VIETNAM TEGNAP ÉS MA Kína árnyékában
INDOKÍNA Tágabb értelmezés: (Konrad Malte-Brun dán térképész)
Vietnam Laosz Kambodzsa Malajzia szárazföldi része (Maláj-félsziget) Mianmar (a volt Burma) Thaiföld (Ez utóbbi 3 területet Hátsó-Indiának is nevezik)
Szűkebb értelmezés: -
(Francia Indokína, 1887-től fr. gyarmat) Vietnam Laosz Kambodzsa
VIETNAM Közel 4 ezer éves történelem Kínai dominancia Tram királyság Khmer birodalom
1858-tól francia gyarmati hódítás
Vietnam három részre osztása
Tonkin+Annam (+Laosz és Kambodzsa)= Indokínai Unió Kokinkína közvetlen francia irányítás alá kerül Az első világháború után szervezetté vált a franciák elleni felszabadító küzdelem, ami az 1940-től ez párosult a japánellenes harccal.
1945.09.02-án Ho Chi Minh kikiáltja Vietnam függetlenségét
LAOSZ 2000 éves történelem, első ismert államalakulatot 707-ben hozták létre tengertől elzárt szárazföldi ország (Vietnam, Kína, Mianmar, Thaiföld és Kambodzsa) Khmer és sziámi hódítások, belső viszályok jellemzik a közel kétezer évet
1893-ban francia védnökség alá kerül a francia Indokínai Unió részévé válik Ho Chi Minh – Vietnam meghatározó szerepe a franciák, majd 1940-től a japánok elleni függetlenségi harcban
1945-ben Laosz is kikiáltja függetlenségét
KAMBODZSA VI. században alakult Csenla-állam, amely Észak-Kambodzsára és Dél-Laoszra terjedt ki.
Ennek uralkodó vallása a hinduizmus volt. 802-1431 a II. Dzsajavarman alapította Khmer Birodalom, amely évszázadokig a legerősebb állam volt az Indokínai-félszigeten
- hódítások - a 13. századtól belső viszályok,
valamint a thai és vietnami betörések gyengítették a birodalmat, míg végül 1432-ben a
khmerek feladták Angkort. Sziámi befolyás, hódoltság - Norodom, Sziám által támogatott kambodzsai király
1863-ban Franciaország védnökségét kérte - az Indokínai Unió része lett
1945-ben Norodom Szihanuk király kikiáltotta Kambodzsa függetlenségét
VIETNAM 1945.09.02-án kikiáltották az ország függetlenségét. Franciaország azonnal csapatokat küldött a francia uralom helyreállítására. Kitört az I. Indokínai Háború, amely 1954. július 20-ig tartott.
1954.05.07. Dien Bien Phu-i győzelem - (Vo Nguyen Giap tábornok) A tűzszünet kihirdetése után Genfben tárgyalások kezdődtek.: • A francia gyarmati közigazgatást felszámolták, Francia Indokínát feloszlatták. • Vietnamot kettéosztották. Az északi részen megalakult Ho Shi Minh vezette Vietnami Demokratikus Köztársaság, Délen pedig Bao Dai császár vezette Vietnam Állam. A kettő között a 17. szélességi fok mentén demilitarizált övezetet hoztak létre. - választások elszabotálása - franciák kivonulása Dél-Vietnamból – amerikai befolyás kezdete hidegháború – „dominó elv” Partizánháború indul Észak támogatásával Délen a háború eszkalálódik (1965-ben 500e amerikai katona!) – haditechnika! Ne feledjük: Kubai rakétaválság (1962), Kennedy elnök meggyilkolása (1963) 1965.08.05-én az USA VII. Flottájának repülőgépei bombázni kezdték Észak-Vietnam tengerparti területeit Ho Chi Minh ösvény. Bombázások kiterjesztése Laoszra és Kambodzsára is 1973. január 27-én kötött Párizsi Békeszerződés szerint az Egyesült Államok hivatalosan elismerte Vietnam függetlenségét az 1954-es genfi egyezmények szerint 1973. március 29-ére minden amerikai csapatot kivontak Indokínából
LONG BIEN
HÍD
VIETNAM Az északiak hadjáratot indítottak dél ellen, amelynek a végén 1975. április 30-án elesett Saigon Dél-Vietnam rövid ideig Dél-Vietnami Köztársasággá alakult, majd 1976.
július 2-án, választások
után hivatalosan egyesült a két országrész és a kommunisták uralma alatt Vietnami Szocialista Köztársaság lett.
Laoszban 1975. szeptember 2-án kikiáltották a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságot. Kambodzsában hatalomra jut a Pol Pot vezette „Vörös khmer” rémuralom. Mindhárom ország romokban hever, hatalmas háborús pusztítások, infrastruktúra nincs, mezőgazdaság középkori szinten…
A presztizs-vesztes USA teljes gazdasági és politikai embargót hirdet mindhárom ország irányába
VIETNAM 22 tartomány
2 tartományi jogú város Lakosságszám: 89,71 millió (2013) Politikai főváros: Hanoi 7,15 millió lakos Gazdasági-pénzügyi központ: Ho Chi Minh-város
(korábban Saigon) hivatalosan 7,99 valójában 10 millió lakos, Hai Phong: 1,9 millió lakos. É-D-i egyvágányú vasút
É-D-i autóút (2. pálya)
Légiközlekedés
Vietnam éves GDP-növekedése 1990 és 1997 között elérte a 8%-ot, 2000 és 2011 között pedig 7% körül mozgott. 2012ben 5,03%. Ezek az eredmények a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságává tették az országot
Az egy főre jutó GDP:
2012: 1753 USD
(187 ORSZÁG KÖZÖTT 136.)
Ma: újra lendületet vesz a gazdasági növekedés, Pénznem: vietnami dong, 1 USD = 20828VND
2013: 1960 USD (becslés)
az infláció 2013-ban 6,04% volt. (1 Ft ~ 100 dong)
Adósságállománya: a GDP 55,7% (2012) Főbb exporttermékek 2013-ban: -
Telefon és távközlési eszközök: 21517 millió USD
-
textilipari termékek: 17891 millió USD
-
rizs, kávé, kaucsuk, bors…tengeri termékek
- számítástechnika, elektronika: 10677 millió USD
Segítségnyújtás a háborús időszakban Diplomáciai kapcsolatok felvétele 1950.02.03. (65. évforduló 2015-ben) Ho Chi Minh Bp-i látogatása (1957.08.08.04), Tran Duc Luong (2004.05.), Truong Tang Sang (2013.09.15.) Losonczi Pál (1984.09.), Göncz Árpád (1998.02), Sólyom László (2008.05.), Áder János (2014.11.)
Katonai támogatás elsősorban szovjet és kínai részről (100 fő körüli katonatiszti képzés Magyarországon) Felsőfokú állami ösztöndíjak - vietnami fiataloknak (3-4 ezer fő végzett, a legnagyobb magyarul beszélő, de nem magyar anyanyelvű külföldön élő közösség) (problémák a visszaérkezésüket követően) - laoszi fiataloknak (50-100 fő) - kambodzsai fiatalok (20-30 fő) Erkölcsi támogatás a nemzetközi szervezetekben
Szolidaritási megmozdulások országszerte „Veled vagyunk Vietnam” (Egri Ho Chi Minh Tanárképző Főiskola) Magyar békefenntartó alakulat (ICCS – NEFB) vietnami tevékenysége (1973 – 1975 között 636 magyar szolgált , 2 hősi halott volt)
SEGÍTSÉGNYÚJTÁS AZ ÚJJÁÉPÍTÉS SZAKASZÁBAN (1) A magyar külkereskedelem szervezése, bonyolítása „óriás” külkereskedelemi vállalatokon keresztül működött (pl.:
Hungarotex, Chemolimpex, Agrimpex, Technoimpex, stb.) KGST elszámolás (Vietnam 1978 -tól KGST tagállam! transzferábilis rubel), barter ügyletek (pénzmozgás nélküli árucsere) Gyógyszerek, kórházfelszerelés, gépipari berendezések szállítása (Vietnami-Magyar Elektromotorgyár; lámpagyár; X-10, ma Garco 10 textilgyár; fonoda; elsősorban katonai célú eletrónikus üzemek – Videoton); Munkaerő betanítása (Kistex-Kőbánya ► X-10, Hue-i fonoda) (Mások: NDK, Csehszlovákia, Bulgária, SzU: bérmunkások importálása) Mezőgazdasági, agrártermékek behozatala nagy tételben, zömmel reexportra (pl.: kávé, tea, bors, földimogyoró, stb.) Bérmunkáltatás beindítása – inggyártás (Fékonpressz – fekete tulipán, majd Pier Cardin, Ted Lapidus, stb.) Hőerőművek rekonstrukciója Mezőgazdasági termelő szövetkezeti együttműködések, „testvérüzemi” kapcsolatok (Egerszóláti Magyar-vietnami Barátság TSZ ►kacsa-, liba és haltenyésztési programok) Szarvasi Halászati és Öntözési Kutató Intézet ► ponty tropikalizálás, halnevelő telepek Vietnamban, Laoszban, Kambodzsában)
Kisállat-tenyésztési és kutatási együttműködés (Gödöllői Mezőgazdasági Egyetem – baromfi, nyúl, pulyka, sertés (magyar lapály – csüngőhasú vietnami sertés keresztezése) Állatgyógyászati együttműködés Iparszerű kucaricatermesztési rendszer meghonosítása (IKR)
Iparitanuló iskola építése, amely mára Viet-Hung Ipari Egyetem (szoros együttműködésben a ZSKF-el és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel
SEGÍTSÉGNYÚJTÁS AZ ÚJJÁÉPÍTÉS SZAKASZÁBAN (2) Kulturális együttműködés: magyar irodalmi művek vietnami fordítása (Egri csillagok, Kőszívű ember fiai, Láthatatlan
ember, Kárpáti rapszódia, …(kb. 100 mű, ma is folyamatos (több kitüntetett vietnami fordító), magyar filmek, Bánk-bán hanoi bemutatója, stb. Rendszerválság erősödő jelei az európai szocialista országokban a ‘80-as évek közepétől Válság a Szovjetunióban – gyengülő támogatás
Mezőgazdasági-élelmezési válság Vietnamban, jegyrendszer, belső migráció ellenőrzése (az erőltetett „kolhozosítás” csődje, az állami vállalatok sikertelensége) 1989-90 rendszerváltás az európai szocialista országokban = Vietnam becsapottnak, elhagyatottnak érzi magát, megszűntek a támogatói (a volt szocialista országokban megszűnnek az óriás külkereskedelmi vállalatok,
megszűnik a tervgazdaság, megszűnik a KGST) Közel 10 éves „lehűlés” a kapcsolatokban Közben Vietnamban 1992-ben gazdaságirányítási fordulat (Doi Moi) veszi kezdetét, megindul a mezőgazdaság „vissza magánosítása”, a veszteséges állami vállalatok részbeni privatizációja (kuponos dolgozói részvények)
Lehetővé válik magáncégek, magánvállalkozások alapítása, megindul és máig tart a középosztály megerősödése, tőkésedése Létrejön és megnyitja kapuit a saigoni, majd hanoi tőzsde Élénkülő államközi és vállalati kapcsolatok, megújuló államközi szerződéses kapcsolatok, mintegy 20-25 fontos
államközi szerződés, megállapodás Vietnammal (Kambodzsával, Laosszal ennél sokkal kevesebb)
SEGÍTSÉGNYÚJTÁS AZ ÚJJÁÉPÍTÉS SZAKASZÁBAN (3) A ’90-es évek elején áttértünk a konvertibilis elszámolásra (elszámoltunk a KGST transzferábilis rubeles
periódusból megörökölt ügyletekkel, Vietnam USD-ben rendezte szaldóját) Átalakult a Gazdasági, kereskedelmi és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság (GMTEB) tevékenysége (több mint 20 ülésszak!) 2005. óta Magyar-Vietnami Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság (GVB) néven folytatja munkáját.
2008 áprilisában alakult meg a Magyar-Vietnami Üzleti Tanács, majd a Kereskedelmi és Iparkamara vietnami tagozata (a cél, hogy a magyar befektetők és cégek számára megkönnyítsék a vietnami piacon való megjelenést és felvirágoztassák a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat) Turisztikai együttműködés (Vietnam kiemelt partner volt a 2010-es „Utazás kiállításon”. A hazánkba történő
beutazás jelenleg még elenyésző, de érdemes megjegyezni, hogy a vietnámi gazdaság a válság alatt is 5,8%-kal nőtt, és a kormányzat tervei szerint 2030-ra Vietnám a legfejlettebb dél-kelet ázsiai országok sorába emelkedik) Kulturális együttműködés a nagy távolságok miatt csak korlátozott lehet, de működik. Pl. a vietnami „Vizi
bábszínház” két alkalommal is hazánkba látogatott, magyar szobrászművészek több alkalommal szerepeltek sikerrel a Hue-i szobrászati biennálén, 2011-ben részt vettünk a dél-vietnami Vung Tauban rendezett „Wold Food Festiválon”, a Budapest Táncegyüttes 2014 áprilisában vendégszerepelt Vietnamban.
VIETNAM KÜLPOLITIKÁJA Oroszországhoz fűződő viszonya – erősödő kapcsolatok (olajkitermelés vegyes váll. 1,5mrdUSD, haditechnika megújítása, erőművi rekonstrukciók, atomerőmű program
USA-hoz fűződő viszonya – növekvő befektetések, hullámzó kereskedelmi kapcsolatok Ausztráliához fűződő viszonya – kiváló kereskedelemi és oktatási kapcsolatok Kínához fűződő viszonya - történelmi bizalmatlanság, határháború 1978, függőség, együttélési kényszer, gazdaságikereskedelmi kapcsolatok, (Kína tengeri határai rendezetlenek!!!) szigetvita: Paracel-szigetek 1974 – 2014!, Spratley-szigetek 1988. Védelmet keres az agresszív Kínával szemben
Nemzetközi tekintély: az ENSZ BT nem állandó tagja: 2009-2011-ben. ASEAN – tekintélyt vívott ki, a fejlődés az előrelépés motorja, kompromisszum kereső
Laosz – kínai, thai és vietnami kapcsolatai
Kambodzsa – kínai, thai és vietnami kapcsolatai Közös érdekek – széthúzó erők a három ország között
Vietnam középhatalmi törekvései – együttműködési lehetőségek vietnami befektetések vs. kínai befektetések, tervek
MAI VIETNAM •
Egypártrendszer – liberalizált piacgazdaság (WTO, ASEAN, …)
•
Jelentős beruházási-tőkebeáramlás (összeszerelő üzemek, textil,feldolgozás, cipőkészítés)
•
A népességnövekedés folyamatos olcsó, új munkaerőt biztosít – növekszik a belső fogyasztás
•
Jelentős infrastrukturális beruházások (út – vasút – légiközlekedés)
•
Energiagazdálkodás, olaj- és gázkitermelés (Rang Dong) – feldolgozás (finomítók), atomenergia (2020-ra halasztva a beruházás), energiatakarékosság (hőszigetelés – légkondicionálás)
•
Mezőgazdaság (hagyományos technológiák, minőségi vetőmag, műtrágya, növényvédőszerek=a
világ 2. rizs-exportőre, bors, kávé, egyéb fűszernövények •
Folyamatos életszínvonal – emelkedés - nemzetiségek problémái
•
Hadsereg (sorozott), elavult szovjet technika – modernizációs kényszer (Szuhoj vadászbombázók, tengeralattjárók, rakétatechnika….) Gazdasági tevékenység – „állam az államban” (kereskedelemtorzító hatások)
VO NGUYEN GIAP TÁBORNOK 1911 - 2013
