Versenyben a technológiával

A t-systems magyarország ügyfélmagazinjA

2015/1

Versenyben a technológiával Beruházás nélkül a felhőből 14 A felhő felé, félúton 16

Merre tartunk? – okos közlekedés a jövő digitális városaiban 26 Kézben tartott üzemeltetés – felügyeleti és biztonsági szempontok az IT-menedzsmentben 38

Fókuszváltás az üzleti intelligenciában 46

l i m i tá lt p é l d á n y s z á m

w w w. t- s y s t e m s . h u

LÉPJEN BE VELÜNK A JÖVŐBE!

beKöszöntő

Kedves olvasónk! Nem tudok a cloud-ról elfogulatlanul írni. Teljes mértékben elkötelezett és elfogult vagyok ugyanis a felhő alapú szolgáltatások iránt. Szilárdan hiszek benne, hogy ez a jövő útja. Ez az elkötelezettség és hit csak kisebb részben alapul a piaci elemző cégek bizakodó előrejelzéseire, sokkal inkább a mindennapi magánhasználat során tapasztalt előnyökre épül. Azok a tevékenységeim, ahol az informatika valamilyen módon megjelenik, ma már szinte kivétel nélkül a cloud-hoz köthetők. A felhőben tárolom a dokumentumaimat, a fotóimat, a filmjeimet, onnan hallgatok zenét, onnan mozizom, oda jegyzetelek, de az otthonom berendezéseit is onnan irányítom. Vagyis ma már nehezen tudnám elképzelni az életemet egy cloud nélküli világban. Ha visszagondolok a felhővel való kapcsolatom kezdeteire, a fő mozgatórugója a bennem megfogalmazódott igénynek érdekes módon pont egy olyan cél volt, ami ma az egyik legtöbbet emlegetett fenntartás a felhőszolgáltatásokkal kapcsolatban. Ez pedig a biztonság. Évekkel ezelőtt, az első felhő alapú tárhely-szolgáltatás igénybevétele előtt arra a problémára kerestem a megoldást, hogyan tudhatom biztonságban, minden elképzelhető katasztrófahelyzettől védetten a számomra legértékesebbnek tartott dolgaimat, vagyis a családi emlékeket, a fotóimat, a videóimat. Erre a felhő egyszerű és nagyon kényelmes megoldást biztosított. Ma, évekkel később, számtalan felhő alapú alkalmazás használatával, az érezhető előnyök száma és mértéke csak növekedett. Ide sorolhatom a mobilitást, az adatok mindenkor, mindenhonnan és minden eszközről való elérhetőségét, vagy az alkalmazások folyamatos naprakészségét és új funkciók megjelenését, amik mind-mind hozzájárulnak a személyes hatékonyságomhoz és komfortomhoz. Nagy kérdés azonban, hogy ami működik a privát életben, az vajon működik-e vállalati környezetben is. Én hiszem, hogy igen. Bár a vállalati környezet sok tekintetben más – komplexebb az IT környezet, összetettebbek a folyamatok, szerteágazóbbak az üzleti igények, más a döntési mechanizmus – a felhőszolgáltatások előnyei itt is érvényesíthetők, sőt sok tekintetben éppen az említett magasabb komplexitás miatt jelentősebbek is lehetnek. Gazdasági vezetőként, az egyik legfontosabb és legérdekesebb kérdés számomra a cloud szolgáltatásokban rejlő pénzügyi előny. Ennek a megértéséhez tulajdonlási összköltség (TCO – Total Cost of Ownership) alapon kell gondolkodnunk. A cloud szolgáltatások költséghatékonysága ugyanis nem csupán a beruházási (CAPEX) és a működési (OPEX) költségek összehasonlításában keresendő, az a komplexitás egyszerűsítésével, a rendszerekhez kapcsolódó nyílt és rejtett üzemeltetési költségek átalakulásával és mindenekelőtt a folyamatos, dinamikus fejlesztések értékelésével lesz teljes.

Okoseszköze segítségével töltse le T-Systems Startbook digitális cégbemutató alkalmazásunkat! Együtt lehetséges.

t-systems.hu/startbook

Üdvözlettel,

Németh Mihály vezérigazgató-helyettes – Gazdaság T-Systems Magyarország

Mindezen előnyökből kiemelném az utolsót, ami a legnehezebben számszerűsíthető, és emiatt talán a legkönnyebben alábecsülhető. Ma olyan világot élünk, amelyben a technológia fejlődése egyre gyorsul, a változások elvárt reakcióideje pedig egyre rövidül. A vállalatok hos�szú távú versenyképességét és életképességét döntően befolyásolja, hogy mennyire tudnak megfelelni ezeknek a kihívásoknak és lépést tartani a folyamatosan gyorsuló technológiai fejlődéssel. A felhőszolgáltatások igénybevételével ettől az egyre nehezedő tehertől szabadulhatunk meg, és adhatjuk át ezt a feladatot egy professzionális szolgáltatónak. Könnyebbé és hatékonyabbá tehetjük vállalatunk életét éppen úgy, mint ahogyan magánemberként is megkönnyíthetjük mindennapjainkat a felhővel.

3

tartalom impres szum

tartalom

híreink

8

alaphang

Megoldások, határok nélkül – akit kérdeztünk: Elias Drakopoulos

10

6

8

Hol van már a tavalyi felhő? – interjú Rékasi Tiborral

11

Mintha az ötödik végtagjuk lenne

14

fókuszban

Beruházás nélkül a felhőből

8 10 15

Iratok nyomában

Ügyfelek nélkül nem megy

26

felszínre hozva

Merre tartunk?

Okos közlekedés a jövő digitális városaiban X

Z

Y

ÚJ

generáció

„Ma már tudjuk, hogy a felhőre nem lehet csak úgy legyinteni, hiszen beépült a mindennapjainkba, és magánemberként éppen úgy igénybe vesszük, mint egy cég alkalmazottjaként.” (Rékasi Tibor, Hol van már a tavalyi felhő?, 10. oldal)

26 közeli távolság

„Az infokommunikációs technológia rohamléptekben változik, és nem minden cég tud vagy akar lépést tartani a gyakran nagy IT-büdzsét igénylő fejlesztésekkel. A jó hír az, hogy a legújabb megoldásokat külön beruházási költség nélkül, a mindenkori igényekhez igazítva, rugalmasan lehet igénybe venni a felhőből, ami garantálja a feltörekvő középvállalatoknak is a nagyvállalatihoz hasonló erősségű infokommunikációs háttér és a folyamatosan naprakész infrastruktúra elérhetőségét.”

generáció

generáció

generáció

30

Ez nem játék

- betekintés a gamification világába

32

Medikai rendszer a XXI. századnak

34

Óvjuk tudatosan mobilkészülékeinket!

36

Márkára építve

34 A nagyvállalat

38

Tényleg mindenki másként egyforma?

40

Parlagon heverő ötletekből

40

Impresszum

A T-Systems Magyarország Zrt. ügyfélmagazinja Kiadja a T-Systems Magyarország Zrt. Postacím: 1117 Budapest, Budafoki út 56. Elérhetőség: [email protected]

42

együtt lehetséges Bánhegyi Zsófia Zsolnai György Farkas Csilla

Főmunkatárs Layout Nyomdai munka

Schopp Attila Mátai és Végh Kreatív Műhely Kft. KMH Group Kft.

Kiadványunk elérhető digitális formátumban is a jovokep.t-systems.hu címen keresztül. A JövőKép bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A JövőKép tartalmai (fotók, írott anyagok vagy azok részletei) kizárólag a T-Systems Magyarország Zrt. írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével többszörözhetők vagy közvetíthetők. Tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása, többszörözése és értékesítése a T-Systems Magyarország Zrt. írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélye nélkül.

4

22

18

(Elias Drakopoulos, Megoldások, határok nélkül, 8. oldal)

(Ragoncsa Géza, Beruházás a felhőből, 15. oldal)

Felelős kiadó Főszerkesztő Főszerkesztő-helyettes

– interjú Ducsai-Oláh Zsanettal

Kívülről kapott biztonság

A felhő felé, félúton

14

Most ők jönnek

20

16 „Mi a technológiai vezető szerepünket kiváló szolgáltatásra és ügyfélélményre tudjuk váltani. Európai illetve magyar ügyfeleink számára a legjobb döntés az, ha minket választanak partnerül ahhoz, hogy belépjenek a digitális világba, ahol segíthetjük őket az előttük álló kihívások leküzdésében és az üzleti lehetőségek kiaknázásában.”

12

Ne csak a telefon legyen okos!

44

42

Egy nyelvet beszélve

- interjú Tóth Árpáddal, az Intel Security délkelet-európai vezetőjével

46

Fókuszváltás az üzleti intelligenciában 5

híreink

híreink

Kezdetét veszi

Könnyebb adminisztráció és gyors bevezetés

a Digitális Magyarország

és nyíregyházi alprogramja A Digitális Magyarország egyik első átfogó fejlesztési alprogramja Nyíregyházán veszi kezdetét, amelynek részeként az idei évben intelligens városi szolgáltatásokat vezetnek be, fejlesztik a közoktatási intézmények informatikai és infrastrukturális rendszerét, és 6000 helyi lakos számára biztosítanak informatikai eszközöket. A rászorulóknak gyakorlati informatikai tudást nyújtó felnőttoktatási program is indul, és a hátrányos helyzetű tanulók számára felzárkózó képzéseket szerveznek. A nyíregyházi fejlesztések során tovább bővül a lakosság által elektronikusan intézhető ügyek köre, három új, korszerű IKT-eszközökkel felszerelt kormányablak nyílik. Az alprogram részeként többfunkciós városkártyát hoznak létre, és a közterületek biztonságát növelő rendszereket építenek ki. A kormány egyik piaci partnere, a Magyar Telekom saját költségén hálózatfejlesztést hajt végre, amelynek révén több mint 7.000 háztartásba jut el a minőségi vezetékes szélessáv, és 2015 végére a városban minden háztartás számára elérhetővé válik a 30 Mbps sebességű internet-szolgáltatás igénybevételének lehetősége. Emellett a vállalat tovább építi a nagysebességű 4G/LTE mobilhálózatot Nyíregyházán és környékén, és folytatja Telekom Okosdigitális nevű oktatási programját, amelynek keretében az elmúlt két évben közel 3000 diákot oktattak a városban az internet biztonságos és tudatos használatára.

Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója március 19-én, a program előrehaladását bemutató, nyíregyházi rendezvényen elmondta: „Nyíregyháza az első olyan város, ahol a digitális infrastruktúra, az arra épülő szolgáltatások és a használatukhoz szükséges kompetenciák fejlesztése egyszerre valósul meg. Örömmel számolok be arról, hogy vezetékes hálózatépítésünk márciusban már az építéssel folytatódik, Okosdigitális programunk pedig gyakorlati tudást adó ingyenes oktatásokat szervez már most Nyíregyházán és a régióban, annak érdekében, hogy diákok és felnőttek egyaránt biztonságosan és tudatosan használhassák a digitális világ eszközeit és felületeit. Bízom benne, hogy minden nyíregyházi ember és minden helyi vállalkozás számára kedvező hozadéka lesz a most indult fejlesztéseknek, kezdeményezéseknek, amelyeken keresztül hozzájárulhatunk a Digitális Magyarország víziójának megvalósulásához.”

– EKÁER-modul a T-Systems Magyarországtól 2015. március 1-től jogszabály kötelezi az áruforgalmat bonyolító vállalatokat arra, hogy saját forgalmukat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által üzemeltetett Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) felé jelentsék. A kötelezettségnek való megfelelés újfajta adminisztrációs feladatokkal jár, amelyet a T-Systems Magyarország T-EKÁER megoldása teljes körűen támogat.

Rövid idő alatt népszerűek lettek a csekkbefizető automaták

A T-EKÁER egyszerűsíti az EKÁER központi rendszeréhez való kapcsolódást és felhasználóbarát megoldást biztosít a lejelentéshez, így az ügyfélnek nem kell megismernie az EKAER-felület sajátosságait. A T-EKÁER bevezetését, az ügyfél meglévő rendszeréhez való integrációt a T-Systems Magyarország a piacon egyedülálló gyorsasággal tudja vállalni, ezzel is biztosítva, hogy ügyfeleink automatizált módon, hibamentesen tudjanak eleget tenni bejelentési kötelezettségüknek. A T-EKÁER igény szerint saját adatbeviteli felülettel, funkcionalitásokkal is ellátható, a helyi, speciális adattartalom fogadására és a szükséges ellenőrzések beépítésére. További szolgáltatásként a T-Systems Magyarország technikai konzultációt is biztosít ügyfeleinek.

Magyar Telekom - Delfin Díj 2015

Februártól összesen 20 helyszínen használhatnak a Magyar Posta ügyfelei csekkbefizető automatákat, amelyek beszállítója a T-Systems Magyarország.

Ismét elnyerte az Energiahatékony Vállalat címet a T-Systems Magyarország

6

A T-Systems Magyarország 2013 után másodjára nyerte el az Ener­gia­ hatékony Vállalat címet, az energiafelhasználás optimalizálását célzó és az adatközponti működés energiamenedzsmentjét javító beruházása alapján. Az Energiahatékony Vállalat címet tanúsító védjegyet annak köszönhetően kapta meg a T-Systems Cloud & Data Centere, hogy fennálló energiahatékonysági helyzetének felmérését követően releváns mértékű, de reálisan megvalósítható önkéntes vállalást tett és valósított meg az energiafogyasztás mérséklése és az energiahatékonyság növelése érdekében. A Virtuális Erőmű Program korábban is díjazta a T-Systems Cloud & Data Centerét: 2013-ban Energiahatékony Vállalat Díjjal, 2014-ben pedig Energiatudatos Vállalt Díjjal a megvalósított illetve tervezett energiahatékonysági fejlesztések elismeréseként. A villamosenergia felhasználás optimalizációja az adatközpontban 2010 óta egységes, auditált keretrendszer segítségével folyamatosan zajlik. A T-Systems Magyarország még a vonatkozó EU-s szabvány hatályba lépése előtt alakította ki a vállalat energiairányítási rendszerét, amelyet az uniós szabvány (ISO 50.001) életbe lépésével az országban elsőként verifikált az új előírások alapján.

Budapesten főleg plázákba (például Mammut, Sugár, Corvin), vidéki városokban pedig hipermarketekbe kerültek telepítésre a Magyar Posta csekkbefizetést lehetővé tévő termináljai. Igazodva a bevásárlóközpontok nyitva tartásához, így akár a posták zárását követően, kényelmesen, sorban állás nélkül is befizethetők a csekkek. A fizetés bankkártyával történik, egyéb díj felszámítása nélkül, kártyás vásárlásnak minősül. Egy művelettel maximum 290 000 forint értékben, legfeljebb öt csekk adható fel. Az automatákon minden szolgáltató valamennyi csekktípusa befizethető. A Magyar Posta adatai alapján a terminálokat eddig leginkább a hónap első felében, legalább két csekk befizetésre használták. A legnagyobb forgalmat a budapesti Nyugati pályaudvarnál elhelyezkedő készülékeken mérték, a vidéki helyszínek közül pedig Miskolcon a legnépszerűbb. A Magyar Posta tervezi az automatahálózat további bővítését, annak érdekében, hogy minél több helyen használhassák az ügyfelek a szolgáltatást.

A DELFIN-Díjat (Díj egy ELkötelezett, Fenntartható, Innovatív Nemzedékért) olyan vállalatoknak, vállalkozásoknak ítéli oda a Telekom, melyek működési szemlélete egy, a fenntarthatóság irányába mutató megvalósított projekt vagy program által példaértékű. A díjra bármely Magyarországon működő vállalkozás pályázhat. A díj Botos Péter üvegművész erre az alkalomra készített alkotása mellett meghívás a Magyar Telekom fenntarthatósági kerekasztal-beszélgetésére, a Fenntarthatósági Nap elnevezésű, szeptember végi rendezvényre, ahol a vállalkozások bemutathatják a fenntarthatóság terén elért eredményeiket, egy Lenovo Miix hibrid-laptop, valamint a nyertes pályamű bemutatását segítő kommunikációs támogatás. Arra bíztatunk minden céget, amely rendelkezik ilyen jellegű kezdeményezéssel, pályázzanak a díjra, hogy hírét vihessük a jó példáknak! 2015-ben már megvalósult, működő projektekkel, programokkal indulhatnak a pályázaton, négy kategóriában (innováció a fenntarthatóságért, esélyegyenlőség, klímavédelemmel kapcsolatos beruházás, fejlesztés, illetve fenntartható tudatformálás, oktatás kategóriákban) A pályázat benyújtásának határideje: 2015. május 1. 7

alaphang

alaphang

Akit kérdeztünk: Elias Drakopoulos, Deutsche Telekom Europe, Senior Vice President, Business Excellence

Megoldások, határok nélkül A Deutsche Telekom európai stratégiájának egyik kulcseleme a vállalatcsoporton belüli és az azon kívüli képességek és szolgáltatások ökoszisztémájának kialakítása. A határok ma már nem szabnak határt a vállalati megoldásoknak sem üzleti, sem technológiai szempontból – mutat rá Elias Drakopoulos, a Deutsche Telekom Europe vezető alelnöke. A T-Systems Magyarországot tartja a közép-kelet-európai régióban az egyik legfejlettebb és legérettebb B2B/ICT tagvállalatának – teszi hozzá. A Deutsche Telekom üzleti stratégiájának kiemelt célkitűzése a technológiai vezető szerep elérése Európában. Milyen módon tudja ezt a célkitűzést támogatni a Deutsche Telekom business-to-business (B2B) területe? Törekvésünk az, hogy szilárd technológiai vezető szerepet töltsünk be, amely kimagasló ügyfélélménnyé alakítható. Az Európa különböző országaiban elhelyezkedő B2B szervezeteink szorosan együttműködnek a műszaki területekkel az innovációs menetrendünk kialakítása és végrehajtása során. A Pannet és az első, országhatárokon átívelő felhőalapú B2B szolgáltatásunk, a CloudVPN kiváló példája ennek a megközelítésnek. A fenntartható technológiai vezető szerep és innováció alapja a vezető ipari vállalatokkal kialakított partneri kapcsolatrendszer. A B2B területeink élen járnak ezen a téren, és a technológiai innovációkat partneri együttműködéseken keresztül honosítják meg és viszik piacra saját országukban. A Deutsche Telekomhoz tartozó tagvállalatok technológiai és innovációs kapacitásának kiaknázása az egyik legfontosabb megkülönböztető jegyünk, amelynek segítségével kielégíthetjük ügyfeleink igényeit, akik egyre inkább nemzetközi keretek között gondolkodnak és működnek. E szemlélet szerint össze tudjuk hangolni a különböző országokban működő tagvállalatok termékfejlesztési tevékenységét, ezzel segítve elő a Deutsche Telekom Csoport szintjén az eredményesebb és hatékonyabb fejlesztési tevékenységet, kiaknázva a volumen- és méretgazdaságossági előnyöket.

Az ICT-ben tapasztalható technológiai fejlődéssel nehezen tartanak lépést a vállalatok. Mit tehet azért a Deutsche Telekom, hogy a cégek nyitottabbak legyenek a legújabb megoldásokra, és vállalják a digitális transzformációt? Tisztában vannak-e egyáltalán a vállalatok azzal, hogyan alakítja át a vállalkozások működését az ICT? 8

A digitális transzformáció megbolygatja a tradicionális üzleti modelleket és magát az üzletmenetet változtatja meg. A hagyományos értékláncok helyét átveszik az értékek dinamikusan változó ökoszisztémái, amelyek a digitális működéshez fűződő élményt és az ügyfélélményt biztosítják. A digitális működéshez fűződő élmény arról szól, hogy a vállalatoknak ökoszisztémákba kell rendeződniük ahhoz, hogy szolgáltatásokat fejlesszenek és nyújtsanak, illetve értéket teremtsenek az ügyfeleik számára. A digitális ügyfélélményből az is következik, hogy az ügyfelek maguk állítanak össze digitális termékeket és szolgáltatásokat igényeik szerint. Vagyis ez a transzformáció jelentős üzleti kihívásokat és lehetőségeket is tartogat magában. Mi a technológiai vezető szerepünket kiváló szolgáltatásra és ügyfélélményre tudjuk váltani. Európai illetve magyar ügyfeleink számára a legjobb döntés az, ha minket választanak partnerül ahhoz, hogy belépjenek ebbe a digitális világba, ahol segíthetjük őket az előttük álló kihívások leküzdésében és az üzleti lehetőségek kiaknázásában.

Ön korábban a Deutsche Telekom görögországi leányvállalatának, az OTE-nak volt a vezetője. Milyen tapasztalatai vannak régiós és nemzeti tagvállalati szemszögből cégek ICT-ra való nyitottság szempontjából? Cégünk elkötelezett a B2B/ICT fejlesztések mellett mind az országhatárokon belül, mind azokon átívelően, regionális szinten, teljes mértékben építve erőteljes európai jelenlétünkre, hiszen Németországban és 12 másik országban rendelkezünk tagvállalatokkal és az együttműködő partnerek kiterjedt hálózatával. Az olyan vállalatok számára, amelyek nemzetközi illetve regionális szinten több országban is jelen vannak, egykapus kiszolgálást tudunk biztosítani az értékesítés és a szolgáltatások terén, rugalmasan lefedve minden infokommunikációs igényüket.

Milyen lehetőségei vannak a T-Systems Magyarországnak regionális szinten? Hogyan tud a T-Systems Magyarország hozzájárulni a Deutsche Telekom B2B stratégiájához? A T-Systems Magyarország az egyik legfejlettebb és legérettebb B2B/ICT tagvállalatunk a közép-kelet-európai régióban, amely nagyon aktív és sikeres mind országos, mind nemzetközi szinten. Például a budapesti eHealth kompetenciaközpont nem csupán a magyarországi, hanem a görög, román, horvát és szerb ügyfeleket is kiszolgálja, és idén már tervezi a terjeszkedést Szlovákia és Csehország irányába is. Továbbá az SAP B1 tekintetében a T-Systems Magyarország kizárólagos

regionális értékesítési jogot is szerzett, és a vállalat fogja nyújtani ezt a vállalatirányítási szolgáltatást a közép-kelet-európai tagvállalataink részére. A T-Systems Magyarország kiváló adatközponti képességei is nagy érdeklődésnek örvend az egész régióban. Az ügyfelek értékelik azt a professzionális szolgáltatást, amit a T-SystemsCloud & Data Center nyújtani tud, élvezve a határokon átívelő szolgáltatásokat és európai vállalataink egyesített képességeit. Egyre több ügyfél keresi nálunk az országos és regionális megoldásokat, ami egy olyan üzleti lehetőség, amelyekkel európai B2B-szervezeteinknek élniük kell. A T-Systems Magyarország kiválóan illeszkedik az európai B2B tevékenységeink körébe és teljes mértékben támogatja stratégiánk megvalósítását, vagyis azt, hogy bevételeink összetételének erőteljes átalakításával és a B2B/ICT, cloud, M2M, Internet of Things és a Big Data terén új bevételi források kiépítésével fenntarthatóan nyereséges növekedést érjünk el.

A Deutsche Telekom európai stratégiájának fontos eleme az, hogy a partnerekkel való együttműködésre erősebben alapoznak, mint korábban. Mi ennek az oka és eddig milyen eredményeket értek el az üzleti szegmensben?

A digitális transzformáció egyik legfontosabb jellemzője az, hogy az értékek dinamikusan változó ökoszisztémákba rendeződnek, és a digitális ügyfélélmény ilyen partnerként együttműködő ökoszisztémák segítségével jön létre. Ezen keretek között a hatékony és eredményes munkavégzés jelentős alkotóeleme a B2B terület fejlesztésének, növekedésében. A partnerekkel közösen elért siker fontos pillére az európai B2B stratégiánknak. A partneri kapcsolatok segítségével nagyban bővítjük szolgáltatás- és megoldás-portfóliónkat és képességeinket, továbbá növeljük a szolgáltatások piaci bevezetésére fordított energiáinkat is. A sikeres partneri kapcsolatokra jó példa a Cisco, az Apple és a MobileIron. A Deutsche Telekom a szolgáltatók között elsőként szolgált ki egy ügyfelet az Apple új Device Enrollment Programjában. Stratégiai partnerünk, a MobileIron segítségével szerzett a DT vezető szerepet a mobile device management terén és együtt értünk el jelentős piaci sikereket a mobil eszközmenedzsment és a kapcsolódó megoldások terén. A Ciscohoz fűződő stratégiai partneri kapcsolatunk kiváló példája annak, hogy egy partner által inspirált innovációs folyamat kölcsönös sikerre vezet az olyan szolgáltatásokkal és megoldásokkal, mint a Meraki Hot Spot és a nemrégiben bevezetett CloudVPN.

9

alaphang

alaphang

Interjú Rékasi Tiborral, a T-Systems Magyarország vezérigazgatójával

Hol van már

a tavalyi felhő? A technológiai megatrendekből kézzelfogható, iparági megoldásokat létrehozni – ez az egyik legfontosabb célkitűzése a T-Systems Magyarországnak 2015-re. A részletekről Rékasi Tibor vezérigazgatót kérdeztük. Hogyan tölti be a T-Systems Magyarország a transzformációs partnerséggel önmaga számára kitűzött szerepet? Elindultunk egy olyan úton, ami a nagyvállalati infokommunikációs vállalatok számára talán az egyetlen járható: ez pedig az ügyfelek útja. Tavaly ennek jegyében erősítettük meg iparági értékesítési képességeinket, idén pedig arra törekszünk, hogy a technológiai kompetenciáink oldalán is tovább erősödjünk és az olyan nemzetközi megatrendekből, mint a felhő vagy a Big Data, az ügyfeleink közvetlenül tudjanak profitálni. A transzformációs partnerségről sokan azt hitték, hogy egy szlogen, de mára már egyre világosabb mindenkinek, hogy pontosan mi is áll mögötte: a technológiai megatrendek önmagukban semmit sem érnek, konkrét, kézzelfogható előnyt biztosító megoldásokra kell lefordítani őket. Az ügyfél ugyanis nem felhőt akar, hanem olyan IT-megoldásokat, amelyek leveszik a válláról az IT-üzemeltetéssel járó terheket.

10

A felhővel szembeni tartózkodás egyik alapvető oka is éppen abban keresendő, hogy sokak szerint nem több mint divat, és nagyot legyintenek. Ma már tudjuk, hogy a felhőre nem lehet csak úgy legyinteni, hiszen beépült a mindennapjainkba, és magánemberként éppen úgy igénybe vesszük, mint egy cég alkalmazottjaként.

A felhő területén mit tud nyújtani a T-Systems Magyarország, amit például egy globális szolgáltató nem? A szerverszolgáltatástól a kritikus céges alkalmazásokon át egészen a megszokott irodai szoftverekig mindent tudunk nyújtani a felhőből. Mi a felhő kapcsán nem is a technológiai megoldásban szeretnénk újat mondani, hanem abban a szakértői támogatásban, amit az általunk kínált instant-termékekhez biztosítani tudunk. Egy vállalkozás számára ugyanis az a legfontosabb, hogy a munkatársak számára stabilan, problémamentesen álljanak rendelkezésre ezek a funkcionalitások. Ezt a biztonságot, stabilitást viszont nem lehet egy alagsori szerverszobából ugyanolyan színvonalon nyújtani, mint egy regionális mércével mérve is vezető adatközpontból. Ez, és a nálunk dolgozó szakemberek tudása az, amely a legfontosabb előnyei az általunk nyújtott felhőszolgáltatásoknak.

Ezek a képességek nemzetközi viszonylatban is értelmezhetőek? Természetesen. A T-Systems Magyarország regionális szinten is egyedülálló szerepet tölt be, hiszen nincs másik olyan business-to-business infokommunikációs szolgáltató vállalat, amely hozzánk hasonlóan széles palettáját tudná kínálni az ICT-nek. Továbbra is jelentős, kiaknázásra váró potenciált látunk a külpiacokon. Nagyok vagyunk Magyarországon, és ahhoz, hogy fejlődni tudjunk, a külföldon is nyitnunk kell. A külföldi üzletekből származó bevétel jelenleg 3-5 százalék között mozog, ami néhány éves távlatban megtöbbszörözhető. Alapvetően a régióra fókuszálunk, különösen aktívak vagyunk a balkáni térségben. Nagyot léptünk előre például Bulgáriában, ahol közlekedési és egészségügyi projektekbe egyaránt bekapcsolódtunk. Bulgáriába most érnek el azok az uniós források, amelyek nálunk —három-öt éve voltak. Romániában a Romtelecommal dolgozunk közlekedési területen, de a T-Systems Internationallel és a Deutsche Telekommal adtunk már közös ajánlatot Dél-Afrikában és Szaúd-Arábiában is.

Mintha az ötödik végtagjuk lenne

Munkatársi kezdeményezésből nőtte ki magát, ma már országos ismertségnek örvend a Magyar Telekom Okosdigitális Programja, amelynek keretében a vállalat munkatársai a helyes és etikus mobiltelefon- és internethasználatot mutatják be iskoláskorú gyerekeknek. A sikerekről és saját önkéntesként szerzett tapasztalatairól a program fővédnökét, a Telekom jogi és társasági ügyekért felelős vezérigazgató-helyettesét, Máthé Balázst kérdeztük. Fővédnökeként hogyan látja, miért lett elindítása után viszonylag hamar népszerű az Okosdigitális Program az iskolák körében? A program szépen egyensúlyban van: az iskolai beszélgetésekből világosan kirajzolódik a digitális világ visszafordíthatatlansága és az ebből fakadó előnyök. A diákok és a tanárok is bővítik ismereteiket és hozzáállásuk is változik. Míg az előbbiek megerősítést kapnak arról, hogy az okoseszközök hasznosak, a tanároknak is próbálunk segíteni azzal, hogy mi is felhívjuk a figyelmet a lehetséges veszélyekre, az ésszerű és értelmes használat fontosságára.

Mik a tapasztalatai, mennyire sikeres ez a fajta önkéntes tevékenység a Magyar Telekomban? A számszaki adatok szerint is nagyon sikeres a program, 355 munkatársunk összesen több mint 1800 alkalommal tartott órát közel 60 ezer gyereknek, az ország számos iskolájában. A csúcstartó kollégánk Majoros József Attila, akinek nevéhez eddig 160 előadás fűződik. (Ne csak a telefon legyen okos! címmel, 42.-43. oldalon olvasható összeállításunkban Majoros József Attila egyik óráját is bemutatjuk. – a szerk.) A számoknál azonban még fontosabb számomra az a lelkesedés és hangulat, ami egy-egy alkalmunkon uralkodik: ez a siker igazi fokmérője és nyilván a külső sikeresség alapja is.

A Digitális Magyarország megteremtésében nagy szerep jut a digitális kompetenciafejlesztésnek is. Az Okosdigitális Program hogyan járul hozzá ehhez? Az iskolákban megcélzott diákkorú közönségnél nem maga az eszközhasználat vagy a különböző applikációk mibenléte az, ami a program keretében megtanulható. Sokkal inkább az eszközök, a világháló és az ezeken elérhető megoldások sokszínű (szórakozáson túlmenő) használatáról való beszélgetések bővíthetik olyan elemekkel a gyerekek hozzáállását, amelyek később a hatékonyabb, versenyképesebb életvitelhez vihetik őket közelebb. A program küszöbön lévő bővülését követően, az újonnan megcélzott, idősebb generációhoz tartozó pedagógusok és szülők esetében az eszközhasználat és a szemléletformálás egyaránt fontos lehet.

Nemcsak fővédnök, hanem aktív előadó is. Mi volt a legmeghatározóbb élménye, ami miatt úgy érzi, hogy érdemes az iskolások körében a digitális tudatosságot elmélyíteni? Igen, volt szerencsém Budapesten, valamint az ország nyugati és keleti végein is találkozni és egy órán át beszélgetni 12-13 éves gyerekekkel, illetve tanáraikkal. A legnagyobb élmény, hogy a gyerekek milyen természetességgel és kreativitással beszélgetnek szüleik korosztályába tartozó idegenekkel a saját életük fontos részét képező digitális, virtuális életmódjukról.

Az Ön családjában a gyerekek hogyan viszonyulnak a digitális világhoz? Hogyan tud nekik segíteni abban, hogy megfelelően használják az eszközöket? Három gyermekem, mint a Z generáció tagjai, a legkülönfélébb méretű és rendeltetésű digitális eszközhöz olyan természetességgel viszonyulnak, mintha az ötödik végtagjuk lenne. Ebből adódóan sokszor proaktívan kell őket kirángatni valamelyik aktuális képernyő elől. Persze a teljes tiltás nem cél, viszont az ésszerű időhatárok közötti, értelmes célra történő használat igen. Utóbbiban kevésbé digitális eszközöket vetek be, leginkább abban a módszerben bízom, ami a hagyományos világban is alapérték a számomra: az egymásra figyelésben és a beszélgetésben. Ezzel együtt azt tervezem, a közeljövőben a nagyobbak által használt eszközökre telepítem a Magyar Telekom ügyfelei számára is elérhető szűrőprogramok valamelyikét, és ezáltal azokat magam is jobban megismerhetem.

11

alaphang

alaphang

hozzájárul a tudomány és az innováció népszerűsítéséhez, ami fontos eleme a TiJöttök! programnak. A nemzetközi tanulmányutak pedig nem zsíroskenyér-túrák lesznek, hanem igazán komoly szakmai programok. A digitális város program győztese Japánba utazik a Smart City világkiállításra; az agrárés élelmiszeripari pályázat első helyezettje Dániában, az Aarhus Egyetem innovációs központjában tölthet el egy hetet; az egészségiparban pedig a Sanofi biztosít tanulmányutat valamelyik kutatóközpontjába.

Interjú Ducsai-Oláh Zsanettal, a TiJöttök! program szakmai vezetőjével

Most ők jönnek A megvalósulás küszöbén álló innovációs projekteknek hirdetett versenyt az EFH Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Alapítvány. A T-Systems Magyarország által is támogatott program alapötletéről és céljairól kérdeztük Ducsai-Oláh Zsanettet, a TiJöttök! program szakmai vezetőjét. 2013-ban már volt TiJöttök! névvel egy innovációösztönző roadshow. Hogyan kapcsolódik ehhez a mostani kezdeményezés? Azzal a programmal a természettudományos és a műszaki életpályákat -- a kutatóét, a vállalati mérnökét, illetve a saját innovatív ötletét megvalósító vállalkozóét -- szerettük volna népszerűsíteni. Amikor egy éve lezártuk, már láttam, hogy érdemes lenne folytatni. Az új programhoz azért ezt a formát választottuk, mert még több fiatalt akartunk elérni, olyanokat, akiknek csak egy kis lökés kell, hogy már kézzelfogható eredményeiket piacra vigyék.

12

Milyen szempontokat vettek figyelembe a pályázati kiírás megfogalmazása során? Különösen fontosnak tartottam, hogy ne pusztán egy újabb ötletversenyt írjunk ki, ezért már pilotfázisban lévő, esetleg prototípust is felmutatni tudó projekteket kerestünk. Lényeges szempont volt, hogy az innováció már azon a ponton álljon, ahol a piacra jutás, a szabadalom megszerzése, az üzleti modell kialakítása, a márkaépítés van soron. A másik fontos szempont az volt, hogy a projekteknek legyen valami magasabb hozzáadott értéke: a versenyképesség növelése, munkahelyteremtés vagy a hazai gazdasághoz való hozzájárulás.

Három kategóriában hirdették meg a pályázatot (digitális város, agrár- és élelmiszeripar, egészségipar). Ezek a kategóriák voltak meg előbb, és ezekhez kerestek iparági partnereket, vagy fordítva? A kettő tulajdonképpen párhuzamosan zajlott. A természettudományi területről több céget is

erősíti, de emellett konkrét üzleti lehetőségeket is találhatnak a projektgazdákkal való együttműködésben. Az innováció egyébként is olyan terület, amibe érdemes befektetni, mert sokszorosan megtérülhet minden forintunk.

A beérkezett projektek száma és minősége hogyan viszonyul az előzetes elvárásokhoz? Volt egy kis félelmünk, hogy lesz-e elegendő és meg-

kategóriában, a projektgazdák, kkv-k és nagy cégek részvételével. Ebben a fázisban is nagyon számítok a szakmai partnerekre.

Az idei kiírásban három kategóriában vártak pályázatokat; lesz-e folytatása a programnak, akár ezekben a kategóriákban, akár másokban? Jövőre szeretnénk ugyanezt a versenyt elindítani, új kategóriákkal kiegészítve. Bőven vannak még

A Digitális Város kategória legjobb projektjei Chameleon: elosztott rendszerű jelfeldolgozó és épületvezérlő rendszer A projekt célja, hogy tíz év alatt minden háztartásba és irodai létesítménybe eljussanak a Smart Home rendszerek, és érezhetőek legyenek azok előnyei. Ehhez radikálisan csökkenteni kell a rendszerek árát: ebben nyújt segítséget a Chameleon megoldása.

Clean-way: építési beruházásokon keletkező másodnyersanyagok hasznosítására irányuló térképes rendszer A projekt célja egy térképes alkalmazás létrehozása és üzemeltetése, amely az országban kivitelezés alatt, tervezési stádiumban és szándékban lévő építőipari beruházásokat, keletkezett hulladék tekintetében megjeleníti. Az alkalmazásban elérhetővé válik többek között a keletkező, hasznosítható hulladékok mennyisége, minősége és a laborvizsgálatok adatai is.

Minibrake:

megkerestünk, és amikor a Sanofi jelentkezett, ők határozták meg, hogy egészségipar legyen a konkrét téma. A agrár- és élelmiszeripar az én személyem miatt jött a képbe (Ducsai-Oláh Zsanett az egyik támogató, a AgroTechFood vezérigazgatója is – a szerk). A T-Systemsszel pedig más téren már dolgoztunk együtt, és nagyon nyitottak voltak a kezdeményezésre, a digitális város pedig kimondottan trendi terület, amelyben van kellő szellemi kapacitás. Szerencsére senkit nem kellett erővel győzködni, hamar kiderült, hogy közösek az érdekeink.

Milyen megfontolások alapján döntöttek úgy, hogy a nyeremény bemutató film, illetve tanulmányút legyen? A megvalósulás előtt álló projekteknek a legtöbb esetben nem további pénz, hanem sokkal inkább piaci visszajelzés, publicitás, külföldi kapcsolat kell, és a nyeremények pontosan ezt biztosítják. Az elkészült kisfilmek rövidített változatai a Miniszterelnökségnek köszönhetően több tévécsatornán láthatóak lesznek. Ez egyrészt széleskörű megjelenést biztosít a győzteseknek, másrészt

távirányítható fékező eszköz gyermekbiciklire A három fiatal egyetemista által elindított vállalkozás távirányítású féket fejleszt gyermekbiciklikre. Ha a szülő veszélyt észlel, a távirányító segítségével megállíthatja a biciklit, elkerülve a balesetet. A fejlesztők számos további biztonsági funkciót építettek az eszközbe: ha az elem lemerül, a bicikli hatótávon kívülre kerül vagy egy betonfal áll a távirányító és a fékező egység közé, a fék automatikusan kiold és megállítja a biciklit.

Milyen szerepet játszanak a pályázatban az iparági partnerek, így a T-Systems Magyarország, és milyen támogatást várnak tőlük? Természetesen rendkívül fontos az anyagi segítség, amit a kommunikációhoz, a díjátadó és más rendezvényekhez vagy éppen a tanulmányutak megszervezéséhez adnak. De sokkal fontosabb az a szakmai támogatás, amit a projektgazdáknak tudnak nyújtani a visszajelzéseikkel, vagy éppen azzal, hogy a technológiájukat, szolgáltatásaikat beépítik saját megoldásaikba.

Az ön véleménye szerint miért éri meg nekik a projektverseny támogatása? A civil, az állami és az üzleti szféra összefogásával létrejött eredmények minden szereplő számára pozitív értékkel bírnak. A médiakampány a PR-jukat

felelő minőségű jelentkező. Ehhez képest 50 pályázat érkezett be, amivel nagyon elégedett vagyok, hiszen nem légvárakat, hanem már legalább félkész projekteket vártunk és kaptunk. A legtöbbet – 29-et – kis- és középvállalkozások küldték be, 14 jött magánszemélyektől és hét egyetemektől.

A félszáz pályázatból csak három lehet győztes. Mi lesz a sorsa a többinek, tervezik-e azok valamilyen utókövetését, más formában való támogatását?

olyan területek, ahol szép számmal találhatunk jó projekteket. Az őszi workshopok arra is jók lennének, hogy az idei tapasztalatok alapján felkészítsük az indulókat a következő versenyre. Reményeink szerint nem csak azok fognak indulni, akik most nem nyertek, hanem újabb ötletgazdák is kedvet kapnak a megmérettetéshez.

Minden pályázó névre szóló, írásbeli visszajelzést kap majd tőlünk a projektjével kapcsolatban. Ezután mindenkit megkeresünk egy elbeszélgetés erejéig: elmondjuk, hogy szerintünk milyen irányban lehetne továbbmennie, és megkérdezzük, milyen konkrét segítségre lenne szüksége a továbblépéshez. Ősztől tematikus workshopokat szervezünk ebben a három 13

fókuszban

fókuszban

Beruházás nélkül

a

felhőből A felhő egyik legnagyobb előnye abban áll, hogy a jelentős költségekkel járó IT-fejlesztések finanszírozásáról a felhőbe költözés után nem a cégnek, hanem a szolgáltatónak kell gondoskodnia. Az ilyen és ehhez hasonló felhő-előnyökről a potenciális ügyfelek azonban nem tudnak sőt, a tévhitekből még mindig több van forgalomban. A T-Systems Magyarország felhőkutatását Ragoncsa Gézával, a cég Infokommunikációs megoldásokért felelős vezérigazgató-helyettesével tekintettük át.

Tévhitek gyűrűjében A T-Systems Magyarország felmérése szerint a közép- és nagyvállalatok számára a felhőszolgáltatásokat elsősorban a költségmegtakarítás és a beruházás nélküli fejlesztések teszik vonzóvá, ugyanakkor továbbra is sok a tévhit a felhőnek tulajdonított hátrányok kapcsán. A 2014-ben végzett kérdőíves kutatás mintegy 400 cég részvételével zajlott, amely elsősorban a menedzselt és felhő alapú szolgáltatások igénybevételének sajátosságait vizsgálta. A kutatás célcsoportját azon magyarországi közép- és nagyvállalatok képezték, ahol a vállalkozáson belül 10-150 közötti munkavállaló használja napi szinten a cégnél rendelkezésre álló informatikai infrastruktúrát. A megkérdezett cégek több mint fele jelenleg elutasító a felhőszolgáltatásokkal szemben, legyen szó akár privát akár publikus, akár valamilyen hibrid megoldásról. A legnépszerűbb felhőszolgáltatás-típus ezek közül a privát felhő, ami a vállalkozások negyedének jelent vonzó alternatívát. Lassan oldódnak a felhőmegoldásokkal szembeni fenntartások: a kutatásban megkérdezett cégeknek csak valamivel több mint egyharmada gondolja úgy, hogy a felhő megítélése a következő években pozitív irányba mozdulhat. A felhőt jelenleg erősen elutasító cégeknél a jövőben sem lehet radikális változásra számítani. Az elzárkózóknak mindössze 6%-a véli úgy, hogy jelentősen javulni fog a felhőmegoldások elfogadottsága, de 67%-uk, vagyis kétharmaduk nem számít változásra ezen a területen.

14

A felhőszolgáltatásokkal kapcsolatos averziók alapvetően a harmadik félnek való kiszolgáltatottságból adódnak: erős a félelem a külső szolgáltatótól való függőségtől, bizalmatlanság tapasztalható az adatok kezelésével kapcsolatos kérdések miatt, valamint tartanak az ügyfelek attól is, hogy a szolgáltatás instabil az internetkapcsolatnak való kitettség miatt. A megkérdezett vállalatok 66%-a a felhőszolgáltatások legnagyobb hátrányának az adatkezelés bizalmasságát tartotta. „Meggyőződésem, hogy a felhőszolgáltatásokkal szembeni averziókra megfelelő válaszai vannak már a legtöbb felhőszolgáltatást kínáló vállalatnak, így a T-Systems Magyarországnak is” – fogalmaz Ragoncsa Géza, a cég vezérigazgató-helyettese. A digitális transzformáció előtt álló vállalkozások nehezen azonosulnak a felhő sajátosságaival, így például azzal, hogy akár egy szoftveres szolgáltatást havidíjas alapon vehetnek igénybe, ami a használat során nem kerül a tulajdonukba. De visszatartó erő lehet az is, hogy sok esetben nem látják a felhőszolgáltatások mellett a kellő mértékű szakértői támogatást, amit ma már olyan felhőszolgáltatók egyébként nyújtanak ügyfeleiknek, mint a T-Systems Magyarország. „A felhő már rég nem egy technológiai hype, hanem sokkal inkább egy megkerülhetetlen megközelítés. A felhővel kapcsolatos hiedelmek leküzdésének leggyorsabb útja a felhő valódi előnyeinek bemutatása lehet” – teszi hozzá Ragoncsa Géza.

„A felhő már rég nem egy technológiai hype, hanem sokkal inkább egy megkerülhetetlen megközelítés.”

háttér, amelyet a szolgáltató saját ügyfeleinek biztosítani tud. „Az infokommunikációs technológia rohamléptekben változik, és nem minden cég tud vagy akar lépést tartani a gyakran nagy IT-büdzsét igénylő fejlesztésekkel. A jó hír az, hogy a legújabb megoldásokat külön beruházási költség nélkül, a mindenkori igényekhez igazítva, rugalmasan lehet igénybe venni a felhőből, ami garantálja a feltörekvő középvállalatoknak is a nagyvállalatihoz hasonló erősségű infokommunikációs háttér és a folyamatosan naprakész infrastruktúra elérhetőségét” – mutat rá Ragoncsa Géza. A T-Systems Magyarország széleskörű portfóliója révén teljes körűen, az alapvető infrastruktúra-jellegű szolgáltatásoktól kezdve, a kommunikációs és kollaborációs megoldásokon át, a különböző horizontális, iparági és üzleti alkalmazásokig, a szolgáltatások széles skáláját kínálja a közepes és nagyvállalatoknak. Mindezt végponttól végpontig, az ügyfél kliens-eszközétől a szolgáltatói központig képes biztosítani, és a szolgáltatás minden eleméért együttesen felelősséget is vállal. Mint felhőintegrátor, a T-Systems Magyarország a legnagyobb nemzetközi gyártókkal működik együtt, hogy a legkorszerűbb felhőmegoldásokat tudja ügyfeleinek nyújtani. „Ez könnyebbséget jelent az ügyfélnek, hiszen egyetlen szállítóval kell szerződnie, akivel összehangolt, a megoldás egészét átfogó (SLA) biztosításában és egységes számlázásban állapodhat meg, a szükségesnek ítélt szakértői támogatás mellett” – fogalmaz Ragoncsa Géza.

Előny az ügyfélnél A felhő nyújtotta előnyöket egyelőre nehezen ismerik fel a cégek, de aki átlátja a technológiai trendben rejtőző lehetőségeket, komoly előnyökre tehet szert a felhőbe való költözéssel. A kutatás során megkérdezett vállalatok 45%-a a felhőszolgáltatásokkal kapcsolatban leginkább előnyösnek az alkalmazások magasabb megbízhatóságát és rendelkezésre állását nevezte meg. Második helyre került a válaszadók 40%-ának válaszával a pozitív szempontok között az, hogy felhőszolgáltatások igénybevételével jelentős beruházási költségek megtakarítását várják az ügyfelek. Ezzel összefügg a harmadik szempont is: a válaszadók egyharmada úgy véli, hogy a felhőből igénybe vett szolgáltatások esetében fontos előny a folyamatosan frissített, karbantartott technológiai

Másik zsebből fizetve A felhőszolgáltatások nem csak technológiai, hanem finanszírozási szempontból is új megközelítést hoztak magukkal. Pénzügyi szempontból a legfontosabb különbség a klasszikus IT-hoz képest, hogy a felhőből igénybe vett informatikát nem a beruházási (CAPEX), hanem a működési (OPEX) keretből lehet finanszírozni. Mindez nagyobb szerephez juttatja az üzleti területek vezetőit. A fejlesztések immár nem kizárólag az informatikai költségvetéstől függnek, hiszen az üzlet az általa igénybe vett felhőszolgáltatásokat saját büdzséjéből tudja fizetni, hasonlóan a többi rendszeres költséghez. Mindez nagyfokú rugalmasságot is jelent, hiszen míg egy beruházás az értékcsökkenésen keresztül sokáig terheli a vállalati költségvetést, a szolgáltatás könnyebben felmondható. A vállalati informatika működőképességének fenntartásához természetesen továbbra is szükség van a CIO és az IT-szervezet közreműködésére, de az üzleti vezetőknek komolyabb beleszólásuk lesz a szolgáltatások értékelésébe, kiválasztásába vagy az SLA-k meghatározásába.

15

fókuszban

fókuszban

A CIO átalakuló szerepe Magyarországon ráadásul a legelső tábor, vagyis a hagyományos, on-premise alapon gondolkodó vállalatok vannak egyelőre túlnyomó többségben. Nem csoda, hiszen a felhővel szembeni ellenállást gyakran maga a cég IT vezetője erősíti fel, attól tartva, hogy a saját hatásköre csorbul azzal, ha egy külső szolgáltató kezébe kerülnek az IT üzemeltetés kérdései. Pedig korántsem erről van szó: a CIO-kat és az informatikai személyzetet nem váltja ki a felhő, hanem inkább átalakítja a szerepüket, és sokkal inkább arra szorítja őket, hogy az adott cég core business-éhez közel eső kérdésekben ajánljon az IT részéről megoldási javaslatokat, és innovatív ötletekkel segítse cége sikerre jutását. Teheti ezt azért, mert a felhőbe költöztetést követően a szolgáltatási szint megtartása többé nem az ő feladata, mint ahogyan a cég munkatársai által használt alkalmazások mögötti infrastruktúra technológiai naprakészségének folyamatos biztosítása sem.

A felhő felé,

A felhőre való érettség szempontjából a vállalatok különbözőek: vannak olyanok, amelyek még csak most léptek a digitalizálódás útjára, és az IT menedzselését tekintve egyelőre a konzervatívabbak közé tartoznak, vagyis saját házon belül oldják meg ezeket a feladatokat. Vannak olyan cégek, amelyek a céges IT-rendszerek bizonyos szeletét (jellemzően az infrastruktúrájuk bizonyos elemeinek üzemeltetését) engedik csak a felhőbe költöztetni; és végül vannak olyan vállalatok is, amelyek azontúl, hogy a teljes infrastruktúrájukat a felhőbe helyezték, még üzletileg kritikus alkalmazásokat is software-as-a-service (SaaS) alapon használnak.

félúton Spórolás vagy beruházás? A gazdasági világválság idején a vállalatok többsége annak ellenére is az IT-költségei visszafogására kényszerült, hogy az infokommunikációs területen sosem látott mértékű fejlődés tovább fokozódott ebben az időszakban. A megbízható és biztonságos IT-infrastruktúra fenntartása folyamatos fejlesztést és beruházást igényel, de a cégeket szorító külső körülmények és belső fejlesztési igények végső soron ellentmondanak egymásnak. Ezt az ellentmondást a felhő kreatívan át tudja hidalni: a havidíjas alapon, szolgáltatásként igénybevett infrastruktúra- vagy éppen alkalmazásoldali megoldásokkal beruházás nélkül is versenyben lehet egy vállalat nemcsak a gyorsan robogó technológiával, hanem piaci riválisaival is. Mindemellett a felhőszolgáltatások skálázhatósága lehetővé teszi, hogy hónapra-hónapra a ténylegesen igénybe vett kapacitások függvényében az adott szolgáltatás finomhangolására is sor kerüljön. Ez azért is előny, mert abban az esetben, ha egy cég maga ruház be az informatikai rendszerei fejlesztésébe, sokkal nagyobb ráfordítással kell számolnia, ráadásul nehezen becsülhető meg előre, hogy pontosan mekkora kapacitásra lesz szükség egy beruházást követően egy vagy két év múlva. A téves becslések pedig könnyen újabb beruházásokat eredményezhetnek, vagy egy későbbi valós beruházási igény gátját jelentik.

16

Nem mellékes az sem, hogy felhőből igénybe vett szolgáltatások esetében sokkal könnyebb viszonylag magas SLA-kat (service level agreement – szolgáltatási szint) betartani – költséghatékonyan. Ahhoz, hogy hasonlóan magas SLA-t egy vállalati IT biztosítani tudjon, és 7x24-es konstrukcióban is el tudja látni az üzemeltetést, egy felhőszolgáltatónál jóval nagyobb költségekbe kell vernie magát. Ráadásul a felhőszolgáltató (mint amilyen a T-Systems Magyarország is), az üzemeltetési feladatokra dedikált, magasan képzett mérnököket tud hadrendbe állítani.

Privát szféra A T-Systems Magyarország mintegy 400 céggel készített, 2014-es kutatása szerint jelenleg a privát felhő a vállalkozások negyedének jelent vonzó alternatívát valamilyen on-premise megoldással szemben, azonban a megkérdezett cégek több mint fele továbbra is elutasító a publikus és hibrid felhőszolgáltatásokkal szemben. Nem véletlenül: a publikus és a hibrid megoldásokkal szembeni averziók egyik elsődleges oka az, hogy úgy gondolják, nem biztosítható a felhőben tárolt adatok abszolút biztonsága. Nem arról van szó, hogy a publikus felhő „szivárog”, hanem arról, hogy az adatkezelés biztonságával kapcsolatban támasztott jogi előírásoknak (és ügyfélelvárásoknak) egy publikus megoldás esetében még számos jogi szempontból tisztázatlan kérdés van napirenden. Részben a tisztázatlanságok miatt, részben pedig azért, mert egy új technológiai megközelítésről van szó, sok iparágban jogszabály határozza meg, hogy az informatikai infrastruktúra mely elemei kerülhetnek egyáltalán külső szolgáltatóhoz, és melyek nem (jellemzően az érzékeny adatokat kezelő szervezetek, illetve a valamilyen szempontból kritikusnak minősített infrastruktúrához tartozó közművállalatoknál). A privát, vagyis a saját, dedikált felhő a publikus vagy hibrid felhőmegoldásokénál jóval zártabb rendszert képez, amely garantálja az ügyfél számára azt, hogy más cégektől elkülönült infrastruktúrán tudja működtetni saját IT-ját, és ez sok vezető szemében garanciát jelent a stabil és kontrollált működésre.

T-Systems Magyarország – a felhőszolgáltató Mint hazánk vezető infokommunikációs vállalata, a T-Systems Magyar­ország élen jár a felhő alapú szolgáltatások nyújtásában. A cég által nyújtott felhőmegoldások azonban különböznek a glo­­bális szolgáltatók „dobozos” kínálatától: pusztán a virtualizált környezeten túl ugyanis számos értéknövelt, komplex elem is társul a cég felhő alapú megoldásaihoz üzemeltetési, illetve biztonsági oldalról. A T-Systems Magyarország kiterjedt adatközponti infrastruktúrája, élén a budapesti Asztalos Sándor utcában található T-Systems Cloud & Data Centerrel olyan Kelet-Közép-Európában egyedülálló technológiai szintet képvisel, amelyet más ügyfelek mellett több SaaS-szolgáltatást nyújtó vállalat is igénybe vesz. A budapesti adatközponttal mára már egy üzemeltetési szempontból egyenrangú adatközpontot is kezel a cég Budaörsön, így a magas rendelkezésre állás biztosításához szükséges infrastruktúraelemek georedundáns módon is biztosíthatóak a fizikai redundancia mellett.

17

fókuszban

fókuszban

Ügyfelek nélkül

nem megy

Számos módja van a versenyelőny megszerzésének vagy megtartásának, de ezek végül egyetlen dologban csúcsosodnak ki: új ügyfeleket kell szerezni vagy a régieknek kell új termékeket, szolgáltatásokat nyújtani. A felhőből már ez is megoldható. Ügyfeleket szerezni és megtartani nem egyszerű feladat. Csak akkor megy, ha a vállalat értékesítői tudják, kik az

18

ügyfelek, mit vettek eddig, mire lenne még szükségük, mikor küldték ki az utolsó ajánlatot, miben egyezett meg az értékesítő és az ügyfél, a megrendelések teljesítése, szolgáltatások nyújtása rendben megtörténik. Ha ezekkel probléma van, ott a vállalatnak egy ügyfélkapcsolatkezelő (customer relationship manager, CRM) rendszerre van szüksége – még ha esetleg erről nem is tud.

Cserélni is érdemes Ha elmegy a net A felhőszolgáltatásokkal kapcsolatban gyakori félelem, hogy mi lesz akkor, ha egy munkafázis közben megszakad az internetkapcsolat. Az instantSales offline is képes működni: a felhasználó gépére letölthetők a számára hozzáférhető adatok, így akkor is tud dolgozni, ha éppen nincs netkapcsolata. Amikor helyreáll a kapcsolat, a rendszer automatikusan szinkronizál. A működéshez egyébként nem kell nagy sávszélesség, egy 3G mobilinternet gyakorlatilag elegendő.

Integráció és szolgáltatások Az ügyfélkapcsolat-kezelő rendszerek az elsők között költöztek a felhőbe, hogy költséghatékony megoldással növelhessék a vállalati mobilitást. De a felhő alapú CRM-ek között is óriási különbségek lehetnek két igen lényeges területen: hogyan integrálódik a vállalat többi informatikai rendszerhez, illetve milyen szolgáltatások járnak hozzá. A T-Systems Magyarország instantSales megoldása mind a két területen a konkurencia fölé emelkedik. A szolgáltatás a Microsoft Dynamics CRM rendszerére épül. A redmondi háttérnek köszönhetően az instantSales kiválóan illeszthető a meglévő céges infrastruktúrába. Beépülhet az Outlook-ba, ami számos helyen amúgy is az első számú kommunikációs és kontaktkezelő alkalmazás. Így jól érvényesülhet az instantSales elsődleges filozófiája, miszerint az egész rendszer az ügyfelek köré épül, az ügyfeleket állítja a középpontba. Tökéletesen megoldott a Word- és Excel-integráció is, és a Microsoft vállalatirányítási rendszereivel is össze lehet kapcsolni. A szolgáltatások azért lényegesek, mert bármen�nyire is felhőszolgáltatásról van szó, ugyanúgy nincs két egyforma CRM-rendszer, mint ahogy nincs két egyforma vállalat sem. A T-Systems Magyarország vállalja a megoldás beüzemelését, testreszabását és integrációját az ügyfél többi informatikai rendszerével. Műszakilag akár néhány óra alatt is működőképessé lehet tenni a szolgáltatást, hiszen csak a felhasználókat kell felvinni a rendszerbe. A böngészőfelületről elérhető instantSales mellé 7x24 órás telefonos technikai ügyfélszolgálatot is kínál a T-Systems Magyarország, vagyis ha a felhasználónak gondja akad, bármikor felhívhat egy magyarul beszélő szakértőt. Nem egy portálon jelent be valamit írásban, nem email-t ír egy „support@” kezdetű címre, hogy aztán napokon keresztül várjon a válaszra. Mindehhez 5x10 órában elérhető üzleti támogatás is jár, ami már szinte tanácsadás. Mivel a rendszert

a T-Systems Magyarország szakemberei telepítették, töviről-hegyire ismerik nem csak a megoldást, hanem az ügyfél üzleti környezetét is. Ráadásul a taná­csadás igénybe vétele is rendkívül egyszerű. A havidíj már tartalmaz bizonyos óraszámú technikai és üzleti támogatást, de a keretszerződésben is leköthetők az ezen felüli fejlesztői és tanácsadói erőforrások. Ha az ügyfél változtatni szeretne a rendszer működésén, gyorsan választ kaphat az ehhez szükséges időről, és eldöntheti, kéri-e avagy sem. Ha kéri, máris indulhat a munka, nincs szükség hosszadalmas tárgyalási és szerződéskötési procedúrára. Ha ugyanezt a CRM-rendszert a gyártótól rendeli meg az ügyfél, hasonló szolgáltatásokat csak egy rendszerintegrátortól tud kérni, azzal pedig külön kell szerződnie.

Egy másik fontos kérdés, hogy mely cégeknek lehet szüksége felhő alapú CRM-megoldásra? Nem csak egy-egy iparági szegmensben lehet hasznos az instantSales: mindenhol jó hasznát tudják venni, ahol komolyan foglalkoznak az értékesítési tevékenységgel, ahol ügyfélszolgálatot működtetnek, kampányokat vagy akár rendezvényeket szerveznek. Nem számít az sem, hogy van-e már működő CRM-rendszer a cégnél: egy nehezen fejleszthető, bizonytalan jövőjű egyedi megoldást érdemes lehet lecserélni olyan szolgáltatásra, amely mögött az iparág nagyágyúi állnak. Igazi képességeit akkor tudja megcsillogtatni az instantSales, ha viszonylag sok és nevesített ügyféllel dolgozik a cég. Természetesen arra is szükség van, hogy az értékesítők beírják az adatokat, hiszen így bárki felkészülten, az előzmények ismeretében tárgyalhat a meglévő vagy potenciális ügyfelekkel.

Anyagilag megéri Természetesen felmerülhet a kérdés, hogy megéri-e a szolgáltatásként igénybe venni a CRM-rendszert egy vállalatnak? A pénzügyi előnyök eldöntéséhez senkinek nem kell vállalati kontrollernek lennie. Amíg egy nem felhő alapú CRM-rendszer házon belüli futtatásához kell szerver, a szerverhez megfelelő kiszolgáló infrastruktúra (gépterem, UPS-ek, hűtés, elektromos áram, adatbázis mentések), és erőforrás az üzemeltetésre, valamint külön erőforrást kell allokálni a rendszerfrissítésekre, addig a felhőszolgáltatás esetében ezek a költségek a havidíjba beépülve jelentkeznek. A felhő másik előnye az, hogy jól tervezhető, havi költséget jelent, nincsenek előre nem látható, váratlan kiadások. Az implementáció külön költséggel jár, de ezzel kapcsolatban is van választási lehetősége az ügyfélnek. Ha egyben kifizeti, utána a normál havidíjjal számolhat, hűségidő nélkül. A másik opció, hogy a beüzemelés díját beszámítják a havidíjba: ilyenkor minimális felhasználószámot és hűségidőt is kell vállalni. Értelemszerűen minél több a felhasználó, annál rövidebb a hűségidő.

Daka Imre

elemző-tervező T-Systems Magyarország Zrt.

19

fókuszban

fókuszban

Kívülről

kapott

biztonság A számítási felhő a szokásos felhasználói funkciókon túl a biztonsági szolgáltatásoknak is megfelelő terepet adhat. A felhő ezen a téren is ugyanazokat az előnyöket kínálja, mint általában: mindig a legmodernebb technológiát beruházási költségek nélkül, magas rendelkezésre állást tervezhető havidíjért. Az informatikai rendszerek biztonságának garantálása, az internetes támadások kiszűrése, a webes szolgáltatások fenntartása minden vállalkozás számára létfontosságú. Ezt egyre többen ismerik fel, de korántsem biztos, hogy hatékonyan tenni is tudnak érte. Az IT-biztonság mára rendkívül erőforrás-igényes feladat lett, ráadásul az anyagi források előteremtése mellett a szükséges szaktudás megszerzése és naprakészen tartása is komoly gondot jelenthet. Ilyenkor jön jól egy szakértő partner, amely birtokában van ennek a szakértelemnek és a megfelelő biztonsági szint kialakításával járó anyagi terheken is enyhíteni tud. A T-Systems Magyarország és az általa kínált felhő alapú instantSecurity szolgáltatáscsomag mindkettőt biztosítani tudja. A csomagnak három, egymástól független eleme van: a Menedzselt Határvédelem, a Menedzselt anti-DDoS és a Menedzselt Log.

Biztonságos határok A Menedzselt Határvédelem a kívülről jövő fenyegetések ellen védi a cégeket, és egyetlen szolgáltatásban ötvözi a tűzfal, a vírus- és spamvédelem, a behato­lásvédelem és a tartalomszűrés funkcióit. A szolgáltatás elsősorban a kisebb vállalkozások számára lehet hasznos, amelyek ugyanúgy ki vannak téve az Internetről jövő támadásoknak, ugyanúgy kapják a spameket, mint

20

a nagyvállalatok, de a hatékony védekezéshez sem a szakértelmük, sem az erőforrásaik nincsenek meg. Mindezeket biztosítja számukra a T-Systems Magyarország. Az ügyfél egyfajta „étlapot” kap, amelyet a hozzá hasonló cégek igényei alapján állított össze a szolgáltató. A menü informatikai tudás nélkül is értelmezhető: nem szakzsargont használ, hanem az ügyfelek igényeire koncentrál. A vállalat illetékesének egyszerűen csak ki kell választania, hogy milyen funkciókat szeretne (például hogy tiltsák a felnőtt tartalmakat vagy a fogadási oldalakat). A többi már a T-Systems Magyarország dolga. A társaság szakemberei az ügyfél telekomos internet-kapcsolati vonalára ültetik rá a központból kínált védelmi szolgáltatást. Természetesen lehetőség van a kezdeti beállítások módosítására, így ha kiderül, hogy túl szigorú a spamszűrés vagy újabb weboldalakat kellene blokkolni, az is egyszerűen megoldható. Három szolgáltatási csomagot definiált a T-Systems Magyarország: ezek nem annyira a védelem szintjében, mint inkább a szolgáltatás módosítására rendelkezésre álló idő tartamában különböznek egymástól.

Nem a méret a lényeg A T-Systems Magyarország másik biztonsági szolgáltatása, a Menedzselt anti-DDoS a tömeges szolgáltatásmegtagadási támadások ellen véd. Ez a fajta támadás nem új, de amennyire egyszerű, annyira hatásos tud lenni. Lényege, hogy megfertőzött zombigépek seregével (úgynevezett botnetekkel) ugyanazt a szolgáltatást próbálják elérni, másodpercenként akár több ezerszer is. Az oldal mögött álló szerver nem bírja a terhelést, összeomlik, így a szolgáltatást a jóhiszemű felhasználók sem érik el. Ez pedig végzetes lehet az olyan társaságok számára, amelyek bevételeik

Magyar Tibor

rendszermérnök T-Systems Magyarország Zrt.

jelentős részét (vagy éppen egészét) az interneten keresztül szerzik. Nem a méret a lényeg: bankok és a biztosítók éppúgy veszélyben lehetnek, mint egy utazási iroda vagy egy kisebb webáruház. Lehet ugyan „házilag” védekezni a támadások blokkolásával, de a vonalak túlterheltsége miatt a szolgáltatás ugyanúgy elérhetetlen marad. Ezért sokkal jobb megoldás lehet, ha a védelmi vonalat kijjebb, az internetszolgáltatónál húzzuk meg. Neki nem néhány megabites, hanem sok gigabájtos kapcsolatai vannak, amelyeket sokkal nehezebb túlterhelni. Ha a védelmi eszközt a szolgáltató vonalaira helyezzük rá, akkor úgy tudjuk blokkolni a támadást, hogy közben a legális forgalom számára elérhető marad a weboldal. Pontosan ezt nyújtja a Menedzselt anti-DDoS szolgáltatás is, amelyet a szolgáltatás jellege miatt csak Telekomos internet-előfizetőknek kínál a T-Systems Magyarország. A szolgáltatás bevezetése során aprólékos finomhangolás is történik, hiszen fel kell mérni az ügyfél normál adatforgalmi profilját, napi, heti és akár havi szinten is, hogy ki lehessen szűrni a téves riasztásokat. A szolgáltatás díja függ az ügyfél internetes vonalának sávszélességétől, illetve attól is, hogy offline vagy online a védelem.

sem engedhetik maguknak egy saját logelemző berendezés megvásárlását. Nekik kínálja a T-Systems Magyarország (függetlenül attól, ki az internet-szolgáltatójuk) a Menedzselt Log szolgáltatást. Az ügyfélnél telepítenek egy virtuális logelemző eszközt, amely automatikusan begyűjti a biztonsági adatokat, összesítéseket készít belőlük, szükség esetén riaszt is. Az összegyűjtött információk elemzését már a T-Systems Magyarország IT-biztonsági szakemberei végzik. Saját tapasztalataik alapján értelmezik a jelentéseket, statisztikákat, és ebből olyan kimutatást készítenek az ügyfél számára, amelyet könnyen átláthat. A szakértők nem csak azt jelentik le, hogy mi történt, hanem azt is, hogy mindaz, amit tapasztaltak, mit jelent az ügyfélre nézve, és hol tartanak szükségesnek további lépéseket, ellenőrzéseket, hol látnak gyanús tevékenységre utaló jeleket. Az ügyfél így nincs magára hagyva a logelemzőből kizúduló adattömeggel, hanem számára valóban releváns információt kap, amely alapján növelni tudja rendszerei biztonságát. A Menedzselt Log szolgáltatáscsomagjainak árazása több tényezőtől is függ: hány védelmi eszközből mennyi eseményt kell feldolgozni, milyen sűrűséggel és milyen mélységű jelentéseket kell készíteni az ügyfeleknek.

Megfizethető szakértelem A támadások sikeres kivédése mellett rendkívül fontos a biztonsági események, incidensek folyamatos ellenőrzése, elemzése is. Így derülhet fény arra, hogy milyen támadásoknak volt kitéve a szervezet, hol kellene erősíteni a védelmen. Erre a feladatra is vannak a felhasználó által működtethető eszközök, ám a tapasztalat azt mutatja, hogy az eredmények szakszerű értelmezésére ott sincs mindig elegendő erőforrás, ahol ez kötelező lenne. Kisebb cégek sokszor meg

21

fókuszban

fókuszban

iratok nyomában Veszett már el fontos irat a cégen belül két íróasztal között utazva? Előfordult, hogy nem tudta, hol keresse az egyik fontos megrendelést? Fogalma sincs, hogy az ügyfélpanasz kezelése éppen hol tart? Szeretne tisztában lenni azzal, hogy egyes ügyek elintézése miért tart addig, ameddig?

22

Ha mindezekre a kérdésekre igen a válasz, akkor érdemes lehet újragondolni a szervezeten belüli iratkezelési folyamatot. Az iratkezelés, az iktatás az egyik legalapvetőbb, jóval az informatika korszaka előttről származó alapvető vállalati folyamat. Az alapelvek egyszerűek: a működés során keletkező vagy a külső partnerektől, küldeményként érkező dokumentumok elláthatók egy egyedi azonosítószámmal, hogy így nyomon követhető legyen az irattal kapcsolatos összes folyamat és feladat.

a megrendelők számára. Teljes mértékben igazítható a szervezet által megszabott iratkezelési rendhez és ügyviteli folyamatokhoz, elvégezhető vele az iratkezelési feladatok teljes vertikuma az érkeztetéstől, az átadás-átvételen, az iktatáson és az ügyintézésen át, a kiadmányozáson, valamint a postázáson keresztül egészen az irattárban történő kezelésig. Mivel felhőszolgáltatásról van szó, az ügyfél oldaláról semmilyen beruházásra nincs szükség. A teljes, magas rendelkezésre állású, folyamatosan felügyelet alatt álló és frissített, így kiemelkedően biztonságos infrastruktúrát a T-Systems Magyarország kínálja az ügyfeleknek. A felhasználónak csak egy webböngészőre van szüksége: a biztonságos felületre belépve máris láthatja a rá váró feladatokat, elintézendő iratokat. Ennek, és a táblagépek támogatásának köszönhetően a mobil munkavégzés is lehetővé válik.

Ami csak kell

Minden elektronikusan

Ezt az évtizedekig, évszázadokig papíron folyó tevékenységet korszerűsítették és tették átláthatóvá az elektronikus dokumentumkezelő rendszerek. Ilyenek számos formában működnek a vállalatoknál és érhetők el a piacon. Ritka azonban az olyan, felhőből igénybe vehető alkalmazás, mint a T-Systems Magyarország instantDoc megoldása. Az egyszerűen használható, rugalmasan bővíthető és méretezhető, moduláris rendszer teljes körű iratkezelési és feladatkiosztási funkciókat kínál

Az instantDoc működése a vállalatoknál megszokott fizikai iratkezelést képezi le elektronikusan, így funkciói minden gyakorlott ügyintézőnek ismerősek lehetnek. A céghez beérkező papír alapú vagy elektronikus küldemények regisztrálása az érkeztető modulban történik, akár automatikusan, akár manuális módon. A következő lépés az iktató modul. Ebben kerül sor az iratok nyilvántartásba vételére, kezelésére, ügyintézésére, valamint a szervezetek közötti mozgatására. Az iktatószám

kiosztása és felépítése cégszinten és a szervezeti egységek szintjén is definiálható, a dokumentumok tárolására szolgáló könyvtárszerű tárolóstruktúrát pedig úgy lehet kialakítani, ahogy a szervezet fizikailag is tárolja a papír alapú iratokat. Az azonosításnak köszönhetően egy dokumentum kikeresése csupán pár másodpercet vesz igénybe. Már nem a papír vándorol az íróasztalok, irodák, osztályok között, hanem csak annak elektronikus képe, miközben folyamatosan nyomon követhető, hogy ki az ügyintézés felelőse, eddig ki, mit és mennyi idő alatt intézett az adott irattal kapcsolatban, és éppen kinél időzik az irat. A rendszerben minden irat státusza az ügyintézési folyamat lépésének megfelelően beállítható, a státuszváltások naplózásra kerülnek.

Pontosabban, biztonságosabban A normál ügyintézési folyamatot önmagában egy iratkezelő rendszer sem képes felgyorsítani. Ha a folyamatban résztvevők továbbra is ugyanan�nyi idő alatt végzik el a feladataikat, mint korábban, akkor érdemi javulás nem várható. Megtakarítás az iratok mozgatásában jelentkezhet: az iratok elektronikus formában mozognak a telephelyek között, miközben az eredeti dokumentumot az irattárban őrzik biztonságos körülmények között, kizárva az iratmanipuláció illetve a károsodás lehetőségét. Ugyanakkor a rendszer segít átláthatóbbá és egyértelműbbé tenni a folyamatokat és felelősségeket.

Mindenki látja az általa kiosztott és rá váró feladatokat, egy helyen eléri az összes mellékletet, jelentősen rövidül a kereséssel töltött idő. A dokumentum képét a rendszerből bárki lekérheti, egyidejűleg több helyről is, így a másolási és nyomtatási költségek is megtakaríthatók. Az instantDoc alkalmas az irathoz kapcsolódó csatolmányok verziókövetésére, így nincs kétség afelől, melyik a legfrissebb terv vagy határozati javaslat. A folyamatok nyomon követhetősége pedig alapjául szolgálhat az ügyintézési munka számonkérésére, a szervezet általános hatékonyságának javítására. Az átláthatóság felszínre hozhatja a problémákat, megmutatva például, hogy egyes ügyek intézésére mennyi idő megy el, mely állomásokon (esetleg mely ügyintézőknél) állnak az átlagosnál hosszabb ideig a papírok. Nem elhanyagolható előny a hozzáférések korlátozhatósága sem. Nincs többé az íróasztalon hagyott, érzékeny adatokat tartalmazó dokumentum, amibe bárki beleolvashat, és ami könnyen elkeveredhet. A beépített és aprólékosan szabályozható jogosultságkezelésnek köszönhetően egy-egy dokumentumot csak az láthat, kereshet ki, akire az ügy ténylegesen tartozik. A hozzáférések pedig időpecséttel és a felhasználó nevével naplózásra kerülnek.

Nem csak nagyoknak Mindezt pedig egy gyorsan használatba vehető és egyszerűen kezelhető rendszerben kínálja a T-Systems Magyarország. Az instantDoc hasznos

lehet minden szervezet számára, amelyik még csak most ismerkedik az elektronikus iratkezeléssel, de azoknak is, amelyek elégedetlenek jelenlegi iratkezelő rendszerük funkcionalitásával, esetleg jelentős terhet jelent számukra az infrastruktúra fenntartása. Nemcsak a kezelt iratok száma lényeges abból a szempontból, hogy érdemes-e elektronikus rendszert bevezetni: ha viszonylag kevés számú irat bír nagy fontossággal vagy számít bizalmasnak (például tervdokumentációk), akkor már érdemes lehet elektronikusan szabályozni a hozzáférési jogosultságokat. Ha az ügyfél kéri, néhány nap alatt létrehozható számára az alkalmazáskörnyezet a T-Systems Cloud & Data Centerében, hozzáadhatóak a felhasználók, elvégezhetők a szükséges beállítások és a rendszer kész is a használatra. A szervezeti hierarchiát, az irattári tervet, az ügyféltörzset, a tárolási struktúrát, az iktatóhelyeket és könyveket, valamint a hozzájuk tartozó jogosultságokat már a felhasználó is be tudja állítani a rendszer adminisztrációs moduljában (szükség esetén ezekhez a T-Systems Magyarország szakértői segítséget is tud kínálni).

Bandi Zsuzsa

elemző-tervező T-Systems Magyarország Zrt.

23

„A biztosítási szolgáltatás a bizalomra épül. Ehhez elengedhetetlen, hogy ügyfeleink adatait a legnagyobb biztonságban tudjuk.” – VÉGH ISTVÁN, AZ ALLIANZ HUNGÁRIA ZRT. OPERÁCIÓS ÉS IT ÜGYEKÉRT FELELŐS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTESE

A JÖVŐ INSPIRÁL MINKET.

Az Allianz kelet-közép-európai régiójának országaira kiterjedő adatközpont-migrációja révén az ügyféladatok nagy biztonságban, költséghatékonyan kezelhetők.

Együtt lehetséges. t-systems.hu/egyuttlehetseges

24

25

felszínre hozva

felszínre hozva

k n u tart

iban a s o r á v is l á it dig ő v ö j a s é d e k e Okos közl

A jövőről való gondolkodás egyik központi témája mindig az, vajon hogyan változik meg életünk a technológia fejlődésével? Száz évvel ezelőtt készült képeslapok például azt vizionálták, hogy a 21. századi városokban saját hőlégballonnal, függővasutakon vagy mozgó járdákon fognak közlekedni az emberek. Akkor persze még nem tudhatták, hogy a gépkocsi lesz a legdominánsabb közlekedési eszköz, ezért biztosan csodálkoznának, ha látnának egy pillanatfelvételt, ami korunk városképét szemlélteti. Ez leginkább zsúfoltságról, forgalmi dugókról és légszennyezettségről árulkodna. Tegyünk most egy kísérletet, és próbáljuk meg felvázolni, ha nem is száz, csak pár évre előre tekintve, merre tart és milyen lesz a nem is oly távoli jövő városi közlekedése!

Tervezhető világ Az ENSZ előrejelzése szerint 2030-ra körülbelül 5 milliárdan fognak városokban élni, és legalább 13 új megapolisz alakul ki. A városfejlesztési terveknek ezért már most figyelembe kell venniük a népességnövekedéssel járó kihívásokat annak érdekében, hogy meg tudják teremteni a tömeges együttélés élhető feltételeit. Ahogy egyre urbánusabb lesz a világ, úgy kell a városoknak egyre inkább

26

digitálisabbnak lenniük, ebben pedig a legnagyobb szerep az infokommunikációs megoldásoknak jut. A trendek azt mutatják, a települések intelligenssé válását segítendő eszköz már most a lakók kezében van. Az okostelefon ugyanis az a készülék, amely az élet számos területén segíti az embereket egy tervezhetőbb és fenntarthatóbb világ kialakításában, a közlekedéssel kapcsolatos megoldások pedig már előremutatóak. A városi közösségi közlekedés fejlesztésének kulcsa, hogy színvonalas alternatívát nyújtson a személyautó-használattal szemben. Ehhez az utazóknak pontos, hozzáférhető és megbízható információt kell adni az elérhető lehetőségekről valamint megfizethető és kényelmesen beszerezhető jegyeket kell biztosítani a teljes útra. Emellett fontos még, hogy a különböző közlekedési és informatikai eszközök megfelelően kapcsolódjanak egymáshoz, igénybevételük biztonságos és kényelmes legyen. Egy digitális városban az okostelefon a tervezésétől kezdve a megérkezésig a legideálisabb kísérője az utazásnak. Kihasználva ugyanis a valós idejű adatfeldolgozás, a felhő alapú szolgáltatások és mobilalkalmazások előnyeit a városlakók életét számos közlekedést segítő, annak tervezhetőségét könnyítő innováció szolgálja. Előtérbe kerülnek az intermodalitással, forgalmi dugók kezelésével vagy a parkolóhely-kereséssel kapcsolatos fejlesztések, és egyre inkább megszokottá válhat rendszeres alkalmazásuk.

Az okos útitárs

Autózás újragondolva

Egy utazás képlete, nem túl bonyolult: el kell jutni A pontból B pontba lehetőség szerint a legegyszerűbb és leggyorsabb módon. Általában erre a saját autó használatát tartjuk a legjobb választásnak, gyakran azért, mert a közösségi közlekedés nem megfelelő színvonalon szolgálja ki a felmerült utazási igényt. Egymással kombinálva, a menetrendeket összehangolva, a tervezhetőséget szem előtt tartva azonban az infokommunikációs megoldásokkal támogatott a közösségi közlekedés megfelelő alternatívát nyújthat a személygépkocsikkal szemben. A szolgáltatások színvonalának emelése mellett az okos készülékek elterjedésével jelentősen nőtt a közösségi eszközök kényelmi faktora. Az utazás tervezésénél a mobiltelefon különböző lehetőségeket ajánl fel annak megfelelően, hogy a megadott szempontok figyelembevételével a legoptimálisabb módon érjük el a célunkat. A telefonnal nyomon követhetőek a járatok, így azonnal értesülni lehet torlódásokról, balesetekről, az alkalmazás pedig rögtön más útvonalat javasol. A budapesti közlekedők is láthatják a járatok pontos helyzetét a FUTÁR-applikáció segítségével, az utazástervező pedig alternatív útvonalakat kínál a háztól házig való közlekedésben. A jól működő rendszerek a tervezésnél nemcsak a közösségi közlekedési módokat, hanem a kerékpár- vagy éppen a telekocsi-használatot is fel tudják ajánlani opcióként, hiszen a városi közlekedésnél ezek az alternatívák is szóba jöhetnek. Az összehangoltság a jegyvásárlás terén is kulcsfontosságú, az okos készülékek pedig ebben is segítséget nyújthatnak. Elterjedőben vannak az NFC (Near Field Communication) alapú megoldások, amivel a jegyértékesítés és fizetés is korábban soha nem tapasztalt, egyszerű módon valósítható meg. Az NFC alapja a rádiófrekvenciás azonosítás, amely különböző eszközök érintés nélküli kommunikációjára ad lehetőséget, így az erre alkalmas telefonok kiválóan használhatóak az utazások során elektronikus jegyként. Nem kell tehát a jövőben az ellenőröknek papíralapú jegyet, bérletet felmutatni, elég lesz a telefont.

A közösségi közlekedés fejlesztése mellett nem szabad megfeledkezni arról a tendenciáról sem, hogy a forgalomba helyezett gépkocsik száma egyre növekszik, ugyanakkor az európai nagyvárosokban az autóval megtett utazások fele 3 kilométernél rövidebb. Ha azonban több ember használ egy járművet, a környezeti terhelés mellett a forgalmat is lehet csökkenteni. Erre a célra már nem csak a telekocsi, hanem a car sharing, magyarul a közautó-rendszer is alkalmas, ami nemcsak nevében, felépítésében is hasonlít a Budapesten már nagy népszerűségnek örvendő közbringa-rendszerhez. Elsőként Svájcban használtak közautókat, azzal a céllal, hogy praktikus és fenntartható megoldást biztosítsanak azok számára, akik évente kevesebb, mint 10 ezer kilométert tesznek meg. Az autókat egy meghatározott havidíj, valamint kaució letétele mellett bármikor adott időre lehet online, számítógépen vagy okostelefonnal lefoglalni, majd egy kártyával átvenni az erre a célra fenntartott parkolóhelyen. A jármű használat közben óradíjat, valamint kilométerdíjat számol, amelyet kiszámláznak az ügyfélnek, mint bármely más előfizetést. Egyénileg sokkal kevesebb erőfeszítést igényel a rendszer, mint egy saját autó fenntartása, hiszen sem a szervizeléssel, sem a biztosítással nem az igénybevevőnek kell foglalkoznia és a használat költsége az üzemanyag árát is tartalmazza. A tapasztalat azt mutatja, hogy a közautóval rendelkező városokban az autótulajdonosok száma jelentősen csökken. Az autós közlekedés könnyítésére is született jó néhány hasznos mobilapplikáció. Az egyik legnépszerűbb a Waze, egy gamification elemeket tartalmazó alkalmazás, ahol a közösség minden tagja információt küld az útja során tapasztalt eseményekről (dugók, útjavítások, balesetek, traffipax, stb.), így a többi felhasználó is azonnal értesül mindenről. A közösség aktiválása, az aktuális helyzetkép megjelenítése és az utazás élményszerűbbé tétele érdekében használat során különböző „jóságokat” lehet gyűjteni. A beépített játékos elem arra szolgál, hogy rendszer adatbázisa még pontosabb információkat tartalmazzon. 27

felszínre hozva

felszínre hozva

Az autózás jövője:

Connected

A legokosabbak két keréken járnak Boyd Cohen amerikai klímakutató által kidolgozott indikátorrendszerrel hat főbb kategória (lakosság, gazdaság, környezet, kormányzat, életmód, mobilitás) mentén lehet vizsgálni mennyire okos egy város. Ezek alapján minden évben rangsorolják az európai városokat. A 2014-es listán első helyezett Koppenhága, második Amszterdam, harmadik pedig Bécs lett. Közlekedés szempontjából figyelemreméltó, hogy ezekben a városokban a bicikli a legnépszerűbb közlekedési eszköz. Amszterdam például a kerékpáros közlekedés mekkája, hiszen innen indult a már világszerte nagy népszerűségnek örvendő közbringa-rendszer, és itt ma is több mint 10 ezer biciklit használnak a lakosok.

Parkolás, okosan Egy statisztika szerint az autósok átlagban negyed órát töltenek parkolóhely keresésével, ami nemcsak bosszantó, hanem a környezet terhelése mellett a forgalmi dugókat is növeli, és a világ minden nagyobb településén komoly problémát jelent. A megoldást ebben az esetben is a digitalizáció jelenti, vagyis a smartparking, az okos parkolás. Az okosságot ebben az esetben azok a szenzorok jelentik, amelyeket az aszfaltba építenek és jelzik, ha szabad a parkolásra rendelkezésre álló felület. San Fransiscóban a két év alatt kifejlesztett SFpark nevű rendszer lényege, hogy amennyiben egy szenzor észleli, hogy egy parkolóhely megüresedett, azonnal informálja erről a közelben lévő és éppen parkolóhelyet keresőket okostelefonjukon. San Fransiscóban 6000 szenzort helyeztek el városszerte, amelyek egymással, valamint a közelükben lévő parkolóórákkal vezeték nélküli rádiós összeköttetésben állnak. Ha egy autó elfoglal egy parkolóhelyet, azt azonnal észlelik. A rendszer segítségével így gyakorlatilag valós időben lehet nyomon követni az aktuális parkolási helyzetet. Nemcsak a tengerentúlon, Londonban is működnek már szenzoros parkolók, a tapasztalatokra építve pedig várhatóan több nagyváros is beruház a fejlesztésbe.

Bár a szó szoros értelmében beszélni még valószínűleg nem fognak, a jövőben a kommunikáció egyre szélesebb spektrumára lesznek képesek személyautóink. Az infokommunikációs fejlesztések ugyanis a járműiparban csúcsosodnak ki, ahol találkozik az IoT (Internet of Things), a Big Data és az üzleti intelligencia világa. Ma még talán elképzelni sem tudjuk milyen változásokat hoz ez a mindennapi életben, ám jelzésértékű, hogy a 2015-ben forgalomba kerülő gépkocsik ötöde vezeték nélküli M2M berendezéssel fut ki a gyártósorról. De mi is az connected car? A kifejezésnek magyar megfelelője nincs, legjobban a „okos autó” szóösszetétellel lehetne leírni. Az autóba behelyezésre kerülő eszköz a gépjármű szabványos diagnosztikai portjára csatlakozik, majd egy felhő alapú informatikai szerverre meghatározott időnként adatokat továbbít. Az eszköz segítségével a jármű képes önmagát diagnosztizálni: érzékeli a sebességváltozást, fordulatszámot, a hirtelen irányváltásokat, s ezekből következtetést von le a vezető stílusáról is. Emellett, ha lopást észlel, riasztást küld, ha ütközést érzékel, automatikusan segélyhívást indít, a GPS pedig megadja a kocsi pontos koordinátáit. A szenzorokból információ nyerhető ki az autó állapotára vonatkozóan is, így már

Car

meghibásodás előtt lehet tudni, mikor szorul szervizelésre a gépjármű. Az adatokat mobilalkalmazással vagy webes felületen keresztül lehet megtekinteni. Az okostelefon ebben a kontextusban az a készülék, amelynek segítségével a jármű közvetlenül kommunikál vezetőjével. Ráadásul nem szükséges újonnan gyártott autót venni, az összes 2001. utáni benzines és 2004. utáni diesel személygépkocsiban megtalálható a szabványosított csatlakozó. Az üzleti intelligenciát az autó által továbbított adatok elemzése jelenti, mely nemcsak a sofőrök, hanem a flottakezelők, az autógyártók és a biztosítótársaságok munkáját is megkönnyíti. A gyártók felhasználhatják a tapasztalatokat a termékfejlesztés során, hiszen nagyobb rálátásuk lesz arra vonatkozóan, hogy mely elektronikai, műszaki és környezeti tényezők vannak hatással a járművek működésére. A biztosítócégek elsősorban a vezetési stílusra vonatkozó információk alapján ajánlhatnak kedvezőbb szerződéseket. A connected car azonban mindenekelőtt új szintre emeli a vezetés élményét, és jelenleg talán még elképzelhetetlennek tűnő új üzleti modelleket teremt meg a vállalatok mindenapjaiban.

Segítséget hívó bicikli A világ legnagyobb ICT szakkiállításán, a hannoveri CeBIT-en mutatta be a Deutsche Telekom a Canyon kerékpárgyártó céggel közösen kifejlesztett okos biciklit, amely a beépített szenzorokkal jelzi, ha valamely alkatrész elhasználódott és cserélni kell. Súlyos bukás esetén pedig automatikusan segítséget hív, a beépített GPS-s egység ugyanis meghatározza a tartózkodás helyét. A beállításnál a felhasználó több opció közül választhat. A rendszer a koordinátákat SMS-ben elküldheti azoknak, akiknek a számát előtte az okostelefon-alkalmazásban elmentette, de a kerékpár képes közvetlenül a segélyhívó központokat is értesíteni. Ez esetben a koordinátákat a baleset helyszínéhez legközelebb található mentőállomásra küldi el.

Kézben a megoldás A közlekedést segítő mobiltelefonos alkalmazások még csak evolúciójuk elején tartanak, de behálózott világunkban már rengeteg adat nyerhető ki az eszközökből. Az utazási szokások és problémák feltérképezése pedig iránymutatást ad a későbbiekben új megoldások kivitelezésére is. Ha tehát most rajzolnánk le, milyen fejődést képzelünk el a városi közlekedésnek, nem szárnyas autókat, hanem egy okostelefont használó embert helyeznénk a középpontba, aki készüléke segítségével minden helyzetben képes a legoptimálisabb módon elérni célját.

28

29

ge ne rá

felszínre hozva

írta: Kerekes Péter és Zsoldos Tamás

EZ

nemjáték

felszínre hozva

X

Y

Z

ÚJ

generáció

generáció

Betekintés a gamification világába

A gamification egy olyan megközelítés, amely kulcsot ad a vállalatoknak az egyes munkavállalók, mint egyének motiválásához, és a figyelmük hosszú távú fenntartásához. Az alkalmazott IT-megoldások ugyan fontosak lehetnek céljaink elérése szempontjából, de a legfontosabb mégiscsak a mögötte rejlő gondolkodásmód megértése: az, hogy jelentős vállalati változtatások nélkül, könnyedén is el lehet érni kézzelfogható eredményeket – gamification-projektekben nem ritka a 20-30%-os hatékonyságnövekedés.

Amivel számolni kell

A gamification csoportjába sorolhatunk be minden olyan tudatos tevékenységet, amely arra irányul, hogy játékos formában alakítsa át ‒ és természetesen, pozitív irányba módosítsa ‒ egy bizonyos dologgal, jelenséggel, feladattal szembeni attitűdünket, viselkedésünket. Mindegy, hogy egy ügyfélről van szó, akit egy vállalat erőteljesebben kíván megszólítani a közösségi médián keresztül, vagy egy munkavállalóról, akit egy belső megoldással szeretnénk jobb teljesítményre motiválni, a lényeg minden esetben ugyanaz: a számítógépes játékok belső logikájára építve, a figyelmet hosszasan fenntartva lehet csak sikeres egy gamification-megoldás. Ez ugyan ma még egy új terület, azonban több nyugati országban ma már elfogadott iránynak számít és a magyar piacon is egyre több gamification megoldásra építő példát lehet találni a HR, a marketing és az IT-piacon.

Háttérben a motiváció

Ahhoz, hogy megértsük a gamification valódi jelentőségét, érdemes a jelenséget kiváltó okokat megvizsgálni. Egészen a XX. század elejéig tartotta magát az a nézet, amely szerint a munkavállaló az az igásló, aki ha nem hajt rendesen, akkor kemény szóval, sőt, esetleg tettlegesen is, de határozottan ösztökélni kell a munkára. Ennek a szemléletnek az egyik jelképe lett a Henry Ford futószalagos gyártósorai mellett álldogáló, teljesen alkatrésszé váló, szakképzetlen munkaerő. A munkavállalónak ez az archetípusa azonban a XX. század során (nem kis részben a világot felforgató ideológiáknak köszönhetően) elvesztette egyeduralmát. 1960-ban a híres amerikai menedzsment-szakértő, Douglas McGregor a The Human Side of Enterprise című könyvében az előbb leírt, gyári munkás-típusú munkavállalót nevezte X generációnak, míg Y generációnak azokat a második világháborút követő időszakban szocializálódott fiatalokat, akik egészen máshogyan képzelik el a munkavégzést, mint elődeik: sokkal szabadabb, kreatívabb, a döntéshozásban önállóbb közeget kívánnak meg az X-osok.

30

McGregor elméletét részben követve, részben átírva 1991-ben William Strauss és Neil Howe Generations című könyvében osztotta újra a generációkat és új betűjelekkel látta el a századok egymás után következő nemzedékeit aszerint, hogy jellemzően milyen kihívásokkal kell vagy kellett szembenézniük. E felosztás szerint nevezzük ma már azt a nemzedéket Y-generációnak, amelynek tagjai jellemzően 1980-1995 között születtek, és akik napról-napra egyre nagyobb számban jelennek meg a munkaerőpiacon is. Hagyományos, a Ford-féle időkhöz kötődő eszközökkel figyelmüket és motiváltságukat egyaránt nehéz hosszú távon megőrizni. Motivációik rendszerét nagyban meghatározza az, hogy ők már digitális bennszülötteknek számítanak, hiszen szó szerint belenőttek az infokommunikáció által uralt jelenkorba és nem passzív nézői, hanem aktív alakítói az őket körülvevő digitális világnak. Ők azok, akik először a mindennapjaik részévé tették a számítógépes alkalmazásokkal, játékokkal való foglalatoskodást, és ezek mind a mai napig nagy szereppel bírnak életükben. Mindazonáltal a korábbi generációk hétköznapjaiba is betörtek a számítógépes alkalmazások és játékok – a gamification nem csak az új generációk kiváltsága, de kétségkívül nagyobb hatást ér el náluk.

Trend vagy szemlélet?

A számítógépes játékok piacának ugrásszerű növekedését nem lehet elválasztani az Y-generáció viselkedési és fogyasztási szokásaitól. Nem csoda, ha más iparágak nagyvállalatai is felfigyeltek a játékiparban rejlő potenciálra és feltették a kérdést: hogyan lehet játékokon keresztül folyamatosan növekvő bevételeket elérni, nem játékipari, játékfejlesztői szektorokban? A gamification fogalma nagyjából 2003 és 2005 környékén jelent meg először vállalati környezetben alkalmazott, játékhoz hasonló megoldásokkal. Ezekben bizonyos tevékenységekért pontokat, bizonyos pontmennyiségért vagy tevékenységtípusért jelvényeket lehetett kiérdemelni, de ranglisták is képződtek már (röviden: PBL – points, badges, leaderboard). Mégis, ezek a szükséges, de nem elégséges feature-ök csak 2008-ban, a nemzetközi hírnévnek örvendő szakértő, Gabe Zicherman révén váltak egy egységes gondolati-módszertani

Homo ludens

A játékos ember, vagyis a homo ludens koncepcióját alapul véve (Johan Huizinga azonos című munkája alapján) az ember hajlamos arra, hogy olyan időtöltést keressen, amin keresztül egyszerre érezheti magát szabadnak és hasznosnak is. A számítógépes játékok által kínált valóságmagyarázatok, a second life, és a hasonló, kvázi függőséget okozó megoldások sikerességének egyik elsődleges oka az, hogy valójában nem kívülről, hanem belülről jön a használatukra való késztetés.

generáció

keretrendszerré, és integrálták a gamification megoldásokban rejlő üzleti lehetőségeket valódi motivációelméleti megfontolásokkal. Azaz egy gamification megoldás ‒ attól függetlenül, hogy külső ügyfeleknek, vagy belső munkatársaknak készült ‒, szabályokkal rendelkező, konkrét célokat meghatározó, nem spontán, strukturált, egy adott rendszerbe integrált, a való világban is értelmezhető kimenettel bír. Utóbbi két kitétel a legtöbb hagyományos játék, vagy éppen szimuláció esetében legfeljebb megkötésekkel értelmezhető, viszont a gamification eseté-

AdvenTures Nagy kihívás rábírni kollegáinkat arra, hogy időben jelentsék le projektóráikat projekt kontrolling eszközünkben ‒ ez az adminisztratív feladat nem tartozik a kedvenc időtöltések közé. Legtöbb esetben az utolsó pillanatban kerül rá sor, vagyis a hónap vége felé közeledve, amivel egyrészt nem kap a cég kontrolling területe a megfelelő időben megfelelő

ben definitív jegyek. A gamification valódi forradalma 2010-12 környékén kezdődött az első alkalmazásokkal Amerikában, és a világot bejárva Izraelen keresztül egészen Ázsiáig, 2013-tól éli korai fénykorát. A gamification potenciálját mutatja, hogy már nem csak egy egyszerű hype, hanem egzaktul mérhető, valódi üzleti trendként van jelen a világban. Fontos kérdés, hogy magán egy játékszoftveren túlmutató, további hozzáadott értéket jelentő kompetenciákra, mint például a szervezetfejlesztésre és tanácsadásra, folyamatfejlesztésre, vagy az érettség-felmérésre milyen nyitottság mutatkozik egy-egy vállalatnál. Tudniillik egy, a gamification jegyében bevezetett megoldás nem hoz egy szervezet életében sem forradalmi változásokat, önmagában

generáció

nem alkalmas arra, hogy bármilyen problémát megoldjon. Ha egy szervezet hatékonyságának növelése érdekében kíván valaki egy gamification megoldást bevezetni, hosszú távon nem sokra megy, ha nem társít hozzá szervezetés folyamatfejlesztési feladatokat. A gamification korai szakaszában bevezetett, már említett PBL-megoldások csak rövidtávon képesek fenntartani a figyelmet, márpedig mind egy szervezeten belülre, mind egy szervezeten kívülre irányuló megoldás esetében ‒ hacsak nem egy kampány jellegű, időleges eredmény

mennyiségű adatot az adott hónap során, másrészt pedig túlterhelést okoznak az egyszerre történő tömeges lejelentések. Ennek kezelésére, a lejelentések hónapon belüli eloszlásának javítását támogatva fejlesztettük ki rendszerfüggetlen gamification megoldásunkat, amit AdvenTures-nek neveztünk el.

elérése a cél ‒, a hosszú távú fenntarthatóság az, amely a legfontosabb elem. Ahhoz, hogy például több elkötelezett, aktív vásárlót eredményező gamification megoldást indítsunk vállalatunk közösségi oldalán, erős IT-pszichológiai skillekre és folyamatos, érdemi tartalom generálására is szükség van a megoldást kialakító cégnél.

31

felszínre hozva

felszínre hozva

Medikai rendszer a XXI. századnak A magyarországi egészségügyi intézményrendszer az utóbbi években több olyan, jelentős változáson átesett, amelyek szükségképpen kihatással voltak az egyes intézmények napi működését támogató medikai rendszerek funkcionalitásaira éppúgy, mint azok ideális üzemeltetési modelljére is. A T-Systems Magyarország ennek tudatában alakította ki MedSol SMART elnevezésű medikai termékét, ezzel megadva az intézményi keretek változásával felmerülő kérdésekre a megfelelő válaszokat.

Egy kézből A megyésítés az egyik olyan trend, amellyel egy egészségügyi intézménynek lépést kell tartania: ez elsősorban azt jelenti, hogy az alapellátási funkciók mellett bizonyos szakellátási feladatok is régiós eloszlás szerint válnak értelmezhetővé és ezek a funkciók a régión belül kerülnek átcsoportosításra. Ennek egyik legfontosabb oka a mindenki számára minőségi ellátás biztosításán túl a hatékony és átlátható intézményi működés kialakítása. A létrejövő régiókban lévő egészségügyi intézmények az eddiginél sokkal szorosabban fognak együttműködni, az átalakuló működési logika egyben újfajta informatikai keretek kialakítását is szükségessé teszi. A T-Systems Magyarországnál az egészségügyi szektor előtt álló kihívásokból fakadó elvárások mentén ‒ a meglévő megvalósítói tapasztalatainkat felhasználva ‒ alakítottuk ki a MedSol SMART-ot,

32

ami stabil platformja lehet a regionális központoknak. Cégünk egészségügyi portfóliójában intézményközi kommunikációt biztosító rendszertől az integrált egészségügyi gazdasági alkalmazáson át, az eHealth-megoldások széles választéka megtalálható. Egyik legfontosabb termékünk a saját fejlesztésű MedSolution kórházi informatikai rendszercsaládunk, ami a maximális integrálhatóságra való törekvés eredményeképpen az intézmény alapműködésének kiszolgálásán túl a többi fontos, korszerű – esetenként nemzetközi gyártók által szállított, illetve szolgáltatott – informatikai megoldásokkal is képes szerves kapcsolatot és együttműködést kialakítani. Ehhez a rendszercsaládhoz csatlakozik most a MedSol SMART, amely beépített megoldásokkal, követhető munkafolyamatokat előtérbe helyezve képes támogatni egyidejűleg több intézmény egészségügyi személyzetének napi adminisztratív munkáját. Szabványos, a sztenderdeket figyelembe vevő kialakításának köszönhetően a MedSol SMART a meglévő vagy leendő medikai informatikai rendszerekhez könnyen illeszthető. A biztonságos adatmigráció zökkenőmentes átállást tesz lehetővé. A T-Systems Magyarország pedig a termékhez kapcsolódó teljes körű IT megoldásokat tud biztosítani, a munkaállomások telepítésétől kezdve a hálózatkiépítésen át, amely megoldások akár felhőszolgáltatásként is igényelhetők.

Első a beteg A betegekre fordítható, gyógyítással, kezeléssel töltött idő folyamatosan csökken, az egészségügyi ellátó személyzet folyamatos időprés alatt dolgozik.

Ennek következtében minden perc, amely a ténylegesen nyújtott egészségügyi szolgáltatás adminisztrációjára megy, a betegtől elvett idő. Ezért minden medikai rendszer esetében kulcsfontosságú, hogy könnyen használható, a betegellátási folyamatban résztvevő munkatársak szakmai igényeit teljes körűen kiszolgáló rendszer legyen. A MedSol SMART kialakításánál nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy mind az orvosok, mind az egészségügyi dolgozók egy intuitív, kezelőbarát felülettel találkozzanak a használat során. A könnyen kezelhető, ergonomikus kialakítás mellett arra is törekedtünk, hogy egy vizuális szempontból letisztult felülettel rendelkező terméket nyújtsunk. A MedSol SMART felülete lehetővé teszi, hogy a munkavégzés során párhuzamosan is elvégezhetőek legyenek bizonyos feladatok sőt, egyszerre több munkahelyen több beteg kezelése is megoldható. A felhasználó bármelyik munkaállomásról is jelentkezik be, ott folytathatja a munkáját, ahol korábban abbahagyta, mivel a rendszer profilok szerinti hozzáférést tesz lehetővé. Ez olyan környezetben, ahol nem jut minden munkatársra külön számítógép, nagy előnyt jelent a folyamatok gördülékenységének biztosítása érdekében. További könnyebbséget jelent az áttekinthetőség szempontjából, hogy a szoftveren belül intelligens kereső segíti a szükséges információk megtalálását. Megadott hívószavak alapján összetett keresés is indítható, amivel tovább egyszerűsíthető és gyorsítható a keresési folyamat, ezzel spórolva meg az

adminisztrációra fordított időt és energiát. A MedSol SMART révén egyszerűsíthető a dokumentációs folyamat, így a teljes ellátás során mindig a beteg marad az első.

Megoldás a felhőből Sokan idegenkednek a felhőmegoldásoktól, pedig a skálázhatóság, a költséghatékonyság, és a mobilitás szempontjából is az út a felhők világán át vezet. A több telephelyes működést támogató MedSol SMART-ot kisméretű intézmények és nagyméretű, több telephelyes kórházak éppúgy használni tudják, mint állami, önkormányzati fenntartásban

vagy magánkézben lévő intézmények. A software-as-a-service alapon, havidíjas szolgáltatásként is igénybe vehető MedSol SMART - rugalmasan skálázható a mindenkori intézményi igények mentén. Megoldásunkat a törvényi előírásoknak való megfelelést figyelembe véve privát felhőből, például az egy régión belüli felhasználók számára, magas rendelkezésre állás mellett nyújtjuk ügyfeleinknek. A privát felhő lehetővé teszi, hogy az érzékenynek számító adatok a legmagasabb biztonságban legyenek kezelve. Ehhez járul hozzá a privát felhő infrastruktúráján túl az is, hogy a MedSol SMART szigorú jogosultági szabályrendszert, titkosított adatelérést

és részletes naplózást biztosít, így a szenzitív adatokhoz való, illetéktelen hozzáférés lehetetlenné válik. A több helyi intézmény közötti együttműködést, a közös munkát nagyban támogatja az is, hogy a MedSol SMART-hoz további kommunikációs eszközök is integrálhatóak, így akár videókonferencia-megoldás, vagy vékonyklienses eszközök is. Ezek jelentőségét nem is szükséges részletezni egy olyan területen, ahol akár néhány percen is múlhat egy-egy beteg sorsa.

Nyíltabban, egyszerűbben A MedSol SMART teljes egészében nyílt forráskódú szoftverekre építve, akár ingyenes adatbázis kezelőn futtatható, egy egyedülálló, az egészségügy speciális igényeinek megfelelő informatikai platformot képez. A rendszer modularizált felépítése, egységes kódtárkezelése, az öntanuló menük, testre szabható listák mind-mind valós ügyfélértéket teremtenek, ami gyorsabb bevezetésben, kevesebb oktatásban, alacsonyabb support-igényben nyilvánul meg. Továbbá lehetőség nyílik az alaprendszerre további, egyedi igényeknek megfelelő megoldásokat, modulokat fejleszteni, mint például telemedicina, beteglogisztikai, vagy klinikai döntéstámogató rendszereket.

Sándor László

kompetenciaközpont vezető – Egészségügyi megoldások T-Systems Magyarország

33

közeli távolság

közeli távolság

Mára a vállalatok és dolgozóik által használt mobiltelefon készülékeknek több mint 60%-a valamilyen okoskészülék, amelyre alkalmazások telepíthetők, mobilinternet használatára képesek, WiFi-eléréssel rendelkeznek, és támogatják a céges levelezés igénybevételét. Hogyan menedzselhetjük távolról a céges mobilokat?

írta: Horváth Varga János és Kiss Péter

Óvjuk

tudatosan mobilkészülékeinket!

A vállalati mindennapok része Szinte természetesnek vesszük, hogy az asztali vagy laptop számítógépünket valamilyen szoftveres védelmi rendszerrel védjük a támadások ellen, sőt, ha informatikai támogatásra szorulunk, a rendszergazdának nem szükséges személyesen megjelennie, hanem távolról tud segíteni nekünk. A legtöbb cég biztosít dolgozóinak valamilyen mobiltelefont, egyre inkább valamilyen okostelefont. Ezek a mobil email használattal vagy más vállalati alkalmazás bevezetésével értékes vállalati adatokat is tárolhatnak. A névjegyzék, híváslista, SMS-ek mellett bizalmas, a vállalati titok körébe tartozó dokumentumok is a készülékre kerülhetnek. Míg a címjegyzék elvesztése a készülék felhasználójának, addig a céges adatok esetleges kiszivárgása a vállalat információbiztonsági csoportjának jelenthet nagy fejfájást.

Miért MDM? Az MDM-rendszerek (Mobile Device Management – Mobilkészülék menedzsment) a mobilkészülékek menedzsmentjében tudnak komoly, távoli informatikai támogatást nyújtani. A vállalat napi élete során számos dolgozónak van valamilyen mobilkészülékkel kapcsolatos napi feladata. Új készüléket kap, amin be kell állítani a vállalati levelezést, céges dokumentumokat szeretne megnyitni telefonján, vagy rosszabb esetben elveszíti a készülékét, amit a céges adatok biztonsága érdekében mielőbb szükséges letiltani, távolról törölni. Az MDM-rendszerekkel ezek a feladatok okostelefonokon és táblagépeken is elvégezhetők távolról, nem szükséges megvárni az IT-s munkatárs személyes informatikai segítségét. Az MDM révén a készülékekre kikényszeríthető a vállalati biztonsági szabályzat (pl. megfelelő bonyolultságú lezáró kód használata, háttértár titkosítása, stb.), az elveszett vagy ellopott készülékek távolról törölhetők. De az MDM szolgáltatás nem csak az információbiztonság terén nyújt megoldást: az okostelefon és táblagép–flotta kezelésében is hatékony segítséget jelent a készülék beállításától (WiFi, VPN, email, alkalmazások telepítése, egyéb beállítások kezelése) kezdve annak folyamatos monitorozásán keresztül a hatékony távoli hibaelhárításig is.

A funkcionalitásokról Az MDM-rendszerek tudása szerteágazó, de a legfőbb funkciók között van a lezáró kód kikényszerítése, a vállalati levelezés beállítása távolról, céges WiFi-hozzáférés konfigurációja, illetve a készülék távoli törlése. Az MDM-alapfunkciókon túl

34

hazánkban is egyre népszerűbbek a Mobile Application Management (MAM) funkciók, így például a vállalati alkalmazástár, a vállalati appok központi terítése, konfigurálása, védelme (per-app VPN, alkalmazásadatok titkosított tárolása a készüléken). Következő lépcső a Mobile Content Management (MCM), amely révén már az alkalmazások által kezelt vállalati adatokhoz történő hozzáférés menedzsmentje is az Enterprise Mobility Management (EMM) rendszer részeként történik meg. Ezáltal kontrollálható a mobilról történő intranet site-ok elérése, a vállalati SharePoint site elérés. A dokumentumok fájl szintű követése és védelme is megvalósítható: ki, mikor, milyen készüléken nyitott meg egy dokumentumot, megosztás esetén csak az engedélyezett felhasználók tudják azt megnyitni.

Felhőből vagy helyben? A szerver alapú megoldások dominánsak az IT szolgáltatások világában, általában minden szolgáltatást egy vagy több adott szerver szolgál ki. Ügyfeleink gyakran a saját szerverteremben történő kiszolgálók telepítését választják, saját szerver- és alkalmazásüzemeltetéssel. Ugyanakkor ezen szerverek esetében nem fontos az ügyfélnél való elhelyezés, hiszen az ügyfelek számára elérhetők a különböző nagysebességű vezetékes vagy mobilinternet–szolgáltatások. Az egyik legbiztonságosabb megoldás tehát, ha ezek a szerverek a szolgáltató telephelyén hosztolva, egy olyan adatközpontban helyezkednek el, amelyet a szolgáltató felügyel, és ahol biztosítva vannak a megfelelő üzemeltetési körülmények. A felhőszolgáltatások egyre nagyobb részt hasítanak ki az IT szolgáltatások piacán maguknak. Az MDM/EMM megoldások is elérhetőek mind on-premise, hosztolt vagy akár felhőszolgáltatásként. Az MDM-megoldások igénybevételéhez is szükséges (a felhasználók mobilkészülékein kívül) egy központi szerver, amelyet a rendszergazda felügyel, és aminek a segítségével a vállalati MDM-funkciók, profilok állíthatók be a felhasználóknál. Ennek a szervernek a „helye” lehet a felhőben is: ilyenkor az MDM-szolgáltató felel a szerver elhelyezéséért, annak biztonságos áram-, illetve internet ellátásárért. Ezenkívül lehet ez a szerver on-premise alapon működő, vagyis az ügyfélnél elhelyezett is. Mindkét megoldásnak megvan a maga előnye: azon ügyfelek, akik inkább az általános MDM-funkcionalitást használják, azok a felhőt részesítik előnyben, míg azok, akiknek fontos a teljes testreszabás, helyben üzemeltetik MDM-szerverüket. A T-Systems Magyarország elődvállalatai révén 2009 óta nyújt ügyfeleinek felhőalapú MDM-szolgáltatást, amely az elmúlt évek során két alkalommal is teljes megújuláson esett át. Szolgáltatásunk a magyar pénzügyi szektor kiemelt szereplőinek bizalmát is elnyerte. A felhasználás alapú, havidíjas árazása és a szolgáltatás gyors bevezethetősége vonzó lehetőség az MDM felé nyitó vállalatok számára. Emellett a saját infrastruktúrában gondolkodó ügyfeleink számára biztosítjuk az on-premise rendszer telepítését és igény szerint annak üzemeltetését vagy támogatását is. A T-Systems Magyarország termékportfóliójában több EMMgyártó terméke is megtalálható a speciális igények kielégítésére, ugyanakkor a legtöbb esetben a piacvezető MobileIron megoldását javasoljuk ügyfeleinknek.

35

közeli távolság

közeli távolság

építve

Márkára A márkaélmény szerepe a T-Systems Magyarország ügyfélélmény-stratégiájában

Elé menni az ügyféligényeknek és kiemelkedő ügyfélélményt nyújtani az ügyfeleknek – ez cégcsoportunk egyik stratégiai célkitűzése és emellett napjaink egyik leggyakrabban használt üzleti célkitűzése (CEX - customer experience) is, amelyről igen gyakran esik szó különböző fórumokon. Szinte már közhelynek számít az üzleti szférában az a megállapítás, hogy az elégedett ügyfél ma már nem minden. Tudjuk, hogy versenyelőnyre csak az a cég tehet szert, akinek az ügyfelei hosszú távon elégedettek és egyben lojálisak is, mert ez a réteg termel tervezhető profitot. Látnunk kell emellett azt is, hogy az ügyfél lojalitásának növelése nem csak és kizárólag az ügyfélélmény-tevékenységek célja és eredménye. A lojalitásnövelés legütőképesebb eszköze a tudatos márkaépítés és márkahasználat, amellyel erősebb kötődés alakítható ki az ügyfélben, hogy emocionálisan kötődjön a céghez és a brandhez egyaránt. Különösen fontos, hogy a márkamenedzsment és az ügyfélélmény-menedzsment összehangoltan működjön és a brandkommunikáció által az ügyfélben támasztott elvárásokat valóban teljesítse a vállalat.

Kinek kommunikálunk? A nagyvállalati döntéshozó mint magánember Márkakommunikációnk kialakításakor első kérdésként merül fel, hogy pontosan kinek kommunikálunk, hogyan határozható meg a célcsoportunk. A B2B-szektor ICT szereplőjeként a nagyvállalatok döntéshozóit határozhatjuk meg elsődleges célcsoportunkként. A szektorból eredő sajátosság, hogy célcsoportunk demográfiai értelemben lényegesen homogénebb, mint például egy lakossági célcsoport. A nagyvállalati ICT döntéshozók csaknem 90%-ban férfiak, korban, iskolai végzettségben és egyéb demográfiai jellemző­kben is viszonylag pontosan definiálható az a kör, akinek kommunikálunk. Ügyfeleink azonban nem csak mint nagyvállalati döntéshozók szereznek benyomásokat, hanem magánemberként is. A T-Systems Magyarország ügyfelei sok esetben a Telekom lakossági ügyfelei is egyben, így esetükben a két márka kommunikációjának egymásra hatása különösen erős és kétirányú.

emocionális értékként jelenik meg a partnerség, nyitottság és a közös sikerekhez való hozzájárulás is. Arról is képet kaptunk, hogyan viszonyul a T-Systems márkaképe a Telekomról alkotott márkaképhez. Ez utóbbi azért is különösen érdekes és fontos kérdés számunkra, mert a Magyar Telekommal közös vállalatcsoport részeként a T-Systems márka a Telekom márkával bizonyos szintig közös brandet épít, de a nagyvállalalati ügyfelek szolgáltatójaként nekünk külön is látnunk kell, hogy milyen értékeket adunk mi ehhez. A T-Systems Magyarország márka esetén erős márkaértékként jelenik meg a piacvezető pozíció és a szakértelem. Így számunkra a feladat az, hogy ezt az egyfajta technológiai vezető szerepet ügyfélélménnyé fordítsuk át a mindennapokban, és technológiai tudásunk legjavát adva, az ügyfelek konkrét üzleti problémáira keressük meg a legjobb válaszokat. Vizsgáljuk az ügyfelekkel való érintkezési pontokon (touch point) az ügyfelek cégünkről szerzett tapasztalatait és a visszajelzéseket egyre tudatosabban igyekszünk visszavinni a szervezet működésébe. Ez a customer experience management egyik fő feladata. Viszont itt soha nem szabad elfelejtenünk, hogy az ügyfél számára touch pointnak nem csak azok a kapcsolati pontok számítanak, ahol mi, mint T-Systems Magyarország kapcsolatba lépünk az ügyfelekkel, hanem azok a megjelenési formák is, amelyek nem közvetlen interakcióra épülnek. Az ügyfél szemüvegén át nézve az is touch point, ha fórumokon olvas rólunk, más ügyfelek véleményét hallgatja meg vagy éppen a kezébe veszi ügyfélmagazinunkat, a JövőKépet. Éppen ezért az ügyfél ezen az úton szerzett tapasztalatait is figyelembe kell vennünk és tudatos márkakommunikációval meg kell erősítenünk ezeket az érintkezési pontokat, ha valódi alapokon nyugvó márkaélményről akarunk beszélni.

Amennyiben egy márka olyan értékeket kommunikál, amelyek végül nem párosulnak megfelelő szintű tapasztalattal – tehát „túlígéri” a saját képességeit – az lényegesen károsabb egy vállalat reputációjára nézve, mint egy előzetes márkaígéret nélküli, önmagában vett negatív élmény.

Ezért aztán a márkakommunikáció akár egy kétélű fegyverré is válhat. Így például, ha egy márka önmagáról azt az image-t kommunikálja, hogy rugalmas, proaktív, fiatalos, de ezzel szemben a napi működésben az ügyfelek bürokratikus, rugalmatlan működést tapasztalnak az összességében lényegesen többet árt a cégnek, mintha a márka egyáltalán semmit nem kommunikált volna önmagáról. A T-Systems Magyarországnál mi arra törekszünk, hogy márkánk tudatos építése és ügyfélélmény– stratégiánk összehangoltan működjenek és azonos célt szolgáljanak: a branded customer experience – azaz a márkaélmény megteremtését. Ehhez a kiindulási alap az, hogy ismerjük azt, hogy mit tapasztalnak velünk kapcsolatban az ügyfeleink jelenleg. A T-Systems Magyarország márka 2012-es létrejötte óta évente monitoroztuk ugyan bizonyos márkaértékeink változását, de a tavalyi évben szükségesnek éreztük egy átfogó képet adó márkakutatás lebonyolítását is. A kutatás során számos izgalmas jellegzetességre derült fény. A számszerűsíthető információk mellett (mint például az ismertség) olyan érdekességeket is megfigyelhettünk, hogy jelentősen eltér a márkaképünk az IT és a telekommunikációs piacokon, valamint azt, hogy a T-Systems márkához többségében funkcionális márkaértékeket kapcsolnak ugyan az ügyfelek, de emellett erős

36

Nyiri Mária

ügyfélélmény menedzser T-Systems Magyarország Zrt.

37

közeli távolság

közeli távolság

Ha az elhatározás megszületett, az első lépés mindig a pillanatnyi helyzet feltérképezése és meghatározása, legyen szó a szervezet felépítéséről, a vezetők felelősségének kérdéséről, a folyamatok és a hozzájuk kapcsolódó tudásanyag megfelelő dokumentáltságáról, a folyamatok végrehajtásával kapcsolatos feladatokról és felelősségi körökről, a meglévő támogatórendszerek funkcionalitásáról, a mérések és jelentések logikájáról, vagy éppen a folyamatos fejlődés kontrolljáról.

Tényleg mindenki másként

Minőség, garancia, mérhetőség

egyforma? Az ismert és elismert matematikus, Mérő László könyvének a címe szól így: Mindenki másként egyforma. Bár ez a könyv a döntési stratégiákról szól, nem az IT szolgáltatásmenedzsmentről, de a címében megfogalmazottak abszolút vonatkoztathatók erre a területre is: melyek azok a szempontok a folyamattámogatásban, amelyek a meglévő rendszerek állapotától, a szervezet érettségétől, az adott vállalat core businessétől egyaránt függetlenek?

A kijárt ösvény mentén… Minden cégnek a tevékenységéhez kapcsolódó, jogi és iparági követelményekhez, illetve szervezeti érettségéhez mérten kell megválasztania azokat az eszközöket, amelyeket a saját vállalati működése felügyeletéhez igénybe akar venni. Teljesen más intenzitású IT-felügyeletet igényel egy közepes méretű termelő vállalat, egy országos fiókhálózattal rendelkező pénzintézet, vagy egy közszolgáltatást nyújtó közművállalat. Az IT szolgáltatásmenedzsment nemzetközileg elfogadott módszertani kereteit az ITIL foglalja magába. Mára már a legtöbb szervezet az IT-ra mint közműre tekint, de az iparági legjobb gyakorlatok mentén kialakított, folyamatosan fejlődő, megújuló módszertan alapján bármilyen szervezet IT-támogatása felépíthető oly módon, hogy az a vállalat számára valódi értéket közvetítsen.

38

Az értékteremtés módja sokrétű lehet, de a siker mindenképpen az összhangban keresendő, legyen szó minőségi Service Desk funkcióról, fejlett önkiszolgáló webes portálról, tudásmenedzsmentről, naprakész eszköz- és konfigurációs nyilvántartásról, a velük szimbiózisban működő, átlátható, megismételhető és mérhető folyamatokról, vagy éppen az ezek kiszolgálását segítő folyamattámogató (ticketing) és felügyeleti rendszerekről.

Érettség Bármennyire is sokat hangoztatott benchmarkot jelent az ITIL hazánkban, ma mégis kevés vállalat rendelkezik olyan fokú érettséggel, hogy az ITIL szerint értelmezhető, definiált és valóban működő folyamatai legyenek.

Az ITIL az állandó változásról szól, így törvényszerű, hogy az ITIL szerinti folyamatok kialakítása egyben az informatikai szervezet egészének változását is jelenti. Tapasztalatom szerint a leggyakrabban elkövetett hiba, hogy egy vállalat az „ITIL projektre” mint klas�szikus szoftverbevezetésre tekint, és figyelmen kívül hagyja magának a szervezetnek a fennálló helyzetét, adottságait és képességeit. Gyakran előforduló probléma továbbá, hogy az ilyen jellegű fejlesztéseknek nincs konkrét „szponzora”, a menedzsment helyett az IT diktálja a célokat, saját elképzelései és bizonyos kényelmi szempontjai szerint. A változás igényének egyértelmű kinyilatkoztatása és a megfelelő vezetői elkötelezettség nélkül az ITIL szerinti átalakítás már a kezdetektől kudarcra van ítélve.

Ha arra törekszünk, hogy egy vállalat az informatikai szervezetet kiemelt stratégiai partnereként tartsa számon, az informatikai szervezetnek minőségi szolgáltatásokat kell nyújtania. Minőséget csak akkor tudunk garantálni, ha valamit megfelelően definiálunk is. Egy megfelelően definiált folyamat a megismételhetőség záloga és a standardizálás alapja, de amit nem definiáltunk megfelelően, annak a minőségét sem tudjuk biztosítani. Ráadásul a nem definiált folyamat nem is mérhető, ebből következően pedig nem számon kérhető és nem is fejleszthető. Rendkívül lényeges tehát, hogy már a tervezés korai szakaszában „kódoljuk” a folyamatokba azokat a mérési pontokat, amelyeket később referenciaként tudunk felhasználni.

Itiner a fejlődésre Amikor már tisztában vagyunk a szervezetünk képességeivel, világosan és reálisan látjuk a mű­ködtetett folyamataink és rendszereink határát,

FBI-akció – az Ön vállalatánál is! Azoknál az érdeklődőknél, akik még nem kerültek kapcsolatba a T-Systems Magyarország szolgáltatásmenedzsment vagy IT-biztonsági tevékenységével, kedvezményes áron, rapid módszertannal átfogó rendszerfelmérést végzünk, hogy meghatározzuk az adott vállalat FBI-mutatóját, vagyis a Felügyelt és Biztonságos Indexét.

Az FBI-akció tartalma (maximum 5+5 embernap erejéig): • ITIL érettségi felmérés (folyamatok megléte, eszközös támogatása) • Biztonsági érettségi felmérés (benne: külső etikus hackelés) • A felmérés megállapításait tartalmazó riport személyes prezentálása, fejlesztési javaslatok, útiterv átbeszélése. Ha felkeltette cége érdeklődését akciónk, jelentkezzen a [email protected] címen keresztül!

valamint megismertük a legjobb gyakorlatokban rejlő lehetőségeket, el kell döntenünk, hogy melyik irányba kívánunk tovább lépni, mely folyamatainkat, milyen mértékben vagyunk képesek fejleszteni, hova akarunk eljutni, mit, és mikorra kívánunk elérni. Fontos tudnunk, hogy a meglévő informatikai folyamataink fejlesztése időigényes feladat, amelyet a szervezetünk lehetőségei (érettsége) és a fejlesztéssel járó változások befogadásának sebessége egyaránt behatárolnak. Lényeges, hogy ne elszigetelt területekben gondolkodjunk, hanem a szolgáltatásmenedzsment-folyamatok egy tág körét felölelő

fejlesztési útitervet (roadmap) vázoljunk fel. Az útiterv célja a fejlesztett folyamatok összhangjának megteremtése, amely tartalmazza a rövid és hosszú távon elérendő vállalásainkat, mint ahogy azokat a kisebb, mégis nagy hozadékkal járó fejlesztéseket is, amelyek szinte azonnal érzékelhető és értékelhető eredményt mutatnak (quick-winek). A folyamatfejlesztési roadmap, bár az informatika teljes egészének csak egy dimenzióját képviseli, mégis szerves részét kell, hogy képezze egy vállalat teljes informatikai stratégiájának.

Az IT-szolgáltatásmenedzsment legfontosabb építőelemei • Incidenskezelés: Az informatikai szolgáltatásokban és érintett infrastruktúra elemekben keletkezett hibák gyors és hatékony javítását szolgálja a hibák pontos osztályozásával, valamint a megfelelő szakterületekhez és szakértőkhöz történő gyors továbbításával. • Problémakezelés: A hibák mögöttes, (gyökér)okainak felkutatása, kerülőmegoldások biztosítása. • Tudásmenedzsment: Az üzemeltetés során szerzett tapasztalatok rögzítését támogató tudáselemek létrehozása és ezek publikálása későbbi felhasználás céljából. • Változáskezelés: Az informatikai szolgáltatásokat érintő változások hatás- és kockázatelemzése annak érdekében, hogy a változásokkal összefüggésben bekövetkezett hibák számát minimalizálni tudjuk. • Konfigurációkezelés: Az üzleti szolgáltatásokat felépítő informatikai szolgáltatások biztosításáért felelős infrastruktúra elemek, valamint ezek főbb jellemzőinek és kapcsolatainak nyilvántartására kialakított adatbázis és támogató folyamatok. • Szolgáltatási szintek biztosítása: a szükséges szolgáltatási jelentések létrehozása a rögzített paraméterek alapján számított KPI mutatók alapján, eszkalációs mechanizmusok kialakítása a bejelentések határidőre történő megoldása érdekében.

Okolicsányi Mikolaj

szenior tanácsadó T-Systems Magyarország

39

a nagy váll al at

a nagy váll al at

Parlagon heverő ötletekből

annak megosztás válik értékké. Jól illeszkedik ebbe a folyamatba az ötletmenedzsment, ami a Telekom csoporton belül több helyen is már eredményesen működik”- fűzte hozzá. A T-Systems Magyarországnál 2014 őszén állt össze egy önkéntesekből álló ötletmenedzsment csapat. Facilitátorként ők vállalták, hogy rendszeres napi feladataik mellett foglalkoznak a kollégák javító szándékú kezdeményezéseinek felkarolásával. Az ötletelés online felületen, az Oszd meg velünk oldalon zajlik. Használata a közösségi oldalakéhoz hasonlóan egyszerű. Az új ötleteket itt lehet röviden leírni, majd az alábbi négy kategória valamelyikébe besorolni: közérzetjavító, folyamatokat egyszerűsítő, költségcsökkentő vagy üzleti haszonnal járó. Ahhoz, hogy egy javaslat elinduljon a kivitelezés útján, először is támogatókat kell hozzá gyűjteni. A támogatáshoz elegendő 5 lájk és a team foglalkozik a kezdeményezéssel. A csapat tagjai megvitatják, mennyire megvalósítható az adott ötlet, szükséges-e más szervezeti egységeket bevonni, majd felosztják egymás között, ki vállalja a folyamat koordinációját. Az ötletmenedzsment igazán jól akkor tud működni, ha az ötletgazda a kivitelezésben is aktív szerepet vállal. A jelenleg megvalósítási szakaszban lévő kezdeményezések nem járnak jelentős extra költséggel, csupán a felhasználók tapasztalataira alapozva tökéletesítik a munkahelyi eszközöket és folyamatokat, javítva ezzel a munkatársak közérzetét és megkönnyítve mindennapjaikat. Annak ellenére, hogy az ötletmenedzsment szervezett keretek között rövid ideje működik, már számos javaslat meg is valósult. Munkatársi kezdeményezés

Egy olyan folyamatos innovációra épülő szektorban, mint az infokommunikáció, hozzá vagyunk szokva az állandó változásokhoz, és a változásokhoz való gyors alkalmazkodás kényszeréhez. Külső környezetünk serkentően hat gondolkodásunkra, új meglátásokkal és megoldásokkal kezdeményezői is lehetünk a fejlődésnek. De hogyan tudjuk kreatív gondolatainkat a mindennapi munkában, irodai környezetben megvalósítani? A válasz: az ötletmenedzsment!

68 millió eurót spóroltak, további 17 millió euró megtakarítást pedig szétosztottak a munkatársak között. A Continental abroncsgyártó 126 telephelyén összesen 310 ezer javaslatot próbáltak ki, és ezáltal 120 millió euróval csökkentették költségeiket. Olyan, az ötletmenedzsment területén már komoly múlttal rendelkező vállalatnál, mint a Toyota, évente már egy emberre 19 megvalósult ötlet jut. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy az emberi elme, mint a lehetőségek tárháza, kimeríthetetlen forrás.

Építkezés alulról

„A T-Systems Magyarországnál közel 1800-an dolgozunk azon, hogy a legkorszerűbb termékeket és szolgáltatásokat nyújtsuk ügyfeleinknek. Az, hogy ebben ennyire sikeresek tudunk lenni, nagyrészt a cégben, a kollégákban meglevő tudásnak, kreativitásnak köszönhető. A kérdés az volt, hogy mindezt hogy tudnánk a saját működésünk fejlesztése érdekében is hasznosítani” – számolt be az ötletmenedzsment-folyamatok kialakításának okairól Endersz Frigyes, a T-Systems Magyarország versenyképesség-fejlesztési igazgatója.

Az ötletmenedzsment alkalmazásával a szervezet egészéből jövő kezdeményezéseket építhet be egy cég a saját működésébe. Ehhez olyan munkahelyi közeg szükséges, ahol a vállalati kultúra támogatja a belső innovációt, segíti olyan ötletek becsatornázását a felelős döntéshozók felé, amelyek hatására növelhető az üzleti haszon, a működési hatékonyság, valamint a személyes komfortérzet is. Ideális esetben az ötletmenedzsment szemléletformálást eredményez, és mindenki proaktívvá válik új, jobbító szándékú ötletek felkarolásában. A saját kezdeményezések megvalósítása motivációs erővel is bír, növeli a felelősségérzetet azok menedzselésében. Azzal, ha a munkavállalók érzik, hogy lehetőségük van változásokat kezdeményezve beleszólni a folyamatokba, erősebben kötődnek munkahelyükhöz, lojalitásuk növelhető. A hatékonyan működő ötletrendszer alapjai a motiváció, a kiértékelés, a gyors visszajelzés, a cselekvés és az elismerés, illetve jutalmazás. A tapasztalat az, hogy azoknál a vállalatoknál, ahol régóta és jól használják az ötletmenedzsmentet, a munkavállalók közérzetének javítása mellett jelentős anyagi haszon is elkönyvelhető. Német autócégek például már százmillió eurós nagyságrendben értek el megtakarítást az alkalmazottaktól származó ötletek megvalósításával. A BMWnél 77,9 milliót takarítottak meg az alulról jövő kezdeményezésekkel. A Daimlernél 40

eredményeként vannak a Budafoki úti irodaház tárgyalóiban és a kulcsos autókban mobiltelefon töltők, állították be az új belépő kollégáknak az egységes „házon kívül” üzenetsablont A levelezőrendszerben. Ezenkívül szintén az ötletmenedzsment hatására kerültek felújításra a székházban lévő tárgyalókban a whiteboard-ok, a gyerekbarát irodákban pedig DVD lejátszók működnek. Legutóbb pilot jelleggel a megbeszélések hatékonyságát segítő órák kerültek ki a nagyobb tárgyaló helyiségekbe. A kreatív kollégákat a csapat bónokkal jutalmazza. Minden befogadott (tehát legalább 5 lájkot kiérdemlő) ötlet egy bónt ér, a megvalósítottakért továbbiakat lehet kapni. Az összegyűjtött bónokért pedig ajándék és vezérigazgatói elismerés jár.

„Tudjuk, hogy nálunk még gyerekcipőben jár az ötletmenedzsment, különösen más, elsősorban nemzetközi cégekkel összehasonlítva. Mi még a tanulási szakaszban vagyunk, de hosszútávon gondolkodunk. Megadjuk a kereteket az eredményes működéshez, mert hisszük, hogy sok kicsi sokra megy, sok apró ötlet után bukkanhatnak fel azok a javaslatok, amelyek a közérzetjavításon túl, a vállalat szintjén is anyagi megtérülést hoznak. Az egyik legfontosabb hatás, hogy a kollégák érezzék, hogy az ötletüket a cég komolyan veszi. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden bedobott ötlet meg is valósul, de azt igen, hogy minden 5 lájkot kapott ötletet a csapat megvizsgál, és ennek eredményéről érdemi visszajelzést kap az ötletadó. Hiszek benne, hogy ennek kultúraformáló hatása van, és ez alapozza meg az ötletmenedzsment hos�szú távú sikerességét”– tette hozzá Endersz Frigyes.

Az ötletmenedzsment folyamata a T-Systems Magyarországnál

Oszd meg velünk!

„Az ötleteknek élettér kell. Hatástalan a gondolat, amit egy füzetbe skiccelünk fel, ha nem olvassa senki.” (Seth Godin) „Vallom, hogy minden problémánkra itt, helyben, a szervezetben van a megoldás. Rengeteg mennyiségű gondolat, jó ötlet születik egy nagyvállalatban, ám ez sokszor csak kiaknázatlan kincs marad. Igazi kihívást jelent ugyanis, hogyan lehet felszínre hozni és egymással megosztani ezeket a gondolatokat. Napjainkban amúgy is az eddig megszokottól eltérően a szervezeti kultúrák olyan irányú megváltozásának lehetünk tanúi, amely során a tudás birtoklása helyett egyre inkább 41

együtt lehetséges

együtt lehetséges

Ne csak a telefon legyen okos! Önkéntesek a digitális tudatosság fejlesztéséért

ahol szinte naponta jelennek meg újdonságok. A program szakértői ezért folyamatosan figyelemmel kísérik a gyerekek eszközhasználati szokásait, hogy a tananyagokba azok a témák kerüljenek be, amelyekkel kapcsolatban tudásuk és készségük nem megfelelő. Minden oktatás díjmentes, az iskoláknak mindössze alkalmas időt és helyszínt kell biztosítaniuk, az önkéntesek az ország minden pontjára elmennek. A Telekom a programmal 2013-ban elnyerte az Önkéntes Központ Alapítvány „Az év vállalati önkéntes programja” díját, de az igazi sikert az jelenti, hogy már több mint 50 ezer tanulót sikerült bevonni az oktatásba. A folyamat ahhoz hasonló, mint amikor egy kisgyermek megtanul biztonságosan közlekedni, átmenni az úttesten, és eleinte megfogja egy felnőtt kezét. A digitális kultúra hasonlóan tanulható. Eleinte segítséggel, kiszámított kockázatot vállalva, majd fokozatosan önállóan és biztonságban közlekedhetnek az információs sztrádán.

Cyberbullying 10 éve még elképzelhetetlen volt, ma már valós probléma az internetes zaklatás, azaz a cyberbullying. Bántó e-mailek, sms-ek, lejárató kommentek a Facebook–falon, sértő képek, titkok megosztása és terjesztése: ezek mind a jelenség részei. Előfordulhat az is, hogy a zaklatók az áldozat nevében írnak vállalhatatlan üzeneteket, vagy hoznak létre gúnyos álprofilt. Online térbe terelődött a gyerekek bántalmazása, a kortársi agresszió. Ezért is szükséges, hogy a szülők és a pedagógusok is lépést tartsanak a digitális világ fejlődésével és tisztában legyenek azzal, mit lehet tenni a problémák ellen. Az Okosdigitális Program előadásaiban szemléltető videókkal is felhívják a figyelmet arra, arc nélkül, a virtuális térben könnyen elnyerhető egy gyerek bizalma, ám azzal sajnos sokan visszaélhetnek. A gyerekeknek is tisztában kell lenniük azzal, hogy a zaklatás online formája is bűncselekmény.

„Kinek van mobiltelefonja az osztályban?” – teszi fel az első kérdést a gyerekeknek Majoros József Attila, a T-Systems Magyarország ügyféltámogatási munkatársa, az Okosdigitális Program előadója. Válaszul a budaörsi Kesjár Csaba Általános Iskola 4.a osztályának minden tanulója felemeli a kezét. „Rendben, akkor most csak az tegye fel a kezét, aki már kapott valamilyen oktatást arról, hogyan kell használni okosan a mobilját!” – ezúttal már senki sem jelentkezik.

A problémát felismerve először a Magyar Telekom ügyfélszolgálati munkatársaiban fogalmazódott meg a gondolat, hogy meglévő tudásukat és tapasztalatukat felhasználva segítsenek a gyerekeknek tudatosabban eligazodni a digitális világban. Így jött létre a Telekom Okosdigitális Program, amelynek egyik elemeként 2013 óta iskolákban, rendkívüli osztályfőnöki órákon mutatják be a mobiltelefon, az internet és az okos eszközök kulturált és biztonságos használatát. A kezdeményezéshez egyre többen csatlakoztak, ma már több mint 300 önkéntessel működik a program.

Napjainkban Magyarországon mintegy 12 millió mobiltelefonszám van forgalomban, és szinte minden gyerek rendelkezik saját készülékkel. A 9-16 éves korosztály 80%-ának okostelefonja van, ami közvetlen belépőt jelent nekik az internet nyújtotta végtelen lehetőségek tárházába. Ők a „Z generáció”, akik már beleszülettek a digitális technológiák világába, hozzá vannak szokva a gyors információáramláshoz és tartalommegosztáshoz. A saját készülék számos előny mellett azonban veszélyeket is rejt magában: bár ezekről az eszközökről a diákok technikailag többet tudnak, mint a szüleik, de gyakran meggondolatlanul használják, közvetlen veszélybe vagy éppen kellemetlen helyzetbe hozva ezzel magukat.

„Kutatásokra építve fejlesztettük ki tananyagainkat, kisebbeknek mobiltelefonról, nagyobbaknak az internethasználat tudatosságáról is beszélünk. Fontos megértetnünk a gyerekekkel, hogy mindennek, amit a világhálón tesznek, nyoma marad. Pozitívan vagy negatívan, de befolyásolja személyes márkájukat, az önmagukról kialakított képet” – mondta el Tóth Zoltán, a Telekom partnerszervezetének, a Digitális Tudás Akadémiának elnöke.

42

Az iskolákban tett látogatások tapasztalataiból és a visszajelzésekből látszik, releváns problémát segítenek kezelni az Okosdigitális önkéntesei. Hiánypótló a kezdeményezés, de olyan területen próbálnak lépést tartani a technológiával,

Majoros József Attila 2013-ban csatlakozott az Okosdigitális Programhoz, azóta egyike a legtöbb oktatást tartott előadóknak. József korábban hosszú évekig dolgozott pedagógusként, a Telekom Munkatársi Akadémia előadójaként pedig az önkéntességről is szerzett tapasztalatokat.

„Azt vettem észre, hogy minden iskolának megvan a maga sztorija, sajnos általában valami negatívum, ami a helytelen mobil vagy internethasználathoz köthető. Én azt vallom, jobb, ha inkább pár évvel előbb hívjuk fel a figyelmet a veszélyekre, mint akár csak egy nappal azután, ha már megtörténik a baj” – számolt be tapasztalatairól József. Nemcsak a gyerekek, hanem gyakran a pedagógusok és az iskolaigazgatók is érdeklődve hallgatják az előadásokat. Ezáltal később ők is nagyobb tudással és megértéssel fordulhatnak a diákokhoz. „Amit mi csinálunk, annak ugyanis hiába előadás a megnevezése, én inkább beszélgetésindításnak hívnám. Olyan beszélgetésé, amit a gyerekek, a tanárok és a szülők tudnak aztán folytatni” – tette hozzá. A beszélgetések pedig segítséget nyújtanak mind a gyerekek, mind a felnőttek digitális kompetenciáinak fejlesztésében, hosszútávon pedig fontos szerepük lehet a Digitális Magyarországban megteremtésében. Mivel a mindennapi tevékenységek, ügyintézések egyre jobban a virtuális térbe helyeződnek át, az Okosdigitális Programot a jövőben új tananyagi modulokkal kiterjesztik az idősebb generációk digitális felzárkóztatása érdekében is.

Egy nap alatt ezer gyerek A Biztonságosabb Internet Napján, február 10-én 12 városban, 14 iskolában 1000 gyermeket oktattak egy időben az Okosdigitális program önkéntesei. Három fővárosi helyszín mellett Budaörsön, Szentendrén, Diósdon, Győrött, Cegléden, Szolnokon, Egerben, Miskolcon, Szegeden, Pécsett és Nyíregyházán hívták fel a gyerekek figyelmét a tudatos mobiltelefon- és internethasználtra.

43

együtt lehetséges

együtt lehetséges

Interjú Tóth Árpáddal, az Intel Security délkelet-európai vezetőjével

Egy nyelvet beszélve A menedzselt biztonsági szolgáltatások evangelizációjában is számít legnagyobb hazai partnere, a T-Systems Magyarország segítségére az immár Intel Security néven működő McAfee. A részleg hazai, illetve délkelet-európai képviseletét vezető Tóth Árpád szerint idén már a nemzetközi piacokon is sikereket fog felmutatni a páros. Melyek lesznek a közeljövő meghatározó biztonsági trendjei az Intel Security szempontjából? Három olyan témát említhetnék, amely az egész információbiztonsági iparágat alapvetően megváltoztatja, és így nekünk is rendkívül fontos: az Internet of Things, a viselhető eszközök terjedése, illetve az egyszerűbb azonosítási módszerek térnyerése. A „dolgok internete” milliárdnyi, az internettel folyamatos kapcsolatban álló szenzorból, eszközből áll. Óriási veszélyeket rejt magában, ha ezek nem elég biztonságosak. Gondoljunk bele, mi történne, ha a sofőr nélküli autók felett valaki kívülről átvenné az irányítást! Hasonló veszélyeknek vannak kitéve a viselhető eszközök vagy éppen az okos otthonok. Szó szerint élet-halál kérdése lehet, ha valaki hozzáfér az egészségünket monitorozó készülékhez. Az egyszerű azonosítás fontosságát pedig nem kell hangsúlyozni senkinek, aki tucatnyi jelszót próbál

44

megjegyezni a különféle vállalati és internetes szolgáltatásokhoz. A jövő szerintünk ezért a biometrikus azonosításé.

Mennyire hangolja össze a munkáját a McAfee az Intel többi részlegével? Immár teljes az integráció, olyannyira, hogy eltűnik a McAfee név is, immár Intel Security néven, új vezetés alatt folyik a munka. Ebből is adódik, hogy a biztonsági stratégia szerves része az Intel átfogó stratégiájának. A távlati vízió szerint a biztonságnak minden szinten be kell épülnie az eszközökbe, megoldásokba. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a chipekbe lesz beépítve a vírusvédelem. Az Intel platformfejlesztőként szorosan együttműködik iparági partnereivel, így igen széles körben tudja éreztetni hatását.

Milyen előnyei származtak a McAfeenek az Intellel kötött házasságból? A két cég alaptulajdonságai kiválóan kiegészítik egymást. A McAfee szoftvergyártóként rendkívül agilis, gyorsan reagál a biztonsági piac változásaira. Az Intelnek viszont megvan az ereje, hogy hegyeket mozgasson meg, és akár teljesen újradefiniálja a biztonsági piacot. Az ügyfelek bizalmát is könnyebb elnyerni, hiszen az Intel a világ egyik legismertebb márkaneve, amellyel összeforrott a megbízhatóság és a stabilitás.

Milyen fókuszterületei vannak a termékfejlesztésnek? Komoly erőfeszítéseket teszünk a incidens- és eseménykezelő (SIEM) rendszerek továbbfejlesztésére. Olyan mennyiségben keletkeznek naplóadatok a biztonsági rendszerekben, hogy azok feldolgozásához, értelmezéséhez már Big Datánál használt technológiákra van szükség. Az elemzés módszerét is finomítjuk. Nem csak a helyi eseményeket vetjük össze egymással, hanem figyeljük a nagyvilágban zajló folyamatokat, támadásokat is, így pontosabban meg tudjuk mondani, hogy egy adott kód veszélyes lehet-e a védett környezetre. Másik fontos irányunk a hálózatbiztonság. Biztosak vagyunk abban, hogy néhány év távlatában a különféle funkciók (tűzfal, IPS, vírusvédelem, sandbox, hitelesítés) egyetlen megoldásban integrálódnak, amit talán hívhatunk következő generációs tűzfalnak is. És végül nem feledkezünk meg a végpontvédelemről sem, mert ez még akkor is fontos lesz, amikor az eszközökbe beépül a biztonság.

Jelenleg nagyon sok biztonsági megoldás célhardveren érkezik. Ez lesz a jövő útja, vagy ezen a téren is a virtualizáció lesz az úr? Azt hiszem, egyértelműen a virtualizáció felé halad a világ. A mi célhardvereink is mind elérhetők virtuális formában, és egyre nagyobb rájuk az igény.

De ez érthető is. Az adatközponti infrastruktúra egyre nagyobb része virtuálisan létezik: szerverek, tárolók, újabban már a hálózat is. Az információbiztonsági rendszerek esetében a virtualizáció ugyanazokat az előnyöket kínálja: gyorsabb és rugalmasabb méretezhetőség, a nagyobb teljesítmény, az erőforrások jobb kihasználása.

Mennyire követik a magyar döntéshozók a nemzetközi információbiztonsági piac trendjeit? Meglehetősen árnyalt a kép. Örömteli, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a SIEM-rendszerek iránt. Megpezsdült az adatszivárgás elleni védelem szegmense is, több nagy projekt indult ezen a téren, és a fejlett fenyegetések (APT-k) ellen is mind többen akarnak védekezni. Ugyanakkor még mindig kisebb a komplex biztonsági projektek aránya, ahol nem csak egy-egy problémára keresnek megoldást a vállalatok, hanem a kockázatok felmérése után átfogó biztonsági stratégiát kívánnak megvalósítani. Ehhez az kellene, hogy a biztonságtudatosság már az üzleti igény megfogalmazódásától része legyen a gondolkodásnak, és ne utólag akarják biztonságossá tenni az infrastruktúrát vagy az alkalmazásokat. Ez a szállítókra is feladatot ró, hiszen nem adott feladatra szánt termékeket, hanem teljes megoldásokat kell kínálniuk. Itthon a menedzselt biztonsági szolgáltatásokkal szemben is nagyobb a vonakodás,

mint külföldön. Pozitív példák már vannak, de piaci áttörésről még nem beszélhetünk.

Mekkora szerepet játszik a T-Systems Magyarország az Intel Security hazai tevékenységében? Megkerülhetetlen szerepe van. Mi mindig is partnereken keresztül értékesítettünk. A T-Systems Magyarország a legnagyobb forgalmat lebonyolító partnerünk, akkora ügyfélbázist ér el, mint egyetlen más viszonteladónk sem. De nem csak a forgalom nagysága számít. Az Intel Security a biztonsági piac újradefiniálásán dolgozik, amit nem lehet kis szereplőkkel véghezvinni. Úgy is mondhatnám, hogy a győztesek a győztesekkel szeretnek barátkozni: olyan partnerre van szükségünk ehhez a vízióhoz, amelynek mérete, piacbefolyásoló képessége, szolgáltatási ereje összemérhető a miénkkel, és amely osztja a jövőről alkotott elképzelésünket.

Miben tud különlegeset kínálni a T-Systems Magyarország az Intel Security számára?

Az is fontos számunkra, hogy nagyon jól tudunk együtt dolgozni. Hozzánk hasonlóan a T-Systems is strukturált szervezetben dolgozik, elkülönülnek a feladatok, munkakörök. Egy nyelvet beszélünk, ami megkönnyíti az együttműködést. Ehhez járul még a rendkívül jó személyes kapcsolat is a kollégákkal, amely még a T-Systems Magyarország egyik elődvállalata, az ICON idejében kezdődött és azóta töretlenül fejlődik.

Ön nem csak Magyarországért, hanem a délkelet-európai térségért is felelős az Intel Security szervezetében. Lát-e lehetőséget a nemzetközi együttműködésre? Mindenképpen. Ami a legfontosabb: mind a két cég képes komplett nemzetközi projektet megtervezni, előkészíteni és az elhatározás is megvan bennünk, így biztos vagyok abban, hogy idén már lesznek közös nemzetközi sikereink is.

Sokat számít, hogy a T-Systems Magyarország egy távközlési vállalatcsoport része, ahol a cégkultúrába beépült a szolgáltatások értékesítése, a havi számlázás, a kisebb ügyfelek tömeges megszólítása és kiszolgálása. Mindez óriási jelentőségű lehet a menedzselt biztonsági szolgáltatások elterjesztésében.

45

együtt lehetséges

T-Systems Tematik Üzleti Intelligencia 2015

Fókuszváltás az üzleti intelligenciában A T-Systems Magyarország idén is megrendezi Tematik Üzleti Intelligencia konferenciáját, ezúttal május 12-én. Az immár hagyományossá váló rendezvényünkön olyan emberközpontú technológiák és műszaki megoldások kerülnek bemutatásra, amelyek közvetlenül vagy közvetve társadalmunk intelligenssé válását támogatják.

Mit jelent az intelligens társadalom? Az infokommunikáció napjainkban tapasztalható fejlődési irányai, a megállíthatatlanul terjedő mobiltelefónia, a szinte mindenkit mindenkivel összekötő közösségi megoldások, az egészet feldolgozó és átláthatóvá, felfoghatóvá tevő analitika és a mindezek mögött álló felhő alapú infrastruktúra olyan rendszereket teremtettek, amelyben a felhasználók száma milliárdos nagyságrendű, de az alkalmazások száma is több millió. Ez a sokszínűség, a felhasználás egyszerűsége, olcsó és könnyű hozzáférhetősége, illetve a több millió alkalmazás térben soha nem látott mértékű integráltsága lehetővé teszi, hogy a több milliárd felhasználó releváns információkat szerezzen és osszon meg másokkal, szinte azonnal. Ez pedig gyökeresen alakítja át az életünket: átalakítja tevékenységeinket egy sokkal hatékonyabb, átláthatóbb, intelligensebb társadalmat eredményezve.

A BI-megoldások hamarosan túllépnek a viszonylag szűk körű fogyasztóikon (vagyis a céges IT-sokon), és az ún. önkiszolgáló BI-megoldások révén üzleti elemzők, információfogyasztók majd anélkül tehetnek fel ad hoc kérdéseket egy BI rendszernek, hogy az IT-sok az ezekre vonatkozó válaszokat előre elkészítenék. Ez feltétele a BI minél szélesebb körben való terjedésének, hiszen jóval nagyobb szabadságfokot ad az elemzőknek, és jóval ”egyénközpontúbbak” lehetnek maguk az elemzések is. Az ügyfélélmény fokozása, a feladatvégzés hatékonyságának emelése, az ügyfelek megtartása, on-line hűségük növelése nagyon fontos egy tömegpiacon működő vállalat számára az értékesítési volumenének és ügyfelei lojalitásának növelése szempontjából. Ebben sokat segíthetnek az olyan technológiai megoldások, mint a gamification, az ügyfeleket és kapcsolataikat középpontba helyező hálózatelemzés, a weblapok ergonómiáját javító Click-stream Analysis, valamint a call centerek, blogok és közösségi terek adattartalmát vizsgáló szöveg- és hangelemzések, illetve a széleskörű felhasználás miatt hatalmasra duzzadó adattömeg újszerű kezelésével foglalkozó Big Data.

Fókuszváltás(ok) Az infokommunikációs megoldások ma már egyre olcsóbbak, gyorsabbak és szélesebb körben hozzáférhetőbbek, így egyre többek zsebében lapul egy számítógép (az okostelefon). Ráadásul szoftvereket, alkalmazásokat sem csak tőkeerős, hatalmas erőforrással rendelkező mamutvállalatok, hanem akár párfős garázscégek is megalkothatnak rövid idő alatt, elsősorban a felhő alapú szolgáltatásoknak köszönhetően. Mindezek miatt egy egyértelmű irányváltást tapasztalható a vállalatközpontú IT felől a társadalmi fókuszú ICT felé. A fókuszváltás általános trendje alól természetesen az üzleti intelligencia, az analitika sem húzhatja ki magát. Ezt a felhasználók jelentős változása kényszeríti ki. Előtérbe kerülnek az emberközpontú technológiák. A jövőben egyszerű emberek széles körben és rendszeresen fognak elemzéseket használni, jóllehet, sok esetben fogalmuk sem lesz arról, ami a háttérben történik. Az emberközpontú technológiák legfontosabb feladata az egyéni hatékonyság növelése. Az elemzések ezért egyre inkább egyén-fókuszúak, ahol a vizsgálat tárgya már nem egy-egy hasonló csoport, hanem maguk az egyes individuumok.

46

Hazánk vezető infokommunikációs szolgáltatójaként arra törekszünk, hogy a működéssel járó kockázatok tudatos csökkentésével felügyelt és biztonságos informatikai megoldásokkal segítsük megvalósítani az Ön üzleti céljait. t-systems.hu /felugyeltesbiztonsagos

Együtt lehetséges. Gupta Sanjay

ágazatigazgató - Üzleti intelligencia és információmenedzsment megoldások T-Systems Magyarország Zrt.