1
Mikroökonómia alapfogalmak 1. Állandó költség (FC): Az a költség, mely rövid távon nem függ a termelés nagyságától, tehát összege a termelés bármely időszakában ugyanannyi, és ha a vállalat nem termel semmit, akkor is fennáll. (Pl.: bérleti díj, amortizáció). 2. Állandó mérethozadék: Ha az összes termelési ráfordítást (pl. x1, x2) tszeresére növeljük, a kibocsátás is t-szeresére növekszik(ugyanakkora a növekedés mértéke). f (tx1, tx2) = tf (x1, x2)
3. Alternatív költség (opportunity cost): mindazon várható ráfordítások (áldozatok) összessége, amelyek azáltal merülnek fel, hogy a döntéshozó az adott döntéssel erőforrásokat von el más felhasználási területektől, lehetőségektől.
4. Árdiszkrimináció: A monopolista piacszerkezetben alkalmazott profit elérését célzó tevékenység, mely lényegét tekintve a fogyasztói többletnek termelői többletté való átalakítása.
5. Átlagköltség (AC): Az egységnyi kibocsátásra jutó teljes költség. AC =
TC c( y ) = q y
6. Átlagos állandó költség (AFC): A kibocsátás egységére jutó állandó költség. FC F = q y
AFC =
7. Átlagos változó költség (AVC): A kibocsátás egységére jutó változó költség. AVC =
c y ( y) VC = q y
8. Átlagtermék (AP): Az output és az input (pl. L = munka) mennyiségének hányadosa APL =
y L
Összeállította: Dr. Karner Cecília PhD egyetemi docens, tantárgyfelelős
2
9. Bruttó kereslet: Azon jószágok mennyisége kétdimenziós térben, amelyet a fogyasztó vagyoni korlátja figyelembevételével aktuálisan fogyaszt. Értéke többnyire pozitív.
10. Csökkenő határhaszon törvénye (Gossen I. törvénye): Egy jószág fogyasztását egyoldalúan növelve (miközben a többi jószág fogyasztása változatlan), a hasznosságérzet egyre kisebb mértékben növekszik. 11.
Egyenlőköltség-egyenes
(isocost):
kétdimenziós termelési tényezőket tartalmazó térben a munka (x1=L) és a tőke (x2=K) azon kombinációinak mértani helye, amelyek összköltsége azonos. x2 = C/w2 – (w1/w2)x1
Ez egy – w1/w2 meredekségű és C/w2 függőleges tengelymetszetű egyenes.
12.
Egyenlőprofit-egyenes
(isoprofit):
az kombinációinak mértani helye, amelyek összprofitja azonos.
x1
és
az
y
azon
y = π/p + (w2/p) x2 + (w1/p) x1 Meredeksége w1/p és a függőleges tengelyt a π/p + (w2/p)x2 pontban metszi, mely a vállalati állandó költség és a profit összege.
13.
Egyenlőtermék-görbe
(isoquant):
kétdimenziós termelési tényezőket tartalmazó térben a munka és a tőke azon kombinációinak mértani helye, amelyek adott termelési szinthez tartoznak.
14. Egyensúlyi ár: amely mellett a termék keresett és kínált mennyisége megegyezik.
15. Endogén változók: A közgazdasági modell belső működése által, meghatározott tényezők.
16. Engel görbe: a fogyasztó jövedelme és az adott jószág optimálisan megvásárolt mennyisége közötti viszonyt fejezi ki, változatlan árak mellett.
17. Exogén változók: A közgazdasági modellt befolyásoló külső tényezők változók.
18. Externália (külső hatás): Olyan esemény, amikor egy gazdasági szereplő tevékenysége piaci ellentételezés nélkül befolyásolja egy másik szereplő helyzetét.
Összeállította: Dr. Karner Cecília PhD egyetemi docens, tantárgyfelelős
3
19. Fogyasztói kosár: A fogyasztói választás tárgya.
Azon jószágok
összessége, amelyeket a fogyasztó megvásárolhat. Kéttermékes modell esetén: A(x1, x2).
20. Fogyasztói többlet: A rezervációs ár és a piaci ár különbsége , amely az egyén hasznosságérzete és a piaci árban képviselt társadalmi hasznosság különbsége egy fogyasztó esetében.
21. Giffen-jószág: Az a jószág, amelynek ha ára nő (csökken), akkor a kereslete is nő (csökken).
22. Gossen II.:
A fogyasztó akkor költi el optimálisan a jövedelmét, ha az utolsó pénzegység által nyerhető határhaszon bármely termékre nézve ugyanakkora.
23. Hasznos jószág: minden olyan jószág, amely képes szükségletet kielégíteni.
24. Hasznossági függvény (U=U(x1,x2,…,xn)): Az a függvény, amely megmutatja mekkora egy fogyasztói kosár elfogyasztásával nyerhető hasznosság szintje.
25. Határbevétel (MR): megmutatja, hogyan változik az árbevétel (R), amikor a kibocsátott jószág mennyisége egy egységgel változik. MR = R/q
26. Határhaszon (MU): megmutatja, hogyan változik a fogyasztó összhaszna (U), ha növeli fogyasztását egy adott (pl.x1) jószágból.
∆U ∆x1 →0 ∆x 1
MU 1 = lim 27.
Határköltség
(MC):
Egységnyi
többlettermék
termelésének
többletköltsége.
∆TC (q ) ∆x1 → 0 ∆x1
MC (q ) = lim
28. Helyettesítési határráta (MRS): x2 jószág azon mennyisége, amit hajlandó feláldozni x1 jószág tetszőlegesen kis egységgel történő pótlólagos növelése
Összeállította: Dr. Karner Cecília PhD egyetemi docens, tantárgyfelelős
4
céljából – cserearány. A közömbösségi görbe egy adott pontjába húzható görbe meredeksége.
∆x2 MU1 = x1 → 0 ∆x MU 2 1
MRS12 = lim
29. Hosszú időtáv: Az az időperiódus, amelyen belül a vállalat valamennyi termelési tényezője megváltozhat mennyiségben, de alaptechnológiájának radikális minőségi átalakulása nem következik be.
30. Inferior jószág: Az a jószág, amelynek a fogyasztása a jövedelem emelkedésekor csökken.
31. Inflációs ráta (π): Az árszínvonal tartós emelkedése. 32. Jelenérték (PV): Egy jövőbeni pénzösszeg (m2) vagy pénzösszegsorozat (Ct) mai pénzben kifejezve. A diszkontálás módszerével határozzuk meg (r = piaci kamatláb, t = időszakok száma): PV (m2 ) =
m2 (1 + r )
PV =
Ct (1 + r ) t
33. Jövedelemrugalmasság (εq,m): A kereslet jövedelemrugalmassága azt fejezi ki, hogy hány %-kal változik meg egy áru keresett mennyisége a fogyasztó jövedelmének 1 %-os változására.
ε q ,m =
∆q / q ∆m / m
34. Jövőérték (FV): Mennyit ér a mai m1 Ft t év múlva, ha a piaci kamatláb = r? A kamatos-kamat számítás módszerével határozzuk meg:
FV (m1 ) = (1 + r ) t m1 35. Kereslet árrugalmassága (εq,p): Azt fejezi ki, hogy a jószág árának 1 %-os változása hány %-os változást idéz elő a keresett mennyiségében., miközben a többi tényező változatlan.
ε q, p =
∆q / q ∆p / p
Összeállította: Dr. Karner Cecília PhD egyetemi docens, tantárgyfelelős
5
36. Keresleti függvény: egy adott jószág optimálisan keresett mennyiségét a jószágárak és a fogyasztó jövedelmének függvényében adja meg.
x1 = x1 ( p1 , p2 , m ) x2 = x2 ( p1 , p2 , m ) 37. Keresleti görbe(D): Származtatott görbe. Egy adott jószág optimálisan keresett mennyiségét mutatja a jószág ára függvényében, miközben a másik jószág ára és a jövedelem állandó.
38. Kereszt-árrugalmasság(εq1,p2): Megmutatja, hogy egy termék árváltozása milyen változást idéz elő egy másik termék keresett mennyiségében. Előjele pozitív, negatív és nulla lehet. Pozitív akkor, ha a két termék a fogyasztásban helyettesíti egymást. Negatív akkor, ha a termékek egymást kiegészítik. Nulla, ha a két termék független egymástól.
ε q1, p 2 =
∆q1 / q1 ∆p 2 / p 2
39. Kínálati görbe (S): Egy adott jószág optimálisan kínált mennyiségét mutatja a jószág ára függvényében, miközben a másik jószág ára és a jövedelem állandó.
40. Komparatív statika: Vizsgálja, hogyan változik meg az egyensúly, ha a modell külső körülményeiben (exogén feltételeiben) valamilyen változás következik be.
41. Kompetitív piac: az a piaci szerkezet, melyben az ár minden szereplő számára külső adottság, a szereplők árelfogadók, tökéletesen informáltak, nincsenek belépési és kilépési korlátok a piacon, egy-egy szereplő piaci részesedése kicsi, a termék homogén. 42. Költségvetési egyenes: Azon jószágkombinációk (x1,x2) összessége, amelyeket a fogyasztó adott pénzjövedelemből (m-ből), annak teljes elköltésével megvásárolhat adott piaci árak (p1, p2) mellett. m = x1p1 + x2p2
Összeállította: Dr. Karner Cecília PhD egyetemi docens, tantárgyfelelős
6
43. Költség: inputtényező ráfordítás pénzben kifejezett értéke. 44. Költségvetési korlát: Az a maximum elfogyasztható jószágmennyiség (x1,x2), amelyet a fogyasztó adott pénzjövedelméből (m-ből) még éppen meg tud venni adott piaci árak (p1, p2) mellett. A költségvetési egyenes alatti terület. p1x1 + p2x2 =< m
45. Közjavak: Azok a fogyasztásban oszthatatlan gazdasági javak, amelyeknek az egyes fogyasztók által történő fogyasztása nem befolyásolja mások fogyasztási lehetőségeit, senki nem zárható ki e javak fogyasztásából, a fogyasztók nem rivalizálnak megszerzésükért.
46. Közömbösségi görbe (U): a preferenciák leírásának nélkülözhetetlen eszköze, a fogyasztói térben jószágkombinációk mértani helye.
egymással
közömbösségi
viszonyban
álló
47. Közönséges jószág: A kereslete nő, ha az ára csökken. 48. Létszükségleti jószág: Egy jószág kereslete kisebb arányban nő, mint a jövedelem.
49. Luxusjószág: Ha egy jószág kereslete nagyobb arányban nő, mint a jövedelem.
50. Mérethozadék (skálahozadék):
megmutatja, hogyan változik a kibocsátás az inputtényezők egyidejű, arányos növelésével.
51. Modell: A valóság leegyszerűsített megjelenítése. Olyan absztrakció, amikor a gazdaság egy-egy oldalát, részletét azzal tárjuk fel, hogy kiemeljük és rendszerbe foglaljuk a vizsgált terület fő összefüggéseit, legjellemzőbb sajátosságait, működési mechanizmusát.
52. Monopolisztikus verseny: Monopolisztikus verseny esetén kevés az eladó a piacon. Mindegyik vállalat igyekszik termékét az iparágban gyártott többi terméktől megkülönböztetni (márkajelzés). Differenciált termékek. Minél sikeresebb ez a megkülönböztetés a többi cég hasonló termékétől, annál nagyobb monopolisztikus ereje van a terméknek, vagyis a termék keresleti görbéje annál kevésbé rugalmas. A vállalatok ármeghatározóak.
53. Monopólium: olyan piaci szerkezet, ahol egy árucikket egyetlen cég kínál.
Összeállította: Dr. Karner Cecília PhD egyetemi docens, tantárgyfelelős
7
54. Monopszónia: Csak egyetlen vevő van a piacon. A monopszonista ármeghatározó. Felismeri, hogy az általa keresett tényező mennyisége befolyásolja azt az árat, amelyet a tényezőért fizetnie kell.
55. Monotonitás: Egy jószágból a több fogyasztás magasabb hasznosságot jelent.
56. Munka: az ember mindazon szellemi, fizikai képességeinek összessége, amelyeket a termelési tevékenység során felhasználhat. 57. Munkakínálati görbe (egyéni): A munkavállaló optimális választását mutatja a munkaidő és az órabér függvényében. Gyakran visszahajlik. Származtatott görbe.
58. Nettó jelenérték (NPV): a befektetés révén megszerzett tőkejószág jelenértékének és a megszerzés, befektetés ráfordításainak a különbsége.
59. Nettó kereslet: Az a mennyiség, amelyet a fogyasztó a bruttó keresletének és eredetileg rendelkezésre álló készletének eltérése miatt a piacon kíván beszerezni, illetve eladni.
60. Normál jószág: A jövedelem növekedése esetén a jószág kereslete növekszik, a jövedelem csökkenésekor pedig csökken.
61. Pareto-hatékonyság: Pareto értelemben hatékony az erőforrások elosztása, ha adott feltételek mellett nincs olyan újabb erőforrás allokáció, amely úgy javítaná néhány ember helyzetét, hogy ne sértené, ne rontaná más valakik helyzetét.
62. Parciális termelési függvény: a termelés egyetlen inputtényező változásának következtében hogyan alakul, feltételezve, hogy minden egyéb tényező változatlan.
63. Piac: a tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere, illetve a kereslet és kínálat találkozásának színtere
64. Piaci elégtelenség: a szabályozatlan, tisztán piaci mechanizmusok által eredményezett tényezőallokáció eltér a társadalmilag optimálisnak tekintett erőforrás felhasználástól.
65. Rezervációs ár: a fogyasztó szempontjából az az ár, amit a fogyasztó a saját preferenciarendszere alapján maximálisan hajlandó fizetni a jószágért.
Összeállította: Dr. Karner Cecília PhD egyetemi docens, tantárgyfelelős
8
66. Rövid időtáv: Az az időperiódus, amelyen belül a vállalatnak legalább egy input tényezője adott, miközben legalább egy másik tényező megváltozhat.
67. Származékos tényezőkereslet: a vállalat optimális tényezőválasztása feltéve, hogy termékét a vevők meg kívánják venni olyan áron, ami hosszú távon legalább normál profitot realizál.
68. Szükséglet: valamely jószág iránti hiányérzet, amely cselekvésre késztet. 69. Társadalmi határhaszon (MSB): Az az összhaszon-változás, amelyet egy jószág fogyasztásának vagy termelésének egységnyi változása vált ki.
70. Társadalmi határköltség (MSC): Az az összköltség-változás, amelyet egy jószág termelésének egységnyi változása okoz, tekintet nélkül arra, hogy kiknek kell viselniük e költségeket.
71. Technikai helyettesítési arány (TRS): rámutat arra, hogy a vállalat milyen arányban helyettesítheti egyik termelési tényezőt a másikkal úgy hogy a kibocsátás állandó maradjon: TRS (x1, x2) = x2/x1 = - MP1 (x1, x2)/MP2 (x1, x2)
72. Technikai helyettesítési határarány (MTRS):. x2 inputtényező azon mennyisége, amit hajlandó feláldozni x1 inputtényező tetszőlegesen kis egységgel történő pótlólagos növelése céljából – cserearány.
∆x2 MP1 = x1 → 0 ∆x MP2 1
MRTS12 = lim
Az isoquant egy adott pontjába húzható görbe meredeksége
73. Tényező határterméke (MP): Az inputtényező egységnyi változására jutó kibocsátás-változás:
∆y f ( x1 + ∆x1 , x2 ) − f (x1 , x2 ) = lim x1 → 0 ∆x x1 → 0 ∆x1 1
MP1 = lim
74. Termelési függvény: a termelési tényezők lehetséges inputkombinációi és a velük előállított maximális kibocsátási lehetőségek halmaza közötti technikaigazdasági összefüggés.
Összeállította: Dr. Karner Cecília PhD egyetemi docens, tantárgyfelelős
9
75. Természetes monopólium: Az a vállalat, amely egyedüli eladóként a veszteség nélkül kielégíthető teljes keresleti tartományban kisebb átlagköltséggel termel, mint két vagy több vállalat bármilyen outputkombinációval.
76.
Természeti
tényezők:
melyek
eredeti
formájukban
kerülnek
felhasználásra a termelési folyamatban.
77. Tiszta magánjavak: A fogyasztástól a fogyasztók bizonyos része kizárható, ugyanakkor ezen javaknál az egyes fogyasztók fogyasztása csökkenti a mások által fogyasztható készletet, azaz rivalizálás van a fogyasztók között a fogyasztásban, illetve a fogyasztásért.
78. Tőkejavak: a termelésben alkalmazott mesterséges eszközök, valamint az ezek feletti rendelkezést képviselő pénz és értékpapírok.
79. Üzembezárási pont: A termelés azon szintje, amely mellett a piaci ár épp egyenlő a termék átlagos változó költségének minimumával.
80. Változó költség (VC): A változó inputtényezők felhasználásából keletkező gazdasági költség rövid távon.
Összeállította: Dr. Karner Cecília PhD egyetemi docens, tantárgyfelelős
