Verebics János:
Az információ jogi védelme az új magyar Btk.-ban
2 Tartalom I. AZ INFORMÁCIÓS BÜNTETŐJOG FOGALMÁHOZ ÉS RENDSZERÉHEZ ......... 5 1. Az információ, az információ jogi oltalma és az információs jog .................................... 5 2. Az információ magyar büntetőjogi védelmének történetéhez .......................................... 5 II. ÁLTALÁNOS RÉSZI PROBLÉMÁK .............................................................................. 7 1. Áttekintés; az információs mozzanat keresése .................................................................. 7 2. A tárgyalás rendszere......................................................................................................... 11 III. KÜLÖNÖS RÉSZI TÉNYÁLLÁSOK........................................................................... 13 1. Az információ közzé tételével, megosztásával megvalósuló bűncselekmények ........... 13 2. Az információ biztonsága, bizalmassága és hitelessége elleni bűncselekmények ......... 15 3. Elektronikus fizetések ........................................................................................................ 18 4. Szellemi tulajdon elleni bűncselekmények ....................................................................... 19 FÜGGELÉK – AZ EGYES TÉNYÁLLÁSOK ................................................................... 21 I. Az információ közzé tételével, megosztásával megvalósuló bűncselekmények ............ 21 I.1 A tiltott tartalom közzétételével, az információ tiltott átadásával megvalósuló bűncselekmények .................................................................................................................. 21 A.) Közvádas bűncselekmények........................................................................................ 21 Gyermekpornográfia (Btk. 204. §) ................................................................................. 21 Háborús uszítás (Btk. 331. §) ......................................................................................... 21 Közösség ellen uszítás (Btk. 332. §) ............................................................................... 22 A nemzeti szocialista vagy kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása (Btk. 333. §)............................................................................................................................. 22 Nemzeti jelkép megsértése (Btk. 334. §) ......................................................................... 22 Önkényuralmi jelkép használata (Btk. 335. §) ............................................................... 22 Hatósági rendelkezés elleni uszítás (Btk. 336. §) ........................................................... 22 Rémhírterjesztés (Btk. 337. §) ........................................................................................ 22 Közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §). ........................................................................... 22 Pénzhamisítás elősegítése (Btk. 390. §) ......................................................................... 23 B.) Magánvádas bűncselekmények ................................................................................... 23 Zaklatás (Btk. 222. §) ..................................................................................................... 23 Rágalmazás (Btk. 226. §) ............................................................................................... 23 Becsületsértés (Btk. 227. §) ............................................................................................ 23 Kegyeletsértés (Btk. 228. §)............................................................................................ 24 A valóság bizonyítása ..................................................................................................... 24 Magánindítvány .............................................................................................................. 24 I.2 Az információval való célzatos visszaélés ...................................................................... 24 A.) Az információval, mint szervezési-irányítási lehetőséggel való politikai visszaélés .. 24 Akotmányos rend elleni szervezkedés (Btk. 255. §). ....................................................... 24
3 B.) Az információval valamely haszonszerzési, gazdasági cél érdekében való visszaélés 24 Kábítószer-kereskedelem (Btk. 176. §) ........................................................................... 24 Új pszichoaktív anyaggal való visszaélés (Btk. 184. §).................................................. 25 Teljesítményfokozó szerrel való visszaélés (Btk. 185. §) ................................................ 26 Egészségügyi termék hamisítása (Btk. 186. §) ............................................................... 26 Tiltott állatviadal szervezése (Btk. 247. §) ..................................................................... 27 Tiltott szerencsejáték szervezése (Btk. 360. §) ............................................................... 27 Piramisjáték szervezése (Btk. 412. §) ............................................................................. 27 I.3 Tiltott meggyőzés és befolyásolás ................................................................................... 27 Tiltott toborzás (Btk. 146. §) .......................................................................................... 27 Öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §) ............................................................... 28 Kóros szenvedélykeltés (Btk.181. §) ............................................................................... 28 Kényszerítés (Btk.195. §) ................................................................................................ 28 Szexuális kényszerítés (Btk. 196. §) ................................................................................ 28 Szexuális visszaélés (Btk. 198. §) ................................................................................... 29 Kerítés (Btk. 200. §) ....................................................................................................... 29 Prostitúció elősegítése (Btk. 201. §)............................................................................... 29 Gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §).............................................................. 30 Magánindítvány .............................................................................................................. 30 Közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §) ................................................................... 30 Kiszolgáltatott személy megalázása (Btk. 225. §) .......................................................... 30 Terrorcselekmény (Btk. 314. §) ...................................................................................... 30 Zsarolás (Btk. 367. §) ..................................................................................................... 32 Önbíráskodás (Btk. 368. §) ............................................................................................ 32 I.4 Csalás ............................................................................................................................... 32 Csalás (Btk. 373. §) ........................................................................................................ 32 Gazdasági csalás (Btk. 374. §) ....................................................................................... 33 Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §) .......................... 33 Magánindítvány .............................................................................................................. 34 Tőkebefektetési csalás (Btk. 411. §) ............................................................................... 34 I.5 Tájékoztatási kötelezettség elmulasztása ......................................................................... 34 Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása (Btk. 409. §) .......................... 34 II. Az információ biztonsága, bizalmassága és hitelessége elleni bűncselekmények ........ 35 II.1 Az információs hálózatok elleni bűncselekmények ....................................................... 35 A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (Btk. 232. §) ......................................... 35 Értelmező rendelkezés (Btk. 459. § /1/ bek 21. pont) ..................................................... 36 II.2 Adat- és titokvédelmi bűncselekmények ........................................................................ 36 Személyes adattal való visszaélés (Btk. 219. §) .............................................................. 36 Közérdekű adatokkal való visszaélés (Btk. 220. §) ........................................................ 36 Magántitok megsértése (Btk. 223. §) .............................................................................. 36 Levéltitok megsértése (Btk. 224. §) ................................................................................ 37 Minősített adattal való visszaélés (Btk. 265. §) .............................................................. 37 A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény (Btk. 267. §)............................................................................................................................. 38 Az igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés (Btk. 280. §) ...................................... 38 Zártörés (Btk. 287. §) ..................................................................................................... 38 Jogosultalan titkos információgyűjtés vagy adatszerzés (Btk. 307. §) ........................... 38 Jogosulatlan megbízhatósági vizsgálat végzése (Btk. 308. §) ........................................ 39 A választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény (Btk. 350. §) ...................................................................... 39
4 Gazdasági titok megsértése (Btk. 413. §) ....................................................................... 39 Üzleti titok megsértése (Btk. 418. §) .............................................................................. 40 II.3 Az információ hitelessége elleni bűncselekmények ....................................................... 40 Közokirat-hamisítás (Btk. 342. §) .................................................................................. 40 Biztonsági okmány hamisítása (Btk. 344. §) .................................................................. 40 Hamis magánokirat felhasználása (Btk. 345. §) ............................................................ 40 Okirattal való visszaélés (Btk. 346. §)............................................................................ 41 Fogyasztók megtévesztése (Btk. 417. §) ......................................................................... 41 II.3 „Klasszikus” számítógépes bűncselekmények ............................................................... 41 Zártörés (Btk. 287. §) ..................................................................................................... 41 Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §) .......................... 42 Pénzhamisítás elősegítése (Btk. 390. §) ......................................................................... 42 Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése (Btk. 394. §)............... 42 Tiltott adatszerzés (Btk. 422. §) ...................................................................................... 43 Információs rendszer vagy adat megsértése (Btk. 423. §) ............................................. 43 Információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (Btk. 424. §) . 43 III. Elektronikus fizetések ..................................................................................................... 44 Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §) .......................... 44 Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása (Btk. 392. §) ....................................... 44 Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel való visszaélés (Btk. 393. §) ............................ 45 Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése (Btk. 394. §)............... 45 Értelmező rendelkezés (Btk. 459. § /1/ bek. 19-20. pont) ............................................... 45 IV. Szellemi tulajdon elleni bűncselekmények .................................................................... 45 Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 385. §) ....................... 45 Védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása (Btk. 386. §) ..................................... 46 Jogkezelési adat meghamisítása (Btk. 387. §)................................................................ 46 Iparjogvédelmi jogok megsértése (Btk. 388. §) .............................................................. 46 Egyes bűncselekmények értékhatára és szabálysértési alakzata (Btk. 462. §) ............... 47
5
I. AZ INFORMÁCIÓS BÜNTETŐJOG FOGALMÁHOZ ÉS RENDSZERÉHEZ 1. Az információ, az információ jogi oltalma és az információs jog Amit ma információként (adat, hír, legáltalánosabban: ismeret) nevesítünk, s a társadalom legújabb fejlődési szakaszát megkülönböztető jelzőként oly természetességgel használunk, az emberi együttélés legkorábbi idejétől számítva jelen van; ám csak a legutóbbi évtizedek fejleményei tették lehetővé, hogy „felfedezzük”, s speciális vizsgálódásaink tárgyává tegyük. Az információ nem anyag és nem energia, de egyiktől sem választható el: ahhoz, hogy az ismeret közölhető legyen, azaz információvá váljék, anyagi hordozón való megjelenítésre, ahhoz, hogy eljusson a címzetthez, energiára van szüksége. A jogi oltalom sem közvetlenül az információt és annak hordozóját, technikai értelemben vett továbbítóját illeti meg, hanem (csakúgy, mint a materiális javak, vagy az energia esetében) a társadalom, a gazdaság számára jelentett értékét és hasznosságát visszatükrözve az ember és az információ kapcsolatát. Az ember az információt létre hozza, rendszerezi, tárolja, közli, (meghatározott címzettek felé) továbbítja, vagy hozzáférhetővé teszi, illetőleg meghatározott személyi kör vonatkozásában bizalmasnak, titkosnak, a hozzáférésben korlátozottnak nyilváníthatja (aktív információs szerep), a más által létrehozott információt megismeri, értékeli, feldolgozza; „fogyasztja” (passzív információs szerep), de akár változatlan formában másokkal is megoszthatja (közvetítői információs szerep). A birtokába jutott információ saját cselekedeteit is befolyásolja: tevékenysége, gondolkodása eredményeként új információ jön létre, mely aztán az információáramlás végtelen körforgásába jut. A mai információs jog bonyolult szövedéke arra törekszik, hogy az információs kapcsolatrendszert leképezve a társadalom életébe úgy az ismeretek indokolt bizalmasságának megőrzése, mint hozzáférhetővé tétele és megosztása kérdéseiben is rendezettséget, biztonságot, kiszámíthatóságot és kontroll-lehetőséget vigyen; a mögöttes, társadalmilag elismert értékeknek minden irányban jogi oltalmat biztosítson. Ezen belül a büntetőjog információ-központú megközelítése olyan sajátosságokkal rendelkezik, melyek egy önálló tárgyalási mód létjogosultságát igazolni tudják. E tárgyalási mód alapvetően (a hordozott, közölt, megosztott, vagy épp bizalmasságában oltalmazni kívánt) információval összefüggő jogellenes és bűnös magatartásformák sajátos megvalósítási módját és irányultságát, s nem a büntetőjogi értelemben véve oltalmazni kívánt érdekek hagyományos dogmatikai rendszerét követi: e felfogásból adódóan a bűncselekmény tárgyi elemeire összpontosít. Reményeink szerint e megközelítési mód alkalmas arra, hogy úgy az elkövetés módja, mint eredménye vonatkozásában az infokommunikációs technológiák felhasználásával, igénybe vételével megvalósuló, társadalomra veszélyes új cselekményformákat felismerését segítse, vagy a már bűncselekménnyé nyilvánított magatartásformák körében mutasson ki elektronikus úton, távollévők között, tiltott joghatás kifejtésére, vagy az információban megtestesülő, oltalmazni kívánt társadalmi-gazdasági érdekek sérelmének előidézésére alkalmas magatartási formákat, módozatokat. 2. Az információ magyar büntetőjogi védelmének történetéhez Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a Btk. a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli. Társadalomra veszélyesnek az cselekmény, tevékenység vagy mulasztás minősül, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvénye szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti (Btk. 4. § /1/-/2/ bek.).
6
A büntetőjog egyik lényeges - alapelvi szinten is megjelenő - funkciója a társadalom védelme - ezt a társadalomra veszélyes cselekmények bűncselekménnyé nyilvánításával és büntetni rendelésével éri el. A büntetőjog tehát szükségszerűen kell, hogy kövesse a társadalmi-gazdasági fejlődés fejleményeit: egyes, a társadalomra már veszélyt nem jelentő cselekmények bűncselekménnyé nyilvánítása, büntetése többé már a védelmi alapelvvel összhangban nem indokolt, a büntető törvény más cselekmények bűncselekménnyé, így büntetendővé nyilvánítása viszont folyamatos igényként jelentkezik. A személynek, személyösszességnek titka megőrzéséhez való jogának elismerése és az információtovábbítás és hozzáférhetővé tétel új formáit lehetővé tevő technikai-technológiai fejlődés követelményei nyomán egyes cselekmények bűncselekménnyé nyilvánítása már a Csemegi-kódexben megtörtént (XXIII. Fejezet: A levél- és sürgönytitok megsértése magánszemélyek által1, XXXIX. Fejezet: Vaspályák, hajók, távirdák megrongálása és egyéb közveszélyű cselekmények2). Egyes cselekmények vonatkozásában a jogalkotás Magyarország nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségvállalásait követve állapított meg büntető rendelkezéseket3. A két háború közötti magyar büntetőjog a Btk.-ban szabályozott alapvető információs-titokvédelmi büntetőjogi tényállások (Btk. 327 §, 329. §) mellett ismerte és büntetni rendelte a tárgyalási titok megsértését (1897. évi XXXIV. tc. 20. §, 1912. évi XXXIII. tc. 263-264. §§, 1912. évi LIV. tc. 96. §, 1913. évi VII. tc. 13. §), a szavazás titkának megsértését (1925. évi XXVI. tc. 160. §), az üzleti vagy üzemi titok megsértését (1923. évi V. tc. 21. §), kihágásként pedig a biztosítási titok bizonyos esetei is nevesítésre kerültek (a betegségi és baleseti kötelező biztosításról szóló 1927. évi XXI. tc. 210. §-a, az öregségi biztosításról szóló 1928. évi IL. tc. 184. §-a). A hivatali, üzleti titokvédelem sajátos, alapvető szabályai a háborús években, illetőleg a baloldali hatalomátvétel éveiben további szigorodáson mentek keresztül4. A szerzői jog megsértésének szankcióit az 1921. évi LIV. tc. állapította meg. A negyvenes évek második felében még hatályban volt, 1948-ban novellált Csemegi-kódexet felváltó jogalkotás (1950. évi II. tv, 1955. évi 17. sz. tvr., majd az első szocialista büntetőjogi kódex, az 1961. évi V. tv., illetőleg az 1971. évi 28. sz. tvr. és az 1974. évi 9. sz. tvr.) a kor politikai szándékait is visszatükrözve közeledett az információ megosztásának s a kommunikációnak problémájához. E korszakra egy részről az állam - és az állami gazdálkodás - információs érdekeinek nagyon kemény büntetőjogi eszközökkel való oltalma, más részről a magánszemélyek törvényben biztosított információs-titokvédelmi jogainak gyakorlati érvényesíthetetlensége volt jellemző. Mindez a technikai információközlési, továbbítási- és információvételi eszközök használatának korlátosságával (telefonhálózat elmaradottsága) és korlátozottságával (sokszorosítási lehetőségek igen szigorú ellenőrzése, külföldi rádióadások zavarása stb.). járt együtt.
Az 1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: RBtk.)alapvető információvédelmi, titokvédelmi rendszere napjainkig nem változott: a személy elleni bűncselekmények körében szabályozta a 327. § A ki másnak szóló levelet, lepecsételt iratot vagy távsürgönyt, tudva jogositlanul felbont; úgyszintén a ki másnak szóló, - habár be nem pecsételt levél vagy távsürgöny birtokába helyezi magát a végett, hogy annak tartalmát megtudja, vagy azt hasonló czélból másnak jogtalanul átadja: vétséget követ el, és nyolcz napig terjedhető fogházzal, és száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A ki pedig a fentebbi módon tudomására jutott titkot közzéteszi, vagy azt a levél, távirat vagy távsürgöny küldőjének vagy a czimzettnek kárositására használja fel: három hónapig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A bűnvádi eljárás csak a sértett fél inditványára inditható meg. 2 439. § A ki a távirdát, vagy annak valamely tartozékát szándékosan megrongálja, vagy szándékosan oly cselekményt vagy mulasztást követ el, mely által a távirda használhatósága félbeszakittatik vagy gátoltatik: vétséget követ el, és két évig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 440. § Vétséget követ el, és három hónapig terjedhető fogházzal és száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, a ki gondatlanságból követ el oly cselekményt vagy mulasztást, mely által a távirda használhatósága félbeszakittatik. 441. § A távirdai vagy távirászattal megbizott hivatalnok, a felügyelő vagy a szolgaszemélyzet azon tagja, a ki a távirda használhatóságának félbeszakitását szolgálati kötelességének megszegése által okozta: hat hónapig terjedhető fogházzal, és ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 442. § A 438. és 441. §-ban megjelölt személyek, a jelen fejezet előbbi szakaszaiban meghatározott büntető cselekmények miatt megállapitott büntetéseken fölül, egyszersmind hivataluktól, illetőleg szolgálatuktól való elmozditásra itélendők. 3 Pl. a tenger alatti kábelek védelme iránti büntető határozatok tárgyában hozott 1888. évi XXII. tc. 4 A magyar állam biztonságát és nemzetközi érdekét veszélyeztető egyes cselekmények büntetéséről szóló 1940 évi XVIII. tc. 4. §, illetőleg a büntetőtörvények egyes fogyatékosságainak megszüntetéséről szóló 1948. évi XLVIII. tc. 46-47. §§ 1
7 magántitok, levéltitok megsértését (RBtk. 177-178. §), az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények körében az államtitoksértést és a szolgálati titoksértést (RBtk. 221-224. §), a közrend elleni bűncselekmények körében pedig a távközlési hálózatok oltalmát (közérdekű üzem működésének megzavarása, RBtk. 260. §). A szellemi alkotások - (szerzői jogi védelem alatt álló irodalmi, művészet stb. alkotások - a találmány, a szabadalmazott találmány, az újítás, az ipari minta) büntetőjogi védelmét a bitorlás törvényi tényállása (RBtk. 329. §), a védjegy, a márka, az üzletjelző oltalmát pedig a hamis termékjelzés (RBtk. 296. §) törvényi tényállása biztosította. A - tipikusan még csak nyomtatott formában tömegesen a sajtórendészet igazgatási szabályai szerint hozzáférhetővé tehető - információ meg nem engedett közzétételét, terjesztését a sajtórendészeti vétség (RBtk. 213. §) törvényi tényállása nyilvánította bűncselekménnyé. Az újabb társadalmi-technikai fejlődés eredményeit figyelembe véve a társadalom védelmének megfelelni kívánó későbbi jogalkotás e dogmatikai rendszerbe igyekezett újabb tényállásokat bevezetni, elhelyezni. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény az 1979-es hatályba lépése óta több mint száz alkalommal módosult, és tíznél több alkotmánybírósági határozat érintette. Ezek a változások 2012 elejéig több mint ezerhatszáz rendelkezést módosítottak, vezettek be, illetve helyeztek hatályon kívül. A törvény újabb novelláira hatással volt a felgyorsult tudományos fejlődés és az Európai Unióhoz történő csatlakozással együtt járó jogharmonizáció is. A legutóbbi időben előtérbe kerültek a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépést segítő módosítások, valamint a bűnözés szerkezetében bekövetkezett változások következményeként a büntetéseket szigorító rendelkezések. Az új Btk. megalkotásáról már 2001-ben döntés született, s bár előkészítését egy kodifikációs bizottság irányítása alatt jelentős tudományos munka alapozta meg, 2010-ig nem került sor annak az Országgyűlés elé terjesztésére. 2010 novemberében kormányzati munkacsoport keretei között kezdődött meg a parlament által végül 2012 júniusában elfogadott 2012. éci C. törvény kidolgozása. Az új Btk. 2013. július 1-én lép hatályba. II. ÁLTALÁNOS RÉSZI PROBLÉMÁK 1. Áttekintés; az információs mozzanat keresése Az (anyagi) büntetőjog fogalmát - BLASKÓ BÉLA nyomán - úgy határozhatjuk meg, mint azoknak a jogszabályoknak összességét, amelyek meghatározzák, hogy mely emberi magatartások bűncselekmények és azt, hogy a bűncselekmények elkövetőivel szemben milyen jogkövetkezményeket lehet alkalmazni5. A büntetőjog általános része a minden bűncselekményre vonatkozó általános rendelkezéseket foglalja magában; három központi jelensége a bűncselekmény, a bűnelkövető és a büntetés, a szankció. A büntetőjog tudománya az általános rész körében önálló dogmatikai egységekként a bevezető tanokat (fogalmi alapvetés, történeti fejlődés, alapelvek), a jogszabálytant (a büntető törvény rendszere, szerkezete, hatálya, a nemzetközi együttműködés intézményei), a bűncselekménytant (a bűncselekmény fogalma, megvalósulási szakaszai, elkövetői, az egység és többség tana), a büntetőjogi jogkövetkezmények tanát (szankció, a büntetés elmélete, a főés mellékbüntetések, a büntetés kiszabása, a büntetés végrehajtását kizáró okok, mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, intézkedések) és a fiatalkorúakra, katonákra vonatkozó sajátos kérdéseket.
5
p. 65
Blaskó Béla: Magyar büntetőjog, Általános rész, Rendőrtiszti Főiskola-Rejtjel Kiadó, Budapest, 2002,
8 A büntetőjog általános része körében az információs bűncselekményekkel kapcsolatosan felmerülő értelmezési kérdések elsősorban az adott cselekmény elkövetésével kapcsolatban jelentkeznek. Döntően nem az információs mozzanat „teszi bűncselekménnyé” az adott, jogellenes, bűnös és büntetni rendelt cselekmény, de az elkövetés folyamatában jelen van, valamely tényállási elem ennek révén valósul meg. Az információs mozzanatot középpontba állítani kívánó szemléletmód az általános részi problémákat tehát szükségszerűen a bűncselekménytan irányából közelíti meg: megfontolásaink a cselekmény és az információ, a tett és az ismeret viszonya körében tárhatják fel a releváns elemeket. Az általános törvényi tényállás elemeit a következő táblázat mutatja be áttekintően6: Objektív elemek Tárgy Szükséges elemek a.) Jogi tárgy: - közvetlen - különös - általános
Nem szükséges elemek
b.) Elkövetési tárgy: - személy (passzív alany) - dolog
Tárgyi oldal c.) Elkövetési magatartás: - tevés - mulasztás
d.) Eredményokozati összefüggés Szituációs ismérvek: hely, idő, mód, eszköz
Szubjektív elemek Alany e.) Általános alannyá válás feltételei - elkövetéskor 14. életév - legalább korlátozott beszámítási képesség - természetes személy f.) Speciális alany: pl. - katona - hivatalos személy
Alanyi oldal g.) Bűnösség: - szándékosság - gondatlanság
h.) Motívum, célzat
a.) A jogi tárgy a társadalmi viszonyokban kifejezésre jutó érdek vagy érték, amelyet a bűncselekmény sért vagy veszélyeztet. A közvetlen jogi tárgy az adott bűncselekmény által legkonkrétabban támadott érdek vagy érték. Az egymással rokon, közvetlen jogi tárgyak gyűjtőfogalma a különös jogi tárgy: a Btk. fejezetei és címei az egyes bűncselekményeket a különös jogi tárgy alapján rendezik csoportokba. Valamely, nyilvánosságra hozott vagy közölt információ sérthet személyiségi jogokat (pl. becsületsértés, rágalmazás), megzavarhatja a köznyugalmat (pl. közveszéllyel fenyegetés), sértheti az egyén vagy a szervezet titokvédelemhez fűződő jogát stb. Az információ jogellenes eltitkolása, bejelentési, tájékoztatási kötelezettség elmulasztása sértheti az állampolgár közérdekű információhoz való jutási jogát vagy épp az igazságszolgáltatást, a gazdálkodás rendjét stb. b.) Az elkövetési tárgy az a fizikai értelemben vett dolog, személy (passzív alany) amelyre, vagy akire nézve a bűncselekmény elkövetése irányul. Az általános törvényi tényállás nem szükséges eleme, nem szerepel minden tényállásban. Az információ nem tárgy, nem dolog, az információ hordozója, továbbításának, feldolgozásának, tárolásának eszköze azonban már dologiasul, elkövetési tárggyá válhat. Az információs bűncselekmények esetében azonban a passzív alannyá válás sajátos kérdést vet fel. Az ilyen bűncselekmény sértettje bárki, egy meghatározott alanyi kör (pl. hivatalos személy, közfeladatot ellátó személy) lehet, s egyes bűncselekményeknek fogalmilag nem is lehet sértettje (nem valamely adott személy ellen irányulnak). 6
Magyar József (szerk): Büntetőjog, Általános rész I. Rejtjel kiadó, Budapest, 1996, p. 136
9 c.) A tárgyi oldalon az elkövetési magatartás az általános törvényi tényállásnak ugyancsak szükséges eleme; tevéssel, mulasztással egyaránt megvalósulhat. A büntetőjog tudomány azonban e komplex, szubjektív és objektív alkotóelemek ötvözetéből álló cselekvést, magatartást mesterségesen kettéválasztja „E kettéválasztás eredményeként a cselekvést, magatartást irányító belső (tudati, érzelmi) összetevőket az általános törvényi tényállás alanyai oldalára helyezve, mint szubjektív elemeket bűnösségként, célzatként illetve motívumként vizsgálja7.” TOKAJI GÉZA és NAGY FERENC szerint egy, valamennyi bűncselekményre érvényes, a természetes cselekmény-fogalomhoz képest a büntetőjog szükségleteinek megfelelően redukált cselekményfogalom értelmében a cselekmény szubjektív és objektív mozzanatok egysége: tárgyi oldala az (objektíve) hatóképesség, alanyi oldala az akarat tartalmától megfosztott akarati forma, a (szubjektív) akaratlagosság8. Az információs bűncselekmények igen nagy része infokommunikációs eszközök, a technológia igénybe vételével követhető el. A gondolatot, tettet az igénybe vett technológia „közvetíti” - ám e technológia már olyan bonyolultságot érhet el, olyan funkciókat biztosít, melynek szakszerű kezeléséhez nagyfokú szakismeret kellhet. Az ilyen információs bűncselekmények körében némileg relativizálódik a „szubjektivitás” és „objektivitás” kategóriája, s új formában merülhet fel a hatóképesség és az akaratlagosság kérdése is. d.) A tárgyi oldal nem szükségszerű elemei az eredmény az okozati összefüggés és a szituációs ismérvek. Az eredmény lehet sértő, a fizikai világban ténylegesen megjelenő (biológiai, vagyoni-gazdasági, társadalmi típusú) és veszélyeztető (a közvetlen sérelemlehetőség bekövetkezte, mint eredmény, s a távoli, absztrakt, időben térbeli és távoli veszélyhelyzet). Az egyes elkövetési magatartások az eredmény tükrében minősíthetők tisztán tevéssel elkövethető bűncselekményeknek (csak tevéssel elkövethető materiális delictum, tiszta tevékenységi bűncselekmény) és kizárólag mulasztással elkövethető bűncselekményeknek (csak mulasztással elkövethető materiális delictum, tiszta mulasztásos bűncselekmény). Az eredménybűncselekmények vonatkozásában lényeges az elkövető cselekménye és a tényállásszerű eredmény közötti objektív kapcsolat feltárása, az okozati összefüggés kimutatása, mely a felelősség megállapításának elengedhetetlen feltétele. Az elkövetés helye, ideje, módja és eszköze nem szükségképpen tényállási elem, ám egyes bűncselekmények esetében - akár az alaptényállás elemeként, akár minősítő körülményként nagy, vagy éppen meghatározó jelentőséggel bírhatnak. da.) Az információs bűncselekmények biológiai eredményt legtöbbször csak közvetett módon válthatnak ki, vagyoni-gazdasági és társadalmi típusú eredmény kiváltására azonban szinte mindig közvetlenül is alkalmasak (pl. adatok meg nem engedett törlése, megváltoztatása). db.) Az ok-okozati összefüggés láncolatában sokszor jelenik meg az infokommunikációs (információtovábbítási) elem, s ezzel összefüggésben a bizonyíthatóság kérdése. Valamely bűncselekményt mindig egy, fizikai értelemben létező személy követ el: amennyiben ehhez mobiltelefont, kommunikátort, számítógépet, számítógépes hálózatokat stb. vesz igénybe, a nyomozás, a felderítés során - az elektronikus világban hagyott „nyomok” alapján - az elkövetetéshez használt számítógéphez nagy valószínűséggel el lehet jutni (azonosítani lehet). Az azonban, hogy a technikai eszközt ténylegesen ki használta az adott cselekmény elkövetéséhez, sok esetben csak igen nehezen, vagy sehogy sem állapítható meg teljes bizonyossággal: holott ez a büntetőjogi felelősség megállapításának, a felelősségre vonás alapja, az anyagi büntetőjog érvényesíthetőségének előfeltétele. A Be. 13. § b.) pontja a bűncselekmény bizonyítottságának hiányát eljárási akadályként határozza meg [nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése, illetve az, hogy a bűncselekményt a terhelt (a feljelentett személy) követte el]. 7 8
Blaskó, im. p. 150 Tokaji-Nagy, im. p.106
10 dc.) Az elkövetés helye a távolsági bűncselekmények esetében bírhat különös jelentőséggel: a jogellenes magatartás és a magatartás nyomán bekövetkező eredmény szétválnak, a kettő közötti kapcsolatot a gyakran technikai eszköz igénybe vételével közvetített információ teremti meg. E körben sokszor merül fel annak a kérdése, hogy valamely hálózati bűncselekmény esetében a magyar törvény egyáltalán alkalmazható-e? Általánosan elterjedt tévhit, hogy a „külföldi szerveren”, portálon megjelenő jogellenes tartalomért az elkövető magyar jog szerinti felelőssége nem állapítható meg, ezekben az esetekben a szerver üzemeltetőjének, a portál fenntartójának tényleges földrajzi helyzete szerinti jog lesz irányadó. A „távolsági” bűncselekmények esetében az elkövetési magatartás és az eredmény elválik egymástól. Ha mindkét mozzanat belföldön valósul meg, úgy a Btk. 3. § (1) bekezdése értelmében természetesen a magyar jog lesz alkalmazandó. A büntetőjogi cselekményegység elmélet9 szerint a bűncselekmény ott és akkor van elkövetve, ahol és amikor a törvényes fogalmához tartozó bármelyik eleme (az elkövetési magatartás, az okfolyamat megindulása, illetőleg az eredmény bekövetkezése) megvalósult. Amennyiben a az elkövetési magatartás Magyarországon valósul meg, s az eredmény Magyarországon jelentkezik (pl. a budapesti elkövető egy külföldi szerveren elérhető portálon a közösség ellen uszítás /Btk. 332. §/ bűncselekményét megvalósító közlést helyez el, s a portál Magyarországról is elérhető, mindkét mozzanat belföldön valósul meg s, annak, hogy a szerver ténylegesen hol van, a magyar jog szempontjából nincs jelentősége. Ha az elkövetési magatartás és az eredmény más-más országban jelentkezik (pl. a budapesti elkövető információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás /Btk. 375. §/ egy ténylegesen az Egyesült Államok területén található számítógépen adatainak megváltoztatásával valósul meg), a Btk. 3. § /1/ bek. c. pontja alapján (aktív személyi elv) ugyancsak a magyar törvény alkalmazandó. e.)-f.) A bűncselekmény alanya (tettese és részese) a tényállás szükséges, szubjektív eleme. Általános alany az a természetes személy lehet, aki a bűncselekmény elkövetésekor a 14. életévét betöltötte, és legalább korlátozott beszámítási képességgel rendelkezik. A speciális alanynak az alannyá válás e törvényi feltételein túl további (állampolgárságával, állami szolgálatával, hivatalos megbízásával, foglalkozásával, állásával vagy valamely állapottal összefüggő) követelményeknek is meg kell felelnie. Az információs bűncselekmények körében gyakran a büntetőjogi felelősségre vonás akadályának épp az általános alannyá válás alapvető feltétele hiányzik: a betöltött 14. életév. Egyes információs bűncselekményeket csak speciális alany követhet el (pl. jogosulatlan titkos információgyűjtés, értékpapírtitok megsértése, gazdasági társaság vagy szövetkezet vezető tisztségviselőjének visszaélése stb.). g.) Az általános törvényi tényállás alanyi oldala azokat a mozzanatokat értékeli, „melyek az alany gondolati világában, tudatában jelennek meg, így a külvilág számára önmagukban - nem érzékelhetőek10. Szükségszerű tényállási elem a bűnösség (szándékosság, gondatlanság), nem szükségszerű elem a h.) motívum és a célzat. A bűnösség az elkövető tudata és társadalomra veszélyes cselekménye között, szándékosság (magatartásának következményeit kívánva, vagy e következményekbe belenyugodva) vagy gondatlanság (magatartásának lehetséges következményeit előre látva, de azok elmaradásában könnyelműen bizakodva, vagy a következmények lehetőségeit a tőle elvárható figyelem vagy körültekintés elmulasztására visszavezethetően előre nem látva) formájában megnyilvánuló, aktuális pszichikai viszony. Az információs bűncselekmények körében a szándékosság megállapításához az elkövető tudatának át kell fognia, hogy az információ továbbításával, közzétételével, visszatartásával, címzett célba juttatásával valamely, társadalom rosszalló értékítéletével találkozó cselekmény 9
Tokaji-Nagy, im. p. 75 ill. 78. Blaskó, im. p. 163
10
11 megvalósításának valamely mozzanatát hajtja végre. A tudatos gondatlansággal (luxuria) eljáró elkövető előre látja ugyan magatartása következményeit, de könnyelműen bízva azok elmaradásában a következményeket elutasítja - a hanyag gondatlansággal (negligentia) bűncselekményt elkövetőnél az ilyen előrelátás hiányzik, ám felmerül a kérdés, hogy adott volt e számára az előrelátás lehetősége, eleget tett-e gondossági kötelességének. E problémák az információs bűncselekmény adott körében (szellemi tulajdon elleni bűncselekmények, titokvédelem, információ közzétételével megvalósuló egyes bűncselekmények) különös súllyal jelentkeznek. Az általános törvényi tényállás elemeinek vizsgálata az egyes különös részi bűncselekmények esetében lehetőséget ad arra, hogy feltárjuk az „információs mozzanatot” s hogy néhány további rendező elv segítségével a rendszeres tárgyalást segítő rendszert állítsunk fel. a.) A Btk. 13. § (1) bekezdése értelmében tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. A tettessé válás feltétele egyrészt, hogy az illető büntetőjogi értelemben jogalany legyen, másrészt, hogy valamely, a Btk. különös részében meghatározott bűncselekmény törvényi tényállás elemeit részben vagy egészben kimerítse. Az önálló (közvetlen) tettes ezt saját tevékenységével valósítja meg, melyhez azonban valamilyen tárgyi eszközt vagy technikai segédletet (pl. számítógép, távközlő hálózat) is igénybe vehet. Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg (Btk. 13. § /3/ bekezdés). Az információs mozzanat minden emberi cselekvésben, minden bűncselekményben jelen van. A bűncselekmény elkövetőjének tudatában lejátszódó pszichikai folyamatokat a rendelkezésére álló információ befolyásolja, alakítja. Az információt a külvilágból kapja, cselekményéhez más személyek magatartása, a részükről történő információátadás kapcsolódhat. Ha ez a kapcsolódás tényálláson kívüli cselekménnyel (részesi magatartás) valósul meg, a tettes a bűncselekményért önálló tettesként felel. Számos bűncselekmény esetében azonban részesi magatartásokat önálló tettesi magatartásként határoz meg (sui generis felbujtói és bűnsegédi magatartás). Az információs büntetőjog diszciplináris megközelítésének első lényeges alapeleme, hogy vizsgálódásait azokra a bűncselekményekre korlátozza, melyekben az információs mozzanat a tettesi illetve társtettesi elkövetési magatartásban van jelen, vagy a sui generis felbujtói és bűnsegédi magatartást a Btk. önálló tettesi magatartásként fogalmazza meg. b.) Második lényeges alapelemünk az információ szubjektív és objektív jellegű elkülönítése. Az ember képes arra, hogy új információt, ismeretet hozzon létre. Amíg a gondolkodással születő új ismeret csak e belső dialógus része, a jog szempontjából irreleváns kategóriaként kezeljük: ezt tekintjük szubjekítv jellegű információnak. Ha már - közléssel, megosztással - a külvilágban megjelenik, szóban vagy tettben tárgyiasul, objektivizálódik már képes eredményt, joghatást kiváltani - s e joghatás tükrében válnak büntetőjogilag (az általános törvényi tényállás alanyi oldalán vizsgálva) értékelhetővé. c.) A harmadik vizsgálódási irányunk - s egyben a tárgyalás fő rendező elve is - az információs cselekmény irányultságából adódó s a jogsérelemhez vezető dinamikus elemek kimutatása. Bűncselekmény az információ jogilag meg nem engedett megismerésével, közzé tételével és megosztásával, bizalmasságának megsértésével, jogszabály által előírt megosztásának elmulasztásával valósulhat meg. Munkánk e logikát követve, s az információ input-output jellegére koncentrálva próbál a büntetőjogi törvényi tényállások vizsgálatával megkülönböztetéseket tenni, azonosságokat kimutatni, s azokat rendszerbe foglalni. 2. A tárgyalás rendszere Az információs büntetőjogi megközelítés a veszély egy adott válfaja irányából közelít: az egyes, különös részi büntetőjogi tényállásokat a szerint vizsgálja, hogy azokban valamely, az
12 információ létrehozására, bizalmas és biztonságos továbbítására, megosztására, integritásának megőrzésére, vonatkozó, a törvény által oltalmazott valamely érdeket sértő cselekmény milyen formában, mely mozzanatban jelenik meg. A büntetőjog különös részének e szempontok szerinti áttekintése nyomán, a vázolt rendezési elvnek megfelelően négy fő bűncselekmény-csoportot képezhetünk: ezek 1.) az információs tartalom tiltott közzététele és megosztása útján megvalósuló, 2.) az információ és információtovábbítás biztonságosságát és hitelességét sértő 3.) a számítógépes és 4.) a szellemi tulajdon elleni bűncselekmények. 1.) Az első - legtágabb - csoportba lényegében azok a bűncselekmény tartozhatnak, ahol a cselekmény tényállási elemei felölelik információ valamely - jogellenes - közzé tételét, továbbítását, megosztását, az információ, mint politikai, gazdasági szervezési eszköz jogellenes felhasználását. Közös jellemzőjük, hogy a büntetőjog által is elismert, oltalmazandónak minősülő társadalmi érdek sérelme az információ tényleges tartalma révén (annak közzétételével, továbbításával, más részére történő hozzáférhetővé tételével, az információ megismerésével kiváltott hatások révén) sérül. Az Internettel foglalkozó német információs büntetőjog e cselekményeket kommunikációs bűncselekmények (Kommunikationsdelikte) fogalom alatt foglalja össze, a francia terminológiában ugyane kör jellemzésére a tiltott tartalom kifejezést (les contenus prohibés) használják, az angol Internetjog azonban (a jogi hagyományoknak megfelelően) külön tárgyalja a tartalomért való büntetőjogi felelősség (criminal liability for content) és a rágalmazás (defamation) kérdéseit. Mint azonban igazolni törekszünk majd, e bűncselekmények nem csak számítógépek, illetve a számítógépes világháló útján követhetők el: lényegében minden olyan infokommunikációs eszköz igénybe vételével megvalósíthatók, mely alkalmas információ elektronikus úton való közzé tételére és megosztására. 2.) A második az információ-továbbítás és tárolás biztonságossága és bizalmassága, az információ hitelessége (egységességének és megváltozatlanságának megőrzése) elleni bűncselekmények köre. Ennek egy alcsoportját képezik az ún. „klasszikus” informatikai, vagy számítógépes bűncselekmények köre (computer crimes, les délits informatiques, Computerdelikte), mely természetesen fogadta be a „speciális” hálózati bűncselekmények (vírusok terjesztése, hacking) újabb és újabb megnyilvánulási formáit is. Itt kell azonban tárgyalni az adatvédelmi, titokvédelmi bűncselekményeket is; s álláspontunk szerint itt helyes elhelyezni az „információs hálózatok” társadalmi-gazdasági fontosságát elismerő, ennek okáért számukra fokozott jogvédelmet biztosítani kívánó tényállásokat is. 3.) A pénzt eszmei módon helyettesítő bankkártyák, hitelkártyák és elektronikus fizetések problémája, mint lehetséges harmadik csoport körében a „közvetlen” információs mozzanat ugyan felfedezhető (a bankkártya, mint sajátos információ-hordozó hamisításának tilalma, a visszaélésszerű felhasználás tilalma), a jogvédelem büntetőjogi indoka azonban elsődlegesen az elektronikus fizetések, „elektronikus pénz” „hagyományos pénzre” való átválthatósága biztosíthatóságához és a fizetési lehetőséget biztosító készpénzhelyettesítő eszközökben („eszmei pénz”) megtestesült, vagyoni értékkel bíró információ hitelességéhez köthető. Túl ezen, az elektronikus fizetési tranzakciók rendkívül gyors elterjedése és folyamatosan növekvő száma és az információs társadalomban betöltött szerepe is indokolja, hogy tárgyalásukra e súlyt elismerően sajátos jellegük megőrzésére alkalmas módon kerüljön sor. 4.) Negyedszerre - hasonló indokból, amit az oltalmazott jogtárgy homogenitása is erősít - képezhetnek önálló csoportot a szellemi tulajdon (szerzői és szomszédos jogok, iparjogvédelmi oltalmak) ellen elkövetett bűncselekmények is. A nemzetközi jogirodalomban elsődlegesen a szerzői jogi sérelem-lehetőségek kerültek kibontásra, az újabb feldolgozások azonban már (különösen a domain-nevek használatával kapcsolatos jogviták tükrében) egyre nagyobb teret szentelnek az iparjogvédelem és a kereskedelmi névoltalom kérdéseinek. A szellemi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények sajátosságát az jelenti, hogy a bűncselekmény tényállása egy mögöttes, magánjogi jellegű, a technikai és jogi fejlődéssel
13 egyre bővülő kört érintő jogszabályba ütköző cselekménnyel valósul meg, a Btk. pedig e jogsértéssel arányban állapít meg büntetőjogi következményeket. III. KÜLÖNÖS RÉSZI TÉNYÁLLÁSOK 1. Az információ közzé tételével, megosztásával megvalósuló bűncselekmények Az információ közzé tételével, megosztásával megvalósuló bűncselekmények esetében az információs mozzanat valamely információs tartalom tiltott közzététele és megosztása révén van jelen, egyes, társadalomra való veszélyessége miatt különösen indokolt esetekben azonban már maga az információ birtoklása is bűncselekménynek számít. Esetköreit a.) a tiltott tartalom közzétételével, megosztásával, b.) az információval való (politikai vagy gazdasági természetű) visszaéléssel c.) a tiltott meggyőzéssel és befolyásolással és d.) a csalás jelentik. a.) Az információ közzé tételével, megosztásával megvalósuló bűncselekmény első alcsoportjába a tiltott tartalom közzétételével, az információ tiltott átadásával megvalósuló bűncselekmények sorolhatok. Ilyenek a gyermekpornográfia (Btk. 204. §), a háborús uszítás (Btk. 331. §), a közösség ellen uszítás (Btk. 332. §), a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása (Btk. 333. §), a nemzeti jelkép megsértése (Btk. 334. §), az önkényuralmi jelkép használata (Btk. 335. §), a hatósági rendelkezés elleni uszítás (Btk. 336. §), a rémhírterjesztés (Btk. 337. §), a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §) és pénzhamisítás elősegítése (gyártási terv, műszaki leírás vagy számítástechnikai program készítése, megosztása, Btk. 390. §). E bűncselekmények esetében valamely elismert társadalmi vagy egyéni érdekből a jogalkotó alkotmányos alapjogot, a gondolatközlés, véleménynyilvánítás szabadságát más alapjogok védelmében korlátozza. Mint korábban utaltunk rá, a gyermekpornográfia Be. 158/D. § (1) bekezdése szerint a bíróság köteles az elektronikus adat elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásával történő ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének elrendelésére, a többi esetben ez csak lehetőség. Dogmatikailag ide tartozik a zaklatás (Btk. 222. §), a rágalmazás (Btk. 226. §), a becsületsértés (Btk. 227. §) és a kegyeletsértés (Btk. 228. §) is11. A Btk. 459. § 22. pontja értelmében nagy nyilvánosságon a bűncselekménynek a sajtótermék, médiaszolgáltatás, sokszorosítás vagy elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel útján történő elkövetését is érteni kell: ennek megfelelően tehát - adott esetben telefon, mobiltelefon, telefax, Internet, elektronikus posta stb. igénybe vételével elkövetett cselekmények nagy nyilvánosság előtt elkövetett cselekményeknek minősülnek. A nagy nyilvánosság előtti elkövetési módot a törvényhozó részben az alaptényállásban (a cselekmény csak abban az esetben minősül bűncselekménynek, ha azt a törvényi tényállásban meghatározott módon, jelen esetben tehát a nagy nyilvánosság előtt követik el) értékeli. Másrészt pedig azzal, hogy a más módon is elkövethető bűncselekmények esetén a minősített módon megvalósuló elkövetést súlyosabban büntetendőnek nyilvánítja, elismerve, hogy a nagy nyilvánosság előtti elkövetés nagyobb jogsérelem-lehetőséget, társadalomra veszélyességet hordoz. A köznyugalom elleni bűncselekmények közül több például (Btk. XXII. Fejezet) csak akkor minősülnek bűncselekménynek, ha azokat nagy nyilvánosság előtt követik el (közösség elleni izgatás, a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása, nemzeti jelkép megsértése, hatósági rendelkezés elleni uszítás, rémhírterjesztés), ill. 11 E bűncselekmények a Btk. 231. § (2) bekezdése értelmében magánindítványra üldözendők, azaz esetükben a Be. 158/B. § (2) bekezdése alapján az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel nem rendelhető el.
14 a nagy nyilvánosság előtti elkövetés vagylagos elkövetési mód (önkényuralmi jelkép használata), a rágalmazás (Btk. 226. §) esetében azonban a jogalkotó ezt az elkövetési módot már súlyosabb szankcióval fenyegeti. b.) A második alcsoport az információval való visszaélés lehetőségeit fogja át. Attól függően, hogy a visszaélés milyen természetű (milyen társadalmi kapcsolatokkal van szoros összefüggésben) beszélhetünk az információval, mint szervezési-irányítási lehetőséggel való politikai visszaélésről, az információval, mint szervezési, forgalomba hozatali és haszonszerzési lehetőséggel való gazdasági visszaélésről, tiltott meggyőzésről és befolyásolásról, valamely, jogszabály által előírt tájékoztatási kötelezettség elmulasztásáról és az információ csalárd felhasználásának legáltalánosabb esetéről, a csalásról. ba.) Az információval, mint szervezési-irányítási lehetőséggel való politikai visszaélés az alkotmányos rend elleni szervezkedés (Btk. 255. §). Állam elleni bűncselekmény, tehát esetében a Be. 158/D. § (1) bekezdés b. pontja alapján az intézkedést kötelező elrendelni. bb.) Az információs társadalom gazdaságában az információ azonban „közvetlen termelőerővé” lép elő: szervezési, üzletkötési, forgalomba hozatali, értékesítési és haszonszerzési lehetőséget jelent. E lehetőségekkel azonban vissza is lehet élni: a visszaélés három jellemző magatartási forma révén valósulhat meg. Az első az információcsere valamilyen szervezési, „toborzási” módjához kötődik, a második a forgalomba hozatal jogszabályi előírásaival ellentétes kommunikációhoz (ami épp e kötelezettségszegés révén válik a társadalomra nézve oly veszélyessé, hogy a magatartásformát a jogalkotó büntetni rendeli) és magához a forgalomba hozatalhoz (mely jelentheti az értékesítésre való felajánlást, de egyes esetekben magát valamely jogszerűen nem forgalmazható, tiltott cikk, szolgáltatás értékesítést is), a harmadik pedig valamilyen jogszerűen megismert információ jogellenes felhasználási módozatához. E lehetőségeket közös elemként a haszonra, gazdasági előnyre való meg nem engedett törekvés kapcsolja egymáshoz. Az információval valamely haszonszerzési, gazdasági cél érdekében visszaélő bűncselekményi körbe a kábítószer-kereskedelem (Btk. 176. §), az új pszichoaktív anyaggal való visszaélés (Btk. 184. §), a teljesítményfokozó szerrel való visszaélés (Btk. 185. §), az egészségügyi termék hamisítása (Btk. 186. §), a tiltott állatviadal szervezése (Btk. 247. §) és a tiltott szerencsejáték szervezése (Btk. 360. §) és a piramisjáték szervezése (Btk. 412. §) tartozik. c.) Az információ, a kommunikáció - ismeretközlés, ismeretcsere. Ismeretek közlésével mások magatartását, gondolkodását, véleményét befolyásolni tudjuk. A meggyőzés és a befolyásolás lehet társadalmilag elfogadott, kívánatos és támogatott (amit a jog a jogszerűségben ismer el), de lehet visszaélésszerű, az információ címzettjének jogait és érdekeit sértő is. Az információs mozzanat sok esetben fenyegetés, megtévesztés vagy rábírásra törekvés formájában van jelen. A fenyegetés az infokommunikációs eszközök, különösen a mobiltelefonok elterjedésével immár nem csak a közvetlenül, fizikai értelemben véve is jelen levő elkövető és sértett között fejthet ki hatást, a megtévesztő információközlés elektronikus úton is megvalósulhat, csakúgy, mint a rábírás, vagy rábírásra törekvés fogalmi körébe tartozó kommunikáció. A tiltott meggyőzés és befolyásolás körébe tartozik a tiltott toborzás (Btk. 146. §), az öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), a kóros szenvedélykeltés (Btk.181. §), a kényszerítés (Btk.195. §), a szexuális kényszerítés (Btk.196. §), a szexuális visszaélés (Btk.198. §), a kerítés (Btk.200. §), a prostitúció elősegítése (Btk.201. §), a gyermekprostitúció kihasználása (Btk.203. §), a közösség tagja elleni erőszak (Btk.216. §), a kiszolgáltatott személy megalázása (Btk.225. §), a terrorcselekmény (Btk. 314. §), a zsarolás (Btk. 367. §) és az önbíráskodás (Btk. 368. §). A terrorcselekmény esetében a Be. 158/D. § (1) bekezdés b. pontja alapján kötelező elrendelni az intézkedést, egyéb esetekben ez csak lehetőség. d.) A csalás az információval való visszaélés talán legáltalánosabb formája. Lényege a tévedésbe ejtés: a valótlanság valóságként való feltüntetése, a tévedésben tartás valamely, az
15 elkövető magatartásától függetlenül létező tévedés el nem oszlatása, megerősítése. Az előbbi passzív, az utóbbi aktív magatartást feltételez. Úgy a tévedésbe ejtő, mint a tévedésben tartó elkövető visszaél az információval, s e visszaéléssel okoz kárt. Az új Btk. előtti büntetőjog dogmatikai rendszere a csalást a vagyon elleni bűncselekmények körében, a csalás egyes különös formáit (hitelezési csalás, adó- és társadalombiztosítási csalás) pedig a gazdasági bűncselekmények körében helyezte el. Az új Btk. a csalást (Btk. 373. §), a színlelt gazdasági tevékenységhez kapcsolódó gazdasági csalást (Btk. 374. §) és az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást (Btk. 375. §) szabályozza a vagyon elleni bűncselekmények között, míg a tőkebefektetési csalást (Btk. 411. §) a gazdaság rendjét sértő bűncselekmények (XLI. Fejezet) szabályozza. e.) A társadalom, a gazdaság intézményei, a szereplői felé jogszabály információközlési kötelezettséget írhat elő. A kötelezettség elmulasztása - attól függően, hogy a jogviszonyok milyen körét érinti - szankciót von maga után. A Ptk. 205. § (4) bekezdése alapján például a feleket a szerződés megkötése során együttműködési kötelezettség terheli: már a szerződéskötést megelőzően tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről. Elmulasztása esetén a sérelmet szenvedett fél, ha már létrejött a szerződés, a Ptk. 318. és 339. §-a alapján, ha a szerződés meghiúsul, a Ptk. 339. §-a, az általános deliktuális felelősség alapján kártérítést követelhet. Ha a bejelentési, tájékoztatási kötelezettséget valamely közigazgatási jogszabály írja elő, a szankció anyagi vagy eljárásjogi lehet. Az eljárásjogi szankció - pl. a bírság - célja az anyagi jogszabályok alkalmazását és érvényesítését szolgáló eljárások zavartalanságának biztosítása. A bejelentési, tájékoztatási kötelezettség köthető valamely tény, esemény bekövetkeztéhez, változásához, elmúltához. A kötelezettség teljesítésére a jogszabály általában határidőt szab, ennek elmulasztása akár önállóan is szankcionálható. Információs, tájékoztatás kötelezettség az állampolgárt, természetes személyt éppúgy terhelheti, mint a gazdálkodó szervezetet, a jogi személyiséggel bíró, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező személyösszességeket, szervezeteket. Egyes esetekben a tájékoztatási kötelezettség elmulasztásában rejlő társadalomra veszélyesség már eléri azt a fokot, hogy a jogalkotó a mulasztáshoz büntetőjogi jogkövetkezményeket is fűzzön. Büntetőjogi szankció - ha a mulasztás társadalomra veszélyessége ezt megköveteli - bármilyen típusú jogi normához köthető: a legkirívóbb cselekmények esetében azonban maga a büntetőjog ír elő a hatóságok felé speciális tájékoztatási kötelezettséget, s ennek elmulasztását is büntetni rendeli. A leggyakrabban előforduló ilyen bűncselekmény a gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása (Btk. 409. §), de ide sorolhatjuk törvényben előírt feljelentési kötelezettség vagy értesítési kötelezettség (pl. kábítószer prekurzorral való visszaélés, Btk. 183. § /2/ bekezdés) teljesítésének elmulasztását is. 2. Az információ biztonsága, bizalmassága és hitelessége elleni bűncselekmények Az információ és információtovábbítás biztonságosságához és hitelességéhez fűződő egyéni és csoportérdek jogi és technikai eszközökkel való oltalma az információs társadalomban különös jelentőségre tesz szert. Az információs bűncselekmények e csoportjába a.) a közérdekű információs hálózatok elleni, b.) az adat- és titokvédelmi és c.) az információ hitelessége elleni cselekményeket sorolhatjuk. a.) A magánjellegű vagy közcélú információ közlése, továbbítása igen gyakran információs rendszerek, jelzőrendszerek, hálózatok révén történik. Hétköznapjainkban nagy természetességgel vannak jelen az ilyen, mindenki számára iránymutatásul szolgáló rendszerek, segítik eligazodásunkat (pl. utcanevek, az utcanévtábla a házszámok növekedésére vonatkozó mutatója, közlekedési táblák és burkolatjelek, forgalomirányító
16 lámpa, vasúti közlekedés irányítórendszere stb.), vagy az információ közlését, továbbítását technikai értelemben véve teszik lehetővé (távközlési hálózatok). A közcélú, mindenki számára igénybe vehető szolgáltatásokhoz, közüzemi szolgáltatásokhoz való általános hozzáférés biztonságossága, zavartalansága a társadalom és a gazdaság működésének egyik előfeltétele: működtetésükről, karbantartásukról, igénybevehetőségükről az információs hálózatok esetében is a közigazgatási jog, illetőleg a fogyasztói magánjog körébe tartozó normák rendelkeznek. Az információs rendszer részét képező elemek, mint fizikai tárgyak, vagyontárgyak, a tulajdon tárgyai általános büntetőjogi oltalomban részesülnek; eltulajdonításuk vagy megrongálásuk jogi szankciót von maga után. Egyes közcélú hálózatok infrastruktúrája esetében azonban a büntetőjog különös oltalmat is biztosít. Az oltalomban részesülő közcélú információs hálózatok elemei lehetnek az információ hordozói (pl. a közlekedés rendjét biztosító jelzőrendszer, az elektronikus eszközökön kívül ide értve a közlekedési táblákat, útburkolatjeleket stb. is) vagy az információ áramoltatásának, továbbításának technikai értelemben vett eszközei. Az információ továbbítás folyamata - elvileg - egyszerű sémával írható le: a küldő és a fogadó között zajlik, akik a rögzítéshez és továbbításhoz valamilyen tárgyi eszközt vesznek igénybe. Ez eredetileg valamilyen fizikai hordozót (a rögzített információ helyváltoztatásához, célba juttatásához szükséges közreműködőt: futár, postagalamb, távtovábbító- vagy postaszolgálat) feltételezett. Az elektronikus információtovábbítás lehetőségének megjelenésével (szikratávíró, rádió, távbeszélő) a továbbítás „dematerializálódott”: az információtovábbítás a tárgyi-fizikai közreműködők sorának kiiktatásával egyszerűbbé, az elektronikus adattovábbítási módszerek elterjedésével lényegében azonnalivá vált. E - nagy költséggel létre hozott - információs infrastruktúra a közüzemet megillető jogvédelemben részesül. Az új Btk.-ban a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (Btk. 232. §) és a közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §) sorolható a hálózatvédelmi (infrastrukturális) bűncselekményi tényállások körébe. b.) Az egyénre vonatkozó, személyéhez köthető információ: személyes adat. A személyes adatot számtalan módon és célból tartják nyilván: adatkezelésre úgy a polgárok egymás közötti kapcsolataiban, mint az állam szervei és a polgár kapcsolatrendszerében, vagy a gazdálkodó szervezetek és a polgár jogviszonyaiban sor kerülhet. A személyes adatok védelméhez, célhoz kötött és bizalmas kezeléséhez fűződő egyéni érdeket a jog alapjogi szintű védelemben részesíti, s arra törekszik, hogy az egyén személyes adatai feletti rendelkezési jogát biztosítsa. Mindezt - az alkotmányjog (Alaptörvény, VI. cikk) és a polgári jog (Ptk. 83. §) személyiségvédelmi szabályai mellett - az adatvédelmi jog szabályai bontják ki tételesen. A személyes adat kezelése és feldolgozása személyhez fűződő jogot nem sérthet: ha ez mégis megtörténik, a jogsérelmet szenvedett polgári jogi igényeket támaszthat (Ptk. 84. §). A személyes adat azonban - árnyalt - büntetőjogi oltalomban is részesül. Büntetőjogi tényállásai a személyes adattal való visszaélés (Btk. 219. §), a közérdekű adatokkal való visszaélés (Btk. 220. §). Valamely információ (tény, adat, ismeret) meghatározott kör számára való hozzáférhetetlenné, vagy hozzáférhetőségében korlátozottá (bizalmassá) tétele, titokban tartása ugyancsak egyike a társadalomban élő ember legrégebbi igényeinek. A demokratikus jogállamban az állam működésére vonatkozó információ egy részét többé már nem lehet a polgár előtt eltitkolni (erről az információszabadságról szóló törvények rendelkeznek), az állami információ más részének titkossá nyilvánítása és kezelése ugyancsak törvényileg biztosított (titokvédelem). Míg a titokvédelmi bűncselekmények a titok jogosulatlan megismerésével, felfedésével kapcsolatos jogszerűtlen magatartási formákat rendelik büntetni, úgy a jogosulatlan adatkezelés bűncselekménye a közérdekű adat eltitkolásával vagy meghamisításával is elkövethető.
17 A titokvédelem, mint jogi probléma, az állam kialakulásához köthető: egyrészt azért, mert tudományos értelemben jogról csak az állam kialakulásával beszélhetünk (hagyományos jogfogalmunk szerint a jogi norma csak az állam erőszak-apparátusával válik kikényszeríthetővé, azaz teljessé), másrészt, mert az állam, mint társadalmi képződmény volt az, melynek elsőként fűződött nyomós érdeke ahhoz, hogy tényeket, adatokat, információt akár saját alattvalói, akár más államok előtt - csak a kiválasztott kevesek számára tegyen hozzáférhetővé; titokban tartson. Az ilyen információ jellemzője, hogy nyilvánosságra kerülése - megismerhetősége - az állam (vagy a főhatalom gyakorlója, gyakorlói) érdekeit veszélyeztette volna. Az állam ennek megelőzése érdekében védelmi intézkedéseket tett: ezek egyrészt fizikai (a titokban tartani kívánt információ őrzése, „elzárása”), másrészt jogi természetűek (a jogosulatlan megismerés vagy információtovábbítás szankcionálása, a titokvédelem fizikai rendjének szabályokba foglalása és az e szabályoktól való eltérés büntetése) voltak. A történeti jogfejlődésben tehát az államtitok problémája már az igen korai időktől jelen van. A magántitok védelmének kérdése időben jóval később jelentkezett. Korai formája egyrészt a kereskedelemhez, gazdálkodáshoz kötődött: a kereskedelmi élet szereplőinek - az államhoz hasonlóan - fontos érdeke fűződött ahhoz, hogy információt mások (elsődlegesen a piaci versenytársak előtt) titokban tarthassanak, s hogy az államtól titokjogvédelemre tehessenek szert. Az otthon falain belül zajló (magán)élet bizalmasságának, nem nyilvános, s nyilvánossá tételre nem kényszeríthető voltának jogi elismeréséhez és oltalmához való igény az európai jogfejlődésben való megjelenése a XV. század végére tehető. A magántitok fogalma a polgári-ipari forradalmak nagy átalakulásaival, az emberi, polgári jogok elismerésével teljesedik ki: megjelenik az ember, mint személyiség általános, mindenkivel (az állammal szemben is) való oltalmazásának polgári igénye. E személyiségi jogok részét képezi a magánszféra tiszteletben tartásához és a magántitok védelméhez való alapjog is. Mindez az utolsó kétszáz évben kap különös jelentőséget. Az egymással versengő, vagy szemben álló társadalmi érdekek az információ titokban tartása és jogszerű megismerhetősége terén is ütköznek, s egyfajta egyensúly kialakítására törekszenek. Az állam titkaihoz a polgár kíván hozzáférni; a magántitok megismerhetősége az állam számára válik kívánatossá: mindkét esetben a másik társadalmi szereplő birtokában lévő információval való visszaélés (érdeksérelem) megakadályozása (prevenció) áll a háttérben. Egyik oldalról kialakul az állam - és magántitok jogi védelmének árnyalt rendje (az állam védi az államtitkot, és jogi védelmet biztosít a gazdasági, személyi természetű magántitok számára is), másrészt - a társadalmi konszenzusnak, a politikai hatalmi viszonyoknak megfelelő mértékben - a titkos információhoz jogszerű hozzáférést is biztosít. Az új Büntető Törvénykönyv „titokvédelmi” bűncselekményei a magántitok megsértése (Btk. 223. §), a levéltitok megsértése (Btk. 224. §), a minősített adattal való visszaélés (Btk. 265. §), a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény (Btk. 267. §), az igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés (Btk. 280. §), a zártörés (Btk. 287. § /1/ bek. c-d.), a választás titkosságának megsértése (Btk. 350. § /1/ bekezdés f. pont), a gazdasági titok megsértése (Btk. 413. §), az üzleti titok megsértése (Btk. 418. §) és a tiltott adatszerzés (Btk. 422. §). Komplexebb, de alapvetően szintén a magánszféra védelmét szolgáló bűncselekményi tényállások a jogosultalan titkos információgyűjtés vagy adatszerzés (Btk. 307. §) és a jogosulatlan megbízhatósági vizsgálat végzése (Btk. 308. §), ahol az információhoz való hozzájutás, az adatszerzés különös módja alapozza meg a jogellenességet. c.) A társadalmi, gazdasági élet szereplőinek együttélését, magatartását normarendszerek összessége szabályozza. A jog a társadalmi együttélés alapvető, erkölcsi elvei által megfogalmazott követelményeket elismerve és jogi értelemben véve is zsinórmértékül téve az alapvető etikai elvektől való eltérés esetén szankciót helyez kilátásba, vagy épp a felróhatóan eljáró fél cselekményének nem adja meg a cselekménnyel elérni
18 kívánt joghatást. A polgári jogi viszonyok körében ilyen elvek a jóhiszemű és tisztességes eljárás követelménye, vagy a joggal való visszaélés tilalma. Alapvető, s ugyancsak a társadalmi együttélés kiszámíthatóságát, biztonságosságát támogatni kívánó elveket a büntetőjog tételesen is megfogalmaz, más elvek az oltalmazni kívánt jogtárgyakhoz kötődnek, s azok áttekintésével ismerhetők fel. Ilyen alapelvként ragadható meg az információ hitelességének, valódiságának követelménye, a „hazugság és az igazság meghamisításának” tilalma. Miután az információ nagyon sokszor joghatás kiváltására alkalmas ismertetet, tényt, adatot jelent, a Büntető Törvénykönyv elsődlegesen olyan, az információ hitelessége elleni bűncselekményeket rendel büntetni, melyek a hamis információközlés nyomán bekövetkező joghatás-kiváltás potenciális társadalomra való veszélyességét tükrözik. E bűncselekmények irányulhatnak az államigazgatás, az igazságszolgáltatás, a közrend (közbizalom) ellen, de sérthetik a gazdasági élet törvényes működéséhez, a jogbiztonsághoz fűződő, alapvető társadalmi érdeket is. A bűncselekmény ezekben az esetekben az információ meghamisításával, hamis információközléssel vagy a hamis, valóságnak meg nem felelő információ felhasználásával valósul meg. Ilyen cselekmények a közokirat-hamisítás (Btk. 342. §), a biztonsági okmány hamisítása (Btk. 344. §), a hamis magánokirat felhasználása (Btk. 345. §), az okirattal való visszaélés (Btk. 346. §), a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény (Btk. 350. §) és a fogyasztók megtévesztése (Btk. 417. § /2/ bek.). e.) A számítógépek elterjedése, hálózati összekapcsolása a társadalmi-gazdasági élet minden szektorát érintette, s a legutóbbi tíz évben át is formálta. Ma már a kompjuterizáció jelen van a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, de a gazdasági szférában és - egyre inkább - az otthonok, háztartások mindennapjaiban is. Munkaeszköz, információszerzési- és továbbítási és szórakozási lehetőség. A számítógépen elektronikus jelek formájában tárolt információ, a számítástechnikai rendszerek oltalmának kérdése minden szektorban egyformán jelentkezik. A hálózatok révén összekapcsolt számítógépek adatállományához távolról is hozzá lehet férni, azt jogosulatlanul meg lehet ismerni, meg lehet változtatni. A bűnelkövetési formák új lehetőségei jelentkeztek. Az infokommunikációs hálózatok, a technika lehetőségeinek igénybe vételével - ennek igazolására törekszik az információs büntetőjog diszciplináris szemlélete - ma már csakugyan szinte minden bűncselekmény elkövethető. Maga a „számítógép-fogalom” sem köthető pusztán a mindennapi élet szóhasználata szerinti kompjuterekhez: ma már az adattárolásra, feldolgozásra, továbbításra szolgáló technikai berendezések, készülékek (mobiltelefonok, szöveges üzenetközvetítők, hordozható számítógépek és notepadok, kommunikátorok éppúgy a fogalomkörbe tartoznak, mint a nagy teljesítményű szerverek, hálózati kiszolgálók. A „számítógépes” bűncselekmények sem szűkíthetők a számítástechnikai rendszerek, adattárak és adatok ellen elkövetett cselekményekre, ugyanakkor az ilyen cselekmények önálló alcsoportkénti tárgyalása az oltalmazott jogtárgy sui generis volta miatt feltétlenül indokoltnak mondható. A „klasszikus” számítógépes bűncselekmények az új Btk.-ban önálló fejezetet (XLIII.) alkotó tiltott adatszerzés (Btk. 422. § /1/ d. pont), az információs rendszer vagy adat megsértése (Btk. 423. §) és az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (Btk. 424. §), illetőleg a más sajátosságai alapján már érintett információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §). 3. Elektronikus fizetések A pénzt eszmei módon megtestesítő információ, az elektronikus úton történő fizetések, pénzmozgások a hitelesség és a biztonságosság különösen nagy fokát követelik meg. E körben fontos a számítógépes és hálózati úton történő banki és tőzsdei transzferek, pénzmozgások és a hétköznapi életben egyre nagyobb szerepet betöltő készpénz helyettesítő,
19 elektronikus fizetési eszközök sajátos jogi védelmi kérdéseinek elkülönítése. Mindkét esetben elektronikus adatcsere, jelforgalom történik ugyan (a pénzügyi tranzakció tehát számítógépes úton zajlik), s többnyire zárt, vagy magas fokú titkosítással rendelkező nyílt rendszereken, a pénzintézetek, tőkepiaci szereplők közötti, döntően elszámolási jellegű elektronikus tranzakciók nem járnak együtt készpénz kifizetéssel. Információs büntetőjogi védelmük a számítástechnikai rendszerek oltalma révén biztosítható. A bankkártya birtokosa is kezdeményezhet ilyen jellegű pénzügyi műveleteket (átutalások intézése, távfizetések), de a kártya felhasználásával, a bankautomaták hálózata révén szinte a világ minden pontján készpénzhez is juthat, vagy azzal áru, szolgáltatás ellenértékét egyenlítheti ki. A bankkártya, a hitelkártya alapvető funkciója tehát - a gazdasági életben mindenki számára hozzáférhető módon - a készpénz helyettesítése: ennek megfelelően fokozott büntetőjogi védelme indokolt. A készpénzhelyettesítő fizetési eszközök fogalmával, kibocsátásával, használatával kapcsolatos kérdéseket hatályos jogunkban alapvetően (2009-től a korábban az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről szóló 2004. évi XXXV. törvényben szabályozott kérdéseket is ide értve) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény és a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény rendezi Miután e fizetési módok is készpénzt helyettesítenek, a hitelességhez és biztonságossághoz fűződő társadalmi érdeket visszatükröző büntetőjogi oltalom igénye éppúgy felmerül, mint a bankkártyák esetében. Hatályos jogunkban az elektronikus fizetések körét érintő bűncselekmények a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása (Btk. 392. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel való visszaélés (Btk. 393. §) és a készpénzhelyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése (Btk. 394. §). 4. Szellemi tulajdon elleni bűncselekmények Valamely új ismeret létrehozása (kigondolása) alapvetően a jog szabályozási hatókörén kívül eső folyamat. Amennyiben azonban valamely személy által kigondolt, s a gondolkodás szubjektív világából a társadalmi közegbe a tárgyiasulás révén kilépő (létrejövő) új ismeret a társadalom részéről elismert értékkel bír (mert a létre hozó személy szellemi teljesítményéhez kötődően újnak, eredetinek minősül, vagy vagyonilag hasznosítható értéket képvisel stb.) puszta létrejöttével (tárgyiasulásával) jogi oltalomra tarthat számot. Ez az oltalom alapjában véve a novumnak szól: lehet automatizmus, az újdonság intellektuális értékét (a szerző és műve kapcsolata), vagy az új gondolat (találmány, szabadalom) révén lehetővé vált anyagi gyarapodási lehetőséget (hasznosságot, vagyoni értéket) elismerő és formális eljáráshoz kötött (iparjogvédelem). A szellemi tulajdon védelmét a magyar büntetőjogban alapvetően a bitorlás törvényi tényállása kívánta biztosítani. Az 1921. évi LIV. tc. értelmében bitorlásnak minősült, ha a szerző beleegyezése nélkül történt az írói mű többszörözése, közzététele vagy forgalomba helyezése. A tilalom tekintetében nem játszott szerepet, hogy a többszörözés, közzététel vagy a forgalomba helyezés a mű egészét vagy csak egyes részeit érintette. Többszörisítésnek a tc. a bármely eljárás útján előállított többszörösítést tekintette (a kézi másolást is ide értve); kivételt képezett azonban az egyes példány nem üzletszerű használat céljából való ingyenes előállítása. A jogbitorlás egyes eseteit a tc. külön is nevesítette (6. §). Bitorlásnak számított az írói mű bármely nyelvű fordításának a szerző beleegyezése nélkül történt többszörösítése, közzététele vagy forgalomba helyezése (7. §). Nem számított viszont bitorlásnak az egyes helyek hű idézése, a hírlapi cikkek átvétele, a nyilvános ügyiratok, tárgyalások közlése, beszédek kiadása (9. §). Vétséget követett el az, aki a szerzői jogot szándékosan vagy gondatlanságból bitorolta (18. §), aki a műnek oly példányait, amelyeknek forgalomban tartására jogosulatlan, szándékosan és üzletszerűen áruba bocsátotta, eladta, más úton használta vagy terjesztette (22. §), aki az idézés és átvétel esetében a forrás vagy a benne
20 esetleg megjelölt szerző világos megnevezését szándékosan vagy gondatlanságból elmulasztotta, vagy ha a szerző nevét akarata ellenére a művön megjelölte vagy mellőzte (23. §). A bitorlás nem volt büntethető, ha a sértett fél az elévülési határidőn belül (3 év) - attól az időtől számítva, midőn a jogsértő cselekményről és a bitorló személyéről tudomást szerzett - 3 hónap alatt a bitorló megbüntetését nem kívánta (38. §)12. A szellemi tulajdon jogának mai komplex szemlélete (Intellectual Property Rights) a WIPO 1967-es stockholmi alapító szerződése értelmében az iparjogvédelem, a szerzői és szomszédos jogok védelme, és a tisztességtelen versennyel szembeni védelem három nagy körét foglalja magában. Az IPR-fogalom alatt szűkebben az ipari tulajdon, valamint az irodalmi, művészeti tulajdon kategóriáit értjük: az első kör jogi oltalmát az iparjogvédelmi, a másodikét a szerzői jog biztosítja. Az új Btk. szerint szellemi tulajdon elleni bűncselekmények a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 385. §), a védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása (Btk. 386. §, a jogkezelési adat meghamisítása (Btk. 387. §) és az iparjogvédelmi jogok megsértése (Btk. 388. §).
12 Angyal Pál: A Magyar Büntetőjog Tankönyve, 4. kiadás, II. kötet, Attila-Nyomda Részvénytársaság, Budapest, 1930, pp. 168-169
21
FÜGGELÉK – AZ EGYES TÉNYÁLLÁSOK I. Az információ közzé tételével, megosztásával megvalósuló bűncselekmények I.1 A tiltott tartalom közzétételével, az információ tiltott átadásával megvalósuló bűncselekmények A.) Közvádas bűncselekmények Gyermekpornográfia (Btk. 204. §) 204. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt a) megszerez vagy tart, bűntett miatt három évig, b) készít, kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, egy évtől öt évig, c) forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, két évtől nyolc évig (2) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bűncselekményt az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve követi el. (3) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott bűncselekményhez anyagi eszközöket szolgáltat. (4) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf műsorban a) szereplésre felhív, három évig, b) szerepeltet, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf felvételen való szereplésre felhív, b) olyan pornográf műsoron vesz részt, amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy szerepel vagy ilyen személyek szerepelnek, c) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vagy személyek pornográf műsorban való szerepeltetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (6) Aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvétel készítéséhez, forgalomba hozatalához vagy az azzal való kereskedelemhez szükséges vagy azt könnyítő feltételeket biztosítja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (7) E § alkalmazásában a) pornográf felvétel: az olyan videó-, film- vagy fényképfelvétel, illetve más módon előállított képfelvétel, amely a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon ábrázolja, b) pornográf műsor: a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal megjelenítő, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló cselekvés vagy előadás. Háborús uszítás (Btk. 331. §) 331. § Aki nagy nyilvánosság előtt háborúra uszít, vagy egyébként háborús hírverést folytat, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
22
Közösség ellen uszítás (Btk. 332. §) 332. § Aki nagy nyilvánosság előtt a) a magyar nemzet ellen, b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport ellen, vagy c) a lakosság egyes csoportjai ellen - különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra tekintettel gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A nemzeti szocialista vagy kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása (Btk. 333. §) 333. § Aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás vagy más, emberiesség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Nemzeti jelkép megsértése (Btk. 334. §) 334. § Aki nagy nyilvánosság előtt Magyarország himnuszát, zászlaját, címerét vagy a Szent Koronát sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Önkényuralmi jelkép használata (Btk. 335. §) 335. § (1) Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a) terjeszt, b) nagy nyilvánosság előtt használ, vagy c) közszemlére tesz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő. (2) Nem büntethető önkényuralmi jelkép használata miatt, aki azt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el. (3) Az (1)-(2) bekezdés az államok hatályban lévő hivatalos jelképeire nem vonatkozik. Hatósági rendelkezés elleni uszítás (Btk. 336. §) 336. § Aki nagy nyilvánosság előtt, a köznyugalom megzavarására alkalmas módon hatóság rendelkezése ellen általános engedetlenségre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Rémhírterjesztés (Btk. 337. §) 337. § Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §).
23
338. § (1) Aki a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta. Pénzhamisítás elősegítése (Btk. 390. §) 390. § (1) Aki pénzhamisításhoz szükséges anyagot, eszközt, berendezést, gyártási tervet, műszaki leírást vagy számítástechnikai programot készít, átad, elfogad, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, vagy forgalomba hoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzhamisítás elősegítését bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
B.) Magánvádas bűncselekmények Zaklatás (Btk. 222. §) 222. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki félelemkeltés céljából a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy b) azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki a zaklatást a) házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa sérelmére, b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve c) hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Rágalmazás (Btk. 226. §) 226. § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást a) aljas indokból vagy célból, b) nagy nyilvánosság előtt, vagy c) jelentős érdeksérelmet okozva követik el. Becsületsértés (Btk. 227. §)
24
227. § (1) Aki a 226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy b) nagynyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el. Kegyeletsértés (Btk. 228. §) 228. § Aki halottat vagy emlékét a 226. vagy a 227. §-ban meghatározott módon meggyalázza, vétség miatt az ott meghatározott büntetéssel büntetendő. A valóság bizonyítása 229. § (1) A 226-228. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul. (2) A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta. Magánindítvány 231. § (1) A 218. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha azzal összefüggésben nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek. A 218. § (2) bekezdése esetén a magánindítványt az egészségügyről szóló törvényben meghatározott, nyilatkozatra jogosult személy, illetve az elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő. (2) A 221-228. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha a 227. §-ban meghatározott bűncselekményt rendvédelmi szerv tagjának sérelmére követik el. (3) A 228. § esetén a magánindítványt az elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő. I.2 Az információval való célzatos visszaélés A.) Az információval, mint szervezési-irányítási lehetőséggel való politikai visszaélés Akotmányos rend elleni szervezkedés (Btk. 255. §). 255. § (1) Aki olyan szervezetet hoz létre vagy vezet, amelynek célja, hogy Magyarország alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott szervezetben részt vesz, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Nem büntethető az alkotmányos rend elleni szervezkedés miatt, akinek önkéntes elállása következtében a szervezkedés folytatása elmarad, vagy aki annak folytatását önként megakadályozza. B.) Az információval valamely haszonszerzési, gazdasági cél érdekében való visszaélés Kábítószer-kereskedelem (Btk. 176. §)
25 176. § (1) Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) bűnszövetségben, b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva vagy c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében követik el. (3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el. (4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (5) Aki csekély mennyiségű kábítószert kínál vagy átad, a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt két évig, b) a (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) Aki a) az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, három évig, b) a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 177. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószert kínál, átad, b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, c) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében kábítószert ca) kínál, átad, cb) forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) jelentős mennyiségű kábítószerre, b) bűnszövetségben, c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva követik el. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (4) Aki az (1) bekezdés a) vagy ca) pontjában meghatározott bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követi el, egy évtől öt évig, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva történő elkövetés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Új pszichoaktív anyaggal való visszaélés (Btk. 184. §) 184. § (1) Aki új pszichoaktív anyagot a) az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít,
26 b) előállít, kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) E § alkalmazásában új pszichoaktív anyagon az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott fogalmat kell érteni. Teljesítményfokozó szerrel való visszaélés (Btk. 185. §) 185. § (1) Aki sportteljesítmény fokozása céljából tiltott teljesítményfokozó szert a) előállít, b) kínál, átad, forgalomba hoz, c) orvosi vényen vagy állatorvosi vényen rendel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a bűncselekmény folytán tizennyolcadik életévét be nem töltött személy jut tiltott teljesítményfokozó szerhez, b) a tizennyolcadik életévét betöltött személy az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával követi el. (4) Aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott teljesítményfokozó szerrel visszaélésre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt tiltott teljesítményfokozó szer használatára rábír, vagy ilyen személynek a tiltott teljesítményfokozó szer használatához segítséget nyújt, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) E § alkalmazásában tiltott teljesítményfokozó szer: minden olyan szer, amely hatóanyagára tekintettel az anabolikus szerek, peptid hormonok, növekedési faktorok és rokonvegyületeik, hormon antagonisták és modulátorok közé tartozik,és nevesítve szerepel a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló kormányrendelet I. számú mellékletében. Egészségügyi termék hamisítása (Btk. 186. §) 186. § (1) Aki a) egészségügyi terméket meghamisít, vagy hamis egészségügyi terméket készít, b) hamis, meghamisított vagy Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi terméket kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, c) hamis vagy meghamisított egészségügyi terméket az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, vagy indokolatlan mennyiségben megszerez, tart, d) Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi terméket indokolatlan mennyiségben megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, e) egészségügyi termékhez kapcsolódó eredeti dokumentumot kereskedelmi céllal rendeltetésétől eltérően felhasznál, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott esetekben a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
27 a) egészségügyi dolgozóként, b) gyártásra, nagykereskedelemre, közvetlen lakossági ellátás végzésére engedéllyel rendelkező szervezet alkalmazottjaként, vagy c) bűnszövetségben követi el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) A (3) bekezdés szerint büntetendő, ha a hamis, meghamisított vagy Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi termék a felhasználók számára széles körben válik hozzáférhetővé. (5) E § alkalmazásában a) egészségügyi termék: a gyógyszer, az állatgyógyászati készítmény, az orvostechnikai eszköz, az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszköz és a vizsgálati készítmény; b) indokolatlan mennyiség alatt olyan mennyiséget kell érteni, amelyről megállapítható, hogy nem valamely meghatározott személy személyes szükségleteinek kielégítését célozza; c) Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi termék alatt érteni kell a megfelelőség értékelési eljárás lefolytatása nélkül forgalomba hozott orvostechnikai eszközt is, továbbá azt a terméket is, amelyben gyógyszerhatóanyagot az adott termék összetételére vonatkozó jogszabályi előírások megsértésével használnak fel. Engedélyezett egészségügyi terméknek kell tekinteni azt a magyarországi forgalombahozatali engedéllyel nem rendelkező gyógyszert is, amelyre nézve olyan az (1) bekezdés b) vagy d) pontjában meghatározott magatartást fejtenek ki, amely jogszabályban előírt hatósági engedély birtokában vagy bejelentést követően jogszerűen végezhető. Tiltott állatviadal szervezése (Btk. 247. §) 247. § (1) Aki gerinces állat részvételével állatviadalt szervez, tart, ilyen állatviadalra fogadást szervez vagy fogadást köt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki állatviadal céljára gerinces állatot megszerez, tart, tenyészt, kiképez, idomít, vagy forgalmaz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Tiltott szerencsejáték szervezése (Btk. 360. §) 360. § Aki a) tiltott szerencsejátékot rendszeresen szervez, vagy b) tiltott szerencsejáték rendszeres szervezéséhez helyiséget bocsát rendelkezésre, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Piramisjáték szervezése (Btk. 412. §) 412. § Aki mások pénzének előre meghatározott formában történő, és kockázati tényezőt is tartalmazó módon való összegyűjtésén és szétosztásán alapuló olyan játékot szervez, amelyben a láncszerűen bekapcsolódó résztvevők a láncban előttük álló résztvevők számára közvetlenül, vagy a szervező útján pénzfizetést vagy más szolgáltatást teljesítenek, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. I.3 Tiltott meggyőzés és befolyásolás Tiltott toborzás (Btk. 146. §)
28 146. § (1) Aki a Magyarország területén idegen fegyveres szervezetbe - szövetséges fegyveres erőn kívül - katonai szolgálatra, katonai érdekű egyéb szolgálatra toboroz, vagy ilyen szolgálatra vállalkozókat közvetít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a magyar állampolgár, aki - szövetséges fegyveres erőn kívül - nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres összeütközésben részt vevő idegen fegyveres szervezetbe önként belép, erre ajánlkozik, vagy ilyen fegyveres szervezetben kiképzésen vesz részt. (3) Ha a Magyarország területén idegen fegyveres szervezetbe katonai szolgálatra, katonai érdekű egyéb szolgálatra toborzott vagy ilyen szolgálatra közvetített személy a tizennyolcadik életévét nem töltötte be, a toborzó vagy közvetítő személy két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §) 162. § (1) Aki mást öngyilkosságra rábír, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt bír rá öngyilkosságra, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Kóros szenvedélykeltés (Btk.181. §) 181. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag, illetve szer kóros élvezetére rábír vagy rábírni törekszik, vagy b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt kábítószer fogyasztására rábírni törekszik, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag, illetve szer kóros élvezetéhez segítséget nyújt. Kényszerítés (Btk.195. §) 195. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Szexuális kényszerítés (Btk. 196. §) 196. § (1) Aki mást szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a szexuális kényszerítést a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, b) a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve követi el.
29 (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a szexuális kényszerítést tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el. Szexuális visszaélés (Btk. 198. §) 198. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez, vagy ilyen személyt arra bír rá, hogy mással szexuális cselekményt végezzen, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyt arra törekszik rábírni, hogy vele vagy mással szexuális cselekményt végezzen, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Ha a sértett az elkövető hozzátartozója vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt áll, illetve az elkövető a szexuális visszaélést a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve követi el, a büntetés a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig, b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. (4) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel a vele kapcsolatban fennálló hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve szexuális cselekményt végez, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Kerítés (Btk. 200. §) 200. § (1) Aki haszonszerzés céljából valakit szexuális cselekmény végzésére másnak megszerez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Kerítést követ el, és az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt prostitúcióra felajánl vagy felhív. (3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a kerítés üzletszerű. (4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott kerítést a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, b) az elkövető hozzátartozója, nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló sérelmére, vagy a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve, c) megtévesztéssel, erőszakkal vagy fenyegetéssel követik el. (5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a (4) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott kerítés a c) pont szerint is minősül. (6) Aki üzletszerű kerítés elkövetésében megállapodik, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Prostitúció elősegítése (Btk. 201. §) 201. § (1) Aki a) mást prostitúcióra rábír, b) épületet vagy egyéb helyet prostitúció céljára másnak a rendelkezésére bocsát, c) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúciójához segítséget nyújt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt bír rá prostitúcióra.
30 (3) Aki bordélyházat tart fenn, vezet, vagy annak működéséhez anyagi eszközöket szolgáltat, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §) 203. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúciójából haszonszerzésre törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel való szexuális cselekményért ellenszolgáltatást nyújt. (3) Aki részben vagy egészben tizennyolcadik életévét be nem töltött, prostitúciót folytató személlyel tartatja ki magát, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki olyan bordélyházat tart fenn, vezet, vagy olyan bordélyház működéséhez szolgáltat anyagi eszközöket, amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy folytat prostitúciót, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Magánindítvány 207. § A 196. § (1) bekezdésében, a 197. § (1) bekezdés a) pontjában, és a 205. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha azzal összefüggően nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek. Közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §) 216. § (1) Aki más valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása, így különösen fogyatékossága, nemi identitása, szexuális irányultsága miatt olyan, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az adott csoport tagjában riadalmat keltsen, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása, így különösen fogyatékossága, nemi identitása, szexuális irányultsága miatt bántalmaz, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Kiszolgáltatott személy megalázása (Btk. 225. §) 225. § (1) Aki mást, annak kiszolgáltatott élethelyzetét kihasználva arra bír rá, hogy magát megalázó magatartást tanúsítson, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető a) az (1) bekezdés szerinti magatartásra való rábírás során ellenszolgáltatást ad vagy ígér, b) a magát megalázó személyről felvételt készít, vagy ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen követik el. Terrorcselekmény (Btk. 314. §) 314. § (1) Aki abból a célból, hogy a) állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön,
31 b) a lakosságot megfélemlítse, c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetve nemzetközi szervezet működését megzavarja, a (4) bekezdésben meghatározott személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az a) pontban meghatározott célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé. (3) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a) az (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott terrorcselekményt abbahagyja, mielőtt abból súlyos következmény származott volna, és b) tevékenységét a hatóság előtt felfedi, ha ezzel közreműködik a bűncselekmény következményeinek megakadályozásában vagy enyhítésében, további elkövetők felderítésében, illetve további bűncselekmények megakadályozásában. (4) E § alkalmazásában személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény a) az emberölés [160. § (1)-(2) bekezdés], a testi sértés [164. § (2)-(6) és (8) bekezdés], a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés [165. § (3) bekezdés], b) az emberrablás [190. § (1)-(4) bekezdés], a személyi szabadság megsértése (194. §), c) a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény [232. § (1)-(2) bekezdés], a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése [233. § (1)-(2) bekezdés], d) a radioaktív anyaggal visszaélés [250. § (1)-(2) bekezdés], e) a hivatalos személy elleni erőszak [310. § (1)-(5) bekezdés], a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (311. §), a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak (312. §), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak [313. § (1) bekezdés], f) a jármű hatalomba kerítése [320. § (1)-(2) bekezdés], a közveszély okozása [322. § (1)-(3) bekezdés], a közérdekű üzem működésének megzavarása [323. § (1)-(3) bekezdés], a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés [324. § (1)-(2) bekezdés], a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés [325. § (1)-(3) bekezdés], g) a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [326. § (1)-(5) bekezdés], a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés [329. § (1)-(3) bekezdés], a kettős felhasználású termékkel visszaélés [330. § (1)-(2) bekezdés], h) a rablás [365. § (1)-(4) bekezdés] és a rongálás [371. § (1)-(6) bekezdés], i) az információs rendszer vagy adat megsértése [423. § (1)-(3) bekezdés]. 315. § (1) Aki a 314. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott bűntett elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményeket a 314. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott bűntettnek terrorista csoportban történő elkövetése érdekében valósítja meg, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Nem büntethető, aki az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. 316. § Aki terrorcselekmény elkövetésével fenyeget, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
32 Zsarolás (Btk. 367. §) 367. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást a) bűnszövetségben, b) az élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel, c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával, d) hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével követik el. Önbíráskodás (Btk. 368. §) 368. § (1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az önbíráskodást a) fegyveresen, b) felfegyverkezve, c) csoportosan, d) védekezésre képtelen személy sérelmére követik el. (3) Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze. I.4 Csalás Csalás (Btk. 373. §) 373. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás kisebb kárt okoz, vagy b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást ba) bűnszövetségben, bb) közveszély színhelyén, bc) üzletszerűen, bd) jótékony célú adománygyűjtést színlelve követik el. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás nagyobb kárt okoz, vagy b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el. (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás jelentős kárt okoz, b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el, vagy c) a csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
33 a) a csalás különösen nagy kárt okoz, vagy b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el. (7) E § alkalmazása szempontjából kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is. Gazdasági csalás (Btk. 374. §) 374. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, gazdasági csalást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a gazdasági csalás kisebb vagyoni hátrányt okoz. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a gazdasági csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a kisebb vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást ba) bűnszövetségben, bb) üzletszerűen követik el. (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a gazdasági csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást a (3) bekezdés ba) vagy bb) pontjában meghatározott módon követik el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a gazdasági csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást a (3) bekezdés ba) vagy bb) pontjában meghatározott módon követik el. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a gazdasági csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást a (3) bekezdés ba) vagy bb) pontjában meghatározott módon követik el. Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §) 375. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett információs rendszerbe adatot bevisz, az abban kezelt adatot megváltoztatja, törli, vagy hozzáférhetetlenné teszi, illetve egyéb művelet végzésével az információs rendszer működését befolyásolja, és ezzel kárt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás jelentős kárt okoz, vagy b) a nagyobb kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különösen nagy kárt okoz, vagy b) a jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
34 a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy b) a különösen nagy kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (5) Az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő, aki hamis, hamisított vagy jogosulatlanul megszerzett elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz felhasználásával vagy az ilyen eszközzel történő fizetés elfogadásával okoz kárt. (6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a külföldön kibocsátott elektronikus készpénzhelyettesítő fizetési eszköz a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben részesül. Magánindítvány 382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka. Tőkebefektetési csalás (Btk. 411. §) 411. § Aki a) a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetéről vagy vezető állású személyéről e tevékenységével összefüggésben, illetve a gazdálkodó szervezetre vonatkozóan pénzügyi eszközről valótlan adat közlésével vagy híresztelésével, illetve adat elhallgatásával vagy b) pénzügyi eszközre vonatkozó színlelt ügylet kötésével másokat tőkebefektetésre vagy a befektetés emelésére, illetve tőkebefektetés eladására vagy a befektetés csökkentésére rábír, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. I.5 Tájékoztatási kötelezettség elmulasztása Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása (Btk. 409. §) 409. § (1) A gazdálkodó szervezet vezető állású személye, aki közreműködik abban, hogy a) a gazdálkodó szervezet a székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén ne legyen fellelhető, b) közhitelű nyilvántartásba olyan személy kerüljön a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személyként bejegyzésre, akinek lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen, illetve ismeretlennek minősül, vagy c) közhitelű nyilvántartásba a gazdálkodó szervezet tulajdonosaként olyan személy vagy gazdálkodó szervezet kerüljön bejegyzésre, akinek a lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen vagy ismeretlennek minősül, illetve amely a székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén nem lelhető fel, vagy aki, illetve amely nem a tényleges tulajdonos, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki közhitelű nyilvántartásba bejegyzendő, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog vagy tény bejelentését, illetve ilyen adat, jog vagy tény változásának bejelentését elmulasztja, ha a bejelentési kötelezettségét jogszabály írja elő, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) E § alkalmazása szempontjából tényleges tulajdonosnak minősül az a személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetve amely a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább tíz százalékával vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti meghatározó befolyással rendelkezik.
35
Tágabb értelemben ide sorolhatjuk törvényben előírt feljelentési kötelezettség vagy értesítési kötelezettség (pl. kábítószer prekurzorral való visszaélés, Btk. 183. § /2/ bekezdés) teljesítésének elmulasztását is.
II. Az információ biztonsága, bizalmassága és hitelessége elleni bűncselekmények II.1 Az információs hálózatok elleni bűncselekmények A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (Btk. 232. §) 232. § (1) Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más hasonló módon más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben, az ott tett megkülönböztetés szerint két évig, három évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti. Közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §) 323. § (1) Aki közérdekű üzem működését jelentős mértékben megzavarja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) csoportosan, b) bűnszövetségben vagy c) különösen nagy kárt okozva követik el. (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) fegyveresen,
36 b) felfegyverkezve vagy c) különösen jelentős kárt okozva követik el. (4) Aki a közérdekű üzem működésének megzavarására irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy vagy ezt meghaladó kár okozása esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Értelmező rendelkezés (Btk. 459. § /1/ bek 21. pont) 21. közérdekű üzem: a) a közmű, b) a közösségi közlekedési üzem, c) az elektronikus hírközlő hálózat, d) az egyetemes postai szolgáltató közérdekű feladatainak teljesítése érdekében üzemeltetett logisztikai, pénzforgalmi és informatikai központok és üzemek, e) a hadianyagot, haditechnikai eszközt termelő üzemet, energiát vagy üzemi felhasználásra szánt alapanyagot termelő üzem. II.2 Adat- és titokvédelmi bűncselekmények Személyes adattal való visszaélés (Btk. 219. §) 219. § (1) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, vagy b) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti. (3) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyes adattal visszaélést különleges személyes adatra követik el. (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha személyes adattal visszaélést hivatalos személyként vagy közmegbízatás felhasználásával követik el. Közérdekű adatokkal való visszaélés (Btk. 220. §) 220. § (1) Aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével a) közérdekű adatot az adatigénylő elől eltitkol, vagy azt követően, hogy a bíróság jogerősen a közérdekű adat közlésére kötelezte, tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, b) közérdekű adatot hozzáférhetetlenné tesz vagy meghamisít, illetve c) hamis vagy hamisított közérdekű adatot hozzáférhetővé vagy közzé tesz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a közérdekű adattal visszaélést jogtalan haszonszerzés végett követik el. Magántitok megsértése (Btk. 223. §)
37 223. § (1) Aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfedi, vétség miatt elzárással büntetendő. (2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz. Levéltitok megsértése (Btk. 224. §) 224. § (1) Aki a) másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét megsemmisíti, a tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, illetve b) elektronikus hírközlő hálózat útján másnak továbbított közleményt kifürkész, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő. (2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt foglalkozás vagy közmegbízatás felhasználásával követik el. (3) A büntetés a) két évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény, b) bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz. Minősített adattal való visszaélés (Btk. 265. §) 265. § (1) Aki minősített adatot a) jogosulatlanul megszerez vagy felhasznál, b) jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé, vagy jogosult személy részére hozzáférhetetlenné tesz, minősített adattal visszaélést követ el. (2) A büntetés a) vétség miatt elzárás, ha korlátozott terjesztésű, b) egy évig terjedő szabadságvesztés, ha bizalmas, c) bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha titkos, d) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha szigorúan titkos minősítésű adatra követik el a bűncselekményt. (3) Az a minősített adat felhasználására törvény alapján jogosult személy, aki a minősített adattal visszaélést korlátozott terjesztésű, bizalmas, titkos vagy szigorúan titkos minősítésű adatra követi el, a (2) bekezdésben meghatározott megkülönböztetés szerint egy évig, két évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki a (2) bekezdés c)-d) pontjaiban meghatározott minősített adattal visszaélésre irányuló előkészületet követ el, az ott tett megkülönböztetés szerint vétség miatt két évig, illetve bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Az a minősített adat felhasználására törvény alapján jogosult személy, aki a (2) bekezdés c)-d) pontjaiban meghatározott minősített adattal visszaélésre irányuló előkészületet követ el, az ott tett megkülönböztetés szerint három évig, illetve egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) Az a minősített adat felhasználására törvény alapján jogosult személy, aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, a (2) bekezdésben meghatározott megkülönböztetés szerint vétség miatt elzárással, egy évig, két évig, illetve három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 266. § (1) A büntetőjogi védelem a minősítés kezdeményezésétől számított harminc napig kiterjed arra az adatra is, amelynek a minősítését kezdeményezték, de a bűncselekmény elkövetésekor a minősítési eljárást még nem fejezték be, és erről az elkövető tudomással bír.
38 (2) Minősített adattal visszaélés miatt büntetőeljárásnak csak a minősített adat védelméről szóló törvényben az adott adatfajta minősítésére jogosult szerv vagy személy feljelentése alapján van helye. A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény (Btk. 267. §) 267. § (1) Aki a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartásban kezelt adatot az adatkezelő részére hozzáférhetetlenné teszi, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz. Az igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés (Btk. 280. §) 280. § (1) Aki hatósági tanúként tudomására jutott tényt, adatot vagy körülményt az arra jogosult felmentése nélkül felfedi, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a bíróság zárt tárgyalásán elhangzottakat az arra jogosult engedélye nélkül felfedi. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a bírósági tanácsülésen elhangzott, illetve a tanácsülés jegyzőkönyvében vagy mellékleteiben foglalt, nyilvánosságra nem hozható tényt vagy adatot felfedi. Zártörés (Btk. 287. §) 287. § (1) Aki a) a hatósági eljárás során elrendelt lefoglalásnál, zárlatnál vagy zár alá vételnél alkalmazott pecsétet eltávolítja vagy megsérti, b) a lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolog megőrzésére szolgáló, lezárt helyiséget felnyitja, c) az információs rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezéssel érintett adatot jogosulatlan személy számára hozzáférhetővé teszi, illetve azt az eljárás alól elvonja vagy módosítja, d) a büntetőeljárás során hozzáférhetetlenné tett adatot jogosulatlan személy számára hozzáférhetővé teszi, illetve azt az eljárás alól elvonja vagy módosítja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki a hatósági eljárás során lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolgot a végrehajtás alól elvonja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) A (2) bekezdésben meghatározott zártörés miatt nem büntethető az elkövető, ha a vádirat benyújtásáig a dolgot - állagának sérelme nélkül - az eljáró hatóságnak visszaszolgáltatja. Jogosultalan titkos információgyűjtés vagy adatszerzés (Btk. 307. §) 307. § (1) Az a hivatalos személy, aki bíró vagy az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtést, illetve titkos adatszerzést a) engedély nélkül végez, vagy az engedély kereteit túllépi, b) jogosulatlanul elrendel vagy engedélyez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a hivatalos személy, akinek valótlan tényállítása alapján bíró vagy az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött
39 titkos információgyűjtést, illetve titkos adatszerzést az arra jogosult elrendeli vagy engedélyezi. (3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz. Jogosulatlan megbízhatósági vizsgálat végzése (Btk. 308. §) 308. § (1) Az a hivatalos személy, aki megbízhatósági vizsgálatot a) ügyészi jóváhagyás nélkül végez, vagy a jóváhagyás kereteit túllépi, b) jogosulatlanul jóváhagy, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a hivatalos személy, aki a megbízhatósági vizsgálatot elrendelő határozatban valótlan tényt állít, és ez alapján a megbízhatósági vizsgálat elrendelését az arra jogosult jóváhagyja. (3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz. A választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény (Btk. 350. §) 350. § (1) Aki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás, népi kezdeményezés vagy európai polgári kezdeményezés során a) a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást, b) népszavazás kezdeményezése, népi kezdeményezés vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása érdekében erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez aláírást, c) jogosultság nélkül szavaz, d) jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel, e) arra jogosultat a választásban, a népszavazásban, a népi kezdeményezésben vagy az európai polgári kezdeményezésben akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, illetve anyagi juttatással befolyásolni törekszik, f) megsérti a választás vagy a népszavazás titkosságát, g) meghamisítja a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés vagy az európai polgári kezdeményezés eredményét, h) a jelölési eljárás során az ajánlásáért, illetve a népszavazás kezdeményezése, népi kezdeményezés vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása során az aláírásáért anyagi juttatást fogad el, i) szavazatát anyagi juttatás nyújtásától teszi függővé, és erre tekintettel anyagi juttatást fogad el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki nemzetiségi önkormányzati képviselőjelöltként történő nyilvántartásba vételhez szükséges nyilatkozatában korábbi nemzetiségi önkormányzati képviselőjelöltségére vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz. Gazdasági titok megsértése (Btk. 413. §) 413. § (1) Az a bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíjtitok megtartására köteles személy, aki bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíjtitoknak minősülő adatot jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
40 (2) Nem valósítja meg a gazdasági titok megsértését, aki a) a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó törvényben meghatározott kötelezettségének tesz eleget, vagy b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával, a bennfentes kereskedelemmel, piacbefolyásolással és a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt. Üzleti titok megsértése (Btk. 418. §) 418. § Aki jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzleti titkot jogosulatlanul megszerez, felhasznál, más személy részére hozzáférhetővé tesz vagy nyilvánosságra hoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. II.3 Az információ hitelessége elleni bűncselekmények Közokirat-hamisítás (Btk. 342. §) 342. § (1) Aki a) hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja, b) hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál, c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közokirat-hamisítást gondatlanságból követi el, vétség miatt elzárással büntetendő. 343. § (1) Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve a) hamis közokiratot készít, b) közokirat tartalmát meghamisítja, vagy c) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) E § rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó hatóságának a törvény alapján Magyarország területén eljáró tagjára is megfelelően kell alkalmazni. Biztonsági okmány hamisítása (Btk. 344. §) 344. § Aki a külön jogszabályban meghatározott a) belépésre jogosító hamis biztonsági okmányt készít, b) belépésre jogosító biztonsági okmány tartalmát meghamisítja, c) hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi belépésre jogosító biztonsági okmányt felhasznál, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Hamis magánokirat felhasználása (Btk. 345. §)
41 345. § Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot felhasznál, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Okirattal való visszaélés (Btk. 346. §) 346. § (1) Aki egy vagy több olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, a) mástól, annak beleegyezése nélkül jogtalanul megszerez, b) jogtalanul megsemmisít, megrongál, vagy c) mástól jogtalanul elvesz, vagy a jogosult elől jogtalanul eltitkol, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha más bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki jogtalan haszonszerzés céljából közokiratot átad vagy átvesz. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt magánokiratra azért követi el, hogy jogtalan előnyt szerezzen vagy jogtalan hátrányt okozzon, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Fogyasztók megtévesztése (Btk. 417. §) 417. § (1) Aki szervezett termékbemutatón különleges árkedvezmény vagy árelőny meglétéről, vagy nyerési esélyről megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az áru értékesítése érdekében nagy nyilvánosság előtt vagy jelentős mennyiségű, illetve értékű áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt az áru egészségre vagy környezetre gyakorolt hatásával, veszélyességével, kockázataival vagy biztonságosságával kapcsolatos jellemzőivel összefüggésben követik el. (4) E § alkalmazásában a) az áru lényeges tulajdonsága: aa) az áru összetétele, műszaki jellemzői és az árunak az adott célra való alkalmassága, ab) az áru eredete, származási helye, ac) az áru tesztelése, ellenőrzöttsége vagy annak eredménye; b) szervezett termékbemutató: termék forgalmazása céljából szervezett utazás vagy rendezvény alkalmával folytatott kiskereskedelmi tevékenység. II.3 „Klasszikus” számítógépes bűncselekmények Zártörés (Btk. 287. §) 287. § (1) Aki a) a hatósági eljárás során elrendelt lefoglalásnál, zárlatnál vagy zár alá vételnél alkalmazott pecsétet eltávolítja vagy megsérti, b) a lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolog megőrzésére szolgáló, lezárt helyiséget felnyitja, c) az információs rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezéssel érintett adatot jogosulatlan személy számára hozzáférhetővé teszi, illetve azt az eljárás alól elvonja vagy módosítja, d) a büntetőeljárás során hozzáférhetetlenné tett adatot jogosulatlan személy számára hozzáférhetővé teszi, illetve azt az eljárás alól elvonja vagy módosítja,
42 vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki a hatósági eljárás során lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolgot a végrehajtás alól elvonja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) A (2) bekezdésben meghatározott zártörés miatt nem büntethető az elkövető, ha a vádirat benyújtásáig a dolgot - állagának sérelme nélkül - az eljáró hatóságnak visszaszolgáltatja. Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §) 375. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett információs rendszerbe adatot bevisz, az abban kezelt adatot megváltoztatja, törli, vagy hozzáférhetetlenné teszi, illetve egyéb művelet végzésével az információs rendszer működését befolyásolja, és ezzel kárt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás jelentős kárt okoz, vagy b) a nagyobb kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különösen nagy kárt okoz, vagy b) a jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy b) a különösen nagy kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (5) Az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő, aki hamis, hamisított vagy jogosulatlanul megszerzett elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz felhasználásával vagy az ilyen eszközzel történő fizetés elfogadásával okoz kárt. (6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a külföldön kibocsátott elektronikus készpénzhelyettesítő fizetési eszköz a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben részesül. Pénzhamisítás elősegítése (Btk. 390. §) 390. § (1) Aki pénzhamisításhoz szükséges anyagot, eszközt, berendezést, gyártási tervet, műszaki leírást vagy számítástechnikai programot készít, átad, elfogad, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, vagy forgalomba hoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzhamisítás elősegítését bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése (Btk. 394. §) 394. § (1) Aki készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításához vagy a készpénzhelyesítő fizetési eszközön lévő adat technikai eszközzel való rögzítéséhez szükséges anyagot, eszközt, berendezést vagy számítástechnikai programot készít, megszerez, tart, átad, forgalomba hoz, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
43
Tiltott adatszerzés (Btk. 422. §) 422. § (1) Aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából a) más lakását, egyéb helyiségét vagy az azokhoz tartozó bekerített helyet titokban átkutatja, b) más lakásában, egyéb helyiségében vagy az azokhoz tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli vagy rögzíti, c) más közlést tartalmazó zárt küldeményét felbontja vagy megszerzi, és annak tartalmát technikai eszközzel rögzíti, d) elektronikus hírközlő hálózat - ideértve az információs rendszert is - útján másnak továbbított vagy azon tárolt adatot kifürkész, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki fedett nyomozó vagy a bűnüldöző hatósággal, illetve titkosszolgálattal titkosan együttműködő személy kilétének vagy tevékenységének megállapítása céljából az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül információt gyűjt. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott módon megismert személyes adatot, magántitkot, gazdasági titkot vagy üzleti titkot továbbít vagy felhasznál. (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott tiltott adatszerzést a) hivatalos eljárás színlelésével, b) üzletszerűen, c) bűnszövetségben vagy d) jelentős érdeksérelmet okozva követik el. Információs rendszer vagy adat megsértése (Btk. 423. §) 423. § (1) Aki a) információs rendszerbe az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve vagy azt megsértve bent marad, b) az információs rendszer működését jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve akadályozza, vagy c) információs rendszerben lévő adatot jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdés b)c) pontjában meghatározott bűncselekmény jelentős számú információs rendszert érint. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt közérdekű üzem ellen követik el. (4) E § alkalmazásában adat: információs rendszerben tárolt, kezelt, feldolgozott vagy továbbított tények, információk vagy fogalmak minden olyan formában való megjelenése, amely információs rendszer általi feldolgozásra alkalmas, ideértve azon programot is, amely valamely funkciónak az információs rendszer által való végrehajtását biztosítja. Információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (Btk. 424. §)
44 424. § (1) Aki a 375. vagy a 423. §-ban meghatározott bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő a) jelszót vagy számítástechnikai programot készít, átad, hozzáférhetővé tesz, megszerez, vagy forgalomba hoz, illetve b) jelszó vagy számítástechnikai program készítésére vonatkozó gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit más rendelkezésére bocsátja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Nem büntethető az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha - mielőtt a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges vagy ezt megkönnyítő jelszó vagy számítástechnikai program készítése a büntető ügyekben eljáró hatóság tudomására jutott volna - tevékenységét a hatóság előtt felfedi, az elkészített dolgot a hatóságnak átadja, és lehetővé teszi a készítésben részt vevő más személy kilétének megállapítását. (3) E § alkalmazásában jelszó: az információs rendszerbe vagy annak egy részébe való belépést lehetővé tevő, számokból, betűkből, jelekből, biometrikus adatokból vagy ezek kombinációjából álló bármely azonosító. III. Elektronikus fizetések Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §) 375. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett információs rendszerbe adatot bevisz, az abban kezelt adatot megváltoztatja, törli, vagy hozzáférhetetlenné teszi, illetve egyéb művelet végzésével az információs rendszer működését befolyásolja, és ezzel kárt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás jelentős kárt okoz, vagy b) a nagyobb kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különösen nagy kárt okoz, vagy b) a jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy b) a különösen nagy kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (5) Az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő, aki hamis, hamisított vagy jogosulatlanul megszerzett elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz felhasználásával vagy az ilyen eszközzel történő fizetés elfogadásával okoz kárt. (6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a külföldön kibocsátott elektronikus készpénzhelyettesítő fizetési eszköz a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben részesül. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása (Btk. 392. §) 392. § (1) Aki felhasználás céljából a) készpénz-helyettesítő fizetési eszközt meghamisít, b) hamis készpénz-helyettesítő fizetési eszközt készít, vagy c) az elektronikus készpénzhelyesítő fizetési eszközön tárolt adatokat vagy az ahhoz kapcsolódó biztonsági elemeket technikai eszközzel rögzíti,
45 vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítására irányuló előkészületet követ el, elzárással büntetendő. (3) A külföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő, illetve elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben részesül. Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel való visszaélés (Btk. 393. §) 393. § (1) Aki a) egy vagy több olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, vagy amelynek a használatára nem vagy nem kizárólagosan jogosult, mástól, annak beleegyezése nélkül, jogtalanul elvesz vagy megszerez, b) hamis vagy meghamisított, az a) pontban meghatározott módon elvett vagy megszerzett készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, vagy az elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközön tárolt adatokat vagy az ahhoz kapcsolódó biztonsági elemeket átad, megszerez, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (3) A külföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben részesül. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése (Btk. 394. §) 394. § (1) Aki készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításához vagy a készpénzhelyesítő fizetési eszközön lévő adat technikai eszközzel való rögzítéséhez szükséges anyagot, eszközt, berendezést vagy számítástechnikai programot készít, megszerez, tart, átad, forgalomba hoz, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. Értelmező rendelkezés (Btk. 459. § /1/ bek. 19-20. pont) 19. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a hitelintézetekről szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, illetve a kincstári kártya, az utazási csekk, a személyi jövedelemadóról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott utalvány és a váltó, feltéve, hogy kivitelezése, kódolása vagy a rajta lévő aláírás folytán a másolás, a meghamisítás vagy a jogosulatlan felhasználás ellen védett; 20. elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a hitelintézetekről szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz mellett a kincstári kártya és a személyi jövedelemadóról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott elektronikus utalvány, feltéve, hogy ezek információs rendszer útján kerülnek felhasználásra. IV. Szellemi tulajdon elleni bűncselekmények Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 385. §)
46 385. § (1) Aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogról szóló törvény szerint a magáncélú másolásra tekintettel a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillető üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj megfizetését elmulasztja. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését nagyobb vagyoni hátrányt okozva követik el. (4) Ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését a) jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig, b) különösen nagy vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés két évtől nyolc évig, c) különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés. (5) Nem valósítja meg az (1) bekezdés szerinti bűncselekményt, aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait többszörözéssel vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel sérti meg, feltéve, hogy a cselekmény jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja. Védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása (Btk. 386. §) 386. § (1) Aki a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedést haszonszerzés végett megkerüli, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedés megkerülése céljából a) az ehhez szükséges eszközt, terméket, számítástechnikai programot, berendezést vagy felszerelést készít, előállít, átad, hozzáférhetővé tesz, vagy forgalomba hoz, b) az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő gazdasági, műszaki vagy szervezési ismeretet másnak a rendelkezésére bocsátja. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a műszaki intézkedés kijátszását üzletszerűen követik el. (4) Nem büntethető a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedés megkerüléséhez szükséges eszköz, termék, berendezés, felszerelés készítése vagy előállítása miatt az, aki mielőtt tevékenysége a hatóság tudomására jutott volna, azt a hatóság előtt felfedi, és az elkészített, illetve az előállított dolgot a hatóságnak átadja, és lehetővé teszi a készítésben vagy az előállításban részt vevő más személy kilétének megállapítását. Jogkezelési adat meghamisítása (Btk. 387. §) 387. § Aki haszonszerzés végett a) hamis jogkezelési adatot készít, b) a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott jogkezelési adatot eltávolítja vagy megváltoztatja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Iparjogvédelmi jogok megsértése (Btk. 388. §) 388. § (1) Aki a jogosultnak törvény, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy európai uniós jogi aktus alapján fennálló iparjogvédelmi oltalomból eredő jogát a) az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével, b) az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével előállított áru forgalomba hozatalával, vagy az ilyen áru forgalomba hozatal céljából való megszerzésével vagy tartásával
47 megsérti, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését üzletszerűen követik el. (3) Ha az iparjogvédelmi jogok megsértését a) jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés egy évtől öt évig, b) különösen nagy vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés két évtől nyolc évig, c) különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés. (4) E § alkalmazásában a) iparjogvédelmi oltalom: aa) a szabadalmi oltalom, ab) a növényfajta-oltalom, ac) a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, ad) a védjegyoltalom, ae) a földrajziárujelző-oltalom, af) a formatervezésiminta-oltalom, ag) a használatiminta-oltalom, ah) a topográfiaoltalom; b) áru alatt értendő minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog és a szolgáltatás. Egyes bűncselekmények értékhatára és szabálysértési alakzata (Btk. 462. §) 462. § (1) Nem valósul meg bűncselekmény, ha a) a hanyag kezelést százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt, b) a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélést ötvenezer forintot meg nem haladó kárt okozva követik el. (2) Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha a) a rongálást és a csalást ötvenezer forintot meg nem haladó kárt okozva, b) a lopást, a sikkasztást, a jogtalan elsajátítást és az orgazdaságot ötvenezer forintot meg nem haladó értékre, c) a hűtlen kezelést ötvenezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva, d) a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését százezer forintot meg nem haladó da) üreshordozói díjra, illetve reprográfiai díjra nézve, db) vagyoni hátrányt okozva, e) az iparjogvédelmi jogok megsértését százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva, f) a rossz minőségű termék forgalomba hozatalát vagy a versenytárs utánzását százezer forintot meg nem haladó értékre követik el. (3) Nem valósul meg bűncselekmény, illetve vámszabálysértés valósul meg, ha a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány a százezer forintot nem haladja meg.
