VHT HÍRLEVÉL 2009. 46. szám 01-04. hét WWW.VHT.hu Szerkesztői gondolatok: Bálok és sertésfesztiválok A tél végének búcsúztatása már hagyományszerűen a bálokhoz, és a különböző sertésekkel kapcsolatos kulináris ízeket felvonultató fesztiválokhoz köthetőek, attól hangos a média. Ez JÓ! Amint a szervezők elmondásaiból kitűnik, mindenképpen a minőségi magyar termékek fogyasztásának ösztönzését kívánják elősegíteni. Remélem a bálok szervezői is törekszenek a hagyományos magyar ízek minőségi bemutatására. Egyre többen felismerik és a felismerésüknek hangot is adva, kezdeményezik a magyar élelmiszer termékgyártók összefogását, a piaci pozícióik további gyengülésének megakadályozása érdekében. Legutoljára arról lehetett hallani, hogy a Kaiser Food Kft. felszólította a magyar döntéshozó potentátokat, a magyar gyártók megsegítésére, a termékek hazai előállításának támogatására. Ezekeket elsősorban az adókulcsok csökkentésében, és az egyéb járulékos költségek a versenytársak szintjéhez történő közelítésében gondolnák megvalósítani. Erős marketingeszközökkel tudatosítani kell a magyar fogyasztókkal, hogy a magyar áruk megvételével a magyar munkahelyek megőrzését is elősegítik, illetve hozzájárulnak az itthon készült termékek innovatív fejlesztéséhez, így egyre jobb minőségű áruválasztékkal, egyre jobb áron tudják megvásárolni. Mert a minőségi élelmiszerek, alapanyagok megvásárlása, végső soron az egészség megőrzésének zálogát biztosítják. Elkerülhetetlen az árrobbanás a termőföldek piacán 2011 tavaszán, amikor lejár a földvásárlási moratórium, és nem valószínű, hogy Magyarország képes lesz kiharcolni a tilalom meghosszabbítását. Ma a mezőgazdasági termelésbe bevonható (40-50 hektáros vagy annál nagyobb) föld átlagos ára nálunk hektáronként 600-800 ezer forint, miközben akár a szomszédos Ausztriában is 2,5 millió forintnak megfelelő összeget kérnek érte. A válság hatására 2008 végén 30-40 százalékkal nőttek ugyan az árak, ám a kereslet, később visszaállt. Így reálisnak tűnnek az árrobbanásról szóló jóslatok. Emellett az is elmondható, hogy a földárak a mezőgazdaság jövedelmezőségéhez képest nem alacsonyak. Sőt, néhol irreális összeget kérnek: ha pedig ezen az áron sem tudja megvenni a földet egy hazai gazdálkodó, mindegy, mennyire drágul majd.
1
Titkársági híradások: Távol a húsipari fellendülés A tervek alsó határát sem érintette az idei esztendő első hónapjának eredménye a Pick Húsipari Zrt-nél. Kovács László elmondása alapján a kiskereskedelmi forgalmuk még a múlt évhez képest is alacsonyabb; különösen a belföldi forgalomban tapasztalnak visszaesést. Meglátása szerint, ez az év további részében is folytatódik. Az ágazatot a bevétel csökkenése és a relatíve magas alapanyagárak egyaránt sújtják. Ezt házon belül a saját telepeken előállított sertésekkel, az export erősítésével próbálják kompenzálni. A feldolgozott termékeik 30 % külföldön értékesítik, ugyanakkor a magasabb hozzáadott értékű élelmiszerpiac bővítésére törekszik. A piacbővítő terveik között a „Hungarikumoknak számító mangalicatermékek értékesítésének növelését fogalmazzák meg. Amelyet az alapanyag bevitelével indítanak, majd egyre több készítményt szeretnének Japánban eladni. Magyarországról több cég próbál exportálni szalámit, baconnt, illetve sonkát az uniós, valamint az orosz vagy a távol-keleti piacokra, de sokkal jellemzőbb az alapanyag-kivitel. Amely lényegesen kisebb haszonkulccsal kecsegtet, ráadásul az alapanyag kitett a világpiaci ármozgásoknak, és az említett piacokon a járulékos költségek eltérő mértéke miatt sok helyen lényegesen olcsóbban lehet sertést előállítani, mint Európában.
Előleg elszámolás március 31-ig! Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága ismét meghosszabbította az előleg elszámolás határidejét a támogatási előleget igénybe vett ügyfelek részére. Ennek értelmében a támogatási előleg elszámolására vonatkozó határidő 2010. március 31-re módosult, így a kizárólag a támogatási előleg elszámolásával érintett kifizetési kérelmeket 2010. március 1 és március 31. között is be lehet nyújtani (az előleg elszámolással nem érintett ügyfelek részére a kifizetési kérelem benyújtási időszakok változatlanok maradnak). Az érintett jogcímek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott kertészet korszerűsítése, az öntözés, melioráció, és a területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzem és közösségi létesítményeinek fejlesztéséhez, a növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítéséhez és a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatások. A fenti módosítással az Irányító Hatóság célja lehetőséget biztosítani az ügyfeleknek a támogatási előleg elszámolásához kapcsolódó kifizetési kérelmeknek a meghosszabbított határidőig történő benyújtására. Az EMVÁ-ból az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások kifizetési kérelembenyújtási időszakai nem módosulnak, mivel a március 1. és 31. közötti időszakban a jelenleg hatályos szabályozás alapján biztosított a kifizetési kérelem benyújtás lehetősége. Felhívjuk minden érintett figyelmét, hogy ezen ismételt határidő módosítást követően - az Európai Bizottsággal lefolytatott tárgyalások alapján - az előleg elszámolás határidejének hosszabbítására nem lesz további lehetőség!
2
Változott az egyes agrártámogatást igénybevevő, illetve elnyerő gazdákra vonatkozó úgynevezett monitoring adatszolgáltatást szabályozó rendelet. Lényege, hogy az ügyfélnek a 2009. évi gazdálkodásával – pénzügyi kérdéskörben a 2008 - kapcsolatos adatokat – ahogy már tavaly is - elektronikus úton kell megadnia méghozzá február 15. és március 16. között. Ebben a Magyar Agrárkamara Gazdálkodói Információs Szolgálatához (GISZ) tartozó 202 tanácsadó és informatikai háttere ismét óriási segítségére lehet a gazdáknak. Rögtön az elején tisztázni kell, hogy csak azoknak a gazdálkodóknak kell most adatot szolgáltatniuk tavalyi tevékenységükről, akik az EMVA-hoz köthető támogatást vettek igénybe, vagy jogerős határozattal rendelkeztek 2009 végéig. Ezen belül tavaly 32 jogcímen igényelhettek támogatást, például ide tartozik a Natura 2000, a képzési támogatás, vagy a KAT. Így tehát például a nemzeti, vagy területalapú támogatások, a Top-up nem tartozik ide, mert ezeket más forrásból fizetik. Fontos tudni, hogy az idén az adatszolgáltatásra 2010. február 15. és március 16. között kerülhet sor. Csakis elektronikus úton. (Eddig ez a dátum február 1.március 1. volt, viszont 2011-től már február 1 és március 31. lesz.) Az elektronikus út pedig azt jelenti, hogy a gazdálkodónak az erre kialakított web-es felületen Ügyfélkapun keresztül kell adatait megadnia. Az adatszolgáltatás azt a célt szolgálja, hogy a támogatást felügyelő szervezetek, az Európai Unió képet kapjanak arról, hogy a szubvenció mennyire segítette a gazdálkodó tevékenységét, miként valósultak meg az EMVA célkitűzései az uniós források igénybevételével. Ezen értékeléseket az EU felé is továbbítani szükséges feldolgozást követően. Lényeges, hogy a gazdálkodó minden évben csak az adatszolgáltatás évét megelőző évre – vagy pénzügyileg lezárt évre - vonatkozóan köteles adatot szolgáltatni. A monitoring adatszolgáltatás elmaradása esetén az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) mulasztási bírságot róhat ki.
Orosz kereskedelmi törvény életbelépése Az orosz kereskedelmi törtvényt tavaly december 18-án jóváhagyta az Orosz Duma, december 25-én pedig a Föderációs Tanács, majd ezt követően Dmitrij Medvegyev orosz elnök december 29-én alá is írta dokumentumot. A törvény 2010. február elsejétől lépett életbe. A törvény előkészítésére öt év ment el, rendkívül komoly viták és lobbizások kereszttüzében született meg a koránt sem tökéletes dokumentum. A jogszabály elsősorban az élelmiszer- és fogyasztói cikkek kereskedelmét szabályozza, megpróbálva egyenlő, diszkriminációmentes feltételeket teremteni a termelő és a kereskedő között. Külön szerződést kell kötni a termék adásvételére, és az egyéb szolgáltatásokra, korlátozva ezzel a termékmarketing sokféle címen beszedett jutalékait. A szabályozás kitér a monopolhelyzet kiküszöbölésére is, tiltja például egy, az adott területen 25%-nál nagyobb élelmiszerkereskedési részesedéssel bíró hálózat további boltnyitásait. Ugyancsak szigorúan szabályozza az átvett termék kifizetésének határidőit is, 10-30-45 napban beszorítva a terméke szavatossági idejének függvényében. A vonatkozó szerződések megkötésére, ill. a már megkötöttek törvényben előírtakkal való összhangba hozására a törvény 180 napos határidőt határoz meg. Kitér a szabályozás arra is, hogy Oroszországon belül a termékek áramlása akadálymentes legyen, a helyi hatóságoknak tilos a föderális törvényektől eltérő, belső kereskedelmi jogszabályokat alkotni. A helyi hatóságok nem írhatnak elő a szállítók részére olyan vizsgálatokat sem, amelyeket már föderális szinten elvégeztek. 3
A törvény külön jogosítványokkal ruházza fel a kormányt, hogy amennyiben egy ún. "szociálisan érzékeny" termék ára 30 naptári napon belül 30%-ot meghaladóan megemelkedik, úgy arra a kormány által létrehozott külön jogszabályban meghatározott módon maximálisan megengedhető kiskereskedelmi, limitárat állapítson meg. A kormányra feladatok is hárulnak, egyrészt köteles a törvény végrehajtásának menetét ellenőrizni, másrészt nyomon követni az árak dinamikáját, hogy szükség esetén időben közbe tudjon lépni. Ellenőriznie kell az ún. "igazságos konkurencia" feltételeit és azt, hogy a lakosság minden alapvető termékkel folyamatosan el legyen látva bármilyen kis település. A jogszabály februári életbelépését sok szakértő szkeptikusan figyeli, az általános vélemény, hogy a kereskedők nem fogják elkapkodni a törvény feltételeihez való igazodást. Van három hónapjuk szerződéseik jogszabály komforttá tételükhöz, és még arra is kivárnak, hogy az esetleges be nem tartás milyen büntetéseket von maga után. A Föderális Monopolellenes Szolgálat egyelőre hétszázezer és egymillió rubel közötti maximumbüntetés kiszabásán gondolkodik, de ezt jó pár szakértő kevésnek tartja, forgalomfüggő, és nem limitált büntetést szorgalmaznak. A törvény bevezetésének és hatásának első eredményeit nem korábban, mint ez év áprilisában lehet majd felmérni. Forrás: Kenedi Ákos
Brüsszeli híradások: Humán eredetű Campylobacter fertőzés 2008-ban továbbra is a Campylobacter maradt a legtöbb esetben jelentett humán vonatkozású gyomor eredetű bakteriális fertőzés az EU-ban, ugyanúgy, mint az elmúlt 4 évben. 2007-hez képest a jelentett és regisztrált esetek száma 5%-al csökkent. Mindösszesen 13 EU tagállam jelentett csökkenést a megbetegedésben. Legnagyobb javulás Csehországban tapasztaltak, ahol a korábbi 234,6 esetről 193,3 esetre esett vissza a fertőzöttség, 100 ezres populációra vetítve. Németország és az Egyesült Királyság szintén jelentős javulást ért el. Ezen 3 ország összességében 65%-ért felelős a statisztikai javulásban. Azonban 11 EU tagállam romlást jelentett 2007-hez viszonyitottan. Svédország, Finnország és Franciaország indikálta a legkomolyabb problémákat, sorrendben 78-ról 83, 78-ról 84, illetve 4,8-ról 5,4 %, ugyancsak 100 ezres populációra vetítve. Első esetben jelentett Campylobacter megbetegedést Románia, ahol eddig nem volt egy eset sem. A magyar adatok javulást mutatnak, itt 2008-ban 54,9 eset volt a fertőzöttségi adat, 100 ezres populációra vetítve. Az eddigi kiragadott adatokból is kitűnik, hogy nagyon szélsőséges adatok és eseti gyakoriságok vannak Európa-szerte. Élelmiszerekben, a Campylobacter a legnagyobb részarányban a friss baromfihúsból származott. Utóbbin végzett tesztek 30,1%-os pozitív mintát mutattak. A Campylobacter szintén gyakran kimutatható volt élő baromfinál, sertésnél és szarvasmarhánál is. Ország Belgium Bulgária Csehország Dánia Németország Görögország Spanyolország Franciaország
Esetek száma 5111 19 20174 3470 64731 5160 3424
2008 Igazolt esetek száma 5111 19 20067 3470 64731 5160 3424
4
Igazolt esetek száma/100 000 47,9 0,2 193,3 63,4 78,7 11,4 5,4
2007 Igazolt esetek száma 5906 38 24137 3868 44107 5055 3058
Olaszország Magyarország Hollandia Ausztria Lengyelország Románia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság EU összesen Norvégia Svájc
265 5563 3341 4301 257 2 3143 4453 7692 55609 190820 2875 7877
265 5516 3341 4280 257 2 3064 4453 7692 55609 190566 2875 7877
0,4 54,9 39,2 51,4 0,7 <0,1 56,7 84,0 83,8 90,9 40,7 60,7 102,3
676 5809 3289 5821 192 3380 4107 7106 57815 200507 2836 6038
Forrás: EFSA, Európai Bizottság, Brüsszel, 2010-02-03
Hírek innen-onnan: Az Alkotmánybíróságnak sikerült…. Hivatalosan is eldőlt, hogy az FVM miniszterének határozott szándéka ellenére Magyarországon nem lesz SPS támogatási rendszer. Amit naivitás lenne azt hinni, hogy ez a hír a szakmai körök számára nem volt egyértelmű már eddig is, csupán az ellenhatás mechanizmusra voltunk kíváncsiak. Ennek kapcsán az Élelmiszer Szaklap szólaltatta meg Fórián Zoltánt, az Agrár Európa Kft. üzletág igazgatóját, aki az ügy hátterét kommentárja. Élelm.:Mi is történt valójában? F.Z.: A bizonytalanból bizonyos lett. Nem áltatjuk tovább egymást olyasmivel, amiben a szakmai egyetértés amúgy is elképzelhetetlen volt. Információim szerint az új uniós agrárbiztos is az SPS ellenzői közé tartozik. Ezért könnyen lehet, hogy hamarosan nemcsak mi felejtjük el ezt a támogatáselosztási módszert, hanem minden tagállam. Igen fontos, hogy ettől nem lesz kevesebb támogatás a mezőgazdaságban, csak maradunk annál az elosztási módszernél, amelyet eddig is alkalmaztunk. És persze sajnálhatjuk az új rendszer kialakítására tett erőfeszítéseket és a rengeteg pénzt, időt, veszekedést, politikai csörtét. Élelm.:Várható-e emiatt újabb tüntetés? F.Z.: Nem hiszem. Ugyanis nincs értelme. A józanabbak már egy éve tudták, hogy az Alkotmánybíróság nem fog állást foglalni a kérdésben, és valójában már régen elvesztettük az esélyt arra, hogy az SPS-t bevezessük. S hogy valóban kedvezőbb lett volna-e az állattartók (tejtermelők, húsmarhatartók) és a dohánytermelők számára, nem csak a szavak szintjén? Ezt sem tudjuk meg ma már. Az SPS-ben rejlő ilyen irányú lehetőségek ugyanis nem egyenlők a megvalósulással. A kialakult helyzet jó alkalom minden agrártermelő számára, hogy elgondolkodjon azon, mi lesz, ha néhány (egészen pontosan négy) év múlva jelentősen megnyirbálják a közös agrárpolitika forrásait. Ismerve az EU döntéshozatali sajátságait, hatalmas tehetetlenségét, valószínűsíthető, hogy alapjaiban nem fog a KAP megváltozni, de például az első tengely (közvetlen kifizetések) forrását szinte biztos, hogy csökkenteni fogják. Az, hogy ez egyszerre vagy fokozatosan, és hogy 15 vagy akár 30 százalékos mértékben történik-e, még nem tudni. Mindenesetre el kell kezdeni felkészülni arra, hogy a mezőgazdasági termelő középtávon mind jobban ki lesz téve a piacon való megélésnek. 5
egvalósulással. Visszatérve az SPS fennmaradására, az uniós források nemzeti hatáskörben felhasználható része megmarad, tehát lesz némi mozgástér az állattartók preferálására. Erre szükség is lesz, mivel minden eddigi ilyen irányú törekvés ellenére helyzetük tartósan romlik.
Az állattartóknak kevesebb jut A földalapú (SAPS-top up) és az új, egységes gazdaságtámogatási (SPS) rendszert összehasonlító társadalmi vita során, az utóbbi hónapokban kiderült, hogy a jelenlegi rendszer inkább a kisebb területen, főként növénytermeléssel foglalkozóknak kedvez, míg az új a nagyobbaknak és állattenyésztéssel foglalkozóknak. Az új rendszer a régivel ellentétben inkább elszakad a támogatás igénylésének idején végzett konkrét mezőgazdasági tevékenységtől, és ezzel elsősorban az állattenyésztők számára jelenthet előnyöket. De az kérdéses, hogy ezekből a javarészt termeléstől elválasztott támogatásokból mennyit tudnának lehívni a gazdálkodók. A tavaly és az idén életbe lépett, illetve lépő szigorúbb, főként állatjóléti, környezetvédelmi előírásokat tartalmazó szabályok be nem tartása ugyanis kizáró ok. Ezek alkalmazását az unió szigorúan számon kéri az agrártámogatásokért cserébe. Mivel maradt a SAPS-rendszer, szakértők számításai szerint az állattenyésztők támogatása 2010-ben akár 15-40 százalékkal csökken 2009-hez képest. Az unió korábbi döntése szerint a húsmarha-, tej- és anyajuh-támogatás, 2011-től pedig valamennyi állatalapú támogatás egy részét szétosztják a területalapú támogatásban részt vevő termőföldekre.
Itt az állatjóléti támogatások beadási határideje! 2009-ben is igénybe vehető a sertés és baromfitartók részére az előírásokon túlmutató állatjóléti kötelezettségvállalás ellentételezésére szolgáló támogatás. Mértéke sertéseknél összesen 6 milliárd forint. A támogatási igényeket 2009. utolsó negyedévére 2010. január 31-ig kell benyújtani az MVH. Állatjóléti támogatására, sertések esetében közvetlenül vagy kereskedő útján, vágóhídra vagy élve külföldre kiszállított vágósertések, vagy tenyésztésre tovább értékesített koca süldőkre adható. Az állatjóléti támogatások az alábbi, 5 éves kötelezettség vállalása esetén nyújthatók: a) a takarmány nem kívánatos anyagtartalma mentességének biztosítása, b) mechanikai sérülések megelőzéséhez szükséges feltételek biztosítása, c) kíméletes állatmozgatás és szállítás biztosítása, d) állati fehérjementes takarmány felhasználása, vagy e) a takarmányozáshoz ivóvíz minőségű víz biztosítása esetén. A támogatás baromfiállományonként egy alkalommal, sertések esetében teljes negyedévre, kérelmezőnként egy alkalommal igényelhető, a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig (jelen esetben 2010. január 31.) benyújtva az igénylő lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltségéhez. A támogatás mértéke állategységekre vonatkozik. Ezek a sertésnél, illetve a baromfiknál a következőként számolandók: tenyészkoca >50 kg 0,5 ÁE, egyéb sertés 0,3 ÁE, tojótyúk 0,014 ÁE, egyéb baromfi 0,003 ÁE
Az orosz agrárellenőrzés reformja 2010. január 19-én Vlagyimir Putyin miniszterelnök vezetésével tanácskozás zajlott le az orosz adminisztratív reform megvalósítása érdekében. Elsőként az agrárium ellenőrző szerepének felülvizsgálatára került sor: az ún. „állatorvosi ló” a Rosszelhoznadzor, vagyis az Orosz Állat- és Növényegészségügyi Felügyelet lett. 6
Putyin bevezetőjében elmondta, hogy az egész államigazgatást felölelő reform első lépéseként a fent nevezett szervezet példáján akarja érzékeltetni, hogy mit és hogyan szándékoznak megváltoztatni. Mint mondta, az ellenőrzési és engedélyezési funkcióval felruházott szervezetek túlontúl leterhelik adminisztratív és anyagi vonatkozásban a vállalkozókat, elsősorban a kis - és középvállalkozásokat. Tavaly csupán az e szférában működő cégek 4 milliárd rubelt költöttek a Rosszelhoznadzor által előírt vizsgálatokra és engedély illetékekre, de hozzávetőlegesen ugyanennyit fizettek más főhatóságoknak is hasonló célokra. Azontúl, hogy ez sok esetben el is veszi a céget alapítani szándékozók kedvét a vállalkozás beindításától, melegágyát képezi a korrupciónak. Szavai szerint sok esetben úgy kerülnek kiadásra az engedélyek, hogy az illetékes ügyintéző nem is látja a szállítmányt, lehetőséget adva ezzel a nem megfelelő minőségű termék piacra kerülésének. Ez végső soron a fogyasztó egészségének és életének veszélyeztetése, amit a lehető legszigorúbb módon meg kell akadályozni. Külön problémakört jelent a felesleges párhuzamosságok kiküszöbölése, az egész állatnövény egészségügyi ellenőrzés két szinten folyik, föderális és regionális szervezetek intézik. Ennek megfelelően az esetek jelentős részében duplikáció merül fel, ugyanazt és ugyanúgy ellenőrzik több szinten is. Ugyanakkor a járványok és egyéb fertőzések felelősséggel járó döntéseit tologatják egymás között a különböző szintű vezetők, értékes időt véve el ezzel az operatív lépések megtételétől. Putyin feladatul tűzte ki az értekezleten jelenlévő Jelena Szkrinnyiknek, mezőgazdasági miniszternek, hogy pár hónap leforgása alatt alakítsák át úgy a Rosszelhoznadzor feladat és hatáskörét, hogy az megfeleljen a kor követelményeinek. Át kell térni a piaci viszonyokra az ellenőrzés területén, az akkreditáció mechanizmusát kell alkalmazni, igénybe kell venni a független minőségellenőrző cégek szolgáltatásait. Ezeket törvények és ágazati jogi szabályozó dokumentumok, normatív bázis létrehozásával kell megvalósítani. Jelena Szkrinnyik az értekezlet után elmondta, hogy a föderális és regionális munkamegosztás terén az import szabályozása, ellenőrzése és engedélyezése kizárólagosan a Rosszelhoznadzor felelőssége lesz, kiemelve azt, hogy a felelősség szó anyagi értelemben is testet fog ölteni. A tanácskozás kétségtelenül kemény intézkedések megtételét vetíti előre a Rosszelhoznadzor esetében, ezzel is példát statuálva az egész orosz államigazgatásnak. Ugyanakkor a döntés egyben azt is jelzi, hogy a korábban a Rosszelhoznadzor és Roszpotrebszojuz (Orosz Fogyasztóvédelmi Felügyelet) összevonásáról szóló hírek alaptalanok voltak. Ami Szergej Dankvert, a Rosszelhoznadzor vezetőjének személyes sorsát illeti, Jelena Szkrinnyik cáfolta azt a híresztelést, mely szerint ez a reform egyben Dankvert távozását is jelentené. Forrás: FVM/Kenedi Ákos
Álellenőrök és álellenőrzés Több üzletet is érintő álellenőrzés során az egyik bejelentő elmondása szerint két fiatalember úgy végzett ellenőrzést üzletében, hogy az NFH Közép-magyarországi Regionális Felügyelőség munkatársainak adták ki magukat. A bejelentő leírása szerint az együk köpcös testalkatú volt és hosszú fekete télikabátot viselt, a másik magas, 180 cm körüli, szőke hajú, bajuszos, kecskeszakállas férfi volt. Mindkét férfi határozott fellépésű, jól öltözöttnek tűnt.
7
Az álellenőrök azt a tájékoztatást adták, hogy a fogyasztóvédelmi hatóságtól jöttek ellenőrizni, az igazolványukat azonban nem látható módon mutatták meg. Az eladótérben kezdtek el vizsgálódni, jegyzőkönyv kitöltésére is sor került. Közölték, hogy az eladótérben fellelt hiányosságok büntetési tétele hivatalosan magas lenne, de mivel első alkalommal történt szabályszegés, ezért helyszíni bírságot alkalmaznak. Átadták a jegyzőkönyvet az eladónak aláírásra, valamint jelezték, hogy tegyen bele olyan összeget, amit gondol, és ezzel lezárulhat az ügy. Az „ellenőrzés” végeztével a jegyzőkönyvet nem adták át a kereskedő részére, majd bejelentették, hogy két hét múlva utóellenőrzést fognak tartani. A bejelentő véleménye szerint valószínűsíthető, hogy olyan üzletek eshetnek a csalás áldozatául, ahol megfigyelő kamera nincs felszerelve. Az NFH ezúton ad tájékoztatást arról, hogy hatóságának munkatársai a fentiek szerint nem végeztek, és nem is végezhetnek ellenőrzést. Felhívjuk a figyelmüket, hogy az NFH valódi ellenőrei hatósági igazolvány felmutatásával igazolják kilétüket. A jegyzőkönyv, melybe az ellenőrzés részleteit rögzítik, egy önátírós, előre nyomtatott hivatalos formanyomtatvány, a fejlécében az illetékes felügyelőség címével és telefonszámával. Amennyiben a kereskedőben gyanú merül fel a felügyelő valódiságát illetően, ezen a telefonszámon leellenőrizheti, dolgozik-e a megadott néven ellenőr a régióban. A felügyelők a jegyzőkönyvből minden esetben egy olvasható példányt hagynak az üzletben. A jogsértés megállapítása közigazgatási eljárás során minden esetben határozatban történik, szabálysértési eljárás esetén a helyszíni bírság rendezésére postai csekket adnak a kereskedőnek, amit 30 napon belül kell befizetni, készpénzben fizetendő bírságot egyáltalán nem alkalmaznak. Az NFH ezúton kéri a kereskedőket, hogy mindig kérjenek igazolványt a felügyelőktől, és ha álellenőrök működését észlelik, tegyenek feljelentést az illetékes rendőrkapitányságon, illetve jelezzék az esetet az NFH Regionális Felügyelősége felé.
Alkotmánybírósághoz fordul az Országos Kereskedelmi Szövetség Az Alkotmánybírósághoz fordul az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló szakigazgatási állásfoglalás miatt. Az OKSZ a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MSZH) állásfoglalását kifogásolja, mivel abban szerinte olyan előírások szerepelnek, amelyek ellentmondanak a korábbi megállapodásoknak. A közlemény szerint a kereskedőknek és a beszállítóknak sem idejük, sem lehetőségük nem volt az MSZH állásfoglalásában leírtakat figyelembe venni, mint ahogyan elmaradt az előzetes egyeztetés is az érintettekkel. Az MSZH az idén január 29-én adta ki állásfoglalását "A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV törvény alkalmazásának hatósági végrehajtási szempontú áttekintése" címmel. Az OKSZ közleménye szerint a fő probléma az, hogy a kereskedők és a beszállítók a dokumentum 2010. január 29-i kiadását megelőző hónapokban a hivatal korábbi állásfoglalásai alapján kötötték a beszállítói szerződéseket. A törvényt 2009. október 13-án fogadta el az Országgyűlés: az OKSZ szerint ezt követően a szerződéskötési munka rendkívüli erőfeszítést igényelt a kereskedőktől és a beszállítóktól, mivel a törvény február 1-től már a joganyagnak megfelelő szerződési kikötéseket követelte meg. 8
Vámos György az OKSZ főtitkára az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy az MSZH állásfoglalása több ponton megváltoztatja a január 29-e előtt még érvényes és számos, már megkötött szerződésben rögzített szerződési feltételeket. Így például az állásfoglalás szerint a kereskedők ezentúl nem nyújthatnának logisztikai szolgáltatást a beszállítóknak. A szövetség többek között kifogásolja, hogy az állásfoglalás szerint a személyi hatályt megalapozza a beszállító, illetve a kereskedő egyikének magyarországi székhelye, telephelye, fióktelepe. Az OKSZ szerint a nemzeti jog személyi hatálya az Európai Unió joggyakorlata alapján akkor érvényes, ha mindkét fél a magyar jogrendnek megfelelően Magyarországon létrehozott vállalkozás. Ha tehát a szerződő felek két külön országban vannak bejegyezve, akkor a jog szerint kiköthetik, hogy a szerződésre melyik ország törvényeit alkalmazzák, míg az MSZH szerint ez most már nem lehetséges - nyilatkozta Vámos György. A szakigazgatási hivatal állásfoglalása nem kötelező érvényű, ám a hivatal bírságot szabhat ki, amennyiben feltételei nem teljesülnek. Ezért fordult az Alkotmánybírósághoz az OKSZ. Az OKSZ az Európai Bíróságot is megkeresi az állásfoglalás kifogásai kapcsán. Események, rendezvények: FOODAPEST + UKBA Ideje: 2010. február 21-24. www.foodapest.hu 56. Növényvédelmi Tudományos Napok Ideje: 2010. február 23.
Az MTA Agrártudományok Osztályának Növényvédelmi Bizottsága, valamint a Magyar Növényvédelmi Társaság – együttműködve az FVM Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályával (FVM ÉFF) – megrendezi az „56. Növényvédelmi Tudományos Napok"-at. HELYSZÍN: Magyar Tudományos Akadémia (1051 Budapest, Roosevelt tér 9.) AGRA – Bolgár mezőgazdasági szakkiállítás Ideje: 2010. február 23-27. Az AGRA a balkán félsziget legnagyobb nemzetközi mezőgazdasági szakkiállítása, melyre a magyar kiállítókat és a vásári érdeklődőket egyaránt várják. Helyszín: Bulgária, Plovdiv További információk: http://www.bulgaria-market.eu/ III. Magyar Agrárakadémia Ideje: 2010. március 5-6. Helyszín: Nádudvar, Ady Endre Általános Művelődési Központdőpont, Időpont: 2010. március 5-6. XVII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Ideje: 2010. április 23-25. ALDE szeminárium – „Állatjólét = Humán jólét?” Brüsszel, 2010/02/04, Európai Parlament A szeminárium megrendezésének apropója minden bizonnyal az általam korábban már többször jelzett Paulsen jelentés. Parlamenti, Bizottsági, és egyéb szervezetek képviselői fejthették ki véleményüket a témában. A szeminárium első felében általános bevezetőként hallhattuk Paulsen képviselőasszony tájékoztatóját a jelentéséről, majd az Európai Bizottság DG-SANCO igazgatóhelyettese, 9
P.Testori-Coggi elemezte a helyzetet. A találkozó első panelét I. Vagsholm svéd kutató, és M. Raymond Brit Farmerunió igazgatója zárta. Érdekesebbé a második szekcióban vált a szeminárium. Először a következő három résztvevő fejthette ki röviden véleményét, úgynevezett panel-beszélgetés keretében: A. Gavinelli / DG-Sanco / Állatjóléti Főosztályvezető:
Komoly eredménynek tartja az Állatjóléti Cselekvési Tervet, és annak folytatását is (az a meg nem erősített háttér-információm, hogy a Paulsen-jelentés gyakorlatilag Gavinelli/DG-Sanco munkája)
Konstruktív vitára van szükség a szektor szereplői között,
Véleménye szerint az állatjóléti törekvéseinkkel nem vagyunk egyedül a világon, (ennek ellentmond az a tény, hogy semmilyen nemzetközi kereskedelmi formula nem foglakozik ezzel az aspektussal…)
Idéz egy FVO tanulmányból, mely összefüggésbe hozza a szeminárium fő mottóját is: „Állatjólét = Humán jólét”
P. Olsen / Copa-Cogeca / Állatjólét és Állategészségügy Munkacsoport vezetője:
A termelők komoly felelősséget éreznek az állataik jóléte vonatkozásában,
Állatjólét ≠ Humán jóléttel, ez rossz, és félrevezető megfogalmazás,
Minden állatjóléti jogi szigorítás tudományosan megalapozott kell, hogy legyen,
Minden állatjóléti jogi szigorításnál figyelembe kötelező venni a szociális, gazdasági és világkereskedelmi aspektusokat is,
Egyetért abban, hogy lehet találni olyan termelőket, akik nem tartják be a hatályos rendeleteket, törvényeket, azonban kivételek mindig is vannak, a termelők óriási többsége igenis jogkövető,
Hiányolja az állatjólét nemzetközi / WTO kontextusát, hiszen jelentős a versenyhátrányunk a szigorúbb szabályozásunk miatt,
A megnövekedett költségeket kompenzálni kell! S. van Tichelen / Eurogroup / Európai Állatvédő Szervezet:
Dicsérte a Paulsen-jelentést és a Bizottság útmutatását,
Örül, hogy a Lisszaboni szerződésben foglaltak is megjelennek az állatvédelmi törekvésekben,
Az EFSA jelentéseit jogi formába kell transzformálni, (az katasztrófa lenne)
Kiemelte a tojótyúk és a most futó sertés állatjóléttel foglalkozó területeket, aláhúzva, milyen sok a tennivaló,
Üdvözli az Európai Állatjóléti Központ felállításának tervét.
Ezek után következtek a hozzászólások. Általánosságban elmondható, hogy valóban konstruktív volt a vita. Az általános hangulat messze volt attól a néhány évvel ezelőtti, szinte
10
radikálisan vad állatjóléti csoportok által irányított eszmecserétől. Véleményem szerint a következő megállapításokat lehet tenni:
Az állatjólét megítélése jelenleg sokkal visszafogottabb és összetettebb lett,
Érzékelhető az Európai Bizottság és a Parlament részéről is azon opció, miszerint az állatjóléti kondíciók bizony kompenzációt kaphatnak a jövőben,
Minden újabb szigorítást (már amennyiben lesz szigorítás, hiszen a Paulsenjelentést eddig is sok kritika érte) mélyreható és független hatástanulmányvizsgálat, tudományos megalapozottság, nemzetközi kereskedelmi, szociális és gazdasági aspektusból is meg kell vizsgálni,
Szintén érdekes volt hallani azt, hogy a fogyasztók nem hajlandók az állatjóléti pluszköltségeket fizetni, tehát Parlamenti és Bizottsági oldaláról kissé megkérdőjeleződik az a korábbi paradigma, miszerint a fogyasztók kényszerítenék ki ezeket a szigorításokat. Mindezek fényében nagyon kíváncsi vagyok, hogy az új Állatjóléti Cselekvési Terv milyen formában kap zöld utat a Parlamenttől.
Brüsszel, 2010-02-05
Statisztikai adatok:
11
