VHT HÍRLEVÉL 2010. 48. szám 13-19. hét WWW.VHT.hu Szerkesztői gondolatok: Változásokat sürget Európa lakossága Az elmúlt napokban, hetekben hazánkhoz hasonlóan Angliában is a baloldali kormánypártot több cikluson átívelő kormányzás után leváltotta egy, a jobboldalt képviselő párt. A gazdaságpolitikában a változtatási igényt, a politikusok által élvezett pazarlás visszaszorítását fogalmazták meg a választók célként. Az átfogó változtatási törekvés kimutathatóak az EU tagállamain belül is, szinte minden országban. Nem úgy, mint a KAPpal kapcsolatos vélemény, miszerint e témában készített felmérés alapján megállapítható, hogy az EU lakosságának 90 %-a támogatja a Közösségi Agrárpolitika fenntartását 2013 után, és 68%-a pedig egyetért az agrárköltségvetés jelenlegi nagyságrendjének fenntartásával. A lakosság három kiemelt prioritást favorizál: az élelmiszerek minősége és megbízhatósága, elfogadható élelmiszerárak és megfelelő megélhetési körülmények a mezőgazdasági termelők számára. Talán az sem köztudott, de az EU 27 tagállamának jelenlegi helyzete 7 cikluson keresztül valósult meg, és ezek az országok ma is jelentős különbségekkel küszködnek az EURÓSTAT kimutatása szerint is. Az alapító tagok közül (1952/58 között csatlakozott) Olaszo Belgium
Franciao Németo
Hollandia
Luxembur g
GDP-hez viszonyított államadósság %-ban
115,8
96,7
77,6
73,2
60,9
14,5
GDP/fő EURÓ
29 414
31 549
29 203
30 150
30 363
66 821
A második körben (1973) Nagy-Britannia 68,1 % / 30 309 EURÓ, Írország 64,0 % / 40 003 EURÓ. A harmadik körben (1981) Görögország 115,1 % 21 529 EURÓ; míg 1986ban csatlakozott Portugália 76,8 % / 19 949 EURÓ és Spanyolország 53,2 % / 24 803 EURÓ. A következő időszakra közel 9 évet kellett várni, akkor csatlakozott Ausztria 66,5 % /32 962 Euró, Finnország 44,0 % / 30 818 Euró, és Svédország 42,3 %/ 29 537 Euró. A következő periódus 2004 és ekkor csatlakozott Ciprus
Cseho
Észto
Lengyelo
Lettország
Litvánia
Magyar o
Málta
Szlovák
Szlovén
GDP-hez viszonyított államadósság %ban
56,2,
35,4
7,2
51,0
36,1
29,3
78,3
40,5
35,7
35,9
GDP/fő
20669
19475
16461
13275
12886
14198
16627
20015
16110
21695
Az utolsó körben 2007-ben Románia 23,7 %/ 8 258 Euró, és Bulgária 14,8 % / 9 205 Euró. Ezek a számok jól jelzik az ország strukturális fejlettségi szintjét. Fontos mutató a termelékenységi szint is, amiben szintén számottevő különbségek mutatkoznak a tagországok között.
1
Sokak egybehangzó véleménye szerint törekednie kell az Európai döntéshozóknak, hogy a jelenlegi bonyolult, bürokratikus támogatási rendszert életszerűbbé, rugalmasabbá alakítsák annak érdekében, hogy a meglévő különbségek csökkenthetőek legyenek. Elfogadhatatlan például, hogy a mostani szabályok a támogatás megvonásával büntetik azt a gazdát, aki az általa művelt gyepterületen fás, bokros sávokat hagy, miközben ez nem zavarja a gazdálkodás hatékonyságát, növeli a táj vonzerejét és hozzájárul a biológiai sokféleség megőrzéséhez is. A felméréseknél maradva a GfK Piackutató Intézet a vásárlásokkal kapcsolatosan rendszeresen elemzi, a vásárlók bevásárló-hely kiválasztásában, illetve az üzleteken belül megvizsgálják-e a termékek minőségét, eredetét és árát, figyelemmel kísérik-e az akciókat. A legfrissebb kutatásokból kiderül, hogy a vásárlóknak eleve vannak bizonyos elvárásaik az egyes üzlettípusokkal szemben és értékelésüket ezekhez az elvárásokhoz igazítják. A minőség-frissesség, ár, választék hármasa bizonyul időről időre a boltválasztást befolyásoló legfontosabb szempontoknak, de emellett a vásárlások típusai is meghatározóak a választásnál. A jövedelmek csökkenésével, illetve a rezsiköltség növekedésével csökken az élményszerű vásárlások aránya, de természetesen akadnak olyan esetek is, amikor kedvtelésből vásárolunk. Az eredmények azt mutatják, hogy egy diszkont esetében például alacsony árakra, egy hipermarketnél széles választékra számítanak, és ha az adott lánc nem felel meg ezeknek az elvárásoknak, a vásárlók elégedetlensége is csökken. A minőségfrissesség, ár, választék hármasa bizonyul időről időre a boltválasztást befolyásoló legfontosabb szempontnak. Az egyes kereskedelmi csatornák különböző szempontok szerinti megítélése azonban eltérő.
Titkársági híradások: Öszzefoglaló a Köves Napok Sárvár 2010 május 6-7 rendezvényről A rendezvényt a Hotel Park Inn szállodában Sárváron tartotta a MAOE Egyesület Sertésegészségügyi Társasága 2010 május 6-7-én. A rendezvényen megközelítően 200 állatorvos és érdeklődő mezőgazdasági szakember vett részt. A rendezvényen a következő előadások hangzottak el:
A vakcinák jelentősége és szerepe az állategészségügyben / múlt, jelen, jövő / Aktualitások a sertésinfluenza vírusokról A sertésinfluenza elleni vakcinázás hatásai Gyakorlati tapasztalatok a PCV2 elleni védekezésben, egy gyakorló állatorvos szemszögéből A Bonafarm csoport sertésprogramjának hosszú távú terve A sertéságazat helyzete és kilátásai Magyarországon A vaddisznók fontosabb fertőző betegségei, a házi sertések fertőződésének kockázatai A torzító orrgyulladás kórjelzése és a védekezés aktuális kérdései Az Actinobacillus pl. Europneumonia elleni védekezés lehetőségei A trichinellózis állat-és közegészségügyi jelentősége hazánkban A koca produktivitás növelésének lehetőségei és korlátai A sertés egyes vírusfertőzéseivel kapcsolatos újabb ismeretek Sertéstelepi buktatók és mérföldkövek az ellátó állatorvos szemszögéből
2
A fontosabb előadások összefoglalása A vakcinák jelentősége és szerepe az állategészségügyben /múlt, jelen, jövő/ Dr. Sóós Tibor/ Az előadó az ez évi Köves díj várományosa volt. Színvonalas előadásában a vakcinázás jelentőségét történelmi megközelítésben mutatta be. Kiemelkedő volt a világ szempontjából, hogy az emberi himlő okozta megbetegedést 1977-ben végleg felszámolták, amiben a rendszeres vakcinázás kiemelkedő jelentőségű volt. Számos uralkodó lett a himlő áldozata /II. Mária Anglia uralkodója, II. Péter cár, XV. Lajos francia király, I. József Habsburg császár, stb./, ugyanígy népeket vagy teljesen, vagy részben kiirtott a betegség /Hottentották, Cherokee indiánok/. Számos híres személy azonban túlélte a betegséget/ Kölcsei ferenc, Stuart Mária, I. Erzsébet, Ábrahám Lincoln, Georg Washington, Sztálin /. Állatgyógyászatban az első vakcinák a Baromfi kolera a lépfene ellen készültek. Az állatgyógyászati készítményeknek igen jelentős a világkereskedelmi forgalma: gyógyszeres takarmány-kiegészítők: 2.150 millió USD/év, biológiai készítmények / pl. vakcinák/: 4.725 millió USD/év fertőzés elleni szerek / pl. antibiótikumok /: 5.450 millió USD/év. Legnagyobb mennyiségben az állatgyógyászati készítményekből Észak-Amerikában / 6310 millió USD/év/ és Nyugat-Európában / 6.325 millió USD / adnak el. Latin-Amerikában csak 2.260 millió USD, míg Kelet-Európában 890 millió USD az éves forgalom /2008-as adatok szerint/. Ma már a konvencionális vakcinák mellett az új generációs /inaktivált és élő deléciós, rekombináns, és vektor vakcinák/ forgalma is erőteljesen nő. Ma már megjelentek a bioszintetikus vakcinák is, amelyek csak az immunogén fehérjét kódoló gént tartalmazzák, különböző szervezetekbe ültetve. Ezek szinte teljesen ártalmatlanok, mellékhatás nélküliek és újszülött állatokban is, tehát a maternális immunitás idején is alkalmazhatók. Előnyük még, hogy multivalens /több kórokozó ellen is/ vakcinák készíthetők és alacsony immunválasszal bíró állatoknak is beadhatók. Humorális és sejtes immunitást egyformán kiváltanak. Új kutatási terület az antiszindróma vakcinák előállítása, amelyek a fertőzés bekövetkezte után is alkalmazhatók vagy az antitunor vakcunák. Ebbe a csoportba tartozik a sertések kasztrálásának kiváltására készült vakcinák és a fogamzásgátlást biztosító oltóanyagok is. Aktualitások a sertésinfluenza vírusokról /dr Kiss István MgSzH MVH/ Részletesen foglalkozott a sertésinfluenza vírus rendszertanával, és a vírus genetikai jellemzésével valamint a vírus hatásmechanizmusával. Elemezte az Európai kereskedelmi forgalomban előforduló vakcinákat és értékelte az új H1N1 vírus magyarországi humán előfordulását /Fejér és Békés megye/. Az új vírus, mint ismeretes a világ különböző helyein pulyka, sertés állományokban, kisállatokban emberről átterjedve megbetegedéseket is előidézett. A sertésinfluenza elleni vakcinázás hatásai /Stéphane Imbert Franciaország/. Bemutatta a sertésinfluenza Európai országokban történt előfordulási gyakorisát. Legtöbb megbetegedést Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban mutattak ki. A felmérés szerint leginkább a 6 hónapos korban és főként télen, tavasszal és kisebb mértékben ősszel ill. nyáron fordul elő a betegség. Minden korcsoportot érinthet a telepen és interstitialis pneumonia a kórforma. A klinikai tünetek szinte 100 %-ban megjelennek /magas láz – 40,5-41,7 0C – nehezített hasi légzés orrfolyás, köhögés jellemzi/. A betegség enzoociás formában is előfordulhat 6-7 hetes malacokban, amelyet Franciaországban ki is mutattak. A betegség kialakulásával jelentős gazdasági kárt szenvednek el a gazdálkodók, felmérés alapján 28 €/koca/év mértékűnek lehetnek. Európában három vakcina van elmondása szerint forgalomban. Kettő csak bivalens / H1N1, H3N2 szerotípust tartalmaz / egy trivalens / H1N1, H3N2, H1N2 szerotípusokat tartalmaz/.
3
A Gripovac 3 trivalens vakcinával történt oltás tapasztalata szerint magas szintű immunválaszt biztosított a kocákban és hosszantartó immunitást a malacokban. A kocák bármikor /vemhesség és laktáció idején is/ olthatók. Amennyiben fialás előtt 14 nappal megkapják a kocák a második oltást is, akkor a malacok 33 napos korig védettek voltak. Gyakorlati tapasztalatok a PCV2 elleni védekezésben, egy gyakorló állatorvos szemszögéből /Gilles Delisle Franciaország/. Tájékoztatása szerint Franciaországban 23. 000 sertéstelep működik, ahol 25 millió hízót állítanak elő. Az átlagos telepméret 170 koca. Francia termelési paraméterek: 27,5 választott malac/év, választástól termékenyülésig eltelt napok száma: 8,8, FRC 30-115 kg között: 2,93, napi tömeggyarapodás. 789g/nap, vágott test ár 1,41€/kg. A továbbiakban a Circovac vakcinázás tapasztalatairól számolt be az előadó. Tájékoztatást adott elöljáróban a francia adatrögzítő rendszerről /G3T-ről/, amely egy független rendszer, és a telepi adatokra épül. Az adatokat a Francia Sertés Intézet dolgozza fel. Negyedéves és éves jelentésekben teszi közzé az eredményeket. A cirkovírus elleni vakcinázásnál a kocavakcinázást előnyösnek tartja. A süldők vakcinázása magas ellenanyag titereket eredményezett, ugyanígy a szopós malacokban is magasak voltak az ellenanyag titerek. A vizsgált vakcinázó telepek teljesítményei javultak, a szopós malacok életképesebbek voltak, nőtt az egy kocára jutó választott malac. A kocák vakcinázása különösen szaporodási zavaroknál ajánlott, továbbá, ha gyengék a malacok, sok a megbetegedés választás után vagy a hizlaldában. Amennyiben nem vakcinázták a kocákat a hízókat közvetlen a választás után ajánlott vakcinázni. A Bonafarm csoport sertésprogramjának hosszú távú terve / Nagy Tibor / Bemutatta a Bonafarm cégcsoportot / Bolyi Agráripari Zrt. MIZÓ Zrt, Fiorács Zrt, Pick Zrt, Dalmand Zrt./, amely 27.300 ha területen gazdálkodik és évente 277 ezer hízót állít elő. Céljuk, hogy 475 ezer hízó előállításra növeljék a kapacitást, erre kész terveik vannak. Tervezik a magángazdaságokba történő kihelyezett hízlalási integráció kifejlesztését. A sertéságazat helyzete és kilátásai Magyarországon / Dr. Nyárs Levente AKI / Az előadó részletesen ismertette a világ sertéstermelésének a helyzetét és a sertés világpiaci ára változásának a prognózisát / 2009-2019 /. A prognózis szerint az árak egy jelentősebb emelkedés után csökkenést és stabilizálódást mutatnak. Ismertette a sertéslétszám alakulását az egyes EU országokban. Mint mondta a változás nagy vesztesei Lengyelország, Csehország Románia és Magyarország /. Ismertette a magyar sertésállomány, valamint a hús nemzetközi kereskedelem továbbá az ár-költség alakulását. Magyarország versenyhátrányának véleménye szerint a következők az okai: nagy elvonások, nagy bürokrácia, igen jelentős /15-40 %-os mértékű/ feketegazdaság, piacvesztés, fogyasztók „elengedése”, agrárpolitikai tényezők /feldolgozás rossz összetétele, tőke és hitelhiány, ágazati torzulások, gyenge innováció/, súlyosbító tényezőnek tartja a termékpálya szervezetlenségét és a technológiai elmaradottságot. Véleménye szerint új stratégia kell, marketing szemlélet növelése, belső piac erősítése, saját bolthálózatok, racionalizáció, minőség stabilizálás, árualap növelés, javítani a termelő-feldolgozó kapcsolatokat, hatékony szaktanácsadási hálózatot kell működtetni, állami szerepvállalást növelni és a fekete gazdaságot fel kell számolni. A vaddisznók fontosabb fertőző betegségei, a házisertések fertőződésének kockázatai /Dr. Molnár Tamás MgSzH KDI/ Előadásában részletesen ismertette a vaddisznókban előforduló fontosabb betegségeket/ gümőkor, Aujeszky-betegség, klasszikus sertéspestis, brucellózis/. Ugyanakkor fontosaknak tart még további betegségek előfordulást is: heveny /paratyphus, parazitózisok/ tüdőférgesség, gyomor-és bélférgesség, galandférgesség, sertésorbánc, PCV2 fertőzöttség trichinellózis kizárólag csak a vaddisznókban fordul elő
4
Magyarországon. Az Aujeszky-betegség veszélyezteti a házisertés-állomány mentesítését. Az Észak-Magyarországon előforduló vaddisznó sertéspestis fertőzöttség úgy tűnik igazgatási intézkedésekkel felszámolható. A koca produktivitás növelésének lehetőségei és korlátai / Dr. Wekerle László / Az előadó véleménye szerint a cél eléréséhez genetikai változtatásokra / szelekció placenta méretre, anyai tulajdonságokra /, a lapály fajta visszaszorítására van szükség. Fontosnak tart üzemszervezési teendőket is / ellési felügyelet, legyen legalább 7-7 csecs, energiában gazdad paszta, kiegészítő kolosztrum adagolás, alomkiegyenlítés, szárító por biztosítása, föccstej zsírtartalmának növelése, két infralámpa alkalmazása, az első tenyésztésbevétel 260-270 napos korban, 150-160 kg-os súllyal történjen. Forrás: Dr. Németh Antal szakértő
A védjegyhasználatról Összefoglaló a 2010. április 28-án az FVM-ben megtartott egyeztetésről Gyaraky Zoltán az FVM Élelmiszerlánc-elemzési Főosztályának vezetője köszöntötte a megjelenteket. A védjegyhasználat aktualitásairól szólva kifejtette, hogy a fő célok egyike a korábban megszerzett piaci pozíciók visszaszerzése. Felvázolta az FVM-ben alkalmazott háromszintű gondolkodás elemeit az élelmiszerek vonatkozásában. Elvárás első szinten megfelelni a Magyar Élelmiszerkönyvnek (MÉ) és az EU-s jogszabályoknak, második szinten a magasabb minőségi követelmények Magyar Élelmiszerkönyvbe foglalása, harmadsorban az AMC által működtetett Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy követelményrendszer működtetése. A Magyar Termék Non-profit Kft. védjegyének bevezetése, és működtetése összhangban áll a terméktanácsok és szakmai szövetségek ez irányú elképzeléseivel. Fontos a minél nagyobb tömegben, civil kezdeményezésre történő alkalmazás. A szakmai szervezetek részéről történtek korábban ezzel kapcsolatos felvetések, közvetítő szerepvállalásuk segítheti az alkalmazás sikerességét. A logoból mostanra minőségtanúsító védjegy lett, ami a magyar élelmiszeripar aktív szakmai támogatásával a cselekvés irányába mozdulhat el. Az együttes és összehangolt megjelenés hatékonyabb lehet, ebben a folyamatban az AMC is szerepet vállalhat. Kecskeméti Attila a Magyar Termék Non-profit Kft. ügyvezetője a szervezeti változásokról is szólva ismertette, hogy a jogelőd által alkalmazott előző rendszerbe a KKV-k nehezebben tudtak volna bekerülni. Mostanra a tagsági jogviszony mellett egy védjegyhasználati jogviszony is létesült, melynek díjtétele a forgalmi adatokkal arányos. A Kft. bevételei – a működés mellett – a közösségi kommunikációt szolgálják elsősorban. Példaként szólt egy, májusban induló promóciós kampányukról is. Alkalmazott lógójuk jó ismertségi szintű, a továbblépést minél több arra érdemes termék bevonásában látják. Javasolta, hogy a szakmai szervezetek koordinációs feladatokat vállaljanak, hiszen saját területüket és tagjaikat ők ismerik a leginkább. Tanúsító védjegyük bejegyzésre került, a kiválóság irányában jó kiegészítése lehet a Kiváló Magyar Élelmiszerek védjegynek. Gyaraky Zoltán szólt az Unió ellenvetéseiről a hazai állami támogatással szemben. Fontos tehát a civilek bátorítása, melyet egy jó szakmai irányítás és vezetés pártolhat. A KMÉ-vel kapcsolatban elmondta, hogy azt egy minőségi kritériumrendszer védi, nem annak felhígítása a cél. Ebbe a körbe 400-450 termék tartozik, jelenleg is tíz éveses működési tapasztalataival bírnak közreműködői. Az együttes fellépés a szakmák részéről átütő erőt jelenthet, melyet AMC programok is erősíthetik (pl. áruházi akciókban) a KMÉ és a Magyar Termék együttes bemutatása mellett. Van ma már egy tudatos vásárlói kör, akiknél a szóban forgó védjegyhasználat egy árelőnyben is számszerűsíthető.
5
Petőházi Tamás a Gabonatermesztők Országos Szövetségének ügyvezető titkára szólt a Pannon Búza védjegy tavalyi indításának tapasztalatairól. A részvételhez cégek kellenek, akik felé be kell tudni mutatni a kapcsolódó árelőnyöket. A tanúsítással kapcsolatban elmondta, hogy mögötte egy ellenőrzési rendszernek kell lennie, ez tudja azt hitelessé tenni. Egy komoly tanúsítási rendszer költségekkel jár, melyre áldozni is kell, annak pedig minden folyamatot végig kell tudni tanúsítania. Gyaraky Zoltán reagálásában utalt a vonatkozó ISO előírásokra. A Magyar Termék egy előre leírt követelményrendszert takar a megfeleő tanusítással és ellenőrzéssel és ezen előírásoknak is megfelel. A kérdés az, hogy mely piacokon akarunk eredményeket elérni. A nulláról indulni valóban sok munkát jelentene, itt azonban megfelelő előzményekkel rendelkezünk. A rendszerben résztvevők élelmiszeripari cégek és termék is, a szakmai szervezeteknek a tanusítási bizottságokban kellene helyet biztosítani. Valóban cégek részvételére van szükség, de ez nem nélkülözheti a megfelelő szakmai kapcsolatokat. A Magyar Termékre kialakított módszerek figyelembe veszik az élelmiszerlánc szempontjait is, a magyar termék, magyar munkahely, a vállalkozások hazai adózása is idetartozó kritériumok. Folláth Györgyné az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója hozzászólásában elmondta, hogy konkrét cégek tudnak szerződni, a szakmai szervezetek azok figyelmét tudják felhívni. Ezzel kapcsolatos véleményüket már írásban is megfogalmazták. Mindenkinek a jogszabályok betartása mellett kell a termékeit forgalmaznia. Kérdés, hogy mit nevezünk Magyarországon előállított terméknek (pl. amely termék végső formáját Magyarországon nyeri el), hogy ezeket egy közösségi promócióval segítsük. Egy szívélyességi megállapodás létrehozását tartja elsőglegesnek a Kft. és a szövetségek között, a cégeket a szövetségek ösztönözhetnék az együttműködés érdekében, ehhez azonban először a részletes feltételrendszert kell megismerni. Szalontai Éva az Emutenyésztők Magyarországi Egyesületének elnöke is pontosításokat vár a feltételek és a nevezési lap érvényessége ügyében felvétesésben, melyre Kecskeméti Attila viszontválaszában reagált. Szőlősi Réka az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének munkatársa felvetésében annak tisztázását tartotta fontosnak, hogy van-e a védjegyalkalmazással kapcsolatos felmérés a fogyasztók viselkedéséről és hogyan kívánják megkülönböztetni ezt a logot. Szebeni Márton az AMC igazgatóhelyettese a kérdésre reagálva jelezte, hogy az AMC megbízásából a Kaposvári Egyetem készített egy tanulmányt az etnocentrikus fogyasztói magatartásról, melyet nyilvánosan is bemutattak már. Babati Zoltán a Húscéh elnöke tájékoztatott arról, hogy 21 védjeggyel ellátott termékük van jelenleg. A hazai kereskedelmet inkább a bónuszok és nem a minőség érdekli. Tanulmányozta az osztrák példát, mely a parasztgazdaság garanciáját, az osztrák eredetet, a viszgált minőséget állítja a fogyasztói követelmények homlokterébe. A védjeggyel ellátott termékek bevezetése nagy előnyt jelentene, de annak minőségnek kell lennie. Gyaraky Zoltán hozzászólásában hangsúlyozta, hogy jó lenne különválasztani az eredettanusító védjegyet a minnőségtanusító védjegytől. Hogy milyen feltételek mellett történik mindez, az üzleti kérdés is, ami a közreműködő felek megállapodásán múlik. Fontos kérdés a partnerség, az információ széles körű elterjesztése, az összefogás ereje és az együttműködés menetrendje. Deák Csaba a Magyar Termék Kft. munkatársa utalt az eredeti kezdeményezés életre hívásának körülményeire, melyet befolyásoltak a hasonló ausztriai kezdeményezés működési tapasztalatai. Erre azonban Magyarországon nem költöttek, nem álltak rendelkezésre hasonló erőforrások. A kereskedelmi márkák bevonását a rendszerbe szeretnék elkerülni. Szólt még az ellenőrzések szerepéről is.
6
Folláth Györgyné kifejezte együttműködési szándékát, egyben további információkat kért a Magyar Termék kezdeményezéséről, melyet a cégek felé lehet közvetíteni. Csorbai Attila a Baromfi Terméktanács igazgatója beszámolt a termékpályán 2006. óta működtetett két védjegy pozitív eredményeiről, melytől nem kívánnak eltérni. Rendszerükben a hallottaknál szigorúbb követelményeket támasztanak. Gyaraky Zoltán úr előremutatónak nevezte, hogy vannak működő védjegyek az élelmiszerek körében. Mind a használt logo, mind a védjegy tekintetében egymást erősítő folyamatokra van szükség. Az AMC szerepét elsősorban a többletkommunikációban lehet elképzelni. Kissné Kertész Magda a Magyar Üdítőital és Ásványvíz Szövetség titkára hozzászólásában felvetette, hogy nem tisztázott a magyar termék fogalma (pl. mi egy nagy multinacionális üdítőitalipari cég hazai palackozójában előállított narancslé?). Jelenleg nem egyértelmű az elhangzottak alapján, hogy ki az, aki ebbe beléphet, ez legyen világosan írásban is megfogalmazva. Vattamány Ágnes a Fruitveb Zöldség-Gyümölcs Szakmai Szervezet munkatársa is a területen tapasztalható anomáliákra hívta fel a figyelmet az import alapanyagok kapcsán, utalva egyes imázsromboló esetekre. Szebeni Márton beszámolt arról, hogy az AMC kétlépcsős védjegykoncepciót fogadott el, ezt támogatja is és különböző időtávban gondolkodva közös akciókat is terveznek. Az idei programok sorában még az áruházi kuponos akcióknál nyílik lehetőség a Magyar Termék bevonására a KMÉ mellett. Lehetőség nyílhat még idei belföldi kiállításokon, fesztiválokon való megjelenésre rotációs alapon. Gyaraky Zoltán lezárásként jelezte, hogy megtisztelőnek tekintené a szakmai szervezetek viszonttájékoztatását a cégek Magyar Termék kezdeményezéssel kapcsolatos álláspontjáról. Forrás: Galambos József főtanácsos, Budapest, 2010-05-10
Brüsszeli híradások: A 2010. május 16-18.-i IMPA találkozóról, Budapest, Magyarország Az Informal Meat Producers Association (IMPA) / ez tulajdonképpen az Európai sertéstermelő szervezetetek szövetsége/ második alkalommal tartotta Magyarországon a találkozóját, amelyet a VHT szervezett, és az eseményen részt vevők mindegyike komoly megelégedettségének adott hangot a VHT képviseletében eljáró főszervező Dúl Udo Endre kollégánknak a program színvonalas megrendezéséért. Minden lehetséges fórumon hangot adunk annak is, hogy az FVM anyagi támogatása, - jelentősen javította a program színvonalát, a jelenlévő képviselőkben hazánkról alkotott pozitív imágójá t- amelyet ezúton is köszönünk. Jongerius elnök üdvözölte a résztvevőket. Külön köszönetet mondott a magyar szervezőknek azért, hogy vállalni tudták a találkozó lebonyolítását. Európa sertésszektora, piaci kitekintő, a delegáltak piaci gyorsértékelése: Dánia: az élőexport továbbra is töretlen, főként német és kelet-Európai irányban, ezen belül a malacok szállítása élvez prioritást. Előrejelzések szerint 6 millió darab malaccal számolnak, az exportot segítette az Euró/dán korona árfolyamváltás. A sertésállomány
7
létszáma tavaly óta 300 ezer darabbal nőtt, a kocalétszám gyakorlatilag stagnált, az export legnagyobb része a következő célállomásokra megy: Németország, Egyesült Királyság, Lengyelország, komoly csökkenést regisztrálhatunk Olaszország és Franciaország vonatkozásában. Fontos harmadik ország export: Japán, Oroszország, Kína, Ausztria, visszaesés tapasztalható az USA-ban és Dél-Koreában, A német sertésállomány továbbra is minden évben rekordot dönt. Ez igaz az állománybővülésre, a vágási darabszám növekedésére, de az export-import mutatók is felülmúlják immár sok év óta az azt megelőző év adatait. 2009-ben már 59,4 millió sertést vágtak. Érdekes módon a kocaállomány csökkent, viszont a termelékenység javulásával az elválasztott malacok száma nőtt. Az előrejelzések szerint az árak visszafogottak lesznek idén, azonban a fogyasztást ez nem fogja módosítani. Érdekesség még, hogy a jelenlegi önköltségi adatok szerint, ma a német termelő minden megtermelt sertésen veszít, mintegy 5 Eurót. Egyesült Királyság: a szigetországban beállt új egyensúly – a száj-és körömfájás miatt csökkent le az állomány drasztikusan – viszonylag stabil, az önellátottsági fok 50% körül van. A font váltása miatt az ár igen kedvező, gyakorlatilag tavaly és idén végig az EU átlag felett pozícionálódtak. Svédországban: a termelés csökken, az állomány szintén. Az előrejelzések szerint ezt a szintet tudják tartani, sőt, miután a Danish Crown komoly tényező lett a svéd piacon, talán ismét bővülhet a kibocsátás. Ennek egyik legnagyobb gátja az állatjólét extrém módon magas követelményrendszere lehet, melyet külön pontban tárgyalunk. A francia állomány: 2008 óta csökkenést mutat, melynek mértéke 1,3-1,4% körül mozog 2009-2010 vonatkozásában is. A legnagyobb veszteség az árakat érte 2009-ben, hiszen itt 7,2%-os volt a csökkenés. 2010-re polarizált árakat várnak, az év első felére további 4-5%os csökkenést, melyet a második félév hasonló mértékű áremelkedése követhet. Összefoglalva nem ítélik meg jónak a 2010-es év kilátásait. Spanyolország: sokat romlott a szektor helyzete 2009-ben. Az árak a 2008-as alattiak maradtak, az állomány közel 4%-al csökkent, ennél is komolyabb, 5%-os a kocacsökkenés. Sok termelő hagyott fel a sertéstartással, kapacitásukat nem minden esetben veszik át a nagyobbak. Az ipar is gondban van, a vágásszám esett, mintegy 6%-al, ami közel 3 millió sertés mínuszt jelent. Az exportmutatók 8%-os csökkenést mutatnak, miközben a belföldi fogyasztásnál egészen hihetetlen, mintegy 12%-os esés tapasztalható. Hozzá kell tenni mindehhez, hogy az önellátottsági fok még így is hihetetlenül magas, mintegy 145%-os. Portugália: a termelés és az árak is csökkenőben. A kereskedelmi láncok diktálnak a piacnak, a termelők és a feldolgozók nem elég erősek az ellenállásban. Hollandiában: a malac-előállításra specializálódott piac evolúciója szintén nagyon látványos. Olyan mértékű szállítás, mint Dánia esetében tapasztalható, nincsen, azonban ők a 2. Legnagyobb kiszolgálói Németországnak. Emellett komoly export megy Spanyolországba, Belgiumba, de Magyarországra is. Az állomány növekszik, tavalyhoz képest 400 ezer darabos a fejlődés. Ez a kibocsátott sertés darabszámban is látszik, tavaly már 23,8 millió volt. A termelők száma továbbra is csökken, jelenleg 7500 termelő állítja elő az állományt. Az export szépen teljesít, az előzőekben már említettem az élőexportot, miközben a hús és feldolgozott termékek is komoly piacokat találnak: Németország, Görögország, UK, Franciaország és Belgium. Klíma-változás kontra állattenyésztés: egy korábban publikált FAO tanulmány a sarokszámot lerakta, eszerint a mezőgazdaság mintegy 18%-ban felelős a Föld CO2 kibocsátásáért. Feladatunk ezen belül az, hogy ezen a számon belül, minél pontosabban meghatározzuk a sertésszektor hozzájárulási arányát. Mint ismeretes, a tejágazat aktívan közreműködött egy FAO tanulmány elkészítésében, mely az ágazat kontra CO2 kibocsátás volumenét volt hivatott pontosan körbehatárolni. Az IMPA tagjai egységesen azon az állásponton voltak, hogy szükséges lenne a sertéságazat részéről is hasonlóképpen szakértőket
8
delegálni a minket érintő tanulmány elkészítéséhez. Felmerült az is, hogy esetleg pénzügyi támogatás a FAO irányában milyen pozitívumot hozhatna, azonban a felvetés pusztán teoretikus, hiszen senki sem rendelkezett döntési jogkörrel megbeszélés nélkül ilyen ügyben. A tanulmány természetesen fontos, hiszen találgatások helyett egzakt adatokra tennénk szert. Integrált (vizuális) húsvizsgálatról: a német delegált néhány mondatban összegezte az un. Integrált (vizuális) húsvizsgálatot. Állatjólét: kasztrálás kérdése egyre nehezebb a sertésszektorban, a holland piacon a legerősebb a nyomás, azonban a Németországban is komoly, mivel ott a nagyobb láncok döntő többsége és néhány vágóhíd is azt hirdeti, 2010-től megoldják a helyzetet, ez természetesen lehetetlen. Nem segít az a tény sem, hogy már rövidtávon a kasztrálás elhagyása a cél, miközben ezzel kapcsolatban nincs kidolgozott stratégia, és nincs technológia sem. A Pfizer („Improvac”) termékének tesztelése tovább folyik, az előzetes visszajelzések úgy tűnik nem igazolódnak be, illetve a szektor és a fogyasztói szervezetek is fenntartással fogadják a terméket. A PIGCAS rövidítésű szakmai bizottság tovább folytatja munkáját, Júniusban elején lesz újabb brüsszeli tanácskozás. A portugál képviselő elmondta, igazából nem is olyan bonyolult a helyzet, hiszen a „kanszag” könnyen kiküszöbölhető, csak optimális súlyban kell az állatot levágni. Ezzel kapcsolatban kisebb vita bontakozott ki, mivel többek szerint, jelentős eltérések lehetnek klíma, fajta, életkor, tartásmód, takarmányozás, stb. tekintetében, ezért ilyen „alapigazság” nem mondható ki könnyen. Állatjóléti aktivisták Svédországban: a svéd delegált jelezte, hogy bár Svédországban van jelenleg a legszigorúbb állatjóléti szabályozás, azonban mindezek ellenére az állattartók folyamatos támadásnak és akcióknak vannak kitéve. Gyakran a sertéstarás ellehetetlenítése a céljuk, ezért sok tenyésztő valóban abban gondolkodik, már rövid távon is, hogy felhagy ezzel a tevékenységgel. EU szabályozás – Istállóméret változásai: mint ismeretes, 2013-tól változni fognak a jelenlegi kondíciók és feltételrendszerek az istálló méretét tekintve (2008/120 EC direktíva, minimumfeltételek sertéstartás vonatkozásában). Néhány tagországtól eltekintve, ahol a szükséges változtatásokat már megtették (Dánia, Svédország, Egyesült Királyság, részben Hollandia), vagy folyamatban vannak, az a közös álláspont, hogy 3 év haladékot kell kérni a Bizottságtól a rendelet végrehajtását illetően. Valószínűleg ebben komoly ütközés várható a tagországok között. Állatjóléti indikátorok – spanyol szervezet kérelme: Spanyolország – és nyilván több tagország is – megpróbálta listába venni azokat a legfontosabb lehetséges állatjóléti indikátorokat, melyek valóba felhasználhatók lennének az állatjólét objektív betartatásához. Erre azért is szükség van, mivel hasznosabb, ha maga a szektor határozza meg ezt a listát, és nem egy külső szervezet. Az együttműködés mindenképpen javasolt. Az EU GMO politikája: továbbra is túlságosan szigorú, a zéró tolerancia komoly aggályokat vethet fel. A versenyképességünk mindenképpen romlik a fő vetélytársakkal szemben. Várható, hogy kis szerencsével – legalább a zéró tolerancián – módosít az EU és a Tagállamok. Az EU Salmonella politikája idő hiányában kimaradt. WTO és egyéb bilaterális tárgyalások jelenlegi helyzete (Frans van Dongen) Nem várható, hogy 2010-ben bármi változás vagy történés lenne, sokkal inkább a bilaterális folyamatokra kell figyelni. 5 éven belül a „00” folyamat valósul meg Dél-Koreával szemben, ami megkönnyíti a mezőgazdasági termékek exportját, azonban a végrehajtási szabályok csúsznak, mindenki érdeke, hogy minél hamarabb életbe lépjenek. Másik oldal, ahol defenzívek az érdekeink, az a kanadai illetve MERCOSUR sertésszektorok, hiszen termékeik egy részét az EU piacon akarják elhelyezni. Az antibiotikumok alkalmazásának csökkentésének aktualitását az is adja, hogy az Európai Parlament foglalkozott a Paulsenjelentéssel, mely kimondja, hogy drasztikusan csökkenteni kell az antibiotikumok használatát az állattenyésztésben. Ez természetesen, ilyen formában, előkészítés nélkül, nagyon
9
veszélyes, és torz lehet. Mindazonáltal egy megalapozott, tudományos hátterű döntés akár költségtakarékos is lehet a szektor számára. Forrás: Brüsszel, 2010-05-26
25%-al csökkent az agrárfoglalkoztatás az EU-ban 2000-óta Negyedével csökkent 2000 és 2009 között az Európai Unió mezőgazdaságában a foglalkoztatás, ami 3,7 millió főmunkaidős állás elvesztését jelenti. Magyarországon 35 százalékos volt a foglalkoztatás-csökkenés, miközben az agrárjövedelmek több mint 33 százalékkal nőttek – derül ki az EURÓstat által közzétett legfrissebb statisztikai adatsorból. Közel 25 százalékkal csökkent az agráriumban foglalkoztatottak száma 2000 és 2009 között a 27-tagú Európai Unióban, miközben ugyanennyi idő alatt 5 százalékkal nőtt az egy munkaerő által generált reáljövedelem – derül ki az EURÓstat frissen közzétett adataiból. A 25 százalékos foglalkoztatás-visszaesés 3,7 millió főmunkaidős állás elvesztését jelenti. Miközben az EU15-ben (régi tagállamok) 17 százalékkal esett vissza az agráriumban foglalkoztatottak száma, addig a 2004 után csatlakozott EU12-ben 31 százalékos volt a csökkenés. Az EU egészében tavaly 11,2 millió teljes munkaidős állást tartottak számon, amiből 5,4 millióan a régi tagállamokban, 5,8 millióan pedig az újakban voltak foglalkoztatva. A legnagyobb agrárnépességgel rendelkező 5 uniós tagállam majdnem kétharmadát tette ki az agráriumban foglalkoztatottak számának az EU egészében. Lengyelországban minden ötödik mezőgazdaságban dolgozó személy (2,2 millió fő, az uniós agráriumban foglalkoztatottak 20 százaléka), illetve Romániában volt (2,1 millió és 19%), Olaszország volt a harmadik (1,2 millió fő és 10%), míg Spanyolország és Franciaország osztozott a negyedik-ötödik helyen (900 ezer agrárdolgozó és 8 %). Kivétel nélkül valamennyi uniós tagállamban csökkent az agráriumban foglalkoztatottak száma 2000 és 2009 között. A legnagyobb mértékű csökkenést az új tagállamokban regisztrálták. Észtország a rekorder, ahol kilenc év alatt 55 százalékkal csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. Bulgáriában 48 százalékos, Szlovákiában pedig 43 százalékos volt a csökkenés, míg Magyarországon 34,8 százalékkal kevesebb embernek adott munkát és jövedelmet az agrárium 2009-ben, mint 2000-ben. A vizsgált kilencéves időszak alatt Görögországban (-3%) és Írországban (-4%) csökkent a legszerényebb mértékben az agrárfoglalkoztatás. A legnagyobb agrárnépességgel rendelkező országok közül Lengyelországban 11 százalékos, Romániában 41 százalékos, Olaszországban 16 százalékos, Spanyolországban és Franciaországban 17 százalékos volt a fogyás. Az egy munkaerő által megtermelt agrárjövedelem (kizárólag a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelemről van szó) az EU egészében átlagban 5 százalékkal emelkedett 2000 és 2009 között. A régi tagállamokban (EU15) ugyanakkor 10 százalékkal csökkent a reáljövedelem, míg az EU12-ben 61 százalékkal nőtt. Az Unió egészét tekintve 17 országban mértek növekedést, tízben pedig hanyatlást az agrárjövedelmekben. A reáljövedelem Lettországban nőtt a leglátványosabban (140 százalékkal). A letteket az észtek (131%), a lengyelek (107%), a britek (71%) és a litvánok (70%) követik. Eközben Dániának (-46%), Olaszországnak (-36%), Luxemburgnak (-36%), Írországnak (-30%) és Hollandiának (-28%) kellett elkönyvelnie a legnagyobb visszaesést a mezőgazdasági reáljövedelmekben. Magyarországon 2000 és 2009 között 33,5 százalékkal emelkedett az egységnyi munkaerőre eső agrárjövedelem, aminél csak a szlovén adat szerényebb a régiós új tagállamok közül. 2008 és 2009 között ugyanakkor az egész EU-ban hazánkban csökkent a legnagyobb mértékben a reáljövedelem 32,2 százalékkal. Ez jóval az uniós 12 százalékos csökkenő szint alatt van. Az
10
EU-ban a két év alatt mindössze 4 országban nőtt a munkaerő-egységre jutó reáljövedelem, kettőben stagnált, 21-ben pedig csökkent. Agrárfoglalkoztatás és reál agrárjövedelem Agrárfoglalkoztatás EU27 EU15 EU12 Belgium Bulgária Csehország Dánia Németország Írország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Magyarország Hollandia Ausztria Lengyelország Románia Szlovénia Szlovákia UK
2009 (1000 fő) 11 223 5 424 5 799 64 400 134 56 536 147 571 909 858 1 164 441 182 153 2 214 2 148 82 82 290
2009/2000 (%) -24,9 -16,7 -31,2 -14,8 -48,1 -19,0 -26,1 -21,7 -3,9 -2,6 -17,5 -16,6 -15,9 -34,8 -17,2 -13,5 -11,3 -41,1 -21,1 -42,5 -13,2
Reál agrárjövedelem változás egységnyi munkaerőre 2009/2008 2009/2000 -11,6 5,3 -11,6 -9,6 -12,5 61,2 0,4 -22,1 -10,0 35,4 -17,0 54,5 4,3 -46,2 -21,0 11,9 -23,6 -30,1 0,3 -16,9 -1,8 -2,2 -19,0 -19,6 -20,6 -35,8 -32,2 33,5 -8,5 -27,6 -19,4 5,7 -0,7 107,3 -18,3 37,2 -15,2 16,6 -12,8 51,7 -5,3 71,2
Forrás: EURÓstat Brüsszel, 2010-05-11
A COPA-COGECA Marhahús Szakértői Munkacsoportjának 2010-04-21-i üléséről Pierre Chevalier elnök úr, /Franciaország/. Az ülés – az ismert izlandi vulkánkitörés okozta közlekedési káosz miatt – igen limitált megjelenéssel zajlott le. A legtöbb delegáció nem tudott jönni, vagy csak a brüsszeli képviseletével jelent meg. EU marhahús export EU-n kívüli Célállomás Oroszország Horvátország Svájc Elefántcsontpart Angola Nigéria Összesen %-os változás
2007 tonna 87 277 16 460 14 457 6 949 11 087 16 174 247 730 -15%
2008 tonna 102 368 19 919 25 965 8 969 7 775 2 265 291 622 +18%
% 35,2 6,6 5,8 2,8 4,5 6,5
11
% 35,1 6,8 8,9 3,1 2,7 0,8
2009 JAN-DEC tonna 50 660 24 905 19 061 13 380 7 488 167 248 199 -14,9%
% 20,4 10,0 7,7 5,4 3,0 0,1
EU marhahús import Eredet Brazília Argentína Uruguay Ausztrália Új-Zéland Namíbia Botswana USA Svájc Chile Szerbia Összesen %-os változás
2007 tonna 363839 97656 39544 10019 5756 10467 13929 2746 2855 2844 2324 556024 +0,8
2008 tonna 171454 92656 66402 12957 12455 10348 10395 6547 2919 2550 1784 395063 -29
% 56,4 17,6 7,1 1,8 1,0 1,9 2,5 0,5 0,5 0,6 0,4
% 43,4 23,5 16,8 3,3 3,2 2,6 2,6 1,7 0,7 0,6 0,5
2009 JAN-DEC tonna 149007 122494 79144 16937 15783 12457 11452 9609 4394 3158 990 431182 +9,1
% 34,6 28,4 18,4 3,9 3,7 2,9 2,7 2,2 1,0 0,7 0,2
Összesített előrejelzések: Termelés EU-15
2009 7 019 ezer tonna, -2,3% -167 000 t
2010 6 980 ezer tonna, -0,6%, -38 700 t
2011 (előrejelzés) 6 939 ezer tonna -0,6%, -41 200 t
Fogyasztás EU-15
2009 7 300 ezer tonna -2,1%, -155 400 t 2009 -281 000 tonna 2009 317,47 €/100kg -0,3% 2009 231,26 €/100kg -7,3%
2010 7 285 ezer tonna -0,2%, -15 000 t 2010 -305 000 tonna 2010 318,5 €/100kg +0,3%
2011 (előrejelzés) 7 262 ezer tonna -0,3%, -23 600 t 2011 (előrejelzés) -323 000 tonna 2011 (előrejelzés) 321,75 €/100kg +1,0% 2011 (előrejelzés) 235,52 €/100kg +1,2%
Termelés és fogyasztás egyenlege EU-15 Vágómarha ára EU-15 Vágótehén ára
2010 232,83 €/100kg +0,7%
Középtávú előrejelzés a Bizottság részéről 2020-ig. Az Európai Bizottság több elképzelést dolgozott ki az EU mezőgazdaságának lehetséges változásaira 2020-ig. A kidolgozott anyagot a Bizottság a Marhahús Szakértői Munkacsoport tagjainak rendelkezésére bocsátja, melyből később mellékelek anyagot. CO2 kibocsátás, környezetterhelés a vöröshús-szektorban: mint ismeretes, egyre több támadás éri az állattenyésztő szektorokat – legutóbb az Európa Parlamenti Sir Paul McCartney előadásról már beszámoltam – melyek a klímaváltozás következtében újabb lendületet és eszközt kaptak. A COPA-COGECA 3 előadót hívott a nevezett témakörben. Az Európai Húskereskedők Szövetsége (UECBV), a Brit Termelők Szövetsége (NFU) és a Francia Hús-informatikai Központ adta elő véleményét, kidolgozott téziseit a környezetterhelés ezen szempontjairól. A prezentációk hozzáférhetők lesznek a COPACOGECA Agriinfo honlapján. Közös vélemény, hogy proaktívvá kell válnunk ahhoz, hogy érdemben meg tudjuk védeni magunkat. Gabona-előrejelzés: az árak igen kiegyenlítettek 2009 éveleje óta, az előrejelzések szerint az ez évi gabonatermés -1,1%-al kevesebb lesz, mint tavaly, megfigyelhető, hogy a kukorica ára igen visszafogott mindenhol, a legalacsonyabban a Budapesti tőzsdén jegyzik a kukoricát. Olajos magvak tekintetében szintén mérsékeltebb lesz a termés, (-1,6%). Szója: a tavalyi és azelőtti termelés alacsony volt, viszont a 2009/2010-es évben sokkal magasabbak a számok, akár 30 millió tonnával is több lehet, EU export – gyakorlatilag nincsen, míg EU import – tavaly és előtte nagyot csökkent az import mennyisége, mely kis mértékben ismét emelkedni fog idén.
12
A CAP 2013 után: Martinez DG-Agri tartott tájékoztatót az ügyben, 2010 júliusában konferencia, majd év végén Bizottsági kommüniké várható, melyet 2011 közepén tervezet követ. A CAP 2014 elejétől lesz érvényben. A témában a Magyar COPA-COGECA Koordinációs Szervezet kimerítő tájékoztatást ad. Kereskedelem: jelen pillanatban nem sok újdonság van a korábbi WTO helyzethez képest. Forrás: 2010-04-21
Alapanyagárak a világban – 2010. március Energia: A kereslet sokat javult olaj vonatkozásában. Az Opec tartani akarja a jelenlegi termelési szintet, az ár hordónként 80%$ fölé mehet. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a piac túlértékelt, és a jelzett ár nem tartható, mivel a piac alapvetően még nem mozdult ki egyértelműen pozitív irányba. Váltási árfolyam: A görög költségvetési krízis és deficit hatása erősen érezhető az Eurón, s 10 hónapra visszamenve a legrosszabb dollár árfolyamot produkálta (1,33$), de ezek után gyors visszarendeződés következett, mihelyst bejelentették az EU segélynyújtási programtervezetét Athénnak. Mezőgazdasági termékek: Átlagban 1,5%-al estek a mezőgazdasági árak márciusban. A gabonaárak csökkentek, miközben a dollár sokat erősödött. A magas globális készletek 8%-al csökkentették a búza exportárát, miközben a durum 7,4%-ot esett. A búzatermelés csökkenése ellenére a 2010/2011 –s zárókészlet előrejelzés még mindig magasabb, mint a 2008/09-es volt. 2010-re nagyobb vetésterület várható világszerte, mely a kukoricaárakat is mérsékelheti. A szójaárak ¼ -el haladják meg az egy évvel ezelőttieket, köszönhetően a globálisan magasabb energiaigénynek. Műtrágya: Az erősödő igény folytatódik a déli féltekén. A húsárak emelkedtek, a globális gazdasági javulás következtében. Főként a marhahús ára nőtt, Ausztrália alacsonyabb kibocsátása miatt. Alapanyagárak Árucikk Nyersolaj, Brent Szójabab Kukorica Búza étk. Marhahús Baromfihús
egység $/hordó $/tonna $/tonna $/tonna $c/kg $c/kg
2007 72,70 384,05 163,66 255,21 260,30 156,72
Éves átlag 2008 97,64 522,83 223,12 326,03 313,80 169,62
2009 61,86 436,92 165,51 224,07 263,65 171,65
2010/01 74,31 406,00 161,80 194,00 312,50 166,88
Havi átlagok 2010/02 2009/02 79,27 46,84 408,00 379,00 159,05 164,56 191,08 230,95 335,32 247,74 168,32 171,86
Forrás: FAO (ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet), Világbank, ECB (Európai Központi Bank) 2010-04-19
Hírek innen-onnan: A magyarországi élelmiszeripar helyzetéről és javaslatok az új Kormány számára Az ÉFOSZ május 12-i, szerdai közgyűlésén Éder Tamás elnök ismertette a 2010. évi országgyűlési választásokat követően az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége
13
által összeállított, az élelmiszeripart érintő kérdéseket, értékeléseket, ajánlásokat és elvárásokat, amelyekkel az új kormány munkáját igyekeznek segíteni, támogatni gazdaságpolitikájának kialakítása során. „A jelenlegi állásfoglalásunkkal az élelmiszeripar versenyképességének javítása érdekében szükségesnek és fontosnak tartott gazdaságpolitikai, szabályozási lépéseket szeretnénk felvázolni, amely egyben alapot nyújt a kormányzat által a következő időszakban megvalósítandó intézkedésekhez. Az élelmiszeripar jelenlegi helyzetének bemutatása Az élelmiszer-gazdaság a nemzetgazdaság egyik fontos, a benne rejlő lehetőségeket még messze ki nem használó eleme, egyik lehetséges kitörési pontja. Az ország EU taggá válási folyamatának egyik legnagyobb vesztese kétségtelenül az élelmiszer-feldolgozás. Az a tendencia, amely ma ezt a nemzetgazdasági szempontból igen fontos iparág leépülését jellemzi, semmilyen szinten nem szolgálja az ország érdekét. A kritikus helyzetet jól jellemzi, hogy 2000 óta a termelés több mint 20 százalékkal, a foglalkoztatottak száma és a belföldi értékesítés egyaránt 25-25 százalékkal csökkent. Iparági szinten az ágazat évek óta veszteséges, a beruházások értéke folyamatosan csökken, az élelmiszeripar súlyosan eladósodott. Az a folyamatosan romló helyzet, amelybe a magyarországi élelmiszeripar került, minden érintettől cselekvést igényel. Ahhoz, hogy ezek a nélkülözhetetlen beavatkozások ki tudják fejteni hatásukat, illetve a megfelelő irányba mozdítsák el a folyamatokat, összehangolt kormányzati és ágazati intézkedésekre van szükség. Az élelmiszeripar nemzetgazdaságban elfoglalt helye messze túlmutat a mutatókkal alátámasztható mértéken. Elejét kívánjuk venni annak, hogy pusztán a GDP-hez való hozzájárulás, vagy a bruttó termelési érték alapján szülessenek ítéletek az élelmiszeripar súlyával, jelentőségével kapcsolatban. Romló mutatói ellenére az élelmiszeripar továbbra is a mezőgazdaság termékeinek legnagyobb felvásárlója. Meggyőződésünk, hogy a magyar élelmiszeripar gazdasági teljesítményének javulása nélkül a hazai mezőgazdaság sem lehet tartósan sikeres. A hazai élelmiszeripar központi és meghatározó szereplője a biztonságos élelmiszerellátásnak és az egészséges táplálkozásnak, ezáltal egy nagy rendszer részeként az egyéb ipari és szolgáltatási szektorok egész sor vállalkozásának működéséhez járul hozzá, állami intézményekkel működik együtt, és fontos befizetője a költségvetésnek. Emiatt súlyának, szerepének csökkenése kétségtelenül tovagyűrűző hatást fejt ki, mint ahogy növekedése is azt tenné. Az élelmiszerek termékláncában elfoglalt központi szerepe miatt az élelmiszeripar az a láncszem, amelyen keresztül a leghatékonyabban lehetne az egész élelmiszer-gazdaság működését élénkíteni. Az elmúlt időben e központi szerepet egyre inkább a forgalmazó szektor vette át, amely a gyakorlatban kevésbé bizonyult hatékonynak, és már eddig is jelentős torzulásokat okozott a termékláncon belüli jövedelem-elosztásban. Az élelmiszeripar legfontosabb céljai, amelynek a többi cél alárendelhető, a következőkben foglalhatók össze: meg kell állítani a termelés csökkenését, a tendenciát az ellenkezőjére változtatni szükséges; a versenyképesség javításán keresztül meg kell erősíteni az ágazat belföldi és export piaci pozícióit, a gazdálkodás eredményességét pedig, helyre kell állítani. Mindezek megvalósításával elérhető a stratégiai partnernek tekintett magyarországi mezőgazdasági termelők gazdálkodási körülményeinek javítása, illetve a piaci stabilitásuk erősítése. Az általunk legfontosabbnak tartott szükséges kormányzati beavatkozási pontokat és tennivalókat az alábbiakban foglaljuk össze.
14
Szükséges kormányzati intézkedések Az ország élelmiszerrel való minél magasabb fokú önellátottságára való törekvés központi nemzetstratégiai ügy. Gazdaságstratégiai szempontból megindokolhatatlan az a folyamat, melynek keretei között folyamatosan növekszik az ország feldolgozott élelmiszerimportja. Véleményünk szerint elfogadhatatlan az az álláspont, amelynek értelmében alapvető érdek az alacsony élelmiszerár, amit a kereskedelmi láncok külföldön előállított termékek behozatalával és azoknak a hazai előállítású élelmiszerekétől eltérő árazási technikájával idéznek elő. Ez a gyakorlat a fogyasztó szemléletét az ár-érték arányos szemlélettől a pusztán az árak alapján való döntéshozatal felé fordítja. Azonban meggyőződésünk szerint a fogyasztó a reális, a termelési költségekkel arányos áru, jó minőségű, biztonságos élelmiszerhez való hozzájutásban érdekelt, amellyel a hazai munkahelyek megtartását is elősegíti. A fenntartható élelmiszer-termelő rendszerek, úgy helyi, mint regionális szinten, egyre inkább az eladóhelyhez közeli élelmiszer előállítás révén hozzák közelebb a termelőket és feldolgozókat a fogyasztókhoz. Ezáltal növekszik az élelmiszer előállítás folyamatának átláthatósága, így a fogyasztók bizalma is. Minél kisebb ez a távolság/körzet, annál rövidebb az ellátási és közvetítői lánc, olcsóbb a disztribúció, ezáltal a termék is, és annál nagyobb a magasabb tápértékű és megfizethető élelmiszer megszerzésének lehetősége a lakosság számára. Ez ismét mind több országban napirenden lévő téma. Meggyőződésünk, hogy a tennivalók sorában a legfontosabb és legsürgősebb lenne a közép- és hosszú távú élelmiszer-gazdasági stratégia megfogalmazása, majd a kapcsolódó támogatás- és szabályozáspolitika ehhez történő igazítása. Az élelmiszeripar számára pedig kétség kívül biztosítani kell az ágazat jelentőségének megfelelő képviseletet a kormányzati munkában. Az élelmiszeripar bel- és külpiaci versenyképességét más ágazatokhoz hasonlóan sújtja a központi állami elvonásoknak a versenytárs országokhoz képest mért magas szintje. Ugyanakkor az élelmiszer-termelés jellegéből fakadóan a központi terhek okozta versenyhátrány súlyosabb következményekkel jár, mint más ágazatokban. Éppen ezért számunkra kiemelkedő fontossággal bír az állami – adózási és adminisztratív - terhek csökkentési programjának mielőbbi elindítása. Az általános adóteher-csökkentés mellett szükség lenne az élőmunka költségének alacsonyabbá tételére, az élelmiszerek forgalmi adójának jelentős mérséklésére, a sajnálatos módon mind jelentősebbé váló feketekereskedelem felszámolására. Emellett meg kellene teremteni az alkalmi munkavállaláshoz kapcsolódó anyagi és adminisztrációs terhek jelentős mérséklésének lehetőségét. E feltételeket pedig indokolt lenne az élelmiszeripari idénymunkára is kiterjeszteni. Álláspontunk szerint az élelmiszeripar számára is lényeges lenne az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program felülvizsgálata, melynek célkitűzései közé fel kellene venni az élelmiszeripar súlyának megfelelő támogatását is. Ezzel összefüggésben az alapanyag előállítás és a feldolgozás összehangolt, együttes fejlesztését tartanánk szükségesnek, mert ez alapvető előfeltétele a nagyobb hozzáadott értékű termékek előállításának. A kutatás és fejlesztés támogatása, az innováció elősegítése, az élelmiszeripar jövőbeni sikeres és eredményes növekedéséhez nélkülözhetetlen. A kutatási eredmények gyakorlatba történő átültetése, a tudás és legjobb gyakorlat széleskörű elterjesztése fontos módjai annak, hogy az élelmiszer-gazdaságban is képesek legyünk javítani a termelékenységet, versenyképességet és fenntarthatóságot. A vállalkozások túlnyomó többsége nem képes saját erőből e tevékenységek még részleges finanszírozásra sem, ami jelentős mértékben rontja esélyeiket piaci versenytársaikkal szemben. Hangsúlyozni szeretnénk azt is, hogy a jelenleginél nagyobb állami szerepvállalást tartanánk szükségesnek az alap- és alkalmazott kutatás tekintetében is.
15
Az élelmiszer-termékpálya mentén történő árucsere kondícióinak szabályozására vonatkozó jogszabályok betartatása kiemelt fontosságú az ágazat számára csakúgy, mint a hatósági engedélyezési eljárások, valamint a vizsgálatok díjainak mérséklése és nem utolsó sorban a hatósági jogalkalmazás egységesítése. A kis- és középvállalatok ágazaton belül betöltött szerepének jelentőségére tekintettel tartjuk nélkülözhetetlennek a rájuk vonatkozó támogatási rendszer újragondolását is. Változatlanul fontosnak ítéljük a vertikális és horizontális integrációk létrehozását illetve működését segítő motivációs rendszer erősítését támogatási és szabályozási eszközökkel. Ehhez kapcsolódik az a meggyőződésünk, hogy a kormányzatnak elő kell segítenie olyan szakmai érdekképviseleti rendszer kialakítását, amely képes az ágazat egésze érdekeinek képviseletére mind belföldön, mind az Európai Unióban, segítve ezzel a kormányzat munkáját. Az érdekképviseleti rendszerbe való belépés motivációit kormányzati eszközökkel is jelentősen növelni kellene. Végül, de korántsem utolsó sorban szükségesnek éreznénk és támogatnánk egy „Magyar Termékprogram” kidolgozását. Ez a meglévő védjegyek és megkülönbözető jelzések helyett egyetlen egységes feltételrendszer alapján azonosítaná a magyar élelmiszert és segítene a magyar fogyasztók arra vonatkozó tudatosságának kialakításában, hogy magyar élelmiszer vásárlásával lehet a magyar munkaerőt megvédeni és a hagyományokat megőrizni. (Ez utóbbi, a hazai termékek iránt elkötelezett fogyasztói magatartás kialakulását komplex oktatási, kommunikációs programmal kell elősegíteni.) Elképzelésünk szerint „Magyar Termékprogram”a közösségi marketing program részeként, a vállalkozások társfinanszírozásával lenne működtethető. Az előbbiekben röviden bemutatott javaslatok reményünk szerint rávilágítanak arra, hogy milyen nagy mennyiségű és milyen mély beavatkozás szükséges az élelmiszeripart jelenleg nehéz helyzetbe kényszerítő tendenciák megfordításának érdekében. Meggyőződésünk szerint ugyanakkor megvalósításuk által nem csak az élelmiszeripar, hanem rajta keresztül az egész magyarországi élelmiszer-gazdaság és a vidék helyzete érdemben javítható. Ebben az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége fontos szerepet vállal, nem csak úgy, mint kezdeményező fél, hanem mint koordinátor is. Ezt hivatott elősegíteni ezen összeállításunk is. Tisztelettel kérjük az új Kormányzatot, hogy az e dokumentumban foglalt javaslatok megvalósítását azok fontossága miatt megfontolni szíveskedjék. A megvalósításhoz szükséges ágazati párbeszédben az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége örömmel vesz részt és áll a Kormány rendelkezésére.” Forrás: ÉFOSZ 2010. május 12.
Kormányalakítás - Fazekas: cél a versenyképes vidék megteremtése Alkalmasnak találta Fazekas Sándort a vidékfejlesztési miniszteri poszt betöltésére az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága, a hivatalba lépő új kormány jelöltjét a testület 05.27-i ülésén meghallgatta, és 14 igen, 4 tartózkodás és két MSZP-s nem szavazat mellett támogatta. A miniszterjelölt a leendő agrárkormányzat legfontosabb céljaként a versenyképes vidék megteremtését jelölte meg nemcsak gazdasági, hanem életminőség, életforma tekintetében is. Elmondta: ennek érdekében a helyzetfelmérést követően stratégiai - tíz évre szóló -, valamint rövid távú intézkedési terv készül a szükségesnek ítélt feladatok végrehajtására. Fazekas Sándor aláhúzta: a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés viszonyát harmonizálni kell, hiszen a tárcához tartozó területek - a környezetvédelem, a vízgazdálkodás, az agrárium, az élelmiszerbiztonság és a vidékfejlesztés - egységes egészet képez. A miniszterjelölt aláhúzta: a kormányprogram a tárcához tartozó szakterületeken is azonos a Fidesz-KDNP választási programjával. Kiemelte: a magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások szükségesek, amelyek lehetővé teszik, hogy jó minőségű, egészséges magyar élelmiszer lássa el a hazai piacot. Mindez megteremti annak a lehetőségét is, hogy a már meglévő vidéki munkahelyeket meg lehessen őrizni, és újakat lehessen
16
létesíteni. Ezért fontos a piacok megtartása, újak szerzése illetve visszaszerzése mind bel-, mind pedig külföldön. Hangsúlyosan beszélt a földkérdésről, ezen belül is a külföldiek földvásárlási tilalmának fenntartásáról, és a moratórium meghosszabbításáról. Emellett azt is hangoztatta, hogy a spekulatív földszerzést ugyancsak ki kell zárni erről a területről. Képviselői kérdésre mindehhez hozzátette, hogy a kérdéskörrel kapcsolatos konkrét szabályozási javaslatokat az új kormánypárti parlamenti frakció dolgozza ki. Fazekas S. beszélt az állattenyésztés és növénytermesztés egyensúlyának megteremtéséről, az értékesítő és a termelési integrációk támogatásáról, a fiatal gazdálkodók segítéséről, az élelmiszerbiztonsági kérdések,valamint a bioenergetika és a marketing tevékenység fontosságáról is, továbbá a Közös Agrárpolitikával (KAP) összefüggő feladatokról is szót ejtett. Közölte: a Vidékfejlesztési Minisztérium nem a hagyományos struktúrában dolgozik majd. A tárcánál közigazgatási államtitkár és politikai államtitkárok látnak el feladatokat. Többek között a parlamenti ügyekért; a környezet- és természetvédelemért, valamint a vízügyért; a vidékfejlesztésért; az agráriumért és az élelmezés-egészségügyért szintén politikai államtitkár felel. A leendő miniszter képviselői kérdésre sem nevezte meg a tárca szakterületeinek vezetőit, választ későbbre ígért ez ügyben. Ígéretet tett viszont arra, hogy az ár- és belvíz miatt nehéz helyzetbe került gazdálkodók gondjait orvosolni fogják, mint ahogyan azt megtette a korábbi Fidesz-kormány is. A bizottságban a miniszteri meghallgatást követően négy új albizottság - az erdészeti, az élelmiszerbiztonsági, a KAP és a megújuló energiával foglalkozó - megalakításáról is döntöttek a honatyák. Forrás: MTI
Földmoratórium kitolása közös ügy A termőföldhöz kapcsolódó további hírek: Gőgös Zoltán államtitkár bejelentette, hogy a földmoratóriumról a jövő héten tárgyal a kormány, és ezután eljuttatják a kérelmet az Unió illetékes bizottságainak. Gőgös Zoltán azzal indokolta a moratórium meghosszabbítását, hogy a magyar földárak jelentősen elmaradnak a fejlett uniós tagállamok földáraitól; nálunk kiemelkedően magas, 68-70% a bérelt terület aránya; a tulajdonosi szerkezet elaprózott, az átlag földterület nagysága 2 hektár és a hazai gazdák jelentős versenyhátrányban vannak a nyugati társaikhoz képest. A "termőföldért életjáradék" program ötödik ütemére árpilis 19. és június 18. között lehet pályázatot benyújtani: a jogosultaktól legfeljebb 20 hektár külterületi termőföldet, max. 3 millió Ft értékben vásárol fel a Földalap; maximum 8,3 milliárd Ft értékben 18,5 ezer hektár termőföld megvásárlására van lehetőség. A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács döntése értelmében 43 ezer hektár állami termőföld bérleti jogát hirdetik meg, mivel 600 termelő olyan bérleti szerződéssel rendelkezik, amely már lejárt, vagy 2014. december 31. előtt fog lejárni; ezen termelők a haszonbérleti szerződéseik megújítása nélkül nem lennének jogosultak az általuk elnyert AKG-támogatás igénybevételére; ez pedig öt év alatt 25 milliárd Ft uniós támogatás elvesztésével járna. A földkérdés utolsó híreként említjük meg, hogy eddig a román földek 3-5%-a került külföldi kézbe; a jelenlegi földár 3-5 ezer Euró hektáronként, míg Dániában 20 ezer Euróba kerül egy hektár föld; a legnagyobb földfelvásárlók a dán cégek.
A román marhahús-export alakulása 2009-ben 39.821 tonna marhahús feldolgozására került sor az országban, amelyből 24.300 tonnát exportáltak, elsősorban Olaszországba, Görögországba és Horvátországba. Ugyanakkor 13.000 tonna marhahús importjára került sor és az import évről-évre növekszik. A húsmarha tenyésztést 100 lei-el (6800 Ft) támogatja az állam egyedenként, mégis a tenyésztési kedv évről évre csökken, hiszen a tartási költségek növekednek, ugyanakkor az átvételi árak stagnálnak. Az átvételi ár kg-ként 10 lei (cca 680 Ft), ugyanakkor az áruházakban 30-40 lei között mozog a marhahús kilója. Export esetén jóval magasabb az élő állat átvételi ára, amely akár kétszerese is lehet a helyben felvásárolt árunak.
17
Romániában az elmúlt években visszaesett a marhahús fogyasztás 20%-al a baromfi fogyasztás javára. Ez egyrészt a magas áraknak, másrészt annak köszönhető, hogy az utóbbi időkben a marhahús csak a nagyobb áruházakban, míg a baromfi a kisebb kereskedelmi egységekben is megtalálható. A román átlagos marhahús fogyasztás 6,6 kg / év / személy, amely Európai összehasonlításban nem magas, hiszen Spanyolországban, Németországban és Franciaországban ez a szám személyenként és évenként a 25 kg-ot is elérheti. Mihai Visan azt is elmondta, hogy Romániában az átlagos húsfogyasztás évenként és személyenként 60 kg, amelyből 32 kiló sertéshús, 20 kg baromfihús, 6,6 marhahús, a fennmaradó pedig juh, birka és egyéb húsfajták. Forrás: Dr. Szabó József Andor FVM
Egymás hegyén-hátán szállította a malacokat egy román férfi Állatkínzás gyanúja miatt indított büntetőeljárást a rendőrség annak a román kisteherautónak a vezetőjével szemben, akinek járművében 80 egymáson utazó malacra bukkantak - mondta a Borsod megyei rendőr-főkapitányság szóvivője. Gaskó Bertalan közölte: a sátoraljaújhelyi rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályának járőrei egy közúti ellenőrzés során a Nagyrozvágy és Kisrozvágy közötti útszakaszon állították meg a román állampolgár által vezetett tehergépjárművet, amelyen 80 egyenként 30-40 kilogrammos - sertést szállított. A jármű vezetője azt mondta, az állatokat Lengyelországban, a krakkói piacon vásárolta, azonban származásukról nem volt semmiféle okmánya, illetve állategészségügyi igazolása. A járőrök ezért értesítették a területileg illetékes hatósági állatorvost, aki az állatokat a helyszínen lefoglalta és egy állategészségügyi telepre szállítatta - ismertette a szóvivő. A hatósági állatorvos közölte, az állatok szállítása nem felelt meg az uniós előírásoknak - mivel víz és megfelelő szellőzés sem volt az állatok számára -, így a nem megfelelő bánásmód az állatok pusztulásához vezetett volna. A járművezetővel szemben a sátoraljaújhelyi rendőrkapitányság állatkínzás gyanúja miatt indított büntetőeljárást.
Kiadja: Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Teméktanács Kiadásért felelős: Antal Gábor elnök, Menczel Lászlóné titkár Főszerkesztő: Kádár László,
[email protected] –ra várom a hozzászólásaikat, észrevételüket, információikat. Szerkeszti: VHT titkársága, Cselényi Zsófia, Dúl Udó Endre, Megjelenik: 2006 augusztusától, időszaki rendszerességgel. Értesüléseket átvenni csak a VHT Hírlevélre történő hivatkozással lehet. VHT internetes elérhetősége: www.vht.hu
Pályázati lehetőségek - Jogszabályok: 45/2010. (IV. 23.) FVM rendelet az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programok 2010. évi finanszírozásának szabályairól. 44/2010. (IV. 23.) FVM rendelet személyes fogyasztásra szánt állati eredetű termékek Az ÚMVP Irányító Hatóságának 31/2010. (V. 20.) közleménye 2010. május 20. Forrás: FVM 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet keretében benyújtott támogatások minimum ponthatáráról.
18
Események: 2010. augusztus 17. és 22. között hazai összefogásnak köszönhetően, egy nemzetközi rendezvénysorozat, a Élelmiszerlánc Világhét – indul útjára.
Fenntartható
Élelmiszerlánc
Világtalálkozó
Statisztikai adatok: 77.13. hét 03.29-04.04.
1EURÓ = 265,29 Belgium Bulgária Cseho. Dánia Németo. Esztország Görögo. Spanyolo. Franciao. Ír ország Olaszo. Ciprus Letto. Litvánia Luxemburg Magyaro. Malta Hollandia Ausztria Lengyelo. Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finno. Svédo. Anglia
EUátlag
5214. hét 04.05.-04.11.
15. hét 04.12.-04.18.
1EUR= 266,48
1 EURÓ=
77.14. hét 04.05-04-11.
7.15. hét 04.12.-04.18.
Ft.
Ft.
Ft.
13. hét . 03.29-04.04.
264,33
1,23
1,22
1,23
325,24
325,11
325,39
1,68
1,67
1,68
445,00
445,02
443,28
1,35
1,36
1,37
358,33
362,41
361,68
1,20
1,19
1,20
317,55
317,11
316,43
1,36
1,35
1,36
360,58
359,75
359,01
1,39
1,39
1,39
368,01
370,41
367,21
1,56
1,53
1,49
413,11
407,71
393,69
1,36
1,35
1,35
361,40
359,75
357,72
1,24
1,22
1,23
328,96
325,11
325,12
1,24
1,24
1,25
329,38
330,44
329,59
1,44
1,42
1,41
380,80
379,17
372,36
1,45
1,57
1,57
384,67
418,37
415,00
1,29
1,37
1,35
343,44
366,17
356,90
1,41
1,42
1,42
373,21
377,15
374,39
1,37
1,37
1,37
363,98
365,08
363,19
1,35
1,34
1,35
357,61
357,59
357,24
1,82
1,82
1,82
482,83
484,99
481,08
1,21
1,20
1,20
319,78
319,78
318,44
1,30
1,29
1,30
345,70
343,76
343,47
1,29
1,29
1,28
342,99
343,76
339,53
1,41
1,41
1,41
374,06
375,74
372,70
1,46
1,44
1,42
387,00
383,73
375,35
1,27
1,18
1,25
336,52
314,45
330,09
1,39
1,38
1,39
367,51
367,74
366,99
1,39
1,36
1,38
367,93
362,41
364,40
1,38
1,35
1,36
367,24
359,75
358,85
1,55
1,58
1,59
410,11
421,04
419,81
1,33
1,32
1,32
352,41
351,75
349,76
19
–
Belgium Bulgária Cseho. Dánia Németo. Esztország Görögo. Spanyolo. Franciao. Ír ország Olaszo. Ciprus Letto. Litvánia Luxemburg Magyaro. Malta Hollandia Ausztria Lengyelo. Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finno. Svédo. Anglia
EUátlag
77.16. hét 04.19-04.25.
5217. hét 04.26-05.02.
18. hét 05.03.-03.09.
19. hét
1EURÓ = 264,47
1EUR= 266,63
1 EURÓ= 275,39
1 EURÓ= 275,77
16. hét . 4.19-4.25
Ft.
77.17. hét 4.26-5.2.
Ft.
7.18. hét 5.3.-5.9.
Ft.
19. hét 5.4.-5.15.
Ft.
1,23
1,28
1,29
1,31
326,35
341,55
355,81
360,43
1,64
1,62
1,59
1,58
434,49
432,63
438,53
434,73
1,35
1,34
1,34
1,38
357,93
357,68
369,11
380,24
1,20
1,23
1,23
1,30
316,62
328,16
338,95
359,50
1,37
1,41
1,41
1,44
363,46
375,33
387,67
396,31
1,38
1,40
1,39
1,38
364,51
372,37
382,74
381,26
1,47
1,47
1,42
1,42
389,72
392,90
391,77
392,31
1,36
1,40
1,44
1,48
359,17
373,68
397,64
408,17
1,23
1,29
1,29
1,29
325,29
343,95
355,25
355,75
1,25
1,25
1,34
1,29
331,16
333,50
367,73
356,33
1,35
1,35
1,54
1,38
356,63
359,55
424,10
380,32
1,55
1,54
1,40
1,54
409,92
410,60
385,41
424,69
1,31
1,35
1,43
1,48
346,58
359,63
394,55
407,01
1,43
1,41
1,43
1,44
377,63
376,56
394,91
397,44
1,37
1,42
1,43
1,43
363,38
377,81
394,91
395,46
1,33
1,31
1,28
1,33
352,56
350,16
353,52
365,84
1,82
1,82
1,82
1,82
481,33
485,26
501,21
501,91
1,20
1,22
1,28
1,27
318,36
325,20
351,21
351,58
1,30
1,32
1,32
1,36
342,62
353,25
364,87
374,47
1,26
1,23
1,21
1,26
332,88
328,19
332,09
348,63
1,41
1,43
1,49
1,53
372,90
381,28
410,33
421,93
1,42
1,42
1,40
1,38
375,22
378,10
385,05
380,65
1,23
1,25
1,25
1,31
325,06
334,32
343,85
361,76
1,39
1,38
1,40
1,41
366,39
368,21
386,57
388,54
1,38
1,41
1,39
1,39
363,75
376,34
382,49
384,10
1,37
1,38
1,38
1,41
362,45
367,52
381,28
389,17
1,60
1,60
1,63
1,64
423,38
426,84
448,23
452,16
1,32
1,34
1,35
1,38
349,04
358,05
372,52
380,79
20
