Eger MJV délkeleti városrész Településszerkezeti terv és Szabályozási terv módosítása

Oldal:1

Eger MJV délkeleti városrész – Településszerkezeti terv és Szabályozási terv módosítása EGER TIHAMÉRI SZŐLŐK – VOLT KŐBÁNYA

EGER MJV DÉLKELETI VÁROSRÉSZ VÁROSRÉSZ EGER TIHAMÉRI SZŐLŐK VOLT KŐBÁNYA – BOLYKI-PINCÉSZET PINCÉSZET TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVMÓDOSÍTÁS, MÓDOSÍTÁS, HÉSZ ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA

EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2013. október PRO -TERRA KFT. URBANISZTIKAI ÜGYNÖKSÉG 1138. Budapest, Esztergomi út 18.

E-mail: [email protected] Tel: 237-00-59; 59; 237-00-60; 237 Tel/Fax: 329-60-41 Raiffeisen Bank Zrt. 12011351-01151032-00100002; Cégjegyzékszám: 01-09-268958 268958; Adószám: 10903863-2-41

Készültt Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatánakk megbízásában megbízásáb

*MobilCity Bt. – KÉSZ Kft . - TÁJOLÓ-TERV Kft. - PRO-TERRA TERRA Kft.* Kft.


A tervkészítő generáltervező

Oldal:2

PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, Esztergomi út 18. T:06/1-237-0059; T/Fax: 06/1-329-6041. email. [email protected]

S.Vasi Ildikó igazgató Közreműködő alvállalkozók: Tájrendezés, Zöldfelületrendezés, Környezetvédelem: TÁJOLÓ-TERV Kft. Közlekedés: Mobil City Bt. Víziközművek, Hírközlés, Energia közművek: KÉSZ Kft. A dokumentációban felhasználásra került: Karádi Gábor, Karádi Kata és Sipos Katalin tájépítészek kertépítészeti terve.

A tervek kidolgozásában résztvevő szaktervezők

Felelős vezető településtervező, okl. építészmérnök

S.Vasi Ildikó

Verebély-Papp Tibor

Okl. településmérnök

Vezető településtervező Településrendezési zöldfelületi és tájrendezési vezető tervező

Auer Jolán

TT/1É-01-2609

TT/1T 01-5003 TK/1-01-5086

M. Andrási Ágnes

okl. tájépítészmérnök, településmérnök

Dr. Macsinka Klára

Közlekedéstervező

Hanczár Zsoltné

Energia közmű és elektronikus hírközlés

TRk-T13-1017 K1d-1-10-17

TE-T-Tell-01-2418

TH-T-Tell-01-2418; TV-T-Tell-01-2418 Cs.Takács Judit

Közműtervező munkatársak

*MobilCity Bt. – KÉSZ Kft . - TÁJOLÓ-TERV Kft. - PRO-TERRA Kft.*


Oldal:3

Címlap Aláírólap A műleírás tartalomjegyzéke

TARTALOMJEGYZÉK: I.

BEVEZETÉS 1. Előzmények 5. old. 2. Az érintett terület rövid bemutatása 2.1. Történeti áttekintés 2.2. A bányaudvarok és környezetük jelenlegi kialakítása, működése

II. A TERVEZETT VÁLTOZÁSOK – A TERVMÓDOSÍTÁS PROGRAMJA 1. A beépítési terv 2. A Településrendezési tervek módosítása során elérendő célok, s a szabályozás e célból módosítandó elemei

10. old.

III. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK, TERVMÓDOSÍTÁSI JAVASLATOK 1. Településrendezői módosítási javaslatok

11. old.

9. old.

2. Közlekedési alátámasztó munkarész

15. old.

3. Tájrendezési és zöldfelületi javaslat

19. old.

4. Környezetvédelem

22. old.

5. Közműellátási és elektronikus hírközlés alátámasztó munkarész

24. old.

6. A területrendezési terveknek való megfelelőség igazolása

29. old.



T-V/AT T-V/TUL T-V/TELM T-V/HASZN T-V/ALL T-T/BEEP

Alaptérkép Tulajdon vizsgálat Telekméretek Használat vizsgálat Meglévő állapot Beépítési terv

1:2.000 1:2.000 1:2.000 1:2.000 1:750 1:750

Z-1

Beépítési terv – zöldfelületi rendszer

1:2.000

KV-1 KV-2 K-1 K-2 K-3

Jelenlegi úthálózat Jellemző keresztszelvények Közúthálózati kapcsolatok Helyszínrajz Mintakeresztszelvények

1:5.000 1:100 1:5.000 1:2000 1:100

K-V-V K-V-EH

Közművek vizsgálata – Víziközművek Közművek vizsgálata – Energiaközművek és elektronikus hírközlés Közműfejlesztési javaslat – Víziközművek Közműfejlesztési javaslat – Energiaközművek és elektronikus hírközlés

1:2.000 1:2.000

KF-V KF-EH

1:2.000 1:2.000

JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK ÉS AZOK RAJZI MELLÉKLETEI: Településszerkezeti Terv módosítás leírása TSZT/2011/DK/m3 Településszerkezeti Tervmódosítás

1:2.500

Eger MJV Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatának módosítása SZT/DK-2011/m3 Szabályozási Tervmódosítás

1:2.000


Oldal:4

ALÁTÁMASZTÓ RAJZI MUNKARÉSZEK (vizsgálatok és javaslatok):

I.

BEVEZETÉS

1.

Előzmények

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat döntése értelmében módosítani kívánja az Eger MJV délkeleti külterületének Településszerkezeti Tervét, helyi építési szabályzatát és annak rajzi mellékletét képező Szabályozási Tervét. A döntést megalapozta a volt kőbánya telkeire készített telepítési tanulmányterv, amely készítésére a Bolyki Pincészet képviseletében Bolyki János György, mint a terület-tulajdonosa kérte fel irodánkat. A felkérést azzal a céllal tette, hogy fejlesztési elképzeléseinek megismerése után tegyünk javaslatot a város településrendezési eszközeinek módosítására, oly módon, hogy az alkalmas legyen a fejlesztések befogadására. A feladat végső célja, a pincészet, s a hozzá tartozó volt bányaudvarok hasznosítását lehetővé tévő építésjogi feltételek megteremtése. A tanulmány elkészítését kezdeményező vállalta, hogy az Önkormányzat megbízásában, de a „pincészet” finanszírozásában (településrendezési szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítése mellett) készüljön el a településrendezési eszközök szükséges módosítása. A telepítési tanulmányterv készítésének jogi hátterét a 2013. január elsején hatályba lépő többek között a településrendezési eszközökről is szóló 314/2012.(IX. 08.) kormányrendelet képezi. A kormányrendelet 15. § (1) bekezdésében szerepel, hogy „Telepítési tanulmánytervet kell készíteni a) településrendezési szerződés előkészítéséhez, b) építési beruházás esetén településrendezési eszköz módosításának kezdeményezéséhez”. A rendelet melléklete meghatározza a tanulmányterv tartalmi követelményeit, melynek megfelelően készült el a tanulmány. Jelen dokumentáció a telepítési tanulmányterv alapján és arra építve a településrendezési eszközök módosításának javaslatát tartalmazza. 2. Az érintett terület rövid bemutatása 2.1. Történeti áttekintés Eger délkeleti városrészén a Kistályai úttól keletre található Tihaméri szőlős dombok között bújik meg a vizsgált helyszín. Egerben a tufakő építőanyagként történő felhasználása a XIX. század végén a múlt század elején egyre több felszíni bányanyitást eredményezett. Egerben és környékén a kőbányászatot ma is művelik, ma is építkeznek tufakőből. A riolit tufakő könnyen faragható és fűrészelhető, közepesen fagyálló. Ha felszínre kerül, a nedvesség távozásával tovább szilárdul. Ebből ered kedveltsége és építőanyag céljára való használata. A mészkőbánya művelése és a szőlőművelés mindég is társult egymáshoz, hiszen mindkettőnek ugyanaz adta az alapját, a megélhetését, vagyis ami a szőlőműveléshez jó talajnak számított, az a kőbányászat számára is fontos anyagnyerő hely volt. Ideális az volt, ha a dombokon a szőlőművelés zajlott, s a mélyben a kőbányászat. A területeken a felszín alatti bányászat tovavonulása bortárolásra alkalmas pincéket hagyott hátra a szőlőművelők borkészítési és tárolási igényeit kiszolgálóan. A felszíni bányászat esetében ütközés volt a két „talajművelői” szándék között, hiszen az egyik csak a másik rovására kapott helyet. Eger történelmi belvárosának peremterületén megjelenő felszíni kőbányászat ütközésben volt a szőlőműveléssel, másrészt a város fejlődése során a területi terjeszkedés akadályát képezte, vagy legalábbis zavaró tényezőjét jelentette.


Oldal:5


Egerben a belterület-közeli kőbányászat folytatásának valószínűleg a város területi növekedése vetett végett. Művelt kőbánya belterülethez közel már csak egy van. A felhagyott kőbányák „tájsebként” ott maradtak a várost övező tájképben, beékelődve a művelt városkörüli szőlődombok közé. Ilyen felhagyott több-udvaros kőbánya volt az ezredforduló elején a vizsgált terület is. A III. katonai 1883-as felmérés 1930. évi felújított térképe. A Kistályai út mentén egyre több bányanyitás látható a szőlőterületek között. Középen helyezkedik el (piros szaggatott kontúrral jelölve) a vizsgált felhagyott bányaterület.

Működő bánya

Felhagyott bánya Bolyki pincészet

Légifelvétel

Google 2010

Kistályai út

A felhagyott, volt kőbányaterületek hasznosítására korábban többnyire olyan kezdeményezések voltak, melyek elsősorban nyári kulturális rendezvények szabadtéri színpadának adtak helyszínt. Mára egyre több helyen sportesemények, vagy kaland-játékok színtereként hasznosulnak a felszíni bányaterületek. Az intenzív művelésű kertek között a bánya felhagyását követően az a lehetőség, hogy a bányaudvarok beerdősülnek, vadon-tájjá alakulnak, vagy valami más jön létre, valami mást hoznak létre benne. Jelen esetben a vizsgált területen a Bolyki pincészet szintén egy felhagyott kőbányában „vert gyökeret”. A terület jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt mintegy 10 évben. A korábbi kőbányászat tájsebet idéző nyomai fokozatosan eltűnnek, ahogy a bányaudvarok új használatot kapnak. 2010-ben már látszott a változás, de még nem volt felismerhető annak iránya.


Oldal:6


Oldal:7


2013-ra a megközelítési főirányból a feltáruló látvány

Láthatóan fokozódott a borpince használata is.

Az elő-udvar, s a rendezvényházzal beépülő hátsóudvar vendégek fogadására készülve 2013. 05.

2.2. A bányaudvarok és környezetük jelenlegi kialakítása, működése A tervezési terület lehatárolását jellemzően az befolyásolta, hogy a tervezett módosítások mely telkeket érinthetik, illetve melyekre lehet kihatással a fejlesztések megvalósulása. A fejlesztési szándék alapvetően három volt bányaudvart befogadó telekre koncentrálódik, vagyis a 0640/19, a 0634/18 és 0634/19 hrsz.-ú telkekre. A T-V/AT jelű a földhivatali nyilvántartási alaptérképen a tervmódosítás alá vont terület lehatárolása látható 2,5 méteres magassági szintvonalak feltüntetésével. A további vizsgálati térképek a tulajdoni állapotokat, a telekméreteket és a telkek használatát mutatják be. Az első a T-V/TUL jelű térkép, a tervezési terület és közvetlen környezete tulajdoni állapotát vizsgálja. Az Önkormányzat tulajdonában lévő területek és a fejlesztési szándékkal rendelkező pincészet tulajdonában álló területek kerületek megkülönböztetésre a további magán, vagy társas tulajdonú területek között. Megállapítható, hogy valamennyi út-telek Városi tulajdonban van, s a bányaudvaroktól DK-re néhány kertes művelésű telek is az önkormányzat tulajdonát képezi. Ezek figyelembe vételével, a végrehajthatóság szempontjaira is tekintettel készültek a közlekedési területekben bekövetkező változási javaslatok. A T-V/TELM jelű térképen a fejlesztésre kijelölt telkeket kiszolgáló, azok megközelítését biztosító utak menti telkek méretének feltüntetése található, annak érzékelésére, hogy milyen területméretekkel rendelkeznek az egyes telkek. Eltekintve egy-két kisebb 500-700 m2-es telektől, jellemzően 1000-1200 m2 alapterületűek a telkek, illetve több fél hektár közeli, vagy azt meghaladó telek is van a területen. A három volt bányaudvar, vagyis a közvetlenül vizsgált telkek mérete 1.udvar = 6854 m2, 2.udvar = 5103 m2, 3.udvar = 4710 m2, melyek a *MobilCity Bt. – KÉSZ Kft . - TÁJOLÓ-TERV Kft. - PRO-TERRA Kft.*

nagyméretű telkek közé tartoznak. A telekszerkezetről a telekméreteken kívül említésre méltó, hogy az utak rendkívül keskenyek olykor a tényleges használhatóság méretén aluliak, ezért a hatályos szabályozási terv is már az utak szélesítését írta elő. Az 1. jelű udvar a+b+c+d+d és f alrészletekből áll. A földhivatali alaptérképi jelölések szerint az alrészletek mutatják a terület korábbi hasz2. nálatát, a telek kialakulásának útját. Valójában 3. kettő udvarra (a meglévő állapotokat bemutató és a beépítési tervet ábrázoló térképen 1.a és 1.b jelűként feltüntetett udvarokra) tagoló1.b dik a 0640/19 hrsz.-ú legnagyobb alapterületű telek. A telek közepén (d alrészletként feltün1.a tetve) egy kőtömb húzódik, mely mind a két irányban függőleges, 10-12 méter magas kőfalakkal határolja a volt „anyagbánya” feliratú udvarokat. A harmadik vizsgálati térkép a T-V/HASZN jelű a telkek használatát igyekszik bemutatni. Azokra a telkekre, melyekhez a tulajdoni lapok rendelkezésre álltak a tényleges tulajdoni lapon feltüntetett használat került feljelölésre, míg a többi telek használatát a helyszíni vizsgálatok, valamint az alaptérképi beírások alapján lehetett meghatározni. A telkek használata jellemzően szőlő és gyümölcsös, illetve kertek megkülönböztetésűek. Két telek szántó besorolású a tulajdoni lapján, noha egyik sem szántó művelésű ma már. Az egyik volt bányaudvar, a másik a magas tufakőfalak peremén futó parlagon, illetve legfeljebb legelős telek. Legelő besorolásúak a volt meddőhányó, illetve a hulladéklerakásból képződött domb, valamint a tufafalak előtti kiskertként hasznosuló apró telkek.

Google-légifelvétel 2010-es kivágata

Google-légifelvétel 2013-as kivágata

A vizsgált területen belül a fejlesztési elhatározások közvetlenül a 0640/19 (1.sz udvar) a 0634/18 (2.sz. udvar); és a 0634/19, (3.sz udvar) hrsz.-ú telkeket érintik. Az „Meglévő állappot” elnevezésű légifelvétel és alaptérkép összevetését bemutató rajzon látható az egyes telkek és a kialakult tufafalak helyzete, valamint a tufafalakban kialakított nem kevés számú (kék színnel feltüntetett) helyiségek és pincék elhelyezkedése. Megállapítható, hogy a tufafalak, mint az udvarok természetes határai kisebb-nagyobb mértékben eltérnek a tényleges telekhatároktól. Az említett három helyrajzi számú telek tehát valójában 4 bányaudvart fogad magába. A bányaudvarok egymástól eltérő terepszinten vannak. Az 1. sz udvarokkal


Oldal:8


rendelkező 0634/19 helyrajzi számú telek korábban 10 telekből állt. Az összevonás lehetőségét az azonos tulajdonba kerülés adta. A telekösszevonások után több mint félhektáros lett a telek. A telek két udvarát keskeny, „szállban álló” tufatömb választja ketté. Az udvarok a meglévő állapotot bemutató terven is számozást kaptak. Az 1.a és 1.b jelölésű udvarok egymáshoz képest 3,0-3,5 méteres szintkülönbséggel rendelkeznek. A tufatömbben raktárhelyiség és egy átjáró található a két udvar között. Tufafal teteje és az udvarok szintje között változó magasságú (5-10-15 méteres) függőleges kőfalak képezik az udvarok keretezését. Az 1.sz udvar és 2.sz udvar között közel mínusz 6 méter, az 1. sz udvar és a 3. sz udvar között mintegy plussz7 méter a szintkülönbség. A 2.sz. és a 3.sz. udvar terepszintje között közel 10 méteres a különbség, melyeket kb. 25-30 m széles kőtömb választ el egymástól. A területre 2010-ben készült szabályozási terv, mely akkor a fejlesztési szándékok ismeretének hiányában beépítésre nem szánt területekként szabályozta a bányaudvarokat. Az elmúlt néhány év a terület borászati és vendégfogadói szerepét felerősítették, a fejlesztési elgondolások testet öltöttek, melyek a szabályozási tervek módosítását igénylik. A bányaudvarok jelen állapota a „Meglévő állapot” nevű légifelvétellel kiegészített térképen látható.

II.

A TERVEZETT VÁLTOZÁSOK – A TERVMÓDOSÍTÁS PROGRAMJA

1. A beépítési terv Ma a jellemzően csak borérlelésre és bortárolásra használt területen az 1.a jelű udvarban építési igény jelentkezett a tufafalak északnyugati oldalán. Az épület a pincékben megérlelt borok palackozását, illetve a palackozott borok tárolását lenne hivatott befogadni. A ráktározó és palackozó épület megépítését a domborzati adottságok olyan módon teszik lehetővé, hogy az épület mintegy kiegészítése, azaz része legyen a töredezett vonalvezetésű tufafalaknak. A közúti terepszintnél mélyebben fekvő udvarrészen egyszintes épület kialakítására adódik lehetőség olyan módon, hogy a tufafalhoz simulva, mintegy a bányászattal létrehozott „kőfal alakzat” kiegészítését adja. A raktárcsarnok épülete lapostetős, zöldtető kialakítással tervezett. A homlokzat képzése az alábbi módon javasolt a lejtő felől: tömör tufakő felület legfeljebb csak szellőzőnyílással, mely által valóban a fal kiegészítésének hatását kelti az épület. Az egyszintes raktárépület olyan tufafalhoz simul, melynek magassága kis mértékben haladja meg a tervezett épület magasságát. A tufafal tetejének részleges visszabontásával újabb raktárépület építésére van igény, de már nem a süllyesztett udvarból megközelíthetően, hanem az udvar mellet emelkedő kiszolgáló útról. Ez az épület részben a tufafalból mellvédként meghagyott falszakasz takarásában lesz, részben szintén, mint az előtte, alatta épülő raktárépület tufakőből épülve és tömör falfelületet képezve csak kiegészítésként jelenik meg a falak sziluettjében. Az 1.b udvarban megépült rendezvénycsarnok épületén kívül további építés jelenleg nem tervezett, de a beépítési mérték lehetőségét adja az 1.b jelölésű bányaudvar további beépülését is, ha annak idegenforgalmi hasznosulása, vagy üzemi használata ezt megkívánná. Javasolt megfontolni a tufafalak tetejére feljutást acélszerkezetű csigalépcső létesítésével biztosítani, melynek következtében egy panorámás sétaút és kilátó terasz kínálatával lehet gazdagítani a pincészet szolgáltatásait a vendégek számára, amennyiben ezt a környező telekhasználatok biztosítják. A ma még nem hasznosított telkeken, a 2. jelű és a 3. jelű udvarokban a vendégfogadás kiegészítő rendeltetései és új üzemi tevékenység tervezett. A 2. jelű udvarban, melynek udvarszintje a bejáratán kívül körben mélyebben fekszik a környező terep szintjétől. Így egy sülylyesztett átriumos udvar használatára van elképzelés, kismértékű beépítéssel. 7 db egyenként kb. 40 m2-es vendégház tervezett az udvarban. A házak központi, közösségi fogadó te*MobilCity Bt. – KÉSZ Kft . - TÁJOLÓ-TERV Kft. - PRO-TERRA Kft.*

Oldal:9


reként a tufafalban meglévő természetes megvilágítással is ellátott helyiségek szolgálnának. A gazdag növényzettel betelepült udvar, pihenő kertként fogadná a vendégházak látogatóit, a pincészet vendégeit. A 3. jelű udvar fogadná be az új üzemi funkciót, vagyis a szőlőfeldolgozó épületét. Az udvar méreténél is kialakultságánál fogva – tekintettel a szőlőfeldolgozás idény jellegére – alkalmassá tehető a rendezvények kiegészítő helyszínére is. Szabadtéri mobil színpaddal tervezett rendezvények megtartására adódik lehetőség kapcsolódva az 1.b jelű udvarhoz. A két udvar között megépült egy összekötő alagút, mely az üzemi funkcióhoz a szőlőfeldolgozó és a bortárolók közötti kapcsolatra is megfelel, valamint a rendezvények során az udvarok közötti gyalogos és szervizelő forgalom számára is alkalmas lehet. A szőlőfeldolgozó épület elhelyezését az udvar „végében” annak szűkületében javasolja a beépítési terv megépíteni. Itt az udvar terepszintje és az udvar mellett vezető kiszolgáló út szintje között kb. 4 m a szintkülönbség. Ez lehetővé teszi, hogy az udvarban (lent a mélyudvar szintjén) megépüljön a feldolgozó csarnok, melynek födémszintje az utca szintéjével lenne azonos. Így az utca szintjén közvetlenül a feldolgozó tetőszintjével megegyezően egy teherbíró lemez megépülésével az utcáról lehet behajtani a feldolgozó épület második szintjéhez. A lemezen álló gépkocsikról lehet a szőlőszállítmányt gravitációs úton betölteni feldolgozó épületébe. Ezért itt kétszintes épület létesítésére van szükség. A domborzati adottságoknak köszönhetően ebből csak egy szint jelenik meg az utcaszinten. Az udvarok összetett rendeltetésűek, többirányú kapcsolattal rendelkezőek, ez által a fejlesztések megvalósulásával az udvarok integrált és több féle hasznosítását teszik lehetővé. Összegezve a fejlesztések során - a hordós és a tartályos borok tárolása továbbra is az 1a. jelű udvarban annak pincéiben történik, - a palackozott borok tárolására raktárépület/ek létesítése tervezett az 1.a udvar északi végében, - a 3. jelű udvarban üzemi épület megépítésével lehetőség nyílik a területen a szőlőfeldolgozásra, - szállás jellegű vendégfogadásra nyújt helyszint a 2. jelű udvar beépülése.

1.sz udvar

2.sz udvar

3.sz udvar

2. A Településrendezési eszközök módosítása során elérendő célok, s a szabályozás e célból módosítandó elemei Az elérendő célok az alábbiak: - lehetővé tenni a területen a bor- és a szőlőgazdálkodás, s vele összefüggésben az idegenforgalom fejlesztését, - újrahasznosításra, a környezet rendezésére lehetőséget adó fejlesztés befogadására alkalmassá tenni a bányaudvarokat, - egy unikális (egyedi) és graduális (fokozatos) fejlesztési folyamat kibontakozását segí*MobilCity Bt. – KÉSZ Kft . - TÁJOLÓ-TERV Kft. - PRO-TERRA Kft.*

Oldal:10


teni, mely egyrészt helyszínével gazdagítja a város kulturális eseményeinek sorát, másrészt a borászati tevékenységével fokozza az egri borvidék hírét. A településrendezési eszközök módosításának elemei: - módosítani szükséges a településszerkezeti tervet - előzőekkel összefüggésben a szabályozási tervet, - a Helyi Építési Szabályzatot.

III. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK, TERVMÓDOSÍTÁSI JAVASLATOK 1. Településrendezői módosítási javaslatok A területre hatályos településrendezési terveket 2011.-ben fogadta el Eger Közgyűlése. A településszerkezeti terv módosítását jelentő 180/2011. (IV.28.) kgy. határozat alapján a területen különleges beépítésre nem szánt pincés területet, korlátozott funkciójú mezőgazdasági területet, borvidéki kertes mezőgazdasági területet és erdőterületet jelöl meg a terv. Ebből a konkrét módosítást igénylő telkeken korlátozott funkciójú mezőgazdasági területet a 0634/18, 0634/19 hrsz. telkeken, s különleges beépítésre nem szánt pincés területet valamint borvidéki kertes mezőgazdasági területet a 0640/19 hrsz. telken. Mivel a korábban ismertetett fejlesztési elképzelések a hatályos terveken feltüntetett területhasználatok esetén nem valósíthatóak meg, ezért az érintett telkeken a következő területhasználati változás javasolható: - A 0640/19 hrsz. (1a. és 1b. jelű udvarok) és 0634/19 hrsz. (3. jelű udvar) esetében különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi területhasználatot, mely a feldolgozás és tárolás mellett a bortermeléssel kapcsolatos vendéglátást is magában foglalja. - A 0634/18 hrsz. (2. jelű udvar) telket különleges beépítésre szánt idegenforgalmi területbe, ahol elsősorban a szállás jellegű vendéglátás épületei kapnak helyet.

hatályos településszerkezeti terv

hatályos terv:

tervezett területhasználat

terület (m2)

Erdőterület (E) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területet (Mko) borvidéki kertes mezőgazdasági területet (Mk1)

tervezett állapot: terület (m2) Különleges beépítésre szánt idegenforgalmi terület (Kid) 5.104 Különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü) 11.564 >> Erdőterület (E) 6.730 6.730 Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területet (Mko) 22.551 12.738 borvidéki kertes mezőgazdasági területet (Mk1) 67.129 65.721


Oldal:11


különleges beépítésre nem szánt pincés területet (Kkpi) Közlekedési terület (KÖu)

különleges beépítésre nem szánt pincés területet (Kkpi) Közlekedési terület (KÖu)

5.447 3.142

-3.142

tervezési terület összesen: 104.997 m2 2 Területhasználati változás tehát csak a pinHRSZ hatályos tervezett terület (m ) cészet bányaudvarai által érintett telkeken 0634/18 Mko >> Kid 5103 szükséges. Ez összesen nagyjából 1,7 ha te- 0634/19 Mko >> K-Mü 4710 rületet érint, amely a különleges beépítésre Mk1 1407 0640/19 >> K-Mü szánt terület valamely kategóriájába kerül. Kkpi 5447 Szabályozási terv szintjén a bányaudvarok telkei jelenleg három féle övezetbe tartoznak. A 2. és 3. jelű udvarok azonos övezeti besorolásúak, vagyis korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezeteként 3 százalékos beépítettséggel teszik lehetővé a terület valóban korlátozott hasznosíthatóságát. Az 1. jelű udvar kétféle övezeti besorolást kapott, nagyobb részén különleges pincés övezet beépítési lehetőség nélkül, míg kisebb részben mezőgazdasági kertes övezetbe tartozik területi kiterjedéséből fakadóan szintén beépítési lehetőség nélkül.

A területhasználati változások és a helyi építési paraméterek az alábbiak szerint javasoltak: érintett terület 2 (m )

hatályos övezet

Mko-2/SZ-3-4,5,8000 korlátozott használatú mezgazdasági terület

9.813 m2

megcélzott övezet 2

(m )

jele

5.103 m2

különleges idegenforgalmi terület

beépíthetőség mértéke (%)

épületmagasság (m)

hatályos

tervezett

hatályos

tervezett

3

20

4,5

4,5

3

30

4,5

7,5

2

30

4,5

7,5

0

30

-

7,5

K-id/O-30-4,5-3000 K-Mü/O-30-7,5-3000

4.710 m2 különleges mezőgazdasági üzemi terület

Mk1/SZ-2-4.5-2000 borvidéki kertes mezőgazdasági terület

1.407 m2

Kkpi/0

5.447 m2

Különleges beépítésre nem szánt pincés terület Mk1/O-3-4,5-1000

K-Mü/O-30-7,5-3000 különleges mezőgazdasági üzemi terület

K-Mü/O-30-7,5-3000 különleges mezőgazdasági üzemi terület

nem változik, megmaradó övezet

(Fentiek értelmezéséhez lásd szabályozási tervjavaslatot.) *MobilCity Bt. – KÉSZ Kft . - TÁJOLÓ-TERV Kft. - PRO-TERRA Kft.*

Oldal:12


Közterületi szabályozások módosítása A szabályozási terv javasolja, hogy a területet északról a 28019 hrsz. út-telek (a K-1, Közúti kapcsolatok tervlapon 2.sz út jelű), valamint déli irányból a 0640/14 út-telek (a K-1, Közúti kapcsolatok tervlapon 1.sz út jelű) a hatályos szabályozási terven 6 méterre szabályozási szélességre jelöltekkel ellentétben 8 méterre szélesedjen, a kedvezőbb kiszolgálás érdekében. Az 1a. és 1b. valamint a 2. és 3. jelű udvarok közti 0636/1 hrsz. út-telek szabályozási szélessége a hatályos terven 8 méter. A kialakult állapot szerint a tufafalakon vezetett út-telek szélessége reálisan csak 6 méterben képzelhető el. A hatályos terv a 23411/1 hrsz.-ú út-telek keleti irányú szakaszának megszüntetését javasolta, oly módon, hogy 6 méter szélességben É-D-i irányban adott összekötést a 23201/7 hrsz. út-telekre. A mai használatot és a domborzatot is figyelembe véve a kiszolgálandó telkek gépjárművel történő megközelítése csak a 23411/1 út-telek vonalán történhet, így a korábban megszüntetésre javasolt keleti szakaszát „visszahívja” a tervmódosítás, tehát az út a kialakult állapotok szerint megmarad, de az É-D-i irányú átkötést a szabályozási terven jelöltek szerint gyalogos útként javasolja a tervmódosítás. A 0640/19 és a 23410 hrsz. telkek között a 23411/1 út-telek egy É-D-i irányú nyúlványa húzódik, mely a hatályos szabályozási terven egy tervezett gyalogos összeköttetést jelöl. Azonban a valóságban ez nagyon közel húzóik a kialakult tufafalak koronaéleihez, esetenként a gyalogút a „levegőben” halad, így ebben a formában ténylegesen nem megvalósítható. Azonban a gyalogos kapcsolat ezen a részen több szempontból is kívánatos, ezért ennek kialakítását a 23410 hrsz. telek keleti oldalán kiszabályozott 4 méter széles közterület biztosítja. Ennek végrehajtása a köz- és a magántelek közti telekcserével javasolható. Az építés feltételeinek további szabályozása Az egykori kőbánya fejtett tufafalainak látványa mindenképp védendő eleme a területnek. Ezért az épületek, építmények megjelenésének szabályozása kiemelt kérdés az előírások kialakításánál. Az 1b. jelű (0640/19 f alrészlete), a 2. jelű (0634/18) és a 3. jelű (0634/16) udvarok esetében a fejtés zárt bányaudvarokat hozott létre, így az építés helyét alapvetően a tufafalak határolják le, az épületek ezeken belül jelennek majd meg. Ezzel szemben az 1a. jelű (0640/19 a, b, c, d alrészletei) udvar a közterület irányába nyitott, és a tájban is meghatározóbb látványt nyújt. Ezért a 0640/19 hrsz. telken építési helyet jelöltünk ki, amelyen belül az építés feltételeit rögzítettük A hosszabb távon tervezett borraktár elhelyezése elsősorban a telek észak-nyugati negyedében képzelhető el a tufa falakba épülve, azok vonalát visszaidézve. Ezért ennek helyét a szabályozási terven építési hely jelöli ki. A termeléssel és bortárolással kapcsolatos építmények elhelyezése, például bortartályok vagy termelésből származó hulladéktárolók megjelenése, közterületről is látható módon semmiféleképp nem lenne kívánatos. A szabályozás tehát ezek elhelyezését is tiltja. A helyi örökségi vagy táji-természeti értékek védelme A területen épített értékek nincsenek, régészeti lelőhelyek a bányászati tevékenységi múltra tekintettel kizárhatóak. A hatályos szabályozási terv, mint a tájképet meghatározó és védelemre érdemes elemet a tufafalak megjelenését helyi értékvédelemre javasolta a bányaudvarok közül az 1. számmal jelölt udvart. Az egyeztetések során a helyi védelem fenntartását szükségesnek találta a Megbízó. A tervben javasolt kismértékben kiegészíteni a védelmi lehatárolást, hogy a tufafalak tetején lévő telkekre is vonatkozzon.


Oldal:13


Oldal:14



2. Közlekedési alátámasztó munkarész 2.1. Tervezett fejlesztések összefoglalása: • • •

borgazdaság fejlesztése (feldolgozás és raktározás) turisztikai célú fejlesztések: vendéglátás, borászati bemutató, szállás biztosítása rendezvények lebonyolításának lehetővé tétele.

Tervezési terület: Eger, Dél-keleti városrész, Kistályai úttól az Egri út irányába keletre emelkedő terület, a Bolyki pincészet ingatlanjai. A tervezési terület különlegességét, szépségét, ugyanakkor a tervezés nehézségi fokát adják a területen nagy kiterjedésben található tufafalak, melyek miatt az ingatlanok megközelítése is nehézkes, körülményes, rossz paraméterű földutakon lehetséges. A fejlesztési területen a tufafalak által határolva három udvar helyezkedik el, különböző terepszinteken. Az 1.a. sz. udvarban bortárolás, az 1.b. udvarban rendezvény funkció tervezett. A 2. sz. udvar vendégházak számára van fenntartva, míg a 3. sz. (legkeletibb) udvar üzemi célokat szolgál majd (a borkóstolások idejére vendéglátás is tervezett). A fejlesztési célok között van a telkek integrált, összefüggő használata, a különböző funkciók harmonizációja. A fejlesztésekkel párhuzamosan (a forgalomkeltő hatás miatt megnövekedő gépjárműforgalom kezelésére) mindkét nyomvonalon javasoljuk a 8 m széles kiszabályozást (ahol a beépítettség ezt megvalósítható módon lehetővé teszi), valamint a 2. sz. út és az 1. sz. út közötti jól járható közúti kapcsolat kiépítését egy megfelelő magassági nyomvonalvezetéssel, az ehhez szükséges földmunka elvégzésével. 2.2. Helyzetfeltárás – Közlekedési kapcsolatok, megközelíthetőség Külső kapcsolatok A területet jelenleg a Kistályai út felől lehet megközelíteni, szűk szabályozási szélességű, szakaszonként erősen emelkedő, kaviccsal szórt, vagy stabilizáció nélküli földutakon. A Kistályai út az országos úthálózat eleme, 2501. jelű Eger – Füzesabony összekötő út (útkategória a tervezési terület mellett: B.IV.b.C.). Az útszakasz 2x1 forgalmi sávval, aszfaltburkolattal, nyílt árkos vízelvezetéssel kialakított úthálózati elem. A Kistályai út mentén parkolásra nincs lehetőség, nyugati oldalának egyes szakaszain 1,00 m széles aszfaltburkolatú járda vezet. Az útszakaszon menetrendszerű buszjáratok közlekednek. A tervezési területről néhány keskeny földút vezet a területtől keleti irányban, kb. 900 m távolságban haladó 2503. j. Eger-Novaj összekötő út irányába. Ezek az utak biztosítják a tervezési terület kapcsolatát az országos úthálózattal. Belső úthálózat A tervezési területre vezető és a területen belül elhelyezkedő utak külterületi jellegű kiszolgáló utak (útkategória: K.VI.C.). Általánosan jellemző az utak keskeny kiszabályozott szélessége, a burkolatok hiánya, a vízelvezetés megoldatlansága és a gyalogos felületek hiánya. A jelenlegi terepviszonyok és útkialakítások miatt a területhez délről közelítő (1. sz.) feltáró út jelenti az 1.a, 1.b és a 3. sz. udvarok legjobb megközelítését. Az útszakasz szabályozási szélessége 4,5 – 9 m között van, vonalvezetésében kissugarú ívek találhatók. Vonalvezetése és emelkedési viszonyai főleg személygépjárművek közlekedésére teszik alkalmassá. A Kistályai út felől északról a területhez érkező földút (2.sz. út) kedvezőbb emelkedési viszonyai miatt könnyebben járható a gazdasági járművek számára is, de jelenlegi kiépítettségében csak a 2. sz. udvar (vendégházak) megközelítésére alkalmas, mivel a 2. sz. udvar bejárata *MobilCity Bt. – KÉSZ Kft . - TÁJOLÓ-TERV Kft. - PRO-TERRA Kft.*

Oldal:15


és az 1.sz út között egy gépjárművek számára túlzottan meredek emelkedésű, rövid útszakasz nem alkalmas az átközlekedésre. Forgalmi terhelés A tervezési területet érintő állami útszakaszon a Magyar Közút Nonprofit ZRt. 2012. évi forgalomszámlálási adatai szerint az alábbi jellemző forgalmi értékek (Átlagos Napi Forgalom) tapasztalhatók: 2501. j. összekötő út (0+000– 0+988 km szelvények között, belterületi szakasz) Szgjm Kistgj Szóló Csuk- Középtgj Nehéz pótko- nyerges speciá- Mkp Kp Lassú ÁNF m t csis lis busz lós jmű busz (j/nap (j/nap) (j/nap (j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap) Ejm/nap ) ) 7620 1796 193

72

111

189

14

48

1

120

121

19

11169

Külterületen 2x1 forgalmi sávos utak esetében a megfelelő szolgáltatási szinthez tartozó forgalomnagyság: 1200 Ejm/h kétirányban, az eltűrhető: 1700 Ejm/ó kétirányban. 10%-os MOF (Mértékadó Óra Forgalom) figyelembe vétele esetén megállapítható: 1117 Ejm/h < 1200 Ejm/h, vagyis a tervezési terület fő közúti kapcsolatát biztosító országos úthálózati elem forgalmi terhelése még a megfelelő szolgáltatási szinten van. A vizsgált úthálózati elemeken haladó forgalomnak megfelelően az útszakaszok a megfelelő szolgáltatási szintet nyújtó kategóriába sorolhatók, jelentős kapacitástartalékkal rendelkeznek. Az északi irányú megközelítés útvonala

2.3. Tervezői javaslatok - Közlekedés A fejlesztési területen található még egy kiszolgáló út (3. sz. út), amely az 1. és 2. sz. utak keresztezéséből indul kelet felé, gyakorlatilag egy forgalmi sáv szélességű szabályozással. Mindenképpen javasoljuk a kiszolgáló út 6 m szélességre történő kiszabályozását, mivel jelenleg a 3. sz. (üzemi udvar) egyetlen megközelítő útja a másik két udvar irányából. 6 m széles szabályozásnál nagyobb közterület sajnos nem szabályozható ki a nyomvonalon, mivel a terület egyik szélét egy tufa”mellvéd” határolja. Megközelíthetőség keleti irányból: Ostoros felől a kistérségi összekötő út (Egri út) kapcsolataként egy keleti irányban haladó kiszolgáló útról is megközelíthető a terület. A hatályos szabályozás szerint a 0607/36 útszakasz 12 m szélességgel van kiszabályozva, amely megvalósítása, a földút stabilizációval való *MobilCity Bt. – KÉSZ Kft . - TÁJOLÓ-TERV Kft. - PRO-TERRA Kft.*

Oldal:16


megerősítése után a legjobb paraméterekkel kialakított megközelítő útként működik majd. A stabilizációt 6 m szélességben, egyoldali oldaleséssel kialakítva javasoljuk megoldani. Az Ostoros irányából érkező látogatók számára jobb parkolási lehetőségeket is ki lehetne építeni a 12 m széles szabályozási szélességben és ideális lenne a gazdasági kapcsolatok (kiszolgáló tehergépjárművek) útvonalának is. Kerékpáros kapcsolat is kijelölhető ezen a nyomvonalon, a kerékpárosok a tervezési területről tovább tudnának haladni a 3. sz. út nyugati folytatását jelentő gyalogos utcában a Kistályai útig. A hatályos szabályozási terv még egy, a területet érintő tervezett kiszolgáló út nyomvonalát is jelöli, amely a Kistályai út és az Egri út között halad a tervezési terület északi határán. A nyomvonal a 0630 hrsz-ú úton indul (1. sz. út szakasza is) és a 0626/42, 27916 hrszú telkeken áthaladva éri el a 0607/36 és a 0636/2 hrsz-ú földutakat, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak az Ostorosi úttal. Az útszakasz kiépítése hálózati szempontból támogatható, de a tervezési terület megközelíthetőségében nem okoz majd jelentős változást. Gazdasági kiszolgálhatóság Kisebb gazdasági járművekkel szolgálhatók ki a vendéglátás, szállás és rendezvény célú területrészek, de az 1.a. és a 3. sz. udvarban tervezett üzemi tevékenységek (tárolás és feldolgozás) működéséhez már legalább közepes méretű tehergépjárművek mozgásával kell számolni. Ezek a gépjárművek nehézkesen tudják használni a 3. sz. utat (6 m széles szabályozás), így a kelet felől közelítő kiszolgáló út mielőbbi használatba vétele javasolt. Az üzemi (3. sz.) udvarban érdemes lenne kihasználni a szintkülönbségeket az üzemi technológiában, pl. a legkeletibb sarkában kiépíthető a kiszolgáló út szintjén tartott lemez, amelyre a gépjárművek beállnak és az udvarba a szőlő egy gravitációs ejtőn érkezne anélkül, hogy a tehergépjárművek behajtanának az üzem területére. Megoldható a szőlő szállítása a kisebb szabályozási szélességű utakon is, de időlegesen kisebb méretű tehergépjárművek igénybe vételére lehet szükség. Amennyiben a gépjárműveknek várakozni szükséges, erre a határoló útszakaszok nem adnak lehetőséget, ezt a telken belül meg kell oldani. Parkolás A tervezési terület külterületi jellege, a meredek útszakaszok és a keskeny szabályozási szélességek miatt közterületi parkolófelület jelenleg nem található a vizsgált területen. A különböző tervezett funkciókhoz eltérő parkolási igények jelentkeznek. A 2. sz. udvarban tervezett vendégházakhoz az udvarban adható parkoló, a vendégházak számának megfelelően (8-10 parkolóállás). Az üzemi (3.sz. udvarban) a kisebb színpad működéséhez és a feldolgozó üzem működéséhez (valamint egyéb rendezvények kiszolgálására) egy nagyobb, 26 gépjármű parkolására alkalmas felület alakítható ki. A három kiszolgáló út találkozásánál (a 2. sz. udvartól délre) egy 8 személygépjárművet befogadó felület építhető meg. Az 1.a. udvarban egy 8 férőhelyes üzemi parkoló, az 1.b. udvarban (borkóstoló- és rendezvényudvar) csupán 3 férőhelyes parkoló fér el. A megközelítő utak kiépíthető paramétereinek ismeretében a parkolóhelyek száma a területen nem tekinthető kevésnek. Ennél nagyobb parkolófelületek kialakítása olyan forgalomkeltéssel járna, amelyet a kiszolgáló utak


Oldal:17


nem tudnának lebonyolítani (a keleti, Egri út felé vezető 12 m szélesre kiszabályozott kiszolgáló út kivételével). Fentiek szerint a nagylétszámú rendezvények (koncertek) idején nem biztosítható a parkolási igény telken belül, mert a megközelítő utak nem alkalmasak parkolásra, vagy nagyobb gépjárműforgalom lebonyolítására, de ez környezetvédelmi és tájvédelmi szempontból sem kívánatos. Mivel a Kistályai út mentén nem várakozhatnak gépjárművek, a nagyobb létszámú rendezvények idejére a legjobb megoldás egy külső parkoló üzemeltetése, ahonnan kisbuszokkal szállíthatók a vendégek a rendezvény helyszínére. Hazai és nemzetközi tapasztalatok is léteznek az ilyen közlekedésszervezésre, amely mindenképpen támogatható a környezet védelme érdekében. Közösségi közlekedés A tervezési terület mentén a helyi és helyközi közösségi közlekedést autóbuszjáratok biztosítják a Kistályai úton. Autóbusz-közlekedés Jelenleg (és a külterületi jelleg következtében valószínűleg a jövőben is) csak a terület határoló főútján közlekednek menetrendszerinti buszjáratok. Az Agria Volán által üzemeltetett autóbuszjáratok (4, 5 valamint 6 számú helyi, valamint helyközi járatok) szolgálják ki a területet. A tervezési területhez legközelebb eső megálló a Kistályai út 50. nevű megállóhely, ami a tervezési területtől 300 m gyaloglási távolságban helyezkedik el. A külterületi jelleggel számolt ellátottság esetén (500 méteres rágyaloglási távolságot feltételezve) a terület egésze közösségi közlekedéssel 100 %-osan ellátott területnek tekinthető. A terület autóbuszközlekedéssel való kiszolgálásának kiterjesztését nem terveztük, megfelelő nyomvonalak hiányában. Gyalogos és kerékpáros közlekedés A tervezési terület külterületi jellegének megfelelően kerékpáros forgalom jelenleg nem tapasztalható a területen, gyalogos forgalom főleg a Kistályai út mellett bonyolódik, a menetrendszerű buszjáratok megállóihoz. A Kistályai úton közlekednek a közösségi közlekedést kiszolgáló autóbuszjáratok, innen a tervezési terület gyalogosan is elérhető kb. 15 perc sétával. A kiszolgáló utak szabályozási szélességében nem választható el külön gyalogos felület, a keresztmetszeti kialakítást, mint vegyes használatú utat kell megoldani, ahol a gépjárművek és a gyalogosok, kerékpárosok ugyanazon felületet használják. A gépjárművek sebessége ezeken a terepviszonyok, a kissugarú ívek és a szűk szabályozási szélesség miatt várhatóan alacsony lesz a megközelítő utakon. Az udvarok között összekötő gyalogoskapcsolatok is tervezettek, a tufatömbökbe fúrt 20-25 m hosszú gyalogosalagutak (átjárók) formájában. Ezek közül az 1.b. és a 3. sz. udvar közötti 25 m hosszú átjáró már elkészült. A gyalogosok számára jól használható az alagút.


Oldal:18



Természeti adottságok, tájhasználat, tájszerkezet Eger délkeleti részén lévő Bolyki pincészet és környezetének tájkaraktere „szolgáltatókereskedelmi funkcióval vegyes kertes táj” – ez jelemző a Kistályai út menti gazdasági területek és a belterület menti volt zártkerti területek térségére. A város egyik fő megközelítési útjáról —Kistályai útról— a városba érkező, a városról első benyomását szerző látogató számára feltáruló szolgáltató-, kisüzemi-üzemi létesítmények lakóépületekkel, pincés és kertes területekkel vegyes látványa nem minden elemében méltó Eger MJV idegenforgalmi szerepéhez, adottságaihoz, nem erősíti a városról kialakítani kívánt képet. Pedig megbúvó értékek itt is találhatók, melyek vagy domborzati adottságok vagy az eléjük települt ipari létesítmények, reklámtáblák, légvezetékek erdeje miatt nem érvényesülhetnek, ilyenek az egyes pincesorok (pl. Ostorosi út menti, Tihamér területén) és a vizsgált terület, a Bolyki pincészet is. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A tervezési terület tájképi látványában vegyes megjelenésű tájrészlet. Ellenben értékes terülnek mondható nézőpont szempontjából, hiszen szép látvány tárul elénk:  a meglévő magas tufafalak tetejéről, Egy esetleges kilátópont tervezésénél megvizsgálandó, hogy a feljutás biztonsággal megoldható-e.  Bolyki pincészettől nyugatra levő terepalakulatról (kis dombról) is egyrészt a pincészet udvaraira, másrészt a városra. A fejlesztések során a tájképi megjelenésre a tufafalak látványának védelmére törekedni kell. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék A tervezési területen országos és helyi jelentőségű védett természeti terület nem található. A terület nem áll semmilyen nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt, így a Natura 2000 területeknek sem része. A 2011-ben elfogadott Szerkezeti terv helyi védelemre javasolta a Bolyki pince területét és környezetét (hrsz: 0640/19, 0640/4, 0640/5, 0640/6, 0640/7) –elsősorban tájképi értékek védelme miatt–. A védetté nyilvánítás az eltelt időszakban nem történt meg. Ökológiai hálózat A nemzeti ökológiai hálózat területét az Országos Területrendezési Terv (OTrT) határolja le. Az OTrT-ben lehatárolt nemzeti ökológiai hálózat területe a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben kerül differenciálásra. Az ökológiai hálózat területét a megyei területrendezési tervek; magterületek, ökológiai folyosó és pufferterületek övezetekként differenciálják tovább. A szűken vett Bolyki pincészet és környezete nem része a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak. A kibővített tervezési terület nyugati felén ökológiai folyosó területe található a tervezési terület közvetlen szomszédságában. A településrendezési tervekben a területfelhasználás tervezésekor figyelemmel kell lenni a magterületeként vagy ökológiai folyosóként nyilvántartott területekre, mivel az OTrT értelmében beépítésre szánt terület ezen övezetek területén nem jelölhető ki, pufferterületen is csak abban az esetben, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. *MobilCity Bt. – KÉSZ Kft . - TÁJOLÓ-TERV Kft. - PRO-TERRA Kft.*

Oldal:19

3. Tájrendezési és zöldfelületi javaslat

Oldal:20


1. ábra: Nemzeti ökológiai hálózat elhelyezkedése (forrás:TIR)

Területek biológiai aktivitás értékének alakulása a tervezett területhasználatok esetén Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 2006. évi márciusi módosítása a takarékos területgazdálkodás ösztönzése érdekében előírja, hogy újonnan beépítésre szánt területek kijelölése csak oly módon történhet, hogy az adott település közigazgatási területén az ún. „biológiai aktivitás érték” nem csökkenhet. Az egyes területek biológiai aktivitás érték számítására vonatkozó előírásokat a 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet határozza meg. A biológiai aktivitásérték változása a közigazgatási terület egészére, az Étv. 8. § (2) bekezdés b) pontja értelmében új beépítésre szánt terület kijelölése miatt nem csökkenhet, illetve az aktivitásérték csökkenését más területen való aktivitásérték-növeléssel szükséges pótolni. Jelen módosítás során új beépítésre szánt különleges területek kerülnek kijelölésre, ezért értékelésre került a biológiai aktivitásérték változás. A jelenlegi és tervezett területhasználatok esetén a vizsgált terület biológiai aktivitásértékét (továbbiakban: BAÉ) a 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet 1. sz. melléklete alapján került ki számításra. Területfelhasznál ás módja/ Helyrajzi szám

tervezett beépített terület megnevezése

Terület mérete (ha)

mutató

Tervezett biológiai aktivitás értéke

Jelenlegi használat

BAÉ Érték-

mutató

Jelenlegi biológiai aktivitási értéke

BAÉ Érték-

0634/18

K-id

0,5103

1,5 ?

0,765

Mko-2

3,7

1,888

0634/19

K-Mü

0,4710

0,7

0,330

Mko-2

3,7

1,743

0640/19b,c,d,f

K-Mü

0,5447

0,7

0,381

Kkpi

3,2

1,743

0640/19 a

K-Mü

0,1407

0,7

0,098

Mk-1

5

0,704

1,806

összesen:

értékkülönbözet a jelenlegi állapothoz képest: A.) Jelenlegi biológiai aktivitásérték egyenleg a városban a korábbi módosítások révén 612/2012 (X.25.) és a 455/2013 (VIII.29) KGY. határozatok szerint


6,077 -4,502

+423,698

Területfelhasznál ás módja/ Helyrajzi szám

tervezett beépített terület megnevezése

Terület mérete (ha)

BAÉ Értékmutató

Tervezett biológiai aktivitás értéke

Jelenlegi használat

BAÉ Értékmutató

B.) Jelenlegi biológiai aktivitásérték egyenleg a városban a korábbi módosítások révén 612/2012 (X.25.) és a 455/2013 (VIII.29) KGY. határozatok szerint, továbbá figyelembe véve az Eger-ÉK Településszerkezeti terv változtatásait

Jelenlegi biológiai aktivitási értéke

+314,898

A táblázatból látható, hogy a területfelhasználási változások során biológiai aktivitásérték csökkenés áll elő. Eger Megyei Jogú Város korábbi, illetve a folyamatban lévő településrendezési tervmódosítása alapján a város jelentős tartalékkal rendelkezik, így fenntartható a BAÉ pótlása, egyensúlyban tartása. Zöldfelületi rendszer A tervezési terület külterületen található, így a zöldfelületi rendszer elsősorban a külterületi zöldfelületekből – erdő- és gyepfoltokból, út menti fasorokból áll. A kertes mezőgazdasági területek zöldfelületei említésre méltók, de javasolt a meglévő zöldfelületek intenzívebbé tétele. Javasolt továbbá a zöldfelületi rendszer folytonossága, valamint településképi és környezetvédelmi okokból a főbb közlekedési utak mentén fasorok és egyéb növénysávok létesítése. A tervezési területen a zöldfelületek mindhárom szerepének javítását célul kell kitűzni: • • •

ökológiai, kondicionáló szerep: a növényzet helyi klíma (mikroklíma) alakulását, levegő minőségét kedvezően befolyásoló szerepe, melynek erősítése a növényzet gazdagításával, megfelelő növényfajok (várostűrő) telepítésével érhető el; használati szerep: a zöldfelület funkciójának megfelelő kialakítás, mely lehetővé teszi, hogy a kert a létesítmény szerves részévé váljon, erősítése növénytelepítés révén téralakítással érhető el; vizuális esztétikai szerep: a növényzetnek a településrész képi megjelenésében, az utcakép formálásában játszott szerepe.

A már meglévő pincészet környezete, zöldfelülete rendezett, gondozott képet mutat. Javasolt a fejlesztési területeken is a zöldfelületek szakértő általi megtervezése, kivitelezése. Ajánlott továbbá a területre jellemző őshonos növények telepítése.


Oldal:21



Talaj Egerben - domborzati adottságai következtében - jelentős területek a víz talajromboló hatásának, az eróziónak fokozottan kitett területek. A tervezési területet azonban nem érinti sem csúszásveszélyes, sem felszínmozgásos terület. Eger közigazgatási területének nagy része – így jelen tervezési terület is nitrátérzékeny besorolású.

Nitrátérzékeny területek (Forrás: terkep.air.gov.hu) A fejlesztések során talajszennyezést okozó tevékenység, illetve szennyvízszikkasztó létesítése nem engedélyezhető. Felszíni és a felszín alatti vizek A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2000. (III.17.) Korm. rendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint Eger közigazgatási területe, és jelen tervezési terület is a szennyeződésekre legérzékenyebb „fokozottan érzékeny terület” besorolású. Vízbázisok védőterülete vagy hidrogeológiai védőövezete nem érinti a tervezési területet. A földtani közeg és a felszín alatti vizek szennyeződés-érzékenysége, védelme szükségessé teszi, hogy az újonnan beépítésre kerülő területek, továbbá mindennemű tevékenység folytatása csak a talaj és a felszíni vizek szennyezését kizáró módon történhet. Levegőtisztaság és védelme A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet Eger városát külön zónába sorolta. Eger közigazgatási területe az egyes légszennyező anyagok szerint az alábbi zóna-csoportokba tartozik1:

Eger

SO2

NO2

CO

F

D

F

PM10 Ben-zol D

F

Talajközeli ózon

PM10 Arzén

PM10 Kadmi-um

PM10 Nikkel

O-I

D

F

F

1

PM10 Ólom

PM10 Benz(a)p irén

F

B

B zóna: a légszennyezettség a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt is meghaladja D zóna: a légszennyezettség a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van E zóna: a légszennyezettség a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van F zóna: a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem éri el


Oldal:22

4. Környezetvédelem

A táji-, természeti értékek védelme szükségessé teszik, hogy a környezetállapot változására érzékenyebben reagáló területeken szigorúbb levegőtisztaság-védelmi követelmények érvényesüljenek. Az I. minőségi osztályba tartozó borszőlő-termőhelyi területek ilyen területnek tekintendők, e területek levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny területként kezelendők. A területre tervezett bővítési szándékok megvalósulása után, időszakos közlekedési eredetű levegőszennyezésre lehet számítani, melyek szüret vagy egy rendezvény idején keletkeznek egy-egy nagyobb forgalom kapcsán. Üzemi eredetű szennyezés is növekedni fog a tervezett feldolgozó kapacitás, további üzemi létesítményből eredően, de az már most is jelen van - a borászati tevékenységhez kapcsolódóan. Zaj- és rezgésterhelés A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2.sz. melléklete tartalmazza az üzemi tevékenységből származó, 3.sz. melléklete a közlekedéstől származó zajterhelési határértékeket a zajtól védendő területeken. A rendelet kimondja, hogy a 3.sz. mellékletében szereplő határértékeknek: • •

új tervezésű, vagy megváltozott területfelhasználású területeken kell teljesülniük.

A vizsgált terület külterületen, lakóterülettől távol helyezkedik el, környezeti zajtól védendő területhasználat nem található a tervezett létesítmények térségében. Zajterhelés szempontjából kifejezetten jó helyen található, hisz a tervezett bővítés, a tervezett újabb funkciók megvalósulása következtében megnövekedő környezeti zaj nem zavarja a lakosokat. Így az időszakosan jelentkező nagyobb zajterhelés sem. Hulladékkezelés A keletkező kommunális szilárd hulladékot a település szervezett hulladékszállítási rendszerén keresztül rendezetten kell gyűjteni és környezetvédelmi engedéllyel rendelkező kijelölt hulladéklerakó helyre kell elszállítani. A hulladékszállítási rendszerbe nem bekapcsolt területeken (pl. külterületi létesítményekben) a terület tulajdonosának, illetve üzemeltetőjének a feladata a hulladékok környezetet nem veszélyeztető módon történő gyűjtése és kijelölt hulladéklerakó helyre történő megfelelő időközönkénti elszállítása. A keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni. A veszélyes hulladékok elszállítását kizárólag környezetvédelmi engedéllyel rendelkező cég végezheti. A Bolyki pincészet bővítése és üzemeltetése, nagyobb mennyiségű hulladék-keletkezéssel jár. A vörösbor készítésekor keletkező veszélyes hulladék tárolása, biztonságos elhelyezése már jelenleg is megoldott.


Oldal:23



5.1. Helyzetértékelés – Jelenlegi ellátás Tihaméri szőlőkben levő Bolyki Pincészet tulajdonosa a pincészet fejlesztését tervezi. A pincészet a Kistályai út keleti oldalán helyezkedik el. Közvetlen a Kistályai út menti telkek kereskedelmi-gazdasági hasznosításúak, a mögöttes terület már beépítésre nem szánt hasznosítású. A Bolyki Pincészet is már beépítésre nem szánt területen fekszik, jellemzően mezőgazdasági és pincészet hasznosítású. A beépítésre nem szánt területen közművesítési kötelezettség nincs, így a Tihaméri szőlők területén jelenleg kiépített közüzemű közműszolgáltatás még nem épült ki. A területhez legközelebb a területtől nyugatra a Kistályai út szabályozási szélességén belül haladnak közművek, amelyek a részleges közműellátás kiépítési lehetőségét biztosítják. A Kistályai úton a részleges közműellátás kielégítésére halad ivóvíz vezeték, középnyomású földgázvezeték, középfeszültségű villamosenergia hálózat, elektronikus hírközlési hálózat, valamint csapadékvíz elvezetést szolgáló nyílt árok. Eger Dél-Keleti városrészére készített rendezési terv közműveket érintő javaslatában szerepelt a Kistályai úton nagyközépnyomású földgázvezeték és szennyvízcsatorna építésének igénye. Ennek megvalósítását követően a térségben már a teljes közműellátás lehetősége is biztosított lesz. A Bolyki Pincészet eddig már megvalósított fejlesztésének, a rendezvény csarnok és egyéb pincészeti üzemi igények ellátására saját beruházásban a részleges közműellátását oldotta meg oly módon, hogy a Kistályai útnál, az ott üzemelő közüzemi hálózatoknál kiépített mérőfogadóhelytől magán NÁ 80-as ivóvíz vezetéket és kisfeszültségű villamosenergia földkábel hálózatot épített a 3-as udvari pincéig. A 2-es udvar területén saját fúrt kút üzemel, amely a közüzemi vízkapcsolat kiépítéséig a pincészet vízellátását biztosította. Az 1 B területen, a rendezvénycsarnok tüzivíz ellátására 30 m3-es tüzivíz tárolót üzemeltetnek. A szennyvizeiket is saját gyűjtőmedencékbe gyűjtik, ahonnan szippantó kocsival szállítják el a szennyvizeket. A csapadékvizet a területen, ahogy az a topográfiai viszonyok lehetővé teszik, a természet által kialakított árkok segítségével elvezetik, de a mély udvarokban pangó vizek is maradnak, lassan elszikkadnak. A jelenleg kialakított közműellátás csak átmenetileg tartható fenn, mert közterületen mért vezetéket fenntartani azon túl, hogy nem szokásos, de nagyon kockázatos is. 5.2. Közmű fejlesztési javaslat A pincészet fejlesztési szándéka alapján az 1-es udvarban új raktár épület létesítése, a 2-es udvarban vendégházak, a 3-as udvarban szőlő feldolgozó üzem létesítése tervezett. A fejlesztési tervek megvalósításához az új hasznosítású területet beépítésre szánt területté kell alakítani. A jelenleg beépítésre nem szánt pincészet és mezőgazdasági hasznosítású területek beépítésre szánt különleges övezetbe kerülnek, amelyek intenzívebb beépítési lehetőséget biztosítanak. A funkcióváltásra javasolt terület közműellátására már jelenleg is, bár sajátos műszaki megoldással, de a részleges közműellátás áll rendelkezésre, az új létesítmények közműellátására is így legalább a részleges közműellátás kiépítése szükséges. Az új létesítmények többlet igényeinek a kielégítésére már célszerűbb, felszámolva a közterületen haladó mért magánvezetékeket, a közüzemi hálózati kapcsolatot a telekhatárig kiépíteni és telken belül kialakítani a közmű fogadó-mérőhelyet. A telek megengedhető beépítési mértékét figyelembe véve jelentős szintterület építésére lenne lehetőség. A pincészet terveiben szereplő beépítés ennek csak egy részének a hasznosítását tervezi. A tervezett beépítés szociális célú közműellátására a prognosztizált igények a technológiai célú igényeken kívül a következők:


Oldal:24

5. Közműellátási és elektronikus hírközlés alátámasztó munkarész

Ivóvíz igény: 5 m3/nap Keletkező szennyvíz: 4,5 m3/nap Villamosenergia igény: 68 kW Földgázigény: 14 nm3/h A terület beépítési lehetőségének távlati igénybe vételével a közműigények a technológiai igényeken kívül a következők: Ivóvíz igény: 20 m3/nap Keletkező szennyvíz: 18 m3/nap Villamosenergia igény: 200 kW Földgázigény: 45 nm3/h A távlati igények kielégítési lehetőségét is biztosítóan kell a hálózati kapcsolatok kiépítését megoldani, de a várhatóan jelentkező igényeket kell a szolgáltatók felé igényként jelezni, hozzáadva a technológiai célú igényeket. Meg kell említeni, hogy a Bolyki Pincészet funkcióváltó beépítésre szánt területét beépítésre nem szánt terület veszi körbe, ezért közműellátását kellő körültekintéssel célszerű megoldani, mert nem cél, hogy a beépítésre nem szánt területi környezetbe ágyazott beépítésre szánt terület számára megvalósított közműfejlesztés hatására, a beépítésre nem szánt területen kezelhetetlen igényeket kiváltó fejlődés induljon. Ilyen esetekben a beépítésre szánt terület közműellátását is célszerű visszafogottan megoldani. Ezért általában a beépítésre szánt terület ellátására a közüzemi hálózatról csak a villamosenergia ellátás kiépítése javasolt, a többi közműigény kielégítésére egyedi helyi megoldás alkalmazható. A Bolyki Pincészet esetében ettől mégis eltérő javaslat alapja, hogy a terület jelenleg is rendelkezik, már megvalósított és jelenleg is üzemelő részleges közműellátással, így a területfejlesztés közműellátására is legalább a részleges közműellátás megoldási javaslata indokolt. Az általánostól eltérő javaslatot indokolja az is, hogy a tervezett területfejlesztés nagyon kis távolságban fekszik a Kistályai úttól, ahonnan jelenleg a részleges, de a közeljövőben várhatóan a teljes közműellátáshoz szükséges közműcsatlakozások is rendelkezésre fognak állni. Valamennyi közműfektetésnél a Pincészettel kapcsolatban fontos figyelembe venni a terület földalatti pincéit és a föld alatti folyosókat, az alápincézettségét, amelyet a közműépítések során lehetőleg el kell kerülni, vagy azt figyelembe vevő megfelelő műszaki megoldás alkalmazása szükséges. 5.3.

Közművenkénti közműfejlesztési javaslat

Vízellátás A vizsgált terület térségében kiépített vízellátó hálózatot a Heves Megyei Vízmű Zrt üzemelteti. Az ellátás gerince a Kistályai úton halad. Jelenleg a Kistályai úton haladó vezetékről NÁ 80-as méretű magánvezetékkel épült ki a fejlesztésre javasolt terület ellátása. Ez a vezeték paraméterét tekintve a tervezett fejlesztés ellátására is alkalmas. Közműves szempontból a közterületen a magánvezeték jelenléte, a bizonytalan kezelői háttere (gyors hibaelhárítás lehetőségének hiánya) miatt kockázatos, ennek elkerülésére annak köz-vezetékké történő átminősítése, ha azt a jelenlegi fektetési paraméterei nem teszik lehetővé, akkor az átépítése javasolt. Ezzel a buszmegállónál kialakított mérőhely megszüntethetővé válik. Meg kell azonban jegyezni, hogy a köz-vezetékké minősítése a közterület biztonságos fenntartása érdekében javasolt, de benne rejlik az a kockázat, hogy a környező mezőgazdasági hasznosítású telkek is igényelnék a vízbekötésük megoldását. Ennek nem kívánatos követ*MobilCity Bt. – KÉSZ Kft . - TÁJOLÓ-TERV Kft. - PRO-TERRA Kft.*

Oldal:25


kezményeinek a mérlegelésével a szolgáltató és az Önkormányzat közös felelőssége annak betartása, illetve tartatása, hogy a vezetékről a nyomvonalával érintett beépítésre nem szánt telkek bekötését nem szabad megoldani. Amennyiben ezt az Önkormányzat nem tudja felelősséggel vállalni, akkor a magán vezetékes ellátás fenntartása szükséges. A tervezett beruházás várható tüzivíz igénye a kiépített hálózati bekötésről nem elégíthető ki. Eddig is helyi tüzivíz tároló medencékkel oldották meg a tüzivíz ellátást, a továbbtervezés során, ha a többlet tüzivíz igény ellátásához szükséges, a tüzivíz tároló kapacitás növelését meg kell oldani. A területen jelentkező nem ivóvíz minőségű vízellátás kielégítésére a területen üzemelő fúrt kút fenntartása célszerű. Vízelvezetés A településen üzemelő közcsatornás vízelvezetést a Heves Megyei Vízmű Zrt üzemelteti, az elválasztott rendszerű csapadékvíz elvezetés üzemeltetője a Polgármesteri Hivatal. A fejlesztésre javasolt területen keletkező szennyvizeket jelenleg zárt medencékbe gyűjtik, ahonnan szippantó kocsival elszállíttatják a befogadó szennyvíztisztító telepre. A közelben jelenleg üzemelő szennyvízelvezető közcsatorna nincs, de a közeli Kistályai úton a tervekben szerepel közcsatorna építési szándék. A tervezett fejlesztés megvalósítását követően, annak első üteme után 4-5, a teljes terv megvalósítását követően 18 m3/nap keletkező szennyvíz mennyiséggel kell számolni. A jelenleg alkalmazott zárt szennyvíztároló medencékből reálisan max. naponta egy szippantásos elszállítás tényleges megoldása prognosztizálható, a szippantó kocsi kapacitása max 5-6 m3/nap, ezzel az ilyen szennyvízgyűjtés lehetőségének határa az 5-6 m3/nap. A tervezett első ütemben megvalósítandó fejlesztés ezen határon belüli, a jelenlegi műszaki megoldás mellett fenntartható. Az 5-6 m3/nap keletkező szennyvíz mennyiséget meghaladó esetben, környezet-védelmi szempontból már csak a közcsatornás szennyvízelvezetés megoldása javasolható. Így a tervezett területfejlesztés csak addig javasolható, amíg az abban keletkező szennyvizek elszállítása biztonsággal megoldható. Azt meghaladó beépítés megvalósításának feltétele a közcsatornás szennyvízelvezetés kiépítési lehetőségének megoldása. A közcsatornás szennyvízelvezetés megvalósításának realitását alátámasztja, hogy a Pincészet fejlesztési szándékától függetlenül tervezik a Kistályai úton a szennyvízcsatorna kiépítését. Annak megvalósítását követően a Pincészet közcsatorna csatlakozásának a kiépítését célszerű megoldani. A Pincészet továbbfejlesztésének pedig már feltétele a közcsatornára való csatlakozás kiépítésének megvalósítása. A csatlakozás érdekében nyomóvezeték építése javasolt a Pincészet területétől a Kistályai úti tervezett csatornáig. A kiépítendő csatornát célszerűen nyomóvezetékként javasolt kiépíteni, ezért telken belül házi átemelő segítségével lehet a szennyvizeket a nyomóvezetékkel továbbítani. A Pincészetben keletkező ipari szennyvíz szennyezettsége várhatóan a közcsatornára csatlakozás feltételeinek nem felel meg, annak telken belüli előkezelését várhatóan meg kell oldani. A terület geodéziai adottságaira tekintettel a csapadékvíz elvezetése igényel komolyabb műszaki beavatkozást. A csapadékvíz elvezetését ezideig a mélyebb területekről nem oldották meg, a mélyfekvésű belső lefolyástalan területeken rövidebb-hosszabb idő alatt az összegyű-


Oldal:26


lő csapadékvíz elszikkadt. A magasabban fekvő területekről a csapadékvíz a gravitáció segítségével nyílt árkon, folyókán keresztül elfolyt. A tervezett beépítés megvalósítását követően a magasabban fekvő területekről a vízelvezetés gondosan kialakított nyílt árkok segítségével elvezethető. A mélyebb udvarokban a csapadékvizek összegyűjtésére helyi záportározók kialakítása szükséges, hogy a záportározók segítségével szabályozható legyen a pangó vizek által igénybe vett terület és annak továbbvezetése műszakilag megoldható legyen. A kivezetést, a csapadékvizek továbbszállítását a végbefogadóként kezelhető Eger patakig követve kell megoldani. Természetesen ellenőrizni kell a vizek továbbszállítását az Eger patakig, s amennyiben a többlet csapadékvíz elvezetését egy-egy szakasz biztosítani nem tudja, annak kapacitás bővítését meg kell oldani. A Pincészet beruházási tervében szereplő parkolók mérete meghaladja azt a méretet, amelynél már a vízügyi rendeletekben előírják a parkoló felületéről a csapadékvizek összegyűjtését és hordalékfogó műtárgyon történő átvezetésének követelményét. Ezért a parkolókat vízzáró burkolattal kell kialakítani. Energiaellátás A Pincészet energiaellátására jelenleg csak a a villamosenergia áll rendelkezésre. A tervezett fejlesztés megvalósítását követően is a közhálózatról csak a villamosenergia ellátás kielégítésének az igénye várható. A villamosenergiát elsődlegesen világítási és technológiai célra használnának, valamint a termikus energiaellátásba is kiegészítésül szolgálna. A termikus energiaellátásra a megújuló energiahordozók hasznosítása, elsődlegesen a napenergia igénybe vétele várható. A napenergia hasznosításához napkollektorok telepítése szükséges, amely kis villamosenergia rásegítéssel a használati melegvíztermelést teljes mértékben biztosítani tudják, valamint a fűtésre az alaptemperálás szintjét is ki tudják elégíteni. A többi energiaigény egyedi nem vezetékes energiahordozóval kielégíthető. Meg kell említeni, hogy a Kistályai út felöl igény esetén távlatilag a földgázellátás kiépítésének a lehetősége is biztosítható lesz. Villamosenergia ellátás A település villamosenergia ellátását jelenleg az ÉMÁSZ-ELMŰ Zrt. biztosítja. Az ellátás bázisa a város déli-nyugati oldalán, üzemelő un. Eger 132/35/22, alállomás. A tervezési területhez legközelebb a Kistályai út keleti oldalán haladnak az alállomástól induló 35 kV-os és 22 kV-os hálózatok nyomvonalai. A Pincészet ellátásának bázisa a 22 kV-os hálózatra, a Kistályai út mellé telepített fogyasztói transzformátor állomás. A transzformátortól induló kisfeszültségű elosztóhálózatot a Kistályai út keleti oldalán építették ki. A középfeszültségű és a kisfeszültségű hálózatok oszlopokra fektetéssel kerültek kivitelezésre, a fogyasztói transzformátor oszlop-állomás. A Pincészet számára a Kistályai úti kisfeszültségű hálózatról építették ki a villamosenergia ellátást. A tervezett beruházás ellátásához, számolni kell arra, hogy a technológiai igényeken kívül a szociális ellátáshoz szükséges villamosenergia igény együttesen már a kisfeszültségű hálózatról, a kiépített bekötéssel már nem elégíthető ki, így várhatóan középfeszültségű hálózati csatlakozás kiépítési igénye fog felmerülni és a területen belül szükséges lesz transzformátor állomás elhelyezése is. Erre a Kistályai úton haladó 22 kV-os hálózatról kiépítendő bekötéssel a lehetőség biztosított.


Oldal:27



5.4.

Elektronikus hírközlés fejlesztési javaslat

Vezetékes hírközlés A Bolyki Pincészet térségében a vezetékes távközlési ellátását jelenleg a Magyar Telekom Zrt. biztosítja. A Miskolci szekunder központhoz tartozó Egri primerközpont a vezetékes távközlési ellátás bázisa. A település 36-os körzetszámmal csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz, biztosítva ezzel a kedvező távközlési lehetőséget. A vizsgált területen vezetékes elektronikus hírközlési hálózat csak a Kistályai út szabályozási szélességén belül, az út nyugati oldalán épült ki, a további területen vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nem üzemel. A vezetékes távközlés bár műszaki megjelenésében közmű jellegű, szolgáltatása alanyi jogon történik. Ezért az igénylők ellátása is egyéni elbírálással, egyéni szerződéskötés alapján történik. A szükséges hálózatfejlesztést a szolgáltató saját beruházásként valósítja meg. Meg kell jegyezni, hogy ma már vezeték nélküli hírközléssel szinte ugyanannyi hírközléssel összefüggő szolgáltatás vehető igénybe, s jellemzően szezonális hasznosítású területen egyre kevésbé igénylik a vezetékes ellátás kiépítését. A hálózatépítésre vonatkozóan célszerű a várható többszereplős szolgáltatásra tekintettel szigorúan szabályozni. Ennek érdekében új vezetékes hírközlési hálózatokat már csak földalatti elhelyezéssel szabad építeni. Vezeték nélküli hírközlés A terület döntő hányadán a távközlési igény kielégítése vezeték nélküli mobiltelefonok használatával oldható meg. A megfelelő vételi lehetőség biztosítására tágabb térségben a Telenor, a T-Mobile és a Vodafone is üzemeltet antennát. Ezek segítségével a vezeték nélküli szolgáltatást a le nem árnyékolt területeken tudja biztosítani. Az igényelt ellátáshoz a vételi minőség javítása érdekében a térségben további antennák telepítési igénye nem zárható ki. Új antenna beépítésre nem szánt területen csak többfunkciós építményként kialakítottan helyezhető el, beépítésre szánt gazdasági és különleges hasznosítású területen épületre telepítéssel elhelyezhető.


Oldal:28

A hálózatépítés ma már kizárólag csak földalatti elhelyezéssel javasolható.


A tervhierarchia legmagasabb szintjén az Országos Területrendezési Terv áll, amelyet az Országgyűlés a 2003. évi XXVI. törvénnyel (a továbbiakban: OTrT) hagyott jóvá és a 2008-ban módosított (módosító jogszabály: 2008. évi L. tv.). Az OTrT határozza meg az ország egyes térségei térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, ill. erőforrások védelmére. A térségi, illetve megyei területrendezési tervek hivatottak a térségi területfelhasználási kategóriák és övezetek kijelölésére, az országos területfelhasználási kategóriák, övezetek figyelembe vételével, azok pontosításával. Eger területére, így a tervezési területre is, Heves Megye Területrendezési Terve vonatkozik. A 2008.évi OTrT módosítást követően Heves Megye Önkormányzata is módosította a megye területrendezési tervét, amelyet a 10/2010.(V.07.) HMÖ rendelettel fogadott el. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23/A. § (4) bekezdése szerint „az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei terület-felhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük”. Fenti előírás következtében tárgyi településrendezési terv esetében az összhangot a területfelhasználási kategóriák és a megyei övezetek tekintetében a vonatkozó megyei területrendezési tervvel, a Heves Megye Területrendezési Tervével (HMrT), az országos övezetek tekintetében az OTrT-vel (is) kell biztosítani. A fentiek értelmében az alábbiakban ismertetjük a területrendezési tervek (OTrT és HMrT) Eger Tihaméri szőlők, volt kőbánya – Bolyki pincészet területét érintő területfelhasználási kategóriáit és övezeteit. 6.1. Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) Eger-Tihaméri szőlők, volt kőbánya - Bolykipincészet területét érintő elhatározásai Országos Területrendezési Terv 2. sz. melléklet: Az ország szerkezeti terve (részlet)

Az Ország Szerkezeti Tervére vonatkozó előírásokat alapvetően a térségi és megyei tervek készítése során kell figyelembe venni. Jelen Településszerkezeti terv módosítás és Szabályozási terv esetében a térszerkezeti terveknek való megfelelést a megyei területi terv, Heves Megye Térszerkezeti tervének való megfelelésnél kerül értékelésre. *MobilCity Bt. – KÉSZ Kft . - TÁJOLÓ-TERV Kft. - PRO-TERRA Kft.*

Oldal:29

6. A területrendezési terveknek való megfelelés igazolása

Az Országos Területrendezési Terv övezeteire vonatkozó előírásokat szintén alapvetően a térségi és megyei tervek készítése során kell (és lehet) figyelembe venni. Érintett országos területfelhasználási kategóriák

Mezőgazdasági térség

Területrendezési követelmények

- mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részén - a városi ranggal rendelkező települések kivételével - városias települési térség nem jelölhető ki

A tervezési területet érintő országos övezetek:

3/5 számú melléklet – Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

3/6. számú melléklet – Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete

3/9 számú melléklet – Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete

3/10 számú melléklet – Együtt tervezhető térségek övezete

Érintett országos övezetek

Oldal:30


3/7 számú melléklet – Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete

Településrendezésre vonatkozó előírások

3.5. Országos jelentőségű tájkép- - A településrendezési tervekben csak olyan területfelhasználási egyvédelmi terület övezete ség és építési övezet jelölhető ki, amely a tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. - Az építési övezetre meg kell határozni a tájbaillesztés szabályait, a tájképet jelentősen változtató építmények terveihez látványtervet kell készíteni. - Közművezetékek és járulékos építményeit tájba illesztett módon kell elhelyezni. 3.6. Kulturális örökség szempont- - Az övezet tényleges kiterjedésének határait a településrendezési jából kiemelten kezelendő terü- tervekben kell kijelölni. let övezete 3.7. Kiemelten érzékeny felszín - Bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre alatti vízminőség-védelmi terület vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. övezete 3.9. Ásványi nyersanyag- - Az övezetet a településrendezési tervben tényleges kiterjedésnek gazdálkodási terület övezete megfelelően kell ábrázolni és arra szabályokat megállapítani.


3.10. Együtt tervezhető térségek - A települési önkormányzatok településfejlesztési és településrenövezete dezési feladataik összehangolt ellátásához közös egyszerűsített településszerkezeti tervet készíthetnek - Ennek az egyszerűsített tervnek az egyes településekre vonatkozó részeit az érintett települési önkormányzatok határozattal fogadják el A tervezési területet az OTrT alábbi övezetei nem érintik:

3/1 számú melléklet – Országos ökológiai hálózat övezete

3/4 számú melléklet – Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete

3/2 számú melléklet – Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

3/3 számú melléklet: - Kiváló

3/8 számú melléklet – Felszíni

3/11 számú melléklet – Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete

vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete

termőhelyi adottságú erdőterület övezete

6.2. Heves Megye Területrendezési Terve (HMrT) Eger-Tihaméri szőlők, volt kőbánya Bolyki-pincészet érintő elhatározásai 2. számú melléklet – Térségi szerkezeti terv

Heves Megye területrendezési területfelhasználási kategóriái:

tervének

a

tervezési

területet

érintő


megyei

térségi

Oldal:31


Megyei területfelhasználási Területrendezési követelmények kategóriák Mezőgazdasági térség

- min. 85%-át a településrendezési tervben mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni - a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület és különleges területfelhasználási egység nem jelölhető ki;

A tervezési területet érintő megyei övezetek:

3/6 számú melléklet – Történeti települési terület övezete

3/7 számú melléklet – Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete

3/9 számú melléklet - Ásványi nyersanyag-gazdálkodás terület övezete

3/10 számú melléklet – Együtt tervezhető térségek övezete

3/13 számú melléklet - Földtani veszélyforrás területének övezete

3/14 számú melléklet – Vízeróziónak kitett terület övezete

3/15 számú melléklet – Széleróziónak kitett terület övezete

Heves Megye területrendezési terve szerint a tervezési területet érintő övezetek előírásai: Megyei övezetek 3.6. Történeti terület övezete

Területrendezési követelmények

települési - a településrendezési eszközökben ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a védendő területegységeket foglalja magában - a HÉSZ-ben és a szabályozási tervben az értékmegőrzést elősegítő, ill. új építmények illeszkedését biztosító szabályokat meg kell határozni - a tájképet jelentősen megváltoztató, nagy kiterjedésű építmények terveihez látványterv csatolandó

3.7. Kiemelten érzékeny - az övezet területeire bányászati szempontból a kivett helyekre vonatkozó felszín alatti vízminőség- szabályok érvényesülnek védelmi terület övezete


Oldal:32


3.9. Ásványi nyersanyag- - a településrendezés eszközökben az övezetet tényleges kiterjedésének gazdálkodási terület öveze- megfelelően kell lehatárolni, és az építési övezetre vagy övezetre szabáte lyokat kell megállapítani 3.10. Együtt tervezhető - a települési önkormányzatok településfejlesztési és településrendezési feladataik összehangolt ellátásához közös egyszerűsített településszerketérségek övezete zeti tervet készíthetnek - ennek az egyszerűsített tervnek az egyes településekre vonatkozó részeit az érintett települési önkormányzatok határozattal fogadják el 3.13. Földtani veszélyforrás -az övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein a település területének övezete településszerkezeti tervében beépítésre szánt terület csak kivételesen, geológiai szakvélemény alapján jelölhető ki. 3.14. Vízeróziónak kitett -olyan területfelhasználást kell előírni a települések településszerkezeti terület övezete tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti előírást kell meghatározni, amely a vízerózió mértékét csökkenti 3.15. Széleróziónak kitett -olyan területfelhasználást kell előírni a települések településszerkezeti terület övezet tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti előírást kell meghatározni, amely a szélerózió mértékét csökkenti A tervezési területet a HMrT alábbi övezetei nem érintik:

3/1 számú melléklet – Országos ökológiai hálózat magterületének övezete

3/2 számú melléklet - Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

3/3 számú melléklet - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

3/4 számú melléklet – Komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete

3/5 számú melléklet – Komplex tájképvédelmi terület övezete

3/8 számú melléklet - Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete

3/11 számú melléklet: - Rendszeresen belvízjárta terület övezete

3/12 számú melléklet: - Nagyvízi meder területének övezete

3/16 számú melléklet: - Honvédelmi terület övezete


Oldal:33


Eger MJV délkeleti városrész Településszerkezeti terv és Szabályozási terv módosítása

Recommend Documents