Vértes Edit* INFORMATIKAI TÁMOGATÁSOK A KKV-SZEKTOR LOGISZTIKAI FELADATAIHOZ A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából megtartott konferencián a Vállalkozásmenedzsment Tanszék szekciójában a kis- és középvállalkozásokat helyeztük az elõadások középpontjába. A plenáris ülésen Prof. Sárközy Tamás két olyan lényeges hivatkozást emelt ki, amely szintén erõsítette azt a gondolatsort, melyet késõbb a szekciónkban elõadtam. Az egyik a globalizált világ jelensége, a másik az információs társadalom jelentõsége. Mint a többi elõadótól is megtudhattuk, a KKV-szektor mûködési helyzete, versenyképessége kihat a magyar gazdaság teljesítményére, és meghatározó módon befolyásolja a foglalkoztatást. A kilencvenes évek elején lezajlott változások következtében a KKV-k száma folyamatosan növekedett. Jelenleg ez a szektor adja a hazai vállalkozások 99%-át. A kis- és középvállalkozások a magyar GDP 45%-át állítják elõ, miközben a hazai foglalkoztatottak 60%-a több mint 2 millió fõ ebben a szektorban tevékenykedik.
1. ábra Alkalmazottak megoszlása Magyarországon, 2007.
*
óraadó oktató, Általános Vállalkozási Fõiskola
GAZDASÁG ÉS SZOCIÁLIS DEMOKRÁCIA
223
Ha a KKV-knál alkalmazásban lévõ munkavállalókat tekintjük, megállapítható, hogy az ágazatok megoszlása alapján közel fele, pontosan 43,85%-a a logisztikai területen dolgozik. Ugyanennek a rétegnek a nagyvállalatoknál való alkalmazási aránya már meghaladja az 50%ot is.
2. ábra Alkalmazásban állók aránya a nagyvállalatoknál Magyarországon, 2007.
Ezek a számok mind azt bizonyítják, hogy a hazai termelékenység szempontjából nem elhanyagolható azoknak a köre, akik logisztikai területen dolgoznak. Hivatkozva az elõbbiekre, ha a KKV-szektorban több mint 2 millió fõ van alkalmazásban, akkor elgondolkozhatunk azon, hogy 50%-a, 1 millió fõ erõsíti a logisztikával foglalkozók körét. Tehát mindenképp indokolt, hogy ezzel a területtel behatóbban foglalkozzunk.
Mióta beszélhetünk a kis- és középvállalkozásokról? Szintén hallhattuk a plenáris ülésen és a szekcióban egyaránt, hogy alapvetõen az a tény vezetett a KKV-k kialakulásához, hogy az 197080-as években folyamatosan bomlottak fel a szocialista nagyvállalatok, mint a GanzMÁVAG (Mozdony-, Vagon- és Gépgyár), a Csepel Mûvek, a nagy kohászati mûvek, mint pl. a Diósgyõri Acélmûvek. A nagyvállalatok munkavállalói alól egyszerûen kicsúsztak a cégek. Ott maradtak egy légüres térben. Ekkor már nyomokban megtalálhatóak a késõbbi KKV-szektort alkotó vállalkozási formák, mint pl. a gazdasági munkaközösségek (gmk-k). Az 198090-es évekre egyre több legalizált vállalkozás kerül a magyar piacra. A privatizáció hatására a munkájukat vesztett dolgozók sora kerül ismét a munkapiacra. Ha talpon akartak maradni, akkor meg kellett tanulniuk az új vállalkozási formákat: kft., bt., stb., amelyek ma már a KKV-szektort erõsítik.
224
XXI. Század Tudományos Közlemények 2011/25
A másik hatás, amely befolyással bír erre a szektorra, az hogy felgyorsul a multinacionális cégek hazánkba áramlása, amelyek magukkal hozzák a vállalkozási kultúrájukat. A multinacionális cégek központja és irányításuk az internet terjedését is magával hozza. A napi kapcsolattartás alapvetõen a gép-gép kapcsolattal valósítható meg, a földrészek közti idõeltolódás miatt. Az internettel nyitott teret kap az információáramlás. Eredménye, hogy globalizálódik a világ. Az internet elterjedésével megnõ a lehetõsége annak, hogy a világháló képes összekapcsolni különbözõ hátterû rendszereket. A távolságok emberi léptékûre zsugorodnak. Nincsenek tengeren túli, tengeren inneni rendszerek, csak egy nagy rendszer, az internet, mely kapcsolatot épít a világ minden egyes elérhetõ szegletével. A globális vállalatok a magas hozzáadott értékû, vagy stratégiai fontosságú tevékenységeiket általában a központjuknak helyet adó térségben koncentrálják, míg értékláncuk többi tevékenységét kihelyezik különbözõ távoli telephelyekre vagy más helyi vállalatokhoz, létrejön a logisztikai outsourcing. A globalizáció hatásai: • A fogyasztó mozgatja a piacot (customer driven market). • Bõvített ellátási lánc (pl.: reverse supply chain). • Integrált szolgáltatások rendelkezésre állása. A multinacionális cégek mindezeket az anyacég gazdasági és piaci kultúrájából hozzák magukkal. A multinacionális cégekkel szemben ott állnak a KKV-k, amelyek csak szokják a szabad kereskedelmi kultúrát, próbálnak a határokon túl is kereskedni, bár az egyik gátló tényezõként a nyelvtudás hiányát könyvelhetjük el. Hazai piacokon pedig lépten-nyomon a multikkal kerülnek versenyhelyzetbe. Nem kérdés, hogy kik az esélyesek. Ez épp úgy igaz a gazdaság összes ágazatára, mint a logisztikai szektorra.
Mit tehetnek a magyar kis- és középvállalkozások, hogy versenyben maradjanak? A versenyhelyzet megköveteli minden létezõ hatékonyságnövelõ eszköz használatát. A fejlõdés nemcsak új eszközöket ad, hanem tágítja a látókört és formálja a szemléletet. A kis cégek kezdik figyelni a többi hasonló tevékenységet végzõ céget, benchmarkolják a piacot, és elõbb-utóbb rájönnek, hogy ugyanazokkal a gondokkal küzdenek, nem képesek erõfölényt mutatni a piacon a nagy cégekkel szemben. Óvatosan, de megpróbálnak szövetségre lépni a konkurenciával. Létrejön a társulások egyik formája: a klaszter. A klaszteren belül a vállalkozások függetlenségük megtartása mellett szoros kapcsolatban vannak egymással, szövetséget alkotnak a piaci versenyhelyzetük erõsítése érdekében. Cikkem fõ üzenete: szövetség és összefogás nélkül nem lehet piaci versenyben maradni.
Mire van szükség a klaszterek jó mûködéséhez? A rohamosan fejlõdõ kommunikációs technológiák alkalmassá teszik a klaszterben résztvevõ vállalatok hatékony módon történõ kapcsolattartását, amihez az informatikai hálózat kiépítése szükséges.
GAZDASÁG ÉS SZOCIÁLIS DEMOKRÁCIA
225
A piaci együttmûködéshez elengedhetetlen a közös informatikai közmû létrehozása, úgymint az optikai hálózat, az azonos HW- és SW-elemek alkalmazása, az azonos adatstruktúrák, azonosító rendszerek bevezetése, és a folyamatos adat- és információcsere. A klaszter sikerében a különbözõ csatornákon keresztüláramló információknak fontos szerepük van. A vállalkozások, gazdasági szereplõk közötti információáramlás növeli az együttmûködés hatékonyságát. Gecse Gergely idén megjelent tanulmányában a logisztikai területen tevékenykedõ KKV-kat értékeli. Erre a tanulmányra hivatkozva fontosnak tartom megjegyezni, hogy a logisztikai feladatok közül az ügyfelekkel való kapcsolattartásban használják legnagyobb mértékben az IT adta lehetõségeket.
1. tábla A magyarországi KKV-k logisztikai célú számítógép- és internethasználata (összes: 100%)
Igen Beszerzés
Nem Nem vonatkozik rá
26,57 29,22
44,21
5,6 50,17
44,23
Készletnyilvántartás
17,73 38,11
44,16
Értékesítés
21,84 33,98
44,18
Ügyfelekkel való kapcsolattartás
45,25 10,59
44,16
Termelésirányítás
Forrás: Gecse Gergely KKV-logisztika tanulmánya Kérdõív-értékelés, 2010. Ugyanennek a tanulmánynak egy másik elemzése a közös tevékenységre vonatkozik, úgy mint közös beszerzés, termelés vagy értékesítés.
2. tábla Magyarországi KKV-k közös beszerzési, termelési, értékesítési tevékenysége (db)
Közös beszerzés Közös termelés Közös értékesítés
0 fõ 45 39 65
1–9 fõ 59 31 60
10–49 fõ 11 5 10
50 fõ fölött 3 3 3
Összesen
118 78 138
Forrás: Gecse Gergely KKV-logisztika tanulmánya Kérdõív-értékelés, 2010.
226
XXI. Század Tudományos Közlemények 2011/25
Ennek a táblázatnak az alapján mondhatjuk, hogy a logisztika területén mûködõ KKV-k tisztában vannak azzal, hogy a közös, együttmûködéssel létrehozott tevékenységek piaci versenyelõnyt jelentenek. Mi is nap mint nap találkozhatunk azokkal a kereskedelmi egységekkel, melyek egy-egy ilyen társulás égisze alatt mûködnek, pl.: beszerzési illetve értékesítési társulásként a Co-op Hungary Zrt., a CBA, a REAL üzletei. A termelési társulásra jó példaként szolgál az agrárlogisztika területérõl a Termelõi Értékesítõ Szövetkezetek (TÉSZ), melynek eddigi legnagyobb sikertörténete a Mórakert termeltetõ társulás volt, mely napjainkban a recesszió hatására sajnálatosan a fennmaradásáért küzd.
Milyen támogatást nyújthat a KKV-nak az IT? Hivatkozva a fenti felmérésre kimondhatjuk, hogy a KKV-k egymás közti adat- és információcseréjéhez az infokommunikációs eszközrendszerek komoly támogatást nyújtanak, ezért célszerû azok fejlesztésével foglalkozni. Elsõsorban a vállalatközi elektronikus kapcsolati rendszereknek a fejlesztését, a kis- és középvállalkozások infokommunikációs technológiai tudatosságának emelését célszerû támogatni. A korszerû ellátási lánckapcsolatot támogató modell adatkezelésének célja: • a belsõ vállalati rendszerek integrációja, • a vállalati rendszerek vállalatok közti integrációja, • a biztonságos, jogosultságfüggõ adatelérés. Mindezeket csak a közös platformra helyezett kommunikációs rendszerek tudják biztosítani. Ugyanakkor megjelennek az értékesítést támogató technológiák, mint pl.: az értékesítésautomatizálás (Sales Force Automation SFA), az automatikus hangbemondásos ügyfélszolgálati rendszer (Interactive Voice Response IVR), a call center, a help desk. Az SFA-rendszer legfõbb jellemzõje, hogy automatizálja a kereskedelmi folyamatok legmeghatározóbb részeit. A rendszer rendelkezik egy adatbázissal, amelyhez a területi képviselõk mobil eszközökön (PDA Personal Digital Assistant, laptop) keresztül férnek hozzá, és töltik fel információkkal. Így a területen értékesítést végzõ munkatárs számára (beszerzõk, területi értékesítési képviselõk) a legfrissebb adatok jogosultságtól függõen elérhetõvé válnak. Az IVR az ügyfelek számára egyrészt lehetõvé teszi a beszédfelismerést, amelynek segítségével a jogosultságuknak megfelelõ adatbázishoz hozzáférést tudnak biztosítani, másrészt az elõre rögzített válaszokkal a felhasználó számára a feladat folytatásához menürendszerû utasításokat generál. Jelenleg a leggyakoribb felhasználási területe az ügyfélszolgálati vonal, mely egyidejûleg több hívást is tud kezelni. A call center egy cégen belüli, vagy többnyire erre szakosodott céghez történõ kiszervezett tevékenység. A call center lehetõvé teszi a nagyszámú telefonhívás fogadását és azok hatékony kezelését. A call centerek hozzájárulhatnak az ügyfelek elégedettségéhez, csökkenthetik a vállalat költségeit, és/vagy új bevételi források feltárását segíthetik elõ. Magát a technikai eszközt, amely ezt a funkciót ellátja egy speciális telefonközpont-számítógép-szoftver rendszert , is call centernek nevezik, mûködtetésük IVR-technológiával (Interactive Voice Response) párosul. A help desk egy információs és segítségnyújtó rendszer. A vállalatok gyakran nyújtanak segítséget/terméktámogatást az ügyfélszolgálatukon keresztül; vagy egy díjmentesen hívható telefonszámon, honlapon, vagy akár e-mail segítségével.
GAZDASÁG ÉS SZOCIÁLIS DEMOKRÁCIA
227
Multinacionális cégeknél a belsõ nemzetközi környezetben olyan help desk szolgáltatásokat is üzemeltetnek, melyek házon belül, vagyis cégen belül, a különbözõ országokban mûködõ irodákra vonatkozóan is nyújtanak technikai segítséget a dolgozóknak. További értékesítési technikák: EDI Electronic Data Interchange, melynek célja az adatok szabványos, közvetlen cseréje. A rendszer sajátossága, hogy az adatokat szabványos azonosítókkal látják el. Az adat és azonosítója együtt utazik és a fogadó program értelmezi a neveket, az adatok ennek megfelelõen a helyükre találnak. B2B kapcsolati rendszerben a vállalatok közti egyszerûsített elektronikus adatforgalmat támogatja. Mivel az adatok automatikusan kerülnek a kívánt rendszerbe, a földrészek közti idõeltolódás nem befolyásolja a rendszerek, így a partnerek közti kommunikációt. A közös beszerzési rendszereknél az internetalapú elektronikus beszerzések elterjedését tapasztalhatjuk. Az e-beszerzés megoldása gyorsabb, hatékonyabb beszerzési folyamatokat tesz lehetõvé. Egy webalapú interfész segítségével kiterjeszti a beszerzési megoldást az internetre. A megoldásnak számos elõnye van: • Központosított keretrendeléseket kezel, mely a vásárlások számától függetlenül nagymértékben csökkenti a költségeket. • Támogatja a megosztott igényléseket és visszamondásokat. • Beszállítói oldalon egyszerûsödik az adminisztráció, ami lehetõséget teremt az árak csökkentésére. • Továbbá az e-beszerzés integrációs pontként szolgál külsõ internetalapú piacterek felé. A hálózatos szoftverek használatával növelni tudjuk a klaszterben résztvevõ partnerek munkavégzésének hatékonyságát. Többek között ilyen iparág-specifikus megoldásokat kínál tagjainak a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete, WEB base flottamanagement rendszert vagy GPSes jármûkövetést (GPS Global Positioning System). Az MKFE tipikusan a kis- és középvállalkozói fuvarozókat tömöríti, így fontos számára, hogy a tagjai a legkorszerûbb és megfizethetõ eszközrendszerhez jussanak. Hasonló disztribúciós folyamatot támogató hálózatos szoftverek (a teljesség igénye nélkül) találhatók még a kínálati piacon, mint például a Transporeon SW, melynek fõ jellemzõje és elõnye a time slot interaktív rakodási idõablak kezelése , vagy a PARAGON útvonaltervezõ és járattervezõ rendszer, mely fõleg az élelmiszeriparban terjedt el. Végezetül meg kell említeni, hogy a klaszterek, társulások IT-támogatásához eddig nem sok hazai pályázati lehetõség társult, pedig egyre inkább megfigyelhetõ, hogy az EU is egyre több forrást biztosít az országhatárokon átnyúló klaszterek együttmûködésére, a tapasztalatok megosztására. Jó lenne ezekhez a forrásokhoz itthon is hozzájutni.
228
XXI. Század Tudományos Közlemények 2011/25
