Versenyképesség És az innovatív e-vezetői képességek

Versenyképesség És az innovatív e-vezetői képességek

Kutatási eredmények:

Készült az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóságának megbízásából

Tartalomjegyzék A PROJEKT ................................................................................................................................................................................................ 2 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ............................................................................................................................................................................ 2 ELŐSZÓ ..................................................................................................................................................................................................... 3 BEVEZETÉS ................................................................................................................................................................................................ 4 AZ INFORMATIKAI ISMERETEKRE VONATKOZÓ ELŐREJELZÉSEK ÉS LEHETSÉGES FORGATÓKÖNYVEK ...................................................... 6 AZ e-VEZETÉS FONTOSSÁGA ................................................................................................................................................................... 10 JAVASLATOK ............................................................................................................................................................................................ 20 1. javaslat: Együttműködés az érdekeltek jelenleginél szélesebb körével az e-vezetői képességekre vonatkozó fogalmak és mérési módszerek pontosabb meghatározása érdekében ................................................................................................................................. 21 2. javaslat: Az e-vezetés iránti kereslet és kínálat rendszeres nyomonkövetése ................................................................................... 22 3. javaslat: Az e-vezetéssel kapcsolatos szakképzési-tantervi irányelvek kidolgozása ............................................................................ 23 4. javaslat: Az e-vezetői ismertek új oktatási módszereinek és az oktatás kapcsolatrendszerének kialakítása ......................................24 5. javaslat: Akcióterv az e-vezetői képességek fejlesztésére, szem előtt tartva a vállalkozás-ösztönzést szerte az Európai Unióban ....25 6. javaslat: A vállalkozások és az új kereskedelmi ügyletek e-vezetésének segítése............................................................................... 26 7. javaslat: Az e-vezetői képességek fontosságának tudatosítása az innováció, a versenyképesség és a foglalkoztathatóság érdekében ........ 27 ÁTTEKINTÉS (Hátlap)............................................................................................................................................................................... 28

A tanulmányról A tanulmány 2012-ben az empirica, az IDC és az INSTEAD összefogásával készült az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóságának megbízásából. A “Versenyképesség és innovatív e-vezetői képességek: jövőkép, menetrend és lehetséges forgatókönyvek” című tanulmány célja az volt, hogy jövőképet adjon Európa versenyképességéről

és innovációs képességeiről, valamint megvizsgálja a jelenlegi és a jövőbeni kihívásokra adható válaszokat és lehetőségeket. A tanulmány középpontjában az e-vezetői képességek témája állt. A végső analízis, a menetrend és a forgatókönyvek arra összpontosítottak, miként képes Európa megragadni az innováció, az új technológiák illetve

Köszönetnyilvánítás A projekt nem valósulhatott volna meg többek nagylelkű hozzájárulása nélkül. Hálásak vagyunk az operatív bizottságnak, azon belül Martin Curleynek, az INTEL Labs Europe alelnökének és igazgatójának, Annabelle Gawernek, az Imperial College Business School stratégia és innováció tanszéke adjunktusának, Peter Hagedoornnak, az EuroCIO főtiktárának, és Elmar Husmannek, az IBM vezető szaktanácsadójának támogatásért és hozzájárulásért. Az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari

2

Főigazgatóságánál (Enterprise and Industry Directorate-General, Services Industry Directorate, Key Enabling Technologies and ICT Unit) a kapcsolattartónk André Richier volt. Végül köszönettel tartozunk azoknak a szakértőknek, akik értékes, informatikai ismeretek fejlesztésére szánt idejüket feláldozva részt vettek a projekt megbeszélésein, ahol megosztották velünk tudásukat.

E-vezetés (e-Leadership): Versenyképesség és innovatív képességek

az újonnan kialakuló szervezetek és termékek kínálta lehetőségeket, miközben elsősorban a körültekintő gazdasági növekedésre figyel.

Impresszum: Jelen kiadványt az INSEAD eLab készítette az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóságának megbízásából. Jelen kiadvány az empirica, az International Data Corporation (IDC) és az INSEAD eLab “Versenyképesség és innovatív e-vezetői képességek: jövőkép, menetrend és lehetséges forgatókönyvek” című tanulmányát teszi közzé Jogi közlemény: Sem az Európai Bizottság, sem a Bizottság nevében cselekvő más személy nem vonható felelősségre az itt leírt tartalom esetleges felhasználása miatt. Ugyanez vonatkozik a körültekintés és ellenőrzések ellenére is előforduló tévedésekre és hibákra. Az itt leírt nézőpont és vélemény nem feltétlenül egyezik az Európai Bizottságéval. © Európai Unió, 2013. Az anyag sokszorosítható, amennyiben az tartalmában megegyezik a forrásanyaggal. A szerzői joggal védett anyagokat harmadik személy a szerző előzetes írásbeli engedélyével használhatja fel.

Előszó Hatalmas, Európa számára kihagyhatatlan lehetőség áll előttünk a munkahelyteremtés és növelés terén. és képzés” elnevezésű konferenciának, ahol Barroso elnök útjára indította a “Nagykoalíció a digitális munkakörökért” elnevezésű programot.

Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke Az iparág és más érintettek is világosan rámutattak, hogy az információs és kommunikációs technológiához (a továbbiakban: ICT) kötődő foglalkozások (digitális munkakörök) iránti kereslet folyamatos növekedése várható az elkövetkező években. Mindemellett a friss ICT diplomát szerzők számának csökkenése és a néhány éven belül nyugdíjba vonuló ICT-alkalmazottak nagy száma miatt az ICT munkakörben dolgozók száma csökken. Hatalmas, Európa számára kihagyhatatlan lehetőség áll előttünk a munkahelyteremtésben. Európa, a nemzeti kormányok és az érintettek 2015-re akár 864 ezer ICT munkakört is létrehozhatnak, melyeket a piac azonnal fel tudna venni. Ezzel lehetővé válna az előre jelzett informatikai szakadék leküzdése. Ez volt a témája a 2013. március 4-5-én rendezett magas szintű „Informatikai ismeretek

A korábbi fejlesztések is rámutattak, hogy az ICT-szektorhoz tartozó munkahelyek sokkal jobban ellenállnak a válság romboló erejének, mint más pozíciók. A piac nagyobb felvevőképességgel rendelkezik, mint amennyi ICT-diplomás kerül ki az oktatási intézményekből. Mindennek következtében, napjainkban az e-képességekbe fektetett energia még jelentősebb potenciált hordoz, és kevesebb kockázattal jár. Az ICT jelentőségének növekedése figyelhető meg az üzleti tevékenységekben és az innovációban is, ami lehetőséget kínál az e-képességekkel bíró, ICT és üzleti ismeretekkel is rendelkező szakembereknek. Ezeknek a képességeknek és a hozzáértésnek a megléte kritikus pont mind a meglévő vállalatok innovációs és növekedési igénye miatt kínált munkalehetőségeknél, mind azon egyéni vállalkozók (a szociális vállalkozásokat is tekintetbe véve) által létrehozott munkaköröknél, ahol a technológiára építik új termékeiket, szolgáltatásaikat és üzleti tevékenységüket. Az e-készségekkel rendelkező szakemberek, azon belül is az e-vezetők elismertségének növekedése maga után vonja, hogy egyre több érintett csoport érdeklődik és működik közre abban, hogy a jól meghatározott, felmért kereslethez kielégítő kínálat társulhasson. Amikor az Európai Bizottság megtette az első lépéseket, hogy Európában elegendő e-készséggel rendelkező szakember legyen az innováció és a versenyképesség fenntartásához, első körben azokkal vette

fel a kapcsolatot, akiknek a legégetőbb szüksége volt ezekre az intézkedésekre, azaz az ICT-iparággal és az ICT-szolgáltatói szektorral. Mivel a szervezetek azóta egyre intenzívebben fektetnek be az ICT-piacra és még több üzleti folyamatot, terméket és szolgáltatást digitalizálnak, a mi erőfeszítéseink is intezívebbek. Összefogás alakult ki az informatikáért felelős vezetőkkel (CIO) és a hozzájuk pozícióban kapcsolódó szakemberekkel, azaz azokkal a vezetőkkel, akik a szervezet biztonságát szolgálják (akár az ICT területén, akár nem, elsősorban nagy- és középvállalatoknál) és az ICT-ból származó értékteremtés maximalizálásával foglalkoznak. Nagyszámú érintett csoport vesz részt ezekben a folyamatokban. A „Nagykoalíció a digitális munkahelyekért” bevezetése visszatükrözi ezt a fejlődést. Az INSTEAD, az empirica, az IDC kutatásainak eredményei és az e-vezetés képzik alapját minden szervezetnek, és Európa már most számos erőfeszítést tett az e-képességekkel rendelkező szakértőgárda kialakítására. A következő lépésekben még szélesebb spektrumból válogatott érintettekkel kell összefognia „Nagykoalíció a digitális munkahelyekért” zászlaja alatt, hogy működésbe léptesse a javaslatokat, és minél gyorsabban kiterjessze a már elért sikereket. Az Európai Bizottság kész a folytonos hozzájárulásra a téma kapcsán, hogy biztosítsa Európa számára a megfelelő és szükséges szakértőket és vezetőket az innováció és a versenyképesség fenntartásához.

Tanulmány az e-vezetésről

3

Bevezetés Napjaink globális, digitalizált világában az innováció és a versenyképesség fenntartásához a szervezeteknek nem nagyon marad más választása, mint hogy az információs és kommunikációs technológiákba (ICT) fektessenek. Mindazonáltal, az efféle technológiák hatékony felhasználásához kellő képességek nélkül a vállalatokat jelentős kockázat fenyegeti, hogy befektetésük veszteségessé válik, és lényeges lehetőséget szalasztanak el a növekedésre és a versenyképesség fenntartására. Az INSTEAD eLab legutolsó felmérésének eredményei mindezt kristálytisztán láttatják. Rávilágítanak, hogy abban az esetben, ha elegendő e-készséggel rendelkező szakértő (például a vállalati architektúra, kockázat- és biztonságelemző és rendszerfejlesztő szakértők) állna a vállalatok rendelkezésére, továbbá többet fektetnének technológiai fejlesztésekre, megduplázódna a versenyképességük valószínűsége. Amikor egy e-képességekkel alig rendelkező cég jelentős mértékben beruház egy új technológiába, ezzel nem egyértelműen növeli teljesítményét. Ellenkezőleg, kockára teszi a befektetés sikerét és ezzel elveszítheti a technológiai kiugrás lehetőségét.

Az 1. ábra egy példán keresztül illusztrálja, hogy mennyi kapcsolódási pont lehet a technológia, a képességek és képességek, illetve a teljesítmény között. A teljes mintavételben, amire ezek az eredmények is épülnek, a kérdezettek 46%-a alacsony befektetési értékkel rendelkezett a felhő alapú szolgáltatásokban (azaz teljes ICT költségvetésüknek kevesebb, mint 10%-át költötték felhő alapú szolgáltatások fejlesztésére), míg 30%-uk nagybefektetőnek számít ezen a téren. A fennmaradó 24% (a lenti táblázatban ezek nem szerepelnek) egyáltalán nem fektet be felhő alapú szolgáltatásokba. 1

1

INSEAD eLab. (2013). “Building Competitiveness and Business Performance with ICT: How investments in new technology can make companies more competitive.” A research report developed in collaboration with AT&T. Available at www.corp.att.com/bemoreproductive/.

1. ábra: A megfelelő mértékben rendelkezésre álló digitális készség előnyei; az elégtelen állomány kockázatai Within group, % of firms that are competitively agile 72% were competitively agile

72%

42% were competitively agile

42% 36%

Size of Each Group Type (% of total sample)

4


36% were competitively agile

46% of participants were Low Investors in Cloud

13% of participants were High Investors in Cloud with Weak Technical Talent

17% of participants were Low Investors in Cloud with Strong Technical Talent

46%

13%

17%

Az alacsony mértékű felhő alapú szolgáltatással rendelkező befektetőknek csupán 36%-a agilis a versenyszférában, ők azok, akik gyorsan és hatékonyan válaszolnak a szűkebb értelemben vett környezetükből érkező lehetőségekre és fenyegetésekre. A megfelelő mennyiségű technológiaorientált tehetséges munkaerő előnyei: A teljes felmérésben csak 17% azoknak az aránya, akik nagybefektetőknek minősülnek a felhő alapú szolgáltatásokban, és emellett kiemelkedő szakértelemmel is rendelkeznek. Ebben a csoportban a szervezetek 72%- agilisan viselkedik a versenyhelyzetben.

munkaerővel rendelkezők aránya 13%-a a felmérésben szereplő szervezeteknek, és 44% a felhő alapú szolgáltatásokba jelentős mértékben befektetők aránya. A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy ezek a nagybefektetők a statisztikai eredmények szerint nem agilisabbak, mint a felhő alapú szolgáltatásokban kevésbe beruházó versenytársaik. Lényegében, azoknál a szervezeteknél, akik nagymértékben fektetik be tőkéjüket a felhő alapú szolgáltatásokba, de emellett nem rendelkeznek elegendő technológiai ismerettel, nagy a kockázat, hogy elveszítik ezen befektetéseiket.

Az erős digitális képességek megléte nem csupán a versenyképesség A nem megfelelő mennyiségű technológiaszempontjából érdekes — hanem orientált tehetséges munkaerő kockázatai: A magas befektetési értékkel, de nem elengedhetetlen ahhoz is, hogy az ICT-befektetések elegendő technológia-orientált tehetséges elkerüljük bukását. Ez a szervezetek minden típusára igaz, függetlenül annak méretétől vagy a szektortól, amiben tevékenykedik.

Ez a jelentés foglalja össze a Digitális képességek a versenyképesség és az innováció fejlesztéséhez (Jövőkép, menetrend és lehetséges forgatókönyvek) elnevezésű tanulmány legfontosabb eredményeit. Ennek a tanulmánynak a legfőbb célja, hogy Európa szerte csökkentse az innovációhoz szükséges képességek elégtelenségét, hiányát és szakterületbeli eltéréseit, továbbá hogy józan, elfogulatlan, empirikus bizonyítékot szolgáltasson a különböző társadalmi és gazdasági feltételek mellett létező, eltérő sajátosságokkal bír ICT képességek európai kínálatáról és keresletéről. A tanulmány különösen központi témaként kezelte a magas szintű innovációs képességeket, amelyekre e-vezetési képességként hivatkozik. Jelen dokumentum az információs és kommunikációs szakemberek és felhasználók készségeire vonatkozó kínálat és kereslet alakulásának elemzését foglalja össze, azután az e-vezetői képességre koncentrálva hét javaslatot kínál a jövőben szükséges teendőket szem előtt tartva.

A menedzsereknek, a vállalkozóknak és az üzletvezetőknek szüksége van digitális képességekre a vállalat növekedéséhez, exportjához és a globális digitális piachoz való csatlakozásához. A digitális gazdaságban az e-vezetői képesség elengedhetetlen.” —Michel Catinat, , az Európai Bizottság Vállalkozáspolitika és Ipar Főigazgatóság Alaptechnológiák és ICT-csoportjának vezetője


5

Az informatikai ismeretekre vonatkozó előrejelzés és forgatókönyv

Növekvő hiányosságok: Az ICTalkalmazottak kereslete még a válság idején is lényegesen meghaladja a kínálatot. Ez a hiányosság Európa számára kihagyhatatlan lehetőséget kínál a munkahelyteremtésben. 2011-ben az ICT-szektorban alkalmazottak száma 6,67 milliót tett ki, ami a teljes munkaerő 3,1%-át jelentette. Ez a szám az elmúlt években növekedő tendenciát mutatott, és valószínűleg a jövőben is erre lehet számítani. 2000 és 2010 között az ICTszektorban alkalmazottak száma évente 4,26%-kal emelkedett. A növekedés a 2008 óta Európát sújtó gazdasági és pénzügyi válság ellenére 2,65%-os volt.

Az e-vezetői képesség iránti kereslet jelentős méreteket öltött. 2012-ben az Európai Unió 27 tagállamában a megközelítőleg 255 ezer betöltetlen pozícióból 76 ezer “ICT menedzsment és működési struktúra” képességekre irányult. Ráadásul ez a hiányosság aránytalanul sújtja a kis- és középvállalatokat: A nyitott pozíciók 70%-a a kis-és középvállalkozásokban jelentkezik, amelyek sokkal több ICT-szakembert keresnek, mint a nagyvállalatok. Mindemellett, az ICT-karrier választása a fiatal generációnál csökkenni látszik. Az informatikai diplomával rendelkezők száma 2005 óta folyamatosan csökken. Ez a hanyatlás még megrázóbb, ha figyelembe vesszük az ICT pályáról nyugdíjba vonulók egyre duzzadó tömegét is.

A versenyképességhez az innováció elengedhetetlen. Három fő vetülete van a hatékony és hatásos innovációnak: a stratégia, a képességek és az eszközök. Ez a hármas a legfelsőbb vezetés felelősségi körébe tartozik.” —Federico Flórez, Informatikáért és innovációért felelős vezető, Ferrovial

6


Az eredmény: Európa nem termeli ki a keresletnek megfelelő mennyiségű ICT diplomást. Az empirica 2012 évi, Európa 8 országában végrehajtott reprezentatív felmérése alapján a humánerőforrás menedzserek és informatikáért felelős vezetők előtt ismert, hogy a várt betöltetlen pozíciók száma az ICTszektorban egész Európára kivetítve (az EU 27 tagállamára) 2012-ben megközelítőleg 255 ezer lehetett.

Jövőbeni hiányosságok: A forgatókönyv-alapú előrejelzés az ICT-szakember és szakértértői képességek alakulásáról Európában, 2012-2020 Az európai e-képességek keresletének és kínálatának várható alakulását az empirica becsülte fel számos forgatókönyvön alapuló előrejelzése alapján. Az óvatos gazdasági növekedés forgatókönyve szerint a jelenlegi 255 ezerhez képest 2015re a kereslet kielégítéséhez szükséges, hiányzó e-képességekkel bíró munkaerő mennyisége 372 ezer fő lesz. Az ennél sokkal derűlátóbb, magabiztos gazdasági növekedés forgatókönyve szerint a hiány, azaz a betöltetlen ICT pozíciók elméleti mennyisége 2015-re eléri a 864 ezret.

Mindkét forgatókönyv hatást gyakorol a kínálat növekedését és csökkenését kiváltó tényezőkre, így alapvetően meghatározzák a jövőbeni kereslet és kínálat közti viszonyt. A növekedést kiváltó tényezők közt jelen vannak az ICT-szektorba lépő ICT diplomát szerzett fiatalok, csakúgy, mint az önmagát képző és a vállalati képzésen részt vett alkalmazottak. A kínálat csökkenését kiváltó tényezők közt találjuk a nyugdíjba vonulókat és a többi pályaelhagyót. Ezeket a forgatókönyveket három munkacsoportban tesztelték, a szakértők tüzetesen megvizsgálták ezeket a feltételezéseket, és hozzáadták tudásukat a végső modell megalkotásához. A jövőbeni e-készség iránti kereslet elsősorban a magasabb szintű ICT munkakörökben (többek közt a menedzsment, a tervezési, a stratégiai és az ICT fejlesztő szakértők pozícióiban) nyilvánul meg, és kevésbé érhető tetten az ICT rendszereket támogatók, azaz az infrastruktúrához szorosan kapcsolódó munkakörök terén.

Még ezekben a leginkább valószínű, óvatos és magabiztos gazdasági növekedési forgatókönyvekben is egyértelműen jelentős az informatikai ismeretek kínálata és kereslete közti szakadék.

2

For a signiﬁcantly more detailed description of the methodology used, please refer to Chapter 2 of the Final Report, available at http://eskills-vision.eu/


7

Informatikai ismeretek előrejelzése és forgatókönyvek Az óvatos gazdasági növekedés forgatókönyvének eredményei Az óvatos gazdasági növekedés forgatókönyvében a várt gazdasági növekedés lassan közelít a korábban tapasztalt növekedési görbéhez. 2010 és 2015 között a GDP európai növekedése évente átlagosan 0,92%-os mértékű. Az információtechnológiai befektetések értéke mérsékelt, 2,1%-os éves növekedést jelez 2015-ig, ahol 2014-től a növekedési ütem felgyorsul, így 2015 és 2020 között várhatóan 4,3%-os szinten lesz. Az IT befektetések a mobil eszközökre, alkalmazásokra és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokra, illetve újonnan megjelenő IT modellekre épülnek. A nagy adatmozgást lehetővé tévő alkalmazások és szolgáltatások jelentősége 2014-től gyorsuló ütemben növekszik. A kis- és középvállalatok IT innovációs befektetései ennél lassabb ütemben növekednek a

lassú gazdasági helyreállás és a még mindig fennálló hitelválság miatt. Az oktatás terén csupán enyhe fellendülés várható a friss ICT diplomák számát tekintve, illetve némi munkaerő mobilitás is előrevetíthető. Az oktatásban és a képzésekben a magántőke jelenléte mérsékelt szinten marad. Társadalmi viszonylatban a szintén elsősorban a mobileszközökre épülő, adatszolgáltatás alapú webes kereskedelmi szolgáltatásokra a “nagytestvér” kockázatai nehezednek. Politikai szemszögből Európa lépésről lépésre való újjáépítése egyre nagyobb mértékben érhető tetten. Az EU tagállamok közti tárgyalások folytatódnak és nagyméretű, fokozódó európai összefogást eredményeznek.

amiből várhatóan az információs és kommunikációs szakemberek száma az 5,15 milliót, míg az ICT menedzsereké az 1,95 milliót éri el. Míg az ICT alkalmazottak hiánya általánosságban jellemző, túlkínálatuk is előfordulhat egyes országban, de csupán néhány évig. Ennek oka Európa munkaerejének csekély mobilitása. Ez a túlkínálat elsősorban Lengyelország és Spanyolország területén várható. Lengyelországban a felsőoktatási és szakképzési intézmények végzőseinek folytonosan nagy mértékű tömege okozza ezt, míg Spanyolországban a lapos kereslet hibáztatható ezért.

Az óvatos gazdasági növekedés forgatókönyve szerint 2015Az óvatos gazdasági növekedés re a kereslet és a kínálat közti forgatókönyve szerint az európai rés súrolhatja a 372 ezres ICT munkaerő száma a 2011-es 6,53 millióról 2020-ra 7,09 millióra duzzadhat, nagyságrendet. Ez keresleti, azaz ICT munkahely teremtési lehetőségeket kínál.

2. ábra: A két forgatókönyv által előre jelzett keresleti és kínálati görbék 1,000,000 900,000

864,000

800,000 700,000

676,000

600,000 500,000

487,000

400,000 300,000

510,000

255,000

200,000

363,000 205,000

222,000

2012

2013

259,000

372,000 254,000 199,000 173,000

100,000 0

2011

Scenario: Return to Confidence

Scenario: Cautious Growth

Vacancies Total

Vacancies Total

Practitioners

Practitioners

Management & Architects

8

2014


Mangement & Architects

2015

A magabiztos gazdasági növekedés forgatókönyvének eredményei A magabiztos gazdasági növekedés forgatókönyve egy sokkal derűlátóbb gazdasági növekedést feltételez 2014-től. A GDP éves növekedési üteme Európában eszerint 1,3%-os szinten lesz 2010 és 2015 között. Az ICT menedzserek iránti kereslet magasan áll majd, és a szakértői pozíciók száma is több lesz. A javuló gazdasági helyzet kedvez az IT befektetéseknek, így azok értéke 2015-ig évi 2,9%-os növekedést mutat, sőt, 2015 és 2020 között 5,6%-ra is emelkedhet. Ebben a forgatókönyvben az alkalmazás fejlesztői munkakörök aránya és száma nő, míg az infrastruktúrához szorosabban kapcsolódóké enyhén csökken. A magabiztos gazdasági növekedés forgatókönyve szerint a szakértői hiány hatalmas méreteket ölt, ahol, ha elő is fordul túlkínálat miatti munkanélküliség, az a természetesnek tartott 2%-os szintet érheti el legfeljebb. Ennél a forgatókönyvnél az ICT munkaerő kereslete 2020-ra várhatóan meghaladja a 7,47 milliót, és összességében elérheti az 8,99 milliót.

A Magabiztos gazdasági növekedés forgatókönyve szerint 2015-re a kereslet és a kínálat közti rés elérheti a 864 ezres nagyságrendet.

Az ICT termelékenység drámai növekedési pontjánál vagyunk, ami nagy lehetőség Európa számára – abban az esetben, ha rendelkezünk a megfelelő képességekkel és vezetői ismeretekkel. Ez az egyetlen út Európa termelékenységének növeléséhez. Az új technológiák adják a munkahelyteremtés lehetőségét.” —Jan Muehlfeit, az európai térség elnöke, Microsoft Corporation

A jó értelemben vett válság lehetőségeit nem hagyhatjuk figyelmen kívül, mégis ezt tette néhány vezetőnk. Csekély eredmények érdekében keveset teszünk, minthogy mindent bevetnénk ugyanezekért az eredményekért. Arra kell koncentrálnunk, hogyan találjuk fel és találjuk meg ismét önmagunkat.” —Constantijn van Oranje-Nassau, Neelie Kroes alelnök kabinetvezetője, Európai Bizottság


9

Az e-vezetés fontossága Egy másfajta vezetői magatartás, az e-vezetés elengedhetetlenné válik a szervezetek innovációjához és versenyképességéhez. A termelékenység és a versenyképesség fokozásához a szervezetek egyre inkább az ICT-re támaszkodnak üzleti folyamataikban, termékeik és szolgáltatásaik fejlesztésében és fenntartásában. Ahogy a szervezetek egyre többet költenek üzleti működésükre és technológiájukra, az ikt-vezetőknél erősödő üzleti, míg az üzletembereknek esetén erősödő ICT szemléletmód várható el. Az INSTEAD kutatói úgy látják, hogy az informatikáért

felelős vezetők stratégiai szerepköre és az alájuk tartozó ICT csapat mérete jelentősen nő. 2009 óta az INSTEAD kutatói a CIOnettel az európai informatikáért felelős vezetők szövetségével összefogva évente felmérik a piacot az informatikáért felelős vezetőket tekintve. Az eredmények következetesen ugyanazt hozzák: •

•

Az informatikáért felelős vezetők idejük jelentős hányadát nem az ICT szolgáltatások menedzselésével töltik. Az informatikáért felelős vezetők idejük harmadában nem az ICT kollégáikkal dolgoznak, míg az ICT csapatok idejük negyedében nem az ICT kollégáikkal dolgoznak együtt. Mindkét esetben elmondható, hogy legalább 20%-kal nő az üzleti kollégákkal való együttműködés mennyisége, illetve

•

Az informatikáért felelős vezetők és ICT csapatuk munkaidejükből egyre kevesebb időt fordítanak az ICT szolgáltatások működtetésére és egyre többet üzleti kollégáikkal való együttműködésre, az egész vállalt szintjén jelenlévő üzleti folyamatok menedzselésére, illetve külső tagokkal (vevőkkel és beszállítókkal) való közreműködésre.

Az e-vezetés és az informatikai ismeretek összefüggése A Bizottság a felmerülő e-képességek keresletének és kínálatának nyomon követésében elöl jár. 2004-ben az Európa e-Készség Fórum az alábbi meghatározást fogadta el az e-képességekre (2004, Európai Bizottság): ICT felhasználói képességek: saz ICT rendszerek és eszközök hatékony alkalmazásának készsége Az ICT felhasználók a rendszert eszközként használják munkájuk támogatásához. A felhasználói képességek alatt az általános, illetve az adott iparágra specializált üzleti szoftverek kezelését értjük. ICT szakértői képességek: Az ICT rendszerek kutatásához, fejlesztéséhez, vizuális és stratégiai tervezéséhez, irányításához, gyártásához, tanácsadásához, marketingjéhez, értékesítéséhez, integrálásához, installálásához, igazgatásához, karbantartásához, támogatásához és szervizeléséhez kapcsolódó képességek.

E-üzleti képességek (más néven e-vezetői képességek): az ICT, elsősorban az internet kínálta lehetőségek felfedezéséhez kapcsolódó képességek; a különböző szervezetek hatékony és hatásos teljesítményéhez kapcsolódó képességek; az üzletvezetés, igazgatási és szervezeti folyamatok új útjainak feltérképezése és/vagy új üzleti lehetőségek kiaknázása. A tanulmányban számos érintett és szakértő véleményét felhasználva az alábbiakban határozták meg az e-vezetés fogalmát. Az e-vezetés a feladatok információs technológián alapuló végrehajtása az emberi erőforrások információs technológiai eszközökkel történő irányításával. Lényegében, az e-vezetők olyan vezetők, akik a technológiát az informatikai eszközökkel megoldható feladat végrehajtására alkalmazzák.

3 Aral, Brynjolfsson and Wu 2012; Brynjolfsson and Saunders 2010; Hunter and Westerman 2010; and Weil and Ross 2010 4 For recent examples, see Austin et al. 2009; Fonstad 2011, 2012; Peppard 2010, 2013; Spitze and Lee 2012; Woerner and Weill (2009). 5 Fonstad (2012). “Three ways to thrive: How Chief Information Ofﬁcers are enabling their organizations to grow and strengthen in today’s challenging economy.” An annual report on the expanding strategic roles of ICT professionals, developed by INSEAD eLab in collaboration with CIONET

10 E-vezetés (e-Leadership): Versenyképesség és innovatív képességek

Annak bemutatására, hogy az e-vezetői képességek kereslete miért magasodik a kínálat fölé, az INSTEAD kutatói több szervezetet megvizsgáltak, amelyek az ICT különböző felhasználásaival váltak sokkal erősebbé a piaci versenyben. A lentiekben kettővel, az AkzoNobel és a Coca-Cola Európa cégekkel foglalkozunk. 2012-ben Pieter Schoehuijs, az AkzoNobel informatikai vezetője elnyerte “Az év európai informatikai vezetője az üzleti folyamatok ösztönözte vezetésért” címet az új e-vezetői generáció képzésében vállalat szerepéért úgy a vállalaton belül, mind kívül. Megközelítőleg nyolc évvel ezelőtt a hatékonyság, versenyképesség és az új piacok megszerzése érdekében az AkzoNobel vezetése úgy döntött, hogy független üzletekre épülő pénzügyi holdingból egy mátrixszervezetté alakul, ahol az üzleti egységek tevékenységét a hatékonyság növelése érdekében egyeztetik. Az ICT az átalakítás sarkalatos pontja volt. Manapság az AkzoNobel ICT csapata éves szinten 300 millió eurós működési költségvetéssel dolgozik, és felelősséggel tartozik a vállalat minden rendszeréért, azokért is, amelyek funkcionálisak a szervezetben, mint a pénzügy, elosztási hálózat, humánerőforrás vagy a jog. Világszinten 930 alkalmazott dolgozik 43

országban az ICT részlegben. Ez a méretes egyesítés és bizonyos szolgáltatások kiszervezése érdemében változtatta meg az AkzoNobel ICT csapatában szükséges képességeket. Azelőtt azokra a technikai alkalmazottakra volt nagyobb igény, akik képesek voltak például szervereket installálni, rendszereket irányítani és kiegészíteni. Manapság sokkal inkább olyan szakemberekre van szükség, akik képzettek a szolgáltatás szállítás vezetésében, rendszertervezésben (például rendszerarchitektúrák) és üzleti folyamatokban. A Coca-Colánál Sabine Everaet, az európai informatikáért felelős vezető és 45 specialistából álló csapata ellát minden ICT feladatot Európában, amit a cég nem szervezett ki. Egy globális csapatban, amely 46,5 milliárd eurós bevételt termelt 2011-ben, Everaet és csapata kulcsfontosságú partner a kockázatok és komplex programok egymásra utaltságának meghatározásához, továbbá rendelkezik a klasszikus értelemben vett ICT projektek felett álló szemlélettel. Kiugró stratégiai szerepüket csak információs és kommunikációs technológiai illetve kulcsfontosságú üzleti folyamataik fejlesztése révén érték el. Everaet az ICT csapat minden tagjának képességét megerősítette azzal, hogy elérhetővé tette számukra a magas szintű üzletiICT menedzsment rétegbe való könnyed felemelkedést. Ahogy Everaet magyarázza: “Rettentő sokat biztatom a srácokat, hogy együttműködjenek a többi üzleti egységgel, a palackozó vezetői rétegével, az egész vállalattal, hogy megértsék a dinamikákat, mások szemszögéből lássák a dolgokat, megtanulják összekötni a pontokat és holisztikusan szemléljék az egészet.”

Tanulmány az e-vezetésről 11

A digitális szervezetirányítás fontossága

A hatékony e-vezetők képesek a lokális és a globális igényeknek megfelelően irányítani csapataikat és a technológiai rendszereket.

1961-ben W.C.H. Prentice írt egy cikket A vezetés megértése címmel a Harvard Business Review-ba, ami olyannyira helytálló volt, hogy a nagytiszteletű lapban még egyszer megjelentették 2004-ben. A cikkben Prentice az alábbi meghatározást adja a vezetésre (Prentice, 2004: 102-3): A vezetés a humánerőforrás irányításával elért cél. Az az ember, aki sikeresen rendbe szedi munkatársait egy egyedi végcél érdekében, az vezető. A nagyszerű vezető olyan, aki erre minden nap, minden évben képes, minden körülmények között. Amióta Prentice ebbe az érdekes témájú tanulmányába belekezdett, a vezetéssel kapcsolatos kutatások jelentős hányada arra irányul, hogy melyek azok a kritikailag fontos tevékenységek és képességek, amelyek a hatékony vezetést szolgálják, illetve hogy leírják, hogyan oszthatók fel a vezetői feladat- és felelősségi körök több ember között. A vezetéssel kapcsolatos kutatások egyöntetűen rávilágítanak arra a négy fő feladatkörre, amelyet egy vezetőnek jól el kell látnia:

•

•

•

Tisztában lenni a lehetőségekkel (például beazonosítja a dolgok egymáshoz való kapcsolódását) Egységhatárokon átívelő kapcsolatok kiépítése és összehangolása (például szervezeten belüli és szervezetek közti kapcsolatok) Egy értékteremtő kezdeményezés

Prentice és tudósok tucatjának munkásságából kiindulva az INSEAD kutatói az alábbiakban fogalmazzák meg az e-vezetést. Az e-vezetés az emberi erőforrások irányítása információs és kommunikációs technológiákra épülő cél teljesítése érdekében, az ICT eszközeit felhasználva. Az e-vezetés kiemelten fontos a digitális vállalkozásoknál.

A feladatkörök felsorolásán túl a tudósok összehasonlították a vezetői karakterisztikákat a menedzsment jellemzőivel, hogy rávilágítsanak a köztük lévő eltérésekre. 1989-es On Becoming a Leader című könyvében Warren Bennis három főbb különbséget sorol fel. Kutatásainak eredményei között van például: • • •

•

lenyűgöző jövőképének felvázolása (például felismeri az összekapcsolódás kockázatait és szinergiáját) A változások és az újdonságok kezelése: eltérő erőforrások elérése, az ehhez kapcsolódó tárgyalások lebonyolítása, koordinálása és a szükséges motiváció biztosítása a kezdeményezés megvalósítása során, illetve amíg értéket termel vagy fenntart (például aktív kísérletezés)

• •

•

A menedzser igazgat, a vezető kezdeményez. A menedzser fenntart, a vezető kifejleszt. A menedzser a rendszerre és a struktúrára fókuszál, a vezető emberközpontú. A menedzser az ellenőrzés eszközével él, a vezető bizalmat sugall. A menedzsert a dolgok hogyanja és időzítése érdekli, a vezető a mi és miért kérdésekkel foglalkozik. A menedzser jól teszi a dolgát, a vezető a jó dolgot teszi.


a

A

digitális

vállalkozások

gazdaság

bármely

szektorának

vállalkozásai,

amelyek

gazdasági

azon és/vagy

társadalmi értéket hoznak létre digitális technológiák felhasználásával. Jellemző rájuk az új digitális technológiák intenzív használata üzleti intelligenciájuk fejlesztéséhez, vevőik megnyeréséhez, működésük fejlesztéséhez és új üzleti modellek felfedezéséhez.

3. ábra: Az e-vezetők olyan vezetők, akik a technológia használatára és nagyszámú erőforrásra fókuszálnak ICT alapú céljaik eléréséhez.

e-vezető

menedzser

vezető

digitális vállalkozó vállalkozó

• •

A vezetés a humánerőforrás irányításával elért cél. Az e-vezetés az emberi erőforrások irányítása információs és kommunikációs technológiákra épülő cél teljesítése érdekében, az ICT eszközeit felhasználva. Az e-vezetők olyan vezetők, akik az ICT-eszközei által megvalósítható cél érdekében használják fel a technológiát.

•

A vállalkozás egy új szervezet létrehozása a humánerőforrás irányításán keresztül. A vállalkozók olyan vezetők, akik új, kockázatos vállalkozást indítanak.

•

A digitális vállalkozás egy új szervezet létrehozása a humánerőforrás irányításán és az ikt lehetőségeinek felhasználásán keresztül, amelyben a működés, a termékek és a szolgáltatások alapját az ikt képzi. A digitális vállalkozók vezetők, akik például képesek egy új üzleti lehetőségre egy vállalkozást építeni, amelynél a működés, a termékek és a szolgáltatások alapját az ICT képzi.


A digitális szervezetirányítás fontossága A hatékony e-vezetők képességei T-alakú függvényként ábrázolhatók. A hatékony szervezetek olyan e-vezetőket keresnek, akiknek a képességei T-alakú függvényként ábrázolhatók. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, a T-alakú képesség-függvény annyit takar, hogy az adott szakértő mind üzleti, mind ICT nézőpontból megvizsgálja az eseményeket. Vagy pontosabban fogalmazva, a T-alakú képesség-függvénynek megfelelő vezető az alábbi képességeket birtokolja: • Az ICT felhasználása: A képességek vertikális síkja szakértelmet vagy egy adott területre (például tudományok, mérnöki tudományok, ICT, társadalomtudományok) koncentrált alapos tudást feltételez. • A képességek horizontális síkja átlós ismereteket (például tárgyalás, kritikai gondolkodás, formára és rendszerre alapuló gondolkodás, üzleti és vállalkozói ismeretek, stb.) kíván, amelyek elősegítik az egységhatárokon túllépő együttműködést.

•

A képességek vertikális és a horizontális síkja EGYARÁNT megköveteli a Bizottság által meghatározott alapvető ICT ismeretek meglétét.

Habár az e-vezetők képességeit ábrázoló függvénynek T-alakba kell rendeződnie, a képességek eloszlása ezen belül eltérhet, attól függően, hogy milyen feladatkörökkel rendelkezik az adott e-vezető. A lenti táblázat három általános célt és az azokhoz tartozó tevékenységet foglal össze, melyet egy sikeres szervezet képes teljesíteni, hogy az információs és kommunikációs technológiáit versenyképesen használja fel (függetlenül attól, hogy erőforrásai rendelkezésre állnak vagy külső forrásból biztosítja azokat).

stratégiai értelmezése, míg gyakorlati téren a vásárlói magatartás mérése és modellezése. Másrészről, egy vállalati architektúráért felelős munkavállaló gyakorlatban figyeli meg az ICT rendszereket, illetve határozza meg és felügyeli az kapcsolódásokat (például az ICT, az üzleti folyamatok és az adatok között). Emellett ismernie kell a funkciókat, termékeket és szolgáltatásokat, hogy ezáltal biztosítsa, hogy a vállalati architektúra egy olyan működési modellt támogat, ami leginkább megfelel az adott szervezet stratégiájának.

A táblázat bemutatja, hogy a nyolc tevékenységi kör mindegyike stratégiai (felismeri, hogy mi lehetséges) vagy gyakorlati felfogást kíván(a lehetséges megvalósítása). Például, a marketingigazgatótól elvárható a szociális média és az analitika technológiájának

A releváns technológiai lehetőségek azonosítása és a szervezetek érintett tagjainak befolyásolása ezen lehetőségek kiaknázása érdekében - ezek a korszerű ICT vezetés ismérvei. Az alkalmazottak, különösen a frissen végzettek, gyakran előnyt húznak a meghatározott struktúrákból, amelyek segítik őket, hogy tudásuk fejlődjön és növekedjen a szervezet fejlődésével és növekedésével együtt. Az Intel úgy hiszi, a legkiugróbb tehetségek elcsábításához és megtartásához fontos az alkalmazottak számára egy világos és határozott fejlődési útvonal meghatározása a szervezetben, amely lehetővé teszi a személyes, szervezeti és az iparági vezetői szerep kiteljesedését.” —Jim Kenneally, az Intel Labs vizsgálatvezetője, az Innovation Value Institute kutatói csapatának tagja


Egy nagy- vagy középvállalat esetén az e-vezetés feladatköre több személyre hárul. Sok nagyvállalatnál van egy ember az e-vezetők fölött (egy informatikáért felelős vezető), aki az ICT rendszerek fejlesztéséért és irányításáért átfogóan felelős, míg

az alatta lévő alegységek e-vezetői egy ennél speciálisabb feladatkört látnak el, például a lenti táblázatban található nyolc tevékenységi kör egyikét. Az informatikáért felelős vezető mellett ráadásként sok szervezet például vállalati architektúra vezetőt is alkalmaz, akinek az a feladata, hogy koordinálja

és összehangolja a rendszereket, az üzleti folyamatokat és az adatokat a szervezet működési modelljével. Számos szervezetben alkalmaznak magas szintű üzleti-IT összekötő menedzsereket, akik az üzleti menedzserek és ICT fejlesztők csapatait vezetik, hogy az egyes üzleti egységek igényeit elsődlegesként kezeljék, összehangolják és összeegyeztessék.

1. táblázat: A megfelelő végrehajtáshoz az alábbiakban megjelölt feladatkörök mindegyikéhez szükséges a stratégiai és gyakorlati képességek egyfajta keveréke, tehát a képességek a horizontális és vertikális síkja is. Using ICT

Literacy &

Developing organisations

(Vertical Expertise)

Basic Skills

(Horizontal/Transversal Expertise) Global Knowledge Economy Talents

+++

+++

+++

+++

Business process management

+++

+

+

+

+

+++

+++

+++

+++

Program & project management

+++

+

+

+

+

+++

+++

+++

+++

Global sourcing management

+++

+

+

+

+

+++

+++

+++

+++

+++

+++

+++

+++

+++

+

+

+

+

+++

+++

+++

+++

+++

+

+

+

+

+++

+++

+++

+++

+++

+

+

+

+

+++

+++

+++

+++

+++

+

+

+

Enterprise architecture

Solution development and implementation Information management & security IT services management & delivery

+

Making sense of a situation

Developing a compelling vision

+

Building and aligning relationships across boundaries

Managing change & inventing

+

Product expertise

+

Function expertise

+

ICT expertise

+++

digital literacy, etc.

Customer & Sector expertise

Reading, writing, math,

Business development, sales and marketing

Key Sets of activities

+ = strategic understanding (knowing what is possible) +++ = practical understanding (knowing how to do the possible) 6

For general research on the importance of distributed leadership see Ancona and Bresman (2007), Ancona et al. (2007), and Ancona et al. (2009).


Az e-vezetők keresletének és kínálatának megbecsülése Rendelkezik Európa a megfelelő számú e-vezetővel a technológia felhasználásához, a működési folyamatok fejlesztéséhez és innovációhoz, és ezen keresztül a versenyképesség biztosításához? A válasz egyszerűen nem, de az igazság ennél sokkal árnyaltabb. Az e-vezetők keresletének meghatározásához a kutatói csapat abból a feltételezésből indult ki, hogy némely szervezetnek több e-vezetőre is szüksége lenne mint másoknak. Ez két vetülettől függ. 1. A vállalat mérete: A Teljes munkaidő egyenértékes vetületében, a nagy (250-999 Teljes munkaidő egyenértékes) és a mamut (1000 feletti Teljes munkaidő egyenértékes) vállalatoknak nagyobb szüksége és kapacitása van a fő tevékenységi

körök szétosztására, mint egy mikrovállalatnak (1-9 Teljes munkaidő egyenértékes) vagy egy kisebb vállalatnak (10-49 Teljes munkaidő egyenértékes). 1. ICT intenzitás a szektorban: Annak mértéke, hogy a vállalatok mennyire alapozzák üzleti műveleteiket, innovációjukat és termékeikkel, szolgáltatásaikkal kapcsolatos folyamataikat a technológiára. Az e-vezetők iránti kereslet magasabb az ICT szektorban, mint azon kívül, mivel az információs és kommunikációs technológiai szektorban szükség van e-vezetőkre a belső műveleteknél, az innovációnál és a szolgáltatásokkal kapcsolatos külső folyamatoknál. A nem ICT szektoron belül vannak alacsony és magas ICT intenzitású

Ezekre alapozva a szervezeteket három fő csoportra oszthatjuk, amit a táblázatban három eltérő szín jelöl. Minden egyes csoportra megbecsülte a keresletet.

Európa egészére becsült e-vezetői kereslet 680 ezer fő.

szektorok.

2. táblázat: A megbecsült e-vezetői kereslet összegzése Type of Firm & Sector

ICT sector

High ICT intensity sectors

Low ICT intensity sectors

Size of firm

Estimated demand of e-leaders per enterprise

Number of enterprises

Estimated total demand for e-leaders by firm type

high growth SMEs

1

15,000

15,000

medium

4

6,500

26,000

large & very large

8

1,400

11,000

high growth SMEs

1

30,000

30,000

medium

2

60,000

120,000

large & very large

5

29,000

145,000

high growth SMEs

1

25,000

25,000

medium

1

227,000

227,000

large & very large

2

42,000

84,000

436,000

680,000

TOTAL ESTIMATED DEMAND OF e-LEADERS


A becsült e-vezetői kínálat A kutatói csapat az Európai Statisztikai Rendszer munkaerő felméréséből begyűjtött adatokat tudományosan használta fel. Az ebben meghatározott FEOAR-08 (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere) által megadott foglalkozási körök leírják a menedzsment kategóriákat a felső vezetésig és egészen le a termékvonalak menedzserasszisztenséig.

sokszorozták a népességet mindegyik csoportban az e-vezetés hányaddal, ami egy becsült szám azon emberekre vonatkozóan egy FEOAR-08 kategórián belül, akik rendelkeznek az e-vezetőknél elengedhetetlen ICT üzleti képességek T-alakú függvényével. A teljes kínálathoz összesíteni kell a NACE szakértői csapataiban található e-vezetők számát.

A feltevések eredményeképp Európa teljes e-vezetői kínálata menedzsment szinten 661 ezer fő körül mozog.

A lenti nyolc kategórián belül az e-vezetők kínálatának megbecsléséhez a kutatók

A SAFRAN-nál egy fontos üzleti szempont, hogy elegendő e-vezetővel rendelkezzünk. Olyan vezetőket igénylünk, akik átlátják az üzleti életet, felismerik a felmerülő új és a releváns információkat és kommunikációs technológiákat, és azzal is tisztában vannak, hogyan lehet hasznot húzni a lehetőségekből az új technológiák felhasználásával az üzlet felvirágoztatásához.” —Daniel Dubreuil, Informatikáért felelős vezető, SAFRAN

3. táblázat: A megbecsült e-vezetői kínálat összegzése Population of Each Occupation Group

Times (x) e-leadership quota

Equals (=) ICT Population

12,000

100%

12,000

260,697

100%

260,697

12,553,845

(average is about 3%)

389,182

Managing directors and chief executives

1,495,180

3%

44,855

Business services and administrative managers

2,283,360

5%

114,168

Sales and marketing managers

1,094,997

5%

54,750

Research & development managers

129,445

50%

64,723

Managers in agriculture, forestry and fisheries

109,833

.5%

549

Professional services managers (other)

135,759

.5%

679

Occupation Group

Entrepreneur – Gazelles ICT service managers (ISCO 1330) Other Managers (ISCO 112, 121, 123, 131, 1332, 134, 141, 142, 143) (selection of examples, below)

TOTAL ESTIMATED SUPPLY OF e-LEADERS

varied

661,000


Az e-vezetők keresletének és kínálatának becslése A hipotézisek megváltoztatásával a szakadék még szélesebbé válik az e-vezetők kereslete és kínálata között. A tanulmányban megbecsült e-vezetői kereslet és kínálat eléggé konzervatív. Amikor az akadémia, az iparág és a közszolgálati intézmények szakértőinek bemutatták az eredményeket, mind egyetértettek abban, hogy az e-vezetők iránti valódi kereslet valószínűleg ennél magasabb, a tényleges kínálat pedig még alacsonyabb, tehát a kettő közti szakadék valódi mérete még hatalmasabb.

Hogy jobban megértsük az alaphipotézisekhez tartozó becslések érzékenységét, a kínálat és a kereslet hullámzását, az olvasókat arra bíztatták, hogy vizsgálják meg, tegyék próbára és változtassák meg a hipotéziseket, és aztán figyeljék meg, hogyan hatott ez a keresletre és a kínálatra. A 3. táblázat bemutatja, hogy néhány hipotézis változtatása mennyire növeli vagy csökkenti az eredetileg becsült keresleti és kínálati adatokat.

A hipotézisek változásai az e-vezetők KÍNÁLATI becslésére vonatkozóan

A változtatás eredménye

Hipotézis: A 260 687 ICT szolgáltatási menedzserek 100%-az e-vezetővé képzi magát. Ugyanakkor, a szervezeteknek, amelyek összevonják és központosítják ikt funkcióikat és egy osztott szolgáltatási szervezetté alakulnak is el kell küldeniük néhány menedzsert, és új menedzsereket is fel kell venniük.

Ha ez a hipotézis 100%-ról 80%-ra gyengül, akkor 52 ezerrel kevesebb e-vezető várható Európában.

Hipotézis: A 129 445 kutatási és fejlesztési menedzserek 50%-Az e-vezetővé képzi magát. Vita tárgya lehet, hogy ez is egy túlzóan nagylelkű hipotézis, minthogy sok kutatási és fejlesztési részlegen dolgozó tudós nem rendelkezik azzal a képességgel, amely ICT megoldásokat hoz létre egy emberekből álló csapat inspirálásával és irányításával.

Ha ez a hipotézis 50%-ról 25%-ra gyengül, akkor 32 ezerrel kevesebb e-vezető várható Európában.

Hipotézis: Az üzleti szolgáltatások menedzserei és az ügyviteli menedzserek (NACE 1210) 5%-Az e-vezetővé képzi magát. Némely hipotézist visszafogottsága miatt lehet vitatni. Például, feltételezhetjük, hogy kétszer ennyi üzleti szolgáltatások menedzser és ügyviteli menedzser rendelkezik elegendő ICT szemléletmóddal, hogy e-vezetővé váljék.

Ha ez a hipotézis 5%-ról 10%-ra erősödik, akkor 114 ezerrel több e-vezető van Európában.

Összefogtunk az Európai Bizottsággal és pár üzleti iskolával egy kétéves szakképzési-tanterv kialakítására, amelyben megszerezhető az IT és a vállalati architektúra MBA.” —Christian Pagel, az SGLCarbon SE vállalati üzleti rendszerek alelnöke és informatikáért felelős vezetője, az EuroCIO humánerőforrás és oktatási részlegének vezetőségi tagja


A hipotézisek változtatásai az e-vezetők KERESLETI becslésére vonatkozóan

A változtatás eredménye

Hipotézis: Az ICT szolgálati szektorban a középvállalatoknak csupán négy e-vezetőre, a nagyvállalatoknak nyolc e-vezetőre van szüksége a termelékenység fenntartásához. Vitatható, hogy ennek a hipotézisnek mennyi az igazságtartalma, minthogy az ICT szolgáltatói szektorban tevékenykedő szervezetek e-vezetőinek hidat kell kiépíteniük a vállalaton belüli ügyfelekkel és az azon kívüli vásárlók felé.

Ha ebben a hipotézisben az ICT szolgáltatói szektorban kétszeresére emeljük az e-vezetők szükséges mennyiségét, akkor a kereslet 37 ezerrel nő.

Hipotézis: A gyorsan növekvő kis- és közepes üzemeknek (úgynevezett gazellavállalkozásoknak) csak egyetlen e-vezetőre van igényük. Vitatható, hogy napjaink digitális gazdasági viszonyai között lehet-e bármely kezdő vállalkozás sikeres, érhet-e el évi 20%-os növekedést első öt évében, technológián alapuló műveletek, termékek és szolgáltatások nélkül. Emiatt, a legtöbb gazella vállalkozásnak legalább két e-vezetőre lenne szüksége: egy vezetné a projektekhez, míg a másik az új termékekhez és szolgáltatásokhoz kötött műveleteket.

Ha minden gazella vállalkozáshoz két e-vezető kell, akkor az e-vezetők kereslete 70 ezerrel nagyobb Európában.

Hipotézis: a magas ICT intenzitású szektor középvállalatainak csak kettő e-vezetőre van igénye. Vitatható, mert ők a magas intenzitású ICT szektorban tevékenykednek, legalább négy e-vezetővel kellene rendelkezniük, úgy elosztva köztük a feladatköröket, hogy mind a négyre kettő jutna a korábban leírt nyolc tevékenységi körből.

Ha a magas intenzitású ICT szektorban tevékenykedő középvállalatok négy e-vezetőt igényelnek, a kereslet 120 ezerrel magasabb.

Ha mindezeket a hipotéziseket figyelembe vesszük, az e-vezetők iránti kereslet 227 ezerrel emelkedik, tehát eléri a 915 ezret. Az e-vezetők kínálatának és a keresletének becsléséhez alkalmazott hipotézisek módosítási rávilágítottak arra, hogy az akadémiai intézmények, irányvonal alkotók és az üzleti élet képviselői mennyire tudnak együtt dolgozni a kereslet pontosabb előre jelzésében és az ennek megfelelő kínálat meglétének elősegítésében. A javaslatok rész további konkrét lépéseket tartalmaz a szakadék áthidalásához.

Az alkalmazottaink és a vásárlóink mutattak rá a szakadékra. Kialakítottunk egy szakképzési-tantervet, amivel gondoskodtunk a jövő informatikáért felelős vezetőiről.” —Jeannette Weisschuh, Fenntarthatósági és szociális innovációs igazgató, Hewlett-Packard GmbH


Javasolt intézkedések

A jó hír az, hogy Európában számos példát találunk a különböző érdekeltek által tett sikeres erőfeszítésekre, amelyek révén növelni lehet a digitálisan képzett vezetők számát. Az előrelépés a gyors felmérés és kalibrálás kérdése.

Ez a rész javaslatokat mutat be a Digitális képességek a versenyképesség és az innováció fejlesztéséhez (Jövőkép, menetrend és lehetséges forgatókönyvek) című tanulmányból, annak érdekében, hogy Európában rendelkezésre álljanak a megfelelő e-vezetői képességek. Ezek a javaslatok azért születtek, hogy európai uniós és nemzeti szinten is értékes információkkal szolgáljanak az átfogó intézkedési tervek kidolgozásához. A javaslatok az érdekeltek legkülönbözőbb csoportjainak szólnak.

A projekt során a következő hét javaslat kidolgozására került sor. A következő oldalakon minden egyes javaslat részletes leírása megtalálható. Recommendation

1 2 3

Együttműködés az érdekeltek jelenleginél szélesebb körével az e-vezetői képességekre vonatkozó fogalmak és mérési módszerek pontosabb meghatározásáért.

2013

2014

2015-2020

Előkészítő szakasz Kivitelezés Az első eredmények

Az e-vezetői képességek iránti kereslet és kínálat rendszeres figyelése, ezzel egy időben előrelépés a tervezés és az e-vezetői képességekkel kapcsolatos információkhoz való hozzáférés területén.

Előkészítő szakasz

Az e-vezetéssel kapcsolatos szakképzési-tantervi irányelvek és minőségtanúsítványok kidolgozása.


Kivitelezés Az első eredmények Kivitelezés Az első eredmények

4 5 6 7


Újfajta keretek és partnerségi kapcsolatok kialakítása az e-vezetői képességek oktatása és elsajátítása területén. Akcióterv az e-vezetői képességek fejlesztésére, szem előtt tartva a vállalkozás-ösztönzést szerte az Európai Unióban.

Kivitelezés Az első eredmények Előkészítő szakasz Kivitelezés Az első eredmények Előkészítő szakasz

A digitális szervezetirányítás elősegítése a vállalkozói hajlandóság és az önfoglalkoztatás összefüggésében. Az e-vezetői képességek fontosságának tudatosítása az innováció, a versenyképesség és a foglalkoztathatóság tekintetében.


Kivitelezés Az első eredmények Előkészítő szakasz Kivitelezés Az első eredmények

Javaslat

1

Együttműködés az érdekeltek jelenleginél szélesebb körével az e-vezetői képességekre vonatkozó fogalmak és mérési módszerek pontosabb meghatározásáért.

Háttér:

Intézkedések:

Az e-vezetői képességek és kompetenciák területén igény mutatkozik a fogalmak és a mérési módszerek jelenleginél pontosabb, valamint szélesebb körben ismert és elfogadott meghatározására, hogy látható legyen, milyen típusú e-vezetők azok, akik bizonyos fajta üzleti és közösségi értékek megteremtéséhez hozzájárulnak. Egészen mostanáig az informatikáért felelős vállalati vezetők fontos és aktív szereplők voltak, ami jórészt annak köszönhető, hogy európai hálózataik jól szervezettek, illetve világos igényeket és követelményeket fogalmaztak és fogalmaznak meg. Most szükség van az ő szerepük kiegészítésére az üzletágvezetők, különféle szervezeti vezetők, vállalkozók, szabadúszók (alvállalkozók) bevonásával. Ugyanakkor ez komoly kihívás is, tekintve hogy ez utóbbi csoportok kevésbé szervezettek és tudatosak a saját digitális képességeikkel szembeni igények területén.

Ha a digitális szervezet-irányítás területén a fejlődést fel akarjuk gyorsítani, fontos a szoros együttműködés a nem informatikai vezetőkkel is, például az ügyvezető igazgatókkal, a pénzügyi igazgatókkal, a marketing-igazgatókkal, továbbá az ügynevezett digitális vállalkozókkal is. E program végrehajtása során az informatikáért felelős vállalati vezetők jóvoltából számottevő mennyiségű információt kapunk. A felső vezetés így képes azonosítani azokat a legfontosabb képességeket, amelyekre a stratégiája szerint szüksége van, és részletes intézkedési tervet készíthet arra vonatkozóan, hogy ezekre a képességekre hogyan tegyen szert. A vállalkozóknak és szabadúszóknak ugyanezekre az információkra van szükségük. Egy széleskörű bizalmat élvező, semleges szereplő képes összegyűjteni és egységes rendszerbe szervezni a digitális szervezetirányítás példáit és tapasztalatait. Ez biztosíthatja, hogy a meghatározások elég széles körűek legyenek ahhoz, hogy minden, infokommunikációs szempontból felvilágosult vezetéssel rendelkező vállalkozást bemutató releváns példa megfeleljen a definíciónak, illetve elég pontosak legyenek a gyakorlatiasság és a lényeglátás szempontjából is.

Ezt aztán mind a közszférában, mind a magánszektorban működő szervezetek használhatnák arra, hogy azonosítsák és számba vegyék azokat a kulcsfontosságú képességeket és képességeket, amelyek segítségével stratégiai célkitűzéseiket elérhetik. Helyzeténél és hatáskörénél fogva az Európai Bizottság a legmegfelelőbb arra, hogy az e-vezetői képességek mérésére szolgáló módszerek kifejlesztését és pontosítását irányítsa. Az ilyen kezdeményezések sikeréhez alapvető fontosságú a rendszeres és szabályszerű együttműködés az érdekeltek széles rétegeivel, így például az üzleti felső vezetőkkel és a digitális vállalkozókkal. Egy ilyen együttműködés a Bizottság kezdeményezésére olyan, jelenleg is folyamatban lévő vizsgálatoknak a keretén belül indulhatna el, amelyekben minden fontos érdekelt részvételére szükség van. Az érdekeltek közé tartoznak az ipari, oktatási, szakképzési és szakképesítési intézmények, a tudomány képviselői, az Európai Szabványügyi Bizottság digitális jártasságért felelős munkacsoportja, az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat), a nemzeti statisztikai hivatalok, a nemzeti foglalkoztatási ügynökségek, valamint a munkaerő-gazdálkodási ágazat nemzeti és európai szintű képviselői.

Arra is figyelmet kell fordítani továbbá, hogy ezeket az eredményeket felhasználjuk egy, a digitális kompetenciákról szóló európai keretrendszer (e-CF) kibővítéseként értelmezhető, az e-vezetői képességekről szóló keretrendszer megalkotásához.

8

See Dewhurst, M., Hancock, B. and Ellsworth, D. (2013). “Redesigning Knowledge Work: How to free up high-end experts to do what they do best.” Harvard Business Review. Pp. 59-64.


Javaslat

2

Háttér: Egyelőre nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű adat és statisztika ahhoz, hogy azonosítsuk és bejósoljuk, milyen mértékűek a hiányosságok, lemaradások és hogy mekkora az eltérés a kereslet által támasztott igények és a kínálat között. A jelenlegi, más forrásból származó adatmennyiség szűkös és e témakörben nem eléggé releváns. Az adatok hiánya jelentősen leszűkíti az érdekeltek nagy részének mozgásterét. Ha újabb és jobban használható adatok állnának rendelkezésre, az segítene a prioritások meghatározásában és az fejlődés mértékének számszerűsítésében.

Intézkedések: Az első javaslatra (lásd még: együttműködés az érdekeltek jelenleginél szélesebb körével és a mérési módszerek pontosabb meghatározása) építve az alábbi javaslat segítségével kialakítható az e-vezetői képességek iránti kereslet és kínálat rendszeres figyelésének módszere és gyakorlata.

Az e-vezetői képességek iránti kereslet és kínálat rendszeres figyelése Egyértelműen és pontosan meg kell határozni, milyen adatokra van szükségünk, hogy értelmezhető mérési eredményeket nyerjünk ki egy olyan monitoringrendszerből, amely a keresleti oldal (pl. HR-menedzserek, informatikáért felelős felsővezetők) és a kínálati oldal (pl. egyetemek, üzleti felsőoktatási intézmények) szereplőinek körében végzett felmérések eredményeit gyűjti össze. El kell végezni a másodlagos adatforrások azonosítását és forráselemzését. Megfelelő adatokra van szükség ahhoz, hogy információval rendelkezzünk az e-vezetői képességekkel kapcsolatos keresletről és kínálatról, mert a politikai döntéshozatalnak ez az alapja. A forráselemzésre elsősorban az Eurostat esetében van szükség, hogy az uniós tagországokra vonatkozóan homogén adatbázis álljon rendelkezésre. Az e-vezetői képességek területén mind a kínálati, mind a keresleti oldalon figyelni kell a fő teljesítménymutatókat, illetve e mutatók szempontjából kell értékelni a nemzeti politikai kezdeményezéseket és az érdekeltek közötti együttműködést minden tagországban.


Ezeknek az intézkedéseket összehangolt, egész Európára kiterjedő akció keretében kell elindítani. A végrehajtás során az Európai Bizottság, az Eurostat és a nemzeti statisztikai hivatalok szoros együttműködése szükséges. Az eredményeket – különösen a várható keresletre vonatkozóan – elérhetővé kell tenni az egyetemek és az üzleti felsőoktatás számára, annak érdekében, hogy elkezdődhessen a megfelelő képzésfejlesztési program a kínálat oldalán. Ezt követően már tudatosítható ezeknek az e-vezetési ismereteket oktató, új egyetemi képzéseknek a léte az európai ipar szereplői körében. A fő teljesítménymutatók szempontjából történő értékelés szintén masszív alapot teremt ahhoz, hogy megértsük a különböző eljárásmódok, kezdeményezések és intézkedések hatását uniós és nemzeti szinten is. Ilyen információk birtokában a politikai döntéshozók jobb módszerek és hatékonyabb eszközök bevezetésére tehetnek javaslatokat, hogy az érdekeltek közötti együttműködés révén csökkentsék az e-vezetői képességek terén meglévő hiányosságokat, lemaradásokat és a kereslet-kínálat találkozásának hiányából adódó problémákat.

Javaslat

3

Az e-vezetéssel kapcsolatos szakképzésitantervi irányelvek kidolgozása

Háttér:

Intézkedések:

Annak ellenére, hogy Európában a munkanélküliség rekordmértékűre nőtt, az infokommunikációs szempontból képzett dolgozók iránti igény mértéke meghaladja a kereslet szintjét, és ez a különbség a továbbiakban évente körülbelül 3 százalékkal nő majd (lásd a 6. oldalt). A már rendelkezésre álló képességek és a munkaerőpiaci igények találkozásának hiánya, jóllehet némelyik uniós tagállamot kisebb mértékben érinti. Kutatásunk és a forgatókönyvek összegzése alapján az információ- és kommunikáció-technológiai jártasságot igénylő betöltetlen állások száma 2015-re 372 ezer és 864 ezer között lesz Európában. Még tovább menve, az e-vezetői képességek vonatkozásában a legvisszafogottabb feltételezések szerint is 19 ezer pozíció áll majd betöltetlenül. Ha nem teszünk többet azért, hogy több fiatal szerezzen számítástechnikai diplomát, illetve hogy a munkanélkülieket átképezzük, akkor ezek közül a pozíciók közül sok betöltetlen marad.

Az e-vezetéssel kapcsolatos szakképzésitantervi irányelvek és minőségtanúsítványok kidolgozása a legfőbb érdekeltekkel közösen: a kínálati oldalon ezek az egyetemek és az üzleti főiskolák, míg a keresleti oldalon az információ- és kommunikáció-technológiát alkalmazó európai társaságokról, általánosságban az infokommunikációs iparágról, illetve az európai informatikai felsővezetőket és hrigazgatókat képviselő szervezetekről van szó. Ezek az érdekeltek közösen képesek kidolgozni, érvényessé nyilvánítani és elterjeszteni európai szintű szakképzésitantervi ajánlásokat és minőségtanúsítványokat, amelyek elősegítik a fejlődést az e-vezetési képességek területén. Az irányelvek és minőség-tanúsítványok kidolgozásához az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) ICT jártassággal foglalkozó munkacsoportjának tevékenysége és különösen az e-jártasságok európai keretrendszerének (e-CF) fejlesztése lehet a kiindulópont. Az irányelveknek és minőség-tanúsítványoknak összhangban kell lenniük a szakoktatás és szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretrendszerével (EQAVET).

Az e-vezetéssel kapcsolatos szakképzésitantervi irányelvek alkalmazása révén az érdekeltek képesek lesznek egyre nagyobb mértékben hozzájárulni Európa sikereihez. Az e-vezetéssel kapcsolatos szakképzésitantervi irányelvek megalkotása és bevezetése felé vezető út egyik kiindulópontja az a 2013 januárjában meghirdetett kezdeményezés, amelynek célja ezen irányelvek és minőségtanúsítványok minél gyorsabb kidolgozása. Az út végén, 2013/14-ben aztán meghatározott számú egyetem és üzleti főiskola kinyilvánítja az e-vezetéssel kapcsolatos szakképzési-tantervi irányelvek és minőség-tanúsítványok érvényességét, és kihirdeti a bevezetésüket. Ezen túlmenően a tudatosság és az eredmények megismertetése érdekében 2015-ben népszerűsítő akciók sora szerepel a tervek között. Várjuk bármely, a részvétel iránt érdeklődő szervezet jelentkezését a [email protected] e-mail címen.


Javaslat

4

Újfajta keretek és szétterjedtebb partnerségi kapcsolatok kialakítása az e-vezetői képességek oktatása és elsajátítása területén.

Háttér:

Intézkedések:

Bár számos erőfeszítést koronázott siker az e-vezetői képzések terén (például az IT-vest, a Nyugat-dániai oktatási intézet; Üzleti és vállalati architektúra szakmai program Hollandiában; Cranfield IT vezetői program az Egyesült Királyságban), több és szélesebb körből válogatott partnerségi kapcsolat szükséges ezeknek a sikereknek a méréséhez. Feladat lenne még az oktatásból frissen kikerültek pályára állítása, illetve a munkaerő piacra belépők és már ott lévő egyének számára egy portfólió csomag összeállítása, amely tartalmazza az e-vezetők számára elengedhetetlen képességeket és képességeket.

Nagyszámú oktatási intézménynek kéne összeállnia az ipar képviselőivel, és közösen kellene piacra dobniuk egy e-vezetői szakképzési-tantervet és e-készség tanfolyamokat, amellett újra kellene definiálniuk és fejleszteniük az oktatási formákat. Az Informatikáért felelős vezetők Európai Szövetsége szerint számos egyetem szeretne mélységet adni programjainak, de nem rendelkezik az ehhez szükséges erőforrásokkal. A keresleti oldal szereplőivel együttműködve ezek az oktatási intézmények hozzáférnének ezekhez az erőforrásokhoz és így új tartalmat tudnának létrehozni, a tanfolyam- és programfejlesztés terén. Az európai egyetemeknek ki kellene használniuk az internetes oktatási módszerek (MOOC) nyújtotta lehetőségeket, hogy ezzel is egyre több beiratkozót gyűjtsenek e-vezetői képzéseikre. Habár sok kihívást jelent ennek a csatornának a használata, az internetes oktatás számos lehetőségre nyit ablakot az oktatók és a tanítványok számára. Mint alapfokú képzési módszer, az internetes oktatás megfelelő módszer lenne arra, hogy több érdeklődőt


is bevonzzon rendszerébe.

az

e-vezetés

képzési

A kezdeményezés azonnali gyakorlatba ültetéséhez a Bizottság és a tagállamok támogatását kellene élveznie az MOOC demonstrációknak egy ennek dedikált projekt keretein belül. Némi kezdőtőkével az egyetemek Európa szerte versenyezhetnének a legjobb internetes e-vezetői oktatás címért. Egy efféle kezdeményezés a legfőbb érintettek (például az ICT iparág, az ICT és az informatikáért felelős vezetők szövetsége, stb.) hatáskörébe tartozik, akik a piacnak mind a keresleti, mind a kínálati oldalán megjelennek. Ez egyrészt népszerűsítené és megismertetné az internetes oktatást Európa szerte, másrészt segítené a módszer szélesebb körű elterjedését az oktatási szektorban.

Javaslat

5

Akcióterv az e-vezetői képességek fejlesztésére, szem előtt tartva a vállalkozás-ösztönzést szerte az Európai Unióban.

Háttér:

Intézkedések:

Európa vállalkozói kedvének felhevítésére a Bizottság bevezette a 2020-as Vállalkozói Akciótervet (EB (2012) 795, végleges). Célja az “Európa vállalkozói potenciáljának szabadon engedése, az ezt korlátozó akadályok lebontása és az európai vállalkozói kultúra forradalmasítása”. Az akcióterv változást hoz a vállalkozások és a vállalkozói oktatások általános megítélésében. A vállalkozások kapcsán egyre inkább érdekes téma lett a digitális vállalkozás. Lényeges, hogy a Bizottság jövőbeni intézkedései közt szerepeljen az e-vállalkozói kultúra kialakítása, és az e-vállalkozói képességek és tehetségek bevonása, fejlesztése és fenntartása.

Elengedhetetlen a 2020-as Vállalkozói Akcióterv összehangolása az Európai Bizottság Vállalkozáspolitika és Ipar Főigazgatóság intézkedéseivel, így támogatható kellően az e-vezetői képességek megléte az eltérő szervezetekben és szektorokban. A vállalkozói oktatásra vonatkozó kezdeményezésekben ki kell emelni, hogy a sikeres vállalkozói tevékenységben létfontosságú az ICT és az e-vezetői képességek megléte. A tapasztalatok azt mutatják, az e-vállalkozóvá válás elsősorban a magasan iskolázott fiatalok számára vonzó. Ez egy olyan tény, amiről tudnunk kell az oktatási kezdeményezés célközönségének eléréséhez.

Az Európai Unió tagállamainak is felhívták a figyelmét arra, hogy az egyetem előtt álló hallgatóknak javasolják, hogy szerezzenek legalább egy vállalkozói tapasztalatot a kötelező oktatás után, például indítsanak be egy mikro vállalkozást, amely egy vállalathoz kapcsolódó projektre épül vagy kapcsolódjanak egy társadalmi projekthez. A vállalkozói képességek elsajátítása növeli a fiatal foglalkoztathatóságát. A legutóbbi kutatások szerint a vállalkozói oktatásban részt vett öregdiákok 78%-át azonnal felvették az egyetem elhagyását követően, míg a kontrollcsoportnál, azaz más oktatási intézmények növendékeinél ez az arány csak 59%. Ezek alapján a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy “az Európai Unió vállalkozói felsőoktatása felpörgetheti a csúcstechnológiai és gyorsan növekvő vállalkozások működését, támogatja az üzleti ökoszisztémát, a partnerkapcsolatokat és az iparági összefogást.” Javasolt ezen felül egy iránymutató kidolgozása a vállalkozói oktatásra és szakképző intézetekre, amelyet az Európai Bizottság az OECDvel közösen fejlesztene ki és terjesztene Európa szerte. Ezeknek az iskoláknak elsők közt kell figyelembe venniük az e-vezetés létjogosultságát és fontosságát a 21. század vállalkozásaiban.

9

http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/ itemdetail.cfm?item_id=6412&lang=en&tpa_ id=0&displayType=news&nl_id=1026


Javaslat

6

A digitális szervezetirányítás elősegítése a vállalkozói hajlandóság és az önfoglalkoztatás összefüggésében. Háttér:

Intézkedés:

Széles körben elfogadott az a nézet, hogy Európa és annak vezetői rétege ódivatú és több lépéssel az új világ mögött kullog. Az élmezőnyben elsősorban az Egyesült Államok és Ázsia egy része áll, amelyek rendelkeznek azzal a képességgel, hogy az innovációs helyzetet konkrét üzleti lehetőséggé alakítsák. Fontos észben tartanunk, hogy az e-vezetők közt a vállalkozók (nem csupán a digitális vállalkozók) és a szabadúszók egyre fontosabb szerepet töltenek be. Míg sokkal könnyebb csapatokat és ICT szakértők, informatikáért felelős vezetők és menedzserek szövetségeit mozgásra bírnunk, lényegbevágó, hogy a vállalkozók és szabadúszók érdekeit is képviseljük.

Első lépésként az európai és a tagállamok állami vállalkozókat és kezdő vállalkozásokat célzó irányelv kezdeményezéseiben és programjaiban kellene megvizsgálni, hogy mennyire és hogyan veszik számításba az e-vezetői képességeket. Ezután az e-vezetői képességeket kellene összehangolni a vállalkozó-képzési programokban és a támogatást élvező követelmény előírásokban (például a strukturális támogatás megítélésénél a kezdő vállalkozások a gazdaság erős ismeretanyagot megkövetelő részéből érkezhetnek). Másodsorban, a beazonosított e-vezetői képességekre irányuló kezdeményezések hatásait kell kiértékelni.

A vállalkozói oktatás már most kiemelten napirenden van az EU legtöbb tagállamában, számos eltérő programot és intézkedést bátorítva. Ezeknél az e-vezetői képességek különös fontossággal szerepelnek. A 2020-as Vállalkozói Akcióterv (EB (2012) 795, végleges) már tartalmaz utalásokat az e-vezetői képességre.

Emellett, szükséges lenne az együttműködés és az információcsere támogatása az európai és a tagállamok állami intézkedéseinek kezdeményezései és okmányai, illetve a legfőbb érintettek kezdeményezései, projektjei, legjobb gyakorlati módszerei, jelentései és tanulmányai között. Ezt az összefogást tematikus területek, nagyobb kezdeményezések vagy más megfelelő dolog köré kellene csoportosítani, ahol a beazonosított e-vezetői kezdeményezések hatásainak összegzését meg lehet vitatni.


Javaslat

7

Az e-vezetői képességek fontosságának tudatosítása az innováció, a versenyképesség és a foglalkoztathatóság tekintetében.

Háttér:

Intézkedés:

A Bizottság hosszú távú e-készség stratégiájának középpontjában az e-vezetői képességekkel bíró munkavállalókra váró vonzó lehetőségek közvetítése és annak széleskörű híresztelése áll, hogy az e-képességek megszerzése ideális út lehet egy európai fiatalnak. A 2010-es és 2012-es e-Készség Hetek köré szervezett események után a Bizottság aktívan tervezi további figyelemfelkeltő tevékenységét a „Nagykoalíció a digitális munkahelyekért” összefüggésében. A folyamat végére a Bizottság szeretné maga mellett tudni az érintettek nagy tömegét az Európa szerte és az Európai unió tagállamaiban végzett tevékenységeinek végrehajtásában .

A Bizottság, az állami kormányzatok és a többi kulcsszereplő (beleértve a kapcsolódó társulásokat és szövetségeket) továbbra is kiemelten dolgoznak a figyelem felkeltésén, általában az e-képességek, közelebbről az e-vezetői képességek terjesztésén. Az olyan szerveződések, mint az e-Készség Hetek és a Kapcsolódjunk a hálózathoz Hetek bebizonyították, hogy ez a megfelelő forma a széleskörű közönség megszólítására. Emiatt javasolt ezeknek a csatornáknak a használata, az új követelményeknek megfelelően átalakítva. Az e-képességekkel kapcsolatos figyelemfelkeltés és népszerűsítés további formái, mint a mentorprogramok, fejlesztésre szorulnak és más szereplők, valószínűleg az ICT munkaerőpiac keresleti oldalán álló társulások és szövetségek közreműködését is igénylik.

Ennélfogva, az aktiválandó kulcsszereplők azok, akik az európai informatikáért és humánmenedzsmentért felelős vezetőket stb. képviselnek. Ebbe beletartozik az EAPM (European Association for People Management - Európai Emberi Menedzsment Szövetség), az EHRF (European Human Resource Forum)Európai Humán Erőforrás Fórum), az EURES (EURopean Employment Services - Európai Foglalkoztatási Szolgálat) és az eurociett (European Confederation of Private Employment Agencies - Európai Magánfoglalkoztató Ügynökségek Szövetsége). Az e-vezetői képességek egyre szélesebb körű ismertségének terjesztése állandó napirendi pontként kell szerepeljen az európai és az állami teendők közt, azokban is, amelyeket az éves konferenciákra és együttműködési eseményekre készülnek


Összegzés A jelentősen nagyobb üzlet és társadalmi érték, illetve a globális digitális gazdaságból való kitűnési vágy mérettől és szektortól függetlenül arra sarkallja az összes szervezetet, hogy egyre többet fektessenek be az információs és kommunikációs technológiákba. Mindazonáltal, az efféle technológiák hatékony felhasználásához kellő képességek és vezetés nélkül a szervezeteket jelentős kockázat fenyegeti, hogy befektetésük veszteségessé válik, és lényeges lehetőséget szalasztanak el az értékteremtés, a növekedés és a versenyképesség fenntartása terén.

Ez a jelentés foglalja össze a Digitális képességek a versenyképesség és az innováció fejlesztéséhez (Jövőkép, menetrend és lehetséges forgatókönyvek) jövőkép, menetrend és lehetséges forgatókönyvek” című tanulmány legfontosabb eredményeit. Ennek a tanulmánynak legfőbb célja, hogy Európa szerte csökkentse az innovációhoz szükséges képességek elégtelenségét, hiányát és szakterületbeli eltéréseit, továbbá hogy józan, elfogulatlan, empirikus bizonyítékot szolgáltasson a különböző társadalmi és gazdasági feltételek mellett létező, eltérő sajátosságokkal bíró ICT képességek európai kínálatáról és keresletéről.

A tanulmány fókuszában a “e-vezetői képességek” témája áll. Jelen dokumentum az információs és kommunikációs szakemberek és felhasználók készségeire vonatkozó kínálat és kereslet alakulásának elemzését foglalja össze, bemutatja az e-vezetői képességek növekvő keresletét és zsugorodó kínálat, és hét javaslatot tesz a jövőben szükséges teendőket szem előtt tartva.

Contact Information: For further information and to request copies of this report, please contact: European Commission Enterprise and Industry Directorate-General Unti D4 “Key Enabling Technologies and ICT” 1040 Brussels, Belgium e-mail: [email protected]

Versenyképesség És az innovatív e-vezetői képességek

Recommend Documents