v

EZSxissetésI árak E;resz évr<- , 5 Félévre . ^ •iegyedévre , . . . . , .., . 1 Egyea szám ára-10 kr.

1 i

:; írt kr. frt 50 kr. írt kr,

nem a d o k , hiszen

olYascko

nézve

Van s z e r - a ^ í e l t Jvüzoiisé^ mai

tudomására

nappal

a

hogy a'

és Vidéke 1 1 j n ,j|-

luívvn kÍíejte:Te e.*/v

áll ás j u n i t j á t

olvasó ! i m á b a n

ho^ni,

..Szarvas

szerj^sztűsegébe, l^l/tomn oenpitm.

-wmijiuuK xíTtmntx ,A «•inimiLMiaminmuJ SZird-etéBefeet Megjelen heten kínt egyszer, vasárnap. : i e 1 f o a a (I s j u t á n y e s a u * z d ni i t a Bz n i s e n s i ö s é g ' : (íörbe-ntea 10-17. szám, hova a > s z < iloiíii KiftflőMvat&i: ivszv* t illet (') k"Z1 e 11)Aji y <'k k a I d»• i,< lu k. Be i;Mry-in st ját-ház 11. K é z i r a T ÍJ k n e m a d n í II a k v í s s- / a. i 11uva az .íiz<: i ¿si pé;^eÍv mr< ?z,oudők.

a

lap

miilt

szerkesztőtársam

es én e n - I

elvenni

tííkiütor

mint

pcdi^

mind -n m e l l é k - i'rk'dcsilt g

nélkíilj

oilabi5uys/.fritvt?

a z é r t , ; sziink, u lap

A vásárok l

n e m a k a r o k , mrr- az

hasábjai

.

'[r

lll

a

ktt^'-kedeM'av,

édtaL u g y

az

i mezőgaz-

g ^ d a s á - i c-s li/txi ipar Erdőkéi e g v a r á n t érinrí'tnek
s/iüiuMves

^ít:

kerdé*<

a

It1-
nrm

a

m h w

semmi t h o z z á a d n i , setu ludrde b é r - '

n ü ^ ^ v r k i ^ t o | .Utai, h o g v a szeT^sztöséwb ( > ¡/-¡jt-ni. 1 • r , a lap m m v a r'ifpg nem i Deutsídi A r t ' m r , <• li.tp a n í'^bdös iMui u u .vM.iui, i i.iw. ; v/níozik. f^sak e g v e t a k a r o k kül
gadtain. Tettem

ás

heti

jíd< j nrosc : ^üket.

1

^tgy

Dacára

«-.íuick,

els.-íipMVíjdiuik,

liogy

ÍMtr h o ^ y Miievuiyirc <wkc-]y r r ü m b ö l telik, ^aikodá:4ok s z e j n / l y - s küzdHÍur-k I h n 1 , ; , I n : i P n, / , , , . *' , ' • i nudvn» k é v e n k i n t fül)]» !.pv-i^-f. l>b vá,sáiia v< • KOfíítsi^rifre h-'üvpk itfMues iiiuukaiíiimü, s z a m a r a nx'unviini hmn iu^hívk. * . . . . Vulna. íntdlvt'l a l a n addigi szriu/mi n í v r a u objíM'trMsmus m i n d r ) i k ' i r m m . , , . , . J 1 , A v á s á r o ky i-v a r a n y a!an s z a p o -

ját femitartmii,

a

j o g o s e s ; d c u e k k i d sz .ai 1 ).., —
közönség

m é l t á a y í j s énhdvtdt k i t d é g i i e n j és udnd- a lap m ű k ö d é s é n e k k o r l á t j a k é n t ! K i v á l ó t i s z t í h j í t 1 1 *j v é! i azon kövrtídniéuyekncdí. anifdyok egy jobb

vidéki

fjmiálliaíók, Irlni

lajjpil a

s/tMíi'o-n

m dián

I '^Ijps-ídum

ni^gf 1 -

igy
vezérbíink m

>r » }

^

r\ p t w v-U

mvlvd: a

|

ícszivk, ^

ji*fitfjutt

, 'ari'tltní,' a nr f's

] l0 o« v a z o k

' v<-vü kozwr.sígc f o l y t o n o s a n kevesln-dik • jicri un*lojf w ''¡
I^U.'K

V:ttr'i'(ts

4

lap

vas,

1olvtdn

w

lii'pr'j) rmiptiit

f(ir<>*okh<(// cri.Wr\-h és

nngvobb

¡dó'!«.ö/öki5t*ii, nagv obb vhlék k"'/.')HS''g(k

r^/i-V.r" : és j o b b a n <;ssz<jgyfilt sxiikséglefí k iode-

bbs tsn'lMstfiír.

v é u d t látogatta a vásán.kai. Most aznnljan, iáidon lépr<Mi-nvomoi\ ludröl-

bársrsal, pibkávrd, karibiak ('rliatinssak; ^ / / ^ v sem lesz (i {ekinN4k<-:i -*lv máray K 1 hmi tmyaa aagvoa voszólytel^n, ib* ncui , iLuuIó üilvíis baí i^a, n-in a/ egv, 4 i'p^cn malaf.sVg«»^ áaliív;. ! uudybttn ?i/ tnubi r j a ^ / ^ í L audyhea

n , r.o kéíséul(d/nK hngy volt «gy kis liiha J ^zorapén^k ivrfds bli r
Vasárnap, augusztus 13. 1893.

SZARVAS és T I K R I í m

hétre vásár után vásár van, termé-; kerülnek az ilyen esetek iparosunk tehát Wcintseni oly csekély kérdés, a milyennek azt sokan nézik. Nem szetes, liogy azok vevő közönségét in e gk á r o s i tus ára.* csekély fbiitosságu kérdés ez ipari Amellett, ha figyelembe vess; cözség c á vasártar nagyobbára lakossága képezi: az ezenfelüli vagyis azt a sok elpazarolt munkaidőt, mely szempontból? mert annyi derék iparos ezek által kárba, vész, azokat a sok családapa, adófizető polgár szenved a a vidék népessége leginkább ela vagyon, egészségi üzelmeket, melyek a bajban, hogy bátran kimondhatjuk, hogy Sajátságos, ele igen természetes.. vájárok helyein rendesen felütik tanyá- ez legszentebb létfeltételeit fenyegeti. hogy a nrig a vásárok vevő közönsége jukat, valóban feJjajclitlásra méltó szo-! S nem csupán ezen osztály kérdése az napról-napra fogy, m eladók ey/uiin, moru állapotokat tárnak az ember sze- • hanem általános kérdés. Általános kér; (lés annyival inkább, mert ezen bajok, különösen az iparosoké, ép oly arány- ni ei elé. S mily nagy kár, mily nagy hát-! nemcsak az iparost érintik, hanem az ban szaporodik, Mert az ebből és más körülményekből származó üzletpangás rányok háramlanak a vásárttartó köz-; egész közönséget, egyaránt a mezül napról-napra több és mindig gyakrabban séf iparosaira a gyakori vásárok által ¡' gazdát, a kereskedőt, de a vevő köjelentkező szükséget idéz elő, a melyek Idegen iparosok árasztják el áruikkal zönséget is. amennyiben sohasem tudja az iparost az egyedüli reménnyel ke- a község és vidékének lakosságát h á t - ' m a g á t tájékozni, liogy mikor minek csegtetö pénzforráshoz, a vásárba ker-, térbe szorítják a helybelieket és csök- j megszerzéséért menjen az itt is, az ott '

t

getik. Sehogy sem állanak tehát a vá-j ken tik azoknak jövedelmét és adóké-1 is elszórt vásárba. Ez a kérdés megérdemli, hogy fesárok arányban az azokat látoga ó,' pességét. többnyire eladó közönséggel és a re- j Sokan azt mondják, ezáltal fejlő lette nemcsak iparosok, hanem közAjuk fordított költségekkel! j dik a versenj r és előnyök háramlanak igazgatásunk fejei is gondolkozzanak! * ÍJ: Aztán tekintsük azok rendezetlen- : a vevő közönségre. Ezen föltevés azonségét! Itt vannak legelső sorban azon i ban a legtöbb esetben nem nyugszik szabadság szülte rendetlenség bajai, helyes alapon, mert ha a dolog mé1 v az iparosok • 1 kozott .... a vasarokon ' ' i 1 n . 1, azt. fogjuk r . i csakhamar Ti N y e l v é b e n él a m a g v a i melyek lyébe tekintünk, lábra kaptak. Azon bajokról van szó,' tapasztalni, hogy az olcsósággal szemHa van nemzet, melyet nyelve tesz melyek az árulási helyek elfoglalásánál; ben a külsőségekre, látszatra fektetett azzá a mi, akkor az a magyar nemmerülnek fel és a melynek rendesen : csillogás a közönség járatlansága és ta-' zet. A m a g y a r faj messze Ázsiából lieves vitákkal, sőt perlekedéssel vég- j pasztalatlanságnval szemben az árusi-J kenllt e liaza szent földjére és f ajro bődnek. ! tók leleményessége és raffineriája áll konok és testvérek segítsége nélkül Ezen fonák állapot neveli az ipa- szemben, a mely a vevők tudatlansá-' alapított hazát és nemzetet. Megtarrosok között a kapzsiságot és az-egy- gát és jóhiszemaség^t minden ulon- totta m a g y a r fajú jellegét, dacára anmás iránti bosszút, a megtorlás v á g y a t ' módon k i j á m a n i törekszik. 8 vájjon nak, hogy köröskörül tdjes.cn elütő a közöttük már ugy is kihaló félben a helybeli iparosok. a kik véres csép- idegen nyelvű és fajú nemzetek laktak, lévő egyetértés rovására. ,pek árán r a k j - k le a város oltárára, dacára unnak, hogy folyton vad ellenEz a kapzsiság tereli aztán az | nem érdemeinek-e, nem várhatnak-e négek vették őt körül, kik kiakarták iparosokat, sokszor egy egész n a p p a k joggal az utóbbi részéről pártíogást irtani a föld .sziliéről, bele akarták oleiébb az u g y is csekély forgalmú vá- 1 idegenekkel szemben, nem várhatják-e vasztani saját nemzetiségükbe. Megsárra, csakhogy alkalmasabb helyet. érdekeiknek előmozdítását és megvé- próbálták édes anyanyelvünket eltöíogl alhassanak, vagy hogy a rajtok dését azokkal szemben, a kik azokat rolni tűzzel, vassal, morális kényszerejtett sérelmet megtorolhassák. Képzel-; csorbítják? Bizonyára igen. rel, udvari rendeletekkel, szép asszony j ü k el, mennyi drága időbe és pénzbe A vásárok rendezésének kérdése mézes-mázas szavaival; voltak időszadilt jelenetében, valamint a harmadik sza- i Igen jó erőnek bizonyult Liszka (xiza : kasz tizedik jelenetében a „Sir az egyik k. a. Kar vasi né szerepében. A cl rimái jeleszemem, a másik könyezik". ellenben a; netben, mikor fia halálhírét tudatják vele, második szakasz első jelenetében az „ A r r a , látszott, hogy teljesen beképzelte magát a járjunk, arra" dalát a kisérö cigányok ügyet- j szerencsétlen anya szerepébe, csokrokkal és lenkedése meglehetősen elpuskázta. Játéka í tapsokkal meg is jutalmazták érte bőven, is bevált; a szerető és apját tisztelő leány K t n a n c Y e n i o ad fortissimum — Gokeblében végbemenő küzdelem, melyet, a Uan feoma ur játszotta a darab címszerepét, költő oly szépeu fest, az ártatlan, de jog- a csikóst, Két részre kellene osztanom kri* gal bűnösnek hitt nő nemes méltatlanko- tikám e r é s z é t : ftolian mint rendező és Gröclása kellő alakítást nyertek játékában ; csak lian mint csikós. Csak, aki eljárt a próarra figyelmeztetem, hogy máskör jobban bákra, aki tudja, mennyit kell fáradni, mig szeresse Bandiját és ne restelljen, mikor ilyen előadás előkészíthető, aki hallja, hogy mikor éppen szerelmes nótákat fújnak, egé- ez az ember hetek óta mint fárad, mint szen mellé állni, hozzá simulni, ölelni: hiszen dolgozik, hogyan terjed ki figyelme minden a színpad csak festett élet. G-ruber Géza aprólékosságra, hogyan tanit, ró és dicsér nr játékáról és énekéről annyit mondhatok, — csak az képes megítélni Grolian érdemeit. hogy nincs az a vidéki szinpad, ahol ezzel Játéka meg éppen kitűnő volt, az egyenes, a szerepével meg ne állná a helyét, annyi szókimondó, becsületben megőszült lévén routine, hogy igazán meglepj oly hanganyag, csikós felfogás szerint á íólopás dicsérendő érces bariton, oly játék, oly alak, mintha ügyesség — ós nagyeszű csikóst kitűnő predestinálya volna erre a szerepre, A kö- alakításban mutatta be a közönségnek. zönség tapsolta is sokat és erősen. Dalai Régebbről ismeri a közönség Pollák kifogástalanok voltak, verVevel és valósá- Béla és Petric Zoltán urakat. Amannak, gos sxméuzi routinéirozottsággal játszotta* él mint Szárnyai volt szolgabírónak* kis szea puszták szerelmes fiát. repe volt, de nagyon jól aknázta ki humo-

moros részleteit. Nevettünk is neki eleget* Petric Zoltán ur mostani apa-szerepe HÍ 10' méltán sorakozik régebbi hason szerepeihez Különösen ki kell emelnem ( x y n r i l c urat, a darab intrikusát. E n n e k az embernek a játékán csakugyan meglátszott, hogy sokat és komolyan foglalkozott ^szerepével, nemcsak, liogy jó szavalt, hanem mimikár val és gesztussal igyekezett emelni a hatást. Józsa Márton ur Asztolíja szintén bevált Kisebb szerepekben kitűntek: Feleki Adolf mint Georges, Bence inasa, akiről egészen feleslegesnek tartom, hogy chabIonos dicséreteket zengedezzek, lévén játéka művészi alakítás; Petric József ur, mint Nagy-Órmodi rektor jól és mulatságosan ábrázolta Rózsira vágyó, magáról meglehetős véleményben lévő „kapatost." Az ensemble kitűnő Yolt és dicsérte a rendezőt, ellenben a karról, mely néhol botrányosan énekelt, nem sok jót mondhatnék. Végül külön kell felemlítenem a ki-

tűnő maszkokat A közönség dacára, hogy a darab közel 4 óráig tartott, jól mulatott és lelkesen Neu Bándor.

SZARVAS és VIDEKE.

Vasárnap, augusztus 13. 1893.r MV t . --*- ' «y-*— " •

r.rr- —zr»c

•

]cok7 mikor már siker kezdte koronázni rancsnokság magyarul tartozik le- müveit magyar ismeri és nagyra becsüli, de nekünk jogunk és kötelesséelleneink nyílt, vagy orvtámadásaikat, velezni. Avagy nem ösmeri-e saját had- günk itt a hazában az állam hivatalos de az igaz magyar sziv mindig megérezte azt, hogy ha magyar nyelve seregünk az ország törvényét, vagy nyelvén beszélni, levelezni és összes haelvész akkor utána vész az alkotmány, ösmeri azt és nyiltan ellene mer sze- tóságainknak kötelessége vissza utasíutána az" államiság, utána a haza. És milni V Mivé lesz akkor a társadalmi tani minden olyan iratot mely nem lerontották a gyász 1 epeit, mely r á n k rend, ha egyes kasztok, egyes körök j magyar nyelven, vagy legalább nem volt borítva, elmu.lt a káprázat, a szem törvényeinket magokra nézve kötele- in agyar nyelven is lesz hozzá bekülclve. Anglia, Német, Francia, vagy Oroszvilágosabban kezdett látni, az agy zőnek el. nem. ismerik ? gondolkodni, a sziv működni és újra 1840-ben hozatott egy törvény- ország hatóságai, pillanatig sem gonkezdett a nép magyarul beszélni, a cikk a VI-ik. melynek oime : A ma-. clolkodnak azon, hogy idegen nyelvű költő magyarul énekelni s így folyto- gyar nyelvről." Mily szépen hangzanak iratokat visszautasitsanak-e és őket nosan harcolva nyelvünkért elértük az annak bevezető sorai : 0 felsége atyai senki sem vádolja sovinizmussal. ezredik évet. szivének hív magyarjaihoz viseltető Nem u g y magyar társadalom! T e É s most a mikor azt hisszük, jósága azon ujabbi dicső példáit, me- még szabad vagy, téged még le nem hogy ezer évi h a r c után, ha egyebet lyeket a nemzeti nyelv gyarapítása nyűgözött a hízelgő szolgaság a gyáva nem, de kivívtuk azt, hogy nyelvében eszközlése végett a jelen országgyűlés meghunyászkodás, követeld emelt tővel, él a magyar s e nyelvet feltétlenül alatt is adott, a karok és rendek mé- és hangosan nyelvedet, tanitó és ¡paptiszteli és elismeri minden e hazában lyen tisztelik. É s ezután következnek tól, katonától és polgártól, kereskedőélő lélek, egy különös jelenséget lá- sorban a pontok, hogy az országos tök iparostól és hivatalnokaidtól mert tank támadni. Itt bent a hazában van-! (elírások Ü felségéhez magvarul tör-' kr.lönben még egy ezredév után mái nak egyes társadalmi rétegek, nudyek : UMij-euek, a törvényhatóságok egyedül nem létezik. — h a n e m nyelvében él nyiltan merészelnek szembe szállani a magyar nyelven szerkesszék felírásaikat' a m a g y a r ! magyar állam jogával, a magyar i ö r - a z egyházi hatóságok egyedül magyaDr, Székely Albert, vény nyel. egyszerűen negligálva nyel- rul levelezzenek, a gyülekezethez a vünket, idegen szót. idegen nvelwt szent beszédek mauvar nyelven tartasakadnak beesempészni, sőt követelőleg , ¡sanak ; minden vallási adi külömbség k e z d e n e k fellépni,

hogy mi m a g v a r o k . nélkül p l é b á n o s o k n a k , egyházi

szóim-,

(Stft'rk sssttii Vüla.^)

ismerjük ei az idegen nvi * | jníezett hozzam; uHogy mondjam el veieVajjoji nem létezik-e már ma- gyar nyelvet tudják, a magyar nyelv- l m h i y ( í m o l ; a divat *zéKzély*s alkagyar társadalom, hogy ezt igy tovább nek tudása a katonai véghelyeken is ;tásrtrub az aszályról. Szentül meg vagyok Türifik ? 1 ^varaprtassék. s a magyar ezredeknek' győződve. hogy pus/ta kiváviéídságbúl tette jd i t t majd amott az o r s z á g k o r m á n y a i n magyarországi törvénv- h,l eat a kérdést, mert akármilyen legyen ban támad istenfídcn pi •óföa. ki hatóságokkal magyar nyelve, leve. ™ keletem, Kegyedre nézve nem lesz a^ iránvadó. templomban a szószékről, iskolában a lezzenek I , ! * . - , kateaírarol,1

m nyihanos

,, , ,t , g y ű l é s e k alkal-

A divat kérdéséiben merő oktalan-ág Fí e l ltSl s é g e s1 u r a m és k i r á l v o m ! A te í - t i-i i i i n j * m a i n n ívd u,, l l í i m i t J n bo]^ eskedes; a legjózanabb, a Sel-

mával a legarcátlanabb módon - a t y a i szived hü magyarjaid iránt makkosabb érvdés minden ereje összeroppan az ko! nyflvíink tdlen : törvényszékeknél. S r m változott meg. de igenis alattva-j előtt a rövid ellenvetés elött^hogy tv,, vrigy biró^ágoknál kihallgatások alkalmával lóid \(yH\ hűsége bííséue aa magvar magvar haza haza iránt iránt megmeg- |- dHIIUIB i v auivíu. t . Eimek rainek aa rettenetes rettenetes zsarnoknak /sanuKíuiK 1 nyilian bevallják, hogy ők igenis tud-j v á l t o z ó m é r t igen sokan vannak, kik « P u n c s á t pedig követni kell akar tetszik, , , , . akar nem. IV.diir soha semmi féle téren nem nal< magyarul, d íl 'dvöí:, hogy n e m . a szentesített törvenveket nem tisz, . . szeinbesxoUn ... , ííyak, t larhat az ember annvi b é é i n e k magyar nyelven és a tör-j telik és annak ellene szegülnek. A te ^ következetlen,e,eu mint a vényszék elnöke kénytelen tolmácsot • parancsod, a te akaratod, szent legyen ^ v a t te rén. hozatni,

bogy

egy'

leendő

Íeírvcncet minden bonpolgár előtt. Oh nézz körül

A mit tegnap megalkottak, azt licd-

Idliallgasson és meg» vthesse. hogy az e hazában, Szent István koronájának nap lerontják; amit ma kőtelezőnek nionid^gen nyelven mii beszél ? van még, ténye, mely heragvog ÍÍ SÖ- danak az holnapniáu a leiinagyobb izléstet a v a í ^ ingába, királyi pálcád ileuséS 8zá,nl)a Hőt mi tiíbb magyar hatóságaink t é t s é g m i n d e n y , , . .' T , ' . / r l ; rajongott a 1pannicr után, ma már azt t á j i j a , , , teszik ^ ' ^aját liadseregtinktől idegen nyelvű ira- fenségével silibs le n u n d e n t ,5 a ki •ellene ;Lnogy° az orromba v t dudorok tönkre 4 tríkat kapnak és inegkivánják hazafias szegül m elődeid által m m t e m i m tör-1 t m m m ; I l l o s t a zt luszí, hogy a magás gal]) vagyai4 1 \ i vatal n o k ain k tó 1, ho gy őkvényeknek ! lém, hiinzett vagy sima plérinek szerfölött okvetlen megértsék az idegen nyelvet É s te magyar társadalom ébredj szépek s 'megiosolom, hogy ezeket a ftiresa K calán még idegen nyelven válaszol- és zitditsd liaragodat „mindazokra, akik lebhenyeket jövő tavasszal míir nem fogja viselni^ egyszerűen azért, inert a divatos janak is j^eá. buta ^oggeb hitvány rosszakarattal felfogás akkorára megváltozta a Kegyed izo' Te 'magyar társadalom és te nem szemérmetlen tudatlansággal riem akarsét is. • - ti J te ]iem emeled fel tiltakozó szalátszó ják elismerni azt, hogy é hazában .' v' » 1 ^ A Kegyed éde$ anyja krinolint ; viselt dat e pái'atlan ,{)rVtámadások ellen? egyedüli jogos és törvényes nyelv a s a Kegyed édes atyja' bizonyára' igézőnek **

Talán isuiót. gyá^zOUyolt kezdenek bontani szemedre a XX-ik század és / ezredéves ..(innopcul előestéjén ? f ; r 1 ' Már é r ^ á z a d elején 1830-ban ' ' höztak cgy : 't;9rvéiiytí> 'ínélynek Vílí-ik oiícka wi;k'jmoi.idja3 hog;y az ors^/^ba j u vahunennyi katonai pa-

találta hölgyét, ebben ' a 'fertelme* ruhadarabIgen ,a magyar társadalom becsü- bán vájjon ki biztósitja Kegyedet 'arról, hogy Unokaja nehi Uiitét krinoliuí)?? fithábaía fogja lete forog itt kérdésbem, No ájnitsuk iTieghőditani a Kegyed dédundkáiuíík 'édes magunkat, iie^ Ingyjiink a^oknal^ kik apjátP' Azok' a' Szellemes 'divat-crexirok, a •azt itiomljákí hogy ^o¥!nfezfcá;k vagyunk kik Parisban folytok. ítj aíköt^okSn^törik a níel't a m a g y a r tatíhl és txuT is ifl'egen Irax íVviháig-a v M i x M i l é s ^ s z a nvéíveket, knlíiíld irodíiímát rhtnden bálN-ait akJai^ik s^eifi ^íott f í t r f a n i ^ g ^ a k magyar!

v <

^

;

,

é ran a hxbÁ&ati követik el a jó v/Aes De licit elvégre is az -í rükíks vádolás izgalmas munkájában szinte képteknség a finom Ízlésre vd6 gondos vigyázat Azon n XV-Ilc és XVl-ik .L^iios korabeli nagy ít^ímenyeken, a mikről i.egntiU)b a párisi, divat alkotok min táik i.t vették, bizonyára p g y o n sok a szép, de biz azokon van elég ízléstelen rész efc is. Minden kor divatjának meg varinak az ízlésbeli előnyei f-s hibái s lm azokat váh gatás nélkül veszik át a mai kor j á r n á m , az izléstelemégek még kirívóbbakká válnak. Ez egész?n. tennészetes.

m&mm

&

vivwot,

Vasárnap iiugu^ztüs 13. 1893,

úe Kegyed nem az én Ízlésemet, -ság kérdése mégadja a fellépés biztosságát hanem a véleményemet akarja, tudni. a viselkedés könnyedségét, a mi már körülMinden öitöííéket első sorban'abból a ; M l eiegáncie. ^zempoiiibul keiJ. szemügyre Venni, liogy, Hanoin a leány köteles tartózkodása nietinyire előnyöd a női termetnek. íía plasz- gyakran félszegen nyilatkozik meg. Bzegét i k u ^ i emeli ki a termet formáit: ha al-. gyeket gyakran hozhatja kelletlen szituációba k a i i n a s arra, Imgy eltüntessen egy n é m e l y ^ & felesleges ruhadarab. Az utcán való gyarlóságot és érvényre emelje -a termet /elesnek számos olyan esiieíÖHégevan s z é p ^ e i r : akkor az öltözék íWtörkniül* & melynél nem elég az uszálynak egyszerű (h > •. lmrcolása; féltő gondossággal kell a nőknok

Csaklu-iy itt nem lehet szabalvokat 1 vigyázníok arra, hogy milyen formában se— rnert a dví t^^uur eg^ ^^ egyik másik akadályon gas (oinieire illik, az mna tótös lú^ ^ ^nyelmetlen fényűzéssel, csony termeten, ami eiónyös a molett hölgy-1 t szempontból meg éppeníli,,Cá m i t u,l<; az hátrányos lehet a sovány nükiiek. t * <"vftt a l k o t á s a me)leLt ~ W ^ b b a divatkeres-. A Lajosok udvarainak hölgyei rendkí- Be az uszályra, még ha, rövid is bátran e l k e d o k vüli fényt űztek, a mélynek kápráztató csil- k-liet mondani, hogy feonvos mércékben fór- l ö n 5 s e n ^ a^ kmoü dö tk a t n a l c mellette, mert küV^gos szilieknél logását korántsem pótolhatja egész valósá- mat,anuá te,zi a női termetet, akármilyen : e a k l l a , 1 , a ] ; t f l n k i tUvatozó e festői redőkben hullámzik, vagy akármilyen I * ™ ^ a t t az mis. svam gában a e ü s z tujietle . T , r , . , , .. . , simán folyik is aiá. Ünnepé res alkalmaknál' « E l s z e d i az utca porát, szeuy1 J A Lajosok divatai által megkívánt ra, . , ,, ' .; • / . . v iiét és azJ tl! alatta levő in»erlö fehérségen is u • ,v, • . , , t° . . - 1 « !| helvén volt mindig, helvtn is mar ed mindig ' gyogo ekkóvek, eMipa drágasagok voltak, a * ^ ' •• - melyek csillogtak és pazarul szórták raikat; ezekéi a drága köveket nem póto liatjók

* ltu,stíí:lii o ; c ö • ' 1|in!]!ilI1 ; 1 / a i a k u t ; i U ( . K „, z i k a íülflön, Ks ' « ^ S f a W t vuclLe-e.l ékítik a SZ oe z s Z é t ia és A Eeiírilcek tlivatiától évelték a ^ ^ ^ foszlányom a m t á n a z u s z áiyt,s ruMnak elől is -k<mm-' íaWcat, ároiie «zolaiak o^llogó drága eki-. U H ] . k e , , ] e u | l } u é s f j ] f e d i a „ f i ^ k c-nik leu- ¿ a ^ b j a i söprjk a k ö r z e t e t , Biz ez nem va-

m Viii •'tánzafok, linigyeUnek a kedveért fmzák divatba, a Ha ¡1 zokon volt izléKtelenM-g, ezt npry- kiku-jk nincsen s/.ép lábuk. BÍKOMJÜS juegelégedettséggel olvasom, szókán m ^ m a vakiio csillogás, inig i teljesen A55ltían i n e g ltózállyill M u n l íi5 k e ü ' >«»83' P t ó b a u sem kódiuiüa m g a m caboclionok mellett bizony kirívó 1t m l n i A railJd{vl. S étál«uitam .ispUalvhmást a ^ ^ \ ll°S'y liólpek . . ^ t L . » A 1 i , xiiív ío'Mak lel ezt az utasítást, mint a divatmai'ad. i váró járdcínkou s megíigyeltem a fiataki ; nak nagyon sok ab^eráclóját^ — mely nem Mindezt csak azért liozom fel, hop:y : hulgyekei jártukban kekükUen. k na vegy imm-í.e x^vci/.! «Áw^npír Jut Ti*» a/t >rvt ínon , , s íuint egy párizsi divatlevélben 1 r, ne íNagysac, seiiesnek, mon-, lígviknél-máhiknál meglepett a ,köny-li kötelező . t , , : olya

L', azért „ x Tv „ „ . , , rt Kegyed is csak uszályt fog viselni s az uxca és változtatgatja Kegyednek Ízlésbeli fel- kosztot.) De egész oszmtesegget vallóin meg,: °ftl. M . . , i j ö D \ , , i porábol haza hord egy-egy keveset naponfogását. hogy sokan vannak, a kik éppen^eggel nem i sétájából Mi a véleményem az uszályról V tndnak bánni az uszállyal. ' J t t t , , J Nekem nem etszik Hanem azért mikor — Nem kárhoztatom erte. "Jíeglátszik rajtuk, liogy érzik a kéa minap nőin azt kérdezte tőlem, hogy uszá- nyelmetlenség terhét s egy-egy mozdulatuk Inkább viselje az uszály kellemetlenlyoson csinálja-e az utcai öltözékét, m i n d e n ; a mikor segíteni akarnak magukon ép- ségeit, mint a divat alól való kivétel hátgondoskodás nélkül azt mondtam, hogy ^ í ponséggel az eszthétika rovására esik. A rányait. Kern azt mondanák, liogy elvei vanEam vetette okos fekete szemeinek tekin- j mennyire ingerlő az uszálynak elegáns keze- nak, hanem azt, hogy fukarkodik. tetét. Í z t akarta mondani, liiszen én a mi- Jéáe, ép oly visszatetsző a vele való kelletLegyen nyugodt. nap egész dissertációt tartottam előtte az len erólKödes. Ha az uszályos ruha tartóAz uszály sokat kisértett már a divat uszály ellen. Csakhogy én hiába dissertálolc sabban megmarad — okvetlenül szükségessé terén, — de még sohasem uralkodott rajta f>* © az én yéleményem, meg az én ízlésem nem válik az uszállyal való bánásmód betanítása Ez a remény vigasztal minkety — férjejöhet számba, a mikor a divat apodiktikus különösen a leányoknál. Hangsúlyozom, liogy ket t8. paranesával állunk szemben. a leányoknál, mert ezeknél sokalta szigorúbb Kiváló tisztelettel B át csak legyen az a ruha uszályos, követelései vannak a diskréciónak, mint a ugy is tudom, — n«m sokáig marad ebben mint a menyecskéknél. Sok apróság van, a a formába». mit a menyecske előnyösen felhasználhat, Ha Kegyed pusztán csak azt akarná de ha leány teszi, izetlenség számába megy. Piripoeson alakuló egylet szabályai. tudni, hogy tetszik-e nekem, vagy nem az Aztán meg Kegyed igen jól tudja tiszteit 1. §. Az egyletiek tulajdonképen má^ uszály, akkor eleget is mondtam volna; de Nagysád s felesleges magyarázgatnom, hogy Kejgryednek o k o k is kellenek. Nem elégszik az „elegánciát" nem lehet megtanului az célja nincsen, mint azon cél egy egyletet alakitani, mely egyébb egyletek hiányában meg azzal, hogyha én az ízlésemet hozom iskolában. |el r — Mért liíi csak az Ízlésről volna szó, Ez a környezettől megy dt as embtrre i az egylet célját emeli. — akkor, felesleges lenne minden árguinentálás. ííekem n^m tetszik a sárga szinü rülia ^p ,igyt mint a hogy nem szeretem a sárgarépa főzeléket. Azért nem mondom $em axt hogy m sárga ism nem *éep, $em axt> liogy a tdrgmrépa nem p. JEgyszerűen csak az éü f g y m i ízlésem hátrál még ettől is, attól is,

2. §. Az egylet székkelje a néhai caap%igy$2olv$n gyah0rlat kell Kox%át Innen van áz. hogy a föuri világ hölgyei olyanok, mintha széki vélök született volna az elégáncia, pedig 3. §. Bendes taggá miiidtn ember válntni születik az meg senkiyoí^ tanulni és kat a kí nem rendetlfn ¿»legalább 25 évet» gyakotólni kelL azt, a föuri környezett bősé- úgymint kórhelykedési kép^aaégót beigazolni ges tért és alkalmat ad erre? A menyecs- tudja, — írást nem tudó tagok ezt irásbékének a nagyobb szabadság meg AZ önálló- lileg tartoznak kimutatni

_ SZARVAS és^ VIDÉKE. r> Vasárnap, augusztus 13, 1895 •rím fl-WZ-tl 4. §, Minden újonnan belépő tag kö- vévén, a választást folyó b.6 Ift-ának dél5. Adámi János gyáuipénztári ellenőr teles 3 ostobaságot kimutatni. — Nos em- előtti 11 éráját tűzte ki. fizetés felemelése iránti folyamodványa. S berek azonban csakis kettőt. A r egál eper békés utoni elintézése egyéb még esetleg addig kitűzendő tárgyak. 5, §. Miután az egylet főfeladata oda céljából egyhangúlag azon egyezségi aján— A kormánybiztosi intézmény irányul, az ostobaságokat összetartani (ösz^ lat tétetett: m e g s z ü n t e t é s e . I-m eret es dolog, hogy Hogy a község az 1894, év január 1-án szetartás nagy erő) tehát minden tag kötehárom évvel előbb a megyénkben előfordult les magát felvételi vizsgának alávetni; ki átveszi a regale kártalanítás fejében jutott munkászendiUetek után a vármgye uj főisa feltett négy kérdés közül legalább lulromra bírói letétben levő 230,138 írt 08 kr értékű pánja Kekszig Ede. ez időszerínt a kereskeválaszolni nem tud, felvetettnek tekintetik. államkötvényeket s az ezek után az 1893. delmi. miniszterilim bau állam ti tkái, kor m ¿íny5. §. Egy tag sincs jogosítva tagtársát év végéig eső kamat szaporulatot, a regale biztossá neveztetett ki, hogy kivételes hataközbirtokosság kezelése alatt levő minden lommal és radikális módon fojtsa el a szoostobábbnak vélni amint ö maga az. 7. §. JMinden tag köteles kimutatni, ingó és ingatlant (kivévén a szarvasi taka- ciális tüneteket és iníézkedjék gyógyításukra hogy egy oly kapukulcs birtokában van, rékpénztárban elhelyezett készpénzt s a fo- F. hó 5-en érkezett le Hieronymi miniszter lyó jövedelmei) és a Terray-fele 1000 frtos leirata, mely szer int a miniszter „minthogy a mely éjfél előtt kaput nem nyit. 8. §. Az egyleti ülések rendeden Vasár- követelést. Mindezek ellenében a község fi- viszonyok jelenleg annyira javultak, hogy napon tartatnak hanem a hét minden napja Izet minden egyes regaiejogért külön-külön kivételes intézkedésekre niucs szükség", Vasárnapnak tekintetik, melyen egyleti gyű- 90 Irtot. Az ezen ajánlat elfogadása és fel- Tallián JBéla főispánt a kormánybiztosi teenlés történik. — A Vasárnap elnapolása az sőbb jóváhagyása esetén a jövedelemből a dőktől fölmenti. Tallián Béla főispán már a felveendő kölcsön fog törlesztetni. A tiszta mult november havában tartott installációján elnök hatás kör éli éz tartozik. 9. Egyleti elnök csak is oly egye- jövedelem pedig kizárólag a község cultura- megígérte, hogy felmentését kérni fogja* sületi tag lehet, ki legalább kétszer nősült lis céljára lesz fordítva. Tallián májusban kérte a belügyminisztertől A társulati óvoda átvételére vonatkozó felmentését, amely el is fogadtatott, A tényt — Olyan tag azonban, ki saját anyósát vette egyezség, melyszerint a község a minden ¡jóleső örömmel vesszük tudomásul, mert eznőül tiszteletbeli elnöknek tekintetik. 10. Az egyleti estélyeken minden tnrtozékával átvet t óvoda ellenében társulat . z e l hivatalosan elismertetik az, liugy Békéstag köteles mulatni. terheit, 294 írt 70 krt magara vállalta, 33< megyében a viszonyok egészségesek. A kivé11. Ismertetve van. szóval 3 szó ellenében jóváhagyatott, (Ko- teles hatalommal felruházott kormánybiztos12. Jelen nem lévő tagok a gyűlé- vács Jáuos szavazatával nem élt). Ezen 1 s ágra egyáltalán nem volt szükség, sen bárki által niegsérthetők. övodában fizetés képes szülők gyermekei _ E l j e g y z é s . Schiff Jeanette Schiff 13. §. Minden egyleti tagnak jogában mérsékelj évi dij mellett fognak felvétetni. | A d o ] f h e l y i i z r . ^nitó bájos és művelt leáll vendégeket bemutatni; de a vendégre is Békésmegye közigazgatási bizottsága- ; á n T , u e ]j¡ o y ezte Wiener Jakab zsolnai zsc tanak 723 az 5. §, mérvadó. ^^ & - határozatára, melyszerint egy ! _ A ° ¡ eljegyzést egy rögtönző rögtönzött s ke14. Ha az egylet elhalás vagy kilé-juj községi óvoda még ez év folyamán fel., ' t á n c m u . u t s á í í követte. Őszintén

döntetni. Ezen óvodák szeptemberben •volnának fehU- m e ( y a.;. a/, utolsó IUU1ÖL) tag -e* i**. §., sj., litandók, utiujuuiv, ennek cuuck költség í v ű i i g %lezatére ^ / . t i i n v aci folyó luivo 1 — E s k ü d t v á l a s z t á s . Búzás György IS. 11a az és a 14. értelmében kilépett, a fennmaradó tagok ér-; évben sssept—december időszakra 678 frt s l e m o n d á K a folytan megüresedett esküdti áldemjelt nyernek, az egylet vagyona azonban 1 az 1894-ik egész évre .1340 írt irányoztatik l á j j m a i inapon m ) O U délelőtt 11. órakor lesz váaz egylet pénztárára száll s ez esetben egy ' mely összegek a költségvetésre képes szülasztás által betöltve. Ezen állásra: Sovány i Miskovlo-féle ember is megválasztható pénz- lék gyermekei is felvehetők, amennyi-bún a János, Darabos György és Melis Pál (Gyuro v) tárnoknak. foróhely elég lenne s őzen az első évben vannak kandidálva. 16. Az egyleti szabályok egyenkénti fizetés nélkül gondoztatnak. — Kinevezett kultúrmérnök. paragraphusa csakis az összes paragraphusük Tárgyaltatott külön-külön Fabó And- j B e t h l e n A l l l M i , g l ó f földmivelésügyimimszmegsemmisítése által — módosíthatók. rással és Fabó Pállal a községi körgát a l á j t c r t u d a t j a Békésmegyével, hogy a megye AkAhkx. nlfoglalt területeik kárpótlása iránt kötött | I c u I t u r m é r i l o k é v é dr. Lisznyai Tihamért ne~ • 1 egyezség, mely szerint nevezettek külön- j Y e z i k u l | e t ö J e g a A O n alkalmakhoz, midőn * I

„ í - i U J S t

— Két képviseleti

, |

0 í

közgyűlés

volt e hét folyamán. A 7-én tartott közgyűlés tárgysorozata nuilt vasárnapi számunkban már közölve lett. e közgyűlésre kitűzött tárgyak közül csupán a regaleper, társulati óvoda átvétele, esetleg egy uj ovoda felállifásá, Fabó Andrással és külön Fabó Pállal a községi körgát alá elfoglalt területek kárpótlása iránt létrejött jóváhagyása, s az üresedésben levő községi esküdti állás betöltésére vonatkozólag tétettek intézkedések, mig a többi tárgyakra! intézkedés a 9-ére kitűzött közgyűlésre halasztatott. A két közgyűlés lefolyását röviden a következőkben adjuk. Á 7*éti tartott kozgyütáen: A képviselők közül 37 jelenvén még, az általános többség meg volt. — Tek. Praznovszkj Ferenc szolgabíró ur megjelenvén, felhívja a képviselő testületét, hogy áz tresedésben levő községi esküdti állási betöltése céljából megválasztásra három egyént jelöljön ki. E felhiváBía Sövány János, Darabos György és Melis Pál gyurot jelöltettek; e

hármas jelölést a szolgabíró ur tudomásul

lkÜlü11

&S

frt kfa

í'6ü4st nyeniek a kultúrmérnök jelenlétére van sznkség, őt bizta - - egyhangúlag jóváhagyattak. m e f f a teendők ellátásával. Közgyűlés aug. 0-én. Ezen közgyűlésre , F. hó 7-én tartotta eskü35 képviselő jelent meg. vőjét Liska János tanár, Szirácky Irén urTárgy altatott a káka-pusztai közbirto- hölgygyel. —- S z a b a d k á n tartandó országos kosság elnökének, Pól Daninak kérvénye, melyben a községei 1889. év november hó tűzoltó szövetségi közgyűlésen tüzoltóegyie11-én a vadászati jog bérletére kötött szer-. tünk egy ü tagu bizottság — névszerint ződést hatályon kivül helyeztetni kéri, Oláh Miklós, Kollár Lajos, Szvák Mihály, A kérvény mellékletei kapcsán kiada- Grrosz Lambert, Sinkovits István, Gyurik Pál tott véleményes végett Mikolay Mihály el- pálka György, Pollák Béla, Petricz József — nöklete alatt kiküldött bizottságnak. által lesz képviselve. A gyűlés ma veszi Ezen ügy érdemleges tárgyalása, va- kezdetét és 4 napig tart. lamint az ezen közgyűlés többi tárgyának — Miitan-közigazgaiási vizsgaelintézése is a / . hd 15-én d. w. egybehívandó l a t . Kisszénás állomáson építkezés alatt kösgyülésrő halasxt*<útt} u. m.; álló téglafalazat auyaga f. hó 10-én műtan1. A közgyámi állás javadalmazásának közigazgatasi megvizsgálást nyert, mely almegállapítása. kalommal a kiküldött szakértők megállapí2. Egy községi adószedői állás szerve- tották, hogy a beépített tégla anyag minősége kifogástalan, zése s javadalmazásának megállapítása, — A belvíz levezetési csatorna 3. , A községi tanács javaslata a főpénztárnok, ellenőr és két adószedő munka- hálózat lényegesebb része műszaki felvételt nyert. A bethleni városrészben eszközíendő körének megállapítása. i . Demcsák János íolyamodványa, mely- gátátmetszés illetve betoncső-áteresz létesíben magát a gyámpénztár kezelése alól fel- tése iránt az ármentesitó társulat fog megmentetni g a kozelést kUlön pénztárnokra kerestetni. ruházUtQif esetleg munkakorének szaporí— Á l u j v i g ó h i d terve f. hé 15-én tása mértéhez fizetése tméiését kéri. lesz felterjesztve.

0

S Z A V A S óa V11.ÍEOI

__ _

— T ö r ö k K a r o í y tiszteletére i*en- cim alatt. Utána jön egy igen szép költemény 'deaet-t bucsnestély fényesen sikerült Jelen Rudnyánszky Gyulától. Majd egy igén kel.volt infelligenciánk szine java. 4 részivé • lemes csángós Aeol hárfa cini alatt Ábrányi vők m&\m SG-ra rúgott. Á távo/.ó bíró mélKatona Klemen(,intöl. Ifoldován Gergelynek tán büszke , leírni; a r->kou?zenv nyilvánulására, Köszönetet és in élt ö el ismerést ¿rde- egy korszerű elbeszélése a román népeidtm é G r u b é r G(5za Í)> v i z e l ő hivő ur, ki ől színién ígen figyelemre méltó. A díszes ezen estély érrelmi remie« öje volt $ kiváló névsorhoz csatlakozik Brody Sándor „A SzcapinrarosHag^i ^BEo^cadoti goiKio^Kouou arról, hmr um? r B k m tapintatos.ság.a'a) c i j n ü fShm&mtfvtl Egyébb ezen zen e* estélv mindvégig a legkedvesebb zu- i . , T _ ...., , ^ , aancban maradt, " imgyerdeku erette^ eszto ralclcek és aprómano — Á rém, fcaft* ögt^zttík a szám tartálmát mély minpei< A helybeli* r ó m . m a ' ^ftek ^ I W ás élvezete, A „Képes

^Vasánmp, augus/.fns 13., 189.V ! kévlö sűrűbb iüstgomolyból a szellő olykor egy-^y adagot csapott kiméi etlenül szemünk közé, melynek érintésére szintén büdöskő s/,agu, meleg ánnnlatot éreztünk. A kráter belsejéből folytonos tompa zúgás és ijesztő muraj hangzik, fel, mintha a tiizhegy egy ujabb kitörésre, készül ne. Amint ezen titokzatos íöldalatü. liangok^t elmerengve hallgattuk, a tölcsér belső oldalár, egyszerre l á m ö m e g éti csörögve C sak megindult egy gurult lefrle a fonekeUtmsötétségbo. & kra-

r ünnepli íeiííploOTR vétb^ntléneJí liapjat^Öéi-1 * legjutányosabb heti la-p. ter kartmáján óriási földrepedések á g a z i k előfi 10 órakor űrtnepólyes íst vivt.*^zlelBt tar- [fiőfizfctési 4ra egy évre (i fi t, félévre szét, melyekből sdntéíi M<Matti Q ^ m i i l B . tátik, melyen a w % t misét dr. J>muy AU-1 H ' l í ^ M é v r e 1 trt 50 kr. Juaclóhivafal zúgás hallatszik ki, mintha egy gyors pajíjs szenten (Iráni plébános celebrálja segéd- j Bttdft'&efct, V. ker. Hsgykoronit utca' • 20 m. tak törtetne ott keresztül és oly forróság leíttfC a s ^ bárkinek bftrm< ní ve H özönlik tó, hogy fölé tartva teuyerünke/, , tartja. Oífcríorjamkor dr, M ^ küldetnek. csak'rövid pillanatig bbrjtik kiállani, kény. zart r/.E szent, hely csurn- kábaii^ kezdeni dalát fo^ja előadni. Délután )V órakor ve« I VJ csernye. Kedden, Xagy-Boldogasszo uy nap-

;eü'V a-JiW JUiLijuiiJUAU uunyhtig aui/u i J í t , , . t , ,. . r r , „ . , , . , ° !tettelv. hogy ha friss lavnt akarunk látni s j r l adó iVU»ntisz telet délelőtt ] 1 órala?r lesx. kulombözo .s-.iu s arnyalatban). Minták pos- . .. , f . . . ,r,n t Vl . , , a , . , ha a itdszáJbt kéngoztOl .vi^za nem rette— As S - í k í niükedvi-löi előa- ,tarordiilovítl küldetnek. Svajozba cznuzeTt .. t . , , .ll#lí;i1 A rPi x ? dásnál Összes bevétel i>08 frt^ összes Iciadás , , . , , / , , i t . ! • rnrnk, elvezetnek a luztoJcser belsejebe. lelevelezőm polcra > kvos t . ' , , . . , ,. . ,. 100 frf 77 kr. tiszta jövedelem 107 trt 2:1 levelekre 10 lcros km tettel azonban az eloreha l aílo tt .jüori*, " kr. Ezen tiszta jövedelem Merésze á tűzoltó j bélyeg ragasztandó, i vakmint arra, hogy a nap lementének élegyosüicfnek. feierér-ze pedig az iparos ifjuvezetes látványában is akartunk gyö yőrháp'i önképzőkörnek ájada'otí. Feltilfizettek ködni, a. küiömben is életveszélyes vállaa jótékony c^íra : mélt. gróf Boi/.u Gé^a űr 7 irtot, ifj. Jíoszjarovitíí Jánoa ur 1 irtot. latról, a frjs láva megtekinté^éiuik gyönyö/ a ypo í ás . A romle/öség köszönetet iHj^zi ki úgy a most reiről lemondtunk. Egyik vezetőnk azonban, nevezett felüliizetö unkn^k, mint íz aréna Pömpeíbe és a Vezúvra^ hogy a tüzes lávát előttünk mégis szem. részvénytáa'saság eloökségének az aréna díjIrta: iroíVKÓXYT Józrkf. jlélhotöyó tegye, egy pénzdarabot kéri tőtalan átengedéséért, valamint Konez Klek és lí. lünk és azzal távozott égefe IjSttam, ftit. Borzadály)yal fordultunk el a kráteru , ; ," — Mémefh ÍTáno s és J)r. Kéli Li- melynek fenekét azonban-sejteni seni leJiet; től, >s e félelmes helynek izgalmas látképét J 4 pót ügyvéd jeMtek, aíz ügyvédj^löltófe l^jstro- mért az onnét fölgonrfdygó sűrít füst a szem- a tüzliegy Jábainál alant olterülő gyíínyüvű niábá M yéfofeík. ' *> ? • léletet gátolja, ugy, hogy szemünk, nem hat- kömvéknek dicső nanorániájávaí cseréltük 1 "' * ti. n< * ^zőllő ^oné&z" hat ^tz irtóztató. tűztorok .fenekére. Hogy J^J, m e l y a^ kauyatló • intp w w y s m w snga réttenétes iuélységber »jobban > beláfelia.ssak>.],raitóJ százszorta fenségesebb, (folyt. ]cüy,.).., . mé'g beljebb kfellett nr.olna lépnem a pokolij , • J . U T „. Í MZÍ? »• . 1 * st. • ^ k i i r W fécSl^ií®fr íí/ thi^^í ti hOzat(/tt katlanba - (tHakliógy' nrár minden' további léá l l t é l í f t f ö ^ és íí: lcézéléle -4%yánott pés életveszélylyeJi jáflíktött völiiavryez,étőiiA B^^^ö&mi- fö^vai-Karojiiat, a! t.o4 4 aJ)istiiih^iiokbaji,k t iir,, a^jrjon vábbit •elóháíkda;stö!l(;?^fa1- tartottak ümm&t^ vdi§tichöiiAkbiin> y§i\snók;.inásfí: bajaj az, m ^ l jelent meg a »Képes ( ^ l M i ^ Ifölí^űl^^ Afnrröl^^állahdőaü:' kábitó > ,hogy akar leiipk Uigyjp; fii, p tnanj\pság ' ^ g ö z W ^ t i m p n m ^ m m : J m m k í b i r n j , !ft;y.öíBirá^rvCnak az ;igariQppétákijuk /való veivel taJálkozunic. ^ f e é m ^ ^ i f c í t l ^ g y ^ o r n t í ^ ^^hfcmidőjí^lf OTx^t^éff/ ^á^ix inct^s 1 ^ j 'hétJózsef egy hosszabb elbeszélése „Regina" rát be/ne fedje. A Vesuv gyomrából sépiM alrarm'k k^t égi,e votini, \ i e le-yytnt »

Vasárnap nUgusztus 13. 1893.

PZAKVA8 ¿s VIDÉKK. rawwMR;

másként meggyőződve, Iiofy a versírástól, épp ugy elszokhatik. niuit a. szívarozástói. Inkább szivaroznék többet, csak a költemények Írásával mérsékelje ilüettségének bevét. Mert azzal, hogy ön szenvedélyes szivarozó csak Önmagának, árthat, de a nemzet irodalmát fogja ön tönkre silányitauj, ha ilyen verseket küld s még azt is elvárja, ho^y napviláigra bocsássuk, B . F . 21. (Meze-Tar) Gyönyörködtünk pompás kézirásán. "Uram! Fogadja meg tanácsunkat. Mondjon le, de azonnal, a tárcairásról és timuljon helyes irást. Ha, a mint igéri, több kéziratot nem küld, végtelen intIára kötelezi a papirkosái t, a mely színültig megtelt fin éli ez hasonló munkalatokkal. S. Ö ¿Urad. Hogy reggelire mi jobb sonka-e vagy rántotta? azt kérdezze meg az árvamegyei éhínségektől. K . 3 0 . — A k á r k i . - Beváltak. M e s a r t h i m : Az uszály divatáról igért választ inai számunkban tataija. D r . S z é k e l y A l b e r t u r n á k Sümeg, Mint vezércikk nem volt közölhető, mivel egy vidéki lap a közlést megelőzte. F . A . Lapunk ily verseket nyilvánosságra nem hoz, de mint ismert jó munkatárs óhajának megfelelünk s beküldött versét curiosuinkéut közöljük: SO

sa

meg a so

, more! — dege ván á bánkónák. Kepd meg hámár ázst a kérges ténj/éréd Irj á príncsnek égy késérvés lóvéiét; »Náne lóvé!" Sopnángyulé, sorolom! Ázs árányos, kézsit, lábát sókolom !ki

Fenséges princs meginduí a jájsóra Pécsét álátt gyin á csicsás bánkója, Akkor ostán — lakodalom, lénoré, Csiricsári, csajavári, gácsoré!

Érvényes 1893. május 1-től kezdve, Szarvas-Mezőt úr 7 4 1 5 . v. fMl* 7413. v •aarvus indul: 345 éjjel 9'3B cl. 1*55 » cl. „a. Mosíő-TÜI- erk 4-35 „ 10*10 „ Mezőtúr-Szarvas, 7 4 1 6 . v. 7 4 1 2 . v. 7 4 1 4 . v Messö-Tur indul : 747 cl. v. 12-85 d. u. 4-58 d. u S'/urvad éik: 8'38 1*21 ÚU „ Arad'jtiudaj) est. SZ. 6 0 5 . sz. * dj • Arad S'20 d. C. lt2p d. o.• 9*45 t'Sto Csaba erk: 9 20 „ 12*53 d. u.. 1180 „ „ índ: 9-25 „ 1 n d- u. 1.1-45 ó.i.ie Mezó-Tur érk; 10 29 „ 2 „ 1.29 ind : 10-00 n 2<59 „ i>m íxolholc erk: 11-15 „ 405 „ -i 2U » B-00 11-22 „ BucUpoat érk: 1,20 d. u. 7'25 eate G'80 reggel Bu dap c&l-Ara cl. 2, gy. 8 0 4 . sz. 6 0 6 . sz. Budapest ind : 1-55 d. u. lO'OO e*:fceil" o. I'S Szolnok 3-53 „ 11-04 „ 1*07 éjjel ind 4:02 „ 11-14 1-37 Mczó-Tur érk 12-18 „ 2*46 ind 4-4-8 12 25 „ 2-49 erk 5'52 Csaba 1'53 „ 4-17 ind 5'5 7 1*13 p 4* 37 „ n érk : ü-57 í-ste 3'50 „ 6 60 reggel Arad Felelős szerkesztő : ® s í i í s c l a A r i l m r . Társszerkesztő: H e a S á n d o r . .Kiadó-fniajdonos: S á m u e l A .

aI íHm

Br.

L e n g y e l

is m

M n d o ^

megjutalmazott.

tr ^ e g y k é n y e l m e s és j u t á n y o s l a k á s k i a d ó f o l y ó évi s z e p t e m b e r 2S-tól, Értekezhetni a tulajdonosnőnél.

V a r g ' a Tó^zBef tanárnak búsa-utcai k a s a ö r c f e á r o r L azonnal e s e t l e g Ibérfe« a d a n d ó . U g y a n o t t n e k á n y á r b . k á z i "bút o r éa l i á s t a r t á s i o i k k j ' u t á n y ó - s á r o n kapkató, 1—3 Ttuiakozásokra felvilágosítással szolgál: B e n c ű r S á n d o r nr.

Főüzlet:

V,, Tükör-utca 5. I

yirágh agy mákról és

Őszszel

vetendő

magvakról.

VF* Á i j « ( y s é k « t i n g y e n 6» b é r m e n t « .

^í'Tírr—^^ Ml

•t.xcöf-

m a g - és n ö v é 11 y k e r 0 s k o c l é s é n

Szarvason ; B u g y l s A n d o r g y ó g y s j t r f c á r á b a n Kunszentmártonban: Szilárdffí K á r o l y , és Remetey Dezső g y ó g y s z e r t á r á b a n . 43—8 If.

i m m II A A 1

iia^yssiétflotthuinak gyomor bajoknál, nélkÜIöihetGtíőn é% áítolánosan iimartUs Íiá'/J ea náp^'/.cn Agyomorbtio^fif tüuetci: étvágyíalanság. gyomorgyengetéQ, bűzös lohelet, lelfujtság, snvanyu tolbiJHÖgés, hasmenés, gyomoréqé», felesleg«! nyilkaklvA* lasztás. sárgaság, undor és hiUyfa, g^ümorQttrcs. síUkUléi. HiítHntöá gyo^yaz^rnnlc Maónynlr léjfájísniíi; a inenynyihen es * gyomöriól á7?:u-n\a«otí. gyomortütkrhelésnol ca itAlbkkíil, jliltzták, jnijbajok • ej hömorrholiíáknál, lunlüctt ImjokrúU a Mártácxeifi nyomorvMvppeh évük oU kitűnőknek blisonyulttikj a mit s7.fá meg sz.Aá bízony!tvAuy tjmuMit F.iof kU five^ haaináUíi utiaiúííial együtt W krM nagv üveg A. a 7ü kT. Mjigyaror>v/.ngí fíjrstkt&ri r js ITir{»K Ji»7,Nef jjyogyawrtira % iludopfNt, KírAIy utexa t42 aa. Á védjegyet »U AlAíráHt tiheteflon lessek me^tekiu» 11 Uótl! Cfiak oly cseíjpokét elfógatlnl. melyeknek búr* koIatAfa «Öld »/.filug van raq:aH/.tva 11 kefiltö alálrAaáral (G. Brady) 63 ö»on vakkal: ^VálorUaigát bkonyitómM.

T<

m

m^XESSBSSSSSSSSSSS^StSSSSi H3B9b9BEX9BKSBlEaE

1

\'¿ASHÍAS^a

Vasárnap. augusztus ! 3. 181)3.

D A R V A S és VIDÉKE.

S Z l l f & i W . l e v é l p a p í r o k ÜL

.

íVVprv'

. ^ u er . á . n s r x ^ Könyvek,

o

ricleariemű és

ZÁRMÉRLEGEK,

I rvjoru^atráruok

ís x

és

alakú

EGFílTÉKOK

elkészítéséi e:

Qzégnyoiüáss&l,

^Corle-^elels:, T/N^Ví

mm

f

J egyKC-kek,

Kereskedői

m

CZIMKÉK,

"iiyointatványok. m-i

4

fÜ közönségén

UzA)/

aravuszríjélijií fölfelé

—-

—

100

darab.

1

/trhhfrí-/t

¿7r>,s' ¡acdU'liHni.

2.

X a k t á r

ALAPSZABÁLYOK

on:

Vonalazott

ÜGYVÉDI

üzleti

KÖXYVEK

NYOMTA T V i X YOK. ÍZBO&Vruí.KVCrZ,

Kötelezvények, ADÓ INTŐ

XT

( ' Z É D Ü L Á K.

Falragaszok,

VLÍ ^ . i t w v ^

Továbbá:

iTabliuatos munkák.

M i n d e, 11 n e 111 ű

r • é' s í j é í i s S S

>i» 1 '

es

k ö n y v e c s k é k, K ü r ö z v é n y ek. Ivcvresztlevelok,

&ö !ío)njnrij(. föleloálUihatti; mimMw & r j e c y s é k e k . U'i nmjwnddiwk ^ ^ • w ^ o ja - rir| ÍJÉ jjfögg; -S poidomn cn jufdUU í f ^ ^ t ® m/omu foijtínatmit-m t ^ m É & tntnnh. 4>4 »H* $ " 'Sí KÉlyjEÖYEK.

f

Halotti jelentések.

Z ' E T I : Uí

É 0 M Y V ft íf Ö" Í S Í J & ! ,i's

£

L

N y o m a t o t t a „Saarvns Vid'Míp" ( ^ o r s s a j 16

0 OKI V

T Á1» A

vnyomttájáhan l^-'K

_