A verseny és transzparencia kérdései a bankszektorban

A verseny és transzparencia kérdései a

bankszektorban „Verseny és transzparencia”, II. Bankkonferencia 2007. november 6-7, Visegrád Dr. Csányi Sándor, elnök-vezérigazgató OTP Bank Nyrt.

A régió bankrendszere egy organikus pályán halad, amelynek a fő mozgatórugói a makrogazdasági kockázatok csökkenése és a verseny, következményei pedig a mélyülés és a marzsok csökkenése Tipikus banki növekedési pálya Kelet-Európában 1

Alapok építése

AZ OTP Csoport országai

2

Expanzió

3

Értékesítés optimalizálása

4

Ügyfélkapcsolatok elmélyítése

Csehország Oroszország - Moszkva Oroszország - Egyéb

Litvánia Lettország Észtország

Lengyelország

Szlovénia

Magyarország

EU15

Horvátország Szlovákia

Románia Szerbia

Ukrajna

Bulgária

Banki Fókusz

• Jövedelem-átutalási számlák • Hálózat ésszerűsítése • Alapvető IT és banki működés fejlesztése • Alaptermék- fejlesztés és értékesítés

• Teljes termékajánlat, Induló jelzáloghitelezés • Fogyasztási hitelek • Back-Office központosítás • Elektronikus csatornák

• Értékesítéshatékonyság növelés • Ügynökhálózat optimalizálása • Fiók-menedzselési modell kialakítása • Teljes körű jelzálog portfolió

• Ügyfélmegtartás • Teljes körű befektetési termékskála • Imázs kialakítás és brand menedzsment • Termék-finomhangolás • Fókuszált szegmentálás

Makro

• Tranzíciós visszaesés • Magas infláció • Magas jövedelemvolatilitás

• Meglóduló növekedés • Csökkenő infláció és kamatok

• Erős reál és nominális konvergencia, • Egyszámjegyű infláció és kamatszint

• Erős reál és nominális konvergencia, • Egyszámjegyű infláció és kamatszint

Marzsok Szereplők száma

2

Napjainkban a verseny már régiós szinten zajlik: a környező országok többségében ugyanazok a csoportok játszanak meghatározó szerepet Nemzetközi bankcsoportok mérlegfőösszeg szerinti piaci részesedése a régióban

15% felett

10-15%

5-10%

<5%

(1) 2005. évi érték (2) Hitel és betét részesedés alapján (3) A Bayerische Landesbank 2007. május 22-én jelentette be a Hypo-Alpe-Adria felvásárlását Forrás: éves jelentések, nemzeti bankok, OTP

3

A hazai banki verseny és a transzparencia kérdéseinek elemzésekor a piaci szereplők viselkedésével, a jövedelmezőség valamint a szabályozás kérdéseivel foglalkozom részletesebben A vizsgálandó kérdések

Az erős verseny ismertetőjegyei

1

• Koncentráció

•

Alacsony vagy csökkenő piaci koncentráció minden termékcsoportban

Piacszerkezet

2

•

A kis és közepes szereplők a nagyok rovására szereztek részesedést

Torzítja-e a piacszerkezet a versenyt?

3

• A piacszerkezet alakulása • Belépési korlátok

•

Az új szereplők részére alacsony belépési költségek teszik lehetővé a részvételt

4

• Értékesítési csatornák

•

Az ügyfelek több csatornán keresztül egy széles termékskáláról választhatnak

5

• Termékek

•

6

• Árazás

•

A termék-innováció gyors, csakúgy mint a versenytársi reakciók, hiszen az új termékek könnyen lemásolhatók Agresszív árazás jellemző, különösen a standardizált termékek körében

7

• Elérhetőség

•

A bankok gyorsan növelik elérhetőségüket és beruháznak a jobb szolgáltatás-színvonal elérése érdekében

8

• Elégedettség

•

9

• Marketing

Az ügyfelek gyakran váltanak bankot és több bankkal vannak kapcsolatban

•

Egymása ajánlataira reagáló erőteljes marketingkampányok

Jövedelmezőség

10

• Marzsok

•

A legtöbb termék piacát csökkenő marzs-tartalom jellemzi

A piac és az egyéni bankok teljesítménye versenyző környezetre utale?

• 11

• Költség-szerkezet

A nemzetközi tendenciáknak megfelelő költségtudatos működés és javuló költséghatékonyság

• Megtérülés / adózás

•

12

A szektor jövedelmezősége a szektor fejlettségét és a makrogazdasági kockázatokat is figyelembe véve nem kiugró

+1

• Szabályozás

•

A szabályozási hiányosságok is hozzájárulnak a transzparencia problémákhoz

Piaci viselkedés Versenyzőként viselkednek-e a piaci szereplők?

Forrás: Bankszövetség-McKinsey tanulmány, 2007 május



4

A tudásátadás, az innovációk levédhetőségének hiánya és a jogszabályi környezet fejlődése az új termékek és szolgáltatások gyors terjedéséhez vezet 1992

Értékpapír kereskedelem

1993

Befektetési alapok

1994

Önkéntes nyugdíjpénztárak

1995 1996

Gépjármű lízing Unit-linked biztosítások

1997

1998 1999

2000 2001

Magánnyugdíjpénztárak Lakástakarék-pénztárak

2004

2005 2006 2007

2006-2007-ben elterjedt főbb innovációk és a jelentősebb szolgáltatók Lakáslízing Alacsony önerős lakáshitel Tiszta ingatlanfedezetű lakáshitel / jöv. igazolás nélkül Pénzvisszatérítéses kártya

hitel-

Egészségpénztárak Hitelkártyák

Életjáradék

Jelzáloghitelek Garantált befektetési alap

2002 2003

5

Deviza hitelek Szabad felh. jelzáloghitel Speciális befektetési alapok Lakáslízing

Életjáradék Vegyes betétek „Világhitel”

Vegyes betét (Mix-alap) Törlesztési biztosítás Gyorshitel „Világhitel”

(1) Jövedelem igazolás nélkül, munkáltatói igazolással Forrás: bankok honlapjai 5

A termékkínálat robbanásszerű bővülése jobban lefedi a keresletet, de szükségszerűen rontja az átláthatóságot A legfejlettebb piacokon az ügyféligények lefedése már csaknem teljes Ügyféligények lefedettségi szintje, nyugat-európai bank példája, 1980-2005 Termékszám 1.200

5

Ügyféligények, elvárások

 Könnyen érthető, egyszerű, de rugalmas termékek  Átláthatóság  Egyéni élethelyzethez igazodó termékajánlat

2005: 98%

 Ügyfél kockázatainak kezeléséhez eszközök biztosítása  Vásárlói hűség jutalmazása 70 10

 Jó ár-érték arány („value for money”)

1999: 95% ‘80: 33%

1

7

23 Csatornaszám

Forrás: CFC, OTP 6

Bizonyos szegmensekben nemcsak az ügyfelek, hanem időnként már mi is csak nehezen tudunk kiigazodni!

5

CHF személyi kölcsönök kondíciói (normál kamat, összehasonlítás 2007 egy korábbi időszakából)

Forint személyi kölcsönök kondíciói (normál kamat, összehasonlítás 2007 egy korábbi időszakából)

Forrás: bankok honlapjai, OTP elemzés 7

A marzsok általánosan csökkennek és emellett a körültekintően tájékozódó fogyasztók további jelentős kedvezményeket is elérhetnek Új folyósítású CHF alapú jelzáloghitelek átlagos évesített marzsa (%, THM alapján, 2005-2007(1)

A fogyasztó által elérhető kedvezmények a legnagyobb bankoknál (2007 korábbi időszakai)

8

CHF szabad felhasználású jelzáloghitel kamata, normál kondíciók (%)(2) 1,2

7 7,1

6

%

6

6,7

5,9

5 4

Max

Átlag

Min

Különbség

Lakossági 2 hónapos, 1 millió Ft alatti lekötött betétek kamata (%)(3)

3

szabadfelhasználású jelzálog

2007.07.31

2007.05.31

2007.03.31

2007.01.31

2006.11.30

2006.09.30

2006.07.31

2006.05.31

2006.03.31

2006.01.31

2005.11.30

2005.09.30

2005.07.31

2005.05.31

2005.03.31

2005.01.31

2 5,5 10,5 7,4

5,0

lakáshitel Max

A kereskedők erős pozíciója miatt néhány területen a fogyasztók nem használhatják ki a verseny előnyeit:

Átlag

Min

• A 15 legnagyobb kiskereskedelmi lánc közül 11-ben csupán egy finanszírozó áruhitele vehető igénybe • Az autókereskedések is elsősorban egy kiemelt finanszírozó partner ajánlatát közvetítik

25 35 19 10 Max

(1) A 3 havi CHF-LIBOR felett (2) A 9 legnagyobb bank ajánlatai alapján (3) A 10,5% kamat új megtakarításra érvényes, de egyéb plusz kondíció nincs (4) A 7 legnagyobb bank 52 számlacsomagjának összehasonlítása alapján Forrás: MNB, bankok honlapjai, OTP becslések

Különbség

Kisvállalkozások becsült elektronikus számlavezetési költségei (1000 Ft/ hó, forgalmi jutalékokkal)(4)

Átlag

Min

Különbség

8

A verseny a fiókszám növekedésére kényszeríti a bankokat, miközben az ügynökök egyre ontosabb szerepet játszanak az ügyfél igényeihez illeszkedő termék kiválasztásában 1 millió lakosra jutó fiókok száma(1) (2006(2), db) 537 328 294 310 314

373

IT

DE

HU 2009

HU 2006

PL

BG

HU 2002

UK

NL

SW

SK

64

NL

201 212 212 212 224

RO

Jelzáloghitel értékesítésének megoszlása csatorna szerint(3) UK

425

445

40

HUN

55

45

ESP

54

46

DE

29

71

IT

26

74

SW

20

80

PL

20

80

DK

15

85

5 0%

95 20%

40%

Ügynökön keresztül

-2

-102 -113 1999

2000

32

56

87

146

2002

2003 2004

(1) Takarékszövetkezetekkel (2) Lengyelország 2005 (2) Forrás: Unicredit / Mercer Oliver Wyman, OTP Forrás: jegybankok, bankok honlapjai, sajtó, Datamonitor

60%

80%

100%

Fiókon keresztül

• A gyengébb fióki lefedettségű országok egy részében az ügynökök biztosítják a hozzáférést • A többes ügynökök és alkuszok megjelenése fontos előrelépést jelenthet a transzparencia javításában

-47 2001

36

60

BE

A hazai bankok fiókszámának változása 1999-2009

7

2005

2006 2009E

9

A tájékozódás és a termék-összehasonlítás korábban elképzelhetetlen lehetőségeit megnyitva az e-csatornák terjedése válhat a verseny legfontosabb mozgatórugójává Az élőhangos telefonos, internetes és mobiltelefonos szerződéssel rendelkező lakossági ügyfelek ügyfélkörön belüli arányának változása(1)

Erősödő csatorna-specializáció: → a fiókban nagyobb teret kap a személyes tanácsadás és az értékesítés

40,0%

Internet bank

→ az internetes csatornán folyamatosan nő az aktív tranzakciók száma, ugyanakkor a legfontosabb információs csatornává is válik

Telefonbank

→ a mobil bankolás lendületét az újszerű passzív online információáramlás adja (pl. kontroll szolgáltatás, reggeli egyenleg)

Mobilbank

→ a telefonos csatorna komparatív előnye: gyors a személyes kapcsolatfelvétel lehetősége, ugyanakkor tranzakciós szempontból háttérbe szorítja az internet

30,0% 20,0% 10,0% 0,0%

7

Ügyfelek elvárásai az elektronikus csatornákkal szemben Online információnyújtás: alacsony szintű interaktivitást igénylő azonnali információáramlás OTP: kontroll szolgáltatások 1 millió mobilbankos ügyfélnek

Biztonság: többcsatornás azonosítás OTP: elsőként vezette be a mobil aláírást; hamarosan indul a kisvállalkozások részére a token alapú azonosítás

Széles szolgáltatási paletta, kényelmi funkciók OTP: elsőként vezette be a Java alapú Aktív mobilBankot, EBPP szolgáltatást, elektronikus autópálya-matrica vásárlást, és a személyre szabható honlapot

Egyedi megoldások: olyan megoldások születnek melyek a fióki értékesítésben meg sem jelennek OTP: csak itt érhető el mobilon keresztül a parkolási díj, matrica vásárlás és hetilap előfizetés közvetlenül a folyószámláról

(1)

Forrás: GKI – teljes piac a 2007 I. negyedév adatok alapján 10

Az ügyfelek igen elégedettek az értékesítési csatornákkal, ugyanakkor a folyamatos termék- és szolgáltatás fejlesztés ellenére néhány kulcstermék megítélése még mindig nem túl kedvező Ügyfél elégedettségi indexek, bankszektor átlag (2006.10.-2007.09.)

8

Lakáshitel elégedettségi indexek, bankszektor átlag (2006.10.-2007.09.)(1)

90

70

80

60

70 50

60 40

50 30

40 20

30

10

20 Oct- Nov- Dec- Jan- Feb- Mar- Apr- May- Jun- Jul- Aug- Sep06 06 06 07 07 07 07 07 07 07 07 07

Bankfiók Lakáshitel Internetes ügyintézés

Oct- Nov- Dec- Jan- Feb- Mar- Apr- May- Jun- Jul- Aug- Sep06 06 06 07 07 07 07 07 07 07 07 07

Bankkártya Telefonos ügyintézés

Lakáshitel aggregált index Kamat Előzetes tájékoztatás pontossága Igénylés menetének áttekinthetősége

(1)

A lakáshitel aggregált index az itt kiemelt 3 részindexen túl további részindexet is tartalmaz

(2)

Forrás: OTP rendszeres ügyfélelégedettség vizsgálatok, skála: 0-100

11

A nemzetközi mércével magasnak tekinthető mobilitási adatok arra utalnak, hogy egyre több ügyfél használja ki tudatosan az erős verseny nyújtotta előnyöket

8

Számlaváltás a lakossági ügyfelek körében, 2005 (%)(1)

12.1 11.9 10.8

10.4 10.3 10.2 9.4

9.2

Új tagállamok átlaga: 9,2%

9.1 8.6

8.5 7.9

7.7 6.8

6.8

6.6 6.0

5.6

5.4

5.4

5.3

5.1 4.2

4.2

EU-25

GR

NL

FI

UK

BE

MA

IR

SW

SL

AT

LE

FR

LI

DE

CZ

PL

IT

LU

DK

CI

HU

SK

P

ES

2.4

A mobilitás a támogatott hitelezési rendszer megszigorítása után is magas szinten maradt, azaz a piac természetes dinamikáját tükrözi.

(1) A bankszektorok eltérő növekedési rátájára korrigált érték Forrás: ECB: Interim Report II., C/A and Related Services – Sector Inquiry Under Article 17 Regulation 1/2003 on Retail Banking

12

Az erősebb versenyt jelzi a bankok médiajelenlétének gyors növekedése, ugyanakkor a klasszikus média fő funkciója nem a részletes tájékoztatás, hanem a figyelem felkeltése

Bankok médiaköltésének alakulása (listaáron, mrd Ft, 2003-2006) (1)

9

A médiaköltés szerkezete (%, 2003-2006) (1)

mrd Ft 50 CAGR 34%

40

100%

30

21

75%

5.3% 1.6% 10.0%

14%

3.4% 12.3% 3.5%

17%

5.7%

6.7%

9.3%

14.5%

13.5%

6.1%

6.6%

13.8%

22%

20%

13%

51%

53%

55%

2005

2006

9.1%

50%

20 27 10 12

29 18

16

25%

69%

64%

2003

2004

0%

0 2003

2004

2005

2006

2007 előrejelzés*

(1)Listaáron számított médiaköltés (2) 2007-es első félévi tényadat évesítése a 2003-2006 közötti átlagos éves/első félévi költés aránnyal (3) Egyéb kategória: bankkártya, befektetési alapok, értékpapír, privát bank, elektronikus szolgáltatások, egyéb Forrás: AdexNet / TNS MI, OTP

Lakossági hitelek Vállalkozói banki szolgáltatás Egyéb szolgáltatások

2007 félév Lakossági megtakarítások Image

13

A bevételi marzsokat a pénzügyi közvetítőrendszer fejlettségén és a verseny intenzításán túl a makrogazdasági kockázat és az adóterhelés is befolyásolja A vizsgálandó kérdések

Piacszerkezet Torzítja-e a piacszerkezet a versenyt?

Piaci viselkedés Versenyzőként viselkednek-e a piaci szereplők?

1

• Koncentráció

•


2


•


•


4


•


5

• Termékek

•

6

• Árazás

•


7

• Elérhetőség

•


8

• Elégedettség

•


9

• Marketing

•


10

• Marzsok

•


•


•


•


3

Jövedelmezőség A piac és az egyéni bankok teljesítménye versenyző környezetre utale?


11


12


+1

• Szabályozás

14

A régiót lényegesen magasabb lakossági marzsok jellemzik, mint a fejlettebb nyugati országokat

10

Lakossági banki bevételi marzsok Európában (Összes kamat és díjbevétel / összes lakossági forrás és eszköz, 2006)

Nyugat-Európa

Forrás: McKinsey

Kelet-Európa

15

Magasabb makrogazdasági kockázat esetén a lakossági marzsok is magasabbak

Kamatszintek a régióban

•

•

10

Pénzpiaci kamatok és lakossági marzsok (2006, 34 európai ország)

Magasabb makrogazdasági kockázat esetén az állampapír-piac is magasabb prémiumot vár el, és magasabbak a banki marzsok is. Ha csak a rövid hozamokat nézzük, akkor 100 bázisponttal magasabb pénzpiaci kamatszint esetén 2006-ban: • a teljes lakossági marzs közel 40, • a lakossági hitelmarzs pedig 80 bázisponttal volt magasabb.

Forrás: McKinsey (alapadatok), OTP (elemzés)

16

A marzsok a pénzügyi közvetítés mélyülésével is csökkenek

10

Lakossági marzsok és a pénzügyi közvetítés mélysége

A régió országai

Nyugat Európa

*Összes háztartási kamat és díjbevétel / (összes háztartási pénzügyi eszköz + hitel) ** (Összes háztartási pénzügyi eszköz + hitel) / GDP Forrás: Bankszövetség-McKinsey

17

A bankrendszer gyors mélyülését kísérő marzscsökkenés a régió országaiban is megfigyelhető Lakossági penetráció és hitel-marzsok egyes európai országokban (2000-2006)

10

Az új lakáshitel-marzsok egyes európai országokban

Forrás: Eurostat, MNB, McKinsey, OTP 18

A makrogazdasági kockázatra és a pénzügyi közvetítés mélységére is tekintettel a hazai marzsok nem magasak régiós összehasonlításban

10

A régió bankrendszereinek tényleges és a makrogazdasági kockázat hatásától megtisztított lakossági marzsai

•

A penetrációt is figyelembe véve is jelentős a makrogazdasági kockázat hatása, ugyanolyan penetrációs szint esetén 100 bázisponttal magasabb pénzpiaci kamatszint esetén: • 15 bázisponttal magasabb a teljes lakossági, és • 28 bázisponttal a lakossági hitelmarzs.

Forrás: McKinsey (alapadatok), OTP (elemzés) 19

További oka a magas marzsoknak, hogy a régióbeli országokhoz viszonyítva Magyarországon jelentősek a közterhek, főként az SZJA és a TB-járulék magas Bérek közterhei (munkáltató és munkavállaló által fizetett társadalom biztosítási járulék és személyi jövedelem adó, a bruttó bér százalékában, becsült átlagos kulcsok)

60

56

52

51

%

42

Ukrajna

26

Románia

9

Szlovákia

10

Bulgária

10

Egyesült Királyság

Románia

Egyesült királyság

Szlovákia

Magyarország*

Horvátország

Oroszország

Ukrajna

Németország

%

64

Oroszország

16

71

Horvátország

19

Németország

19

Magyarország

20

Montenegro

20

80

18

Szerbia

85

Szerbia

24

Bulgária

25

Montenegró

Társasági adókulcsok (a vállalati nyereség százalékában)

26

12

* 16+4% szolidaritási adó Forrás: APEH, Deloitte, OTP 20

Szabályozás és transzparencia A vizsgálandó kérdések


1

• Koncentráció

•


Piacszerkezet

2

•


Torzítja-e a piacszerkezet a versenyt?

3


•


4


•


5

• Termékek

•

Piaci viselkedés

6

• Árazás

•


Versenyzőként viselkednek-e a piaci szereplők?

7

• Elérhetőség

•


8

• Elégedettség

•


9

• Marketing

•


10

• Marzsok

•


•


•


•


Jövedelmezőség A piac és az egyéni bankok teljesítménye versenyző környezetre utale?

11


12


+1

• Szabályozás

21

A jogszabályok pontosítása és fejlesztése is jelentősen hozzájárulhatna a kommunikáció transzparensebbé válásához

+1

Problémák a transzparenciában és a tájékoztatásban •

Feltételes betétek és vegyes betétek (mix-alapok): • Akciós időszak kamatának évesítése (EBKM számítás)

• Akciós betéti kamat versus a kapcsolt alap hozama • Az összetett feltételrendszerek miatt az ügyfelek jelentős része számára reálisan nem elérhető kamat  irreális elvárások kialakulása, elégedettség romlása •

Hitelek: THM számítás torzulása az akciós induló kamat / kezelési díj miatt

A pontatlan szabályozás hozzájárul a szakmailag megkérdőjelezhető gyakorlat kialakulásához

A problémák orvoslása várható a tervezett rendeletmódosításoktól Ami még megoldásra vár: •

Egyoldalú szerződésmódosítás szabályozásának újragondolása

•

A hitelintézetek és más pénzügyi piacok más szereplőinek reklámtevékenységének szabályozása

•

A szabályozó és felügyeleti szerveknek a piaci szereplők irányába történő kommunikációjának transzparensebbé tétele, pl. a több intézményt is érintő értelmezési kérdésekre adott válaszok nyilvánosságra hozatala

22

A verseny és transzparencia kérdései a bankszektorban

Recommend Documents