2012. február
Színező
SPORTNAP JÁSZAPÁTIBAN Antal László: A lélek szabadsága c. grafikájáról. Családi kapcsolat? Házastársi? Vagy barátság? A barnásvöröses szépiaceruza gyökérzetszerű rajzolatai, fatörzsszerű foltjai ezt a talányt nyitva hagyják. Csak azt érezzük, hogy egyenrangú viszonyról, az egy szintre hozó szeretet ragyogásáról lehet itt szó. A nap a férfi és a kerekesszékes nő között megy le vagy jön föl. A segítő azzal ad, hogy elvállal, a segített azzal, hogy elfogad. Megsejtjük munkatársunk rajzából, hogy nem feltétlenül ott szárnyal a szabadság, ahol nincs lemondás; az akadályozottság magasabb rendű kibontakozást munkálhat. Íme egy műalkotás, amely még mer angyalit üzenni, mer társas és társadalmi lenni. (J. I.)
Tartalom
3
Köszöntő
„Sohasem utasítgatok”
Kedves Kollégák!
Beszélgetés Hegedűsné Hegyi Anikó minőségbiztosítási vezetővel
4
Nagyarányú fejlesztés Komlón Tudósítás és sajtóvisszhang a megnyitóról
6
Felfutó tevékenységek Körmenden Egyéb hírek
7
A Hónap dolgozói Gyáregységenkénti eredményhirdetés, fotókkal, indoklással Felhívás az adó 1%-ának átirányítására
8
Képismertetés Antal László: A lélek szabadsága
Természetes, hogy minden dolgozót érdekel cégünk sorsa. Sokan – pusztán hallomásokból – egyre több mindent vélelmeznek az előttünk álló időszakról. Abban bizonyára egyetértés van, hogy nem könnyű – „extra” nehézségektől sem mentes – évet hagyott maga mögött a Főkefe Nonprofit Kft. Előreláthatólag a jelen év sem lesz könnyebb az előzőnél, amint azt már megszoktuk. Számos változás előtt állunk – nos, ezek jó részének értelmezésével és a gyakorlatban való alkalmazásával foglalkozik a Társaság vezetése. A feladat abból fakad, hogy a mostani foglalkoztatási és támogatási rendszer több ponton is vitathatatlanul megért a változtatásra. Nemrégiben hivatalos küldöttség tagjaként Norvégiában jártam. Bepillantást nyerhettem a norvég rehabilitációs rendszerbe. A látogatás több szempontból is különösen érdekes volt a számunkra. A kelet-európai felfogással szemben Norvégiában korábban sem járt alanyi jogon rokkantnyugdíj. Nem fogadták és fogadják el a fogyatékosság hagyományosan értendő formáit, hiszen azt mondják, nincs fogyatékos ember, ellenben mindenki számára meg kell találni azt a lehetőséget, amelyben képességeit a legjobban tudja hasznosítani. Az érintettek komoly képességfelmérésen, készségeik alapos föltérképezésén mennek át a rehabilitációs foglalkoztató munkahelyeken. Majd egy hosszú folyamat végpontjaként – melynek része a képességfelmérésen túl a munka-rehabilitáció, a munkagyakorlat is – a rehabilitálandó személy vagy kikerül a szabad munkaerőpiacra, vagy védett személyként kerül foglalkoztatásra, többnyire az állami szektorban. Immár nálunk is ilyen új rendszer készül; ennek egy-egy eleme már föltárulni látszik. A FŐKEFE idejében felismerte, hogy országosan kiemelt szerepe kell, hogy legyen egyrészt a megváltozott munkaképességű emberek oktatásában-képzésében, másrészt a rájuk vonatkozó munkaerő-közvetítésben, az együttműködésre alkalmas és kész társaságok számára. A cél a lehetőség szerint leginkább személyre szabott rehabilitáció. Közben persze a szociális foglalkoztatók világa sem tűnhet el, hiszen egyénileg eltérő a rehabilitálhatóság foka. A távlatok felvillantásán túl szólni kell arról az örömteli eseményről is, hogy újabb nagy fejlesztésen és ennek sikeres sajtóhírverésén vagyunk túl. Amint az a Hírmondó e havi számából is kiderül, Komlón létrehoztuk azt az új termelési központunkat, ahová fokozatosan szinte az egész papíralapú irodaszer-gyártásunkat koncentrálhatjuk. Ottani foglalkoztatás-bővítésünkkel – összefogva a városi önkormányzattal és a szakminisztériummal – több tucat megváltozott munkaképességű embert alkalmazunk, illetve tartunk bent a munka világában. Ezzel bizonyítjuk, hogy van élet Komlón a megszüntetett bányászaton túl.
Impresszum
Szabó György ügyvezető igazgató FŐKEFE HÍRMONDÓ – A FŐKEFE Nonprofit Kft. havilapja Kiadja a FŐKEFE Rehabilitációs Foglalkoztató Ipari Nonprofit Kft. H–1145 Budapest, Laky Adolf u. 41–49. • Telefon: +36 1 251-3288 Felelős kiadó: Szabó György ügyvezető igazgató Főszerkesztő: Joó István • E-mail:
[email protected] Művészeti vezető: Gulyás Viktor Nyomdai munkák: FMB Kft., Nyomdaipari Üzletág
Vezérkar
„Sohasem utasítgatok” Beszélgetés Hegedüsné Hegyi Anikó minőségbiztosítási vezetővel z Ön jelenlegi foglalkozását legpontosabban egy modern szószörnnyel lehet megadni: „minőségirányítási rendszer-szervező”. Önben azonban nem látok semmi félelmetest, holott sok szabályzatot, szabványt, szerződést, változó jogszabályt kell betartatnia központtal, vállalati egységekkel, munkatársakkal. Tényleg nem számít kellemetlen embernek a FŐKEFÉ-nél? – Remélem, nem. A vitás kérdéseket meg szoktuk beszélni azon az alapon, hogy „szóból ért a magyar ember”. Annak pedig, hogy nem rettegnek tőlem a kollégák, perdöndő jele, hogy többen a hátam mögött „mamsinak” becéznek, és remélem, nem a korom miatt… – Talán mert a környezetében kész megváltozott munkaképességű dolgozókat gyámolítani, mikor válsághelyzetbe kerülnek? – Ha ebből valami kevés sikerült, már nem éltem hiába… – De azért kemény „szabálybetartató” ember is, nem? Arról nem is beszélve, hogy rengeteg ember köteles beszámolni Önnek, sokakat kell utasítania... – Megmutathatnám az e-mailjeimet: sohasem utasítgatok, mindig csak kérek és köszönök. És ez elégnek bizonyul. – A férfi munkatársakkal is kijön? – Tavaly lettem a minőségbiztosítási osztály előbb megbízott, majd (májustól) kinevezett vezetője, ahol - két hölgy kollégám kivételével - csupa férfival dolgozom. Felettük sem próbálok basáskodni; nem beosztottjaimként, hanem munkatársaimként kezelem őket. Másért tartottam egy kicsit a beilleszkedéstől: elődöm, az időközben elhunyt Csapó Zoltán felülmúlhatatlan szakember volt, az egész minőségbiztosítást ő indította el a cégnél. Az ő munkásságát dicséri, hogy 2002 óta a Certop Termék és Rendszertanúsító Ház Kft. folyamatos auditok végzésével áll jót azért, hogy Társaságunk megfelel az alkalmazott szabványok követelményeinek. De úgy érzem, végül el sikerült elfogadtatnom másokkal, sőt magammal is, hogy most én végzem, pontosabban én fogom össze ezt a sziszifuszi és szerteágazó munkát. – A tavalyi tanúsítás kinek a nevével fémjelezhető? – A tavalyi még felülvizsgálati audit volt, a megszervezése és a végrehajtás irányítása is már énrám maradt, más párhuzamos feladatok mellett, gondolok itt például egy rehabilitációs képzésről szóló nagy pályázati projektbe való illeszkedésünk megalapozására, illetve egy másik projekt, a felnőttképzési intéz-
A
Hegedűsné Hegyi Anikó
mény, illetve maga a felnőttképzés részbeni kidolgozása és elindítása. Továbbá harmadik projektként a munkáltatói akkreditáció előkészítése és lebonyolítása, mely magában foglalja a védett foglaloztatóvá történő minősítést is. Ami a Certopot illeti, immár természetesen az idén esedékes megújító auditot – átvilágítást – készítjük elő. Hogy továbbra is helyes mederben és tanúsítottan folyjék a minőségirányítás, a minőség-ellenőrzés működése, a tűz-, a munkahelyi egészség- és a környezetvédelem szempontjainak az érvényesítése. – Mi a megterhelőbb feladat? A külső és belső auditok előkészítése? Vagy mondjuk az, ha adott esetben már nem elég a minőségellenőrzéssel megbízott kollégák felügyelete, mert a különféle rutinszerű mintavételezések ellenére „homokszem kerül a gépezetbe” és előáll egy reklamációs probléma? – Ritkán, de mégiscsak előfordul, hogy helyt kell állni valamelyik vevővel egy költségkompenzációs vitában, miközben azt is vissza kell göngyölíteni, hol és miből adódott a gyártás során probléma. Folyamatosabb kihívást jelent, hogy mintegy 80 telephelyen 72 tevékenység zajlik, különféle gépekkel, eszközökkel, berendezésekkel, eljárásokkal, folyamatokkal. Ezek megfelelő szabályozást, kockázatértékelést és folyamatos ellenőrzést igényelnek, s akkor még nem is ejtettem szót arról, hogy érvényesíteni kell mindenütt a humánumot, vagy hogy többletfeladatot eredményeznek az új telephelyek, termelési központok, hiszen bejelentés-kötelesek, különféle engedélyekhez kötött a működésük. Ami az igazán stresszes, az a legkülönfélébb feladatok torlódása. – Jár-e konfliktusokkal, amikor a változó, szigorodó külső követelményeket érvényesíteni igyekszik a cég vezetésénél? Hiszen egy-egy minőségbiztosítással, foglalkoztatás-egészségüggyel összefüggő fejlesztés nyilván viszi a pénzt…
– A legtöbb pénzt az vinné – pénzbüntetés formájában – , ha valamely kötelezettségünknek nem tennénk eleget. Ezért azon sosincs vitám az ügyvezetővel, hogy a feltétlenül szükséges, halaszthatatlan beruházásokat elvégezzük a pénzszűke ellenére. A többi esetében persze gyakran áthidaló megoldásokat keresünk az érintett szakterülettel megbízott kollégák bevonásával. – Tavaly év elejétől még egyedül kellett „beleásnia magát” egy akkor még csak kiírandó uniós pályázatba. Ez az utóbb megszületett pályázat a Társadalmi megújulás Operatív Programhoz (TÁMOP) kapcsolódik, és megváltozott munkaképességűek érdekében is támogat motiváló képzéseket, szolgáltatásokat, a munkaerőpiaci esély növelésére. Annak előkészítése, hogy a FŐKEFE konzorciumi tagként sikerrel pályázhasson, teljesen átkerült Érdi Gábor operatív igazgatóhoz? – Sok kollégám együttes munkáját dicséri a ránk vonatkozó megvalósíthatósági terv és más kapcsolódó tervek összeállítása. Mint minőségbiztosítási osztályvezetőnek maradtak még fontos koordináló feladataim a valószínűleg idén áprilisban „beérő” TÁMOPügyben. – Miben látja a pályázat jelentőségét? – Abban, hogy olyan időben, amikor a rehabilitációs foglalkoztatás támogatása csökkent, támogatáshoz jussunk a képzés oldalon. S hogy az új pénzforrás bekapcsolásával valóban alkalmassá tehessük a Társaságon belül foglalkoztatottak erre alkalmas részét arra, hogy a nyílt munkaerőpiacon is el tudjanak helyezkedni. – Köztudomásúan nem nyolc órát dolgozik. Hogyan töltődik fel menet közben? – Sokat jelent számomra a családi szférába való „alámerülésem”. Gyermekeim már nagyok, de vidéken élő édesanyámnál sokat kell lennem. Gyakran „bébiszitterkedem” három éves unokaöcsém körül. Ha csak lehet, őt is bevonom természetjárásaimba. Kedvelem a túraautózást is. Furcsa lesz, amit mondok, de nekem hajtóerő az is, hogy szeretek mindennek a végére járni, ezért szüntelenül képzem magam. – Összeírtam már a végzettségekkel és/vagy előző munkahelyekkel összefüggő érdeklődési körét: szállítmányozás, logisztika, pályázatírás, rehabilitáció, auditálás, most hajt egy minőségbiztosítási szakemberi diplomára… Lehet ennyi mindenhez érteni? – Egyre bonyolultabb a világ, ezért gondolom, hogy szüntelenül növekszik annak az értéke, ha szélesebben látunk rá dolgokra. Vagyis minél több területről szerzünk ismeretet, esetleg tudást, annál hatékonyabban tudjuk az egyre összetettebb feladatainkat ellátni.
3
Hadművelet
Munkahelyeket teremtünk az egykori bányászvárosban
Újabb nagyarányú fejlesztés, ezúttal Komlón Kétszáz fő befogadására alkalmas termelési központot nyitottunk február 17-én egy hajdani bányászvárosban. A komlói eseményre – melyet médiumok sokasága (köztük a Magyar Televízió, a HírTV és a Magyar Rádió) örökített meg – ellátogatott Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyi államtitkár, valamint Bernáth Ildikó fogyatékosságügyi miniszteri biztos is. A sajtótájékoztatón maga az államtitkár mutatott rá, hogy lépésünk példaértékű és országosan követendő a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek számára. Hiszen az ország egy elszegényedett településén költségtakarékosan, kihasználatlan épület felújításával – az önkormányzattal összefogva – jelentékeny és tartós, koncentrált foglalkoztatás-bővülés valósul meg, a fogyatékossággal élők javára. Az állami-önkormányzati együttműködés a munkanélküliséggel sújtott (bányászati, nehéz- és könnyűipari múlttal rendelkező) komlói kistérségben munkaképes, leszázalékolt emberek soka-
Soltész Miklós, Polics József, Karvai Sándor (Guinness-rekorder dolgozónk) és Szabó György
ságát aktivizálja, illetve tartja bent a munka világában, avagy oda visszailleszti őket. A FŐKEFE új termelési központjának előtörténetéhez tartozik, hogy Polics József polgármester, egyéni parlamenti képviselő segítséget kért a szo-
Vojtek Aurél komlói üzemvezető(középen) kérésére Szabó György ügyvezető igazgató aláírja a megnyitó emléklapját. Balra Bernáth Ildikó, jobbra Jozifek Ágoston
4
ciális államtitkártól a Komlón és környékén élő nagyszámú munkanélküli, leszázalékolt állástalan foglalkoztatása érdekében. (Komló bányász- és nehézipari múltjából kifolyólag az átlagnál sokkal több megváltozott munkaképességű lakossal rendelkezik. Egy részük rokkantsági ellátásából élt, illetve komlói könnyűipari cégeknél helyezkedett el. A könnyűipari cégek többsége azonban az utóbbi időben tönkrement, bezárt.) Soltész Miklós közbenjárására lépett Társaságunk, hogy itt hozza létre papíralapú irodaszergyártásának „fellegvárát”. Most pedig nézzük, miként tükröződik vissza cégünk fontos eseménye a Magyar Távirati iroda híradásában: „Komlón alakította ki egyik termelési központját a Főkefe Rehabilitációs Foglalkoztató Ipari Nonprofit Kft. (Főkefe Nonprofit Kft.) a közelmúltban, a létesítmény 200, döntő többségben megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatására ad lehetőséget. Szabó György, a Főkefe Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a pénteken Komlón tartott sajtótájékoztatón elmondta: a központot az egykori
Hadművelet Nagy László Gimnázium épületének földszintjén, a komlói önkormányzat 10 millió forintos támogatásával és 7 millió forint saját forrásból alakította ki. Az
rint hazai forrást kínál állami, önkormányzati és magáncégeknek a munkahelyek megtartásához, bővítéséhez, a másik 4,7 milliárd forint euállami cég a létesítményben rópai uniós forrást magáncéa korábbi bodolyabéri és gek munkahelyteremtéséhez, komlói fióktelepének 114 dolgozók oktatásához, képmunkatársa és 30 újonnan zéséhez. felvett alkalmazottja végez Soltész Miklós a Főkefe kompapíralapú irodaszergyárlói központjával kapcsolattást, valamint fóliacsomagoban szólt arról is, hogy az lást.Szabó György, a Főkefe épület emeletén varroda létNonprofit Kft. ügyvezető rehozását tervezi a Kézmű igazgatója a pénteken KomNonprofit Kft. 70-100 ember Helyszíni sajtótájékoztató élénk médiaérdeklődéssel lón tartott sajtótájékoztatón alkalmazásával. elmondta: a központot az egykori púvá kell tennie a támogatásokat, és Bernáth Ildikó fogyatékosügyi miniszNagy László Gimnázium épületének fontos, hogy a rászorulók elsősorban teri biztos azt mondta: a kormányzat földszintjén, a komlói önkormányzat ne segélyt, hanem munkát kapjanak. kiemelten fontos célja, hogy a rok10 millió forintos támogatásával és 7 Szólt arról, hogy a jövőben két, ta- kantnyugdíj-ellátás rendszerének átmillió forint saját forrásból alakította vasszal megjelenő pályázat is segít- alakításával egyidejűleg minél több a foglalkoztatást olyan embernek nyújtson képességének, ki. Az állami cég a létesítményben a heti korábbi bodolyabéri és komlói fiókte- térségekben, településeken, ahol sok adottságának megfelelő munkát. lepének 114 munkatársa és 30 újonnan felvett alkalmazottja végez papíralapú irodaszergyártást, valamint fóliacsomagolást. Hozzátette: mivel az országosan 80 fióktelepen mintegy négyezer embert foglalkoztató társaság szeretné, ha e tevékenységének nagy részét Komlón végezhetné, a helyi dolgozói létszámot 200-ra bővíti. Az üzem területének használatáért cserébe öt évre vállalta a létszám megtartását. A Főkefe tervei szerint Komlón évi 250300 millió forint értékben állítanak majd elő belföldön és külföldön egyaránt eladható termékeket. A termelés már február elejétől folyik Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjú- a munkanélküli, és sok foglalkoztatót Felhívta a figyelmet egy hamarosan ságügyért felelős államtitkára azt lehetne bevonni a megváltozott munmegjelenő, 11,7 milliárd forint kerethangsúlyozta: ha Magyarország ki kaképességűek alkalmazásába. összegű, megváltozott munkaképesakar jönni a válságból, munkaala- Szavai szerint az egyik 900 millió foségűek rehabilitációját segítő pályázatra. Polics József, Komló fideszes polgárÜzembejáráson mestere arra hívta fel a figyelmet, az államtitkár és a polgármester hogy a városban a korábbi bányászati tevékenység okán sok megváltozott munkaképességű ember él, a munkanélküliség magasabb az országos átlagnál, ezért a mostanihoz hasonló munkalehetőségekre, munkahelyekre nagy szükség van. A politikus örömét fejezte ki, hogy a Főkefe termelési központjának létrehozásában a cég mellett a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az önkormányzat is partner volt. (MTI)”
5
Hadművelet
KÖRMEND: FELFUTÓ STRATÉGIAI TEVÉKENYSÉGEK Belátható időn belül akár százra is bővülhet a körmendi, saját tulajdonú fióktelepen dolgozók létszáma. Ennek oka, hogy a mopvarrásra és az infúziószerelékek gyártására előnyös beszállítói szerződéseket sikerült kötni. A legfrissebb idevágó hír, hogy február közepén Társaságunk vezetése olyan szerződést hozott tető alá olasz partnerünkkel, melynek értelmében hatmillió infúziószereléket állítunk össze nekik évente. Ehhez Társaságunk komoly beruházása is kell, melynek terheiből azonban mások is részt vállalnak majd. A beruházás arra irányul, hogy létrehozzuk a telepen az orvoshigiéniai értelemben vett steril zónát a gyártás bizonyos fázisaihoz. Az olaszok infúziógyártása ennek nyomán, a mi hosszú távú bérmunkánkkal, Körmenden fog összpontosulni. Korábban a külföldi partner ilyen központja Zalalövőn volt. Ami a nyitható, pörgethető fejbe illeszthető felmosótextilt (mop) il-
leti, immár 14 varrógépen folyik Körmenden az előállítás, méghozzá a korábbi, kihasználatlanná vált cirokfeldolgozó épületben. Ez a FŐKEFE-varróüzem még csak januártól működik, a begyakorlás fázisát élik tehát a dolgozók, de máris elérték a napi 1000 termék elkészítését. A Körmenden varrt
felmosómopok többek között a Lidl magyarországi, osztrák és német áruházaiban kerülnek a vásárlók elé. A megrendelés egész évi munkaellátottságot nyújt, sőt, termelésbővüléssel kecsegtet, melynek nyomán megfontolandó lehet az újabb gépek telepítése is. (Fotó: Mester Tamás)
Koreaiak kínálnak élelmiszer-feldolgozói bérmunkát. Küszöbön a szerződéskötés a délkoreai érdekeltségű Ju Youong Kft.-vel, miután a keleti cég megkereste a FŐKEFE agrárágazatát egy kedvező bérmunka-ajánlattal. A koreaiak 10 tonna, ellenőrzött legális begyűjtőhelyről származó medvehagymát szállítanának a Társaság karácsondi telephelyére. Dolgozóink kedvező áron megtisztítanák különleges fűszernövényt. A koreai partner kilátásba helyezte az együttműködés későbbi felfuttatását is, tekintettel a
karácsondi autista majorság élelmiszer-feldolgozói infrastruktúrájára. *** Indul a magaságyas kertészkedés. Amint arról októberi lapszámunkban beszámoltunk, cégünk úgynevezett magaságyas kertészkedési lehetőséget biztosít dolgozóinak egyes telephelyeink udvarain. Az idén Szombathelyen, Komlón, Tiszaszentimrén és Karácsondon helyeznek ki magaságyakat. Ez a technológia Bálint György kertészmérnök professzor – „Bálint gazda” – nevéhez fűző-
dik, és kiválóan alkalmas arra, hogy megváltozott munkaképességűek könnyed és környezettudatos kertészkedést folytassanak. És nem mellesleg friss, „bio” zöldséghez, illetve fűszernövényhez jussanak. A módszer lényege, hogy megfelelő magasságú fakereteket kerti nyesedékkel, zöldhulladékkal, komposzttal és egy kis humusszal kell feltölteni, és azokban a növényeket szezonálisan cserélgetni. A fakereteket a szombathelyi üzemünk fogja elkészíteni, a vetőmagokat cégünk alapítványa finanszírozza.
6
Körmendi kollágáink infúziószerelékek millióit készítik
Premier plán
2012.
február Dabas
Budakalász
Szombathely
Jelenleg a dabasi fióktelep adminisztrátora ez a hölgy. Az előző tizenegy évben az itteni – naptárakat és iskolai papíripari termékeket gyártó – üzemünk elődjének, a Daszofe szociális foglalkoztatójának a rehabilitációs munkatársa volt. Ma is, holott erre már nem kötelezi a munkaköri leírás, szívvel-lélekkel törődik a megváltozott munkaképességű dolgozók ügyes-bajos dolgaival, legyen az akár a nyugdíjfolyósítóval történő hatékony kapcsolatfelvétel. Erre nagy szükség is van az ellátások törvényi reformjának kellős közepén. „Munkatársaihoz mindig segítőkész, figyelmes, sőt gondoskodó” – áll kollégái szerkesztőségünknek küldött jellemzésében. Adminisztrátorként is hozzáértéssel, pontossággal és lelkiismeretesen látja el teendőit, „jobb keze” a FŐKEFÉ-be olvadt telephely új vezetőjének. Dormány Béláné Zsuzsa civilben többek között boldog nagymama.
Nincsen olyan munka, amit ne alapossággal és teljes odaadással végezne el – ez a meglehetősen „egyhangú” vélemény a budakalászi, 22 dolgozót foglalkoztató fióktelepen a nyugdíjkorhatárhoz közelálló korú Tóth Lajosról. Ha ez igaz, akkor a mostani határidős bérmunkából, a kokárdakészítésből is szép eredménnyel kerül ki nap mint nap. A különféle bérmunkákban ő az egyik legkreatívabb ember, vagyis hamar átlátja, hogy miként kell a lehető leggyorsabban, legegyszerűbben a feladatot elvégezni. Társaságunk ama férfi dolgozói közé sorolható, akik nem otthon tartják szerszámosládájukat. „Ugrik”, ha a telephely karbantartási munkálatait kell elvégezni. Társai nem felejtik el neki, hogy tavaly, az Ico Zrt.-nek végzett tollszerelés idején az áru mozgatását a telephely és a megrendelő üzeme között Lajos egész évben saját autójával végezte, így biztosítva a folyamatos munkavégzést. Két nagy fia épp olyan büszke lehet rá, mint ő a kicsi lány unokájára.
A tavaly márciusi Kolozsvár utcai lámpaüzem-nyitáskor vették fel Reginát, és „nem vásároltak be vele”. Ez a fiatal szombathelyi hölgy példaadóan munkálkodik a 86 fős üzemben. Ő egyébkét nem összeszereli az itt készülő Lock- és Pult-típusú kerek falilámpákat, hanem zsugorfóliázza a már kész termékeket. Méghozzá dicséretes élénkséggel, fáradhatatlanul és megbízhatóan. „Nem ismer elvesztet labdát” – alkalmaz rá sportkifejezést telephelyvezetője, arra utalva, hogy inkább tovább dolgozik kiszabott munkaidejénél, mint hogy fél raklapot hagyjon maga után. Az már csak mazsola a kuglófban, hogy ízigvérig közösségi ember is, ami megmutatkozik például egy-egy nyugdíjas búcsúztatásának a szervezésében. Tegyük hozzá mindehhez: ha információinkat Regináról a halaktól (!) szereztük volna be, nem nyertünk volna ennyi kedvező nyilatkozatot. Szabadidejében ugyanis a szombathelyi hölgy szenvedélyes horgász…
KÉRJÜK, NYILATKOZZON AZ ADÓ 1%-ÁRÓL A FŐKEFE ALAPÍTVÁNYA JAVÁRA! Adószám: 18168705-1-42 Reményt és Rokonszenvet a Rehabilitáltaknak Közhasznú Alapítvány Címe: 1145 Bp., Laky Adolf utca 41-49. Alapítványunkat dolgozóink megsegítésére (segélyek, programok, üdülések) hoztuk létre.
7
