Veszélyes anyagok az elemekben és az akkumulátorokban A kémiai biztonság hatósági ellenőrzése, kiemelt területek Toxikus nehézfémek

2016. január • II. évfolyam, 1. szám

k o g a y n A s e y l é z V es atértékelés ai és nemzetközi előírások » Kockáz Kezelés » Raktározás » Szállítás » Haz s » Felhasználás Iparbiztonság » Hulladékgazdálkodá

Veszélyes anyagok az elemekben és az akkumulátorokban A kémiai biztonság hatósági ellenőrzése, kiemelt területek Toxikus nehézfémek a környezetben 1. rész 1 Veszélyes Anyagok 2016. január

Biztonsági irányítási rendszerek a Seveso III. irányelv tükrében 1. rész Robbanásveszélyes anyagok tárolása Veszélyes áruk szállítása – A 2015. évi változások belföldi alkalmazása ADR/RID/ADN 31. rész

Beköszöntő

Tisztelt Olvasó! A veszélyes anyagok témakörét szabályozó előírások folyamatosan változnak. A legfrissebb hír, hogy öt különös aggodalomra okot adó anyaggal bővült az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) Jelöltlistája. Az Ügynökség frissítette a biztonsági adatlapok összeállításáról szóló, magyar nyelvű útmutatót is.

Impresszum Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Telefon: (1) 273 2090 Fax: (1) 468 2917 Web: www.forum-media.hu

HU ISSN 2416-3465 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató

Főszerkesztő: Petren Ágnes Szerkesztő: Ress Renáta Layout és grafika: Sebeszta Péter Kiadvány-fejlesztési vezető:

Nyilvános a kémiai biztonság 2016-os hatósági ellenőrzési terve, amelyről részletesen olvashatnak Aktuális rovatunkban. Tájékozódhatnak az Uniós ellenőrzési projektekről, az ütemezésről és az esetleges szankciókról is. Mindezek mellett új cikksorozatot kezdünk a biztonsági irányítási rendszerek témakörében, melyek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésének legfontosabb eszközei. Optimum előfizetőink igénybe vehetik tanácsadói szolgáltatásunkat és elküldhetik szakmai kérdéseiket az [email protected] e-mail címre, vagy – az egyedi jelszóval történt bejelentkezés után – a www.veszelyesanyagokszaklap.hu oldalon keresztül. Szakértőink írásos állásfoglalását szintén e-mailben küldjük vissza a kérdezőnek. A honlapon további szakmai információk, segédletek és jogszabályszövegek is elérhetőek. Az optimum előfizetésről bővebben érdeklődhet Ügyfélszolgálatunkon, a 273-2090-es számon vagy a [email protected] e-mail címen. Bízunk benne, hogy továbbra is értékes szakmai ismeretanyagot tudunk közvetíteni minden olvasónk számára!

dr. Pőcze Edina

Gyártási vezető: Maitz Melinda Marketingvezető: Borbély Csilla

Budapest, 2016. január

Petren Ágnes

Üdvözlettel:

a folyóirat főszerkesztője

Hirdetési információ: Sipos Orsolya E-mail: [email protected] Telefon: (1) 273 2090/147 Mobil: (30) 817-1514

Előfizetés: [email protected]

Kérdéseiket, észrevételeiket az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@ forum-media.hu

Szakmai lektor: Dr. Sárosi György Képek: Depositphotos és a szerzők Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogait is! A Kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak bármely része semmiféle formában nem sokszorosítható.

2 Veszélyes Anyagok 2016. január

Tartalom 3 Hírek 6 Aktuális A kémiai biztonság hatósági ellenőrzése, kiemelt területek

9 Munkavédelem és munkabiztonság Toxikus nehézfémek a környezetben

14 Iparbiztonság és tűzvédelem Biztonsági irányítási rendszerek a Seveso III. irányelv tükrében

2015. november 15 Veszélyes áruk Veszélyes áruk szállítása – A 2015. évi változások belföldi alkalmazása ADR/ RID/ADN

19 Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem Veszélyes anyagok az elemekben és az akkumulátorokban

21 Raklap Robbanásveszélyes anyagok tárolása

 Hírek

A veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályainak, tárolólétesítményeinek műszaki biztonsági követelményeiről, hatósági felügyeletéről Megjelent az 1/2016. (I. 5.) NGM rendelet, melynek hatálya a következőkre terjed ki: A veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolására szolgáló, nyomástartó edénynek nem minősülő, helyhez kötött,  az üzemanyagtöltés céljára létesített 1 m3 vagy annál nagyobb névleges térfogatú tárolótartályra, valamint  1 m3 névleges össztérfogatot meghaladó tartálycsoportból álló üzemanyagtöltő állomás létesítésére, helyszíni összeállítására és szerelésére, üzembe helyezésére és üzembevételére, javítására, átalakítására, ellenőrzésére, időszakos ellenőrző vizsgálatára, megszüntetésére, használati idejének meghosszabbítására, üzemeltetésének szüneteltetésére. Továbbá alkalmazni kell a rendeletet a következő esetben is:  az 5 m3 vagy annál nagyobb, névleges térfogatú tárolótartályra, valamint  5 m3 névleges össztérfogatot meghaladó tartálycsoportból álló tárolólétesítmény létesítésére, helyszíni összeállítására és szerelésére, üzembe helyezésére és üzembevételére, javítására, átalakítására, ellenőrzésére, időszakos ellenőrző vizsgálatára, megszüntetésére, használati idejének meghosszabbítására, üzemeltetésének szüneteltetésére. A rendeletet nem kell alkalmazni a következő esetekben: a) a bányafelügyelet hatósági felügyelete alá tartozó tárolólétesítményekre, b) a közlekedési hatóság felügyelete alá tartozó, vasúti töltő és lefejtő berendezésekre, c) a z atomenergia-felügyeleti hatóság felügyelete alá tartozó veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályaira és tárolólétesítményeire, d) technológiai célú tartályokra.

A rendelet az alábbiakról rendelkezik:  Hatósági eljárások  A létesítési engedélyezési eljárás  Az üzembe helyezési engedélyezési eljárás  A javítás bejelentése  Az üzembevételi jóváhagyási eljárás  A szüneteltetés, jogutódlás, névváltozás bejelentése  A megszüntetés bejelentése  Az eljárási jogosultság igazolása  Időszakos ellenőrző vizsgálatok  Üzemeltetéshez kapcsolódó szolgáltatások  Eljárás rendkívüli esemény alkalmával  Műszaki biztonsági követelmények  A Műszaki Biztonsági Szabályzat, továbbá a Tárolótartály Műszaki Szakbizottság működése és feladatai  A műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök esetén szükséges továbbképzés. Forrás: Magyar Közlöny, 1/2016. (I. 5.)

Végrehajtási rendeletek jelentek meg a biocid termékekre vonatkozóan Megjelent a Bizottság (EU) 2015/1981 végrehajtási rendelete az N,N-metilén-biszmorfolinból felszabaduló formaldehid létező hatóanyag 6. és 13. terméktípusba tartozó biocid termékekben történő felhasználásának jóváhagyásáról. Továbbá közzétették a Bizottság (EU) 2015/1982 végrehajtási rendeletét is a hexaflumuronnak a 18. terméktípusba tartozó biocid termékekben felhasználható létező hatóanyagként történő jóváhagyásáról. Forrás: OKBI

Változott a sugárvédelmi felügyeleti szerv 2016. január 1-jén hatályba lépett a 487/2015. (XII. 30.) kormányrendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről, mely szerint az Országos Atomenergia Hivatal hatáskörébe került a radioaktív anyagok és ionizáló sugárzást létrehozó berendezések sugárvédelmi felügyelete. Az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak kitett személyek egészségének védelme az Emberi Erőforrások Minisztériumának feladat- és hatásköre maradt. Forrás: Magyar Közlöny, 2015/209. (XII. 30.)

2016. január Veszélyes Anyagok 3

Hírek  Aktuális

2016. február 5-ével új szabályozás lép hatályba a nyomástartó és töltő berendezésekre vonatkozóan Megjelent a 2/2016. (I. 5.) NGM rendelet, mely a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről rendelkezik. A rendeletben megtaláljuk a következő szabályokat:  A berendezések létesítésének, üzembevételének, üzemeltetésének, használaton kívül helyezésének, végleges üzemen kívül helyezésének, javításának, javítás utáni ismételt üzembevételének, átalakításának, időszakos ellenőrzésének és megszüntetésének általános szabályai  Létesítési engedélyezési és üzembevételi engedélyezési eljárás 4 Veszélyes Anyagok 2016. január

 Az üzemeltetés szabályai  A használaton kívül helyezés bejelentése  Javítás bejelentése, illetve a javítást követő ismételt üzembevételi engedélyezési eljárás szabályai  Átalakítás bejelentése  Időszakos és soron kívüli ellenőrzés  Az üzemi ellenőrző szervezet működésének szabályai  Nyomástartó létesítményekre vonatkozó különös szabályok  A kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezéssel kapcsolatos eljárások  Eljárás rendkívüli esemény alkalmával  Műszaki biztonsági követelmények  A Műszaki Biztonsági Szabályzat, továbbá a Nyomástartó Berendezés Műszaki Szakbizottság működése és feladatai  A műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök esetén szükséges továbbképzés Forrás: Magyar Közlöny, 1/2016. (I. 5.)

 Hírek

Öt különös aggodalomra okot adó anyaggal bővült a Jelöltlista Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) Jelöltlistája öt újabb különös aggodalomra okot adó anyag került fel rákkeltő, reprotoxikus, perzisztens, bioakkumulatív és toxikus (PBT), és nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív (vPvB) tulajdonságaik miatt. A Jelöltlistán, ami a jelen módosítás után 168 anyagot tartalmaz, azon anyagok találhatóak meg, amelyeket ún. különös aggodalomra okot adó anyagként tartanak számon, azaz súlyos hatást gyakorolhatnak az emberi egészségre és a környezetre. A most felkerült anyagok az alábbiak:  nitrobenzol  2,4-di-tercbutil-6-(5-klórbenzotriazol-2-il) fenol (UV-327)  2-(2H-benzotriazol-2-il)-4-(tercbutil)-6-(sec-butil)fenol (UV-350)  1,3-propán-szulton  2,2,3,3,4,4,5,5,6,6,7,7,8,8,9,9,9-heptadekafluornonánsav(PFNA), valamint nátrium és ammónium sói

(Ez nem érinti a gyermekbiztos zárásra vonatkozóan a CLP rendelet II. mellékletében meghatározott követelményeket.)  A feloldódó csomagolásnak (a termék belső csomagolása) megfelelő mechanikai szilárdsággal kell rendelkeznie és biztonságos koncentrációban olyan ún. riasztó anyagot kell tartalmaznia, mely nyállal érintkezve kioldódik és kellemetlen ízének köszönhetően a termék szájból való eltávolítását eredményezi. A 2015. június 1-je előtt forgalomba hozott (ún. „polcon lévő”) termékek 2015. december 31-ig kaptak haladékot az új előírásoknak való megfelelésre. Forrás: OKBI

Forrás: OKBI

Nyilvános konzultáció az engedélyköteles anyagok jegyzékének bővítéséről Az Európai Vegyianyag-ügynökség nyilvános konzultációt indított 11 anyag felvételére vonatkozó ajánlásának tervezetéről. Az érdekelt felek 2016. február 18-ig tehetik meg észrevételeiket. További információ az OKBI oldalán található.

Év végén lejárt a határidő a gélkapszulák átcímkézése, átcsomagolása tekintetében! Az egyszer használatos, feloldódó csomagolású folyékony fogyasztói mosószerek (ún. gélkapszulák) címkézésének szabályai és a csomagolási előírások az 1272/2008/EK rendelet (CLP rendelet) II. mellékletének 3. részében található meg. A csomagolási szabályok a következők:  Kizárólag külső csomagolással ellátva lehet forgalomba hozni, mely nem lehet átlátszó.  Jól látható helyen és figyelemfelkeltő módon kell tartalmaznia a P102 „Gyermekektől elzárva tartandó” óvintézkedésre vonatkozó mondatot.  Olyan záróelemmel kell rendelkeznie, amelynek nyitása mindkét kéz koordinált használatát és erő kifejtését igényli, ezáltal megakadályozza, hogy kisgyermekek kinyissák.

Január 1-jétől alkalmazni kell a CLP rendelet VI. mellékletében lévő módosításokat A CLP rendelet egyes mellékleteit módosítja a 2014. június 6-án megjelent 605/2014/EU bizottsági rendelet. A III. és IV. mellékletben lévő figyelmeztető és óvintézkedésre vonatkozó mondatok többnyelvű táblázatai Horvátország Európai Unióhoz történő 2013. július 1-jei csatlakozásával, míg a VI. mellékletben szereplő harmonizált osztályozási és címkézési jegyzék módosítása a műszaki és technikai fejlődésnek való megfelelés miatt vált szükségessé. A többnyelvű táblázatokra vonatkozó módosításokat anyagok esetében 2014. december 1-től, keverékek esetében 2015. június 1-től, míg a VI. melléklet módosítására vonatkozó részt 2016. január 1-től kell kötelezően alkalmazni.

Új anyagok a PIC rendelet I. mellékletében Tizenkét új anyaggal, illetve csoportos tétellel bővült a PIC rendelet I. melléklete a (EU) 2015/2229 rendelet alapján. A 2016. február 1-jét követő behozatalok és kivitelek esetén szükséges alkalmazni a PIC rendelet előírásait az érintett termékekre. A kiviteli bejelentést legalább 35 nappal a kivitel tervezett időpontját megelőzően be kell nyújtani az erre szolgáló ePIC rendszeren keresztül. Forrás: OKBI


Aktuális  Hatósági ellenőrzés 2016

A kémiai biztonság hatósági ellenőrzése, kiemelt területek A Kormány honlapján már olvasható az országos ellenőrzési terv, amely szerint a benzolra, a kloroformra, a difenil-éterre, oktabrómszármazékra és a triklórbenzolra vonatkozó korlátozások fokozott, tervszerű ellenőrzése várható 2016-ban. Szerző: dr. Deim Szilvia, az Országos Közegészségügyi Központ főigazgató-helyettese

M

agyarországon a kémiai biztonság hatósági ellenőrzésére a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 32. § (1) bekezdése jelöli ki az illetékes szerveket. Ennek megfelelően elsősorban az egészségügyi államigazgatási szervek, azaz a Kormányhivatalok népegészségügyi szervei azok, amelyek a REACH1 és a CLP2 rendeletek, valamint a kémiai biztonságról szóló törvény és végrehajtási rendeletek előírásainak betartását ellenőrzik. A kémiai biztonsági hatósági ellenőrzési feladatok meghatározása alapvetően három szinten zajlik a REACH rendelet által megalakított Fórum3 létezése (2007) óta. Ez azt jelenti, hogy a hazai ellenőrző hatóságok jellemzően részt vesznek a különböző uniós szintű REACH és CLP vonatkozású ellenőrzési projektek végrehajtásában. Többek között ennek, valamint a hazai előírások, prioritások, aktualitások, területigazdasági jellemzők figyelembevételével kerül kialakításra a következő évi országos ellenőrzési terv, majd ennek alapján kerülhetnek meghatározásra megyei, járási szinten a további ellenőrzési prioritások.

Uniós ellenőrzési projektek A végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fórum, azaz röviden a Fórum, amelynek tagjai a tagállamok által jelölt személyek, egyik fő feladata4, hogy harmonizált végrehajtási projekteket és közös ellenőrzéseket kezdeményezzen. Ezeket a projekteket koordinálja és értékeli is, megállapításait közzéteszi az Európai Vegyianyag-ügynökség honlapján. A projektek lehetnek átfogóak, amelyek va-

lamennyi tagállamot érintik, és szinte minden tagállam részt is vesz azokban – ezek az ún. REACH-enforce (vagy röviden REF) projektek, de lehetnek pilotok is, amelyek témája ugyan aktuális, de csak kevesebb tagállamot érint, vagy új (eddig) csak kevesek által ellenőrzött területre kíván megfelelő módszert kidolgozni, ajánlani. A REF projektek hos�szabbak (jellemzően 3 év az előkészítés megkezdésétől a jelentés elfogadásáig), több kötelezettség ellenőrzésére terjednek ki, míg a pilotok rövidebbek, szűkebb a hatályuk is. A projektek fő célja, hogy harmonizált módszerekkel segítse az ellenőrzést és egyben reprezentatív képet kapjon a REACH és CLP rendeletek végrehajtásáról. A projektekben való részvételről a tagállamok döntenek. A projektek meghatározott menetrend szerint kerülnek ajánlásra, kidolgozásra, végrehajtásra. Fő fázisaik az előkészítés, a végrehajtás (ez a tényleges ellenőrzési fázis), valamint a jelentéskészítés. 2016-ban a következő projektek futnak a Fórum égisze alatt:  gyerekbiztos zárak ellenőrzésének (pilot projekt) jelentési fázisa,  a 4. REF projekt végrehajtása, amely a REACH szerinti egyes korlátozások betartását ellenőrzi,  a REACH szerinti engedélyezéssel kapcsolatos kötelezettségek ellenőrzésére fókuszáló pilot projekt 1. fázisának jelentési része és a 2. fázis végrehajtása, jelentés elkészítése, és  egy, a vegyi anyagok internetes árusításával foglalkozó pilot projekt előkészítése, végrehajtása.

1 Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelet (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről 2 Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról 3

REACH rendelet 76. cikk (1) bekezdés f) pont

4

REACH rendelet 77. cikk (4) bekezdés


Hatósági ellenőrzés 2016

A Fórum még ebben az évben megkezdi a kibővített biztonsági adatlapokat, az expozíciós forgatókönyveket, kockázatkezelési intézkedéseket és működési feltételeket ellenőrző 5. REF projekt és egy 2017-es pilot előkészítését is, amely az árucikkekben található SVHC-anyagokra5 vonatkozó előírások betartását ellenőrzi majd.

 Aktuális

A REF-4 projekt keretében a részt vevő uniós tagállamok több korlátozás ellenőrzése közül választhatnak. Magyar részről a benzolra, a kloroformra, a difenil-éterre, oktabrómszármazékra, és a triklórbenzolra vonatkozó korlátozások fokozott, tervszerű ellenőrzése várható 2016-ban.

Hatósági ellenőrzések ütemezése Magyarországon a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 91. §-a értelmében a hazai hatóságok az előre ütemezett ellenőrzésekről tervet készítenek. A vonatkozó Kormányrendelet6 előírásainak megfelelően az Emberi Erőforrások Minisztere mint szakmai irányító miniszter elkészítette a szakmai irányítása alá tartozó fővárosi és megyei kormányhivatalok népegészségügyi feladatkörében 2016. évben lefolytatandó hatósági ellenőrzések országos hatósági ellenőrzési tervét. Ennek a tervnek képezi részét – többek között – a kémiai biztonság ellenőrzése is. A kormányhivatalok e terv alapján, ehhez igazodva készítik el saját hatósági ellenőrzési tervüket. A 2016-os országos ellenőrzési tervet a Kormány közreadta honlapján7. Hangsúlyozni kell, hogy a Ket. 91. § (3) bekezdése értelmében a „Az ellenőrzési tervet úgy, illetve azon részeit kell közzétenni, hogy az ne veszélyeztesse az ellenőrzések célját.” Azaz, az ellenőrzési terv nem feltétlenül teljes egészében kerül közreadásra. Ki kell azt is emelni, hogy felügyelők nem csak a tervben szereplő kötelezettségeknek való megfelelést ellenőrizhetik. Kifejezetten a folyamatos ellenőrzési feladatokat a tervek nem is tartalmazzák (ilyen lehet pl. a kémiai biztonság terén a REACH regisztráció, a biztonsági adatlap megfelelősége vagy éppen a kémiai biztonsági törvény szerinti bejelentés). Értelemszerűen az előre nem ütemezett, aktuálisan felmerülő ellenőrzések sem szerepelhetnek a tervekben.

Kémiai biztonsági feladatok a 2016. évi, közreadott országos hatósági ellenőrzési tervben A közzétett országos hatósági ellenőrzési terv idén két fő feladatkört azonosít a kémiai biztonság terén:  az egyik a hazai ellenőrző hatóságok részvétele a soron következő uniós ellenőrzési projektben, azaz a REF-4-ben,  a másik pedig egyes fertőtlenítő szerek átfogó ellenőrzése.

5

Fontos hangsúlyozni, hogy minden esetben azok az emberi egészséget, környezetet súlyosan veszélyeztető anyagok kerülnek korlátozásra, amelyek felhasználása egyébként elfogadhatatlan kockázatot jelentene8. A korlátozások listája a rendelkezésre álló legújabb tudományos és szakmai információk alapján – szigorú, a REACH rendeletben meghatározott eljárásrend szerint – rendszeresen bővül. A korlátozások a REACH rendelet XVII. mellékletébe (a továbbiakban: a Melléklet) kerülnek felvételre (az eredeti Mellékletet módosító rendeletek útján), ott kerülnek pontosan meghatározásra a korlátozott anyagok, a korlátozás hatálya, feltételei, körülményei és az esetleges kivételek.

A benzolra vonatkozó korlátozást a Melléklet 5. bejegyzése tartalmazza.9 A benzol többek között rákkeltő, mutagén és mérgező anyag10. A REACH szerinti korlátozás értelmében a benzol nem használható fel játékszerekben vagy azok részeiben, ha a szabad állapotú benzol koncentrációja nagyobb, mint 5 mg/kg (0,0005 %) a játék vagy játékrész tömegére vonatkoztatva. Ha egy játék vagy annak része nem felel meg ennek az előírásnak, akkor az nem hozható forgalomba. Továbbá, a benzol nem hozható forgalomba és nem használható fel anyagként, de más anyagok összetevőjeként vagy keverékben sem, ha koncentrációja eléri a 0,1 tömegszázalékot. E rendelkezés alól kivételt képeznek a motor-üzemanyagok, a lakossági forgalomba hozott földgáz, ha annak benzolkoncentrációja 0,1 térfogatszázalék alatt marad, valamint azok az ipari eljárásokban használt anyagok és keverékek, ahol a benzolkibocsátás nem nagyobb a hatályos jogszabályi rendelkezésekben meghatározott koncentrációnál.

Különös aggodalomra okot adó anyagok (Substances of Very High Concern) a REACH rendelet 57. cikkével összhangban.

6

66/2015. (III.30.) Kormányrendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról

7

http://www.kormany.hu/hu/dok?type=305#!DocumentBrowse

8

REACH rendelet 68. cikk (1) bekezdés

9

A Bizottság (EU) 2105/1494 rendeletével módosítva

10

A pontos osztályozást lásd az Európai Vegyianyag-ügynökség honlapján


Aktuális  Hatósági ellenőrzés 2016

A kloroformra, amely irritáló, rákkeltő és mérgező anyag11, a Melléklet 32. bejegyzése állapítja meg a korlátozás szabályait. A korlátozás értelmében a kloroform nem hozható forgalomba és nem is használható fel lakosságnak és/vagy szóródással járó felhasználásra szánt anyagként, illetve más anyagok összetevőjeként vagy keverékben, ha koncentrációja eléri a 0,1 tömegszázalékot. Amennyiben valamely anyag összetevőjeként vagy keverékben a kloroform koncentrációja eléri vagy magasabb, mint 0,1 tömegszázalék, akkor az anyag vagy keverék szállítójának már a forgalomba hozatalt megelőzően a csomagoláson jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul a következőt kell feltüntetni: „Kizárólag ipari létesítményekben használható.” Kivételt képeznek a korlátozás alól a vonatkozó jogszabályok12 értelmében emberi felhasználásra szánt vagy állatgyógyászatban használt gyógyszerek, valamint a kozmetikai termékek13. A difenil-éter, oktabrómszármazék, amely reprodukcióra káros anyag14, korlátozását a Melléklet 45. bejegyzése tartalmazza.

delkezés alól azok az árucikkek élveznek kivételt, amelyek az Európai Közösségben már 2004. augusztus 15. előtt használatban voltak, valamint azok az elektromos és elektronikai berendezések, amelyek a 2002/95/EGK irányelv hatálya alá tartoznak. A triklórbenzolra vonatkozó korlátozást a Melléklet 49. bejegyzése tartalmazza. A triklórbenzol mérgező, irritáló és a vízi környezetre súlyosan mérgező anyag15. Ez az anyag semmilyen célra nem használható fel, illetve nem hozható forgalomba sem anyagként, sem keverékben, ha koncentrációja a 0,1 tömegszázalékot eléri vagy meghaladja. Kivételt a szintézis intermedierként, a klórozásos reakciók zárt kémiai alkalmazásában technológiai oldószerként, valamint az 1,3,5-triamino-2,4,6-trinitrobenzol (TATB) gyártáshoz történő felhasználás élvez. Az ellenőrző hatóságok a fenti anyagok esetében ellenőrzik a korlátozásnak történő megfelelést, vizsgálják a termékekhez tartozó dokumentációt. Elsősorban az anyagok gyártóit, importőreit, forgalmazóit ellenőrzik. Az ellenőrzések egész évben tartanak majd. Az országos ellenőrzési terv értelmében további kiemelt ellenőrzésekre kerül sor 2016-ban a nátrium-hipoklorit tartalmú fertőtlenítőszerek kapcsán. Ezeknek a fertőtlenítőszereknek ellenőrzik majd az osztályozását, a címkézését, a csomagolását, a biztonsági adatlapot, a tárolási körülményeket és a kémiai biztonsági törvény szerinti bejelentések meglétét is. A klórtartalmat adott esetben laboratóriumi vizsgálattal is ellenőrzik. Ezen termékek esetén tehát meglehetősen átfogó kémiai biztonsági ellenőrzésre kerül sor. A termékek megfelelőségét és az előírások betartását alapvetően a forgalmazóknál fogják ellenőrizni és a célzott ellenőrzések várhatóan március és szeptember között zajlanak majd.

Esetleges szankciók

Ez az anyag sem hozható forgalomba anyagként, illetve anyagok összetevőjeként vagy keverékben, ha koncentrációja eléri a 0,1 tömegszázalékot. Azok az árucikkek sem hozhatók forgalomba, amelyeknek égésgátlóval kezelt részeiben éri el az anyag a 0,1 tömegszázalékot. Ez utóbbi ren-

11

Amennyiben az ellenőrök meg nem felelést találnak, akkor a Ket. 94. § szerint járnak el. Abban az esetben, ha kémiai terhelési bírság kiszabására is sor kerül, akkor az – a vonatkozó kormányrendelet16 értelmében – a korlátozások megsértése esetén akár 20 millió forintig is terjedhet, míg az osztályozási, címkézési, biztonsági adatlapokkal kapcsolatos és bejelentésre vonatkozó előírások megsértése esetén 10 millió forintig terjedő bírság szabható ki.


Az Európai Parlament és a Tanács 2001/82/EK irányelve (2001. november 6.) az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről és az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről 12

A REACH rendelet még a Tanács 76/768/EGK irányelvére hivatkozik, azonban azt hatályon kívül helyezte és egyben új szabályokat állapított meg az Európai Parlament és a Tanács 1223/2009/EK rendelete (2009. november 30.) a kozmetikai termékekről. A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni.

13

14


15


16

A kémiai terhelési bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 224/2008. (IX. 9.) kormányrendelet


Nehézfémek

 Munkavédelem és Munkabiztonság

Toxikus nehézfémek a környezetben 1. rész A toxikus nehézfémek számos gyártási folyamatban jelen vannak. Munkahelyi expozíció vagy környezetbe kerülésük esetén komoly károkat okozhatnak, így a kezelésükre vonatkozó előírások betartása különösen fontos. Szerző: dr. Bánné Koncz Zsuzsa, igazságügyi munkavédelmi szakértő

A

toxikus nehézfémek az ipari forradalmak kezdete óta egyre nagyobb mértékben kerülnek a környezetbe. A nehézfémek és vegyületeik a legtöbb biológiai folyamatra jelentős hatást gyakorolnak, annak okán, hogy koncentrálódhatnak és fizikai vagy kémiai paraméterek változásának hatására mobilizálódnak. Természetes körülmények között a nehézfémek a talajban és földtani képződményekben a biológiai rendszerek számára többnyire hozzáférhetetlen formában, ásványokként vannak jelen. A nehézfémek mobilizációjához a nyersanyag-kitermelés, az energia-előállítás, a magas hőmérsékletű folyamatok útján az emberi tevékenység jelentős mértékben járul hozzá. A nehézfémek biológiailag nem bonthatóak le, az élő szervezetekben akkumulálódnak, s ott biokémiai folyamatokban toxikus, elenyésző esetben pedig kevésbé mérgező formákká alakulnak át. A nehézfémek fogalma általánosságban a fémes tulajdonságokkal rendelkező kémiai elemek pontosan nem meghatározott csoportjára utal, amelybe az átmenetifémek, az egyes félfémek, a lantanoidák és az aktinoidák tartoznak bele. A fogalom azonban nem egyértelmű, használata nem következetes. Egyes kutatók a meghatározást „téves értelmezésnek” nevezik az egymásnak ellentmondó meghatározások miatt. A nehézfém fogalmának definiálására leggyakoribb a sűrűség, illetve a toxikusság alapján történő értelmezés.

Az elemek sűrűségét alapul véve a szakirodalom nehézfémeknek azokat a fémeket tekinti, amelyek sűrűsége meghaladja 3,5–7 g/cm3 közötti értéket. A sűrűség szerinti leggyakoribb értelmezés alapján nehézfém az 5 g/cm3-nél nagyobb sűrűségű fémek és ötvözeteik. A 2000/532/EK BIZOTTSÁG határozatának mellékletében az 5. bekezdés kimond egyfajta „nehézfém” meghatározást, e szerint az antimon, arzén, kadmium, króm(VI), réz, ólom, higany, nikkel szelén, tellúr, tallium és ón minden vegyülete, illetve ezek az anyagok fémes formában, amennyiben azok veszélyes anyagként vannak besorolva, tartoznak e fogalomkörbe. A környezettoxikológiai szempontok alapján nehézfémeknek nevezik a mérgező fémet vagy toxikus fémeket, amelyek definíciója szintén vitatott. A toxikussággal, illetve a környezeti ártalmakkal összefüggő értelmezés szerint általában az ólom, kadmium, higany, arzén tartozik a nehézfémek közé. A nevezett nehézfémek legfontosabb ásványai, ásványércei a következők:  arzén: auripigment (As2S3), arzenopirit (FeAsS), arzenit (As2O3),  higany: cinnabarit (HgS),  kadmium: greenockit (CdS),  ólom: galenit (PbS), cerusszit (PbCO3), anglezit (PbSO4) 2016. január Veszélyes Anyagok 9

Munkavédelem és Munkabiztonság  Nehézfémek

A fémek toxicitását, azaz a fémek előrendszerekben való viselkedését ionjaik biológiai felvehetősége, komplexképző sajátságaik határozzák meg, ami alapvetően atomszerkezetük függvénye (AHRLAND et al., 1958). A megnevezett fémek közül az arzén kémiai értelemben a félfémek közé tartozik. A félfémek nem különülnek el élesen a nemfémektől, külön csoportba való beosztásukat elsősorban az indokolja, hogy külső megjelenésükben és fizikai tulajdonságaikban már fémekre jellemző fizikai sajátságaik (nyújthatók, hőelektromos vezetőképességük elég nagy) is vannak. Közönséges körülmények között szilárd halmazállapotúak, óriás molekulákból állnak. Vízzel rendszerint hidrolizálnak, és óriásmolekulákból vagy óriásionokból álló hidroxo-, illetve oxokomplexekké alakulnak (NYILASI, 1980; BODOR, 1989, BODOR és PAPP, 1983, LENGYEL, 1990). A kadmium, a higany és az ólom kémiai értelemben a másodfajú fémek csoportjába sorolandók. A másodfajú fémeket kémiai tulajdonságaik már jobban elhatárolják a fémektől, az átmeneti fémektől, de különösen a nemfémes elemektől. Ennek legfőbb elektronhéj-szerkezeti oka az, hogy vegyértékelektronjai – a magnézium kivételével – még nem elég jól szeparálódott nemesfémhéjra épülnek. Elemi állapotban fémes rácsot alkotnak, olvadáspontjuk és forráspontjuk viszonylag alacsony: a higany közönséges körülmények között folyékony, a többi fém szilárd halmazállapotú (NYILAS,1980; BODOR,1989, BODOR és PAPP, 1983, LENGYEL 1990).

Ólom [Pb] Fémólmot érceiből (pl. galenit, PbS) kohósítással állítanak elő, de fontos a hulladék (pl. akkumulátorok) újrafeldolgozása is. Az ólmot és ötvözeteit korábban nagy mennyiségben használták vízvezetékcsövek előállítására, védőburkolatként tetőfedésre, kábelek borítására, valamint nyomdai (betűfém) célokra. Az ólomakkumulátorok gyártása ma is jelentős. Az ólom minden felszívódni képes vegyülete mérgező, így a festékként használt ólomfehér (PbCO3) és mínium (Pb3O4), a PVC-hez lágyítóként adagolt Pb-sztearát, a motorbenzinbe évtizedeken át kopogásgátlóként kevert Pbtetraetil és -tetrametil stb. Galenit

Auripigment

Munkahelyi ólomexpozíció az ólomkohászatban, a kerámia- és festékiparban (ólommáz, illetve ólomfehér), az akkumulátorgyártásban, a míniummal festett vasszerkezetek karbantartásánál, az ólomhulladék újrafeldolgozása, valamint a szerves ólomszármazékok gyártása és alkalmazása során fordul elő. A munkaterek levegőjét akkor szennyezi ólomfüst (fémólom), ha az ólmot és a vegyületeit magas hőmérsékleten hevítik (pl. ólomkohászat, míniummal bevont fémvázas szerkezetek, hídalkatrészek vágása, hegesztése). A háztartásban az ólombevonatú cserépedények és a régi házakban a málló ólomfesték is lehetnek ólomexpozíció esetleges forrásai. Az ólom és vegyületei a légutakon és az emésztőcsatornán át jutnak be a szervezetbe. A bőrön keresztüli felszívódás csak a szerves vegyületek esetében lényeges. Az ólom a véráramba szívódik fel, ahonnan a különböző szervekbe jut. A vér ólomtartalmának kb. 95%-a a vörösvérsejtekhez kötött. A plazmában levő ólom egy része diffúzibilis formában van, feltehetően egyensúlyban a szervezet egyéb ólomraktáraival, amelyek két részre oszthatók: kemény szövetek (csont, haj, köröm, fog) és lágy szövetek, parenchimás szervek (csontvelő, idegrendszer, vese, máj). Közvetlenül mérgező hatása kizárólag a lágy szövetekben levő ólomnak van. A kemény szövetekben az ólom szorosan kötött állapotban lelhető fel, és csak akkor mérgező, ha ez a raktár szolgál a lágy szövetek ólomtartalmának forrásául. Az ólomnak a kemény és a lágy szövetek közötti megoszlása következtében a biológiai felezési idejét a szervekben nehéz megmondani. Kétségtelen azonban, hogy a szervezetben levő ólommennyiség felének kiürülése éveket igényel. A vérben a felezési idő 30–40 nap. Hatása a szervezetre:  elváltozásokat okoz a vérképző rendszerben és a vérképben. A Pb2+ ionok gátolják a hem (a haemoglobin vastartalmú alkotórésze) szintézisében részt vevő enzim működését (delta-aminolevulinsav-dehidrogenáz), melynek következtében a delta-aminolevulinsav (DALA) koncentrációja a vérben megnő, majd a vizeletben is megjelenik,


Nehézfémek

 Munkavédelem és Munkabiztonság

Cinnabarit (HgS)

Greenockit

 a gyomor-bél rendszer érintettségét székrekedés és jellegzetes, heves fájdalommal járó ólomkólika jelzi,  a vesében fokozatosan irreverzíbilissé váló distalis tubularis (vér savassá válása és csökkent vér-káliumszint a vesecsatornák rossz működése következtében) diszfunkció alakulhat ki,  ízületi károsodások, az ólomarthralgia, az ólomcolicának néha kísérő, máskor megelőző vagy követő tünete, de colica nélkül is jelentkezhet,  krónikus ólomexpozícióban a központi és a perifériás idegrendszer károsodhat, jellemző a perifériás mozgatóidegek szelektív, használattal arányos (pl. jobbkezeseknél a jobb oldali n. radialison), az érintett végtag gyengeségében kimutatható degenerációja,  az agy károsodása krónikus fáradtságban, alvászavarban, felfokozott, illetve depressziós hangulati eltérésekben, motoros (tremor, centrális görcsök) és emlékezetzavarban nyilvánul meg,  szájüregi elváltozások, régebben klasszikus diagnosztikai jelnek tartott ólomszegély elsősorban az alsó metszőfogak, máskor a többi fogak körül, a külső gingiva szélen megjelenő keskeny, szürkéskék vagy kékesfekete, nagyító alatt rögös elrendeződésű elszíneződés (fokozott felszívódást jelent). Az alkilezett ólomszármazékok felszívódása és toxikus hatása részben eltér a többi ólomvegyületétől. Ilyen expozíciónak az üzemanyag- és adalékgyártásban dolgozók, hivatásos vagy hobbi járműszerelők stb. voltak kitéve. Az ólom-tetraetil és -tetrametil illékony, lipofil folyadék, mely a bőrön és a légutakon keresztül is jól felszívódik. A bekerült anyag lebontása során trialkil-származékká alakul át, és ez okozza a tulajdonképpeni mérgezést. Fejfájás, hányinger, hasi fájdalom lép fel; a pulzusszám, a vérnyo-

más és a testhőmérséklet esik; zavartság, delírium alakul ki mániás vagy szkizoid tünetekkel. Az akut intoxikáció súlyos esetben halálhoz is vezethet.

Az ólom Magyarországon bejelentett veszélyes anyag, azonosítási jele: B-000883. A 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet 1. sz. melléklete (Sorszám: 259 - Ólom és szervetlen vegyületei) alapján a munkahelyi levegőben megengedett határértékek:  ÁK: 0.15 mg/m3, Jellemző tulajdonságai: i (ingerlő anyag), III. kategória (Felszívódva ható anyagok - ERŐSEN KUMULÁLÓDÓ). A 2. sz. melléklet szerint biológiai expozíciós (hatás) mutató(k) és megengedhető határértéke(i):  Vér ólom 1,9 mikromol/liter (férfiak és 45 évnél idősebb nők);  1,5 mikromol/liter (45 évnél fiatalabb nők). Előszűrésre: Vér Cink-protoporfirin  120 mikromol/mol hem (férfiak és 45 évnél idősebb nők);  100 mikromol/mol hem (45 évnél fiatalabb nők). Mintavétel ideje: Nem kritikus.1 (Folytatjuk)

1 A cikk elkészítéséhez felhasznált szakirodalom: Ungváry György, Kákosy Tibor, Köteles György Környezeti és foglalkozási eredetű károsodások; Szegedi László Doktori (PhD) értekezés Toxikus nehézfém szennyezés utóhatásának vizsgálata barna erdőtalajon; Dr. Bordás Imre, Országos Kémiai Biztonsági Intézet Toxikológia Jegyzet; Dr. Bajnóczy Gábor egyetemi docens Toxikus fémek; Jókainé dr. Szatura Zsuzsanna Általános és szervetlen kémia; Dr. Mócsány Bertalan Nehézfémek hatásai az emberi szervezetre; OMFI Foglalkozási ólomexpozíció


Iparbiztonság és tűzvédelem  BIR

Biztonsági irányítási rendszerek a Seveso III. irányelv tükrében 1. rész A biztonsági irányítási rendszer a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésének egyik legfontosabb eszköze. Az ehhez kapcsolódó útmutató megjelenése a BM OKF hivatalos honlapján várható. Cikkünkben a megújult szabályozás egyes tartalmi elemeihez kapcsolódó legfontosabb követelményekkel foglalkozunk, amelyek a BIR eredményes és hatékony működtetéséhez elengedhetetlenek. Szerzők: dr. Vass Gyula, Mesics Zoltán, Kovács Balázs

T

ársadalmunk értékeli és egyben támaszkodik azon hatalmas előnyökre, amelyeket a vegyi anyagok elterjedése, valamint elsősorban az olaj- és a gázipar fejlődése tett elérhetővé napjainkban. Egyúttal el kell ismernünk, hogy nem élünk kockázatoktól mentes környezetben, időnként az elkövetett hibák eredményeként nem várt események történnek, amelyek emberi sérülésekhez, halálozásokhoz, kedvezőtlen környezeti hatásokhoz és anyagi károkhoz vezetnek. A veszélyek ellenőrzött körülmények között tartása érdekében szükséges intézkedések összetettek és esetenként nem magától értetődőek. A folyamatbiztonság helytelen kezelése hosszú távon kedvezőtlenül befolyásolja a teljesítményt, továbbá a súlyos baleseti veszélyek feletti nem megfelelő irányítás rendkívül magas költségvonzattal járhat. A vállalati vezetőknek fontos megérteniük a szervezetük tevékenységéből eredő kockázatokat és mérlegelniük kell a súlyos baleseti kockázatokat is az egyéb üzleti veszélyek mellett. Fel kell ismerniük a súlyos baleseteket mint lehetséges üzleti kockázatokat.

Robbanás Touluse külvárosában 2001-ben nagy erejű robbanás következett be egy műtrágyagyárban, Toulouse külvárosában, amely 31 halálos áldozatot és több mint 2500 sérülést okozott. Mintegy 10 000 otthon sérült súlyosan és 1 400 család kitelepítése vált szükségessé. A lökéshullám következtében az épületek ablakai még a 3 kilométerre lévő városközpontban is betörtek, a robbanás helyén több mint 50 méter átmérőjű és 10 méter mély kráter keletkezett. A biztosítótársaságok által kifizetett teljes kártérítés összege meghaladta a 1,5 milliárd eurót. [1]


Az Európai Bizottság Közösségi Kutatási Központban működő Súlyos Baleseti Veszélyek Iroda elemzései [2] azt bizonyították, hogy a balesetek 85%-a emberi mulasztásra, illetve a biztonsági irányítási rendszer (BIR) hiányosságaira vezethető vissza. Ez alapján megállapítható, hogy az eredményesen és hatékonyan működtetett BIR a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésének egyik legfontosabb eszköze. A veszélyes üzemek üzemeltetői részére a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény IV. fejezete az üzem státuszától függően BIR vagy irányítási rendszer működtetését írja elő. Mindkét típusú rendszer működtetésének célja az üzemeltető súlyos balesetek megelőzésére és a kockázatok csökkentésére irányuló biztonsági politikájának végrehajtása. A BIR olyan nem önkéntes vállaláson – hanem jogszabályi kötelezettség teljesítésén – alapuló „minőségirányítási” rendszer, amelynek működtetésével a súlyos balesetekkel szembeni megfelelő biztonság elérhető és fenntartható. A BIR elsődleges célja a vállalat tevékenységének formális szabályozása az üzemeltetés biztonságának kialakítása, fenntartása és a biztonsági teljesítmény folyamatos fejlesztése, valamint a pozitív biztonsági kultúra támogatása érdekében. A BIR struktúrált megközelítést nyújt mindazon vállalaton belüli szervezési intézkedések megtételére, amelyek a kívánatos biztonsági teljesítmény eléréséhez szükségesek. A biztonsági irányítást valamennyi vállalatnak az általános vállalatirányítás részeként célszerű kezelnie, tekintve, hogy egyértelmű összefüggés áll fenn a biztonságosan üzemelő vállalatok és a jól irányított üzemeltetés között. A biztonsági irányítási rendszernek a biztonsági politikán kell alapulnia, és meg kell határoznia olyan szintű célkitűzéseket, amelyet a vállalat megfelelőnek tart üzleti tevékenységéhez, továbbá a biztonsági megfontolásoknak és követelményeknek illeszkedniük kell a vállalat létesítményeihez.

Az eredményesen működtetett biztonsági irányítási rendszerek előnyei:  hatékonyabb üzemeltetés kevesebb kieséssel, magasabb rendelkezésre állással;  hatékonyabb projektmenedzsment és gördülékenyebb üzemindítás, mivel a biztonsági megfontolások már a kezdeti fázisban figyelembevételre kerülnek;  az üzemek, berendezések hosszabb élettartama;  kiszámíthatóbb karbantartási költségek;  kedvezőbb biztosítási díjak;  jó hírnév, jobb kapcsolatok mind a vállalaton belül (munkavállalók között, szakmai szövetségeken belül), mind a vállalaton kívül (hatóságokkal, ügyfelekkel, érintett nyilvánossággal – helyi közösséggel, médiával, egyéb vállalatokkal). A Seveso III. irányelv megjelenésével jelentősen kiegészültek a biztonsági irányítási rendszerekre vonatkozó európai uniós követelmények, így az irányelv hatálybalépésével a kapcsolódó hazai jogi szabályozás módosítása indokolttá vált. A Seveso III. irányelv követelményeivel összhangban az üzemeltető által kialakított BIR-nek foglalkoznia kell az alábbi tartalmi elemekkel.  szervezet és személyzet,  súlyos baleseti veszélyek azonosítása és értékelése,  üzemeltetési normarendszer,  változások kezelése,  védelmi tervezés,  teljesítményértékelés (monitoring),  audit és átvizsgálás. A közelmúltban a BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség Veszélyes Üzemek Főosztályának munkatársai egyes hazai ipari szereplőkkel együttműködésben előké-

szítették a Seveso III. irányelv hazai átültetését szolgáló jogi szabályozás gyakorlati végrehajtását elősegítő, a biztonsági irányítási rendszerekkel kapcsolatos útmutatót, amelynek megjelenése a BM OKF hivatalos honlapján várható. A jelen cikksorozatban a szerzők áttekintik a megújult szabályozás egyes tartalmi elemeihez kapcsolódó legfontosabb követelményeket, amelyek a BIR eredményes és hatékony működtetéséhez elengedhetetlenek.

Tűz és robbanás a bouncefieldi olajdepóban A 2005-ben az Egyesült Királyságban bekövetkezett tűz és robbanás emlékeztet arra, hogy mi történik abban az esetben, ha az üzemeltető nem szentel elegendő figyelmet a folyamatbiztonságnak. 43 ember megsérült, a helyi környezetben széles körű pusztítás következett be, a légi és a közúti közlekedést egyaránt megzavarta a Dél-Anglia fölé felszálló füstcsóva. A katasztrófa környezeti hatásai a mai napig nyilvánvalóak. A kárelhárítás becsléssel megállapított teljes költsége meghaladja az 1,25 milliárd eurót, amellyel a káresemény Nagy-Britannia eddigi legköltségesebb ipari katasztrófája. [1]

1. Szervezet és személyzet Az e tartalmi elemet érintő rendeleti módosítás célja a BIR folyamatos tökéletesítésével kapcsolatos tudatosság növelése érdekében intézkedések bevezetésének kötelezővé tétele. Az új szabályzási elem gyakorlati végrehajtásának egyik lehetősége az eljárások kialakítása a munkavállalóknak és az alvállalkozóknak a BIR fejlesztésébe történő rendszeres bevonására, további lehetőségként a különböző aktív és passzív tudatosságnövelő intézkedések említhetőek. 2016. január Veszélyes Anyagok 13

Iparbiztonság és tűzvédelem  BIR

Robbanás a Jilin Petrochemical telephelyén Nem szabad alulbecsülnünk a súlyos balesetek politikai hatását sem, különösen amennyiben azok országhatárokon átnyúló környezeti károkkal járnak. 2005-ben a kínai elnöknek hivatalosan bocsánatot kellett kérnie Oroszország elnökétől a Jilin Petrochemical üzem területén bekövetkezett robbanást követően, amelynek eredményeként 100 tonna mérgező vegyi anyag került a Songhua-folyóba az orosz-kínai határnál. A vegyi anyagok a víz felszínén olajos réteget alkottak 150 km hosszan, és mivel a folyó látta el ivóvízzel a közelben lévő várost, a káresemény 4 millió ember ivóvízellátásának 4 napig tartó kieséséhez vezetett. [1]

A biztonsági normák folyamatos tökéletesítése érdekében szükséges bevonni az adott berendezés, illetve veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény üzemeltetésében nagy tapasztalattal rendelkező munkavállalókat is. E célra alkalmazható a munkavállalók körében rendszeres időközönként történő kérdőíves felmérés elvégzése, az „ötletládák” kihelyezése, anonim bejegyzést lehetővé tévő webes felület kialakítása vagy hasonló céllal működtetett központi email cím létrehozása, illetve a vállalaton belüli kapcsolódó kommunikációs folyamatok fejlesztése. Az előírás teljesíthető a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény VI. fejezete szerinti munkavédelmi képviselők, a munkahelyi munkavédelmi bizottság vagy a paritásos munkavédelmi testület feladat- és hatáskörének a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés területével történő kibővítésével is. Fontos, hogy a beérkezett jobbító szándékú javaslatok értékeléséhez, a vezetőség részére történő jelentéséhez álljanak rendelkezésre a szükséges erőforrások, és az üzemeltető végezze el a fejlődési lehetőséget magukban hordozó ajánlások beépítését a BIR-be, illetve átültetését a mindennapi üzemeltetési gyakorlatba. Az aktív tudatosságnövelő intézkedések keretében leginkább a képzési rendszer fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos eljárások emelhetőek ki. A munkavállalók képzése a BIR eredményességének egyik alapkövét képezi.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a biztonsággal kapcsolatos oktatások eredményesebbek, ha a helyi vezetők helyett például az egyes veszélyes létesítményekben kinevezett Egészség Biztonság Környezetvédelem (EBK) koordinátorok (vagy a veszélyes ipari védelmi ügyintézők) által kerülnek megtartásra. 14 Veszélyes Anyagok 2016. január

Az e feladatkört ellátó személyek a biztonság folyamatos felügyeletén keresztül nagymértékben hozzájárulhatnak a BIR folyamatos tökéletesítéséhez. Mind az üzemeltető, mind a szerződött felek munkavállalóinak folyamatbiztonsági kérdésekkel kapcsolatos tudatossága döntő jelentőségű, emellett az üzemeltetőknek nyomon kell követniük szervezési eljárásaik, az alkalmazottaik képzésének és az alvállalkozói tevékenység szervezésének működését. További lehetőségként említhető a biztonság témakörének megjelenítése az egyéb témájú vállalati értekezleteken, fórumokon, valamint a biztonságtechnikai szemlék megtartása (művezetői vagy annál magasabb vezetői szint bevonásával) olyan módon, hogy az eltérések, hiányosságok feltárását követően közvetlenül történjen meg azok megbeszélése az érintett munkavállalókkal és véleményüket kikérve a helyszínen szülessen javaslat a megoldásra, az ismételt bekövetkezés elkerülése érdekében. Az aktív tájékoztatás mellett nagy jelentőséggel bír a különböző plakátok, poszterek, figyelemfelhívó jelzések elhelyezése a munkaterületeken. Ezeknek az eszközöknek a használatával, a biztonsággal kapcsolatos legfontosabb információk jelentős anyagi, illetve humán erőforrások igénybevétele nélkül folyamatosan közvetíthetőek az érintett munkavállalók irányába.

2. Súlyos baleseti veszélyek és kockázatok azonosítása és értékelése Az üzemeltető részletesen elemzi a reálisan feltételezhető veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek előfordulásának valószínűségét, okait és körülményeit. Ennek során bemutatja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesethez vezető üzemzavarok üzemen belüli vagy kívüli kiváltó okait és lefolyását. A veszélyazonosításhoz és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kockázatának értékeléséhez az üzemeltető bármilyen, e célra a nemzetközi gyakorlatban elfogadott módszert használhat. Ezt a tartalmi elemet érintően a jogi szabályozás rendeleti szintű módosítása a Seveso III. irányelv átültetése során nem vált szükségessé, a jogi szabályozási követelmények változatlanok maradtak.

A cikksorozat következő részeiben a szerzők ismertetik a további tartalmi elemekkel kapcsolatos megváltozott jogszabályi előírásokat és összefoglalják a kapcsolódó gyakorlati végrehajtási lehetőségeket.

Irodalomjegyzék [1] OECD Environment Health and Safety, Chemical Accidents Programme June 2012: Corporate Governance for Process Safety – Guidance for Senior Leaders in High Hazard Industries p. 6., 8., 9. [2] Neil Mitchison & Sam Porter: Guidelines on a Major Accident Prevention Policy and Safety Management System, as required by Council Directive 96/82/EC (SEVESO II), Major Accidents Hazard Bureau, Italy, 1998., p. 17.

ADR/RID/ADN

 Veszélyes áruk

Veszélyes áruk szállítása – A 2015. évi változások belföldi alkalmazása ADR/RID/ADN 13. rész A veszélyes áruk szállításának szabályozásáról szóló cikksorozatunk végére érve a nemzetközi vasúti szállítás előírásainak részleteit ismerhetik meg. Szerző: dr. Sárosi György veszélyesáru-szakértő

A RID belföldi alkalmazása A RID-törvény 3. § szerint a RID nemzetközi előírásait belföldön a vonatkozó miniszteri rendeletben (jelenleg az 53/2015. (IX. 18.) NFM-rendelettel módosított 61/2013. (X. 17.) NFM-rendelet) foglaltak szerint kell alkalmazni. Emellett a törvény 3. sz. melléklete a RID-ben foglalt egyes feladatok megosztását tartalmazza a magyar hatósági jogkörök vonatkozásában. A RID Szabályzat végrehajtásáért a közlekedésért felelős miniszter a felelős, a végrehajtásban érintett hatóságok pedig a következők:  Közlekedési hatóság  Atomenergia-felügyeleti szerv  Bányafelügyelet  Katasztrófavédelmi hatóság  Műszaki biztonsági hatóság  Megfelelőségértékelési tevékenységet végző szervezetet kijelölő hatóság  Élelmiszerlánc-felügyeleti szerv A RID belföldi alkalmazására vonatkozó kiegészítő, illetve eltérő rendelkezések száma érezhetően kevesebb, mint az ADR belföldi alkalmazásánál. Összesen 7 kiegészítő rendelkezést tartalmaz csupán, így a RID végrehajtása több vonatkozásban is eltér az ADR-től.

A RID Szabályzatot kiegészítő, illetve azoktól eltérő előírások a belföldi alkalmazásban 1. A jelöléseknél és az okmányok kitöltésénél elegendő a magyar nyelv használata. Ez az eltérés nem alkalmazható a radioaktív anyagok szállításánál használt bárcák és nagybárcák felirataira. 2. A RID Szabályzat 1.3.2 szakasza szerinti oktatásokat a veszélyes áruk vasúti szállítására vonatkozó, hatályos bizonyítvánnyal rendelkező veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadó tarthatja. 3. A RID Szabályzat 1.3.2.4 bekezdését a következő kiegészítéssel kell alkalmazni: „A képzést ismeretfelújító oktatás keretében rendszeresen, de legalább kétévenként, a naptári év végéig ki kell

egészíteni az előírásokban történt változásokkal. Ezen kívül az ismeretfelújító oktatást a RID Szabályzat 1.8.5.3 bekezdésében meghatározott kritériumokat kielégítő baleset vagy káresemény bekövetkezése esetén a balesetben vagy annak okozásában érintett munkavállalók részére soron kívül is meg kell tartani.” 4.4 A RID Szabályzat 1.3.3 szakasza szerinti oktatásra vonatkozó iratot az alábbi adattartalommal kell elkészíteni: a az oktatásban részt vevők neve és a veszélyes áruk ) szállításával kapcsolatos munkaköre; b) az oktatás témaköre az 1.3.2 szakasz szerint; c) az oktatást végző veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadó bizonyítványának száma, lejárati ideje; d) az oktatás időpontja. A munkáltató az oktatásban részt vevő részére igazolást állít ki. Az igazolást a jármű személyzetének a szállítás ideje alatt magánál kell tartania és a hatóság részére ellenőrzéskor bemutatnia. Az oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak legalább öt évig, de legalább a munkakör betöltésének megszűnését követő két évig meg kell őriznie. 5. A RID Szabályzat 1.5.1 szakasza szerinti – Magyarország által is elfogadott – ideiglenes eltérésekről kötött megállapodások a belföldi szállításokra is alkalmazhatók. 5a.5 A közbiztonsági intézkedések foganatosítása közé tartozik az olyan egyedi azonosítók és ellenőrző rendszerek alkalmazása is, melyek alkalmasak a veszélyes árukhoz tartozó kísérő okmányokhoz való hozzáférési jogosultság megállapítására, illetve a bizonylatok eredetiségének ellenőrzésére és azonosítására, beleértve az illetékes hatóságokat is. RID Szabályzat 2.2.62.1.5.1 pontját a következő mon6.6 A dattal kiegészítve kell alkalmazni: „ E kivételek közé tartoznak azok az állati eredetű melléktermékek is, beleértve az állati tetemeket is, amelyeket állatorvos nem minősített bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző anyagnak, valamint az állati eredetű melléktermékek jogszabályi előírások alapján végzett ártalmatlanításából származó feldolgozott termékek.” 2016. január Veszélyes Anyagok 15

Veszélyes áruk  ADR/RID/ADN

7.7 A RID Szabályzat 5.2.2.2.1.2 pont első bekezdését a következő mondattal kiegészítve kell alkalmazni: „Az előző mondatban említett szabvány szerinti csökkentett méretű bárcák, illetve jelölés az UN 1011, az UN 1965 és az UN 1978 tétel alá tartozó gázokat, illetve gázkeverékeket tartalmazó palackok hengeres részének felső harmadában is elhelyezhető.”

Fontos kiegészítések A belföldi alkalmazásra vonatkozó előírások magyarázata és indoklása egyébként hasonló az ADR-t bemutató magyarázatokkal. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az 1965. január 1. előtt gyártott gázok (RID 2 osztály) szállítására szolgáló tartálykocsik 2017. december 31-ig használhatóak csak, de csak abban az esetben, ha a tartálykocsit nyilvántartásba vevő illetékes hatóság ezt külön engedélyezi. Az UN 1017 klór, az UN 1749 klór-trifluorid, az UN 2189 diklór-szilán, az UN 2901 brómklorid és az UN 3057 trifluoracetil-klorid gáz szállítására szolgáló 2007 előtt gyártott tartálykocsiknál, amelyeknél a tartályfenék falvastagsága nem felel meg a jelenlegi RID-nek, csak akkor használhatók, ha az alábbi szerkezetek valamelyikével vannak felszerelve:  ütközőfelugrás elleni védőeszköz,  a tartányfenekek szendvics burkolása vagy  védőpajzs a vasúti kocsi mindkét végén.

Az ADN Szabályzatot kiegészítő, illetve azoktól eltérő előírások a belföldi alkalmazásban: Tekintettel arra, hogy az ADN belföldi alkalmazásra vonatkozó előírások között több olyan előírás is található, amelyek magyarázatát már bemutattuk az ADR-nél, azokat nem ismételjük meg itt. A kizárólag ADN-hez kapcsolódó előírásokat viszont kiegészítettük rövid magyarázatokkal. 1. A jelöléseknél és az okmányok kitöltésére vonatkozó előírások alkalmazásánál elegendő a magyar nyelv használata. Ez az eltérés nem alkalmazható a radioaktív küldeményeken lévő bárcák felirataira. 2. A z 1.3.2 szakasz szerinti képzéseket a veszélyes áruk belvízi szállítására vonatkozó, érvényes bizonyítvánnyal rendelkező veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadó tarthatja. 3. A z 1.3.2.4 bekezdés szerinti ismeretfelújító oktatást a Szabályzat 1.8.5.3 bekezdésében meghatározott kritériumokat kielégítő baleset vagy káresemény bekövetkezése esetén soron kívül is meg kell tartani. 4. A z 1.3.3 szakasz szerinti oktatásra vonatkozó dokumentációnak legalább a következőket kell tartalmaznia: a) az oktatásban részt vevők neve és a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkaköre; b) az oktatás témaköre a 1.3.2 szakasz szerint; c) az oktatást végző(k) veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadó bizonyítványának száma, lejárati ideje; d) az oktatás időpontja. A munkáltató az oktatásban részt vevők részére igazolást állít ki. Az oktatásra vonatkozó dokumentációt a munkáltatónak legalább 5 évig meg kell őriznie. 5. A Szabályzat 1.5.1 szakasza szerinti – Magyarország által is elfogadott – két- és többoldalú megállapodások a belföldi szállításokra is alkalmazhatók.

1. kép: A RID TE25 a) pont előírásai szerint felszerelt tartálykocsi veszélyes áruk szállításához

Az ADN belföldi alkalmazása Az ADN belföldi alkalmazása elérően szabályozott, mint az ADR és RID. Az ADN belföldi alkalmazásának előírásait az ADN törvény 3. §-a és 3. számú melléklete tartalmazza és nem külön miniszteri rendelet. A törvény belföldi alkalmazási előírásai szerint a belvízi szállításba beleértendő a beés kirakodás, a más szállítóeszközről és a más szállítóeszközre való átrakás, valamint a szállítás körülményei miatt szükségessé váló veszteglés is. 16 Veszélyes Anyagok 2016. január

6. A Szabályzat 1.16.1.3 bekezdését a következő 1.16.1.3.3 ponttal kiegészítve kell alkalmazni: „1.16.1.3.3 a) A Szabályzat alkalmazása során „Ideiglenes jóváhagyási bizonyítvány”-ként a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet (a továbbiakban: KöViM rendelet) szerinti, „Ideiglenes Közösségi Hajóbizonyítvány” is elfogadható, amennyiben az a 9. pontja alatt tartalmaz minden olyan adatot és információt, amely a Szabályzat 8.6.1.2, illetve 8.6.1.4 bekezdés szerinti bizonyítvány mintájában szerepel. b) A Szabályzat 1. Rész, 1.16 Fejezetében, az 1.16.3 szakaszban megjelölt Vizsgáló testületként a KöViM rendelet 2. számú melléklet 2.01 cikke szerinti Szemlebizottság is elfogadható, amennyiben egy tagja olyan szakértő, aki rendelkezik az ADN különleges ismereteivel és ezt a Szabályzatban előírt bizonyítvánnyal iga-

ADR/RID/ADN

zolni tudja, illetve a veszélyes áruk belvízi szállítására érvényes bizonyítvánnyal rendelkező veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó.” Magyarázat: Az Ideiglenes Közösségi Hajóbizonyítvány 9. pontja a veszélyes áruk szállítására vonatkozóan információkat tartalmazza azzal, hogy a hajóbizonyítvány hátoldalon találhatók meg a részletes információk. Azaz ha a hajó megfelel a nemzeti és a nemzetközi jog követelményeinek, vagyis az ADNnek, akkor azt a hajóbizonyítványnak tartalmaznia kell.

2 kép: A Ideiglenes Közösségi Hajóbizonyítvány címe

A szemlebizottság elnöke egy a hajózási hatóság kormánytisztviselői közül kijelölt szakember, tagjai a hajózási hatóság által felkért a belvízi hajók és gépészeti berendezéseik tervezésében jártas szakértő és az ellenőrizendő hajó vezetésére feljogosító képesítő okmánnyal rendelkező személy kell, hogy legyen. A szemlebizottság tevékenységének támogatására szakértőket vonhatnak be. A fentiek közül valamelyik szakértőnek érvényes ADN biztonsági tanácsadói végzettséggel kell rendelkeznie. 7. A Szabályzat 7.1.1.10 bekezdésének rendelkezéseit a következő kiegészítéssel kell alkalmazni: „7.1.1.10.1 Veszélyes árut tartalmazó küldeménydarab csak olyan raktérbe, konténerbe rakható, illetve e szállítások során olyan rakományképző eszközök (pl. raklap) alkalmazhatók, melyek kialakításához használt anyagokkal a küldeménydarab sérülése esetén kiszabaduló veszélyes áru nem lép veszélyes reakcióba.” Magyarázat: A fenti kiegészítő előírás a küldeménydarabok tömegének meghatározására vonatkozó rendelkezéshez kapcsolódik. Az ADN szerint a küldeménydarabokra megadott tömeg más előírás hiányában azok bruttó tömegét jelenti. Ha a küldeménydarabokat konténerekben vagy járműveken szállítják, a konténer vagy jármű tömegét nem kell az ilyen küldeménydarabok bruttó tömegébe beszámítani. A rakományképző eszközök alkalmazásánál, illetve a konténerek és rakterek megválasztásánál figyelni kell azok anyagaira, valamint belső bevonataira és az ún. „egybecsomagolási” rendelkezések alkalmazásával meg kell vizsgálni a szállított anyaggal való összeférhetőségét a veszélyes reakcióra vonatkozó fogalommeghatározás alapján. Ilyen előírások a nemzetközi gyakorlatban sehol sem találhatóak, és így a magyar szabályozás lényegesen szigorúbb, mint a nemzetközi.

 Veszélyes áruk

8. A Szabályzat 7.1.5.8.1 pontját a következő 7.1.5.8.1.1 ponttal kiegészítve kell alkalmazni: „7.1.5.8.1.1 1) A veszélyes árut szállító hajók adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének módját a vízi közlekedés résztvevői számára a hajózási hatóság a hajósoknak szóló hirdetményében közzéteszi. 2) A veszélyes árut szállító hajók adatainak a hajó és a hajózási hatóság közötti közvetítését arra alkalmas és a hajózási hatóság által megbízott szervezet is végezheti. 3) A 2) bekezdés szerint megbízott közvetítő szervezet tevékenységét az adatvédelmi szabályok és a 4) bekezdésben foglaltak megtartásával köteles végezni. 4) A veszélyes árut szállító hajók bejelentett adatait olyan módon kell kezelni, hogy a) az adatok kizárólag az illetékes hajózási hatóság vagy az általa erre a 2) bekezdés szerint felhatalmazott szervezet, továbbá az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) és annak illetékes területi szervei valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság és annak illetékes területi szervei számára legyenek hozzáférhetők, amit minősített rendszer biztosítson, b) veszélyes árut szállító hajóról adatot, beleértve a médiának adott információt is, – az üzemeltetőn vagy a hajó vezetőjén kívül – kizárólag a hajózási hatóság szolgáltathat [kivéve az f) pontban meghatározott adatközlést], c) URH-rádión keresztül történő adatközlésre csak félduplex csatorna használható, d) az ország területén közlekedő és a Szabályzat hatálya alá tartozó hajók bejelentett adatai alapján azok a hajózási hatóság és a 2) bekezdés szerint megbízott szervezet számára követhetők, ellenőrizhetők legyenek, e) bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Szabályzat hatálya alá tartozó hajók azonosíthatók és feltartóztathatók legyenek, f) baleset, segélykérés vagy a hajót fenyegető jogellenes tevékenység esetén az OKF, a mentésben résztvevő szervek, illetve a jogellenes tevékenység felszámolásában illetékes rendőr-, vám-, vízügyi és környezetvédelmi hatóságok az adatokhoz haladéktalanul hozzájussanak, g) a hajózási hatóságnál nyilvántartott és iktatott kérelmen feltüntetett adatokon kívül a szállítás befejezésekor (kirakó kikötőbe történt megérkezés vagy az ország területének elhagyása), illetve nemzetközi szerződés szerinti adattovábbítás megtörténte után a veszélyes árut szállító hajók bejelentett adatai közül a hajót és a vezetőjét azonosító adatokat (név, tulajdonos, lajstromszám) törölni kell minden más nyilvántartásból, a többi adatot statisztikai célokra felhasználásra havonta a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak kell átadni.” Magyarázat: A 2005/44/EK irányelvvel összhangban Magyarországon is szabályozzák a folyami információs szolgáltatásokat. Ez kötelező érvénnyel határozza meg az adatközlés tartalmát, a RIS felszereltséget és a további RIS alkalmazások minimum szintjét. 2016. január Veszélyes Anyagok 17

Veszélyes áruk  ADR/RID/ADN

A RIS alapján regisztrálják az ADN egységeket. A bevezetést követő 5 évben mintegy 17 000 darab ADN egység regisztrálására került sor. A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a belvízi ADN hajózásban a benzin és gázolajszállítások bírnak a legnagyobb jelentőséggel.

3. kép: A RIS-bejelentések jellemző megoszlása (ADN) veszélyes áruknál

9. A Szabályzat 8.2.2.7.3.1 pontjának rendelkezéseit a következő kiegészítéssel kell alkalmazni: „8.2.2.7.3.1 Az ismeretfelújító tanfolyam végén a 8.2.1.4 bekezdés szerint a tanfolyamszervezőnek a hajózási hatóság által delegált vizsgabizottság előtt tesztvizsgát kell tartani.” Magyarázat: Az ADN szerint az ismeretfelújító tanfolyam végén a tesztvizsgát a tanfolyamszervező tartja. Maguk a tesztkérdések az ADN-ben szerepelnek, így azok teljesen nyilvánosak. Magyarországon a fentiek alapján az esetleges visszaélések elkerülése céljából a jelöltnek az illetékes hatóság által delegált vizsgabizottság előtt kell vizsgáznia. 10. A veszélyes áru szállítására, tárolására megnyitott kikötőben veszteglő és a kikötő kiszolgáló funkcióját ellátó úszóműnek nem szükséges „Jóváhagyási bizonyítvány”nyal, illetve „Ideiglenes jóváhagyási bizonyítvány”-nyal rendelkeznie, ha a KöViM rendelet 8. § (1) bekezdés h) pontjában előírt, üzemképességet tanúsító okmány (Úszómű Bizonyítvány) olyan kiegészítést tartalmaz, amely ismerteti az úszómű veszélyesáru-szállításban betöltött funkcióját és a Szabályzat által előírt, az érintett úszóművel rendelkező kikötőben rakodásra engedélyezett veszélyes árukkal kapcsolatos minden szükséges adatot és információt. Magyarázat: Az úszómű rendeltetésszerűen helyhez kötött úszó létesítmény. Ilyen például az úszódokk kikötőponton. Mivel ezek nem hajók alkalmasságukat úszómű bizonyítvánnyal lehet igazolni a veszélyes árukra való alkalmasság tekintetében is.


Fontos kiegészítések: A kettős testszerkezetű hajók alkalmazását az ADN 2009. január 1-től vezette be az veszélyes áruk belvízi szállításához. Az ADN 1.6.7.4.2 pontja szerint 2015. december 31-ig lehetett csak benzint és UN 1268 alá tartozó nyersolaj párlatokat szállítani N 2.2 hajóval. Az erre vonatkozó átmeneti idő lejárt. Gázolaj pedig 2018. december 31-ig szállítható csak N 4.2 ADN hajótípussal. Ugyanez érvényes a kerozinra (UN 1223) és a terpentinre (UN 1300) is. Áru – Nr.

Hajó típusa Régi ADN

310

vd.

UN szám

Rakomány

UN 1267

Rohöl

UN 1268

Naphtha

UN 1203

Benzin

321

N 22

UN 1202

Diesel, Heizöl Gasöl

325

N 42

UN 1223

Kerosin

N 32

UN 1307

Xylene

N 32

UN 1114

Benzen

C 22

UN 1145

Cyclohexan

N 22

UN 1294

Toluen

N 22

UN 1179

ETBE

N 22

UN 2398

MTBE

N 22

UN 1230

Methanol

N 22

N 22

Táblázat: Az ADN átmeneti idők összefoglalója a belvízen leggyakrabban szállított veszélyes árukra

5. kép: Kettős testszerkezetű N 2.3 ADN hajótípus

A veszélyes áruk szállítására vonatkozó ADR/RID/ADR 2015 előírásait bemutató cikksorozatot ezzel befejeztük. A veszélyesáru-szállítással kapcsolatos egyéb részletes információért továbbra is keresse a HVESZ veszélyesáruszakértőit közvetlenül a www.hvesz.hu-n vagy forduljon a szerkesztőséghez.

Elemek és akkumulátorok

 Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem

Veszélyes anyagok az elemekben és az akkumulátorokban Környezet- és egészségvédelmi (és ki nem mondottan némileg piacvédelmi) okokból az EU – az elsősorban a veszélyesanyag-forgalom ellenőrzését szolgáló REACH szabályozás mellett – egyes termékcsoportoknál külön szabályozást alkalmaz a termékekben alkalmazott veszélyes anyagok korlátozására. Szerző: Markó Csaba, hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi szakértő

E

szabályozások a hulladékgazdálkodási jogszabályrendszerben jelennek meg, alapvetően a (veszélyes) hulladék-képződés megelőzése érdekében, a kiterjesztett gyártói felelősség érvényesítésével. Ennek lényege, hogy az adott termék gyártójának termékért viselt felelőssége annak teljes életciklusára kiterjed, a termék megtervezésétől és az előállításhoz felhasznált anyagok megválasztásától kezdve egészen a termék hulladékainak kezeléséig, értve ez alatt a hulladékká vált termékek összegyűjtéséről és kezeléséről (hasznosításáról és szükség esetén ártalmatlanításáról) való gondoskodást és a gyűjtés-kezelés költségeinek viselését. Napjainkig a kiterjesztett gyártói felelősségre épülő szabályozás négy termékcsoportra lépett életbe; ""a csomagolásokra, ""az elektromos és elektronikai berendezésekre (EEB), ""az elemekre és akkumulátorokra (elem/akkumulátor), valamint ""a személy- és 3 tonnánál kisebb haszongépjárművekre.

Az irányelvekben megjelenő előírásokat a tagországoknak érvényesíteniük kell nemzeti szabályozásukban, és biztosítaniuk kell az azokban (esetenként kötelező bizottsági végrehajtási határozatokban) megjelenő veszélyesanyagkorlátozások betartását és a termékek hulladékának meghatározott arányú összegyűjtését, hasznosítását. Az elem/akkumulátorok esetében az Európai Parlament és a Tanács 2006. szeptember 6-ai, az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladék elemekről és akkumulátorokról szóló 2006/66/EK irányelve – egy korábbi szabályozást felváltva – kötelezte a tagországokat arra, hogy előírásait a nemzeti szabályozásukban 2008. szeptember 26-áig érvényesítsék. Ennek megfelelően került kiadásra az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szóló 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet, valamint az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezeléséről szóló 21/2008. (VIII. 30.) KvVM rendelet, amelyeket a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) megjelenésével egy-

idejűleg, azok összevonásával és a Ht.-hez igazításával felváltott a ma hatályos, az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (rendelet). A rendelet a technikai szabályokat és a végrehajtási kötelezettségeket gyakorlatilag az irányelvnek megfelelő tartalommal veszi át, amelyek kimondottan a kiterjesztett gyártói felelősségre épülnek, meghatározva a forgalomba hozható elem/akkumulátorok forgalmazási feltételeit, egyúttal a termékek előállítóinak kötelezettségévé téve a hulladék elem/akkumulátorok összegyűjtésének és kezelésének megoldását. Bár a rendelet a gyártók hulladékgazdálkodási kötelezettségeit az irányelvnek megfelelően, teljes körűen megfogalmazza, az akkumulátorokra vonatkozó gyártói felelősség nem a rendeletben meghatározott általános feltételek szerint, hanem speciális módon, a termékdíj-szabályozás szerint érvényesül.

Hatály és definíciók A rendelet hatálya – címétől eltérően – nemcsak a hulladék elem/akkumulátorokra, hanem magukra az elemekre és az akkumulátorokra is kiterjed. Elem/akkumulátornak minősül minden elektromos áramforrás, amely kémiai energiát közvetlenül elektromos energiává alakít át, és egy vagy több 2016. január Veszélyes Anyagok 19

Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem  Elemek és akkumulátorok

elsődleges (nem újratölthető), illetve másodlagos (újratölthető) részegységből (cellából) áll. Nem terjed ki a hatály a Magyarország alapvető biztonságának védelméhez szükséges berendezésekben, fegyverekben, lőszerekben és hadianyagokban, valamint a világűrben való felhasználásra gyártott elem/akkumulátorra, kivéve a nem kifejezetten katonai célokra szánt termékekben használt elem/akkumulátort. A rendelet három csoportját különbözteti meg az elem/ akkumulátoroknak: ""a hordozható elem/akkumulátort, amely zárt burkolattal ellátott, kézben szállítható elem/akkumulátor, ""a gépjárműelem/akkumulátort, amelyet a gépjármű indításához, világításához, gyújtásához használnak, ""az ipari elem/akkumulátort, amelyet kizárólag ipari vagy szakirányú célra, vagy elektromos meghajtású gépjárműben használnak. Speciális hordozható elem/akkumulátornak számít a gombelem, amely különleges célokra (pl. hallókészülék, karóra, kisméretű hordozható berendezések, tartalék-áramforrás) felhasznált, kisméretű, kör alakú hordozható elem/akkumulátor, amelynek nagyobb az átmérője, mint a vastagsága. Az összekapcsolt vagy közös külső borítással ellátott, a fogyasztó által szét nem bontható, illetve fel nem nyitható, oszthatatlan egységet alkotó elem/akkumulátorokra az elem/akkumulátorcsomag megfogalmazást használja a rendelet. (A rendelet termékdíj-szabályozással történő együttes alkalmazása és végrehajtása sokszor értelmezési problémákat vet fel, mivel a termékdíj-szabályozás csak akkumulátorra, mint újratölthető kémiai áramforrásra terjed ki, ami a rendelet szerinti mindhárom csoportnak csak egy-egy részét jelenti.) További, a rendelet alkalmazása szempontjából lényeges meghatározások: Elektromos, elektronikus berendezés: az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, teljesen vagy részben elemről/ akkumulátorról működtethető EEB.

Vezeték nélküli elektromos kézi szerszám: elemről/akkumulátorról működő, karbantartási, építési vagy kertészeti tevékenységre szolgáló, az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet szerinti kézi EEB.

A szabályozással érintett gazdasági szereplők és tevékenységek meghatározásai: Gyártó: az elem/akkumulátor előállítója, valamint az, aki értékesítési módszertől függetlenül (beleértve a távollevők között kötött szerződést is) elemet/akkumulátort – akár gépjármű, EEB alkotórészeként vagy tartozékaként – Magyarország területén elsőként forgalomba hoz. Forgalmazó: aki a fogyasztó részére üzletszerűen biztosít elem/akkumulátort. Forgalmazás: elem/akkumulátor – ellenérték fejében vagy ingyenesen – üzletszerű gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása, ideértve az e célból való felkínálást is, továbbá az import. Import: a nem európai uniós helyzetű, a rendelet hatálya alá tartozó terméknek a vámjogszabályok szerinti, az Európai Unió vámterületén kívülről történő behozatala. Meghatalmazott képviselő: az Európai Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott, hogy meghatározott feladatok céljából a gyártó nevében eljárjon. Gazdasági szereplő: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr és a forgalmazó.

Gyűjtési arány: a tárgyévben hulladékként átvett hordozható elem/akkumulátor, és a tárgyévben, valamint a tárgyévet megelőző 2 évben forgalmazott hordozható elem/akkumulátor átlagos tömegének hányadosa (értsd: az éves összmennyiségek éves átlaga). A rendeletben említett, a hulladék elem/akkumulátor gyűjtését szolgáló létesítményekre az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendeletben meghatározottakat kell alkalmazni. cadmium

Veszélyesanyag-korlátozás

48

Cd

Nem hozható forgalomba 0,0005 tömegszázaléknál több higanyt tartalmazó elem/ak112.41 kumulátor. Nem forgalmazható 0,002 tömegszázaléknál több kadmiumot tartalmazó elem/akkumulátor, beleértve az EEB-be beépítetteket is. A kadmiumkorlátozás nem terjed ki a vészjelző- és riasztórendszerekben (beleértve a vészvilágítást is), az orvosi felszerelésekben, valamint 2017. január 1-ig a vezeték nélküli elektromos kézi szerszámokban használatos hordozható elem/akkumulátorra. Az e követelményeknek meg nem felelő, de a forgalomba hozatali tilalmat megelőzően forgalomba hozott elem/akkumulátorok a készletek kimerüléséig forgalmazhatók.

Jelölés A gyártó köteles az elem/akkumulátoron, illetve az elem/akkumulátorcsomagon az 1. melléklet szerinti ábrát, vegyjelet és adatot jól látható, felismerhető (olvasható) és letörölhetetlen módon feltüntetni. (Folytatjuk)


Robbanásveszélyes anyagok

 Raklap

Robbanásveszélyes anyagok tárolása A biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés érdekében, a veszélyes anyagok kezelésére és használatára a gazdálkodó szervezetek kötelesek belső folyamatszabályzást alkotni, mely tartalmazza mindazokat az általános követelményeket, továbbá a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit, melyek a veszélyes anyagokkal és a veszélyes keverékekkel kapcsolatos munkavégzéshez szükségesek. Szerző: Ősz Árpád, vezető munkabiztonsági szakértő

A

veszélyes anyagok kezelésére és használatára vonatkozó követelmények – kiemelten a Kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (Kbt.), a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.), valamint az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) alapján – megjelenhetnek a vállalat és/ vagy a telephely tűzvédelmi-, munkavédelmi-, technológiai/ munkavégzési-, és/vagy veszélyesáru-szállítási szabályozásában, de akár a robbanásvédelmi dokumentációk is választ adhatnak egy-két kérdésre. A szabályzat(ok)/folyamatok hatálya ki kell, hogy terjedjen: "" minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik; ""a gazdálkodó egység minden telephelyére és munkavégzési területére (tevékenységtől és kialakítástól függően, előfordulhat, hogy a gazdálkodó egység minden egyes telephelyére önálló szabályozás kiadása válhat szükségessé); ""a gazdálkodó egység saját és szerződéses alkalmazottaira.

A Kbt. által meghatározottak szerint (15. §), a veszélyes anyagok tárolását úgy kell végrehajtani, hogy a tárolt veszélyes anyag, illetve veszélyes keverék a biztonságot, az egészséget, illetve testi épséget ne veszélyeztesse, illetőleg a környezetet ne szennyezhesse, károsíthassa. Ez jelenti egyben azok megfelelő módon való csomagolását, címkézését, szállítását, forgalmazást, tárolását/raktározását, ürítését, és nem utolsósorban a felhasználás során képződő hulladékok kezelését is. Jogszabályi előírások alapján (OTSZ 9. §), robbanásveszélyes osztályba tartozik: a) a Kbt. szerint robbanó, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes, kismértékben tűzveszélyes anyag és keverék; b) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van vagy nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett értéke;

c) az éghető gáz, gőz és/vagy köd; d) az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez; és e) az e rendelet hatálybalépése előtt „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. Az OTSZ legújabb, 2015. július 1-jén hatályba lépett rendelkezései külön szakaszban rögzítik a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásait (191. §), mely bekezdések alapján a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot: ""kiszerelni, csomagolni csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában szabadtéren vagy olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és a hatékony szellőzést biztosították; ""csak zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni; ""az egyedi és gyűjtőcsomagolásán – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – az anyag robbanásra vagy heves égésre való hajlamát szövegesen vagy piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, a kiszerelő vagy a forgalomba hozó köteles elvégezni; ""nem szabad tárolni tetőtérben, pinceszinti helyiségben, padlástérben, továbbá 300 liter vagy 300 kg mennyiség felett egyéb, nem tárolásra tervezett helyiségben. Mindezen általános elvek mellett a gázpalackok esetében: ""huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és a gépjárműtárolókban gázpalackot tárolni tilos; ""többszintes lakóépületben – az egy lakóegységet tartalmazó lakóépületek kivételével – lakóegységenként nem használható vagy tárolható egynél több propánbután gázpalack; ""gázpalack használata és tárolása tilos olyan földszintesnél magasabb építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő; ""kereskedelmi rendeltetésű épületek, önálló rendeltetési egységek talajszint feletti eladótereiben propán-bután gázpalackot maximum 20 kg mennyiségben lehet forgalmazni. 2016. január Veszélyes Anyagok 21

Raklap  Robbanásveszélyes anyagok

Gyakorlatban a tárolás során alkalmazandó előírások ki kell, hogy terjedjenek a robbanásveszélyes anyag tárolásának egyéb szempontjaira is, mint például a tárolóhelyiség kialakítása, együtt-tárolás szabályai, munkavédelmi szabályok, használati eszközök köre, a környező területek és utak használata, stb. Az OTSZ a robbanásveszélyes anyagok tárolását illetően a további részletes előírásokat határozza meg: ""33. § (1) bekezdése értelmében a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag tárolására szolgáló alaprendeltetésű helyiséget más helyiségtől tűzgátló építményszerkezettel kell elválasztani, másik helyiséggel közvetlenül a szabadba szellőztetett tűzgátló előtérrel szabad összekapcsolni; ""33. § (2) alapján a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag tárolására szolgáló helyiség padlóburkolata és lábazata, ha az anyag robbanásveszélyes állapotban fordul elő, mechanikai hatásra gyújtóképes szikrát nem okozó, elektrosztatikus szempontból vezetőképes kell, hogy legyen. Éghető folyadékok előfordulása esetén folyadékot át nem eresztő kialakítású legyen. ""35. § (1) bekezdése értelmében a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag tárolására szolgáló helyiségben, robbanásveszélyes zónában a szellőzés lehetőségét biztosítani kell; ""35. § (4) bekezdése szerint a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag tárolására szolgáló helyiségben, robbanásveszélyes zónában re-cirkulációs szellőztetés nem alkalmazható; ""99. § (1) értelmében azon ipari vagy tárolási alaprendeltetésű kockázati egység helyiségében, ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag tárolása történik, a robbanási túlnyomás levezetése céljából hasadó vagy hasadó-nyíló felületet kell létesíteni; ""145. § (2) bekezdése szerint azokon a területeken, szabadtereken, robbanásveszélyes zónákban, ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokat tárolnak és az elektrosztatikus feltöltődés tüzet vagy robbanást okozhat, elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet kell biztosítani. A tervezés és kivitelezés során az elektrosztatikus gyújtás megakadályozása érdekében dokumentált védelmi intézkedéseket kell végrehajtani és meg kell határozni az elektrosztatikai kockázatot; ""187. § (3) alapján a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag tárolására szolgáló helyiségbe vagy szabadtérbe, gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre jogosító, írásban meghatározott feltételek alapján szabad; ""190. § (3) szerint a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot – ha azt nem nyomástartó edényzetben hozták forgalomba – a tűzveszélyes osztályba tartozó anyagra vonatkozó követelmények szerint csak zárt csomagolásban lehet tárolni; ""190. § (4) szerint öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okoz22 Veszélyes Anyagok 2016. január

hat, egy egységben nem szabad tárolni. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét naponta vagy - ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik - folyamatosan ellenőrizni kell, és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni. Természetesen ezek esetében is igaz, hogy a jogalkotó által meghatározott előírások gyakorlati alkalmazása minden esetben a gazdálkodó egység feladata és felelőssége. Fontos, hogy a munkavégzés feltételeit és a felkészülést arra az esetre is meg kell határozni, ha az anyag kiszabadulna a számára rendszeresített csomagoló eszközből, edényből, edényzetből és/vagy tárolóból. A fentiek alapján: ""A robbanásveszélyes területeken az előírásoknak megfelelő védettségű villamos és nem villamos berendezések és eszközök alkalmazhatóak. ""Potenciálisan robbanásveszélyes munkahely esetében el kell készíteni a jogszabályban meghatározott robbanásvédelmi dokumentációt és azt mindenkor naprakészen kell tartani. ""Robbanásveszélyes zónában csak minősített „robbanás biztos” erő- és munkagép, készülék, eszköz helyezhető el és használható. ""Ha robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag robbanásveszélyes állapotban fordul elő, a helyiségben olyan ruha, lábbeli és eszköz nem használható, amely gyújtási veszélyt jelenthet. ""A helyiségből, a szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről és/vagy a készülékről a tevékenység során keletkezett robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, valamint a tevékenység befejezése után el kell távolítani. A tárolóhelyiségekre vonatkozó fontos előírások: ""Ahol jogszabály önműködő csukó szerkezet alkalmazását írja elő, ott az ajtót csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, vagy a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag robbanásveszélyes állapotban fordul elő, akkor a nyitva tartás ideje alatt állandó helyszíni felügyeletről kell gondoskodni, vagy biztosítani kell, hogy az ajtó tűzjelző jelére csukódjon. ""Az épületek menekülésre számításba vett közlekedőin, lépcsőházaiban robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok nem helyezhetőek el. ""Robbanásveszélyes osztályú anyag tárolását végző létesítményekben, valamint lángkicsapódás veszélyével járó munkakörülmények között az ott dolgozók munkaés védőruha követelményeit, a jogszabályi megfelelésen túl, a munkahelyekre vonatkozó kockázatértékelések figyelembevételével kell meghatározni. ""A helyiségben, ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokat tárolnak, nyílt lánggal, izzással vagy veszélyes felmelegedéssel üzemelő berendezés – a te-

Robbanásveszélyes anyagok

 Raklap

vékenységet kiszolgáló technológiai berendezés kivételével – nem helyezhető el. Technológiai tüzelőberendezés létesítése esetén a tűz vagy robbanás keletkezésének lehetőségét megfelelő biztonsági berendezéssel kell megakadályozni. ""A robbanásveszélyes osztályba tartozó gázt szállító csőrendszernél és tárolóedénynél, továbbá, minden gépnél, berendezésnél és készüléknél, a gáz szivárgását meg kell akadályozni. ""Helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag tárolható. ""A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolására ponyvaszerkezetű építmény nem alkalmazható. ""A robbanásveszélyes anyagok tárolására szolgáló állványok, polcok csak nem éghető anyagból készülhetnek.

robbanásveszélyes anyagok tárolása történik. A vizsgálatok, tanúsítások kiterjednek minden olyan technológiára, ahol éghető gázok/gőzök/ködök vagy porok levegővel alkotott keveréke (esetleg mindkettő egyszerre) képezhet robbanásveszélyes elegyet. 2) A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag tárolására szolgáló helyiségben az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet biztosítani kell. A védelem megfelelőségét felülvizsgálattal kell igazolni, amely vizsgálat szükségességét az OTSZ 145. és 278. §-ai írják elő. 3) Robbanásbiztos kivitelű berendezések felülvizsgálata szükséges minden olyan helyiségben, berendezésben és technológián, ahol az OTSZ 200. § (1) alapján olyan villamos berendezés van használatban, amely rendeltetésszerű használata esetén a környezetére nézve gyújtásveszélyt nem jelent.

A fentiekben vizsgált előírások mellett, a robbanásveszélyes anyagok tárolását érintően a következő megfelelésekre is kötelezett (lehet) a gazdálkodó szervezet: 1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 13. § (3) alapján tűz- vagy robbanásveszélyes készüléket, gépet, berendezést forgalomba hozni, forgalmazni vagy beépíteni akkor lehet, ha az rendelkezik tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal, amennyiben azt a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírja. Számos ipari folyamatban találkozhatunk tűz- vagy robbanásveszélyes berendezésekkel és/vagy technológiákkal, amelyekben többek között

Mindezeken túl az OTSZ további előírásokat fogalmaz meg rendeltetéstől függő létesítményekre (gépészeti akna, szellőzőcsatorna); állvány jellegű építményekre; speciális építményekre, mint felszín alatti vasútvonal; a tűzoltási út, terület és egyéb utakra; a szérű, rostnövénytároló, kazalra; valamint üzemanyagtöltő állomásokra. A jogszabályi megfelelés, valamint a biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés biztosítása érdekében a gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottak közül: "" legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt minimum havi 8 órában kell foglalkoztatni abban az esetben, ha a gazdálkodó szervezet robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állít elő, dolgoz fel, és/vagy tárol és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, és/vagy tárolt anyag együttes és egyidejű mennyisége meghaladja az 1000 kg/liter mennyiséget, de legfeljebb 5000 kg/liter; illetve "" felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt minimum havi 16 órában kell foglalkoztatni akkor, ha ugyanezen anyagok esetében azok együttes és egyidejű mennyisége meghaladja az 5000 kg/liter mennyiséget. Végezetül az üzemeltetőknek érdemes a következőkben felsorolt területeken (ahol releváns) is a megfelelő szabályrendszert létrehozni és működtetni annak érdekében, hogy a robbanásveszélyes anyagok tárolása és az ahhoz kapcsolódó feladatok biztonságosan és az egészséget nem veszélyeztető módon valósuljanak meg. Ezek a területek például: a dohányzás szabályai, gépjárműparkolás szabályai (személy- és tehergépjárművek), különböző helyiségek használati szabályai, mint öltözők, iroda és iroda jellegű helyiségek, dokumentumtárak és helyiségek, műhelyek, informatikai helyiségek, gépészeti helyiségek, kazánházak, laboratóriumi tevékenységek szabályai, töltési (közúti, vasúti, folyami, légi és tengeri) létesítmények, szerszámok használata, tüzelő- és gépi berendezések használata, csatornahálózat üzemeltetése, valamint az ezekhez tartozó ellenőrzések és felülvizsgálatok rendszere. 2016. január Veszélyes Anyagok 23

A veszélyes áruk szállítása a RID szabályrendszere alapján Szeminárium 2016. március 8-án 9.00-tól 13.00-ig a CEU Konferencia Központban (1106 Budapest, Kerepesi út 87.) Tisztelt Szakember! A 2015-ös év számos változást hozott a veszélyes áruk vasúti szállításában. A RID törvény 3. §-a szerint a RID nemzetközi előírásait belföldön a vonatkozó miniszteri rendeletben [jelenleg a 53/2015. (IX.18.) NFM rendelettel módosított 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet] foglaltak szerint kell alkalmazni. A változások kiterjednek a jogosultsági kérdésekre, az egyedi azonosítók és ellenőrző rendszerek alkalmazására, a továbbképzésekre és az oktatásra. Szemináriumunkon Ön a RID változásaival és új szabályaival kapcsolatos minden hasznos elméleti és gyakorlati információ birtokába jut. Kiváló előadónk, Hupák Árpádné Judit – a Rail Cargo Hungaria Zrt. veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadója – minden részletre kiterjedően válaszolja meg a veszélyes áruk vasúti szállításával kapcsolatos összes felmerülő kérdést.

Tematika I. • • • •

Általános előírások Szerkezet, hatály, alkalmazási terület 3.2 fejezet „A” és „B” táblázat Más szabályzatok alkalmazhatósága A fuvarozásban résztvevők biztonsággal kapcsolatos kötelezettségei • UIC 47-1 3 sz. döntvény II. Okmányok • Kötelező és ajánlott tartalom • Az egyes osztályokra vonatkozó különleges és kiegészítő információk • RID Írásbeli Utasítás III. Jelölések • Veszélyességi bárcák és nagybárcák • Narancssárga jelölés • Tolatási bárcák • Egyéb jelölések

IV. Műszaki előírások: • Feliratok a vasúti kocsin • Tartány-vizsgálati könyv • Műszaki ellenőrzési szempontok az UIC 471-3 sz. döntvény alapján • Vonatok kezelése és ellenőrzése V. Vasúti fuvarozás során előforduló néhány hiányosság és azok megelőzése • Nagybárcák, narancssárga jelölés felhelyezése • Veszélyes anyag szivárgása • Forgatható táblák VI. Néhány szó az SZMGSZ 2. sz. mellékletről

Bővebb információ és jelentkezés

Veszélyes anyagok az elemekben és az akkumulátorokban A kémiai biztonság hatósági ellenőrzése, kiemelt területek Toxikus nehézfémek

Recommend Documents