1
Tartalom VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ............................................................................................................................... 5 A célok, az alapfelvetés…….. ..................................................................................................................... 5 Az átfogó és specifikus célok..................................................................................................................... 5 Miért van a projektnek különös jelentősége…………… .............................................................................. 5 Következtetések…… .................................................................................................................................. 6 A projekt keretében megrendezett üzletember találkozók…………........................................................... 7 A stratégia felépítése…… ........................................................................................................................... 8 BEVEZETÉS..................................................................................................................................................... 9 A dokumentum célja, a hatásterületek meghatározása ........................................................................... 9 A stratégia helye a 2014-2020 tervezési ciklusban, illeszkedése a fejlesztési tervekhez ....................... 13 HELYZETELEMZÉS ........................................................................................................................................ 32 Észak – alföldi régió helyzetelemzése ..................................................................................................... 32 Szabolcs- Szamár- Bereg megye helyzetelemzése .................................................................................. 44 A Fehérgyarmati kistérség helyzetelemzése........................................................................................... 56 Garbolc, mint Keleti Kapu helyzetelemzése ........................................................................................... 66 Észak – Nyugati Fejlesztési Régióhelyzet elemzése ................................................................................ 84 Szatmár megye helyzetelemzése ............................................................................................................ 91 Kistérség, település, azaz a hatásterület bemutatása Romániában ..................................................... 102 A HATÁSTERÜLET KÖZÖS SWOT ANALÍZISE .............................................................................................. 111 Gazdaság ............................................................................................................................................... 111 Társadalom............................................................................................................................................ 112
2
STRATÉGIA ................................................................................................................................................ 113 A hatásterület alapelveinek meghatározása......................................................................................... 113 Átfogó és közvetlen célok (KÖZÖS CÉLOK) ........................................................................................... 114 A fejlesztési irányok meghatározása (prioritások) ................................................................................ 115 Interjúk a hatásterületeken .................................................................................................................. 118 FELHASZNÁL FORRÁSANYAGOK ................................................................................................................ 131
3
„A Keleti Kapu- szilárd burkolatú kapcsolat megteremtése Garbolc és Szárazberek között” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint Magyarország és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve.
Jelen közös kistérségi stratégia tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. Projekt címe: Keleti Kapu –Szilárd burkolatú kapcsolat megteremtése Garbolc és Szárazberek között Projekt száma: HURO/0802/033_AF A projekt „A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013“ keretében valósul meg.
4
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A célok, az alapfelvetés…….. A közös stratégiánk alapvető célja a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti és a romániai Szatmár megye észak-nyugati részében elhelyezkedő területek társadalmi-gazdasági fejlődésének
jövőbeni
kilátásait,
potenciáljait,
lehetőségeit
elemezni
a
határmenti
együttműködési lehetőségek kibővülésének következtében. A stratégia alapfelvetése Magyarország és Románia közötti országhatár jogi helyzetében beálló olyan irányú változás, mely révén az országhatár szabadon átjárhatóvá válik. Ennek a helyzetnek a kialakulására valós esély Románia Schengeni övezethez való csatlakozása nyomán nyílik lehetőség a közeljövőben.
Az átfogó és specifikus célok..... Átfogó cél: „Versenyképes és magas életszínvonalat biztosító társadalmi-gazdasági környezet biztosítása a hatásterület fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében” Az átfogó célkitűzés elérése érdekében három specifikus célkitűzést javasolunk a társadalmigazdasági igények és hiányok leküzdésére: 1. Emberi erőforrások fejlesztése 2. A helyi gazdaság integrált fejlesztése 3. A közösségi élet fejlesztése
Miért van a projektnek különös jelentősége…………… „A Keleti Kapu- szilárd burkolatú kapcsolat megteremtése Garbolc és Szárazberek között” című projekt fő kedvezményezettje Garbolc község önkormányzata, meglehetősen elszigetelt falu volt, távol van Nyíregyházától, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelyétől és országhatár választja el a romániai településektől. A projekt keretében megépült új úttal Szárazberek és
5
Garbolc között még néhány évtizede létezett közúti összeköttetés újrateremtődött, megszüntetve a két település elzártságát. Míg Garbolc lakossága Szárazberekre 50 kilométeres kerülővel tudott eljutni, ez már csak 3 kilométer. Garbolctól Fehérgyarmat – a magyarországi térségi központ - 35 kilométer távolságra található, az új útnak köszönhetően Szatmárnémetibe csak 15 kilométert kell utazni. Ezáltal a garbolciak és a magyarországi közvetlen hatásterület lakónépessége számára egyedülálló lehetőségek nyílnak. Mivel Románia is az európai unió tagja, így várható az a tendencia, hogy a garbolciak inkább Szatmárnémetibe utaznak különböző szolgáltatások igénybevétele céljából, mint Fehérgyarmatra. Míg korábban negyven percet kellett utazniuk, hogy a szárazberki istentiszteleten részt vegyenek, vagy Szatmárnémetiben egy színházi előadást megnézzenek, az út megépülésével pár perces utazás után átérhetnek a szomszéd településekre. Az út megépülése csökkentheti a térségre jellemző hátrányos helyzetet, elősegíti a gazdasági és a kulturális fellendülést. Az útnak köszönhetően megnyílik a térség számára a piac a román oldalon, noha eddig is sokan jártak át vásárolni vagy éppen terményeiket eladni Szatmár megyébe. Az út megépülése lehetőséget biztosít mindkét ország számára a piaci lehetőségek kiszélesítésére, a turizmus fellendülésére.
Következtetések…… A stratégia elkészítése során az alábbi következtetésekre jutottunk: -
a hatásterület népesedési potenciálja és infrastrukturális ellátottsága megfelelő a gazdasági fejlődés megalapozásához. Számottevő előrelépés szükséges a helyben rendelkezésre álló munkahelyek számának javításában, hogy a demográfiai potenciál valóban hasznosulhasson
-
rendkívül fontos az oktatási színvonal emelése a hatásterületen, ez a fejlődés középtávú feltétele, hiszen tudás-intenzívebb és ezzel nagyobb hozzáadott értéket teremtő munkahelyek megjelenése csak így várható
6
-
a gazdasági élet adottságaiból kiindulva a mezőgazdasági termelés és a szuburbanizáció nyújtotta lehetőségek képezik a legfontosabb fejleszthető potenciált
-
a megépülő gyorsforgalmi utak, az M3-as autópálya közelsége és Szatmárnémeti északi elkerülő útja által nyújtott logisztikai lehetőségek kihasználásához adottak a feltételek, ezeket a már most megindított fejlesztésekkel lehet előkészíteni
-
a Túr menti kerékpárút és a Szatmárnémeti északi határában megépült akvapark idegenforgalmi fejlesztési lehetőségeket rejt, melyeket tudatos előkészítéssel lehet kiaknázni a jövőben
-
számos turisztikai fejlesztési lehetőségeket rejt Garbolc és térsége, hiszen itt van Magyarország legkeletibb pontja, a magyar- román- ukrán hármas határ, és jelentős a vadászatra alkalmas terület is
-
lehetőség van az ipari fejlesztésekre, elsősorban Fehérgyarmat és Szatmárnémeti térségben, ahol már most is jelen vannak az ipar ágazatában működő cégek
-
együttműködéseket kell kialakítani elsősorban a mezőgazdaság területén, így mozdulhat előre a közös térség
A projekt keretében megrendezett üzletember találkozók…………. A projekt keretében összesen négy üzletember találkozó került megszervezésre. Mindegyik találkozóról kijelenthető, hogy a vállalkozók kevés konkrét együttműködési elképzeléssel, kialakult tervvel rendelkeztek. Az országon belüli piaci beágyazódásuk és az üzleti környezet ismerete elsősorban az országon belüli tevékenység irányába mutat, amitől konkrét eltérési hajlandóságot nem mutattak. Az érdeklődés, információ-gyűjtés volt talán a leginkább jellemző ezekre a találkozókra, inkább személyes kapcsolatok, beszélgetések indultak el, mintsem előkészített üzleti partnerkeresések. Ezek az alkalmak céljukat így is elérték, hiszen a legfontosabb a határ két oldalán létező piaci helyzet megismerése volt, a konkrét üzleti együttműködések csak ezután alakulhatnak ki.
7
Talán legfontosabb általános (tehát nem egyedi vállalkozások kapcsolatait érintő) hozadéka a találkozóknak az volt, hogy egymás problémáiról is szó esett. A gondok, a nehézségek megismerése ösztönző lehet a jövőben közösen kereshető megoldások irányába, hiszen a közös, vagy legalább hasonló problémák együttes fellépésre, kiút keresésre sarkallhatnak. Az üzletember találkozókon a résztvevőkkel a HU-RO közös kistérségi fejlesztési stratégia elkészítéséhez kérdőívek kerültek kitöltetésre. A kérdőívek feldolgozásra kerültek, melynek eredményei és következtetései a kistérségi stratégia elkészítése során felhasználásra és abban bemutatásra kerültek. A kérdőívek egyértelműen alátámasztották a hatásterület mezőgazdasági jellegét, a kitöltők nagy része is mezőgazdasági tevékenységet folytat. Elsősorban zöldség és gyümölcstermesztés a jellemző, de kisebb mértékben megjelenik az állattartás is. Gyümölcs tekintetében az alma, szilva, megy, cseresznye és dió termesztése a meghatározó. Az állattenyésztés tekintetében szarvasmarha tenyésztés a jellemző, de megjelenik a tojás és tej termelése is. A kérdőívet kitöltők legnagyobb része a térség által preferált befektetési formának a mezőgazdaságot jelölte meg.
A stratégia felépítése…… Stratégiánk
a
vezetői
összefoglalóval
kezdődik,
amelyet
a
dokumentum
céljainak
meghatározása követ. Jelentős részt szántunk a következő európai uniós programozási időszak (2014-2020) bemutatására, ezen belül arra, hogy a jövőbeli pályázati programok kapcsán hatásterületünknek milyen lehetőségei lesznek, egyáltalán melyek a releváns operatív programok a térség számára. Ezt megvizsgáltuk magyar és román viszonylatban is. Ezt követően a régiók, a megye és a hatásterületek tekintetében részletes helyzetelemzést végeztünk. Itt kell megjegyeznünk, hogy az országok egyes földrajzi egységeinek helyzetelemzése különböző, hiszen a földrajzi területek szempontjából eltérő struktúrájú és mennyiségű adatok állnak rendelkezésre. A helyzetelemzést követően részletes SWOT analízist végeztünk, amely gazdasági és társadalmi szempontból külön került meghatározásra. Ezt követően a hatásterületre vonatkozó alapelveket rögzítettük, meghatároztuk az átfogó és specifikus
8
célokat, a prioritásokat. Személyes interjúkat készítettünk mind a magyarországi mind a romániai hatásterületen, amelyekből levontuk a következtetéseket, ezeket pedig beépítettük jelen stratégiába. Ön, aki kezében tartja a közös fejlesztési irányokat meghatározó stratégiát, reméljük, hogy a leírtakat, a levont következtetéseket települése vagy vállalkozása hasznára tudja fordítani!
BEVEZETÉS A dokumentum célja, a hatásterületek meghatározása Jelen stratégia célja a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti csücskében és a romániai Szatmár megye észak-nyugati részében elhelyezkedő területek társadalmi-gazdasági fejlődésének jövőbeni kilátásait, lehetőségeit elemezni a határmenti együttműködési lehetőségek kibővülésének következtében. Ennek a helyzetnek a kialakulására valós esély Románia Schengeni övezethez való csatlakozása nyomán nyílik lehetőség a közeljövőben. A stratégia
problémafelvetése
és
következtetései
ezen
alapfeltétel
teljesülése
után
értelmezhetőek. A fenti alapfeltevés meghatározásának és elővetítésének magyarázata, hogy jelen stratégiában a társadalmi-gazdasági fejlődési viszonyokban beálló változásokat tárgyaló részek a határnyitás utáni szabad közlekedési állapotokat tekintik a vizsgált térség legfontosabb új, fejlődés szempontjából releváns elemének. Elsődleges továbbá az alapfelvetés az egész stratégia szerkezetének megértéséhez és a dokumentum tárgyát képező földrajzi terület lehatárolásában is. A térség fejlődése szempontjából jelentős újdonság a határnyitás, ez elsősorban néhány specifikus, a közlekedéshez szerves módon kapcsolódó ágazatban fejt ki releváns hatást a társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásában. Stratégiánk elsősorban ezeket az ágazatokat, területeket vizsgálja, ezen változások legoptimálisabb kihasználásához próbál támpontot adni, elsősorban az Európai Unió 2014-2020 közötti tervezési időszakában nyíló lehetőségek kihasználásával.
9
A határnyitás a közlekedés és a társadalmi-gazdasági folyamatok áramlásának irányában fog elsősorban módosulást okozni, ez azonban a létező gazdasági térszerkezetet figyelembe véve a határ két oldalán különböző folyamatokat indíthat be és a várható hatás területi érvénye, hatásterületének kiterjedése is eltérő, nem szimmetrikus a határ két oldalán. A hatásterület meghatározásában természetesen a keleti kapu nyújtotta új közlekedési útvonal lehetséges hatásait kell szem előtt tartani. A keleti kaputól légvonalban kb. 12 km-re délre található Csengersima – Pete határátkelő szerepét kell elsősorban tekinteni. Az ideális, torzításmentes térszerkezet esetében egy új határátkelő számára várható szerep a szomszédos határátkelőig mért távolság feléig meghúzható sugarú félkör által lefedett terület. Az országok belseje felé haladva pedig a hátország számára útvonal-rövidülést jelentő területek számára nyit új útvonal-rövidítési lehetőséget. A keleti kapu esetében ezt a területet a következőképpen tárgyalhatjuk: Szárazberek településtől délre eső területek számára a közlekedési célirányok esetében jelentene rövidítést. Ezt a funkciót nagyban torzítja, gyakorlatilag teljesen kiváltja a Szatmárnémeti közvetlen közelében elhelyezkedő Pete-Csengersima határátkelő, illetve az odavezető 19-es és 19A jelzésű országos főutak. Az ettől a főúttól délre elhelyezkedő területek számára, tekintve a határátkelőkhöz vezető utak áteresztő-képességét is, a keleti kapu nem jelent valós alternatívát. Így a Szárazberektől délre eső területek esetében csak a Szatmárnémetitől, illetve a 19-es főúttól északra elhelyezkedő területek tekinthetők a keleti kapu közvetlen hatásterületének. Szárazberektől, Garbolctól északra a természeti környezet jelent természetes határt, hiszen a Túr folyó Szárazberek településtől 5 km-re északra metszi a magyar-román határt (illetve ennek sodorvonalában található a magyar- román- ukrán hármas határ), a határhoz legközelebbi közúti híd pedig Túrterebesen található, az 1C jelzésű főút hídja. A Túr folyásától északra elhelyezkedő települések számára így a Túrterebesi kitérő után az áteresztő-képességében a keleti kapuhoz vezető utaknál nagyságrenddel nagyobb értékű 19-es főút jelenti a legfontosabb irányt.
10
Mindezeket figyelembe véve a keleti kapu közvetlen romániai hatásterülete a következőképpen határozható meg: Lázári község települései (Lázári, Kissár, Sándorhomok, Szárazberek, Kispeleske, Nagypeleske), Mikola község települései (Mikola, Újmikola, Újberek), Egri község települései (Egri, részben Gombáspuszta), valamint részben Batiz és a megyeszékhely Szatmárnémeti. A Keleti Kapu magyarországi hatásterülete egyértelműen a Fehérgyarmati Kistérségen belül helyezkedik el, a kistérség keleti részén a rendelkezésre álló adatok, tények, a stratégia elkészítéséhez fontos információkat adó interjúk alapján a következők: Garbolc, Méhtelek, Nagyhódos, Kishódos, Rozsály, és természeten Fehérgyarmat, mint kistérségi központ. Ezen települések közvetlen hatásterületnek minősülnek, de a Keleti Kapunak a kistérség egész keleti részére – különösképpen a határmenti térségre – jelentős hatása lesz. Egy további, az egész térség életében, gazdasági szerkezetében jelentős hatás a falu-város kapcsolatok alakulása. A gazdasági kapcsolatok iránya a nagyvárosok közelében leginkább a sugaras, központ-periféria típusú összeköttetések kifejlődését jelenti. Ezek a kapcsolati irányok mindhárom gazdasági ágazat (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások) esetében jellemzően kialakulnak, bár mindegyik számára különböző módon és irányítottsággal. A mezőgazdasági tevékenység számára Szatmárnémeti és Fehérgyarmat is jelentős felvevő piacot jelent, a kistermelői értékesítés mai napig jelentős a környező települések életében, hiszen sok családnak jelent megélhetést. Az ipari termelés számára a rurális-urbánus viszony elsősorban a munkaerő napi helyváltoztatása szempontjából fontos, bár az ipari termelés szuburbanizációs folyamatai is jelen vannak. Ezek a vidéki környezetbe települő termelőegységek azonban jellemzően más irányokba, elsősorban a nagy áteresztő-képességű főutak mentén helyezkednek el. Ezen irányokba Szatmárnémetiből is kialakulnak a közlekedési fluxusok, a napi ingázás kétirányú. A keleti kapu felé, Lázári irányába vezető út mentén azonban nem települt jelentősebb ipari egység, így ezen összeköttetési vonalon elsősorban a vidéki települések felől a város irányába áramló munkaerő-ingázás az a folyamat, mely a keleti kapu jövőbeni szerepét is alakíthatja.
11
Magyarországi oldalon is ez mondható el, hiszen a Fehérgyarmat- Garbolc tengelyen nem jellemző a nagyobb ipari vállalkozás jelenléte, jellemzően az emberek a mezőgazdaságból élnek. Még jellemzőbb ez a tendencia a szolgáltatások terén, itt a városi vonzásközpont még egyértelműbben alakítja egyirányúvá a vonzáskörzetében jelen levő közlekedési irányokat. Az országhatár jelenléte azonban pont ebben a gazdasági ágazatban a legfontosabb torzító elem. Míg az elsődleges és másodlagos ágazatokban a nyelvi határok viszonylag könnyen áthidalhatóak (ipari és mezőgazdasági alkalmazottak esetében, tekintve a kétnyelvű szatmárnémeti társadalmi közeget, a román nyelv ismeretének hiánya nem feltétlenül jelent kizáró okot az alkalmazásban), addig a szolgáltatások bizonyos területein ezek a nyelvi határok, valamint az eltérő újraelosztási rendszerekben való tagság nem teszi lehetővé a határhoz közel eső magyarországi területek számára a szatmárnémeti szolgáltatások igénybe vételét. Ilyen példa: -
az egészségügyi szolgáltatások egy része – bár a magán rendelők és a sürgősségi ellátás kivételt képeznek
-
az oktatás - ahol a különböző alaptantervek, oktatási rendszerek nem teszik lehetővé az egyetem előtti oktatásban való részvételt magyarországi diákok számára, illetve a két rendszer közötti átjárhatóság nem kétirányú; a szatmárnémeti felsőoktatási és szakoktatási intézmények pedig nem jelentenek komoly alternatívát a magyarországi lakosok számára.
A bevezető felvetések vázolása után a hatásterületen lejátszódó társadalmi-gazdasági folyamatok és jelenségek kvantifikálásának, illetve a levonható következtetések pontosításának megalapozásaként a fejlődési lehetőségeket, a hatásterület társadalmi-gazdasági leírását tárgyaljuk.
A határ két oldalán élő települések társadalmi-gazdasági sajátosságait figyelembe véve már alaptézisként megállapítható néhány alapvető különbség, mely a keleti kapu hatásaiban is eltérést fog mutatni, illetve jelen tanulmány szerepét is meghatározza: ezen folyamatok és hatások legoptimálisabb alakításának előkészítése. Míg Magyarországon az érintett térség
12
alapvető problémája a periférikus elhelyezkedés, a romániai terület esetében ez nem áll fenn, hiszen a megyeszékhely, Szatmárnémeti közelsége relatív centrális helyzetet biztosít. A relatív központi helyzet megnyílása a magyarországi célterület esetében, az új piaci és munkaerő-piaci adottságok, valamint a közlekedési útvonalak átalakulásának figyelembe vétele, az ezen faktorokkal való felelős gondolkodás jelenti a hatás-térség és jelen tanulmány legfontosabb kihívását.
A stratégia helye a 2014-2020 tervezési ciklusban, illeszkedése a fejlesztési tervekhez A keleti kapu által megnyitott új fejlődési lehetőségek kiaknázása egy tervezhető, felelős társadalmi-gazdasági fejlődéssel számoló közegben a határ-térségben eddig elzárt kistérség revitalizálásának egy fontos eszköze. A 2014-2020 programozási időszak területfejlesztési tendenciái által meghatározott integrált fejlődési elvek egy ilyen fejlődési közegnek tekinthetők, a tanulmány keletkezésének időpontjában rendelkezésre álló információ-források (közösségi jogszabályok, operatív programok tervezetei és közzétett fejlesztési irányvonalak) pedig az irányba mutatnak, hogy a határon átnyúló együttműködési formák sikerességéhez is alapvetően fontos az integrált megközelítés. Ilyen értelemben a keleti kapu egy, az integrált fejlesztési elképzelések egyik alapelemeként megjelenő infrastrukturális fejlesztési fázisnak (mintegy első lépcsőfoknak)
tekinthető,
mely
megteremti
a
lehetőségét
a
további
ágazatok
együttműködéséhez, integrált fejlesztéséhez. A megépült keleti kapu, hatásában a közvetlenül összekötött települések életében a legfontosabb, de azok tágabb környezete számára is fontos lehet, bár térben távolodva a hatás intenzitása és típusa is változik. A 2014-2020-as időszak integrált fejlesztési beavatkozásainak meghatározásában ennek a kettősségnek is meg kell nyilvánulnia: másfajta együttműködési formákat indukál a közvetlenül érintett települések és másfajtákat a távolabbi térség számára. Míg az előző esetben az azonosításra és ezután a különböző operatív programokba való integrálásra javasolt ágazatok a szomszédossá vált települések esetében szinte minden gazdasági-szociális területet lefedhetnek, a tágabb térség számára elsősorban a szállítási útvonalak átalakulásában érezteti hatását, kevesebb ágazatban, kisebb mértékben.
13
A jelenlegi romániai tervezési információk alapján a közvetlenül érintett térség számára legfontosabb két fejlesztési forrás a két tagállam vidékfejlesztési programja, illetve a két tagállam határán működő határmenti együttműködési program. Ezek számára konkrét együttműködési programok megfogalmazásával, ezek integrált felvázolásával a térség települései lépéselőnybe juthatnak a fejlesztési források utáni versenyben. A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 pontos prioritási listája nem ismert a tanulmány keletkezésének időpontjában. Az elérhető legfrissebb (2013. szeptember), a tervezési fázisban kidolgozott dokumentumok alapján a 2014-2020 közötti időszakra jellemző integrált megközelítési formákat ez a program is támogatni fogja. Ezek közösségi szintű jogszabályokban is leírt, integrált megközelítési formák: -
a közösségi szinten irányított helyi fejlesztés (Community-led Local development – a továbbiakban: CLLD), esetében az Európai Területi Együttműködésre vonatkozó Rendelet tervezete kimondja, hogy a „közösségi szintű helyi fejlesztés a határokon átnyúló együttműködési programok keretében végrehajtható, amennyiben a helyi fejlesztési csoport legalább két ország képviselőiből áll, amely országok legalább egyike tagállam”. Ilyen értelemben, a keleti kapu hatásterületének települései számára a következő programozási időszakban megvalósítani kívánt fejlesztéseik végrehajtása érdekében egy határon átnyúló helyi fejlesztési csoport létrehozása lehetne célravezető. A hatásterület egyértelmű lehatárolása, valamint a közösségek törvényes képviselőinek egyértelmű hozzájárulása híján jelen tanulmány nem lehet a CLLD működéséhez szükséges, a Közös Stratégiai Kerethez tartozó alapokról rendelkező Rendelet 29. cikke alapján értelmezett helyi fejlesztési stratégia. Az ilyen szerephez a döntéshozói háttér és a konkrét együttműködési lehetőségeken (Románia schengeni csatlakozása) kívül a kellően tisztázott jogi háttér is hiányzik. Jelen tanulmány fontos kiindulópontja lehet azonban egy CLLD kontextusban értett helyi fejlesztési stratégiának.
-
az integrált területi beruházás (Integrated Territorial Investment – a továbbiakban: ITI): Az ITI a területi stratégiák integrált módon történő megvalósítását lehetővé tevő eszköz. Az ITI nem az operatív programokhoz tartozó művelet vagy alprioritás. Külön kiemelt sajátossága az integrált városfejlesztési elképzelések határon átnyúló megvalósítása.
14
Mint ilyen, kitűnő eszköz lehet Szatmárnémeti vonzáskörzetének határon átnyúló fejlesztéséhez, mely vonzáskörzetnek a keleti kapu hatásterülete és szerves részét képezi. Jelen tanulmányt ebben az esetben a fenti, CLLD típusú fejlesztésnél is tárgyalt módon csak kiindulópontként értelmezhetjük. A fenti integrált fejlesztés-megközelítési formák megvalósulása esetében is lényeges a támogatási prioritások ismerete, a célterület fejlesztési céljainak az azokkal való összehangolása. A jövőbeli határmenti együttműködési program támogatási prioritásaival kapcsolatban a legfontosabb információ-források a Közös Stratégiai Kerethez tartozó alapokról rendelkező Rendelet tervezete, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló Rendelet tervezete. A közös Rendelet 11 tematikus célkitűzést határoz meg, melyekhez a 2014-2020-as időszak minden új finanszírozási programjának illeszkednie kell: „Mindegyik KSK- alap a küldetésének megfelelően támogatja az alábbi tematikus célkitűzéseket az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiához való hozzájárulás érdekében: 1. a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; 2. az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása; 3. a kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása; 4. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és –kezelés előmozdítása; 6. környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; 7. a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; 8. a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése;
15
9. a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; 10. az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás; 11. az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.” Az európai területi együttműködésről szóló rendelet 6. cikke leszögezi a beruházási prioritásokat : „A(z) […]/2012/EU rendelet [ERFA- rendelet] 5. cikke mellett az ERFA a különböző beruházási prioritások keretében támogatja az emberi erőforrások, eszközök és infrastruktúrák határokon átnyúló megosztását, valamint a tematikus célkitűzések keretében a következő beruházási prioritásokat: a) a határokon átnyúló együttműködés keretében: I. a határon átnyúló munkaerőpiacok integrálása, beleértve a határokon átnyúló mobilitást, a közös helyi foglalkoztatási kezdeményezéseket és közös képzést (a foglalkoztatás előmozdítására és a munkaerő mobilitás támogatására vonatkozó tematikus célkitűzés keretében); II. a nemek közötti egyenlőség és esélyegyenlőség támogatása határokon át, valamint a határokon átívelő társadalmi befogadás ösztönzése (a társadalmi befogadás és a szegénység elleni küzdelem tematikus célkitűzésének keretében); III. közös oktatási és képzési rendszerek kidolgozása és megvalósítása (a szakértelembe, oktatásba és egész életen át tartó tanulásba történő befektetés tematikus célkitűzés keretében) IV. jogi és közigazgatási együttműködés, valamint a magánszemélyek és intézmények közötti együttműködés támogatása (az intézményi kapacitás növelése és hatékony közigazgatás tematikus célkitűzése keretében);”
Ezen cikk értelmében a fenti tematikus célkitűzések közül a 8-11. számúak kerülhetnek a Románia és Magyarország határán beinduló határon átnyúló együttműködési programba is. A program előkészítésének folyamatában a célterület megyei szintű döntéshozói a 4., 6., 7. 8. és 9. tematikus célkitűzést találták a legrelevánsabbnak a jövő határon átnyúló programja számára.
16
Mindezeket figyelembe véve a keleti kapu hatásterületén azonosított fejlődési igények, szükségletek megoldása szempontjából a határon átnyúló együttműködések elsősorban a fentebb megnevezett, mind a közösségi jogszabályok, mind a programot előkészítő döntéshozók számára prioritásként megjelenő tematikus célkitűzések terén jelenthetnek támogatási forrást, külön kiemelve az ágazati és területi integráltság feltételét.
A keleti kapu hatásterületének sajátosságából fakadóan igen fontos finanszírozási forrás lehet a következő programozási időszak Vidékfejlesztési programjai. A 2014-2020-as időszak romániai vidékfejlesztési programjáról a tanulmány véglegesítésekor (2013 október) még nem állnak rendelkezésre egyértelmű proritás-listák, vagy azonosított beavatkozási területek. Ennek következtében a közösségi szintű jogszabály-tervezetek irányadó részeit tekinthetjük meghatározónak, annál is inkább, mivel az „Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról” szóló rendelet-tervezet 2013 június 4-i változata, A vidékfejlesztési programok tartalma című 9. cikkének (1) bekezdés c) pont i. alpontja
szerint
minden
programnak
tartalmaznia
kell
a
vidékfejlesztési
stratégia
ismertetésekor egy olyan részt „[...] amelyből ki kell tűnnie annak, hogy a programhoz a benne foglalt uniós vidékfejlesztési prioritások minden egyes kiemelt területe tekintetében az intézkedések megfelelő kombinációit […] választották ki”. Ezen uniós vidékfejlesztési prioritások kiemelt területei, melyeknek tehát intézkedések szintjén meg kell majd jelenniük a romániai vidékfejlesztési programban is, a fentebb említett rendelettervezet vonatkozó rendelkezése alapján, a következők: 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben, különös tekintettel a következő területekre: az innováció, az együttműködésnek és a tudásbázis gyarapításának az ösztönzése a vidéki térségekben; a kapcsolatok erősítése a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés és az erdészet, valamint a kutatás és az innováció között; az egész életen át tartó tanulás és a szakképzés előmozdítása a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban. 2. A mezőgazdasági üzemek életképességének javítása és a versenyképesség fokozása a mezőgazdasági
termelés
valamennyi
típusa
esetében,
innovatív
gazdálkodási
17
technológiák előmozdítása, különös tekintettel a következő területekre: valamennyi mezőgazdasági üzem gazdasági teljesítményének javítása, valamint a mezőgazdasági üzemek szerkezetátalakításának és korszerűsítésének a megkönnyítése a piaci jelenlét, a piacorientáltság és a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálásának fokozása céljából; a megfelelően képzett mezőgazdasági termelők mezőgazdasági ágazatba való belépésének megkönnyítése és ezen belül is különösen a generációs megújulás elősegítése; 3. Az élelmiszerlánc szervezésének, az állatjólétnek és a kockázatkezelésnek az előmozdítása a mezőgazdaság terén, különös tekintettel a következő területekre: az elsődleges termelők versenyképességének javítása, mégpedig azáltal, hogy megfelelőbb módon integrálják őket az agrár-élelmiszeripari láncba a minőségrendszerek révén, a mezőgazdasági termékek értékének növelése, a helyi piacokon és a rövid ellátási láncokon keresztül, valamint a termelői csoportokban és a szakmaközi szervezetekben folytatott promóció; a mezőgazdasági üzemekben megvalósuló kockázat megelőzés és kezelés támogatása; 4. A mezőgazdasággal és az erdészettel kapcsolatos ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása, különös tekintettel a következő területekre: a biológiai sokféleség helyreállítása, megőrzése és javítása, beleértve a Natura 2000 területeken és a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területeken, valamint azokon a területeken is, ahol jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodás zajlik, továbbá az európai tájak állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása; a vízgazdálkodás javítása, a műtrágya- és peszticidhasználat szabályozásának javítását is beleértve; a talajerózió megelőzése és a talajgazdálkodás javítása; 5. Az
erőforrás-hatékonyság
előmozdítása,
valamint
a
karbonszegény
és
az
éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az erdészeti ágazatban, különös tekintettel a következő területekre: a mezőgazdaság általi vízfelhasználás hatékonyságának fokozása; a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozó iparág általi
18
energiafelhasználás hatékonyságának fokozása; a megújuló energiaforrások, a melléktermékek, a hulladékok, a maradékanyagok és más, nem élelmiszer jellegű nyersanyagok
biogazdasági
megkönnyítése;
a
kibocsátásának
csökkentése;
célokra
mezőgazdaságból a
történő
átadásának
származó,
széntárolás
és
és
felhasználásának
üvegházhatást megkötés
okozó
gázok
előmozdítása
a
mezőgazdaságban és az erdészetben; 6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben, különös tekintettel a következő területekre: a diverzifikálásnak,
kisvállalkozások
alapításának
és
fejlesztésének,
valamint
a
munkahelyteremtésnek a megkönnyítése; a helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben. A fenti 6 prioritás és a hozzájuk tartozó kiemelt támogatási területek megjelenése a romániai vidékfejlesztési programban egyértelmű lehetőséget teremt a célterületen élő, zömmel agrár jellegű települések vállalkozásai és lakosai számára, melyet csak erősít a határon átnyúló együttműködések kínálta lehetőség. A termelési társulásokba, ahol lehet láncokba való szerveződés, a termelők közötti szorosabb-lazább együttműködés, ezáltal egy (legalább bizonyos ágazatokban) egységes piaci szereplővé való tömörödés előnyt jelenthet a fenti prioritások mindegyikét tekintve: 1. az innováció ide-vonzásához erősebb piaci jelenlét, nagyobb gazdasági potenciál szükséges, melyet az együttműködések hozhatnak meg az egyéni termelőkkel szemben 2. a képzések, közös képzések a romániai és a magyarországi piaci környezet sajátosságainak megismerése mindkét fél számára előnyös lehet, amennyiben a közös fellépéssel mindkét tagállam piacán jelen tudnak lenni. 3. mind a magyarországi, mind a romániai hatásterület számára jelentős a mezőgazdasági termékek értékesítésében a feldolgozott-sági szint növelése, valamint az értékesítés időbeni korlátainak lebontása. Ehhez olyan feldolgozó, hűtő-tároló kapacitások kiépítése szükséges, melyeket csak megfelelő méretű terület kiszolgálása tehet jövedelmezővé, így az együttműködés a keleti kapu mentén ez irányban is elsődleges lehet.
19
4. mind a magyarországi, mind a romániai hatásterület tartalmaz, illetve közvetlenül kapcsolódik Natura 2000-es területekhez. Ezek környezeti állapotának megőrzése, fenntartható kiaknázása szintén előtérbe helyezi a határon átnyúló együttműködést, ezen prioritás nyújtotta lehetőségek kihasználásában is előnyt jelenthet a közös fellépés. 5. az éghajlati változásokkal, vízgazdálkodási korlátozásokkal szembeni alkalmazkodásra, valamint a mezőgazdaságra jellemző melléktermékek energetikai hasznosítására lehet leginkább hatással a hatásterület számára ez a prioritás, mely területek esetében a közös fellépés a bevont mezőgazdasági területek nagysága révén szintén növeli a jövőbeli beavatkozások hatását. 6. a társadalmi felzárkóztatás és a munkahelyteremtés szorosan összefügg a fenti, gazdaság-élénkítő elképzelésekkel, illetve különös szereppel bír a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyeinek növelésében. A munkahelyteremtéssel a sikeres vállalkozások segíthetik elsősorban a rászorulókat, a helyi vállalkozások sikerének pedig a fentiek szerinti egyik fontos eleme lehet a határon átnyúló együttműködés mélyítése. A hatásterület agrár-jellegű településein is egyre fontosabb szerepet kell kapjon a kapcsolódó szolgáltatások köre, melynek megjelenése elsősorban akkor lesz időszerű, ha valós piaci szereplőként tudnak a vizsgált hatásterület vállalkozásai közül egyre többen megjelenni. Az ilyen kapcsolt szolgáltatások támogatására is esélyt nyújthat a jövő programozási időszak vidékfejlesztési programja. A keleti kapu romániai hatásterülete az Észak- Nyugati Fejlesztési Régió Területére esik, ezért a jövőbeni Regionális Operatív Program alapjául szolgáló 2014-2020-as időszakra kidolgozott Regionális Fejlesztési Terv (a továbbiakban PDR) is vizsgálatra érdemes, ennek prioritásai meghatározhatják az itteni fejlesztési lehetőségek egy részét. A 2013 szeptemberében rendelkezésre álló változat szerint a PDR közép- és hosszú távra az alábbi 5 stratégiai célkitűzést fogalmazza meg: -
A régió intelligens szakosodási ágazataiba irányuló befektetések révén komparatív előnyök kifejlesztése;
-
A régió bekapcsolása az áruk, turisták, befektetések, információk és kulturális értékek nemzetközi vérkeringésébe, és a logisztikai régió szerep betöltésének biztosítása;
20
-
A régió humán- és társadalmi tőkéjébe irányuló befektetések növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében;
-
A vidéki gazdaság hatékonyságának növelése, a régió környezeti állapotának és gazdag néprajzi értékeinek megőrzése mellett;
-
A jelentős városok regionális és transz-regionális vonzás- és befolyási körzetek központjaivá alakítása.
Tekintettel arra, hogy az első stratégiai célkitűzésnél említett intelligens szakosodási területek között a mezőgazdaság és az élelmiszeripar is a nevesített ágazatok között szerepel, kijelenthetjük a keleti kapu hatásterülete mindegyik stratégiai célkitűzés esetében releváns fejlesztési terület. Agrár-profilja, nemzetközi szállítási útvonalon való elhelyezkedése, humánerőforrás-fejlesztési
lemaradásai,
zömmel
rurális
jellege
és
egy
nagyváros
vonzáskörzetébe való betagolódása mindegyik stratégiai célkitűzés elérése érdekében a támogatandó területek sorába tagolja a hatásterületünket.
A PDR hosszú távú stratégiai célkitűzéseihez a 2020-ig tartó időszakra specifikus célkitűzéseket is társít, melyek a következő programozási időszak regionális programjának gerincét képezik, és amelyeket további prioritásokra bontva részletez az alábbi táblázatban foglaltak szerint: 1.1. Prioritás – A KKV-k versenyképességének növelése, különös tekintettel a prioritási ágazatokban 1. célkitűzés – A munkahelyek számának és a jövedelmek értékének növelése
2. célkitűzés – A régió elérhetőségének, a lakosok, javak és információk áramlásának javítása
1.2. Prioritás – A K+F+I tevékenység ösztönzése a prioritási gazdasági ágazatokban, valamint a K+F+I kapacitások megerősítése 1.3. Prioritás – A regionális gazdaság megerősítése egy alacsony szén-felhasználású, az erőforrásaival hatékonyan gazdálkodó és az éghajlat-változási kihívásokkal számoló gazdaság felé való átmenet támogatása révén 2.1. Prioritás – Egy fenntartható közlekedési rendszer kialakítása és az európai, illetve nemzetközi rendszerekhez való csatlakozás és integráció biztosítása 2.2. Prioritás – Az info-kommunikációs technológiákhoz való jobb hozzáférés, a magán- és közszféra számára szolgáltatott
21
minőség és felhasználási színvonal javítása 3.1. Prioritás – Fenntartható integrált városfejlesztés támogatása 3.2. Prioritás – A foglalkoztatás javítása és a munkaerő mobilitásának támogatása 3. célkitűzés – Az életminőség javítása a régió lakosainak körében
4. célkitűzés – A régió közigazgatási szolgáltatásainak eredményességi és minőségi javítása
3.3. Prioritás – Az oktatási, szakképzési, egészségügyi és szociális infrastruktúra fejlesztése, a hozzáférési szint növelése 3.4. Prioritás – Az idegenforgalom fenntartható fejlesztése 3.5. Prioritás – Fenntartható integrált vidékfejlesztés támogatása 3.6. Prioritás – A társadalmi kirekesztés és a szegénység visszaszorítása 3.7. Prioritás – A természeti környezet védelme és megőrzése 4.1. Prioritás – Intézményi kapacitásokba irányuló befektetések a közpolitikák hatékony kezelését, az átláthatóságot, feddhetetlenséget és felelősséget biztosító reformok végrehajtása céljából 4.2. Prioritás – A munkaerő, oktatás, egészségügy és szociális politikák terén érdekelt szereplők (szociális partnerszervezetek, civil szervezetek, beleértve a helyi egyezményeteket) intézményi kapacitás-bővítése.
Amint látható, a megfogalmazott prioritások közül a legtöbb a keleti kapu hatásterülete számára is releváns problémák leküzdését célozza meg, különösen a 3. célkitűzés prioritásai. A 3.5-ös prioritás egy eddig teljesen újszerű megfogalmazást és megközelítést is bevezet a regionális fejlesztés támogatandó tevékenységeinek palettájára. A határmentiség, a falu-város relációk az ilyen integrált megközelítés szempontjából előnyt jelenthetnek a hatásterület települései számára, amennyiben a létező fejlesztési elképzelések területi és ágazati összehangolását sikerül a települések között megvalósítani. Erre szolgálna kiváló keretet a metropolisz övezet, illetve a több települést lefedő termelői szövetkezetek és közigazgatási egységek együttműködése.
22
A keleti kapu hatásterületének romániai települései kivétel nélkül tagjai a 2013-ban megalakult Szatmárnémeti Metropolisz Övezet elnevezésű, közigazgatási egységekből alakult egyesületnek. A jogi személyiséggel bíró egyesület kitűzött céljai ezáltal a hatásterület településeinek céljai is. A metropolisz övezet, meghatározása szerint, a falu-város hatások alakulásában, a városias fejlődés és a vidéki gazdaság közötti kapcsolat elmélyítésében, a két közeg számára egyaránt előnyös rendszerek kiépítésében hivatott tevékenységét kifejteni. Az összesen 26 Szatmár megyei önkormányzat társulásával létrejött egyesület a megye gazdaságilag legfontosabb övezetét fedi le, ezáltal az egész térség fejlődését befolyásolhatja, hogy mennyire hatékonyan tud fellépni céljai megvalósítása érdekében. Az alapító okiratban megfogalmazott összesen 25 célkitűzés tartalmaz általános megfogalmazásokat (mint az integrált gazdasági fejlődés) és konkrét beavatkozásokat is (pl. ösztöndíjak és egyéb pénzügyi támogatások odaítélése).
A Szatmárnémeti Metropolisz Övezet alapító okiratában megfogalmazott célkitűzések: a. Az egész metropolisz övezet és az azt alkotó összes közigazgatási egység fenntartható fejlődése; b. A szállítási, telekommunikációs s energia-ellátási infrastruktúra javítása és fejlesztése az egyesület egész területén és az azt alkotó közigazgatási egységekben; c. Közmű-ellátással kapcsolatos közszolgáltatások fejlesztése, megújítása, javítása: helyi közszállítás; közvilágítás; települések hulladék-gyűjtése; a közigazgatási egységek magán és közvagyonának kezelése. d. Integrált gazdasági fejlődés; e. A turizmus és a tercier szektor fejlesztése; f. Új lakóövezetek kialakítása az európai standardoknak megfelelően; g. Humán erőforrás fejlesztése, foglalkoztatási arány növelése, a társadalmi kirekesztődés és a társadalmi egyenlőtlenségek visszaszorítása; h. A térség lehetőségeinek hatékony és integrált kihasználása;
23
i.
A 351/2001 számú törvényben meghatározott települési felszereltségi szint és az ahhoz kapcsolódó indikátorok tekintetében mutatkozó diszparitások kiikatása;
j.
Új befektetések vonzása és az erőforrásokhoz való hatékonyabb hozzáférés;
k. Képzéseken, szakmai képzéseken, átképzéseken, konferenciákon és munkamegbeszéléseken való részvétel, ilyenek szervezése; l.
A lakosság és a különböző társadalmi rétegek problémáinak felmérését célzó stratégiák, programok, tanulmányok és szakmai vizsgálatok készítése;
m. a fiatalok és a fiatal családok támogatása; n. Szociális lakások építését célzó hatékony és integrált megoldások előmozdítása, a munkahelyteremtés és az általános életszínvonal emelését célzó programokban való aktív részvétel; o. magán- és közszféra befektetéseinek támogatása a metropolisz-övezet és az azt alkotó közigazgatási egységek fenntartható fejlődése érdekében; p. a bűnözés és az egyéb kockázati tartalmú viselkedésformák kialakulásának megelőzése és visszaszorítása az Egyesületet alkotó közigazgatási egységek lakosságának körében; q. az iskolai jelenlét és az oktatási, műveltségi szint emelésének előmozdítása és támogatása a fiatalok és más, veszélyeztetett társadalmi csoportok körében; r. ösztöndíjak és egyéb anyagi támogatási formák odaítélése; s. karitatív és tehetség-pártoló események lebonyolítása és támogatása; t. az emberi jogok, a polgári öntudat fejlődése, a fenntartható fejlődés és környezetvédelem, valamint a közéletet befolyásoló egyéb témakörök iránt érdeklődő személyek számára tanácsdás nyújtása; u. egyéb, törvény által az egyesület számra előírt tevékenységek Mindezen célok között jó néhány a keleti kapu hatásterületének települései számára is közvetlenül
releváns
(oktatás-képzés,
humánerőforrás-fejlesztés,
befektetés-ösztönzés,
lakóövezetek kialakítása, infrastruktúra-fejlesztés), de ezek elsősorban a Szatmárnémeti irányába kiépülő kapcsolatok szempontjából fontosak.
24
A keleti kapu hatásterülete szempontjából a legfontosabb annak a folyamatnak a felismerése volna, hogy Szatmárnémeti gazdasági vonzáskörzete nem áll meg az országhatáron, bizonyos ágazatokban a magyarországi hatásterületre is kifejti hatását (illetve más térségekre is, melyek nem képezik jelen tanulmány vizsgálatának tárgyát). A közös hatásterület szempontjából tehát hasznos volna, a jövőbeni együttműködési formák megkönnyítését szolgálná, ha a Szatmárnémeti Metropolisz Övezettel a magyar-román határ mentén elhelyezkedő, a romániai megyeszékhellyel gazdasági kapcsolatokat ápoló magyarországi települések (esetleg ezeknek bejegyzett egyesülete) is valamilyen társulási viszonyt alakítanának ki. Az így intézményesített együttműködés további pályázati többlet-forrásokhoz juttathatja a hatásterület településeit és az ezekben zajló fejlesztéseket. 2013. tavaszán indult el Magyarországon a 2014-2020 -as európai uniós programozási időszak tervezése. A 2007-2013 –as költségvetési időszakból már “kifelé tartunk”, nincsenek új pályázati kiírások a tartaléklistás projektnek még van esélyük, de ha már tervezésről van szó mindenképpen a jövőbe kell tekintetünk, és meg kell vizsgálnunk milyen típusú források állnak majd rendelkezésünkre – Magyarországon - az új időszakban a jelenlegi információk alapján. A 2013. március 21-ei Magyar Közlönyben jelent meg az a Kormányhatározat, amely a 2014– 2020 közötti európai uniós források felhasználására vonatkozó operatív programok prioritásait mutatja be. Az alábbiakban az Operatív Programokat és azok prioritásait mutatjuk be. Gazdaságfejlesztési és Innováció Operatív Program (GINOP): Prioritásként szerepel a versenyképes kis és középvállalkozások (továbbiakban KKV-k) szektorának támogatása, az ipari termelés, szolgáltatások és hálózatok kiemelt szerepe, a kreativitás és tudásgazdaság támogatása, a kutatásfejlesztés az innováció (K+F+I), az infokommunikációs technológiák fejlesztése, a turisztikai fejlesztések, a térségi, mikro- térségi összehangolt gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatás, a helyi gazdaság kiemelt fejlesztése. A GINOP a hatásterület szempontjából is egy fontos operatív program, ebből a forrásból lehet pl. turisztikai célú fejlesztéseket finanszírozni, amely Garbolc település számára is rendkívül fontos lehet, a “hármas határ és a legkeletibb pont” miatt is. A helyi gazdaságfejlesztés az
25
operatív program kiemelt prioritása, amely elsősorban a szolgáltatások és az ipari fejlesztések miatt fontos a hatásterület települései, vállalkozásai és lakossága számára. A GINOP stratégiához való illeszkedése a helyi gazdaság kiemelt fejlesztése prioritás miatt kiemelkedő. Inteligens Közlekedésfejlesztés Operatív Program (IKOP): A prioritások között szerepel a nemzetközi közúti elérhetőség javítása, a nemzetközi vasúti és vízi elérhetőség javítása, a regionális közúti elérhetőség, a közlekedés biztonság fejlesztése, a regionális vasúti elérhetőség, az energiahatékonyság javítása. Meg kell jegyeznünk, hogy a jelenlegi állapot szerint az IKOP-ban várható forrás várhatóan a KÖZOP (a 2007-2013 időszak közlekedésfejlesztési operatív programja) források harmada lesz. Ez az operatív program a hatásterület egészét tekintve fontos, nem helyi, hanem országos jelentőségű fejlesztések finanszírozására lesz alkalmas, viszont ezek között a fejlesztések között olyan projektek is lesznek, amelyek rendkívül fontosak a térség számára (pl. közúti fejlesztések). Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program: A prioritások között kiemelt szerephez jutnak az infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén, a társadalmi befogadás érdekében megvalósuló fejlesztések, az oktatás, nevelés és kultúra területén történő műszaki beruházások, az egyéb oktatási-nevelési, kulturális fejlesztések,
a
közigazgatási
infrastruktúra
feltételeinek
fejlesztése.
A
hatásterület
szempontjából minden prioritás releváns lehet a következő 7 éves eu-s programozási időszakban. Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program: A prioritások közé tartozik a vízvédelem, a hulladékgazdálkodás, levegőminőség, a zajvédelem fókuszában történő fejlesztések, beruházások, felkészülés a klímaváltozásra, természetvédelmi és az élővilág védelmét szolgáló fejlesztések, szemléletformálás, energetikai fejlesztések támogatása, szem előtt tartva az Európai Unió 2020-as célkitűzéseit. Megállapítható, hogy az operatív program prioritásainak szinte mindegyike releváns a hatásterület településeinek szempontjából,
különösen
a
hulladékgazdálkodáshoz,
levegőminőséghez
kapcsolódó
26
fejlesztések, a felkészülés a klímaváltozásra, a természetvédelmi és az élővilág védelmét szolgáló fejlesztések, szemléletformálás és energetikai fejlesztések támogatása prioritások. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program (VEKOP): Ennek az operatív programnak a területi megvalósítása Pest megyére és térségére korlátozódik, területileg és szakmailag sem releváns stratégiánk szempontjából. Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP): Alapvetően regionális operatív program, decentralizált fejlesztéseket finanszíroz. Prioritás a gazdaságfejlesztés, a humán erősforrás fejlesztése, városi és térségi településfejlesztés, közigazgatási infrastruktúra fejlesztés, intézmény fejlesztés, közlekedés fejlesztés, életminőség javító intézkedések, foglalkoztatási programok támogatása. A 2014-2020-as programozási időszak Regionális Operatív Programja, amely a hatásterület települései szempontjából szintén rendkívül fontos. Ez a program fogja finanszírozni, a helyi gazdaságfejlesztést – a szolgáltatási és ipari szektorok beruházásainak tekintetében – az ehhez kapcsolódó human erőforrás fejlesztést, a térségi település fejlesztést, ami a stratégiánk operatív programhoz való illeszkedését megalapozza. A TOP adja meg a lehetőséget arra, hogy közös kistérségi projektek kerüljenek finanszírozásra. Magyar Halászati Operatív Program: Egy új operatív program, sem 2004-2006 között, sem 2007-2013 között nem volt hasonló. Prioritás a fenntartható és erőforrás hatékony halászat és akvakultúra elősegítése, ennek részként a versenyképes és tudásalapú halászat, az ehhez tartozó feldolgozás, a közös halászati politika végrehajtásának elősegítése, a foglalkoztatás és a területi kohézió fokozása. Mivel a hatásterületen is jellemző az ágazat jelenléte, ennek az operatív programnak a prioritásai is relevánsak a célterület települései szempontjából, sőt eddig nem látott források állnak rendelkezésre 2014-től a halászattal kapcsolatos fejlesztések megvalósítására. Ez egy komoly lehetőség a hatásterület számára.
27
Vidékfejlesztési Program : A stratégiánk szempontjából a legfontosabb operatív program. Prioritásként szerepel
az
innováció a mezőgazdaságban, a vidéki térségekben, és erdészetekben, a versenyképesség fokozása, önálló gazdálkodás előmozdítása, szociális szövetkezetek jelenlétének elősegítése, a klímaváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes mezőgazdaság irányába elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatokban, a szegénység megelőzése és mérséklése. Mint, ahogyan azt már a fentiekben kifejtettük a Vidékfejlesztési Program a stratégia szempontjából releváns operatív program. A tervezés jelenlegi állapotát alapul véve a következőkben mutatjuk be az operatív program ismert jellemzőit, adatait, a stratégiához történő illeszkedést. A prioritástengelyek a Vidékfejlesztési Minisztérium meghatározása alapján a következők: 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben. Ez a prioritás a következő problémákra megoldására irányul: -
alacsony a K+F szint, területileg nem centralizált,
-
alacsony innováció és tudástranszfer
-
a hazai, iskolarendszerű (agrár) felsőoktatás, szakképzés egyre kevésbé igény-, szükséglet és gyakorlatorientált,
-
szakképzettség hiánya, gazdálkodók alacsony iskolázottsága
2. A versenyképesség fokozása az agrárgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása
28
A prioritástengely az alábbi problémák megoldására irányul: -
A mezőgazdaságon belül arányeltolódás a szántóföldi növénytermesztés irányába, kihasználatlan potenciálok a kertészet területén, a legelőterületekre alapozott állattenyésztés a potenciáltól elmarad,
-
Műszaki, technológiai lemaradás, tőkehiány az állattenyésztési és a kertészeti ágazatokban
-
A feldolgozás versenyképességi és szerkezeti problémái (műszaki lemaradás, marketing hiánya)
-
Alacsony szintű horizontális és vertikális együttműködések
-
A gazdaságtársadalom elöregedése, fiatal vállalkozók alacsony aránya
3. Az élelmiszerlánc és a nem élelmiszer jellegű termékek lánca tekintetében, e láncok szervezésének és a kockázatkezelésnek az előmozdítása a mezőgazdaság területén A prioritás a következő problémák megoldását állítja középpontba: -
Az élelmiszer termékek globális árérzékenysége és az árak hullámzása miatti hazai termelői és feldolgozói vállalkozások piaci kitettsége
-
Alacsony termelői és termék- előállítói szervezettség az élelmiszerláncban
-
Kevés számú és alacsony szintű horizontális és vertikális együttműködések
-
Helyi és közvetlen értékesítés alacsony aránya
-
A kisebb gazdaságokban a korszerű vállalkozási és általános gazdaságvezetési ismeretek és szemlélet hiánya
-
A
mezőgazdasági
termelés
kiegyensúlyozott
jövedelemviszonyait
veszélyeztető
klimatikus kockázatok miatti hozamingadozás csökkentése
29
4. A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának a helyreállítása, megőrzése és javítása A prioritástengely az alábbi problémák megoldására irányul: -
Kedvezőtlen
irányú
vízgazdálkodási
gyakorlat,
vízkészletekkel
nem
megfelelő
vízgazdálkodás, tájgazdasági keretbe helyezett vízgazdálkodás hiánya -
Diffúz tápanyagoktól és vegyszerektől terhelt felszíni vizek
-
Kedvezőtlen talajhasználat, a talajvédelmi intézkedések aránya nem elégséges
-
Kedvezőtlen faj és korösszetételű erdők, valamint a klímaváltozásnak való nagyfokú kitettség
-
Alacsony szintű fogyasztói egészség és környezettudatosság
5. Erőforrás-hatékonyság előmozdítása A prioritás a következő problémák megoldását állítja középpontba: -
A klímaváltozásnak való nagy fokú kitettség, a klímaváltozáshoz történő adaptáció, illetve mitigáció alacsony foka, valamint annak ösztönzésének elmaradása
-
Elavult telepi öntözési infrastruktúra
-
Foszilis energiafüggőség és alacsony energiahatékonyság
-
Nem kielégítő erdőgazdálkodás
-
A megújuló energiaforrások felhasználásának az aránya alacsony
-
Az energia hatékonyság gyengeségei az élelmiszeriparban
6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése, és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben
30
Ez a prioritás a következő problémákra megoldására irányul: -
Kedvezőtlen szoció demográfiai és egyéb kapcsolódó trendek – fiatalok elvándorlása, elöregedés, romló egészségi állapot, újratermelődő mélyszegénység, növekvő helyi szolgáltatáshiány, kulturális örökség eróziója, szétesett helyi közösségek.
-
Vidéki helyi gazdaság gyenge, kezdetleges és szervezetlen
-
Fejletlen és gyenge KKV szektor, helyi termékek hiánya
-
A fenntarthatósági, klíma adaptációs szempontoknak való megfelelés gyenge, teljes foszilis energiafüggőség, pazarló gazdálkodás, természeti erőforrások degradációja
-
Jelentős és tovább növekvő területi fejlettségi különbségek a vidéki térségek rovására
-
Vidéki munkanélküliség, az aktív korú inaktívak koncentrációja a vidéki területeken
-
Helyi infrastruktúra gyengesége, szolgáltatáshiány a vidéki területeken
Összegezve a Vidékfejlesztési Program a legfontosabb operatív program a stratégiánk szempontjából. A megfogalmazott problémák a stratégiában vizsgált hatásterületet is sújtják, az illeszkedés szinte miden prioritási tengelynél megfigyelhető. A hatásterület településeinek a program minden prioritásánál ki kell használni a jövőben meghirdetendő pályázati lehetőségeket. Komplex programokban kell gondolkodni, ehhez javasoljuk egyesülések, klaszterek (amelyek lehetnek nonprofitok és forprofitok is) létrehozását, amelyekkel a pályázati források könnyebben elhozhatóak, mint ha egy – egy szervezet vagy vállalkozás indulna egy pályázati kiíráson.
31
HELYZETELEMZÉS Észak – alföldi régió helyzetelemzése A régió Magyarország észak-keleti részén helyezkedik el, Szlovákiával, Ukrajnával és Romániával határos. A kedvező földrajzi elhelyezkedés logisztikai szempontból kiváló pozíciót teremt a régió számára. Három megyét foglal magában: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és SzabolcsSzatmár-Bereg megye. Az Észak-alföldi régió megyei jogú városai: Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza. A régió központja Debrecen.
Az Észak-alföldi régió területe 17.729 km2, ezzel az ország második legnagyobb és egyben második legnépesebb régiója, Magyarország területének 19,1 %-át foglalja el. Az Észak-alföldi régióban az ország lakosságának 15%-a, 1.498.795 fő él, 551.000 db háztartást alkotva.
A lakónépesség nem szerint alakulása (2007–2012) fő 2007 2008 2009 2010
Területi egység Férfi Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld
261 132 194 021 275 883 731 036
260 143 191 898 273 260 725 301
259 447 189 833 270 719 719 999
259 001 187 862 268 348 715 211
2011
2012
258 294 185 848 265 853 709 995
260 340 187 349 271 050 718 739
32
Nő Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Összesen
284 509 283 659 282 745 282 297 281 380 283 112 209 601 207 302 205 058 202 913 200 904 202 677 300 171 297 758 294 607 292 081 289 643 294 267 794 281 788 719 782 410 777 291 771 927 780 056 1 525 317 1 514 020 1 502 409 1 492 502 1 481 922 1 498 795 Forrás: KSH
Az Észak-alföldi régió lakosság száma összességében véve csökkenő tendenciát mutat az elmúlt években egészen 2011-évig, míg 2012 évben kisebb növekedés tapasztalható. A régión belül Szabolcs-Szatmár Bereg megye lakónépessége a legmagasabb 565.317 fővel, majd ezt követi Hajdú-Bihar megye 543.452 fővel, és végül Jász-Nagykun-Szolnok megye 390.026 fővel. A lakosság nemenkénti bontását tekintve a férfiaké 718.739 fő, míg a nők száma 780.056 fő. Valamennyi megye esetében a női lakónépesség dominanciája a jellemző.
A lakónépesség korcsoport szerinti alakulása (2007–2012) fő 2007 2008 2009 2010 2011
Területi egység 0–14 éves Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld 15–64 éves Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld 65–X éves Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld
91 339 63 569 106 348 261 256
89 415 61 963 103 817 255 195
87 742 60 609 101 369 249 720
86 324 59 193 98 810 244 327
84 255 57 702 95 867 237 824
2012 83 803 57 766 96 561 238 130
375 470 374 783 374 004 373 666 373 893 376 165 272 586 269 486 266 246 262 960 260 611 263 827 392 379 390 302 387 121 384 515 382 857 391 636 1 040 435 1 034 571 1 027 371 1 021 141 1 017 361 1 031 628 78 832 67 467 77 327 223 626
79 604 80 446 67 751 68 036 76 899 76 836 224 254 225 318 Forrás: KSH
81 308 68 622 77 104 227 034
81 526 68 439 76 772 226 737
83 484 68 433 77 120 229 037
A régió lakónépességének korcsoportonkénti bontását tekintve a 0-14 évesek aránya 15,89 % (238.130 fő), a 15-64 évesek aránya 68,83 % (1.031.628 fő), a 65 év és a felettiek aránya 15,28% (229.037 fő). Pozitív statisztikai adat, hogy a 0-14 évesek aránya meghaladja a 65 év és felettiek arányát. Negatív tendencia, hogy 0-14 éves korig a lakosságszám ugyan kisebb arányú
33
növekedést mutat, arányszámát tekintve azonban míg 2011 évben a lakónépesség 16,04 %-át, addig 2012 évben csak a lakónépesség 15,88 %-át teszi ki. A statisztikai adat a születések számnak csökkenésére és elvándorlások számának növekedésére vezethető vissza. A 15 és 64 éves korosztály lakosságszámában 2011 évig csökkenő, majd 2012 évben kisebb növekedés figyelhető meg. Népsűrűség tekintetében a régió a ritkábban lakott régiókhoz sorolható (85 fő/km2). A régión belül Szabolcs-Szatmár-Bereg a legsűrűbben lakott megye 95 fő/km2 népsűrűséggel, majd ezt követi Hajdú Bihar megye 88 fő/km2, és végül Jász-Nagykun-Szolnok megye 70 fő/km2 népsűrűséggel. Az Észak-alföldi régiót 389 település alkotja, a magyarországi települések 12,3%-a tartozik ide. Ebből 157 db az elmaradott települések száma, 232 a magas munkanélküliségi rátájú települések száma. A települések tekintetében 68 db városi rangú 321 db pedig község. Megyénkénti bontásban, Hajdú-Bihar megyében 21 db város és 61 db község, Jász-NagykunSzolnok megyében 20 db város és 58 db község, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 27 db város és 202 db község található. A régióban az élve születések száma 2011 évben 13.462 fő, 2012 évben 13.933 fő volt. Az élve születések száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb régiós szinten. A halálozások száma 2011 évben 18.189 fő, 2012 évben 18.424 fő volt a régióban. A mutatót tekintve Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt a legmagasabb a halálozások száma. Az ÉszakAlföld régió belföldi vándorlási különbözet értéke - 6560 fő (Hajdú-Bihar-megye 1.994 fő, JászNagykun-Szolnok megye 1.520 fő, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3.046 fő). Az Észak- alföldi régió nemzetközi vándorlási különbözet értéke 3.915 fő (Hajdú-Bihar-megye 1.273 fő, JászNagykun-Szolnok megye 172 fő, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2.470 fő).
Foglalkoztatás Az országos adatokat tekintve a 15–74 éveseknél a gazdaságilag aktív népesség – a foglalkoztatottak és munkanélküliek együttes száma - 2012-ben az előző évit 1,7%-kal, a 2002évit 5,9%-kal haladta meg. A növekedésre hatással volt, hogy a közmunkaprogramok szélesedésével erősödött az inaktívak visszaáramlása a munkaerőpiacra. Az Észak- Alföldön a
34
2011 évi adatokhoz képest nőtt a gazdaságilag aktívak száma, a többi régióban a statisztikai adatok nem érték el az egy évvel korábbi értékeket sem. Úgy emelkedett az aktivitás, hogy a foglalkoztatás bővülése mellett a munkanélküliek száma mérséklődött.
A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitása, 2012 Gazda- GazdaMunkanélFoglalkozFoglalkoz- MunkaAktivitási ságilag ságilag Népesség küliségi tatási tatottak nélküliek arány aktívak inaktívak ráta ráta ezer fő HajdúBihar JászNagykunSzolnok SzabolcsSzatmárBereg ÉszakAlföld
%
190,8
29,7
220,6
191,2
411,7
13,5
53,6
46,4
141,4
18,00
159,4
130,8
290,3
11,3
54,9
48,7
190,00
36,7
226,7
189,8
416,6
16,2
54,4
45,6
522,3
84,4
606,7
511,8 1 118,50 Forrás: KSH
13,9
54,2
46,7
A munkaerő-felmérés fogalmi meghatározása alapján Magyarországon 2012-ben átlagosan 3 millió 878.000 fő számított foglalkoztatottnak, a 2011. évinél 1,7%-kal több és lényegében ugyanannyi, mint a gazdasági válság kezdeti évében (2008-ban) volt. 2011–2012 között KözépMagyarországon az Észak-Alföldön és Nyugat-Dunántúlon átlag felett (2,3–3,0%-kal), DélAlföldön és Dél-Dunántúlon az átlag alatti ütemben (0,6–1,4%-kal) nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben Észak-Magyarországon és Közép-Dunántúlon nem érte el az egy évvel korábbi értékeket. Az Észak- alföldi régióban 2011 évben 507.300 fő, 2012 évben 522.300 fő volt a foglakoztattak száma. Ebből 464.400 fő alkalmazotti jogkörben, 400 fő szövetkezet tagként, 55.100 fő társas vállalkozásban, 2400 fő segítő családtagként került foglalkoztatásra. Az Északalföldi régió foglakozatási rátája 2012 évben 46,7 %-os volt (6 helyen áll az országban). Az Északalföldi régióban a nők foglalkoztatotti aránya 40,8% a férfiaké 53,0 % volt. Az idős korúak foglakoztatási aránya (65-74 év) az Észak-alföldi régióban a legkedvezőtlenebb. A foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti struktúrájának változása összefügg a népesség iskolázottsági szintjének emelkedésével, illetve a munkaerő kereslet képzettség szerinti igényével. Országos szinten 2012-ben az előző évi adatokhoz képest a legfeljebb általános
35
iskolát befejezők, illetve szakmunkás, szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezők száma összességében nem változott, az érettségivel rendelkezők 1,7%-al, a főiskolai, egyetemi végzettségűek száma 4,3% -al emelkedett. A növekedés üteme az Észak-Alföldön (4,0%) volt a legkisebb mértékű, és a Közép Dunántúlon a legnagyobb (8,1%). Ennek oka, hogy a diplomások jelentős része vándorolt Közép Dunántúlra és Közép Magyarországra munkalehetőségek reményében. Az Észak-alföldi régióban a foglakoztattak 14,2 %-a általános iskolai 8 osztállyal vagy annál alacsonyabb végzettséggel, 31,4 % szakmunkásképző vagy szakiskolát végzett, 32,2 % gimnázium vagy egyéb középiskolával, 22,2 % főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezett. A foglalkoztatottak 88,9 %-a alkalmazott, 10,6 %-a társas vállalkozás tagjaként került foglalkoztatásra. A foglalkoztattak nemzetgazdasági szektor szerinti összetételét a földrajzi infrastrukturális adottságok határozzák meg, a mezőgazdasági létszám az Észak-Alföldi régióban növekedett a foglalkoztatottak számának tekintetében. Az iparban és építőiparban is 1,6 % növekedés figyelhető meg.
A munkanélküliek száma (2006-2012) [ezer fő] Területi egység Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
20,0 16,3 15,7 15,4 29,4 31,5 65,1 63,2 Forrás:KSH
18,4 13,9 37,4 69,7
22,7 17,8 40,6 81,1
27,9 16,9 39,8 84,6
28,9 17,3 40,2 86,4
29,7 18,0 36,7 84,4
Az Észak- alföldi régióban a munkanélküliek száma 2011-évben 86.400 főről 84.400 főre csökkent.
Amíg
Hajdú-Bihar
megyében
és
Jász-Nagykun-Szolnok
megyében
nőt
a
munkanélküliek száma addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csökkent. Viszont elmondható, hogy a három megye közül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnagyobb a munkanélküliség ráta.
A 2012. évi statisztikai adatokat tekintve Hajdú-Bihar megyében (2011 év -13,2%) 13,5% , JászNagykun-Szolnok megyében (2011 év – 11,1%) 11,3%, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (2011 év- 18,4%) 16,2% a munkanélküliségi ráta mértéke.
36
Területi egység Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen
Munkanélküliségi ráta (2006-2012) [%] 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 6,1 5,0 5,8 9,3 10,3 9,3 9,8 5,7 5,0 4,9 8,6 9,2 7,4 7,4 9,0 10,0 10,3 11,0 12,1 12,7 12,0 11,0 12,3 13,4 15,2 16,0 16,7 16,6 10,9 10,8 12,0 14,2 14,5 14,5 13,9 7,8 7,9 8,7 10,6 10,6 10,6 10,5 7,5 7,4 7,8 10,0 11,2 10,9 10,9 Forrás: KSH
Az Észak-alföldi régióban a munkanélküliek aránya nemek szerinti megoszlása: 47,1 % nő és 52,9% férfi. A munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása a következőképpen alakul: általános iskola 8 osztály vagy alacsonyabb végzettség 33,6%, szakmunkásképző és szakiskola 29,7 %, gimnázium vagy egyéb középiskola 27,6 %, főiskola, egyetem 9,1 % .
Gazdasági adatok Területi egység Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen
Bruttó hazai termék (GDP) 2005-2011 [piaci beszerzési áron, millió Ft] 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 10 046 014 11 058 131 11 841 445 12 677 005 12 562 518 12 953 323 13 427 586 2 292 655 2 376 068 2 544 476 2 650 012 2 347 793 2 546 335 2 728 009 2 179 641 2 370 641 2 426 158 2 570 234 2 383 820 2 649 596 2 853 480 1 476 520 1 542 342 1 629 897 1 734 215 1 684 945 1 713 966 1 760 982 1 832 153 1 906 044 1 974 628 2 031 155 1 909 321 1 952 307 2 015 630 2 154 289 2 290 663 2 374 721 2 510 188 2 492 371 2 513 925 2 674 829 2 037 011 2 131 151 2 198 592 2 370 496 2 245 712 2 277 887 2 425 885 22 018 283 23 675 040 24 989 917 26 543 305 25 626 480 26 607 339 27 886 401
Forrás: KSH
Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP), 2011. évi regionális adatai a régiók közötti különbségek és a hazai gazdaság főváros-központúságának további fokozódását jelzik. Az Északalföldi régió bruttó hazai termékének fokozatos növekedése figyelhető meg. Országosan a GDP 2011-ben 27.866.401 millió forint volt piaci beszerzési áron, ennek 48,15 %-át KözépMagyarországon, 26,35%-át a Dunántúlon állították elő és ugyanekkora arányt azaz 25,5%-ot képviselt az Észak-alföldi (9,6%), a Dél-alföldi (8,7%) és az Észak-magyarországi régió (7,2%) együttesen.
37
Egy főre jutó bruttó hazai termék (2006-2011) Területi egység 2006 2007 2008 Egy főre jutó bruttó hazai termék, ezer Ft Hajdú-Bihar 1 716 1 772 1 879 Jász-Nagykun-Szolnok 1 539 1 601 1 724 Szabolcs-Szatmár-Bereg 1 262 1 336 1 418 Észak-Alföld 1 498 1 563 1 664 Egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlag százalékában Hajdú-Bihar 73,0 71,3 71,0 Jász-Nagykun-Szolnok 65,5 64,4 65,2 Szabolcs-Szatmár-Bereg 53,7 53,8 53,6 Észak-Alföld 63,7 62,9 62,9
2009
2010
2011
1 887 1 742 1 396 1 664
1 970 1 642 1 453 1 690
2 080 1 848 1 521 1 810
73,8 68,1 54,6 65,1
74,1 61,7 54,6 63,5
74,4 66,1 54,4 64,7
Forrás: KSH (STADAT)
A 2007-2010. évi adatokat megvizsgálva általánosságban elmondható, hogy a 2009-2010 évig egy enyhe növekedés, majd ezt követően a gazdasági válság miatt csökkenés tapasztalható mindhárom megyében. Hajdú-Bihar megyében jellemzően stagnálás, a másik két megyében pedig erőteljes csökkenés tapasztalható. Az Észak-alföldi régiót alkotó három megye országon belüli relatív helyzete is eltérő mértékben változott. Hajdú-Bihar megye az egy főre jutó GDP-t tekintve az országos átlag 78,8%-áról (1995) 73,1%-ára (2010) esett vissza, 5 százalékponttal rontva relatív helyzetén. Jász-Nagykun-Szolnok megye alig alacsonyabb kiinduló értékről 78,5%ról (1995), több mint 15 százalékponttal alacsonyabb értékre, 63,2%-ra került (2010). SzabolcsSzatmár-Bereg megye indult a három Észak-alföldi megye közül a legalacsonyabb relatív értékről 62,3%-ról (1995), aminek csökkenése nem volt olyan mértékű, így 9 százalékponttal alacsonyabb a kiinduló helyzetnél. 2012 évben az egy főre jutó bruttó hazai termék az ÉszakAlföldi régióban Hajdú Bihar megyében volt a legmagasabb és Szabolcsban a legalacsonyabb.
A megyék fejlettségi sorrendjében - 2011-ben, az egy főre jutó GDP alapján - nem volt az előző éviekhez képest jelentősebb mozgás, a rangsor utolsó két helyén továbbra is Szabolcs-SzatmárBereg és Nógrád megye osztozik.
38
A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint Területi egység 2011 2012 Regisztrált gazdasági szervezet összesen Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Ebből: Társas vállalkozás Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld önálló vállalkozó Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld összes vállalkozás Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld nonprofit szervezet Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld
97 420 54 176 116 196 267 792
99 384 54 711 118 903 272 998
39 591 21 534 11 427 16 927 49 888
39 195 21 758 11 486 17 013 50 257
69 780 39 084 93 769 202 633
71 517 39 524 96 384 207 425
91 314 50 511 110 696 252 521
93 275 51 010 113 397 257 682
5 372 3 105 4 355 12 832
5 401 3 172 4 401 12 974
Forrás: KSH (STADAT)
A regisztrált vállalkozások tekintetében az Észak-alföldi régióban 19,8 % társas vállalkozás, 80,2 % egyéni vállalkozás formájában lett regisztrálva. Az egyéni vállalkozások aránya az őstermelői réteggel rendelkező régiókban magasabb. A társas vállalkozások gazdálkodási forma szerinti megoszlásában: 64,4 % Korlátolt Felelősségű Társaság, 31,5% Betéti Társaság és 4,1 % egyéb gazdálkodási forma szerint működik. A főfoglalkozásúak aránya az Észak-alföldi régióban a legalacsonyabb (28%). A mellékfoglalkozású vállalkozások aránya a mezőgazdasági jellegű vállalkozások nagyobb számú jelenlétével összefüggésben, az Észak-Alföldi régióban kiemelkedően magas volt (31-32%). Az Észak-alföldi régió regisztrált vállalkozásainak nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása a következőképpen alakult: 50,8 % mezőgazdaság,
39
7,6% ipar, építőipar, 22,7 % kereskedelem, ingatlanügyletek, tudományos és műszaki tevékenység, 18,9% a többi ágazat.
Mezőgazdaság A régió természeti adottságai a mezőgazdaság számára kiemelkedően megfelelő. Az Északalföldi régió Magyarország agrárfejlesztése szempontjából súlyponti stratégiai területet képez. Az ország mezőgazdasági területének 21,7%-a itt található, ezzel a magyarországi régiók között – a Dél-Alföld után – a második a rangsorban. Területének közel 60%-a alkalmas intenzív agrárgazdálkodásra. Gazdasági alapkarakterét ma is a mezőgazdaság határozza meg.
Állattartás Az állattartás jelentősége országosan csökkent. A legnagyobb szarvasmarha állományt a nagy tradíciókkal rendelkező dél és észak-alföldi régióban gondozzák. A sertés állomány tekintetében a dél és az észak-alföldi régióban az országos sertés állomány felét tartják. A juhok tartásában egyértelműen az Észak-alföldi régió a kiemelkedő (2011 év -415.000 db). A tyúkfélék tartásában szintén az Észak-alföldi régió áll a legelső helyen (2011- év 8.799.000 db). Állattartás (2011) ezer db Területi egység
Szarvasmarha
Sertés
Juh
tyúkféle
Közép-Magyarország
58
134
55
2 479
Közép-Dunántúl
87
291
90
7 297
Nyugat-Dunántúl
99
269
26
3 380
Dél-Dunántúl
77
537
81
2 849
Észak-Magyarország
59
148
93
2 377
Észak-Alföld
160
836
415
8 799
Dél-Alföld
155
809
322
5 685
3 024
1 082
32 866
Ország összesen
695 Forrás: KSH
Megállapítható, hogy az Észak- alföldi régióban országos viszonylatban is igen jelentős az állattartás.
40
Ipar A magyarországi ipar bruttó kibocsátása 2011 évben 5,5%-al haladta meg az előző évi szintet. Az elmúlt két év termelésbővülése azonban több területen nem volt elegendő arra, hogy a gazdasági válságot megelőző teljesítményt újból elérje vagy meghaladja. Az ipari termelés értéke és volumenindexe telephely szerint (2008-2012) Terület 2008 2009 2010 2011 2012 Termelési érték, millió Ft Közép-Magyarország 5 165 460 4 574 880 5 261 003 5 781 004 5 874 988 Közép-Dunántúl 5 655 530 4 477 763 4 853 382 5 158 343 4 951 368 Nyugat-Dunántúl 3 441 538 2 765 264 3 219 285 3 737 816 3 804 349 Dél-Dunántúl 1 000 488 892 541 1 035 059 1 108 165 1 114 813 Észak-Magyarország 2 386 375 1 953 413 2 429 173 2 840 304 2 918 672 Észak-Alföld 2 051 445 1 940 300 2 157 087 2 329 802 2 443 717 Dél-Alföld 1 502 801 1 341 363 1 488 894 1 678 037 2 010 120 Ország összesen 21 223 956 17 962 989 20 462 351 22 654 708 23 141 018 Volumenindex, az előző év azonos időszaka = 100,0 Hajdú-Bihar 101,4 88,0 95,4 110,1 102,5 Jász-Nagykun-Szolnok 99,7 99,5 121,1 94,8 97,4 Szabolcs-Szatmár-Bereg 88,8 84,5 101,5 120,3 101,2 Észak-Alföld 97,6 92,6 109,5 103,8 99,8 Forrás: KSH
A megyék közül Hajdú-Bihar megye van a legkedvezőbb helyzetben. Kiemelkedő a szerepe a régiós villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátásban (az ezeket végző cégek központjai itt találhatóak), turizmus-vendéglátásban (Hajdúszoboszló, Debrecen). Jász-Nagykun-Szolnok megyében a bányászat és a feldolgozóipar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig a logisztikai szolgáltatások (szállítmányozás, raktározás) és a távközlési ágazatok fontos szerepe emelhető ki. Idegenforgalom 2011- ben országos szinten a turizmus- a 2010-ben kezdődő fellendülést követően- tovább élénkült, ez azonban nem érintett minden megyét. Országosan 2011-ben a szálláshely típusok közül a szállodák, az üdülőházak és a kempingek vendégforgalma növekedett, a panzióké és a közösségi szállásoké viszont visszaesett. Az Észak-alföldi régióban a vendégéjszakák száma
41
3,8%- kal csökkent (2011), a szállodák vendégéjszakáinak számában 1,2% és 5,0% csökkenés következett be (2011). 2011. évben az Észak-alföldi régióban 1.754.728 volt a vendégéjszakák száma (külföldi 542.290 (30,9%), belföldi 1.212.438 (69,1%), ez az országos érték 8,5% át teszi ki. Az Észak-alföldön a szállodai szállásférőhely kapacitás szűkült, amelyet a más szállástípusoknál mutatkozó növekedés ellensúlyozott. Az Észak-alföldi régió turisztikai vonzerőkben gazdag és változatos terület, de a vonzerők jelentős része csak helyi vagy regionális vonzáskörrel rendelkezik, és kevés a komplex turisztikai termék. A régió talán legnagyobb potenciális természeti erőforrása és egyben turisztikai értéke a gyógy- és termálvízkincs. Az Észak - Alföldön 209 termálkút van, mintegy félszáz településen található fürdő, 28 fürdőben pedig minősített gyógyvíz van. Adottságait eddig legnagyobb mértékben Hajdú-Bihar megye használta ki, nemzetközi szinten is kiemelkedő Hajdúszoboszló jelentősége. Négy kiemelt gyógyhely található a régióban: Debrecen, Hajdúszoboszló, Szolnok, és Nyíregyháza. A természeti és táji értékek közül kiemelkedik a Hortobágy. A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja és egyben a Világörökség része is. Mellette még egy nemzeti park, 4 tájvédelmi körzet, 19 természetvédelmi terület, valamint további 123 helyi védettségű terület található a régióban. Az Észak-Alföld kiemelkedik vízhez kapcsolódó vonzerőkben, a Tisza és mellékfolyói, valamint a Tisza-tó a nyári időszakban jelentős számú turistát vonz. Az Észak-alföldi régió vallási értékei, műemlékei is számottevőek, az ehhez kapcsolódó látnivalók, események sok turistát vonzanak, elsősorban a régióból és annak tágabb környezetéből. További fontos turisztikai értéket képviselnek a tradicionális, hagyományos életmód és gazdálkodás népi emlékei, hagyományai, a népi kismesterségek, valamint a nagyrészt kihasználatlan kastélyok és kúriák, melyek hasznosítása ugyancsak kiaknázható lehetőséget jelentenek a jövőre nézve. A régió gazdag múzeumokban, történelmi, néprajzi emlékekben. A rendezvényturizmusnak jelentős hagyományai vannak, minden évben számtalan fesztivált rendeznek itt, többségük művészeti (pl. néptánc-fesztiválok és színházi fesztiválok) vagy hagyományőrző témájú. Regionális jelentőségű a nemzetközi hírű a Debreceni Virágkarnevál. A vásárok, kiállítások, konferenciák elsősorban a megyeszékhelyekre koncentrálódnak.
42
Közlekedés A régió tekintetében fontos szerepet tölt be az M3-as autópálya és annak továbbépítése. Az M3-as autópálya kelet felé haladva Nyíregyházával és az északkeleti országrésszel köti össze Budapestet. Az autópálya Velence–Trieszt–Ljubljana–Maribor–Budapest–Ungvár–Lviv–Kijev irányú páneurópai közlekedési folyosó része, ezért fontos kelet-nyugati tranzitszerepet tölt be az áruszállításban. Az autópálya a magyar úthálózat egyik fontos közlekedési ütőere, a délnyugat-északkeleti átlós irányú fő közlekedési vonal Budapesttől keletre eső részét alkotja. Ukrajnán keresztül Kelet-Európa, Szlovákián keresztül pedig Észak-Európa országai felé teremt gyorsforgalmi közúti kapcsolatot. A régión belüli térségi kapcsolatokban meghatározó, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét térségi viszonylatban dinamikusan fejlődő hajdúsági városgyűrű veszi körül, mely egyfelől előny, hiszen jelentős munkaerő-piaci kínálatot biztosít, másfelől viszont a fejlesztőtőkét is magához „szippantja” a megye déli részén. A Debrecen-Nyíregyháza tengely dinamizálódása egyelőre még nem lépte át (délről) a megyehatárt, aminek többek között a 4-es főút szűk kapacitása is lehet az oka. A Magyarországi régiók fejlődését alapvetően meghatározza az Európai Unió által elfogadott TINA közlekedési folyosók nyomvonalának vezetése. Az Észak-alföldi régiót is érintő vonalak a következők: Budapest- Miskolc- Szerencs- Nyíregyháza- Záhony vonal, amely a régió északi részét érinti. A régió életében nagy szerepe van a TINA folyosóként jegyzett a BudapestSzolnok- Debrecen- Nyíregyháza vonalnak, a régió mindhárom megyeszékhelyét érintve a térség fő közlekedési tengelyvonalát jelenti. Valamint meg kell említeni a 3. fővonal – Budapest - Szolnok- Békéscsaba-, régió érintő szakaszát. Az Észak - Alföld vasúthálózatának fejlettségi szintje eléri az országos átlagot, viszont területi megoszlásában igen jelentős eltérések mutatkoznak. A régió hagyományos közlekedési fő tengelyvonalát a Budapest- Szolnok- Debrecen- Nyíregyháza- Záhony nemzetközi törzshálózati vasúti fővonal képezi. A régió jelentős reptere a debreceni Kelet- Magyarország legnagyobb burkolt kifutópályás nemzetközi repülőtere. Magyarországon az állandóan hajózható belvízi utak 34%-a a Tiszára esik. A régiót érintő Tisza szakaszon 10 kikötő szolgálja a személyforgalmat, amelyek közül Szolnok a legjelentősebb.
43
Szabolcs- Szamár- Bereg megye helyzetelemzése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye elhelyezkedése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az Észak-alföldi Régióban helyezkedik el, a magyar Alföldnek és az országnak a legkeletibb területét foglalja el. Területe 5.936,45 km2, lakosainak száma 552.000 fő. Az Magyarország területének 6,4%-át teszi ki, mellyel az ország hatodik legnagyobb megyéjének számít. A megye különböző, természeti, gazdasági, társadalmi, kulturális és igazgatástörténeti tájak konglomerációja. Szabolcs-Szatmár Bereg megye mai megyeterülete 1951-ben
alakul
ki.
229
települése
a
területi
nagyságához
viszonyítva
közepes
településsűrűséget jelent. A települések megoszlására jellemző, hogy az egy megyei jogú város mellett
27
település
emelkedett
városi
rangra.
Szabolcs-Szatmár-Bereg
megye
településeinknek valamivel több, mint 45 %-át aprófalvak, kisközségek alkotják, 30 %-a pedig 2000-főnél kevesebb lélekszámú település. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye Nyíregyháza, amely minden szempontból a térség központja. Nyíregyháza az Észak-alföldi régió második, míg az ország hetedik legnagyobb városa, több mint 117.000 fő lakossal. 1990 óta megyei jogú város, dinamikus és látványos fejlődése a 18. század óta töretlen. A régió fontos gazdasági, oktatási, kulturális, egészségügyi, kereskedelmi központja. A megyeszékhely számos regionális és megyei szintű közigazgatási és közszolgáltatási funkciót lát el. Földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a város intenzíven működő
44
külkapcsolati hálózatot épített ki. Az ország 7. legnépesebb vidéki városaként Nyíregyháza jelentős gazdasági, közlekedési és logisztikai funkciókat lát el országos és nemzetközi szinten egyaránt. Szabolcs-Szatmár Bereg megye gazdasági-társadalmi viszonyai Demográfiai helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg megye állandó népessége 2011-ben 577.420 fő, 2012 januári adatok alapján 552.000 fő. A megye népességét 2012. évi természetes népmozgalmi folyamatok tovább csökkentették. Lakónépessége az ország népességének 5,5%-át teszi ki. A statisztikák adatait tekintve népességszáma az 1980-as népszámlálásig dinamikus népességnövekedést mutatott, azonban az 1980-as évektől stagnálás és egy enyhe csökkenés vette kezdetét. 2001től csökkenő trend alakult ki, hasonlóan az ország többi megyéjéhez. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére a magyarországi átlag (3,87%) alatti népességcsökkenés jellemző. A népességfogyás hátterében a népmozgalmi adatok, a születés és halálozási arányszámok állnak. Országos szinten, a többi megye adataihoz viszonyítva magas a térségben a születések száma (országos átlag 8,8). Szabolcs-Szatmár-Bereg (9,2) megyében a legmagasabb az ezer lakosra vetített gyermek szülések száma. Az ezer lakosra jutó halálozások száma a többi megyéhez képest nem kimagasló. Magyarország egész területén a természetes fogyás vált tendenciává, azonban a 2010-es adatokat tekintve Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb az érték. Az élve születések és halálozások tekintetében egyértelműen kimutatható, hogy a halálozások száma stagnáló tendenciákat mutatott az elmúlt húsz évben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, azonban a születések számában fokozatos csökkenés figyelhető meg. A városok lakossága 1990 óta kis mértékben csökkent. Ennek oka a közeli községekbe történő költözés felerősödése, valamint a születések számának mérséklődése. A természetes szaporodás száma 1970-1979 között még közel 10 ezer, a nyolcvanas években már csak 5 ezer volt, ami a kilencvenes években tovább csökkent. 2011. évben az élve születések száma 5.346 fő, a halálozások száma pedig 6.505 fő volt.
45
Bruttó hazai termék A megye gazdasági helyzete a bruttó hazai termék (GDP) adataival jellemezhető. SzabolcsSzatmár-Beregben az egy főre jutó GDP alapján a megyék között az utolsó előtti helyen áll. A megyében a GDP gazdasági ágak szerinti megoszlás alapján a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a halászat és az építőipar az országos átlagnál nagyobb, míg az ipar és a szolgáltatások az országos átlagnál kisebb súlyúak. Egy főre jutó bruttó hazai termék (ezer forint)
1 199 – 1 600 (3) 1 601 – 1 800 (5) 1 801 – 2 000 (5) 2 001 – 2 400 (4) 2 401 – 5 838 (3)
ezer forint
Forrás: KSH
Egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) 3000 2500 Magyarország
2000 1500
Észal-Alföldi régió
1000 Szabolcs-SzatmárBereg megye
500 0 2007
2008
2009
2010
Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés
46
Szabolcs-Szatmár Bereg megye egy főre jutó GDP aránya messze elmarad az országos átlagtól 2010—ben 1.432.000 Ft volt az egy lakosra jutó bruttó hazai termék. Vállalkozások Szabolcs-Szatmár Bereg megyében a regisztrált vállalkozások száma (2010-ben 108.397 db) jelentősen növekszik, a vállalkozássűrűség (195/ezer lakos) az országos átlaghoz (173,9/ezer lakos) képest relatíve magas. Ennek oka a kistermelői és őstermelői kategória, mivel ezeknek a termelőknek regisztráltatniuk kell magukat vállalkozóként, így a megyében a mezőgazdaság jelentősége miatt számuk igen magas. A működő vállalkozások száma azonban csökken, és jelentősen alacsonyabb, mint a regisztrált vállalkozások száma. A megye kistérségeiben a lakosság vállalkozási aktivitása eltérő. A megyeszékhely kistérségében jóval az átlag feletti, míg más kistérségekben alacsony vállalkozási intenzitás jellemző. A vállalkozások többsége a megyeszékhely és a nagyobb városok térségeiben működik. Ez a tendencia jellemző mind a társas, mind az egyéni vállalkozások megoszlására. A megyében az országosnál jóval magasabb az egyéni vállalkozások aránya (61,6 % az országos 45,6%-kal szemben), míg kisebb a társas vállalkozásoké. A működő vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása azt mutatja, hogy a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatokhoz sorolt vállalkozások aránya közel kétszerese az országos átlag értékeknek. Az ipari és építőipari vállalkozások aránya kisebb az országos átlagnál. A szolgáltató ágak tekintetében az országos átlagnál magasabb a kereskedelem, gépjárműjavítás, a szállítás, raktározás és pénzügyi, biztosítási ágakhoz tartozó vállalkozások
aránya,
míg
az
ingatlanügyletekkel
és
információs,
kommunikációs
tevékenységekkel foglalkozó vállalkozások aránya elmarad az országos átlagértékektől. A 2010-es “nonprofit” adatok alapján elmondható, hogy 58%-ban alapítvány, 28%-ban egyesületi forma volt a meghatározó, a többi forma 5% vagy az alatti értékeket jelentett. Tevékenységi csoportjukat tekintve 27% szabadidő, 19% oktatás, 16% sport, 16% szociális ellátás, 14% kultúra, 8% szakmai gazdasági érdekképviselet. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ezer főre jutó nonprofit szervezeteinek száma az országos átlag (8,06 db) alatt van, 6,29 db a megyei érték. Az összes magyarországi nonprofit szervezetnek 4,5% a megyében (3.644 darab) található.
47
Mezőgazdaság A megye gazdaságában lényeges szerepet tölt be a mezőgazdaság, ahogyan azt a GDP gazdasági ágak szerinti megoszlása, valamint az alkalmazásban állók és működő vállalkozások gazdasági ágak szerinti megoszlása is tükrözi. A megyében működő vállalkozások 6,3%-a főtevékenysége alapján mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, és halászati besorolású. A megyében magas az őstermelői igazolvánnyal rendelkező mezőgazdasági termelők száma is. A mezőgazdaságban működő vállalkozások 70%-a egyéni vállalkozás formájában működik. A megye 623 ezer hektárnyi összes földterületének 58,2%-a mezőgazdasági terület. A mezőgazdasági területből a szántó területe az országos aránynál kisebb, a gyümölcsös és a gyepterületek aránya meghaladja az országos arányt. A megye gyümölcs termesztésének aránya kiugróan magas: az országos 92,4 ezer hektár gyümölcsös egyharmada SzabolcsSzatmár-Bereg megyében található. Szabolcs-Szatmár Bereg megye a teljes magyar gyümölcstermesztés 43%-át adja. Elsősorban alma, szilva, meggy termesztése a jellemző. A megye zöldség termesztésben való részesedése is jelentős (11,2%). Az állattenyésztésen belül a megye a területarányától jóval nagyobb arányban részesedik a juhállományból (az országos 14,5%-a) és házinyúl állományból (az országos 13,8%-a). Viszonylag magas a méhcsaládok, kecske és baromfitenyésztés aránya is, míg a szarvasmarha és sertéstenyésztés aránya alacsonyabb a terület aránynál. Ipar Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ipara 1990 után súlyos visszaesést szenvedett el. A termelés volumene az 1989-es szint felére, azaz a 1960-as évek jellemző értékre esett vissza. 1993 után stagnált a termelés, majd 1997 második felétől indult érzékelhető növekedésnek. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az iparfejlettségi rangsorban sokáig az utolsó helyen állt, a nyíregyházi ipari beruházások gyarapodásának köszönhetően a 1990-es évek második felétől előrébb lépett a rangsorban. A megye GDP-jének 21,5%-át adja az ipar, ami elmarad az országos átlagtól. Kedvező tendenciát tükröz ugyanakkor az ipari termelés értékének 20102011 évi növekedése az előző évekhez képest. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye jelenleg is az
48
egyik legkevésbé iparosodott megye. Az ipar ágazatok szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy az ipari szerkezet erőteljesen feldolgozóipar orientált. A megye feldolgozóiparát az élelmiszer-, ital- és dohánytermék gyártás, a gumi-, műanyag termék gyártás, a textilipar, valamint a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység dominanciája, illetve a gépipar arányának nagyon alacsony szintje jellemzi.
Szolgáltatások Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdaságában lényeges szerepet töltenek be a szolgáltató ágak, a GDP gazdasági ágak szerinti megoszlása szerint részesedésük 63,4 %, ami csak kis mértékben marad el az országos átlagtól (67 %). A megyében jelentős a kereskedelem, gépjárműjavítás területén alkalmazásban állók száma, de arányuk kissé elmarad az országos átlagtól. A pénzügyi, biztosítási tevékenység területén dolgozók aránya kismértékben meghaladja a megyék átlagát. A pénzügyi és üzleti szolgáltatások többsége a megyeszékhelyen és a nagyobb városokban állnak rendelkezésre. Foglalkoztatási viszonyok A KSH 15-74 éves népesség körében végzett reprezentatív lakossági munkaerő felmérés szerint 2012 második negyedévében Szabolcs-Szatmár-Bereg megfelelő korú népességének 54,3 %-a, mintegy 226,2 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak közzé. Közülük 190,5 ezren foglalkoztatottként, 35,8 ezren munkanélküliként voltak jelen a munkaerőpiacon. A megye munkanélküliségi rátája 15,8 % (2009-ben 17%, 2010-ben 16%). A megye foglakoztatási aránya és munkanélküliség rátája kedvezőtlenebb az ország egészére számítottnál, noha a korábbi különbségek mérséklődtek. A foglalkoztatottsági ráta 42-47% intervallumban mozgott az elmúlt 10 évben. A 2012. év márciusi KSH adatok alapján nyilvántartott álláskeresők száma 62.937 fő. Ebből 30.479 nő, 8.074 fő pályakezdő, 12.302 fő 25 éven aluli. A bejelentett betöltetlen álláshely 5.053 fő. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközzel támogatottak száma 4.561 fő.
49
A munkanélküliségi ráta területi alakulása szerint elmondható, hogy legkritikusabb térségek a Fehérgyarmati, a Záhonyi, a Nyírbátori, a Mátészalkai kistérségek. A megye külső perifériái felé haladva növekszik a munkanélküliség aránya. A KSH adatai szerint 2012 évben a legalább 5 főt foglalkoztató, megyei székhelyű vállalkozásoknál, költségvetési szerveknél és nonprofit szervezeteknél összesen 105.000 főt foglalkoztattak.
A
foglalkoztatottak
63%-a
fizikai
munkavégzést
végzett,
59%
a
versenyszférában dolgozott. A fizikai munkát végzők létszáma a versenyszférában és a költségvetésben is egyaránt nőtt, ugyanakkor a szellemi foglalkoztatottak száma csökkent. A költségvetési szerveknél tapasztalt magas létszámnövekedés a fizikai foglalkoztatottak körében elsősorban a közfoglalkoztatás kiszélesítésének köszönhető. Az összes munkavállaló 67%-a valamilyen szolgáltató ágban, 25%-a az iparban, 4%-a az építőiparban és szintén 4%-a a mezőgazdaságban vállalt munkát.
Aktív korú népességen belül a foglalkoztatottak aránya (%) 2010 megyei szinten
Forrás:KSH
50
Humánkapacitások 2001 és 2005 között jelentős változás következett be a népesség képzettségi színvonalában. A közép- és felsőfokú végzettségűek száma, illetve aránya, dinamikusabban emelkedett az ország egész területén. Az érettségizettek arányának növekedése 63%-al, a felsőfokú végzettségűek arányának növekedése pedig 54%-al haladta meg az országos változás ütemét. A változás hatására a megfelelő korú népességből felsőfokú végzettségűek arányának az országos átlagtól számított elmaradottsága 34%-ról 29 %-ra, a legalább érettségizetteké, pedig 26%-ról 21%-ra csökkent. A megyében igen dinamikusan és az országos ütemet meghaladóan növekedett a középfokú oktatási intézményekbe beiskolázottak, oktatók létszáma, valamint az óvodai férőhelyek száma is. 2011-es adatok alapján a 18 éves és idősebb, legalább középiskolai érettségivel rendelkezők száma 149.996 fő. A 15 éves és idősebb, legalább általános iskola 8. évfolyamát végzettek száma 413.197 fő. A 10 éves és idősebb népességből az általános iskola 1. osztályát el nem végzettek száma 5.990 fő. A 25 éves és idősebb, egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők száma 40.050 fő. A 7 évesnél idősebb megyei lakossághoz viszonyítva (534.364 fő) 18%-nak középiskolai végzettsége van, érettségi nélkül, szintén ugyanennyi, 18% a középiskolai érettségivel rendelkezők aránya. 8%-nak van egyetemi, vagy főiskolai oklevele. Az általános iskolát nem kijárók aránya 22%, míg a 8 általános iskolát kijárók 25%-ot képviselnek. Általános iskola 9-10 évfolyammal, illetve 11-12 évfolyammal rendelkezők aránya egyaránt 3-3%. Jövedelmi viszonyok 2012 évben a havi bruttó átlagkereset összességében bruttó 162.000 Ft volt. A gazdasági szektorok között azonban eltérés figyelhető meg. A vállalkozásoknál foglalkoztatottak átlagkeresetében növekedés figyelhető meg (166.500 forint), míg a költségvetési szerveknél dolgozók átlagkeresete 150.000 forintra csökkent. A csökkenés a közfoglalkoztatás növekedésének köszönhető. A fizikai munkát végzők átlagkeresete bruttó 123.000 forint, a szellemi foglalkozásúaké pedig bruttó 224.000 forint volt. Amely 1,5%, illetve 3,9 % növekedést jelent. A legmagasabb havi bruttó fizetést a pénzügyi szolgáltatásban dolgozók kapták (276.100 Ft), a legkevesebbet pedig az egészségügyi szolgáltatásban dolgozók (118.000 Ft) kerestek.
51
A megyei átlag kereset továbbra is elmarad az országostól, az országos havi nettó átlagkereset 74%-át teszi ki. A 2000-2010 közötti adófizetési adatok alapján elmondható, hogy nőtt az adófizető megyei lakosok száma (197.124 főről 226.576 főre). A többi megyével összehasonlítva a trendek hasonlóak. Gazdasági szervezetek Szabolcs-Szatmár megyében 2012 december 31-én 118.900 db szervezetet tartottak nyilván, 2,3%-kal többet az egy évinél korábbinál. A nyilvántartott szervezet 95%-a vállalkozás, 4 %-a nonprofit szervezet, 1%
pedig költségvetési és társadalombiztosítási szervezet. A
nyereségérdekű szervezetek 85 % -a egyéni vállalkozás és 15 %-a társas vállalkozás formájában került bejegyzésre. Idegenforgalom A turizmus gazdasági szerepe az elmúlt évtizedekben fokozatosan és dinamikusan növekedett, mára a gazdaságban betöltött szerepe jelentős. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye idegenforgalmi adottságai bár sokszínűek (kulturális örökség, természeti értékek, attrakciók), elsősorban a belföldi, illetve a szomszédos országokból érkező turisták igényeihez nyújtanak lehetőséget. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az ország összes kereskedelmi szállás férőhelyének 3,1%-a, az egyéb szállás férőhelyeinek 1%-a található. 2012. évben a vendégszám és vendégéjszakák száma egyaránt csökkent az előző évhez képest.
52
Vendégek és vendégéjszakák száma Sz.-Sz. Bereg megye kereskedelmi szálláshelyein (ezer) 300
285
241
240
250
252
247
200 150
131
118
124
134
128
100
Vendégek száma Vendég éjszakák száma
50 0 2008
2009
2010
2011
2012
Forrás: Statisztikai tájékoztató Szabolcs-szatmár-Bereg megye, 2012/4
A kereskedelmi szálláshelyeken 2012 évben 128 ezer vendég, 247 ezer vendégéjszakát töltött el. Az adatok alapján a vendégek száma 4,4 %-al, a vendégéjszakáké 1,7 %-kal volt kevesebb, mint 2011 évben. A belföldi vendégéjszakák száma csökkent a külföldi vendégéjszakák száma stagnált az előző évhez képest. 2012 évben a kereskedelmi szálláshelyek szolgáltatásait igénybe vevő vendégek negyedét a külföldiek tették ki. Elsősorban Szlovákiából, Romániából, Ukrajnából és Lengyelországból érkeznek a megyébe. A szálláshely típusok közül legnépszerűbbek a szállodák voltak. A megye szállodái 2012 évben átlagosan 31%-os szobakihasználtsággal működtek (országos átlag 18%). 2012 évben az üdülőház és kempingek vendégéjszaka számában növekedés, panziók és közösségi szállás tekintetében csökkenés figyelhető meg. A magánszálláshelyek száma a megyében 320 db, melyből a falusi szálláshelyek száma 184 db, a fizetővendég szolgáltatás 136 db. A kereskedelmi és magán szálláshelyek száma összesen 445 db, amely összesen 12.883 db férőhellyel rendelkezik.
53
Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer db) 2010 megyei szinten
Forrás:KSH
A vendégéjszakák tekintetben a megye település/területi szintű elemzése alapján elmondható, hogy a vendégéjszakák 40%-a Nyíregyházán, 10%-a Vásárosnaményban, 8%-a Kisvárdán, 5-5% Rakamaz és Mátészalka településeken realizálódik. Tiszalök és Nyírbátor emelkedik még ki vendégéjszakákat tekintve. A többi település 3% alatti részarányú.
Oktatási, nevelési intézmények Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 29 bölcsőde működik, összesen 1.139 férőhellyel. A beíratott gyermekeke száma 1.539 fő. A megye bölcsődéi maximális kihasználtsággal működnek, száz bölcsődei férőhelyre jutó beírt gyermekek száma (135) meghaladja az országos átlagot (2010). A megyén belül jelentősek a különbségek, van olyan kistérség ahol nem működik bölcsőde (Baktalórántházi kistérség), és van olyan, ahol 100 férőhelyre 215 gyermek van beíratva (Fehérgyarmati kistérség).
54
Magyarországon ebben a megyében a legmagasabb az ezer lakosra jutó óvodás gyermekek, valamint az általános iskolai tanulók száma. Az intézményekkel való ellátottság magas: az óvodai férőhelyek száma 22.754 (295 feladat ellátási helyen, melyből 9 egyházi) db. Az óvodák kihasználtsága országos viszonylatban magas (a megyében a 100 óvodai férőhelyre beírt gyermekek száma 94,7). Az általános iskolák kihasználtsága az országos átlaghoz hasonló. A csökkenő gyermeklétszám következtében az iskolák kihasználtságának csökkenése várható a következő években. A megyében 83 gimnáziumi és 61 szakközépiskolai feladat ellátási hely található (ezekből 10 egyházi), összesen 976 osztályteremmel, emellett van még 74 szakiskola 375 tanteremmel (2010). A középiskolai és szakiskolai épületek és osztálytermek országoshoz viszonyított aránya a népességarányosnál magasabb. Az épületek kihasználtsága az országos átlagnál kissé alacsonyabb. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 4 felsőoktatási intézmény található (ebből 2 kihelyezett tagozat), 9524 hallgatóval (ebből nappali tagozatos 3926 fő): Nyíregyházi Főiskola, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar (kihelyezetett tagozat), Gábor Dénes Főiskola (kihelyezett tagozat), Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola.
Közlekedés Ukrajna felé jelenleg közúton öt - Záhony, Beregsurány és Tiszabecs, Lónya, Barabás (az utóbbi kettő kishatár-forgalom) -, vasúton két határátkelő (Záhony- Csap) működik. Legfontosabb településként Záhonyt kell megemlíteni, ahol közúti és vasúti átkelő is működik. A nemzetközi vasúti forgalomban kiemelkedő szerepet játszik, ugyanis az Oroszország és Ukrajna felől érkező vonatok itt lépnek Magyarország területére. A 4-es főút is itt halad át a határon, mely jelentős tranzitforgalmat bonyolít le. Záhony emellett logisztikai központként is funkcionál, a településen kiépített vasúti átrakó a normál és széles nyomtávok között az egyetlen közvetítő
55
infrastruktúra a kelet-európai térségben. Beregsuránynál a 41-es, Tiszabecsnél a 491-es főutak átmenő forgalma a számottevő. Románia nem teljes jogú tagja a Schengeni Egyezménynek, ahogyan azt már a korábbi fejezetekben kifejtettük, így esetében egymegállásos határforgalom-ellenőrzési rendszer működik, amely azt jelenti, hogy a határ személyi igazolvánnyal is átléphető. Románia felé közúton 11 és vasúton 5 helyen lehet átkelni a határon. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Csengersima és Vállaj határátkelő található. A Schengeni egyezmény Románia keleti határárra való kitolódásával, lehetőség lesz az elkészült garbolci, a megépítés alatt álló ömbölyi és a későbbiekben megépülő zajtai útvonalon is átlépni a határt. A Kassa- Miskolc- Debrecen- Nagyvárad pólusrendszer nyugatról félkörben öleli a megyét, e pólusok fejlődési dinamikája közvetetten sugározhat ki a környezetükben fekvő regionális alközpontokra. A regionális alközpontok kapcsolata a pólusokkal illetve egymással esetleges, javulás az M3-as autópálya továbbépülésével és az M34-es gyorsforgalmi út kiépülésével várható. Az M3-as autópálya Nyíregyháza–Őr közötti szakaszát 2013-ban véglegesen is forgalomba helyezték. A további szakaszok Vásárosnaményig autópályaként, majd innentől M34-es néven Záhonyig gyorsforgalmi útként kerülnek megépítésre. Záhonytól további 5 kilométeren épül meg a gyorsút a magyar-ukrán határig, míg az M3-as délebbre, Barabásnál éri el az ukrán határt. Nemzetközi vízi forgalom nincs, kiépített minősített kikötő nem működik a megyében. Nyíregyháza repülőtere a nemzetközi repülőtérré fejleszthető kategóriába sorolható, azonban nem tervezik a légikikötő fejlesztését.
A Fehérgyarmati kistérség helyzetelemzése A Fehérgyarmati kistérség az Észak-alföldi régióban helyezkedik el, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén. A kistérséget két folyó, a Tisza és a Szamos, illetve két szomszédos ország Románia és Ukrajna határolja. Központja minden szempontból Fehérgyarmat. A Szamos folyó közelében fekvő Fehérgyarmat a kistérség egyetlen városa.
56
Fehérgyarmati kistérség
forrás: http://www.fehergyarmatkisterseg.hu/
A kistérség településeinek száma 49, amelyből 2012-ben 5 településen a lakosság száma 200 fő alatti lélekszámú, 14 település 200 és 500 fő közötti lélekszámú volt, 23 faluban a lakosságszám 500 és 1000 fő közzé esik. Hét település esetében a népesség meghaladta az 1000 főt. A két legnépesebb település a 2.563 főt számláló Tunyogmatolcs és a 7.979 fős Fehérgyarmat. Az aprófalvas jellegű kistérség átlagos népessége 800 fő, ami a legalacsonyabb a megyében.
Fehérgyarmati kistérség települései 0–200 fő között (5 db): Darnó, Garbolc , Kishódos , Nagyhódos, Nemesborzova 201–500 fő között (14 db): Császló, Fülesd, Gyügye, Hermánszeg, Kérsemjén, Kisnamény, Magosliget, Mánd, Olcsvaapáti, Szamosújlak, Tiszacsécse, Uszka, Zajta, Zsarolyán 501–1000 fő között (23 db): Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Csegöld, Gacsály, Kispalád, Kisszekeres, Kömörő, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagyszekeres, Panyola, Penyige, Rozsály, Sonkád, Szamossályi, Tiszakóród, Tisztaberek, Túristvándi, Túrricse, Vámosoroszi 1001–2000 fő között (5 db): Jánkmajtis, Kisar, Kölcse, Szatmárcseke, Tiszabecs 2001– fő felett (2 db): Fehérgyarmat, Tunyogmatolcs
57
Az ország 2013. január 1-től érvényes közigazgatási átszervezése nyomán (218/2012.(VIII.13.) Korm. rendelet) Fehérgyarmat járási székhelyként került kijelölésre. A Fehérgyarmati járás illetékessége egy kivétellel megegyezik a Fehérgyarmati kistérség településeivel. A Vásárosnaményi kistérség települései közül Tivadar a Fehérgyarmati járáshoz került. A kistérséget az országhatárok és a nagy folyók elzárják a kistérségen kívüli településektől. A nagyobb települések területi eloszlása egyenetlen. Tunyogmatolcs a kistérségi központtól 5 km fekvő település, így lakossága az alapszintű szolgáltatásokon túl a legnagyobb részét Fehérgyarmaton veszi igénybe. A nagyobb települések közül legjelentősebb társadalmigazdasági szerepkörrel Jánkmajtis, Kölcse és Tiszabecs rendelkezik. A szamosháti területen elhelyezkedő, Jánkmajtis a népességszámát és funkcióit nézve is valódi mikrotérségi központ. Tiszabecs meghatározó szerepe a határátkelő jelenlétére alapozódik. Kölcse Jánkmajtishoz hasonlóan szintén mikrotérségi központnak tekinthető. Az 1000 főt meghaladó települések közül három található a Tisza partján: Szatmárcseke, Tiszabecs és Kisar. Szatmárcseke, Nábrád, Rozsály és Szamossályi településeken még viszonylag teljes körű az alapellátás (iskola, háziorvos és gyógyszertár). Bár lélekszámuk ezt nem feltétlenül indokolná, de elhelyezkedésük okán mikrotérségi központtá váltak. Meghatározó településnek lehet még tekinteni Rozsályt, Sonkádot és Túristvándit. A határmenti falvakból (Uszka, Magosliget, Kishódos, Nagyhódos, Garbolc, Méhtelek) különösen nehéz rendszeresen bejárni a térség egyetlen jelentős foglalkoztatási központjába, Fehérgyarmatra. Fehérgyarmat városa által biztosított szolgáltatások elérhetőek a kistérségben lakók számára, de a határmenti településekről az autóbusszal való bejárás nehezen megoldható a hosszú menetidő és a magas utazási költség miatt. A Fehérgyarmati kistérség lakossága jövedelmi, szociális, demográfiai és foglalkoztatási helyzetüknél fogva egyaránt hátrányos helyzetűeknek tekinthetőek. A kistérség táji és természeti értékekben gazdag területekhez tartozik.
58
Lakosság A fehérgyarmati kistérség lakosságszáma 2012. január elsején 39.230 fő volt, ami a megyei összlakosságának 7% teszi ki. A kistérség lakónépessége az elmúlt tíz évben az országos és megyei átlagot is meghaladóan mértékben csökkent. A természetes fogyás a magasabb termékenységnek köszönhetően alacsonyabb az országos átlag értéktől, addig az elvándorlások tekintetében elmondható, hogy a kistérségnek gyenge a népességmegtartó képessége. Bár az élve születések száma országosan a legmagasabb a térségben, a halandóság az országos átlagnál kedvezőbb, így a népesség csökkenés a jelentős mértékű elvándorlásnak köszönhető. Az elvándorlás oka a térség gazdasági gyengesége és a munkahelyek hiánya. A kistérségből való elvándorlás elsősorban fiatalabb, képzettebb réteget érinti. Az ezer lakosra jutó elvándorlási különbözet az elmúlt évtizedben 13 településen volt pozitív, a többi településen az elvándorlás volt a jellemző. Ez nagyban meghatározza a lakónépesség korösszetételét is. A fiatal korú lakosság elvándorlása következtében egyes településeken jelentősen megnövekedett a 60 év feletti lakosság aránya. A kistérségben a 60 év felettiek aránya közel 20%, míg a 18 év alattiak aránya 22%. Az öregedő falvak mellett megjelennek fiatalodó települések is, ahol átlagot meghaladó gyermeklétszám tapasztalható. A 18 év alattiak legnagyobb arányban Darnó, Kispalád, Magosliget, Rozsály, Uszka településeken találhatóak. Fehérgyarmat kistérségének lakossága a jelentős mértékben fogy, annak ellenére, hogy a kistérségben az országostól alacsonyabb a természetes fogyás szintje. Foglalkoztatás, munkanélküliség A kistérség jelentős problémája a foglalkoztatás hiánya. A lakosság negyede foglalkozatott, ami azt jelenti, hogy a munkaképes korúaknak csak a 43%-a dolgozik. Fehérgyarmat közelében alacsonyabb, míg a határ menti településeken magasabb a munkanélküliek aránya. A foglalkoztatásban az állami és önkormányzati szféra mellett a kisebb vállalkozások és a mezőgazdasági kistermelők játszanak jelentős szerepet. A regisztrált vállalkozások döntő többsége egyéni vállalkozás. Azon településeken ahol jellemző a turizmus, magasabb a vállalkozói aktivitás szezonális jellege. Az adott képzettségi szinthez tartózó munkalehetőségek tartós hiánya a határ menti települések szociális helyzetének tartós romlásához vezet. A munka
59
hiánya miatt a segélyezés jelentős szerephez jut a kistérség településein. Fontos szerepet tölt be a foglakoztatásban a közmunkaprogram, illetve az önkormányzatok közcélú foglalkoztatása. Az önkormányzat közcélú foglakoztatásában 2011-ben 3500-an vettek részt, ami az aktív korú népesség 16% - át tette ki. A vállalkozások és a lakosság jövedelmének 40%-a Fehérgyarmaton jön létre. Fehérgyarmat nyújtja a kistérség települései számára legnagyobb mértékben a foglakoztatási lehetőségeket, azonban a környező települések munkaerő igényét így sem tudja kielégíteni. Legkedvezőbb helyzetben a Fehérgyarmat környékén élők vannak, míg legrosszabb helyzetben határ közelében élők. A KSH 2010-es éves adatai alapján a kistérségben a regisztrált munkanélküliek aránya 25%, de ennél is többen vannak, akik már a regisztrációból is kikerültek, így egyes településeken (Tiszabecs, Panyola, Penyige, Rozsály, Jánkmajtis, Csaholc, Méhtelek, Túristvándi) akár 80100%-ot is eléri a munkanélküliség a munkaképes lakosság körében. 2010-ben a kistérség településein a legtöbb álláskereső Fehérgyarmaton jelentkezett be, de jelentős a bejelentkezettek
száma
Tunyogmatolcson, Szatmárcsekében,
Jánkmajtison
is.
Iskolai
végzettségüket tekintve nem a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, hanem a szakmával rendelkezők vannak többségben közöttük. A településeken az alkalmi idénymunkák mellett az önkormányzati közmunka biztosíthatja a túléléshez szükséges munkajövedelmet. A közmunka 2011-es elindulása is jelentős mértékben csökkentette a regisztrált álláskeresők számát és arányát, de ez nem jelent egyelőre tartós stabilitást. Az idénymunkák következtében a kistérségben a munkanélküliség jelentős szezonális ingadozásokat mutat. A legnagyobb hátrányokkal küzdő határmenti településeken a segélyezésnek jelentős szerepe van a lakosság életében. A kistérség legnagyobb foglalkoztatója a Fehérgyarmati Kórház és Gyógyfürdő. Kiemelkedő foglalkoztató közzé tartozik az elektromos motorokat előállító Agrimotor Kft., és a fa és építőipari profilú RELABOR Kft. Az egy adózóra eső jövedelem tekintetében Fehérgyarmat éri el a megyei átlagot, azonban nem éri el a régiós vagy országos átlagot. A kistérségben nem csak az adózók száma alacsony, de a bérek is jelentősen alatta maradnak országos és megyei átlagnak.
60
Mezőgazdaság A mezőgazdaság egyértelműen domináns ágazat a térségben. Ebben az ágazatban működik a vállalkozások jelentős része. Van olyan település, ahol ez az arány 50-60%-ot is eléri. A kistérség mezőgazdaságában a gyümölcstermesztés és a szántóföldi növénytermesztés jelenik meg meghatározó termelési ágként. A gyümölcstermesztéshez kapcsolódóan meg kell említeni a téli alma, szilva és dióültetvényeket. Területhasználat tekintetében a legjelentősebb a szántóterületek elterjedtsége, amely meghaladja az 50%-ot, ezt követi a legelőterületek aránya 17,9%-kal. A kistérség erdőterülete a megyén belül is rendkívül alacsony. Meghatározó a gabonatermesztés, ezen belül az őszi búza és a kukorica. Bár nem kimondottan alkalmas a talaj e növények termesztésére, a vetésszerkezeten belül 65-70 %-ot képviselnek. A szántóföldi növények tekintetében még a napraforgó és repce termesztése jellemző, valamint meg kell említeni a dohánytermesztést is. A talajadottságok megfelelnek a szálas és tömegtakarmány termesztésének (elsősorban vörös here, silókukorica, stb.). E növények termesztése szorosan kapcsolódik az állattenyésztéshez, melynek visszafejlődése miatt ezen növények termesztése is visszaszorult. A szántóföldi zöldségtermesztés területén egyre inkább elterjed az uborka, paradicsom és paprikafélék termesztése a családi gazdaságokban, elsősorban a kistérségen kívüli konzervipari nyersanyagigények
kielégítésére.
Ezek
az
élőmunka-
igényes
termelési
kultúrák
munkalehetőséget biztosítanak az itt élő munkanélküliek számára.
Állattartás A kistérségben az utóbbi évtizedben főként a saját fogyasztásra történő sertés és baromfitartás jellemző. A jelenlegi alacsony állatlétszám egy részét a magán szektor tartja, ahol a termelés színvonala nem teszi lehetővé a minőségi termék előállítását. A kistérségben három jelentősebb, egy tisztabereki és két csaholci gazdaság foglalkozik szarvasmarhatartással. A tisztabereki és csaholci állattenyésztési telepeken tejelő-tehén tartással foglalkoznak, ahol a legkorszerűbb, teljesen számítógép által vezérelt tejtermelési, hűtéstechnológiai és takarmányozási technológiát alkalmazzák. Csaholcon található továbbá egy olasz tulajdonban
61
lévő, húsmarha- tartással foglalkozó cég, akik a hagyományos legeltetési módszert alkalmazzák, belföldi-külföldi értékesítést egyaránt végeznek.
Ipar A vállalkozások között az ipar aránya (10%) lényegesen kisebb az országos átlagnál, több településen egyáltalán nincs ipari vállalkozás. Az iparnak a térségben alapvetően nincs hagyománya. Kisebb cégek a jellemzők. A jelentősebb ipari vállalkozások Fehérgyarmaton működnek, jellemzően a könnyűipar területén, mint az elektronika (elektromos kisgépeket és kábelkötegeket gyártó FIPKERSZ Kft., Agrimotor Kft., szerelvénygyártás (szivattyúkat gyártó ELPUMS Kft.) és az építőipar (FEMÉP Rt., Gégény Kft., Vasipari Szövetkezet,) területén. A RELABOR Kft. rehabilitációs foglalkoztatást végez. A térség adottságai az élelmiszeriparnak és a mezőgazdasági termékfeldolgozásnak kedveznek. Az élelmiszeriparban a fehérgyarmati PappKer Kft., valamint a csegöldi VÉPISZ Szövetkezetek különböző gyümölcsök (meggy) és szántóföldi zöldségnövények (uborka, paprika) feldolgozását végzik. A jelenlegi feldolgozóipari termelés azonban a termelési potenciálhoz képest igen mérsékelt. Fehérgyarmaton 1998-ban ipari park létesült, 61 ha területtel.
Infrastruktúra A fehérgyarmati kistérség valamennyi települése vezetékes vízzel ellátott. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 90 %, míg a közüzemi csatornába kötött lakások aránya 26%. A kistérség valamennyi települése ellátott vezetékes gázzal, itt meg kell említeni, hogy sokan hagyományos eszközzel fűtenek a magas gázköltségek miatt. A kistérség településein a lakások komfortfokozata rendkívül alacsony. A kistérség lakásainak 30 %-ban nincs meleg folyóvíz.
62
Szolgáltatás A kistérségre jellemző aprófalvas szerkezet, a szolgáltatásnyújtásban is megmutatja jellegzetességeit. A szolgáltatások tekintetében Fehérgyarmat központi szerepe egyértelműen domináns. A kistérség egészségügyi ellátása elsősorban a gyermekorvosi szolgáltatás hiánya miatt nagyon problémás, valamint több körzet van, ahol évek óta nem tudják betölteni a háziorvosi ellátást a praxis forgalomképtelensége, és orvos hiány miatt. Ezeken a helyeken helyettesítő háziorvosok látják el a faladatot. A háziorvosi ellátás elsősorban a Tisza mentén hiányos, gyermekorvosi ellátás azonban a kistérség északi részén egyáltalán nem biztosított. A kistérség 49 települése közül 29— ben egyáltalán nincs gyermekorvosi rendelés. Fekvőbeteg ellátás Fehérgyarmaton található. A gyermeklétszám csökkenésével a települések jó részén már nem működik általános iskola, óvoda. Ezen települések közoktatási megállapodást kötöttek a közelükben lévő községekkel, így jellemző módon mikrotársulások fedik le a kistérség közoktatási feladatellátását. A kistérség 32 településén működik óvoda. Miközben Fehérgyarmaton 4 óvoda működik, azon településen ahol nincs óvodai ellátás a szomszédos község óvodáiba járnak a gyerekek. A kistérségben közel 1.570 óvodába járó gyermek van, a korosztály szinte teljes egészében részt tud venni az óvodai ellátásban. A kistérség 49 településén jelenleg 23 iskola működik. A tanulók nagyobb része hátrányos helyzetű, arányuk három iskola kivételével- Nábrád, Fehérgyarmat, Túristvándi- meghaladja a 80%-ot. Négy iskola esetében (Kisar, Tiszakóród, Botpalád, Szatmárcseke) a tanulók jelentős része halmozottan hátrányos helyzetű.
Idegenforgalom A kistérség turisztikai vonzerői sorában kiemelkednek a térség természeti értékei, míg az egyéb attrakciók inkább csak helyi jelentőségűek. Meghatározó a Tisza, kisebb mértékben a Túr és a Szamos, melyek a vízi turizmus számára teremtenek kedvező feltételeket. A Tiszán évente
63
megrendezésre kerül a Nemzetközi Tisza-túra. A holtágak, valamint a kisebb-nagyobb tavak a horgászturizmus kedvelőknek biztosítanak helyet a kikapcsolódáshoz. A kistérség bővelkedik műemlékekben, hagyományokban, melyekhez helyi rendezvények kötődnek, amely a belföldi turizmus számára jelent egyre nagyobb vonzerőt. A turizmus jelentősége a kistérségben igen alacsony. Ennek oka a térség elhelyezkedése és a hiányos marketing tevékenység. A határ menti fekvés és az élénk határforgalom elsősorban a tranzit és a vásárlói turizmust élénkíti, nem a pihenés vagy az üdülés a fő motivációja az ide látogatóknak. Ezek az utazások általában rövid tartózkodási idejűek, és alacsony bevétellel jellemezhetők a turizmus tekintetében. A kistérség turizmusát az erős szezonalitás és területileg a Tisza menti koncentráció jellemzi. Hiányoznak a jelentősebb turisztikai potenciállal rendelkező célterületek, a turistákat hosszabb maradásra bíró komplex turisztikai termékek. Valamint a szálláshelyek kapacitása és minősége elmaradt az országos színvonaltól. Emellett gondot jelent a belföldi fizetőképes kereslet alacsony szintje is. A kistérségben a Tisza, Túr több szakaszán található jó minőségű strandolási lehetőség (Tiszabecs, Szatmárcseke, Kisar), valamint Fehérgyarmaton strandfürdő üzemel. A rövid szezon és a kis árbevétel miatt a tulajdonosok a szabad strandok fejlesztésében passzívak. A Tisza mentén a vendéglátóegységek csak a nyári hónapokban jelennek meg. A Fehérgyarmati kistérség síkvidéki jellegéből adódóan ideális terepet nyújt a kerékpáros turizmus számára. A kistérség több településén falusi szálláshelyek várják az érdeklődőket. Egyes településeken egyedüli jövedelemszerzésnek minősül a vendéglátás, kiegészülve az agrártermékek helybeli kínálásával. A falusi turizmus a kistérségben erősödött az utóbbi tíz évben. A belföldi vendégek száma gyarapodik, mely visszavezethető a stresszes életforma következtében növekvő vonzerőt jelentő vidéki pihenésre. A területen a civilizáció káros hatásai alig érzékelhetők, ezzel együtt az infrastruktúra kiépítettsége is alacsonyabb. Az Alföld összes tájegysége közül talán Szatmár és Bereg azok, amelyek leginkább megőrizték a táj egykori jellegét, itt maradt meg a legtöbb természeti, tájképi és kultúrtörténeti érték. A térség gazdag a kulturális emlékekben. Szinte minden település rendelkezik valamilyen épített örökségi, népművészeti, vagy egyéb kulturális programmal.
64
A falusi szálláshelyek elsősorban a Tisza menti területeken terjedtek el. Az alábbi településeken minősített falusi turizmus keretében működő szálláshelyek találhatók: Kisnamény, Vámosoroszi, Fehérgyarmat, Fülesd, Sonkád, Milota, Tiszacsécse, Túristvándi, Kölcse, Szatmárcseke, Kisar, Nagyar, Panyola, Tiszabecs, Penyige, Szamossályi. A települések közül Fehérgyarmat, Szatmárcseke, Tiszabecs és Túristvándi emelkedik ki, mely a férőhelyek 80%-át tudja magáénak. A kistérségben a szállodák, panziók száma és kapacitása alacsony, melynek oka egyrészt a kereslet hiányában, másrészt az alacsony vállalkozási aktivitásban keresendő.
Gazdasági összetétel A kistérségi vállalkozási aktivitás 48 db/ezer fő, ami alig több, mint az országos átlag fele. A kistérség vállalkozási sűrűsége rendkívül alacsony, különösen az aprófalvakban és a periférikus elhelyezkedésű községekben. A vállalkozások 40 %-a Fehérgyarmaton működik, itt a sűrűség majdnem eléri az országos átlagot (84 db/1000 fő). Egyes nagyobb falvakban (Tiszabecs, Kölcse Jánkmajtis, Kisar) a kistérségi átlagon felüli, más falvakban a népességszámhoz képest alacsony (Tunyogmatolcson) a vállalkozási aktivitás. Vannak települések ahol a működő vállalkozások száma a 10-et sem éri el (Császló, Garbolc, Darnó, Kishódos). A kis vállalkozási aktivitás a térség periférikus, keleti határ menti fekvéséből, a nehéz elérhetőségéből, a központ hiányából és agrárjellegéből adódik. A fehérgyarmati kistérségben mindössze 1 db 250 főnél többet foglalkoztató vállalkozás működik, így a vállalkozói szektort a kis és középvállalkozások dominanciája jellemzi. A térség vállalkozási szerkezetét döntően a mikrovállalkozások körébe tartozó önfoglalkoztató vállalkozások határozzák meg, melyek gyenge tőkeerővel és versenyképességgel rendelkeznek. A mezőgazdasághoz nem vállalkozóként kötődő embereket is tekintve a mezőgazdaság egyértelműen domináns ágazat a térségben. A mezőgazdaságban működik a vállalkozások 20 %a, ami az országos érték négyszerese, de a vidéki térségek átlagának is mintegy kétszerese. A lakosság és elsősorban a fiatalok elvándorlása, tovább súlyosbítja a térség helyzetét. A munkaerő kínálat alacsony képzettségi szintjénél fogva nagyobb reszt segéd, illetve betanított jellegű munkakörök betöltésére alkalmas. A munkanélküliség és a foglalkoztatás színvonala
65
jóval alacsonyabb az egyébként szintén kedvezőtlen megyei átlagtól. Az aktív korú lakosság több mint felének nincs munkaviszonya.
Garbolc, mint Keleti Kapu helyzetelemzése Garbolc község az ország keleti részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Túr folyó mellett, a magyar-ukrán- román hármas határtól 2 kilométerre fekszik. Az ország legkeletibb lakott települése, itt található Magyarország legkeletibb pontja.
A Garbolci-erdő és a mellette a fekvő legelő az 1982-ben létrehozott Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet része. A Garbolci erdő Természetvédelmi Területnek van nyilvánítva. Az erdőket a mezőgazdasági művelés alá vont területek terjeszkedése miatt mára már nagyrészt kiirtották, de a táj megmaradt erdőfoltjai és a vízfolyások környékének növény- és állatvilága többnyire még természetes eredetű, számos védett növény- és állatfajnak ad otthont. A Túr folyó a falu határában éri el az országot.
Garbolc község nevezetességei A
település
határában
található
Magyarország
legkeletibb
pontja,
melyet
emlékoszloppal is megjelöltek A településen található Garbolc – Nagypalád (Ukrajna) – Szárazberek (Románia) hármas határ (tripont) jelzőoszlopa
66
Klasszicista Református templom, melynek építését 1844-ben kezdték el, de csak 18681888 között épült fel. A templomot és a templomkertet 2012-ben felújították. Katolikus kápolna és harangláb
Hármashatár jelzőoszlopa
Legkeletibb pont jelzőoszlopa
Református templom
Katolikus templom és harangláb
Garbolc község 7.264.192 m2 (belterülete: 541.757 m2, külterülete: 6.722.435 m2) területen helyezkedik el. Lakosainak száma 157 fő (2013), a településen található lakások száma 72 db. A belterület utcái vezetékes vízzel, gázzal, villanyhálózattal, szennyvízcsatorna hálózattal, kábeltelevíziós hálózattal, telefonhálózattal ellátottak. A lakások számára a rendszeres szilárd hulladékszállítás biztosított. A belterületi úthálózat szilárd burkolatú. A község földrajzi fekvéséből, domborzati viszonyaiból, éghajlatából, talajösszetételéből adódóan elsősorban mezőgazdasági tevékenység folytatására alkalmas. A lakosok főleg őstermelői igazolvánnyal rendelkeznek, így nagy létszámú munkaerő foglalkoztatás nem valósul meg a településen.
67
A település művelési ág szerinti megoszlása művelési ág
földrészletek száma
alrészletek száma
összes alrészlet terület (m2)
erdő gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsös kivett
18 6 2 24 308
22 10 2 24 308
1 148 131 1 555 978 24 534 984 319 1 587 597
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
A faluban egy vegyesbolt biztosít vásárlási lehetőséget a lakosság számára, azonban több mobil boltban is be lehet szerezni az alapvető élelmiszereket. A településen mobil posta működik. A községben a helyi önkormányzaton kívül a 2013-ban létrehozott Közös Önkormányzati Hivatal (Méhtelek székhellyel) segíti a település működését és a lakosság életét.
Garbolc község népessége
Garbolc község népesség száma 160 155 150 145 140
Állandó népesség szám (fő)
135
Lakónépesség szám (fő)
130 125 120
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR adataiból saját szerkesztés
A táblázatban Garbolc község állandó népességszámának és lakónépesség számának elmúlt tíz évi alakulását tekinthetjük meg. Az állandó népesség szám az adott területen lakóhellyel rendelkező személyek számát, míg a lakónépesség az adott területen lakóhellyel rendelkező, és másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási
68
hellyel rendelkező személyek együttes számát mutatja. A lakónépesség az adott területen ténylegesen élő, jelenlévő népesség számot jelenti. A statisztikai adatok az állandó népesség szám tekintetében érhetőek el a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisában. A fenti adatok alapján a település állandó népességszáma 2012. év végén 157 fő, a 2002-es népességszám 138 fő, tehát elmondható hogy az állandó népességszám 19 fővel több, mint a 10 évvel korábbi adatok, azaz 2002-2012 között, így 13,77 %-os növekedés figyelhető meg. Ez a tendencia főleg a természetes szaporodásnak köszönhető, mivel a belföldi el- és odavándorlás teljesen hektikusan alakult az elmúlt évek során. A táblázatban jól látható, hogy az állandó népesség száma az elmúlt 5 évben folyamatosan növekvő tendenciát mutat, azonban lakónépesség tekintetében a növekvő tendencia 2012 évben (149 fő) 3 fővel csökkent 2011 (152 fő) évi adatokhoz képest. Az elszigetelt kis települések tekintetében gyakori jelenség, hogy a település fiatal lakói munkalehetőség hiányában elhagyják lakóhelyüket és a lakosság elöregedő tendenciát mutat, ezért a település állandó népességének kor szerinti összetételét és arányát fontos megvizsgálni.
Garbolc község állandó népességének kor szerinti összetétele Állandó népesség száma Állandó népességből a 0-2 évesek száma Állandó népességből a 3-14 évesek száma Állandó népességből a 15-59 évesek száma Állandó népességből a 60-64 évesek száma 65 év feletti lakosok
157 7 25 99 5 21
Forrás: TEIR, KSH-TSTAR
69
Állandó népességszám alakulása (2012) 0-2 év 4,46%
65év felett 13,38%
3-14 év 15,92%
60-64 év 3,18% 15-59 év 63,06%
Forrás:TEIR, KSH-TSTAR adatai alapján saját szerkesztés
A település népességének kor szerinti összetétele jelentősen meghatározza a község gazdasági aktivitását. A diagramon egyértelműen szembetűnő, hogy a 15-59 éves aktív korúak aránya az állandó népesség 63,06 % át teszi ki. Pozitív statisztikai adat, hogy a 0-14 évesek aránya (20,38 %) meghaladja 60 év feletti lakosok arányát (16,56%). Annak érdekében, hogy még teljesebb képet kapjunk a lakosság összetételéről, a lakosság kor és nem szerinti összetételét is érdemes megvizsgálni. Garbolc település állandó népességének kor és nem szerinti adatai a következő táblázatban kerülnek bemutatásra. Garbolc település állandó népességének kor és nem szerinti adatai
állandó népesség száma 2012. év
157 fő
nő összesen
85 fő
férfi összesen
72 fő
0-14 éves nők
22 fő
0-14 éves férfiak
10 fő
15-17 éves nők
2 fő
70
15-17 éves férfiak
7 fő
18-59 éves nők
44 fő
18-59 éves férfiak
46 fő
60-64 éves nők
3 fő
60-64 éves férfiak
2 fő
65 év feletti nők
14 fő
65 év feletti férfiak
7 fő
Forrás:TEIR, KSH-TSTAR
A település állandó népesség számából kitűnik, hogy 2012-ben a nők, és férfiak aránya közel fele-fele arányban volt (85 nő és 72 férfi). A különböző korosztályok tekintetében megfigyelhető a nők és férfiak arányának eltérő alakulása. A 0-14 évesek és 65 év felettiek esetében egyértelműen a nők dominanciája a jellemző. A táblázat adataiból diagram is készült, amelyben Garbolc község állandó lakosság számának kor és nem szerinti százalékos megoszlása látható.
Állandó népességszám-nő (2012) 65 év felett 16% 60-64 év 4% 0-14 év 26% 15-17 év 2% 18-59 év 52%
Forrás:TEIR, KSH-TSTAR
71
Állandó népességszám-férfi (2012) 65 év felett 10% 60-64 év 3%
0-14 év 14%
15-17 év 10%
18-59 év 64%
Forrás:TEIR, KSH-TSTAR
A statisztikai adatok alapján elmondható, hogy az aktív korú lakosság (18-59 év) a nők esetében az állandó népesség 52%-át, a férfiak esetében az állandó népesség 64%-át teszik ki. A statisztikai adatokból az is kiolvasható, hogy férfiak esetében a 60 év felettiek aránya 13% (9 fő), addig a nők esetében a 60 év felettiek aránya 20% (17 fő). Tehát az országos tendenciának megfelelően a nők várható élettartama hosszabb, mint a férfiaké a településen. A lakosság, kor szerinti megoszlása azt jelzi, hogy magas az aktív lakosok száma, a tendenciát tekintve mind a 60 éven felüliek aránya, mind a 18 éven aluliak aránya stagnál, ez kitűnik az öregedési indexből is.
2001 2008 2009 2010 2011 2012
65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 32 23 22 23 22 21
0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 34 37 37 34 33 32
Öregedési index (%) 94,10% 62,20% 59,50% 67,60% 66,70% 65,60%
Forrás:TEIR, KSH-TSTAR
Az aktív korúak magas száma miatt fontos megvizsgálni a településen található munkalehetőségeket.
72
A településen a szó klasszikus értelmében vett mélyszegénységben-nyomorban élő jelenleg nincs. Azonban a munkahelyek hiánya, az elhelyezkedési esélyek rohamos csökkenése a szerény körülmények között élő emberek, családok rohamos lecsúszásához vezet. A községben roma származású lakosok szegregációja, illetve ellenük irányuló diszkrimináció nem jelentkezik. Az emberek többsége a korábban összegyűjtött megtakarításait éli fel, újabb megtakarításokra nincs lehetősége. A településen 72 db lakóingatlan található. A családok kevés kivétellel saját tulajdonú családi házban élnek. Néhány otthonban több generáció él együtt. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része a pénzbeli juttatások (segély) rendszereiből származik. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek. A következő táblázatokban a településre jellemző foglalkoztatottságot, munkanélküliséget, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban.
Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 15-64 évesek tekintetében 15-64 év közötti lakónépesség (fő) év
2008 2009 2010 2011 2012
nő fő 43 45 45 46 47
férfi fő 44 46 49 52 51
nyilvántartott álláskeresők száma (fő)
összesen
nő
fő 87 91 94 98 98
fő 10 14 10 4 15
% 23,3% 31,1% 22,2% 8,7% 31,9%
férfi fő 14 17 15 7 23
% 31,8% 37,0% 30,6% 13,5% 45,1%
összesen fő 24 31 25 11 38
% 27,6% 34,1% 26,6% 11,2% 38,8%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
73
Álláskeresők száma (fő) 40 35
30 25 20 15 10 5 0 2008
2009
2010
2011
2012
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal adataiból sajátszerkesztés
Nyilvátartott álláskeresők aránya nemenkénti bontásban 50,00% 45,00% 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00%
nő férfi összesen
2008
2009
2010
2011
2012
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal adataiból sajátszerkesztés
2012-ben a nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatója 38,8 %-ot tett ki, ez arányszám meghaladja mind az országos, mind a megyei átlagértéket (31,3%) is. Ez azt jelenti, hogy a 98 fő 15-64 éves aktív korú népességből 38 fő álláskereső. A 2011. évi viszonylag alacsony mutatószám értéket az magyarázza, hogy az adatszolgáltatás időszakában az aktív korúak magas aránya közfoglalkoztatásba volt bevonva. A
74
2012 -es év statisztikai adatai alapján az is látható, hogy míg a nők tekintetében 31,9%, addig a férfiak esetében 45,1 % a mutató értéke, ez azt jelenti, hogy 8 fővel több a férfi álláskeresők száma, mint a nők esetében.
Nyilvántartott álláskeresők korcsoport szerinti száma és aránya 2008 nyilvántartott álláskeresők száma fő összesen fő 20 éves és fiatalabb % fő 21-25 év % fő 26-30 év % fő 31-35 év % fő 36-40 év % fő 41-45 év % fő 46-50 év % fő 51-55 év % fő 56-60 év % fő 61 év felett %
2009
2010
2011
2012
24
31
25
11
38
2 8,3% 1 4,2% 1 4,2% 3 12,5% 4 16,7% 4 16,7% 6 25,0% 3 12,5% 0 0,0% 0 0,0%
3 9,7% 7 22,6% 5 16,1% 2 6,5% 3 9,7% 5 16,1% 2 6,5% 4 12,9% 0 0,0% 0 0,0%
3 12,0% 5 20,0% 1 4,0% 4 16,0% 1 4,0% 4 16,0% 3 12,0% 4 16,0% 0 0,0% 0 0,0%
0 0,0% 1 9,1% 0 0,0% 2 18,2% 2 18,2% 2 18,2% 1 9,1% 2 18,2% 1 9,1% 0 0,0%
2 5,3% 4 10,5% 4 10,5% 6 15,8% 6 15,8% 5 13,2% 4 10,5% 5 13,2% 2 5,3% 0 0,0%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
A nyilvántartott álláskeresők korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik. Az adatok alapján nem mutatható ki egyértelmű tendencia az egyes korcsoportok tekintetében.
75
A nyilvántartott munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma
év 2008 2009 2010 2011 2012
nyilvántartott/regisztrált 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen nő férfi összesen 10 14 24 6 6 12 60,0% 42,9% 50,0% 14 17 31 8 7 15 57,1% 41,2% 48,4% 10 15 25 6 9 15 60,0% 60,0% 60,0% 4 7 11 2 1 3 50,0% 14,3% 27,3% 15 23 38 3 2 5 20,0% 8,7% 13,2% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
180 napnál régebben regisztrál munkanélküliek aránya 70,00% 60,00% 50,00% 40,00%
nő
30,00%
férfi
20,00%
összesen
10,00% 0,00% 2008
2009
2010
2011
2012
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai alapján saját szerkesztés
A 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya arra mutat rá, hogy milyen számban és arányban vannak tartós munkanélküliek a községben. Minél magasabb a tartós munkanélküliek számaránya, annál inkább szükséges a beavatkozások tervezése, figyelemmel a nemek közötti különbségre. A tartós munkanélküliek aránya 2010 évben a regisztrált munkanélküliek számának 60 %-át is elérte. A munkanélküliek számához viszonyítva magas a tartósan munka nélkül élők aránya, bár csökkenő tendenciát mutat, köszönhetően a bővülő közfoglalkoztatási programoknak. A
76
diagramon az is megfigyelhető, hogy elsősorban a férfiak esetében figyelhető meg a tartós munkanélküliek csökkenése. Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők és a 18-29 éves népesség számának nemenként alakulása
év 2008 2009 2010 2011 2012
18-29 évesek száma nő férfi összesen fő fő fő 14 15 29 15 15 30 13 15 28 12 16 28 12 17 29
Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő Férfi összesen fő % fő % fő % 0 0 1 6,7 1 3,4 3 20 2 13,3 5 16,7 2 15,4 0 0 2 7,1 0 0 0 0 0 0 1 8,3 1 5,9 2 6,9
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
A pályakezdők száma az elmúlt évek során nem nagyon változott 28 és 30 fő között alakul, ezzel szemben a pályakezdő álláskeresők aránya nagyon változékony, egyedül 2009-ben volt kiugró az értéke (30 fő 18-29 éves közötti lakosságból 17 fő volt álláskereső). Alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága
év 2001 2011
15 éves és idősebb 15-X éves legalább általános iskolai végzettséggel nem lakosság száma általános iskolát rendelkezők 15-x évesek száma összesen végzettek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 103 56 47 79 39 40 24 23,30% 17 30,40% 7 14,90% 119 57 62 86 45 41 33 27,70% 12 21,10% 21 33,90% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás
A településen meglehetősen magas az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, 10 év alatt számuk és arányuk egyaránt növekedett. A 2011 évi adatok alapján 15 éves és annál idősebb lakosságszám 119 fő volt, melyből 86 fő volt, aki általános iskolai vagy attól magasabb iskolai végzettséget szerzett és 33 fő, aki általános iskolai végzettséggel sem rendelkezett. Ez azt jelenti, hogy a 15 éves vagy annál idősebb lakosságszám 27,7 %, nem rendelkezett általános
77
iskolai végzettséggel. Az is egyértelműen látszik, hogy a férfiak esetében jellemzőbb az általános iskolai végzettség hiánya. Nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint
év 2008 2009 2010 2011 2012
nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő 24 31 25 11 38
A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál 8 általánosnál alacsonyabb magasabb iskolai végzettség 8 általános végzettség fő % fő % fő % 3 12,50% 11 45,80% 10 41,70% 5 16,10% 12 38,70% 14 45,20% 4 16,00% 9 36,00% 12 48,00% 1 9,10% 3 27,30% 7 63,60% 4 10,50% 9 23,70% 25 65,80% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 40 35 30
8 általánosnál magasabb
25 20
8 általános
15 8 általánosnál alacsonyabb
10 5 0 2008
2009
2010
2011
2012
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai alapján saját szerkesztés
Nyilván nem lehet eltekinteni az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlásának vizsgálatától sem. A nyilvántartott álláskeresők között legmagasabb százalékban a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségűek vannak (65,80%), majd ezt követően a 8 általánossal rendelkezők (23,70%), és végül a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek. Ennek
78
oka, hogy a településen a legnagyobb munkalehetőséget a közfoglalkoztatási programok jelentik, melyek nem kötik iskolai végzettséghez a foglalkoztatást. A magasabb iskolai végzettségűeknek, szakképzetteknek nehezebb az elhelyezkedés a térségi munkalehetőségek hiánya miatt. Aki nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést, hátrányos helyzetű munkavállalónak kell tekinteni. A nem megfelelő – alacsony vagy a munkáltatói igényektől eltérő – iskolai végzettség, szakképzettség az elhelyezkedést megnehezíti. A felnőttoktatásban részt vevő lakos nincs a településen. Közfoglalkoztatás A településen munkalehetőséget főleg a mezőgazdaság, az önkormányzat, a FETIVIZIG és 1-2 mikro
vállalkozó
biztosítja.
A
közfoglalkoztatási
programokban
munkáltatóként
az
önkormányzat, az Erdőháti Szolgáltató Vízgazdálkodási Társulat és a FETIVIZIG jelenik meg. 2011. szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó 2011. évi CVI. törvény, amely létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. A helyi munkaerő
foglalkoztatásában
az
önkormányzat
közfoglalkoztatási
programjának
kulcsfontosságú szerepe van. A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja
év
2008 2009 2010 2011 2012
működő foglalkoztatási foglalkoztatási programokban programok részt vevők száma helyben száma 4 4 4 9 10 Forrás: önkormányzat adatai
21 25 36 34 41
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának Fehérgyarmati Kirendeltsége szorosan együttműködik mind a helyi munkaadókkal, mind a munkavállalókkal, mind a helyi oktatási intézményekkel. A szervezet folyamatosan indít számítástechnikai tanfolyamokat, a magyar-ukrán és a magyar-román határ schengeni határrá válása okán
79
vámügyintézőket, továbbá a térség rossz szociális helyzetének megfelelően szociális gondozókat és ápolókat képez. Garbolcon nincs kisebbségi önkormányzat, így Garbolc Község Önkormányzata vállalta a tartós munkanélküliek foglalkoztatását. A településen nincsenek több ember foglalkoztatását biztosítani képes vállalkozások, és nem jellemző az ingázó munkavállalás sem. Az elmúlt években a halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi csoportok legnagyobb foglalkoztatója az önkormányzat volt. A településen munkalehetőségként legtöbben a mezőgazdasággal való foglalkozást tekintik. 2010 évben 32 db egyéni gazdaság működött településen. Gazdaságnak kell tekinteni minden olyan műszakilag-gazdaságilag önálló egységet, amely egységes irányítás alatt áll, és mezőgazdasági terméket állít elő vagy mezőgazdasági szolgáltatást végez. Az egyéni gazdaságoknál munkát végző családtagok száma 76 fő volt, egyéni gazdaságoknál állandó alkalmazásban állók száma pedig 3 fő volt.
Egyéni gazdaságok használatában lévő földterületek (2010)
Egyéni gazdaságok használatában lévő 2010 év földterület Egyéni gazdaságok használatában lévő 4 057 915 összes földterület (m2) Egyéni gazdaságok használatában lévő 1 061 477 szántó területe (m2) Egyéni gazdaságok használatában lévő 330 390 gyümölcsös területe (m2) Egyéni gazdaságok használatában lévő 2 446 862 gyep területe (m2) Egyéni gazdaságok használatában lévő 173 136 erdő területe (m2) Egyéni gazdaságok használatában lévő 35 400 művelés alól kivett földterület (m2) Egyéni gazdaságok használatában lévő 3 971 715 saját tulajdonú földterület (m2) Forrás: TEIR, KSH-TSTAR
80
A statisztikai adatokból jól látható, hogy a gazdaságok tulajdonában lévő földterület elsősorban szántó és gyep. A megművelt földterületeken elsősorban kukorica, triticale zab, napraforgó termesztése a jellemző. Jellemző a gyümölcstermesztés, valamint elenyésző az erdőgazdálkodás mértéke. A meglévő gyümölcsösökben elsősorban az alma, szilva, meggy és diótermesztés a jellemző. Zöldségtermesztés tekintetében a falu lakossága paprikát és uborkát termel továbbértékesítésre. A használatban lévő földterületetek legnagyobb része saját tulajdonban van. Egyéni gazdaságok állattartása Egyéni gazdaságok állattartása 2010 év Egyéni gazdaságok sertésállománya 14 (db) Egyéni gazdaságok juhállománya (db)
1 360
Egyéni gazdaságok lóállománya (db) 1 Egyéni gazdaságok tyúkállománya 664 (gyöngyös nélkül) (db) Egyéni gazdaságok libaállománya (db) Egyéni gazdaságok kacsaállománya (db) Egyéni gazdaságok pulykaállománya (db) Egyéni gazdaságok házinyúl-állománya (db) Egyéni gazdaságok használatában lévő konyhakert területe (m2)
11 17 8 34 10 650
Forrás: TEIR, KSH-TSTAR
Az egyéni gazdálkodás állattartását áttekintve elmondható, hogy a sertés és marhatartás nem jellemző a településre, elsősorban saját felhasználásra tartanak. Viszont a település egyéni gazdaságaira jellemző a juh tartása.
81
Gazdasági szervezetek száma Garbolcon a KSH 2011. évi adatai alapján, a regisztrált gazdasági szervezetek száma 57 db, ebből a regisztrált gazdaságok száma 53 db, a költségvetési szervek száma 1 db, a nonprofit szervezetek száma 3 db. A regisztrált vállalkozások száma tehát 53 db, amely gazdasági ágak szerinti megoszlása a következő táblázatban kerül bemutatásra. A táblázatból kitűnik a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, és a halászat jelentősége. A regisztrált vállalkozások tekintetében 1-9 főt foglalkoztató vállalkozások száma 41 db, míg 12 db vállalkozás esetében 0 és ismeretlen a fő az alkalmazásban álló száma. Regisztrált vállalkozások száma a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban Regisztrált vállalkozások száma az építőipar nemzetgazdasági ágban Regisztrált vállalkozások száma a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban Regisztrált vállalkozások száma az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágban Regisztrált vállalkozások száma a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágban
48 1
2 1
1
Forrás:TEIR, KSH-TSTAR
Garbolcon 1 db regisztrált Korlátolt Felelősségű Társaság került bejegyzésre, amely nem működő vállalkozás. A regisztrált egyéni vállalkozások száma 4 db, amelyből kettő végzi a tevékenységét. A mezőgazdasági tevékenység jelentőségére mutat rá, hogy a lakosság jelentős része őstermelőként végzi tevékenységét: 2011 évben 40 db volt a regisztrált őstermelők száma a községben.
Regisztrált Korlátolt Felelősségű Társaság száma (db) Regisztrált önálló vállalkozók száma (db) Regisztrált főfoglalkozású önálló vállalkozók száma (db)
1 51 20
82
Regisztrált mellékfoglalkozású önálló vállalkozók száma (db) Regisztrált nyugdíjas önálló vállalkozók száma (db) Regisztrált egyéni vállalkozók száma (db) Regisztrált főfoglalkozású egyéni vállalkozók száma (db) Regisztrált mellékfoglalkozású egyéni vállalkozók száma (db) Regisztrált nyugdíjas egyéni vállalkozók száma (db) Regisztrált őstermelők száma (db)
11 20 4 2 1 1 40
Forrás:TEIR, KSH-TSTAR
A településen 1 bolt található, mely 1 helyi lakosnak nyújt munkalehetőséget. Az állami szektorban
foglalkoztatottak
között
megtaláljuk
a
különböző
állami
szerveknél
közfoglalkoztatásban résztvevőket, 4 közalkalmazottat, 1 rendőrt. A településen 2009 óta nincs kivetve iparűzési adó, mivel ez a kis jövedelmű, szinte csak önellátásra termelő őstermelőket sújtotta. A településen nemzetiségi önkormányzat és civil szervezet nem működik. A településen nincs működő óvoda, iskola. A gyermekek oktatását a környező települések biztosítják. Garbolc Község Önkormányzata együttműködési megállapodás és a törvény által adott felhatalmazás alapján közösen hozta létre a Méhteleki Közös Önkormányzati Hivatalt Méhtelek, Nagyhódos, Kishódos, Kispalád, Magosliget községekkel, a szintén közös fenntartású Méhteleki óvodát Méhtelek, Nagyhódos, Kishódos településekkel. A háziorvosi ellátást heti egy alkalommal a településen, heti 3 alkalommal a Méhteleken működő orvosi rendelő biztosít a lakosság számára. A járó és fekvőbeteg ellátást a Fehérgyarmati Kórház és Gyógyfürdő biztosítja, amely a községtől 35 km-re található. Gyógyszertári ellátás a 6 km-re lévő Rozsályban vehető igénybe.
Turizmus, mint lehetőség A határmenti perifériális területekről általánosságban elmondható, hogy kiemelt történeti, kulturális és természeti értéket hordoznak magukban. A Garbolc község mellett, ideális természeti környezetben, a Túr folyócska partján található a Vadvízország Tábor és Erdei-iskola,
83
amely 1996 óta folyamatosan, minden nyáron működő tábor. A Szatmár-Beregi tájvédelmi körzet szívében található tábor változatos programokkal várja az ide látogatókat. A táborhelyet körbevevő erdei réti és vízi élőhelyeken bemutatandó növény-és állatfajok, valamint természeti összefüggések, ismeretek szorosan kapcsolódnak az iskolai tananyaghoz, részben elmélyítik, részben előre megalapozzák azt. A tábor 50 fő számára tud férőhelyet biztosítani. 2011 évben 316 fő volt a vendégek, 699 db a vendégéjszakák száma. Fontos megemlíteni még, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Natúrpark természetismereti tanösvényének (Keletpont tanösvény) egyik információs pontja Garbolcon található. A tanösvényen áthaladó megismerheti Garbolc település múltját, környezeti kialakulását, az itt élő növény és állatfajokat. A Szatmár-Beregi Natúrparkot, mely 67 települést foglal magában, 2010-ben hozták létre, melynek célja a fenntartható fejlődés elvére épülő komplex területfejlesztés megvalósítása.
Észak – Nyugati Fejlesztési Régióhelyzet elemzése A helyzetelemzésben az elérhető statisztikai adatok szerint általában 2011 év végi adatokat mutatunk be. Terület, népesség, foglalkoztatás A keleti kapu romániai hatásterülete Szatmár megyében, az Észak- Nyugati Fejlesztési Régióban helyezkedik el. Elnevezését értelemszerűen a Románián belüli észak-nyugati elhelyezkedése miatt kapta. Nem hivatalos megnevezésként, a régió arculatépítési kezdeményezésére Észak Erdélyként is szokták emlegetni (Transilvania de Nord). Szatmár megyén kívül magába foglalja Bihar, Beszterce-Naszód, Kolozs, Máramaros és Szilágy megyét. 265 km hosszúságú határszakasza van Magyarországgal (Szatmár és Bihar megye), valamint 258 km-nyi határa Ukrajnával (Szatmár és Máramaros megye). Összterülete 34159 km2, összlakossága pedig 2.600.132 fő. Ezzel a negyedik legnagyobb és a harmadik legnépesebb régió az országon belül, az Európai Unió 271 régiójából pedig a 29. helyet foglalja el mérete alapján, míg a lakosságát tekintve a nagyobb régiók közé tartozik (az első egyharmadban helyezkedik el). Népsűrűsége 76,1 fő/km2, ezzel jelentősen elmarad az
84
Európai Unió átlagos 116,5 fő/km2 népsűrűségétől, de az országos átlag 84- től is. A kiterjedt hegyvidéki, illetve magas dombok által uralt területek a régión belül természetesen jóval ritkábban lakottak, míg a nagyobb népsűrűségű területek a nagyvárosok környékén alakulnak ki. A lakosság eloszlása a megyék között igen nagy eltérést mutat, a legnépesebb Kolozs és Bihar megye (összesen majdnem a felét teszik ki a régió lakosságának). A lakosságszám csökkenő tendenciát mutat, az utóbb 10 évben mintegy 5%-kal csökkent a régió lakossága. Ez a tendencia is megegyezik az országos szinten jellemző népességfogyással, ami 1995 óta az egész országot jellemzi. A 2011-es referencia-évet alapul véve a lakosság természetes fogyása -1,9‰, ami valamivel kedvezőbb érték, mint az országos átlag (-2,6). A társadalmi folyamatokat nagyon jól bemutató tendencia szerint a vidéki környezetben minden megyében negatív népszaporulatról beszélhetünk, ám a városi lakosság körében ez csak egy megyében jelentkezik, mégpedig Szatmár megyében (-1,8‰ 2011-ben). Országos szinten is jellemző, hogy a városi lakosság körében az 1995-2005-ös időszak után inkább pozitív népszaporulatról beszélhetünk. Akárcsak az egész országban, illetve az EU teljes területén, a régió minden megyéjében is magasabb a női lakosság aránya (regionális szinten 51,4 %). A nemek aránya a városi-falusi környezetben élők arányával mutat kapcsolatot: a legvárosiasabb Kolozs megyében a legmagasabb a nők aránya, míg a leginkább falusi lakosságú Beszterce- Naszódban a legalacsonyabb. A lakókörnyezet szerinti megoszlást tekintve a régió városi lakossága 52,6% (2011-es adatok szerint), a vidéki környezetben élőké értelemszerűen 47,4%. Ezzel az országos és az EU átlag alatt marad a régió az urbanizációs arányt tekintve. Érthető módon a népsűrűség régión belüli eloszlásához hasonló képet mutat az urbanizációs arány eloszlása is: Kolozs és Bihar megye esetében magasabb az érték, míg az északi megyékben általában a vidéki lakosság van számszerű fölényben. Kivétel Máramaros megye, ahol a speciális település-fejlődési hagyományok miatt (sok a bányász település, amik rendre városi rangot kaptak) magasabb a városi lakosság aránya. A városi lakosság dinamikáját tekintve érdekes a régió helyzete. Az elmúlt időszakban (2002-2011) összességében nőtt a városi lakosság aránya (51,3%-ról 52,6%-
85
ra), és a természetes szaporulat is, ahogy láthattuk, általában pozitív, mégis a városi lakosság a számbeli csökkenéséről beszélhetünk. Ez alól kivétel Máramaros megye, ahol ebben az időszakban 5 település is városi rangot kapott. A nemzetiség szerinti eloszlás esetében két jellemző tendencia figyelhető meg (a 2002 és 2011 közötti időszakban). A román nemzetiségű lakosság változatlan jelenléte mellett (74,9% - 2002, 75% - 2011) csökkent a magyar lakosság aránya (19,3% - 2002, 18,3% - 2011) és látványosan nőtt a roma lakosság aránya. Szintén csökken a német nemzetiségűek aránya (0,4% - 2002, 0,3% - 2011), míg az ukrán nemzetiségé stagnál. A magyarok leginkább Szatmár (34,7%), Bihar (25,3%) és Szilágy (23,3%) megyében vannak jelen, a német lakosság legnagyobb része szintén Szatmár megyébe koncentrálódik. Jelentős kisebbség a főleg Máramarosban élő ukrán kisebbség (1,3%). A roma lakosság aránya az országos átlag (4,6%) alatti értéket mutat és leginkább Szilágy (7,0%), Bihar (6,3%) és Szatmár (5,4%) megyébe koncentrálódik. A korcsoportok szerinti megoszlást tekintve a 15-59 közötti csoport 62,8%-ot képvisel (ezzel az országos 61,8% fölött helyezkedik el) és ugyanez a tendencia az idősek esetében is, itt a regionális arány 21,1%, míg az országos 22,3%. A várható élettartam tekintetében a régió (73,43 év) enyhén az országos átlag alatt (73,77 év) helyezkedik el, jelentősebb eltéréssel a megyék között. Míg Kolozs megyében a legmagasabb ez az érték, addig a legalacsonyabb várható élettartam (71,07 év) Szatmár megyére jellemző. Ez egyben az ország egyik legalacsonyabb értéke is. Az Észak-nyugati Fejlesztési régió lakossága összesen 1911 településen koncentrálódik, ezekből 403 község, 28 város és 15 megyei jogú város.
86
Az észak-nyugati régió megyéi és településhálózata A települések társulási formáiként jelentek meg a nagyobb városok körül az úgynevezett metropolisz övezetek. Ezekből négy létezik a régióban (Kolozsvár, Nagyvárad, Nagybánya és Szatmárnémeti körül), összesen a régió lakosságának 42,1%-át tömörítik. A foglalkoztatási adatokat tekintve a legfontosabb kiinduló mérőszám a potenciális munkaképes lakosság (vagy aktív lakosság – a 15 év felettiek), ez, az országos értékkel megegyezően 2011ben a lakosság 65%-a. A foglalkoztatási ráta (a foglalkoztatott lakosság és a 15-64 éves lakosság száma közötti százalékos arány) regionális értéke 65%, ezzel az országos átlag fölött helyezkedik el.
A
legmagasabb Kolozs és Bihar megyében, de Szilágy és Szatmár megye is az országos átlag fölötti értékeket mutat. A 2005-2011-es időszakban erősen változott, a pénzügyi válság hatására – általában elmondható, hogy 2011-re kb. a 2005-ös értékeket érte el újra ez a mutató. Ezzel összhangban a munkanélküliségi ráta is hasonló, csak éppen ellentétes előjelű változást mutatott: 2009-ben tetőzött, majd 2011-re nagyjából a 2005-ös szintre csökkent, régió szinten 4,4%-ra. A régió lakosságának jelentős része, 23,9%-a szegénységi kockázatnak kitett lakos, ami az országos átlagnál kedvezőbb (29,4%) és a 2005-2011-es időszakban csökkenő tendenciát mutatott (csak 2011-ben emelkedett enyhén az előző évhez képest), de így is jelentősen
87
meghaladja az EU27 8%-os értékét. A mélyszegénységben élők száma ugyanezen hét év alatt negyedére csökkent, 2011-ben csak 0,9%.
Szolgáltatások, gazdaság Az Eurostat adatai szerint 2009-ben az Észak-nyugati régió állt az első helyen országos szinten a 100.000 főre vetített egészségügyi személyzet tekintetében. Az egészségügyi ellátás fejlettségét jól tükröző mutató a korai gyermekhalandóság (az 1 éves kor alatt elhunyt gyermekek aránya). Minden megyében csökkent enyhén, de leglátványosabb csökkenés Szatmár megyében volt, ahol mintegy felére csökkent. Így is a lélektani határnak számító 10% fölött maradt, akárcsak Bihar és Szilágy megye esetében. Az oktatás helyzete a régióban nagyon jelentősen változik, ugyanis mindössze 7 év alatt (20052011) az oktatásban résztvevők száma 10,4%-kal csökkent. Ez a negatív tendencia szinte teljes mértékben a csökkenő gyerek-számnak tulajdonítható. A régióban jelen levő kisebbségek anyanyelvi tanítására jellemző, hogy a tanulók 86,2%-a tanul román nyelven, 12,73%-a magyarul, 0,8% németül, 0,15% szlovákul, 0,11% ukrán nyelven és mindössze 0,02% román nyelven. Az említett időszakban az egyetemisták száma is jelentősen csökkent, 19,2%-kal, annak ellenére, hogy Kolozsvár jelentős egyetemi központ és más nagyvárosokban is működnek (elsősorban magán-) felsőoktatási intézmények. A régió GDP-je 2011-es adat szerint 10200 euró/fő, amivel az EU27 régiói közül a 15 legszegényebb régió között van. Ezzel együtt is, 11 év alatt (2000-2010) a régiónak sikerült több mint kétszeresére növelnie GDP-jét: 2010-ben 4600 euro, 2011-ben 10200 euro. Ez az országos átlag értéknél kevesebb, a régió csak a negyedik helyet foglalja el az ország régiói közül. Kolozs megye messze a legnagyobb GDP termelő. A gazdasági tevékenység koncentrációja elsősorban a nagyvárosokra jellemző, a hat megyeszékhely összesen a régió összes alkalmazottjának majdnem 63%-át tömöríti, az egész régió gazdasági termelésének 90%-a a városokba koncentrálódik. A régió gazdasági profilját tekintve a legfontosabb ágazatok a hozzáadott érték megtermelésében a szolgáltatások, 49,49%, az ipar 33,7%, az építőipar 9,89%, míg a
88
mezőgazdaság csupán 6,9%-ot képvisel (2010-es adat). A mezőgazdaság gazdasági súlya az azt megelőző években csökkent (6 év alatt 11,57%-ról csökkent 6,9%-ra). Az ipari termeléssel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy sok esetben hoz létre monoindusztriális területeket, településeket, ahol egy-egy nagyobb foglalkoztató egész településeket foglalkoztat (25%-a a munkahelyeknek, 50%-az ipari munkahelyeknek egy vállalatnál koncentrálódik), többnyire alacsony hozzáadott értékű, munka-intenzív tevékenységekre. A kereskedelem a régió gazdaságának legnagyobb húzóereje a 2011-es év viszonylatában, még úgy is, hogy a pénzügyi válság következtében erősen visszaesett a vásárlóerő és a 2011-es év előtti években a kereskedelemi szektorban működő cégek száma mintegy 17%-kal csökkent. A KKV-k számának 1000 lakoshoz viszonyított értéke a vállalkozási kedv fontos mérőszáma. Országos szinten ez 21 KKV/1000 lakos, míg a régióban 23,55, ami a második legmagasabb érték a régiók között, bár még így is elmarad az EU27 42,2-es értékétől. A KKV-k termelik a vállalkozások összjövedelmének mintegy 75%-át és a munkavállalók 77,44%át foglalkoztatják és a befektetések 62,92%-a is ezekbe áramlik. A válság-időszak egyik érdekes következménye, hogy a 2008-2011-es időszakban összességében 6%-kal csökkent az újonnan indított vállalkozások száma, ezen belül a városi környezetben 24%os csökkenés figyelhető meg, míg a vidéki vállalatok esetében látványos növekedés tapasztalható (41%). A régióba irányuló külföldi befektetések a 2005-2011-es időszakban jelentősen növekedtek (csak a 2009-es év jelentett visszaesést az előző évhez képest). A hét év alatt tapasztalt kb. 95%os növekedés azonban így is jelentősen elmarad az országos értéktől (151%). A külföldi tőkerészesedéssel rendelkező cégek számát tekintve a régió a harmadik helyen áll országos viszonylatban. A legtöbb beruházás a munkaerő-intenzív ágazatokba irányul, viszonylag alacsony hozzáadott értékű termékeket állít elő az olcsó munkaerő felhasználásával.
Infrastruktúra, közlekedés, környezet A közúti infrastruktúra tekintetében az Észak-nyugati régió duplán periférikus helyzetben van. Az Európai Unió keleti részében helyezkedik el és a legtávolabb az ország fővárosától. Ennek következtében gyorsforgalmi úthálózata mindössze 52 km hosszú, teljes egészében Kolozs
89
megyében helyezkedik el. Az EU által prioritásként kezelt TEN-T hálózat folyosói közül egy sem érinti a régiót. Az országos főutak hossza 2259 km, amiből 2000 km felújított állapotú. Az összes úthálózat 12459 km-es hosszának jelentős részét a megyei és helyi utak adják, amelyeknek mintegy negyede a felújított út, kb. egy negyed könnyű útburkolattal fedett, a maradék majd 50% szilárd burkolat nélküli út. A vasúthálózat hossza 2011-ben 2142 km, amelyből csupán 312 km villamosított (15%), és 244 km a dupla vasútvonal (11%). A hálózat állapotát híven tükrözi az adat, hogy a 2005-2011-es időszakban mindhárom fenti érték csökkent. A repülőterek számát tekintve a régió élen jár az országban, hiszen négy reptere van, ezek közül a kolozsvári reptér bonyolítja az összes légi forgalom 90%-át. Az egészségügyi infrastruktúra elemeit a régióban összesen 7298 egészségügyi egység jelenti. A legtöbb, 2171 db a fogorvosi rendelő, valamint az 1372 család orvosi rendelő, de 1000 fölött van a szakorvosi rendelők és a gyógyszertárak száma is. A legfontosabb az összesen 69 kórház és az ezekhez csatlakozó 51 rendelőintézet, valamint 12 külön működő rendelőintézet. A legfontosabb központok Kolozsvár, Nagyvárad és Nagybánya (ezek a kórházak rendelkeznek a regionális kórházi minősítéssel). A szociális infrastruktúrát regionális szinten az árvaházak, bölcsődék, öreg-otthonok, fogyatékos-ellátók, stb. alkotják. Az oktatási infrastruktúra legfontosabb elemei az iskolák. A régióban 2011-ben 1028 ilyen intézmény működött, bár számuk 6 év alatt több mint 20%-kal csökkent, országos szinten ez a harmadik legmagasabb szám. Az iskolák 57%-a van városokban a középiskolák 16%-a található vidéki településeken. 16 felsőoktatási intézmény működik a régió városaiban. Az országban működő 710 kutatás-fejlesztéssel foglalkozó intézmény közül 61 található a régióban (ezzel második helyen áll), ezeknek is 75%-a Kolozsváron. Románia összesen 42 akkreditált innovációs és technológiai transzferrel foglalkozó intézménye közül 6 működik a régióban (mind Kolozsváron). A környezet állapotát több tényező vizsgálatával lehet leírni, a szennyezések típusa szerint. A levegő minőségére a legfontosabb hatással következő tevékenységek vannak: a közúti forgalom, az építkezések, a fát és szenet használó fűtésrendszerek, a termelési folyamatok és
90
ipari hő központok égési folyamatai, a kitermelések és az intenzív állattenyésztés. A leginkább érintett területek a városok, de az állattenyésztés következtében a vidéki települések is. Az Észak-nyugati régió a legtisztább levegőjű régiónak számít az országon belül, az üvegház-gáz kibocsátás itt a legalacsonyabb. Az élővizek minősítési rendszerében az EU országaiban bevett kategóriák szerint I. kategóriájúnak említik a kiváló vízminőségű élővizeket. 2011-re a régióban egyetlen folyóvizet sem soroltak ebbe a kategóriába (bár előtte ez hosszú folyó-szakaszokon jellemző volt). Az ipari (mosószerek, szén-hidrogének), mezőgazdasági (műtrágyák, gyomirtók, szerves tápanyagok) és lakossági szennyeződéseken (szerves anyagok, mosószerek, stb.) kívül veszélyt jelent a felhagyott bányákból szivárgó víz is (nehézfémek). A talajszennyezés elsősorban a mezőgazdaságban felhasznált növényirtó szerek és műtrágyák helytelen használata következtében jelenik meg. A leginkább érintett területek a mezőgazdasági területek. A biodiverzitás megőrzésének céljából a régió szintjén összesen 170 országos jelentőségű természetvédelmi terület került lehatárolásra. Ezek összterülete a régió területének 7,37%-a (281.845 ha), országos szinten a természetvédelmi területek 5,28%-a. Bihar megyében van a legtöbb (64), míg Szatmár megyében a legkevesebb (7), de területét tekintve a Máramaros megyei területek a legnagyobbak. Az országos védettséget élvező területeket az európai szintű védelem alatt álló, a Natura 2000 hálózatba tartozó területekkel együtt számolva a területük eléri a 752.928 hektárt, ami a régió területének 22,04%-a.
Szatmár megye helyzetelemzése Terület, népesség, foglalkoztatás Szatmár megye az Alföld, a Keleti Kárpátok és az Erdélyi Szigethegység hegylábi dombságának találkozási övezetében, a Szamos, a Kraszna és a Túr alföldjén elhelyezkedő közigazgatási egység. Románia leg- észak- nyugatibb sarka, határos Magyarországgal és Ukrajnával is. Helyzetéből adódóan Románián belül az egyik legperiférikusabb megyének számít.
91
Összterülete 4418 km2, összlakossága pedig 344.360 fő. Ezzel az ország 6. legkisebb megyéje, lakosságát tekintve pedig a 29. az országos rangsorban. Népsűrűsége 78 fő/km 2, ezzel jelentősen elmarad az Európai Unió átlagos 116,5 fő/km2 népsűrűségétől, de az országos átlag 84,4–től is. Nagyobb népsűrűségű területei a megyeszékhely, Szatmárnémeti környéke, Nagykároly környéke és az Avasi medence már szinte összenőtt települései. A lakosságszám csökkenő tendenciát mutat, az utóbbi 10 évben mintegy 7%-kal csökkent a megye lakossága. A 2011-es referencia-évet alapul véve a lakosság természetes fogyása -2,7‰, ami vidéki környezetben erősebb -3,2‰, míg a városi környezetben -2,2‰. Szatmár megye fokozatosan veszít lakosságából a népesség helyváltoztatása révén is, ez egyaránt jelent belföldi és külföldi célú elvándorlást. A városi lakosság fogyása a jellemzőbb, a szuburbanizáció hatásaként a vidéki lakosság száma enyhén növekedett is (2010-ben 500 fővel). Szatmár megyében a női lakosság aránya 51,7%, ez a városi közegben magasabb 52,49% és vidéki környezetben alacsonyabb 50,56%. A lakókörnyezet szerinti megoszlást tekintve a regionális és az országos aránytól eltérően a megyében a városi lakosság van kisebbségben 47,26% (2011-es adatok szerint), a vidéki környezetben élőké értelemszerűen 52,74%. A nemzetiség szerinti eloszlás esetében a regionális tendenciák megyei szinten is megnyilvánultak, a 2002 és 2011 közötti időszakban a román nemzetiségű lakosság aránya alig változott (58,83% - 2002, 57,9% - 2011), csökkent a magyar lakosság aránya (35,19% - 2002, 34,7% - 2011) és látványosan nőtt a roma lakosság aránya (3,67% - 2002, 5,4% - 2011, ami 47%os növekedést jelent). Szintén csökken a német nemzetiségűek aránya (1,78% - 2002, 1,5% 2011). A roma lakosság aránya az országos átlagot (4,6%) az elmúlt két népszámlálás közötti időszakban haladta meg. A korcsoportok szerinti megoszlást tekintve a 25-64 közötti csoport 56,7%-ot képvisel, az idősek aránya pedig a legalacsonyabb a régióban. Ezzel a megye munkaerő-kapacitásának középtávú fejlődése biztosítottnak tekinthető. Ugyanakkor az idősek számának alacsony aránya az egészségügyi ellátás alacsonyabb színvonalát is jelezheti. A várható élettartam tekintetében Szatmár megye sereghajtó országos szinten, a 71,07 év a legkedvezőtlenebb ilyen megyei adat, bár ez is folyamatos emelkedés révén alakult ki.
92
A településhálózatot 2 megyei jogú (Szatmárnémeti – 102411 lakos, Nagykároly - 21112 lakos), 4 város (Avasfelsőfalu – 11867 lakos, Tasnád – 8631 lakos, Sárközújlak – 6773 lakos, Erdőd – 6231 lakos,) és 220 települést lefedő 59 község alkotja. A két megyei jogú város – Szatmárnémeti és Nagykároly – egyaránt tagja a Szatmárnémeti Metropolisz Övezetnek, mely a 24 további közigazgatási egységgel együtt a megye lakosságának kb. 63%-át jelenti. A foglalkoztatási adatok esetében a már említett viszonylag magas aktív korú lakosság mellett (65,9%) Szatmár megye az országos átlag fölötti foglalkoztatási rátával rendelkezik. A 2011-ben regisztrált 60,1%-os érték mögött további tartalékok léteznek, hiszen 2008-ban ez az érték még 64,6% volt. A munkanélküliségi ráta 4,6%-os értéke az országos átlagnál (5,2%) alacsonyabb, de a regionális átlagtól (4,4%) elmarad. A nők körében 3,9%-os megyei érték mind a regionális, mind az országos értéknél alacsonyabb. A 2011-es népszámlálási adatok alapján számított szegénységi indexek alapján a Szatmár megyei városok közül mind a 4 kisebb város a szegény városok kategóriájába tartozik, míg az 59 község közül 14 tartozik a szegény községek kategóriájába. Ezek a megye keleti térségében, a Bükk vidékén és az Érmelléken találhatók leginkább.
Gazdaság Szatmár megye egy főre jutó GDP-jére vonatkozóan csak relatív adatok állnak rendelkezésre, 2008-ban az EU27 átlag GDP-jének 31%-át érte el ez a megyei mutató. Ez az alacsony arány is folytonos növekedési folyamat eredményeképpen alakult ki. A pénzügyi válság hatására 2009. év egy jelentős, 7,9%-os visszaesést hozott, a becsült értékek alapján ez a visszaesés 2011-re kiegyenlítődött és újabb lassú növekedési időszak várható. A megye gazdasági szerkezetének meghatározásakor a bruttó hozzáadott értéket figyelembe véve a megye legfontosabb ágazata a szolgáltatási ágazat, 48, 19%-os részesedéssel, ezt az ipar követi 31,06%-kal, majd a mezőgazdaság következik 11,23%-kal és az építőipar zárja a sort 9,5 százalékos részesedéssel. A legerősebb ipari profilú megye a régióból, ugyanakkor a szolgáltatások aránya itt legkisebb. Az erős ipari és agrárprofil egyértelműen negatív a
93
jövedelmezőség szempontjából, hiszen ezek az ágazatok elmaradnak a szolgáltatások jövedelem-termelő kapacitása mögött. Érdemes megemlíteni, hogy a K+F szektor mennyire hiányzik a megye gazdaságából, 2010-ben a megyei GDP mindössze 0,02%-át fordították erre a tevékenységre. Az innovációs tevékenység is fejletlen. A legtöbb cég (kb. 60%) max. 6 terméket állít elő, 22% pedig mindössze egyet. Csupán a cégek 16%-a vezetett be a piacra az utóbbi három évben új terméket. A fejlesztések leginkább a gépsorok meghosszabbítását (42%), új technológiák beszerzését (36%) jelentik, új termelési gépsorok fejlesztése csak 28%-ban van jelen. Szatmár megye gazdasági és főleg foglalkoztatási profiljában jelentős szerepet kap a mezőgazdaság, ezért ezt az ágazatot külön is érdemes megvizsgálni, különös tekintettel a keleti kapu hatásterületének agrárprofiljára is. Szatmár megye jelentős agrár potenciállal rendelkezik, a kiterjedt alföldi és dombsági területeken találjuk a legtöbb települést is. Szatmár megye 441.785 hektáros területéből 317.032 hektár (71,08%) mezőgazdasági terület, ami magas aránynak számít az országon belül. Az elérhető legfrissebb adatok alapján (2009) a mezőgazdaság az alkalmazottak számának csupán 2,6%-át tömöríti, mégis a mezőgazdaságból él a munkaképes lakosság 37,5%-a (a falusi lakosság 55%-a), ami a kistermelői tevékenység rendkívüli elterjedtségét mutatja. Ez a munkaerő a megye munkaerejének egy harmada, az ezzel a hatalmas munkaerővel való felelős gondolkodás lehet az egész megye fejlődésének, a további érték-intenzívebb gazdasági ágazatok megjelenésének alapja. A mezőgazdasági profilú vállalatok száma 2009-ben jelentős növekedést mutatott az előző évhez képest (10,5%) és szintén nőtt az alkalmazottak száma is (14,3%-kal), ami jelentős növekedésnek számít és ritka mértékű a többi ágazathoz képest. Mindezek ellenére és a magas munkaerő-lekötő tulajdonsága ellenére a megye gazdaságának csak 15%-át tudta megtermelni, ami nagyon alacsony termelékenységet mutat. A szántóföldi kultúráknak jelentős szerep jut, hiszen a szántó területek aránya 73%, vannak települések, ahol egy lakosra egy egész hektár szántó jut. Emellett a legelők (16%), kaszálók (8%), a gyümölcsösök (2%), és a szőlőültetvények (1%) is fontos szerephez juthatnak.
94
A szántó területeken természetesen a gabonafélék foglalják el a legfontosabb helyet (63%), de jelen van a napraforgó, a burgonya, a zöldségfélék, a cukorrépa és a takarmánynövény is. A 2010 előtti 8 év jelentős növekedést hozott a megműveletlen, ugaroltatott területek arányában (77%) és drasztikus csökkenést az ipari növények termesztésében, a felvásárló piac megszűnése miatt. Szatmár megye jelentős gyümölcstermelőnek számít (alma, szilva, körte, szőlő) és országos első helyet tudhat magáénak a földieper termesztésében: 2008-ban az országos termelés 63,7%-át adta. Azóta a földieper termesztési területe növekedett, de a termelés majdnem 90%-a kistermelők kezében van, ezek között pedig nem létezik számottevő együttműködés, bár egy eper-klaszter létrehozása már régen esedékes volna. Jelentős minőségi előrelépés jellemzi az utóbbi évek bortermelését, ami egy jelentős lehetőség a magas hozzáadott értékű mezőgazdasági termények előállítására. Ez az elaprózott tulajdoni szerkezet önmagában nem lenne gond, hiszen a törvényes tulajdonvisszaszolgáltatások eredményeképpen jött létre, de legtöbb esetben az együttműködés hiányával társul, ami kedvezőtlen piaci helyzetbe hozza a termelőket. A termelők 48,4%-a egy hektárnál kisebb területen gazdálkodik, még úgy is, hogy az átlagos parcella-méret 3,41-ról 5 ha-ra nőtt 2010-re. A termelők számának mindössze 0,3%-a a nagy termelő, mégis a megye mezőgazdasági területének egy harmadát művelik. Az állattenyésztés a mezőgazdasági termelés 40%-át adja és a 2002-2010-es időszakban jelentős növekedést mutat a szarvasmarha-, a juh-, a baromfiállomány, illetve a prémes állatok és a méhészet. Visszafejlődőben van a sertés-tartás. A mezőgazdasági termékek feldolgozásában regionális szinten nagyon előkelő helyen áll Szatmár megye, az étolaj termelés 51%-a, a tejtermelés 32%-a, a tejtermékek 29%-a, a húskészítmények 27%-a és a hústermelés 26%-a ide összpontosul. A vállalkozások számát tekintve a 2009-es adatok alapján a megyében 8169 bejegyzett vállalkozás működött, amelyet még kiegészít az 1519 családi vállalkozás és a 4778 egyéni vállalkozó. A családi vállalkozások száma erőteljesen csökkenő, míg az egyéni vállalkozók száma emelkedő tendenciát mutatott. A legtöbb cég a kereskedelemben (30,7%), az építőiparban (18,2%) és az iparban (13,2%) tevékenykedik.
95
A vállalkozások több mint 87%-a mikro vállalkozás, míg a nagyvállalatok aránya 1% alatti, zömében feldolgozóipari vállalatok, ezek foglalkoztatják a legnagyobb számú alkalmazottat (28700). A legtöbb cég a két megyei jogú városban működik (több, mint a cégek két harmada). Avasfelsőfaluban érdekes módon nem a kereskedelmi profilú cégek vannak többségben (mint egyébként a legtöbb városban), hanem az építkezési vállalatok (a cégek 35%-a). A megyébe irányuló külföldi befektetések száma alapján Szatmár az országos lista 25. helyén áll, míg a befektetések értékét tekintve a 15. A külföldi tulajdonú cégek több mint 80%-kal járulnak hozzá a megye exportjához, ezzel jelentősen csökkent a külkereskedelmi hiány.
Infrastruktúra, közlekedés, környezet Szatmár megye közúti infrastruktúra-hálózatának alakulásában legfontosabb szerepe a környező nagyvárosoknak, a megye északi és nyugati felén húzódó államhatároknak, valamint a megye közepén húzódó Szamos folyónak van. Ezek határozzák meg a legfontosabb közlekedési irányokat, a legfontosabb közutak futási irányát. Az országos jelentőségű főutak közül Szatmár megyét érintő utak: - E81 - Halmiból Szatmárnémetin keresztül Zilah irányába - E58 - Halmiból Sárközújlakon keresztül Nagybánya irányába - E 671 Szatmárnémetiből Nagykárolyon keresztül Nagyvárad irányába - DN 19 - Sárközújlaktól vezet Avasfelsőfalun keresztül Máramarossziget irányába - DN 19A - Szatmárnémetitől vezet a Petei határátkelőhöz, az ország egyik jelentős határon átvezető főútja - DN 1F – A Csanálosi határátkelőtől vezet Nagykároly és Tasnád érintése után csatlakozik az E81-es úthoz - DN 19F – Szatmárnémetiből indul és Apánál csatlakozik az E58-as úthoz Ezek az országos jelentőségű utak bonyolítják le a teherforgalom és a közúti személyforgalom legnagyobb részét. A DN19A jó burkolati minőségű útszakasz, de forgalmi sűrűségét tekintve a kétszer egy sávos kiképzése elégtelen.
96
A DN19 és a DN 1F utak burkolati minősége és sávszélessége is fejlesztésre szorul, de funkciójuknak jelenlegi állapotukban is megfelelnek. A DN19F 2013-ban került az országos főutak kategóriájába, felújítása kivitelezés alatt áll, mert jelenlegi állapota alkalmatlan az országos főúthálózatban való szereplésre. Szatmár megyében nem épültek városi elkerülő utak. Nagykároly elkerülő útja kivitelezési szakaszban van, míg a Szatmárnémeti elkerülő út kiépítése szintén napirenden levő beruházás, aminek első közbeszerzése eredménytelenül zárult. Átmeneti megoldásként a Szatmárnémeti Lázári közötti területen épül meg egy, a teherforgalom számára tervezett elkerülő út. Az országos főutak hossza Szatmár megye területén így összesen 282,38 km, melyből 125 km felújításra szorul. Az országos főúthálózat részét képezik az autópályák és gyorsforgalmi utak. Jelenleg Szatmár megyéhez legközelebb a magyarországi M3 autópálya található (V. páneurópai közlekedési folyosó), amely a megyeszékhelytől 60 km-es távolságra található és elérhető közelségbe hozza az Európai Unió gyorsforgalmi úthálózatát. Az Országos Területrendezési Terv (Plan de Amenajare a Teritoriului Naţional - PATN) Szatmár megye területére egy az M3-as autópályához kapcsolódó gyorsforgalmi út kiépítését tartalmazza egészen Nagybánya közvetlen közeléig. Ennek a kétszer egy sávos gyorsforgalmi útnak a megépítése rendkívüli fontosságú a megye középtávú fejlődése szempontjából. Szintén a PATN része a Szatmár megyétől délre, Szilágy és Bihar megyén keresztül tervezett A3as autópálya, amely a jövőben Románia központi része és Bukarest irányába a legfontosabb összeköttetési útvonala lesz a megyének. Szatmár megye Magyarországgal és Ukrajnával is határos, jelenleg három közúti határátkelőhellyel rendelkezik: Pete-Csengersima és Csanálos-Vállaj Magyarország irányába, valamint a Halmi-Nevetlenfalu (Djakovo) Ukrajna irányába. Ezek közül a Petei és a Halmi határátkelő a nehézgépjármű forgalom számára is nyitott. Románia schengeni csatlakozása esetén három további határátkelő is használható lesz Magyarország irányába. A keleti kapun kívül a Nagypeleske – Zajta és a Szaniszló – Ömböly közötti út. Ukrajna irányába is létezik egy második határátkelő pont, ami jelenleg nem üzemel, mert a kis határforgalom feltételei nem
97
adottak. Megnyitását az érintett helyi önkormányzat, Nagytarna, szeretné elérni, de ennek esélyei a schengeni határátkelési feltételek miatt nem tűnnek rövidtávon valósnak. A kerékpárút-hálózat kiépítésével kapcsolatban is elindultak az első erőfeszítések, a fejlesztések első fázisában a megye folyói mentén húzódó árvízvédelmi töltések koronáján kiépítendő kerékpárutakról szólnak a tervek. A vasúthálózat hossza a megye területéhez viszonyítva nagynak számít (200 km), meghaladja az országos átlagot, ám ennek a hálózatnak az állapota egyre kevésbé teszi lehetővé a területfejlesztésben való figyelembevételét. Nincs villamosított része és dupla vonala sem. A vasútvonalak Szatmárnémetit összekötik Nagykárolyon keresztül Nagyváraddal, Nagybányával, valamint létezik két határátkelő is Halmi (Ukrajna irányába) és Börvely (Magyarország irányába). A Szatmárnémeti repülőtér a megyei önkormányzat kezelésében van és fejlődésével kapcsolatban komoly elképzelések vannak (egy nagy értékű pályázat is elkészült a kifutópálya és a leszálló fényrendszer felújítására), viszont ennek komoly akadályt szab, hogy az európai TEN-T hálózatból kimaradt a szatmári reptér. Éveken keresztül bonyolított nemzetközi járatokat ÉszakAmerika, majd Temesváron keresztül Európa jelentős városaiba, ezen kívül a nyári szezonban charter járatok is használták törökországi idegenforgalmi központok irányába, mára csak belföldi járatai működnek Bukarest irányába. Évi forgalma közel 20.000 utas, bár kiépített infrastruktúrája alapján ennek sokszorosát is ki tudná szolgálni. A jövőben megnőhet a szerepe, amennyiben sikerül a repülőtér környékén olyan logisztikai központot kialakítani, aminek a légi szállítás is része lehet. Elképzelések léteznek a Szamos folyó hajózhatóvá tételére, bár a vízhozamingadozás miatt csak kis merülésű, idegenforgalmi kihasználása tűnik lehetségesnek. A közműellátottság esetében a vezetékes ivóvíz, a szennyvíz-hálózat a vezetékes gáz hálózata, valamint az elektromos hálózathoz való hozzáférést érintjük, mint legjelentősebbeket. Az ivóvíz-hálózatok hossza Szatmár megyében több mint 70%-kal nőtt a 2005-2011 időszakban és elérte az 1133 km-es hosszat: mind a hat városi rangú települést és további 42 községet fed le. A városi lakosság 90%-ban csatlakozott az ivóvíz-rendszerre, míg a vidéki települések esetében ez 21%. A 2013-ig tartó programozási időszak és a 2014-2020-as időszak számára is megyei prioritás a városok körüli települések teljes ellátása.
98
A szennyvíz-hálózat hossza a megyében 330 km volt 2011-ben és 10 települést lát el. A 20072013-a időszakban a Környezetvédelmi Operatív Program keretében a regionális vízszolgáltató nyert pályázatot Szatmárnémeti és Nagykároly környékén több település szennyvíz-hálózatának kiépítésére. A következő programozási időszakban ez további településekkel fog bővülni. Másik jelentős finanszírozási lehetőség volt a Vidékfejlesztési Program nyújtotta támogatás, de Majtény község a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programból finanszírozta a szennyvíz-hálózatának bővítését. 2011-ben a megye 22 településén volt elérhető a vezetékes gáz, összesen 618 km hosszú hálózat épült ki. További bővítését nagyban nehezíti a lakosság számára egyre nagyobb anyagi terhet jelentő gázár, ezért több település is kénytelen volt a már megkezdett ilyen irányú terveit elnapolni. A villanyárammal való ellátottság terén a 2007-2009 közötti időszakban több település áramellátását is sikerült megújítani 0,4 kV-os vezetékekkel. Ennek ellenére az ellátási biztonság a vidéki településeken nem megfelelő, gyakoriak az áramkimaradások. Telefon és internet kapcsolatok terén Szatmár megye jól lefedett területnek számít, a 3G hálózat csak a hegyvidékeken, illetve elzárt vidéki településeken nem elérhető. Az egészségügyi infrastruktúra legfontosabb elemeiként 2009-ben a megyében 5 kórház, 150 szakorvosi rendelő, 183 család orvosi rendelő, 186 fogorvosi rendelő, 45 fogtechnikai labor, 123 gyógyszertár és 21 gyógyszerkiváltó pont működött. A legfontosabb intézmények a kórházak, melyek a jelentős városokba koncentrálódnak. Szatmárnémetiben működik a legjelentősebb intézmény a Megyei Sürgősségi Kórház, melynek 2010-től kezdődően több osztályát is sikerült felújítani, az egészségügyi ellátás minősége jelentősen emelkedhetett. A megyében nem működik szakosodott kórházi intézmény, ezek legközelebb Kolozsváron érhetők el. Az utóbbi 3 év látványos fejlesztései ellenére a kórházak felszereltségi színvonala elmarad a környező nagyobb városok és felszereltebb kórházak szintjétől. A jövedelmi helyzet miatt az egészségügyi személyzet elvándorlásának egész országra jellemző tendenciája is sújtja a Szatmár megyei egészségügyet.
99
A szociális infrastruktúra megyei szinten legfontosabb intézménye a Megyei Gyerekvédelmi Szociális Segélynyújtó Igazgatóság. Alárendeltségében 28 családi típusú árvaház működik. Ezen kívül a települési önkormányzatok szociális intézményei átfogó szociális szolgáltatásokat nyújtanak a rászoruló, hátrányos helyzetű személyeknek. A civil szervezetek együttműködése és kezdeményező készsége ezen a téren kiemelkedő fontosságú. A megyében 3 idősotthon működik. Az oktatási infrastruktúra legfontosabb elemei az iskolák. Szatmár megye általános iskolásinak száma drámaian lecsökkent, főleg a 2004-2005-ös átszervezés idején. Az 1990-es években létezett 622 ilyen iskolából 2009-re kb. 90 maradt meg, de ez nem jelent minden esetben felszámolást. A legtöbb esetben az átszervezés miatt csökkent az iskolák száma, hiszen községi viszonylatban egyetlen jogi személyiségű intézménnyé vonták össze a 2004-2005-ös időszakban az addig külön-külön gazdálkodó intézményeket. 2003-tól kezdődően nőtt azonban a középiskolák száma, 25-ről 34 ilyen intézményre. Megyei szinten a 2010-11-es tanévben összesen 132 jogi személyiséggel bíró iskola működött, amelyekhez további 196 alárendelt iskola tartozott. Ezek közül 26 óvoda, 74 elemi és általános iskola, 5 szakközépiskola, 26 középiskola és egy posztliceális iskola (érettségi utáni 2 éves főiskolai típusú képzés). Ehhez adódik 4 magán intézmény: egy óvoda, 2 középiskola és egy posztliceális iskola. Az 1995-2009es időszakban a tanárok száma is jelentősen visszaesett, vidéken 25%-kal, városi környezetben 15%-kal (az új középiskolák megjelenése miatt enyhébb a csökkenés). Ez a csökkenés természetesen a diákok számának drasztikus visszaesése (30,8%-kal) következtében jelentkezett. Fontos mérőszámok a beiskolázottság és az iskolaelhagyás. Városi környezetben a beiskolázottság 95% körül alakul, míg vidéken ez az arány 80% alatti (2007-2009). Az iskolaelhagyás az elemi és általános iskolákban 1,8, illetve 2,2% (az országos érék fölötti arány), míg a középiskolai elhagyás jelentősen visszaesett, 3-4 % között alakul. A 2000-es évektől Szatmárnémetiben megjelentek a felsőoktatási intézmények, jellemzően más egyetemi központok kihelyezett képzései, karai (Kolozsvár, Arad, Nagybánya, Bukarest magán és állami egyetemei működtetnek itt különböző szakokat). Az elérhető képzések száma 2009-re
100
nagyon széles lett: műszaki, közigazgatási, tanári, közgazdasági, jogi, orvos-ápolói képzések érhetők el. A beiratkozott egyetemi hallgatók száma 2009-ben 5359 fő volt.
A környezet állapotát több tényező vizsgálatával lehet leírni, a szennyezések típusa szerint. A levegő minőségére a legfontosabb hatással következő tevékenységek vannak: a közúti forgalom, az építkezések, a kezeletlen hulladéklerakók, a fát és szenet használó fűtésrendszerek, az ipari termelési folyamatok és ipari hő központok égési folyamatai, a kitermelések és az intenzív állattenyésztés. A leginkább érintett területek a városok, de az állattenyésztés következtében a vidéki települések is. Szatmárnémetiben, mint a legnagyobb városban a legszennyezettebb a levegő, itt a 2009-es év során 38 alkalommal lépte túl a NO2 koncentráció a határértéket. Más szennyezőanyagok esetében (aeroszol, SO2) nem regisztráltak határérték-túllépést. Az élővizek, elsősorban a folyóvizek vízminőségének az EU országaiban használt kategóriái szerint I. kategóriájúnak említik a kiváló vízminőségű élővizeket, V. kategóriájú az erősen szennyezett víz. Szatmár megyében a vízminőségi mérőállomások adatai alapján I kategóriájú vizek csak a hegyvidékhez közeli, kisebb folyók esetén tapasztalhatók (a Túr Avasfelsőfalu fölött, a Turc patak Turc fölött, a Tálna), de a nagyobb folyók, illetve a síksági szakaszok már nem mutatnak ilyen kedvező képet. A Szamos Szatmárnémeti alatt a II-es, jó vízminőségű csoportba tartozik. A Túr a Turc betorkollása után (amely III-as, esetenként IV-es, vagyis már kifejezetten szennyezettnek minősül) I-es ről II-es kategóriájúra változik. A legrosszabb helyzet a Kraszna vízminőségével kapcsolatban alakul ki, a nagymajtényi sertéshizlalda és a nagykárolyi szennyvíztisztítótól lejjebb a IV. kategóriába kerül, azaz szennyezett víznek minősül. Az Ér vízminősége sem jó, III-as kategóriájával a tűrhetően szennyezett vízminőségi osztályba sorolható. A talajvizek esetében a nitrátos szennyeződés jelent gondot, amely az alföldi területeken szinte mindenhol megjelenik, és amely komolyan károsíthatja az egészséget. A talajszennyezés elsősorban a mezőgazdaságban felhasznált növényirtó szerek és műtrágyák helytelen használata következtében jelenik meg. A leginkább érintett területek a mezőgazdasági területek.
101
Szatmár megye kiterjedt mezőgazdasági területeinek ellenére a természetes élővilág elemei is sok helyen megmaradtak, ezek olyan értékes társulásokat, élőhelyet jelentenek, amelyeket a biodiverzitás, a fajvédelem és természetes tájak védelme céljából természetvédelmi területté nyilvánítottak. -
5 országos jelentőségű természetvédelmi terület 6271 ha összterületen: Fényi homokdűnék, Vermes mocsár, Avas hegység tőzeglápjai, Csanálosi erdő, Túr-mente;
-
9 megyei jelentőségű rezervátum 1593,36 ha összterületen: Büdössár-fürdő, Nagytarnafürdő, Mária-völgyi források, Avasájfalui ásványvízforrások, Lunai ásványvízforrások, Nagykárolyi kastélypark, Sárerdő, Nagyerdő;
-
külön védelmi kategóriát jelent, de az országos jelentőségű természetvédelmi területeket magukba foglalják az európai szintű természetvédelmi hálózat, a Natura 2000-es területek, összesen 46470,76 ha területen, ami a megye 10,52%-a:
-
a Túr-menti Természetvédelmi területek a legnagyobb Natura 2000-es területe a megyének, közvetlenül érintkezik a keleti kapu hatásterületével
-
Nagykárolyi síkság
-
Érmellék
-
Pricop – Lajosvölgy
-
Berekszó - Somkút
-
valamint két madártani védelmi terület, amelyek nagyrészt megegyeznek a fenti területekkel: a Nyírségi sík – Ér völgye, és az alsó Túr alsó ártere.
Kistérség, település, azaz a hatásterület bemutatása Romániában A keleti kapu romániai hatásterületének fejlődési lehetőségeit a terület sajátosságainak, igényeinek, adottságainak megismerése, bemutatása kell megelőzze. Terület, népesség, foglalkoztatás A hatásterület, a bevezetőben ismertetett megfontolások értelmében három község közigazgatási területét fedi le: Lázári Mikola és Egri. A három község közigazgatási területe
102
összesen 13.264 hektár, összlakossága (2011-ben) 11.692 fő. Mind a terület, mind a közigazgatási terültet nagysága tekintetében a legnagyobb Lázári község. A terület népsűrűsége 88,14 lakos/km2, annak ellenére, a megye átlagos értékénél magasabb, de a megyeszékhely közelségét figyelembe véve nem magas érték. A romániai hatásterület három községének területe és lakossága
7072
terület (ha)
3770
2422 Lázári Mikola Egri
5762
lakosság (fő)
0%
20%
4010
40%
60%
1920
80%
100%
A megye negatív népszaporulatától eltérően mindhárom községben nőtt a lakosok száma, bár ebben jelentős szerepe van a helyváltoztatásnak is. Az 1992-es népszámlálási adatokhoz viszonyítva 2011-ben több mint 12,6%-kal nőtt a lakosság száma, 10.382-ről 11.692 főre emelkedett. A természetes szaporulat is szinten tartaná a lakosságszámot, de a költözések hatására alakul ki a látványosnak mondható lakosság-gyarapodás. Érdekes sajátosság, hogy a mindenhol jellemző női lakosság-többlet a hatásterületen nem jelentkezik, a nemek aránya gyakorlatilag teljesen azonos. Ennek magyarázata a kevéssé elöregedett lakosság lehet. A nemzetiség szerinti eloszlás esetében a román nemzetiségű lakosság aránya 23,73%, a magyar lakosságé 64,84%, a roma lakosság 4,61% és megjelenik a Mikolában élő legnagyobb Szatmár megyei ukrán közösség következtében 6,8%-os értékkel az ukrán lakosság. Jelentősebb változásnak az utóbbi évtizedekben a Kispeleske településen 30% fölé emelkedő cigány kisebbség növekedése és a Mikola községben élő ukrán kisebbség gyarapodása számít.
103
A korcsoportok szerinti megoszlást tekintve a lakosság a megyei értékekhez képest lényegesen fiatalabb, a 0-14 éves korosztály 20,95%-ot tesz ki, a 15-65 éves kategória 67,81%-ot, míg az idősek 11,23%-ot. A fiatalok aránya jóval a 15-16%-os országos és megyei átlag fölött helyezkedik el. A romániai hatásterület lakosságának korcsoportok szerinti eloszlása >85 80-84 75-79 70 - 74 65 - 69 60 - 64 55 - 59 50 - 54 45 - 49
Nők
40 - 44 35 - 39
Férfiak
30 - 34 25 - 29 20 - 24 15 - 19 10 - 14 5-9 <5 0
50
100
150
200
250
300
350
400
450
500
550
fő
A foglalkoztatási és gazdasági adatok, a vidéki lakosság körében általános őstermelői, illetve nagyon gyakran jogi formalitások nélkül végzett mezőgazdasági munkák miatt nehezen reprodukálhatók a statisztikai adatok vizsgálatával. A folyamatok megértésének és stratégiai keretbe foglalásának sokkal realistább eszköze ezért a helyi vezetőkkel (polgármesterekkel folytatott interjúk készítése). A 15-65 éves korosztály 2011-ben 7.611 fő, ennek ellenére a regisztrált alkalmazottak száma ugyanazon évben összesen 404, vagyis 5,3%. Ez még akkor is szélsőségesen alacsony érték, ha az egész korosztály nem azonos a munkaképes lakossággal. Az alkalmazottak száma az elmúlt két évtizedben nagyon fluktuáló értékeket mutat, a legmagasabb 1995-ben volt (1.200 fölött), de 2002-ben például 227-re csökkent. 2007-től kezdődően 400 fő fölött alakul, enyhe csökkenő tendenciával.
104
A regisztrált munkanélküliek száma 239 (2011-ben). Ezt az értéket a foglalkoztatott lakossághoz viszonyítani gyakorlatilag értelmetlen (egy harmadnál nagyobb értéket eredményezne), a valós munkanélküliség nehezen megragadható, mikor az aktív korú lakosságnak (7.611), az alkalmazottak, a regisztrált munkanélküliek és a diákok számának összege (1.098) csupán 14,5%-a. Mindezt érdemes kiegészíteni azzal az adattal, hogy a 2011-es népszámlálási adatok alapján számított szegénységi indexek alapján a Szatmár megyei községek között Mikola és Egri a közepesen fejlett községek kategóriájába, míg Lázári a fejlett községek sorába tartozik. Az iskoláskorúak számát (2.336) összevetve a regisztrált diákokéval (996), egyértelművé válik, hogy a gyerekek jelentős része (akár felélnél is több) más településeken, nagy valószínűséggel Szatmárnémetiben járnak iskolába. A csekély számú alkalmazotton kívül a foglalkoztatottak számát figyelembe véve a legfontosabb ágazat a mező- és erdőgazdaság (37,5%). Ezt követik: az ipar (28,31%), az építőipar (11 %) és a kereskedelem (6,5%). A többi ágazatban a foglalkoztatottak aránya 2% alatt marad. A 10 év fölötti lakosság körében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 3,13%. Posztliceális (főiskolai) tanulmányokkal a lakosság 1,19%-a rendelkezik. Elméleti és szakközépiskolát 34,06% végzett (elméletit 20,37%), míg 44,8%-nak csak általános iskolai tanulmányai vannak. További 12,9 % elemi iskolába járt csak, 3,89% nem végzett iskolát. 1,52% az írástudatlan lakosság aránya.
Gazdaság GDP értéket NUTS2-es szint alatt nem számítanak a statisztikai adatfeldolgozásban, ezért a már hivatkozott szegénységi mutatót tartjuk mérvadónak. A foglalkoztatási adatok alapján a hatásterület gazdasági profilját meghatározni elég kétséges volna, hiszen a legfontosabb munkaadó az oktatás, így felületesen szemlélve akár oktatási profilú területként is meghatározhatnánk.
105
Egyértelmű azonban, hogy a legnagyobb hivatalos foglalkoztató elenyésző, 1,97%-os részesedést jelent. 1 és 2% közötti az ipari és a szolgáltatási szektorban dolgozók aránya is. Jelentős ipari egységek megtelepedéséről nem áll rendelkezésre adat, de az interjúk nyomán egyértelműen jelentős (több száz főre tehető) a Szatmárnémetiben ipari szektorban dolgozók aránya. A szolgáltatások közül a kereskedelem a legfontosabb ágazat, bár a lakosság kereskedelmi igényeit csak részben képes kielégíteni a helyi kínálat. IT szektorról, innovációról, K+F-ről nem rendelkezünk adattal, a befektetések értéke pedig a közszférában a legnagyobb a közműhálózatok kiépítésének idejében. A célterületen számottevő gazdasági tevékenységet generáló külföldi befektetésekről nincs adat. A települések legfontosabb gazdasági és főleg foglalkoztatási ágazata a mezőgazdaság marad, ezért ezt az ágazatot érdemes, a rendelkezésre álló statisztikai adatok szabta határokkal, gondosabb vizsgálat alá vonni. A mezőgazdasági terület nagysága a hatásterület egészét tekintve 84,32%, ami az elmúlt húsz évben keveset fluktuált. A 90-es évek közepén nagyobb volt, a 2000-es évek elején a mostani érték alá csökkent, de mintegy 5 éve már változatlan. Az erdő terület 5,73%. A mezőgazdasági terület mintegy 86%-a szántó, 10%-a legelő, 3,6%-a kaszáló, 0,28% gyümölcsös és 0,05%-a szőlő. A szántóföldi gazdálkodás és az egyre koncentráltabb állattartás a jellemző ágazatai a mezőgazdaságnak, bár vannak fontos helyi sajátosságok is. Ilyen az eper, amely egyre több helyen jelenik meg a megye északi részén és Szatmárnémeti környékén általában. Sándorhomok és környéke híres a burgonyatermeléséről. Néhány bejegyzett tradicionális termék is kikerül az itteni településekről: a mikolai Mihai Gheorghe juhsajtot, juhtúrót és birkahúsból készült fősajtot állít elő, az újberki Petrovan cég pedig ordát és sajtot. Ezek védett márkának számítanak, amik jól mutatják, hogy milyen termékmegjelölési módszerekkel lehet a piacon megjelenni.
106
Mikola és Lázári község határán terül el az újberki halastó-rendszer, egy több tucat mesterséges tóból álló halgazdaság, amit egy hosszas átmeneti kihasználatlansági periódus után elkezdtek felújítani. A haltermelés beindulásán kívül a horgászoknak is kedves kirándulóhelyük lehet, esetleg alapja egy hal-specialitásokat készítő vendéglőnek, vagy egy feldolgozó üzemnek. A romániai hatásterület területhasználata
0.24% 2.74%
1.79%
szántó
4.98%
5.74% 0.05%
legelő 0.44%
kaszáló szőlő
3.08% 8.47%
erdő gyümölcsös vízfelület beépített 72.48%
út, vasút műveletlen
Infrastruktúra, közlekedés, környezet A hatásterületen a közúti infrastruktúra-hálózat legfontosabb elemei négy megyei út : -
a DJ194-es út a legfontosabb összeköttetési útvonalnak tekinthető, a keleti kaput a megyeszékhely Szatmárnémetivel és a községközpont Lázárival köti össze.
-
a DJ194B út a térségben Pete – Atya – Nagypeleske – Kispeleske – Szárazberek – MikolaEgri – Gombáspuszta vonalon teremt összeköttetést a DN 19A és az E81-es országos utak között.
-
a DJ194A út a Szatmárnémeti-Mikola-Újberek útvonalon teremt összeköttetést. Ettől északra elméletileg Kökényesd község irányába a Túr folyó fölött is átvezet, a valóságban azonban a Túr fölött nem létezik híd és középtávon a befektetés sem indokolható, főleg az érintett Natura 2000-es területben okozott indirekt károkozás miatt.
107
-
a DJ194C út Pusztadaróctól, a DN 19A úttól vezet Lázárin és Batizon keresztül az E81 országos főútig. Batiz településen belül veszi át a megyeszékhelyet elkerülő teherforgalom levezetését az E81-es főút felé.
A hatásterület déli részén fog húzódni a már kivitelezés-előkészítési fázisban levő Szatmárnémeti körgyűrű. A PATN és a megyei területrendezési tervek szerint a körgyűrű ezen része egyben az M3-as autópálya és Nagybánya között megépülő gyorsforgalmi útnak is része lesz. Ez olyan koncentrált közlekedési csomópontot hozhat létre, aminek logisztikai „felhajtó ereje” befektetéseket eredményezhet Szatmárnémeti északi részén, Batiz és Mikola közigazgatási területének déli részén. A közúthálózat legkevésbé fejlett, ám nagyon fontos része a helyi utak és utcák. Ezeknek az állapota az életszínvonal, a településkép alakulása szempontjából, illetve a mezőgazdasági termelés szempontjából fontos. Felújításukra a következő programozási időszak vidékfejlesztési programjában, esetleg kormány-programok keretében nyílhat lehetőség. A kerékpárút-hálózat Szatmár megyén belüli kiépítésének egyik első eleme érinti északon a hatásterületet. A Túr folyó mentén kiépülő kerékpárútról van szó, mely Túrterebes és Magosliget között teremt összeköttetést, valamint Magosligettől a Tisza vonaláig, a már létező kerékpárúton keresztül csatlakozik a Tisza mentén kiépülő kerékpárút gerinchálózathoz. A vasúthálózat a hatásterületet észak-déli irányban metszi a Szatmárnémeti és Halmi között. Vasúti állomása csak Mikola településnek van és a megyeszékhely irányába kiépült utaknak, valamint a viszonylag gyér személyszállítási összeköttetéseknek a következtében gyakorlatilag csak ezt a települést szolgálja ki. A jövőben a Halmin keresztül bonyolódó vasúti teherforgalom fejlődése várható, ami a település közepén azt ketté osztó vasút miatt település-fejlesztési problémákat okozhat. Feltétlenül szükséges egy modern vasúti fénysorompó-rendszer kiépítése, mivel a vasút felüljárós átívelésének műszaki feltételei a település közepén nem biztosíthatók. A mikolai ipari park esetleges beindulása esetén fontos teherszállítási előnyt jelenthet a vasút közelsége.
108
A közműellátottság esetében a vezetékes ivóvíz, a szennyvíz-hálózat a vezetékes gáz hálózata, valamint az elektromos hálózathoz való hozzáférést érintjük, mint legjelentősebbeket. Az ivóvíz-hálózat a hatásterület minden településén kiépült, össz-hosszúsága kb. 100 km, a háztartások csatlakozása azonban még elhúzódik. A szennyvíz-hálózat kiépült Mikola és Egri községben, valamint Lázári településen. A Lázári községhez tartozó további 5 település szennyvíz-hálózattal való ellátására a következő programozási időszak Környezetvételi Operatív Programjának keretében fog alkalom nyílni. Ez a beruházás szerepel a regionális vízszolgáltató vállalat 2014-2020-as időszakra ütemezett fejlesztési tervében. A vezetékes gáz egyetlen településen sincs jelen tulajdonképpen, bár Lázári határáig elér a hálózat, a településen belül nem építették ki az elosztó hálózatot. A villanyárammal való ellátottság terén a települések 90-95%-a lefedett, bár a további fejlesztések, szuburbanizáció, esetleges befektetések esetére az ellátás biztonsága érdekében néhány új vezeték bevezetése az önkormányzatok számára fontos lehet. Különösen Mikola esetében lehet szükség rá, amennyiben az ipari parkkal kapcsolatos tervek valóra válnak. Telefon és internet elérhetőség terén az országhatárhoz közeli települések esetében a térerővel való lefedettség hiányos, illetve minőségében nem megfelelő. A terület ilyen irányú fejlesztése fontos lehet az életszínvonal emelése és a tájékoztatási lehetőségek közösség-építő hatásait kiaknázni kívánó önkormányzatok számára. Az egészségügyi infrastruktúra a hatásterületen a községközpontokban lévő néhány orvosi rendelőre szorítkozik. Összesen 5 ilyen rendelő, egy fogorvosi rendelő, valamint egy gyógyszertár működik a terület településein. Az oktatási infrastruktúra legfontosabb elemei az iskolák. Szinte minden településen működik legalább egy oktatási egység (óvoda, vagy elemi iskola), de igazgatási szempontból összesen négy olyan intézmény létezik, hiszen községi szinten összevont intézmény-hálózat alakult ki. Lázári az egyetlen település ahol az általános iskolai oktatáson kívül szakoktatás is működik. A községközpontokban általában az iskolák infrastrukturális felszereltsége is megfelelő, a kisebb
109
településeken azonban az óvodai és iskolai épületek nagy része felújításra szorul. Több községben
is
vannak
iskolafejlesztési
tervek,
kezdeményezések,
melyek
jelentősen
hozzájárulhatnak az egész területre jellemző ingázás mérséklésére. Ilyen szempontból az iskolák felszerelésén kívül kiemelten fontos lenne a megfelelő oktatási színvonal biztosítása (összevont osztályok elkerülése, a gyerekek iskolai jelenlétének elérése). A környezet állapotának megbecsüléséhez a szokásos környezeti tényezők leírása szükséges. A levegő minőségét tekintve a hatásterület kifejezetten kedvező adottságú területnek számít. A szálló por jelenthet gondot a főbb utak mentén, erre megoldást kínálhat az egyébként településkép javítás szempontjából is hasznos füvesítés az utak mentén. Az élővizek minősége a hatásterületen elsősorban a talajvíz minősége szempontjából releváns, ugyanis a települések közvetlen közelében nincs fontosabb vízfolyás. A talajvíz viszont több településen is erősen nitrát-szennyezett. Ennek a szennyezésnek a fokozatos leépülése csak tudatos és fegyelmezett szántóföldi trágya-kihelyezési módszerekkel oldható meg. A Túr északon határolja a területet, ennek vízminősége elsősorban közvetve van hatással a területre, hiszen természetvédelmi terület, mely kirándulóhelyként, mint szennyezetlen folyó tud idegenforgalmi élményt nyújtani. A terület településein belterületes elöntések alakulnak ki, ezért a levezető csatornák karbantartása rendkívül fontos. Ez a terület ingatlan-árait is befolyásolhatja, ezen kívül a szakszerűen elvezetett víztöbblet tárolása esetén abból később öntözni lehet, vagy akár más célra is felhasználható. A talajszennyezés elsősorban a mezőgazdaságban felhasznált növényirtó szerek és műtrágyák helytelen használata következtében jelenik meg. A leginkább érintett területek a mezőgazdasági területek. Ezeken kívül a természetes növénytakaró megbontása (erdőirtás), a vízháztartás megváltoztatása vagy túllegeltetés is okozhat talajminőség-romlást (erózió, szikesedés), illetve közvetlenül az emberi szennyezések. A hatásterület kiterjedt mezőgazdasági területeinek ellenére a természetes élővilág elemei is sok helyen megmaradtak, ezek olyan értékes társulásokat, élőhelyeket jelentenek, amelyeket a
110
biodiverzitás, a fajvédelem és a természetes tájak védelme céljából természetvédelmi területté nyilvánítottak. A hatásterülettel határos északon a Túr-menti Természetvédelmi területek a Natura 2000-es védett övezet, mely magába foglalja a Sárerdőt és további, természetvédelmi szempontból értékes területeket.
A HATÁSTERÜLET KÖZÖS SWOT ANALÍZISE Gazdaság Erősségek - jó piaci beágyazódású cégek jelenléte (elsősorban Szatmárnémetiben és Fehérgyarmaton) - a mezőgazdaság számára kedvező körülmények - ismert helyi mezőgazdasági termékek (burgonya, eper, meggy, dió, szilva, alma, cseresznye) - relatív centrális helyzet a romániai hatásterületen (a megye lakosságának majdnem egyharmadát adó megyeszékhelyhez közeli elhelyezkedés) - idegenforgalmi vonzerők megléte és közelsége - legelőterületekben lévő potenciál - Fehérgyarmat gazdasági potenciálja M3-as autópálya közelsége, Szatmárnémetiben repülőtér megléte - olcsó és jelentős számú munkaerő - stratégiai elhelyezkedés (hármashatár)
Lehetőségek - a határmentiség, két különböző állam piacán való megjelenés lehetősége - a hatásterület tudatos marketingje a termékek értékesítésének és a turizmus fellendítése érdekében - határmenti együttműködési források megpályázása (Magyarország-Románia,
Gyengeségek - alacsony életszínvonal a romániai és a magyarországi területen egyaránt - alacsony hozzáadott értékű termékek dominanciája fejletlen értékesítési hálózat a mezőgazdasági termékek esetében - helyi termelők közötti együttműködések hiánya - nagy áteresztő képességű utak hiánya - infrastrukturális lemaradás - alacsony gépesítési fok a mezőgazdaságban - idegenforgalmi fejlesztések hiánya - K + F+ I hiánya - a határmenti együttműködések nem megfelelő kihasználtsága - beruházni akaró tőke érdeklődési szintje alacsony - a vállalkozások túlnyomó többsége tőkeszegény - vállalkozási ismeretek hiánya - a magyar hatásterület periférikus elhelyezkedése Veszélyek - azonos piacokon való konkurencia - a települések egymással való versengése - felvásárlási árak fluktuációja - természetvédelmi korlátozások - agrárgazdaság egyre csökkenő értéke a fogyasztói kosárban - eladósodás
111
Magyarország-Románia-Szlovákia-Ukrajna) - nagy fejlesztések előre nem betervezett - a 2014-2020-as operatív programok pályázati következményei és hatásai lehetőségei Magyarországon és Romániában - megindult szuburbanizációs folyamat Szatmárnémeti közelében - együttműködések, kiegészítő gazdasági ágazatok, termelési profilok kialakítása - idegenforgalmi fejlesztések a közelben - kerékpáros turizmus globálisan növekvő népszerűsége mindkét országban - M49-es autóút megépülése a román határig - Románia schengeni csatlakozása - a határátkelők számának további növelése - Ukrajna gazdasági nyitása az Európai Unió irányába
Társadalom Erősségek - szolgáltatások viszonylag közeli elérhetősége - a megyei átlaghoz képest fiatalabb lakosság a román hatásterületen - fiatal gazdálkodni akarók jelenléte - erős lakossági aktivitás a közösségeket érintő ügyekben - összetartó közösség - közös történelmi hagyományok
Lehetőségek - erős szuburbanizáció irányából
Gyengeségek - alacsony iskolázottsági szint, sok helyen gyenge oktatási színvonal - magas iskola elhagyási arány - kevés ipari munkahely (nagyobb befektetők hiánya) - civil szféra fejletlensége (viszonylag kevés, lehetőségeikben korlátozott szervezet) - népesség elöregedése - képzett fiatalok elvándorlása - jelentős a több szempontból hátrányos helyzetű tartós munkanélküliek aránya - a pénzbeli támogatások a lakosság viszonylag nagy részét érintik - magas munkanélküliség, versenyképes képzettség hiánya - alacsony jövedelmi viszonyok jellemzik a lakosságot - helyi, térségi vásárlóerő és kereslet gyenge
Veszélyek Szatmárnémeti - csökkenő születésszám - elvándorlás
112
- magyar és román nyelven is tudó lakosok a román hatásterületen - a határmentiség szerepének erősödése - célzott korcsoportoknak (pl. fiataloknak) szóló fejlesztések - helyben tanuló fiatalok hatásterületen lévő tartása - növekvő szakképzettség a társadalomban - együttműködések kialakítása meghatározott cél elérése érdekében - társadalmi felzárkóztatási programok elindítása
- társadalmi szegregáció megjelenése – roma lakosság elsősorban - elhúzódó válságidőszak miatt a külföldi munkavállalók végleges elvesztése - szociális hátrányok kumulálódása - a hatásterület lakosságának vásárlóereje nem növekszik
STRATÉGIA A hatásterület alapelveinek meghatározása Partnerség – a lakosság és a helyi vállalkozók igényeit figyelembe vevő célkitűzések megfogalmazása, amelyeket társadalmi együttműködés keretében lehet megvalósítani. A közigazgatási és vállalkozói szféra együttműködése elengedhetetlen. A határmenti lehetőségek optimális kiaknázása céljából a határ mindkét oldalán egyformán fel kell mérni a lehetőségeket és igényeket. Az együttműködések célja a határ két oldalán élő közösségek közötti bizalom elmélyítése. Összehangolt fejlesztések – a hatásterület fejlesztése érdekében egy meghatározott célt szolgáló összes tevékenység fejlesztése szükséges. Például a gyümölcs gazdálkodás fejlesztése kapcsán magán a termék és annak értékesítésének fejlesztésén kívül, szükséges fejleszteni a humán erőforrást és a hatásterület megközelíthetőségét is. Probléma – célpontúság – A lakosság széles körű támogatásának elnyerése úgy lehetséges, ha a mindennapok problémáinak megoldásában segítséget látnak az ilyen kezdeményezések részéről. A lakosság körében tudatosítani szükséges, hogy mely problémák megoldásával kapcsolatos tevékenységek milyen társadalmi-gazdasági hasznot hozhatnak.
113
Szubszidiaritás – a fejlesztési irányokat, a fejlesztésekről szóló döntéseket azon a területi szinten szükséges meghozni, ahol a döntésekhez a legtöbb információ, tényadat rendelkezésre áll. A regionális szintű döntések folyamatába mindenképpen be kell vonni a régió kistérségeit, illetve a régióban működő téma specifikus szervezeteket is. Esélyegyenlőség - a megvalósult projekteknek biztosítania szükséges a férfiak és nők egyenlő hozzáférési esélyeit, a fogyatékosok elérési esélyeit, a romákkal és a kisebbségi csoportokkal történő egyenlő bánásmódot. Valós térszerveződések követése, tájszemlélet - a fejlesztési célokat és a kapcsolódó tevékenységeket térségszinten szükséges kezelni, különösen igaz ez a mi hatásterületünk szempontjából. Helyi erőforrások kihasználása – a hatásterület erőforrásokban gazdag, lehetőségekben bővelkedő terület. A helyi erőforrásokkal való felelős gazdálkodás az európai szinten oly divatos „fenntartható”, „inkluzív” és „intelligens” kifejezések megnyilvánulási formája a mindennapok valóságában. Integrált megközelítés – a szociális és környezeti problémák megoldása gazdasági fejlődést generálhat, különösen a falu-város viszony megnyilvánulásaiban. Ennek átgondolása és a járulékos hatásokra való pro-aktív reagálás, a felelős gondolkodás irányába mozdítja el a fejlesztésért felelős döntéshozókat.
Átfogó és közvetlen célok (KÖZÖS CÉLOK) A hatásterületet tekintve a legfontosabb célkitűzések a társadalmi és gazdasági elégtelenségek, fejlődési hiányok kiküszöbölését, mérséklését kell szolgálják. Ezek értelmében átfogó célkitűzésként a következőt javasoljuk: „Versenyképes és magas életszínvonalat biztosító társadalmi-gazdasági környezet biztosítása a hatásterület fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében”
114
Az átfogó célkitűzés elérése érdekében három specifikus célkitűzést javasolunk a társadalmigazdasági igények és hiányok leküzdésére: 1. Emberi erőforrások fejlesztése 2. A helyi gazdaság integrált fejlesztése 3. A közösségi élet fejlesztése Mindhárom specifikus célkitűzés elérése egy sor olyan beavatkozás gyakorlatba ültetését feltételezi, melyek a SWOT elemzés keretében azonosított gyengeségek kiiktatásának igényével és a veszélyek figyelembe vételével kerültek megfogalmazásra:
A fejlesztési irányok meghatározása (prioritások) Emberi erőforrások fejlesztése 1. Prioritás – iskolán belüli és iskolán kívüli oktató tevékenység fejlesztése, különös tekintettel a szakmai továbbképzésekre. Ezen a prioritáson belül a legfontosabb, pályázati formában is támogatandó beavatkozások a következők: -
iskola utáni foglalkoztató központok létrehozása a hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok felzárkóztatására
-
kompetenciafejlesztő és szakmai képzések megvalósítása az aktív munkavállalók számára
-
szakmai továbbképzések támogatása a munkanélküli személyek számára
2. Prioritás – mezőgazdasági tevékenység integrált fejlesztése Ezen a prioritáson belül a legfontosabb, pályázati formában is támogatandó beavatkozások a következők: -
termelői szövetkezetek létrehozása, piac-orientált tevékenységeik támogatása
115
-
a szociális gazdaság területén történő szerveződések elősegítése és támogatása
-
a mezőgazdasági termékek értékesítési lehetőségeinek fejlesztése: nagyobb terület igényét kielégítő tároló kapacitások kialakítása, hűtőházak építése
-
közös, a területre jellemző márkanevek kifejlesztése és a termelői szervezetekben való promótálása
-
közös marketing megvalósítása
-
vezértermék (ek) meghatározása
-
kiállításokon, vásárokon történő közös megjelenés
-
minőségellenőrzési feltételek megteremtése
-
alternatív termelési ágazatok meghonosítása, piackutatás
-
kiaknázatlan területek hasznosítása
-
az innováció jelenlétének elősegítése
A helyi gazdaság integrált fejlesztése 3. Prioritás – mezőgazdasági termények hozzáadott értékének növelése Ezen a prioritáson belül a legfontosabb, pályázati formában is támogatandó beavatkozások a következők: - innovációs elképzelések generálása, támogatása, nemzetközi tapasztalatok és tanulmányi kirándulások szervezése - helyi feldolgozó üzemek létesítésének támogatása a specifikus helyi termékek ipari hasznosítására - szakmai továbbképzések támogatása a feldolgozási, beszállítói tevékenységgel kapcsolatos ismeretek elsajátítására - mezőgazdasági termékek / melléktermékek korszerű energetikai célú felhasználása hőés villamos energia termelésére
116
- Projektötlet: logisztikai agrárbázis létrehozása Garbolci központtal 4. Prioritás – infrastruktúra fejlesztése Ezen a prioritáson belül a legfontosabb, pályázati formában is támogatandó beavatkozások a következők: - a hatásterület úthálózatának fejlesztése, különös tekintettel a kerékpáros és a tömegközlekedésre - közműellátottság fejlesztése – ezáltal a szuburbanizációs folyamat és a befektetések ösztönzése - közösséget kiszolgáló épületek állapotának javítása, energetikai fejlesztése (alternatív fűtés-rendszerek, hőszigetelés) - a megújuló energiák felhasználásnak növelése, csatlakozva ezzel az Európai Unió 2020 stratégiájához
5. Prioritás – idegenforgalom fejlesztése Ezen a prioritáson belül a legfontosabb, pályázati formában is támogatandó beavatkozások a következők: -
a létező idegenforgalmi lehetőségek kiaknázása, vonzerők látogatottsági szintjének növelése
-
a falusi vendéglátó, táborozó helyek és látogatóközpontok létesítése
-
falusi szálláshelyek létesítése, vendégéjszakák növelése
-
mezőgazdasági termékek turisztikai célú értékesítése, a hagyományok őrzésével egybekötve (pl. cseresznyeszedés Méhtelken)
-
a vadászturizmus fejlesztése, komplex turisztikai csomagba való bekapcsolása
-
a horgászturizmus fejlesztése, komplex turisztikai csomagba való bekapcsolása
-
természetvédelmi túrák szervezése, komplex turisztikai csomagba való bekapcsolása
117
-
közös, célzott turisztikai marketing megvalósítása
-
a turisztikai csomagok kialakítása a hatásterületen és közvetlen környezetében
6. Prioritás – közösségi kommunikáció fejlesztése Ezen a prioritáson belül a legfontosabb, pályázati formában is támogatandó beavatkozások a következők: -
a hatásterületet lefedő televíziós információ-szolgáltató csatorna létrehozása a helyiek közérdekű, gazdasági, szociális hírekkel való ellátására
-
a hatásterületet lefedő rádiós információ-szolgáltató csatorna létrehozása a helyiek közérdekű, gazdasági, szociális hírekkel való ellátására
-
kulturális rendezvények támogatása a közös identitás-tudat erősítésére
-
célzott programok, rendezvények támogatása a fiataloknak, az „itthon maradás” elősegítése érdekében
-
hagyományőrző rendezvények, programok támogatása
Interjúk a hatásterületeken Interjúk a magyarországi hatásterületen: 1. Interjúalany: Nagy Roland, Garbolc polgármestere - Mennyire érezhető Garbolcon az új út megépülésének igénye, mennyire várták ezt a fejlesztést az itt lakó emberek? Az itt lakók alig várták már az új út megépítését, valamikor Garbolc és Szárazberek összetartozott, így a régi barátok, ismerősök újra „egymásra találhatnak” az új út segítségével. Természetesen mindenhez szükséges Románia Schengen övezethez történő csatlakozása is. Régebben a garbolci emberek Szatmárnémetiben intézték ügyeiket, az új úttal és Románia Schengenhez történő csatlakozásával ez a jelenség valószínűleg ismét fel fog erősödni.
118
- Mit jelent az új út megépítése Garbolcnak és Szárazbereknek? Nemcsak társadalmi jelentősége van az út megépítésének, hanem jelentős a gazdasági hatás is. Hatalmas lehetőség ez a határ mindkét oldalán élő lakosságnak. Garbolcon gyakran előfordul, hogy a határ másik oldaláról jönnek át alkalmi munkát vállalni, és meg kell mondjam, hogy a Szárazberekből vagy Mikola községből érkező munkavállalók rendes, megbízható, dolgozni akaró emberek. Ez a jelenség az új úttal csak fokozódni fog. - Milyen potenciált lát a közös térségben a határ megnyitását követően? Össze kell fognunk. Lehetőséget látok közös turisztikai akciók végrehajtásában, ezt annak érdekében kell tennünk, hogy ezt a gyönyörű, egyedülálló természeti adottságokkal rendelkező térséget minél több turista látogassa meg. Növelnünk kell az együttműködések számát, hogy közösen nagyobb mennyiségben és hatékonyabban tudjuk értékesíteni mezőgazdasági termékeinket. További lehetőségeket látok a vadászturizmus fejlesztésében. Ehhez elengedhetetlen szálláshelyek létesítése. - Ön szerint több munkavállaló fog érkezni a térségbe Romániából? Véleményem szerint igen, azon egyszerű okból, hogy nem kell majd a határ túloldaláról érkező munkavállalóknak 50 km-rt utazniuk, ez az út Szárazberek tekintetében mindössze 3 km-re rövidül. És már ma is megfigyelhető a Romániából érkező alkalmi munkások jelenléte. - Létezik-e falusi vendéglátóhely, illetve panzió a településen? Most nyújtottunk be a pályázatot a LEADER programra, amely pályázat lehetővé tenné vendégház üzemeltetését Garbolc központjában. Ezzel megnyílnának a turisztikai és gazdasági lehetőségeink is. Reménykedem a pályázat pozitív elbírálásában, ez azt jelentené, hogy csoportokat is tudnánk fogadni a vendégházban. Milyen turisztikai lehetőségekre gondol pontosan? Itt van a hármas határ, Magyarország legkeletibb pontja, a Túr folyó, és potenciális vadászati terület Garbolc és térsége. Ha sikerül megnyernünk a LEADER programra benyújtott pályázatunkat, lesz szálláslehetőségünk, ide tudjuk vonzani a turistákat. Nem a nyugat – európai turisták az elsődleges célcsoportunk, a belföldi és a környező országokból érkező vendégeket célozzuk meg, elsősorban komplex turisztikai programcsomagok kiajánlásával. A turisztikai lehetőségeinkkel komolyan számolok. Mi a helyzet az iparral? A Keleti Kapu megnyílásával az egyéb gazdasági lehetőségeink is potenciálisak. A magyarországi hatásterületet tekintve, az iparfejlesztési célterület Fehérgyarmat és közvetlen térsége lehet. Garbolc egy 150 lelkes település, a népesség legnagyobb része mezőgazdaságból él, az ipar nálunk nem jellemző. Viszont Fehérgyarmaton ipari területek állnak rendelkezésre, befektetések céljából is kiajánlható területek. Természetesen, ha pl. az új út hatásaként Szatmárnémetiből Garbolcra szeretne befektetni potenciális, iparral foglalkozó vállalkozás azt segíteni fogjuk, ahogyan az erőnkből kitelik.
119
Mit jelentett Önnek 2013. március 16.-a, a munkaterület átadása a kivitelező számára? Nem hittem, hogy eljön az a nap is. Nagy kő esett le a szívemről. Több száz millió forint értékű a projekt, ezt Garbolc Község Önkormányzata nem tudta volna előfinanszírozni. Államtitkár úrral folytatott egyeztetésünk eredményeképpen, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a kivitelezés egészében közreműködött, a projektelemet a NIF Zrt. finanszírozta meg, így Garbolc Önkormányzatának nem kellett előfinanszíroznia a kivitelezési költségeket, gyakorlatilag a projekt így tudott megvalósulni. Ezúton is szeretném megköszönni a közreműködésüket. Az interjú rövid összegzését lásd a lentiekben. 2. Interjúalany: Végh László Őstermelő, Végh és Társa Kft. Mivel foglalkozik pontosan Végh Úr? Méhtelek, Garbolc települések térségében gazdálkodom 40 hektáron, cseresznyével, szilvával, körtével, almával, dióval. A vezértermék a cseresznye, ezzel a fajta gyümölccsel 14 hektáron gazdálkodom. A körtét 5 hektáron termesztem az almát 6,5 hektáron, a diót 5 hektáron. Sajnos a dióval sok a gondom, szantonomász fertőzés miatt, ezért valószínűleg a jövőben már nem fogok diótermesztéssel foglalkozni. Őstermelőként és a Végh és Társa Kft.-vel végzem a gazdálkodási tevékenységemet. Miért pont itt foglalkozik gyümölcstermesztéssel? Itt élek időtlen idők óta, kiváló a talaj, ami annak köszönhető, hogy „az Ősszamos ment valamikor ezen a vidéken”, a nagybányai hegyekről lemosott föld van itt, amely kiváló gyümölcstermesztésre különösen az alma, a körte és a cseresznye szereti ezt a típusú földet. Ugyanez a fajta föld egyébként a határ másik oldalán is megtalálható. Őszintén megmondom annyira jó itt a talaj, kapacitás növeléssel és összefogással, lényegesen több gyümölcsöt lehetne értékesíteni a mostaninál. Már ma is jelentős mennyiségű terméket értékesítünk Lengyelországba, Oroszországba és Németországba is. Milyen lehetőséget lát az új út megépülésében? Jelentős a megtermelt gyümölcs értékesítése Románia irányába. Szállítunk gyümölcsöt Szatmárnémetibe, Nagybányára, Máramarosszigetre, Temesvárra és Kolozsvárra is. Az új útnak nemcsak társadalmi hatásai lesznek, hanem jelentős gazdasági hatással is bír. Az új útnak köszönhetően rövidül a szállítás távolsága, és egész egyszerűen jobb érzéssel fogok kivinni termékeket már csak a régi idők emlékei miatt is. Milyen kitörési lehetőségeket lát ebben a térségben? Összefogással tudunk csak nagyot álmodni. Véleményem szerint Garbolci központtal kellene egy logisztikai bázist létrehozni hűtőházakkal, raktározási célú csarnokokkal és egyéb kiszolgáló infrastruktúrával, amely a közös határmenti térség gyümölcs termékeit „fel tudná venni”, így Garbolcról indulhatnának a szállítmányok a környező országok és nyugat európai piacokra is. Nagy Roland polgármester úr vezetésével ez megvalósítható lenne. Ha ő egyszer megmond valamit, az úgy is van. Ez a fejlesztés kb. 300-400 millió fontiból lenne megoldható véleményem
120
szerint, viszont egy fenntartható gazdasági fejlesztés valósulna ezzel meg. A talaj itt van, ebből adódóan itt kell logisztikai központot kialakítani. Véleményem szerint ez a térség nagy lehetősége. Az interjúk rövid összegzését lásd a lentiekben. 2. Interjúalany: Nagy Elemér Őstermelő Ön szerint miért van nagy jelentősége az új útnak? Garbolc és Szárazberek népe valamikor egy közösség volt, az összejárások mindennaposok voltak. Jellemző a közös identitástudat, a közös hagyományok megléte, és a rokoni szálak sem ritkák. Az emberek Garbolcról nem Fehérgyarmatra vagy Nyíregyházára jártak ügyeiket intézni, hanem Szatmárnémetibe. Legyen az szórakozás vagy hivatalos ügyintézés, régen ez volt a jellemző. Az új úttal ismét meglesz a lehetősége egy új, a ma már divatosnak és néha közhelynek számító kifejezéssel élve „határokon átívelő” közösség kialakulására. Gondoljunk csak arra, hogy Szárazberken van orvosi rendelő, gyógyszertár, így a garbolci lakosok Románia schengeni csatlakozásával és az új úttal ezeket az egészségügyi szolgáltatásokat kihasználhatják, csak végig kell menni az új úton és máris hozzájuthatnak ezekhez az alapvető szolgáltatásokhoz. És ez egy nem elhanyagolható, lényegi kérdés. A munkaerő szabad áramlását is szükségesnek látom megemlíteni, az út megépítésével ez a folyamat felerősödhet. Ma is jellemző, hogy Romániából érkeznek alkalmi munkások térségünkbe, főleg betakarításkor. Biztos vagyok benne, hogy ez a jelenség az új út megépülésével csak fokozódni fog. Milyen lehetőségeket lát a közös határmenti térségben? Én világ életemben állattenyésztéssel foglalkoztam - szarvasmarhát, birkát most is tartok - és most is azt látom, hogy ebben az ágazatban vannak lehetőségek, kihasználatlan potenciálok. Kishódoson 400 hektár, Nagyhódoson 200 hektár, Méhtelken pedig 180 hektár legelő áll rendelkezésre, ezeket a tényeket figyelembe véve, és azt, hogy a jó húsra mindig mindenkinek szüksége lesz, a fiatal gazdálkodóknak az állattenyésztést javaslom, ez egy kiaknázatlan lehetőség, fontos kitörési pont lehet. Hátránya is van az állattartásnak, nehéz jó pásztorokat találni, a piac jelenleg nem kiszámítható, napi 24 órát követel meg a gazdálkodótól, több évet kell várni, amire hasznot is termel. Ha a gyümölcstermesztés és az állattenyésztés között kellene választani mit mondana egy fiatal vállalkozónak? A föld ebben a térségben tényleg egyedülálló, minősége rendkívüli, viszont az állattenyésztésnek megvannak a hagyományai, az 1970 –es években, akinek nem volt a faluban tehene, lenézték. Mindenképpen a mezőgazdaság lehet, olyan kitörési pont, amely minden szempontból fenntartható ebben a térségben. Hozzám az állattenyésztés áll közel, ezért aki engem megkérdez, annak mindenképpen az állattenyésztést fogom javasolni. A kitartó munka meghozza az eredményt. Az interjúk rövid összegzését lásd a lentiekben.
121
Interjúk a romániai hatásterületen: 1. Interjúalany: Ilonczai Zsombor Szárazberek református lelkipásztora, a Hármashatár Egyesület alelnöke Mennyire érezhető a szárazberki közösségben az új út megépülésének igénye, mennyire várják ezt a fejlesztést? Ez egy létező igény a településen, az emberek várják a határnyitást, elsősorban a szomszédos településsel való összetartozás érzése miatt, hiszen közös rendezvényeket szerveznek már 5 éve, például a garbolci és a szárazberki református gyülekezetek. Elsősorban Nagy Roland, garbolci polgármester és Bücs Attila, szárazberki önkormányzati képviselő, helyi vállalkozó, a Hármashatár Egyesület elnökének vezetésével. - Milyen munkalehetőségek nyílnak a szárazberki emberek számára? A legjellemzőbb a mezőgazdaságban való kenyér-kereset, de vannak helyi vállalkozások, illetve sokan ingáznak a településről. A legtöbben természetesen Lázári, Szatmárnémeti felé. Léteznek helyi vállalkozások is, a helyiek számára ez is munka lehetőség. Létezik egy hőközpontokat kiépítő vállalkozás, amelynek munkásai mind szárazberkiek, valamint egy nyílászárókat készítő cég, szintén helyi alkalmazottakkal. Egy építkezésekkel foglalkozó cég, amely szintén helyi embereket alkalmaz a megye egész területén kap megrendeléseket, gyakran ingáznak is az emberek távolabbi települések irányába. Jellemző, hogy sok a kőműves a faluban, sokan dolgoznak építkezéseken. Van egy személy-szállító cég, amely érdekes módon nem a helyiek számára legfontosabb Szárazberek – Szatmárnémeti útvonalon, hanem a megye más helyközi járatain tart fenn menetrendszerű járatokat, valamint a helyi üzlet is több embernek ad kereseti lehetőséget. Mennyire jellemző, hogy a szárazberkiek munkahely keresése miatt más országba telepednének? A jellemzőbb az, hogy a családfők indulnak külföldre, kb. 20 ilyen családról tudok, ők keresik a munkát, a családjuk általában itthon marad. Az egész család kitelepedése nem jellemző, mindössze 2-3 ilyen esetről van tudomásom. Magyarországra járnak át dolgozni? Igen, ez is létezik, a határ menti magyarországi települések irányába ma is van aki jár mezőgazdasági munkára. Szárazberekről és Nagypeleskéről is 10-15-en, járnak át, elsősorban napszámba, idénymunkára. Létezik azonban az ellenkezője is, amikor a magyarországi termelő termeltető lesz és átjön felvásárolni, legjellemzőbb az uborka. Itt jól kialakult termelőifelvásárlói kapcsolatok vannak, ahol a felvásárló hozza a palántákat, a tápszert, a kellékeket is néha és időről időre átjön begyűjteni a termést. Ezen kívül felvásárolnak mást is, például a tollat. Mennyire jellemző, hogy Szatmárnémetiből kiköltöznének lakosok Szárazberekre és innen ingáznának a városba? Egy családról tudok, akik kiköltöztek, nem mondhatjuk jellemzőnek.
122
Az érettségivel, felsőfokú végzettséggel rendelkezők milyen hányadot jelentenek a lakosok körében? Alacsony az érettségizettek száma, 3-4 %. Az egyetemet végzők jellemzően Szatmárnémetiben találnak munkát, illetve sokan el is költöznek a faluból. A mezőgazdasági gépek szerelése jelenthet olyan munkahelyet, ami egy egyetemet végzett ember számára helyi megélhetést jelenthetne. Létezik-e falusi vendéglátóhely, illetve panzió a településen? Nincs ilyen, egy panzió létezik a hármas határ közelében, a faluban nincs szálláshely. Az interjúk rövid összegzését lásd a lentiekben. 2. Interjúalany: Dobos István Mikola község polgármestere Mikolában várja, számít a lakosság a keleti kapu megépülésére? Igen, ez téma a tanácsosok (önkormányzati képviselők), vállalkozók között. Elsősorban a rövidebb határon való átkelés az érdekes, de rokoni szálak is vannak, meg aztán van, akinek piac is lehet. Nekünk azonban az lenne a legfontosabb, ha az odavezető megyei utat is sikerülne felújítani. A mikolaiaknak a legfontosabb a Szatmárnémetibe vezető út, annak a minősége a legnagyobb probléma, de azután ez a legfontosabb. Bár az utóbbi években sikerült egy 3-4 m széles sávot új burkolattal ellátni, de ez nagyon keskeny, legalább 6 m szélességben fel kellene újítani. Készült is erre terv a Megyei Tanácsnál, azt jó lenne megvalósítani. (A Románia – Magyarország PHARE CBC 2004-2006 Program 2005. évi kiírásában nyert a Szatmár Megyei Tanács pályázatot a 194 B jelzésű megyei út felújításának előkészítését megalapozó tervezési fázis elkészítésére. A pályázat lezárult, a tervek elkészültek, de azóta sem nyílt lehetőség a felújításra.) Az út Újberekig van így burkolva, utána csak betonelemek alkotják, amik közül több kimozdult, ahogy a mezőgazdasági gépek közlekednek rajta, úgyhogy az út nagyon rossz állapotú. Ugyanígy az Egri felől vezető út burkolata is keskeny, azt is szélesíteni kéne, ahogy a Megyei Tanács tervében szerepelt. Milyen munkalehetőségek vannak Mikola község településein? A legtöbben a mezőgazdaságban dolgoznak, talán a település 35-40%-a. Ez a legfontosabb, de persze vannak más munkahelyek is. Az ingázók még többen vannak. Vagyis nem a mezőgazdaságban dolgozóknál többen, de aki nem mezőgazdaságban dolgozik, azok közül a legtöbben Szatmárra ingáznak. Persze vannak helyi munkalehetőségek is: pékség, építkezési lerakat, egy redőnykészítő cég, egy cég huzalfonatokat, hálókat készít, egy másik élelmiszeripari vállalkozás (puffasztott kukorica-dara – „pufuleţ”) és persze vannak helyi közétkezési, ellátó egységek (boltok, kocsmák). Nagyobb befektető nem telepedett meg Mikola határában, nem is volt ilyen érdeklődés? 2002-2004 között volt tárgyalásunk egy céggel, egy nagyobb gyárat épített volna a településünk határában – mikro sütőket és hűtőket gyártottak volna. Akkor elindult az ipar megtelepedését elősegítő kezdeményezésünk, ami máig tart és a célja egy kisebb ipari park kialakítása lenne.
123
Van is egy területünk erre a célra, víz, szennyvíz, áram közművel ellátott terület, aminek a hasznosítása egyelőre nem megoldott, mert az időközben kijelölt Natura 2000-es területbe esik és a további fejlesztéseket csak úgy tudjuk előmozdítani, ha kivonjuk a Natura 2000-es védelem alól. Ennek procedúrája igen komplikált, elhúzódik. Említette a mezőgazdaságot, mint legfontosabb munkalehetőséget. Mik legjellemzőbb termékek Mikolában? A zöldségtermelés jellemző (burgonya, zöldségfélék, padlizsán, bab), melyeket elsősorban Szatmárnémetiben értékesítenek, a helyi terménypiacokon. Eljutnak a termékek messzebbi piacokra, Nagybányára, Kolozsvárra is, de a legjellemzőbb a kistermelői értékesítés a közeli nagyvárosban. Az eper termesztése is jelentős, leginkább Újberek, Újmikola, de egyre inkább Mikola esetében is. Erre is jellemző, akárcsak a zöldségtermesztésre, hogy nincs olyan felvásárló, aki megbízhatóan átvenné a termelőktől a terményeket, saját értékesítés a legjellemzőbb. A gabonatermesztés is jelen van, de ennél mindig gond a felvásárlási árak változása, illetve a tároló kapacitások hiánya, hiszen egy ilyen raktár kitolhatná az értékesítési időt, javíthatná a piaci pozícióját a termelőknek. Az állattartás visszaesőben van a községben, a jövőben esélyt a juhtenyésztésben látok. Vannak szakemberek a községben, akik évekig dolgoztak állattartó telepeken külföldön is, illetve a községnek nagy legelő területei vannak, amik közül sok természetvédelmi terület. Ilyen formában ki lehetne használni ezeket a területeket is, és egy kisebb feldolgozó üzem létesítésével igazán jó piacot lehetne teremteni ezeknek a termékeknek. Léteznek ilyen befektetési kezdeményezések, lehet-e szerepe a Mikola központú helyi akciócsoportnak? A GAL (Grup de Acţiune Locală – Helyi Akciócsoport) egy fontos kezdeményezés. Mikola központtal működik a Szatmár Környéke Helyi Akciócsoport (GAL Zona Sătmarului), mely 11 községet tömörít: Mikola, Bikácfalva (Máramaros megyéből), Lázári, Pusztadaróc, Vetés, Szatmárhegy, Szatmárpálfalva, Udvari, Szokond, Sárközújlak, és Batiz. A honlapunkon pontosan meg is lehet nézni, hogy milyen célkitűzésekkel működik a GAL-unk. Röviden a legfontosabb egy mezőgazdasági átvevő-tároló-hűtő kapacitás kialakítása volna, ami a mezőgazdasági termelők számára jelenthet piaci előnyt. [ A GAL honlapja szerint a megfogalmazott prioritások a következők: 1. A mezőgazdasági termelés javítása, a mezőgazdasági termékek versenyképességének növelése 2. Az életfeltételek javítása környezetvédelmi, valamint gazdasági növekedést és diverzifikálódást segítő politikák támogatása révén 3. A közösségi élet javítása 4. A helyi döntéshozatal javítása a helyi kezdeményezések támogatása és a helyi fejlesztési stratégia megvalósítása révén] Ez a 2014-2020-as időszakra kigondolt terv. De még jobb lenne, ha feldolgozó üzemmel is össze lehetne kapcsolni. Ez már az ipari park irányába mutató elképzelés. Elsősorban a gyümölcsök, a zöldségfélék feldolgozására gondolok, lehetne egy lé üzemet alapítani, ami felvenné a környék gyümölcstermelését. Újberken működik egy nagy halgazdaság, összesen 315 ha területen. Még nem kezdte meg a teljes területen a gazdálkodást, de ez a jövőben komoly mennyiségű halat
124
fog termelni, annak feldolgozását is meg lehetne helyben oldani. Fontos volna az együttműködés a mezőgazdasági termelők között, hogy ezeket az üzemeket el lehessen látni elegendő nyersanyaggal – ez mindenkinek biztosabb jövedelemforrást jelentene. Milyen turisztikai lehetőségek vannak a községben? Itt van közel hozzánk az akvapark [az Aquastar élményfürdő 2013-ban nyílt meg Szatmárnémeti és Mikola között], jó lenne folytatni a Túr mentén kiépülő kerékpárutat ebbe az irányba, mondjuk Újmikolán keresztül. Ez érintené a Sárerdőt, az akvaparkot és kiérne a Túrig. Van egy elképzelésünk az újmikoali iskolával is, ott egy tábort szeretnénk kialakítani, elsősorban fiatalok számára. Közel van a Túr mente, akár öko-táborokat is szervezhetnénk, ha érintené a kerékpárút, még jobban lehetne használni. Van egy megnyert pályázatunk, amiben egy idegenforgalmi információs pontot fogunk kialakítani Mikolában, a Sárerdőhöz közeli területen, a vízüzemtől nem messze. Kereskedelmi szálláshely sajnos nincs a községben. A települések infrastrukturális helyzetét hogyan írná le? A legfontosabb közművek kiépültek, az ivóvíz ellátás és a szennyvíz hálózat kiépült, saját szennyvíz-tisztítóval. A jövőben lehet, hogy Szárazberek és Kispeleske is erre fog csatlakozni. A rendszert átvette a megye legnagyobb szolgáltatója, az Apaserv. Milyen tervekkel rendelkeznek a jövőre nézve? Szeretnénk befejezni az iskola-bővítést, amit már régebb elkezdtünk minisztériumi támogatással, de nem sikerült befejezni. Az óvodák berendezése is nagyon fontos volna. A legfontosabb a községen átvezető két megyei út felújítása volna, a 194A jelzésű Egri és Szárazberek között, valamint a 194B Szatmárnémetiből Mikoláig és tovább Újberek felé. Ezek azonban nem a község hatáskörébe tartoznak, a megye kell beruházzon. Tervünk továbbá egy kiránduló-piknikező helyszín kialakítása, ami Szatmárnémetiből is vonzhatna turistákat. Szeretnénk a sportpályára egy mobil tribünt beszerelni, ami a sport-tevékenységeken kívüli rendezvényeket is jól szolgálhatná. Be szeretnénk fejezni és befektetőkkel benépesíteni az ipari parkunkat. Az interjúk rövid összegzését lásd a lentiekben. 3. Interjúalany: Szabó Elek Egri község polgármestere Mennyire számít a lakosság a keleti kapu megnyitására? Az emberek tudnak róla, várják ezt a lehetőséget, hiszen sokan vannak, akik dolgozni is járnak Magyarországra. Fehérgyarmatra, Nyíregyházára is járnak, nekik rövidebb utat jelentene ez az új út. Jó lenne, ha a Mikolán keresztül vezető 194B megyei utat is fel lehetne újítani, hiszen ezen kell az egrieknek megközelíteni Szárazberket. A burkolat minősége jó a községünk területén de helyenként csak 3,5 m széles, pedig nem ritkán nehézgépek is járnak rajta. Nem tranzit forgalom de a helyiek igényeit kiszolgáló gyakran 20-40 t-s gépek mellett már nem fér el egy kerékpáros se nagyon. Jó lenne kiszélesíteni és felújítani ezt az utat, hogy tényleg el tudjunk jutni a berki határátkelőhöz. Meg aztán Nagybánya felé se lenne muszáj a mostani megyei utat
125
használni, mert van egy rövidebb, szinte teljesen kelet felé vezető községi út – régen az emberek azt használták. Ez elkerüli Egrit, úgyhogy akár az átmenő forgalmat is átveheti Nagybánya felől az új határátkelő irányába. Az új progamozási időszakra egy Egri szempontjából nagyon jó projekt lenne. A község alapinfrastruktúrával való ellátottsága milyen? Az ivóvíz-ellátás egy 2005-ös PHARE CES projekt révén valósulhatott meg, bár sok évig húzódott, de végül sikerült 2008-ra befejezni. A szennyvíz hálózatot és a településünk saját szennyvíz-tisztítóját 2011-re fejeztük be. A község azóta is saját erőből működteti ezt a két rendszert. Az általános megoldás, hogy a községek átadják a rendszereiket az Apaservnek [megyei szinten a legnagyobb ivóvíz, szennyvíz szolgáltató] működtetésre, de mi a saját vállalatunkkal, az Apă-Canal Agriş elnevezésű céggel oldjuk meg a szolgáltatást – eddig sikeresen. A község három településén levő 640 háztartásból már 200-nál több rácsatlakozott a rendszerre, de ez a szám dinamikusan nő, egyre többen csatlakoznak. A vezetékes gáz bevezetése folyamatban van, ez a jövő beruházása kéne legyen, mert a fával fűtés egyelőre olcsóbb ugyan, de befektetőket azzal nem lehet idecsábítani. Milyen munkalehetőségek vannak a község településein? Sokan vannak, akik Szatmárnémetibe és Batizra ingáznak, legtöbben a Dräxlmaier, a Zollner és az Unicompack cégeknél találnak munkát. A fiatalok közül sokan dolgoznak a mezőgazdaságban, de leginkább csak kényszerűségből, ha lenne más, gyári munka, biztosan felhagynák. Hányad része dolgozik mezőgazdaságban az embereknek? Nagyjából a munkaképesek fele helyben, mezőgazdaságból él. Ez tehát a legfontosabb munkalehetőség községi szinten. Sokan termesztenek burgonyát és egyéb zöldségeket. Az értékesítés leginkább a nagyvárosi piacokon történik, maguk a termelők járnak be Szatmárnémetibe, de Avasfelsőfaluba és Nagybányára is járnak. Jellemző termék a palánta, sokan értékesítenek a piacon palántákat. A nagy kultúrák, a gabonafélék fontos helyet foglalnak el. A gyümölcs nem jellemző, egyedül az eper termelése van jelen, de ez kb. 2-3 hetes értékesítési szezonnal is jó jövedelemforrást biztosít a termelőknek. Az állattenyésztés visszaszorulóban van, az állományok csökkennek. A juhtenyésztés nem jellemző, szarvasmarhatartásban 2-3 cég tart nagyobb, 100 körüli állományt. Más helyi munkalehetőségek? Leginkább tervek vannak, egy kb. 40 főt foglalkoztató baromfi-telep alapítására – ez már építési engedély fázisban van. Egy hűtőkamrával felszerelt gyümölcsraktár a környék gyümölcstermését venné át, tárolná, illetve ennek a vállalkozásnak egy távlati terve lenne egy nagy áruház megnyitása az országos út mellett, Gombáspusztán. Illetve van még egy érdekes kezdeményezés, egy autóverseny-pályát szeretne megépíteni egy egri vállalkozó, remélem sikerül megvalósítania ezt a beruházást és sikeres lesz. Külföldi munkavállalás jellemző a községben? A három település közül inkább Újegrire és Gombáspusztára jellemző. Ezekről a településekről sokan mentek el külföldre, legalább 50 család. Akik család nélkül, csak magukban indultak
126
külföldre munkát keresni, talán 100-an is vannak. Leginkább az építőiparban dolgoznak és egyre jellemzőbb, hogy a külföldi egzisztenciájukat nem adják fel, nem térnek haza. A szezonmunka is jelen van, de kevesebben, 30 körüli szám akik, a mezőgazdasági szezonban külföldön dolgoznak. Talán jól mutatja a külföldi munka-lehetőség vonzó erejét, hogy még a polgármesteri hivatalból is volt, aki az állását felhagyva külföldre ment dolgozni, mert még a munkanélküli segély is magasabb volt, mint az a fizetés, amit hivatali dolgozóként kaphatott. Milyen turisztikai lehetőségek vannak a községben? Nincs szálláshely a községben, talán a Túr mente miatt lesz turista, ha megépül a kerékpárút. A lakosok iskolázottsági szintjére mi a jellemző? Az iskolát egy folyó pályázat keretében próbáljuk fejleszteni – egy új emeletet szeretnénk az iskolaépületre húzni. Ez Egriben, de a gombási iskolát is fejleszteni kéne. Csökken a gyermekek száma és sok gyermeket bevisznek iskolába Szatmárnémetibe. Még a környező, nagyobb községek is vesznek el gyerekeket, mivel van iskolabuszuk, meg tudják oldani a szállítást. Újegriből Mikolára járnak, Gombáspusztáról pedig Batizra. Egyébként a magyar tagozat Egriben működik, a román tagozat pedig Gombáspusztán, úgyhogy Újegriből iskolabusz viszi át a gyerekeket Gombásra. Fiatal község vagyunk [A két település 2004-ben vált külön Batiz községtől, azóta alkot külön közigazgatási egységet] és az iskola megszervezése fontos lenne az önállósághoz. A régiósítás kísérlet megint veszélybe sodorhatja az önállóságunkat. Az érettségizett, egyetemet végzett emberek általában máshol keresnek munkát, többnyire a városba költöznek. Idén senkinek nem sikerült az érettségi az iskolában. A felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek munkahely is kevés van, hiszen az állami szektoron kívül a helyi cégeknek nincs igazán szüksége ilyen munkaerőre. A helyi cégek a szolgáltatásaikat (könyvelés, jogi tanácsadás, stb.) is Szatmárnémeti cégekkel végeztetik. Talán az infrastruktúra fejlesztésével lehetne ezen a tendencián változtatni. Milyen tervekkel rendelkeznek a jövőre nézve? A helyi, a község kezelésében levő utak felújítása lenne például: Sárközújlak felé, Batiz felé, ezek az elérhetőség mellett a telkek árát is növelnék. Az iskolák fejlesztése fontos lenne mindkét településen, illetve az Egrihez tartozó Újegri részen. Egriben óvodára is szükség volna. Egy tornaterem felépítése a téli tornaórák számára jelentene megoldást. Szeretnénk a Gombáson kultúrházat építeni. A jövőben valószínűleg csatlakozni fogunk a Mikola központtal működő GAL-hoz. A már zajló napelem-park építéshez hasonlóan szeretnénk a megújuló energiákkal kapcsolatos fejlesztéseket, illetve kisebb pályázatok formájában fejleszteni szeretnénk a polgármesteri hivatal és az iskola felszereltségét is. Az interjúk rövid összegzését lásd a lentiekben. 4. Interjúalany: Lengyel István Lázári község polgármestere Milyen várakozások érezhetők a lakosság körében a keleti kapu megnyitásával kapcsolatban? Leginkább Szárazberket érinti, de igazából a község minden települését. Természetesen ez fontos beszédtéma a lakosság körében, az emberek elsősorban az elzártságból való kilábalást,
127
gazdasági fejlődést várnak tőle, hiszen új munkahelyek nyílhatnak, munkalehetőséghez juthatnak a magyarországi településeken. Természetesen az érzelmi oldala is fontos, hiszen sokan vannak, akiknek családtagjai élnek a határ túloldalán, a szomszéd településekkel azonos szokásaink vannak, azonos a múltunk, az identitásunk. Hogy alakul a község lakosságának munkahelyi eloszlása, hol dolgoznak az emberek? Sokan járnak be Szatmárnémetibe dolgozni, hiszen jó összeköttetés van. Még a városi buszjárat is kijár Lázáriba, de ezen kívül sok magán járat is működik. A munkavállalók jó két harmada bejár Szatmárra. A helyben maradóknak a legfontosabb a mezőgazdaság. A gabonafélék, illetve a burgonya nevezhetők a legfontosabb terményeknek. Mindenféle zöldség, burgonya, amit a szatmári piacon árulnak, ezekből a legnagyobb felhozatalt Lázári adja a piacokon. Beindult az eper termesztése is, egyre több gazda kezd vele foglalkozni. Az állattenyésztés legfontosabb, piacra termelő ágazata szarvasmarha tenyésztés. Az állományról elmondható, hogy lényegesen nem csökkent községi szinten, viszont koncentrálódott, ami egy jó fejlődési iránynak tekinthető. Néhány nagyobb farm több mint száz állatot tart, komoly tejtermelők. Létezik egy baromfi farm is. A mezőgazdaságon kívül akad jelentősebb munkaadó a községben? A legtöbben az építkezéseken dolgoznak. Van több cég is ebben az ágazatban, a legtöbb Lázári településen, de más településeken is. Összesen talán 150-200 fő is lehet, akik építkezéssel foglalkoznak. Működik néhány autószerelő műhely is. A munkanélküliség 10% körül alakul, bár aki szeretne dolgozni, az megtalálja a munkalehetőséget nálunk. A külföldi munkavállalás mennyire van jelen a község lakosai körében? Szezonmunkákra sokan járnak át Magyarországra, legalább 100 főre becsülném a napi ingázókat. Két periódus is elkülöníthető, amikor a legtöbb munka van tavasszal illetve a nyár végi – őszi betakarításkor. Akik távolabbi országokba távoztak munkahelyet keresve, elsősorban Spanyolország, Olaszország, Portugália, Németország irányába távoztak. Sokan vannak, községi szinten 4-500 ember is lehet. Legtöbb esetben még nem tekinthető véglegesnek a kiköltözés, sokan építkeznek a községben a külföldön megkeresett pénzből, A végleg kitelepedők aránya olyan egy negyed, egy harmad lehet, de egyre többen vannak. Elsősorban Kissár és Lázári településeket érinti ez a tendencia, a többi településről kevesebben indulnak el. A külföldi kereseteket nem lehet összehasonlítani a hazaiakkal, az itthoni minimálbérből nem lehet megélni. A sok elköltözött ellenére a község lakossága növekedik, ugyanis Lázári Szatmárnémeti felőli részen nagyon sokan építettek új házat, sokan költöznek ki. Tudjuk azt is, hogy sokan nem jelentik ki magukat a szatmári címükről, úgyhogy a hivatalos adatoknál talán 400-zal is többen vannak a lakosok. 1992-ben 5221 volt a község lakossága, 2002-ben 5362, míg 2012-ben 5562. A gyarapodás szinte teljes egészében a kiköltözéseknek tulajdonítható és szinte csak Lázári településre korlátozódik. Kevesen vannak, akik a távolabbi településekre költöznének. Ha a határ megnyílik, ez akár meg is változhat, hiszen az esetleges magyarországi lakóhely bizonyos esetekben vonzóbb lehet, úgyhogy akár Garbolcra is költözhetnek ki szatmáriak.
128
A megyeszékhely közvetlen közelsége nem vonzott befektetőket, jelen van-e a turizmus? Érdeklődött egy német cég, 4-500 főt dolgoztatott volna, de sajnos nem sikerült egy 110 kV-os áram-vezetéket behúzni, amire pedig szükségük lett volna, úgy aztán nem lett belőle semmi. Szálláshely nincs a községben, látogató se nagyon. Milyen a község infrastrukturális ellátottsága? Az ivóvíz 2009 óta minden településünkön bevezetésre került. A község összesen kb. 1800 háztartásából 8-900-an csatlakoztak már rá a hálózatra, de ez fokozatosan növekszik, hiszen a talajvíz nem jó a községünkben, nagyon nitrátos. A csatlakozó háztartások nagy része Lázári településről kerül ki (kb. két harmada). A szennyvíz-hálózat kiépítése folyik, 2014-re Lázári települést sikerül lefednünk, ami a község lakosságának 45%-a. A többi öt településre a Szatmár környéki települések közmű-ellátását célzó 2014-2020-as időszakra ütemezett pályázatban fog sor kerülni. A Lázárihoz közelebbi települések (Kissár, Sándorhomok, Nagypeleske) a lázári hálózatra fognak csatlakozni, míg a távolabbiak (Kispeleske, Szárazberek) a mikolai víztisztítóra. A telefonos, internetes lefedettség megoldott, ami gond az a villanyáram-kapacitás, ugyanis a kiépített vezetékek egyre kevésbé bírják az egyre több, újonnan épült ház többlet-fogyasztását. Illetve a jövőbeli fejlődésnek (befektetéseknek) is gátat szab. Vezetékes gázt csak saját erőből tudta a község bevezetni, így csak Lázári néhány utcájában van. A további beruházásra nem sikerült finanszírozást találni. A lakosok iskolázottsági szintjére mi a jellemző? Sokan kerülnek felsőoktatási intézménybe a községből, de általában ez azt jelenti, hogy el is költöznek a településeinkről. A legtöbben természetesen Szatmárnémetibe. A felsőfokú végzettség az állami intézményekben jellemző, illetve a vállalkozásukat már bizonyos szintre felfuttató cégvezetők körében. Általában valamilyen gazdasági profilú szakot végeznek. Az egyetemet végzettek munkahelyet is szinte kizárólag a városban keresnek/találnak. A helyi cégek is Szatmárnémetiben keresik a szükséges szolgáltatókat. Az iskolában megnyilvánul már az a folyamat, hogy sok szülő a városba küldi a gyermekét, főleg Lázáriból, de a távolabbi településekről is. Ettől aztán a helyben maradó osztályok színvonala erősen csökken, sok a kimaradó, iskolát kerülő, instabil körülmények között élő családokból származó gyerek, leginkább a cigányok. Ettől aztán egyre inkább nő a különbség a városi és a helyi iskolák között. A megfelelő infrastruktúra biztosítása is gond néhol. Lázáriban az óvoda építés állt le, máshol az összevont osztályok okoznak gondot, illetve egyre kevesebb a gyermek. Milyen tervekkel rendelkeznek a jövőre nézve? Ha a következő időszakban sikerül megoldani a szennyvíz hálózat kiterjesztését a község ellátatlan öt településén az mindenképp egy komoly megvalósítás volna – reméljük, sikerül. Lázári része a Szatmárnémeti metropolisz övezetnek, akárcsak a környező községek. Szerintünk nagyon fontos volna, hogy a város körül megépüljenek, felújításra kerüljenek azok az utak, amik elkerülő útként szolgálhatnak a város körül. A 194B megyei út lenne az egyik ilyen, amit nagyon jó lenne felújítani, hiszen vannak szakaszok, ahol szinte járhatatlan (Nagypeleske-KispeleskeSzárazberek között), és egy fontos összeköttetést élesztene újjá Gombáspusztától kezdve Egri, Mikola Szárazberek irányába, illetve a két Peleske, Atya, Pete, Dara irányába, egészen át Vetésig, hiszen ennek az útnak része, csak nem nagyon szokták tudni, egy híd is a Szamos felett,
129
ami nem létezik a valóságban, csak térképen. Ezt a térséget nagyon segítené. Egy fontos közös pályázat lehetne egy a mezőgazdasági termények raktározására (esetleg hűtőházzal ellátva), esetleg feldolgozására alkalmas központ megépítése. Más területeken a termelők úgy dolgozhatnak, hogy tudják, milyen megrendeléseik lesznek, biztos piacra, előre megkötött szerződésekre termelnek, illetve a hitelezői kört is bevonva, esetleg előre hitelszerűen megtámogatott feltételek között. Ez a szervezettség nagyon hiányzik, sajnos a termelők közötti egyesület, szervezet sem jelent meg, ami az első lépés volna. A községünkben híresen jó minőségű és nagy mennyiségű burgonyát termesztenek. Egy burgonya-feldolgozó üzem hasznosíthatná ezt az ágat, biztosabbá tenné a termelést. Az interjúk rövid összegzését lásd a lentiekben. A stratégia elkészítésekor nagy figyelmet fordítottunk személyes interjúk elkészítésére, mind a magyar, mind a román hatásterületen. Magyarországon a főkedvezményezett település polgármesterével és tapasztalt gazdálkodókkal készítettünk interjúkat, amíg Romániában a hatásterületen lévő települések közül három polgármesterrel, és egy református lelkésszel. Az egyes válaszokat figyelembe véve, a következtetéseket levonva került megalkotásra jelen stratégia. A magyar hatásterületen a gazdálkodókkal készített interjúk a vállalkozások szempontjából mutatták meg a térségben lévő lehetőségeket, potenciálokat, amíg a polgármesterekkel készített anyagok, inkább a települések, a hatásterület szempontjából szolgáltak hasznos információkkal. A stratégiában megjelenő fejlesztési célok, prioritások meghatározásakor a személyes interjúk is figyelembe vételre kerültek. Az interjú alanyoknak ezúton is köszönjük, hogy rendelkezésünkre álltak.
130
FELHASZNÁL FORRÁSANYAGOK Fehérgyarmati kistérségi tükör- Helyzetfeltárás-Balás Gábor, -Kozma Noémi, Nyíri Noémi, Czaller László, Kulcsár Gábor,Luksander Alexandra Fehérgyarmat Integrált Városfejlesztési Stratégia 2012 Garbolc Község Önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programja (2013-2018) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területfejlesztési koncepció 2012 Határ menti települések az Alföldön 2012-Központi Statisztikai Hivatal kiadványa A foglalkoztatás és munkanélküliség regionális különbségei 2012- Központi Statisztikai Hivatal kiadványa Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2012- Központi Statisztikai Hivatal kiadványa A Központi Statisztikai Hivatal honlapján elérhető statisztikai adatok Az Észak-nyugati Régió Fejlesztési Terve 2014-2020 (Planul de Dezvoltare al Regiunii Nord-Vest 2014-2020) http://www.nord-vest.ro/Document_Files/Planul-de-dezvoltareregionala-2014-2020/00001513/tp9mg_PDR%2020142020%20DRAFT%20sept_2013.pdf Szatmár megye fejlesztési stratégiája http://www.compas20.ro/url/Strategia-dedezvoltare Lázári község fejlesztési startégiája - kiadatlan másolat Szatmár vidéke Helyi Akciócsoport Fejlesztési Terve http://www.galzonasatmarului.ro/plan-de-dezvoltare-locala Románia statisztikai évkönyve http://www.insse.ro/cms/ro/content/anuarul-statistic2011 adatkérés útján kapott statisztikai adatok
131
