A magyarországi közforgalmú személyszállításban díjhordozóként alkalmazásra kerülő chipkártyás rendszerek összközlekedési koncepciója (ELEKTRA Hungaria) Verzió 2.2
Kiadta: GKM Infrastruktúra Szakállamtitkárság
Budapest, 2006. szeptember 1.
Összefoglaló áttekintés Az információs technológia fejlődéséből fakadóan nemzetközileg egyre nagyobb teret nyer a chipkártyák közlekedési alkalmazása, amelyek igen nagy jelentőséggel bírnak a szolgáltatások könnyebb igénybevehetősége, a különböző szolgáltatások közti átjárhatóság biztosítása, a teljesítmény-arányos viteldíjak megvalósítása, a készpénz-fizetésimód kiváltása, a hatékonyabb utasellenőrzés szempontjából, továbbá a pontosabb adatgyűjtés révén a szállítási kapacitások jobb kihasználhatósága és hatékonyabb működtetése vonatkozásában. Az országos közlekedési kártyarendszer elősegítése érdekében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) kezdeményezésével, a 2002-ben elkezdődött munka keretében, Irányító Bizottság jött létre, valamint Szakbizottság alakult a gyakorlati munka koordinált vitelére, amelyben részt vettek az országos hatókörű társaságok, a MÁV, a Volán társaságok, valamint a BKV képviselői, tanácsadó cégek bevonásával és aminek során létrejött egy, a GKM, IHM és a MEH miniszterek, továbbá a társasági vezetők által aláírt Szándéknyilatkozat, amely országosan egységes elvű közlekedési kártyarendszer megvalósítását szorgalmazta. Ezen szándékok alapján, közbeszerzési eljárás keretében a TRANSMAN Közlekedési Rendszergazdálkodási Tanácsadó Kft (www.transman.hu) által vezetett hazai és nemzetközi szakértőkből álló munkacsoport kapott megbízást az egyes alágazati utaskezelési technológiák figyelembevételével egységesen alkalmazható országos követelmények kidolgozására. A munkák a GKM Közlekedéspolitikai Főosztálya irányításával folytak. A külföldi tapasztalatok és korábban elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható volt, hogy az átjárhatóság biztosítása az elsődleges szempont, amihez megállapítandók a „minimál követelmények”, amelyek betartása lehetővé teszi, hogy a különböző helyeken és időben megvalósuló helyi és helyközi közlekedési rész-rendszerek összekapcsolásával létrejöhessen az országosan egységes elvek alapján működő, átjárható „ELEKTRA Hungaria” rendszer. A korábbi részvizsgálatok alapján a következő két összefoglaló dokumentáció készült: A magyarországi közforgalmú személyszállításban díjhordozóként alkalmazásra kerülő chipkártyás rendszerek összközlekedési koncepciója A magyarországi közforgalmú személyszállításban díjhordozóként alkalmazásra kerülő chipkártyás rendszerek alapkövetelményei Az első munkaváltozat után 2005. december 15.-én került közzétételre a „Verzió 2.1”, amely a folyamatba került pályázati kiírások alapjául szolgált. A pályázók és fejlesztők visszajelzései alapján, továbbá a közlekedési viteldíj- és kedvezményrendszerben várható változások figyelembevételével kisebb módosítások következtek be a kártyaszerkezeten belül, egyes mezők méretében és értelmezésében, amelyeket átvezetve állt elő jelen ELEKTRA Hungaria Követelmények „Verzió 2.2”, amely 2006. szeptember 1-től a GKM honlapján közzétételre kerül. A követelményekhez kapcsolódóan ezen túlmenően elkészült még: az „Útmutató a díjtermékkatalógus, a díjtermékleképezés és a kártyaműveletek értelmezéséhez” c. anyag, amely az aktualizált Követelményekben foglaltak értelmezését és megvalósítását segíti. A rendszer megvalósítását és a központi feladatokat segítő anyagok a jövőben is várhatók.
3
Tartalomjegyzék 1.
Bevezetés.................................................................................................................... 5
2.
Elektronikus kártyák és funkcióik.......................................................................... 8 2.1
A gyakori használók számára szolgáló kártyák........................................................ 10
2.2
Az eseti használók számára szolgáló kártyák........................................................... 12
3.
A kártyarendszer szereplői, eszközei és működési elvei ..................................... 13
4.
A díjtermékek leképezése a kártyarendszerben .................................................. 16
5.
Társaságonkénti utaskezelési technológiák.......................................................... 22 5.1
A kártyakezelési módozatok..................................................................................... 28
5.2
Díjlerovási és érvényesítési módozatok ................................................................... 29
5.3
A díjszabásoknak megfelelő kártyakezelő készülékek............................................. 32
6.
Az elektronikus közlekedési kártyák feltöltési lehetőségei ................................. 34
7.
Adatkezelés, -gyűjtés és -feldolgozás rendszere ................................................... 37 7.1
Adatkezelési szintek a kártyarendszerben ................................................................ 37
7.2
Adatgyűjtési és feldolgozási feladatok..................................................................... 42
7.3
Az adatáramlást és feldolgozást biztosító számítógépes rendszer ........................... 43
7.4
Kártya- és rendszerbiztonsági szempontok .............................................................. 48
8.
Az utaskezelési technológia megválasztásának főbb szempontjai ..................... 50 8.1
Az alágazati utaskezelési sajátosságok összefoglalása............................................. 50
8.2
Az ELEKTRA alrendszerek megvalósításának és működésének alapvonásai ........ 56
8.3
Az ELEKTRA rendszer fokozatos kiépülése és az átjárhatóság biztosítása............ 59
9.
A kártyaalkalmazást meghatározó jogszabályi környezet összefoglalása ........ 63 9.1
Személyiségi jogi kérdések kezelése a kártyarendszerrel kapcsolatban .................. 63
9.2
A kedvezményes utazásra jogosultak kedvezményezésének megoldása az elektronikus chipkártya-környezetben...................................................................... 72
9.3
Kártyakibocsátás körülményei ................................................................................. 78
9.4
Bizonylatadás követelményei, szabályai .................................................................. 80
9.5
Adóigazgatási alkalmasság kártyakörnyezetben ...................................................... 85
9.6
A közlekedési kártyákra telepíthető idegen alkalmazások jogi feltételei, más (társ)kártyák közlekedésre való érvényesítésének szabályozása.............................. 87
9.7
A kártyaköltségek viselése, elveszett kártyák letiltása, fel nem használt pénz visszafizetése, műszaki meghibásodás ..................................................................... 88
4
1. Bevezetés A chipkártyák közlekedési alkalmazása, a szolgáltatások könnyebb igénybevehetősége, a különböző szolgáltatások közti átjárhatóság biztosítása, a teljesítmény-arányos viteldíjak megvalósítása, a készpénz-fizetésimód kiváltása, a hatékonyabb utasellenőrzés szempontjából, továbbá a pontosabb adatgyűjtés révén a szállítási kapacitások jobb kihasználhatósága és hatékonyabb működtetése vonatkozásában teremt új lehetőségeket. A közlekedési chipkártyarendszer lényege: a kártyát váltó személyek egy adott jegy vagy bérlet díjának, vagy egy többcélúan felhasználható összegnek kártyára töltése után a kártya felszálláskori, vagy fel- és leszálláskori megfelelő kezelése révén a kártyán levő díjtermékek érvényesítése, ill. díjlerovása révén vehetik igénybe a közforgalmú (tömegközlekedési) szolgáltatásokat. A kártyakiadás, a feltöltés, a kezelés során keletkező adatok feldolgozásával fontos utasforgalmi, bevételi adatok keletkeznek, amelyek a kártyarendszert alkalmazó szolgáltató társaságok gazdálkodását és forgalomszervezési tevékenységét új alapokra helyezheti. Az országban jelenleg előkészületben van a BKV chipkártyarendszere (ELEKTRA Budapest), amely később a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSz) és az országos rendszer szempontjából is meghatározó lehet. Más társaságok (pl. Alba Volán, Borsod Volán) is foglalkoznak a kártyarendszer részleges megvalósításával és a Volánbusz az előkészítésével. A MÁV is dolgozik a helyfoglalási és jegykiadási rendszerének elektronikus alapokra helyezett továbbfejlesztésén. A korábban a tárcavezetők és szolgáltató társasági vezetők által aláírt Szándéknyilatkozat alapján a különböző helyi és helyközi közlekedési szolgáltatások utaskiszolgálási és utazástechnológiai sajátosságainak figyelembevételével kialakított koncepció alapján országos követelmények kerültek meghatározásra az elektronikus chipkártyák, mint díjhordozók alkalmazására vonatkozóan. Az egységes kártyarendszer megvalósításának feltételei tömören a következőkben fogalmazhatók meg: megfelelő biztonságú chipkártyák alkalmazása, illeszkedő szabványos képességekkel és adattartalommal, egységes elvű hely- és szolgáltatás-azonosítókkal, egységes díjterméktípusok és kedvezménytáblák alkalmazásával, továbbá megfelelő adatközlési rendszerrel, középpontjában egy adatközponttal, amely az elkülönült kártyabefizetések és szolgáltatás-igénybevételek során keletkező adatok alapján lehetővé teszi a különböző kártyaalkalmazó közforgalmú közlekedési társaságok közti hiteles pénzügyi elszámolást is. Az egységes követelményrendszer kidolgozása, ill. ennek alapján különböző időben és helyeken létrejövő alrendszerek összekapcsolódásával jöhet létre egy országosan átjárható rendszer, amit ELEKTRA Hungaria-nak hívhatunk (ld. 1. ábra). Országos (nemzeti) kártyarendszerek fontosságát nemzetközileg most kezdik felismerni, amikor sok helyütt már késő, tekintettel arra, hogy a különböző rész-rendszerek egyesítése igen bonyolult és költséges lenne. A távolkeleti miniállamokat (Honkong, Szingapúr) nem számolva a hollandok az elsők, akik egy nemzeti rendszer megvalósításán dolgoznak, őket a dánok követik, így a magyar ELEKTRA koncepció etekintetben előremutatónak számít.
5
1. ábra: Az ELEKTRA Hungaria országos közlekedési kártyarendszer elvi vázlata
6
Szabványosnak tekinthető kártyarendszer több is létezik (pl. ITSO, Calypso…), amelyek egyes gyártók, vagy szövetségek termékei, amelyek különböző országok városaiban működnek, de még egyazon ország városai közti átjárhatóságot sem biztosítják, azért sem, mert az országos nagyszolgáltatók (pl. vasutak), amelyek a kapcsolatot jelenthetnék, más rendszerben működnek. Utólagosan egy országos, átjárható rendszert létrehozni szinte lehetetlen, ill. jelentős további költségekkel járna, aminek elkerülését szolgálja az ELEKTRA Hungaria rendszer követelményeinek kidolgozása és alkalmazása. Az ezzel kapcsolatos veszélyeket jól szemlélteti a 2. ábra, amely formák és színek segítségével igyekszik megvilágítani, hogy mit jelentene az ELEKTRA Hungaria koncepció és az egységes, az átjárhatóság biztosításához szükséges minimális követelmények elfogadása, és mit az utólagos, egységesítő(!) követelmények kényszerű előállítása és az ezzel járó átépítés többletköltségeinek viselése, ha az átalakítás egyáltalán lehetséges. Ezek tükrében az ELEKTRA Hungaria rendszer csak akkor lehet sikeres, ha a következő főbb technológiai sajátosságok birtokában képes lesz megfelelni azoknak az elvárásoknak, amelyek esélyt adnak az országos, egységesen működő rendszer kiteljesedésének:
átjárható kártyahasználati technológia egységes, utascsoportokhoz igazodó díjhordozó kártyakínálat egységes követelményrendszer, a kártya- és eszközépességekről, biztonságról egységes, de nyílt díjtermék-katalógus, egységes kedvezménykezelés, egységes utazás- és díj-leképezés (adatmodell), egységes adatszerkezetek és formátumok, egységes elvű adatgyűjtés és kommunikáció, hiteles adatfeldolgozás és eredményközlés, országos rendszer, a területi és szolgáltatói alrendszerek összekapcsolásával, illeszkedő egyéb alkalmazások lehetősége.
A közlekedési kártyarendszer megvalósítása akkor járulhat hozzá az utaskiszolgálás javításához, a díjbeszedés feltételei és biztonsága fokozásához, a gazdálkodás ésszerűsítéséhez, a hatósági-szolgáltatói viszony jobb megalapozásához, ha a közlekedési kártyarendszerek létrehozásánál figyelemmel vannak az egyes érdekcsoportok szempontjaira, és célként a következőket követik:
Utasoldali szempontok: jegyhezjutás kiszélesítése, szolgáltatások átjárhatóságának javítása, teljesítményarányosabb díjfizetés lehetősége, más szolgáltatások fizetése, megváltozó jegyérvényesítés (Mindenkinek, minden felszálláskor kezelnie kell!). Szolgáltató oldali szempontok: többletbevételnyerés bliccelőktől, biztonságosabb bevétel befolyása a saját alkalmazottak által, megalapozott bevételi és forgalmi adatok, magasabb szintű munkakultúra, a beruházásokhoz és üzemeltetési költségekhez pótlólagos bevételek. Felelős testületi szempontok: naprakész utazási adatok alapján pontosabb utazási igényismeret a szolgáltatás-megrendeléshez, megalapozottabb árkiegészítés fizetés és költségtérítés, kedvezőbb környezeti feltételek alakulása. Tágabb közösségi szempontok: kedvezőbb forgalommegoszlás elősegítése, az autóstársadalom számára is együttes (parkolási, tömegközlekedési) fizetési lehetőségek megteremtésével, az informatikai kultúra újabb szegmensének társadalomközelbe hozása, a kártyarendszer turisztikai vonzerőként való megjelenítése.
7
2. ábra: Az országos átjárható kárgyarendszer kialakításának két különböző útja Ezen szempontok helyileg, a körülmények függvényében, különböző fontosságot kaphatnak. Fontos, hogy az országos kártyarendszer fokozatos kiépülése során minden területi/alágazati/szolgáltatói rész- vagy alrendszer az elfogadandó rendszerelveknek és követelményeknek megfelelően, illeszkedő módon kerüljön megtervezésre és megvalósításra. Jelen részanyag az alágazati utaskezelési technológiákra alapozva az egyes kártya (rész-) rendszerek létrehozása során megfontolandó szempontokat és választási lehetőségeket, az eszközöket és azok működtetését, továbbá a keletkező adatok kezelését tekinti át, valamint összefoglalja a kártyaalkalmazással kapcsolatos jogszabályi környezet főbb szempontjait. A betartandó „Követelmények” a másik, csatlakozó dokumentumban találhatók.
2. Elektronikus kártyák és funkcióik A közlekedési szolgáltatások igénybevétele a használók, utasok számára a díjhordozók révén válik lehetségessé, amelyek szerepét az új rendszerben, a papírjegyek és bérletek helyett, az elektronikus chipkártyák veszik át. Az országos ELEKTRA Hungaria elektronikus közlekedési kártyarendszerben, amely elsősorban a különböző helyi és helyközi közforgalmú közlekedési szolgáltatások igénybevételkori díjfizetésének megoldására és köztük az átjárhatóság biztosítására (interoperabilitásra) törekszik, a chipkártyák a különböző díjtermékek (jegyek, bérletek) hordozójaként, megfelelő kártyakínálatot kívánnak biztosítani. Az ELEKTRA kártyák lefedik a helyi, a helyközi vasúti és autóbusz-közlekedés díjtermékeit, amelyekkel a rendszerben utazni lehet. Egyúttal az is sajátossága az ELEKTRA rendszernek, hogy csak a kártyákon levő díjtermékek és bevételek tartoznak az ELEKTRA rendszerhez, minden más technológia (pl. internetes jegyeladás, mobiltelefonos jegyhordozás stb.) egy-egy adott szolgáltató különcsatornás bevételének számítanak. 8
A bevezetni kívánt chipkártyák a használat, a rájuk tölthető alkalmazások szempontjából összefoglalóan tehát a következőkkel jellemezhetők:
Műanyagalapú intelligens chipkártyák (DSC); megszemélyesítéssel a gyakori (bérletesek) és kedvezményesen utazók számára, vagy duális interfészes (D), vagy érintkezésmentes chippel (L) rendelkezhetnek (min. 1 kbyte érintkezésmentes memória); megszemélyesítés nélkül – bérleten kívül –minden fajta díjtermék feltölthető rájuk. Papíralapú, könnyű chipkártyák (PSC); megszemélyesítés nélkül min. 64 byte memóriával az eseti utazók számára, többször feltölthető módon, egyedi, vagy többes gyűjtőjegyként, vagy mint 1,3,7-napos jegyek kerülnek alkalmazásra.
A tömegközlekedési alkalmazások mind a PSC, mind a DSC kártyák vonatkozásában csak az érintkezésmentes módot használják, íly módon a tömegközlekedés szempontjából elegendő lenne csak érintkezésmetes kártyákat használni. A duál-interfészes kártya (DSC-D) alkalmazására elsősorban a leendő oktatási kártya funkciói miatt van szükség, de a parkolás is, továbbá a társasági igazolvány és a későbbiekben egyéb, megállapodott kereskedelmi alkalmazások is kívánhatják az érintkezős formát is. Az érintkezős chip-kimenet akár a bankkártya funkciót, vagy az elektronikus aláírást is lehetővé teheti, ezekben az esetekben a bank, vagy a PKI-hatóság lehet a kártyakibocsátó és itt is utólag kerülhetnek rá a közlekedési alkalmazások. A DSC-D kártya, megállapodás alapján, érintkezős módban pontgyűjtő kártyaként is szolgálhat (ld. 1. táblázat). Az érintkezős módot kívánó DSC-D alkalmazók feladata, a tömegközlekedésben való érintkezésmentes használathoz, a megfelelő memória-rész biztosítása.
1. táblázat: Az ELEKTRA kártyákon elhelyezhető alkalmazások A tömegközlekedésben alkalmazható viteldíjhordozókra vonatkozóan, a gyakori és alkalmi használói csoportok sajátosságait figyelembe véve, megfelelő kártyaválaszték alkalmazása kívánatos, amelynek tagjai mind érintésmentes kezelést tesznek lehetővé (ld. 3. ábra).
9
A kártyákon leképezhető díjtermékek (jegyek, bérletek) választékát a kártyaképességek függvényében a 4. ábra szemlélteti. 2.1
A gyakori használók számára szolgáló kártyák
A tartós, műanyagalapú intelligens chipkártya típusok (DSC): személyi azonosítókkal és fotóval a rendszeresen utazók számára bérletként való használatát biztosítsák, de megszemélyesítés nélkül egyéb használatra is alkalmasak legyenek. A duál-interfészes műanyagalapú kártyák (DSC-D), − amelyekhez a tervezett új generációs oktatási kártya is hasonló lesz − érintkezős formában tegyék lehetővé a parkolásnál és a pontgyűjtésnél való alkalmazásukat, továbbá a későbbiekben a bankkártya- és elektronikus aláírás funkciók esetleges megvalósításakor a közlekedési funkciók változatlanul működjenek rajta. A DSC-D kártyák tegyék továbbá lehetővé az egyéb alkalmazások esetén az elektronikus pénztárca megvalósítását is. A tartós kártyának létezhet csupán a tömegközlekedésben használható érintésmentes változata is (DSC-L), amelynek kapacitása legalább 1 Kbyte, amelyre egyszerre 7 díjtermék és 7 „folytató” díjtermék is feltölthető, a többrészes jegyek számára. Azon kártyák, amelyeket bérletként kívánnak használni, kötelezően megszemélyesítendők! Az ilyen műanyagalapú chipkártyák (DSC) a központi kiadó irodában, „bizalmi” munkatársak által, személyi azonosítóval és fotóval ellátva kerülnek kiadásra. A társkártyák közül pl. az oktatási kártyára, amelyet az Oktatási Minisztérium ad ki és időszakonként az oktatási intézmények érvényesítik, a közlekedési alkalmazásokat – megfelelő megállapodás alapján – a közlekedési társaságok ültetik rá. A személyi azonosító – az adatvédelmi előírások betartásával – lehetővé teszi a különböző szociális csoportok, pl. a tanulók/diákok, nyugdíjasok, 65 éven felüliek stb. kedvezményezésének megoldását, a megfelelő jogosultságot igazoló dokumentumok egyidejű kódolásával. A személyi azonosítás teszi lehetővé azt is, hogy pl. elvesztés estén a kártya letiltásra kerüljön, megfelelő jelszó alkalmazásával. A csupán tömegközlekedést használók számára elégséges az érintésmentes chipkártya (DSCL), a bérlethasználók számára a megszemélyesítés (M) itt is kötelező (ld. 4. ábra). A megszemélyesített duális-interfészes kártyán a bérlet mellett/helyett kialakított „közlekedési tárcába” viszonylag nagyobb összeg (pl. 30.000 Ft) tölthető fel, amely tömegközlekedési utazások, ill. parkolás során használható fel (abban az esetben, ha a kártyával egy adott tömegközlekedési szolgáltató szolgáltatásán túl más szolgáltatásért (pl. parkolás) is lehet fizeteni, akkor a kártya jelenleg még „elektronikus pénztárcának” minősül, amely hitelintézeti részvételt kíván, ami nehezíti a kártyahasználat kiterjesztését más szolgáltatókra, ezért a viszonylag mérsékelt összegre tekintettel (<150 EUR), az EU irányelveinek megfelelő mentességet, törvény-módosítással kell elérni, vagy más, közös díjtermékgazdát kell találni).
10
3. ábra: A közlekedői csoportok kártyaválasztéka Kártyatípus PSC DSC-L DSC-D
Díjtermék típus
helyi vonaljegy helyi átszállójegy (< 60 perc, felszálláskori kedvezmény) helyi rövid szakaszjegy (≤ 3 további megálló) helyi teljesítményarányos jegy (levonás/jóváírás) helyi (+szövetségi) többes jegy (lefogyasztás tárcából) helyi 1,3,7 napi jegy ingyenesen utazók igazolványa (max. 14 nap) nem helyiek helyközi egyedi autóbuszjegy (egyrészes) helyközi egyedi vasúti jegy (egyrészes) helyközi csoportos vasúti jegy (egy részes) helyközi egyedi vasúti jegy (többrészes) helyi időszakos hálózati bérlet helyi időszakos vonalbérlet időszakos helyközi viszonylati bérlet helyi időszakos bérlethasználat felszállásszámlálással helyi+környéki időszakos bérlet parkolási jegy pontgyűjtés Dőlt betűs részek: ma még nem létező díjtermékek; továbbiak is lehetségesek 4. ábra: A különböző díjtermékek kártyákon való leképezhetősége 11
A DSC-kártya a szolgáltatók dolgozói igazolvány funkcióját is betöltheti, amely a munkaadó közlekedési társaságnál egyúttal ingyenes/kedvezményes utazási dokumentumként is szolgálhat. A DSC-kártya, megszemélyesítés nélkül valamely intézmény/cég részére „felmutatóra” szóló és átruházható bérletszerű utazási dokumentumként is alkalmazható, különleges emeltszintű díjakkal, mely lehetőség csak jegyirodában tölthető fel. Mindkét (DSC-D, DSC-L) típusú tartós (5-6 évre szóló) kártyának természetesen a megfelelő szintű szabványoknak meg kell felelniük, bár köztük, a műszaki képességeik és hamisítás elleni védelmi képességeik függvényében, árban jelentősebb különbségek lehetnek. Jelenlegi áruk a technikai képességek és a mennyiségek függvényében mintegy 2-4 EUR. A nagyobb biztonságra fordított magasabb kiadások a bevételek védelmével indokolhatók. A megszemélyesítés nélküli műanyagalapú kártyák, és a papír alapú chipkártyák ügynöknél, de esetleg automatákban is vásárolhatók. 2.2
Az eseti használók számára szolgáló kártyák
A papír (PET-) alapú chipkártya (PSC) személyi azonosító nélkül, az alkalmi használók (DSC kártyával nem rendelkező helyiek, vidékiek, külföldiek) utazási dokumentumaként tegye lehetővé a jegyek, a helyi közlekedésben az időszakos (1, 3 és 7 napos) jegyek, valamint a gyűjtő (füzet-) jegyek felváltását, továbbá a helyközi közlekedésben egyedi viszonylati jegyek helyettesítését. A papíralapú chipkártyák is, amelyek memóriakapacitása min. 64 byte (512 bit), legyenek többször feltölthetők. A PSC-k papíralapú műanyag fóliás kivitele lehetővé teszi, hogy az alkalmi utazók esetében többszöri feltöltéssel is használható legyen. A kártyák ára ma már viszonylag olcsó, 0,3-0,4 EUR alatt lehet. A PSC "személytelen" és a biztonság szempontjából esendőbb volta miatt viszonylag kisebb összeggel (pl. max. 4.000 HUF) tölthető fel, mely összeg a helyi és környéki közlekedésben való leutazásra szolgál, vagy 1, 3 vagy 7 napos jegyek tölthetők fel rá, vagy egyedi egyrészes helyközi jegyek és hozzátartozó egyéb jegyek (pl. vasúti ICpótjegy, hely-jegy, 1. oszt. pótjegy stb.) helyezhetők el rajta. Szemben a nagyobb kapacitású műanyagalapú kártyákkal, a min. 512 bites PSC kártyára, kapacitás okokból, egyszerre csak egy díjtermék tölthető fel (ez később változhat az 1 Kbyte-os kártyák alkalmazásával). A kártya típusát a használók – igényeik szerint – a tartós DSC kártya (D vagy L típusú), vagy a könnyű (PSC) kártya közül választhatják meg. Egyedül az oktatási kártya tulajdonosai (tanulók, diákok, oktatók) számára lesz várhatóan kötelező – a kedvezmények igénybevehetősége érdekében is – az oktatási kártyaként bevezetésre kerülő duál-interfészes műanyagalapú chipkártya használata (ld. 3. és 4. ábra). Mint látható, a PSC kártya is szinte minden jegy számára alkalmas, kivéve a bérleteket. Az időszaki kedvezményes/ingyenes utazást biztosító kártya feltöltése a jegyirodákban, vagy a felszállás helyén a járművezetőnél a helyszínen történjen a PSC kártya esetében is, a kedvezményjogosultságot igazoló megfelelő dokumentumok bemutatása alapján; ugyancsak jegyirodákban vagy a járművezetőknél adható ki a DSC-kártyával nem rendelkező 65 éven felüliek számára a max. 2 hétre szóló ingyenes utazást biztosító PSC-kártya (ide tartoznak a 65 éven felüli EU-polgárok is).
12
Tehát PSC kártyán egyszerre 1, a megszemélyesítés nélküli DSC-kártyán is összesen 7 díjtermék, valamint hozzájuk kapcsolódóan további 7 folytató díjtermék tartható. A PSC kártyák alkalmazását illetően jelentősen változhat a helyzet, ha a további áresések következtében az 1 Kbyte-os kártyák veszik át az eseti utazásra szolgáló díjhordozók szerepét is, ebben az esetben a bérleteket kivéve mindenféle jegy megoldható a kártyán, ugyanúgy, mint a megszemélyesített DSC-L kártyákon. A rendszer egyöntetűsége okán – mint már említettük – egyelőre más típusú díjhordozók alkalmazása (pl. mobil telefon) bevonása nem került szóba, de nem zárható ki, hogy egyes rétegigények kielégítésére később alkalmazzák őket egyedi viszonylati jegyek eladására, vagy azonosítóként érintkezésmentes kezelést lehetővé téve és utólagos fizetési eszközként használóra. Hasonló módon elképzelhető az interneten való jegyrendelés és fizetés, de amennyiben a termék nem kerül a kártyára, az a szolgáltatók külön csatornás bevételének számít.
3. A kártyarendszer szereplői, eszközei és működési elvei A közforgalmú személyszállítás szereplői és meghatározott feladatokat ellátó funkcionális egységei a következők (ld. 5. ábra és 2. táblázat): − használók (utasok), akik a tulajdonukba kerülő kártyákon történő díjfizetés/feltöltés ellenében és kezelésük révén a szolgáltatásokat igénybe veszik, − kártyakibocsátó, azon szervezet, amely a közlekedésben és más alkalmazási területeken használható kártyát díjfizetési céllal bocsát ki, amely a díjfizetés mellett más funkciók ellátására is alkalmas lehet; több alkalmazó esetén a kibocsátó az alkalmazás kezelő szerepét is betöltheti, − kártyakiadó, valamely kibocsátott kártyán megvalósítandó alkalmazás céljából a használók (utasok) számára a rendszer használatát biztosító kártyák kiadását megfelelő előírások és szabályok alapján végzi; általában egyúttal személyszállítási szolgáltató szervezet; a kártya kibocsátó lehet egyúttal a kártyát kiadó szolgáltató is. − szolgáltató(k), amely(ek) a személyszállítási szolgáltatást nyújtja(k), és elfogadja(k), a kártyát díjhordozóként, − díjbeszedők, azon helyek, szervezetek amelyek az igénybeveendő szolgáltatások fejében a használók (utasok) befizetését intézik, a kártyákra feltöltik és a díjbevételt begyűjtik, − kártyaközpont az a szervezeti egység, amely a kártyakiadást, megszemélyesítést, szerződéskötést végzi, kezeli a kártyákkal kapcsolatos bejelentéseket, Hívó- és Segítő Központ feladatokat is ellát, − adatfeldolgozó központ, az a szervezeti egység, amely a befizetett díjakkal és a kártyák révén igénybevett szolgáltatásokkal kapcsolatos kártyaműveleti (tranzakciós) adatokat gyűjti és feldolgozza, ezen túlmenően az adatkommunikációk és a rendszerinformációk menedzselését végzi, − rendszerirányítási központ: az a szervezeti egység, amely kezeli a rendszerelemek (architektúra) azonosítórendszerét, felügyeli a készülékek, folyamatok működését, gondoskodik a változó rendszeradatoknak (pl. díjtábla, menetrend, tiltólisták, stb.) a kártyaműveleti végkészülékekhez való eljuttatásáról, biztosítja a tranzakciós adatok gyűjtésének, továbbításának műszaki feltételeit.
13
5. ábra: Az elektronikus kártyarendszer szereplői és kapcsolatai Többszolgáltatós, ill. több-alkalmazásos rendszerben – a fenti szereplőkön és funkciókon kívül – a következők is szükségesek: – alkalmazáskezelő központ: az a szervezeti egység, amely a rendszerben lehetséges alkalmazások igénybevételének feltételeit és körülményeit szabályozza, és az alkalmazásokat közvetíti a különböző szolgáltatók ügyfelei, utasai felé, – elszámoló központ: a több-szolgáltatós rendszerben a díjfizetés/feltöltés és a szolgáltatások igénybevétele időbeli és területi elkülönültségéből adódóan szükségessé váló elszámolásokat kezeli. Az egyes szereplők feladatait, kapcsolataikat és működési szabályait úgy kell kialakítani, hogy azok megfeleljenek a nemzetközi gyakorlatban használatos szabványrendszernek. A kártyarendszer felépítése A közlekedési chipkártya rendszerben hierarchia-szintek megkülönböztetése célszerű, nem csupán az eszközök lokalizációja, de az adatkezelés –áramlás és feldolgozás szempontjából is. 0. szint: a díjhordozók szintje: chipkártyák (DSC, PSC). 1. szint: a kártyaműveleti végkészülékek szintje: kiadó készülékek, feltöltő kézi készülékek, feltöltő automaták, kártyakezelő készülékek, jegyvizsgálói és ellenőri készülékek. 2. szint: a helyi gyűjtők és rendszervezérlők szintje: járműveken, állomásokon és kocsiszínekben levő adatgyűjtő terminálok, kommunikációs interfészek. 3. szint: a társasági, ágazati központi adatfeldolgozó szintje: az adatfogadó, tároló és archiváló rendszerek, adatfeldolgozó rendszer; rendszerfelügyelő-, karbantartó rendszer, kommunikációs interfészek. 4. szint: ELEKTRA Kártyaművelet-kezelő és Elszámoló központ; ELEKTRA Kártya- és Alkalmazáskezelő Központ. A 4. szint csupán az országos központ létrejöttével alakul ki. Az egyes társaságoknál létrejövő alrendszerekben a központi funkciókkal járó feladatokat a társasági számítóközpont látja el. 14
Művelet/funkció Díjhordozás
Kártyakiadás Kártyafeltöltés
Kártyakezelés
Kártyaellenőrzés Kártyakijelzés Adatgyűjtés
Adatfeldolgozás
Eszközleírás/képesség − műanyagalapú (processzoros) chipkártyák • kétmódú (megszemélyesítéssel/nélkül); több funkcióval is • érintkezésmentes (megszemélyesítéssel/nélkül); egy funkcióval − papír-(PET-) alapú chipkártya (megszemélyesítés nélkül); egy funkcióval − kártyakiadó terminál (számítógép, író/olvasó, kamera, scanner, speciális nyomtató, papírnyomtató) − jegypénztári terminál (számítógép, író/olvasó, nyomtatók) − hordozható (ügynöki) kártyafeltöltő (bizonylatnyomtató) − telepített feltöltő automaták állomásokon, központokban • érme, bankjegy elfogadással, visszaadással; bankkártyával (on-line bank kapcsolat esetén); bizonylatnyomtatással • bankkártyával (on-line bank-kapcsolat esetén), mobilfizetéssel; bizonylatnyomtatással − járműfedélzeti feltöltő automaták (érme-elfogadással, visszaadással, vagy nélkül, bizonylatnyomtatással) − járműfedélzeti vezetői konzol (irányító egység) (kártyafeltöltővel, pénztartállyal, visszaadás nélkül, bizonylatnyomtatóval) − (ellenőri készülék; olvasóval/íróval, bizonylatnyomtatóval) − állomási kezelőkészülékek1), utaskapukra építve • választógomb nélküli kivitel • választógombos kivitel (több díjtermék közüli választáshoz) − járműfedélzeti kezelőkészülékek1) (szintén lehetnek választógombbal is) − (ellenőri készülék; olvasóval/íróval, bizonylatnyomtatóval) − ellenőri készülék; olvasóval/íróval, bizonylatnyomtatóval − érintésmentes olvasókészülék, kijelzővel − jármű fedélzeti irányító egység (vezetői konzol) (választható GPS alkalmazás, GPRS kapcsolattal) − állomási irányító/gyűjtő terminál (számítógép, nyomtató) − kocsiszíni gyűjtő/irányító terminál (adatátviteli készülék, számítógép, nyomtató) − szolgáltató-, ágazati-, társasági számítóközpont (számítógép, tárolók)
− ELEKTRA Rendszerirányítási és Felügyeleti2) Központ (RIFK) (számítógép, azonosító állományok, műszaki felügyelet stb.) Alkalmazáskezelés − ELEKTRA Kártya2)- és Alkalmazáskezelő Központ (KAKK) (tandem számítógép, archiváló tárolók, nyomtató) − ELEKTRA Tranzakció Kezelő2) és Elszámoló Központ (TKEK) Elszámolás (tandem számítógép, archiváló tárolók, nyomtató) Rendszerirányítás
1) az utascsoportoknak ill. a kártyaérvényességnek megfelelő hang- és fényjelzés alkalmazása célszerű (pl. érvényes kártya „rövid bip” és „zöld” lámpa; lejáratközeli figyelmeztetés: „sárga” lámpa; megszakadt kezelés: “kék” lámpa; érvénytelen kártya „sípoló hang” és „piros” lámpa) 2) önálló helyi alrendszerekben is ellátandó funkciók
2. táblázat: ELEKTRA Hungaria rendszerműveletek, funkciók és a megvalósítás ajánlott eszközei
15
4. A díjtermékek leképezése a kártyarendszerben A kártyarendszerrel kapcsolatos követelmények megfogalmazásához célszerű a nemzetközi gyakorlatban leggyakrabban használatos díjszabási alapokat figyelembe venni, amelyek különböző módon kerülnek országos/regionális és városi helyi körülmények között, valamint a bérletes és jegyes utasok vonatkozásában meghatározásra. A legjellemzőbb díjrendszer-alapokat a 3. táblázat vázlatosan mutatja, megjegyezve, hogy a díjlerovás, ill. utaskezelés elektronikus technológiájából adódóan további alváltozatok is lehetségesek. Mint látható, a városi belső, helyi és a külső, helyközi viteldíjrendszerben különböző díjszabási alapok és díjlerovási technológiák létezhetnek. A helyi közlekedés díjszabása jelenleg a „belső” jegyes utasok esetében felszállás(vonaljegy-) számfüggő, az átszálló jegyek esetében időtartam korlátozással, és átalányjellegű a bérletek esetében. Létezhetnek övezeti rendszerek is, amelyekben a jegy-/bérlet csak a megváltozott övezetekben érvényes.
helyi közlekedésben helyközi közlekedésben
Főbb díjszabási alapok egyedi és gyűjtő jegyeknél időszakos bérleteknél felszállásszám (+időtartam) általános hálózati érvényesség/átalány* utazási hossz (km/megállók) kijelölt övezet-elrendezés/átalány* rögzített övezetek (db-szám) mozgó övezet-elrendezés utazási hossz (km) utazási hossz (km) mozgó övezetek mozgó övezetek rögzített övezetek (db-szám) rögzített övezetek (db-szám)
* a használattól is függő „lefogyasztásos” bérlet, akár egy kedvezményezett „gyűjtőjegynek” is tekinthető. (Magyarázat: változó övezeti rendszer: minden egyéni indulási pontból más és más (X km-es) övezetek alapján való díjszabás (pl. MÁV-, Volán-díjszabás) rögzített övezeti rendszer: valamely indulási körzetből egy fixált övezeti beosztás (térkép) mentén való díjszabás.)
3. táblázat: Főbb díjszabási alap-típusok Az országos vasúti és autóbusz viteldíjrendszerek esetében pillanatnyilag különböző, 10 ill. 5 km-es, indulási pontokként „mozgó” hosszövezeteket használnak, amelyek benyúlnak a városhatárokon belülre is, ahol mint láttuk, a helyi viteldíjrendszerben „egyendíjakat” alkalmaznak (vonaljegy, átszállójegy, ill. átalány díjú bérlet). Átszállójegy alkalmazása esetén engedményt adnak, ami esetén az elektronikus kártyarendszer esetén, oly módon oldható meg, hogy a rendszer, pl. a 60 percen belüli minden további felszállásnál a normál jegy-díjnál, kevesebb díjegy-egységet könyvel le a kártyáról. Közlekedési szövetségek esetén – amelyek ma még csak kezdeményekben léteznek az országban – a helyi és helyközi viteldíjrendszerek összeillesztését segítheti, ha a helyközi a központi település körüli “külső” díjak legalább 50-60 km-ig lineárisak, továbbá alkalmazzák az „egy város, egy díj” elvet”, ami azt jelenti, hogy valamely közlekedési eszköz külső övezeti díjához a városhatáron belül egy átalányjellegű díjat csatlakoztatnak, amely a belső városi övezetre egységesen érvényes, függetlenül attól, hogy az utas a városhatáron belül melyik állomáson/megállóban száll le (ez a bevezetendő BKSz esetében 0 Ft, ill. a belső bérlet többletdíja). Az elektronikus kártyakörnyezetben a viteldíjválaszték leképezési lehetőségeit a 4. táblázat foglalja össze, bemutatva a csak felszálláskori (check-in) és a fel- és leszáláskori (checkin/check-out) utaskezelés biztosította lehetőségeket.
16
Miután a kártyák lehetővé teszik a különböző helyi és helyközi jegy- és bérletválaszték leképezését, fontos, hogy az egyes jegy- és bérlettípusok utáni kártyafeltöltő befizetésekből származó bevételek a szolgáltató társaságokhoz kerüljenek. A mai viteldíjrendszer(ek) sajátosságai és elkülönültsége következtében a jegyek és bérletek nagy részénél a bevételek címzetten közvetlenül a szolgáltatókhoz rendelhetők, és csak közös használatú jegyek és bérletek esetében, kerül a bevétel közvetett módon a szolgáltatókhoz, az igénybevétel szerinti felosztás alapján. Felosztásra tehát általában a különböző ellátási felelősségi körbe tartozó szolgáltatókra is kiterjedő „szövetségi” megoldás estében kerül sor, vagy abban az esetben, ha egy szolgáltatói felelősségi területen, azonos díjtermék alapján több szolgáltatás is igénybevehető. ELEKTRA Hungaria
Szolgáltatási Viteldíjrendszer terület egyendíjas +1)
Helyi
Utas csoport
Kártyatípus
rendszeres
DSC
eseti
PSC/DSC
Kártya funkció bérlet/jegytípus •
• •
Környéki szövetségi
rögzített övezeti
turista, látogató ingázó eseti
Országos helyközi 1) 2) 3) 4) 5) 6)
hosszövezeti
ingázó eseti
DSC PSC DSC DSC PSC/DSC DSC PSC/DSC
időszakos bérlet4)
(díj-egység kártya5)) (rövid) szakaszjegy • (hosszú) vonaljegy (átszálló 60 percen belül)
1,3,7 napos időszakos jegy • 1,3,7 napos időszakos jegy • időszakos övezeti bérlet • időszakos kombinált bérlet • (díj-egység kártya) övezeti jegy • • •
időszakos bérlet egyedi jegy
Kezelés tárgya ter.+időszaki érvényesség
Képességek be-/kibelépéskori kezelésnél + +
(fedezeti állás) x egység levonás
+
y egység levonás kedvezm. egység6) levonás ter.+időszaki érvényesség ter.+időszaki érvényesség övezeti+idősz. érvényesség övezeti+idősz. érvényesség (fedezeti állás) övezeti egység levonás
+ +
–(2) + +
+ + + +
+ + + +
+
ter.+időszaki érvényesség jegy érvénytelenítés
+ +
+3) + +
A viteldíjrendszer a helyi közlekedésben általában „egyendíjas”, a jegyhasználatban módosítás lehetséges A check-in technológia (előrefizetés) esetén nincs lehetőség hossz-függő díj-lerovás alkalmazására (csak nyomógombos kezelővel) Csak övezeti gombos kezelővel oldható meg a regionális közlekedésben A műanyagalapú megszemélyesített DSC kártyák esetén van mód a tanulók/nyugdíjasok bérleteinek kedvezményezésére A papíralapú chipkártyákon (PSC) vagy bizonyos számú feltöltött díjegység, vagy 1,3,7 napos érvényesség kerül tárolásra Átszállós utazási-láncok esetén, 60 percen belül a második felszállástól az utas x egységnyi kedvezményt kap a levonásnál
4. táblázat: A viteldíjrendszer és –választék leképezés főbb típusai elektronikus kártyarendszer esetén Ennek megfelelően megkülönböztethetjük a helyi és helyközi (esetenként a kettős „szövetségi”) szolgáltatókat, ill. szolgáltatásokat. Azon díjtermékek esetében, amelyeknél egyendíj (pl. vonaljegy) vagy megadott övezeti díj kerül a kezelésnél lerovásra az elektronikus pénztárcából való közvetlen lefogyasztással is lehetséges a fizetés. Mindez a közlekedési kártyakibocsátó és a közlekedési alkalmazók közti megállapodás függvénye. A jegyes és bérletes használói csoportokon belül megkülönböztetendők a teljesárú és valamilyen jogosultság alapján kedvezményesen utazók, ugyanis a kedvezmények alapvetően csupán a megszemélyesített DSC-kártyatulajdonosok számára igénybevehetők, amennyiben a kártyán a jogosultságot igazoló dokumentum alapján a kártyakiadást végző irodában a megfelelő kódot rögzítették. Időlegsen PSC kártyán is elképzelhető helyszíni kedvezményezés (ld. 2.2 pont). Az oktatási kártyán a jogosultságot az oktatási intézmény időszakonként (tanévenként, félévenként) elvégzett felülvizsgálata során elektronikusan felírt kód igazolása biztosíthatja. A kártyarendszer hatékonyságának feltétele, hogy az utasok számos helyen, önkiszolgáló módon hozzájussanak a jegyekhez (kártya feltöltéshez) és bizonylatokhoz (nyugta, egyszerűsített számla). 17
A magyar viszonyok közt jelenleg a helyi és helyközi, valamint szövetségi közlekedésben használatos díjtermékek (jegy- és bérletfajták) – figyelemmel a díjhordozó kártyák érvényesítő kezelési műveleteire is – tulajdonképpen a következő fő „díjterméktípusokba” sorolhatók (ld. ezzel összefüggésben, a különböző típusú díjtermékek érzékeltetésére a 6.a. és 6.b. ábrákat is): 1) többes használatú értékkártya díjlefogyasztással (PSC, DSC) 2) időszaki (1,3,7 napos) jegykártya területi érvényességgel (PSC, DSC) 3) bérlet-kártya időszaki és területi érvényességgel (DSC) 4) egyedi előreváltott (helyközi) jegy (PSC, DSC) Röviden áttekintve a különböző címezhető „díjtermékek” tartalmát és jelentését, figyelembe veendő, hogy az egyes helyi alrendszerek kialakulása idején még különálló rendszerekkel van dolgunk, ahol az egységes elvű és adatszerkezetű kártyák biztosítják az átjárhatóságot és nincs lehetőség az egyes alrendszerek közti elszámolásra, ebből adódóan a „kereszthasználatra” sem. Erre csupán az országos szolgáltatók belépésével és a helyi rész-rendszerek összekapcsolásával lesz mód, bár a díjtermékek nagyrésze a jövőben is egy szolgáltatóhoz fog „dedikáltan” kötődni. Az itt említett díjtermékeken túl, a jövőben természetesen egyéb díjterméktípusok is elképzelhetők, amelyek egy bővíthető „díjtermékjegyzékbe” (katalógusba) foglalandók és megfelelő termékkóddal látandók el (ld. 5. táblázat, valamint a Követelményekhez csatlakozó „Útmutató a díjtermékkatalógus, a díjtermékleképezés és a kártyaműveletek értelmezéséhez”. A lista karbantartását és új termékek befogadását később szintén az országos központ végzi. Tekintettel arra, hogy szolgáltatónként külkönböző díjszintek lehetségesek és a díjterméktípusoknak megfelelő díjakat szolgáltatónként kell megadni.
18
6/a. ábra: ELEKTRA kártyaárusító és feltöltő automaták lehetséges menü vázlata
19
6/b. ábra: ELEKTRA kártyaárusító és feltöltő automaták lehetséges menü vázlata
20
Jelleg-kód TípusTermékleírás (jegy, bérlet, időszaki jegy) kód helyi, szövetségi (hajó, komp)
001 • • 011 012 013 014 • • 031 • • 041 042 043 • • 090 • • 099 100 101 • • 117 • 119 vasút 121 122 • • 131 • • 199 autóbusz 201 202 • 211 • 255
Csatlakozó egyéb kiegészítő jegyek
helyi (többes használatú) díjtárca1)
helyi összhálózati bérletkártya helyi összhálózati szövetségi bérletkártya helyi autóbusz-hálózati bérletkártya helyi villamoshálózati bérletkártya
helyi vonali bérletkártya
időszaki 1 napos jegykártya területi érvényességgel időszaki 3 napos jegykártya területi érvényességgel időszaki 7 napos jegykártya területi érvényességgel
város-/turista kártya
helyi közlekedési társasági dolgozói (családtagi) kártya ingyenes utazásra jogosító kártya szövetségi övezetközi viszonylati jegy
szövetségi övezet-viszonylati bérletkártya
vasúti viszonylati jegy vasúti kiegészítő jegy
vasúti viszonylati havi jegy
vasúti dolgozói (családtagi) kártya autóbusz viszonylati jegy autóbusz kiegészítő jegy autóbusz viszonylati bérlet autóbusz dolgozói (családtagi) kártya
1) Csak a központilag katalógusba foglalt, díjtermék-kóddal és tartalommal ellátott termékek alkalmazhatók. 2) A díjtárcából történhet a vonal-, szakasz-, átszállójegyek, övezeti jegyek és megállapodás alapján a parkolási díjak fizetése is.
5. táblázat: Díjterméktípusok nyílt listája (Példa) 21
5. Társaságonkénti utaskezelési technológiák A tömegközlekedési utazások a kártyák, rajtuk a díjtermékek alkalmazásával válik lehetségessé. Az utasok ill. a kártyák kezelése (belépés, rögzítés, érvényesség-megállapítás, díjlerovás, kijelentkezés) a kezelőkészülékek által érintésmentes módon történik. A kezelőkészülékek – amelyek a biztonság növelése érdekében célszerűen titkosított kulcsok alkalmazását is lehetővé tevő megfelelő biztonsági modulokat (SAM) tartalmaznak – vagy a járműveken (autóbusz, troli, villamos), az ajtók közelében vagy az állomásokon (metró, HÉV, vasút) helyezendők el. Utóbbi esetben a peronokon elhelyezett készülékeknek a "szabadtéri" követelményeknek is meg kell felelniük. Ha zárt rendszer kialakítására kerül sor, akkor a kezelőkészülékeket a kapuberendezésekkel összekapcsolva kell felszerelni. Ezzel összefüggésben fel kell hívni a figyelmet arra, hogy korábbi részletes, méretezési vizsgálatok megmutatták, hogy Budapesten a metró és földalatti állomások, az utascsarnokok szűk méretei és a viszonylag nagy utasszámok miatt legfeljebb egy helytakarékosabb "kvázi-zárt rendszer" alakítható ki oly módon, hogy a kisebb számú kapu nyitott formában működik mindaddig, amíg a kezelő és érzékelő illegális behaladást nem észlel. Ebben az esetben a kapu záródik és (fény-) jelzést is ad, ami a felügyelő személyzet számára módot ad a közbeavatkozásra. Az eseményeket kamerák rögzíthetik. Rögzített díjövezetek alkalmazása (pl. Budapest vagy a nagyvárosok határán kívül 5 km-es övezetek) esetén a járműveken felszerelt kezelőkészülékekkel össze-függésben meg kell oldani a hely-azonosítást a megállóhelyek/övezetek kódjának menet közbeni változtatásához, amihez a kézi átállítás mellett egyéb, korszerűbb megoldások is rendelkezésre állnak (pl. rádiófrekvenciás mikrohullám, GPS). Az állomásokon telepített kezelő készülékek esetében erre nincs szükség, mivel azok rögzített (fix) kóddal működnek. Az elektronikus rendszerrel velejáró követelmény, hogy a tömegközlekedők mindegyikének be (ill. ki) kell jelentkezni a rendszerbe (-ből) – szemben a jelenlegi "jóhiszemű bérletes gyakorlattal" –, még az egyébként jogosultan ingyenesen utazóknak is (65 éven felüliek, kisgyermekek, fogyatékosok stb.). Ennek az adatnyerés jelentőségén túl az utastársak "látással való ellenőrzése" révén a jogosulatlan (bliccelő) utasok számának mérséklésében is kedvező hatása lehet. A kártyák és kezelők különböző viteldíjszabási rendszerek, így az átalányjellegű, övezeti, hossz-szerinti stb. díjszabás, valamint időtartam korlátozással (pl. átszálláskor 60 percen belül kedvezményezés), vagy napszaki megengedéssel (pl. egyes csoportoknak reggel 9 óra utáni használat) működő díjszabás leképezését is lehetővé teszik. Az alkalmazható díjszabás és díjlerovás szempontjából fontos, hogy az utas hol, mikor és hogyan kerül kezelésre. Ebből a szempontból kétféle utaskezelési technológia adódik: a csupán felszálláskor ill. a fel- és leszálláskor történő kezelés. A be- és kilépéskor (check-in/check-out) történő utaskezelés és azonosítás egyértelmű, teljesítményarányos díjszabás ill. díjlerovás megvalósítását teszi lehetővé. A díjlerovás a felszálláskori maximális "elődíj-levonás", illetve a leszálláskori "utólagos jóváírás" keretében történhet. A 7. ábra a DSC-kártya "bérletes" és a „jegyes” módú alkalmazásával, ill. a PSCkártya "jegyes" használatával történő helyi utazások kezelésének logikai vázlatát mutatja be (a kezelésnél keletkező és tárolandó adatok vázlatos "protokollja" a 9/a. és 9/b. táblázatban található; az alkalmazás során az M1 melléklet, ill. az Útmutató szerint kell eljárni). 22
A csak belépéskori (check-in) kezelési technológia megfelel a jelenlegi átalányjellegű bérlet, ill. egységes díjat jelentő vonaljegy, vagy az egyedi viszonylati jegy "természetének", amikor csak az utazási dokumentum érvényességének ellenőrzése, vagy érvénytelenítése szükséges. A helyi közlekedésben megfontolandó, hogy a felszíni járművek esetében, különösen nagyobb, egymással szembeáramló le/felszálló utas-tömegek esetében a check-in/check-out kezelési mód alkalmazhatósága nehézkessé válhat. Ezért és hogy esetleg a járművön még a leszálló megálló előtt ne lehessen egy kijelentkező kezelési művelettel színlelt, rövidebb utazáshoz tartozó nagyobb jóváírási összeget elérni, felmerülhet, hogy a buszok, villamosok és trolibuszok esetében is a leszállás után a megállókban elhelyezett kezelőkészülék révén történjen a kijelentkezés. Ez a szűk villamos szigeteken helyenként nehézségeket és balesetveszélyes helyzeteket eredményezhet, de számos olyan helyi autóbusz-megállóhely is létezik, elsősorban a külső helyszineken, ahol az áramellátás és a vagyonvédelem biztosítása nehézségeket jelent. A helyközi autóbusz-közlekedésben a kezelés a járművön, az első ajtónál történő felszállásnál (esetleg papíralapú chipkártya (PSC) árusítással, díjfeltöltéssel és nyugtaadással együtt), illetve a hátsó (középső) ajtónál való leszállásnál is történhet, így az előre fizetett jegyek felszálláskori kezelése mellett az "elő-, ill. utó-rögzítés" és a teljesítményarányos díjlerovás megoldható. A vasúti közlekedésben elvileg két eshetőségre kell felkészülni. Közlekedési szövetség esetén – ahol a központi város határán kívül rögzített díjövezeteket alkalmaznak, és az utas a felszálláskor kezeli az utazási dokumentumát – ott az állomásokon, a peronokon elhelyezett kezelőkészüléken történhet meg a kártya megfelelően feltöltött bérletszegmensének érvényesség-ellenőrzése, vagy a „többes jegyes” kártyazsebből a (szövetségi övezeti) díj levonása. Az országos rendszer megvalósulása után a közlekedési szövetségen kívüli állomásokon való felszállásnál a havijegyek és az egyedi viszonylati jegyek kezelése a vonaton utazó jegyvizsgáló is elvégezheti a kezelést, mobil ellenőrző készülék segítségével. Abban az esetben, ha csak check-in technológiát és (rögzített) övezeti díjszabást kívánnak alkalmazni, akkor az alkalmi utasoknál az érintésmentes kezelés előtt az utasnak kell megadnia "övezet-gombos" kezelőkészüléken az utazni kívánt övezetszámot, aminek alapján a kezelés során, vagy a DSC-kártya megfelelő szegmenséből, vagy a PSC-kártya értéktárolójából az utazás díjának megfelelő "díjegységszám" kerül levonásra (ugyanez lenne a helyzet a helyi közlekedésben a megállóhelyszámhoz kötődő díjszabás (rövid szakaszjegy) esetén is). Ahol állomásokon/peronokon rögzített készülékeket alkalmaznak (metró, HÉV, vasút), mivel a kártyakezelés előzetesen és nem a járművön történik, a kezelés során a díjlerovás (utazás) nem köthető egy adott szerelvényhez/vonathoz, így megfelelő vonatterhelési adat sem képezhető egyértelműen a rendszerben (ez csak a helyjegyes vonatok esetében lehetséges). Ennek kiküszöbölése érdekében, vagy a vonatra (is) kellene helyezni a kezelőkészülékeket, vagy a jegvizsgálóknak (HÉV, vonat esetében) kellene minden utast az ellenőri készülékükkel rögzíteniük, hogy azután a nap végén, a kártyaazonosító révén, a peronon való kezelés és a vonaton való rögzítés adatai összekapcsolhatók és vonatonkénti utasterhelések előállíthatók legyenek. Ebben a kérdésben és megoldás megválasztásában a szolgáltatók adatigénye lehet meghatározó.
23
A helyközi autóbusz-közlekedésben átmenetileg még a járművezetőnél történő kártyavásárlás és feltöltés is megengedhető maradhat készpénzes fizetéssel, amikor is a vezető által "bebillentyűzött" utazási célpont adatai mellett a konzolkészülék az egyéb fontos adatokat tárolja (társaság, viszonylat/járat fel/leszálló megálló, időpont, díjfajta, összeg stb.) a fedélzeti jegykiadó készülék és esetenként nyugtaadást is lehetővé tesz. Bár alapvető cél a buszon való készpénzes fizetés csökkentése. Az új elektronikus technológia a helyi közlekedésben új típusú díjcsomagok alkalmazására is lehetőséget ad, akár "felszállói" csomag (check-in ellenőrzéssel), akár "használati" csomag (check-in/check-out ellenőrzéssel) kerül alkalmazásra, amikor is a felszállásszám ill. utazott hossz alapján, utólagos elszámolással engedményezésre is mód nyílik. Az adott utazásra vonatkozó kártya-érvényesség ellenőrzése vagy utazás közben a járműveken ellenőrök által, megjelenítővel rendelkező kézi ellenőrző készülékek alkalmazásával vagy az állomásokon való kihaladáskor az esetleg felállításra kerülő kapuknál történik, mely ellenőri készülékek, és kapus kezelő berendezések mindegyike tárolójában tartalmazza, pl. a tiltott kártyák napi frissítésű listáját is. Az ellenőri készülékek szükség esetén képesek feltöltésre és nyugtaadásra is. Az ellenőrzési adatok is naponta, műszak végeztével kerülnek be az adatrendszerbe és a számítóközpontba. Az utasok számára több helyen (pl. árusító és feltöltő kioszkokban, automatákban) lehetővé kell tenni a kártyatartalom kijelző útján való ellenőrizhetőségét. Mindkét kártyatípus alkalmas arra, hogy a legutolsó utazás, ill. kezelés adatait tárolja, így pl. a szolgáltató társaság kódját, a viszonylat/járat számát, fel- (le-)szállás helyét, időpontját, az övezetek számát, díját stb. (ld. 6/a., b. táblázat). Az utaskezelési adatokat a kezelők tárolják, amelyek a fedélzeti irányító, ill. állomási egységeken át a megfelelően kialakított számítógépes rendszerbe továbbítva lehetővé teszik a feltöltési, utazási és járműforgalmi adatok utólagos (éjszakai, vagy naponkénti) feldolgozását és elemzését, melynek során a tiltólista is készül, amely naponta visszakerül a végkészülékekbe (automatákba, kezelőkbe). A rendszerinformációk gyűjtésével kapcsolatban felmerülhet az on-line adatkapcsolat igénye, ami alaposan megfontolandó, ugyanis költségnövelő és a tömegközlekedés üzeme szempontjából nem is szükséges. Forgalmi és bevételi szempontból a napi feldolgozási ritmus elegendőnek tűnik, még a kártyaletiltások szempontjából is, hisz viszonylag kis összegek veszélyeztetéséről van csupán szó. On-line kapcsolatra csupán ott van szükség, ahol a DSC-k egy bankkártya egyidejű terhelésével párhuzamos banki kapcsolat igénybevételével pl. automatán keresztül kerülnek feltöltésre. A vasúti közlekedésben a helyjegyárusítás automatákban csak ott lehetséges, ahol egy jegyirodában, vagy automatában on-line kapcsolat áll rendelkezésre az elosztó-központtal. Az ELEKTRA rendszer tehát elég nagy szabadságot ad a kártyakezelés területén. Mindkét kezelési technológiát elfogadja, a bevételelszámolás mindig a választott technológiának megfelelően történhet.
24
6/a. táblázat: A papír alapú (PSC) és nem megszemélyesített (DSC) chipkártyák alkalmazásával kapcsolatos adatok a feltöltés, a kezelés és a feldolgozás során helyi "lefogyasztásos" díjlerovás és be-/kilépő kezelés esetén (Szemléltető elvi példa)
25
6/b. táblázat: A műanyag alapú megszemélyesített chipkártyák (DSC) alkalmazásával kapcsolatos adatok a feltöltés, a kezelés és a feldolgozás során helyi "időszaki, átalány jellegű bérlethasználat” (Szemléltető elvi példa) 26
7. ábra: Az utaskezelés logikai vázlata különböző díjlerovási módozatok esetén be-/kilépő kezeléssel a helyi közlekedésben (Példa)
27
5.1
A kártyakezelési módozatok
A közlekedésben a szolgáltatók – akár egyazon hálózati ponton is – többféle viteldíjrendszerrel is találkozhatnak (ld. 8. ábra) nevezetesen:
8. ábra: A helyi, szövetségi és országos helyközi utazások leképezése az ELEKTRA Hungaria rendszerben –
az országos viteldíjrendszer, amely km-hossz alapú és az utazás kiinduló helyétől függően egyedi, változó övezeti rendszert képvisel – a szövetségi viteldíjrendszer, amelyet a nagyvárosok körül terveznek kialakítani, ami általában rögzített övezeteket jelent – a helyi viteldíjrendszer (szövetségen belül, vagy magában) általában elkülönül a helyközi viteldíjrendszerektől és jelenleg döntően nem övezeti, hanem átalány jellegű. A helyi közlekedés viteldíjrendszere – azokban a településekben, ahol ilyen létezik – önálló és általában elkülönül a helyközi országos vasúti és autóbusz viteldíjrendszertől. Ez alól még azok a települések sem jelentenek kivételt, amelyekben a helyközi autóbuszok a település határán belül helyi tarifával szállítják a belső utazásaik során az utasokat. (Az ilyen esetek az új törvény szerint szövetségnek számítanak, ezért az állami kormányzati és a települési önkormányzat közti szerződést igényelnek). A helyi közlekedésben vagy check-in/check-out (CI-CO)-rendszert valósítanak meg, akkor mód van teljesítményarányos díjak alkalmazására, vagy csupán check-in (CI) kezelést alkalmaznak, akkor csupán átalányjellegű vonaljegyek, ill. bérletek alkalmazhatók. Ebben az
28
esetben a kezelőkészülékek, vagy csupán egy megszabott összeget vonnak le a kártyáról, vagy a területi, ill. időszaki érvényességét ellenőrzik. A szövetségek területén két, az országos helyközi és az adott szövetségi viteldíjrendszer egyszerre van jelen, ahol az utasokat az állomásokon/megállókban mindkét rendszer szerint ki kell tudni szolgálni, vagyis kártyáikat kezelni, a vonat/buszjárat hovatartozásának megfelelően. A szövetségen belüli utazásokhoz általában csak szövetségi jegyet/bérletet használnak, míg a szövetség határain túlra menő távolsági vonatok/buszjáratok esetében az országos viteldíjrendszer szerint adják az utasoknak az egyedi jegyet/bérletet. Az utasok jeggyel/bérlettel való ellátása és ezek kezelése vonatkozásában különbség van a vasúti és autóbuszos gyakorlatban: –
–
a vasúti közlekedés esetében a vonatok egy része a szövetség határon túlról érkezik, ahol esetleg még a kártyarendszer nem került bevezetésre, a kártyakezelés az állomáson/peronon (is) elhelyezett kártyakezelő-készülékek révén, az utas célövezet kijelölése alapján (CI) az utazás megkezdése előtt történik, a távolsági (esetleg még papír-) jeggyel utazók csak a vonaton, a jegykezelők által kerülnek kezelésre; az autóbusz-közlekedés esetében a buszok döntően a szövetségbe tartozó vonalakon közlekednek, amelyek fedélzetén vannak a kezelőkészülékek felszerelve (hasonlóan a szövetségi szolgáltatásban is résztvehető távolsági járatokon), amelyeken csak a szövetségi díjszabásnak megfelelően és a szövetségben érvényes kártyával, CI-CO kezelési technológia alkalmazása mellett lehet utazni.
Az országos, egyéb helyközi/távolsági vasúti és autóbusz közlekedésben az utazás hosszának megfelelő egyedi km-övezeti jegyek és bérletek kerülnek alkalmazásra, amelyek a kártyarendszerben is feltehetőleg, mint előre fizetett „díjtermékek” kerülnek kezelésre. Az egyedi vasúti jegyhez kiegészítő jegyek (pl. IC-pótjegy, helyjegy, 1. oszt. kiegészítő jegy, helyjegy stb.) is kapcsolódhatnak, amelyek az elektronikus kártyán is leképezhetők és kezelhetők. A vasúti jegyek, a bérletek, de az autóbuszbérletek is lehetnek „többrészesek”, ahol az átszállás után mindig a következő (rész)úti cél kerül megadásra. 5.2
Díjlerovási és érvényesítési módozatok
A fő utazási dokumentumtípusok jellegének megfelelően a következő érvényesítő kezelési típusok szükségesek: többes jegy: értékellenőrzés + helymegállapítás+díjegységlevonás (check-in) (helymegállapítás+díjegységjóváírás (check-out)) időszaki (1,3,7 napos) jegy: övezet-ellenőrzés + időszak ellenőrzés (check-in) bérletkártya: övezet-ellenőrzés+időszak ellenőrzés (check-in) egyedi jegy: helymegállapítás+díjegység érvénytelenítés (check-in) Ezek a kezelési műveletek azonosak a teljesárú és a kedvezményes díjakat hordozó kártyák esetében, ugyanis lényeges, hogy a kezelők a kártyával folytatott “párbeszéd” során célszerűen viszonylag kevés típusú, egyszerű és gyorsan végrehajtható műveleteket végezzenek. A kártyakezelés közlekedési módonként eltérő helyeken, eltérő tartalommal, de azonos elven alapulóan történik, éspedig
29
− a helyi közlekedésben •
a metro és HÉV esetében az állomásokon, megállókban felszerelt kezelők által történik a kezelés,
•
a buszok, trolik és villamosok esetében járműveken elhelyezett kezelők biztosítják a kártyák kezelését,
− a helyközi közlekedésben •
a vasúti közlekedésben az állomási/megállóhelyi peronokon elhelyezett – a kültéri viszonyokat is elviselő – kezelők kerülnek alkalmazásra; a vonatokon a jegykezelők mobil ellenőrző készülékekkel végzik az utazási dokumentumok ellenőrzését, és azáltal kerülnek a jegyek/bérletek az adott vonathoz hozzárendelésre,
•
az autóbuszok esetén a fedélzeten elhelyezett kezelők szolgálnak a kártyák kezelésére.
A vasúti közlekedésben, ha a későbbiekben esetleg több szolgáltató megjelenésével is számolni kell, akkor az újabb belépő szolgáltatók járművein célszerű a kezelőkészülékeket felszerelni. A viteldíjszabási alapokkal összefüggésben a kártyaazonosítás és az elfogadhatóság ellenőrzése mellett a főbb kártyakezelési műveleteket a 7. táblázat foglalja össze.
helyi közlekedésben helyközi közlekedésben
Főbb kártyakezelési műveletek egyedi és gyűjtő jegyeknél időszakos bérleteknél · övezet-ellenőrzés · övezet-ellenőrzés · díjegység levonás/jóváírás · időszak-ellenőrzés · időszak-ellenőrzés · övezet-ellenőrzés · övezet-ellenőrzés · díjegységlevonás · időszak-ellenőrzés · díjérvénytelenítés 7. táblázat: Főbb kártyakezelési művelet-típusok
Az övezetellenőrzés – már minthogy a kártya adott övezetben vagy településben érvényes bérletjellegű, ill. jegy jellegű befizetéssel rendelkezik-e, vagy az hogy utazás kezdőpontja (övezete) a kártyán rögzítésre kerülhessen – az állomásokon rögzígtett készülékeken egyszerűbben, míg a járműveken elhelyezett „mozgó“ kezelőkészülékeken különböző kiegészítő eljárások alkalmazása révén oldható meg. A járműveken felszerelt kezelőkészülékek esetében minden megállóban tudnia kell a készüléknek, hogy mely megállóban, ill. övezetben tartózkodik. Ehhez a megállóhely kódját a megállóba érkezés előtt át kell állítani. Ez történhet a járművezető általi nyomógombos léptetéssel, vagy az út mellett elhelyezett helykódadók rádiófrekvenciás jelei alapján, vagy a mai kor lehetőségeit kihasználva, a GPS technológia alkalmazása révén. Bármely technológia esetében szükség van a megállóhelyek országos azonosító rendszerének kidolgozására, a települések/körzetek, a vonalak/viszonylatok és a csomópontok rendszerébe illeszkedően, mégpedig nyílt és bővíthető módon. (bővebben ld. “Követelmények” részben).
30
A díjlerovási módok a „jegyes“ utazások esetében az alkalmazott utaskezelési technológia függvényében változóak, amely lehet: csak felszálláskori kezelés (check-in, CI), vagy a felés leszálláskori kezelés (check-in/check-out; CICO). Az első esetben egy adott zsebben feltöltött összegből levonásra kerülhet, pl. egy vonaljegy ára, vagy a kijelölt övezetközi díj a helyi/környéki közlekedésben, de mód van arra is, hogy egy előre fizetett “dedikált” jegy díja is kezelésre (érvénytelenítésre) kerüljön. A második esetben a felszálláskor a feltöltés ellenőrzésén, helymegállapításon túl egy, a vonalra jellemző maximált díj kerül levonásra, majd a leszálláskor a megtett hossz (megállószám) figyelembetévelével a visszajáró összeg jóváírásra kerül. De az is lehet, hogy csupán adatnyerési célzattal kerül sor CICO-kezelésre. A különböző díjterméktípusok és a kezelési, díjlerovási módozatok közti összefüggéseket a 9. ábra szemlélteti, amelynek alapján megállapítható, hogy a választható díjszedési technológia célszerűen több körülmény együttes figyelembevétele alapján határozandó meg.
9. ábra: A terméktípusok, a kezelési és díjlerovási módozatok összefüggései
31
5.3
A díjszabásoknak megfelelő kártyakezelő készülékek
A különböző területeken az utazási díjak lerovásával kapcsolatban a következő sajátosságokat célszerű kiemelni: A helyi közlekedésben, ha nincsenek övezetek, akkor a „vonaljegyen” alapuló egyendíjnak megfelelően egyszerű, a felszálláskor (check-in) csak a kártya érvényességét vizsgáló kezelésre van szükség. Abban az esetben, ha teljesítményarányos, check-in check-out kezelésen alapuló rendszer kerül megvalósításra, akkor az érvényesség (feltöltés) és a felszállóhely mellett a díj mértékének meghatározásához a leszállóhely is megállapításra és rögzítésre kerül. Mindkét esetben csupán egy író/olvasó funkcióval rendelkező kezelőkészülékre van szükség, amely adott esetben a díjszámítási müveleteket is elvégzi. A helyközi utazások során elengedhetetlen a teljesítményarányos viteldíjak alkalmazása. Ezt vagy „előre kijelölő”, vagy „utólag megállapító” kezelési technikával érhetjük el. A teljesítményarányosság, vagy km-hosszalapú (pont-pont közti), vagy övezetszám-alapú viteldíjakkal érhető el. A szövetségeken belüli utazások esetében, amelyek a központi település körüli pl. 5 km-es övezetek között történhetnek, a díjak lerovása a megfelelően kialakított „választógombos” kezelő-készülékekkel, lefogyasztásos módon az állomások peronjain, vagy a felszállás után az autóbuszokon történhetnek, ugyanis a szövetségen belüli helyközi közlekedésben nagyobb az esélye a felszálláskori, az utas általi övezetkijelölésnek (a vasútállomások ugyanis nem könnyen zárhatók le), mint a fel- és leszálláskori helymegállapításon alapuló teljesítmény- és díjmegállapításnak (bár ez a helyközi autóbusz-közlekedésben, pl. GPS-alapú helymeghatározással, könnyebben megoldható). Ezért a helyközi közlekedésben olyan kezelőkészülékek alkalmazása célszerű, amelyeken az utas számára lehetővé teszik – az övezeti beosztás térképi ismeretében –, hogy az utazni szándékolt övezetszámot az arra kijelölt gombokkal kijelölve a kártyát kezelje, melynek során vagy a jegy díja kerül levonásra, vagy a bérlet övezeti és időszaki érvényessége megállapításra. Mindkét esetben a készülék a kezelés tényét és adatait a kártyára visszaírja. A díjtáblázat tételei az utazóközönség számára nehezen közölhetők, ezért a szövetségi körzetközi utazások díjmegállapítását a kezelő készülékekre lenne célszerű bízni. A kezelőkészülékeken a kártyatartalmat kijelző gomb (P megnyomása után az övezetválasztás a +/- gombok segítségével történhet. Tekintettel arra, hogy a központi településre/ről (így pl. a Budapestre/ről; 0. övezet) menő utazásokat sajátosan kívánjuk kezelni, ezért a gombok jelentéstartalma a következő lehet (ld. 7. ábra): P ⇒ (BP) 0, 2, 4, 6, 8, 10, 12, 14, … +/– és “OK” A +/– jelű gombok a páratlan övezetszámok beállítására és a javító „lépkedésekre” szolgálnak, míg (a „P” gomb szolgál a kártyatartalom előzetes megtekintésére. A kijelölt szövetségi célövezet alapján a díjszámítást és lerovást a kezelőkészülék végzi.
32
Azokon a hálózati pontokon (állomásokon, megállókban), ahonnan szövetségen belülre is és a szövetség határán túlra menő utazások is kezdődhetnek, a kártyára feltöltött díjtermékek számának függvényében szükség lehet “választás”-ra is, amely a helyközi bérlet és a feltöltött jegy közötti kiválasztást teszi lehetővé, ami szintén a +/- jelű gombokkal lehetséges, majd a megerősítés az “OK” gombbal történhet. A szövetségeken kívüli helyközi utazások esetében a kártyák „jegyes szegmensébe” töltött egyedi dedikált díjtermékek kezelése a kezelőkészüléken szintén választógombok segítségével az „előmegtekintés (P)”, majd a +/– jelekkel történő (esetleg több tételből való) kiválasztás és „megerősítés” (OK) után történhet. A vasúti egyedi jegyek esetében a menetdíj mellett, az IC-pótjegy, az 1. osztályú felár, a helyjegy stb. egyenkénti megerősítése után, több résztétel egyszerre, az egyedi alapdíjjal együtt kerülhet kezelésre. A kártyakezelés/érvényesítés az utazás megkezdésekor az állomáson/peronon vagy a járművön elhelyezett kezelőkészülékek révén történik. A kezelés a kártya és a kezelőkészülék közti „párbeszéd” felvétele révén kezdődik, amelynek során a rendszerhez való tartozásazonosítás és „kártyatisztaság” ellenőrzése után a kártyán levő díjtermék (jegy/bérlet) azonosítása, vagy azon a helyen megengedett díjtermék-hierarchia alapján (bérlet?; jegy?), vagy az utas általi választás alapján történik, aminek utána kerül sor a kezelés további műveleteire, ami a legfontosabb adatok kártyára történő visszaírásával fejeződik be. A kártyakezelési műveletek végrehajtására, az elmondott díjszabási és díjlerovási technikáknak megfelelően, továbbá a helyi, a szövetségi és a távolsági közlekedés sajátosságainak figyelembevételével a 10. ábrán vázlatosan bemutatott két kártyakezelőtípusból álló „család” képes valamennyi hazai, a kártyára előre feltöltött jegy-/bérlettípus kezelését végrehajtani, amely a következő tagokból áll:
10. ábra: A kártyakezelő készülékek kialakításának és működésének elvi vázlata az országos ELEKTRA-rendszer megvalósítása esetén 33
– –
(A) csak helyi közlekedésben résztvevő helyi megállókban/járműveken (B) helyi és szövetségi és távolsági közlekedésben résztvevő vasúti megállókban, illetve a helyi és szövetségi és távolsági autóbuszközlekedésben résztvevő járműveken.
A kezelés során elvégzendő különböző műveletek (övezetkijelölés, választás, megerősítés) megfelelő tájékoztatást és betanulási időt kívánnak, bár ezek egyszerűbbnek tűnnek, mint az automatákban való önkiszolgáló kártya feltöltési műveletek.
6. Az elektronikus közlekedési kártyák feltöltési lehetőségei Az országos elektronikus közlekedési kártyarendszerben a különböző díjtermékek (jegyek, bérletek) hordozójaként tehát megfelelő kártyakínálatot célszerű biztosítani, amelyeket a használat és a feltöltés szempontjából összefoglalóan a következőkkel jellemezhetjük: A DSC és PSC kártyák díjhordozóként való alkalmazását, ill. a különböző jegy- és bérletválaszték leképezését és feltöltését a kártyafeltöltő automaták menürendszerének előzetes vázlata alapján magyarázhatjuk el (ld. a 6/a. és 6/b. ábrát), melyek a következő funkciókat biztosítják: ►kártyavásárlás (csak PSC kártyák esetében) ►kártyafeltöltés • (szövetségi) általános jegyek (közlekedési díjtárca) • helyi időszakos (1,3,7 napos) jegyek • időszakos bérletek (csak DSC kártyák esetében) • helyközi egyedi viszonylati jegyek (+ egyéb kiegészítő jegyek) • (parkolási díjegységek; csak megegyezés alapján közlekedési tárcából) ►bizonylatadás ►díjvisszaadás Magyar viszonyok közt jelenleg a helyi és helyközi, valamint szövetségi közlekedésben használatos díjtermékek (jegy- és bérletfajták) a következő sajátosságokkal értendők (ld. 6.a. és 6.b. ábrák megjegyzéseit is): A többes használatú értékkártya csak a helyi és környéki (szövetségi) közlekedésben képzelhető el, az 1,3,7 napos időszaki jegyeket egyelőre csak a helyi közlekedésben tervezik. A bérletek lehetnek teljesárúak vagy kedvezményesek is, utóbbiak esetében a megszemélyesített kártyán a kedvezményjogosultsági kódnak is szerepelnie kell. Az egyedi viszonylati jegyekhez köthetők egyéb kiegészítő jegyfajták is (pl. IC-pótjegy, 1. oszt. különbözeti jegy, helyjegy, stb.). Itt is meg kívánjuk jegyezni, hogy helyjegy és ICpótjegy automatában csak abban az esetben váltható, ha az automata közvetlen on-line kapcsolatban van a helyjegy-elosztó központtal. Ebben az esetben a jegy, az IC-pótjegy és helyjegy internetes előrendelés alapján, megfelelő kód (kulcs) alkalmazásával, a kártyára az automatában is rátölthető (e-ticket). A személyzettel rendelkező árusító helyeken ez közvetlenül is megtehető (ld. 6/a. és 6/b. ábrákat is). A csoportos jegyek az "egyéb" kategórián belül, mivel a csoport részére kedvezmény jár, csak jegyirodákban tölthetők fel, egy erre a célra kialakított PSC-kártyán, helyjegyekkel együtt.
34
Több együtt utazó személy helyközi teljesárú jegye automatában is feltölthető a kártyára; de adott utazás során a kártyatulajdonos számára is csak az „együttes” jegy használható. A szolgáltatónként címezhető díjtermékhelyeknek, „termék-szegmenseknek" a kártyán azért van fontossága, mert a viteldíjszintek szolgáltatónként is különbözőek, és amíg nincs országos elszámoló központ különálló alrendszerek is tudnak működni, amelyek között az átjárhatóságot az azonos képességű és szerkezetű kártya biztosítja a különböző “díjtermékzsebeivel”. Ugyanez vonatkozik a kombinált (belső+külső) bérletekre is, amelyek a feltöltésnél együtt választhatók – mert esetleg együtt díjengedményben részesülnek –, de a belső és külső részdíjak a feltöltés után, az elszámolás során az őket megillető szolgáltatókhoz kerülnek. Egyes azonos típusú termékek több szolgáltatónál, több hasonló díjtermék esetén is alkalmazhatók, de a díjszintek szolgáltatónként, városonként el is térhetnek egymástól (ld. 5. táblázatot is). Az egyes kártya-típusok feltöltése (a kedvezményes díjaknak megfelelően is) a kártyafeltöltő helyeken, vagy automatákban az utazó közreműködésével és a kártyán lévő jogosultsági kód egyidejű ellenőrzésével történik. A megszemélyesített DSC-kártyák csak a központi jegyirodában kerülhetnek kiadásra. A megszemélyesítés nélküli kártyák valamennyi jegyirodában is kiválthatók, míg a PSC-k minden árusító helyen (jegyirodákban, forgalmi irodákban, ügynököknél) és automatákban is vásárolhatók és feltölthetők. A korábbiakban elmondottak alapján a kedvezményes bérleteknek és jegyeknek megfelelő „utazási jog” a kártyafeltöltőn való a kedvezményeknek megfelelő, csökkentett összegű befizetéskor kerül a kártyára, a kezelésnél vagy csak az érvényesség megállapítása, vagy egy adott díjtétel törlése, vagy – általában a helyi közlekedésben – egy adott díj levonása történik. A feltöltéshez megfelelő olvasó/író képességgel rendelkező feltöltő készülékekre van szükség, amelyek főbb típusai és rövid funkció leírása a korábban hivatkozott 1. táblázatban látható. A feltöltő készülékek ugyanolyan biztonsági szintet képviselnek, mint a kezelő készülékek, amelyek tartalmaznak megfelelő biztonsági modult (SAM) és képesek a megfelelő biztonságú titkosítási algoritmusoknak megfelelően. Az automatáknak a kártyarendszerben sajátos és fontos szerepük van az utazási dokumentumhoz való önkiszolgáló hozzáférésben. Az automatákban a kártyák feltöltése különböző módon történhet: − készpénzzel: érmék, bankjegyek felhasználásával, a visszaadás biztosításával − bankkártyával: azon automaták esetében, amelyek on-line kapcsolatban állnak valamely kiválasztott bankkal, mód van a bankkártya és a közlekedési kártya (DSC, PSC) egyidejű automatába helyezésével a bankszámláról az összeg leemelésére és az automatán keresztül közlekedési kártyára történő feltöltésre, − szerződés alapján: a közlekedési kártya (DSC) tulajdonosa és a szolgáltató közötti szerződés keretében az automatával közölt „megbízás” alapján, a behelyezett kártyára, pinkód alkalmazásával történhet a bérletdíj feltöltése, amely összeget az elszámoló központ a feltöltést követően a szerződésben adott felhatalmazás alapján a kártyatulajdonos bankszámlájáról leemel, 35
− mobilfizetéssel: a mobiltelefon tulajdonos a telefontársasággal kötött megállapodás keretében üzenetet küld az erre a célra bevezetett ügyfélszolgálati számra, és megadva pinkódját, valamint az automata azonosítóját, a telefonszolgáltató megerősítő üzenete alapján az automatába helyezett kártyára (DSC, PSC) feltölti a kívánt díjterméket, majd a mobiltársaság a telefonszámlával együtt havonta beszedi a díjtermékek kifizetésére felhasznált összeget, amit aztán szerződés alapján átutal az automatát üzemeltető társaságnak; adott esetben ez a társaság ebből a feltöltött összegből a felhasználás arányában, a központ kimutatása alapján, tovább ad más szolgáltatóknak is. A készpénzzel való feltöltést lehetővé tevő automaták árát, amelyek szinte mindenki számára lehetővé teszik a kártyafeltöltést, a bankjegyolvasók, az érmetartályok, a visszajáró pénzkezelő berendezés, a bonyolultabb öndiagnosztika, jelentősen növeli. Ezért megfontolandó, hogy azokon a nagy forgalmú helyeken, ahol több fix telepítésű automata elhelyezése indokolt, ott az automaták egy része csupán készpénz nélküli feltöltést lehetővé tevő, alacsonyabb árú készülék legyen. Az ilyen készülékek, amelyek ugyanolyan menürendszerrel és képességekkel rendelkeznek, mint a készpénz-fizetéssel működők, a „fizetés” azonban csak bankkártya, szerződés (inkasszó) ill. mobiltelefon révén lehetséges. A későbbiekben, ha a közlekedési kártyára elektronikus pénztárca alkalmazás is ráültetésre kerül, akkor a pénztárca feltöltött összegéből valamelyik „díjtermék-zsebbe” (pl. helyi bérlet, helyközi egyedi jegy) az adott díjösszeg áttöltése közvetlenül is lehetségessé válhat. Az automaták a fel nem használt egyedi jegyek, valamint a helyi és szövetségi többes használatú jegyeket tartalmazó „díjértékzseb” maradvány összegeit, kérésre visszaadhatják (a bérletszerű befizetések esetében ez nem lehetséges). Természetesen a különböző fizetési módok részlegesen a jegypénztárakban is lehetségesek, valamint az ügynököknél/bizományosoknál (készpénz, bankkártya, szerződés), ahol a megfelelő feltöltő készülékek hálózatba kapcsolva ezt szintén lehetővé teszik. A helyi közlekedési járműveken méreteiben kisebb, csupán érmével működő és papíralapú chipkártyát árusító, de mindkét kártyatípusra (DSC, PSC) „jegyek” feltöltését lehetővé tevő automaták is alkalmazhatók, amelyek kisegítő szerepet játszhatnak az eseti utasok kiszolgálásában. A rendelkezésre álló kisebb méretek miatt csupán az érmével való fiszetést célszerű biztosítani, visszaadás nélkül, ugyanis az esetleges túlfizetés a kártyán a következő feltöltésnél/utazásnál felhasználható. Azokban az esetekben, amikor a járművezető számára megengedett a „jegyárusítás”, a feltöltés a vezetői konzolon elhelyezett készülék (PC) révén is lehetséges, vagy előre feltöltötten árusított értékkártyák révén, amelyek díjösszegéből kerül levonásra a viszonylati jegy, vagy a vezető általi közvetlen készpénz elfogadással. A lényeg a rendszerkonform feltöltő berendezés, amelynél a bérletesek is feltölthetik a havi bérletüket. Sajátos fizetési módként az utalvány (pl. OEP-utalvány) ellenében való díjtermékfeltöltés is lehetséges. Az interneten keresztüli jegyvásárlás, helyfoglalás is lehetséges, ebben az esetben azonban egy, az elosztó központtal on-line kapcsolatban levő, a vásárlás során kiválasztott jegypénztárban, vagy automatában a megvásárolt terméket, pin-kód megadásával rá kell tölteni a közlekedési kártyára, amely aztán az utazás során kerül kezelésre. A rendszer azt sem zárja ki, hogy a bérletjellegű díjtermékeket a kezelőkészülékek révén, „akciós lista” alapján töltsék fel, ill. újítsák meg, bár ezt a listaméret esetenként korlátozhatja.
36
Alapelvként le kell szögezni: az országos elektronikus kártyarendszernek csak azok a díjtermékek (jegyek, bérletek) képezik részét, amelyek valamilyen, a rendszer által elfogadott DSC, vagy PSC kártyára (vagy érintkezésmentes kommunikációra képes egyéb, a rendszer által elfogadott kártyára) kerülnek, mert csak ezek kezelhetők rendszerkonform módon és csak ezek kerülhetnek elszámolásra. Minden egyéb díjlerovási technológia (pl. interneten rendelt, kinyomtatott jegy, vagy mobiltelefonon tárolt jegy, ha a készülék SIMkártyája nem képes az ELEKTRA kártyához hasonló érintkezésmentes kommunikációra) adott szolgáltató saját bevételgyűjtési csatornáját jelenti, és nem képezi részét az átjárható országos rendszernek, ezért nem is foglalkozunk külön ezekkel a technológiákkal. Az így kezelt díjtermékek bevételeinek egyesítése az ELEKTRA rendszerben realizálódó utazások adataival és bevételeivel az adott szolgáltatók feladata.
7. Adatkezelés, -gyűjtés és -feldolgozás rendszere A tömegközlekedéssel kapcsolatban jelentkező, a használók (utasok) és szolgáltatók által végrehajtandó főbb műveletek az utazás előtt (kártyakiadás/feltöltés) közben (érvényesítő kezelés/díjlerovás) és után (adattovábbítás, feldolgozás, rendszer-aktualizálás) a 4. ábrában kerültek összefoglalásra. Köztük vannak olyanok, amelyek egyszeri és naponta ill. utazásonként ismétlődő feladatok, ezek közül egyesek "látható módon", mások inkább a háttérben történnek (ld. 11. ábra). Társasági járandóságok kiszámítása
Szolgáltatók
Társasági járandóságok utalásának elrendelése (Viteldíjrendszer közzététele) (Viteldíjszintek változtatása) (Kártyarendelés / terítés) (Fedélzeti / állomási rendszer feltöltése) Fedélzeti rendszer frissítése Tiltólisták felújítása
Tiltólisták megállapítása Díjbevételek elemzése Utas számok elemzése Ellenőri adatok továbbítása Állomási adatok továbbítása Fedélzeti adatok továbbítása
Utaskezelési adatok
Utazás közben
Utazás előtt
Utazás után
Használók
felszálláskor – (ellenőrzés) – leszálláskor
(Viteldíjrendszer megismerése) DSC kártyavásárlás • (személyi azonosítás) • feltöltés-ellenőrzés • feltöltés PSC kártyavásárlás • feltöltés-ellenőrzés • feltöltés Számlakérés
Díjalap átalány övezet
övezet táv.osztály táv.osztály
rögzítés / díjlevonás kijelölés / rögzítés
rögzítés / díjlevonás kijelölés / rögzítés rögzítés / díjlevonás
-
Feltöltés-ellenőrzés Nyugtaadás Számlaadás Kifogásolás, panasztétel
rögzítés / jóváírás rögzítés / jóváírás
11. ábra: Az elektronikus kártyarendszer tömegközlekedési működéséből és használatából adódó műveletek 7.1
Adatkezelési szintek a kártyarendszerben
A kártyarendszer – mint ahogy azt az 1. ábrán bemutattuk – a kártyák és a használatukat lehetővé tevő különböző eszközök által kialakított többszintű hierarchikus rendszer, amelynek elemei közt kétirányú adatáramlás biztosítja a rendszer használatát, valamint irányítását és zavartalan működését. Az adatrendszer és adatáramlás szempontjából célszerű még egyszer a kártya- és eszközrendszer fölépítését áttekintését, amit a 12. ábrán láthatunk. Az alulról felfelé építkező
37
hierarchia egyben a rendszerelemek sokaságát is jelenti. A legnagyobb számosságban előforduló elemek a díjhordozók, míg a csúcson a rendszerközpont található. A kártyarendszerben, mint azt már korábban is leírtuk, a következő rendszerszinteket különböztetjük meg (ld. 11. táblázatot is): 0. szint: a díjhordozók szintje: chipkártyák (DSC, PSC) 1. szint: a kártyaműveleti végkészülékek szintje: kiadó készülékek, feltöltő kézi készülékek, feltöltő automaták, kezelő és ellenőri készülékek 2. szint: a helyi gyűjtők és rendszervezérlők szintje: adatgyűjtő terminálok állomásokon és kocsiszínekben, kommunikációs interfészek 3. szint: a szolgáltatói központok szintje: szolgáltatói kiszolgáló szerverek, adattároló és archiváló rendszerek, feldolgozó rendszerek, kommunikációs interfészek 4. szint: az országos irányító, alkalmazáskezelő és elszámoló központ szintje: szolgáltatókat kiszolgáló szerverek, adattároló és archiváló rendszerek, feldolgozó rendszerek, kommunikációs interfészek A 12. táblázat alapján végigkövethető a különböző szintek adatáramlási rendszere. A táblázat baloldali oszlopában találhatók az adatkommunikációs rendszerben az alsóbb szintekről felfelé áramló használati adatok, míg a jobboldali oszlopban a lefelé áramló irányítási adatok és funkciók kerültek röviden bemutatásra. A rendszerirányítási adatok és funkciók a rendszer működtetéséhez szükséges adatokat és utasításokat jelentik, amelyek legalább naponta a valóságos működésnek megfelelően kell, hogy szerepeljenek a rendszerben és eljussanak a legfelsőbb szintről az alsóbb szinteken át egészen a végkészülékekig, terminálokig.
12. ábra Adatrendszer szintek
38
Felfelé áramló Rendszerszintek, használati adatok, funkciók rendszerelemek Adatgyűjtés szolgáltatóktól (tranzakciók, lokális fekete listák, rendszer információk) Adatfeldolgozás Tranzakció elemzés Jelentéskészítés Adattárolás
4. szint: Elszámoló központ: szolgáltatókat kiszolgáló szerverek adattároló és archiváló rendszerek feldolgozó rendszerek, kommunikációs interfészek
3. szint: Adatgyűjtés helyszínekről Szolgáltatói központok: szolgáltatói kiszolgáló (tranzakciók, lokális fekete listák, rendszer információk) szerverek, adattároló és archiváló rendszerek, Adatösszesítés feldolgozó rendszerek, Szolgáltatói adatelemzés Adatfeldolgozás szolgáltatóra kommunikációs interfészek Adattovábbítás Adattárolás
Adatgyűjtés járművekről (tranzakciók, hiba listák, rendszer információk) Adatgyűjtés állomásról Adatösszesítés Adattovábbítás Kiadási adatok Feltöltési adatok Kezelési adatok Ellenőrzési adatok
(Állományi adatok) (Letiltott kártyák)
2. szint: Helyi gyűjtők és rendszervezérlők: adatgyűjtő terminálok állomásokon és kocsiszínekben, kommunikációs interfészek 1. szint: Kártyaműveleti végkészülékek: kiadó, kézi és automata feltöltő, kezelő, ellenőrző készülékek 0. szint: Díjhordozók: (DSC-kártyák, PSC-kártyák)
Lefelé áramló irányítási adatok, funkciók Rendszerirányítás Alkalmazáskezelés Konfiguráció változtatás Kulcsgazdálkodás Díjtermék változtatás Kártya-ellátásirányítás Kártyahasználat-követés Közös tiltólista előállítás Utas/bevétel-jelentés(bizalmas) Keresztutalások kezelése Rendszerfigyelés Konfiguráció karbantartás Kulcstovábbítás Díjtermék-fejlesztés Lokális tiltólista előállítása a közösből és továbbítás Készülék-gazdálkodás Kártyaelosztás-irányítás Hibajelzések kezelése Helyszíni felügyelet Konfiguráció karbantartás Kulcstovábbítás Tiltólista továbbítás Készülék felügyelet Használatfigyelés Kártyatartalom kijelzése Számla/nyugta adás Jogosulatlan kártya jelzése
(Kártyatulajdonosok döntései)
11. táblázat: A kártyarendszer szintjeihez tartozó eszközök, funkciók és adatok
39
A rendszerirányítással kapcsolatban a következő főbb adatcsoportokra van szükség (ezzel a tárgykörrel, részletesebben foglalkozik a “Követelmények” részanyag): − a rendszer architektúra azonosító adatai, amelyek a hálózat geometriai elemeinek (csomópontok, szakaszok, állomások, megállóhelyek stb.) azonosítóit és koordinátáit, a díjövezeti határok koordinátáit és a megállóhelyek övezeti hozzárendelését adják meg, továbbá a létesítmények és berendezések azonosítóit és telepítési helyét, a járművek azonosítóit és egyes jellemzőit jelentik abból a célból, hogy a különböző kártyaműveleteket helyhez is lehessen kötni; ezek az adatok viszonylag állandóak és általában kevésbé változnak; ezzel összefüggésben figyelembe veendő a 13. ábra, a fizikai hálózat (csomópontok, szakaszok, megállóhelyek) mellett az eszmei viszonylathálózat leképezését is tartalmazza. − a rendszerműködtetést biztosító adatok; • a biztonsági és egyéb, a működéshez szükséges kulcsok a rendszer egésze szempontjából alapvető fontosságúak. A kezelésük, karbantartásuk, veszély esetén lecserélésük, fontos feladat; • a viszonylatvezetési és menetrendi adatok a díjszabás megvalósítása (pl. átszállójegy alkalmazása), az utaskezelések, ill. a kezelőkészülékek megfelelő hely-programozásához, (GPS-) lokalizálásához, majd a kezelési adatok szolgáltatónként, viszonylatonként és menetenként/vonatonként való összesítése szempontjából fontosak; a karbantartott viszonylatvezetési adatok az utastájékoztatás céljait is szolgálják,
13. ábra: A közlekedési rendszer fő elemeinek geometriai leképezése és azonosítása
40
•
a viteldíjrendszer adatai a területi/övezeti beosztást, a díjszabási alapokat, díjlerovási szabályokat és a hozzájuk tartozó díjszinteket jelentik, ezek közül a viszonylatvezetési és menetrendi adatok napi kisebb változásait (pl. terelő útvonalon való közlekedés) karban kell tartani, és egy a szolgáltatóktól jövő jelzés után a rendszeren, vagy érintett részein át kell vezetni és a változtatást az adatkommunikációs csatornán keresztül el kell juttatni a végkészülékekig. Az óra-idő szinkronizálása a rendszerben szintén napi feladat.
Természetesen az elektronikus adatkommunikációs csatornákon kívül, a szintek között szokványos kapcsolattartás is létezik, hisz a felülről jövő adatúton érkező információkat sokszor egyeztetések előzik meg (pl. a viteldíjrendszer új díj-termékkel való bővítése a szolgáltatók, ill. a szolgáltatásért felelős hatóság feladata, így a jóváhagyott hatósági döntés alapján kerülhet egy új díjtermék a legfelső szintről lefelé áramolva a rendszerbe, amennyiben az illeszkedik a követelménykeretekbe). A működő rendszer keretén belül a különböző kártyaműveletek során keletkező, gyűjtésre és felsőbb szintek felé továbbításra kerülő adatok, amelyekből megfelelő elemzés és összesítés után különböző fontos származtatott adatok keletkeznek a feldolgozás során. A rendszerműveletekkel kapcsolatban a következő adatokat fontos kiemelni: − kártyaműveleti adatok; a kártyák kiadása során felveendő és rögzítendő személyi adatok; a kézi és automata kártyafeltöltő készülékekben feltöltésre kerülő díjtermékek, ezek díjösszegei és érvényességi adatai, továbbá a kártyakezelés során a kezelőkészülékek olvasott és visszaírt adatai, valamint az esetleges ellenőrzések során keletkező adatok, a személyi adatok (név, lakcím, születési adatok, személyi igazolvány szám, mobil szám, e-mail cím, számlázási címek, kedvezményjogosultság típuskódja, azonosító dokumentum kódja, lejárati ideje); a DSC-kártya kiadásakor megkötésre kerülő szerződés tartozék-adatai; az adatvédelmi követelmények olymódon teljesíthetők, hogy a kártyafeltöltés és a kezelés során csupán a kártya azonosítója kerül továbbküldésre az elszámoló központ felé és mivel a személyi adatok védett, elkülönített állományban találhatók, így adott személy napi mozgásai nem válhatnak követhetővé, csak az adott azonosítójú kártya mozgásadatai (ld. “Jogszabályi vonatkozások” c. anyagot is a 9. fejezetekben). − származtatott és feldolgozott adatok; a rendszer kártyaműveleti szintjén keletkező adatok a rendszer felsőbb szintjei felé haladva lehetővé teszik az adatok összesítését, elemzését a kiadott kártyákról, a kártyafeltöltések során befizetett összegekről, a használattal keletkező utasszámokról, a szolgáltatónkénti viteldíj-járandóságokról, az ezekhez kapcsolódó árkiegészítésekről, a szolgáltatók közti keresztutalási kötelezettségekről, az érvénytelen műveletekről, amelyek lehetővé teszik tiltó lista összeállítását, valamint különböző üzemi és teljesítményi adatok előállítását. Nyilvánvaló, hogy nem csupán a legfelső szinten történnek feldolgozások, hanem a szolgáltatók szintjén is, még akkor is, ha egy-egy szolgáltató szintjén a saját területéről minden információ nem is nyerhető ki a rendszerből (pl. az utasszámok igen, de a bevételek, az idegen szolgáltatóknál történő lefogyasztás miatt, csak az elszámoló központ tartozik/követel kimutatása alapján; ezek a feldolgozások képezik az alapját a különböző időszaki (napi, heti, havi) vezetői jelentések összeállításának is.
41
Az itt elmondottakon túl az országos kártyarendszer szempontjából a meghatározóan fontos, hogy a kártyák az egész rendszerben azonos képességekkel bírjanak és biztonsági szinten legyenek, továbbá a kártyákra kerülő különböző adatok (törzsadatok, utazási adatok) milyen adatelemeket (pl. szolgáltató azonosító, terméktípus-kód, összeg/díjegység, helykód, viszonylat/járat-kód, dátum stb.), milyen formátumban kerüljenek felírásra. A kártyákkal kapcsolatos adatok meghatározóak a különböző készülékek (kiadók, feltöltők, kezelők, stb.) működése és adatkezelése szempontjából is. Fontos lenne tehát, ha a DSC és PSC kártyákra vonatkozó adatok országosan egységes tartalommal, szerkezetben és formátumban kerüljenek alkalmazásra, amelynek keretében a helyi sajátosságok is figyelembevehetők. Ezért kerültek összeállításra az országos ”Követelmények” ezen anyaggal párhuzamosan, ahol a kártyákon levő díjtermékek típusai, az adatok tartalma és formátuma, párosulva a biztonsági megoldási szintekkel kerültek meghatározásra a kártyarendszer többi elemével együtt, (kezelőkészülékek, automaták, adatállományok), ill. a velük kapcsolatos követelményekkel. 7.2
Adatgyűjtési és feldolgozási feladatok
A tömegközlekedési rendszerben történő napi kártya- és jegyeladásokról, feltöltésekről, valamint a kártya/jegyhasználatról képződő adatok összegyűjtése az esti üzemzárás utáni időben, különböző módon történhet. A kártyaárusítási/feltöltési adatok a társasági területekről, az egyes ágazatok hatókörének megfelelően, a különböző típusú helyekről, gyűjtő gépeken keresztül a társasági számítóközpontba továbbítandók, különböző lehetséges módokon: − a kártyaárusító/feltöltő pénztárak, kioszkok irányító egységeiből zárás után szélessávú telefon-vonalon (PSTN, ISDN, X. 25 stb.), − a jegyárusító automatákból a memória adatait telefonkapcsolattal, SMS-sel, GPRS-sel, vagy a kártyával való feltöltésnél kiolvasással gyűjthetők be az adatok (utóbbi esetben a napi gyűjtési ritmusról esetleg le kell mondani), − a járművezetőknél elhelyezett kezelő/feltöltő készülékek eladási adatai garázsokban/kocsiszínekben a jegykezelő adatokkal együtt kerülnek kiolvasásra,
a
− az egyéb árusító helyekről a nyitvatartási idő után telefonvonalon, SMS-n, GPRS-n stb. történhet az eladási adatok továbbítása a számítóközpontba. A kártyakezelési adatok is, az egyes közlekedési eszközöknek megfelelően, az adatbiztonsági követelmények betartásával, eltérő módon kerülnek kiolvasásra, továbbításra és összegyűjtésre: − autóbuszok, trolik és villamosok esetében üzemzárás után a garázsokban, kocsiszínekben a fedélzeti irányító egységből infravörös modemmel, ultrarövid hullámú telefonkapcsolattal, vagy kiolvasóval stb. vihetők át a garázs/kocsiszín erre a célra fenntartott számítógépébe, majd onnan a társaságok központi gépébe, végül az országos központi gépbe; azon autóbuszok esetében, amelyek nem garázsban éjszakáznak, is megvan a lehetősége az automatikus adattovábbításnak (pl. SMS, GPRS),
42
− a metró-, FAV-HÉV és MÁV- állomások jegykezelési és utas-adatai vagy közvetlenül telefonvonalon, vagy egy vonali gyűjtőgépen keresztül juthatnak az igazgatósági számítógépbe, onnan a társaságok központi gépébe, majd végül az ELEKTRA központi gépbe, − a jegyellenőrzések során az ellenőri mobil készülékekben keletkező adatok a műszakok végén megfelelő „dokkoló készülékeken” keresztül kerülnek továbbításra. A különböző módozatú adatátvitelek szabványosan, megfelelő formátumban történjenek. A kártyaműveleti adatokra tehát kezelési eseményenként van szükség, amelyekből további feldolgozások során fontos kártyahasználati jellemzők, továbbá forgalmi és bevételi eredményadatok vezethetők le. Az utaskezelési adatok tehát a fedélzeti ill. állomási egységekből megfelelő módon a központi számítógépes rendszerbe továbbítva lehetővé teszik az utazási és járműforgalmi adatok utólagos (éjszakai, vagy naponkénti) feldolgozását és elemzését, melynek során meghatározásra kerülnek a viszonylatonkénti/járatonkénti utasszámok megállónként, időszakonként stb., valamint az illegális kártyahasználatból származó tiltólisták, továbbá a keletkező bevételek nagysága társaságonként, valamint a társaságonként elszámolandó járandóságok, a kártya-feltöltésekből befolyt összegek "helyének" (társaságának) figyelembevételével. Ennek a bevételfelosztó lépésnek különösen a többszereplős "szövetségi" működés keretei között nő meg a jelentősége. 7.3
Az adatáramlást és feldolgozást biztosító számítógépes rendszer
A kártyaeladási/feltöltési és kezelési rendszer működtetését ill. a megfelelő adatáramlást egy hierarchikusan kialakított számítógépes hálózat biztosítja, amelynek első alapelemei az árusító/feltöltő helyek, valamint a kezelőket iránytó egységek, amelyek fölött a következő számítógépes szintek találhatók (ld. 1. ábra): − − − −
állomásokon működő terminál-felügyelő gépek, garázsokban/kocsiszínekben, vasúti vonalak mentén működő gyűjtő gépek, üzemeltetők igazgatósági központi gépei, országos elszámolóközpont gépe.
A különböző szinten lévő gépeknek megfelelő módon hálózatba kapcsolva szükséges működniük. Az adatáramlásnak nem csupán "felfelé", hanem mindenkor "lefelé" és működnie kell, ugyanis a rendszernek legalább naponta (üzemkezdéskor) az aktuális rendszeradatokkal (hálózati, megállóhelyi, viteldíjadatokkal, stb.,) valamint frissített tiltólistákkal kell indulnia. A hálózati kapcsolatok vagy önállóan kiépített, vagy bérelt vonalakon keresztül valósulhatnak meg. Az elszámoló központot célszerűen az országos kártyarendszer központi elemeként állami irányítással, de magántőke bevonásának lehetőségével lenne célszerű megvalósítani, aminek a rendszer elterjedése kiszélesedésére is kedvező hatása lehetne. Hangsúlyosan ki kell emelni a kártyahamisítás és az eszközmanipuláció elleni intézkedések fontosságát, ugyanis az egyes rendszerműveletek mögött mindenütt pénzértékfolyamatok húzódnak meg. Ezért óvatossági és biztonsági intézkedésekre van szükség a díjhordozók, az eszközök és a számítógépes hálózat kialakítása vonatkozásában, a különböző hozzáférési jogosultságok helyes és szigorú meghatározásával is. 43
Az állomásokon levő gépek feladatai: A metró-, HÉV és vasútállomásokon számos készülék (terminál) található (pl. jegypénztári gépek, feltöltő automaták, kapuk, kezelő készülékek), amelyek felügyeletet és adatkapcsolatot igényelnek. Ezen berendezésekkel, amelyek akár on-line módon is működhetnek, az állomáson levő kijelölt számítógép tartja a kapcsolatot, gyűjti és továbbíja az adatokat a vonali, ill. ágazati számítóközpont felé. A garázsokban/kocsiszínekben levő számítógépek feladatai a következők: − kapcsolatbiztosítás az igazgatósági központi géppel, − kapcsolatbiztosítás a garázsban levő járművek irányító egységeivel (adatkiolvasás, adatbetöltés: pl. új viteldíjak), − kapcsolatbiztosítás egyes jegyárusító helyekkel és ellenőrökkel, amennyiben azok nem a társasági központi géppel állnak összeköttetésben, − helyi elemzések végzése. A garázs-/kocsiszínbeli körülményekre tekintettel célszerű két „ipari” PC-t alkalmazni, amelyek közül az egyik a kapcsolattartást, a másik az elemzéseket és egyéb számításokat végzi. A vasútvonalak mentén egy-egy kijelölt számítógép feladata hasonló lehet, mint az előzőekben, azzal a különbséggel, hogy a metró/HÉV/MÁV-vonalakon az egyik állomáson telepítendő számítógép veszi át a vonal többi állomásáról is az adatokat, ha szükséges és továbbítja azokat a vállalati központi számítógépbe. Az igazgatósági és társaságonkénti központi számítógépek feladatai: − kapcsolatbiztosítás és adattovábbítás a társasági gépek és a központi számítógép felé − kapcsolattartás az üzemeltető területén lévő garázsi/kocsiszíni/vonali számítógépekkel, valamint a jegyárusító-helyek számítógépeivel, a következő területeken: a különböző azonosítók karbantartása, továbbítása az ELEKTRA központba, a viteldíj táblázatok karbantartása, a jegykezelő készülékekben a fedélzeti irányító egységen keresztül, valamint az árusító/feltöltő készülékekben, a készülékek fenntartó/karbantartó személyzetének jogosultsági szabályozása, jegyeladási adatok fogadása/figyelése, a kártya használati adatok fogadása/figyelése, a különböző készülékek hibabejelentéseinek fogadása, a naptár és az órák szinkronizálása a különböző készülékek felé. − a bevételi és utaskezelési adatok feldolgozásának ellenőrzése az üzemi napon belül, − adatok biztosítása a kártya/jegy-eladásokról és -fogyásokról, valamint feltöltésekről, a bevételi adatok ellenőrzéséhez, kártyák/jegyek beszerzéséhez, − a napi, heti és havi jelentések készítése az utasszámokról a kártya/jegyeladásokról és feltöltésekről, − a napi, heti és havi jelentések készítése a készülékek hibáiról, a javítási/karbantartási tevékenységekről és a kieső időkről, 44
− esetenkénti forgalmi és bevételi vizsgálatok. Az országos ELEKTRA Központ több funkciót is elláthat (ld. 14. ábrát is): Kártya- és Alkalmazás Kezelő Központ (KAKK); ez végzi adott esetben a kártyakibocsátást és az (egyéb) alkalmazások kezelését (ha van ilyen); ez kezeli a leendő kártyatulajdonosok (DSC) regisztrálását, ez tartja a kártyatulajdonos utasokkal a kapcsolatot, intézi az elveszett kártyák kezelését, stb.; a szolgáltató társaságoknál levő utasirodák a KAKK kihelyezett kapcsolatainak tekinthetők. Tranzakció Kezelő és Elszámoló Központ (TKEK) végzi a tranzakciók fogadását, feldolgozását, az utazási és bevételi adatok elemzését, továbbá a társaságok közti elszámolásokat; ha csak egy szolgáltató van, nincs szükség elszámolásra, de bevételhozzárendelésre ebben az esetben is igény lehet (pl. a BKV esetében a busz, villamos, troli, metró, HÉV ágazat vonatkozásában). Rendszerirányító és Felügyelő Központ (RIFK); koordinálja a rendszer kialakítását, a hálózat, a megállóhelyek, a készülékek azonosítását (architektúrát), felügyeli a készülékek, folyamatok működését, gondoskodik a „lefelé” áramló változó adatok (pl. díjtábla, menetrend, tiltólista stb.) eljuttatásáról a végkészülékekhez, továbbá biztosítja a „felfelé” áramló tranzakciós adatok gyűjtésének, továbbításának műszaki feltételeit. Az első két központnak hitelesnek, egymástól függetlennek és nem átjárhatónak kell lennie. Az első központban, ahol a szerződéses adatokat is kezelik, a személyi adatok és kártyaazonosítók együtt kerülnek tárolásra, míg a második központban csak a kártyaazonosítókkal jelölve tárolhatók a tranzakciós és utazási adatok. Így nem lehet személyre vonatkozóan követni a napi mozgásokat. Bizonyos szabályozott kommunikáció a két központ között megengedett, pl. elveszett kártya letiltása a KAKK részéről a TKEK felé, vagy levél küldetés kezdeményezése a TKEK részéről a KAKK által a „gyanús kártya” tulajdonosa részére. Ez a szétválasztás biztosítja a személyiségi adatok védelmét. A központi számítógép és párhuzamosan szolgáltató társaságok központi számítógépei a saját területükről minden adatot megkapnak a napi tranzakciókról, a befizetések és utazások elszámolásához az elemzések alapján a tiltó listák előállításához, továbbá a vezetői információs rendszer részére, különböző elemzési és tervezési feladatok elvégezhetősége céljából. A többalkalmazásos tömegközlekedési rendszerben, amikor több szolgáltató is alkalmazza az elektronikus kártyarendszert, tekintettel arra, hogy az értékhordozó kártyák pénzzel való feltöltése és a kártyák használata, a különböző szolgáltatások igénybevétele elválik egymástól, ezért szükséges egy hitelesített országos központ létrehozása, amely a pénzügyi kiegyenlítésekhez szükséges hiteles kimutatásokat is készíti, abból a célból, hogy minden szolgáltató az őt megillető díjbevételhez hozzájusson. A kártyamemória díjtermékenkénti társasági hozzárendelése megkönnyíti a bevételek felosztását. A felosztás a check-in/check-out kezelési technológia esetén az igénybevett és automatikusan rögzített szolgáltatás mértéke alapján, míg a check-in esetben a felszálláskor közölt övezetszámhoz tartozó díjak, vagy vonaljegyárak alapján történhet.
45
14. ábra: A kártyarendszer működtetését és használatát biztosító sajátos feladatok és központok Az elszámoló központ kimutatása alapján válik ugyancsak lehetővé a szolgáltatók igénylésére az árkiegészítések folyósítása a kedvezményes bérletek és jegyek után, valamint az ingyenesen utazók utáni térítések pontos meghatározása.
46
A kártya-, ill. szolgáltatás-értékesítéssel és használattal kapcsolatos adatgyűjtés és "felfelé" irányuló adatáramlás, valamint a "lefelé" irányuló rendszeradatok menedzselésével kapcsolatos adatkommunikáció fő elvei és egyéb fontos kérdések (pl. illegális kártyafeltöltés elleni védelem, bevételbiztonság kérdései, rendszer-hozzáférési jogosultságok kezelése, üzembiztonság kérdései stb.) és további részletek tisztázása az itt felvázolt technológiai kulcskérdések és alapelvek mellett szintén döntő fontosságúak egy-egy alrendszer létrehozása során. Az elszámoló központ időszaki feladatai A gyűjtött adatok, amelyek az egyes társasági vezetői információs rendszerek meghatározó alapját is jelenthetik, a szolgáltatók piaci érdekeinek messzemenő figyelembevételével, célszerűen az utasszámokra, bevételekre (és járműmenetekre) vonatkozó következő főbb elemzéseket tegyék lehetővé az egyes társaságok igényeinek megfelelően: − utasszámok: járatok, viszonylatok, vonalak, valamint megállók/állomásonként napi időbeli lefolyásban és igénybevett jegy/bérletfajtánként, − bevételek: járatok, viszonylatok, vonalak, valamint megállók/állomásonként napi időbeli lefolyásban és igénybevett jegy/bérletfajtánként, − bevételek összegezett nagysága szolgáltatónként, ágazatonként, jegy/bérletfajtánként, − érvénytelen kezelések számának, helyének, időpontjának meghatározása, − ellenőrök által feltárt bliccelések számának, helyének, időpontjának meghatározása, − hamisított kártyák kiszűrése, − jogosulatlanul feltöltött kártyák kiszűrése az értékfogyások követésével, − érvénytelen/hamis kártyák listájának aktualizálása (térben és időben össze nem illő kezelések elemzésével, − járművezetőnként (szolgálat kezdete/vége, eladások, műveletek száma stb.), − eladott (fogyott) kártyák/jegyek),
kártyák
jegyárusító
helyenként
(nyitvatartási
idők,
eladott
− feltöltési díjbevételek jegy/bérlet-típusonként, befizetőhelyi társaságonként, − árkiegészítések jegy/bérlettípusonként befizetőhelyi társaságonként – elméleti bevétel jegy/bérlettípusonként, társaságonként - keresztutalások nagysága jegy/bérlettípusonként, társaságonként, − meghibásodások, üzemzavarok száma, helye, időpontja szolgáltatónként, − általános összegzés szolgáltatónként (szolgálatban levő járművek száma, napi összutasszám, össz-jegyeladás és összbevételek jegytípusonként stb.) A felsoroltak napi feldolgozási feladatokat jelentenek, amelyek természetesen a gyakorlati rendszermegvalósítás során további szempontokkal bővülhetnek. A napi feldolgozások mellett időszaki (heti, havi, negyedévi, évi) jelentések is készülhetnek a központban tárolt adatok alapján. A feldolgozások során az egyes szolgáltatók piaci érdekeinek figelembevételével szükséges eljárni és az egyes szolgáltatókra vonatkozóan csak annyit „közzétenni”, amennyit feltétlen szükséges.
47
Az adatfeldolgozások a rendszer gyakorlati működtetéséhez is szolgáltatnak adatokat (pl. kártyaellátás, tiltólisták stb.), amelyeket egyéb rendszeradatokkal (pl. menetrend, viteldíjtábla stb.) együtt a rendszerben lefelé áramoltatva a végkészülékekig el kell juttatni (ld. 11. táblázat). A rendszerarchitektúra karbantartásával kapcsolatos feladatok részletesebb meghatározása a kártyarendszerek működtetőinek feladata. 7.4
Kártya- és rendszerbiztonsági szempontok
A tervezett elektronikus chipkártyarendszer kialakításának egyik kulcskérdése a rendszer bevétel-biztonsága, amit az elektronikus értékhordozó kártyákkal kapcsolatos visszaélési lehetőségek veszélyeztetnek. Az egész rendszer biztonsága az egyes elemek veszélyeztettségétől, a leggyengébb láncszem biztonságától függ, a biztonsági modellt ugyanakkor az egész rendszer kockázati tényezőinek és védekezési lehetőségeinek a „támadás” technikai eszközei és a csalás megvalósításából származó károkozás valóságos mértékének figyelembevételével egyfajta kompromisszumként szükséges kialakítani. Nem szerencsés túlzó követelményeket, a rendszerműködést drágító, a jegyhezjutást nehezítő, az interoperabilitást csorbító megoldást alkalmazni, hanem a rendszerszintű „kockázat menedzsment” csak olyat, amely feltétlen szükséges a valós bevételvesztés elkerülésére. A legnagyobb fokú és számosságban is a legnagyobb kockázat a kártya és a kezelőkészülékek találkozásánál van, amikor a díjlerovás történik és a kártyáról vagy „érték” kerül levonásra, vagy szintén pénzértékű „érvényesség” kerül megállapításra. Ezenközben a kártyák hamis tartalommal is rendelkezhetnek, ami bevételkiesést, pénzügyi kárt okozhat. A hamisítás ellenszere a kártyakezelés során a kezelő és kártya közt kialakuló érintésmentes „párbeszéd” során olyan biztonsági megoldások (aláírások, időbélyegek alkalmazása), amelyek rendszeridegen beavatkozók számára nehezen hozzáférhetők, így a külső kártyamanipulációk felismerhetők, a rendszer által visszautasíthatók. Az ELEKTRA rendszerben éppen ezért mindkét kártyatípus (DSC, PSC) esetében a tranzakciókat fokozott biztonságú aláírással célszerű végezni (pl. 160 bites ECDSA, vagy ezzel egyenértékű aszimmetrikus rejtjelző kulcs), amihez megfelelő biztonságú modulok (SAM; Secure Application Modul) alkalmazása javasolt, amivel a tranzakciók mind az olvasókban, feltöltőkészülékekben, a szolgáltató nevében hitelesen aláírhatók. A kártyákra minden kezelési művelet (feltöltés, érvényesítés) során egy, a szimmetrikus kulcsú SAM modulazonosító, a chipkártyaazonosító, és a kártyaadatok kiválasztott köréből egy 32 bites „hitelesítő adat” (MAC: Message Authentication Code) kerül felírásra, amely biztosítja azt, hogy a következő olvasó felismerje, hogy az előző kártyaművelet a rendszerhez tartozó hiteles eszköz által lett kezelve. Erre vonatkozóan a „Követelmények” M2 melléklete fogalmaz meg részletesebb elvárásokat. A védelmi lehetőségeket a 6/a., b. táblázatban bemutatott adatmegosztás, a készülékek, a kezelők és az elszámoló központ között, amikor is a keletkező meggondolt elkülönítésére és tárolására kerül sor a kártyán és a központ gépében, alapján a feltöltési és utazási adatrekordok elemzésével (pl. hely- és idő összeférhetetlenség) az illegális kártyahasználat kiszűrhető.
feltöltő adatok aminek szerinti
Az illegális, bevételvesztő kártyahasználat két veszélyforrásból válik lehetségessé, nevezetesen a kártyamásolásból (klónozásból) és a szabályellenes (tiltott) feltöltésből, abban az esetben, ha a támadó a rendszer kulcsához hozzá tud férni.
48
A klónozás ellen a rendszerhez tartozó kártyák között a MAC is megfelelő védelmet nyújt. A klónozás a rendszerhez nem tartozó, azonosító nélküli chipen, vagy „speciális eszközön” megvalósítható ugyan, de ennek mértéke nem lehet a tömegközlekedésben számottevő, mivel a terjesztési lehetőség korlátozott, ill. kártyaműveleteket a központ naponta feldolgozza, aminek alapján a hamis kártya letiltható (szemben a telefonkártyákkal, vagy TV kulcsokkal). Hasonló veszélyek és mozzanatok mondhatók el a tiltott kártyafeltöltésekkel kapcsolatban is. Az ELEKTRA Hungaria biztonsági koncepciója viszonylag kis „maradványkockázattal” jár, ami azt jelenti, hogy a sikeres kriptográfiai támadással megszerzett – kiszámolt – MAC mester kulcs birtokában a támadó olyan rendszerben kibocsátott olcsó kártyákhoz juthat, melyeken sikeres értéknövelést hajthat végre, és a csalás csak a központban derül ki, tehát az ílymódon hamisított kártyákkal egy napon belül lehet csak utazni a visszautasítás veszélye nélkül. A központ az itt leírt támadást utólag azért képes érzékelni, mert a kártyaműveleti eszközök által az ELEKTRA Hungariában megkövetelt tranzakciók aláírása miatt a támadó ugyan hamis terminál azonosítót képes képezni és a kártyára visszaírt növelt értéket helyesen kiszámolt MAC-al tudja ellátni, azonban a feltüntetett terminál nevében a tranzakciót nem képes aláírni a központ irányába (ezért követeli meg az ELEKTRA Hungaria a tranzakció egyedi aláírását is, mely nem helyettesíthető a gyűjtőhelyekről való adottovábbításnál történő kötegelt aláírással). Amennyiben a központi feldolgozás olyan terminál azonosítót talál, melyről nem indult tranzakció, a kártya tiltólistára kerül. A MAC master kulcsok támadási nehézsége nem összemérhető a könnyű (PSC) kártyák adta memória-hozzáférési kulcsokhoz tartozó master kulcsok támadási nehézségével, mely esetben sok a támadási kapaszkodó, miután a rejtejelzett adat, a nyílt adat és a kártya egyedi sorszáma is a támadó rendelkezésére állhat. Ezért nem engedi az ELEKTRA Hungaria MAC nélkül alkalmazni sem a PSC, sem a DSC kártyákat. A PSC kártyák MAC-al védett ELEKTRA Hungaria-ban megkövetelt használata lehetetlenné teszi a kártyák klónozását azonos típusú kártyákra. A klónozást kizárólag „speciális eszközre” lehet megtenni, mely teljes mértékben megtehető bármely DSC kártya esetén is. A fennmaradó „maradványkockázat” a tömegközlekedési rendszerekben felvállalható, mert a MAC mester kulcs megszerzése kizárólag kiszámítás alapján lehetséges, az alkalmazott SAM modulokból azok, mint kulcselemek, a PKI titkos kulcsával azonos módon megszerezhetetlenek. A veszélyekkel kapcsolatban célszerű még rámutatni arra, hogy a hamisíthatóságából származó bevételvesztési kockázatot számos körülmény enyhítheti, nevezetesen: − azon személyek köre, akik a PSC-t használják, szűkebb lesz, mint a korábbi jegyhasználóké, mivel a DSC-t váltók köre – annak egyéb célú használhatósága miatt – tágabb lesz, mint a korábbi bérlet/havijegy tulajdonosok csoportja, − mivel a kártyáknak maguknak is értéke van, az illegális feltöltéshez nem olyan egyszerű üres kártyához hozzájutni (e vonatkozásban inkább szerencsés körülménynek számít, hogy a kártya „nem eldobható"), − az illegálisan feltöltött kártyák szervezett terjesztési hálózat nélkül csupán az utasok egy szűkebb rétegéhez képes eljutni, mely ebben az esetben nem jelent szignifikáns kockázatot,
49
− az utasok jelentős hányada kedvezményesen, ill. ingyenesen juthat hozzá a szolgáltatásokhoz, így a hamisított PSC-kártyák iránti kereslet mérsékeltnek, ill. a hamisítói nyereségkilátások korlátozottnak mondhatók, − az illegális kártyafeltöltés jogi megítélése a pénzhamisítással egy tekintet alá esik, aminek visszatartó hatása lehet, − a PSC-kártyák hamisítása elleni védelemben nagyobb szerep jut a közvetett "védelmi" eszközöknek az utólagos redszerszintű védelmek. A csalással előállított kártyák/eszközök terjesztése fizikai, hálózati korlátok miatt sem egyszerű. A külföldről és vidékről érkezőknek történő terjesztés az átszállóhelyek körül jól ellenőrizhető. Így azt gondoljuk, a hamisításból származó veszteség inkább marginális lenne, és továbbra is nagyobb veszteség származna a semmilyen kártyát sem használó bliccelők által (a szigorúbb ellenőrzés hatására ez jelentősen lecsökkenhet). Ezen gondolatmenet realitásának akadálya lehet, ha a kártyakezelők nem képesek a keletkező és növekvő tiltólistában megfelelő sebességgel keresni és az elvárható rövid kezelési idő (250 millisec) alatt az azonosítást elvégezni. Feltételezni lehet, hogy ha kezdettől fogva kellően szigorú ellenőrzés (és büntetés) történik, a hamisítók rájönnek, hogy nem érdemes a csalásba nagy befektetéseket tenni, akkor a tiltólisták kezelhető méretekben maradnak és elsősorban az elvesztett és a "le-, ill. túlfogyasztó" kártyák azonosítóit fogja tartalmazni. Ennek a problémának a mérséklését szolgálhatja a kártyacsalás veszélyeire való figyelemfelhívás, ugyanis a nem „tiszta” kártya használhatósága korlátozott és a vevő adott esetben a csökkentett összegen vett kártya értékének egy részét elvesztheti.
8. Az utaskezelési technológia megválasztásának főbb szempontjai 8.1
Az alágazati utaskezelési sajátosságok összefoglalása
Az utaskezelés – több mint a kártyakezelés – magába foglalja az utasnak a kártyarendszerrel való teljes kapcsolatát a kártyakiadástól, a feltöltésen és kezelésen át egészen az utazás befejezéséig, az esetleges utólagos bizonylatátadásig és panaszkezelésig. Az utaskezelési technológia – még egységes ELEKTRA kártyakövetelmények mellett is –, különböző lehet a helyi, a helyközi vasúti és autóbuszos közlekedésben a sajátosságoknak megfelelően. Az utaskezelési technológiát alakító fő sajátosságokat a következőkben lehet röviden összefoglalni és jellemezni (ld. 12., 13. 14. táblázat): –
a helyi közlekedésben a legfontosabb, hogy milyen kezelési módot (CI vagy CICO) alkalmaznak – a vasúti közlekedésben a legfontosabb, hogy hol, az állomásokon, vagy vonalakon kerülnek a kezelőkészülékek elhelyezésre – az autóbusz-közlekedésben a lehetséges technológiai változatok szempontjából a járművezetők részvétele az utaskezelési folyamatban fontos szempont. Az utaskezelési technológia és szolgáltatási körönként eltérő fő sajátosságai mellett a következő egyéb vizsgálandó szempontokat tartjuk fontosnak kiemelni (ld. táblázatok): –
megszemélyesített DSC kártyák kiadása (általában központi helyen) 50
– – – – – –
eseti utasok PSC kártyával való ellátása kártyák díjfeltöltésének helyei, módjai kártyakezelési pont az utazás során (fontos, technológiai változatot képező tényező) eseti kedvezményesek, a szolgáltatói területen kívülről érkezők intézése (ld.2. pont) bizonylatadás helyszínei és módjai egyéb szempontok (utasvesztés veszélye, bliccelés veszélye, hamis fizetés veszélye, árkiegészítés elfolyás, adatnyerés lehetősége)
Az egyes területeken alkalmazandó technológiák fő jellegzetességei a következők: –
A helyi közlekedésben a legfontosabb körülmény, hogy milyen kártyakezelési technológiát alkalmaznak, nevezetesen: • •
csak felszálláskori (check-in (CI) kártyakezelés alkalmazása fel- és leszálláskori (check-in/heck-out; CICO) kártyakezelés alkalmazása
A gyorsvasúti eszközök (metró, HÉV) esetében célszerűnek látszik az állomások lezárása esetén a legalább „kvázi zártrendszerű” CICO technológiát megvalósítani. Az egyéb felszíni eszközök esetében három változat is elképzelhető, mégpedig: csak CI-, vagy CICO-, vagy vegyes rendszer. A vegyes rendszerben az utas által használt díjtermék (bérlet, ill. jegy) szerint célszerű választani, mégpedig a következők szerint: az átalánydíjas bérletesek csak felszálláskor (CI) kezelnek, a jegyes utasok – teljesítményarányos díjak alkalmazhatósága érdekében – fel- és leszálláskor is (CICO) kezelnek; a rendszeres bérletes utazók esetében utólagos elemzéssel lehet az utasforgalmi adatokat pótolni. –
A vasúti közlekedésben a legfontosabb körülmény, hogy hol kerülnek a kezelőkészülékek elhelyezésre, ebből a szempontból fontos megkülönböztetni a következőket: • •
állomáson elhelyezett kezelőkészülékek vonaton elhelyezett kezelőkészülékek
Amíg csupán a hálózat egy részén (pl. BKSz) kerül a kártyarendszer bevezetésre, addig célszerűbb az állomásokon, peronokon a kezelőkészülékeket elhelyezni, ugyanis az adott területen a kiszolgáló vonatállomány esetleges változása ezt kívánja meg. Amennyiben a vasúton megmarad a havijegyek és előreváltott jegyek rendszere, jegyvizsgálók működésével, elegendőnek látszik a csak felszálláskori (CI) kezelési technológia az adatnyerés szempontjából, bár az állomáson telepített kezelők nem teszik lehetővé a használt bérletek, jegyek egyértelmű vonathoz rendelését. –
A helyközi autóbusz-közlekedésben a lehetséges technológiai változatok szempontjából a járművezetők részvétele az utaskezelési folyamatban, meghatározó körülmény, a következők alapján: • • •
a járművezető nem vesz részt a kártyakezelési műveletekben a járművezető részt vesz a kártyafeltöltésben is, készpénzkezelés nélkül a járművezető részt vesz a kártyafeltöltésben is, készpénzkezeléssel.
51
A járművezető részvétele által alakuló körülmények fontosak az utasok kártyához való hozzájutása, ill. díjjal való feltöltése szempontjából és az esetleges utasvesztés vonatkozásában. A járművezető szerepvállalása szerint alakulhat a kártyakezelési technológia is, amely lehet CI, vagy CICO is. Ezek azok a fő szempontok, amelyek alapján – és a gazdasági lehetőségek, valamint társadalmi elfogadhatóság figyelembevételével – az ELEKTRA követelmények keretei között egy-egy szolgáltatási területen az utaskezelési technológia megválasztható. Ez a döntés mindig a felelős hatóság vagy alkalmazó szolgáltató hatáskörében hozandó meg, amihez a tárca, vagy képviseletében más intézmény tanácsadással segítséget nyújthat.
52
Vizsgálandó szempontok
A.változat
A.-B.változat
A-C.változat
A.-D.változat
fel- és leszálláskori (CICO) kezelés gyorsvasúti eszközön
csak felszállásksori (CI) kezelés felszíni eszközön
fel- és leszálláskori (CICO) kezelés felszíni eszközön is
vegyes (CI és CICO) kezelés felszíni eszközön
a./ megszemélyesített DSC kártya kiadása
központi helyen
központi helyen
központi helyen
központi helyen
b./ eseti utasok PSC/DSC kártyával való ellátása
jegyirodákban, automatákban, terjesztő hálózatban
jegyirodákban, automatákban, terjesztő hálózatban
jegyirodákban, automatákban, terjesztő hálózatban
jegyirodákban, automatákban, terjesztő hálózatban
c./ kártyák díjfeltöltése
jegyirodákban, automatákban, terjesztő hálózatban
jegyirodákban, automatákban, terjesztő hálózatban
jegyirodákban, automatákban, terjesztő hálózatban
jegyirodákban, automatákban, terjesztő hálózatban
d./ kártyák kezelése
állomási kezelőkészüléken
fedélzeti kezelőkészüléken CI: átalánydíj: egyszerű közelítés övezetidíj: kijelölő választás
fedélzeti kezelőkészüléken
fedélzeti kezelőkészüléken CI: bérletesek esetében
CICO: • elődíjlevonás; (ha nem elegendő, határjelzés; ha nem csekkol ki, letiltás) • díjmegállapítás, jóváírás;
CICO: • jegyesek esetében; elődíjlevonás; (ha nem elegendő, határjelzés; ha nem csekkol ki, letiltás) • díjmegállapítás, jóváírás;
irodákban dokumentum alapján;
irodákban dokumentum alapján;
CICO: • elődíjlevonás; (ha nem elegendő, határjelzés; ha nem csekkol ki, letiltás) • díjmegállapítás, jóváírás; e./ eseti kedvezményes külső utasok intézése • tanulók, nyugdíjasok (HÉV) • 65 éven felüliek (OEP)
f./ bizonylatadás g./ egyéb szempontok • utasvesztés veszélye • bliccelés veszélye • hamis fizetés veszélye • árkiegészítés elfolyás • adatnyerés lehetősége
irodákban dokumentum alapján; • kedvezményes díjjal adott útra való feltöltés • kártyakiadás időszakos ingyenességgel
irodában számla is, automatában nyugta fokozottabb alacsony nincs nincs teljeskörű
irodákban dokumentum alapján; • kedvezményes díjjal adott útra való feltöltés • kártyakiadás időszakos ingyenességgel
irodában számla is, automatában nyugta jelenlegi közepes nincs nincs részleges
• kedvezményes díjjal adott útra való feltöltés • kártyakiadás időszakos ingyenességgel
irodában számla is, automatában nyugta
• kedvezményes díjjal adott útra való feltöltés • kártyakiadás időszakos ingyenességgel
irodában számla is, automatában nyugta
mérsékelt mérsékelt nincs nincs teljeskörű
12. táblázat: Az ELEKTRA kártyarendszer esetén az utaskezelés lehetőségei és fő szempontjai a helyi közlekedésben
53
közepes mérsékelt nincs nincs megfelelő
Vizsgálandó szempontok
A.változat
B. változat
C.változat
kezelők nyílt állomáson, peronon
kezelők zárt állomáson, peronon
kezelők vonaton
a./ megszemélyesített DSC kártya kiadása
központi helyen
központi helyen
központi helyen
b./ eseti utasok PSC/DSC kártyával való ellátása
jegyirodákban, automatákban, terjesztő hálózatban
jegyirodákban, automatákban, terjesztő hálózatban
jegyirodákban, automatákban, terjesztő hálózatban
c./ kártyák díjfeltöltése ▪ viszonylati jegy ▪ helyjegy ▪ övezeti jegy ▪ havi jegy
jegyirodában, automatában jegyirodában, automatában (on-line) jegyirodában, automatában jegyirodában, automatában
jegyirodában, automatában jegyirodában, automatában (on-line) jegyirodában, automatában jegyirodában, automatában
jegyirodában, automatában jegyirodában, automatában (on-line) jegyirodában, automatában jegyirodában, automatában
d./ kártyák kezelése
állomási kezelőkészüléken CI: választógombos kijelölés CICO: • elődíjlevonás; (ha nem elegendő, határjelzés; ha nem csekkol ki, letiltás) • díjmegállapítás, jóváírás;
állomási kapus kezelőkészüléken CI: választógombos kijelölés CICO: • elődíjlevonás; (ha nem elegendő, határjelzés; ha nem csekkol ki, letiltás) • díjmegállapítás, jóváírás;
vonati kezelőkészüléken CI: választógombos kijelölés CICO: • elődíjlevonás; (ha nem elegendő, határjelzés; ha nem csekkol ki, letiltás) • díjmegállapítás, jóváírás;
e./ eseti kedvezményes külső utasok intézése • tanulók, nyugdíjasok
jegyirodákban dokumentum alapján;
jegyirodában dokumentum alapján;
jegyirodában dokumentum alapján;
• 65 éven felüliek, OEP f./ bizonylatadás
• kedvezményes díjjal adott útra való feltöltés • kártyakiadás időszakos ingyenességgel irodában számla is, járművön nyugta kérésre
g./ egyéb szempontok • ellenőrzés • bliccelés veszélye • hamis fizetés veszélye • árkiegészítés elfolyás • adatnyerés lehetősége
• kedvezményes díjjal adott útra való feltöltés • kártyakiadás időszakos ingyenességgel jegyirodában, számla kérésre
vonaton közepes nincs nincs részleges (vonathoz kötés?)
• kedvezményes díjjal adott útra való feltöltés • kártyakiadás időszakos ingyenességgel jegyirodában, járművön(?) számla kérésre
állomáson és vonaton alacsony nincs nincs részleges (vonathoz kötés)
13. táblázat: Az ELEKTRA kártyarendszer esetén az utaskezelés lehetőségei és fő szempontjai a vasúti közlekedésben
54
vonaton közepes nincs nincs teljeskörű
Vizsgálandó szempontok
A.változat
B.változat
járművezető nem vesz részt kezelési műveletekben
járművezető részt vesz kezelési műveletekben
C.változat
D.változat
járművezető részt vesz a kártyafeltöltésben is (készpénz kezelés nélkül) központi helyen
járművezető részt vesz a kártyafeltöltésben is (készpénz kezeléssel) központi helyen
a./ megszemélyesített DSC kártya kiadása
központi helyen
központi helyen
b./ eseti utasok PSC/DSC kártyával való ellátása
irodákban, terjesztő hálózatban előfeltöltéssel
irodákban, terjesztő hálózatban előfeltöltéssel
járművön, vezetőnél is
járművön, vezetőnél is
c./ kártyák díjfeltöltése
járművön nem lehetséges; (legfeljebb automatában díjösszeg)
járművön is lehetséges; havijegy rátöltés csak irodában; feltöltött értékkártya vásárlás pénzvisszaadás nélkül
járművön is lehetséges havijegy rátöltés visszaadással is; feltöltött értékkártya vásárlás pénzvisszaadás nélkül;
járművön is lehetséges vezetői PC készüléken, díjfizetés vezetőnek, vissszaadással is;
d./ kártyák kezelése
e./ eseti kedvezményes külső utasok intézése • tanulók, nyugdíjasok • 65 éven felüliek, OEP
f./ bizonylatadás
utas kezel kezelőkészüléken CI: választógombos kijelölés CICO: • elődíjlevonás; (ha nem elegendő összeg, határjelzés; ha nem csekkol ki, letiltás) • díjmegállapítás, jóváírás;
vezető uticélbeállítása alapján vezető uticélbeállítása alapján utas kezel vezetői PC-nél, díjlevonás utas kezel vezetői PC-nél, díjlevonás vagy utas kezel kezelőkészüléken CI: választógombos kijelölés CICO: • elődíjlevonás; (ha nem elegendő, határjelzés; ha nem csekkol ki, letiltás) • díjmegállapítás, jóváírás;
vezető uticélbeállítása alapján vezető kezel vezetői PC-nél, vagy utas kezel kezelőkészüléken CI: választógombos kijelölés CICO: • elődíjlevonás; (ha nem elegendő, határjelzés; ha nem csekkol ki, letiltás) • díjmegállapítás, jóváírás;
irodákban dokumentum alapján;
irodákban dokumentum alapján;
vezetőnél dokumentum alapján;
• adott útra kedvezményes díjjal való felírás, tárcából díjlevonás • kártyakiadás időszakos ingyenességgel; irodában számla is, járművön nyugta kérésre
g./ egyéb szempontok • utasvesztés veszélye • bliccelés veszélye • hamis fizetés veszélye • árkiegészítés elfolyás • adatnyerés lehetősége
magas magas magas nincs esetleges
• adott útra kedvezményes díjjal való felírás, tárcából díjlevonás • kártyakiadás időszakos ingyenességgel; irodában számla is, járművön nyugta kérésre közepes mérsékelt (átengedési kényszer) közepes nincs részleges
vezetőnél dokumentum alapján; • adott útra kedvezményes díjjal való felírás, tárcából díjlevonás • kártyakiadás időszakos ingyenességgel; irodában, járművön számla kérésre
jelenlegi alacsony alacsony csökkent teljeskörű
• adott útra kedvezményes díjjal való felírás, tárcából díjlevonás • kártyakiadás időszakos ingyenességgel; irodában, járművön számla kérésre
jelenlegi fennáll fennáll jelenlegi teljeskörű
14. táblázat: Az ELEKTRA kártyarendszer esetén az utaskezelés lehetőségei és fő szempontjai az autóbuszközlekedésben
55
8.2
Az ELEKTRA alrendszerek megvalósításának és működésének alapvonásai
A közforgalmú közlekedésben a chipkártya-alkalmazás a mindenkori közforgalmú közlekedési ellátási felelősségi szabályozás által meghatározott, így ez is a felelős hatóság (kormányzat, önkormányzat) és a közforgalmú személyszállítást végző szolgáltató(k) közti (szerződéses) viszonyok figyelembevételével történjen. Ennek alapján az elektronikus chipkártyán alapuló díjszedési technológia és a kártyarendszer létrejöhet: –
a felelős hatóság elrendelésére, meghatározva alkalmazását, vagy
a
szolgáltatási
követelmények
részeként
–
a szolgáltató(k) piaci, gazdaságossági megfontolásai alapján bevezetve a használatát.
Mindkét esetben ajánlott az országos egységes szabályozás alapján álló ELEKTRA Hungaria rendszer követelményeinek betartásával, megfelelő szakértők bevonásával a rendszert megtervezni és megvalósítani, ami számos előnnyel járhat. Már a tervezés fázisában ajánlott az átjárhatóság biztosítása érdekében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által (létrehozandó ELEKTRA Központ, ill.) kijelölendő intézmény szakvéleményét, ill. tanácsadását kérni az országos rendszerhez való illeszkedés érdekében. Az ELEKTRA Hungaria követelmények alkalmazásával kapcsolatban a következő meghatározó körülményeket célszerű figyelembe venni: -
Az elektronikus díjhordozókra (chipkártyákra) való áttérésről magán-, és közhasznú indokok alapján mindenki saját maga dönthet. Azok, akik országosan átjárható rendszert kívánnak, csatlakozzanak a kialakulóban levő ELEKTRA Hungaria rendszerhez (pl. a BKSz-ben résztvevő szolgáltatók). Mindazoknak, akik az ELEKTRA rendszert választják, rendszerük kialakítása során az egységes követelmények betartása kötelező. Egyébként rendszerét mindenki a saját utaskezelési és műszaki koncepciójának megfelelően valósíthatja meg. Az ELEKTRA Hungaria rendszerhez csatlakozó alrendszerek közötti együttműködés tartalmi-szakmai kereteit a jövőben központilag biztosítják.
Az elektronikus kártyarendszer bevezetéséről adott helyen a döntés összefüggésben a magasabb, stratégiai szinten levő politikai célokkal (pl. forgalommegoszlás befolyásolása, környezeti károk mérséklése stb.), taktikai szinten születhet, de az operatív szint bevételi és költségviszonyaival kapcsolatban is. A hatóságok előírhatják a szolgáltatási követelményeket tartalmazó tenderekben is a díjszedés módját és eszközeit, vállalva az ezzel járó többletköltségeket is. A legfőbb érv és esély, az alkalmazásra készülő szolgáltatókra hatni, hogy az ELEKTRA-t válasszák, a gazdasági előnyök mellett, a széleskörű átjárhatóság, ami által más szolgáltatók termékei is elérhetővé válnak, és ezzel bővül a saját piacuk is, ami javítja gazdálkodásuk alapjait. Az ELEKTRA rendszer megvalósításának és összefoglalásképpen a következőkkel jellemezhetők: 56
működtetésének
főbb
vonásai
a. Az ELEKTRA rendszerben kialakított kártyaválaszték lehetővé teszi mind a teljes árat fizető rendszeres és eseti utazók, mind a különböző kedvezményezetti csoportok – köztük az ingyenesen utazók – kártyával való ellátását, amelyek a tömegközlekedési rendszerben díjhordozóként, ill. utazási dokumentumként szolgálnak és érintkezésmentes kezeléssel működnek. b. Az egységes szerkezetű ELEKTRA kártyákon az országos tömegközlekedési alkalmazás keretéül kialakított díjtermékhelyek lehetővé teszik mind az országos díjtermék-katalógusba foglalt, egyendíjas, vagy utazási hosszfüggő előrefizetett jegyek és bérletek, mind az utazás közben vagy utólag fizetendő, területileg és időbelileg függő díjak egységes és megegyező módú leképezését. c. A tömegközlekedésen kívüli egyéb funkciók a kétmódú (duális interfésszel) rendelkező kártyák az érintkezős chiprészén elégíthetők ki (pl. parkolási kártya, oktatási kártya, társasági igazolvány, elektronikus aláíró kártya, bankkártya stb.) amennyiben a kártyák kibocsátói, ill. az alkalmazások gazdái gondoskodnak arról, hogy az érintkezésmentes chiprészben a közforgalmú közlekedési alkalmazás számára kellő memória (min. 1 kbyte) álljon rendelkezésre. d. A kártyák díjhordozóként való alkalmazásának és a díj lerovásának alapja, hogy minden utasnak (az ingyenesen utazóknak is) minden felszálláskor (legalább) kezelnie kell a kártyát, ill. a rajta levő, előzetesen feltöltött díjterméket, vagy összegtárcát amiből következik, hogy minden díjterméknek a kártyán kell lennie (az interneten, mobil telefonon stb. rendelt/fizetett termékeknek is) és hogy minden szolgáltatásváltás esetén is érvényes és a rendszer által felismerhető díjtermékkel kell rendelkeznie, ezért – legalábbis az előre meghatározott és fizetendő díjtermékek esetében – a részút(ak)nak megfelelő "folytató díjtermék(ek)" alkalmazására van szükség.. e. A különböző kártyatípusokra épülő utaskezelési technológia megválasztása az alkalmazni kívánt díjszabási alapok és erre épülő díjtermékek függvényében a szolgáltató döntésétől függ, aminek eredményeképpen lehetséges a csak felszálláskori (check-in), vagy fel- és leszálláskori (check-in/check-out) kezelési mód alkalmazása, ami az utazásokról képződő adatok jellege és használhatósága szempontjából meghatározó. f. A kártyák feltöltése különböző irodákban, ügynököknél, automatákban, előre fizetett meghatározott díjtermékekkel (pl. vonaljegy, napijegy, bérlet, eseti viszonylati jegy), vagy díjfizetésre szánt összeggel történhet, mely utóbbiból különböző utazások során az utaskezelési technológia függvényében a felszálláskor, vagy leszálláskor a kezelőkészülékek révén, vagy a parkolás megkezdése előtt az automaták révén a „díjösszegtárcából” való díjlevonással történhet a fizetés. g. Az egyes csoportok szociálpolitikai kedvezményezése a kártyán hitelesen rögzített kedvezmény jogosultsági kód és dokumentum (azonosító) alapján a termékek feltöltésénél történik, hogy utána a kezelési műveletek egyöntetűen történhessenek; az utazás közbeni engedményezés (pl. gyakoriság alapján) viszonylag egyszerű szabályok és a kezelési műveletek szerint történjen; a nem végleges, vagy határozott idejű kedvezményjogosultságok, így a határozatlan idejű, vagy eseti kedvezményeknek a kártyaalapú díjszedési technológiához való igazítása megoldandó szabályozási feladat. h. A kártyakezelés során a kezelőkészülékek révén, vagy az előrefizetett díjtermékek területi és időbeli érvényességellenőrzése, illetve érvénytelenítése és visszaigazolása történik, 57
vagy az előre megszabott egyendíj, ill. a fel- és leszálláskori kezelés helye, ill. időpontja alapján számított teljesítményarányos díj kerül levonásra a kártya díjösszegtárcájából; amennyiben valamely kezelési helyen egynél több érvényes díjtermék is előfordulhat egy kártyán, szükség lehet az utas közreműködésére és ehhez „választógombos” kezelőkészülékek alkalmazására. i. Az ELEKTRA keretek között létrejövő alrendszerek használói számára a fokozatos átjárhatóságot az ELEKTRA kártyák biztosítják az országos rendszer kiépülése és összehangoló irányítása függvényében; kezdetben a különböző szolgáltatók kártyáinak elfogadása és helyi használata, majd egymás díjtermékeinek árusítása, legvégül az azonos típusú díjtermékek közös használata révén, ami az utasoknak nagyobb komfortot nyújt, viszont a szolgáltatók számára a központon keresztüli elszámolást tesz szükségessé, aminek feltételei ezután lesznek megteremtendők; így valósulhat meg: „közösen szolgáltatni a közforgalmú közlekedésben”! j. A kártyafeltöltések és kezelések során történő műveletekről képződő esemény- és értékváltozási adatok az ELEKTRA rendszerben résztvevő szolgáltatók számára lényeges alapot jelentenek a szolgáltatás - kínálat, valamint az utasmennyiségek és a bevételek összerendeléséhez, a szolgáltatások jobb megszervezéséhez, többletbevételek eléréséhez, a gazdálkodásuk hatékonyságának javításához, ami indokolhatja kezdeti, alapvető döntésüket.
15. ábra: Az ELEKTRA követelmények figyelembevétele a megvalósítás és működtetés során
A 15. ábra magába foglalja az ELEKTRA Hungaria rendszerhez való csatlakozás folyamatát, a követelmények elfogadásáról és az ebbéli döntésről, egészen a megvalósuló rendszer legfontosabb feladatait és a működés meghatározó körülményeit. Ezen elvek és folyamatok mentén – ha a finanszírozás területén központi források nem is állnak rendelkezésre – öngazdaságossági és piaci szempontok alapján létrejövő részrendszerek révén teljesedhet ki fokozatosan az ELEKTRA Hungaria rendszer.
58
8.3
Az ELEKTRA rendszer fokozatos kiépülése és az átjárhatóság biztosítása
Az ELEKTRA Hungaria országos közlekedési kártyarendszer nem egyidőben, hanem a különböző településekben és szolgáltatóknál, különböző időpontokban létrejövő alrendszerek összekapcsolódása révén jöhet létre. Az integrációnak alapfeltétele, hogy a alrendszerek azonos elvek és követelmények alapján kerüljenek kialakításra, hogy köztük az átjárhatóság (interoperabilitás) biztosítható legyen (ld. 16. ábra). Az ELEKTRA Hungaria rendszer felé vezető úton az egyes alrendszerek közti átjárhatóság fokozatai az ELEKTRA kártyákra alapozva jöhet létre, ezért van meghatározó jelentősége az egységes kártyaszerkezetnek és tartalomnak, amit az M1 számú Melléklet mutat be. Az ELEKTRA rendszer sajátossága, hogy a tömegközlekedési funkcióval kapcsolatban csak egyféle alkalmazás, az ELEKTRA, mint országosan egységes alkalmazás kerül a kártyára, függetlenül attól, hogy a kártyán a BKV, MÁV, valamelyik Volán társaság, vagy más adja-e ki. A kártyára az egyes társaságok országos katalógusba foglalt különböző díjtermékei a minden kártyán azonos helyen levő és azonos méretű díjtermék-rekeszekben (blokkokban) kerülnek elhelyezésre. Ez az univerzális használhatóság biztosítja az országos átjárhatóságot arra az esetre, ha a társaságok megállapodnak abban, hogy
elfogadják egymás kártyáit; ebben az esetben a szolgáltatás helyén történő feltöltéssel, az elszámolás szükségessége nélkül tudnak már a másik szolgáltatónál is utazni, feltöltik egymás díjtermékeit; ebben az esetben már szükség van elszámolásra a szolgáltatók között azonos típusú díjtermékeiket az utasok közös felhasználású díjtárcából fizethetik; ebben az esetben is szükség van elszámolásra egymás között.
Az átjárhatóság ezen fokozatait a 17. ábra szemlélteti, amelyek megvalósítását a központi funkciók fokozatos kiteljesedése során támogatni kell. Az ELEKTRA Hungaria keretein belül a különböző helyi rendszerek megvalósulása tehát a „doboz a dobozban” elv alapján fokozatosan történhet, ahol is az egyes alrendszerek önmagukban is működőképes formában valósulnak meg, amelyek között az indulásnál az egyedüli kapcsolat ami összeköti őket, a valamennyi alrendszerben egyaránt használható azonos képességű chipkártyák, amelyek, mint általánosan használható díjhordozók teszik lehetővé a helyi viteldíjszabályoknak és szinteknek megfelelő díjak feltöltését és lerovását. A későbbiekben az országos szolgáltatók (pl. vasút- és autóbusz-társaságok) saját ELEKTRA alrendszereik megvalósulásával teremtődik meg a lehetőség és a kereszthasználatokból adódóan az igény, az ELEKTRA Hungaria központi funkciók kialakítására, amelyek keretében többek között, az alkalmazásokat, ill. a csatlakozó alkalmazókat a kártyaműveletek adatait kezelik és a keresztelszámolásokat is intézik. Az ELEKTRA Hungaria (EH) országos chipkártya követelményrendszert elfogadók, azt alrendszerként megvalósítók és alkalmazók alkotják az ELEKTRA Közösséget (EK), amelynek mintegy „alkotmánya” az Üzletszabályzat. Az EK a kormányzat egységesítő szándékának megfelelően az ELEKTRA-talkalmazó tagok önelőnyeinek felismerésén alapuló társulás, amelynek alapját az egységes szerkezetű ELEKTRA rendszerű chipkártyákon (DSC, PSC) egységesen értelmezett díjtermékek jelentik, ami az utasok számára az alkalmazók szolgáltatásai közti átjárhatóságot, a szolgáltatók számára pedig az egymásközti és a hatóságokkal való könnyebb elszámolhatóságot jelenti. 59
16. ábra: A kapcsolódó és különálló kártyarendszerek működési vázlata
Az ELEKTRA Közösségen belüli, a kártyarendszer alkalmazásával kapcsolatos üzleti szabályok alapját az ELEKTRA, mint országosan egyetlen közforgalmú közlekedés alkalmazás használata és az egységesen értelmezett díjtermék-katalógusban szereplő díjtermékek „forgalmazása” és a vele kapcsolatos üzleti, pénzügyi vonatkozások szabályozása jelenti.
60
17. ábra: Az átjárhatóságot biztosító alkalmazáskezelés és elszámolás fokozatai az ELEKTRA rendszerben Az EK-n belül az EH alkalmazásával és minden díjtermék forgalmazásával kapcsolatos eljárásmódot az EK tagjai két, három, vagy többoldalú megállapodásban rögzítenek, mindaddig, amíg létre nem jön egy „Központ”, amely átveszi az ilyen jellegű üzleti megállapodások kezelését is. Az ELEKTRA Hungaria rendszer fő jelemzőit és sajátosságait a 15. táblázat tartalmazza. Látható, hogy az országos ELEKTRA rendszer valamennyi közlekedési mód díjtermékeit lefedi, és a maximális méretű azonosítókhoz igazodó rögzített díjtermékhely kialakítása ellenére kellő rugalmassággal, egyedi azonosítórendszerével képes a hazai igények átjárható kezelésére, ugyanakkor táa leendő rskártyákon (pl. oktatási kártya) is alkalmazható.
61
Jellemző Díjterméktípusok (minden közlekedési módra) Kedvezményezetti típusok +kedvezmény fajta Szolgáltatási területi érvényesség (szolgáltató-területi, települési, övezeti+ vonali, viszonylati, járati azonosítás) Időbeli érvényesség dátum, dátum-időszak/kezdő óra, óra-időszak/ kezdő perc, perc-időszak Utazási területi/viszonylati érvényesség • terület meghatározás • pontközi viszonylat meghatározás Utaskezelési technológiák • felszálláskori (CI) kezelés • fel-/ és leszálláskori (CI-CO) kezelés Többrészes díjtermékek Díjtermék kiegészítők
Minősítés nyitott (bővíthető katalógus 255-ig) nyitott (bővíthető tár 127+31) rugalmas (a területi és szolgáltatási azonosító rendszer számos megoldást biztosít) rugalmas (díjterméktípushoz igazodóan választható) rugalmas (országos topológiai modell szerint alkalmazható) megoldott (díjtárcából levonás, előlevonásutójóváírás, időtartam-figyelés, megállószámlálás lehetséges megoldott (max. 7 részes jegy lehet) megoldott (alaptermékhez menettérti, IC-, 1.oszt.,hely-,csoportjegy (7+31)) rugalmas (fizetés módja jelölhető) megfelelő (HUF és EUR lehetséges) rögzített (max. mezőméretekkel) DSC min. 1 Kbyte érintkezésmentes PSC min. 64 byte érintkezésmentes DSC-n 7 termék + 7 folytató termék PSC-n 1 termék rugalmas; a „rögzített keretben” új jellemzők is elhelyezhetők (egyszerűbb programozás, biztonságos átjárhatóság!); további információs/funkcionális objektumok is elhelyezhetők megoldható (díjterméktípus szerint értelmezhető „joker” mezőben; pl. használatszámlálás, pontgyűjtés) lehetséges lehetséges lehetséges megoldott (bérleteseknek vizuális azonosítás (kép, név, cím, kártyaszám; elektronikusan csak beleegyezéssel) MAC (feltöltésnél és kezelésnél) ECDSA (aláírás, adatok továbbításánál) egyedi; hazai igényekhez igazodóan egyetlen, célnak megfelelő, országos ELEKTRA alkalmazás! lehetséges (oktatás, parkolás… amennyiben biztosítanak min. 1 kbyte érintkezésmentes memóriát). lehetséges (autonóm ELEKTRAalrendszerek összekapcsolhatók) lehetséges (azonos értelmezésű alrendszerek közötti környezet!)
Fizetési módok Pénznem Díjtermékhely-méret Szükséges/elégséges kártyaképességek (ISO/ICE 14443-A) Elhelyezhető díjtermékek száma Új díjtermék bevezetése
További díjtermék-jellemzők alkalmazása
Verziókezelés Kártyaletiltás/visszaállítás Termékletiltás/visszaállítás Személyes adatok kezelése
Műveletbiztonság Szabványosság Társalkalmazások lehetősége Együttműködés más funkciójú kártyákkal
Bővíthetőség Üzleti modell
15. táblázat: Az ELEKTRA Hungaria főbb sajátosságai, jellemzői 62
9. A kártyaalkalmazást meghatározó jogszabályi környezet összefoglalása 9.1
Személyiségi jogi kérdések kezelése a kártyarendszerrel kapcsolatban
A közlekedésben kétféle típusú elektronikus chipkártyák használatosak: – –
eseti utazásra szolgáló kártyák (PSC) gyakori utazásra szolgáló kártyák (DSC), amelyek szintén két utaskört érintenek • teljes áron utazók számára, • kedvezményes utazásra jogosultak számára.
A gyakori utazásra, bérletjellegű használatra szolgáló kártyák esetében – tekintettel arra, hogy a bérlet személyhez kötött – a kártya megszemélyesítése a megengedett formában kötelező. Ez a követelmény abból fakad, hogy elektronikus chipkártyák alkalmazása esetén a kártyák nem csupán a díjhordozó szerepét töltik be, hanem magukon viselik vizuálisan, és/vagy elektronikusan a személy (részleges) azonosságát és a kedvezményjogosultságot igazoló dokumentum alapján, a megfelelő személyazonosítót és a kedvezményjogosultsági kódot is, amely utóbbi elektronikus úton is megjeleníthető kell legyen. A megszemélyesítés vagy csak vizuálisan (fotó, név és lakcím) – ahogy a papírbérletek esetében is – vagy vizuálisan és elektronikusan is történhet. Utóbbi esetben különösen, az 1992. évi LXIII. a személyes adatok védelméről szóló törvény szerint, személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény, vagy a törvény felhatalmazása alapján elrendelik (a hangsúly az adatok háttérközpontokban való nyilvántartásán és kezelésén van). A törvény azt mondja, hogy (7) Az érintett a hozzájárulását az adatkezelővel írásban kötött szerződés keretében is megadhatja a szerződésben foglaltak teljesítése céljából. Ebben az esetben a szerződésnek tartalmaznia kell minden olyan információt, amelyet a személyes adatok kezelése szempontjából – e törvény alapján – az érintettnek ismernie kell, így különösen a kezelendő adatok meghatározását, az adatkezelés időtartamát, a felhasználás célját, az adatok továbbítását, adatfeldolgozó igénybevételét. A szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell, hogy az érintett aláírásával hozzájárul adatainak a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez. Személyes adatnak minősül a személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, a személyre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosítójel, stb. alapján az ő tudta és beleegyezése nélkül azonosítani lehet. 5.§ (1) Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak. (2) Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósuláshoz elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.
63
6. § (1) Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. A kedvezményjogosultságra vonatkozó státuszkód (pl. tanuló, nyugdíjas, rokkant stb.) ugyan nem minősül személyes adatnak – a vele összefüggésben járó árkiegészítés miatt a személy azonosítására alkalmas adattal (név) való összekapcsolása akár „közérdekűnek” is tekinthető, de az azonosítható személyhez kötödése miatt szintén személyes adatnak számít. –
Jogi szabályok a kártyákon, illetve a kártya- és adatkezelő központban tárolható adatok és a kártyahasználat utólagos feldolgozása vonatkozásában
A törvény megkülönbözteti az „adatkezelőt, aki/amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja; és az „adatfeldolgozó”, aki/amely az adatkezelő megbízásából – beleértve adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából –beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbízást is – személyes adatok feldolgozását végzi. Az adatfeldolgozónak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit e törvény 4/A. §15, valamint az adatkezelésre vonatkozó külön törvények keretei között az adatkezelő határozza meg. Az adatkezelési műveletekre vonatkozó utasítások jogszerűségéért az adatkezelő felel. Az adatfeldolgozó tevékenységi körén belül, illetőleg az adatkezelő által meghatározott keretek között felelős a személyes adatok feldolgozásáért, megváltoztatásáért, törléséért, továbbításáért és nyilvánosságra hozataláért. Az adatfeldolgozó tevékenységének ellátása során más adatfeldolgozót nem vehet igénybe. Amennyiben a konkrét adatkezelő nem az a cég, akinek a szolgáltatását igénybe veszi, úgy erre fel kell hívni az ügyfél figyelmét, annak feltüntetésével, hogy mely cég, milyen célból kezeli az adatokat. Amennyiben azok csak a szolgáltatással összefüggésben kerülnek felhasználásra, úgy további hozzájárulás nem szükséges. Amennyiben azonban az adatokat pl. marketing célból negyedik-ötödik cégnek is továbbadják, arra külön írásos felhatalmazás szükséges, és meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy ezzel kapcsolatban a felhatalmazását az ügyfél ne adja meg, vagy a későbbiekben visszavonja. –
A személyi adatok szükséges és elégséges kezelése jogi feltételeinek megteremtése
Az 1992. évi LXII. törvény rendelkezései alapján az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. A személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében külön védelmi intézkedéseket kell tennie az adatkezelőnek, az adatfeldolgozónak, illetőleg a távközlési vagy
64
informatikai eszköz üzemeltetőjének, ha a személyes adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik. A személyes adatokat kezelő adatkezelő köteles e tevékenysége megkezdése előtt az adatvédelmi biztosnak nyilvántartásba vétel végett bejelenteni a) az adatkezelés célját; b) az adatok fajtáját és kezelésük jogalapját; c) az érintettek körét; d) az adatok forrását; e) a továbbított adatok fajtáját, címzettjét és a továbbítás jogalapját; f) az egyes adatfajták törlési határidejét; g) az adatkezelő, valamint az adatfeldolgozó nevét és címét (székhelyét), a tényleges adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás helyét és az adatfeldolgozónak az adatkezeléssel összefüggő tevékenységét; Nem kell bejelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba azt az adatkezelést, amely az adatkezelővel munkaviszonyban, tagsági, tanulói viszonyban, ügyfélkapcsolatban álló személyek adatait tartalmazza; Az adatvédelmi biztos a nyilvántartásba vételt megelőzően előzetes ellenőrzést végezhet (ez ellentmondásnak tűnik a fentebbi előírással). Új adatállomány feldolgozását vagy új adatfeldolgozási technológia alkalmazását megelőzően az adatvédelmi biztos előzetes ellenőrzést végezhet az adatkezeléseket végző adatkezelőknél. Az adatkezelő, illetőleg az adatfeldolgozó szervezetén belül, közvetlenül a szerv vezetőjének felügyelete alá tartozó – jogi, közigazgatási, számítástechnikai vagy ezeknek megfelelő, felsőfokú végzettséggel rendelkező – belső adatvédelmi felelőst kell kinevezni vagy megbízni. Személyi adatok kezelésének lehetősége az ELEKTRA-rendszerben Az önkéntesség és a hozzájárulás a személyi adatok kezelésével kapcsolatban a teljesárú (dolgozói) bérletek esetében is kézenfekvő, mivel a bérlet személyre szóló és ennek megfelelőn állapítják meg az árát, amely adott esetben jelentős „engedményt” tartalmazhat (pl. helyi bérlet), vagy munkáltatói térítéssel járhat (pl. helyközi bérletek). A személyes bérlet mellett szól, hogy a személytelen, átruházható bérlet ára többszöröse a megszemélyesített bérlet árának, illetve a jegydíjakban lerótt havi utazási költségek magasabbak lehetnek, mint a bérletárak. A megszemélyesítés elmaradása esetén a kártyatulajdonost hátrány is érhetné (pl. nem részesülhetne kedvező akciókban stb.). A kedvezményre jogosultak körében a megszemélyesítés és a szolgáltatóval való szerződéskötés lehetősége azzal is indokolhatónak látszik, hogy ez érinti a szolgáltató és az állam közti, törvényben szabályozott viszonyt (árkiegészítés-térítés), melyben a szolgáltatónak hitelesen igazolnia kell, hogy csak olyan kedvezményes díjtermék árkiegészítésével számol el, amely valós, ez pedig csupán valós személyekkel kapcsolatban lehetséges.
65
Ennek igazolása elektronikus kártyakörnyezetben megváltozik, ebből adódóan a lentebb ismertetett szűk körű, személyes adatok kártyán való rögzítése és ellenőrizhetősége megoldást kíván, továbbá az utazási adatok feldolgozása meghatározott, szigorú szabályok szerint kell hogy történjen. Megszemélyesített kártya esetén a kártyán elektronikusan elhelyezésre kerülő személyi adatok vonatkozásában a kártyaszerkezet a következőkre biztosít lehetőséget: – – – – – –
kártya egyedi azonosító száma (kártyatulajdonos neve) (szolgáltatóval kötendő szerződés száma) kártyakiadás időpontja kártyatulajdonos születési dátuma kártyatulajdonos állampolgársága
A személyazonosságot igazoló adatok közül (1992. évi LXVI trv. szerint) tehát a kártyán csupán a leglényegesebbek szerepelnek, de ezek sem teljes körűek (pl. születési hely, anyja neve, neme stb. nem szerepelnek), viszont adott esetben hasznosak lehetnek a személy azonosságának megállapításánál. Itt meg kell jegyezni, hogy a 14 éven aluliak személyazonosságának igazolására alkalmas a tanulói jogviszonyt igazoló diákigazolvány is, mely elektronikus formában magán hordhatja a tömegközlekedési alkalmazás lehetőségét is. A fenti adatok mellett a kártya kiadása során, a szerződés kötésekor a személyiségi jogi szabályok betartásával a rendszerben (a kártyán kívül a Központban) a szolgáltató és a kártyatulajdonos közti szerződéskötéskor további adatok is rögzítésre kerülnek, úgymint a lakcím, levelezési cím, bankszámlaszám, számlázási cím(ek), telefonszám, e-mail cím, stb. (a szerződéssel kapcsolatos adatok lehetséges körének összeállítása a 16. táblázatban található). Adat-típus és tartalom A kártyakiadást végző szolgáltató neve, címe,(kódja): A kártyakiadó szervezet neve, címe, (kódja): A kiadott kártya gyári azonosítója: (vizuálisan • is)
Szerződés + + +
A kártyakiadás időpontja (megegyezik a megszemélyesítés dátumával):
A kártyatulajdonos fényképe: (vizuálisan •) A kártyatulajdonos neve: (vizuálisan • is) Kártyatulajdonos szerződés szerinti címe (vizuálisan is •) A kártyatulajdonos születési dátuma: (kérésre vizuálisan is (•)) A szolgáltatóval megkötendő szerződés száma: A kártyatulajdonos állampolgársága: Kedvezményjogosultság alapja/kódja (1): – kedvezményjogosultságot igazoló dokumentumtípus kódja – kedvezményjogosultságot kiadó szerv kódja – kedvezményjogosultságot igazoló dokumentum azonosítója – jogosultságot igazoló dokumentum lejárati időpontja Kedvezményjogosultság alapja/kódja (2): – kedvezményjogosultságot igazoló dokumentumtípus kódja – kedvezményjogosultságot kiadó szerv kódja – kedvezményjogosultságot igazoló dokumentum azonosítója – jogosultságot igazoló dokumentum lejárati időpontja A szerződéses feltételeket megismertem az adatokat hitelesnek elfogadom és hozzájárulok azok kártyán való kezeléséhez: 66
+ + + + + + + + + + + + + + + aláírás*
Kártya (+) (+) + • + • + • + • + + + + + + + + + + + + +
Kártyatulajdonos postai címe: Kártyatulajdonos számlázási címe: (1) : (2) A kártyáról való rendelkezésnél alkalmazandó személyes jelszó: Kártyatulajdonos folyószámlaszáma: – folyószámlát vezető pénzintézet neve, címe – a folyószámlához tartozó bankkártyája száma – a folyószámlához kapcsolható egyéb közlekedési kártyák 1. közlekedési kártyaazonosító száma: 2. közlekedési kártyaazonosító száma: 3. közlekedési kártyaazonosító száma: 4. közlekedési kártyaazonosító száma: Számlaszámom a kártyákhoz tartozóan díjbeszedés céljából adom meg:
A kártyatulajdonos e-mail címe: A kártyatulajdonos mobil telefonszáma: A mobiltelefont üzemeltető társaság neve: Mobiltelefonon intézhető díjfizetésben részt kívánok venni: Hozzájárulok, hogy postacímemet és e-mail címemet – közlekedési marketing céljára felhasználják – egyéb marketing célú megkeresésekre felhasználják Megvalósuló pontgyűjtési akcióban részt kívánok venni (DSC-D esetén):
Szerződéskötés helye: Szerződéskötés időpontja: Kártyatulajdonos aláírása: Szolgáltató adatfelvevő munkatársának neve: Megszemélyesítést végző munkatárs PKI kártyájának azonosítója: Megszemélyesítés időpontja (megegyezik a kártyára kerülő dátummal):
Kártya megszemélyesítést végző munkatárs neve: A kártya megküldés/átvétel időpontja:
+ + + + + + + + aláírás aláírás aláírás aláírás aláírás + + + aláírás aláírás aláírás aláírás + + aláírás aláírás + + aláírás +
+ Jel a szerződésben és/vagy a közlekedési kártyán elhelyezésre kerülő adatokat jelenti. * Az aláírás a felette elhelyezkedő, a kártyán is tárolásra kerülő elektronikus adatokra vonatkozik. **A szürke mezők tartalma a kártyatulajdonos választásától függ, amit beleegyezőleg aláírásával igazol.
16. táblázat: Minta az ELEKTRA kártyatulajdonosokkal kötendő szerződéshez A kártyatulajdonosok (birtoklók) döntésétől függően egy szolgáltató esetében vegyes rendszer is kialakulhat, ugyanis a kártyatulajdonosok egy része kívánhat, egy másik része nem kívánhat a kártyával kapcsolatos szerződést kötni. Abban az esetben, ha a szerződéskötéssel kapcsolatos adatoknak a kártyaközpontban való tárolása aggályos, akkor a központban csupán a kártyaazonosító és hozzátartozóan a kedvezmény-jogosultság típuskódja és az igazoló dokumentumok azonosítói kerülnek tárolásra, valamint egy számlázási cím, amennyiben azt az utas kéri, ami aztán a jegykiadó, ill. feltöltő terminálokban a kártyaazonosítóhoz kötődően kerül alkalmazásra a számlakiadás gyorsítására. Annak érdekében, hogy ugyanazon személy (pl. kedvezményjogosult csoport tagja) ne kaphasson jogosulatlanul több kártyát, a központban a „név” helyén mindenféleképpen egy, a változatlan személyi adatokból (név, születési hely, szül. dátum, anyja neve) megfelelő származtatási eljárással egy 16 vagy 32 byte-os anonim „egyedi személyi azonosító”
67
szerepeljen a kártyaazonosító szám mellett, amely azonos feltételek közepette a személy újbóli adatközlése mellett a személy azonosságának megállapítását lehetővé teszi.A származtatási eljárásnak egyirányúnak kell lennie, vagyis az azonosítóból személyes adatok ne legyenek visszafejthetők. Az egyedi azonosítókat, ha azokat minden szolgáltató azonos módon alkalmazza és a listákat kölcsönösen megkapja, akkor a többszörös kártyakiadás elkerülhető. Az ELEKTRA kártyára két különböző kedvezmény-jogosultság írható fel a korábbiakban ismertetett következő adatokkal: – – – – –
kedvezményjogosultság típuskódja kedvezményjogosultságot igazoló dokumentum típusa kedvezményjogosultság igazolója (intézmény, dokumentumazonosító) kedvezményjogosultság lejárati ideje igénybevételi számláló (pl. nyugdíjas max. 16 db 50%-os, 2 db 90%-os jegyek részére)
Az ELEKTRA Hungaria kártyarendszerben a megszemélyesítés, ill. a korlátozott adatkezelési és az azonosítási igények szempontjait is figyelembe véve, összefoglalásul a következő megszemélyesítési megoldások lehetségesek (ld. 17. táblázat): − a kártyán kívül a helyszíni ellenőrizhetőség céljából a következő adatok szerepelnek: fénykép, név, lakcím, kártyaazonosító-szám − a kártyán belül elektronikusan annak függvényében, hogy az utas beleegyezésével szerződéskötésre sor kerül-e, a következő adatok kerülnek tárolásra: •
szerződéskötés esetén: az utas adatkezelési hozzájárulása esetén kártya egyedi azonosító-szám, név, születési dátum, állampolgársági kód, szerződésszám kártyaközpontban: kártya egyedi azonosító-szám, születési dátum, állampolgársági kód, jelszó + (lakcím+szerződésben szereplő adatok)
•
szerződéskötés nélküli esetben: kártya egyedi azonosító-szám,egyedi személyi azonosító, születési dátum, állampolgársági kód, kártyaközpontban: kártya egyedi azonosító-szám, egyedi személyi kód, születési dátum, állampolgársági kód, jelszó.
Az ELEKTRA DSC kártyákon bármely változat esetén, valamennyi felsorolt adat számára a hely biztosított. A „név” csak abban az esetben kerül a kártyára, ha az utas adatkezelési hozzájárulása alapján szerződéskötésre is sor kerül. Valamennyi ELEKTRA megoldásban közös, hogy a „kártya egyedi azonosítószáma” a legfontosabb adat, amely a kártyaműveleti (feltöltési, kezelési, ellenőrzési) adatokat kíséri, és amelyhez a „kártyaletiltás” céljából jelszó kapcsolódik, amit szintén tárolnak a Kártyaközpontban. A szerződéskötés és az adatkezelési hozzájárulás csak feltételes lehet, az utas beleegyezése alapján, amennyiben az más szolgáltatásokhoz (bankkártya, mobiltelefon) hasonlóan a személyiségi jogi aggályokat leküzdve lehetővé válik.
68
Adatok a kártyán vizuálisan elektronikusan Szerződéssel: Kártyaazonosító Név Születési dátum Állampolgársági kód Fénykép Szerződésszám Név Lakcím Szerződés nélkül: Kártyaazonosító Kártyaazonosító (Név) Születési dátum Állampolgársági kód
Adatok a Központban
Kártyaazonosító Egyedi személyi kód Születési dátum Állampolgársági kód Szerződésszám+adatok* Letiltási jelszó Kártyaazonosító Egyedi személyi kód Születési dátum Állampolgársági kód Letiltási jelszó (Számlázási cím?)
(nincs személyes adat) Kártyaazonosító
Kártyaazonosító
(bérlet és kedvezményes jegy nem tölthető fel) * a kártyatulajdonos beleegyezése esetén kerülhet sor szerződéskötésre 17. táblázat: A kártyatulajdonos azonosítását szolgáló adatok kezelésének megoldása a személyiségi jogok figyelembevételével Figyelemmel arra is, hogy a Kártyaközpontban tárolt személyi adatok és az Adatközpontban a kártyaszámhoz kötődően gyűjtött kártyaműveleti tranzakciós adatok – a megfelelő biztonsági és bizalmassági előírásokat szigorúan betartva – nem találkozhatnak (akárcsak a banki szektorban), a közforgalmú közlekedési szolgáltatók bármelyik megoldást választhatják. A megszemélyesítés nem csupán a hatóság és szolgáltató, hanem az utas érdekeit is szolgálja, ami számos előnnyel járhat. A kártyán elhelyezendő a kedvezményjogosultságokkal és igazolásukkal kapcsolatos adatok nem okoznak személyiségi jogvédelmi problémákat. Figyelemmel arra is, hogy a Kártyaközpontban tárolt személyi adatok és az Adatközpontban a kártyaszámhoz kötődően gyűjtött kártyaműveleti tranzakciós adatok – a megfelelő biztonsági és bizalmassági előírásokat szigorúan betartva – nem találkozhatnak (akárcsak a banki szektorban), a közforgalmú közlekedési szolgáltatók bármelyik megoldást választhatják. A megszemélyesítés nem csupán a hatóság és szolgáltató, hanem az utas érdekeit is szolgálja, ami számos előnnyel járhat. Ez a változat a legszigorúbb személyiségi jogi követelményeknek is megfelel (hisz a központban még a név sem szerepel), bár az utasok számára, az anonimitásból adódóan, némely előny elvész.
69
Hangsúlyozni kell tehát, hogy az ELEKTRA rendszerben a kártyán levő és a Kártyaközpontban tárolt személyi adatok szerződéses esetben sem kerülhetnek összekapcsolásra az Adatfeldolgozó (tranzakció-kezelő) központban felhasználásra kerülő utazási adatokkal (pl. felszálló-, leszállóhely, időpont, szolgáltatás kódja stb.), amelyeket csupán a kártyaazonosító kísér. A szétválasztás és elkülönítés szigorú biztosítása többletráfordításokkal jár. Amennyiben a következőkben leírt központok külön egymástól független gazdasági társaságok (cégek) felügyelete alatt állnak, úgy a személyiségi jogok védelme miatt szükséges „adatelválasztás” automatikusan megvalósul a kapcsolódó „háttérintézmények” között (ld. 18. ábra): A Kártya- és Alkalmazás Kezelő Központ (KAKK); ez végzi adott esetben a kártyakibocsátást és az (egyéb) alkalmazások kezelését (ha vannak ilyenek); ez tartja a kártyatulajdonos utasokkal a kapcsolatot Segítő és Hívóközpontot is tart fenn, intézi az elveszett kártyák kezelését, stb. A Tranzakció Kezelő és Elszámoló Központ (TKEK) végzi a tranzakciók fogadását, feldolgozását, az utazási és bevételi adatok elemzését, továbbá a társaságok közti elszámolásokat; ha csak egy szolgáltató van, nincs szükség elszámolásra, de bevételhozzárendelésre ebben az esetben is igény lehet (pl. a BKV esetében a busz, villamos, troli, metró, HÉV ágazat vonatkozásában) A Rendszerirányító és Felügyelő Központ (RIFK); koordinálja a rendszer kialakítását, a hálózat, a megállóhelyek, a készülékek azonosítását (architektúrát), felügyeli a készülékek, folyamatok működését, gondoskodik a „lefelé” áramló változó adatok (pl. díjtábla, menetrend, tiltólista stb.) eljuttatásáról a végkészülékekhez, továbbá biztosítja a „felfelé” áramló tranzakciós adatok gyűjtésének, továbbításának műszaki feltételeit.
70
18. ábra: Az elektronikusan megszemélyesített DSC kártya-adattartalom és -forgalom a kártyarendszer működtetését és használatát biztosító központok figyelembevételével
Az első két központnak hitelesnek, egymástól függetlennek és nem átjárhatónak kell lennie. Az első központban, ahol a szerződéses adatokat is kezelik, a személyi adatok és kártyaazonosítók együtt kerülnek tárolásra, míg a második központban csak a tranzakciós és utazási adatok tárolhatók a kártyaazonosítókkal jelölve. Így nem lehet személyre vonatkozóan követni a napi mozgásokat. Bizonyos szabályozott kommunikáció a két központ között megengedett, pl. elveszett kártya letiltása a KAKK részéről a TKEK felé, vagy levél küldetés kezdeményezése a TKEK részéről a KAKK által a „gyanús kártya” tulajdonosa részére. Amennyiben a kártyatulajdonos (birtokó) beleegyezésévelszerződéskötsre é adatkezelésre kerül sor, és a fenti központok egyazon gazdasági társaság keretein belül működnek, abban az esetben is szükséges az egységek fenti tartalmú elkülönítése, ami biztosítja a személyiségi adatok védelmét. –
A kártyahasználati díjfizetés ellenőrzése során, a személyi adatokhoz való hozzáférés jogi kérdései.
Amennyiben a közlekedési szolgáltató cég alkalmazottja ellenőrzi az utazást, akivel kapcsolatban az ügyfél adatait kezelheti a cég, nincs probléma. Amennyiben ezen
71
tevékenységet is outsourcing keretében látja el a szolgáltató, úgy a jegy/bérletvásárláskor erre fel kell hívni az ügyfél figyelmét. Az ellenőrzéskor személyazonosság igazolására nem lehet felhívni az ügyfelet, ez a rendőrség hatásköre. 9.2
A kedvezményes utazásra jogosultak elektronikus chipkártya-környezetben
kedvezményezésének
megoldása
az
Az utazási kedvezményeket a 139/2006. (VI. 29.) Korm. rendelet szabályozza. E jogszabály határozza meg, milyen módon lehet igénybe venni a kedvezményeket a jelenleg használatos papíralapú díjhordozók esetében, ahol a kedvezményjogosultságot igazoló dokumentumok is általában papíralapúak, ill. felmutatáskor vizuálisan is ellenőrizhetőek. Elektronikus chipkártyák alkalmazása esetén a kártyák nem csupán a díjhordozó szerepét töltik be, hanem magukon viselik a kedvezményjogosultságot igazoló dokumentum alapján a megfelelő kedvezménykódot (ld. csatolt 18. táblázat szerint), amely csupán elektronikus úton jeleníthető meg. Ez a körülmény megkívánja az utazási kedvezményekről szóló 139/2006.(VI. 29.) Korm. rendelet módosítását. Ez az 1.§. egy új 4. bekezdéssel való kiegészítésével javasolható a következők szerint: „1,§…(4) Ahol az utazások igénybevételéhez elektronikus kártyát alkalmaznak, az utazási kedvezményre jogosult utasok a személyiségi jogvédelmi követelményeinek betartásával, a kedvezmény-jogosultság igazolására alkalmas dokumentum alapján elektronikusan kódolt módon, névre szólóan kialakított és kiadott közlekedési kártyának a közforgalmú közlekedési szolgáltató által meghatározott szabályok szerinti kezelésével és ellenőrzéskori felmutatásával utazhatnak.” Az utazási kedvezményre jogosultak közül az ingyenesen utazók kötelező kártya-használata jogszabályi feltételeinek megteremtéséhez – tekintettel arra, hogy ezek számára a kártya is ingyenesen biztosítandó – a 139/2006.. (VI. 29.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdés b) pontja az alábbiak szerinti módosítása javasolható: „2. § (1) Díjmentes utazásra jogosult korlátlan számban: b) 65. életéve betöltése napjától a magyar állampolgár, az Európai Unió más tagállamának állampolgára, valamint nemzetközi szerződés rendelkezése esetén a szerződés hatálya alá tartozó külföldi állampolgár a 2. kocsi-osztályon, személyi igazolványa vagy bármely más személyi azonosításra alkalmas okmány felmutatásával, vagy ahol az utazások igénybevételéhez elektronikus kártyát alkalmaznak az említett utaskör számára kialakított nevére szóló közlekedési kártyának a közforgalmú közlekedési szolgáltató által meghatározott szabályok szerinti kezelésével és ellenőrzéskori felmutatásával utazhat; ezen utaskör részére, erre a célra állandó, vagy időszaki érvényességgel rendelkező, a szolgáltatónál – a személyazonosságát igazoló dokumentum alapján – ingyenesen, vagy betétdíj ellenében beszerzendő elektronikus kártya szolgál.
72
A kedvezményre jogosultak, ill. a kedvezményjogosultságok jellege szempontjából három fő típusba sorolhatók: – –
–
végleges jogosultságok (pl. kor szerinti nyugdíj, 100%-os rokkantság stb.) időszakos jogosultságok (pl. időlegesen leszázalékoltak, tanulók stb.), ezen belül további két lényeges csoport különböztető meg: • határozott idejű, lejárati időhöz kötött jogosultságok, • határozatlan idejű jogosultságok eseti jogosultságok (pl. orvosi kezelésre utazók OEP igazolvánnyal)
A különböző csoportok esetében a jogosultság időszakos voltának betartása, ill. elhalálozáskor a kártya visszavonása, a jogosulatlan továbbhasználat elkerülése érdekében, a kártyakörnyezet adottságaihoz igazodóan megoldandó feladat. Jelenleg a valamilyen utazási kedvezményben részesülők közül jelentős hányadban valamilyen ellátásban részesülnek (pl. Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, a MÁV Nyugdíjintézet stb. által), amiről az ellátás kezdetekor „Igazolást” és indokló „Határozatot” kapnak. Más csoportok társadalmi státuszukból (pl. tanulók), alkalmazásukból (pl. költségvetési szerv foglalkoztatottja), vagy fizikai állapotukból adódóan (pl. rokkantak) szintén rendelkeznek igazoló dokumentummal, ami eddig is a kedvezménybiztosítás alapjául szolgált. Az utazási kedvezmények igénybevehetősége érdekében a jogosult ezekkel és a személyazonosságot igazoló dokumentumokkal felkeresi valamelyik közlekedési szolgáltatót, hogy megszemélyesített közlekedési kártyát váltson ki, vagy a meglevő ilyen kártyájára a kedvezmény-jogosultsági kódot és az igazoló dokumentum azonosítóját felírassa. A szolgáltató az ellátást igazoló dokumentumról (pl. Igazolás a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátás törzsszámáról (ld. 19. ábra) másolatot készít a hozzátartozó Határozat azonosítószámának és a jogosultság határidejének rájegyzésével, továbbá a megfelelő közlekedési kedvezménykód (ld. 18. táblázat) megállapításával, aminek alapján a közlekedési kedvezménykódot a kártyára elektronikusan aláírva a kártyára felviszi. Erre az “adatátadási” folyamatra azért van szükség, mert a különböző szervek egyelőre nem hajlandók az utazási kedvezmények biztosításához szükséges kedvezményjogosultságokat kódolt formában a lejárati időpontokkal együtt a szolgáltatók részére egységesen biztosítani. A nyugdíjasok esetében a közlekedési kártyák megjelenése a jelenlegi helyközi kedvezményes utazási gyakorlatban csak részlegesen hoz változást, ugyanis amíg országosan nem válik teljeskörűvé az ELEKTRA kártyák alkalmazása, addig a jelenlegi kedvezményes utazásra jogosító „Nyugdíjasok utazási utalványa” (16 db 50 %-os és 2 db 90 %-os „körrel”) kiadására is szükség van. Ott, ahol már kártyát alkalmaznak, ott a jegyirodákban, a kedvezményt jelölő megfelelő számú „kör” kezelése mellett kerül a kedvezményes jegy (díjtermék) a kártyára felírásra, és az erre a célra kialakított számláló megnövelésére, míg az egyéb helyeken marad a jelenlegi papírjegyes gyakorlat. Ílymódon elkerülhető a kedvezmények „túlfogyasztása”.
73
19. ábra: Igazolás a nyugdíjas ellátás törzszámáról Meg kívánjuk jegyezni, hogy 2006. július 1-je után az árkiegészítési összegek a helyközi közlekedésben is fix összegűvé váltak, ami megváltoztatja a kedvezményezés gyakorlatát, és már nem lehet %-os kedvezménymértékről beszélni, hanem különböző „kedvezményfajtákhoz” tartozó kedvezményes jegyfajtákról. Az időszakos kedvezményjogosultságok kezelése A határozott idejű időszakos jogosultságok (pl. leszázalékoltak, tanulók, stb.) lehetővé teszik, hogy a kártyán a kedvezményjogosultság lejárati időpontját megadják, amelynek lejárta után a jogosultságokat a megfelelő dokumentumok alapján meg kell újítani. Ebből a szempontból kedvező lehet, hogy a tervezett „oktatási kártya”, amelyet az Oktatási és Kulturális Minisztérium ad ki, amely min. 1 kbyte érintésmentes memória biztosításával alkalmas lesz az ELEKTRA tömegközlekedési alkalmazás fogadására, a tanulói státusz időszakos megújítását várhatóan az oktatási intézmények végzik, így automatikusan az érvényes lesz a közlekedésben is. Hasonló megoldás ajánlható egy esetleges elektronikus „nyugdíjas kártya” bevezetése setén is, akkor ezen csoportok esetében a kártya utazásra is alkalmassá válhatna és megszűnne az a mai gyakorlat, amely egy újabb határozat, vagy dokumentum kiadásakor nem vonja be a korábbi dokumentumot, ezáltal kártyakörnyezetben is visszaélésekre lehetőséget adva. A határozatlan idejű időszakos jogosultságok esetében a kártyatulajdonosoknak a kedvezményjogosultság kártyára való feljegyzése után egy évvel (némi türelmi idővel), a szolgáltatót személyes megjelenéssel és igazoló dokumentumokkal felkeresve meg kell újítani a kedvezményjogosultságot a kártyán.
74
Utazási kedvezményjogosultsági típusok
Igazoló Igazoló dokum. dokum. típusa 7) kódja
Életkor alapján 01 kisgyermek 6 éves korig SZAZ 02 gyermek 6-14 éves kor között SZAZ 03 65 évnél idősebb magyar állampolgár SZAZ 04 65 évnél idősebb EU tagállam állampolgára SZAZ 05 65 évnél idősebb magy.nyugellátású külf. SZAZ 06 65 évnél idősebb külf. magyar igazolvánnyal MAIG 07 6-65 év közötti külf. magyar igazolvánnyal MAIG .. Társadalmi csoporthoz tartozás alapján 21 óvodás 6 éves kortól OVIG 22 tanuló, diák (nappali és esti tagozat) DIIG DIIG 23 levelező oktatásban résztvevő6) 24 átképzésben résztvevő 18 éves korig MUKP 25 tanuló magyar szomszédos államból MAIG 26 nyugdíjas4) NYIG 27 munkanélküli, ha átképzésre utazik MUKP 28 szociális segélyben részesülő SZAZ+ 29 polgári szolgálatot teljesítő személy5) KAIG 30 menekültkénti elismerést kérő személy .. Alkalmazásban állás alapján 41 országgyűlési képviselő, és EU parlamenti képviselő KÉIG költségvetési szerv foglalkoztatottja, pedagógus, 42 KÖIG felsőfokú intézményi oktató .. Fogyatékosság alapján2) 61 szociális intézményben bentlakó v. bejáró+2 kísérő FOIG 62 fogyatékosok intézményében tanuló+2 kísérő FOIG 63 vak személy és kísérője VAIG 64 hallássérült személy SIIG 65 hadirokkant és hadiözvegy HAIG 66 a hadirokkant kísérője HAIG 67 A min.75%-os rokkant hadirokkant családtagja SZAZ+ 68 értelmi fogyatékos védőmunkahelyen GYIG tartósan beteg, fogyatékos 18.életévig, ha utána 69 emelt szintű családi pótlék jár SZAZ+ .. Utascsoport létszáma alapján2) 81 óvódások (min.10 fő+1 kísérő) 82 gyermekek 10 éves kor alatt (6 fő+2 kísérő) 83 állami gondozott gyermekek (min.3 fő+2 kísérő) 84 tanulók, diákok (10 fő+1 kísérő) 85 nagycsalád (3 vagy több 18 év alatti) 86 sportolók, természetjárók (4-30 fő + 5 kísérő) 87 játékvezetők, versenybírók
OVIG ELBE GYEK ELBE SZAZ SPUT SPUT
TRANSMAN Helyi Komp/rév H e l y k ö z i k ö z l e k e d é s 2) Jegy kedvezmény (%) Bérlet kedvezmény (%) közlekedés közlekedés V A H B V A H B J P J P
1 1 1 1 1 2 2
100 100 67,5 67,5 100 100 100 100 100 100 100 100 90 90
100 50 100 100 100 100 90
14 3 3
67,5 67,5 67,5 67,5
50 50
5 2 4
67,5 67,5 50 50
50
5 1 6
100
100 100 100 100
100 100 100 100
90 90 90
86 86 86
90
90
90
90
90
100
100
100
7
100
100
100
8
50
100 y 100 100 100 100
90 90
x
y
z
90
x x x
y
z z
90 90
x 100
100 100
100
100 y
50
67,5 67,5 67,5 67,5 90 90 50 50 100 100 100 100 50 50
50 100 50 100 100 50
1
14 15 17 15 1 16 16
90 90
90
90
9 9 10 11 12 12 1 13
100
100 90
90
90 90 67,5 67,5 90 90 50 50 90 90 50 50
x 100 100
90 90
x x
90
x
y y y 100 100 y
90 90 50 90
y y
Magyarázat: 1) V = vasút; A = autóbusz (helyközi); H = HÉV; B = Bp környéki busz; J = jegy (helyi), P = bérlet (helyi) 2) A kísérők alkalmi kedvezményei kapcsolódnak a velük utazó kedvezményezettek jelenlétéhez (saját kártyán, irodában) 3) Fix összegű díjmérséklés, ill. árkiegészítés: x = ….-…. Ft/db; y = .. Ft/db; z = …. Ft/db 4) 16 db 50%-os + 2 db 90%-os (2 db 50%-os összevonható 1 db 90%-ossá) 5) Az általános 90%-os kedvezmény mellett havonta 2 db 100%-os menettérti jegy 6) A lakóhely és az oktatási intézmény települése viszonylatában 7) Dokumentum típusok, amelyek alapján a kártyára kerülhet az igazoló kód (01, 02…), illetve az időszaki érvényesség Kódok:
1. SZAZ = személyi azonosító dokumentum (+ egyéb igazolás)
11. SIIG = Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének igazolványa
2. MAIG = magyar igazolvány
12. HAIG = Hadigondozási igazolvány
3. DIIG = érvényes diákigazolvány
13. GYIG = Gyógypedagógiai Intézet igazolványa
4. NYIG = nyugdíjas jogosultság igazolása
14. OVIG = óvoda által az utazás napjára kiállított utaslista alapján
5. MUKP = munkaügyi központ igazolása
15. ELBE = előzetes írásos bejelentés
6. KAIG = katonai igazolvány, eltávozási engedély
16. SPUT = szövetségi igazolványok
7. KÉIG = képviselői igazolvány
17. GYEK = gyermekközpont által az utazás napjára kiállított utaslista alapján
8. KÖIG = közalkalmazotti igazolvány 9. FOIG = Intézet igazolványa, önkormányzati igazolás fogyatékosságról 10. VAIG = Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének igazolványa
18/a. táblázat: Az utazási kedvezmények leképezése a kártyarendszerhez igazodóan (%-os árkiegészítési rendszer esetén) 75
Utazási kedvezményjogosultsági típusok
Igazoló Igazoló dokum. dokum. típusa 7) kódja
Életkor alapján 01 kisgyermek 6 éves korig SZAZ 02 gyermek 6-14 éves kor között SZAZ 03 65 évnél idősebb magyar állampolgár SZAZ 04 65 évnél idősebb EU tagállam állampolgára SZAZ 05 65 évnél idősebb magy.nyugellátású külf. SZAZ 06 65 évnél idősebb külf. magyar igazolvánnyal MAIG 07 6-65 év közötti külf. magyar igazolvánnyal MAIG .. Társadalmi csoporthoz tartozás alapján 21 óvodás 6 éves kortól OVIG 22 tanuló, diák (nappali és esti tagozat) DIIG DIIG 23 levelező oktatásban résztvevő6) 24 átképzésben résztvevő 18 éves korig MUKP 25 tanuló magyar szomszédos államból MAIG NYIG 26 nyugdíjas4) 27 munkanélküli, ha átképzésre utazik MUKP 28 szociális segélyben részesülő SZAZ+ KAIG 29 polgári szolgálatot teljesítő személy5) 30 menekültkénti elismerést kérő személy .. Alkalmazásban állás alapján 41 országgyűlési képviselő, és EU parlamenti képviselő KÉIG költségvetési szerv foglalkoztatottja, pedagógus, 42 KÖIG felsőfokú intézményi oktató .. Fogyatékosság alapján2) 61 szociális intézményben bentlakó v. bejáró+2 kísérő FOIG 62 fogyatékosok intézményében tanuló+2 kísérő FOIG 63 vak személy és kísérője VAIG 64 hallássérült személy SIIG 65 hadirokkant és hadiözvegy HAIG 66 a hadirokkant kísérője HAIG 67 A min.75%-os rokkant hadirokkant családtagja SZAZ+ 68 értelmi fogyatékos védőmunkahelyen GYIG tartósan beteg, fogyatékos 18.életévig, ha utána SZAZ+ 69 emelt szintű családi pótlék jár .. Utascsoport létszáma alapján2) 81 óvódások (min.10 fő+1 kísérő) 82 gyermekek 10 éves kor alatt (6 fő+2 kísérő) 83 állami gondozott gyermekek (min.3 fő+2 kísérő) 84 tanulók, diákok (10 fő+1 kísérő) 85 nagycsalád (3 vagy több 18 év alatti) 86 sportolók, természetjárók (4-30 fő + 5 kísérő) 87 játékvezetők, versenybírók
OVIG ELBE GYEK ELBE SZAZ SPUT SPUT
Helyközi Jegy kedvezmény fajta
Bérlet kedvezm. fajta
V
V
A
H
B
1 1 1 1 1 2 2
0 2 0 0 0 0 3
0 6 0 0 0 0 7
0 1 0 0 0 0 3
14 3 3
2 2
6 6
1 1
5 2 4
2 1
6 5
1
3
7
3
3
7
3
0
0
0
0
0
5 1 6
TRANSMAN Helyi Komp/rév közlekedés közlekedés J P J P
k ö z l e k e d é s 2) A
H
B
0
0
0 0 0 0
0 0 0 0
4 4 4
8 8 8
4 4
4
7
0 1
9 9 10 11 12 12 1 13
2 2 3 1 0 0 1
x
y
z
8
x x x
y
z z
8
0 0
0
0 y
1
6 6 7 5 0 0 5
1 0 1 0 0 1
0 8
7 6 7 5 7
x
y y y
0 0 8 8 4
3 2 3 1 3 1 1
x 0
1
14 15 17 15 1 16 16
0 0 0 0
8 8
8
8
0 y
8
0 0 x x x
y
3 3 1 3
y y
Magyarázat: 1) V = vasút; A = autóbusz (helyközi); H = HÉV; B = Bp környéki busz; J = jegy (helyi), P = bérlet (helyi) 2) A kísérők alkalmi kedvezményei kapcsolódnak a velük utazó kedvezményezettek jelenlétéhez (saját kártyán, irodában) 3) Fix összegű díjmérséklés, ill. árkiegészítés: x = ….-…. Ft/db; y = .. Ft/db; z = …. Ft/db 4) 16 db 50%-os + 2 db 90%-os (2 db 50%-os összevonható 1 db 90%-ossá) 5) Az általános 90%-os kedvezmény mellett havonta 2 db 100%-os menettérti jegy 6) A lakóhely és az oktatási intézmény települése viszonylatában 7) Dokumentum típusok, amelyek alapján a kártyára kerülhet az igazoló kód (01, 02…), illetve az időszaki érvényesség Kódok:
1. SZAZ = személyi azonosító dokumentum (+ egyéb igazolás)
11. SIIG = Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének igazolványa
2. MAIG = magyar igazolvány
12. HAIG = Hadigondozási igazolvány
3. DIIG = érvényes diákigazolvány
13. GYIG = Gyógypedagógiai Intézet igazolványa
4. NYIG = nyugdíjas jogosultság igazolása
14. OVIG = óvoda által az utazás napjára kiállított utaslista alapján
5. MUKP = munkaügyi központ igazolása
15. ELBE = előzetes írásos bejelentés
6. KAIG = katonai igazolvány, eltávozási engedély
16. SPUT = szövetségi igazolványok
7. KÉIG = képviselői igazolvány
17. GYEK = gyermekközpont által az utazás napjára kiállított utaslista alapján
8. KÖIG = közalkalmazotti igazolvány 9. FOIG = Intézet igazolványa, önkormányzati igazolás fogyatékosságról
Kódok:
10. VAIG = Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének igazolványa
0 - ingyenes 1-8 kedvezményfajta kódok (9,10)
18/b. táblázat: Az utazási kedvezmények leképezése a kártyarendszerhez igazodóan (fix összegű árkiegészítési rendszer esetén) 76
Az eseti jogosultságok kezelése Az eseti kedvezményjogosultságok (pl. ingyenes utazásra jogosító OEP utalvány alapján) a kártyára, jegyirodában, vagy autóbuszvezetőnél kerülhet felírásra, mint „ingyenes utazás dokumentum alapján” jelű díjtermék (pl. a 100-as díjterméktípus kóddall a PSC kártyára is felírható). Az ingyenes utazásra jogosító utalvány ellenében 100%-os kedvezménnyel felírt utazás díját a szolgáltató az OEP-pel számolja el. Ez a javaslatsor a mai viszonyokhoz igazodóan igyekszik a kártyakörnyezetben is működőképes megoldást elősegíteni, ami nem jelenti azt, hogy a mai megoldások az informatikai és közlekedési kedvezményezési szempontok szerint megfelelőek, ezért minden jobbító megoldás a kártyaalkalmazást is segíti. A kártyavisszavonás megoldási lehetősége A kártyavisszavonás megvalósítása, tekintettel arra, hogy pl. az elhalálozáskori dokumentumbeszolgáltatásra nincs államigazgatási részvételi hajlandóság, aligha látszik a szolgáltatók részéről lehetségesnek, ezért csupán a nem jogszerű használat, vagy meghatározott idejű „alvó jelenlét” (pl. 1 évig nem használják) esetén mutatkozik lehetőség a nyilvántartásból való törlésre. Az elhalálozott személyek kártyáinak rendszerbeli megmaradása a jogosulatlan továbbhasználat veszélyét rejti magában, tekintettel arra, hogy az illegális használat csak a személyi ellenőrzés esetén fedhető fel, a tervezett szokásos elektronikus kezelés során ez nem derül ki (az ingyenes utazók, köztük a 65 éven felüli kártyák fényjelzéssel való kísérő jelzése személyiségi jogokat sérthet). Ez a körülmény nem hasonlítható a jelenlegi gyakorlathoz, ahol szintén nem történik meg egyes kedvezményre jogosító dokumentumok visszavonása, de jelenleg egy elhalálozott személyi igazolványával, vagy bérletével nem lehet utazni, mert az utasellenőrzés a személyre vonatkozóan történik és nem csupán a dokumentum (kártya) érvényességére. Kedvezményezettek kártyával való ellátása A chipkártyarendszer fokozatos megvalósítása (pl. BKV, BKSz, országos rendszer) nehézségeket okozhat a sajátos (helyi) és az általános (országos) szabályok biztosította kedvezmények nyújtásában, hisz a nem helyi utazók adott pillanatban még nem rendelkeznek a megfelelő kártyával, amely az elektronikus rendszerben egyszerre jelenti az utazást lehetővé tevő díjhordozót, valamint a kedvezményjogosultság dokumentumát, miután megbízható körülmények között egy eredeti hiteles dokumentum alapján azt a kártya személyi adataihoz kapcsolódóan megfelelően kódolták. Ez azt is jelenti, hogy kedvezményesen csak megszemélyesített kártyával (DSC) rendelkezők utazhatnak, ha arra egyébként jogosultak. A kártyarendszer alkalmazása kapcsán 65 éven felüliek és más jogosultan ingyenesen utazható csoportok részére a helyi és helyközi közlekedésben való általános érvényű ingyenes utazási lehetőség biztosítása is megoldandó feladat; ugyanis a kártyaalkalmazás helyszínétől eltérő helyeken lakókat is el kell tudni látni az utazási dokumentumként szolgáló kártyákkal. Fokozza a gondot, hogy 2004. május 1-jei EU-tagságunk után (sőt már január 1-jétől) az EUpolgárokat ugyanazon jogosultságok illetik meg, mint a magyar polgárokat. A helyi közlekedésben az ő esetükben is a helyiekre vonatkozó kedvezményezési szabályok az érvényesek. 77
Az egyes csoportok számára a DSC-kártyához való korlátozott hozzáférési lehetőség miatt a „nem helyiek” ingyenes utazásainak a kártyarendszer keretei közt való biztosításához egy kisegítő megoldást célszerű választani: ehhez a papíralapú chipkártya (PSC) megkülönböztetett, időszakos érvényességgel való alkalmazása látszik járható megoldásnak. A kártyákat azokon a pontokon, ahol a nem helyiek nagyobb számban megjelennek (pályaudvarok, repülőtér, P+R parkolók, stb.) személyzettel rendelkező jegyirodákban, vagy kivételesen az autóbuszokon a járművezetőknél is, lehetne a megfelelő igazoló dokumentum (pl. személyi igazolvány, útlevél) alapján, az utas által kért napok időszakára (max. 2 hétre) érvényesítve, ingyenesen kiadni. A jegyirodákban a kártya-sorszámhoz tartozóan – a többszöri kártyakiadás elkerülésére – a rendszerben rögzíteni célszerű az igénylő nevét, állampolgárságát, a kiadás alapjául szolgáló dokumentum azonosító számát/jelét, hogy a számítóközponttal on-line kapcsolatban levő jegyirodák gépei megakadályozhassák a többszöri kártyakiadást. Az is megoldható, hogy ezeket a PSC-kártyákat viszonylag olcsón és gyorsan (3-4 perc) a kártya hátlapján fényképpel, névvel és azonosító számmal egy ragasztott fólián „egyszerűbb” megszemélyesítéssel adják ki, ami természetesen csak a személyhez kötést szolgálja és természetesen egyéb jogosultságok érvényesítésére nem alkalmas. Hasonló módon oldható meg az egyéb kedvezményjogosultsággal rendelkezők kártyával való ellátása és helyszíni kedvezményezéssel a kedvezményes díjtermékek felírása (ld. 2.2 pont). 9.3
Kártyakibocsátás körülményei
Ha a kártyát csak a kibocsátó fogadja el (vagyis csak egy szolgáltató szolgáltatására lehet igénybe venni – függetlenül attól, hogy az tömegközlekedés, vagy más), akkor nem kell szakosított hitelintézetet létrehozni. Ha több szolgáltató szolgáltatását igénybe lehet venni (bármilyen szolgáltatást), vagyis a kibocsátón kívül más is elfogadja a kártyát, illetve a rajta lévő elektronikus pénzt, úgy a jogszabályok a kibocsátásra feltételeket határoznak meg. Amennyiben a készpénz-helyettesítő kártyát tehát csak a kibocsátó fogadja el, úgy az nem tartozik a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) hatálya alá, vagyis bárki kibocsáthatja. Vagyis ha pl. az ABC Rt olyan készpénz-helyettesítő kártyát ("elektronikus pénztárcát") bocsát ki, melyre kizárólag ABC jegy, bérlet stb. "tölthető fel", úgy nem szükséges külön engedély a kibocsátásra. A multifunkciós elektronikus pénztárca lényege, hogy egy chip-kártyával a felhasználó többfajta terméket vásárolhat, többfajta szolgáltatást vehet igénybe. Így lehetőség nyílna egy kártyával pl. BKV, VOLÁN, MÁV jegyek (bérletek) vásárlására, illetve a fizetőparkolás díjának kiegyenlítésére. Az előző pontban leírtak alapján ilyen elektronikus pénztárcát nem bocsáthat ki bármely gazdasági társaság, ugyanis a pénztárcán tárolt adatok elektronikus pénznek, míg a pénztárcát megtestesítő kártya elektronikus pénzeszköznek minősülnek. A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 5.2. pontja szerint ugyanis elektronikus pénz a készpénz átvétele illetőleg számlapénz átutalása ellenében kibocsátott elektronikus pénzeszközön tárolt pénzérték, amelyet elektronikus fizetés céljából a kibocsátón kívül más is elfogad. Az elektronikus pénzeszköz fogalmát szintén a Hpt. adja meg (2. számú melléklet I. fejezet 5.3. pont): olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - így különösen értéktároló kártya, számítógép memória - amely az elektronikus pénz tárolására szolgál, és amellyel az ügyfél közvetlenül végezhet fizetési műveleteket.
78
Elektronikus pénzt csak az erre szakosodott hitelintézet bocsáthat ki, a részletes szabályokat az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről szóló 2004. évi XXXV. törvény (Eszh.) tartalmazza. Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet csak a következő tevékenységeket végezhet: • • • • •
elektronikus pénz kibocsátása elektronikus pénzeszköz kibocsátása ezekhez kapcsolódó szolgáltatásnyújtás pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) elektronikus pénzeszközön történő adattárolás megbízás alapján
A leírtak alapján tehát az elektronikus pénz kibocsátására új gazdasági társaságot célszerű létrehozni, mely csak a fent leírt tevékenységeket folytathatja, vagy valamely hitelintézet bevonásával az elektronikus pénz kibocsátását is lehetővé tevő, elektronikus pénzeszközként is szolgáló közlekedési kártya kibocsátását, továbbá az ehhez kapcsolódó szolgáltatásnyújtást (pl. tranzakció-kezelés és elszámolás) megoldani. A jogszabály az elektronikus pénzt kibocsátó hitelintézetre tőkekövetelményeket is meghatároz. Elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet ugyanis legalább háromszázmillió forint jegyzett tőkével alapítható. További követelmény, hogy az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet Hpt. szerinti szavatoló tőkéjének mindenkor el kell érnie a kinnlevő elektronikus pénz által megtestesített pénzügyi kötelezettségek mindenkori összege vagy a kinnlevő elektronikus pénz által megtestesített pénzügyi kötelezettségek összegének az előző hat hónapra számított átlaga közül a magasabb érték két százalékát. Ha az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet az üzleti tevékenysége megkezdésének napjától számítva még nem működik hat hónapja, akkor szavatoló tőkéjének mindenkor el kell érnie a kinnlevő elektronikus pénz által megtestesített pénzügyi kötelezettségek mindenkori összege vagy a kinnlevő elektronikus pénz által megtestesített pénzügyi kötelezettségek összegének a következő hat hónapra előirányzott átlaga közül a magasabb érték két százalékát. A hat hónapos előirányzatot az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet üzleti tervében kell meghatározni. Az Eszh. korlátozza továbbá a hitelintézet befektetéseit és a birtokában tartható eszközeit. A hitelintézet alapítására egyebekben a Hpt. rendelkezéseit kell alkalmazni (pl. PSZÁF engedély stb.). Lehetőség látszik mentesítésre az „elektronikus pénz” hatálya alól, ugyanis „Az Európai Parlament és a Tanács 2000/46/EK irányelve (2000. szeptember 18.) kimondja (8. cikk), hogy (1) A tagállamok lehetővé tehetik, hogy az illetékes hatóságok mentesítsenek elektronikuspénz-kibocsátó intézményeket az irányelv egyes vagy összes rendelkezésének alkalmazása, valamit a 2000/12/EK irányelv alkalmazása alól abban az esetben, ha: c) Az intézmény által kibocsátott elektronikus pénzt csak korlátozott számú vállalkozás fogadja el fizetési eszközként, amelyek egyértelműen megkülönböztethetők az alábbiak szerint:
79
ii. A kibocsátó intézménnyel fennálló szoros pénzügyi vagy üzleti kapcsolataik alapján, mint például közös marketing vagy elosztó-forgalmazó rendszerek.” Az alapul szolgáló szerződéses megállapodásnak biztosítani kell, hogy a fizetések teljesítéséhez a birtokoson rendelkezésre álló elektronikus tárolóeszközök tárolókapacitása ne haladja meg a 150 EUR-t. Erre vonatkozón javasolható, hogyha a GKM a hitelintézetekről szóló 1996. évi CXII. törvényre (Hpt), valamint az elektronikus pénzről szóló 2004. évi XXXV. törvényre vonatkozóan az EU-s irányelveknek megfelelő módosítási javaslata a PM felé nem jár sikerrel, akkor az elektronikus pénz jellegét kell megszüntetni oly módon, hogy a díjtermékek egy „gazdához” kerüljenek. A 30.000.- Ft-os értékhatár javasolható, amely lehetővé teszi a tömeg-közlekedésben és a parkolásban az eseti díjfizetések megoldását. Emellett a kártyákon természetesen helyet kaphatnak előre meghatározott áru bérletek és jegyek, amelyek adott céllal használhatók csupán, ezek díja nem számít bele a fenti keretösszegbe. 9.4
Bizonylatadás követelményei, szabályai
Bizonylatolási és adóigazgatási megoldások kártyakörnyezetben Az elektronikus kártyarendszer adta lehetőségek módosítják eddigi gyakorlatát is. A nyugta névtelen bizonylat egy termék vásárlása, vagy szolgáltatás igénybevétele díjának előzetes, vagy utólagos megfizetéséről, amelynek adása a fogyasztási végtermékek esetében szinte kötelező; ugyanakkor adó-igazgatási jelentősége hazai viszonyok között a vevő szempontjából korlátozott, tekintettel arra, hogy csak bizonyos feltételek közepette képezheti költségelszámolás alapját. Hitelessége a visszaélések elkerülése szempontjából ettől függetlenül fontos, mert egyes esetekben a számlaadás alapja lehet. A számla címzett bizonylat egy termék vásárlása, vagy szolgáltatás igénybevétele díjának előzetes, vagy utólagos megfizetéséről; adóigazgatási szempontból a vevő számára a költségelszámolás alapdokumentuma , míg az eladó számára – tekintettel arra, hogy kiadása a vevő kérésétől függ – még a termék/szolgáltatás eladáshoz kötődően igényelhető adóvisszatérítés/árkiegészítés szempontjából sincs különösebb jelentősége, hisz ez utóbbiak alapja nem a kibocsátott számlák díjösszege, hanem vagy a rendszer belső, szigorú számadású papíralapú dokumentumai (pl. jegy- és bérlet-tömbök), vagy az elektronikus alapú, minősített pénztárgépek, taxaméterek stb. memóriatartalma. A közlekedési kártyarendszerben, ahol a díjhordozó medium papírról elektronikus chipkártyára változik, a bizonylatolás lehetséges módjai is változhatnak, betartva az adóigazgatási azonosítás szempontjából fontos, a hiánytalan elszámolás és visszaélés elleni biztonság szempontjait is. E vonatkozásban kiemelendő, hogy –
a kártyaazonosítót is tartalmazó a feltöltőkészülékek, automaták által nyomtatott papírnyugta alapján azokban a jegyirodákban, amelyek on-line kapcsolatban vannak az adat-(elszámoló-) központtal, a visszaélés veszélye nélkül utólag is kiadható az egyszerűsített számla, amely aztán adott ABC-cégnél elszámolható, 80
–
az elszámolóközpont szolgáltatónkénti összesített jegy/bérleteladási és felhasználási adatai – amelyek nem csupán a nyugta-, ill. számlaadással kísért eladásokat/kártyafeltöltéseket, hanem a teljes forgalmat tartalmazzák – alkalmasak a szolgáltatók áfa-befizetésének, ill. visszaigénylésének, valamint a jegy/bérlet-fajtánkénti összesítések, az árkiegészítések igénylésének alapjául, továbbá a társaságközi keresztelszámolások is ezek alapján történhetnek.
Ezirányban jogszabály-módosítási javaslatok is megfogalmazásra kerültek. A bizonylatolási rend egyes részeinek megváltoztatására irányuló törekvéseket alátámaszthatja, hogy az ELEKTRA közlekedési kártyarendszerben díjhordozóként alkalmazott érintésmentes megszemélyesített és személytelen chipkártyák nagyobb biztonságot jelentenek a rajtuk levő díjösszegek és adattartalom manipulálhatósága szempontjából, mint a jelenlegi mágnescsíkos bankkártyák, ily módon a kártyákkal kapcsolatos műveletek (feltöltés, kezelés, ellenőrzés) során keletkező adatok megbízható alapot jelentenek a csak „zárt”, elektronikus úton való, a műveleti készülékek (jegypénztári és ügynöki feltöltő készülékek, automaták) révén, illetve a kártyák adattartalma alapján nyomtatandó bizonylatok (nyugták, egyszerűsített számlák) előállításához is. Egy létrejövő kártyarendszer készülékeivel kapcsolatban természetesen igazolandó az „adóigazgatási azonosításra való alkalmasság”, ami az APEH intézményei (Országos Pénztárgép és Taxaméter Technikai Bizottság) elfogadó minősítésével érhető el; ezt minden új beszerzésre és bevezetésre kerülő készüléktípussal, de az egész rendszerrel kapcsolatban is be kell szerezni. Az elektronikus közlekedési kártyák alkalmazása kapcsán a megszokott számla- és nyugtaadási gyakorlat több szempontból is átgondolandó ugyanis jelenleg, a papíralapú jegyek esetén, a vásárláskor, a vásárlás helyén kell tudni nyugtát, de számlát is kiadni. Gyakran tapasztalható, hogy a számlaírás a jegyirodákban való sorállásnál is, de fokozottabban az autóbuszokon a járművezetőnél történő vásárlásnál milyen problémákat okozhat. A számlakérés gyakran feleslegesen is történik, ugyanis valamely utazás elszámolásához nem feltétlen kell számla; az utazás indokoltságát igazoló „kiküldetési rendelvény” mellékleteként, mint ma a papírjegy, a „nyugta” is költségként elszámolható dokumentum, a befogadó táraságnál az áfa-visszatérítéshez szükséges a címzett, névre szóló számla. A kártyaalkalmazás esetén – szemben a papírjegyes technológiával – a bizonylatadás eszközeiben és módjában több sajátság és eltérés adódik, amelyek közül a következőket, mint elvi lehetőségeket célszerű kiemelni: Az igénybevett szolgáltatás mértékéhez igazodó díj megállapítása vagy előre ismert, fix összegű, vagy a felszállás (check-in) helyétől a leszállás (check-out) helyéig tartó mért útvonalrész alapján számított díj alapján lehetséges, ami a bizonylatadás szempontjából eltérő eljárást kíván. − A megszemélyesített DSC kártyák, mivel magukon hordhatják a nevet és címet (vagy a kártyaazonosító révén a kártyaműveleti készülékek számára hozzáférhetőek), elvileg közvetlen számlaadáshoz is alapul szolgálhatnak; ezzel szemben a megszemélyesítés nélküli DSC és PSC kártyák esetén csak a billentyűzeten a név és cím időt igénylő beírásával lehetséges – kérésre – számla gépi kiadása; nyugta nyomtatása a technikai felszereltség (nyomtató) függvényében a kártyaazonosító, helyszín, időpont, terméktípus, díjösszeg stb. feltüntetésével mindkét kártyatípusnál minden további nélkül lehetséges. 81
− A díjtermékek közül az egy szolgáltatónál felhasználható bérletek (vagy az egyesített bérletek) esetében a megszemélyesített DSC-kártya alapján elvileg számla is kiadható akár a szolgáltató(k) nevében is; az előre fizetett egyedi helyközi jegyek esetében szintén tudni lehet előre a szolgáltatót, így ebben az esetben is adható a vásárláskor a jegy árának megfelelő számla, akár a szolgáltató nevében is. A több szolgáltatónál felhasználható díjtermékek estében (pl. többes jegy, amikor egy feltöltött összeg lefogyasztással a kezelések során, a díjlerovás útján kerül felhasználásra) előre számla nem állítható ki, legfeljebb “letéti” nyugta (számviteli bizonylat) adható a befizetett összegről. Az ilyen összeg felhasználásakor, pl. ha a helyi közlekedésben amikor vonaljegy díját róják le a kezeléskor és “fogyasztási” nyugta adását követelnénk meg a kezelő készüléktől, akkor az a túlságosan hosszú technológiai idők miatt a kártyarendszer alkalmazhatóságát tenné lehetetlenné. Érdemes megemlíteni, hogy az ELEKTRA-rendszerben minden számla elektronikus (digitális) alapú, tekintettel, hogy minden feltöltési és kezelési adat kulcsokkal védett, hitelesített és időbélyegzővel kísért műveletek során keletkezik. Ebből adódóan a keletkező, és az elszámoló központ felé továbbított adatok mindegyike hiteles, ily módon a központ adatállománya is „adóigazgatási azonosításra alkalmas”, amiből adódóan talán elegendő lenne az adóigazgatási eljárások során (áfa-, árkiegészítés igénylés) a rendszer központi, a szolgáltatókra vonatkozóan lebontott adataira támaszkodni. A kártyarendszerben is, az adóigazgatási eljárások során szükség van − teljesítményarányos viteldíjak alkalmazása esetén − a teljesítmény, az igénybevett szolgáltatás mértékének mérésére, ami a fizetendő díj alapja. Kártyakörnyezetben a „mérés” jelentése is változik, amikor a teljesítmény-megállapítás az érintett övezetek száma, vagy megállóhelyközi km-hossz alapján történik. A mérésre ugyanis nem egy (ugyanazon) eszköz szolgál (pl. taxameter), hanem a fel- és leszálláskor használt (különböző) kezelőkészülékek helyazonosított adatai, amelyek a felszálláskor a kártyára visszaírt helykód és a leszálláskor adódó helykód alapján számított teljesítményt (övezetszámot, km-t) és a fizetendő díjat jelentik (szemben a taxaméterekkel, ahol folyamatos közvetlen mérés történik; itt egyes esetekben közvetett módon számított szolgáltatási teljesítményadatokról van szó). –
A bizonylatadás jelenlegi szabályai
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (Áfa tv.) határozza meg a bizonylatolással kapcsolatos legfontosabb szabályokat. Az Áfa tv. 43. § (1) bekezdése alapján az adóalany köteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról a) számlát, b) a teljesítéssel egyidejűleg készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén pedig kérésre - a kibocsátó döntésétől függően - egyszerűsített számlát vagy számlát kibocsátani. Az Áfa tv. 70. § (1) bekezdése szerint, ha az adóalany egyszerűsített számlát nem bocsátott ki, köteles nyugtát kibocsátani.
82
Az elektronikus közlekedési kártya szempontjából az egyszerűsített számla, illetve a nyugta bír jelentőséggel, melynek tartalmi ismérveit az Áfa tv. 13. § 17. és 20. pontja tartalmazza. E szerint egyszerűsített számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír alapú, vagy a vevővel történt megállapodás alapján - külön jogszabály által meghatározottak szerint - elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely a törvényben leírtak szerinti adatokat tartalmazza. –
Bizonylatadás előre meghatározott jegyek esetén
Az automaták - fő szabály szerint - nyugtát adnak a vásárlásról, illetve kérésre egyszerűsített számlát is kibocsáthatnak (ha az automata rendelkezik olyan funkcióval, hogy a vásárló adatai megadásra kerülhetnek, illetve a kártya adatai alapján az ügyfél egyértelműen azonosítható). Amennyiben az automata nem tud egyszerűsített számlát adni, biztosítani kell annak lehetőségét, hogy az ügyfél az ügyfélszolgálati irodában is kaphasson, ha erre szüksége van. A kötelező nyugtaadás alól kivétel az Áfa tv. 70. § (2) bekezdés c) pontja alapján, ha kezelőszemélyzet nélküli automata berendezésnél történik a szolgáltatásnyújtás regisztrálása (ez automatáknál általában fennáll), ekkor nem kötelező bizonylat kiadása. Ha az elektronikus közlekedési kártyák jeggyel történő feltöltése nem automatán, hanem bizományoson (ügynökön) keresztül, vagy jegypénztárban történik, a nyugta-, illetve számlaadás szabályai hasonlóak. Interneten keresztüli feltöltés jegyvásárlás csak abban az esetben lehetséges, ha a vásárló azonosítja magát, ekkor nincs akadálya az elektronikus számla kibocsátásának sem. Az Áfa tv. 43. § (7) bekezdése szerint elektronikus számlát, egyszerűsített számlát fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel, vagy elektronikus adatcsere rendszerben (EDI) történő továbbítással lehet kibocsátani, és ezzel lehet esetében az eredet hitelességét, a tartalom sértetlenségét, valamint a dokumentum olvashatóságát biztosítani. EDI rendszerben történő számlázásokról az adóalanyoknak havonta papíralapú kiegészítő összesítő dokumentummal kell rendelkezniük. A kiegészítő összesítő dokumentumra a számviteli törvénynek a számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. –
Bizonylatadás elektronikus pénztárca alkalmazás esetén
Elektronikus pénztárca alkalmazása esetén nem „virtuális jegy”, hanem elektronikus pénz kerül feltöltésre a kártyára, amelyet az ügyfél a rendelkezésre álló valamennyi szolgáltatás ellenértékének megfizetésére felhasználhat. Az automatánál (ügynöknél, jegypénztárban) történő elektronikus pénz feltöltéskor nem lehet nyugtát, egyszerűsített számlát kibocsátani, mivel ekkor nem történik sem termékértékesítés, sem szolgáltatásnyújtás, csupán pénz „cserél gazdát” pénzzel. Erről a tranzakcióról ún. számviteli bizonylat kibocsátása lehetséges, mely bizonylattípus nem rendelkezik olyan szigorú szabályozással, mint a nyugta, illetve a számla. Amikor azonban az elektronikus pénzt felhasználja az ügyfél (pl. vonatra száll, BKV buszra felszáll), nyugtakibocsátás szükséges – fő szabály szerint. Ez alól kivétel az Áfa tv. 70. § (2) bekezdés c) pontja alapján, ha kezelőszemélyzet nélküli automata berendezésnél történik a szolgáltatásnyújtás regisztrálása. Mivel a járműre történő felszállás során ilyen berendezés "veszi le" az elektronikus pénztárcáról az egységeket, így nyugta kibocsátása sem kötelező. Amennyiben az ügyfél egyszerűsített számlára tart igényt, a szolgáltatás igénybevételét követően lehetséges számára számla kibocsátása. 83
A számla kibocsátójának fő szabály szerint a szolgáltatás nyújtójának (BKV Rt., MÁV Rt., VOLÁNBUSZ Rt. stb.) kell lennie. Az Áfa tv. 43. § (6) bekezdése alapján ugyanakkor lehetőség van arra, hogy a számla-kibocsátási kötelezettséget (csak a számlát - a nyugtát nem!) az adóalany helyett harmadik személy (pl. az elektronikus közlekedési kártya üzemeltetésére létrehozott társaság) teljesítse, amennyiben erre vonatkozó szerződést kötöttek. Ekkor “Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) 70. §-ának előírása értelmében a készpénzre történő termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról – főszabályszerűen – nyugtát kell kibocsátani, a vevő (szolgáltatást igénybe vevő) kérésére pedig egyszerűsített számlát kell adni. A tömegközlekedésben jelenleg alkalmazott jegyek, bérletek tartalmilag már fel vannak ruházva a nyugta kellékeivel, ezért értékesítésükkor nyugtát kibocsátani külön már nem kell. A hagyományos jegy- és bérletrendszert felváltani szándékozó ún. chipkártyás rendszer kezelőszemélyzet nélküli automatának minősül, így annak az áfa-törvény 70. § (2) bekezdés c.) pontjának előírása értelmében nem kell nyugtát kibocsátania, azonban az utas egyszerűsített számlaigénye esetére az erre kijelölt helyszíneken biztosítani kell a számlaadást. A tömegközlekedés közüzemnek minősül, ezért az áfa-szempontú teljesítés időpontja az áfa-törvény 16. § (6) bekezdése előírása értelmében a fizetés esedékességének napja. Ez az átiratukban szereplő eseteket tekintve: -
a kártya jeggyel történő feltöltése esetén, a feltöltés időpontja (az utas ekkor fizet a később felhasználandó elektronikus jegyért), a kártya elektronikus pénzzel (ami leiratuk szerint nem virtuális jegy) való feltöltése esetén az utazás napja (ekkor fizet a jegyért az elektronikus pénztárcából).
Tekintve, hogy a chipkártya leolvasó berendezés nem nyugtaadó berendezés, ezért nem kell, hogy megfeleljen a pénztárgépre rendeletben (és műszaki közleményben) előírt követelményeknek, így a 24/1995. (XI.22.) PM rendelet javasolt módosítása érdektelen.” –
Bizonylatadás feltöltő automaták esetén
Ahogy a két korábbi pontban kifejtésre került, amennyiben konkrét jegyek vásárlásáról van szó, úgy az automatánál kell, míg elektronikus pénztárca esetén a felhasználáskor szükséges nyugta kibocsátása, kivéve, ha az Áfa tv. 70. § (2) bekezdés c) pontja alapján, ha kezelőszemélyzet nélküli automata berendezésnél történik a szolgáltatásnyújtás regisztrálása. Ekkor nem szükséges nyugtakibocsátás. Az elektronikus kártyák alkalmazásával, és a különböző kártyán hordott díjtermékek díjának „bizonylatolásával” kapcsolatos technikai/technológiai lehetőségek az utólagos számlaadás lehetőségét is, amit alátámaszt a PM állásfoglalása is: “Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) 70. §-ának előírása értelmében a készpénzre történő termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról – főszabályszerűen – nyugtát kell kibocsátani, a vevő (szolgáltatást igénybe vevő) kérésére pedig egyszerűsített számlát kell adni. A tömegközlekedésben jelenleg alkalmazott jegyek, bérletek tartalmilag már fel vannak ruházva a nyugta kellékeivel, ezért értékesítésükkor nyugtát kibocsátani külön már nem kell. A hagyományos jegy- és bérletrendszert felváltani szándékozó ún. chipkártyás rendszer kezelőszemélyzet nélküli automatának minősül, így annak az áfa-törvény 70. § (2) bekezdés c.) pontjának előírása értelmében nem kell nyugtát kibocsátania, azonban az utas egyszerűsített számlaigénye esetére az erre kijelölt helyszíneken biztosítani kell a számlaadást. A tömegközlekedés közüzemnek minősül, ezért az áfa-szempontú teljesítés időpontja az áfa-törvény 16. § (6) 84
bekezdése előírása értelmében a fizetés esedékességének napja. Ez az átiratukban szereplő eseteket tekintve: -
a kártya jeggyel történő feltöltése esetén, a feltöltés időpontja (az utas ekkor fizet a később felhasználandó elektronikus jegyért), a kártya elektronikus pénzzel (ami leiratuk szerint nem virtuális jegy) való feltöltése esetén az utazás napja (ekkor fizet a jegyért az elektronikus pénztárcából).
Tekintve, hogy a chipkártya leolvasó berendezés nem nyugtaadó berendezés, ezért nem kell, hogy megfeleljen a pénztárgépre rendeletben (és műszaki közleményben) előírt követelményeknek, így a 24/1995. (XI.22.) PM rendelet javasolt módosítása érdektelen.” 9.5 –
Adóigazgatási alkalmasság kártyakörnyezetben Az adózással és árkiegészítés igényléssel összefüggésben milyen követelmények, hogyan teljesüljenek.
Nincs speciális feltétel közlekedési szolgáltatás nyújtásánál, az általános (mindenkire kiterjedő) jogszabályi feltételeknek kell megfelelni. A fogyasztói árkiegészítést mindenképpen a tömegközlekedési szolgáltató igényli vissza, akkor is, ha a jegyeket bizományos, vagy ügynök útján értékesíti. Amennyiben bizományosként (saját nevében) értékesítik a jegyet, akkor a bizományos lesz a számla kibocsátója, amennyiben ügynökként (a szolgáltató nevében), úgy a szolgáltató nevében kell a számlát kiállítani, a szolgáltató nevére kiállított számlával. A jogszabály nem határozza meg, hogy az árkiegészítés igénylését megalapozó dokumentumoknak, nyilvántartásoknak milyen formában kell rendelkezésre állniuk, vagyis nem csak a papíralapú bizonylatok alapozhatják meg az árkiegészítés igénylését. Amennyiben a számviteli bizonylatnak minősülő dokumentumok a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 167. § (5) bekezdésének megfelelnek, úgy megalapozhatják a fogyasztói árkiegészítés igénylését. Az említett jogszabályhely szerint számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum, irat, ha egyébként megfelel a számviteli törvény előírásainak. Így a kártyaközpont elektronikus dokumentumai is alkalmasak lehetnek a fogyasztói árkiegészítés igénylésére. Ugyanakkor – az egyértelműség végett - célszerű lenne a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényt kiegészíteni azzal, hogy a számviteli törvénynek megfelelő elektronikus dokumentumok is megalapozhatják a fogyasztói árkiegészítés igénylését. Ez megnyugtató lenne mind a tömegközlekedési cégek, mind az adóhatóság számára, mivel sok nézeteltérést lehetne kiküszöbölni ezzel. Szövegjavaslat a fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény 9. § új (3) bekezdésére: „(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartást az árkiegészítés alanya papíralapon, vagy a számvitelről szóló jogszabálynak megfelelő elektronikus dokumentum formájában is vezetheti.” –
Milyen jogszabályi feltételek vannak (ill. ezek esetleg hogyan változzanak) elektronikus kártyakörnyezetet figyelembe véve
A nyugta másodpéldányainak elektronikus úton történő őrzése már ma is lehetséges. Jelenleg a papírjegyekkel kapcsolatban a kibocsátott nyugták másodpéldányait papíralapon kell
85
megőrizni, ami jelentős tárolókapacitást igényel. A vonatkozó szabályozás a 24/1995. (XI. 22.) PM rendeletben található, melynek szövegszerű módosítása az alábbi lenne: 1. § A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 2. § (3) bekezdés a) pontja az alábbiak szerint módosul: „(3) A pénztárgép jóváhagyásának a (2) bekezdésben foglaltakon kívüli feltétele, hogy a) -a (10) bekezdésben szabályozott esetet kivéve - készüljön ellenőrző szalag a kibocsátott nyugtáról és a napi forgalmi jelentésről;” 2. § A PM rendelet 2. §-a az alábbi (10)-(11) bekezdésekkel egészül ki: „(10) A számítógépes rendszerű pénztárgépek esetében a kibocsátott nyugták és a napi forgalmi jelentés adatai ellenőrző szalag helyett elektronikus úton, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás és időbélyegző használatával is megőrizhetők. Az elektronikus aláírást és az időbélyegzőt minden kibocsátott nyugta esetén külön-külön kell az adatokon lehelyezni. (11) A (10) bekezdés szerinti esetben a jóváhagyás további feltétele, hogy az adóalany olyan számítógépes rendszert alkalmaz, mely a megőrzött adatok a) b) c) d) e)
eredetének hitelességét, tartalmának teljességét, megváltoztathatatlanságát, sértetlenségét, értelmezhetőségét (olvashatóságát), a jogosultak általi hozzáférhetőségét, valamint a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés elleni védelmét
a kibocsátáskor és a nyugta megőrzésére előírt időtartam alatt is biztosítja.” 3. § A PM rendelet 7. §-a az alábbi (7)-(8) bekezdésekkel egészül ki: „(7) A 2. § (10) bekezdésben szabályozott esetben a nyugták és a napi forgalmi jelentés adatainak megőrzési kötelezettségét a kötelezett maga is elláthatja vagy annak ellátásával külön törvény szerinti archiválási szolgáltatót bízhat meg. Amennyiben a megőrzésre kötelezett megőrzési kötelezettségének maga tesz eleget, úgy köteles az adatokon - a mindenkori biztonságos kriptográfiai algoritmussal előállított - időbélyegzőt elhelyeztetni olyan szolgáltatóval, amely e szolgáltatást minősített hitelesítés szolgáltatóként nyújtja. Év végén a pénztárgép adómemóriájának adatait nem kell kiíratni, amennyiben az adatokat a kötelezett legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített hitelesítésszolgáltató által elhelyezett időbélyegzővel ellátva megőrzi. (8) Ellenőrzés során a (7) bekezdés szerint megőrzött adatokat az adóalany az adóhatóság felhívásában meghatározott csoportosításban és az adóhatóság által közzétett formátumban is köteles az adóhatóság rendelkezésére bocsátani A helyszíni ellenőrzés során az adóalany az adóhatóság részére az adatok olvashatóságához szükséges számítástechnikai eszközöket, az eszközök használatához szükséges dokumentációt biztosítja, a szükséges felvilágosítást megadja.” Az utólagos számlakibocsátással kapcsolatban fontos kiemelni, hogy egyszerűsített számlát nem kizárólag „kézzel” lehet kibocsátani, számlatömb igénybevételével, hanem a 24/1995 (XI. 22.) PM rendelet ismeri a számítógéppel előállított számlát is, vagyis lehetőség van arra, hogy a kialakítandó számítástechnikai rendszer egy része legyen a számlakiadó program, amellyel egyszerűen ki lehet bocsátani jogszabálynak megfelelő egyszerűsített számlát. A számla kiadható „automatikusan”, a tömegközlekedési kártyán szereplő személy adatainak
86
felhasználásával, illetőleg (amennyiben pl. egyszer használatos kártyáról van szó) „bemondás alapján” is. Ezen okból jogszabály módosítására nincs szükség. 9.6
A közlekedési kártyákra telepíthető idegen alkalmazások jogi feltételei, más (társ)kártyák közlekedésre való érvényesítésének szabályozása
A közlekedési kártyákkal kapcsolatos alkalmazáskezelés keretében kerülhet sor az egységes ELEKTRA keretnek más által kibocsátott kártyákon (pl. oktatás, közigazgatás) való megengedő alkalmazására, ill. később a közlekedés által – a főleg parkolás céljára is – kibocsátásra kerülő duális interfészes kártyákon (DSC-D) más egyéb funkciók és alkalmazások befogadására. Minden idegen alkalmazás elfogadása és alkalmazása csak megfelelő megállapodás és szabályozás keretében lehetséges. A társkártyák közül az OKM által közeljövőben kibocsátásra tervezett „oktatási kártya” – amely egy chipes duális interfészes, vagy esetleg két chipes hibridkártya lehet – megkülönböztetett figyelmet érdemel, tekintettel ezen kártyával rendelkező jelentős létszámú csoport tagjainak az átlagost meghaladó mobilitására, akik utazási kedvezményben is részesülnek, aminek jogosultság igazolását szintén a kártyán kell megoldani. Ezzel összefüggésben – a közlekedési alkalmazás viszonylagos önállóságának megőrzésével – a következő esetek különböztetendők meg: a) Az oktatási intézményekben való kártya kiadása után - mivel még nincs a kártyán az ELEKTRA közlekedési alkalmazási keret - az OKM-kártya tulajdonosa valamely közlekedési szolgáltatónál az ELEKTRA keret ráültetését kérheti. Ekkor az oktatási kártya-területen levő adatok - kártyatulajdonos neve, születési dátuma, állampolgársága, az oktatási intézménye neve, jellege, címe és a kártyatulajdonos oktatási státusza (pl. nappali levelező stb.), valamint oktatási azonosítója, továbbá jogviszonyának lejárati dátuma - olvasása alapján kerülnek feltöltésre a közlekedési keret szűkített személyi adatai. A szolgáltatók ennek alapján képezik a kedvezményjogosultsági típuskódot is (a helyközi bérlet viszonylatra (a lakóhely és az oktatási intézmény települése között). A közlekedési keret feltöltésekor kerülhet beírásra valamelyik díjtermékhelybe a bérlet, amely a díjösszeg „rátöltésével” meghosszabbítható. b) Az oktatási időszakok (tanév, félév) kezdetekor az oktatási intézmények saját adataik „karbantartásakor”, - amennyiben a kártyatulajdonos más státusz-adata nem változott - az új „lejárati dátumot” beírják a már korábban feltöltött ELEKTRA keret személyi adatokat tartalmazó „objektum” megfelelő helyére. Ez által a közlekedési kedvezményjogosultság is meghosszabbodik. A beíráskor hitelesítő adat (MAC) képzésére és felírására is szükség van, valamint a kártyaazonosító szám, születési dátum, és az új oktatási lejárati dátum továbbá a MAC megküldésére az ELEKTRA alkalmazási keretet az oktatási kártyára felíró közlekedési szolgáltató adatközpontja számára. Ez esetben olyan tranzakcióról volna szó, amely nem a közlekedés területén jött létre, tehát ehhez a megfelelő hozzáférési és adattovábbítási szabályokat ki kell alakítani. - amennyiben a kártyatulajdonos a) pontban felsorolt, közlekedési jogosultságokat érintő oktatási adataiban változás következett be, (pl. helyközi bérlet viszonylata, kedvezményjogosultsági típus), akkor az új lejárati dátum nem kerülhet a
87
közlekedési részbe beírásra. Ilyenkor a kártyatulajdonosnak fel kell keresnie a közlekedési szolgáltatót, ahol a módosításokat elvégzik. c) Arra az átmeneti időszakra is kell megoldást találni, amikor a chipes oktatási kártyák mellett még léteznek a chip nélküli plasztik kártyák is. Az a) bekezdésben felsorolt, kedvezményjogosultsági típuskód megállapításához szükséges adatok – amelyek nem szerepelnek mind a plasztik kártyán – a közlekedési kártya kiadásakor egyéb dokumentumok alapján kerülhetnek igazolásra a közlekedési szolgáltatók számára. A megvalósítható együttműködési megállapodásról a GKM-nek és az OKM-nek egy keretmegállapodást célszerű kötnie, amihez az ELEKTRA kártyakövetelmények megfelelő alapot jelentenek. Az oktatási kártyával kapcsolatban – amely szintén ISO/ICE 14443-A típusú lesz, de klasszikus partíció-/blokkszervezésű és/vagy fájlszervezésű is lehet – fel kell hívni a figyelmet arra, hogy végső döntésig a kártyaműveleti eszközökben, terminálokban olyan olvasókat célszerű alkalmazni, amelyek mindkét kártyatípusra alkalmasak. A hibrid-kártya alkalmazásával kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet, hogy annak érintkezésmentes chipje (min l Kbyte) ugyan az ELEKTRA közlekedési alkalmazás számára megfelelő, de az oktatási szakterületnek figyelembe kell vennie, hogy a hibridkártya az érintkezős parkolási alkalmazás esetén nem teszi lehetővé ugyanazon közlekedési díjtárcából való fizetést, mint a tömegközlekedésnél. Ezt a duális-interfészes kártya biztosítja, amennyiben a parkoló infrastruktúra átalakítása megtörténik. Amennyiben oktatási kártyaként 4 Kbyte-os kerül alkalmazásra, akkor a közlekedés számára szükséges 1 Kbyte feletti érintkezésmentes memóriával az oktatás szabadon rendelkezik. Ebből adódóan a kártyakibocsátó – oktatási kártya esetén az oktatási tárca intézménye – és az ELEKTRA-alkalmazás kibocsátója között szükség van titokmegosztásra, azért, mert a kibocsátó szerződés esetén elérhetővé teheti a kontaktus nélküli interfészről elérhető 1K memóriát az ELEKTRA-alkalmazás kibocsátó részére (pl. jegyiroda), de más részére ugyanez a terület nem elérhető. A titokmegosztás szükségessége a kártyakibocsátó és az alkalmazás kibocsátó között független a kártya méretétől és attól, hogy azon elférhet-e több alkalmazás, vagy sem. 9.7
A kártyaköltségek viselése, elveszett kártyák letiltása, fel nem használt pénz visszafizetése, műszaki meghibásodás
A kártyák költségét az utasokra is lehet terhelni (ahogy ma a bérletigazolvány kiállításért is díjat kell fizetni), de önkormányzat, állami szerv is átvállalhatja. Pl. a tanulók chipkátyáját az Oktatási Minisztérium is megfinanszírozhatja. A feltételrendszer meghatározása a kártyakibocsátó feladata, ezt azonban a kártya kiadása előtt közölni kell az ügyféllel. Mivel az elektronikus pénztárca a 232/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet szerinti elektronikus fizetési eszköznek minősül, ezért – még ha módosítják is – a Korm. rendelet szabályait a közlekedési kártyáknál is alkalmazott szabályokat célszerű alkalmazni. A letiltás szabályai ugyanúgy működnek, mint a bankkártyák esetén, a felelősségi szabályok is ugyanazok, vagyis: a letiltásig bekövetkezett károkat a kártyabirtokos, míg a letiltást követően
88
keletkezett károkat a kibocsátó viseli a 232/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése alapján. Az említett Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése alapján éjjel-nappal nyitvatartó Segítő és Hívóközpontot (call centert) kell üzemeltetni a bejelentések fogadására. A rendelet 15. §-a alapján a kártyabirtokost a műveletekről számlakivonattal, vagy forgalmi kivonattal kell értesíteni. Ez megtörténhet postai úton, vagy a terminálokat is fel lehet készíteni arra, hogy meghatározott időközönként, ha műveletet végeznek rajta, összesített kivonatot adjanak ki. További feltétel, hogy az egyenleget, és az öt utolsó tranzakciót a kártyabirtokos meg tudja tekinteni. Mivel az elektronikus pénztárca feltöltésekor sincs adójogi vonatkozásban számla- vagy nyugta-kibocsátási kötelezettség, így a pénz visszafizetésekor sem. Ugyanakkor számviteli vonatkozásban természetesen a tranzakciót bizonylatolni kell ún. számviteli bizonylattal, mely a tranzakció legfontosabb adatait tartalmazza (pl. tranzakció helye, ideje, visszafizetett pénz, megterhelt kártya azonosítója stb.). Műszaki meghibásodás esetén arra kell törekedni, hogy sem a szolgáltatót, sem az utast ne érhesse kár. Amennyiben pl. tévesen történik az elektronikus pénztárcáról az egységek letöltése, úgy az utas kárát meg kell téríteni (vagyis a tévesen levett egységeket vissza kell írni a kártyájára). A kártyaolvasó rendszer meghibásodása esetére alternatív megoldásokkal lehet a további szolgáltatást biztosítani (pl. kézi leolvasó, „hagyományos jegykiadás” fenntartása szükség esetére, stb.) E két esetkört a jogszabályok nem rendezik, polgári jogi alapelv ugyanakkor, hogy nem érhet senkit sem kár, illetve senki sem „gazdagodhat” jogalap nélkül. Ennek megfelelően kell a meghibásodás esetére a rendszereket kialakítani.
89
