Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézete ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének június 23-ai ülésére

VESZPRÉM MEGYEI CSOLNOKY FERENC NONPROFIT ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 8200 Veszprém, Kórház u. 1. Tel: 88/556-556 Fax: 88/556-209 e-mail: [email protected]

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: [email protected]

Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézete H-8582 Farkasgyepű 049/2 hrsz. Központi telefon: +36 (89) 358-013, Fax: +36 (89) 358-088 E-mail: [email protected];

Szám:

14/349-13/2011.

ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2011. június 23-ai ülésére Tárgy:

A Veszprém Megyei Önkormányzat tulajdonában, illetve fenntartásában lévő kórházakkal kapcsolatos döntések a. A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. tőkefedezeti egyensúlyának a helyreállítása b. A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. 2011. évi üzleti tervének a módosítása c. A Veszprém Megyei Önkormányzat és a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. között létrejött vagyonkezelési szerződés alapján egyetértés közreműködő igénybevételével d. A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. egységes szerkezetű alapszabályának az elfogadása e. A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. és a Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézete 5 éves szakmai fejlesztési tervének időarányos teljesítése

Előadó:

Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Dr. Rácz Jenő főigazgató Dr. Medgyasszay Balázs mb. főigazgató

Az előterjesztés készítésében részt vett: Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala Humánerőforrás Iroda Sándor Tamás csoportvezető Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. Dr. Rácz Jenő főigazgató Dr. Hunyadfalvy Ügyvédi Iroda Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézete Dr. Medgyasszay Balász mb. főigazgató Az előterjesztést megtárgyalta: Gazdasági és Területrendezési Bizottság Humán Erőforrás Bizottság Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság Az előterjesztés törvényességi felülvizsgálatát végezte: Dr. Imre László megyei főjegyző

a. A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. tőkefedezeti egyensúlyának a helyreállítása Tisztelt Közgyűlés! Amint a 2011. május 31-i közgyűlésen már tájékoztatást adtunk róla, a Zrt. 2010. évi eredménye, – 623.500 eFt – rontotta a gazdasági társaság tőkefedezeti mutatóinak értékét. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 245. §-a kimondja: Az igazgatóság köteles nyolc napon belül – a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett – a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni, ha tudomására jut, hogy a) a részvénytársaság saját tőkéje a veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent, vagy b) saját tőkéje a 207. § (1) bekezdésében meghatározott összeg alá csökkent, vagy c) a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve ha vagyona tartozásait nem fedezi. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetekben a részvényeseknek határozniuk kell az alaptőke biztosításáról, illetve annak módjáról, így különösen a részvényesek által történő befizetés előírásáról, illetve az alaptőke leszállításáról, továbbá a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, ezek hiányában pedig a társaság megszüntetéséről. A Zrt. jegyzett tőkéje 1.683.500 eFt. A törvény alapján a saját tőke értéke nem csökkenhet a jegyzett tőke 2/3 része alá, azaz 1.122.333 eFt alá. A Zrt. saját tőkéje a veszteség következtében 2010. évben 890.866 eFt lett. Így a saját tőke értéke a jegyzett tőke 2/3-a alá csökkent 231.467 eFt-tal, így ezen összegben kialakult különbség pótbefizetési kötelezettséget von maga után a tulajdonos részéről. A Zrt. tulajdonosa a 89/2009. (VI. 18.) MÖK határozatánk 4. pontját a 165/2009. (XI. 19.) MÖK határozatával módosítva döntött 500.000.000 Ft önrész biztosításáról a TIOP-2.2.4/09/1 kódszámú, „Struktúraváltoztatást támogató infrastruktúrafejlesztés a fekvőbeteg-szakellátásban” című pályázathoz, amelyből eddig 119.394.035 Ft került lehívásra. Javasoljuk, hogy a tulajdonos a fennmaradó pályázati önrészből 250.000 eFt-ot csoportosítson át a Zrt. részére a Veszprém Megyei Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről szóló 4/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelet 4/c melléklete II/4. sorában megjelölt előirányzatból, és a pályázat megvalósítása mellett ezzel állítsa helyre a megbillent tőkefedezeti egyensúlyt, megemelve a tőketartalékot. A törvényi kötelezettségünknek megfelelően a Zrt. Felügyelő Bizottságát 2011. május 25-én tájékoztattuk a kialakult helyzetről és kértük, hogy a fenti javaslatunkat a tőkefedezeti mutatók egyensúlyának helyreállítására fogadja el. A FEB a 4/2011. (V. 25.) számú határozatával a javaslatot elfogadta. A Zrt. közgyűlése 2011. május 31-én tárgyalta a kérdést és úgy döntött, hogy szintén támogatja a tőkefedezeti mutatók helyreállításának fent javasolt módját azzal, hogy garanciák biztosítását kérte arra, hogy ez nem veszélyeztetheti a TIOP-2.2.4/09/1 pályázat megvalósulását. Tekintettel arra, hogy a jelzett pályázat támogatási szerződése nem tartalmaz olyan kitételt, mely ellentétes lenne a javasolt megoldással, így ebből a szempontból a megoldás nem aggályos. A kért garanciát, – azaz, hogy az átadott pénzeszközt másra ne lehessen felhasználni – úgy tudjuk biztosítani, hogy az alábbi határozati javaslatnak megfelelően a közgyűlés előírja: az átutalt pénzeszközt azonnal külön alszámlán kell elkülöníteni, azt csak a TIOP2.2.4/09/1 pályázat céljaira lehet felhasználni, valamint minden egyes kifizetésről az önkormányzatot tájékoztatni kell. A Zrt. közgyűlése a megyei közgyűlés ülését megelőzően előzetesen kötelezettséget vállalt az önálló alszámla nyitására, és az átcsoportosítani javasolt pénzösszegnek a határozati javaslat szerinti felhasználására.

2 A fent leírtaknak megfelelően kérjük a Tisztelt Közgyűlést az alábbi határozati javaslat elfogadására. ..…/2011. (VI. 23.) MÖK határozat: A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. tőkefedezeti egyensúlyának a helyreállítása érdekében elrendeli, hogy a 165/2009. (XI. 19.) MÖK határozat szerint, a TIOP-2.2.4/09/1 jelű, „Struktúraváltoztatást támogató infrastruktúrafejlesztés a fekvőbeteg-szakellátásban” című pályázathoz biztosított 500.000.000 Ft önrész terhére, a Veszprém Megyei Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről szóló 4/c melléklet II/4. sorában megjelölt előirányzatból 250.000.000 Ft (azaz Kettőszázötven-millió forint) kerüljön átcsoportosításra a Zrt. részére. A Zrt. a 250.000.000 Ft tőkeemelés összegét köteles a döntést követően azonnal megnyitott önálló alszámlán elkülöníteni. A tőkeemelés összege csak a TIOP-2.2.4/09/1 jelű pályázat önrészeként szükséges kiadásokra használhat fel. Az alszámláról történt minden egyes kifizetésről a megyei közgyűlés elnökét a bankkivonatnak és a kifizetett számla másolatának megküldésével tájékoztatni kell. Határidő: az alszámla megnyitására: azonnal a tőkeemelés teljesítésére: 2011. július 15. az alszámláról történő kifizetésekről szóló tájékoztatásra: folyamatosan Felelős: Lasztovicza Jenő, a közgyűlés elnöke Dr. Rácz Jenő főigazgató

b. A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. 2011. évi üzleti tervének a módosítása Tisztelt Közgyűlés! A 2011. évi adótörvények változása következtében az egészségügyi munkavállalók egy részénél kereset csökkenés jelentkezett volna. A kormány ügy döntött, hogy egyetlen munkavállaló sem járhat rosszabbul az adóváltozás következtében, ezért a közszféra részére a potenciális keresetcsökkenést kompenzálta. A gazdasági társasági formában működő egészségügyi szolgáltatók, így a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. sem részesült a központi forrásokból, így az itt foglalkoztatott munkavállalók hátrányba kerültek volna a közalkalmazott társaikhoz képest. Tekintettel arra, hogy egyrészt a Zrt. tulajdonosa a gazdasági társasággá átalakuláskor egyértelműen garantálta, hogy a Zrt. munkavállalói nem járhatnak rosszabbul, mint az átalakulás előtt, másrészt mivel a Zrt. teljesíteni kívánja azt a kormányzati szándékot, hogy egyetlen munkavállalót se érintsen negatívan az adóváltozás, – így biztosítani kell a Zrt. munkavállalói számára is a kompenzációs juttatást. A dolgozók nyilatkoztatását követően megállapítottuk, hogy a Zrt. munkavállalói számára ezen a jogcímen a 2011. évben kifizetendő juttatás mintegy 42.000 eFt. Az érdekképviseleti szervezetekkel folytatott tárgyalások során az idei év gazdasági egyensúlyának biztosítására a munkavállalók hajlandóak voltak kompromisszumok megkötésére, – például a jubileumi jutalmi rendszer és az ügyeleti rendszer és díjazás átalakítása – ugyanakkor a munkabéke megtartása érdekében erről a juttatás kiegészítésről nem kívántak lemondani. Ennek megfelelően a Zrt. a kiegészítő juttatás kifizetését az érintettek részére megkezdte. Mivel a 2011. évi üzleti tervben még nem kalkulálhattunk a bérkiegészítés kifizetésével, ezért szükségessé vált, hogy az üzleti tervet korrigáljuk a fenti összeggel az előterjesztés 1. számú melléklete

3 szerint, hogy a bérjellegű kiadások 42.000 eFt-tal emelkedjenek, illetve a 2011-es tervezett mérleg szerinti eredmény ugyanennyivel csökkenjen. A Zrt. 2011. évi üzleti tervének az átfogó módosítására 2011. szeptemberében kerül sor. Tisztelettel kérjük a Közgyűlést, hogy a bérkiegészítés kifizetését lehetővé téve fogadja el az alábbi határozati javaslatot. …../2011. (VI. 23.) MÖK határozat: A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése annak érdekében, hogy a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. a 2011. évi adóváltozásokból eredő kompenzációt az érintett munkavállalói részére ki tudja fizetni, az alábbi döntést hozta meg: A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. 2011. évi üzleti terve az előterjesztés 1. számú melléklete szerint úgy módosuljon, amelynek megfelelően a bérköltségek 2.912.040 eFt-ra (azaz Kettőmilliárdkilencszáztizenkettő-millió-negyvenezer forintra), ezzel a személyi juttatások 4.380.503 eFt-ra (azaz Négymilliárd-háromszáznyolcvanmillió-ötszázháromezer forintra) megemelésre kerüljenek. Mindez alapján a Zrt. tervezett mérleg szerinti eredménye -356.273 eFt-ban (azaz mínusz Háromszázötvenhatmillió-kettőszázhetvenháromezer forintban) kerüljön meghatározásra. A megyei közgyűlés felhatalmazza elnökét, hogy a Zrt. közgyűlésén fenti álláspontot képviselje. Határidő: 2011. június 30. Felelős: Lasztovicza Jenő, a közgyűlés elnöke

c. A Veszprém Megyei Önkormányzat és a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. között létrejött vagyonkezelési szerződés alapján egyetértés közreműködő igénybevételével Tisztelt Közgyűlés! A Veszprém Megyei Önkormányzat és a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. között 2008. március 31-én létrejött vagyonkezelési szerződés VII. rész 3. pontja lehetőséget ad arra, hogy a Vagyonkezelő a Tulajdonos egyetértésével vagyonkezelői feladatai ellátásához jogosult alvállalkozót, illetve közreműködőt igénybe venni. Kérjük a Tisztelt Közgyűlést, hogy a Veszprém Megyei Önkormányzat, mint tulajdonos járuljon hozzá ahhoz, hogy a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt., mint Vagyonkezelő az általa alapított, 100 %-os tulajdonában lévő VEMESZ Veszprém Megyei Egészségügyi és Szolgáltató Kft.-t, a vagyonkezelői feladatok ellátásához, mint közreműködőt igénybe vegye. A Zrt. elsősorban azért hozta létre a VEMESZ Kft.-t, hogy a közvetlen egészségügyi ellátási feladaitól részben független, – elsősorban vállalkozási jellegű – feladatait elkülönülten látassa el. Fentieknek megfelelően kérjük a Tisztelt Közgyűlést az alábbi határozati javaslat elfogadására! ..…/2011. (VI. 23.) MÖK határozat: Veszprém Megyei Önkormányzat, mint a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. többségi tulajdonosa egyetért vele, és hozzájárul ahhoz, hogy a Zrt., mint Vagyonkezelő az általa

4 alapított, 100 %-os tulajdonában lévő VEMESZ Veszprém Megyei Egészségügyi és Szolgáltató Kft.-t, a vagyonkezelői feladatok ellátásához, mint közreműködőt igénybe vegye. A megyei közgyűlés felhatalmazza elnökét, hogy a Zrt. közgyűlésén fenti álláspontot képviselje. Határidő: 2011. június 30. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

d. A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. egységes szerkezetű alapszabályának az elfogadása Tisztelt Közgyűlés! A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 205/2007. (XII. 13.) MÖK határozatával elrendelte a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. megalapítását, és egyben elfogadta a Zrt. Alapszabályát. Sümeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete ugyanezt az 516/2007. (XII. 18.) számú határozatával fogadta el. Az azóta eltelt időben az Alapszabály módosítását a tulajdonosok több alkalommal is elrendelték – elsősorban az Alapszabályban rögzített személyi változások miatt. A változtatások átvezetését követően a megyei közgyűlés 71/2011. (IV. 28.) MÖK határozatában felkérte a megyei kórház főigazgatóját, hogy a társaság egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályát terjessze be a megyei közgyűlés 2011. júniusi ülésére. Jelen előterjesztés részeként a korábbi közgyűlési döntésekben foglaltakhoz képest új módosításra nem teszünk javaslatot. Fentieknek megfelelően kérjük a Tisztelt Közgyűlést, hogy a jelen előterjesztés 2. számú mellékletét képező egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt az alábbi határozatnak megfelelően fogadja el. (A melléklet a módosításokat dőlt betűvel jelöli.) …../2011. (VI. 23.) MÖK határozat: A Veszprém Megye Önkormányzat Közgyűlése az előterjesztés 2. számú mellékletében foglaltaknak megfelelpően jóváhagyja a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. új, egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályát. A megyei közgyűlés felkéri elnökét, hogy a Zrt. közgyűlésén fenti álláspontot képviselje. Határidő: 2011. június 30. Felelős: Lasztovicza Jenő, a közgyűlés elnöke

5

e. A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. és a Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézete 5 éves szakmai fejlesztési tervének időarányos teljesítése A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. 2010. április 9-én készítette el a 2010-2015ös időszakra vonatkozó szakmai fejlesztési tervét. Akkor nem a korábbi szakmai terv került módosításra, hanem teljesen új koncepció készült, hiszen a korábbi időszakhoz képest alapvető változások történtek mind az intézményen belül, mind annak működési környezetében. Időközben elfogadásra került a Semmelweis Terv, amely meghatározza az egészségügy változtatásának új stratégiai irányait. Ennek megfelelően történt meg a Zrt. vezetése részéről a társaság szakmai fejlesztési tervének éves áttekintése és szükséges korrekciója. A módosított szakmai tervet az előterjesztés 3. számú melléklete tartalmazza. A szakmai tervben összefoglalóan megállapítható, hogy az intézmény a Pannon Modell kidolgozásával és az abból levezetett szakmai fejlesztési tervével elkészítette közép távú stratégiai koncepcióját, melynek megvalósítása a fenntartó döntéseinek megfelelően megkezdődött. Az 5 lépcsős modell első 2 lépcsője megvalósításra került, míg a 3. lépcső kivitelezése az év végéig várhatóan megtörténik, így kialakulhat egy egységes, integrált megyei szakellátó rendszer. A program moduláris szerkezetének köszönhetően illeszthető a Semmelweis Tervhez azzal a módosítással, hogy az interregionális együttműködés GyőrMoson-Sopron, Vas és Zala megyék irányába terelődik. Az 5. lépcső finanszírozási változásának irányai a modellben a Semmelweis Terv irányaival egybe esnek. A fejlesztések, valamint a folyamatos elhasználódásból adódó eszközpótlások a működési költségek terhére nem biztosíthatóak. A legnagyobb fejlesztéseket igénylő onkológiai és sürgősségi programra valamint a struktúra átalakításra, továbbá várhatóan a PIC fejlesztésre az Európai Unios pályázatok adnak lehetőséget, amelyekből kettőnek a megvalósítása már folyamatban van. A következő időszak irányait a Semmelweis Terv meghatározta. Az ehhez adaptált intézményi szakmai fejlesztési terv megvalósulásának alap kérdése, hogy a végrehajtáshoz szükséges erőforrások rendelkezésre állnak-e. A szükséges erőforrások közül a humán erőforrás kérdése a következő időszak legkritikusabb ponja lehet. A megyei közgyűlés 95/2010. (IV. 22.) MÖK határozatával elfogadta a Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézetének módosított szakmai fejlesztési tervét is. A határozat alapján a fejlesztési terv időarányos teljesítéséről a Tüdőgyógyintézet megbízott főigazgatója is elkészítette beszámolóját, amelyet az előterjesztés 4. számú melléklete szerinti tartalommal szintén javasolok elfogadni. A fent leírtaknak megfelelően kérem a Tisztelt Közgyűléstől az alábbi határozati javaslatok elfogadását! ..…/2011. (VI. 23.) MÖK határozat: A Veszprém Megye Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. 2010-2015. közötti időszakra vonatkozó szakmai fejlesztési tervének időarányos teljesítéséről szóló előterjesztést. A megyei közgyűlés az előterjesztés 3. számú mellékletében foglalt tartalommal elfogadja a Zrt. módosított szakmai tervét. Határidő: azonnal Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

6 ..…/2011. (VI. 23.) MÖK határozat: A Veszprém Megye Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Veszprém Megyei Tüdőgyógyintézet rövid-, közép-, és hosszútávú Szakmai Koncepciója időarányos teljesítéséről szóló előterjesztést, amelyet az előterjesztés 4. számú mellékletében foglalt tartalommal elfogad. Határidő: azonnal Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

V e s zp r é m , 2011. június 15.

Dr. Rácz Jenő s.k. főigazgató

Lasztovicza Jenő s.k. a megyei közgyűlés elnöke

1. számú melléklet A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. 2011. évi üzleti tevének módosító táblái: A költségek alakulását az alábbi táblázat tartalmazza:

Anyagköltségek (51) Anyagjellegű ráfordítás(81) Igénybevett szolg. Költsége (52) Egyéb szolg.(53) Bérköltségek(54) Személyi jell. Egyéb költ.(55) Bérjárulékok(56) Értékcsökkenési leírás(57) Egyéb ráfordítások (86) Pénzügyi műveletek ráford.(87) Rendkívüli műveletek ráford (88) Összesen

Költségek alakulása (adatok e Ft-ban) 2010. 01-09 hó Megoszlás Zrt. működési 2011. évi terv adatai Pályázatok nélkül 2011. évi terv 1 516 136 2 095 515 24,20% 492 154 703 569 8,12% 752 381 903 351 10,43% 18 761 29 215 0,34% 2 143 566 2 912 040 33,63% 433 794 555 526 6,42% 692 327 912 937 10,54% 232 708 314 277 3,63% 181 943 229 244 2,65% 4765 3 680 0,04% 0 0,00% 0 100,00% 6 468 535 8 659 354

2.4. Személyi juttatások 2011. évben terveink szerint a következőképpen alakulnak a bérköltségek: ezer Ft Bérköltség 2.912.040 Személyi jellegű költségek 555.526 Járulék 912.937 Összesen. 4.380.503 A személyi juttatások részletezését az alábbi táblázat tartalmazza: Főkönyvi számla 54 55 55 55 55 55 55 55 55 55 55 55 56

Megnevezés Bérköltség Személyi jellegű juttatások Cafetéria Betegszabadság Táppénz hozzájárulás Jubileumi jutalom Egyéb személyi juttatás Végkielégítés saját gépkocsi munkába járás Védőszemüveg Élelem és munk. tám Reprezentáció Nyugdíj, eb. Munkaadói, és korkedvezményes járulék

Adatok eFt-ban 2 912 040 399 963 20 000 10 000 25 000 1 000 3 400 619 77 984 700 16 360 500 835 525

2 56 56 56

Cafetéria adó Szakképzési hozzájárulás Egyéb bérjárulékok Összesen

67 212 200 10 000 4 380 503

3 3. A 2011. évre tervezett eredmény az alábbiak szerint alakul: srsz 1

3 4 5 6 7 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 22 32 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50

tartalom 01.Belföldi értékesítés nettó árbevétele Ebből OEP bevétel ebből vállalkozási bevétel I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 03.Saját termelésű készletek állományváltozása 04.Saját előállítású eszközök aktivált értéke II. AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE III.EGYÉB BEVÉTELEK 05.Anyagköltség 06.Igénybevett szolgáltatások értéke 07.Egyéb szolgáltatások 08.Eladott áruk beszerzési értéke 09.Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK 10.Bérköltség 11.Személyi jellegű egyéb kifizetések 12.Bérjárulékok V. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK VI. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS VII.EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK A. ÜZEMI, ÜZLETI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE VIII.PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI IX. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI B. PÉNZŰGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY X. RENDKÍVŰLI BEVÉTELEK XI. RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK D.RENDKÍVÜLI ERDMÉNY E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY XII. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG F. ADÓZOTT ERDMÉNY 22.Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23.Jóváhagyott osztalék, részesedés G. M É R L E G S Z E R I N T I E R E D M É N Y

adatok eFt-ban 2010. 1-9. hó működési tény adatok pályázatok nélkül 5 628 162 4 974 057 5 628 162 -202 -202 35 175 1 516 136 752 381 18 761 336 213 155 941 2 779 432 2 143 566 433 794 692 327 3 269 687 232 708 181 943 -800 231 6 705 4 765 1 940 -798 291 4 303 4 303 -793 988 -793 988 -793 988

2011 terv 8 126 648 7 203 148 923 500 8 126 648 -269 -269 71 900 2 095 515 903 351 29 215 495 648 207 921 3 731 650 2 912 040 555 526 912 937 4 380 503 314 277 229 244 -456 857 8 940 3 680 5 260 -451 597 95 324 95 324 -356 273 -356 273

-356 273

4 4. Mérlegterv adatok eFt-ban

Sorszám 01. 02. 10. 18. 26. 27. 34. 40. 45. 48. 52.

53. 54. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 66. 67. 71. 80. 90. 94.

A tétel megnevezése A. Befektetett eszközök I. IMMATERIÁLIS JAVAK II. TÁRGYI ESZKÖZÖK III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

2009. évi tény 5 028 738 12 361 5 016 277

2010.12.31 várható

2011. évi terv

4 990 461

9 790 4 980 571

4 685 184 8 219 4 676 865

7 027 750

100 313 610 150 000 160 000 0 3 610 1 150 000 6 454 071

1 150 000 6 149 684

D. Saját tőke I. ALAPTŐKE II. ALAP, DE MÉG BE NEM FIZETET TŐKE III. TŐKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY VÁLLALK.T. E. Céltartalékok

1 542 247

974 596

618 323

1 683 500

1 683 500

1 683 500

33 249

0 0 -141 253 0 0

-708 904 -

-174 502 -

-567 651 0

-356 273 0

F. Kötelezettségek I. HÁTRASOLT KÖTELEZETTSÉGEK II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

5 441 221

5 409 475

5 431 361

0

0

4 173 640

4 109 640

3 993 640

1 267 581

1 299 835 70 000

1 437 721 100 000

6 454 071

6 149 684

100

B. Forgóeszközök I. KÉSZLETEK II. KÖVETELÉSEK III. ÉRTÉKPAPÍROK IV. PÉNESZKÖZÖK

455 519

C. Aktív időbeli elhatárolások

1 543 493

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

G. Passzív időbeli elhatárolások

FORRÁSOK ÖSSZESEN

118 451 106 134 230 934

44 282

7 027 750

100

314 500 150 000 160 000 4 500

2. számú melléklet

VESZPRÉM MEGYEI CSOLNOKY FERENC NONPROFIT ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 8200 Veszprém, Kórház u. 1. Tel: 88/556-556 Fax: 88/556-209 e-mail: [email protected]

MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLY Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Székhely: 8200 Veszprém, Kórház u. 1. Módosítva: 2011. május 31.

2

VÁLTOZÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLY Amely készült abból a célból, hogy a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártközűen Működő Részvénytársaság alapító okiratát 2011. április 29. napján valamint 2011. május 31-én megtartott közgyűlés határozatai alapján változásokkal egységes szerkezetbe foglalja az alábbiak szerint: 1.

A TÁRSASÁG CÉGNEVE, SZÉKHELYE, TELEPHELYE, FIÓKTELEPE, IDŐTARTAMA, MŰKÖDÉSI FORMÁJA

1.1. A társaság cégneve: Veszprém Megye Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zárkörűen Működő Részvénytársaság 1.2. A társaság székhelye, egyben az ügyintézés központi helye is: 8200 Veszprém, Kórház u. 1. 1.3. A társaság telephelye: 8200 Veszprém, Komakút tér 1. 8200 Veszprém, Óvoda u. 2. 8200 Veszprém, Stromfeld A. u. 10. 8200 Veszprém, Cholnoky u. 23. 1.4. A társaság fióktelepe: 8482 Doba, Somlóvár u. 1. 8330 Sümeg, Kompanik Zs. u. 6. 1.5. A társaságot a tagok határozatlan időtartamra alapítják. 1.6. A társaság működési formája: zárkörűen működő részvénytársaság 2. A TÁRSASÁG RÉSZVÉNYESEI 2.1.Név: Székhelye: KSH számjel: Törzsszám: Képviselője:

Veszprém Megyei Önkormányzat 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. 751132119 431956000 Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

2.2.Név: Székhelye: KSH számjel: Törzsszám: Képviselője:

Sümeg Város Önkormányzata 8330 Sümeg, Béke tér 7. 751132119 427603 Rátosi Ferenc polgármester

3 3. A TÁRSASÁG CÉLJA, FELADATA ÉS TEVÉKENYSÉGI KÖRE 3.1. A társaság célja minden olyan tevékenység, amely az egészségügyi fekvőbeteg- és járóbeteg-szakellátás területén, valamint az egészségügyi alapellátás egyes területein az egyén egészségének megőrzése, a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása, vagy a további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára irányul. A társaság további célja a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos jogszabályokban meghatározott tevékenységek, valamint az egészségügyi tudomásos- és oktató tevékenységek ellátása. 3.1.1. A társaság célja továbbá, hogy olyan hatékony szervezet legyen, amely – figyelemmel az Egészségügyi fejlesztési Koncepcióra, a Régió Operatív Programjának egészségügyi vonatkozásaira, valamint az Egészséges Társadalom Komplex Program tervezetének fő irányaira – az erőforrásaira alapozott és a Veszprém Megyei Önkormányzat által, mint a területi egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv által elfogadott ötéves szakmai fejlesztési tervezetet megvalósítva, a Közép-Dunántúli Régió meghatározó és egyik vezető egészségügyi intézménye. 3.1.2. A társaság tevékenységének legfontosabb prioritásai: - a megyei szintű progresszív ellátás biztosítása, - a regionális feladatok megszervezése, elismertetése, a szakellátás biztosítása, - a fenti ellátásokhoz történő szükséglet szerinti egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása, - Veszprém Város és vonzáskörzetének minél szélesebb körű aktív egészségügyi ellátásának folyamatos, magas színvonalú biztosítása, - a betegelégedettség növelése. 3.1.3. A társaságot nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására alapítják a részvényesek (nonprofit zrt.). A társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat, a gazdasági tevékenységből származó nyereség a részvényesek között nem osztható fel, az a társaság vagyonát gyarapítja. 3.1.4. A társaság célja szerinti egészségügyi közszolgáltatásokat látja el, az egészségügyi közszolgáltatásokon kívül csak a működési engedélyében meghatározott egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggő tevékenységet végez. 3.2.

A társaság feladatai a következők (3.2.1. – 3.2.14 pontok).

3.2.1. A társaság feladata az aktív fekvőbeteg-ellátás területén: A hatályos beutalási rend szerint Veszprém megye lakosságának fekvőbeteg ellátása, a települési önkormányzatok által fenntartott kórházak szakmai munkájának támogatása, segítése. Veszprém megye lakosságának elme-egészségügyi ellátása. A kórház a megyére kiterjedően végzi a lakosság gyógyító-megelőző intézményeiből áthelyezett, átvett magasabb szintű gyógyintézeti ellátásra szoruló betegek ellátását, segíti az orvostanhallgatók tanulását, a szigor orvostanhallgatókat gyakorlatra fogadja, végzi a megye szakdolgozói és körzeti orvosainak továbbképzését.

4 3.2.2. A társaság feladata a rehabilitáció, utókezelés és gondozást nyújtó fekvőbeteg-ellátás területén: A megye lakosságának elme-egészségügyi ellátása, szövődménymentes alkoholbetegek elvonókezelése. 3.2.3 A társaság feladata a krónikus fekvőbeteg ellátás területén: Az a fekvőbeteg-ellátó intézetben végzett tevékenység, amelynek időtartama, befejezése általában nem tervezhető, hosszabb időszakot ölel fel. Az ellátásban az ápolás a meghatározó és az ellátás célja alapvetően a beteg állapotának stabilizálására irányuló tevékenység. 3.2.4. A társaság feladata a járóbeteg gondozóintézeti ellátása területén: A megye járóbetegeinek helyei ellátása lehetőségeit gondozóintézetekben végzett gondozási tevékenység.

meghaladó,

szakorvosi

3.2.5. A társaság feladata a foglalkozás-egészségügyi ellátás területén: A foglalkozás-egészségügyi szakrendelés és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat által a dolgozók munkahelyen végzett szakellátása. 3.2.6. A társaság feladata a járóbetegek szakorvosi ellátása területén. A megye járóbetegeinek helyi szakellátás lehetőségeit meghaladó szakorvosi vizsgálata, gyógykezelése. 3.2.7. A társaság feladata a fogorvosi ellátás területén: Fogszabályozási tevékenység és a szájsebészeti járóbetegek ellátásával kapcsolatos feladatok. 3.2.8. A társaság feladata a gyógyító célú foglalkoztatás területén: A betegek gyógyító célú foglalkoztatása. 3.2.9. A társaság feladata az egészségügyi ellátás egyéb területén: Azon tevékenységek, amelyek a közvetlen betegellátást nem érintik (ellenőrző főorvosok díjazása, pályázatok kezelése, szakmai rendezvények lebonyolítása). 3.2.10. A társaság feladata a fekvő és járóbetegek klinikai laboratóriumi vizsgálatainak ellátása. 3.2.11. A társaság feladata a gyógyszer és gyógyászati termék kiskereskedelem területén: A gyógyító-megelőző tevékenység folytatása során – figyelemmel a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény rendelkezéseire – biztosítja, hogy a beteg a gyógykezeléshez szükséges és Magyarországon alkalmazható gyógyszerhez – ideértve a megisztrális, a galenusi és a külön jogszabályban meghatározott egyedi engedély alapján rendelhető gyógyszereket is – hozzájuthasson. Ennek érdekében a társaság feladata a kórházi gyógyszerellátás megszervezése, a gyógyszerek beszerzése (megrendelés), tárolása, elosztása,

5 ellenőrzése, valamint az alkalmazáshoz szükséges szakmai információ biztosítása intézeti gyógyszertár keretében. 3.2.12. A társaság feladata az egyéb humán egészségügyi szolgáltatás területén, hogy a szakmai működés területét érintő szakmai, módszertani, szakképzési kérdésekben együttműködjék az illetékes intézményekkel, testületekkel és civil szervezetekkel. 3.2.13. A társaság az illetékes intézményekkel és egyesületekkel egyeztetett módon részt vesz a graduális és posztgraduális képzésben, továbbképzésben. 3.2.14. A társaság a felsorolt alapfeladatait elősegítő gazdasági-műszaki és egyéb kiszolgáló tevékenységet lát el, valamint az alapfeladata ellátásához szükséges terméke előállítását, értékesítést végez, illetve szolgáltatást nyújt. 3.3. A társaság vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az egészségügyi közszolgáltatási tevékenységére fordítja. 3.4. A társaság cégbejegyzésekor kéri a kiemelkedően közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételét, mivel olyan, az önkormányzati egészségügyi ellátás körébe tartozó közfeladatokat kíván ellátni, amelyekről az alábbi törvények alapján, a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia: a) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 70 § (1) bekezdés b./ pontja szerint, a megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik különösen az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátásra kötelezett települési önkormányzat nem vállalja, b) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eü.tv.) 152 § (3) bekezdése szerint, a helyi önkormányzat a tulajdonában vagy használatában lévő járóbetegszakellátást és a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények működtetése biztosítja. 3.5. A társaság célja szerinti közhasznú tevékenységek – a Kszt. 26 § c.) pontja alapján – a következők. 3.5.1. Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység (Kszt. 26 § c) 1. pontja). 3.5.2. Tudományos tevékenység, kutatás (Kszt. 26 § c./ 3. pontja) 3.5.3. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (Kszt. 26 § c.) 4. pontja) 3.6. A társaság tevékenységi körei A társaság főtevékenysége: Fekvőbeteg-ellátás Gyógyszer-kiskereskedelem Gyógyászati termék kiskereskedelme Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés*

6 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés* Piac-, közvélemény-kutatás M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység* Építményüzemeltetés Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás M.n.s. egyéb oktatás* Fekvőbeteg-ellátás* Általános járóbeteg-ellátás* Szakorvosi járóbeteg-ellátás* Fogorvosi járóbeteg-ellátás* Egyéb humán-egészségügyi ellátás* Bentlakásos, nem kórházi ápolás* Mentális, szenvedélybeteg bentlakásos ellátása* Egyéb bentlakásos ellátás* Fizikai közérzetet javító szolgáltatás* Közúti áruszállítás Egyéb gépi, tárgyi eszköz kölcsönzése A csillaggal* megjelölt tevékenységi körök, közhasznú tevékenységi körök. 3.6.1. A társaság tevékenységi körei közül (lásd 3.6. pont) közhasznú tevékenységi körök a következők: Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység M.n.s. egyéb oktatás Egyéb bentlakásos ellátás 3.6.2. A társaság közhasznú tevékenységi körei közül (lásd: 3.6. pont) kiemelkedően közhasznú tevékenységi körök, a következők: Fekvőbeteg-ellátás Általános járóbeteg-ellátás Szakorvosi járóbeteg-ellátás Fogorvosi járóbeteg-ellátás Egyéb humán-egészségügyi ellátás Bentlakásos, nem kórházi ápolás Mentális, szenvedélybeteg bentlakásos ellátása Fizikai közérzetet javító szolgáltatás 3.7.A társaság az engedélyhez, vagy bejelentéshez kötött tevékenységét csak az engedély birtokában, illetve a bejelentés megtételét követően végzi. 3.8.A társaság, képesítéshez kötött tevékenységet, ha jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – kivételt nem tesz, csak akkor folytathat, ha e tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenyskedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel.

7

3.9.A társaság a Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működős és által az Áht. 90 § (1) bek. c.) pontja alapján megszűnő, Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” KórházRendelőintézet költségvetési szerv által ellátott, a jelen alapszabály 3-4 a.)-b.) pontjaiban meghatározott egészségügyi közszolgáltatásokat és más közfeladatokat, valamint az ezekkel összefüggő tevékenységeket – az alapító önkormányzat rndelkezése folytán – végzi. 3.10. A társaság, a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében – figyelemmel az Áht. 90 § (3) bekezdésébe foglaltakra – a kórházi költségvetési szerv alapítójának rendelkezése szerint, a megszüntetett kórházi költségvetési szerv jogutódja. 3.11. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 16 § (9) bekezdése szerint a költségvetési szerv formájában működő finanszírozott egészségügyi szolgáltató helyébe lépő társaság a finanszírozási szerződések, valamint hatósági engedélyek tekintetében a költségvetési szerv jogutódja. A társaság ezen törvényi rendelkezés alapján vállalja a megszűnő kórházi költségvetési szerv ellátási kötelezettségét és a meglévő kapacitások továbbvitelét. 4. A TÁRSASÁG ALAPTŐKÉJE, AZ ALAPTŐKE RENDELKEZÉSÉRE BOCSÁTÁSA, A RÉSZVÉNYEK MEGOSZLÁSA 4.1 A társaság alaptőke összege hatszáznyolcvanhrommillió-ötszázezer forint.

1.683.500.000

Ft,

azaz

Egymilliárd-

4.2.A társaság alaptőkéje 16.835 db (tizenhatezer-nyolcszázharmincöt darab) 100.000 Ft, azaz egyszázezer forint névértékű törzsrészvényből áll. A részvények előállítása dematerizált módon történik, a részvények kibocsátási értéke megegyezik a részvények névértékével. Az alapító részvényesek jelen alapszabály elfogadásával és alírásával kötelezettséget vállalnak valamennyi részvény átvételére. 4.3.A 4.2. pontban megjelölt részvények az alapító részvényesek között, a következők szerint oszlanak meg: 4.3.1. A Veszprém Megyei Önkormányzat (8200 Veszprém, Megyeház tér 1.) vagyoni hozzájárulása 1.681.600.000 Ft, azaz Egymilliárd-hatszáznyolcvanegymillió-hatszázezer forint, amelyből 296 millió forint, azaz kettőszázkilencvenhatmillió forint, pénzbeli hozzájárulás, és 1.385.600.000 Ft, azaz Egymilliárd-háromszáznyolcvanötmillió-hatszázezer forint a nem pénzbeli hozzájárulás (apport). A részvények száma: 16.816 darab. Az apport szolgáltatás időpontja 2008. október 01. napja. Az apport ellenében adandó részvények száma 13.856 db 100.000 Ft névértékű dematerizált részvény. A nem pénzbeli hozzájárulás alapszabály szerinti értékét előzetesen felülvizsgáló könyvvizsgáló neve: KMM Audit Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság, székhelye: 8200 Veszprém, Szabó köz 5. 4.3.2. Sümeg Város Önkormányzatának (8500 Sümeg, Fő u. 12.) vagyoni hozzájárulása 1,9 millió Ft, azaz egymillió-kilencszázezer forint pénzbeli hozzájárulás. A részvények száma 19 db.

8 4.4.Az alapító részvényesek pénzbeli hozzájárulásukat a társaság cégbejegyzési kérelmének a cégbíróságra történő benyújtásáig befizették, a tőkeemeléssel kapcsolatos pénzbeli hozzájárulást a Veszprém Megyei Önkormányzat részvényes az alapszabály módosítás cégbíróságra történő benyújtásáig a társaság számlájára köteles befizetni. Az alapító részvényesek a nem pénzbeli hozzájárulásukat a társaság cégbejegyzési kérelmének a cégbíróságra benyújtásáig a társaság rendelkezésére bocsátják. 5. A RÉSZVÉNY 5.1. A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír. Jelen alapszabály, a meghatározott személyek által átruházás útján megszerezhető részvényfajták, illetve részvényosztályok átruházása esetére, a Gt. 204 (1). bekezdésben foglaltakon felül nem korlátozza ezen részvények átruházás útján történő megszerzését. 5.2.A részvények átruházásához a társaság beleegyezése szükséges (Ptk. 215 §). A beleegyezés megtörténtéig a szerződés nem jön létre, de a felek nyilatkozatukhoz kötve vannak. 5.2.1. A belegyezés csak fontos okból tagadható meg, így ha a) a részvényt a társaság versenytársa kívánja megszerezni, vagy b) ha a vevő személyére tekintettel jogszabály a részvény megvásárlását akadályozza c) ha a vevő más addigi gazdasági (üzleti) tevékenysége, piaci magatartása veszélyezteti a társaság közhasznú céljait. 5.2.2. A beleegyezés megadása az igazgatóság hatáskörébe tartozik. Ha az igazgatóság a részvényre vonatkozó átruházási szándék írásban történő bejelentésének kézhezvételétől számított harminc napon belül nem nyilatkozik, a beleegyezés megadottnak tekintendő. 5.3.A társaság igazgatósága a részvényesről részvénykövet vezet, amelyben nyilvántartja a részvényes nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), a részvényes részvényeinek darabszámát, valamint egyéb, törvényben és a társaság alapszabályában meghatározott adatokat. A részvénykönyv törölt adatainak megállapíthatónak kell maradniuk. 5.4.A részvény átruházása a társasággal szemben akkor hatályos és a részvényes a társasággal szemben részvényei jogait csak akkor gyakorolhatja, ha a részvényest a részvénykönyvbe bevezették. A dematerizált részvény átruházása az értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján történik. Dematerizált részvény esetén – az ellenkező bizonyításáig – azt a személyt kell a részvény tulajdonosának tekinteni, akinek értékpapírszámláján a részvényt nyilvántartják. 5.5.Dematerizált részvény esetén az 5.3. pont szerinti adatoknak – ide nem értve az alapszabályban meghatározott adatokat – a részvénykönyv vezetője számára történő bejelentésére, a részvényeknek az értékpapírszámlán történő jóváírását követő két munkanapon belül, az értékpapír-számla vezető köteles. Az értékpapír-számla vezető nem jelentheti be az adatokat, ha a részvényes így rendelkezett. A részvénykönyv vezetésére egyebekben a Gt. 202 § rendelkezéseit kell alkalmazni.

9

6. A RÉSZVÉNYES JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 6.1. A részvényes jogainak gyakorlására a részvény birtokában, a részvénykönyvbe történő bejegyzést követően jogosult. 6.2.Dematerizált részvény esetén az értékpapírszámla-vezető köteles a részvényes kérésére a részvényről tulajdonosi igazolást kiállítani. A tulajdonosi igazolásnak tartalmaznia kell a részvénytársaság cégnevét, a részvényfajtát, a részvény darabszámát, az értékpapírszámlavezető cégnevét és cégszerű aláírását, a részvényes nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét). A közgyűlésen való részvételi jog gyakorlásához kiállított tulajdonosi igazolás a közgyűlés vagy a megismételt közgyűlés napjáig érvényes. 6.3.Az értékpapírokra vonatkozó külön törvény előírásai alapján eljáró részvényesi meghatalmazott a társasággal szemben a részvényesi jogokat saját nevében, a részvényes javára gyakorolja. 6.4.A részvényes részvényesi jogait képviselő útján is gyakorolható. A könyvvizsgáló nem lehet meghatalmazott . A társaságnál nem lehet meghatalmazott az igazgatóság tajga, illetve a vezérigazgató (Gt. 247 § esetében) a cégvezető, a társaság vezető állású munkavállalója és a Felügyelő Bizottság tagja sem. 6.4.1. Egy képviselő több részvényest is képviselhet, egy részvényesnek azonban csak egy képviselője lehet. 6.4.2. A képviseleti meghatalmazás legfeljebb tizenkét hónapra szólhat. A képviseleti meghatalmazás kiterjed a felfüggesztett közgyűlés folytatására és a határozatképtelenség miatt ismételten összehívott közgyűlésre. A meghatalmazást közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában kell a részvénytársasághoz benyújtani. 6.5.A részvényes jogosult a közgyűlésen részt venni, a Gt-ben megszabott keretek között felvilágosítást kérni, valamint észrevételt és indítványt tenni, szavazati joggal rendelkező részvény birtokában pedig szavazni. 6.6. A közgyűlés napirendjére tűzött ügyre vonatkozóan az igazgatóság köteles minden részvényesnek a napirendi pont tárgyalásakor a szükséges felvilágosítást megadni. 6.7. Az igazgatóság a számviteli törvény szerinti beszámolónak és az igazgatóság, valamint a Felügyelő Bizottság jelentésének lényeges adatait a közgyűlést megelőzően legalább tizenöt nappal köteles a részvényesek tudomására hozni. 6.8. A részvényest a társaság üzleti titkaival kapcsolatban titoktartási kötelezettség terheli, ennek megszegésével a társaságnak okozott károkat köteles a Ptk. 339 §-ának szabályai szerint megtéríteni. 6.9. A részvényhez fűződő szavazati jogot – a Gt-ben meghatározott kivételekkel – a részvény névértéke határozza meg. A szavazati jog gyakorlásának módját – a Gt. és az értékpapírokra vonatkozó külön törvény keretei között – az alapszabály határozza meg.

10 6.10. Nem gyakorolhatja szavazati jogát a részvényes, amíg esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette. 6.11. Azok a részvényesek, akik a szavazatok legalább öt százalékával rendelkeznek, - az ok megjelölésével – írásban kérhetik az igazgatóságtól, hogy valamely kérdést tűzzön a közgyűlés napirendjére. A részvényesek ezen jogukat a közgyűlési meghívó kézhezvételétől, illetve a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmény megjelenésétől számított nyolc napon belül gyakorolhatják. 6.12. A részvényes köteles az általa átvett részvények névértékének, illetve kibocsátási értékének megfelelő pénzbeli és nem pénzbeli szolgáltatását a Gt. 210 §-a szerint meghatározott időpontig a társaságnak befizetni, illetve rendelkezésre bocsátani. A részvényes e kötelezettségek alól – az alaptőke-leszállítás esetét kivéve – nem mentesíthető: az általa már teljesített vagyoni hozzájárulást a társaság fennállása alatt nem követelheti vissza. 6.13. A részvényes – a Gt. 210 §-ban meghatározott határidőn belül – a részvény névértékének, illetve kibocsátási értékének befizetésére akkor köteles, amikor az igazgatóság az alapszabályban meghatározott feltételek szerint erre felszólítja. A részvényes fizetési kötelezettségének a felszólítást megelőzően is eleget tehet. 6.14. Ha a részvényes részvényesi joga a Gt. 14 §-a szerint szűnt meg és a részvényes által az alapszabályban átvenni vállalt részvényre jutó vagyoni hozzájárulás teljesítésének kötelezettségét más személy nem vállalja át, kötelező az alaptőkének a késedelembe esett részvényes által vállalt vagyoni hozzájárulás mértékének megfelelő leszállítása. 6.15. A késedelembe esett részvényest az általa teljesített vagyoni hozzájárulás értéke az alaptőke leszállítását követően, illetve akkor illeti meg, amikor a helyébe lépő részvényes vagyoni hozzájárulását a társasággal szemben teljesíti. 6.16. A társaság és annak alapítója, valamint a társaság és a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkező részvényese közötti vagyonátruházási szerződés létrejöttéhez – feltéve, hogy a társaság által teljesítendő ellenszolgáltatás elérné az alaptőke egytizedét – a közgyűlés előzetes, jóváhagyó határozatára van szükség. Ennek során a nem pénzbeli hozzájárulás értékelésére és a könyvvizsgáló jelentésének nyilvánosságra hozatalára vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell (Gt. 209 §). 6.16.1. A 6.16. pontban foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a társasággal az alapító, illetve a részvényes közeli hozzátartozója (Ptk. 685 § b./ pont), élettársa, továbbá olyan személy köt szerződést, amelyben az alapító, illetve a részvényes közvetlenül vagy közvetve a szavazatok több, mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik (Ptk. 685/B. §). 6.16.2. A 6.16. pontba foglaltak nem alkalmazhatók a társaság tevékenységi körébe tartozó szokásos nagyságrendű szerződésekkel, a hatósági határozattal és hatósági árverés útján történő tulajdonszerzéssel, valamint a tőzsdei ügyletekkel kapcsolatban. 7. A TÁRSASÁG KÖZGYŰLÉSE 7.1. A közgyűlés a társaság legfőbb szerve, amely a részvényesek összességéből áll. 7.2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

11 a) döntés – ha a Gt. eltérően nem rendelkezik – az alapszabály megállapításáról és módosításáról: b) döntés a társaság működési formájának megváltoztatásáról, c) a társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása, d) a Gt. 37 §-ában és a 247 §-ban foglalt kivételekkel az igazgatóság elnökének és tagjainak, továbbá a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak, a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, a cégvezető kinevezése, felmentése, e) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása, f) döntés a dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé történő átalakításáról, g) az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása, h) döntés – ha a Gt. másként nem rendelkezik – az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról, i) döntés – ha a Gt. másként nem rendelkezik – az alaptőke felemeléséről, j) döntés –ha a Gt. másként nem rendelkezik – az alaptőke leszállításáról, k) döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásáról, l) olyan szerződés megkötésének (módosításának) előzetes jóváhagyása, amelyet a társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítéséér t – felelős szervvel köt (megyei önkormányzattal) a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről, amely szerződések nyilvánosak, azokba bármely érintett személy betekinthet (közhasznúsági szerződés), m) szerződés megkötése (módosítása) az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel, n) vagyonkezelési szerződés megkötése (módosítása) az egészségügyi közszolgáltatás ellátásához szükséges vagyonra, a vagyon tulajdonosával, o) a közhasznúsági jelentés elfogadása, a társaság éves beszámolójának elfogadásával egyidejűleg, p) a társaság éves üzleti tervének, szakmai fejlesztési tervének meghatározása, q) olyan szerződés megkötésének, vagy kötelezettségvállalásnak az előzetes jóváhagyása, amelynek szerződési (kötelezettségi) értéke esetenként a 200 millió forintot meghaladja (ide nem értve az egészségbiztosítási pénztár finanszírozási és működési előlegét), r) döntés olyan éven túli hitel, kölcsön felvételéről, valamint értékpapír megvásárlásáról és eladásáról, amelynek összege esetenként meghaladja a 20 millió forintot, s) döntés a társaság tulajdonában álló ingó, vagy ingatlan eladásáról, amelynek forgalmi értéke meghaladja a 20 millió forintot, t) döntés gazdasági társaság alapításáról, u) döntés olyan éven belüli hitel, kölcsön felvételéről, valamint értékpapír megvásárlásáról és eladásáról, amelynek összege meghaladja a 200 millió forintot, v) a társaság szervezeti és működési szabályzatának, számviteli politikájának, valamint olyan egyéb szabályzatainak jóváhagyása, amelynek jóváhagyását jogszabály a közgyűlés hatáskörébe utalja, w) befektetési szabályzat elfogadása, amennyiben a társaság befektetési tevékenységet végez, x) döntés minden olyan kérdésben, mit törvény vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. 7.3. A közgyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni. Szükség esetén rendkívüli közgyűlés bármikor összehívható. 7.4. A közgyűlést – ha a Gt. másképp nem rendelkezik – az igazgatóság hívja össze, a társaság székhelyére, vagy telephelyére, fióktelepére, vagy – amennyiben valamely napirendi pont tárgya azt indokolja – más helyszínre. A közgyűlést a közgyűlés kezdő napját legalább tizenöt nappal megelőzően a részvényeseknek megküldött meghívó útján kell összehívni. Azon részvényeseiknek, akik ezt kívánják – az igazgatóságnak történt előzetes bejelentés alapján – a közgyűlésre szóló meghívót elektronikus úton kell megküldeni.

12 7.4.1. A meghívó tartalmazza: a) a társaság cégnevét és székhelyét, b) a közgyűlés időpontját és helyét, c) a közgyűlés megtartásának módját, d) a közgyűlés napirendjét, e) a szavazati jog gyakorolásához az alapszabályban előírt feltételeket, f) a közgyűlés határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés helyét és idejét, 7.4.2. A közgyűlésen a megjelent részvényes a jelenléti ív aláírásakor tulajdonosi igazolással (lásd alapszabály 6.2. pont) igazolja magát, amely feltétele a közgyűlésen való részvételi jog gyakorlásának. A közgyűlésen megjelent részvényesekről jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a részvényes, illetve képviselője nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), részvényei számát és az őt megillető szavazatok számát, valamint a közgyűlés időtartama alatt a jelenlévők személyében bekövetkezett változásokat. A jelenléti ívet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával bekövetkezett változásokat. A közgyűlés elnökét a részvényesek maguk közül választják meg. A részvényest annyi szavazat illeti meg, ahány darab részvénye van. 7.4.3. A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok több, mint felét képviselő részvényes jelen van. Ha a közgyűlés nem határozatképes, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A nem határozatképes közgyűlés és a megismételt közgyűlés között legalább egy órának, de legfeljebb 21 napnak kell eltelnie. 7.4.4. A közgyűlés ülése nyilvános, kivéve ha a közgyűlés – az igazgatóság, vagy bármely részvényes javaslatára – legalább háromnegyedes szótöbbséggel, a napirend elfogadásakor zárt ülést rendel el. A zárt ülésen csak a részvényesek, az igazgatóság, a főigazgató – ha nem tagja az igazgatóságnak – a napirend előadója, a jegyzőkönyvvezető és az adott napirendi ügy szakértője (vagy meghívottja) lehet jelen, a vonatkozó törvényi rendelkezések betartása mellett. 7.4.5. A közgyűlés zárt ülést rendelhet el a napirenden szereplő ügyben, ha a napirendre javasolt ügy olyan egészségügyi és hozzájuk kapcsolt személyes adatokat, valamint más személyes adatot, üzleti titkot érint, amelynek nyilvános kezelését törvény, vagy az érintett és jogosult személy nem engedi, vagy korlátozza. 7.5. A közgyűlést – amennyiben egy döntés meghozatalához további előkészítésre van szükség – a közgyűlés legalább háromnegyed szótöbbséggel felfüggeszthetik. Ha a közgyűlést felfüggesztik, azt harminc napon belül folytatni kell. Ebben az esetben a közgyűlés összehívására és a közgyűlés tisztségviselőinek megválasztására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. A közgyűlést csak egy alkalommal lehet felfüggeszteni. 7.6. A közgyűlésnek a 7.2.a)-c), d), g), i), j), l), m), n), o) és p) pontjaiban felsorolt ügyekben, ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a határozati javaslatot legalább háromnegyedes többséggel kell elfogadnia. 7.7.. Ha az alapszabály módosítására az alaptőke felemeléséről vagy leszállításáról hozott közgyűlési határozat végrehajtásával összefüggésben, az alaptőke nagyságának meghatározása végett kerül sor, a közgyűlésnek az alapszabály módosítására vonatkozó jóváhagyó döntése az alaptőke felemelésével vagy leszállításával összefüggő közgyűlési határozat elfogadásával megadottnak tekintendő. 7.8. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: a) a társaság cégnevét és székhelyét, b) a közgyűlés megtartásának módját, helyét és idejét, c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének és szavazatszámlálóknak a nevét, d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat,

13 e) a határozati javaslatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, valamint a szavazástól tartózkodók számát. 7.8.1. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott jelenlévő részvényes hitelesíti. 7.8.2. Az igazgatóság a közgyűlési jegyzőkönyvnek vagy kivonatának egy hiteles példányát, a jelenléti ívet a közgyűlés befejezését követő harminc napon belül köteles a cégbírósághoz benyújtani. 7.8.3. Bármely részvényes a közgyűlési jegyzőkönyvből kivonat vagy másolat kiadását kérheti az igazgatóságtól. 7.9. A részvényesek a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben közgyűlés tartása nékül is határozhatnak. A közgyűlés tartása nélkül döntésre bocsátott határozatok tervezetét a részvényeseknek az igazgatóság írásban köteles megküldeni úgy, hogy a döntésre a részvényeseknek legalább három nap álljon rendelkezésére. A részvényesek e határidő eltelte előtt küldhetik meg írásban szavazatukat. 7.9.1. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül vagy ha valamennyi részvényes szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor e naptól számított három napon belül a társaság igazgatósága megállapítja a szavazás eredményét és azt további három napon belül írásban közli a részvényesekkel. Kétség esetén a döntésre bocsátott határozattervezeteknek a részvényesekhez történt megérkezését a társaság, a szavazatnak a határidő letelte előtt történő elküldését és a társasághoz történt megérkezését a részvényes köteles bizonyítani. 7.9.2. A társaságnak a szavazatok legalább öt százalékával rendelkező részvényeseinek a kérésére össze kell hívni a közgyűlést a határozattervezetek megtárgyalására. 7.9.3. A közgyűlés tartása nélkül történő határozathozatalra a közgyűlésre vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók. 7.10. A közgyűlés határozatairól a főigazgató határozatok Könyve című nyilvántartást vezet, amelybe – évente emelkedő sorszámmal – haladéktalanul bejegyzi a határozatot hozó szerv nevét (rövidítve: Kgy.) a határozat pontos szövegét, időpontját és hatályát, illetve a határozatot támogatók és ellenzők számarányát. Amennyiben a határozatot ellenző személye megállapítható, úgy azt is fel kell tüntetni a nyilvántartás egy külön rovatában. A határozatról szóló bejegyzést aláírásával hitelesíti a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvet hitelesítő részvényes. 8. AZ IGAZGATÓSÁG 8.1. Az igazgatóság a társaság ügyvezető szerve. Az igazgatóság 3 természetes személy tagból áll. Az igazgatóság elnökét – aki egyben az igazgatóság tagja – és tagjait közvetlenül a közgyűlés választja meg. Az első igazgatóságot az alapító részvényesek nevezik meg. 8.2. Az igazgatóság elnöke és tagjai vezető tisztségviselők. Nem lehet az igazgatóság elnöke és tagja az, a) akire, mint vezető tisztségviselőre az alapszabály rendelkezései összeférhetetlenségi, vagy kizáró rendelkezéseket tartalmaznak, b) aki bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, c) akit jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt,

14 d) akit valamely más foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató gazdasági társaságban nem lehet vezető tisztségviselő. 8.2.1. A gazdasági társaságnak megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt. 8.2.2. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 8.2.3. A vezető tisztségviselő – a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével – nem szerezhet részesedést a gazdasági társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben (Ptk. 685 § c./ pont), továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben, kivéve, ha a társaság legfőbb szerve ehhez hozzájárul. 8.2.4. A vezető tisztségviselő és közeli hozzátartozója (Ptk. 685 § b./ pont), valamint élettársa nem köthet a saját nevében vagy javára a gazdasági társaság főtevékenység körébe tartozó ügyleteket. 8.2.5. A társaság vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója (Ptk. 685 § b./ pont), valamint élettársa ugyanannál a társaságnál a Felügyelő Bizottság tagjává nem választható meg. 8.2.6. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 8.3. Az igazgatóság tagjai a következők: 8.3.1. Név: Takács Szabolcs Lakcím: 8581 Bakonyjákó, úttörő u. 4. szám alatti lakos, aki egyúttal az igazgatóság elnöke is. Megbízatása 2011. február 1. napjától 2016. február 1. szól. 8.3.2. Név. Dr. Rácz Jenő Lakcím: 8200 Veszprém, Tummler Henrik u. 6. Megbízatása 2011. április 29. napjától 2016. április 29. napjáig szól. 8.3.3. Név: Dr. Nagy Attila Lakcím: 8200 Veszprém, Nárcisz u. 27. Megbízatása 2011. április 29. napjától 2016. április 29. napjáig szól. 8.4. A társaság ügyvezetését az Igazgatóság, mint testület gyakorolja. Az Igazgatóság tagjainak egymás közti feladat- és hatáskör megosztásáról, az Igazgatóság működéséről – jelen alapszabályra is figyelemmel – az Igazgatóság által elfogadott ügyrendben kell rendelkezni azzal, hogy az Igazgatóság tagjai közül a társaság munkaszervezetének

15 irányítására, az Igazgatóság kizárólagos hatáskörébe nem tartozó feladatok ellátására Dr. Rácz Jenő igazgatósági tag jogosult, aki egyúttal jogosult a főigazgatói cím használatára is. Az Igazgatóság ügyrendje lehetővé teheti, hogy az Igazgatóság ülésén a tagok nem személyes jelenléttel, hanem elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vegyenek részt. Ez esetben az ülés megtartásának részletes szabályait az ügyrendben meg kell állapítani. 8.5. Az igazgatóság tagjai a társaság közgyűlésén tanácskozási joggal vesznek részt. 8.6. Az igazgatóság a.) felelős a társaság működési körében a saját, illetve az általa delegált hatáskörben hozott minden döntésért, b.) jogosult minden olyan döntést a saját hatáskörébe vonni, amely nem tartozik a közgyűlés, a Felügyelő Bizottság és a könyvvizsgáló hatáskörébe, c.) irányítja a társaság gazdálkodását, megtárgyalja a főigazgató előterjesztése alapján a társaság üzleti tervét, szakmai fejlesztési tervét és elfogadásra (jóváhagyásra) a közgyűlés elé terjeszti, d.) megállapítja saját ügyrendjét, e.) gondoskodik a társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről, f.) gyakorolja a főigazgató tekintetében a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó munkáltatói jog-, és hatáskörét, g.) a közgyűlés elé terjeszti a társaság számviteli törvény szerinti beszámolóját, h.) az ügyvezetésről, a társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról legalább évente egyszer a közgyűlés, háromhavonta a Felügyelő Bizottság részére jelentést készít, i.) dönt olyan szerződés megkötéséről, vagy kötelezettségvállalásról, amelynek szerződési (kötelezettségi) értéke esetenként az 50 millió forintot meghaladja és nem éri el a 200 millió forintot, j.) dönt olyan éven túli hitel, kölcsön felvételéről, valamint értékpapír megvásárlásáról és eladásáról, amelynek összege esetenként nem éri el a 200 millió forintot (ide nem értve az egészségbiztosítási pénztár finanszírozási és működési előlegét), k.) dönt éven belül hitel, kölcsön felvételéről, amelynek összege esetenként meghaladja az 50 millió forintot és nem éri el a 200 millió forintot, l.) dönt a társaság tulajdonában álló ingó, vagy ingatlan eladásáról, amelynek forgalmi értéke meghaladja az 5 millió forintot, de nem éri el a 20 millió forintot, m.) a főigazgató részére eseti, vagy folyamatos jelleggel átruházhat minden olyan feladatot és döntési jogkört, amely nem tartozik az igazgatóság kizárólagos hatáskörébe, n.) javaslatot tesz a közgyűlésnek a könyvvizsgáló szervezetre, illetve a könyvvizsgáló személyére, a Felügyelő Bizottság egyetértésével, o.) ellátja a társaság közhasznú tevékenysége nyilvánosságának biztosításával kapcsolatos – a törvényben, az alapszabályban és a közgyűlés által külön meghatározott feladatokat, p.) dönt a saját részvény megszerzésével, valamint az alaptőkének az alaptőkén felüli vagyon terhére történő felemelésével kapcsolatban a közbenső mérleg elfogadásáról, valamint, q.) ellátja mindazon – a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó – feladatokat, amelyeket jogszabály, vagy az alapszabály részére előír. 8.7. Az igazgatóság köteles nyolc napon belül – a Felügyelő Bizottság egyidejű értesítése mellett – a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni, ha tudomására jut, hogy

16 a.) a társaság saját tőkéje a veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent, vagy b.) saját tőkéje a Gt. 207 § (1) bekezdésében meghatározott összeg alá csökkent, vagy c.) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve ha vagyona tartozásait nem fedezi. 8.7.1. A 8.7. pontban megjelölt esetekben a részvényeseknek határozniuk kell az alaptőke biztosításáról, illetve annak módjáról, így különösen a részvényesek által történő befizetés előírásáról, illetve az alaptőke leszállításáról, továbbá a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, ezek hiányában pedig a társaság megszüntetéséről. 8.7.2. Ha a közgyűlés befejezését követő három hónapon belül az összehívására okot adó, a 8.7.a.) pont szerinti körülmény változatlanul fennáll, az alaptőke leszállítása kötelező. 8.8. Az igazgatóság szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik. Az igazgatóságot az elnök, az elnök akadályoztatása esetén két igazgatósági tag együttesen hívja össze. 8.8.1. Az ülést, annak megkezdése előtt legalább nyolc nappal, a napirend, a hely és az időpont megjelölésével, írásban kell összehívni. Rendkívüli esetben az ülés nyolc napon belüli időpontra is összehívható, telefax, telefon, vagy elektronikus hírközlési eszköz útján. Az ülésre a Felügyelő Bizottság elnökét és a főigazgatót, továbbá a könyvvizsgálót meg kell hívni. 8.8.2. Bármely igazgatósági tag, vagy a Felügyelő Bizottság írásban – az ok és a cél egyidejű megjelölése mellett – kérheti az igazgatóság összehívását. Az elnök ilyen esetben köteles az igazgatóság ülését az írásbeli kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül összehívni. Ha az elnök ezen kérelemnek nem tesz eleget, úgy az ülést bármelyik igazgatósági tag összehívhatja. 8.9. Az igazgatóság ülésének előkészítése az igazgatóság elnökének a feladata. Az üléseket az elnök, akadályoztatása esetén az általa megbízott tag vezeti (az ülés elnöke). 8.10. Az igazgatóság akkor határozatképes, ha azon legalább az igazgatóság kettő tagja jelen van. Az igazgatóság a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. 8.10.1. Az igazgatóság ülése nyilvános, kivéve ha az igazgatóság – az elnök, vagy az igazgatóság bármely tagja javaslatára – legalább kétharmados szótöbbséggel, a napirend elfogadásakor zárt ülést rendel el. A zárt ülésen csak a tagok, a főigazgató, a napirend előadója, jegyzőkönyvvezető és az adott napirendi ügy szakértője lehet jelen, a vonatkozó törvényi rendelkezések betartása mellett. 8.10.2. Az igazgatóság zárt ülést rendelhet el a napirenden szereplő ügyben, ha a napirendre javasolt ügy olyan egészségügyi és hozzájuk kapcsolt személyes adatokat, valamint más személyes adatot, üzleti titkot érint, amelynek nyilvános kezelését törvény, vagy az érintett és jogosult személy nem engedi, vagy korlátozza. 8.10.3. Az igazgatóság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: a.) az ülés helyét, időpontját és azt, hogy az ülés szabályszerűen volt-e összehívva, b.) a résztvevők nevét, c.) a hozzászólások lényegét, az egyes napirendi pontokról hozott határozatokat szó szerint, d.) a határozatok elleni esetleges tiltakozásokat. 8.10.4. A határozati javaslat elleni szavazás, vagy tartózkodás önmagában nem jelent tiltakozást, a tiltakozásra kifejezetten utalni kell. Bármely tag kérelmére szó szerint jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az igazgatósági ülés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül meg kell küldeni a részvényeseknek, az igazgatósági tagoknak, a felügyelő bizottsági elnöknek és a könyvvizsgálónak.

17 8.10.5. Az igazgatóság határozatairól a főigazgató Igazgatósági Határozatok Nyilvántartása című nyilvántartást vezet, amelybe – évente emelkedő sorszámmal – haladéktalanul bejegyzi a határozatot hozó szerv nevét (rövidítve: Ig.) a határozat pontos szövegét, időpontját és hatályát, illetve a határozatot támogatók és ellenzők számarányát. Amennyiben a határozatot ellenző személye megállapítható, úgy azt is fel kell tüntetni a nyilvántartás egy külön rovatában. A határozatról szóló bejegyzést aláírásával hitelesíti az igazgatóság elnöke és a jegyzőkönyvet hitelesítő elnökségi tag. 8.11. Az igazgatóság tagjai kötelesek az üzleti titkot megőrizni. 8.12. A társaság felelős azért a kárért, amelyet vezető tisztségviselője e jogkörben eljárva harmadik személynek okozott. 8.13. Az igazgatóság tagjai a társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal – és ha a Gt. kivételt nem tesz – a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Az igazgatóság tagjai a polgári jog általános szabályai szerint felelnek a társasággal szemben a jogszabályok, az alapszabály, illetve a közgyűlés által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik felróható megszegésével a társaságnak okozott károkért. 8.13.1. A társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően, az igazgatóság tagjai ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Külön törvény e követelmény felróható megszegése esetére, ha a társaság fizetésképtelenné vált, előírhatja a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét. 9. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 9.1. A társaság alapító részvényesei hat tagú Felügyelő Bizottságot hoznak létre a társaság működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére. A Felügyelő Bizottság elnökét – aki egyben a Felügyelő Bizottság tagja – és tagjait közvetlenül a közgyűlés választja meg. 9.2. A Felügyelő Bizottság tagjai a következők: 9.2.1. Név: Dr. Áldozó Tamás 8500 Pápa, Igal u. 15. 4/15. szám alatti lakos, aki egyben a Felügyelő Bizottság elnöke. Megbízatása 2011. április 29. napjától 2016. április 29. napjáig szól. 9.2.2. Név: Dr. Szántó Tamás (munkavállalói küldött) 8230 Balatonfüred, Ibolya u. 5/A. szám alatti lakos. Megbízatása 2011. április 29. napjától 2016. április 29. napjáig szól. 9.2.3. Név: Kovács Zoltán János 8448 Ajka, Korong u. 2. szám alatti lakos. Megbízatása 2010. november 30. napjától 2015. november 30. napjáig szól. 9.2.4. Név: Dr. Gergely György 8330 Sümeg, Báróházi u. 10. szám alatti lakos. Megbízatása 2011. április 29. napjától 2016. április 29. napjáig szól. 9.2.5. Név: Végh László

18 8330 Sümeg, Petőfi S. u. 82. szám alatti lakos. Megbízatása 2011. február 1. napjától 2016. február 1. napjáig szól. 9.2.6. Név: Dr. Csergőffy Gyula (munkavállalói küldött) 8200 Veszprém, Egry J. u. 4/A. szám alatti lakos. Megbízatása 2011. április 29. napjától 2016. április 29. napjáig szól. 9.3.1. Ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a 200 főt meghaladja, a munkavállalók – az üzemi tanácsnak a társaság ügyvezetésével a kötött eltérő megállapodása hiányában – jogosultak részt venni a társaság működésének ellenőrzésében. Ebben az esetben a Felügyelő Bizottság tagjainak egyharmada a munkavállaló képviselőiből áll. Ha a tagok számának egyharmada tört számot eredményez, a Felügyelő Bizottság tagjainak számát a munkavállalókra kedvezőbb módon kell megállapítani. 9.3.2. A Felügyelő Bizottságban részt vevő munkavállalói küldött – az üzleti titok körén kívül – tájékoztatni köteles az üzemi tanácson keresztül a munkavállalók közösségét a Felügyelő Bizottság tevékenységéről. 9.3.3. A munkavállalói képviselőket a Felügyelő Bizottságba az üzemi tanács jelöli a munkavállalók sorából, a társaságnál működő szakszervezetek véleményének meghallgatása után. Az üzemi tanács által jelölt személyeket a társaság közgyűlése köteles a jelölést követő első ülésen a Felügyelő Bizottság tagjává választani, kivéve, ha a jelöltekkel szemben törvényben foglalt kizáró ok áll fenn. Ebben az esetben újabb jelölést kell kérni. 9.3.4. A Felügyelő Bizottságban a munkavállalói küldötteket a többi taggal azonos jogok illetik meg, és azonos kötelezettségek terhelik. Ha a munkavállalói küldöttek véleménye a Felügyelő Bizottság többségi álláspontjától egyhangúlag eltér, a munkavállalók kisebbségi álláspontját a társaság közgyűlése ülésén ismertetni kell. 9.3.5. A munkavállalói küldötteket megilleti a Munka Törvénykönyve alapján az üzemi tanács tagját megillető munkajogi védelem. 9.3.6. A munkavállalói küldött munkaviszonyának megszűnése esetén Felügyelő Bizottsági tagsága is megszűnik. 9.3.7. A munkavállalói küldöttet a társaság közgyűlése csak az üzemi tanács javaslatára hívhatja vissza, kivéve, ha az üzemi tanács a törvényben meghatározott kizáró ok ellenére 30 napon belül nem tesz eleget visszahívási, illetve az új küldöttre vonatkozó javaslattételi kötelezettségének. 9.4. A Felügyelő Bizottság tagjainak személyére vonatkozóan a törvényben és az alapszabályban meghatározott összeférhetetlenségi vagy más kizáró ok nem állhat fenn. A Felügyelő Bizottság tagjai megbízatásukat – ennek tudatában – külön nyilatkozattal elfogadták. 9.5. Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, elnöke az a személy, aki a.) a társaság tagja, b.) a társasággal a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik. c.) a társaság cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat -, illetve d.) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója, valamint e.) az alapszabály egyéb rendelkezései szerint nem töltheti be a tisztséget.

19 9.6. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a társaság működését és gazdálkodását, ügyvezetését. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentés, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a társaság könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Köteles megvizsgálni a közgyűlés elé kerülő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a társaság közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról, valamint a közhasznúsági jelentésről a közgyűlés csak a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. 9.7. Ha a Felügyelő Bizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, illetve a közgyűlés határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a társaság vagy a tagok érdekeit, összehívja a társaság közgyűlésének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére. 9.8. Ha a Felügyelő Bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles kérni a közgyűlés döntését. A közgyűlés ülésére a Felügyelő Bizottság tagjait minden alkalommal meg kell hívni, az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. 9.9. A Felügyelő Bizottság testületként jár el, tagjai sorából – ha törvény vagy az alapszabály eltérően nem rendelkezik- egy elnökhelyettest választ, ügyrendjét maga állapítja meg. 9.10. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha a tagjainak legalább kétharmada jelen van, határozatait a jelenlévők egyszerű többséggel hozza. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségben a társaság részvényesei, illetve munkáltatója nem utasíthatja. 9.11. A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. A Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől – ok és cél megjelölésével – az ülés összehívását, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. 9.12. A Felügyelő Bizottság köteles a közgyűlést tájékoztatni és annak döntését kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, a) hogy a társaság működése során olyan jogszabálysértés vagy a társaság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult taggyűlés döntését teszi szükségessé, b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel. 9.12.1. Az intézkedésre jogosult közgyűlést a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. 9.12.2. Ha a közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. 9.13. A Felügyelő Bizottság – a törvényben meghatározott eseteken felül – szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik.

20 9.14. A Felügyelő Bizottság tagja és közeli hozzátartozója (Ptk. 685 § b.) pont) nem köthet saját nevében vagy javára a társaság tevékenységi körébe tartozó ügyleteket. 9.15. A Felügyelő Bizottság tagjai, a társaság közgyűlésén tanácskozási joggal vehetnek részt. 10. A KÖNYVVIZSGÁLÓ 10.1. A társaságnál könyvvizsgáló működik a Gt. 40-43 §-aiban és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben meghatározott feladatok ellátására. 10.2. A társaság könyvvizsgálójának megbízatása 2011. június 1-től 2012. május 31. napjáig szól. A társaság könyvvizsgálója: Tömpe és Társa Könyvvizsgáló, Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Bt. (8200 Veszprém, Ady E. u. 78/C, cégjegyzékszám: 19-06-500488.) a Bt. Részéről Kiss Mária (8220 Balatonalmádi, Hörpintő u. 10., könyvvizsgálói engedély száma: 000694.) 10.3. A könyvvizsgáló szervezetre, illetve a könyvvizsgáló személyére az igazgatóság a Felügyelő Bizottság egyetértésével tesz javaslatot a közgyűlésnek. 10.4. A könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet tagjai, vezető tisztségviselője és vezető állású munkavállalói, valamint a könyvvizsgálatért felelős személy részéről a kijelölést illetően a törvényben, az alapszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok nem állhat fenn, a könyvvizsgáló és a könyvvizsgálatért felelős személy a kijelölést – külön nyilatkozattal – elfogadta. 10.5. Nem lehet a társaság könyvvizsgálója az a személy, aki a.) a társaság alapítója, illetve részvényes, b.) a társasággal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik, c.) a társaság cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat -, illetve d.) az a.) – c.) pontban meghatározott személyek hozzátartozója, továbbá e.) akit a Gt. 41 § (5) bekezdése, vagy külön törvény ebben kizár, vagy korlátoz. 10.6. A könyvvizsgáló köteles a társaság ügyeivel kapcsolatos üzleti titkot megőrízni. 10.7. A könyvvizsgáló a közgyűlés ülésein köteles részt venni. 10.8. A könyvvizsgáló felelősségére a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Gt-ben és a Ptk-ban meghatározott felelősségi szabályok az irányadók. 11. A CÉGVEZETŐ (Teljes terjedelmében törlésre került a közgyűlés 18/2008. (IV. 01.) Kgy. határozatával) 12. A CÉGJEGYZÉS

21 12.1. A társaság cégjegyzése úgy történik, hogy a cégjegyzésre jogosultak az iratokat a társaság cégneve alatt – hiteles cégaláírási nyilatkozatuknak megfelelően – saját névaláírásukkal látják el. 12.2. A társaság cégjegyzésére jogosultak: a.) az igazgatóság elnöke önállóan b.) az igazgatósági tagok önállóan c.) a társaság munkavállalói közül arra feljogosítottak egy másik képviseletre feljogosított munkavállalóval együttesen 13. AZ ALAPTŐKE FELEMELÉSE ÉS LESZÁLLÍTÁSA 13.1. A társaság alaptőkéjének felemelését – ha a Gt. másképp nem rendelkezik – a közgyűlés határozza el. 13.2. Ha az alaptőke felemelése új részvények forgalomba hozatalával történik, akkor az kizárólag zártkörűen valósulhat meg. A társaság alaptőkéjét új részvények forgalomba hozatalával akkor emelheti fel, ha korábban forgalomba hozott valamennyi részvényének névértékét, illetve kibocsátási értékét befizették, a nem pénzbeli hozzájárulást pedig maradéktalanul a társaság rendelkezésére bocsátották. 13.3. Az alaptőke-emelés, illetve cégjegyzékbe történő bejegyzése során az alapításra irányadó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. 13.4. A társaság alaptőkéjét alaptőkén felüli vagyonával vagy annak egy részével felemelheti, ha a számviteli törvény szerinti, az előző üzleti évre vonatkozó számviteli törvény szerinti beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső rémlege alapján a tőkeemelés fedezete biztosított, és a társaság alaptőkéje a tőkeemelést követően sem haladja meg a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőke összegét. Az alaptőkén felüli vagyon fedezetének fennállását a számviteli törvény szerinti beszámoló vagy közbenső mérleg a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül igazolja. A felemelt alaptőkét megtestesítő részvények a társaság részvényeseit ellenérték nélkül, részvényeik névértékének arányában illetik meg. 13.5. Az alaptőke-emelésről szóló közgyűlési határozatban rendelkezni kell az alapszabály módosításáról és meg kell határozni az alaptőke-emelés végrehajtásának feltételeit (új részvények kibocsátása, felülbélyegzés, kicserélés). 13.6. Dematerializált részvények esetén az igazgatóság az alaptőke-emelés bejegyzését követő, az alapszabályban meghatározott időn, ennek hiányában tizenöt napon belül értesíti a központi értéktárat és a részvényes értékpapírszámla-vezetőjét az alaptőke-emelés következtében a részvényes részvénytulajdonában beállt változásról. 13.7. A társaság az alaptőkét leszállíthatja, a Gt-ben meghatározott esetekben pedig az alaptőke leszállítása kötelező. Az alaptőke leszállításáról, ha az a társaság elhatározásából történik, a Gt. 267 § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel a közgyűlés dönt. 13.8. Nem szállítható le az alaptőke – a Gt. 268 § (5) bekezdésében meghatározott kivétellel – a Gt. 207 § (1) bekezdésében meghatározott összeg alá. Ha az alaptőkét a Gt. 207 § (1) bekezdésében meghatározott összeg alá kellene leszállítani és a részvényesek az alaptőke

22 pótlásáról három hónapon belül nem gondoskodnak, a társaság közgyűlése köteles a társaságnak más társasági formába történő átalakulásáról, más társasággal történő egyesüléséről, vagy jogutód nélküli megszűnéséről dönteni. 13.9. Az alaptőke leszállításáról döntő közgyűlést összehívó meghívónak tartalmaznia kell az alaptők elszállítás mértékére, okára és végrehajtásának módjára vonatkozó tájékoztatást, továbbá, ha erre sor kerül, az alaptőke feltételes leszállításának tényét. 13.10. Az alaptőke leszállításáról szóló közgyűlési határozatban meg kell jelölni. a.) az alaptőke-leszállítás okát (okait), nevezetesen azt, hogy az alaptőke leszállítása tőkekivonás vagy veszteségrendezés érdekében, vagy a társaság saját tőkéje más elemének (ideértve a lekötött tartalékot) növelése céljából történik, b.) azt az összeget, amellyel az alaptőke csökken, és a részvények jellemzőit, c.) az alaptőke-leszállítás végrehajtásának módját. 13.11. A közgyűlésnek az alaptőke-leszállításról szóló határozata, amennyiben a Gt. 271-272 § szerinti eljárás eredményesen zárul, egyben az alapszabály módosítását is jelenti. 13.12. A 13. pontban lévő rendelkezéseken felül, az alaptőke felemelésére és leszállítására egyebekben a Gt. 248-265 §-ban, valamint a Gt. 266-276 §-aiban foglaltak az irányadók. 14. A TÁRSASÁGI VAGYON VÉDELME, A SAJÁT RÉSZVÉNY 14.1. A társaság saját tőkéjéből a részvényes javára, annak tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag a Gt-ben meghatározott esetekben és – az alaptőke leszállításának esetét kivéve – csak a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság alaptőkéjét. 14.2. Az igazgatóságnak írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a 14.1. pont szerinti kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az igazgatóság tagjai a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felelnek. 14.3. A 14.1. pont alkalmazásában kifizetésnek minősül a pénzbeli és a nem pénzbeli vagyon értékű juttatás egyaránt. Kivételt képeznek a társaság által - a Gt. 191 § (1) bekezdése és a 259 § (3) bekezdése alapján – ellenérték nélkül juttatott részvények. 14.4. Azokat a kifizetéseket, amelyeket a 14.1. pont rendelkezései ellenére teljesítettek, a társaság részére vissza kell fizetni, feltéve, hogy a társaság bizonyítja a részvényes rosszhiszeműségét. 14.4.1. A 14.4. pontban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a részvényes bár nem tagsági jogviszonyára tekintettel, olyan kifizetésben részesül, amelyre a 14.1. pontban foglaltak egyébként nem adnának lehetősége, és amely a felelős társasági gazdálkodás követelményével összeegyeztethetetlen. 14.4.2. A társaságnak a szavazatok legalább öt százalékával rendelkező részvényesei, valamint a társaság azon hitelezői, akiknek a kifizetés időpontjában még nem esedékes

23 követelése eléri a jegyzett tőke tíz százalékát, a költségek megelőlegezésével egyidejűleg kérhetik a cégbíróságtól független szakértő kirendelését annak megvizsgálása végett, hogy a kifizetés megalapozza-e a 14.4. pontban foglaltak alkalmazását. A cégbíróság eljárására a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelelően alkalmazandók. 14.5. A társaság a gazdálkodás során elért nyereségét nem osztja fel, az a társaság vagyonát gyarapítja és azt az egészségügyi közszolgáltatási tevékenységére fordítja. 14.6. A társaság saját részvényeit – a Gt. eltérő rendelkezései hiányában – kizárólag alaptőkén felüli vagyona fedezete mellett szerezheti meg. A társaság tulajdonában álló saját részvények névértékének együttes összege nem haladhatja meg az alaptőke tíz százalékát. 14.7. Tilos azoknak a részvényeknek a megszerzése, amelyek névértékének, illetve kibocsátási értékének teljes befizetése (rendelkezésre bocsátása) nem történt meg. 14.8. A saját részvény megszerzésének feltétele, hogy a közgyűlés az igazgatóságot arra, a feltételek meghatározásával felhatalmazza. A felhatalmazás szólhat egyszeri alkalomra vagy legfeljebb tizennyolc hónapos időtartamra. A felhatalmazással együtt meg kell határozni különösen a megszerezhető részvények fajtáját (osztályát), számát, névértékét, visszterhes megszerzés esetében az ellenérték legalacsonyabb és legmagasabb összegét. 14.8.1. Nincs szükség a közgyűlés által leadott előzetes felhatalmazásra, ha a részvények megszerzésére a társaságot közvetlenül fenyegető, súlyos károsodás elkerülése érdekében kerül sor. 14.8.2. A 14.8. pont szerinti esetben az igazgatóság a soron következő közgyűlésen köteles tájékoztatást adni a saját részvények megszerzésének indokáról, a megszerzett részvények számáról, össznévértékéről, valamint e részvényeknek a társaság alaptőkéjéhez viszonyított arányáról és a kifizetett ellenértékről. 14.9. Nincs szükség a közgyűlés által adott előzetes felhatalmazásra, ha a részvények megszerzésére a társaságot megillető követelés kiegyenlítését célzó, peres vagy nem peres bírósági eljárás keretében kerül sor. Ilyen esetben a Gt. 223 § (2) és (4) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni. 14.10. Nincs szükség a közgyűlés által adott felhatalmazásra, ha a részvények megszerzésére átalakulással (Gt. VI. fejezet) összefüggésben kerül sor. Ilyen esetben a Gt. 223 § (2) és (4) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni. 14.11. Ha a saját részvények megszerzésére a 14.9. és 14.10. pontokban meghatározott esetekben kerül sor, a társaság köteles a megszerzett részvényeknek az alaptőke tíz százalékát meghaladó részét a megszerzéstől számított három éven belül elidegeníteni vagy az alaptőke csökkentésével bevonni. 14.12. Ha a társság a saját részvények megszerzése során törvénybe ütköző módon járt el, köteles a részvényeket azok megszerzésétől számított egy éven belül elidegeníteni vagy az alaptőke csökkentésével bevonni. 14.13. A 14. pontban lévő rendelkezéseken felül, a társasági vagyon védelmére és a saját részvényre egyebekben a Gt. 219 – 230 §-aiban foglaltak az irányadók.

24 15. A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE 15.1. A társaság közgyűlése a szavazatok háromnegyedes szótöbbséggel elhatározhatja a társaság megszűnését. 15.2. A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a társaság részvényesei részére a tartozások kiegyenlítése után megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a részvényesek vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont a társaság főtevéknységi körének megfelelő közhasznú célra kell fordítani akként, hogy ezt a vagyont az az egészségügyi szolgáltató kapja meg, amely Veszprém megyei székhelyű és többségi tulajdonosa a Veszprém Megyei Önkormányzat vagy annak utódja. 15.3. A társaság megszűnésére a Ptk-ban , a Gt-ben, a Kszt-ben, illetve más jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni. 16. VEGYES ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 16.1. A társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. Ezen időpontig, az alapszabály ellenjegyzésének napjától a társaság előtársaságként működik, üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat azzal, hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet. 16.2. A társaság a cégbejegyzéssel egyidejűleg, kiemelkedően közhasznú szervezeti fokozatban történő nyilvántartásba vételét is kéri. A közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények és mentességek igénybevételére, a közhasznúsági nyilvántartásba vétel napjától számított a jogszabályban előírt idő elteltével jogosult. 16.3. A társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenység: a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása. 16.4. A társaság működésével, a szolgáltatásai igénybevételével kapcsolatosan keletkezett iratokba, beszámolókba, jelentésekbe, közhasznúsági jelentésbe a társaság székhelyén írásban előre jelzett és a főigazgatóval – a Felügyelő Bizottság tevékenységét érintő ügyekben annak elnökével – egyeztetett időpontban, a társaság, illetve a Felügyelő Bizottság képviselőjének jelenlétében – az adatvédelmi rendelkezések, valamint az üzleti titok betartásával, a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – bárki betekinthet. 16.4.1. A főigazgató köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, lakcíme, a kért irat (adat) megnevezése, a kérelem és teljesítésének helye és ideje. 16.5. A társaság közhasznú szolgáltatásaiból – tagjain kívül – más is részesülhet. A közgyűlés döntéseiről 8 napon belül írásban értesíti az érdekelteket, valamint azokat nyilvánosságra hozza a Napló című lapban, valamint a honlapján. 16.6. A társaság igazgatósága a társaság éves beszámolóját, közhasznúsági jelentését, szolgáltatásai igénybevételének módját, a létesítő okirat szerint tevékenységének és

25 gazdálkodásának legfontosabb adatait a Napló című lap útján nyilvánosságra hozza, valamint honlapján közzéteszi. 16.6.1. Az igazgatóság a közhasznúsági jelentést és az éves beszámolót a jogszabályokban és az alapszabályban meghatározott tartalommal időben, írásban és az eljárási rend szerint köteles a közgyűlés elé terjeszteni elfogadásra. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a.) a számviteli beszámolót, b.) a költségvetési támogatás felhasználását, c.) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, d.) a cél szerinti juttatások kimutatását, e.) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét, f.) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, g.) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. 16.6.2. A 16.6.1 a.) pontban foglalt rendelkezés az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti. A társaság éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. A közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-ig a társaság a honlapján közzéteszi. 16.7. A társaság, mint közhasznú szervezet közcélú adománygyűjtésre, gazdálkodására, nyilvántartásaira a Kszt. 12-20 §-ainak rendelkezései az irányadók. A társaság nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. 16.8. A társaságnak, a Kszt. Alkalmazásában vezető tisztségviselője: az igazgatóság elnöke és tagja, a Felügyelő Bizottság elnöke és tagja, továbbá a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, az alapszabály szerint egyszemélyes felelős vezető feladatot ellátó személy. Ahol jelen alapszabály „vezető tisztségviselő” kifejezést alkalmaz, ott ezalatt ezen tisztségek ellátóit kell érteni. A vezető tisztségviselők kötelesek az üzleti titkot megőrizni. 16.8.1. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet a társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be- annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 16.8.2. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 16.9. A társaság köteles pályázatot kiírni, ha az általa nyújtott cél szerinti juttatás az évi egymillió forintot meghaladja. 16.10. A társaság és részvényese között létrejövő szerződést a szerződés aláírásától számított 30 napon belül a cégbíróságon a cégiratok között letétbe kell helyezni. Ez a rendelkezés nem irányadó abban az esetben, ha a társaság és a részvényes a társaság tevékenységi körébe tartozó, a létesítő okirat által meghatározott szokásos nagyságrendű szerződést köt. Ezen rendelkezés alkalmazásában szokásos nagyságrendű szerződés az, amelynek szerződési összege nem haladja meg az ötvenmillió forintot. 16.11. A társaság által bárki javára ingyenesen vagyonjuttatást tartalmazó okiratot a szerződés aláírásától számított harminc napon belül a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell

26 helyezni feltéve, hogy annak összege (értéke) az egymillió forintot meghaladja. Az összeghatár szempontjából a két éven belül ugyanannak a személynek vagy szervezetnek nyújtott juttatásokat össze kell számítani. 16.12. A közgyűlés köteles szabályzatot alkotni a társaság vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai és más, a legfőbb szerv által meghatározott vezető állású munkavállalói javadalmazása módjának, mértékének főbb elveiről, annak rendszeréről. A szabályzatot az elfogadásától számított 30 napon belül a cégiratok közé letétbe kell helyezni. A szabályzatban foglaltak alapján a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik a szabályzattal érintett személyi kör javadalmazásának (így különösen díjazásának, munkabérének, végkielégítésének, egyéb juttatásainak) megállapítása. Munkabér alatt a Munka Törvénykönyve 142/A § (3) bekezdésében foglaltak értendők. 16.13. A társaság feletti adóellenőrzést a társaság székhelye szerint illetékes állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásnak ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig – a közhasznú működés tekintetében – a reá vonatkozó szabályok szerint az ügyészség látja el. 16.14. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében egyebekben a Ksztnek, a Áht-nek és más törvényeknek, jogszabályoknak a nonprofit gazdasági társaságra és közhasznú szervezetekre vonatkozó szabályait, valamint a Gt-nek és más jogszabályoknak a gazdasági társaságokra és a nonprofit gazdasági társaságokra irányadó közös szabályait és a zártkörű részvénytársaságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A társaságnak és részvényeseinek a Gt-ben nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira a Ptk. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az egységes szerkezetb foglalt létesítő okiratban eldöntve kerültek a változások, melyek okot adtak jelen okirat elkészítésére. A társaság alapszabályának módosítását a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2011. május 31. napján tatott közgyűlése egyhangúlag elfogadta. Ve s z p r é m, 2011. május 31.

Jelen okiratot készítettem és ellenjegyzem Veszprémben 2011. ……………. napján Dr. Hunyadfalvi Ügyvédi Iroda, Dr. Hunyadfalvi Balázs 8200 Veszprém, Szabadság tér 1. sz. alatti ügyvéd:

3. számú melléklet

VESZPRÉM MEGYEI CSOLNOKY FERENC KÓRHÁZ NONPROFIT ZRT.

2010-2015 IDŐSZAKRA SZÓLÓ SZAKMAI FEJLESZTÉSI TERVÉNEK 2011. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

Veszprém, 2011. június 23.

2

Bevezetés A 43/2003. (VII.29.) ESZCSM rendelet előírta az egészségügyi intézmények számára 5 éves szakmai fejlesztési terv kidolgozását. A Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet ezen előírásnak megfelelően a 20072012-ig terjedő időszakra elkészítette a tervet melyet a Megyei Önkormányzat Közgyűlése elfogadott. A fenti rendelet alapján a terv végrehajtását a gyógyintézet vezetése évente értékeli, szükség szerint korrigálja, illetve szükség szerint a következő öt évre módosítja. A 2008-as évben a szakmai koncepció nem változott, ugyanakkor az intézmény belső működésében jelentős átalakulás történt, mivel 2008. április 1-től a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelőintézet Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt-ként működik tovább. 2009-es évben az előzetes ütemtervektől eltérően nem kerültek kiírásra az uniós pályázatok, így jelentős fejlesztést végrehajtani nem tudtunk, ugyanakkor a koncepció irányát nem kívántuk módosítani. 2010-ben az elfogadott fejlesztési koncepció mentén – a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP 2.2.2.) keretében megindult a sürgősségi ellátás fejlesztése, beadásra került a struktúra-átalakítási pályázat (TIOP 2.2.4.) és folyamatban van a regionális onkológiai központ kialakítására szóló pályázat (TIOP 2.2.5.) beadása is. Ennek megfelelően szükségessé vált a koncepció módosítása. Tekintettel arra, hogy 2010-ben új egészségügyi kormányprogram került kiadásra, továbbá módosult a TIOP 2010-13-as akcióprogram is, így 2010-ben csak a már megvalósult illetve a folyamatban levő programok kerültek átvezetésre a szakmai fejlesztési tervünkben, míg a komplex revízióra 2011-ben kerül sor. 2011 májusában a kormány elfogadta a Semmelweis tervet, ennek megfelelően egyértelművé vált az az irány, amelyhez intézményi szinten nekük is adaptálódni kell. Bár a konkrét intézkedéseket tartalmazó jogszabályi csomag és ezzel együtt a térségi területi felosztás még csak az év második felében várható – ennek ellenére a szakmai koncepciónk revízioját már most elvégezzük. A korábbi szakmai program egy olyan hipotézisen alapult amely szerint lehetséges a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézetet

3

szakmailag magas színvonalon, gazdaságosan és hatékonyan úgy működtetni, hogy az:    

a Közép-Dunántúli régió meghatározó egészségügyi intézménye legyen, kielégítse a lakossági szükségleteket és igényeket, megfeleljen a tulajdonos elvárásainak, biztos munkahelyet és megélhetést, kiszámítható előmeneteli rendszert és európai szintű munkakörülményeket biztosít az egészségügyi dolgozóknak,  teljesíti a szakmai protokollokat, irányelveket és garantált minőségű ellátást nyújt,  illeszkedik az Országos Egészségfejlesztési Koncepcióhoz, valamint az Egészséges Társadalom Komplex Programhoz. Ezen elvek mentén megyei fekvőbeteg struktúraátalakítást előkészítő koncepció készült, mely szerint a fenti hipotézisben megfogalmazott elvárások a megye egészségügyi ellátási struktúrájában nem voltak megvalósíthatóak, ugyanis a megyében korábban 12 egymástól gyakorlatilag független fekvőbeteg intézmény működött:            

Veszprém megyei kórház Doba – Veszprémhez integrálva Balatonfüred EüM Országos Intézete Balatonfüred MÁV Balatonfüred HM Várpalotai kórház Zirci kórház Ajkai kórház Pápai kórház Sümegi kórház Tapolcai kórház Farkasgyepűi kórház

A környezeti tényezők analízise alapján megállapítható volt, hogy ez a struktúra nem fenntartható, nem működtethető, nem finanszírozható, nem fejleszthető és a szakmai szempontoknak sem képes megfelelni. A betegek biztonságos és szakszerű ellátása tehát a megyei kapacitások és erőforrások koncentrációját követelte meg. Ebbe az irányba hatott az ellátás legszűkebb keresztmetszetét jelentő humán erőforrás hiánya is. Nem azért kellett a teljes ellátási struktúrát átalakítani, mert a reformkoncepció ezt akarta kikényszeríteni, hanem azért, mert a hazai és nemzetközi szakmai iránylevek, protokollok és evidenciák olyan

4

diagnosztikai és terápiás eljárásrendet írnak elő, melyeket a fragmentált, felesleges párhuzamosságokat mutató struktúrában nem lehetett biztosítani. A koncepciót a megyei közgyűlés 2006. szeptember 14-én megtárgyalta és a 89/2006. (IX.14.) MÖK határozatában elfogadta az integráció főbb irányait és határozatában írta elő az integrációhoz szükséges tulajdonosi és intézményi egyeztetések lefolytatását. Ezzel párhuzamosan egy interregionális és interdiszciplináris egyeztetést kezdtünk Somogy megyével az átalakítások összehangolására, különös tekintettel a Balatonnal kapcsolatos szezonális ellátási kihívásokra valamint a gyógy-idegenforgalmi lehetőségek kiaknázására. A „Pannon modellnek” elnevezett programban megfogalmazott célokat 5 lépcsőben kívántuk illetve kívánjuk megvalósítani: I.

Veszprém megye kórházainak önálló, de a közös célokat már figyelembe vevő struktúra átalakítása, mely elsődlegesen az aktív ágyak számának csökkentését, telephelyek megszüntetését, osztályok összevonását, párhuzamosságok megszüntetését, a szükségletekhez igazodó krónikus kapacitások kialakítását célozta meg

II.

Veszprém megye kórházainak együttműködése az intézmények közötti párhuzamosságok megszüntetésére és a hatékonyabb együttműködésre, mely során egy Kelet-Veszprém megyei ellátási egység és egy Nyugat-Veszprém megyei ellátási egység kerül kialakításra

III.

A teljes megyei szintű szakellátás összehangolása a logisztika valamint egyes diagnosztikus és terápiás ellátások területén

IV.

A „Pannon modellnek” megfelelő megyei szint felett átívelő integráció létrehozása, mely Somogy és Veszprém megyék interregionális és interdiszciplináris együttműködési terve

V.

A koncepció kidolgozásakor még csak általánosságban megfogalmazott, mostanra azonban már részletesen kidolgozott finanszírozási, biztosítási és ellátás-szervezési modell kísérlet

Az elkészült új koncepció miatt a Közgyűlés több ponton módosította az 5/2006. (II.22.) MÖK határozattal elfogadott intézkedési tervet. Az így elfogadott új koncepció alapozta meg a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” KórházRendelőintézet akkori 5 éves szakmai fejlesztési tervét.

5

2010-ben tekintettel arra, hogy a szakmai tervben alapvető változások is történtek, így nem a korábbi terv módosítása, hanem egy 2010-15-ös időszakra szóló új szakmai fejlesztési terv készült. Jelen módosítás ezen szakmai koncepción hajtja végre a Semmelweis terv irányainak megfelelő korrekciókat.

6

A külső környezet elemzése I. Az Egészségügyi Fejlesztési Koncepció és a régió Egészségügyi Fejlesztési Terve Célunk volt, hogy a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. a Közép-Dunántúli régió meghatározó és egyik vezető egészségügyi szolgáltatójává tegyük, így nem hagyhattuk figyelmen kívül a régió kistérségi szintű egészségfejlesztési tervét. Ennek kiindulásaként – hiszen a regionális koncepcióknak ehhez kellett illeszkedniük – figyelembe kellett venni az országos szintű Egészségügyi Fejlesztési Koncepció (EFK) főbb prioritásait. I/1. Az EFK főbb ismérvei a következők voltak: Az EFK célja, hogy:  2013-ra a hazai születéskor várható átlagos élettartam érje el az akkori uniós átlagot,  csökkenjen az ellátási különbség az ország egyes területei között,  működjön költséghatékonyabban és magasabb színvonalon az egészségügyi ellátó rendszer. Az EFK fő beavatkozási területei:    

egészség-központú egészségpolitika kialakítása, népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése, az egészségügyi forrásképző- és elosztórendszerek átalakítása, az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének kórház központú szemlélete helyett a betegközpontú szemlélet érvényesítése,  az egészségügyi informatika és egészség kommunikáció fejlesztése,  új humánerőforrás stratégia kialakítása,  az egészségügyi kutatás-fejlesztés és az egészségipar támogatása. Az EFK főbb beavatkozási területeinek néhány figyelembe veendő komponense:  a szakmai irányítás és tervezés – többek között a kapacitás elosztás – centralizálása és regionalizálása,

7

 az engedélyeztetés és a szakfelügyelet, a minőség-ellenőrzés rendszerének fejlesztése, azok gyakorlati következetes érvényesítése,  a rendszer finanszírozás és az intézmény finanszírozás átalakítása, a finanszírozó vásárlói funkciójának megerősítése,  a lakosság közeli egységes alap és járóbeteg szakellátást összehangoló kistérségi egészségközpontok létrehozása,  az ügyeleti és sürgősségi ellátórendszerek fejlesztése, összehangolása,  a védőnői hálózat szerepének erősítése,  a házi ápolás és gondozás kiterjesztése,  a kórházi és szakrendelői struktúra átalakítása,  regionális kórházi központok kijelölése és fejlesztése,  területi általános sürgősségi kórházak kijelölése és fejlesztése,  szakkórházak rendszerének átalakítása,  a krónikus ellátás elválasztása az aktív ellátási rendszertől és közelítése a szociális ellátás fele,  az ápolási és hospice kapacitás fejlesztése,  egységes és integrált, a telemedicina lehetőségeit is megteremtő ágazati informatikai fejlesztések,  a gyógy- és egészségturizmus fejlesztése. Egyértelműen megállapítható, hogy az EFK céljai nem valósultak meg:  a születéskor várható átlagos élettartam nem közeledett – sőt távolodott – az uniós átlagtól  az országos területi kölönbségek nem csökkentek  az egészségügyi ellátás színvonala nem javúlt, sőt romlott  az egészségügy nem vált prioritássá, sőt az egészségügy GDP arányos részesedése jelentősen romlott, így már nem csak az uniós átlagtól, hanem a visegrádi országok átlagától is lényegesen lemarad I/2. A Közép-Dunántúli Régió Regionális Operatív Programja (ROP) egészségi-egészségügyi vonatkozásai: A ROP átfogó stratégiai céljai közt szerepelt az „Egészséges régió” megteremtése. Ezt az alábbi célrendszerrel kívánta megvalósítani:  az egészségügyi ellátórendszer infrastrukturális egyenlőtlenségeinek oldása,  az egészséges életmód elveinek és gyakorlatának terjesztése. A Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács alapvető törekvése volt, hogy a régió egészség-stratégiai céljai közül minél több valósulhasson meg azáltal, hogy azok beépülhessenek a ROP-ok projektjeibe, így azok megvalósításához uniós források legyenek lehívhatóak.

8

A főbb egészségfejlesztési célok megvalósulása a fejlesztési koncepció szerint csak a tudatosan összehangolt fejlesztéspolitika eredményeként, valamint a beutalási rend tudatos és következetes betartása esetén lehetséges. Ennek megfelelően a régióban:  egységes elvekre épülő,  progresszivitást figyelembe vevő,  a valódi szükségletekhez és a technológiai fejlődéshez igazodó,  költség hatékony és fenntarthatóan finanszírozható,  régiós és intézményi szinten is professzionálisan menedzselt ellátórendszert kell kialakítani. Ez csak az ellátórendszer lényegi strukturális átalakításával érhető el. A régió ellátás-szervezési alapelvei:  a biztonság, a folyamatos működés és a számon kérhető minőség elve  az igazságosság és az esélyegyenlőség elve  az emberi méltóság és a személyiségi jogok tisztelete  a regionalitásra épülő progresszivitás elve  a szubszidiaritás és a lakosság-közeliség elve  a folyamatos fejlesztés elve  a komplexitás elve  a szektorsemlegesség és a partnerség elve  a konszenzus elve  a nyilvánosság elve  a prevenció központúság elve  a választás szabadságának elve A fentiek alapján a Közép-Dunántúli Régió szakmai egészségügyi stratégiai céljai:  a sürgősségi ellátás fejlesztése,  a kardiológiai és szívsebészeti ellátás fejlesztése,  daganatos betegségek aktív és krónikus ellátásainak fejlesztése,  a rehabilitációs ellátások és hosszú ápolások fejlesztése,  a pszichiátriai ellátások fejlesztése,  kistérségi multifunkcionális közösségi központok létrehozása,  az alapellátás fejlesztése,  az intézményi infrastrukturális egyenlőtlenségek felszámolása. Az EFK-hoz hasonlóan a régió egészségügyi célkitűzései sem valósultak meg:

9

 így nem alakult ki a valódi szükségleteknek megfelelő ellátórendszer – azaz a strukturális anomáliák változatlanúl fennmaradtak  az ellátórendszer egyes elemei változatlanul sem horizontálisan sem vertikálisan nem illeszkednek egymáshoz – azaz a funkcionális problémák nem rendeződtek  a rendelkezésre álló működési erőforrások (pénzügyi és humán erőforrás) elégtelenek az előírt szakmai standardok szerint ellátás biztosítására és a rendszer működőképességének fenntartására  a fejlesztési forrásoknak csak töredéke jutott el az ellátórendszer szintjére, azok fenntarthatósága is kérdéses Összefoglalva megállapítható, hogy mind országos, mind regionális szinten az egészségügyi ellátás fejlesztését célzó koncepciók kudarcot vallottak, az ellátórendszer anomáliái változatlanul fennállnak sőt helyenként súlyosbodtak, a rendelkezésre álló működési források tovább szűkültek, a fejlesztési források nem tudak hatékonyan beépülni a rendszerbe, így mély ágazati válság szintjén kell megfogalmazni saját szakmai stratégiánkat.

10

A külső környezet elemzése II. A Semmelweis terv főbb irányai A terv feltárja az egészségügyi ellátórendszer főbb problémáit és a szakmai egyeztetéseken elhangzottak figyelembe vételével tűzi ki a szükséges változtatások főbb irányait. A Nemzeti Együttműködés Programja az „Itt az idő, hogy megmentsük az egészségügyet” című fejezete és a Semmelweis tervhez kapcsolódó kormány előterjesztés is megfogalmazza, hogy az egészségügyi ágazatra nem mint a közpénzek mértéktelen fogyasztójára, hanem a magyar gazdaság egy fontos és potenciális húzó ágazatára kell tekinteni. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha az általánosan megfogalmazott célok mellett a közvetlenül kitűzött feladatok is maradéktalanul ezt szolgálják és ehhez a szükséges források is rendelkezésre állnak. A terv a legfontosabb beavatkozási irányok és pontok között elsőként tünteti fel az ágazat rövid- és hosszabbtávú pénzügyi, gazdasági és szervezeti konszolidációját lehetővé tévő forrásjuttatás szükségességét, ugyanakkor a megvalósítandó további feladatok között nem szerepel sem a szakellátási rendszer jelenlegi adósságállományának konszolidációja, sem a működési hiányok folyamatos újratermelődését megakadályozó többletforrás megjelenítése. Intézményi szempontból ennek megfelelően feltétlen szükségesnek látszik, hogy a Semmelweis Tervben részletezett állami egészségszervezési rendszer kialakítására irányuló intézkedések kiegészüljenek egy ponttal, mely az ellátórendszer meglevő adósságának szanálását célozza meg, mely a NEFMI-vel közösen végzett felmérés szerint a 2011-es év végére meghaladja a 60 milliárd forintot. Ezen beavatkozás nélkül az ellátórendszer integrációja gyakorlatilag nem lesz lehetséges, így ennek hiánya alapvetően befolyásolhatja a Semmelweis terv megvalósulását, a térségi, megyei és intézményi stratégiák megvalósulását. A szakellátási rendszer működési költségei a dologi oldalon éves viszonylatban 30 mrd forinttal alul maradnak a tényleges költségeknek, ennek visszapótlása nélkül nem lesz lehetséges az újonnan kialakított rendszer konszolidált működése. Ha figyelembe vesszük, hogy a Semmelweis terv szerint is éves viszonylatban minimálisan 250 mrd forint többlet szükséges a rendszer működtetéséhez (éves viszonylatban csak a konvergencia program ennyit vont ki az egészségügyből), akkor látható, hogy ennek csak a töredékét jelenti a megjelölt működési többlet igény, mely a tervben feltüntetett humán erőforrás fejlesztési igénnyel együtt sem éri el a kivont források felét sem. Az egyébként szükséges és valóban megtakarítást jelentő hatékonyság javító intézkedések képesek lehetnek a hiányzó források másik részének átmeneti megtakarításához (évi mintegy 130 mrd Ft), de képtelenség azt feltételezni, hogy az előírt szakmai eljárás rendek szerint a jelenlegi szolgáltatási csomag fenntartható a jelenlegi keretek között. Azaz, ha a gazdasági teljesítő képesség tartósan a jelenlegi forrásokat képes biztosítani az egészségügyi ellátórendszer számára, akkor az egészségügyi struktúra átalakítása mellett is szükségszerű a szakmai eljárásrendek szintjén való visszalépés, és a szolgáltatási csomag szűkítése sem elkerülhető. Ebben az esetben ezt át kell vezetni mind a megye, mind a Zrt. szakmai koncepcióján.

11 Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az egészségügy közfinanszírozásában az OECD adatbázisa alapján a GDP arányos részesedés tekintetében már csak Lengyelország és Észtország áll mögöttünk, míg a Széll Kálmán Terv szerinti csökkentés esetében már ezen országok is megelőznek bennünket – mely aligha egyeztethető össze a kormányprogram által kitűzött célokkal. A terv célul tűzi ki az alapellátási ügyeleti rendszer integrálását az OMSZ diszpécser rendszerébe. Ez bele illeszkedik a folyamatban levő TIOP 2.2.2-es pályázatok programjaiba, de ez mellett szükséges és szakmailag megindokolható az alapellátási ügyeleti rendszer és a szakellátási ügyeleti rendszer integrációja is. Azon településen ahol kórház és azon belül valamilyen szintű sürgősségi ellátás működik – felesleges egy ettől teljesen független alapellátási ügyelet fenntartása. Szintén célszerű átgondolni, hogy a „házhoz menő” alapellátási ügyeleti ellátást szükséges-e fenntartani a mentőszolgálat mellett. A javaslatok megvalósítása olcsóbb és szakmailag hatékonyabb rendszert tesz lehetővé. A terv a járó- és fekvőbeteg szakellátás vonatkozásában nem tesz konkrét javaslatot a horizontális integrációra az egymás mellett működő szakellátó egységek között. Az egyes intézmények profiltisztítása, kapacitás átcsoportosítása és szervezeti integrációja egyes megyékben – így megyénkben is - már megindult, és a főváros vonatkozásában maga az előterjesztés is ilyen irányokat határoz meg. Ez szakmailag célszerű, míg erőforrások szempontjából szükségszerű, így a szakmai programunkban ezt az irányt is szuükségesnek tartottuk megjeleníteni. A terv röviden szól az egészségiparról és egészségturizmusról is. Tekintettel arra, hogy az egészségügyhöz szükséges többlet források jelentős részben innen szerezhetőek meg, úgy ítéljük meg, hogy a jövőben sokkal hangsúlyosabb szerepe lehet ennek a fejezetnek. Az Új Széchenyi Terv vonatkozó részei szintén erre utalnak. Ez tudja reálisan alátámasztani, hogy az egészségügy az egészségiparon keresztül jelentősen több annál, mint a költségvetés egy kiadási tétele, hiszen számtalan komparatív előnnyel bír a többi ágazathoz képest, gyakorlatilag korlátlan piaci értékesítési potenciállal rendelkezik, jelentős számú munkahely teremtő képessége van és nincs olyan ágazat, melyre ne lenne képes fejlődésével szinergista hatást kifejteni – így tényleg a gazdáság egy kitörési pontja lehet. Ennek beépítése a szakmai programban távlatilag mindenképpen szükséges, míg földrajzi elhelyezkedés szempontjából lehetséges. A tervben nem jelenik meg az uniós szinten is megfogalmazott Roma Stratégia, ennek megfelelően erre most direkt fejezet a saját szakmai programunkban sem építhető be, ugyanakkor fel kell készülni arra, hogy – egy Roma Egészségügyi Projekt kialakításának szükségessége előbb vagy utóbb meg fog fogalmazódni. Összefoglalva a Semmelweis tervben leírt helyzetelemzéssel egyértelműen alátámasztja az előző fejezet végi összegzésünket. A változtatás főbb irányai – erőforrás koncentráció, centralizáció és integráció egybe esnek a megye és az intézmény eddigi szakmai stratégiájával, így erre a továbbiakban is építhetünk. Számítunk arra, hogy mivel a terv kiemelten felhívja a figyelmet annak a fontosságára, hogy az ágazatból forrást kivonni már nem lehet, sőt a működőképesség megőrzése érdekében mind rövid, mind hosszabb távon többlet forrás bevonását tartja szükségesnek – várhatóan ez már a jövő évi költségvetésben megjelenik. A modulárisan felépített Pannon programunk 4-es lépcsőjében arra kell számítanunk, hogy az integráció vonatkozásában nem a KözépDunántúli Régió megyéire és nem is Somogy megyére kell koncentrálnunk, hanem

12 Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék irányába való viszonyulásunkat kell meghatározni. Az integrációs alapegységként változatlanul a megyét tartjuk egységben kezelendőnek. A tervben felvázolt fejkvóta alapú finanszírozás irányába való elmozdulás egybevég a Pannon modellünk 5-ös pontjával, mely intézményünk számára kedvező változást jelentene.

13

Belső környezeti analízis A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. 2007. április 01től látja el a Veszprém megye vezető egészségügyi szolgáltatói feladatait. Mint 100%-os önkormányzati tulajdonú egészségügyi szolgáltató Veszprém megye legnagyobb fekvőbeteg és járóbeteg szakellátó intézménye, a Közép-dunántúli Régió kiemelt szolgáltatója, földrajzilag a Dunántúl logisztikai középpontjában fekszik. Míg korábban a legkisebb megyei kórházak között tarthatták számon, 2004. óta több intézményi integrációt követően az elmúlt 6 évben több alkalommal is jelentősen megváltozott. Ennek mérföldkövei:  2004. január 01. A „Hollós István” Szocioterápiás Psychiátriai Kórház (Doba) integrálódik a Megyei Kórházba, 255 krónikus ágy kapacitással.  2007. április 01. A dobai telephely 200 ággyal átadásra kerül Sümeg Városi Kórház részére. 18 krónikus ágy Zirc Városi Erzsébet Kórház, 37 krónikus ágy Várpalota Városi Kórház részére kerül átadásra. Ezzel együtt 135 akut ágy szűnt meg, melyből 50 ágyat az intézmény krónikus ellátásra konvertált át. (17 ággyal bővült a Reumatológiai Osztály és új, 33 ágyas Belgyógyászati Rehabilitációs Osztály alakult.)  2008. augusztus 01. Sümeg Városi Kórház két telephellyel és 352 krónikus, továbbá 75 akut ággyal növelve a Megyei Kórház kapacitását. A Megyei Kórház heterogén intézményrendszert örökölt: jelenleg 7 telephelyen folytat gyógyító-megelőző és rehabilitációs tevékenységet. A fekvőbeteg szakellátás hátterét 1 123 ágy biztosítja, melyből 697 ágyon aktív, 426 ágyon pedig krónikus ellátás történik – ellátási területe lényegében teljes Veszprém megyére kiterjed: 378 315 fő. Egyes szakterületeken regionális ellátást biztosít. A járóbeteg szakellátást 29 szakambulancia, 16 gondozói- és 87 szakrendelés nyújtja, összességében heti 2 739 szakorvosi óra keretében. Jelenleg a Kórház ellátási területét és szakmai struktúráját az 1. Melléklet szemlélteti.

Az intézmény egészségügyi ellátórendszerben betöltött szerepe

A 2006. évi CXXXII. Törvény értelmében a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház súlyponti intézmény, volt – azóta ez a fogalom törlésre került A Kórház ellátórendszerben betöltött szerepét súlyponti országos intézményi körben, majd régiós és megyei áttekintésben elemezzük.

14

Fekvőbeteg aktív ellátás (2008) Súlyponti intézmények Gottsegen György Orsz.Kard.Int Karcag, Kátai Gábor Kh.-Ri. Ózd, Almási Balogh Pál Kh. Sátoraljaújhely, Erzsébet VKh. Szentes,Cs.M.Önk.dr.Bugyi I.KH Fehérgyarmat,Szatmár-Beregi Kh Siófok, VKh. Sopron MJV. Erzsébet Kh. DEOEC Nagykanizsa, V.Kh.Ri. Salgótarján,Szent Lázár M.Kh. Vác, Jávorszky Ödön Városi Kh. Dunaújváros,Szent Pantaleon Kh.KHT Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Bp. Szekszárd, Balassa J. M.-i Kh. Tatabánya, Szt. Borbála Kórház Kistarcsa, Flór F. Kh. Szent Imre Kórház,Fővárosi Önk Jáhn Ferenc Dél-Pesti Kh., Bp. Veszprém, Csolnoky F.Kh.Np.Zrt Uzsoki u. Kórház, Bp. Zalaegerszeg, M-i jogú Kórház ONKI Kaposvár, Kaposi Mór Oktató Kh Markusovszky Kórház Zrt. Szombathely Szolnok, Hetényi G. MKh. Gyula, Pándy Kálmán MKh.Ri. Győr, Petz A.Megyei Oktató Kh. ÁEK Szent János Kórház Ri., Bp. Kecskemét, BKM Önkorm. Kórháza Székesfehérvár, Szt.György MKh Miskolc, BAZM.Kh.Egy. Okt. Pécsi Tudományegyetem Nyíregyháza, Jósa A. Megyei Kh SZTE SZAOTE Centrum, Szeged DE OEC, Debrecen Semmelweis Egyetem

Aktív eset 8 907 11 993 12 035 12 514 14 215 14 218 14 621 18 941 19 708 21 400 24 225 24 843 28 783 29 758 30 513 33 173 34 609 35 188 35 386 36 839 37 547 40 383 40 966 41 277 41 284 41 435 42 677 50 394 52 671 52 745 54 785 69 169 69 206 70 762 75 802 82 910 114 208

Aktív súlyszám 33 753 10 132 10 230 10 792 15 181 11 803 13 710 17 750 17 826 21 294 20 144 22 868 34 255 30 439 30 959 31 566 31 450 30 358 35 836 43 977 46 550 53 648 44 724 47 147 46 136 43 789 53 407 65 124 56 057 57 433 58 372 85 836 106 901 72 496 103 301 127 259 158 022

A Kórház mind esetszám, mind megtermelt súlyszám tekintetében 19. a súlyponti intézmények körére nézve. Abszolút sorrend alapján mind a legalacsonyabb, mind a legmagasabb teljesítményű intézménytől ugyanannyi a távolsága. Ha az esetszám és a súlyszám abszolút értékekeit nézzük, akkor a legmagasabb esetszámú (SOTE 114.208) és a legmagasabb súlyszámú (SOTE 158.022) intézménytől látszólag már nagyobb távolság választja el (esetszáma: 35.386, súlyszám: 35.836). Azonban ez a távolság csak látszólagos. Ha kivesszük a megelőző listából az országos hatáskörű intézményeket (5 db) akkor a „tisztán” súlyponti intézményi körben legnagyobb teljesítményűvé előlépő Jósa András Kórháztól teljesítménybeli elhelyezkedése már nem mutat ekkora különbségeket: Jósa A. esetszám: 70.762, Csolnoky esetszám: 35.386; Jósa A súlyszám: 72.496, Csolnoky súlyszám: 35.836. Ez teljesítmény tekintetében a „tisztán” súlyponti intézmények körében a középmezőny tagjává teszi.

15

Járóbeteg szakellátás (2008)  Súlyponti intézmények

Járó eset

Járó pont

Gottsegen György Orsz.Kard.Int Karcag, Kátai Gábor Kh.-Ri. Sátoraljaújhely, Erzsébet VKh. Ózd, Almási Balogh Pál Kh. Siófok, VKh. Szent Imre Kórház, Fővárosi Önk Kistarcsa, Flór F. Kh. Uzsoki u. Kórház, Bp. Szentes,Cs.M.Önk.dr.Bugyi I.KH Salgótarján,Szent Lázár M.Kh. ONKI Vác, Jávorszky Ödön Városi Kh. Fehérgyarmat,Szatmár-Beregi Kh Sopron MJV. Erzsébet Kh. DEOEC Nagykanizsa, V.Kh.Ri. Dunaújváros,Szent Pantaleon Kh.KHT Veszprém, Csolnoky F.Kh.Np.Zrt Tatabánya, Szt. Borbála Kórház Jáhn Ferenc Dél-Pesti Kh., Bp. Szekszárd, Balassa J. M.-i Kh. Zalaegerszeg, M-i jogú Kórház Gyula, Pándy Kálmán MKh.Ri. Markusovszky Kórház Zrt. Szombathely Kaposvár, Kaposi Mór Oktató Kh Miskolc, BAZ.M.Kh.Egyetemi Okt Szolnok, Hetényi G. MKh. Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Bp. Szent János Kórház Ri., Bp. Pécsi Tudományegyetem Kecskemét, BKM Önkorm. Kórháza ÁEK Győr, Petz A.Megyei Oktató Kh. Székesfehérvár, Szt.György MKh DE OEC, Debrecen Nyíregyháza, Jósa A. Megyei Kh Semmelweis Egyetem SZTE SZAOTE Centrum, Szeged

83 053 198 891 219 021 272 361 293 451 318 578 339 930 367 234 370 084 374 580 418 562 429 578 447 405 472 948 532 339 539.486 545 789 586 928 668 665 705 175 709 425 726 164 763 803 835 968 862 655 872 935 874 564 895 532 898 279 953 614 984 838 997 348 1 239 503 1 295 755 1 624 619 1 645 054 1 647 114

159 412 379 306 412 617 385 644 133 305 302 693 412 832 532 484 104 744 638 622 536 576 273 038 480 324 427 613 764 812 1 229 092 669 592 990 480 648 186 116 894 209 681 1 006 564 817 827 982 890 822 690 106 893 913 918 1 131 597 952 1 227 792 249 1 376 694 072 1 368 044 493 1 431 171 252 1 167 375 992 1 526 180 938 1 348 327 252 1 601 890 727 1 604 460 725 2 049 053 509 1 640 040 938 1 887 057 718 1 327 982 799 2 048 917 154 3 172 309 988 2 831 198 375 3 706 719 259 3 131 373 952

Járóbeteg szakellátás tekintetében a 21. legnagyobb esetszámú intézmény, megtermelt járóbeteg pont tekintetében 25. Fekvőbeteg intézményi pozícióihoz képest gyengébb teljesítményt mutat. Ennek magyarázata, hogy Veszprém megye szakorvosi óraszám „ellátottsága” az országos átlag alatt van, valamint, hogy emellett is nagyszámú járóbeteg szakellátó szolgáltató: 54 db működik a megyében (Tábla 1: Egyes ellátások, illetve ellátók földrajzi megoszlása a régióban).

16

Krónikus és rehabilitációs szakellátás (2008)  Súlyponti intézmények

Krón.eset

Krón.súly.nap

Siófok, VKh. Ózd, Almási Balogh Pál Kh. Sopron MJV. Erzsébet Kh. DEOEC Salgótarján,Szent Lázár M.Kh. Karcag, Kátai Gábor Kh.-Ri. Sátoraljaújhely, Erzsébet VKh. Kistarcsa, Flór F. Kh. Vác, Jávorszky Ödön Városi Kh. DE OEC, Debrecen Tatabánya, Szt. Borbála Kórház Szentes,Cs.M.Önk.dr.Bugyi I.KH Szent Imre Kórház,Fővárosi Önk Semmelweis Egyetem Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Bp. Miskolc, BAZ.M.Kh.Egyetemi Okt Nagykanizsa, V.Kh.Ri. Dunaújváros,Szent Pantaleon Kh.KHT Uzsoki u. Kórház, Bp. Szekszárd, Balassa J. M.-i Kh. Szolnok, Hetényi G. MKh. Kecskemét, BKM Önkorm. Kórháza Fehérgyarmat,Szatmár-Beregi Kh

197 468 686 841 918 921 922 1 169 1 293 1 376 1 444 1 467 1 533 1 942 1 964 2 145 2 205 2 547 2 647 2 742 2 988 3 031

8 506 23 268 43 270 41 821 49 972 36 191 32 113 44 673 36 094 42 745 38 603 26 963 20 297 122 589 73 346 54 369 66 216 75 182 109 647 68 657 81 438 76 095

Veszprém, Csolnoky F.Kh.Np.Zrt Zalaegerszeg, M-i jogú Kórház Győr, Petz A.Megyei Oktató Kh. Székesfehérvár, Szt.György MKh Kaposvár, Kaposi Mór Oktató Kh Nyíregyháza, Jósa A. Megyei Kh SZTE SZAOTE Centrum, Szeged Szent János Kórház Ri., Bp. Markusovszky Kórház Zrt. Szombathely Jáhn Ferenc Dél-Pesti Kh., Bp. Gyula, Pándy Kálmán MKh.Ri.

3 145 3 576 3 858 3 892 4 391 5 788 5 955 6 213 6 443 6 476 7 481

159 172 98 481 141 453 154 693 139 906 180 456 114 181 196 948 165 569 250 125 222 952

ÁEK

7 801

313 478

A krónikus és rehabilitációs ellátások tekintetében a 11. legjelentősebb esetszámú intézmény, míg súlyozott nap tekintetében a 10. A kiemelkedő krónikus teljesítmény hátterében a 2006. évi CXXXII. Törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről jogszabály áll, melynek eredményeként a kórház a semmiből Veszprém megye kiemelt krónikus-rehabilitációs szolgáltatójává vált. Az intézményi szinten előírt aktív és krónikus ágykapacitásoknak megfelelve a Kórház a Sümeg Városi Kórháztól két telephelyet és 352 krónikus, 75 akut ágyat vett át (2007. augusztus 1.), amely az intézmény krónikus teljesítményét magas szinten tartja.

17

Országos összehasonlításban lényeges, hogy a közép-dunántúli régióban érhető el az ország összes krónikus ágykapacitásának 8%-a, amelybe belejátszik Balatonfüred országos jelentőségű rehabilitációs állománya. A régión belül a krónikus ágyszámok nem követik a régió megyéinek lakosságarányát, az összes kapacitás fele Veszprém megyében jelenik meg. A Közép-Dunántúli régió mellett az Észak-Magyarországi és a NyugatDunántúli régióban nem található meg a progresszív betegellátás valamennyi szintje, hiszen ezekben a régiókban nem működnek egyetemi klinikák, illetve országos intézetek. A három régió azonban nem egészen egyformán viselkedik. A Közép-Dunántúli régió helyzete, közlekedési viszonyai és strukturális adottságai érthetővé teszik, hogy a progresszív ellátás ebből a régióból elsősorban Budapest felé irányuljon. Ez lényegesen ellentmond a Semmelweis tervben megfogalmazott Észak-Dunántúli Térség tervezett határvonalainak. A Közép-Dunántúli régióban az egészségügyi szakellátórendszer – a kapacitások mértékét tekintve - meglehetősen fejletlen, a lakosságra vetített szakorvosi óraszámok és az aktív ágyszámok a régióban alatta maradnak az országos átlagnak. Ugyanakkor az ellátott esetszám egyező. Az ágyszámok és az óraszámok önmagukban nem értelmezhető adatok, hiszen a szükségletek, morbiditási statisztikák, esetszámok régiónként eltérőek, és csak ezek együttes figyelembevételével lehet megítélni, hogy adott régióban a kapacitások mértéke megfelelő-e vagy sem.

Tábla : Egyes ellátások, illetve ellátók földrajzi megoszlása a régióban

A táblázat nem csak az önálló járóbeteg intézményeket tünteti fel, hanem tartalmazza azokat a – főként magánszektor által biztosított - járóbeteg szakellátásokat is, ahol csak 1-2 szakma érhető el a lakosság részére, továbbá az egyes kórházak telephelyein működő szakrendelések is bemutatásra kerülnek. A

18

táblázatban az aktív fekvőbeteg szakellátás esetében az egyes kistérségekben található összes aktív fekvőellátást nyújtó szolgáltató feltüntetésre kerül, ideértve a szakkórházakat is. A krónikus fekvőbeteg ellátásnál ugyancsak az egyes kórházak telephelyein működő összes krónikus ellátás bemutatásra kerül. Veszprém megyében a megyei kórházon kívül, Ajkán és Pápán folyik több szakmás aktív fekvőbeteg ellátás, Tapolcán aktív belgyógyászati és sebészeti ellátást, valamint tüdőgyógyászati rehabilitációt, a balatonfüredi szívkórházban aktív kardiológiai belgyógyászati és országos- és regionális ellátás keretében szív és érrendszeri betegek rehabilitációs kezelését nyújtják.1 A legmagasabb progresszivitási szintű ellátások –egyetemi klinikák- a régióban nem állnak rendelkezésre, ezért jelentős a betegáramlás Budapest, kisebb mértékben Pécs és Győr ellátói felé. Ez kihívást jelent a régió aktív egészségügyi szolgáltatóinak. Fekvőbeteg aktív ellátás (2008), Közép-Dunántúli régió Veszprém megye Kórház

Aktív ágysz.

Krón. ágysz.

Össz. ágysz.

Veszprém Megyei Önkormányzat Csolnoky Ferenc KórházRendelőintézet, Veszprém

697

426

1123

Városi Önkormányzat Magyar Imre Kórház-Rendelőintézet, Ajka

272

179

451

Gróf Eszterházy KórházRendelőintézet, Pápa

173

135

308

Dr. Tapolcai Deák Jenő KórházRendelőintézet és Gyógybarlang Kft., Tapolca

90

101

191

Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézete, Farkasgyepű

95

119

214

Állami Szívkórház, Balatonfüred

34

393

427

Palotahosp Kft., Várpalota

0

129

129

Magyar Honvédség Balatonfüredi Kardiológiai Rehabilitációs Intézet

0

80

80

Városi Kórház-Rendelőintézet, Sümeg

0

152

152

1 Forrás: KDRET: Közép-Dunántúli Régió egészségügyi szakellátó-rendszerének bemutatása, és javaslat a fejlesztési irányvonalakra; 2008. március

19 Városi Erzsébet Kórház és Rendelőintézet, Zirc

0

119

119

Alkohol Drogsegély Ambulancia, Noszlop

0

20

20

Kórház

Aktív ágysz.

Krón. ágysz.

Össz. ágysz.

Fejér Megyei Önkormányzat Szent György Kórháza, Székesfehérvár

1036

550

1586

Szent Pantaleon Kórház Kht., Dunaújváros

511

188

699

Városi Kórház Önkormányzat Kórház-Rendelőintézete, Mór

50

143

193

Sirály Egészségügyi és Szociális Szolgáltató Kht., Csákvár

0

74

74

(Magyar Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Drogterápiás Otthona, Ráckeresztúr)

0

15

15

Aktív ágysz.

Krón. ágysz.

Össz. ágysz.

628

175

803

375

105

480

109

15

124

40

104

144

Fejér megye

Komárom-Esztergom megye Kórház Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szent Borbála Kórház-Rendelőintézet, Tatabánya Városi Önkormányzat Vaszary Kolos Kórház, Esztergom Városi Önkormányzat Selye János Kórház, Komárom Városi Rehabilitációs Szakkórház és Rendelőintézet, Tata Városi Önkormányzat Batthyány Kázmér Szakkórház, Kisbér

30

77

107

Szent Borbála Szakkórház Kft., Dorog

0

125

125

Magyar-Kékkereszt Egyesület, Dömös

0

30

30

Szakorvosi Rendelőintézet, Oroszlány

0

70

70

Hospice Szeretetszolgálat Alapítvány, Tatabánya

0

40

40

A Közép-Dunántúli régióban két nagy fekvőbeteg intézmény működik: Fejér megyei Szent György Kórház (Székesfehérvár), Csolnoky Ferenc Kórház,

20

(Veszprém). A székesfehérvári intézmény kb. másfélszer nagyobb ellátó kapacitással üzemel, mint a veszprémi, fekvőbeteg osztályainak száma 36, míg a veszprémi kórházé 29. A Tatabányai kórház aktív ágykapacitása (628 ágy) a Csolnoky Ferenc Kórházat alulról közelíti (697 ágy), krónikus ágyszáma közel a harmada a veszprémi intézményének. Veszprém megyében történeti okból nagyszámú, 11 (egykor 14) fekvőbeteg ellátást nyújtó szolgáltató működik. Kapacitásaik nem összehangoltak, „szétszórt” ellátó struktúrát képeznek, működésük nem harmonizált. A Csolnoky Ferenc Kórház Veszprém megye legjelentősebb egészségügyi intézménye, mind ellátó kapacitásának nagy volumene, mind a sokoldalú, sokszakmás profilja miatt. Veszprém megyében 11 mentőállomás van, az alábbi településeken: 1) Veszprém 2) Ajka 3) Balatonfüred 4) Balatonfűzfő 5) Pápa 6) Sümeg 7) Tapolca 8) Várpalota 9) Zirc 10) Nagyvázsony 11) Tüskevár A mentésirányítás Veszprémben működik. Ide integrálódik az ajkai, devecseri, zirci kistérségi orvosi ügyelet, Folyamatban van, de még nem működik a sümegi és a tapolcai ügyleti ellátás. A Zrt., mint gazdálkodó szervezet bemutatása 1, Gazdálkodási helyzet A Zrt. a 2009-ben realizált 8,6 milliárd forintos bevételével gazdaságilag meghatározó szereplője a régiónak. Az intézmény bevételeinek több mint 90%át az ellátott esetek után járó E Alap finanszírozás adja. Ezt egészítik ki az intézmény más bevételei. A kórház finanszírozása 2009. márciusig TVK (teljesítmény volumen korlát) szabályozása alá esett, azaz előre meghatározott HBCS súlyszámot, illetve német pontszámot finanszírozott az OEP, 146.000 Ft/súlyszám, illetve 1,46 Ft/pontszám értéken. Az e fölött ellátott betegek finanszírozása 0 Ft volt. Ezzel a módszerrel a maximális bevétel tervezhető és kiszámítható volt. 2009. április 1.től hatályba lépett jogszabály fix és lebegtetett értéket különböztet meg. Az EMAFT - előre meghatározott alapdíjjal finanszírozott fix teljesítmény rész - a

21

2008. évi teljesítmény 70%-a és 150.000.- Ft/súlyszám értéken kerül elszámolásra, a járóbeteg ellátásban 1,60 Ft/pontszám értéken. A lebegtetett értékből adódó több tízmillió forintos havi veszteség tükröződik az OEP bevételek 2008. évihez viszonyítottan 500 millió forintot is meghaladó csökkenésében. Ezt követően átmeneti bázis, majd ismételten TVK szerinti finanszírozás történt – szűkített TVK keretek mellett, ami összességében éves viszonylatban mintegy 900 mFt-os veszteséget prognosztizál az intézménynek. Ez 2010-es év viszonylatában 623 mFt-ban reálizálódott, melynél figyelembe kell venni, hogy ebből mitegy fele az értékcsökkenés – így a Zrt. országos átlaghoz képesti eladósodottság foka lényegesen alacsonyabb (kb. az országos átlag fele). 2, Foglalkoztatás A kórház a megye és a régió egyik legnagyobb munkáltatója. A fenntartó egyik legtöbb alkalmazottat foglalkoztató intézménye, a dolgozók Veszprém és a környező kistérségek lakosai. Az intézményben 1.611 dolgozó közül, 836 alkalmazott él a kistérségben. Működési kiadások közel 50%-át képezi a személyi juttatások és a munkáltatót terhelő járulékok összege. Az Intézmény gazdálkodásában ezért kiemelt szerepet kap a humánerőforrás menedzsment. A térség vezető-kórháza pozíciójának megfelelően a Csolnoky Ferenc Kórház az országos átlaghoz képest kisebb mértékben küzd létszámgondokkal. Az intézmény hírneve, szakmai presztízse vonzza a felkészült és gyakorlott szakembereket. Ugyanakkor a külföldre irányuló szakember elvándorlás negatív hatásai már itt is érezhetőek. A kórház nyitott az alvállalkozói rendszer irányába, igaz először a hiányszakmák miatti kényszerből, de a változó beteganyag ellátási igényeihez a szerződéses orvosokkal rugalmasabban és olcsóbban lehet alkalmazkodni, mintha minden szakmában főállású orvosok állnának csak rendelkezésre. A humánerőforrás biztosításának ezen új irányát tükrözi a közreműködőknek kifizetett díjak több mint 50 százalékos növekedése 2008. és 2009. között. Egyes főállású státuszok közreműködői szerződéssel történő kiváltása miatt sikerült a bérköltséget 4 százalékkal csökkenteni 2009-ben az előző évhez viszonyítva. A fenti elemzés a jelen helyzet meglevő, regionális szinten fellelhető adatbázisán alapszik. A Semmelweis terv új térségi határai még nem rögzítettek. Ennek eldöntését követően a fejezet újraértékelése szükséges.

22

A környezeti tényezők SWOT analízise Az előző fejezetekben feltárt külső és belső környezeti tényezők az előnyökhátrányok-lehetőségek-veszélyek rendszerében a következő képet mutatják. 1. Előnyös környezeti tényezők A veszprémi kórház rendelkezik aktuális és részletes, gyakorlatilag a működése valamennyi területét feltérképező elemzéssel. Ezt az elemzést elfogadja az intézmény jelenlegi vezetése, tudomásul veszi a kórház dolgozóinak döntő többsége, ismeri és felvállalja az intézmény tulajdonosa. Az elemzés alapján elkészült a részletes intézkedési terv, melyet a tulajdonos határozatban elfogadott, annak megvalósítása eredményesen megkezdődött. Ennek eredményeként az intézmény likviditási paraméterei az országos átlagnál jobbak. A gazdasági társasággá való átalakulás bár rövid távon finanszírozási hátrányokkal is járt, ugyanakkor jelentős pozitív szervezeti és belső működési változásokat eredményezett, mely képes volt a hátrányok kompenzálására, és hosszú távon előnyt jelentett a versenytársakkal szemben. Ennek megfelelően a kórház a közvetlen válságkezelés helyett már képes a valódi struktúra átalakításra és folytathatja a stratégiai szakmai program végrehajtását. Az évtizedes elhúzódó válság következtében a potenciális és valódi versenytársak megszokták, hogy a veszprémi kórházzal alig kell számolni. Ez az elaltatott éberség indulási előnyként érvényesíthető volt. Mostanra sok területen példaértékűnek ítélhető a kórház tevékenysége és a változásokhoz való flexibilitása. Az intézmény dolgozói változást igényelték, annak végrehajtásában partnerek voltak. Országosan is elismerten zökkenőmentesen történt meg a közalkalmazotti statusból való váltás, a megalkotott Kollektív Szerződés az intézményen belül stabilitást biztosít. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy motivációjuk csökkent a központi megszorítások lecsapódó hatásaként. Az elmúlt évek során a komoly formális és informális befolyással rendelkező érdekképviseleti szervekkel konstruktív együttműködést sikerült az intézményi menedzsmentnek kialakítani, így mind a szakmai munka, mind a más intézményekben kritikussá vált humánerőforrás gazdálkodás területén a versenytársakhoz képest sikerült lépéselőnybe kerülni.

23

2. Hátrányos környezeti tényezők Miközben az intézmény stratégiai programja mentén képes volt leküzdeni a korábbi szakmai programban megfogalmazott legtöbb hátrányos külső környezeti tényezőt, ugyanakkor ennél nagyobb mértékű negatív hatásként nehezedik rá az ország egészségügyi ellátórendszerének általános válsághelyzete. 3. A potenciális lehetőségek Míg a többi egészségügyi intézmény jelentős része „elviselte” az elmúlt évek kényszerű átalakításait, addig a veszprémi kórház aktív részese igyekezett lenni a folyamatoknak, így sok olyan fájdalmas intézkedést hajtott végre, ami a többi intézmény számára még ezt követően fog realizálódni. Akár a gazdasági életben, akár az egészségügyi ágazatban számtalan példa bizonyítja, hogy a technikai és technológiai, valamint strukturális és infrastrukturális elmaradottságból egy vagy akár több fejlődési szakasz átugrásával az átlagosnál fejlettebb, korszerűbb, hatékonyabban működő és a többi piaci szereplőhöz képest versenyképesebb szervezetek és struktúrák hozhatók létre. A veszprémi kórház legnagyobb potenciális lehetősége éppen abból adódott, hogy megyei szinten nem történt meg korábban a fekvőbeteg struktúra szükségletekhez való igazítása, így egyes területeken olyan kapacitás feleslegek és ezzel együtt finanszírozási volumenek ragadtak bent a megyében, amelyek a kényszerű átszervezések után fenntartható és rentábilisan működtethető egységek kialakítását teszik lehetővé. Ez az átalakítási folyamat egységes megyei koncepció mentén megindult. A relatíve hátrányos közlekedési infrastruktúra a megyén kívüli vetélytársak közül leginkább csak a Székesfehérvár fele való betegeláramlást teszi lehetővé így jó betegirányítással a betegek megyén belül tarthatóak. Ezt az elmúlt években a gyakorlatban is sikerült realizálni. Ezt erősíti a Balaton, mint természetes déli határ is, mely ebbe az irányba szintén korlátozza a betegek mobilitását. A potenciális lehetőségek között középtávon a gyógyturizmussal is érdemes tervezni, de rövidtávon ez nem sorolható a számottevő lehetőségek közé.

24

4. Potenciális veszélyek A veszélyek közt legelsőként a környezeti analízisben szereplő általános gazdasági restrikciók következményeivel kell számolni. Ezek egy része közvetlen hatásként a bevételi oldal csökkenését, míg néhány közvetett módon, főleg a kiadás növekedésével érte el a kórházat. Kellő változtatások nélkül ez az adósságállomány további növekedéséhez vezethet. A belső környezeti tényezők közül elsősorban azt kell kiemelni, hogy a veszprémi kórház dolgozói hogyan fognak reagálni arra, hogy a folyamatos megszorítások után nem hogy csökkenne az adósságteher, hanem tovább nő a feszültség. Ez könnyen kiválthat passzivitásba fordulást vagy akár aktív ellenállást is. Mindkettő végzetessé válhat az intézmény számára, hiszen ez a makro-átalakítások vesztes pozícióját eredményezné a kórház számára. A kombinált külső és belső veszélyt a megyei szintű vélt vagy valós érdekellentétek jelentik az ellátási struktúra átalakításával kapcsolatban. A régió másik két megyéjében lényegesen kisebb számú szolgáltató és tulajdonos érdekeinek egyeztetését kell elvégezni, ráadásul itt a két megyei kórház eleve stabilabb és erőpozícióból képes tárgyalni saját megyéjének kórházaival. A régión belül megvívott pozíciók az új területi felosztásban semmivé válhatnak, az új területen újra meg kell küzdeni a betegekért és a munkavállalókért egyaránt. 5. A SWOT analízis összegzése A külső és belső környezeti tényezők együttes eredőjeként a veszprémi kórház számára változatlanul a további előre menekülés lehetősége adott. Önmagában a helyzetének stabilizálása már nem lehet eredményes, hiszen az addigra már a múlt kihívásainak felelne meg és nem az átalakuló magyar egészségügy új szempontrendszerének. A hátrányok számosak és a veszélyek igen komolyak. A veszélyek között a legmarkánsabbak a 2006. II. félévétől megkezdett - és azóta folyamatosan fenntartott - gazdasági megszorító intézkedések, melyek még a stabil helyzetben levő kórházak számára is komoly kihívást jelentenek. Az előre menekülés csak akkor lehetséges, ha a tulajdonos, az intézmény vezetői és dolgozói képesek elhinni, hogy az eddigiekhez hasonlóan továbbra is lehetséges a meglevő hátrányokat előnyökké változtatni. Képesektovább vinni, hogy az események késői passzív követése helyett azok aktív, sőt

25

proaktív irányítását vállalják. Képesek egy más dimenziójú intézményben gondolkodni, és ennek kialakítása érdekében gyorsan és határozottan cselekedni. Képesek a meglevő érdekeiket átértékelni és azok mentén elfogadható kompromisszumokat kötni. Képesek a célok elérése érdekében új eszközöket használni.

26

A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. struktúrájának bemutatása Az ellátás aktuális helyzetének áttekintése A megyei kórház 2007. augusztus 01-től – a Sümegi Városi Kórház integrációjával – 3 telephelyen (Veszprém, Sümeg, Doba) nyújt fekvőbeteg szakellátást, és 5 telephelyen (4 veszprémi, 1 sümegi) járóbeteg szakellátást. A fekvőbeteg szakellátás hátterét 1 123 ágy biztosítja, melyből 697 ágyon aktív, 426 ágyon pedig krónikus ellátás történik. Ellátási területe lényegében teljes Veszprém megyére kiterjed (378 315 fő), egyes szakterületeken regionális ellátást biztosít. A járóbeteg szakellátást 29 szakambulancia, 16 gondozói- és 87 szakrendelés nyújtja, összességében heti 2 739 szakorvosi óra keretében. Az aktív fekvőbeteg szakellátás a 2009. naptári évben 697 ágyon ápolási eseményeinek száma 33 762 (2008-ban: 35 302), a jelentett és finanszírozott HBCS súlyszám teljesítmény 34 361 (2008-ban: 35 750), e tevékenységre biztosított TVK érték (2009. január-március és 2009. november-december hónapok) 13 176 súlyszám, az EMAFT (előre meghatározott alapdíjon finanszírozott teljesítmény) 13 593 súlyszám volt (2008-ban az összes TVK: 33 718). Az aktív ellátás éves case mix indexe (CMI) 1,02 (2008-ban 1,01). A krónikus fekvőbeteg szakellátásban a 2009. naptári évben 426 ágyon az esetszám 2 799 (2008-ban 3 044), a teljesített ápolási napok száma 137 915 (2008-ban 137 131), az átlagos ápolási nap 49,3 (2008-ban 45,0). A járóbeteg szakellátásban a 2009. naptári évben az esetszám 562 628 (2008ban: 561 966), a jelentett és finanszírozott teljesítmény 880 727 600 ezer német pont (2008-ban: 842 970 100), e feladat ellátására biztosított TVK éves értéke 292 060 000, EMAFT 329 507 német pont értékben alakult (2008. évben TVK: 757 544 000) A Kórház osztályainak, fekvő és járóbeteg szakellátási egységeinek éves teljesítmény adatait és főbb forgalmi mutatóit a 3. melléklet mutatja be.

27

Épület-infrastruktúra állapota

A Kórház a fekvőbeteg szakellátást 3 telephelyen nyújtja, ebből a projektben a központi, (8200 Veszprém, Kórház u. 1. sz. alatti) telephelyen működő fekvőbeteg ellátó egységek fejlesztése történik meg. A telephely három fő épületből, az A, D és E jelű épületből áll. A központi telephely elmúlt 30-40 évben történt fejlesztései abban a tekintetben koherensnek mondhatók, hogy a pavilon rendszerű kórházból a beruházások nyomán tömbkórházi struktúra alakult ki. Jelenleg a tömbkórházat három, külön fázisban és különböző technológiával épített épület alkotja: a legrégebben (1962-ben) épült „A” jelű épület, amely 2002-ben átfogó felújításra került. 1982-ben került átadásra a „D” jelű épület, és 1994-ben a legfiatalabb, „E” jelű épület. Az „E” épület tervezése ugyan a legújabb, de fontos megjegyezni, hogy a tervei a 1980-as években készültek el, így – ez több osztály/egység működésében tetten érhető – csak részben, illetve kompromisszumok árán tudja kiszolgálni az egyes szakterületek fejlődéséből fakadó, illetve a megnövekedett lakossági igényből eredő elvárásokat – ezek említése, kifejtése a szakterületek bemutatása során történik meg. A tömbkórház teljes alapterülete 64 000 m2. Ellátó osztályok, részlegek bemutatása

Terjedelmi korlát miatt csak a projektben résztvevő, vagy az által érintett osztályokat elemezzük. Ezeket jelenlegi épületen belüli elhelyezkedésben csoportosítjuk. A bemutatás során kitérünk az osztályok, egységek épületen belüli elhelyezkedésére, kapcsolataira, gép-műszer helyzetére, bemutatjuk a főbb forgalmi adatokat. Ennek összefoglaló, áttekintő táblázatát a 6. melléklet tartalmazza, mely kétféle csoportosításban (épületenként, szintenként, illetve épületenként szárnyra bontva) ad eligazítást a Kórház osztályainak, részlegeinek helyzetéről, ezen keresztül kapcsolatairól. Baleseti sebészeti mátrix Elhelyezkedés:

„A” épület I - II., IV. Emelet fekvő statisztika

2009. Osztályok, részlegek teljesít-mény ágy- szám Traumatológia fekvő Traumatológia járó

4582,2

88,80%

esetszám 2 913

ápolási napok száma 21 063

átlagos ápolási idő 7,2

CMI

esetszám

10 5 283,9

29,60%

294 1 082

3,7

pont/eset

1,57

51980,9

Szájsebészet fekvő Szájsebészet járó

65

ágykihasználtság

járó statisztika

48 700

1 067,4

11 120

475,2

0

28

A Baleseti Sebészeti Mátrixban három szakterület képviselői kooperálnak: traumatológia (50 ágy), ortopédia (15 ágy), arc, állcsont és szájsebészet (10 ágy) A baleseti sebészeti tevékenység szűk keresztmetszetét jelenleg a 2007. április 01-i struktúraátalakítás nyomán meghatározott, irreálisan alacsony (bár primer ellátási körzete a megyei 9-ből 5 kistérségre terjed ki, míg progresszív ellátásban a teljes megye ellátásáért felel) ágyszám jelenti: országos összehasonlításban az egyik legalacsonyabb, továbbá alacsonyabb, mint az ennél kisebb terület ellátásáért felelős Ajkai Városi Kórházé. Az osztály azonos épület több szintjén, széttagoltan található. A fekvőbeteg egységek az „A” épület II. és IV. emeletén helyezkednek el, az I. emeleten található a 6 ágyas szakági szubintenzív őrző és a shocktalanító helyiség. E ponton az Osztály összeköttetésben áll a Központi Intenzív Osztállyal („E” épület I. emelet), illetve a Központi Műtő Osztállyal („E” épület I. emelet). Az Mátrix keretében megjelenő szájsebészeti, dentialveoláris sebészeti tevékenység az elmúlt években kialakult szakmai közösség munkájának köszönhetően jelentős fejlődésen esett át: jelenleg egyetemi klinikai szintet sok szempontból meghaladó szakmai színvonalat képvisel. Az Osztály egységei 2002-ben átfogó felújításon estek át, ennek lezárásaként 2005-ben a IV. emeleten a műtőblokk teljes átépítésre és korszerűsítésre – 3 aszeptikus műtő került kialakításra. A septikus műtéteket a II. emeleten – szintén az osztály szervezetéhez tartozó – külön szeptikus műtőben végzik el – a felsoroltak alapján összességében az egyik legjobb környezetben, feltételek mellett működő osztály, így jelen projektben a fejlesztéssel csak áttételesen – tömbösítés kapcsán, de pályázati forrást fel nem használóan – érintett. Bőr- és nemibeteg ellátás Elhelyezkedés:

„A” épület III. emelet fekvő statisztika

2009. Osztályok, részlegek Bőrgyógyászat fekvő

teljesít-mény ágy-szám 266,1

20

ágykihasználtság 53,00%

esetszám 347

járó statisztika

ápolási napok száma 3 867

átlagos ápolási idő CMI 11,1

esetszám

pont/eset

0,77

Bőrgyógyászat járó

3 334,7

3 372

988,9

Bőr- nemi gondozó járó

9 013,2

11 358

793,6

29

A Bőrgyógyászati Osztály felújított környezetben, 2004. óta végzi tevékenységét jelenlegi helyén. Műszerezettsége a hasonló profilú osztályokhoz viszonyítva kielégítő, de a meglévő eszközök átlagéletkora meghaladja a 10 évet, és számos, időközben jelentőséget szerzett eszköz beszerzésére eddig nem kerülhetett sor. Mivel a klasszikus bőrgyógyászati, venerológiai betegségek – a korszerű, elsősorban gyógyszeres, így ambuláns keretek között megvalósítható kezeléseknek köszönhetően – már nem igényelnek elkülönítést, hosszabb kórházi ápolást, a jogszabály által kötelezően fenntartandónak rendelt ágyak jobb kihasználtsága, az osztály gazdaságos működtetése érdekében új profilok kialakítása, bevezetése jelenthet kitörési pontot – elsősorban az immunológiai, kozmetológiai eljárások meghonosításával. Az osztály jelenleg a központi technológiai tömbhöz tartozó épületben, két manuális osztály által használt szint közötti emeleten működik, elszakítva a profilból adódóan szakmai hátteret, kooperációt biztosító olyan szakterületektől, mint a belgyógyászat és reumatológia. Bár Veszprém megyében a bőrgyógyász szakorvosok száma nem tér el az országos átlagtól, az Osztály jelenleg szakorvosi létszámhiánnyal küzd. A jelen feladatok elláthatók a mostani létszámmal is, de profil bővítés csak új szakemberek alkalmazásával, képzésével képzelhető el. Nem az Osztály struktúrájába tartozik, de a Kórház bőrgyógyászati ellátásában jelentős részt képvisel az önálló (földrajzilag is más telephelyen található) járóbeteg szakellátó egységként működő Bőr- és Nemibeteg Gondozó, melynek szakember ellátottsága megfelelő. Belgyógyászat Elhelyezkedés:

„D” Épület IV. és V. emelet, „A” épület III. Emelet fekvő statisztika

2009. Osztályok, részlegek

Teljesítmény*

Belgyógyászati Centrum fekvő

4 466,6

Belgyógyászati Centrum járó

36 587,4

Belgyógyászati Rehabilitáció

7 116,5

ágy-szám 143

ágykihasználtság 79,10%

esetszám 4 979

járó statisztika

ápolási napok száma 41 298

átlagos ápolási idő CMI 8,3

esetszám

0,9 29 591

33

66,50%

347 8 009

pont/eset

1 236,4

23,1

*A teljesítmény adatok az osztályok bemutatása során az aktív fekvőbeteg ellátó osztály/részleg esetén HBCS súlyszámban, járóbeteg szakellátó esetén ezer német pontban, a krónikus fekvőbeteg ellátás esetén ápolási napban értendők.

30

2008. április 01-től a BELGYÓGYÁSZATI CENTRUMBAN egyesült valamennyi, a Megyei Kórházban képviselt belgyógyászati diszciplína: általános belgyógyászat, gasztroenterológia, nephrológia, hematológia, kardiológia, belgyógyászati rehabilitáció. Ezzel Belgyógyászati Centrum bővített alapszakmás belgyógyászati osztály, mely önálló szervezeti és interdiszciplináris egységként működik. A Centrumban az általános belgyógyászat mellett a felsorolt belgyógyászai szubdiszciplinák részlegek formájában működnek. A fekvőbeteg szakellátás három fő szervezeti egységre, ezen belül további profil részlegekre oszlik. A részlegek a profil feladatokon túl általános belgyógyászati betegellátást is végeznek. A fejlődést, szakmai kibontakozást leginkább hátráltató tényező az orvosi eszközpark elavult, amortizálódott volta, valamint az ápolási (hotel) szolgáltatások infrastruktúrájának leromlott állaga. A szubintenzív ellátási szintű koronária őrző, gasztroenterológiai őrző és nephrológiai őrző elsősorban műszerezettségében fejlesztésre, korszerűsítésre szorul. A Belgyógyászati Rehabilitáció elkülönülten, felújított környezetben működik. Ideggyógyászat, stroke ellátás Elhelyezkedés:

„D” épület III. emelet fekvő statisztika

2009. Osztályok, részlegek

teljesít-mény ágy-szám

Neurológia fekvő

1 151,6

Neurológia járó

21.745,3

50

ágykihasználtság 59,20%

esetszám 1 427

járó statisztika

ápolási napok száma 10 809

átlagos ápolási idő CMI 7,6

esetszám

pont/eset

0,81 11 834

1 837,5

Az Osztály a nem manuális szakmáknak otthont adó „D” épületben található. Mivel a „D” épület az, amelyben az elmúlt 30 évben (lényegében átadása óta) semmilyen komoly átalakítás, felújítás nem történt, tehát a Kórház legelmaradottabb fekvőbeteg ellátó infrastruktúrájának számít, az Osztály ápolási feltételei rosszak, a környezet leromlott. A stroke ellátást biztosító „őrzők” műszaki feltételei a korszerű ellátásokat bevezetését, biztonságos alkalmazását nem támogatják. Ilyen feltételek között jelentős előrelépés a multidiszciplináris protokollon alapuló trombolitikus kezelések bevezetése 2008-tól, a sikeres beavatkozást támogató rendszerek intézményközi kiépítése (OMSZ, sürgősségi ellátás, SBO – szervezési és kommunikációs háttér megteremtése) az ischaemiás stroke esetek gyógyításában. E terület fejlesztése azért is kiemelten indokolt, mivel Veszprém megyében a stroke esetek előfordulási gyakorisága országos átlag feletti.

31

Az elmúlt két évben a stroke ellátás színvonalának emelésében jelentős előrelépések történtek, abból az axiómaszerű alapelvből kiindulva, hogy a stroke ellátás nem lehet egy diszciplina feladata és felelőssége, a megfelelő kezelés (lízis, újabban katéteres embolectomia) időben történő megkezdése, elvégzése – amely a szövődmények kialakulásátmegelőzi, vagy a súlyosságot csökkenti – több szakterület összehangolt, azonos elvek mentén történő kooperációját igényli. Ez az együttműködés nem csak a Kórházon belüli szakterületekre, hanem a teljes ellátórendszerre kiterjedő kell, hogy legyen – azaz a „sürgősségi ellátási lánc” modelljét a stroke-os esetekre értelemszerűen alkalmazni szükséges. A sikeres ellátásban minden szereplőre fontos feladat hárul, amennyiben ez a feladatellátás hiányos, az ellátás eredménytelen, a többi szereplő felkészültsége, megfelelő adottságai ellenére. Az elmúlt két év alatt a háziorvosi szolgálatokkal, az Országos Mentőszolgálattal közös protokoll mentén került megszervezésre a stroke betegek ellátása, a stroke riadó intézménye, mely során már a helyszíni észleléskor, ellátáskor a kockázatbecslést a szakemberek felmérik, a lízis indikációja felállításra kerül (azaz abszolút kontraindikációk kizárásra kerülnek), ezt külön telefonvonalon a Sürgősségi Betegellátó Osztály részére jelentik, kérve a stroke riadót. A Sürgősségi Betegellátó Osztály felkészül a beteg fogadására, értesíti a CT-t és a Neurológiai Osztályt, így a beteg érkezéskor haladéktalanul áteshet a szükséges diagnosztikai eljárásokon, a lízis indikációja felállításra kerülhet, és a terápia – immár a Neurológiai Osztályon – elindítható. Jelenleg a stroke „sürgősségi ellátási lánc”-ának valamennyi prehospitális és kórházon belül a sürgősségi osztályos kritériuma (szakember, képzettség, eszközrendszer) biztosított – a legkomolyabb hiányosság pont a definitív ellátást nyújtó, az akut szakot felügyelő fekvőbeteg háttér esetében jelentkezik – a feltételek, az eszközpark hiányosságai folytán. (A szakemberek és a képzettség rendelkezésre áll, megfelelő szinten, országosan elismert szaktekintély külső konzulensi támogatásával.) Az Osztály stabil munkatársi gárdával működik, melyet az utóbbi két évben megmerősített a Pannon Egyetemmel kialakult kooperáció – ennek eredményeként az osztály keretében az Egyetem speciális agyi elektrofiziológiai labort alakított ki, melyben 190 csatornás kísérleti EEG berendezés telepítésére került sor. Az Osztály 50 ágyon végzi feladatait, ehhez 75 ágy kiszolgálására alkalmas kórházi szinten foglal el – a fennmaradó, a fekvőbeteg ellátással nem érintett helyiségekben (a fekvőbeteg struktúrákkal átfedésben) járóbeteg szakellátó rendelőket, illetve orvosi szobákat alakítottak ki. A szinten kapott elhelyezést a központi betegszállító szolgálat is, ami Sürgősségi Betegellátó Osztály kialakítása során átmenetinek szánt, kényszermegoldásként született.

32

A fejlesztésben a teljes osztály érintett, kiemelten a stroke ellátást támogató területek. Fül-orr-gégészet Elhelyezkedés:

„E” épület IV. emelet fekvő statisztika

2009. Osztályok, részlegek Fül-orr-gégészet fekvő Fül-orr-gégészet járó

teljesítmény 902,5 17 429,6

ágyszám 20

ágykihasználtság 51,70%

esetszám 1 547

járó statisztika

ápolási napok száma 3 773

átlagos ápolási idő 2,4

CMI

esetszám

pont/eset

0,58 20 025

870,4

A fül-orr-gégészeti tevékenység szűk keresztmetszetét is a feladatokhoz mérten irreálisan alacsony ágyszám, illetve a műtői hozzáférés, munkaszervezés nehézségei jelentik. A jelenleg finanszírozott 20 ágyon nem oldhatók meg a területi ellátási kötelezettségből adódó feladatok. [Az osztály 20 ágyon kényszerül megoldani 5 kistérség – köztük a legnagyobb lélekszámú veszprémi kistérség – primer ellátási feladatait és a megyei szintű progresszivitási feladatokat, miközben Pápa kórházának 4 kistérségre 15 ágy áll rendelkezésére.] Az osztály működteti, felügyeli a megye egyetlen audiológiai laboratóriumát, melynek felszereltsége és személyzeti ellátottsága megfelelő. Az Osztály egy, az osztály struktúrájába integrált műtői egységet működtet, egy másik kiemelt kezelőben is végeznek kis beavatkozásokat. Az osztály egységeiben zajlanak a gyermek mandula műtétek, a gyermekek megfigyelése is az osztályon történik (ami növeli a betegbiztonságot, hiszen utóvérzés esetén a műtő azonnal, késedelem nélkül elérhető), szoros együttműködésben a gyermek aneszteziológus szakemberekkel – ezt az teszi lehetővé, hogy a két egység egy szinten, egymás közelségében helyezkedik el. A műtő és a kiemelt kezelő kialakítása viszont nem felel meg a kor követelményeinek, ami a műtő működési engedélyének visszavonásával fenyeget, emellett a műtői eszközpark is elhasználódott, megújításra szorul. Az osztály minimális fluktuáció mellett, stabil szakember gárdával működik. A fejlesztésben a műtői háttér érintett.

33

Szülészet-nőgyógyászat Elhelyezkedés:

„E” épület III. emelet fekvő statisztika

2009. Osztályok, részlegek

teljesít-mény

Szül.-nőgyógy. Fekvő

2 857,7

Szül.-nőgyógy. fekvő (újszülött) Szül.-nőgyógy. Járó

25.700,0

Ágyszám

ágykihasználtság

esetszám

járó statisztika

ápolási napok száma

átlagos ápolási idő CMI

esetszám

60

79,40%

4 014

17 380

4,3

0,71

40

41,60%

1 636

6 069

3,7

0 28 924

pont/eset

888,5

A Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály a 2007. április 01. óta szintén csökkentett ágyszámmal, de jelentősen megnövekedett feladatkörrel és felelősséggel működik – a várpalotai és zirci kórházak szülészeti osztályainak megszűnésével a szülészeti feladatokat teljeskörűen az Osztály látja el, ehhez adódnak a tapolcai kórház szülészetének megszűnésével szintén Veszprémben ellátásra jelentkezők. Ennek köszönhetően a Veszprém megyei szülési események 80%-a az osztályon zajlik, illetve számuk emelkedő tendenciát mutat: 2006-ban 1 448 szülés, 2007-ben 1 697 szülés, 2008-ban 1 725 szülés. Az Osztályon – Magyarországon egyedülállóan, modellértékűen – csak előzetes szerződés megkötése mellett lehet szülészorvost fogadni (erre 2009-ben csak néhány esetben volt példa), a szülések döntő többségében az ügyeletes team felügyeli és vezeti le a szülést. 2008-ban a külső telephelyről beköltöztetett járóbeteg szakrendelésekkel fizikailag egy szinten vehető igénybe a teljes szülészeti-nőgyógyászati diagnosztikus és terápiás szolgáltatási kör. Az osztály szervezetében – a szülőszobai egységhez tartozóan – 2 műtő (1 császár, 1 kis nőgyógyászati) működik. A nagyobb kockázatú nőgyógyászati műtéteket a Központ Műtő Osztály műtőegységeiben végzik. Az osztályos műtők felszereltsége elavult. . A szülőszobai egység 1 db 3 szülőágyas és 1 db egy szülőágyas szülőszobából áll, elkülönült, a betegforgalomtól elzárt folyosón, szerves egységben a műtői helyiségekkel. A szülőszobai egységet – egyedi veszprémi panorámát kínálófüggőfolyosó köti össze az újszülött részleggel – így az újszülöttek a közforgalmat is ellátó folyosók, közlekedési utak elkerülésével juthatnak át megfigyelési, gondozási helyükre. Az Osztály mára nem felel meg a kor követelményeinek: a szülőszobák közül csak 1 db egyágyas, ami csak korlátozott számban, arányban teszi lehetővé az apa jelenlétét a szülés folyamán – holott ez egyre növekvő igény. Az apás

34

szülések aránya a Kórházban 25%, míg az országos átlag ennél 50%-al magasabb. A szülőszobai eszközök, műszerek kora meghaladja a 15 évet (van 25 éves is!) – továbbá eszközök hiányában nem adottak a vajúdók akár 24 órás monitorozásának feltételei. Szintén nincs lehetőség alternatív szülési módok biztosítására sem – ezen felül a feltételek hiánya miatt szintén korlátozott az ún. „rooming in” rendszer igénybevétele, amely pedig biztosítja az anya és újszülött akár 24 órás (vagy az anya igénye szerint ennél rövidebb idejű) együttlétét is. Az Osztályon egy civil egyesület kezdeményezésére 2009-ben a nőiséggel, női léttel kapcsolatos állandó kiállítás nyílt kortárs képzőművészeti alkotásokból, melyeket az alkotók ajánlottak fel. Az Osztály munkatársi körében a fluktuáció minimális, stabil szakember gárdával rendelkezik. Az Osztály a fejlesztés során a Szülőszobai egységében és a gyermekágyas részlegében érintett. Urológia Elhelyezkedés:

„E” épület II. emelet fekvő statisztika

2009. Osztályok, részlegek

teljesítmény

Urológia fekvő

1 147,9

Urológia járó

32 050,8

Ágy-szám 20

ágykihasználtság 83,90%

esetszám 1 415

járó statisztika

ápolási napok száma 6 125

átlagos ápolási idő 4,3

CMI

esetszám

pont/eset

0,81 23 833

1 344,8

Az Osztály hasonló helyzetben van, mint a fül-orr-gégészeti osztály: szűk keresztmetszetét is a feladatokhoz mérten irreálisan alacsony ágyszám, illetve a műtői hozzáférés, munkaszervezés nehézségei jelentik. Az osztály a 2007. április 01-i ágyszám redukció óta (ekkor 10 aktív ágy szűnt meg) 20 ágyon kényszerül megoldani 7 kistérség primer ellátási, és a megyei szintű progresszivitási feladatokat. Ilyen körülmények között a kapacitásokat szinte teljes egészében az akut betegellátás köti le, az elektív műtéti feladatokra forrás és lehetőség csak igen szűk korlátok között marad. Ennek megoldása azért is égető, mert e betegpopuláció elvándorlása érzékenyen érintheti a szakmai színvonalat, illetve szakember megtartó képességét is. Az Osztályon minden olyan vizsgáló módszer és beavatkozás elérhető, mely megyei szintű egységtől elvárható. A diagnosztikát 2009-től modern ultrahang egység támogatja, mely célzott biopsziák elvégzését is segíti.

35

Amellett, hogy az Osztály a Központi Műtőben külön beosztás szerint műtőkapacitásokkal rendelkezik, struktúrájában saját műtőt is működtet – itt a kisebb beavatkozások elvégzése, főbb volumenében gyermeksebészeti ellátás történik. A saját műtő alacsony kihasználtságú, 6-8 db műtét/hét teljesítmény jellemzi, ezért megszüntetése és a beteganyag Központi Műtőben történő ellátása célszerű megoldás. Javítani szükséges az osztály szakorvosi ellátottságán is – hosszabb távon a működés biztonsága növelhető, ha a nyugdíjas orvoskollégák mellett a fiatalabb generáció képviselőire is nagyobb létszámban számíthatunk. Az osztály felszereltsége megfelelő, alapvető problémáját a szűk kapacitás keresztmetszet jelenti, mely az ellátható esetek jellegét is lehatárolja. A jelenlegi szűk kapacitás keresztmetszettel az osztály szakmai fejlődésre, specializációkra képtelen. Az osztály a pályázatban érintett. Radiológia, képalkotó diagnosztika, izotóp diagnosztika Elhelyezkedés:

„E” épület Földszint statisztika

2009.

teljesítmény

esetszám

pont/eset

Osztályok, részlegek Radiológia (fekvő háttér)

36 740,0

19 551

1 879,2

Radiológia járó

111 864,6

62 460

1 791,0

Radiológia CT (járó)

110 325,9

8 031

13 737,5

Radiológia CT (fekvő)

29 299,7

3 249

9 018,1

Radiológia MR (járó)

112 908,1

6 700

16 852,0

6 040,3

281

21 495,7

Radiológia MR (fekvő)

A Radiológiai Osztály a Kórház legforgalmasabb, legnagyobb esetszámot elérő egysége. Az Osztályon a szolgáltatások széles köre biztosított. A szolgáltatási körben megtalálhatók az általános röntgen- és ultrahang vizsgálatok, a CT- és MR diagnosztika, a diagnosztikus és intervenciós angiográfiás beavatkozások, a klinikai mammográfia, és az emlőszűrés. Az Osztály működteti a Veszprém megyei mammográfiás szűrőcentrumot, valamint egyedül itt érhető el MR diagnosztika. A radiológia területén – tulajdonosi és központi támogatással – a korábbi években a részleges korszerűsítés zajlott, ennek keretében a digitális radiológiai eljárásokra való áttérés első üteme. Direkt digitális röntgenfelvételi egység

36

került telepítésre, megtörtént a röntgen átvilágító digitalizálása, kiépült és korlátozottan mértékben, kapacitással és minőségben, de valamennyi osztályon elérhető a kórházi PACS rendszer, megindult kísérleti szinten a teleradiológia alkalmazása. A PACS üzembiztonsága viszont – megfelelő üzemi tárhely, illetve archiválási kapacitás hiányában – sérülékeny, így a digitalizálás kiterjesztése egyelőre veszélyeket hordoz. A képalkotó eszközpark minősége és kora vegyes képet mutat. A korszerű digitális röntgen mellett 15 éves, kritikus állapotban lévő DSA berendezés, 8 éves MR, az analóg (film alapú), 10 éves mammográfiás eszköz, és 7-13 éves ultrahangok találhatók. A DSA berendezés kritikus állapotát jellemzi, hogy jelen tanulmány összeállítása közben az eszköz javíthatatlanul meghibásodott, ezért az eszközt külön forrásból sürgősséggel szükséges beszerezni és felszerelni. A KDRET 2008. évi tanulmánya szerint a regionális és megyei szinten is az országos átlagtól messze elmaradó mennyiségű CT/MR diagnosztikai vizsgálat történt az elmúlt években. Az igen szűk és egyre szűkülő humán erőforrás feltételekre (mely leginkább a kisebb, városi kórházakat sújtja) feleletet a több intézmény közös, összehangolt tevékenységét biztosító teleradiológiai alkalmazások bevezetése, használata adhat. Az izotóp diagnosztika területén korszerű a SPECT vizsgáló eszköz beszerzése megtörtént. A gamma kamera 17 évesek elmúlt, a szerviz háttér, alkatrész utánpótlás már nem biztosított és technológia teljes cseréje, digitalizálása, PACS rendszerbe illesztése szükséges. Ez a beruházás regionális jelentőséggel bír – hiszen jelenleg a veszprémi az egyetlen, saját szakember gárdával működtetett, stabil izotópdiagnosztikai központ a régióban. Központi technológiai tömb

A Kórház központi technológiai tömbjeként (KTT) a központi telephely „E” és „A” épületeit definiálhatjuk. Ezen épületekben található meg valamennyi műtői egység, az intenzív ellátást nyújtó osztályok (Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály - KAITO, valamint a PIC és Gyermekintenzív Osztály), a radiológiai képalkotó eljárásokat biztosító osztály, továbbá a betegregisztráció, betegirányítás kialakult egységei. A KTT-n kívül, a „D” épületben található a Kórházhigiéniai Osztály, melynek keretein belül működik a központi sterilizáló, valamint a Központi Laboratórium is, melyet 11 éve közreműködő üzemeltet (Prodia Zrt., jelenleg jogutódként a FutureLab Zrt.) – ennek visszavétele a Zrt. működtetésébe 2011.

37

július 1-vel megtörténik. A sikeres pályáztatás révén teljesen új eszközpark beszerzése biztosított. Jelen fejezetben az öt fő elem (műtői feltételek, intenzív ellátás, központi sterilizálás, diagnosztikai szolgáltatások, és a betegirányítás, betegtájékoztatás) helyzetét, erősségeit és hiányosságait mutatjuk be. Műtők

1) Központi Műtő Osztály Elhelyezkedés: „E” épület I. emelet (központ) A Központi Műtő Osztály a Kórházban található 21 műtői egység tevékenységének összefogására, koordinálására, felügyeletére jött létre 2006-ban. A legnagyobb és leginkább kontrollált egysége az „E” épület I. emeletén található 6 műtővel rendelkező Központi Műtő, a többi egység részben osztályhoz rendelt irányítás, befolyás alatt áll. A Központi Műtő az „E” épület centrális területén, az „A” épülethez is csatlakoztatva, mindkét épület a fő közlekedési útvonali mentén (lift, lépcsőház), jól megközelíthető helyen található. Közvetlen összeköttetésben áll a Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztállyal, viszont nagy távolságra a Központi Sterilizálótól („D” épület földszint). Az 1994. évi beruházáskor igen modern egységnek számító műtők építészeti adottságai ma már a korszerű elveknek nem felelnek meg. Nem biztosított helyben az ébredő/megfigyelő funkció, a betegátfektetők nem működnek, a logisztikai és betegutak gyakran keresztezik egymást, a műtői zónák nem különülnek el élesen, átjárhatóak. A gépek-műszerek az épület átadása óta érdemben újításra, cserére nem kerültek, így azok átlag életkora elérte a 14 évet. A műtők napi beosztás szerint osztályhoz rendeltek, így a műtéti beosztást nem a műtét típusa, higiénés besorolása, környezeti igényei határozzák meg elsősorban, hanem a szakterületi hovatartozás. A raktárak szűk kapacitásúak – mivel korábban minden osztály maga gondoskodott a szakmai anyag ellátásról és azok tárolásáról, melyeket külön szekrényekbe zártak. A központi raktározás és anyaggazdálkodás bevezetésével a raktárak kapacitás-igénye megnőtt.

38

A Kórház több területen már digitális radiológiai technikát használ, a PACSban tárolt képek a műtőkben csak ideiglenes, átmeneti megoldással érhetők el. A Központi Műtő területén nem biztosított a műtői adminisztráció – a műtéti leírások, tételes anyagfelhasználások rögzítése, elkészítése sem. 2) Osztályos műtői egységek A Kórház épületeiben 21 különböző méretű és specializációjú, műtői tevékenység kiszolgálására alkalmas egység található, a Kórház központi telephelyének 11 pontján. Ezek közül 3 illetve 6 műtő „központosított”, további 2 ikerműtő található, a többi egység szatellit műtőnek minősül. Ez a struktúra az „E” jelű épület beruházásakor alakult ki, ahol – bár 6 műtővel központi műtőegység épült – azért osztályos struktúrában is kialakítottak műtői egységeket, a speciális igényeknek engedve. Műtői központok: 1. Az „A” épület IV. emeletén – 3 aszeptikus műtő – a baleseti sebészeti és az ortopédiai szakterület igényeit szolgálja ki, 2. Az „E” jelű épület I. emeletén – 5 aszeptikus, 1 szeptikus műtő – több, az „E” épületben elhelyezkedő osztály tevékenységéhez nyújt műtői hátteret. (általános sebészet, nőgyógyászat, urológia, érsebészet, szájsebészet – minden szakterület saját, dedikált műtőhelyiségben dolgozik) Iker műtők: 1. Az „E” épület IV. emeletén a Fül-orr-gégészeti Osztály területén 1 műtő és 1, kisebb műtéti beavatkozásoknak is helyet adó kiemelt kezelő egység működik. 2. Az „E” jelű épület III. emeletén a Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály Szülőszoba egységében 2 műtő (1 császárműtő, 1 nőgyógyászati kisműtő) működik. 3. Az „E” épület I. emeletén a Szemészeti Osztály keretein belül 2 műtő kialakítására került sor (ebből 1 utólag, kórterem átalakításával). Szatellit műtők: 1. Az „E” épület III. emeletén az Urológiai Osztály területén. 2. Az „A” jelű épület II. emeletén a Baleseti Sebészeti Mátrix szervezetében (szeptikus műtő). A további műtői egységek a járóbeteg szakellátásban (sebészet, szájsebészet), illetve speciális diagnosztikai ellátás (DSA) környezetében működnek. A rendkívül költséges, magas koordinációs igényű (számos szakterület és a kórházi adminisztráció nagyfokú és hozzáértő együttműködése szükséges a tevékenység akadálytalan működtetéséhez) és magas biztonsági szintű, szoros technológiai

39

fegyelmet igénylő műtői tevékenység összevonására, egységesítésére 2006-ban a Központi Műtő Osztály szervezetének létrehozásával kísérlet történt. Ezzel egységessé vált a logisztikai, az eszköznyilvántartás és az anyagrendelés, a műtéti tevékenységet illesztették a keretgazdálkodás kialakuló rendszerébe, de egyetlen műtői egység sem került bezárásra. 2009. második felében a műtéti tevékenységek tudatos, központilag vezérelt és követett tervezési rendszere került bevezetésre a finanszírozási korlátok betartása, a Kórház – a magyar intézmények között stabilnak számító – likviditási helyzetének megőrzése érdekében. A központi koordináció ellenére – illetve pont az ennek során nyert tételes adatok alapján – bebizonyosodott, hogy a rendelkezésre álló műtői helyiségek kiszolgálása komoly humán erőforrást köt le, miközben a műtők kihasználtsága intézményi szinten az 50%-ot sem éri el. (Igaz, ennek számítási algoritmusa sem standard, hiszen az eredmény azon is múlik, hogy a sürgősségi műtők 7/24-es rendelkezésre állását miképpen vesszük figyelembe). A tapasztalatok szerint a jelenleginél magasabb műtétszám kevesebb műtőben is elvégezhető lenne, de a műtői struktúra azt nem támogatja: - hiányzik a műtői tevékenységeket koordináló, irányító, a műtők működését felügyelő, az erőforrásokat hatékonyan allokáló diszpécser központ, - a műtői beosztások nem a műtét típusa, minősítése (szeptikus, aseptikus, stb.) alapján, hanem szakterülethez kötötten készülnek. Így előfordul, hogy két szakma két, azonos feltételrendszerű műtőben két stábbal (műtősnő, műtősfiú, aneszteziológus orvos, aneszteziológus asszisztens) csak fél napot operál, miközben ez megoldható lenne egymás utániságban, egy stábbal, egy műtőben is. - a betegek műtéti előkészítése és műtét utáni megfigyelése (ébredés) a központi műtő területén, megfelelő felszereltségű és feltételrendszerű egységekben történne, - két műtét közötti betegcsere ideje minimálisra csökkenne – ehhez a betegszállítás koordinálása, a liftek jobb műszaki állapota, nagyobb betegszállító apparátus lenne szükséges, - az elöregedett műszerpark és technológia megnyújtja a műtétek idejét, ezzel az egy nap végezhető műtétek száma csökken. - A logisztikai és betegútvonalak egymást többszörösen keresztezők, ezek „összeütközése” is akadályt jelenthet. - A műtőket kiszolgáló raktárak kapacitása kicsi, kevés szakmai anyagot képes tárolni, így a nagy távolságra lévő központi nagy raktárból rendszeres feltöltése szükséges. Ha ebben zavar, csúszás támad, az kihatással van a napi műtétek elvégzésére.

40

- A gazdálkodási rend szerint a Központi Műtő látja el, szolgálja ki a szatellit műtőket szakmai anyaggal, biztosítja a humán erőforrást műtői oldalról. Ennek infrastrukturális feltételei hiányoznak, a raktár kapacitás szűkös, a humán erőforrás tevékenysége nehezen ellenőrizhető és koordinálható. - A távol lévő Központi Steril miatt jelentős idő és energia fordítódik az eszközök oda-vissza szállítására. Két helyen is mosogató egységeket kell fenntartani, mert a jelenlegi technológia nem támogatja a nedves szállítást. - A műtő építészeti adottságai nem támogatják a technológiai fegyelem betartását – a személyzet a védett (zöld) zónából az átmeneti zónába (és vissza) juthat zsilipelés nélkül. - A műtői tevékenység adminisztrációja helyben nem megoldott (műtéti leírás elkészítése, anyagfelhasználás tételes rögzítése). Amennyiben ezen feltételek biztosítottak, úgy számos külső műtő működése megszüntethető, tevékenységük a központi műtőblokkba szervezhető. Emellett figyelembe kell azt is venni, hogy minden műtői tevékenység nem célszerű, hogy a központi műtőben jelenjen meg. Ezen esetek: - Amennyiben a műtő helye más, kritikus folyamatokhoz rögzített (császárműtő - szülés), nagyobb kockázatnak tesszük ki az ellátottat, mint amekkora haszonnal a központi műtő használata járna. - Ha műtő felszerelése speciális, az adott műtő más szakterületek számára nem használható. (pl. szemészet – speciális, más szakmák által nem használható műtőasztallal) - Ha műtőben nagy esetszámban végeznek rövid ideig tartó, alacsony kockázatú beavatkozásokat – ekkor a központi műtőblokkba történő nagy mennyiségű transzport, betegmozgatás nagy humán erőforrás igényű, ha nincs dedikált, kizárólagos közlekedési útvonal (lift), akkor szűk keresztmetszetbe ütközhet, ezzel lényegében meghosszabbítva a teljes műtői időt, elveszítve azt a gazdasági előnyt, amely a tevékenység központi műtőbe történő koncentrálása jelenthet. (nőgyógyászati kisműtétek, fül-orr-gégészeti kisműtétek.) - A műtői tevékenység több más szakterület közreműködését igényli, és ezen szakterületek közelsége a betegbiztonságot növelő tényező: gyermeksebészeti beavatkozások esetén a gyermekanesztézia és gyermekintenzív egység közelsége. A jelenlegi Központi Műtő („E” épület I. emelet) ezt nem tudja kielégíteni, viszont a Kórház kiegyensúlyozott, jól szervezett, mindemellett költséghatékony, fenntartható működtetése érdekében a szükséges változásokat végre kell hajtani – ez lesz a projekt egyik központi eleme.

41

Ezzel párhuzamosan a feleslegessé vált szatellit műtők bezárásra kerülhetnek. Intenzív ellátás

A Kórház felnőtt intenzív ellátásának legjelentősebb problémája a kapacitás alacsony volta – a kiegyensúlyozott működést a kapacitás 50%-al történő emelése, azaz 12 ágy működtetése jelentené. Ez elsősorban a területről felvett, illetve a társosztályokról átvett kritikus állapotú betegek ellátását biztosítaná, és csak eseti jelleggel támogatja a nagy rizikójú, elektív műtéten áteső betegek megfigyelését, a posztoperatív szak átmeneti intenzív kezelését. Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Elhelyezkedés:

„E” épület I. emelet fekvő statisztika

2009. Osztályok, részlegek Központi intenzív Anaesthesiológia (fekvő háttér) Anaesthesiológia járó

teljesít-mény 1 875,6

Ágyszám 8

ágykihasználtság 87,40%

esetszám 506

járó statisztika

ápolási napok száma 2 553

átlagos ápolási idő CMI 5

esetszám

pont/eset

3,71

202,8

117

1 733,3

4 598,9

3 388

1 357,4

A Központi Intenzív Osztály betegfelvételi területe Veszprém megye keleti felének 179 842 lakosa (primer intenzív ellátás), de a progresszív ellátási kötelezettségét meghaladó területek betegeit és az egész évben jellemzően megjelenő turistákat is ellátja. Az egység nem csak Kórházon kívülről érkező esetek, hanem az intézmény fekvőbeteg osztályaira felvett, ott kritikus állapotúvá vált betegek ellátását, továbbá a nagykockázatú beavatkozásokat (műtéteket) követő őrzés, megfigyelés feladatait is ellátja. A Kórházban az intenzív betegellátás 1985-től központosított, ágyszáma kezdetben folyamatosan növekedett (1985-ben 7 ágy, míg 1995-től 12 ágy), majd csökkenés jellemezte, ugyanis a 2000. évi megyei kapacitás-szabályozást követően az osztály ágylétszáma 10 ágyra, majd 2007. április 01-től 8-ra változott. (Az akkor meghatározott 14 ágyból 8 a felnőtt, 6 a gyermekellátást biztosítja) Összehasonlításul: a városi kórházak jóval kisebb lakosságot és szűkebb szakmai hátteret alacsonyabb progresszivitási szinten kiszolgáló intenzív osztályai 8 (Pápa), illetve 6 (Ajka) ággyal működnek. Az aneszteziológiai szolgáltatás rendelkezésre állása számos kórházi folyamat „sebesség meghatározó” tényezője, ezért szervezettsége, megfelelő szintű rendelkezésre állása a műtétes tevékenység és egyes diagnosztikus eljárások nélkülözhetetlen eleme.

42

Az intenzív ellátás biztonsága, valamint a modern infekciókontroll által elvárt követelmények teljesítése a jelenlegi épített környezetben csak kompromisszumok árán lehetséges, ezért kapacitás elhelyezése során a megfelelő környezet kialakítása nélkülözhetetlen. Ennek során nem csak a közvetlen betegellátó, hanem a biztonságos ellátáshoz nélkülözhetetlen kiszolgáló helyiségek kialakítása és megfelelő felszerelése is szükséges. Az intenzív ellátásban komoly kockázatot jelent a jelenlegi inhomogén és idősödő műszerpark, mely mind a monitorrendszer, a perfusorok, volumetrikus pumpák, mind a respirátorok területén működési bizonytalansággal terhelik a kritikus állapotú betegek ellátását, kezelését. A gép-műszer átlag életkor jelenleg 14 év. A gyermekintenzív ellátás problémái és nehézségei a fentiekhez hasonlóak azzal, hogy a 6 ágy kapacitás a sürgősségi illetve a posztoperatív megfigyelés igényeit, szükségleteit kielégíti. A műszerpark idős, elavult volta, a helyiségek rossz, a gyógyító folyamatokat nem támogató kialakítása mind az ellátás kockázatait növelő tényezők, mely kockázatok kezelése többlet költséget generál. A gyermekintenzív ellátás kiszolgálói háttere is szűkös: a gépek tárolása, rendszeres ellenőrzése, 7/24 órás rendelkezésre állása csak kompromisszumokkal biztosított. A projekt ezért a felnőtt és gyermekintenzív ellátás fejlesztését, a kor követelményeinek megfelelő épített környezet biztosítását és az eszközpark megújítását tartalmazza. Az intenzív ellátás minősége, színvonala országos szinten is ismert, elismert. E szakmai színvonal megtartása, fejlesztése érdekében fontos a műszerpark egységesítése. Az utóbbi évek erőfeszítéseinek eredményeként a humán erőforrás biztosított, ami alapot adhat a fejlesztések sikeres működtetéséhez. Jelen fejlesztésnek a Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály kiemelt területe. Diagnosztika A Kórházban a gyógyító-megelőző szolgáltatásokat a diagnosztikai eljárások sokasága támogatja. A legfőbb eljárásokat a klinikai laboratóriumi, a citológiai-szövettani, a mikrobiológiai és a képalkotó diagnosztikai szakterületek képviselik. A klinikai laboratóriumi tevékenységeket a Kórház korábban saját szervezeti egységében végezte, de 11 évvel ezelőtt közreműködő bevonásával, feladatátadással látja el. A közreműködő a Prodia Zrt., jelenleg jogutóda, a

43

FutureLab Zrt. A laboratórium a „D” épület Földszinti és I. emeleti kis szárnyában helyezkedik el, 7/24 órás szolgáltatást biztosít. A laboratórium külön informatikai rendszert működtet, mely illesztett a Kórház saját medikai rendszeréhez. A laboratóriumi kérések elektronikusan érkeznek az osztályokról, szakrendelésekről, és szintén elektronikusan, a medikai rendszerben jelennek meg az eredmények. Az ellátás viszavétele 2011. július 1-vel történik meg. A citológiai és szövettani diagnosztika a Pathológiai Osztály feladata, az aspiratios cytologiát is patológus végzi. Évi 13 000 szövettani metszet és 5 000 citológiai kenet értékelése történik meg. A jelenleg rendelkezésre álló eszközpark korszerű, intraoperatív fagyasztásos vizsgálatokra is lehetőség nyújt – a palettáról a mikroszkópos felvételek dokumentálásához szükséges speciális kamera rendszer (és annak PACS rendszerben történő illesztése) illetve egy immunfestő automata telepítése hiányzik, ezek beszerzését a Kórház más forrásból kívánja megoldani. A jövőben ugrásszerű fejlődést a molekuláris diagnosztikai eljárások bevezetése jelentheti, jelenleg erre – finanszírozási kapacitás hiányában – nincs lehetőség. A képalkotó diagnosztika helyzetét a Radiológiai Osztály bemutatásakor illusztráltuk – jelenprojektben a képalkotó diagnosztika elmaradott, elavult területeit, technológiáit kívánjuk fejleszteni, modernizálni, a biztonságos működés és működtetés feltételeit, informatikai hátterét megteremteni. Sterilizáló

A sterilizálás folyamata a Kórházban alapvetően központosított: az anyagok, eszközök sterilizálása túlnyomó többségében a Kórházhigiéniai Osztály keretében és felügyelete mellett működő központi sterilizálóban zajlik, ahol alapvetően autoklávos sterilizálási eljárás található meg, de emellett a Kórház több pontján – az üzembiztonság érdekében – kisebb kapacitású statim sterilizáló berendezések is működnek, továbbá a Központi Műtő területén biztonsági sterilizáló egység működik. Ennek rendszerét 2008. óta 100 liter kapacitású, korszerű plazmasterilizáló erősíti. A biztonsági steril háttérre a központi sterilizáló távolsága, illetve szakaszos működése miatt van szükség – a sterilizáló 12 órás nappali műszakban működik, melyet 12 órás készenléti szolgálat követ. A központi sterilizáló eszközeinek – amint az 5g melléklet adataiból is kitűnik – átlagéletkora meghaladja a 25 évet, ezért a technológia teljes megújítása, a tisztítási, a fertőtlenítési, a csomagolási, a sterilizálási, a készletezési folyamatokat a szakmai szabályoknak és a minőségügyi rendszer által támasztott követelményeknek megfelelő, azt támogató építészeti környezet

44

kialakítása, és korszerű eszközökkel történő felszerelése szükséges. A fejlesztés során a központi sterilizálót a felhasználó egységekhez földrajzilag közelíteni kell. Betegirányítás

A betegfogadás, betegregisztrációt rendszerét meghatározó belső szabályzat a központi telephelyen három ún. betegfelvételi központot definiált: 1. a sürgősségi ellátás kiszolgálására a Baleseti Sebészeti Ambulancia volt kartonozóját, 2. a radiológiai ellátások kiszolgálására a Radiológiai Osztály kartonozóját, 3. minden egyéb szakterület esetében a Központi Betegfelvételi Irodát. Míg a Baleseti Sebészeti Ambulancián és a Radiológiai Osztályon az adott feltételekkel a betegforgalom kezelhető volt, aKözponti Betegfelvételi Iroda kapacitásait, befogadó képességét jelentősen meghaladja az a beteg/ügyfél forgalom, amelyet e rendszer bevezetésével kezelnie kellett. Bár egyes intézkedésekkel (pultok számának növelése, központi beteghívó alkalmazása, egyes feladatok – pl. halotti ügyintézés átcsoportosítása más részlegekhez, stb.) a sorállást rövidíteni, a kiszolgálást gyorsítani lehetett, jelenleg is megoldatlan a megfelelő váróhelyiség biztosítása, és továbbra is – csúcsidőben – 20-30 perces várakozás tapasztalható, így a járóbeteg szakellátás legszűkebb keresztmetszetét jelenleg a Központi betegfelvétel adja. Bár menedzsment oldalról kívánatos volna, és előnyökkel járna, de a kapacitás szűke miatt az elektív ellátásra érkező fekvőbeteg forgalom fogadását a Központi Betegfelvételi Iroda nem tudja befogadni, felvállalni. Az egységes betegfogadási, betegirányítási rendszer kialakításához tehát szükséges az átbocsájtó kapacitás megnövelése, elsősorban a pultok számának növelésével, (így az említett fekvőbeteg regisztráció feladatai is központilag, egy helyen lennének elláthatóak), mindezt olyan központi helyen, amely könnyen megközelíthető, akár mozgáskorlátozottak számára is, továbbá ahonnan valamennyi szakrendelésre, osztályra a továbbhaladás akadálytalan, biztosított. (nem alakul ki zsákutca jelenség, torlódás, ütközés az érkezők és távozók között). A központi helyre lokalizált betegirányítás megfelelő kommunikációs és informatikai eszközökkel felvértezve a betegelőjegyzés rendszerét, feladatkörét is ellátja, továbbá – pont kiemelt elhelyezkedése és kommunikációs rendszerének korszerűsége, fejlettsége miatt havaria esetén a Kórház egyik vezetési pontja.

45

A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. feladatainak meghatározása A megváltozott környezeti feltételeknek megfelelően a Zrt. 2011. áprilisában a következő startégiai célokat tűzte maga elé: A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház (továbbiakban Kórház) Missziós Nyilatkozata alapján, az abban megfogalmazott szellemiség valóra váltása, a Kórház koherens működése, fejlesztése és vezetése érdekében az alábbi stratégiai célok és gondolkodás mentén kívánja küldetését beteljesíteni, a Missziós Nyilatkozatban foglaltakat megvalósítani. 1. A Kórház biztosítja és szervezi a Veszprém megyei, illetve Közép-dunántúli népegészségügyi mutatók alapján szükséges, a szakmai szabályok és jogszabályok által megengedett, a finanszírozás által lehetővé tett lakosságközeli illetve magasan specializált ellátást a járóbeteg és fekvőbeteg szakellátásban, a mindenkori ellátási kötelezettségre figyelemmel. 2. A Kórház a közvetlen gyógyítási feladatai mellett legyen aktív szereplője a betegségek megelőzésének, korai felismerésének, illetve a már kialakult és kezelt betegségek esetén az állapot-rosszabbodás megelőzésének. (primer, szekunder és tercier prevenció) 3. A Kórház az aktív fekvőbeteg szakellátás színvonalát folyamatosan fejleszti: valamennyi képviselt szakterületen megyei vezető szerepet vállal, ezen túlmenően egyes kiemelt területeken – onkológia, gyermekgyógyászat, gyermekintenzív, koraszülött intenzív, szájsebészet, gasztroenterológia, hasi sebészet, immunológia, intervenciós radiológia – regionális vezető szerepre törekszik. 4. A Kórház a krónikus fekvőbeteg szakellátás keretében kiemelt célként jelöli meg a pszichiátriai és addiktológiai szakterület fejlesztését, mind rehabilitációs, mind szűkebb értelemben vett krónikus betegellátásban. 5. A Kórház a járóbeteg szakellátás területén mind a lakosságközeli, mind a megyei szintű (kizárólagos illetve progresszív) ellátást végzi, törekedve a fekvőbeteg- és a járóbeteg szakellátás szervezeti és funkcionális integrációjára, valamint új, modell értékű, integráló, átmeneti ellátási formák kialakítására és bevezetésére. 6. A Kórház a sürgősségi ellátás területén az alap- és szakellátás egységének megteremtésére törekszik, a súlyos illetve kritikus állapotú betegek túlélési esélyeinek javítása, illetve a szövődmények minimalizálása érdekében – együttműködve a prehospitális sürgősségi ellátó szervezetekkel. Az intézményen

46

belül egykapus sürgősségi ellátást szervez és biztosít, egységes szemléletű betegsorolási elvek alkalmazásával. 7. A Kórház a Veszprém megyei egészségügyi betegellátás vertikális és horizontális integrációjában, koordinációjában, szakmai fejlesztésében, kompetenciák meghatározásában vezető szerepet kíván betölteni. A Kórház a Veszprém megyei ellátórendszeren túlnyúló ellátások területén a Veszprém megyei lakosok magasabb színvonalú ellátása érdekében együttműködik az érintett lakosság ellátását biztosító szolgáltatókkal, koordináló szervezetekkel. 8. A Kórház közreműködik az egészségügyi ellátások fejlesztését, új eljárások bevezetését, hatásosságának, hatékonyságának alátámasztását célzó, valamint az ellátások hatékonyabb szervezését, a hozzáférés javítását elősegítő kutatásfejlesztési tevékenységekben. 9. A Kórház törekszik a munkahelyek, valamint a munkavállalók megtartására. A munkavállalók részére európai szintű munka- és életfeltételek, jövő- és pályaképet biztosít, egészségüket védi, hangsúlyt fektet a munkahelyi közösségek erősítésére. A Kórház támogatja a nők gyermekvállalását és a gyermekes munkavállalók reintegrációját – megteremtve ennek intézményi szintű hátterét, – valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását. 10. A Kórház valamennyi munkavállalói területen törekszik az önképzés feltételeinek megteremtésére. A Kórház részt vesz az orvosok, nem orvos diplomások, a szakdolgozók és egyéb, egészségügyben dolgozó munkavállalók képzésében, továbbképzésében, külön támogatási és ösztönző rendszert alakít ki és működtet ennek elősegítése érdekében. 11. A Kórház elkötelezett az épített környezet akadálymentes, a természetes környezetet minél kisebb mértékben terhelő, a szakmai folyamatokat támogató kialakításában, fejlesztésében, működtetésében. 12. A Kórház működésében törekszik átlátható, gazdaságos, az erőforrásokat optimálisan felhasználó, biztonságos működtetésre. A betegellátás során garantálja a betegjogok érvényesülését, folyamatainak megtervezése, megszervezése és értékelése során különös figyelmet szentel a betegbiztonság, az adatbiztonság és a vagyonbiztonság érvényesülésére. 13. A Kórház tudatos, a kitűzött célok hatékony megvalósítását támogató szervezetfejlesztési tevékenységet folytat; tanuló, a változó környezethez rugalmasan alkalmazkodó, minőségügy iránt elkötelezett szervezetet és szervezeti működést épít, kialakítja és fejleszti a mindehhez szükséges kapcsolatrendszert a döntéshozók, az államigazgatás, a szakmai szervezetek és szolgáltatók, a gazdaság szereplői és a helyi közösségek felé.

47

14. A Kórház az egészségügyi ellátás és az irányítás színvonalának folyamatos fejlesztése érdekében kapcsolatot tart nemzetközi szervezetekkel, külföldi társintézményekkel, részt vesz szakmai csereprogramok szervezésében és lebonyolításában, lehetőségéhez mérten támogatja a szakmai kongresszusokon és tanulmányutakon való részvételt. 15. A Kórház – tapasztalati hátterére, nemzetközi kapcsolatrendszerére támaszkodva – támogatja a közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszer hatásosabb, hatékonyabb, hozzáférhetőbb működtetését célzó szabályozási folyamatokat, ennek érdekében a Kórház munkavállalói részt vesznek országos, illetve nemzetközi szakmai szervezetek munkájában, tevékenységében.

A jövő szakmai programjának prioritásai: 1. 2. 3. 4.

A sürgősségi betegellátás fejlesztése A meglevő struktúra infrastrukturális feltételeinek javítása A régióból is hiányzó regionális feladatok megszerzése A jelenlegi „huzóágazatok” megtartása és fejlesztése

Ezek mellett érvényesítendő szempontok:  A preventiós tevékenység javítása  A kontrolling továbbfejlesztése, korszerű intézményi menedzsment kialakítása  Tudományos tevékenység növelése  A szakmai tevékenység működőképes megtartása folyamatosan tervezett gép-műszercserékkel  Az ápolási munka javítása, betegelégedettség javítása

48

Szakmai szintű fejlesztési programok: 1. Sürgősségi ellátás és ehhez kapcsolódó fekvőbeteg ellátási funkciók fejlesztése A TIOP 2.2.2. program keretében kiírt pályázatra a megyei kórház az 1. sz. melléklet szerinti pályázatát adta be, mely pozitív elbírálásra került. Ez alapján a támogatási szerződés 2010.április 6-án aláírásra került. A megvalósítás folyamatban van. A projekt eredményeként 488 283 171 Ft össz költségvetéssel a projekt megvalósítása elindult. 2. Struktúra átalakítás a TIOP 2.2.4 projekt mentén A TIOP 2.2.4/09/1 számon kiírt pályázatra a megyei kórház a 2. sz. mellékletet képező pályázatot adta be. A pályázat befogadása megtörtént. A támogatási szerződés aláírásra kerűlt, így a projekt 4 794 386 396 Ft értékben valósulhat meg.

3. A régióban ellátandó, eddig nem létező funkciók meghonosítása Onkológiai Centrum A Kórház Klinikai Onkológiai Osztálya I/A besorolású, mely szerint valamennyi daganatos lokalizációban, az országban törzskönyvezett, ill. Európai uniós törzskönyvvel rendelkező daganatellenes gyógyszer kiszolgálására megfelel. A kórház az onkológiai betegek fogadására és ellátására a kiemelt szintű daganatsebészeti és kemoterápia mellett országos viszonylatban is felső szinten felszerelt és dolgozó radiológiai és labor diagnosztikával rendelkezik. A magas szintű onkológiai ellátás feltételei közül csak a sugárkezelés lehetősége hiányzik, illetve csak más, a betegek lakóhelyétől távolabb levő sugárterápiás centrumban biztosítható. Az a tény, hogy a fentebb jelzett kezelési modalitások egyike helyben nem áll rendelkezésre, megkérdőjelezi, pontosabban lehetetlenné teszi a korszerű, komplex kezelési tervek kialakítását is.

49

A további elemzéshez meg kell állapítani, hogy a szükséges sugárkezelés költsége a befektetés nagysága mellett is 10-szer kisebb kiadással jár, mint a kemoterápia. Fentiek értelmében a daganatos betegellátásban a lakosságot európai színvonalon kiszolgáló, korszerű sugárterápiás kezeléseket is magába foglaló Onkológiai Centrum kialakítása indokolt. A Közép-Dunántúli Onkológiai Centrum létesítését az érintett szakmai kollégiumok támogatták, a Regionális Egészségügyi Tanács a központ helyéül intézményünket jelölte ki. A megvalósítást az uniós programok keretében tervezzük. A TIOP 2.2.5. számú pályázat kiírása megtörtént. A pályázat beadása és befogadása megtörtént, de döntés még nem született. A pályázat megvalósulásához szükséges előzetes kapacitás befogadási pályázat beadása és előzetes befogadása megtörtént. A szakmai koncepciót a regionális ÁNTSZ és a Regionális Egészségügyi Tanács támogatta. A pályázat beadásához szükséges önrészt a megyei önkormányzat biztosította. A kiírásnak megfelelően a farkasgyepűi Megyei Tüdőgyógyintézettel konzorciumi formában történik meg a pályázat beadása, hogy ezáltal biztosíthassuk az onkopulmonológiai betegek komplex onkológiai ellátását is. Szükséges fejlesztési forrás: 3 920 mFt. Ebből a pályázati kiírás alapján 2 500 mFt központi támogatás, míg az 1 420 mFt önrész biztosítására a Megyei közgyűlés kötelezettséget vállalt.

Psychiatria Az aktív pszichiátriai ellátás, mint alapszakma hiányzott a kórházi osztályok közül, és az országban egyedülállóan kórházunkban nem volt biztosított a pszichiátriai betegek aktív fekvőbeteg ellátása. A megyei koncepció révén ez a feladat a sümegi kórházhoz került. A szakmai integráció jegyében a megyei kórházhoz eddig kapcsolódó dobai pszichiátriai rehabilitációs kapacitások szintén átadásra kerültek a sümegi kórházhoz. Ez a korábbi szakmai koncepció módosult, amikor a sümegi és a dobai 427 ágy és a vele járó feladatok átkerültek a megyei kórházhoz. Jelenleg a működtetés csak az eredeti telephelyeken biztosítható, ugyanakkor ez szakmailag és gazdaságilag is hátrányos.

50

A reális lehetőség arra nincs, hogy a pszichiátriai feladatok teljes egészében a központi telephelyre költözzenek. Realitása annak van, hogy a sümegi és a dobai telephely integrálódjon. Amennyiben uniós forrásokból a fejlesztési forrás biztosítható az egyik telephely megszüntetésével a pszichiátriai ellátások összevonhatóak. Ez elvileg lehetséges a regionális rehabilitációs pályázatok keretén belül, melynek segítségével megyei szinten 650 mFt-os támogatás elnyerhető, így ez fedezetet nyújthat a fejlesztés megvalósítására. Szükséges fejlesztési forrás 800 mFt 4. A jelenlegi „huzóágazatok” megtartása és fejlesztése A korábbi fejlesztési koncepcióban itt felsorolt tételek döntő többsége realizálódhat a mellékelt TIOP 2.2.4. pályázat során. Ezen fejezetben az itt nem érintett területek kerülnek feltüntetésre. Csecsemő- és Gyermekosztály, NIC, Gyermek intenzív A NIC kapacitások bővítése a struktúra átalakítások során megtörtént, az össz gyermekágy kapacitás a kritikus határt elérte. Ennek megfelelően kiemelt feladat a gyermek sürgősségi ellátás megteremtése. Ez a feladat kapcsolható a sürgősségi ellátórendszer fejlesztési programjához, de mindenképpen a felnőtt ellátáshoz képest speciális kihívásokat is jelent. A gyermeksebészeti tevékenységek műtői feltételeinek a szakma szabályai szerinti megteremtése a prioritások közé sorolandó. A csecsemő és gyermek ellátás műszereinek folyamatos amortizációs pótlása szükséges. A TIOP 2.2.2/C/10/1 jelű pályázat kírása megtörtént. A pályázat beadásra és befogadásra került. Az elbírálás folyamatban. Pályázott forrás:240mFt.

51

Reumatológia és mozgásszervi rehabilitációs osztály Az osztály belső struktúrája a rehabilitáció irányába tolódott. Ettől függetlenül a megmaradó reumatológia ágyakon célszerű specializálódni, melynek irányát az „Artritisz centrum” kialakításában jelöljük meg. Ez mellett az oszteoporózis diagnosztikai és terápiás profilt is fenn kell tartanunk. Az I. sz. Belgyógyászattal karöltve kell lépéseket tenni az immunológiai betegellátás fejlesztésére. A mozgásszeri rehabilitációban fő profilként a reumatológiai mozgásszervi rehabilitációt, a stroke rehabilitációt valamint a traumatológiai és ortopediai műtétek után rehabilitációt jelöljük meg. Az osztály profiljának megfelelő eszközök amortizációs pótlását kell beterveznünk. Szükséges fejlesztési forrás 10 mFt. Bőrgyógyászat Az osztály kapacitásai elegendőek az ellátandó feladatokhoz, a jelenleg is működő szakmai profilok megtartása és szükség szerinti fejlesztése szükséges. Az osztály meglevő specialitása az immunológián belül a rovarméreggel történő hyposzenzibilizáló kezelés. A reumatológiai osztállyal közösen lehet tovább szélesíteni a pikkelysömörös betegek ellátási lehetőségeit. Az autoimmun betegségek közt szereplő Duhring betegség Dapson kezelése szintén felvállalandó feladat. A bőrsebészeti profil beépítése az osztály mindennapos gyakorlatába a középtávú fejlesztések feladata. Az onkológiai centrum fejlesztési programjába a bőrdaganatok kezelése területén az osztály csatlakozni tud. Tovább kívánjuk folytatni a PUVA kezeléseket. A járóbeteg ellátás területén szeretnénk az alopécia valamint a naevus ambulanciát elindítani. A korszerű kezelések biztosításához folyékony nitrogén készülék beszerzése szükséges. A reneszánszát élő maggot terápia osztályos bevezetése új specialitást adhat az osztálynak.

52

A fizető beteg ellátásban a kozmetológia irányába való elmozdulás többlet bevételeket jelenthet az intézmény részére. Szükséges fejlesztési forrás 10 mFt. Szemészet Szemészeti műtő felújítása megtörtént. A műszerfejlesztések-cserék az 5 éves programban folyamatosan tervezendők be. Ezek közül prioritást élvez a minimum feltételek megteremtése. A legfontosabb beszerzendő eszközök a zöld hullámhosszon működő lézer, A-és Bképes UH, 2 db réslámpa, operatív kéziműszerek, phacoemulsificatorvitrectőr készülék, statim sterilizátor. Fejlesztésként veendő figyelembe Az OCT készülék, 2 db szemészeti műtőasztal, a 23 G vitrectomiás kapacitás kialakítása, lézer-polarimetriás idegrost analizátor és egy computeres perimeter. A megyei struktúra átalakításban azzal számolunk, hogy már rövid távon megszűnhet mind Pápán, mind Ajkán a szemészeti fekvőbeteg ellátás. A feladatok átvételére intézményünk észen áll. Szükséges fejlesztési forrás 50 mFt. Urológia A szakterület érintett a TIOP-2.2.4-es pályázatban. A működéséhez szükséges eszkzök közül beszerzésre került egy UH készülék és a műtéti önfeltáró. Műtéti kézi eszközök fejlesztése részben megtörténhet a városi önkormányzat által 2011-ben rendelkezésre bocsátandó forrásokból A megyei struktúra váltás területén már rövid távon is számolni kell azzal, hogy Pápáról a fekvőbeteg ellátás a megyei kórházba kerül, ehhez minimálisan 10 ágynyi kapacitás és a hozzá tartozó finanszírozás átcsoportosítása szükséges. Orr-fül-gégészet Az audiológia új helyre költöztetése a TIOP-2.2.2. pályázat keretében folyamatban van. A szakterület érintett a TIOP 2.2.4-es pályázatban. Ezen a szakterületen is számítani kell arra, hogy már rövid távon is a megyei fekvőbeteg szakellátás ide fog koncentrálódni, ehhez egyrészt

53

10 ágynyi kapacitás és a hozzá tartozó finanszírozás átcsoportosítása szükséges, valamint ehhez nélkülözhetetlen egy működőképes osztályos ambulancia kialakítása.Ennek forrásigénye: 20 mFt. Nukleáris medicína A 2 fejes SPECT készülék beszerzése saját forrásból megtörtént, míg a Gamma kamera beszerzését a TIOP 2.2.4-es pályázat során tervezzük. Kapacitás átcsoportosítást kértünk az egészségügyi minisztertől a Balatonfüredi Szívkórház izotópdiagnosztikai kapacitásainak átvételére mely megtörtént. A felsoroltakon kívűl fejlesztési igény rövid távon nincs. Patológia Az eddigi profilok megtartása az alapvető cél, melyhez az amortizálódott eszközök cseréje szükséges. Ezen belül a víztelenítő automata és a citológiai festő automata emelendő ki. Az onkológiai centrum kialakítására ezen a területen is fel kell készülni, így szükséges a molekulár patológiai módszerek működésének feltételeit megteremteni. A megyei fejlesztési koncepció mentén célszerű egy egységes megyei patológiai hálózat kiépítése, melynek szükségességét a szakmai szempontok mellett a humán erőforrás szűk keresztmetszete is indokol. Szükséges fejlesztési forrás 15 mFt. Intézeti gyógyszertár Az egyéni gyógyszerelés feltételeinek biztosítása szakmai és gazdasági szempontokból is célszerű. Ezzel párhuzamosan az informatikai rendszer fejlesztésével a kötelezettség vállalási programba való direkt becsatlakozás szükséges. Az Elixír patika termékprofiljának bővítése többletbevételt jelenthet az intézménynek és javítja a betegellátást is. A gyógyszertár mellett kialakítandó gyógyászati segédeszköz bolt tovább szélesítheti a választékot.

54

Az Elixír patika bekapcsolása az ügyleti rendszerbe megtörtént. Szükséges fejlesztési forrás az Elixír patika bevételeinek terhére biztosítható.

55

A VESZPRÉM MEGYEI CSOLNOKY FERENC KÓRHÁZ SZAKMAI TERVÉHEZ A HUMÁN ERŐFORRÁS - FEJLESZTÉS KONCEPCIÓJA A stratégiánkat a következő szempontok határozzák meg:  A humánstratégia kialakítását és megvalósítását alapvetően befolyásoló tényezők a külső környezet által közvetített és a belső adottságokból adódó feladatok.  A humán erőforrások fejlesztésével elérendő cél A személyzeti/emberi erőforrás menedzsment - a külső környezetre és a belső adottságokra is figyelemmel - a humánstratégia által meghatározott cél végrehajtása érdekében az alábbi általános elvárásoknak tegyen eleget:  nyújtson hathatós segítséget valamennyi osztály szakmai és egyéb célkitűzései eléréséhez a jobb betegellátás érdekében;  feleljen meg a tevékenységi körét meghatározó jogszabályok által előírtaknak;  ismertesse meg a közalkalmazottakkal és fogadtassa el az emberi erőforrás-gazdálkodás elveit, célkitűzéseit, feladat-együttesét, eszköz és módszerrendszerét, ill. annak gyakorlatát;  érje el azt a felső, ill. a középvezetőkkel együttműködve, hogy a dolgozók a saját munkájáért felelősséget vállaljanak a betegellátás minden szintjén;  segítse az etikus elvek érvényesülését;  tegye lehetővé, hogy a közalkalmazottak szaktudásuk, ill. képességeik maximumát nyújtsák;  kezdeményezze a személyzeti /emberi erőforrás-gazdálkodás területét érintő és a fejlődést szolgáló új jogszabályok kiadását, ill. a korábbiak módosítását. Ennek megfelelően:  megfelelő munkaerő-felvételi rendszert dolgoz ki, alkalmaz és fejleszt,  folyamatosan felméri az egyes területeken dolgozó munkatársak tudását, képzettségi szintjét,  gondoskodik a munkatársak folyamatos továbbképzéséről,  kidolgozza, alkalmazza és fejleszti az intézmény belső érdekeltségi rendszerét, mely a motiváció alapvető fontosságú eleme.  rendszeresen monitorozza a dolgozói elégedettséget.

56

Szervezetfejlesztés Fő célja: az intézeti struktúra olyan kialakítása és folyamatos korszerűsítése, mely segíti a feladatok összehangolását, az egyes szakterületek közötti együttműködést, lehetővé teszi a folyamatos kapcsolattartást, a gyors és hatékony döntéshozatalt, reagálást a környezeti változásokra. A munkaerő-fejlesztés: célja: az egyéni tudás és kompetenciák fejlesztésével, valamint a csoportmunka hatékonyságának növelésével biztosítani a szervezet hatékonyságának emelését és a stratégiai célkitűzés megvalósítását. Teljesítményértékelés Fő cél: annak a kétoldalú folyamatnak az eredményes ellátása, amely soránegyrészt a vezető, az értékelő visszajelzést szerez arról, hogy az értékelt munkatárs milyen jól teljesíti munkaköre elvárásait, másrészt az értékelt tájékoztatása a munkavégzés erős, ill. gyenge pontjairól, mégpedig azért, hogy a vezető vagy az értékelést ellátó egyéb személy megerősíthesse a munkatárs jövőbeli teljesítményét, fejlesztésének irányait. A teljesítmény értékelés bevezetését eddig a forráshiány akadályozta. A remélhetőleg rövidesen megszülető életpálya modell és a hozzá rendelt források valósíthatják meg a rendszer működőképességét.

A munka- és egészségvédelmi feladatok Folyamatosan javítani kell a dolgozók közegészségügyi, foglalkozásegészségügyi, munkavédelmi ellátását, a megváltozott egészségi állapotú és munkaképességű állomány ellátását. A személyzetfejlesztési – oktatás és képzési-továbbképzési feladatok Fő célja: a képzések különböző formáival biztosítani az egyensúlyt a munkaköri követelmények és a munkakört betöltő munkatársak felkészültsége között. Karrier- és életpálya-tervezés Fő célja: megteremteni annak a lehetőségét, hogy különösen a meghatározó jelentőségű munkakörökben azok dolgozzanak, akik a munka-és vezetési feladataikat magas szakmai színvonalon és hatékonyan tudják ellátni. Kommunikáció Fő célja: a dolgozók rendszeres és hiteles tájékoztatása az Intézet stratégiai terveiről, célkitűzéseiről, elért eredményeiről, sikereiről. Ennek érdekében a korábbi tájékoztatási módszerek helyett még 2007-ben elindítjuk az elektronikus kórházi újságot, amely havi rendszerességgel ad tájékoztatást és a belső interaktív kapcsolatot is megteremti a széles dolgozói rétegekkel.

57

Minőségbiztosítás A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprifit Zrt. szervezésében és működtetésének minden lépésében arra törekszik, hogy tevékenységével  elősegítse a lakosság egészségének megőrzését, a betegségek korai felismerését és hatásos, de egyben hatékony kezelését,  javítsa a betegek egészségügyi ellátását, annak körülményeit, szakmai színvonalát, ezzel növelve a betegek elégedettségét,  javítsa az egészségügyi szolgáltatásokhoz történő hozzáférés esélyeit, a betegek és a szakemberek jogainak minél teljesebb érvényesülését,  biztosítsa a rendelkezésre álló források ésszerűbb, hatékonyabb felhasználását,  olyan rendszer alakítson ki, mely hosszabb távon is fenntartható, finanszírozható. A fentiek érdekében a Kórház:  egységes, az egészségügyi ellátórendszer valamennyi szintjét érintő, azok tevékenységét összehangoló és integráló szakmai diagnosztikus és kezelési eljárásokat (protokollokat) dolgoz ki, kiemelt hangsúlyt fektetve a szűrésre, a megelőzésre.  a protokollok kidolgozásánál a bizonyítékokon alapuló orvoslás (Evidence Based Medicine) követelmény-rendszerét és szabályait alkalmazza,  a protokollok betartását folyamatosan monitorozza, értékeli, a protokollokat rendszeresen, meghatározott időközökben felülvizsgálja,  a fenti tevékenységek, folyamatok hatékony szervezése, ellenőrzése és értékelése érdekében integrált informatikai rendszert alakít ki, működtet, és fejleszt.  gondoskodik az intézetben dolgozó szakemberek folyamatos képzéséről, képességeik fejlesztéséről. 2007 augusztusában megtörtént a minőségbiztosítási rendszerünk belső auditálása, majd szeptemberben a külső auditálás is. Közép távú stratégiai fejlesztés célja ezen a területen, hogy kiépítsük a komplex betegtájékoztató rendszert és bekapcsolódjunk az országos, minőségbiztosítási indikátorok alapján történő értékelési rendszerbe. Legutóbb 2009 szeptemberében történt meg az SGS által a külső audit, mely alapján az ISO 14001:2004 szabvány szerint 2011. július 10-ig érvényes tanúsítvánnyal rendelkezik az intézet, mely kiterjed az intézmény valamennyi

58

telephelyére. Az újabb külső audit éppen az előterjesztés készítésével párhuzamosan történik.

59

Összegzés Az intézmény a Pannon modell kidolgozásával és az abból levezetett szakmai fejlesztési tervével elkészítette közép távú stratégiai koncepcióját, melynek megvalósítása a fenntartó döntéseinek megfelelően megkezdődött. Az 5 lépcsős modell első 2 lépcsője megvalósításra került, míg a 3. lépcső kivitelezése az év végéíg várhatóan megtörténik, így kialakulhat egy egységes, integrált megyei szakellátó rendszer. A program moduláris szerkezetének köszönhetően illeszthető a Semmelweis programhoz azzal a módosítással, hogy az interregionális együttműködés Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék irányába terelődik. Az 5. lépcső finanszírozási változásának irányai a modellünkben a Semmelweis terv irányaival egybe esnek. A fejlesztések valamint a folyamatos elhasználódásból adódó eszközpótlások a működési költségek terhére nem biztosíthatóak. A legnagyobb fejlesztéseket igénylő onkológiai és sürgősségi programra valamint a struktúra átalakításra, továbbá várhatóan a PIC fejlesztésre az unios pályázatok adnak lehetőséget, melyből kettőnek a megvalósítása már folyamatban van. A következő időszak irányait a Semmelweis terv meghatározta. Az ehhez adaptált szakmai fejlesztési tervünk megvalósulásának alap kérdése, hogy a végrehajtáshoz szükséges erőforrások rendelkezésre állnak-e. A szükséges erőforrások közül a humán erőforrás kérdése a következő időszak legkritikusabb ponja lehet. Veszprém, 2011. június ………..

Dr. Rácz Jenő s.k. főigazgató

60

Mellékletek 1. sz. melléklet: A TIOP 2.2.2. pályázat alapján megvalósuló sürgősségi ellátás fejlesztésének programja 2. sz. melléklet: A TIOP 2.2.4. pályázat alapján megvalósuló struktúraátalakítás programja 3. sz. melléklet: A TIOP 2.2.2/C/10/1 PIC pályázat programja 4. sz. melléklet: A TIOP 2.2.5 pályázat alapján megvalósuló regionális onkológiai centrum programja

4. számú melléklet

2

3