VI. ÉVF. • 1. SZÁM
ÁRA • 365* FILLÉR
1943 JANUÁR
T A R T Á L O M : g - y : Új köntösben — Dr. Voinovich G é z a : György barát — Fr. Harmati Gellért . O. S. P.: Karácsony a fronton — P. Gyéressy Ágoston O . S. P.: Mária a világirodalomban — Fráter Jácint naplójából — Himnuszok Remete Szent Pálról (P. Szedő Dénes O . F. M. és Lengyel Rezső ford.) — P. Galambos Kálmán O . S. P.: Remete Szent Ántal — P. Rosty S. J.: Különös koldus — P. Bolyós Ákos O . S. P.: t Kremer József — Pálos Krónika — Könyvespolc
!
A FEHÉR BARÁT A
PÁLOSREND
ÉVI
É R T E S Í T Ő J E
ELŐFIZETÉSI
ÁRA
4—
PENGŐ
Főszerkesztő : P. GYÉRESSY Á G O S T O N O . S. P. Felelős szerkesztő : Dr. NÁDAS ZOLTÁN. SZERKESZTŐSÉG: Budapest, XI. ker., PÁLOS KOLOSTOR. Telefon: 468-550. Csekkszám: 48004KIADÓHIVATAL: Budapest, IX., Gönczy Pál-u. 2. Telefon: 189-100. HEGJELENIK
minden hó elsején.
Rendi és főegyházmegyei jóváhagyással.
SUMONYI TÓGAZDASÁG HALKERESKEDÉSE Budapest, IX., 1. számú
Központi
Vásárcsarnok.
KEGYTÁRGYAK, Z Á S Z L Ó K
WEISZ
FRIGYES
kegytárgyüzletében Budapest, IV., Ferenciek-tere 3—4. sz. 71 éves katolikus cég I
Az influenza és rheuma szuverén gyógyszere a
CAUSYTHTABLETTA
OBERBAUER A. UTÓDA Magyarország legrégibb t e m p l o m b e r e n d e z ő és zászlókészítő vállalatánál.
Cyclohexatrienpyridinsulfosavas-pyrazolonszármazék
Budapest, IV. kerület, Váci-utca 41. szám. Alapítási év 1863. •
Legolcsóbb aluminium éráielí, sizo.br.ok, szenitkéipek, k e r e s z t e k , térdeplők
Telefonszám: 183-344. szám.
TERN A J G Ó - G Y Ó G Y S Z E R T Á R Szent G e l l é r t gyógyfürdő.
Mindennemű templomberendezés. Miseruhák Zászlók. Javítások. Gyertya. Mécsolaj.
BAROSS RÁDIÓHÁL: villanyszerelési cikkek, rádiók, vili. háztartási cikkek. T U R U L izzólámpalerakat. VIII. ker. Baross-uxa 48. szám. T e l e f o n s z á m : 131—219.
B I T T N E R ÉS T Á R S A Budapest, IV., Prohászka Ottokár-utca 8. sz.
Teleíon: 183-357.
Budapesten, környéken, vidéken
vezet árban, minőségben, kiszolgálásban
KÖZTISZTVISELŐK
SZÖVETKEZETE
1892-1943.
A PÁLOSRENDBE LÉPNI
*
~
szándékozó fiúk csatolják kérvényükhöz : 1. kereszt- és bérmalevelüket, 2. érettségi bizonyítványukat, ha papok akarnak lenni, 3. szülői beleegyezést, ha kiskorúak, 4. hittanáruk, plébánosuk ajánlását, 5. orvosi bizonyítványt, 6. életük rövid ismertetését, kifejtve, mely okok vezetik Rendünkbe. A kérvényt küldjék Pécsre a Pálos Ujoncház címén. /y
I
<
a fehér barát VI.
ÉVFOLYAM
1943
*
1.
SZÁM
JANUÁR
HÓ
Uj köntösben
G y ö r g y barát 1
köszönti Kedves Olvasóit A Fehér Barát s örömmel jelenti, hogy régi vágyunk teljesedett s mostan-
Irta: Yoinovich Géza dr.
tól fogva havonta jelenünk meg. A megható levelek és üzenetek garmadájából felénk sugárzó szeretet
Alighogy megkészült György barát a levelekkel, rányitották az ajtót. Sima papi alak
és hűség biztosít minket arról, hogy örömmel fogadnak minket. Mintha nem is dúlna s pusztítana körülöttünk a háború véres vihara, mintha i 11 7 -i 1.1. j u i ' , t nem kellene a legsúlyosabb gondokkal es aggodalmakkal küzködnünk s mintha megérezték volna Kedves Olvasóink, hogy nemcsak nem szabad
surrant be, nesztelenül. Szolgálatát ajánlja püspök atyánknak ¡L, ^ ^ S f w M ^ S S ^ u i 'l György, barat ket kezet nyújtja elebe. Foldije, régi ismerőse. — Örvendek látásodon. Régidő óta nem v °lt találkozásom véléd. Külső országokban
elhagyniok
le fc
növekvő
papír-
és nyomdaárakkal
f
viaskodó lapjukat, hanem továbbfejlesztésében is ,
,
,
• .,
. . ,
! '„
. ,
6
a
járásod-kelésed. Kicsiny már neked Er--
'
ió+^o+a
oQ
,1
+
••
-i
A latogato szot se vesztegethet a puspok
komolyan kell tamogatmok: meglepő mennyiseg-
egészsége felől való tudakozódásra. Két tenyér
ben érkeztek hozzánk a felülfizetések. Amikor mélgséges hálával köszönjük ezeket s foglaljuk
a két vállán, lenyomják egy székre. Maga a püspök megáll előtte s szeme közé néz. .
mindennapi imáinkba szándékaikat, alázattal és h i r n i h m ^ J WrWiiu ,ör bizalommal kerjuk azokat, akik a regi elofizetesi arat küldöttek be: pótolják a hiányzó összeget. Természetszerűleg, mivel most többször jelenünk meg, új előfizetési árunk is magasabb lesz, de külső kiállításban i>s belsői tartalomban is minél „^„„„7
„j •
,, , ,
,
„
, 77 W f í h?111,aiíi a z o n t ú l > h °gy id ebe egy elkárhoztatja az országot? _ Váltig botránkoznak mindenfelé : a keresztény világnak szégyene a töröknek itt való urasága. .barát könnyedén elneveti magát.
d ö g n é l feketebb barat a törökkel cimborálva
— Botránkoznak? Hiszen ha ölbetett kezű
lobbet akarunk adni. Meg szarosabba es bensősegesebbe akarjuk fűzni Kedves Olvasóinkkal
botránkozás segítene ! De kitől várhatunk? Ferdinandus magának pereli az országot, de
kapcsolatainkat:
tör-
nem bírja levenni róla a pogány igáját. Ereje
ténelmi nagyjainknak, rendi szertartásainknak, sajátos lelki életünknek újabb és újabb ygazdag-
Károly császárban volna, csakhogy annak fklét lefogja a frank király. Ez elnézte kerékbe
-
-
„ -
a ragyogó
, ,.
,
. ,
pálos
múltnak,
,„..,
r,
, ,
toretesunket, csakhogy a Habsburgok
tartó-
s b a / es szépségét akarjuk fóltarm. S kerjuk Kedves Olvasóinkat, közöljék velünk, miről szeretnének olvasni, mit szeretnének tudni rólunk:
mányának
segítsenek úgy szerkeszteni A Fehér Barátot hogy abban igazán örömük teljen s lélekben
erejéből szabadulhatnánk. Csakhogy a mi ? r ő n + k ! W E g y s z á l o l v a s ó m m a l verjem ki a
í
7
ártson. Mit tudják ezek, mi nékünk Erdély ! De jobb félig a farkas torkában, mint egészen. — Igen, ha magunk
, , , , , ,
kontyost/
csakugyan gazdagodjanak altala. Isten es az Ónok segítségével bártan merjük hát elkezdeni új évfolyamunkat s bár a jövő súlyos titkait
nem tudjuk,
de hisszük,
nem csalatkozunk.
a
/e/íér
barát
hogy ^
Beszéd közben elmegy az ablakig, meg vissza. A vendég látja, hogy nem is neki beszél, mindennapi gondja párolog belőle.
reményünkben g-y
* Szemelvény az író nagy regényéből.
'
;
György barát csak kis vártatva szólalt meg újra. — De még idebent is, e kicsid fészekben. Bizony nem a török tépte széjjel az országot ! Az kinek jószága Ferdinandus kezeügyében esik, német párti, kié a török széleken : hozzá lapul. Ki egyiktől hiába vár, átáll oda, hol nyitvább a zsák szája, azontúl gáncsot vet a másik felekezetnek. — N a g y o t sóhajtott. — Fejetlen ország vagyunk ! Uj lelket kelletik venni magunknak, elverni magunktól a kétlelkűséget. Csuda, .hogy. a lélek még pislákol bennünk. — Keményen ítélsz. Eltaszítasz magadtól mindenkit. Kevésbe veszed az embereket. A hívekkel nem törődöl, a gonoszt nem féled. Még ez leszen veszted. Most szembefordult a barát. — Ha ki emberek közt él, ember annak veszte, ő z rókától, vadgalamb kányától, farkas farkastól. — Engemet taszít el mindenld, nem látod? N e v e m se tetsző, papi személyem sem ; nem jó szemmel nézik a felvergődöttet. Csupa irigyeket számlálok. A hatalmasságnak okából? Mi örömöm benne? Valamire való férfiúnak a hatalom csak munka, törődés, kötelesség. A vendég megkockáztatja, hogy legalább a királynéval, meg Petrovichcsal kellene keresni az egyességet. A barát a szeme közé néz : — Talán nem kész mindegyik maga kárával is ellenkezni, akármi jóra igyekezzem? ! Megint az ablakhoz lép, kifelé néz, úgy beszél. — Királyné asszony ! Lengyel meg olasz vér, egyik is elég veszedelem. A milanói udvart képezi szeme elébe, azt várja, hogy a sors haragos arculatját meglocsoljam szépvízzel. Kora gyönyörűségek felé hajtja, származása uralkodásra, mindegyikben mohó. Merő állhatatlanság, hol fenhéjaz, hol elejti szívét. — Megfelejted, hogy szívében buzgó. — Buzgósága annyiban vagyon, hogy egy szent kép előtt akármi bűnt megbocsáttasson magának. Tudod odalent nálunk a mirtust? Örökzöld levelét, kis fehér virágát hülő lávatűz élteti. Hasonlóképen királyné asszonyt mostani tehetetlen állapotában a gyűlölködés. Ha kívánság, ha szemek nézése gyilkot tudna vetni, rakva volnék nyíllal, ^kár Szent Sebestyénnek teste. Amint az ablaknál áll, széles válla egészen elfogja a világosságot, meg sem fordul, csak úgy beszél hátra. — Meg Petrovich ! Őtet a természet puha anyagból gyúrta, két savószín szemet szúrt fejébe, arculatának üres vonalait puha szakállba pólyázta, — meg akarta mutatni, mely kevés lélekkel lehet formálni egy embert. Kontármunka. Nézd meg t a r k ó j á t : több a ránc rajta, mint homlokán. Eszével első helyre törekedni lomha, más gondolatjához szabni m a g á t megaláztatásnak venné, — így csak kerékkötő.
2
Szembefordul a látogatóval s lassan elébe megy. — Az azután török, akárcsak egy basa ! Talántán azt véled, otthon én is török bugyogót viselek, a temesi bán módjára? Igaz, k i t ö r ő k nek, ki németnek hiszen, magok példája után, pedig csak azt keresem, miképen menthetném Erdélyt. Megszámoltam magammal, lelkem békéjével, papi hivatalommal. Királyné hitlene, alkuszom Ferdinandussal, — pogány pap, basák barátságával élek. ,Isten szolgája, tudván hitegetek, némettel, pogánnyal cimborálok egymás ellen. Hiszem, mégsem állatnak balkéz felől az ítéletnapon. Vessen követ rám, aki igazabb nálam. Alakoskodás a gyengék fegyvere. H ű v a g y o k törökhöz, hű v a g y o k némethez, míg elválik, melyikhez érdemes. Az én hűségem annyit ér, mennyit az ő jóakaratjok. Tedd mérlegserpenyőre a kettőt, nem nyomja le egyik a másikat. — Holtomig hűséges csak e szegény nemzethez. Maga elé gondolkozik, egy párat lép, megáll. — Ú g y lehet, még Erdély lészen magva a háromba szakított országnak. Verancsics elGSudálkozva hallgat, aztán félkételkedőn szólal meg : — Gazdag v a g y bizodalomban. György barát hevesen védelmezi magát. — Csak a lehetségest keressük-e, ami magától beteljesedik? Az akarat arra való, hogy erőszakolja a sorsot. Csüggedten a földre néz. Halkan, magának mondja : — Valameddig lehet. — Csak János herceg korosabb volna ! Igen, ha meg lehetne nőtetni, török varázslók m e s t e r s é g é v e l ; azoknak kezökben a mag csirába indul, kihajt, virágozik szempillantás alatt. Ha csak tíz esztendővel idősebb volna 1 Kétséges, ér-e vájjon emberkort. Gyenge testű, beteges, nem arra termett, hogy sokáig éljen. Lélekben is, ki tudja, mire nő? Kényére hagyják, mit lát majd serdülésében maga körül? Örökös dinom-dánomot, haszontalan mulatozást, hízelkedőket, kedve keresését. K u p á k hőseit, kik erejöket vadászat o k o n fecsérlik, szívöket széptevésben, értelmöket kockajátékon. Mondják, hozzáértő műves egy kis aranypénzből egész lovas embert be t u d futtatni, úgy elvékonyítja. Mit ér már az ilyen arany? Csak a színe van. Ehhez fogható a mi udvarunk parádéja. Lengyel erkölcsök, talián álmok, magyar gyűlölködés, török urasága. Mi lesz, ha én n e m leszek? Csak János nagyobb lenne ! Mint aki magára eszmél, úgy ül le vendége mellé s könnyebb hangot erőltet. — Mondják, jegyzed a történéseket. Ez okon sokan félnek, sokan hízelkedéssel udvarlanak körül. Most én is elébed öntém, mi bennem habzott. De t e bizonyosan nem ezek hallására jöttél. — E g y n é m e l y lapok, látom, aranybetűkkel való festést kívánnak a történetek könyvében.
—Qfehér
barát
Fr. Harmati Gellért O . S. P.:
Karácsony a fronton Kelt : Oroszországban, 1942 dec. 28. Karácsonyest : szépen hull alá a hópehelyből alkotott milliónyi csillag. Lassan innen is onnan is összegyűlünk az általunk épített H o n v é d - o t t h o n b a , ahol a szentestét rendeztük Galambos főtisztelendő úrral. Jelen voltak az összes tisztek és a legénység. R ö v i d műsoros est. Szavalat, ének, majd beszéd, miközben kigyúlnak a karácsonyfának gyertyái, mely szépen, mint odahaza, fel v a n díszítve. Örömk ö n n y e k gyűlnek s z e m ü n k b e és összeszorul k e m é n y férfias ajkunk, mert sírni egyikünk sem akar : k a t o n á k v a g y u n k ! Öröm, öröm gyűl szívünkben, de ki tudja, hol s merre jár lelkünk. Talán a szülők mellett, v a g y édes kis gyermekek odahaza mosolygó alakjai között bukdácsolunk láthatatlanul, v a g y a pécsi pálos kolostor kis kápolnájában szorong e g y örömmel és boldogsággal telt lélek a szeretet szárnyán odarepülve? Ki t u d j a ? . . . Míg gondolataink a kilométerek ezreit szelik, addig a halál és az élet néz farkasszemet e g y mással. «Mennyből az a n g y a l . . .» ének halk foszlányaira térünk magunkhoz és énekeljük mi is a kórussal e g y ü t t : «Lejött hozzátok, pásztorok, pásztorok . . . » Szép volt és felejthetetlen ez a szentest a fronton. P o n t éjfélkor v o l t i t t az éjféli szentmise és k e m é n y k a t o n á k szerető szívdobogása és tiszta lelke között jött el a n e g y e d é v s z á z a d óta innen s z á m ű z ö t t ^ isteni Kisded erre az orosz földre. Magyar fegyverek őrizték az édes kis Jézusnak a tábori oltárra való leszállását a mennyből. Ágyúdörgés és repülőgépzúgás közben jött le a kis Jézus, h o g y megmutassa, n e m hiába a küzdelem és az áldozat, mert Akiért küzdünk, eljött közibénk, békét és boldogságot hozva a tiszta lelkeknek és szíveknek. Elhozta Ö n ö n m a g á t a Kisded, mert nagyon szeretett. Szép volt és m e g h a t ó életemnek ez a karácsonya. Emlékezni fogok rá, míg élek. Tábori p o s t a : 261/69.
CL fefiér
barát
m
m
Mária a világirodalomban A k ö n y v e k egész garmadáját hordja a kereszténység évszázadok során véghetetlen sorban m i n t e g y lépcsőkül az ő örök trónusához. Már az első századokban megindul a Márialegendák tündöklő áradata, h o g y az e v a n géliumok józan szűkszavúságát a t e r m é k e n y és forrószárnyú fantáziával pótolják (Jakab, Tamás, Máté apokrif evangéliumai). A túlburjánzó legenda-költés s egyéb eretnekízű eltévelyedések ellen az E g y h á z fölemeli tiltó szavát s a legnagyobb e g y h á z a t y á k egyike, Szent Jeromos félelmes biblikus tudásával, fölényes értelmének maró g ú n y á v a l perzseli s e m m i v é korának Mária-gyalázó ostoba eretnekeit (Helvidius, Jovinianus). S a disputáló próza hamarosan a legtisztább költészetben virágzik k i : megszületik a keresztény vers ! Szétveti a merev, halott és pogány klasszikus formákat, csengő rímekben, újszerkezetű versszakokban kacag és g y ö n gyözik. «S a szép latin rímek csilingelő ékkövei legpazarabbul a Boldogasszony köntösének szegélyét tűzik tele» (Babits Mihály : Amor Sanctus). S a lassan elmerülő antik világ határán már új hangot üt meg Szent Paulinusz püspök, Szent D a m a z u s z pápa és Szent Ambrus püspök költészete, amikor Szent Ágoston messzeragyogó zsenije mellett felizzik Prudentius lírájának lávája is. «Sodró erővel áradnak belőle az érzelmek . . . lángoló szavak színes selymébe öltözteti képzeletének, álmainak és áhítatának . . . mélységeit. De . . . költészetének minden csillogó pompája azokban a himnuszaiban tárul fel, amelyek Mária dicséretét zengik, ízig-vérig keresztény szívvel, ízig-vérig keresztény ritmusokkal» ( L é v a y Mihály : A Boldogságos Szűz Mária). Sedulius még szigorú hexaméterekben, de már evangéliumos ujjongással köszönti Őt s legtöbb Mária-misénk az ő szavaival kezdődik :
«Szentanya, üdvözlégy! Méhedből jött a Király, ki földet-eget tart százakon át birodalmas erővel...» (Babits M. ford.) S hogy csak a l e g n a g y o b b a k a t említsük : «Mind a latin, mind a görög keresztény költőket felülmúlja Mária-költészetének gazdagságával a szíriai E f r é m . . . istenáldotta költő : ellenállhatatlanul és hatalmas erővel árad belőle
3
a himnikus zengés, a m e l y h e z hasonlót az ókeresztény költészetben alig találunk» ( L é v a y Mihály). É s m e g s z ü l e t n e k a középkor halhatatlan himnuszai és szekvenciái, az örök^hítatú «Ave maris stella» s a megrázó erejű «Stabat mater d o l o r o s a » . . . S ki ne ismerné az ismeretlen n e v ű Bernhard de Morlas Marialej át, a «Mondj s z í v e m d a l t . . .», m e l y e t Szent K á z m é r királynak t u l a j d o n í t o t t a k ? V a g y Guy de R a z o c h e s énekét a Boldogságos Szűzről, m e l y n e k refrénje szüntelen szívünkben f o g zsongani :
Óh dicsőséges Szentszüzünk! kik Téged zengni nem szűnünk, kérünk, töröljed el bűnünk! (Babits M. ford.) S h o g y a páratlan bőséggel áradó s a kereszt é n y poézis legszédítőbb csúcsaira e m e l k e d e t t , mégis legtöbbször ismeretlenül rejtőzködő kö-
ffp i ^ V. 1 J
A Csensztochowai Boldogasszony k ú t j a a központi szemináriumban (volt pesti pálos kolostorban). zépkori költőfejedelmek l e g n a g y o b b i k á t ki ne felejtsük a sorból : Szentviktori Ádámról kell hódolattal megemlékeznünk, kinek utolérhetetlenül tökéletes, bravúrosan fejlett verstechnikáját, kristálytisztán csengő rímeit latinból lefordítani egyike a legnehezebb s legritkább vállalkozásoknak. B a b i t s í g y próbálja megközelíteni, az eredeti biblikus szépségeit is érzékeltetve :
4
Eleven gyökér, zöldellő olajág, virág és szöllö, ki nem magból lettél termő, szent gyökér, áldott anya, földi lámpás, égi ablak, fénylöbb fényénél a napnak, könyörögj értünk Fiadnak, ne ítéljen szigora! S h o g y árad, mily édesen az ige Clairvauxi Szent B e r n á t ajkán 1 Csoda-e, ha g o n d o l a t a i n a k káprázatos áradásával, s t í l u s á n a k f i n o m eleganciájával úgy m e g b ű v ö l t e a k e r e s z t é n y világot, h o g y az ősrégi Mária-tisztelet e g é s z e n új és rohamos virágzásnak indult n y o m á b a n ? A középkor e nagyszerű l e n d ü l e t é n e k ékes b i z o n y s á g a az új u t a k o n járó legenda-irodalom. E z már nem az e v a n g é l i u m o k fájó h i á n y a i t akarja kitölteni k ö l t ö t t és csodás históriákkal, h a n e m a Szentszűz t ö r t é n e l m i missziójáról, szívének mindenkire és m i n d e n k o r áradó anyai jóságáról mesél. E bájos legendák kolostorok áhítatos falai k ö z ö t t születnek j á m b o r b a r á t o k és szent apácák istenes f a n t á z i á j á b a n . Híres Hrosvitha költői szárnyalású legendája e g y pap bukásáról és megtéréséről, m e l y b e n már «a Mária-jelenések költészete virágzik, már a középkori misztika f é n y e i v i l l a n n a k és éppen ezért h a marosan o l y a n n é p s z e r ű v é v á l t , h o g y minduntalan szerepelt a prédikációkban is és nemsokára a n é p száján e l e v e n e n élő legendává v á l t o z o t t . . . í g y f o n ó d i k össze a középkor vallási életében és k ö l t é s z e t é b e n a Máriajelenések és a n a g y megtérések legendaköre : a Mária-áhítatnak és t i s z t e l e t n e k ez a két k i a p a d h a t a t l a n és örökké kristályos vizű forrása» ( L é v a y Mihály). V a g y m i l y e n megindítóan n a i v B e a t r i x legendája, aki megszökve e g y g a z d a g l o v a g g a l a zárdából, a h o v á csak hosszú é v e k m u l t á n t e l j e s e n elszegényedve és letörve tér vissza s í m e csodák csodája : hel y e t t e a Szent Szűz t e l j e s í t e t t e évek óta sekrestyés-apáca t i s z t j é t . V a g y milyen bájos az a jólismert legenda M i a s s z o n y u n k «bohócáról», m e l y e t t ö b b e k k ö z ö t t m é g a cinikus A n a t o l e Francé is o l y a n g y ö n g é d meghatódottsággal dolgozott fel újra (Le jongleur de Notre D a m e ) . S a középkor h a t a l m a s latin Máriairodalmának f u t ó l a g o s s z e m l é j é t lezárva, nem szabad f i g y e l m e n k í v ü l h a g y n u n k a n a g y ferences bíboros, S z e n t B o n a v e n t u r a Testvér zsoltáros k ö n y v é t , m e l y e t a s z á z ö t v e n szentírási zsoltár legszebb darabjaiból írt át a Boldoga s s z o n y magasztalására ! . S amikor az újkor m e s g y é j é n darabokra szakad a h a t a l m a s és e g y s é g e s latinnyelvű európai irodalom, a n e m z e t i irodalmak többs z ó l a m ú v e r s e n y é b e n v á l t o z a t l a n u l zeng tovább a Madonna dicsérete. S e b b e n a fogyhatatlan erővel z e n g ő k ó r u s b a n , m e l y b e n világzsenik viszik f e l v á l t v a a szólót ( D a n t e , Villon, Byron, Noéi, P é g u y , Claudel, Rainer Maria Rilke . . •)>
—Qfehér
barát
í
*
j
»
|
csak a m a g y a r Mária-irodalommal k í v á n u n k i t t v a l a m e l y e s t foglalkozni, m e l y n e k nincsen szégyenkezni valója, sőt e g y Prohászkával a l e g n a g y o b b a k közé nő. Ismeretes, h o g y legelső irodalmi n y e l v e m lékünk e g y Mária-siralom, m e l y u g y a n az akkori planctusok fordításának készült, de olyan ízes m a g y a r nyelven, h o g y az már több, mint kezdet. A latin himnusz-költészet nálunk is pazarul virágzott s ha fellapozzuk pl. régi pálos m i s e k ö n y v e i n k e t , belekáprázunk a tömérdek Mária-szekvencia tékozló szépségébe s fájó szívvel kell azon töprengenünk, miért nem ismeri ezeket ma már senki, miért esett ki szinte n y o m t a l a n u l irodalmi t u d a t u n k b ó l ez a fölbecsülhetetlenül értékes költészet, v a g y mikor t á m a d m é g e g y B a b i t s Mihály, aki ezeket a csillogó verseket m é l t ó n j s z ó l a í t a t j a meg magyarul? ő fordította le szépen a P á z m á n y Péternek t u l a j d o n í t o t t «0 gloriosa» Mária-himnuszt, mely a B o l d o g a s s z o n y ünnepi (ökt. 8.) zsolozsmáját át- m e g átfonja. Mária-versek, -prédikációk, -legendák m i n d sűrűbben jelennek meg m a g y a rul. A magyar barokk h a t a l m a s lendülettel virágoztatja fel a Magyarok N a g y a s s z o n y a kultuszát. S ez korunkban s e m lankad, sőt mintha most k e v é s b b é cirádás, de annál bensőségesebb lenne ! Malonyay Dezső ragyogó tollal költi újra Miasszonyunk bohócának megható legendáját. Várady Antal az «Ezüstfátyol legendájában» énekli meg a Szentszűz «szociális» szeretetét, mellyel e g y végső ínségbe j u t o t t szegény asszonyon segít csodálatosan. Kiss Menyhért «Czensztochói legendá»-jában a világhírű k e g y helyet gondozó magyar pálosok hazaszeretetének állít örök emléket. «A F e k e t e Máriának» zeng Juhász Gyula mélyhúrú lírája is. Csak természetes, h o g y az új katolikus költészet is legszebb verseit Neki szenteli (Sík Sándor : Sarlósboldogasszony). Mennyi f i n o m és t ö r é k e n y szépség csillog Puszta Sándor biblikus ízű, tömjénillatú Máriahódolatában
Szemében ibolyák Kékebb volt, mint Kékebb volt, mint Szemében ibolyák Aranyhajával Fehérebb volt, Fehérebb volt, Aranyhajával
nyíltak, a tó, az ég, nyíltak.
játszott mint a mint a játszott
a szél, hó, hold, a szél. «
Templomudvaron énekelt, Hangjában erdő muzsikált, Hangjában csodálkoztak d hegyek, Templomudvaron énekelt. Kösöntyűjén tisztaság, Szebb volt, mint a százszorszép, Szebb volt, mint a csillagok, Kösöntyűjén tisztaság.
CL fzfiér
barát
Cipőcskéjén Halkabban Halkabban, Cipőcskéjén
gyöngyszemek, lépett, mint a fény, lépett mint az árny, gyöngyszemek.
Teljes lett malaszttal, Benne szépült meg a föld, Benne szépült meg az ég, Megváltónk Anyja lett. . . (Mária.) A poézis mellett a próza s e m marad el Mária dicséretében. Legmodernebb s leghatalmasabb műfaja : a regény, Tamási Áron balladás szépségű s mélységű «Szűz Máriás királyfijában» Neki áldoz. A középkor kedvelt misztériumjátékai is felújulnak a mai színpadokon s Berezeli Károly «Fekete Máriája» k o m o l y sikert arat. S a magyar mariológiai, Máriával foglalkozó aszketikus és misztikus irodalom hirtelen világviszonylatban is az élre ugrik Prohászka Ottokár felülmúlhatatlan «Elmélkedéseiben» a Szép Szeretet Anyjáról. Páratlan művészettel vezet be a Szeplőtelen pszychológiájába, m u t a t j a meg tündöklő mélységeit, melyekben «elvesznek gondolataink pityk ö v e i . . . » s rajzolja elénk egy Fra Angélico g y ö n g é d áhítatával s egy Michelangelo gigászi ecsetjével a Szent Szűz édes és grandiózus alakját. Gyönyörűen és igazán írja : «Ezt az életet sejteni élvezet, kifejezni művészet, utánozni boldogság!» H á t ezt a csodálatos életet Prohászka páratlanul élvezte, pazarul fejezte ki s elragadtatva utánozta. Ujjongva kiálthatta : «Ez az Asszony .ünnep a világban !» A h o g y a n ő látta s láttatta meg velünk ezt a csodálatos Asszonyt, az páratlan a világirodalomban. í m e néhány vonással így idézi elénk az ő tündöklő a l a k j á t : «A Szűz eszméje az Úr lelkesülése ; a lelkesülő, inspii alt szeretet mindenütt t u d r e m e k e l n i ; ha pedig ez a lelkesülés isteni, akkor istenileg r e m e k e l ; ha végtelen vonzalom és édesség inspirálja, akkor remeklésén is a bájnak s a szépségnek tavaszi, zsenge ihlete ömlik el. Itt ez v e z e t a Szent Szűzről , e l m o n d h a t n i : . «primitiae amoris et praedilectionis divinae», vagyis rajta pihen az isteni szerétetnek hajnali sugára» (A Szent Szűz arca). N a g y szó : a Szeplőtelen Szűz az Isteni Művész hasonlíthatatlan r e m e k m ű v e ! Pedig h o g y tud ő remekelni: illatos virágpártákban, hímes pillangószárnyakban, csillagos égben, zúgó tengerben . . . . D e Prohászka t o v á b b m e g y : «A szent Szűz Krisztus után Istennek első gondolata, a «primogénita» nagy hivatásának megfelelőleg, erőben, szépségben, az Istenanyát megillető nagy stílben v a n kialakítva. A Szentírás csak azt mondja : «de qua natus est Jesús», v a g y i s ez az asszony oly nagy, oly mély, oly fölényes és kegyelmes, h o g y anyja lehetett, Istenanya, ki az igét v á g y ó d ó , ünneplő lélekkel fogadta, keblébe zárta, vele vérét megosztotta, őt tejével táplálta, lágyságával, gyengédségével,
5
szeretetével kielégítette. Várta s ajtót nyitott a j ö v e v é n y Istennek s kezének mirhás illatával elbájolta őt» (A Szent Szűz egyénisége). Hallatlanul merész, de logikus g o n d o l a t : Elgondolhatatlanul nagy az Isten, de Anyjának sem szabad méltatlannak lenni Hozzá. Azért «az Istenanyát megillető nagy stílben van kialakítva . . .» Azért páratlan remekműve 0 a lelkesülő isteni Szeretetnek ! S azért «jellemzi a «primogénita» lelkét, hogy eredeti szépség s hogy semmiben sem kópia. Nincs hozzá hasonló . . . Lehet másokon szebb ruha, drágább kő, fehérlőbb gyöngy, de szépség ehhez fogható nincs . . . Fölötte más csillagok járnak ! Az elesett világ, még szentjeinek világa is, egy rombadőlt mennyország árnyékában áll. Felhős fölöttünk az é g ; de az ő ege derült. Az ő üdesége nem a letört virág szépsége. Klíma, fény, üdeség tekintetében neki különleges világa van. A m e n n y i t elbír nyelni az istenszeretet hevéből, amennyi napsugár kell a befektetett energiáknak, annyit nyer. Benne a természet a maga meg nem szentségtelenített eredeti pompájában lép föl s kegyelmének mértékét a szentekéhez nem hasonlíthatni. Ezt a szép lelket különálló gondviselés vezeti s az isteni remeklés ez új paradicsomának külön oltalmazó kerubja, külön őrangyala v a n . . . Belső világa s külseje is olyan, mint az a gyönyörűséges dóm, melynek minden vonala a legszédítőbb magasságban is hűen van kihúzva, — sehol rajzhiba, sehol zsugorodás rajta, tökéletes minden rózsája, ága-boga; az Isten gondolta, rajzolta, mintázta . . .» (Az érintetlen szépség). íme, ilyen páratlanul és csodálatosan tündöklő látomást ragyogtatnak elénk az «Elmélkedések» az egyetlen Asszonyról ! Mámorosan ünnepli Prohászka Őt Naplójában is : «Szent, fölséges május ; a mi szent Májánknak, nem a pogány istennőnek, hanem a Szentszűznek az ünnepe ! Kápolnám tündéri színeiben, mintha zöld lombsátoron át szivárognának f é n y e i . . . » (Soliloquia, 1914 máj. 1.) «Ó édes Szentszűzem, fölséges jel az égen, örök szép nőiességben kifejezett duliája az Istennek . . . Ah, virágos szőnyeg a földre lépő Isten lába elé terítve . . . ah, szentély, egyetlen a romok közt . . . ah, gyönyörű királyleány az általános prostitúcióban . . , ah, pacsirta a nagy némaságban . . .» (U. o. 1920 dec. 8.) «Megértettem, hogy miért szeretem annyira a vadrózsát, azt az elegáns, szépnövésű, lengő, derekú csipkerózsát. Hát ebbe szállt Mória hegyén, a szent tűz . . . Nos és aztán : itt a szimbolizált: a vadrózsás Szűz Mária. Az Annunciata, — már benne ég a tűz s el nem égeti! Megmaradt érintetlenül . . . Senki sem kapta Istent úgy, mint a Szentszűz; s ezért nem művésze, hanem remekműve Istennek.» (U. o. 1922 márc. 25.) «Az én kedves ünnepem . . . a szőke szép Madonna, amint siet föl a hegyek közé. Reggel a nap, este a hold sarlója köszöntötte s illatfüstölőként lengett minden virág s énekszóban adta ki örömét a madárvilág.» (U.- o. 1922 júl. 2.)
6
«Áhítat sok van ; az egyik neme a Szentszűz inspirálta áhítat; áhítat, melyet szorgalmaz a .felség s a lelki igénytelenség, a lélek alázata. A Szentszűzet, ezt a tiszta, bájos leányt az Isten úgy kikészítette, annyi szépséget, ártatlanságot, oly lelket kristálylelket, oly tiszta forrás-szemet adott neki, azután pedig fölemelte királyok királyságának fölötte álló méltóságra. Akit úgy kiemelt, az azt átérezte, szemeiből az az imádó, hálás, tapadó, szimfonikus lélek nézett s világított ki Ura, Istene, mindene felé . . . Imádkozni, átérezni a Szűz áhítatát, alázatát, nézni azt, csodálni, mint a vizeket, fényeket, szépségeket, virágokat, alkonyokat, hajnalokat, tavaszokat, éjjeleket, holdtöltéket. Hogy emelkédik, mint a pacsirta, hogy szárnyal, mint a galamb, hogy tapad s kúszik, mint az örökzöld a százados fán ! I m á d k o z n i . . . a szemeivel, a lelkével nézni s látni s a szívével érezni s örvendezni.. . Ah édes Szentszűzem! Olvasóm, gyöngysorom, csillag- és rózsakoszorúm, kristályforrások sora, a szent, szeplőtelen szépség igézeteket szóró napja !» (U. o. 1922 szept. 10.) «Nézem az én misztikus rózsámat, szépségbe öltözve; nézem a turris eburneát, a fölséges Aszszonyt V s nézem koronáit, szőke haja diadémjait. . .; mikor a názáreti ház eresze alatt s az ajtóban áll s mikor tesz-vesz s kipiroslik s fényeket vet szeme. S akkor is, mikor Jézusát szolgálja, dajkálja . . . , kíséri első csodájában s végső menetében. S akkor is, mikor a Föltámadott átöleli őt s mikor elbúcsúzik . . » (U. o. 1922 okt. 1.) D e ki győzné sorra venni e misztikus lángolású sorokat? íme, így hódol az irodalom a Boldogasszonynak ! A színek, a szavak és a szívek csodálatos virágesőjével borítja el s a költészet illátfelhőjével tömjénezi m e g . . . P. Gyéressy Ágoston 0. S. P.
A középkor gazdag himnusztermésének, de az egész világirodalomnak is a remeke : Clairvauxi Szent Bernát gyönyörű himnusza Jézus Nevéről. Csupa zene, csupa f é n y és illat, csupa szépség, mámor és édesség ez a himnusz :
Jézus a Rád emlékezés Legédesebb örvendezés, ujjongja boldogan s elragadtatva teszi hozzá, mint aki tapasztalatból tudja, «de az Ő jelenléte mindennél édesebb !»
Nincsen dal Nálad ékesebb, Nincsen gondolat édesebb, mint Jézus, Isten Egyszülöttje, Bűnösök Reménye ! «Milyen n a g y o n jó is v a g y azokhoz, akik keresnek Téged», sóhajtja, de elakad
—Qfehér
barát
szava, mert n e m tudja, mit m o n d j o n azokról, «akik megtalálnak T é g e d . . .» B e is vallja, «a n y e l v erőtlen, a toll is gyönge, csak az tudja, mit jelent J é z u s t szeretni, aki azt á t é l i ! Azért:
Jézus, légy a mi örömünk, Ki vagy örök dicsőségünk. Kifogyhatatlan Jézus magasztalásában : «Csodálatos Király, D i a d a l m a s Vezér!» — kiáltja, de ünneplő hódolatából ki-kicsillan szerető szívének árulkodó lángja : «Kimondh a t a t l a n Édesség, K í v á n a t o s S z é p s é g ! Ha s z í v ü n k e t T e l á t o g a t o d meg, akkor felragyog számunkra az Igazság s elhalványodik a világ minden hiúsága s lángol bennünk a Szeretet.»
Jézus, szivek édessége, Élő forrás, lelkek fénye,
s nemcsak elviselhetővé t e t t e a kilencven évig tartó embertelen m a g á n y t , de, mint a s i v a t a g másik n a g y remetéje, Szent Antal m o n d o t t a t a n í t v á n y a i n a k : egyenesen mennyországgá varázsolta számára a pusztát. E z a. szent N é v ragyogjon új esztendőnk reményvirágos kapujában is és sugározzon üdvösséget, jelentéséhez híven, minden útunkra. R e m e t e Szent Pál hangulatosan szép rendi ünnepét és kilencedét évről-évre fokozódó mély áhítattal és örömmel üljük meg. Oltárait m i n d e n t e m p l o m u n k b a n pazarul felékesítjük s esténként himnuszait fölváltva a hívekkel közösen elénekeljük. Ministráló kis pálosaink nem kis áldozattal jöttek el hűségesen ezekre az esti ájtatosságokra : egyesek az izgalmas
<
ki felülmúlsz minden örömöt és minden vág y a t . . . Az ő szeretetének egyedül való boldogságát szeretné kiárasztani az egész világra, azért szólít fel m i n d e n k i t :
Jézusnak mind hódoljatok, Szeretetét szomjazzátok, Lángolva Őt kutassátok S öt kutatva lángoljatok! Őt kell h á t dicsérnie minden szavunknak, ő t kell utánoznia egész életünknek, ő t kell mindig szeretnie szívünknek, most és mindörökké . . . S még most s e m fárad ki a himnusz, sőt e g y e t l e n merész lendülettel szédítő csúcsokra e m e l k e d i k : az angyalok büszke ékességéről énekel s milyen megkapó, édes és m é l y igazságokat zsúfol ezekbe a híressé v á l t sorokba : az ő N e v e a szájnak méz, a fülnek dal és a szívnek megittasultság !
Kik Téged esznek, éheznek, Kik Téged isznak, szomjaznak És másra vágyni nem tudnak, Csak Jézusra, Kit szeretnek. Hozzá kiált minden lélek könnyesen fohászkodva :
Maradj hát, Uram, mivelünk S áraszd el fényeddel lelkünk. A vak homályt tőlünk űzd el S tölts be minket édességgel. Ez a g y ö n y ö r ű himnusz j u t eszünkbe, amikor R e m e t e Szent Pál külön rendi miséjének könyörgését olvassuk : «Isten, K i Szent Pál A t y á n k a t , a világ p o m p á j á t m e g v e t v e , a remeteségbe vezérelni kegyes voltál, h o g y o t t életét N e v e d kontemplációjában töltse...» Valóban teljesen b e t ö l t h e t e t t egy hosszú életet ennek az édes N é v n e k elragadtatott imádása
CL fefiér
barát
Pécsi templomunk Remete Szent Pál oltára. cserkész-mozit is ott hagyták előadás közben, csakhogy itt lehessenek pontosan. E g y é b k é n t a kicsik A d v e n t b e n lelki csokrot gyűjtöttek Jézuskának Karácsonyra születésnapi ajándékul, amit annak rendje s módja szerint el is v i t t e k a Sziklatemplom szép Betlehemének jászolához. Boldog Özséb szép szobrát, m e l y e t Istenben boldogult Vastagh É v a mintázott meg, szeretnénk többek óhajára legalább haraszti mészkőből az eredeti nagyságban kifaragtatni. D e a művészi honorárium teljes mellőzésével, melyről a család önként }emondott, csupán az anyagbeszerzési költségek 1300 P - t jelentenek. Erre a célra már egy kis összeg össze is gyűlt a hívek áldozatkészségéből, különösen, akik m a g u k £ tapasztalták hatalmas közbenjárását, de még távolról sem elég, h o g y a m u n k á t megrendelhessük. Forduljunk hát ügyes-bajos dolgainkkal nagy bizalommal Boldog Özsébhez s ha segítségét érezzük, ne felejtkezzünk meg a háláról sem.
7
HQfl
S hogy Boldog Özséb csakugyan segít azokon, kik bizalommal fordulnak hozzá, egy nemrég Sopronban történt esetet közlünk bátorításul : «Pár héttel ezelőtt egy életbevágóan fontos magánügyem támadt, melynek elintéződése igen nagy akadályokba ütközött, sőt a dolog sikeres elintéződése úgyszólván teljesen reménytelennek látszott. Csupa véletlenségből kezembe került Boldog Özséb A t y a életrajza s azt olvasva az a gondolatom támadt, hogy az ügyem sikeres elintéződése céljából, melyre már semmi remény sem mutatkozott, ^zonban nekem életbevágóan fontos volt, kilenced ájtatosságot fogok tartani Boldog Özséb Atyához. A kilenced-ájtatosságom alatt napról-napra mind jobban és jobban nagyobb és nagyobb bizalmat éreztem e szentéletű férfi segíteni tudásában s ahogy a kilenced-ájtatosságom befejeztem, éppen az utolsó napon kaptam egy táviratot, melyben hozzátartozóim közölték az ügynek legsikeresebb elintéződését. Teljes hitem és meggyőződésem, h o g y lehetetlennek látszó ügyemnek ily gyors es nagysikerű elintéződését kizárólag Boldog Özséb A t y á n k jóságos és kegyes közbenjárásának köszönhetem. Főtisztelendő A t y á m ! Fogadásomhoz híven közlöm e szerény adataimat s egyben tisztelettel kérem, kedves lapjuknak legközelebbi számában, minél több lélek buzdulása végett, leközölni szíveskedjenek. E g y Boldog Özséb A t y á t tisztelő^tiszthelyettes.»
Most egy kívánság száll feléd boldog Atyánk, hogy testeink nyűgös ködétől mentesen telhessünk égi fényeken. A felséges égi Atyát, Fiát, s az áldott Lángot is illesse végtelen dicsfény most és örök időkön át. Amen. Latin eredetiből: Lengyel Rezső.
Szöllőtőkénk nemes ága, szövétnek, ki üdv hónába elsőül vonultál, fiaidnak útmutató jó csillaga, éltetadó édesatyja voltál. Ó Pálunk, nyájunk őre, boldog magányos fárosz, fényed ontod, s úi utakra tér a nyáj, kit áldva áld a menny, kit éltet hozsanna, manna lön az étked, mellyel az Isten kínál. Példáz példa példát, követendő jelt ád jó Szent Antal minekünk, keresve ősz társát, Pált a nagy pusztán át, akit dicsér énekünk.
-NA' OAS-
Himnuszok Remete Szent Pálról Pál Atya, dísze .vagy & éke magánynak üdvözlünk szent vezér első vagy, ki erdőt s barlangot elárasztottad Istennél. Nem borzongattak meg Gonosz szemfényvesztése, réme sem, kemény szikla sem rémített, s változtatott hű elveden. Holló nyújtotta étkedet, forrás töltötte serleged, ruhát a pálmafa adott és a kemény föld nyughelyet. Világnak rút fertőitől láng-elméd elszállott, s erős' angyalsereg vett ott körül, Istennel lettél ismerős. \
s
Elnyűtt térdükre sebten leborulva ketten, egymást hogy meglelék, csókkal ünnepelék. Elfogyván gyér gyümölcsük, gyors holló közelget istenadta jóval: éltető cipóval. Szívük bő vigaszára ámulnak a csodára, mely dús fénnyel árad. Ó, be édes lakoma! lelkük lakva jól, noha testük étlen fárad. Végezve vacsorájuk s hozzá hosszas imájuk, Antal már hazatérne, Páltól búcsúját véve, magányos otthonába. S ímé, cellája táján járva, tündéri látvány várja: barátja lelke a menny magasságát szelve száll csillagok hónába!
CL fehér
barát
Visszafordul, tetemét illőn hogy eltemesse, kiszemelve sírhelyét, legottaii ásni kezdte; de lankad, erő fogytán. Segítsége míg kerül két jó oroszlánban, ásván ők ásó nélkül a sírt puszta lábbal; így temeték el aztán.
viselő férfiak között, kik január 17-én tartják névnapjukat, mert akkor van Remete Szent Antal egyházi ünnepe, ő t egyiptomi kereszttel (Tau betű) ábrázolják (Szent Antal keresztje), vagy. ördöggel és sertéssel a sok átszenvedett és végigküzdött kísértés miatt. Szokták ábrázolni nyitott könyvvel és tűzlánggal, vagy apáti bottal és csengővel. Mint védőszentet tisztelték a földmívesek, földbérlők, kosárfonók, kefekötők, kesztyűsök, cukrászok, hentesek, ^mészárosok, kanászok és kereskedők, gomb-
Melyet Szent Pál viselt sok éven által, kezében a pálma-szőttes ruhával, Antal azonmód ünnepi dicséretét elzengeti. A te nevedben egybegyűlt kis nyájat, Atyánk, őrizd meg ős hivatalának, értünk imádva, megsegíts, dicső szentekkel egyesíts! Latinból:
P. Szedő Dénes 0. F. M. *
Pál, ki a zajló, nyüzsgő, dúlt világot elsőnek félted, távoli magányban erdőkben laktál bátran és elrejtve barlang-homályban. Egyedül éltél tanítván Pokolnak rettentő gyászát miként győzné boldog: elmédnek fénye megengedte néked, békéd megnyerjed. Győző, az égnek láng-csúcsa tiéd lett, meg nem veted Te Tiéid fohászát, kik örök dallal dicsérnék, s örömmel zengnek Tenéked. Tiszta legyen és bűntelen itt éltünk, lakozzék köztünk jámborság, s erények és üdvösséges lángjai szívednek -i gyújtsák fel lelkünk. Áldás Atyának, nemzett Magzatának, s Néked mindkettő egyenlő Társának: Add, Uram, boldog Pál érdeme által éljünk örömben. Amen. Latin eredetiből • Lengyel Rezső.
P. Galambos Kálmán O . S. P.
Remete Szent Antal Az Anyaszentegyház megdicsőültjeinek táborában huszonkilenc Szent és Boldog viselte az Antal nevet. Ezek közül Páduai Szent Antal (f 1231), a ferencrenai szerzetes a legismertebb, kinek ünnepe június 13-án van. Vannak azonban az Antal nevet
Q feáér
barát
Remete Szent Antal. árusok, harangozok és harangöntők, puskamívesek, takácsok és sírásók.. Segítségét kérték mindenféle betegségben, főleg gyulladás, orbánc, pokolvar és bőrbajok ellen, eskór és járványos betegségek ellen is. Remete Szent Antal jómódú keresztény szülők gyermeke volt. Komában született (Herakleia mellett) és szülei halálakor húsz éves volt. Félév múlva követte az Űr hívó szavát, miért is háromszáz hold földjét eladta és árát elosztotta a szegények között. Aztán egy remetéhez csatlakozott, majd egy sírkamrába zárkózott, ho'l igen sok és igen heves kísértés kínozta. 35 éves korában a Nílus partján egy vár romjai közé temetkezett, hová minden hat hónapban hoztak neki élelmet és úgy dobták be a falakon át. E rejtekhelye csak húsz év múlva lett közismert s akkor igen sok nép látogatta meg s ő betegségeiket gyógyítgatta. Sokan aztán végkép ott maradtak
9
a közeiében, barlangokba és kunyhókba húzódva, s így benépesült a puszta szerzetesekkel és ezen monostorok élén állott Szent Antal mint apát. 311-ben a keresztény üldözés idején Alexandriába jött a keresztényeket bátorítani, vigasztalni. Aztán a Vörös-tenger közelében telepedett meg, nagy remete-telep vezetését vállalva magára. 335-ben a püspökök kérésére még egyszer eljött Alexandriába, hol az ariánusokkal szemben tanúbizonyságot tett Krisztus istensége mellett. 341-ben meglátogatta Thébai Szent Pált, az első remetét s halála után el is temette két oroszlán által ásott sírba. Remete Szent Antal 105 éves korában halt meg 356ban s két tanítványa temette el egy rejtekhelyen. Köpenyét és köntösét Szent Athanázra hagyta, A Szent Páltól örökölt pálmafonatos ruhát pedig Szent Szerapionra. 561-ben megtalálták holttetemét s akkor Alexandriába szállították s ott temették el. Mikor a szaracénok elfoglalták Egyiptomot, Konstantinápolyba vitték maradványait. Innét a XI. században szállították Franciaországba a Saint Didier de la Nothe apátság templomába, a Szent Antal Rend ősi székhelyére. 1491 óta csontjai Arlesben, a Szent Gyuláról nevezett plébániatemplomban pihennek. Remete Szent Antal neve belekerült a Mindenszentek letenyéjébe, amit a magyarban évszázadokon át úgy imádkoztak s á magyar falvak körmenetén ma is így énekelnek : Szent Antal apátúr, könyörögj érettünk ! Remete Szent Antal, vagy Nagy Szent Antal a középkorban vagy ezer éven át a keresztény nép egyik legismertebb és legkedveltebb szentje volt, ahogy azt a misekönyvek és breviáriumok, oltárok és templomok, képek és szobrok bizonyítják és csak a XVII. században kezd Pádua csodatévő Szentjének tisztelete népszerű lenni, mely aztán háttérbe szorította Remete Szent Antal kultuszát, mert a nép két ugyanazon nevű Szentet nem tud tisztelni, a nevüket ugyanis összecseréli a tulajdonságaikkal együtt. Olaszországban már a X i y . században mindkét Szent Antalt ugyanazon a képen egymás mellé állították. Egy 1500 körül készült képen még Remete Szent Antal középütt áll, Páduai Szent Antal csak mint kísérő jelenik meg. Magában Páduában a Giovanni da Pisa által festett képen a Madonna jobbján a puszták Szentje áll, balján a páduai Csodatévő. Németországban még később lett általános Páduai Szent Antal tisztelete. A münsteri székesegyházban 1732-ben készült oltáron is Remete Szent Antal látható az oltárképen, Páduai Szent Antal csak mint díszítő szobor áll oldalt. Magyarországon is valószínűleg a XIX. században lett általános Páduai Szent Antal tisztelete s ezzel el is tűnt a puszták Szentjének kultusza csaknem nyomtalanul. Mivel Remete Szent Antal szerzetesei nálunk teljesen ismeretlenek és testvérrendjüket, a Pálosrendet is 150 év előtt • kipusztították, nem volt senki, aki a puszták Szentjének tiszteletét fenntartotta volna, Szent Ferenc fiai pedig rendi testvérük tiszteletét mindenfelé terjesztették, így odajutottunk, hogy míg ma már minden templomban van Páduai Szent Antalnak szobra, vagy legalább is képe, «Szent Antal apátúr» neve ma már csak a letenyében van meg, de a legtöbb ember arról is azt hiszi, hogy a Páduai Szent Antallal azonos. Ma már csak a Pálosrend ünnepli Nagy Szent Antalt, de külön kiváltság révén nem január 17-én, mert akkor van Remete Szent Pál nyolcada, hanem 19-én. A Rend fehér ruhájában szokták őt ábrázolni.
10
Különös koldus (Elbeszélés a magyar «Szentek Legendái» alapján P. Rosty S. J. nyomán.) 1 Diósgyőr várában pohárcsengés és muzsikaszó jelezte, hogy Imre, a várparancsnok ismét mulat cimboráival. p Amikor a lakzin a különféle baromfi pirosra sülve és óriási mennyiségben került fel, az egyik szomszéd úr tréfálkozva megkérdeztej,a gazdát: — Imre, úgylátszik, kifosztottad a^baromfiudvartja nagy^vigasság kedvéért?^
Gábor Jenő : Remete Szent Pál. Imre gonoszul nevetve válaszolt: — Kifosztottam, de nem a magamét. A mi farsangunkat a fehér barátok fogják megböjtölni. Harsány kacagás jelezte, hogy megértették, amit a várúr mondott. A pálos barátok kolostoráról volt szó, melyet Imre sanyargatott és nem egyszer kifosztott. Most is tőliik való a pecsenye, melyre áldomást isznak. 1
Ez elbeszélés alapjául egy XVI. századbeli prédikáció szolgál, mely Remete Szent Pálról szól. Remete Szent Pál életének mintájára alapította magyar Boldog Özséb a Pálosrendet, az egyetlen magyar eredetű szerzetet. Azért Remete Szent Pál különös tiszteletben részesült mindig a magyaroknál s Nagy Líajos királyunk meg is szerezte ereklyéit hazánknak. A királyi vár budai kápolnájában, később a Budaszentlőrinci pálos kolostorban őrizték tetemét. Sok csoda történt sírjánál. (A Szív újság egyik régebbi számából közöljük engedéllyel.)
—Qfehér
barát
Azalatt a barátok valóban böjtöltek a pálosok kolostorában. Egyetlen tyukocskájuk maradt a nagy rablás után,- az is csak azért, mert János testvér, a szakács, elrejtette valahol. Beteg volt a perjel és a száraz kenyér helyett annak szánta a tyúklevest. Zörögtek azonban a kapun és egy nyomorék, mankós ember állt odakünn. Alamizsnáért esdett beteg gyermeke számára. A kápus testvér szólt János testvérnfek, aki igen viaskodott magában : — Mit csináljak? Ha odaadom a mankós szegénynek egyetlen tyukocskámat, nem tudok ebédet adni beteg perjelemnek. Ha pedig elküldöm a kéregetőt, vétek Krisztus ellen . . . É tépelődése közben lemegy a kapuhoz és megnézi a koldust és ahogy' nézi annak arcát, hasonlóságot fedez fel a szép öregember és ama kép között, mely a konvent ebédlőjében Remete Szent Pált ábrázolja. Nem tudja, képzelődik-e, vagy nem, de szívében megrendül és utolsó tyúkocskáját odaadja az öreg koldusnak. Mikor azonban búslakodva, hogy nincs mit adni a saját betegüknek, visszatér a klastromba, szembe jön vele a beteg perjel és mondja : — Felkeltem betegágyamból, hogy közös imára hívjam a konventet. Az a belső sugallatom támadt, hogy Szent Pál Atyánk meghallgatást fog nekünk kiesdeni az Ürnál. A konvent hamarosan össze is gyűlt és nemsokára ima és ének hangjai szállottak aá égbe, hogy Remete Szent Pál sanyargó fiait segítse meg az Isten. Diósgyőr várában betegen fekszik Imre, a parancsnok. Megártott a nagy dáridó, bűnös vére feltódult fejébe és kis híja, hogy halálát nem okozta. A veszélyen már túl van, de az éjszakája még nyugtalan. Egyszerre csak látja, hogy egy igen széparcú, mankós öregember, fehér palásttal a vállán, ott áll fekvőhelye mellett és nézi. — Vén koldus, ki engedett a szobámba? — hördül fel rémülten a beteg. Föl akar ugrani, de visszahanyatlik, a szép öregember pedig szomorúan rárekint és mankójával szelíden megfenyegetve, így szól: —- Miért kínzód a fiaimat, te kegyetlen? Pedig a te napjaid is meg vannak számlálva ! Á rémület új erőt ad a betegnek, felugrik és ordítva szalad ki a szobából. Mire összecsődülnek szolgái és visszafektetik, eltűnt a titokzátos koldus, kit Imrén kívül senki sem látott. A parancsnok másnap jobban lett. Mintha csak időt adott volna neki az Isten az éjszakai látogató szavainak megfontolására. A várúr szerencsére felhasználta ezt az időt bűneinek jóvátételére. Kiadta a parancsot, hogy klastromokat ne merjék többet bántani és térítsék meg a fehér barátoknak az elszenvedett kárt. Egy idő múlva Istennel megbékélve tért örök nyugalomra.
f Kremer József (1870—1942) Alig mult el egy éve, hogy megismertem. Amikor vonatom megállott az alföldi állomáson, már várt reám. Mint régi jó ismerősét, úgy köszöntött. Hajlott, kissé nehézkes járású, elpusztíthatatlan, vidám kedélyű úriember volt. Együtt mentünk az
Ö fe/íér
barát
állomástól néhány percnyire fekvő kúriájára, ahől nemes egyszerűség, kifogástalan úri lakosztály fogadott. A falakról a ósalád ősei néztek le rám, elmúlt századok nemes férfiai, asszonyai régi divatú ruhákban. Több időt töltöttünk együtt. Egy este azután, amikor minden elcsendesedett, a hagy cserépkályhában vígan duruzsolt a tűz. Kremer bácsink így neveztük a jóságos öreg urat — előhozott egy régi összekötözött fényképcsomagot s megelevenedett előttünk a mult. Anyai ágon ősnemes spanyol-, atyai ágon rajnavidéki német-vér csörgedezik ereiben. Édesapja előbb a Zichy uradalom bihardiószegi szőlőgazdaság főintézpje, majd a budafoki állami borpincék
MHMH
«•••HSI
igazgatója hatalmas szaktudással és ernyedetlen szorgalommal dolgozott hazánk szőlőkultúrájának felvirágoztatásán. Kremer Bácsi Bihardiószegen 1870 februárjában lát először napvilágot s ugyanott József névre keresztelik. A gyermek egyesíti anyja mindent legyőző akaratát, atyja hangyaszorgalmával. Tanulmányait külföldön v é g z i . . . Mintegy megelevenedik szemünk előtt a friburgi Szent József-kollégium gótikus tanulóterme; amidőn a tanulmányi felügyelő erős alakja megjelenik a zajongó gyermekek között s dörgő hangján kiáltja a megriadt sereg közé: Silentium — Csend legyen I S a gyermekek mind eltűnnek a tanulóasztalkák alatt. . . Mint a film pereg a/csendes estén előttünk egy élet. Viruló ifjúkor. Tanulmányutak Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Angliában. Egy örökre emlékezetes kerékpártúra Tirolból le Velencéig. Közben megtanul, az ifjú németül, franciául, olaszul és angolul. Ezután
11
egy ideig Budafokon, édesatyja mellett kiegészíti szaktudását. Egyik aradi útja alkalmából érlelődik meg benne a házasság gondolata, amelyet 1895 májusában valósít meg Andrényi Elza aradi nagybirtokos leányával Bécsben történt frigyükben. Negyedszázadós boldog, kiegyensúlyozott, munkás, házasélet következik ezután. A vasszorgalommal párosult, egyetértő szeretet nyomán kisarjad az országos hírű Andrényi Kálmán Utóda llódolatos örömmel köszöntjük a magyarországi Pezsgőgyár Aradon. Csakhamar három gazdaság egyesül egy kézben Vámospércs, Soltvadkert és a pálosok új fejét, P. Besnyő Gyulái, kit P. Jendrközpont Arad. A birtok főúri kényelmet s jólétet zejcsyk Ágoston rendfőnökhelyettes budapesti perbiztosít. Kremer bácsink izzik az események újra- jellé s tartományfőnöki jogkörrel felruházott rendátélésében. A jó Isten bájos leánygyermekkel áldja meg boldog házasságukat, okos, nagy reményekkei kecsegtető gyermekkel. Amikor a boldogság tetőfokra hág, mint hulló csillag, egyszerre lebukik. Megrázó hallani a csapások láncolatát, a család iszörnyű tragédiáját. Kremer bácsi arca fájdalmasra változik, hangja el-elcsuklik, amint családi boldogságának üszkös romjai fölött kesereg. Szaggatottan szól, hangjában a régi boldog emlékek könnyes fátyolozottsággal jelennek meg . . . Most itt él, mint alföldi remete, szívében a régi emlékek s a szeretet zsarátnokaival. Többször meglátogattuk, mindig az a szellemes, tréfás, jószívű öreg úr volt. Az elmúlt nyáron régi betegsége súlyosabbra válik. Szüretkor még vezeti a munkálatokat, november 23-án azonban hirtelenül rosszul lesz, siet fel Budapestre, Úgylátszik, csak átmeneti rosszulléte, de másnap 24-én kora délután hirtelen meghalt. November 27-én helyeztük örök nyugalomra a budafoki családi sírboltban atyja és anyja közé. Elment ő, de itt maradt műve. A soltvadkerti futóhomok az ő és atyja parancsára lett kultúrterületté. Ahol eddig bogáncs és királydinnye termett a folyton vándorló homokon, az ő kezenyomán ma. mintaszőlőtelep virul, amely oktató hatását az egész vidék szőlőgazdaságain érezteti. A magasabb agrikultúra megteremtője a Kremercsalád az Alföld e vidékén s így nemzeti szempontból is maradandót alkotott. A munkásban sohasem a kihasználható munkaerőt nézte csupán, hanem az oktatásra alkalmas leendő szőlősgazdákat. Atyai gondossággal tanítgatta őket a szőlőművelésre, borkezelésre, amiben tanulmányai és gyakorlata révén utolérhetetlen tapasztalattal rendelkezett. Rajongója voít a szőlőkultúrának. Szőlőtelepét mindenekfölött szerette. Ez a szeretet sugalmazta neki azt a gondolatot is, hogy régi kedves ismerőse és barátja, P. Besnyő Gyula h. tartományfőnök. P. Besnyő Gyula pálos perjel révén gazdaságát a Pálos Rendre hagyja. így látta legjobban biztosítottnak szőlője sértetlenségét, felaprózodásmentes, főnöki megbízottá nevezett ki P. Zembrzuszky biztos fennmaradását. A Renddel való találkozás Mihály helyébe, ki helyettese s egyúttal budapesti csak megerősítette ebben a( reményben s amellett, alperjel lett s értékes munkájával nagy segítségére hogy mindig jól érezte magát a pálosok társaságá- lesz főkolostorunknak. P. Besnyő Gyula 1883 dec. ban, nyugodtan hagyta gazdaságát elgondolásai hű 12-én született Budapesten, 1906-ban történt felletéteményeseire. szentelése után mint Kalocsa-egyházmegyei pap Elment. . .. itthagyott bennünket. . . nincs több helyen buzgón működött, bajai plébániájátöbbé . . . ebben az életben már soha többé nem ról 1932-ben a Pálosrendbe jelentkezett, ujonctalálkozunk Vele ; de biztató tudat, hogy «vita évét Lengyelországban végezte, 1934-ben a hazamutatur non tollitur» — az élet csak megváltozik, térő pálos Csoportnak magyar feje, budapesti alde el nem múlik és ha elszomorít is a halál biztos perjel, majd később perjel lett. Hivatalának három tudata, megvigasztal a feltámadás, a viszontlátás évi letelte után Pécsre került szintén perjelnek, krisztusi ígérete. Isten veled Kremer bácsink. Sírod majd ugyancsak perjelnek Szentkútra, honnan fölött a kitárt karú szelíd Jézus hív : Jöjjetek hoz- ismét három év után visszajött Budapestre, hol a zám mindnyájan, kik elfáradtatok s én'megenyhítlek hívek szeretete s rendtársainak öröme hódolattal titeket. . . Nyugodj boldogan Krisztus ölén. Isten fogadta a mindig derűs kedélyű, meleg papi szívű veled. főatyát. A pécsi rendház perjele P. Galambos KálP. Bolyós Ákos O. S. P. mán volt budapesti alperjel lett, míg Szentkútra
1
—Qfehér
barát
P. Bolyós Ákos került perjelnek. Az újoncok mestere P. Csellár Jenő lett, P. Ács István a tanyavilágban s az iskolákban végez nagy pasztorációt. Budapestre került még P. Gyéressy Ágoston szerkesztő is, aki a lap továbbfejlesztésével és egy pálos nyomda felállításával van megbízva. Örömmel köszöntjük lapunk új felelős szerkesztőjét és kiadóját, dr. Nádas Zoltán püspöki tanácsost is, akinek a «A fehér barát» és a nyomda megszervezésére irányuló értékes munkájához Isten bőséges áldását kérjük. A fehér barát új címlapját Megyer-Meyer Antal képzőművészeti főiskolai tanár készítette pilisi pálos oszlopfők ornamentikájának fölhasználásával (Boldog Özséb és Szent Pál monogrammjaival), a professzor sajátos, eredeti s már világhírű művészetével. A fejléceket Nádas János iparművész tervezte kiváló művészi érzékkel. Ezúttal kell kérnünk Kedves Olvasóink megértő elnézését a januári szám késése miatt, mivel az engedélyt Csak e hó második felében kaptuk, lehetetlen volt idejében elkészülnünk. A Borostyános, azaz Lorettói Szentszűz egyházi ünnepén, dec. 10-én Sziklatemplomünkban ünnepélyes litáhiát tartottunk a repülők művészi érmeinek és szobrainak megáldásával, kiknek védőszentje. E kultusz időszerűségére és fontosságára mutatott rá rövid . szentbeszédben P. Gyéressy Ágoston. Betlehemes kiállítást rendezett dec. 12-én a pesti Vigadó különtermében az Emericana Nagyrendje, melyet Uzdóczy Zadravecz István riy. tábori püspök költői szavakkal nyitott meg dr. Hamvas Endre érseki helytartó, dr. Schwartz Elemér egyetemi tanár, Pécsi-Pilch Rezső rektor s előkelő meghívottak jelenlétében. Az abszolút művészettel megrendezett kiállításnak sok látogatója és lelkes híve támadt. Azféjféli misét. Budapesten, így Sziklatemplomunkban is d. u. 6-kor tartottuk meg. Furcsa volt ez a délutáni mise, de a háború nagy úr : még Jézuska születéisének és az Egyház liturgiájának is parancsol. Hála Isten, a szenteste misztikus hangulata s örök poézise különben zavartalan volt. «Ezt a kis fenyőt», írta nekünk valaki, «az^orosz .harctérről a Bryanszk erdőből küldte egy katona» s egy fényőgallyat mellékelt leveléhez, hogy azt a Csensztochowai Boldogasszony kegy oltárára * helyezzük. «Hogy itt hervadjon el a Szűzanya oltára előtt. Kérem az illetékeseket, hogy adjanak helyet a kis fenyő számára, mert ahonnét ezt küldték, éjjel-nappal a halál arat. Mária segíteni fog !» Mi is hisszük, hogy nem fog elhagyni és szüntelen imádkozunk, hogy legyen velünk, segítse hős honvédeinket, óvja meg őket minden veszélytől s oltalmazza meg édes Hazánkat a gonosz ellenségtől! Fronton hareoló'pálos testvéreinknek küldött Karácsonyra szeretetcsomagokat Pusztamonostor buzgó népe. Mélységes hála és köszönet érte a lelkes plébánosnak, Réz Dezsőneli! Bemete Szent Pál rendi ünnepén, január'10-én, vasárnap az ünnepélyes szentmisét nagy papi segédlettel P. Besnyő Gyula pálos perjel és h. tartományfőnök mutatta be, a szentbeszédet P. Fenyvesi Jeromos 0. P. mondotta, méltatva a Szent jelentőségét. Az esti litánián P. Meggyesi Dezső kapucinus tartományfőnök tartott nagyhatású prédikációt, melynek végeztével a Szent ereklyéinek csókolásához járultak a hívek.
Felülfizették «A fehér barátra»: 5 P-vel: Hajnal Imréné Bp., özv. Nyitray Jánosné Bp., Brandecker Ferenc Kulái Szakáll János Békés, özv. Karkusz Gergelyné Tiszabő, Korbuly Pál Gálánta, vitéz Endreváry József Komárom, Kongorácz János Törökszentmiklós, Bali István Litér, Kozmatelki Csatth Béla Bp., özv. Bauernebl Szilárdné Kassa, Schwanner Gabriella Bp., Kilár Stefánia Bp., Vadócz Lajos Kula, Csorna, Gyuláné Bp., Forgó Mihályné Csongrád, Zambon Valentin Sátoraljaújhely, Némethy Tibor Losonc, Adamcsik Györgyné Miskolc, Saághy Auguszta Pécs, Guzmits Lajos Letenye, dr. Badics Aurélné Bp., Láng Lászlóné Békéscsaba, Berényi Erzsébet Bp., özv.' Tiringer Károlyné Bp., Bihar Árpád Bp., Vértessy Vilma Bp., özv. dr. Georgevits Józsefné Bp., Szmrecsányiné Nagykőrös,' Reven Magda Pécs, lovag Kirchmayer Edith Bp., Nemes György Bp., Tomkovits György Halas, Irgalmas Nővérek Csíkszereda, özv. Löschnigg Jánosné Bp., Nóvák Béláné Gyergyószentmiklós, dr. Potyondy Imre Székesfehérvár. 6 P-vel: Tárkányi Sándor Miskolc, özv. nemes Bankó Gáspárné Bp., Szemerédi Illésné Szánk, Demele Károly Bp.; Vadász Józsefné Bp., Gerster Margit Bp. . 7 P-vel: Balázs Anna Bp. 10 P-vel: Szabó István Szatmárnémeti,, dr. Hadady Lajosné Szatmárnémeti, Nagy Anna Pécs, Kaich Péter Szabadka, Lévayné Doór Lujza Bp., Sashegyi Gyuláné Bp., Bolyós Rudolf Salgóbánya; dr. Árkosi Béláné Bp., Meczner Ernő Losonc, Pietsch Antalné Bp., Simon Ágota Pécs, Klobucsár Dezső Péos, dr. Szandtner Pálné Bp., Németh Róza Bp., kemenes József Eger. 12 P-vel: özv. Magasházy Gyuláné Bp., Várits Károly Győr. 20 P-vel: Lindenberger János Nagyvárad. Isten fizesse
Kisbán'Emil: (17,13—1784).
meg!
Tordasi és kálózi Sainovies János
A Hangya szövetkezeti tábor 1938-ban elhatározta, hogy szövetkezeti mintafalut alapít, melyben megvalósít mindent, amire a szövetkezeti eszme a kisemberek, a falu lakossága érdekében képes. A jobb módba jutott falu azután felkutatja múltját, megörökíti a község nagy fiainak emlékét, hogy a mai nemzedék okuljon a nagy elődök tetteiből. A gazdaságilag megerősödött Tordas község így járt el akkor, amikor a szövetkezeti tábor segítségével, felkutatta történetét és ebben büszkén ismerte fel a község szülöttének, Sajnovics Jánosnak nagyságát. A felismerés után természetes volt a vágy, hogy széles körökben tegyék ismertté a község nevezetes szülöttének élettörténetét és így jött létre a dr. Kisbán Emil szakavatott tollára bízott munka. Valóban szerencsés kézzel ejtették meg a biográfus választását, mert dr. Kisbánnál aligha találhattak volna hozzáértőbb és lelkiismeretesebb ku-
tatót, hisz egész Jrói múltja ékes bizonyítéka jeles életük jó hatással volt a lakosságra. «A veszekehistorikus mivoltának, aki biztos kézzel, nagy tudás- dések, zavargások, ellenségeskedések helyébe szesal rendezi az anyagot, hangyaszorgalommal és ne- retet, a szavakba mérséklet, a nyilvános viselkemes buzgalommal keresve össze az adatokat innen désbe szerénység, a beszédbe barátság lopódzott» — is, onnan is, poros, foliánsokból, múzeumok és ko- jelentik haza. A vardői protestáns prédikátor nyíllostorok levéltáraiból, úgy, hogy végül tökéletes tan be is vallotta a lakosság életében beállt nagy életet nyert képben áll előttünk a mult ködéből változást. Különben több tudós is foglalkozott a jezsuitákkal egyidőben főcéljukkal, a Vénusz megvilágra idézett történelmi alak. A fehérmegyei Tordas község nagy szülötte : figyelésével. És éppen a várvavárt napon, sűrű Sajnovics János jezsuita rendtag életrajza is öreg- fellegek borították az eget és kérdésessé vált utabíti a jeles szerző érdemeit e téren. A tömören zásuk egész eredménye. De szinte utolsó pillanatösszefogott biográfiában nemcsak a jeles astro-. ban kettészakadt a felhőkárpit és a boldog tudós nomus élete és működése, de maga a XVIII. szá- páterek mintegy ablakon át láthatták a Napot és nagyszerűen észlelhették a Vénusz érintkezését. Zcid is életrekél. Határtalan örömtől elragadtatva magasztaltuk az Sajnovicsot — olvassuk — hajlama a szerzetesÉg kegyelmét, — írja Sajnovics. — Vendégeink ség felé űzte és már tizenötéves korában lépett a előtt a «csoda» kifejezés nem divatos, sőt talán jezsuita rendbe (1748). Nagy vallásossága mellett, nevetséges is, de azért egyhangúlag kijelentették, a csillagok titokzatos világa is ellenállhatatlan erőhogy nem természetes okok rendes folyásának, havel ragadta meg ifjú lelkét. Elöljárói, lelki hajlanem csak különös isteni kegyelemnek kell tulajdomának fejlődését biztosítani akarták és nagy tekinnítani, hogy ezen égi jelenség oly meglepő tisztatélyt élvező idősebb rendtársa, Hell Miksa mellé sággal volt látható, mintha csak varázsszóra állott rendelték a bécsi obszervatóriumba. A jezsuiták volna be a kedvező fordulat a különben válságos csillagászati tevékenységére ugyanis a XVIII. szákörülmények között. Amíg élek, hálás szívvel zadban az egész tudós világ felfigyelt és a jezsuiták fogok visszaemlékezni e csodára ! — A csillagátanulmányozására bízták az akkori csillagászati megfigyelés főpronlémáját: a Vénusz elvonulását szati megfigyeléseken kívül, a tudósokat a magyara Nap korongja előtt. E nagy csillagászati ese- ság nyelvi és faji rokonság kérdése is foglalkoztatta. ménvt, a csillagászok számítása szerint ugyanis Sajnovics páter, szintén szívvel-lélekkel belemerült 1769 júniusára várták. VII. Keresztély, Dánia és e kérdésbe és megfigyeléseinek és szorgos tanulmáNorvégia királya, aki szintén foglalkozott csillagá- nyainak eredménye a Demonstratio című műve szati kérdésekkel, a nagy esemény közeledtén, a volt, melynek első kiadása 1770-ben Koppenhágádániai fennhatóság alá tartozó és az északi sark- ban jelent meg. A könyv riagy port vert fel szakhoz legközelebb fekvő Vardő szigeten csillagvizsgáló körökben, elismerésben és éles kritikában volt állomást létesített és tudományos expedíciót itidí- egyaránt része és az a vihar, mely a XVIII. századi tott oda. Ausztriából az akkor már európai hír- közéletünkben és irodalmunkban a Demonstratio névre szert tett magyar származású Hell Miksát nyomán támadt, az amúgy is érzékeny lelkű Sajnoküldték, aki kísérőül Sajnovics Jánost választotta, vicsra mely hatást gyakorolt. A sok gáncsoskodásmár magyar volta miatt is, mert az idősebb tudós ban sikertelenséget látott és további nyelvtudoaz astronómia mellett, nyelvtanulmányokat is vég- mányi tervei megvalósításától elállott. De a mellőzett és a még kellőleg meg nem okolt lapp (finn) zésen kívül más ok is késztette nyelvtudományi magyar nyelvrokonság kérdését is tanulmányozni munkásságával szakítani. Rendje Bécsből 1771-ben óhajtotta e kedvező alkalom adtán. A két tudós Nagyszombatba helyezte, ahol két évig működött útjának színdús leírása, Kisbán érdekes könyvé- az ojtani csillagászati intézetben és már akkor azt rtek egyik legtanulságosabb része. Az akkori Bécs, remélte, hogy ő lesz Magyarország astronómusa, Prága, Drezda, Meissen, Lipcse és a német kikötő- melynél szebb címet'lelkesültségében nem ismert. városok életének és viszonyainak rövid, de jelleg- És Nagyszombatban érte lelkét a legfájdalmasabb zetes ismertetése, ama kor levegőjét mesterien csapás : rendjének eltörlése. Az akkor alig negyvenérzékelteti. A két jezsuitát, a protestáns Német- éves tudós szívét eltöltötte a keserűség. Azonban országban majdnem mindenütt nagy tisztelettel vallásossága és Istenbe vetet törhetetlen hite nem fogadták, de Sajnovics sehol sem tudott felmele- szenvedett csorbát és a világűr mérhetetlen távlataigedni. Kivált Hamburgban már megérkezésekor nak kutatásaiban merült el és keresett sajgó szívére rosszul érezte magát és olvassuk naplójában, meny- gyógyírt. Utolsó, latin nyelven írt nagy műve~aí nyire bántotta, hogy a katolikusoknak nincs vallás- Idea astronomiae volt és e művében a csillagászat szabadsága. őszintén csodálta a szép Szent Mihály- elemi ismereteit tárja a teljesen járatlanok elé. templomot, de csak kívülről, mert a templom belső, Művének utolsó fejezetében, költői lélekre valló szerinte színpadias berendezése nem tetszett neki. ihletéssel ír Isten mindenhatóságáról. Halála 52 Az is bántotta, hogy a templomokat főleg csak a nők éves korában Budán érte utói 1785 március hó látogatják. Azok vallásosak, a férfiak nem. A többi, elsején. E rövidre'szabott ismertetés keretében terméeredetileg katolikus templom jobbára protestáns szetesen lehetetlen szemlélhetővé tenni még csak tulajdonba került, ezek azonban feltűnően elhamegközelítőleg sem dr. Kisbán Emil lelkiismeretes nyagolt állapotban voltak. Mint érdekességet felemlíti Sajnovics naplójában, hogy a protestánsok- szép munkáját, aki a szorgps kutatások mozaikjánál itt még megvolt a fülbegyónás, sőt a gyóntató, ból állította össze folyamatosan és könnyen átha közjóba ütköző cselekedetet gyóntak meg neki, tekinthetően, a XVIII. század jeles tudósa életköteles volt a gyónót a világi hatóságnál feljelen- rajzát. Ékes stylusban írt könyve a mai kor olvateni. Dán, svéd és norvég területen keresztül foly- sójának értékes, érdekes és tanulságos olvasmányt tatták útjukat és sok hányattatás után, 1768 ok- nyújt és az utókornak felbecsülhetetlen forrásözv. dr. Horváth Józsefné. tóber 11-én érkeztek rendeltetési helyükre : Vardő munkát. szigetére. A szigeti életről szintén színes leírást kapunk. Mind a tudósok szakműködéséről, mind a ' A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dr. Nádas Zoltán. mindennapi, életükről. Egész Vardőben csak a két Stephaneum nyomda Budapest. Felelős: ifj. Kohl Ferenc. jezsuita és hűséges szolgájuk volt katolikus. Példás
VI. ÉVF.-2. SZÁM
ÁRA-36-FILLÉR
1943 FEBRUÁR
T A R T A L O ^ M : Mindennapi ének a Boldogságos Szűzről (pálos himnusz, Lengyel Rezső ford.) — Franz W e r f e l : A hölgy — Sédy Rezső: Valakinek herceg v o l t a m . . . — P. Gyéressy Ágoston O . S. P.: Mária a zenében — Dr. Előd Marcell: Silentium — Fráter Jácint Naplójából — Sashegyi Sándor: A pilisszentkereszti pálos kolostor '— P. Zembrzuszky Mihály O . S. P.: Fr. Guzsalyvári Julián O . S. P. — Pálos krónika — Szerkesztői üzenetek — Könyvespolc
