BIBLIOGRÁFIA - INTERNETRŐL LETÖLTHETŐ Jézus Társasága: http://hu.wikipedia.org/wiki/Jezsuita (nem kell a következő fejezet: A magyar jezsuita rendtartomány) Loyolai Szent Ignác: http://hu.wikipedia.org/wiki/Loyolai_Szent_Ign%C3%A1c http://www.katolikus.hu/szentek/0731.html ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
LETÖLTÖTT ANYAG: http://www.jezsuita.hu/2010-10-24/kuldetesunk-tegnap-es-ma
Küldetésünk tegnap és ma Mi a jezsuitarend küldetése? Hogyan látták ezt rendünk alapítói és hogyan fogalmazzuk meg ma? Mi az ami állandó több mint 450 év után is? Mit is jelent hát jezsuitának lenni?
I. Bensõ lényegét tekintve: Jézus társának lenni és életmódját folytatni A jezsuita életének középpontjában a Jézussal való személyes kapcsolat áll. Minden apostoli munkánk gyökere ez a kapcsolat. A jezsuita arra hivatott, hogy ne csak az imában, hanem a tevékenységben is megtalálja Istent, tevékenységben is szemlélõdjön. Jézussal együtt akarunk munkálkodni a Szeretet országának eljövetelén. Jézus szegényen, nõtlenül és a mennyei Atyának való engedelmességben élt. A jezsuita szerzetes is Jézus életmódját akarja követni, melyet a három szerzetesi fogadalom fejez ki. II. Külsõ megnyilvánulását tekintve: Szolgálni 1. Mit szolgálunk? A keresztény hitet, amely igazságossággal jár Az elsõ jezsuiták úgy foglalták össze küldetésüket, hogy az nem más, mint a keresztény hit védelme és terjesztése, az emberek segítése a keresztény életben való növekedésben. A Társaság küldetése tehát egyszerre irányul a már keresztények felé és azok felé, akik még nem ismerik Jézus Krisztust.
Szent Ignác szerint a Társaság célja, hogy 'embertársainkat Isten ismeretéhez és szeretetéhez és lelkük üdvösségéhez' segítsük. A II. Vatikáni Zsinat után egyre jobban elõtérbe került az a felismerés, hogy a hit szolgálatához milyen szorosan kapcsolódik az igazságosság kérdése is. Ezért a jezsuita rend ma úgy fogalmazza meg küldetését, hogy az nem más, mint a hit szolgálata, amelyhez feltétlen követelményként hozzátartozik az igazságosság elõmozdítása. 2. Hogyan szolgálunk? Egyetemes módon Az elsõ jezsuiták nem akarták korlátozni magukat egyetlen országra, vagy egyetlen tevékenységre, hanem az egyetemes Egyház szolgálatát tûzték ki célul. Ezért fordultak a pápához, és ajánlották magukat neki, hogy a pápa mint az egész Egyház pásztora, küldje õket oda, ahova a legszükségesebbnek látja. A jezsuita rend ezért 'a szeretetnek és szolgálatnak igen különös kötelékével fonódik a római pápához' (idézet a Jézus Társasága kiegészítõ szabályaiból), amit egy külön, negyedik fogadalom is kifejez.. 3. Miként szolgálunk? Papként vagy testvéréként A Jézus Társasága bár papi rend, mégis nem mindenki pap, vagy papságra készülõ skolasztikus (tanulórendtag). A Társaságban vannak testvérek, akiknek élete a szerzetes élet lényegét jelzi mindnyájunk számára. Hitbõl és szeretetbõl végzett munkájuk nélkül aligha képzelhetõ el igazi jezsuita munka. A testvérek tevékenysége az atyákéhoz hasonló módon rendkívül sokrétû. Vannak szerzetestestvérek, akik az atyák munkájának a hátterét biztosítják (gondnok, szakács, bevásárló, portás, kertész, gazdasági szakember stb), mások kifejezetten apostoli jellegû feladatokat végeznek (hitoktató, építész, csillagász, egyetemi tanár stb.) III. Küldetésünk forrásai: 1. Szentjeink Mit jelent jezsuitának lenni? Ezt mindenek elõtt azok életérõl tudjuk leolvasni, akik a legjobban betöltötték jezsuita küldetésüket: Rendalapítónk Szent Ignác és rendünk többi szentjei. Küldetés teljesítése közben csak az elmúlt száz évben több mint háromszáz jezsuita szenvedett mártírhalált.
http://www.jezsuita.hu/taxonomy/term/3
Kicsodák a jezsuiták?
Mi az, hogy jezsuita? Mit csinálnak a magyar jezsuiták? A jezsuiták a Jézus Társasága katolikus szerzetesrend tagjai, mely szerzetesrendet 1540-ben alapított Loyolai Szent Ignác. Jézus Társasága jelenleg a katolikus egyház egyik legnagyobb szerzetesrendje. Világszerte mintegy 18,000 jezsuita él összesen 126 országban. Elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel, oktatással, a médiával, valamint szociális és lelkipásztori munkákkal foglalkoznak. A szolgálatok sokszínűsége által is különböznek a többi szerzetesrendtől, mivel nem egy küldetést kaptak, hanem mindig a helyi egyházi aktuális kihívásaihoz alkalmazkodó szolgálatot végeznek. A magyar jezsuiták minden hagyományos rendi területeken aktívak:
lelkigyakorlatos szolgálat és lelkipásztori munka, nevelés és oktatás a középiskolákban és egyetemeken, hátrányos helyzetűek szolgálata, így hazánkban főleg a roma oktatási integráció terén, kultúrák, lelkiségek, vallások közötti párbeszéd ápolása, munkák a keresztény értékek kommunikációja területén (újság- és folyóiratírás, rádióműsor és kisebb filmek készítése, jezsuita honlapok)
Munkáinkról elmondhatjuk, hogy mind földrajzi és munkaterületi megoszlásuk, mind egyensúlyuk és fenntarthatóságuk szempontjából alapvetően jól kialakultak. Négy egyetemi városhoz kapcsolódóan működnek nagyobb műveink, melyek hitelesen képviselik a jezsuita hagyomány nagy területeit a lelkipásztori, a lelkigyakorlatos, az oktatási és intellektuális apostolság, a szociális szolgálat és a média területén. Környezetünk ezeket hiteles, nyitott, párbeszédre kész és felkészült műveknek tartja, melyek felismerhető ignáci többletet hordoznak, és képesek teremtő, megújító módon végezni helyi feladataikat. Bár kicsiny művekről van szó, melyek általában egyedül működnek, mégis az adott területen, hatásuk és multiplikáló erejük érezhető a magyar egyházban. Budapesten meghatározó belvárosi missziónk a Jezsuita Sziget: a kulturális, közösségi és lelkiségi programokat befogadó Párbeszéd Háza (2007), a hetvenfős Szent Ignác Szakkollégium (1990) és a Mária utcai templomunk (1909, 1989), melyek 2011 óta szinergikus egységben működnek. Média-apostolkodásunkat A Szív folyóirat, könyvkiadás, a Jezsuita Stúdió, a hazulról támogatott Vatikáni Rádió és tudatos web2 jelenlét biztosítja a sok alkalmi megszólalás mellett. Társadalmi gondolatformálást a Faludi Ferenc Akadémia és az OCIPE segítségével tudunk végezni. Szociális apostolkodásunkat igyekeztünk a roma integrációra fókuszálni, hogy ott, főleg a nevelés útján tudjunk kreatív modelleket kialakítani, és azokra hálózatokat felépíteni. Mindezt 2011 óta kiegészíti a kispesti Jezsuita Roma Szakkollégium, mely ötödik eleme egyetemi kollégiumi programunknak. Rendi formációnk alapeleme a Sodrás utcai noviciátusunkban és a hivatásgondozásban végzett munka, valamint a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán oktató jezsuiták tevékenysége.
Jelenleg két lelkigyakorlatos házunk van: a dobogókői Manréza és a püspökszentlászlói Életrendezés Háza. A fővároshoz kapcsolódó Manréza lelkigyakorlatos ház épületét 1993-ban csereingatlanként kaptuk, az eredeti koncepció szerint a szálloda bevétele hozzájárult volna a lelkigyakorlatos funkciókhoz. Mára megtörtént a szétválasztás, és létrejöhetett egy folyamatos és elismert lelkigyakorlatos műhely. Az Életrendezés Háza kisebb, de karakteres művünk, amely az 1980-as években egyéni jezsuita kezdeményezésre nyitotta meg kapuit, erős világi támogatással és alapvetően alkalmi jezsuita programokkal. Működésüket segíti az Ignáci Lelkiségi Központ, melynek tevékenységi körébe könyvek kiadása, valamint lelkigyakorlat-kísérő kurzusok szervezése tartozik. Szegeden újraindult a hagyományos rendi oktatási munkánk, miután 1989-ben visszakaptuk templomunkat, a szemináriumnak jezsuita spirituálisa lett, a főiskolán pedig ismét jezsuiták tanítottak évekig. A lassú megerősödést jelezte, hogy 2008-ban megalakult a Kaszap István Kollégium, illetve ikerközösségként idekapcsolódott a délvidéki missziónk Törökkanizsán, így ma összesen hat jezsuita tartozik a szegedi közösséghez. Miskolci megtelepedésünk 1994-ben egyházmegyei hívásra történt, azzal a céllal, hogy – egy új plébánia és a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium létrehozásával – elkezdődjön egy komplex lakótelepi lelkipásztori munka. 2004-ben átvettük az intézmény tulajdonjogát, amihez sok rendi beruházás is kapcsolódott. Ma hét fős közösség szolgálja a regionálisan elismert hatszáz fős iskolát és száznyolcvan fős kollégiumot, illetve a lakótelepi plébániát. Marosvásárhelyen 2008-ban indult el legújabb szolgálatunk. A román provinciával való együttműködés már 2002-ben elkezdődött a kétnyelvű programokat befogadó kolozsvári Manréza lelkigyakorlatos házon keresztül. Vásárhelyen ma hetvenfős egyetemi kollégiumot és lelkészséget, valamint egy belvárosi lelkészséget lát el három jezsuita, akik emellett részt vállalnak a gyulafehérvári papképzésben és a sokirányú lelkigyakorlatos munkában. Új munkaként magyar lelkipásztori munkát végeznek jezsuiták Szatmárnémetiben is. Négy központunkat kiegészíti torontói lelkipásztori szolgálatunk, mely az emigrációs magyarságnak egy máig erős közösségét látja el a lassan asszimilálódó észak-amerikai közösségek között. Európai jezsuita jelenlétünk megerősítését szolgálja a leuveni posztgraduális Collegium Hungaricum 2012-es újbóli használatbavétele és oktatói jelenlétünk megújítása a római Gergely Egyetemen, illetve a Collegium Germanicum et Hungaricumban.
Alapítás és küldetés A jezsuita rend, hivatalos nevén a Jézus Társasága, a Katolikus Egyház egyik legjelentősebb szerzetesrendje. Alapítója Loyolai Szent Ignác (1491-1556), aki 30 éves koráig a katonák kicsapongó életét élte. Megtérése után apostoli közösséget alapított, melyet III. Pál pápa 1540ben hagyott jóvá. Ignác és társai Jézus nevéről nevezték el az új szerzetesrendet, így lett Jézus Társasága. Céljuk az volt, hogy a keresztény hitet védjék, és terjesszék és lelkigyakorlatokkal,
prédikációkkal, előadásokkal, gyóntatással segítsék az embereket a keresztény életben való növekedésben. A rend egyik sajátossága a különleges kötödés a római pápához, amit a három hagyományos szerzetesi fogadalomhoz (szegénység, szüzesség, engedelmesség) járuló negyedik fogadalom fejez ki, mely szerint a jezsuita kész bárhova menni a világon, ahova a pápa a hit hirdetése érdekében küldi. A II. Vatikáni Zsinat után a hit védelme és terjesztése mellett a társadalmi igazságosság kérdése is növekvő szerepet kapott a jezsuiták küldetéstudatában.
Történelem A jezsuita rend döntő szerepet játszott a középkor végére megrendült Katolikus Egyház megújulásában. A jezsuiták szorgalmazták a katolikus papság emelt szintű oktatását, és számos középiskolát, kollégiumot, főiskolát és egyetemet alapítottak. Intellektuális tevékenységük, valamint a lelkigyakorlatok és a népmissziók által felvirágoztatták a katolikus hitet Európa számos országában. A jezsuiták nagy szerepet vállaltak az újonnan felfedezett földrészek evangelizációjában. Elsősorban Dél-Amerikában és Ázsiában értek el jelentős sikereket. A sikeres missziók és az oktatásban kifejtett tevékenységük következtében a jezsuiták jelentős befolyásra tettek szert világszerte, ami oda vezetett, hogy Európa abszolutisztikus uralkodói végül korlátozva érezték hatalmukat. 1773-ban az ő nyomásukra XIV. Kelemen pápa feloszlatta a rendet.VII. Piusz pápa viszont 1814-ben újból engedélyezte a Jézus Társasága működését, amely ismét dinamikusan növekedett. A Katolikus Egyház 50 jezsuitát avatott szentté, 147-et boldoggá.
A magyar rendtartomány története A jezsuiták 1561-ben telepedtek le először Magyarországon. Az első idők legismertebb jezsuitája Pázmány Péter volt, aki esztergomi érsekként megalapította a nagyszombati egyetemet, melynek jogutóda a mai ELTE Budapesten. 1773-ban a rendnek 19 kollégiuma volt, és 935 jezsuita dolgozott az országban, 50 különböző helyen. A Jézus Társasága visszaállítását követően a jezsuiták 1853-ban tértek vissza Magyarországra. A független magyar rendtartomány az osztrák provinciából vált ki 1909-ben. A magyar provinciának 1945-ben már 400 tagja volt, akik kilenc templomban, két gimnáziumban és egy lelkigyakorlatos házban működtek. Ezekhez járultak még a rendi ifjúság képzésére rendelt intézmények, a budai noviciátus (Manréza) és a szegedi filozófiai és teológiai főiskolák. A magyar jezsuiták nyolc folyóiratot adtak ki (A Szív, Magyar Kultúra stb.). Az egész országra kiterjedő apostoli munkáik közé tartoztak a Mária Kongregációk, a KALOT (mint a két világháború közti időszak legjelentősebb szociális ifjúsági mozgalma), a Szívgárda, a Szívtestőrség és a népmissziók. A magyar jezsuiták hazai munkáikon kívül Kínában is vállaltak missziót. A kommunista hatalomátvétel után a Jézus Társaságát betiltották. 1950-ben közel 400 jezsuitát internáltak, sokakat bebörtönöztek, intézményeiket pedig államosították. A jezsuita legfőbb elöljáró rendelkezésére a fiatal rendtagok kiszöktek Magyarországról, hogy
képzésüket befejezhessék. Negyven éven keresztül a magyar jezsuiták szétszóródásra kényszerültek csak 1989-ben kezdhetek ismét szabadon dolgozni Magyarországon. Szentje is van a magyar rendtartománynak, Pongrácz István, a kassai vértanúk egyike. Kaszap István boldoggá avatási eljárása pedig előrehaladott állapotban van.
Jelen Ma a jezsuiták a világ 126 országában dolgoznak. A magyar rendtartományhoz 80 jezsuita tartozik. A magyar jezsuiták fő tevékenységei: lelkigyakorlatadás (Manréza, Életrendezés háza), oktatás (gimnázium Miskolcon, öt egyetemi kollégium), média (Szív, Jezsuita Stúdió), lelkipásztorokodás (Budapest, Szeged, Miskolc, Marosvásárhely, Szatmárnémeti, Törökkanizsa és a kanadai Torontó), szociális munka (roma pasztoráció). Képzés A rendi képzés 2 éves ujoncidővel (novíciátus) indul, amit 2-3 év filozófiai tanulmányok követnek. Ez után 2 gyakorlati év (magisztérium) kerül sorra, amit 4 év teológiai tanulmány követ. Ennek során kerül sorra a diákónus majd a papszentelés. Ezután kerül sor a speciális tanulmányokra. Néhány év papi munka után egy újabb képzési év (tercia) zárja le a jezsuita képzést. A fenti számok csak iránymutatóak, a formáció egyénre szabott. SJ, AMDG, IHS A jezsuiták neve után szereplő SJ a rend latin nevének kezdőbetűit képezi (Societas Jesu – Jézus Társasága), s a jezsuita rendhez tartozást jelzi. A rend jelszava: Omnia Ad Maiorem Dei gloriam (A.M.D.G.), azaz mindent Isten nagyobb dicsőségére. Az IHS, Jézus nevének rövidítése, görög betűkkel. Már a jezsuiták előtt is használt szimbólum volt, de a jezsuiták terjesztették el szélesebb körben és a rend egyik szimbólumává is vált. Szent Ignác és első társainak ideálja volt, hogy olyan apostoli közösséget hozzanak létre, amelynek tagjai Jézus társaiként dolgoznak. Ehhez a monogramhoz később egy kereszt is járult, valamint három szeg a címer alján, amelyek Jézus keresztjének szegeire és a szerzetesi fogadalmakra emlékeztetnek.
http://www.jezsuita.hu/2008-04-18/amikor-papa-jezsuita-hivatasrol-beszel
Amikor a pápa a jezsuita hivatásról beszél... Senkinek sem közömbös, hogy mások mit mondanak róla, fõleg ha jelentõs személyek véleményérõl van szó. A jezsuiták számára is fontos, mások véleménye, különösképpen ha Szent Péter utóda, a római pápa, beszél arról, hogy hogyan látja a rend küldetését a mai világban, mit is vár a Jézus Társaságától az Egyház a XXI. század elején. A jezsuiták 35. Általános Rendgyûlése során Benedek pápa két alkalommal is fordult a rend tagjai felé. E dokumentumokból készítettük az alábbi összeállítást. I. Ki a jezsuita? Jézus barátja 'Az evangelizáció (...) ma is megköveteli az Isten iránti teljes és hûséges odaadást: elõször Krisztushoz és az Egyházat irányító Lelkének figyelmes hallgatásához való ragaszkodást; az alázatos engedelmességet a Lelkipásztorok iránt, akiket Isten állított oda, hogy népét vezessék; továbbá körültekintõ és õszinte párbeszédet korunk társadalmi, kulturális és vallási igényeivel. Amint tudjuk, mindez feltételezi a Vele tartott besõséges közösséget, aki arra hív minket, hogy barátai és tanítványai legyünk, az élet és tett közösségét, melyet a szavára való hallgatás táplál a szemlélõdés és ima, a világ mentalitásától való elszakadás és a szeretete felé történõ folytonos megtérés által, hogy Õ, Krisztus legyen az, aki él és mûködik mindegyikünkben. Ez minden keresztény missziós odaadása hiteles sikerének titka, és méginkább mindazoké, akik az Evangélium közvetlen szolgálatára hivatottak.' Az Evangélium bátor és lelkes hirdetõje 'Amint a Formula Instituti-tok mondja, a Jézus Társasága mindenekelõtt 'a hit védelmére és hirdetésére' lett megalapítva. Az új földrajzi horizontok megnyílásakor Szt. Ignác elsõ társai pontosan azért bocsátották magukat a pápa rendelkezésére, hogy 'ott alkalmazza õket, ahol úgy ítéli, hogy leginkább Isten dicsõségére és a lelkek hasznára vannak' (A Zarándok, Visszaemlékezések, 85. sz.). Így kapták meg hivatásukat, hogy az Urat hirdessék a számukra még ismeretlen nemzeteknek és kultúráknak. Bátorságuk és lelkesedésük, mellyel végrehajtották, mindmáig ihletként és példaként maradt meg: közülük Xavéri Szent Ferenc neve a leghíresebb, de még mennyié lehetne!' A határterületek embere 'Szívetekbe vannak vésve VI. Pál szavai: 'Mindenütt az Egyházban, még a legnehezebb és legtávolabbi területeken is, ideológiák útkeresztezõdéseinél, társadalmi lövészárkokban, az égetõ emberi követelmények és az Evangélium örök üzenete között, a jezsuiták ott voltak és ott vannak' (1974. december 3-án, a 32. Általános Rendgyûlésen).'
II. Mit vár az Egyház a jezsuitáktól A távollévõk megszólítását 'Amint elõdeim többször is mondták, az Egyháznak szüksége van rátok, számít rátok, különösen azon földrajzi és lelki helyek elérésében, ahova mások nem vagy nehezen jutnának el. (....) Ma az új nemzetek, melyek nem ismerik az Urat, vagy Õt rosszul ismerik, és így nem tudják Megváltóként felismerni, nem annyira földrajzi, hanem kultúrális szempontból vannak távol. Nem annyira a tengerek és a nagy távolság képeznek akadályt az Evangélium hirdetõi számára, mint azok a határterületek, melyek az Istenrõl és az emberrõl alkotott hibás és felszínes nézet folytán a hit és az emberi tudás, a hit és a modern tudomány, a hit és az igazságosságért való törekvés közé ékelõdnek.' Hidak építését 'az Egyháznak sürgõs szüksége van a szilárd és mély hit, a komoly kultúra és az emberség és a társadalom iránti igazi fogékonyság embereire, szerzetesekre és papokra, akik életüket arra szentelik, hogy pontosan e határterületeknél legyenek, hogy tanúságot tegyenek és megértessék azt, hogy a hit és az értelem, az evangéliumi lelkület, az igazságosság utáni szomj és a békéért való munkálkodás között igenis van összhang. Csak így válik lehetõvé az Úr valódi arcának megismertetése oly sokakkal, akik számára manapság rejtett és felismerhetetlen marad.' Kiválóságot tudományok és erények terén 'Következésképpen a Jézus Társasága inkább ennek szentelje magát. Legjobb hagyományához hûen továbbra is nagy gondossággal kell tagjait a tudományra és erényre képeznie, a középszerûséggel való megelégedés nélkül, mert a szembesülés és a párbeszéd feladata a mai világ igen eltérõ társadalmi és kulturális vetületeiben és különbözõ gondolkodásmódjaiban a legnehezebbek és legfárasztóbbak közé tartozik. Az emberi, lelkiségi és kultúrális minõség és szilárdság iránti ilyen kutatásnak is meg kell határoznia a jezsuiták sokféle képzési és oktatási tevékenységének összességét különféle személyek körében, bárhol is legyenek.'
A legtávolabbiakkal is párbeszédben lenni, a világos katolikus identitás megtartásával 'A Jézus Társasága saját történelmében az Evangélium hirdetése és a világ kultúrái közötti találkozás rendkívüli élményeiben részesült - elég Matteo Ricci-re gondolni Kínában, Roberto de Nobilire Indiában, vagy a latin-amerikai 'Redukciókra'. Joggal lehettek büszkék rájuk. Kötelezve érzem magam, hogy arra buzdítsalak benneteket, hogy ugyanannyi bátorsággal és értelemmel újra nyomába lépjetek elõdeiteknek, de az Úrnak és Egyházának szolgálata iránti hit és buzgalom ugyanolyan mély indíttatásával. Mindazonáltal mialatt Isten jelenlétének és mûködésének jeleit próbáljátok felismerni a világ minden részén, a látható Egyház határain túl is, míg erõfeszítést tesztek a megértés közös pontjai és a párbeszéd felépítésére azokkal, akik nem tartoznak az Egyházhoz vagy akiknek nehézségük van álláspontjainak vagy üzeneteinek elfogadásával, ugyanakkor hûségesen vállalnotok kell az Egyház alapvetõ kötelességét, hogy hû
marad küldetéséhez, hogy teljesen Isten Igéjéhez ragaszkodjon, továbbá a Tanítóhivatal feladatát, hogy a katolikus tan igazságát és egységét annak teljességében megtartsa. Ez nemcsak a jezsuita egyének személyes kötelezettsége: mivel egy apostoli testület tagjaiként dolgoztok, arra is legyetek figyelmesek, hogy mûveitek és intézményeitek mindig megtartsák egyszerû és világos önazonosságukat, hogy apostoli tevékenységtek célja ne maradjon félreérthetõ és homályos, és hogy sokan mások osztozhassanak ideáljaitokban, és hatékonyan és lelkesedéssel egyesüljenek veletek, együttmûködve Isten és az ember iránti szolgálatotok kötelezettségével.' A katolikus hit védelmét 'Amint jól ismeritek a Lelkigyakorlatok 'Két Zászló' nevû meditációját, számos alkalommal megvalósítva azt Szent Ignác útmutatásával, világunk a jó és a rossz közötti harc színhelye, ahol hatalmas negatív erõk vannak mûködésben, melyek kortársaink lelki és anyagi lealacsonyodásának drámai helyzetét alakítják ki, mely ellen többször kijelentettétek, hogy küzdeni akartok, elkötelezve magatokat a hit szolgálatában és az igazságosság elõmozdításában. Ezek az erõk manapság többféleképpen jelennek meg, különösképpen a kultúrális irányzatokon keresztül, melyek gyakran dominánssá válnak, mint a szubjektivizmus, relativizmus, hedonizmus és a praktikus materializmus. Ezért kértem elkötelezettségtek megújítását, hogy a katolikus tant elõmozdítsátok és megvédjétek 'különösen azokon a neuralgikus pontokon, melyeket a mai szekuláris kultúra erõsen támad', melyek közül néhányat példaként hoztam fel levelemben. A manapság folyamatosan vitatott és megkérdõjelezett témák, a Krisztusban való üdvösség minden ember számára, a szexuáletika, a házasság és a család, a jelen kor valóságában lesz elmélyítve és megvilágosítva, de ugyanakkor összhangban a Tanítóhivatallal, mely nem akar zûrzavart kelteni Isten népének körében.' III. Néhány jezsuita sajátosság
A pápával való szoros kapcsolat 'arra hívtalak és ma is hívlak benneteket, hogy gondoljátok át, hogyan lehet újra fellelni a Péter Utóda iránti engedelmesség sajátos 'negyedik fogadalma' legteljesebb fogalmát, mely nemcsak a készséget hordozza magában, hogy messzi földekre legyetek küldve, hanem - az 'Egyházzal és az Egyházban való érzület' igazibb ignáci szellemében -, a Krisztus földi helytartója iránti 'szeretetet és szolgálatot' azon 'effektív és affektív' odaadással, mely titeket drága és szolgálatában pótolhatatlan munkatársaivá tesz az egyetemes Egyház számára.' Lelkigyakorlatok 'Végül felhívom külön figyelmeteket a Lelkigyakorlatok azon szolgálatára, mely kezdettõl fogva meghatározta Társaságotokat. A Lelkigyakorlatok lelkiségetek forrása és Rendalkotmányotok mátrixa, de az Úr Lelkének adománya is, melyet az egész Egyháznak adott: rajtatok áll, hogy a lelkek spirituális növekedésének, az imádságba és a meditációba való bevezetésének értékes és hatékony eszközévé tegyétek ebben az elvilágiasodott korszakban, ahol Isten hiányzani
látszik. Éppen a múlt héten nekem is hasznomra váltak a Lelkigyakorlatok, együtt legközelebbi munkatársaimmal a római kúrián, Albert Vanhoye nagyszerû bíboros rendtársatok vezetése alatt. A jelen korszakban, ahol a zûrzavar és az üzenetek sokasága, a helyzetek gyors változása különösen megnehezíti kortársaink számára, hogy saját életüket rendbetegyék és határozottan és örömmel válaszoljanak a mindegyikünket szólító Úr hívására, a Lelkigyakorlatok Isten önmagunkban, körülöttünk és mindenben való keresésének és megtalálásának útját és módját jelentik, hogy akaratát felismerjük és azt gyakorlatba ültessük.' Nevelés 'Az Egyház evangelizációs munkája nagyon számít a Társaság nevelõi felelõsségére a teológia, a lelkiség és a misszió terén.' A szegények szeretete 'bátorítalak benneteket, hogy folytassátok és újítsátok meg a szegények közötti és a szegényekkel tartó küldetéseteket. Sajnos nem hiányzanak a szegénység és kitaszítottság új okai egy olyan világban, melyet súlyos gazdasági és környezeti kiegyensúlyozatlanságok jellemzik, továbbá azon globalizációs folyamatok, melyeket inkább az egoizmus irányít, mintsem a szolidaritás, valamint megsemmisítõ és abszurd fegyveres összetûzések. Amint az aparecidai kegyhelyen összegyûlt latin-amerikai püspököknek elmondhattam, 'a szegényekre szentelt külön eltökéltség abba az Istenbe vetett krisztológiai hitben foglaltatik, aki érettünk szegénnyé lett, hogy szegénységével minket gazdagítson (2Kor 8,9)'. Természetes hát, hogy aki igazán Jézus társa akar lenni, osztozik a szegények iránti szeretetetében.' Menekültek szolgálata 'Visszaemlékezve P. Arrupe utolsó távolba látó intuícióit, és azokat továbbfejlesztve, Társaságotok továbbra is érdemhozóan elkötelezi magát a menekültek szolgálatában, akik gyakran a legszegényebbek a szegények közt, és nemcsak anyagi segítségre van szükségük, hanem mélyebb lelki, emberi és pszichológiai közelségre is, mely szolgálatotokhoz sajátosan tartozik.' http://www.muvelodes.ro/index.php/Cikk?id=510
Bodó Márta: Katolikus szerzetesrendek az erdélyi nevelésben (17–19. század) (1.) Erdélyben három (férfi) szerzetesrend tevékenysége fontos az iskolai oktató-nevelőmunka szemügyre vételekor. Ezek: a ferencrend két ága, az obszervánsok és a minoriták – előbbi legjelentősebb iskolája a csíksomlyói, utóbbié a kantai –, a jezsuiták –, valamint a jezsuiták 1773-as feloszlatását követően a kolozsvári tanintézetbe került piaristák. E szerzetesrendek erdélyi megjelenéséről, iskolaalapításukról számolok be röviden, majd iskolai tevékenységüket, elsősorban neveléselméletüket, kiemelten pedig erdélyi iskoláikban is alkalmazott nevelési rendszerüket mutatom be.
A jezsuiták Erdélyben Jézus Társasága, Inigo Lopez, Loyolai Szent Ignác rendje elsődleges céljának tartotta, hogy a hitet védje, a hívők lelki fejlődését szolgálja, ahogy az a rendalkotmányból kiolvasható – erre szolgált Ignác remek Lelkigyakorlatos könyve (legutóbbi kiadása Bp., 1994). A rend tagjai a hagyományos fogadalmak mellett (tisztaság, szegénység, engedelmesség) a pápának, mint az egyetemes egyház fejének, Krisztus földi helytartójának különleges engedelmességi fogadalmat is tettek. Mivel az új rend születése és megerősödése a reformáció kibontakozásával, egyre szélesebb körű terjedésével esett egybe, a 16. században a jezsuiták igen aktívan részt vettek Trento eredményeinek, szellemének óvásában, őrzésében és terjesztésében. Az oktatásügy felkarolása bizonyult missziójuk leghatásosabb eszközének: gimnáziumok és mellettük konviktusok felállításával kezükbe vették a fiatal lelkek formálását, nevelését, oktatását, s ezzel szinte a jövő került a kezükbe. Első iskolájuk 1548ban Messinában nyílt, 1549-ben a következő Palermóban, 1551-ben a Collegium Romanicum, a később Gergely Egyetem néven ismertté lett római intézmény. Gyorsan terjedt a rend, először Európában, ahol 1547-ben Spanyolországban jött létre az első rendtartomány, ezt újabb három követte. Az alapító, Loyolai Ignác 1556. július 31-én halt meg, ekkorra Európa hét országában voltak kollégiumaik, s a 12 tartomány száz rendházában kb. ezer rendtag tevékenykedett. Magyarországra az alapító halála után öt évvel érkeztek az első jezsuiták. Oláh Miklós esztergomi érsek a Jézus Társaság segítségét kérte a reformáció megfékezésére s a trentói zsinat szellemében elgondolt restauráció végrehajtására. Terve szerint a magyar egyház megújításában segédkeztek volna. 1561-ben Nagyszombatban kezdődött a jezsuita élet magyar földön, itt alakult az első jezsuita rendház. 1566-ban Hernáth Péter, az egyik első magyar jezsuita lett a nagyszombati kollégium rektora. Ám 1567-ben a kollégium egy tűzvész során leégett, egy hónappal később meghalt a rektor, így alig hat évvel az alapítás után kellően képzett magyar tagok hiányában a kollégium meg is szűnt. Csak mintegy húsz év múlva oldódott meg a magyar fiatalok képzése XIII Gergely segítségével, aki 1580-ban a római Collegium Germanicummal összevonta a Collegium Hungaricumot többek között Szántó István tanácsára és kezdeményezésére. A jezsuita rend nagy támogatója Báthory István erdélyi fejedelem (1571–1586), későbbi lengyel király volt, akinek kezdeményezésére és nagylelkű támogatásával 1581-ben Kolozsváron jött létre előbb iskola, majd egyetem. Báthory ugyanis a katolicizmus helyreállítása és megerősítése sarokpontjának az iskolázás megszervezését tartotta. Az országgyűlés előtt esküt tett arra, hogy a protestáns többségű Erdélyben nem terjeszti erőszakosan a katolikus vallást. Cselekedetei: a jezsuiták behozatala, az egyetemalapítás nem is ezt, hanem a felekezetek közti egyensúly helyreállítását célozta. Báthory eredeti terve az volt, hogy Nagyszombatból hív jezsuitákat Erdélybe. 1579. október 1-én Lengyelországból érkezett 10 jezsuita Erdélybe, ők állították fel az első jezsuita tanintézeteket Kolozsmonostoron és Gyulafehérváron. 1579. december 20-án nyitották meg a kolozsmonostori iskolát, s mellette Antonio Possevino 1582-ben pápai szemináriumot is alapított. A kolozsvári és gyulafehérvári tanintézetek mellett Nagyváradon is működött rendház. 1588-ban 35 jezsuita tartózkodott Erdélyben, a szemináriumban körülbelül 100 fiatalember készült pappá lenni.
A Báthory István után következő 17 éves Báthory Zsigmond (1586–1613), bár jezsuita nevelést kapott, 1588-ban a medgyesi országgyűlésen a jezsuitákat Erdélyből kitiltó rendeletet hozott. (Ld. A medgyesi 1588-ki országgyűlésnek a Jézus-társaságiak ellen hozott határozata. In Veszely Károly, Erdélyi egyháztörténeti adatok. Kolozsvár 1860, I. 190–275.) Később, 1595 tavaszán Báthory Zsigmond eltörölte ezt a rendeletet. A következőkben Bocskai István fejedelem (1605–1606) 1606. szeptember 7-én ismét hivatalosan kiűzte Erdélyből a jezsuitákat. Ugyanakkor nem gördített akadályt a ferencesek csíksomlyói és székelyudvarhelyi működésének útjába, sőt, a szélsőséges kálvinistákkal szemben megvédte a katolikusokat. 1614ben Bethlen Gábor fejedelem (1613– 1629) újból visszahívta a rendet Gyulafehérvárra és Kolozsmonostorra, Karánsebesen új rezidenciát engedélyezve nekik. Ezt követően 1615. november 14-én a medgyesi határozat értelmében a jezsuiták újraindították iskoláikat az említett helyiségekben, de csak 1653-ig maradhattak. Ekkor, II. Rákóczi György fejedelemsége idején (1648–1660) adták ki az Approbatae Constitutiones nevű törvénykönyvet (1653), amelyben egyházi ügyeket, fejedelmi és kincstári ügyeket, a hazafiak ügyeit, valamint a törvénykezés és ediktumok című fejezeteket tartalmazta. Ez a létező és kialakult állapotokat szentesítette, többek közt a katolikusokra nézve hátrányos helyzetet is a katolikus püspök kérdésében és a jezsuiták Erdélyből való kitiltása ügyében. E törvénykönyv folytatása, az Apafi Mihály fejedelem (1661–1690) korában hozzácsatolt Compillatae Constitutiones, megismételte ezt a rendeletet. Ugyanakkor a sorozatos kitiltások ellenére a pápai szemináriumban tanult, onnan kikerült későbbi papok révén a jezsuiták munkája a továbbiakban is gyümölcsözött, az iskolájukban nevelt papság a protestáns fejedelmek vezette, katolikus püspök nélküli Erdélyben életben tartotta a katolikus hitet. Több olyan fiatal lépett be a rendbe, akik a 17. században jelentős szerepet játszottak a katolikus megújhodásban: elsősorban Pázmány Péter, de mellette Vásárhelyi Gergely (kb. 1560–1633), Dobokai Sándor (kb. 1567–1621), Forró György (1571–1641). I. Lipót császár erőfeszítései nyomán a jezsuiták újra megnyithatták a Báthory által alapított akadémiát Kolozsmonostoron: 1698. november 17-én, 95 év szünet után, újból taníthattak szemináriumaikban. Az akkor kezdődött csendesebb időszak 1773-ig tartott, a rend pápai rendelettel való felszámolásáig. A jezsuiták jelentős szerepe 1595–1606 között Erdélyben inkább a nép lelki nevelésében nyilvánult meg, mint az iskoláztatás terén. Erdélyi ittlétük alatt a jezsuiták iskolát működtettek Kolozsmonostoron, Gyulafehérváron, Székelyudvarhelyen, Nagyszebenben, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Nagybányán és Temesváron. Az első helyen a kolozsmonostori iskola állt. Kolozsváron telepedtek meg először, a városon kívül fekvő egykori bencés apátsági templomot és kolostort kapták meg Báthory Istvántól. Kolozsváron az 1570-es években a katolikusok kisebbségben éltek, a várost az erdélyi unitáriusok is szellemi központjuknak tekintették, 1568-tól itt építették ki teológiai intézetüket. Báthory István, amikor korábbi terveit már a lengyel trónról valóra váltotta, Kolozsváron a középfokú oktatásnál magasabb szintű intézményre gondolt. 1579-ben, amikor az első jezsuiták Kolozsvárra érkeztek, még a már említett városfalakon kívüli egykori bencés apátsági épületekbe költöztek, de már 1580-ban a városfalakon belülre költöztek, a Farkas utcába. Az 1581-es alapítólevél, amelyet Báthory István már mint lengyel király írt alá, akadémia, azaz egy
újkori katolikus egyetem megnyitására vonatkozott. A tanintézmény a gimnáziumi mellett a filozófiai és teológiai tagozatokkal is rendelkezett, s konviktussal működött, nyitott volt a más vallásúak előtt is. A gimnázium diákjainak fele protestáns volt. Nagy kihívást is jelentett a jelentős protestáns többségű Erdélyben a katolikus iskoláztatást és nevelést képviselni: ezért a jezsuita rend legkiválóbbjait küldték Erdélybe tanítani, a római, bécsi, krakkói, vilnói, prágai, mantovai, nápolyi, lyoni, neversi egyetemekről toborozták őket. A későbbi esztergomi érsek, Pázmány 13 évesen ebben az intézményben tért át a katolikus vallásra, majd itteni tanulmányai hatására jelentkezett a jezsuita rendbe. Nevelője és térítője a római Collegium Germanicum végzettje, Szántó (Arator) István volt, ugyanaz, akinek javaslatára alapította a pápa a Collegium Hungaricumot. A kolozsvári tanintézmény a Farkas utcában működött ebben az időben, Báthory István rendelkezésükre bocsátotta az elhagyott ferences kolostort, templomot s apácazárdát, felszabadította a polgári joghatóság alól, egyenesen a fejedelem alá rendelve őket. A Farkas utcában lévő telkeken 1580–81-ben Báthory István fejedelmi udvarának olasz építésze vezetésével kétszintes rendházat s iskolát emeltek, majd a rendházzal átellenben, az iskola mellett 150 diák számára bentlakást. A bentlakók ellátásáról a fejedelem s a pápa adománya gondoskodott. Az akadémia fenntartására a kolozsmonostori birtokon kívül Bács és Jegenye, valamint Tiburc, Kajántó, Bogártelke is a szerzetesek kezére került ekkor. A tanmenet terén az akadémia joga a kellően felkészültek számára a baccalaureusi, magiszteri és doktori fokozatokra való előléptetés, amely olyan jogokkal és megbecsüléssel jár, mint a hasonló címeket külföldön szerzettek esetében. A kitiltások, városból való elűzés utáni viszonylagos nyugalom I. Lipót rendeletei nyomán következett, amikor 1693-ban a jezsuiták megkapták a kolozsvári óvárban levő zárdaépületet, s 1698-ban itt nyitották meg újra akadémiájukat. 1704-ben a Farkas utca nyugati végén épült fel az új iskola, 1727-ben ide költöztek át, folytatva a két akadémiai karon is az oktatást. A kolozsvári jezsuita akadémiának gazdag könyvtára, nyomdája, papírmalma, gyógyszertára és csillagdája is volt, ez utóbbiban tevékenykedett az egy ideig itt tanító, később világhírre szert tett csillagász, Hell Miksa. Tanított itt a költő jezsuita Baróti Szabó Dávid is. Gyulafehérváron a jezsuiták először lelkipásztori tevékenységet folytattak, csak később nyitottak iskolát 1583-ban, kezdetben tizenegy diákkal, köztük volt a jövendőbeli fejedelem, Zsigmond is. Az újonnan nyílt intézet a város tanügyi (köz)szükségletét elégítette ki, erre bizonyságul szolgál az a tény, hogy két évi tevékenysége során a diákok száma százra nőtt. A gyulafehérvári kollégium nem volt a szó szoros értelemben vett teológiai intézet, de a végzősök közül sokan választották a papi pályát. Báthory vetette meg a kollégium anyagi alapját, gondját viselve már 1585. augusztus 14-én kelt alapítólevelében. A rendnek 1615-ben sikerült ismét kollégiumot indítani Nagyszombatban, amelyet a kolozsvári jezsuita iskolában tanult, ott protestánsból katolikussá lett Pázmány Péter már esztergomi érsek korában 1635-ben emelt egyetemi rangra. A jezsuita rendet 1773-ban XIV. Kelemen pápa Dominus ac Redemptor kezdetű brévéjével feloszlatta. Ekkor Magyarországon és Erdélyben 18 kollégiumban 20 kisebb rendházban és 11 missziós állomáson mintegy 900 rendtag működött. A rend működését VII. Piusz pápa 1814-ben engedélyezte újra, helyreállítva a Jézus Társaságot Sollicitudo omnium Ecclesiarum kezdetű rendelkezésével. Ám a betiltás éveinek hátrányát Erdélyben – a korábbi hatékonysághoz
és virágzáshoz képest – nem sikerült ledolgozniuk, így különösen az iskolai nevelés terén tevékenységük nem tudott sikert hozni, így témánk szempontjából tevékenységük már érdektelen. http://www.muvelodes.ro/index.php/Cikk?id=567 Bodó Márta: Katolikus szerzetesrendek az erdélyi nevelésben (17–19. század) Nevelési elvek a jezsuiták előírásai szerint Bár időben első a ferencrend alapítása és erdélyi letelepedése, az iskolai nevelési elvek s azoknak az erdélyi, szerzetesrendek által fenntartott tanintézményekben alkalmazott rendszere ismertetésekor a jezsuita Ratio Studiorum áll első helyen. És nem csak azért, mert ez az első világszerte egységesen alkalmazott, nagyon alapos előkészítő munkával, sokak tapasztalatának feldogozásával módszeresen megalkotott tanítási rendszer, hanem főleg azért, mert ezt a jezsuitáktól többé-kevésbé, részben vagy egészében más rendek, köztük a vizsgálatomban szereplő, Erdélyben iskolát fenntartó (a ferencesek és a piaristák egyaránt) szerzetesrend átvett, majd saját elveinek megfelelően adaptálva, kiegészítve, a korhoz és a változott követelményekhez vagy a rendi prioritásokhoz alkalmazva használt. Szent Ignác, bár eredetileg nem tervezte, hogy a tanítást a Jézus Társaság felvállalja, a missziós tapasztalatok nyomán arra a következtetésre jutott: hivatásszerűen foglalkozni kell a tanítással, a kor igényei és a tanításban rejlő lehetőségek egyaránt ezt sugallták. Ignác a rendalkotmányban először is a rend tagjainak tanulmányaira vonatkozó véleményét foglalta szabályba. Szerinte a diákoknak tanulmányaik során kell keresztény értékeket magukban szívniuk, s ehhez fontos a tanulmányaik helyszínéül szolgáló intézmény, valamint az ott oktató tanárok szellemi-lelki hozzáállása, irányítása. Ezért vállalta a rend tanintézmények fenntartását a legelső időktől kezdve. A jezsuita nevelés eszménye a kiválóság elérése az aktív tanulás útján. A jezsuita nevelésfilozófia, amelyet a Ratio Studiorum foglal össze, a diákok aktivizálására törekszik, saját tanulási folyamatuk ösztönzésére a kíváncsiságot és lelkesedést állítja csatasorba, a tananyag tanításának változatos módszertana, technikái erre épülnek. Egyre táguló horizontja nyílik meg az intellektuális szokásoknak és képességeknek, s világos, logikus gondolkodású, kérdezni tudó, vitára képes, szociálisan is elkötelezett keresztény kerül ki a jezsuita oktatási intézményből. Ennek az eszménynek a valóra váltásáért felelős a nevelő, akinek tantárgyában való tökéletesedése, tárgya világos előadása mellett célja a vallásos nevelés, az Isten iránti elkötelezettség és odaadás kialakítása és fejlesztése, és képes erkölcsi példát is kínálni a diákoknak.
***ADALÉKOK A JEZSUITÁK ERDÉLYI MŰKÖDÉSÉHEZ
A magyar politikai élet súlyponteltolódása a 16. század utolsó harmadára Erdélyt tette a magyar szellemi élet központjává. E korszakban Erdély nem csupán a reformáció előtt nyitotta meg kapuit, hanem az európai építészet és kultúra térhódításának is engedett. Ekkor épültek újjá európai mintára Nagyvárad, Szatmár és Fogaras várai. A gyulafehérvári fejedelmek udvara pedig a reneszánsz és a kultúra udvara lett.1 A Báthory családnak Erdély fejedelmi trónjára került első tagja, Báthory István (1571– 1576) a katolikus egyházat elesett állapotban találja. 2 Intézkedései között megtalálható az egyházi életre is kiható tanügyi rendelkezései is. A gyulafehérvári iskolaügy fejlődésére nézve örvendetes változást jelentett XIII. Gergely pápa (1572–85) erélyes fellépése Báthoryval szemben, aki felszólította, hogy az egyház érdekében is tegyen lépéseket. Possevino Antal jezsuitának tapintatos és ügybuzgó eljárása meg is hozta a remélt eredményt, „s a sikerekben már ekkor is kiváló babérokat szerzett jezsuitákat Báthory Kristóf erdélyi fejedelemmel (1576–81) egyetértésben Erdélybe is betelepítette, kik 1579. október 1-jén tízen meg is érkeztek,3 valóra váltva Báthory István 12 éves óhaját. Ettől az időponttól számíthatjuk a gyulafehérvári katolikus oktatás reneszánszát. Gyulafehérvárra került „a törékeny, beteges testű, de erős lelkű magyar jezsuita, Leleszi János (1550–1594)”,4 aki „szeretettel, de szigorúan nevelte a 7 éves korában gondjaira bízott kis fejedelmet, Báthory Zsigmondot”.5 1
Erdélyben a legjelentősebb reneszánsz központ Gyulafehérvár volt, ahol Geréb László (Mátyás király unokaöccse) püspöksége idején jelentős humanista kör alakult. Itt is humanista műveltségű, az antik világ tárgyi és írásos emlékei iránt szenvedélyesen érdeklődő kanonokok gyűltek össze: a római feliratokat gyűjtő Megyericsei János, a dáciai epigráfia megalapozója, Tordai Salathiel, aki római faragványokat falaztatott be kertjének kapuja mellé, Budai Udalrik, aki antik pénzekkel díszített kelyhet készíttetett magának, s Lázói János, a Szentföldet zarándokként megjárt telegdi főesperes, aki 1512-ben felépíttette a székesegyház északi oldalánál (annak előcsarnokául) kápolnáját. Ez a különös, antik és keresztény képi elemeket, középkori és reneszánsz építészeti és szobrászati részleteket szintetizáló kecses épület a legkorábbi emléke az all'antica építészetnek Erdélyben. Vö. Erdély története. I. kötet. Akadémiai Kiadó. Budapest 1988. 515–522. 2 CSÍKY Miklós: A gyulafehérvári róm. kath. főgimnázium története (1579–1896). Kézirat. Gyulafehérvár é.n. 1. (A kézirathoz 1974. aug. 18-i keltezéssel id. Száva Kristóf – a gimnázium egykori tanára – írt tájékoztatót, melyben többek között ez áll: „Az 1979-ben tartandó 400 éves alapítási jubileum részére ki kellene nyomtatni Csíki/y/ Miklós, kiváló történettanárnak A gyulafehérvári róm. kath. főgimnázium története című jeles értekezését, mely megtalálható a gyfvári róm. kat. főgimnázium 1897–1898. tanévi értesítőjében.” – Sajnos, ez a tájékoztatás téves, ugyanis a jelzett értesítőben /de sem a 10 évvel azt megelőzőkben, sem az utána következőkben/ nem található a kézirat anyaga nyomtatásban. GL) 3 Vö. BZENSKY Rudolf jezsuita atya nagyszebeni katonai lelkész kézirata a 17. század végéről. Gyulafehérvári Batthyány könyvtár kéziratai közt: Bzensky Rudolf, Prologomena Daciæ mediterraneæ cím alatt. 4 Leleszi János SJ (Lelesz, Zemplén vm., 1548 k.–Loretto, Itália, 1595. febr. 26.): az első jezsuita Erdélyben. 1575ben rendelték Bécsbe, hogy Alfonso Pisával előkészítsék az erdélyi misszió megszervezését. Rendtársával, Törös
Amikor Nyugat-Európában újjászületett az iskolaélet, kiváló elemi, középfokú és akadémiai iskolaközpontok létesültek, a gyulafehérvári katolikus iskola is fejedelmi támogatással és jezsuita közreműködéssel felvirágzott. 6 A jezsuiták a domonkos rendi szerzetesek régi zárdájában nyitották meg intézetüket, amelynek első igazgatója éppen Leleszi János volt. 1584ben a gyulafehérvári kollégiumban már 4, a városban összesen 8 jezsuita tevékenykedett.7 Az iskola ötosztályú: infima, media, suprema grammatices és a humanitas a poesissel és retorikával. Száműzetésüknek 7 évét (1588–95) leszámítva a jezsuiták vezetése alatt működött 1579–1607ig. Ettől kezdve a jezsuitáknak több ízben való kiűzetése folytán világi papok vezetése alatt állott fenn az intézet, amely nagy küzdelmekkel élte át a 17. századot, s annak végén ismét jezsuita vezetés alá jutott.
8
Fehérvár lakói csakhamar meggyőződtek a jezsuita tanítók áldásos
működéséről, és adományaikkal, valamint végrendeleti hagyatékaikkal 9 igyekeztek számukra kedvezőbb anyagi helyzetet teremteni. Jó példával ismét a lengyel király jár elől, ki nekik adja a szentmihálykövi monostort, egy malmot és a korábban adott kert művelésére egy jobbágyot rendelt.10 Az 1583-ban Rómában tartott általános jezsuita gyűlés elhatározta, hogy az északi tartományokban bentlakó tanulóifjakat is tartsanak, részint, hogy a szegényebbeken ezáltal is segítsenek, részint, hogy a nevelés ügyét hathatósabban előmozdíthassák. 11 Báthory István az
Györggyel meglátogatta a határmenti magyar falvakat, és az ott látott testi-lelki nyomorúság megérlelte lelkében missziós hivatását. 1579-ben Nagyváradra, Kolozsvárra, majd Gyulafehérvárra ment misszionáriusnak. 1579-89 között Báthory Zsigmond nevelője. Báthory Kristóf fejedelem gyóntatója, temetésén ő mondta a gyászbeszédet. Ld. BZENSKY Rudolf: Prologomena Daciæ mediterraneæ. Kézirat. VI. 10. 6. In: CSÍKY Miklós: A gyulafehérvári róm. kath. főgimnázium története (1579–1896). Kézirat. Gyulafehérvár é.n. 3.; 1; DIÓS I. – VICZIÁN J.
(szerk): Magyar Katolikus Lexikon VII. Budapest 2002. 5
BITAY Árpád: Az erdélyi Róm. Kath. Státus gyulafehérvári „Majláth” főgimnáziumának megalakulása. Arad 1930, 18–19. 6 Vö. GLATZ Ferenc: Magyarok a Kárpát-medencében. Budapest 1989, 2. kiadás. 95.; Campano, lengyel jezsuita provinciális a fejedelemről: „Questo Principe e un angioletto di paradizo. O, come si rallegro dalla nostra venuta; non pue aspettare, che subito chiamo a se. Ogni di ci vorebbe a pranzo et qualche volta a cena con seco. E tutto spirito, vivace et prudente et di grande aspettatione”. VERESS, Andreas: Epistolae et acta Iesuitarum Transilvaniae. vol. II. Budapest 1913. 40 In: SÁVAI János: Missziók, mesterek, licenciátusok. Szeged 1997, 80. 7 Vö. SÁVAI János: Missziók, mesterek, licenciátusok. Szeged 1997, 80. 8 Vö. MÉSZÁROS István: Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája 996–1948. Budapest 1988. 191–192. 9 Oláh Bertalan és neje nekik hagyják a Boldogasszony utcában levő házukat és egy szőlőst; Nemsokára egy másik házat is örökölnek a temető mellett, és ezt 100 Ft-ért értékesítik. Vö. CSÍKY Miklós: A gyulafehérvári róm. kath. főgimnázium története (1579–1896). Kézirat. Gyulafehérvár é.n. 3. 10 Vö. CSÍKY Miklós: A gyulafehérvári róm. kath. főgimnázium története (1579–1896). Kézirat. Gyulafehérvár é.n. 3. – /Országos Levéltár Jesuiticorum című gyűjteményének okiratai. – OL-J/ 11 Vö. PACHTLER, Georg Michael: Ratio Studiorum et institutiones scholasticæ Societatis Jesu, per Germaniam olim Vigentes in Monumenta Germaniæ Pædagogia I-IV. Berlin 1877–1894. In: CSÍKY Miklós: A gyulafehérvári róm. kath. főgimnázium története (1579–1896). Kézirat. Gyulafehérvár é.n. 3.
iskolafejlesztés céljára évi 1.000 magyar aranyat ígér, s ennek forrásául a fehérvári híd árendáját és a vámot jelöli ki, és szeretné, hogy 16 vagy 20 atya legyen itt. 12 A rend nagy elfoglaltsága miatt azonban csak 8 jezsuita jutott a gyulafehérvári iskolához. 13 Az 1585/86-os pestisnek Gyulafehérváron négy jezsuita is áldozatul esett, de a vesztességet sikerült pótolniok”. 14 Végzetesebbnek minősült az 1588. évi medgyesi országgyűlés, melyen hamis vádak alapján a protestáns rendek számos a követelték az országból való örökös kitiltásukat.15 Báthory Zsigmond fejedelmet választás elé állították, akinek ellenállása megtört,16 és aláírta a kitiltó határozatot.17 A jezsuiták 25 nap haladékot kaptak, hogy „a fejedelem birodalmából mindenünnen kimenjenek, és többé soha be ne jöhessenek”.18 A jezsuiták távozásával a katolikus iskola is megszűnt.19 A jezsuiták kiűzése örökre szólt ugyan, de csak hét évig tartott. A fejedelem nem feledhette, hogy – mint tanítvány – a hálátlanság bűnébe esett, midőn esküvel fogadta (1589. január 2.), hogy a jezsuitákat soha meg sem tűri. Carilo Alfonz jezsuita, pápai diplomataként tárgyalásaival elérte, hogy az 1595. áprilisi országgyűlésen az erdélyi rendek törölték a medgyesi határozatot és a jezsuitáknak megengedték, hogy Erdélyben három helyen (Kolozsmonostoron, Kolozsváron és Gyulafehérváron) újra letelepedhessenek.20 Mindhárom helyen újraindították az iskoláikat. Fehérváron maga a fejedelem támogatta őket, a város környéki településeket és telkeket21 adott a jezsuitáknak, sőt, „megélhetésre szükséges adományokon kívül évenként 400 forintot is utalványoz, hogy a collegium építésével járó költséget is fedezhessék”. 22 Ez időben Gyulafehérváron két iskola működött: a jezsuitáké és a protestánsoké. A rend újabb kitiltásával (1605) az iskola nem szűnt meg, mert a jezsuiták, mint világi papok tanítottak
12
OL-J. 95. C. CSÍKY Miklós: A gyulafehérvári róm. kath. főgimnázium története (1579–1896). Kézirat. Gyfv. é.n. 3. 14 CSÍKY Miklós: A gyulafehérvári róm. kath. főgimnázium története (1579–1896). Kézirat. Gyfv. é.n. 3. 15 Vö. VESZELY Károly: Erdélyi Egyháztörténeti Adatok. Kolozsvár 1860, 201. 13
16
„Maga a legátus engedékenységet tanácsolt neki, megmagyarázván, hogy katholikus fölfogás szerint nem köteles oly ígéreteket teljesíteni, melyeket meggyőződése ellenére s a kényszer nyomása alatt tett.” BOCSKAY Brutus: A jezsuiták története. I-VI. Lipcse 1873, 33. (*Bocskay Brutus protestáns nézőpontból – általában csípős, gunyoros hangnemben – ír a jezsuitákról.) 17 Vö. VESZELY Károly: Erdélyi Egyháztörténeti Adatok. Kolozsvár 1860, 215. 18 SZILÁGYI Sándor (szerk.): Erdélyi Országgyűlési Emlékek. III. Budapest 1894, 239. 19 SZILÁGYI Sándor (szerk.): Erdélyi Országgyűlési Emlékek. III. Budapest 1894, 385. 20 SZILÁGYI Sándor (szerk.): Erdélyi Országgyűlési Emlékek. III. Budapest 1894, 472. 21 Tótfalud, Ompolyica, Benedek, Oláh-(Felső)-Gáld, valamint a fehérvári alsóvárosban 12 jobbágytelek. 22 OL-J. 95. E.G. In: CSÍKY Miklós: A gyulafehérvári róm. kath. főgimnázium története (1579–1896). Kézirat. Gyulafehérvár é.n. 5.
az iskolában. Bocskay halála 23 után a jezsuiták újra visszajöhettek, ügyüket az 1607. évi országgyűlésen rendezték, melyen kimondták, hogy „soha ez a szerzet többé ez országban bé ne vétessék”. 24 Ennek ellenére az iskola továbbra is fennállott, melyről azt is tudjuk, hogy négyosztályú iskola volt.25 Összefoglalva az eddig tárgyalt periódust, megállapítható, hogy 1579–1607 között a gyulafehérvári iskola vezetése a jezsuiták kezében volt, természetesen kivonva ebből a kitiltás hétéves periódusát. Az oktatási tartalmat és módszereket a kor tanügyi követelményei és körülményei alapján rekonstruálhatjuk. Annyi bizonyos, hogy „a jezsuita nevelés főcélja, hogy az egyháznak hű, buzgó és kitartó harcosokat neveljen. A tanulmány tantárgyait képezik a vallási igazságok alapos elsajátítása, különös tekintettel azon kérdésekre, melyeket a protestánsok nem vallottak, és a latin nyelvben való teljes jártasság, melyben mesterül Cicerót tekintették”.26 A tanítást azokkal kezdték, akik már tudtak írni-olvasni. A nyelvtan-tanítása három osztályban (infima, media, suprema grammatices) történt.27 A két felső osztály neve: Humanitas, mely a poesist és rhetoricát foglalja magába. A poeticai osztályban verstant tanulnak, és olvassák Ovidius, Vergilius, Horatius és Martialis válogatott költeményeit. A tanultak anyagát latinul, levél formájában dolgozzák fel. Legfelső osztály a rhetorica, ahol a szónoklattant adják elő, s Cicero beszédeit olvassák. A latin mellett görögül is tanultak, s ezt már a második osztályban megkezdték. Az iskolában délelőtt két és fél órán át tanítottak. Délután az oktatás két órát vett igénybe. Vasárnapon kívül a tanulóknak még egy szüneti napjuk (általában szerdán) volt. Minden szombaton az addig tanultakból vitatkozást tartottak. Vizsgára („vizsgálatra”) egy évben kétszer került sor, mely után nyilvános ünnepet szerveztek, mely alkalomból vagy színdarabot adtak elő, vagy vitatkozás tartottak.
23
1606. december 29. – Feltételezések szerint az osztrákok lassan ölő méreggel megmérgezték. Gyulafehérváron temették el a székesegyházban. 24 SZILÁGYI Sándor (szerk.): Erdélyi Országgyűlési Emlékek. IV. Budapest 1894, 493. 25 Az iskola létezését bizonyítja a 1644-ből származó lajstrom, mely felsorolja a templomhoz és iskolához tartozó ingatlan javakat (iskolaépület v. „residentia”, több szántóterület és szőlős). Ld. BZENSKY Rudolf: Prologomena Daciæ mediterraneæ. Kézirat. V. 15. 1. In: CSÍKY Miklós: A gyulafehérvári róm. kath. főgimnázium története (1579–1896). Kézirat. Gyulafehérvár é.n. 6. 26 FRANKL Vilmos: A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században. Budapest 1873, 20. 1. 27 A legalsó osztályban a névszó- és igeragozást adják elő, s arra törekednek, hogy a közönségesebben előforduló szavakat elsajátítsák. A második osztályban az egész alaktant átveszik, s Cicero válogatott leveleit olvassák. A harmadik osztálynak tárgya a mondattan, olvassák Cicero leveleit, Æsopus meséit és Vergilius Bucolicáját.
A tanulmányi előrehaladásban ösztönzőleg hatott az, hogy érdem szerint ültették a tanulókat a tanteremben, valamint az, hogy a jók dicséretben, a legjobbak pedig kitüntetésben, jutalomban részesültek. Nagy gondot fordítottak a versenyszellem ébrentartására is. Büntetővagy inkább javítóeszközeik voltak a dorgálás, a szignum hordása, melyet addig kellett viselnie a büntetett tanulónak, amíg egy másik követett el hibát, s ezután annak kellett tovább viselnie; akinél pedig az utolsó óra végén maradt, az éjjelre is hazavitte. Testi fenyítést is alkalmaztak. Ilyen volt kisebb vétség esetén a tenyeres, súlyosabb esetben a vesszőzés, melyet a szolga hajtott végre. Minden osztálynak külön tanára volt, aki az összes tanult tárgyat tanította.28 Nincs biztos adat arról, hogy a gyulafehérvári iskola újólag mikor került jezsuita vezetés alá; feltételezés szerint csak a 17. század végén vagy a 18. század elején. 29 I. Lipót császár pártfogásába vette a jezsuitákat. Hozzá csatlakoztak a tekintélyes katolikus főurak, közülük is kiemelkedik Apor István tordai főispán és kincstárnok. A 18. században a gyulafehérvári iskoláról a legelső biztos adat 1716-ból való, amikor Pecz Lőrinc az igazgató, a „residentiasuperiora.” Pecz igazgató azt kéri III. Károly (1711–1740) királytól, hogy a jezsuiták kapják vissza egykori javaikat,30 s kárpótolja őket azért a területért, amelyet a vár építése alkalmával kisajátítottak. 31 Folyamodványa nem járt sikerrel, mert Meltzl Zsigmond igazgató 1749-ben Mária Teréziához (1740–1780) kénytelen folyamodni a hajdani javakért.32 Ez a kérés már nagy részben sikerrel járt. 1753-ban felépült az új gimnáziumi épület, mely közel 100 évig – az 184849-es szabadságharc idejéig – szolgálta az oktatás ügyét. A középiskolának – az elemin kívül – három grammatikai osztálya volt.33 Bajtay Antal erdélyi püspök 1762-ben jelentéstételre szólította fel a jezsuitákat: adjanak számot iskolájuk állapotáról és céljukról. A jezsuiták ekkor fogalmazták meg, hogy céljuk az ifjúság vallásos és erkölcsös nevelése, valamint az, hogy tanuljanak meg helyesen írni és latinul 28
PACHTLER, Georg Michael: Ratio Studiorum… In: CSÍKY Miklós: A gyulafehérvári róm. kath. főgimnázium története (1579–1896). Kézirat. Gyulafehérvár é.n. 7. 29 1752-es adat szerint a jezsuiták akkor jelentek meg újból, midőn I. Lipót átvette Erdélyt. OL-J. 95. L. In: CSÍKY Miklós: A gyulafehérvári róm. kath. főgimnázium története (1579–1896). Kézirat. Gyulafehérvár é.n. 7. 30 OL-J. 95. l. In: CSÍKY Miklós: A gyulafehérvári róm. kath. főgimnázium története (1579–1896). Kézirat. Gyulafehérvár é.n. 8. 31 A Habsburg hatóságok kezdeményezésére és hozzájárulásukkal a 18. század elején (1715-1738) építették meg a gyulafehérvári bástyavárat. A vár Giovanni Morando Visconti olasz építész terve alapján készült Vauban rendszerben. Lásd bővebben FLESER, Gheorghe: Gyulafehérvár – Képes várostörténet. Ghimbav – Haco International 2009. 30. 32 OL-J. 95. k. In: CSÍKY Miklós: A gyulafehérvári róm. kath. főgimnázium története (1579–1896). Kézirat. Gyulafehérvár é.n. 8. 33 CSÍKY Miklós: A gyulafehérvári róm. kath. főgimnázium története (1579–1896). Kézirat. Gyulafehérvár é.n. 8.
beszélni, mert ez a nyelv Magyarországon a királyság alapításától kezdve köznyelv, melynek tudása szükséges. Törekvésük olyan ifjakat nevelni, kik Istent, az uralkodót és a hazát híven tudják nevelni.34 Gyulafehérvári iskolájuk ekkor magába foglalta az elemi osztályokat és a három grammatikai osztályt. A latin nyelven kívül a görög nyelvet és a történelmet is tanítottak, leginkább vers-formájában. A tanulók száma ekkor 100: 10 felső, 15 középső-, 75 alsó- és elemi osztályos. Származásukra nézvést sok köztük a nemes, néhány polgári rendű és falusi, de túlnyomórészt olyan szegények, hogy az alapítványi helyekre ötvenen is pályáznak, jóllehet a helyek száma csak 26 volt.35 A jezsuita szerzet eltörlése (1773) alkalmával a gyulafehérvári iskola közel állott a megszűnéshez. Mária Terézia királynő azt rendelte, hogy a szerzet volt tagjai az iskolai év befejezése után menjenek át Kolozsvárra, s ott vagy a nagyobb Szent Jakabról elnevezett plébánián lelkészkedjenek, vagy a humanisták osztályainak tanítására vállalkozzanak. A szemináriumot is tegyék át Kolozsvárra, épületét pedig papnevelői célokra használják fel. A levéltárat vegye át a székeskáptalan, s válogassa külön azon leveleket, melyek egyházi és szemináriumi ügyekre vonatkoznak. A rendelet híre „leverőleg hatott a város intelligens elemeire”, akik mozgalmat indítottak az iskola érdekében. A pénzverde tisztviselői kérelmet nyújtottak be a káptalanhoz, melyben kérték, hogy a gimnáziumot hagyják Gyulafehérváron, sőt, egészítsék ki azt a humanista osztályokkal. A káptalan az ügy fontosságának tudatában már előbb megkezdte ezirányú tevékenységét, kifejtve a püspök előtt, hogy Szebentől Kolozsvárig más helységben nincs katolikus gimnázium, s ha elviszik a gyulafehérvári iskolát, akkor arra kényszerítik a katolikus ifjakat, hogy vagy Nagyenyeden, vagy Szászsebesen járjanak protestáns iskolába, ami „katolikus szempontból igen veszedelmes”.36 Az iskolahelyiség kérdésével kapcsolatosan megjegyzik, hogy a helyiség kérdése nagy izgalmat nem okozhat, mert az új épület homlokzatán a két emelet födél alatt van. Többi részén
34
CSÍKY Miklós: A gyulafehérvári róm. kath. főgimnázium története (1579–1896). Kézirat. Gyulafehérvár é.n. 8. CSÍKY Miklós: A gyulafehérvári róm. kath. főgimnázium története (1579–1896). Kézirat. Gyulafehérvár é.n. 8. 36 CSÍKY Miklós: A gyulafehérvári róm. kath. főgimnázium története (1579–1896). Kézirat. Gyulafehérvár é.n. 9. 35
csak az első emelet kész ugyan, de így is be lehet fedni, s itt az összes osztályokat, a finevelő intézetet és a tanárokat is el lehet helyezni.37 A felterjesztés sikerrel járt. Mária Terézia engedett a káptalan és a város kérésének, és meghagyta a gimnáziumot is és a szeminárium is Gyulafehérváron, hogy a vidék ne maradjon katolikus nevelés nélkül. A jezsuiták is a püspöki központban maradtak – a rend beszüntetése után is –, s világi papi ruhában tanítottak tovább. 1777-ben adta ki Mária Terézia a Ratio Educationist, melynek értelmében a középiskolát, melyet akkor latin iskola néven ismertek, ötéves kurzusra osztották be. A Ratioról 1779. február 12-én azt rendeli a királyi főkormányszék, hogy a püspök a gyulafehérvári és a többi iskolákba is már a következő iskolai évre hozza be, s gondoskodjék elegendő tanárról, kiknek kinevezése az ő hatáskörébe tartozott. Ez az újabb rendszer azonban csak két évig volt alkalmazásban.38
37 38
GyFL / P.L. 191, 203 – 1775. GyFL / P.L. 49. 1779.
