VESZÉLYES ANYAGOK AZ ÉPÍTŐIPARBAN

VESZÉLYES ANYAGOK AZ ÉPÍTŐIPARBAN

Készült Az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság megbízására

Készítették: Fortuna Zsuzsanna kémia-áruismeret szakos közgazdász tanár Pólay István okl. környezetvédelmi szakmérnök Weiner László okl. környezetvédelmi szakmérnök

---------------------------------------Pólay István

Budapest 2009. december

TARTALOM I. BEVEZETÉS II. Veszélyes anyag fogalom meghatározása, vonatkozó jogi szabályozás II. 1. Veszélyes anyag fogalma II. 1. 1. Kritériumok a veszélyesség meghatározására II. 2. Az anyagok és a készítmények tulajdonságainak a vizsgálata II. 3. Vonatkozó jogszabályok II. 3. 1. Jogszabályi környezet II. 4. A foglalkoztatás biztonsága és az egészség II. 4. 1. Döntő tényezők új állás keresésekor II. 5. A kockázatelemzés II. 5. 1. A környezeti kockázatok elemzésének jelentősége II. 5. 2. A környezeti kockázatmenedzsment elemei II. 5. 3. Kockázatértékelési módszerek II. 5. 4. Munkahelyi kockázatbecslés, kockázatértékelés - általános tudnivalók II. 5. 4. 1. Munkahelyi kockázatértékelés során elvégzendő feladatok II. 5. 4. 2. Az építőipar egészségvédelmi kérdései II. 5. 4. 2. 1. Veszélyes munkakörök II. 5. 4. 3. Számítási eljárások a kockázat mértékére

5 10 10 12 17 20 20 27 29 44 47 48 52 53 53 54 54 56

III. Az építőiparban felhasznált veszélyes anyagok III. 1. Légszennyező anyagok III. 1. 1. Légköri aeroszolok, szálló por III. 1. 2. Gáznemű légszennyeződések III. 1. 2. 1. Szén-monoxid III. 1. 2. 2. Nitrogénoxidok III. 1. 2. 3. Nitrogén-dioxid (NO2) III. 1. 2. 4. Nitrogén-monoxid III. 1. 2. 5. Kén-dioxid III. 1. 2. 6. Kénhidrogén (hidrogén-szulfid) III. 1. 2. 7. Ammónia III. 1. 2. 8. Ózon III. 1. 2. 9. Radon III. 1. 3. 1. Szerves vegyületek III. 1. 3. 1. 1. Illékony szerves vegyületek VOC (Volatile Organize Compounds) III. 1. 3. 1. 2. PAH vegyületek III. 1. 3. 1. 3. Halogénezett szénhidrogének III. 1. 3. 1. 4. Fluórozott szénhidrogének (HFC) III. 1. 3. 1. 5. Klórozott, fluórozott szénhidrogének (CFC) III. 1. 3. 1. 6. Hidrogént is tartalmazó klórozott, fluórozott szénhidrogének (HCFC) III. 1. 3. 1. 7. Dioxinok és furánok III. 1. 3. 1. 8. Pentaklórfenol (PCP) III. 1. 3. 1. 9. Poliklórozott-bifenilek (PCB) III. 1. 3. 1. 10. Peroxi-acetil-nitrát (PAN) III. 1. 3. 1. 11. Polibrómozott-difenil-éterek (PBDE) III. 1. 4. Gőz- és aeroszol-képződés bitumen forró feldolgozása közben

60 60 60 62 62 63 63 64 64 64 64 65 65 67 67 67 68 69 69 69 69 70 71 71 72 72

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ III. 2. Oldószerek és hígítók III. 2. 1. Szerves oldószerek III. 2. 2. Robbanásveszélyes oldószerek III. 2. 2. 1. Benzin III. 2. 2. 2. Benzol III. 2. 2. 2. 1. Benzolszármazékok III. 2. 2. 2. 1. 1. Toluol III. 2. 2. 2. 1. 2. Xilol III. 2. 2. 2. 1. 3. Nitro-benzol III. 2. 2. 2. 1. 4. Klór-benzol III. 2. 2. 2. 1. 5. Etil-benzol III. 2. 2. 3. Aceton III. 2. 2. 4. Alkoholok III. 2. 2. 4. 1. Metanol III. 2. 2. 4. 2. Etanol III. 2. 2. 4. 3. Propil-, butil-, amil-, izopropil-alkohol III. 2. 2. 4. 4. Ciklohexanol III. 2. 2. 4. Fenolok III. 2. 2. 5. Acetátok III. 2. 2. 6. Kloroform III. 2. 2. 7. Formaldehid III. 2. 2. 8. Terpének III. 2. 2. 9. Tetraklór-etilén (perklór-etilén) III. 2. 2. 10. Tetralin, dekalin III. 2. 2. 11. Ciklohexán III. 2. 2. 12. Etilénglikol III. 2. 2. 13. Etil-diglikol (Dietilén-glikol-monometil-éter) III. 2. 2. 14. Sztirol III. 2. 2. 15. Ftalátok III. 3. Savak III. 3. 1. Hangyasav III. 3. 2. Ecetsav III. 4. Festékek III. 4. 1. Anilin III. 5. Szervetlen anyagok III. 5. 1. Szervetlen (ásványi) porok III. 5. 1. 1. Nehézfémek III. 5. 1. 1. 1. Ólom III. 5. 1. 1. 2. Kadmium III. 5. 1. 1. 3. Króm III. 5. 1. 1. 4. Nikkel III. 5. 1. 2. Azbeszt III. 5. 1. 2. 1. Egészségkárosító hatása III. 5. 1. 2. 1. Ártalmatlanítása III. 5. 1. 3. Szénsalak III. 6. Allergiát okozó anyagok III. 7. Az építőiparban használatosabb mérgező hatású, tűz- és robbanásveszélyes vegyi termékek

75 77 77 78 78 79 79 80 80 80 81 81 81 82 82 83 83 83 84 85 85 85 86 86 86 87 87 87 87 88 88 88 89 89 90 90 90 91 92 92 92 93 94 95 96 97 99

_____________________________________________________________________ oldalszám:3 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ III. 7. 1. A poros, oldószer-, sav-, lúg- és más gázokat, gőzöket és kellemetlen szagokat tartalmazó munkáknál használatos védőeszközök III. 7. 1. 1. Biomaszk panoráma álarc III. 7. 1. 1. 1. Korlátozások III. 7. 1. 2. FA-3 félálarc III. 7. 1. 2. 1. Korlátozások III. 7. 1. 2. 2. A szűrők alkalmazási területei III. 7. 1. 3. PERFIL részecskeszűrő félálarc III. 7. 1. 3. 1. Korlátozások III. 7. 1. 4. PERFIL 1412 (szeleppel) PERFIL 1411 III. 7. 1. 5. PERFIL 1422 (szeleppel) PERFIL 1421 III. 7. 1. 6. PERFIL ACTIVE 1416 (szeleppel) PERFIL ACTIVE 1415 III. 8. Építőipari hulladékok III. 8. 1. Magyarországi bontások III. 8. 2. Bontási hulladék III. 8. 3. Inert hulladéklerakó III. 8. 4. Hazai célkitűzéseknek III. 8. 5. Építési törmelék III. 8. 6. Hulladékok kezelése III. 8. 6. 1. Mobil feldolgozó üzem III. 8. 6. 2. Regionális létesítmények III. 8. 7. Építés, bontás folyamata III. 8. 7. 1. Bontás III. 8. 7. 1. 1. Levegőtisztaság-védelem III. 8. 7. 1. 2. Szennyvízkezelés III. 8. 7. 1. 3. Hulladék III. 8. 7. 1. 3. 1. Épületekbe beépített szórt azbeszt felmérése III. 8. 7. 1. 3. 2. Hulladékkezelés III. 8. 7. 2. Kivitelezés III. 9. A biztonsági adatlapokra vonatkozó követelmények III. 9. 1. Anyagok és a biztonsági adatlap III. 9. 1. 1. A készítmények és a biztonsági adatlap III. 9. 1. 2. A munkavállalók hozzáférése a biztonsági adatlap információihoz III. 9. 1. 3. Általános tudnivalók a biztonsági adatlapról III. 9. 1. 4. A biztonsági adatlap tartalmi, formai követelményei III. 9. 1. 5. Veszélyszimbólumok

100 101 101 102 102 103 104 104 104 105 105 105 106 106 107 107 107 108 108 108 108 108 110 110 110 110 113 115 117 118 119 119 120 120 121

IV. Összefoglalás MELLÉKLETEK 1. számú melléklet 2. számú melléklet 3. számú melléklet 4. számú melléklet 5. számú melléklet

122 126 127 132 134 140 144

6. számú melléklet

146


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________

I. BEVEZETÉS Az építőipar Európa egyik legnagyobb iparága. Sajnos a munkahelyi biztonság és egészségvédelem tekintetében a leggyengébb teljesítményt nyújtja. Míg az egyéb iparágakban 100 ezer dolgozóból átlagosan öt szenved halálos kimenetelű munkabalesetet, addig az építőiparban ez a szám tizenhárom. Ezek az arányok azt jelentik, hogy évente: 1300 építőmunkás veszíti életét, és 800 ezren sérülnek meg. Az egész világot tekintve az építőiparban dolgozóknál háromszor gyakoribb a halálos baleset, és kétszer nagyobb a sérülés valószínűsége, mint más ágazatokban. Ezek az arányok természetesen Magyarországon sem sokkal kedvezőbbek. Az építőiparban végzett munka a munkáltatók, a dolgozók és még sokan mások által tett igen komoly erőfeszítések ellenére is az egyik legveszélyesebb foglalkozás. A végzetes balesetek és a sérülések mellett további gondot jelent: 

az ipari átlagnál jóval magasabb az izom- és csontrendszeri problémák száma, s a szektor dolgozóinak csaknem felénél jelentkeznek hátfájásos panaszok;



az építőmunkások ugyancsak fokozott mértékben vannak kitéve a veszélyes anyagok, köztük az erősen rákkeltő anyagok hatásának;  az építőmunkások körében sokkal valószínűbb a munkával kapcsolatos egészségi problémák kialakulása, mint más szektorok dolgozóinál. Ezek a veszélyek jelentős költségeket jelentenek a munkavállalóknak, a munkáltatóknak és a társadalomnak egyaránt, ezért leküzdésük szociális és gazdasági kérdés is. Az építőiparban a korábbi évek folyamatos teljesítménynövekedése után a 2007. – 2008. években jelentős visszaesés következett be. A többlet kapacitások miatt kivitelezői túlkínálat alakult ki az építőiparban. Romlott az építőipar nyereségessége, amely kedvezőtlenül befolyásolta a munkavédelmi terület költségráfordításait is. Az építőipari tevékenység lényege különféle célokat szolgáló, állandó vagy ideiglenes használatra szánt kis, közepes vagy nagy építmények (műtárgyak) és épületek tervezése, felépítése, fenntartása, javítása és lebontása. A tevékenység során a fizikai és szellemi munka aránya változó, sokféle anyagot, változó bonyolultságú (egyszerű; kézi; gépi; számítógép-vezérelt) technológiát, változó állapotú (sokszor igen elhasználódott) eszközöket használnak. Az ágazatnak vannak ugyan állandó munkahelyei (betonkeverő üzem, panelgyártás, karbantartó és szerelőüzemek stb.), de általánosságban a munka_____________________________________________________________________ oldalszám:5 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ hely nem állandó, így a munkakörülmények objektumról objektumra változnak. Magas a nyílt téri munkahelyek aránya. A munkaerő egy része szakképzett, és ők jelentik többnyire az állomány magvát. A szakképzetleneket sok esetben az építkezés helyszínén toborozzák. A feketemunka aránya ebben a körben magas. Az elsődlegesen építőiparra jellemző sajátos konstrukció a vállalkozói (alvállalkozói) láncolatok kialakulása. Különböző munkakultúrájú, eltérő munkavédelmi színvonalú és szervezettségű vállalkozások dolgoznak egymás közelében. Időszakosan cserélődnek a közreműködő vállalkozások, így a munkaterület személyi állománya is folyamatosan változik. A megterhelés-igénybevétel oldaláról erre a nemzetgazdasági ágra leginkább a túlzott - és esetenként egyoldalú - fizikai igénybevétel a jellemző, számos esetben kedvezőtlen (hideg, meleg, változó) klimatikus viszonyok között. A fizikai munka nagysága a megmozgatott anyagok és eszközök súlyából és a legyőzendő szintkülönbségekből adódik. Az építőanyagok, szerszámok és mechanikai segédeszközök emelése és hordása gyakran nem megfelelő, hajlított testtartásban történik, gyakori a térdepelés és a guggolás. Kiemelkedő jelentőségűek a gépek, a berendezések, az eszközök és a kéziszerszámok használatából, a munkavégzés jellegéből (állva, ülve, járva, hajolva, térdelve, kényszer-testhelyzetben, ismétlődő mozdulatokkal, stb. végzett munka) adódó ergonómiai kóroki tényezők. A pszichés megterhelés a többi megterhelés között látszólag háttérbe szorul, meg kell azonban említeni, hogy a határidőkényszer, a monotonitás ennél a munkánál is jelentős tényező, amelyet fokoz a balesetveszély is (pl. munka a magasban - tériszony). Az építőipar az egyik legbaleset-veszélyesebb nemzetgazdasági ág. A munkahely ideiglenes jellege, a pontatlan alátámasztások, elhelyezések, az egyéni védőeszközök (pl.: zuhanásgátló) elégtelen volta, vagy nem kellő használata munkaárkok beomlásához, állványzatok összedőléséhez, anyagok, eszközök és munkavállalók lezuhanásához vezethetnek, valamint veszélyeztethetik a munkavégzés hatókörében tartózkodókat is. Az ágazatban a balesetet előidéző főbb okok a be- és leesés elleni védelem hiánya, a betemetődés, illetve az áramütés veszélye. A be- és leesési veszély leggyakrabban a magasépítési munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalókat érinti, akik a leesés _____________________________________________________________________ oldalszám:6 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ elleni védelemmel el nem látott falnyílások, födémnyílások közelében, födémeken, tetősíkokon, építési állványokon végeznek munkát. A munkáltatók veszélytudata még nem ért el arra a szintre, hogy intézkedjenek a már kiépített, de megbontott védelmek helyreállítására, karbantartására, illetve, hogy a leesés elleni védelem biztosítását fontosabbnak ítéljék meg, mint a határidő betartását. Jellemző hiányosság a munkaterületeken a mindenki által használt lépcsőfeljárók, lépcsőházak, liftaknák korláttal való ellátásának hiánya. Az építkezéseknél a legkülönfélébb gépeket, berendezéseket és szerszámokat használják. Ezek többsége okozhat mechanikai sérülést. A villamos berendezések speciális veszélye az áramütés, a port keltőké a porhatás, a zajos gépek halláskárosodást, a rezgéskeltők (pl. légkalapács, pneumatikus fúrógépek stb.) pedig kéz-kar vibrációs szindrómát okozhatnak, vagy egésztest-rezgés révén károsítanak (önjáró munkagépek, nehézgépek stb.). A figyelem és teljesítmény csökkenése révén a zajexpozíció is növelheti a munkahelyi balesetek gyakoriságát. A fizikai kóroki tényezők közül az építőiparban számolni kell a hőterheléssel is, amely adódhat a klimatikus viszonyokból – miután a munkálatok egy része szabadban, illetve félkész épületekben folyik – és a hőtermelő-berendezésekből is (pl. aszfaltgépek). A tűző napon végzett munka hatására fokozott az UV terhelés is. A téli időszakban, hidegben a munkahelyi megterhelés még a legjobb egészségi állapotú munkavállalók szervezetét is megviseli. A hegesztő-berendezésekkel történő munkavégzés – megfelelő védelem hiányában – súlyosan veszélyezteti a munkavállalók egészségét nemcsak az ultraibolya sugárzás, hanem a hegesztett fémekből felszabaduló és a technológiából adódó veszélyes vegyi anyagok miatt is. A kémiai kóroki tényezők közül az építkezéseken számos, különféle vegyi anyagot és terméket használnak fel, amelyek között nem egy gyúlékony és/vagy robbanásveszélyes, illetőleg ártalmas az egészségre. A motorhajtásra szolgáló üzemanyagok és a kenőanyagok gyúlékonyak, párájuk robbanásveszélyes elegyet képezhet a levegővel. A lángvágásnál és –hegesztésnél használt gázok, a különféle festékek és hígítóik szintén tűz– és robbanásveszélyesek lehetnek. A cement, mész, csemperagasztó, műgyanta alapú malter adalékok (pl. epoxidok), tömítőanyagok és festékek használatakor a dolgozók kapcsolatba kerülnek vegyszerekkel. _____________________________________________________________________ oldalszám:7 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ Amennyiben a veszélyes anyagok/készítmények biztonsági adatlapjait nem bocsátják a felhasználó rendelkezésére, súlyosan megsértik a megelőzés helyes gyakorlatát: ezekben az esetekben a munkavállalókat érő egészségkárosodás lehetősége rejtve marad. Ezek hiányában a megfelelő, hatásos egyéni védőeszközök megválasztása és biztosítása sem történik meg, és a munkáltatók gyakran elmulasztják szabályozni írásban az egyéni védőeszközök juttatásának rendjét is. A különböző munkahelyeken felhasználásra kerülő vegyszerek használata tízszer nagyobb kockázattal jár, mint a munkahelyi balesetek. A különféle vegyi és más veszélyes anyagokkal való munkahelyi érintkezés Európa-szerte veszélyezteti a munkavállalók egészségét. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség "Szakértői előrejelzés az újonnan megjelenő kémiai kockázatokról" című jelentése megnevezi azokat a fontosabb anyagcsoportokat, amelyek új, egyre fokozódó kockázatot jelenthetnek a munkavállalók egészségére azáltal, hogy betegségek egész sorának kialakulásához járulnak hozzá, az allergiától és asztmától kezdve a terméketlenségen át egészen a rákig. A mai civilizált ember minden nap elfogyasztja saját vegyi anyag koktélját, ami végső soron a véráramba kerül. A háztartási-, ipari termékekben található vegyi anyagok a használat során közvetlenül is negatív hatással lehetnek az emberi egészségre, de közvetve, először a környezetbe jutva, majd onnan (a szennyezett vízen, élelmiszeren, levegőn keresztül) az emberi szervezetbe kerülve is károsodást okozhatnak. Például gyakori eset, hogy szennyezett tengerből kifogott halak többek között metilhigany-t tartalmaznak, ami idegrendszeri károsodást okozhat. Ugyanakkor sokan éppen azért esznek halat, mert úgy hiszik, ez egészségesebb, mint a zsíros húsok. Persze otthonunk sem mentes a kemikáliáktól, a háztartási porban is több, az emberi egészségre káros vegyi anyagot fedeztek már fel. Példaként említhetjük az egyes szervek működési zavarát okozó, perfluorozott szerves anyagok csoportját, valamint a ftalátokat, amelyeket főleg a rugalmas PVC termékek gyártásánál használják, és a belső elválasztású mirigyeket károsíthatják. Becslések szerint évi 74 ezer, munkával összefüggő haláleset köthető a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokhoz. Ez azt jelenti, hogy tízszer annyian halnak meg veszélyes anyagok miatt, mint munkahelyi balesetek következtében. Sok vállalat nem foglalkozik megfelelően a veszélyes anyagok alkalmazásának megszüntetésével _____________________________________________________________________ oldalszám:8 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ vagy helyettesítésével. A kémiai kockázatok kezelése különösen a kkv-knál és az alvállalkozóként dolgozó cégeknél hiányos. Egy felmérés szerint az európai munkavállalók körülbelül 15 százaléka számolt be arról, hogy a munkahelyen töltött idő egynegyedében vegyi anyagokkal foglalkozik, 10 százalék nyilatkozta, hogy gőzöket lélegzik be, 19 százalék, pedig port és füstöt szív be a munkahelyén. Sok szakmában a munkavállalók bőrön keresztül érintkeznek a vegyi anyagokkal, ami az allergiás betegségekben szenvedők számát növeli. Becslések szerint a foglalkozási megbetegedések sorában a váz- és izomrendszeri megbetegedések után (13,6%-kal) a második helyen álló bőrbetegségek 80-90 százalékáért a vegyi anyagok tehetők felelőssé. A szakértők külön is felhívják a figyelmet a feltehetően rákkeltő anyagokra, például a dízel kipufogógázokra. Az úgynevezett reprotoxikus, azaz a reproduktív egészséget károsító anyagokat nagyon ritkán veszik figyelembe a munkahelyi kockázatértékelésben és -megelőzésben. A fokozott aggodalomra okot adó foglalkozások közé tartozik a hulladékkezelés, az építőipar és a különböző szolgáltatási tevékenységek. A különféle vegyi anyagok kombinációjának való kitettség igen jellemző, és ha az egyes kockázatokat egymástól függetlenül mérlegelik, a veszély valódi mértékét gyakran alábecsülik. A többszörös expozíció ma már egyre nagyobb aggodalomra ad okot. Az unióban nagyszabású előrejelző vizsgálat kezdődött, amely mindenekelőtt azt méri fel, hogy az új technológiák milyen munkahelyi kockázatot jelentenek az elkövetkező tíz évben. Az építőiparban a technológiák korszerűsödésével, új technológiák alkalmazásával fokozódik az új készítmények, anyagok köre, ezek tulajdonságait pedig gyakran éppen azok nem ismerik, akik fizikai kontaktusba kerülnek velük, vagyis a „kétkezi” munkások. Az ismeretlen vagy nem kellően megismert, külsőleg veszélytelennek látszó új anyagokkal még annyira sem bánnak gondosan mint a láthatólag veszélyes tárgyakkal (kalapács, véső, fúró stb.). Az építőipari gyors technológiafejlesztés mellett a munkavédelmi oktatás egyre nagyobb lemaradásban van. A veszélyesség igen sokféle lehet, mind az érintkezés módja (külsőleg, belsőleg), mind az emberi szervezetre (és a környezetre) gyakorolt hatás (toxikus, mérgező, irritatív stb.) vonatkozásában. Mindezek miatt különösen fontos a változásokat figyelembe vevő folyamatos tájékoztatás a munkaszervezetek minden szintjén, minden szereplő esetében.



II. Veszélyes anyag fogalom meghatározása, vonatkozó jogi szabályozás II. 1. Veszélyes anyag fogalma A gyorsuló ütemben növekvő kemizáció kockázatai. 1965-ben a kereskedelmi forgalomban lévő vegyi anyagok száma 60 000, a regisztráltaké 6 millió volt; 1990-ben az előbbiek prognosztizált tétel száma 85 000, az utóbbiaké legfeljebb 8.5 millió volt; 1990-re a számuk 100 000 illetőleg 10 millió fölé nőtt. Mind a kereskedelmi forgalomban lévő, mind a regisztrált vegyi anyagok tételszáma egyre gyorsuló ütemben növekszik. A különböző márkaneveken (fantázianevek) forgalomba hozott készítmények számát 4 millióra becsülik. A készítmények pontos összetétele általában ipari titok, a „fogyasztók” (lakosság, egészségügy, környezetvédelem, stb.) körében gyakran ismeretlen. A vegyi anyagok lehetnek környezetkárosítóak, egészségkárosítóak, tűz- és robbanásveszélyesek; esetenként pedig egy-egy anyagban a két vagy a három tulajdonság kombinálódik. Mindezek figyelembevételével belátható, hogy a kemizáció fokozott, különösen kontrollálatlan növekedése az olyan kockázatok jelentős növekedését eredményezi, amelyek globális következményekkel járhatnak együtt. Erre először az 1960-as évek második felében az ún. Római Klub (önként vállalkozó Nobel-díjas tudósok csoportja) hívta fel a figyelmet. A Római Klub a veszélyt elsősorban az ún. globális környezetkárosodásban látta. A második súlyos következményre az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hívta fel a figyelmet: a WHO definíciója szerint minden egyes vegyi anyag potenciális kóroki tényező; ez azt jelenti, hogy a vegyi anyagok mint kóroki tényezők (tételszámuk 10 milliónál több!) sokszorosan haladják meg az eddig ismert valamennyi emberi megbetegedés ismert kóroki tényezőinek számát! Megfelelő szabályozás hiányában a vegyi anyagok a lakosság és a dolgozók tömeges egészségkárosodását idézhetik elő. A kontrollálatlan kemizáció harmadik nem kívánatos következménye a korábban ismeretlen, majd egyre gyakoribbá váló kémiai haváriák, katasztrófák megjelenése. Ilyenek pl.: a Thalidomid okozta tömeges fejlődési rendellenességek; a szerves higany okozta Minamata betegség; Kanadában a klórt szállító vonat felrobbanása egy nagyobb város állomásán  több mint 100 000 ember evakulásával járt együtt  a sevezói TCDD-


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ kiömlés; a poliklórozott bifeniles ételmérgezések Japánban; a bopáli gyárrobbanás okozta tömeges  több ezer ember halálát okozó  izocianát mérgezések. A vegyi anyagok tulajdonságainak kombinálódása miatt negyedik nem kívánatos következményként olyan kockázatokkal is kell számolni, amelyekben az előzőek együttesen vannak jelen (kombinált kockázat). Mindehhez az alábbi kiegészítéseket kell hozzátenni: az átfogóan megvizsgált (tesztelt) és ismert vegyi anyagok száma alig több, mint 1 000(!), de még a kielégítően ismert hatású vegyi anyagok száma sem több mint 40 000; vagyis a nem vagy alig ismert, veszélyt jelentő anyagok száma mintegy tízmillió! Ötödikként tehát a nem megfelelően szabályozott kemizáció esetén egy jelentős mértékben ismeretlen, kiszámíthatatlan kockázattal is kell számolni. E kockázatok kezelésére, csökkentésére illetőleg - meghatározott anyagcsoportokhoz kapcsolódóan - a kockázatok elkerülésére hívta életre az ENSZ 1972-ben a Stockholmban rendezett ún. első Környezetvédelmi Világkongresszuson a kémiai biztonsági programot. A kémiai biztonság azonban - miután a kemizáció nem kívánatos kockázatainak csökkenése a várttól elmaradt - továbbfejlesztést igényelt. Az 1992-ben a Rio de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Világkonferenciát záró FöldCsúcson a 178 ENSZ tagállam közül 172 ország államelnökei, kormányfői írták alá az ún. Agenda 21-t. Ennek 19. fejezete megfogalmazza azokat a feladatokat, amelyeket az egyes országoknak a kémiai biztonság továbbfejlesztése, a Rió-i értekezleten definiált ún. helyes vegyi anyag kezelés érdekében meg kell oldaniuk. A helyes vegyi anyag kezelés a környezet védelme és az emberi egészség védelme mellett a társadalom és a gazdaság fejlődésének fenntartását is célul tűzi ki. Ezt úgy kívánja elérni, hogy a környezet és az ember egészségének védelmét szolgáló programokban az országok kormányai, kormányzati szervei, intézményei partnerként együttműködnek az ún. nem kormányzati szervekkel: az iparral, a tudományos szféra intézményeivel, az érdekvédelmi, a közérdekű és a környezetvédő csoportokkal, illetőleg oly módon, hogy a helyes vegyianyag-kezelés, mint tevékenység kiterjed a vegyi anyagok teljes életciklusára. Az Agenda 21 - és ezen belül a kémiai biztonság átfogó programjának - megvalósítására 1994-ben Stockholmban életrehívták a Kémiai Biztonság Kormányközi Fórumát (Intergovernmental Forum on Chemical Safety, rövidítve: IFCS). Az IFCS megfogalmazásában: a kémiai biztonság a vegyi anyagok termeléséből, tárolásából, szállítá_____________________________________________________________________ oldalszám:11 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ sából, feldolgozásából, felhasználásából, lerakásából adódó rövid és hosszú távú, ember- és környezetkárosító hatások megelőzése. Az IFCS munkája nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy az egyes országok eredményes kémiai biztonságának előfeltétele a korszerű törvényi szabályozás. A Magyarországi kémiai biztonság korszerűtlen szabályozása. A mérgező hatású vegyi anyagok részletes jogi szabályozására Magyarországon először az 1980-as években került sor. A szabályozás vázát a 26/1985. (V. 11.) MT rendelet és az ehhez kapcsolódó számos ponton túlszabályozó, „engedélyező elvű” 16/1988. (XII. 22.) SZEM rendelet képezte. Az ezekhez kapcsolódó, de gyakran az alaprendeletekkel szinkronban nem lévő nagyszámú tárca-rendelet (a Nemzeti Profil 163 a tárgyhoz kapcsolódó jogtárgyat vett leltárba) a szabályozást áttekinthetetlenné és csaknem hatástalanná tette. A vegyi anyagok kötelezővé tett minősítési eljárásának a várt 40-60.000 eset helyett a gyártók és forgalmazók még 1000 esetében sem tettek eleget, a felelős tárca illetve intézményei az országban gyártott illetve forgalmazott vegyi anyagokról, készítményekről csak töredékes információhoz jutottak. Nyilvánvalóvá vált azonban az is, hogy ha az ipar és kereskedelem előírt kötelezettségének megkísérel eleget tenni, a felelős hatóság jelentős kapacitás hiány miatt képtelen lett volna megfelelni az elvárásoknak, a rendelkezések feleslegesen és jelentősen gátolták volna az áruk szabad áramlását. A tevékenységek (gyártás, feldolgozás, forgalmazás, felhasználás stb.) ugyancsak kötelező engedélyezési eljárásai a hatóságnak a már említett szűkös kapacitása miatt nemcsak feladatmegoldási elégtelenségét jelentettek, hanem azt is, hogy a hatóság (az állam) olyan felelősséget vállalt át, amelynek szakmailag nem volt képes eleget tenni, és amely felelősség-átvállalással lényegében felmentést adott a nem megfelelő mederben, olykor szabálytalanul folyó, a lakosság kémiai biztonságát veszélyeztető tevékenységeknek. Ezt felismerve az Európa Unió majd belépést követően hazánk is jogszabályokat alkotott a hiány megszüntetése érdekében. II. 1. 1. Kritériumok a veszélyesség meghatározására Veszélyes anyagokkal számos jogszabály foglalkozik. Ezek közül három törvény az, amely alapvetően meghatározza ezek mibenlétét, és alapvető szabályokat állapít meg ezekkel kapcsolatban. A három törvény a kémiai biztonságról1, törvény a mun-

1

2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ kavédelemről2 és a hulladékgazdálkodásról3 szól. A három törvény felhatalmazást ad a kormánynak, illetve a szakágazatokat irányító minisztereknek a részletes szabályok megalkotására. A következő fejezetben felsoroljuk a területre vonatkozó jogszabályokat szám és cím szerint és ismertetjük a legfontosabb előírásokat. Ebben a fejezetben a hivatkozott jogszabályok alapján megadjuk azokat a kritériumokat, amelyek alapján egy anyagot, készítményt veszélyesnek minősít a törvény. A hivatkozott három törvény egymást kiegészíti a tekintetben, hogy míg a kémiai biztonságról szóló törvény az anyag, készítmény életciklusának első részéről rendelkezik, addig a hulladékgazdálkodásról szóló a használatból kikerülő, bontás során keletkező anyagok kezeléséről rendelkezik. A munkavédelemről szóló törvény szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit. Nézzük, mit mondanak a jogszabályok a veszélyességről: Elsőként a kémiai biztonságról szóló törvény meghatározását vesszük: a törvény szerint veszélyes; az az anyag, illetve az a készítmény, amely az anyagok és készítmények fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai alapján a következő felsorolás valamelyikébe besorolható: 1.

tűz- és robbanásveszélyes:

2.

tűzveszélyes anyagok:

3.

kismértékben tűzveszélyes;

4.

mérgező (toxikológiai) tulajdonságai alapján, toxikológiai sajátosságok szerint:

5.

ökotoxikológiai anyagok és készítmények környezetkárosító tulajdonságai alapján:

A törvény meghatározza azt az egységes szempontrendszert, amelynek segítségével valamennyi vegyi anyag (és készítmény) jellemezhető. Ennélfogva sok millió vegyi anyag veszélyessége és az elvileg általuk okozott kockázatok alapján egy jól áttekinthető, viszonylag egyszerű rendszerben kezelhető. A veszélyességet az anyagokban (a készítmények esetén az alkotó komponensekben, mint anyagokban) rejlő fizikai, fizi-

2

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel 3 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ kai-kémiai és kémiai, toxikológiai, ökotoxikológiai tulajdonságok (ún. intrinsic sajátosságok) határozzák meg. Mint láttuk az első csoportba: a robbanásveszélyes, az égést elősegítő vagy oxidáló , második csoportba: a rendkívül gyúlékony, könnyen gyúlékony és a gyúlékony , a harmadik csoportba a kismértékben tűzveszélyes , a negyedik csoportba: a nagyon mérgező, mérgező, ártalmas, maró, izgató, túlérzékenységet okozó, rákkeltő, mutagén, reprodukciót és az utódok fejlődését károsító , míg az ötödik csoportba: a környezetet károsító sajátosságok tartoznak. Másodikként a hulladékgazdálkodási törvény meghatározását vesszük: A törvény alkalmazásában a) hulladék: bármely, az 1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles; b) veszélyes hulladék: a 2. számú mellékletben felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék; A veszélyességi jellemzők részletes tartalmát, az alkalmazható mérési és vizsgálati módszereket, valamint az értékelésnél alkalmazandó viszonyítási értékeket külön jogszabályok tartalmazzák. H1 „Robbanó” H2 „Oxidáló” H3-A „Tűzveszélyes”: H3-B „Kevésbé tűzveszélyes” H4 „Irritáló vagy izgató”: H5 „Ártalmas” H6 „Mérgező” H7 „Karcinogén”: H8 „Maró” H9 „Fertőző” H10 „Reprodukciót és az utódok fejlődését károsító” H11 „Mutagén” H12 „Mérgező gázt fejlesztő2 _____________________________________________________________________ oldalszám:14 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ H13 „Kimosódást követően H1 – H14-ben felsorolt tulajdonságokat hordozó anyag keletkezik” H14 „Környezetre veszélyes” A két jogszabály által megfogalmazott kritériumokat az alábbi 1. számú táblázat táblázatban foglaltuk a könnyebb összehasonlítás céljából. Látható, hogy lényegében a két jogszabály, mint várható is volt, azonos kritériumok alapján minősíti az anyagokat, készítményeket veszélyesség szempontjából. A legnagyobb eltérés a két kritériumrendszer között a veszélyességi kategóriák számában van a 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról szóló törvény öt kategóriát állapít meg, addig a 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról szóló tizennégy kategóriát határoz meg. Alaposabban megvizsgálva a kategóriák tartalmi meghatározásait azt láthatjuk, hogy a hulladékgazdálkodási törvény kisebb kategóriát állapít meg egy-egy veszélyeztető tulajdonságra. Ebből származóan a tűz- és robbanásveszélyes kategóriában két osztályt hoz létre, a mérgező, toxikológiai kategóriában öt osztályt hoz létre. Ami eltérő és a kémiai biztonságról szóló törvény nem tartalmazza a lerakással kapcsolatos veszélyeztetés kérdéskörét. 1. számú táblázat V e s z é l y e s s é g i 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról

1.

tűz- és robbanásveszélyes:

 robbanó anyagok és készítmények – az olyan



  

2.

folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigénnel vagy anélkül, gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek adott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak, oxidáló anyagok és készítmények - azok az anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakciót adnak, fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények azok a folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek lobbanás- és forráspontja rendkívül alacsony, azon gázok, amelyek a környezeti hőmérsékleten és nyomáson a levegővel érintkezve gyúlékonyak,

tűzveszélyes anyagok:

 a levegőn, normális hőmérsékleten öngyulladásra képesek,

k r i t é r i u m o k 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról

1. H1 „Robbanó”

 folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigén nélkül is gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek meghatározott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak

2. H2 „Oxidáló”

 anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakcióba lépnek.

3. H3-A „Tűzveszélyes”:  folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal rendelkeznek (beleértve a fokozottan tűzveszélyes anyagokat és készítményeket is)  anyagok és készítmények, amelyek a levegőn, normál hőmérsékleten öngyulladásra képesek  szilárd anyagok és készítmények, amelyek gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek vagy bomla-


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________  szilárd halmazállapotban valamely gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek vagy bomlanak,  olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal rendelkeznek,  vízzel vagy nedvességgel érintkezve könynyen gyulladó gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben,

3.

kismértékben tűzveszélyes;

 olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek alacsony lobbanásponttal rendelkeznek;

4.

mérgező (toxikológiai) tulajdonságai alapján, toxikológiai sajátosságok szerint:

 nagyon mérgezőek – azok az anyagok és ké-





 





szítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén igen kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak, mérgezőek - azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak, ártalmasak - azok az anyagok és készítmények, amelyek a belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okozhatnak, és nem sorolhatóak a ba)-bb) alpont szerinti veszélyességi osztályba, maró (korrozív) anyagok és készítmények amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák, irritáló vagy izgató anyagok és készítmények - olyan nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel, szemmel vagy a nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak, túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) anyagok és készítmények amelyek ismételt belégzésüket, illetőleg a bőrön vagy a nyálkahártyán történő ismételt felszívódásukat követően túlérzékenységet okoznak. A túlérzékenység gyulladásos (bőr, nyálkahártya, kötőhártya), fulladásos reakcióban (tüdő) vagy a keringés összeomlásának formájában jelenhet meg, karcinogén anyagok és készítmények - olyan anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva

nak

 gáz halmazállapotú anyagok és készítmények, amelyek a környezeti hőmérsékleten és nyomáson a levegővel érintkezve tűzveszélyesek  anyagok és készítmények, amelyek vízzel vagy nedves levegővel érintkezve tűzveszélyes gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben

4. H3-B „Kevésbé tűzveszélyes”

 folyékony anyagok és készítmények, amelyek alacsony lobbanásponttal rendelkeznek

5. H4 „Irritáló vagy izgató”:

 nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel vagy nyálkahártyával történő rövid idejű vagy hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okozhatnak

6. H5 „Ártalmas”

 anyagok és készítmények, amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak

7. H6 „Mérgező”

 anyagok és készítmények (beleértve az erősen mérgező anyagokat és készítményeket is), amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy a bőrön át, történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben is halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak

8.

H7 „Karcinogén”:

 anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön vagy a nyálkahártyán keresztül, vagy egyéb úton a szervezetbe jutva daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik

9.

H8 „Maró”

 (korrozív): anyagok és készítmények, amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák

10. H9 „Fertőző”

 életképes mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait tartalmazó anyagok, amelyek ismert módon vagy megalapozott feltételezések szerint betegséget okoznak az emberben vagy más élő szervezetben

11. H10 „Reprodukciót és az utódok fejlődését károsító”

 anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva megzavarják, általában gátolják a reprodukciót, illetve az utódokban morfológiai, illetőleg funkciós károsodást okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik,  mutagén anyagok és készítmények - amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoznak vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát,  reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és készítmények - amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva megzavarják, általában gátolják a reprodukciót, illetve az utódokban morfológiai, illetőleg funkciós károsodást okoznak;

5.

12. H11 „Mutagén”

 anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoznak vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát

13. H12

 Anyagok és készítmények, amelyek vízzel, levegővel vagy savval érintkezve mérgező vagy nagyon mérgező gázokat fejlesztenek.

14. H13

 Anyagok és készítmények, amelyek hajlamosak arra, hogy belőlük a lerakást követően valamely formában - pl. kimosódás - a felsorolt tulajdonságok bármelyikével rendelkező anyag keletkezzék

ökotoxikológiai anyagok és készítmények környezetkárosító tulajdon15. H14 "Környezetre veszélyes" ságai alapján

 környezetre veszélyes anyagok és készítmények - amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biodiverzitását megváltoztatják.

 anyagok és készítmények, amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biológiai sokféleségét megváltoztatják

A veszélyességi jellemzők részletes tartalmát, az alkalmazható mérési és vizsgálati módszereket, valamint az értékelésnél alkalmazandó viszonyítási értékeket külön jogszabályok tartalmazzák. Egyszerűbben mondhatjuk, hogy e törvény szerint veszélyes anyag; az olyan folyékony, gáz vagy szilárd halmazállapotú anyag, amely a munkavállalók egészségét vagy biztonságát, nem utolsósorban a környezetet veszélyezteti. Ilyen szinte minden munkahelyen előfordul. Európa-szerte munkavállalók milliói érintkeznek olyan vegyi vagy biológiai anyagokkal, amelyek ártalmasak lehetnek.

II. 2. Az anyagok és a készítmények tulajdonságainak a vizsgálata A vizsgálatok az előző fejezetben ismertetett veszélyességi jellemzők meghatározására irányulnak, a jellemzőket veszélyesség tekintetében minden az ott leirt veszélyességi tulajdonságokra kiterjedően, kell megállapítani. Ez a megállapítás mindkét törvény előírása. A kémiai biztonságról szóló törvény szerint a veszélyesség meghatározásának alapelveit, valamint a vizsgálatok módszereit – az EU irányelveinek, az OECD ajánlása-


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ inak és a Good Laboratory Practice4 (a továbbiakban: GLP) követelményeinek figyelembevételével – az egészségügyért felelős miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter együttesen rendeletben5 határozza meg. A törvény kimondja, hogy: 

A veszélyes anyagokat és a veszélyes készítményeket – az ELINCS6-ben nem szereplő új veszélyes anyagokat – a magyarországi gyártó, illetve forgalmazó az azzal kapcsolatos tevékenység megkezdését megelőzően bejelenti, amenynyiben a tevékenység során alkalmazott veszélyes anyag a magyarországi jegyzékben, illetve a veszélyes készítmény a termék-nyilvántartásban még nem szerepel.



A törzskönyvezett új veszélyes anyagok jegyzékbevételét az egészségügyi államigazgatási szerv a törzskönyvezési eljárás lefolytatását követően, külön bejelentés nélkül, hivatalból végzi.



A bejelentést rendszeresített lapon kell az OKK-OKBI7-nek bejelenteni.



az abban meghatározott8 vizsgálattól eltérő módszerrel korábban nyert adatok esetében az e törvénynek megfelelő új vizsgálat szükségességéről esetenként az egészségügyi államigazgatási szerv dönt. A döntés során tekintetbe kell venni a gerinces állatokon végzett vizsgálatok minimálisra szorításának szükségességét is.



A gerinces állatokon végzett vizsgálatok számának, illetőleg terjedelmének csökkentése nem eredményezheti a vizsgálati eredmények megbízhatóságának csökkenését.



A közösségi jegyzékben már szereplő, osztályba sorolt veszélyes anyagokat nem kell ismételten megvizsgálni9.

4

A Good laboratory practice (GLP) olyan minőségügyi rendszer, amely a nem klinikai egészségügyi és környezetbiztonsági vizsgálatok szervezésével és lefolytatásával foglalkozik; magába foglalja azok tervezését, végrehajtását, ellenőrzését, dokumentálását, archiválását és zárójelentés kibocsátását. A vizsgálóhelyek GLP követelményeknek megfelelő működésének ellenőrzését, az egyes vizsgálatok kivitelezését a GLP szintjének meghatározását, valamint azok betartásának ellenőrzését az Országos Gyógyszerészeti Intézet, mint illetékes ellenőrző hatóság végzi 5 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelete a munkahelyek kémiai biztonságáról 6 Az 1981. szeptember 18.-án az Európai Közösség piacán jelenlévő, valamennyi anyagot tartalmazó Kereskedelmi Anyagok Jegyzéke 7 Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézete 8 Módosítva a 2006. évi CIX. törvény 170.§ (6) d) pontja által 9 Megállapította a 2004. évi XXVI. Törvény 72.§. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ A hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerint a veszélyesség10 meghatározásának alapelveit, valamint a vizsgálatok módszereit a külön jogszabályok határozzák meg. A külön jogszabályban 11 kihirdetett hulladékjegyzékekben nem szereplő, vagy ismeretlen összetételű hulladékot veszélytelenségének, illetve veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni. A hulladékok jegyzékét e rendelet12 1. számú melléklete tartalmazza. A listák alapján nem azonosítható, illetve az 1. számú melléklet A) pontjában nem jelölt hulladékok esetében a hulladék veszélyes hulladéknak minősül, ha a Hgt. 2. számú melléklete szerinti veszélyességi jellemzők valamelyikével és a H3-H8, H10 és H11 tulajdonságok tekintetében az alábbi egy vagy több jellemzővel rendelkezik: a) zárttéri lobbanáspont <55°C, b) egy vagy több, nagyon mérgezőnek besorolt anyag összkoncentrációja (R 26-tal, R 27-tel, R 28cal jellemezve13) > 0,1%, c) egy vagy több, mérgezőnek besorolt anyag összkoncentrációja (R 23-mal, R 24-gyel, R 25-tel jellemezve) > 3%, d) egy vagy több, ártalmasnak besorolt anyag összkoncentrációja (R 20-szal, R 21-gyel, R 22-vel jellemezve) > 25%, e) egy vagy több, maró hatásúnak besorolt anyag (R 35-tel jellemezve) összkoncentrációja >1%, f) egy vagy több, maró hatásúnak besorolt anyag (R 34-gyel jellemezve) összkoncentrációja >5%, g) egy vagy több, irritálónak besorolt anyag (R 41-gyel jellemezve) összkoncentrációja >10%, h) egy vagy több, irritálónak besorolt anyag (R 36-tal, R 37-tel és R 38-cal jellemezve) összkoncentrációja >20%, i) legalább egy 1. vagy 2. osztályú rákkeltőnek tartott anyag koncentrációja >0,1%, j) legalább egy 3. osztályú rákkeltőnek tartott anyag koncentrációja >1%, k) legalább egy 1. vagy 2. osztályú reprodukciós toxicitású anyag (R 60-nal és R 61-gyel jellemezve) koncentrációja >0,5%, l) legalább egy 3. osztályú reprodukciós toxicitású anyag (R 62-vel és R 63-mal jellemezve) koncentrációja >5%, m) legalább egy 1. vagy 2. osztályú mutagén anyag (R 46-tal jellemezve) koncentrációja >0,1%, n) legalább egy 3. osztályú mutagén anyag (R 40-nel jellemezve) koncentrációja >1%.

A hulladék besorolását – annak veszélyességére tekintettel – a hulladék termelője, vagy ha az nem állapítható meg, akkor a birtokosa köteles elvégezni a hivatkozott jogszabályokban foglaltak figyelembevételével. Amennyiben a termelő vagy a birtokos a besorolási kötelezettségének nem vagy hibásan tesz eleget, a termelő, birtokos telephelye szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a

10

98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 11 16/2001. (VII. 18.) Korm. rendelet a hulladékok jegyzékéről 12 16/2001. (VII. 18.) Korm. rendelet a hulladékok jegyzékéről 13 A 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ hulladék besorolását a külön jogszabály14 előírásainak figyelembevételével határozatban állapítja meg. Az ezzel kapcsolatban felmerülő költségek a kötelezettet terhelik. A hulladékok veszélyességének vagy veszélytelenségének megállapítására irányuló eljárás célja, hogy  a termelő, illetve a kezelő részére a veszélyesség (összetétel) ismeretében biztosítsa

a legjobb kezelési tevékenységek (gyűjtés, tárolás, hasznosítás és ártalmatlanítás), továbbá a szállítás legcélszerűbb megszervezését és megvalósítását,  a hatóság számára az összetétel ismeretében biztosítsa a hulladék kezelésének

megalapozott ellenőrzését a gyűjtés, a tárolás, a szállítás, a hasznosítás és az ártalmatlanítás során. A hulladék minősítését, amennyiben az a hulladékjegyzékben nem szerepel, vagy annak alapján a besorolást a hulladék tulajdonosa nem tudja elvégezni, azt a Hulladékminősítő Bizottság, kérésre elvégzi. (lásd: az előző bekezdésben leírtakat!) A hulladék veszélyességének vagy veszélytelenségének megállapítására vonatkozó eljárási szabályokat, a Hulladékminősítő Bizottság összetételét, működési rendjét a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló jogszabály 1. számú melléklete tartalmazza. Mindkét veszélyes anyaggal foglalkozó jogszabály számít az érdekelt felekkel való együttműködésre a veszélyes anyagok, ill. veszélyes hulladékok által okozható károk csökkentésében.

II. 3. Vonatkozó jogszabályok II. 3. 1. Jogszabályi környezet Ebben a fejezetben rövid áttekintést adunk a területet érintő jogszabályokról azok megfogalmazott célkitűzéséről. Az ismertetést a törvényekkel kezdjük és azt követően az általános törvényi szabályozást részleteiben leíró kormányrendeletek, miniszteri rendeletek kerülnek felsorolásra. 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti vagyon részei, amelyeknek megőrzése és védelme, minőségének javítása alapfeltétel az élővilág, az ember egészsége, életminősége szempontjá14

Módosítva a 340/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 30.§ (3) a) alapján


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ ból; e nélkül nem tartható fenn az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia, elmulasztása veszélyezteti a jelen generációk egészségét, a jövő generációk létét és számos faj fennmaradását, ezért az Alkotmányban foglaltakkal összhangban a következő törvényt alkotta. 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról Az Országgyűlés a környezet védelme érdekében, különös tekintettel a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióval fennálló és más nemzetközi megállapodásokból adódó kötelezettségeire, a fenntartható fejlődés, a jövő generációk létfeltételeinek, lehetőségeinek biztosítása, az energia- és nyersanyagfogyasztás mérséklése, a felhasználás hatékonyságának növelése, a hulladék mennyiségének csökkentése, az emberi egészség, a természeti és épített környezet, hulladék okozta terhelésének mérséklése érdekében – az Alkotmánnyal összhangban – alkotta meg a törvényt. 98/2001. (VI. 15.) kormányrendelet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről A hulladékgazdálkodásról szóló törvény felhatalmazása alapján a kormányrendeletben szabályozta a veszélyes hulladék minősítésének rendszerét, szabályozta a minősítési követelményeket. Előírja a hulladékkezelés követelményrendszerét, feltételeit annak ki, milyen feltételekkel – személyi és tárgyi – végezhet hulladékkezelést. 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről A miniszteri rendelet az Európai Hulladék Katalógus (EWC) kódszámai sorrendjében közzéteszi a hulladékok jegyzékét. Megadja a kódlistán nem szereplő hulladékok besorolási feltételeit a 44/2000. (XII. 27.) EüM. rendeletben megadott R mondatokkal összhangban. 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról; Az Országgyűlés - figyelembe véve az ember legmagasabb szintű testi és lelki egészségéhez, valamint az egészséges környezethez fűződő alapvető alkotmányos jogait - a Magyarországon tartózkodó természetes személyek kémiai biztonsághoz kapcsolódó jogosultságainak biztosítása érdekében, a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények káros hatásainak megfelelő módon történő azo-


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ nosítása, megelőzése, csökkentése, elhárítása, valamint ismertetése céljából alkotta a törvény. 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről E rendeletben a Kormány meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján meghatározható egy üzem veszélyessége. Két kategóriát állapít meg a rendelet alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzemet, illetőleg felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemet. Megjelöli az ügyben eljáró hatóságot: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A rendelet előírásai alkalmazandók a veszélyes anyag átmeneti vagy tartós raktározása, készletezése vagy biztonságos felügyelet melletti elhelyezése alkalmával. Meghatározza azt az üzemeltető által végzett módszeres elemző tevékenységet, amelynek során az üzemeltető meghatározza és bemutatja a veszélyes ipari üzemben bekövetkező veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kialakulásának lehetőségeit és azok bekövetkezésének valószínűségét. 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM. együttes rendelete a munkahelyek kémiai biztonságáról; E rendelet célja a munkahelyen jelen lévő vagy a munkafolyamat során felhasznált veszélyes anyagok és veszélyes készítmények expozíciójából eredő egészségi és biztonsági kockázatok elkerüléséhez vagy csökkentéséhez szükséges minimális intézkedések meghatározása. 65/1999. (XII. 22.) EüM. rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szól. A rendelet előírja, hogy amennyiben a megelőző műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg, a kockázatok egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentése érdekében a munkáltató a munkavállalókat a kockázatokkal szemben védelmet nyújtó védőeszközzel látja el és ellenőrzi azok rendeltetésszerű használatát. A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a kockázatoknak a jellegéről és mértékéről, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt megvédi, továbbá gondoskodik arról – szükség esetén _____________________________________________________________________ oldalszám:22 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ gyakorlati képzéssel –, hogy a munkavállaló megtanulja a védőeszköz használatának módját. 2/1998. (I. 16.) MüM. rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről A rendelet munkahelyeken alkalmazható biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket ismerteti. Nem értve ide például; a közlekedési jelzéseket. Jelzések; meghatározott mértani forma, szín-, hang-, fény-, képjel (piktogram) emberi testmozgás útján adott olyan információ, amely - az egyéb munkavédelmi követelmények teljesülése mellett - lehetővé teszi, hogy a munkát végzők és a munkavégzés hatókörében tartózkodók időben felismerhessék a veszélyforrásokat (kockázatokat) 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól A rendelet megadja a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények veszélyesség szerinti osztályozásának szempontjait, a veszélyszimbólumokat és jeleket, az R és S mondatokat, valamint az R számok és S számok körét, továbbá a rendelkezésre álló adatok alapján a veszélyesség fizikai, fizikai-kémiai és kémiai, mérgező (toxikológiai) és környezetkárosító tulajdonságai megítélésének rendjét az osztályozás és feliratozás általános követelményeit. A rendelet megadja továbbá a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények bejelentéséhez szükséges adatlap tartalmi és formai követelményeit. 27/1996. (VIII.28.) NM. a rendelet foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról A rendelet szerint az orvosi tevékenység körében észlelt, a rendelet mellékletben szereplő foglalkozási betegséget, foglalkozási eredetű heveny vagy idült mérgezést, valamint a külön jogszabályban meghatározott vegyi anyagok, továbbá zaj okozta fokozott expozíciós esetet az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség munkáltató székhelye szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségéhez be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és elfogadásuk esetén nyilvántartásba kell venni. 16/2000. (VI. 8.) EüM. rendelet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról _____________________________________________________________________ oldalszám:23 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ A rendelet a munkavállalók és a lakosság sugárterhelésére vonatkozó dóziskorlátokat, a radon koncentráció munkavállalókra vonatkozó cselekvési szintjét, a személyeket érő külső és belső sugárterhelés ellenőrzésének rendjét, a balesetelhárítási és intézkedési tervekben figyelembe veendő beavatkozási szinteket, valamint a nukleáris baleset következményeinek felszámolásában résztvevők sugárterhelésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. 30/1996. (XII. 6.) BM. rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről. A rendelet előírja, hogy a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről szóló Tűzvédelmi Szabályzatot az állandó, illetőleg az ideiglenes jelleggel működő létesítményekre a rendeltetésszerű tevékenység megkezdése előtt el kell készíteni. 35/1996. (XII. 29.) BM. rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról. A rendelet közzéteszi a létesítmények, építmények létesítésére (kialakítására), valamint a létesítmények, építmények, gépek, berendezések, eszközök és az anyagok használatára, technológiák alkalmazására vonatkozó tűzvédelmi szabályokat tartalmazó Országos Tűzvédelmi Szabályzatot és alkalmazását elrendeli. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) a létesítmények, építmények létesítésére, kialakítására, valamint a létesítmények, építmények, gépek, berendezések, eszközök és az anyagok használatára, technológiák alkalmazására vonatkozó tűzvédelmi rendelkezéseket állapítja meg. 61/1999. (XII. 1.) EüM. rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről. A rendelet a munkavállaló biztonságát és egészségét fenyegető kockázat becslését írja elő. Annak érdekében, hogy a szükséges intézkedések meghatározhatók legyenek, a munkáltatónak minden olyan tevékenységnél, amely feltehetően biológiai tényezők kockázatával jár, meg kell határoznia a munkavállalókat, illetve munkát végző személyeket érő expozíció jellegét, időtartamát és – amennyiben lehetséges – mértékét. 13/2004. (IV. 19.) FMM. rendelet az egyéni védőeszközök megfelelőségét vizsgáló, tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének részletes szabályairól és az Európai Bizottságnak, illetőleg az Európai Unió tagállamainak való bejelentéséről, valamint a kijelölési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról.


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. Ennek érdekében az Országgyűlés - az állam, a munkáltatók és a munkavállalók feladatait, jogait és kötelességeit meghatározva – alkotta meg a törvényt. 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról A rendelet meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a gép vagy biztonsági berendezés hozható forgalomba, ha rendeltetésszerű használat mellett nem veszélyezteti személyek, állatok életét, testi épségét, egészségét és a vagyonbiztonságot, továbbá megfelel az a rendeletben meghatározott biztonsági és egészségvédelmi előírásoknak. 25/1998. (XII. 27.) EüM. rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről A rendelet hatálya kiterjed a hát-, derék- és deréktáji sérülés (a továbbiakban: együtt hátsérülés) kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményei tekintetében minden munkáltatóra, szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat, ideértve a közhasznú munka végzésére irányuló foglalkoztatást is. 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről A rendelet hatálya kiterjed a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata és véleményezése tekintetében minden munkáltatóra, aki szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat, minden munkavállalóra, akit szervezett munkavégzés - beleértve a közhasznú munkát is - keretében foglalkoztatnak belföldön, továbbá akit munkáltató külföldre küld munkavégzés céljából, valamint a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult aktív korú nem foglalkoztatott személyre _____________________________________________________________________ oldalszám:25 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről A rendelet hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ. 2/2002. (I. 23.) BM. rendelet a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról A rendelet a tűzvédelem és a polgári védelem létesítéssel és használattal kapcsolatos műszaki követelményeit állapítja meg. A rendelet hatálya a magánszemélyekre, a jogi személyekre, valamint a magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteire és az egyéni vállalkozókra terjed ki. A rendelettel megállapított műszaki követelményeket a létesítmény, építmény, valamint a forgalomba hozott berendezés építési létesítési eljárása során a tervezésnél, az átalakításnál, a bővítésnél, illetve a módosításnál annak körében és mértékében kell alkalmazni.



II. 4. A foglalkoztatás biztonsága és az egészség A legutóbbi kutatások szerint az Európai Unió munkavállalóinak 19%-a munkaidejének egynegyedében vagy annál hosszabb ideig mérgező gőzökkel érintkezik, és a munkavállalók 15%-a napi munkája részeként veszélyes anyagokkal foglalkozik. Ha a veszélyes anyagok használatának kockázatait nem kezelik megfelelően, a munkavállalók egészsége különféle módon károsodhat, és a hatások az enyhe szem- és bőrirritációtól az asztmáig, a reprodukciós képességet érintő panaszokig és születési rendellenességekig, valamint a daganatos betegségekig terjedhetnek. Ez lehet egyetlen rövid expozíció, illetve több expozíció és az anyagok szervezetben való hosszú távú felhalmozódásának a következménye. Jogszabályi előírás, hogy az Európai Unióban – és így hazánkban is – a munkáltatók kötelesek megvédeni munkavállalóikat a veszélyes anyagok okozta ártalomtól a munkahelyen. A munkáltatók kötelesek kockázatértékelést végezni és annak alapján cselekedni. A jogszabályok az Európai Unió piacán regisztrált több ezer különböző anyag azonosítását és címkézését is szabályozzák. A veszélyes anyagokkal végzett munka során felmerülő kockázatok csökkentése nem csak erkölcsi és jogi kötelesség – nyomós üzleti érvek is szólnak emellett. A gazdasági szervezetek is hátrányt szenvednek, ha az események kedvezőtlenül alakulnak - következményként a termelékenység csökken, és megnő a felelősség a büntetőjogi és a kártérítési igények vonatkozásában–, és a munkavállalókat is hátrány éri. Szerencsére a veszélyes anyagok kezelésével kapcsolatosan számos útmutató áll a munkáltatók és a munkavállalók rendelkezésére. Ezenkívül Európa-szerte számos helyes gyakorlatra van példa, amelyekből tanulni lehet. A megfelelő intézkedések meghozatalával a munkavállalók biztonsága fenntartható. A munkáltatók kötelesek felvilágosítani munkavállalóikat a veszélyes anyagokkal kapcsolatos kockázatokról; a veszélyes anyagok biztonságos használatára vonatkozóan, pedig képzésben részesíteni őket. A jogszabályok a forgalomba hozott termékekre, valamint a termelési folyamatok során keletkezett hulladékokra és melléktermékekre is vonatkoznak. Az előzőekben elmondottak vizsgálatára az EU 27 tagállamában végeztek közvélemény kutatást „Pán-európai közvélemény-kutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan” címmel. A pán-európai értékelő közvélemény-kutatást EU szintű összefoglaló közvéle-


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ mény-kutatás segítségével végezték. Az interjúkat a TNS15 partner intézményei végezték az Európai Unió tagországaiban. A továbbiakban a Magyarországi eredményeket ismertetjük, összehasonlítva az EU27-ek eredményeivel.

Statisztikai tömeg:

a 18 év fölötti lakosság valamelyik EU tagország állandó lakosaként és az adott nemzeti nyelv(ek) teljes ismeretével Reprezentatív véletlen próba az Európai Unió mindegyik

Próba:

tagországában (kivéve Hollandiát, Magyarországot, Görögországot és Belgiumot, ahol reprezentatív arányos próbát vettek)

Az adatgyűjtés módszere:

CATI (számítógéppel támogatott telefoninterjúk) 19 tagországban. Bulgáriában, Észtországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában az interjúkat szemtől szembe végezték, a telefon alacsonyabb térhódítási aránya miatt.

A minta nagysága

27.106 interjú (kb. 1000 interjú országonként)

A helyszíni felmérés idő-

2009. március 24. és május 12. között

szakasza: Hibahatár:

0,316-tól 0,617 százalékpontig (összesen EU27) 1,418-tól 3,119 százalékpontig (nemzeti próba)

Az interjúk során az alábbi öt kérdéskörre kellett választ adni. A kérdéseknél a válaszolónak több lehetséges válaszból kellett kiválasztania azt, amelyiket leginkább igaznak tart. A kérdések egy részénél két lehetséges választ is meg lehetett jelölni. 1.) Amennyiben úgy döntene, hogy munkahelyet változtat, a következők közül melyik az a kettő, amelyik legjobban befolyásolná a döntését? (Fizetés | Biztonságos és egészséges munkafeltételek | Biztos munkahely | Munkaórák száma | Egyéb | Ezek közül egyik sem | Nem tudja / nem válaszol) 2.) Általánosságban mennyire gondolja úgy, hogy az egészségügyi problémákat az emberek munkahelye okozza? (Nagy mértékben | Bizonyos mértékben | Nem igazán | Egyáltalán nem | Nem tudja / nem válaszol) 15

Taylor Nelson Sofres (TNS). TNS Hungary nagy nemzetközi háttérrel rendelkezõ, innovatív, komplex megközelítést nyújtó marketinginformációs szolgáltató vállalat, melynek munkatársai az egyes iparágak szakértõi. 16 ha az érték a táblázatban 5% 17 ha az érték a táblázatban 50% 18 ha az érték a táblázatban 5% 19 ha az érték a táblázatban 50%


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ 3.) Véleménye szerint, az elmúlt 5 évben a munkahelyi egészség és biztonság Magyarországon...? (Sokkal jobb lett | Jobb lett | Rosszabb lett | Sokkal roszszabb lett | Nem tudja | nem válaszol) 4.) A munkahelyi biztonságot és egészségügyi kockázatot illetően Ön ...? (Nagyon jól tájékozott | Elég jól tájékozott | Nem elég jól tájékozott | Egyáltalán nem tájékozott | Nem tudja / nem válaszol) 5.) Valószínűnek tartja-e vagy sem, hogy Magyarországon a munkahelyi biztonsági és egészségügyi feltételek rosszabbodhatnak a gazdasági válság következtében? (Nagy mértékben | Bizonyos mértékben | Nem igazán | Egyáltalán nem | Nem tudja / nem válaszol) II. 4. 1. Döntő tényezők új állás keresésekor 1.) Amennyiben úgy döntene, hogy munkahelyet változtat, a következők közül melyik az a kettő, amelyik legjobban befolyásolná a döntését? Dötő tényezők új állás keresésekor

fizetés

67%

43%

biztos munkahely biztonságos és egészséges munkafeltételek

munkaórák száma

19%

15%

1. számú ábra Döntő tényezők új állás keresésekor 20 A megkérdezettek nagy százalékban a fizetés és a munkahely megtartás ának biztonságát jelölték meg legnagyobb mértékben. Ez a jelen gazdasági viszonyok között egyáltalán nem meglepő. Annál inkább az, hogy a biztonságos és egészséges munkafeltételeket csak minden ötödik válaszadó jelölte meg, mint fontos szempontot a munkahely változtatásnál. 20

Pán-európai közvélemény-kutatás a a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan — 2009. június. Statisztikai tömeg. 18 év feletti lakosság. Egyéb: 10% / egyik sem ezek közül: 8% / nem tudom / nincs válasz: 3%


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ A következő ábrán láthatjuk a biztonságos és egészséges munkafeltétel eket választók válaszainak a válaszadók kora és neme szerinti megoszlását. Megállapíthatjuk, hogy lényegesen eltérő vélemények nem tapasztalhatók a válas zadók között. Egyetlen kivétel, hogy az alacsony iskolázottságúak között kiugróan magas azok száma, akik a biztonságos és egészséges munkafeltételeket nem tar tják fontosnak. Döntő tényezők új állás keresésekor össszesen:

19

férfi

20

nő

18

18-34 év közötti

17

35-54 év közötti

22

55 év feletti

15

Iskoláit 20 éves korában vagy később fejezte be

24

Iskoláit 15 és 19 éves kora között fejezte be

18

Iskoláit 15 évesen vagy korábban fejezte be

7

nem aktív

16

aktív

21 0

10

20

30

2. számú ábra Döntő tényezők új állás keresésekor a válaszok %-ban A következő ábrán láthatjuk az EU27 tagállamban a feltett kérdésre adott válaszát sorrendben első helyen az, az ország szerepel, ahol a biztonságos és egészséges munkafeltételeket fontosnak tartották és az utolsó helyen, ahol ezt a legkevésbé fontosnak jelölték meg új munkahely létesítésekor. Az ábra rendk ívül tanulságos a hazai munkavállalók és munkáltatók, de a kormányzati szervek sz ámára is. Sürgősen tenni kell valamit annak érdekében, hogy a társadalom számára fontos egészség megőrzését a munkavállalók választásaiknál előbbre soro lják. Az ábra adataiból kiderül, hogy a legkisebb fontosságúnak megjelölt és a legmagasabb értékkel bíró válasz pontszáma majd háromszorosa. Az EU27 átlaga 36% ennél magasabb értéket 10 ország ért el 17 ennél kevesebbet. Magyarország e rangsorban az utolsó előtti. _____________________________________________________________________ oldalszám:30 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban ___________________________________________________________________________________________________________________

Döntő tényezők új állás keresésekor - EU

% 60 53 52

50 40 30

50 49

47 47

45 45 45 44 36 35

33 32 31 30 29 28 28 27 27 27 27 22 21

20

19 19 16

10 0 SE MT IT NL EL ES DE DK SI LU EU PT BE CY FI FR LT AT CZ IE LV PL UK SK BG HU EE RO

3. számú ábra

___________________________________________________________________________________________________________________ oldalszám:31 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ 3.) Általánosságban mennyire gondolja úgy, hogy az egészségügyi problémákat az emberek munkahelye okozza? A második kérdéskör a munka és betegség viszonyának értékelése. A kérdésre adott válasz jelzi, hogy a megkérdezettek több mint fele gondolja úgy, hogy a munkahelyi körülmények felelősek az egészségi állapotért. Munka a betegség okaként - HU nagy mértékben

16%

bizonyos mértékben

46%

nem igazán

27%

egyáltalán nem

9%

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

45%

50%

4. számú ábra Munka a betegség okaként – Magyarország A következő ábrán láthatjuk a munkakörülmények és egészség közötti kapcsolatról alkotott vélemények válaszadók kora és neme szerinti megoszlását. nagy mértékben

bizonyos mértékben összesen

16

Férfi

14

Nő

nem igazán/egyáltalán nem 46 43

17

18-34 év közötti

10

35-54 év közötti

40 48

41 48

21

Iskoláit 15 évesen vagy korábban fejezte be

14


15


34

48 40

17

34 42

45 49

Aktív

15

48

Nem aktív

16

41

0%

34 47

17

55 év feletti

36

38 33 36 38

10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

5. számú ábra Munka a betegség okaként – Magyarország _____________________________________________________________________ oldalszám:32 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ Megállapíthatjuk, hogy lényegesen eltérő vélemények nem tapasztalhatók a válaszadók között. Egyetlen kivétel, hogy az alacsony iskolázottságúak között az előző kérdéskörhöz hasonlóan, kiugróan magas azok száma, akik az egészségügyi problémákat nem a munkahelyi körülményeknek tulajdonítják. Ugyancsak megfigyelhető, hogy a 18 – 34 év közöttiek jelentős számban nem tartják felelősnek az egészségügyi problémákért a munkahelyi körülményeket. A következő 6. számú ábrán láthatjuk az EU27 tagállamban a megkérd ezettek a kérdésre adott válaszát sorrendben első helyen az, az ország szer epel, ahol a munkahelyi körülményeket nagymértékben felelősnek tartják az egészsé gügyi problémák kialakulásában az utolsó helyen, ahol ezt a legkevésbé tartották felelősnek. Az ábra rendkívül tanulságos a hazai munkavállalók és munkáltatók, de a kormányzati szervek számára is. Sürgősen tenni kell valamit annak érdek ében, hogy a társadalom számára fontos egészség megőrzését a munkavállalók választásaiknál előbbre sorolják. Az értékeléskor a nagymértékben és a bizonyos mé rtékben válaszokat tekintették úgy, mint a válaszoló a munkahelyi körülm ényeket tartja felelősnek az egészségügyi problémák kialakulásáért. Az ábra adat aiból kiderül, hogy a nagymértékben felelős kérdésre igennel felelők aránya legk isebb és a legmagasabb értékkel bíró válasz pontszáma négyszerese (12 – 51%). Az EU27 átlaga (75%) – a nagymértékben és a bizonyos mértékben válaszok összegeként – ennél magasabb értéket 14 ország ért el 13 ennél kevesebbet. Magyarország e rangsorban az utolsó előtti (62%). Az előző EU27 összehasonl ításkor Romániát előztük meg, ebben a körben Málta az utolsó. Számunkra ez azért érdekes, mert az építőiparra jellemző, hogy viszonylag sok alacsony iskolai végzettséggel rendelkező munkatársat foglalkoztat, és ezekben a képzettségi kategóriákban jellemzően 14 – 15%, volt az, aki kifejezetten felelősnek tartotta a munkahelyi körülményeket az egészség megromlásáért. Ugyanakkor láthatjuk azt is, hogy az első helyen szereplő Litvánia 91%-os válaszával szemben a 61%-os Máltai eredmény közte a 25 tagállami véleménnyel meglehetősen szoros eredményt reprezentál. Nem érdektelen, hogy a két összeh asonlításban a munkahely választásakor Svédország volt az első, addig az egészség – munkahely viszonylatában Litvánia került az első hel yre. _____________________________________________________________________ oldalszám:33 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az épít őiparban ___________________________________________________________________________________________________________________

A munka a betegség okaként - EU27 nagy mértékben


nem igazán

egyáltalán nem

nem tudja/nem válaszol

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% LT SI CY IT EL EE NL LU SE FR BE SK AT DE EU LV FI RO DK PT BG CZ UK ES IE PL HU MT

6. számú ábra Munka a betegség okaként – EU27 21

21

Az ország nevek rövidítését és a zászlójeleket a 2. számú melléklet tartalmazza.

_____________________________________________________________________________________________________________________ oldalszám:34 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ 3. Véleménye szerint, az elmúlt 5 évben a munkahelyi egészség és biztonság Magyarországon...? (Sokkal jobb lett | Jobb lett | Rosszabb lett | Sokkal rosszabb lett | Nem tudja | nem válaszol) A harmadik kérdéskör a biztonság és az egészségügyi kockázatok (betegség) viszonyának értékelése. A kérdésre adott válasz jelzi, hogy a megkérdezettek több mint fele gondolja úgy, hogy az elmúlt öt évben jobb lett a munkahelyi egészség és biztonság, ugyanakkor a megkérdezettek több mint harmada vélte úgy, hogy rosszabbak lettek a körülmények a munkahelyükön22. A biztonsági és egészségügyi kockázatok alakulása - HU 11

sokkal jobb lett

46

jobb lett rosszabb lett

27

sokkal rosszabb lett

9 0

10

20

30

40

50

7. számú ábra A biztonsági és egészségügyi kockázatok alakulása  Magyarország 23 A 8. számú ábra a biztonsági és egészségügyi kockázatok alakulásáról a lkotott vélemények válaszadók kora és neme szerinti megoszlását mutatja. A jobb lett 46%-os arányához hozzászámítva a sokkal jobb lett 11%-át azt kapjuk, hogy a megkérdezettek több mint fele jobbnak ítéli meg a helyzetet, mint az öt évvel ezelőtti helyzetet. A nemek szerinti megoszlást tekintve azt látjuk, hogy mindkét fél haso nlóan ítéli meg a helyzetet. A férfiak 54%-a jobbnak, 39% rosszabbnak ítéli a helyzetet. A nők 59%-a jobbnak, 32%-a rosszabbnak tartja a kialakult helyzetet. Érdekes összehasonlítást ad az aktív és nem aktív munkavállaló válasza inak az összevetése; az aktívak 63%-ának véleménye szerint jobb, a nem aktívak 47%-a volt ugyanezen a véleményen. 22

A felmérésből nem derül ki, hogy az összesításben minden válaszadó bejelentett munkavállaló volt-e vagy voltak köztük „feketén” dolgozók is? A 8. ábrán szerepel a nem aktív munkavállalók véleménye. Válasz szempontjából biztosan számít ez a szempont is. 23 A 100%-ig terjedő rész a nem tudom/nem válaszolt


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ A biztonsági és egészségügyi kockázatok alakulása - HU sokkal jobb lett

jobb lett összesen Férfi Nő 18-34 év közötti

35-54 év közötti 55 év feletti iskoláit 15 évesen vagy korábban fejezte be iskoláit 16 és 19 éves kora között fejezte be iskoláit 20 évesen vagy később fejezte be aktív nem aktív

rosszabb lett 11 9

sokkal rosszabb lett 46 45

12 9 14 8

27 29

47 54 45

24 20 30

36

32

35 11 13 14

48 47 49

5 0%

37 25 28 28

42 20%

25 40%

60%

9 10 8 7 8 12 5 8 10 7 11

80%

100%

8. számú ábra A biztonsági és egészségügyi kockázatok alakulása  Magyarország A 9. számú ábra összehasonlítja az EU27 átlagának véleményét a magya rországi véleményekkel. Az ábra alapján megállapíthatjuk, hogy a magyarországi vélemény 57%-ban a jobb lett választ adta, míg a rosszabb lett vélemény 36%-ot képviselt. Az EU27 átlaga 48%-ban a sokkal jobb lett választ adta, míg 9%-a a jobb lett választ jelölte meg. A 100%-ig terjedő részt a rosszabb lett | sokkal rosszabb lett és a nem tudom / nem válaszolt vélemény adja. A magyarországi válasz ö szszes százalékos értéke az EU27 átlagával megegyező, kis eltéréssel; a sokkal jobb lett (46%), és a jobb lett (11%) válaszok tekintetében. Az összesített százalékos érétkek alapján állították fel az országok közötti sorrendet. A legmagasabb százalékos értéket elért ország kerül az első, míg a legalacsonyabb értéket elért került az utolsó helyre. A legmagasabb pontszámot Írország (83%), míg a legalacsonyabbat Bulgária (15%) érte el. Az átlaghoz k épest 15 tagország jelölt meg magasabb és 12 tagország alacsonyabb értéket.



A biztonsági és egészségügyi kockázatok alakulása - EU27 sokkal jobb lett

jobb lett

90

80 12

70 38

22

13

9

9

10 8

60

11

4 9

7

5

7 11

50

9

8 8

5 3

40

3 4

65 30

59

63

62

61

58

53

54

57 50

52

54

51

45

46

48

4

3

1

2

3

29

28

47 41

20

42

40

39 34

32

32

32

1

10 14 0 IE

DK

UK

MT

NL

CY

ES

BE

LU

FI

FR

DE

EE

CZ

HU EU27

PT

AT

PL

SE

IT

SK

RO

SI

LT

LV

EL

BG

9. számú ábra A biztonsági és egészségügyi kockázatok alakulása – EU27


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ 4. A munkahelyi biztonságot és egészségügyi kockázatot illetően Ön ...? (Nagyon jól tájékozott | Elég jól tájékozott | Nem elég jól tájékozott | Egyáltalán nem tájékozott | Nem tudja / nem válaszol) A negyedik kérdéskör a biztonság és az egészségügyi kockázatokat illetően a válaszolók tájékozottságára kérdez rá (betegség) viszonyának értékelése. A kérdésre adott válasz jelzi, hogy a megkérdezettek 69%-a gondolja úgy, hogy a kérdéskört érintően jól, vagy nagyon jól tájékozott, nem elég jól tájékozott 21%-a és egyáltalán nem tájékozott a megkérdezettek 7%-a. Az adatfeldolgozás eredményét a 10. számú ábra mutatja. Tájékoztatási szint - Magyarország nagyon jól tájékozott

12

elég jól tájékozott

57

nem elég jól tájékozott

21

egyáltalán nem tájékozott

7 0

10

20

30

40

50

60

10. számú ábra Tájékoztatási szint – Magyarország A 11. számú ábra az egészségügyi kockázatokat illetően a válaszolók tájékozottságáról adott véleményeket válaszadók kora és neme szerinti megoszlásban mutatja. Az elég jól tájékozott (57%) hozzászámítva a nagyon jól tájékozott (12%) azt kapjuk, hogy a megkérdezettek jóval több, mint fele azt állítja magáról, hogy a kérdéskörben jól tájékozott. Ugyanakkor nem tekinthetünk el a nem elég jól tájékozott és az egyáltalán nem tájékozott választ adók 28%-os jelenlétéről. A nemek szerinti megoszlást tekintve azt látjuk, hogy mindkét fél hasonlóan ítéli meg a tájékozottságát az adott kérdéskörben. A férfiak 12%-a nagyon jól, 58% jól tájékozottnak ítéli magát, ugyanebben a sorrendben a nők 11%-a nagyon jól, 56%-a jól tájékozottnak ítéli magát. A nem elég jól, illetve az egyáltalán nem tájékozott választ a férfiak 25%-a, a nők 29%-a adta. Érdekes összehasonlítást ad az aktív és nem aktív munkavállaló válaszainak az összevetése; az aktívak 80%-a nagyon jól + jól tájékozottnak ítéli magát, és mindössze


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ 18%-a a nem elég jól, illetve az egyáltalán nem tájékozott. A nem aktívak körében a tájékozott nem tájékozott arány fele- fele arányban oszlik meg.

Tájékoztatási szint - Magyarország nagyon jól tájékozott


nem elég jól tájékozott / egyáltalán nem tájékozott

összesen

12

férfi

12

nő

11

18-34 év közötti

29

53

36 65

9

34

19

82

10

iskoláit 20 éves korában vagy később fejezte be

56

18

aktív

30 67

15

14

65

5

0%

18

48

iskoláit 15 évesen vagy korábban fejezet be

nem aktív

25

56

16

55 év feletti

28

58

8

35-54 év közötti

iskoláit 16 és 19 éves kora között fejezete be

57

18

42

20%

46

40%

60%

80%

100%

11. számú ábra Tájékoztatási szint – Magyarország A következő 12. számú ábrán láthatjuk az EU27 tagállamban a megkérdezettek a kérdésre adott válaszát sorrendben első helyen az, az ország szerepel, ahol munkahelyi biztonságot és egészségügyi kockázatot, illető tájékoztatást nagyon jónak, jónak tartják a legnagyobb százalékban az utolsó helyen, ahol ezt a legkisebb százalékban válaszolták. Az ábra rendkívül tanulságos a hazai munkavállalók és munkáltatók, de a kormányzati szervek számára is. Annak ellenére, hogy az EU27 államok között a magyarországi eredmény kedvező helyet biztosít, az előző kérdésekre adott válaszok nem igazolják teljes mértékben a tájékozottság, a felmérés szerinti kedvező szintjét. Sürgősen tenni kell a tájékoztatás, felvilágosítás területén annak érdekében, hogy a társadalom számára fontos egészség, biztonság kérdésében a tájékozottság szintje növekedjék. Az értékeléskor a nagyon jól tájékozott és a jól tájékozott kérdésekre adott válaszok összegét tekintették a sorrend alapjául. _____________________________________________________________________ oldalszám:39 oldalak száma:147


Tájékoztatási szint - EU27 nagyon jól tájékozott 100% 90%

4 2 9

1 5 9

3 3 11

80%

9 3 10


15

5 5

3 4

3 6

16

22

7 6 17

4 7 21

1 4 25

nem elég jól tájékozott 2 6 23

2 6

6 7

25 20

6 6

2 7

egyáltalán nem tájékozott 1 9

4 8 28

22 27 29

26

70% 60%

43

4 7

43 55

45

6 8 27

11

38

50%

50

40%

20% 10%

41 28

32

8

8

24

28 37

8 10

13

9

9

17

9 20 17 7

34 31

27

28 42

49 51

57 55

54

53 51

46 44 45

38 45

50

36

30% 42

15

1 13 13

28 6


37

42 39

39 39

38

40

39

26 24

22 19

12 14

15

14 16

20 19 16

23 11

0%

14

20

15

9

11

9

9

8

6

6

UK IE DK SE FI CZ DE LU HU IT FR CY EE EU ES PT SI NL MT BE LV SK EL LT AT RO PL BG

12. számú ábra Tájékoztatási szint – EU27

___________________________________________________________________________________________________________________ oldalszám:40 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ Az ábra adataiból kiderül, hogy a nagyon jól tájékozott kérdésre igennel felelők aránya; egy a héthez, legkisebb (6%) és a legmagasabb (42%) értékkel. Az EU27 átlaga (66%) – a nagyon jól tájékozott és az elég jól tájékozott válaszok összegeként – ennél magasabb értéket 13 ország ért el, 14 ennél kevesebbet. Magyarország e rangsorban az elölről számított 9.-ik (69%). A tájékoztatási szint kérdéskörben az EU27 állama közül az első helyen az Egyesült Királyság áll, az utolsó ebben a sorrendben Bulgária. 5. Valószínűnek tartja-e vagy sem, hogy Magyarországon a munkahelyi biztonsági és egészségügyi feltételek rosszabbodhatnak a gazdasági válság következtében? (Nagy mértékben | Bizonyos mértékben | Nem igazán | Egyáltalán nem | Nem tudja / nem válaszol) Az ötödik kérdéskör, hogy Magyarországon a munkahelyi biztonsági és egészségügyi feltételek rosszabbodhatnak-e, a gazdasági válság következtében? A kérdésre adott válasz jelzi, hogy a megkérdezettek 42%-a gondolja úgy, hogy a gazdasági válság bizonyos mértékben befolyásolja a munkahelyi biztonsági és egészségügyi feltételeket.

Gazdasági válság hatása - HU nagy mértékben

20


42

nem igazán

28

egyáltalán nem

4 0

10

20

30

40

50

13. számú ábra Gazdasági válság hatása – Magyarország A megkérdezettek 20%-a gondolja úgy, hogy a gazdasági válság nagymértékben befolyásolja a munkahelyi biztonsági és egészségügyi feltételeket. A megkérdezettek 28%-a gondolja úgy, hogy a gazdasági válság nem igazán befolyásolja a munkahelyi biztonsági és egészségügyi feltételeket. Az adatfeldolgozás eredményét a 13. számú ábra mutatja.


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ Gazdasági válság hatása - HU nagymértékben


nem igazán/egyáltalán nem

összesen:

20

42

32

Férfi

20

42

32

Nő

20

43

31

18-34 év közötti 35-54 év közötti

14

44

21

38 44

33

55 év feletti

29

33

24

Ikoláit 15 évesen vagy korábban fejezte be

28

33

23


21


19

aktív

21

Nem aktív

20

41 44 45 36

32 36 32 34

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100 %

14. számú ábra Gazdasági válság hatása – Magyarország A 14. ábra mutatja feltett kérdésekre a válaszadók kora, neme és iskolai végzettsége szerinti bontásban a válaszokat. A gazdasági válság hatását a munkahely biztonsági és egészségügyi feltételeinek esetleges változását nemtől függetlenül, azonosan ítélik meg a válaszadók. Nagyobb eltérés figyelhető meg a kor szerinti válaszok esetében itt a fiatalabbak 18 – 34év közöttiek (58%-a) és a nem aktív dolgozók (56%), valamivel kedvezőbben ítélik meg a válság esetleges hatását. A válaszadóknak ezekben a csoportokban úgy gondolják, hogy lesz hatása a gazdasági válságnak a munkahely biztonsági és egészségügyi feltételeire, és 34-38%-a a válaszadóknak gondolja úgy, hogy a gazdasági válságnak nem lesz hatása a munkahely biztonsági és egészségügyi feltételeire. A következő 15. számú ábra mutatja az EU27 tagállamában megkérdezettek válaszait a gazdasági válság vélt hatására a munkahely biztonsági és egészségügyi feltételeire. Az ábra első helyén szerepel az az ország ahol a válaszadók jelentős hányada úgy véli, hogy a gazdasági válságnak lesz hatása a munkahely biztonsági és


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________________________________________________________ Gazdasági válság hatása- EU27 nagymértékben

100%

4 2

90%

7 2

10

14

12

9

7

7

7 12


nem igazán

80%

13

14

18

10

5

13 11

23

16

16

17

18

28

23

22

26

23

2 14

37

24

27

27

29 27

30

38

60%

18 7

32

11

20 7

7 22

70%

31

38

48 56

50%

43

26

39

50

43

52

47

39

44

40%

32 42

52

40

39 45

48

38 39

43 47

30% 20%

13

4

20 16


6

7 5

11

egyáltalán nem

46

43

37 38

35

32

7

7

9

PL

DK

MT

42 33

33

32 23

10%

26

26 20

20

29

27

23

21

20 14

21 15

13

19 12

15 7

9

12

AT

UK

0% LT

SI

EL

EE

SE

PT

CY

FR

IT

BE

LV

NL

RO

HU

ES

EU27

SK

IE

BG

DE

CZ

FI

LU

15. számú ábra Gazdasági válság hatása – EU27


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ egészségügyi feltételeire. A rendkívül szélsőséges megítélés itt is megfigyelhető különösen a „nagymértékben” kérdésre adott válaszra az egyes országokban. A kérdésre adott legmagasabb érték 46%, ugyanerre a legkisebb érték 7%, ez ötszörös eltérést jelent. Magyarország (62%) az EU27 átlagához (61%) képest kissé sötétebben ítéli meg a gazdasági válság hatását a munkahelyek biztonsági és egészségügyi feltételeire. A gazdasági válság hatását az EU27 átlagánál 15 tagállam ítéli kedvezőtlenül, 12 kedvezőbben ítéli meg. A sorrendben a legkedvezőtlenebb megítélés a litvániai válaszolóktól érkezett, a válaszolók 83%-a gondolja úgy, hogy lesz hatása a válságnak a munkahelyek biztonsági és egészségügyi feltételeire, míg a legkedvezőbb megítélés a máltai válaszolóktól érkezett a válaszolók 41%-a gondolja úgy, hogy a válságnak lesz hatása a munkahelyek biztonsági és egészségügyi feltételeire. Megfordítva a kérdést 17%, illetve 59%-a gondolja úgy, hogy nem lesz hatása gazdasági válságnak a munkahelyek biztonsági és egészségügyi feltételeire.

II. 5. A kockázatelemzés A kockázat fogalmát a mindennapi életben is gyakran alkalmazzuk. A kockázat szó értelmezésére sok-sok példát találhatunk. Íme néhány mutatóba: Egy olyan esemény bekövetkezésének lehetősége, amely hatással lesz a kitűzött célokra. (AS/NZS 4360:1999 szabvány) Annak valószínűsége, hogy a tervezett hozam nem azonos a tényleges hozammal. A kockázatot ennek az eltérésnek a nagyságával mérjük. (Nemzetközi Bankárképző Központ).  Veszteség vagy sérülés lehetősége; veszteség valószínűségének szintje (Merriam Webster szótár).  A tervezés jellegéből adódó bizonytalanság, valamint annak lehetősége, hogy az üzleti vagy projekt célok megvalósításának kilátásait valaminek a bekövetkezése befolyásolhatja (BS 6079-3:2000 szabvány). Normál elosztás fettételezése esetén a várható hozam a múltbeli hozamok átlagával, a kockázat pedig, a normál szórás értékével egyezik meg. (Tőzsdefórum) A veszély a károkozás képessége, míg a kockázat a kár valószínűsége, meghatározott körülmények között és általában a kár súlyosságának meghatározásá_____________________________________________________________________ oldalszám:44 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ val. (Health, Environment & Work (University of Manchester)). A termelési és értékesítési tevékenységgel szükségszerűen együtt járó bizonytalansági tényező, amely magában foglalja a veszteség lehetőségét is (Közgazdasági Kislexikon). Ha kockázatokról – azaz valószínű kárról – beszélünk, akkor a legtöbbször pénzügyi veszteségre gondolunk. Valóban, a legtöbb kár pénzügyi veszteséggé konvertálható, a kockázatok felmerülésének helye, módja, hatása stb. sokfélesége mellett. Mindenképpen érdemes megjegyeznünk, hogy a fentiekben idézett megfogalmazások mindegyike a kockázatot, mint valószínűségi eseményt definiálja. Az 2. számú táblázat a kockázatok egyik lehetséges csoportosítását mutatja. A kockázatok sokféle kombinációban merülhetnek fel. 2. számú táblázat Kockázatforrások kereskedelmi/üzleti kapcsolatok jogi kapcsolatok gazdasági környezet társadalmi hatások természeti események politikai környezet műszaki, technológiai környezet vállalatvezetési tevékenység egyedi személyek hatása

Kockázattípusok természeti gazdasági politikai környezeti emberi munkahelyi termékfelelősség szakmai felelősség biztonság műszaki piaci

A kockázatok hatásai pénzügyi, vagyoni vállalati eszközök bevételek és egyéb jogok költségek személyzet a vállalat tágabb közössége a vállalat tágabb közössége érintettek a normál vállalati működés működés környezet eszmei vagyon a versenytársak reakciói

Az építőipar rettentő veszélyes ágazat. Itt nem csak az a tét, hogy ne bírságolják meg a céget, hanem emberek életéről van szó. Ezért mindig azonnal kell tudni, hogy adott helyzetben milyen előírásoknak kell megfelelni. A kockázatelemzés a lehetséges kockázatok számbavétele, csoportosítása és értékelése a figyelemmel kísért jelenséggel, projekttel vagy üzemeltetési folyamattal kapcsolatban. Az elemzés a lehetséges kockázatcsökkentő intézkedések (prevenció) kidolgozásával zárul, amely a kockázatmenedzselésen belül átvezet a kockázatkezeléshez. A kockázatkezelés a kockázatpotenciál csökkentését jelenti kármegelőzéssel, vagyis a várható negatív esemény bekövetkezési _____________________________________________________________________ oldalszám:45 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ valószínűségének csökkentésével (prevenció), ill. kárcsökkentéssel, a kárhatás horderejének ellensúlyozásával (korrekció). A 16. számú ábra a kockázatkezelés főbb fázisait mutatja be. A technológiai folyamat megtervezésekor elkészítettünk egy a jogszabályban előírt előzetes kockázat elemzést, ennek során meghatároztuk azokat a tevékenységeket, amelyekkel megelőzhetők az egészséget, illetőleg a biztonságot veszélyeztető lehetséges, bekövetkező események megtörténtét. Természetesen minden eshetőségre nem lehet felkészülni és lehetnek olyan események, amelyekre a tervezéskor nem gondoltunk. Első lépés annak meghatározása, hogy mi kerülhet veszélybe?. A második lépés az azonosítás, mi fordulhat elő, miért és hogyan? A harmadik lépés az elemzés mi a valószínűsége és lehetséges hatása? A negyedik lépés az értékelés itt meghatározzuk a prioritásokat. Ötödik lépés a kockázat értékelése, azaz eldöntjük mit csináljunk. A hatodik lépés az ellenőrzés és felülvizsgálat, jól csináljuk azt, amit csinálunk? A folyamat itt visszaér a kiindulási pontba és magasabb szinten lehet a tervezést újrakezdeni.



1. Meghatározás (az érintett tevékenység, környezet, célok)

6. Végrehajtás

2. Azonosítás (a lehetséges kockázatok listája)

(ellenőrzés és felülvizsgálat)

5. Kezelés

3. Elemzés

(elfogadás, megelőzés csökkentés, megosztás)

(……….. …………)

4. Értékelés

(prioritások, védettségek szükséges erőforrások)

16. számú ábra Kockázatkezelés folyamata II. 5. 1. A környezeti kockázatok elemzésének jelentősége A kvantitatív kockázati mérőszámok azt segítik, hogy az egyén, a társadalom esetleges sérülése és a környezet károsodása objektív módon megítélhetővé váljon, másrészről, hogy a hatósági szabályozás könnyen érthető és kezelhető mérőszámok alapján történjen. A nyugat-európai országokban bevezetett irányelvek ezt a fajta környezeti kockázat elemzést helyezik előtérbe, és folyamatban van, egy az Európai Unió által koordinált kockázati harmonizációs program, amelynek fő célja az, hogy az egyes kockázat elem_____________________________________________________________________ oldalszám:47 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ zési eljárásokat, módszereket egységes alapokra helyezze és az egyes szakterületek kockázat elemző technikáit megfelelő módon harmonizálja. Magyarországon az Európai Uniós csatlakozás előtérbe kerülésével számos uniós irányelv és rendelet került adoptálásra és bevezetésre, amelyek teljesítését és alkalmazását a vonatkozó kormányrendeletek írják elő. A szabályozásokat előíró hazai- és Európa Uniós rendeletekben24 fellelhetők a környezeti kockázat elemzés egyes lényegi elemei. Ezek alapján felmerül annak igénye és lehetősége, hogy az arra kötelezett vállalat, illetve üzem egy olyan környezeti kockázatkezelő rendszer-t működtessen, amely alkalmas arra, hogy a vonatkozó rendeleteket teljesítse és az abban előírtakat kielégítse. Ez a rendszer egy olyan korszerű és egyben a környezeti kockázat elemzés eredményeire alapuló környezeti kockázatmenedzsment rendszer kialakítását és folyamatos alkalmazását jelenti, amely lehetőséget ad a naprakész kockázat követésére, illetve a megbízható, folyamatos üzemvitel biztosítása mellett a környezetbiztonsági szempontokat is érvényesíti. II. 5. 2. A környezeti kockázatmenedzsment elemei A veszély elemzés a kockázatbecslési folyamat első lépése, amelynek során a veszély azonosítása és a lehetséges következmények modellezése történik. A veszélyek azonosítására kvalitatív (p1. HAZOP, FMEA, hibafa) módszerek alkalmazhatók. A következmények elemzésére hibafa/eseményfa és kiáramlási, terjedési modellek használatosak. A kockázat elemzés magába foglalja a veszély elemzés lépéseit és kiegészül a kvantitatív, valószínűségi alapon történő gyakoriság (frekvencia) becsléssel és a feltételezhető súlyos baleseti kockázatok összegzésével. A frekvenciák becslésének kiindulási alapjául az egyes - szűrés után azonosított - üzemi Létesítmények, technológiai egységek súlyos baleseti kibocsátást kiváltó hibáinak megbízhatósági elemzése szolgál, melynek felhasználásával a lehetséges hatások (toxikus, tűz és robbanás) egyéni és társadalmi kockázatainak frekvenciája is meghatározásra kerülhet a következmény modellek eredményeinek felhasználásával. A döntéshozatali folyamat a kockázati eredmények alapján tehető biztonságnövelő intézkedésekre vonatkozó javaslatok segítik és támogatják. A kockázatok korlátozá24

18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ sára vonatkozó intézkedések kiválasztása hatékonyan két alapelv alapján történhet a kockázat becslési eredmények alapján. Vagy a frekvenciák mérséklését szolgáló megoldások kiválasztásával, vagy pedig a lehetséges következmények mérséklését szolgáló megoldásokkal. A kockázatok korlátozása érdekében, az előzőek szerint megvalósított kockázat elemzési és döntéshozatali folyamatból tevődik össze a kockázat becslési eljárás. A kockázatok kezeléséhez szükséges optimális megoldások folyamatos kialakítása és fenntarthatósága egy hatékonyan megvalósított kockázat becslési eljáráson alapuló kockázatmenedzsment rendszer működtetésével valósítható meg. A fokozatosság elvével összhangban a kockázatelemzés elvégzése az elemzés terjedelme és mélysége alapján – egymásra épülő – fázisokra bontható. Ez lehetőséget ad a későbbi fázisok pontosabb tervezésére, illetve ezek folyamatos aktualizálására, ezáltal az elemzés időtartamának, költségének az optimalizálására. A fentiek eredményeként a projekt előre haladtával csökken az elemzendő létesítmények, egységek száma, isiközben nő az elemzés mélysége. A hazai jogszabályok követelménye alapján az alábbiak szerint kell eljárni: 

kvalitatív elemzések szükségesek és célszerűek a lehetséges súlyos baleseti szcenáriók (eseményláncok) azonosítására,



a kvalitatív elemzések eredményei alapján meghatározhatók (szűréssel) azok a szcenáriók, amelyek további, részletesebb elemzése szükséges a következmény-elemzésekhez, illetve az ezekhez kapcsolódó (valószínűségi alapon meghatározott) kockázati mutatók előállításához és rangsorolásához.

A környezeti kockázatok jellemzésére szolgáló mutatók, így többek között az egyéni és társadalmi kockázatok számszerű meghatározása és az elfogadhatósági kritériumokkal való összevetés csak a kvantitatív elemzés által szolgáltatott valószínűségi mutatók segítségével lehetséges. A kockázatok jellemzésére többféle mutató használható. Az ipari kockázatok elemzésénél használatos kvantitatív valószínűségi kockázati jellemzők lehetnek például a kikerülési valószínűségek, illetve frekvenciák, ugyanakkor a meghatározó környezeti hatásokat összességében figyelembe vevő egyéni és társadalmi kockázati mérőszámok. _____________________________________________________________________ oldalszám:49 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ Az egyes kikerülő anyagmennyiségek rutin (normál üzemi) és nem rutin (üzemzavari, baleseti) kibocsátásokhoz is tartozhatnak az elemzés céljának megfelelően. A kapott számszerű valószínűségi jellemzőket rangsorolni lehet és szükséges is, a megfelelően hatékony biztonságnövelő intézkedések megtételének támogatásához. Az ökológiai és egészségügyi kockázatok elemzésénél használatos mutatók a PEC és PNEC, azaz az előre becsült környezeti koncentráció és az előre becsült hatás nélküli koncentráció viszonya, illetve a PDI és ADI, azaz az emberi szervezetbe történő teljes becsült napi bekerülés és az emberi szervezetbe történő elfogadható napi bekerülés viszonya. A kockázat jellemizésére használt ezen mutatók, a veszélyeztetettség elemzésén és a veszélyforrások azonosításán és az azt követő hatáselemzésen alapulnak. A veszélyeztetettség elemzésen alapuló, becsült mutatók előállításához szükséges lépések azonosak lehetnek az ipari kockázatok elemzésénél alkalmazott eljárásokkal, amikor tulajdonképpen a kibocsátások gyakoriságát és a kikerülő anyagok terjedési modelljeinek előállítása a feladat. A hatáselemzés során a mérgező adatok feldolgozása és az extrapoláció elvégzése után a hatás nélküli szintek meghatározása történhet. Összességében megállapítható, hogy az egyes szakterületekhez rendelhető kockázatelemzési eljárások között azonos eljárások alkalmazása célszerűnek mutatkozik. A kockázatelemzési eljárások azonos elemei: -

veszélyazonosítás,

-

kibocsátások előfordulási gyakoriságárnak meghatározása,

-

következményértékelés, terjedési és hatásmodellek alkalmazásával,

-

kockázati mérőszámok előállítása.

Az Európai Unión belül folyó környezeti kockázatelemzési eljárásokra vonatkozó harmonizációs törekvés abba az irányba mutat, hogy az egyes szakterületi kockázatelemzési technikákat közös alapokra helyezzék. Ezen törekvések elsősorban a veszélyek azonosításához és a kibocsátásokhoz tartozó előfordulási gyakoriságok meghatározásához használható módszerek alkalmazásában figyelemre méltóak. Mivel a környezeti kockázatok jelentős hányada – legyen az ipari, ökológiai vagy egészségügyi kockázat – az ipari üzemek, technológiák működéséből ered, ezért a veszélyek azonosítása, illetve az előfordulási gyakoriságok meghatározása a kockázatot jelentő ipari technológiák elemzésére kell, hogy vonatkozzanak. A veszély azonosításának első lépéseként használható módszerek közül a kvalita_____________________________________________________________________ oldalszám:50 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ tív elemzési technikák használhatók. Ezek közül a legelterjedtebb a HAZOP (Hazard Operability Study) módszer, amely egy olyan szisztematikusan végrehajtott elemzési eljárás, amikor a működő technológiát részletesen elemzik a szakértők a lehetséges technológiai funkciókat figyelembe véve. A veszély azonosítás következő fázisára a legelterjedtebb és egyben ajánlott módszer a hibafa elemzés, amely egyben kvalitatív és kvantitatív eljárást biztosít az elemzőnek. A kvalitatív eredmény u.n. minimális hibaesemény kombinációk formájában áll elő, a kvantitatív eredmény pedig, egy valószínűségi, megbízhatósági számítás végeredménye. Kormányrendelet25 írja elő a súlyos balesetek értékelését és annak tartalmát, illetve elkészítésének módját A veszélyek meghatározására és értékelésére használt eljárások, illetve módszerek alapján figyelembe kell venni a lehetséges súlyos balesetek lehet őségeinek valószínűségét és hatásainak súlyosságát. Az üzemeltető köteles az üzem által okozható veszélyeztetést, annak következményét és a kockázat értékelését együttesen figyelembe vevő bármilyen, e célra a nemzetközi gyakorlatban, a szakma által elfogadott módszert alkalmazni. A kormányrendelet két valószínűségi mérőszám kvantitatív meghatározását írja elő. A súlyos baleset következtében bekövetkező halálozás egyéni kockázatának mérőszámát az üzem veszélyes anyagot kibocsátó forrása körül az adott anyag fizikai, kémiai tulajdonságai és a meteorológiai adatok alapján, illetve a vonatkozó technológia megbízhatósági elemzése eredményeinek felhasználásával lehet előállítani. Az egyéni kockázati kontúrok az egyéni kockázatok földrajzi eloszlását mutatják. Ezen túlmenően ezen görbék mutatják az elhalálozás várható frekvenciáját egy meghatározott helyen, tekintet nélkül arra, hogy azon a helyen valaki éppen tartózkodik, vagy sem. A társadalmi kockázat az emberek egy csoportjára vonatkozó kockázati mérőszám, aminek alkalmazása eredetileg a nukleáris területen történt meg. A társadalmi kockázatot un. F-N (frekvencia - érintett ember-csoport száma) görbével szokás megadni. Ez a görbe a halmozott frekvenciák alakulását mutatja a következmények, mint halálesetek kumulatív számában kifejezve.

25

18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ II. 5. 3. Kockázatértékelési módszerek A környezeti következményeket becsülni kell, tehát valamilyen eljárással, módszerrel a tevékenységek lehetséges következményeit értékelni kell. A környezet igénybevételének várható mértékének becslését az adatok bizonytalanságának figyelembevételével kell megtenni, azaz az igénybevétel becslésére valamilyen valószínűségi eljárást kell alkalmazni, annak érdekében, hogy az abban szereplő adatok bizonytalansága meghatározható legyen. A leggyakrabban alkalmazott értékelési eljárás az egyes hatásokra kiállítják az alábbi táblázatot és ennek segítségével állapítják meg a kockázat mértékét. Minden egyes listára vett kockázat két dimenzióját (valószínűségét és hatását) meg kell határozni, az azokat befolyásoló tényezők felsorolásával. Mivel valószínű kár"-ról beszélünk, a valószínűség és hatás meghatározása sajnos nem lehet mindig számszerű. A legtöbbször statisztikai módszerek alkalmazhatók (lásd VaR), mivel a többnyire rendelkezünk értékelhető esetháttérrel. Ennek hiányában korábbi hasonló gyakorlatra, esettanulmányokra, szakvéleményekre vagy szakértői munkacsoportok közös brainstorming-jaira lehet alapozni. A kockázatok elemzésének módszerei az alkalmazható információk mennyiségének függvényében a kvalitatív és kvantitatív módszerek kombinációiból állnak. A leginkább használatos kvalitatív módszer a valószínűség-hatás-prioritás mátrix, például az alábbi minta szerint: valószínűség

Hatás Jelentéktelen

Alacsony

Közepes

Jelentős

Meghatározó

Valószínűtlen

A

A

K

M

M

Ritka

A

A

K

M

SZ

Lehetséges

A

K

M

SZ

SZ

Valószínű

K

M

M

SZ

SZ

Majdnem biztos

M

M

SZ

SZ

SZ

SZ: szélsőséges A: alacsony K: közepes M: magas A kormányrendelet előírja az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek vagy meghibásodások előfordulási lehetőségeinek figyelembevételét. Ez azt jelenti, hogy kockázat elemzésben alkalmazott veszély meghatározási eljárásokat (HAZOP, hibafa/eseményfa elemzés) kell alkalmazni annak érdekében, hogy a környezetterhelést _____________________________________________________________________ oldalszám:52 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ kiváltó meghibásodásokat és azok kombinációit ki lehessen mutatni. környezeti hatásokat értékelni kell és a hatásterületeket térképen kell meghatározni és jelölni, amely szintén egyik lényegi eleme a környezeti kockázat elemzés következményelemzését szolgáló terjedés, illetve hatás számításnak. Előírja a kormányrendelet, hogy amennyire számszerűsíthető, az egészségi kockázat mértékét meg kell határozni. Ugyanakkor, a meg kell adni a környezetkárosodás elkerülésének, mérséklésének lehetőségeit, amely szintén a környezeti kockázat elemzés utolsó lépéseként alkalmazott biztonságnövelő intézkedéseket szolgáló javaslatok megtételét jelenti. A következő pontban összefoglaltuk a munkahelyi kockázatbecslés legfontosabb lépéseit. II. 5. 4. Munkahelyi kockázatbecslés, kockázatértékelés - általános tudnivalók A kockázati forrás(ok) okozta expozíciót követően, meghatározott feltételek mellett az embert vagy környezetet érintő káros hatás(ok)/esemény(ek) valószínűségének és súlyosságának értékelési folyamata, beleértve a kísérő bizonytalanságok azonosítását is. A kockázatbecslés magában foglalja a veszély azonosítását, a veszély jellemzését, az expozícióbecslést és a kockázat jellemzését. II. 5. 4. 1. Munkahelyi kockázatértékelés során elvégzendő feladatok 

Veszélyek azonosítása



Veszélyeztetett személyek (munkakörök) azonosítása



Veszélyek minőségi és mennyiségi értékelése



Teendők a kockázat csökkentésének érdekében



Kockázatkommunikáció



Dokumentálás



Ellenőrzés, felülvizsgálat

Veszélyek azonosítása: Gépek, munkaeszközök, munkahely, technológia veszélyeinek megismerése, leírása. Veszélyeztetett személyek (munkakörök) azonosítása Az adott tevékenységgel közvetlen, vagy közvetett kapcsolatban lévők azonosítása. Az adott munkakörben a dolgozó feladatainak megismerése. Egészségi állapotának (fizikai, mentális) rögzítése. Veszélyek minőségi és mennyiségi értékelése: _____________________________________________________________________ oldalszám:53 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ A veszély súlya, az okozható kár mértéke és kiterjedése, a veszélyeztetett személyek száma, a bekövetkezés valószínűsége. Mérésre csak ott van szükség, ahol nem lehet eldönteni egyértelműen a expozíció mértékét. Teendők a kockázat csökkentésének érdekében: Konkrét minden a biztonságot, egészséget érintő intézkedési tervet kell kidolgozni, felelős, határidő megjelölésével. Kockázatkommunikáció A kockázatbecslés, kockázatértékelés során feltárt hiányosságokról, veszélyekről, azok elhárítására hozott intézkedésről tájékoztatni kell a dolgozókat. A kockázatértékelés eredményéről tájékoztatni kell a munkavédelmi képviselőt, a foglalkozásegészségügyi szolgáltatót. Dokumentálás A kockázatbecslés, kockázatértékelés teljes folyamatát dokumentálni kell. Hatósági ellenőrzéskor azt az ellenőrzést végző számára hozzáférhetővé kell tenni. II. 5. 4. 2. Az építőipar egészségvédelmi kérdései Az építőiparban, főleg a befejező építési munkák területén fennáll a szerves oldószergőzök okozta robbanás és mérgezés veszélye. Ez a tény egyrészt összefügg az építőipar fejlődésére is jellemző, „kemizálás” folyamatával, azaz a vegyi termékek, műgyanták felhasználásának ugrásszerű megnövekedésével. Emiatt az egyes szakipari tevékenység során a munkahelyi mikroklíma a környezetbe kerülő, egészségre ártalmas szennyeződések következtében alapvetően megváltozik. Komoly szakmai felkészültséget igényel a kockázat elbírálása, annál is inkább, mert a vegyi termékeket gyártó és forgalmazó vállalatok gyártmányaik mérgező hatását, veszélyességét – a hatályos rendelkezések ellenére is – nem helyénvaló módon ítélik meg. Veszélyes, mérgező hatású vegyi termékek kerülhetnek úgy forgalomba, hogy az emberi szervezetet károsító sajátságukra, vagy más veszélyforrásra nem is figyelmeztetik a felhasználókat.

II. 5. 4. 2. 1. Veszélyes munkakörök Az építőiparban az alábbi területeken kell elsősorban számolni az emberi szervezetre ártalmas vegyi anyagok felhasználásával: -

festő-, mázoló-,


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ -

padlóburkoló, parkettázó-,

-

tetőfedő-,

-

nedvesség ellen szigetelő, savszigetelő-,

-

aszfaltútépítő-,

-

üveges-,

-

hegesztő- és egyéb munkák (pl. takarítás, karbantartás) területe. Az építőiparban általában, de elsősorban az előbbi munkaterületeken olyan sa-

játságos körülményekkel is számolni kell, amelyek az egészségvédelem hatékonyságát hátrányosan befolyásolják. Hangsúlyozni kell, hogy ezek az adottságok gyakorlatilag függetlenek az építőipar fejlettségi színvonalától. Az eredményes, preventív egészségvédelem pedig a mikrokörnyezet emberi szervezetre ártalmas összes tényezőinek felmérését és azok megváltoztatását teszi szükségessé. Ebből következik, hogy már a szakiskolákban, a felsőoktatásban a munka-, illetve egészségvédelem területét érintő tananyagokban, a hallgatókban azt a képességet és szemléletet kell kifejleszteni, hogy a munkahelyi veszélyforrásokat, az emberi szervezetet károsító tényezőket önállóan értékeljék, majd azok elhárítására a szükséges intézkedést saját hatáskörükben meg tudják tenni. Ezt a munkavédelmi szemléletet pedig úgy lehet az oktatás során kifejleszteni, ha a tananyagban minél több olyan fejezet található, amely gyakorlati példákat, esetleg megtörtént esetek részletes szakmai elemzését tárgyalják. Az építőiparban az egészségvédelmi óvintézkedések során kiindulási feltételként figyelembe kell venni az alábbi tényezőket: a

az építőipari tevékenységre javarészt nem helyhezkötött, hanem változó munkaterület jellemző. Ennek megfelelően a munkahelyi mikrokörnyezet egészségvédelmi paraméterei is esetenként változnak. Emiatt a leghatékonyabb óvintézkedést - pl. a helyi elszívást, mesterséges légcserét - rendszerint nem lehet biztosítani.

b

az építőiparban a mérgező hatású vegyi terméket rendszerint nagy mennyiségben használják fel. Anyagok kezelésére, tárolására olyan lánc alakult ki, hogy a mérgező anyagok a közvetlen felhasználás helyére csak több lépcső (raktár) közbeiktatásával kerülhetnek. Emiatt a mérgező anyagok több em-


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ bercsoporttal kerülnek közvetlen kapcsolatba. Az építés helyén olyan korszerű raktározás sem biztosítható, mint telepített üzemekben. c

építéshelyi körülmények mellett nemcsak a közvetlen felhasználást végzők, hanem a közelben dolgozók is kapcsolatba kerülnek a mérgező hatású anyagokkal. Ugyanez fordítva is fennáll akkor, ha mérgező anyagokat felhasználó vegyi üzemekben kell építési tevékenységet végezni.

d

végső soron megemlítendő az építőiparra jellemző munkaerővándorlás és az alkalmazottak alacsony iskolai végzettsége is és annak hátrányos következményei.

II. 5. 4. 3. Számítási eljárások a kockázat mértékére A festékek, szigetelő- védőréteg-képző anyagok, műgyanták főleg szerves oldószeres alakban, de gyakran vizes diszperzióként kerülnek forgalomba. Az ilyen műgyantaoldatok, festékanyagok, stb. használatra kész állapotra hígítva mintegy 30-70% szerves oldószert tartalmaznak. Gyakran a felület (alap) tisztítására, zsírtalanítására közvetlen is használnak szerves oldószereket. A műgyanták és az oldószerek jó része az „A” fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, illetve a „B” - tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik. Az oldószerek, hígítók nem épülnek be a védőrétegbe, hanem kisebb vagy nagyobb párolgási sebességgel gőzzé alakulva elpárolognak, a munkatérbe kerülnek, s azt a környezeti állapothatározóktól függően telítik. Ennek két hatása lehet, az egyik a robbanásveszélyes levegő oldószerelegy kialakulása, a másik az egészségre ártalmas koncentráció kialakulása. A kialakulást sok más tényező mellett az oldószerek párolgási hajlam befolyásolja. Az oldószerek párolgási hajlamát a párolgási számmal jellemzik. Ez egy olyan viszonyszám, amely azt fejezi ki, hogy ugyanazon feltételek mellett (felületnagyság, hőmérséklet, stb.) időegység alatt (1 sec) hányszor kevesebb oldószer párolog el, mint az összehasonlítási alapul vett oldószer (éter). Néhány oldószer etil éterre vonatkoztatott párolgási száma a következő:

etil éter 1, 0 metilénklorid 1, 8 aceton 2, 1 etilacetát 2, 9 benzol 3, 0

metilalkohol 6, 3 toluol 6, 1 etilalkohol 8, 3 o – xilol 13, 5 n – butilalkohol 33, 0


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ könnyű benzin 3, 5 triklóretilén 3, 8

dekalin 94, 0

A szerves oldószerek párolgása az alábbi összefüggés szerint számítható ki: (pl. egy padlóburkolat fektetésénél a ragasztórétegből vagy pl. festésnél, lakkozásnál a rétegből eltávozó oldószer mennyisége)

G = Mf x O x F x ß x (Pt  Pg) / Ph (kg/m2h) Ahol: G = az 1 m2 felületről 1 óra alatt, adott hőmérsékleten elpárolgó oldószergőz mennyisége, Mf = az oldószerek molekula tömegével jó megközelítéssel arányos párolgási tényező, amelynek értéke 52,0 - 85,0 között változik. O = a védőréteg, ragasztóréteg, műgyantaoldat, stb. sajátságától függő tényező, amely azt fejezi ki, hogy azok milyen mértékben hajlamosak visszatartani (okkludálni) az oldószert. Értéke általában 0,40 - 0,88 között változik. F = a számításba vehető párolgási felület, m2 ß = a légáramlás sebességétől (v) függő párolgási tényező, értékei ha V = 0,0 - 0,1 m/sec akkor = 0,60 V = 0,1 - 0,6 m/sec akkor = 0,78 V = 0,6 - 5,0 m/sec akkor = 0,92 Pt = az oldószer telítési nyomása az elpárolgás hőmérsékletén, (bar) Pg = az oldószer gőznyomása az elpárolgás hőmérsékletén és légköri nyomásnál, (bar) Ph = légköri nyomás, (bar) Az előbbi összefüggés, a Dalton képlet [2] , [3] azonban olyan sok változó faktort tartalmaz, amelyek esetenkénti megállapítása körülményes, így az összefüggés elsősorban nagyságrendi tájékoztatásra alkalmas. Ugyanakkor, ha egy oldószer P g gőznyomása (bar) adott hőmérsékleten és Pö légköri nyomáson (bar) ismert, akkor a munkatérbe került G mennyisége az alábbi összefüggés szerint számítható ki:

G = M x V x Pg / 22,414(Pö-Pg) (g/m3) ahol M = az oldószer (g) molekula tömege V = a munkatér térfogata, m3 _____________________________________________________________________ oldalszám:57 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ Egészségvédelmi szempontból igen fontos, hogy gyakorlatilag minden oldószergőz nehezebb, mint a levegő, s maga ez a tény különösen kellemetlen veszélyhelyzeteket teremthet. Ennek figyelembevétele rendkívül fontos minden résztvevő számára, mert a különféle munkahelyek légszellőzésének kialakításánál sokszor végzetes hiba forrása lehet. A gázok és oldószergőzök levegőre, illetve hidrogénre vonatkoztatott sűrűsége a molekula tömegeikkel arányos, azaz:

Dlev = M / 28,95, illetve DH = M /2,02 ahol

Dlev = a levegőre, illetve DH a hidrogénre vonatkoztatott relatív sűrűség M = molekulasúly. A 2,02 a hidrogéngáz, illetve 28,95 a levegő közepes molekulasúlya Hangsúlyozni kell, hogy egészségvédelmi szempontból a helyiségek légcseréjének tervezésekor, stb. kizárólag a Dlev értéke jöhet számításba. Mivel a szakmai gyakorlatban használatos összes oldószer molekulasúlya nagyobb, mint 28,95, ebből következik, hogy gőzeik a levegőnél nehezebbek. Az oldószergőzök jóval nagyobb gőzsűrűsége azért veszélyes, mert közvetlen a padlószint felett 0,5 - 1,0 m-es magasságban mindig aránytalanul nagyobb az oldószergőzök töménysége. Ez azt jelenti, hogy az, aki szerves oldószergőzökkel szennyezett munkatérben dolgozik és akár rövid időre is eszméletét veszti és ilyen állapotban a padlózatra kerül, ott sokkal több oldószergőzt lélegez be, s így akár 5-10 percig is magára hagyva, halálos mérgezésnek van kitéve. [5] Sajnos több ilyen eset előfordult. Egy dolgozó egyedül és minden védőfelszerelés nélkül egy föld alatti tartály mázolás előtti zsírtalanítását végezte benzolhomológ tartalmú oldószerekkel. Nem élte túl. Volt több olyan tűzeset is, ahol a veszélyes oldószergőzök jelenléte ellenére kiadták a vízszerelő szakember számára a nyílt lánggal járó műveletsorra vonatkozó engedélyt. A vízszerelő szakember nem kellő körültekintéssel járt el, és a forrasztólámpa begyújtását követően dolgozni akart. Munkájában a robbanás akadályozta meg. Természetesen súlyosan megsérült ő is és a padlóragasztó szakember is. Ilyen körülmények mellett egyedül, ellenőrzés, azaz közvetlen élő kapcsolat nélkül nem szabad senkinek sem dolgozni. Adott esetben a munka összehangolására komolyan oda kell figyelni.


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ Az előbbiekből az is következik, hogy zárt munkatereknél a mesterséges (vagy természetes) légcserénél az elszívó- vagy kivezető nyílást minden esetben a padlószint közelében (15 - 30 cm magasságban) tanácsos kialakítani. A számítással meghatározott elpárolgott oldószer mennyisége meghatározott térfogatott jelent ezt összevetve a helység légterével meghatározható a kialakult oldószerkoncentráció a levegőben. Ezt az értéket összehasonlítva az oldószerre légtérben megengedett koncentráció (MAK) értékével meghatározhatjuk az egészségügyi kockázat mértékét [6]. Ugyanezt a számított koncentráció értéket összevetve az oldószerre, a levegővel alkotott robbanásveszélyes koncentráció értékekkel – itt általában egy tartomány található – megkapjuk a biztonságra vonatkozó kockázat mértékét.



III. Az építőiparban felhasznált veszélyes anyagok A hazai építőipar főleg a befejező szakipari építési munkák területén több ezer olyan vegyi anyagot és terméket használ önállóan vagy összetevőként rendszeresen, amelyek között nem egy gyúlékony és/vagy robbanásveszélyes, az emberi szervezetre részben vagy egészben ártalmasak lehetnek. A motorhajtásra szolgáló üzemanyagok és a kenőanyagok gyúlékonyak, párájuk robbanásveszélyes elegyet képezhet a levegővel. A lángvágásnál és -hegesztésnél használt gázok, a különféle festékek és hígítóik szintén tűz-és robbanásveszélyesek lehetnek. A cement, mész, csemperagasztó, műgyanta alapú malter adalékok (pl. epoxidok), tömítőanyagok és festékek használatakor a dolgozók kapcsolatba kerülnek vegyszerekkel. A vegyi anyagok szabályozása eleinte csak az akut hatások kivédésére koncentrált, majd a rákkeltő vegyületek kerültek a figyelem középpontjába. Az utóbbi évek vizsgálati eredményei szerint a kutatók egyre fontosabbnak tartják az egyes vegyületek hormonháztartásra gyakorolt hatását is.

III. 1. Légszennyező anyagok Hazánkban a települések levegőjének romlása az 1960-as évektől jelentős mértékűvé vált, ennek oka az ipar rohamos fejlődése. A 70-es években már levegőtisztasági, levegővédelmi intézkedéseket kellett hozni a folyamat lassítása miatt. Ennek hatására a 80-as évek első felében átmeneti kis javulás volt tapasztalható, de később kissé nőtt a légkör szennyezése, hiszen rohamosan nőt a megvásárolt gépkocsik száma, valamint több ország visszatért a széntüzelésű hőerőművek által termelt energiára. III. 1. 1. Légköri aeroszolok, szálló por A levegőszennyeződést okozó anyagok két nagy csoportja a szilárd és gáznemű szennyeződések. A szilárd szennyeződések fajtái a por, a korom és a pernye. Kis részecske-, szálló por-, aeroszol-, PM- (particulate matter) szennyezés - az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozunk ezekkel a fogalmakkal a hazai és a nemzetközi sajtóban. Ezek a nagyjából azonos fogalmak nem egy bizonyos anyagot vagy egy kémiai szerkezetet jelölnek, hanem fizikai tulajdonságot, halmazállapotot. Az aeroszolok a levegőben, mint közegben diszpergált állapotban előforduló, folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecskék. Szilárd diszpergált anyag esetén füstről, ha a porlasztott (vagy kondenzálódott) anyag folyadék halmazállapotú, ködről is beszélhetünk. A felhő is természetes _____________________________________________________________________ oldalszám:60 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ aeroszol. Az aeroszol részecskék élettartama néhány perctől akár több hónapos időtartamig terjedhet a részecskék méretétől és tömegétől függően. Méretük 0,001 és 100 μm közé esik, PM10-nek a 10 μm-nél kisebb átmérőjű, „durva” részecskéket, PM2.5-nek pedig a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű "finom" porszemcséket nevezzük. Minél nagyobb méretűek, annál nagyobb valószínűséggel nagyobb súlyuk miatt leülepednek a talaj felszínére (ülepedő por), ezáltal belégzéssel kevés jut be a szervezetbe. Az egészségre gyakorolt hatásuk függ a méretüktől, ugyanis a nagyobb méretű szemcsék megakadnak az orrunkban, míg az egészen kicsik lejutnak a tüdő mélyére. Az ember légzőszervei kiváló tulajdonsággal rendelkeznek a porszennyezések kiválasztására, de ez a képesség 5 - 10 mikrométernél (μ m) nagyobb méretű részecskékre korlátozódik, ezért ha nagyobb méretű szennyeződést belélegzünk, méretük miatt könnyen fennakadnak a felső légutak védelmi rendszerén (orrban levő szőrszálak, később csillók), és köhögéssel vagy tüsszentéssel megszabadulunk ezektől. A mikron és annál kisebb méretű füstök és az ultra finom aeroszolok (<100 nm) szinte gyakorlatilag nem vagy csak igen lassan és nyugalmi állapodban ülepednek le, emiatt hatásuk kettős. Egyrészt a levegőszennyezés fokozódásához járulnak hozzá, másrészt kis méretük miatta belélegezhető frakció átjutva a légutak védelmi rendszerén könnyen bejutnak a szervezetbe az alsó légutakba, sőt a 2,5 μm-nél kisebb átmérőjű, "finom" porszemcsék (PM2,5) még a tüdő léghólyagocskáiba is és olyan veszélyes anyagokat visznek be, mint pl. a mérgező nehézelemek (ólom, kadmium), sugárzó izotópok, veszélyes szénhidrogének és számos mikroorganizmus. Ezek az anyagok könnyen hozzátapadnak az apró szennyeződésekhez és valójában bevitetik magukat a szervezetbe. Tartalmazhatnak kormot, szerves anyagokat, nehézfémeket, azbesztet. Nagy részük rákkeltő. A légköri aeroszolok képződésében nagy szerepe van a gépjárműforgalomnak. A dízel üzemű járműveknek számottevő az aeroszol kibocsátása, de a kerekek is felverik a port. A városi aeroszolok összetétele nehezen meghatározható, a részecskékre rátapadnak egyéb szennyezők pl.: PAH-ok, nehézfémek. A városi levegőben található kis részecskék (PM) egyrészt a közlekedés, az ipar és egyéb emberi tevékenység juttatja a környezetünkbe és a szél által felvert porból származnak. Ezek jelentős része azonban nem ártalmatlan por, mint nagyapáink idejében volt, hanem tele van olyan anyagokkal, amelyek korábban nem léteztek, vagy csak sokkal kisebb mennyiségben fordultak elő. Egységes egészségügyi határérték megállapítása igen bonyolult, mert sok aeroszol képző anyag már egészen kis mennyiségben is nagyon káros _____________________________________________________________________ oldalszám:61 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ lehet. Az Egészségügyi Világszervezet nem ad meg határértéket a közlekedésből (elsősorban a dízelüzemű járművekből) származó részecskék koncentrációjára, mert álláspontja szerint nem létezik olyan alacsony koncentráció, amely biztosan nem károsítja az egészséget. Tudományosan igazolt, hogy szoros összefüggés van az allergiás, asztmás, illetve egyéb légzőszervi megbetegedések előfordulása és a légszennyezettség mértéke között. A PM légszennyezés, amely nagy mennyiségben tartalmaz rákkeltő, illetve a légzőrendszert károsító anyagokat, a gyerekek számára jelenti a legnagyobb kockázatot, hiszen az ő immunrendszerük még kevésbé fejlett. Az Amerikai Egyesült Államokban ezek a részecskék teszik ki a levegőben található rákkeltő anyagok 78 százalékát. Az egészségre gyakorolt hatásuk függ a méretüktől, ugyanis a nagyobb méretű szemcsék megakadnak az orrunkban, míg az egészen kicsik lejutnak a tüdő mélyére. A legveszélyesebbek a már említett, 2,5 mm-nél kisebb, ún. ultrafinom részecskék, melyek légzőszerveink legmélyére is bejutnak, és onnan nem távoznak. További súlyos veszélyt jelent, hogy ezek a kis részecskék, a legkülönbözőbb, részben kimutatottan rákkeltő szennyezőanyagokat tartalmazzák (pl.: kormot, káros szerves anyagokat, nehézfémeket, azbesztet). Ezek a részecskék rátapadnak a növényi pollenek felületére, és magukat a polleneket is rendkívül agresszívvá, allergénekké teszik. Az alábbiakban mutatunk be kémiai elemeket, vegyületeket, termékeket és azok egészségre való ártalmait. III. 1. 2. Gáznemű légszennyeződések III. 1. 2. 1. Szén-monoxid A szénmonoxid (CO) színtelen, szagtalan, mérgező, az egyik legfontosabb beltéri szennyező gáz, amely szén és szénhidrogén tüzelő- és motorhajtó anyagok tökéletlen égése során a természetben, a belsőégésű motorok által a közlekedés, az energiatermelés és az ipar számos területén keletkezik szén-dioxid helyett (CO2). Veszélye abban áll, hogy több százszor erősebben kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén, így kiszorítja az oxigént a vérünkből, ezáltal lehetetlenné téve akadályozza a vér oxigénszállító képességét [4] [5]. Normális körülmények között is képződik szén-monoxidhemoglobin, de ez csak 1,5 %-a az oxigén- hemoglobinénak, de például a rendszeres dohányzóknál ez az érték 3-5 %-on állandósul. Azonnali élettani hatása fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és hallásképesség csökkenése, tartós élettani hatása, hogy a szív_____________________________________________________________________ oldalszám:62 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ izmot ellátó koszorúerek keringését csökkenti, elősegíti a koszorúér-elmeszesedést, szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktus kockázatát. Szintje a kültéri levegő COszintjétől, a belső forrásoktól és a szellőzés hatékonyságától függ. Tiszta levegőn van némi esély, hogy kiürül a szervezetből, ezért kell a mérgezettet mielőbb friss levegőre vinni. III. 1. 2. 2. Nitrogénoxidok A nitrogénnek számos oxidja (dinitrogén-oxid, nitrogén-monoxid, dinitrogéntrioxid, nitrogén-dioxid, dinitrogén-tetroxid, nitrogén-trioxid) ismeretes, melyek szabad térben folyamatosan alakulnak át. A légkörben előforduló nitrogén-oxidok sárgásbarna, jellegzetes szagú elegyet alkotnak. A környezõ levegõben szennyezõ anyagként nagyrészt nitrogén-monoxid (NO) és nitrogén-dioxid (NO2) keveréke található, amelyek együttes mennyiségét a környezetvédelmi szaknyelv nitrogénoxidok (NOx)-nek nevezi. A levegőben lévő nitrogén az oxigénnel csak speciális körülmények között, magas hőmérsékleten egyesül. Ezek a folyamatok leggyakrabban belső égésű motorokban játszódnak le, de jelentős forrás az építőipar magas hőmérsékletű tevékenységei (hegesztés, forrasztás, lángvágás). A természetben elsősorban villámláskor (3000 oC) illetve nitrogén tartalmú vegyületek elégetésekor valamint a talajban végbemenő biológiai folyamatok során megy végbe az erősen endoterm folyamat. Ezen gázok ha vízzel (esőcseppek) reagálnak salétromos-savat (HNO2), majd salétromsavat (HNO3) létrehozva a savas esők egy részét alkotják. A csapadékvíz kémhatása a benne oldott szén-dioxidtól enyhén savas: pH-ja: 5,6. A salétromsavat és kénsavat tartalmazó savas eső pH-ja 3,6, de mértek már 2,6-t is. A savas esők kialakulásáért felelős gázok azelőtt is léteztek, mint hogy vulkáni és talajbaktériumok működése az ember előtt is létezett. Az emberi tevékenység azonban rendkívüli mértékben meggyorsította e folyamatot. Hasonló folyamat játszódik le, amikor a nitrogénoxid gázok a szem és a légutak nyálkahártyáján salétromsavvá alakulnak és ott izgató hatást fejtenek ki. Ha pedig felszívódnak, akkor a vörösvértestek hemoglobinjában levő kétértékű vas háromértékűvé alakításával rontják az oxigénszállítást. Szerepet játszanak a szmog képződésben is. III. 1. 2. 3. Nitrogén-dioxid (NO2) A nitrogéndioxid (NO2) vörösesbarna, szúrós, kellemetlen szagú, a levegőnél nehezebb gáz. Erős oxidálószer és heves reakcióba lép éghető és redukáló anyagokkal. _____________________________________________________________________ oldalszám:63 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ Reagál vízzel, salétromsavat és nitrogén-oxidot képezve. Nitrogén-oxidok keletkezhetnek magas hőmérsékleten a levegő oxigénjéből és nitrogénjéből, illetve nitrogén tartalmú vegyületek elégetésekor. A gáz és a gőz egyaránt izgatja a szemet, a bőrt és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, nagymértékű expozíció halálhoz is vezethet. A tünetek késleltetve jelentkezhetnek. Genetikus károsodást is okozhat az emberben. III. 1. 2. 4. Nitrogén-monoxid A nitrogén-monoxid (NO) színtelen gáz, amely erős oxidálószer és reakcióba lép éghető és redukáló anyagokkal. Levegővel érintkezve nitrogén-dioxiddá is átalakul. A nitrogén-monoxid izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatással lehet a vérre, okozhat methaemoglobin képződést. Magas expozíció halált okozhat. A tünetek késleltetve jelentkezhetnek. Szaga nem figyelmeztető, ha toxikus koncentrációban van jelen. III. 1. 2. 5. Kén-dioxid A kéndioxid (SO2) színtelen, szúrós szagú mérgező gáz, amely fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj) elégetésekor és a dízelüzemű motorok üzemeltetésekor keletkezik. A kéndioxid a levegő nedvességtartalmával kénessavat ill. kénsavat képez, melynek eredménye a savas eső. A savas eső kialakulásához hasonló folyamat játszódhat le a szem és a légutak nyálkahártyáján. A keletkezett kénessav, majd kénsav erősen izgató, sőt mutagén hatású. Egészségügyi hatásaként nagyobb mennyiségben köhögést, görcsöt, tüdőödémát, tudatzavart és halált is okozhat. III. 1. 2. 6. Kénhidrogén (hidrogén-szulfid) A kénhidrogén (H2S) színtelen, jellegzetes (záptojás) szagú, a levegőnél nehezebb gáz. A talaj felszínén terjedhet; begyulladás távolabb is lehetséges. Hevítése heves égést vagy robbanást okozhat. Égetésre bomlik, mérgező kén-dioxidot fejlesztve. Hevesen reagál erős oxidáló szerekkel, tűz- és robbanásveszélyt okozva. Megtámadja a műanyagokat és sok fémet is. III. 1. 2. 7. Ammónia Az ammónia (NH3) színtelen, szúrós szagú gáz, mely nitrogénből és hidrogénből áll. Vízben könnyen oldódik, nagy nyomáson és alacsony hőmérsékleten könnyen cseppfolyósítható. Az ammónia nitrogén-oxidokkal lép reakcióba ammónium-nitrát képződése közben. Az ammónium-nitrát az egyik leggyakoribb PM2.5 komponens. _____________________________________________________________________ oldalszám:64 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ III. 1. 2. 8. Ózon Az ózon (O3) három oxigén atomból álló, folyékony állapotban sötétkék, szilárdan pedig ibolya színű, jellegzetes szagú, nagyon mérgező gáz az ultraibolya (UV) sugárzás hatására a légköri, légzési kétatomos (O2) molekulákból alakul át. A szagára jellemző, hogy még 500 ezerszeres hígításban is érezhető. Igen erőteljes oxidálószer, könnyen bomlik, és a belőle felszabaduló atomos oxigén agresszívan reagál környezetével. Ezért is használjuk fertőtlenítésre, fehérítésre és ivóvíztisztításra. A sztratoszférában előforduló ózonpajzs (20 - 22 km magasságban) elnyeli a Napból érkező ibolyántúli sugárzás jelentős hányadát. A szmog fő komponense is egyúttal, másodlagos légszenynyező, a troposzférikus (talajközeli) káros egészségügyi hatásokat okoz. A napfény hatására keletkezik a az üzemanyagok elégetésekor a kipufogógázokból. Az ózon magas koncentrációja fokozott fizikai fáradtságot, köhögést, a szájban, az orrban, a torokban szárazságérzést, a szem kivörösödését, könnyezését, duzzadását válthatja ki. Az ózon a tüdőben meggátolja az ott lévő makrofágok működését, valamint különböző enzimek működését is. Közvetlenül árt a növényeknek, oxidálja, pusztítja azok zöld leveleit, virágait. Gátolja a fotoszintézist és a gyökérlégzést, ami szintén a növény pusztulásához vezethet. Már 60 ppm ózon a felére csökkenti a fotoszintézis mértékét egyes növényeknél. Egyes szakértők szerint az olefineknek szerepük van az ún. talaj közeli ózonképződésben, ezért a benzinek olefintartalmát korlátozzák. III. 1. 2. 9. Radon A radon (222Rn) az urán (238U) bomlási sorában megtalálható színtelen nemesgáz, általában radioaktív bomlási termék, anyaeleme a rádium (226Ra), amely a földkéregben, a talajban, és építőanyagainkban is megtalálható. A természetben is nagy menynyiségben fordul elő, e tekintetben hazánk egyes tájai között nagy az eltérés. Beltéri légszennyező, szinte kizárólag természetes eredetű. A talajból felszivárgó radon a "túl jól" szigetelt lakásokban dúsul föl. A radon felezési ideje 3,8 nap, ami azt jelenti, hogy a radon atomok magjainak száma ennyi idő alatt csökken a felére. Alfa-sugárzó, belőle nagy sebességű hélium atommag (2 proton és 2 neutron) lökődik ki, és roncsolja a környező anyagokat. Az alfa- sugárzás viszonylagos biológiai hatékonysága kb. hússzor nagyobb, mint az egyéb ionizáló sugárzásoké, vagyis az elnyelt energia hússzor nagyobb biológiai hatást válthat ki. Ennek oka a rövidtávon belüli nagy energiaátadás. A _____________________________________________________________________ oldalszám:65 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ földből kiáramló radon a szabad levegőn gyorsan eloszlik és felhígul. Magas radonszintek ott jelentkeznek, ahol a radon jól körülhatárolt térrészbe kerül, ilyenek a bányák, barlangok, házak, lakások. A bomlástermékek keletkezésük után nagyon rövid időn belül kötődnek felületekre, falakra, bútorokra és aeroszol szemcsékre.

A

radon hatásait

nagyrészt radioaktív bomlástermékei belégzésének tulajdonítják, mivel a radonnak és bomlástermékeinek hatása elsősorban a tüdőben jelentkezik. Az aeroszol szemcsékre tapadt bomlástermékek belélegzésekor a hörgők elágazásainál ezek falára rakódhatnak, ott megtapadva alfa- részecskékkel bombázzák a hörgőhám leginkább sugár-érzékeny, oszló sejtrétegét. A légzőszervben való felhalmozódásuk attól függ, hogy részecskékhez kötve vannak-e vagy nem. A radioaktív anyagokra jellemző a rákkeltő, génkárosító hatás. A szervezet végső károsodása kétféleképpen következhet be. Az egyik esetben a sugárzást közvetlenül elnyelő molekulák károsodnak, máskor a szervezetben található vízmolekula ionizálódik. A radioaktív anyagok a szervezetben nem egyenletesen oszlanak el, hanem kialakul egy jellegzetes dóziseloszlás. A szervezet leginkább sugár érzékeny részei a nyirokszövetek, a csontvelő és az ivarszervek. Az energiaátadás hatására a sejtek elpusztulhatnak, vagy mutáns sejtek keletkezhetnek. A mutáns sejtek könnyen rák előtti állapotba kerülhetnek, majd egyéb káros hatásokra, pl. vegyszerek, dohányzás, rákos sejtekre osztódhatnak. Magas radon-koncentráció esetén a hosszú ideig tartó belégzés megnöveli a tüdőben a rákos daganatok kialakulásának kockázatát.

17. számú ábra _____________________________________________________________________ oldalszám:66 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ Természetes eredetű sugárterhelés III. 1. 3. 1. Szerves vegyületek A szerves anyagok, szerves vegyületek elnevezés onnan ered, hogy sokáig azt hitték csak élő szervezet képes előállítani ezeket a szénvegyületeket. Ezt az álláspontot a karbamid szintézise döntötte meg az 1820-as években Az ismert szerves vegyületek száma tízmilliós nagyságrendű és ma már mesterségesen többet állítanak, mint ahány a természetben előfordul. [4] [5] [10] III. 1. 3. 1. 1. Illékony szerves vegyületek VOC (Volatile Organize Compounds) A VOC néven emlegetett vegyületek gyűjtõfogalma alatt a levegõben elõforduló szennyezõ szénhidrogén származékokat értjük a metán kivételével. A levegõben a napsugárzás hatására a VOC-vegyületek egy része a nitrogén-oxidokkal reakcióba lépve részt vesznek a fotokémiai füstköd kialakulásában. Egy részük rákkeltõ hatású, kibocsátásukat nemzetközi szerzõdések szabályozzák. Forrásuk részben természetes eredetű, de a VOC szennyezés meghatározó része a közlekedésnél az üzemanyagok tankolásakor, tökéletlen elégésekor a kipufogó gázai, a festék, lakk és oldószer előállítás és főleg felhasználás különböző komponensei, a hűtők és palackok freon tartalmú gázai, a tűzoltó készülékek halon töltetei, a növényvédő, láng- és rovar mentesítő szerek előállításakor és használatakor keletkezik. Amennyiben egyes vegyületei a születés körüli időszakban kerülnek az emberi szervezetbe, súlyos felnőttkori következményei lehetnek. Közvetlen hatásuk: fejfájás, hányinger, szédülés. III. 1. 3. 1. 2. PAH vegyületek Két vagy több benzolgyűrűt tartalmazó, több száz policiklikus aromás szénhidrogén vegyületek, melyek döntően antropogén eredetű, az ember természetátalakító tevékenységének biotikus tényezők körébe tartozó globális mértékű hatásának következményeként keletkeznek. A háztartási kibocsátásokon túl a gépjárműforgalom is felelős a PAH szennyezésért. Nagyon veszélyesek, legtöbbjüknek karcinogén (rákkeltő) hatása van, mutagének, károsítják az immunrendszert. Ha a születés körüli időszakban jutnak be a szervezetbe, életre szólóan megváltoztathatják a hormonok termelését. hatásuk van. Legismertebb PAH vegyületek a benzopirén (BaP), benzantracén, ciklopentopirén, dibenzantracén, 1-metil-fenantrén. A rákkeltő hatása elsősorban a leg_____________________________________________________________________ oldalszám:67 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ nagyobb mennyiségben jelenlevő BaP, a 3,4 benzpirén-nek van, ezért ez az egyik legveszélyesebb vegyület, mely a WHO szerint az I. veszélyességi kategóriába tartozik, egészségügyi határértéke lakóterületen 1 nanogramm/m3. Ha porhoz tapadva jutnak be a tüdőbe, akkor ott tartózkodási esélyük és ezáltal rákkeltő hatásuk megsokszorozódik. A dohányfüst is jócskán tartalmaz szénhidrogéneket, ezért a dohányosok, ha a közlekedést is hozzávesszük, halmozott szénhidrogén terhelésnek vannak kitéve, a tüdőrák előfordulási aránya náluk jóval nagyobb. III. 1. 3. 1. 3. Halogénezett szénhidrogének26 A freonok azon kémiai anyagok csoportjának fantázia neve, amelyeket halogénezett (klór, fluor) szénhidrogéneknek Színtelen, szagtalan kémiailag nagyon stabil, nagy kompressziós képességű vegyületek. Ideális anyagnak tűntek hűtőgépek, légkondícionáló berendezések és illatszeres, festékes szóró palackok biztonságos töltőanyagaként, mivel könnyen párolgó folyadékok és nem gyúlékonyak. Teljesen ártalmatlanok az egészségre, a bőrt nem izgatják, mind az élő, mind az élettelen környezetre nézve. Csak arra nem gondolt senki, hogy állandóságuk miatt a magas légkörbe is feljutnak és ott reakcióba lépnek az ózonmolekulákkal (O3), máris rendkívül káros hatásuk érvényesül, mivel a „freon” molekulából lehasadó klór az ózonnal reagál. A hatás sajnos érezhető, mivel az ózonpajzs először elvékonyodott, a Déli sarkon pedig kilyukadt már a 70-es években. A kilyukadás nem azt jelenti, hogy az ózon teljesen elfogy a felső légkörből, hanem azt, hogy koncentrációja erősen csökken. Így a földfelszíni UVsugárzás intenzitása megnövekszik és spektruma eltolódik a rövidebb (károsítóbb) hullámhosszak felé. Az ózonpajzs megléte a földi élet szempontjából nélkülözhetetlen, hiszen az ózonpajzs az, amely nem engedi a Földre jutni a nagy energiájú, összes UVsugárzást. Ha az UV-sugárzás egésze lejutna a Földre, akkor mind a földi élet egésze (mikroorganizmusok, alsóbbrendű élőlények kipusztulása, gabonatermés, vízi ökoszisztémák károsítása), mind az ember veszélybe kerülne (bőrrák, szemhályog, vakság, immunhiányos betegségek növekedése). E sugárzás energiája elegendő, hogy a létfontosságú biológiai molekulákat, pl. DNS –t széthasítsa. Érzékelhetően nőtt a bőr rákos megbetegedéseinek száma a Föld déli, napos területein. Mindenütt gyakoribb lett a szem kötőhártya gyulladása. A sugárzás ellen az emberi szervezet a bőr segítségével védeke26

Du Pont elnevezés: freonok


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ zik: több festékanyag (pigment) keletkezik. Így védik a lebarnult hámsejtek a mélyebben levő szöveteket a sugárzástól. A természetes sötét bőrszín a forró égöv népeinek adottsága. Ez is alkalmazkodási jelenség, amely véd a túl erős sugárzástól. Az UVsugárzásnak ebből a szempontból két típusát különböztetjük meg. A rövidebb hullámhosszú UV-B a bőr pirosodását és égését okozza, a hosszabb hullámhosszú UV-A annak barnulását idézi elő. Az UV-a a bőr korai és visszafordíthatatlan öregedését okozza. Az UV_B pedig növeli a bőrrákos megbetegedések és a szürkehályog előfordulási gyakoriságát. Káros hatásának felismerése óta gyártását és felhasználását erősen korlátozták illetve betiltották világszerte (1987. Montreali Jegyzőkönyv), de még így is nagy a veszély, mivel a stabil molekulájú, hosszú élettartamú freonok még hosszú ideig folytatják az ózon bomlását. III. 1. 3. 1. 4. Fluórozott szénhidrogének (HFC) Hidrogént is tartalmazó fluórozott szénhidrogének (klórt nem tartalmaznak). Sztratoszférikus ózonbontó képességük minimális. A CFC-k és a HCFC-k helyett alkalmazzák őket. Jellegzetes vegyülete a CH2F2 III. 1. 3. 1. 5. Klórozott, fluórozott szénhidrogének (CFC) A legnagyobb sztratoszférikus ózonbontó képességgel rendelkeznek, azaz a legkárosabbak az ózonpajzsra. Üvegházhatású gázok, éghajlati kényszerük hatalmas. Jellegzetes vegyülete a CF2Cl2 (Freon 12). III. 1. 3. 1. 6. Hidrogént is tartalmazó klórozott, fluórozott szénhidrogének (HCFC) Kisebb a sztratoszférikus ózonbontó képességük, mint a CFC-knek, azok kiváltására gyártják. Üvegházhatású gázok, éghajlati kényszerük hatalmas. Jellegzetes vegyülete a CHF2Cl (Freon 22) III. 1. 3. 1. 7. Dioxinok és furánok A fenti két vegyületcsoportba összesen 210 egymástól eltérő szerkezetű molekula tartozik. Ebből 135 a poliklórozott-dibenzo-furán és 75 a poliklórozott-dibenzo-p-dioxin molekula a hétköznapi értelemben véve semmilyen „hasznos” tulajdonsággal nem rendelkeznek, viszont a természetben végbemenő és a PVC égetésekor keletkeznek és nagyon egészség- és környezetkárosítóak (súlyos katasztrófa Monsanto, Seveso, Bhopal). _____________________________________________________________________ oldalszám:69 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ A környezetben előforduló un. dioxinok kémiailag nem azonos vegyületeket takarnak, csak néhány „közös” tulajdonságuk (szimmetria, gyűrűszám, szén, hidrogén, oxigén és klór tartalom) alapján sorolják őket azonos csoportba. Természetesen ezek a molekulák különböző kémiai és fizikai-kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, az emberi egészségre gyakorolt hatását illetően, köztudottan az egyik legveszélyesebb vegyületcsoport, már egészen alacsony koncentrációban is rákkeltők. A dioxin alapú vegyületek csaknem kizárólagosan a táplálkozás útján jutnak a szervezetbe, különösen hal, hús és tejtermékek fogyasztása útján, mivel ezek a zsírokban igen oldhatóak ami révén a tápanyag létrán gyorsan felhaladhatnak A legveszélyesebb a 2,3,7,8 TCDD (4 klór atomot tartalmazó dioxin). A legújabb vizsgálati eredmények alapján a dioxinok, furánok, PCB-k (lásd később) legnagyobb kibocsátó forrásai lehetnek a pentaklór-fenollal (PCP) kezelt fa hulladékának égetése, valamint olyan egyéb hulladékégetéses technológiák, ahol az égetésre kerülő hulladékok jelentős mennyiségű klórozott szerves anyagot, (pl. tűzgomba- és rovarölőszer, PCB-t vagy PVC-t tartalmaznak. A levegőben lévő dioxin, furán és PCB okozza a lehető legnagyobb kockázatot a biológiai rendszerekre. Az emisszióval a környezeti levegőbe került dioxinok és furánok két részre oszthatóak: az egyik rész a levegőben lévő porszemcsékhez kötődik, míg egy kisebb része gázfázisban marad, és részt vesz a nagy távolságú eloszlásban. Ez utóbbi következtében a dioxinkibocsátó pontforrástól akár több száz, vagy ezer kilométer távolságra is eljuthat a szennyező anyag. Ebben a gázfázisban azonban működik a fotokémiai és a légkörben lejátszódó kémiai lebomlási folyamat. A porszemcséken megkötött dioxinok és furánok nagyobb távolságra jutásában elsősorban a szemcseméret a meghatározó, de még az 1µm vagy annál kisebb szemcsék esetében is ez a távolság csak néhányszor tíz kilométer lehet. Egyes foglalkozási ágak, például vegyipari, vagy vegyi cikkeket felhasználó iparágak (építőipar) dolgozói, és ezek között főleg azok akik a faanyagok rovarmentesítő kezelésével vagy használatával foglalkoznak nagyobb veszélynek vannak kitéve mint a lakosság átlaga. A veszélyt felismerve egyes országok előírják a dioxin típusú szennyanyag kibocsátás maximumát, és rendszeresen ellenőrzik azt. Az bizonyult azonban, hogy ennek folyamatos szabályozására lenne szükség. III. 1. 3. 1. 8. Pentaklórfenol (PCP) Klórtartalmú benzolszármazék, melyet rovar- és gombaölésre használnak. _____________________________________________________________________ oldalszám:70 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ III. 1. 3. 1. 9. Poliklórozott-bifenilek (PCB) Ezek a vegyületek fizikai-kémiai tulajdonságaikat tekintve hasonlóak a dioxinokhoz és furánokhoz. A múlt évszázad első harmadában, az ipari forradalom termékeként (AROCLOR, CLOPHEN, FENCLOR, KENECLOR fantázia név) kezdték nagy mennyiségben gyártani, több mint 200 változata található meg környezetünkben ennek a változatos összetételű, különféle hatású vegyületcsoportnak. Kondenzátorokban, transzformátorokban olajként; festékiparban lakkok, tinták, indigó gyártására; kenőolajok és zsírok előállítására és korrózióvédelemben alkalmazzák. Nagyon lassan bomlanak le a környezetben, ezért mindenhol, az emberekben is kimutatható. Több kutatás is igazolta, hogy az átlagos emberi testben megtalálható PCB mennyiségnek már van egészségügyi hatása. A levegőben a kevesebb klóratomot tartalmazó könnyebb PCB-k találhatóak meg, ezek leginkább az idegrendszerre vannak kedvezőtlen hatással. Vannak rákkeltő és idegméreg hatásúak is, ezért a WHO és OECD valamint EC országok javaslatai alapján 1980-tól a fejlett ipari országokban megszűntették a gyártását és az un. nyitott technológiákban (hőátadó és hidraulikai rendszerek, ipari fúró-, vágóberendezések kenőanyagai, festékek vivőanyagai, szénmentes másolópapírok, ragasztók, tűzállóanyagok és műanyagok adalékai) való alkalmazása. Ez után az idő után, már csak a zárt rendszerű alkalmazások maradhattak meg, ami tulajdonképpen a transzformátorokat, illetve ipari kondenzátorokat jelenti. Így is a világ PCB termelése meghaladta az 1 millió tonnát. A rendelkezések következtében ma már igazi PCB kibocsátó forrásként „csak” a különböző termikus technológiát alkalmazó ipari eljárások jöhetnek szóba. Ilyen technológia azonban számtalan létezik, pl. hulladékégetés, szinterező eljárások, acélgyártás, és egyéb magas hőmérsékletet alkalmazó technológiák (lignit és széntüzelésű erőművek, fém újrafeldolgozás, hasznosítás). Biológiai ártalmatlanításuk jelenleg még nem megoldott, kémiai ártalmatlanításuk viszonylag költséges. Éppen ezért jelenleg az ártalmatlanítási technológiák közül a legelterjedtebben az égetéses eljárást alkalmazzák, de a veszélyes hulladéklerakóban való elhelyezés is számottevő. III. 1. 3. 1. 10. Peroxi-acetil-nitrát (PAN) A súlyosan egészségkárosító anyag, a budapesti nyári szmog jellemző vegyülete, a fojtó szagú gáz, mely a nyári időszakban a napsütés hatására megnövekvő ózon koncentráció, a közlekedési eredetű nitrogénoxidok valamint a kipufogógázból származó el nem égett _____________________________________________________________________ oldalszám:71 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ benzinszármazékok fotokémiai reakciójával alakul ki. Tüdővizenyőt okoz, a szem és más nyálkahártyára irritáló hatást fejt ki III. 1. 3. 1. 11. Polibrómozott-difenil-éterek (PBDE) Számos mindennapi termékünkhöz használjuk ezeket a vegyületeket hogy tűzállóak legyenek. Ilyen termék a televízió, számítógép, ruha, bútor, párna. Az EU-ban hamarosan várható a betiltásuk. Állatkísérletek a veszélyességüket igazolták, embernél hozzájárulhat májrák kialakuláshoz egyéb rákfajták kockázatát növelik. Mérések bizonyítják, hogy az emberi szervezetből és az anyatejből egyre nagyobb mennyiségben lehet kimutatni ezen vegyszereket III. 1. 4. Gőz- és aeroszol-képződés bitumen forró feldolgozása közben Az útépítésben használt bitumenek és aszfaltok forró feldolgozás és fektetés közben minőségüktől és a hőmérséklettől függő mennyiségben és arányokban bocsátanak ki -

paraffinokat,

-

heterociklusos vegyületeket,

-

alifás szénhidrogéneket és

-

többgyűrűs aromás szénhidrogéneket (PAH). Az egészségvédelem szempontjából az esetlegesen ártalmas anyagoknak nem a

bitumenben mért koncentrációja, hanem azok és bomlástermékeik magas hőmérsékleten szabaddá váló mennyiségei a meghatározók. Közülük az illékonyak gőz, a nagyobb molekulatömegűek aeroszol alakjában távoznak. Az expozíciót kevéssé befolyásolja, hogy a munkát a szabadban vagy helyiségben végzik, ez gyakorlatilag csak az anyag hőmérsékletétől függ. Mértéke bitumen gyártása, szállítása, valamint hegesztése közben nem éri el a 10 mg/m3-t. Hengerléskor a maximális 180 °C hőmérséklet mellett, a gőzés aeroszolexpozíció 10-12 mg/m3, öntéskor kb. 250 °C mellett, az expozíció az 50 mg/m3-t is meghaladhatja. Egy 1999. évi közlemény szerint kátrányból útjavító munka közben 50 pg/m3 B(a)P (benz(a)pirén) került a levegőbe. Viszont kátrány nélkül, a legerősebb kibocsátó aszfaltöntés közben is maximálisan 0,1 pg/m3-t mértek a légtérben. Öntött aszfaltburkolat feltörése közben a poros levegőben csupán 0,099 pg/m3, ezzel szemben kátránytartalmú parkettaragasztó eltávolításakor 100 pg/m3 volt a B(a)P-koncentráció. _____________________________________________________________________ oldalszám:72 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________________________________________________________ Bitumenemisszió összetétele ugPAH/m3

gőz

aeroszol 100,00

10,00

1,00

be nz

be nz

(b )

kr iz é

flu n or an t ré (k n )fl uo ra nt ré n be nz (e )p iré n be nz id en (a )p ol iré (1 ,2 n ,3 ,c di ,d )p be iré nz (a n ,h )a n be tra nz cé (g n ,h ,i, )p er ilé n

be nz

(b )

na f

flu or én di ba nz otif én fe na nt ré n an tra cé n flu or an tré n

1be

na fta

lin nz otio fé n ac en af til én ac en af té n

0,01

to p ir é (2 ,1 n -d )ti of be én nz (a )a nt ra cé n

0,10

17. számú ábra Bitumenemisszó összetétele ______________________________________________________________________ oldalszám:73

oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ A Giesseni Justus Liebig Egyetemhez tartozó klinika biológusai a kérdés tisztázása céljából kétrészes kísérletet végeztek: reprodukálható, gőzből és aeroszolból álló bitumenemissziót hoztak létre és meghatározták minőségi jellemzőit, - kísérleti személyeket biológiai monitoringnak vetettek alá szabályozott expozíció előtt, közben és utána. A kísérletek zárt helyiségben, a leggyakrabban használt, B65 jelű bitumenfajtával folytak, az akkori belső terekre érvényes 20 mg/m3-es koncentráció-határral, mint kritériummal. A 17. számú ábra a bitumenből távozó PAH aeroszol és gőz összetételét mutatja. A 10 önkéntes, nem dohányzó és bitumennel foglalkozásszerűen nem érintkező kísérleti személy közül nyolcnál az emisszió belégzését kizárták légzésvédő álarccal, ketten álarc nélkül töltötték el a szokásos nyolcórás expozíció alatt. Ugyancsak a munkahelyi szokásoknak megfelelően csak nadrágot viseltek. A bitumenemissziókat e célra készített párologtató kamrában, kb. 200 °C-on állították elő. Koncentrációjukat a helyiségben keverő és ventilátor segítségével állandóra és egyenletesre szabályozták. Üvegszálas szűrőből és adszorpciós csőből álló mintavevő segítségével mérték az aeroszolok és gőz alakú emisszió mennyiségét, benne a PAHkoncentrációt.

PAH szennyezés kiürülése

ng/g kreatinin

összes hidroxi-fenantrének

1-OH-pirén

6-OH-pirén

400 350 300 250 200 150 100 50 0 0

4—5

8—10

11—14

14—18

>20

az expozició kezdetétől eltelt idő (h)

18. számú ábra PAH szennyezés kiürülése A biomonitoring keretében meghatározták a többgyűrűs aromás szénhidrogének (PAH) vizelettel kiválasztott anyagcseretermékének: _____________________________________________________________________ oldalszám:74 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ - a pirénnek, - a fenantrénnek és - a krizénnek a koncentrációját. Ezek a vegyületek minden bitumenben viszonylag nagy mennyiségben találhatók, és lipofil tulajdonságuknál fogva bőrön át felszívhatók lévén, jelzőkoponensként helyettesíthetik más PAH-ok felszívódását. A vizeletmintákat az expozíció körüli 24 óra alatt gyűjtötték. Az eredményeket a 18. számú ábra mutatja. A vizeletvizsgálatok szerint fenantrén- és pirén-metabolitokból legnagyobb a kiválasztás az expozíció kezdetétől számított 810 óra, hidroxi-krizénből 1114 óra után. A maximális értékeknek átlagosan 1, 43, 7-szeresei a referenciának tekintett, expozíció előtt mért koncentrációknak. A MAK-bizottság új besorolását elsősorban arra az objektív tényre alapozza, hogy a bitumenben többgyűrűs aromás szénhidrogének találhatók. Itt viszont azt kell kiemelni, hogy ezek legveszélyesebbjének a benz(a)pirénnek a koncentrációja csak 2-3 mg/kg, tehát jóval a veszélyes anyagokra vonatkozó rendelet szerint rákkeltőnek minősülő anyagok 50 mg/kg-ja alatt van, s az is (a többivel együtt) csak 100 °C-nál kezd szabaddá válni. [11], [12], [13], [14] Az érintett iparágakat is képviselő Bitumen Tanács bírálja a MAK-bizottságot, amiért nem várta meg a folyamatban levő alapos és kierjedt vizsgálatok eredményét, mielőtt 24 év után hozzáfogott volna az újraértékeléshez, holott maga is beismeri az információs bázis elégtelenségét. A bitumennek a MAK-bizottság nézete szerint is voltaképpen a rákkeltők 5. osztályában volna a helye, vagyis azon anyagok közt, amelyek a MAK-érték betartása esetén nem növelik az ember rákkockázatát, csupán kellő ismeretek hiányában, kötelező óvatosságból kapta „egyelőre a K" (Krebserzeugend Kategoria2 - rákkeltő) osztályozást.

III. 2. Oldószerek és hígítók A víz, mint legnagyobb mennyiségben használt oldószer kivételével az oldószerek és a hígítók szerves, folyékony halmazállapotú vegyületek. A festékek, szigetelővédőréteg-képző anyagok, műgyanták főleg szerves oldószeres alakban, de gyakran vizes diszperzióként kerülnek forgalomba. Az ilyen műgyantaoldatok, festékanyagok, stb. használatra kész állapotra hígítva mintegy 30 - 70 % szerves oldószert tartalmaz_____________________________________________________________________ oldalszám:75 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ nak. Gyakran a felület (alap) tisztítására, zsírtalanítására közvetlen is használnak szerves oldószereket. A műgyanták és az oldószerek jó része az „A” - fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, illetve a „B” -tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik. Az oldószerek, hígítók nem épülnek be a védőrétegbe, hanem kisebb vagy nagyobb párolgási sebességgel gőzzé alakulva elpárolognak, a munkatérbe kerülnek, s azt a környezeti állapothatározóktól függően telítik. A fontosabb állapothatározók pl. a hőmérséklet, légköri nyomás, a munkatérben kialakult légáramlási sebesség, az oldószer párolgási hajlamát kifejező gőznyomás (tenzió) és forráspont, amelyek az előbbiek függvénye, végül az ezek alapján létrejött légszennyeződés mértéke, vagyis az oldószerek töménysége a munkatérben. Egészségvédelmi szempontból igen fontos, hogy gyakorlatilag minden oldószergőz nehezebb, mint a levegő, s maga ez a tény különösen kellemetlen veszélyhelyzeteket teremthet. Az oldószergőzök jóval nagyobb gőzsűrűsége azért veszélyes, mert közvetlen a padlószint felett 0,5 - 1,0 m-es magasságban mindig aránytalanul nagyobb az oldószergőzök töménysége. Ez azt jelenti, hogy az, aki szerves oldószergőzökkel szennyezett munkatérben dolgozik és akár rövid időre is eszméletét veszti és ilyen állapotban a padlózatra kerül, ott sokkal több oldószergőzt lélegezhet be, s így akár 5 - 10 percig is magára hagyva, halálos mérgezésnek van kitéve. A szerves oldószergőzök kivétel nélkül erősen bódító, narkotizáló hatásúak, ami már magában is növeli a balesetveszélyt pusztán bágyasztó, részegséghez hasonló közérzet keltése miatt. Ilyen állapotban az egyensúlyérzék erősen csökken és ez igen veszélyes lehet pl. létrán, állványzaton, magasban végzett munkáknál. A szerves oldószergőzöknél bizonyos töménység feletti belélegzésnél öntudatlan bódultság, eszméletvesztés (kóma), majd halálos mérgezés állhat be, amelyet a munkatársak gyakran részegségnek ítélnek és elmulasztják a gyors elsősegélyt. A munkavédelmi és egészségvédő óvórendszabályok éppen ezért írják elő azt a még megengedhető határtöménységet (koncentrációt), amelynél még egészségkárosodással nem kell számolni. Az építőipar ezerszámra használ rendszeresen olyan vegyi terméket, szerves oldószereket főleg a szakipari munkáknál rendszeresen, amelyek ismerete elengehetetlenül fontos, mivel ezek az emberi szervezetre kisebb vagy nagyobb mennyiségben ártalmasak lehetnek, mérgezés és robbanás veszélyük miatt.


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ III. 2. 1. Szerves oldószerek A lakkok és festékek oldására többnyire nem egyféle oldószert, hanem szerves vegyületek kombinációit, elegyeit használják a nagyobb oldó hatás elérése céljából. Általában igaz, hogy ilyen módon nagyobb oldóhatás érhető el, mint az alkotókkal külön-külön. Az oldószerek és a hígítók feladata kettős. A filmképző anyagot folyékony állapotban kell tartaniuk a felületre történő felhordásig, majd ezután elpárolgásukkal lehetővé kell tenniük azok megszilárdulását. Ritka eset, amikor az oldószer maga is részt vesz a film kötődésében, mint például a sztirol. Oldó hatásuk alapján három csoportra különíthetők el:  a valódi oldószerek a kötőanyagot teljesen feloldják,  a latens oldószerek a filmképzőt nem oldják, de annak egy másik oldószerben

való oldását elősegítik;  a hígítók a filmképzőre oldó hatással nincsenek, de kis sűrűségükkel segítik a

folyadékfesték festéshez szükséges viszkozitásának beállítását. Általában igaz, hogy ilyen módon nagyobb oldóhatás érhető el, mint az alkotókkal külön-külön. Számos háztartási vagy vegyi boltban kapható szer (csavarlazító, jégoldó, festékhígító, lakk, zománcfesték, ragasztó, öngyújtógáz, körömlakk, körömlakklemosó, stb.) tartalmaz olyan anyagokat, amelyek az agyba kerülve kábító vagy enyhén hallucinogén hatást váltanak ki. A leggyakoribb ilyen anyagok a szerves oldószerek (toulol, aceton, benzin, triklóretilén, stb.) Ezek többségét a petróleum desztillációjával állítják elő, nagyobb részük erősen gyúlékony, sőt robbanékony. A szerves oldószereket rendszerint az orron át lélegzik be, így a szerben lévő hatóanyagok nagyon gyorsan elérik a központi idegrendszert. Élettani hatásként többnyire a szervezetbe a légutakon és a bőrön át bejutott vegyületek szédülést, hányingert, légzési zavarokat válthatnak ki. Fülzúgás jelentkezhet, látászavart, majd a központi idegrendszer károsodása miatt vakságot is okozhat. Részegség is kialakulhat valamint igen nagy fokú lehet a mérgezett elesettsége. Szemkáprázás, ködös látás, görcsök, eszméletvesztés, majd halál jön létre. III. 2. 2. Robbanásveszélyes oldószerek Az oldószergőzök egy bizonyos telítettség (töménység) felett a levegővel robbanóelegyet alkotnak. Az így kialakult gáz-levegő elegy a kémiai láncreakciók következtében az egész munkatérre kiterjedő, veszélyes robbanást idézhet elő.A legtöbb munka_____________________________________________________________________ oldalszám:77 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ helyen olyan sajátságos gyújtószikrával kell számolni, amely szinte „ideális” körülményt biztosít az oldószergőzökkel telített légterek robbanásához. Ez a műanyagok elektrosztatikus feltöltődése következtében létrejött szikraképződés. Az építőiparban a különféle

műanyag-burkolólemezek,

szigetelőfóliák,

műszálas

szőnyegpadló-

burkolatok, stb. ragasztásánál, továbbá műanyag-csővezetékek, szerelvények szerelésénél fordul elő ez a váratlan, rejtett veszélyforrás, amelynek szerepét meglehetősen lebecsülik, vagy nem is veszik figyelembe III. 2. 2. 1. Benzin A benzin a nyers, természetes kőolajból desztillálás útján kapott folyadék. Nem egységes vegyület, hanem különféle típusú szénhidrogének elegye, mely a több mint 400 féle összetevő mellett főképp hexán (C6H14) és heptán (C7H16) vegyületekből áll. Színtelen, könnyen folyó, a szaga a petróleuméra emlékeztet. Vízben oldhatatlan, kétfázisú heterogén rendszert alkot. Nagyon gyúlékony, levegővel keveredve majd meggyújtva robbanása erőteljes. Lakk és festékoldásra, üzemanyagként használják. Gőz formájában szívódik fel, Mérgező hatása attól függ, hogy milyen forráspontú alkotórészek vannak benne. Az alacsonyabb forrpontú alkotórészekből álló benzin könnyebben okoz heveny mérgezést, mely a kezdeti izgalmi állapot után eszméletvesztés jön létre. Idült mérgezésben a mérgező hatást a benzinben lévő benzol-, toluol-szennyeződésnek tulajdonítják. Kimerültség, remegés, szédülés, ideggyengeség tünetei, valamint bőrelváltozások jelentkeznek. III. 2. 2. 2. Benzol A benzol (C6H6) a legegyszerűbb aromás szénhidrogén. Színtelen, jellegzetes szagú folyadék. Vízben oldhatatlan, de korlátlanul elegyedik a legtöbb szerves oldószerrel. A természetben megtalálható a kőszénkátrányban. Számos vegyület gyártása benzolból indul ki. Mérgező, rákkeltő hatású vegyület. Belégzés útján, szájon valamint bőrön át is bekerülhet a szervezetbe, ahol a mérgezés többnyire akut lefolyású, a bőrön vagy a tüdőn át történő lefolyás viszont gyakran ismételt, elhúzódó. Enyhe mérgezés esetén fejfájás, szédülés, émelygés, kipirul az arc, esetleg bódultság következik be. Heveny mérgezéskor narkózist okoz. Benzolrészegségnél hajlamos szélsőséges, kiszámíthatatlan, dühöngő őrültre jellemző cselekedetekre, amellyel feltétlenül számolni kell a gyors elsősegélynyújtásnál, mert magában és környezetében kárt tehet a mérgezett, akit _____________________________________________________________________ oldalszám:78 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ már emiatt sem szabad magára hagyni. Ez az állapot egyébként szinte egyik pillanatról a másikra, kiszámíthatatlanul következik be, de erre számítani kell. Az elsősegélynyújtás során az előbbi körülményeket feltétlen figyelembe kell venni. Az idült mérgezésre a csontvelőártalom jellemző, csontvelőben és a zsíros szövetekben felhalmozódik, melynek következtében vérképzési zavarok lépnek fel. A vizelettel ürül ki a szervezetből fenol formájában. Mivel a benzol egészségkárosító hatásai igen súlyosak, ezért alkalmazását betiltották. Helyette benzol-homológokat használnak. III. 2. 2. 2. 1. Benzolszármazékok A benzolszármazékok vagy benzol-homológok (Bx(CnHm)x) kiváló oldószerek közé tartozó nagy és fontos csoportja a szénvegyületeknek, amelyek valamennyien a benzolból származnak, ha abban a hidrogéneket egyszerű vagy összetett gyökökkel (halogén, nitró, amidó, diázó, azó, hidrázó, szulfó, hidroxil, alkohol, karbonsav) helyettesítik vagy poli és kondenzált vegyületeit hozzák létre. Már eddig is több ezerre megy az ismeretes vegyületek száma, azoké pedig, amelyek előreláthatólag még előállíthatók, majdnem határtalan. Számukat az izoméria esetei is nagyban növelik. Nem mind kellemes szagúak, egy részük ugyanis egészen szagtalan, míg mások kellemetlen szagúak. A vérképzés szervét támadják meg. Különösen veszélyesek ilyen szempontból a xilol, toluol, szolventnafta, melyek felhasználása ugyancsak a benzoléval egyezik meg. Kevésbé mérgező anyagok, mint a benzol. III. 2. 2. 2. 1. 1. Toluol A toluol vagy metil-benzol színtelen folyadék, szaga a benzoléra emlékeztet. Apoláris vegyület, vízben nem oldódik, szerves oldószerekkel korlátlanul elegyedik. Neve is mutatja hogy a benzolhoz áll legközelebb, annak homológja, tulajdonságai is a benzoléhoz hasonlók, de kevésbé mérgező. Tárolásakor figyelni kell az edény anyagára, bizonyos műanyagokat old. Erősen párolog. Metilcsoportjának köszönhetően sokkal reaktívabb, mint a benzol. Festékek, lakkok oldószereként alkalmazzák, néhány háztartásban előforduló termék összetevője is lehet, például lakkok, gyorsan száradó filctollak. Közvetlen belélegezve közepesen vagy erősen mérgező. Az agyat és az idegrendszert károsítja, részegséghez hasonló állapotot, nem ritkán hallucinációt okoz. A vérképzés szervét támadják meg, narkotizáló hatású, krónikus mérgezésben mozgászavarok, májnagyobbodás észlelhető. Ipari felhasználására szigorú munkavédelmi előírások _____________________________________________________________________ oldalszám:79 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ vonatkoznak. Az egyik leggyakrabban előforduló talajszennyező anyag, a talajvízzel is bejuthat a szervezetbe. III. 2. 2. 2. 1. 2. Xilol A benzol háromféle dimetil származékát xiloloknak nevezzük. Színtelen, jellegzetes illatú folyadékok. Oldhatatlanok vízben, de korlátlanul elegyednek szerves oldószerekkel. Nagyon gyúlékony vegyületek, de kevésbé mérgező anyagok, mint a benzol. A toluoléhoz hasonló az élettani hatása, mivel a vérképzés szervét támadja meg, narkotizáló hatású, krónikus mérgezésben mozgászavarok, májnagyobbodás észlelhető, főleg idegrendszeri, valamint emésztőrendszeri panaszokat okoz. A bőrt és a nyálkahártyát kiszárítja, hólyagképződést okoz. III. 2. 2. 2. 1. 3. Nitro-benzol A benzol nitró csoporttal alkotott vegyülete, különböző festékek alkotórésze. A szervezetbe bőrön, szájon, és a légutakon keresztül is bejuthat. A tüdőn és a vesén át változatlan formában távozik, mert a szervezet nem tudja lebontani. Belégzés után fejfájás, fáradtság, súlyosabb esetben légúti izgalom, esetleg hányás következhet, halálos kimenetelű mérgezés légzésbénulás következtében jöhet létre. A szájon át bekerülő méreg égető érzést okoz a torokban, szájban. Súlyos esetben és krónikus mérgezésnél eszméletlenség, kóma következik be. Tartós mérgezésben a nitro-benzol erős vérméreg, a vörös vértestek színanyaga, a hemoglobin helyett ugyanis methemoglobin képződését segíti elő, amely nem tudja szállítani az oxigén molekulákat. III. 2. 2. 2. 1. 4. Klór-benzol Klórozott benzolvegyületek csoportja, színtelen, jellegzetes szagú folyadék. Vízben csaknem oldhatatlan, de más szerves oldószerekben jól oldódik. Kis mértékben gyúlékony. Főként olajok, zsírok és gyanták oldószereként illetve festékek, gyógyszerek, rovarírtószerek előállítására használják Ártalmas és a környezetre veszélyes anyag. Belégzéskor köhögés, álmosság, torokfájás, eszméletlenség következhet be. A bõr vörössé válik, fájdalom érezhető, száraz tapintású. Először öblítésre van szükség bőséges vízzel. Lenyeléskor égő érzés, hasmenés, hányinger, hányás következik be.


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ III. 2. 2. 2. 1. 5. Etil-benzol Festékipari alapanyag, a légutakon és a bőrön át juthat a szervezetbe. Irritálja a szemet, a bőrt és a légző-rendszert. Hatása lehet a központi idegrendszerre. A levegőben megengedett határérték feletti koncentrációban belélegezve a vegyület egészségi károsodásokat okozhat, pl. nyálkahártya- és légzőszervi irritációt, illetve a máj, a vese vagy a központi idegrendszer károsodását. Tünetek: fejfájás, szédülés, fáradtság, izomgyengeség, kábultság és súlyos esetekben eszméletvesztés. Az anyaggal hosszantartó vagy ismétlődő érintkezés a bőr természetes zsírtartalmának elvesztéséhez vezethet, ami nem-allergiás eredetű bőrgyulladást, valamint a termék bőrön keresztüli felszívódását okozhatja. Szembe kerülve irritációt és visszafordítható helyi kárt okozhat.

III. 2. 2. 3. Aceton Az aceton (C3H6O) a ketonok legkisebb szénatom számú képviselője. Jó tulajdonságai miatt az élet legkülönfélébb területein használják, vegyipari általános kiváló tisztító és festék oldószer, műanyagipari alapanyag, kozmetikai lemosó. A nyálkahártyát irritálja, fejfájást, aluszékonyságot okoz. Tartós expozíció esetén a megtámadott helyen idült hurut alakul ki. Súlyosabb mérgezésben véres hányás, keringési elégtelenség, nagyfokú izzadás jelentkezik. III. 2. 2. 4. Alkoholok Az alkoholok egy vagy több hidroxil csoportot (-OH) tartalmazó szerves vegyületek. Általános képletük: R-OH. Szabályos nevüket a megfelelő szénhidrogénlánc (nyílt, alifás, gyűrűs, aromás) nevének végéhez illesztett -ol végződéssel képezzük. A kis szénatom számú alkoholok színtelen, jellegzetes szagú folyadékok, a magasabb szénatom számúak szilárdak. A kis szénatom számú alkoholok polárosságuk miatt jól elegyednek a vízzel, ez az alapja a különböző alkoholos italok készítésének. A tiszta alkoholok és azok tiszta vizes oldata nem vezeti az áramot, mivel az alkoholok vízben nem disszociálnak. Az alkoholok vizes oldata első közelítésben semleges, így az alkoholok a Brönsted-féle savelmélet alapján se nem savak, se nem bázisok. Második közelítésben az alkohol vízben igen csekély mértékben disszociál, ez azonban a pH-t jelentősen nem befolyásolja. Fontosabb, ismertebb képviselőik.


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ III. 2. 2. 4. 1. Metanol A metanol (metil-alkohol, faszesz CH3OH) a legegyszerűbb telített alkohol, az alkoholok homológ sorának első tagja. A faszesz (triviális) elnevezés abból adódik, hogy korábban száraz fa lepárlásával állították elő, bár a faecet desztillálásával, függően a készülék minőségétől, metil-alkoholon kívül más vegyületek is keletkezik. Színtelen, jellegzetes szagú, standard körülmények között folyadék. Dipólus molekula, ezért vízzel jól elegyedik, maga is kiváló oldószer. Molekulája viszonylag kicsi. Könnyen összetéveszthető az etanollal, forráspontja azonban alacsonyabb az etanolénál. Erősen mérgező, mert a szervezetben az alkohol dehidrogenáz nevű enzim formaldehiddé alakítja, ami pedig komoly sejtméreg. Mivel könnyen összetéveszthető az etil-alkohollal, alkoholos italok hamisítására is használják, ami rendkívül veszélyes és könnyen a fogyasztó halálához vezethet, (15 - 75 g tiszta metanol elfogyasztása biztos halált okoz), de még enyhébb mérgezés (a fenti dózis töredékének szervezetbe jutása) is okozhat teljes vakságot. Érdekesség, hogy ha metil-alkohollal mérgezett beteggel etil-alkoholt itatnak elsősegélyként, akkor a beteg szervezete a két alkoholt párhuzamosan - ugyanazzal az enzimrendszerrel - kezdi bontani, így a formaldehid képződése lelassul, káros hatása mérséklődik. III. 2. 2. 4. 2. Etanol Az etanol (etil-alkohol, borszesz C2H5OH). Az alifás alkoholok közé tartozó legismertebb egyértékű, telített alkohol, a homológ sor második tagja a metanol után. A hétköznapokban az alkohol, szesz szavakat az etil-alkoholra értjük. Színtelen, jellegzetes szagú és ízű folyadék. Vízzel és számos más szerves oldószerrel minden arányban elegyíthető, levegőn nedvességet szív fel, sőt némely sóból kristályvizet is elvon, ezzel a képességével függ össze rothadás gátló és dezinficiáló (fertőtlenítő) hatása is. Kiváló oldószer: például kámfor, gyanták, alkaloidok, számos festék nagyon jól oldódik benne. A jódot és brómot jól, a ként és foszfort kevéssé oldja. Gázok rendszerint jobban oldódnak alkoholban, mint vízben. A kálium és nátrium élénk hidrogénfejlődés közben reagál az etil-alkohollal. A festék, lakk és műanyagiparban használják oldószerként. Gőze izgatja a bőrt és a nyálkahártyákat, a szervezetbe bekerülve nagyrészt elég. Hatásait az idegrendszeren keresztül fejti ki. A központi idegrendszert károsítja. Hat az egyensúly, a beszéd stb. központokra, ingerli a dühközpontot, de egyekre bénítóként hat. Az alko_____________________________________________________________________ oldalszám:82 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ hol oldószerként behatol a zsírokban gazdag idegsejtekbe, elpusztítja azokat. Az idegsejtek száma az alkohol hatására fokozatosan csökkenni fog, mert az idegsejtek nem képesek osztódásra. Az idegrendszer károsodása a szellemi tevékenység csökkenéséhez vezet. Az etanol a májat is károsítja és mivel a máj a méreganyagok közömbösítését végzi az etanolból a méregtelenítés során keletkező aldehid hatására a máj megnagyobbodik, feladatait elvégezni nem tudja, ennek következtében az illető élete jelentősen lerövidül. III. 2. 2. 4. 3. Propil-, butil-, amil-, izopropil-alkohol A telített alkoholok homológ sorának magasabb szénatom számú tagjai. A lakkés festékgyártásban használatos vegyületek. A tüdőn keresztül jutnak a szervezetbe. Hatásuk az etanolhoz hasonló, izgatják a nyálkahártyát és a bőrt. Narkotikus hatásuk a szénlánc hosszúságával arányosan nő. Az etanol hatékonyságát 1-nek véve a propilalkoholé 3, a butil-alkoholé 9, az amil-alkoholé 27. Az izopropil-alkoholnak nincs meg az etanolhoz hasonló kezdeti izgató hatása. Szédülést, fejfájást, gyomor, és bélpanaszokat okoz, majd ezt követi az eszméletlenség. III. 2. 2. 4. 4. Ciklohexanol Kiváló festék-oldószer, ecsetek tisztítására is használják. Az oldószerrel való hosszabb érintettség állandó egészségügyi problémákhoz vezethet. Belélegezve, szájon és bőrön keresztül juthat a szervezetbe, gőzei ártalmasok és hányingert, rosszullétet és fejfájást okozhatnak. A gőz irritálja a légzőszerveket és a tüdőt, ahol tüdőgyulladás keletkezhet. Kábító hatású. A bőrön zsírtalanító reagensként hat. Bőr repedezettséget és ekcémát okozhat. Hosszas vagy ismétlődő érintettség komoly irritációt okozhat. Irritálja a szemet. A gőz vagy a permet átmeneti (megfordítható) szemkárosodást okozhat. III. 2. 2. 4. Fenolok Fenoloknak - Bx(OH)x - nevezzük azokat az aromás vegyületeket, amelyek aromás gyűrűjében egy (egyértékű) vagy több (többértékű) hidrogént hidroxil (OH) csoport helyettesít. Az aromás- és aril-alkoholoktól különálló vegyületcsoportot alkotnak és savas jelleget mutatnak. E fontos származékok nagy számát ismerjük és többet gyógyszerül használnak. Ahány bennük a hidroxil gyök, annyi vegyértékűnek mondják a fenolt. A fenol (régi nevén karbolsav) jellegzetes illatú, színtelen, savas jellegű kristályos _____________________________________________________________________ oldalszám:83 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ szilárd anyag, amelyben a hidroxil csoport közvetlenül az aromás benzolgyűrűhöz kapcsolódik, ezért ez az egyik legegyszerűbb aromás vegyület. A szervezetbe szájon át, belégzéssel és bőrön át is bejuthat. Bőrrel érintkezve, szembe kerülve maró hatású. A bőrre került fenol csíp, éget, a bőr kipirul, majd bebarnul. Késleltetett égési sérülések keletkeznek a bőrfelületen. A krónikus mérgezés bőrelhalást, fejfájással kísért étvágytalanságot, kóros fogyást és vesekárosodást okoz. Lenyelve vagy belélegezve mérgező, a szájüreg és a garat felmaródik, bizonyos idő elteltével ez is bebarnul. A belélegzett fenol a mart sebeken kívül enyhébb mérgezés során fejfájást, szédülést, fülzúgást, súlyosabb esetben izomrángásokat okoz. Mind szűk, mind tág pupilla jelentkezhet kísérő tünetként. A szembe került fenol vakságot okoz. A szervezet D-glükuronsavfenilglikoziddá alakítja, és így hatástalanítja. III. 2. 2. 5. Acetátok Az acetátok az ecetsav sói vagy észterei, melyek közül az oldószeripar a különféle alkoholokkal alkotott észtereit használja. Jellegzetes képviselői az etil-, butilizobutil-acetát. Színtelen folyadékok, amelyek illékonyak, relatíve nem mérgezőek és nem higroszkóposak, jellegzetes, többnyire gyümölcsre emlékeztető illattal. Vízben csak kis mértékben oldhatók, de szerves oldószerekben, például jól oldódnak. Maga az acetátok közepesen poláris oldószerekként is jól oldanak számos anyagot, emiatt főként technikai szempontból fontos oldószerek, melyeket legnagyobb mennyiségben festékek és lakkok gyártására és az illatszeriparban használják fel. A nyálkahártyákat ingerlő hatásuk van, belélegezve vagy a gyomorba kerülve szédülést, émelygést, gyomorfájást okozhatnak Az etil-acetát szem és bőrirritációt okoz, mivel ingerli a nyálkahártyát és a felső légutakat, de irritáló hatása kisebb, mint az egyéb származékoké. Belélegezve, lenyelve vagy bőrrel érintkezve ártalmas lehet. Az anyaggal történő kölcsönhatás esetén szédülés, fejfájás, émelygés, hányás, bőrgyulladás, ekcéma alakulhat ki. A metil-acetát a szervezetből a vizelettel metanol formájában ürül, ezért a mérgezési tünetei a metanoléhoz hasonlóak: fejfájás, látászavar, a szemideg sorvadása, mely vakságig folytatódhat. Az amil-acetát a bőrt zsírtalanítja, bőrgyulladást, ekcémát, a nyálkahártyák izgalmi tüneteit okozhatja. Hasi, és májpanaszokat is okozhat. A butil-acetát hatása az amilacetátéhoz hasonló, töményebb oldatban az idegrendszert bódító hatása kerül előtérbe.


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ III. 2. 2. 6. Kloroform A kloroform (CHCl3) halogénezett szénhidrogén, színtelen, kellemes szagú, édeskés ízű folyadék. Vízben rosszul, szerves oldószerekben jól oldódik. A szerves molekulákat általában jól oldja, ezért az egyik legelterjedtebb oldószer. A szervezetre gyakorolt heveny hatása, hogy illékonysága és jó lipoid-oldhatósága következtében gyorsan felszívódva narkotizál, valamint izgatja a szem, a felső légutak nyálkahártyáját és a bőrt. A narkotizáló hatás fejfájásban, szédülésben, bódultságban, zavartságban, eszméletvesztésben nyilvánul meg. Altatószerként ma már nem használatos, mert szívbénulást és májkárosodást okozhat. Tárolása körültekintést igényel, mert a levegő oxigénje és fény hatására nagyon mérgező foszgén és sósav keletkezik. A bomlás visszaszorítható néhány százalék etanol hozzáadásával. III. 2. 2. 7. Formaldehid A formaldehid (metanal CH2O), a legegyszerűbb aldehid szobahőmérsékleten színtelen gáz, mely vízben jól oldódik. Erdőtüzekben, kipufogógázban, cigarettafüstben egyaránt előfordul, a szmog egyik összetevője. Az élőlényekben előforduló lebontó folyamatok a légköri formaldehid kis részét adják Egészségügyi hatásaként kezdetben felső légúti- és kötőhártya-gyulladást okoz. Huzamos érintkezés tüdő ödéma kialakulásához vezet, de halálos mérgezés is előfordulhat, mivel akadályozza a szövet lebomlását. A szervezetben a formaldehid hangyasavvá alakul, növelve ezáltal a szervezet savasságát.. A formaldehid sok vegyület (polimerek, festékek, robbanóanyagok) előállításához szükséges, fenol, karbamid, melamin jelenlétében erős vízálló gyanta keletkezik belőle, melyet ragasztóként alkalmaznak. Hab formájában kitűnő hőszigetelő. III. 2. 2. 8. Terpének E névvel jelölik azokat a szénhidrogéneket, amelyek a különféle növényekből (coniferák, citrusfélék) desztillálás útján kaphatók. Általános képletük (C5H8)n. Az egyik legrégibb oldószer a jellegzetesen fenyőszagú, színtelen, hígan folyó terpentin. Levegőn, oxidáció hatására sűrűsödik, gyantásodik. Tulajdonságainak módosítása érdekében lakkbenzines oldatelegyét (terpenol) is forgalomba hozzák, iparilag ma már kevésbé fontos. Használata súlyos mérgezést okozhat.


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ III. 2. 2. 9. Tetraklór-etilén (perklór-etilén) Kémiailag a halogénezett szénhidrogének csoportjába tartozik. Kiterjedt gyakorlati felhasználását kiváló zsíroldó képességének köszönheti, ezért oldószerként, fémek zsírtalanítására, a vegyiparban intermedierként alkalmazzák. Egyik fõ felhasználási területe a vegytisztítás, ahol a triklór-etilén kiváltására vezették be abban a hiszemben, hogy kevésbé toxikus, de ezt a feltételezést állatkísérletek nem igazolták. Elõnye, hogy kevésbé illékony. Munkavégzéskor a szervezetbe elsősorban a légutakon keresztül jut be, itt izgatja a nyálkahártyát. Mint kiváló zsíroldó szer, az ép bőrön át is felszívódik nagy zsírtartalmú szövetekben (például az idegrendszerben) halmozódik. Kiürülése főként a légutakon, kisebb mértékben a vesén át triklórecetsav formájában történik. Rövid idő alatt nagy töménységben a szervezetbe jutva heveny, hosszabb időn át kis mennyiségben felszívódva idült mérgezést okozhat. Akut hatása – mint általában a szerves oldószereké – narkotikus és irritatív. Szédülés, hányinger, fáradtság (prenarkózisszindróma), szájszárazság, a nyálkahártyákon és a bőrön irritatív tünetek jelentkezhetnek. Heveny mérgezéskor részegséghez hasonló állapot, hányás, nehéz légzés, tüdővizenyő kialakulása jellemzi, mely halálhoz vezethet. Idült mérgezésnél a szem kötőhártyájának izgalma, idegrendszeri panaszok, alvászavar, fejfájás, szédülés, májkárosodás, mozgászavarok jelentkeznek. III. 2. 2. 10. Tetralin, dekalin Tetralin (1,2,3,4-tetrahidro-naftalin, C10H12), dekalin (dehidro-naftalin C10H18), a naftalin, mint két közös szénatomos két benzolgyűrűből álló szénhidrogén származékai. Zsírok, gyanták oldószere, festékek eltávolítószere. Szaguk a terpentinéhez hasonló. A tüdőn keresztül jutnak be a szervezetbe, bódító hatásúak, de alacsony gőznyomásuk miatt a narkózist előidéző hatást ritkán érik el. A nyálkahártyára gyengén ingerlő hatásúak. Szemlencse elváltozást okozhatnak. III. 2. 2. 11. Ciklohexán A ciklohexán (C6H12) színtelen, benzinhez hasonló szagú folyadék. Vízben nem, szénhidrogénekben és éterben viszont oldódik. A természetben a kőolajban található meg. A vegyiparban apoláris oldószerként valamint nyersanyagként használják. Előfordul lakkokban és festékekben. Akut hatásaiként lenyelve, belélegezve, bőrrel érintkezve álmosság, gyomor- és bélrendszeri panaszok, mellkasi fájdalom, a tüdő irritációja és _____________________________________________________________________ oldalszám:86 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ károsodása, tüdőödéma, ami halálhoz vezethet. Bőrirritációt okoz. Az anyag ingerelheti a szemet, a nyálkahártyát és a felső légutakat. III. 2. 2. 12. Etilénglikol Egy sűrűn folyó, színtelen, édes ízű, nagy viszkozitású, mérgező folyadék. Fagyálló folyadékként használják, mivel a vízmolekulákkal erős hidrogénkötést képez, ami megakadályozza a szabályos jégkristályok kialakulását. Ennek eredményeképpen nagyon alacsony az olvadáspontja 50%-os töménységű glikol -36 oC-on fagy meg. Ezért használják fagyálló folyadékként az autókban, épületgépészeti csőrendszerekben, vagy repülőgépek. Vízzel kiválóan elegyedik, de apoláris oldószerektől különválik. A molekula poláris részének hatása erősebb. III. 2. 2. 13. Etil-diglikol (Dietilén-glikol-monometil-éter) A más néven dietilén-glikol-monometil-éter a zománclakkok és festékek oldószereként használják. Belélegezve, vagy szájon át kerülhet a szervezetbe. A nyálkahártyát izgatja, gyenge bőrirritációt okoz. Szembe kerülve veszélyes, mivel igen erős vízelvonó hatása van. III. 2. 2. 14. Sztirol A sztirol egy telítetlen oldalláncú aromás szénhidrogén, mely színtelen, kellemes szagú, erősen fénytörő folyadék. Vízben nem oldódik, de sok szerves oldószer jól oldja, alkohollal és éterrel korlátlanul elegyedik. Megtalálható a természetben a kőszénkátrányban. A sztirolt többnyire műanyagok, főként polisztirol gyártására használják. A polisztirol a legrégebben ismert műgyanták egyike. A polisztirol a sztirol polimerizációja során keletkezik, ami már állás közben is végbemegy. III. 2. 2. 15. Ftalátok A ftálsav (benzol-1,2-dikarbonsav) egy fehér kristályos vegyület, mely kétértékű savként viselkedik, sóit ftalátoknak nevezzük Főként ftálsavanhidrid formában használják többek között festékek gyártásában. A hormonháztartást megzavaró vegyületek közül különös aggodalomra adnak okot a rákkeltő hatású ftalátok, mivel hatásuknak folyamatosan ki vagyunk téve és már az anyatejben is kimutatták. Ezek a vegyületek megtalálhatóak a PVC padlóban, mivel annak lágyítószere, a mosóporban, a testápoló sze_____________________________________________________________________ oldalszám:87 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ rekben, a műanyag használati tárgyakban és élelmiszereinkben is, ahová a feldolgozáskor vagy a csomagolóanyagból kioldódva kerülhetnek. Veszélyességük miatt tilos egyes ftalátok felhasználása 3 évesnél fiatalabb gyermekek számára készülő gyermekjátékokban is.

III. 3. Savak Az építőiparban felületek rozsdamentesítésére, forrasztáshoz használnak különféle savakat valamint kötő, ragasztó és tömítőanyagok térhálósodása során szabadulhatnak fel kis szénatom számú savak (hangya-, ecetsav). Ilyenre példa a SZILOPLASZT K típusú masszák térhálósodása, a folyamat során ecetsav hasad le, amely zárt helyiségben kellemetlen, szúrós szagú, ezért a munkatér szellőztetését biztosítani kell. III. 3. 1. Hangyasav A hangyasav (HCOOH) a legkisebb szénatom számú karbonsav, a természetben megtalálható a hártyásszárnyú rovarok harapásaiban és csípéseiben valamint a metanollal és benzinnel kevert üzemanyagú gépkocsik égési termékében. A hangyasav korlátlanul elegyedik vízzel, és sok poláros szerves oldószerben is oldódik. A hangyasav fő felhasználása a közéletben tartósítószerként és antibakteriális anyagként történik, mivel megállít bizonyos bomlási folyamatokat. Óvni kell a szemet és a bőrt a folyékony halmazállapotú hangyasavtól, vagy annak tömény gőzétől. A bőrön égési nyomokat hagyhat, a szembe jutva pedig maradandó szemkárosodást okozhat. Belélegezve köhögést, égő érzést eredményezhet. Mivel szén-monoxid is jelen lehet a gáz halmazállapotában, mindig legyünk figyelmesek ha nagyobb mennyiségű gáz halmazállapotú hangyasav közelében tartózkodunk. A hangyasavat a szervezetből képes lebontani és kiválasztani, de már jegyeztek föl krónikus tüneteket. Állatkísérletek bizonyították, hogy mutagén és közvetlen, nagy mennyiségű érintkezés máj és vese károsodást okozhat, vagy allergia alakulhat ki. III. 3. 2. Ecetsav Az ecetsav (CH3COOH) az egyik legegyszerűbb karbonsav, egy szerves vegyület, melyez könnyen felismerhető arról, hogy ez adja az ecet savanyú ízét és átható szagát. Fontos kémiai reagens és ipari nyersanyag. A tiszta, vízmentes ecetsav (jégecet) színtelen folyadék, amely higroszkópos tulajdonsága miatt vizet köt meg a környezeté_____________________________________________________________________ oldalszám:88 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ ből, 16,7 °C alatt megfagy és színtelen kristályt képez. Az ecetsav korrozív és gőzei ingerlik a szemet, az orr- és a toroknyálkahártyát, a tüdőt annak ellenére, hogy vizes oldatban kevésbé disszociál, mivel gyenge sav.

III. 4. Festékek III. 4. 1. Anilin A mesterséges festőanyagokat anilin-festékeknek vagy kátrány-festékeknek is nevezik, mert ezek jelentékeny részének kiindulási anyagát a kőszénkátrányban is előforduló olajszerű folyadék, az anilin (fenil-amin vagy amino-benzol, C6H5NH2) képezi. Színtelen jellegzetes szagú, olajszerű folyadék, enyhén csípős íze van. Igen kevéssé vízoldható, ezzel szemben minden arányban elegyedik sok szerves oldószerrel. Az anilin gyakorlati jelentősége nagy, mivel az egyik legfontosabb szerves kémiai alapanyag. Nagy mennyiségben alkalmazzák különböző vegyületek (főként festékek – fukszin -, gyógyszerek és robbanószerek a kaucsuk vulkanizálásakor akcelerátorként) szintézisére. Mérgező hatású vegyület. Komoly ártalmakat okozhat a gőzeinek rendszeres vagy tartósabb belégzésekor, mivel kékülést okoz az ujjak hegyén, az ajkakon és a fülön. Fejfájást, émelygést, szédülést is kiválthat. Krónikus mérgezés esetén elsősorban az idegrendszerre hat. Felszívódhat a bőrön át is. A vizelet választja ki paraamino-fenol formájában. Az anilin a vörös vérsejtekben levő vérfesték, a hemoglobinnak az úgynevezett methemoglobinná alakulását idézi elő, magukat a vörös vérsejteket is, ennek következtében a vörös vérsejtek, lebontása fokozódik. A methemoglobin szorosabb kötésben tartja a felvett oxigént, mint a hemoglobin. Az oxigén molekulák leadásának csökkenése miatt a sejtekben az oxidáció nem kielégítő. A methemoglobin vérben való felhalmozódásának következménye a bőr és a nyálkahártyák kékes elszíneződése. Hosszabb expozíció után a hemoglobin verdoglobinná alakul, mely már nem képes visszaalakulni funkcióképes hemoglobinná úgy, ahogy a methemoglobin képes a méreghatás megszűnte után. Heveny mérgezéskor kellemes közérzet jelentkezik, az arc, a szájszél kékesen elszíneződik, hányás, légszomj, görcsök, eszméletvesztés jön létre. A vizelet barna színű. Az idült mérgezés tünetei: vérszegénység, májmegnagyobbodás, fejfájás, ingerlékenység. A vérben magasabb a methemoglobin, illetve a verdoglobin érték. A vizelet paraamino-fenol tartalma is emelkedhet.



III. 5. Szervetlen anyagok III. 5. 1. Szervetlen (ásványi) porok Számos munkafolyamat közben, az anyagok feldolgozása, megmunkálása, elhasználódása során különböző nagyságú apró részecskék jutnak a levegőbe, s hosszabb ideig lebegnek. Az egészséget veszélyeztető por, amennyiben a megengedett határkoncentráció felett és hosszú időn keresztül éri a szervezetet, a tüdőn kóros elváltozást hozhat létre. A porok károsító hatását a szemcsenagyság alapvetően befolyásolja. Minél kisebb szemcseméretű port lélegzik be a dolgozó, annál nagyobb a megbetegedés valószínűsége. Leginkább a másfél, illetve 1 mikron nagyságú porok a fő előidézői a tüdőben kialakuló kóros elváltozásnak. Különösen veszélyes a szabad kovasavat tartalmazó por, amelynek több éven át tartó belégzése szilikózist okoz. A kialakuló ártalmat nem maga a por, hanem annak szabadkovasav-tartalma váltja ki. A porbelégzés izgatólag hat a nyálkahártyára. Poros munkahelyen dolgozók köpete mindig tartalmaz nagyobb porszemcséket, amelyek a légutakból hoszabb-rövidebb idő alatt eltávoznak. A kisebb nagyságú porok lejjebb hatolnak az egészen kis hörgőkön át a tüdőhólyagokba. Ezen idegen anyagok hatására nagymértékű falósejt invázió indul meg. Ezek a sejtek magukba zárván a porszemcséket, a nyirokereken át a környező nyirokmirigyekbe továbbítják őket, ahol aztán felhalmozódnak. Ez mindaddig tart, amíg a falósejtek tisztogató feladatukat már nem bírják ellátni. Ekkor a bejutott szemcsék a tüdőhólyagok felületét ellepik, így csökken a légzési felület. Ugyanakkor a köztiállomány erőteljes burjánzása miatt kialakul a tüdőfibrózis, vagyis kötőszövet foglalja el a tüdőhólyagocskák helyét. Porártalomnak a kőcsiszolók, kőszobrászok, a szilika-téglagyártók vannak kiéve. III. 5. 1. 1. Nehézfémek A nehézfémek ezüst (Ag), arzén (As), berillium (Be), kadmium (Cd), kobalt (Co), króm (Cr), réz (Cu), vas (Fe), higany (Hg), mangán (Mn), molibdén (Mo), nikkel (Ni), ón (Sn), ólom (Pb), cink (Zn). Fő forrásuk az ipar, és a bányászat, kisebb mértékben a közlekedés és a mezőgazdaság (nővényvédő szerek, műtrágya). Ércbányászat, kohászat, galvanizálás, fémfeldolgozás során, valamint az akkumulátorok és szárazelemek gyártásakor is bekerülnek a környezetbe. Az építőiparban különösen a hegesztés és a forrasztás során számolhatunk vele. Hatásuk igen eltérő, például a higany, az arzén és


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ a kadmium rákkeltő, míg az ólom idegméreg. A levegőben leginkább a légköri aeroszolok alkotóiként vannak jelen. Az akkumulátorokban, elemekben különböző nehézfémek találhatók, amelyek a különösen veszélyes rákkeltő anyagok közé sorolhatók. Ezek az anyagok a munkagépek alkatrészei, illetve a munkagépek működtetéséhez nélkülözhetetlenek. A nehézfémek a szervezet fehérjéit károsítják, és nagyon sokáig a környezetben maradnak, nem bomlanak le, ezért igen költséges a szennyeződés felszámolása. Hegesztési és forrasztási füstök egészségügyi hatásai régóta ismertek. A hegesztők körében nagyobb számban fordulnak elő légúti betegségek, mint tüdőgyulladás, fémláz, asztma, különböző légzőszervi rákbetegségek. A hegesztés egészségügyi károsításai közül a legnagyobb veszélyt a különböző hatású mérgező gázok (ózon, nitrogén-oxidok, szénmonoxid) és a kiemelt figyelmet érdemlő hegesztési füstök (toxikus és egyéb fémek) okozzák. A szubmikron méretű fémszennyezés részben a hegesztendő fémek (vas, réz, alumínium, rozsdamentes és ötvözött acélok) és az elektródák bevonatából és a maghuzal anyagának fém és fémoxid (króm, vas, mangán, nikkel, magnézium, cink, wolfram, titán, bárium, lantán, tórium) tartalmából képződik. A festett vagy valamilyen bevonattal rendelkező munkadarabok hegesztése további vegyületek felszabadulását illetve képződését okozzák. A mikron és annál kisebb méretű füstök és az ultra finom aeroszolok (<100 nm) szinte gyakorlatilag nem vagy csak igen lassan és nyugalmi állapodban ülepednek le, ezért a hegesztő munkahelyek légterében szinte állandóan jelen vannak növelve a dolgozók terhelését. Ezek az igen kicsi és magas hőmérsékletű részecskék gázmolekulák módjára terjednek (Brown-féle mozgás). A hegesztőberendezésekkel történő munkavégzés - megfelelő védelem hiányában - súlyosan veszélyezteti a munkavállalók egészségét nemcsak az ultraibolya sugárzás, hanem a hegesztett fémekből felszabaduló és a technológiából adódó veszélyes vegyi anyagok miatt is. III. 5. 1. 1. 1. Ólom Az ólmot és vegyületeit festékek, illetve akkumulátorok tartalmazzák. Az ólom por, vagy gőz formájában kerül a szervezetbe a légutakon, szájon át, esetleg bőrön keresztül. Az ólom a véráramba kerülve kötődik a vörösvértestekhez, emellett az ólom-vegyületek protoplazmamérgek. Az ólom gátolja a hemoglobin felépülésében szerepet játszó enzimek működését, ezért a hemoglobin egyes közti anyagcseretermékei felszaporodnak, így ezek a vérben, vizeletben fokozottabb mennyiségben mutathatók ki. (delta_____________________________________________________________________ oldalszám:91 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ aminolevulin-sav, koproporfirin). Fontos az ólom vérképzésre kifejtett hatása. Ólommérgezés esetén vérszegénység jelentkezik, melynek oka a vörös vérsejtek fokozott pusztulása. Csak a csont, a haj és a köröm képes hosszú időn át raktározni. Vesekárosító, csökkenti a szellemi fejlődést, intelligenciazavarokat okoz, fokozza az agresszivitást. III. 5. 1. 1. 2. Kadmium Fémötvözetek anyaga. Pora, gőze rákot kelt, és okozója a japán itai-itaibetegségnek, amely csontelváltozásokat idéz elő, és többnyire halálos kimenetelű. A szervezetben hosszabb ideig halmozódik, kiválasztása a vesén és a beleken át történik. Erős ferment méreg, többek között a foszfatáz enzimeket bénítja. A kutatók szerint belégzése heveny mérgezésnél köhögést, szomjúságot, majd tüdőödémát vált ki, idült mérgezés esetén, hasonlók mellett egyéb súlyos tünetek lépnek fel. A mérgezés vesekárosodást, idegrendszeri zavarokat, gerinc- és végtagfájdalmat, izomgyengeséget okoz. III. 5. 1. 1. 3. Króm Festékekben fordulnak elő vegyületei, illetve a korrózióvédelemben használják. A szervezetbe a légutakon át por, vagy gőz alakjában, illetve a bőrön át jut be. A bőrre kerülve a króm fekélyeket okoz, gyulladás, ekcéma fejlődhet ki. Minimális mennyiségben az emberi szervezet számára hasznos fém, ám a 6 vegyértékű króm veszélyes, rákkeltő, sokfajta elváltozást tud okozni. Károsítja az emésztőrendszert, az orr melléküregeinek gyulladását is kiválthatja. Főleg a daganatkeltő hatása miatt kell óvatosnak lenni. III. 5. 1. 1. 4. Nikkel A festék és üveggyártásban van jelentősége. A nikkel-vegyületek a vér egyik alkotójához kötődnek a szervezetben, de a bekerült méreg nem halmozódik fel, a vizelettel kiürül. Felhalmozódás csak a vízben oldhatatlan sók esetében fordul elő. Ekkor a vegyületek a légző rendszerben, a hörgőkben gyülemlenek fel. A nikkelsók gyakran okoznak bőrgyulladást ekcémát. Hosszabb idő után az orr és melléküregeinek megbetegedése, a tüdő rosszindulatú daganatainak kialakulása lép fel. Idült mérgezés esetén vérszegénység, májkárosodás, és idegrendszeri tünetek láthatók.


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ III. 5. 1. 2. Azbeszt Az azbeszt (kőlen, hegyilen, bányalen, foszkő, szerpentin), változatai a Krizotil (fehér azbeszt), Krokidolit (kék azbeszt), Amozit (barna azbeszt), az ásványi szilikátok egy csoportjának gyűjtő elnevezése, melyek különleges szálas szerkezetet mutatnak. A rendkívül vékony elemi szálak átmérője a milliméter ezredrészénél is kisebb és éppen ez okozza veszélyességét. Ásványtanilag krizolitazbeszt a IV. A szilikátok ásványosztályon belül a szerpentinásványok csoportjába tartozik, szálas szerkezetű rétegszilikát, a monoklin rendszerben kristályosodik. Ultrabázikus magmás kőzetekből hidrotermás átalakulás során málladék keletkezik, amit szerpentinesedésnek neveznek. Kísérő ásványai a kromit, magnezit, talk és a pirop. Először Cipruson bányászták, legnagyobb előfordulása Kanada területén Quebec tartományban van. Előfordul az Egyesült Államok és Mexikóban, Oroszország területén több helyen, a volt Jugoszlávia területén Stragariban, míg Szlovákiában Dobsina közelében. Hazánkban a Dunabogdányhoz tartozó Csódi-hegy megnyitott kőfejtőjében fordul elő ásványtani ritkaságként. Kémiailag magnéziumszilikát Mg3Si2O5(OH)4 összetétele: magnézium (Mg) = 26,3%, szilicium (Si) = 20,3%, hidrogén (H) = 1,5% , oxigén (O) = 51,9%. Megjelenésében selyemfényű, jellegzetesen szálas kötegeket alkot, megnyúlt alakban, fehér, zöldessárga, vöröses sárga színben kristályosodik, kiválóan hasad a szálak mentén. Porszíne fehér, áttetsző átlátszóságú. Sűrűsége: 2,5 - 2,6 kg/cm3, a Mohs-féle keménységi skála szerint keménysége: 2,5 - 3,0, nagyon lágy ásvány. Az ókor óta használt, világszerte elterjedt azbeszt az egyik legkiválóbb, természetben előforduló nem bomlékony, hő- és hangszigetelő, gyakorlatilag tűzálló, savaknak, lúgoknak és olajnak jól ellenálló, hajlékony, rugalmas anyag. A X. század végére közel 3000 azbesztet tartalmazó termék született és az élet számos területén megjelent ez az anyag. Elektromos szigetelőként viselkedik, szálstruktúrája nagy mechanikai szilárdságot biztosít, lehetővé teszi szövését. Kiemelkedően jó tulajdonságainak köszönhetően számos területen használják. Legjellemzőbb termékek a tűzálló anyagok, fonat és fonál szerkezetű anyagából szövetek és kárpitanyag is készíthetők. Jelentős felhasználása volt a villamosipari szigetelők, tömítések és csomagolások, a gépjármű és gépiparban a fékbetétek gyártása a nagyhőmérsékletű berendezések (gőzturbinák, csővezetékek, kazánok) hőszigetelése és papíriparban töltőanyag. Az azbesztet számos iparágban, például az építőiparban alkalmazták hazánkban. A XX. század elejétôl Nyergesújfalun és később Selypen állítottak elő a legnagyobb mennyiség_____________________________________________________________________ oldalszám:93 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ ben azbesztcement palát és csövet. Az ipari termelés a hetvenes években érte el a maximumát. Épületekben és műszaki berendezésekben egyaránt használták tűz-, hő és hangszigetelésre. Legveszélyesebb válfaját, a kékazbesztet (krokidolit) hatása miatt

súlyosan rákkeltő

1992-ben tiltották be Magyarországon. A kevésbé káros, ám a legnagyobb

mennyiségben használt (a világ azbeszt termelésének 90%-át kitevô) fehér azbesztet (krizotil) 2004. év végéig lehetett használni. A szálasanyagot tartalmazó kőzetet bányászatát követően felaprítják, majd dúsítják, leggyakrabban levegő befúvással, azután kiülepítik. A 10 mm hosszat meghaladó szálakat fonják, amihez a felület csúszóssága miatt durva felületű szálasanyagot (legtöbbször gyapjút) adagolnak 20% arányban. A rövid szálakat és a törmeléket kötőanyaggal (leggyakrabban cemettel vagy műgyantával) keverik össze és lapokká, idomdarabokká préselik vagy lemezekké öntik. A víz és szennyvíz vezetékekben is nagymértékben használták az azbesztcement csöveket és idomokat. Az aprószemű azbesztet vakoló habarcshoz is keverték. Fonat és fonal szerkezetű anyagából tűzálló szöveteket is készítettek, kárpitanyagot gyártottak. Jelentős felhasználása volt a villamosipari szigetelők, gépjármű és gépiparban a fékbetétek gyártásánál és papíripari töltőanyagként. Nagyon fontos felhasználása volt a nagyhőmérsékletű berendezések (gőzturbinák, csővezetékek, kazánok) hőszigetelése. Erre a célra a legjobb minőségű (hosszúszálú) aszbesztet Kanadában bányászták. A szórt azbesztet tűzvédelmi és hőszigetelési célra nagy mennyiségben használták a 60'-as és 70'-es években, ugyanúgy, mint a cementben megkötött, a végtermékben csak kb. 10 - 15% azbesztrostot tartalmazó azbesztcementet. III. 5. 1. 2. 1. Egészségkárosító hatása Mint az ma már a lakosság előtt is ismert, az azbesztet a környezetre veszélyes anyagok közé sorolják. Egészségkárosító hatását viszonylag későn ismerték fel és bizonyították be. A levegőben a finom szemcsék lebegve oszlanak el, a már beépített szerkezetekből és anyagokból (pl.: fékbetétekből) folyamatosan leválva távoznak szemcséi. Az azbesztnek heveny mérgező hatása nincs, eddigi ismereteink szerint érintése közvetlenül nem veszélyes. A belélegzett azbesztszálak viszont bizonyos körülmények között tüdő-, mellhártya- és hashártya-megbetegedésekhez vezetnek. 1927 óta ismert az ún. azbesztózis, az azbesztszálak által kiváltott kóros elváltozás a tüdőszövetekben a tüdőrák nagyon gyorsan kifejlődő formáját okozza, mely gyakran halálhoz vezet. 1955-ben _____________________________________________________________________ oldalszám:94 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ írtak először tanulmányt az azbesztexpozíció és a tüdőrák összefüggéséről. 1960 óta tudunk az azbesztszálak belélegzéséből származó mesothelioma nevű betegségről, mely a mell- és hashártya különös elrákosodása és manapság ez a leginkább vizsgált foglakozási betegség. Csak bizonyos tulajdonságokkal rendelkező azbesztszálak tapadnak meg a tüdőben és váltják ki ezt a betegséget. Ezek a tulajdonságok: 5 mikrométernél nagyobb hosszúság, 3 mikrométernél kisebb átmérő, valamint a hosszúság és az átmérő aránya nagyobb, mint 3 : 1. Egyszerűbben megfogalmazva: minél hosszabb és vékonyabb az azbesztszál, annál nagyobb valószínűséggel okoz megbetegedést. Az ilyen azbesztszálakat tüdőre veszélyes azbesztszálaknak nevezik. Az emberi egészségre legveszélyesebb a kb. 90%-ban azbesztet tartalmazó, kevés cementtel gyengén kötött szórt azbeszt vakolat. Ez a termék hamar elöregszik és a lemálló azbesztszálak a legkisebb behatásra is (pl.: szélfuvallat) a levegőbe kerülnek. Az emberi egészségre kevésbé ártalmas a cementben megkötött, a végtermékben csak kb. 10 - 15% azbesztrostot tartalmazó azbesztcement, mivel a termékből a káros szálak csak az anyag szétmorzsolásakor (fúrás, fűrészelés, törés) kerülnek ki a levegőbe. Különböző vizsgálatok azt mutatják, hogy a többségében használt fehérazbeszt szálak (pl: pala) nem épülnek be maradandóan a szövetekbe, idővel kiválnak a szervezetből, szemben a kék- és barnaazbeszttel. A szakemberek véleménye általában megegyezik a betegség kialakulásának folyamatáról, de másképpen ítélik meg a veszélyességüket. A nyilvánosságra hozott szakvélemények alapján abból kell kiindulni, hogy a levegő azbesztmentességét minden eszközzel fenn kell tartani. A mai napig nem meghatározott az az érték, amely alatt az egészség veszélyeztetése kizárható lenne. Napjainkban elsősorban az azbesztcement-iparban foglalkoztatottak, az építőipari munkások, az épület karbantartók, szerelők és az azbesztbontást végzők veszélyeztetettek. A megbetegedés az azbeszt hatásának való kitettség kezdetétől számított 10 - 40 év alatt alakulhat ki. Évente hazánkban 25 - 30 azbeszt okozta megbetegedést regisztrálnak. A bányászat során az ivóvíz bázisokba bekerülő bányavízből is kialakul szennyező hatása. Egészségkárosító hatása miatt a legtöbb iparilag fejlett államban így hazánkban is az azbeszt felhasználását betiltották. Fékbetétek adalékanyagául ennek ellenére több helyen még használatban van. III. 5. 1. 2. 1. Ártalmatlanítása


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ Az azbeszt ipari felhasználása a múlt században a '70-es évekig jelentős volt. A világ fejlődésével, a tömeges használattal és az azbeszt környezetbe való kikerülésével azonban fokozatosan derült fény annak káros, emberi rákkeltő hatására. Emiatt világszerte programok indultak el bizonyos azbesztfajták korlátozására és mentesítésére. A szórt azbeszt súlyosan egészségkárosító hatását felismerve az alkalmazását 1981-ben megszüntették, a legtöbb iparilag fejlett államban (hazánkban is) felhasználását betiltották és Nyugat-Európában nagy erőkkel kezdték meg az alkalmazások megszüntetését, a már beépített azbeszt tartalmú anyagok eltávolítását. Magyarországon a tíz évre tervezett azbeszt-mentesítési program 2004-ben kezdődött, melyet csak erősítenek az Európai Uniónak az azbeszttel szennyezett épületekre vonatkozó egyre szigorodó előírásai. Az eltávolítás rendkívül veszélyes egészségügyi körülmények között történik igen szigorú biztonsági, munka- és környezetvédelmi szabályok betartása mellett, melyeket a területileg illetékes ANTSZ szigorúan számonkér és ellenőriz, ugyanis az azbesztszemcsék folytonos leválását és levegőbe kerülését nem lehet megakadályozni. Azbeszt probléma megoldása során kezdetektől fogva két technológia alkalmazható. Az egyik az azbeszt eltávolítása általában nedves eljárás (vízsugár) alkalmazásával és új tűzvédelmi és hőszigetelés felhordása, a másik a kapszulázás, mely a szórt azbeszt bevonását és a környezettől történő teljes elszigetelését jelenti alkalmas anyagok felhasználásával. Az első megoldás lényegesen drágább, azbeszt tartalmú hulladék révén a környezetet terheli, viszont végleges megoldást jelent. A második megoldás olcsóbb, a veszély kizárása mellett továbbra is felhasználható az azbeszt kitűnő hő és tűzvédelmi tulajdonsága, hátránya viszont, hogy az épület esetleges bontásakor az biztonságos azbeszt eltávolítás végleges megoldásra vár. Az eltávolított anyagot veszélyes hulladék kategóriába sorolják, mely nem bomlik le. Leggyakrabban a hulladéktárolókban betonba, habarcsba vagy agyagzagyba ágyazzák be. Az azbeszt alkalmazások felderítése és eltávolítása napjainkban is fontos feladat. III. 5. 1. 3. Szénsalak Régóta ismert, hogy a hazánkban bányászott szenek radioaktivitása (elsősorban 226

Ra koncentrációja) jelentősen meghaladja a világátlagot. Az ezek elégetése során

keletkezett salakban a radioaktív komponensek még jobban feldúsulnak. A salakot gyakran használták építőipari segédanyagként, mivel jó a hőszigetelő képessége, elősze_____________________________________________________________________ oldalszám:96 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ retettel alkalmazták töltő-, és szigetelőanyagként a padló alatt, födémben, és a szintek között. A magasabb radioaktív-anyag koncentrációja miatt ezekben az épületekben az átlagosnál jelentősen magasabb lehet a radioaktív sugárzás mértéke, a külső gamma dózis teljesítmény. Az ilyen épületekben tartózkodók nyilván nagyobb sugárdózist kapnak. Ez a külső gamma dózis még a salakot tartalmazó épületeknél sem jelent önmagában akkora sugárterhelést, ami miatt különösebben aggódni kellene. Viszont a salakból kiszabaduló radioaktív radon gáz már figyelemre méltó dózisokat eredményezhet. 3. számú táblázat Az építőanyagok átlagos rádium koncentrációja Anyag megnevezése

Sugárzása (Bq/kg)

Mészhomok tégla

10

Beton

40

Vályogtégla

50

Természetes építőkövek

60

Habosított kohósalak

270

III. 6. Allergiát okozó anyagok Foglalkozási bőrproblémákat a munkahelyen használt bizonyos anyagokkal való érintkezés okoz. Ezek rendszerint az anyaggal legnagyobb valószínűséggel érintkező kézre, vagy az alkarra hatnak, de kiterjedhetnek a test más részeire is. A korai jelek között van a bőr kiszáradása, pirossága és viszketése. A bőr feldagadhat, töredezetté, pikkelyessé és vastagabbá válhat, és kiütések jelentkezhetnek. Az, hogy milyen gyorsan jelentkeznek a bőrreakciók, az függ az anyag erejétől vagy hatóképességétől, valamint attól, hogy milyen hosszan és milyen gyakran érintkezik a bőrrel. Ezek a bőrelváltozások gyakran javulnak, ha a munkavállaló távol van a munkától, például a hétvégeken vagy szabadság idején. Folyadékoknak és víznek rendszeresen kitett munkavállalók, mivel ezek lebontják a bőr természetes védőkorlátját, fokozott kockázatnak vannak kitéve.


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ Ha a bőr szélsőséges hőmérsékletnek, napsugárzásnak és biológiai kockázatoknak is ki van téve, ezek szintén fokozzák a veszélyt. A humán immunrendszer úgy fejlődött, hogy megvédje a testet a fertőző és egyéb ártalmas külső behatolóktól. Az érzékenyítés az immunizálás egy speciális formája; az ilyen túl-reaktivitást allergiának nevezzük. Azok az anyagok, amelyek allergiát okoznak a bőrben, bőr allergének. Két különbözőfajta bőr-érzékenyítő létezik, vegyszerek és a természetes anyagokban lévő fehérjék. A kémiai bőrallergia rendszerint hosszabb idő alatt alakul ki, míg a fehérjeallergia nagyon gyorsan jelentkezhet. Egyes esetekben az allergének akkor okoznak bőr-tüneteket, ha belélegzik, vagy lenyelik azokat. Az is lehetséges, hogy a bőr érintkezése vegyi anyagokkal légzőszervi allergiás tüneteket okoz. Az építőiparban alkalmazott vegyi anyagok közül a festékekben

és

lakkokban

alkalmaznak

epoxigyantákat,

izocianátokat

tartalmazó

fugázóanyagokat, amelyek szem és bőrizgató hatásúak, bőrrel érintkezve, túlérzékenységet okozhatnak. A vegyszerekkel szembeni jó ellenálló képességük miatt gyakran használják a műgyantákat többek között ipari létesítmények padlózataként vagy tartályokban, beton műtárgyak átépítésekor és korrózióvédelem céljából. A műgyanták bőrirritációt, kémiai égési sérüléseket és allergiás tüneteket okozhatnak. 4. számú táblázat Az építőiparban használatosabb mérgező hatású, tűz és robbanásveszélyes vegyi termékek Mérgező hatású alkotórész

Felhasználási terület

Az anyagcsoport megnevezése Akrilán-lakkok

50% benzolhomológ és ketonok

Mázoló munkák

Bonobit H és S

30-40% szolventnafta

Chemofort perlux, Flexodur, stb. telítetlen poliésztergyanták Durol, Szintalin, Interlux, stb. zománcfestékek

80% sztirol monomer, aceton

Elasztolén, Klorotex,Viatex, stb. zománcfestékek

50% benzolhomológ (xilol)

Kateszil, Katepox

35% benzolhomológ, kátrány, poliamidgyanta A KATEPOX „A” komponens kb. 20% xilolt, 20% metil-izobutil-ketont, a „B” komponens kb. 30% xilolt, és 20-25% poliamino-amin adduktot tartalmaz 80% Aromás szénhidrogén, alifás alkohol és keton.

Tetőfedő, nedvesség elleni szigetelő munkák Mázoló munkák, öntött padlóburkolatok készítése Mázoló munkák, homlokzatfestő, útburkoló, tetőfedő, nedvesség elleni szigetelő munkák Mázoló munkák, homlokzatfestő, útburkoló, tetőfedő, nedvesség elleni szigetelő munkák Mázoló munkák, tetőfedő, szigetelő, padlóburkoló, savszigetelő munkák

Katepox hígitó 203

35% alifás szénhidrogén (lakkbenzin) és 5% benzolhomológ

hígitás, lemosás


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ Lazurán tartós vastag lazúr Miykrozol B, Mykotox B Modclean festéklemaró Pálmafix 501, Pálmarekord, Pálmatex PProgress lakk és zománcfesték Resopol öntőgyanták

Sziloplaszt Szuper Evipass Vilupál parkettalakk Vakopol PVC-oldat

Etilén-diglikol 4 -5% Nátrium-pentaklórfenolát, dinitro-ortokrezol-nátrium, kromkriolit Metilalkohol < 10% Diklormetán >20% 50% benzolhomológ és aceton, esetleg etilacetát 40% szolventnafta 20% benzolhomológ, és szabad fenol, poliamidgyanta, térhálósító

50% xilol és szabad formaldehid 70% ciklohexanon

festés Fa gombamentesítő szerek (épületasztalos munkák) Festéklemarás ragasztás Mázoló munkák Padlóburkoló, savszigetelő munkák tömítés rozsdaeltávolító és felületkezelő Mázoló munkák Mázoló munkák, szigetelő munkák, homlokzatfestő

III. 7. Az építőiparban használatosabb mérgező hatású, tűz- és robbanásveszélyes vegyi termékek A következő táblázatban felsorolásra kerülnek az egyes építőipari szakmunkák során felhasznált termékek, anyagok 5. számú táblázat Tevékenység

Termékek, anyagok

Elemek, vegyületek

festés, mázolás, alapozás

víz és szerves oldószerbázisú festékek és ragasztók, korrózió gátlók

festés, mázolás, alapozás

porfestékek

oldószerek, alifás szénhidrogének, alkoholok, etilén-diglikol, benzol homológok, aceton, etil-acetát, ketonok, ecetsav vas- és mangánoxidok

tapétázás festés lemarás

maratószerek, égetés

hegesztés

hegesztőpálcák, gázok

bádogozás, forrasztás

forrasztó és folyósító anyagok

betonozás

betonkezelés

cement, képlékenyítő, folyósító, stabilizáló, légbuborékképző, kötésgyorsító, szilárdulásgyorsító, kötéskésleltető, tömítő, terülés segítő adalékanyagok betonol, kalcidur

fal és betonbontás

munka- és kézi gépek

nedvesség- és vízszigetelés

bitumenes anyagok, poliamid gyanták

metilalkohol, diklormetán, szénmonoxid, nitrogén-oxidok, bűz, korom nehézfémek, szénmonoxid, nitrogén-oxidok sósav, nehézfémek, cementpor, epoxigyanták, lignin-, melamin-, és naftalinszulfonátok, polikarboxilát bázisú folyósítók, VOC magnézium-szilikófluorid, natrium-nitrit por, szénmonoxid, nitrogénoxidok bitumen, kátrány, oxidált bitumen, benzol homológok,



hang- és hőszigetelés szigetelés bontás

polisztirol, kőzet- és üveggyapot, ragasztók munka- és kézi gépek

fémdarabolás

hegesztőgázok

földmunka

munkagépek

tömítés

szilikon és akril tömítők, púrhabok mentesítő anyagok

fagomba, rovar és tűz mentesítés hideg burkolás, műkövezés, öntött padlók asztalos és kárpitos munkák parkettázó, szőnyegpadló

epoxi-, poliamid- és poliészter gyanták, térhálósítók, vágás és csiszolás ragasztók, festékek, pácok

dinitro-ortókrezol-nátrium, nátrium-pentaklórfenolát, kromkriolit, VOC trietilén-diamin, alifás aminok, benzol homológ, VOC, fenol, poliamidgyanta, por por, oldószerek, VOC

aszfaltozás

aszfalt, bitumen, munkagépek

üvegezés

tömítőanyagok

por, formaldehid, xilol, ciklóhexanon, VOC bitumen, kátrány, oxidált bitumen, benzol homológok, VOC szénhidrogén gőzök, szénmonoxid, nitrogén-oxidok por, oldószerek

víz, csatorna

ragasztó és tömítőanyagok

oldószerek, VOC

tetőfedő

parkett lakkok, ragasztók, PVC oldat szigetelőanyagok, ragasztók, bitumenes anyagok

metil-izobutil-keton, poliamino-amin addukt, szolventnafta, VOC szálas anyagok, por, oldószerek, VOC por, azbeszt, kőzet- és üveggyapot, szénmonoxid, nitrogén-oxidok nehézfémek, szénmonoxid, nitrogén-oxidok por, szennyezések, szénmonoxid, nitrogén-oxidok oldószerek, VOC, ecetsav

cserépkályha, kandalló takarítás

por tisztító és maró szerek

oldószerek, por

III. 7. 1. A poros, oldószer-, sav-, lúg- és más gázokat, gőzöket és kellemetlen szagokat tartalmazó munkáknál használatos védőeszközök A személyi légzésvédelmi eszközök (álarcok, gáz,-, por- és kombinált szűrőbetétek és sűrített levegős légzőkészülékek, speciális védőruhák) használata a munkahelyi aeroszolok elleni védelemben sokszor kötelező, de szinte mindig ajánlott. Igaz ez az építőipar számos területére. A RESPIRÁTOR ZRt. Magyarország egyetlen légzésvédelmi eszközöket gyártó vállalata. Termékei a teljes álarc, félálalrc, részecskeszűrő félálarc, menekülő kámzsák, védőruhák és az ezekhez tartozó szilárd részecskék, szervetlen és szerves gázok és gőzök elleni védelmet nyújtó szűrőbetétek. Az alábbiakban közöljük néhány termékük ismertetőjét az ilyen irányú munkavégzéshez nyújtandó védekezés elősegítése céljából. _____________________________________________________________________ oldalszám:100 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ III. 7. 1. 1. Biomaszk panoráma álarc Általános jellemzők: 

Széles látómező



Univerzális méret



Könnyű és kényelmes viseletet biztosít

A Biomaszk álarctest jó minőségű, illatosított neoprénből készül, mely nem irritálja a bőrt, ellenáll a vegyi anyagoknak és kiváló időjárásálló tulajdonságokkal rendelkezik. Egyéni kialakítása lehetővé teszi, hogy egy univerzális méret minden arcformánál, nagyságnál, a megfelelő szűrőbetéttel teljes védelmet nyújtson. Speciális belső kialakítása megakadályozza a látómező bepárásodását, és minimálisra csökkenti a kilélegzett CO2 újbóli belégzését. Teljes látóteret biztosító látómező anyaga optikailag tiszta, törhetetlen műanyag, mely a klórnak is ellenáll. Az álarc kiváló hangminőséget biztosító beszélőmembránnal is fel van szerelve. Az álarcot egy ötpontos fejszalaggal lehet rögzíteni, könnyen kezelhető és stabil felfekvést biztosít az arcon és a fejen. Nyakpántja révén hordozható, bármikor rendelkezésre áll. A Biomaszk általános célú védőeszköz. III. 7. 1. 1. 1. Korlátozások Amennyiben szűrőbetéttel együtt használja, az alábbi korlátozások szerint kell eljárni: 

csak akkor használja, amennyiben ismeri a levegőben található mérgező anyagot és tulajdonságait!



ne használja zárt, szűk helyeken (aknában, árokban, tartályokban stb.)



csak akkor használható, ha a levegő oxigéntartalma legalább 17 tf%, a levegőben található mérgező anyagok koncentrációja nem haladhatja meg (gázok és gőzök esetén) a 0,5 tf%-ot.



légüres térben nem használható, vagy IDLH jelenlétében (azonnali halált, vagy maradandó károsodást okozó anyagok). Szűrőtípusú légzésvédelmi eszköz csak abban a fenti feltételek teljesülése mel-

lett használható. Amennyiben kétség merül fel, vagy valamely körülmény nem ismert, abban az esetben légköri levegőtől független légzőkészüléket (zárt rendszerű légzőkészülék, vagy szállított levegő) kell használni. A Biomaszk kialakításánál fogva védi az arcot, és a szemet is a mérgező, irritáló gázoktól, poroktól. Szűrőálarcként használható különféle kis és közepes kapacitású szű_____________________________________________________________________ oldalszám:101 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ rőbetétekkel. A védelmi idő és a védelem mértéke ilyen esetben a szennyezés függvényében változik. Amennyiben frisslevegős készülékre csatlakoztatva használja, az eszköz korlátlan ideig teljes körű védelmet nyújt a szennyeződés mértékétől függetlenül 5. számú táblázat Műszaki jellemzők Belégzési ellenállás: Folyamatos levegőáramlás: 30 l/perc max. 0,5 mbar, Folyamatos levegőáramlás: 95 l/perc max. 1,5 mbar Folyamatos levegőáramlás: 160 l/perc, max. 2,5 mbar

Kilégzési ellenállás: Folyamatos levegő áramlás 160 l/perc: max. 3 mb

Az álarc tömege :max. 500 g Teljes alászívás: >5 x 10-2 % Szabványos álarctest csatlakozó : rd 40x1/7"

III. 7. 1. 2. FA-3 félálarc Általános jellemzők: 

Rugalmas neoprén álarctest, mely pontos felfekvést biztosít bőrirritáció nélkül.



Rugalmas és könnyen állítható fej és nyakszalagok rögzítik az álarcot.



Belégző szelepek kis légzési ellenállást biztosítanak, megkönnyítve az álarcban végzett munkát.



Termékleírás:

Az FA-3 félálarc cserélhető ikerszűrő betéttel rendelkező légzésvédelmi eszköz. A maszk a következő főbb részekből áll: 

Rugalmas neoprén álarctest, mely pontos felfekvést biztosít bőrirritáció nélkül.



Rugalmas és könnyen állítható fej és nyakszalagok rögzítik az álarcot.



Két csavarmenettel ellátott szűrőtartóba lehet becsavarni a Respirátor zrt. által erre a célra gyártott (a vonatkozó szabványoknak megfelelő) szűrőpárokat.



A belégző szelepek kis légzési ellenállást biztosítanak, megkönnyítve az álarcban végzett munkát.



Kilégző szelep.

III. 7. 1. 2. 1. Korlátozások Tilos a félálarcot használni: 

ahol a levegő oxigéntartalma nem éri el a 17 tf %-ot,



ne használja szűk, zárt helyeken (tarályokban, ciszternákban stb.)


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ 

ha a szennyző anyag és a szennyezés mértéke nem ismert.ha a szennyezés koncentrációja meghaladja az 1000 ppm (0,1 v%), vagy ha a szennyeződés és az álarc névleges védelmi képességének hányadosa meghaladja a hivatalosan engedélyezett értéket.



tűz és robbanásveszélyes helyeken.

III. 7. 1. 2. 2. A szűrők alkalmazási területei 6. számú táblázat Gázszűrők

Részecskeszűrők

Kombináltszűrők

Típus

Id. No.

Típus

Id. No.

Típus

Id. No.

*A1

R2101

P3

R2321

*A1P3

R2231

B1

R2102

B1P3

R2232

E1

R2103

E1P3

R2233

K1

R2104

K1P3

R2234

*AB1

R2105

*AB1P3

R2235

*ABEK1

R2107

*ABEK1P3

R2237

* Csak olyan szerves szennyezőkre melyek forráspontja 65°C felett van - "A" funkció

7. számú táblázat Szerves gázok, gőzök ellen (FP >65°C toluol, benzol, benzin, oldószerek, stb.) Szervetlen

gázok

és

gőzök

ellen

(pl.

form-aldehid,

hidrogéncianid, stb.) SZÉNMONOXID ELLEN NEM VÉD!!!

klór,

A

B

Savas gőzök és gázok ellen (pl. kén-dioxid).

E

Ammónia és származékai ellen.

K

Lásd az "A" és "B" típusú szűrőket!!

AB

Lásd az "A", "B", "E" és K" típusú szűrőket!

ABEK

Mérgező, szálló szilárd és cseppfolyós részecskék ellen.

P3


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ A kombinált szűrők (6. számú táblázat) védelmet nyújtanak gázok, gőzök, részecskék ellen, a 7. táblázat megfelelő soraiban jelölt azonosítószínek szerint. III. 7. 1. 3. PERFIL részecskeszűrő félálarc Általános jellemzők: 

Többször is használható



Nem igényel karbantartást



Zsebben hordható



Univerzális méret



Könnyen, kényelmesen viselhető A Respirátor zrt. által gyártott szűrőfélálarcok nemszőtt textíliából készülnek

hajtogatott kivitelben. Típustól függően megbízható védelmet nyújtanak egészségre ártalmas porok és cseppek, illetve az aktív szenes kivitelűek a szagok ellen is. A kilégzőszeleppel ellátott típusok csökkentik a kilégzési ellenállást, ezzel a komfortfokozatot növelik. Előnyei: Többször felhasználható. Nincs karbantartási igénye. Eltömődésig használható, zsebben hordható. III. 7. 1. 3. 1. Korlátozások Tilos a félálarcot használni: 

nem használható, ha a környezeti levegő oxigén tartalma 17 tf% alatt van.



nem használható IDLH jelenlétében (azonnali halált, vagy maradandó károsodást okozó anyagok).



nem használható mérgező porok, gázok, gőzök elleni védelemre.



egy félálarcot legfeljebb 8 óráig szabad használni.



az alászívás követelményei nem teljesülnek, ha arcszőrzet van a tömítővonal felfekvő felülete alatt.

III. 7. 1. 4. PERFIL 1412 (szeleppel) PERFIL 1411 Nemszőtt textíliából hajtogatással formára alakított szűrőfélálarc, amely hatékonyan véd nem mérgező porok ellen. Kényelmes: Tömege mindössze 9g/12g. Rendkívül alacsony, 20 Pa alatti légzési ellenállás 30 l/min folyamatos levegőáramlásnál. Puha felfekvés az arcon.


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ Védelem: Az MSZ EN 149:1995 és EN 149:1991 szerinti FFPI osztályú védőeszköz. Kb 85% szűrési hatásfokkal. Legalább 4-es védelmi tényező. Kilégzőszelep nélküli változatban (PERFIL 1411) is kapható. III. 7. 1. 5. PERFIL 1422 (szeleppel) PERFIL 1421 Nemszőtt textíliából hajtogatással formára alakított szűrőfélálarc, amely hatékonyan véd enyhén mérgező porok és cseppfolyós részecskék ellen. Kényelmes: Tömege mindössze 13g/17g. Alacsony, 50 Pa alatti légzési ellenállás 30 l/min folyamatos hatékonyan véd, nem mérgező porok ellen. Aktív szén szemcséket tartalmazó alapanyaga alkalmassá teszi kis koncentrációjú szerves gázok, gőzök, valamint kellemetlen szagok elleni védelemre. Kényelmes: Tömege mindössze 9g/13g. Alacsony. 34 Pa alatti légzési ellenállás 30 l/min folyamatos levegőáramlásnál. Puha felfekvés az arcon levegőáramlásnál. Puha felfekvés az arcon. Védelem: Az MSZ EN 149:1995 és EN 149:1991 szerinti FFP2SL osztályú védőeszköz kb. 95% szűrési hatásfokkal. Legalább 10-es védelmi tényező. Kilégzőszelep nélküli változatban (PERFIL 1421) is kapható. III. 7. 1. 6. PERFIL ACTIVE 1416 (szeleppel) PERFIL ACTIVE 1415 Nemszőtt textíliából hajtogatással formára alakított szűrőfélálarc, amely hatékonyan véd, nem mérgező porok ellen. Aktív szén szemcséket tartalmazó alapanyaga alkalmassá teszi kis koncentrációjú szerves gázok, gőzök, valamint kellemetlen szagok elleni védelemre. Kényelmes: Tömege mindössze 9g/13g. Alacsony. 34 Pa alatti légzési ellenállás 30 l/min folyamatos levegőáramlásnál. Puha felfekvés az arcon.

III. 8. Építőipari hulladékok Egyre több építés, felújítás és az ezzel együtt járó bontás jelzi a hazai növekvő életszínvonalat, de sajnos ez a hulladék mennyiségének növekedését is jelenti. Az építési-bontási hulladék általában nem veszélyes, tulajdonságait tekintve inert, hasznosítása különböző attól függően, milyen anyagú a hulladék. Az építési-bontási hulladékok hasznosítására irányuló törekvések főként a hulladéklerakási, valamint az ebből adódó


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ környezetvédelmi és terület-felhasználási problémákra vezethető vissza és csak kisebb mértékben származnak nyersanyagellátási gondokból. A bontásból származó hulladékok jelentős része valóban az inert kategóriába tartozik, van azonban néhány olyan területe ennek a kérdéskörnek, amely kifejezetten a veszélyes kategóriába sorolható. Ilyen az azbeszttel szennyezett, azt tartalmazó épületek bontási hulladéka, valamint azoknak az épületeknek a bontási hulladéka, amelyekben valamilyen ipari tevékenységből származó szennyezés került az épület szerkezeti anyagára. Ezekben az esetekben a bontás megkezdése előtt felmérést kell készíteni, az esetleges veszélyes anyagot tartalmazó, vagy azzal szennyezett elemeket szelektíven el kell távolítani. Ezzel lehet a hulladékgazdálkodási törvény előírásainak eleget tenni. Fontos ezt megjegyezni, mert lehetséges, hogy ennek elmulasztása miatt sok-sok millió Ft-os bírságra lehet számítani. A hulladékgazdálkodási törvény és a veszélyes anyagokról szóló törvény is azt mondja, hogy veszélyesnek kell tekinteni azt az anyagot, amely ilyen anyagot tartalmaz. III. 8. 1. Magyarországi bontások Magyarországon az épületek, utak és egyéb építmények bontásából, átalakításából származó hulladékok hasznosítása lényegében megoldatlan. Másodnyersanyagként történő hasznosításuk aránya jelenleg mintegy 2-3%. Ezek a hulladékok legtöbbször a települési hulladék-lerakókra kerülnek, rosszabb esetben illegálisan lerakva közvetlenül terhelik a környezetet. III. 8. 2. Bontási hulladék A földkitermeléssel járó föld- és mélyépítési munkáknál természetes eredetű ásványi anyagokból álló maradék keletkezik. (homok, agyag, kavics, kő vagy kőzetek, kotrási meddő). A közlekedési és a közterületi építésből, bontásból és karbantartásból döntően beton, bitumenes kötésű anyagok és aszfaltok, valamint burkoló- és szegélykövek, az épületek, építmények építésekor, bontásakor, felújításakor kő, tégla, beton, cserép, gipsz, csempe, homok stb. keletkezik. A bontási hulladék összetételét jelentős mértékben befolyásolja az alkalmazott építési mód, az építmény kora és funkciója. A bontásoknál nemritkán veszélyes komponensek is – pl. festékmaradékok, azbeszt szigetelőanyag hulladékok – keletkezhetnek.


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ III. 8. 3. Inert hulladéklerakó A lakosságnál keletkező építési- bontási hulladékok begyűjtésére, ha azok kisebb mennyiségűek (1 m3-nél kevesebb), célszerű a hulladékudvarokban megteremteni a feltételeket, míg az ennél nagyobb mennyiségeket külön megrendelt szolgáltatásként kell elszállítani. A kezelőtelepek közeli jövőben várható kialakításáig ez az egyébként hasznos másodnyersanyag az inert hulladéklerakókon kerül elhelyezésére. III. 8. 4. Hazai célkitűzéseknek A hazai célkitűzéseknek megfelelően kiépülő korszerű regionális hulladéklerakók megvalósítása és működtetése a települési hulladékgazdálkodás ráfordításainak jelentős növekedését eredményezi. Ezért is van különös fontossága annak, hogy ezekre a létesítményekre csak a nem hasznosítható hulladékok kerüljenek (kapacitásmegtakarítás, élettartam-növelés). Egy 150 t/h teljesítményű gépsoron évente feldolgozható építési hulladékmennyiség mintegy 300-400 millió Ft lerakóhely beruházási igényt vált ki. A környezetkímélés, az igénybe nem vett földterület, valamint a hasznosítható másodnyersanyag és az ezáltal kiváltható ásványi kincs nemzetgazdasági értéke még ezen felül jelentkezik. III. 8. 5. Építési törmelék Az elkövetkező években az új autópályák, városi elkerülő utak, kerékpárutak építéséhez évente mintegy 12-13 millió m3 ásványi anyagot (homok, kavics, zúzalék, zúzott kő) használnak el. Ha ennek csak néhány %-át bontásból keletkező építési törmelékek (bontott aszfalt és beton) hasznosításával tudnánk helyettesíteni, a természeti környezetben okozott terhelést, valamint a lerakással járó ártalmatlanítási ráfordításokat nem számítva, nemzetgazdasági szinten több milliárd forint megtakarítást lehetne elérni. Az építési-bontási hulladékok kezelésük után alkalmasak sportlétesítmények, sportpályák, játszóterek, kiskertek, parképítés, vízellátás hidrológiai védőterületei, tájrendezés céljára, területfeltöltésre, rekultivációra, útépítésekhez, ipari létesítmények alépítményeihez, parkok és közterületek alépítményeihez, attól függően, hogy a kezelésük milyen tulajdonságú anyagokat eredményezett.


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ III. 8. 6. Hulladékok kezelése Az építési-bontási hulladékok kezelése során meg kell oldani a begyűjtést és ellenőrzés mellett az esetleges veszélyes és nem hasznosítható hulladékokat, külön kell válogatni. A hulladékot a feldolgozás során aprítani kell, a különböző szennyezőktől fizikai tulajdonság alapján dúsító berendezésekkel (és kézi válogatással) meg kell tisztítani, továbbá rostaberendezésekkel méret szerint frakciókra kell bontani. III. 8. 6. 1. Mobil feldolgozó üzem Célszerű mobil feldolgozó üzemet telepíteni a feldolgozandó építési-bontási hulladékok keletkezési helyének közelébe, amely a hulladékok szállítási költségeinek jelentős csökkenésével jár. Előnyei: alacsony telepítési költség, lehetséges az áttelepítésre, egyszerű az engedélyezési eljárás a működtetéshez, a hulladékok szállítási költségei kicsik, a terület előkészítése nem igényel nagy ráfordítást, az energiaellátás a gép áramfejlesztőjéről is lehetséges, a berendezés bérbe is adható. III. 8. 6. 2. Regionális létesítmények Az építési-bontási hulladékok feldolgozására szolgáló regionális létesítményeket, figyelembe véve a hazai realitásokat, elsősorban a fokozatosan kiépülő, korszerű műszaki védelemmel ellátott regionális hulladéklerakókhoz csatlakoztatva célszerű telepíteni.

III. 8. 7. Építés, bontás folyamata III. 8. 7. 1. Bontás Bontás megkezdése előtt a bontási tervhez mellékelni kell az alábbi „Bontási hulladék tervlap a bontási tevékenység során keletkező hulladékhoz” kitöltését a tervfázisban még akkor is, ha abban az időszakban nem ismert a technológia, a kivitelező és a hulladékszállító, kezelő vagy lerakó. Építtető adatai: Név: Cím: Vállalkozók adatai: _____________________________________________________________________ oldalszám:108 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ Név: Cím: KÜJ szám: KTJ szám: A bontási terület adatai: Cím: Helyrajzi szám: Végzett tevékenység: EWC kód

Mennyiségi

Mennyiség

Megnevezés

Helyszín

küszöb (t)

(t)

(1)

(2)

Föld és kövek

170504

20

Betontörmelék

170101

20

Aszfalttörmelék

170302

5

Fahulladék

170201

5

Fémhulladék

2

Vörösréz

170401

Alumínium

170402

Ólom

170403

Cink

170404

Vas és acél

170405

Ón

170406

Fémkeverék

140707

Kábelek

170411

Műanyag hulladék

170203

2

Vegyes bontási hulladék

170904

10

Ásványi eredetű ép. hulladék

40

Téglák

170102

Cserép és kerámiák

170103

Beton, tégla, cserép és ke-

170107

rámia frakció vagy azok keveréke Salakfeltöltés

170604

Üveg

170202


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ Szigetelőanyagok

170604

Gipszalapú építőanyag

170802

(1) Amennyiben a hulladék hulladékkezelőnél kerül hasznosításra 1-es, amennyiben a hulladék ártalmatlanításra 2-es, amennyiben további felhasználásra a helyszínen marad 3-as kódszámot kell feltüntetni (2) A hulladékkezeléshez igénybe vett létesítmény nevét, címét, KÜJ, KTJ számát fel kell tüntetni A hulladékok elszállítását csak Környezetvédelmi Főfelügyelőség engedélyével rendelkező szakcég szállíthatja el befogadó nyilatkozat mellett. III. 8. 7. 1. 1. Levegőtisztaság-védelem Az épület bontása során képződő porzás okozhat diffúz szennyezést, különösen az azbeszt tartalmú palatető bontásánál kell a technológiai fegyelmet maximálisan betartani. A bontás során kerülni kell az épület törmelékének a technológiai lehetőséget meghaladó porzást, az elavult munkagépek és szállító eszközök alkalmazását és használatát. Lehetőség szerint vízpermet használatával kell csökkenteni, minimálisra mérsékelni a diffúz légszennyezés mértékét. III. 8. 7. 1. 2. Szennyvízkezelés A bontás során a munkát végzők kommunális szennyvizeit vagy a közcsatornára kell kötni vagy mobil illemhely használatát, kell biztosítani. III. 8. 7. 1. 3. Hulladék III. 8. 7. 1. 3. 1. Épületekbe beépített szórt azbeszt felmérése A '90-es években a környezetvédelemért és az egészségügyért felelős tárcák megbízásából, részben Phare támogatással készültek felmérések, amelyek egyrészt az azbeszthulladékok összetételét, forrásait, mennyiségét, másrészt budapesti épületek reprezentatív csoportjában a beépített azbeszt-előfordulásokat, a veszélyeztetettek körét tárták fel. A Környezetvédelmi Minisztérium irányításával 1999-ben megindult és 2002 végéig folyt a szórt azbesztet tartalmazó épületek országos felderítése és nyilvántartásba vétele. A felmérés elsősorban a paneles lakóépületek vonalán igen eredményesnek bizonyult (8. számú táblázat). _____________________________________________________________________ oldalszám:110 oldalak száma:147


8. számú táblázat 2002-ig felmért azbesztes lakóépületek összesítése Lakótelep

Szekciók száma

Lakások száma

Azbeszt mennyisége (m2)

Budapest, Rózsakert ltp.

49

1004

10 829,00

Tatabánya, Sárbereki ltp.

112

2017

17 222,00

Tatabánya, Bánhidai ltp.

37

525

5 751,85

Tatabánya, Dózsakert ltp.

3

30

351,00

Esztergom

78

1210

13 032,02

Nyergesújfalu

13

312

2 323,06

Komárom

47

677

7 057,69

124

1915

21 618,55

Győr, Marcalváros I. ütem

88

1718

14 607,43

Győr, Adyváros I.-V. ütem

191

3964

21 553,28

Győr 2

114

2683

18 302,43

Sopron

132

2611

11 337,24

77

1532

9 797,00

1065

20198

153 782,55

Győr, József Attila ltp.

Mosonmagyaróvár Összesen:

2002 végétől az adatgyűjtés feladatát átvette az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH), és a 46/2003. (IV. 16.) OGY határozattal kihirdetett Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja része lett. Felmérésük eredményeiről az OTH Környezet- és Sugár-egészségügyi Főosztálya nyújt tájékoztatást. Az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) is illetékes a felmérésben. Az országos nyilvántartásba számos középület (iskola, óvoda, szálloda, irodaépület, sportcsarnok és pályaudvar) került be. Figyelembe véve a szórt azbesztes technológiát alkalmazó kivitelezők 1970 és 1985 között üzemeltetett termelési kapacitását, országos szinten a beépített mennyiség mintegy 400.000 - 450.000 m 2 - re becsülhető. A már felmért helyek épülettípusok szerinti összesítését a következő 9. számú táblázat tartalmazza.


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ 9. számú táblázat A szórt azbeszt mennyisége különböző épülettípusokban 2004 végéig Épülettípusok

Szórt azbeszt, m2

Lakóépületek Irodák Tömegközlekedési épületek Iskolák Óvodák-bölcsődék Kórházak Laktanyák Szállodák Ipari, kereskedelmi, egyéb Sportcsarnokok Összesen:

175 814 21 720 3 540 2 100 2 750 nincs adat nincs adat 3 500 26 773 1 500 237 697

Azbesztre vonatkozó hatályos jogi szabályozás A 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet 2001. január 1-től betiltotta a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt, azbesztrostot tartalmazó termékek forgalmazását és felhasználását. Az általános szabály alól a krizotilt tartalmazó termékek néhány évre kivételt képeztek, de 2005. január 1.-től az, azt tartalmazó termékek tilalma is teljes körűvé vált. Az azbesztet, illetve azbeszttartalmú anyagot eltávolító dolgozók védelmében a 26/2000.(IX. 30.) EüM rendelet tartalmaz előírásokat. A 4. sz. melléklet mérési feladatokat ír elő, továbbá ún. tisztasági határértéket is megállapít (0,01 rost/cm3). Az 1/2005ös EüM rendeletnek megfelelően a bontási munkatervet jóvá kell hagyatni az ÁNTSZel, illetve be kell nyújtani az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőségnek. A rendelet értelmében először el kell távolítani az azbesztet az épületből és csak ezután lehet hozzálátni a bontáshoz. A 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. számú melléklete szerint az azbesztet tartalmazó építőanyagok hulladéka veszélyes hulladéknak minősül (pl. EWC 170605), amire a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet előírásai vonatkoznak. A hulladékok kezelését (gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását) csak arra engedéllyel rendelkező vállalkozó végezheti. Az engedélyes vállalkozók címét – többek között - a Környezetvédelmi Szakmai Információs Rendszer (XIR) adatbázis internetes oldalán lehet megtalálni.


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ Fontos! Jogszabály nem írja elő, hogy meglévő, ép tetőt le kellene bontani csak azért, mert azbesztcementből van (pl. Eternit). Ha azonban rossz állapota miatt vagy egyéb okokból a tulajdonos lebontatja, akkor a bontásnál a jogszabályok szerint kell eljárni. III. 8. 7. 1. 3. 2. Hulladékkezelés A 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól előírja, hogy 

Az építtető köteles elkészíteni az építési, illetve bontási tevékenység megkezdése előtt a rendeletben előírt építési illetve bontás esetén bontási hulladék tervlapot, továbbá az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően a ténylegesen keletkezett hulladékról az építési illetve bontási hulladék nyilvántartó lapot



Az építési hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolását az építtető köteles a használatbavételi engedély iránti kérelemmel együtt az építésügyi hatóságnak benyújtani. Ennek hiányában az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során a használatbavételi engedélyhez a külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulás nem adható.



A bontási hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolását az építtető köteles a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnak benyújtani. Ennek hiányában a környezetvédelmi hatóság szabálysértési eljárást kezdeményezhet, valamint az adott területre új építési engedélyhez a külön jogszabályban meghatározott szakhatósági hozzájárulást nem adhat.



E rendeletben foglaltakon túl az építési és bontási hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeknek a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló külön jogszabály alapján is eleget kell tenni. Csak olyan vállalkozás végezheti a hulladékkal kapcsolatos tevékenységet, mely rendelkezik a környezetvédelmi hatóság által kiadott engedélyekkel és szerepel a környezetvédelmi adatbázisban



A hulladékok felsorolását és EWC kódját a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet előírásai alapján kell megadni. A rendelet építőipari (építési és bontási) EWC besorolása:

17 01 beton, tégla, cserép és kerámia _____________________________________________________________________ oldalszám:113 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ 17 01 01 beton 17 01 02 téglák 17 01 03 cserép és kerámiák 17 01 06* veszélyes anyagokat tartalmazó beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke 17 01 07 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06- tól 17 02 fa, üveg és műanyag 17 02 01 fa 17 02 02 üveg 17 02 03 műanyag 17 02 04* veszélyes anyagokat tartalmazó vagy azzal szennyezett üveg, műanyag, fa 17 03 bitumen keverékek, szénkátrány és kátránytermékek 17 03 01* szénkátrányt tartalmazó bitumen keverékek 17 03 02 bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17 03 01-től 17 03 03* szénkátrány és kátránytermékek 17 04 fémek (beleértve azok ötvözeteit is) 17 04 01 vörösréz, bronz, sárgaréz 17 04 02 alumínium 17 04 03 ólom 17 04 04 cink 17 04 05 vas és acél 17 04 06 ón 17 04 07 fémkeverékek 17 04 09* veszélyes anyagokkal szennyezett fémhulladékok 17 04 10* olajat, szénkátrányt vagy egyéb veszélyes anyagot tartalmazó kábelek 17 04 11 kábelek, amelyek különböznek a 17 04 10-től 17 05 föld (ideértve a szennyezett területekről származó kitermelt földet), kövek és kotrási meddő 17 05 03* veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek 17 05 04 föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól 17 05 05* veszélyes anyagokat tartalmazó kotrási meddő _____________________________________________________________________ oldalszám:114 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ 17 05 06 kotrási meddő, amely különbözik a 17 05 05- től 17 05 07* veszélyes anyagokat tartalmazó vasúti pálya kavicságya 17 05 08 vasúti pálya kavicságya, amely különbözik a 17 05 07-től 17 06 szigetelőanyagokat és azbesztet tartalmazó építőanyagok 17 06 01* azbeszttartalmú szigetelőanyagok 17 06 03* egyéb szigetelőanyagok, amelyek veszélyes anyagból állnak vagy azokat tartalmazzák 17 06 04 szigetelő anyagok, amelyek különböznek a 17 06 01 és 17 06 03-tól 17 06 05* azbesztet tartalmazó építőanyagok 17 08 gipsz-alapú építőanyagok 17 08 01* veszélyes anyagokkal szennyezett gipsz-alapú építőanyagok 17 08 02 gipsz-alapú építőanyag, amely különbözik a 17 08 01-től 17 09 egyéb építkezési és bontási hulladékok 17 09 01* higanyt tartalmazó építkezési és bontási hulladékok 17 09 02* PCB-ket tartalmazó építkezési és bontási hulladékok (pl. PCB-ket tartalmazó szigetelőanyag, PCB-ket tartalmazó gyanta- alapú padozat, PCB-ket tartalmazó leszigetelt ablak, PCB-ket tartalmazó kondenzátorok) 17 09 03* veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb építkezési és bontási hulladékok (ideértve a kevert hulladékokat is) 17 09 04 kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól

III. 8. 7. 2. Kivitelezés A beruházó törekszik a számára minden szempontból legkedvezőbb kivitelezőt kiválasztani, így a keletkező építési hulladékok mennyiségét is minimálisra kívánja csökkenteni, mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból. A kivitelező kiválasztása általában a tervezés fázisban többnyire még nem történt meg, nem ismert a kivitelező által választott alkalmazandó kivitelezési technológiák valamint csak nagy szórással lehet megbecsülni a felhasznált anyagok csomagolási kiszerelését, így a várhatóan keletkező hulladékok mennyiségét. Ennek ellenére az alábbi tervlapot minden adat vonatkozásában ki kell tölteni az „Építési hulladék tervlap az építési tevékenység során keletkező hulladékhoz”. _____________________________________________________________________ oldalszám:115 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ Építtető adatai: Név: Cím: Vállalkozók adatai: Név: Cím: KÜJ szám: KTJ szám: Az építéshely adatai: Cím: Helyrajzi szám: Végzett tevékenység: Mennyiségi küszöb (t)

EWC kód

Föld és kövek

20

170504

Kotrási meddő

20

170506

Betontörmelék

20

170101

Aszfalttörmelék

5

170302

Fahulladék

5

170201

Fémhulladék

2

Vörösréz

170401

Alumínium

170402

Ólom

170403

Cink

170404

Vas és acél

170405

Ón

170406

Fémkeverék

140707

Kábelek

170411

Műanyag hulladék

2

170203

Vegyes bontási hulladék

10

170904

Ásványi eredetű ép. Hulla-

40

Mennyiség

Kezelési

Helyszín

(t)

mód (1)

(2)

dék Téglák

170102

Cserép és kerámiák

170103


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ Beton, tégla, cserép és

170107

kerámia frakció vagy azok keveréke Üveg

170202

Szigetelőanyagok

170604

Gipszalapú építőanyag

170802

(1) Amennyiben a hulladék hulladékkezelőnél kerül hasznosításra 1-es, amennyiben a hulladék ártalmatlanításra 2-es, amennyiben további felhasználásra a helyszínen marad 3-as kódszámot kell feltüntetni (2) A hulladékkezeléshez igénybe vett vállalkozó adatait lásd fent

III. 9. A biztonsági adatlapokra vonatkozó követelmények A biztonsági adatlapokról szóló jelenlegi irányelv (91/155/EGK) helyébe a REACH (Registration Evaluation and Autorisation of Chamicals) rendelet lép! Az Európa Unió direktíváit a csatlakozási szerződés értelmében a tagállamoknak honosítani kell. Az EU direktívát a 2000. évi XXV. a kémiai biztonságról szóló törvény és a 44/2000.(XII. 17.) EüM rendelet módosításával lett a hazai joganyag része. A továbbiakban leírtak a hivatkozott törvény, miniszteri rendelet szövegével megegyeznek. A biztonsági adatlap (safety data sheet - SDS) az az eszköz, amelynek segítségével a vonatkozó információk a gyártótól, importőrtől vagy későbbi felhasználótól a szállítói láncban lefelé haladva továbbadhatók. Az SDS a legalkalmasabb eszköz erre, mivel már a szállítói lánc összes szereplőjének a körében jól ismert, alkalmazott volt és egy új eszköz előírása csak növelné a költségeket, anélkül, hogy az emberi egészség és a környezet szempontjából előnnyel járna. Az SDS-re vonatkozó jelenlegi kötelességek és követelmények továbbra is megmaradnak, és kiegészülnek azzal a követelménnyel, hogy az esetleges idevágó kémiai biztonsági értékelésből származó információkat tovább kell adni. Egyértelmű, hogy egy sok regisztrált anyagot tartalmazó készítmény SDS-ének az elkészítése nagyon összetett feladat lehet. Emiatt azok számára, akik valamely készítményhez készítenek SDS-t, nyitott annak a lehetősége, hogy a készítmény, mint egész tekintetében állítsák összes az SDS-t, és az SDS inkább az erre vonatkozó kémiai


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ biztonsági értékelést tükrözze, ne pedig a készítmény összes bejegyzett összetevőjére vonatkozó külön-külön értékeléseket. Az SDS tekintetében előírt 16 részes tagolás megfelel a veszélyes vegyi anyagok besorolásának és címkézésének a globális harmonizációs rendszerben (Globally Harmonised System - GHS) előírt tagolásnak. Ha kémiai biztonsági elemzést végeztek el, az abban megvizsgált vonatkozó expozíciós leírások a szállítói lánc más tagjai számára hasznos és megfelelően tagolt információkat biztosítanak. Emiatt írják elő, hogy ezeket az SDS-hez mellékletben csatolni kell. Az információk közlésére vonatkozó kötelezettség a szállítói láncban lefelé az olyan anyagok és készítmények tekintetében is áll, amelyekhez nem szükséges biztonsági adatlap: A későbbi felhasználóknak és forgalmazóknak ekkor is szükségük van bizonyos információkra az anyagokra vonatkozóan, ha SDS-t nem írnak elő, hogy megtehessék az esetlegesen szükséges intézkedéseket. Így például részleteket kérhetnek az anyag regisztrációjával kapcsolatban, hogy meggyőződjenek arról, hogy felhasználásuk betartja az engedélyt vagy korlátozást. Ezeket az információkat időben naprakésszé kell tenni, hogy ennek eredményeképpen meg lehessen hozni a megfelelő intézkedést. III. 9. 1. Anyagok és a biztonsági adatlap A 67/548/EGK irányelv értelmében, amely nem csak a lényeges veszélyeket, mint a maró, irritatív, robbanékony, mérgező vagy környezeti veszélyt érinti, a veszélyes anyagokhoz a forgalomba hozott mennyiségtől függetlenül biztonsági adatlapot kell mellékelni, ami az értékteremtési láncban az anyaggal együtt kell továbbítani. A 10t feletti mennyiségek esetén felmerülő, az adat mennyiségére vonatkozó követelményekre a kérdés: "Veszélyes anyag - igen vagy nem" újabb következményekkel jár: amennyiben kiderül, hogy veszélyes anyagról van szó, a kémiai biztonsági jelentésben le kell írni, hogy az egyes felhasználási módot a gyakorlatba átültetve milyen feltételek mellett kerülhet kapcsolatba emberrel és környezettel. Az effajta expozíciós sémákra olyan kockázatkezelési megoldást kell találnia a beszállítóknak, amely egyrészt a munka-, a fogyasztó- és a környezetvédelemi elvárásoknak egyaránt eleget tesz, másrészt pedig zökkenőmentes felhasználást eredményez, ami önmagában is igényes feladat. Az expozíciós sémákat előre láthatólag úgy kell majd kialakítani, hogy azok a felhasználási formák sokaságát tartalmazzák. _____________________________________________________________________ oldalszám:118 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ A kémiai biztonsági jelentés által feltárt eredményeknek a biztonsági adatlapba is be kell kerülniük, mint minden mellékletként csatolt releváns expozíciós sémának. Így a biztonsági adatlap, mint nemzetközileg elismert eszköz a REACH tükrében bővített biztonsági adatlappá (enhanced safety data sheet) válik. A biztonsági adatlap szükséges 16 pontját, így az összetevőkre ill. a szállításra vonatkozó információkat, a rendelet 1. a sz. melléklete részletezi. A biztonsági adatlapokat folyamatosan aktualizálni kell, a dátumozott módosításokat pedig minden vevőnek a megelőző 12 hónaptól továbbítani kell. III. 9. 1. 1. A készítmények és a biztonsági adatlap A készítmények, azaz a több anyagból álló keverékek, más tulajdonságokkal rendelkeznek, mint egyes összetevőik. Új veszélyes tulajdonságok jelentkezhetnek, ill, az egyes összetevők veszélyes tulajdonságai kioltódhatnak. A 1999/45/EK értelmében a veszélyes készítményeknek saját biztonsági adatlapra van szükségük. A készítmények esetleges veszélyeinek felmérésére, és az ehhez szükséges biztonsági adatlap elkészítésének megkönnyítésére, valamint, hogy az egyes összetevőkre vonatkozó adatok ne magyarázat nélkül kerüljenek be az adatlapba, a REACH a veszélyes készítményeket illetően saját kémiai biztonsági értékelést javasol. A törvény a következő képen fogalmaz: "Egyértelmű, hogy a készítmények biztonsági adatlapjának kidolgozása a számtalan regisztrált anyagból igen bonyolult feladat. Lehetőség van ezért arra, hogy az egyes regisztrált anyagok kémiai biztonsági jelentéseinek taglalása helyett az kémiai biztonsági jelentést a készítményre készítsük el, és a kapott információkat az adatlapba felvegyük." Minden olyan készítmény mellé biztonsági adatlapot kell mellékelni, amely több mint 1%-ban tartalmaz egészségre vagy környezetre ártalmas anyagot (gáz halmazállapotú készítmények esetében ez 0,2 tf. %) III. 9. 1. 2. A munkavállalók hozzáférése a biztonsági adatlap információihoz Az SDS-ben lévő és amennyiben SDS-t nem írnak elő, a 30. cikk alapján közölt információkat a munkavállalók és képviselőik rendelkezésére bocsátják. Az SDS munkavállalók és képviselőik számára történő rendelkezésre bocsátása összhangban áll a GHS-sel. A legnagyobb felelősség, azaz a törzskönyvezés - a REACH által támasztott követelmények legfontosabb része - az importőrökre és gyártókra hárul, amely egyben azt is jelenti, hogy a beszállítók által szolgáltatott információk a közeljövőben a fel_____________________________________________________________________ oldalszám:119 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ használók mindennapjait is meg fogják határozni. Az éves termelési mennyiség függvényében a gyártóknak egyre igényesebben összeállított adatokkal kell rendelkeznie az adott anyagot illetően. III. 9. 1. 3. Általános tudnivalók a biztonsági adatlapról Az adatlap tartalmazza az anyag vagy készítmény fizikai-kémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai tulajdonságait, amelyek rendeltetésszerű használat során kockázati tényezőkként jelenhetnek meg. Ezen tulajdonságok alapján a veszélyes anyagok, illetve készítmények osztályozandók. A legnagyobb veszélyt jelentő tulajdonságokat szimbólumokkal kell jelezni; ezekről és az egyéb veszélyes tulajdonságokból adódó veszélyekről a kockázatot jelzõ mondatokkal (R mondatokkal), a szükséges óvintézkedésekről pedig a biztonságos kezelésre utaló mondatokkal (S mondatokkal) kell tájékoztatást adni. A veszélyes anyagok/készítmények veszélyességi osztályba sorolandók 

fizikai-kémiai tulajdonságaik alapján (robbanásveszélyes, oxidáló és tűzveszélyes tulajdonságokra vonatkozó vizsgálatok),



toxikológiai tulajdonságaik alapján (célja figyelembe venni az anyagok és készítmények akkut és krónikus, illetve késői hatásait, függetlenül attól, hogy azokat egyszeri expozíció, vagy ismételt, illetve hosszant tartó expozíció okozza),



az emberek egészségét veszélyeztető specifikus hatásaik alapján (rákkeltő, mutagén, reprodukciós szempontból mérgező),



környezeti hatások alapján (célja, hogy figyelmeztesse a felhasználót az anyagok és készítmények ökoszisztémát veszélyeztető hatásaira: vízi rendszerekre gyakorolt akut és/vagy hosszan tartó hatások, illetve nem-vízi rendszerekre gyakorolt akut és/vagy hosszan tartó hatások).

III. 9. 1. 4. A biztonsági adatlap tartalmi, formai követelményei A követelményeket megfelelő jogszabályi27 háttér írja elő. Az adatlapban szereplő minden szükséges rovat tartalma következetesnek és pontosnak kell lennie, úgy, hogy a veszélyes anyagot/készítményt a foglalkozásszerűen felhasználók számára a munkahelyeken a szükséges egészség- és biztonságvédelmi, valamint környezetvédelmi intézkedések egyértelműek legyenek. A biztonsági adatlapon szereplő információt egy27

A 44/2000.(XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ értelmű és tömör formában kell közölni. A biztonsági adatlap kiadásának dátumát az első oldalon kell feltüntetni. Amikor a dokumentumot felülvizsgálták, a változásokra a fogadó személy figyelmét fel kell hívni. III. 9. 1. 5. Veszélyszimbólumok Az E (robbanásveszélyes), O (égést tápláló, oxidáló), F (tűzveszélyes), F+ (fokozottan tűzveszélyes), T (mérgező), T+ (nagyon mérgező), C (maró), Xn (ártalmas), Xi (irritatív), N (környezeti veszély) az egyes veszélykategóriák jelzéseinek rövidítései betűkkel, ún. veszélyjelekkel. A veszélyjelek a veszély szimbólumokkal együtt vagy azok „rövidítése” végett, azok nélkül is használatosak. Néhány veszélykategóriát (kevésbé tűzveszélyes, szenzibilizáló stb.) betűjelzés hiányában a megfelelő R-számmal jelezzük. Ha egynél több figyelmeztető veszélyjel van hozzárendelve az anyaghoz: 

A T+ (nagyon mérgező), illetve T (mérgező) veszélyjel kötelező felhelyezése esetén nem kötelező az Xn (ártalmas), Xi (irritatív) és C (maró) veszélyjel felhelyezése



A C (maró) veszélyjel kötelező felhelyezése esetén nem kötelező az Xn (ártalmas), Xi (irritatív)



Az E (égést tápláló, oxidáló) veszélyjel kötelező felhelyezése esetén nem kötelező az F+ (fokozottan tűzveszélyes), F (tűzveszélyes) és O (égést tápláló, oxidáló) veszélyjelek felhelyezése Tapintással érzékelhető, veszélyre utaló jelképpel kell ellátni a lakossági forga-

lomba kerülő „ártalmas”, „fokozottan tűzveszélyes” és „tűzveszélyes” besorolású termékeket. Nem kell tapintással érzékelhető, veszélyre utaló jelképpel ellátni a lakosság számára forgalomba hozott, „fokozottan tűzveszélyes” és „tűzveszélyes” besorolású aerosol kiszerelésű termékeket. A betűjelekhez tartozó szimbólumokat kötelező szerepeltetni a címkén, illetve a göngyölegen. Ha az anyag mindhárom veszélyességi csoportban (fizikai, toxikológiai, ökotoxikológiai) tartozó sajátossággal bír, akkor három szimbólum, illetve veszélyjel elhelyezése kötelező. Valamennyi veszélyszimbólum minden esetben narancssárga alapon, fekete rajz. A veszélyszimbólumokat itt találja. Rés S-mondatok R-mondat: veszélyes anyagok veszélyeire/kockázataira utaló mondat Smondat: veszélyes anyagok biztonságos használatára utaló mondat



IV. Összefoglalás Az építőipar Európa egyik legnagyobb iparága. Sajnos a munkahelyi biztonság és egészségvédelem tekintetében a leggyengébb teljesítményt nyújtja. Míg az egyéb iparágakban 100 ezer dolgozóból átlagosan öt szenved halálos kimenetelű munkabalesetet, addig az építőiparban ez a szám tizenhárom. Ezek az arányok azt jelentik, hogy évente: 1300 építőmunkás veszíti életét, és 800 ezren sérülnek meg. Az egész világot tekintve az építőiparban dolgozóknál háromszor gyakoribb a halálos baleset, és kétszer nagyobb a sérülés valószínűsége, mint más ágazatokban. Ezek az arányok természetesen Magyarországon sem sokkal kedvezőbbek. Az építőiparban végzett munka a munkáltatók, a dolgozók és még sokan mások által tett igen komoly erőfeszítések ellenére is az egyik legveszélyesebb foglalkozás. Az építőiparban a korábbi évek folyamatos teljesítménynövekedése után a 2007. – 2008. években jelentős visszaesés következett be. A többlet kapacitások miatt kivitelezői túlkínálat alakult ki az építőiparban. Romlott az építőipar nyereségessége, amely kedvezőtlenül befolyásolta a munkavédelmi terület költségráfordításait is. A kémiai kóroki tényezők közül az építkezéseken számos, különféle vegyi anyagot és terméket használnak fel, amelyek között nem egy gyúlékony és/vagy robbanásveszélyes, illetőleg ártalmas az egészségre. A motorhajtásra szolgáló üzemanyagok és a kenőanyagok gyúlékonyak, párájuk robbanásveszélyes elegyet képezhet a levegővel. A lángvágásnál és –hegesztésnél használt gázok, a különféle festékek és hígítóik szintén tűz– és robbanásveszélyesek lehetnek. A cement, mész, csemperagasztó, műgyanta alapú malter adalékok (pl. epoxidok), tömítőanyagok és festékek használatakor a dolgozók kapcsolatba kerülnek vegyszerekkel. Amennyiben a veszélyes anyagok/készítmények biztonsági adatlapjait nem bocsátják a felhasználó rendelkezésére, súlyosan megsértik a megelőzés helyes gyakorlatát: ezekben az esetekben a munkavállalókat érő egészségkárosodás lehetősége rejtve marad. Ezek hiányában a megfelelő, hatásos egyéni védőeszközök megválasztása és biztosítása sem történik meg, és a munkáltatók gyakran elmulasztják szabályozni írásban az egyéni védőeszközök juttatásának rendjét is. A hazai építőipar főleg a befejező szakipari bontási és építési munkák területén több ezer olyan vegyi anyagot és terméket használ önállóan vagy összetevőként rend_____________________________________________________________________ oldalszám:122 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ szeresen, amelyek között nagy számban található egészségre, az emberi szervezetre részben vagy egészben ártalmas, rákkeltő, a hormonháztartást is veszélyeztető, nem egy gyúlékony és/vagy robbanásveszélyes is. Az üzemanyagok és a kenőanyagok, a különféle szervetlen és szerves porok, gázok és gőzök, a különféle festékek és oldószereik, hígítóik, a cement, mész, aszfalt, azbeszt, a ragasztók, a műgyanták, a tömítő és szigetelőanyagok és adalékok használatakor, különféle tevékenységek végzésekor közvetlenül vagy közvetve kapcsolatba kerülnek a dolgozók és környezetük a vegyszerekkel. A mikron és annál kisebb méretű füstök és az ultra finom aeroszolok (<100 nm) szinte gyakorlatilag nem vagy csak igen lassan és nyugalmi állapodban ülepednek le, emiatt hatásuk kettős. Egyrészt a levegőszennyezés fokozódásához járulnak hozzá, másrészt kis méretük miatta belélegezhető frakció átjutva a légutak védelmi rendszerén könnyen bejutnak a szervezetbe, az alsó légutakba, sőt a 2,5 μ m - nél kisebb átmérőjű, "finom" porszemcsék (PM2,5) még a tüdő léghólyagocskáiba is és olyan veszélyes anyagokat visznek be, mint pl. a mérgező nehézelemek, sugárzó izotópok, veszélyes, akár rákkeltő szénhidrogének és számos mikroorganizmus. A szervetlen és szerves porok, gázok és gőzök belélegezve okozhatnak kellemetlen állapotot, szédülést, hányingert, légzési zavarokat, fülzúgást, látászavart, a központi idegrendszer károsodása miatt vakságot, elesettséget, görcsöket, eszméletvesztést, halált. Ezért a termék ismerete elengehetetlenül fontos a felhasználók számára. Ennek legfontosabb megjelenése a szabályos, előírás szerinti csomagolás, mely minden lényeges és fontos információt közöl a felhasználóval. Megtudhatják, hogy milyen anyagokat tartalmaz a készítmény, milyen veszélyekkel jár a felhasználása, milyen óvintézkedéseket kell betartani használata során. Lehetőség van arra, hogy a felhasználásra kerülő anyagokról biztonsági adatlapot szerezzünk be, mely további, részletes információkkal szolgál. A munkavégzésnél elengedhetetlenül fontos a megfelelő munkakörülmény biztosítása, mind a helyszín, mind pedig a munkavédelmi- és védőeszközök tekintetében. Ezek betartása megfelelő biztonságot biztosít az egészséges munkavégzéshez. Az EU minden tagállamra kiterjedő közvélemény-kutatást végezett. Az interjúkat a TNS partner intézményei végezték az Európai Unió tagországaiban. A kérdések a munkahelyi biztonságra és az egészségügyi kockázatokra terjedtek ki. Megállapítható volt, hogy


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ a hazai munkavállalók hasonló módon értékelik helyzetüket az EU27 átlagával. Az oktatás és tájékoztatás helyzetének elégtelen voltára is rámutatott a közvélemény kutatás. Foglalkoztunk a kockázat kérdésével a területet érintő jogszabályok erről mint valószínűségi változóról beszélnek. Megállapítható volt, hogy ha a kockázatokról – azaz valószínű kárról – beszélünk, akkor a legtöbbször pénzügyi veszteségre gondolunk. Valóban, a legtöbb kár pénzügyi veszteséggé konvertálható, a kockázatok felmerülésének helye, módja, hatása stb. sokfélesége mellett. Mindenképpen érdemes megjegyeznünk, hogy a fentiekben idézett megfogalmazások mindegyike a kockázatot, mint valószínűségi eseményt definiálja. A kockázatok sokféle kombinációban merülhetnek fel. Az építőiparban, főleg a befejező építési munkák területén fennáll a szerves, oldószergőzök okozta robbanás és mérgezés veszélye. Emiatt az egyes szakipari tevékenység során a munkahelyi mikroklíma a környezetbe kerülő, egészségre ártalmas szennyeződések következtében alapvetően megváltozik. Komoly szakmai felkészültséget igényel a kockázat elbírálása, annál is inkább, mert a vegyi termékeket gyártó és forgalmazó vállalatok gyártmányaik mérgező hatását, veszélyességét – a hatályos rendelkezések ellenére is – nem helyénvaló módon ítélik meg. Veszélyes, mérgező hatású vegyi termékek kerülhetnek úgy forgalomba, hogy az emberi szervezetet károsító sajátságukra, vagy más veszélyforrásra nem is figyelmeztetik a felhasználókat. A biztonsági adatlap (safety data sheet - SDS) az az eszköz, amelynek segítségével a vonatkozó információk a gyártótól, importőrtől vagy későbbi felhasználótól a szállítói láncban lefelé haladva továbbadhatók. Az SDS a legalkalmasabb eszköz erre, mivel már a szállítói lánc összes szereplőjének a körében jól ismert, alkalmazott volt és egy új eszköz előírása csak növelné a költségeket, anélkül, hogy az emberi egészség és a környezet szempontjából előnnyel járna. A veszélyjelek a veszély szimbólumokkal együtt vagy azok „rövidítése” végett, azok nélkül is használatosak. Egyre több építés, felújítás és az ezzel együtt járó bontás jelzi a hazai növekvő életszínvonalat, de sajnos ez a hulladék mennyiségének növekedését is jelenti. Az építési-bontási hulladék általában nem veszélyes, tulajdonságait tekintve inert, hasznosítása különböző attól függően, milyen anyagú a hulladék. Az építési-bontási hulladékok hasznosítására irányuló törekvések főként a hulladéklerakási, valamint az ebből adódó környezetvédelmi és terület-felhasználási problémákra vezethető vissza és csak kisebb mértékben származnak nyersanyagellátási gondokból. _____________________________________________________________________ oldalszám:124 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ A bontásból származó hulladékok jelentős része valóban az inert kategóriába tartozik, van azonban néhány olyan területe ennek a kérdéskörnek, amely kifejezetten a veszélyes kategóriába sorolható. Ilyen az azbeszttel szennyezett, azt tartalmazó épületek bontási hulladéka, valamint azoknak az épületeknek a bontási hulladéka, amelyekben valamilyen ipari tevékenységből származó szennyezés került az épület szerkezeti anyagára. Ezekben az esetekben a bontás megkezdése előtt felmérést kell készíteni, az esetleges veszélyes anyagot tartalmazó, vagy azzal szennyezett elemeket szelektíven el kell távolítani. Ezzel lehet a hulladékgazdálkodási törvény előírásainak eleget tenni. Fontos ezt megjegyezni, mert lehetséges, hogy ennek elmulasztása miatt sok-sok millió Ft-os bírságra lehet számítani. A hulladékgazdálkodási törvény és a veszélyes anyagokról szóló törvény is azt mondja, hogy veszélyesnek kell tekinteni azt az anyagot, amely ilyen anyagot tartalmaz. A tanulmány adatai és a jogszabályok szövege az összeállításakor hatályos szövegek az adatok az év novemberéig megjelent és a szerzők által fontosnak tartott adatok kerültek a tanulmányba. A jogszabályok számai és az adott részhez aktuálisan lábjegyzetben kerültek megjelölésre.



MELLÉKLETEK




Bárca minták

1 osztály veszélye Robbanóanyagok és –tárgyak

2 osztály veszélye Gázok

Gyúlékony gázok

Gyúlékony gázok

Nem gyúlékony, nem mérgező gázok

Nem gyúlékony, nem mérgező gázok

Mérgező gázok

3 osztály veszélye Gyúlékony folyékony anyagok

4. 1. osztály veszélye Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív

4. 2 osztály veszélye Öngyulladásra hajlamos anyagok

4. 3 osztály veszélye Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ anyagok és szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok

5.1 osztály veszélye Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok

6.1 osztály veszélye Mérgező anyagok

5.2 osztály veszélye Szerves peroxidok

6.2 osztály veszélye Fertőző anyagok

7 osztály veszélye Radioaktív anyagok

8 osztály veszélye Maró anyagok



9 osztály veszélye Különféle veszélyes anyagok és tárgyak

A veszélyt jelölő és az UN számot feltüntető narancssárga tábla mintája

Veszélyt jelölő szám (2 vagy három számjegy, adott esetben előtte egy X betű UN szám (4 számjegy) A háttér narancssárga. A keret, a vízszintes vonal és a számjegyek feketék, 15 mm vastagok A veszélyt jelölő számok jelentése a következő: 20 22 223 225 23

fojtó hatású gáz vagy más járulékos veszéllyel nem járó gáz mélyhűtött, cseppfolyósított, fojtó gáz mélyhűtött, cseppfolyósított, gyúlékony gáz mélyhűtött, cseppfolyósított, gyújtó hatású (égést tápláló) gáz gyúlékony gáz


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ 239 25 26 263 265 268 30

323 X323 33 333 X333 336 338 X338 339 36 362 X362 368 38 382 X382 39 40 423 X423 43 44 446 46 462 X462 48 482 X482 50 539 55 556 558 559 56 568 58 59 60 606 623 63 638

gyúlékony gáz, amely spontán heves reakciót okozhat gyújtó hatású (égést tápláló) gáz mérgező gáz mérgező, gyúlékony gáz mérgező, gyújtó hatású (égést tápláló) gáz mérgező, maró gáz - gyúlékony (lobbanáspont 23.....61°C) folyékony anyag; vagy - 61 °C feletti lobbanáspontú gyúlékony folyékony anyag vagy olvasztott szilárd anyag lobbanáspontjával egyenlő vagy annál magasabb hőmérsékleten; vagy - önmelegedő folyékony anyag gyúlékony folyékony anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt gyúlékony folyékony anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva* gyúlékony gázokat fejleszt könnyen gyúló (lobbanáspont 23 °C alatt) folyékony anyag piroforos folyékony anyag piroforos folyékony anyag, amely a vízzel veszélyesen reagál* könnyen gyúló, mérgező folyékony anyag könnyen gyúló, maró folyékony anyag könnyen gyúló, maró folyékony anyag, amely a vízzel veszélyesen reagál* könnyen gyúló folyékony anyag, amely spontán heves reakciót okozhat gyúlékony (lobbanáspont 23.....61 °C), enyhén mérgező folyékony anyag; vagy önmelegedő, mérgező folyékony anyag gyúlékony, mérgező folyékony anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt gyúlékony, mérgező folyékony anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva* gyúlékony gázokat fejleszt gyúlékony, mérgező, maró folyékony anyag gyúlékony (lobbanáspont 23.....61 °C) folyékony anyag, amely gyengén maró; vagy önmelegedő, maró folyékony anyag gyúlékony folyékony, maró anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt gyúlékony folyékony, maró anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva* gyúlékony gázokat fejleszt gyúlékony folyékony anyag, amely spontán heves reakciót okozhat gyúlékony szilárd anyag, vagy önmelegedő anyag, vagy önreaktív anyag szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt gyúlékony szilárd anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva* gyúlékony gázokat fejleszt öngyulladó (piroforos) szilárd anyag gyúlékony szilárd anyag, amely magasabb hőmérsékleten olvasztott állapotban van gyúlékony, mérgező szilárd anyag, amely magasabb hőmérsékleten olvasztott állapotban van gyúlékony vagy önmelegedő, mérgező szilárd anyag mérgező szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt szilárd anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva* mérgező gázokat fejleszt gyúlékony vagy önmelegedő, maró szilárd anyag maró szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt szilárd anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva* maró gázokat fejleszt gyújtó hatású (égést tápláló) anyag gyúlékony szerves peroxid erősen gyújtó hatású (égést tápláló) anyag erősen gyújtó hatású (égést tápláló), mérgező anyag erősen gyújtó hatású (égést tápláló), maró anyag erősen gyújtó hatású (égést tápláló) anyag, amely spontán heves reakciót okozhat gyújtó hatású (égést tápláló), mérgező anyag gyújtó hatású (égést tápláló), mérgező, maró anyag gyújtó hatású (égést tápláló), maró anyag gyújtó hatású (égést tápláló) anyag, amely spontán heves reakciót okozhat mérgező vagy enyhén mérgező anyag fertőző anyag mérgező folyékony anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt mérgező, gyúlékony (lobbanáspont 23.....61 °C) folyékony anyag mérgező, gyúlékony (lobbanáspont 23.....61 °C), maró folyékony anyag


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ 639 64 642 65 66 663 664 665 668 669 68 69 70 72 723 73 74 75 76 78 80 X80 823 83 X83 839 X839 84 842 85 856 86 88 X88 883 884 885 886 X886 89 90 99

mérgező, gyúlékony (lobbanáspont legfeljebb 61 °C) folyékony anyag, amely spontán heves reakciót okozhat mérgező, gyúlékony vagy önmelegedő szilárd anyag mérgező szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt mérgező, gyújtó hatású (égést tápláló) anyag nagyon mérgező anyag nagyon mérgező, gyúlékony (lobbanáspont legfeljebb 61 °C) folyékony anyag nagyon mérgező, gyúlékony vagy önmelegedő szilárd anyag nagyon mérgező, gyújtó hatású (égést tápláló) anyag nagyon mérgező, maró anyag nagyon mérgező anyag, amely spontán heves reakciót okozhat mérgező, maró anyag mérgező vagy enyhén mérgező anyag, amely spontán heves reakciót okozhat radioaktív anyag radioaktív gáz radioaktív gáz, gyúlékony radioaktív, gyúlékony (lobbanáspont legfeljebb 61 °C) folyékony anyag radioaktív, gyúlékony szilárd anyag radioaktív, gyújtó hatású (égést tápláló) anyag radioaktív, mérgező anyag radioaktív, maró anyag maró vagy gyengén maró anyag maró vagy gyengén maró anyag, amely vízzel veszélyesen reagál* maró folyékony anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt maró vagy gyengén maró, gyúlékony (lobbanáspont 23 – 61 °C) folyékony anyag maró vagy gyengén maró, gyúlékony (lobbanáspont 23 – 61 °C) folyékony anyag, amely vízzel veszélyesen reagál* maró vagy gyengén maró, gyúlékony (lobbanáspont 23 – 61°C) folyékony anyag, amely spontán heves reakciót okozhat maró vagy gyengén maró, gyúlékony (lobbanáspont 23 – 61°C) folyékony anyag, amely spontán heves reakciót okozhat és vízzel veszélyesen reagál* maró, gyúlékony vagy önmelegedő szilárd anyag maró szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt maró vagy gyengén maró, gyújtó hatású (égést tápláló) anyag maró vagy gyengén maró, gyújtó hatású (égést tápláló), mérgező anyag maró vagy gyengén maró, mérgező anyag erősen maró anyag erősen maró anyag, amely a vízzel veszélyesen reagál* erősen maró, gyúlékony (lobbanáspont 23.....61 °C) folyékony anyag gyúlékony vagy önmelegedő, erősen maró, szilárd anyag erősen maró és gyújtó hatású (égést tápláló) anyag erősen maró és mérgező anyag erősen maró és mérgező anyag, amely vízzel veszélyesen reagál* maró vagy gyengén maró anyag, amely spontán heves reakciót okozhat környezetre veszélyes anyag vagy különféle veszélyes anyagok különféle veszélyes anyagok magas hőmérsékleten szállítva



2. számú melléklet Az Európa Unió tagállamai zászlóik és nemzetközi rövidítéseik, a rövidítések alfabetikus sorrendjében rövidítés

28

zászló

ország név28

AT

Ausztria

BE

Belgium

BG

Bulgária

CY

Ciprus

CK

Csehköztársaság

DK

Dánia

EE

Észtország

FI

Finnország

FR

Franciaország

DE

Németország

EL

Görögország

HU

Magyarország

IE

Írország

Az országok nevei a magyar nyelven vannak keltüntetve


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ rövidítés

zászló

ország név28

IT

Olaszország

LV

Lettország

LT

Litvánia

LU

Luxemburg

MT

Málta

NL

Hollandia

PL

Lengyelország

PT

Portugália

RO

Románia

SK

Szlovákia

SI

Szlovénia

ES

Spanyolország

SE

Svédország

UK

Egyesült Királyság

EU27

Európa Unió




Az R-mondatok többsége csak a megfelelő veszélyszimbólummal, vagy veszélyjellel együtt alkalmazható! R 1 – Száraz állapotban robbanásveszélyes R 2 – Ütés, súrlódás, tűz vagy más gyújtóforrás robbanást okozhat R 3 – Ütés, súrlódás, tűz vagy egyéb gyújtóforrás rendkívül mértékben növeli a robbanásveszélyt R 4 – Nagyon érzékeny, robbanásveszélyes fémvegyületeket képez R 5 – Hő hatására robbanhat R 6 – Levegővel érintkezve vagy anélkül is robbanásveszélyes R 7 – Tűzet okozhat R 8 – Éghető anyaggal érintkezve tüzet okozhat R 9 – Éghető anyaggal érintkezve robbanásveszélyes R 10 – Kevésbé tűzveszélyes R 11 – Tűzveszélyes R 12 – Fokozottan tűzveszélyes R 14 - Vízzel hevesen reagál R 14/15 – Vízzel hevesen reagál és közben fokozottan tűzveszélyes gázok képződnek R 15 – Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes gázok képződnek R 15/29 – Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes és mérgező gázok képződnek R 16 – Oxidáló anyaggal érintkezve robbanásveszélyes R 17 – Levegőn öngyulladó R 18 – A használat során robbanásveszélyes / tűzveszélyes gáz – levegő elegy keletkezhet R 19 – Robbanásveszélyes peroxidokat képezhet R 20 – Belélegezve ártalmas R 21 – Bőrrel érintkezve ártalmas R 20/21 – Belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas R 20/21/22 – Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas _____________________________________________________________________ oldalszám:134 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ R 20/22 – Belélegezve és lenyelve ártalmas R 21/22 – Bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas R 22 – Lenyelve ártalmas R 23 – Belélegezve mérgező (toxikus) R 23/24 – Belélegezve és bőrrel érintkezve mérgező R 23/25 – Belélegezve és lenyelve mérgező R 23/24/25 – Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező R 24 – Bőrrel érintkezve mérgező (toxikus) R 24/25 – Bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező R 25 – Lenyelve mérgező (toxikus) R 26 – Belélegezve nagyon mérgező (toxikus) R 26/27 – Belélegezve és bőrrel érintkezve nagyon mérgező R 26/27/28 – Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező R 26/28 – Belélegezve és lenyelve nagyon mérgező R 27/28 – Bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező R 27 – Bőrrel érintkezve nagyon mérgező (toxikus) R 28 – Lenyelve nagyon mérgező (toxikus) R 29 – Vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek R 30 – A használat során tűzveszélyessé válik R 31 – Savval érintkezve mérgező gázok képződnek R 32 – Savval érintkezve nagyon mérgező gázok képződnek R 33 – A halmozódó (kumulatív) hatások miatt veszélyes R 34 – Égési sérülést okoz R 35 – Súlyos égési sérülést okoz R 36 – Szemizgató hatású R 37 – Izgatja a légutakat R 36/37 – Szemizgató hatású, izgatja a légutakat R 36/37/38 – Szem- és bőrizgató hatású, izgatja a légutakat R 36/38 – Szem- és bőrizgató hatású R 37/38 – Bőrizgató hatású, izgatja a légutakat R 38 – Bőrizgató hatású R 36/37/38 – Szem- és bőrizgató hatású, izgatja a légutakat _____________________________________________________________________ oldalszám:135 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ R 39/23/24/25 – Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39 – Nagyon súlyos és maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/23 – Belélegezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/24 – Bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/25 – Lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/26 – Belélegezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/27 - Bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/28 - Lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/23/24 – Belélegezve és bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/23/25 – Belélegezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/24/25 – Bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészség károsodást okozhat R 39/26/27 – Belélegezve és bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/26/28 - Belélegezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/27/28 - Bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészség károsodást okozhat R 39/26/27/28 – Belélegezve, bőrrel érintkezve, lenyelve nagyon mérgező: súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 40 – A rákkeltő hatás korlátozott mértékben bizonyított R 41 – Súlyos szemkárosodást okozhat R 42 – Belélegezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet) R 42/43 – Belélegezve és bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat R 43 – Bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet) _____________________________________________________________________ oldalszám:136 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ R 44 – Zárt térben hő hatására robbanhat R 45 – Rákot okozhat (karcinogén hatású lehet) R 46 – öröklődő genetikai károsodást okozhat (mutagén hatású lehet) R 48 – Hosszú időn át hatva súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/20 – Hosszabb időn át belélegezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/21 – Hosszabb időn át bőrrel érintkezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/22 – Szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/23 – Hosszabb időn át belélegezve mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/24 – Hosszabb át bőrrel érintkezve mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/25 – Szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/20/21 – Hosszabb időn át belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas. súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/20/22 – Hosszabb időn át belélegezve és szájon át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/21/22 – Hosszabb időn át bőrrel érintkezve és szájon át szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/20/21/22 – Hosszabb időn át belélegezve, bőrön és szájon keresztül a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/23/24 – Hosszabb időn át belélegezve és bőrön keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/23/25 – Hosszabb időn át belélegezve és szájon keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/24/25 – Bőrön és szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/23/24/25 – Hosszabb időn át belélegezve, bőrön és szájon keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat R 49 – Belélegezve rákot okozhat (karcinogén hatású lehet) R 50 – Nagyon mérgező a vízi szervezetekre


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ R 50/53 – Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat R 51 – Mérgező a vízi szervezetekre R 52 – Ártalmas a vízi szervezetekre R 53 – A vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat R 51/53 – Mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat R 52/53 – Ártalmas a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat R 54 – Mérgező a növényvilágra R 55 – Mérgező az állatvilágra R 56 – Mérgező a talaj szervezeteire R 57 – Mérgező a méhekre R 58 – A környezetben hosszantartó károsodást okozhat R 59 – Veszélyes az ózonrétegre R 60 – A fertilitást (fogamzóképességre vagy nemzőképességre) ártalmas lehet R 61 – A születendő gyermekre ártalmas lehet R 62 – A fertilitásra (fogamzóképességre vagy nemzőképességre) ártalmas lehet R 63 – A születendő gyermeket károsíthatja R 64 – Szoptatott újszülöttet és csecsemőt károsíthatja R 65 – Lenyelve ártalmas, aspiráció (idegen anyagnak a légutakba beszívása) esetén tüdőkárosodást okozhat R 66 – Ismételt expozíció a bőr kiszáradását vagy megrepedését okozhatja R 67 – Gőzök álmosságot vagy szédülést okozhatnak R 68 – Maradandó egészségkárosodást okozhat R 68/20 – Belélegezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat R 68/21 – Bőrrel érintkezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat R 68/22 – Lenyelve ártalmas: maradandó egészség károsodást okozhat R 68/20/21 – Belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat R 68/20/22 – Belélegezve és lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat


Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ R 68/21/22 – Bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat R 68/20/21/22 – Belélegezve, bőrrel érintkezve, lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat



4. számú melléklet A veszélyes anyagok biztonságos használatára utaló S-mondatok: S 1 – Elzárva tartandó S 1/2 – Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó S 2 – Gyermekek kezébe nem kerülhet S 3 – Hűvös helyen tartandó S 3/7 – Az edényzet jól lezárva, hűvös helyen tartandó S 3/14 – Hűvös helyen, ...-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg] S 3/9/14 – Hűvös, jól szellőztethető helyen, ...-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg] S 3/9/49 – Hűvös, jól szellőztethető helyen, csak az eredeti edényben tárolható S 3/9/14/49 – Hűvös, jól szellőztethető helyen, ...-tól/-től távol, csak az eredeti edényzetben tárolható [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg] S 4 - Lakott területtől távol tartandó S 5 - ..... alatt tartandó ( a folyadékot a gyártó határozza meg) S 6 - ..... alatt tartandó ( az inert gázt a gyártó határozza meg) S 7 – Az edényzet légmentesen lezárva tartandó S 7/8 – Az edényzet légmentesen lezárva, szárazon tartandó S 7/9 – Az edényzet légmentesen lezárva és jól szellőztethető helyen tartandó S 7/47 – Az edényzet légmentesen lezárva ....°C hőmérsékletet nem meghaladó helyen tárolható (a hőmérsékletet a gyártó határozza meg) S 8 – Az edényzet szárazon tartandó S 9 – Az edényzet jól szellőztethető helyen tartandó S 12 – A tartályt nem szabad légmentesen lezárni S 13 – Élelmiszertől, italtól és takarmánytól távol tartandó S 14 - ...tól /-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyago(ka)t a gyártó határozza meg] S 15 – Hőhatástól távol tartandó S 16 – Gyújtóforrástól távol tartandó – Tilos a dohányzás S 17 – Éghető anyagoktól távol tartandó S 18 – Az edényzetet óvatosan kell kezelni és kinyitni _____________________________________________________________________ oldalszám:140 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ S 20 – Használat közben enni, inni nem szabad S 20/21 – A használat közben enni, inni és dohányozni nem szabad S 21 – Használat közben tilos a dohányzás S 22 – Az anyag porát nem szabad belélegezni S 23 – A keletkező gázt/füstöt/gőzt/permetet nem szabad belélegezni S 24 – A bőrrel való érintkezés kerülendő S 25 – Kerülni kell a szembejutást S 24/25 – Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és a szembejutást S 26 – Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni S 27 – A szennyezett ruhát azonnal le kell vetni/venni S 27/28 – Ha az anyag a bőrre jut, a szennyezett ruhát rögtön le kell vetni és a bőrt kellő mennyiségű ...-val/-vel azonnal le kell mosni (az anyagot a gyártó határozza meg) S 28 – Ha az anyag bőrre kerül vízzel bőven azonnal le kell mosni S 29 – Csatornába engedni nem szabad S 29/35 – Csatornába engedni nem szabad. Az anyagot és edényzetét megfelelő módon kell ártalmatlanítani S 29/56 – Csatornába engedni nem szabad, az anyagot és az edényzetét a veszélyesvagy speciális hulladék gyűjtőhelyre kell vinni S 30 – Soha nem szabad vízzel keverni S 33 – A sztatikus feltöltődés ellen védekezni kell S 35 - Az anyagot és edényzetét megfelelő módon ártalmatlanítani kell S 36 – Megfelelő védőruházatot kell viselni S 37 – Megfelelő védőkesztyűt kell viselni S 36/37 – Megfelelő védőruházatot és védőkesztyűt kell viselni S 36/39 – Megfelelő védőruházatot és szem-/arcvédőt kell viselni S 36/37/39 – Megfelelő védőruházatot, védőkesztyűt és szem/arcvédőt kell viselni S 37/39 – Megfelelő védőkesztyűt és arc-/szemvédőt kell viselni S 38 – Ha a szellőzés elégtelen, megfelelő légzőkészüléket kell használni S 39 – Szem-/arcvédőt kell viselni S 37/39 – Megfelelő védőkesztyűt és arc-/szemvédőt kell viselni S 40 – A padlót és a beszennyeződött tárgyakat ...-val/-vel kell tisztítani (az anyagot a gyártó határozza meg) _____________________________________________________________________ oldalszám:141 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________ S 41 – Robbanás vagy tűz esetén a keletkező gázokat nem szabad belélegezni S 42 – Füst-/permetképződés esetén megfelelő légzésvédőt kell viselni S 43 - Tűz esetén használjunk homokkal oltandó. Víz használata tilos! S 45 – Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvost kell hívni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni S 46 – Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg kell mutatni S 47 – 50 oC feletti hőmérsékleten nem tárolható S 47/49 - .... °C hőmérsékleten, csak az eredeti edényzetben tárolható (a hőmérsékletet a gyártó határozza meg) S 48 - ...-val/-vel nedvesen tartandó (az anyagot a gyártó határozza meg) S 49 – Csak az eredeti edényzetben tárolható S 50 - … val/vel nem keverhető S 51 – Csak jól szellőztetett helyen használható S 52 – Nagy felületű, tartózkodásra alkalmas helyiségekben nem használható S 53 – Kerülni kell az expozíciót, - használatához külön utasítás szükséges S 56 – Az anyagot és edényezetét veszélyes, vagy speciális hulladék gyűjtőhelyre kell vinni S 57 – A környezetszennyezés elkerülésére megfelelő edényzetet kell használni S 59 – A hulladék anyag visszanyeréséhez / újrahasznosításához a gyártótól / forgalmazótól kell tájékoztatást kérni S 60 – Az anyagot és/vagy edényzetét veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani S 61 – Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. Speciális adatokat kell kérni/Biztonsági adatlap S 62 – Lenyelés esetén hánytatni tilos: azonnal orvoshoz kell fordulni és megmutatni az edényzetet vagy a címkét S 63 - Belégzés miatt bekövetkező baleset esetén a sérültet friss levegőre kell vinni és biztosítani számára a nyugalmat S 64 – Lenyelés esetén a szájat vízzel öblítjük ki (csak abban az esetben, ha a sérült nem eszméletelen) Példák R-mondatokra és a hozzátartozó veszélyjelre: _____________________________________________________________________ oldalszám:142 oldalak száma:147

Veszélyes anyagok az építőiparban _____________________________________________________________________          

T+ (nagyon mérgező): R 23, R 27, R 26, R 39 T (mérgező): R 23, R 24, R 25, R 39, R 48 Xn (ártalmas): R 20, R 21, R 22, R 40, R 48, R 42 C (maró): R 35, R 34 Xi (irritatív): R 41, R 36, R 37, R 38, R 43 N (környezeti veszély): R 50, R 51, R 59 E (robbanás veszélyes): R 2, R 3 O (égést tápláló, oxidáló): R 7, R 8, R 9 F+ (fokozottan tűzveszélyes): R 12 F (tűzveszélyes): R 11, R 15, R 17

Példák a veszélyszimbólum nélküli, önálló R-mondatokra: 

R 1, R 4, R 5, R 6, R 7, R 10, R 14, R 16, R 18, R 19, R 30, R 44, R 52



5. számú melléklet Veszélyszimbólumok






Irodalomjegyzék (1) Wikipédia (2) Bruckner Győző: Szerves kémia (3) Furka Árpád: Szerves kémia (4) Pallas Nagy Lexikona Pallas Rt. 1893 (5) Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret (6) Páldy Anna et al.: A levegőszennyezettség egészségkárosító hatásának értékelése, Budapesti Népegészségügy, XXXIV. Évfolyam, 3. szám, 2003; Páldy Anna et al.: Aphesis2 report: Budapest city report, 2004 (7) Biztonsági adatlapok (8) Trilak Festékgyártó Kft. Lazurán tartós vastag lazúr etil-diglikol (9) Kovács Géza: Oldószergőzök okozta robbanási és mérgezési veszély az építőiparban (10) Hommel (1992.) (11) Rühi, R.; Musanke, U.: Der Gesprächskreis BITUMEN - Ein Bündnis für den Arbeitsschutz. _ Gefahrstoffe - Reinhaltung der Luft, 61. k. 11-12. sz. 2001. p. 493-498. (12) Knecht, U.; Walter, D.; Woitowicz, H. J.: Human-experimentelle Untersuchungen zur dermalen Resorption von Bitumen-Emissionen. = Gefahrstoffe - Reinhaltung der Luft, 61. k. 11-12. sz. 2001.p.503-506. (13) Fuhst, K.; Levsen, K. stb.: Untersuchungen zu möglichen kanzerogenen Effekten von D~mpfen und Aerosolen aus Bitumen nach inhalativer Aufnahme bei Ratten. = Gefahrstoffe - Reinhaltung der Luft, 61. k. 11-12. sz. 2001. p. 511-512. (14) Rumler,

R.;

Raulf-Heimsoth,

Gussasphaltierem

und

spezielle

M.:

Arbeitsmedizinische

arbeitsmedizinische

Betreuung

Untersuchungen.

von =

Gefahrstoffe - Reinhaltung der Luft, 61. k. 11-12. sz. 2001. p. 513-514. (15) Rühl, R.: Bitumen krebserzeugend? = Gefahrstoffe - Reinhaltung der Luft, 61. k. 1112. sz. 2001. p. 519-520.




VESZÉLYES ANYAGOK AZ ÉPÍTŐIPARBAN

Recommend Documents