Vidám sportnap Poroszlón

2015./2. 2015./5. FŐKEFE Rehabilitációs Foglalkoztató Ipari Közhasznú Nonprofit Kft.

A legjobban fejlődő telephely: Kooperációs üzem, Budapest

Vidám sportnap Poroszlón

Képüzenet

Tartalom

3-4 Közös feladatunk

a munkahelyek megóvása Beszélgetés Ambrusné dr. Kerekes Judit munkaügyi osztályvezetővel 

5

Agro Rehab-konferencia Sikeres képzések Sportnap Poroszlón  Termelékenységi verseny Eredményhirdetés A Hónap dolgozói Eredményhirdetés

6 7

8 Hónap dolgozói

találkozó Képes beszámoló

Címlapfotók: Faludi-Cseh György

Impresszum

FŐKEFE HÍRMONDÓ

2

A FŐKEFE Közhasznú Nonprofit Kft. lapja Kiadja a FŐKEFE Rehabilitációs Foglalkoztató Ipari Közhasznú Nonprofit Kft. H-1145 Budapest, Laky Adolf u. 41–49. Telefon: +36/1- 251-3288 Felelős kiadó: Szabó György ügyvezető Főszerkesztő: Joó István E-mail: [email protected] Grafikai tervezés, nyomdai előkészítés: Káldor Gábor Nyomdai munkák: FMB Kft., Nyomdaipari Üzletág

Fotocella Mesésen felújították az Erzsébet királyné útjának azt a szakaszát, amely közel esik cégközpontunkhoz. Friss burkolat, csinos járdaszigetek, a megállókban biztonsági korlát, a járatok hangosbemondója: csupa gáláns akadálymentesítő előzékenység a megváltozott munkaképességű emberek iránt. Az autók itt a kialakított kerékpárút miatt a villamossínpáron tudnak haladni. Sajnos kétszer is megesett, hogy amikor a zebrán átvezettem volna egy vak kollégát, láttunkra a messziről közeledő gépkocsi nem lassított, hanem gázt adott. Miután földbe gyökerezett a lábam és a kollégát visszarántottam, a vezető mindkét esetben hörögve szitkozódott az autóablakból, úgy húzott el az orrunk előtt. Megfélemlítés a köbön – szabálykövetés helyett. Hogy az emberiesség minimumáról ne is beszéljünk… A társadalom egy része még mindig ilyen pályán halad – hova is? Laky Adolf utcai új bejáratunk az ezzel ellentétes felfogást jelképezi. Azt, amelyet a rehabilitációs foglalkoztatásban élenjáró FŐKEFE is igyekszik képviselni. A kerekes székeseknek korábban készült rámpa után a fotocellásan nyitódó, jelzőmatricás üvegajtó immár teljessé tette az akadálymentességet a mozgásés látássérülteknek. Reméljük, hogy a fotocellás ajtó (amely a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal révén, kormányzati támogatással valósult meg) magától kinyílik az összetartozás eszméje előtt, a törtető önzőséget pedig kívül rekeszti…

J.I.

Portré

Közös feladatunk a munkahelyek megóvása Beszélgetés Ambrusné dr. Kerekes Judit munkaügyi osztályvezetővel Idén a Magyar Állam csak fél évre kötött szerződést a rehabilitációs foglalkoztatást végző akkreditált cégekkel, így Társaságunkkal is. Mivel éppen év közepén készül ez az interjú, hadd kérdezzük meg először is: mi újság a második féléves foglalkoztatással? Marad a jelenlegi létszám? Jó hírem van: már bizonyos, hogy 2015 második félévére is van lehetőségünk 3400 megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatására. Így megmaradhatnak ezek a munkahelyek, és továbbra is büszkélkedhetünk azzal, hogy a FŐKEFE foglalkoztatja a legtöbb megváltozott munkaképességű személyt Magyarországon, állami foglalkoztatóként. Három éve kezdődtek az országban a megváltozott munkaképességűek komplex szak­ értői minősítésére irányuló felülvizsgálatok. Majdnem 102 ezer ember túl van rajta, de a folyamat korántsem zárult le, csaknem 68 ezer főt még nem hívtak be. Hogy érint ez minket? A mi munkavállalóink körében is sokan – körülbelül ezren – vannak, akiknél nem került sor a komplex felülvizsgálatra. Érdemes szót ejteni arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma fontos jogszabály-módosítási tervezetet terjesztett elő, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény módosítása augusztus elsején hatályba is lépett. A változtatások fő célja, hogy minél előbb ledolgozhassák a vizsgálati hátralékot a rehabilitációs hatóságok. Az egyik jogszabályi rendelkezése alapján azok a munkavállalóink, akik komplex minősítés alapján új, tartós C2–B2–D–E minősítéssel rendelkeztek, és határozatukban, hatósági bizonyítványukban, a felülvizsgálat időpontjaként megjelölt időpontban vagy a felülvizsgálati eljárás megindításakor – márpedig véleményem szerint a felülvizsgálat időpontjáról szóló értesítés már ennek minősül – a munkavállalóra irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig 5 év vagy annál kevesebb időtartam van hátra, nem kell felülvizsgálatra menniük. Ezek a munkavállalók ellátásukat rokkantsági ellátásként kapják tovább, és a nyugdíjkorhatár betöltéséig megváltozott munkaképességű (mmk) statusúnak minősülnek, a bér­tá­ mogatásra jogosító feltétel tekintetében. A további módosító rendelkezések alapján azok a munkavállalóink, akik vállalták a komplex vizsgálaton való részvételt 2012. március 31-ig, ellátásuk vagy rehabilitációs ellátásba, vagy pedig rokkantsági ellátásba fordult át, továbbá mai napig nem került sor komplex felülvizsgálatukra, mentesülnek a komplex minősítés, vizsgálat alól a következőképpen:

Annak a munkavállalónak, akinek életkora – itt a születési dátum irányadó naptári nap szerint! – a reá irányadó nyugdíjkorhatár előtt 5 évvel van a korábban született határozatában jelzett felülvizsgálati időponthoz képest vagy a felülvizsgálati eljárás megindításakor, nem kell komplex minősítésen átesnie, és ellátását rokkantsági ellátásként folyósítják tovább. Ők az ellátásukat idén augusztustól vagy a jogosultsági feltétel bekövetkeztekor rokkantsági ellátásként kapják tovább és a nyugdíjkorhatár betöltéséig mmk statusúnak minősülnek a bértámogatásra jogosító feltétel szempontjából. Fontos megjegyezni, hogy a rokkantsági ellátásra vonatkozó jövedelemkorlát szerint végezhetnek ezt követően kereső tevékenységet is. Sajnos azon munkavállalóink, akiknek augusztus elsején a komplex felülvizsgálatuk már folyamatban volt, nem tartoznak e kedvezményezett személyek közé. Nekik tehát a komplex felülvizsgálatra indult eljárást a korábbi szabályok szerint fogják lefolytatni. Hadd közöljek még egy idevágó információt: a felülvizsgálati helyszínek eltérő leterheltsége miatt a munkavállalókat lakóhelyüktől valamelyest távolabb eső helyszínekre is berendelhetik. Kétségtelen, hogy dolgozóink nagyon nagy része szívből ragaszkodik ehhez a munkahelyéhez. De az is kétségtelen, hogy tetemes a lemorzsolódás is… Nos, nem tettünk le arról, hogy minden erőnkkel a FŐKEFE berkein belül tartsuk dolgozóinkat. Hiszen évente valóban mintegy 600-700 fő lép ki-, illetve be. Ennek egyrészt az a magyarázata, hogy bizonyos megváltozott munkaképességű embereknél idővel olyan állapotromlás következik be, ami miatt már nem vállalja az itteni munkát; gyakran az orvos is alkalmatlan minősítést ad. Mások azért lépnek ki tőlünk, mert úgy gondolják, a nyílt munkaerőpiacon jobban megtalálják számításukat. Az utóbbinak sok esetben örülni lehet, hiszen az is feladatunk, hogy akiket lehet, felkészítsünk a munkaerő-piaci integrációra. Némelyek viszont, elhagyván a céget, csalódnak az új helyen, rájönnek, hogy számukra mekkora érték volt, hogy a FŐKEFÉ-nél védett környezetben voltak, úgyhogy ismét nálunk kopogtatnak. Újbóli felvételüket azonban a minket kötelező keretszámok nem mindig teszik lehetővé. Ezért is ajánlom munkavállalóinknak, hogy mindig fontolják meg az elmenetelt, alaposan járják körül, hogy a váltás valóban megéri-e. De arra is fel kell hívnom a figyelmet, hogy a Munka Törvénykönyve a megváltozott munkaképességű emberekre is kötelező ér­

vényű. Sajnos rendszeresen előfordul, hogy némely dolgozók úgy gondolják, egyik nap itt dolgoznak, a másikon már nem, holott például a határozott idejű munkaviszony nem szüntethető meg a munkavállaló általi felmondással, csak nagyon kivételes esetben. A határozatlan idejű munkaviszony esetében 30 nap a felmondási idő. Jó tudnia a munkavállalóinknak, hogy hatályban van az az ügyvezető igazgatói utasítás, ami kötelezően előírja a felmondási idő letöltését. Sajnos köztulajdonban álló gazdasági társaságként nem tekinthetünk el a Munka Törvénykönyvének attól a rendelkezésétől, amely távolléti díj megfizetését írja elő a felmondási idő le nem töltése esetén a munkavállalónak. A továbbállásra legtöbbször a nagyobb kereset reménye csábít, nem igaz? De, ez így van. Ugyanakkor pozitív különbség más hasonló profilú állami cégekhez képest, hogy nálunk az időbéren felül létezik teljesítményalapú többletdíjazás, 130 százalékos teljesítményig „beárazottan”. Vagyis a jól teljesítő emberek a minimálbér időarányos részénél magasabb díjazásban részesülhetnek, teljesítményüktől függően. Ha javul a Társaságunk gazdasági helyzete, remélem, hogy végre megvalósíthatjuk azt a tervünket is, hogy – jó munkavállalói tel­ jesítmény esetén – tegyük lehetővé az óraszámemelést az ezt kérelmező munka­ vállalóknak. Nagy számban érkeznek hozzánk óraszám-emelési kérelmek, nagyrészt nehéz szociális körülményekre hivatkozással. Olykor efféle megjegyzéseket is hallani: a Tár­saság a bértámogatásból él, tehát a menedzsment és az adminisztráció tulajdonképpen a megváltozott munka­képes­ ségű dolgozókból él… Helytelen vélekedés. Az akkreditált foglalkoztatókat nagyon szigorú jogszabálykörnyezeti változás érte el 2012-ben. A támogatás reálszinten csökkent, az el­várás nőtt, komoly hatékonyságjavítási, ered­mény­ növelési célzatú intézkedésekre lettünk szorítva. Emellett a minimálbér folyamatos, évenkénti növekedését immár talán negyedik éve nem követi a támogatás mértéke. Arról is szólni kell, hogy nagyon csekély az irányítási létszámunk a hasonló nagyságrendű cégekéhez képest, pedig nekünk óriási többletfeladat keletkezik a megváltozott munkaképesség (mmk) miatt. Jó példa erre a munkaügy is. Háromezer-négyszáz mmk munkavállaló reha­ bilitációs iratanyaga, az mmk státus meg­ állapításától annak nyomon követéséig nálunk található és nálunk kezelendő. Az a munkaügyi általános gyakorlat, hogy egy fő munkaügyi 3

Portré ügyintézőre 250 fő jut ügyvitel tekintetében, ehelyett túlterhelt kollégáim egyenként közel 500–600 fő megváltozott munkaképességű, illetve nem megváltozott munkaképességű személy ügyét látják el. Egy mmk dolgozó fölvétele kapcsán például három iratnak kell megfordulnia a rehabilitációs hatóság és a FŐKEFE HR főosztálya között, enélkül ugyanis nem létesíthető munkaviszony, illetőleg ez a bértámogatás feltétele is. Végül is mire elég az állami bértámogatás? A – természetesen továbbra is létfontosságú – bértámogatás ötórás, járulékokkal növelt és munkába járással terhelt minimálbér fizetésére elegendő körülbelül ma. Gondoljuk csak el: ha mondjuk a munkavállaló teljesítménybérelemet is kap, vagy magasabb óraszámban foglalkoztatják, ezt a bértámogatás már nem fedezi. És akkor még nem említettük, hogy a Társaság működéséhez hozzátartoznak a telephely- és raktározási bérleti díjak, az anyag- és szállítási költségek, a hatósági díjak és a többi egyéb működési költség. Csak a bértámogatásból gazdálkodva ez a Munkáltató már rég bezárt volna. Meg kell felelnünk tehát az új elvárásoknak, aminek lényege a hatékonyság, eredményesség érdemi növelése. Ezekért napi szinten küzdenünk kell! Ezért fontos a munkavállaló hozzáállása is, hogy senki se veszteséget, selejtet termeljen és a munkahely megtartását mindenki személyes ügyének tekintse. A munkavállalói teljesítmény csak a munkavállalón múlhat? Egyszerre fontos a munkavállalói hozzáállás javítása és a vezetői szemléletváltás, adott esetekben az alkalmasabb vezetők megtalálása. A Munkáltató – a munkaügy, a HR és a termelés együttműködésével – felméri a képességeket és az alkalmasságot. A folyamat, amelynek része volt egy TÁMOPos csoportvezetői képzés is, még javában tart, de némelyik telephelyvezető-váltás után máris azt tapasztaljuk, hogy ugrásszerűen javult az adott kollektíva teljesítménye. A budapesti Seprűüzemtől Győrig lehetne sorolni példákat. A munkaügyi és a termelésirányítási szervezet azon is fáradozik, hogy a nem vezetői munkaköröket úgyszintén alkalmas emberek töltsék be. Mondjuk egy pszichiátriai beteg ne gépkezelő legyen, egyáltalán: mindenki ott tevékenykedjen, ahol a legtöbbet képes kihozni magából. Felmérjük az iskolai végzettségeket is, üresedő csoportvezetői státusoknál figyelembe vesszük ezt. Vagyis jól teljesítő betanított munkásoknak, ha a vezetői rátermettség sem hiányzik, tudatosan, szintén ösztönző szándékkal, előrejutási lehetőséget biztosítunk. Több friss példát tudnánk mondani, hogy megváltozott munkaképességű dolgozónk csoportvezető vagy meós lett. Van olyan konfliktuskeltő vélekedés is, hogy óránkénti öt perc dohányzási szünet járna a munkatársaknak, csak éppen nem nagyon kapják meg… 4

Munkavállalói bejelentésre – de használ­ hatnánk sajnos a feljelentés szót is – egy ízben munkaügyi ellenőrzés volt ennek kapcsán. A Munkáltató álláspontja győzött, a Munka Törvénykönyvével összhangban. A munkajog ugyanis nem ismeri a dohányzási szünetet. Ráadásul a Munka Törvénykönyvéből ránk a szigorúbb elvárások hárulnak, betartásuk fokozott kötelessége a Munkáltatónak. Valójában hat órát meghaladó munkavégzés esetén kell munkaközi szünetet adni, de mi a megváltozott munkaképességre tekintettel, a leterheltség enyhítésére a szakszervezetekkel kötött megállapodás alapján ezt négyórás munkaidőnél is lehetővé tettük. Amitől nem lehet eltekintenünk: a húszperces munkaközi szünet egybefüggősége. Ennek alapvető célja az egészségügyi szükséglet, az étkezés, a rövid pihenés biztosítása. A dohányzásnak is ide kell „férnie”; külön dohányzás, ismétlem, nem lehetséges. Más kérdés, hogy szintúgy biztosítjuk munkavállalóinknak munkaidőn belül és azon kívül az állapotukkal összefüggő egyedi szükségleteket, az inzulinozástól az illemhelyre menetelig, a közvetlen vezető engedélye alapján. Minden olyan munkahelyi magatartás viszont, amely sérti a munkajogi szabályokat, kötelességszegés. Az ön eredeti végzettsége jogász, és kitűnő szakember hírében áll. Hogyan kamatoztatja tudását az osztálya élén és egyáltalán a Társaság javára? Amint említettem, 3400 mmk munka­ vállalónk státusának a fenntartásáért, bértámogatása jogszerűségéért, jogalapjáért, illetve 4000 fő munkavállaló tekintetében a jogszerű foglalkoztatásért vagyunk felelősek. Működésem alatt nem volt velünk szemben olyan hatósági megállapítás, hogy a Munkáltató vétkes lett volna jogalap nélkül fölvett bértámogatásban, A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal hatósági ellenőrzésén még csak büntetőpontot sem kaptunk ennek kapcsán. Ez példaértékű, ezúton is köszönetemet fejezem ki a munkatársaimnak a lelkiismeretes munkavégzésért! Fontos eredmény, hogy jelentős sikereket értünk el munkaügyi perekben is, a minket képviselő ügyvédi irodával közös munka eredményeként. E sikerek között érdemes említeni, hogy egy jelentős pertárgy értékű munkáltató elleni munkajogi peres eljárás nemrégiben a Főkefe pernyertességével zárult a Kúria előtt. Vagyis a legfőbb bírói fórum Társaságunk felülvizsgálati kérelmének helyet adott. Ilyen nagyságrendű perek keletkeznek manapság ellenünk? Remélem, a jövőben nem lesznek már ilyenek. Munkavégzésem során mindig azt az alapszabályt próbálom követni és mun­katársaim munkavégzését is ezen elv alapján próbálom irányítani, hogy ha a Társaság a munkaügyi intézkedései és tevékenysége során a jogszabálykövetésre nem helyez elég hangsúlyt, vagyis ha az

adott munkáltatói intézkedésnél vétünk a jog betűi és a szakmaiság ellen, akkor jogérvényesítési törekvésünk eleve elvetélt. Ha mi a munkavégzésünk során vétünk, akkor peres eljárásban, vagy hatósági ellenőrzések során már igen nehéz a munkáltatói érdekeket érvényesíteni. Igyekszünk tehát a minimálisra csökkenteni a kockázatokat. Miközben személyre szabottan, a gondokat átérezve foglalkozik emberekkel, aközben szigorú szabályokat kell betartatnia. Mit gondol, milyen képet eredményez ez önről a munkavállalókban? Nemegyszer hallom, hogy „megosztó személyiség” volnék. Úgy gondolom, hogy nem a személyiségemről van szó. A mun­ kámból adódóan nem nélkülözhetem a ha­ tározottságot, szigorú számonkéréseket, a meg­alkuvás nélküli jogkövetést, tehát fel kell vállalnom az esetleges ütközéseket is. Csak így tudom ellátni felelősségteljesen a fel­adataimat. Viszont nem emlékszem olyan esetre, hogy ne segítettem volna valakin, aki segítséget kért volna tőlem vagy segítségre szorult volna. Megoldható problémákról beszélek persze. Ügyvezető úrtól hallottam, a vezetőnek nem lehet kizárólagos fő célja az, hogy szeressék, miközben persze jó, ha vannak, akik szeretik. Közvetlen főnököm, Pénzes Dávid HR főosztályvezető szerint munkám során nemcsak szigorú, hanem már-már túl empatikus is vagyok, azaz nagy beleérző-képességgel rendelkezem, gyakran mondja tréfásan, hogy ez akár a Közösségi Műhely irányításához is elegendő volna… Annyi bizonyos, ritkán tudok úgy felmenni a második emeleti irodába a lépcsőn, hogy valaki utánam ne futna: „Juditka néni, Juditka néni!” Gondolom, köztük van az a kooperációs műhelybeli fiú is, akinek a válságos helyzete kezelésében tevékenyen vett részt. Igen, Tiboron az Ügyvezető úrral és a HR főosztályvezető úrral együttműködve próbáltunk és próbálunk tartósan segíteni. Immár zavartalanul fejlődhet a megfelelő munkafolyamatba helyezve, örömmel dolgozik, holott előzőleg egy másik nagy akkreditált foglalkoztatónál összeférhetetlen és alkalmatlan munkavállalónak ítélték és munkaviszonyát megszüntették. A Társaságunknál fennálló munkaviszonya alatt tapasztaltuk, hogy lényegében éhezett, ruházata önhibáján kívül nem volt megfelelő, komoly kockázatoknak volt kitéve a megítélésünk szerint nem megfelelő családi háttér miatt. Első kísérleteink csak tűzoltásnak bizonyultak, a probléma nem szűnt meg, ám aztán sikerült elintézni, hogy egy jó szociális intézetbe kerüljön. Jelenleg is az Életfa Rehabilitációs Intézetből jár be. Azóta tisztán érkezik munkahelyére, mentális állapota javult, már az első hónapban hat kilót hízott, hiszen napi háromszor étkezik. Élményként éli meg, hogy ha kell, vehet ruházatot magának, illetve hogy mindennap ehet gyümölcsöt…

Kefekurír

Agro Rehab-konferencia a kóser élelmiszergyártásról

Sikeres képzések

„Kóser termékek – tények és lehetőségek Magyarországon” címmel rendezett konferenciát a közelmúltban a FŐKEFE leányvállalata, az Agro Rehab Nonprofit Kft. A konferencia a kóser élelmiszertermékek hazai gyártásának lehetőségeit tekintette át. Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár kinyilvánította, a kormányzat kész támogatni a kóser élelmiszerek előállításának és piacának bővítését, mert ezek – amerikai és angliai példákkal igazolhatóan – kitörési lehetőséget jelentenének hazánk élelmiszeripara és vallási-gasztronómiai turizmusa számára. Mezei Dávid agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár részletesen ismertette az idevágó pályázati lehetőségeket. A házigazda szerepében Szabó György, a FŐKEFE Közhasznú Nonprofit Kft. és az Agro Rehab Nonproft Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a konferencia egy lépés afelé, hogy megpróbáljanak védőhálót képezni ama honi élelmiszergyártó kis- és közepes vállalkozásoknak, melyek kóser termékekkel kívánnak foglalkozni. Koordinálnák a kósersági követelmények teljesülését és piacokat nyújtanának nekik Izraelben és Amerikában. Elhangzott, hogy az Agro Rehab projektje egyaránt élvezi a Miniszterelnökség és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatását, amely mindenekelőtt mezőgazdasági fejlesztéseket ösztönöz. A FŐKEFE leányvállalata ugyanis – hazai, sőt európai viszonylatban elsőként – kóser karfiolt és brokkolit fog termeszteni melegházakban. Oberlander Báruch rabbi, a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője ismertetőt nyújtott a kóserság vallási előírásairól és jelentőségéről. A konferencián többek között neves élelmiszergyártó- és feldolgozó cégek, valamint melegházépítő vál­ lalkozások képviseltették magukat.

Szabó György ügyvezető át­ adta a call centeres képzés el­ végzéséről szóló tanúsítványokat a Társaság mintegy húsz látássérült dolgozójának. A tanfolyamot a Re­ ha­bilitáció - Érték - Változás ne­vű TÁMOP-projekt keretében szer­ vezte a cég. Az ügyvezető elmondta, tárgyalások folynak arról, hogy a FŐKEFE lehessen a központja egy széleskörű budapesti segélyhívó szolgáltatásnak.

Vaskó Mária és Szabó György

Sportnap Poroszlón Több mint 600 fő, illetve 14, többnyire a keleti régióhoz tartozó telephely rész­ vételével zajlott le július 10-én a po­ roszlói sportnap. A Túró Tamás üzem­ vezető irányításával szervezett nyári fő­ kefés megabulin felszólalt többek között Bornemissza János, Poroszló pol­gár­ mestere és Szabó György ügyvezető is. A vetélkedőkön ezek az eredmények szü­lettek: Főzőverseny: 1.Poroszló (kakaspörkölt túróscsuszával) 2.Nemti (vadasmártás, knédlivel) 3.Tiszafüred (húsoskáposzta). Megasztár: 1.D.Nagy Ferencné, 2.Lipcsei László, 3.Seres János. Női kötélhúzás:1.Mezőkövesd, 2.Martfű I-II., 3.Hajdúdorog. Férfi kötélhúzás:1.Budapest, 2.Martfű I-II, 3.Jászapáti. Női sakk :1.Lódi Sándorné (Tiszaszentimre), 2.Papp Julianna (Tiszanána), 3.Nagyné B.Erzsébet (Kenderes). Férfi sakk:1.Gyóllai István (Tiszafüred), 2.Mihály Róbert (Tiszafüred), 3.Koós Gábor (Ózd). Szellemi totó:1.Kenderes, 2.Jászapáti, 3.Mezőtárkány. Petang:1.Homoki Sándor(Mezőtárkány), 2.Hajdú Kálmánné(Poroszló), 3.Szeberényi Lőrinc(Nemti). Férfi foci:1.Tiszanána, 2.Tiszanána régió, 3.Martfű I-II. Női foci:1.Marfű I-II., 2.Tiszaszentimre.

5

Bravó

Termelékenységi verseny Helyesbítés A nyomda ördöge négy év alatt először tudott „beleszólni” a Hírmondó szerkesztésébe. Múlt számunkban a Hónap áprilisi telephelye Martfű 1. volt, ám a fotó az az előtti szám­ban ugyanott megjelent csongrádi csapatot mutatta, ismételten. Úgyhogy még egyszer, immár helyesen kö­zöljük a hírt:

A győztes, 115,87 százalékos eredményt az egyes számú martfűi telephely még 54 fővel érte el, de lapszámunk megjelenésekor már legalább 62-en vannak. A csoport zöme 4 órás (az újonnan fölvettek is), tasakgyártás és gumigyűrű-, illetve celofáncsomagolás az itteni tevékenység. Habranyi Antalné művezető szerint a dicséretes áprilisi eredmény nem kis részt köszönhető magának a meghirdetett versenynek, ami felvillanyozta a kollégákat, azóta tudatosabban is besegítenek egymásnak. Az is állhat a jó teljesítmény mögött, hogy az adott két-három féle tevékenység „passzol” az adott megváltozott munkaképességű emberekből álló kollektívának. Ráadásul az összetartást és a motiváltságot növelhette, hogy az utóbbi két évben a Martfű 1 csapatának mintegy fele készségfejlesztő tréningen, illetve szakmai képzéseken esett át.

Ilyen is van immár. Egy üzemünk előbb a (negyedéves vi­szonylatban) legjobban fejlődő telephely, majd nyomban a Hó­nap telephelye a tel­ jesítményversenyben. Ez azt mu­tat­ja, hogy nem hasonlítható szal­ malánghoz a győriek feb­ruár (azaz Borsodi Erzsébet művezető visszatérése) óta nö­vekedő munkakedve, termelékenysége. Persze az első kihirdetett győzelem is motiválhatta őket, illetve hogy nem akar­tak csalódást okozni. Egyre inkább mindenki jól akar tel­jesíteni a csapatban, melynek csoportvezetője (említsük meg az ő nevét is) Steczina Sándorné. A munka továbbra is csomagolással-hegesztéssel függ össze. A helyi

6

művezető szerint köszönet illeti a Társaság központját, amely segít a problémák megoldásában és támogatja a fejlődést.

Két stratégiai tevékenység is folyik a körmendi telephelyen: in­fú­ ziószerelék-gyártás és mopvarrás. Minőség és mennyiség egyaránt kul­csa a nagy bevételnek. A körmendi főkefések, akiket nem „kár­ hoztatnak” a megrendelők minőségi és ha­táridős kifogásai, ilyen nehéz területen állnak helyt és értek el most termelékenységi győzelmet. A 87 fős csapatból 19-en felmosómopokat varrnak, illetve törlőkendőket hajtogatnak. Az infúziószerelésben 68-an közreműködnek egy úgy­ nevezett nagy tisztaságú kék-, illetve szürkezónában. A megrendelések több száz féle infúziótermékre szólnak, vérát­ömlesztéstől a vese­ tisztításig. „Jó a társaság” – Almási Péter telephelyvezető ezzel indokolta sikert, saját vezetési stílusa kapcsán pedig azt mondta el, arra törekszik, hogy szigo­rúan betartassa a követelményeket, miközben mindig emberséges maradjon.

Nem kevesebb mint 340 ember közös győzelméről van szó, akik négy műhelyben és több műszakban dolgoznak a Laky Adolf utcai cégközpont második emeletén. Izsák Jenő üzemvezető elmondta, a most is folyó naptárgyártás nélkül ez a számottevő teljesítményfejlődés biztosan nem jött volna létre. Emellett azzal is indokolta a sikert, hogy miután több ütemben átszervezte az emberek tevékenységi beosztását, jelenleg mindenki ott dolgozik, ahol ki tudja hozni magából a maximumot. A leginkább húzóágazatnak a Naptárműhely (volt Apta műhely) számít. A naptárgyártás mellett többek között tasakragasztás, dossziégyártás, lakat-, üdítő- és egyéb termékcsomagolás, kádszifon-összeszerelés a kooperációs kollégák napi munkája.

Premier plán

A Hónap dolgozója 2015. Tücsök Richárd

S jÚNIU

Budapest, Gergely u.

Árvai-Baranyai Gyöngyi

S jÚNIU

Bejcgyertyános

Ricsi a Gergely utcai raktár „jókedvű mindenese” – a 9 fős kollektíva értékelése szerint. Bol­dog­ ságába belejátszhat az a tudat, hogy munkáját közmegelégedésre végzi. Nem jellemző rá, hogy miatta fennakadás keletkezne a síkötések gyár­ tásában, pedig a megrendelések pontos komissiózása - az alkatrészek nagy tételű összeszedéserendszerezése - különös pontosságot igénylő feladat. A „cirok koronázatlan királyaként” is ismert, mivel a sep­rűgyártási alapanyag kalodázásában szintén jól tel­jesít. A számítógéphez ugyancsak ért ez a hal­lássérült fiatalember. Az már csak mazsola a kuglófban, hogy főnökeivel, munkatársaival példamutatóan együttműködő és kommunikatív.

Szalagfűzés, hajtogatás, kilövés, ragasztás… jelenleg efféle, irodai papíráruk készítésével összefüggő tevékenységet végez Árvai-Baranyai Gyöngyi Éva, aki 2009-óta dolgozik a Vas megyei Bejcgyertyános FŐKEFE-telephelyén. Gyorsan, nagy koncentrációval dolgozik, ahogy korábban, amikor karneváli ruhákat, függönyöket varrt a többiekkel. De nemcsak termel, hanem teremt is, tudniillik vidám hangulatot, családias légkört a műhelyben. Főnöke mondja, az új munkatársak betanítását nyugodt szívvel bízhatja rá, mert azok később szintén jó munkaerők lesznek. Gyöngyi néha-néha saját teljesítményét is kockáztatja az által, hogy önként is besegít és hasznos tanácsokat ad másoknak. Két felnőtt és egy kis gyermeke van.

Nagy Jánosné

Rada Károly

S jÚLIU

Kistelek

Időbéres rendszerben dolgozik hatórásként Nagy Jánosné Erzsike úgy, hogy a teljesítménye kitűnő. Az sem megy a teljesítménye rovására, hogy alapos, akkurátus, lelkiismeretes munka az övé. Azon kívül, hogy főként bizsut csomagol immár öt éve, folyamatosan derűt sugároz a harminc fős csoportjában. A vele kapcsolatos egyik kulcsszó mindenképpen az aktivitás lehetne. Ne üres pörgést képzeljünk el, mert nála – aki azon túl, hogy példamutató dolgozó, még igazi feleség és nagymama is – a pörgés összekapcsolódik a szeretettel. Mondják, egy-két unoka mindig ott van körülötte a hatból, ami azért elég húzós lehet. Ha mégis van egy kis szabadideje, olvas vagy keresztrejtvényt fejt

S jÚLIU

Celldömölk

Erre a telephelyre - több más telephelyhez hasonlóan -, nem a legkurrensebb munkák kerülnek, figyelembe véve a helyi csapat átlagösszetételét, a megmaradt munkaképesség sajátosságait. Ám a Celldömölkön dolgozó Rada Károlynak mindegy, hogy útmutató- vagy radiátortávtartó-hajtogatás, dossziéragasztás vagy éppen villamos anyagok szétszerelése. Mindegyiket szolgálatkészen teszi, úgy, hogy lehetőleg a 40 fős csoport élbolyába kerüljön a teljesítményével. Ez túlnyomó részt sikerül neki, ahogyan a precizitásra törekvés is. A többiektől az sem szigeteli el, hogy hallókészülékét (mivel neki sosem vált be) nem használja; szájról leolvasva válaszol. Privát szórakozása is a munka, még a kárpitos sógornak is besegít. 7

színező színező

őtti Hastág ít ás el fe jt ág ít ás

A paprikavarázsló (Ónodi Szabó Géza) szeánsza

Hónap Dolgozói Találkozó Karácsond, 2015 nyara

Tort a, cs at a nélk

ül

E

ap i s m lé k l

du k á

l

Marha( jó) pöri

A Hónap Mosolyai

Felvág az igazgató Ki dalra, ki kaca jra...

jó hangulatú y g o h , k já ít y n A képek bizo ársaságunk T le tt o jl a i z ó találkoz ab karácsond h e R o r g A z ,a a leányvállalata találkoztak: ik k A . n é 9 lius 1 vezetősége. telephelyén jú E F E K Ő F a zói és Hónap Dolgo