Pénzügykutató Zrt.
Verseny és versenyképesség a bankszektorban (A hitelválság és a bankverseny) Várhegyi Éva Visegrád, 2008. november 28.
A vizsgált kérdések: I. Versenyhelyzet a magyar bankszektorban - az EU tükrében – Az árversenyt mérő modellbecslések eredményei – Hatékonyság és jövedelmezőség kettőssége – Következtetések a versenyhelyzetre II. A hitelválság és a bankverseny – A piaci verseny szerepe a hitelválságban: bűnös vagy bűnbak? – A válság hatása a versenykörnyezetre: a bankmentések versenytorzító hatásai – A válság hatása a bankversenyre és a versenyképességre 2
I. Versenyhelyzet a magyar bankszektorban - az EU tükrében • Az árversenyt mérő modellbecslések eredményei • Hatékonyság és jövedelmezőség kettőssége • Következtetések a versenyhelyzetre
3
A modellbecslések eredményei (1) • Ellentétes tendenciák: Magyarországon erősödik, fejlett EU-ban kissé gyengül a bankpiaci verseny a PanzarRosse modellből származtatható, az árverseny fokát jelző H-statisztika időbeli alakulása szerint: – A nyugat-európai bankrendszerekben 2002 óta kissé csökken a verseny foka • M&A-k versenycsökkentő* versus egységes EU-piac, határon átnyúló szolgáltatások versenyerősítő hatásai (*de: fúzió hatása árazásra csak lekötött betétek piacán szignifikáns)
– Magyarországon: a H-statisztika értéke a 2001-2006 közötti időszakra erősebb versenyt mutat, mint 19952000 között • Kínálati hatások a lakossági bankpiacon 4
A modellbecslések eredményei (2) • A tapasztalati ár-költség marzsok (PCM) vizsgálata a magyar lakossági bankpiacra 2004-2007 között: A verseny szintje – alacsony a személyi kölcsönnél, – közepes a folyószámlatermékek, a lekötött betétek és a folyószámlahitelek piacán, – magas fokú verseny sehol sincs. – Strukturális törés a folyószámlahitelek piacán: 2006-tól erősödő verseny. Forrás: Pénzügykutató Zrt.-Nemzetközi Bankárképző Központ: Banki nyereségességi modell felállítása. Tanulmány a GVH számára. 2008. február 5
Hatékonyság és jövedelmezőség (1) Kamatmarzs alakulása % 4,5 4 3,5
Magyarország Lengyelország Szlovákia Csehország Németország Ausztria Hollandia
3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 2003
2004
2005
2006
2007
Forrás: IMF és nemzeti hatóságok 6
Hatékonyság és jövedelmezőség (2) Költséghányad alakulása % 3,5 3 Magyarország Szlovákia Csehország Ausztria Németország Hollandia
2,5 2 1,5 1 0,5 0 2003
2004
Forrás: IMF és nemzeti hatóságok
2005
2006
2007 7
Hatékonyság és jövedelmezőség (3) ROA alakulása a keleti EU-országokban 3 2,5
Magyarország Szlovákia Csehország Lengyelország Románia Bulgária
2 1,5 1 0,5 0 2003
2004
Forrás: IMF és nemzeti hatóságok
2005
2006
2007 8
Hatékonyság és jövedelmezőség (4) ROA a nyugati EU-országokban és Magyarországon 2,5 2 Magyarország Görögország Ausztria Németország Hollandia Dánia
1,5 1 0,5 0 2003
2004
2005
2006
2007
-0,5 Forrás: IMF és nemzeti hatóságok
9
Hatékonyság és jövedelmezőség (5) Reál ROE a keleti EU-országokban 30 25
Magyarország Szlovákia Csehország Lengyelország Románia Bulgária
20 15 10 5 0 2003
2004
2005
Forrás: IMF, Eurostat és nemzeti hatóságok
2006
2007 10
Hatékonyság és jövedelmezőség (6) Reál ROE a nyugati EU-országokban és Magyarországon 25 20 Magyarország Görögország Ausztria Németország Hollandia Dánia
15 10 5 0 -5
2003
2004
2005
Forrás: IMF, Eurostat és nemzeti hatóságok
2006
2007
11
Hatékonyság és jövedelmezőség kettőssége: következtetések a versenyre és versenyképességre • Magas átlagos kamatmarzs: – árazásban erőfölényt és korlátozott versenyt tükröz – de: szpredek csökkennek, konvergálnak Ny-EU-hoz
• Magas eszközarányos költséghányad: – alacsony hatékonyság + gyenge versenyképesség párosa – növekedési kényszert okoz (előremenekülés) – rontja az eszközjövedelmezőséget
• Magas marzs és magas költséghányad együtt: – a költségek áthárításának lehetőségét tükrözi
• Konvergáló tőkejövedelmezőség: – verseny erősödését jelzi
Erősödő verseny + romló versenyképesség
12
II. A hitelválság és a bankverseny • A verseny szerepe a hitelválságban: bűnös vagy bűnbak? • A válság hatása a versenykörnyezetre: a bankmentések versenytorzító hatása • A válság hatása a bankversenyre és a banki versenyképességre: – (1) ár- és jövedelemhatások – (2) piaci hatások
13
A verseny szerepe a hitelválságban: bűnös vagy bűnbak? (1) • A subprime-válság kialakulásáért nem a verseny a felelős, hanem a gazdaságpolitika hibái és a prudenciális szabályozás anomáliái. • A „begyűrűzés” erősségéért, a kelet-európai országok sérülékenységéért is a fő felelősség a kormányoké, a fogyasztásösztönző gazdaságpolitikáé, de • a piacszerzésért folytatott verseny is hozzájárult a túlzott hitelexpanzióhoz (ábra): a nyugati anyák a keleti leánybankok devizahitelezési expanzióját a profitnövelés mellett piacszerzésre is használták • ami is növelte a sérülékenységet, mert szerepet játszott – a hitel/betét arány felfutásában (ábra), – a devizális és lejárati mismatch-ek erősödésében – a hitelezési feltételek lazításában 14
Betét és hitelállomány éves átlagos növekedése (CAGR)
30,1%
32,9%
15,5%
22,7%
27,5%
25,7%
11,9%
12,3%
20%
20,6%
20,2%
30%
25,6%
30,5%
33,9%
40%
28,2%
41,8%
50%
42,1%
44,6%
60%
55,6%
Hitelexpanzió a KKE-bankrendszerekben
10%
0% Bulgária (52)
Cseho. (77)
Észto. (53) Bet ét
Magyaro. (65)
Litvánia (51)
Lett o. (65)
Lengyelo. (53)
Románia (42)
Szlovákia (53)
Hit el
15
Hitel/betét arány a KKE-bankrendszerekben Betét és hitelállomány és hitel/betét mutató 2008 június 160.000
250%
249%
140.000
225% 209%
120.000
200% 181%
100.000 132%
80.000 60.000
150% 125%
120%
40.000 20.000
175%
98% 76%
Betét
89%
100% 75%
-
Bulgária Cseho.
125%
Észto.
Magyaro . Litvánia
Hitel
Letto.
50% Rom ánia Szlovákia Lengyelo.
Hitel/betét 16
A verseny szerepe a hitelválságban: bűnös vagy bűnbak? (2) • A kelet-európai bankrendszerek sérülékenységének belső oka mégsem a túlzott versenyben keresendő, hanem > az óvatosság és előrelátás hiányában – a bankok (köztük a nyugat anyabankok leányai) 2007 nyarától sem fogták vissza a hitelnövekedést
> a túlzott kockázatvállalásban – 2007 nyarától sem szigorították a hitelezési feltételeket
> a stressz-tesztek hiányosságaiban – pl. a KKE-országokban eleve hiányoznak a modellekhez szükséges megbízható és elégséges adatok
• Helytelen a piaci versenyt bűnbakká tenni: nem a versenyt kell korlátozni, hanem a prudenciális szabályozást, és a tulajdonosi és menedzsment-felelősséget erősíteni. 17
A válság hatása a versenykörnyezetre • A bankmentések versenytorzító hatása: – egyedi mentések: nem csak átmeneti hatású – „versenysemleges” bankmentő csomagok problémái • A versenytorzítás mérséklése: – normatív, piaci feltételű segítség (pl. likviditási hitelnyújtás biztosíték ellenében, piacinál magasabb kamattal) - kérdés: kellően hatásos-e az ilyen segítség? – általános bizalomerősítő intézkedések (betétbiztosítási plafon emelése és kormánygarancia, garancia bankközi hitelekre) - nemzeti, közösségi szinten versenysemleges, de közösségen kívül nem (ld. KKE-bankok versenyhátránya) 18
A válság hatásai a bankversenyre és a banki versenyképességre: (1) ár és jövedelemhatások • Erősödő árverseny az ügyfélforrásokért (versenyhátránnyá vált a nagy finanszírozási gap) • Erősödő verseny a jó hitelképességű ügyfelekért (kockázatmérséklés) Csökkenő hitel-, emelkedő betéti szpredek Szűkülő marzsok + romló jövedelmezőség
19
A válság hatásai a bankversenyre és a banki versenyképességre: (2) piaci hatások • Piaci átrendeződések: – koncentráció erősödik, verseny gyengülhet • válságkezelés: eszközkivásárlások, M&A-k • csökkenő dinamika és profitabilitás M&A felgyorsul
– kockázatos kelet-európai piacok átértékelődése • EM-ek kockázati felára tartós lehet
• A verseny terepe módosulhat – határon átnyúló, tőke- és költségkímélő értékesítések • fióktelep, e-banking, ügynökök (fiókhálózat helyett)
• Versenyszabályozás módosulhat • állami segítségnyújtás átértékelése (gyengítő hatás) • versenykorlátozásra késztetést adhat a válság (erősítő hatás)
20
Köszönöm a figyelmet!
21
