VESZPRÉM MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLAT A UTAK CSOMÓPONTJÁNAK TERÜLETÉT ÉRINTŐEN

VESZPRÉM MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLAT A 8-72. UTAK CSOMÓPONTJÁNAK TERÜLETÉT ÉRINTŐEN MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. 1065. Bp., VI. Bajcsy-Zsilinszky út. 31. I. POB: 1368 BP 5. PF 215 TEL: (36-1) 312 4570, 312-4573, FAX: (36-1) 312 2598 E MAIL: [email protected]

VESZPRÉM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLAT A 8-72. UTAK CSOMÓPONTJÁNAK TERÜLETÉT ÉRINTŐEN

KIFÜGGESZTÉSRE

VESZPRÉM - BUDAPEST, 2011. JÚLIUS HÓ

1

VESZPRÉM MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLAT A 8-72. UTAK CSOMÓPONTJÁNAK TERÜLETÉT ÉRINTŐEN

MEGRENDELŐ:

VESZPRÉM MJV ÖNKORMÁNYZATA

KÖLTSÉGVISELŐ:

Készült:

Tervezők:

NIF ZRT.

a Mű-Hely Zrt generáltervezésében

Mű-Hely Zrt.

TT1-01-1348/06

Tájrendezés és környezetvédelem Sólyom Rudolf

Mű-Hely Zrt.

K-01-5131

Közlekedés Macsinka Klára

Mobil City Bt

13-1017, KÉ-T, TRk-T/K1-d1

Munkatársak:

Városrendezés Kotsis István

Erdei Gyula Varga Zoltán Zahumenszky Dávid

Vezérigazgató: Dr. Nagy Béla

1


TARTALOM Előzmények ............................................................................................................................ 3 Területfelhasználás ................................................................................................................ 5 Környezetvédelem ................................................................................................................. 5 Egyszerűsített környezeti vizsgálat és nyilatkozat a 82-es sz. főút átkötése a 8. sz. főútra (2/2005.(I.11.) Korm. rendelet szerint) ................................................................................... 9 Közlekedés ........................................................................................................................... 23 Kulturális örökségvédelem ................................................................................................... 26 TSZT módosítási javaslat ..................................................................................................... 27 Belterületi szabályozási terv változása, SZT módosítási javaslat ........................................ 28 Veszprém Megye Területrendezési Tervének és a TSZT összhangjának bemutatása ....... 29

2


NIF ZRT. (ELŐDJE NA ZRT.) RENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSI KÉRELME A VESZPRÉM, 8-72. UTAK CSOMÓPONTJÁNAK TERÜLETÉT ÉRINTŐEN 20082011.

Előzmények

A rendezési tervi kérelem 2008-as eredetű. A kidolgozott terv része volt a több területet is

érintő

„Veszprém

MJV

településrendezési

terv

felülvizsgálata

2008”

c.

dokumentációnak. A tárgyi kérelmet is magába foglaló rendezési tervi csomag végigment a kötelező egyeztetési eljárásokon, s 2009 év során rendeletalkotással le is zárult.

Az akkori egyeztetési eljárás során a Balaton-felvidéki Nemzeti park hozzájárulásának híján a 8-72. utak csomóponton kívüli szakasz által érintett területeken csak a településszerkezeti terven lehetett rögzíteni a területbiztosítási sáv nyomvonalát. A szabályozási tervlapokon a megtervezett szabályozás nem kerülhetett átvezetésre.

Az eltelt idő alatt a NIF Zrt által készítetett környezetvédelmi munkarészeket az illetékes szakhatóságok elfogadták. Ez alapján kérelmezte a NIF Zrt Veszprém MJV önkormányzatánál a szabályozási terv véglegesítését.

Jelen terv adatszolgáltatója NIF Zrt (elődje NA Zrt). A terv a rendelkezésre bocsátott 2010. év végi kisajátítási dokumentáció alapján készült, mely alapvetően a műszakifizikai paraméterek tekintetében nem változott a 2008-as tervhez képest.

A melléklet dokumentáció nem csak a kérelmet és annak rövid leírását tartalmazza, hanem az ezen adatszolgáltatások alapján véglegesített tervet is. Jelen dokumentáció a 2008-as terv felhasználásával készült.

Ügyiratszám a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi És Vízügyi Felügyelőség –nél: 16483/2009

3


NIF Zrt rendezési terv módosítási kérelme a Veszprém, 8-72. utak csomópontjának területét érintően 2008-2011. A módosítással érintett terület, jelenlegi előírások: Veszprém közigazgatási határán belül a 8. sz. főútvonal, 72. sz. út és 82 sz. út csatlakozásánál levő már megépült csomóponttól északi irányban, a Győr felől jövő 82. sz. út nyomvonalát érinti a tárgyi módosítás. A településszerkezeti tervben (TszT) és a külterületi szabályozási tervben (KSZT) a 72. sz. út, a 8. sz. főút és 82. sz. út csomópontja rögzítésre került. A 82. sz. út Gyulafirátótot és Kádártát elkerülő szakaszának a vasút és Séd patak keresztezése utáni nyomvonalának helybiztosítása déli irányban szerepel a rendezési tervben. Külterületi Szabályozási Terv kivonat

Má-1 Má-1 Má-1 Má-1

VG-3 VG-3

0173/45

01 73 /43

0173/42

0174

0180/6

0173/34

01 VG-3 VG-3 Má-1 Má-1 Má-1 Má-1 VG-3 VG-3 0173/38

373/3

0180/7 0181

0178

0177/1

0180/1

Khon Khon

Eg Eg

/58

m m m m 00m m 10 10 10 10000 0000-10 10 10 10 100aaa10 ág ág ág ág ls ágaaa ls ls ls lság vo vo vo vo vols tá tá tá tá távo dő dő dő dő dőtá vé vé védő vé út út út út sssút útvé -e -e -e -e -esss 82 82 ttt82 82 82-e et et et et etttt82 ez ez ez ez ezet rv rv rv rv rvez te te tttte te terv in in in in intttte er er er er erin sz sz sz sz szer TTTsz TR TR TR O O O TR TRTTT O OTR O

0179

VG-3 VG-3 0179/59

0179/60

79 01 /28

/3 m m 00m m 79 50-5 50-5 ga ga 50-5000 m 50-5 01 ga ga50-5 olsá olsá olsá olsá olsága őtáv őtáv véd véd őtáv őtáv őtávolsá út út véd véd védőtáv vas út út útvéd vas vas vasút ezetttttvas ezet ezet terv tervezet terv terv

25 4 0179/ 9/2 2 01723 0179/2 0179/ 9/15

0179/61

VG-1 VG-10170179/1779/6 180 9/1 01 9/2

9 0179/1017 1 0179/2 017017 9/29 0 9/1 017 1 9/12 0179/9 0179/1017 3 0179/1 4 0179/1

0179/27

0179/33

VG-5 VG-5

Khon Khon

Reptér Reptér,,,,,,OÉSZ. Reptér Reptér OÉSZ. OÉSZ. 53.§. 53.§. OÉSZ. OÉSZ. OÉSZ.53.§. 53.§. 53.§. 53.§.

0

017 9/3 4

m m m m 00m m 10 10 10 10 10000 00000-10 10 10 10 aaa10 10 100ág ág ág ls ls ls ág ágaaa ls lság vo vo vo tá tá vo tá vols tá távo dő dő dő dő dőtá vé vé vé vé védő út út út út útvé sssút -e -e -e -e -esss 82 82 ttt82 82 82-e et et et etttt82 et ez ez ezet ez ez rv rv rvez rv rv te te terv te te in in inttttttte in in er erin er er er sz szer sz sz sz Tsz TT TT TR TR TRT TR TR O OTR O O O

0190/7

0189 0190/8

0187

tervezett tervezett tervezettgyepmesteri gyepmesteri gyepmesteri telep telep 1000 1000 m m gyepmesteritelep telep1000 1000m m tervezett tervezett tervezett gyepmesteri telep 1000 m

/35 0179

m m m m 00000m Ev Ev 1100000 00000----1--11 1100000 aaaaaa111 ááááággggg ls lsls lsls vvooooo m m m m tttttááááávvv 00000m 0217/9 ő ő ő dddddőő 11-111000000 vvvvvééééé 0000--úúúttttt 10000 a111 fffffőőőőőúú ggggaaa7/7 021 aaassssss lsááá 888888----a--aa olslsls vvvvooo á á á ttáttáá dőőőő éééddd tvvvv úúúttt fffőőffőőú aaasssss 888888-----aa

0179/7

kunhalom kunhalom kunhalom kunhalom kunhalom kunhalom

/40 0179

Má-1 Má-1

Tanki-tó

0197

forrás forrás forrás forrás forrás forrás

Ev Ev

0193

Ev Ev

VG-2 VG-2

m m m m m 000000 -5 -5 -5 -5 -5 55000000-5 aaa555 ááággggggaaa ls ls lsááá ls ls vvvooooools tá tá távvv tá tá őőőtá éééddddddőőő tttvvvvvvééé sssúúúúúúttt vvvaaaaaasss tttt ttvvv tttt eeett eezzzzzee rrvvvvveee terrr te te te te

0179/45

0179/44

VG-3 VG-3

0218

Ferenc-forrás Ferenc-forrás Ferenc-forrás Ferenc-forrás Ferenc-forrás 0217

01 94 /15 94 /14

01

01 94

94/ 7

01 94

94

/10

/8

01 94/ 6

/19 0225022 3 /18 0225

96 01

79 01

/5 79 01

/50

1

/7 0225 /6 0225

01 79 /5 2

fő őőúúú ő úúttttt v vvvéééé dőőő ddd őtá tá tá tá tá vvvvvooolsls ls ls lsáááááá gaaa gg gg g aa111111 000000000 000-1 -1 -1 -1 -1 -1 000000000 00m m m m m m

Ev Ev

/8 0225

Ev Ev

0195

Rác Gip-07 Gip-07

/9

01 94/ 5

019 4/4 01 94 /3 01 94/ 2 01 94 /1

/5 0225 /4 0225 /3 0225 /2 0225

0225

/1

/10

0220 2

0224

/17 0225 /16 0225 /15 0225 /14 0225 /13 0225 /12 0225 /11 0225 /10 0225 /9 0225

0222 te te 0219 terv /3 te te rv rveee rv rv eezze zze zze tttt88 tttt eeett -a 888-a -asss halála -a 0222/4 -a ss 7 777222-e 77 -e 22-e -esss -e ss c ccsss cc oo om oo sso m móóó m m pp pooo óóp pp ooon nn nttt nn tttv vvvéééddd vv ééédddőőő 0221 tá őőőtá tá tá tá táv vv oo vv vo Gip-07 Gip-07 ls oo ls ols ls ls lsááá Ev Ev ááággggggaaaaaa11111100000000 000-1 -1 -1 -1 -10000 00000 0m m m m m

0226

02

0227/1

iiigggggg yyyyyaaaaaakkk kkkoooooo rrrrrló ló ló ló ló té tté tté tééérrr r11111 00000000 0000000mm m m m

01

Ev Ev 01

/3 79 01

02 16

01 94/ 11

VG-3 VG-3

0179/47

0217/8

0217/3 0222/1

019 4/13 019 4/1 2

0179/46

0179/49

vvvvaaa assssúú úúúttttt vvvvvééé éédddddőőő Má-1 Má-1 őőőtá tá tá távvv tá vvoooools ls ls ls ls ls ááááággg 0217/2 ggaaaaa 555555000 00-5 -5 -5 -5 -5 00000 m m m m m m

Kb Kb

0217/5

0179/31

kkkkkkaaaaato to to to to to nnnnnnaaaaaaiii iiiggggggyyy yyyaaaaaakkk kkkoooooorrr ló ló ló rrrló ló ló té té térrr té rrr111111000 0000000000 000m m m m m m

te te te te terv te rv rv rv rve rv ee ze ze ee eze ze zett ze tttttt tt8 88 -a -a 88 8-a -as -a -a ss s7 ss 77 22 72 77 -e 22 2-e -e -es -e ss sc ss cc ss cs cc oo so ss om oo m m mó m m óó óp óó pp pp po oo oo on nn nn nttttttvvvééé vvvéééd dd dd dőőő tá tá távvv őőőtá tá tá oo oo ols vvvo ls lsááá ls ls ls ggaaa gg ááág aa 1 1100000 11 00000-1 -1 -1 -100000 -1 00000m m m m m

Eg Eg

Má-2 Má-2

0180/2

0186/1

0186/2

0188/2

0188/1

0188/3

Má-2 Má-2

0180/3

Má-2 Má-2 0179/57

0185

0180/5

0182/1 Má-2 Má-2

0182/2

0180/4

VG-1 VG-1 0183

0184/5

A módosítási igény célja: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. elkészíttette a már megépült csomópont és a Gyulafirátóti kiágazás közötti szakasz engedélyezési terveit. Cél a rendezési tervi feltételek megteremtése. Veszprém város érdekelt abban, hogy az OTrT-ben szereplő M80-as autóút, vagy kiemel főút nyomvonala a tárgyi csomópont közelében déli irányba fordulva, a repülőtértől keletre eső területen haladva csatlakozzon a leendő M8 autópályához. A fentiek alapján a rendezési terv módosításának célja, hogy a 82 sz. út egy tervezett nyomvonalon legyen szerepeltetve, a 72., 82. sz. utak és 8. sz. főút csatlakozási csomópontja pedig maradjon a jelenlegi helyén. A módosításban szerepeltetni kell egy olyan M80 nyomvonalat, amely biztosítja, hogy Veszprémet még a litéri csomópont előtt a repülőtértől keleti irányban levő területen áthaladó, M8 autópályához csatlakozó szakasz elkerülje és így tehermentesítse az átmenő forgalomtól a város keleti bevezető útszakaszát és a déli útgyűrűt.

4


A módosítási igény várható hatása:

A módosítási igény elfogadása esetén a 82. sz. út elkerülő szakasza egy új nyomvonalon szerepel (alternatíva nélkül), a csomópont idegen területeket kevésbé érint, így egyszerűsödne a rendezési terv előírásainak végrehajtása. Az OTrT-ben szereplő M80 jelű út nyomvonalának litéri csomópont előtti leágazásával és M8 autópályához való csatlakozásával Veszprémbe vezető út keleti szakasza és déli útgyűrűje tehermentesítetté válik az átmenő forgalomtól és így csökken a zajterhelés és a légszennyezés az útgyűrű mentén.

A módosítás érinti a TSZT, KSZT, és az SZT előírásait.

Területfelhasználás: A pontosított nyomvonal mentén a felsőbb szintű jogszabályok és terveknek megfelelő védőterületek által érintett sávban elvégeztük a TSZT a KSZT, valamint a SZT kis mértékben Gyulafirátót É-Ny-i jelenleg nem beépített, de az érvényes városrendezési tervek alapján belterületi, beépítésre szánt területek övezetmódosítási javaslatát. A módosítás áttételesen érinti - a csomóponti távolságok betarthatósága miatt - a repülőtér távlati különszintű megközelítését biztosító nagy területigényű csomópontja részére fenntartott területbiztosítást is. Veszprém joghatályos szabályozási terve a 82. sz. főút új nyomvonalára két alternatívát szabályozott ki, de egyiket sem a 8. és 72. főutak jelenlegi csomópontjának helyén (úthálózati és területszerkezeti indokok alapján). A csomópont részletes terveinek készítésekor a csomópont jelenlegi helyén való fejlesztésére készültek el a tervek, így a város szerkezeti és szabályozási tervében ezt a módosítást átvezetjük. Környezeti állapot, zöldfelületek. A tervezett út létesítéséhez környezetvédelmi hatástanulmány alapján adták ki a környezetvédelmi engedélyt. (KDKTVF ügyiratszám: 15210/2009.) Az út építéséhez szükséges engedélyezési tervet a Nemzeti Közlekedési Hatóság a KD/KA/77/18/2010. iktatószámú dokumentumával engedélyezte. A környezeti hatástanulmány részletesen vizsgálta a nyomvonal környezeti hatásait mind az élő, mind az élettelen természet vonatkozásában. A nyomvonallal kapcsolatos legjelentősebb probléma volt, hogy a nyomvonal áthalad a KÁDÁRTAI DOLOMITMEZŐK (HUBF20017) jelű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen (NATURA 2000 terület). Az érintett értékes élőhelyek védelme érdekében a DORONICUM Kft. Natura 2000 hatásbecslési dokumentációt készített a tervhez, melyben a lehető legkisebb természeti értékvesztéssel járó nyomvonalváltozat került kiválasztásra. A vizsgálat hatásár a terület visszapótlására Sóly területén az igénybe vett területet meghaladó mértékű terület védett területté minősítése is meghatározásra került. A tervezett nyomvonal időközben lehatárolt vízbázisokat is érint az alábbiakban:

Gyulafirátóti 2/b községi kút – Az érintett védőterületi zónák: külső védőterület, hidrogeológiai „A” védőterület, hidrogeológiai „B” védőterület. A vízbázist üzemeltető Bakonykarszt Zrt. hozzájárult a vízbázist érintő út megépítéséhez az alábbi feltételekkel:

5


o

Az útberuházás terhére – tekintettel arra, hogy a havária esete nem zárható ki – tartalék vízműkút létesül, az új vízbázis védhetőségének vizsgálatával együtt (előzetes védhetőségi vizsgálat, védőterületek lehatárolása, kialakítása), a belső védőterület szükséges mértékű növelésével.

o

A tartalék kút tervezésére és védhetőségi vizsgálat elvégzésére az út tervezésével egy időben megbízást ad az út beruházója a vízművet üzemeltető társaság által megnevezett vállalkozó, szakértő részére.

o

A tartalékkút fúrását és kialakítását (bekötését), majd az új kút védőterületeinek lehatárolását és – amennyiben nem védett – a védőterületek kialakítását az átkötő út kiépítésével együtt az út üzembe helyezéséig megvalósítja, és térítésmentesen átadja a Veszprém megyei Jogú Város Önkormányzatának.

o

Elkészítteti a tervezett úttal igénybe vett, 01030/7 és 01030/10 hrsz.-ú ingatlanok megosztásának munkarészeit, amelyet záradékolás előtt egyeztet a Bakonykarszt Zrt-vel.

o

A beruházó elfogadja, hogy a meglévő kutat az út létesítését követően üzemelő kútként tartják fenn, ennek megfelelően a vízbázis és vízkészlet védelmében környezetéből a csapadékvizeket kétoldali burkolt árokkal a tervezett út K-i oldalán elvezeti.

Hajmáskér 1. és 2. sz. vízműkutak hidrogeológiai „B” védőterületét érinti az út nyomvonalának középső szakasza, amit az út vízelvezetésének tervezésekor és kiépítésekor figyelembe kell venni.

Litéri 2. sz. vízműkút korábbi potenciális védőterületi lehatárolása pontosításra került, ami így nem érinti a 72-es utat. Ugyanakkor a nagy távlatban tervezett 72-es út és 8-as úti csomópont számára fenntartott területsáv keresztül halad a vízműkút külső védőterületén, hidrogeológiai „A” védőterületén és hidrogeológiai „B” védőterületén is. A területbiztosítási sávokkal a tervben a nagytávlatú és magasabb szintű tervekben rögzített elemeket szerepeltetjük a szabályozásban, ami alapvetően azok ellehetetlenülésük megakadályozását, a szándék megfelelő időben való jelzését szolgálja. A vízműkút védelmével kapcsolatos összeférhetetlenség egyértelmű, ezért a felsőbb szintű tervek felülvizsgálatra szorulnak és azok módosítása alapján tartjuk reálisnak és szükségesnek a területbiztosítási jelölés törlését.

Környezeti szempontból a módosítás problémát nem jelent. Az út Gyulafirátótot elkerülő szakasza mentén, a település felőli oldalon 50m széles véderdősáv létesítése tervezett a meglévő és távlatban bővítésre tervezett lakóterületek védelme érdekében. A véderdősáv nem csak az út zajterhelését, hanem a szomszédos lőtér nagyobb mértékű izolációját is szolgálja a lakott területektől. A korábban több alternatív nyomvonal változat megvalósíthatósága érdekében területbiztosítási sávok voltak érvényben. A 2008-as szabályozási terv módosításakor nagyjából a jelenleg szabályozásra tervezett nyomvonal változat maradt csak érvényben. A szabályozás révén a területbiztosítási sáv fenntartása a továbbiakban nem szükséges. Zöldfelületi szempontból a területen csak a közlekedés számára feltétlen szükséges méretű területeket szabad kiszabályozni, illetve a korábban közlekedési fejlesztések számára

6


kiszabályozásra került területek közül, azokat, amelyeket a közút fejlesztés miatt nem kell igénybe venni javasolt a szomszédos mezőgazdasági és eredőgazdasági övezetekbe visszasorolni. A tervezett övezet átsorolások, melyek az út kiszabályozását és a javasolt, minimálisan szükséges véderdő területek kijelölését is tartalmazza, biológiai aktivitásérték növekedéssel jár, ami az alábbiak szerint számítható: Jelenlegi övezet és vonatkozó paraméterek Bio. Aktivitás Bio. Aktivitás Övezet Terület (m2) értékmutató érték Má-1 16853,0 3,70 6,235610 út 3101,1 0,60 0,186066 Khon 15921,9 1,50 2,388285 Khon 16977,5 1,50 2,546625 Má-1 2296,5 3,70 0,849705 út 4091,4 0,60 0,245484 Má-1 58486,2 3,70 21,639894 Má-1 13735,2 3,70 5,082024 Khon 966,1 1,50 0,144915 Má-2 202,3 3,70 0,074851 Má-2 45531,9 3,70 16,846803 VG-1 1322,0 6,00 0,793200 Má-1 24145,1 3,70 8,933687 Má-1 3710,4 3,70 1,372848 VG-3 298,9 6,00 0,179340 Má-1 2754,0 3,70 1,018980 VG-3 601,6 6,00 0,360960 VG-3 20,4 6,00 0,012240 VG-3 334,9 6,00 0,200940 Má-1 6052,6 3,70 2,239462 Má-1 470,3 3,70 0,174011 Má-1 6196,7 3,70 2,292779 VG-3 140,2 6,00 0,084120 Má-1 7635,4 3,70 2,825098 VG-3 34,3 6,00 0,020580 VG-3 118,2 6,00 0,070920 Má-1 976,2 3,70 0,361194 VG-3 186,6 6,00 0,111960 Kök 487,2 0,60 0,029232 Má-2 15690,0 3,70 5,805300 Khon 38675,3 1,50 5,801295 Ev 2551,3 9,00 2,296170 Khon 312,2 1,50 0,046830 Má-2 5366,9 3,70 1,985753 Má-2 822,7 3,70 0,304399 EG 54,6 9,00 0,049140

7

Tervezett övezet és vonatkozó paraméterek Bio. Aktivitás Bio. Aktivitás Övezet értékmutató érték Ev 9,00 15,167700 Ev 9,00 2,790990 út 0,50 0,796095 Ev 9,00 15,279750 út 0,50 0,114825 Ev 9,00 3,682260 út 0,50 2,924310 Ev 9,00 12,361680 út 0,50 0,048305 út 0,50 0,010115 út 0,50 2,276595 út 0,50 0,066100 út 0,50 1,207255 út 0,50 0,185520 út 0,50 0,014945 út 0,50 0,137700 út 0,50 0,030080 VG-1 6,00 0,012240 út 0,50 0,016745 út 0,50 0,302630 Kök 0,60 0,028218 út 0,50 0,309835 út 0,50 0,007010 út 0,50 0,381770 út 0,50 0,001715 út 0,50 0,005910 út 0,50 0,048810 út 0,50 0,009330 út 0,50 0,024360 út 0,50 0,784500 út 0,50 1,933765 út 0,50 0,127565 út 0,50 0,015610 út 0,50 0,268345 út 0,50 0,041135 út 0,50 0,002730


EG Má-2 Má-1 Má-1 VG-3 Má-1 Má-1 VG-3 Má-1 VG-1 Má-1 Má-1 Má-1 Khon út Ev Khon Khon Lke-12 Lke-12 Lke-12 VG-3 Összesen: Csak a beépített terület változása

96,8 162,8 93,6 152,2 13,7 95,7 68,6 44,5 5,9 23,2 447,7 69,0 40733,2 1577,4 200,2 7084,9 10750,7 7854,6 170,0 2007,1 11321,1 204,3 380298,3

106533,9

9,00 3,70 3,70 3,70 6,00 3,70 3,70 6,00 3,70 6,00 3,70 3,70 3,70 1,50 0,60 9,00 1,50 1,50 3,00 3,00 3,00 6,00

0,087120 0,060236 0,034632 0,056314 0,008220 0,035409 0,025382 0,026700 0,002183 0,013920 0,165649 0,025530 15,071284 0,236610 0,012012 6,376410 1,612605 1,178190 0,051000 0,602130 3,396330 0,122580 122,811146

út EG VG-3 VG-3 út út VG-3 út VG-3 út Má-2 út Ev Ev Ev út út Ev Má-1 Köu Ev Má-1

0,50 9,00 6,00 6,00 0,50 0,50 6,00 0,50 6,00 0,50 3,70 0,50 9,00 9,00 9,00 0,50 0,50 9,00 3,70 0,50 9,00 3,70

18,004815

0,004840 0,146520 0,056160 0,091320 0,000685 0,004785 0,041160 0,002225 0,003540 0,001160 0,165649 0,003450 36,659880 1,419660 0,180180 0,354245 0,537535 7,069140 0,062900 0,100355 10,188990 0,075591 118,586418

37,452105

* a vastag betűvel szedett sorok a beépített terület változást mutatják.

(Az övezeti változás miatti biológiai aktivitás érték csökkenése: 4,224728.) Csak a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek közötti biológiai aktivitás érték növekedés: 19,44729. A tervezett út nyomvonala jobbára az Országos Ökológiai Hálózat területein halad keresztül. Gyulafirátóttól DK-re van egy kb. 1,2 km-es szakasz, ami nem ilyen besorolású területen van. Az út nyomvonala Natura 2000 területet is érint. Az érintett szakasz a 8-as és 72-es út csomópontjától kezdődően É-ra vezető, kb. 1,7 km hosszú szakasza. A természeti érdekű területek érintettsége miatt az út kiszabályozása során csak a minimálisan szükséges területek igénybevételét tervezzük. Az élőhelyek védelme érdekében az esetlegesen szükséges állat és növényfajok áttelepítését a területeken biztosítani kell.

8


Egyszerűsített környezeti vizsgálat és nyilatkozat a 82-es sz. főút átkötése a 8. sz. főútra (2/2005.(I.11.) Korm. rendelet szerint) Tartalom: 1. bevezető, az értékelés kidolgozásának ismertetése 2. A terv és a kidolgozáskor vizsgált változatok ismertetése 3. A terv megvalósulásának környezeti hatásainak és következményeinek feltárása az egyes környezeti elemek, környezeti elemek rendszereire gyakorolt hatásainak ismertetése a. Földre, talajra gyakorolt hatások b. Felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt hatások c. Környezeti zaj hatása, változása d. Levegő szennyezettség alakulása e. Emberre gyakorolt hatások f. Társadalmi, gazdasági hatások g. Élővilágra, Natura 2000 területekre gyakorolt hatások h. Épített környezetre, régészeti értékekre gyakorolt hatások i. Tájra gyakorolt hatások j. Kommunális és veszélyes hulladékokkal kapcsolatos hatások 4. A terv megvalósulása következtében fellépő káros hatások csökkentésére vonatkozó javaslatok értékelése 5. Közérthető összefoglalás

1.

Bevezető, az értékelés kidolgozásának ismertetése

A környezeti értékelés a 82-es út Gyulafirátótot elkerülő és 8-as útig tartó szakaszára készül. A terv készítését az tette szükségessé, hogy a településszerkezeti terv módosítása során a tervezett út kiszabályozása is szükségessé vált. A tervezett 82-es út Gyulafirátótot elkerülő és 8-as útig tartó szakaszára Útépítési engedélyezési terv, ahhoz kapcsolódó környezetvédelmi engedélyezési terv és Előzetes környezeti vizsgálat (314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint) is készült, valamint építési kiviteli tervek is elkészültek. A terv 3 nyomvonalváltozat vizsgálatát végezte el. Végül a 3. nyomvonal változat tervezésére került sor, mely elsősorban a természetvédelmi érdekek (Natura 2000 terület védett élőhelyeinek legkisebb mértékű károsodásának) figyelembe vétele miatt került sor. A környezeti vizsgálat alapját a „FRAMA” 01dBH Környezetvédelmi Kft által készített „82. sz. főút átkötése a 8. sz. főútra TANULMÁNYTERV Előzetes Környezeti Vizsgálat, Felülvizsgálat” című 2009 áprilisában készített dokumentuma, valamint a DORONICUM Kft által készített „A Kádártai-dolomitmezőket (HUBF20017) érintő főút (82. sz. főút átkötése a 8. sz. főútra) Natura 2000 hatásbecslési dokumentációja” képezte. Annak megállapításait és vizsgálati adatait veszi át, mivel azok egy sokkal részletesebb tervhez készültek.

9


2.

A terv és a kidolgozáskor vizsgált változatok ismertetése

A terv 3 nyomvonalváltozat vizsgálatát végezte el. A 3. nyomvonal változat részletes megtervezésére és annak a településszerkezeti és szabályozási tervben való szerepeltetésére került sor. A harmadik változat kialakítására a természetvédelmi érdekek, az Országos Ökológiai Hálózat, a Natura 2000 terület védett élőhelyeinek legkisebb mértékű károsodásának érdekében került kidolgozásra. A tervezett nyomvonal a 82-es útból Gyulafirátóttól É-ra ágazik ki. A kiágazás után kb. 500m-re 80 m hosszon jelenleg belterületbe sorolt, de tényleges használat szerint mezőgazdasági területen haladva érinti a település belterületét. A további részeken a belterületétől mintegy 130-140m-re K-re halad a honvédségi gyakorlótér területei melett. A települést elhagyva is mezőgazdasági művelésű területeken haladva éri el a Veszprém- Fehérvár vasútvonalat. A vasutat keresztezve felhagyott katonai gyakorlótéren vezet az út a 8as és 72-es utak csomópontjáig. Az út tehát beépített területet nem érint. A jelenleg lakott területektől olyan távolságban halad, hogy azokat az út környezeti terhelése negatívan nem befolyásolja. 3.

A terv megvalósítás környezeti hatásainak és következményeinek feltárása az egyes környezeti elemek, környezeti elemek rendszereire gyakorolt hatásainak ismertetése a. Földre, talajra gyakorolt hatások

Az út nyomvonala két talajtípust érint, melyek a következő genetikai főtípusba sorolhatók: kőzethatású talajok, réti talajok. Az építésre viszonylag keskeny területsáv igénybevételével kerül sor, így a termőterület jelentős csökkenésével nem kell számolni. A területfoglalás hatása nem túl jelentős, mivel az út területfoglalása közepes vagy közepesnél jóval gyengébb termékenységű talajok kiesését eredményezi. A termőréteg az út területén, az árkok és műtárgyak helyein távolítható el. A tervezett nyomvonal és betétváltozat mentén a talajok termőképességének alakulása szerinti termőterület kiesés területe (16 m-es szélességgel számolva): talajok „1.sz” nyomvonal: 10-20 % termőképességű talaj 50-60 % termőképességű talaj „2.sz.” nyomvonal: 10-20 % termőképességű talaj 50-60 % termőképességű talaj

hossz

hektár

5164 m

8,26 ha

361 m

0,58 ha

2985,5 m

4,78 ha

540 m

0,86 ha

A tervezett nyomvonalak döntően 10-20 %-os termőképességű talajon haladnak, területfoglalásuk nem túl jelentős. A beruházás mindegyik változat esetében érint szántóterületeket is, azonban kb. megegyező hosszon, továbbá erózió szempontjából is hasonló adottságúak, ezért a rangsort úgy alakítottuk ki, hogy az érintett területek a termőképességükkel súlyoztuk, majd összegeztük: „1.sz.” nyomvonal: (8,26*15)+(0,58*55)= 155,8 „2.sz.” nyomvonal: (4,78*15)+(0,86*55)=119,0 10


Ennek az értékelésnek az eredményeként talajvédelmi szempontból a „2.sz.” nyomvonal lenne kedvezőbb. b. Felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt hatások A nyomvonal által elfoglalt terület a Séd vízgyűjtőjéhez tartozik. Az egyes változatok a Sédet az alábbi szelvényeknél érintik: „A” nyomvonal: 2+267 km sz. „A” nyomvonal „B” betétváltozattal: 2+473 km sz. Összefüggő talajvízszintet csak a Séd Veszprém alatti völgyében találunk, 4-6 m között. Mennyisége ott sem jelentős. Általános a kalcium-mangézium-hidrogénkarbonátos jelleg, a 15-25 nkº közötti keménység és a 60 mg/l alatti szulfittartalom. Helyenként a nitrát koncentrációja nagymértékű. A rétegvizek mennyisége 11,5 l/s.km2. Értékét a tározókőzet eléggé meghatározza. Az artézi kutak száma kevés. Mélységük és vízhozamuk nagy szélsőségek között ingadozik. A tervezett út építése érinti a Gyulafirátóti 2/b községi kút külső védőterületét, hidrogeológiai „A” védőterületét, hidrogeológiai „B” védőterületét. A vízbázist üzemeltető Bakonykarszt Zrt. hozzájárult a vízbázist érintő út megépítéséhez az alábbi feltételekkel:

Az útberuházás terhére – tekintettel arra, hogy a havária esete nem zárható ki – tartalék vízműkút létesül, az új vízbázis védhetőségének vizsgálatával együtt (előzetes védhetőségi vizsgálat, védőterületek lehatárolása, kialakítása), a belső védőterület szükséges mértékű növelésével

A tartalék kút tervezésére és védhetőségi vizsgálat elvégzésére az út tervezésével egy időben megbízást ad a vízművet üzemeltető társaság által megnevezett vállalkozó, szakértő részére.

A tartalékkút fúrását és kialakítását (bekötését), majd az új kút védőterületeinek lehatárolását és – amennyiben nem védett – a védőterületek kialakítását az átkötő út kiépítésével együtt az út üzembe helyezéséig megvalósítja és térítésmentesen átadja a Veszprém megyei Jogú Város Önkormányzatának.

Az út beruházója elkészítteti a tervezett úttal igénybe vett, 01030/7 és 01030/10 hrsz.-ú ingatlanok megosztásának munkarészeit, amelyet záradékolás előtt egyeztet a Bakonykarszt Zrt-vel.

A beruházó elfogadja, hogy a meglévő kutat az út létesítését követően üzemelő kútként tartják fenn, ennek megfelelően a vízbázis és vízkészlet védelmében környezetéből a csapadékvizeket kétoldali burkolt árokkal a tervezett út K-i oldalán elvezeti.

A tervezett út építése érinti a Hajmáskér 1. és 2. sz. vízműkutak hidrogeológiai „B” védőterületét érinti az út nyomvonalának középső szakasza, amit az út vízelvezetésének tervezésekor és kiépítésekor figyelembe kell venni. A tervezett út építése nem érinti a Litéri 2. sz. vízműkút védőterületeit, amint azt a korábbi előzetes becslések tartalmazták. A 8-as 72-es úti csomópont nagytávlatban, magasabb szintű tervekben rögzített kialakítása viszont keresztül halad a vízműkút külső védőterületén, hidrogeológiai „A” védőterületén és hidrogeológiai „B” védőterületén is. A vízműkút védelme és a távlatú út nyomvonalának vezetése egyértelműen összeférhetetlen, de a magasabb szintű tervek módosítása alapján reális csak a szabályozásban is csak területbiztosításként jelölt távlati közúti kapcsolat módosítása. A fejlesztés érint vízbázis-védelmi védőterületet, a 0+000 km sz. - 0+240 km sz. között. Ezen a szakaszon az árokrendszer burkolása és párologtató medence létesítése javasolt az útról történő szennyezések megelőzése érdekében!

11


A 219/2004 (VII.21.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti érzékenységi besorolás alapján a tervezett nyomvonalak által érintett terület a Felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület (Vízbázis-védelmi védőterület; Felszíni karszt), Felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület (20 mm-nél nagyobb utánpótlódású terület) kategóriába sorolható. Az egyes változatok által érintett hosszok: „1.sz.” nyomvonal: -vízbázis védelmi védőterület: 0+000 – 0+240 km sz. -felszíni karszt: 0+240 – 1+330 km sz. 1+480 – 1+717 km sz. 2+060 – 2+320 km sz. -20 mm-nél nagyobb utánpótlódású terület: 1+330 – 1+480 km sz. 1+717 – 2+060 km sz. 2+320 – 5+536 km sz. „2.sz.” nyomvonal: -vízbázis védelmi védőterület: -felszíni karszt:

0+000 – 0+240 km sz. 0+240 – 1+330 km sz. 1+480 – 1+720 km sz. 2+115 – 2+473 km sz. -20 mm-nél nagyobb utánpótlódású terület: 1+330 – 1+480 km sz. 1+720 – 2+115 km sz. 2+473 – 3+506,5 km sz. A tervezett út a teljes tervezési szakaszon, a terepszint felett, töltésben halad. Az útburkolatról és az út környezetében lévő vízgyűjtőkről lepelszerűen érkező csapadékvizet talpárokban kell a befogadóba eljuttatni. Azon szakaszokon, ahol az átlag esés nagy ( S > 5 – 10 [‰]), illetve nagy az áramló víz sebessége ( v > 1 – 1,5 [m/s]) az árkokat burkolattal kell ellátni a víz erodáló hatása ellen. A tervezett út tejes hosszán a pályaszerkezetben 35 cm vastagságban szemcsés, szivárgó réteg épül, amelyet kivezetnek a rézsűig, ahol a pályaszerkezetbe kerülő víz a talpárkokba tud távozni.

Mivel fennáll a lehetősége, hogy az útpályára szennyező anyag kerül, a befogadóba való bevezetés előtt olaj- és iszapfogó műtárgyak építésére van szükség. A befogadó vízfolyást a vízbevezetéseknél az érkező víz erodáló hatása ellen burkolattal biztosítani kell, a befogadó adott szakaszának rendezését a vízfolyás kezelőjének előírásai szerint kell megvalósítani. c. Környezeti zaj hatása, változása Jelenleg a zajterhelés mértéke a 82. sz. főút Gyulafirátót belterületi szakaszán a megítélési távolságokban mind nappal, mind éjjel nagyobb a kívánatosnál. Külterületen a zajterhelés kisebb a megengedettnél. Az elkerülő út megépülésével a régi 82 főúton a zajterhelés jelentősen csökkenni fog. Az I. szakaszon külterületen 2,3 dB-lel, a II. szakaszon külterületen 5,1 dB-lel, belterületen 5,4 dB-lel mérséklődik az épületek várható zajterhelése. Az útépítés elmaradása esetben a régi út mellett a természetes forgalomnövekedés miatt a zajterhelés a jelenlegi állapothoz képest 1,5 dB-lel fog nőni. Az elkerülő út mellett az éjszakai határérték teljesülési határa d=21 m. Az új nyomvonal közelében beépített vagy beépítésre szánt (lakó, intézményi) terület ezt jelentősen meghaladó távolságban 50-70m –távolságban lesz nagy távlatban is. Gyulafirátót mellett az út és a lakóterület között részben zajvédelmi okokból is 50m széles véderdősáv létesítése tervezett.

12


d. Levegő szennyezettség alakulása A jelenlegi, (települési) közúti közlekedési eredetű levegőszennyezés megítélésére d=7,5 m távolságra, a forgalmi adatok alapján végzett levegőszennyezés-számítás szerint a levegőszennyezettség minden komponensre határérték alatt van. A légszennyezettség egészségügyi határértékeit a módosított 4/2011. (I. 14.) VM rendelet rögzíti. A közúti közlekedésből származó kiemelt jelentőségű károsanyag-komponensek megengedett koncentrációit a tervezett nyomvonalakra készített levegőszennyezés-számítás adataival összehasonlítva megállapítható, hogy a várható levegőszennyezés egyik komponens esetében sem haladja meg a megengedett értéket az elkerülő út és a főúttól 25 m távolságban. e. Emberre gyakorolt hatások A lakosság egészségügyi helyzetének változása az elkerülő üzembe helyezése után, elsősorban a forgalom átrendeződése által következik be. A jelenleg zajjal és légszennyezéssel erősen terhelt 82 sz. főút belterületi szakasza mentén - mivel ott forgalomcsökkenés következik be -, pozitív hatások várhatók. A hatások időben eltolódva, a tartósan terhelés alatt álló lakosság körében jelentkeznek. A vizsgálatból megállapítható, hogy a belterületi szakaszon a levegőminőség javulása várható. Ennek eredményeként a levegőszennyezettséggel összefüggésbe hozható megbetegedések (idült alsó légúti megbetegedések, a hörgők és a tüdő rosszindulatú daganatai) gyakorisága is csökkeni fog. f. Társadalmi, -gazdasági hatások A beruházás megvalósulása közvetlenül csak Veszprém közigazgatási területét érinti, de a fejlesztés közvetve érinti az egész térséget. Az út létesítésének célja a gazdasági és lakossági igények kielégítése. A jelentősége, hogy a 82. sz. főút Veszprém – Kádárta (Veszprém) és Gyulafirátót közötti cca. 10 km-es szakasz az említett települések kikerülésével 5,6 km-re rövidül. Javítva ezzel a gépjármű forgalom áteresztő képességét és a jelenlegi nyomvonallal érintett települések lakónak életminőségét. A működésének tervezett időtartama várhatóan több évtized. A közúti infrastruktúra fejlettségének kulcsfontosságú szerepe van a régió gazdasági kapcsolataiban és más területekhez való integrálódásában. Veszprém – Kádárta (Veszprém) és Gyulafirátót térségében a közúti forgalom gazdasági és lakossági igények miatt fejlesztésre szorul. A 8. sz. főút túlterheltsége szinte minden napszakban kimutatható. Az összekötő utak a településeken átvezető szakaszaik miatt balesetveszélyessé váltak. A megnövekedett forgalom hosszú ideje jelentős közlekedési és környezeti problémát okozott, ennek ellenére a közúthálózat fejlesztése nem követte az igényeket. A 8. sz. és a 82. sz főút beépített belterületeken (Veszprém, Kádárta és Gyulafirátót) haladnak át, az út vonalvezetése korszerűtlen, ezért évekkel ezelőtt felmerült egy korszerű, balesetmentes és gyors közúti közlekedést biztosító elkerülő út építésének szükségessége. A közútfejlesztések megvalósulásával a közlekedés felgyorsul, ami ösztönzőleg hat a kereskedelem fejlődésére is. A gyors haladás, valamint az új közúti kapcsolatok a tranzitforgalmat is vonzzák, amit a vendéglátóipar használhat ki eredményesen. A beruházás megvalósítása az ingatlanárakban is változást okoz. Mivel az átmenő forgalom és az ezzel járó magas szennyezőanyag-kibocsátás mérséklődik, a belterületen várhatóan emelkednek az ingatlanárak. Az elkerülő mentén elhelyezkedő területek könnyen és gyorsan megközelíthetők, ami az itt található ingatlanok iránti kereslet kismértékű emelkedésében és ezáltal az ingatlanárak változásában is megmutatkozhat. Nem elhanyagolható hatásként jelentkezik szintén a belterületen a kisebb forgalom miatti balesetveszély csökkenése sem.

13


g. Élővilágra, Natura 2000 területekre gyakorolt hatások

1-es számú ábra

A vizsgált terület által érintett Natura 2000 természetvédelmi terület

A vizsgált tervezési terület a 275/2004. (X. 8.) Korm. Rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 7. számú melléklet szerint kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területet, a Kádártai dolomitmezők területet érinti. (Terület azonosítója: HUBF20017, kiterjedése: 814 ha) A beruházás A és B nyomvonalváltozatai a vizsgálati területsávba esnek. Az egyes változatok az alábbi mértékben érintik a Natura 2000 területet: A nyomvonal

0+000 – 1+290 km sz. között + leágazások

67680 m2

B (alternatív) nyomvonal

0+000 – 1+298 km sz. között + leágazások

68200 m2

A beruházás által érintett terület természeti értékeinek (botanikai, zoológiai stb.) szisztematikus felmérésére került sor az előzetes környezeti vizsgálat (EKV) készítése során terepi bejárásokkal 2007 júliusában. A területen feltérképezésre kerültek az élőhely típusok és az Európai jelentőségű jelölő fajok is. A 82. sz. főút tervezett szakasza a Natura 2000 terület esetében egy korábban katonai gyakorlótérként hasznosított területen fut. A Natura 2000 területen egyaránt érint természetes v. természetközeli állapotokat hordozó élőhelyet és változó mértékben degradált élőhelyeket. A terület természetes állapotban megmaradt foltjain a fitocönózisai elsősorban edafikus hatásokra kialakult társulások, melyek az alapkőzet, a rajta kialakuló talaj jellege ill. a vízháztartási viszonyok miatt igen változatosak. A dolomitvegetáció jelentős és jellemző típusait a sziklákhoz, kőtörmelékes talajhoz kötődő

14


gyepek alkotják. Délies kitettségben a legmeredekebb és/vagy legmagasabb ill. a legsekélyebb talajú részeken nyílt dolomitsziklagyep (Seselio leucospermi-Festucetum pallentis) változó mértékben degradált formái találhatók. Ezeket a kis kiterjedésű árvalányhajas dolomitsziklagyep (Stipo eriocauli-Festucetum pallentis) veszik körül. A talaj mélyebbé válásával a sziklagyep fokozatosan sziklafüves lejtőgyepekben (Chrysopogono-Caricetum humilis) megy át. A három típus legtöbbször finom léptékű mozaikot alkot egymással. Az antropogén eredetű töltéseken, katonai tevékenységgel bolygatott felszíneken, szemetes helyeken másodlagos, generalista és zavarástűrő, valamint a korábbi természetes növényzet egyes fajaiból szerveződött növényegyüttes telepedett meg. A 8-as sz. főút mellett a korábbi szántót évtizedekkel ezelőtt fekete fenyővel (Pinus nigra) telepítették be. Ez a tevékenység jelentős, a korábbinál jóval nagyobb kiterjedésben tovább folytatódott az utóbbi néhány évben, de már a természetes, jó állapotú sziklagyepekben, lejtősztyeppréteken. A telepítés sikere nagyon változó és a beavatkozás jelentős mértékben megváltoztatta, degradálta az érintett foltok növényzetét. Erőteljes spontán cserjésedés folyamata figyelhető meg (amely a természetes szukcessziós folyamat része), elsősorban honos cserjékkel a vizes élőhelyeken és az erdőfoltok szélében. Az építés folyamán útpálya szélességében és a kisajátítási terület nagy részén közvetlen hatásként a növényzet véglegesen megszűnik és ez egyben élettér- és élőhely megszűnést okoz. Az élőhely veszteség mértéke függ az építendő útszakasz szélességétől. A létesítmény hatása nyomán a töltésen vezetett út megváltoztatja a domborzati viszonyokat, változtat a mikroklimatikus adottságokon. E tényezők együttesen az utak környezetében a vegetáció változását eredményezhetnek, amely hatás közvetve a faunát is érinti. A létesítmény üzemelésének során érvényesül a pályatest speciális csalogató, vonzó hatása, mivel annak növényzete, mikroklimatikus viszonyai rendszerint eltérnek a környező területek vegetációjától, mikroklímájától. A csalogató, vonzó hatás egyaránt kiterjed a növény- és az állatvilág egyes képviselőire.

15


2-es és 3-as számú ábra

A vizsgált terület élőhelyei

A területen a tervezett beruházás a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek közül a pannon sziklagyepek (6190) és pannon lejtősztyeppek és sziklafüves lejtők (6240) jelölő élőhelyek fordulnak elő. (lásd: 4. sz. 16


térképmelléklet). A jelenlegi nyomvonal-változat a jó állapotú és nagy kiterjedésű, egybefüggő élőhely foltokat elkerüli, annak szélében fut. Ezek ismertetését lásd fentebb. A nyomvonal túlnyomórészt változó mértékben degradált lejtőgyepeket és nyílt dolomitsziklagyep-foltokat érint, amelyek mechanikai bolygatás ellenére hordozzák a ritka fajok kivételével a Natura 2000 élőhely valamennyi faját. A telepítés során végzett gyepfeltörésből (ültető barázda húzás) a kisebb sziklakibúvások, magaslatok, katonai tevékenység nyomán keletkezett árkok, gödrök kimaradtak. Ezért maradhatott fenn gyakorlatilag a korábbi dolomitnövényzet jelentős része. A fiatal ültetvény zömében fekete fenyő (Pinus nigra), de egyes foltokban a molyhos tölgy nagyon kis méretű egyedei is előkerülnek. A fenyő helyenként olyan ritka, hogy csak a barázdák árulják el, hogy itt korábban bolygatás történt. A mechanikai bolygatás során a ritka fajok eltűntek, de a gyakoribb védett fajok végig jelen vannak (pl. Allium sphaerocephalon). A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyekre és fajokra a beruházás hatása annak ellenére nem jelentős, hogy érinti a többnyire degradált állapotú Natura 2000 jelölő élőhelyeket. A nyomvonal megépülése során közösségi jelentőségű (Natura 2000) növényfaj állományai nem, de hazai védett növényfaj állományai pusztulnak. Állatfajok közül legfeljebb néhány csekély természetvédelmi értékű faj elenyésző számú egyede (pl. éti csiga, bőrfutrinka) pusztulhatott el a munka során, fragmentáció is csak ilyen fajoknál léphet fel. A gerinctelenek esetében elmondható, hogy az értékesebb fauna a természetesebb foltokhoz kötődik, ezért a fragmentáció erőssége arányos lehet a növénytani értékeknél jelzettel. A legtöbb rovarcsoporttal kapcsolatban a nyomvonal kijelölésének csak az élőhelyek általános védelme tekintetében van relevanciája, külön intézkedést nem igényelnek. A madarak esetében fokozottan védett faj fészkelőhelyét nem érinti a nyomvonal, továbbá veszélyeztetett, ritka, sérülékeny állományú madárfajok sem fordulnak elő. Az érintett madárfajok rendszeresen előforduló gyakoribbnak mondható fajok és várhatóan az építés után sem távoznak a területről.

4-es számú ábra

A vizsgált terület természetvédelmi vonatkozásai

17


Amint az a 4.-es számú ábrán látható az út nyomvonala az érintett részen az Országos Ökolkógiai Hálózat részeként nyilvántartott területeket is érint, azon belül ökológiai folyosó területet, magterületet és pufferterületet egyaránt, a mellékleten jelzett módon. (A térképen az első változat szerepel, viszont az Országos Ökológiai Hálózat területei jól láthatók rajta.) A Natura 2000 területet érő kedvezőtlen hatások az alábbiak szerint csökkentendők:

Út mentén a lehető legkeskenyebb zöldterületi sáv kijelölése, melyben csak tájban őshonos fa és cserjefajokkal lehet telepítést végezni, valamint a gyepesítés a termőhelyi viszonyoknak megfelelő fűfélékkel végezhető.

Útépítés közben csak az útpálya közvetlen közelében fpolyhatnak építési munkálatok, azok lehetőség szerint az útpálya területéről történjenek.

A Natura 2000 területen még időlegesen sem alakítható ki törmelék, építési anyag és eszközök tárolására szolgáló lerakat, depónia.

Építési anyagmozgatás csak a meglévő nyomvonalon történhet.

Natura 2000 területen az állatvilág védelme érdekében csak vegetációs időszakon kívül (szeptember 1. – március 1. között) végezhető fakivágás, bozótirtás.

Az építési tevékenység során keletkező meredek falú mélyedéseket nem szabad több napig fedetlenül hagyni, mert az a kisemlősök, kétéltűek egyedeinek pusztulását okozhatja. A mélyedések betöltése, földmunkái során meg kell győződni róla, hogy nincsenek beléjük hullott védett állatok, s a munka csak ezek kimentése után folytatható.

A tervezett elkerülő út a kistestű énekes és egyes ragadozó madarak számára jelenthet veszélyt. Az úttesten táplálkozás, búvóhely keresés, vándorlás stb. céljából történő átrepülés, vagy az elhullott állati tetemek fogyasztása során érheti őket végzetes ütközés. A veszély jelentősen csökkenthető, ha az út mellett nem kerülnek kialakításra olyan élő- és táplálkozóhelyek vagy búvóhelyek, amik vonzanák az állatokat.

Tilos bogyós gyümölcsű fák és cserjék telepítése az út menti sávban. Zajvédő sávokba csak a területre jellemző őshonos fajok telepíthetők, pl.: virágos kőris (Fraxinus ornus), molyhos tölgy (Quercus pubescens), csertölgy (Quercus cerris), mezei juhar (Acer campestre), stb.

Az építés során folyamatos konzultáció szükséges a illetékes nemzeti park igazgatóság szakembereivel. Különösen az egyes jelentősebb részmunkafázisok megkezdése előtt, a természeti károk minimalizálása érdekében.

A terv keretében kiegyenlítő (kompenzációs) intézkedés is meghatározásra került. A kb 6,8 ha-os élőhely vesztést okozó beruházás kompenzálásaként a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságával egyeztetve a Sóly hrsz: 017/3 számú ingatlan került kijelölésre, mely 10,4863 ha területű, és az alábbi művelési ágú területekből áll: Alrészlet a b c d Összesen:

Művelési ág Legelő és út erdő erdő szántó

Terület (ha) 6,1890 0,1600 0,3648 3,7725 10,4863

18


5. számú ábra A Natura 2000 terület és a kompenzációs terület elhelyezkedése h. Épített környezetre, régészeti értékekre gyakorolt hatások Az út nyomvonala beépített területet, épületeket, építményeket nem érint. A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság tájékoztatása szerint két nyilvántartott régészeti lelőhely esik a tervezési területre melyek kiterjedése pontosan nem megadható: - Gyulafirátót 20/8. lelőhely: őskori (neolitikus és bronzkori telep), 14-16 század. - Kádárta 25/19. lelőhely: avar temető vagy telep (Erre már elkészült a régészeti hatástanulmány a tervezési szakasz elején található csomópont tervezésekor). A jelenleg rendelkezésre álló adatok számba vétele mellett az érvényes 2001. évi LXIV. (kulturális) törvény és e tárgyban született egyes rendeletek vonatkozó előírásait, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági állásfoglalásait a kulturális örökség e részének megőrzése érdekében kiemelt figyelemmel, mindenben maradéktalanul szükséges betartani. Ez a már ismert lelőhelyek területén azt jelenti, hogy csak olyan, esetleg földmunkával is járó változtatásokra kerülhet sor, amely az adott régészeti lelőhelyet nem veszélyezteti, illetve amely során biztosított a régészeti örökség bármely részének előzetes vagy folyamatos megmentése (régészeti helyszíni felügyelet, próbafeltárás, megelőző feltárás), továbbiakban a régészeti lelőhely továbbra is hozzáférhető marad.

19


i.

Tájra gyakorolt hatások

A vonalas létesítmények elsőszámú problémája, hogy elválasztják a korábban szerves egészként működő területeket. Azonban a tervezéskor a vonalvezetésben a domborzat idomait követve, annak adottságait kihasználva ez a probléma részben feloldható. A szegélyhatás környezetvédelmi, ökológiai és esztétikai előnyeit ki is használhatjuk. A szegélyhatás elválaszthatatlanul kötődik a fragmentációhoz. A szegélyek ökológiai adottságai átmenetet képeznek a szomszédos élőhelyek ökológiai adottságai közt, ezért bennük mindkét oldalról megtalálhatók élőlények. Az utak mentén telepített vegetáció monokultúrás művelés alatt álló területen a biodiverzitást fokozza. Az utak esetében azonban nem csak a vízszintes, hanem a függőleges vonalvezetés is okozhat a tájon értékvesztést. Itt a látványra töltések és bevágások lehetnek jelentős negatív hatással. Ezt a hatást tompítható, ha a rézsűk hajlásszögét csökkentik, vagy lekerekítéseket alkalmaznak. Igaz ugyan, hogy ezzel megnövekedik az igénybevett terület nagysága, de tájba jobban illeszkedővé válik és növényzettel is könnyebben telepíthető. Egy másik megoldás a problémára pont a növényzet telepítése lehet. A tisztásokkal, terekkel váltakozó ligetes növénytelepítés levegőtisztító hatása mellett a térélményt nyújt és még a hosszú egyenes szakaszok is barátságosabbá tehetők. A térformálás elsődleges célja a kellemes hatású konkáv terek kialakítása. A telepítés során alkalmazott növényekkel szembeni követelmény, hogy ellenállóak legyenek a közlekedés hatásaival szemben, legyenek a termőhelyi adottságoknak megfelelő lehetőség szerint őshonos (főleg külterületen fontos) fajok. Az építés tájra gyakorolt hatása a szállítási útvonalaktól, az anyagnyerőhelyek nyitásától függően nagyobb területet is érinthet. Pontos adatok, valamint organizációs terv hiányában ezt jelen tervezési fázis során nem lehet lehatárolni. Mindenképpen itt is meg kell azonban említeni, hogy az anyagnyerőhelyeket, szállítási útvonalakat úgy kell kijelölni, hogy azok a lakott területeket, frekventált útvonalakat a lehető legkevésbé terheljék. Lehetőség szerint előnyben kell részesíteni a vasúti, illetve a nyomvonalban való szállítást. A járulékos, és az építés időszakára korlátozódó felszínroncsolásokat, illetve terület igénybevételeket az építés befejeztével helyre kell állítani. Az egyedi tájértékek közelében kerülni kell a depó- és telephelyek kialakítását. Az építési tevékenység során felvonulásra használt területrészek, ill. az út 5-10 m-es környezete általában roncsolódik. Ezeket a területeket eredeti állapotba kell hozni. A rehabilitációt a terület eredeti hasznosításának megfelelően kell elvégezni. j.

Kommunális és veszélyes hulladékokkal kapcsolatos hatások

A beruházás területe hulladéklerakót közvetlenül nem érint, és a nyomvonalba eső területen nem is terveznek ilyet létesíteni. Dögkút sem érintett a területen. Hulladékok az építés és az üzemeltetés során keletkeznek. Az építkezés során a következőtípusba sorolható hulladékok előfordulásával kell számolnunk: útburkolat készítéséhez használt anyagok, nem hasznosítható fa hulladékok (gyökerek, tuskók, stb.), fáradt olaj, fagyálló folyadék, olajos rongy stb., bontott aszfalttörmelék. Építés ideje alatt keletkező hulladékok gyűjtése, megfelelő tárolása a kivitelező feladata. Az építési és felvonulási területeken keletkező hulladékokat a jogszabályi előírásoknak megfelelően kell gyűjteni és elhelyezésükről gondoskodni.

20


Üzemelés során szintén keletkezik veszélyes és nem veszélyes, valamint kommunális hulladék, melyek mennyisége előre nem becsülhető. Útfenntartás, karbantartás alatt az alábbi tevékenységek során keletkezhet hulladék: - a pályatest és a az út szerelvényeinek (korlátok, oszlopok) karbantartása, festése; - munkagépek és gépjárművek karbantartása, javítása (olaj, olajos rongy stb.); - az útfelület javítása (kitermelt aszfalt); - az utat szegélyező zöldfelület gondozása. Az útkörnyezet megfelelő gyakoriságú takarítása, a fenntartás során keletkező hulladék elhelyezése, az út menti terület és a vízelvezető árkokban felgyűlt szemét eltávolítása az útüzemeltető feladata. Az új nyomvonalszakasz kezelője várhatóan a Veszprém Megyei Közútkezelő Kht. lesz. „A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről” szóló 126/2003 (VIII.15.) Korm. rendelet értelmében a Kht-nek egyedi hulladékgazdálkodási terve szerint kell az üzemelés során keletkező hulladékok kezeléséről gondoskodnia. 4.

A terv megvalósulása következtében fellépő káros hatások csökkentésére vonatkozó javaslatok értékelése

A jóváhagyásra javasolt nyomvonal változat a lehetséges nyomvonalváltozatok közül a legkedvezőbbnek tekinthető, mivel az veszi figyelembe legjobban a meglévő adottságokat, legkevesebb kedvezőtlen hatás mellett a legtöbb kedvező hatást biztosítja. A szabályozási terv biztosítja az út részletes terveinek szabályozott kijelölését. Az útépítési tervekben meg kell határozni azokat a tehetőket, melyek az építés majd az út üzemelése alatt is a legkisebb környezeti terhelést jelentik. A fenti előírások, elvárások nagy részét jelent terv tartalmazza és a beépítésük a megfelelő jogszabályok és körültekintő kivitelezés esetében biztosítottnak tekinthetők. 5.

Közérthető összefoglalás

A környezeti értékelés a 82-es út Gyulafirátótot elkerülő és 8-as útig tartó szakaszára készül. A terv készítését az tette szükségessé, hogy a településszerkezeti terv módosítása során a tervezett út kiszabályozási szükségessé vált. A tervezett 82-es út Gyulafirátótot elkerülő és 8-as útig tartó szakaszára Útépítési engedélyezési terv, ahhoz kapcsolódó környezetvédelmi engedélyezési terv és Előzetes környezeti vizsgálat (314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint) is készült, valamint építési kiviteli tervek is elkészültek. A terv 3 nyomvonalváltozat vizsgálatát végezte el. Végül a 3. nyomvonal változat tervezésére került sor, mely elsősorban a természetvédelmi érdekek (Natura 2000 terület védett élőhelyeinek legkisebb mértékű károsodásának) figyelembe vétele miatt került sor. A környezeti vizsgálat alapját a „FRAMA” 01dBH Környezetvédelmi Kft által készített „82. sz. főút átkötése a 8. sz. főútra TANULMÁNYTERV Előzetes Környezeti Vizsgálat, Felülvizsgálat” című 2009 áprilisában készített dokumentuma képezte. Annak megállapításait és vizsgálati adatait veszi át, mivel azok egy sokkal részletesebb tervhez készültek. A terv megvalósításának környezeti hatásainak és következményeinek feltárására is sor került az egyes környezeti elemek, környezeti elemek rendszereire gyakorolt hatásainak ismertetése formájában. A hatások az alábbiakban fogalmazhatók meg:

21


Földre, talajra gyakorolt hatások A nyomvonal a lehető legkisebb területfoglalással létesül. Mezőgazdasági szempontból kevésbé rétékes területeket érint így nincs jelentős káros hatása. Felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt hatások Az út nyomvonala a Felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület (Vízbázisvédelmi védőterület; Felszíni karszt), és felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület (20 mm-nél nagyobb utánpótlódású terület) kategóriába sorolható részeket érint. A részletes tervekben megfogalmazott előírások betartása esetében ezen területekre gyakorolt káros hatása csekély. A Gyulafirátóti 2/b községi kút külső védőterületét, hidrogeológiai „A” védőterületét, hidrogeológiai „B” védőterületét érinti a beruházás, és a teljesen ki nem zárható haváriás helyzetek elkerülése érdekében szükséges egy tartalék vízműkút létesítése, megfelelő védelemmel és az út beruházásának megvalósulásakor annak üzemeltethetőnek kell lennie. Környezeti zaj, levegőszennyezettség, emberre gyakorolt hatások Ezen hatások kedvezőek, mivel a 82-es út belterületi szakaszán a forgalom csökkenése révén az ott tapasztalható határérték feletti zajterhelés a határérték alá csökken. A levegő szennyezettsége szintén csökkenni fog, ezáltal az embereket érő káros környezeti hatások is csökkennek, ami egészségük megőrzését segíti elő. Társadalmi és gazdasági hatások Várhatóan kedvezően fognak alakulni az út megépítése által. Csökkenő balesetveszély, növekvő gazdasági aktivitás és a környezet terhelés csökkenése révén. Élővilágra, Natura 2000 területekre gyakorolt hatások Az út leginkább kedvezőtlen hatásait ezen területen fejti ki. A védett területen belül kisebb területen védett élőhelyek megszűnésével jár. Ugyanakkor a választott nyomvonal jár a legkevesebb természeti érték károsítással és a legértékesebb élőhelyeket is elkerüli. Az élőhelyvesztés kompenzálására csereterület lett kijelölve a védett területekhez csatlakozóan. Épített környezetre, régészeti értékekre gyakorolt hatások Az út beépített területet épületeket nem érint. A nyomvonal által érintett régészeti lelőhelyek a hatályos jogszabályoknak megfelelő eljárások lefolytatása esetében károkat nem okoz. Tájra gyakorolt hatás A tájat kis mértékben kedvezőtlenül érinti az új út építése, ami az út tájba illesztésével, megfelelő út menti növénytelepítéssel részben kompenzálni lehet. Mindent összevetve a tervezett út inkább kedvező hatásokkal rendelkezik. A káros hatások minimálisra csökkentését a terv a legtöbb eszközével megpróbálja biztosítani.

22


KÖZLEKEDÉS A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. részletes úttervet készíttetett a főút távlati nyomvonalának meghatározására, amely a 8. és 72. sz. főutak csomópontja és Gyulafirátót északi határa között haladva pontosította Veszprém város joghatályos szabályozási tervében kijelölt nyomvonal(ak)at. A nyomvonal egy része katonai gyakorló területek mentén halad és keresztezi mind a lánctalpas, mind a gumikerekes harcászati járművek útvonalát. A felmerülő kérdések tisztázására külön tanulmányterv készült, amely vizsgálatai alapján a Honvédelmi Minisztérium a gumikerekes járművek számára különszintű keresztezést kért a beruházó NIF ZRt.-től. (A lánctalpas járművek továbbra is a jelenlegi különszintű keresztezést használják majd.) KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁLATOK Jelenlegi közúthálózat A tervezési területen jelenleg az országos főúthálózat két eleme, a 8. sz. elsőrendű főút (útkategória: K.III.A.) és a 72. sz. másodrendű főút (útkategória: K.IV.A.) találkozik. A 8. sz. főút Veszprém és Székesfehérvár regionális központok között teremt közvetlen kapcsolatot. Az érintett szakaszon 2x2 forgalmi sáv szélességben kiépített, aszfaltburkolatú főút. A 72. sz. főút Balatonfűzfő és a 8. sz. főút között, 2x1 sávval kiépítve biztosítja a közvetlen összeköttetést a 8. sz. főút és a 71. sz. főút között. Mindkét főút forgalma jelentős. A csomópont 2010 októbere óta különszintű csomópontként üzemel. Forgalmi terhelések A tervezési terület jelenlegi fő megközelítését szolgáló 8. sz. elsőrendű főút jelenlegi keresztmetszeti forgalma az érintett szakaszon: ÁNF – Átlagos napi forgalom (Ejm/nap) Számlálási keresztmetszet helye

Forgalom iránya

8.sz. főút

Székesfehérvár Veszprém

külső szakasz

4 óra alatt számlált forgalom (jármű-db)

ÁNF (Ejm/nap)

szgk.

Ktgk.

ntgk.

szerelvény

szb.

csb.

mkp.

kp.

lassú

Irányonkm. ként szelvényben

2619

316

78

112

95

15

37

0

0

14396

1684

269

74

112

59

7

15

0

0

10881

25277

A vizsgált keresztmetszetben a tehergépjárművek aránya jelentős (35 %). (A forgalomszámlálási adatok a MOBIL CITY Mérnöki Tanácsadó Bt. által 2007. májusában végzett számlálási eredményekből származnak.) 72. sz. másodrendű főút A Magyar Közút Kht. 2007. évi forgalomszámlálási adatai szerint az alábbi jellemző forgalmi értékek tapasztalhatók: 23


Szgjm

MKP

Kpár

Kistgj

Köztgj

Nehézt

Abusz

ÁNF

ÁNF

(j/nap)

Lassú jmű (j/nap)

(j/nap)

(j/nap)

(j/nap)

(j/nap)

(j/nap)

(j/nap)

(j/nap)

Ejm/nap

5467

63

21

1090

1384

2415

9

150

8608

10676

A tehergépjármű-forgalom aránya: 32 %. Kapacitásvizsgálatok: 8. sz. főút Útkategória: K.III.A. – külterületi, I. rendű főút. tervezési sebesség: 100 km/h, 2x2 sávos kialakítás Fm= 1000Ejm/h/sáv (megfelelő szolgáltatási szinthez tartozó forgalomnagyság) Fe= 1400 Ejm/h/sáv (eltűrhető szolgáltatási szinthez tartozó forgalomnagyság) Számolt forgalomnagyság: 25277 Ejm/nap = 2528 Ejm/h/4 sáv < 4000 Ejm/h/4sáv 72. sz. főút Útkategória: K.IV.A. – külterületi, II. rendű főút. tervezési sebesség: 90 km/h, 2x1 sávos kialakítás Fm= 1200Ejm/h (megfelelő szolgáltatási szinthez tartozó forgalomnagyság) Fe= 1700 Ejm/h (eltűrhető szolgáltatási szinthez tartozó forgalomnagyság) Számolt forgalomnagyság: 10676 Ejm/nap = 1068 Ejm/h < 1200 Ejm/h (A fenti szolgáltatási szinteket az útszakasz hálózatban betöltött szerepének megfelelően az ÚT-2-1.201:2008 számú, „Közutak tervezése” című Útügyi Műszaki Előírás határozza meg.) A fentiek alapján megállapítható, hogy mindkét főút rendelkezik kapacitástartalékkal, így a forgalom további növekedése esetén a forgalomlefolyást a csomópont kapacitása fogja alapvetően meghatározni. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK A tervezési terület (és alapvetően Veszprém) környezetében az elmúlt másfél év során több elképzelés körvonalazódott a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére (M8 és M80 tervezett gyorsforgalmi utak nyomvonalára, kapcsolatrendszerükre) vonatkozóan. 2007. év végén született döntés szerint a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (akkori jogelődje) a továbbiakban a 8. sz. főutat jelenlegi útvonalán kívánja fejleszteni, de nem gyorsforgalmi útként, csupán kiemelt főúti paraméterekkel. Az OTRT 2008 júliusi módosítása ezt a koncepciót tartalmazza. Ezek szerint a 8.sz. elsőrendű főút nyomvonala és úthálózatban betöltött szerepe nem változik a jövőben. Az M8 gyorsforgalmi út megépítése után a 8. sz. főút forgalmi terhelése kis arányban (10-15%) csökkenni fog, bár az útszakasz szerepe (regionális központokat összekötő útszakasz) alapvetően nem változik meg. Átlagosnál nagyobb mértékben csökken majd a teherforgalom és így kisebbé válnak a környező területeket érő káros hatások is. A 8. sz. főút és a tervezett M8 gyorsforgalmi út Veszprémet elkerülő, közvetlen főúti, illetve gyorsforgalmi úti kapcsolata nyomvonalának megkeresésére a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (az országos úthálózat

24


fejlesztéséért felelős hatóság) 2008. első felében elkészíttetett egy tanulmánytervet. Az ebben szereplő nyomvonalváltozatok egyikét (8. sz. főút és az M8 között a Veszprém-Szentkirályszabadja repülőtértől keletre haladó nyomvonalat) Veszprém városa támogatónak találta és így a város szabályozási terve módosítása során helyet biztosítunk a városi területet érintő szakasz számára. A 8. és 72. sz. főutak csomópontjában (kiemelten forgalombiztonsági okokból tervezett) különszintű csomópont 2010ben megépült, üzemel. A csomópont északi ága távlatban a 82. sz. másodrendű főút új nyomvonalát fogadja majd be, amely a távlati tervek szerint Gyulafirátót településrész elkerülésével érkezik a csomópontba. Veszprém joghatályos szabályozási terve a 82. sz. főút új nyomvonalára két alternatívát szabályozott ki, de egyiket sem a 8. és 72. főutak jelenlegi csomópontjának helyén (úthálózati és területszerkezeti indokok alapján)., A megvalósult különszintű csomópont helyét a város szerkezeti és szabályozási tervében átvezettük. A módosítás érinti (a csomóponti távolságok betarthatósága miatt) a 8. sz. főúton a repülőtér kiszolgálására távlatban tervezett különszintű csomópont helyét is. A Veszprém-Szentkirályszabadja repülőtér környékére 2007-2008. évben szabályzási terv készült. A tervkészítés során az érintett szakhatóságok azt a véleményt alakították ki, hogy a 8. sz. és 72. sz. főutak különszintű csomópontjához való csatlakozás a repülőtér szempontjából is előnyös lenne, így elfogadtak egy, a repülőtér jelenlegi bekötő útja és a tervezett különszintű csomópont között haladó külterületi mellékutat (K.VI.B.), amely a repülőtér és a 8. sz. főút között egy, forgalmi és közlekedésbiztonsági szempontból is megfelelő kapcsolatot teremt. Amennyiben a 8. sz. főút mentén, a repülőtértől keletre elhelyezkedő, Veszprém város szerkezeti terve által tartalmazott, korábbiakban „Tudományos Park” néven kiszabályozott fejlesztési területek beépítése is megkezdődik, szükségessé válik a 8. sz. főúton új, különszintű kapcsolat kiépítése és a jelenlegi szintbeni kapcsolat felszámolása a várhatóan megjelenő forgalmi terhelés miatt. A tervezett különszintű kapcsolatot nem lehet a város szerkezeti tervében megjelölt (topográfiai indokok miatt választott) helyen, mert nem teljesülnének az országos főutakra vonatkozó csomóponti távolságok a 8. és 72. sz. főutak új csomópontja miatt (minimális csomóponti távolság: 9001200 m). Így a repülőtér különszintű csomópontját a jelenlegi repülőtéri bekötőút és a 8. sz. főút kapcsolatának helyén tervezzük (K-13. ábra szerint). Az érintett szakhatóságok egyetértettek ezzel a megoldással. Mellékelt ábrák: K-10. – Jelenlegi úthálózat K-11. – Javasolt úthálózat (nyomvonal) K–12. – Mintakeresztszelvények K-13. – Átnézeti helyszínrajz

25


Kulturális örökségvédelem: A módosítás a látványvédelmet nem érinti. A régészeti területek lehatárolás, mely az övezetben elhelyezkedő ingatlanokat érinti, a Kulturális örökségvédelmi Hivatal adatszolgáltatása alapján pontosításra került. A tervezett elkerülő útnak 8-as főút felőli csomópontját a 72-es főúthoz eső részénél érinti Veszprém – Kádárta Proletárföldek (Veszprém 136. lelőhely, KÖH 9783) régészeti lelőhelyet. A tervezett út nyomvonala érintheti még a 134. lelőhelyet, annak közvetlen közelsége alapján. Itt meg kell jegyezni, hogy a nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén az 1960-as években készült utoljára érdemi terepbejárás, ezért azok állapota, kiterjedése nem ismert. A szomszédos lelőhelyek veszélyeztetettségét csak későbbiekben szükséges kutatások kapcsán lehet meghatározni. Itt a nyomvonalas létesítményekre vonatkozó jogszabályok, valamint a nagyberuházásokra vonatkozó jogszabályok miatt mindenféleképpen további a tervezéshez szükséges terepbejáráson alapuló hatástanulmányt kell elvégezni.

26


TSZT módosítási javaslat

27


BELTERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERV VÁLTOZÁSA, SZT MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT

JELENLEG HATÁLYOS

TERVEZETT VÁLTOZAT

Ú Ú Ú TT Ú Ú ÚT 55 TT T5 00 55 50 M 00M M-E -E -E M -ES -E SS 55 55 500 SSVV M M 00 0M ÉÉ -E -E M M-E VVÉ D ÉÉ ÉD -E -ES -E DŐ Ő D ŐZZ SÚ SSS Ú Ő Ú T ÚT Ú ZZTT T TTEE M TTM R M EER RÜ ME M Ü R N ÜLL EN EEE N Ü T T EE NT LLE TTTIIIIEEE ETT EE H TTH R ER HA R A D H RD AT D TT TÁ Ő Ő A DŐ Á TT Ő ŐSSS Ő ÁR R Á Á RA SÁ Á A A R ÁV Á A A H VH VVV H A A HA H H TT AT A A Á Á TÁ TT R ÁR Á Á R A A RRA A A A

HM Beépíthető HM Beépíthető Beépíthető HM HM HM Beépíthető eseti eseti engedélye engedélye alapján alapján eseti engedélye alapján engedélye alapján eseti engedélye alapján eseti eseti

Köu Köu

Ev Ev

Lke-12 Lke-12

Lke-12 Lke-12

Lke-14 Lke-14

Lke-14 Lke-14 Lke-14 Lke-14

28


Veszprém Megyei Területrendezési Tervének és a TSZT összhangjának bemutatása Veszprém Megye Közgyűlése az 5/2011. (II. 28.) számon fogadta el a Megye 5/2005. (V.27.) (VMTrT) Területrendezési Terve módosításáról szóló önkormányzati rendelet. Jelen tervi elhatározások a VMTrT-ben foglaltakkal összhangban vannak. Jelen rendezési tervi felülvizsgálat során a jóváhagyot Megyei Tervben foglaltaknak megfeleően került a tervezett nyomvonal rögzítésre a Város településszerkezeti tervében. A nyomvonal területét jellemzően érintő VMTrT területfelhasználási egységek és övezetek:

2. sz. melléklet: A Megye szerkezeti terve - kivonat

3/1 sz. melléklet: Magterület övezete, ökológiai folyosó övezete, puffer terület övezete - kivonat

A további övezetek jellemzően nem érintik a tervezési területet.

29


A VMTrT övezetei (mellékletek s.sz.) 2. Térségi szerkezeti terv

Érintettség igen

Az alábbi módosítás érinti Nyomvonal, megfelel

3.1. Magterület övezete, ökológiai folyosó övezete, puffer terület övezete

igen

-

3.2. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

nem

3.3. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, erdőtelepítésre alkalmas terület övezete

nem

3.4. Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete, térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete

nem

3.5. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

igen

-

3.6. Történeti települési terület övezete

igen

-

3.7. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete

igen

-

3.8. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezete

nem

3.9. Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete

nem

-

3.10.

igen

-

Együtt tervezhető térségek övezete

3.11. Nagyvízi meder övezete, rendszeresen belvíz járta terület övezete

nem

3.12.

Földtani veszélyforrás terület övezete

nem

3.13.

Vízeróziónak kitett terület övezete

nem

3.14.

Széleróziónak kitett terület övezete

nem

3.15 Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete, honvédelmi terület övezete

igen

30

-

VESZPRÉM MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLAT A UTAK CSOMÓPONTJÁNAK TERÜLETÉT ÉRINTŐEN

Recommend Documents