Magyarország pozíciói a nemzetközi innovációs versenyben (2004-2014) Török Ádám Csuka Gyöngyi
Az előzmények
2002-es MKT Vándorgyűlés: ◦ Kérdés: milyenek a magyar pozíciók a nemzetközi K+F versenyben? ◦ Válasz: nem vagyunk az első 20 között, de az első 30-ban igen ◦ Akkori következtetés: a nemzetközi GDP/fő, és a WEF versenyképességi rangsorhoz képest is jobban állunk
ÉS 2014-BEN?
2014. 09. 04.
Magyar Közgazdasági Társaság Vándorgyűlés, Nyíregyháza
2
Miért fontos az ország innovációs teljesítménye?
A közepes fejlettség csapdája („middle income trap”): ◦ még a folyamatos és jelentős működőtőke-beáramlás sem tudja kiemelni a gazdaságot az alacsony hozzáadott értéket termelő „bedolgozói” szerepből; ◦ a nemzeti innovációs rendszer megerősítése kell.
Ehhez részben a K+F-bázis jobb teljesítménye, részben a NIS (NIR) és a vállalatok közötti kapcsolatrendszer szervessé tétele szükséges. Az előadás főleg az első kérdéssel foglalkozik.
2014. 09. 04.
Magyar Közgazdasági Társaság Vándorgyűlés, Nyíregyháza
3
A gazdaság egészének versenyképessége (WEF)
2014. 09. 04.
Magyar Közgazdasági Társaság Vándorgyűlés, Nyíregyháza
A nemzetközi innovációs verseny A Krugman-vita itt is: kooperatív vagy nem-kooperatív játék? A 2000-es évek eleje óta megfigyelhető
◦ Európa lemaradása, ◦ Észak-Amerika szerepváltozása, ◦ a tágabb „BRICS-országcsoport” megerősödése.
A nemzetközi kereskedelem tartalmi átalakulása: ◦ Az országok közötti kapcsolatok vállalatközi vállalatcsoportokon belüli forgalommá válnak, ◦ az áru-, és a szolgáltatáskereskedelem elmosódó határai, ◦ sikeres innovációk mindkét fajta áramlásban „elrejthetők”.
és
Adott ország vártnál jobb K+F- és innovációs teljesítménye tőkevonzó és telephely-felértékelő tényező ◦ „vártnál jobb”: mi a mérce?
2014. 09. 04.
Magyar Közgazdasági Társaság Vándorgyűlés, Nyíregyháza
5
K+F+I pozíciók az Európai Unióban Az innovációs rendszer teljesítményének javítása – GERD/GDP mutató Lisszaboni program: 3% (2010-re 1,9%)
◦ gyorsan romló költségvetési helyzet ◦ gazdasági növekedés visszaesése
EU2020: 3% (Magyarország: 1,8% 2020-ra) Új mérési módszerek? EU innovációs eredménytáblája
◦ Részben a K+F és kevésbé közvetlenül az innováció mutatóit tartalmazza. 2014. 09. 04.
Magyar Közgazdasági Társaság Vándorgyűlés, Nyíregyháza
6
Innovációs teljesítmény az EU eredménytáblája alapján
Forrás: Innovation Union Scoreboard, 2013 2014. 09. 04.
Magyar Közgazdasági Társaság Vándorgyűlés, Nyíregyháza
7
Az EU27 és Magyarország innovációs teljesítményének változása (2008-2012)
Forrás: Innovation Union Scoreboard, 2013 adatai alapján saját szerkesztés Magyar Közgazdasági Társaság 2014. 09. 04. Vándorgyűlés, Nyíregyháza
8
Az EU pozíciói az innovációs versenyben Lemaradás Dél-Koreához, az Amerikai Egyesült Államokhoz és Japánhoz képest EU-n belüli kettősség:
◦ a világ legjobb teljesítményű országai (pl. Svédország, Finnország, Hollandia) ◦ lemaradó országok (pl. Bulgária, Románia)
Lemaradás okai: ◦ átlagosan alacsony GERD/GDP ◦ „európai paradoxon”
2014. 09. 04.
Magyar Közgazdasági Társaság Vándorgyűlés, Nyíregyháza
9
A K+F ráfordítások szerepe az innovációs versenyben – érvek a GERD/GDP mutató mellett és ellen A megfelelő finanszírozás a sikeres innováció megkerülhetetlen tényezője. Elméleti ellenérvek:
◦ K+F+I sikerességének más tényezői is vannak, mint az elegendő finanszírozás ◦ flow típusú mutató ◦ nem tükrözi a hatékonyságot ◦ nem jelzi honnan származnak a források (a GERD/GDP és BERD/GDP mutatók közötti kapcsolat)
Gyakorlati ellenérvek: ◦ Az EU legtöbb országában nem várható az innovációs rendszer érdemi teljesítmény-javulása a GERD/GDP arány növelése következtében. ◦ Csak több politikai ciklus után látható a finanszírozás növelésének eredménye.
2014. 09. 04.
Magyar Közgazdasági Társaság Vándorgyűlés, Nyíregyháza
10
A GERD a GDP százalékában (%, 2012)
*elnevezés az eredeti forrás szerint Forrás: OECD MSTI, 2014.
2014. 09. 04.
Magyar Közgazdasági Társaság Vándorgyűlés, Nyíregyháza
11
A gazdasági fejlettség (GDP/fő) és a GDP-arányos K+F ráfordítások összefüggése (2011)
2014. 09. 04.
Magyar Közgazdasági Társaság Vándorgyűlés, Nyíregyháza
12
Az európai paradoxon
Az EU-ban élvonalbeli kutatások folynak, eredményeik mégsem mutatkoznak meg a versenyképesség javulásában, s a gyakorlatban kevésbé hasznosulnak. Lehetséges magyarázatok: ◦ alapkutatások túlsúlya ◦ szabadalmi bejelentések alakulása – bejelentési és bejegyzési feltételek eltérései ◦ A vállalatok a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos problémák miatt sok eredményt nem szívesen publikálnak.
2014. 09. 04.
Magyar Közgazdasági Társaság Vándorgyűlés, Nyíregyháza
13
Az adott ország szabadalmi hivatalánál tett szabadalmi bejegyzések száma (1998-2012, db)
Forrás: World Intellectual Property Organization, 2014
2014. 09. 04.
Magyar Közgazdasági Társaság Vándorgyűlés, Nyíregyháza
14
Publikációk száma (2012, darab)
Forrás: SCImago Journal&Country Rank alapján saját számítás és szerkesztés, 2014. 2014. 09. 04.
Magyar Közgazdasági Társaság Vándorgyűlés, Nyíregyháza
15
EU kifizetések a keretprogramokban (1984-2013, millió ECU, illetve EUR)
Forrás: Európai Bizottság, Development of Community research – commitments (1984-2013)
2014. 09. 04.
Magyar Közgazdasági Társaság Vándorgyűlés, Nyíregyháza
16
Magyarország innovációs rendszere: intézmények és pályázati teljesítmény
Állami intézmények – különféle szektorális vagy érdekvédelmi szervezetek – vállalati szereplők Magyar Tudományos Akadémia ◦ új vagy újszerű K+F-politikai kezdeményezések, hatékonyság-növelő intézményi megoldások, új pályázati rendszerek (pl. Lendület program). ◦ Az innovációk ösztönzése kívül esik hatókörén.
Az „európai paradoxon” sajátos formája: ◦ Sikeresebb teljesítmények az ipartól távolabbi területeken.
Ugyancsak a regionális pozícióknak megfelelő versenyképességű felsőoktatási rendszer
2014. 09. 04.
Magyar Közgazdasági Társaság Vándorgyűlés, Nyíregyháza
17
A magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességéről („dunamedencei” összehasonlításban) I. Áttekintett rangsorok: ARWU (Sanghaj), THES, Q21, Multiranking
Ország
Top 100 egyetem %
Top 500 egyetem %
Világ GDP %
Világnépesség %
Németország
5,90
7,80
5,40
1,20
Ausztria
0,00
1,40
0,60
0,20
Magyarország
0,00
0,40
0,20
0,20
Csehország
0,00
0,20
0,30
0,20
Horvátország
0,00
0,20
0,10
0,10
Szlovénia
0,00
0,20
0,05
0,05
2014. 09. 04.
Magyar Közgazdasági Társaság Vándorgyűlés, Nyíregyháza
18
A magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességéről („dunamedencei” összehasonlításban) II.
A magyar egyetemi rendszer reprezentációja a nemzetközi élmezőnyben attól is függ, hogy az utóbbit mennyire tágan definiáljuk ◦ 2 magyar egyetem a TOP500-ban
A „Top200”-ban nincsenek osztrák egyetemek sem (4 rangsor együttes elemzése alapján)! ◦ A vele azonos GDP-jű és lakosságú Bajorországból 2 egyetem is a TOP200-ban szerepel… ◦ Szlovák, román és szerb egyetem nincs az első 500-ban sem
A rangsorok komoly módszertani problémáit itt nem érintjük
2014. 09. 04.
Magyar Közgazdasági Társaság Vándorgyűlés, Nyíregyháza
19
10 év magyar K+F+I mérlege
Lényegesen nem növekedett a GERD/GDP mutató – a BERD/GDP hányad valamelyest javult. A K+F+I intézményrendszer egyes elemei korszerűsödtek. Inkább stagnálás („a pozíciók őrzése”), mint lemaradás. A felsőoktatásban a nemzetközi K+F versenyképességnek és a gazdaság fejlettségének megfelelő pozíciók EU közvetlen K+F+I versenytársai körének gyors bővülése – gyorsan iparosodó távol-keleti és kisebb részben latin-amerikai gazdaságok.
2014. 09. 04.
Magyar Közgazdasági Társaság Vándorgyűlés, Nyíregyháza
20
Köszönöm a figyelmet!
21
