VHT HÍRLEVÉL 2010. 51. szám 42-46. hét
WWW.VHT.hu Szerkesztői gondolatok: Fekete karácsony? 1 A mezőgazdasági termelői árak ez év első 9 hónapjában az előző év azonos időszakához képest 10,5 százalékkal nőttek, az előző hónapokban egy erőteljes drágulási hullám következett be. Ezen belül a növényi termékek árszintje 18,4 százalékkal nőtt (a gabonafélék 18,3 százalékkal, miközben az élőállatok és állati termékek termelői árszintje 0,7 százalékkal csökkent, ezen belül a vágóállatok ára 4,3 százalékkal esett vissza. A mezőgazdasági termelés ráfordítási árszintje 2 százalékkal nőtt. Ezt a csökkenést a vásárlok csupán az eseti akciókban érezhetik. A folyó termelő-felhasználás 1,7 %-kal, a beruházás árszintje pedig 4 százalékkal emelkedett. A folyó termelő-felhasználáson belül az üzemanyagok ára 19,9 százalékkal nőtt, a műtrágyaárak viszont 20,1 százalékkal csökkentek. Meg kell jegyezni, hogy a harmadik negyedévben úgy a termelő-felhasználás, mind a beruházás árszintje jelentősen emelkedett. A mezőgazdasági termelői árak és a ráfordítások árszintjének alakulása következtében az agrárolló 8,3 %-os javulást mutat. A számoknál maradva érdemes elidőzni a deviza árfolyamveszteségeknél is, amely jelen pillanatban a gazdálkodók egyik, ha nem a legnagyobb problémáját jelenti. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitásáról a múlt hét szerdai jelentése szerint a 90 napon túli törlesztési késedelemmel rendelkező hiteleknek az úgynevezett nem teljesítő hiteleknek - az aránya a teljes hitelállományhoz képest a vállalatoknál 12,6 százalék, míg a háztartásoknál 10,3 százalék volt idén szeptember végén, jövőre arányuk mindkét adóscsoportnál akár 15 százalék fölé is emelkedhet. Ez azért is fontos, mivel a „hitelbum” idején ez az érték 2 % körüli értéken volt, és ez az érték a hitelválság kirobbanása óta folyamatosan növekszik. Azaz a gazdaságszerkezeti változtatások vesztesei egyértelműen a hitellel rendelkezők. Amint azt a miniszterelnök úr egy nemrég elmondott beszédéből megtudtuk, a változásokért mindenkinek meg kell hoznia a szükséges áldozatokat. Azok számára, akiknek van munkájuk, viszont a hitelük törlesztésére egyre többet kénytelenek fordítani, az általános adóterhek csökkenése mellett sem képesek megtakarítani, vagy fogyasztásukat növelve a gazdaság beindításához hozzájárulni, ezáltal a kívánt hatást sem sikerülhet a gazdaságnövekedés terén elérnünk, még a régiós átlaghoz viszonyítottan sem. A közölt felmérésekből az is kiderült, hogy a polgárok a bevételeik növekedésekor nem a kiadásaik növelésére törekednek, hanem a meglévő eladósodottsági mértékükön akarnak csökkenteni, és nem kívánnak a válságot megelőző időszakban megszokott költekezéseikhez visszatérni, ezért sokak számára fekete karácsony várható a háztartásokban és az üzlettulajdonosok számára egyaránt, még akkor is, ha a természet a következő hetekben havat áld.
Titkársági híradások:
Megkezdődhet az AKG támogatások kifizetése Információink szerint 2010. december 1-től kezdik el kifizetni az agrár környezetgazdálkodási program résztvevői számára a támogatásokat, csakúgy, mint a fiatal gazdák induló támogatása jogcímen nyert pénzeket. Forrás: VM
A VHT Tisztújító Közgyűlése megújult elnökséggel, új elnökkel kezdi a 2011. évi munkáját Az elnöki teendőt Dr. Német Antal látja el, akire mindkét oldal küldöttei egyöntettűen szavaztak. Alelnökeinek Miskolczi Imrét és Antal Gábort, illetve elnökségi tagoknak az iparvállalatok javaslatára Babati Zoltánt, Horváth Györgyöt, Horváth Józsefet, és Iczkovics Lászlót választották meg. A termelői oldalról Lukács László, Olajos Róbert, Nagy István, Kiss György kapott bizalmat.
A magyarországi szakmai érdekképviseleti szervezetek túl korainak tartják a kasztrálás megszüntetését A Magyar Agrárkamara részéről: Ebele Ferenc főtitkár, MAGOSZ nevében Jakab István elnök, és a MOSz képviseletében Horváth Gábor főtitkár, illetve a VHT nevében Mencel Lászlóné titkár a következő tartalmú levelet, mint közös állásfoglalást juttatták Copa-Cogeca igazgatójához Arnaud Petit úrhoz. „Információink szerint a közeljövőben – az Európai Bizottság és a Belga Elnökség támogatásával – közös állásfoglalást tesznek közzé a sertések sebészeti kasztrálásának alternatíváiról. A közös állásfoglalás tervezetében azt is megállapítják, hogy hosszú távon be kell fejezni a sertések sebészeti kasztrálását. A COPA-COGECA magyar tagszervezetei, a Magyar Agrárkamara, a Magyar Termelők Szövetségeinek Nemzeti Egyesülése (MAGOSZ) és a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége (MOSz) a magyar sertéstermelők legjelentősebb NGO szervezetével a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezettel és Terméktanáccsal (VHT) együtt ezt a szándékot – a sertések sebészeti kasztrálásának felhagyását – túl korainak tartja. A fent nevezett magyar szervezetek visszautasítják azt a megközelítést („Mi = valamennyi európai egyesülés” kifejezést használják a közös állásfoglalás tervezetének kísérőlevelében), hogy általános megegyezés van a közös állásfoglalás tervezet tartalmában. A magyar sertéstermelők ezt a témát túl korainak (ford. megj.: másik kifejezés: időszerűtlennek) tartja, mivel a közös állásfoglalás tervezet nem veszi figyelembe a tagállamok termelési gyakorlatai közötti különbségeket sem a termelés céljában, sem pedig a technológia használatában (pl. különbség a tartási időtartamban a vágósúlybeli különbség miatt, így a kanszag különböző lehet). A közös állásfoglalás tervezet ugyancsak nem veszi figyelembe a különböző tagállamokban a termelők számára rendelkezésre álló különböző (közvetlen vagy közvetett formában nyújtott) támogatási szinteket, és a különböző támogatási szintek miatt a különféle feltételekhez való illeszkedési képességet. A folyamat jelenlegi szakaszában a COPA-COGECA magyar tagszervezetei úgy vélik, hogy nem ésszerű a végrehajtásra határidőt kitűzni a tervezetben. Akkor,
2
amikor COPA-COGECA kialakítja a saját állásfoglalását kérjük, vegyék figyelembe a közös magyar álláspontot és ne támogassák a legutóbbi közös állásfoglalást. Várjuk a további sikeres együttműködést.”
„Közös állásfoglalás tervezete a sertések sebészeti kasztrálásának alternatíváiról (Draft common position on alternatives to surgical castration of pigs) A sertések kasztrálásának alternatíváiról tartott workshop-ot (munkamegbeszélést) követően az Európai Bizottság és a Belga Elnökség meghívására az európai sertéstermelők, a húsipar, kiskereskedők, állatorvosok és állatjóléti NGO-k (nem kormányzati szervezetek) képviselői találkoztak Brüsszelben, hogy megvitassák a sertés kasztrálás és lehetséges alternativái témáját, és áttekintsék a lehetőségeket, hogy ezt a gyakorlatot befejezzék. A munkacsoport 2010. szeptember 2-án, október 13-án és november 19-én ülésezett. A sertések sebészeti úton történő kasztrálása állatjóléti probléma. Fiziológiai és etológiai paraméterekkel tudományosan bizonyított, hogy a sebészeti úton végzett kasztrálás fájdalmas beavatkozás még akkor is, ha azt az állatok nagyon fiatal korában végzik el. A kasztrálást azért végzik, hogy elkerüljék a kellemetlen szexuális vagy agresszív viselkedést, és a kanszag kifejlődését, mivel a sertéshús szaga nagyon fontos szempont a vásárló számára a sertéshús megvásárlásakor.A kasztrálás nem a termelő döntése, hanem egy piaci indíttatású választás. A kasztrálásnak mindig volt hatása a hús és a zsír típusára, minőségére és a mennyiségére. Másrészről a nem-kasztrálásnak pozitív hatása van a termelő munkájára, a takarmányhasznosításra és, következésképpen a környezetre. Az EU-ban és azon kívül a sebészeti kasztrálással szemben különböző alternatívákat alkalmaznak már, um. teljes kanok felnevelése vagy oltás, a kanszag csökkentésére. Néhány országban a kasztrálást érzéstelenítés és/vagy altatás alkalmazásakor végzik el, hogy enyhítsék a fájdalmat. Több ország már elkötelezte magát a sertések sebészeti kasztrálásának hosszú távon történő megszüntetésére. Néhány európai kiskereskedő teljes sertésből, oltott hímivarú sertésből vagy olyan sertésekből származó húst értékesít, amelyeket altatással vagy érzéstelenítéssel kasztráltak. Mivel az Európai Unióban a különböző megoldások problémákat okozhatnának a Belső Piac működésében valamint a harmadik országokba irányuló exportban, ezért egy európai szintű megoldás és kölcsönös elismerés meg fogja könnyíti a sertéshús kereskedelmet. Első lépésként 2012. január 1-jétől a sertések sebészeti kasztrálását, ha egyáltalán elvégzik azt, kölcsönösen elismert módszert alkalmazó hosszabb hatású érzéstelenítéssel és/vagy altatással fogják elvégezni. Második, hosszú távú lépésként a sertések sebészeti kasztrálását 2018. január 1-jével kellene befejezni. A sebészeti kasztrálás befejezésének biztosítására a következőknek kell rendelkezésre állniuk:
3
a) kölcsönösen elismert módszerek a kanszag felmérésére; b) európai szinten elismert referencia módszer a kanszagért felelős mindegyik vegyület mérésére; c) gyors kanszag érzékelési módszerek rendelkezésre állása a vágóhidakon; d) a kanszagot okozó vegyületek mérséklése tenyésztési és/vagy állattartási és takarmányozási módszerekkel; e) teljes kanok termelési és tartási rendszerei a felnevelés, szállítás és vágás folyamán, hogy csökkentsék a szexuális és agresszív viselkedést. Egy évente készített nyilvános jelentés méri majd fel a fenti eszközöknek a fejlődését és hatékonyságát. A “garantált hagyományos specialitások” vagy a “földrajzi megjelölésű” (Protected Geographical Indication (PGI) vagy Protected Designation of Origin (PDO)) jelöléssel regisztrált sertéshús, és a 6. pont szerint felsorolt hagyományos kíváló minőségű termékek gyártásához termelt sertéshús esetében a kasztrálás elkerülhetetlen, hogy a jelenlegi minőségi standardokat elérjék. Az EU fenntartható és versenyképes sertéshús termelési láncának biztosítására az Európai Bizottság által támogatott és finanszírozott európai partnerséget kell létrehozni a sertés kasztrálás terén azzal a céllal, hogy 1. nemcsak az Európai Unióban, de harmadik országok piacain is biztosítsák a nem-sebészetileg kasztrált sertések húsából származó termékek elfogadását a hatóságok és a fogyasztók által. 2. megállapodjanak a kanszag egységes értelmezésében. 3. kutatásokat és fejlesztéseket végezzenek vagy koordináljanak a következők terén: a) kölcsönösen elismert módszerek a kanszag felmérésére; b) európai szinten elismert referencia módszerek a kanszagért felelős mindegyik vegyület mérésére; c) gyors kanszag érzékelési módszerek rendelkezésre állása a vágóhidakon; és a kanszagot okozó vegyületek mérséklése tenyésztési és/vagy állattartási és takarmányozási módszerekkel; e) teljes kanok termelési és tartási rendszerei a felnevelés, szállítás és vágás folyamán, hogy csökkentsék a szexuális és agresszív viselkedést f) a sebészeti kasztrálás alternatívái érzéstelenítéssel és/vagy altatással a “garantált hagyományos specialitások” vagy a “földrajzi megjelölésű” (Protected Geographical Indication (PGI) vagy Protected Designation of Origin (PDO)) jelöléssel regisztrált sertéshús, és a 6. pontban felsoroltaknak megfelelő hagyományos kíváló minőségű termékek gyártásához termelt sertéshús esetében. 4. információkat fejlesszenek ki és oktassák a termelőket és a teljes sertéshús termelési lánc többi tagjait. 5. tanulmány elkészítését kezdeményezzék a sebészeti kasztrálás beszüntetésének következményeiről, beleértve a termelési költségek változásának elemzését a különböző termelési rendszerekben, és a sertéshús
4
terméklánc különböző megoszlásáról.
szintjeit
érintő
költség/haszon
alakulásáról
és
6. kifejlesszék a nagy súlyú sertéseket igénylő, fenti felmentés alá tartozó hagyományos termékek listáját. 7. közzétegyék a fent említett éves jelentést. A jelen nyilatkozatot az európai sertés szektor és az európai kiskereskedelem több szereplője és NGO-k fogalmazták meg és írták alá. Ez a nyilatkozat egy nyílt felhívás az európai sertés szektor és az európai kiskereskedelem valamennyi szereplője számára, hogy csatlakozzanak ehhez az önkéntes kezdeményezéshez. Az Európai Bizottság és a Belga Elnökség elősegítőként működjenek, bátorítsák a privát feleket ennek a nyilatkozatnak az aláírására. Ezennel felkérünk mindenkit, hogy csatlakozzon ehhez a nyilatkozathoz, ezáltal nyilvánosan támogatva azt.
Brüsszeli híradások: Ciolos tájékoztató/közlemény a KAP 2013-as reformja ügyében Dacian Ciolos, Mezőgazdasági Biztos az Európai Parlamentben röviden ismertette a dokumentum tartalmát, majd ezt követően válaszolt a Parlament COM-AGRI Bizottság koordinátorainak, majd tagjainak kérdésére. A Biztos kiemelte: a tagállamok az egyik legfontosabb céljául a versenyképesség javítását kell elérniük. Marad a két pillér, a jövedelemtámogatás fontos, azonban méltányosabb elosztás kell. A jelenleg is aktív gazdák kapnák a támogatást, felső limit is lenne annak mértékét illetően. A termelők költségeit nem akarják növelni, azonban zöldebb / környezetbarátabb termelést akarnak. A hátrányos helyzetű területeket a 2. pillérből támogatják, nemzeti társfinanszírozással. A klímaváltozás elleni küzdelem fontos hangsúlyt kap, mivel a 2. pillérben a támogatások egy része csak fenti feltétel teljesítésekor vehető igénybe. A mezőgazdasági termékek értékesítési területén alternatívákat akarnak kidolgozni. Piacingadozások olyan súlyú problémák, melyet a KAP nem tud megoldani önmagában. Néppárti koordinátor hozzászólását az anyag elkészítésének a gratulációjával kezdte, azonban gyakran általánosnak tartja az anyag megfogalmazásait és fontosnak tartja a több pénz több eredmény elvének megvalósítását. Szociáldemokrata koordinátor hozzászólásában örömének adott hangot amiatt, hogy az anyagban a szocialista vélemények megjelenése kellő hangsúlyt kapott. Azt is nyomatékosította, hogy a jövőben a jelenlegihez viszonyítottan igazságosabb termelői támogatás kell, és stabilizálni kell jövedelmeket. A kritériumok között foglalkoztatottságnak jelentősebb hangsúlyúnak kell lennie, tekintettel a munkanélküliség jelenlegi magas mértékére. ALDE koordinátorának véleménye szerint a változtatások pozitív hatásaiból majdnem mindenki részesül, viszont tisztázásra várnak a részletek kidolgozása. Fontos célként kell a fenntarthatóságot és a versenyképességet optimális arányát tartani. A történelmi alapú támogatások ideje lejárt, be kell fejezni. A kifizetések egyszerűsítéséért, felgyorsításáért sokat kell még tenni.
5
Európai Konzervatívok és Reformerek szerint is sok az anyagnak hiányossága és pontosításra szorul az „aktív gazdálkodó” kifejezés is. Sok a bürokratikus teher, és az egyszerűsítési folyamatok gyakran ellenkező előjelűek. A KAP-nak az agráriumot kell szolgálnia, mivel ez nem szociálpolitika, vagy környezetvédelmi politika, ezek nem köthetik meg a gazdák kezét. A Zöldek üdvözlik a „zöld” politikai irányba való nyitást. Véleményük szerint a környezettudatos gondolkozást, cselekvést a támogatások előfeltételéül kell szabni. Méltányosabbá kell tenni az országok, és azon belüli területek közti támogatásokat. Nem lehet minden belső rendszerünket felborítani a nemzetközi megfelelőség érdekében. Liberális/demokrata hozzászóló egyre kevésbé tartja hitelesnek az EU mezőgazdasági politikáját. Költségvetési támogatások és politikai akarat kell a mezőgazdaság jövőbeni közösségi szintű terveinek megvalósíthatósága érdekében. Fontosnak tartják a környezetvédelmet, de a hitelesség érdekében a kisebb gazdálkodókat segíteni kell a kihívások teljesítésének a megvalósíthatóságának az érdekében. Importproblémák, nem azonosak az exportálok és az importálokkal szemben támasztott feltételek mértéke, költséghányadosa. Törekedni kell a globális kihívásoknak történő megfelelésre, viszont törekedni kell a helyi jelleg megtartására. Ciolos a válaszaaiban felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a dokumentum csak iránymutatást ad, a pontos megfogalmazások, forgatókönyvek kidolgozása a következő hónapok feladata. Ennek alapján javasolják a jogszabálycsomagot, amelyeket hatástanulmányok előzik meg. Maximalizálják a támogatásokat, de a változások nem jelentenek brutális változásokat a gazdák számára. Reméli, hogy a nemzetközi tárgyalások végkifejletei harmóniában lesznek a KAP irányvonalaival. A parlamentnek az eddigiekhez viszonyítva komolyabb szerep jut. Forrás: Európai Parlament 2010-11-19
Hírek innen-onnan: Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogram a gazdáknak www.mfb.hu A Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. kedvezményes forgóeszköz hitelfelvételi lehetőséget hirdet jelentette be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A Kormány és a Vidékfejlesztési Minisztérium segíteni akar azoknak a gazdáknak, akik az év második és harmadik negyedévében a katasztrófa- és elemi károk – árvíz, vihar, belvíz, jégeső, fagy stb. – miatt súlyos helyzetbe kerültek, vállalkozásaik ellehetetlenültek, további mezőgazdasági tevékenységük folytatása is kérdésessé vált. A természeti csapással sújtott gazdaságok száma meghaladja a 26 ezret, a károsodott mezőgazdasági területek nagysága pedig a 790 ezer hektárt a nemzeti kárenyhítési rendszerbe történt kárbejelentések valamint a MVH-hoz érkezett vis maior bejelentések alapján. A gazdaságok jelentős része oly mértékben károsodott, hogy állami beavatkozás nélkül további működőképességük kérdésessé vált. Az MFB Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogramból a mezőgazdasági termelők
6
kedvezményes, éven túli forgóeszköz hitelt vehetnek fel, amelynek keretösszege összesen 6 milliárd Ft. Hitelkérelmet a vis maior igazolással, vagy az agrárkár enyhítő juttatásra vonatkozó igazolással rendelkező mezőgazdasági termelők nyújthatnak be. A konstrukció kedvezményes, méltányos és arányos. A hitelre a mezőgazdasági termelők a károsult mezőgazdasági területük nagysága, valamint az elhullott állatok /szám, fajta, kor, nem szerint kiszámolva/ alapján jogosultak. A hitelösszeg ügyfelenként szántó és legelő után legfeljebb 200 000 forint hektáronként, ültetvény után legfeljebb 500 000 forint hektáronként, állatok után legfeljebb 200 000 forint. A hitel összege 1 - 50 millió forint között lehet. A hitel futamideje maximum 5 év, amelybe az 1 év türelmi idő is beletartozik. A forinthitel kamatának mértéke jelenleg mintegy 6%. A hitelekhez az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizető kezessége, mint fedezet kapcsolódhat. Forrás: VM
Könnyebb lesz a kisebb vágóhidak élete Az agrártárca az unió által megengedett legnagyobb mértékben könnyítette a hazai vágóhidakat érintő szabályozást, mellyel leginkább a kistérségi ellátást, vagy magáncélra történő marha, sertés, juhvágást segíti elő. A rendeletmódosítás a vágóállatok vágás utáni minősítését szabályozza, meghatározza azt a vágási kapacitást, ami még mentesül a minősítési kötelezettség alól. A rendeletmódosítás megállapítja továbbá, hogy mekkora vágási kapacitásnál mentesül a vágóhíd a minősítő hely üzemeltetésének kötelezettsége alól. Ez kifejlett szarvasmarhára vonatkozóan éves átlagban hetente legfeljebb 75, sertés esetén 200 állatot jelent. A rendelet módosítja a minősítés végrehajtását is, melyet vágósertésnél a szúrást követően 45 percen, vágómarha, vágójuh és vágókecske esetében 60 percen belül kell elvégezni. A minisztérium a vágási kapacitás meghatározásánál a Magyar Agrárkamara tavaly nyáron felvetett javaslatait – amely az EU szabályozással koherens volt – figyelembe véve rendelkezett. A minősítés módosításának oka röviden, hogy egyrészről a gazdálkodók az azonos minőségű végtermékért azonos árat kapjanak, másrészt EUs szinten a minőséghez kapcsolt piaci árak monitorozása megvalósulhasson. Az eddigi magyar szabályozás szigorúbb követelményeket határozott meg a kisebb vágóhidakra, mint az EU szabvány. A mostani rendeletmódosítás lényege tehát, hogy megkönnyíti a helyi szintű ellátásban érdekelt kisebb vágóhelyek működését és a helyi húsforgalmazást. Módosult a tenyészállat illetve szaporítóanyag behozatalának és kivitelének szakmai előírása. Mostantól a bejelentésnek a korábbinál részletesebben tartalmaznia kell a származási országot, a nyilvántartást végző szervezet nevét és címét, a behozni kívánt fajta megnevezését, mennyiségét, ivarát, korcsoportját, az egyed, illetve csoport azonosítóját, és a felhasználás célját. Igazolni kell a hasznosítás helyét és módját, egyes esetekben a mesterséges termékenyítő vagy embrióátültető állomás, spermatároló központ megnevezését. Be kell még jelenteni továbbá a keltetőtojás származási helyét, a keltetőállomás nevét és címét, valamint a baromfi fajtájának megnevezését, a mennyiségét, és a beszállítás várható idejét. Forrás: VM
Fel kell lépni az állattartókat fenyegető spekulációval szemben
7
Súlyos hiba volt az Európai Unió részéről az intervenciós rendszer leépítése – mondta Glattfelder Béla az Európai Parlament plenáris ülésén. Az állattenyésztő ágazatok válságáról szóló vitában kiemelte, hogy az európai állattenyésztők nehéz gazdasági helyzetének több oka van. Az egyik, hogy a harmadik országokból származó importtermékeknek nem kell megfelelniük az európai termékekkel szemben támasztott szigorú élelmiszerbiztonsági, állatjóléti és környezetvédelmi feltételeknek, ezért jóval olcsóbbak az európai termékeknél. A másik ok a gabonaárak jelentős emelkedése. A takarmányozási célra használt gabonafélék árainak egyre szélsőségesebb ingadozásai előre láthatók voltak. Az Európai Bizottság semmit nem tett ennek megakadályozására, ugyanakkor az utóbbi években először a kukorica, majd – a búza kivételével – a többi gabonaféle esetében is megszüntette az intervenciót. Az intervenció leépítése különösen azért bizonyult hibás lépésnek, mivel a gabonakereskedelem koncentrálódásának folyamata az utóbbi években felgyorsult. Azok a nemzetközi gabonakereskedő cégek, amelyek domináns piaci pozíciókat foglalnak el, képesek befolyásolni az árakat. Az intervenció leépítését követően az Európai Bizottság eszköztelen maradt a spekulációval szemben. A spekulációnak ugyanakkor nemcsak a gazdák, hanem minden európai polgár a vesztese. Egyrészt, mint fogyasztó, másrészt, mint adófizető, hiszen a 2005-ben és 2006-ban, alacsonyabb intervenciós áron felvásárolt magyar kukoricát az Európai Bizottság az áremelkedéseket követően jelentős haszonnal tudta értékesíteni. Mára az Európai Unió nem rendelkezik megfelelő gabonakészlettel. A rendelkezésre álló 2,8 millió tonna árpa nem képes ellensúlyozni a kedvezőtlen piaci folyamatokat és a spekulációs törekvéseket. Megfelelő intervenciós készletek híján az Európai Unió arra sem képes, hogy számottevő segítséget nyújtson az éhezés által fenyegetett régióknak, például az árvíz sújtotta Pakisztánnak. A vita során felmerültek olyan elképzelések, miszerint az Európai Uniónak exportadót kellene bevezetnie a gabonafélékre. A képviselő nem ért egyet ezzel a javaslattal. Az Európai Bizottság november közepén hozza nyilvánosságra a Közös Agrárpolitika 2013 utáni jövőjével kapcsolatos elképzeléseit, mely dokumentumban – véleménye szerint - színt kell vallania: hajlandó végre valódi intézkedéseket hozni az áringadozások mérséklésére, vagy tétlenül nézi a spekulációt. Forrás: VM
A sertéspestis elleni küzdelem Oroszországban Az Orosz Mezőgazdasági Minisztérium az országban kialakult afrikai sertéspestis helyzet miatt Föderális Célprogram koncepcióját dolgozta ki a járvány megfékezésére, ill. visszaszorítására. Az e célból létrehozott Tárcaközi Bizottság a napokban Jelena Szkrinnyik mezőgazdasági miniszter vezetésével videokonferenciát tartott, és részletesen megtárgyalták a járvány likvidálására vonatkozó programot. A tárca vezetője hangsúlyozta, hogy az adott akcióterv nemcsak az állattartás veszélyeit csökkenti, de egyben az ország élelmezésbiztonságát is erősíti. Ez annak tükrében különösen fontos, hogy a sertéstermelés az egyik legfontosabb eleme a mezőgazdasági termelés fejlődésének. Az elmúlt négy évben a sertéstenyésztés 38,7%-al nőtt az országban, csak a Mezőgazdaság Fejlesztésének Állami programja elmúlt két éve alatt 12,2%-ot nőtt az ágazat. A növekedési dinamika idén sem tört meg, az első félévben 1,3 millió tonna sertéshúst termeltek, ami 120 ezer tonnával több az előző évi adatnál.
8
A konferencián külön hangsúlyt kaptak a járvány által veszélyeztetett területekről történő gabona és takarmányszállítások. A betegség terjedése veszélyének csökkentése érdekében a Rosszelhoznadzor (Oroszországi Föderáció Állat- és Növényegészségügyi Felügyelete) területi szervezetei feladatul kapták, hogy a belügyi szervekkel közösen szigorú ellenőrzést folytassanak a sertés-ill. gabonaszállítások terén. Mindenképpen meg kell akadályozni az illegális sertés, gabona és takarmányszállítmányok kijutását a veszélyeztetett Déli- és ÉszakKaukázusi körzetekből. Ezeken a területeken tavaly 70 járványgócot fedeztek fel, többek között 64 házisertés telepen. Döntés született a tekintetben, hogy a fent említett két körzetben, valamint Voronyezs és Szaratov megyében állategészségügyi posztokat állítanak fel, melyek kötelező jelleggel elvégzik minden áthaladó jármű szállítófelületeinek, gumiabroncsainak fertőtlenítését csakúgy, mint az utasok lábbelijeinek vírusmentesítését. A két megye belügyi tárcája összefogva a Rosszelhoznadzor szerveivel a közúti ellenőrzési posztokon közösen hozza létre ezeket az ellenőrzési pontokat biztosítva a járvány megfékezését és megakadályozva ezzel az illegális szállításokat. A fenti intézkedések szigora teljes mértékben érthető, azonban azok túlbuzgó végrehajtása károkat is okozhat, nyilatkozta Arkagyij Zlocsevszkij, az Orosz Gabonaszövetség elnöke. Szavai szerint meg kell találni az arany középutat a járvány terjedésének megakadályozása és a szabad termékforgalom biztosítása között, ugyanis több jel arra utal, hogy egyes megyei Rosszelhoznadzor kirendeltségek a szigorításokat a gabonatermék forgalom ellehetetlenítésére használják fel. Így a Központi és Volgamenti Föderális körzetekben annak ellenére, hogy hiány van a gabonából és különösen a takarmánykészítményekből, nem adják ki a beviteli engedélyeket a déli megyékből származó termékekre. Ezt a helyzetet feltétlenül orvosolni kell, meg kell szüntetni az egyes helyi szervek önkényességét, valamint a Rosszelhoznadzor központi és regionális kirendeltségei közötti ellentmondásokat. Forrás: Kenedi Ákos
Röviden a tengerentúli eseményekről Október hónapban mind a kukorica, mind a szójabab árfolyama jelentősen erősödött a Chicagói Árutőzsdén. A jelenség oka összetett. Egyrészt a Szövetségi Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) a kukorica esetében az utóbbi hónapokban jelentősen csökkentette a termelési előrejelzését (a 2010/11-es termés még így is minden idők harmadik legnagyobbja lesz), a várhatóan rekordot döntő szójabab esetében pedig – többek között az erős Kínába irányuló exportnak köszönhetően – a zárókészletekre vonatkozó várakozásait.
1. ábra: a kukorica határidős ára a CME-n, USD/bushel. Forrás: wsj.com
9
Mindehhez adódott, hogy a Szövetségi Jegybank (FED) 600 milliárd dolláros államkötvény-felvásárlást jelentett be, ami egyrészt csökkentette a kötvények hozamát, másrészt gyengítette a dollárt. Ezért a befektetők jelentős része az árupiacokra összpontosít. Mindez - együtt az erős kínai kereslettel - nemcsak az egyes mezőgazdasági termények, hanem az olaj árát is felfelé húzta.
10 2. ábra: a szójabab határidős ára a CME-n, USD/bushel. Forrás: wsj.com A kanadai szövetségi kormányzat adóhalasztási programmal segít British Columbia és Alberta takarmányozási gondok sújtotta húsmarha-tenyésztőin. A két provinciában az átlag alatti hőmérséklet és a szárazság miatt a legelők meglehetősen rossz állapotba kerültek, ami miatt egyes termelők komoly veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni. Ezért a kormányzat engedélyezte, hogy az értékesített tenyészállat után fizetendő jövedelemadót 2010 helyett 2011-ben lehessen befizetni. Forrás: dr. Tóth Attila
Tanácskozás az új tartományok agrárszövetkezeteinek 20 éves helyzetéről, tevékenységeiről A Német Raiffeisen Szövetség (DRV) és a Humboldt - Egyetem Agrárközgazdasági Kara közösen az „Agrárszövetkezetek 20 éve – Mérleg és kitekintés” elnevezésű tanácskozást tartott. Azon a DRV elnöke, Manfred Nüssel mellett, beszédet mondott Ilse Agner szövetségi szakminiszter asszony, Udo Folgart, a Német Parasztszövetség alelnöke, valamint a szövetségi szakminisztérium korábbi parlamenti államtitkára, Dr. Gerald Thalheim (SPD), továbbá a bolgár tapasztalatokról a szófiai Világgazdasági Egyetem professzora, Dr. Ivan Bojevsky számolt be. A rendezvény német előadói lényegében mindannyian a német újraegyesülés „sikertörténetének minősítették az egykori NDK mezőgazdasági termelőszövetkezetei (LPG) átalakulási folyamatát és integrálódását a német mezőgazdasági üzemi struktúrába, jóllehet a kezdeti, döntően politikai fenntartások miatt a folyamat nem bizonyult zökkenőmentesnek. Többek között elhangzott, hogy a 4.500 termelőszövetkezet egyharmada döntött az un. Mezőgazdasági Alkalmazkodási Törvény (LAG) előírásai szerinti átalakulás mellett, ami bejegyzett szövetkezeti jogi formában közös gazdálkodást jelentett. Mára a keletnémet szövetkezetek 85 %-a (852) a Raiffeisen Szövetkezeti Szövetség tagja. Azok teszik ki a Raiffeisen szövetkezetek 31,9 %-át. Az agrárszövetkezeteket családi gazdaságok (jelenleg átlagosan 41 hektár nagyságú) önkéntes fúziójának tekintik, amelyek a piacon sikeresen helytállnak és különösen a strukturálisan elmaradottabb vidéki térségekben fontos gazdasági, társadalmi és szociális feladatokat látnak el. Így például az ottani legnagyobb munkáltatók és adófizetők, a németországi középfokú mezőgazdasági szakképzési helyek 27 %-át ezek az üzemek biztosítják. Számos nem mezőgazdasági melléktevékenységet is folytatnak, mint benzinkút, autójavító műhely, helyi bolt üzemeltetése, vagy
kommunális és szociális, sport-létesítményeket támogatnak. Az átlagos méretük 1.800 hektár, az új tartományok mezőgazdaságilag hasznosított területének 27 %-át művelik meg. Tagjaiknak száma együttesen 37 ezer fő. Éves forgalmuk 2009-ben 1,8 Mrd €-t tett ki. Az agrárszövetkezetek számára a legnagyobb veszélyt a 2013 utáni Közös Agrárpolitika tekintetében a közvetlen kifizetések támogatási felső határának a bevezetése jelentené. Ezért azt a hivatalos német álláspont - az új tartományok egységesen, de a Német Parasztszövetség és a Raiffeisen Szövetség is egyértelműen elutasítja. A rendezvény résztvevői szerint, a globális agrárpiaci nagy kihívásokra is tekintettel, a bejegyzett szövetkezeti jogi formában jelentkező együttműködésnek egyértelmű előnyei vannak, ezért a fennmaradásuk a jövőben is indokolt, és számukra is biztosítani kell az esélyegyenlőséget. Ilse Aigner szövetségi szakminiszter asszony október 16-án, a Világélelmezési Napon részt vett Rómában a FAO világélelmezés-biztonsági bizottsága (CFS) október 11-16. közötti ülésén. Többek között kiemelte, hogy az elmúlt két évtizedben a fejlesztés-, ill. segélypolitikában nem eléggé vették figyelembe a fejlődő országokban a mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést, jóllehet van érezhető fejlődés. Erre Németország a jövőben nagyobb figyelmet fordít. Az okok között szerepel az ottani kormányok felelőssége is (good governance). Szerinte ezen a területen következetesen tovább kell haladni. A világon az éhezők kétharmada hét országban él, közöttük néhány olyan feltörekvő nagy ország, amelyek saját erőből is jelentős javulást érhetnének el. A CFS reformja lehetőséget kínál a világélelmezés-biztonság új, életképes alapra helyezésére. A Német Parasztszövetség (DBV), a Német Mezőgépgyártók Szövetsége (VDMA), valamint a Mezőgazdasági Járadékbank megbízásából negyedévenként jelenik meg az un. Agrár Konjunktúra- és Beruházási Barométer. A Produkt + Markt Piackutató Intézet által összeállított, 1.000 fős minta alapján elvégzett legutóbbi, szeptemberi állapotnak megfelelő elemzés azt mutatja, hogy a német mezőgazdasági termelők körében összességében jó a hangulat. Az aktuális gazdasági helyzet és a jövőbeni gazdasági fejlődés megítélését index formában fejezik ki. A mutató szerint, szeptemberben az index értéke 28,2, míg júniusban még csak 21,0 volt. A pozitív alakulás fő oka mindenekelőtt a jelentősen megnőtt gabonaárak, valamint a magasabb tejárak, de stabil burgonya-, gyümölcs- és zöldségárak is. Mérséklően hatottak viszont a nyomott sertésárak és a költségnövelő takarmány és műtrágyaárak. Az üzemi formákat tekintve, a legnagyobb mértékű javulás a szántóföldi növénytermesztő, valamint a tejelő szarvasmarhatartó üzemekben következett be, míg a sertéstenyésztő gazdaságoknál romlott az előző negyedévhez képest a megítélés. A következő 2-3 év gazdasági fejlődésének a megítélése nagyjából mindenütt azonosan kedvező. Az üzemek beruházási hajlandóságában nincs változás, 38 %-uk – ugyanannyi, mint az előző negyedévben – akar beruházni. Az összeg viszont lényegesen magasabb. A következő fél évben a német mezőgazdasági üzemek összesen 7 Mrd €-t akarnak fejlesztésekre fordítani. Ez mintegy 1 Mrd €-val magasabb, mint a megelőző év azonos időszakában. Erőteljes növekedés várható gép- és gazdasági épület-beruházásoknál, továbbá a megújuló energiaforrásoknál (biogáz berendezések). Említést érdemel, hogy az elmúlt évekkel összehasonlítva, a konjunktúrabarométer 2007 szeptemberében volt a legmagasabb, 39,4 értékkel. Azt
11
követően fokozatosan csökkent, a mélypontot 2009. júniusban érte el, 10,2 indexértékkel. Azóta egyenletes növekedést mérnek. Október hónap magyar vonatkozású németországi kereskedelemfejlesztési, értékesítés-ösztönzési eseményként ki kell emelni az Agrármarketing Centrum (AMC) „Magyar Hetek” akcióját a KARSTADT áruház- és a REWE kereskedelmi lánc közös vállalkozásaként működtetett un. PERFETTO élelmiszerrészlegekben, hét berlini és egy magdeburgi KARSTADT áruházban. Az október 4-16. közötti akcióban 15 magyar élelmiszeripari cég mintegy 100 terméke vett részt. Október 6-án a legnagyobb berlini KARSTADT áruházban szerényebb megnyitóünnepségre is sor került, amelyen az érintett kereskedelmi láncok, ill. áruházak, valamint a berlini magyar nagykövetség képviselői, továbbá az AMC két munkatársa vett részt. Az akció igen kulturáltnak, színvonalasnak bizonyult. Az egyes áruházi élelmiszerosztályokon a kiválasztott magyar termékek jól elkülönített helyeken kerültek elhelyezésre, kellő figyelemfelkeltéssel, megfelelő mennyiségű szóróanyaggal ellátva, magyar zászlók és plakátok környezetében, kóstoltatással egybekötve. Jóllehet a KARSTADT áruházak élelmiszerrészlegeinek együttes forgalma németországi viszonyokhoz képest szerénynek tekinthető, de az áruházak összforgalma jelentős, nagyon sok vásárló fordul meg bennük, és inkább a jó középkategóriába tartoznak. Ezért a magyar élelmiszerek megjelenítése szempontjából hasznos volt a kiválasztásuk. A német agrár- és élelmiszeriparban és a kapcsolódó területeken, beleértve a mezőgépipart, a kivitel mind fontosabb szerepet játszik. Azt támasztja alá a Göttingeni Egyetem és az Ernst & Young könyvvizsgáló cég közös tanulmánya. A vizsgálat szerint, 2015-re ezekben az ágazatokban működő vállalatok a bevételük 45 %-át külföldön szerzik meg. 2009-ben az export hányad a forgalmon belül 36 %-ot tett ki, míg az utóbbi öt év átlaga csak 28 % volt. A forgalomnövekedés éves szinten 6 %-ot jelent. Múlt évben az un. „agribusiness” területen 204 Mrd €-t tett ki az együttes forgalom, ami a jelenlegi ütem mellett 2016-ra a 300 Mrd €-t is meghaladhatja. A német élelmiszeripar exporthányada már jelenleg is magasabb az ipar egészének átlagánál. A Szövetségi Statisztikai Hivatal legújabb adatai szerint, 2006-2009. között jelentősen mérséklődött a települési, építési és közlekedési célú terület felhasználás növekedése. A jelzett időszak alatt 1.371 km2-rel nőtt ezen terület, ami napi 94 hektárt jelent. Az napi 10 hektárral kevesebb, mint a 2005-2008. közötti növekedés, de messze nagyobb, mint a szövetségi kormány fenntarthatósági stratégiájában megfogalmazott cél, 2020-ig napi 30 hektárra csökkentés. Az utolsó három évben a mezőgazdasági terület 355 km2-rel (0,2 %) mérséklődött, szemben az erdőterülettel, ami nőtt. 2009. december 31-i állapotnak megfelelően, Németország teljes területének 52,4 %-a (187.291 km2) mezőgazdasági hasznosítású, 30,1 %-a erdő (107.534 km2), 13,3 % (47.422 km2) pedig települési, építési és közlekedési célú. Az utóbbi értelemszerűen a tartományi jogú városokban (Berlin, Hamburg, Bréma) a legmagasabb arányú, míg a legalacsonyabb a ritkán lakott Mecklenburg – Előpomerániában (7,9 %). A legnagyobb erdősültséggel Rajna – Pfalz tartomány rendelkezik (41,9 %), a mezőgazdaságilag hasznosított terület aránya pedig Schleswig – Holsteinben a legnagyobb (69,9 %). Helmut Brunner bajor élelmezési, mezőgazdasági és erdészeti államminiszter október közepén a tartományi parlamentben mutatta be a - kétévenkénti ütemezésben elkészülő - 2010. évi agrárjelentést. Az adatok azt mutatják, hogy a mező-, erdő- és élelmiszergazdaságot a kapcsolódó területekkel együtt tekintve
12
Bajorország a legfontosabb német tartomány, megelőzte a sokáig első helyen álló Alsó-Szászországot. Bíztató az is, hogy a mezőgazdasági szakmák iránti érdeklődés, a képzésben résztvevők száma töretlen. A mező- és erdőgazdaság bruttó értéktermelése 3,5 Mrd €, és minden 7. munkahely közvetlenül, vagy közvetve ezekhez az ágazatokhoz kötődik. Az együttes forgalom 137 Mrd € nagyságú, ami a teljes bajor gazdaság 15 %-át jelenti. Az utóbbi időben lelassult a strukturális átalakulás, éves szinten a mezőgazdasági üzemek 1,9 %-a szűnik meg. Múlt évben összesen 113 ezer 2 hektárnál nagyobb mezőgazdasági üzem működött Bajorországban, minden harmadik német parasztgazdaság Bajorországban található. Azok átlagmérete 28,4 hektár, de csak 46 %-uk főfoglalkozású. A 3,2 M ha mezőgazdasági és 2,5 M ha erdőterülete 85 %-át teszi ki a tartomány teljes területének. A Szövetségi Fogyasztóvédelmi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal (BVL) október 21-én hozta nyilvánosságra a 2009. évi hivatalos élelmiszerellenőrzések eredményeit. Múlt évben a tartományok élelmiszerellenőrei kereken 545 ezer üzemben 930 ezer kockázatorientált ellenőrzést végeztek és 387 ezer mintát vizsgáltak meg. A Hivatal évenként megjelenő jelentéséből, összehasonlítva a korábbi évekével az állapítható meg, hogy továbbra is alacsony szinten áll a kifogásolások száma, de néhány területen intézkedések szükségesek (például kórházak konyháiban, ottani étel előállítás és szétosztás, vagy vendéglátóhelyeken sonka-utánzatok növekvő felhasználása miatt). A vizsgált üzemek 24 %-ában megsértették a vonatkozó előírásokat, ezért megfelelő eljárás indult. A legtöbb kifogás, ill. szabálysértés továbbra is az üzemi higiénia és a higiéniai menedzsment területén történt. A kifogásolt minták aránya 13,4 %-ot tett ki, ami nagyjából egyezik az előző évivel. Az élelmiszereknél az ellenőrök a legtöbb problémát a hús-, vad- és baromfi termékcsoportnál, valamint az alkoholos italoknál találták (18,0 %), míg a legalacsonyabb volt a kifogásolási arány a gyümölcs- és zöldségféléknél (8,0 %). Az élelmiszerekben a növényvédő szermaradványok esetében a határérték túllépés mértéke a vizsgált mintáknál az előző évi szinten maradt. A hazai eredetűeknél a túllépés 1,5 %, a többi EU tagállamból származó termékeknél 2,9 %, a harmadik országokból importáltaknál pedig 5,5 % volt. Említést érdemel, hogy a fogyasztóvédelmi ügyekben illetékes miniszterek egy korábbi konferenciáján döntöttek arról, hogy szövetségi szinten egységes, kötelező modell kerül kidolgozásra, ami lehetővé teszi, hogy az ellenőrzési eredmények a fogyasztók számára, azaz közérthető módon is megjelenhessenek (pl. közvetlenül az érintett vendéglátóhelyeken, vagy élelmiszerüzletekben, ill. élelmiszer-feldolgozó üzemekben). A modell keretfeltételeit egy fogyasztóvédelmi munkacsoport már kidolgozta. Forrás: Dr. Sulyok Ferenc
A spanyol agrárium a válság tükrében A sertéságazat a legfontosabb állattenyésztési ágazat. Spanyolország 40 milliós sertésállománnyal a második legnagyobb sertéshús előállító tagállama az Európai Unióban. A 95.000 mezőgazdasági üzem, több mint 130.000 munkahelyet jelent, a kapcsolódó iparágak és szolgáltatások nélkül. A sertéstenyésztés az állattenyésztés 30%-át adja, a teljes mezőgazdasági termelés 11-12%-át. A tenyésztés főleg a három autonóm tartományra koncentrálódik: Katalónia, Aragónia és Kasztília-León.
13
Az ágazat jelentős részét, 10%-át teszi ki az ibér sertés tenyésztés. Az őshonos ibér sertés tenyésztés az ibériai félsziget legelőinek ökologiai adottságait használja ki a minőségi termék előállítására. A tenyésztés főleg Andalúziában és Extremadurában folyik. A kiváló minőség az egész ágazatnak húzóerőt jelent az új export piacok megnyitása felé. A nemzetközi összefüggésben az Európai Unió export teljesítményében Spanyolország az ötödik helyet foglalja el a harmadik országokba irányuló kivitelben. 2009-ben az összes spanyol sertéshús kivitel elérte közel az 1.250 millió tonnát. Ez az előző évhez képest 0,2%-os növekedést jelent. A behozatal 3%-kal csökkent, a kereskedelmi mérleg továbbra is pozitív eredményt mutat. A 2009. évi adatok a spanyol sertés ágazat nemzetközi versenyképességét mutatják, a nehéz gazdasági körülmények ellenére, és friss húsexportot támogató közösségi intézkedések aktiválása nélkül. A környezet-, vidék-és tengerügyi miniszter Rosa Aguilar a Miniszterek Tanácsi ülésén támogatását fejezte ki, hogy egy közösségi gondolkodási folyamat vegye kezdetét a nemzetközi ármozgások miatt kialakult helyzet egyensúlyának megoldására e fontos exportágazat jövőjére való tekintettel.
Veszteségek a spanyol sertéságazatban A takarmányárak és a sertésértékesítési árak kedvezőtlen kombinációja - a takarmány alapaanyagok (szója, gabona) a teljes termelési ráfordítás 70%-át érik el, és az értékesítési árak csökkenése miatt, ami részben a kínálat enyhe bővülésének tudható - eredményezte azt, hogy a sertéságazat szeptember óta ráfizetéses. Szezonális ágazatról lévén szó, jellemző, hogy követi a belső kereslet, valamint az export ütemét, de a piaci helyzet ennél sokkal összetettebb. Brüsszelben Pekka Pesonen, a COPA-Cogeca mezőgazdasági szervezetek és szövetkezetek főtitkára kifejtette, hogy a közösségi sertéstenyésztőknek jelentős többlet ráfordítást jelent az EU szigorú élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés, míg a közösségen kívüli termelők felé ez nem követelmény. A takarmányárak emelkedése – részben a gabonapiacon tapasztalt spekuláció miatt – nehéz helyzet elé állítja a sertéstartókat, akiknek még nem volt kellő idejük arra, hogy a három évig tartó válság után erőre kapjanak. Ezen felül, a takarmányhoz való jutás feltételei - az olcsó alapanyagra gondolva – ugyancsak eltérnek a spanyol vagy a német sertéshús előállítók esetében. Ennek következtében a két termelői kör érintettsége is különböző az értékesítési árakat tekintve, bár azok látszólag kiegyenlítettség irányába haladnak. A COPA-Cogeca felkérte az Európai Bizottságot, hogy döntsön az EU intervenciós gabonakészleteinek azonnali felszabadításáról – Ciolos biztos ennek hatására az év végéig közel 3 millió tonna árpa intervenciós értékesítését irányozta elő -; az EU harmadik országokból származó takarmány alapanyagok behozatali vámjának 0%-ra történő csökkentéséről, és ugyancsak hasonló százalékos, vagy ideiglenes intézkedés bevezetését az EU külső piacaira irányuló export mérséklésére. Az Anprogapor, a Sertéstenyésztők Nemzeti Szövetsége szerint a takarmány árak július óta tapasztalt 15-17%-os emelkedése, valamint a vágóállat értékesítési árának átlagosan 12% körüli csökkenése miatt, a spanyol sertéstartók költségeit a 150 kg súlyú vágósertés előállítása egyedenként 8-10 euroval növeli meg. Forrás: Pintérné Viesel Judit Események, jogszabályok:
14
Tisztelt Tagjaink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács 2010. december 1-én (szerdán) 11,00 órától tartja tisztújító küldöttközgyűlését. A küldöttközgyűlés helyszíne: GERÉBI KÚRIA Hotel és Lovasudvar, (6050 Lajosmizse, Alsólajos út 224.)
Nemzetközi együttműködések a magyar állattenyésztésben A VHT 2010. XII. 02-án szervezte meg a VM anyagi támogatásával a Nemzetközi együttműködések a magyar állattenyésztésben címet viselő konferenciáját és szakmai tanácskozását, melyről a jelenlévő 50 szakmai érdeklődő pozitívan nyilatkozott. Az esemény megnyitóját a VHT frissen megválasztott elnöke: Dr. Németh Antal tartotta. Az első előadás: Az állatjólét az EU-ban és Magyarországon címet viselte, Plachi Melinda a Fővárosi és Pest megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársa tartotta. A jogszabályi háttér megismertetését követően „A tenyésztéshatékonyság záloga: legalább 25 malac/koca/év” című előadás követte, melynek előadója Simon Gyula TOPIGS Danubia Kft ügyvezetője volt. A privátszektor képviseletében Kényszerű nyitottság - Külföldiként Magyarországon címet viselő, több mint egy évtizede Magyarországon élő Jens Clausen magángazdálkodó tartotta. A dán szakember igen szubjektíven, és mégis érdekes szemlélettel végzi gazdálkodói tevékenységét. A DAN-FARM Kft bemutatása a dán modell magyarországi népszerűsítését és a két ország között meglévő hasonlóságok, különbségek bemutatására Sarusi-Kis Tamás a DANFarm Kft ügyvezetője vállalkozott. A dániai tapasztalatok, eredmények, ismertetését Per Knudsen, LBR Consult, Dán Szaktanácsadási Intézet vezető tanácsadója, egy videokonferencia keretében Ismertette. Állattartás Magyarországon és Ausztriában Heinz Schlögl JÖBSTL Holding GmbH ügyvezetője tartotta meg. Utolsó előadóként: Endrődi György a VHT brüsszeli irodájának a vezetője vázolta fel a brüsszeli munka szükségszerűségét, rejtelmeit. Felhívjuk szíves figyelműket arra, az konferenciáról egy külön kiadványban számolunk be, illetve a VHT honlapján is megismerhetik a rendezvény előadásait.
A MAGOSZ 2010. december 11-én rendezi meg a III. Ifjú Gazda Kongresszusát. A rendezvény helyszíne: 5300 Karcag, Kossuth Tér 1. Városháza, Díszterem
15
31/2010. (XI. 18.) VM rendelet az egyes állatvédelmi tárgyú rendeletek módosításáról. Állatjóléti felelősök ügyelnek az állatvédelmi szabályok betartására. 1238/2010. (XI. 16.) Korm. határozat az Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogramról. 29/2010. (XI. 9.) VM rendelet az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programok 2010. évi finanszírozásának szabályairól szóló 45/2010. (IV. 23.) FVM rendelet, valamint az agrárkárenyhítési eljárásról szóló 32/2009. (III. 31.) FVM rendelet módosításáról. 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény végrehajtására kiadott egyes miniszteri rendeletek módosításáról.
16 24/2010. (X. 20.) VM rendelet az állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási költségeinek támogatásáról szóló 56/2008. (IV. 25.) FVM rendelet módosításáról.
Statisztikai adatok: Összehasonlító táblázat a hazai és import eredetű sertésekről 2010-évben Időszak 1. hét 2. hét 3. hét 4. hét Január 5. hét 6. hét 7. hét 8. hét Február 9. hét 10. hét 11. hét 12. hét 13. hét Március 14. hét 15. hét 16. hét 17. hét Április 18. hét 19. hét 20. hét 21. hét Május 22. hét 23. hét 24. hét 25. hét
Db 29 713 33 295 35 803 37 638 136 449 38 995 40 579 41 062 41 810 162 446 41 807 44 838 38 266 42 225 44 135 211 271 36 457 43 581 44 195 47 778 172 011 46 947 42 384 40 249 32 884 162 464 35 481 36 537 39 709 40 419
Június 26. hét 27. hét 28. hét 29. hét 30. hét Július
152 146 37 529 37 084 37 386 38 045 39 263 189 307
Hazai sertés Hasított ár Ft/kg 346,1 347,6 347,1 339,2 345,0 338,0 338,4 341,6 343,5 340,4 346,1 339,4 334,9 333,3 330,8 336,9 331,3 331,2 327,3 324,3 328,5 326,7 338,9 340,6 350,8 339,3 362,5 375,2 391,7 394,3 380,9 394,3 396,0 395,5 392,8 392,0 394,1
Db 12 489 15 350 18 874 12 696 59 409 19 908 16 079 13 439 13 140 62 566 14 681 14 602 14 317 12 752 11 120 67 472 9 611 11 559 8 102 9 955 39 227 6 820 6 746 6 556 3 947 24 069 7 709 9 608 9 656 8 599 35 572 11 441 9 575 7 566 8 357 5 014 41 953
Import sertés Hasított ár Ft/kg 334,8 326,8 330,3 329,6 330,4 327,6 329,7 327,0 336,1 330,1 332,7 327,0 321,4 318,8 325,4 325,1 325,5 320,9 322,8 317,8 321,8 331,2 327,0 362,8 367,7 347,2 356,7 388,2 399,2 397,9 385,5 390,5 382,1 371,1 386,0 381,2 382,2
Import részaránya a vágáson belül % 30% 32% 35% 25% 30% 34% 28% 25% 24% 28% 26% 25% 27% 23% 20% 24% 21% 21% 15% 17% 19% 13% 14% 14% 11% 13% 18% 21% 20% 18% 19% 23% 21% 17% 18% 11,3% 18,1%
31. hét 32. hét 33. hét 34. hét Augusztus 35. hét 36. hét 37. hét 38. hét 39. hét Szeptember 40. hét 41. hét 42. hét 43. hét Október 44. hét 45. hét 46. hét
31 785 35 948 35 905 33 452 137 090 35 652 35 988 38 680 38 331 35 876 184 527 40 937 44 065 46 949 49 833 181 784 38 426 45 528 43 887
392,7 393,8 394,1 395,0 393,9 395,3 390,6 389,3 386,0 379,8 388,2 369,3 360,6 353,2 351,2 358,6 352,4 351,6 352,3
6 836 7 797 5 617 8 425 28 675 8 518 10 052 8 118 9 171 11 326 47 185 9 200 9 006 7 286 7 032 35 524 5 761 7 738 10 116
379,4 379,3 378,1 391,9 382,2 384,6 384,0 376,0 371,1 364,8 376,1 354,8 350,7 344,8 345,0 348,8 343,1 350,4 353,7
17,7% 17,8% 13,5% 20,1% 17,3% 19,3% 21,8% 17,3% 19,3% 24,0% 20,4% 18,3% 17,0% 13,4% 12,4% 16,3% 13,0% 14,5% 18,7%
Kiadja: Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Teméktanács Kiadásért felelős: Antal Gábor elnök, Menczel Lászlóné titkár Főszerkesztő: Kádár László,
[email protected] –ra várom a hozzászólásaikat, észrevételüket, információikat. Szerkeszti: VHT titkársága, Cselényi Zsófia, Dúl Udó Endre, Megjelenik: 2006 augusztusától, időszaki rendszerességgel. Értesüléseket átvenni csak a VHT Hírlevélre történő hivatkozással lehet. VHT internetes elérhetősége: www.vht.hu
17
Vágósertés felvásárlási ára 2010. évben
Időszak
Mennyiség db
Felvásárlási ár hasított Ft/kg
1. hét 2. hét 3. hét 4. hét Január 5. hét 6. hét 7. hét 8. hét Február 9. hét 10. hét 11. hét 12. hét 13. hét Március 14. hét 15. hét 16. hét 17. hét Április 18. hét 19. hét 20. hét 21. hét Május 22. hét 23. hét 24. hét 25. hét Június 26. hét 27. hét 28. hét 29. hét 30. hét Július 31. hét 32. hét 33. hét 34. hét Augusztus 35. hét 36. hét 37. hét 38. hét 39. hét Szeptember 40. hét
29 713 33 295 35 803 37 638 136 449 38 995 40 579 41 062 41 810 162 446 41 807 44 838 38 266 42 225 44 135 211 271 36 457 43 581 44 195 47 778 172 011 46 947 42 384 40 249 32 884 162 464 35 481 36 537 39 709 40 419 152 146 37 529 37 084 37 386 38 045 39 263 189 307 31 785 35 948 35 905 33 452 137 090 35 652 35 988 38 680 38 331 35 876 184 527 40 937
346,1 347,6 347,1 339,2 345,0 338,0 338,4 341,6 343,5 340,4 346,1 339,4 334,9 333,3 330,8 336,9 331,3 331,2 327,3 324,3 328,5 326,7 338,9 340,6 350,8 339,3 362,5 375,2 391,7 394,3 380,9 394,3 396,0 395,5 392,8 392,0 394,1 392,7 393,8 394,1 395,0 393,9 395,3 390,6 389,3 386,0 379,8 388,2 369,3
Változás az elöző héthez képest 100,4% 99,9% 97,7% 99,6% 100,1% 100,9% 100,6% 100,8% 98,1% 98,7% 99,5% 99,2% 100,2% 100,0% 98,8% 99,1% 100,7% 103,7% 100,5% 103,0% 103,3% 103,5% 104,4% 100,7% 100,0% 100,4% 99,9% 99,3% 99,8% 100,2% 100,3% 100,1% 100,2% 100,1% 98,8% 99,7% 99,2% 98,4% 97,2%
Levágott félsertés átadási ára Ft/kg 581,9 599,1 600,7 590,5 593,1 589,4 596,2 601,8 552,5 585,0 592,9 597,6 588,7 594,2 586,8 592,0 588,9 577,3 568,4 566,0 575,2 577,6 573,1 585,7 607,0 585,9 624,9 635,1 653,6 668,2 645,5 667,1 675,1 679,0 690,6 685,4 679,4 683,0 670,5 685,8 678,1 679,4 676,1 674,1 670,0 667,9 662,4 670,1 676,4
Változás az elöző héthez képest 103,0% 100,3% 98,3% 99,8% 101,2% 100,9% 91,8% 107,3% 100,8% 98,5% 100,9% 98,8% 100,4% 98,0% 98,5% 99,6% 102,0% 99,2% 102,2% 103,6% 102,9% 101,6% 102,9% 102,2% 99,8% 101,2% 100,6% 101,7% 99,2% 99,6% 98,2% 102,3% 98,9% 99,7% 99,7% 99,4% 99,7% 99,2% 102,1%
18
41. hét 42. hét 43. hét Október 44. hét 45. hét 46. hét
44 065 46 949 49 833 181 784 38 426 45 528 43 887
360,6 353,2 351,2 358,6 352,4 351,6 352,3
97,6% 97,9% 99,4% 100,3% 99,8% 100,2%
646,4 623,8 625,6 643,1 636,5 626,3 625,7
95,6% 96,5% 100,3% 101,7% 98,4% 99,9%
19
„E” minőségű vágósertések hasított súlyban mért árainak alakulása 2010.- ban az EU tagországokban
1. hét 2. hét 3. hét 4. hét Január 5. hét 6. hét 7. hét 8. hét Február 9. hét 10. hét 11. hét 12. hét 13. hét Március 14. hét 15. hét
Dánia 1,09 1,09 1,09 1,09 1,09 1,11 1,14 1,17 1,17 1,15 1,17 1,17 1,17 1,17 1,20 1,18 1,19 1,20
Hollandia 1,15 1,18 1,18 1,18 1,17 1,22 1,26 1,26 1,26 1,25 1,20 1,20 1,20 1,20 1,21 1,20 1,20 1,20
Lengyelo. 1,27 1,27 1,24 1,21 1,25 1,20 1,20 1,26 1,30 1,24 1,32 1,30 1,29 1,30 1,29 1,30 1,29 1,28
Szlovákia 1,40 1,41 1,39 1,38 1,40 1,37 1,39 1,40 1,40 1,39 1,41 1,39 1,39 1,39 1,39 1,39 1,38 1,39
Németo. 1,34 1,34 1,34 1,35 1,34 1,39 1,42 1,42 1,39 1,41 1,36 1,35 1,35 1,36 1,36 1,36 1,35 1,36
Magyaro. 1,40 1,40 1,39 1,34 1,38 1,34 1,34 1,35 1,37 1,35 1,39 1,37 1,37 1,36 1,35 1,37 1,34 1,35
EU(27) 1,31 1,31 1,31 1,31 1,31 1,32 1,34 1,37 1,37 1,35 1,36 1,36 1,34 1,33 1,33 1,34 1,32 1,32
16. hét 17. hét Április 18. hét 19. hét 20. hét 21. hét Május 22. hét 23. hét 24. hét 25. hét Június 26. hét 27. hét 28. hét 29. hét 30. hét Július 31. hét 32. hét 33. hét 34. hét Augusztus 35. hét 36. hét 37. hét 38. hét 39. hét Szeptember 40. hét 41. hét 42. hét 43. hét Október 44. hét 45. hét
1,20 1,23 1,21 1,23 1,30 1,33 1,35 1,30 1,40 1,40 1,43 1,43 1,42 1,43 1,40 1,37 1,35 1,34 1,38 1,37 1,37 1,37 1,34 1,36 1,34 1,32 1,32 1,29 1,26 1,31 1,26 1,26 1,26 1,26 1,26 1,26 1,26
1,20 1,22 1,21 1,28 1,27 1,30 1,34 1,30 1,38 1,40 1,45 1,43 1,42 1,36 1,32 1,32 1,32 1,38 1,34 1,39 1,38 1,39 1,38 1,39 1,33 1,33 1,33 1,30 1,28 1,31 1,28 1,28 1,26 1,26 1,27 1,27 1,27
1,26 1,23 1,27 1,21 1,26 1,30 1,35 1,28 1,40 1,44 1,50 1,49 1,46 1,42 1,42 1,45 1,44 1,47 1,44 1,50 1,52 1,55 1,52 1,52 1,48 1,47 1,46 1,44 1,39 1,45 1,35 1,32 1,31 1,30 1,32 1,31 1,32
1,39 1,38 1,39 1,40 1,41 1,41 1,43 1,41 1,46 1,51 1,55 1,59 1,53 1,61 1,58 1,56 1,56 1,52 1,57 1,55 1,54 1,54 1,55 1,55 1,55 1,53 1,54 1,53 1,49 1,53 1,47 1,43 1,45 1,44 1,45 1,42 1,42
1,37 1,41 1,37 1,41 1,44 1,47 1,50 1,46 1,53 1,57 1,59 1,57 1,57 1,52 1,50 1,48 1,50 1,54 1,51 1,54 1,54 1,54 1,52 1,54 1,48 1,47 1,45 1,42 1,41 1,45 1,41 1,41 1,41 1,42 1,41 1,43 1,44
1,33 1,31 1,33 1,28 1,33 1,32 1,37 1,33 1,41 1,43 1,51 1,51 1,47 1,49 1,51 1,53 1,48 1,49 1,50 1,51 1,52 1,52 1,50 1,51 1,49 1,47 1,48 1,48 1,48 1,48 1,45 1,41 1,38 1,39 1,41 1,39 1,38
1,32 1,34 1,33 1,35 1,38 1,40 1,43 1,39 1,47 1,50 1,53 1,53 1,51 1,50 1,49 1,48 1,48 1,50 1,49 1,51 1,51 1,52 1,50 1,51 1,48 1,46 1,45 1,43 1,41 1,45 1,39 1,38 1,37 1,37 1,38 1,37 1,37
A következőkben a Magyarországon működő bankok hitelezési vezetőinek körében végzett felméréséből adunk közre olyan részleteket, amelyet az MNB 2010. novemberében végzett a bankok a vállalati hitelezési gyakorlatának vizsgálata céljából.
20
A vállalati és a kereskedelmi ingatlan-szegmensben 4,4, illetve 14 százalék körül stagnált az átstrukturált hitelek aránya az adott szegmens hitelállományához képest. A bankok válaszai alapján az átstrukturálások sikerességéről vegyes kép rajzolódik ki: az átstrukturálásokat követően (30 napon túli) fizetési késedelembe esők aránya a nagyvállalatoknál 6 százalékról 14 százalékra emelkedett, míg az üzleti célú ingatlanhitelek esetén 26 százalékról 19 százalékra, és a kis- és középvállalati szegmensben 18 százalékról 14 százalékra mérséklődött az adott szegmens átstrukturált hitelállományához képest. Azonban az üzleti célú ingatlanhiteleknél és a kkv-szegmensben tapasztalt csökkenés inkább az ismételt átstrukturálásoknak, illetve az esetleges hitelfelmondásoknak, nem pedig a javuló fizetési képességnek tudható be. Összességében nem változtak a hitelezési feltételek a vállalati szegmensben 2010 harmadik negyedévében, amely összhangban van a bankok előző felmérésben jelzett várakozásaival. A bankok előretekintve sem terveznek változást a következő féléves periódusban sem, aminek következtében a 2007 és 2010 első negyedéve közötti szigorítási ciklus során kialakult szigorú hitelezési feltételek továbbra is fennmaradnak. Az üzleti célú ingatlanhitelezésben a bankok saját korábban jelzett várakozásaiktól eltérően nem szigorítottak tovább a hitelezési feltételeken, ezzel egy több mint 4 éve tartó szigorítási ciklus érhetett véget a kereskedelmiingatlan-projektek hitelezési feltételeiben. A harmadik negyedévben a hitelezési feltételek enyhítéséhez a piaci részesedési célok és a javuló gazdaságok kilátások járultak hozzá; ezzel szemben a szigorításhoz elsősorban a bankok alacsony kockázatvállalási hajlandósága járult hozzá, illetve szűk körben – egy év után újra – a likviditási helyzettel kapcsolatos félelmek is a szigorítás irányába hatottak. Emellett érdemes megemlíteni, hogy a Lehman-csőd óta először ismét megjelölték a tőkehelyzetet, mint ami a következő félévben a szigorítás irányába hathat. Összességében a szigorításra és enyhítésre ható tényezők kiegyenlítik egymást, mind a harmadik negyedévben, mind pedig a következő félévben. A keresletet nézve, 2010 harmadik negyedévében nettó értelemben 20 százalékról 55 százalékra emelkedett azoknak a bankoknak az aránya, amelyek további növekedést észleltek a vállalati hitelek iránti keresletben. A kereslet továbbra is elsősorban a működéshez szükséges, rövid lejáratú források iránt nőtt. Ugyanakkor a bankok várakoztatásai alapján 2010 végére már a hosszú lejáratú vállalati hitelek iránt is növekedhet majd a hitelkereslet a magyarországi folyamatoktól kissé eltérve. Az euro-zónában a bankok nettó értelemben vett 4 százaléka szigorított tovább a hitelezési feltételeken a harmadik negyedévben az EKB legújabb hitelezési felmérése alapján 5, szemben a második negyedévben jelzett 11 százalékkal. A bankok a szigorítás okainak továbbra is a forrásoldali és a likviditási feszültségeket jelölték meg, amelyek elmondásuk szerint ugyan jelentősen enyhültek, de továbbra is jelen vannak. Ezen okok miatt a következő negyedévben sem várható, hogy a szigorítási ciklus véget ér, miközben a kereslet a vállalati hitelek iránt élénkülhet az euro-zónában. Magyarországon az üzleti célú ingatlanhiteleknél ez az arány emelkedett (5,5 százalékról 8 százalékra), szemben a 30 napon túli késedelemben lévő aránynál tapasztalt mérséklődéssel. A csökkenés a kkv-szegmensben döntően a hitelek felmondása miatt következhetett be, mivel nem valószínű, hogy az átstrukturálás után is 90 napon túli fizetési késedelembe eső ügyfeleknél számottevően javult volna a fizetési képesség, vagy a bankok újból tömegesen átstrukturálták volna ezeket a hiteleket. Az üzleti célú ingatlanhiteleknél az átstrukturálás után 30 napon túli fizetési késedelembe esőknél megfigyelhető, hogy adott negyedévben jelentősen emelkedhet, vagy éppen csökkenhet az arány az átstrukturált hitelállományhoz képest, ami azzal magyarázható, hogy a bankok aktívabb átstrukturálási politikára vannak kényszerülve ebben a szegmensben. Ennek oka, hogy a kereskedelmiingatlanszektor erősen prociklikus, és a hitelállomány számottevő része ún. „bullet” típusú hitel (egyösszegű tőketörlesztés a futamidő végén), ami az átstrukturálás során is kedvelt módszer.
21
Az itt megfogalmazottak alapján jól látható, hogy a vállalkozások az előttünk álló évben sem lesznek könnyű helyzetben, és kemény küzdelmet kell mindenkinek megvívnia a likviditásának a megőrzéséért.
USD
EURO
CHF
jegybanki alapkamat
2008. május
155,51
240,8
148,02
8,5
2008. június
149,76
237,03
147,72
2008. július
147,7
230,39
141,31
2008. augusztus
161,79
238,21
147,51
2008. szeptember
169,15
243,17
154,01
2008. október
204,85
261,1
178,29
11,5
2008. november
201,76
259,59
167,67
11
2008. december
187,91
264,78
177,78
10,5
2009. január
172,304 229,7
246,884 294,93
157,789 198,69
9,5
2009. február
234,09
296,54
199,6
233
309,22
203,9
2009. április
190,45
287,52
215,55
2009. május
200,8
284,56
185,87
2009. június
193,27
272,43
178,67
2009. július
189,08
266,43
173,74
8,5
2009. augusztus
190,36
272,02
179,38
8
2009. szeptember
184,79
270,36
179,16
7,5
2009. október
átlag
2009. március
183,71
272,5
180,5
7
2009. november
181
272,29
180,53
6,5
2009. december
188,07
270,84
182,34
6,25
átlag
199,86
280,803
188,161
2010. január
193,98 198,74 198,02 199,97 223,84 234,5 217,95 226,51 203,43 197,95 218,76 0
270,19 270,19 266,39 266,28 275,34 286,46 284,36 287,26 277,33 273,69 284,54
184,53 184,57 186,23 185,6 193,55 216,67 209,67 222,44 208,24 200,31 219,04
0
0
210,332
276,548
200,986
2010. február 2010. március 2010. április 2010. május 2010. június 2010. július 2010. augusztus 2010. szeptember 2010. október 2010. november 2010. december
átlag
6 5,75 5,5 5,25
5,5
41-43. hétig sertés hasított súlyban meghatározott ár
22
41. hét 09.13.- 09.19.
1 EURO = 282,93
5242. hét 09.20-09.26.
43. hét 09.27.-10.03.
41. hét 09.13.- 09.19.
5242. hét 09.20-09.26.
43. hét 09.27.-10.03.
1EUR= 280,27
1EUR= 276,14
Ft.
Ft.
Ft.
Belgium
1,27
1,27
1,28
349,23
350,44
348,87
Bulgária
1,65
1,66
1,67
452,38
457,08
458,02
Cseho.
1,44
1,43
1,42
394,84
395,10
388,77
Dánia
1,26
1,26
1,26
345,91
347,63
345,34
Németo.
1,41
1,41
1,42
385,52
388,37
388,08
Esztország
1,43
1,44
1,44
390,89
396,89
392,95
Görögo.
1,67
1,65
1,66
458,16
455,38
454,30
Spanyolo.
1,34
1,33
1,33
366,30
367,05
364,09
Franciao.
1,29
1,28
1,28
353,61
352,64
350,24
Ír ország
1,34
1,30
1,30
366,30
358,15
355,85
Olaszo.
1,58
1,58
1,57
434,15
436,34
430,25
Ciprus
1,75
1,75
1,75
479,71
482,13
478,84
Letto.
1,48
1,39
1,41
405,45
383,25
387,04
Litvánia
1,38
1,37
1,38
378,91
376,06
378,01
Luxemburg
1,44
1,45
1,45
395,28
398,93
396,21
Magyaro.
1,41
1,38
1,39
387,85
380,44
379,19
Malta
1,82
1,82
1,82
498,90
501,41
498,00
Hollandia
1,28
1,26
1,26
349,58
346,33
343,76
Ausztria
1,34
1,35
1,35
368,55
371,98
369,09
Lengyelo.
1,32
1,31
1,30
362,14
359,56
355,28
Portugália
1,47
1,46
1,46
402,95
402,23
399,49
Románia
1,62
1,59
1,59
444,13
439,34
436,32
Szlovénia
1,37
1,38
1,40
374,36
379,67
382,69
Szlovákia
1,43
1,45
1,44
392,43
398,21
395,06
Finno.
1,48
1,49
1,49
406,35
409,64
406,53
1,59
1,58
1,57
435,41
434,49
430,25
1,53
1,51
1,52
420,42
417,22
416,73
1,38
1,37
1,37
377,41
377,33
374,87
Svédo. Anglia
EUátlag
44-46. hétig sertés hasított súlyban meghatározott ár
23
44. hét 09.13.- 09.19.
1 EURO = 282,93
5245. hét 09.20-09.26.
46. hét 09.27.-10.03.
44. hét 09.13.- 09.19.
5245. hét 09.20-09.26.
46. hét 09.27.-10.03.
1EUR= 280,27
1EUR= 276,14
Ft.
Ft.
Ft.
Belgium
1,27
1,27
1,29
346,44
349,97
355,89
Bulgária
1,67
1,68
1,69
453,29
461,67
465,28
Cseho.
1,41
1,40
1,40
383,89
385,76
386,59
Dánia
1,26
1,26
1,26
343,20
347,08
348,25
Németo.
1,43
1,44
1,45
389,41
396,15
400,03
Esztország
1,40
1,42
1,41
381,71
389,69
389,91
Görögo.
1,66
1,66
1,66
451,33
455,92
457,52
Spanyolo.
1,33
1,33
1,33
362,63
366,55
367,42
Franciao.
1,27
1,27
1,27
345,63
349,14
350,37
Ír ország
1,30
1,30
1,30
353,71
357,17
358,68
Olaszo.
1,54
1,54
1,53
418,83
424,50
422,46
Ciprus
1,75
1,75
1,75
476,26
481,10
482,80
Letto.
1,47
1,45
1,47
399,16
397,42
405,30
Litvánia
1,38
1,37
1,39
375,81
377,46
382,29
Luxembur g Magyaro.
1,48
1,48
1,50
402,23
407,15
414,10
1,39
1,38
1,38
379,29
379,00
379,67
Malta
1,82
1,82
1,82
495,31
500,35
502,11
Hollandia
1,27
1,27
1,27
345,27
348,46
349,79
Ausztria
1,35
1,35
1,38
367,10
369,98
381,74
Lengyelo.
1,31
1,32
1,32
357,82
361,98
363,92
Portugália
1,45
1,45
1,46
394,61
398,63
402,79
Románia
1,57
1,55
1,54
427,92
427,47
425,22
Szlovénia
1,37
1,38
1,39
374,15
378,07
384,36
Szlovákia
1,42
1,42
1,44
386,20
390,13
396,20
Finno.
1,48
1,47
1,47
401,96
404,84
405,08
1,57
1,62
1,61
427,98
446,46
443,32
1,53
1,55
1,55
415,65
425,02
428,45
1,37
1,37
1,38
373,09
377,49
379,42
Svédo. Anglia
EUátlag
24