85
A MÁTRADERECSKEI KAOLIN.
A 1.
pyrometrikus vizsgálat (tzállóság) eredményei: Földtani Int. (Emszt.) 1924 okt. 2. Segerkúp 28, azaz 1630 C°.
für Tonindustrie (1925. III. 25.). 2. Chemische Laboratórium Nyers kaolin 31 32 Seger; iszapolt kaolin 31 Seger; iszapolási maradék 30 Seger. 3. Magánlaboratorium (1924 IX. 6.) Segerkúp 31. A laboratóriumi vizsgálatok eredményének alapján kitnik, hogy a mátraderecskei típusú nyers kaolin csaknem egész tömegében felhasználható, iszapolt félesége pedig úgy plaszticitás, mint szín, strukturális tulajdonsága és tzállósága alapján kedvez helyet biztosít magának a hazai már ismeretes és használatban lev tzálló és riolit-
—
kaolinok között. Tzállóság tekintetében a nyers és az iszapolt kaolin
között lényegtelen a különbség, csupán a szín tisztasága és máztartóképesség szempontjából az iszapolt kaolin felhasználása ajánlatosabb.
A
nyers kaolinnál fellép színszennyezdések Ca(OH) L,-val közömbösíthetk.
(Készült a közgazdaságtudományi kar gazdasággeológiai intézetében, Budapesten.)
VESUVIÁN ÉS SCHEELIT CSIKLOVÁRÓL A 10 — 12. ábrával. Irta
A
Koch Sándor
:
dr.*
V esuvián Csiklováról.
1.
Csiklova-bányai exogén kontakt öv vesuvián-szirtjének rétegei-
ben fenn-nve,
el
az
illetve
üregeket kitölt kékes kalcitban benn-nve
ásvány kristályai, melyek nagyságukkal és szépségükkel már régen magukra vonták a szakférfiak érdekldését. így a 1 Kenngott 2 Döll 3 és behatóbban múlt században Haidinger 4 6 foglalkozott velük, újabban meg Liffa Zepharovich ismertette ez ásvány elfordulási körülményeit, megemlékezve röviden a kristályokon szerepl gyakoribb formákról, valamint a társásványokról is.
fordulnak
ez
,
,
Említett szerzk
közleményeibl tudjuk, hogy a vesuvián Csiklován benn-ntt, barnászöldes vagy zöldszínü, piramisos vagy prizmás habitusú kristályokban fordul el s kristályairól összesen nyolc
fenn-ntt
és
melyek közül az öt els gyakran, a három utolsó ritkábban szerepel a kombinációkon. E nyolc forma, gyakoriságuk sorrendjében, a következ:
formát említenek,
p {111}, o {101}, a {100}, m {110}, c {001}, f {210}, t {331}, s {311}. Tehát a véglap, az els- és másodrend prizma, egy ditetragonális * 1
Eladta a Magyarhoni Földtani Társulat 1924. évi december hó 3-iki szakülésén. Mohs: Mineral transl. by Haidinger II. 1825. p. 354. — 2 Sitzungsber. d. W.
Ak. 1854. XII. d.
W. Ak.
1864.
p. p.
722. 100.
—
—
5
3
Tscherm.
A
m.
Miner.
k. Földt.
Mitt.
1874. p. 85.
—
Int. évi jelentése 1911-rl.
4
Sitzungsber.
157.
o.
86
KOCH SÁNDOR
elsrend
prizma, két
A
bipiramis.
nális
DR.
másodrend
és egy
vesuvián
bipiramis és egy ditetrago-
mint társásványok wolla-
kristályokat
stonit és diopsid kísérik.
Vizsgálataim tárgyát 16, e lelhelyrl származó, vesuvián kristály melyeknek nagyobb részét Motsidlovszky Dezs úr volt
képezte, szíves
gyjteményébl számomra
hálás köszönetemet fejezem
a következ 14 formát
A
ki.
miért
átengedni,
helyen
e
is
sikerült megállapítanom:
c
{001}
m
{110}
o {101}
a {100}
v {102}
{210}
z {211}
f
neki
megvizsgált kristályokon összesen
i
P {Hl}
{112}
{311}
5
b
{221}
v {511}
t
{331}
n {212}
Megvan tehát a kristályokon:
a
az els-
véglap,
és a
másodrend
prizma, valamint egy ditetragonális prizma, négy elsrend, két másod-
rend
bipiramis és négy ditetragonális bipiramis.
közül hat
A
lelhelyre nézve
e
Az
összes
formák
új.
kristályok habitusa piramisos vagy prizmás; az elbbiek barna,
barnászöld vagy zöldesbarna színek, fenn-nve és benn-nve fordulnak el, általában jóval nagyobbak a prizmás habitusú kristályoknál s akadnak közöttük, rendesen szimpla, csupán a p által felépített egyének, melyeknek közép élhossza a 7 cm-t
is eléri,
ban mindig szegényebbek, mint a másik típus
lapokban azon-
kristályai.
A
prizmás
habitusú kristályok színe gyengén barnászöld, hagymazöld, rendszerint
nem igen haladja meg s lapokban csupán p lapok által határolt gyakori kristályoktól eltekintve a két típus leggyakrabban elforduló és leglapdúsabb kom-
fenn-nttek, nagyságuk a 2 cm-t
gazdagabbak.
A
binációit az alanti összeállítás szemlélteti:
|
c Sorszám
1
m
MM
a
f
{100} {210}
+ +
P
b
t
M M {221}
+
1
{!»}
0
V
{101} {102}
z
s
{“*}
{2,1}
V
n
M
{*“}
Típus
+ piramisos
+ +
+ +
+ +
3
+ + + + +
+
4
+ + + + + + T
2
+
+ +
+ prizmás
i
~T~
+ + + + +
87
VESUVIÁN ÉS SCHEELIT CSIKLOVÁRÓL.
Míg tehát a piramisos
eljöv
típusú, leggyakrabban
kombinációkat
meg négy forma, kilenc forma lapjai építik fel (10. ábra), addig a prizmás típusú kristályokon a formák száma hét és tizenhárom közt változik; ez utóbbi típusnak s egyszersmind e leihelynek leglapdúsabb kristályát mutatja he a 11. ábra. a lapokban leggazdagabb
e
tartozókat
típushoz
Az egyes formák gyakorisága a két típus kristályainál más és más, így kilenc megmért piramisos kristály közül: mind a kilencen szerepeltek: p, o, m, a hat kristályon c, s, „
A
három
„
egy
„
b,
„
szerepelt:
z,
i.
prizmás típusúak közül hét kristályt vizsgáltam meg
mind a hét kristályon szerepeltek: m, Öt
99
99
egy
a,
f,
•
e,
i,
s,
:
v,
v,
n
p,
s b,
közülük: o,
i,
Fentieket összegezve, a 16 megvizsgált kristály közül
mind a tizenhaton szerepelnek: tizenegy kristályon ti z
,,
„
o,
c,
s,
b,
,
hét
t
p,
m, a
z,
f, ,,
t,
,,
egy
i.
v,
v,
n.
Az egyes formák
lapjairól a következket mondhatom: a mindig p lapjai a kisebb kristályokon kifogástalan fényességek, a nagyobbakon homályosabbak s igen gyakran a lap határolásának megfelel alakú növekedési idomokkal vannak borítva. Az m prizma jól
fejlett
lapjai a piramisos kristályokon hosszú,
típusúakon
téglalapalakú,
szintén
fényes csíkocskák; a prizmás
fényes
és
jó
reflexet
szolgáltató
KOCH SÁNDOR
88 lapok.
Az
a
prizma rombus,
DR.
hatszögalakú
illetve
lapjai
szintén
formák lapjai, mint többé-kevésbbé fényes, vékony csíkocskák jelennek meg a kombinációkon s közülük a ritkább formák soha sincsenek teljes lapszámmal kifejldve, hanem csak néhány lap képviseli ket: így az i-t három, a v-t két, a v-t és n-et négy-négy lap. A rendesen négyzetalakú bázis arányfényesek
s jó
reflexeket adnak. -Az
többi
összes
lag kicsi, de fényes lapokkal szerepel.
Társásványai gyanánt a kék kalciton kívül csak a wollastonitot sem valami gyakoriak. Igen érdekes
és a diopsidot említhetjük, ezek
az a darab, melyen a vesuvián
szög prizma
kristályokon kb.
1
cm átmérj,
hat-
és bázisból álló, fehér diopsid kristályok alkotta pseudo-
morfosák ülnek.
A
között nemcsak alakmutatkozik eltérés. A piramisos kristályok színe ugyanis barna, zöldesbarna vagy barnászöld, a prizmás habitusuaké ellenben gyengén barnászöld, hagymazöld. Abban azonban mindkét típus kristályai megegyeznek, hogy a kristályok átlátszatban,
két típusba tartozó vesuvián kristályok
hanem színben
is
lanok, belsejük repedésekkel
telt
csak egészen kicsiny kristálykáik
s
akadnak áttetszek. Pleochroizmusuk megállapítá:a céljából négy orientált metszetet készítettem különböz szín kristályokból s rajtok a következket tapasztaltam.
között
a
C
barna kristályok
pleochroizmus
gyenge
zöldessárga
vil. -csízzöld
barnászöld
„
„
zöldesbarna
„
„
ers ers
„
igen gyenge
zöld
A
kristályok
szinezése
nem
centrum
vil.
hagymazöld
egyenletes,
sötétebb, a szélek felé világosabb, így
a
sárgászöld
pl.
vörösesbarna
sárgásbarna világos barnássárga
aranyoszöld.
a centrum
felé
mindig
a zöldesbarna kristályoknál
gyengén zöldesbarna, a szélek gyengén barnászöldek, a magától értetdleg, szintén változik a középtl a A c tengelyre merlegesen csiszolt lemezek normális, egy-
pleochroizmus, szélek felé.
optikai tengely kristálynak megfelel tengelyképet adnak, csak a zöldszín kristályoknál észlelhet igen gyenge kéttengelység. A formák megállapítása céljából mért és számított szögértékek a következk: Mért
Számított (Zepharovich)
26°34'
a:f
100:210
26°32'
a:v
100:511
22°56'
22°54'
100:311 100:211
35°13'
35°09'
46°34'
46°34'
a:s
a:z z p :
m:t m:
b
211:111 110:331 110-221
17°37'
17°4T10"
23°43'
23°40'
33°23'
o 33 19'30"
89
VESUVIÁN ÉS SCHEELIT CSIKLOVÁRÓL. Számított (zepharovich)
Mért b
t:
p:p' p\x
he
50°41'
50°40'
16°22'
16°25'30"
112:001
20°48'
20°49'
37°14'30"
p: c
111:001
37°13'
o o
101:011
39°05'
39°07'
o: c
28° 12'
28° 15 '30"
o v
101:001 101:102
13°10'30'
13°13'
v: c
102:001
15°04'
15°02'03"
o:n
101:212 212:111
13°15'
13°19'04"
12°04'
12°00'50"
26°38'08"
:
n:p
212:212
26°34' 28°05'
28°08'
s'
211:121 311:131
45°20'
45°21'
V. V
511:151
62°45'
62°49'
n w
V11
:
z:z' s
:
2.
A
ról
9°39'30"
9°37'
331:221 111:111 111:112
Scheelit Csiklováról.
hazánkban egyedül Csiklovabányáismeretes, elfordulásán kívül azonban egyéb adatokat az irodalomscheelit kristályosodottan
találunk. Alkalmam volt Fülöpp dr. temesvári, róla nem Motsidlovszky Dezs úr budapesti magángyjteményében, valamint a budai Paedagogium gyjteményeiben nehány innen származó darabot
ban
megvizsgálni
s
vizsgálataim eredményét a követ-
kezkben adom.
A
scheelit
elfordulási
ményei Csiklován kétfélék. Vagy az
e
körül-
lelhelyre
annyira jellemz, ersen görbültlapú, centiméteres
nagyságú arsenopirit kristályokon ülnek sárgásszín, átlátszatlan, csupán p {111} lapok által határolt, 5 mm nagyságot elér scheelit kristályok (ez
elfordulás
legszebb
darabját
Fülöpp
dr.
gyjteményeiben láttam), vagy a vesuvián-szirt kisebb hasadékainak falára telepedett és tetradimitbl álló kristályos
a piciny, fehéres,
maximum ers fény
2
mm-t elér, kristálykák,
bismuthin
halmazon ülnek színtelen, kissé
melyeken négy formát sikerült meg-
állapítanom. (12. ábra.)
Uralkodó az
e
c
{001}
p {111}
6
{101}
8
másodrend
bipiramis,
{311} lapjai
kissé
homályosak,
a p alappiramis fényes csíkocskái és az s harmadrend bipiramis szintén fényes, háromszögalakú lapjai tompítják. A c bázis piciny. éleit
%
90
KOCH SÁNDOR
homályos lapokkal és
A
szerepel.
DR.
kristálykák, melyeken az els-, másod-
harmadrend bipiramisok egy-egy képviselje
tipikusan
szerepel,
tetragonalis bipiramidalis kristályok.
Mért és számított szögértékek: Számított (Dauber)
Mért
101:011 101:111
e: e
e:p
p: s
101:311 111:311
1924.
Készült
e:s
Budapest,
a
72°46'
72°40'30"
39°58'
39°58'
68°15'
68°18'
28°18'
28°21'
Pázmány
Péter
Tudományegyetem
Ásvány-kzettani Intézetében.
A KÖZÉPDUNAI HEGYVIDÉK ÉDESVÍZI MÉSZKÖVEINEK írta
A
:
Boros Ádám
FITOLITJEI.
dr.*
hazai diluvium flórájának tanulmányozása céljából felkerestem
az összes fontosabb feltárt középmagyarországi édesvízi mészköveket.
A következkben ama növényi eredet facieseket ismertetem, amelyek a mésztufák képzésében szerepet játszanak. Édesvízi meszeink közül a tatai és kiscelli tufás szerkezet meszek nagyrésze növényi eredet, de származásuk pontosabban kevésszer ismerhet
fel.
A
tömörebb dunaalmási, sütti, pomázi, buda-
sokkal
kalászi, békásmegyeri
—
az elbbieknél feltétlenül régibb
1
—
lueszekben alig van felismerhet organikus eredet kifejldés.
édesvízi
Ügy
a
mint a kiscelli mésztufák fitogén eredet részei túlnyomórészt bekérgezett törmeléknek és részben más detritusznak halmazából állanak. E bekérgezett törmelékbl álló, nagyon likacsos s az alkatrészek összevisszaságát mutató mésztufa-darabok olykor jellegzetes alakúaknak látszanak, noha az alkatrészek meghatározhatatlanok (álkövületek). A látszólag jellemz alakok keletkezésének egyik oka az, a törmeléket hogy a víz sodra különösen a forrástölcsérekben nagyság és alak szerint nagyjából szelektálja, így a keletkezett mésztatai,
—
—
tufa-darabok bizonyos szabályossággal bírnak.
A
fitogén mésztufa-faciesek közül
fitogén
pisolitektl
—
csak
moszatok (algolit), kárák
és
—
eltekintve a részben szintén
a „mészkiválasztók“, nevezetesen fonál-
mohok
(bryolit) által alkotottakat lehet
felismerni.
Az * 1
algolit a tatai
mésztufában meglehets gyakori, a kiscelliben
Eladta a Magyarhoni Földtani Társulat 1924. Kormos-Schréter, Évi Jelent. 1915. p. 542.
nov.
5.-i
6zakülésén.
