-sz eg ed .h
VEZÉRFONAL A
.sk
KARDVÍVÁS OKTATÁSÁHOZ K I R . CSENDŐRSÉG
SZÁMÁRA.
ek
on
yv
1.
tar
A
SZEGEDEN.
NYOMATOTT BÁBA SÁNDOR KÖNYVNYOMDÁJÁBAN.
-sz eg ed .h
Általános hatái-ozványok.
ek
on
yv
tar
.sk
1. A karddal való vívás a csendőrben ezen fegyvere iránt bizalmat ébreszt; ez által tanulja meg ellenfelét meg támadni és önmagát megvédeni. A vivási oktatásnak egyik főfeladata az erős és mégis hajlékony csuklók kifejlesztése. Ez teszi a támadásokat el határozókká és eredményesekké. Ennek folytán tehát a vivás oktatásának egyik főkellékét még a test mozgékonyságának gyakorlása is képezi. A különféle meghatározott vágások (támadások) és födözések gyakorlása arra szolgál, hogy a csendőr azokkal megismerkedjék és a s z a b a d v i v á s r a előkészíttessék. Ez utóbbi a lélekjelenlétet fejleszti, a melyre a csendőrnek szol gálati működése folytán előforduló körülmények között elodázhatlan szüksége van. 2. A vivási e l ő g y a k o r l a t o k r a a legénység sza bályszerű könnyű öltözetben és derékra kötött oldalfegyver rel vonul k i ; s ezen gyakorlatoknál minden formaszerüség és kényszer lehetőleg mellőzendő. 3. A s z a b a d v i v á s gyakorlásakor két, könnyű vivókardokkal ellátott csendőr áll egymással szembe, s kölcsönös megállapodás nélkül vág és födöz. 4. Ezen gyakorlathoz, a szabályszerű csendőrségi szol gálati kard alakjának megfelelően, kemény fából és bádog lemezből készült markolat-kosárral kiállítandó fakardok hasz nálandók, melyek az őrsátalányból szerzendők be. E L S Ő
S Z A K A S Z .
Előgyakorlatok.
5. Az előgyakorlatok többekkel egyszerre eszközöltet hetnek. 6. Az előgyakorlatokhoz a legénység sorban vonul ki és „Négy lépésre balra (jobbra, vagy jobbra és balra) n y i t ó d j ! " vezényszóra, ennek megfelelően foglal állást.
-sz eg ed .h
A balszárnyra mindenkor a legügyesebb vagy gya korlottabb ember állítandó, hogy a többieknek egyúttal kép letes vezetőül szolgáljon. I. A vivási á l l á s .
7. » V i v r i i ! « figyelmeztetőre a netaláni pibenő_ állásból a rendes katonai arczállásba kell helyezkedni át. »Á 1 1 á s, e g y ! « vezényszóra a jobb kéz a testhez közel a baloldalra áttérve megragadja a kardmarkolatot, mig a bal kéz a kard hüvelyét a markolaton alól fogja m e g ; „ k e t t ő ! - r e a jobb kéz a kardot gyorsan a hüvelyből kihúzza, s azt ugy emeli a test elébe, hogy a kar kissé felemelve és meghajtva, s ökle körülbelül jobb szeme elé azzal egyenlő magasságban, a penge hegye rézsut előre és é l é v e l felfeléabal váll magasságába jusson ; »h á r o m !«-ra mindkét térd kissé meghajtatván, a jobb' láb rövid hallható toppanással ugy lép előre, hogy a test középvonalának feleljen meg, a bal térd ezen láb ujjai fölött függélyesen, a jobb láb alsó lábszára pedig magában merőlegesen, a felső test hátra vont balvállal a csípőkön függélyesen álljon, az arcz egye nesen előre az ellenfélre néz. A kardmarkolat teljes ököllel akként markolandó meg, hogy a kis ujj a védvasat érintse, mig a hüvelyk ujj a mar kolat fogantyújának fokvasán van. A bal kar oly módon tétetik a testen hátra, hogy az előkar a keresztcsont felett vízszintesen nyugodjék, mely fekvé sében minden további mozdulat alatt megmarad (1. a 7. ábrát). 8. Ha a kezdő a fennebbiek szerint részletezett állást fog lalni megtanulta, a „v i v n i-á 1 1 á s!" vezényszóra ezen mozdulat a részletes mozdulatok és fogások egyesítésével gyakorlandó és végrehajtandó. 9. „F i h e n j !" figyelmeztetőre, a lábak távolságának megtartása mellett kényelmes állás foglalható, a kard a vívó állásból hegyével a föld felé cresztctik és a felső test sza badon mozoghat, mig a „vigyázz! v i v n i-á 1 1 á s!" figyel meztető, illetőleg vezényszóra ismét a szabályos v i v-állásba kell helyezkedni.
ek
on
yv
tar
.sk
u
5
-sz eg ed .h
-
—
10. „Viovázz ! kardot r c j t s ! " - r e akár a pihenő, akar pedig a viv-állásbül a bal láb helytt hagyásával a sza bályszerű katonás állás foglaltatik el és a kard, ép ugy, a mint kivonatott, hüvelyébe rejtetik, minek teljesítése alatt az illető kissé balra lefelé pillant. 11. A kard elrejtése után a sor zárkoztatik és a legény ség leléptetik. 12. Itt megjegyeztetik, miszerint a gyakorlott és ügyes vivő különösen a szabad-vivásnál, határozott alakisághoz nem köthető, söt szükséges, hogy a vivó bizonyos körülmények között az alakiságtól eltérve, ezáltal tulajdonképeni szándékát ellenfe'e elöl mintegy elleplezze.
.sk
II. Test mozdulatok
13. Miután a viv-állás már begyakoroltatott, a t e s t m o z d u l a t o k r a való oktatás, illetőleg ezek gyakorlása következik ; ezek teljesítése mindenkor a szabályszerű viv-
tar
A t e s t m o z d u l a t o k a következők: a) Dobbantás. (Appel.)
on
yv
14. „Dobbants!" vezényszóra a jobb lábbal a földre hallható toppan ás tétetik. Ez a viv-állás elfoglalásánál, vala mely mozdulat bevégeztével vagy összecsapásoknál, a kölcsö nös készenlét jeléül adandó. A kettős dobbantás, két egymás után gyorsan következő toppantásból áll és „Kettős dobbantás !" figyelmeztetőre kimondandó „D o b b a n t s ! " vezényszóra gyakorlandó. Továbbá a távlat megváltoztatására :
ek
15. „Előre haladás — e g y ! " vezényszóra a jobb láb 30 cmtrnyire előre tétetik, mig a bal láb, a nélkül, hogy a földön húzatnék, egyúttal ugyanazon távolságra a jobb után tétetik a földre ; a mozgás folytatására to vábbá csak „ E g y ! " vezényeltetik; mig a kellő gyakor lottság elérése után az előrehaladás „ E l ő r e " vezény szóra teljesítendő és mindaddig folytatandó, mig az „ Á l l j ! "
6
-sz eg ed .h
-
-
vezényszóval megállapodás parancsol tátik, mire az egy dobbantással megszüntettetik. Az előrehaladás csaknem ülőhelyzetnek megfelelően gyorsan és lehetőleg zaj nélkül történjék; mert minél gyor sabban és zajtalanul vitetik végbe, annál meglepőbb és annál biztosabb az eredménye is. c) Hátrálás. (Retiriren).
.sk
16. „Hátrálj — E g y !«-re a bal láb 30 cmtnyire hát rább lép és a jobb láb szintén ugyanannyira vonatik vissza ; különben ép ugy végeztetik az oktatás, mint az előrehaladás nál már fennebb mondatott, s az oktatandó kellő gyakor lottsága folytán „ H á t r á l j ! " vezényszóra hajtandó végre mindaddig, mig a hátra mozgás „ Á l l j ! * vezényszóval beszünteltetik, mire az egy dobbantással befejeztetik. d) Kitörés. (Ausfall).
ek
on
yv
tar
17. A kitörés a támadás hatásának fokozására szolgál. „ K i t ö r n i ! " vezényszóra a jobb láb 30 cmtnyire gyorsan előre tétetik és a bal, anélkül, hogy helyből emel tetnék, teljesen kinyujtatik. A feltest előre hajlik, a jobb csipő behuzatik, s a bal váll lehetőleg hátra vonatik. A test egyensúlyban tartandó, s e súlynak nem szabad egyedül a jobb lábon nyugodni, mivel ezáltal a vívásban való gyors visszatérés tetemesen megnehezittetnék. A kitörésben való állásnak nem szabad sokáig tartani' hanem mielőbb a „H e 1 y r e !" vezényszóra ismét vivó-állásba kell helyezkedni. A kitörés hosszas gyakorlatot igényel, s a kellő gya korlat folytán a kitörés és visszakozás „ K i t ö r j ! " vezény szóra együttesen gyakorlandó. e) Hátra kitörés. (RackwSrts-Aurfall).
18. „Hátra k i t ö r j ! " vezényszóra a bal láb teljesen megfeszülve a kitörési helyre visszalép s a tovább következő „ H e l y r e ! " vezényszóra a jobb láb egy dobbantással a viv-állásba vonatik vissza.
-sz eg ed .h
f) Hatralépés. (Rück-Sohritt.)
19. „Hátra l é p j ! " vezényszóra a jobb láb 10—20 cmternyire a bal lábtól oldalvást vagy a mögé helyeztetik, mialatt a térdek kissé meghajolva maradnak, a test felső része pedig visszavonatik. „ H e l y r e ! " vezényszóra egy dobbantással a szabályos viv-állás foglaltatik el. Ezen mozdulat gyengébb vagy kétes cseltámadás kike rülésére szolgál és szük helyen a hátraugrást pótolja. g) Hátranurás. (Riickwarts-Sprung.)
20. „Hátra u g o r j ! " vezényszóra ezen mozdulat egy ellökés által mindkét lábbal egyszerre történik, mire egy dobbantás következik. Ez erősebb támadás gyors kikerülé sére szolgál.
.sk
I.) Előrehajlás.
yv
tar
2 1 . „Előrehajolni — e g y ! " - r e a bal láb teljesen megfeszíttetik s a feltest annyira hajlik előre, hogy a jobb láb térde függélyesen a lábbujjhegyek fölé jusson, mig a fej kissé leeresztetvén, a felső jobb kar közelében tartatik ; „ H e l y r e ! " vezényszóra ismét a vivallás — egy dobban tással — foglaltatik el. Ezen mozdulat az ellenfélnek támadásra való csábítá sára, vagy a sokáig kitörési állásban maradt támadónak gyors viszonttámadására és cselvágásra is szolgál s ily ese tekben az előre kitörést pótolja i) Hátrahajlás.
ek
on
22. „Hátrahajolni — e g y ! " - r e a bal láb még inkább meghajlik, a jobb láb megfeszül és a te.'t felső része és a fej hátravonatik • „ H e l y r e ! " vezényszóra — egy dobban tással — ismét a viv-állás foglaltatik el. Ezen mozdulat röviden véghez vitt vágások kikerülésére és az előrehajlás közben tett gyengébb ellenséges támadások irányában is alkalmazható. k) Fordulás jobbra. (Volté rechts.)
23. „Jobbra f o r d u l j !"-ra a jobb láb kissé jobbra előre és oldalvást helyeztetik és a test a saját külső (jobb)
-sz eg ed .h
oldal felé hajlik, mialatt a bal láb a kitörési állásban van ; — „ H e l y r e ! " a viv-állás — egy dobbantással — gyor san foglalandó el. 1) Foril.ilsís balra. (Volté links).
.sk
24. „Balra f o r d u l j !"-ra a jobb láb kissé balra és előre helyeztetik s egyidejűleg a test a saját belső (bal) oldal felé hajolván, a bal láb is tovább balra és egyúttal kitörési helyzetbe helyeztetik: „ H e l y r e ! " — egy dobbantással — az eredeti állásponton a szabályos viv-állás foglaltatik el. 25. Ezen fordulatok az ellennek oldalba támadása czéljából, esetleg az ő fordulatainak ellensúlyozására hasz náltatnak. 26. Nagyobb mérvű gyakorlottság folytán a 15—25. pontokban taglalt mozdulatok okszerűen egyesítve is gya korlandók. III. Kardforgatások.
ek
on
yv
tar
27. A csendőrnek mindenekelőtt meg kell tanulnia, a vágásokat teljes erö'vel és mindig a kard élével megtenni. E végre előgyakorlatul a kardforgatások szolgálnak. Ezek k i - ' nyújtott karral és a csuklóból kiinduló erőteljes kanyaritással végbe vitt vágások, melyeknek egymást ütem szerint kell követniök. 28. A kardforgatások a már kiképzett vivó által is, még pedig mindenkor a szabályszerű szolgálati karddal min den leczke után gyakorlandók. 29. A kardforgatások a szabályos viv-állásban (7. pont) gyakorlandók, csakhogy, ha ezen gyakorlás huzamosabban tart, kezdetben a térdek kissé kiegyenlítése megengedhető, mig közben rövid ideig a kitörési (17. pont) és előre hajlott (21. pont) állásban is gyakorlandók. 30. „Kard forgatás e g y ! " - r e a csendőr szabályosan tartott kardja pengéje hegyét a támadó állásból bal felől feje fölött hátra húzza, e mellett a könyökcsuklót is né mileg meghajtván, erős vágást tesz az ellenfél bal vállára, annak jobb csipője irányában és a pengét teljesen kikanya-
h . d
e g
e z s
k .s
r a vt
o k e
y n
9
-sz eg ed .h
—
—
ritja; ezután öklét bal vállához emeli s az ellenfél jobb vállára annak bal csípője irányában intéz vágást, a kardot ismét kikanyaritja, kinyújtott karját a jobb oldal felé emeli és e két vágást (felső forgatást — oberes Molineé — ) addig ismétli, mig „ H e l y r e " vagy —
.sk
3 1 . „ K e t t ő " következik. — Most a csendőr a pen gét, a vágást azon irányban, a melyben épen van, lefelé kikanyaritja, öklét megfordítja, hogy a kard éle előre irá nyuljon és az ököl és könyök csuklóiból szintén az előbb említett vágásokat teszi meg, csakhogy azok most az ellen fél teste mindkét oldalán alólról felfelé irányozandók, s e két vágást (alsó forgatás — unteres Molineé — ) addig ismétli, mig „ H e l y r e " vezényeltetik, vagy a következő vezényszó ejtetik ki :
tar
32. „ H á r o m " vezényszóra a csendőr öklét a bal válla elé és az ökölcsukló meghajtásával a kard hegyét rézsútosan hátra felé bal válla irányába hozza, s fejét előre hajtva vízszintesen jobbra vág, a pengét feje fölött kikanya ritja és a vágást jobbra ismétli ; ezután öklét megfordítja és ugyanezen vízszintes kettősvágást ellenkező irányban, azaz balra végzi.
yv
33. Ezen vízszintes kettős forgatás fölváltva jobbra és balra mindaddig ismételtetik, mig ismét „ E g y " vagy „ K e t t ő " vagy „ H e l y r e " vezényeltetik.
on
34. Ha a csendőr a teljesen kikanyarított és összefüggő vágásokból álló kardforgatásokban már némi ügyességet sajá tított el, akkor neki a vágásokat és a szúrást (42. pont) is a vágóállványra, az azon kijelölt irányok szerint szabatosan és teljes erővel kell tennie.
ek
A vágó-állvány egy szorosan összefíUött és zsákvászon nal bevont, férfi felső test magasságának megfelelő szalma csomó, mely egy 1 /io méter magasságú szilárdan álló czölöpre tűzetik. 6
A vágások és a szúrás iránya, a mint azt az ábra mu tatja, a vágó állványon fekete sávokkal, vagy felvarrt bőrsze letek által jelölendő meg.
-sz eg ed .h
IV. Vágások és s z ú r á s .
ek
on
yv
tar
.sk
35. A kardnak minden vágásnál éle első harmadával kell a kijelölt helyet találni. — A fokéllel csakis a vízszin tes jobb- és mély jobb vágásoknál szabad vágni és pedig azon esetben, ha ezen vágások a jobbra tett vágásokat követik és ezekkel közvetlenül összekötvék, minek folytán a kivitel gyorsítása czéljából az ököl forgatása elmaradván, a fokéi vágás eredményeztetik. Ezen gyakorlatnál már a 4. pontban említett vivó kar dok használandók. 36. Hogy a csendőr minden irányban tanuljon meg vágni és szúrni, akként foglaljon viv-állást, hogy a vágóáll vány vele vagy egyenest szemközt, vagy előre és oldalt, vagy pedig teljesen oldalt legyen. 37. A vezényszóra : „Magasan jobbra — v á g j ! " a csendőr a kardforgatás első vágását a vágó-állvány megfelelő pontjára végzi és ismét viv-állásba helyezkedik, a minek minden következő vágás vagy szúrás után kell megtörténni. 38. „Magasan balra — v á g j !" mire a csendőr a meg felelő pontra a kardforgatás második vágását végzi. 39. Mélyen jobbra (balra) — „ v á g j ! " erre az irány megnevezésének megfelelőleg, az illető pontra, a kardforga tások alsó vágásainak egyike ejtetik, minél a felső test mér sékelten a megfelelő oldal felé hajlik. 40. „Jobbra (balra) — - v á g j !" vezényszóra a vizirányos kettős kardforgatásnak megfelelő vágás a jelzett irányban, de természetesen már csak mint egyszera forgatással vég zendő vágás teendő. 4 1 . „Fejre — v á g j ! " mire a csendőr az állványon megjelölt irányban függélyesen felülről lefelé vág. 42. „ S z ú r j !" vezényszóra a csendőr öklét hátra húzza, mialatt hüvelykujját a markolat hátára kell tennie s a kard hegyével, karjának teljes és gyors kinyújtása mellett, a vágó állványon kijelölt pontra erőteljes döfést intéz, mely nek felső testének némi előhajlása által nagyobb nyoma tékot ad.
-sz eg ed .h
— 11 —
A szúrás intézésénél az ököl leginkább a vízszintes bal vágás fekvésében lehet, azonban a többi ökölfekvéseknek megfelelőleg is gyakorlandó.
MÁSODIK
SZAKASZ.
Vivási oktatás.
ek
on
yv
tar
.sk
43. Ezen oktatásnál ugy az oktatandó, mint a vívó mester a 4. pontban említett vivó-kardot használják; az öl tözetre nézve, ugy mint a tornászainál, az illemet nem sértő minden kényelem megengedendő. 44. Ha a csendőr a vágó állványra már teljes erővel és szabatosan tud vágni és szúrni, akkor a vívómester eleinte a döfkörön kivül foglal az oktatandóval szemben állást, mire mindketten egymás irányában, a 7., illetőleg a 8. pont sze rint, a vívómester vezényszavára, a szabályszerű viv-állásba helyezkednek. 45. Most az oktató a 3 1 — 4 1 . pontok alatt tárgyalt vágásokat vezényli, melyeket az oktatandó a 17. pontban le irt kitörés mellett teljesít; az oktató pedig az 55—63. pontoknak megfelelően födöz. 46. Minden vágás teljesítése után, a netalán kellő helyesitésre „ H e l y r e ! " vezénylendő, mi azonban nagyobb gyakor lottság folytán, az oktatandó által vezényszó nélkül teljesítendő. 47. „Magasan jobbra (balra) — v á g j !" erre a csendőr, (lásd a 2. ábra v. illetőleg a 3. ábra v. alakját), a kitörés sel egyidejűleg a jelzett vágást megteszi, mire a 46. pont szerint járandó el. 48. „Mélyen jobbra (balra) — v á g j ! " vezényszóra a csendőr a kitöréssel egyidejűleg, az illető vágást (4. ábra v. illetőleg az 5. ábra v. alakja szerint) teljesiti. 49 „Jobbra (balra) v á g j ! " vezényszóra a jelzett oldal nak megfelelően, a 40. pontban emiitett vizirányos vágások teendők.
-sz eg ed .h
50. „Fejre — v á g j !" erre a csendőr (lásd a 6. ábra v. alakját) a kitörés mellett és saját fejét kissé előre hajtva, az ellenfél fejére intéí vágást. 5 1 . „ S z ú r j ! " vezényszóra a csendőr, nyomatékosabb kitöréssel, az ellenfél mellének a 42. pont szerinti szúrást
52. Ha a vágások, illetőleg támadási mozdulatok eléggé gyakoroltattak, az oktató az oktataudóval szemben és ennek döfkörén belül foglalván állást, pengéjét az ellenfelével, és pedig vagy a külső oldalon azaz él élén (lásd a 7. ábrát), vagy pedig a belső oldalon azaz fok fokon (lásd a 7/a ábrát) —
ek
on
yv
tar
.sk
Ezután az oktató az oktatandónak a vágásra nyújt alkal mat; mely végből testének egy részét födetlenül hagyván, neki az ily alkalmak mikénti felhasználását megmagyarázza és őt a szándékolt támadási mozdulatok azaz vágások végre hajtására utasítja, melyekkel szemben önmagát födözi, s egy úttal a födözések kölönféle nemeit megmagyarázza. 53. Miután az oktatandó a födözések különféle nemeit, az oktató födözései folytán megismerte és a neki nyújtott al kalmakat is kizsákmányolni megtanulta, az oktatandó a födö zések teljesítésére taníttatik. 54 Minden vágás vagy szúrás a penge erősebb részével, s annak élével és kissé előre nyúló hegyével, s csakis akkor födözendő, midőn az ellenfél kitör. A pengének e r ő s e b b r é s z e alatt annak a hossza közepétől a tövéig vagyis a markolatig terjedő része értetik. 55. A f ö d ö z é s e k b e g y a k o r l á s a c z é l j á b ó l az oktató az oktatandóval szemben viv-állást foglal, pengéjét az ellenével keresztezi, például a belső oldalon, hogy gyenge nyomással balra az ellenfél bal oldalát érhesse és azután vezényli: 56. „Balra — f ö d ö z z ! " — Erre a csendőr azon pillanatban, midőn az oktató kitöréssel a bal válla felé jelzi a vágást, öklét befelé fordítja és azt rézsut felfelé irányuló pengehegygyei a belső, vagyis bal oldala felé taszítja, s egyszersmind öklét a vágás magassága vagy mélysége irányának megfelelően leereszti, hogy a vágást
-sz eg ed .h
— 18
-
ek
on
yv
tar
.sk
a penge élével, a markolathoz közel meggátolhassa (lásd a 2. ábra f. alakját). Az oktató a kitörésben némi ideig megmarad, m i alatt a födözést megbírálja és helyesbiti, azután a kardot ismét hátrahúzza, mire az oktatandó is előbbi állásába helyezkedik, mely eljárás minden további födözésnél is kö vetendő. 57. Most az oktató kardját az oktatandóéval a külső oldalon teszi keresztbe, ennek pengéjét kissé jobbra nyomja és az utóbbi jobb válla felé jelezvén a vágást, vezényli : „Jobbra — f ö d ö z z ! " — mire a csendőr (lásd a 3. ábra f. alakját) öklét lefelé irányuló pengehegygyei kifelé, azaz jobbra fordítja és egy kis nyomással átveti, öklét egy szersmind azon mérvben, amint a vágás magasabban vagy mélyebben irányoztatik, leereszti, hogy azt, ekként a penge éllel a markolathoz közel felfoghassa. 58. „Mélyen balra - - f ö d ö z z !" vezényszóra a csendőr a bal csípője felé alólról irányuló vágást oly módon födözi, hogy befelé, azaz balra fordított éllel pengéje hegyét ezen oldal felé ereszti le (lásd a 4. ábra f. alakját). 59. Mélyen jobbra — fö d ö z z !"-re ugyanezen födözés jobbra tétetik meg (lásd a 5. ábra f. alakját). 60. Ezen két mély födözésnél az ökölnek a gyomor gödör magasságánál alább sülyedni nem szabad. 6 1 . A 49. pont szerinti vízszintes vágások kissé lejebb eresztett ököllel az 55. és 56. pontokban leirt módon födöztetnek. 62. „Fejet — f ö d ö z z ! ' vezényszóra a csendőr azon pillán.tban, midőn az oktató a fej vágást jelzi, az élével föl felé fordított kardját annyira veszi hátra, hogy ökle jobb szemétől mintegy 30 centiméternyire jobbra előre és fölfelé, a kissé fölemelt pengehegy pedig inkább balra, mint előre irányuljon; a fej egyidejűleg kissé előre hajlik (lásd a 6. ábra f. alakját). 63. Az oktató belső támaszban lévén, az oktatandó külső támaszban lévő pengéjét kissé jobbra, azaz kifelé nyomja és vezényli : 1
14
-sz eg ed .h
-
-
e
ek
on
yv
E
tar
.sk
„Szúrást jobbra — f ö d ö z z ! " — mire az oktatandó mellére szúrást jelez — ez utóbbi ugyanazon pillanatban saját pengéje hegyét csaknem függélyesen leeresztvén, ellene kardját éllel jobbra, az 57. pontban leirt födözéshez hason lóan fogja föl. 64. Most külső támaszt foglalván, a csendőr kardját beleié, azaz balra nyomja és vezényli : „Szúrás balra — f ö d ö z z ! " s az oktatandó mellére szúrást jelezvén, ez ép ugy, mint előbb mondatott, s az 58. pontban leirt födözéshez hasonlóan jár el, csakhogy most ellene pengéjét balra fogja föl, azaz balra födöz. 65. Ezután a csendőr arra utasítandó, hogy a szúrást a b e l s ő t á m a s z b ó l b a l r a , azaz befelé és a k ü l s ő t á m a s z b ó l j o b b r a , azaz kifelé födözze, minél arra figyelmeztessék, hogy ennek eszközlésére pengéjét gyorsan az ellenfél pengéjén fölül kell átvinnie. 66. Ha a csendőr már valamennyi támadási és védelmi mozdulatot helyesen és a kellő gyorsasággal végbe vinni képes, akkor a vágások és szúrásoknak a födözésekkel való összeköttetései és pedig az oktató által vezényelve, gyako roltassanak. E czélból az oktató és oktatandó egymással szemközt szintén viv-állásba helyezkednek és pengéiket keresztezik. g y - g y vágásra vagy szúrásra ugyancsak egy füdözésnek s viszont az utóbbira egy támadási mozdulatnak kell kö vetkezni. Az oktató az oktatandóval eleinte csak két külön moz dulatot külön osztva, később azonban egymást gyorsan kö vetve gyakoroljon ; s az ügyesség fokozódásához képest a két első mozdulattal még egy harmadikat és negyediket is kös sön össze. Ha a csendőr e l s ő mozdulata vágás vagy szúrás volna, akkor azt csakis az oktató rendeletére szabad megkezdenie. Az oktató, bizonyos összeköttetéseknél, a penge tá masznak a külső • vagy belső oldalra való átváltoztatása által, ellenkező vagyis változott viszonyt idézhet elő; de a végbevitel előtt vagy után a csendőrt az ily mozdulat nak czélja iránt gyakran kérdezze meg, hogy utóbbi ekként
-sz eg ed .h
a kardvívásnál szoktattassék.
előforduló helyzetnek
önálló
megbirálására
A szabad vívás.
ek
on
yv
tar
.sk
67. A vivási oktatás ezennel be lévén fejezve, a köl csönös értesítés nélküli s z a b a d v i v á s kezdetik meg. Ennél csak a föntebbiek szerint tanult vágások és födözések használandók, mig mesterkélt vágások csak tökéletesen vívóknál engedhetők meg. H a a v i v ó k f ö l h e v ü l ő d v e a k e l l ő n y u g a l m a t és m é r s é k l e t e t vesztet ték, a g y a k o r l a t r ö g t ö n beszüntetendő.
