1
VESZPRÉMI EGYETEM *(25*,.210(=
*$='$6È*78'20È1<,.$5
Állattudományi Intézet ÁLLATTENYÉSZTÉSTANI TANSZÉK Készült a Veszprémi Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola keretében 7pPDYH]HW
Dr. Kovács József professor emeritus D0H] JD]GDViJWXGomány kandidátusa
.h/g1%g=
)$-7È-Ò+Ë=Ï6(57e6(.
1g9(.('e6,5,7086-(//(0=
ELEMZÉSE
Készítette
DEÁK TAMÁS
KESZTHELY 2003
2
,1(.
.h/g1%g=
)$-7È-Ò+Ë=Ï6(57e6(.
1g9(.('e6,5,7086-(//(0=
,1(.
ELEMZÉSE Írta
DEÁK TAMÁS
Készült a Veszprémi Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola keretében
7pPDYH]HW
'U.RYiFV-y]VHISURIHVVRUHPHULWXV
D0H]
JD]GDViJWXGRPiQ\NDQGLGiWXVD
Elfogadásra javaslom igen / nem ……………………. Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom igen / nem (OV
EtUiOy
Dr. Csató László egyetemi docens mg. tud. kandidátusa igen /
nem …………………….
Második bíráló:
Dr. Vígh László Ph. D. igen / nem
……………………. A jelölt az értekezés nyilvános vitáján ……. %-ot ért el. Keszthely, ……………………. Bíráló Bizottság elnöke $GRNWRUL 3K' RNOHYpOPLQ
VtWpVH««««««««««
……………………. Az EDT elnöke
3
4
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS
11
2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS
14
2.1. A sertés növekedése
14
2.2 A sertés növekedésének modellezése
20
2.3. Fejlettség a hizlalás kezdetén
23
2.4. Kiegyenlítettség a hízóállomány fejlettségében
27
2.5. Növekedés -K~VPHQQ\LVpJYiJyiOODWPLQ
VpJ
a hús zsírtartalma, zsírsavak
31
2.6. Növekedés -K~VPHQQ\LVpJK~VPLQ DK~V]VtUWDUWDOPD]VtUPLQ
VpJ
VpJNROHV]WHULQ
3. ANYAG ÉS MÓDSZER
33
38
3.1.1. A kísérleti állatok tartási, takarmányozási körülményei 38 3.1.2. A növekedési ritmus elemzése
39
3.1.3. Testméretek, testarányok
42
3.1.4. Vágóérték vizsgálatok
43
3.1.5. Biometriai értékelés
44
3.2. A hízóba állítási fejlettség vizsgálati módszere
44
3.3. A hízóállomány kiegyenlítettségének vizsgálati módszere 46 $Q|YHNHGpVYiJypUWpNK~VPLQ
kapcsolatainak vizsgálata
VpJ ]VtUVDY|VV]HWpWHO
49
$Q|YHNHGpVYiJypUWpNK~VPLQ
kapcsolatainak vizsgálata
VpJ NROHV]WHULQWDUWDORP
50
5
4. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 4.1. Növekedési ritmus jelleP]
NHOHP]pVH
52 52
4.1.1. Hízékonysági tulajdonságok elemzése
52
4.1.1.1. Magyar nagyfehér hússertések hízékonysági teljesítményeinek elemzése
55
4.1.1.2. Magyar lapálysertések hízékonysági teljesítményeinek elemzése
65
4.1.1.3. Magyar nagyfehér hússertés x magyar lapálysertés NHUHV]WH]pV
Kt]yVHUWpVHNKt]pNRQ\ViJL
teljesítményeinek elemzése
75
4.1.1.4. H1 hibridsertések hízékonysági teljesítményeinek elemzése
81
4.1.1.5. H2 hibridsertések hízékonysági teljesítményeinek elemzése
87
0DQJDOLFD[SLHWUDLQNHUHV]WH]pV
hízósertések hízékonysági teljesítményeinek elemzése
94
4.1.2. Testméretek, testarányváltozások
100
4.1.3. Egyes vágóérték mutatók alakulása a hizlalás alatt
113
4.2. A hizlalás kezdeti fejlettség és a hizlalás alatti növekedés 123 $Kt]yEDiOOtWiVNRULIHMOHWWVpJMHOHQW
VpJH
4.2.2. A hizlalás alatti növekedés és kiegyenlítettség .O|QE|]
132
Q|YHNHGpVLLQWHQ]LWiV~JHQRWtSXVRNK~ViQDN
zsírtartalma és zsírsavösszetétele 4.4 .O|QE|]
123
153
Q|YHNHGpVLLQWHQ]LWiV~JHQRWtSXVRNK~ViQDN
zsírtartalma és koleszterintartalma
6
161
5. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
169
6. ÚJ KUTATÁSI EREDMÉNYEK
175
7. ÖSSZEFOGLALÁS
178
8. SUMMARY
186
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 9. PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK
194
9.1. Folyóiratban idegen nyelven megjelent cikkek és közlemények 9.2. Folyóiratban magyar nyelven megjelent cikkek és közlemények 9.3. Konferencia kiadványokban megjelent anyagok idegen nyelven 9.4.Konferencia
kiadványokban
megjelent
anyagok
magyar
nyelven
10. IRODALOMJEGYZÉK
197
11. MELLÉKLETEK
206
7
KIVONAT .h/g1%g=
)$-7È-Ò+Ë=Ï6(57e6(.1g9(.('e6,5,7086 -(//(0=
$
V]HU]
D
NRUV]HU
,1(.(/(0=e6(
YiJyVHUWpV
HO
iOOtWiVEDQ
UpV]WYHY
VHUWpV
genotípusok növekedésdinamikai elemzését végezte. Célja, hogy a hizlalási és vágási teljesítmények kapcsolatát ilyen szempontból jellemezze. A beállítási súly eltéréseinek hatását sokoldalúan feldolgozta. Két fajtatiszta, magyar nagyfehér hússertés és magyar lapálysertés, két keresztezés, magyar nagyfehér hússertés x magyar lapálysertés és mangalica x pietrain, valamint két hibrid, hibrid 1 és hibrid 2 genotípusokkal, összesen 406 hízósertéssel végezte vizsgálatát. A hízékonysági és vágási paraméterek mellett a testarányváltozásokat szintén megállapította. Kimunkálta az életszakaszonkénti növekedési NLWHY
NHWDV]HUYHVQ|YHNHGpVMHOOHP]pVpUHgVV]HIJJpVYL]VJiODWRNNDO
feltárta a hízékonysági, vágási paraméterek közötti kapcsolatok irányát pVPpUWpNpW$PXQNiEyONLW
és
irányú
kapcsolatok
WHNLQWHWpEHQ
$
QLNKRJ\JHQRWtSXVRQNpQWHOWpU
vannak
K~VPLQ
a
VpJL
legfontosabb
YL]VJiODWRNDW
PpUWpN
tulajdonságok NLE
YtWHWWH
D]
intramuscularis zsír zsírsavösszetételére nézve is. Kiszámította a zsírsavarányok
mutatóit.
A
sertéshús
koleszterintartalmának
meghatározása is helyet kapott kutatásában. Eredményei azt jelzik, hogy a hajtatott hízóalapanyag-HO NHGYH]
WOHQYiJiVLPLQ
iOOtWiV W~O PDJDV EHiOOtWiVL pO
VtWpVWSURGXNiO
8
V~O\
ABSTRACT
ANALYSE OF GROWTH DYNAMIC OF DIFFERENT PIG BREEDS
The author analysed the growth dynamic of pig genotypes used in modern fattening to produce slaughtering pig. The aim of the investigation was to characterize the connections of fattening and slaughtering performances in this respect. The effect of differences of starting weight was carried out in several ways. As many as 406 fattening pigs were investigated in Hungarian Large White and Hungarian Landrace breeds, in Hungarian Large White x Hungarian Landrace and Mangalitsa x Pietrain crosses as well as in Hybrid 1 and Hybrid 2 genetic construction. Besides fattening and slaughtering performances the changes of different body regions were also shown. The exponent of growth in life periods was worked out to characterize the organic growth. Correlations between fattening and slaughtering performances were calculated. It is stated that there were different correlations between the most important parameters. Investigation of meat quality also contained the fatty acid composition of intramuscular fat, the relation of fatty acids and the choresterol content of meat. Results indicated worse slaughtering quality when production of basic of fattening (growing) was too intensive (too heavy starting weight).
9
DIE ANALYSE DER ZUNAHMEDYNAMIK VERSCHIEDENE SCHWEINERASSEN
Der Autor hat die Zunahmedynamik der Schweinerasse analysiert, die man benutzt Schlachtschwein zu herstellen. In dieser Rücksicht war das Ziel der Untersuchung, Beziehungen der Mastsleistungen und der Schlachtsleistungen zu charakterisieren. Man hat die Wirkung des Unterscriedes des Anfansgewichts ausgearbeitet. Man hat 406 Stück Mastschweine untersucht in der Rassen Ungarisches Großweiß x Ungarisches Landrace, Mangaliza x Pietrain, und in genetischer Konstruktion Hybrid 1 und Hybrid 2. Sie haben außen der Mastsleitungen
und
Schlachtsleistungen
die
Änderungen
der
verschiedenen Körpergegend auch demonstriert. Der Exponent der Zunahme war in der Lebensperiode ausgearbeitet, die organische Zunahme zu charakterisieren. Die Korrelationen waren zwischen den Mastleistungen und den Schlachtsleistungen erklärt. Man hat bestimmt, dasses
verschiedene
Korrelationen
zwischen
den
wichtigsten
Parametern gab. Die Untersuchung der Fleischqualität hat die Fettsäurezusammensetzung des intramusculären Fettes auch enthaltet. Die Ergebnisse haben schlehter Schlachtsqualität bezeichnet als, wenn die Herstellung des Grundes der Mästung zu intensiv war (Zu groß Startgewicht).
10
=e6
1. BEVEZETÉS ÉS&e/.,7
A sikeres sertéshizlalás a mennyiségi teljesítmények mellett határozott PLQ
VpJLN|YHWHOPpQ\HNHWLVWiPDV]W$PLQ
VpJMDYtWiVOHKHW
VpJHLQHN
kutatása, a biológiai összefüggések elemzése, következtetések levonása OHKHW
VpJHW DG D IDMWD pV WtSXV
V]DN EHIHMH]WpYHO NH]G
(]pUW LQGRNROW D QHYHOpVL LG IRO\DPDWiEDQ
D
VHUWpV
különbségek biológiai okainak jelzésére.
Q|YHNHGpVpQHN
IHMO
G
VHUWpVKL]ODOiV
GpVpQHN
ELROyJLDL
változásait nyomon követni. A növekedés a szervezet méret- és súlybeli változását jeOHQWL YpJEHPHQ
PtJ
IHMO
GpVNpQW
D
KRUPRQiOLV
EHIRO\iV
DODWW
V]|YHWL V]HUYL GLIIHUHQFLiOyGiV KDWiUR]KDWy PHJ $ NpW
folyamat egymással összefonódik és egymástól el nem választható. A IHODGDW
PHJROGiViQDN
növekedési
HOV
ULWPXV MHOOHP]
IDMWiNUD MHOOHP]
HOWpU
OpSpVHNpQW
D
GROJR]DWEDQ
N HOHP]pVH MHO|OKHW
V]HUHSO
PHJ $ NO|QE|]
Q|YHNHGpVGLQDPLNDL VDMiWRVViJRN HOHP]pVH D
KL]ODOiV HUHGPpQ\HVVpJH V]HPSRQWMiEyO G|QW HUHGPpQ\HNXJ\DQDNNRUOHKHW
IRQWRVViJ~ $ NDSRWW
YpWHV]LNDV]yEDQIRUJyHOWpU
ELROyJLD
i
sajátosságok céltudatos figyelembe vételét mind a tenyésztési munkában, mind a hizlalási gyakorlatban.
A növekedésdinamikai
vizsgálatok
aktualitását az adja,
VHJtWVpJNNHO D KL]ODOiV HJ\HV V]DNDV]DLUD MHOOHP]
sebesség hatása is eOHPH]KHW összefüggésben.
A
Q|YHNHGpVL
D KL]ODOiVL pV YiJiVL HUHGPpQ\HNNHO
teljesítményvizsgálatokban
J\DNRUODWEDQ LV D] pUWpNPpU
HOWpU
hogy
és
a
hizlalási
WXODMGRQViJRN MHOOHP]pVpUH VWDWLNXV
mutatókat használnak, amelyek az egész termési ciklust értékelik. Kutatómunkám célja éppen ezért az volt, hogy a hizlalás folyamatát
11
növekedési szakaszokra bontva képet kapjak a hízósertések súlyának, valamint PLQ
egyéb
hizlalási
és
vágási
teljesítményének,
vágási
VpJpQHNUpV]OHWHVDODNXOiViUyO
A sertés súlyának és testméreteinek növekedését az egyes termelési szakaszok elején tapasztalható fejlettség függvényében elemzem. Éppen úgy, ahogy a születési súly (fejlettség) életre szóló kihatásait vizsgálják, tisztázni kívánom, hogy a hizlalás kezdeti súly (fejlettség) milyen hatást gyakorol a hízékonysági paraméterekre. A hízóbaállítás kori fejlettség befolyása ugyanis igen összetett módon érvényesülhet a hízékonysági eredmények és a vágási
K~VPLQ
VpJ DODNtWiViEDQ $
mutatók sokszor ellentmondásos eredményekben juthatnak érvényre.
A
növekedési,
súlygyarapodási
paraméterek
fajtánkénti,
JHQRWtSXVRQNpQWL HOWpUpVHLQHN YL]VJiODWiQ W~O D YiJiVL pV K~VPLQ
VpJL
tulajdonságokat is részletesen értékelem. Ennek a kérdésnek a WLV]Wi]iViUD
D
J\DNRUODWEDQ
HOOHQ
pUWpNHN WDQXOPiQ\R]iViQ W~OPHQ
fontos
zsírsavak
és
U]|WW
YiJypUWpN
pV
K~VPLQ
VpJL
HQ QDSMDLQN KXPiQHJpV]VpJJ\pEHQ
koleszterin
vizsgálatára
kutatóunkámat. Az említett analízisek ~MV]HU
is
kiterjesztettem
VpJpW D] DGMD KRJ\ D
dolgozatban a sertéshús (karaj) intramuscularis zsírjának jellemzése szerepel, a már többször analizált hátszalonnából nyert zsír vizsgálata helyett. .XWDWyPXQNiPDN|YHWNH]
.O|QE|]
WpPDN|U|NYL]VJiODWiUDWHUMHGNL
VHUWpV JHQRWtSXVRN Q|YHNHGpVpYHO |VV]HIJJ
V]DNDV]RVViJ
elemzése, a szakaszok hosszának és a növekedés sebességének
12
megállapítása. A testsúlynövekedéssel együtt járó testarányváltozások genotípusonkénti jellegzetességeinek ábrázolása. Ultrahangos mérések segítségével a vágási paraméterek hizlalás alatti változásának bemutatása.
A hízóbaállítási (80 napos) fejlettség és a hizlalás alatti növekedés, YDODPLQW
D
NO|QE|]
Kt]pNRQ\ViJL
pV
YiJiVL
SDUDPpWHUHN
kapcsolatainak vizsgálata.
A hízóállomány hízóbaállításkori és hizlalás alatti kiegyenlítettsége közötti kapcsolatok elemzése. .O|QE|]
Q|YHNHGpVGLQDPLNiM~
VHUWpVJHQRWtSXVRN
]VtUVDY|VV]HWpWHOHpVDK~VPLQ
VpJYL]VJiODWD
(OWpU
IHOPXWDWy
Q|YHNHGpVL
WHPHW
koleszterintartalma pVDK~VPLQ
VHUWpVJHQRWtSXVRN
VpJYL]VJiODWD
13
K~ViQDN
K~ViQDN
2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1. A sertés növekedése A sertések növekedése folyamatos, de nem egyenletes SMIDTH (1995) megállapítja, hogy a sertések életkorának változását a növekedés gyorsaságának,
intenzitásának
J\RUVDViJiW OHJHJ\V]HU
kíséri.
A
növekedés
EEHQ D QDSL iWODJRV WHVWW|PHJ J\DUDSRGiVVDO
OHKHW MHOOHPH]QL (] D V]OHWpVW LOOHWYH NpV
változása
O NH]GYH Q|YHNV]LN PDMG VWDJQiO
EE NLV PpUWpNEHQ IRNR]DWRVDQ FV|NNHQ (] D] LYDUpUpV
LGHMpUH WHKHW
DPHO\ IDMWiQNpQW pV
genotípusonként változóan 70-90
kg-os testtömegnél következik be. A növekedés során a súlygyarapodás |VV]HWpWHOH LV YiOWR]LN $] pOHWNRU HO
UHKDODGWiYDO IRNR]DWRVDQ FV|NNHQ
D Yt] D] iVYiQ\L DQ\DJ pV D IHKpUMH WDUWDORP GH iOODQGyDQ Q
szervezet
zsírtartalmának
aránya.
A
növekedési
D
intenzitás
(súlygyarapodás) csökkenése két okkal magyarázható. Az egyik a JHQHWLNDL
DODS
DPHO\
HOV
GOHJHVHQ
PHJKDWiUR]]D
D
Q|YHNHGpV
sebességét, a másik ok pedig, hogy a súlygyarapodás összetétele megváltozik. A genetikai alaS MHOHQW
VpJpUH KtYMD IHO D ILJ\HOPHW
CSATÓ nyomán
HORN (2000), amikor megállapítja, hogy a nemesítés során kialakított HOWpU
JHQRWtSXV~ iOORPiQ\RNDW IDMWiN KLEULGYRQDODN D Q|YHNHGpV
LQWHQ]LWiViUD pV WDUWDPiUD YRQDWNR]y MHOHQW
V NO|QEVpJHN MHOOHP]LN
amelyek meghatározzák az állományok növekedési kapacitását. A JHQHWLNDL PHJKDWiUR]RWWViJ MHOHQW
V D Q|YHNHGpVL HUpO\ iWODJRV QDSL
V~O\J\DUDSRGiVUD YRQDWNR]y |U|N|OKHW N|]|WW
YiOWR]LN
$
NO|QE|]
VpJL pUWpNV]iPD pV
JHQRWtSXVRNUD
MHOOHP]
HOWpU
hústermelési kapacitás meghatározza a fehérje beépítési képességet
14
minden életkorban és testtömeg tartományban. A fehérjeépítés és a V]tQK~VQ|YHNHGpVN|]|WWLLJHQHU
PETTIGREW
V|VV]HIJJpVUHKtYMDIHODILJ\HOPHW
(QQHN D NDSFVRODWQDN PHJIHOHO
HQ
1 g fehérje
növekedés 2,55 g zsírmentes színhúsnövekedést eredményez. De a növekedés fehérjeigényének kielégítése céljából tudnunk kell, hogy hogyan alakul a fehérjeépítés, vagy színhúsgyarapodás a növekedés szakaszaiban. A növekedés ütemének becsléséhez növekedési görbék HOHP]pVpW
MDYDVROMD
D]RN
MHOOHJ]HWHV
HONO|QO
PHUHGHNVpJL
szakaszainak megállapításával egyetemben. DOORNENBAL és TONG (1981), SUSENBETH és KEITEL (1987) nyomán HOLLIS (1993) eredményei alapján a testsúly és testfehérje között megközeOtW DOiEELNDSFVRODWEHFVOKHW
HQ D]
Testsúly (kg)
22
38
65
85
110
Testfehérje (kg)
3,9
6,2
10,6
13,0
16,6
A testsúly és az izomtömeg közötti kapcsolat állandónak és SiUKX]DPRVQDN
WHNLQWKHW
NOVAKOFSKI és CUSHER nyomán
HOLLIS (1993) szerint irányszámként megadható, hogy egy190 napos állat testének 40 %-a izomállomány.
Hasonló következtetésre jutott TOKACH (1997), mert véleménye szerint a helyes táplálóanyag szükséglet megállapításához meg kell becsülnünk a fehérje, azaz a színhús építés ütemét a nevelés és a hizlDOiV
LG
V]DNiEDQ 1HP HOpJVpJHV D]RQEDQ D] HJ\HV IHMOHWWVpJL
állapotokhoz (testsúly) kötötten az egyes mutatók mérése, hanem látni NHOO
D]RN
LG
EHOL
YiOWR]iViQDN
15
PpUWpNpW
(QQHN
pUGHNpEHQ
háromhetenként testsúlymérlegeléseket, valamint ultrahangos szalonnapV
L]RPYDVWDJViJ
PpUpVHNHW
WDUW
FpOV]HU
QHN
8J\DQDNNRU
D
metabolizálható energia /ME/ szükséglet megállapításához naponkénti takartmányfogyasztás-mérések elvégzését javasolja. A növekedés ütemének változása természetesen a táplálóanyag szükségletben is viOWR]iVRNDWLGp]HO
CAMPBELL
(1997)
megállapítja,
hogy
a
sertések
aminosav
szükséglete gyorsan változik 63 és 110 napos kor között. Az esszenciális aminosavak közül a lizinszükséglet kielégítése – különösen a növekedés maximumánál – 63 és 110 napos kor között lényeges szempont, mert 85 és 112 nap között a súlygyarapodás ütemében már csökkenés mutatkozik. Az energiaszükséglet tekintetében 63 és 98 QDSRV
NRU
N|]|WW
PpUKHW
D
OHJQDJ\REE
PpUWpN
Q|YHNHGpV
Hozzáteszi, hogy csoportos tartásban az extra energiaellátás nagyobb növekedést eredményez. Hangsúlyozza a 70 és 110 kg-os súlyhatárok közötti életszakasz növekedésdinamikai vizsgálatát, mert véleménye V]HULQW D PRGHUQ IDMWiNQiO D WiSOiOyDQ\DJ V]NVpJHW OpSFV
változik, mint azt korábban tapasztaOWiN
5iDGiVXO
D
]HWHVHEEHQ NO|QE|]
genotípusok genetikai kapacitását is figyelembe kell venni. CLOSE XJ\DQH]W D] DODSHOYHW KHO\H]L HO QDJ\ Q|YHNHGpVL HUHM
WpUEH DPLNRU NLMHOHQWL KRJ\ D
iOODWRN QDJ\REE PHQQ\LVpJ
V]tQK~VW NpSHVHN
beépíteni, de nagyobb az aminosav felvételük is. Ha egy állat már elérte D
V]tQK~VpStW
súlygyarapodás
JHQHWLNDL
NpSHVVpJpQHN
megnövekedett
PD[LPXPiW
zsírlerakódást
D
WRYiEEL
eredményez,
ami
csökkenti a színhús %-ot. Tehát fontosnak tekinti a genotípusokra MHOOHP]
JHQHWLNDLV]tQK~VWHUPHO
NpSHVVpJPHJiOODStWiViW
16
KOVÁCS NLV pV QDJ\ Q|YHNHGpVL HUpO\
Kt]yVHUWpVHN Kt]ODOiVL
eredményeit hasonlította össze. Megállapítja, hogy azonos vágósúlyban a növekedés dinamikáját a vágási életkor kifejezetten mutatja. Ennek PHJIHOHO
HQ D QDJ\ Q|YHNHGpVL HUpO\
iOODWRN NRUiEEDQ HOpULN D
vágósúlyt és így 30-40 napos eltérés is tapasztalható a vágási életkorban. Úgy találta 105 kg-LJ W|UWpQ
HJ\HGL KL]ODOiVEDQ KRJ\ D
takarmányfogyasztás és takarmányértékesítés kapcsolatának szorossága mérséNO
GLN
D
NLV
Q|YHNHGpVL
LQWHQ]LWiV
KDWiViUD
$
YiJypUWpN
alakításában a takarmányfogyasztás meghatározó a növekedési intenzitástól függetlenül. Értékelésében kimutatta, hogy a hizlalás kezdeti, nagyobb növekedési intenzitás jobb hízékonysági mutatókat eredPpQ\H]
GH
D
YiJiVL
SDUDPpWHUHNEHQ
YiOWR]iVRNDWRNR]$JHQHWLNDLKDWiVMHOHQW
NHGYH]
WOHQ
LUiQ\~
VpJpUHKtYMDIHODILJ\HOPHW
a növekedési erély vonatkozásában az NRC (l998). Ennek alapján a hízók
képesek
kompenzálni
az
energia-felvételüket,
tehát
takarPiQ\IRJ\DV]WiVXNDW D WDNDUPiQ\ HQHUJLDWDUWDOPiWyO IJJ
a
HQ pV
így a genetikai alapban meghatározott növekedési erély ad libitum WDNDUPiQ\R]iV VRUiQ NO|QE|]
HQHUJLDWDUWDOP~ WDNDUPiQ\RN HVHWpQ
bizonyos határok között érvényre jut. CUNHA (1977) a sertés táplálóanyag-V]NVpJOHWpW
PHJKDWiUR]y
WpQ\H]
N
N|]|WW
HPOtWL
D
gyorsabb növekedést. A növekedés intenzitását célzó tenyésztés eredménye a javuló takarmányértékesítés, de emellett bizonyos tápanyagokra vonatkozó nagyobb szükséglet is jelentkezik. Így a korábbi
termelési
eredményekre
meghatározott
táplálóanyag-
szükségletek már nem felelnek meg a javuló eredményeknek, a gyorsabb K~VPLQ
növekedésnek,
a
jobb
VpJLLJpQ\HNQHN
17
takarmányértékesítésnek,
a
Ugyanezt az alapelvet hangsúlyozza WEBB (1997) amikor leszögezi, hogy a takarmányozási módszert az állat genetikai képességéhez kell igazítani az egész termelési folyamatban. A modern sertésfajták és genotípusok a színhúsépítés maximális arányát korában érik el, mint az MHOOHP]
YROW pYYHO NRUiEEDQ ËJ\ NO|Q|VH
n a növekedés korai
stádiumában fennáll az alultakarmányozás veszélye. Az intenzívebb V~O\J\DUDSRGiV V]HUHSpUH YLOiJtWDQDN Ui pUWpNHO pV 9$5/(< gWH]HU VHUWpVUH NLWHUMHG
PXQNiMXNEDQ &2/(
DGDWHOHP]pVN DODSMiQ
megállapítják, hogy a választástól a hL]yEDiOOtWiVLJ WHUMHG
LG
V]DNEDQ
100 grammos napi súlygyarapodás többlet a hizlalásban 147 g/nap többlet súlygyarapodást jelentett. A 3-400 g/napos súlygyarapodás különbségek
már
közel
12
nappal
rövidebb
vágási
életkort
eredményezhetnek.
Az intenzívebb növekedés a takarmányozási módszerek átgondolására |V]W|Q|] (':$5'6 V]HULQW D PRGHUQ JHQRWtSXVRNUD MHOOHP]
gyors növekedés következménye, hogy nehéz meghatározni, és optimálisan kielégíteni a táplálóanyag-szükségletet. Így a fiatal állatokat a kondtFLyMXNQDN
PHJIHOHO
HQ
WDNDUPiQ\R]]iN
(QQHN
következtében könnyen lecsökkenhet az izomépítés és megnövekedhet D]VtUpStWpVWHPH'HDV]tQK~VWHUPHOpVUHW|UWpQ
V]HOHNFLyHUHGPpQ\H
a kis étvágy is lehet, ami pedig meggátolja a sertést a növekedés ütemének fenntartásában. HENRY (2000) kísérletében megállapította, KRJ\ NO|QE|]
HQHUJLDWDUWDOP~ WDNDUPiQ\RN HWHWpVHNRU D] DODFVRQ\
energiatartalom hatását csak az egyedileg tartott sertések tudták kompenzálni több takarmány felvételével. 18 és 40 kg között a takarmány
alacsony
energiatartalma
miatti
takarmányfelvétel
növekedés 40 %-os is lehet. Csoportos tartásban azonban ez nem
18
következik be, így a sertések nem képesek a genetikailag meghatározott súlygyarapodás huzamos fenntartására. A takarmányozási módszer k|UOWHNLQW
PHJYiODV]WiViUD KtYMD IHO D
figyelmet KUTAS nyomán SZABÓ (1984). Az izomszövetet alkotó izomrostok száma kizárólag a méhen belüli életben növekszik (hyperplasia), ez a folyamat takarmányozással nem befolyásolható. Az izom méretének növekedése a IHMO L]RPURVW
PHJQDJ\REERGiVQDN
GpVVHO SiUKX]DPRVDQ YpJEHPHQ
K\SHUWURSK\D
N|V]|QKHW
DPHO\
takarmányozással nagymértékben alakítható. Így fontossá válik az optimális takarmány és fehérje ellátás, amelyek az izomrost NLIHMO
GpVpQHN IHOWpWHOpW NpSH]LN
A túlzott takarmányfelvétel gyors
Q|YHNHGpVW HUHGPpQ\H] pV QHP iOO UHQGHONH]pVUH HOpJ LG L]RPPpUHW NLIHMO
növekedést
és
D PD[LPiOLV
GpVpKH] $ W~O NHYpV WDNDUPiQ\ YLV]RQW ODVV~EE
kisebb
húsarányt
eredményez.
Ugyanakkor
ENSMINGER és PARKER (1984) szerint a növekedés kapcsolatban van a korral, a napi takarmányfelvétellel, a napi súlygyarapodással és a takarmányértékesítéssel. Alapelvként fogalmazzák meg, hogy a táplálóanyag-szükséglet
megállapításának
alapja
a
növekedés
matematikai görbéje legyen, de a fajták közötti, a növekedés során mutatkozó különbségek megállapítása is fontos szempontot képvisel.
A nagy növekedési intenzitás táplálóanyag szükségletének kielégítése a vágóérték alakulása szempontjából is megfontolandó. BUCZYNSKI és mtsai (2000) nagyfehérekkel és lapályokkal végzett kísérletükben PHJiOODStWRWWiN KRJ\ V]LJQLILNiQVDQ HOWpU
YiJypUWpN SDUDPpWHUHN
mellett a nagyobb súlygyarapodás alacsonyabb színhús aránnyal párosul. A nagyobb növekedést, azaz a súlygyarapodást célzó szelekció
19
az egyéb mutatókban is módosulásokat eredményez. A BRANDON RESEARCH
CENTRE
kutatói
(1996)
összehasonlító
adatértékelésükben megállapították, hogy a nagyobb súlygyarapodásra irányuló szelekció növekedést okoz a hasított felek hosszúságában is. Ennek mértéke yorkshire sertések vonatkozásában átlagosan 2,9 %-ot WHWW
NL
),('/(5
pV
PWVDL
LV
D
V]HOHNFLy
MHOHQW
VpJpW
hangsúlyozzák adatelemzésük alapján a zsírépítés és a vágóérték tekintetében.
Nagyfehér
hússertések
30-100
kg
közötti
ivadékvizsgálatának eredményeit értékelve az alábbi korrelációs együtthatókat kapták: Karajkeresztmetszet Átlagos napi súlygyarapodás
Színhús %
-0,17
Karajkeresztmetszet Színhús %
Hátszalonna vastagság
+0,29
+0,04
+0,56
-0,47 -0,66
2.2. A sertés növekedésének modellezése A növekedésEHQ
/$:5(1&( pV PWVD V]HULQW NpW HU
HOOHQWpWHVHQ $] HJ\LN D J\RUVtWy HU
KDW
D PiVLN D] HOOHQV~O\R]y HU
amely lefékezi a szervezet növekedését, valamint befolyásolja a takarmány felvételt azért, hogy az lépést tudjon tartani a test növekedésével. A kifejlett kori súly felé közeledve a növekedés lelassul, aminek a takarmányfelvétel-csökkenés a következménye. A Q|YHNHGpVW OHtUy HJ\HQOHW OHKHW
Yp WHV]L D Q|YHNHGpVL V]DNDV]RN
20
Q\RPRQ
N|YHWpVpW
YDJ\
EL]RQ\RV
növekedési intervDOOXPRNUDYRQDWNR]yHO
V]DNDV]RNEDQ
D
N|YHWNH]
UHMHO]pVHNPHJKR]DWDOiW
A növekedés folyamatát a BRODY-féle képlet alkalmazásával írják le (]D]HJ\HQO
VpJ
W=Aekt , ahol : W
D]pO
V~O\WHUPpV]HWHVORJDULWPXVD
LG
A= a W természetes logaritmusa, ha t=0, k= konstans, amely a folyamatos relatív növekedési arányt mutatja.
BLACK nyomán MOUGHAN és mtsai (1995) szerint dinamikus PDWHPDWLNDL PRGHOO DONDOPDV YDODPHO\ LG PRGHOOEHQ HOYpJ]HWW V]iPtWiVL P
vonatkoznak, amHO\HNQHN LQWHUYDOOXP N|YHWNH]
D
EHOL YiOWR]iV OHtUiViUD $
YHOHWHN PHJKDWiUR]RWW LG
YpJV
iOODSRWD
OHV]
D
V]DNRNUD
N|YHWNH]
iOODSRWD $ VHUWpV Q|YHNHGpVL PRGHOOHNEHQ D
OHJJ\DNUDEEDQ KDV]QiOW LG
V]DNDV] D] HJ\ QDS GH OHKHW HQQpO W|EE
YDJ\ NHYHVHEE LV D YL]VJiOW WXODMGRQViJWyO IJJ
HQ $] LG
V]DNRN
nagysága – melyekben például egy meghatározott állandó növekedési sebesség érvényes – a vizsgált mutatók változásának a mértéke alapján határozható meg. A növekedési sebesség jellemzésével kapcsolatban SZOVÁTAY nyomán HUSVÉTH (1994) megállapítja, hogy a növekedés görbéje HJ\ LG
P~OYD HOpUL WHW
SRQWMiW PDMG FV|NNHQ
WHQGHQFLiW PXWDW $ Q|YHNHGpV LQWHQ]LWiVD D] LG IRO\DPDWRVDQ FV|NNHQ PDMG NLIHMOHWW NRUEDQ PHJV] SHGLJ QHJDWtY LUiQ\~ OHV] 0pU
HO
UHKDODGiViYDO
QLN LG
V NRUEDQ
V]iPD D Q|YHNHGpVL KiQ\DG SpOGiXO D
testtömeg százalékában kifejezett napi súlygyarapodás. A szervezet
21
növekedése a csontváz növekedésének befejeztével az ivarérettség elérése idején nagymértékben lelassul.
BLACK (1999) a sertés növekedésének jellemzésére dinamikus matematikai modell használatát tDUWMD segítségével
a
HO
OiWMD
UHMHO]pVpW
takarmányfogyasztás,
FpOV]HU
a
PHJYDOyVtWKDWyQDN
QHN
takarmány
YDODPLQW
D]
(
PyGV]HU
értékesítés VHJtWKHW
D
táplálóanyag-szükséglet meghatározásában is. POND és MANER (1984) szerint a szerves növekedést leíró függYpQ\ DODNMiW MHOHQW EHIRO\iVROMD D JHQHWLNDL KiWWpU pV D N|UQ\H]HW KDWiVD (WW
VHQ
O IJJHWOHQO
már a BRODY (1966) által meghatározott „S” alakú görbe használatát tartják alkalmasnak a növekedés jellemzésére. Ezt támasztja alá KAKUK és SCHMIDT (1988) amikor megállapítják, hogy a testsúly változása a fogamzástól a teljes, kifejlett kori testtömeg eléréséig egy Ä6´ DODN~ ~J\QHYH]HWW V]LJPRLG J|UEpYHO MHOOHPH]KHW
(] D J|UEH D
kezdeti állapottól viszonylag lassú emelkedés után egyre meredekebbé válik, majd az ivarérés után ellaposodik. A kifejlett kori testtömeget és D ILDWDONRUL IHMO
GpV WHPpW D JHQHWLNDL NRQVWUXNFLy KDWiUR]]D PHJ GH
D]|U|NOHWHVDODSPHJQ\LOYiQXOiViWNOV
WpQ\H]
NLVEHIRO\iVROMiN
KOVÁCS nyomán KOVÁCS (1984) felhívja a figyelmet arra, hogy a sertés növekedése az élete folyamán nem egyenletes, ezért a növekedés elemzésekor jelezni kell az értékelés határértékeit. Megállapítja, hogy a Q|YHNHGpVUH KDWy WpQ\H]
N N|]O MHOHQW
V D IDMWDEHOL KRYDWDUWR]iV
Ennek alapján vizsgálati szemponttá váOLN D NO|QE|] MHOOHP]
JHQRWtSXVRNUD
pV D] D]RN N|]|WW PXWDWNR]y Q|YHNHGpVL ULWPXV HOWpUpVHN
megállapítása.
22
2.3. Fejlettség a hizlalás kezdetén
Számos esetben vitatott kérdés, hogy a hajtatott malacnevelés HUHGPpQ\HNpQW MHOHQWNH] KL]ODOiV pO
HU
WHOMHV Q|YHNHGpV P
HUHGPpQ\HVVpJpQHN
iként érvényesül a
DODNtWiViEDQ
)HOW
Q
V~O\NO|QEVpJHNNHO Kt]yED iOOtWRWW HJ\HGHN WHOMHVtWPpQ\PXWDWyLQDN
N|UOWHNLQW
pUWpNHOpVH PLQG D WHV]WiOORPiVRN PLQG D J\DNRUODWL
sertéshizlalás szempontjából hasznos tájékoztatást nyújt a gazdaságos termeléshez. VpJ
6]iPRV NO|QOHJHV PLQ
PDODFWiSV]HU WDOiOKDWy D NHUHVNHGHOPL
forgalomban, melyek alkalmazásával, a szokvány abrakkeverékkel QHYHOWPDODFRNURYiViUDD]RQRVpOHWNRUUDV]HPEHW
Q
V~O\NO|QEVpJHN
alakulnak ki az egyedek között. Természetesen az egyedi, biológiai NO|QEVpJHN Q|YHNHGpVL HUpO\ KDVRQOy pO HO
V~O\
-differenciákat idéznek
D PDODFQHYHOpV VRUiQ .XWDWyPXQNiP VRUiQ H MHOHQVpJ WRYiEEL
kihatásának elemezésére is sor került mind a hizlalás alatti, mind a vágáskori teljesítményekkel összefüggésben. $ NpUGpVN|U YL]VJiODWD QHP ~M NHOHW NDSFVROyGyDQ PHJOHKHW
GH D NRUV]HU
VHUWpVKL]ODOiVKR]
VHQ PpUVpNHOW V]iP~ N|]OHPpQ\ MHOHQLN PHJ H
WpPiEDQ eUGHNHV PyGRQ N|]HOtWLN PHJ HJ\HV V]HU] PLNRU D NO|QE|]
pO
N D NpUGpVN|UW
V~O\
ú sertések falkán belüli teljesítményét
vizsgálják a fejlettség beállításkori megítélése szempontjából. DAZA és mtsai (1999) homogén és heterogén súlyú csoportok termelését KDVRQOtWRWWiN |VV]H $ QHP NLHJ\HQOtWHWW WHVWW|PHJ
napi
tömeggyarapodása
WDNDUPiQ\pUWpNHVtW
516
NpSHVVpJH
g,
23
SRSXOiFLy iWODJRV
takarmányfelvétele NJ
YROW
PtJ
D
1117
g,
KRPRJpQ
csoportban ugyanezek az értékek 606 g, 1001 g, 1,76 kg voltak. A beállítási testtömeg 21 és 37 kg között változott de ez az eltérés nem okozott szignifikáns különbséget a napi testtömeggyarapodásban.
SPRYSL és mtsai (1999) kísérletében a hízóbaállítási súlyok 21,30 és 29,84 kg között változtak. A kisebb súllyal induló sertések az átlagos 120 kg-EDQ W|UWpQ
YiJiVLJ QDSRW D QDJ\REE V~O\~DN QDSRW
tölt|WWHN D Kt]yLVWiOOyEDQ $] HO
EEL HVHWEHQ J D] XWyEELEDQ J
napi testtömeggyarapodást mértek. A hízlalási napok száma gazdasági V]HPSRQWEyO LV LJHQ MHOHQW
V WpQ\H]
H]pUW pUWpNHOpVH PLQGHQ Kt]ODOiVL iOOtWiV
kísérlet alapjául szolgál. NEVES és mtsai (1998) V]iUD]iUX HO
céljára hizlalt, olyan sertéseket vontak kísérletükbe, amelyek súlya a hízlalás befejezésekor 130 kg volt, de kora 12 és 15 hónap között YiOWR]RWW
0HJiOODStWRWWiN
KRJ\
D]
HOWpU
Kt]ODOiV
YpJL
pOHWNRU
szignifikáns különbséget okozott a hússzínben, de nem tapasztaltak ilyen eltérést a hús kémhatásában és víztartó képességében. 7HUPpV]HWHVHQ D] DGRWW V~O\LJ WHUMHG D JHQRWtSXVRN N|]|WW MHOHQW
Kt]ODOiVL LG
pV D YiJiVL PXWDWyN
V GLIIHUHQFLiOWViJRW PXWDWQDN 6]iPRV
kísérlet igazolja azonban, hogy egy-egy fajtán belül is heterogenitás tapasztalható a termelési paraméterek tekintetében. Ez a jelenség ILJ\HOKHW DGDWRNDW
PHJ
BEREK és mtsai (1982) közleményében, amelyben
LVPHUWHWQHN
teljesítményvizsgálatának
NO|QE|]
IDMWiM~
összehasonlításáról.
VHUWpVHN
N|]SRQWL
Elemzésükben
egy
genotípuson belül 13 napos eltérést mutattak ki a vágáskori életkorban, amelyhez 34 g napi tömeggyarapodási és 170 g takarmányértékesítési különbség tartozott. A fenti, vágáskori életkorkülönbség esetében 3 mm-es átlagos hátszalonna vastagság, 3,4 cm2-es karajkeresztmetszet,
24
0,9%-os értékes húsrész % és 1,52%-os fehéráru % különbség számítható.
Nyilvánvaló,
hogy
azonos
fajtán
belül,
standard
takarmányozási és tartási viszonyok között, esetleg nemek szerint is csoportosítva a populációt, a termelési mutatók kiegyenlítetlenségét egyedi biológiai, genetikai eltérések okozzák.
KOVÁCS és mtsa (1978) hízósertések hízékonysági és vágási teljesítményeinek alakulását elemezték életkor, illetve súly szerinti vizsgálat során. KíVpUOHWNEHQ napos
korban,
29,61
D] HOV
kg-os
iUWiQ\FVRSRUWRW SRQWRVDQ
átlagos
testsúllyal,
a
második
ártánycsoportot pontosan 30 kg-os testsúllyal, de átlagosan 83 napos életkorral állították hízóba. A beállításkor pontosan 83 napos korú csoportban a sertések 169 napos életkorban érték el a 105,26 kg-os végsúlyt, míg a pontosan 30 kg-os beállítási súlyú csoport sertései 162,82 nap alatt produkáltak 101,24 kg-os testtömeget. Az azonos korban beállított sertések hizlalás alatti súlygyarapodása 869,85 g, takarmányértékesítése 3.20 kg volt, míg az azonos súlyban beállított sertéscsoport 899,64 g hizlalás alatti napi testtömeggyarapodást és 3,07 kg takarmányértékesítést ért el. BEREK és mtsai (1977) munkájukban ugyancsak 30 kg-ban hízóba állított sertések hízékonysági és vágási adatait dolgozták fel 102 kg súlyhatár eléréséig. Ad libitum etetés mellett a sertések 185,6 nap alatt érték el a vágási végsúlyt 754 g súlygyarapodást produkálva, amely 3,21 kg-os takarmányértékesítéssel párosult. KOVÁCS pV PWVD HO
EEL
kísérletében a 83 napos súly és a
169 napos kor között pozitív 0,39 korrelációt, a 30 kg-os súlyú életkor és a 101,24 kg-os súly között pozitív 0,78 korrelációt számítottak. Ezt a YL]VJiODWRW D] RSWLPiOLV YiJiVL LG
PHJKDWiUR]iVD WiUJ\iEDQ YpJH]WpN
25
de rávilágít a hízóbaállításkori fejlettség, a beállított állomány HJ\|QWHW
VpJpQHNIRQWRVViJiUDLV
KOVÁCS
D KL]ODOiV HUHGPpQ\HVVpJpW PHJKDWiUR]y WpQ\H]
N
között az állatok egyedi eltéréseire hívja fel a figyelmet. Véleménye szerint
e
sajátosságok
WDNDUPiQ\pUWpNHVtW NO|QEVpJHNE
megnyilvánulnak
a
növekedési
erély,
NpSHVVpJ pWNHVVpJ WHNLQWHWpEHQ ËJ\ D] HJ\HGL
O V]iUPD]y NLHJ\HQOtWHWOHQVpJ D VHUWpVKL]ODOiV HJ\LN I
gondja. A növekedési erély variabilitása 10%-os is lehet, még alomtestvérek esetében is, amely átlag 180 napos, azonos végsúlyú vágásnál 18 napos életkorkülönbséget jelent. Az átlagos 110 kg-os hízlalási végsúlynál 20,40 kg-RV
NO|QEVpJHN LV DGyGWDN D] HOWpU
növekedési erély eredményeként, még az azonos hízóbaállításkori fejlettség ellenére is.
SCHANDL és mtsai (1961) javaslata szerint a hizlalás elején az egy IDONiEDNHUO
VOG
végén
egyedek
az
NOHKHW
OHJD]RQRVpOHWNRU~DNOHJ\HQHN$KL]ODOiV
átlagos
napi
súlygyarapodását
–
az
összehasonlíthatóság érdekében – mindig ugyanazon súlyhatárok között kell megállapítani, például: 30-130 kg, 40-140 kg, 30-140 kg, 40-150 kg súlyhatárok között. Adataik alapján már hízóba állításkor, 21- NJ pO
W|PHJQpO J PtJ
-40 kg-nál 430 g átlagos napi
súlygyarapodás jellemezte a vizsgálatba vont sertéseket.
Napjainkban a Sertés Teljesítményvizsgálati Kódexben foglaltak DODSMiQ
QDSRV
pOHWNRUEDQ
NH]G
GQHN
D
Kt]pNRQ\ViJL
8J\DQDNNRU D] ]HPL KL]ODOiVL J\DNRUODW LV HOV
WHV]WHN
VRUEDQ D] pOHWNRUW
veszik alapul a hízóba állításnál. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy
26
D]RQRV NRUEDQ MHOHQW
V V~O\GLIIHUHQFLD MHOOHP]L D VHUWpVHNHW DPHO\HN
súlya akár 25-45 kg is lehet. BECKER és mtsai (1966) szerint egy 36,30 kg-os sertés elvárható napi tömeggyarapodása 750 g, takarmányértékesítése 2,80 kg, de egy 45,40 kg-os egyednél ugyanezen mutatók 820g illetve 3,10 kg. $
PDODFNRUL
hízóbaállításkori
HOWpU
V~O\J\DUDSRGiV
nagyobb
HUHGPpQ\HNpQW
testtömeg
és
a
MHOHQWNH]
hízlalás
alatti
testtömegnövekedés intenzitása közötti kapcsolatokat REICHENBACH (2001) vizsgálta. Azt állapította meg, hogy a 30-112 kg közötti súlyhatáron belül a növekedés-kompenzáló képesség csak egyes állatoknál következik be. )HOWpWHOH]KHW D
Kt]ODOiV
KRJ\ D N|]HO D]RQRV NRUEDQ MHOHQWNH]
NpV
EEL
V]DNDV]iUD
D
YiJiVL
HJ\HGL HOWpUpVHN
PXWDWyNUD
LV
NLK
atnak.
Munkámban éppen ezért a fontosabb hízlalási paraméterek és a EHiOOtWiVNRUL IHMOHWWVpJ NO|QE|]
JHQRWtSXVRNRQ EHOOL |VV]HIJJpVHLW
HOHPH]WHP 0LYHO D Kt]yDODSDQ\DJ V~O\D HJ\V]HU
HQ PHJKDWiUR]KDWy
ezért e sajátosság és a hízlalási és vágási teljesítmények közötti |VV]HIJJpVHNIHQRWtSXVRVNRUUHOiFLyNNDOYDOyHOOHQ
U]pVHW|UWpQWPHJ
2.4. Kiegyenlítettség a hízóállomány fejlettségében A sertéshizlalás folyamatában az egyik legfontosabb kritérium az iOORPiQ\ WHQ\pV]W
HJ\|QWHW
VpJpQHN
EL]WRVtWiVD
IHQQWDUWiVD
$ODSYHW
L W|UHNYpV D] HJ\VpJHV Kt]yDODSDQ\DJ EL]WRVtWiVD DPHO\ DGRWW
NRUUD D JHQRWtSXVUD MHOOHP] WHVWPpUHWHNHQ W~OPHQ
IHMOHWWVpJHW PXWDWMD $ IHMOHWWVpJ D
HQ OHJMREEDQ D] pO
27
V~OO\DO MHOOHPH]KHW
$
WHVWW|PHJUH YRQDWNR]y HJ\|QWHW
fontos
szempont,
hogy
az
VpJ PHOOHWW
állatok
a hizlalás során további
hizodalmassági
és
vágási
tulajdonságaikban egységes képet mutassanak. Részleteiben ez azt MHOHQWL
KRJ\
D
Kt]yEDiOOtWiV
LGHMpUH
N|]HO
D]RQRV
(egységesen 80 napos korban jelenleg 30-35 kg pO
V]ROJiOWDWQL $ NRUV]HU PHJN|]HOtW
V~O\~ iOORPiQ\
EEPDJDVV]LQWHQGHHJ\VpJHVHQIRJ
NLDODNtWiViUDW|UHNHGQHNDPLNpV J\DUDSRGQL pV WHUYH]KHW
IHMOHWWVpJ
HQ HJ\|QWHW
PLQ
VpJ
YpJWHUPpNHW IRJ
VHUWpVIDMWiN JHQHWLNDL NpSHVVpJHLN DODSMiQ FVDN
HQ WHOMHVtWLN H]HNHW
a feltételeket még optimális tartási és
WDNDUPiQ\R]iVL N|UOPpQ\HN N|]|WW LV 0LQG D WHQ\pV]W
L PLQG D
termelési gyakorlat azonban sok esetben az optimális eredmény elérése KHO\HWWDOHKHW
OHJQDJ\REEWHUPpNW|PHJHO
iOOtWiViUDW|UHNV]LN
A maximális terPHOpV LQNiEE |NRQyPLDL PHJN|]HOtWpVW WHV] OHKHW
Yp
míg a biológiai szervezetek esetében az egyensúlyi helyzet fenntartása NHUOKHW HO
WpUEH (]W D] DODSHOYHW WiPDV]WMD DOi
FEKETE (1995)
PHJiOODStWiVD PHO\ V]HULQW XJ\DQ D PDODFRNDW DG OLELWXP FpOV]HU
takarmányozni genetikai képességeik kiaknázása érdekében, de a KR]DPQ|YHO
N
Q|YHNHGpV
pV
WDNDUPiQ\t]HVtW
NHUOHQG
$]
N
LJpQ\
NLKDV]QiOKDWy D ILDWDO iOODWRNUD MHOOHP]
erély és eEE
iOWDO
HO
LGp]HWW
V]HULQWL
W~O
J\RUV
WDNDUPiQ\R]iVVDO
QDJ\REE UHODWtY Q|YHNHGpVL
O IDNDGyDQ D MREE WDNDUPiQ\pUWpNHVtW
NpSHVVpJ $
takarmányfelvétel korlátozását állategészségügyi okok indokolhatják, GH D PiVLN YpJOHWNpQW D NO|QOHJHV KR]DPQ|YHO
tápszerek hízókorbaQ étvágyukat,
etetése
hajtatott
malacneveléshez
MHOHQWNH]LN $ VOG
N
tömeggyarapodásuk
-75 kg-RV
lelassul,
NNHO NLHJpV]tWHWW
vezet. pO
hátrány
V~O\EDQ HOYHV]WLN
takarmányértékesítésük
URPOLN 8J\DQH]HQ QHYHOpVL HOY IHOLVPHUpVpUH pV LG
28
A
WiOOyViJiUD XWDO
hogy már KERTÉSZ (1963) is figyelmeztet a hajtatott nevelés hátrányaira. Leszögezi, hogy célunk a genetikai alap növekedési HUpO\pQHN
K~VWHUPHO
OHJFVHNpO\HEE PpUWpN
NpSHVVpJpQHN
NLKDV]QiOiVD
D
OHKHW
HO]VtURVRGiVVDO $] DGRWW JHQRWtSXVUD MHOOHP]
intenzitást meghaladó, túl gyors tömeggyarapodás miatt korán jelentkezik a mértéken felüli elzsírosodás. .|]HO
IpO
pYV]i]DG
HOWHOWpYHO
DPLNRU
D]
HJpV]
PH]
JD]GDViJUD
trendként állapítható meg a kemizálás visszaszorulása és a természetes PyGRQ HO
iOOtWRWW ELRWHUPpNHN WpUKyGtWiVD PHJIRQWRODQGy D ELROyJLDL
határok túlzott feszítése. VADÁNÉ (l999) szerint a biogazdálkodás IHOWpWHOH D] DQWLELRWLNXPRN pV KR]DPIRNR]yN PHOO
]pVH
RÁCZNÉ
(2000) állatvédelmi szempontokra hívja fel a figyelmet. A hizlaldába való betelepítésnél különös tekintettel kell lenni a kor és fejlettség kapcsolatiUD D Kt]yFVRSRUWRN NLDODNtWiViQiO (OWpU
IHMOHWWVpJ
QDJ\ FVRSRUWRNED KHO\H]pVH VWUHVV]RUNpQW KDW DPHO\ YpJV
iOODWRN VRURQ
termeléscsökkenést eredményez. WITTMANN (2000) a sertéshizlalást EHIRO\iVROy WpQ\H]
helyen
említi.
hízlalásának
N N|]|WW D] XWyQHYHOW PDODFRN IHMOHWWVpJpW D] HOV
JAKSA
eredményeit
(1994)
kísérletében
vizsgálta.
fehér
Kísérletében
hússertések még
azonos
beállításkori fejlettség ellenére is (90 napos korban az ártányok átlagsúlya 31,4 kg, s+/-4,90kg, a kocák átlagsúlya 32 kg, s+/-5,5kg YROW
D]
pUWpNPpU
WXODMGRQViJRN
tapasztalta átlagosan 103 kg-LJ W|UWpQ
pUWpNHLQHN
MHOHQW
V
V]yUiViW
KL]ODOiV VRUiQ ËJ\ D] iUWiQ\RN
171,9 nap alatt (s+/-8,4nap), a kocák 176,5 nap alatt (s+/-11,1nap) érték el a vágási végsúlyt. A nettó tömeggyarapodás tekintetében az ártányok esetében 461 g/nap (s+/-22g), a kocák esetében 456 g/nap (s+/-27,5g) értéket számítottak.
29
Az életnapi, vagy nettó tömeggyarapodás és az átlagos hátszalonna vastagság kapcsolatát elemezték TRAN és mtsai (1993) magyar húVVHUWpVHNNHO
nagyfehér
JD]GDViJRNEDQ D] HO
YpJ]HWW
NtVpUOHWNEHQ
.O|QE|]
EEL NpW SDUDPpWHU N|]|WW
+0,21 korrelációt számítottak. JAKSA, TRAN és mtsai fentebb közölt vizsgálati eredményei is ösztönzést adtak jelen tanulmány elkészítésére, a hizlalás kezdeti testsúly és az egyéb hízékonysági és vágási paraméterek közötti kapcsolatrendszer elemzésére.
JAKSA (1993) magyar lapálysertésekkel és magyar nagyfehér K~VVHUWpVHNNHO YpJ]HWW NtVpUOHWH DODSMiQ IHOYHWKHW KRJ\ D] pO
W|PHJ
W|PHJpW
DQQDN OHKHW
VpJH
vagy hasított tömeg helyett az értékes húsrészek
KDV]QiOMXN
YDODPHO\
pUWpNPpU
WXODMGRQViJ
megfogalmazásakor. Ha ezzel a sajátossággal végezzük a szelekciót, DNNRU D]RNDW D] HJ\HGHNHW YiORJDWMXN NL PHO\HN QDSRV pO
az átlag felett van és
H] D] pO
W|PHJH
W|PHJ D V]HOHNFLyV V]LQWHN HPHOpVHNRU
Q|YHNV]LN (] D]W MHOHQWL KRJ\ D PDODFNRUL HU
WHOMHV IHMO
GpVL HUpO\
kihasználása - egy meghatározott fejlettségi állapot eléréséig |VV]KDQJEDQ YDQ D K~VWHUPHOpV JD]GDViJRVViJiW NLIHMH]
PXWDWyN
alakulásával.
STANDAL ÉS VANGEN (1986) a növekedésre irányuló szelekció kidolgozásakor úgy találták, hogy a korrelációs válasz rendszerint pozitív a takarmányértékesítésre, aminek okát abban látták, hogy a J\RUVDEEDQ
IHMO
G
VHUWpV
MREEDQ
ZEBROWSKA ODSiO\ NDQVOG
KDV]QRVtW
WALACH
ÉS
NNHO YpJH]WHN WDNDUPiQ\R]iVL
kísérletet. Magas, alacsony, majd újra magas fehérje tartalmú
30
takarmány etetésekor azt tapasztalták, hogy a második fázis lemaradását nemhogy behozták az állatok, hanem a harmadik fázisban nagyobb életQDSL V~O\J\DUDSRGiVW SURGXNiOWDN PLQW D] HOV
Ii]LVEDQ
illetve szignifikánsan több nitrogént építettek testállományukba. Tehát D
ILDWDO
iOODWRNUD
MHOOHP]
QDJ\
Q|YHNHGpVL
HUpO\
PpJ
MHOHQW
V
fejlettségbeli különbségek esetén is képes kompenzálni a lemaradást.
Mindezen ismeret ösztönzésére célom az volt, hogy a hízóbaállításnál D]RQRV
NRU~
pV
XJ\DQDNNRU
MHOHQW
V
IHMOHWWVpJEHOL
NO|QEVpJHNQHN DKDWiViWHOHPH]]HPDKL]ODOiVLLG
D]D]
pO
V~O\
KRVV]iUDYDODPLQW
egyes hízékonysági és vágási paraméterek alakulására.
2.5. Növekedés –
K~VPHQQ\LVpJ
YiJyiOODW
PLQ
VpJ
D
K~V
VtWpVpWKRVV]~LG
QNHUHV]WODIHKpUiUXDUiQQ\DO
zsírtartalma, zsírsavak $YiJRWWVHUWpVHNPLQ MHOOHPH]WpN .pV YHWWpN D PLQ NLE
YtWYH
VtWpVNRU $ K~VW DQQDN PLQ
ILQRPDEE
napjainkban: YH]HW
EE D] pUWpNHV K~VUpV]HN PHQQ\LVpJpW LV ILJ\HOHPEH
IL]LNDL
hússzín,
NpSHVVpJ pV
NpPLDL
létartó
VpJL NULWpULXPDLW MHOHQW
SDUDPpWHUHNNHO
képesség,
kémhatás,
LV
VHQ
MHOOHP]LN
elektromos
SCHWÖRER (2000) szerint RFN (red, firm, non
exudative), PFN (pale, firm, non exudative), PSE, RSE (red, soft, exudative), DFD, Acid Meat jelleg. Az ízletességet meghatározó és a táplálkozás-pOHWWDQ V]HPSRQWMiEyO IRQWRV PLQ
VpJL NULWpULXPRN N|]|WW
az izom inter,-és intramuscularis zsírtartalmát a metszési felület márványozottságával PLQ
VtWpVW WHV] OHKHW
értékelték.
Természetesen
ez
szubjektív
Yp ÒMDEEDQ PHJKDWiUR]]iN D NDUDM ]VtUWDUWDOPiW
(KOVÁCS és mtsai 1996), mert beigazolódott, hogy jellegzetes egyedi különbségek állnak fenn ebben a tekintetben. 31
A behatóbb tájékozódás érdekében a karajból nyert zsír - annak PHQQ\LVpJpQ W~OPHQ PLQ
VpJHW MHO]
HQ
- zsírsavösszetételét vizsgáltam egyes vágási
PXWDWyNNDO NDSFVRODWRVDQ .tVpUOHWHPEHQ DEEyO D PiV
NXWDWyN iOWDO PiU N|]|OW HUHGPpQ\HNE
O LQGXOWDP NL PLV]HULQW D
genotípus és a kor határozottan módosítja a kérdéses beltartalmi értékeket. A korral összefüggésben CSAPÓ és mtsai (1999) néhány Magyarországon
tenyésztett
fajta
és
genetikai
konstrukció
szalonnájának zsírsavösszetételét mutatták be tanulmányukban. A nagy hústermelésre szelektált genotípusok hasított féltestének kisebb a ]VtUWDUWDOPD PLQW D PpUVpNHOWHEE K~VWHUPHOpVVHO UHQGHONH]
esetében,
ami
a
zsírsavak
összetételében
is
IDMWiN
megmutatkozik
(LAWRENCE és FOWLER nyomán WOOD és mtsai 1983).
A zsír és izomszövet zsírsavösszetétele és így a zsírok halmazállapota a korral változik. Az izomszövetben az intramuscularis trigliceridek zsírsavösszetétele a zsírok halmazállapotát jobban befolyásolja, mint a membránalkotó foszfolipidek zsírsavösszetétele (LAWRENCE és FOWLER 1997). Napjainkban jól ismert, hogy az n-3 zsírsavak HVV]HQFLiOLVDN
D
QRUPiOLV
Q|YHNHGpVKH]
N|]SRQWL V]HUHSHW MiWV]DQDN D N|YHWNH]
pV
IHMO
GpVKH]
YDODPLQW
EHWHJVpJHN PHJHO
]pVpEHQ
szívkoszorúér betegség, szívaritmia, magas vérnyomás, cukorbetegség, ízületi gyulladás, gyulladásos és immunbetegségek (KANG és LEAF D PDJ]DW UHWLQD pV KiPIHMO OpJ]
GpVH +2))0$1 pV PWVDL
V]HUYL EHWHJVpJHN 785(. pV PWVDL $ W|EEV]|U|VHQ
WHOtWHWOHQ ]VtUVDYDN HJpV]VpJUH J\DNRUROW KDWiViYDO D] DOiEEL V]HU]
N LV
foglalkoznak (WISEMAN 1997, SIMOPOULOS 1999). Tekintettel DUUD KRJ\ D NRUV]HU
YiJyVHUWpV HO
32
iOOtWiV PLQG QDJ\REE KDQJV~O\W
KHO\H]DK~VPLQ
VpJLN|YHWHOPpQ\HNUpV]OHWHVHEEPHJLVPHUpVpUHH]pUW
kutatásomban a karajból kinyert zsír zsírsavösszetételét, a zsírsavak HJ\PiVKR] YDOy DUiQ\iW pV D]RN QpKiQ\ K~VPLQ
VpJL PXWDWyYDO YDOy
kapcsolatát is elemeztem.
2.6. Növekedés – K~VPHQQ\LVpJ K~VPLQ ]VtUPLQ
VpJ D K~V ]VtUWDUWDOPD
VpJNROHV]WHULQ
$ K~VLSDU pV D IRJ\DV]WyL SLDF D PDJDV PLQ
kívül különOHJHV
VpJL N|YHWHOPpQ\HNHQ
LJpQ\HNHW LV WiPDV]W D WHQ\pV]W
NNHO WHUPHO
NNHO
szemben. Ezek az elvárások folyamatos kutatásra ösztönöznek, amelynek során a sertés hústermelésének vizsgálata újabb és újabb V]HPSRQWRNNDOE
YO
A kísérletekben vizsgált fajtákat, genotípusokat olyan mennyiségi és PLQ
VpJL
SDUDPpWHUHN
V]HULQW
pUWpNHOLN
KRJ\
D
V]HUpQ\HEE
teljesítményre képes fajták háttérbe szorulnak. A mennyiségi mutatók Q|YHNHGpVpYHO GH D PLQ
VpJ MDYXOiViYDO LV HJ\WW MiUW EL]RQ\RV NiURV
tulajdonságok megjelenése vagy hatványozoWW HO SpOGDNpQW
HPOtWKHW
VWUHVV]pU]pNHQ\VpJH
pV
NtQiONR]LNDNO|QE|] W|EE IDMWD HO
D
QDJ\
J\DNRUL
IRUGXOiVD -HOOHP]
K~VWHUPHOpVUH
URVV]
K~VPLQ
VpJH
NpSHV
IDMWiN
0HJROGiVNpQW
JHQHWLNDLNRQVWUXNFLyNNLDODNtWiVDDPHO\HNEHQ
Q\|V WXODMGRQViJDL |VV]HJ]
GQHN pV D QHJDWtY MHOOHP]
N
nem lesznek domináns hatásúak.
RÁTKY és mtsai (2001) megállapítják, hogy a tradicionális magyar VHUWpVIDMWD
D
PDQJDOLFD
WHUPpNHL
PDJDV
JDV]WURQyPLDL
pUWpN
HN
Testösszetétele, tartási módja hasonló az ibériai sertéséhez, így
33
lehHW
VpJ DGyGLN RO\DQ pUWpNHV K~VNpV]tWPpQ\HN PLQW SO D 6HUUDQR
VRQNDHO NRUV]HU
iOOtWiViUD$IDMWDVWUHVV]PHQWHVVpJHPLDWWV]NVpJHVQHNOiWMiN
WHQ\pV]WpVVHO
szaporasági
D
mutatók
IDMWD
miatt
OpWV]iPiQDN
az
HPHOpVpW
embrió-átültetés
$
V]HUpQ\
alkalmazását
hangsúlyozzák. BODÓ és MIHÓK (2002) a magyar, különleges, speciális termékeket hungarikum néven említik. Véleményük szerint a SLDF
PHJKyGtWiViUD
KDJ\RPiQ\RV
léts]iPRW
IDMWiN
D My PLQ
piacteremtést
NpSHVHN (QQHN
D
NLW
QpJ\
Q
Q\HUVDQ\DJRW
DODSIHOWpWHOHNpQW
V]ROJiOWDWy
D
PHJIHOHO
VpJHW D WXGRPiQ\RV PHJDODSR]RWWViJRW pV D
jelölik
meg.
iOODWpOHWWDQL JHQHWLNDL WHQ\pV]W PHJWHUHPWHQL$K~VPLQ
A
tudományos
L pV K~VPLQ
megalapozottságot
VpJL YL]VJiODWRNNDO OHKHW
VpJLYL]VJiODWRNQDNNO|Q|VMHOHQW
VpJNYD
n
a mangalica esetében, hiszen a fajta termelési paraméterei elmaradnak a QDJ\IHKpUDODSiO\pVHJ\pENRUV]HU
$PLQ
IDMWiNPHQQ\LVpJLPXWDWyLWyO
VpJWpPDN|UpQHNIRQWRVWHUOHWpWNpSH]LNDKXPiQ
-egészségügyi
vonatkozások. Ebben a tekintetben a sertéshús egyik legfontosabb alkotórésze a zsír- és koleszterintartalom. A zsírtartalom a hús SRUKDQ\yVViJiW pV t]OHWHVVpJpW MHOHQW t]DQ\DJRN OHJI
VHQ EHIRO\iVROMD tJ\ PLQW D]
EE KRUGR]yMiW D K~V PLQ
VtWpVHNRU D OHJW|EE HVHWEHQ
vizsgálják. Éppen ezért a húsipar bizonyos területein a kiváló hústermelést nyújtó fajtáknál a 60 %-nál nagyobb színhússzázalékot és a túl alacsony izmon belüli, intramuscularis zsírtartalmat nem kedvelik.
CUNHA (1977) szerint a telített zsírsavak és a koleszterin együttesen fejtik ki káros hatásukat az érrendszerre. A koleszterinmetabolizmus jellemzésekor
HUSVÉTH
(1994)
megállapítja,
DUWHULRV]NOHUy]LV pUHOPHV]HVHGpV IRNR]RWWDEE HO
34
hogy
az
IRUGXOiViQDN RND D
vérplazma koleszterinszintjének növekedése, majd a koleszterin artériák falába t|UWpQ NpS]
G
NROHV]WHULQE
OHUDNyGiVD$WDNDUPiQ\HUHGHW O D PiMEDQ HSHVDYDN NpS]
YDJ\DPiMEDQ
GQHN +869e7+
1994), vagy továbbszállítódva a szteránvázas hormonok szintézisében pVDYpUHUHNEHOV
V]HUNH]HWpQHNNLDODNtWiViEDQYHV]QHNUpV]W58'$6
és FRENYÓ (1995) szerint a nagy koleszterintartalmú lipoprotein – PLQW
D
NROHV]WHULQ
HOV
GOHJHV
V]iOOtWyGiVL
IRUPiMD
YLVV]DFVDWROiVVDO |QPDJD V]DEiO\R]]D D VHMWHNEH W|UWpQ H] D IRO\DPDW KLEiVDQ P
QHJDWtY
EHMXWiViW +D
N|GLN D VHMWHNEHQ ]VtUFVHSSHFVNpN YiOQDN
$YpUHUHNIDOiEDQ H]D]VtUV]DSRUXODWYH]HWD]pUV]
ki.
NOHWKH]DPHO\QHN
következménye a vérerek rugalmasságának csökkenése, majd az érrendszeri megbetegedések. A koleszterin által okozott humán betegségek tehát a hibás koleszterin-anyagcsere következményei is lehetnek. CSAPÓ (1999) megállapítja, hogy a koleszterin naponta felvett mennyisége nem haladhatja meg a 300 mg-ot.
SZABÓ és mtsai (2001) sertésfajták vérplazmájának koleszterinszintjét PpUWpN
ÈWODJRV
pUWpNNpQW
PPROOLWHU
YROW
MHOOHP]
GH
D
legalacsonyabb szintet mangalica-keresztezésben mérték. CSAPÓ és mtsai (2000) mangalica, magyar nagyfehér x magyar lapály és mangalica x duroc fajtatiszta és keresztezett sertések hátszalonnájának koleszterintartalmát vizsgálták. A mért értékek 71 és 109 mg/100 g között változtak, de a fajták között nem találtak szignifikáns különbséget. LAWRENCE és FOWLER (1997) szerint a teljesen NLIHMO
G|WW
HJ\HGHN
|VV]OLSLGWDUWDOPiQDN
0HJiOODStWMiN KRJ\ D K~V |V]OLSLGWDUWDOPD MHOHQW DQQDNPLQ
VpJpW
35
-a koleszterin.
VHQ EHIRO\iVR
lja
A fogyasztói piac nagyobb százalékban a sovány, kis zsírtartalmú húsokat kedveli, de egyes termékek – kolbász és szalámifélék HO
iOOtWiViKR]
D
QDJ\REE
]VtUWDUWDOP~
K~VRNDW
NHUHVL
D
K~VLSDU
SCHWÖRER és mtsai (1989) úgy találták, hoJ\ D] HJ\HV K~VPLQ
VpJL
mutatók - íz, állag, csepegési veszteség – és a hús intramuscularis zsírtartalma között szoros kapcsolat van. A fajták között különbségek MHOOHP]
HN PLQG D] LQWUDPXVFXODULV ]VtUWDUWDORP PLQG D] pU]pNV]HUYL
vizsgálatok eredményében. A hússertések genetikai javítása az intramuscularis |U|NO
GKHW
zsírtartalom
VpJH PDJDV pUWpN
csökkenéséhez
vezetett,
amelynek
EiU H] D] pUWpN IDMWiQNpQW YiOWR]LN
Tapasztalataik alapján, a szelekció során a karaj intramuscularis zsírtartalmának
csökkenésével
javul
a
takarmányértékesítés,
növekedésével viszont javul a napi súlygyarapodás. Ezt a megállapítást támasztják alá SCHWÖRER és mtsai (1999) kísérleti eredményei, melyekben közlik, hogy a BLUP tenyészértékbecslési módszerrel növelték a karaj intramuscularis zsírtartalmát. 1991 és 1998 között a genetikai növekedés mértéke a nagyfehéreknél 0,3%-os, a lapályoknál 0,2%-os volt. Ez együtt járt 18 grammos, illetve 25 grammos napi tömeggyarapodás növekedéssel. A takarmányértékesítés tekintetében 0,1 kg javulás mutatkozott.
A PLQ
húsipar
igényei
folyamatosan
változhatnak
a
vágósertések
VpJpYHO NDSFVRODWEDQ QRKD DODSN|YHWHOPpQ\NpQW IRJDOPD]]iN
meg a magas színhús %-ot, amelyhez alacsony fehéráru arány tartozik. $ NO|QE|]
WHUPpNHN HOWpU
WHKiW QpKiQ\ WHUPpN HO
]VtUWDUWDOP~ DODSDQ
yagot igényelnek,
iOOtWiViKR] D QDJ\ ]VtUWDUWDOP~ K~V YiOLN
V]NVpJHVVp $] RN D QDJ\ ]VtUWDUWDORP PHOOHWW D ]VtU PLQ NHUHVHQG
:22'
pV
(16(5
36
V]HULQW
D
VpJpEHQ LV
JHQHWLNDL
KDWiV
befolyásolja az állati test zsírtartalmát és a vastagabb hátszalonna jobb ]VtUPLQ
VpJJHO WiUVXO $ QDJ\IHKpUHNHW pV ODSiO\RNDW YpNRQ\DEE GH
NHPpQ\HEE tJ\ URVV]DEE PLQ
VpJ
]VtU MHOOHP]L .2/67$'
kísérlete alapján az javasolja, hogy a fajták közötti különbségek PHJiOODStWiViW FpOV]HU
D ILDWDO
állatok (25-85 kg) esetében elvégezni.
10 és 105 kg között ugyanis a fajták között nagyobb eltérések PXWDWNR]QDN D NOV
]VtUGHSyN WHNLQWHWpEHQ PLQW D EHOV
]VtUUDNWiUDN
vonatkozásában.
Húsipari
méréseit
felhasználva
CSAPÓ
(1999)
a
sertéskaraj
zsírtartalmát 7%, koleszterintartalmát 53,6 mg/100 g értékben KDWiUR]]D PHJ )HOYHWL D OHKHW JHQHWLNDL
WpQ\H]
N
LV
VpJpW KRJ\ D K~V NROHV]WHULQWDUWDOPiW
EHIRO\iVROKDWMiN
$
NHYpVEp
QHPHVtWHWW
zsírosodásra hajlamos fajtáknál az izmon belüli nagyobb zsírtartalmat vLV]RQW
HJ\pUWHOP
HQ EL]RQ\tWRWWQDN OiWMD %2/(0$1' pV PWVDL
PHJiOODStWRWWiNKRJ\DKRVV]~KiWL]RPEDQOpY
]VtUNROHV]WHULQ
tartalma és a genetikai alap között nincs összefüggés. Kísérletükben inkább a takarmányozás hatását hangsúlyozzák, mert a takarmányba adagolt koleszterin-kiegészítéssel a születés után 8, 20, és 24 héttel az idegszövet tömegében történt növekedést tapasztaltak. 0LQGH]HN DODSMiQ pV D PDQJDOLFD IDMWiQDN D NO|QE|]
WHQ\pV]WpVL
eljárásokban való, egyre elterjedtebb felhasználása miatt vontam ezt a hagyományos, hazai fajtát vizsgálatomba. Arra kívántam választ kapni, hogy a mangalica keresztezésekben való felhasználásával milyen VLNHUUH V]iPtWKDW D WHQ\pV]W
WHNLQWHWEH YpYH D] HJ\HV PLQ
mennyiségi mutatók módosulását.
37
VpJL pV
3. ANYAG ÉS MÓDSZER
3.1.1.A kísérleti állatok tartási, takarmányozási körülményei
A
keszthelyi
hízékonyságvizsgáló
állomáson
406
hízósertés
hízékonysági adatait vontam vizsgálatba. A vegyesivarú, kísérleti állományban, amelyben a vizsgálati populációkat fele-fele ivararány jellemezte: - 175 magyar nagyfehér hússertés (a továbbiakban (MNF) - 151 magyar lapálysertés, a továbbiakban (ML) - 31 magyar nagyfehér hússertés x magyar lapálysertés keresztezés (a továbbiakban MNF x ML) - 20 hibridsertés 1 a (továbbiakban H1) - 19 hibridsertés 2 a (továbbiakban H2) - és 10 mangalica x pietrain keresztezés (a továbbiakban M x P) szerepel.
A vizsgálat 1998 és 2001 év között zajlott. Az állatokat az ország NO|QE|]
UpV]HLQ
]HPHO
VHUWpVWHOHSHNU
O
V]iOOtWRWWiN
D
hízékonyságvizsgáló állomásra, átlagosan 70 napos korban. A hizlalás NH]GHWHNRU D VHUWpVHN iWODJRV pOHWNRUD QDS YROW GH LG
N|]EHQ D
Sertés Teljesítményvizsgálati Kódexben a hizlalás kezdeti életkort 80 napra módosították. Ez az oka a vizsgálati létszám helyenkénti, hizlalás kezdeti változásának (80 napos életkor: MNF: n=163, ML: n=141, 90 napos életkor: MNF: n=175, ML: n=151). Az állatok hizlalása 105 kg átlagos testtömeg eléréséig tartott.
38
A
hízósertések
takarmányozása
hízékonyságvizsgálati,
granulált
keveréktakarmánnyal történt, melynek egységes összetételét 12,33 MJ/kg metabolizálható energiatartalom (ME) és 18,61% nyersfehérje tartalom jellemezte. A takarmány adagolása ad libitum, szárazabrak |QHWHW
E
O D Yt] LWDWiVD V]RSyNiV |QLWDWyEyO W|UWpQW $ VHUWpVH
k
hizlalása klimatizált istállóban folyt, félig rácspadozatú, egyedi ketrecekben. A testsúlynövekedés és a takarmányfogyasztás mérésére 10 naponként került sor.
3.1.2 A növekedési ritmus elemzése
Az állatok növekedésének matematikai leírását a VERHULSTBRODY-féle (JÁNOSSY és mtsai 1966) növekedési függvény teszi OHKHW
Yp DPHO\HW %52'< D] iOODWL WHVW Q|YHNHGpVL IRO\DPDWDLUD
DONDOPD]WD 69È% V]HULQW D ELROyJLiEDQ iOWDOiEDQ D IHMO
GpV
Q|YHNHGpV NH]GHWL V]DNDV]D H[SRQHQFLiOLV IJJYpQQ\HO MHOOHPH]KHW (NNRU D IJJHWOHQ YiOWR]y ; W|EEQ\LUH D] LG YDJ\ D IHMO
GpV HJ\PiV XWiQ N|YHWNH]
D YL]VJiOW iOODW NRUD
V]DNDV]DL D IJJ
YiOWR]y <
pedig a mért tulajdonság. Általános képletként az: Y=abx (b>0) vagy az: Y=aecx egyenlet, ahol az ec=b írható fel. +DD]LG
DIJJHWOHQYiOWR]yDNNRU[KHO\HWWWYDJ\LV
Y=abt is felírható. A b paraméter mutatja, hogy hányszorosára, hány %-kal változik Y, hagy x egy egységgel növekszik. (növekedés: b>1). A növekedés ütemének %-os kifejezése is lehetséges: 100-(b-1)= százalékos növekedés).
39
%$5726 V]HULQWDV]HUYHVQ|YHNHGpVUHMHOOHP]
KRJ\D]HJ\LN
PHQQ\LVpJL WXODMGRQViJQDN SO V~O\ WHVWPpUHW < IJJ PiVLN PHQQ\LVpJKH] SO LG
YiOWR]y D
K|] ; IJJHWOHQ YiOWR]y YLV]RQ\tWRWW
változási sebessége arányos
D]
<
IJJ
YiOWR]yYDO
$
V]HUYHV
növekedés egyenletét: Y=cekt |VV]HIJJpVEHQ KDWiUR]]D PHJ KD D IJJHWOHQ YiOWR]y D] LG
Megállapítja, hogy a szerves növekedés egyenlete egy exponenciális trend. Az Y=cekt egyenletben: - k= a pillanatnyi, relatív növekedés mértéke, - e = a természetes logaritmus (ln) alapszáma, - Y= a mért súly (testtömeg), - c= kezdeti súly -W
LG
<
FKDW
$ V]HUYHV Q|YHNHGpV HJ\HQOHWpEHQ V]HUHSO OHJNLVHEE
QpJ\]HWHN
HOYH
DODSMiQ
F pV N SDUDPpWHUHNHW D
PHJKDWiUR]YD
D
N|YHWNH]
normálegyenlet-rendszert kapjuk: ORJ< WORJ<
$
QORJFNORJHW
2
ORJFWNORJHW
PyGV]HUEHQ
IRJODOWDN
V]HULQW
HO
EE
D]
DGDWRNDW
ORJDULWPXVRV
diagramon ábrázoltam, hogy a növekedési szakaszok megállapíthatók legyenek. A diagram vízszintes tengelyén KHO\H]NHGLN HO D IJJ
D] HJ\HQO
OHJHV WHQJHO\HQ SHGLJ D WHVWV~O\
ORJDULWPXVD (]HN XWiQ D SRQWGLDJUDP PHJN|]HOtW HV
N|]
LG
-es alapú
HQ HJ\ HJ\HQHVUH
SRQWMDLW |VV]HN|W|WWHP pV PLQW Q|YHNHGpVL V]DNDV]RNDW NH]HOWHP
A számítógépes feldolgozásban a szakaszokra külön-külön elvégeztem a szerves
növekedés
egyenletének
40
meghatározását.
A
munka
befejezésekor a k Q|YHNHGpVL NLWHY folyamatában
az
egyes
NHW KDVRQOtWRWWDP |VV]H (QQHN
növekedési
szakaszokra
kiszámított
exponenciális függvények egyenleteiben láthatók azok a súlyhatárok, amelyeknél a növekedés intenzitása (sebessége) megváltozik. A növekedési görbe töréspontjainak az x tengelyre (életkor) való YHWtWpVpYHO SHGLJ D] pOHWNRUQDN PHJIHOHO Q|YHNHGpVHOWpU
LQWHQ]LWiV~V]DNDV]DLQDN
HQ LV PHJKDWiUR]KDWyN D
határai.
$ Q|YHNHGpV V]DNDV]RVViJiQDN Q\RPRQ N|YHWpVpW D YL]VJiODWL LG
V]DN
dekádjai átlagos napi súlygyarapodásának és a hizlalás idején felrakott WHVWW|PHJ HJ\HV GHNiGRNUD HV
-os megoszlásának ábrázolását is
elvégeztem. Ezeken a diagramokon a vonaldiagram mindig a testsúlynövekedést az oszlopdiagram az adott paramétert szemléleti.
A
növekedésdinamika
takarmányozáselméleti
vonatkozásában
felmerülhetnek olyan kérdések, amelyek az egyes növekedési V]DNDV]RNUD MHOOHP]
QDSL WDNDUPiQ\IRJ\DV]WiV QDSL V~O\
gyarapodás
és a takarmányértékesítés közötti kapcsolatokat tisztázzák. Bonyolítja H]W
D
WpPDN|UW
KD
JHQRWtSXVRNNpQW
HOWpU
Q|YHNHGpVL
WDSDV]WDOXQN KLV]HQ D] ]HPL KL]ODOiVL J\DNRUODW PHJOHKHW
WHPHW
VHQ iOODQGy
határok közé szorítja a hízótápok beltartalmi értékeit. Az alapul V]ROJiOy V~O\KDWiURNQDN PHJIHOHO
HQ
-60, illetve, 85-90 kg-ban
történik takarmányváltás, amelynek keretében hízóI. hízóII. és esetleg Kt]y,,, WiSRW HWHWQHN $ WiSRN HPpV]WKHW
HQHUJLD pV Q\HUVIHKpUMH
tartalmát csökkentik, hogy megakadályozzák az egyre nagyobb napi súlygyarapodással járó zsírbeépítést (FEKETE 1995).
41
.RUUHOiFLyDQDOt]LVVHO DUUD LJ\HNH]WHP YiODV]W DGQL KRJ\ D] HOWpU
genotípusokra
kiszámított
paraméterei
(napi
növekedési
szakaszok
súlygyarapodás,
A
korrelációs
hízékonysági
takarmányfogyasztás,
WDNDUPiQ\pUWpNHVtWpV N|]|WW PLO\HQ LUiQ\~ pV HU
mutatkoznak.
mátrixok
VVpJ
értékei
NDSFVRODWRN
fajtánként
és
genotípusonként mutatják a hízósertések növekedési ütemét az DONDOPD]RWW IRO\DPDWRVDQ D]RQRV |VV]HWpWHO
DEUDNNHYHUp
kkel való
takarmányozás körülményei között..
3.1.3. Testméretek, testarányok $
V~O\Q|YHNHGpV
PpUpVpQ
W~OPHQ
HQ
testméret-IHOYpWHOH]pVHNNHOU|J]tWHWWHPDI QDSRVEHiOOtWiVLNRUUDONH]G HO
G
D]
HJ\HV
JHQRWtSXVRNEDQ
EEWHVWPpUHWHNYiOWR]iViW$
HQDKDYLV]
ületésnapokon és a vágás
WWLQDSRQDKt]yVHUWpVHNHQD]DOiEELWHVWPpUHWHNHWYHWWHPIHO
-Magassági méretek: marmagasság, farbúbmagasság -Hosszúsági méretek: testhosszúság, törzshosszúság -Szélességi méretek: vállszélesség, mellkasszélesség, farszélesség -Mélységi méret: mellkasmélység -Körméret: övméret. A mérésekhez Lydtin-IpOH PpU kilenc
testméretre
ERWRW pV PpU
vonatkozó,
mért
V]DODJRW KDV]QiOWDP $
adathalmazból
számított
átlagértékek (leíró statisztika) bemutatása mellett, egyedenként, az adott havi születésnapon mért marmagasság százalékában fejeztem ki az összes többi, azonos napon mért testméretet (KERTÉSZ 1963, NAGY 1996). E módszer segítségével jobban bemutathatók és pU]pNHOKHW
ND]HOWpU
JHQRWtSXVRNQ|YHNHGpVDODWWLWHVWDUiQ\YiOWR]iVDL
(relatív testméretek), mint a tényleges adatok értékelésével. Azért, hogy
42
PpJ V]HPEHW
Q
EEp WHJ\HP D WHVWPpUHWL YiOWR]iVRNDW D PDUPDJDVViJ
V]i]DOpNiEDQNLIHMH]HWWW|EELWHVWPpUHWE
ONLYiODV]WRWWDPDPLQLPXPpV
maximum értékeket felmutató genotípusokat. A kiválasztás feltétele, KRJ\
OHJDOiEE
NHWW
-KiURP
PpUpVL
DONDOPiYDO PXWDWNR]]DQDN V]pOV SRSXOiFLy LV PXWDWKDW V]pOV
LG
SRQW
KDYL
V]OHWpVQDS
pUWpNHN 7HUPpV]HWHVHQ HJ\QpO W|EE
pUWpNHW (]HNQHN D SRSXOiFLyNQDN D
testarány változásait oszlopdiagramok szemléltetiN $] iEUiN IHOW
Q
HQ
jelzik, hogy melyik genotípus testarány változásai a legnagyobb vagy OHJNLVHEEPpUWpN
HND]DGRWWWHVWPpUHWWHNLQWHWpEHQ
3.1.4. Vágóérték vizsgálatok A testméret-IHOYpWHOH]pVHNNHO HJ\ LG
EHQ 62120$5. XOWUDKDQJRV
készülékkel (SONOMARK Kft. Esztergom) hátszalonna vastagság és NDUDMiWPpU PHJIHOHO
PpUpVHNHW YpJH]WHP D] (8523 h679 YL]VJiODWQDN
HQ 6HUWpV7HOMHVtWPpQ\YL]VJiODWL.yGH[
A hasított sertés testösszetételének meghatározásához az állatok vágása és darabolása a Sertés Hízékonyságvizsgálati Kódexben foglaltak alapján történt. Az értékes húsrészek megállapításának módszere az HOV
UHQG
K~VRN V~O\iQDN PpUOHJHOpVH D NDUDMNHUHV]WPHWV]HW WHUOHW
meghatározásának módszere a planimetriás mérés volt. Az ultrahangos készülékkel a váJiV HO
WWL QDSRQ IHOYHWW XJ\DQD]RQ
egyedek színhús százalék értékeit egybevetettem a vágás utáni, ZP (kétpontos)-módszerrel megállapított színhús százalék értékeivel. .RUUHOiFLyDQDOt]LV DONDOPD]iViYDO HOOHQ
UL]WHP D NpW PpUpVL PyGV]HU
értékei között fennálló kapcsolatok szorosságát.
43
A vágóérték paramétereinek hizlalás alatti változását az ultrahangos készülékkel mért adatokat felhasználva, grafikonnal szemléltetem. A NRUV]HU
KL]ODOiVEDQ LVPHUW MHOHQVpJ KRJ\ D] pUWpNHV K~VUpV]HN DUiQ\D
és a fehéráru aránya körülbelül 150 kg-os testtömegnél keresztezi egymást (KOVÁCS nyomán KOVÁCS 1984, CSATÓ nyomán HORN), tehát tulajdonképpen a zsírépítés üteme ekkor haladja meg az HOV
UHQG
K~VRN J\DUDSRGiViQDN WHPpW .tVpUOHWL HUHGPpQ\HLPHW
felhasználva, viszont azt kívántam megállapítani, hogy milyen pO
V~O\QiO pV pOHWNRUEDQ D NO|QE|]
JHQRWtSXVRNUD YRQDWNR]WDWYD D
hizlalás folyamatában hogyan változik a színhús százalék (az ÜSTVQDNPHJIHOHO
HQNJ RVWHVWV~OO\DONH]G
-
és az ultrahangos NpV]OpN NpW pUWpNpE
G
HQMHOH]YH DNDUDMiWPpU
O V]iPtWRWW iWODJRV KiWV]DORQQD
YDVWDJViJ JUDILNRQMD ËJ\ NpSHW NDSKDWXQN D] HOWpU QpKiQ\YiJypUWpNHWMHO]
JHQRWtSXVRN
SDUDPpWHUpQHNKL]ODOiVDODWWLDODNXOiViUyO
3.1.5. Biometriai értékelés
A leíróstatisztikai értékelésben az átlag, a szórás, a variációs koefficiens (CV %) a minimum és maximum értékek kiszámítása történt. A elvégzett és bemutatott összefüggés-vizsgálatok statisztikai PHJEt]KDWyViJL V]LQWMH HJ\VpJHVHQ 3 $ V]iPtWiVL P
YHOHWHNKH]
MICROSOFT
programot
OFFICE
EXCEL
97
számítógépes
használtam.
3.2. A hízóba állítási fejlettség vizsgálati módszere A Magyarországon legelterjedtebb fajta a magyar nagyfehér hússertés, vegyes ivarú 70 egyedének, valamint a magyar lapálysertés ugyancsak
44
70 egyedének hízóbaállításkori ( QDSRV pOHWNRU pO
V~O\D YDODPLQW D
fontosabb hízlalási és vágási mutatók közötti összefüggést vizsgáltam. Magyarországon ugyanis a teljesítményvizsgálatokat azonos életkorban kezdik (80 napos életkorban). A vizsgált egyedek folyamatosan és NHUOWHN
párhuzamosan állományaiból.
Az
D
WHV]WiOORPiVUD
állatok
ad
libitum
NO|QE|]
WHQ\pV]HWHN
fogyasztották
a sertés
Kt]pNRQ\ViJYL]VJiOy iOORPiVRNRQ HWHWHWW V]DEYiQ\ V]HULQWL |VV]HWpWHO
abrakkeveréket, teljesen azonos, egyedi elhelyezési körülmények között. A súlygyarapodás és takarmányfogyasztás mérése 10 napos megosztásban történt a 105 kg-os vágási súly eléréséig.
A vágóérték meghatározása végett a tesztállomás vágóhídján végeztem a méréseket ugyancsak a teljesítményvizsgálati kódex darabolási HO
tUiVDLV]HULQW(QQHNNHUHWpEHQV]iPRVYiJypUWpNHWMHO]
WXODMGRQViJ
(pl.: szalonnavastagsági méretek, értékes húsrészek mennyisége, K~VPLQ
VpJ WHVWPpUHWL DGDWRN NDUDMiWPpU
NDUDM ]VtUWDUWDOPD VWE
szintén meghatározásra került. A karaj zsírtartalmát a 13-14. hátcVLJRO\D IHOHWWL UpV]E
O YHWW V]HOHWE
O
nyert mintából, laboratóriumi, extrakciós úton állapítottam meg a 6830as Magyar Szabvány szerint (MSZ 6830). A karaj vastagságát a levágás HO
WWLQDSRQ62120$5.XOWUDKDQJRVNpV]OpNNHOPpUWHP
A leíró statisztikai értékelésben meghatároztam az átlagokat, a V]pOV
pUWpNHNHW
NLV]iPtWiViW
pV
D
V]RURVDEEQDN W
D
V]yUiVpUWpNHNHW
EHiOOtWiVNRUL Q
pO
V~O\UD
NDSFVRODWRNDW MHO]
45
$
NRUUHOiFLyV
DODSR]RWWDQ
|VV]HIJJpV
HJ\WWKDWyN
YpJH]WHP
$
-mutatók esetére a
regressziós
értékek
kimunkálását
is
elvégeztem
EXCEL
97
számítógépes programmal.
3.3. A hízóállomány kiegyenlítettségének vizsgálati módszere
A
keszthelyi
hízékonyságvizsgáló
állomáson
folyó
teljesítményvizsgálatban részt vett egyedek közül 70 magyar nagyfehér hússertés (a továbbiakban MNF) és 70 magyar lapálysertés (a WRYiEELDNEDQ 0/ DGDWDLW YL]VJiOWDP D] HO PXQNiEDQ D NRUiEEDQ WDSDV]WDOW MHOHQW PDMG D] pUWpNHOpVEHQ NtVpUKHW HU
]
IHMH]HWEHQ -HOHQ
V NLHJ\HQOtWHWOHQVpJ PLDWW
ILJ\HOHPPHO
– ez
- , amelyet a közepes és
V Yi
ltozékonyságot mutató variációs koefficiensek (CV%) jeleztek,
D]
DODSSRSXOiFLy
HJ\HGHLW
EHiOOtWiVNRUL
pO
W|PHJN
DODSMiQ
csoportosítottam. Így a vizsgált egyedek az azonos kor mellett azonos V~O\NDWHJyULiNDW NpSYLVHO
FVRSRUWRNED NHUOWHN $ NpV
NtYiQWDP
KRJ\
PHJKDWiUR]QL
D
MHOHQW
V
EELHNEHQ D
zt
YiOWR]pNRQ\ViJJDO
bázisállomány egyéb mutatóinak CV pUWpNHL PpUVpNO szerinti
csoportosítás
esetén,
valamint,
hogy
teljesítménymutatóknak
milyen
összefüggései
GQHN
a
EtUy
-e súly
fontosabb
érvényesülnek
a
kialakított csoportokban. (OV (O
OpSpVNpQW NRQILGHQFLD KDWiURNDW V]iPtWRWWDP 3
-os szinten.
EE D NLLQGXOy iOORPiQ\RN |VV]HVHQ HJ\HGpUH YpJH]WHP HO D
számítást, amelynek során 32 kg és 35 kg konfidencia határ alsó és IHOV
pUWpNHNHWNDSWDPPDMGJHQRWtSXVRQNp
nt is elvégeztem ugyanezt a
számításmenetet. A MNF vizsgálati populációban konfidencia alsó határként 28 kg-RW NRQILGHQFLD IHOV
KDWiUNpQW NJ
-ot, míg a ML
sertéseknél konfidencia alsó határként 36 kg-RW pV NRQILGHQFLD IHOV
46
határként 39 kg értéket kaptam. Mindezen számításmenetre építve 31 és 36 kg-EDQ
iOODStWRWWDP
PHJ
D
FVRSRUWRVtWiV
V~O\KDWiURNDW 7HKiW D 01) SRSXOiFLy IHOV
DODSMiW
NpSH]
pV D 0/ iOORPiQ\ DOVy
konfidencia határát felhasználva a 140 egyedre kapott súlyhatárokat 1-1 kg-mal
tágítottam,
hogy
a
további
FVRSRUWQDJ\ViJRN WHNLQWHWpEHQ HOYpJH]KHW
értékelés
a
hasonló
OHJ\HQ $ NtVpUOHWL iOODWRN
hízlalása 80 napos kortól 105 kg-os végsúly eléréséig tartott egyedi elhelyezésben. A hízékonyságvizsgálati takarmányt (Beltartalom: szárazanyag 87,52%, energia (ME) 12,33 MJ/kg, nyersfehérje 18,61 %, HPpV]WKHW
Q\HUVIHKpUMH DGOLELWXPIRJ\DV]WKDWWiND]iOODWRN
A vágás és vágóérték meghatározás ebben a vizsgálatban is a +t]pNRQ\ViJYL]VJiODWL .yGH[EHQ IRJODOWDN V]HULQW W|UWpQW $] DODSYHW
paraméterek meghatározásán túl a hasított tömeget felhasználva az életnapi színhúsgyarapodást, az értékes húsrészek tömegét értékelve pedig az életnapi értékes húsrészgyarapodást is kiszámítottam, mint ritkábban jelzett mutatót. A 13.-14. hátcsigolya feletti karajból vett húsmintából laboratóriumi, extrakciós módszerrel állapítottam meg a hús intramuscularis zsírtartalmát. Adatértékelésemben meghatároztam D
V]pOV
pV
iWODJpUWpNHNHW
D
V]yUiVW
V
YDODPLQW
D
YDULiFLyV
koefficienseket (CV%).
A genotípusokon belül, de a súlykategóriák között szignifikancia vizsgálattal
meghatároztam
azokat
a
paramétereket,
amelyek
különböznek egymástól P<5%-os szinten. Az azonos súlykategóriákat NpSH]
FVRSRUWRNRQ
EHOO
beállítási súly (80 napRV
pO
|VV]HIJJpV
-vizsgálatokat végeztem a
W|PHJ pV D NO|QE|]
WXODMGRQViJRN
között, amelynek során korrelációs, determinációs és regressziós
47
együtthatókat
számítottam
P<5%-os
szinten.
A
determinációs
együtthatókat a korrelációs koefficiensek négyzetre emelésével kaptam. Értékeik tájékoztatást adnak arról, hogy az adott tulajdonság DODNtWiViEDQ D EHiOOtWiVL QDSRV pO
V~O\ PHNNRUD V]i]DOpNEDQ YHWW
részt az adott megbízhatósági szinten (BARÁTH 1995). Az összefüggés-vizsgálatokban
a
alkalmaztam, hiszen céloP
továbbiakban
QHP
D]
HJ\HV
lineáris
regressziót
WXODMGRQViJRN
DODNXOiViQDN WDQXOPiQ\R]iVD YROW KDQHP D] LJHQ HOWpU NH]GHWL
pO
V~O\
KL]ODOiV
YpJL
NLKDWiVDLW
NtYiQWDP
LG
EHOL
KL]ODOiV
NLPXWDWQL
$
regressziós együtthatók ugyanis az adott szignifikancia szinten megmutatják, hogy a hizlalás kezdeti súly egységnyi (1 kg-PDO W|UWpQ
változása mekkora eltérést okoz az egyes tulajdonságok értékeiben.
Részletesebb elemzés céljából az egyes genotípusokat tovább bontottam úgy, hogy 2 kg-RV RV]WiO\V]pOHVVpJ ki a beállításkRUL pO
FVRSRUWRNDW DODNtWRWWDP
V~O\ DODSMiQ (]HNQHN D FVRSRUWRNQDN D OpWV]iPiW
is bemutatva diagramokkal szemléltetem, hogy a beállítási súly kategóriánkénti emelkedésével hogyan változnak egyes hízékonysági és
vágási
tulajdonságok.
Itt
olyan
sajátosságokat
vizsgáltam,
amelyeknek a beállítási súllyal való korrelációja a 70-70 egyed (egyegy genotípusban) körében számítva legalább 0,3 közeli, vagy azt PHJKDODGy LOOHWYH D JD]GDViJRV WHUPHOpVW DODSYHW
mutató.
48
HQ EHIRO\iVROy
$
Q|YHNHGpV
YiJypUWpN
K~VPLQ
VpJ
]VtUVDY|VV]HWpW
el)
kapcsolatainak vizsgálata Ebben a kísérletben 2 fajtatiszta (magyar nagyfehér hússertés - MNF, magyar lapálysertés - ML) és 2 hibridkonstrukcióhoz (hibridsertés 1 vagy H1, hibridsertés 2 vagy H2) tartozó hízósertések 10-10 egyedét vizsgáltam
feles
ivararányban.
A
kísérleti
állatok
a
sertés
hízékonyságvizsgálatban alkalmazott takarmányt fogyasztották hízóba iOOtWiVXNWyO QDSRV NRU NH]G
G
HQ D NJ
-ban történt vágásukig.
A vágott állatok feldarabolása a Sertés Teljesítményvizsgálati .yGH[EHQHO
tUW
ak szerint történt.
$ YiJiVW N|YHW
yUD HOWHOWpYHO VRUUD NHUO
pUWpNHV K~VUpV]HN
meghatározásakor vettem a karajból a hússzeletet (a 13-14 hátcsigolya IHOHWWL UpV]E
O (EE
O D V]HOHWE
O YHWW PLQWD V]ROJiOWDWWD D] DQ\DJRW D
gázkromatográfiás (CHROM 42 kromatograf) zsírsavanalízishez. A minta összes zsírtartalmán túl kimutatom a karaj intramuscularis ]VtUMiEDQ
OpY
]VtUVDYDN
DUiQ\EDQ MHOHQOpY
UpV]DUiQ\iW
7RYiEEi
QpKiQ\
]VtUVDY PHQQ\LVpJpW D ]VtU PLQ
QDJ\REE
VpJpW MHOOHP]
mutatók (jódszám, elszappanosítási szám) értékeit, valamint a karajminta néhány fontosabb mutatóját is elemzem. A kínálkozó OHKHW
VpJHW
IHOKDV]QiOYD
NRUUHOiFLyV
NDSFVRODWRN
NLPXWDWiViW
genotípusokon belül, statisztikailag megbízható kapcsolatok feltárását genotípusok között végeztem el. A biometriai értékelést EXCEL 97 számítógépes
programon
belül
átlag,-
szórásszámítással,
korrelációanalízissel és szignifikincia vizsgálattal (P<5%) oldottam meg.
49
$
Q|YHNHGpV
YiJypUWpN
K~VPLQ
VpJ
NROHV]WHULQWDUWDORP
kapcsolatainak vizsgálata
A
keszthelyi
hízékonyságvizsgáló
állomáson
folyó
hízékonyságvizsgálatba vont, vegyes ivarú, 10 mangalica x pietrain keresztezés, 10 magyar lapály és 10 magyar nagyfehér hússertés QpKiQ\
Kt]pNRQ\ViJL
YiJypUWpNHW
MHO]
YDODPLQW
K~VPLQ
VpJL
paraméterét elemeztem. A hízóállatok klimatizált, egyedi elhelyezésben LJpQ\
V]HULQW
IRJ\DV]WKDWWiN
D]
HJ\VpJHV
|VV]HWpWHO
hízékonyságvizsgálati takarmányt. A kísérleti állatok hizlalása 80 napos kortól 105 kg-os vágósúly eléréséig tartott. A hizlalás folyamán elvégzett
testsúlymérések
és
takarmányfogyasztási
mérések
szolgáltatták az adatokat a súlygyarapodás és takarmányértékesítés értékeinek kiszámításához.
A tesztállomás vágóhídján elvégzett vágások után a vágott állatok darabolása a Sertés Teljesítményvizsgálati
.yGH[EHQ HO
V]HULQW W|UWpQW $] HNNRU U|J]tWHWW PpUpVL HUHGPpQ\HNNHO HJ\ LG
tUWDN EHQ
került sor a fehéráru arány megállapítására. A továbbiakban a karajból, a 13-KiWFVLJRO\DIHOHWWLUpV]E laboratóriumi
analízissel
OK~VV]HOHWHWYHWWHP(EE
meghatároztam
a
hús
ODPLQWiEyO
intramuscularis
zsírtartalmát (MSZ 6830) és koleszterintartalmát (BEYER-féle módszer 1989) gázkromatográf felhasználásával. A koleszterintartalom mennyiségét kétféle mértékegységgel mértem, hogy eredményeim |VV]HYHWKHW
N
OHJ\HQ
ek a szakirodalmi hivatkozásokban közölt
eredményekkel.
50
A keresztezett, valamint a fajtatiszta csoportok eredményei közötti különbségek szignifikancia vizsgálatának elvégzése után a kísérleti csoportokon belül korreláció analízist alkalmaztam. A leíró statisztika eredményeinek kiszámításához, a biometriai értékeléshez EXCEL 97 számítógépes programot használtam.
51
4. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
1|YHNHGpVLULWPXVMHOOHP]
NHOHP]pVH
4.1.1. Hízékonysági tulajdonságok elemzése $ KDW JHQRWtSXV YL]VJiODWL LG
V]DNUD YRQDWNR]WDWRWW Kt]pNRQ\ViJL
paramétereit az 1. táblázat tartalmazza. Az átlag,- szórás,- pV V]pOV
értékek bemutatása mellett az átlagértékekre számított szignifikancia YL]VJiODW HUHGPpQ\HLW D] iWODJ pUWpNHN MREE IHOV
LQGH[pEH tUW EHW
N
jelzik. A kísérleti állomány összességére elvégzett varianciaanalízis alapján t-próbát számítottam, amelynek keretében minden egyes genotípus
adott
hízékonysági
paraméterének
átlageredményét
páronként összehasonlítottam. A P <5%-os szinten elvégzett statisztikai próba eredményei alapján a MNF és MxP vágási életkora szingnifikánsan eltér a többi genotípustól, míg a ML, a H1 és a H2 genotípusok között ilyen különbség nem mutatkozik. A variációs koefficiensek (CV %-ok) gyenge változékonyságot jeleznek, tehát az egyes genotípusok kiegyenlített képet mutatnak. Természetesen, ha a legrövidebb, átlagos vágási életkorú a H1 és a leghosszabb a MxP állomány, akkor a legnagyobb vizsgálati súlygyarapodást várhatóan a H1, a legkisebbet az MxP éri el. A vizsgálati súlygyarapodásra vonatkozó szignifikáns különbségek a vágási életkorhoz hasonlóan alakulnak, de a hibridek között is tapasztalható ilyen eltérés a súlygyarapodás tekintetében. Az MNFxML átlagértékei az MNF és ML között
helyezkednek
el,
de
szignifikánsan
csak
a
MNF-tól
különböznek. A vizsgálati súlygyarapodásban az MNF, ML, MNFxML populációt viszonylag magas, míg a hibrideket és a MxP-t alacsony variabilitás jellemzi.
52
$ YL]VJiODWL WDNDUPiQ\IRJ\DV]WiVW pUWpNHOYH D]RQRVQDN WHNLQWKHW
D
MNF, a H2 és a MxP fogyasztása, de a legnagyobb napi takarmányfelvétel a H1 populációban mutatkozik, ami szignifikánsan eltér a MNFxML második helyen álló legnagyobb takarmány fogyasztásától.
A
súlygyarapodás
variabilitásához
hasonlóan
a
takarmányfogyasztásban is közepes változékonyság jellemzi az MNF, az ML és a MNFxML populációt, amit jól szemléltetnek a 2 kg alatti minimum és a 3 kg-hoz közeli vagy azt meghaladó maximum értékek.
A hízlalás gazdaságosságát összetett, számított formában mutató takarmányértékesítés a ML és a hibridpopulációkban mutatkozik a OHJNHGYH]
EEQHN
H]HN
D]
iWODJpUWpNHN
V]LJQLILNiQVDQ
QHP
különböznek egymástól. A MNF és a ML keresztezésének az eredménye egy a ML takarmány értékesítésénél gyengébb teljesítmény, DPHO\ D 01) WDNDUPiQ\ pUWpNHVtWpVpW PpUWpNEHQ $ OHJNHGYH]
O QHP NO|QE|]LN V]LJQLILNiQV
WOHQHEE WDNDUPiQ\pUWpNHVtWpVW D 0[3 PXWDWMD
ami egyenesen következik a legkisebb napi súlygyarapodásból és a második legnagyobb takarmányfogyasztásból. A takarmány értékesítés V]iPtWRWW YDULDELOLWiV pUWpNHL D V]pOV
változékonyságról árulkodnak.
53
pUWpNHN iOWDO LV MHOH]YH N|]HSHV
1.táblázat
Hat genotípus vizsgálati, hízékonysági mutatói Genotípusok
MNF
ML
n=175
n=151
átlag
171a
155bce
Vágási
szórás
11,6
életkor
CV%
(nap)
Mutatók
MNF
H1
xML
H2
MxP
n=20
n=19 n=10
160c
151de
154e
187f
13,0
12,1
7,1
6,9
9,9
6,8
8,4
7,6
4,7
4,5
5,3
min
145
129
140
142
145
171
max
200
191
190
165
172
199
átlag
853a
943bce
914ce
989d
913e
733f
Súlygya-
szórás
101
120
128
63
60
54
rapodás
CV%
11,8
12,7
14,0
6,4
6,6
7,4
(g/nap)
min
617
682
642
894
788
679
max
1233
1260
1167
1103
1041
822
Takar-
átlag
2,32aef
2,37bef
2,48c
2,57d
2,36ef 2,34f
mány-
szórás
0,26
0,25
0,26
0,15
0,17
0,20
fogyasz-
CV%
11,21
10,55
10,48
5,80
7,20
8,55
tás
min
1,76
1,74
1,95
2,25
1,98
2,06
(kg/nap)
max
3,59
2,93
2,86
2,80
2,60
2,68
Takar-
átlag
2,85ac
mány-
szórás
0,38
0,44
0,56
0,27
0,27
0,17
értéke-
CV%
13,33
16,67
19,44
10,47
10,47
5,21
sítés
min
2,06
1,92
2,12
2,24
2,03
3,04
(kg/kg)
max
4,53
4,43
4,93
3,45
3,13
3,60
a, b, c,d, e, f
n=31
2,64bde 2,88c
2,58de
= Az azonos sorban feltünteWHWWpVHOWpU
értékek szignifikánsan eltérnek P <5%-os szinten
54
EHW
2,58e 3,26f
YHOMHO]HWW
A növekedési ritmus elemzéséhez felhasznált 6 genotípus vágási életkor és testsúly mérlegeléseinek átlageredményeit az 1. melléklet tartalmazza, míg az egyes 10 napos mérési LQWHUYDOOXPRNUD HV
QDSL
súlygyarapodás értékeit a 2. melléklet, a napi takarmányfogyasztás értékeit a 3. melléklet, a takarmány értékesítés eredményeit a 4. melléklet mutatja be.
4.1.1.1.
Magyar
nagyfehér
hússertések
hízékonysági
teljesítményeinek elemzése $
01)
ORJDULWPL]iOW
HOHPH]KHW FV|NNHQ
V~O\
Q|YHNHGpVL
ULWPXVD
D]
iEUiQ
(QQHN DODSMiQ D SRSXOiFLy Q|YHNHGpVH KiURP HOWpU
LQWHQ]LWiV~ V]DNDV]UD RV]WKDWy DPLW D] |VV]HKDVRQOtWKDWy
V]iPV]HU V]HUHSO
pO
VtWKHW
k
NLWHY
N D] HJ\HQOHWHN MREE IHOV
pUWpNHN MyO PXWDWQDN $] HOV
VHEHVVpJ
V]DNDV] NJ RV pO
-
LQGH[pE
en
OHJQDJ\REE Q|YHNHGpVL
W|PHJLJ NE QDS WDUW PtJ D
második kisebb növekedési intenzitású szakasz 90 kg-nál (kb. 155 nap) pU YpJHW (]W N|YHWL HJ\ PpJ NLVHEE VHEHVVpJ
Q|YHNHGpVL
DPHO\DYiJiVVDOOH]iUXO$QDSWyODYiJiVLpO
szakasz,
W|PHJHOpUpVHPLDWW
az egyedszám csökken. A 2. ábrán, amely a MNF egyes 10 napos LG
V]DNRNUD HV
QDSL V~O\J\DUDSRGiViW PXWDWMD D] RV]ORSGLDJUDPRN
VHJtWVpJpYHOMyOOiWKDWyND]HOV HJ\UH Q|YHNY
WHP
OHJLQWHQ]tYH
bb szakasz, 10 naponkénti
QDSL V~O\J\DUDSRGiVDL 8J\DQDNNRU D Kt]ODOiV
YpJH IHOp N|]HSHV PpUWpN
Q|YHNHGpVW MHOH]QHN D V~O\J\DUDSRGiV
RV]ORSDL $ Kt]ODOiV YpJpQ D NHYHVHEE HJ\HGHW MHOOHP] V~O\J\DUDSRGiVL
pUWpNHN
HO
UHYHWtWLN
DQQDN
YDOyV]tQ
XJ\DQD]RQ SRSXOiFLyQ EHOO LV YDQQDN MHOHQW
VHQ HOWpU
55
QDJ\ QDSL VpJpW
KRJ\
Q|YHNHGpVL
intenzitású egyedek.
A 3. ábrán, amelyen a MNF vizsgálati
súlyfelrakásának 10 naponkénti %-RVPHJRV]OiVDOiWKDWyHJ\pUWHOP mutatja, hogy a populáció nagy rés]pW D] HOV Q|YHNHG
PpUWpN
HQ
Q|YHNHGpVL V]DNDV]LJ
V~O\J\DUDSRGiV MHOOHP]L GH D KRVV]DEE YiJiVL
pOHWNRUW PHJpUW HJ\HGHNQpO PpJ
D Kt]ODOiV
YpJpQ LV MHOHQW
V D
súlyfelrakás. Ennek a jelenségnek az alaposabb vizsgálatára is sor került, mégpedig úgy, hogy a legrövidebb (145 nap) és leghosszabb (200 nap) vágási életkorú egyed növekedési ritmus elemzése is PHJW|UWpQW pV iEUD $ JUDILNRQRNRQ V]HPEHW Q|YHNHGpVL HUpO\ NO|QE|]
D YiJiVL V~O\W NRUiQ HOpU
VHEHVVpJ
KRJ\ D QDJ\
HJ\HG Q|YHNHGpVH NpW
V]DNDV]UD PtJ D YiJiVL V~O\W NpV
Q|YHNHGpVH KiURP V]DNDV]UD RV]WKDWy (QQHN HOV Q|YHNHGpVL NLWHY
Q
EE HOpU
HJ\HG
V]DNDV]iUD MHOOHP]
MH DOLJ KDODGMD PHJ D U|YLG YiJiVL pOHWNRU~
HJ\HG PiVRGLN V]DNDV]iQDN NLWHY
növekeGpVLHUpO\EHQUHMO
MpW DPHO\ MyO V]HPOpOWHWL D
NO|QEVpJHNHW
56
iEUD 0DJ\DUQDJ\IHKpUK~VVHUWpVHN ORJDULWPL]iOWpO
V~O\Q|YHNHGpVLULWPXVD
\
H
5
\
5
H
\
H
5
eO
V~O\ORJDULWPXVD
eOHWNRU QDS pVQ
HJ\HGV]iP
eO
57
V~O\ORJDULWPXVD
iEUD 0DJ\DUQDJ\IHKpUK~VVHUWpVHNQDSLV~O\J\DUDSRGiViQDNDODNXOiVD GHNiGRQNpQWLiWODJEDQ
7HVWV~O\ NJ
6~O\J\DUDSRGiV JQDS
"!#%$
! &!%'%(
!! ! "!'%(
!! ! ) "!'%(
!) ! $ "!'%(
! $ * !+ &!'%(
!+ * !( &!'!
eOHWQDSRNV]iPDpVQ
!( !# "!'
HJ\HGV]iP
!# * !' &! $'
! * !' * '
! ! ,$*)
! * ) *
6~O\J\DUDSRGiV JQDS 7HVWV~O\ NJ
58
iEUD 0DJ\DUQDJ\IHKpUK~VVHUWpVHNYL]VJiODWLV~O\J\DUDSRGiViQDN NJ PHJRV]OiVDGHNiGRQNpQWDUiKL]ODOWV~O\iEDQ
7HVWV~O\ NJ
5iKL]ODOWW|PHJ QDS
Q
Q
Q
Q
Q
Q
Q
Q
eOHWQDSRNV]iPDpVQ
Q
HJ\HGV]iP
Q
Q
Q
5iKL]ODOWW|PHJ 7HVWV~O\ NJ
59
iEUD $YL]VJiOWFVRSRUWEDQDOHJU|YLGHEEYiJiVL pOHWNRU~PDJ\DUQDJ\IHKpUK~VVHUWpVQ|YHNHGpVL ULWPXVD
\
H
eO
V~O\ORJDULWPXVD
5
\
5
H
%
eOHWNRU QDS
60
eO V~O\ORJDULWPXVD
iEUD $YL]VJiOWFVRSRUWEDQDOHJKRVV]DEEYiJiVL pOHWNRU~PDJ\DUQDJ\IHKpUK~VVHUWpVQ|YHNHGpVL ULWPXVD
\
H
5
\
H
5
%
H
5
%
eO
V~O\ORJDULWPXVD
\
eOHWNRU QDS
61
eO
V~O\ORJDULWPXVD
A populáción belüli egyedi különbségek tisztázása céljából a vágási életkor, a minimális, a maximális és az átlagértékhez tartozó néhány termelési paraméter közötti szignifikancia vizsgálat is megtörtént (2. táblázat). 2. táblázat A minimális, az átlagos és a maximális vágási életkorú MNF-ek néhány termelési paraméterének szignifikancia vizsgálata
Vágási életkor (nap)
Min.:145
Átlag:171
Max.:200
Súlygyarapodás(g/nap)
1233a
853b
617c
Takarmányfogyasztás (kg/nap)
2,82a
2,32a
1,76b
Takarmányértékesítés (kg/kg)
2,24a
2,85b
3,01b
Értékes húsrészek tömege (kg)
17,65a
19,15a
20,09a
49,4
52,8
57,4
Színhús %
a, b, c,
= Az azonos sorban feltQWHWHWW pV HOWpU
szignifikánsan eltérnek
EHW
YHO MHO]HWW pUWpNHN
P <5%-os szinten
Lényeges, hogy a vizsgálati súlygyarapodások különbsége szignifikáns, de
ez
nem
érvényes,
ha
a
takarmányfogyasztást
és
a
takarmányértékesítést vesszük szemügyre. A minimális vágási életkorú, WHKiW
D
J\RUV
Q|YHNHGpV
VHUWpV
WDNDUPiQ\IRJ\DV]WiVD
HOWpU
D
maximális életkorú takarmányfogyasztásától, takarmányértékesítése pedig
különbözik
WDNDUPiQ\pUWpNHVtWpVpW
az
átlagos
és
a
maximális
életkorúak
OËJ\PHJiOODStWKDWyKRJ\DJ\RUVDQQ|YHNHG
sertés a nagy takarmányfogyasztás mellett is jó takarmányértékesítést mutat. Az értékes húsok mennyisége azonos vágottsúlyban, de magas pOHWNRU HVHWpQ WHQGHQFLiMiEDQ Q|YHNY
62
pUWpNHW PXWDW )HOW
Q
HQ QDJ\
különbség jelentkezik a színhús NO|QE|]
LGHM
DODNXOiViW
LOOHW
HQ
D
KiURP
YiJiVLpOHWNRUHVHWpEHQ
A MNF populációban megállapított növekedési szakaszok átlagos napi súlygyarapodása, napi takarmányfogyasztása és takarmányértékesítése között
számított
WDUWDOPD]]D (U
korrelációanalízis
V NRUUHOiFLy D] HOV
eredményeit
a
3.
táblázat
pV PiVRGLN Q|YHNHGpVL V]DNDV]
(80-110 és 110-150 nap) súlygyarapodása és takarmányfogyasztása között mutatkozik (+0,72 és +0,74). A harmadik szakaszra vonatkozó – 0,03 együttható a fenotípusos korrelációk óvatos értékelésére hívja fel a figyelmet. Nyilvánvaló, hogy a harmadik szakaszt is magasabb együtthatónak kellene jellemeznie, de a rövidebb vágási életkorok miatt D] HJ\HGV]iPEDQ EHN|YHWNH]HWW HU MHOHQW
WHOMHV FV|NNHQpV pV D] DGDWRN
VHEE V]yUyGiVD RNR]KDWWD H]W D YDOyViJRW NHYpVVp WNU|]
NRUUHOiFLyV HJ\WWKDWyW $] HOV
pV PiVRGLN V]DNDV] HU
V NRUUHOiFLyV
értékei viszont a súlygyarapodás és takarmányértékesítés közötti közepes és negatív értékkel társulnak (- (] D NHGYH] NpV
EEL V]DNDV]RNEDQ LV PHJILJ\HOKHW
SRSXOiFLyUD PHJiOODStWKDWy KRJ\ HU
MHOHQVpJ D
-0,62; -0,43). A MNF
V YDJ\ N|]HSHV NDSFVRODWRN
inkább csak ugyanazon szakaszok paraméterei között mutatkoznak.
63
3. táblázat A MNF populáció növekedési szakaszainak hízékonysági mutatói között elvégzett összefüggésvizsgálat eredményei (korrelációs együtthatók) Mutató
Súlygyarapodás
Tak.fogyasztás
Tak.értéke-
(g/nap)
(kg/nap)
sítés (kg/kg)
Életkor
80-
110-
150-
80-
110-
150-
80-
110-
(nap)
110
150
200
110
150
200
110
150
0,19
1
0,06
0,16
1
0,72
0,20
0,03
1
0,35
0,74
0,19
0,50
1
-0,45
-0,40
-0,03
-0,35
-0,31
1
-0,53
-0,08
-0,02
-0,06
-0,02
0,16
1
0,04
-0,62
-0,02
0,18
-0,10
0,08
0,20
1
-0,08
0,15
-0,43
-0,03
0,20
0,28
-0,02
-0,04
110Súlygy 150 150200 80110 Tak-
110-
fogy.
150 150200 80110
Tak-
110-
ért.
150 150200
Szignifikanciaszint: P<5 %
64
4.1.1.2.
Magyar
lapálysertések
hízékonysági
teljesítményeinek
elemzése $0/ORJDULWPL]iOWpO
V~O\Q|YHNHGpVLULWPXViWDiEUDV]HPOpOWHWL$
hízlalási súlyfelrakás KiURP HOWpU
HOV
V]DNDV]UD
MHOOHP]
LQWHQ]LWiV~ V]DNDV]UD RV]WKDWy $]
Q|YHNHGpVL
LQWHQ]LWiV
NLVHEE
W|PHJJ\DUDSRGiVL VHEHVVpJpQpO D Q|YHNHGpVL NLWHY GHD]HOV pO
01)
01)
OHJQDJ\REEQ|YHNHGpVLLQWHQ]LWiV~V]DNDV]QDJ\REE
W|PHJ HOpUpV
éig tart (71 kg) és ugyancsak kb. 115 napnál látható az
HOV pO
D
W|UpVSRQW $ PiVRGLN FV|NNHQ
LQWHQ]LWiV~ V]DNDV] YpJH NJ
W|PHJQpO OiWKDWy GH D 01) QpO QDSSDO NRUiEEDQ NH]G
-
QDS D KDUPDGLN OHJNLVHEE Q|YHNHGpVL VHEHVVpJ
-os
GLN NE
LQWHUYDOOXP
Annak ellenére, hogy az utolsó két szakasz növekedési együtthatói kisebb intenzitású gyarapodást jeleznek a MNF második és harmadik V]DNDV]iQiOD]HOV
LG
V]DNKRVV]~LGHLJWDUWyLQWHQ]tYQ|YHNHGpVpQHN
következménye az átlagos vágási életkorban tapasztalható 16 napos különbség a MNF és a ML között. A ML egyes 10 napos mérési LG
V]DNRNUD MHOOHP]
QDSL V~O\J\DUDSRGiViQDN DODNXOiViW D iEUD
mutatja. Jól látható a teljes létszám esetében a növekedési görbe által jelzett súlyfelrakás üteme és az is, hogy a létszám csökkenésével, tehát a vágási súlyt korábban elért egyedek kiesésével, a hízlalás végén nagy napi súlygyarapodást mutató egyedek maradnak a populációban. A 8. ábra, mely a ML vizsgálati, ráhizlalt tömegének 10 naponkénti, %-os megoszlását szemléltHWLLVDOiWiPDV]WMDDODVV~EEQ|YHNHGpV YpJpQ 6]HPEHW
PpJ Q
MHOHQW
V
V~O\IHOUDNiVW
PXWDWy
D QDSRV pOHWNRUQiO MHOHQWNH]
HJ\HGHN
DKt]ODOiV MHOHQOpWpW
-ot is meghaladó
legnagyobb súlygyarapodás, amely a MNF-nél csak 12 %, és 10 nappal NpV
EEQDSQiOOiWKDWy$0/SRSXOiFLyEDQLVPHJILJ\HOKHW
65
WHKiW
D] D MHOHQVpJ KRJ\ D]RQRV JHQRWtSXVRQ EHOO LV YDQQDN MHOHQW
növekedésdinamikai
különbségeket
mutató
egyedek.
V
Ennek
ösztönzésére a másik nagyobb létszámú fajtához, a MNF-hez hasonlóan, a ML-ben is megtörtént a legrövidebb és leghosszabb életkorú egyed növekedési ritmusának elemzése (9. és 10. ábra). A legrövidebb vágási életkorú (129 nap) egyed növekedése két szakaszra osztható, amelynek növekedési k együtthatói (0,165 és 0,141) magasabbak
legNpV
a
Q|YHNHGpVpQHN
HOV
EE
NpW
QDS
V]DNDV]iQDN
YiJiVUD
NLWHY
LQpO
8WyEELQiOPpJHJ\KDUPDGLNV]DNDV]LVPHJILJ\HOKHW YiJiVUD NHUO
NHUO
HJ\HG
pV
$OHJKDPDUDEE
Kt]yVHUWpV Q|YHNHGpVH NLHJ\HQOtWHWWHEE NpSHW PXWDW D]
egész populációnál, PHUW D] HOV
QDJ\ LQWHQ]LWiV~ V]DNDV]W NLVHEE
k
együttható jellemzi, mint a populációt (0,65 és populáció: 0,181), de a második szakaszban is magas marad a növekedési sebesség (0,141 és populáció: 0,070).
66
iEUD 0DJ\DUODSiO\VHUWpVHNORJDULWPL]iOWpO
V~O\
Q|YHNHGpVLULWPXVD
\
5
H
\
5
-
\
H
5
eO
V~O\ORJDULWPXVD
Q
Q
Q
eOHWNRU QDS pVQ
Q
Q
Q
HJ\HGV]iP eO
67
V~O\ORJDULWPXVD
iEUD 0DJ\DUODSiO\VHUWpVHNQDSLV~O\J\DUDSRGiViQDNDODNXOiVDGHNiGRQNpQWL iWODJEDQ
7HVWV~O\ NJ
6~O\J\DUDSRGiV JQDS
Q
Q
Q
Q
eOHWQDSRNV]iPDpVQ
Q
HJ\HGV]iP
Q
6~O\J\DUDSRGiV JQDS 7HVWV~O\ NJ
68
iEUD 0DJ\DUODSiO\VHUWpVHNYL]VJiODWLV~O\J\DUDSRGiViQDN NJ PHJRV]OiVD GHNiGRQNpQWDUiKL]ODOWV~O\iEDQ
Q
7HVWV~O\ NJ
5iKL]ODOWW|PHJ QDS
Q
Q
Q
Q
Q
Q
eOHWQDSRNV]iPDpVQ
Q
Q
HJ\HGV]iP
Q
Q
Q
5iKL]ODOWW|PHJ 7HVWV~O\ NJ
69
iEUD $YL]VJiOWFVRSRUWEDQDOHJU|YLGHEEYiJiVL pOHWNRU~PDJ\DUODSiO\VHUWpVQ|YHNHGpVLULWPXVD
\
H
5
% *
\
5
H
%
eO
V~O\ORJDULWPXVD
eOHWNRU QDS
70
eO
V~O\ORJDULWPXVD
iEUD $YL]VJiOWFVRSRUWEDQDOHJKRVV]DEEYiJiVL pOHWNRU~PDJ\DUODSiO\VHUWpVQ|YHNHGpVLULWPXVD
\
5
H
\
H
\
H
5
eO
V~O\ORJDULWPXVD
5
eOHWNRU QDS
eO
V~O\
ORJDULWPXVD
71
A ML populáció vágási életkorának minimális, maximális és átlag értékeire vonatkozó
néhány termelési
paraméter szignifikancia
vizsgálatát a 4. táblázat tartalmazza. 4. táblázat A minimális, az átlagos és a maximális vágási életkorú ML-ek néhány termelési paraméterének szignifikancia vizsgálata
Vágási életkor (nap)
Min.:129
Átlag:155
Max.:191
Súlygyarapodás (g/nap)
1126a
926b
742c
Takarmányfogyasztás (kg/nap)
2,51a
2,34a
2,02b
Takarmányértékesítés (kg/kg)
2,05a
2,96b
3,17b
Értékes húsrészek tömege (kg)
20,53a
19,56a
20,32a
56,5
57,1
55,9
Színhús %
a, b, c,
=
$] D]RQRV VRUEDQ IHOWQWHWHWW pV HOWpU
szignifikánsan eltérnek
EHW
YHO MHO]HWW pUWpNHN
P <5%-os szinten
Az eredmények azt mutatják, hogy a vizsgálat alatti, napi súlygyarapodások szignifikánsan eltérnek egymástól. A leggyorsabban gyarapodó sertések takarmányfogyasztása is a legnagyobb, s a növekedési intenzitás csökkenése a takarmányfogyasztás csökkenésével jár együtt. A leggyorsabban gyarapodó és nagy takarmányfogyasztású egyed takarmányértékesítése – a MNF-hez hasonlóan - itt is a OHJNHGYH]
EEYROW
A ML populációra kiszámított növekedési szakaszokra vonatkozó hízékonysági paraméterek korrelációanalízisének eredményeit az 5. WiEOi]DW
PXWDWMD
)HOW Q
D
KiURP
72
Q|YHNHGpVL
V]DNDV]EDQ
D
súlygyarapodás és a takarmány fogyasztás közötti kapcsolat gyengülése (+0,61; +0,57; +0,28). A súlygyarapodás és a takarmányértékesítés N|]|WWL NDSFVRODW D KiURP V]DNDV]EDQ N|YHWNH]HWHVHQ N|]HSHV PpUWpN
marad: -0,56; -0,63; -0,67. A korrelációs kapcsolatokat a ML esetében is leginkább azonos növekedési szakaszok paraméterei között érdemes értékelni. Ez a tény is alátámasztja a hízlalásban a növekedési szakaszok megállapítását és azok külön-külön való jellemzését.
73
5. táblázat A ML populáció növekedési szakaszainak hízékonysági mutatói között elvégzett összefüggésvizsgálat eredményei (korrelációs együtthatók) Mutató
Súlygyarapodás
Tak.fogyasztás
Tak.értéke-
(g/nap)
(kg/nap)
sítés (kg/kg)
Életkor
80-
110-
140-
80-
110-
140-
80-
110-
(nap)
110
140
190
110
140
190
110
140
0,32
1
0,19
0,13
1
0,61
0,29
0,25
1
0,46
0,57
0,16
0,55
1
0,17
0,14
0,28
0,34
0,42
1
-0,56
-0,08
0,05
0,05
-0,12
0,06
1
-0,02
-0,63
0,03
0,11
-0,02
0,24
0,07
1
0,07
0,10
-0,67
0,15
0,18
-0,12
-0,07
0,06
110Súlygy
140 140190 80110
Tak-
110-
fogy.
140 140190 80110
Tak-
110-
ért.
140 140190
Szignifikanciaszint: P<5 %
74
4.1.1.3. Magyar nagyfehér x mDJ\DU ODSiO\ NHUHV]WH]pV
Kt]yVHUWpVHN
hízékonysági teljesítményeinek elemzése $ iEUD D 01)[0/ NHUHV]WH]pV
SRSXOiFLy ORJDULWPL]iOW pO
V~O\
Q|YHNHGpVL ULWPXViW iEUi]ROMD +DVRQOyDQ D NHUHV]WH]pV DODSMiW NpSH]
két fajta bemutatott növekedési ritmusához a keresztezés növekedését LV KiURP V]DNDV]UD YDOy WDJROyGiV MHOOHP]L $] HOV
W|UpVSRQW
napos életkornál (63 kg), a második töréspont 145 napos életkornál (91 kg) látható. A két fajtával való keresztezés eredményét jól mutatják az HOV
NpW Q|YHNHGpVL
szakasz exponenciális egyenletének regressziós
HJ\WWKDWyL DPHO\HN IHOOP~OYD PLQG D 01) PLQG D 0/ HOV V]DNDV]iQDN HJ\WWKDWyLW LQWHQ]tYHEE Q|YHNHGpVU
NpW
O WDQ~VNRGQDN $
iEUiQ D NHUHV]WH]HWW iOORPiQ\ KL]ODOiVL GHNiGMDLUD HV
iWODJRV QDSL
súlygyarapodás oszlopdiagramjai szemléltetik, hogy a növekedési J|UEH
HOV
NpW
V]DNDV]iEDQ
QDJ\REE
V~O\J\DUDSRGiVL
pUWpNHN
mutatkoznak, mint a hizlalás utolsó intervallumában.
A 13. ábrán a MNFxML vizsgálati ráhizlalt tömegének 10 napos mérési LG
V]DNRNUD YDOy P
egoszlása látható. A diagram jól ábrázolja, hogy a
UiKL]ODOW W|PHJ G|QW pOHWNRULJ(]D]pO
KiQ\DGiW IHOpStWLN D Kt]yVHUWpVHN QDSRV
V~O\pStWpVHJ\HQOHWHVHEENpSHWPXWDWKLV]HQLWWQHP
tapasztalható a ML populációban a 120 napos életkornál kiugró, 20 %ot is meghaladó súlyfelrakás.
75
iEUD 0DJ\DUQDJ\IHKpU[PDJ\DUODSiO\ NHUHV]WH]pV
Kt]yVHUWpVHNORJDULWPL]iOWpO
V~O\
Q|YHNHGpVLULWPXVD
\
0
H
5
./ 0. 12 \
H
0
5
./ 30.2
\
0
5
H
.%/ .0*342
eO
V~O\ORJDULWPXVD
Q
Q
Q
Q
Q
eOHWNRU QDS pVQ
Q
Q
Q
Q
Q
Q
HJ\HGV]iP
eO V~O\ORJDULWPXVD
76
iEUD 0DJ\DUQDJ\IHKpU[PDJ\DUODSiO\JHQRWtSXV~Kt]yNQDSL V~O\J\DUDSRGiViQDNDODNXOiVDGHNiGRQNpQWLiWODJEDQ
7HVWV~O\ NJ
6~O\J\DUDSRGiV JQDS
567 86 9:<;,=
867 = * 6 6 9:,;,=
= 6*67 == 6 9:,;<=
6 7 = > 6 =*= 9:,;<=
6 7 = ; 6 => 9:<;,=
6 7 = ; * = ? 6 9:,;,=
eOHWQDSRNV]iPDpVQ
6 7 =? = @ 6 9:,;,=
HJ\HGV]iP
6 7 =@ = A 6 9:,>@
6 7 =A = B 6 9:&=@
6 7 = 56 =B * 9:<@
= 5*67 = 86 9:<;
6~O\J\DUDSRGiV JQDS 7HVWV~O\ NJ
77
iEUD0DJ\DUQDJ\IHKpU[PDJ\DUODSiO\JHQRWtSXV~Kt]yNYL]VJiODWL V~O\J\DUDSRGiViQDN NJ PHJRV]OiVDGHNiGRQNpQWDUiKL]ODOWV~O\iEDQ
7HVWV~O\ NJ
5iKL]ODOWW|PHJ QDS
Q
Q
Q
Q
Q
Q
Q
eOHWQDSRNV]iPDpVQ
Q
HJ\HGV]iP
Q
Q
Q
5iKL]ODOWW|PHJ 7HVWV~O\ NJ
78
A 6. táblázat a növekedési szakaszok hízékonysági paraméterei között HOYpJ]HWW NRUUHOiFLy DQDOt]LV HUHGPpQ\HLW WDUWDOPD]]D (U NDSFVRODW FVDN D] HOV
(+0,70)
LOOHWYH
D]
V NRUUHOiFLyV
pV PiVRGLN V]DNDV] V~O\J\DUDSRGiVD N|]|WW
HOV
pV
PiVRGLN
V]DNDV]
V~O\J\DUDSRGiVD
pV
takarmányfogyasztása között tapasztalható (+0,72; +0,69). Ez utóbbi +0,46-RV pUWpN
D WRYiEEL HJ\ LQWHUYDOOXPEDQ eUGHPHV PHJMHJ\H]QL
hogy a második növekedési szakasz (110-W és
mindhárom
szakasz
OQDS V~O\J\DUDSRGiVD
takarmányfogyasztása
között
közepes
korrelációs értékek mutatkoznak (+0,58; +0,69; +0,52), ami a MNF és D0/HOV
NpWV]DNDV]iW PHJKDODGyLQWHQ]tYHEEQ|YHNHGpVWHUPpV]HWHV
YHOHMiUyMD $] HOV
V]DNDV] V~O\J\DUDSRGiVD pV WDNDUPiQ\pUWpNH
között kapott –0,07-HV
sítése
NRUUHOiFLyV HJ\WWKDWy QHKH]HQ pUWHOPH]KHW
HUHGPpQ\ PHUW ILDWDO iOODWRNQiO H]W D NDSFVRODWRW HU
V QHJDWtY
összefüggés jellemzi általában. A kisebb létszám és az adatok szórásának mértéke ( 1. szakasz súlygyarapodásának variációs NRHIILFLHQVH &9 D]RQEDQ HO
vizsgálati eredményt.
LGp]KHW QHKH]HQ pUWHOPH]KHW
KRALIK és mtsai (1999) lapálysertések
valamint lapály x nagyfehér keresztezések testsúlynövekedését vizsgálták. Úgy találták a súlynövekedést leíró görbék alapján, hogy a nagyobb átlagos napi súlygyarapodású sertések a legnagyobb növekedési arányt (ütemet) korábban érték el (hajlítási pont) és a QDJ\REE WHP
Q|YHNHGpV U|YLGHEE LGHLJ WDUWRWW PLQW DPL D NLVHEE
súlygyarapodású állatokat jellemezte. Így az inflexiós pontot (törési pont) a lapályoknál 166,59 napnál, illetve 171,14 napnál, a keresztezetteknél 168,53 napnál figyelték meg.
79
6. táblázat A MNF x ML populáció növekedési szakaszainak hízékonysági mutatói között elvégzett összefüggésvizsgálat eredményei (korrelációs együtthatók) Mutató
Súlygyarapodás
Tak.fogyasztás
Tak.értéke-
(g/nap)
(kg/nap)
sítés (kg/kg)
Életkor
80-
110-
140-
80-
110-
140-
80-
110-
(nap)
110
140
180
110
140
180
110
140
0,70
1
0,26
0,32
1
0,72
0,58
0,21
1
0,34
0,69
0,30
0,53
1
0,39
0,52
0,46
0,49
0,52
1
-0,07
0,01
-0,16
0,43
0,18
-0,12
1
0,20
-0,34
0,16
0,35
0,02
0,13
0,20
1
0,21
0,01
-0,37
0,01
0,10
0,20
-0,25
0,20
110Súlygy
140 140180 80110
Tak-
110-
fogy.
140 140180 80110
Tak-
110-
ért.
140 140180
Szignifikanciaszint: P<5 %
80
4.1.1.4. H1 hibridsertések hízékonysági teljesítményeinek elemzése $ iEUD D + KLEULGVHUWpVHN ORJDULWPL]iOW pO ULWPXViW
PXWDWMD
$
V~O\Q|YHNHGpV
pOHWNRUQiO OiWKDWy WHKiW D] HOV YpJHW PLQW D] HO Q|YHNHGpVL
]
HOV
V~O\ Q|YHNHGpVL
W|UpVSRQWMD
QDSRV
Q|YHNHGpVL V]DNDV] QDSSDO HO
HNEHQ WiUJ\DOW JHQRWtSXVRNp $] HOV
HJ\WWKDWyMD
PDMGQHP
PHJHJ\H]LN
V]DNDV]iQDN Q|YHNHGpVL VHEHVVpJpW MHO]
D
LQ
EE pU
tervallum
01)
HOV
pUWpNNHO + 01)
0,193). A H1 második növekedési szakasza a már eddig tapasztalt, körülbelül 90 kg-RV pO
W|PHJLJ WDUW GH D W|UpVSRQW LWW LV
nappal
korábban látható a ML és a MNFxML töréspontjánál, de ez a különbség már 20 napot tesz ki a MNF-rel való összehasonlításban. Ugyanakkor a H1 második és harmadik növekedési szakaszát a MNF, a ML és MNFxML második és harmadik szakaszához képest intenzívebb gyarapodást mutató növekedési együtthatók jellemzik (második szakasz: 0,135; harmadik szakasz: 0,052), így azok felülmúlják az HO
]
JHQRWtSXVRN pUWpNHLW (QQHN D] LQWHQ]tYHEE Q|YHNHGpVQHN D]
eredménye a H1 hibridsertésnek a MNF-W sziJQLILNiQVDQNO|QE|]
és
pV
01)[0/ W
-
O
YiJiVLpOHWNRUD$pVGLDJUDPRND+
KLEULGVHUWpV SRSXOiFLy QDSRV PpUpVL LG
súlygyarapodását
O
a
vizsgálati
V]DNRNUD HV
iWODJRV QDSL
súlyfelrakásnak
százalékos
megoszlását mutatják. A 15. diagram szemléletesen ábrázolja, hogy a PiVRGLN pV KDUPDGLN QDJ\ Q|YHNHGpVL HUpO\
V]DNDV]EDQ D] J
YDJ\ D]W PHJKDODGy QDSL V~O\J\DUDSRGiVRN WHV]LN OHKHW
-os
Yp D YiJiVL
életkor gyors elérését (151 nap). A 16. ábrán látható, hogy egyenletes súlyfelrakással 14 %-os érték körül mozogva és kiugró értéket nem mutatva a H1 populáció 140 napra a vizsgálati súlygyarapodásának 8090 %-át felépíti.
81
iEUD +KLEULGVHUWpVHNORJDULWPL]iOWpO V~O\ Q|YHNHGpVLULWPXVD
\
J
5
H
CD EGFHI
\
J
H
5
CD ELKMI
\
J
H
5
CD CMJI
eO
V~O\ORJDULWPXVD
Q
Q
Q
Q
Q
eOHWNRU QDS pVQ
Q
Q
Q
Q
HJ\HGV]iP eO V~O\ORJDULWPXVD
82
iEUD +KLEULGVHUWpVHNQDSLV~O\J\DUDSRGiViQDNDODNXOiVDGHNiGRQNpQWL iWODJEDQ
7HVWV~O\ NJ
6~O\J\DUDSRGiV JQDS
Q
Q
Q
Q
Q
eOHWQDSRNV]iPDpVQ
Q
HJ\HGV]iP
Q
Q
Q
6~O\J\DUDSRGiV JQDS 7HVWV~O\ NJ
83
iEUD +KLEULGVHUWpVHNYL]VJiODWLV~O\J\DUDSRGiViQDN NJ PHJRV]OiVD GHNiGRQNpQWDUiKL]ODOWV~O\iEDQ
7HVWV~O\ NJ
5iKL]ODOWW|PHJ QDS
56
86
9:<> 6
9:<> 6
= 66 9 :<> 6
= = 6 9:<> 6
= > 6 9:,> 6
eOHWQDSRNV]iPDpVQ
= ; 6 9:,> 6 HJ\HGV]iP
= ? 6 9:,> 6
= @ 6 9:&=*=
= A 6 9:<;
=B 6
5iKL]ODOWW|PHJ 7HVWV~O\ NJ
84
A 7. táblázat a H1 populáció növekedési szakaszainak hízékonysági paraméterei
között
tartalmazza. K|]HSHV
elvégzett GH HU
V|G
korrelációanalízis
eredményeit
SR]LWtY NDSFVRODW YDQ XJ\DQD]RQ
növekedési szakaszok átlagos napi súlygyarapodási és átlagos napi takarmányfogyasztási értékei között (+0,45; +0,47; +0,61). Hasonló, HU
V|G
QHJDWtY NDSFVRODW MHOOHP]L D V]DNDV]RN V~O\J\DUDSRGiVDLQDN
és takarmányértékesítéseinek viszonyát (-0,36; -0,48; -0,76). Ez a jelenség arra hívja fel a figyelmet, hogy rövid vágási életkor esetén HJ\HV JHQRWtSXVRNDW D KL]ODOiV YpJpQ QDJ\REE V~O\EDQ NHGYH]
takarmányértékesítés is jellemezheti.
85
7. táblázat A H1 hibridsertés populáció növekedési szakaszainak hízékonysági mutatói között elvégzett összefüggés-vizsgálat eredményei (korrelációs együtthatók) Mutató
Súlygyarapodás
Tak.fogyasztás
Tak.értéke-
(g/nap)
(kg/nap)
sítés (kg/kg)
Életkor
80-
100-
130-
80-
100-
130-
80-
100-
(nap)
100
130
160
100
130
160
100
130
-0,22
1
0,14
0,11
1
0,45
-0,12
0,42
1
0,16
0,47
-0,30
-0,04
1
0,15
0,40
0,61
0,41
-0,10
1
-0,36
0,14
0,07
0,51
0,01
0,20
1
0,27
-0,48
-0,41
0,01
0,52
-0,46
-0,10
1
-0,27
0,12
-0,76
-0,35
0,24
-0,35
0,04
0,13
100Súlygy
130 130160 80100
Tak-
100-
fogy.
130 130160 80100
Tak-
100-
ért.
130 130160
Szignifikanciaszint: P<5 %
86
4.1.1.5. H2 hibridsertések hízékonysági teljesítményeinek elemzése A 17. ábrán a H2 hibridsertés növekedéVL ILJ\HOHPPHO
DKRO
OiWKDWy
KRJ\
D]
HOV
ULWPXVD
V]DNDV]
NtVpUKHW
LQWHQ]LWiVD
D
MNFxML-éhez áll a legközelebb a növekedési együttható alapján (MNFxML: 0,203; H2: 0,206), így a bemutatott genotípusok értékeit PHJKDODGMD $ + HOV
V]DNDV]D Q|YHNHGpVpQHN
tartama viszont a H1-
hez, a másik hibridsertéshez hasonlít, mivel a töréspont alig néhány nappal több, mint 100 napos életkornál látható. A második szakasz Q|YHNHGpVL VHEHVVpJpW MHO] LQWHUYDOOXPiQDNpUWpNpW
HJ\WWKDWy EiU HOPDUDG D + PiVRGLN
O +
1; H1: 0,135), mégsem szignifikáns
a vágási életkoruk közötti különbség (H2. 154; H1: 151 nap). Ennek az D PDJ\DUi]DWD KRJ\ D + PiVRGLN PpJ MHOHQW
V Q|YHNHGpVL HUpO\
szakasza nagyobb testtömeg és életkor eléréséig tart (töréspont: H1: 135 nap és 89 kg;+ QDSpV NJ tJ\KLiEDOHV]MHOOHP]
D+
-
re a harmadik szakaszban kisebb növekedési együttható (H2: 0,038; H1: 0,052) a vágási életkorban nem lesz lényeges különbség. A 18. iEUiQ D + KLEULGVHUWpV FVRSRUW Kt]ODOiVL LG
szakaszai,
átlagos,
napi
V]DNiQDN QDSRV PpUpVL
súlygyarapodásának
és
a
testsúly
növekedésének bemutatásával jól érzékelteti, hogy az egyenletesnek W
Q
WHVWV~O\Q|YHNHGpVW PLO\HQ PpUWpN
NtVpULN 6]HPEHW
Q
D
V~O\J\DUDSRGiV YiOWR]iVRN
-120 nap közötti súlygyarapodás (alig 800
g/nap) és 130-140 nap közötti 1100 g/nap körüli érték különbségek, amit csak a mért, súlymérlegelési adatok közvetlen ábrázolása elfed. A 110 nap körüli, kisebb napi súlygyarapodású, tehát kisebb növekedési VHEHVVpJ
LG
V]DN
QDSSDO
KRVV]DEE
D
+
KLEULGV
ertésénél
tapasztaltnál, amelyet mindkét genotípusban 800 g/nap súlygyarapodás jellemez. A H2 növekedési intenzitásának 110-130 nap között látható
87
visszaesését jól szemlélteti a 19. ábra, amely a H2 vizsgálati súlygyarapodásának százalékos megoszlását mutatja. Az ábrán ugyanakkor jól látható, hogy a H2, a H1 hibridsertéshez hasonlóan 140 napos életkorra felrakja a vizsgálati ráhizlalt tömegének több mint 80 százalékát.
88
iEUD +KLEULGVHUWpVHNORJDULWPL]iOWpO V~O\ Q|YHNHGpVLULWPXVD
\
J
5
H
CD JCHGI
\
J
5
H
CD EZJCI
\
H
J
5
CD CK[I
V~O\ORJDULWPXVD
eO
N%O
PQR S
S O PQR S
R O%O P*QR S
R%R O P*QR S
RT O PQR S
RU O PQR S
eOHWNRU QDS pVQ
R V O P*QR S
R W O P*QR%R
RX O PQ,V
R Y O PQ R
HJ\HGV]iP
eO
V~O\
ORJDULWPXVD
89
iEUD +KLEULGVHUWpVHNQDSLV~O\J\DUDSRGiViQDNDODNXOiVDGHNiGRQNpQWL iWODJEDQ
7HVWV~O\ NJ
6~O\J\DUDSRGiV JQDS
Q
Q
Q
Q
Q
eOHWQDSRNV]iPDpVQ
Q
Q
HJ\HGV]iP
Q
Q
6~O\J\DUDSRGiV JQDS 7HVWV~O\ NJ
90
iEUD +KLEULGVHUWpVHNYL]VJiODWLV~O\J\DUDSRGiViQDN NJ PHJRV]OiVD GHNiGRQNpQWDUiKL]ODOWV~O\iEDQ
7HVWV~O\ NJ
5iKL]ODOWW|PHJ QDS
56
86
9:"= 8
9:"= 8
= 66 9 :"= 8
= = 6 9:"= 8
= > 6 9:"= 8
= ; 6 9:"= 8
eOHWQDSRNV]iPDpVQ
= ? 6 9:"= 8
HJ\HGV]iP
= @ 6 9:"==
= A 6 9:?
=B 6
5iKL]ODOWW|PHJ 7HVWV~O\ NJ
91
A 8. táblázat a H2 megállapított növekedési szakaszainak átlagos, hízékonysági WDUWDOPD]]D
paraméterei
közötti
)LJ\HOHPIHONHOW
D
korrelációanalízis OHJKRVV]DEE
eredményét
PiVRGLN
V]DNDV]
súlygyarapodása és takarmányfogyasztása közötti szoros (+0,77) NRUUHOiFLyV
NDSFVRODW
DPHO\
FVDN
J\HQJH
NDSFVRODWRW
WNU|]
takarmányértékesítésre vonatkozó korrelációs együtthatóval társul ( (EE
O OiWKDWy KRJ\ D QDJ\ WDNDUPiQ\IRJ\DV]WiV QHP IHOWpWOHQO
jár kimagasló takarmányértékesítéssel, hiszen a H1 ugyanarra az LG
V]DNUD
YRQDWNR]y
V~O\J\DUDSRGiVL
korrelációs együtthatója nagyobb (-
pV
WDNDUPiQ\pUWpNHVtWpVL
N|]HSHV HU
VVpJHW PXWDWy
érték és a növekedése is intenzívebb. Feltétlenül meg kell állapítani, hogy a bemutatott genotípusok közül a H2 növekedési szakaszainak takarmányértékesítései magasabb N|]HSHV HU KRJ\
D
NO|QE|]
közötti VVpJ
korrelációs
együtthatók
mutatnak
pUWpNHNHW (] D]W MHOHQWL
V]DNDV]RN
N|]|WWL
NDSFVRODWRN
DODNXOiVDHJ\HVJHQRWtSXVRNEDQPHJILJ\HOKHW
92
N|YHWNH]HWHV
8.táblázat A H2 hibridsertés populáció növekedési szakaszainak hízékonysági mutatói között elvégzett összefüggés-vizsgálat eredményei (korrelációs együtthatók) Mutató
Súlygyarapodás
Tak.fogyasztás
Tak.értéke-
(g/nap)
(kg/nap)
sítés (kg/kg)
Életkor
80-
100-
140-
80-
100-
140-
80-
100-
(nap)
100
140
160
100
140
160
100
140
0,20
1
-0,08
0,25
1
0,37
0,03
-0,04
1
0,25
0,77
0,26
0,48
1
-0,11
0,37
0,43
0,27
0,64
1
-0,48
-0,25
0,06
0,54
0,12
0,32
1
0,13
-0,31
0,01
0,66
0,35
0,39
0,50
1
-0,18
-0,35
-0,71
0,21
0,02
-0,20
0,30
0,58
100Súlygy
140 140160 80100
Tak-
100-
fogy.
140 140160 80100
Tak-
100-
ért.
140 140160
Szignifikanciaszint: P<5 %
93
$
PDQJDOLFD
[
SLHWUDLQ
NHUHV]WH]pV
Kt]yVHUWpVHN
hízékonysági teljesítményeinek elemzése $ iEUD D 0[3 NHUHV]WH]pV
Kt]yVHUWpV FVRSRUW Q|YHNHGpVGLQDPLNDL
elemzését mutatja be. A MxP növekedését ugyanúgy, mint az eddig HOHP]HWW |W JHQRWtSXVW KiURP HOWpU HOV
V]DNDV] D]RQEDQ NpW IHOW
Q
LQWHQ]LWiV~ V]DNDV] MHOOHP]L $]
VDMiWRVViJJDO LV UHQGHONH]LN $] HOV
KRJ\DQ|YHNHGpVVHEHVVpJpWMHO]
UHJUHVV]LyVHJ\WWKDWyDO
egkisebb a
hat genotípus között. A második jellegvonás, hogy ez a kisebb Q|YHNHGpVLVHEHVVpJ
V]DNDV]QDSRVpOHWNRUWLVPHJKDODGMDQpKiQ\
QDSSDO WHKiW LWW OiWKDWy D] HOV
W|UpVSRQW $ PiVRGLN pV KDUPDGLN
szakasz növekedési együtthatói, bár szinte megegyeznek a MNF azonos szakaszainak értékeivel és meghaladják a ML növekedési együtthatóit (második szakasz MxP: 0,112; MNF: 0,116; ML: 0,070; harmadik szakasz: MxP: 0,033; MNF: 0,031; ML: 0,0252), mégis szignifikánsan nagyobb a MxP átlagos vágási életkora (187 nap). Mindez jól látható a iEUiQ DPHO\ D 0[3 NHUHV]WH]pV
Kt]yVHUWpVHN QDSRV PpUpVL
intervallumonkénti súlygyarapodását szemlélteti. A kb. 125 napos életkorig jóval kisebb súlygyarapodás jellemzi a MxP keresztezést, mint a fajtatiszta kísérleti
FVRSRUWRN HOV
Q|YHNHGpVL V]DNDV]DLW
Ugyanakkor az is látszik, bár a testtömeg építésének vonaldiagramja egységesen
emelkedik,
az
állományt
a
tíznaponkénti
átlagos
súlygyarapodás alapján egyenetlen termelés jellemzi. A 22. ábrán, amely a MxP hízlalási súly felrakásának százalékos megoszlását PXWDWMD MyO pU]pNHOKHW
D ODVV~ IHMO
GpV
NLV K~VWHUPHOpVL LQWHQ]LWiV~
mangalica hatása a keresztezés végeredményére.
94
iEUD 0DQJDOLFD[SLHWUDLQNHUHV]WH]pV
Kt]yVHUWpVHNORJDULWPL]iOWpO V~O\Q|YHNHGpVL ULWPXVD
\
J
H
5
CD EGhJI
\
H
5
J
\
CD EEZJI
J
H
5
CD CKKI
eO
V~O\ORJDULWPXVD
\] ^ _ ` ]
a] ^ _ ` ]
` ]] ^ _ ` ]
`` ] ^_` ]
`b ] ^_` ]
`c ] ^_` ]
`d ] ^_` ]
eOHWNRU QDS pVQ
`e ] ^_` ]
`f ] ^_` ]
`g ] ^_` ]
` \] ^_g
` a] ^_d
HJ\HGV]iP eO V~O\ORJDULWPXVD
95
iEUD 0DQJDOLFD[SLHWUDLQJHQRWtSXV~Kt]yVHUWpVHNQDSLV~O\J\DUDSRGiViQDN DODNXOiVDGHNiGRQNpQWLiWODJEDQ
7HVWV~O\ NJ
6~O\J\DUDSRGiV JQDS
Q
Q
Q
Q
eOHWQDSRNV]iPDpVQ
HJ\HGV]iP
Q
Q
6~O\J\DUDSRGiV JQDS 7HVWV~O\ NJ
96
iEUD 0DQJDOLFD[SLHWUDLQJHQRWtSXV~Kt]yVHUWpVHNYL]VJiODWL V~O\J\DUDSRGiViQDN NJ PHJRV]OiVDGHNiGRQNpQWDUiKL]ODOWV~O\iEDQ
Q
7HVWV~O\ NJ
5iKL]ODOWW|PHJ QDS
Q
Q
Q
Q
Q
Q
eOHWQDSRNV]iPDpVQ
Q
Q
HJ\HGV]iP
Q
Q
Q
5iKL]ODOWW|PHJ 7HVWV~O\ NJ
97
A 9. táblázat a MxP növekedési szakaszainak hízékonysági paraméterei közötti
korrelációanalízis
eredményeit
tartalmazza.
A
vizsgált
genotípusok közül itt találjuk a legmagasabb korrelációs együtthatókat, így az azonos szakaszok súlygyarapodása és takarmányfogyasztása N|]|WWL NDSFVRODWRN LJHQ HU
mértéN
V HU
V pV N|]HSHV
HNpVDV]DNDV]RNHJ\PiVN|]|WWLVHU
VNDSFVRODWRWPXWDWQDNH
paraméterek tekintetében (+0,75; +0,70). Érdemes megjegyezni, hogy a QDSRV pOHWNRUUDO NH]G
korrelációban ugyanakkor
G
ugyanezen a
második
PiVRGLN V]DNDV] V~O\J\DUDSRGiVD HU
szakasz szakasz
takarmányfogyasztásával,
takarmányfogyasztásának
WDNDUPiQ\pUWpNHVtWpVpQHNNRUUHOiFLyVHJ\WWKDWyMDpUWpN
98
V
és
9. táblázat A M x P populáció növekedési szakaszainak hízékonysági mutatói között elvégzett összefüggésvizsgálat eredményei (korrelációs együtthatók) Mutató
Súlygyarapodás
Tak.fogyasztás
Tak.értéke-
(g/nap)
(kg/nap)
sítés (kg/kg)
Életkor
80-
120-
160-
80-
120-
160-
80-
120-
(nap)
120
160
190
120
160
190
120
160
0,60
1
-0,02
0,15
1
0,91
0,44
0,02
1
0,75
0,86
0,21
0,52
1
0,34
0,71
0,60
0,24
0,62
1
-0,31
-0,39
0,26
0,07
-0,50
-0,22
1
0,42
0,21
0,13
0,13
0,64
0,30
-0,55
1
0,29
0,29
-0,63
0,24
0,31
-0,13
-0,39
0,16
120Súlygy
160 160190 80120
Tak-
120-
fogy.
160 160190 80120
Tak-
120-
ért.
160 160190
Szignifikanciaszint: P<5 %
99
4.1.2. Testméretek, testarányváltozások
A testsúlynövekedés ritmusának elemzése alapján megállapítható, hogy D] HJ\HV JHQRWtSXVRN YiJiVL pOHWNRUD N|]|WW MHOHQW
V NO|QEVpJHN
adódnak, mivel a vágási súly egységesen 105 kg, és ezt a súlyt bizonyos populációk 20-30 nappal korábban is elérhetik, mint más FVRSRUWRN
ËJ\
IHOYHW
testarányváltozások
GLN
D]
HJ\HV
vizsgálatának
JHQRWtSXVRNUD
szükségessége,
MHOOHP]
hiszen
a
súlygyarapodást testméreti növekedés is kíséri. Alátámasztja még ennek az elemzésnek az elmélyítését a testméreti alapadatok megszemlélése, melyek önmagukban, szakmai szempontból nem sugallnak lényeges különbségeket a fajták és genotípusok között. A testméretek leíró statisztikája az 5. a 6. és a 7. mellékletben látható. A másik ok, amiért a testméreti, átlagos, természetes alapadatok ábrázolása nem történt meg az a módszer fejezetben olvasható.
A vizsgált hat genotípus kilenc testméreti adatának havonkénti változását bemutató táblázatok a mellékletekben (5, 6, 7) számV]HU
HQ
mutatják a növekedés során tapasztalt méretbeli változásokat az életkor IJJYpQ\pEHQ 6]HPEH|WO N|]HO HV
KRJ\ D PDUPDJDVViJL DGDWRN IHOW
Q
HQ
pUWpNHNHW MHOH]QHN D]RQRV pOHWNRUEDQ $ 0[3 JHQRWtSXV~
sertések e mérete a legkisebb a hízóbaállítás idején. Ez a tendencia megmarad 170 napos életkor eléréséig. Mivel a vágási életkor e csoport esetében 187 nap volt, akkor ezek az állatok már elérték a többi, ILDWDODEE
NRUEDQ
OHYiJRWW
JHQRWtSXVRN
HJ\HGHLQHN
MHOOHP]
marmagassági méretét. Ugyanez állapítható meg a farbúbmagasság tekintetében is.
100
A törzshosszúság méretében szórtabb a kép, mert a lapálysertések már QDSRV NRUXNEDQ IHOW MHOOHP] HO
Q
HQ KRVV]DEE W|U]V
HNQHN EL]RQ\XOWDN pV H]
PLQGNpW YL]VJiOW KLEULGSRSXOiFLyUD Qp]YH LV $] pOHWNRU
UHKDODGWiY
al ez a törzshosszbeli különbség fokozott mértékben
pUYpQ\UH MXW NO|Q|VHQ D 0[3 NHUHV]WH]pV D]RQRV YpJV~O\EDQ W|UWpQ
FVRSRUWWDO V]HPEHQ $]
YiJiV LGHMpUH YLV]RQW H] XWyEEL FVRSRUW LV
behozza a lemaradást $PHOONDVPpO\VpJLPpUHWD0[3NHUHV]WH]pV
legnagyobb
a hízóba állításkor.
HJ\HG
A ML és
ek átlagában volt a a hibridsertések
mellkasmélysége viszont 140 napos korban meghaladta mind a MNF mind a MxP méretadatát. 170 napos korban a MxP bizonyult a legmélyebb mellkasúnak. Vágáskor ugyancsak e csoport állatai mutatták
a
legnagyobb
méretet
ebben
a
sajátosságban.
A
mellkasszélesség mérete ugyancsak a MxP populáció esetében volt a legnagyobb 80 napos életkorban. A 110 napos korban mért mutató a + KLEULGVHUWpV HVHWpEHQ LV HJ\EHHVLN D 0[3 pUWpNpYHO 6]HPEH|WO
hogy a mellkasszélesség fokozott növekedés a H1 populációnál volt a OHJNLHPHONHG
EE$QDSRVpOHWNRU~YL]VJiODWLiOODWRNN|]|WWD0[3
egyedek bizonyultak a legszélesebb mellkasúaknak. Viszont a vágást PHJHO
]
HQ PpUW PHOONDVV]pOHVVpJL DGDW D 0[3 FVRSR
OHJV]iPRWWHY
EE $ IDUV]pOHVVpJ EiU QHP IHOW
Q
rtnál volt a
PpUWpNEHQ GH
napos életkorban a MxP egyedek átlagában volt a legnagyobb. 110 napos korra azonban e méret tekintetében a H1 és a H2 sertések érték el a nagyobb értéket. Említést érdemel, hogy 140 napos életkorra a ML, a H1 és a H2 sertések farszélessége adta a legnagyobb értékeket. )LJ\HOPHWpUGHPHOKRJ\DYiJiVNRULIDUV]pOHVVpJYLV]RQWN|]HOHJ\H] pUWpNHNHWDGRWWV]LJQLILNiQVDQHOWpU
pOHWNRUPHOOHWW
101
$WHVWKRVV]~ViJLPpUHWHWLOOHW D
OHJKRVV]DEEDNQDN
YiJiVXNLJ
PHJ
UL]WpN
HQD+
QDSRV
D
hibridsertés egyedei bizonyultak
pOHWNRUEDQ
Q|YHNHGpVN
pV
WHOMHV
H]W LG
D]W
HO
V]DND
Q\NHW
DODWW
$
hízóbaállítás kori (80 napos) övméret a H2 genotípus egyedei esetében YROW D OHJNLHPHONHG
EE $ OHJDO
acsonyabb értéket a MNF egyedek
mutatták. Ez a sajátosság az említett csoport (MNF) esetében következetesen a legalacsonyabb szintet érte el. A MxP viszont a 105kg-RV
YiJyV~O\EDQ D OHJQDJ\REE |YPpUHWWHO UHQGHONH]
volt. A vállszélességi méret 80 naSRV NRUEDQ IHOW
Q
HQ HJ\H]
FVRSRUW PLQG D
hat vizsgálati csoport esetében. A 110 napos mérés alkalmával viszont PiU V]HPEH|WO
HOWpUpVHN DGyGWDN XJ\DQLV D + FVRSRUW NLHPHONHG
vállszélességi méretnövekedést ért el a MNF, ML és a MNFxML NHUHV]WH]pV
FVRSRUWRNpYD
l szemben. A MxP vizsgálati egyedek
vállszélessége szintén meghaladta az említett három genotípusét. 140 napos korban ugyancsak a H1 vizsgálati csoport átlagos vállszélességi mérete adta a legnagyobb értéket. A 170 napos életkort megért egyedek vállszélességi méretének tekintetében a MxP egyedek adatai mutatták a legmagasabb értéket. A 105kg-os végsúly elérésekor a legnagyobb vállszélességet a MxP sertések képviselték.
A szakirodalom alapján a genotípusok testarány változásainak eltéréseit úgy célszeU
IHOWiUQL KRJ\ D PDUPDJDVViJ V]i]DOpNiEDQ
fejezik ki az összes többi testméretet. A közölt módszer szerint nyolc testméretnek
a
marmagasság
százalékában
való
ábrázolása
oszlopdiagramok ábrázolásával megtörtént, amelyeken a genotípusok azonos jelöléssel
V]HUHSHOQHN $ GLDJUDPRNRQ NHWW
YiJiVL pOHWNRU LV
szerepel, hiszen a populáció egyedeinek egy része hamarabb eléri a
102
vágási súlyt. Természetesen ekkor csökken a csoportok egyedszáma (n), amely szintén látható az ábrákon. A testméretek az adatfelvételezés sorrendje szerint kerülnek elemzésre.
A 23. ábrán a farbúb magasság alakulásában a H1 hibridsertés mutat IHOW
Q
DUiQ\HOWROyGiVW PtJ D 01)[0/ D OHJFVHNpO\HEEHNHW $ +
SRSXOiFLyEDQ MHOOHP] W~OQ
OHJLQNiEE D YL]VJiOW JHQRWtSXVRN N|]|WW D
WWVpJ MHOHQVpJH DPL HJ\ LQWHQ]tY Q|YHNHGpV NH]GHWpW YHWtWL HO
$ iEUiQ D W|U]VKRVV]~ViJ DODNXOiVD NtVpUKHW
UH
ILJ\HOHPPHO (]W D
testméretet tekintve a hizlalás teljes szakaszában a ML mutatja a legnagyobb, míg a MNF és a MNFxML a legkisebb arányokat. A ML 110 napos életkorának 159 százalékos értéke kifejezetten mutatja a fajta fölényét a törzshosszúság tekintetében. Ez azonban csak a fajtatiszta állományokban érvényes, mert az MNF-el való keresztezés a PpUHW DUiQ\iQDN MHOHQW
V FV|NNHQpVpW YRQWD PDJD XWiQ $ iEUD
PHOONDVPpO\VpJ DUiQ\DLQDN NpW YpJOHWpW NpSYLVHO
01) pV 0[3
PpUHWYiOWR]iVDLW PXWDWMD EH -yO OiWKDWy KRJ\ D N|]pSNpV IHMO
a
Q pU
GpVL WtSXVED WDUWR]y 01) PHOONDVPpO\VpJpQHN PDUPDJDVViJKR]
viszonyított aránya milyen mértékben marad el a MxP arányától. A NO|QEVpJ QDSRV pOHWNRUEDQ DNiU V]i]DOpNRV LV OHKHW $] HO
EEL
tendencia érvényesül a mellkasszélesség alakulásában is a 26. ábrán. A SLHWUDLQQHN PLQW N|]pSNRUiQ pU KDWiVD DPHO\ D] LO\HQ IHMO
VHUWpVIDMWiQDN LWW LV pUYpQ\HVO D
GpVL WtSXV~ VHUWpVHNUH MHOOHP]
HQ D KL]ODOiV
NRUDL V]DNDV]iEDQ LV D WHOWHEE IRUPiN NLDODNXOiVipUW IHOHO
V ËJ\
napnál a MxP és a MNF, valamint a ML között 8 százalékpontos HOWpUpV ILJ\HOKHW
PHJ (] D NO|QEVpJ D]RQEDQ NpV
EE PpUVpNO
GLN
hiszen az MNF és ML fajta is nagy növekedési intenzitással rendelkezik. Lényegében hasonló irány látható a 27. ábrán a
103
farszélesség alakulásában, bár a MxP mellé a 110 naptól felzárkózik a + KLEULGVHUWpV $] HOHP]pVQHN HEEHQ D V]DNDV]iEDQ IHOYHW
GLN D] D
kérdés, hogy mely testméretek növekedése jár együtt leginkább a nagy napi súlygyarapodással és így a minél rövidebb vágási életkorral. Ezt a kérdést azért kell megfogalmazni, mert a MxP a többi genotípust PHJHO
]
PpO\VpJL pV V]HOHVVpJL PpUHWYiOWR]iVRNDW PXWDW YiJiVL
életkora mégis szignifikánsan hosszabb a többi genotípusénál. A kérdés megválaszolását segíti a 28. ábra, amely a testhosszúság alakulását V]HPOpOWHWL )HOW
Q
D W|U]VKRVV]~ViJ EHPXWDWiViQiO LV V]HUHSO
0/
mellé a H2 hibridsertés felzárkózása. Megállapítható ugyanakkor, hogy a másik, legkorábbi vágási életkorú H1 hibridsertés nem szerepel a PHJQ\~OWDEEWHVWHWpU]pNHOWHW
iEUiQiOtJ\PiVPpUHWHNQpONHOONHUHVQL
D]LQWHQ]tYQ|YHNHGpVNLIHMH]
GpVpW0HJNHOOMHJ\H]QLD01)pVD0/
N|]|WWL IHOW NpW
IDMWD
Q
NO|QEVpJ PHJOpWpW QDSQiO
D]RQRV
IHMO
GpVL
WtSXVED
15 %-os eltérés), bár a
WDUWR]LN
7HUPpV]HWHV
PyGRQ
következik a mellkasmélység és mellkasszélesség diagramjából, hogy az övméret alakulásában, melyet a 29. ábra szemléltet, szintén az MxP keresztezés képviseli a maximum százalékos értékét. A mellékletekben látható, mért értékek alapján szükséges megemlíteni a MxP keresztezés marmagasságának 2- PpUpVL LG 3-5 cm-UHONLVHEEpUWpNHLW(EE testarányaLQDN
SRQWEDQ D W|EEL JHQRWtSXVKR] NpSHVW
OIDNDGyDQIHOWpWHOH]KHW
PHJtWpOpVpEHQ D PDUPDJDVViJ HOV
DKt]yVHUWpVHN
GOHJHVVpJH $
ábrán, amely a vállszélesség alakulását szemlélteti, a szélességi méretekre vonatkozó biológiai tendencia érvényesül. A minimális arányváltozást a ML képviseli a vállszélesség tekintetében, ami tisztán mutatja e fajtának azt a jellegvonását, hogy a ML hosszú törzssel, de N|QQ\
ODSRFNiNNDOUHQGHONH]LN
104
iEUD .O|QE|]
JHQRWtSXV~Kt]yVHUWpVHNIDUE~EPDJDVViJiQDNDODNXOiVDD
PDUPDJDVViJiEDQ 01)[0/ Q
+ Q
)DUE~EPDJDVViJ
YiJiVLpOHWNRU
eOHWNRUpVYiJiVLpOHWNRU QDS 01)[0/ Q
pV Q
+
YiJiVLpOHWNRU
01)[0/ +
105
iEUD .O|QE|]
JHQRWtSXV~Kt]yVHUWpVHNW|U]VKRVV]~ViJiQDNDODNXOiVDD
PDUPDJDVViJiEDQ 01) Q
0/ Q
01)[0/ Q
im%k io%n io%m io%j
iol
io%k
ij%n
ij%m ij%j ijl ij%k nk
iik
ijk
pqrqsGt*u v wxzy<{*|
i}%k
~ v wxzy<{*|us&pqrqsGtuv wx y,{*|z
*
imiz*
pqrqsGtuv wx y,{*| 01) 0/ 01)[0/
106
iEUD .O|QE|]
JHQRWtSXV~Kt]yVHUWpVHNPHOONDVPpO\VpJpQHNDODNXOiVDD
PDUPDJDVViJiEDQ 01) Q
0[3 Q
0HOONDVPpO\VpJ
YiJiVLpOHWNRU
YiJiVLpOHWNRU
01) eOHWNRU QDS pVYiJiVLpOHWNRU 01) Q
107
pV Q
0[3
0[3
iEUD .O|QE|]
JHQRWtSXV~Kt]yVHUWpVHNPHOONDVV]pOHVVpJpQHNDODNXOiVDD
PDUPDJDVViJiEDQ 01) Q
0/ Q
0[3 Q
0HOONDVV]pOHVVpJ FP
YiJiVLpOHWNRU
eOHWNRUpVYiJiVLpOHWNRU QDS 01) Q Q
pV Q
0[3
108
0/ Q
YiJiVLpOHWNRU
pV
01) 0/
0[3
iEUD .O|QE|]
JHQRWtSXV~Kt]yVHUWpVHNIDUV]pOHVVpJpQHNDODNXOiVDD
PDUPDJDVViJiEDQ 01) Q
+ Q
0[3 Q
)DUV]pOHVVpJ
YiJiVLpOHWNRU
YiJiVLpOHWNRU
01) eOHWNRUpVYiJiVLpOHWNRU QDS 01) Q
pV Q
109
+ 0[3
+
0[3
iEUD .O|QE|]
JHQRWtSXV~Kt]yVHUWpVHNWHVWKRVV]~ViJiQDNDODNXOiVDD
PDUPDJDVViJiEDQ 01) Q
0/ Q
+ Q
7HVWKRVV]~ViJ
eOHWNRUpVYiJiVLpOHWNRU QDS 01) Q Q
YiJiVLpOHWNRU
pV Q
+
110
0/ Q
YiJiVLpOHWNRU
pV
01) 0/ +
iEUD .O|QE|]
JHQRWtSXV~Kt]yVHUWpVHN|YPpUHWpQHNDODNXOiVDDPDUPDJDVViJ
iEDQ 01) Q
+ Q
0[3 Q
gYPpUHW
YiJiVLpOHWNRU
YiJiVLpOHWNRU
01) eOHWNRUpVYiJiVLpOHWNRU QDS 01) Q
pV Q
111
' 0[3
+
0[3
iEUD .O|QE|]
JHQRWtSXV~Kt]yVHUWpVHNYiOOV]pOHVVpJpQHNDODNXOiVDD
PDUPDJDVViJiEDQ 0/ Q
+ Q
0[3 Q
9iOOV]pOHVVpJ
YiJiVLpOHWNRU
YiJiVLpOHWNRU
0/ eOHWNRUpVYiJiVLpOHWNRU QDS 0/ Q
pV Q
112
' 0[3
+
0[3
4.1.3. Egyes vágóérték mutatók alakulása a hizlalás folyamatában
Az ultrahangos készülékkel mért hát és ágyékszalonna, valamint karaMiWPpU
pV D NpV]OpN iOWDO PHJDGRWW V]tQK~V V]i]DOpN NJ
WHVWV~O\WyO
iWODJ
V]yUiV
pV
V]pOV
pUWpNHL
D
KDW
-os
JHQRWtSXV
vonatkozásában a 9. és 10. mellékletben láthatók.
Az ultrahangos mérési módszerrel és a két pontos, „ZP” módszerrel megállapított vágáskori színhús százalék értékeinek összehasonlítására szolgáló korrelációanalízis eredményeit a 10/a és a 10/b. táblázat tartalmazza. A korrelációs együtthatók mellett, a genotípusok két módszer szerinti átlagértékei alapján nincs akkora különbség a két PyGV]HU N|]|WW DPHO\ HOWpU
EHVRUROiVW LQGRNROQD D] (8523 V]tQK~V
százalék kategóriákban. $ QDJ\REE OpWV]iP~ FVRSRUWRNEDQ LJHQ HU
V YDJ\ HU
V
+0,80) kapcsolatok találhatók. A többi csoportban (hibridek, MxP keresztezés) YDOyV]tQ
a
VpJpW
kisebb KRJ\
korrelációs
együtthatók
JHQRWtSXVRQNpQW
HOWpU
felvetik
UHJUHVV]LyV
annak HJ\HQOHW
kidolgozása lenne ajánlatos a színhús százalék megállapítására. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy valamennyi csoportban egységesen gyenge változékonyságra utaló variációs koefficiens (CV %) értékeket találunk. EILART és mtsa (1999) nagyfehér és lapály fajtákkal színhús mérési módszereket (ULTRA-FOM, "ZP" módszer) hasonlítottak össze. Mindkét módszer esetében, korrelációanalízis alkalmazásával úgy tapasztalták, hogy a színhús % és a hátszalonna vastagság között van a legszorosabb összefüggés.
113
10/a.táblázat A „ZP” módszerrel és az ULTRAHANG-készülékkel meghatározott színhús% átlageredmények a vizsgált fajták egyedeinek adatai alapján
„ZP”
ULTRAHANG
Genotípus
átlag
szórás
CV %
átlag
szórás
CV %
MNF
52,8
5,0
9,4
52,8
4,1
7,8
ML
58,7
4,3
7,3
57,1
3,2
5,7
MNF x ML
54,0
3,0
5,6
54,8
3,4
6,3
H1
52,5
2,4
4,6
51,7
3,0
5,7
H2
53,3
1,3
2,5
53,0
2,4
4,6
MxP
48,8
1,8
3,7
46,8
2,0
4,3
10/b.táblázat Színhús meghatározási módszerek („ZP”, és ULTRAHANG adatok) korrelációs koefficiensei
Genotípus n
MNF
ML
MNF x ML
H1
H2
MxP
82
107
22
20
19
10
0,61
0,17
ULTRAHANG adat „ZP” adat
0,94
0,83
0,80
Szignifikanciaszint: P<5%
114
0,51
A vizsgált vágóérték paraméterek hízlalás alatti változását a 31-36. ábra V]HPOpOWHWL $] iEUiN D] pO
V~O\UD DODSR]RWWDQ GH D] pOHWNRUW LV MHOH]YH
V]HPOpOHWHVHQ pU]pNHOWHWLN D] HOWpU
JHQRWtSXVRN K~V pV ]VtUpStWpVL
sajátosságait. Az átlagos hátszalonna vastagság a hát és ágyékszalonna pUWpNHLE V]i]DOpN
O V]iPtWRWW iWODJRW MHOHQWL 7HU
mészetes jelenség a színhús
FV|NNHQ
LUiQ\D
KLV]HQ
D]
pOHWNRU
Q|YHNHGpVpYHO
D
súlygyarapodás összetétele megváltozik a zsírbeépítés javára. Az iWODJRV KiWV]DORQQD YDVWDJViJRW D NDUDMiWPpU MHO]
W pV D V]tQK~V V]i]DOpNRW
iEUiQ MyO OiWKDWy D K~VRV
odás és zsírosodás arányára vonatkozó
változás, növekedés alatti adatainak módosulása. $] KRJ\ DGRWW JHQRWtSXV L]RP]DWpStW D
NDUDMiWPpU
NpSHVVpJH PLNpQW DODNXO D
KL]ODOiV
VRUiQ
Q|YHNHGpVpQHN
N|YHWKHW
(] D PpUHW HJ\HQOHWHVHQ HPHONHG
WHQGHQFLiMiEyO
MyO
ik függetlenül attól, hogy
az egyes genotípusba tartozó egyedek átlagosan mikor érik el a vágási YpJV~O\W $] HJ\HV JHQRWtSXVRN ]VtURVRGiVL KDMODPiW MHOOHP]
iWODJRV
hátszalonna vastagságának havi mérésekkel igazolt növekedése ugyancsak egyenletesen emelkeG WHNLQWYH NO|QE|]
EiU H] D] HJ\VpJHV YpJV~O\W
V]LQWHNUH MXW HO D JHQRWtSXVWyO IJJ
HQ (] DQQ\LW
jelent, hogy a ML sertések esetében vastagodott legkevésbé a hátszalonna, szemben a H1 és H2 hibridsertések hátszalonna YDVWDJViJiW MHO]
DGDWDLYDO DQQD
FVRSRUWRND]RQRVQDNWHNLQWKHW
k ellenére, hogy ezek a hízósertés
pOHWNRUEDQ pUWpN HODYiJiVLYpJV~O\W D
105 kg-RW 7HUPpV]HWHVHQ D 0[3 NHUHV]WH]pV
JHQRWtSXVW NpSYLVHO
hízósertések átlagos hátszalonna vastagsága emelkedett a legmagasabb szintre (közel 25mm). Igaz, hogy ez a megnövekedett zsírlerakás az életkor több mint egy hónappal való kitolódásával járt együtt.
115
A növekedési erély és a vágási paraméterek közötti kapcsolatra hívják fel a figyelmet STUPKA és mtsai (2001), amikor 100kg-LJ W|UWpQ
hizlalásban, 10 kg-os súlyhatáronként, ultrahangos készülékkel mértek izomvastagságot, hátszalonna vastagságot és színhús százalékot három NO|QE|]
JHQRWtSXVEDQ $ Kt]ODOiVEDQ YpJ]HWW PpUpVHLN DODSMiQ
-
700 g/nap súlygyarapodásnál mutatkozott alacsony színhús %. A kisebb növekedési intenzitású sertések körében a színhús % 70-75 kgos testsúlynál, a nagyobb növekedési intenzitású sertéseknél 60-65 kgRV WHVWV~O\EDQ YROW D OHJPDJDVDEE pUWpN JHQRWtSXVWNpSYLVHO
VHUWpVFVRSRUWQ|YHN
$] iOWDODP YL]VJiOW KDW IpOH
edési ritmusát és ennek vágási
teljesítmények alakulására gyakorolt hatását tanulmányoztam, és ezért, PLQW D YiJypUWpNHW NRPSOH[HQ NLIHMH]
PXWDWyW D V]tQK~V
-ot is
értékeltem. A 140 napos kori színhús% például: 53,5% (MxP) és 58% (ML). a 170. életnapon
YpJHWW PpUpVHN LGHMpUH PpJ pOHWEHQ OpY
kísérleti egyedekre kapott színhús% értékek - 56% (ML) és 49,3% (MxP) - jelzik az addigra bekövetkezett változásokat.
Az MNFxML, a H1 és a H2 kísérleti csoportba tartozó sertések már átlagosan 157, 153, 151, és 154 napos korban elérték a vágósúlyt. Ha az életkortól függetlenül, a 105 kg-os végsúlyban mért színhús arányt pUWpNHOMN DNNRU D N|YHWNH]
VRUUHQG DODNXO NL 0/
(MNFxML), 53,3% (H2), 52,8% (MNF),52,5% (H1), 48,8%(MxP). A színhús% változást 80 kg-RV WHVWV~O\ HOpUpVpW
O LV pUGHPHV YL]VJiOQL
Ez esetben ennek hizlalás végi módosulását kísérhetjük nyomon. Mivel D NtVpUOHWL VHUWpVHN NRUXN HO
UHKDODGWiYDO QHPFVDN L]RPiOORPiQ\XNDW
építik, hanem a teljes testállományukat gyarapítják; -a színhús % mint aráQ\V]iP QHP Q|YHNY
KDQHP FV|NNHQ
genotípusnál.
116
WHQGHQFLiW MHOH] PLQGHQ
iEUD 0DJ\DUQDJ\IHKpUK~VVHUWpVHNQpKiQ\YiJiVLPXWDWyMiQDNDODNXOiVDD] V~O\ pVpOHWNRU IJJYpQ\pEHQ
eO
V~O\ NJ pVpOHWNRU QDS Q
ÈWODJRVKiWV]DORQQDYDVWDJViJ
117
.DUDMiWPpU
6]tQK~V
6]tQK~V
PP
NDUDMiWPpU
+iWV]DORQQDYDVWDJViJpV
pO
iEUD 0DJ\DUODSiO\VHUWpVHNQpKiQ\YiJiVLPXWDWyMiQDNDODNXOiVDD]pO V~O\ pV
eO V~O\ NJ pVpOHWNRU QDS Q
ÈWODJRVKiWV]DORQQDYDVWDJViJ
.DUDMiWPpU
118
6]tQK~V
6]tQK~V
PP
NDUDMiWPpU
+iWV]DORQQDYDVWDJViJpV
pOHWNRU IJJYpQ\pEHQ
iEUD 0DJ\DUQDJ\IHKpU[PDJ\DUODSiO\NHUHV]WH]pV
Kt]yVHUWpVHNQpKiQ\
V~O\ pVpOHWNRU IJJYpQ\pEHQ
eO
V~O\ NJ pVpOHWNRU QDS Q
ÈWODJRVKiWV]DORQQDYDVWDJViJ
.DUDMiWPpU
119
6]tQK~V
6]tQK~V
PP
NDUDMiWPpU
+iWV]DORQQDYDVWDJViJpV
YiJiVLPXWDWyMiQDNDODNXOiVDD]pO
iEUD +KLEULGVHUWpVHNQpKiQ\YiJiVLPXWDWyMiQDNDODNXOiVDD]pO
V~O\ pV
eO
V~O\ NJ pVpOHWNRU QDS Q
ÈWODJRVKiWV]DORQQDYDVWDJViJ
.DUDMiWPpU
120
6]tQK~V
6]tQK~V
PP
NDUDMiWPpU
+iWV]DORQQDYDVWDJViJpV
pOHWNRU IJJYpQ\pEHQ
iEUD +KLEULGVHUWpVHNQpKiQ\YiJiVLPXWDWyMiQDNDODNXOiVDD]pO
V~O\ pV
eO V~O\ NJ pVpOHWNRU QDS Q
ÈWODJRVKiWV]DORQQDYDVWDJViJ
.DUDMiWPpU
121
6]tQK~V
6]tQK~V
PP
NDUDMiWPpU
+iWV]DORQQDYDVWDJViJpV
pOHWNRU IJJYpQ\pEHQ
iEUD 0DQJDOLFD[SLHWUDLQNHUHV]WH]pV
Kt]yVHUWpVHNQpKiQ\YiJiVLPXWDWyMiQDN
eO V~O\ NJ pVpOHWNRU QDS Q
ÈWODJRVKiWV]DORQQDYDVWDJViJ
.DUDMiWPpU
122
6]tQK~V
6]tQK~V
PP
NDUDMiWPpU
+iWV]DORQQDYDVWDJViJpV
DODNXOiVDD]pO V~O\ pVpOHWNRU IJJYpQ\pEHQ
4.2. A hizlalás kezdeti fejlettség és a hizlalás alatti növekedés $Kt]yEDiOOtWiVNRULIHMOHWWVpJMHOHQW
Abból NLLQGXOYDKRJ\DNO|QE|]
VpJH
JHQRWtSXVWNpSYLVHO
IDMWiNYL]VJiOW
egyedeinek hízóbaállításkori (80 napos) egyedi átlagsúlya illetve az e VDMiWRVViJEDQ WDOiOW V]pOV
pUWpNHN NO|QEVpJH LJHQ HOWpU
NO|Q
-külön,
fajtánként végeztem el az összefüggés-vizsgálatokat. Egyúttal a hízóalapanyag
további
teljesítményeinek
alakulására
nézve
is
bemutatok új eredményeket. 6]HPEH|WO
KRJ\ D01)YL]VJiODWL iOODWRNQDSRVHJ\HGLiWODJV~O\D
NJ YROW V]pOV iWODJDGDWDLW V]pOV
pUWpNHN NJ pV NJ $ 01)
-és szórásértékeit az 11. táblázat, a ML ugyanezen
eredményeit a 12. táblázat tartalmazza. A ML fajtába tartozó egyedekre YRQDWNR]y V]pOV
iWODJRV
Kt]yEDiOOtWiVL
pO
V~O\
NJ
-ot
tett
pUWpNHN NJ pV NJ $ YDULDELOLWiVW NLIHMH]
PLQGNpW IDMWD HVHWpEHQ N|]HSHV V]LQW KRJ\ D QDJ\REE NH]G QDSSDOHO
QHN EL]RQ\XOW (P
ki
&9
lítést érdemel,
V~OO\DO Kt]yED IRJRWW ODSiO\VHUWpVHN iWODJRVDQ
EENpV]OQHNHOPLQWDQDJ\IHKpUK~VVHUWpVHNYL]VJiODWL
egyedei. Nyilvánvalóan ez részben annak következménye, hogy az állatok nagyobb súllyal kerültek beállításra és ezek hízlalás alatti iWODJRVQDSLV~O\J\DUDSRGiVDLVPHJKDODGWDDNpV
EEHQHONpV]O
01)
csoport súlygyarapodását (MNF 850 g, ML 926 g). Figyelmet érdemel, hogy a két csoport átlagos napi takarmányfogyasztása teljesen D]RQRVQDN WHNLQWKHW
0/
8 g, MNF 2296 g). Ennek természetes
következménye, hogy a jobb növekedési erélyt felmutató fajta egyedei iWODJRVDQ NHGYH]
EE WDNDUPiQ\pUWpNHVtWpVW pUWHN HO 0/ J 01)
2726 g).
123
$ YiJypUWpNHW WHNLQWYH MHOOHP]
PXWDWyNpQW D] iWODJRV KiWV]DORQQD
vastagság a ML-nál 19,97 mm, a MNF-nél 27,62 mm volt. A MNF vastagabb szalonnája a nagyobb fehéráru arány értékében is kifejezésre jut. Az értékes húsrészek (lapocka, tarja, karaj, comb) darabolási iWODJDGDWDL N|]HO HJ\H]
N D NpW JHQRWtSXVQiO FVXSiQ D NDUDM V~O\D
mutat érdemlegesebb különbséget a lapálysertés javára. Ez a terjedelmesebb
karajkeresztmetszet
adatából
N|YHWNH]KHW )LJ\HOPHW pUGHPHO KRJ\ D] pO XOWUDKDQJRVPpUpVVHOIHOYHWWNDUDMiWPpU MHOH] $ K~VPLQ EHOO HOOHQ
természetesen
iOODWUyO YiJiV HO
WW
DGDWDMyYDONLVHEENO|QEVpJHW
VtWpV J\DNRUODWiEDQ D K~VPLQ
VpJ YL]VJiODWRN NHUHWpQ
U]LN D VHUWpVK~V ]VtUWDUWDOPiW LV (QQHN MHOOHP]pVpUH D
karajból vett húsminta zsírtartalmát adják meg. A vizsgálatban a magyarországi lapálypopuláció egyedeinél 1,22%-os, a nagyfehér csoport átlagában 1,37%-os értéket kaptam. Mindkét genotípus HJ\HGHLQpO IHOW
Q
HQ QDJ\ YDULDELOLWiV PXWDWNR]RWW H WXODMGRQViJUD
nézve. $
WHOMHVtWPpQ\DGDWRN
EHPXWDWiViW
N|YHW
HQ
D]
pUWpNPpU
NQHN
D
beállítási súllyal való kapcsolata fenotípusos korrelációs együtthatókkal pV
D]
H]HNUH
pUWpNHOKHW
pSO
UHJUHVV]LyV
QDJ\ViJUHQGHN
NLPXQNiOiViYDO
N ËJ\ NtYiQWDP YiODV]W DGQL DUUD YRQDWNR]yDQ KRJ\ D
EHiOOtWiVNRUL
IHMOHWWVpJ
pO
V~O\
PLO\HQ
KL]ODOiVL
pV
YiJiVL
paraméterbeli módosulásokat von maga után. Az összefüggés vizsgálatok során kapott eredményeket a magyar nagyfehér hússertésre YRQDWNR]yDQ D WiEOi]DW D PDJ\DU ODSiO\VHUWpVW LOOHW
HQ D WiEOi]DW
foglalja magába. Amint az a táblázatokban látható, a beállításkori pO
V~O\ QHJDWtY |VV]HIJJpVW PXW
at mindkét fajtában a vágáskori
124
pOHWNRUW MHO]
DGDWRNNDO $ ODSiO\VHUWpVHNQpO D NRUUHOiFLy V]RURVDEEQDN
EL]RQ\XOW PLQW D QDJ\IHKpU K~VVHUWpVHN HVHWpEHQ (EE
O HUHG
HQ D
regresszió számítás alapján az egy kg-mal nagyobb beállításkori pO
V~O\ QDSSDO U|YLGHEE pOHWWDUWDPRW YDOyV]tQ
VtW D 0/
-nél, míg a
MNF esetében ez 1,1 napot tesz ki. 10-kg-os beállításkori pO
V~O\NO|QEVpJQpO N|]HO NpW KpWWHO U|YLGHEE pOHWWDUWDPPDO IHMH]
GKHW
be a hizlalás. Természetesen ez a gyorsabb elkészülés a malackori és a hizlaláV DODWWL LQWHQ]tYHEE WHVWW|PHJQ|YHNHGpV HUHGPpQ\HNpQW iOO HO DPLWMHOOHP]
HQNLIHMH]DQHWWyWHVWW|PHJJ\DUDSRGiVpVDEHiOOtWiVLV~O\
közötti pozitív korrelációs együttható. Mindkét vizsgált fajta esetében D] |VV]HIJJpV SR]LWtY HO MHO
0/ 01)
5). A beállítási súly
egységnyi változásával, azaz növekedésével a lapálysertés csoportban átlagosan 4,88 g, nagyfehér hússertés egyedeknél 3 g nettó súlygyarapodás többlet várható. A
napi
takarmányfogyasztásra
és
takarmányértékesítésre
a
lapálysertések beállítási tömegével összefüggésben pozitív 0,54 és SR]LWtY NRUUHOiFLyV pUWpN YROW MHOOHP] V]iPtWRWW UHJUHVV]LyV HJ\WWKDWyNEyO NLW
(]HNQpO D PXWDWyNQiO
QW KRJ\ HJ\ NJ
-os beállítási
testtömeg növekedésnél 23,94 g napi takarmányfogyasztás emelkedés és J WDNDUPiQ\pUWpNHVtWpVUH YRQDWNR]y SR]LWtY HO
MHO
YiOWR]iV
lehetséges. Ugyanezen paraméterek a MNF vonatkozásában csak FVHNpO\PpUWpN
NRUUHOiFLyWPXWDWQDN
Mind a küllemi bírálatok során, mind a vágott állat értékelésénél a szakemberek nagy jeleQW
VpJHW WXODMGRQtWDQDN D WHVWKRVV]~ViJQDN (UUH
való tekintettel elemeztem a hízóbaállítási súly és a hasított félsertés W|U]VKRVV]~ViJiQDN NDSFVRODWiW )LJ\HOHPIHONHOW HJ\WWKDWyNJHQRWtSXVRQNpQWLHOWpU
HO
125
D NDSRWW NRUUHOiFLyV
MHOHXJ\DQLVDODSiO\VHU
téseknél
a negatív 0,28 korrelációs együttható szerint, a beállítási súly 1 kg-os növekedése 0,17 cm-HV W|U]VKRVV]~ViJ PpUVpNO nagyfehér
hússertéseknél
viszont
a
GpVVHO MiUKDW HJ\WW $
pozitív
0,19
korrelációs
együtthatónál számítva a regressziót, a hízlalás kezdeti súly egységnyi növekedése a törzshosszúság 0,12 cm-es növekedését vonhatja maga után. $
NO|QE|]
WHVWWiMDNRQ
HOKHO\H]NHG
V]DORQQD
YDVWDJViJD
EHiOOtWiVL WHVWW|PHJ N|]|WWL |VV]HIJJpVHNHW YL]VJiOYD V]HPEHW
korrelációs együtthatók genRWtSXVRQNpQWL
HOOHQWpWHV HO
pV Q
D
D
MHOH $ 0/
vizsgálati csoport adatait értékelve a 80 napos testsúly és: a marszalonna között pozitív 0,32, az ágyékszalonna között pozitív 0,30 korrelációs
együtthatókat
számoltunk,
ami
az
átlagos
szalonnavastagság vonatkozásában pozitív 0,27 korrelációs értéket jelent. Ugyanerre az értékre számított regresszió szerint a vizsgálat kezdeti egy kg testtömegnövekedésnél az átlagos szalonnavastagság 0,26 mm-es növekedése mutatkozhat. A MNF kísérleti csoportban a beállítási súly és a mar,-hát,-ágyékszalonna közötti kapcsolatokat elemezve, - D] HO
EEL VRUUHQGEHQ QHJDWtY HO
-
MHO
pV
korrelációs együtthatókat számítottam. Ha ez az együttható az átlagos szalonnavastagságra számítva negatív 0,30, akkor a kapott regressziós érték
alapján
egy kg-os
beállítási
súlynövekedés
az
átlagos
szalonnavastagság 0,50 mm-es csökkenését vonhatja maga után. Az HOOHQWpWHV LUiQ\~ NDSFVRODW D NpW IDMWD HVHWpEHQ EL]RQ\iUD D] HOWpU EHiOOtWiVLV~O\EDQIHQQiOOyMHOHQW
AlapvHW
WHQ\pV]W
VNO|QEVpJE
L W|UHNYpV D NRUV]HU
ODGyGLN
YiJyVHUWpV HO
iOOtWiVEDQ D
fehéráru arány csökkentése, valamint az értékes húsrész, -és színhús arány növelése. Továbbá a vágósertések felvásárlásakor ugyancsak a
126
színhús % alapján történik az ár megállapítása. A ML csoportban pozitív 0,41 korrelációs kapcsolatot találtunk a hízlalás kezdeti súly és a fehéráru arány között. Ezen az alapon regressziós függvényt számítva egy kg beállítási testtömegváltozás a fehéráru arányban 0,28 %-os HPHONHGpVW LGp]KHW HO
0HJiOODStWKDWy
hogy az értékes húsrészek
arányára a negatív 0,35, a színhúsarányra a negatív 0,30 korrelációs HJ\WWKDWyN
MHOOHP]
N
V]HPEHQ
D
HJ\WWKDWyMiYDO ËJ\DKt]ODOiVNH]GHWLpO
IHKpUiUX
V~O\HJ\ NJ
DUiQ\
SR]LWtY
-os növekedése az
értékes húsrészek arányának 0,18 %-os, a színhúsarány 0,25 %-os csökkenését vonhatja maga után. A másik genotípusban, a MNF FVRSRUWEDQSRQWRVDQHOOHQWpWHVHO MHO]
SDUDPpWHUHN eUWpNHOKHW
MHOOHOV]HUHSHOQHNDIHQWLYiJypUWpNHW
NRUUHOiFLy FVDN D EHiOOtWiVL V~O\ pV D
színhús % között található (pozitív 0,26). A számított regressziós IJJYpQ\ DODSMiQ D EHiOOtWiVL pO HOWpUpVWLGp]KHWHO $K~VPLQ
W|PHJ HJ\VpJQ\L YiOWR]iVD
-os
DV]tQK~V
-ban.
VpJpWEHIRO\iVROyLQWUDPXVFXODULV]VtUNtYiQDWRVMHOHQOpWHpV
mennyisége, valamint a kinyerhHW ILJ\HOPHW pUGHPO
K~VV]HOHW
QDJ\ViJD
V]LQWpQ
VDMiWRVViJ (EEHQ D WHNLQWHWEHQ HPOtWpVUH pUGHPHV
negatív korreláció a lapálysertések kísérleti csoportjában a hízlalás NH]GHWL W|PHJ pV D NDUDM YiJiVNRUL iWPpU
MH N|]|WW WDSDV]WDOKDWy
(negatív 0,33). A regresszió vonatkozásában ez azt jelenti, hogy a beállítási tömeg egy kg-os növekedése 0,36 mm-es csökkenést okozhat D NDUDMiWPpU NDUDM
EHQ $ QDJ\IHKpU K~VVHUWpVHNQpO D EHiOOtWiVL V~O\ pV D
]VtUWDUWDOPD
N|]|WW
NDSRWW
pUWpNHOKHW
QHJDWtY
NRUUHOiFLyV
együttható: 0,25. A regressziós függvény a hízóba állítási testtömeg HJ\VpJQ\L Q|YHNHGpVpQpO D K~V ]VtUWDUWDOPiEDQ EHN|YHWNH]
RV FV|NNHQpVW MHO]HWW $] LQWUDPXVFXODULV ]VtUEHpSOpV PpUVpNO
rövidebb életkor következményének tulajdonítható.
127
-
GpVH D
11. táblázat
A magyar nagyfehér hússertés kísérleti csoport átlagadatainak és szórásértékeinek alakulása (egyedszám 70) Beállítási súly (kg) Életkor (nap) Nettó súlygyarapodás (g) Vizsgálat alatti súlygy. (g) Takarmányfogyasztás (g) Takarmányértékesítés (g) Törzshosszúság (cm) Szalonnavastagság (mm): mar hát ágyék átlag Fehéráru arány (%) Értékes húsok tömege (kg): comb lapocka tarja karaj Értékes húsrészek aránya (%) Színhús százalék (%) Vágási veszteség (%) Karajkeresztmetszet (cm2) .DUDMiWPpU
PP
Karaj intramusc. zsírtartalma(%)
Min. 23 149 418 663 1122 2290 89,6 24 7 5 12,3 19,8 6,2 2,93 2,1 3,28 37,3 43,6 14,3 30,8 42 0,56
128
Max. 37 196 587 1071 2724 3371 101 63 35 39 43,7 41,3 9,85 4,45 3,78 6,59 55,1 65,8 26,1 64,1 59 2,79
Átlag 29,59 168,41 492,79 850,76 2296 2725 94,26 42,54 20,69 19,87 27,62 29,79 7,99 3,71 2,9 4,41 46,48 52,28 20,66 47,03 50,44 1,37
Szórás 3,65 10,01 30,87 89,44 231,43 215,69 2,31 8,04 5,51 7,15 6,14 4,74 0,77 0,31 0,37 0,48 3,52 5,12 2,12 6,79 4,36 0,51
CV % 12,34 5,94 6,26 10,51 10,08 7,91 2,45 18,90 26,63 35,98 22,23 15,91 9,64 8,36 12,76 10,88 7,57 9,79 10,26 14,44 8,64 37,22
12. táblázat
A magyar lapálysertés kísérleti csoport alapadatainak és szórásértékeinek alakulása (egyedszám 70)
Beállítási súly (kg) Életkor (nap) Nettó súlygyarapodás (g) Vizsgálat alatti súlygy. (g) Takarmányfogyasztás (g) Takarmányértékesítés (g) Törzshosszúság (cm) Szalonnavastagság (mm): mar hát ágyék átlag Fehéráru arány (%) Értékes húsok tömege (kg): comb lapocka tarja karaj Értékes húsrészek aránya (%) Színhús százalék (%) Vágási veszteség (%) Karajkeresztmetszet (cm2) .DUDMiWPpU
PP
Karaj intramusc. zsírtartalma (%)
Min. 27 129 417 654 1803 1883 88,3 16 5 6 9 20,1 6,77 3,11 2,27 3,74 41,5 48,9 17,7 32,7 42, 0,28
129
Max. 53 183 629 1196 2905 3669 111,3 48 26 21 33,7 34,5 9,58 5,51 4,01 5,54 53,3 66,8 29 76,5 61 4,01
Átlag 37,79 152,6 532,86 926,33 2278,01 2479,76 99,24 31,84 14,91 12,67 19,97 27,19 8,06 3,65 2,94 4,58 48,06 57,91 22,99 51,49 51,19 1,22
Szórás CV % 5,36 14,18 10,74 7,00 38,11 7,15 105,24 11,36 238,99 10,49 312,28 12,59 3,20 3,22 7,18 22,55 4,60 30,85 4,04 31,89 5,13 25,69 3,71 13,64 0,60 7,44 0,31 8,49 0,32 10,88 0,40 8,73 2,79 5,80 4,46 7,70 1,89 8,22 7,65 14,86 5,83 11,39 0,55 45,08
13. táblázat
A magyar nagyfehér hússertés kísérleti csoport összefüggésvizsgálatainak eredményei (korrelációs és regressziós együtthatók)
%HiOOtWiVL QDSRV pO
Egyedszám 70
korreláció
-0,40 +0,35 +0,04 +0,13 +0,05 +0,19 -0,26 -0,24 -0,26 -0,30 -0,04 +0,09 +0,01 -0,06 +0,11 +0,11 +0,26 +0,05 -0,09 +0,05 -0,25
Életkor (nap) Nettó súlygyarapodás (g) Vizsgálat alatti súlygy. (g) Takarmányfogyasztás (g) Takarmányértékesítés (g) Törzshosszúság (cm) Szalonnavastagság (mm): mar hát ágyék átlag Fehéráru arány (%) Értékes húsok tömege (kg): comb lapocka tarja karaj Értékes húsrészek aránya (%) Színhús százalék (%) Vágási veszteség (%) Karajkeresztmetszet (cm2) KarajátPpU PP Karaj intramusc. zsírtartalma (%)
Szignifikanciaszint:P<5%
130
W|PHJ
(kg) regressziós egyenlet (y=a+bx) 168,41-1,0981 492,79+3,0009 2296,10+8,2159 94,26+0,1185 42,54-0,5728 20,69-0,3698 19,87-0,5089 27,62-0,5004
52,28+0,3689
1,37-0,0351
14. táblázat
A magyar lapálysertés kísérleti csoport összefüggés-vizsgálatainak eredményei (korrelációs és regressziós együtthatók)
Egyedszám 70
Életkor (nap) Nettó súlygyarapodás (g) Vizsgálat alatti súlygy. (g) Takarmányfogyasztás (g) Takarmányértékesítés (g) Törzshosszúság (cm) Szalonnavastagság (mm): mar hát ágyék átlag Fehéráru arány (%) Értékes húsok tömege (kg): comb lapocka tarja karaj Értékes húsrészek aránya (%) Színhús százalék (%) Vágási veszteség (%) Karajkeresztmetszet (cm2) .DUDMiWPpU
PP
Karaj intramusc. zsírtartalma (%)
Beállítási (80 nDSRV pO W|PHJ (kg) korreláció regressziós egyenlet (y=a+bx) -0,60 152,60-1,2067 +0,69 532,86+4,8759 +0,13 +0,54 2278,01+23,9361 +0,32 2479,75+18,6594 -0,28 99,24-0,1658 +0,32 31,84+0,4318 +0,03 +0,30 12,67+0,2243 +0,27 19,97+0,2595 +0,41 27,19+0,2829 -0,16 +0,03 -0,07 -0,37 4,58-0,0271 -0,35 48,06-0,1804 -0,28 57,91-0,2476 -0,14 -0,17 -0,33 51,19-0,3610 -0,01
Szignifikanciaszint:P<5%
131
4.2.2. A hizlalás alatti növekedés és kiegyenlítettség
$ 01) FVRSRUWRN HOV MHOOHP]
pUWpNHL
D
GOHJHV Kt]pNRQ\ViJL pV YiJiVL PXWDWyLQDN
WiEOi]DWEDQ
NtVpUKHW
N
ILJ\HOHPPHO
$]
alappopuláció adatai támpontul szolgálnak annak megítélésében, hogy a
súlykategóriák
kialakítása
milyen
mértékben
mérsékelte
a
csoportokon belüli változékonyságot a bázisállományéhoz képest. (EEHQ D WHNLQWHWEHQ FpOV]HU |VV]HYHWpVH
$
D YDULi
ciós koefficiensek (CV%-ok)
WiEOi]DWEDQ
V]HUHSO
0/
SRSXOiFLy
MHOOHP]
értékeinek bemutatásakor hasonlóképpen végeztem az eredmények értékelését.
Természetes,
hogy
csoportkialakítás a CV%-RN PpUVpNO
a
beállítási
GpVpW YRQWD
súly
szerinti
maga után. A MNF
állományban a 70 egyedre vonatkozó beállítási átlagsúly 29,6 kg volt, 12,3 CV%-kal. A 31-36 kg (n=28) közötti egyedek átlagsúlya 33,1 kg 5,1 CV%-kal, míg a 31 kg alatti csoport (n=41) hizlalás kezdeti átlagsúlya 27,0 kg volt 7,2 CV %-kal. A ML sertések populációjában a kiinduló állomány (n=70) átlagsúlya 37,8 kg volt 14,2 %-os variációs koefficienssel, a 36 kg feletti csoportban (n=36) ezek az értékek 41,8 kg illetve 9,6 % voltak, a 31-36 kg súlyhatárú egyedeket (n=30) 34,3 kg és 5%-os értékek jellemezték. Megállapítható, hogy a súlyhatárok szerinti csoportkialakítás a csoportokon belül kisebb variabilitást eredményezett mindkét genotípusban.
Hasonló tendencia nem jelentkezik a MNF csoportok (15. táblázat) esetében, ha a többi paramétert vesszük szemügyre. Inkább azt WDSDV]WDOMXN KRJ\ D NO|QE|]
V~O\KDWiU~ FVRSRUWRN YiOWR]pNRQ\ViJD
vagy csak csekély mértékben változik –például a vágási életkorban, a nettó tömeggyarapodásban, stb. – vagy a legtöbb esetben, az egyik
132
csoportban emelkedik, a másikban csökken a kiinduló állománnyal |VV]HKDVRQOtWYD 6]HPEHW
Q
KRJ\ D NLVHEE V~O\NDWHJyULiM~ 01)
-ek
átlagos hátszalonna vastagság értékeinek változékonysága 20 % alá süllyed, tehát közepes (átlag=29 mm, CV%=17,6%). A nagyobb beállítási súlyú egyedeknél 27,4 % a variációs koefficiens (átlag=25 PP
WHKiW
LQWUDPXVFXODULV
HU
V
YiOWR]pNRQ\ViJUyO
]VtUWDUWDOPiEDQ
V]pOV
VpJHV
PLQGNpW FVRSRUWEDQ DPHO\HW PiU D V]pOV
súlykategória:
min.=0,64%,
EHV]pOKHWQN LQJDGR]iV
pUWpNHN LV HO
max.=2,79%,
$
NDUDM
PXWDWNR]LN
UHYHWtWHQHN NLV
CV%=35,4%,
nagy
súlykategória: min.=0,56%, max.=2,55%, CV%=38,3%).
Az ismertetett gondolatmenetet követve a ML csoportban (16. táblázat) a beállítási súlyban kis variabilitás mutatkozik az alappopulációhoz képest, amelyet a 14,2 %-os, közepes CV% jellemez (átlag=37,8 kg), de a kisebb súlyúaknál ugyanezen értékek átlag=34,3 kg, CV%=5,0% LOOHWYHDQDJ\REEV~O\~DNQiOiWODJ V]pOV
NJ&9
YROWDN(U
VpV
VpJHV YDULDELOLWiV FVDN D] iWODJRV KiWV]DORQQD YDVWDJViJQiO pV D
karaj intramuscXODULV ]VtUWDUWDOPiQiO MHOHQWNH]LN D] HO
EEL VRUUHQGEHQ
a kisebb súlyúaknál 25,9 CV% és 55,2 CV%, a nagyobb súlyúaknál 24,1 CV% valamint 36,4 CV%). A bemutatott vizsgálati eredmények EHOV
|VV]HIJJpVHLQHN
DODNXOiViW
D
UpV]OHWHN
iWWHNLQWKHW
EE
megismerése céljából elemzem azért, hogy ezek a teljes vizsgálati populációkra (MNF: n=70, ML: n=70) kapott paraméterekkel HJ\EHYHWKHW
NOHJ\HQHN
A 17. táblázat a beállítási súly szerint kialakított csoportok átlagos mutatói közötti szignifikancia-vizsgálat eredményeit mutatja. Véletlen egybeesés, hogy a vágási életkor nyolc nappal rövidebb mindkét
133
genotípus nagyobb beállítási súlyú csoportjaiban (MNF: 164 illetve 172 QDS
0/
LOOHWYH
QDS
8J\DQtJ\
NHGYH]
EE
QHWWy
testtömeggyarapodás igazolható a nagyobb hízlalás kezdeti súlyú egyedek populációiban (MNF: 506 g/nap illetve 483 g/nap, ML: 554 JQDS LOOHWYH JQDS $ YiJRWW VHUWpV PLQ
VtWpVpQHN DODSMiW NpSH]
színhús % alakulása részletesebb átgondolást igényel. A MNF kísérleti populációban a nagyobb súlykategóriát szignifikánsan magasabb színhús % jellemzi (31-36 kg: 55% és 31 kg alatt: 51%). Ha ugyanakkor az átlagos hátszalonna vastagság értékeit nézzük, akkor a kisebb súlyú egyedeknél szignifikánsan nagyobb értéket láthatunk (3136 kg: 25 mm és 31 kg alatt: 29 mm). A vágási életkorban mutatkozó eltérés vastagabb hátszalonna termelést, illetve a test zsírtartalmának növekedését eredményezte (intramuscularis zsírtartalom: 31-36 kg: 1,20% és 31 kg alatt: 1,47%). A nagyobb színhús % oka esetleg a nagyobb hústeUPHOpVL
LQWHQ]LWiVEDQ LV NHUHVHQG
DPL MyO OiWV]LN D
nagyobb értékes húsrész-és színhúsgyarapodásban (31-36 kg: 238 és 275,5 g/nap, 31 kg alatt: 220,5 és 245,5 g/nap).
A ML populációban ellentétes tendencia tapasztalható, mert a nagyobb hízlalás kezdeti súlyú egyedeknél kisebb a színhús %, mely vastagabb hátszalonnával párosul (36 kg felett: 57% és 21 mm, 31-36 kg: 59% és PP (QQHN PDJ\DUi]DWiW D] DGKDWMD PHJ KRJ\ D IHOW
Q
HQ QDJ\
beállítási súlyú ML-ek takarmányfogyasztása szignifikánsan nagyobb volW pV H] YDVWDJDEE KiWV]DORQQD PpUHWHW LGp]HWW HO
NJ IHOHWW
kg/nap, 31-36 kg: 2,20 kg/nap). $] D]RQRV NRU~ GH HOWpU pO
V~O\ V]HULQWL V]
IHMOHWWVpJ
WHOMHV SRSXOiFLy IHMOHWWVpJ
NHEE FVRSRUWRVtWiViYDO D IRQWRVDEE Kt]pNRQ\ViJL
134
és vágási tulajdonságok közötti összefüggések alakulására nézve elvégzett elemzés feltárja az ilyen relációban várható változások mértékét és irányát. A négy csoport mindegyikére elvégzett összefüggés-vizsgálatok eredményeit a 18. táblázat mutatja. Annak ellenére, hogy szoros korrelációt nem találtunk, a kapott koefficiensek a biológiai tendenciákat jól szemléltetik. A MNF-re kapott korrelációk MHOHQW
V
YiOWR]iViW
FVRSRUWRVtWiV
OiWKDWMXN
D
HUHGPpQ\HNpQW
EHiOOtWiVL
$
I
V~O\
V]HULQW
Kt]pNRQ\ViJL
pV
W|UWpQ
YiJiVL
paramétereket tekintve a takarmányértékesítésre vonatkozó korrelációs együttható a nagyobb súlyúaknál +0,42, a kisebb súlyúak körében pUWpN
YROW (] D] HUHGPpQ\ IHOKtYMD D ILJ\HOPHW DUUD KRJ\
D]RQRV JHQRWtSXVRQ EHOO HJ\ EL]RQ\RV KDWiUW iWOpS V~O\
NHGYH]
WOHQHEE
WDNDUPiQ\pUWpNHVtWpVW
Kt]ODOiV NH]G
RNR]
eti
GHWHUPLQiFLyV
együtthatók: 17,6% és 6,3%). A karajkeresztmetszet korrelációs együtthatója a teljes állományban – V~O\NDWHJyULiNEDQ PiU pUWpNHOKHW
DPHO\
D
NO|QE|]
QDJ\ViJUHQGHW PXWDW
-36 kg: -
0, pV NJ DODWW $ NLVHEE V~O\~ HJ\HGHNUH MHOOHP]
iWODJ
nappal hosszabb vágási életkor magyarázhatja e paraméter együtthatóit. A ML-HNN|UpEHQPiVSDUDPpWHUHNUHNDSWDPpUWpNHOKHW
QDJ\ViJUHQG
korrelációs együtthatókat. A vágási életkorra vonatkozó koefficiens értéke az alapállományban (n=70) –0,60, amely a csoportbontással PpUVpNO OHJMHOHQW
GLN NJ IHOHWW
-0,40 és 31-36 kg: -0,41. Az egyik
VHEEKt]pNRQ\ViJLSDUDPpWHUDQHWWyW|PHJJ\DUDSRGiV
korrelációs
együtthatóval
XJ\DQFVDN PpUVpNO
szerepel
az
alappopulációban,
amely
G|WW D FVRSRUWERQWiV N|YHWNH]WpEHQ NJ IHOHWW
+0,47 és 31-36 kg: +0,58. A nagyobb hízlalás kezdeti súlyú egyedeknél a kisebb korrelációs együttható megnövekedett takarmányfogyasztással
135
(+0,39) és rosszabb takarmányértékesítéssel (+0,40) párosul. Ez ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy malackorban a túl nagy súlyra való törekvés hátrányos következményekkel járhat a hízlalás teljes szakaszában.
Az alapadatok értékelése és az összefüggés-vizsgálatok eredményei ösztönzést
adtak
kisebb
súlyhatárú
csoportok
JHQRWtSXVRNRQ EHOO ËJ\ ILJ\HOHPPHO N|YHWKHW
kialakítására
KRJ\ D NJ
-os
súlyosztályok növekedésével párhuzamosan milyen irányú és mekkora PpUWpN
YiOWR]iV iOO EH D] HJ\HV WXODMGRQViJRNEDQ (QQHN pUGHNpEHQ
oszlop-pVYRQDOGLDJUDPHJ\iEUiQW|UWpQ N|YHWKHW
EHPXWDWiViYDOMyONLYHKHW
HQ
D] D YiOWR]iV DPHO\ D EHiOOtWiVL V~O\RV]WiO\RN HJ\VpJQ\L
növekedését
kíséri.
A
súlyosztályokat
minden
esetben
oszlopdiagrammal, míg az egyéb tulajdonságokat vonaldiagrammal szemléltetjük. A 37. ábra a MNF teljes populációjára vonatkozó vágási életkor alakulását mutatja. A 38. ábra a nettó tömeggyarapodás, a 39. ábra D]pOHWQDSUDHV
pUWpNHVK~VUpV]J\DUDSRGiVDiEUDDYiJiVNRUL
színhús % alakulását szemlélteti. A ML alappopulációjának ugyanezen paramétereit az 41. (vágási életkor), a 42. (nettó tömeggyarapodás), a 43. (értékes húsrészgyarapodás) és a 44. (vágáskori színhús %) ábrán található diagramok jelzik. A vágási életkor és a beállítási súly közötti várhatóan negatív kapcsolatot jól szemlélteti az 37. és az 41. ábra. A nettó tömeggyarapodás (38. ábra), az értékes húsrészgyarapodás (39. ábra) és a színhús % (40. ábra) alakulására megállapítható, hogy a MNF populációban a 33- pUGHPOHJHV
FV|NNHQpV
NJ V~O\NDWHJyULiQiO ILJ\HOKHW
D]XWiQ
D]
mutatkozik.
136
DGRWW
pUWpNPpU
EHQ
PHJ URPOiV
$ 0/ iOORPiQ\EDQ ILJ\HOHPIHONHOW WXODMGRQViJEDQ EHN|YHWNH]
PyGRQ QHP D]RQRV LUiQ\~ D] HJ\
YiOWR]iV $ pV iEUiQ
W|PHJJ\DUDSRGiV pV D] pOHWQDSUD HV
pUWpNHV K~VUpV]J\DUDSRGiV D
V~O\NDWHJyULiN Q|YHNHGpVpYHO HJ\HQOHWHVHQ HPHONHG (]HNW
O HOWpU
a nettó
NpSHW PXWDW
HQ D YiJiVNRUL V]tQK~V QHJDWtY WUHQGMH OiWKDWy D
iEUiQ 7HKiW D] HO
EEL NpW PXWDWy HJ\HQOHWHV Q|YHN
edését a színhús %
FV|NNHQpVH NtVpUL ( MHOHQVpJ D]]DO PDJ\DUi]KDWy KRJ\ D] HU
WHOMHV
nettó tömeg-és értékes húsrészgyarapodással a szervezet fokozott zsírbeépítése jár együtt, aminek egyenes következménye a színhús %EDQ EHN|YHWNH]
URPOiV (] D] HUHGPpQ
y a 36 kg feletti ML-ek
szignifikánsan nagyobb átlagos hátszalonna vastagságával is párosul, oka pedig a nagyobb sertések nagyobb takarmányfogyasztása. 0LQGH]HNE
O PHJiOODStWKDWy KRJ\ D] XWyQHYHOW PDODFRN IHMOHWWVpJH D
hízóbaállításkori testsúly olyan tpQ\H]
DPHO\ PLQW Kt]ODOiVL pV YiJiVL
eredményeket meghatározó faktor szerepel a hízlalás folyamatában. Az HO
]
HNEHQ
LGp]HWW
V]HU]
N
.HUWpV]
)HNHWH
9DGiQp
5iF]Qp
Wittmann, stb.) ezirányú vizsgálatai alapján tett megállapításaikkal a NRUV]HU
Kt]ODOiVL
HJ\HGHLQHN
egybehangzóan NHGYH]
WOHQO
J\DNRUODWEDQ
DGDWDLUD
IHOpSO
mutatják, KDW
D
hogy
YiJiVL
QDSMDLQNEDQ
WHUPHO
NXWDWyPXQNiP
a PLQ
malackori VpJHW
HUHGPpQ\HL
hajtatott
PHJKDWiUR]y
alakulására. Ez gazdasági kár forrásaként is érvényesülhet.
137
JHQRWtSXVRN
nevelés PXWDWyN
15. táblázat Beállítási súly szerint csoportosított magyar nagyfehér hússertések hízlalási és vágási paraméterei
Beállítási súly (kg)
Átlag SD CV%
29,6 3,7 12,3
Átlag SD CV% Min. Max.
33,1 1,7 5,1 31 36
Átlag SD CV% Min. Max.
27,0 1,9 7,2 23 30
Vágási életkor (nap)
Nettó tömeggyarapodás (g/nap)
Vizsgá- Takar- Takar Törzs- Átlagos hátlati mány- mány- hosztömeg- fogyasz- értéke- szúság szalonna sítés (cm) vastaggyaratás ság podás (kg/nap) (kg/kg) (mm) (g/nap)
Alappopuláció mutatói n=70 168 493 851 2,30 2,73 10 30,9 89,4 0,23 0,22 5,9 6,3 10,5 10,1 7,9 Súlykategória: 31-36 kg n=28 164 506 862 2,32 2,70 8,4 31,1 90,8 0,24 0,20 5,1 6,2 10,6 10,2 7,3 149 442 663 1,89 2,33 180 587 1071 2,72 3,01 Súlykategória: 31 kg alatt n=41 172 483 841 2,28 2,75 9,7 27,0 88,5 0,23 0,23 5,6 5,6 10,5 10,1 8,3 150 418 679 1,12 2,29 196 533 1056 2,72 3,37
138
94 2,3 2,5
28 6 22,2
95 2,3 2,5 90 101
25 7 27,4 12 38
94 2,3 2,5 90 99
29 5 17,6 19 44
15. táblázat Beállítási súly szerint csoportosított magyar nagyfehér hússertések hízlalási és vágási paraméterei (folytatás)
Átlag SD CV% Átlag SD CV% Min. Max. Átlag SD CV% Min. Max.
Karaj Érté- Szín- Vágá- Karajkes hús si kereszt- intramushús% vesz- metszet cularis részek teség (cm2) zsírtararánya (%) talma (%) (%) Alappopuláció mutatói n=70 46 52 21 47 1,37 4 5 2 7 0,51 7,6 9,8 10,3 14,4 37,2 Súlykategória: 31-36 kg n=28 47 55 21 46 1,20 4 6 2 7 0,46 8,8 11,2 11,0 15,8 38,3 41 45 14 33 0,56 55 66 26 63 2,55 Súlykategória: 31 kg alatt n=41 46 51 20 48 1,47 3 4 2 6 0,52 6,2 7,4 9,9 13,5 35,4 37 44 15 31 0,64 52 63 25 64 2,79
139
Értékes Színhúshúsrészek gyaragyara- podás podása (g/nap) (g/nap) 228,1 23,3 10,2
257,7 28,8 11,2
238,0 20,3 8,5 199,8 287,4
275,5 30,5 11,1 215,9 328,3
220,5 22,6 10,3 166,0 272,7
245,5 20,6 8,4 200,0 289,8
16. táblázat Beállítási súly szerint csoportosított magyar lapálysertések hízlalási és vágási paraméterei Beállítási súly (kg)
Átlag SD CV%
37,8 5,4 14,2
Átlag SD CV% Min. Max.
41,8 4,0 9,6 37 53
Átlag SD CV% Min. Max.
34,3 1,7 5,0 31 36
Vágási életkor (nap)
Nettó tömeggyarapodás (g/nap)
Vizsgá- Takar- Takar Törzs- Átlagos lati mány- mány- hoszháttömeg- fogyasz- értéke- szúság szalonna gyaratás sítés (cm) vastagpodás (kg/nap) (kg/kg) ság (g/nap) (mm)
Alappopuláció mutatói n=70 153 533 926 2,28 2,48 11 38 105 0,24 0,31 7,0 7,2 11,4 10,5 12,6 Súlykategória: 36 kg felett n=36 148 554 939 2,37 2,54 8 29 92 0,23 0,29 5,6 5,2 9,8 9,6 11,6 129 490 779 1,82 2,01 165 629 1196 2,91 3,07 Súlykategória: 31-36 kg n=30 156 514 918 2,20 2,43 11 36 123 0,22 0,34 6,7 6,9 13,4 9,9 14,0 140 417 654 1,8 1,88 183 583 1109 2,77 3,67
140
99 3,2 3,2
20 5 25,7
99 3,4 3,4 92 111
21 5 24,1 13 34
100 3,1 3,1 88 106
18 5 25,9 9 31
16. táblázat Beállítási súly szerint csoportosított magyar lapálysertések hízlalási és vágási paraméterei (folytatás)
Átlag SD CV% Átlag SD CV% Min. Max. Átlag SD CV% Min. Max.
Érté- Szín- Vágá- KarajKaraj hús si kereszt- intramuskes hús% vesz- metszet cularis részek teség (cm2) zsírtar(%) talma aránya (%) (%) Alappopuláció mutatói n=70 48 58 23 51 1,22 3 4 2 8 0,55 5,8 7,7 8,2 14,9 45,1 Súlykategória: 36 kg felett n=36 47 57 23 50 1,21 3 4 2 7 0,44 5,7 7,5 8,0 13,3 36,4 42 49 18 33 0,28 53 66 29 65 2,38 Súlykategória: 31-36 kg n=30 49 59 24 52 1,25 3 4 2 7 0,69 5,4 7,0 8,0 14,3 55,2 42 51 21 37 0,44 53 67 28 67 4,01
141
Értékes Színhúshúsrészek gyaragyara- podás podása (g/nap) (g/nap) 251,5 26,2 10,4
308,0 28,0 9,1
258,0 21,1 8,2 208,3 299,2
312,5 27,7 8,9 251,6 379,9
249,4 21,2 8,5 192,0 280,5
305,5 27,8 9,1 240,3 375,5
17. táblázat Beállítási súly szerint kialakított csoportok átlagos mutatói közötti szignifikanciavizsgálat eredményei Beállítási súly (kg)
Vágási életkor (nap)
33,1
164
27,0 *
172 *
41,8
148
34,3 *
156 *
Nettó tömeggyarapodás (g/nap)
Vizsgálati tömeggyarapodás (g/nap)
Takarmányfogyasztás (kg/nap)
Takarmányértékesítés (kg/kg)
Magyar nagyfehér hússertés Súlykategória: 31-36 kg n=28 506 862 2,32 2,70 Súlykategória: 31 kg alatt n=41 483 841 2,28 2,75 * Magyar lapálysertés Súlykategória: 36 kg felett n=36 554 939 2,37 2,54 Súlykategória: 31-36 kg n=30 514 918 2,20 2,43 * * -
Szignifikáns különbség: P<5%*
142
Törzshoszszúság (cm)
Átlagos hátszalonna vastagság (mm)
95
25
94 -
29 *
99
21
100 -
18 *
17. táblázat Beállítási súly szerint kialakított csoportok átlagos mutatói közötti szignifikanciavizsgálat eredményei (folytatás) Értékes húsrészek aránya (%)
Színhús %
47
55
46 -
51 *
47
57
49 *
59 *
Vágási veszteség (%)
Karajkeresztmetszet (cm2)
Karaj Értékes intramushúscularis részek zsírtargyaratalma podása (%) (g/nap) Magyar nagyfehér hússertés Súlykategória: 31-36 kg n=28 21 46 1,20 238,0 Súlykategória: 31 kg alatt n=41 20 48 1,47 220,5 * * Magyar lapálysertés Súlykategória: 36 kg felett n=36 23 50 1,21 258,0 Súlykategória: 31-36 kg n=30 24 52 1,25 249,4 * -
Szignifikáns különbség: P<5%*
143
Színhúsgyarapodás (g/nap)
275,5 245,5 *
312,5 305,5 -
18. táblázat Beállítási súly szerint kialakított csoportok összefüggés-vizsgálatainak eredményei (korrelációs, determinációs és regressziós együtthatók) %HiOOtWiVL QDSRV pO
W|PHJ NJ
korreláció n=28 Takarmányértékesítés (kg) Törzshosszúság (cm) Karajkeresztmetszet (cm2) n=41 Takarmányértékesítés (kg) Vágási veszteség (%) Karajkeresztmetszet (cm2) n=36 Vágási életkor (nap) Nettó tömeggyaraodás (g/nap) Takarmányfogyasztás (kg/nap) Takarmányértékesítés (kg) Törzshosszúság (cm) n=30 Vágási életkor (nap) Nettó tömeggyaraodás (g/nap) Értékes húsok gyarapodása (g/nap) Színhúsgyarapodás (g/nap)
deterregressziós mináció egyenlet % (y=a+bx) Magyar nagyfehér hússertés (súlykategória: 31-36kg) +0,42 17,6 2,7+0,049 +0,20 4,1 95+0,3 -0,38 14,1 46-0,37 Magyar nagyfehér hússertés (súlykategória: 31 kg alatt) +0,25 6,3 2,75+0,03 -0,21 4,5 20-0,22 +0,31 9,7 48+1,03 Magyar lapálysertés (súlykategória: 36 kg felett) -0,40 16,1 148-0,8 +0,47 22,5 554+3,4 +0,39 15,2 2,37+0,022 +0,40 16,3 2,54+0,03 -0,42 18,1 99-0,4 Magyar lapálysertés (súlykategória: 31-36 kg) -0,41 17,2 156-2,5 +0,58 33,9 514+12,1
+0,53
27,9
249+6,5
+0,52
27,4
306+8,5
Szignifikanciaszint: P < 5 %
144
iEUD 0DJ\DUQDJ\IHKpUK~VVHUWpVHNEHiOOtWiVL QDSRV V~O\iQDNpVYiJiVL pOHWNRUiQDNDODNXOiVD
GE
GE
GE
GE
GE
GE
GE
NJ
NJ
NJ
NJ
NJ
NJ
NJ
.tVpUOHWLOpWV]iPPHJRV]OiVDV~O\NDWHJyULiNV]HULQW
+t]ODOiVNH]GHWLiWODJRVpO V~O\RN NJ
9iJiVLpOHWNRU QDS U
145
V~O\EDQ QDS
pO
V~O\RN NJ pO
+t]ODOiVNH]GHWLiWODJRV
9iJiVLpOHWNRUNJ
iEUD 0DJ\DUQDJ\IHKpUK~VVHUWpVHNEHiOOtWiVL QDSRV V~O\iQDNpVQHWWy W|PHJJ\DUDSRGiViQDNDODNXOiVD Q
V~O\RN NJ
1HWWyW|PHJJ\DUDSRGiV
pO
+t]ODOiVNH]GHWLiWODJRV
GE
GE
GE
GE
GE
GE
GE
NJ
NJ
NJ
NJ
NJ
NJ
NJ
.tVpUOHWLOpWV]iPPHJRV]OiVDV~O\NDWHJyULiNV]HULQW
+t]ODOiVNH]GHWLiWODJRVpO
~O\RN NJ
146
1HWWyW|PHJJ\DUDSRGiV JQDS U
iEUD 0DJ\DUQDJ\IHKpUK~VVHUWpVHNEHiOOtWiVLV~O\iQDNpVpUWpNHVK~VUpV] J\DUDSRGiViQDNDODNXOiVD Q
J\DUDSRGiVD JQDS
V~O\RN NJ pO
+t]ODOiVNH]GHWLiWODJRV
eUWpNHVK~VUpV]HN
GE
GE
GE
GE
GE
GE
GE
NJ
NJ
NJ
NJ
NJ
NJ
NJ
.tVpUOHWLOpWV]iPPHJRV]OiVDV~O\NDWHJyULiNV]HULQW
+t]ODOiVNH]GHWLiWODJRVpO
V~O\RN NJ
eUWpNHVK~VUpV]HNJ\DUDSRGiVD JQDS U
147
iEUD 0DJ\DUQDJ\IHKpUK~VVHUWpVHNEHiOOtWiVL QDSRV V~O\iQDNpVV]tQK~V DUiQ\iQDNDODNXOiVD Q
GE
GE
GE
GE
GE
GE
GE
NJ
NJ
NJ
NJ
NJ
NJ
NJ
.tVpUOHWLOpWV]iPPHJRV]OiVDV~O\NDWHJyULiNV]HULQW
+t]ODOiVNH]GHWLiWODJRVpO
V~O\RN NJ
148
6]tQK~VU
6]tQK~V
V~O\RN NJ
pO
+t]ODOiVNH]GHWLiWODJRV
iEUD 0DJ\DUODSiO\VHUWpVHNEHiOOtWiVL QDSRV V~O\iQDNpVYiJiVLpOHWNRUiQDN DODNXOiVD Q
¡£ ¢ ®¢¡£ « ¡£ §¢¡£ ¯¢¡£ §¢¡£ ®©¡£ ¤¢¡£ ¤ ¡£ ¢ « ¡<£ ¤,¥¦z¤§©¨<ª ¬ ¦z¬¤¢¨<ª ¬¬¦z¬ ¢¨,ª ¬ « ¦ ¬¯¢¨,ª ¬,¥¦z¬§©¨<ª ¬°*¦L *®¢¨,ª <¦L ¤±¨,ª ¬¦L « ¨,ª *§¦ « ®¢¨,ª « ¤¦ « ¬±¨,ª
.tVpUOHWLOpWV]iPPHJRV]OiVDV~O\NDWHJyULiNV]HULQW
+t]ODOiVNH]GHWLiWODJRVpO
V~O\RN NJ
9iJiVLpOHWNRU QDS U
149
V~O\EDQ QDS
V~O\RN NJ
pO
9iJiVLpOHWNRUNJ
pO
+t]ODOiVNH]GHWLiWODJRV
iEUD 0DJ\DUODSiO\VHUWpVHNEHiOOtWiVL QDSRV V~O\iQDNpVQHWWy W|PHJJ\DUDSRGiViQDNDODNXOiVD Q
² ³,µ ´ ³ µ ¾¿´³,µ ¾ ¼ ³<µ ¹´³<µ À´³,µ ¹Á³<µ ¾¿Á³<µ ¶©³<µ ¶ ³,µ © ¼ , ¶·%¸z¶*¹´º» ½,¾¸ ½© ¶ º» ½½*¸z½*²´º» ½ ¼ ¸ ½*À´º» ½·%¸z½*¹Áº» ½*¸z²¿´º» ²¾¸ ²%¶©º» ²%½*¸z² ¼ º» ²¹¸ ¼ ¿Áº» ¼ ¶¸ ¼ ½©º»
.tVpUOHWLOpWV]iPPHJRV]OiVDV~O\NDWHJyULiNV]HULQW
+t]ODOiVNH]GHWLiWODJRVpO
V~O\RN NJ
1HWWyW|PHJJ\DUDSRGiV JQDS U
150
JQDS
V~O\RN NJ
1HWWyW|PHJJ\DUDSRGiV
pO
+]ODOiVNH]GHWLiWODJRV
iEUD 0DJ\DUODSiO\VHUWpVHNEHiOOtWiVL QDSRV V~O\iQDNpVpUWpNHVK~VUpV]
à Ä<Å ´ Ä Å ÎÏ´Ä<Å Î Ì Ä<Å É´Ä<ŠдÄ<Å É©Ä<Å ÎÏ´Ä<ŠƢÄ,Å Æ Ä<Å © Ì < ÆÇ%ÈzÆÉ´ÊË Í,ÎÈ Í*© Æ ÊË ÍÍ*ÈzÍôÊË Í Ì È ÍдÊË ÍÇ%ÈzÍ*É©ÊË Í*ÑÈ Ã*Ï´ÊË Ã,ÎÈ Ã%Æ¢ÊË Ã%Í*È Ã Ì ÊË Ã*ÉÈ Ì Ï©ÊË Ì Æ*È Ì Í©ÊË
J\DUDSRGiVD JQDS
eUWpNHVK~VUpV]HN
V~O\RN NJ
pO
+t]ODOiVNH]GHWLiWODJRV
J\DUDSRGiViQDNDODNXOiVD Q
.tVpUOHWLOpWV]iPPHJRV]OiVDV~O\NDWHJyULiNV]HULQW
+t]ODOiVNH]GHWLiWODJRVpO V~O\RN NJ
eUWpNHVK~VUpV]HNJ\DUDSRGiVD JQDS U
151
iEUD 0DJ\DUODSiO\VHUWpVHNEHiOOtWiVL QDSRV V~O\iQDNpVV]tQK~VDUiQ\iQDN DODNXOiVD Q
Ò ÓÔ ¢ ÕÖ× ÕØ¢Ù,Ú
Û ÓÔ ÜÝ×zÜ*Õ±Ù,Ú
Ý Þ©ÓÔ Ü*Ü× ÜÒ¢Ù,Ú
Ý Û ÓÔ Ü Û ×zÜß©Ù<Ú
Ø ÓÔ ¢ Ü,Ö× ÜØ¢Ù,Ú
ß Ó<Ô ¢ Üà× Ò*Þ¢Ù<Ú
Ø ÓÔ ¢ ÒÝ× Ò*Õ±Ù,Ú
Ý Þ¢ÓÔ ÒÜ× Ò Û Ù,Ú
Õ ÓÔ ± Ò*Ø*× Û Þ¢Ù,Ú
Õ ÓÔ ¢ Û Õ× Û Ü±Ù,Ú
.tVpUOHWLOpWV]iPPHJRV]OiVDV~O\NDWHJyULiNV]HULQW
+t]ODOiVNH]GHWLiWODJRVpO
V~O\RN NJ
152
6]tQK~VU
6]tQK~V
V~O\RN NJ
pO
+t]ODOiVNH]GHWLiWODJRV
.O|QE|]
Q|YHNHGpVL LQWHQ]LWiV~ VHUWpVJHQRWtSXVRN K~ViQDN
zsírtartalma és zsírsavösszetétele
A zsírsavanalízis során 14-féle zsírsavat határoztam meg, amelyek a 19/a., és 19/b. táblázatban genotípusonként, átlagolva láthatók. A takarmány zsírsavösszetételét az utolsó sor tartalmazza. A felsorolt mutatók támpontot nyújthatnak a további kutatásokhoz a finomabb zsírösszetétel alakulása tekintetében, kiindulási alapot szolgálva a M|Y
EHQL
PLQ
VpJYL]VJiODWRN
nagyobb mennyispJEHQ
HUHGPpQ\HVHEE
MHOHQOpY
|VV]HYHWpVpKH]
$
LOOHWYH OpWIRQWRVViJ~ ]VtUVDYDN D
vágási életkor, a hús összes zsírtartalma és az egyes húsmennyiségi,PLQ
VpJL
PXWDWyN
pUWpNHOpVpUH
D
WiEOi]DWEDQ
NHUO
VRU
részletesebben. A karaj zsírtartalmát tekintve a H1 esetében tapasztalható a legnagyobb 2,84%-os a H2 pedig 1,62% nagyságrenddel a legalacsonyabb iWODJV]LQWHW MHO]L D JHQRWtSXVRN V]HULQWL FVRSRUWRVtWiVEDQ 6]HPEH|WO KRJ\ D JHQRWtSXVW NpSYLVHO
olajsavtartalma közel
azonos
YiJRWW VHUWpVHN NDUDMiEyO Q\HUW ]VtU
értéket
jelez,
majdnHP
HJ\HQO
szórásértékekkel (38,66%, 37,24%, 37,99%, 38,05% és CV %-ok: 3,59; 3,44; 3,16; 3,36 %). A linolsav tartalom legmagasabb csoport átlagértéke l5,54 %, a legalacsonyabb pedig ll,75%-ot mutat, az ezekre vonatkozó variációs koefficiens 7,53 és l3,53 %. A linolénsav legnagyobb átlagértékét a H1 csoportban találtam 1,22%-ot, a MNF esetében pedig 0,80 %-os érték szerepel. A variabilitás mértéke e két JHQRWtSXV HVHWpEHQ YROW D OHJQDJ\REE PpUWpN
pV &9
-
ok). Egyébként említést érdemel, hogy a linolénsav tartalom egyedenkénti variabilitásának értéke a ML fajtájú egyedek alapján PXWDWNR]RWW D OHJDODFVRQ\DEE V]LQW
153
QHN (1'(5 pV PWVDL
vizsgálatában
német
lapálysertések
karajának zsírsavösszetételét
23,4%-os palmitinsav, 12,1%-os sztearinsav és 9,9%-os linolsav WDUWDORP MHOOHPH]WH $ WiEOi]DWEDQ V]HUHSO NpSYLVHO
WHOtWHWW ]VtUVDYDNDW
V]WHDULQVDY D + JHQHWLNDL NRQVWUXNFLyUD YRQDWNR]y DGDWRN
szerint a legmagasabb, a palmitinsav pedig a MNF csoportban a OHJPDJDVDEE iWODJpUWpN KRJ\ PLQGH] MHOHQW
D W|EEL JHQRWtSXVKR] NpSHVW 0HJMHJ\]HQG
VHQ QDJ\ ]VtUWDUWDORPPDO MiUW HJ\WW D + FVRSRUW
állatainál. BRAGAGNOLO és RODRIGUEZ-AMAYA (2002) a sertéshús
zsírsavösszetételének
PHQQ\LVpJEHQ D N|YHWNH]
vizsgálatában
]VtUVDYDNDW WDOiOWiN
és 18:2n-$]VtURNNRUiEELPLQ
a
legnagyobb
18:1, 18:0, 16:0, 16:1,
VpJEHOLNO|QEVpJHLQHNpU]pNHOWHWpVpW
a laborgyakorlat a jódszám és az elszappanosítási szám különösebb P
V]HUH]HWWVpJ
QpONOL
PHJiOODStWiViYDO
YpJH]WH
HO
(]pUW
NXWDWy
munkámban a részletes elemzés mellett ezeket a paramétereket is jelzem. A 20. táblázatban a legalacsonyabb jódszám érték a MNF hússertés vizsgálati csoport állatainál (52,50), a legmagasabb viszont a ML egyedeinél (57,40 jódszám érték) adódott. Az elszappanosítási szám viszont a H1 kísérleti csoportban mutatkozott a legalacsonyabb V]LQW
QHN pV D OHJPDJDVDEE pUWpN D 01) HJ\HGHLW MHOOHPH]WH
(200,7). Érdekes, hogy a variabilitás mértéke a két csoport esetében FVDNQHP D]RQRV DODFVRQ\ V]LQW
$ NtVpUOHWL VHUWpVHN LQWUDPXVFXODULV
zsírjának mennyiségi és zsírsav-összetételi mutatóinak elemzésén túl, párhuzamosan értékelem az egyedek hústermelésével kapcsolatos QpKiQ\ SDUDPpWHUW LV HJ\IHO DQQDN PLQ
VpJL MHOOHP]
O D K~VWHUPHOpV PHQQ\LVpJL PiVUpV]U
L DODSMiQ .LHJpV]tWpVNpSSHQ MHO]HP
O
, hogy a
MNF vizsgálati csoport egyedeinek átlagos életkora (20. táblázat) vágáskor átlagosan l69,6 nap a ML egyedeinél l53,6 nap volt. A két H FVRSRUW pOHWNRUPXWDWyMD D 0/ VHUWpVHNpYHO N|]HO HJ\H]
154
)LJ\HOPHW
érdemel, hogy az értékes húsrész arány (20. táblázat) a MNF hússertés csoport egyedeinél volt a legnagyobb: 48,25%. Csupán 1 %-kal alacsonyabb ez az érték a H2-es egyedek esetében: 47,28%. Ennek ellenére a hasított felek darabolásakor kapott, csoportonkénti, átlagos NDUDMV~O\W
LOOHW
HQ
D
FVRSRUWRN
N|]
ött érdemleges eltérés nem
mutatkozik: 4,61 kg MNF (legnagyobb) és 4,24 kg H1 (legkisebb). A NDUDM WHOWVpJpW NLIHMH]
PXWDWy D + HVHWpEHQ YROW D OHJQDJ\REE
cm2. Ezt követi a MNF hússertés vizsgálati csoportra vonatkozó adatok átlagértéke: 48,12 cm2, míg a ML és a H1 csoportok átlagértékei közel HJ\HQO
N FP
2
és 44,85 cm2 $ OHJNLHPHONHG
EE V]yUyGiV H
sajátosság esetében:17,92 CV% a ML csoportban adódott. A hússzínt MHOOHP]
*g)2 pUWpN NHGYH]
csoportban.
V]tQWyQXVWPXWDW PLQG D QpJ\ YL]VJiODWL
$ V]XEMHNWtY SRQWR]iVRV K~VPLQ
VtWpVL pUWpNV]iP D
-es
nagyságrenden belül a 9-es értékszámot meghaladó mind a négy JHQRWtSXVEDQ6]HPEH|WO MHOHQW
VHQ
PHJKDODGMD
KRJ\D+NRQVWUXNFLyEDQDV]yUiVPpUWpNH D
W|EELHNpW
$
WiEOi]DW
IHQRWtSXVRV
korreláció számítás adatait tartalmaz, mégpedig a fontosabbnak ítélt MHOOHP]
N |VV]HIJJpVHLUH Qp]YH ËJ\ VDMiWRVViJ UHOiFLyMiEDQ NDSRWW
értékeket foglaltam táblázatba genotípusonkénti csoportosításban, DEEyO NLLQGXOYD KRJ\ D] HJ\pELUiQ\~ KDVRQOy MHOOHJ HUHGPpQ\HL
V]HULQW
JHQRWtSXVRQNpQW HOWpU
D]
pUWpNPpU
PpUWpN
WXODMGRQViJRN
NXWD
tások
|VV]HIJJpVHL
pV LUiQ\~ NDSFVRODWUHQGV]HUW N|YHWQHN
A MNF hússertés csoportba tartozó egyedek adatai között szoros korreláció tapasztalható a karaj teltsége (karajfelület cm2) és annak olajsav tartalma között (r=0,75). A ML csoportban szoros korreláció mutatkozott a karaj zsírtartalma és annak jódszám értéke között (r= 0,79). A karaj keresztmetszet és az értékes húsrészek aránya között pozitív r= 0,86 korrelációs koefficiens értéket kaptam. A H1-es kísérleti
155
egyedekre kiszámított összefüggés az értékes húsrészek aránya és a jódszám kapcsolatában r= 0,72-es érték volt megállapítható, ezzel szemben -0,87 korrelációs koefficiens adódott a zsírtartalom és a linolsav között. A H2-es csoportban az életkor és a jódszám kapcsolatát az r= -0,70 érték érzékelteti, ugyancsak r= -0,70 a zsírtartalom és a linolsav mennyisége közötti összefüggés korrelációs együtthatója. Igen szoros korreláció adódott az olajsav és linolsav tartalom között, amit az r= -0,90 együttható jellemzett. A 22. táblázat a fontosabbnak ítélt tulajdonságok genotípusok közötti különbségeinek szignifikancia vizsgálatát mutatja P<5%-os szinten. A legtöbb szignifikáns eltérés az átlagadatok vonatkozásában a MNF és H1, valamint a H1 ésH2 JHQRWtSXVRN N|]|WW DGyGRWW $ Yi]ROW DGDWEi]LV DODSMiQ pU]pNHOKHW
azok
a
finomabb
FVRSRUWRQNpQW HOWpU
testösszetételi
mutatók,
amelyek
N
genotípus
pUWpNHNHW NpSYLVHOQHN )HOWiUiVXNNDO WRYiEEL
összefüggés vizsgálatok végzésével részletesebb betekintést nyerhetünk D
K~V
PLQ
VpJpW
PHJKDWiUR]iViW
LOOHW
DODNtWy HQ
IDNWRURN
7HUPpV]HWHVHQ
LUiQ\PXWDWiVXO V]ROJiOKDWQDN D NO|QE|]
szemben,
a
húsipar
által
támasztott
PHJtWpOpVpKH] HVHWOHJ EL]RQ\RV K~VPLQ
IRQWRVViJL D]
VRUUHQGMpQHN
H]LUiQ\~
YL]VJiODWRN
YiJyVHUWpV NDWHJyULiNNDO
kívánalmak
objektívebb
VpJL NDWHJyULiN MHOOHP]
LQHN
megragadása által, a bemutatott adatok felhasználásával. Mindez abban D YRQDWNR]iVEDQ NO|Q|V DNWXDOLWiVW MHOHQW KRJ\ D NRUV]HU HO
iOOtWiVEDQ YDJ\ D NRQ]HUYK~V
W
NHVHUWpV
alapanyagot szolgáltató végtermék
húsában 2 %-nál nem alacsonyabb intramuscularis zsír jelenlétét tartják kívánatosnak. Látható ez abból, hogy olyan keresztezési konstrukciókat alkalmaznak, melyek eredményeként a karaj zsírtartalmának növelését érhetik el
156
.19/a. táblázat A karaj intramuscularis zsírtartalmának zsírsavösszetétele (%) sertésgenotípusonként Genotípus MNF
ML
H1
H2
Takarmány
átlag s CV% átlag s CV% átlag s CV% átlag s CV%
Zsír g/kg
C12:0
C14:0
C16:0
C16:1
C17:0
C18:0
C18:1
20,92 7,18 34,32 19,14 5,27 27,53 28,43 6,35 22,36 16,22 2,59 15,97
1,21 0,44 36,36 1,41 0,24 17,02 1,57 0,57 36,31 1,13 0,13 11,50
1,71 0,42 24,56 1,67 0,38 22,75 1,19 0,21 17,65 1,78 0,18 10,11
21,24 1,36 6,40 20,83 0,90 4,32 20,64 1,88 9,11 20,81 1,00 4,81
3,51 0,50 14,25 3,15 0,53 16,83 4,45 0,72 16,18 2,93 0,25 8,53
0,94 0,27 28,72 0,96 0,29 30,21 0,69 0,36 52,17 1,14 0,16 14,03
13,27 2,11 15,90 13,94 1,77 12,70 16,74 2,35 14,04 12,43 1,37 11,02
38,66 1,39 3,59 37,24 1,28 3,44 37,99 1,20 3,16 38,05 1,28 3,36
27,00
0,56
0,07
15,17
0,99
0,00
3,09
29,23
19/b táblázat (folytatás) Genotípus MNF
ML
H1
H2
Takarmány
C18: 2n-6 átlag 13,92 s 1,60 CV% 11,49 átlag 14,76 s 1,82 CV% 12,33 átlag 11,75
C18: 3n-3 0,80 0,29 36,25 1,16 0,29 25,00 1,22
s 1,59 CV% 13,53 átlag 15,54 s 1,17 CV% 7,53 44,27
C20:1 0,30 0,31 103,33 0,23 0,03 13,04 0,18
C20: 2n-6 0,17 0,11 64,7 0,35 0,10 28,57 0,28
C20: 3n-6 0,44 0,31 70,45 0,47 0,17 36,17 0,52
C20: C22:4n- Egyéb 4n-6 6 2,75 0,21 0,86 0,73 0,15 0,59 26,55 71,43 68,60 2,86 0,10 0,81 0,74 0,09 0,21 25,87 90,00 25,93 1,80 0,16 0,74
0,42 34,43 0,99 0,32 32,32
0,03 16,67 0,19 0,04 21,05
0,12 42,86 0,28 0,10 35,71
0,23 44,23 0,54 0,30 55,56
0,39 21,67 3,08 0,42 13,64
0,07 43,75 0,17 0,14 82,35
0,39 52,70 0,86 0,19 22,09
3,89
0,55
0,00
0,20
0,68
0,47
0,10
157
20. táblázat Az intramuscularis zsír zsírsavösszetétele (%) valamint néhány K~VWHUPHOpVLpVPLQ
Genotípus
MNF átlag s CV% ML átlag s CV% H1 átlag s CV% H2 átlag s CV%
VpJLPXWDWy
Vágási életkor (nap)
Zsírtartalom (g/kg)
Palmitinsav C16:0
Sztearinsav C18:0
Olaj sav C18:1
Linol sav C18: 2n-6
Linolénsav C18: 3n-3
169,60 11,79 6,95
20,92 7,18 34,32
21,24 1,36 6,40
13,27 2,11 15,90
38,66 1,39 3,59
13,92 1,60 11,49
0,80 0,29 36,25
153,60 9,87 6,43
19,14 5,27 27,53
20,83 0,90 4,32
13,94 1,77 12,70
37,24 1,28 3,44
14,76 1,82 12,33
1,16 0,29 25,00
156,50 8,41 5,37
28,43 6,35 22,36
20,64 1,88 9,11
16,74 2,35 14,04
37,99 1,20 3,16
11,75 1,59 13,53
1,22 0,42 34,43
154,30 6,07 3,93
16,22 2,59 15,97
20,81 1,00 4,81
12,43 1,37 11,02
38,05 1,28 3,36
15,54 1,17 7,53
0,99 0,32 32,32
158
20. táblázat
Az intramuscularis zsír zsírsavösszetétele (%) valamint néhány K~VWHUPHOpVLpVPLQ
Genotípus
MNF átlag s CV% ML átlag s CV% H1 átlag s CV% H2 átlag s CV%
Értékes Karajhústömeg részek (kg) aránya (%)
VpJLPXWDWy IRO\WDWiV
Karajkeresztmetszet (cm2)
Hússzín
HúsPLQ
-
Jódszám
ségi pont szám
Elszappanosítási szám
48,25 2,70 5,60
4,61 0,36 7,81
48,12 5,67 11,78
69,50 5,17 7,44
9,75 0,79 8,10
52,50 4,53 8,63
200,7 7,82 3,90
45,34 3,36 7,41
4,28 0,40 9,35
44,41 7,96 17,92
70,30 5,56 7,91
9,70 0,79 8,14
57,40 2,46 4,29
198,9 15,4 7,78
44,18 2,64 5,98
4,24 0,48 11,32
44,85 5,64 12,58
68,50 2,42 3,53
9,25 1,48 16,00
54,80 2,44 4,45
196,2 6,46 3,29
47,28 3,46 7,32
4,28 0,46 10,75
49,15 7,75 15,77
73,50 2,99 4,07
9,90 0,32 3,23
54,80 4,37 7,97
198,5 14,2 7,16
159
21. táblázat Fontosabbnak ítélt mutatók közötti összefüggés vizsgálat eredményei genotípusonként (korrelációs koefficiensek)
MNF V.életkor Zsírtartalom Olajsav Linolsav Ért.húsr. % Karajker.m. Jódszám ML V.életkor Zsírtartalom Olajsav Linolsav Ért.húsr. % Karajker.m. Jódszám H1 V.életkor Zsírtartalom Olajsav Linolsav Ért.húsr. % Karajker.m. Jódszám H2 V.életkor Zsírtartalom Olajsav Linolsav Ért.húsr. % Karajker.m. Jódszám
Vágási életkor (nap)
Zsírtartalom (g/kg)
Olajsav
1 0,29 -0,29 0,41 -0,14 -0,44 -0,47
1 0,06 0,33 -0,08 0,03 -0,42
1 -0,52 0,40 0,756 -0,37
1 0,14 -0,66 0,19
1 0,42 0,45
1 -0,15
1 -0,42 -0,33 0,57 -0,26 -0,25 0,36
1 0,30 -0,57 0,04 -0,06 -0,797
1 -0,63 0,27 0,14 0,06
1 0,03 0,26 0,35
1 0,869 0,22
1 0,29
1 0,09 -0,41 0,06 -0,51 -0,37 -0,15
1 0,24 -0,875 -0,42 -0,51 -0,57
1 -0,53 0,46 -0,31 0,34
1 0,19 0,49 0,54
1 0,25 0,728
1 0,15
1 0,54 0,34 -0,28 0,07 0,21 -0,709
1 0,57 -0,701 -0,26 -0,29 -0,32
1 -0,903 0,24 0,18 -0,17
1 0,01 0,05 0,06
1 0,64 -0,21
1 0,04
Szignifikanciaszint: P<5%
160
Linolsav
Értékes Karaj húsrészek keresztaránya metszet (cm2) (%)
22. táblázat Genotípusok közötti különbségek megbízhatóságának vizsgálata P<5%-os szinten Genotípus MNF ML H1 H2
MNF
ML a, e
H1 a, b, c, d, e b, c, d
H2 a, c d b, c, d, e
Tulajdonság: kor=a, zsírtart.=b, linolsav=c, sztearinsav=d, értékes húsr. aránya=e
4.4. KülönE|]
Q|YHNHGpVLLQWHQ]LWiV~VHUWpVJHQRWtSXVRNK~ViQDN
zsírtartalma és koleszterintartalma
A három genotípus leíró statisztikáját az 23. 24. és a 25. táblázat tartalmazza. A variációs koefficiensek alapján a magyar lapály kísérleti populáció bizonyult a legkiegyenlítetlenebb csoportnak. (24. táblázat), mert négy tulajdonságra – takarmányfogyasztás, takarmányértékesítés, fehéráru arány, koleszterintartalom – közepes, míg az intramuscularis ]VtUWDUWDORPUD V]pOV
VpJHV YDULDELOLWiV MHOOHP]
pUWpNHÄ(´RV]WiO\~YiJyVHUWpVPLQ
$ V]tQK~V V]i]DOpN
VtWpVWWHV]OHKHW
Yp
Kevésbé kiegyenlítetlen képet mutat a nagy nagyfehér hússertés csoport (25. táblázat), mert csak a fehéráru arány és a koleszterin variációs koefficiense (CV %) mutat közepes ingadozást, míg az inWUDPXVFXODULV
]VtUWDUWDORP HEEHQ D SRSXOiFLyEDQ LV V]pOV
VpJHV
ingadozást jelez. A színhús arány alapján ez a magyar nagyfehér K~VVHUWpV SRSXOiFLy Ä8´ PLQ
VpJ
YiJyVHUWpVW V]ROJiOWDW $ PDQJDOLFD
161
[
SLHWUDLQ
NHUHV]WH]pV
legkiegyenlítettebb paraméterek
képet,
variabilitás
SRSXOiFLy
mert
a
WiEOi]DW
hízékonysági
értékei
gyenge
és
PXWDWMD
D
vágóérték
változékonyságról
tanúskodnak. A kolesz-terintartalomra közepes, az intramuscularis ]VtUWDUWDORPUD HU
V YiOWR]pNRQ\ViJ MHOOHP]
szeULQWDYiJyKtGLRV]WiO\R]iVNRUÄ5´PLQ
$] iWODJRV V]tQK~V DUiQ\
VpJHWiOODStWKDWXQNPHJ
23.táblázat Mangalica x pietrain keresztezés leíró statisztikai értékelése
n=10
Átlag s CV% Min Max
Vágási ÉletVizsVizsg. Intra- Kolesz Kolesz Fehér- Szín életkor napi gálati takmus-terin -terin áru hús (nap) súly tak.fo- értéke- cularis (mg/ (mmól arány % gy. gyasztás sítés zsírtar- 100g) /100g) (%) (g/ (kg/ (kg/ talom nap) nap) kg) (%) 188 560 2,32 3,19 2,69 29,28 0,08 39,71 46,8 10,1 27,7 0,22 0,16 0,79 2,96 0,01 3,26 2,0 5,41 4,94 9,48 5,02 29,37 10,11 10,04 8,21 4,3 171 530 2,00 3,01 2,01 26,43 0,07 34,60 44,2 199 610 2,64 3,57 4,25 35,23 0,09 43,50 49,9
162
24.táblázat Magyar lapály leíró statisztikai értékelése
n=10
Vágási ÉletVizsVizsg. Intra- Kolesz Kolesz Fehér- Szín életkor napi gálati takáru hús mus-terin -terin (nap) súly tak.foértéke- cularis (mg/ (mmól arány % gy. gyasztás sítés (kg/ zsírtar- 100g) /100g) (%) (g/ (kg/ kg) talom nap) nap) (%) Átlag 160 659 2,47 2,80 0,95 27,81 0,07 26,34 57,3 s 13,1 46,3 0,47 0,34 0,33 5,47 0,01 3,64 3,5 CV% 8,21 7,03 19,03 12,14 34,74 19,67 19,61 13,84 6,2 Min 143 590 2,00 2,30 0,55 20,74 0,05 20,80 51,4 Max 181 720 3,71 3,54 1,60 36,52 0,09 33,00 64,2
25.táblázat Magyar nagyfehér leíró statisztikai értékelése Intra- Kolesz Kolesz Fehér- Szín Vágási ÉletVizsVizsg. mus-terin -terin életkor napi gálati takáru hús (nap) súly tak.foértéke- cularis (mg/ (mmól arány % gy. gyasztás sítés (kg/ zsírtar- 100g) /100g) (%) (g/ kg) talom (kg/ (%) nap) nap) Átlag 165 634 2,34 2,69 1,41 28,87 0,07 29,98 54,4 s 7,0 28,3 0,21 0,22 0,53 3,25 0,01 4,57 4,5 CV% 4,23 4,47 8,97 8,18 37,59 11,26 11,24 15,23 8,3 Min 157 590 1,91 2,37 0,65 24,77 0,06 20,90 47,8 Max 175 670 2,60 3,04 2,10 34,03 0,09 36,80 63,7 n=10
163
A 26. táblázat a kísérleti csoportok átlagos mutatói között elvégzett V]LJQLILNDQFLD YL]VJiODW HUHGPpQ\HLW V]HPOpOWHWL $ NO|QE|]
EHW
N
szignifikáns különbséget jelentenek 26. táblázat A kísérleti csoportok átlagos eredményeinek szignifikanciavizsgálata (genotípusonként n=10) Vágási életkor (nap) 188a 160b 165b
MxP ML MNF a, b, c
ÉletVizsg. napi tak.fosúly gyasztás gy. (kg/nap) (g/nap) 560a 2,32a 659b 2,47a b 634 2,34a
Vizsg. tak.értékesítés (kg/kg) 3,19a 2,80b 2,69b
Intramus -cularis zsírtartalom (%) 2,69a 0,95b 1,41c
Kolesz Fehér-terin áru (mg/ arány 100g) (%) 29,28a 27,81a 28,87a
= Az azonos oszlopban feltQWHWHWW pV HOWpU
Színhús %
39,71a 46,82a 26,34b 57,31b 29,98b 54,37b
EHW
YHO MHO]HWW
értékek szignifikánsan eltérnek P <5%-os szinten
A kísérlet következtetéseinek szempontjából fontos eredmény, hogy a csoportok
koleszterintartalma
szignifikánsan
nem
különbözött
egymástól. GUNDEL és mtsai (2002) kísérleti eredményei szerint az általuk vizsgált mangalica sertések vágási életkora átlagos 102 kg-ig W|UWpQ
KL]ODOiV
HVHWpQ
V~O\J\DUDSRGiV NJpO
QDS
YROW
JQDS
YL]VJiODWL
V~O\ NJ WDNDUPiQ\pUWpNHVtWpV pV
-os
fehéráru arány mellett. Kísérletemben látható, hogy a pietrainnel való keresztezés javította az egyes hízékonysági és vágási mutatókat. URBANCZYK és mtsai (2000) kísérletükben pietrain x lapály és SLHWUDLQ [ QDJ\IHKpU NHUHV]WH]pV
VHUWpVHN LOOHWYH NJpO
kg takarmányértékesítést értek el.
164
V~O\
$ NtVpUOHW HJ\LN DODSMiW NpSH]
NROHV]WHULQWDUWDORP PHJKDWiUR]iV
eredményeit értékelve megállapíthatjuk, hogy a vizsgált sertéskarajok NROHV]WHULQWDUWDOPD DODFVRQ\QDN WHNLQWKHW
0266 pV PWVDL
ellenzik azt a megállapítást, mely szerint a sertéshúsnak magas a koleszterintartalma. Méréseik alapján 61-100 mg/100 g-os, átlagos NROHV]WHULQWDUWDORP MHOOHP]
D VHUWpVK~VUD (160,1*(5 pV PWVDL
(1984) ugyancsak nem tekintik a sertéshúst zsírban és koleszterinben gazdag húsnak. BRAGAGNOLO és RODRIGUEZ (2002) a karaj koleszterintartalmának vizsgálatában 49mg/100g értéket állapítottak meg. A mangalica x pietrain, a magyar lapály és a magyar nagyfehér kísérleti
csoportokon
belül
a
vizsgált
paraméterek
közötti
korrelációanalízis eredményeit az 27., 28., és a 29. táblázat tartalmazza. A korrelációs mátrixokban csak azokat az együtthatókat hagytam meg, amelyek igen szoros és szoros korrelációt mutatnak, vagy közepes NRUUHOiFLy
HVHWpQ
genotípusban
D
ELROyJLDL
következetesen
W|UYpQ\V]HU
mutatják.
A
VpJHNHW
PLQGKiURP
táblázatokban
az
intramuscularis zsírtartalom és a koleszterintartalom között bemutatott korrelációs értékek azt jelzik, hogy a paraméterek között nincs, illetve figyelmen kívül hagyható az összefüggés.
165
27. táblázat A vizsgált tulajdonságok közötti fenotípusos korrelációs együtthatók a mangalica x pietrain kísérleti csoportban
Vágási életkor (nap)
Életnapi súlygyarapodás Vizsgálati tak. fogyasztás Vizsgálati tak. értékesítés Színhús arány Fehéráru arány Intramuscularis zsírtartalom Koleszterintartalom (mg/100g)
ÉletVizsg. takarnapi súlymánygy. fogyasztás (g/nap) (kg/nap)
Vizsg. takarmányértékesítés (kg/kg)
Színhús arány (%)
FehérIntraáru muscula arány ris (%) zsírtartalom (%)
-0,98 -0,78
0,80
-
-
0,58
0,52
-0,48
-
-
-0,62
0,58
-
-
-0,82
-
-
0,65
-
-
0,77
-
-
-
-
-
-
Szignifikanciaszint: P <5%
166
0,01
28. táblázat A vizsgált tulajdonságok közötti fenotípusos korrelációs együtthatók a magyar lapálysertés kísérleti csoportban
Vágási életkor (nap)
Életnapi súlygyarapodás Vizsgálati tak. fogyasztás Vizsgálati tak. értékesítés Színhús arány Fehéráru arány Intramuscularis zsírtartalom Koleszterintartalom (mg/100g)
ÉletVizsg. takarnapi súlymánygy. fogyasztás (g/nap) (kg/nap)
Vizsg. takarmányértékesítés (kg/kg)
Színhús arány (%)
FehérIntraáru muscula arány ris (%) zsírtartalom (%)
-0,98 -0,73
0,76
-
-
0,63
0,63
-0,63
-
-
-0,42
0,4
-
-
-0,85
-
-
0,49
-
-
0,47
-
-
-
-
-
-
Szignifikanciaszint: P <5%
167
0,18
29. táblázat A vizsgált tulajdonságok közötti fenotípusos korrelációs együtthatók a magyar nagyfehér hússertés kísérleti csoportban
Vágási életkor (nap)
Életnapi súlygyarapodás Vizsgálati tak. fogyasztás Vizsgálati tak. értékesítés Színhús arány Fehéráru arány Intramuscularis zsírtartalom Koleszterintartalom (mg/100g)
ÉletVizsg. takarnapi súlymánygy. fogyasztás (g/nap) (kg/nap)
Vizsg. takarmányértékesítés (kg/kg)
Színhús arány (%)
FehérIntraáru muscula arány ris (%) zsírtartalom (%)
-0,94 -0,64
0,69
-
-
0,32
0,24
-0,28
-
-
-0,44
0,37
-
-
-0,83
-
-
0,42
-
-
0,3
-
-
-
-
-
-
Szignifikanciaszint: P <5%
168
0,19
5. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
A sertések testsúly növekedése szakaszokra osztható, amelyek a szerves növekedési görbék által meghatározott töréspontokkal jól behatárolhatók.
A
töréspontokat
a
gyakorlat
számára
is
jól
hasznosítható kor és súlyhatárok, súlykategóriák jelzik. A szerves növekedés egyenletének nöYHNHGpVL
NLWHY
V]DNDV]RNUDMHOOHP]
Q|YHNHGpVLVHEHVVpJHW
$
J|UEpN
Q|YHNHGpVL
D
MH MyO PXWDWMD D] HJ\HV
JHQRWtSXVRN
N|]|WW
MHOHQW
V
növekedésdinamikai eltéréseket mutatnak. Az eredmények szerint a NO|QE|]
IDMWiN
NHUHV]WH]pVHN
LQWHQ]LWiV~ VHEHVVpJ
KLEULGHN
Q|YHNHGpVH
HOWpU
V]DNDV]RNUD RV]WKDWy $ V]DNDV]RN KRVV]D pV
LQWHQ]LWiVD JHQRWtSXVRQNpQW HOWpU
külön-NO|Q W|UWpQ
pV
DPHO\ V]NVpJHVVp WHV]L D IDMWiN
Q|YHNHGpVGLQDPLNDL HOHP]pVpW SO HOV
V]DNDV]
határa: MNF: 115 nap, H2: 105 nap, MxP: 125 nap, második szakasz KDWiUD 01) QDS + QDS 0[3 QDS $ NO|QE|]
genotípusok tehát sajátos növekedési ritmussal gyarapodnak és a Q|YHNHGpVLV]DNDV]RNN|]|WWLNRUUHOiFLyNLVHOWpU
)LJ\HOPHW pUGHPO MHOHQW
VHQHOWpU
HN
KRJ\ D] HJ\HV JHQRWtSXVRNRQ EHOO LV
Q|YHNHGpVLLQWHQ]LWiVVDOUHQGHONH]
vannak
HJ\HGHN
$ Q|YHNHGpVVHO HJ\WW MiUy WHVWDUiQ\YiOWR]iVRN HOHP]pVH MHOHQW
V
különbségeket jelzett a genotípusok között (pl.:110 napos korban a törzshosszúság alakulásában a ML és a MNFxML között közel 15%os a különbség). A testméretek értékelése arra hívja fel a figyelmet, hogy PiVpVPiVWHVWPpUHWYiOWR]iVRNMHOOHJ]HWHVHND]HOWpU
169
JHQRWtSXVRNEDQ
DPL D] HJ\HV IDMWiN pV NHUHV]WH]pVHN K~VIRUPiLQDN HOWpU
pV VDMiWRV
alakulásáról is árulkodik. MindH] W|EEHN N|]|WW D IHMO
GpVL WtSXVRN
eredményesebb tipizálásához, majd az ideális hasznosítási típusként való alkalmazásához nyújt hasznosítható eredményeket. Ugyanakkor a V]pOHV N|UEHQ KDV]QiOW VHUWpVKLEULGHN IHMO
GpVL WtSXViUyO LV iWIRJy NpSHW
lehet kapni a testarányváltozások és a húsformák kialakulásának nyomon követésével.
8OWUDKDQJRV PpUpVHN VHJtWVpJpYHO D V]tQK~VpStWpV WHPH V]iPV]HU DGDWRNNDO HOOHQ WHVWV~O\WyO
UL]KHW
paraméterek
NJ
D KL]ODOiV YpJV
HOpUpVpLJ
hizlalás
alatti
PHJiOODStWKDWy KRJ\ D] HOWpU
WHUMHG
IRO\DPDWiEDQ NJ LG
V]DNEDQ
változásának
$
vágóérték
elemzése
JHQRWtSXVRNDW NO|QE|]
-os
alapján
K~VpStWpVL pV
zsírosodási ütem jellemzi. $YL]VJiODWWDQXOViJDV]HULQWD]D]RQRVIHMO
GpVLpVKDV]QRVtWiVLWtSXVED
tartozó két fajta, a magyar lapály és a magyar nagyfehér hízósertések Kt]ODOiVL
pV
YiJiVL
HJ\PiVWyO DWWyO IJJ
WHOMHVtWPpQ\HL
MHOHQW
V
PpUWpNEHQ
HQ KRJ\ D]RN Kt]yEDiOOtWiVL pO
HOWpUQHN
V~O\D PLO\HQ
nagyságrendet képvisel. A hizlalás eredményességét befolyásoló sajátossiJRN pV D KL]ODOiVL LQGXOy pO
V~O\ YDODPLQW D YiJiVL PXWDWyN
közötti fenotípusos korrelációk mind irányukat, mind a szorosság PpUWpNpW
LOOHW
HQ
JHQRWtSXVEDQ HOWpU
D
IRQWRVDEE
MHOOHP]
N
YRQDWNR]iViEDQ
D
NpW
pUWpNHNHW PXWDWQDN SO EHiOOtWiVNRUL V~O\ pV
színhús % korrelációja MNF: 0,26, ML: -0,28). Ennek következtében VDEORQRVDQ
QHP
kapcsolatok,
pUYpQ\HVtWKHW
hanem
csakis
N
D
NpW
IDMWiUD
genotípuson,
hasznosíthatók.
170
D]
azaz
|VV]HIJJpV
-
fajtán
belül
A kapott regressziós mutatók, amelyek alapértéke a beállításkori egyedi pO
V~O\ PpJ D PpUVpNHOW |VV]HIJJpV PHOOHWW LV V]iPRWWHY
HUHGPpQ\W
NLIHMH]
WHOMHVtWPpQ\NO|QEVpJHW
YDOyV]tQ
JD]GDViJL
VtW
DPLQHN
számbavétele a gyakorlati munkában ajánlatosnak tartandó. Valójában ugyanis a magyar lapálysertés esetében egy 10 kg-os, hízóbaállítási súlytöbblet (80 napos életkorban átlagsúly 37,8 kg, CV% 14,18) azt YDOyV]tQ
VtWL KRJ\ HQQHN D] HJ\HGQHN D V]tQK~V
-a a hízlalás végén
2,5%-kal kevesebb, mint a 10 kg-mal könnyebb társáé. A magyar nagyfehér hússertés egyedei körén belül viszont a 10 kg-mal nagyobb súllyal hízóba fogott egyed (80 napos életkorban átlagsúly 29,6 kg, CV% 12,34) színhús aránya 3,7 % ponttal haladja meg a 10 kg-mal könnyebb, fajtaazonos hízótársának színhússzázalékát. A vázolt összefüggések természetesen a tesztállomásra szállított vizsgálati HJ\HGHN YpJV
PXWDWyLQDN NLDODNXOiViEDQ WHOMHVtWPpQ\LQGH[HW DODNtWy
hatásában is érvényre jutnak.
Több kutatás eredménye és a gyakorlati tapasztalatok késztetése alapján elvégzett elemzés igazolja, hogy a hízóbaállításkori, egyedi WHVWV~O\ PHJKDWiUR]y WpQ\H] PXWDWyN
DODNtWiViEDQ
D KL]ODOiVL WHOMHVtWPpQ\HN pV D YiJiVL
)DONiVtWiVNRU
D]
HOWpU
V~O\KDWiURN
V]HULQW
kialakított csoportok hizlalási és vágási paramétereinek variabilitása &9 HOWpU MHOOHP]
WHUPHOpVL V]LQWH
01) 0/
n azonos marad. Mindkét genotípusra
– 80 napos kortól 105+-2kg súlyhatáron belül -,
hogy a növekedési erély a szignifikánsan kisebb súlyban hízóba fogott VHUWpVHN HVHWpEHQ NHGYH]
WOHQHEE $ KL]ODOiV NH]GHWL HJ\HGL pO
V~O\
számbavétele a várható vágóérték szempontjából a modern hízlalási J\DNRUODWEDQ LV ILJ\HOPHW pUGHPO
VDMiWRVViJ $ IDMWDiWODJRW MHOHQW
171
VHQ
meghaladó hízóbaállításkori (80 napos) fejlettség gyorsabb elkészülést HUHGPpQ\H] ~J\ KRJ\ D YiJiVL WXODMGRQViJRN NHGYH] PyGRVXOiViW YRQMD PDJD XWiQ JHQRWtSXVWyO IJJ
WOHQ LUiQ\
ú
HQ (]HN V]HULQW D
hízóbaállításnál kisebb 31-32kg súlykategóriájú MNF-ek vágáskori színhúsaránya 56% volt, míg a nagyobb 35-37kg súlyú sertéseket 52%os színhúsarány jellemezte. Ez a megállapítás ellentmondáVRVQDN W
QLN
a regressziószámítás során tett megállapításokkal összehasonlítva. Az ellentmondás a csoportbontással, a homogén testsúlyú csoportok létrehozásával oldható fel. A regressziószámítás a teljes csoport átlagára vonatkozik, míg az ellentétes megállapítás csak kisebb létszámú csoportokra érvényes. Ezek a vizsgálati eredmények UiPXWDWQDN KRJ\ D] iWODJ NpSHV HOIHGQL D SRSXOiFLyQ EHOOL HOWpU
termelési szinteket. A beállítási súly alapján elvégzett csoportbontást és a színhús % alakulását bemutató, MNF populációra vonatkozó diagram jól mutatja, hogy egy bizonyos beállítási súlyig (31-NJ Q DUHJUHVV]LyV]iPtWiVQDNPHJIHOHO
DV]tQK~V
HQ(]XWiQDEHiOOtWiVLV~O\
után, amely akár egy optimális beállítási súlynak is felfogható, a színhús
arányban
csökkenés
mutatkozik.
V]tQK~VNDWHJyULiNEDQ H]HN D] HUHGPpQ\HN HOWpU OHKHW
Az
SEUROP
EHVRUROiVW WHV]QHN
Yp ( NDWHJyULD 8NDWHJyULD $] pUYpQ\EHQ OpY
felvásárlási árak alapján a két kategória között 10Ft/kg árkülönbség van ("E" kategória: 325 Ft/kg, "U"kategória: 315 Ft/kg), tehát a kisebb súlyban hízóba állított sertések nagyobb színhús % kategóriába és magasabb árbesorolásba kerültek.
Az összefüggés-vizsgálatok és a diagramokon ábrázolt tulajdonságok közötti
kapcsolatok
a
biológiai
tendenciákat
következetesen
szemléltetik. Ezek rámutatnak arra, hogy a mérsékeltebb nagyságrendet
172
NpSYLVHO
NRUUHOiFLyV
HJ\WWKDWyN
EHiOOtWiVL V~O\ N|UOWHNLQW
PLQ
HOOHQpUH
ILJ\HOPHW
pUGHPO
D
VtWpVH $ YL]VJiOW KL]ODOiVL pV YiJiVL
paraméterek tenyésztésbiológiai kapcsolatainak gazdasági értékelését D]LG
V]HU
N|OWVpJpViUYLV]RQ\RNQDNPHJIHOHO
HQNHOOHOYpJH]QL
A sertés karajában található zsírt, tehát az intramuscularis zsírt alkotó zsírsavak (14 féle) részletes bemutatása négy genetikai konstrukció (MNF, ML, H1, H2) intramuscularis zsírjának zsírsavösszetételét részletezi
az
egyedi
különbségek
figyelembevételével.
Az
intramuscularis zsírtartalom és a linolsav tartalom közötti korrelációk (MNF: 0,33; ML:-0,57; H1: -0,88; H2:- HOWpU
pUWpNHW DGQDN
. A
linolsav és az olajsav tartalom közötti korrelációs kapcsolatok (MNF: 0,52; ML: -0,63; H1: -0,53; H2: -0,90) felhívják a figyelmet arra, hogy az egyik telítetlen zsírsav mennyiségének növekedése a másik telítetlen zsírsav mennyiségének csökkenésével jiU HJ\WW $] HJ\HV MHOOHP] ]VtUDONRWy
HOHPHN
húsfeldolgozási
K~VPLQ
VpJHW
DODNtWy
alapanyag-megítélési,
|VV]HIJJpVHN
fogyasztói
K~VLSDUL
követelmények
figyelembevétele szempontjából információforrásként szolgálnak a M|Y
EHQ
$
NXWDWiV
HUHGPpQ\HNpQW
ND
pott adatok a sertéshússal
szembeni humán táplálkozás-élettani értékelés reálisabb megközelítését WHV]LN OHKHW
Yp SO OLQROVDY WDUWDORPEDQ V]LJQLILNiQV NO|QEVpJ YDQ D
genotípusok között: MNF: 13,92%; ML: 14,76%; H1: 11,75%; H2: 15,54%). A hízékonysági paraméterek vonatkozásában megállapítható, KRJ\ D JHQRWtSXVRNUD MHOOHP]
D]RQRV WDNDUPiQ\IRJ\DV]WiV PHOOHWW D
takarmányértékesítésben mutatkozó különbséget a MxP keresztezés szignifikánsan hosszabb élettartama és megnövekedett zsírtermelése magyarázza. Ha
D NHUHV]WH]pV YpJWHUPpNpW PLQ
HUHGPpQ\HN V]HULQW HJ\ V]pOV
VtWMN DNNRU D]
VpJHV ]VtUWtSXV pV HJ\ HOLVPHUWHQ H[WUpP
173
K~VWHUPHO
IDMWD NHUHV]WH]pVH 5 PLQ
YiJyVHUWpVW HUHGPpQ\H] $ K~VPLQ
VpJ
V]tQK~VDUiQ\
-50%)
VpJL SDUDPpWHUHN WRYiEEL HOHP]pVH
igazolja, hogy a mangalica x pietrain keresztezés karajában ugyan szignifikánsan nagyobb az intramuscularis zsírtartalom (MxP: 2,69%, ML:0,95%, MNF:1,41%), azonban a koleszterintartalomban nem találunk statisztikailag megbízható különbséget a genotípusok között (MxP: 29,28 mg/100g, ML: 27,81 mg/100g, MNF: 28,87 mg/100g %). $ KiURP JHQRWtSXV HJ\LNpEHQ VHP PXWDWNR]RWW PpJ N|]HSHV HU
korreláció
sem
a
karaj
intramuscularis
zsírtartalma
VVpJ
és
koleszterintartalma között. Ez a tendencia azt mutatja, hogy az intramuscularis zsírtartalom nem alkalmazható a koleszterintartalom markereként. A kísérlet eredményei további vizsgálatok elvégzésére |V]W|Q|]QHN DQQDN PHJiOODStWiViUD KRJ\ D PDQJDOLFiYDO W|UWpQ
keresztezések mennyire biztosítanak kiváló alapanyagot a szárazáru HO
iOOtWiViKR]
174
6. ÚJ KUTATÁSI EREDMÉNYEK 1.
$ NO|QE|]
VHUWpVJHQRWtSXVRN Q|YHNHGpVpQHN HOHP]pVH VRUiQ
megállapítottam, hogy a
szerves növekedés egyenletének
pOHWV]DNDV]RQNpQWLQ|YHNHGpVLNLWHY
MHPLQWDQ|YHNHGpVLVHEHVVpJ
mutatója a sertéstenyésztésben jól használható. A hízóba állítással, D pOHWQDSRQ NH]G Q|YHNHGpVL
NLWHY
G
MH
HOV
V]DNDV] KDWiUD 01) pOHWQDS
0/
01)[0/
NLWHY
MH
NLWHY
MH
+ pOHWQDS Q|YHNHGpVL NLWHY
pOHWQDS
Q|YHNHGpVL
Q|YHNHGpVL NLWHY
MH
pOHWQDS
NLWHY
MH
pOHWQDS
0[3
MH
MH
+
pOHWQDS
0/ pOHWQDS Q|YHNHGpVL
NLWHY
MH
01)[0/
kiteY
MH
+ pOHWQDS Q|YHNHGpVL NLWHY
pOHWQDS Q|YHNHGpVL NLWHY MH
Q|YHNHGpVL
PiVRGLN V]DNDV] KDWiUD 01)
pOHWQDS Q|YHNHGpVL NLWHY
Q|YHNHGpVLNLWHY
Q|YHNHGpVL
MH
pOHWQDS
Q|YHNHGpVL MH
+
0[3 pOHWQDS
$VHUWpVJHQRWtSXVRNVDMiWRVQ|YHNHGpVL
ritmussal gyarapodnak.
2. A hízlalás kezdeti fejlettség vizsgálatában rámutattam, hogy a ILDWDONRUL KDMWDWRWW QHYHOpV IRNR]RWW PpUWpN
HO]VtURVRGiVVDO MiU D
hizlalás befejezésekor. A hajtatott neveléssel, az átlagosnál MHOHQW
VHQ QDJ\REE EHiOOtWiVL V~O\W HOpUW 0/ Kt]yVHUWpVHN YiJiVNRUL
V]tQK~V
DUiQ\D
NHGYH]
WOHQ
PLQ
VtW
ési kategóriába sorolást
eredményezett (pl.: 48-50 kg: 54%-os színhús arány, 35-36 kg: 60%-RVV]tQK~VDUiQ\ $IDMWiQNpQWLMHOHQW
VHQHOWpU
Kt]yEDiOOtWiVL
(80 napos) súlyok azt eredményezték, hogy hízóbaállítási súlyok és
175
DNO|QE|]
PXWDWyNNRUUHOiFLyVNDSFVRODWDLIDMWiQNpQWHOWpU
LUiQ\W
mutatnak. A hizlalás kezdeti súly tekintetében homogén csoportok teljesítményének vizsgálatában megállapítottam, hogy falkásításkor D]HOWpU
V~O\KDWiURNV]HULQWNLDODNtWRWWFVRSRUWRNKt]ODOiVLpVYiJiVL
paramétereinek YDULDELOLWiVDHOWpU
$
K~VPLQ
VpJL
YL]VJiODWEDQ
WHUPHOpVLV]LQWHQD]RQRVPDUDG
UiPXWDWWDP
KRJ\
D
YL]VJiOW
sertéskarajok intramuscularis zsírjának zsírsavösszetételét 14 féle zsírsav jellemezte. A sertésgenotípusok között szignifikáns különbségek mutatkoztak a zsírsavösszetétel vonatkozásában (pl.: linolsav tartalomban szignifikáns különbség van a genotípusok között: MNF: 13,92%; ML: 14,76%; H1: 11,75%; H2: 15,54%). Megállapítottam, hogy az értékelt telítetlen zsírsavak korrelációja QHJDWtY HO
MHO
W
ehát az egyik mennyiségének növekedésénél a
másik mennyiségének csökkenése tapasztalható (pl.: linolsav és olajsav tartalom közötti korrelációs kapcsolatok: MNF: -0,52; ML: -0,63; H1: -0,53; H2: -0,90)
4. A mangalica x pietrain keresztezés húsát viszonylagosan magas intramuscularis zsírtartalom jellemzi (szignifikánsan nagyobb intramuscularis zsírtartalom: MxP: 2,69%, ML: 0,95%, MNF: 1,41%). A koleszterintartalomban nincs szignifikáns eltérés a magyar nagyfehér, a magyar lapály fajtatiszta és a mangalica x pietrain keresztezett populáció között (MxP: 29,28 mg/100g, ML: 27,81 mg/100g, MNF: 28,87 mg/100g). A hús zsírtartalma és koleszterintartalma közötti gyenge korrelációs értékek alapján
176
megállapítottam,
hogy
koleszterintarWDORPMHO]
a
zsírtartalom
nem
használható
a
MHNpQW
5. A relatív testarányokat leíró eredményekkel rámutattam, hogy a hízóbaállításnál (80 napos életkor) és a havonta elvégzett testméret IHOYpWHO DGDWDL REMHNWtY PXWDWyNNpQW KDV]QiOKDWyN D NO|QE|]
genotípusú
sertések,
így
a
sertéshibridek
testméreteinek,
testarányainak pontosabb megítéléséhez. Napjaink gyakorlatában a WHQ\pV]W
N QHPHVtW
N HQQHN VHJtWVpJpYHO WiPSRQWRW NDSKDWQDN D]
adott életkorban elért fejlettség mértékére nézve.
177
7. ÖSSZEFOGLALÁS
A sikeres sertéshizlalás a mennyiségi teljesítmények mellett határozott PLQ
VpJLN|YHWHOPpQ\HNHWLVWiPDV]W$PLQ
VpJMDYtWiVOHKHW
VpJHLQHN
kutatása, a biológiai összefüggések elemzése, következtetések levonása OHKHW
VpJHW DG D IDMWD pV WtSXV NO|QEVpJHN ELROyJLDL RNDLQDN MHO]pVpUH
Ezért
LQGRNROW D QHYHOpVL LG
IRO\DPDWiEDQ
D
VHUWpV
V]DN EHIHMH]WpYHO NH]G
Q|YHNHGpVpQHN
IHMO
G
VHUWpVKL]ODOiV
GpVpQHN
ELROyJLDL
változásait nyomon követni. A növekedés a szervezet méret- és súlybeli YiOWR]iViW YpJEHPHQ
MHOHQWL
PtJ
IHMO
GpVNpQW
D
KRUPRQiOLV
EHIRO\iV
DO
att
V]|YHWL V]HUYL GLIIHUHQFLiOyGiV KDWiUR]KDWy PHJ $ NpW
folyamat egymással összefonódik és egymástól el nem választható. A IHODGDW
PHJROGiViQDN
Q|YHNHGpVL
ULWPXV
HOV
HOHP]pVH
HVHWpEHQ PXWDWNR]y HOWpU
OpSpVHNpQW MHO|OKHW
D
PHJ
GROJR]DWEDQ $
NO|QE|]
V]HUHSO
IDMWi
k
Q|YHNHGpVGLQDPLNDL VDMiWRVViJRN IHOWiUiVD
D KL]ODOiV HUHGPpQ\HVVpJH V]HPSRQWMiEyO G|QW HUHGPpQ\HN XJ\DQDNNRU OHKHW
IRQWRVViJ~ $ NDSRWW
Yp WHV]LN D V]yEDQ IRUJy QHP D]RQRV
módon változó, biológiai sajátosságok céltudatos figyelembe vételét mind a tenyésztési munkában, mind a hizlalási gyakorlatban.
A növekedésdinamikai
vizsgálatok aktualitását az adja,
VHJtWVpJNNHO D KL]ODOiV HJ\HV V]DNDV]DLUD MHOOHP] VHEHVVpJ KDWiVD LV HOHPH]KHW
összefüggésben.
A
Q|YHNHGpVL
D KL]ODOiVL pV YiJi
si eredményekkel
teljesítményvizsgálatokban
J\DNRUODWEDQ LV D] pUWpNPpU
HOWpU
hogy
és
a
hizlalási
WXODMGRQViJRN pUWpNHOpVpQpO VWDWLNXV
mutatókat használnak, amelyek az egész termési ciklust értékelik. Kutatómunkám célja éppen ezért az volt, hogy a hizlalás folyamatát növekedési szakaszokra bontva képet kapjak a hízósertések súlyának,
178
valamint PLQ
egyéb
hizlalási
és
vágási
teljesítményének,
VpJpQHN UpV]OHWHV DODNXOiViUyO ËJ\ NO|QE|]
vágási
VHUWpV JHQRWtSXVRN
növekedését, annak szakaszosságát elemeztem, megállapítottam a szakaszok hosszát és a növekedési sebességet.
A
keszthelyi
hízékonyságvizsgáló
állomáson
406
hízósertés
hízékonysági adatait vontam vizsgálatba. A vegyesivarú, kísérleti állományban: - 175 magyar nagyfehér hússertés (a továbbiakban (MNF) - 151 magyar lapálysertés, a továbbiakban (ML) - 31 magyar nagyfehér hússertés x magyar lapálysertés keresztezés (a továbbiakban MNF x ML) - 20 hibridsertés 1 a (továbbiakban H1) - 19 hibridsertés 2 a (továbbiakban H2) - és 10 mangalica x pietrain keresztezés (a továbbiakban M x P) szerepel.
A vizsgálat 1998 és 2001 év között zajlott. Az állatokat az ország NO|QE|]
UpV]HLQ
]HPHO
VHUWpVWHOHSHNU
O
V]iOOtWRWWiN
D
hízékonyságvizsgáló állomásra. Az állatok hizlalása 105 kg átlagos testtömeg eléréséig tartott.
A
hízósertések
takarmányozása
hízékonyságvizsgálati,
granulált
keveréktakarmánnyal történt, melynek egységes összetételét 12,33 MJ/kg metabolizálható energiatartalom (ME) és 18,61% nyersfehérje tartalom jellemezte. A takarmány adagolása ad libitum, szárazabrak |QHWHW
E
O D Yt] LWDWiVD V]RSyNiV |QLWDWyEyO W|UWpQW $ VHUWpVHN
hizlalása klimatizált istállóban folyt, félig rácspadozatú, egyedi
179
ketrecekben. A testsúlynövekedés és a takarmányfogyasztás mérésére 10 naponként került sor.
A biometriai értékelésben az átlag, a szórás, a variációs koefficiens (CV %) a minimum és maximum értékek kiszámítása történt (leíró statisztika).
A
továbbiakban
korrelációanalíziseket
és
regresszióanalíziseket is végeztem. Az elvégzett és bemutatott összefüggés-vizsgálatok statisztikai megbízhatósági szintje egységesen 3 $ V]iPtWiVL P
YHOHWHNKH] 0,&5262)7 2)),&( (;&(/
számítógépes programot használtam. $
Q|YHNHGpVL
J|UEpN
D
JHQRWtSXVRN
N|]|WW
MHOHQW
V
növekedésdinamikai eltéréseket mutatnak. Az eredmények szerint a NO|QE|]
IDMWiN
NHUHV]WH]pVHN
LQWHQ]LWiV~ VHEHVVpJ
KLEULGHN
Q|YHNHGpVH
HOWpU
V]DNDV]RNUD RV]WKDWy $ V]DNDV]RN KRVV]D pV
LQWHQ]LWiVD JHQRWtSXVRQNpQW HOWpU
külön-NO|Q W|UWpQ
pV
DPHO\ V]NVpJHVVp WHV]L D IDMWiN
Q|YHNHGpVGLQDPLNDL HOHP]pVpW SO HOV
V]DNDV]
határa: MNF: 115 nap, H2: 105 nap, MxP: 125 nap, második szakasz KDWiUD 01) QDS + QDS 0[3 QDS $ NO|QE|]
genotípusok tehát sajátos növekedési ritmussal gyarapodnak és a Q|YHNHGpVLV]DNDV]RNN|]|WWLNRUUHOiFLyNLVHOWpU
)LJ\HOPHW pUGHPO MHOHQW
VHQ HOWpU
HN
KRJ\ D] HJ\HV JHQRWt
pusokon belül is vannak
Q|YHNHGpVL LQWHQ]LWiVVDO UHQGHONH]
HJ\HGHN 01)
legrövidebb vágási életkor: 145 nap, leghosszabb vágási életkor: 200 nap, ML: legrövidebb vágási életkor: 129 nap, leghosszabb vágási életkor: 191 nap).
180
A testsúly növekedésekor természetesen a testméretek növekedése is EHN|YHWNH]LN DPHO\HN HJ\PiVKR] YLV]RQ\tWRWW DUiQ\DL IHOWHKHW
HQ
jellegzetesek a fajtákra, keresztezésekre. A növekedéssel együtt járó testarányváltozások
elemzése,
szá]DOpNiEDQ NLIHMH]HWW VWE iEUi]ROiVD MHOHQW
I
melynek
alapja
a
marmagasság
WHVWPpUHWHN W|U]VKRVV]~ViJ IDUV]pOHVVpJ
V NO|QEVpJHNHW MHO]HWW D JHQRWtSXVRN N|]|WW
(pl.: 110 napos korban, a törzshosszúság alakulásában a ML és a MNFxML között közel 15%os a különbség). A testméretek értékelése arra hívja fel a figyelmet, hogy más és más testméretváltozások MHOOHJ]HWHVHN
D]
HOWpU
JHQRWtSXVRNEDQ
NHUHV]WH]pVHN K~VIRUPiLQDN HOWpU 0LQGH] W|EEHN N|]|WW D IHMO
az
ideális
hasznosítási
DPL
D]
HJ\HV
IDMWiN
pV
pV VDMiWRV DODNXOiViUyO LV iUXONRGLN
GpVL WtSXVRN SRQWR
típusként
való
sabb leírásához, majd
alkalmazásához
nyújt
hasznosítható eredményeket. Ugyanakkor a széles körben használt VHUWpVKLEULGHN
IHMO
testarányváltozások
GpVL
és
WtSXViUyO
a
LV
iWIRJy
húsformák
NpSHW
OHKHW
kialakulásának
NDSQL
D
nyomon
követésével.
Ultrahangos mérések segítségével a vágási paraméterek változása V]iPV]HU
DGDWRNNDO
HOOHQ
UL]KHW
D
KL]ODOiV
IRO\DPDWiEDQ
$
vágóérték paraméterek hizlalás alatti változásának elemzése alapján PHJiOODStWKDWy KRJ\ D] HOWpU
JHQRWtSXVRNDW NO|QE|]
K~VpStWpVL pV
zsírosodási ütem jellemzi.
A sertés súlyának és testméreteinek növekedését az egyes termelési szakaszok elején tapasztalható fejlettség függvényében elemzem. Éppen úgy, ahogy a születési súly (fejlettség) életre szóló kihatásait vizsgálják, tisztáztam, hogy a hizlalás kezdeti súly (fejlettség) milyen
181
hatást gyakorol a hízékonysági paraméterekre. A hízóbaállítás kori fejlettség befolyása ugyanis igen összetett módon érvényesül a Kt]pNRQ\ViJL HUHGPpQ\HN pV D YiJiVL K~VPLQ
VpJ
alakításában. A
mutatók sokszor ellentmondásos eredményekben jutnak érvényre.
Vizsgálatomban két genotípus, a magyar nagyfehér hússertés (MNF) és a magyar lapálysertés (ML) 70-70 egyedének adatait dolgoztam fel. A QDSRV pOHWNRUEDQ NH]G HOWpU
G
Kt]pNRQ\ViJY
izsgálatba vont tesztállatok
EHiOOtWiVNRUL V~O\D |V]W|Q]|WW D YL]VJiODW OHIRO\WDWiViUD $ NpW
IDMWiQiOD]LQGXOiVLiWODJV~O\MHOHQW 0/ NJ ( NO|QEVpJ MHOHQW
VHQNO|QE|]
YROW 01) NJ
V HOWpUpVW RNR]RWW D YiJiVL pOHWNRU
tekintetében a ML javára (15 nap). A hizlalás alatti takarmányfelvétel közel azonosnak bizonyult mindkét genotípusnál (MNF 2,30 kg/nap, ML 2,28 kg/nap). A takarmányértékesítés ezzel szemben 2,73 kg volt a MNF és 2,48 kg a ML teljeVtWPpQ\HN
fajtájú egyedeknél átlagosan. A vágási
WHNLQWHWpEHQ D MHOOHP]
V]tQK~VDUiQ\ pV D] pUWpNHV
K~VUpV]HN DUiQ\D D 0/ IDMWD HVHWpEHQ PXWDWNR]RWW NHGYH]
EEQHN
(MNF 52,28% és 46,48%, ML 57,91% és 48,06 %). A laboratóriumi analízis tanulsága szerint a hosszú hátizom (karaj) intramuscularis zsírtartalma 1,37%-ot (MNF) és 1,22%-RW
0/ PXWDW eUWpNHO
PXQNiPEDQ D Kt]yEDiOOtWiVNRUL QDSRV HJ\HGL pO IRQWRVDEE pUWpNPpU
V~O\ pV D
N Kt]pNRQ\ViJL pV YiJiVL WXODMGRQViJRN N|]|WWL
fenotípusos korrelációs és regressziós együtthatók kiszámítását is eOYpJH]WHP
6]HPEH|WO
MHOHQVpJNpQW WDSDV]WDOWDP D NpW JHQRWtSXV
HJ\HGHLUH NLV]iPtWRWW IHQRWtSXVRV |VV]HIJJpVHN PpUWpNHW LOOHW HOWpU
YROWiW EHiOOtWiVL V~O\ pV QHWWy V~O\J\DUDSRGiV U
HQ
01)
r=+0,69 (ML). Különösen az összefüggések iránya vonatkozásában tapasztalt különbségek tendenciáit tartom fontosnak: beállítási súly és
182
színhús%: r=+0,26 (MNF), r=-0,28 (ML).
$ NO|QE|]
IHMOHWWVpJ
GH
azonos életkorú (80 napos) magyar nagyfehér hússertés (MNF) és magyar
lapálysertés
(ML)
70-70
FVRSRUWERQWiVEDQ LV YL]VJiOWDP (OOHQ
egyedének
teljesítményét
UL]WHP D] HJ\HGLOHJ WDUWRWW
állatok hizlalási és vágási teljesítményeit (80 napos kortól 105 kg-os végsúlyig). Súlykategóriák szerinti csoportosítást végeztem, melynek eredményeként az MNF esetében 33,1 kg átODJV~OO\DO V]pOV 31- NJ pV NJ iWODJV~OO\DO V]pOV
pUWpNHN
0/ HVHWpEHQ NJ iWODJV~OO\DO V]pOV iWODJV~OO\DO V]pOV
pUWpNHN
pUWpNHN
-30 kg), valamint az
pUWpNHN O
-36 kg) és 41,8 kg
-53 kg) csoportokat alakítottam ki.
Értékeltem a csoporton belüli átlagos hízékonysági és vágási paramétereket, ezek variabilitását és a beállítási súllyal való fenotípusos korrelációit.
További
alcsoportok
(2
kg-os
osztályhatárokkal)
képzésével a beállításkori súly és egyéb sajátosságok kapcsolatát szemléltetem.
A
hizlalás
eredményességét
WXODMGRQViJRNEDQ XJ\DQFVDN HOWpU
PpUWpN
meghatározó
pV LUiQ\~ NRUUHOiFLyV
YiOWR]iVRNDW WDOiOWDP .LPXWDWWDP KRJ\ D IHMOHWWVpJHW NLIHMH] NH]GHWL
pO
V~O\
tekintetében,
HOOHQWPRQGiVRVDQ
DPHO\
KDW
JHQRWtSXVRQNpQW
D
KL]ODOiVL NO|QE|]
KL]ODOiV
YpJHUHGPpQ\
KDWiVIRNNDO
érvényesül. Jól jelzi ezt a nagyobb és kisebb beállítási súlyú csoport esetében kapott, színhús arányt mutató érték különbsége, ugyanis a MNF fajtájú egyedek átlagos értéke 55% illetve 51%, a ML fajtájúaké pedig 57% illetve 59%-ot tett ki. A vizsgált hizlalási és vágási paraméterek tenyésztésbiológiai kapcsolatainak gazdasági értékelését D]LG
A
V]HU
N|OWVpJpViUYLV]RQ\RNQDNPHJIHOHO
növekedési,
súlygyarapodási
HQDMiQODWRVHOYpJH]QL
paraméterek
fajtánkénti,
gHQRWtSXVRQNpQWL HOWpUpVHLQHN YL]VJiODWiQ W~O D YiJiVL pV K~VPLQ
183
VpJL
tulajdonságokat is részletesen értékelem. Ennek a kérdésnek a WLV]Wi]iViUD
D
J\DNRUODWEDQ
HOOHQ
pUWpNHN WDQXOPiQ\R]iViQ W~OPHQ
fontos
zsírsavak
és
U]|WW
YiJypUWpN
pV
K~VPLQ
VpJL
HQ QDSMDLQN KXPiQHJpV]VpJJ\
ében
koleszterin
vizsgálatára
NXWDWyPXQNiPDW $] HPOtWHWW DQDOt]LVHN ~MV]HU
is
kiterjesztettem
VpJpW D] DGMD KRJ\ D
dolgozatban a sertéshús (karaj) intramuscularis zsírjának jellemzése szerepel, a már többször analizált hátszalonnából nyert zsír vizsgálata helyett.
Négy genotípusba tartozó, hízékonyságvizsgálatban részt vett, vágott sertés karajának egyedenkénti, intramuscularis zsírtartalmát és annak zsírsavösszetételét határoztam meg, melynek során 10-10 egyed átlagértékeit hasonlítoWWDP |VV]H -HOOHP]
Kt]ODOiVL pV K~VWHUPHOpVL
mutatókat is értékeltem (életkor, értékes húsrészek aránya, karajtömeg, NDUDMNHUHV]WPHWV]HW K~VV]tQ K~VPLQ
VpJ MyGV]iP HOV]DSSDQRVtWiVL
szám). A fontosabbnak ítélt tulajdonságok között, genotípusokon belül fenotípusos korrelációanalízist végeztem. A beltartalmi értékek átlagadatai alapján a genotípusok közötti mennyiségi eltéréseket P<5%os szignifikancia szinten számítottam. Az eredmények között a hibrid1 + NDUDMiEDQ IHOW
Q
HQ PDJDV ]VtUWDUWDOPDW WDOiOW
am (2,84%). Az
RODMVDYWDUWDORP PLQG D QpJ\ JHQRWtSXVEDQ N|]HO HJ\H]
V]LQWHW pUW HO
magyar nagyfehér hússertés (MNF) 36,66%, magyar lapálysertés (ML) 37,24%, hibrid1 (H1) 37,99%, hibrid2 (H2) 38,05%. A legtöbb szignifikáns, mennyiségi különbség a MNF, H1 és H2 között adódott. A vizsgált sajátosságok közötti korrelációs értékek genotípustól IJJ
HN D]D] HOWpU
HUHGPpQ\HNDM|Y
V]RURVViJRW pV LUiQ\W MHOH]QHN $ EHPXWDWRWW
EHQLK~VPLQ
VtWpVNLLQGXOyDGDWEi]LViXOWHNLQWKHW
184
N
A koleszterinvizsgálatban két fajta (MNF és ML), valamint egy keresztezés (mangalica x pietrain) 10-10 egyedének húsát vizsgáltam, de összehasonlítottam az egyes hízékonysági paramétereket is. A hízékonysági paraméterek vonatkozásában megállapítható, hogy a JHQRWtSXVRNUD
MHOOHP]
D]RQRV
takarmányfogyasztás
mellett
a
takarmányértékesítésben mutatkozó különbséget a MxP keresztezés szignifikánsan hosszabb élettartama és megnövekedett zsírtermelése PDJ\DUi]]D +D D NHUHV]WH]pV YpJWHUPpNpW PLQ HUHGPpQ\HN V]HULQW HJ\ V]pOV K~VWHUPHO
VpJ
VtWMN DNNRU D]
es zsírtípus és egy elismerten extrém
IDMWD NHUHV]WH]pVH 5 PLQ
YiJyVHUWpVW HUHGPpQ\H] $ K~VPLQ
VpJ
V]tQK~VDUiQ\
-50%)
VpJL SDUDPpWHUHN WRYiEEL HOHP]pVH
igazolja, hogy a mangalica x pietrain keresztezés karajában ugyan szignifikánsan nagyobb az intramuscularis zsírtartalom (MxP: 2,69%, ML:0,95%, MNF:1,41%), azonban a koleszterintartalomban nem találunk statisztikailag megbízható különbséget a genotípusok között (MxP: 29,28 mg/100g, ML: 27,81 mg/100g, MNF: 28,87 mg/100g %). A három genotípuV HJ\LNpEHQ VHP PXWDWNR]RWW PpJ N|]HSHV HU korreláció
sem
a
karaj
intramuscularis
zsírtartalma
VVpJ
és
koleszterintartalma között. Ez a tendencia azt mutatja, hogy az intramuscularis zsírtartalom nem alkalmazható a koleszterintartalom markereként. A kísérlet eredményei további vizsgálatok elvégzésére |V]W|Q|]QHN DQQDN PHJiOODStWiViUD KRJ\ D PDQJDOLFiYDO W|UWpQ
keresztezések mennyire biztosítanak kiváló alapanyagot a szárazáru HO
iOOtWiViKR]
185
8. SUMMARY
In successful pig fattening besides quantitative requirement there are qualitative demands as well. Possibilities of improving quality, analyse of biological connections can indicate biological reasons of differences between breeds and types. For this reason it is important to investigate the biological changes of pig growth and development in fattening. Growth means change in size and weight while development means differentiation of tissue and organ. The two processes are together and can not be divided. The first step of the investigation is to analyse growth dynamic. Investigating growth dynamic of different breeds is decisive in respect of successful fattening. Results offer possibility to use different biological features both in breeding and practice.
By means of investigation of growth dynamic the growth rate of fattening periods can be analysed in connection of fattening and slaughtering performances. In breeding and practice only general parameters are used, which evaluate just the whole period of production. The aim of this study was to investigate the intervals of weight gain and changing of other parameters. So periods of weight gain such as length of periods, rate of growth were analysed in different genotypes.
Data of 406 finishing pigs of both sexes were analysed at the fattening performance test station of Georgikon Faculty of Agriculture at Keszthely. The number of experimental animals were: - 175 Hungarian Large White (HLW) - 151 Hungarian Landrace (HL)
186
- 31 Hungarian Large White x Hungarian Landrace (HLW x HL) - 20 Hybrid 1 (H1) - 19 Hybrid 2 (H2) - 10 Mangalitsa x Pietrain (M x P) The investigation lasted from 1998 to 2001. The animals were brought to the test station from different stock-farms in Hungary. The pigs were fattened until the slaughtering weight of 105kg was reached.
The animals were fed on granulated, mixed feed (metabolizable energy 12.33 MJ/kg, crude protein content 18.61 %) ad libitum from a dry selffeeder. Watering was provided from a bottle-type drinker. The animals were placed in a heated stable, in individual cages with a slatted floor. Growth and feed consumption were measured every 10 days.
In the statistical analysis, mean, standard deviation (sd), maximum and minimum values were calculated (descriptive statistics). Correlation and regression analysis were calculated at the P <5% significance level. The computer program MICROSOFT OFFICE EXCEL 97 was used for analysing.
The growth curves show considerable differences between genotypes. According to results the growth of different genotypes can be divided to several periods, which have different intensity. The length and intensity of periods are different in genotypes so growth dynamic of breeds has to be analysed separately (for example: the limit of the first period: HLW: 115th day, H2: 105th day, MxP: 125th day, the limit of the
187
second period: HLW: 155th day, H2: 145th day, MxP: 165th day). Genotypes had special growth dynamic and correlations between growth periods were different.
It is important that there were animals within genotypes whose growth dynamic were considerably different (HLW: the shortest slaughtering age: 145 days, the longest slaughtering age: 200 days, HL: the shortest slaughtering age: 129 days, the longest slaughtering age: 191 days).
The growth of different parts of body was typical in genotypes. Analyse of changes of body regions was based on withers height and it showed considerable differences between genotypes (for example: at the age of 110 days there were difference of 15% in length of trunk between HL and HLWxHL). This evaluation called attention to typical changes of body parts so the typical meat form of genotypes. Analyse of size of body parts offers results in description and use of breeds, crosses, and genotypes.
Slaughtering parameters can be checked by ultrasound measurement in fattening. When analysing slaughtering parameters during fattening, it was stated that gain of the loin diameter and fat gain were different in genotypes. On birthdays by months (at the age of 80, 110, 140, 170 days and on the day before slaughtering) ultrasound measurements were made.
The growth of weight and body parts were analysed in connection with the starting weight (at the beginning of fattening). The effect of starting
188
weight on fattening parameters was analysed because the starting weight and its effect were considerably different in genotypes.
The aim of this study was to investigate the effect of different starting weights in fattening performance tests on piglets at 80 days of age. The data of 70 animals each were evaluated for the HLW and HL breeds. In the two breeds the average starting weights differed considerably (HLW 29.59 kg and HL 37.79 kg). As a consequence of this weight difference the slaughtering age of HL was substantially (15 days) shorter. During fattening, feed intake was similar in both groups (HLW 2.3 kg/day and HL 2.28 kg/day), whereas the average feed conversion ratio was 2.73 kg (HLW) and 2.48 kg (HL), respectively. The proportion of lean and prime cuts was higher in HL (lean: 57.91%, prime cuts: 48.06%) than in the HLW group (lean: 52.28%, prime cuts: 46.48%). According to laboratory analysis, the intramuscular fat contents of the longissimus dorsi muscle were 1.37% for HLW and 1.22% for HL. Significance was not calculated for this parameter. In the evaluation, phenotypic correlation co-efficients and regression factors between the weight at the beginning of fattening (starting weight) and some fattening and slaughtering parameters were calculated at the P <5% significance level. Different correlation trends were found in the HLW and HL groups: correlation between starting weight and net weight gain: +0.35 (HLW), +0.69 (HL), correlation between starting weight and lean meat ratio: +0.26 (HLW), -0.28 (HL).
In the experiment 70-70 animals of HLW and HL of the same age (80 days of age) but different starting weight were investigated putting them into smaller groups. The fattening and slaughtering parameters
189
(80 days of age – 105 kg final weight) of pigs kept individually were analysed. The author grouped the pigs according to their starting weight and the following weight groups were created: HLW: average=33.1 kg (min. and max.=31-36 kg) as well as average=27 kg (min. and max.=23-30 kg), HL: average=34.3 kg (min. and max.=31-36 kg) and average=41.8 kg (min. and max.=37-53 kg). Average fattening and slaughtering parameters, their standard deviation (SD) and phenotypic correlations to the starting weight (80 days of age) were evaluated. Putting the whole populations (HLW, HL) into smaller groups (weight category: 2 kg) the connections between the starting weight and other traits are shown. Striking differences (volume and trend) were also found in traits determining the result of fattening. It is stated that the effect of the starting weight expressing the stage of development influences contraversially which has different effects on genotypes. It is indicated by difference of lean meat ratio between groups having smaller and bigger starting weight (HLW: 55% and 51%, HL: 57% and 59%). The economic evaluation of breeding-biological connections of fattening and slaughtering traits examined need to be done according to the actual expense and price relations.
Besides growth dynamic of genotypes, slaughtering performance and meat quality were also analysed. In this study not only the usual slaughtering and meat quality parameters but also fatty acids and cholesterol content of meat (not in fat) were investigated as a new method.
The intramuscular fat content of longissimus dorsi muscle was investigated in four genotypes after performance test. In this fat 14 fatty
190
acids were determined and the means of these fatty acids were compared respectively using 10-10 animals per genotypes. Parameters concerning fattening and meat production parameters were also evaluated (age, proportion of prime cuts, weight of longissimus dorsi muscle, loin area, meat colour, meat quality, iodize number, saponifying number). Phenotypic correlations were calculated between considerable features in genotypes. Differences of parameters between genotypes were calculated at P<5% significance level. Considerably high fat content was found in longissimus dorsi muscle of H1:2.84%. Oleic acid contents showed almost the same level in all genotypes: HLW: 38.66%, HL: 37.24%, H1: 37.99%, H2: 38.05%. The most of the significant quantitative differences were found between HLW, H1 and H2. Correlation between parameters examined depends on genotype, that is, they indicate different closeness and tendency. The above results may be considered as the initial database of meat qualification in the future.
Cholesterol content of meat, meat quality and fattening parameters were investigated in HLW, HL breeds and in MxP cross using 10-10 animals respectively. The reasons of feed conversion difference were significantly longer life and intensive fat production of MxP. According to results the crossing of an extreme fat type and an extreme meat type resulted "R" category (lean meat ratio: 45-50%) when qualifying meat (SEUROP lean meat categories). It is proved that there was significantly higher intramuscular fat content in MxP (MxP: 2.69%, HL: 0.95%, HLW: 1.41%), but there was not significant difference
in
cholesterol
content
between
genotypes
(MxP:
29.28mg/100g, HL: 27.81mg/100g, HLW: 28.87mg/100g). In the three
191
genotypes
there
were
not
considerable
correlation
between
intramuscular fat content and cholestrol content in loin. This trend showed that intramuscular fat content can not be used as the marker of cholesterol content. Following experiments are needed to investigate Mangalitsa crosses concerning production of dry sausage and salami.
192
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS (]~WRQ
V]HUHWQpP
N|V]|QHWHPHW
NLIHMH]QL
WpPDYH]HW
PQHN
'U
KOVÁCS JÓZSEF professzor úrnak, aki önzetlenül segítette és egyengette kutató munkámat, szakmai és erkölcsi tanácsaival, személyes példájával irányt mutatott és olyan feltételeket biztosított, amelyek keretében a szakmai feladatokat megoldhattam. Köszönöm YH]HW
az
Állattenyésztési
Tudományok
Doktori
Iskola
MpQHN 'U 6=$%Ï )(5(1& SURIHVV]RU ~UQDN V]DNPDL pV
tudományos tanácsait. Köszönettel tartozom Dr. HUSVÉTH FERENC professzor úrnak, hogy tudományos és gyakorlati segítséget nyújtott egyes vizsgálataim HOYpJ]pVpWLOOHW
HQ
Köszönettel tartozom ÉDESANYÁMNAK, ÉDESAPÁMNAK és )(/(6e*(01(. VHJtWVpJNpUW DPHO\ OHKHW
mértékig a tudományos munkára figyelhessek.
193
Yp WHWWH
hogy teljes
9. PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK
9.1. Folyóiratban idegen nyelven megjelent cikkek és közlemények
1. DEÁK T. – KOVÁCS J. – VÁRADI G.: The effect of starting weight on growth and slaughter performance in progeny tests on two SLJ EUHHGV $ Kt]yEDiOOtWiVNRUL IHMOHWWVpJ KDWiVD D Kt]ODOiVL LG
UH pV
vágási teljesítményekre két genotípusban) (Georgikon for Agriculture: igazolt megjelenés)
9.2. Folyóiratban magyar nyelven megjelent cikkek és közlemények
1. DEÁK T. – KOVÁCS J. – RAJNAI CS. – VÁRADI G. – RIDLY J., 2000: A kan hatása az ivadékok életképességére, Állattenyésztés és Takarmányozás, Vol. 49: 4., p.341-350. ) 2.
DEÁK T. – KOVÁCS J. – RAJNAI CS., 2001: Kíméletes
fogkezelés
eredményei
az
újszülött
malacok
ellátásában,
Állattenyésztés és Takarmányozás, Vol. 50: 3., p. 237-242. 3. DEÁK T. – HUSVÉTH F. – KOVÁCS J., 2001: A sertéskaraj intramuscularis zsírjának zsírsavösszetétele és néhán\
K~VPLQ
VpJL
mutató alakulása, Acta Agraria Kaposváriensis, Vol. 5 No 3., p.51-59. 4. KOVÁCS J. – VÁRADI G. – DEÁK T., 2001: Tenyészkocák életteljesítményének megítélése a nemesítés aspektusából, Acta Agraria Kaposváriensis, Vol. 5 No 3., p.13-23. 5. SIPOS L. - KOVÁCS J. - VIDÁCS L. - NYÍRI A. - DEÁK T., .O|QE|]
YpJWHUPpN HO
-
iOOtWy NDQRN DSDL KDWiVD D] LYDGpNRN
teljesítményére és vágóértékére, Állattenyésztés és Takarmányozás, Vol. 51: 2., p. 117-125.
194
6. KOVÁCS G. - HUSVÉTH F. - WÁGNER L. - FARKASNÉ ZELE E. - DEÁK T. - LENGYEL Z. - PÁL L., 2003: A takarmány összetételének hatása a tojás "A"-,"E" vitamin és koleszterin tartalmára, valamint zsírsavösszetételére, Állattenyésztés és Takarmányozás, Vol. 52: 1., p. 77-91. 7. DEÁK T. - KOVÁCS J. - VÁRADI G. - KOVÁCS G., 2003: A hízóbaállításkori
fejlettség
hatása
a
hízósertések
további
teljesítményére, A Sertés, VIII. évfolyam 1 sz., p. 36-40.
9.3. Konferencia kiadványokban megjelent anyagok idegen nyelven
1. DEÁK T. - KOVÁCS J. - VÁRADI G., 2001: The effect of stage of development at the beginning of fattening on fattening period and slaughtering performances in two genotypes, 52th Annual Meeting of the European Association for Animal Production, Budapest, Hungary 9.4. Konferencia kiadványokban megjelent anyagok magyar nyelven
1. DEÁK T. – KOVÁCS J. – RAJNAI CS. – VÁRADI G. – RIDLY J., 1999: Az apai származás hatása az ivadékok életképességére, Genetikai Kongresszus, Siófok 1999. április 11-14., P040. p.153. 2. DEÁK T. – KOVÁCS J. – RAJNAI CS. – VÁRADI G. – RIDLY J., 1999: Az apai származás hatása az ivadékok életképességére, V. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, 1999. március 11. p. 285-289. 3. KOVÁCS G. - HUSVÉTH F. – LENGYEL Z. – DEÁK T., 2000: Az étkezési tojás táplálkozásbiológiai értékének növelésH D WHUPHO ]HPHN SLDFL SR]tFLyLQDN HU
VtWpVH pUGHNpEHQ SRV]WHU *HRUJLNRQ
Napok, Keszthely
195
4. DEÁK T. - KOVÁCS J. - RAJNAI CS., 2001: Kíméletes fogkezelés eredményei az újszülött malacok ellátásában, Sertéstenyésztési Tanácskozás, Keszthely 5. DEÁK T. - KOVÁCS J. - RAJNAI CS., 2001: Kíméletes fogkezelés eredményei az újszülött malacok ellátásában, poszter, XXVIII. Óvári Tudományos Napok, Mosonmagyaróvár 6. DEÁK T. - KOVÁCS J., 2002: Mangalica keresztezés hatása a K~VPLQ
VpJUH6HUWpVWHQ\pV]WpVL7DQiFVNR]
ás, Keszthely
7. DEÁK T. - KOVÁCS J. - VÁRADI G. - KOVÁCS G., 2002: A hízóbaállításkori
fejlettség
hatása
a
hízósertések
további
teljesítményére, XXIX. Óvári Tudományos Napok, Mosonmagyaróvár, 2002. október 3-4. p.35. 8. RAJNAI CS. - KOVÁCS J. - RIDLY J. - DEÁK T. - BENEDEK ZS. -
&6g51<(<
=
&V~FVWHOMHVtWPpQ\
WHQ\pV]NDQRN
elterjesztésének hatékony informatikai megoldása, XXIX. Óvári Tudományos Napok, Mosonmagyaróvár, 2002. október 3-4. p.73. 9. KOVÁCS G. - HUSVÉTH F. - WÁGNER L. - TÁLOS T. FARKASNÉ ZELE E. - PÁL L. - LENGYEL Z. - DEÁK T., 2002: A takarmány
összetételének
hatása
a
tojás
A,-
E-vitamin-
és
koleszterintartalmára, valamint zsírsavösszetételére, XXIX. Óvári Tudományos Napok, Mosonmagyaróvár, 2002. október 3-4. p.92. 10. KOVÁCS G. - HUSVÉTH F. - WÁGNER L. - TÁLOS T. - PÁL L. -
DEÁK
T.,
2003:
A
tojássárgája
zsírsavösszetételének
megváltoztatása, poszter, Georgikon Napok, Keszthely.
196
10. IRODALOMJEGYZÉK
BARÁTH CS.-NÉ – ITTZÉS A. – UGRÓSDY GY., 1995: Biometria. 0H]
JD]GD.LDGy%XGDSHVWS
BARTOS A., 1987: A matematika alapjai, Egyetemi jegyzet, Keszthely., p.280-282. BECKER D.E. - JENSEN A.H. - HARMON B.G. cited by POND W.G. - MANER J.H. 1984: Swine Production and Nutrition. AVI Publishing Company, Inc. Westport, Connecticut, p.638. BEREK G. - BALTAY M. - PÁZMÁNY A., 1982: Adatok a NO|QE|]
IDMWiM~
NRFiN
iUWiQ\RN
pV
NDQRN
N|]SRQWL
teljesítményvizsgálatának összehasonlításáról. Állattenyésztés és Takarmányozás. 31., p.333-343. BEREK G. - GÁL J. - NEDUCZA F.-NÉ - PÁZMÁNY A., 1977: Magyar nagyfehér hússertések adagolt illetve ad libitum etetéssel végzett
hízékonyságvizsgálatának
összehasonlítása.
Állattenyésztés.26., p.531-540. BEYER J.D. - MILANI F.X. - DUTELLE M.J. - BRADLEY R.L., 1989: Gas chromatografic determination of cholesterol in egg products. Journal of the association of Official Analytical Chemists, 72. 5., p. 746-748. BLACK J.L., 1999: Modelling growth and lactation in pigs, Feeding systems and feed evaluation models /edited by Theodoru M.K. – France J./ CABI Publishing, Wallingford, UK, p.363-391. BOLEMAND S.L. – GRAF T.L. – MERSMANN H.J. – SU D.R. – KROOK L.P. – SAVELL J.W. – PARK Y.W. – POND W.G., 1998: Journal of Nutrition, 128 (12)., p. 2498-2504.
197
BODÓ I. – MIHÓK S.,
$ KXQJDULNXP HO
állattenyésztésben.
XXIX.
Óvári
iO
lításának alapjai az
Tudományos
Napok,
Mosonmagyaróvár, p.31. BRAGNOLO N. - RODRIGUEZ-AMAYA D.B., 2002: Simultaneous determination of total lipid, cholesterol and fatty acids in meat and backfat of suckling and adult pigs. Food chemistry, 79 (2)., p. 255-260. BRANDON RESEARCH CENTRE., 1996: Beating those threats to life, Pig International vol.26. num.12. p.29. BUCZYNSKY J.T. – PANEK A. – SZULC K. – FAJFER E. – LUCINSKI P., 1999: Comparison of performance of gilts of different breeds, Meat breeds of pigs. Roczniki Naukowe Zootechniki, Poznan, Poland, Supplement p.87-95. CAMPBELL R., 1997: Narrow the growth gap, Pig International vol.27. num.12. p.15-18. CLOSE W., 1996: Model meals satisfy market needs, Pig International vol.26. num.8. p.17-18. COLE M. – VARLEY M., 2000: Weight watchers from birth, Pig International vol.30. num.12. p.16. CROMWELL G.L., 1998: Nutrient requirements of swine, National Research Council, National Academy Press, Washington, p.10. CUNHA T.J., 1977: Swine Feeding and Nutrition, Academic Press, Inc. New York, p.179. CSAPÓ I. +~VLSDUL7RYiEENpS]
1DSRN2UV]iJRV+~VLSDUL
Kutatóintézet, Budapest, p.63-71. CSAPÓ I. - HUSVÉTH F. – CSAPÓ-KISS Z. – HORN P. – HÁZAS Z. – VARGA-VISI É., 1999: Fatty acid composition and cholesterol
198
conmposition of the lard of different genotypes of swine. 50th Annual Meeting of the EAAP, p.315. CUNHA T.J., 1977: Swine feeding and nutrition, Academic Press Inc. New York, p.29. CZAKÓ J., 1982: Állattenyésztési kísérletek tervezése és értékelése, Akadémiai Kiadó, Budapest, p.131-132. DAZA A. - OVEJERO J., 1999: Effect of sex and homogeneity of group on pigs performances at beginning of growth period. 28040.Madrid. Spain. ITEA Producción Animal. 95A(3) p.292299. EDWARDS S., 1995: The genotype challenge to sow feeding, Pig International vol.25. num.10. p.27. EILART K. – POLDVERE A., 1999: A comparison between different methods to measure lean meat content in carcasses of pigs, Book of Abstracts of the 50th Annual Meeting of the EAAP, p.292. ENDER K. - NÜMBERG K. - WEGNER J., 2002: Mangalica sertések hús-és zsírtartalmának vizsgálata laboratóriumban, A HÚS, 2002.4., p.204-207. ENSMINGER M.E. – PARKER M.O., 1984: Swine Science, The Interstate Printers and Publishers, Inc. Danville, Illionis, p.120121; 412-414. )(.(7( / 6HUWpVWDNDUPiQ\R]iV0H]
JD]GD.LDGy%XGDSHVW
p.244; 249. FIEDLER J. – HOUSKA L. – PAVLÍK J. – PULKRÁBEK J., 1999: The evaluation of the level of utility traits and breeding steps in pigs by means of correlation analysis, 50th Annual Meeting of the EAAP, Poster P3.7.
199
GUNDEL J. – HERMÁN I-NÉ. – SZELÉNYINÉ GALÁNTAI M. – KIRÁLY A. – 5(*,861e 0 (OWpU
&6e1<, È
. – BODÓ I., 2002:
WiSOiOyDQ\DJ WDUWDOP~ WDNDUPiQ\RN KDWiVD PDQJDOLFD pV
hús típusú növendék sertések hízási teljesítményére. XXIX. Óvári Tudományos Napok, Mosonmagyaróvár, p.89. HENRY W., 2000: Energy to fill the growth gap, Pig International vol.30. num.2. p.37-38. HOFFMAN D.R. - BIRCH E.E. - BIRCH D.G. - UAUY R.D., 1993: Effects of supplementation with n-3 long chain polyunsaturated fatty acid on retinal and cortical development in premature infants. American Journal of Clinic Nutrition, 57. 807-812 p. HOLLIS G.R., 1993: Growth of the Pig, Cab International, Wallingford, Oxon OX10 8DE, UK, p.7; 33-34. +2513 ÈOODWWHQ\pV]WpV0H]
JD]GD.LDGy%XGDSHVWS
70-71. +869e7+ ) $ Ki]LiOODWRN pOHWWDQD pV DQDWyPLiMD 0H]
JD]GD
Kiadó, Budapest, p.434; 448; 454-455. JAKSA E., $]HOWpU
LQWHQ]LWiV~WDNDUPiQ\R]iVKDWiVDDVHUWpV
ek
teljesítményére. Állattenyésztés és Takarmányozás, Vol. 43. No. 4., p.353-363. JAKSA E.,
/HKHW
VHUWpV
K~VWHUPHO
VpJ ~M V]HOHNFLyV SDUDPpWHUHN EHYRQiViUD D
NpSHVVpJpQHN
MDYtWiVD
pUGHNpEHQ
Állattenyésztés és Takarmányozás. Vol. 42. No. 6., p.507-515. JÁNOSSY A. – MURAKÖZY T. – ARADSZKY G.-NÉ., 1966: %LRPHWULDL pUWHOPH]
V]yWiU 0H]
JD]GDViJL .LDGy %XGDSHVW
p.326.,472. KAKUK T. – 6&+0,'7 - 7DNDUPiQ\R]iVWDQ 0H] Kiadó, Budapest, p.350-352.
200
JD]GDViJL
KANG J.X. - LEAF A., 1996: The cardiac antiarhytmic effect of polyunsaturated fatty acid. Lipids, 31. 41-42. p. KERTÉSZ F., 1963: Állattenyésztési enciklopédia, harmadik kötet. 0H]
JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVWS
-145.
KOLSTAD K., 1999: Early detection of breed differences in fat distribution in pigs measured by CT. 50th Annual Meeting of the EAAP, p.317. .29È&6 ) 6HUWpVWHQ\pV]W
N Np]LN|Q\YH 0H]
JD]GDViJL
Kiadó, Budapest, p.42; 43. KOVÁCS J., 1997: Sertések életszakaszonkénti növekedési ritmusa, valamint a hizékonysági és vágási teljesítmények regressziója, OTKA (nyilvántartási sz.:T 01 66 22) zárójelentés, Keszthely KOVÁCS J. – CSÖRNYEI Z. –%('
7
1996: Vágóérték és a
húsrészek arányának kapcsolata. XXVI. Óvári Tudományos Napok. Mosonmagyaróvár KOVÁCS J. - KHANH Q.N., 1978: Hízékonysági és vágási teljesítmények alakulása életkor, illetve súly szerinti vizsgálat során. Állattenyésztés. 27., p.133-142. KOVÁCS J
ÈOODWWHQ\pV]WpV
0H]
JD]GDViJL
.LDGy
Budapest, p.174. KRALIK G. – JELEN T. – SCITOVSKI R. – KUSEC G., 1999: Analysis of phenotypic expression and growth of gilts using asymmetric S-function, Krmiva, 41 (4) /En, hr, 13 ref/, Hrvatska, Croatia, p.159-165. LAWRENCE T.L.J.–FOWLER V.R., 1998: Growth of farm animals, CAB INTERNATIONAL. Wallingford, Oxon OX10 8DE, UK, p.61; 63; 181. MAGYAR SZABVÁNY 6830.: MSZ 6830
201
MOUGHAN P.J. – VERSTEGEN M.W.A. – VISSER-REYNEVELD M.I. 1995: Modelling growth in the pig, Wageningen Pers, Wageningen, The Netherlands, p.5. MICROSOFT CO., 1985-1997. Microsoft Excel 97 NAGY N., 1996: Az állDWWHQ\pV]WpV
DODSMDL 0H]
JD]GD .LDGy
Budapest, p.163. NEVES J. - SABIO E. - COSTA A.M. - FREITAS A.B. - NUNES, J.L.T. 1998: The effect of slaughter age on chemical and physical characteristics of dry cured ham of Alentejano pig fattened on acorns. Proceedings of the 4th International Symposium on Mediterranean Pig. Evora. No.41. 26-28. November 1998. Portugal., p.257-262 PETTIGREW J., 1998: The new way to specify lysine in grower diets, Pig International vol.28. num.9. p.55-58. POND W.G. – MANER J.H., 1984: Swine Production and Nutrition, The AVI Publishing Company, INC. Westport, Connecticut, p.42; 121-122. RÁTKY J. – EGERSZEGI I. – BRÜSSOW, K.L. – TORNER, H. – SZABÓ P. – TÓTH P. – FÉSÜS L. – SOLTI L., 2001: A Sertés, VI. 1., p.16-19. RÁCZNÉ CSERVENÁK N., 2000: A nagyüzemi sertéstartás elemzése az
EU-s
állatvédelmi
követelmények
figyelembevételével.
XXVIII. Óvári Tudományos Napok. I. kötet, Mosonmagyaróvár., p.270-275. REICHENBACH, H.W. 2001. Optimales Ferkelwachstum von der Geburt bis zum Verkauf. SUS. Schweinezucht und Schweinemast. No.2.April., p.24-27.
202
RUDAS P. – FRENYÓ V.L., 1995: Az állatorvosi élettan alapjai, Springer Hungarica Kiadó Kft., Budapest, p.284. SCHANDL J. - HORN A. - KERTÉSZ F., 1961. Sertéstenyésztés. 0H]
JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVWS
6&+0,'7 - *D]GDViJL iOODWDLQN WDNDUPiQ\R]iVD 0H]
JD]GD
Kiadó, Budapest, p.164. SCHWÖRER D. – HOFER A. – LORENZ D. – REBSAMEN A., 1999: Selection progress of intramuscular fat in Swiss pig production. 50th Annual Meeting of the EAAP, p.304. SCHWÖRER D., 2000: WÖS Magazin., p.6-7. SCHWÖRER D. – MOREL P. – REBSAMEN A., 1989: Genetic variation in intramuscular fat content and sensory properties of pork. 40th Annual Meeting of the EAAP, p.93. SERTÉS TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI KÓDEX BIZOTTSÁG 2002: 0H]
Sertés
teljesítményvizsgálati
JD]GDViJL0LQ
VtW
kódex,
Országos
,QWp]HW%XGDSHVW
SIMOPOULOS A.P., 1999: Essential fatty acids in health and chronic disease. American Journal of Clinical Nutrition, 70. 560-569. p. SPRYSL M., - STUPKA R., - CÍTEK J. - POUR M., 1999: Monitoring of hybrid pig performance in commercial herd through the field testing. The 50th Annual Meeting of the European Association for Animal Production. August 22-26. 1999. Zurich. Switzerland. STANDAL N. – VANGEN O., 1986: A növekedésre irányuló szelekció eredményessége. Eu.i ÁlODWWHQ\pV]W
N 6]|YHWVpJH
Tudományos Ülésszaka, Budapest., p.425. STUPKA R. – SPRYSL M. – CITEK J., 2001: Dependence of MLLT formation, lean meat share and bacfat thickness on the growth
203
intensity in pigs, Book of Abstracts of the 52th Annual Meeting of the EAAP, p.319. 69È% - %LRPHWULDL PyGV]HUHN D NXWDWiVEDQ 0H]
JD]GDViJL
Kiadó, Budapest, p.379-380. 6=$%Ï , 6HUWpVHJpV]VpJWDQ 0H]
JD]GDViJL .LDGy %XGDSHVW
p.51-53. SZABÓ P. – HÁRSFALVI J., 2001: Cholesterol, HDL- cholesterol and triglyceride content in the blood of different breeds of pigs. 52nd Annual Meeting of the EAAP, p.304. TOKACH M., 1997: Next steps in modelling feeds, Pig International vol.27. num.10. p.27-28. TRAN A. T. – WITTMANN M. – LAKY GY., 1993: Genetikai paraméterek
becslése
sertések
üzemi
sajátteljesítmény
vizsgálatában. Állattenyésztés és Takarmányozás. Vol. 42. No. 3., p.235-247. TUREK J.J. - SCHOENLEIN I.A. - WATKINS B.A. - CLARK I.K. KNOX K. - VAN ALSTINE W.G., 1996: Ditary polyunsaturated fatty acids modulate responses of pigs to Mycoplasma hyopneumoniae infection. Journal of Nutrition, 126. 1541-1518.p. URBANCZYK J. – HANCZAKOWSKA E. – SWIATKIEWITZ M., 2000: Effect of genetic factors on the quality of animal product. Research report. Poland. Roczniki Naokowe Zootechniki, No. Supl.z.5, p.131-135. VADÁNÉ KOVÁCS M., 1999: Biohús, bioélelmiszer. Húsipari 7RYiEENpS]
1DSRN$WHUPpNIHMOHV]WpV~MOHKHW
VpJHL2UV]iJRV
Húsipari Kutatóintézet KFT. Budapest., p.105. WALACH-JANIAK M. – ZEBROWSKA T., 1986: A nitrogénretenció NLHJ\HQOtW
GpVH
DODFVRQ\
IHKpUMHV]LQW
204
WDNDUPiQ\R]
ás után
NDQVOG
NQpO (XL ÈOODWWHQ\pV]W
N 6]|YHWVpJH 7XGRPiQ\RV
Ülésszaka, Budapest., p.434. WEBB J., 1997: Fanpower in focus at Bangkok show, Pig International vol.27. num.6. p.22. WOOD J.D. – WHELEAN O.P. – ELLIS M. – SMITH W.C., 1983: Animal Production 36., p.389-397. WISEMAN M.J., 1997: Fat and fatty acids in relation to cardiovascular disease. British Journal of Nutrition, 78. 3-4.p. WITTMANN M., 2000: Állattenyésztés III. Szerk.: Horn Péter. 0H]
JD]GD.LDGy%XGDSHVWS
WOOD J.D. – ENSER M., 1989: Fat quality in pigs with special emphasis on genetics. 40th Annual Meeting of the EAAP, p.95.
205
11. MELLÉKLETEK
206
