VHT HÍRLEVÉL szám hét Szerkesztői gondolatok:

VHT HÍRLEVÉL 2010. 49. szám 20-32. hét WWW.VHT.hu Szerkesztői gondolatok: Mindenki csak magában bízhat Jön az ár, jön az ár, harsogták sokan, és valóban, amit évtizedek óta egyáltalán nem látták az ott élők, hogy patakokból miként lesz órák alatt hömpölygő folyam, és a vízúr miként visz el minden mozdíthatót, és mozdíthatatlannak gondolt dolgot, mint pl. a házat. A tv társaságok óráról-órára közvetítik az áradást, a házak és melléképületek leomlását, de az ár és a szenzáció levonulásával a média, majd a médiafogyasztók érdeklődése is levonul a témáról. A károsultak szenvedései majd csak ezek után kezdődnek, mikor a biztosító képviselőivel kell azon vitázni, hogy a ház az nem csak 5, hanem 10 millióból építhető újjá. Mert ne tűnjünk naivnak, viták lesznek bőven, és a vitáknál a média képviselői előtt bőven lesznek ígéretek biztosítói és kormányzati szinten egyaránt. Aztán a többi senkit nem érdekel. A biztosítók minden esetre beárazzák a kárfelmérésnél azt is, ha elvonnak tőlük ennyit és ennyit a kormányzati ígéretek alapján, abban az esetben mit mondanak a befektetőiknek. Mert valamit mondaniuk kell. A végén úgy is az ügyfeleknek kell fizetniük a számlát. A hazai bankoknak is kell fizetniük, mert amint a miniszterelnök megfogalmazta, hogy amíg a hitelfelvevők egy része elvesztette mindenét (a felvett hitelek 7 %-a), illetve amíg a hiteleseknek a részletek fizetése már elviszi a bevételeik nagy részét, addig a nagybankok eredménnyel zárták a 2009-es évet. A kisebbek is sok esetben a kapzsiságuk miatt vesztettek, holott azt gondolhattuk, konzervatív befektetési politikát folytatnak, de azt kell tapasztalnunk, közel sem ez a helyzet. Már Joseph E. Stiglitz a Columbia Egyetem Nobel–díjas közgazdásza is nyíltan hangoztatja, amiről Amerikában eddig csak csöndben beszéltek, hogy a bankárok nyíltan hazudtak, megtévesztették a befektetőiket, és az állam csendben asszisztált a műveletekhez, mint idehaza a K&H ügy kapcsán a kormányhivatalok, mert ami eddig történt, az semmis a bírósági verdikt alapján, mert hibás. Csak az a kérdés, ebben a megtakarításos időszakban kinek kell fizetnie a jogi hercehurca újabb számláit, persze ez költői kérdés. Csendben asszisztálnak a közhivatalok idehaza akkor is, amikor a távközlési szolgáltatóknak a jogszerűtlen szerződéskötési gyakorlatuk megváltoztatására a hatóság javaslatot tesz, és nem utasít a jogszerűség betartására. Így a szolgáltató képes a nagy összegeket jogszerűtlenül az előfizetőikre terhelni. Aki meg nem tud fizetni, az a távközlési cégek által felállított feketelistán találhatja magát gyorsan és titokban. Mert ilyen is van már és erről jó, ha tudnak mind többen! Az agrártárcánál gőzerővel folyik a szakmai háttérmunka a jövő évi EU-s vezetői feladatokkal kapcsolatban. A VHT titkársága is készül az ősszel megtartandó közgyűlésére, illetve a tagsága ismereteinek bővítését célzó kiadványok megjelentetésére, amelyet a következő hetekben forgathatnak, reményeink szerint nagy haszonnal.

1

Titkársági híradások: Ágazati stratégia készül a VHT-nál Az új kormány által kinevezett minisztériumi vezetők közreműködésével a közelmúltban tartották meg az első Termékpálya Bizottság ülést, amelyre a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) is hagyományosan meghívást kapott. A Vidékfejlesztési Minisztériumban (VM) tartott értekezletet Czerván György államtitkár hívta össze azzal a céllal, hogy a szakmai érdekképviseletekkel megtárgyalják a szervezetek hozzájárulását a VM tíz évre szóló agrárstratégiájának a kidolgozásához. A felkérés arra vonatkozott, hogy a szakmai érdekképviseleti szervezetek dolgozzák ki a maguk ágazati szintű szakmai stratégiájukat, amiből aztán a minisztérium is „szemezget” a középtávú elképzelések kidolgozásakor. A VHT vezetése már régóta rendelkezik a sertés- és marhahús ágazatot érintő stratégiával, erre azért is szükség volt/van, mivel a vertikum évek óta egyre rosszabb pozícióba csúszik. A VHT tagja az IMPA-nak, amely az Európai Sertéstermelők Szövetségeinek Egyesülése, azaz tagállami szinten működő szakmai érdekképviseleti szervezetek egységes lobbi szervezete. Mivel a szervezet a találkozóit éves szinten két alkalommal tartja, és más-más tagállamban üléseznek. Az idén a VHT látta el a házigazda szerepét, így májusban Budapesten találkozott a 10-12 ország szakembereiből álló testület. Menczel Lászlóné megbeszéléseinek, eszmecseréinek középpontjában a belső fogyasztásra épülő piaci lehetőségek, és az ágazat fejlesztése áll. A magyar sertéságazatot összehasonlítva a dánokéval, az a sajnálatos megállapítás mondható el, hogy a magyarok éppen a dánokéval ellentétes életpályát tudhatnak magukénak. Ha visszagondolunk az 1980-as évekre, akkor Magyarország is ugyanakkora sertéstenyésztési háttérrel rendelkezett, mint Dánia. Idehaza is és Dániában is 8-10 millió sertést vágtak és dolgoztak fel évente. Ma a Dánoknak tíz millió sertést meghaladó az állományuk, eközben pedig Magyarországon szinte teljesen leépült az állattartás, amely a gabonaövezete révén a takarmány értékesítése egyre nehezebb feladatot jelent az egységes piacon is, tekintettel az Európán belüli közel azonos éghajlati viszonyokra. Ugyanakkor a növénytermesztés és állattenyésztés korábbi, jól megszokott és elfogadott 50-50 százalékos egyensúlya felbomlott, s a termelés 70 százalékát már a növénytermesztés adja. A VHT elkészített adatfelmérése alapján megdöbbentő volt az a tény, miszerint nem az export csökkent alapvetően, hanem a hazai sertéshúsból készített termékek belpiaca szűkült jelentősen. Az történt ugyanis, hogy míg a csatlakozás évében ötmillió sertést vágtunk, amely fedezte a belföldi, hazai igényeket, és exportra is jutott, addig ma hárommillió sertéssel „büszkélkedhetünk”. Elértük az osztrákok szintjét, legalábbis a mennyiség szintjén. A csatlakozással megnyíltak a határok, s nem csupán azért csökkent hat év alatt kétmillió darabbal a sertésállomány, mert a húspiacon megjelentek az olcsó import hústermékek, hanem mert a magyar vásárló még nem eléggé öntudatos. Hiányzik még az egészséges nacionalista gondolkodás a fogyasztókból, nem úgy az osztrák, a német, a francia vagy éppen az olasz embereknél. Maradva az osztrák példánál, ott is három millió sertést dolgoznak fel, de e mellé még az export-import tevékenység is erős. Az osztrák fogyasztónak elsődleges szempont az áru származása. Az import azért szükséges, hogy az exportra szánt megrendeléseiket teljesíteni tudják, ugyanis a

2

behozott alapanyagot feldolgozzák, és jelentős hozzáadott értékkel exportálják. Az osztrák fogyasztó alapvetően osztrák alapanyagból készült terméket fogyaszt. Idehaza viszont az ár mozgatja a vásárlókat. Ami olcsó, azt veszik, ám ebben az esetben nem túl magas prioritású a minőségre vonatkozó követelmények, a termék származása. Ez a megközelítés pedig, visszahat az ágazat termelésére, hiszen a belső piac a leginkább stabil és biztonságos. A belpiac fogyasztási, értékesítési szintet garantált értékesítési csatornája lehetne a termelőknek. A csatlakozásig a magyarok nem ismerték az élő sertés behozatalának fogalmát, jelenleg viszont csaknem egymillió élő sertés érkezik az országba, a másik cca. egymillió darab pedig feldolgozott, illetve készítmény formában. A VHT stratégiai célja nem más, minthogy a magyar termelők által előállított termékek előnyt élvezzenek az importtal szemben. Ezt akkor érhetjük el, ha különböző hatósági irányítású eszközökkel elősegítjük. Ekkor ugyanis magyar munkahelyek létesülnek, a vidék népességtartó képessége megnő. Bátran elmondhatjuk, fogyasztói szemléletváltáshoz marketing tevékenyégre van szükség. Az államilag támogatott közösségi marketing tevékenységre azért van szükség, mert egy-egy cég nem képes a teljes ágazatot átfogó, marketing tevékenységet végezni, illetve nem is lehet senkinek a saját feladata. Nem márkákat kell reklámozni, hanem a rendelkezésre álló eszközökkel be kell bizonyítani, hogy a magyar árut miért kell előnyben részesítenie a vásárlónak. „Egyedül a fogyasztónak van joga diszkriminálni”, hiszen az országhatárok megnyíltak, az áru szabad mozgását biztosítani kell. Vagyis a fogyasztó dönti el, hogy melyik terméket teszi a kosarába. Nem véletlen, hogy más, fejlettebb országokban a termékre jól láthatóan írják fel a származási helyet. Ha ugyanis megnő a hazai alapanyagú és gyártású termékek iránti kereslet, akkor megfelelő biztonságot kap az állattenyésztés is, és máris javítható a jelenlegi 30-70 százalékos arány. A hazai termelők versenyhátrányban vannak az uniós tagországok más termelőivel szemben. Elsősorban a 25 százalékos áfa az, ami versenyhátrányt okoz, hiszen emiatt is virágzik idehaza a fekete/szürkének mondott kereskedelem. A sertéságazatban 30-35 százalékra becsülik a feketepiac részarányát, mivel a magas áfa csábító. Az uniós tagországokban (a sertéshúsra) az élelmiszeripari termékekre kivetett áfa nem haladja meg a tíz százalékot. A magyar sertés termékpálya tevékenysége is jövedelmezővé válna, ha – a már említett 25 százalékos áfa csökkentésével azonos lenne a versenypozíció, illetve mellett – más volna a termékpályán belül keletkezett jövedelemelosztás. A termelők és a feldolgozók pozíciója a kereskedőkkel szemben igen korlátozott, ezért eltérő a jövedelmezőségi szintjük. Az volna szerencsés, ha a három szereplő kiegyensúlyozottabban osztozhatna a bevételeken. A Versenyhivatal hozzáállását felül kellene vizsgálni, mert a jelenlegi helyzetben a termelők és a feldolgozók érdekképviseleti pozíciója korlátozott, a kereskedők koncentrációjával szemben. Mivel az érdekképviseleti munkában alkalmazott taktikai lépéseket könnyen piacbefolyásolónak tekintették már több alkalommal, míg a kereskedők árfigyelését, ármeghatározó gyakorlatait természetes piaci folyamatnak tekintik. A gyakorlatban is jól működő, önálló gazdasági lábon álló vertikális érdekképviseletet kell az ágazatoknak –a jelenleginél kevesebb számú szervezettel - megvalósítaniuk ahhoz, hogy az egység létrejöjjön.

3

Stratégiai ágazat lesz-e a következő években a Magyarországon a húsipar, illetve a teljes élelmiszerszektor? A következőkben Lévai Andrásnak, a MR1-en elhangzott interjúját olvashatják, amelyet Babati Zoltánnal, a Húscéh elnökével készített, a beszélgetés fő témakörét – természetszerűleg - a húsiparban működő kis és közepes vállalkozások érdekképviseleti munkájának a középpontjában álló feladatok problémák adják. Hazánkban ma milyen körülmények nehezítik a húsipari vállalkozások működését? Ma Magyarországon a közgazdasági környezet bizonytalansága, a rövid távú kedvezőtlen irányú kilátások lehetetlenné teszik a hosszabb távú tervezést, és az átgondolt stratégia kialakítását a vállalkozások számára. A magyar húsipar nehéz helyzetben van, miután a nagy áruházláncokon keresztül tudja csak az árujának nagy részét értékesíteni, ez pedig rendkívül korlátozott lehetőséget ad a fejlődéshez. A verseny következménye pedig, a nyomott, alacsony árszint. Mi befolyásolja és hogyan alakul Magyarország élőállat előállítása az elmúlt években? Minden feldolgozó működésének legfontosabb költségtényezője a beszerzett alapanyag ára. A Magyarországon előállított sertések száma kevés, az eladási ár viszont magas. Az elmúlt tíz évben a sertésállomány folyamatos csökkenése figyelhető meg. Az ártényező és a kínálat szűkössége miatt az ország behozatalra szorul. 2009. évben sertésből 38.000 tonnával haladta meg az import az exportunkat. Miért volna szükségszerű, hogy a kormány csökkentse az ÁFA mértékét? A feketekereskedelemben becslések alapján évente mintegy 1.000.000 db sertés és egyéb hús eredetű termék „tűnik el”, azaz kerül forgalmazásra. Ez a rendkívül magas szám ellehetetleníti a legális vállalkozásokat. A feketekereskedelem elburjánzása főként a tőkehúsok piacán figyelhető meg. E folyamatnak egyik fő oka a Magyarországon meglévő magas áfa százalék, mellyel „megelőzzük” a környező országokat. Ennek jelenléte a gazdasági életben évente több milliárd Ft veszteséget jelent a költségvetésnek. A magas áfa a feketekereskedelem melegágya. A kormányzat milyen hathatós intézkedéseivel tudná segíteni a húsipar működését? Ha a magyar élelmiszeripar versenyképes kíván maradni a piacon, akkor több hazai tenyésztésű sertésre lenne szükség úgy, hogy a sertés tenyésztéshez kapcsolódó támogatásoknak is hasonlóknak kellene lennie az uniós országokéval. Meg kellene teremteni a kedvező piaci környezetet. A felügyeleti szervek a megfelelő és hathatós ellenőrzésekkel, szankciókkal, valamint a gazdaságpolitika az áfa-mérték 10%-ra való csökkentésével tudnának legtöbbet tenni a gazdaság kifehérítéséért. Mi a legjelentősebb különbség a hazai és a többi EU-s ország élelmiszerpiaca között?

4

A piacnak nem globálisnak, hanem helyinek kellene lennie, mely azt jelentené, hogy a belpiacot a hazai húsipari cégeknek kellene ellátniuk. Az élelmiszerpiacunkat a többi EU-s országra jellemzően zárttá kellene tenni. Hazánkban is a hazai termékeket kellene védenünk. Az EU-s országok nagy részben ezt már tudatosan kialakítják, Magyarország még nem csatlakozott ehhez a törekvéshez. A jelenlegi gazdasági környezetben milyen szerepet szánna Ön a HÚSCÉH-nek, mint érdekvédelmi szervezetnek? A húsipari cégek működésének alapvető feltételének kellene lennie a HÚSCÉH tagság. Fontos lenne elérni, hogy ne kaphasson működési engedélyt, ne vehessen részt pályázatokon egy cég sem az érdekvédelmi szervezet beleegyezése nélkül. A szervezet működését az informatikai háttér megteremtése, és az adatszolgáltatás kötelezővé tétele jelentené a termékpálya összes résztvevője számára. Mire van szükség, hogy a hazai húsipar kilábaljon a jelenlegi kritikus helyzetből? Összefogásra van szükség a piaci szereplők és az állami irányítás között a stratégia megfelelő meghatározásához, a piaci szereplők között is mind vertikális, mind horizontális szinteken. Végül, de nem utolsó sorban összefogásra van szükség a tudomány, az oktatás képviselői és a vállalkozások között a hatékony kutatásfejlesztés és innováció működtetése érdekében. Az összefogásnak a magyar élelmiszergazdaság megújulását kell eredményeznie. Az említett összefogás eredményre vezethet? Lesz jövője a magyar húsiparnak? Amennyiben a kormányzat az élelmiszer-termékpályát – az élelmiszerlánc összes szereplőjét magában foglaló egységes politika keretében - stratégiai ágazatként kezeli, úgy lesz eredményes a termékpálya összefogása. Ahhoz, hogy a magyar élelmiszeriparnak, köztük a húsiparnak is legyen jövője a célok eléréséhez számtalan kormányzati intézkedésre van szükség, de legalább ennyire fontos, hogy az ágazat szereplői is – megfelelő szemléletváltás mellett – megtegyék a kilábaláshoz szükséges lépéseket vállalati, szakágazati és ágazati szinten. Milyen szerepe van a húsiparban a minőségbiztosításnak? Legfontosabb a biztonságos magyar élelmiszer előállítása, melynek hazánkban minden feltétele adott, mégsem élünk vele. Ha kizárólag minőségi magyar terméket állítana elő a termékpálya összes szereplője, akkor hazánk lakosságának nagyobb lehetősége lenne az egészséges életmód és táplálkozás kultúrájának megvalósításához. A minőségi magyar húsipari termék előállításához szükséges a Magyar Élelmiszerkönyv megfelelő átdolgozása. Forrás:MR-1

Gyorsult az infláció júniusban A piaci várakozásokkal ellentétben júniusban gyorsult az infláció: a fogyasztói árak 0,2 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 5,3 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. Az elemzők a májusi 5,1 százalékos inflációt követően lassú mérséklődést vagy stagnálást vártak, de semmiképp sem számítottak az áremelkedés gyorsulására.

5

Az idén az első hat hónapban átlagosan 5,7 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. A maginfláció júniusban nem változott az előző hónaphoz képest, 12 havi összehasonlításban 3,5 százalékra csökkent az előző havi 4,0 százalékról. A nyugdíjas fogyasztó kosárra számított 12 havi árindex viszont 4,7 százalékra gyorsult a májusi 3,8-ról, az egyhavi 0,4 százalék volt az előző havi 1,3 százalékról. Mináry Borbála, a KSH munkatársa elmondta, hogy a havi inflációt elsősorban az idényáras élelmiszerek, illetve a háztartási energia drágulása hajtotta. Az élelmiszerek elsősorban a rossz termés miatt drágultak a vártnál jobban, az energiárakat pedig a támogatási rendszer megváltozása befolyásolta. Az élelmiszerárak júniusban 0,8 százalékkal nőttek döntően az idényáras élelmiszerek 7 százalékos drágulás miatt. Enélkül számítva az élelmiszerek ára az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent volna.Tizenkét hónap alatt az élelmiszerek árai átlagosan 1,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül 6,5 százalékkal nőtt a párizsi, kolbász, 5,7 százalékkal a házon kívüli étkezés, 5 százalékkal a sajt és 3 százalékkal az idényáras élelmiszerek ára. Csökkent 11,3 százalékkal a cukor, 10,7 százalékkal a liszt, 7,3 százalékkal az étolaj, 7,1 százalékkal a péksütemények és 6,2 százalékkal a sertéshús ára.   Tisztelt Ügyvezető, Cégvezető Úr!  Az MgSzH-tól kapott információk alapján tájékoztatom, hogy a sertéshús és hústermékek vietnámi exportjához szükséges állategészségügyi bizonyítványminta egyeztetése várhatóan a közeljövőben lezárul. Az export akadálytalan megindításához tehát szükség van a fenti termékek Vietnámba történő kiszállításában érdekelt üzemek körének kijelölésére. 2010. július 1-től hatályba lépett két új vietnámi rendelet, 29/2010/TT-BNNPTNT és 25/2010/TT-BNNPTNT. Az előbbi rendelet az importált állati eredetű élelmiszerek higiéniai követelményeit tartalmazza, az utóbbi szabályozza a termékek élelmiszerbiztonsági ellenőrzésére vonatkozó eljárásrendet. Kiemelendő, hogy az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű élelmiszereket kizárólag az illetékes vietnámi hatóság (National Agro-Fisheries Quality Assurance Department – NAFIQAD) által engedélyezett feldolgozó üzemből lehet Vietnámba szállítani. Az eljárásrend alapján a magyar hatóság regisztrációs kérelemmel fordul a vietnámi hatósághoz, amely pusztán e regisztrációs kérelemre alapozva megadhatja jóváhagyását, azonban – ha szükségesnek tartja -, az üzem exportra történő engedélyezését helyszíni, illetve akár országos élelmiszerbiztonsági vizsgálat lefolytatásához kötheti. Hivatkozott 2 új vietnámi rendelet kivonatát levelemhez mellékelve megküldöm. A rendeletek angol nyelvű fordítása a VHT titkárságán rendelkezésre áll és igény esetén eljuttatjuk az Ön részére. Kérem, hogy amennyiben részt kíván venni a Vietnámba történő kiszállításban, úgy a mellékelt vietnámi üzemlistát – adatai megjelölésével – részemre visszaküldeni szíveskedjen. Tisztelettel: Menczel Lászlóné titkár

6

A húsipar és az alapanyag-tenyésztés helyzet a válságövezetek közepette A következőkben Sákán Antalnak a Magyar Sertéstartók Szövetsége, illetve a Minőségi Magyar Sertés Integráció Kft. alapítójának a véleményét olvashatják a haza sertéstartással kapcsolatosan. A sertéstartás nem választható el Magyarország állapotától, mivel közgazdaságilag meghatározó folyamatok azonnal kihatással vannak az ágazatra. Hazánk közel két évtizede arról híres, hogy a komoly hitelfelvevők között található, és az elemzők éveken keresztül hangsúlyozták a magyar gazdaság ellentmondásosságának a mibenlétét. 1. A felvett hiteleket nem megfelelően hasznosulnak. 2. Túlságosan kiszolgáltatott az iparszerkezete miatt, azaz túlságosan exportorientált. 3. Túlzottan magas a lakosság részarányán belül az inaktívak száma, azaz túl alacsony a foglalkoztatottak száma. 4. Az állam és a privát szféra GDP-hez viszonyítottan nem túl magas az egy főre jutó eladósodottsági mutatója –világgazdasági összehasonlításban-, viszont az eladósodottság közvetítő valutában történik, amely önmagában is jelentős kockázatot hordoz. A hazai sertésszektor a spontán privatizációs időszak óta egy olyan libikókán ül, amely többet van alul, mint felül. Az állami szabályozás az EU-s előírásokra történő hivatkozással gyakorta sokkal szigorúbbra sikerül, mint a többi –konkurenstagállamban. Ezek révén a gazdálkodókat nem megtérülő beruházásokra kötelezték, kötelezik. Közben lakosság sertés –hús fogyasztása (25 kg/fő, amely 20 év alatt kb. 15 kg/fő esett vissza) folyamatosan csökken, jobb években stagnál, az import részaránya folyamatosan nő, a készítményekből és a félsertésekből egyaránt. / bár ez a statisztika, a fekete fogyasztás a magas 25 % -os áfa miatt mintegy 40 %-ra tehető!/ Ez többek között azért is következhetett be, mert a kereskedelmet alapvetően a multinacionális láncok beszerzés-politikája irányítja-vagy a feketekereskedelemés így ármeghatározó szerepe mindkettőnek döntő. Ezekkel a piaci szereplőkkel szemben az agrártárca egyetlen minisztere sem talált meg valódi tárgyalási pozíciót, az igen tisztelt Gazdasági Versenyhivatal sem állt az Etikai Kódex ügye mellé, sőt! Az iparágba beérkezett kockázati tőke az utóbbi néhány évben próbál hasznosulni a Csányi Sándor által tulajdonolt Bonafarm ZRt. révén, illetve a Penta –szlovák tulajdonosi háttérrel rendelkező – befektetői csoport által. Ezt megelőzően az olaszok mutattak némi érdeklődést a kiskunfélegyházi vágóhíd megépítésével, illetve a másik olasz érdekeltségű Kométa 99 Kft. megalapításával, amely mára a haza piac meghatározó szereplővé vált a csomagolt prémium szegmensben. A földtörvény, illetve a földdel kapcsolatos moratórium nehezíti a termelői struktúrát, az itt lévő dán, holland tenyésztők komoly földterületek bérleti jogával szeretnének rendelkezni, akik egyenlőre kivárnak, tekintettel arra, hogy az itteni termelési költségek még mindig jelentős árdiferenciát, profitot eredményeznek. A hazai sertéstartók évtizedek óta súlyos helyzetben vannak, mivel kiszolgáltatottak a vágóhidakat üzemeltető vállalkozóknak, a vágóhidak megbízásából tevékenykedő felvásárlóknak, takarmánybeszállítóknak, a takarmánykiegészítők világpiaci árát meghatározó néhány transznacionális cég profitéhségének, a már említett meg nem térülő beruházási kényszereknek, mint pl.: környezetvédelmi, az állatjóléti előírásoknak. Az állam által, illetve a csatlakozás óta

7

a beruházásokra fordítható támogatások, nem átgondoltak, amelynek következtében a telepi beruházások elmaradtak a piac által megkövetelt szinthez képest, ennek révén folyamatosan szorulunk ki a hagyományos piacainkról, mint pl. a FÁK országai, vagy az ázsiai piacok. A Magyar Sertéstartók Szövetsége által kezdeményezett összefogás révén a sertésalapanyag-termelőknek egy olyan minta értékűnek mondható projektje valósult meg, amely révén az ármeghatározó szerepe jelentősen megnőtt a vertikumon belül. Ezt csak úgy tudtuk elérni, hogy a hazai sertésalapanyag egyharmada a termelői csoportokon keresztül kerül hazai és az európai piacra. Jelentős partnereink között a hazaiakon kívül román, horvát, távol keleti vásárlóink vannak. A jelen forintárfolyam kedvező az export szempontjából az ágazat számára, viszont jelentősen nőtt az árvíz miatt a takarmány ára. Az ágazatban nem jelentős a devizában történő eladósodottság ez inkább az iparvállalatoknak okoz momentán gondot. Ami még fontos célkitűzést jelent a Szövetség számára, hogy ha a kiskunfélegyházi üzem megvételére lehetőség adódik, akkor éljen adott esetben vele, mivel a tulajdonosa Pietro Pini Lengyelországban új beruházást valósított meg alapanyag termelésre, feldolgozásra. A hazai termelői tulajdonú vágóhíd, daraboló üzem megvalósítása magyar szempontból azért fontos, mert Temesvárról az amerikai Smithfield eláraszthatja a belpiacot, mondván a hazai piac már nettó importőr lett és képtelen a hazai piac igényeit ellátni. Ebben a helyzetben a kereskedőknek a hazai alapanyagra vonatkozólag már a látszat a megőrzésével sem kellene foglalkozniuk, mivel csak azt kell a fogyasztók tudatába plántálniuk, hogy nincs hazai alapanyag, és kész, ha tetszik, ha nem, ez van. A formálódó üzleti terveink alapját a Minőségi Magyar Sertés Integráció Kft. több éves működése, és a Minőségi Magyar Sertéshús programja adják. A projektcég a kiskunfélegyházi vágóhíd megvásárlása után regionális vágóhidak stabil stratégiai partnere kíván lenni, hogy a feldolgozott termékek minél nagyobb hányada kerülhessen be a magyar programba. Mivel Magyarországon a gazdálkodók 3 millió hízósertést állítanak elő, ebből a vágóhíd egymillió darabra tervezett éves szükségletét biztosítani lehetne. /Az élő import az év 2., 3., 4.- hónapjában a három hónapot összesítve 360 ezer db volt, mely éves szinten közel 1,5 millió db ! / Egy komoly hazai tulajdonú, termelői vágóhíd korrekt, követhető minősítést, elszámolást és kifizetést tudna garantálni a sertéstartóknak nem, pedig a mai megtévesztésen alapuló magyar húsipari gyakorlatot követni. Az uniós belépésünk óta nyilvánvalóvá vált, hogy csupán adminisztratív eszközökkel az import nem fékezhető meg, de a hazai fogyasztás minél nagyobb hányada kell, hogy legyen hazai, jó minőségű, versenyképes alapanyagból. Ez az ágazat egyik túlélési lehetősége az Unión belül. Forrás: Sákán Antal MSSZ Elnöke

Brüsszeli híradások: A malacok ivartalanítását követelik az EU-ban Az állatok jólétéért kampányoló szervezet, az Eurogroup követeli az Európai Bizottságtól, hogy a termelők és az élelmiszerlánc szereplői tegyenek azonnali lépéseket a kasztrálás ellen. Közel 100 millió hímivarú sertést kasztrálnak az EU-ban évente, legtöbbször érzéstelenítés nélkül, ami fokozza az állatjóléti szervezetek intenzitását. Az érzéstelenítés nélküli kasztrálás fájdalmas és stresszes procedúra, 8

ahogy azt korábban összegezte 2004-es jelentésében az EFSA. „Éppen ezért állatjóléti szempontból nem akceptálható ennek folytatása, és haladéktalanul törvényen kívül kell helyezni!” – az Eurogroup szerint. A csoport képviselője azon a munkaülésen szólalt fel, amely a malacok ivartalanítása kapcsán lett felállítva, és azonnali teljes tilalmat akarnak életbe léptetni. Sonja Van Tichelen az Eurogroup igazgatója szerint: A téma hihetetlenül fontos és rengeteg állatot érint Európa-szerte. Az utóbbi 20 év során sokat beszéltünk róla, és a fogyasztók újra és újra kifejezték, nem kívánnak olyan ételeket, melyek az állatok szenvedése árán készültek. Létezik jól kipróbált alternatívája a kasztrálásnak, és ezeket azonnal be kell vezetni. Brüsszel, 2010-06-07

Az Európai Bizottság 265,02 millió eurónyi KAP-kiadást fizettet vissza a tagállamokkal A tagállamoknak összesen 265,02 millió eurónyi szabálytalanul felhasznált uniós agrártámogatást kell visszafizetniük a mai napon hozott bizottsági határozat értelmében. Ezt a pénzt azért kell visszajuttatni az uniós költségvetésbe, mert felhasználása során nem tartották be az uniós előírásokat, vagy nem voltak megfelelőek a mezőgazdasági kiadások ellenőrzésére szolgáló eljárások. A közös agrárpolitika (KAP) keretébe tartozó kifizetések folyósításáért és ellenőrzéséért a tagállamok felelősek, és a Bizottság feladata meggyőződni arról, hogy a tagállamok szabályosan használták fel a támogatást. Dacian Cioloş mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos a következőket fűzte a bizottsági határozathoz: „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az agrártámogatások ellenőrzése a lehető legjobb legyen, hiszen ezáltal garantálható az adófizetők pénzének szabályszerű felhasználása.” A főbb pénzügyi korrekciók: A meghozott határozat értelmében Ausztria, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Luxemburg, Magyarország, Németország, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia köteles visszatéríteni támogatási összegeket. A legjelentősebb egyedi korrekciók a következők:  Az Egyesült Királyság (Anglia) 137 millió EUR-t1 fizet vissza a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR-FIR), az ellenőrzések és keresztellenőrzések adminisztratív eljárása és a kockázatelemzés terén mutatkozó hiányosságok, valamint a kifizetések és a szankciók hibás kiszámítása miatt.  Az Egyesült Királyság (Anglia) 52,4 millió EUR-t2 fizet vissza többek között a nemzeti tartalék beruházói kategóriájának kedvezményezettjeire vonatkozó elégtelen ellenőrzések, átírási hibák, valamint az új mezőgazdasági termelőkre vonatkozó ellenőrzések hiánya miatt.  Az Egyesült Királyság (Észak-Írország) 33,7 millió EUR-t fizet vissza a MePAR-FIR-t, a helyszíni ellenőrzéseket, valamint az előírt szankciók alkalmazását érintő hiányosságok miatt.  Magyarország 11 millió EUR-t fizet vissza érvénytelen átváltási árfolyam alkalmazása, valamint a hozzáadottérték-adónak a közraktározásra kerülő fehércukor beszerzési értékébe való helytelen beszámítása miatt. 9

Az éves számla-elszámolási rendszer működésével kapcsolatos további részletek a MEMO/06/178 számú dokumentumban és a mezőgazdasági költségvetés helyes kezeléséről szóló tájékoztatóban találhatók az alábbi címen: http://ec.europa.eu/agriculture/fin/clearance/factsheet_en.pdf. Az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása 33. határozat: Korrekciók tagállamonként Az ágazat megnevezése és a korrekció oka

Összeg millió EURban

Magyarország export-visszatérítések – a visszatérítés mellett exportált cukorra vonatkozó mintavétel és elemzés elégtelensége, mivel a magyar hatóságok nem teljesítették az 5%-os minimális ellenőrzési arányt előíró követelményt

0,134

Intervenciós raktározás – a szükséges minőségi kiigazítás elmulasztása a közraktározásra kerülő gabonafélék helyben történő átvétele esetében

0,335

Intervenciós raktározás – érvénytelen átváltási árfolyam alkalmazása, valamint a hozzáadottérték-adónak a közraktározásra kerülő fehércukor beszerzési értékébe való helytelen beszámítása

11,028

Pénzügyi ellenőrzés – a felső határok túllépése a SAPS 2005/2006 (egységes területalapú támogatási rendszer) kapcsán, valamint a 2007. pénzügyi évben a 2006-os elkülönített cukortámogatással összefüggésben

1,554

Forrás: EU – Bizottság, Brüsszel, 2010-07-20

EU - Orosz húsipari csúcstalálkozó Az EU-Bizottság és az Orosz Állategészségügyi hatóság, valamint az európai és oroszországi húsipari érdekképviseletek megbeszélést tartottak Brüsszelben. A találkozó apropóját a két fél között régóta húzódó, nem kielégítő kereskedelmi viszony lehetőségek szerinti rendezése, vitás ügyek előremozdítása volt. A találkozó fő szervezője az UECBV, aki az európai húskereskedőket tömörítő szervezet. 1. S. Yusin (Orosz Nemzeti Hússzövetség) és A. Ponomariov (Rosselkhoznadzor, Orosz Élelmiszerbiztonsági Főhatóság, igazgatóhelyettes). Tájékoztató az Oroszország – Kazahsztán – Belorusszia között létrejött vámunióról. Az információk megtalálhatók a Rosselkhoznadzor honlapján Vámunió: (http://www.fsvps.ru/fsvps/importExport/tunion/index.html?_language=en) Általános honlap: ( http://www.fsvps.ru/fsvps/main.html?_language=en ) 2. Orosz húspiaci tájékoztatót S. Yusin (Orosz Nemzeti Hússzövetség képviselője tartotta. Előadásában elhangzott, hogy 1990 óta a 25 kg-os húsfogyasztás 65 kgra nőtt 2009-re. A 2008-as kis megtorpanást 2009-re újabb látható fogyasztási növekedés követte. A termelés növekedése egészen látványos: baromfi +15%, sertés +7,7%, egyedül a szarvasmarha részéről láthatunk csökkenést -1,4%. A baromfitermelés sok év óta meredeken nő, mindeközben az import évről évre 10

csökken. 2012-re a 2009-es évi import felére esik vissza a behozatal, miközben a baromfi és sertésiparba folyamatos a befektetés, előbbibe 2009-ben több mint 3 milliárd Eurót invesztáltak. Eközben a sertés vonalon szintén jól látható a növekedés. A sertéstelepek összetétele a következő: újonnan létesített 39%, modernizált 40%, régi 21%. A sertéstermelés 2005-2009 között a 2,8-szorosára nőtt. 2010-2012 között 486 ezer tonna növekedéssel számolnak. Legnagyobb élőállat-exportőrök: Litvánia 38%, Németország 22%, Észtország 14%. Egy orosz direktíva kimondja, hogy a teljes hazai fogyasztás minimum 85%-ban a hazai termelésből legyen kielégítve. 3. A. Ponomariov (Rosselkhoznadzor) Orosz importtapasztalatokat foglalta össze: az EU tagállamaiból jelenleg több mint 1500 húsipari cég exportál Oroszországba, miközben mindössze 10 cég szállíthat az EU-ba, melyből 7 tejipari termékekkel, 3 pedig erdei vad termékekkel foglalkozik. Az általuk megvizsgált európai cégek több mint fele, azaz 52%-a nem felelt meg a szigorú orosz előírásoknak, követelményeknek. 4. Tapasztalataik alapján arra a megállapításra jutottak, hogy az európai exportáló cégek képviselői gyakran nem ismerik elég alaposan az orosz követelményeket, mert nincs elégséges információjuk; ezért is van szükség a folyamatos felülvizsgálattal egybekötött tájékoztatókra, amelyet az orosz fél szükségesnek érez is. Az ellenőrzésekkor mutatnak rá az ellenőrzést végző állatorvosok az általuk megkövetelt, de az EU-s joggyakorlathoz képest eltérő folyamatvégzési, ellenőrzési szokásokra. Ebből is adódik, hogy a nemzeti hatóságok által végzett előminősítések az orosz fél számára nem nyújtanak kellő garanciát, ezért tartják szükségesnek az auditok önálló végzését. A megbeszélés végén S. Dankvert a zárszóban ismét kitért az eltérő hatósági munkára, és egyben kijelentette, hogy hatósági problémákat is lát az EU tagállamaiban, hiszen elfogadott, és EU garanciákkal ellátott üzemek buktak – buknak meg az orosz vizsgálatok, felülvizsgálatok során. 5. Általános tájékoztatót az orosz – európai húskereskedelmi relációról J. Goebbels – UECBV alelnök, J.L. Merioux – UECBV főtitkára adott. Hozzászólásában kihangsúlyozat, 2004 óta sorozatos fennakadások és problémák nehezítik a kereskedelmet. Gyakori probléma, hogy a felülvizsgálat és az elbírálása rengeteg időbeli csúszást jelent. Semmi okot nem lát arra, hogy kiszélesedjen az orosz exportőrök listája, amennyiben az EU követelményeinek megfelel az orosz áru. Oroszország továbbra is a legfontosabb célállomása az európai hústermékeknek, mindent elkövetünk azért, hogy ez így is maradjon. Az előzetes várakozások szerint a TRQ kvóták nőhetnek a jövőbeni kereskedelmi egyezségek miatt, ezért a baromfiimport kb. 300 ezer, a sertés akár 200 ezer tonnával is bővülhet. 6. Az EU importpolitikájának áttekintését P. Van Geldorp – DG-Sanco, Kereskedelmi osztályvezető tartott, amelyben bemutatta az orosz húsipart 2 nagy húsipari vállalaton keresztül: Miratorg Agribusiness Holdingot amelynek Victor Linnik az igazgatója, illetve a MARR Russia-t, amelynek L. Scordamaglia az igazgatója. A két cég, különböző szerkezetű, míg előbbi a legnagyobb orosz húsipari vállalkozás, teljes vertikummal, addig utóbbi a külföldi (olasz) beruházásra példa. Érdekesség, hogy az olasz cég többször is kihangsúlyozta, hiba Oroszországra csak úgy tekinteni, mint export-piacra. Lehetséges együttműködési területek a jelenlevő orosz és európai érdekképviseletek

11

képviselői szerint, és amiben meg is egyeztek, hogy folytatják a közös párbeszédet, melyet közös dokumentumokkal ratifikálhatnak a közeljövőben. Zárszóként S. Dankvert a Rosselkhoznadzor elnöke és J.L. Merioux (UECBV) beszéltek. S. Dankvert általános megdöbbenésre kijelentette, hogy saját részről semmit nem tud, és nem is akar ígérni. Az EU hiányosságai jelentősek, hiszen 52 %-a a húsipari cégeknek nem feleltek meg az orosz állatorvosi inspekciók során, mindezek miatt megállapodásról jelenleg szó sem lehet hivatalos szinten. Abban az esetben körvonalazódhat egy újabb egyezség, ha a hibákat kiküszöbölik az érintett vállalatok. Meriouxt nagyon váratlanul érte ez a végszó, de azért kifejezte abbéli reményét, hogy a párbeszéd folytatódik, és a szakmai szervezetek megkezdik a közös munkát. Brüsszel, 2010-07-26

Ukrán gabonaexport kilátások Az Ukrán Mezőgazdasági Miniszter bejelentette, hogy az ország nem vezet be semmiféle export restrikciót a 2010/2011-es szezonra, annak ellenére sem, hogy a gabonatermés mintegy 4 millió tonnával, 42 millió tonnára esik. A júliusi jelentések szerint az ország jelenleg 4,9 millió tonna raktárkészlettel rendelkezik, így a tervezett 47-49 millió tonna mennyiség tartható lesz. Habár korlátozásokat nem vezetnek be, a várható ukrán export alacsonyabb lesz 2010/2011-ben. Az árpaexport 4,8-5 millió tonna lehet, melytavaly 6,2 millió volt. Az Ukrajnából importált árpa mennyiségi szintje igen fontos az EU számára, mivel az idén intervenció nélküli az európai piac, ezért kérdéses az itteni árpa versenyképessége nemzetközi szinten, nem is beszélve arról, hogy jelentős raktározott mennyiség is van. A búzaexport mintegy9,2 millió tonnáról 6,7 millióra eshet. Jelenleg az Egyesült Királyság, Ukrajna és a KeletEurópai régió versengenek a legnagyobb célpiacért, Spanyolországért. Brüsszel, 2010-07-26

Bizottsági eszmecsere a Mercosur tagállamokkal folytatott tárgyalások újrafelvételéről, a mezőgazdaság és a kereskedelem témakörében Mint ismeretes, az Európai Bizottság a Mercosurral való kereskedelmi tárgyalások újrafelvétele irányába tett lépéseket. Több európai érdekvédelmi szervezet, köztük a Copa-Cogeca is komoly aggályát fejezte ki a tárgykörben. Mercosur országok, azaz a dél-amerikai kereskedelmi társulás tagjai: Brazília, Argentína, Paraguay, Uruguay, Venezuela. A Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatósága részéről J. B. Plewa igazgatóhelyettes adott általános tájékoztatást: A Biztosok Kollégiuma úgy döntött, hogy újrakezdik a félbeszakadt kereskedelmi tárgyalásokat a Mercosurral. Az előzetes ismeretek szerint a Mercosur visszajelzései sok tárgykörben igen pozitívak voltak, ez a Bizottság szerint előnyös. A jelenlegi helyzetet sokkal jobbnak ítéli meg az Európai Bizottság, mint a 2007-et. Az agrárfeltételek, a szempontrendszerek ismertek, azaz a Mercosur országok nagyon versenyképesek állati termékek, cukor, gabona, olíva, stb. előállításában. Jelenleg is nagyarányú az export az EU irányába. Egy megállapodás eredménye az lehet, hogy e termékcsoportok még nagyobb

12

volumenben érkezhetnek ide, miközben mi a szolgáltatási és gépipari termékeinket szállíthatnánk oda. A Lisszaboni-döntést követően a Tanács és az Európai Parlament is fontos szereplője a tárgyalási folyamatoknak. Hozzászólások közül C. Santos a következőket fogalmazta meg kérdések formájában: milyen hatástanulmányok készültek az esetleges egyezmény jövőbeni kihatásairól? Milyen időrendet követnek. Az Európai Bizottság milyen feltételeket támaszt? Ezekről a témákról a Parlament semmilyen ingformációt nem kapott eddig. A. Dess: Miközben a Parlament Mezőgazdasági Bizottsága az élelmiszerlánc versenyképességének javításán fáradozik, aközben mindent elsodorhat egy ilyen egyezmény. Mivel a Mercosur országokban az élelmiszerbiztonsági, állatjóléti, állategészségügyi, stb. követelmények alacsonyabbak, mint az EU-ban, ezért eleve óriási a versenyhátrányunk. Példaként említette a szarvasmarha nyomonkövethetőségének hiányosságait Brazíliában. Ebbe az egyezségbe nem szabad belemenni. G. Lyon: Csalódott, hogy Dacian Cioloş európai biztos nincs itt az eszmecserén. Elvben nem ellenzi a liberalizációt, de nem érti, hogy miért kellene az európai szarvasmarha, baromfi, cukor, stb. ipart feláldoznunk. Nincs semmilyen információnk, nem látjuk a bekövetkező hatásokat, és nem látjuk azt sem, hogy mindez a KAP-re milyen hatással lehet. J. Nicholson: Korábban sem értette az Európai Bizottság, hogy mivel, és miért érvelnek az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának tagjai. Kiemeli, nem hozható be az EU-ba olyan termék, ami nem felel meg a szabványainknak. Nagyon rossz cselekedetnek tartja a tárgyalás újrakezdését. Jelzi a Bizottságnak, a Parlament nem hagyható ki a döntési folyamatból már, ők pedig élni is fognak a jogaikkal. Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a mindenkori Kereskedelmi biztosok újabb és újabb ajánlatokat tesznek – egyeztetés nélkül – ami az európai termelőket egyre nehezebb helyzetbe hozza. Glattfelder Béla: Felháborító, hogy a Biztosi Kollégium úgy dönt, hogy egyrészt nem vonja be a parlamentet, másrészt mindehhez egy 1999-es mandátum adja az alapot. Mindeközben 12 új tagállam csatlakozott, ezért a mandátumot is újra kell gondolni és formálni, hiszen ez nem tükrözi az összes 27 tagállam érdekeit. Meg fogják akadályozni egy ilyen egyezség létrejöttét, főleg pedig az új tagállamok nem fogják ezt a sérelmet elfogadni. M. Hausling: Az EU-nak kell lazítania az eddigi szabályain – amit nem tart elfogadhatónak, vagy az importból érkező termékek nyomon-követésének rendszerét kell működőképessé tenni. A kettős mérce egyszerre nem működik. M. Dantin: Az aggályok jogosak, a kiárusítás elfogadhatatlan. Nem bízik abban, hogy a minőség része lesz a tárgyalási folyamatoknak. Feltételezi azt is, hogy rendelkeznek hatástanulmányokkal, és számszerűsített adatokkal is. A szóbeli eszmecsere elégtelen, szükséges az írásos anyag. J. Bové: A történelem ismétli magát, az EU mindig enged, és mindig a mezőgazdaság a szenvedő fél. Sok munkahely fog eltűnni. Tabajdi Csaba: Óriási hiba az Európai Bizottság részéről, hogy ismét szinte kész helyzet elé állítja a tagállamokat, ez sérti a Lisszaboni-szerződés szellemét. Az EU Parlament ezt nem fogja megszavazni. Bizottsági válaszok: Van mandátum, 1999-ből. Jelenleg semmi sem eldöntött, július elején kezdik el vizsgálni, hogy milyen napirendi pontok legyenek. A környzetvédelmi, állatjóléti, stb. szempontok fontosak, a tárgyalásba be akarják vonni. Ajánlatcsere jelenleg még nincs. Hatástanulmány már valóban készült az Európai Bizottság megbízásából 2009-ben, ez hozzáférhető. További anyagok

13

készülnek. Szintén fontos szempont a nyomon-követhetőség. Megjegyzés: az Európai Bizottság nem adott érdemi és kielégítő válaszokat. Brüsszel, 2010-06-02

Nemmel szavazott az EU Parlament a színkód bevezetésére A tápanyag-összetételre és a napi bevitelre vonatkozó adatokat is kötelezően fel kell ezután tüntetni az élelmiszerek címkéin – döntött a múlt héten az Európai Parlament. A képviselők ugyanakkor elvetették az élelmiszerek hármas színkód szerinti kötelező címkézését, amely a közlekedési jelzőlámpa piros, sárga és zöld színeivel jelölte volna, hogy az adott termék mennyi sót, cukrot és zsírt tartalmaz. Valamennyi élelmiszercímkén kötelezően fel kell majd tüntetni az energiatartalmat, a felhasznált zsír, telített zsírok, cukor és só mennyiségét, mindezt ráadásul egy olyan kis táblázattal kell kiegészíteni, amely az ajánlott napi mennyiséget jelzi 100 grammos vagy milliliteres leosztásban. Emellett a gyártóknak külön kell jelezniük a fehérje, rostok és a transzzsírok felhasználását is. Mindezekről múlt héten szavazott (559-54-32 arányban) az Európai Parlament plenárisa. A képviselők többsége ugyanakkor leszavazta a szocialisták, a zöldpártiak és a baloldaliak azon javaslatát, amely a közlekedési jelzőlámpa színei szerint tüntette volna fel, hogy az egyes feldolgozott élelmiszerek milyen (magas, közepes vagy alacsony arányban) tartalmaznak sót, cukrot és zsírt. Renate Sommer (néppárti, német) jelentéstevő, aki összességében pozitívan nyilatkozott a parlamenti szavazás eredményéről, elégedettségének adott hangot, hogy a javaslat nem ment át. A képviselőnő még a jelentés márciusi szakbizottsági szavazásán arról beszélt, hogy miután a piros – sárga - zöld szerinti beosztás határértékeit önkényesen állapították meg, könnyen előfordulhat, hogy az effajta címkézés a természetes helyett a mesterséges összetevőket tartalmazó élelmiszereket részesítené előnyben. Miközben az európai élelmiszergyártókat tömörítő CIAA üdvözölte a hármas színkód leszavazását, addig az Egyesült Baloldal / Északi Zöld Baloldal frakciója, valamint a fogyasztóvédők érdekeiben fellépő BEUC is úgy vélekedett, hogy a képviselők többsége behódolt az élelmiszergyártó lobbinak. A baloldali, holland Kartika Liotard közleményében csalódottságának adott hangot, és úgy vélekedett: az ágazati lobbisták óriási győzelmet arattak az EP-ben, és sikeresen vetettek gátat azoknak az erőfeszítéseknek, melyek egy egyszerű színkód-rendszert vezettek volna be az ételek és italok címkéin. Szerinte egy efféle jelöléssel a fogyasztók azonnal felmérhetnék, hogy az adott termék mennyi cukrot, zsírt vagy sót tartalmaz. „Jelenleg azoknak, akik tudni szeretnék, hogy mit vásárolnak, és össze akarják hasonlítani a termékeket egymással, komoly olvasószemüvegre van szükségük” – húzta alá a képviselőnő. Forrás: EU Parlament 2010. 06. 23.

Hírek innen-onnan:

14

Fazekas Sándor: előlegként megigénylik a jövő évi agrártámogatások 80 százalékát A jövő évi agrártámogatások 80 százalékát - mintegy 200 milliárd forintot - előlegként, még ebben az évben megigénylik az Európai Uniótól a vihar okozta belvíz-, illetve árvízkárokra emelte ki a kormánynak a magyar termelőket segítő intézkedések közül. A vidékfejlesztési miniszter sajtótájékoztatóján közölte: a tárca számára fontos célkitűzés az, hogy a magyar termelőket segítse, a magyar fogyasztók érdekében járjon el. Nagyon fontos célkitűzés az is, hogy az emberek asztalára jó minőségű, egészséges élelmiszerek kerüljenek. Ennek érdekében támogatta a kormány az élelmiszerek másodlagos vizsgálatát, és ezt szolgálja az az intézkedés is, amellyel felszabadították a helyi értékesítést, illetve feldolgozást. A termelőket arra bíztatta, hogy minél magasabb szinten feldolgozott termékekkel jelenjenek meg a piacon, a vásárlókat pedig arra, hogy vegyenek magyar termékeket, mert ez a magyar vidék megélhetését szolgálja. Ezért "első számú kitörési pont" az agrárium megerősítése, amelyhez reményei szerint hozzájárulnak a kormány e területet érintő intézkedései. A közgyűlés elnöke közölte: a megyében keletkezett egymilliárd forintos agrárkárok enyhítéséhez kért segítséget a minisztertől, amelyre ígéretet kapott. Forrás: VM

Fazekas Sándor: legyen versenyképes a vidék A kormány vidékfejlesztési programjának lényege, hogy a vidék életminőségben, munka- és népességmegtartó erejében, környezeti állapotában versenyképes legyen a nagyvárosokkal és más országok vidéki körzeteivel - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter hétfőn Budapesten a kormányszóvivői tájékoztatón. "Ennek érdekében az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) forrásainak elosztási arányait és a forrásokhoz való hozzáférés szabályait úgy alakítjuk át, hogy azok a kis- és közepes gazdaságok erősítését, a családi gazdálkodás folytonosságát, a generációváltás gyorsítását, a vidéki életminőség javítását szolgálják" - jelentette ki a vidékfejlesztési miniszter. Vidéken a gazdaságátadás, valamint minden ehhez köthető tranzakció illetékmentes lesz jelentette be Fazekas Sándor a kormány illetéktörvény módosításra vonatkozó terveit felfedve. A miniszter megerősítette, hogy a kormány bevezeti a másodlagos élelmiszer vizsgálatot, azaz a termékeket nem csak az előállítás helyén, hanem a kereskedelmi láncok állomásain is ellenőrizni fogják, hogy ne áramolhasson be akadálytalanul Magyarországra "Európa élelmiszer hulladéka". Természetesen a magyar élelmiszereket is rendszeresen vizsgálja majd az illetékes hatóság. A kormány megkönnyíti a magyar kistermelők élelmiszertermelési, feldolgozási és értékesítési feltételeit. A gazdák saját maguk is értékesíthetik majd a vágóhidakon levágatott állataikat, eladhatják a nyers húst a környező kereskedelmi, vendéglátóhelyeknek. A kistermelő az élelmiszer előállítás mellett olyan szolgáltatásokat is végezhet majd, amelyek a hagyományos magyar élelmiszerek megőrzését segítik. Ilyen például a füstölés, aszalás, szárítás, terméktisztítás. Újra vághatnak disznót is a gazdák, s értékesíthetik a házilag előállított füstölt árukat. Az új rendelkezés biztosítja az olyan hagyományok megőrzését, mint az ökör-, birka-, kecske- és disznóvágás, disznótor. A kormány lehetővé teszi, hogy a kistermelők a saját kertjükben megtermelt gyümölcsből vagy a kipréselt szőlő törkölyéből legálisan, szabályozott keretek között

15

pálinkát főzhessenek. Erősíti továbbá a falusi vendégasztal intézményét és megnyitja a lehetőséget a gazdapiacok előtt, hozzátéve, hogy a kormány befejezi a már előkészítés alatt lévő, hungarikumokra vonatkozó törvényt. A környezetvédelmi projektek indításánál a jelenlegi 40-hez képest kevesebb engedélyhez kötik majd a beruházásokat. Így például eltörlik az egyedi hulladékgazdálkodási terv benyújtási kötelezettséget, könnyítik a szennyezett területekre vonatkozó monitoring kutak felállítását, eltörlik az öntözési berendezések engedélyezését, támogatják a tényleges munkához mért díjfizetés megállapítását a hatósági eljárásoknál. A kormányzat a vidékfejlesztési program keretében javítja a helyi szolgáltatásokat, átalakítja és ügyfélközpontúbbá teszi a köz- és mezőgazdasági igazgatási intézményrendszert. A kormány áttekinti a Leader program és intézményrendszere működését és azt a helyi közösségek, a vidék tényleges fejlesztési igényeinek szolgálatába állítja. Megerősíti továbbá a falu- és tanyagondnoki szolgálatokat. A vidék gazdaságát több lábra állítja: erőteljesen támogatja a vidéki jellegű, nem mezőgazdasági tevékenységeket. Újragondolja a kormány az erdő- és mezőgazdasági melléktermékek, a kommunális és egyéb hulladékok, a biomassza energetikai hasznosításának lehetőségeit. Ösztönzi és támogatja a falvak különböző tevékenységeit összefogó, Hangya típusú szövetkezetek, társulások, TÉSZ-ek (termelői értékesítő szervezetek) létrehozását és működését. Összekapcsolja a helyi élelmiszer előállítás, feldolgozás és értékesítés rendszereit, valamint a helyi intézményeket (bölcsődéket, óvodákat, iskolákat, hivatalokat, a helyi konyhákat, illetve a közétkeztetést). A termelés biztonsága érdekében vagyonbiztonsági és kárenyhítési kockázatcsökkentési rendszert alakít ki a kabinet. "A föld- és birtokpolitikai területén mindent megteszünk azért, hogy a termőföld nemzeti hatáskörben, a gazdálkodó családok kezében maradjon, illetve hozzájuk kerüljön. A birtokpolitika középpontjában a családi gazdaságok és azok társulásai állnak". A miniszter szerint az agrárszerkezetnek és -politikának a vidék gazdaságát erősítő, ezáltal társadalmát, helyi közösségeit stabilizáló, többfunkciós mezőgazdasági, minőségi termelési, élelmezési és élelmiszer-biztonsági, energetikai, környezetbiztonsági és foglalkoztatási céljait kell szolgálnia. Forrás: MTI

Erős állattenyésztés nélkül nincs erős vidék! Jubileumi közgyűlést tartott a Magyar Állattenyésztők Szövetsége Herceghalomban, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetben. A szövetség megalakulásának 15 éves évfordulója alkalmából szervezett rendezvényen Czerván György agrárügyekért felelős politikai államtitkár, Dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc felügyeleti és agrár-szakigazgatási politikai államtitkár és Dr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár vettek részt és tájékoztatták a megjelenteket a kormányzat agráriummal kapcsolatos cselekvési tervéről és elképzeléseiről. Csökkenő állatállományok, állati termék-előállítás és alapanyag kivitel és igen mostoha közgazdasági környezet jellemzi a mezőgazdasági főágazatot. Fekete Balázs a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke bevezetőjében beszélt az állattenyésztési ágazatok hosszú évek óta tartó zsugorodásáról és leépüléséről. Az állattenyésztés aránya alig 30 százalékot ér el a növénytermesztéshez képest. Egyre kevesebben akarnak állattenyésztéssel foglalkozni. A feketekereskedelem aránya

16

soha nem látott méreteket öltött, egyes ágazatokban eléri a 40 százalékot. Az időjárás viszontagságait tetézi az érthetetlenül lassú és gazdabarátnak semmiképpen nem nevezhető hivatali ügyintézés. Az állattenyésztés a munkaerő igényes ágazatok közé sorolható. Húsz-huszonöt tehén, negyven-ötven koca és szaporulata még intenzív tartástechnológiával is egy munkahelyet tud teremteni. A leépülésből kilábalni akkor lehet, ha a kormány visszaállítja a tisztességes munka becsületét, nem gördít közgazdasági (áfa, piacra jutás), illetve hatósági akadályokat a dolgozni akaró gazdák elé, továbbá ha a magyar állattartó magyar tenyészállatot vásárol, nem külföldit. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége kész minden tőle telhető segítséget megadni a kormánynak annak érdekében, hogy a magyar állattenyésztők végre érezzék: érdemes és megéri dolgozni ebben az ágazatban. Czerván György államtitkár előadásában kiemelte, hogy erős állattenyésztés nélkül nincs erős növénytermesztés, együttesen a két erős ágazat nélkül pedig nincs erős vidék és erős ország. Az új kormányzat érzi a két hónapja kapott hatalmas bizalmat, de egyúttal ezt óriási felelősségnek is tartják. Elmondta, hogy mind Orbán Viktor miniszterelnök, mind Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter elkötelezettek a mezőgazdaság és azon belül az állattenyésztés iránt. Abban mindenki egyetért, hogy kiválóak az agráradottságaink, a felhalmozott szakmai tudás. Fekete Balázs bevezetőjében elhangzott gondokról elmondta, azok nagy része számára ismertek, hiszen egészen a közelmúltig napi szinten dolgozott a mezőgazdaságban, de sajnos ehhez hasonló problémák minden ágazatra jellemzőek. Jelenleg nincs egy perspektivikus ágazat a mezőgazdaságban, ahol kiszámítható, stabil jövedelemmel lehetne számolni. Nem hozta meg a várt eredményeket az uniós csatlakozás sem. Az új kormány gazdaság talpra állításának középpontjában – ahogy az a programjukban is elhangzott – a munkahelyteremtés áll. 10 év alatt 1 millió új munkahelyet akarnak létrehozni. Ennek egyik pillére lehet a mezőgazdaság, azon belül is nem a szántóföldi növénytermesztésben van erre lehetőség, hanem az állattenyésztésben, a kertészeti és erdészeti ágazatokban. A jövőben, ha valamely ágazat számára támogatásról döntenek, azt fogják elsőként megvizsgálni, hogy azzal mennyi munkahelyet teremtenek, vagy mennyit őriznek meg. A hatóság és hivatalok szemléletváltásában szintén változás várható, tudatosítani szeretnék az államigazgatásban dolgozókkal, hogy ők vannak a termelőkért, nem pedig fordítva. A jó kormány a termelők piacra jutását segíti elő azzal, hogy ehhez a feltételeket megteremti. A 2014-től kezdődő új uniós pénzügyi ciklussal kapcsolatban kiemelte: rendkívül nagy a felelősségünk és sok munka vár ránk a 2011-es elnökségi évben. A támogatások elosztásában továbbra is fenn kívánják tartani a jelenlegi pillér rendszerű támogatásokat. Az ország mezőgazdaságának jelenleg a szélsőséges időjárási viszonyok jelentik a legnagyobb problémát. Elemi károk enyhítésére a tárcától 4 milliárdot vontak el. További segítségként a SAPS és Top up támogatások 70%-át előlegként még ebben az évben, október közepétől tervezik kifizetni. Véleménye szerint a kárenyhítési rendszer hosszútávon működőképes, ám ennek feltétele, hogy ilyen katasztrófa 10 évente egyszer forduljon elő. Jelenleg a kárenyhítési alapban 4,5 milliárd Ft van. Tisztában vannak azzal, hogy ez messze nem elégséges. Nyitottak azzal a MÁSz javaslattal kapcsolatban, hogy a gyep és legelőterületek is belekerüljenek a kárenyhítési rendszerbe, de ehhez nehéz viszonyítási alapot, hozamokat rendelni, azonban a feladat megoldható. A jelenlegi SAPS támogatási rendszer jelentős változás előtt áll. Az állattenyésztés számára nagy gondot jelent, hogy a top up támogatások évről évre

17

folyamatosan csökkennek, majd 2013-ban teljesen megszűnnek. Dolgoznak azon, hogy a jövőben ezek az ágazatok hogyan tudják továbbra is a támogatási összegeket megkapni. A javaslatokat folyamatosan várják a szakmai szervezetektől. A tenyésztőszervezetek munkáját legnagyobb mértékben befolyásoló tenyésztésszervezési támogatások, MÁSZ által javasolt szintre történő emelése érdekében olyan érveket kell felsorakoztatni, amelyek a kormányzati szándékkal egybecsengenek. Ilyen a munkahelyteremtés, hiszen a tenyésztés tipikusan munkaerő igényes tevékenység. A rövidtávú intézkedések mellett egy 10 évre szóló agrárstratégiát kívánnak készíteni, amihez szeptember végéig szeretnék bekérni a szakmai szervezetek javaslatait. A jövő évi költségvetés egyik fontos része lehet az ágazatot érintő ÁFA csökkentés. A földkérdéssel kapcsolatban elmondta, nem fogják engedni, hogy külföldiek kezébe kerüljön a magyar termőföld. A földtörvényt először az elővételi jogok szempontjából fogják módosítani. Abban az esetben, ha az unió nem fogadja el a moratórium meghosszabbítását, gyakorlati oldalról fogják ellehetetleníteni a külföldiek földvásárlást. Szándékukban áll elő-haszonbérleti jogot adni az állattenyésztőknek, azonban ennek feltétele, hogy ki lehessen szűrni a külföldieket ebből a körből. A MÁSZ ÁFA csökkentési javaslatára reagálva elmondta, hogy ez teljesen egyezik a szándékaikkal, sőt tanulmányozzák a 0 százalékos áfa bevezetésének lehetőségét is, bizonyos alapanyagok esetén. Dr. Kardeván Endre bevezetőjében kiemelte, hogy állatorvosként mindig is közel állt hozzá a szakma. Egy új állattenyésztési törvény kidolgozásának újraindítását támogatják. A hatósági díjtételekkel kapcsolatban kiemelte, hogy azok az MgSzH bevételi forrásának tekinthetők, így nem tud olyan ígéretet tenni, hogy azokat drasztikus mértékben fogják tudni csökkentetni. A tenyésztőszervezetek éves ellenőrzése díjmentes, hiszen hivatalból indított eljárásról van szó. A díjtétel rendelet egy nagyon régi, 1994-ben íródott jogszabály, amelyet öt éve nem módosítottak és már nagyon aktuális az áttekintése. Arra ígéretet tett, hogy az új díjtételek kidolgozásánál tekintetbe veszik az ágazati helyzetet. A DNS alapú származás ellenőrzési vizsgálatok rendkívüli késedelmeire válaszként elmondta, hogy az áprilisi belső vizsgálat után május végére már 22 napra csökkent az eredmény kiküldés ügyintézési határideje. A kisebb szarvasmarha-állományok önálló tenyészetként való elismerésével kapcsolatos MÁSz kérésre elmondta, hogy ezt csak azoknál a gazdáknál javasolják, ahol a jelölés és nyilvántartás teljesen rendben van. Megalapozott kérelem esetén ki fogják adni a szükséges engedélyt. Ha füljelző behelyezést minden tenyésztő automatikusan maga végezné, kezelhetetlenné válna a rendszer. Import élelmiszerek másodlagos vizsgálata arra fog irányulni, hogy ami nem megfelelő minőségű élelmiszer, ne kerülhessen a polcokra. Ez persze egyaránt vonatkozik a hazai és külföldi élelmiszerekre. Minden külföldről behozott élelmiszert bejelentési kötelezettség fog terhelni. A kereskedőnek be kell jelenti az elsődleges betárolási helyet és havi jelentési kötelezettségük lesz. Ezeket a helyeket kockázatelemzés alapján fogja a hatóság rendszeresen ellenőrizni. Az államtitkár bejelentette, hogy a marhalevél és útlevél júliusban az áprilisi 1500 forintra emelés után 500 Ft-ba kerül egységesen. Forrás: MÁSz

Az európai mezőgazdaság a szabadkereskedelmi tárgyalások áldozata?

18

"Nem áldozhatjuk fel az európai mezőgazdaságot a szabadkereskedelmi tárgyalásokon. A dél-amerikai MERCOSUR (1) országokkal csak akkor kezdhetünk tárgyalásokat a társulási megállapodás kiterjesztéséről, ha teljes mértékben figyelembe vesszük az európai mezőgazdaság érdekeit. Egész Európa értetlenül áll a Bizottság lépése előtt, ahogy egy korábbi felhatalmazásra hivatkozva újraindította a társulási tárgyalásokat a MERCOSUR -ral. Annak ellenére tette ezt, hogy az Európai Tanács ülésén 20 tagország, köztük Magyarország együttesen állt ki ennek megakadályozására" - mondta Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának tagja, az EP plenáris ülésén. A magyar szocialista delegáció vezetője szerint a tárgyalások mezőgazdasági fejezetei beláthatatlan következményekkel járhatnak Európa mezőgazdaságára. A Mercosur tagországok komoly agárexporttal rendelkeznek a mérsékeltövi termékek tekintetében. Ez főleg az európai hústermelő ágazatot érinti hátrányosan, de bizonyos zöldség-gyümölcs termékek, a kukorica, a bioetanol, a méz és a tej is versenyképessebb a dél-amerikai termelés. A dél-amerikai versenyelőny abból fakad, hogy az európainál jóval nagyobb gazdaságokban, kedvezőbb klimatikus viszonyok mellett, kevésbé szigorú állat- és növényegészségügyi, környezetvédelmi előírások, és sokkal kisebb mezőgazdasági fizetések mellett termelnek. Ezeket a termékeket viszonylag olcsón, tengeri szállítással lehet Európába juttatni. "Az esetleges további vámengedmények az EU részéről gyakorlatilag egyet jelentenek a gazdáink, főleg a kistermelőink elárulásával és ellehetetlenítésével. Az Európai Bizottság tévúton jár. A MERCOSUR valódi célja csak további agrár-engedmények kicsikarása. Egy esetleges megállapodásból csak az ipari termékeket és szolgáltatásokat exportáló régi EU tagállamok remélhetnek előnyöket, amennyiben a MERCOSUR ezt cserébe felkínálja. Ez azonban kétséges, hiszen 2004-ben, éppen a kölcsönösség hiánya miatt fagyasztották be a tárgyalásokat. Az EU új tagállamainak ebből semmilyen hasznuk nem származik." - hangsúlyozta a szocialista delegáció vezetője. "Ha a termelőinket ilyen mértékben kiszolgáltatjuk a dél-amerikai behozatalnak, akkor számolnunk kell a következményekkel. Kisgazdaságok, vidéki munkahelyek fognak megszűnni, elsősorban a húsiparban. Mindez súlyos foglalkoztatáspolitikai következményekre kell számítanunk" - mondta Tabajdi, aki felszólalása végén emlékeztetett Dacian Ciolos mezőgazdasági biztos nyilatkozatára: Az Európai Uniónak választania kell Vagy WTO, vagy Mercosur A kettő együtt megöli az európai mezőgazdaságot " (1) - A MERCOSUR regionális kereskedelmi megállapodásban a következő államok vesznek részt: Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay. Társult tagok: Bolívia, Chile, Kolumbia, Ecuador és Peru. Forrás: Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja, (OS)

Kétszáz milliárd forint előleget kér az EU-tól a kormány A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) benyújtotta az EU bizottságához az egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint a különleges tejtámogatás előlegfizetésére vonatkozó beadványát. A kormány azt kéri, hogy az unió a jövő évi agrártámogatások 80 százalékát - mintegy 200 milliárd forintot - előlegként még ebben az évben fizessen ki a vihar okozta belvíz-, illetve árvízkárokra való tekintettel. A minisztérium a beadványában arra hivatkozik, hogy a SAPS kifizetések december 1-jén kezdődhetnek, ám indokolt esetben a bizottság előlegfizetési lehetőséget adhat egy adott tagállamnak a teljes összeg 50-80 százalékáig. A Bizottság felhatalmazása alapján ebben az esetben október 16-tól lehet indítani az

19

előlegfizetést. A VM, az extrém időjárás okozta károkra tekintettel kérte a Bizottságtól, hogy a teljes SAPS nemzeti keret 80 százalékáig fizessen előleget a gazdálkodóknak az október 16-tól december 1-ig terjedő időszakban. Az árvíz- és belvízkárok miatt eddig 19 ezer ügyfél, a SAPS igénylők 10,2 százaléka jelentett vis maior eseményt, amely 440 ezer hektár területet érint. Az előleg összege maximum 137 euró lehet hektáronként. Pozitív elbírálás esetén a bizottság előlegként literenként 6,5-6,7 forintot fizetne a gazdáknak. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a következő tanácsülésen, július 12-én is jelzi a beadványban foglalt kéréseket.

FAO-OECD: drágulni fognak az élelmiszerek A gazdasági növekedés beindulása és az üzemanyag árának emelkedése, valamint a bioüzemanyag előállításához szükséges növények termelésének növekedése miatt a következő években drágulni fognak az alapvető mezőgazdasági termékek - állapította meg közös elemzésében a FAO és az OECD-. A két évvel ezelőtti nagy árrobbanáshoz képest csökkent ugyan a fontosabb mezőgazdasági cikkek ára az elmúlt időszakban, de a 2010-2019 között években várható árak mindenképpen magasabbak lesznek az elmúlt tíz év átlagánál. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet(OECD), valamint az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) az élelmiszerbiztonsági kockázatokra hívta fel a figyelmet. Elsősorban Európát illetően, mivel megállapításai szerint a nagy nyugat-európai importőr országokban stagnálni fog a termelés, viszont jelentősen növekszik majd egyebek mellett Kínában, Brazíliában, Indiában, Oroszországban és Ukrajnában. A búza és a szemestermények ára reálértékben 15-40 százalékkal lesz magasabb az elkövetkező tíz évben, mint az árrobbanást megelőző tíz esztendőben, azaz 1997-2006 között. A növényi olajok 40 százalékkal, a tejipari termékek 16-45 százalékkal drágulhatnak - a legnagyobb mértékben a vaj ára mehet fel -, és drágulhatnak a hústermékek is, de a többiekhez viszonyítva kisebb mértékben. A mezőgazdasági kibocsátás várhatóan Brazíliában növekszik majd a legnagyobb mértékben a következő évtizedben 40 százalékkal. Oroszországban 26 százalék, Ukrajnában 29 százalék, Kínában 26 százalék, Indiában 21 százalék körüli lesz a növekedés. Ezzel szemben az Európa Unióban mindössze 4 százalékos termelésbővülés várható. Forrás: MTI

Az ipar belföldi értékesítési árai 2010 júniusában az előző havihoz viszonyítva 1 százalékkal, 2009. júniusival összehasonlítva 9,2 százalékkal emelkedtek. Az ipari exportértékesítés árai a 2010. májusinál 1,8, a 2009. júniusinál 4,7 százalékkal voltak magasabbak. A belföldi és az exportár változásának eredőjeként az ipari termelői árak az előző havihoz képest 1,4, az egy évvel korábbihoz mérten 6,9 százalékkal nőttek – derül ki a KSH gyorsjelentésből. Júniusban az ipar belföldi értékesítési árai az előző hónaphoz viszonyítva 1,0 százalékkal emelkedtek. A feldolgozóipari ágazatok belföldi értékesítési árai 2010 júniusában átlagosan 0,9 százalékkal haladták meg az előző havit. A legnagyobb mértékben a kohászat és 20

fémfeldolgozás árai nőttek (3,5 százalék), a fémalapanyag árának drasztikus emelkedése miatt. Áremelkedés tapasztalható még a vegyi anyag, termék gyártása (2,8 százalék) és a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás (1,3 százalék) ágazatokban is. Mérséklődtek a textil- és bőripar (0,5 százalék) termékeinek árai. Az élelmiszer-ipari, valamint a gyógyszeripari árak lényegében nem változtak. A többi feldolgozóipari ágazatban 0,3 és 0,9 százalék közötti havi áremelkedés történt. Az ipar belföldi értékesítésében jelentős súlyt képviselő villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás árai júniusban 1,1 százalékkal nőttek, a víztermelés, -kezelés, -ellátás díjai az előző havi szinthez közel maradtak. A feldolgozóipari ágazatok belföldi értékesítését tekintve 12 havi összehasonlításban a legnagyobb mértékben továbbra is két vegyipari ágazatban, a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban (23,2 százalék), valamint a vegyi anyag, termék gyártásában (20,8 százalék) nőttek az árak. A 2009. júniusihoz viszonyítva a legnagyobb mértékben az ipar belföldi értékesítésében jelentős súlyt képviselő élelmiszeriparban (4,5 százalék), illetve a kis súlyt képviselő textil- és bőriparban (3,4 százalék), valamint a fa-, papír- és nyomdaiparban (1,4 százalék) mérséklődtek az árak. A többi feldolgozóipari ágazatban jelentős árváltozás nem történt. A feldolgozóipar egészében az elmúlt 12 hónap alatt 5,7 százalékkal nőttek az árak. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás árai 12,9, a víztermelés, kezelés, -ellátásé 4,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A belföldi értékesítésben az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül 2010 júniusában az előző hónaphoz képest a továbbfelhasználásra termelő ágazatokban 1,5, az energiatermelő ágazatokban 1,1 százalékos árnövekedés mutatkozott. A többi ágazatban az áremelkedés 0,1 és 0,7 százalék között mozgott. Az előző év azonos hónapjához mérten az árak az energiatermelő ágazatokban 14,4, a továbbfelhasználásra termelő ágazatokban 6,6 százalékkal emelkedtek; a beruházási javak gyártása területén 1,9, a tartós fogyasztási cikkeket gyártó ágazatokban 1,3 százalékkal nőttek; a nem tartós fogyasztási cikkek esetében 3,2, a fogyasztási cikkek egészében 2,9 százalékkal alacsonyabbak voltak. 2010 júniusában az ipar forintban mért exportértékesítési árai az előző hónaphoz képest 1,8, 12 havi összehasonlításban 4,7 százalékkal emelkedtek. Hazai fizetőeszközünk egy hónap alatt az euróhoz viszonyítva 1,8, a dollárhoz mérten 4,8 százalékkal, a 2009. júniusival összevetve az euróhoz képest 0,2, a dollárhoz viszonyítva 15,0 százalékkal gyengült.

Az orosz mezőgazdaság 2009. évi teljesítménye Az orosz Statisztikai Hivatal (Rossztat) közzétette a 2009. évi előzetes agrártermelési/pénzügyi adatokat. Ezek szerint az oroszországi agrárszektor a jelzett időszakban összességében 26234 milliárd rubel értékben produkált. Ez 1,2 %-os növekedést jelent a 2008. évihez képest, ami ugyan lényegesen elmarad az előző évitől (10.8 %), de jelentősen meghaladja az orosz gazdaság többi ágazatának krízis miatti hanyatló termelési adatait. (a korábbi évek termelésnövekedése: 2008/200710.8 %, 2007/2006-3,4 %, 2006/2005,-3,6 %, 2005/2004-2,3 %). Az agrárium az egyetlen olyan ágazat, ami pozitív szaldót könyvelhet el, ezt az orosz állam vezetői 21

több fórumon is, mint példát hozták fel megcáfolva azt a tézist, hogy a mezőgazdaság az ország fekete lukja, bármennyi pénzt is fektetnek bele, felesleges, eredménnyel nem kecsegtet. Állattenyésztés 2010. január elsején az összes gazdálkodó egységnél 20,6 millió szarvasmarha volt (1,8 %-kal kevesebb az előző év adott napját véve alapul), sertést 17,3 milliót számláltak (7 %-kal több a 2009. évinél), a juh és kecskeállomány 22,5 milliós volt (4,5 %-os növekedés). 2009-ben a marha, sertés és baromfihús termelés vágósúlyban elérte a 10,0 millió tonnát, ami 7%-al szárnyalta túl a tavalyi évi adatot. A növekedés elsősorban a sertéstermelés 10,9%-os, a birka és kecske 3%-os, és a baromfitermelés 13,5%-os bővülésének köszönhető. A szarvasmarha-termelés továbbra is csökkenő tendenciát mutat, 2009-ben 2%-kal volt kisebb a bázisévinél. A tejtermelés 0,4 %-al nőtt a 2008-as évihez képest, és elérte 32,5 millió tonnás értéket. Az átlag tejhozam tehenenként 5,6 %-kal nőtt, és 4422 kg-t tett ki. Tojásból 39,8 milliárdot termeltek, ami 4,5 %-os növekedés az előző évihez képest. Egy tojóra vetítve a termelés 2 db-al nőtt és elérte az évi 305 db-ot. Élelmiszeripar Az orosz Statisztikai Hivatal (Rossztat) adatai szerint 2009. január-november havi adatok szerint az élelmiszerek kibocsátása (beleértve az italokat és dohányt is) 98,8 %-a volt az előző évinek. (2008-ban ez a mutató 101,7 % volt.) Az adott időszakban a feldolgozóipar növelte a termelést: a húsoknál és belsőségeknél (13,3 %-kal), a húskonzerveknél (3,7 %-kal), a zsíros sajtoknál (2,2 %-kal), a cukornál (2,1 %-kal), a zöldségkonzerveknél (13,7 %-kal), a növényolajnál (36,6 %-kal), a tésztaféléknél (1,5 %-kal), a gyorsfagyasztott zöldség-gyümölcs termékeknél (33.1%-kal), az etikl-alapú alkoholtermékeknél (1,2%-kal), a konyakoknál (18,5%-al), a tejtermékeknél és félkész hústermékeknél (1-1 %-al). Ez utóbbi két termék volumene elérte a 9,6 ill. az 1,3 millió tonnát. A húsoknál és belsőségeknél történkt növekedés egyértelműen az agrárgazdaságokban tapasztalható sertés és baromfitermelés szignifikáns fejlesztésének eredménye. A beszámolási időszakban az ipari termelésű sertéstenyésztés elérte az 564,1 ezer tonnát (24,7 %-os növekedés), a baromfiágazatban pedig a 2140,2 ezer tonnát (14,3 %-os bővülés). A szarvasmarha-termelés csökkent 219,2 ezer tonnára, vagyis 14,5 %-kal volt kevesebb az előző év adott időszakához képest. Ugyancsak csökkent a kolbászok (8,5 %-kal), az állati zsír (10,1 %-kal), az édesipari termékek (5,5 %-kal) és a sör kibocsátása (6,1 %-kal).

Pályázati lehetőségek - Jogszabályok:

22

223/2010. (VII. 30.) Korm. rendelet az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény végrehajtásáról

4/2010. (VII. 5.) VM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet és az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet módosításáról

2010. évi LXVII. törvény a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény módosításáról. 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól.

vízszennyezettségi

223/2010. (VII. 30.) Korm. rendelet az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény végrehajtásáról. 3/2010. (VII. 5.) VM rendelet az élelmiszer-elõállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomonkövethetõségrõl.

A kis- és középvállalkozások (kkv) szeptember 9-ig adhatják be pályázatukat az Európai Unió öko-innovációs kiírására - hívta fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Az Európai Bizottság 35 millió eurós összértékű (10 milliárd forint) ökoinnovációs pályázatot indított el, amelynek célja üzleti lehetőségekké változtatni a környezetvédelmi kihívásokat - hangsúlyozta Olajos Péter energia és klímapolitikai helyettes államtitkára, buzdítva a hazai vállalkozásokat a pályázaton való részvételre. A kiválasztásra kerülő projektek költségvetésük 50 százalékáig támogathatók. Az EU Versenyképességi és Innovációs Programja (Competitiveness and Innovation Programme - CIP) támogatja az öko-innovációt, ezáltal jelentősen hozzájárul a környezetvédelmi technológiák európai akciótervének (Environmental Technologies Action Plan - ETAP) megvalósulásához. A 2008 és 2013 között a CIP programmal megvalósuló öko-innovációs fejlesztések teljes költségvetése 200 millió euró (mintegy 57 milliárd forint). A program sikerességét mutatja, hogy 2008-hoz képest 2009-ben 50 százalékkal növekedett a pályázati kedv, 32 országból 614 szervezet pályázott. Spanyolország, Olaszország és Németország nyújtotta be a legtöbb javaslatot, de új belépők is megjelentek Izlandból, Szerbiából és Albániából. Magyarországról eddig még nem érkezett nyertes pályázat, pedig a kiírás által támogatott fejlesztésekben jelentős piacélénkítés és munkahelyteremtési lehetőség származhat. A programban az Európai Unió mintegy 60 millió euró támogatásával 2010 nyarán közel 100 projekt fut. A támogatási források mellett a kiválasztott belépők nagyjából ugyanekkora összeget mobilizálnak a privát szektor és azon közintézmények tőkéjéből, amelyek részei voltak az adott projekt-konzorciumnak.

[M] Grana Padano

23

Közlemény az Európai Közösség más tagállama, illetve harmadik országok által benyújtott földrajzi árujelző kérelemhez kapcsolódó összefoglaló megjelentetéséről. Az FVM Élelmiszerlánc-elemzési Főosztálya a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára és a termékek ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésében meghatározott felhatalmazás alapján, az Európai Közösség más tagállama, illetve harmadik ország által benyújtott földrajzi árujelző kérelemhez kapcsolódó összefoglalót az alábbiakban megjelenteti. A jogos gazdasági érdeküket igazoló személyek az összefoglalóban foglaltakkal kapcsolatos kifogásaikat a kérelemnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenésétől (2009. augusztus 11.) számított négy hónapon belül írásban nyújthatják be a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-elemzési Főosztályára (1860 Budapest). Forrás: VM

Események: Megnyílt a jubileumi, X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszus Hollandia, Kanada, Lengyelország, az Egyesült Államok, Ausztrália, Mexikó és Anglia után 2010. augusztus 17-től 22-ig Magyarország ad otthont a hússzakma egyik rendezvényének. A kongresszust Partnereivel közösen a Foodlawment Egyesület szervezi. Céljuk, hogy segítsék az élelmiszerlánc minden pontját: a termelőt, a feldolgozót, az áru terítésével, értékesítésével és megsemmisítésével foglalkozó összes vállalkozást, magánszemélyt, hivatalt, kutatót, oktatót és nem utolsósorban a fogyasztót, akiért a lánc összes résztvevője dolgozik. A különleges alkalom különleges helyszínt kíván, így az esemény központja a Budai Vár. Több vidéki városban helyi élelmiszer-bemutatók gazdagítják az ünnep programját, 13 helyszínen rendezik meg a hús és húskészítmények nemzetközi versenyét. Vidéken a helyi nevezetességekre hívják fel a figyelmet: Békéscsabán kolbász és szalámi világbajnokság várja az érdeklődőket, Bábolnán a sonka, Szegeden a vadételek, Lillafüreden a hal, Mezőkövesden a szalonna, tepertő Alsózsolcán a felvágottak, Debrecenben a szarvasmarha húsok, Kecskeméten baromfi húsok, Szennán a hurka, Szigetváron a disznósajt, kenőmájas, Abaújszántón a füstölt, pácolt termékek kelnek versenyre, Ajak a sertéshúsok világversenyének ad otthont, míg Ónodon a böllér világbajnokság lesz. Kiadja: Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Teméktanács Kiadásért felelős: Antal Gábor elnök, Menczel Lászlóné titkár Főszerkesztő: Kádár László, [email protected] –ra várom a hozzászólásaikat, észrevételüket, információikat. Szerkeszti: VHT titkársága, Cselényi Zsófia, Dúl Udó Endre, Megjelenik: 2006 augusztusától, időszaki rendszerességgel. Értesüléseket átvenni csak a VHT Hírlevélre történő hivatkozással lehet. VHT internetes elérhetősége: www.vht.hu

Statisztikai adatok:

24

20.-23. hétig

Belgium Bulgária Cseho. Dánia Németo. Esztország Görögo. Spanyolo. Franciao. Ír ország Olaszo. Ciprus Letto. Litvánia Luxemburg Magyaro. Malta Hollandia Ausztria Lengyelo. Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finno.

20. hét 05.17.- 05.23.

5221. hét 05.24-05.30.

22. hét 05.31.-06.06.

23. 06.07.-06.13.

1EURO = 279,50

1EUR= 274,44

1EUR= 279,26

1 EURO=

1,32

1,36

1,39

1,56

1,56

1,38

20. hét 05.17.- 05.23.

5221. hét 05.24-05.30.

22. hét 05.31.-06.06.

23. 06.07.-06.13.

Ft.

Ft.

Ft.

Ft.

1,42

368,10 

378,46 

389,28 

401,89 

1,55

1,55

436,63 

434,21 

431,76 

437,27 

1,41

1,44

1,48

385,09 

390,26 

403,08 

418,75 

1,33

1,35

1,40

1,40

371,84 

374,75 

389,59 

394,65 

1,47

1,50

1,53

1,57

409,82 

416,39 

427,21 

443,75 

1,40

1,40

1,42

1,45

390,76 

389,17 

397,44 

410,10 

1,41

1,44

1,43

1,43

395,01 

399,11 

398,05 

405,74 

1,52

1,56

1,59

1,63

424,92 

431,46 

444,88 

461,82 

1,32

1,32

1,36

1,40

368,93 

366,26 

379,79 

395,95 

1,29

1,33

1,34

1,37

361,47 

370,39 

373,03 

388,57 

1,38

1,38

1,41

1,44

385,28 

382,49 

393,70 

407,97 

1,54

1,56

1,61

1,69

430,42 

432,85 

449,60 

477,97 

1,47

1,49

1,54

1,49

409,60 

413,92 

429,19 

422,43 

1,45

1,49

1,48

1,50

406,58 

413,73 

414,42 

423,22 

1,45

1,50

1,50

1,58

406,39 

417,31 

420,00 

445,45 

1,32

1,37

1,41

1,43

368,85 

380,24 

392,58 

405,57 

1,82

1,82

1,82

1,82

508,68 

504,99 

508,25 

514,74 

1,30

1,34

1,38

1,40

364,21 

372,53 

385,54 

396,27 

1,39

1,42

1,44

1,46

387,30 

392,81 

401,80 

414,17 

1,30

1,35

1,40

1,44

363,68 

374,08 

391,13 

406,42 

1,53

1,60

1,63

1,67

427,63 

443,95 

455,19 

472,32 

1,37

1,38

1,39

1,41

382,18 

382,60 

386,88 

400,11 

1,34

1,38

1,41

1,44

374,16 

382,90 

394,59 

407,52 

1,41

1,43

1,46

1,51

393,92 

395,39 

408,89 

425,71 

1,40

1,40

1,41

1,41

390,99 

389,81 

392,72 

397,91 

1,40

1,39

1,44

1,44

392,50 

386,26 

403,00 

407,07 

1,63

1,65

1,69

1,72

455,83 

458,26 

472,06 

485,69 

1,40

1,43

1,47

1,50

392,27 

397,25 

409,45 

423,39 

282,82

Svédo. Anglia

EUátlag

24.-27. hétig 25

Belgium Bulgária Cseho. Dánia Németo. Esztország Görögo. Spanyolo. Franciao. Ír ország Olaszo. Ciprus Letto. Litvánia Luxemburg Magyaro. Malta Hollandia Ausztria Lengyelo. Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finno.

24. hét 06.14. - 06.20.

5225. hét 06.21.-06.28.

26. hét 06.29.-07.04.

27 hét 07.05.-07.11.

1EURO = 279,87

1EUR= 282,42

1 EURO=

1 EURO=

285,96

283,28

1,45 

1,45 

1,38 

1,53 

1,55 

1,53 

5224. hét 06.14. - 06.20.

25. hét 06.21.-06.28.

5226. hét 06.29.-07.04.

27. hét 07.05.-07.11.

Ft.

Ft.

Ft.

Ft.

1,37 

405,81 

410,63 

394,90 

388,94 

1,56 

1,54 

428,20 

437,75 

446,72 

436,79 

1,58 

1,57 

1,57 

428,20 

446,95 

449,72 

444,81 

1,43 

1,43 

1,43 

1,40 

400,21 

403,77 

408,52 

396,45 

1,59 

1,57 

1,52 

1,50 

444,99 

442,52 

435,02 

425,00 

1,45 

1,45 

1,47 

1,51 

405,81 

408,12 

419,10 

426,34 

1,47 

1,47 

1,52 

1,52 

411,40 

416,17 

436,00 

431,92 

1,66 

1,67 

1,66 

1,66 

464,58 

470,39 

475,66 

470,19 

1,41 

1,41 

1,41 

1,40 

394,61 

398,21 

403,20 

396,59 

1,37 

1,41 

1,41 

1,41 

383,42 

399,37 

403,20 

400,08 

1,48 

1,49 

1,48 

1,46 

415,27 

421,87 

423,21 

414,72 

1,71 

1,71 

1,71 

1,71 

478,57 

482,93 

488,98 

484,41 

1,56 

1,54 

1,51 

1,51 

437,63 

434,08 

431,79 

428,60 

1,55 

1,60 

1,57 

1,54 

434,63 

452,80 

450,09 

437,38 

1,58 

1,58 

1,54 

1,52 

440,79 

444,81 

439,23 

429,17 

1,51 

1,51 

1,49 

1,51 

423,97 

425,97 

425,93 

427,61 

1,82 

1,82 

1,82 

1,82 

509,36 

514,00 

520,44 

515,57 

1,45 

1,43 

1,36 

1,32 

405,47 

404,22 

390,24 

373,59 

1,53 

1,53 

1,45 

1,45 

428,62 

431,67 

415,06 

410,44 

1,50 

1,49 

1,42 

1,42 

421,17 

419,53 

406,60 

403,05 

1,69 

1,71 

1,71 

1,71 

472,97 

482,93 

488,98 

484,41 

1,48 

1,52 

1,55 

1,59 

412,86 

429,42 

443,40 

450,36 

1,47 

1,49 

1,44 

1,45 

412,61 

420,91 

411,89 

409,93 

1,55 

1,59 

1,61 

1,58 

433,12 

450,26 

461,07 

446,56 

1,40 

1,41 

1,43 

1,40 

390,67 

397,16 

409,34 

396,56 

1,45 

1,46 

1,45 

1,46 

404,88 

411,09 

415,46 

414,72 

1,71 

1,72 

1,74 

1,71 

477,34 

487,06 

497,08 

485,71 

1,53 

1,53 

1,50 

1,49 

428,76 

431,82 

430,19 

422,62 

Svédo. Anglia

EUátlag

28.-31. hétig

26

5228. hét 03.15-03.21.

5229. hét 03.15-03.21.

30. hét 03.22.-03.28

1 EUR= 286,16

1 EUR= 285,08

1 EUR= 281,13

Ft.

Ft.

Ft.

Ft.

1,34 

1,33 

1,38 

1,40 

374,08 

380,60 

392,84 

392,74 

1,55 

1,55 

1,56 

1,57 

432,10 

442,61 

445,50 

441,97 

1,56 

1,53 

1,54 

1,54 

434,95 

438,89 

438,31 

433,79 

1,37 

1,35 

1,34 

1,37 

383,49 

384,92 

383,35 

385,60 

1,48 

1,50 

1,54 

1,54 

413,41 

429,70 

438,46 

433,56 

1,50 

1,50 

1,50 

1,45 

418,63 

428,01 

427,28 

406,69 

1,56 

1,56 

1,56 

1,56 

435,56 

446,16 

444,47 

438,31 

1,65 

1,64 

1,64 

1,64 

461,60 

469,68 

467,88 

461,25 

1,39 

1,39 

1,37 

1,37 

388,32 

397,77 

390,56 

385,15 

1,41 

1,41 

1,41 

1,41 

394,66 

403,49 

402,65 

397,24 

1,43 

1,43 

1,43 

1,45 

398,94 

407,92 

406,38 

407,84 

1,70 

1,71 

1,71 

1,70 

474,93 

489,34 

487,49 

477,92 

1,41 

1,51 

1,48 

1,42 

393,04 

430,73 

421,49 

400,25 

1,55 

1,53 

1,49 

1,49 

433,33 

437,94 

425,11 

419,45 

1,51 

1,51 

1,55 

1,55 

422,41 

430,67 

440,74 

434,63 

1,53 

1,48 

1,49 

1,51 

426,82 

423,95 

424,03 

424,79 

1,82 

1,82 

1,82 

1,82 

508,45 

520,82 

518,85 

511,66 

1,32 

1,32 

1,38 

1,39 

368,54 

378,28 

393,41 

389,54 

1,45 

1,43 

1,48 

1,48 

404,58 

408,53 

421,32 

415,65 

1,45 

1,44 

1,47 

1,50 

404,72 

412,62 

420,35 

423,08 

1,71 

1,71 

1,71 

1,73 

477,72 

489,34 

487,49 

486,36 

1,63 

1,62 

1,64 

1,64 

455,57 

462,41 

468,13 

460,02 

1,45 

1,43 

1,46 

1,47 

404,86 

408,38 

416,48 

412,42 

1,56 

1,56 

1,52 

1,55 

436,51 

445,10 

434,06 

436,29 

1,40 

1,40 

1,38 

1,39 

390,59 

399,43 

393,53 

391,56 

1,48 

1,48 

1,49 

1,50 

414,61 

424,47 

424,09 

421,56 

1,70 

1,69 

1,69 

1,69 

474,62 

483,44 

482,90 

475,98 

1,48 

1,48 

1,50 

1,51 

414,67 

423,72 

426,77 

423,36 

1 EURO = 279,37 Belgium Bulgária Cseho. Dánia Németo. Esztország Görögo. Spanyolo. Franciao. Ír ország Olaszo. Ciprus Letto. Litvánia Luxemburg Magyaro. Malta Hollandia Ausztria Lengyelo. Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finno.

31. hét .03.08.-03.14

5228. hét 03.15-03.21.

29. hét .03.08.-03.14

5230. hét 03.15-03.21.

31. hét 03.22.-03.28

Svédo. Anglia

EUátlag

„E” minőségű vágósertések hasított súlyban árainak alakulása 2010.- ban az EU

27

tagországokban m.e.: EUR/kg

3. hét 4. hét

Dánia 1,09 1,09 1,09 1,09

Hollandia 1,15 1,18 1,18 1,18

Lengyelo. 1,27 1,27 1,24 1,21

Szlovákia 1,40 1,41 1,39 1,38

Németo. 1,34 1,34 1,34 1,35

Magyaro. 1,40 1,40 1,39 1,34

EU(27) 1,31 1,31 1,31 1,31

Január 5. hét 6. hét 7. hét 8. hét

1,09 1,11 1,14 1,17 1,17

1,17 1,22 1,26 1,26 1,26

1,25 1,20 1,20 1,26 1,30

1,40 1,37 1,39 1,40 1,40

1,34 1,39 1,42 1,42 1,39

1,38 1,34 1,34 1,35 1,37

1,31 1,32 1,34 1,37 1,37

Február 9. hét 10. hét 11. hét 12. hét 13. hét

1,15 1,17 1,17 1,17 1,17 1,20

1,25 1,20 1,20 1,20 1,20 1,21

1,24 1,32 1,30 1,29 1,30 1,29

1,39 1,41 1,39 1,39 1,39 1,39

1,41 1,36 1,35 1,35 1,36 1,36

1,35 1,39 1,37 1,37 1,36 1,35

1,35 1,36 1,36 1,34 1,33 1,33

Március 14. hét 15. hét 16. hét 17. hét

1,18 1,19 1,20 1,20 1,23

1,20 1,20 1,20 1,20 1,22

1,30 1,29 1,28 1,26 1,23

1,39 1,38 1,39 1,39 1,38

1,36 1,35 1,36 1,37 1,41

1,37 1,34 1,35 1,33 1,31

1,34 1,32 1,32 1,32 1,34

Április 18. hét 19. hét 20. hét 21. hét

1,21 1,23 1,30 1,33 1,35

1,21 1,28 1,27 1,30 1,34

1,27 1,21 1,26 1,30 1,35

1,39 1,40 1,41 1,41 1,43

1,37 1,41 1,44 1,47 1,50

1,33 1,28 1,33 1,32 1,37

1,33 1,35 1,38 1,40 1,43

Május 22. hét 23. hét 24. hét 25. hét

1,30 1,40 1,40 1,43 1,43

1,30 1,38 1,40 1,45 1,43

1,28 1,40 1,44 1,50 1,49

1,41 1,46 1,51 1,55 1,59

1,46 1,53 1,57 1,59 1,57

1,33 1,41 1,43 1,51 1,51

1,39 1,47 1,50 1,53 1,53

Június 26. hét 27. hét 28. hét 29. hét 30. hét

1,42 1,43 1,40 1,37 1,35 1,34

1,42 1,36 1,32 1,32 1,32 1,38

1,46 1,42 1,42 1,45 1,44 1,47

1,53 1,61 1,58 1,56 1,56 1,52

1,57 1,52 1,50 1,48 1,50 1,54

1,47 1,49 1,51 1,53 1,48 1,49

1,51 1,50 1,49 1,48 1,48 1,50

Július 31. hét 32. hét

1,38 1,37 1,37

1,34 1,39 1,38

1,44 1,50 1,52

1,57 1,55 1,54

1,51 1,54 1,54

1,50 1,51 1,52

1,49 1,51 1,51

1. hét 2. hét

28

Összehasonlító táblázat a 2010. évi hazai és import eredetű sertésekről

1. hét 2. hét 3. hét 4. hét

Hazai sertés Hasított ár Db Ft/kg 29 713 346,1 33 295 347,6 35 803 347,1 37 638 339,2

Import sertés Hasított ár Db Ft/kg 12 489 334,8 15 350 326,8 18 874 330,3 12 696 329,6

Január 5. hét 6. hét 7. hét 8. hét

136 449 38 995 40 579 41 062 41 810

345,0 338,0 338,4 341,6 343,5

59 409 19 908 16 079 13 439 13 140

330,4 327,6 329,7 327,0 336,1

30% 34% 28% 25% 24%

Február 9. hét 10. hét 11. hét 12. hét 13. hét

162 446 41 807 44 838 38 266 42 225 44 135

340,4 346,1 339,4 334,9 333,3 330,8

62 566 14 681 14 602 14 317 12 752 11 120

330,1 332,7 327,0 321,4 318,8 325,4

28% 26% 25% 27% 23% 20%

Március 14. hét 15. hét 16. hét 17. hét

211 271 36 457 43 581 44 195 47 778

336,9 331,3 331,2 327,3 324,3

67 472 9 611 11 559 8 102 9 955

325,1 325,5 320,9 322,8 317,8

24% 21% 21% 15% 17%

Április 18. hét 19. hét 20. hét

172 011 46 947 42 384 40 249

328,5 326,7 338,9 340,6

39 227 6 820 6 746 6 556

321,8 331,2 327,0 362,8

19% 13% 14% 14%

Időszak

29

Import részaránya a vágáson belül % 30% 32% 35% 25%

Május 22. hét 23. hét 24. hét 25. hét

162 464 35 481 36 537 39 709 40 419

339,3 362,5 375,2 391,7 394,3

24 069 7 709 9 608 9 656 8 599

347,2 356,7 388,2 399,2 397,9

13% 18% 21% 20% 18%

Június 26. hét 27. hét 28. hét 29. hét 30. hét

152 146 37 529 37 084 37 386 38 045 39 263

380,9 394,3 396,0 395,5 392,8 392,0

35 572 11 441 9 575 7 566 8 357 5 014

385,5 390,5 382,1 371,1 386,0 381,2

19% 23% 21% 17% 18% 11,3%

Július 31. hét 32. hét

189 307 31 785 35 948

394,1 392,7 393,8

41 953 6 836 7 797

382,2 379,4 379,3

18,1% 17,7% 17,8%

Vágósertés felvásárlási ára 2010. év Változás az elöző héthez képest

Mennyiség db

Felvásárlási ár hasított Ft/kg

Válozás az elöző héthez képest

Levágott félsertés átadási ára Ft/kg

1. hét 2. hét 3. hét 4. hét Január

29 713 33 295 35 803 37 638 136 449

346,1 347,6 347,1 339,2 345,0

100,4% 99,9% 97,7%

581,9 599,1 600,7 590,5 593,1

103,0% 100,3% 98,3%

5. hét 6. hét 7. hét

38 995 40 579 41 062

338,0 338,4 341,6

99,6% 100,1% 100,9%

589,4 596,2 601,8

99,8% 101,2% 100,9%

8. hét Február

41 810 162 446

343,5 340,4

100,6%

552,5 585,0

91,8%

Időszak

30

9. hét 10. hét 11. hét 12. hét

41 807 44 838 38 266 42 225

346,1 339,4 334,9 333,3

100,8% 98,1% 98,7% 99,5%

592,9 597,6 588,7 594,2

107,3% 100,8% 98,5% 100,9%

13. hét Március

44 135 211 271

330,8 336,9

99,2%

586,8 592,0

98,8%

14. hét 15. hét 16. hét

36 457 43 581 44 195

331,3 331,2 327,3

100,2% 100,0% 98,8%

588,9 577,3 568,4

100,4% 98,0% 98,5%

17. hét Április

47 778 172 011

324,3 328,5

99,1%

566,0 575,2

99,6%

18. hét 19. hét 20. hét

46 947 42 384 40 249

326,7 338,9 340,6

100,7% 103,7% 100,5%

577,6 573,1 585,7

102,0% 99,2% 102,2%

21. hét Május

32 884 162 464

350,8 339,3

103,0%

607,0 585,9

103,6%

22. hét 23. hét 24. hét

35 481 36 537 39 709

362,5 375,2 391,7

103,3% 103,5% 104,4%

624,9 635,1 653,6

102,9% 101,6% 102,9%

25. hét

40 419

394,3

100,7%

668,2

102,2%

Június

152 146

380,9

26. hét 27. hét 28. hét 29. hét

37 529 37 084 37 386 38 045

394,3 396,0 395,5 392,8

100,0% 100,4% 99,9% 99,3%

667,1 675,1 679,0 690,6

99,8% 101,2% 100,6% 101,7%

30. hét Július

39 263 189 307

392,0 394,1

99,8%

685,4 679,4

99,2%

31. hét

31 785

392,7

100,2%

683,0

99,6%

32. hét

35 948

393,8

100,3%

670,5

98,2%

645,5

31

Gazdasági és társadalmi folyamatok összefoglalása: A legfrissebb májusi, esetenként júniusi ágazati adatok és konjunktúramutatók a legtöbb területen az első négyhavi irányzatok folytatódását jelzik. Továbbra is növekedés jellemzi az ipari termelést és értékesítést, a külkereskedelmi áruforgalmat, valamint az idegenforgalmat. Utóbbiak hatására már az I. negyedévi folyó fizetési mérleg számottevően javult. Az építőipar teljesítménye és a kiskereskedelmi forgalom májusban is csökkent, a korábbiaknál némileg kisebb mértékben. Mérséklődött – március–májusi adatok szerint – a foglalkoztatottság visszaesése és a munkanélküliség növekedése is. A nettó keresetek reálértéke továbbra is emelkedik. Az államháztartás I. félévi hiánya nagyobb lett a tavaly ilyenkorinál.

Összefoglaló adatok (indexek az előző év azonos időszakának százalékában) 2009

2010

1.) 2010. január–május január–április

Megnevezés Ipari indexek Termelés Értékesítés belföldre Értékesítés exportra Létszám Termelékenység Építőipari termelés indexe Mezőgazdasági értékesítés indexe Kiskereskedelmi forgalom indexe Behozatal értéke, millió euró értékindexe Kivitel értéke, millió euró értékindexe Árindexek Ipari termelői árak Ipari belföldi értékesítési árak Mezőgazdasági termelői árak Behozatali forintárak Kiviteli forintárak Alkalmazásban állók létszáma, ezer fő Index Munkanélküliségi rátaa, % Bruttó átlagkereset, ezer forint nominális index Nettó átlagkereset, ezer forint nominális index R Revideált adat. a A 15–64 éves népességen belül. b 2010. március–május.

82,3 87,4 81,3 88,5 92,9 95,7 99,7 94,7 55 518 75,3 59 497 81,1 104,9 101,3 90,5 101,2 103,0 2 661 96,3 10,1 199,8 100,5 124,1 101,7

május

105,7 92,4 114,1 92,7 114,5 88,0 88,3 95,2 20 013R 114,3R 21 834R 118,1R

113,7 104,1 118,8 98,6 115,8 89,4 92,6 95,3 5 264 124,9 5 692 122,7

98,3 102,0 99,8 91,8 92,3 2 641 99,0 .. 205,9 104,5 134,4 110,9

105,5 109,1 99,4 .. .. 2 729 102,3 .. 198,2 99,1 130,3 106,4

január–május

107,3 94,4 115,1 93,8 114,8 88,4 89,1 95,2 25 276 116,3 27 527 119,0 99,7 103,4 99,4 .. .. 2 658 99,7 11,5b 204,3 103,4 133,5 110,0

2.) 2010. január–június 2010 Megnevezés Fogyasztóiár-indexek Államháztartás egyenlege, milliárd forint

2009

január– május

június

január– június

104,2

105,8

105,3

105,7

–925

–736

–297

–1 034

–737

–729

–293

–1 022

Ebből: központi költségvetés

32