties, sales charges, and other indirect taxes when it is making purchases for official use by UNICEF of property on which such duties or taxes are normally chargeable. Exemption from value added tax and excise duty concerning acquisition of goods and services in the Country made by UNICEF is provided by means of tax refund, under terms and conditions foreseen for the diplomatic missions and their members. 8. Without being subject to any financial controls, regulations or moratoria of any kind, UNICEF: (a) may acquire from authorised commercial agencies, hold and use any amount of funds, gold or currency of any kind and maintain foreign currency accounts in any currency; (b) shall be free to transfer its funds, securities, gold or currency from one country to another or within the Country and to convert any currency held by it into any other currency.

Article VII Communication Facilities

1. UNICEF shall enjoy, in respect of its official communications, treatment not less favourable than that accorded by the Government to any other Government including its diplomatic missions or to other intergovernmental, international organizations in the matter of priorities, tariffs and charges on mail, cablegrams, telephotos, telephone, telegraph, telex and all other communications including electronic forms of communications. 2. The Government shall secure the inviolability of the official communications and correspondence to and from UNICEF and shall not apply any censorship to such communications and correspondence. Such inviolability, without

5250


limitation by reason of this enumeration, shall extend to publications, still and moving pictures, videos and films and sound recordings, regardless of their size and number. 3. UNICEF shall have the right to use codes and to dispatch and receive correspondence and other official materials by courier or in sealed bags which shall have the same privileges and immunities as diplomatic couriers and bags. 4. UNICEF shall have the right to import and operate effectively, and free of license fees, radio telecommunications and satellite facilities, on UN registered frequencies, and those allocated by the Government, between its personnel, within and outside the Country.

Article VIII UNICEF Officials

1. The Head of Center and other senior officials – as determined and communicated by UNICEF to the Government – assigned to the Center, shall enjoy while in the Country, in respect of themselves, their spouses and dependent relatives, the privileges and immunities, exemptions and facilities normally accorded to diplomatic envoys. For this purpose the Ministry of Foreign Affairs and Trade shall include their names in the Diplomatic List. 2. UNICEF officials, while in the Country, shall enjoy the following facilities, exemptions, privileges and immunities: (a) Immunity from personal arrest and detention; (b) Immunity from legal process in respect of words spoken or written and all acts performed by them in their official capacity, such immunity shall continue even after termination of employment with UNICEF; (c) Immunity from inspection and seizure of their official baggage and immunity from seizure of their personal baggage; (d) Immunity from any military service obligations or any other obligatory service; (e) Exemption, with respect to themselves, their spouses and dependent relatives, from immigration restrictions and alien registration; (f ) Exemption from any form of taxation on salaries and emoluments and all other remuneration paid to them by UNICEF; (g) Exemption from any form of direct taxation on income derived by them from sources outside the Country; (h) Exemption from the value added tax and excise duty included in the price of all articles and services acquired by the Head of Center and those acquired by all other UNICEF officials assigned to the Center in the Hungarian market, such exemption to be implemented by way of refunds from the tax authorities according to the processes established for the reimbursement of the value added tax and excise duty to diplomatic missions and their members; (i) Prompt clearance and issuance, without cost, of visas, licenses or permits, if required and free movement within, to or from the Country to the extent necessary for the carrying out of their official functions; (j) Access while in the Country, for their spouses whose status has been recognized by the United Nations and dependent relatives forming part of their household, to the labour market without requiring a work permit; (k) Freedom to hold or maintain within the Country, foreign exchange, foreign currency accounts, movable and immovable property and the right upon termination of employment with UNICEF to take out of the Country their funds for the lawful possession of which they can show good cause; (l) The same protection and repatriation facilities with respect to themselves, their spouses whose status has been recognized by the United Nations and dependent relatives, as are accorded in time of international crisis to diplomatic envoys; (m) The right to import for personal use and free of duty: (i) furniture and personal effects in one or more separate shipments upon arrival in the Country and additions to the same thereafter, including motor vehicles, according to the processes established for diplomatic representatives accredited in the Country and/or resident members of international organizations; (ii) articles for personal use or consumption and not for gift or sale; (n) The right to employ private servants in accordance with the terms and conditions foreseen for members of diplomatic missions in force in the Country. 3. UNICEF officials who are nationals of or permanent residents in the Country shall enjoy only those privileges and immunities provided for in the Convention.

5251


Article IX Locally recruited personnel assigned to hourly rates

1. Persons recruited locally and assigned to hourly rates to perform services for UNICEF shall enjoy immunity from legal process in respect of words spoken or written and any act performed by them in their official capacity. 2. The terms and conditions of employment for the persons referred to in paragraph (1) of this Article IX shall be in accordance with the relevant United Nations resolutions, Regulations and Rules and those of UNICEF.

Article X Social Security and Pension

1. Because of the social security scheme established by or conducted under the authority of the United Nations, UNICEF, officials of UNICEF and other UNICEF personnel (if any) to whom the above-mentioned scheme applies shall be exempt from mandatory coverage and all compulsory contribution payments to the social security system of the Country. 2. Pensions paid from the United Nations Joint Staff Pension Fund, whether by lump sum or by periodic payments, and whether to beneficiaries or surviving spouses or other beneficiaries, shall be exempt from taxes in the Country. In accordance with the Convention, withdrawal benefits (i.e., payments other than the payments referred to in the preceding sentence) paid by the United Nations Joint Staff Pension Fund upon withdrawal from the United Nations Joint Staff Pension Fund shall be exempt from taxes in the Country when, upon receipt, such withdrawal benefits are transferred to any of the following Hungarian pension accounts of the person withdrawing from the United Nations Joint Staff Pension Fund: Voluntary Mutual Pension Fund, or Occupational Retirement Institution as supplementary payment, or to an Individual Retirement Account or a pension insurance contract. 3. The provisions of paragraph (1) above shall apply, mutatis mutandis, to the spouses whose status has been recognized by the United Nations and dependent relatives forming part of the households of persons referred to in paragraph (1) above, unless they are employed or self-employed in the Country or receive social security benefits from the Country.

Article XI Experts on mission Experts on mission shall be accorded such privileges and immunities as are necessary for the independent exercise of their functions during the period of their missions, including the time spent on journeys in connection with their missions. In particular they shall be accorded: (a) Immunity from personal arrest or detention and from seizure of their personal baggage; (b) Immunity from legal process of every kind in respect of words spoken or written and acts done by them in the course of the performance of their mission. This immunity shall continue to be accorded notwithstanding that they are no longer employed on missions for UNICEF; (c) Inviolability for all papers and documents; (d) For the purpose of their official communications, including any electronic forms of communications, the right to use codes and to receive papers or correspondence by courier or in sealed bags; (e) The same facilities in respect of currency or exchange restrictions as are accorded to representatives of foreign governments on temporary official missions; (f ) The same immunities and facilities in respect of their personal baggage as are accorded to diplomatic envoys.

Article XII Notification

1. UNICEF shall notify the Ministry of Foreign Affairs and Trade of the names of UNICEF officials, and of any change in the status of such individuals. 2. UNICEF officials shall be provided with a temporary certificate or a special identity card by the Government certifying their status under this Agreement.

Article XIII Waiver of Immunity

1. Privileges and immunities are granted to UNICEF personnel in the interests of the United Nations and UNICEF and not for the personal benefit of the individuals concerned. The Secretary-General of the United Nations shall have the right and the duty to waive the immunity of any UNICEF personnel in any case where, in his opinion, the immunity

5252


would impede the course of justice and can be waived without prejudice to the interests of the United Nations and UNICEF. 2. UNICEF shall cooperate at all times with the appropriate Hungarian authorities to facilitate the proper administration of justice, to secure the observance of police regulations and to prevent the occurrence of any abuses in connection with the privileges, immunities and facilities accorded by this Agreement.

Article XIV Laissez-Passer

1. The Government shall recognize and accept the United Nations laissez-passer issued to UNICEF officials, as a valid travel document equivalent to a passport. Applications for visas (if required) from the holders of United Nations laissez-passer shall be dealt with as speedily as possible. 2. The Government shall take all necessary measures to facilitate the entry into, sojourn in and departure from the Country, of other persons invited to the Center on official business, irrespective of their nationalities.

Article XV Supplementary Agreements The Government and UNICEF may enter into one or more supplementary Agreements for the implementation of this Agreement as may be found desirable. The supplementary Agreements may be amended as necessary and agreed by the Government and UNICEF.

Article XVI Settlement of Disputes Any dispute between the Government and UNICEF arising out of or relating to this Agreement or any supplementary Agreement shall be settled amicably by negotiation or other agreed mode of settlement, failing which such dispute shall be submitted to arbitration at the request of either Party. Each Party shall appoint one arbitrator, and the two arbitrators so appointed shall appoint a third, who shall be the chairperson. If within thirty days of the request for arbitration either Party has not appointed an arbitrator or if within fifteen days of the appointment of two arbitrators the third arbitrator has not been appointed, either Party may request the President of the International Court of Justice to appoint an arbitrator. All decisions of the arbitrators shall require a vote of two of them. The procedure of the arbitration shall be fixed by the arbitrators, and the expenses of the arbitration shall be borne by the Parties as assessed by the arbitrators. The arbitral award shall contain a statement of the reasons on which it is based and shall be accepted by the Parties as the final adjudication of the dispute.

Article XVII Final Provisions

1. The Parties hereto shall notify each other that their respective internal procedures required for the entry into force of this Agreement have been complied with. This Agreement shall enter into force fifteen (15) calendar days after the receipt of the last notification and remains in force for fifteen (15) years. After fifteen (15) years this Agreement shall continue to be in force for further successive periods of ten (10) years each unless terminated under paragraph (4) of this Article. 2. Any relevant matter for which no provision is made in this Agreement shall be settled by the Parties in keeping with the relevant resolutions and decisions of the appropriate organs of the United Nations. Each Party shall give full and sympathetic consideration to any proposal advanced by the other Party under this paragraph. 3. Consultations with a view to amending this Agreement may be held at the request of the Government or UNICEF. Amendments shall be made by joint written agreement and will enter into force according to paragraph (1) of this Article. 4. This Agreement and any supplementary Agreements concluded between the Government and UNICEF pursuant to this Agreement shall cease to be in force two (2) years after either of the Parties gives notice in writing to the other of its decision to terminate this Agreement, except as for such provisions as may be applicable in connection with the orderly termination of the operations of UNICEF at its Center and the disposition of the property therein. In the event of a decision to terminate the Agreement, the Parties shall engage in consultations regarding the appropriate steps to be taken by each Party to facilitate the orderly termination of the operations of the Center.

5253


IN WITNESS WHEREOF the Government and UNICEF have signed this Agreement, in duplicate, in the Hungarian and English languages, both texts being equally authentic. In case of any discrepancy between the texts, the English text shall prevail. Done at New York, on 15 June 2015

On behalf of the Government of Hungary

On behalf of the United Nations Children’s Fund

Megállapodás Magyarország Kormánya és az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja között az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja Globális Szolgáltató Központjának létrehozásáról Tekintetbe véve, hogy az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1946. november 11-én létrehozta az Egyesült Nemzetek Gyermekalapját; Tekintetbe véve, hogy az Egyesült Nemzetek Gyermekalapjának státuszára, kiváltságaira és mentességeire nézve az Egyesült Nemzetek kiváltságairól és mentességeiről szóló Egyezmény az irányadó, amelyet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1946. február 13-án fogadott el; Tekintetbe véve, hogy az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja úgy döntött, hogy egyes adminisztratív és operatív támogató funkciók ellátását a Magyarországon, Budapesten létesítendő UNICEF Globális Szolgáltató Központra bízza; Tekintetbe véve, hogy Magyarország Kormánya üdvözli az UNICEF Globális Szolgáltató Központ Magyarország területén való létesítését; Tekintetbe véve, hogy Magyarország Kormánya és az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja meg kívánja állapítani azokat a feltételeket, amelyek alapján az UNICEF Globális Szolgáltató Központja, felhatalmazásának keretei között, Magyarország területén működhet; E célból Magyarország Kormánya és az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja a baráti együttműködés szellemétől vezérelve, megkötötték e Megállapodást.

I. Cikk Meghatározások E Megállapodás tekintetében a következő meghatározások alkalmazandók: a) „UNICEF” az Egyesült Nemzetek Gyermekalapját jelenti; b) „Ország” Magyarországot jelenti; c) „Kormány” Magyarország Kormányát jelenti; d) „Felek” a Kormányt és az UNICEF-et jelentik; e) „Egyezmény” az Egyesült Nemzetek kiváltságairól és mentességeiről az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által 1946. február 13-án elfogadott Egyezményt jelenti; f ) „Központ” az Ország területén lévő UNICEF Globális Szolgáltató Központot jelenti; g) „Központ helyiségei” a Központ által állandó vagy ideiglenes jelleggel birtokolt épületet vagy épületrészt jelentik, ideértve minden olyan földet, épületeket továbbá területeket, melyek időről időre ezen Megállapodásnak vagy a Felek által kötött Kiegészítő Megállapodásoknak megfelelően beleértendők. A Felek a kétségek eloszlatása érdekében megerősítik, hogy minden egyéb, az UNICEF által a Központ tevékenységéhez kapcsolódóan szervezett találkozók, szemináriumok, tanfolyamok, szimpóziumok, műhelyfoglalkozások, illetve ezekhez hasonló egyéb rendezvények lebonyolítására szolgáló helyiségek az Ország területén a találkozók, szemináriumok, tanfolyamok, szimpóziumok, műhelyfoglalkozások, illetve ezekhez hasonló egyéb rendezvények idejére ideiglenesen a Központ helyiségeinek tekintendőek, azzal, hogy jelen Megállapodás 3. cikke (2) bekezdésében foglaltak az Ország területén lévő egyéb helyiségek vonatkozásában nem alkalmazandóak; h) „UNICEF irattárak” és az „UNICEF irattárai” kifejezések, többek között, de nem kizárólagosan az UNICEF tulajdonában vagy birtokában lévő bármilyen formájú feljegyzéseket – ideértve, de nem kizárólagosan levelezéseket, dokumentumokat, kéziratokat, számítógépes nyilvántartásokat és egyéb elektronikus adatokat, álló- és mozgóképeket, valamint film- és hangfelvételeket foglalják magukban;

5254


i) j)

k) l)

„Irodavezető” az Iroda igazgatóját és távollétében a nevében eljáró Igazgató-helyettest vagy más, az Igazgató által kijelölt és nevében tevékenykedő egyéb tisztviselőt jelenti; „UNICEF tisztviselők” az UNICEF személyzetének összes olyan tagját jelenti, akit az Egyesült Nemzetek Személyzeti Szabályzata szerint alkalmaztak, állampolgárságukra való tekintet nélkül, kivéve azokat a személyeket, akiket a Közgyűlés 1946. december 7-én kelt 76 (I) számú határozatának megfelelően helyben szerződtetnek és órabérben alkalmaznak; „Kiküldött szakértők” olyan UNICEF részére feladatokat ellátó személyek, akik nem UNICEF tisztviselők; „UNICEF személyzet” az UNICEF tisztviselőit, kiküldött szakértőket, az UNICEF által hivatalos ügyben a Központba meghívott egyéb UNICEF személyzetet, valamint a Közgyűlés 1946. december 7-én kelt 76 (I) számú határozatának megfelelően helyben szerződtetett és órabérben alkalmazott személyeket jelenti.

II. Cikk Együttműködés a Kormány és az UNICEF között

1. A Kormány biztosítja, hogy a Központ és az ahhoz rendelt UNICEF személyzet, valamint bármilyen más UNICEF személyzet legalább olyan kedvező elbánásban részesül a Kormány által, mint az Ország területén jelenlévő többi kormányközi vagy nemzetközi szervezet vagy ENSZ ügynökség, alap vagy program, illetve személyzetük. 2. A Kormány az UNICEF-fel egyetértésben, megtesz minden intézkedést, amely szükséges lehet az UNICEF tisztviselők és a kiküldött szakértők olyan szabályok, illetve más jogi rendelkezések alóli mentesítése érdekében, amelyek a Megállapodás vagy a Felek által kötött bármely kiegészítő megállapodás alapján folyó műveleteket és projekteket akadályozhatják, és biztosítja azokat az egyéb könnyítéseket, amelyek a Központ munkájának gyors és hatékony végrehajtásához szükségesek lehetnek.

III. Cikk A Központ és a Kormány hozzájárulása

1. A Kormány üdvözli, hogy az UNICEF az Országban hozza létre és működteti a Központot az UNICEF által meghatározott adminisztratív és operatív támogató szolgáltatások biztosítására. 2. A Kormány (a) a jelen Megállapodás hatálybalépésének időpontjától számított legalább tizenöt (15) éven át és a Felek által megállapított és a Felek belső eljárásai szerint jóváhagyott további időszakra, térítésmentesen biztosítja az UNICEF számára azon megfelelő és kielégítő helyiségeket, azok berendezését, az irodabútorokkal és egyéb felszerelésekkel együtt, melyeket a Felek a Központ működéséhez szükségesnek ítélnek meg, ahogyan azt a Felek között létrejött Kiegészítő Megállapodás tartalmazza; (b) az Igazgató kérésének megfelelően, biztosítja az UNICEF számára a Központ munkavégzéséhez szükséges közszolgáltatásokat, ideértve többek között az áram- és vízszolgáltatást, szennyvízelvezetést, tűzvédelmet, szemétszállítást és gázellátást, ahogyan azt a Felek között létrejött Kiegészítő Megállapodás tartalmazza. 3. A Kormány kötelessége a Központ helyiségei biztonságának és védelmének biztosítása, továbbá kötelessége, hogy minden megfelelő intézkedéssel biztosítsa, hogy a Központ helyiségeinek nyugalmát ne veszélyeztethesse személyek vagy személyek csoportjának illetéktelen behatolása vagy zavarkeltés a Központ helyiségeinek közvetlen közelében. Az Igazgató kérésére az illetékes magyar hatóságok megfelelő számú rendvédelmi erőt biztosítanak a Központ helyiségeiben vagy annak közvetlen közelében a törvény és a rend fenntartására, valamint személyek onnan történő eltávolítására. 4. A Kormány kötelessége, hogy a jelen Megállapodás hatálya alá tartozó személyek biztonsága és védelme érdekében minden szükséges és hathatós intézkedést megtegyen, mely a Központ zavartalan működéséhez elengedhetetlen. 5. A Központnak a fentiekben említett távközlési vagy közszolgáltatási rendszerében teljes vagy részleges meghibásodást okozó incidens vagy esemény esetén a Központ, feladatai ellátása érdekében, az alapvető kormányzati ügynökségeket, illetve szerveket megillető elsőbbséget élvez.

IV. Cikk A Központ személyzete Az UNICEF kinevezheti a Központba a ráruházott speciális feladatok ellátásához általa szükségesnek tartott számú UNICEF tisztviselőket vagy egyéb UNICEF személyzetet.

5255


V. Cikk Kiváltságok és mentességek

1. A Kormány az UNICEF, annak tulajdona, pénzeszköze és vagyontárgyai, valamint az UNICEF személyzet tekintetében az Egyezmény megfelelő rendelkezéseit alkalmazza, amelynek a Kormány 1956. július 30-án vált részesévé. A Kormány hozzájárul az UNICEF és az UNICEF személyzete számára olyan kiegészítő kiváltságok és mentességek nyújtásához is, amelyek szükségesek lehetnek a Központra ruházott feladatok végrehajtásához. 2. E Cikk (1) bekezdésének érintetlenül hagyása mellett, a Kormány az UNICEF-re és személyzetére különösen azokat a kiváltságokat, mentességeket, jogokat és könnyítéseket terjeszti ki, amelyekről a jelen Megállapodás VI–VIII. cikkei rendelkeznek. 3. Az UNICEF tisztviselők kivételével azon személyek, akik UNICEF küldöttségek tagjai, vagy akiket egy UNICEF irodához az UNICEF hivatalos ügyben meghívott, a VIII. cikkben foglalt kiváltságokat és mentességeket élvezik, a (2) bekezdés h), j), m) és n) pontjaiban foglaltak kivételével.

VI. Cikk Tulajdon, pénzeszközök és vagyontárgyak

1. Az UNICEF, annak bárhol, bárkinél lévő tulajdona, pénzeszközei és vagyontárgyai mentesek a joghatóság minden formája alól, kivéve, ha arról valamely esetben kifejezetten lemondott, azzal, hogy e lemondás nem terjed ki a végrehajtási cselekményekre. 2. A Kormány elismeri az UNICEF ellenőrzése és felügyelete alatt álló Központ sérthetetlenségét a jelen Megállapodásban foglaltak szerint. 3. A Kormány egyetlen közigazgatási, bírósági, katonai vagy rendőri szervnél foglalkoztatott tisztviselője vagy tisztje, vagy más, az Ország területén hatósági jogkörrel felruházott személy sem léphet be a Központba hivatali feladata ellátása végett, kivéve az Igazgató hozzájárulása esetén, az általa megszabott feltételek szerint. 4. Az UNICEF bárhol elhelyezkedő és bárkinél lévő tulajdona, pénzeszközei és vagyontárgyai mentesek a házkutatás, igénybevétel, elkobzás, kisajátítás vagy végrehajtási, közigazgatási, bírósági vagy törvényhozási kényszer bármely más alakban való megnyilvánulása alól. 5. Az UNICEF irattára és általában a hozzá tartozó, illetve általa kezelt ügyiratok sérthetetlenek, bárhol legyenek is. 6. Az UNICEF pénzeszközei, vagyontárgyai, jövedelmei és egyéb tulajdona mentes: a) minden fajta egyenes adó alól, azzal, hogy az UNICEF nem kéri azon adók alól való mentesítését, melyek ténylegesen a közüzemi szolgáltatások fejében járó díjaknak felelnek meg; b) az UNICEF hivatalos használatára behozott vagy kivitt tárgya tekintetében minden vám, valamint tilalom és korlátozás alól, feltéve, hogy a mentesség felhasználásával behozott cikkeket nem fogják az Országban eladni, csak a Kormánnyal együttesen megállapított feltételek mellett; c) kiadványaik, álló- és mozgóképeik, videó-, film- és hangfelvételei behozatala és kivitele tekintetében minden vám, valamint tilalom és korlátozás alól. 7. Az UNICEF mentes a működtetéssel és tranzakciókkal kapcsolatos adók és illetékek, valamint a hivatali munkához szükséges beszerzésekre kivethető és általában kivetésre kerülő jövedéki adók, forgalmi adók, díjak és egyéb közvetett adók alól. Az Ország területén beszerzett termékek és szolgáltatások vonatkozásában az általános forgalmi és jövedéki adók alóli mentesség biztosítása adó visszatérítés formájában történik, a diplomáciai képviseletekre és azok tagjaira vonatkozó szabályok szerint. 8. Az UNICEF minden pénzügyi ellenőrzésre, szabályozásra vagy fizetési korlátozásra való tekintet nélkül a) szerezhet be erre felhatalmazott kereskedelmi ügynökségektől, tarthat és használhat fel bármilyen mennyiségű értékpapírt, aranyat vagy bármilyen valutát, továbbá vezethet devizaszámlát bármilyen valutában; b) pénzét, értékpapírjait, aranyát vagy valutáját szabadon átutalhatja egyik országból a másikba, illetve az Ország területén belül, továbbá a birtokában lévő valutát bármely másik valutára átválthatja.

VII. Cikk Kommunikációra vonatkozó könnyítések

1. Az UNICEF-et hivatalos érintkezése tekintetében legalább olyan kedvező elbánás illeti meg, mint amelyet a Kormány a levelezés, a kábeltáviratok, távfénymásolatok, telefon-, távirati-, telex, illetve minden más, többek között az elektronikus közlések, elsőbbsége, díja és illetéke tekintetében bármely más kormánynak, ideértve annak diplomáciai képviseletét is, vagy más kormányközi, nemzetközi szervezetnek biztosít.

5256


2. A Kormány biztosítja az UNICEF-nek küldött, illetve UNICEF által küldött hivatalos közlések és levelezések sérthetetlenségét és nem alkalmaz semmilyen cenzúrát a közlések és a levelezés tekintetében. Ez a sérthetetlenség kiterjed többek között a kiadványokra, álló- és mozgóképekre, videó-, film- és hangfelvételekre, függetlenül azok terjedelmétől és számától. 3. Az UNICEF-nek joga van rejtjel alkalmazására, valamint arra, hogy levelezést és más hivatalos anyagokat olyan futárok útján vagy lepecsételt poggyászban továbbítson, illetve kapjon meg, amelyek a diplomáciai futárokkal és a diplomáciai poggyásszal azonos kiváltságokat és mentességeket élveznek. 4. Az UNICEF-nek joga van rádió és műhold távközlési berendezést az Ország területére behozni és engedélyezési díjak fizetése nélkül ténylegesen üzemeltetni az ENSZ bejegyzett hullámhosszain, illetve azokon, amelyeket a Kormány meghatároz, személyzete között, az Országban és azon kívül.

VIII. Cikk Az UNICEF tisztviselői

1. Az Igazgató, valamint az – UNICEF által meghatározott és a Kormány felé közölt − Központhoz rendelt más magas rangú tisztviselők, az Országban való tartózkodásuk időtartama alatt, maguk, házastársuk és eltartott hozzátartozóik tekintetében a diplomáciai képviselőknek általában biztosított kiváltságokat, mentességeket, kivételeket és könnyítéseket élvezik. E célból a Külgazdasági és Külügyminisztérium felveszi nevüket a diplomáciai listára. 2. Az UNICEF tisztviselőit, az Országban tartózkodásuk időtartama alatt, a következő könnyítések, kivételek, kiváltságok és mentességek illetik meg: a) Mentesség őrizetbe vétel és fogva tartás alól; b) Mentesség a joghatóság alól a szóban és írásban tett nyilatkozataik és összes egyéb hivatalos minőségükben tett cselekményeik tekintetében, e mentesség az UNICEF-nél történt alkalmazásuk megszűnését követően is fennmarad; c) Mentesség hivatalos poggyászuk megvizsgálása és lefoglalása, valamint személyes poggyászuk lefoglalása alól; d) Mentesség katonai szolgálati kötelezettség, illetve más szolgálati kötelezettség alól; e) Mentesség maguk, házastársuk, valamint eltartott hozzátartozóik tekintetében a bevándorlást korlátozó szabályok, valamint a külföldiek bejelentésére vonatkozó előírások alól; f ) Mentesség az UNICEF által fizetett illetmény, jövedelem és egyéb járandóság tekintetében az adózás bármely formája alól; g) Mentesség a közvetlen adózás minden formája alól az Országon kívüli forrásból származó jövedelmük tekintetében; h) Mentesség az Irodavezető, valamint a Központhoz rendelt bármely UNICEF tisztviselő által a magyar piacon vásárolt bármely árucikk, illetve szolgáltatás árában foglalt általános forgalmi és jövedéki adó alól, mely mentességet az adóhatóságok visszatérítés formájában biztosítják a diplomáciai képviseletek és tagjai részére kialakított általános forgalmi és jövedéki adó visszatérítési szabályoknak megfelelően; i) A szükséges vízumok és engedélyek azonnali és ingyenes jóváhagyása és kiadása, valamint hivatalos feladataik ellátásához szükséges mértékben szabad mozgás biztosítása az Ország területén, illetve az Országba való beutazásnál és az onnan való kiutazásnál; j) Az Országban való tartózkodásuk ideje alatt az UNICEF tisztviselők közös háztartásban elő azon házastársai, akiknek e státuszát az Egyesült Nemzetek elismerte, továbbá eltartott hozzátartozóik munkavállalási engedély nélkül vállalhatnak munkát a magyar munkaerőpiacon; k) Joguk van az Országban külföldi fizetőeszközökkel, devizaszámlával, ingó és ingatlan tulajdonnal rendelkezni, illetve ilyet fenntartani, valamint joguk van az UNICEF-nél való alkalmazásuk megszűnésekor az Országból azt a pénzösszeget kivinni, amelynek jogszerű birtoklására megfelelő okuk van; l) Nemzetközi válság idején őket, házastársukat, akiknek e státuszát az Egyesült Nemzetek elismerte, és eltartott hozzátartozóikat a diplomáciai képviselőkkel azonos védelem és hazatérési könnyítések illetik meg; m) Joguk van személyes használatra vámmentesen behozni: (i) berendezési tárgyaikat és személyes használati tárgyaikat, egy vagy több szállítmányban az Országba való érkezéskor és ezt követően pedig a további kiegészítéseket, ideértve a gépjárműveket, az Országnak az oda akkreditált diplomáciai képviselőkre és/vagy nemzetközi szervezetek tagjaira vonatkozó szabályozásával összhangban, (ii) személyes használatra vagy fogyasztásra és nem ajándékozásra vagy eladásra szolgáló cikkeket;

5257


n)

Joguk van háztartási alkalmazottakat foglalkoztatni az Országnak a diplomáciai képviseletek tagjaira vonatkozó szabályai és feltételei szerint. 3. Azok az UNICEF tisztviselők, akik az Ország állampolgárai, illetve állandó lakosai, csak az Egyezményben meghatározott kiváltságokat és mentességeket élvezik.

IX. Cikk Helyben szerződtetett és órabérben foglalkoztatott személyzet

1. A helyben szerződtetett és órabérben foglalkoztatott személyzet tagjai, akik az UNICEF részére látnak el feladatokat, mentesek a joghatóság alól a szóban és írásban tett nyilatkozataik és összes egyéb hivatalos minőségükben tett cselekményeik tekintetében. 2. A jelen Cikk (1) bekezdésében jelzett személyek alkalmazásának feltételeit az Egyesült Nemzetek és az UNICEF megfelelő határozataival, Szabályzatával és szabályaival összhangban kell meghatározni.

X. Cikk Társadalombiztosítás és nyugdíjkifizetések

1. Tekintettel az Egyesült Nemzetek által felállított vagy működtetett társadalombiztosítási rendszerre, az UNICEF, UNICEF tisztviselők és az egyéb UNICEF személyzet (amennyiben van), akik ennek hatálya alá tartoznak, mentesülnek az Ország társadalombiztosítási rendszerének kötelező hatálya és minden kötelező hozzájárulás ezen rendszerbe történő befizetése alól. 2. Az ENSZ egységes személyzeti nyugdíjalapjából származó nyugdíj kifizetések mentesülnek az Ország területén történő adófizetés alól, függetlenül attól, hogy azok egy összegben vagy rendszeres kifizetésként kerülnek folyósításra, a jogosultak, túlélő házastársaik vagy más jogosultak részére. Az Egyezményben foglaltak értelmében, az ENSZ egységes személyzeti nyugdíjalapjából történő kilépéskor az ENSZ egységes személyzeti nyugdíjalapja által kifizetett minden kilépési ellátás (azaz az előző mondatban nem hivatkozott kifizetések), mentesül az adófizetés alól az Ország területén, amennyiben kézhezvételét követően a kilépési ellátás átutalásra kerül az ENSZ egységes személyzeti nyugdíjalapjából kilépő személy alábbi magyar nyugdíjcélú megtakarításainak valamelyikére: önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári számlára, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben tagi kiegészítésként, vagy nyugdíj-előtakarékossági számlára vagy nyugdíjbiztosítási szerződés alapján. 3. A jelen Cikk (1) bekezdésében foglaltak, mutatis mutandis alkalmazandóak az abban rögzített személyekkel közös háztartásban élő olyan házastársaikra, akiknek státusza az Egyesült Nemzetek által elismerésre került, illetve az eltartott hozzátartozóikra, kivéve, ha az Ország területén foglalkoztatottak vagy önálló vállalkozók, vagy az Országtól szociális biztonsági ellátásban részesülnek.

XI. Cikk Kiküldött szakértők A kiküldött szakértőket kiküldetésük tartama alatt, ideértve az utazás időtartamát is, megilletik a feladatuknak teljes függetlenségben való ellátásához szükséges kiváltságok és mentességek. Különösen az alábbiakat élvezik: a) Mentességet az őrizetbe vétel vagy fogva tartás alól, valamint személyes poggyászuk lefoglalása alól; b) Mentességet mindennemű joghatóság alól szóban és írásban tett nyilatkozataik és összes egyéb hivatalos minőségükben tett cselekményeik tekintetében. Ez a mentesség fennáll akkor is, ha már megszűntek az UNICEF kiküldöttei lenni; c) Valamennyi iratuk és okiratuk sérthetetlenségét; d) Hivatalos közléseik – többek között bármely elektronikus közlési forma – céljából a rejtjelek használatának jogát, valamint jogot arra, hogy levelezésüket futár vagy lepecsételt poggyászok útján kapják; e) A külföldi kormányok ideiglenes hivatalos kiküldetésben lévő képviselőivel azonos könnyítéseket a valuta- és pénzváltási korlátozások tekintetében; f ) A diplomáciai képviselőkkel azonos mentességeket és könnyítéseket a személyes poggyászuk vonatkozásában.

XII. Cikk Értesítés

1. Az UNICEF közli a Külgazdasági és Külügyminisztériummal az UNICEF tisztviselők nevét, valamint e személyek státuszának változásait.

5258


2. Az UNICEF tisztviselőit a Kormány olyan ideiglenes igazolással vagy speciális személyazonosító igazolvánnyal látja el, amely igazolja e Megállapodás szerinti státuszukat.

XIII. Cikk Mentességekről való lemondás

1. Az UNICEF személyzetét a kiváltságok és mentességek az Egyesült Nemzetek és az UNICEF érdekében és nem az érintett egyének előnyben részesítése céljából illetik meg. Az Egyesült Nemzetek Főtitkárának joga és kötelessége lemondani az UNICEF személyzet tagjainak mentességéről minden olyan esetben, amikor, véleménye szerint, a mentesség akadályozná az igazságszolgáltatás menetét és arról az Egyesült Nemzetek és az UNICEF érdekeinek sérelme nélkül le lehet mondani. 2. Az UNICEF köteles az illetékes magyar hatóságokkal mindenkor együttműködni az igazságszolgáltatás rendes menetének megkönnyítése, a rendőrhatósági szabályok tiszteletben tartása, valamint a jelen Megállapodásban biztosított kiváltságokkal, mentességekkel és könnyítésekkel való visszaélések elkerülése érdekében.

XIV. Cikk Utazási igazolvány

1. A Kormány elismeri és elfogadja az ENSZ által az UNICEF tisztviselők részére kiállított utazási igazolványt (laissez-passer), mint útlevéllel egyenértékű, érvényes úti okmányt. Az ENSZ utazási igazolványával rendelkező személyek vízumkérelmeit, ha szükséges, a lehető leggyorsabban el kell bírálni. 2. A Kormány megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy megkönnyítse a Központba hivatalosan meghívott személyek Országba való belépését, tartózkodását, valamint onnan való távozását, tekintet nélkül a meghívottak állampolgárságára.

XV. Cikk Kiegészítő Megállapodások A Kormány és az UNICEF a jelen Megállapodás végrehajtására, amennyiben mindkét Fél kívánatosnak találja, egy vagy akár több kiegészítő megállapodást köthet. Amennyiben a Kormány és az UNICEF szükségesnek találja és abban megegyezik, a kiegészítő megállapodások módosíthatóak.

XVI. Cikk Viták rendezése Az UNICEF és a Kormány között jelen Megállapodásból vagy a kiegészítő megállapodásokból származó vagy ahhoz kapcsolódó bármely vitát békésen rendezik, tárgyalások útján vagy más olyan úton, amelyben a Felek megállapodnak, melyek sikertelensége esetén a vitát bármely Fél kérésére választottbíróság elé terjesztik. Mindegyik Fél kijelöl egy választottbírót és az így kijelölt válaszottbíró kijelöl egy harmadikat, aki az elnök. Ha a választottbíráskodásra irányuló kérelmet követő 30 napon belül valamelyik Fél nem jelölt ki egy választottbírót, vagy ha a két választottbíró kijelölését követő 15 napon belül nem jelölték ki a harmadik választottbírót, bármelyik Fél kérheti a választottbíró kijelölését a Nemzetközi Bíróság elnökétől. A választottbírók döntéseiket legalább két szavazattal hozzák. A választottbíróság eljárási szabályait a választottbírók határozzák meg, és a választottbíróság költségeit a Felek a választottbírák által megállapított arányban viselik. A választottbírósági döntés tartalmazza azokat az indokokat, amelyeken az alapul és a döntést a Felek a vita végső elbírálásaként fogadják el.

XVII. Cikk Záró rendelkezések

1. A Felek értesítik egymást arról, hogy a jelen Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső jogi eljárásokat lefolytatták. A Megállapodás az utolsó értesítés kézhezvételétől számított tizenötödik (15.) naptári napon lép hatályba és tizenöt (15) évig marad hatályban. Jelen Megállapodás hatálya tizenöt (15) év elteltével további tíz (10) éves periódusokra meghosszabbodik, amennyiben a Felek a jelen Cikk (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően fel nem mondják. 2. Bármely olyan ügyet, amelyről a Megállapodás nem rendelkezik, a Felek az Egyesült Nemzetek megfelelő szerveinek vonatkozó döntéseivel és határozataival összhangban rendeznek. Mindegyik Fél teljességében és jóindulatúan mérlegeli a másik Fél által e bekezdés alapján benyújtott javaslatokat.

5259


3. A Kormány vagy az UNICEF kérésére egyeztetések folytathatók a Megállapodás módosítása céljából. A módosításokat közös írásos megállapodás formájában kell létrehozni és ezen Cikk első bekezdésében foglaltaknak megfelelően lépnek hatályba. 4. Jelen Megállapodás, valamint a Kormány és az UNICEF között jelen Megállapodás alapján létrejött kiegészítő megállapodások két (2) évvel azt követően veszítik hatályukat, hogy az egyik Fél írásban értesíti a másik Felet a Megállapodás felmondásáról hozott döntéséről, azon rendelkezések kivételével, amelyek az UNICEF-nek a Központban végzett tevékenysége rendezett megszüntetését, valamint tulajdona elidegenítését szabályozzák. A Megállapodás megszűnéséről történt döntés esetén a Felek egyeztetéseket tartanak annak érdekében, hogy meghatározzák az egyes Felek által teendő megfelelő intézkedéseket a Központ működésének rendezetten történő befejezésének elősegítése érdekében. Ennek hiteléül a Kormány és az UNICEF aláírta ezen Megállapodást két példányban, magyar és angol nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles. A szövegek közti eltérés esetén az angol szöveg irányadó. Készült New Yorkban, 2015. június hó 15. napján.

4. §

Magyarország Kormánya részéről

Egyesült Nemzetek Gyermekalapja részéről

(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2–3. § a Megállapodás XVII. Cikk 1. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) A Megállapodás, valamint a 2–3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik. Áder János s. k.,



5260


2015. évi CXXIX. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, továbbá egyes más törvények módosításáról * 1. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. §-a a következő 25. és 26. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazása során:) „25. kötelező szervezeti szabályozás: több országban, de köztük legalább egy EGT-államban is tevékenységet folytató adatkezelő vagy adatkezelők csoportja által elfogadott és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) által jóváhagyott, az adatkezelőre vagy adatkezelők csoportjára nézve kötelező belső adatvédelmi szabályzat, amely a harmadik országba történő adattovábbítás esetén a személyes adatok védelmét az adatkezelő vagy adatkezelők csoportjának egyoldalú kötelezettségvállalása útján biztosítja; 26. adatvédelmi incidens: személyes adat jogellenes kezelése vagy feldolgozása, így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés.” 2. § Az Infotv. 8. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (A személyes adatok megfelelő szintű védelme akkor biztosított, ha) „c) az adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás kötelező szervezeti szabályozásnak megfelelően történik.” 3. § Az Infotv. 15. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az adatkezelő – ha belső adatvédelmi felelőssel rendelkezik, a belső adatvédelmi felelős útján – az adatvédelmi incidenssel kapcsolatos intézkedések ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az érintett személyes adatok körét, az adatvédelmi incidenssel érintettek körét és számát, az adatvédelmi incidens időpontját, körülményeit, hatásait és az elhárítására megtett intézkedéseket, valamint az adatkezelést előíró jogszabályban meghatározott egyéb adatokat. (1b) Az elektronikus hírközlésről szóló törvény hatálya alá tartozó adatkezelő az (1a) bekezdésben meghatározott kötelezettségét az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott, a személyes adatok megsértésének eseteit tartalmazó nyilvántartás vezetésével is teljesítheti.” 4. § Az Infotv. 26. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A (3) bekezdésben meghatározott szerv vagy személy a (3) bekezdésben meghatározott adatok megismerésére irányuló igény teljesítése során a 28–31. § szerint jár el.” 5. §

(1) Az Infotv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az igény beérkezését követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget.” (2) Az Infotv. 29. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az adatigénylésnek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv nem köteles eleget tenni abban a részben, amelyben az azonos igénylő által egy éven belül benyújtott, azonos adatkörre irányuló adatigényléssel megegyezik, feltéve, hogy az azonos adatkörbe tartozó adatokban változás nem állt be.” (3) Az Infotv. 29. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1b) Az adatigénylésnek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv nem köteles eleget tenni, ha az igénylő nem adja meg nevét, nem természetes személy igénylő esetén megnevezését, valamint azt az elérhetőséget, amelyen számára az adatigényléssel kapcsolatos bármely tájékoztatás és értesítés megadható.” (4) Az Infotv. 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Ha az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik, vagy az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, az (1) bekezdésben meghatározott határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható. Erről az igénylőt az igény beérkezését követő 15 napon belül tájékoztatni kell.”


5261


(5) Az Infotv. 29. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Ha az igénylés olyan adatra vonatkozik, amelyet az Európai Unió valamely intézménye vagy tagállama állított elő, az adatkezelő haladéktalanul megkeresi az Európai Unió érintett intézményét vagy tagállamát és erről az igénylőt tájékoztatja. A tájékoztatás megtételétől az Európai Unió érintett intézménye vagy tagállama válaszának az adatkezelőhöz való beérkezéséig terjedő időtartam az adatigénylés teljesítésére rendelkezésre álló határidőbe nem számít bele.” (6) Az Infotv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről, annak tárolási módjától függetlenül az igénylő másolatot kaphat. Az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az adatigénylés teljesítéséért – az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően – költségtérítést állapíthat meg, amelynek összegéről az igénylőt az igény teljesítését megelőzően tájékoztatni kell.” (7) Az Infotv. 29. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Az igénylő a (3) bekezdés alapján kapott tájékoztatás kézhezvételét követő 30 napon belül nyilatkozik arról, hogy az igénylését fenntartja-e. A tájékoztatás megtételétől az igénylő nyilatkozatának az adatkezelőhöz való beérkezéséig terjedő időtartam az adatigénylés teljesítésére rendelkezésre álló határidőbe nem számít bele. Ha az igénylő az igényét fenntartja, a költségtérítést az adatkezelő által megállapított, legalább 15 napos határidőben köteles az adatkezelő részére megfizetni.” (8) Az Infotv. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, vagy az a dokumentum vagy dokumentumrész, amelyről az igénylő másolatot igényelt, jelentős terjedelmű, illetve a költségtérítés mértéke meghaladja a kormányrendeletben meghatározott összeget, az adatigénylést a költségtérítésnek az igénylő általi megfizetését követő 15 napon belül kell teljesíteni. Arról, hogy az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, illetve a másolatként igényelt dokumentum vagy dokumentumrész jelentős terjedelmű, továbbá a költségtérítés mértékéről, valamint az adatigénylés teljesítésének a másolatkészítést nem igénylő lehetőségeiről az igénylőt az igény beérkezését követő 15 napon belül tájékoztatni kell.” (9) Az Infotv. 29. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az Infotv. 29. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) A költségtérítés mértékének meghatározása során az alábbi költségelemek vehetők figyelembe: a) az igényelt adatokat tartalmazó adathordozó költsége, b) az igényelt adatokat tartalmazó adathordozó az igénylő részére történő kézbesítésének költsége, valamint c) ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerőráfordítás költsége. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott költségelemek megállapítható mértékét jogszabály határozza meg.”

6. § Az Infotv. 31. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki: „(6a) Ha a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítését az adatkezelő a 27. § (1) bekezdése alapján tagadja meg, és az adatot igénylő a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása felülvizsgálatának érdekében az (1) bekezdésben meghatározottak alapján bírósághoz fordul, a bíróság a Hatóság titokfelügyeleti hatósági eljárását kezdeményezi, egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti. A titokfelügyeleti hatósági eljárást kezdeményező és az eljárást felfüggesztő végzés ellen nincs helye külön fellebbezésnek.” 7. § Az Infotv. 52. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A Hatóság vizsgálata a 31. § (1) bekezdésében meghatározott indokok valamelyikén alapuló bejelentés esetén az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított egy éven belül kezdeményezhető.” 8. § Az Infotv. 53. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (A Hatóság a bejelentést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha) „e) a bejelentést az 52. § (1a) bekezdésében meghatározott határidőn túl nyújtották be.”

5262


9. § Az Infotv. 55. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott határidőbe nem számít bele: a) a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, b) a vizsgálattal összefüggő irat fordításához szükséges idő, valamint c) a Hatóság működését legalább egy teljes napra akadályozó körülmény, ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama.” 10. §

(1) Az Infotv. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság adatvédelmi hatósági eljárást indíthat, a (4) bekezdésben meghatározott esetben adatvédelmi hatósági eljárást indít.” (2) Az Infotv. 60. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az adatvédelmi hatósági eljárásban az ügyintézési határidő két hónap, amely egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal hosszabbítható meg.”

11. § Az Infotv. 61. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság a) megállapíthatja a személyes adatok jogellenes kezelésének vagy feldolgozásának tényét, b) elrendelheti a valóságnak nem megfelelő személyes adat helyesbítését, c) elrendelheti a jogellenesen kezelt vagy feldolgozott személyes adatok zárolását, törlését vagy megsemmisítését, d) megtilthatja a személyes adatok jogellenes kezelését vagy feldolgozását, e) megtilthatja a személyes adatok külföldre történő továbbítását vagy átadását, f ) elrendelheti az érintett tájékoztatását, ha azt az adatkezelő jogellenesen tagadta meg, valamint g) bírságot szabhat ki. (2) A Hatóság elrendelheti határozatának – az adatkezelő azonosító adatainak közzétételével történő – nyilvánosságra hozatalát, ha a határozat személyek széles körét érinti, ha azt közfeladatot ellátó szerv tevékenységével összefüggésben hozta, vagy ha a bekövetkezett jogsérelem súlya a nyilvánosságra hozatalt indokolja.” 12. §

(1) Az Infotv. 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az Infotv. 62. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1) Ha a Hatóság vizsgálata alapján vagy egyébként valószínűsíthető, hogy a nemzeti minősített adat minősítése jogellenes, a Hatóság titokfelügyeleti hatósági eljárást indíthat. (1a) Ha a bíróság a 31. § (6a) bekezdésében meghatározottak szerint a Hatóság titokfelügyeleti hatósági eljárását kezdeményezi, a Hatóság titokfelügyeleti hatósági eljárást indít. (1b) A Hatóság titokfelügyeleti hatósági eljárása a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnek a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott feladatait nem érinti.” (2) Az Infotv. 62. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A titokfelügyeleti hatósági eljárásban és az ezen eljárásban hozott döntés felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárásban a minősített adatok kezelését a minősített adatok védelméről szóló törvényben és e törvényben meghatározott biztonsági követelményeknek megfelelően kell végezni.” (3) Az Infotv. 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A titokfelügyeleti hatósági eljárás kizárólag hivatalból indítható, az akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha a titokfelügyeleti hatósági eljárást a Hatóság bejelentésen alapuló vizsgálata előzte meg, vagy a titokfelügyeleti hatósági eljárást a bíróság a 31. § (6a) bekezdésében meghatározottak alapján kezdeményezte. Ha azonban a titokfelügyeleti hatósági eljárást a Hatóság bejelentésen alapuló vizsgálata előzte meg, a bejelentőt a titokfelügyeleti hatósági eljárás megindításáról és befejezéséről értesíteni kell.” (4) Az Infotv. 62. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki: „(4) A titokfelügyeleti hatósági eljárásban ügyfél a minősítő. (5) A titokfelügyeleti hatósági eljárásban a tényállás tisztázása során a tanú, a szakértő és a szemletárgy birtokosa meghallgatható akkor is, ha nem kapott felmentést a vizsgált nemzeti minősített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség alól. (6) A titokfelügyeleti hatósági eljárásban az ügyintézési határidő két hónap, amely egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal hosszabbítható meg.”

5263

13. §


(1) Az Infotv. 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A titokfelügyeleti hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság a) a nemzeti minősített adat minősítésére vonatkozó jogszabályok megsértésének megállapítása esetén a minősítőt a nemzeti minősített adat minősítési szintjének, illetve érvényességi idejének a jogszabályoknak megfelelő megváltoztatására vagy a minősítés megszüntetésére hívja fel, vagy b) megállapítja, hogy a minősítő a nemzeti minősített adat minősítésére vonatkozó jogszabályoknak megfelelően járt el.” (2) Az Infotv. 63. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A (2) bekezdésben meghatározott perben a bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.”

14. § Az Infotv. a következő 34/A. alcímmel egészül ki:

„34/A. A kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyására irányuló eljárás 64/A. § (1) A kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyását az adatkezelő kérelmezheti a Hatóságnál. Kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyásának kérelmezésére nem jogosult az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény hatálya alá tartozó adatkezelő. (2) A kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyása iránti kérelemnek tartalmaznia kell a) az adatkezelő vagy adatkezelők csoportja által végzett adatkezelésre vonatkozóan a 65. § (1) bekezdés a)–j) pontjában meghatározott adatokat vagy az adatkezelés nyilvántartási számát, b) a kötelező szervezeti szabályozás tervezetét, c) a kötelező szervezeti szabályozás kötelező jellegének igazolására szolgáló adatokat, d) ha a kötelező szervezeti szabályozást más EGT-állam adatvédelmi hatósága jóváhagyta, az ennek igazolására szolgáló adatokat. 64/B. § A kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyása iránti eljárásért miniszteri rendeletben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. 64/C. § (1) A Hatóság a kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyása iránti kérelmet hatvan napon belül bírálja el. A Hatóság a kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyása iránti kérelem elbírálásakor a kötelező szervezeti szabályozást jóváhagyja, módosítását javasolja vagy a kérelmet elutasítja. (2) A Hatóság az érintettek tájékoztatásának elősegítése érdekében honlapján közzéteszi a kötelező szervezeti szabályozást alkalmazó adatkezelő megnevezését.” 15. § Az Infotv. 71. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az Infotv. 71. §-a a következő (3a)–(3c) bekezdéssel egészül ki: „(3) A Hatóság az e törvényben meghatározott eljárásai során az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbtv.) 23. § (1) bekezdés a)–f ) és i) pontjában, (2) bekezdésében, (3) bekezdés c)–f ) pontjában, (4) bekezdés c)–g) pontjában, valamint (5) bekezdés d) pontjában meghatározott adatokat az Ajbtv. 23. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint ismerheti meg. (3a) A Hatóság a (3) bekezdésre tekintet nélkül megismerheti az Ajbtv. 23. § (3) bekezdés e) pontjában, (4) bekezdés f ) pontjában és (5) bekezdés d) pontjában meghatározott adatot, ha az az együttműködő személy személyes adatainak védelmével kapcsolatban indult a) vizsgálati eljárásban, b) adatvédelmi hatósági eljárásban vagy c) titokfelügyeleti hatósági eljárásban szükséges. (3b) A Hatóság a (3) bekezdésre tekintet nélkül megismerheti az Ajbtv. 23. § (3) bekezdés f ) pontjában és (4) bekezdés g) pontjában meghatározott, a titkos információgyűjtésre használt eszközöket és módszereket alkalmazó személyek azonosítását lehetővé tevő adatot, ha az e személyek személyes adatainak védelmével kapcsolatban indult a) vizsgálati eljárásban, b) adatvédelmi hatósági eljárásban vagy c) titokfelügyeleti hatósági eljárásban szükséges. (3c) Ha a Hatóság által vizsgálni kívánt irat olyan adatot is tartalmaz, amelyet a Hatóság csak a (3) bekezdés szerint ismerhet meg, az irat megismerését a meg nem ismerhető adat felismerhetetlenné tételével kell a Hatóság részére lehetővé tenni.”

5264


16. § Az Infotv. 72. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a Hatóság véleményének kikérésével, az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyásáért, az adatvédelmi nyilvántartásba vételért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.” 17. §

(1) Az Infotv. a) 3. § 7., 8., 9., 10. és 13. pontjában az „adatok” szövegrész helyébe az „adat” szöveg, b) 3. § 8. pontjában az „adatainak” szövegrész helyébe az „adatának” szöveg, c) 3. § 10. és 17. pontjában az „adatokon” szövegrész helyébe az „adaton” szöveg, d) 3. § 13. pontjában a „helyreállításuk” szövegrész helyébe a „helyreállítása” szöveg, e) 3. § 16. pontjában az „adatokat” szövegrész helyébe az „adatot” szöveg, f ) 3. § 20. pontjában az „adatait” szövegrész helyébe az „adatot” szöveg lép. (2) Az Infotv. a) 15. § (1) bekezdésében a „továbbá” szövegrész helyébe az „az adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól és az elhárítására megtett intézkedésekről, továbbá” szöveg, b) 15. § (3) bekezdésében az „A (2) bekezdés szerinti adatok adattovábbítási nyilvántartásban” szövegrész helyébe az „Az (1a) és a (2) bekezdés szerinti adatok nyilvántartásban” szöveg lép. (3) Az Infotv. a) 25. § (3) és (5) bekezdésében a „szervezet” szövegrész helyébe az „adatkezelő vagy adatfeldolgozó” szöveg, b) 25. § (4) bekezdésében a „szervezetek” szövegrész helyébe az „adatkezelők és adatfeldolgozók” szöveg lép. (4) Az Infotv. 27. § (6) bekezdésében a „ha az adat” szövegrész helyébe a „ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat” szöveg lép. (5) Az Infotv. a) 28. § (2) bekezdésében az „és a másolatkészítésért” szövegrész helyébe az „ , illetve az igény teljesítéséért” szöveg, b) 30. § (2) bekezdésében a „technikai eszközzel” szövegrész helyébe a „formában” szöveg, c) 30. § (3) bekezdésében a „8” szövegrész helyébe az „az igény beérkezését követő 15” szöveg, d) 31. § (1) bekezdésében a „– ha a költségtérítést nem fizette meg – a másolat készítéséért” szövegrész helyébe az „az adatigénylés teljesítéséért” szöveg, e) 31. § (2), (3) és (7) bekezdésében az „a másolat készítéséért” szövegrész helyébe az „az adatigénylés teljesítéséért” szöveg, f ) 31. § (7) bekezdésében az „adatkezelőt a” szövegrész helyébe az „adatkezelőt – az adatigénylés teljesítésére rendelkezésre álló határidő meghatározásával – a” szöveg, g) 72. § (1) bekezdés b) pontjában a „teljesítése érdekében készített másolatért” szövegrész helyébe a „teljesítéséért” szöveg lép. (6) Az Infotv. 28. § (2) bekezdésében a „teljesítéséhez” szövegrész helyébe a „teljesítéséhez, az igénynek a 29. § (1a) bekezdésében meghatározott szempont alapján való vizsgálatához” szöveg, az „Az igény teljesítését” szövegrész helyébe az „A 29. § (1a) bekezdésében meghatározott idő elteltét” szöveg lép. (7) Az Infotv. 30. § (7) bekezdésében a „Ha erre” szövegrész helyébe az „Erre” szöveg, az „az adatigénylés elutasításra kerül, az adatigénylő az 52. § alapján a Hatóságnál bejelentéssel vizsgálatot kezdeményezhet” szövegrész helyébe az „az adatkezelő az adatigénylést az igénylés tárgyát képező irat másolata helyett a jogviszony alanyainak, a jogviszony típusának, a jogviszony tárgyának, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének és teljesítése időpontjának megjelölésével is teljesítheti” szöveg lép. (8) Az Infotv. a) 8. § (2) bekezdés b) pontjában a „hatályban.” szövegrész helyébe a „hatályban, vagy” szöveg, b) 16. § (2) bekezdésében a „Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság)” szövegrész helyébe a „Hatósághoz” szöveg, c) 18. § (2) bekezdésében az „írásban” szövegrész helyébe az „írásban vagy az érintett hozzájárulásával elektronikus úton” szöveg,

5265


d) e)

(9) (10) (11)

(12)

18. §

37. § (6) bekezdésében az „évente” szövegrész helyébe a „legalább évente” szöveg, 54. § (1) bekezdés d) pontjában a „felvilágosítást kérhet” szövegrész helyébe a „felvilágosítást, illetve a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható iratról másolatot kérhet” szöveg, 61. § (3) bekezdésében az „f ) pontja” szövegrész helyébe a „g) pontja” szöveg

f ) lép. Az Infotv. 60. § (4) bekezdés a) pontjában az „érinti,” szövegrész helyébe az „érinti, vagy” szöveg lép. Az Infotv. 61. § (3) bekezdésében a „tízmillió” szövegrész helyébe a „húszmillió” szöveg lép. Az Infotv. a) 63. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a) pontja” szöveg, b) 63. § (7) bekezdésében az „A per” szövegrész helyébe az „A (2) bekezdésben meghatározott per” szöveg, a „ha a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzésüket elvégezték” szövegrész helyébe a „ha az adat minősítési szintjének megfelelő személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek” szöveg lép. Az Infotv. 72. § (1) bekezdés b) pontjában a „mértékének megállapítása során figyelembe vehető költségelemeket és azok legmagasabb mértékét, valamint a másolatként igényelt dokumentum jelentős terjedelmének megállapítása során alkalmazandó szempontokat” szövegrész helyébe a „megállapítható mértékét és a 29. § (4) bekezdése szerinti összeghatárt” szöveg lép.

(1) Hatályát veszti az Infotv. 8. § (2) bekezdés a) pontjában a „vagy” szövegrész. (2) Hatályát veszti az Infotv. 60. § (4) bekezdés b) pontja. (3) Hatályát veszti az Infotv. 63. § (4) bekezdése.

19. § A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény a következő 2/A. §-sal egészül ki: „2/A. § (1) A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos vagy közérdekű bejelentő által tett ismételt panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálata mellőzhető. (2) A panasz vizsgálata mellőzhető az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül akkor is, ha a panaszos a sérelmezett tevékenységről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő panaszát. A sérelmezett tevékenység vagy mulasztás bekövetkeztétől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. (3) Az azonosíthatatlan személy által tett panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálatát az eljárásra jogosult szerv mellőzi. (4) A (3) bekezdés alkalmazásától az eljárásra jogosult szerv eltekinthet és a panaszt vagy közérdekű bejelentést megvizsgálja, ha a panasz vagy a közérdekű bejelentés alapjául súlyos jog- vagy érdeksérelem szolgál.” 20. § A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az elektronikus rendszer a beérkezett közérdekű bejelentést – ha a közérdekű bejelentő a 4. § (4) bekezdése szerinti adatait rendelkezésre bocsátja – automatikusan egyedi azonosító számmal látja el.” 21. § A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 8. § a) pontjában a „2. § (6) bekezdése” szövegrész helyébe a „2/A. §” szöveg lép. 22. § Hatályát veszti a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 2. § (6) és (7) bekezdése. 23. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény „A személyhez fűződő jogok gyakorlása” alcíme a következő 15/A. §-sal egészül ki: „15/A. § A szerzői jogi védelem alatt álló mű közérdekű adatként vagy közérdekből nyilvános adatként való megismerésére irányuló igényt a szerző személyhez fűződő jogainak védelme érdekében az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az adatigénylő által kívánt forma és mód helyett – az adatigénylés teljesítésére rendelkezésre álló határidőben – a mű közérdekű adatot vagy közérdekből nyilvános adatot tartalmazó részei megtekintésének lehetővé tételével is teljesítheti.”

5266

24. § 25. §


(1) A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Illetékességi tv.) 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. (2) Az Illetékességi tv. 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul. (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. (2) Az 1–4. §, az 5. § (2)–(4) és (6)–(9) bekezdése, a 7. §, a 8. §, a 10. § (2) bekezdése, a 11. §, a 14. §, a 16. §, a 17. § (2) és (4) bekezdése, a 17. § (5) bekezdés a)–e) és g) pontja, a 17. § (6)–(10) és (12) bekezdése, a 18. § (1) és (2) bekezdése, a 19–22. §, a 24. § (2) bekezdése és a 2. melléklet az e törvény kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba. (3) Ez a törvény 2018. január 2-án hatályát veszti.

26. § E törvény 1–18. §-a a) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint b) a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározatnak való megfelelést szolgálja. Áder János s. k.,

Kövér László s. k.,


az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2015. évi CXXIX. törvényhez Az Illetékességi tv. 1. melléklet 19. pont 19/1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „19/1. Veszprémi Járásbíróság Alsóörs

Aszófő

Balatonakali

Balatonakarattya

Balatonalmádi

Balatoncsicsó

Balatonfőkajár

Balatonfüred

Balatonfűzfő

Balatonkenese

Balatonszepezd

Balatonszőlős

Balatonudvari

Barnag

Bánd

Berhida

Csajág

Csopak

Dörgicse

Eplény

Felsőörs

Hajmáskér

Hárskút

Herend

Hidegkút

Jásd

Királyszentistván

Küngös

Litér

Lovas

Márkó

Mencshely

Monoszló

Nagyvázsony

Nemesvámos

Óbudavár

Örvényes

Ősi

Öskü

Paloznak

Papkeszi

Pécsely

Pétfürdő

Pula

Sóly

Szentantalfa

Szentgál

Szentjakabfa

Szentkirályszabadja

Tagyon

Tés

Tihany

Tótvázsony

Várpalota

Vászoly

Veszprém

Veszprémfajsz

Vilonya

Vöröstó

Zánka”

5267


2. melléklet a 2015. évi CXXIX. törvényhez Az Illetékességi tv. 1. melléklet 19. pontjának a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény módosításáról szóló 2015. évi LX. törvény 2. § (2) bekezdésével és 2. mellékletével megállapított 19/1. alpontja a következő szöveggel lép hatályba: „19/1. Veszprémi Járásbíróság Alsóörs

Aszófő

Balatonakali

Balatonakarattya

Balatonalmádi

Balatoncsicsó

Balatonfőkajár

Balatonfüred

Balatonfűzfő

Balatonkenese

Balatonszepezd

Balatonszőlős

Balatonudvari

Barnag

Bánd

Berhida

Csajág

Csopak

Dörgicse

Eplény

Felsőörs

Hajmáskér

Hárskút

Herend

Hidegkút

Jásd

Királyszentistván

Küngös

Litér

Lovas

Márkó

Mencshely

Monoszló

Nagyvázsony

Nemesvámos

Óbudavár

Örvényes

Ősi

Öskü

Paloznak

Papkeszi

Pécsely

Pétfürdő

Pula

Sóly

Szentantalfa

Szentgál

Szentjakabfa

Szentkirályszabadja

Tagyon

Tés

Tihany

Tótvázsony

Várpalota

Vászoly

Veszprém

Veszprémfajsz

Vilonya

Vöröstó

Zánka”

5268


2015. évi CXXXI. törvény egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról* 1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása 1. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 79/D. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A felsőoktatási intézményben az egyetemi tanári és a főiskolai docensi, egyetemi adjunktusi, továbbá a központi költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) a kutatóprofesszori, a tudományos tanácsadói és a tudományos főmunkatársi munkakörök három, az egyetemi docensi, a főiskolai tanári munkakörök négy fizetési fokozatra tagozódnak. A felsőoktatási intézményben az egyetemi tanársegédi, a főiskolai adjunktusi és a mesteroktatói munkakörök két fizetési fokozatra tagozódnak. (2) A közalkalmazott fizetési fokozatát felsőoktatási intézménynél, illetve központi költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) az adott munkakörben – a megbízási jogviszony és a negyedik fizetési fokozat kivételével – munkavégzésre irányuló jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani. Ha azonos időtartam alatt egyidejűleg több, az adott munkakörben munkavégzésre irányuló jogviszony vehető figyelembe, közülük csak egy számítható be. (3) Az (1) bekezdésben felsorolt munkakört betöltő közalkalmazottat, ha a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, a) egyetemi tanár, főiskolai tanár, kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó esetén az adott munkakörben az előző fizetési fokozatban eltöltött öt évet követően, b) egyetemi docens, főiskolai docens, tudományos főmunkatárs, továbbá egyetemi adjunktus, főiskolai adjunktus, esetén az adott munkakörben az előző fizetési fokozatban eltöltött tíz évet követően, c) egyetemi tanársegéd (gyakornok), mesteroktató esetén az előírt feltételek teljesítését követően magasabb fizetési fokozatba kell besorolni. (4) A második, harmadik és negyedik fizetési fokozatba sorolás feltétele, hogy a közalkalmazott megfeleljen az adott fizetési fokozathoz a munkáltatónak a munkakörre vonatkozó szabályzatában meghatározott oktatói, kutatói, tanári követelménynek. A negyedik fizetési fokozatba sorolás további feltétele a legalább második fizetési fokozat betöltése és a habilitáció megléte.” 2. § A Kjt. 85. § (3) bekezdés e) pontja a következő ef ) alponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy – a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően – rendeletben határozza meg a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott köztestületi költségvetési intézményeknél, illetve más kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél foglalkoztatott közalkalmazottak tekintetében] „ef ) a tudományos kutatói közalkalmazotti jogviszony létesítésénél a magyar állampolgársággal rendelkezés alóli felmentésnek, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezés alóli felmentésnek a feltételeit, illetve bevándorolt vagy letelepedett státusz feltétele alóli mentesítésnek a feltételét;” 3. § A Kjt. a következő 91/F. §-sal egészül ki: „91/F. § E törvénynek – az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított – 79/D. §-át és 2. számú mellékletét a költségvetési szervvel 2015. szeptember 1-jén már közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek tekintetében is alkalmazni kell.” 4. § A Kjt. 61. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontjában a „felsőfokú szakképesítéshez” szövegrész helyébe a „felsőfokú szakképesítéshez, felsőoktatási szakképzésben szerzett szakképzettséghez” szöveg lép. 5. § A Kjt. 2. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.


5269


2. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosítása 6. §

(1) A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban: Törvény) 3. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki: (Az Akadémia közfeladatai a következők:) „o) az e tevékenységet alapfeladatként ellátó, az MTA Könyvtár és Információs Központ mint akadémiai költségvetési szerv (a továbbiakban: Könyvtár és Információs Központ) közreműködésével tudományos művek (tudományos alkotás, tudományos publikáció, doktori értekezés és annak tézisei, MTA doktora értekezés és annak tézisei) adatait tartalmazó nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázist (a továbbiakban e törvény alkalmazásában: Adatbázis) működtet, amely bibliográfiai hitelesség szempontjából ellenőrzött módon tartalmazza a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak által a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 30. § (7) bekezdésében meghatározott jogviszonyuk keretei között megalkotott és nyilvánosságra hozott tudományos művekkel, valamint a költségvetési forrásból tudományos mű megírására, létrehozására irányuló szerződés alapján támogatásban részesülő személyek által megjelentetett tudományos művekkel kapcsolatos, e törvény 19/A. §-ában meghatározott adatokat; valamint alkalmas a más személyek által megalkotott és nyilvánosságra hozott tudományos művek önkéntesen közzétenni kívánt adatainak befogadására.” (2) A Törvény 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az Akadémia a törvényben rögzített tájékoztatók elkészítéséhez – a közzétett adatok felhasználásán túl – az adatokat önkéntes adatszolgáltatáson alapuló saját adatgyűjtés és más szervektől való átvétel útján szerzi be. Személyes adat átvételére csak az érintett személy előzetes hozzájárulásával kerülhet sor, kivéve a 19/A. § szerinti adatátvétel esetét.”

7. § A Törvény Az Akadémia egyéb intézményei alcíme a következő 19/A. §-sal egészül ki: „19/A. § (1) Az Akadémia – a Könyvtár és Információs Központon keresztül – országos elektronikus információs közszolgáltatásként ellátja az Adatbázis működtetését, amelynek feladata: a) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben és a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló kormányrendeletben meghatározott doktori értekezések és azok tézisei, valamint az e törvényben meghatározott, MTA doktora értekezések és azok tézisei adatainak az adatbázisban történő nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátása; b) a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak által a jogviszonyuk keretei között megalkotott, a munkáltatónak átadott és nyilvánosságra hozott, valamint az önkéntes adatszolgáltatók által megalkotott és nyilvánosságra hozott tudományos művek adatainak nyilvántartása; c) költségvetési forrásból tudományos mű létrehozására irányuló szerződés alapján létrejött, és nyilvánosságra hozott tudományos művek adatainak nyilvántartása; d) jogszabály szerint egyedi vagy statisztikai adatszolgáltatás a (3) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében tudományos eredmények nyilvántartásához; e) a magyar tudományos művek adatainak angol nyelvű bibliográfiai nyilvántartása; f ) a magyar, elektronikusan nyílt hozzáférésű tudományos művek hozzáférhetőségének biztosítása az elektronikus elérhetőség címének közlésével. (2) E törvény tekintetében nyilvánosságra hozottnak minősül a mű, ha az megjelent és a megjelenés permanenciája biztosított. (3) Az Adatbázis tartalmazza a tudományos művek címét, első megjelenési helyét, a szerző és a tudományos mű felett rendelkezni jogosult nevét. Az adatoknak lehetővé kell tenniük a mű egyértelmű azonosítását. (4) Az Adatbázis keretében a tudományos művek (3) bekezdés szerinti bibliográfiai adataihoz való nyilvános hozzáférés ingyenes. (5) Az Adatbázis lehetővé teszi a jogszabály alapján arra nem kötelezett személyek és szervezetek esetén a tudományos művek adatainak önkéntes közzétételi lehetőségét. (6) Az Adatbázis a (3) bekezdés szerinti adatokról megkeresésre adatot szolgáltat: a) a statisztikáról szóló törvényben meghatározott, a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek részére, b) az adatszolgáltató költségvetési szerv részére saját intézménye vonatkozásában, c) az Akadémia mint a nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázist működtető fejezetet irányító szerv részére, d) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság és az Országos Doktori Tanács részére, e) az oktatásért felelős miniszter részére,

5270


f ) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal részére, g) az érintett természetes személy részére saját adatai vonatkozásában. (7) Az Adatbázis stratégiai irányításáért, fejlesztéséért és működtetéséért a fejezetet irányító szerv vezetőjeként az Akadémia elnöke felelős, az Adatbázis működésének részletes szabályait az azt működtető Könyvtár és Információs Központ szervezeti és működési szabályzata, továbbá az Akadémia elnökének rendelkezése tartalmazza.” 8. § A Törvény a 19/A. §-t követően a következő alcímmel, valamint 19/B. §-sal egészül ki:

„Az akadémiai költségvetési szerveknél foglalkoztatottak jogviszonyára vonatkozó rendelkezések 19/B. § (1) Az akadémiai költségvetési szerveknél foglalkoztatottak jogviszonyára – az MTA Titkárságának közfeladatokat ellátó köztisztviselői, ügykezelői, illetve munkavállalói kivételével – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A Kjt. határozott idejű jogviszony létesítésére vonatkozó rendelkezését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az akadémiai költségvetési szerv közfeladatának ellátása során azonos foglalkoztatottra vonatkozóan egy alkalommal legfeljebb három év határozott időtartamra tudományos kutatói közalkalmazotti jogviszonyt létesíthet a Kjt. 21. § (2) bekezdésben felsorolt kivételi eseteken túlmenően. (3) A törvényben meghatározott, a büntetlen előéletre és a foglakoztatástól eltiltás hiányára vonatkozó feltételt nem kell igazolni, ha a kizáró ok hiányát az akadémiai költségvetési szervvel létesített korábbi megbízási vagy foglalkoztatási jogviszonyára tekintettel a foglalkoztatni kívánt személy már igazolta, és a korábbi jogviszony megszűnése óta legfeljebb hat hónap telt el. (4) Az akadémiai költségvetési szervek foglalkoztatottai számára keresetkiegészítés állapítható meg, amelynek részletes szabályait az Akadémia szabályzatban határozza meg.” 9. § A Törvény 23. § (7) bekezdésében az „MTA Titkárságán belül működő Vagyonkezelő Szervezet” szövegrész helyébe az „MTA Titkársága” szöveg lép. 10. § Hatályát veszti a Törvény a) 18. § (6) bekezdése, b) 21. § (8) és (9) bekezdése.

3. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása 11. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Elismerési tv.) 4. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A kérelmező külföldi oklevelének hazai felsőoktatási intézmény oktatói vagy tudományos kutatói munkakörének betöltése céljából a 14/A. § (2) bekezdése szerint hazai mesterfokozatként történő elismerése azon hazai felsőoktatási intézmény feladata, amely a külföldi oklevéllel rendelkező kérelmezőt foglalkoztatni kívánja.” 12. § Az Elismerési tv. 4/A. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (A Harmadik részben foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében információs szolgálat működik, amelynek feladatai:) „c) együttműködés más tagállamok segítségnyújtó központjaival, és kérésükre tájékoztatás adása.” 13. § Az Elismerési tv. 6. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: [A kérelmezőnek a (2) bekezdés rendelkezésétől eltérően nem kell igazolnia magyarországi lakóhelyét, ha] „d) a kérelem a 4. § (4) és (5) bekezdése vagy a III. Fejezet hatálya alá tartozik.” 14. § Az Elismerési tv. 7. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) A kérelmező a Harmadik rész hatálya alá tartozó kérelmét szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételével is benyújthatja. Az eljáró hatóság azonban lehetővé teheti, hogy a kérelem szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás helyett elektronikus aláírással ellátott elektronikus levélben is benyújtható legyen.”

5271


15. § Az Elismerési tv. 9. § (2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és ezzel egyidejűleg a 9. § a következő (3), (5)–(8) bekezdéssel egészül ki: „(2) Az eljáró hatóság a II. és III. Fejezet szerinti eljárásban a kérelem megérkezését követő naptól számított két hónapon belül, a IV. és V. Fejezet, valamint a VII–IX/B. Fejezet szerinti eljárásban a kérelem megérkezését követő naptól számított három hónapon belül dönt. A IX. Fejezet szerinti eljárás határideje nem hosszabbítható meg. (3) Az eljáró hatóság a XI. és a XI/A. Fejezet szerinti eljárásban egy hónapon belül dönt. Ha a kérelem célja olyan európai szakmai kártya létrehozása, amellyel előzetes ellenőrzés alá nem tartozó határon átnyúló szolgáltatást kíván nyújtani a kérelmező, az eljáró hatóság huszonegy napon belül dönt. (4) A (3) bekezdés szerinti egy hónapos, illetve huszonegy napos határidő kezdőnapja az eljárás megindításáról szóló értesítés kiállítása határidejének utolsó napja, vagy ha a kérelmezőt hiánypótlásra hívták fel, akkor az a nap, amelyen a kérelmező a hiánypótlásnak eleget tett. (5) Ha a kérelmező európai szakmai kártya igénybevételével kéri a képesítése VII. Fejezet szerinti elismerését, vagy előzetes ellenőrzés alá tartozó szolgáltatást kíván nyújtani, az eljáró hatóság vagy az előzetes ellenőrzést végző hatóság a kérelem vagy bejelentés megérkezését követő naptól számított két hónapon belül dönt. (6) Ha a kérelmező európai szakmai kártya igénybevételével kéri a képesítése VIII–IX/B. Fejezet szerinti elismerését, az eljáró hatóság a (2) bekezdéstől eltérően a kérelem megérkezését követő naptól számított egy hónapon belül dönt. (7) Az eljáró hatóságnak az (5) és a (6) bekezdés szerinti eljárási határidejébe beszámít a nemzetközi jogsegély időtartama, ha az eljáró hatóság a kérelmet megalapozó dokumentum vagy dokumentumok hiteles másolatát kérte a származási tagállam illetékes hatóságától. (8) Az eljáró hatóság és az előzetes ellenőrzést végző hatóság az (5) és a (6) bekezdés szerinti határidőt két héttel meghosszabbíthatja. Az eljárási határidő indokolt esetben (így különösen ha az közegészségi okokból indokolt, vagy a szolgáltatás igénybevevőjének biztonsága érdekében szükséges) további két héttel meghosszabbítható.” 16. §

(1) Az Elismerési tv. 22. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérően a szakma részleges gyakorlásának engedélyezésére a VII/A. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.” (2) Az Elismerési tv. 22. §-a a következő (4)–(7) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az eljáró hatóság előírhatja a (3) bekezdés szerinti nyelvismeret ellenőrzését, ha a szakma gyakorlása a betegek biztonságára hatással van. (5) Ha a szakma nem tartozik a (4) bekezdés hatálya alá, az eljáró hatóság a kérelmező nyelvismeretével kapcsolatos megalapozott kétség esetén írhatja elő a (3) bekezdés szerinti nyelvismeret ellenőrzését. (6) Az eljáró hatóság a nyelvismeret (4) és (5) bekezdés szerinti ellenőrzését a szakmai képesítés elismerése vagy az európai szakmai kártya kiállítása után írhatja elő. (7) Az eljáró hatóság a nyelvismeret ellenőrzése során figyelembe veszi az arányosság elvét, és az ellenőrzés a szakma gyakorlásához szükséges nyelvi ismeretekre terjedhet ki.”

17. § Az Elismerési tv. Az európai közösségi jog hatálya alá tartozó elismerés különös eljárási szabályai alcímet megelőzően a következő 22/A. §-sal egészül ki: „22/A. § (1) A Harmadik rész rendelkezéseit kell alkalmazni a szakma részleges gyakorlásának engedélyezésére és a szakmai gyakorlat elismerésére is, abban az esetben is, ha a szakmai gyakorlatot nem a származási tagállamban teljesítették. (2) A Harmadik rész hatálya nem terjed ki a közjegyzőkre.” 18. § Az Elismerési tv. 23 §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) E rész hatálya alá tartozó elismerési eljárásra irányuló kérelemnek minősül az európai szakmai kártya létrehozására irányuló kérelem is.” 19. §

(1) Az Elismerési tv. 26. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha valamely szabályozott szakmát Magyarországon csak büntetlen előéletű személy gyakorolhat, a kérelmező ezt a körülményt igazolja.” (2) Az Elismerési tv. 26. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) Megalapozott kétség esetén az eljáró hatóság megkeresi a származási tagállam illetékes hatóságát annak tisztázása érdekében, hogy a kérelmezővel szemben a szakmagyakorlásával összefüggésben fegyelmi büntetést

5272


szabtak-e ki, hoztak-e rá nézve a büntetőjogi felelősségét megállapító jogerős ítéletet, vagy hogy tudomást szerezzen bármely egyéb olyan körülményről, amely az e törvény alapján gyakorolt tevékenységek tekintetében következményekkel járhat.” 20. §

(1) Az Elismerési tv. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az adott szabályozott szakma gyakorlásához Magyarországon előírt okirat megszerzéséhez vezető képzés és a kérelmező által elvégzett képzés közötti lényeges eltérésnek az minősül, ha a kérelmező a képesítési követelményekben meghatározott, és az adott szakma magyarországi gyakorlásához okvetlenül szükséges tudást, képességet és készséget jelentősen eltérő tartalommal szerezte meg képzése során.” (2) Az Elismerési tv. 28. § (6) bekezdés c) pont cc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratok – az alább meghatározott sorrend szerint – a következők (a sorrendben utóbb álló okirat az azt közvetlenül megelőzőnél egy szinttel magasabb szintű képzést tanúsít): 3. szint Végbizonyítványnak minősül az a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, amely] „cc) szabályozott oktatást és képzést tanúsít, vagy – a szabályozott szakmák esetében – a 2. szint szerintinél magasabb készséget nyújtó, a ca) alpontban meghatározott képzéssel egyenértékű képzési szintet biztosító, meghatározott szerkezetű szakképzést tanúsít, amennyiben a szóban forgó szakképzés hasonló szakmai követelményeknek felel meg, és a tanulót hasonló szintű feladatkörök hasonló szintű felelősséggel történő ellátására készíti fel, feltéve, hogy a szakmai képesítéshez csatolnak egy, a származási tagállam által kiállított, az előzőekben felsorolt körülményeket tanúsító igazolást.” (3) Az Elismerési tv. 28. § (6) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: [Képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratok – az alább meghatározott sorrend szerint – a következők (a sorrendben utóbb álló okirat az azt közvetlenül megelőzőnél egy szinttel magasabb szintű képzést tanúsít):] „d) 4. szint Diplomának minősül az a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, amely tanúsítja, hogy birtokosa sikeresen elvégezte a középfokú végzettségre épülő, legalább hároméves, de négy évnél rövidebb vagy azzal egyenértékű időtartamú részidős képzést egyetemen, más felsőoktatási intézményben vagy azonos képzési szintet nyújtó egyéb intézményben, illetve amely azt is tanúsítja, hogy a diploma birtokosa a felsőfokú képzés mellett a szakmai gyakorlatot is sikeresen teljesítette, amennyiben ez előírás volt. A képzés időtartama a fenti időtartamon túlmenően ECTS-kreditben is megadható. e) 5. szint Oklevélnek minősül az a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, amely tanúsítja, hogy birtokosa legalább négyéves vagy annak megfelelő időtartamú részidős felsőfokú képzést sikeresen elvégzett valamely egyetemen, más felsőoktatási intézményben vagy azonos képzési szintet nyújtó egyéb intézményben, illetve amely azt is tanúsítja, hogy az oklevél birtokosa a felsőfokú képzés mellett a szakmai gyakorlatot is sikeresen elvégezte, amennyiben ez előírás volt. A képzés időtartama a fenti időtartamon túlmenően ECTS-kreditben is megadható.” (4) Az Elismerési tv. 28. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Képzés sikeres elvégzését tanúsító és azzal azonos szintű okiratnak minősül továbbá:) „a) az az okirat vagy okiratok összessége, amelyet valamely tagállam illetékes hatósága a tagállamban vagy egy más tagállamban elvégzett, iskolarendszerű, iskolarendszeren kívüli vagy más meghatározott szerkezetű teljes idejű vagy részidős képzés sikeres befejezését követően állított ki, és amelyet az adott tagállam illetékes hatósága vagy jogszabálya valamely szabályozott szakma gyakorlása vagy a nem szabályozott szakma gyakorlására történő felkészítés szempontjából a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirattal egyenértékűnek ismert el, illetve” (5) Az Elismerési tv. 28. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(12) Szakmai tapasztalatnak minősül valamely szakmának valamely tagállamban teljes munkaidőben vagy annak időtartamával összességében megegyező tartamú részmunkaidőben tényleges és jogszerű gyakorlása.” (6) Az Elismerési tv. 28. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(13) Alkalmazkodási időszaknak minősül valamely szabályozott szakma Magyarországon történő gyakorlása az adott szakma képesített szakemberének felügyeletével. Az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmező a szakma gyakorlása mellett képzésben is vegyen részt. Az alkalmazkodási időszakot az eljáró hatóság által meghatározott módon értékelni kell. Alkalmazkodási időszakot szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételével nem lehet teljesíteni.”

5273


(7) Az Elismerési tv. 28. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(14) Alkalmassági vizsgának minősül az olyan, magyar nyelvű elméleti, illetve gyakorlati vizsga, amelyet az eljáró hatóság abból a célból szervez vagy ismer el, hogy felmérje a kérelmező szakmai tudását, képességét és készségét a szabályozott szakma Magyarországon történő gyakorlása szempontjából. Az eljáró hatóság összeállítja azoknak a tantárgyaknak a jegyzékét, amelyek részét képezik a Magyarországon előírt képesítés megszerzéséhez szükséges képzésnek, de a kérelmező képzésének nem voltak részei. Figyelemmel arra, hogy a kérelmező valamely tagállamban képesített szakember, a vizsga követelményei csak olyan ismeretek számonkérésére vonatkozhatnak, amelyek a tevékenység Magyarországon történő folytatásához elengedhetetlenek. Alkalmassági vizsgát szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételével nem lehet teljesíteni.” (8) Az Elismerési tv. 28. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki : „(17) Szakmai gyakornoki időszaknak minősül annak a felügyelet alatt végzett szakmai gyakorlatnak az időtartama, amelynek teljesítése feltétel a szabályozott szakma gyakorlásának megkezdéséhez, és amelyre a képzést tanúsító okirat megszerzéséhez szükséges tanulmányok alatt vagy az után kerül sor.” (9) Az Elismerési tv. 28. §-a a következő (21)–(26) bekezdéssel egészül ki: „(21) Európai szakmai kártyának minősül az az elektronikus igazolás, amely tanúsítja, hogy a kérelmező megfelelt valamennyi feltételnek ahhoz, hogy képesítését valamely tagállamban elismerjék, vagy valamely tagállamban átmeneti vagy alkalmi jelleggel szolgáltatást nyújtson. (22) Egész életen át tartó tanulásnak minősül minden olyan általános oktatás, szakoktatás és -képzés, iskolarendszeren kívüli oktatás és nem formális tanulás az élet bármely szakaszában, amely az ismeretek, képességek és készségek fejlesztésével jár. Az egész életen át tartó tanulás magában foglalhatja a szakmai etikai szabályok elsajátítását is. (23) Közérdeken alapuló kényszerítő körülmények az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában ilyenként elismert körülmények. (24) Az Európai Kreditátviteli Rendszer (ECTS) az Európai Felsőoktatási Térségben a felsőoktatásban használt kreditrendszer. (25) Közös képzési keret valamely szakma gyakorlásához minimálisan szükséges szakmai tudás, képességek és készségek közös követelményrendszere. (26) Közös alkalmassági vizsgának minősül az az egységesített alkalmassági vizsga, amelyet meghatározott szakmai képesítéssel rendelkezők tehetnek le az azt bevezető tagállamokban.”

21. § Az Elismerési tv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „30. § (1) Ha valamely szabályozott szakma gyakorlása Magyarországon szakmai képesítés birtoklásához kötött, a kérelmező szakképzettsége a szabályozott szakma gyakorlásának engedélyezésére vonatkozó jogszabályok által előírt szakképzettséggel akkor minősül egyenértékűnek, ha a kérelmező a képzés sikeres elvégzését tanúsító olyan okirattal vagy képzettségi tanúsítvánnyal rendelkezik, amely feljogosítja ugyanazon szakma gyakorlására a származási tagállamban. (2) Az (1) bekezdés szerinti okiratnak tekintendő az olyan, a (3) bekezdésnek megfelelő képzettségi tanúsítvány vagy képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat is, amelyet egy olyan tagállam illetékes hatósága állított ki, amely az adott szakmát nem szabályozza, feltéve, hogy a kérelmező az adott szakmát valamely tagállamban a kérelem benyújtását megelőző tíz évben legalább egy évig teljes munkaidőben vagy ezzel egyenértékű részmunkaidőben gyakorolta. (3) A képzettségi tanúsítvány vagy a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat akkor felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak, ha a) azt vagy azokat valamely tagállam illetékes hatósága jogszerűen állította ki, és b) tanúsítja, hogy birtokosa felkészült az adott szakma gyakorlására. (4) A (2) bekezdés szerinti egyéves szakmai tapasztalat nem követelhető meg, ha a képzettségi tanúsítvány vagy képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat szabályozott képzést vagy külön jogszabályban meghatározott képzést tanúsít. (5) Az eljáró hatóság elfogadja a származási tagállamnak a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat szintjéről szóló igazolását és a 28. § (6) bekezdés c) pont cc) alpontja szerinti igazolását. (6) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően az eljáró hatóság elutasítja az elismerés iránti kérelmet, ha a szabályozott szakma gyakorlásához Magyarországon oklevél szükséges, a kérelmező pedig képzettségi tanúsítvánnyal rendelkezik.”

5274


22. § Az Elismerési tv. 31. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és ezzel egyidejűleg a 31. § a következő (5)–(8) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az eljáró hatóság akkor térhet el a (2) bekezdésben foglaltaktól, ha a) olyan szakmáról van szó, amelynek gyakorlása megköveteli a magyar jog pontos ismeretét, és amelynek állandó és lényeges része a magyar jogra vonatkozó tanácsadás, b) a kérelmező képzettségi tanúsítvánnyal rendelkezik, és a hazai szabályozott szakma gyakorlásához végbizonyítvány szükséges, vagy c) a kérelmező bizonyítvánnyal rendelkezik, és a hazai szabályozott szakma gyakorlásához diploma vagy végbizonyítvány szükséges. (4) A (3) bekezdés hatálya alá tartozó esetben az eljáró hatóság dönti el, hogy a kérelmezőt alkalmazkodási időszak vagy alkalmassági vizsga teljesítésére kötelezi-e. (5) Az eljáró hatóság a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően alkalmazkodási időszak és alkalmassági vizsga együttes teljesítését írhatja elő, ha a kérelmező képzettségi tanúsítvánnyal rendelkezik, a hazai szabályozott szakma gyakorlásához azonban diploma szükséges. (6) Az eljáró hatóság az (1) bekezdés szerinti döntése során figyelembe veszi az arányosság elvét, ennek érdekében az alkalmazkodási időszak vagy alkalmassági vizsga előírása előtt megvizsgálja, hogy a lényeges eltérést részben vagy egészben nem küszöböli-e ki a kérelmező valamely tagállamban vagy más államban szerzett szakmai tapasztalata vagy az egész életen át tartó tanulás során szerzett és illetékes hatóság által igazolt tudása, képessége és készsége. (7) Az alkalmazkodási időszakot vagy alkalmassági vizsgát előíró határozat indokoló részének tartalmaznia kell: a) a hazai szabályozott szakma gyakorlásához szükséges képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat szintjét és a kérelmező képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratának szintjét, és b) a 28. § (4) bekezdése szerint megállapított lényeges eltérést és annak indokát, hogy az a (6) bekezdés alapján miért nem küszöbölhető ki. (8) Az eljáró hatóság az alkalmassági vizsgát úgy írja elő, hogy azt a kérelmező az alkalmassági vizsgát megállapító határozat közlésétől számított hat hónapon belül teljesíthesse.” 23. §

(1) Az Elismerési tv. 32. §-át megelőzően a következő fejezetcímmel egészül ki:

„VII/A. Fejezet A SZAKMA RÉSZLEGES GYAKORLÁSA”

(2) Az Elismerési tv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „32. § (1) Az eljáró hatóság a kérelmező részére a szabályozott szakma részleges gyakorlását engedélyezi, ha a) a kérelmező a származási tagállamban teljes körűen képesített szakember annak a szakmai tevékenységnek a gyakorlására, amelynek hazai gyakorlására irányuló, e fejezet szerinti kérelmet nyújtott be, b) a származási tagállamban jogszerűen folytatott szakmai tevékenység és a hazai szabályozott szakma közötti lényeges eltérés miatt előírni szükséges alkalmassági vizsga vagy alkalmazkodási időszak teljesítése lényegében olyan terhet róna a kérelmezőre, mintha teljes egészében el kellene végeznie azt a hazai oktatási és képzési programot, amely a szabályozott szakma gyakorlásának feltétele, és c) az adott szakmai tevékenység egyértelmű módon elkülöníthető a többi olyan szakmai tevékenységtől, amelyek a hazai szabályozott szakma részei. (2) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában az eljáró hatóság figyelembe veszi, hogy a szakmai tevékenység más tevékenységtől elkülönülten gyakorolható-e a származási tagállamban. (3) A szakma részleges gyakorlására irányuló kérelmet az eljáró hatóság elutasíthatja, ha azt közérdeken alapuló kényszerítő körülmények indokolják, feltéve, hogy a megtagadó döntés a kívánt cél elérésére alkalmas. (4) A szakma részleges gyakorlásának engedélyezésére egyebekben a VII. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A (4) bekezdés rendelkezésétől eltérően a X. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni a szakma részleges gyakorlására, ha a szakmai tevékenység a 41. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozik, és a tevékenység gyakorlása átmeneti és alkalmi jelleggel történik. (6) Ha a kérelmező számára a szakma részleges gyakorlását engedélyezték, a szakmai tevékenységet a származási tagállamban szerzett szakmai címével folytatja. Az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmező a szakmai tevékenységet a származási tagállamban használatos szakmai cím magyar fordításával folytassa. Ha a kérelmező részére a szakma részleges gyakorlását engedélyezték, a kérelmezőnek az általa nyújtott szolgáltatás igénybevevőjét egyértelműen tájékoztatnia kell arról, hogy milyen szakmai tevékenységi körre kapott engedélyt. (7) E fejezet rendelkezései nem alkalmazandók azokra a szakmákra és szakmai tevékenységekre, amelyek a VIII., IX. és a IX/A. Fejezet hatálya alá tartoznak.”

5275


24. § Az Elismerési törvény a 32. §-t követően a következő VII/B. Fejezettel egészül ki:

„VII/B. Fejezet A SZAKMAI GYAKORNOKI IDŐSZAK ELISMERÉSE 32/A. § (1) Amennyiben a hazai szabályozott szakma gyakorlásához szakmai gyakornoki időszak teljesítése szükséges, az eljáró hatóság a valamely más tagállamban teljesített szakmai gyakornoki időszakot elismeri, a nem tagállamban teljesítettet pedig figyelembe veszi. Külön jogszabály meghatározhatja az elismerhető vagy figyelembe vehető szakmai gyakornoki időszak időtartamát és feltételeit. (2) A szakmai gyakornoki időszak elismerése vagy figyelembevétele nem mentesít a jogszabály által előírt vizsga letétele alól.” 25. § Az Elismerési tv. a 37. §-t követően a következő IX/A. és IX/B. Fejezettel egészül ki:

„IX/A. Fejezet KÖZÖS KÉPZÉSI KERET 37/A. § (1) Ha az adott szakma Magyarországon szabályozott, az eljáró hatóság a közös képzési keret szerint kiállított képesítést az adott szakma gyakorlásának megkezdése szempontjából a megfelelő hazai szakmai képesítéssel egyenértékűként, feltétel nélkül ismeri el. (2) Nem tartozik az (1) bekezdés szerinti feltétel nélküli elismerésre irányuló eljárás hatálya alá a külön jogszabályban meghatározott közös képzési keret alapján kiállított képesítés.

IX/B. Fejezet KÖZÖS ALKALMASSÁGI VIZSGA 37/B. § (1) Az eljáró hatóság e fejezet rendelkezései alapján a külön jogszabályban meghatározott közös alkalmassági vizsgát letett kérelmezők képesítését az adott szakma gyakorlásának megkezdése szempontjából a megfelelő hazai szakmai képesítéssel egyenértékűként, feltétel nélkül ismeri el. (2) Nem tartozik a feltétel nélküli elismerésre irányuló eljárás hatálya alá a külön jogszabályban meghatározott szakma.” 26. § Az Elismerési tv. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A 38. § szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatásnyújtó Magyarország területén való, határon átnyúló, a Kormány rendeletében meghatározott szolgáltatási tevékenység folytatására irányuló szándékát annak első alkalommal való megkezdése előtt köteles bejelenteni az adott szabályozott szakma tekintetében az elismerésért felelős hatóságnak, illetve a 41. § szerinti előzetes ellenőrzést végző hatóságnak. A szolgáltatásnyújtó a bejelentést követően Magyarország egész területén jogosulttá válik a szolgáltatásnyújtásra.” 27. §

(1) Az Elismerési tv. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a 41. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az előzetes ellenőrzést végző hatóság a) a szolgáltatásnyújtást a képesítés külön ellenőrzése nélkül engedélyezi, b) a szolgáltatásnyújtást előzetes ellenőrzést követően engedélyezi, c) a szolgáltatásnyújtás engedélyezését alkalmassági vizsga sikeres teljesítéséhez köti, vagy d) a szolgáltatás nyújtását megtiltja, ha az engedély megadásának jogszabályi feltételei hiányoznak. (4) Az előzetes ellenőrzést végző hatóság a döntését egy hónapon belül hozza meg. Ha az előzetes ellenőrzést végző hatóság a döntését egy hónapon belül nem tudja meghozni, erről a bejelentés megtételét követő egy hónapon belül tájékoztatja a szolgáltatásnyújtót a döntés meghozatalát gátló körülmény megjelölésével. Az előzetes ellenőrzést végző hatóság a tájékoztatást követő egy hónapon belül az eljárás felfüggesztése mellett intézkedik a gátló körülmény megszüntetéséről. Az előzetes ellenőrzést végző hatóság a (3) bekezdés szerinti döntését a gátló körülmény megszűnésétől számított két hónapon belül meghozza.” (2) Az Elismerési tv. 41. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(5) Amennyiben lényeges eltérés van a szolgáltató szakmai képesítése és a hazai jogszabály által előírt szakmai képesítés között, és ez az eltérés olyan mértékű, hogy az veszélyt jelent a szolgáltatás igénybe vevője vagy más személy életére, testi épségére nézve, valamint e lényeges eltérést nem küszöböli ki a szolgáltató szakmai tapasztalata vagy az egész életen át tartó tanulás során szerzett és illetékes hatóság által igazolt tudása, képessége és készsége, az előzetes ellenőrzést végző hatóság előírja, hogy a szolgáltatásnyújtó csak azt követően kezdheti meg tevékenységét, hogy – alkalmassági vizsga letételével – igazolja, hogy a hiányzó tudást, képességet vagy készséget megszerezte.

5276


(6) Az előzetes ellenőrzést végző hatóság a döntését az (5) bekezdés szerinti alkalmassági vizsga teljesítése alapján hozza meg, és az (5) bekezdés szerinti feltétel teljesítésének körülményeit úgy állapítja meg, hogy a feltétel sikeres teljesítése esetén a szolgáltatásnyújtó a tevékenységét a (3) bekezdés c) pontja szerinti döntés meghozatalától számított egy hónapon belül megkezdhesse.” 28. § Az Elismerési tv. Harmadik Része a következő X/B. Fejezettel egészül ki:

„X/B. Fejezet KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS 54. § (1) Az a hazai eljáró hatóság, amelynek a határon átnyúló szolgáltatási tevékenységet a szolgáltatásnyújtónak be kell jelentenie, megalapozott kétség esetén megkeresheti a származási tagállam illetékes hatóságát határon átnyúló szolgáltatásnyújtás esetében, tájékoztatást kérve a szolgáltatásnyújtó letelepedésének jogszerűségére és megfelelő szakmagyakorlására vonatkozóan. A nemzetközi jogsegélykérés azzal a céllal is történhet, hogy az eljáró hatóság információt szerezzen arról, hogy a határon átnyúló szolgáltatást nyújtóval szemben nem szabtak-e ki a szakmagyakorlásával összefüggésben fegyelmi büntetést, vagy nem hoztak-e a büntetőjogi felelősségét megállapító jogerős ítéletet, amennyiben a megkeresett hatóság rendelkezik ezekről információval. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések mellett az előzetes ellenőrzést végző hatóság a nemzetközi jogsegélykérés keretében a közegészségre vagy a közbiztonságra nézve veszélyt jelentő lényeges eltérések felmérése céljából tájékoztatást kérhet a szolgáltatásnyújtó által elvégzett képzés tartalmáról. (3) A hazai eljáró hatóság a fogadó tagállam illetékes hatóságának az (1) és (2) bekezdés szerinti megkeresésére az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tájékoztatást nyújt. Ha az adott szakma Magyarországon nem szabályozott, a fogadó tagállam illetékes hatóságának megkeresésére a hazai információs szolgálat nyújt tájékoztatást. (4) Az illetékes hatóságok beszerzik mindazon információt, amely a szolgáltatás igénybe vevőjének a szolgáltatásnyújtó ellen benyújtott panaszai elbírálásához szükséges. A szolgáltatás igénybe vevőjével a panasz elbírálásának eredményét közölni kell. 55. § (1) A külön jogszabályban meghatározott, riasztási mechanizmusban közreműködő hatóság tájékoztatja a többi tagállam illetékes hatóságát azon személyről, akit a hazai hatóság vagy bíróság a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel gyakorolható szakma gyakorlásától eltiltott, vagy akinek a szakmagyakorlási jogát felfüggesztette. (2) A riasztási mechanizmusban közreműködő hatóság a szakma gyakorlásától eltiltó vagy a szakmagyakorlási jogot felfüggesztő döntés jogerőre emelkedésétől, vagy ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, a döntés közlésétől számított három napon belül a belső piaci információs rendszeren keresztül tájékoztatást ad a többi tagállam illetékes hatóságának a döntésről. (3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatás a következő adatokat tartalmazza: a) azon személy természetes személyazonosító adatait és állampolgárságát, akit a szakma gyakorlásától eltiltottak vagy akinek szakmagyakorlási jogát felfüggesztették, b) a döntés hatálya alá tartozó szakma vagy szakmai tevékenység megnevezését, c) a felfüggesztő vagy eltiltó döntést meghozó hazai hatóság vagy bíróság adatait és d) a felfüggesztés vagy eltiltás időbeli hatályát. (4) A külön jogszabályban kijelölt hatóság azon személy természetes személyazonosító adatait, akiről bíróság megállapította, hogy e törvény szerinti elismerési eljárás során közokirat-hamisítás bűncselekményét követte el, a belső piaci információs rendszeren keresztül a közokirat-hamisítást megállapító ítélet jogerőre emelkedésétől számított három napon belül megküldi a többi tagállam illetékes hatóságának. (5) A riasztási mechanizmusban közreműködő hatóság a (3) bekezdés szerinti adatok megadásával a belső piaci információs rendszeren keresztül a többi tagállam illetékes hatóságát haladéktalanul tájékoztatja arról, ha a szakma gyakorlásától eltiltó vagy a szakmagyakorlási jogot felfüggesztő döntés időtartama letelt, vagy ha a felfüggesztő döntés időtartama megváltozott. (6) Az ebben a szakaszban szabályozott riasztás fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatnak minősül. A határozatot a riasztási mechanizmusban közreműködő hatóság a (3) bekezdés szerinti tartalommal és a riasztásról szóló tájékoztatás megadásával megegyező időpontban írásban közli azzal a személlyel, akit a szakma gyakorlásától eltiltottak, vagy akinek a szakmagyakorlási jogát felfüggesztették. A fellebbezés tényéről a riasztási mechanizmusban közreműködő hatóság a fellebbezés kézhezvételét követő három napon belül tájékoztatást ad a belső piaci információs rendszeren keresztül a többi tagállam illetékes hatóságának.”

5277


29. § Az Elismerési tv. 60/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az eljáró hatóság kérelemre a hazai bizonyítványról vagy oklevélről hatósági bizonyítványt állít ki. A hatósági bizonyítvány azt igazolja, hogy a bizonyítványt vagy az oklevelet hazai oktatási intézmény állította ki, továbbá igazolja a bizonyítvány vagy az oklevél által tanúsított végzettségi szintet, szakképesítést vagy szakképzettséget. A hatósági bizonyítvány továbbá igazolja, hogy a kiállításához alapul szolgáló okirat vagy okiratok hitelesek. Ha a bizonyítvány vagy oklevél továbbtanulásra, továbbtanulásra történő jelentkezésre vagy szabályozott szakma gyakorlására is feljogosít, akkor a hatósági bizonyítvány ezeket a körülményeket is igazolja. Ha a szabályozott szakmához tartozó szakmai tevékenység részben azonos vagy összetéveszthető egy másik szabályozott szakmához tartozó szakmai tevékenységgel, az eljáró hatóság megállapíthatja, hogy az oklevél vagy a bizonyítvány mely szabályozott szakma vagy mely szabályozott szakmai tevékenység gyakorlására nem jogosít Magyarországon.” 30. § Az Elismerési tv. a 60/D. §-t követően a következő XI/A. Fejezettel egészül ki:

„XI/A. Fejezet AZ EURÓPAI SZAKMAI KÁRTYA 60/E. § (1) Az eljáró hatóság kérelemre a külön jogszabályban meghatározott szakmák esetében európai szakmai kártyát hoz létre a belső piaci információs rendszerben, ha a kérelmező olyan határon átnyúló szolgáltatást kíván nyújtani egy másik tagállamban, amelyben a szolgáltatás nem tartozik előzetes ellenőrzés alá. A létrehozott európai szakmai kártya a 40. § (1) bekezdése szerinti bejelentésnek minősül. A határon átnyúló szolgáltatás végzője mentesül a bejelentés megtételétől számított 18 hónapig az újabb bejelentés megtételének kötelezettsége alól. (2) A kérelmező kérheti a szakmai képesítése elismerését a Harmadik rész szabályai szerint abban esetben is, ha az adott szakma esetében az európai szakmai kártyát bevezették. A kérelmező kérheti az európai szakmai kártya helyett a XI. Fejezet szerinti hatósági bizonyítvány kiállítását. (3) Ha a kérelmező az európai szakmai kártya létrehozását azért kéri az eljáró hatóságtól, hogy szakmai képesítését egy másik tagállam elismerje, vagy ott előzetes ellenőrzés alá tartozó határon átnyúló szolgáltatást nyújtson, az eljáró hatóság az európai szakmai kártya létrehozásában közreműködik. (4) Ha az európai szakmai kártya létrehozásának a célja az, hogy a kérelmező szakmai képesítését az eljáró hatóság elismerje, az európai szakmai kártya nem mentesít a szakma gyakorlásához külön jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételi vagy ellenőrzési követelmények teljesítése alól. 60/F. § (1) A kérelmező az európai szakmai kártya létrehozására irányuló kérelmét az Európai Bizottság által létrehozott honlapon keresztül nyújtja be. (2) Az eljáró hatóság a kérelem benyújtásától számított hét napon belül értesíti a kérelmezőt az eljárás megindításáról és szükség esetén hiánypótlásra hívja fel. (3) Az eljáró hatóság igazolja, hogy a kérelmező Magyarországon a szakma gyakorlására jogosult, és az európai szakmai kártya létrehozásához szükséges okiratai hitelesek. 60/G. § (1) Ha az eljáró hatóság olyan európai szakmai kártyát hozott létre, amely tanúsítja, hogy a kérelmező olyan határon átnyúló szolgáltatásra jogosult, amely nem tartozik előzetes ellenőrzés alá, az eljáró hatóság az európai szakmai kártya létrehozásának tényét a kérelemben megjelölt tagállam illetékes hatóságával és a kérelmezővel közli. (2) A kérelmező kérheti, hogy az eljáró hatóság az eredeti kérelemben megjelölt tagállamon vagy tagállamokon túl az európai szakmai kártya hatályát további tagállamra vagy tagállamokra is terjessze ki. A kérelmező kérheti az eljáró hatóságtól az európai szakmai kártyája 18 hónapos időbeli hatályának a meghosszabbítását. (3) A kérelmező a (2) bekezdés szerinti esetben az adataiban bekövetkezett változásokat az eljáró hatóságnak bejelenti. (4) Az eljáró hatóság a (2) bekezdés szerinti esetben a döntését közli a kérelemben megjelölt tagállam illetékes hatóságával és a kérelmezővel. (5) A kérelmező az európai szakmai kártyával addig gyakorolhatja a szakmát Magyarországon, amíg a belső piaci információs rendszerben lévő okiratok és adatok alapján a származási tagállamban jogosult a szakma gyakorlására. 60/H. § (1) Ha a kérelmező azért kéri az európai szakmai kártya létrehozásában az eljáró hatóság közreműködését, hogy szakmai képesítését a külföldi illetékes hatóság elismerje, vagy mert azzal előzetes ellenőrzés alá tartozó határon átnyúló szolgáltatást kíván nyújtani, az eljáró hatóság igazolja, hogy a kérelmező Magyarországon a szakma gyakorlására jogosult, és az európai szakmai kártya létrehozásához szükséges okirata hiteles, a kérelmet pedig haladéktalanul továbbítja a fogadó tagállam illetékes hatóságának, és erről a kérelmezőt értesíti. Ha a fogadó tagállam illetékes hatósága a kérelmet megalapozó dokumentum hiteles másolatát kéri, az eljáró hatóság a megkeresésnek két héten belül eleget tesz.

5278


(2) Ha a kérelmező külföldi illetékes hatóságtól európai szakmai kártya igénybevételével kéri a képesítése VIII–IX/B. Fejezet szerinti elismerését, az eljáró hatóság hozza létre az európai szakmai kártyát. (3) Ha a kérelmező európai szakmai kártya igénybevételével kéri külföldi képesítésének a VII. Fejezet szerinti elismerését, vagy előzetes ellenőrzés alá tartozó szolgáltatást kíván nyújtani Magyarországon, az eljáró hatóság vagy az előzetes ellenőrzést végző hatóság hozza létre az európai szakmai kártyát. (4) Az eljáró hatóság vagy az előzetes ellenőrzést végző hatóság a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott esetben, megalapozott kétség esetén további tájékoztatást kérhet a származási tagállam illetékes hatóságától. Az eljáró hatóság megalapozott kétség esetén a kérelmet megalapozó dokumentum vagy dokumentumok hiteles másolatát is kérheti a származási tagállam illetékes hatóságától. Ha az eljáró hatóság vagy az előzetes ellenőrzést végző hatóság az e bekezdés szerinti tájékoztatást vagy hiteles másolatot sem a származási tagállam illetékes hatóságától, sem a kérelmezőtől nem kapja meg, az európai szakmai kártya létrehozását elutasítja. (5) Ha az eljáró hatóság nem hozza meg döntését vagy az előzetes ellenőrzést végző hatóság nem szervezi meg a szakmai vizsgát a 9. § (3) bekezdése szerinti határidőn belül, az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, és az európai szakmai kártyát létrehozottnak kell tekinteni. 60/I. § (1) Az eljáró hatóság a rendelkezésére álló adatok alapján gondoskodik az európai szakmai kártya létrehozásához szükséges adatok naprakészen tartásáról a kérelmező szakmagyakorlásával kapcsolatos fegyelmi vagy büntetőszankciót illetően. Az eljáró hatóság az adatokban bekövetkezett változásokról tájékoztatja a kérelmezőt és a fogadó tagállam illetékes hatóságait. A tájékoztatás nem érinti az 55. § szerinti riasztási mechanizmusra vonatkozó előírások teljesítését. (2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás a következő adatokat tartalmazza: a) azon személy természetes személyazonosító adatait és állampolgárságát, akit a szakma gyakorlásától eltiltottak, vagy akinek szakmagyakorlási jogát felfüggesztették, b) a döntés hatálya alá tartozó szakma vagy szakmai tevékenység megnevezését, c) a felfüggesztő vagy eltiltó döntést meghozó hazai hatóság vagy bíróság adatait és d) a felfüggesztés vagy eltiltás időbeli hatályát. (3) Az európai szakmai kártya birtokosa kérheti az eljáró hatóságtól a belső piaci információs rendszerben tárolt adatainak kijavítását, kiegészítését, törlését vagy zárolását. (4) Az eljáró hatóság a kérelmezőt a (3) bekezdés szerinti jogáról az európai szakmai kártya létrehozásakor és ezt követően kétévente tájékoztatja. (5) Ha az európai szakmai kártya birtokosa kéri a belső piaci információs rendszerben tárolt adatainak törlését, az eljáró hatóság vagy az előzetes ellenőrzést végző hatóság az európai szakmai kártya létrehozására irányuló korábbi döntését írásba foglalja. (6) Az európai szakmai kártyát létrehozó eljáró hatóság harmadik személyek részére tanúsítja annak hitelességét és érvényességét.” 31. §

32. §

(1) Az Elismerési tv. 64. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A kérelmezőnek a XI/A. Fejezet szerinti eljárásért a kérelem benyújtásakor hatályos, jogszabályban megszabott kötelező legkisebb munkabér egyharmadának megfelelő összeget kell befizetnie az eljáró hatóság számlájára.” (2) Az Elismerési tv. 64. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki: „(8a) Nem kell a kérelmezőnek eljárási díjat fizetnie, ha az európai szakmai kártya birtokosaként a belső piaci információs rendszerben tárolt adatainak kijavítását, kiegészítését, törlését vagy zárolását kéri az eljáró hatóságtól.” (1) Az Elismerési tv. 67. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a) jelölje ki a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért, a hazai bizonyítványokról, oklevelekről és a hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítvány kiállításáért felelős szervet vagy szerveket, az előzetes ellenőrzést végző hatóságot vagy hatóságokat, a 4/A. §-ban meghatározott segítségnyújtó központot, a riasztási mechanizmusban közreműködő hatóságokat és az európai szakmai kártya létrehozásáért felelős hatóságokat, továbbá b) állapítsa meg azon szabályozott szakmák körét, amelyek esetében a Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatást nyújtó a szolgáltatásnyújtást megelőzően bejelentésre kötelezett, illetve azon szakmák körét, amelyek előzetes ellenőrzés alá esnek, továbbá az ilyen bejelentések személyes adatot nem tartalmazó kötelező adattartalmát, a bejelentés megújításának szabályait, a bejelentéssel együtt benyújtandó dokumentumok körét, továbbá a riasztási mechanizmus alá tartozó képesítéseket, valamint közzétegye azon szakmák felsorolását, amelyek esetében az európai szakmai kártyát bevezették.”

5279


(2) Az Elismerési tv. 67. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy rendeletben hirdesse ki) „c) a közös képzési keret hatálya alá tartozó szakmák, valamint azon szakmák felsorolását, amelyek esetében közös alkalmassági vizsgát lehet tenni,” (3) Az Elismerési tv. 67. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy rendeletben hirdesse ki) „e) a közös képzési keret hatálya alá tartozó azon szakmák felsorolását, amelyek nem esnek a feltétel nélküli elismerésre irányuló eljárás hatálya alá,” (4) Az Elismerési tv. 67. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy rendeletben hirdesse ki) „g) azon szakmák felsorolását, amelyek esetében közös alkalmassági vizsgát lehet tenni, de nem tartoznak a feltétel nélküli elismerésre irányuló eljárás hatálya alá.” (5) Az Elismerési tv. 67. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A hatáskörébe tartozó szabályozott szakmák esetében felhatalmazást kap a miniszter, hogy meghatározza az elismerhető vagy figyelembe vehető szakmai gyakornoki időszak időtartamát és az elismerés vagy figyelembevétel feltételeit.” (6) Az Elismerési tv. 67. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a 67. § a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(7) Az oktatásért felelős miniszter – az érintett miniszterek közreműködésével – elkészíti és a Magyar Közlönyben rendszeresen közzéteszi a szabályozott szakmák megnevezését és a szakmákat szabályozó jogszabály előkészítéséért felelős miniszterek megnevezését tartalmazó jegyzéket, továbbá gondoskodik annak interneten való hozzáférhetőségéről. A szabályozott szakmára vonatkozó jogszabály módosulása esetén az érintett miniszter kezdeményezi az oktatásért felelős miniszternél a jegyzék módosítását. A miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot a hatáskörébe tartozó szabályozott szakmákról, a szabályozott szakmákhoz tartozó szabályozott szakmai tevékenységekről, a szakma szabályozottságának indokairól, valamint az előzetes ellenőrzés alá tartozó szakmákról és ennek indokairól. (8) Az eljáró hatóság a honlapján közzéteszi és naprakészen tartja a határon átnyúló szolgáltatásnyújtó bejelentésére és előzetes ellenőrzésére, a szakmai képesítések elismerésére, a kérelemmel együtt benyújtandó okiratokra, a nyelvismeretre, az eljárás határidejére, az eljárás díjára, valamint a jogorvoslatra vonatkozó részletes tájékoztatását.”

33. § Az Elismerési tv. a 68. §-t követően a következő 68/A. és 68/B. §-sal egészül ki: „68/A. § E törvénynek az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított 67. § (7) bekezdésében meghatározott tájékoztatást első alkalommal 2016. január 18-ig kell az Európai Bizottságnak megadni. 68/B. § Ha a bíróság, illetve az ügyész az eljárása során megállapítja, hogy a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény 121. § (1) bekezdés d) pontja alapján a közigazgatási határozat megsemmisítésének van helye, akkor a bűncselekmény elkövetését megállapító jogerős bírósági ítéletről vagy ügyészi határozatról a közigazgatási határozatot meghozó eljáró hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.” 34. § Az Elismerési tv. 69. §-a a következő i) ponttal egészül ki: (Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) „i) a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló, 2013. november 20-i 2013/55/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.” 35. § Az Elismerési tv. a) 1. § (1) bekezdésében az „információs szolgálatra” szövegrész helyébe a „segítségnyújtó központra”, b) 4/A. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében az „információs szolgálat” szövegrész helyébe a „segítségnyújtó központ”, c) 4/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „az információs szolgálatainak” szövegrész helyébe az „a segítségnyújtó központjainak”, d) 4/A. § (2) bekezdésében az „információs szolgálat” szövegrész helyébe a „segítségnyújtó központ”,

5280


e)

14. § (5) bekezdésében az „alapképzést” szövegrész helyébe az „alapképzést, mesterképzést”, az „oktatásért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „oktatási hivatal”, f ) Harmadik részének címében, 23. §-át megelőző alcím címében, 28. § (16) bekezdésében, 42. § nyitó szövegrészében, 60/C. § (1) és (2) bekezdésében, 67. § (2) bekezdés f ) pontjában a „közösségi” szövegrész helyébe az „uniós”, valamint VI. Fejezetének címében és 21. § (3) bekezdésében a „közösségi” szövegrészek helyébe az „uniós”, g) 23. § (3) bekezdésében az „információs szolgálatát” szövegrész helyébe a „segítségnyújtó központját”, h) 38. § (2) bekezdésében a „két” szövegrész helyébe az „egy”, i) 38. § (3) bekezdésében a „kétéves” szövegrész helyébe az „egyéves”, j) 41. § (1) bekezdésében a „IX. Fejezet hatálya alá tartozó szabályozott szakmát” szövegrész helyébe a „VIII., a IX. és a IX/A. Fejezet hatálya alá tartozó szabályozott szakmát”, k) 41. § (8) bekezdésében a „(2) vagy (4)” szövegrész helyébe a „(4)”, l) Negyedik részének címében a „HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY,” szövegrész helyébe a „HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY, AZ EURÓPAI SZAKMAI KÁRTYA,” szöveg lép. 36. § Hatályát veszti az Elismerési tv. a) 31. § (1) bekezdés a) pontja, b) 32. §-át megelőző alcím címe, c) 67. § (2) bekezdés a) pontja.

4. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása 37. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 4. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felsőoktatási intézményt önállóan vagy más jogosulttal együttesen) „d) a Magyarországon nyilvántartásba vett alapítvány, közalapítvány vagy vallási tevékenységet végző szervezet, továbbá – az e törvényben meghatározott esetben – a 95/A. § szerinti fenntartó testület” (alapíthat). 38. §

(1) Az Nftv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Egyetem az a felsőoktatási intézmény, amelyik a) legalább nyolc alapképzési és hat mesterképzési szakon jogosult képzésre, valamint doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére, b) munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább hatvan százaléka tudományos fokozattal rendelkezik, c) képzéseit képes idegen nyelven folytatni az általa indított szakok egy részén, valamint d) tudományos diákkört működtet.” (2) Az Nftv. 9. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Az alkalmazott tudományok egyeteme az a felsőoktatási intézmény, amelyik a) legalább négy alapképzési szakon és két mesterképzési szakon jogosult képzésre, b) – ha a működési engedélye a 108. § 1a. pontjában meghatározott képzési területre, szakra kiterjed – legalább két szakon duális képzést folytat, c) munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább negyvenöt százaléka tudományos fokozattal rendelkezik, d) képzéseit képes idegen nyelven folytatni az általa indított szakok egy részén, valamint e) tudományos diákkört működtet.” (3) Az Nftv. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A főiskola az a felsőoktatási intézmény, amelyik a) munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább harmada tudományos fokozattal rendelkezik, valamint b) tudományos diákkört működtethet.”

5281


39. § Az Nftv. 12. § (7) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki: (Az állami felsőoktatási intézményben a szenátus tagjai – a rektor, kancellár kivételével – választás útján nyerik el megbízatásukat. A szenátus működésével kapcsolatos minden kérdést a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni, a következők figyelembevételével:) „k) a g) pontban meghatározottaktól eltérően a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott feltételek teljesülése esetén – a személyi kérdéseket kivéve – a rektor kezdeményezésére a szenátus ülésen kívül elektronikus úton szavazhat és hozhat döntést, ha ka) a döntés meghozatala során a szavazásban részt vevők személye, a határozatképesség hitelt érdemlően megállapítható; kb) legalább három munkanappal a szavazás kezdő időpontját megelőzően a napirendet és a döntést megalapozó írásos dokumentációt el kell juttatni a tagok, a fenntartó képviselője számára azzal, hogy a szavazásra legalább egy munkanapot kell biztosítani; kc) az ügy egyszerű megítélésű, illetve az előkészítést szolgáló írásos dokumentáció alapján a szenátus tagja vagy a fenntartó képviselője részéről olyan kérdés nem merült fel, amit a dokumentáció egy alkalommal történő kiegészítésével, módosításával nem lehet kezelni; az írásos dokumentáció kiegészítése, módosítása esetén a kb) alpontban meghatározott határidőt a kiegészített, módosított írásos dokumentáció tagokhoz történő eljuttatásától kell számítani; kd) a szenátus tagja vagy a fenntartó képviselője – legkésőbb a szavazás kezdő időpontját megelőzően – nem javasolja a szenátus ülésének összehívását, valamint ke) a szenátus tagjainak legalább hatvan százaléka részt vett a szavazásban és a szavazásban részt vett tagok több mint fele egyhangú döntést hozott, amelyet a rektor az i) pontban meghatározottak szerint dokumentált és nyilvánosságra hozott.” 40. §

(1) Az Nftv. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A felsőoktatási intézmény első számú felelős vezetője és képviselője a rektor, aki eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. A 13/A. § (2) bekezdés a)–f ) pontjában meghatározott feladatai tekintetében a kancellár a felsőoktatási intézmény vezetőjeként és képviselőjeként jár el. Az állami felsőoktatási intézmény rektora a kancellár döntésével vagy intézkedésével szemben, illetve intézkedésének elmulasztása esetén a fenntartóhoz intézett kifogással élhet.” (2) Az Nftv. 13. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(6) A szenátus tagjai kétharmadának igenlő szavazatával kezdeményezheti a rektor felmentését. A felmentés kezdeményezését indokolni kell. (7) A 13. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a rektor a) felelős aa) a hazai és nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatokért, együttműködésért, ab) azért, hogy az intézmény képzési programja a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban álljon, ac) az intézmény működési engedélyének módosításához, képzések indításához, a doktori iskola nyilvántartásba vételéhez, a felsőoktatási felvételi eljáráshoz szükséges jogszabályban meghatározott intézkedések kiadmányozásáért; b) a felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény tekintetében a 14. § (3a) bekezdésében meghatározott korlátozással fenntartói jogot gyakorol; c) a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében kapcsolatot tart az érdek-képviseleti szervezetekkel, a hallgatói és a doktorandusz önkormányzattal; d) koordinálja a felsőoktatási intézmény oktatási, kutatási együttműködéseit más felsőoktatási intézményekkel, a felsőoktatás országos szervezeteivel és testületeivel; e) kezdeményezésére a kancellárnak belső ellenőrzési vizsgálatot kell elrendelnie.”

41. § Az Nftv. 13/A. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (A kancellár) „a) felel a felsőoktatási intézmény gazdasági, pénzügyi, kontrolling, belső ellenőrzési, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységéért, az intézmény vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket is, irányítja e területen a működést,

5282


b) felel a szükséges gazdálkodási, valamint az a) pontban meghatározott területek tekintetében a szükséges intézkedések és javaslatok előkészítéséért, ennek keretében – a nem a konzisztórium hatáskörébe tartozó kérdésekben – egyetértési jogot gyakorol a 12. § (1) bekezdés, valamint 13. § (1) bekezdés szerinti jogosultnak az intézmény gazdálkodását, szervezetét, működését érintő gazdasági következménnyel járó döntései és intézkedései tekintetében; az egyetértés e döntések érvényességének, illetve hatálybalépésének feltétele,” 42. § Az Nftv. a 13/A. §-t követően a következő 13/B–13/D. §-sal egészül ki: „13/B. § (1) Állami felsőoktatási intézményben az intézmény stratégiai döntéseinek megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése céljából konzisztórium működik. (2) A konzisztóriumnak öt tagja van, amelybe három tagot delegál a miniszter. A tagok személyére a miniszternek javaslatot tesznek a felsőoktatási intézmény gazdasági-társadalmi környezete meghatározó szervezetei és az érintett felsőoktatási intézmény, valamint a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzata. A személyi javaslat a tagjelölt – személyes adatai kezelésére, valamint jelen bekezdésben megjelölt személyes adatai nyilvánosságra hozatalára is kiterjedő – elfogadó nyilatkozatával válik érvényessé. A javasolt tagok névsorát és szakmai önéletrajzát nyilvánosságra kell hozni. (3) A konzisztóriumnak hivatalból tagja a rektor és a kancellár. (4) A konzisztórium delegált tagjait a miniszter bízza meg. A rektor és a kancellár konzisztóriumi tagsága magasabb vezetői megbízatása idejére, a delegált tagok megbízatása öt évre szól. (5) A konzisztórium delegált tagjai tevékenységükért díjazásra nem jogosultak. (6) A konzisztórium – a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata keretei között – dönt működésének rendjéről, azzal a megkötéssel, hogy a) tagjai közül választ elnököt, b) szükség szerint, de legalább évente kétszer ülésezik, c) határozatképes, ha az ülésen legalább három tag jelen van, d) döntéséhez a jelen lévő szavazásra jogosult tagok többségének támogatása szükséges. (7) A konzisztórium üléseit a kancellár készíti elő. 13/C. § (1) A szenátus a 12. § (3) bekezdés c) pontjában, e) pont ed) és ee) alpontjában, g) pont gb) és gc) alpontjában meghatározott gazdasági következménnyel járó döntésének érvényességéhez a konzisztórium előzetes egyetértése szükséges. (2) A szenátus a konzisztórium döntésével szemben, illetve annak elmulasztása esetén a fenntartóhoz intézett kifogással élhet. 13/D. § A konzisztóriumi tagság megszűnik a megbízatás lejártával, a tag halálával, lemondásával, illetve visszahívásával. A miniszter jogosult a delegált tagot – a visszahívás okának megjelölésével – visszahívni. A lemondás elfogadása, illetve a visszahívás a miniszter hatáskörébe tartozik.” 43. § Az Nftv. 14. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A felsőoktatási intézmény a) székhelyén, telephelyén, b) megállapodás alapján közösségi felsőoktatási képzési központban, c) a 78. § (1) bekezdésében meghatározott esetben székhelyén kívül, d) fenntartói egyetértéssel kötött megállapodás alapján az azonos fenntartó által fenntartott más felsőoktatási intézmény székhelyén, telephelyén folytathat tevékenységet.” 44. § Az Nftv. 15. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettség szerezhető, amelyet oklevél tanúsít. A felsőoktatási szakképzésre tekintettel kiállított oklevél önálló végzettségi szintet nem tanúsít. A felsőoktatási szakképzésben legalább százhúsz kreditet kell megszerezni. A képzési és kimeneti követelmény tartalmazza a felsőoktatási szakképzés képzési területi besorolását. Az azonos képzési területhez tartozó alapképzési szakba beszámítható kreditek száma legalább harminc, legfeljebb kilencven lehet. A képzési idő legalább négy félév. (3) Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor of science, bachelor of profession, bachelor of arts) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat a felsőoktatás egymásra épülő képzési ciklusainak az első felsőfokú végzettségi szintje, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. A képzési és kimeneti követelmények határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben. A gyakorlatigényes alapképzési

5283


szakokon legalább a 85. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamú szakmai gyakorlatot (a továbbiakban: szakmai gyakorlat) kell szervezni. A szakmai gyakorlat teljesítése feltétele a záróvizsgára bocsátásnak. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet kell és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév. (4) A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master of science, master of profession, master of arts) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a felsőoktatás egymásra épülő képzési ciklusainak a második felsőfokú végzettségi szintje. A mesterképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhető a mesterképzésben. A mesterképzésben – figyelembe véve az (5) bekezdésben meghatározottakat – legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév.” 45. § Az Nftv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A teljes idejű képzést a nappali képzés munkarendje szerint heti öt napból álló tanítási hét keretében, a munkanapokon kell megszervezni. E rendelkezéstől a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatának egyetértésével el lehet térni. A teljes idejű képzés duális képzésként is megszervezhető.” 46. § Az Nftv. 24. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) Az (5) bekezdésben meghatározott, a büntetlen előéletre és a foglalkozástól eltiltás hiányára vonatkozó feltételt nem kell igazolni, ha a kizáró ok hiányát a felsőoktatási intézménnyel fennállt korábbi megbízási vagy foglalkoztatási jogviszonyára tekintettel a foglalkoztatni kívánt személy már igazolta, és a korábbi jogviszony megszűnése óta legfeljebb hat hónap telt el.” 47. §

(1) Az Nftv. 26. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Az oktató a heti teljes munkaidejéből – két egymást követő tanulmányi félév átlagában – egyetemi vagy főiskolai tanári munkakörben legalább heti nyolc, docensi munkakörben legalább heti tíz, adjunktus, tanársegéd és mesteroktató munkakörben legalább heti tizenkét órát köteles a hallgatók felkészítését szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció megtartására (a továbbiakban: tanításra fordított idő) fordítani. Az oktató munkaideje legalább húsz százalékában tudományos kutatást – a művészet, művészetközvetítés és sporttudomány képzési területen művészeti vagy sportszakmai tevékenységet – folytat, továbbá a hallgatókkal való foglalkozással, tudományos kutatással le nem kötött munkaidőben – munkaköri feladatként – a munkáltató rendelkezései szerint ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek összefüggnek a felsőoktatási intézmény működésével és igénylik az oktató szakértelmét. A tudományos kutatási tevékenység eredményére vonatkozó adatokat a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 3. § (1) bekezdés o) pontjában meghatározott nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázisban (a továbbiakban: Adatbázis) rögzíteni kell. (2) A munkáltató a tanításra fordított időt – a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak szerint – legfeljebb negyven százalékkal megemelheti, illetve legfeljebb huszonöt százalékkal csökkentheti. A tanítási idő meghatározásának elveit a foglalkoztatási követelményrendszerben kell meghatározni. A csökkentés, emelés összefüggő időtartama legfeljebb két félévre szólhat.” (2) Az Nftv. 26. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az oktató az őt foglalkoztató munkáltató hozzájárulásával munkaköri feladatait a miniszter által határozott időre – legfeljebb öt évre – meghirdetett felsőoktatási együttműködési program keretében külföldi székhelyű magyar nyelvű képzést folytató felsőoktatási intézményben is teljesítheti.”

48. § Az Nftv. 27. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (A felsőoktatási intézményben létesíthető oktatói munkakörök a következők:) „e) mesteroktató.” 49. §

(1) Az Nftv. 28. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ha a felsőoktatási intézmény foglalkoztatási követelményrendszere szigorúbb előírást nem tartalmaz) „b) az adjunktusi munkakörben történő alkalmazás feltétele a doktori fokozat megszerzése.” (2) Az Nftv. 28. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A mesteroktatói munkakörben történő alkalmazáshoz mesterfokozat, valamint legalább tízéves szakmaigyakorlati munkatapasztalat, ismeret igazolása, valamint az szükséges, hogy az érintett alkalmas legyen a hallgatók gyakorlati képzésére.”

5284

50. §


(1) Az Nftv. 31. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) A 27. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott oktató kivételével, nem foglalkoztatható tovább az az oktató, aki az oktatói munkakörben történő foglalkoztatásának kezdetétől számított tíz év elteltével nem szerzett tudományos fokozatot. (3) A (2) bekezdésben meghatározott határidőbe nem számít be az az időszak, amely alatt a munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony kilencven napnál hosszabb ideig szülési szabadság miatt, gyermekgondozás céljából, közeli hozzátartozó ápolása céljából, keresőképtelen betegség miatt, valamint külföldi felsőoktatási intézményben vagy kutatóintézetben való munkavállalás vagy szakmai tanulmányút miatt szünetel. A határidő elteltével az oktató munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya megszűnik.” (2) Az Nftv. 31. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A munkáltató rendes felmondással, illetve felmentéssel – a munka törvénykönyvében és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározottakon túl – az oktatói munkakörben történő foglalkoztatást megszüntetheti, ha az oktató) „a) nem teljesítette a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározott, a munkáltató által legalább ötévente felülvizsgált, ellenőrzött feltételeket,”

51. § Az Nftv. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Tudományos kutatói munkakörben kell foglalkoztatni azt, aki – a munkaszerződésében, illetve közalkalmazotti kinevezésében meghatározottak alapján – a teljes munkaidejének legalább nyolcvan százalékát a felsőoktatási intézmény tudományos tevékenységének ellátására fordítja, továbbá munkakörébe tartozó feladatként részt vesz a felsőoktatási intézmény oktatással összefüggő tevékenységében is. A tudományos kutató kutatási tevékenységének eredményére vonatkozó adatokat az Adatbázisban rögzíteni kell.” 52. § Az Nftv. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „36. § (1) A felsőoktatási intézményben oktatói, illetve tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatott munkabérét, illetve illetményét (a továbbiakban együtt: havi rendszeres járandóság) a költségvetésről szóló törvényben meghatározott egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye alapján kell megállapítani, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 2. számú mellékletének alkalmazásával. (2) Költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény alkalmazottjának tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti havi rendszeres járandósága nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.” 53. § Az Nftv. 41/E. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Ha a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervet jogerős döntéssel új eljárás lefolytatására utasítják, a megismételt eljárás az új eljárásra utasítást tartalmazó döntés kézhezvételét követő tizenöt napon belül meghozott új besorolási döntéssel valósul meg.” 54. §

(1) Az Nftv. 42. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Aki a felsőoktatási intézménybe felvételt vagy átvételt nyert, a felvételről, átvételről szóló döntés jogerőre emelkedését követően jogosult beiratkozással hallgatói jogviszonyt létesíteni, továbbá köteles a 43. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségek teljesítésére.” (2) Az Nftv. 42. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti átvételre – a Kormány rendeletében meghatározottak kivételével – csak azonos végzettségi szintet eredményező szakok között kerülhet sor.”

55. § Az Nftv. 43. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A hallgató kötelessége, hogy) „b) tiszteletben tartsa a felsőoktatási intézmény hagyományait, valamint az intézmény alkalmazottai, hallgatótársai – illetve az intézménybe felvételt vagy átvételt nyert társai – emberi méltóságát.”

5285


56. § Az Nftv. 44. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A hallgatót) „a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben díjazás illetheti, illetve – a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat, valamint a duális képzés részeként teljesített gyakorlati képzés esetén – díjazás illeti, amelynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka, a díjat – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizeti,” 57. §

(1) Az Nftv. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A felsőoktatási intézmény tanévenként köteles önköltséges képzésre átsorolni azt a magyar állami (rész) ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatót, aki az utolsó két olyan félév átlagában, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, illetve nem a 81. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott külföldi képzésben vett részt, nem szerzett legalább tizennyolc kreditet, és nem érte el az intézmény szervezeti és működési szabályzatában – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – megállapított tanulmányi átlagot, továbbá azt, aki a 48/D. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatát visszavonja.” (2) Az Nftv. 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésre felvett hallgató helyére magyar állami részösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgató is átsorolható a (3) bekezdésben foglaltak szerint.”

58. § Az Nftv. 48/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv az ezen alcímben meghatározott jogainak érvényesítése és kötelezettségeinek teljesítése során a magyar állami (rész)ösztöndíjban részesített személlyel elektronikus úton tart kapcsolatot.” 59. § Az Nftv. 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a 49. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2) A hallgató részére biztosítani kell, hogy tanulmányai során az oklevél megszerzéséhez előírt összes kredit legalább öt százalékáig, az intézmény szervezeti és működési szabályzata alapján szabadon választható tárgyakat vehessen fel – vagy e tárgyak helyett teljesíthető önkéntes tevékenységben vehessen részt –, továbbá az összes kreditet legalább húsz százalékkal meghaladó kreditértékű tantárgy közül választhasson. (2a) Biztosítani kell, hogy a hallgató egyéni tanulmányi rendjében – külön önköltség, illetve térítési díj fizetése nélkül – a) az összes előírt kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékű tárgyat, továbbá azt, hogy b) az összes előírt kredit tíz százalékáig terjedően nem magyar nyelven oktatott tárgyat vehessen fel.” 60. § Az Nftv. 52. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A mesterfokozattal rendelkezők az oklevelük által tanúsított szakképzettség előtt az „okleveles” megjelölést használják (okleveles mérnök, okleveles közgazdász, okleveles tanár stb.). A mesterfokozatot eredményező jogászképzésre épülő szakirányú továbbképzésben oklevelet szerzettek a „Legum Magister” vagy „Master of Laws” (rövidítve: LL. M.) cím használatára jogosultak. A tanárképzésben oklevelet szerzettek a „Master of Education” (rövidítve: MEd) cím használatára jogosultak.” 61. § Az Nftv. 30. alcíme a következő 52/A. §-sal egészül ki: „52/A. § (1) A felsőoktatási intézmény az általa vagy jogelődje által kiállított oklevelet és oklevélmellékletet az oklevél kiállításától számított öt éven belül visszavonja, ha az oklevelet jogellenesen szerezték meg. A visszavonásra egyebekben a Ket. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően, ha az oklevél kiállítását bűncselekmény befolyásolta és a bűncselekmény elkövetését jogerős bírói vagy ügyészi határozat megállapította, az intézmény az oklevelet időbeli korlátozás nélkül megsemmisíti, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint. A megsemmisítésre egyebekben a Ket. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (3) A visszavont, megsemmisített oklevelet a felsőoktatási intézmény bevonja. A határozatot – indokolás nélkül – a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, valamint az oktatási hivatal honlapján közzé kell tenni. (4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti döntés ellen jogorvoslatnak van helye.

5286


(5) Ha az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény jogutód nélkül szűnt meg az (1) és (2) bekezdés szerinti eljárásban az oktatási hivatal jár el. (6) A (2) bekezdés szerinti jogerős határozatot hozó szerv a határozatról haladéktalanul értesíti az oklevél kibocsátóját, valamint az oktatási hivatalt.” 62. § Az Nftv. 60. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A hallgatói önkormányzat tisztségviselője a) megbízatási ideje – valamennyi hallgatói önkormányzati tisztségének időtartamát egybeszámítva – legfeljebb négy év lehet, b) nem tölthet be olyan intézményi társaságban vezető tisztségviselői feladatokat, nem lehet tagja a felügyelőbizottságnak, nem láthat el könyvvizsgálói feladatot, amelyet a felsőoktatási intézmény hozott létre, vagy amelyben részesedéssel rendelkezik.” 63. § Az Nftv. 62. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának tisztségviselője a) megbízatási ideje – valamennyi a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájában betöltött tisztségének időtartamát egybeszámítva – legfeljebb négy év lehet, b) nem tölthet be olyan intézményi társaságban vezető tisztségviselői feladatokat, nem lehet tagja a felügyelőbizottságnak, nem láthat el könyvvizsgálói feladatot, amelyet felsőoktatási intézmény hozott létre, vagy amelyben részesedéssel rendelkezik.” 64. §

65. §

(1) Az Nftv. 64. § (2) bekezdése a következő e) és f ) ponttal egészül ki: (A miniszter felsőoktatás-szervezési feladatai:) „e) hallgatói kompetenciamérést rendel el, f ) a külföldi magyar nyelvű felsőoktatás támogatása céljából felsőoktatási együttműködési programot hirdet meg.” (2) Az Nftv. 64. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A miniszter felsőoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatai:) „b) a felsőoktatásban jelentkező képzési, oktatási problémák vizsgálata, megoldások kidolgoztatása, az országos hallgatói kompetenciamérés szakmai feltételeinek megteremtése,” (1) Az Nftv. 67. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: (Az oktatási hivatal) „d) vezeti a 7. melléklet szerint a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek a nyilvántartását, amely a 7. melléklet 1. pont b) és c) alpontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.” (2) Az Nftv. 67. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A (3) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott eljárásokban, valamint az alap- és mesterképzés, felsőoktatási szakképzés indítása esetén a (3) bekezdés c) pontja szerinti eljárásban az oktatási hivatal köteles beszerezni a MAB szakvéleményét. Az oktatási hivatal mesterképzés indítása esetén a (3) bekezdés c) pontja szerinti, továbbá a (3) bekezdés e) pontjában meghatározott eljárásban megfogalmazott MAB szakértői véleményéhez kötve van. Az oktatási hivatal döntésével szemben előterjesztett fellebbezést a miniszter bírálja el.” (3) Az Nftv. 67. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki: „(4b) A (3) bekezdés e) pontjában meghatározott eljárásokban, valamint az alap- és mesterképzés, felsőoktatási szakképzés indítása esetén a (3) bekezdés c) pontja szerinti eljárásban a felsőoktatási intézmény kezdeményezheti, hogy a (4) bekezdésben megjelölt szakértő helyett a felsőoktatási intézmény által javasolt, az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (European Association for Quality Assurance in Higher Education) teljes jogú tagjaként működő szervezet felkérésére kerüljön sor. Ebben az esetben az oktatási hivatal a MAB szakvéleménye helyett – a (4) bekezdésben meghatározott feltételek mellett – a felkért szervezet szakértői véleményét szerzi be azzal, hogy az azonos tárgy vagy személy tekintetében egy eljárás keretében szükséges újabb, ugyanazon szervezet által adott szakvélemény elkészítésében nem vehet részt az a személy, aki az eljárás korábbi részében szakértőként már részt vett.” (4) Az Nftv. 67. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott eljárásban – Magyarországon folytatott alap- vagy mesterképzésként – csak a 14. § (2a) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti helyszínen folytatott képzés indítása engedélyezhető.”

5287


66. § Az Nftv. 68. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A felsőoktatási intézményben csak olyan, e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott, kötelezően használandó nyomtatvány alkalmazható, amelyet az oktatási hivatal kormányrendeletben meghatározottak szerint jóváhagyott. A jóváhagyott oklevél-, oklevélmelléklet-nyomtatvány előállításához, forgalmazásához az oktatási hivatal engedélye szükséges.” 67. § Az Nftv. 76. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet, ha a származási országában államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül és az általa Magyarország területén folytatni kívánt képzés és az arra tekintettel kiállított oklevél államilag elismert felsőoktatási fokozatot adó képzésnek (oklevélnek) felel meg és a működését az oktatási hivatal engedélyezte. Az oktatási hivatal a működési engedélyre vonatkozó határozatát visszavonja, amennyiben a felsőoktatási intézmény, vagy a képzés e feltételeknek utóbb nem felel meg. (2) A működési engedély kiadása megtagadható az oktatási hivatal által beszerzett felsőoktatási akkreditációs szervezet szakvéleménye alapján, ha az alapján megállapítható, hogy a magyarországi és a székhely szerinti országban érvényes működési és képzési feltételek jelentősen eltérnek. A szakvélemény nyilatkozik a képzés személyi és tárgyi feltételeiről, a képzés minőségéről. (3) A működési engedély megtagadható, ha a külföldi oklevél végzettségi szintjének a magyarországi elismerésére nincs lehetőség. A működési engedéllyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézményt az oktatási hivatal veszi nyilvántartásba. A külföldi felsőoktatási intézmények működése felett a miniszter gyakorolja a 65. és 66. §-ban meghatározott jogkörét. A működési engedélyt az (1), a (2) és az e bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése szempontjából az oktatási hivatalnak legalább ötévente felül kell vizsgálnia. Ha a más államban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény által kibocsátott külföldi oklevél végzettségi szintjének magyarországi elismerésére nincs lehetőség, akkor erre az intézménynek egyértelműen és igazolhatóan fel kell hívni a képzésre jelentkező figyelmét, amelynek teljesülését az oktatási hivatal ellenőrzi.” 68. §

(1) Az Nftv. 77. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A más EGT-államban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély kiadása a 76. § (3) bekezdésben foglalt egyenértékűségi feltétel alapján nem tagadható meg.” (2) Az Nftv. 77. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az Európai Gazdasági Térségről, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről (OECD) szóló szerződésben részes állam által elismert felsőoktatási intézmény államilag elismert alap-, mester-, illetve azzal egyenértékű – közös képzésnek nem minősülő – osztott képzésének magyar felsőoktatási intézmény által történő indítását az oktatási hivatal nyilvántartásba veszi, ha a képzés megszervezésében az érintett külföldi és magyar felsőoktatási intézmény megállapodott, és a külföldi felsőoktatási intézmény e megállapodásban vállalja a magyar felsőoktatási intézmény által folytatott képzésre tekintettel a külföldi oklevél kiállítását. E képzésre, a képzésben részt vevők jogaira és kötelezettségeire, az oktatási tevékenységre és annak ellenőrzésére, a felvételi feltételek meghatározására a 76. § (5) és (7) bekezdésben meghatározott feltételeket kell alkalmazni.”

69. § Az Nftv. 80. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (Nem magyar állampolgárok magyarországi tanulmányaira e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a következő eltérésekkel:) „e) az államközi megállapodás alapján, a miniszter által működtetett ösztöndíjprogram keretében ösztöndíjjal támogatott hallgató az ösztöndíjjal támogatott időszakra vonatkozóan nem köteles a magyar állami (rész)ösztöndíjhoz kapcsolódó, e törvényben meghatározott sajátos feltételek teljesítésére.” 70. § Az Nftv. 84. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A (4) bekezdésben szabályozott támogatások feltételeit és rendjét a Kormány határozza meg, azzal a megkötéssel, hogy a kis létszámú szakokra járó hallgatók együttes létszáma nem haladhatja meg a felsőoktatási intézmények hallgatói létszámának öt százalékát.” 71. § Az Nftv. 85/E. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A 85/C. § a) és b) pontjában meghatározott teljesítmény vagy szociális alapú ösztöndíjra kormányrendelet szerint jogosult hallgatót e juttatás – a 85/C. § a) pont ac) alpontjában, valamint b) pont bd) alpontjában foglalt ösztöndíjat ide nem értve – legfeljebb a 47. § szerinti támogatási idővel azonos időtartamban illeti meg.”

5288


72. § Az Nftv. 94. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A magán felsőoktatási intézmények a 12. § (7) és (8) bekezdésében, a 29. § (1) bekezdésében, a 37. § (1) bekezdés e) pontjában és (3)–(6) bekezdésében, a 83. § (1) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezésektől, továbbá a 13. § (5) bekezdésében előírt nyelvi követelmény nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal való igazolási kötelezettségétől a szervezeti és működési szabályzatukban eltérhetnek azzal, hogy a 37. § (1) bekezdésben meghatározottak mellett magasabb vezetőként gazdasági vezetőt foglalkoztatnak. Magán felsőoktatási intézményekben a 13/A–13/D. § és a 37. § (4a) bekezdése nem alkalmazható.” 73. § Az Nftv. a 95. §-t követően a következő 95/A. §-sal egészül ki: „95/A. § (1) A rendszeres nemzetközi támogatással működtetett magán felsőoktatási intézmény alapítói, fenntartói jogait fenntartó testület is gyakorolhatja. Működő magán felsőoktatási intézmény fenntartói jogának a fenntartó testület részére történő átadását – ha a magán felsőoktatási intézmény működése megfelel az e bekezdésben foglalt feltételeknek – a fenntartó kezdeményezheti. (2) A fenntartó testület a) jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, a hatósági nyilvántartást a felsőoktatási információs rendszer keretében az oktatási hivatal vezeti, b) székhelye azonos a fenntartott felsőoktatási intézmény székhelyével, c) ügyrend alapján működik, az ügyrendet a fenntartó testület dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az ügyrendet a fenntartó tanács elnöke legkésőbb az elfogadást követő tizenötödik napon megküldi az oktatási hivatalnak jóváhagyásra, d) ügyrendjének a jóváhagyását követően az oktatási hivatal felveszi a hatósági nyilvántartásba, e) képviseletére az elnök jogosult, f ) tagjait és elnökét – a nemzetközi támogatókkal egyetértésben – a miniszter kéri fel.” 74. § Az Nftv. 97/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott feladatok tekintetében elkülönített kincstári számlával rendelkezik.” 75. § Az Nftv. 65. alcíme a következő 107/A. §-sal egészül ki: „107/A. § (1) A 107. § (3) bekezdése szerinti államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt a kiállításától számított öt éven belül – kormányrendeletben meghatározott eljárásban – a kiállító vizsgaközpont határozattal visszavonja, ha megállapítja, hogy a kiállítás feltételei nem álltak fenn. A visszavont nyelvvizsga-bizonyítványt az oktatási hivatalnak kell megküldeni, amely gondoskodik annak megsemmisítéséről. A visszavonásra egyebekben a Ket. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően, ha a nyelvvizsga-bizonyítvány kiállítását bűncselekmény befolyásolta és a bűncselekmény elkövetését jogerős bírói vagy ügyészi határozat megállapította, a kiállító vizsgaközpont a nyelvvizsga-bizonyítványt időbeli korlátozás nélkül megsemmisíti, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint. Ha a kiállító vizsgaközpont jogutód nélkül megszűnt, a nyelvvizsga-bizonyítványt az oktatási hivatal semmisíti meg. A megsemmisítésre egyebekben a Ket. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti döntés ellen jogorvoslatnak van helye. (4) A vizsgabizonyítvány tárgyában hozott jogerős határozatot – indokolás nélkül – a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában és az oktatási hivatal honlapján közzé kell tenni. (5) Ha a nyelvvizsga-bizonyítványt kiállító vizsgaközpont jogutód nélkül szűnt meg, az (1) és (2) bekezdés szerinti eljárásban az oktatási hivatal jár el. (6) A (2) bekezdés szerinti jogerős határozatot hozó szerv a határozatról haladéktalanul értesíti a nyelvvizsgabizonyítvány kibocsátóját, valamint az oktatási hivatalt.” 76. § Az Nftv. 108. §-a a következő 23a. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „23a. közösségi felsőoktatási képzési központ: felsőoktatási intézmény székhelyén kívül működő, felsőoktatási intézménynek nem minősülő szervezet, amely a működési engedélyében meghatározott képzési terület és maximális hallgatói létszám erejéig a képzésre vonatkozó működési jogosultsággal, a szükséges oktatói karral rendelkező felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján a felsőoktatási intézmény és annak hallgatói

5289


számára biztosítja a felsőoktatási oktatási alaptevékenység, a képzés tárgyi és ingatlanhasználati – a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodásban foglaltak szerint pénzügyi – feltételeit.” 77. §

78. §

(1) Az Nftv. 110. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza) „3. a felsőoktatási intézmény, valamint a közösségi felsőoktatási képzési központ, a diákotthon minimális létesítési és működési feltételeit, az alapítással kapcsolatos eljárás rendjét, a gyakorló köznevelési intézmény, a nem Magyarország területén folytatott székhelyen kívüli képzés létesítésének feltételeit, a konzisztórium tagjaira való javaslattétel rendjét,” (2) Az Nftv. 110. § (1) bekezdés 4. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza a képesítési keretet, a doktori képzés szabályait,) „a) az alap- és mesterképzés képzési területeit, szakjait, valamint a létesítéssel és indítással összefüggő eljárási rendet,” (3) Az Nftv. 110. § (1) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza) „6. a felsőoktatási információs rendszer működtetésével, az adattovábbítással, továbbá a diákigazolvánnyal, az oktatói azonosító számmal és a hallgatói azonosító számmal kapcsolatos eljárási szabályokat, a diákigazolvány kibocsátásához kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakat és azok mértékét, a felsőoktatási intézmények által kötelezően használt nyomtatványok tartalmi és formai követelményeit, jóváhagyási rendjét, a támogatási idő nyilvántartásának, a magyar állami (rész)ösztöndíjas és az önköltséges hallgatók közötti átsorolásnak, a hallgatói kompetenciamérésnek a rendjét, a hallgatói átvétel rendjét, a különböző végzettségi szintet eredményező szakok közötti hallgatói átvétel szabályait,” (4) Az Nftv. 110. § (1) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza) „7. a felsőoktatási szakképzés rendjét, a felsőoktatási szakképzés képzési területeit, szakjait, valamint a létesítéssel és az indítással összefüggő eljárási rendet, továbbá a gyakorlati képzés feltételeit, az ahhoz kapcsolódó díjmentes hallgatói juttatásokat, valamint a külső, nem felsőoktatási intézményi keretek között folyó gyakorlati képzés megvalósítására köthető hallgatói megállapodásra, továbbá a hallgatói munkaszerződésre vonatkozó szabályokat,” (5) Az Nftv. 110. § (1) bekezdés 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza) „14. a hallgatói lakhatási feltételek, jóléti szolgáltatások biztosításával kapcsolatos szabályokat, intézményi feltételeket, a felsőoktatási intézménynek a hallgatóval kapcsolatos írásban közlendő döntéseit,” (1) Az Nftv. 112. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: 1993. évi felsőoktatási törvény) alapján megkezdett képzéseket – folyamatos képzésben – 2016. szeptember 1-jéig lehet változatlan szakmai követelmények, változatlan vizsgarend keretében, változatlan oklevél kiadásával befejezni. Azok hallgatói jogviszonyát, akik e határidőig nem szerezték meg végbizonyítványukat, e dátummal meg kell szüntetni.” (2) Az Nftv. 112. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) Azok a volt hallgatók, akik 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg tanulmányaikat és oklevélszerzés nélkül végbizonyítványt szereztek, a végbizonyítvány megszerzésétől számított öt éven belül változatlan szakmai követelmények és változatlan vizsgarend keretében tehetik le záróvizsgájukat. E határidőt követően záróvizsga nem tehető, kivéve, ha 2015. szeptember 1-jéig a végbizonyítvány megszerzésétől számítva több, mint öt év telt el. Ebben az esetben legkésőbb 2016. szeptember 1-jéig tehető záróvizsga.” (3) Az Nftv. 112. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki: „(9) Az 1993. évi felsőoktatási törvény, illetve a 2005. évi felsőoktatási törvény alapján tanulmányaikat 2008. szeptember 1-jét megelőzően megkezdett azon jogosult hallgatók tekintetében, akiknek hallgatói jogviszonya 2016. szeptember 1-jét követően is fennáll, 2016. szeptember 1-jétől e törvény szerint kell megállapítani a hallgatói juttatásokat. (10) A 2005. évi felsőoktatási törvény alapján tanulmányaikat a) 2008. augusztus 31-ét követően megkezdett azon jogosult hallgatók tekintetében, akiknek hallgatói jogviszonya 2017. szeptember 1-jét követően is fennáll, 2017. szeptember 1-jétől, b) 2009. augusztus 31-ét követően megkezdett azon jogosult hallgatók tekintetében, akiknek hallgatói jogviszonya 2018. szeptember 1-jét követően is fennáll, 2018. szeptember 1-jétől e törvény szerint kell megállapítani a hallgatói juttatásokat.”

5290


79. § Az Nftv. a következő 116. §-sal egészül ki: „116. § (1) E törvénynek – az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított – 9. § (3) bekezdésében foglalt feltételeket az 1. mellékletben meghatározott egyetemeknek 2017. szeptember 1-jéig kell teljesíteniük. (2) E törvénynek – az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított – 9. § (3a) bekezdésére tekintettel az oktatási hivatal 2017. szeptember 1-jéig jelentést készít az oktatásért felelős miniszter számára, hogy az 1. melléklet szerinti főiskolák közül melyek felelnek meg az alkalmazott tudományok egyetemére előírt feltételeknek. (3) A konzisztórium tagjainak megbízásáig e törvénynek – az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított – 13/A. § (2) bekezdés b) pontját és 13/B–13/D. §-át nem kell alkalmazni. (4) E törvénynek – az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított – 15. § (4) bekezdését és 52. § (6) bekezdését olyan módon kell alkalmazni, hogy 2016. augusztus 31. után „Legum Magister” vagy „Master of Laws” (rövidítve: LL.M) címre jogosító mesterképzésre épülő mesterszakra hallgató nem vehető fel, a korábban mesterképzésre épülő mesterszakon kiadott oklevél által tanúsított végzettség és szakképzettség, valamint LL.M. cím az oklevél jogosultja által a továbbiakban is használható. A 2016. augusztus 31. előtt megkezdett LL.M. címre jogosító mesterképzésre épülő mesterképzések a 2015. augusztus 31-én hatályos rendelkezések szerint legfeljebb 2017. augusztus 31-ig fejezhetők be. (5) E törvénynek – az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított – 15. § (4) bekezdése, 52. § (6) bekezdése alapján a mesterfokozatot eredményező jogászképzésre épülő szakirányú továbbképzésben oklevelet szerzettek – az oklevél kiállításának időpontjától függetlenül – a „Legum Magister” vagy „Master of Laws” (rövidítve: LL. M.) cím használatára jogosultak abban az esetben is, ha az oklevél kiállítására, illetve a képzés megkezdésére 2015. szeptember 1-jét megelőzően került sor. (6) E törvénynek – az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított – 28. § (1) bekezdés b) pontját, valamint 31. § (2) és (3) bekezdését a 2015. augusztus 31-én adjunktusi munkakört betöltők tekintetében 2018. szeptember 1-jétől kell alkalmazni. (7) E törvénynek – az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított – 31. § (5) bekezdés a) pontja alapján a felülvizsgálatot, ellenőrzést a munkáltató első alkalommal 2016-ban folytatja le. (8) E törvénynek – az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított – 48. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeket a 2016. augusztus 31. után történő átsorolás tekintetében kell alkalmazni. (9) E törvénynek – az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított – 48/E. § (4) bekezdésében foglaltakat a 2015. augusztus 31-ét megelőzően tett hallgatói nyilatkozaton – továbbá a 111. § (8) bekezdése alapján azzal egyenértékű jognyilatkozaton – alapuló magyar állami (rész)ösztöndíjas jogosultság, illetve kötelezettség esetén 2017. augusztus 1-jétől kezdődően kell alkalmazni. (10) E törvénynek – az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított – 60. § (2a) bekezdését és 62. § (2a) bekezdését a 2015. szeptember 1-jét követő választás, tisztségviselői megbízás tekintetében kell alkalmazni.” 80. §

(1) (2) (3) (4) (5) (6)

Az Nftv. 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul. Az Nftv. 2. melléklete a 3. melléklet szerint módosul. Az Nftv. 3. melléklete a 4. melléklet szerint módosul. Az Nftv. 5. melléklete az 5. melléklet szerint módosul. Az Nftv. a 6. melléklet szerinti 6. melléklettel egészül ki. Az Nftv. a 7. melléklet szerinti 7. melléklettel egészül ki.

81. § Az Nftv. 1. 13. § (5) bekezdésében a „főiskola esetén” szövegrész helyébe az „alkalmazott tudományok egyeteme és főiskola esetén”, 2. 13/A. § (2) bekezdés g) pontjában az „együttműködési kötelezettségének” szövegrész helyébe az „együttműködési, tájékoztatási kötelezettségének”,

5291


3.

13/A. § (5) bekezdésében „az intézmény vezető beosztású” szövegrész helyébe „az intézmény magasabb vezető, vezető beosztású”, az „intézmény magasabb vezetője” szövegrész helyébe az „intézmény magasabb vezetője, vezetője”,

4.

18. § (2) bekezdésében a „3. melléklet” szövegrész helyébe a „3. és 6. melléklet”,

5.

25. § (1) bekezdésében a „mesterfokozat szükséges” szövegrész helyébe a „legalább mesterfokozat szükséges”,

6.

37. § (3) bekezdésében a „három évre” szövegrész helyébe a „legfeljebb három évre”,

7.

47. § (4) bekezdésében a „hallgató támogatási idejét” szövegrész helyébe a „hallgató (1) bekezdésben meghatározott támogatási idejét”,

8.

48/B. § (8) bekezdésében az „az oklevél szerzése” szövegrész helyébe az „a végbizonyítvány”,

9.

48/A. § c) pontjában az „a Magyar Állam által folyósított” szövegrész helyébe a „megállapított”,

10.

53/A. § (2) bekezdésében a „a Magyar Tudományos Művek Tárában” szövegrész helyébe az „az Adatbázisban”,

11.

67. § (1) bekezdés c) pontjában az „a Doktoranduszok Országos Szövetségét” szövegrész helyébe az „a Doktoranduszok Országos Szövetségét, az Országos Doktori Tanácsot, a 95/A. § szerinti fenntartói testületet”,

12.

67. § (2) bekezdésében a „felsőoktatási intézmények” szövegrész helyébe a „felsőoktatási intézmények, a közösségi felsőoktatási képzési központok”,

13.

67. § (3) bekezdés a) pontjában a „felsőoktatási intézmény” szövegrész helyébe a „felsőoktatási intézmény, a közösségi felsőoktatási képzési központ”,

14.

78. § (5) bekezdésében a „képzést nyilvántartásba veszi, amennyiben a magyar intézmény szenátusa határoz a (3) bekezdésben meghatározott feltételek fennállásáról. Ennek hiányában a szakindításra vonatkozó általános szabályokat kell szabályozni.” szövegrész helyébe a „képzést a szakindításra vonatkozó általános szabályok alapján veszi nyilvántartásba.”,

15.

84. § (4) bekezdésében a „pályázati úton” szövegrész helyébe a „felsőoktatási intézmény részére”,

16.

85/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „támogatás normatívája” szövegrész helyébe a „támogatása”,

17.

101. § (1) bekezdésében a „művészeti képzési ág valamelyikében” szövegrész helyébe a „művészeti képzési területen”,

18.

101. § (3) bekezdésében a „táncművészeti képzési ágban” szövegrész helyébe a „táncművészeti képzésben”,

19.

a 104. § (1) bekezdés d) pontjában a „gazdasági főigazgató felelős” szövegrész helyébe a „gazdasági főigazgató felelős, konzisztórium létesítésére nem kerül sor”,

20.

108. § 1a. pontjában a „gyakorlatigényes alapképzési szakon, illetve e képzési területhez tartozó” szövegrész helyébe a „gyakorlatigényes alapképzési szakon, szociális munka alapképzési szakon, illetve a felsorolt képzési területhez tartozó”,

21.

111. § (1) bekezdésében a „felvételi vizsga” szövegrész helyébe „felvétel”, az „ír elő” szövegrész helyébe az „írhat elő”,

22.

112. § (2) bekezdésben a „2005. évi felsőoktatási törvény alapján megkezdett” szövegrész helyébe a „felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: 2005. évi felsőoktatási törvény) alapján megkezdett”,

23.

2. melléklet II. fejezet 3. c) pontjában a „tanulmányi és vizsgaszabályzat” szövegrész helyébe a „tanulmányi és vizsgaszabályzat, doktori szabályzat”,

24.

3. melléklet I/A. fejezet 4. pontjában a „nemzetbiztonsági szolgálatnak valamennyi” szövegrész helyébe a „nemzetbiztonsági szolgálatnak a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Nbtv.) meghatározott feladatok ellátásához szükséges valamennyi”,

25.

3. melléklet I/B. fejezet 1. pont h) alpontjában a „részére hallgatói” szövegrész helyébe a „tanulmányai támogatása érdekében, a hallgató”,

26.

3. melléklet II/B. fejezet 3. pontjában az „a nemzetbiztonsági szolgálatnak (valamennyi adat)” szövegrész helyébe az „a nemzetbiztonsági szolgálatnak (az Nbtv.-ben meghatározott feladatok ellátásához szükséges valamennyi adat)”,

27.

3. melléklet II/C. fejezet 1. a) pont aa) alpontjában az „értesítési címe,” szövegrész helyébe az „értesítési címe, telefonszáma, elektronikus levélcíme,”, g) pontjában a „részére hallgatói” szövegrész helyébe a „tanulmányai támogatása érdekében, a hallgató”,

5292


28.

3. melléklet IV. fejezet 3. pontjában az „a nemzetbiztonsági szolgálatnak (valamennyi adat)” szövegrész helyébe az „a nemzetbiztonsági szolgálatnak (az Nbtv.-ben meghatározott feladatok ellátásához szükséges valamennyi adat)”,

29.

az 5. melléklet 5. pont b) alpontjában a „szolgálat részére” szövegrész helyébe a „szolgálatnak az Nbtv.-ben meghatározott feladatok ellátásához szükséges”

szöveg lép. 82. § Hatályát veszti az Nftv. 1.

19. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontja,

2.

19. § (5) bekezdésében az „és egy igazolványa” szövegrész,

3.

19. § (6) bekezdésében az „az oktatói, kutatói, alkalmazotti igazolvány és” szövegrész,

4.

28. § (4) bekezdése,

5.


6.

31. § (4) bekezdésében az „egyetemi, főiskolai tanári, kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói munkakörökben az” szövegrész,

7.

33. § (3) bekezdésében az „A nem munkaköri feladatként végzett kutatásra a kutatóval megbízási szerződést kell kötni.” szövegrész,

8.


9.

46. § (2a) bekezdése,

10.

46. § (5) bekezdés a) pontja,

11.

46. § (6) bekezdés c) pontjában az „és” szövegrész,

12.

48/A. § c) pontjában az „átalányként” szövegrész,

13.

58. § (4) bekezdésében az „és a Kormány rendeletében” szövegrész,

14.

64. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „a felsőoktatás információs rendszerét,” szövegrész,

15.

75. § (2) bekezdés a) pontjában az „egységes elvek szerint” szövegrész,

16.

75. § (4) bekezdés a) pontja,

17.

78. § (3) bekezdés d) pontja,

18.

79. § (2) bekezdésében a „– pályázati úton elnyerhető –” szövegrész,

19.

83. § (2) bekezdésében az „és módosításának” szövegrész,

20.

92. § (6) bekezdés f ) pontja,

21.

93. § (6) bekezdésében az „és (8)” szövegrész,

22.


23.

XXVIII. Fejezet címében az „ , ILLETVE AGRÁRTUDOMÁNYI” szövegrész,

24.


25.

97/A. § (4) bekezdése,

26.

103. § (1) bekezdésében a „legalább kettő szakon” szövegrész,

27.

103. § (8) bekezdésében az „a finanszírozás szempontjából” szövegrész,

28.

108. § 13. pontja,

29.

108. § 15. pontja,

30.

108. § 20. pontjában az „és képzési ágaknak” szövegrész,

31.

108. § 47. pontjában az „a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével” szövegrész,

32.

111. § (3) és (4) bekezdése,

33.

112. § (4) és (5) bekezdése,

34.

114/D. § (3) bekezdés a) és b) pontja,

35.


36.

3. melléklet II/A. fejezet a) pont aa) alpontjában, b) pont ba) és bb) alpontjában, d) pont da) és db) alpontjában a „telefax,” szövegrész,

37.

3. melléklet II/C. fejezet 1. e) pontjában az „– a kötelezettséghez kapcsolódó részletfizetési kedvezmény, halasztás, mentesség –” szövegrész,

38.

3. melléklet III. fejezet 5. pontja.

5293


5. Záró rendelkezések 83. §

(1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba. (2) Az 1. §, a 3. §, a 4. § és 5. §, a 37–63. §, a 65–76. §, a 77. § (1), (2), (4) és (5) bekezdése, a 78–81. §, a 82. § 1–33. pontja és 35–38. pontja, az 1–7. melléklet 2015. szeptember 1-jén lép hatályba. (3) A 11–36. § 2016. január 1-jén lép hatályba. (4) A 82. § 34. pontja 2016. szeptember 1-jén lép hatályba. (5) Ez a törvény 2016. szeptember 2-án hatályát veszti.

84. § A 11–36. § rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 85. § Ez a törvény a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló, 2013. november 20-i 2013/55/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Áder János s. k.,

Kövér László s. k.,


az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2015. évi CXXXI. törvényhez „2. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez

A felsőoktatási intézményben oktatói munkakört, valamint a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak garantált illetményét meghatározó, az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának a költségvetési törvényben megállapított garantált illetményére vetülő arányszámok

1.

A

B

C

Munkakör

Fizetési fokozat

Arányszám (%)

2.

Egyetemi tanár

3.

106

3.

Egyetemi tanár

2.

103

4.

Egyetemi tanár

1.

100

5.

Egyetemi docens (amennyiben habilitációval rendelkezik)

4

85

6.

Egyetemi docens

3.

76

7.

Egyetemi docens

2.

73

8.

Egyetemi docens

1.

70

9.

Egyetemi adjunktus

3.

53

10.

Egyetemi adjunktus

2.

50

11.

Egyetemi adjunktus

1.

50

12.

Egyetemi tanársegéd

2.

40

13.

Egyetemi tanársegéd (gyakornok)

1.

37

14.

Főiskolai tanár (amennyiben habilitációval rendelkezik)

4.

90

15.

Főiskolai tanár

3.

81

16.

Főiskolai tanár

2.

78

17.

Főiskolai tanár

1.

75

18.

Főiskolai docens

3.

61

19.

Főiskolai docens

2.

58

20.

Főiskolai docens

1.

55

21.

Főiskolai adjunktus

2.

48

22.


1.

45

5294


23.


–

45

24.

Főiskolai tanársegéd

–

40

25.

Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó

3.

106

26.


2.

103

27.


1.

100

28.

Tudományos főmunkatárs

3.

76

29.


2.

73

30.


1.

70

31.

Tudományos munkatárs

–

50

32.

Tudományos segédmunkatárs

–

40

33.

Mesteroktató

2.

54

34.

Mesteroktató

1.

51 ”

2. melléklet a 2015. évi CXXXI. törvényhez Az Nftv. 1. mellékletében foglalt táblázat C:51–C: 52 mezője helyébe a következő mezők lépnek: (A)

(B)

(C)

(II. Főiskolák) (II/B. Nem állami főiskolák) (51.)

Budapesti Metropolitan Főiskola, Budapest

(52.)

Edutus Főiskola, Tatabánya

3. melléklet a 2015. évi CXXXI. törvényhez

1. Az Nftv. 2. melléklet I. fejezet 1.1. pont e)–h) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (Az alapító okirat kötelezően tartalmazza, a felsőoktatási intézmény) „e) kari, szervezeti tagolását (a rektor és a kancellár megbízási rendjét), fenntartott intézményeit, f ) alaptevékenységét, g) vállalkozási tevékenységének felső határát, h) köznevelési, nyilvános könyvtári, közművelődési, közgyűjteményi, egészségügyi, agrár- és vidékfejlesztési, egyéb feladatait,” 2. Az Nftv. 2. melléklet II. fejezet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „1. Szervezeti és működési rend A szervezeti és működési rend keretében kell meghatározni különösen: a felsőoktatási intézmény szervezeti felépítését, tagolását, vezetési szerkezetét, a vezetői és magasabb vezetői választások eljárási rendjét, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét, valamint az egyes szervezeti egységek feladatait, működését, az intézményen belüli kapcsolattartás, a hallgatói rendezvények és a hallgatók számára nyújtott szolgáltatások szervezésének rendjét. A felsőoktatási intézmény hivatalos nevének felhasználásával szervezett rendezvény a rendezvény programjainak tartalmáért felelős személy (szervező) kérelmére a szervezeti és működési rendben meghatározott engedéllyel tartható. A rendezvény részvételi felhívásának a szervező nevét tartalmaznia kell. A szervezeti és működési rend részét képezi a felsőoktatási intézmény minőségirányítási szabályozása.”

5295


4. melléklet a 2015. évi CXXXI. törvényhez

1. Az Nftv. 3. melléklet I/B. fejezet 1. pont a következő i) ponttal egészül ki: (E törvény alapján nyilvántartott adatok) „i) a hallgatói kompetenciamérésre, annak eredményére vonatkozó adatok.” 2. Az Nftv. 3. melléklet I/B. fejezet 4. pont helyébe a következő rendelkezés lép: „4. Az adattovábbítás feltételei: az adatok továbbíthatók: a) a fenntartónak valamennyi adat, a fenntartói irányítással összefüggő feladatok ellátásához; b) a bíróságnak, a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, az államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adat; c) a nemzetbiztonsági szolgálatnak az Nbtv.-ben meghatározott feladatok ellátásához szükséges valamennyi adat; d) a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv részére valamennyi adat; e) a Diákhitel Központnak a hallgatói hitelt igényelt személyekhez kapcsolódóan ea) az 1. b) pont ba), bb) alpontjai szerinti adatok – nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat, tartózkodási jogot igazoló okmány megnevezése, száma kivételével, továbbá a hallgató tanulmányainak értékelése, vizsgaadatok, igénybe vett támogatási idő kivételével –, eb) az 1. f ) pontból a hallgató által önköltség címén az intézmény felé ténylegesen fizetendő összeg, a hallgatói hitelre való jogosultság, illetve ennek megszűnése vizsgálata, valamint a törlesztési kötelezettség fennállásának, illetve szünetelésének megállapítása céljából, ec) az 1. b) pont ba) és bk) alpontjai szerinti adatok – a társadalombiztosítási azonosító jel kivételével –, az ügyfelekkel történő kapcsolattartáshoz és a velük kapcsolatos ügyintézéshez a hitelszerződésből eredő jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából, ed) az 1. b) pont ba) és bb) alpontjai szerinti adatok – a hallgató tanulmányainak értékelése, vizsgaadatok, igénybe vett támogatási idő kivételével –, ee) az 1. b) pont bl) alpontjából az abszolutóriumra és a záróvizsgára (doktori védésre) vonatkozó adatok a hallgatói hiteltartozások várható visszafizetésével kapcsolatos kockázatelemzéshez és a kockázati mérték szerinti ügyfélkezeléshez; f ) a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervnek a képzésre és a hallgatói jogviszonyra vonatkozóan.” 3. Az Nftv. 3. melléklet II/A. fejezet a) pont ab) és ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alapján nyilvántartott adatok a felsőoktatási intézmény) „ab) tisztségviselőinek – rektor, rektorhelyettes, kancellár, gazdasági vezető, belső ellenőrzés vezetője, dékán, gazdasági tanács elnöke és tagjai, a szenátus tagjai, a konzisztórium tagjai, kollégiumi vezető, szakkollégium képviselője – neve, értesítési címe, elérhetősége (telefon, e-mail), ac) a felsőoktatási intézmény által – az alaptevékenysége körében – kötött hatályos együttműködési megállapodás,” 4. Az Nftv. 3. melléklet II/A. fejezet c) pontjának nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alapján nyilvántartott adatok:) „c) a MAB, a Felsőoktatási Tervezési Testület, a Magyar Rektori Konferencia, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Doktoranduszok Országos Szövetsége, Országos Doktori Tanács esetében” 5. Az Nftv. 3. melléklet II/A. fejezet a következő f ) ponttal egészül ki: (E törvény alapján nyilvántartott adatok:) „f ) a 95/A. § (1) bekezdésben meghatározottak szerint fenntartott magán felsőoktatási intézmény esetén fa) a fenntartó testület neve, székhelye, nyilvántartási száma, elnökének neve, elérhetősége (telefon, e-mail), fb) a felsőoktatási intézmény rendszeres pénzügyi támogatását biztosító külföldi támogató neve, székhelye, képviselője, értesítési címe, elérhetősége (telefon, e-mail).” 6. Az Nftv. 3. melléklet II/C. fejezet 1. a) pont ai) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E törvény alapján nyilvántartott adatok: a hallgatói (doktorjelölti) jogviszonnyal összefüggő adatok:] „ai) a hallgatói kompetenciamérésre, annak eredményére vonatkozó adatok,” 7. Az Nftv. 3. melléklet II/C. fejezet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „3. Az adatok továbbíthatók: a) a bíróságnak, a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, az államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adat;

5296


b) a nemzetbiztonsági szolgálatnak az Nbtv.-ben meghatározott feladatok ellátásához szükséges valamennyi adat; c) a Diákhitel Központnak a hallgatói hitelt igényelt személyekhez kapcsolódóan ca) az 1. a) pont aa), ab), ac) és ad) alpontjai szerinti adatok – nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat tartózkodási jogot igazoló okmány megnevezése, száma kivételével –, cb) az 1. e) pontból a hallgató által önköltség címén az intézmény felé ténylegesen fizetendő összeg a hallgatói hitelre való jogosultság, illetve ennek megszűnése vizsgálata, valamint a törlesztési kötelezettség fennállásának, illetve szünetelésének megállapítása céljából, cc) az 1. a) pont al) alpontja szerinti adatok – a társadalombiztosítási azonosító jel, az adóazonosító jel, a felvételi azonosító, a 48/D. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozat azonosító száma kivételével – az ügyfelekkel történő kapcsolattartáshoz és a velük kapcsolatos ügyintézéshez a hitelszerződésből eredő jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából, cd) az 1. b) pont ba) és bb) alpontjai szerinti adatok – az oklevél, bizonyítvány aláíróinak neve kivételével –, ce) az 1. a) pont am) alpontjából az abszolutóriumra és a záróvizsgára (doktori védésre) vonatkozó adatok, cf ) az 1. a) pont ap) alpontjában szereplő kétféle kreditszám összege a hallgatói hiteltartozások várható visszafizetésével kapcsolatos kockázatelemzéshez és a kockázati mérték szerinti ügyfélkezeléshez; d) a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervnek a képzésre, a hallgatói jogviszonyra, az oklevélre, a hallgató értesítési adataira (telefonszám, elektronikus levélcím) vonatkozó adatok, valamint az 1. pont al) alpontban meghatározott adatok; e) a társadalombiztosítási hatóságnak a társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot meghatározó adatok; f ) a felsőoktatási intézménynek a hozzá jelentkező és vele hallgatói (doktorjelölti) jogviszonyban álló személyre vonatkozó valamennyi adat; g) a felsőoktatási intézménynek a hozzá felvételre, átvételre került személyekre vonatkozó valamennyi adat; h) a köznevelési információs rendszer felé a tanulói jogviszonnyal rendelkező személyekre vonatkozó valamennyi adat; i) a miniszter által vezetett minisztériumnak a statisztikai célú adatszolgáltatáshoz szükséges valamennyi adat.” 8. Az Nftv. 3. melléklet II/D. fejezet 1. a) pontja a következő af ) alponttal egészül ki: (E törvény alapján nyilvántartott adatok: a felvétellel összefüggő adatok:) „af ) a jelentkező ügyfélkapus kapcsolati kódja.” 9. Az Nftv. 3. melléklet II/D. fejezet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „3. Az adatok továbbíthatók: a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adat; a nemzetbiztonsági szolgálatnak az Nbtv.-ben meghatározott feladatok ellátásához szükséges valamennyi adat; a felsőoktatási intézménynek a hozzá jelentkező személyre vonatkozó valamennyi adat; a felsőoktatási intézménynek a hozzá felvett személyekre vonatkozó valamennyi adat; a köznevelés információs rendszere részére a szükséges érettségi adatok az érettségi végzettséget igazoló okirat hitelességének megállapítása céljából, a felvételi kérelmek elbírálásához; a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv részére a jelentkező oktatási azonosítója, ügyfélkapus kapcsolati kódja.” 10. Az Nftv. 3. melléklet III. fejezet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „1. A felsőoktatás információs rendszeréből – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – személyes adat csak az érintett kérése, illetve írásbeli hozzájárulása esetén, az érintett egyidejű értesítése mellett adható ki. A felsőoktatási információs rendszer keretében folyó adatkezelés jogszerűségéért a miniszter felelős. A felsőoktatási információs rendszerbe az érintett – saját adatai tekintetében – jogosult betekinteni. Az érintett a felsőoktatási információs rendszerben tárolt adatainak helyesbítését – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével –, törlését az adatot szolgáltató felsőoktatási intézménytől jogosult kérni. Az információs rendszerbe történő betekintés, az adatok felsőoktatási intézmény általi helyesbítése, törlése minden esetben ingyenes.”

5297


5. melléklet a 2015. évi CXXXI. törvényhez Az Nftv. 5. melléklet 1/A. pont helyébe a következő rendelkezés lép: „1/A. E törvény által a felsőoktatási felvételre jelentkezőkről nyilvántartott adatok a) a jelentkező természetes személyazonosító adatai, b) a jelentkező oktatási azonosítója, c) a jelentkező ügyfélkapus kapcsolati kódja.”

6. melléklet a 2015. évi CXXXI. törvényhez „6. melléklet a 2011. évi CCIV. törvényhez

A felsőoktatási intézmény hivatalos nevének felhasználásával szervezett rendezvények szervezőiről nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok

1. E törvény által nyilvántartott adatok a 2. melléklet II. pont 1. alpontja szerinti rendezvények szervezőjének a) természetes személyazonosító adatai, b) adóazonosító jele, c) lakóhelye, d) elérhetősége. 2. Az 1. pontban megjelölt adatok kezelésére jogosult: a felsőoktatási intézmény. 3. Az adatkezelés célja: a 18. § (1) bekezdés szerint. 4. Az adatkezelés időtartama: a rendezvény kezdetétől számított 5 év. 5. Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók: a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, államigazgatási szervnek (a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adatok); a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak (a foglalkoztatással összefüggő adatok); a nemzetbiztonsági szolgálatnak (az Nbtv.-ben meghatározott feladatok ellátásához szükséges valamennyi adat); az Avtv2. 28. §-a alapján a fenntartóhoz intézett adatmegismerési kérelem teljesítése céljából a kérelmezőnek az Avtv2. 26. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatnak minősülő adatok.”

7. melléklet a 2015. évi CXXXI. örvényhez „7. melléklet a 2011. évi CCIV. törvényhez

A nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartásában nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok

1. A nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartásában nyilvántartott adatok: a) a vizsgázó személy természetes személyazonosító adatai; b) a nyelvvizsgára vonatkozó következő adatok: ba) a vizsgaközpont megnevezése, bb) a vizsgahely megnevezése, bc) a vizsgaidőszak megjelölése, bd) a vizsga neve, szintje, típusa (szóbeli vagy írásbeli), be) a vizsga helye, ideje, bf ) a vizsgáztató és a feladatjavító neve, bg) a vizsga eredménye (sikeres vagy sikertelen), bh) a vizsgarészenként elért pontok és bi) a vizsgán elért pontszám az elérhető összpontszám százalékában kifejezve; valamint

5298


c)

2.

3.

4.

5.

a bizonyítványra vonatkozó adatok: ca) a bizonyítvány száma, cb) a bizonyítvány státusza: beterjesztés, jóváhagyás, a nyomdába és a nyomdából érkezés időpontja, cc) a bizonyítvány hitelessége. Az adatkezelés célja: A nyelvvizsga-bizonyítványok nyomtatása, hitelesítése, az elveszett nyelvvizsga-bizonyítványok után hatósági igazolvány kiállítása. Az adatkezelés időtartama: A nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartásában adatot a nyelvvizsga letételétől számított nyolcvan évig lehet kezelni. Továbbítható: a) a bíróságnak, a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, valamint az államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adat; b) a nemzetbiztonsági szolgálatnak az Nbtv.-ben meghatározott feladatok ellátásához szükséges valamennyi adat. Az oktatási hivatal, mint a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyvei nyilvántartásának adatkezelője a nyelvvizsgaanyakönyvek nyilvántartásából az 1. pont c) alpontja szerinti adatokat – az érintetteken kívül – a nyelvvizsga letételét igazoló okirat hitelességének megállapítása céljából a felsőoktatási felvételi eljárás lefolytatásával összefüggésben a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv részére, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, módosításával kapcsolatban az érintett egyetértésével a munkáltató részére továbbíthatja.”

5299


2015. évi CXXXII. törvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról* 1. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása 1. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „1. § (1) A törvény hatálya kiterjed a) a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (a továbbiakban: Egyetem), b) az általa folytatott államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatási tevékenységre, továbbá az azzal összefüggő szolgáltató és igazgatási tevékenységre, ideértve azon tevékenységet is, amelyet az Egyetem Magyarország területén kívül folytat, c) az Egyetem alapítójára, fenntartóira, valamint d) az Egyetem oktatóira, tudományos kutatóira és más alkalmazottjaira, hallgatóira, támogatóira és az oda jelentkezőkre. (2) Az Egyetem külföldi hallgatójának jogállására e törvényt kell alkalmazni, ha jogszabály vagy a képzésről szóló megállapodás eltérően nem rendelkezik.” 2. § Az NKE tv. a következő 1/A. §-sal egészül ki: „1/A. § A 3. § szerinti, illetve a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter által a 44. § (2) bekezdés alapján kiadott rendelet szerinti államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati képzések tekintetében oklevél kiadására az Egyetem jogosult.” 3. § Az NKE tv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „12. § Az Egyetemen gazdasági tanács nem működik.” 4. § Az NKE tv. 21/A. §-a a következő (5)–(7) bekezdésekkel egészül ki: „(5) Az Nftv. 47. § (3) bekezdését és azzal összefüggésben a (4) és (5) bekezdését, (6) bekezdés a) pontját, valamint (8) bekezdését alkalmazni kell azon közszolgálati ösztöndíjas jogviszonyban álló hallgató tekintetében, akivel az Egyetem kötött közszolgálati ösztöndíjszerződést azzal, hogy a támogatási idő számításakor kizárólag az Egyetem képzésén igénybe vett támogatási időt kell figyelembe venni. (6) Az Nftv. 48. § (2) és (3) bekezdését azon közszolgálati ösztöndíjas hallgató tekintetében kell alkalmazni, akivel az Egyetem kötött közszolgálati ösztöndíjszerződést. (7) Az Egyetem a hallgatóval ösztöndíjszerződést kötő szerv, illetve a szerződéses vagy hivatásos jogviszonyban álló hallgatót beiskolázó szerv részére továbbíthatja azon általa kezelt hallgatói személyes adatokat, amelyek a hallgatóval kötött ösztöndíjszerződésben, illetve a hallgató Egyetemen folytatott tanulmányainak támogatása tárgyában a hallgató és a beiskolázó szerv között létrejött szerződésben foglalt, a hallgatót megillető jogosultságok és az őt terhelő kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséhez szükségesek. Az ösztöndíjszerződést kötő, illetve beiskolázó szerv az Egyetem által a fent meghatározott célból továbbított személyes adatokat csak az adatkezelés céljának eléréséhez szükséges mértékben, módon és ideig, azonban legfeljebb a szerződés megszűnését követő öt évig kezelheti.” 5. § Az NKE tv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „24. § A honvédtiszti alapképzésre és a rendészeti képzés nappali munkarendben történő alapképzésére az a 18. életévét betöltött, de a felvétel évében 25. életévét be nem töltött – a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai esetében 30 évesnél nem idősebb –, cselekvőképes, magyar állampolgársággal rendelkező személy vehető fel, aki a jelentkezők egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának szabályairól szóló rendeletben előírt alkalmassági követelményeknek megfelel. További feltétel, hogy a hallgató hozzájárul a honvédtiszti alapképzés tekintetében a nemzetbiztonsági alkalmasságának ellenőrzéséhez, rendészeti képzés nappali munkarendben történő alapképzés tekintetében a kifogástalan életvitel ellenőrzéshez, és vállalja a tisztjelölti szolgálati viszony létesítését és fenntartását az alapképzés idejére.” * A törvényt az Országgyűlés a 2015. június 30-i ülésnapján fogadta el.

5300


6. § Az NKE tv. 44. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, hogy – az igazságügyért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter és a rendészetért felelős miniszter egyetértésével – rendeletben határozza meg) „d) az államtudományi és közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás vonatkozásában az alap- és mesterképzés szakjait és a szakok, valamint az államtudományi doktori cím használatára jogosító osztatlan szak képzési és kimeneti követelményeit, továbbá az oklevéllel tanúsított szakképzettséget, és annak a Magyar Képesítési Keretrendszer és az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását.” 7. § Az NKE tv. a következő 53–56. §-sal egészül ki: „53. § E törvénynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 21/A. § (5) és (6) bekezdését alkalmazni kell a Módtv. hatálybalépését megelőzően, de a 2012/2013. tanévben vagy azt követően tanulmányaikat megkezdő közszolgálati ösztöndíjas hallgatók tekintetében is, ide nem értve a rendészeti képzésben részt vevő, valamint a honvéd tisztjelölti, hivatásos vagy szerződéses jogviszonyban álló hallgatókat. A tanulmányaikat a 2012/2013. tanévet megelőzően megkezdett nem rendészeti képzésben részt vevő, valamint honvéd tisztjelölti, hivatásos vagy szerződéses jogviszonyban nem álló közszolgálati ösztöndíjas hallgatók tekintetében az átsorolásra a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben foglaltak szerint kerül sor. 54. § E törvénynek a Módtv.-vel módosított 21/A. § (1) bekezdés b) pontját és (3) bekezdését, 24. §-át, valamint 26. § (1) bekezdését a 2016. július 1-jén vagy azt követően rendészeti alapképzésre, nappali tagozatra felvételt nyert személyekre kell alkalmazni. A 2016. július 1-jét megelőzően rendészeti alapképzésre, nappali tagozatra felvételt nyert személyekre a 2016. július 1-jét megelőzően hatályban levő rendelkezések vonatkoznak. 55. § E törvénynek a Módtv.-vel módosított, illetve megállapított 1. és 1/A. §-a nem alkalmazható a Módtv. hatálybalépésekor a) már megindított vagy b) a felügyeletet gyakorló miniszter által már engedélyezett képzésekre. 56. § Az 55. §-hoz kapcsolódóan, a felügyeletet gyakorló miniszter az általa felügyelt felsőoktatás vonatkozásában meghatározza a 41. § (2) bekezdés szerint megállapított létszámkereten belül a hallgatói létszámok intézményenkénti és – az Egyetem kivételével – szakonkénti elosztását.” 8. § Az NKE tv. a) 3. § 1. pontjában a „közigazgatási” szövegrész helyébe az „államtudományi és közigazgatási”; b) 9/A. § (1) bekezdésében, 23/A. §-ában, 40. § (1) bekezdés a) pontjában, 41. § (2) bekezdésében, 42. §-ában, 44. § (1) bekezdés d) pontjában és 44. § (2) bekezdés a) pontjában az „a közigazgatási” szövegrész helyébe az „az államtudományi és közigazgatási”; c) 43. §-ában az „A közigazgatási” szövegrész helyébe az „Az államtudományi és közigazgatási”; d) 3. § 1., 2. és 3. pontjában a „szakjai” szövegrészek helyébe a „szakok” és e) 3. § 1. pontjában a „mesterképzési szakok” szövegrész helyébe a „mesterképzési szakok, ideértve az államtudományi doktori cím használatára jogosító osztatlan szakot is” szöveg lép. 9. §

(1) Hatályát veszti az NKE tv. a) 3. § 1. pontjában a „közigazgatási képzési ág”; b) 3. § 2. pontjában az „ , a rendészeti képzési ág”; c) 3. § 3. pontjában a „honvédelmi és katonai képzési ág”; d) 21/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „honvéd”; e) 21/A. § (3) bekezdésében az „a rendvédelmi szerv,” és az „ , illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal”; f ) 26. § (1) bekezdésében a „honvéd”, valamint az „ , illetve a rendészeti képzésben részt vevő hallgató”; valamint g) VIII. fejezetének címében a „KÖZIGAZGATÁSI, RENDÉSZETI ÉS KATONAI” szövegrész. (2) Hatályát veszti az NKE tv. 41. § (1) és (3) bekezdése.

5301


2. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása 10. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 52. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az állatorvos, a jogász és az államtudományi szakon oklevelet szerzett személyek a doktori cím használatára jogosultak. Ezek rövidített jelölése: dr. med., dr. med. dent., dr. pharm., dr. vet., dr. jur, dr. rer. pol.” 11. § Az Nftv. 104. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) E törvény rendelkezéseit a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre és az általa folytatott államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, továbbá nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatásra, valamint az intézményben foglalkoztatottakra, hallgatókra vonatkozóan a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvényben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tekintetében: a) a 13/A. § és a 37. § (4a) bekezdése nem alkalmazható, ebben az intézményben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvényben meghatározott magasabb vezetői megbízások adhatók; b) a rektor pályázatát az intézmény Fenntartói Testülete írja ki és a szenátus véleményezését követően dönt a rektorjelölt személyéről; c) az intézmény felelős vezetője és képviselője a rektor, aki eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény, a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe; d) az intézményben a szükséges gazdálkodási intézkedések és javaslatok előkészítéséért a gazdasági főigazgató felelős.” 12. § Az Nftv. 63. alcímének címében az „A közigazgatási” szövegrész helyébe az „Az államtudományi és közigazgatási” szöveg lép.


(1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. (2) A 3. §, a 8. § d) pontja, valamint a 9. § (1) bekezdés a)–c) pontja 2015. szeptember 1-jén lép hatályba. (3) Az 5. §, valamint a 9. § (1) bekezdés d)–f ) pontja 2016. július 1-jén lép hatályba. Áder János s. k.,



5302


2015. évi CXXXIII. törvény egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról* 1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása 1. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1a) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően e törvény alkalmazásában nem minősül jövedelemnek] „1. a rendkívüli települési támogatás, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, valamint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a gyógyszerkiadások viseléséhez és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás,” 2. §

3. §

(1) Az Szt. 20. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Nem kell vezetni) „a) a (2) és (4) bekezdés szerinti adattartalmú nyilvántartást falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, népkonyha, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása, utcai szociális munka esetén,” (2) Az Szt. 20. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Csak a (2) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés a) pontja szerinti adatokat kell nyilvántartásba venni a) nappali melegedő és éjjeli menedékhely esetében, valamint b) családsegítés esetében, ha a jogszabályban meghatározott szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel lezárható.” (1) Azt Szt. 20/C. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (A szociális hatóság a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza) „e) házi segítségnyújtás esetén a megállapított gondozási szükségletre és az ellátott számára nyújtott szolgáltatás tartalmára vonatkozó adatokat.” (2) Az Szt. 20/C. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba venni az adatokat falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, népkonyha, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása és utcai szociális munka esetén. (3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok közül csak a 20. § (2) bekezdés a) pontja és a 20. § (4) bekezdés a) pontja szerinti adatokat kell nyilvántartásba venni a) nappali melegedő és éjjeli menedékhely esetében, valamint b) családsegítés esetében, ha a jogszabályban meghatározott szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel lezárható.”

4. § Az Szt. Adatkezelés alcíme a következő 24/A. §-sal egészül ki: „24/A. § A Kormány által kijelölt szerv a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos adatok gyűjtése, rendszerezése és közzététele, valamint a széles körű tájékoztatás érdekében – Szociális Ágazati Portál elnevezéssel – honlapot működtet.” 5. § Az Szt. 36. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A 34. § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek] „a) aki az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés keretében számára felajánlott, az Flt. 54. § (10a), (10b), (10c) bekezdésében foglaltak szerinti munkalehetőséget nem fogadja el vagy a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, továbbá akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 78. §-a szerint azonnali hatályú felmondással szüntette meg;”


5303


6. §

(1) Az Szt. 58/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való jogosultság további feltétele a) az új szociális szolgáltatónak, intézménynek, b) házi segítségnyújtás esetén az új ellátotti létszámnak, c) nappali ellátás és szakosított szociális ellátás esetén – a külső férőhelyek és az időszakos férőhelyek kivételével – az új férőhelyeknek, d) támogató szolgáltatás és közösségi alapellátás esetén a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott, új feladatmutatónak a szociális szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő, jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadása (a továbbiakban: befogadás), az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv által fenntartott szociális szolgáltatók és szociális intézmények, valamint a 131/A. §-ban foglalt szociális szolgáltatások kivételével.” (2) Az Szt. 58/A. §-a a következő (2g) bekezdéssel egészül ki: „(2g) Támogató szolgáltatás és közösségi alapellátás esetén a (2c) bekezdés nem alkalmazható, a befogadásra a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által meghatározott és közleményben közzétett kapacitások, vagy a (2f ) bekezdésben foglaltak alapján kerülhet sor.”

7. § Az Szt. 63. § (2)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) A házi segítségnyújtás keretében szociális segítést vagy személyi gondozást kell nyújtani. (3) Szociális segítés keretében biztosítani kell a) a lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködést, b) a háztartási tevékenységben való közreműködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában történő segítségnyújtást, d) szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítését. (4) Személyi gondozás keretében biztosítani kell a) az ellátást igénybe vevővel a segítő kapcsolat kialakítását és fenntartását, b) a gondozási és ápolási feladatok elvégzését, c) a (3) bekezdés szerinti feladatokat. (5) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. A gondozási szükséglet vizsgálata keretében meg kell állapítani azt, hogy az ellátást igénylő esetében szociális segítés vagy személyi gondozás indokolt, valamint a napi gondozási szükséglet mértékét. A megállapított gondozási szükségletet a működést engedélyező szerv felülvizsgálhatja és módosíthatja. (6) A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről, ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában történő házi segítségnyújtásra jogosult. (7) Amennyiben a házi segítségnyújtás során a) szociális segítés biztosítása esetén személyi gondozási feladatok ellátása válik szükségessé, a gondozási szükséglet vizsgálatát ismételten el kell végezni, b) szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást.” 8. §

(1) Az Szt. 64. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A családsegítés keretében biztosítani kell) „d) a közösségfejlesztő programok szervezését, valamint egyéni és csoportos készségfejlesztést,” (2) Az Szt. 64. § (4) bekezdés f ) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (A családsegítés keretében biztosítani kell) „f ) a kríziskezelést, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat, g) a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt településen és fővárosi kerületben működő családsegítést ellátó szolgáltatónak a menedékjogról szóló törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglalt társadalmi beilleszkedés elősegítését,”

5304


(3) Az Szt. 64. § (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (A családsegítés keretében biztosítani kell) „h) a járásszékhely településen működő családsegítést ellátó szolgáltatónak a család szociális helyzetének átfogó vizsgálata alapján igénybe venni javasolt szociális szolgáltatásokat meghatározó, a szolgáltatást nyújtó szolgáltatóra – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – kötelező szociális diagnózis készítését azzal, hogy a feladat ellátásába bevonhatja a nem járásszékhely településen működő családsegítést ellátó szolgáltatót.” (4) Az Szt. 64. § (4) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: (A családsegítés keretében biztosítani kell) „i) a nagy létszámú intézmények átalakítását követően támogatott lakhatást igénybe vevők utánkövetését biztosító esetmenedzseri feladatokat.” (5) Az Szt. 64. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Családsegítés a gyermekjóléti szolgáltatással egy szolgáltató – a család- és gyermekjóléti szolgálat – keretében működtethető. A család- és gyermekjóléti szolgálat ellátja a családsegítés (4) bekezdés szerinti feladatait, valamint a Gyvt. 39. és 40. §-a szerinti gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat.”

9. § Az Szt. 65/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter regionális illetékességgel diszpécserközpontokat jelöl ki az utcai szociális munkát végző, jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő szervezetek közül. A kijelölés visszavonásig szól.” 10. § Az Szt. 86. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki: (A települési önkormányzat köteles biztosítani) „a) a családsegítést, ha polgármesteri hivatalt működtet vagy a közös önkormányzati hivatal székhelye a településen van,” 11. § Az Szt. 92/K. §-a a következő (8)–(10) bekezdéssel egészül ki: „(8) A Szociális Ágazati Portálon – a (9) bekezdésben meghatározott módon – közzé kell tenni a) a működést engedélyező szervnek a szociális szolgáltató, szociális intézmény (székhely, telephely) ellenőrzése során hozott, fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatát, b) a működést engedélyező szerv jogerős határozatát, fenntartóval kötött hatósági szerződését és hatósági szerződésben foglalt kötelezettség megszegését megállapító végzését, ha a szociális szolgáltató, szociális intézmény (székhely, telephely) személyi vagy tárgyi feltételeinek hiánya miatt jogkövetkezményt állapított meg vagy a fenntartóval hatósági szerződést kötött, c) a működést engedélyező szerv jogerős határozatát, fenntartóval kötött hatósági szerződését és hatósági szerződésben foglalt kötelezettség megszegését megállapító végzését, ha a 92/L. § (1) bekezdés a), b) vagy e)–k) pontjában meghatározott jogsértés miatt jogkövetkezményt állapított meg vagy a fenntartóval hatósági szerződést kötött, d) az a)–c) pont szerinti ügyben a jogorvoslat vagy megismételt eljárás során hozott és a közzétett döntés érdemében változást eredményező hatósági döntést vagy bírósági határozatot. (9) A hatósági döntésről és a hatósági szerződésről közzétett dokumentumnak tartalmaznia kell a) a közzététel napját és a (8) bekezdés szerinti jogcímét, b) az eljáró működést engedélyező szerv megnevezését, c) az ügy számát és tárgyát, d) a 92/L. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsértés esetén da) a szolgáltatást nyújtók nevét, db) a nyújtott szolgáltatás megnevezését, dc) a szolgáltatásnyújtás helyét, és dd) a megállapított jogkövetkezményeket, e) a d) pontban nem említett jogsértés esetén ea) a fenntartó nevét, székhelyét és adószámát, eb) a szociális szolgáltató, szociális intézmény (székhely, telephely) címét és ágazati azonosítóját, ec) a jogsértéssel érintett szolgáltatás megnevezését, ed) a megállapított tényállást,

5305


ee) a megsértett jogszabályi rendelkezések megjelölését, és ef ) a hatósági döntésben megállapított jogkövetkezményeket, illetve a fenntartó által a hatósági szerződésben vállalt kötelezettségeket, és az azok megszegésének esetére kikötött jogkövetkezményeket, f ) a jogerő beálltára vagy annak hiányára történő utalást, g) a döntéssel szembeni jogorvoslati eljárás tényét, valamint h) a jogorvoslat vagy megismételt eljárás során hozott hatósági döntés vagy bírósági határozat esetén a hatósági döntést vagy bírósági határozatot, és annak rövid indokolását. (10) A Szociális Ágazati Portálról a közzétett dokumentumot a) a szociális szolgáltató, szociális intézmény (székhely, telephely) szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzését követően haladéktalanul el kell távolítani, ha a 92/L. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsértő állapot a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzéssel szűnik meg, b) a jogsértő állapot megszűnését követő öt év elteltével kell eltávolítani, ha a 92/L. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsértő állapot nem a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzéssel szűnik meg, c) az a) és b) pontban nem említett esetben a jogsértés időpontját, illetve a jogsértő állapot megszűnését, de legkorábban a közzétételt követő egy év elteltével kell eltávolítani.” 12. § Az Szt. 92/L. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki: [A működést engedélyező szerv szociális igazgatási bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki] „l) az intézményvezetővel, ennek hiányában a gondozási szükséglet vizsgálatát tényleges végző személlyel szemben, ha házi segítségnyújtás esetén nem a valóságnak megfelelően állapította meg, hogy az ellátott számára szociális segítés vagy személyi gondozás indokolt-e, vagy nem a valóságnak megfelelően állapította meg a napi gondozási szükséglet mértékét.” 13. § Az Szt. 92/M. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „92/M. § (1) A 92/L. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a bírság legalacsonyabb összege 250 000 forint, legmagasabb összege 1 000 000 forint. (2) A 92/L. § (3) bekezdése szerinti esetben a bírság legmagasabb összege 50 000 forint. (3) Az (1) és (2) bekezdésben nem említett esetben a bírság legmagasabb összege 200 000 forint. (4) A bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a jogsértés súlyára, a jogsértéssel okozott érdeksérelem nagyságára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására és – fenntartóra kiszabott bírság esetén – a bírság megfizetésének az ellátás színvonalára gyakorolt hatására tekintettel kell meghatározni.” 14. § Az Szt. 117. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki: „(2b) A 117/C. § szabályait nem lehet alkalmazni arra az igénybevevőre, aki fogyatékos személyek, pszichiátriai vagy szenvedélybetegek ápoló-gondozó otthonában rendelkezik intézményi jogviszonnyal a támogatott lakhatás igénybevételét megelőzően.” 15. § Az Szt. 131/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „131/A. § A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás és az utcai szociális munka működtetését az állam – a jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott – fenntartókkal kötött finanszírozási szerződések útján támogatja. A finanszírozási szerződést – ha jogszabály másként nem rendelkezik – három évre kell megkötni. Az éves támogatási összeget a költségvetési törvény állapítja meg.” 16. § Az Szt. a következő 136. §-sal egészül ki: „136. § (1) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvénnyel megállapított 37/B. § (1) bekezdésében foglaltakat a közfoglalkoztatásba a hatálybalépést követően bevont egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti ellátásban részesülő személyek esetében kell alkalmazni. (2) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvénnyel megállapított 92/K. § (8)–(10) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha a) a jogsértést 2015. július 31-ét követően követik el, vagy a jogsértő állapot 2015. július 31-ét követően szűnik meg, és b) a működést engedélyező szerv a jogkövetkezményt 2015. július 31-ét követően állapítja meg.

5306


(3) Ha a 92/L. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsértő állapot 2015. augusztus 1-jét megelőzően megszűnik, a 2015. augusztus 1-jét megelőzően hatályos bírságösszeget kell alkalmazni. (4) A 2015. augusztus 1-jén házi segítségnyújtásban részesülők esetén a gondozási szükséglet vizsgálata során – a 2015. augusztus 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján – megállapított pontszámot és gondozási óraszámot a fenntartó 2015. szeptember 30-áig rögzíti a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából vezetett nyilvántartásban. (5) 2016. január 1-jétől a területi lefedettséget figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe – a rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül – törvény erejénél fogva befogadottnak minősül az a támogató szolgáltatás és közösségi alapellátás, valamint a hozzájuk tartozó feladatmutató, amely után a fenntartó 2015. október 1-jén hatályos finanszírozási szerződés alapján támogatásra jogosult. A 2016. január 1-jét megelőzően hatályos 131/A. § alapján nyújtott állami támogatásra 2015. december 31-ét követően is a 2016. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. (6) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvénnyel megállapított 92/L. § (1) bekezdés l) pontját 2016. január 1-jétől abban az esetben is alkalmazni kell, ha a gondozási szükséglet vizsgálata 2016. január 1-jét megelőzően történt. (7) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvény hatálybalépésekor házi segítségnyújtásban részesülő személyek gondozási szükségletét a 2016. évi állami támogatás igényléséig, de legkésőbb 2015. december 31-éig – az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvénnyel kihirdetett, 2016. január 1-jén hatályba lépő szabályok alapján – felül kell vizsgálni. (8) Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás 2016. január 1-jétől kizárólag egy szolgáltató keretében működtethető. (9) A települési önkormányzat 2015. október 31-éig felülvizsgálja a családsegítés, illetve a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának módját, szervezeti kereteit és az e feladatok biztosítására kötött ellátási szerződést. A települési önkormányzat 2015. november 30-áig dönt a családsegítés, illetve a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának a 2016. január 1-jétől hatályos rendelkezéseknek megfelelő biztosítása módjáról. A fenntartó a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatoknak a (8) bekezdésben foglaltak biztosításához szükséges módosítását 2015. november 30-áig kérelmezi. Ha a fenntartó a kérelmet határidőben benyújtja, az eljárás befejezéséig úgy kell tekinteni, mintha a kérelmezett adatmódosítás jogerősen be lenne jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba.” 17. §

(1) Az Szt. a) 20/B. §-ában a „miatt” szövegrész helyébe az „érdekében” szöveg, a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben” szöveg, b) 37/B. § (1) bekezdésében az „(1) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben” szövegrész helyébe az „(1) bekezdése szerinti esetekben” szöveg, c) 45. § (1) bekezdésében a „meghatározott feltételek alapján” szövegrész helyébe a „meghatározott feltételek alapján – pénzbeli vagy természetbeni formában –” szöveg, d) 66/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „(2) és a (3)” szövegrész helyébe a „(2)–(5)” szöveg, e) 92/K. § (4a) bekezdésében a „szolgáltatói nyilvántartást vezető szerv honlapján” szövegrész helyébe a „Szociális Ágazati Portálon” szöveg, f ) 115. § (4) bekezdés b) pontjában a „nem” szövegrész helyébe az „egyházi és nem” szöveg, g) 117. § (2a) bekezdés b) pontjában a „díjra” szövegrész helyébe a „díjra – a (2b) bekezdés szerinti kivétellel –” szöveg, h) 132. § (1) bekezdés f ) pontjában a „jogkövetkezményeket” szövegrész helyébe a „jogkövetkezményeket, a 92/K. § (8)–(10) bekezdése szerinti közzététel részletes szabályait” szöveg lép. (2) Az Szt. a) 58/A. § (2a) bekezdésében az „illetve férőhelyszámnak” szövegrész helyébe a „férőhelyszámnak, illetve feladatmutatónak” szöveg, b) 58/A. § (2f ) bekezdésében a „férőhelyszám” szövegrész helyébe a „férőhelyszám, illetve feladatmutató” szöveg, c) 132. § (1) bekezdés p) pontjában a „támogató szolgáltatás, a közösségi ellátások” szövegrész helyébe a „szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás” szöveg lép.

5307

18. §


(1) Hatályát veszti az Szt. a) 4. § (3) bekezdésében a „78.,” szövegrész, b) 19. § (4) bekezdésében az „a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott módon” szövegrész, c) 47. § (2) bekezdésében az „– az 55/D. §-ban meghatározott kivétellel –” szövegrész, d) 55/D. §-a és az azt megelőző alcím címe, e) 132. § (1) bekezdés t) pontja. (2) Hatályát veszti az Szt. a) 64. § (2) bekezdésében az „a gyermekjóléti szolgálat,” szövegrész, b) 64. § (5) bekezdése, c) 86. § (1) bekezdés e) pontjában a „– különös tekintettel a családsegítéshez –” szövegrész, d) 86. § (2) bekezdés a) pontja.

2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása 19. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 39. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében) „c) a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint szociális szolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz, különösen a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz történő hozzájutásának szervezése,” 20. §

(1) A Gyvt. 40. §-át megelőző alcím cím helyébe a következő alcím cím lép:

(2) A Gyvt. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Gyermekjóléti szolgáltatás a családsegítéssel egy szolgáltató – a család- és gyermekjóléti szolgálat (a továbbiakban: gyermekjóléti szolgálat) – keretében működtethető. A gyermekjóléti szolgálat ellátja a 39. § és a (2) bekezdés szerinti gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat, valamint a családsegítés Szt. 64. § (4) bekezdése szerinti feladatait.” (3) A Gyvt. 40. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A települési önkormányzat a gyermekjóléti szolgálatot a) önálló intézményként, b) a 96. § (4) és (5) bekezdése szerinti egészségügyi vagy nevelési-oktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként, vagy c) jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával működteti.”

„Család- és gyermekjóléti szolgálat”

21. §

(1) A Gyvt. a 40. §-t követően a következő alcím címmel és 40/A. §-sal egészül ki:

„Család- és gyermekjóléti központ 40/A. § (1) Család- és gyermekjóléti központnak (a továbbiakban: gyermekjóléti központ) az a járásszékhely településen működő gyermekjóléti szolgálat minősül, amely önálló intézményként, illetve szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységként működik. (2) A gyermekjóléti központ a gyermekjóléti szolgálatnak a 39. §, a 40. § (2) bekezdése és az Szt. 64. § (4) bekezdése szerinti általános szolgáltatási feladatain túl a) a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt, amelynek keretében biztosít aa) utcai és – ha a helyi viszonyok azt indokolják – lakótelepi szociális munkát, ab) kapcsolattartási ügyeletet, ennek keretében közvetítői eljárást, ide nem értve a 62/E. § és a 132. § (6) bekezdése szerinti közvetítői eljárást, ac) – ha a helyi viszonyok azt indokolják – kórházi szociális munkát, ad) gyermekvédelmi jelzőrendszeri készenléti szolgálatot, ae) jogi tájékoztatásnyújtást és pszichológiai tanácsadást, af ) családkonzultációt, családterápiát, családi döntéshozó konferenciát;

5308

22. §

23. §


b) a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekhez kapcsolódó, a gyermekek védelmére irányuló tevékenységet lát el, amelynek keretében ba) kezdeményezi a gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét, bb) javaslatot készít a veszélyeztetettség mértékének megfelelően a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására, a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására, valamint a gyermek megelőző pártfogásának mellőzésére, elrendelésére, fenntartására és megszüntetésére, bc) együttműködik a pártfogó felügyelői szolgálattal és a megelőző pártfogó felügyelővel a bűnismétlés megelőzése érdekében, ha a gyámhatóság elrendelte a gyermek megelőző pártfogását, bd) a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében családgondozást végez – az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve – a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, be) utógondozást végez – az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve – a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez, bf ) védelembe vett gyermek esetében elkészíti a gondozási-nevelési tervet, családgondozást végez, illetve a gyámhatóság megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet (a továbbiakban: pénzfelhasználási terv) készít; c) szakmai támogatást nyújt az ellátási területén működő gyermekjóléti szolgálatok számára. (3) Gyermekjóléti szolgálatot állami fenntartó, egyházi fenntartó és nem állami fenntartó is működtethet. A gyermekjóléti központ feladatainak ellátására a települési önkormányzat egyházi fenntartóval és nem állami fenntartóval ellátási szerződést nem köthet.” (2) A Gyvt. 40/A. § (2) bekezdés a) pontja a következő ag) alponttal egészül ki: [A gyermekjóléti központ a család- és gyermekjóléti szolgálatnak a 39. §, a 40. § (2) bekezdése és az Szt. 64. § (4) bekezdése szerinti általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt, amelynek keretében biztosít] „ag) óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységet;” (1) A Gyvt. 51. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Krízisközpontként kizárólag a családok átmeneti otthona működhet.” (2) A Gyvt. 51. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) Titkos menedékházként kizárólag a családok átmeneti otthona működhet.” (3) A Gyvt. 51. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki: „(10) A titkos menedékház befogadja a kapcsolati erőszak miatt krízishelyzetbe került, illetve otthontalanná vált bántalmazottat és gyermekét, valamint az (5) bekezdés szerinti bántalmazott családot. (11) A titkos menedékház a (10) bekezdésben foglalt személy számára legfeljebb hat hónap időtartamra a) lakhatást biztosít, és szükség esetén biztosítja az étkeztetést, a ruházattal való ellátást, a mentálhigiénés ellátást, valamint segítséget nyújt az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréshez, b) közreműködik – a gyermekjóléti, illetve családsegítő szolgálattal együttműködve – a titkos menedékház szolgáltatást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család, az egyén helyzetének rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében, c) segítséget nyújt a bántalmazás következtében kialakult pszichés sérülések kezelésében és jogi tanácsadással segíti a (10) bekezdésben foglalt személy érdekeinek védelmét.” (1) A Gyvt. 94. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2a) Polgármesteri hivatalt működtető települési önkormányzat, a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni. A közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti települési önkormányzat által működtetett gyermekjóléti szolgálat ellátási területe a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések lakosságára terjed ki.”

5309


(2) A Gyvt. 94. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A járásszékhely település, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat és a megyei jogú város lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti központot működtetni. A járásszékhely településen működő gyermekjóléti központ ellátási területe a járás lakosságára terjed ki.”

24. §

(1) A Gyvt. 98. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A szolgáltatói nyilvántartás adatai közül nem nyilvános) „b) a titkos menedékház valamennyi adata,” (2) A Gyvt. 98. § (6) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki: (A szolgáltatói nyilvántartás adatai közül nem nyilvános) „c) a krízisközpont és a félutas ház címe, továbbá az arra vonatkozó adat, hogy a családok átmeneti otthona krízisközpontként működik-e, d) a b) és c) pontban nem említett családok átmeneti otthonának és a gyermekek átmeneti otthonának címe, ha a fenntartó ezt kéri.” (3) A Gyvt. 98. §-a a következő (11)–(14) bekezdéssel egészül ki: „(11) A Szociális Ágazati Portálon – a (12) és (13) bekezdésben meghatározottak szerint – közzé kell tenni a) a működést engedélyező szervnek a szolgáltató, intézmény, hálózat (székhely, telephely) ellenőrzése során hozott, fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatát, b) a működést engedélyező szerv jogerős határozatát, fenntartóval kötött hatósági szerződését és hatósági szerződésben foglalt kötelezettség megszegését megállapító végzését, ha a szolgáltató, intézmény, hálózat (székhely, telephely) személyi vagy tárgyi feltételeinek hiánya miatt jogkövetkezményt állapított meg vagy a fenntartóval hatósági szerződést kötött, c) a működést engedélyező szerv jogerős határozatát, fenntartóval kötött hatósági szerződését és hatósági szerződésben foglalt kötelezettség megszegését megállapító végzését, ha a 100/A. § (1) bekezdés a), b) vagy e) pontjában meghatározott jogsértés miatt jogkövetkezményt állapított meg vagy a fenntartóval hatósági szerződést kötött, d) az a)–c) pont szerinti ügyben a jogorvoslat vagy megismételt eljárás során hozott és a közzétett döntés érdemében változást eredményező hatósági döntést vagy bírósági határozatot. (12) A hatósági döntésről és a hatósági szerződésről közzétett dokumentumnak tartalmaznia kell a) a közzététel napját és a (11) bekezdés szerinti jogcímét, b) az eljáró működést engedélyező szerv megnevezését, c) az ügy számát és tárgyát, d) a 100/A. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jogsértés esetén da) a szolgáltatást nyújtók nevét, db) a végzett gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység megnevezését, dc) a szolgáltatásnyújtás helyét, és dd) a megállapított jogkövetkezményeket, e) a d) pontban nem említett jogsértés esetén ea) a fenntartó nevét, székhelyét és adószámát, eb) a szolgáltató, intézmény, hálózat (székhely, telephely) címét – a 98. § (6) bekezdés c) és d) pontja szerinti kivételekkel – és ágazati azonosítóját, ec) a jogsértéssel érintett gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység megnevezését, ed) a megállapított tényállást, ee) a megsértett jogszabályi rendelkezések megjelölését, és ef ) a hatósági döntésben megállapított jogkövetkezményeket, illetve a fenntartó által a hatósági szerződésben vállalt kötelezettségeket, és az azok megszegésének esetére kikötött jogkövetkezményeket, f ) a jogerő beálltára vagy annak hiányára történő utalást, g) a döntéssel szembeni jogorvoslati eljárás tényét, valamint h) a jogorvoslat vagy megismételt eljárás során hozott hatósági döntés vagy bírósági határozat esetén a hatósági döntést vagy bírósági határozatot, és annak rövid indokolását. (13) Titkos menedékház ügyében hozott hatósági döntés és bírósági határozat nem tehető közzé. A (6) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetben a (12) bekezdés szerinti adatokat úgy kell közzétenni, hogy abból az intézmény (székhely, telephely) és a félutas ház címe ne legyen megismerhető.

5310


(14) A Szociális Ágazati Portálról a közzétett dokumentumot a) a szolgáltató, intézmény, hálózat (székhely, telephely) szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzését követően haladéktalanul el kell távolítani, ha a 100/A. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jogsértő állapot a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzéssel szűnik meg, b) a jogsértő állapot megszűnését követő öt év elteltével kell eltávolítani, ha a 100/A. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jogsértő állapot nem a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzéssel szűnik meg, c) az a) és b) pontban nem említett esetben a jogsértés időpontját, illetve a jogsértő állapot megszűnését, de legkorábban a közzétételt követő egy év elteltével kell eltávolítani.” 25. § A Gyvt. 100/A. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a bírság legalacsonyabb összege 250 000 forint, legmagasabb összege 1 000 000 forint. (1b) Az (1a) bekezdésben nem említett esetben a bírság legmagasabb összege 200 000 forint.” 26. § A Gyvt. 139. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Gyermekjóléti szolgáltatás esetében csak a (2) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja szerinti adatokat kell nyilvántartásba venni, ha a gyermekjóléti szolgáltatás nyújtása az első találkozást követően tett intézkedéssel lezárható.” 27. § A Gyvt. 141/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „141/A. § A Kormány által kijelölt szerv – a személyes gondoskodás rendszerének és finanszírozásának tervezhetősége érdekében – országos jelentési rendszert működtet. A fenntartó az országos jelentési rendszer számára köteles bejelenteni a kormányrendeletben meghatározott – személyes adatnak nem minősülő – adatokat.” 28. §

(1) A Gyvt. XXII. Fejezete a Térítési díj alcímet megelőzően a következő 145/C. §-sal egészül ki: „145/C. § A Gyerekházak, a krízisközpontok, a félutas házak és a titkos menedékházak működtetését az állam – jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott – fenntartókkal kötött finanszírozási szerződések útján támogatja. A finanszírozási szerződést – ha jogszabály másként nem rendelkezik – három évre kell megkötni.” (2) A Gyvt. 145/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „145/C. § A Gyerekházak, a krízisközpontok, a félutas házak és a titkos menedékházak működtetését az állam – jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott – fenntartókkal kötött finanszírozási szerződések útján támogatja. A finanszírozási szerződést – ha jogszabály másként nem rendelkezik – három évre kell megkötni. Az éves támogatási összeget a költségvetési törvény állapítja meg.”

29. § A Gyvt. a következő 174. §-sal egészül ki: „174. § (1) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvénnyel megállapított 98. § (11)–(14) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha a) a jogsértést 2015. július 31-ét követően követik el, vagy a jogsértő állapot 2015. július 31-ét követően szűnik meg, és b) a működést engedélyező szerv a jogkövetkezményt 2015. július 31-ét követően állapítja meg. (2) Ha a 100/A. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jogsértő állapot 2015. augusztus 1-jét megelőzően megszűnik, a 2015. augusztus 1-jét megelőzően hatályos bírságösszeget kell alkalmazni. (3) A fenntartó 2016. február 1-jéig köteles kérelmezni a 2015. december 31-én működő Gyerekházának bejegyzését a szolgáltatói nyilvántartásba. Ha a fenntartó a kérelmet határidőben benyújtja, a Gyerekházat az eljárás befejezéséig úgy kell tekinteni, mintha jogerősen be lenne jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba. (4) Gyermekjóléti szolgáltatás és családsegítés 2016. január 1-jétől kizárólag egy szolgáltató keretében működtethető. A gyermekjóléti központ feladatainak ellátására 2016. január 1-jétől a települési önkormányzat egyházi fenntartóval és nem állami fenntartóval ellátási szerződést nem köthet. (5) A települési önkormányzat 2015. október 31-éig felülvizsgálja a családsegítés, illetve a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának módját, szervezeti kereteit és az e feladatok biztosítására kötött ellátási szerződést. A települési önkormányzat 2015. november 30-áig dönt a családsegítés, illetve a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának a 2016. január 1-jétől hatályos rendelkezéseknek megfelelő biztosítása módjáról. A fenntartó a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatoknak a (4) bekezdésben foglaltak biztosításához szükséges módosítását 2015. november 30-áig kérelmezi. Ha a fenntartó a kérelmet határidőben benyújtja, az eljárás

5311


befejezéséig úgy kell tekinteni, mintha a kérelmezett adatmódosítás jogerősen be lenne jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba. (6) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvénnyel megállapított 40/A. §-t a 2016. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A nem járásszékhely településen működő gyermekjóléti szolgálat a járásszékhely településen működő gyermekjóléti központnak átadja a) 2016. január 10-éig a nála folyamatban lévő 40/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ügyek iratanyagát, és b) 2016. január 31-éig a nála lezárt 40/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ügyek iratanyagát.” 30. §

31. §

(1) A Gyvt. a) 98. § (5) bekezdésében a „szolgáltatói nyilvántartást vezető szerv honlapján” szövegrész helyébe a „Szociális Ágazati Portálon” szöveg, b) 145. § (2) bekezdésében az „(a továbbiakban: befogadás)” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: befogadás), a 145/C. §-ban foglaltak kivételével” szöveg, c) 162. § (1) bekezdés i) pontjában a „jogkövetkezményeket” szövegrész helyébe a „jogkövetkezményeket, a 98. § (11)–(14) bekezdése szerinti közzététel részletes szabályait” szöveg, d) 162. § (1) bekezdés w) pontjában a „családok átmeneti otthona által működtetett krízisközpont” szövegrész helyébe a „Gyerekházak, a krízisközpontok, a félutas házak és a titkos menedékházak” szöveg lép. (2) A Gyvt. a) 11/A. § (2) bekezdés b) pontjában, 17. § (2a) bekezdésében a „gyermekjóléti szolgálat” szövegrész helyébe a „gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltató” szöveg, b) 17. § (2) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében a „gyermekjóléti szolgálatnál” szövegrész helyébe a „gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál” szöveg, c) 35. § (6) bekezdésében a „gyermekjóléti szolgálatban” szövegrész helyébe a „gyermekjóléti szolgáltatásban” szöveg, d) 37/A. § (3a) bekezdésében a „gyermekjóléti szolgálatot” szövegrész helyébe a „gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatót” szöveg, e) 38/A. § (2) bekezdésében a „gyermekjóléti szolgálattal” szövegrész helyébe a „gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval” szöveg, f ) 40. § (2) bekezdésében a „39. §-ban” szövegrész helyébe a „39. §-ban és az Szt. 64. § (4) bekezdésében” szöveg lép. (1) Hatályát veszti a Gyvt. a) 139. § (3) bekezdés c) pontja, b) 100/A. § (1) bekezdésében az „ellenőrzési jogkörében jogsértésenként legfeljebb 200 ezer forint összegű” szövegrész, c) 162. § (1) bekezdés y) pontja. (2) Hatályát veszti a Gyvt. a) 17. § (1) bekezdés b) pontjában az „így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ,” szövegrész, b) 38/A. § (3) bekezdése, c) 39. § (4) bekezdés c) pont cb) alpontjában a „ , különösen a családsegítés” szövegrész, d) 39. § (4) bekezdés c) pont ce) alpontja, e) 39. § (4) bekezdés d) és e) pontja, f ) 39. § (5) bekezdése, g) 40. § (2) bekezdés c) pontja, h) 40. § (3) és (5) bekezdése, i) 51. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „a családsegítő, illetve” szövegrész, j) 94. § (3) bekezdés d) pontja, k) 96. § (5) bekezdésében a „családsegítő szolgálat, illetve” szövegrész.

5312


3. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása 32. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A rokkantsági ellátásban részesülő tizenöt napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha a) a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be, b) az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be, vagy c) keresőtevékenységet folytat, és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.” 33. § Az Mmtv. 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Rokkantsági ellátásban részesülő személy esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti felülvizsgálatot nem kell elvégezni, ha a) a felülvizsgálatra az ellátás megállapításáról szóló vagy a felülvizsgálati eljárás során hozott döntésben meghatározott időpontban, vagy b) a felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.” 34. §

(1) Az Mmtv. 38. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A 23–24. § alkalmazásában) „a) a 33. § szerinti felülvizsgálattal érintett személyek esetében a felülvizsgálat alapján hozott jogerős döntést követő harmadik hónap első napjáig, a 38/C. § szerint a komplex minősítés alól mentesülő személyek esetében a rokkantsági ellátás időtartama alatt,” (megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt is, aki 2011. december 31-én a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 42. és 42/B. §-a szerint megváltozott munkaképességű munkavállalónak minősült vagy foglalkoztatása alapján a munkáltató 2011. decemberében megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásban részesült.) (2) Az Mmtv. 38. § (3) bekezdése a következő f ) ponttal egészül ki: (A 25. § alkalmazásában rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni) „f ) a 38/C. § szerint a komplex minősítés alól mentesülő személyt is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig.”

35. § Az Mmtv. a következő 38/C. és 38/D. §-sal egészül ki: „38/C. § A 32. § (1) bekezdésében foglaltak alapján rokkantsági ellátásban és a 33. § (1) bekezdésében foglaltak alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személy esetén, ha a) az ellátást megállapító vagy a korábbi felülvizsgálati eljárás során hozott döntésben meghatározott időpontban esedékes, vagy b) a 33. § (6) bekezdése szerinti felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzése nélkül az ellátás változatlan összegű, rokkantsági ellátásként történő továbbfolyósításáról dönt. 38/D. § Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvénnyel megállapított 19. § (1a) bekezdését és 38/C. §-t a 2015. augusztus 1-jén folyamatban lévő felülvizsgálati eljárásokban még nem kell alkalmazni.” 36. § Az Mmtv. a) 19. § (1) bekezdés c) pontjában a „30 napi” szövegrész helyébe a „60 napi”, b) 27. § (1) bekezdés c) pontjában, 27. § (6) bekezdésében, 27/A. § (1) bekezdés c) pontjában, 27/A. § (6) bekezdésében, 28. § (3)–(6) bekezdésében a „társadalmi felzárkózásért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter” szöveg lép.

5313



(1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 2015. augusztus 1-jén lép hatályba. (2) A 2. §, a 3. §, a 6. §, a 7. §, a 8. § (1)–(3) és (5) bekezdése, a 10. §, a 12. §, a 15. §, a 17. § (2) bekezdése, a 18. § (2) bekezdése, a 19. §, a 20. §, a 21. § (1) bekezdése, a 23. §, a 26. §, a 28. § (2) bekezdése, a 30. § (2) bekezdése és a 31. § (2) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba. (3) A 8. § (4) bekezdése 2017. január 1-jén lép hatályba. (4) A 21. § (2) bekezdése 2018. január 1-jén lép hatályba. Áder János s. k.,



5314


A Kormány 178/2015. (VII. 7.) Korm. rendelete az ózdi „Nemzeti Filmtörténeti Élménypark” című kiemelt projekt megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a), d) és e) pontjában, a 4. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 16.2., 17. és 24. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. §

(1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja azokat az 1. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek Ózd város közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti 11140 és 11140/A helyrajzi szám alatt nyilvántartott földrészleteken, illetve az ezekből a földrészletekből telekalakítási eljárások jogerős befejezését követően kialakított földrészleteken megvalósításra kerülő „Nemzeti Filmtörténeti Élménypark” projekt és az ahhoz kapcsolódó építmények, infrastrukturális fejlesztések megvalósítására irányuló beruházással függenek össze. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a beruházással összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági eljárásokat, amelyek az (1) bekezdés szerinti beruházás megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek.

2. § A Kormány az 1. § (1) bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottként a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat jelöli ki. 3. §

(1) Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági eljárásokban a szakhatóság – a hatóság határozatának meghozataláig felhasználható – előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki azzal, hogy a kérelemhez benyújtott előzetes szakhatósági hozzájárulást a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (8) bekezdése szerint használja fel. (2) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

4. § Az 1. § (1) bekezdése szerinti beruházással összefüggésben a) építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni, b) településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni és c) településképi bejelentési eljárásnak nincs helye. 5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 6. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Dr. Semjén Zsolt s. k.,

miniszterelnök-helyettes

5315


1. melléklet a 178/2015. (VII. 7.) Korm. rendelethez Az ózdi „Nemzeti Filmtörténeti Élménypark” című kiemelt projekt megvalósításával összefüggő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított eljárások 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

23.

építésügyi és építésfelügyeleti hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások, örökségvédelmi hatósági eljárások, környezetvédelmi hatósági eljárások, természetvédelmi hatósági eljárások, útügyi hatósági eljárások, vasúti és szalagpálya hatósági engedélyezési eljárás, vízügyi és vízvédelmi hatósági engedélyezési eljárások, mérésügyi és műszaki biztonsági hatósági engedélyezési eljárások, ingatlan-nyilvántartással összefüggő hatósági eljárások, telekalakításra irányuló hatósági eljárások, földmérési hatósági eljárások, talajvédelmi engedélyezésre irányuló hatósági eljárások, hírközlési hatósági eljárások, bányahatósági engedélyezési eljárások, tűzvédelmi hatósági eljárások, élelmiszerlánc-felügyeleti eljárás, közegészségügyi hatósági eljárások, területrendezési hatósági eljárások, erdővédelmi hatósági eljárások, földvédelmi hatósági eljárások, veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésre vonatkozó katasztrófavédelmi engedélyezési eljárások, azok az 1–21. pontban nem szereplő hatósági engedélyezési eljárások, amelyek az 1. § (1) bekezdése szerinti beruházás megvalósításához és használatbavételéhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, működtetéséhez szükségesek, az 1–22. pontban felsorolt ügyfajtákban kiadott hatósági döntések módosítására irányuló hatósági eljárások.

5316


Határozatok

Az Országgyűlés 30/2015. (VII. 7.) OGY határozata a kapcsolati erőszak elleni hatékony fellépést elősegítő nemzeti stratégiai célok meghatározásáról* Az Országgyűlés a kapcsolati erőszak elleni hatékony fellépés érdekében, a) elismerve a mindenkit megillető emberi jogok védelmének fontosságát; b) határozottan elutasítva a kapcsolati erőszak valamennyi formáját és elkötelezve magát a bántalmazás felszámolásának ügye mellett; c) kijelentve, hogy a kapcsolati erőszak nem tekinthető magánügynek; d) megerősítve, hogy a kapcsolati erőszak bűncselekmény, amely komoly fenyegetést jelent a házasság, a család és a gyermekek sérelmére; e) elismerve, hogy a kapcsolati erőszak aránytalanul érinti a nőket és gyermekeket, és hogy a férfiak is válhatnak kapcsolati erőszak áldozataivá; f ) elismerve, hogy a gyermekek szemtanúként is a kapcsolati erőszak áldozatai; g) elismerve azt, hogy a kapcsolati erőszak megnyilvánulási formái szélesebb körűek a puszta fizikai erőszaknál; h) tapasztalva az egyes kormányzati szervek, valamint a kormányzat és a nem kormányzati szervezetek közötti kölcsönös és előremutató együttműködés folytatásának szükségességét; i) elismerve, hogy a lelki egészségnek össztársadalmi szinten, a családokban is elsőrangú fontossággal kell bírnia; j) elismerve, hogy a lelki egészség fejlesztése és a mentális zavarok megelőzése fontos társadalmi érdek; k) figyelembe véve a nemzetközi egyezményeket és ajánlásokat, így különösen ka) a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló ENSZ egyezményt (1979, New York), amelyet Magyarországon a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról 1979. december 18-án New Yorkban elfogadott egyezmény kihirdetéséről szóló 1982. évi 10. törvényerejű rendelet hirdetett ki, kb) a Gyermek jogairól szóló ENSZ egyezményt (1989, New York), amelyet Magyarországon a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvény hirdetett ki, kc) az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményét (2011, Strasbourg), (Isztambuli Egyezmény), kd) Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1450 (2000) számú ajánlását: A nők elleni erőszak Európában, ke) az Európa Tanács Miniszterek Bizottságának R (2002) 5. számú ajánlását a tagállamok felé a nőknek az erőszakkal szembeni védelméről, kf ) az ENSZ Nők Elleni Erőszak Felszámolásáról szóló Nyilatkozatát (1993, New York), kg) a Nők IV. Világkonferenciájának Cselekvési Programját és Zárónyilatkozatát, (1995, Peking) a következő határozatot hozza:

1. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a következő nemzeti stratégiai célokat figyelembe véve tegyen intézkedéseket a kapcsolati erőszak elleni hatékony fellépés érdekében: a) a kapcsolati erőszak elleni hatékony fellépéshez a pénzügyi és humán kapacitásokat a mindenkori költségvetési lehetőségek figyelembevételével szükséges biztosítani, b) a kapcsolati erőszak elleni eredményes fellépés a kormányzati és nem kormányzati szereplők hatékony együttműködésével lehetséges, c) kiemelt hangsúlyt kell helyezni a prevencióra, különösen fontos cél a fiatalok áldozattá és elkövetővé válásának megelőzése, d) az áldozatok védelmét, támogatását, krízis- és erőszakkal fenyegetett helyzetből való eredményes és fenntartható kilépését az áldozatok speciális helyzete szerint szükséges biztosítani, kiemelt figyelemmel a közvetlen vagy közvetett módon áldozattá vált gyermekek érdekeire és jogaira, e) cél a krízisközpontok és félutas kiléptető házak számának lehetőség szerint a szükségletekhez mérten, a megfelelő földrajzi elosztásra figyelemmel történő biztosítása,

* A határozatot az Országgyűlés a 2015. június 30-i ülésnapján fogadta el.

5317


f )

törekedni kell olyan szolgáltatások biztosítására, amelyek révén megelőzhető, hogy a kapcsolati problémák erőszakhoz vezessenek, g) törekedni kell a lelki ellenálló képesség, a megküzdési módok erősítése, fejlesztése, valamint az életvezetési készségek, képességek elsajátítását célzó szolgáltatások biztosítására, h) törekedni kell az áldozatokkal, elkövetőkkel foglalkozó vagy potenciálisan kapcsolatba kerülő szakemberek képzésének folyamatos biztosítására, különös tekintettel a gyermekvédelmi jelzőrendszerbe tartozó szakemberek képzésére, i) a bírósági és hatósági eljárások során a kapcsolati erőszak áldozatainak speciális igényeit vegyék figyelembe, j) ösztönözni szükséges a kapcsolati erőszak elleni küzdelemben való részvételre a társadalom minden tagját, stratégiai cél a tudatosságnövelés, k) indokolt a társadalom tagjainak ismereteit bővíteni a kapcsolati erőszak esetén igénybe vehető segítségnyújtási lehetőségekről, l) törekedni kell arra, hogy a kapcsolati erőszak megszüntetése érdekében tett intézkedéseket kutatások, felmérések, adatgyűjtések alapozzák meg, az intézkedések szakmai ellenőrzése rendszeres legyen. 2. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy 2016. december 31-éig vizsgálja felül a kapcsolati erőszak elleni fellépést célzó vagy azzal kapcsolatban célt vagy feladatot meghatározó, jelenleg hatályos kormányzati szintű stratégiákat, és szükség esetén módosítsa azokat az 1. pontban foglalt célokkal összhangban. 3. Az Országgyűlés a családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról szóló 45/2003. (IV. 16.) OGY határozatot visszavonja. Kövér László s. k., az Országgyűlés elnöke

Mirkóczki Ádám s. k., Dr. Tiba István s. k.,

az Országgyűlés jegyzője

az Országgyűlés jegyzője

5318


A köztársasági elnök 301/2015. (VII. 13.) KE határozata rektori megbízás alóli felmentésről Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés d) pontja, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 37. § (8) bekezdése alapján – az emberi erőforrások miniszterének javaslatára – a Magyar Képzőművészeti Egyetemen Somorjai-Kiss Tibor DLA egyetemi tanárt – lemondására tekintettel – a rektori megbízása alól 2015. július 15-ei hatállyal felmentem. Budapest, 2015. június 22. Áder János s. k.,


Ellenjegyzem: Budapest, 2015. július 3. Balog Zoltán s. k.,

KEH ügyszám: IV-3/03651-2/2015.

emberi erőforrások minisztere

5319


A Kormány 1457/2015. (VII. 7.) Korm. határozata az Óbudai Egyetem már megkezdett kollégiumi beruházásának megvalósításához szükséges – részben a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosítással történő – forrás biztosításáról A Kormány 1. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 21. § (6) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az Óbudai Egyetem megkezdett kollégiumi beruházásának megvalósításához 600,3 millió forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el elszámolási, a fel nem használt rész tekintetében visszatérítési kötelezettséggel a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 5. Egyetemek, főiskolák cím javára, a Kvtv. 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 32. Rendkívüli kormányzati intézkedések cím terhére az 1. melléklet szerint; Az átcsoportosítás tekintetében Felelős: nemzetgazdasági miniszter Határidő: 2015. szeptember 30. Az elszámolás és a visszatérítési kötelezettség tekintetében Felelős: emberi erőforrások minisztere Határidő: 2016. február 28. 2. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy az 1. pont szerinti beruházás befejezése érdekében a 2016. évben 1042,6 millió forint egyszeri jelleggel történő biztosításáról gondoskodjon. Dr. Semjén Zsolt s. k.,


XI.

XX.

32

5

Alcím név

Cím név

Alcím név

5

Alcím név

Jogcím csop. név

Jogcím csop. név

Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyetemek, főiskolák

Cím név

Jogcím név

Jogcím név

Jogcím név

Az adatlap 5 példányban töltendő ki. A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) 1 példány Fejezetet irányító szerv időarányos 1 példány Állami Számvevőszék teljesítményarányos 1 példány Magyar Államkincstár egyéb: Korm. határozat szerint 2 példány Nemzetgazdasági Minisztérium * Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.

Az előirányzatmódosítás érvényessége: a.) a költségvetési évben egyszeri jellegű

XX.

ÁllamFejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet háztartási szám szám szám cím cím előir. név egyedi csop. szám szám azonosító szám


227942

Jogcím csop. név

Miniszterelnökség Rendkívüli kormányzati intézkedések

K5 a.) a költségvetési évben egyszeri jellegű

K6

Cím név

Összesen

Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra:


T Á M O GAT Á S


BEVÉTEL


Beruházások

KIADÁSOK Kiemelt előirányzat neve

600,3

ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA a Kormány hatáskörében Költségvetési év: 2015.

Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyetemek, főiskolák


Az előirányzatmódosítás érvényessége:

297102

227942


XI. Miniszterelnökség XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma

1. melléklet az 1457/2015. (VII. 7.) Korm. határozathoz

A módosítás jogcíme



I. n.év

600,3

Módosítás (+/-)

Módosítás (+/-)

-600,3

600,3

Módosítás (+/-)

II. n.év

A módosítás következő évre áthúzódó hatása



600,3

III. n.év

IV. n.év

A módosítást elrendelő jogszabály/ határozat száma

Millió forintban


Millió forintban


Millió forintban

5320 O K T A T Á S I É S K U L T U R Á L I S K Ö Z L Ö N Y • 2015. évi 15. szám

5321


A Kormány 1458/2015. (VII. 7.) Korm. határozata a Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola felújításához, bővítéséhez szükséges forrás biztosításáról A Kormány felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a kunszentmiklósi Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola felújítása, bővítése érdekében gondoskodjon további 100,0 millió forint forrás biztosításáról a 2015. évi központi költségvetés terhére a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ számára a Miniszterelnökség fejezetben. Felelős: nemzetgazdasági miniszter Határidő: 2015. július 31. Dr. Semjén Zsolt s. k.,


5322


A Kormány 1459/2015. (VII. 7.) Korm. határozata a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (KOGART) támogatása érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1852/2014. (XII. 30.) Korm. határozat végrehajtása során alkalmazandó eltérő intézkedésről és a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosításról A Kormány 1. egyetért azzal, hogy a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (KOGART) támogatása érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1852/2014. (XII. 30.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) 2. pontja szerinti támogatási összeg folyósítására a Korm. határozat 1. pontjában megjelölt ingatlan használatba adásától függetlenül sor kerüljön; 2. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 21. § (6) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az 1. pont szerinti támogatás biztosítása érdekében 200,0 millió forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el elszámolási, a fel nem használt rész tekintetében visszatérítési kötelezettséggel a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 32. Rendkívüli kormányzati intézkedések cím terhére a Kvtv. 1. melléklet XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 11. Kulturális feladatok és szervezetek támogatása alcím, 2. A KOGART támogatása jogcímcsoport javára, az 1. melléklet szerint. Az átcsoportosítás tekintetében: Felelős: nemzetgazdasági miniszter Határidő: 2015. július 31. Az elszámolás és a visszatérítési kötelezettség tekintetében: Felelős: emberi erőforrások minisztere Határidő: 2016. július 31. Dr. Semjén Zsolt s. k.,


/2015. (

XI.

XX.

32

20

11

Cím Alcím szám szám

2

Jogcím szám

K5

K5

Kiemelt előir. szám


Jogcím csop. szám

Jogcím szám


Fejezet név

XX.

20

11


2

Jogcím csop. szám

Jogcím szám


Alcím név

Jogcím csop. név

Jogcím név KIADÁSOK Kiemelt előirányzat neve

Cím név

Cím név

Alcím név

Alcím név

Jogcím csop. név

Jogcím csop. név

Jogcím név

Jogcím név

A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) Az adatlap 5 példányban töltendő ki Fejezet időarányos 1 példány Állami Számvevőszék 1 példány teljesítményarányos Magyar Államkincstár egyéb: a Korm. határozat 1 példány Nemzetgazdasági Minisztérium szerint 2 példány * Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.


BEVÉTEL

Összesen


TÁMOGATÁS

Emberi Erőforrások Minisztériuma Fejezeti kezelésű előirányzatok Kulturális feladatok és szervezetek támogatása A KOGART támogatása

Fejezet név


351695

Államháztartási egyedi azonosító

Fejezet szám



Fejezet szám

Cím név

200,0

ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA a Kormány hatáskörében Költségvetési év: 2015.

Emberi Erőforrások Minisztériuma Fejezeti kezelésű előirányzatok Kulturális feladatok és szervezetek támogatása A KOGART támogatása Egyéb működési célú kiadások Miniszterelnökség Rendkívüli kormányzati intézkedések Egyéb működési célú kiadások

Fejezet név


297102

351695


Fejezet szám

Jogcím csop. szám

) Korm. határozathoz

XI. Miniszterelnökség XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma

1. melléklet a





I.n.év

200,0

Módosítás (+/-)

Módosítás (+/-)

-200,0

200,0

Módosítás (+/-)

II. n.év

200,0

III.n.év

IV.n.év

Millió forintban, egy tizedessel A módosítás A módosítást következő elrendelő évre jogszabály/ áthúzódó határozat száma hatása




5324


A Kormány 1462/2015. (VII. 10.) Korm. határozata a TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 azonosító számú [„A Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) publikációs adatbázis szolgáltatások országos kiterjesztése” című] projekt támogatásának növeléséről, valamint egyes, a Társadalmi Megújulás Operatív Program 2–4. prioritása keretében megvalósuló projektek vonatkozásában kötelezettségvállaláshoz, támogatási szerződések megkötéséhez és tartaléklisták megszüntetéséhez történő hozzájárulásról A Kormány 1. jóváhagyja a TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 azonosító számú, „A Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) publikációs adatbázis szolgáltatások országos kiterjesztése” című kiemelt projekt támogatásának növelését az 1. melléklet szerint, 2. hozzájárul az 1. pont szerinti projekt a) többlettámogatása vonatkozásában a kötelezettségvállaláshoz a 2007–2013 közötti programozási időszak operatív programjai eredményes zárásával összefüggő 2015. évi feladatokra vonatkozó cselekvési tervről és a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret 2014. évi munkatervéről szóló 1051/2014. (II. 7.) Korm. határozat módosításáról szóló 1014/2015. (I. 22.) Korm. határozat [a továbbiakban: 1014/2015. (I. 22.) Korm. határozat] I.8. pontja alapján, Felelős: emberi erőforrások minisztere Határidő: 2015. július 15. b) támogatási szerződésének módosításához, Felelős: emberi erőforrások minisztere Határidő: 2015. július 31. 3. hozzájárul a 2. melléklet szerinti projektek vonatkozásában a kötelezettségvállaláshoz az 1014/2015. (I. 22.) Korm. határozat I.8. pontja alapján, Felelős: emberi erőforrások minisztere Határidő: a 2. melléklet szerint 4. hozzájárul a 2. és 3. melléklet szerinti projektek támogatási szerződésének megkötéséhez az 1014/2015. (I. 22.) Korm. határozat I.9. pontja alapján, Felelős: emberi erőforrások minisztere Határidő: a 2. és 3. melléklet szerint 5. hozzájárul a) a TÁMOP-2.1.3.A-12/1 azonosító számú, „Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozások számára a konvergencia régiókban” című, és b) a TÁMOP-2.5.3.A-13/2 azonosító számú, „Gazdasági és társadalmi együttműködés erősítése – A társadalmi partnerek kapacitásfejlesztése” című pályázati felhívás tartaléklistája megszüntetéséhez az 1014/2015. (I. 22.) Korm. határozat I.10. pontja alapján. Felelős: emberi erőforrások minisztere Határidő: 2015. július 31. Dr. Semjén Zsolt s. k.,


Támogatást igénylő neve

Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

Projekt megnevezése

A Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) publikációs adatbázis szolgáltatások országos kiterjesztése

TÁMOP-4.2.5.A-11/12012-0001

2.

C

Projekt azonosító száma

B

1.

A


(Ft)

(Ft)

12 000 000

Többlettámogatás

Projekt támogatása

307 999 900

E

D

319 999 900

(Ft)

támogatása/összköltsége

Projekt megnövelt

F

A projekt célja a már kiépítés alatt álló első nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázis, a Magyar Tudományos Művek Tára teljes kiépítése, adatvagyonának lényegyes bővítése és használatának kiterjesztése a felsőoktatás teljes területére. További cél az eddig akadémiai intézményeknek nyújtott szolgáltatás kiterjesztése a felsőoktatásra.

Projekt rövid bemutatása

G


TÁMOP-4.1.2.E-15/1/Konv-2015-0002

TÁMOP-4.1.2.E-15/1/Konv-2015-0003

TÁMOP-4.1.2.E-15/1/Konv-2015-0004

3.

5.

TÁMOP-4.1.2.E-15/1/Konv-2015-0001

2.

4.


1.

A


Gál Ferenc Főiskola

Pécsi Tudományegyetem

Szegedi Tudományegyetem

Debreceni Egyetem


B

243 505 001

448 835 369

239 942 478

654 809 098

(Ft)


C

2015. július 31.

2015. július 31.

2015. július 31.

2015. július 31.

Kötelezettségvállalás határideje

D

2015. augusztus 31.

2015. augusztus 31.

2015. augusztus 31.

2015. augusztus 31.

határideje

Támogatási szerződés megkötésének

E



TÁMOP-2.3.6.B-12-1/1-2014-0207

TÁMOP-3.2.1.A-11/2-2012-0028

1.

2.

3.

A


13 063 360

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

(Ft)

(Ft)

13 063 360

2 754 120

Projekt elszámolható összköltsége


2 478 708

D

C

Üzleti Közösség és Kapcsolat Fejlesztő Betéti Társaság


B

2015. augusztus 31.

2015. augusztus 31.

határideje

Támogatási szerződés megkötésének

E


5328


A miniszterelnök 53/2015. (VII. 3.) ME határozata a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettesének kinevezéséről A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 8. § (2) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva dr. Friedler Ferencet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettesévé – 2015. július 1-jei hatállyal, 5 éves időtartamra – kinevezem.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

5329


Közlemények

Álláspályázatok

Pályázati felhívás nevelési-oktatási és egyéb intézmény vezetői álláshelyének betöltésére1 A pályázatok benyújtásával és közzétételével (így különösen a benyújtási határidőkkel, a pályázatokhoz kötelezően előírt feltételekkel és benyújtandó mellékletekkel) kapcsolatos rendelkezéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, valamint a közlemények szövegében feltüntetett egyéb jogszabályok tartalmazzák. Rövidítések: ÁEI: állás elfoglalásának ideje Pbhi: pályázat benyújtásának határideje Pehi: pályázat elbírálásának határideje Pc: pályázat címzése ill: illetmény p: pótlék tp: területi pótlék szl: szolgálati lakás szgy: szakmai gyakorlat v: végzettség vgy: vezetői gyakorlat étkh: étkezési hozzájárulás om: oklevélmásolat (amennyiben a pályázat kiírója mást nem határoz meg, akkor egyszerű másolat) b: erkölcsi bizonyítvány (amennyiben a pályázat kiírója mást nem határoz meg, akkor három hónapnál nem régebbi) f: felvilágosítás ön: önéletrajz vp: vezetői pótlék vpr: vezetői program adatvédelmi nyilatkozat: hozzájárulás a pályázati anyagban foglalt személyes adatoknak a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez, illetve betekintésre jogosultak általi megismeréséhez KIH: Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Köznev. tv.: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Kjt.: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény Korm. rendelet: a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet EMMI rendelet: a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Lf: a munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok

1 Felhívjuk tisztelt hirdetőink figyelmét, hogy azokat a nevelési-oktatási intézményekbe kiírt álláshirdetéseket, melyek az Oktatási és Kulturális Közlöny tematikus közzétételi rendje alapján egyik munkakörtípusba sem sorolhatóak be, csak a sürgősséggel történő közlésre vonatkozó díj felszámítása mellett áll módunkban megjelentetni.

5330


ÓVODAVEZETŐ A pályázatot meghirdető szerv

Meghirdetett munkahely

Képesítési és egyéb feltételek

Juttatások (Ft), illetmény, pótlék, egyéb

1

2

3

4

Alsóújlak Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 9842 Alsóújlak, Csurgó u. 15/A

Alsóújlaki Vackor Óvoda 9842 Alsóújlak, Kossuth L. u. 4/A

Budapest Főváros VI. Ker. Terézváros Önkormányzata 1067 Budapest, Eötvös u. 3.

Terézvárosi Önkormányzat Szív Óvoda 1063 Budapest, Szív u. 6.

Lf: Alsóújlaki Vackor Óvoda óvodavezetői feladatainak ellátása, a Köznev. tv. rendelkezései szerint a köznevelési intézmény szakszerű és törvényes működtetése.

Lf: óvodavezetői feladatok ellátása a vonatkozó jogszabályok és munkaköri leírás alapján.

Óvodapedagógus főiskolai v és szakképzettség és pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség, óvodapedagógusmunkakörben szerzett szgy, legalább öt év vezetői tapasztalat, vagyon nyilatkozat-tételi eljárás lefolytatása, magyar állampolgárság, büntetlen előélet.

ÁEI: 2015. okt. 1. A vezetői megbízás 2020. júl. 31-éig, határozott időre szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Pbhi: 2015. aug. 7. Pehi: 2015. szept. 15. Illetmény, juttatás: a Kjt. rendelkezései az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: b, om, részletes szakmai ön, vpr, nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagot az eljárásban részt vevők megismerhetik, nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagban foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez hozzájárul és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget vállalja. A pályázat benyújtásának módja: postai úton, vagy személyesen lehet benyújtani: Németh Tibor polgármester, Vas megye, 9842 Alsóújlak, Csurgó u. 15/A Pc: Alsóújlak Község Önkormányzata 9842 Alsóújlak, Csurgó u. 15/A

Főiskolai szintű óvodapedagógus v és szakképzettség, pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség, legalább öt év óvodapedagógusmunkakörben szerzett szgy,

ÁEI: 2016. jan. 1. A vezetői megbízás 2020. júl. 31-éig szól. Pbhi: a KIH internetes honlapján történő megjelenéstől számított 30 nap. Illetmény, juttatás: a Kjt. rendelkezései az irányadók.

5331


1

2

3

4

az intézményben pedagógusmunkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg pedagógusmunkakörben történő, határozatlan időre teljes munkaidőre szóló alkalmazás.

Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testülete 1092 Budapest, Bakáts tér 14.

Csudafa Óvoda 1097 Budapest, Óbester u. 9. Lf: az intézmény törvényes működésének biztosítása, a pedagógiai munka irányítása, szervezése, ellenőrzése, a pedagógiai program megvalósulásának biztosítása, az intézményi költségvetés betartása, jogszabály által előírt vezetői jogok gyakorlása.

Főiskola, óvodapedagógus, óvodapedagógus-munka körben eltöltött, legalább öt év szakmai tapasztalat, vagyonnyilatkozat-tételi eljárás lefolytatása, pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség, közoktatási vezetői vagy vezető óvodapedagógus-szakvizsga, óvodapedagógusmenedzserszakvizsga, tanügyigazgatásiszakértő-szakvizsga, magyar állampolgárság, büntetlen előélet.

ÁEI: 2015. okt. 5. A vezetői megbízás 2020. júl. 31-éig, határozott időre szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Pbhi: a KIH internetes honlapján történő megjelenéstől számított 30 nap. Pehi: 2015 októberi képviselőtestületi ülés. A pályázat elbírálásának módja, rendje: az érvényes pályázatot benyújtók bizottsági és testületi meghallgatását követően a képviselő-testület dönt. Illetmény, juttatás: a Kjt. rendelkezései az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: vpr a szakmai helyzet elemzésre épülő és a fenntartói stratégiai célok megvalósulását célzó fejlesztési elképzelésekkel, szakmai ön, szgy igazolása, om, b, hozzájáruló nyilatkozat harmadik személy betekintéséhez, hozzájáruló nyilatkozat a pályázat nyílt képviselő-testületi ülésen történő tárgyalásához. A pályázat benyújtásának módja: postai úton, két azonos szövegű

5332


1

2

3

4

és mellékletű példányban (egy példányt nem kér az intézmény összefűzni), valamint egy példányt CD-n kell benyújtani, a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számmal (9855-2/2015/XXV.), s a munkakör megnevezésével: „Óvodapedagógus, óvodavezetői megbízással”, vagy személyesen: Apollónia Aranka Polgármesteri és Jegyzői Kabinet, irodavezető, 1092 Budapest, Bakáts tér 14. Pc: Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete 1092 Budapest, Bakáts tér 14. f: Csizmaziáné Horváth Marianna Tel.: 215-1077/232 mellék. A pályázat további megjelenésének helye, ideje: KIH internetes honlap: 2015. augusztus 1., önkormányzati honlap: 2015. augusztus eleje. A munkáltatóval kapcsolatban további információt a www.ferencvaros.hu honlapon szerezhet.

Magyarbólyi Óvoda Fenntartói Társulás 7775 Magyarbóly, Vasút u. 15.

Magyarbólyi Óvoda 7775 Magyarbóly, Kossuth u. 15. Lf: az óvoda valamennyi vezetői feladatának ellátása, munkáltatói jogok gyakorlása, óvodapedagógusi feladatok ellátása és mindezekkel kapcsolatos egyéb feladatok ellátása.

Főiskolai v, legalább öt év szakirányú gyakorlat és öt év feletti szakmai tapasztalat, büntetlen előélet. Előny: intézményvezetői szakképesítés megléte.

ÁEI: 2015. nov. 1. A vezetői megbízás 2020. okt. 31-éig, határozott időre, öt évre szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Pbhi: 2015. okt. 1. Pehi: 2015. okt. 31.

5333


1

2

3

4

A pályázat elbírálásának módja, rendje: a beérkezett pályázatokról a kötelező véleményeztetések lebonyolítását követően, legkésőbb október 31. napjáig döntenek az érintett képviselő-testületek. Illetmény, juttatás: a Kjt. rendelkezései az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: részletes szakmai ön, vpr a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelésekkel, b, om, adatkezelési felhatalmazás. A pályázat benyújtásának módja: postai úton, „Óvodavezető” megjelöléssel ellátva. Pc: Magyarbólyi Óvoda Fenntartói Társulás 7775 Magyarbóly, Vasút u. 15. f: Blázsovics Attila polgármester (távollétében Horváth Szabina aljegyző). Tel.: (72) 456-106/3-as mellék. A pályázat további megjelenésének hely, ideje: KIH internetes honlap: 2015. július 20.

Mezőszentgyörgy Község Önkormányzata 8133 Mezőszentgyörgy, Kossuth u. 48.

Mezőszentgyörgyi Gesztenyés Óvoda 8133 Mezőszentgyörgy, Kossuth u. 50. Lf: a Köznev. tv. 54. §-a és az 55. § (2) bekezdése alapján az intézményvezetői, továbbá az alapító okirat szerinti feladatok ellátása, különös tekintettel a Köznev. tv.-ben, az EMMI rendeletben, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben és annak végrehajtási rendeletében foglaltakra.

Főiskola, pedagógusszakvizsga, pedagógusmunkakörben eltöltött, legalább öt év szakmai tapasztalat, pedagógusszakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség, az intézményben fennálló határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony vagy a megbízással egyidejűleg közalkalmazotti jogviszonyban történő, határozatlan időre szóló alkalmazás feltételeinek teljesülése, magyar

ÁEI: 2015. okt. 1. A vezetői megbízás határozott időre, 2015. október 1-jétől, 2020. augusztus 15-éig szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Pbhi: 2015. aug. 31. Pehi: 2015. szept. 30. A pályázat elbírálásának módja, rendje: a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók.

5334


1

Pákai Öveges József Óvodát Fenntartó Intézményi Társulás Társulási Tanácsa 8956 Páka, Petőfi u. 1.

2

Pákai Öveges József Óvoda 8956 Páka, Ifjúság út 11. A magasabb vezetői munkakörhöz kapcsolódó

3

4

állampolgárság, büntetlen előélet, cselekvőképesség, vagyonnyilatkozat-tételi eljárás lefolytatásának vállalása.

A képviselő-testület a pályázat eredménytelenné nyilvánításának jogát fenntartja. Illetmény, juttatás: a Kjt. rendelkezései az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: részletes szakmai ön, vpr a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléssel, om, b, a pályázó nyilatkozata arról, hozzájárul-e ahhoz, hogy a pályázatot véleményező és elbíráló testület a személyét érintő ügy tárgyalásakor nyilvános ülést tartson, nyilatkozat arról, hogy a pályázó a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak és pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul. A pályázat benyújtásának módja: postai úton, a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számmal (633/2015/II.), valamint a beosztás megnevezésével: „Óvodavezető” ellátva kell benyújtani, vagy személyesen: dr. Tóth Andrea jegyző, Fejér megye, 8132 Lepsény, Fő u. 74. Pc: Mezőszentgyörgy Község Önkormányzata 8133 Mezőszentgyörgy, Kossuth u. 48. f: dr. Tóth Andrea jegyző. Tel.: (20) 316-0029. A pályázat további megjelenésének helye, ideje: KIH internetes honlap: 2015. július 31. www.mezoszentgyorgy.hu

Felsőfokú iskolai v és szakképzettség, pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szak képzettség, legalább

ÁEI: 2016. aug. 1. A vezetői megbízás 2021. júl. 31-éig, öt évre szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan

5335


1

2

feladatok: a Pákai Öveges József Óvoda irányítása, vezetése. A köznevelési intézmény pákai székhellyel, két telephellyel, óvodai intézményegységgel működik. A köznevelési intézmény vezetőjének részletes feladatait a Köznev. tv. és a végrehajtási rendeletek tartalmazzák. Lf: feladata az intézmény rendeltetésszerű működésének biztosítása, a munkatervben meg határozott feladatok végre hajtásának megszervezése. Gondoskodik az intézményben folyó szakmai tevékenység feltételeiről, koordinálja az intézményben folyó pedagógiai tevékenységet, ellenőrzi az intézményben folyó tevékenységek, foglalkozások, rendezvények folyamatát, színvonalát, felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a szabályszerű vagyonkezelésért és a takarékos gazdálkodásért. összeállítja és elkészíti a fenntartó által meghatározott szempontok és ütemezés szerint a szakmai, tematikai és/vagy működési beszámolókat, elemzéseket, dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, melyet jogszabály hatáskörébe utal, tájékozódik az intézmény működésével kapcsolatos pályázati lehetőségekről, részt vesz azok megírásában,

3

4

öt év pedagógus-munka körben vagy heti tíz tanóra vagy foglalkozás megtartására vonatkozó óraadói megbízás ellátása során szerzett szgy, a nevelési-oktatási intézményben pedagógusmunkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg pedagógusmunkakörben történő, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás, a pályázó a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt nem áll, büntetlen előélet, cselekvőképesség. Magasabb vezető beosztás ellátásra megbízást az kaphat, aki a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban áll vagy a megbízással egyidejűleg közalkalmazotti munkakörbe kinevezhető. Előny: óvodavezetőként szerzett tapasztalat, informatikai ismeretek megléte.

idejű közalkalmazotti jogviszony. Pbhi: 2016. máj. 31. napján 16 óráig. Illetmény, juttatás: a Kjt., valamint a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók. Szl biztosított. A pályázathoz csatolni kell: közjegyző által hitelesített om, részletes szakmai ön, vpr, b, legalább ötéves szakmai gyakorlatot vagy heti tíz tanóra vagy foglalkozás megtartására vonatkozó óraadói megbízás ellátása során szerzett szgy-t igazoló munkáltatói igazolást, nyilatkozatot, amelyben a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul, nyilatkozatot arról, hogy a pályázati elbírálásban részt vevők a pályázati anyagot megismerhetik és abba betekinthetnek, nyilatkozatot az egyes vagyonnyilatkozattételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvény szerint előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vállalásáról, nyilatkozatot arról, hogy vele szemben a Kjt. 41. § (2) bekezdés szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn, illetve a fennálló összeférhetetlenséget megbízása esetén megszünteti, nyilatkozatot a pályázat zárt, vagy nyílt ülés keretében történő tárgyalására vonatkozóan. A pályázat benyújtásának módja: öt eredeti példányban, postai úton, vagy személyesen kell.

5336


1

2

irányítja és ellenőrzi az intézmény dolgozóinak munkáját, gyakorolja a Szervezeti és Működési Szabályzatban, valamint a hatályos jogszabályokban biztosított, hatáskörébe tartozó munkáltatói jogköröket.

3

4

Pc: Pákai Öveges József Óvodát Fenntartó Intézményi Társulás Társulási Tanácsa 8956 Páka, Petőfi u. 1. f: Lukács Tibor, társulási tanács elnöke személyesen vagy telefonon. Tel.: (92) 579-018. A pályázat további megjelenésének helye, ideje: KIH internetes honlap (2015. július 31.), Kerka-Régió Televízió, továbbá a társulásban részt vevő önkormányzatok székhelyén és a munkáltató székhelye és telephelye szerinti településen.

5337


Értesítések

A Miniszterelnökséget vezető miniszter közleménye a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram külföldi programszakaszára eső ösztöndíj összegéről A Magyar Közigazgatási Ösztöndíjról szóló 228/2011. (X. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 16. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva a 2015. évi Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogramban a külföldi programszakasz ösztöndíjának havi összegét az alábbiak szerint állapítom meg: Ösztöndíj összege/hó

Célország

400 000 Ft/hó

Nagy-Britannia

350 000 Ft/hó

Dánia, Franciaország, Svédország

330 000 Ft/hó

Belgium, Finnország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Olaszország, Spanyolország

310 000 Ft/hó

Ausztria, Ciprus, Görögország, Málta, Németország, Portugália és EU-n kívüli országok

280 000 Ft/hó

Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia

Az ösztöndíj összege a vonatkozó jogszabályok értelmében adó- és járulékmentesen kerül kifizetésre.

Lázár János s. k.,

Miniszterelnökséget vezető miniszter

5338


A Szolnoki Főiskola közleménye oklevél érvénytelenítéséről A Brezina Katalin [(sz.: Budapest, 1968. 12. 3., a. n.: Wéber Ilona) törzskönyvi szám: IV/127/2002/ /KÜ.T. Bp.] részére a Szolnoki Főiskola által Kü-457/2007.T. szám alatt kiállított főiskolai szintű, külgazdasági szakos közgazdász végzettséget tanúsító oklevél elveszett, helyette 2015. június 24-én másodlatot adtunk ki. Az eredeti oklevél érvénytelen.

Dr. Túróczi Imre s. k.,

rektor

5339


A közlöny zárása után érkezett közlemények, pályázati felhívások

Álláspályázatok

Pályázati felhívás nevelési-oktatási és egyéb intézmény vezetői álláshelyének betöltésére1

A pályázatok benyújtásával és közzétételével (így különösen a benyújtási határidőkkel, a pályázatokhoz kötelezően előírt feltételekkel és benyújtandó mellékletekkel) kapcsolatos rendelkezéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, valamint a közlemények szövegében feltüntetett egyéb jogszabályok tartalmazzák.

Rövidítések: ÁEI: állás elfoglalásának ideje Pbhi: pályázat benyújtásának határideje Pehi: pályázat elbírálásának határideje Pc: pályázat címzése ill: illetmény p: pótlék tp: területi pótlék szl: szolgálati lakás szgy: szakmai gyakorlat v: végzettség vgy: vezetői gyakorlat étkh: étkezési hozzájárulás om: oklevélmásolat (amennyiben a pályázat kiírója mást nem határoz meg, akkor egyszerű másolat) b: erkölcsi bizonyítvány (amennyiben a pályázat kiírója mást nem határoz meg, akkor három hónapnál nem régebbi) f: felvilágosítás ön: önéletrajz vp: vezetői pótlék vpr: vezetői program adatvédelmi nyilatkozat: hozzájárulás a pályázati anyagban foglalt személyes adatoknak a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez, illetve betekintésre jogosultak általi megismeréséhez KIH: Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Köznev. tv.: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Kjt.: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény Korm. rendelet: a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet EMMI rendelet: a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Lf: a munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok 1 Felhívjuk tisztelt hirdetőink figyelmét, hogy azokat a nevelési-oktatási intézményekbe kiírt álláshirdetéseket, melyek az Oktatási és Kulturális Közlöny tematikus közzétételi rendje alapján egyik munkakörtípusba sem sorolhatóak be, csak a sürgősséggel történő közlésre vonatkozó díj felszámítása mellett áll módunkban megjelentetni.

5340


ÓVODAVEZETŐ A pályázatot meghirdető szerv

Meghirdetett munkahely

Képesítési és egyéb feltételek

Juttatások (Ft), illetmény, pótlék, egyéb

1

2

3

4

Tószeg Községi Önkormányzat 5091 Tószeg, Rákóczi út 37.

Tószegi Óvoda 5091 Tószeg, Hősök tere 4. Lf: az intézmény zavartalan működésének, színvonalas szakmai munkájának szervezése, irányítása, ellenőrzése, az intézményi munka szakszerű, gazdaságos, törvényes biztosítása.

Felsőfokú iskolai v és szakképzettség, pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség, legalább öt év pedagógus-munka körben vagy heti tíz tanóra vagy foglalkozás meg tartására vonatkozó óraadói megbízás ellátása során szerzett szgy, magyar állampolgárság, büntetlen előélet.

ÁEI: 2016. febr. 16. A vezetői megbízás határozott időre, 2021. aug. 15-éig, határozott időre szól. Pbhi: 2015. nov. 16. Pehi: 2016. febr. 15. Illetmény, juttatás: a Kjt. rendelkezései az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: om, b, fényképpel ellátott szakmai ön, vpr, a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléssel, nyilatkozat arról, hogy a pályázatot a pályázati eljárásban részt vevők megismerhetik, nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a pályázati anyagban foglalt személyes adtainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul a pályázó, nyilatkozatot arról, hogy a pályázata nyílt vagy zárt ülésen történő tárgyalását kéri a pályázó, továbbá arról szóló nyilatkozatot, hogy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget tesz. A pályázat benyújtásának módja: postai úton, a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számmal (HR/62/2015.), valamint a munkakör megnevezésével: „Tószegi Óvoda Intézményvezető” megjelöléssel ellátva kell benyújtani. Pc: Tószeg Községi Önkormányzat 5091 Tószeg, Rákóczi út 37.

5341


1

2

3

4

f: dr. Gyuricza Miklós polgármester. Tel.: (56) 586-071. A pályázat további megjelenésének helye: KIH internetes honlap, www.toszeg.hu

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY Az Emberi Erőforrások Minisztériuma hivatalos lapja. A szerkesztésért felelős: dr. Sándor Csaba. A szerkesztőség címe: Budapest V., Szalay u. 10–14. Telefon: 1/795-4722, fax: 1/795-0230, e-mail: [email protected]. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.; www.mhk.hu). Felelős kiadó: Köves Béla ügyvezető. Előfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Telefon: 1/235-4545. Előfizetésben megrendelhető a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó ügyfélszolgálatán, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.; 1394 Budapest, 62. Pf. 357 (fax: 1/318-6668, 1/338-4746, e-mail: [email protected]). HU ISSN 2060-5390

VII. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM AUGUSZTUS 25. Az Oktatási és Kulturális Közlöny évi 15. számának tartalmából:

Recommend Documents