Vázlat 1.
Fogyatékossággal élők társadalmi befogadása
2.
3.
Dr. Molnár Angéla
4.
[email protected]
5.
20/4509289
Háttér, alapvetés, jogi ismeretek Nemzetközi jogi környezet, egyezmények, nyilatkozatok Alapjogok, speciális jogszabályok (Alaptörvény, Ebktv, Fot, OFP) Munkavállalás (Ellátások)
2
A fogyatékosságról
3
A fogyatékosság annak a maradandó állapotnak vagy sajátosságnak a megnevezése, amikor egy személy érzékszervi, mozgásszervi, értelmi vagy kommunikációs képességei számottevően elmaradnak az emberek átlagától és ez a társadalmi életben való részvételét jelentősen akadályozza vagy lehetetlenné teszi. Több különböző néven emlegetik a fogyatékos állapotokat. Nincs közmegegyezés arról, hogy melyiket kell használni; ami az egyik embernek tetszik, attól egy másik borzad, nevetségesnek vagy sértőnek találja. A különböző fogyatékossággal élők sem értenek egyet = nem homogén Nem betegség. Egy testi vagy érzékszervi fogyatékos személy élhet teljes lelki és szociális jólétben, sőt a kieső képesség megfelelő kompenzálása (megmaradó képességek kihasználása, segédeszközökkel való ellátottság) esetén a testi jólét állapotában is. A fogyatékosság egy élettapasztalat, amit bárki átélhet, amikor károsodott, vagy hiányos képességei korlátozzák tevékenységében, társadalmi életben való részvételében - az adott helyen és időben adott környezeti és társas feltételek között
Háttér
Alapvetés
4
Jogszabályok
Az EU polgárok 60%-a személyesen ismer fogyatékosokat, 61 % úgy gondolja, hogy legalább olyan hatékonyan tudnak dolgozni, mint nem fogyatékos társaik, és 72 % támogatja az integrált oktatást. A magyar lakosság közel hetven százaléka véli úgy: a fogyatékosoknak nem szükséges dolgozni, 57 % pedig azt gondolja, hogy a környezetében élő, de nem az ő családjába támogatni. ládjáb tartozó ó fogyatékosokat f ék k nem feladata f l d á i Egy 2001-es reprezentatív közvélemény-kutatás szerint tíz magyar közül hat még soha sem hallott az esélyegyenlőségi törvényről valamint a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényről. A fogyatékossággal élők jogainak védelmére eddig nem született kötelező érvényű EU-jogszabály.
5
A fogyatékos személyeket – a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjaiként – ugyanazok a jogok és kötelességek illetik meg, mint minden más állampolgárt. Ugyanakkor egy feladat vagy cselekvés végrehajtásához, élethelyzetben való közreműködéshez – másképpen a jogok érvényesítéséhez – a testi funkciók és/vagy a testi struktúrák sérülése(i) miatt az esélyek kiegyenlítését szolgáló – másképpen a tevékenység akadályozottságát, a részvétel korlátozottságát megszüntető – intézkedésekre van szükség.
Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Jogszabály ak kormányrendelet, J bál a törvény, ö é á d l a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.
6
1
Nemzetközi dokumentumok 1. Emberi jogok és alapvető szabadságjogok az Európai Tanács Európai Szociális Kartája (1961/1999) ENSZ: A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló jegyzőkönyv (2006/2007) az ENSZ Közgyűlés által 1971. december 20-án elfogadott, az Értelmi Fogyatékos Személyek Jogainak Deklarációja (Res. 28/56.), az ENSZ Közgyűlés által 1975. december 9-én elfogadott, a Fogyatékos Személyek Jogainak Deklarációja (Res. 34/47.), az Európa Tanács 1992-ben elfogadott, Átfogó politika a fogyatékos személyekkel rehabilitációjára c. ajánlása (Recommendation No. R (92) 6), Madridi nyilatkozat 2. Munkaügyi, szociális jogi egyezmények (ILO) a 159. sz. 1983. június 20-án kelt genfi ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezmény a szakmai rehabilitációról (1983/1985) 111. sz. ILO Egyezmény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről (1958/2000) 3. Közösségi jog
7
Madridi nyilatkozat
8
EU
9
a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének végrehajtásáról szóló 2000/43/EK Tanácsi Irányelv, valamint a foglalkoztatási és munkahelyi egyenlő bánásmód általános kereteinek a létrehozásáról szóló 2000/78/EK Tanácsi Irányelv tiltja a megkülönböztetést, valamint a zaklatást és a megkülönböztetésre szóló utasítást, utasítást ésszerű körülményeket kell biztosítani bátorítja a fogyatékos munkavállalók felvételét és megtartását, és lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy pénzügyi ösztönzőket hozzanak létre a munkaadók számára, illetve hogy munkahelyeket biztosítsanak a csökkent munkaképességű munkavállalók toborzására és megtartására. Az európai nyitott koordináció elve (OMC) integrált kereten belül határozza meg a menetrendet, és támogatja a tagállami politikáik kidolgozást. Az EU társadalmi párbeszédén keresztül a szociális partnereket bátorítják, hogy valósítsák meg a foglalkoztatással kapcsolatos ajánlásaikat, beleértve az ágazati kezdeményezéseket is.
Európai Szociális Karta (1961, 1999)
a fogyatékkal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről Az Egyezmény alapelvei
11
a veleszületett méltóság, az egyéni autonómia tisztelete, a hátrányos megkülönböztetéstől való mentesség; teljes és hatékony társadalmi részvétel és befogadás; a fogyatékossággal élő személyek különbözőségének tisztelete és elfogadásuk az emberi sokszínűség, valamint az emberiség részeként; esélyegyenlőség; a nők és férfiak közötti egyenlőség; hozzáférhetőség; a fogyatékossággal élő gyermekek formálódó képességeinek tisztelete, és a fogyatékossággal élő gyermekek identitásuk megőrzéséhez fűződő jogának tiszteletben tartása.
11. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy részesüljön a lehető legmagasabb egészségügyi színvonal elérését lehetővé tevő összes intézkedésben. 12. Minden dolgozónak és családtagjának joga van a társadalombiztosításhoz. 13. Mindenkinek, Mi d ki k aki ki nem rendelkezik d lk ik megfelelő f l lő anyagii eszközökkel, joga van a szociális és egészségügyi segítségre. 14. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy részesüljön a szociális jóléti szolgáltatásokból. 15. A fogyatékos személyeknek a fogyatékosság eredetére és természetére való tekintet nélkül joguk van a szakmai képzésre, rehabilitációra és a visszailleszkedésre.
10
2007. évi XCII. törvény
A fogyatékosügy emberi jogi kérdés nem jótékonykodást, hanem esélyegyenlőséget akarnak A társadalmi korlátok diszkriminációt és szociális kirekesztést eredményeznek: A fogyatékos emberek: a láthatatlan állampolgárok heterogén csoport: a csoport sokszínűségét, az emberek egyéni élethelyzetét és szükségleteit minden szakmapolitikai intézkedésnél figyelembe kell venni. Diszkriminációmentesség + pozitív cselekvés = befogadó társadalom: a diszkriminációmentességet ki kell egészíteni a támogatás és a segítség igénybevételéhez való joggal.
Nemzeti jogi keretek
Alapjogok, esélyegyenlőség
Fogyatékossághoz, megváltozott munkaképességhez kapcsolódó k lódó ellátások, llá á k támogatások, á á k szolgáltatások l ál á k
Alaptörvény, PTK, Esélyegyenlőségi törvény Tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
Foglalkoztatási törvény és vhr-ek Szociális törvény és vhr.-ek, Nyugdíjtv. és vhr.-ek, Eütv, Ebtv. Rehabilitációs járadékról, komplex rehabilitációról szóló jsz.-ok
Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása
Foglalkoztatási tv. és vhr.-ek, Mt, Munkavédelmi tv.
12
2
Alaptörvény Alapvetések. H) cikk (1) Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar. (2) Magyarország védi a magyar nyelvet. (3) Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét.
13
Alaptörvény XIX. cikk (1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. (2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg. (3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja. (4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények mûködésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.
15
Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, f ék á nyelv, l vallás, llá politikai li ik i vagy más á vélemény, él é fogyatékosság, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. 14
Emberi méltóság tisztelete Alaptörvény II. cikk: Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól og s ó kezdve e d e védelem éde e illeti e meg. eg „minden jognak transzcendens, sérthetetlen forrása” A személy joga az önmeghatározásra, és arra, hogy vele tisztelettel bánjanak Szimbolikus érték: egyén jellemzői és személyisége A beteg személyiségének tisztelete és védelme
16
Esélyegyenlőségi tv.
Kötelezettséget ró
1. § Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvényy rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. = az Alkotmány nem általánosságban tiltja a megkülönböztetést, hanem csak az emberi méltóságot sértőeket (ABH.) = a jogalkotó köteles egyenlő elbánást biztosítani, és figyelembe venni az emberek közötti különbségeket (ABH.)
17
Állam, önkormányzat, polgárokkal leginkábban kapcsolatban álló szervezetek (eü, szoc, kult, pártok, kvetési szervek) Bárki, ha:
nyilvános ajánlattétel, ajánlattétel az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben szolgáltatás vagy áruforgalmazás, az állami támogatásban részesülő vállalkozástámogatott tevékenysége munkaviszony, ezzel közvetlenül összefüggő jogviszonyok
18
3
Hátrányos megkülönböztetés
Az Ebktv. a védett tulajdonságok felsorolásakor nyílt taxációt, vagyis példálózó felsorolást alkalmaz, melyben a fogyatékosságot11 kifejezetten megemlíti. A hátrányos megkülönböztetés fajtái az Ebktv. bál á értelmében é l éb a kö l éés a kö szabályozása közvetlen közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás és az ezekre adott utasítás. Az Ebktv. az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítését előírja a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, a lakhatás, az oktatás és képzés, az áruk forgalma és a szolgáltatások igénybevétele területeken.
19
Közvetlen: eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, h l t foglalkoztatási f l lk t tá i jjogviszonyának i á k vagy munkavégzésre k é é vagyonii helyzete, irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül(ne). Közvetett: látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a fent meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne.
20
Előnyben részesítés
Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az a rendelkezés, amely egy kifejezetten megjelölt társadalmi csoport tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlőtlenségének felszámolására irányul, ha az
törvényen vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeleten illetve kollektív szerződésen alapul, kormányrendeleten, alapul és határozott időre vagy határozott feltétel bekövetkeztéig szól, vagy a párt ügyintéző és képviseleti szervének megválasztása, valamint a pártnak a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott választásokon történő jelöltállítása során a párt alapszabályában meghatározott módon érvényesül.
Egyenlő Bánásmód Hatóság
A hatóság az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének gyanúja esetén a jogaiban sértett fél kérelmére, vagy a törvényben meghatározott esetekben hivatalból, hatósági eljárást folytat le annak megállapítása érdekében, hogy gy történt-e hátrányos y megkülönböztetés. g Ha a hatóság megállapította az e törvényben foglalt, az egyenlő bánásmód követelményét biztosító rendelkezések megsértését
Ez a rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését.
21
22
Tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
23
a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, b) megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, c) elrendelheti a jogsértést megállapító jogerős határozatának nyilvános közzétételét, d) bírságot (50 000 – 6 mó Ft) szabhat ki, e) külön törvényben meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhat.
1998. évi XXVI. törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása
Cél
A társadalom szervezetei ne okozzanak károsodást, mely fogyatékossághoz vezet Olyan körülményeket kell teremteni, amelyek képesek lesznek teljesebb életre, terheik csökkennek Állapotrosszabbodás megelőzhető legyen Tervezési, döntési folyamatokban tekintettel kell lenni:
Kiemelten kell kezelni a speciális szükségleteket Bárki által igénybe vehető megoldásokat kell találni A helyi közösség egyenrangú tagjai A társadalmi életben való aktív részvétel lehetősége Pozitív diszkrimináció (hátrányaik miatti előnyben részesítés)
24
4
Alapelvek
Előnyben részesítés
2. § Az államnak, a társadalom szervezeteinek és tagjainak oly módon kell tevékenységüket végezni, hogy az ne okozhasson olyan károsodást, amely fogyatékosság kialakulásához vezet, illetve olyan körülményeket kell létrehozni, amelyben a fogyatékos emberek képesek lesznek teljesebb életre és a fogyatékosságukból fakadó terheik csökkenthetőek. A fogyatékos személyekkel kapcsolatos magatartás, tevékenység során úgy kell eljárni, hogy az a fogyatékos állapot rosszabbodását megelőzze, illetőleg annak kö tk é it enyhítse. hít következményeit A tervezési, döntési folyamatok során kiemelten kell kezelni a fogyatékos személyek sajátos szükségleteit, és figyelemmel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a bárki által igénybe vehető lehetőségekkel csak különleges megoldások alkalmazása esetén élhetnek. A fogyatékos személyeket érintő döntések során tekintettel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjai, ezért meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik számukra a társadalmi életben való részvételt. Az állam köteles gondoskodni a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítéséről, a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló intézményrendszer működtetéséről a nemzetgazdaság mindenkori lehetőségeivel összhangban.
25
3. § A fogyatékos személyek az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal állapotukból fakadóan kevéssé tudnak élni, é t iindokolt, d k lt h i d llehetséges h t é ezért hogy minden módon előnyben részesüljenek.
26
A törvényi szabályozás területei
Jogok Az esélyegyenlősítés területei Rehabilitáció Fogyatékossági támogatás Országos Fogyatékosügyi Tanács és Program
Környezet akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezet Akadálymentesség alapvető szempontjai:
1. 2. 3. 4. 5.
Akadály
27
Kommunikáció
Alkalmas, szállítást végző hálózat, parkoló
Esélyegyenlősítés célterületei
Oktatás, képzés
A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén
Integrált (költségvetési támogatás) I t ált vagy védett éd tt (költ é té i normatív tí tá tá ) Megfelelő munkahelyi környezetben
Kultúra, sport
korai fejlesztés és gondozás, óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, fejlesztő felkészítés (a szülő választ intézményt)
Foglalkoztatás
Támogató szolgálat, segédeszköz
29
hozzáférhetőség, kölcsönös tájékozódás Információs társadalom
Közlekedés
mozgássérült, fogyatékos személy esetében kerekes szék, mankó, bot használatakor: szintkülönbség helyszûke, keskeny átjáró, bejárat kerekes székből el nem érhető kezelő szerkezet, (kilincs, lift gomb, vízcsap stb.) Vak, gyengénlátó fogyatékos személy esetében: szintkülönbség jelzés nélkül, átjáró jelzés nélkül, falból kiemelkedő tárgyak jelzés nélkül, nem állandó kültéri, beltéri eszközök (pl. hirdetés) tájékozódási lehetőségek hiánya. Siketek személyek esetében a megfelelően elhelyezett és látható információk hiánya a közterületeken, épületekben, közlekedést kiszolgáló helyiségekben
28
További jogok
hely a vízszintes közlekedéshez bejáratok (szélesség, magasság, elegendő tér a nyitáshoz, záráshoz) függőleges közlekedést segítő eszközök (lift, lejtő) tér a rendeltetésszerű használathoz könnyű kezelhetőség
Hozzáférhetővé tenni Közalapítványok
Lakóhely
Lakhatási forma megválasztása
30
5
Rehabilitáció
Egészségügy
Jog a rehabilitációhoz, a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételéhez A Kormány alapítványt hozott létre ennek biztosítására A rehabilitáció érdekében nyújtott szolgáltatások:
állapota javításához, az állapotromlása megelőzéséhez szükséges, rendszeres és hatékony Rehabilitáció,, beilleszkedés elősegítése g Ne erősítse betegségtudatát
31
32
Orvosi rehabilitációhoz való jog Az orvosi rehabilitáció célja, hogy az egészségi állapotukban károsodottakat és a fogyatékosokat - az egészségtudomány eszközeivel - meglevő képességeik (ki)fejlesztésével, illetve pótlásával segítsék abban, hogy önállóságukat minél teljesebb mértékben visszanyerjék, és képessé váljanak a családba, munkahelyre, más közösségbe való beilleszkedésre. Az orvosi rehabilitáció szerves része különösen a fizioterápia, a sportterápia, a logopédia, a pszichológiai ellátás, a foglalkoztatás-terápia, valamint a gyógyászati segédeszköz-ellátás éd kö llátá és é ezek k használatának h ál tá k betanítása b t ítá iis. A biztosított az orvosi rehabilitáció keretében jogosult a) orvos előírása szerinti vizsgálatra, gyógykezelésre, gyógyászati ellátásra és foglalkoztatás-terápiára, b) szanatóriumi ellátásra, c) amennyiben az orvosi rehabilitációra fekvőbeteg-gyógyintézetben kerül sor, az ehhez kapcsolódó ellátásokra (gyógyszer, kötszer, ideiglenes gyse, ápolás, étkezés, elhelyezés) és gyógyászati ellátásra, d) szenvedélybetegsége esetén a külön jogszabályban meghatározott rehabilitációs ellátásra. A biztosított jogosult egészségügyi beavatkozást követő rekonstrukcióra, és funkciózavart okozó veleszületett vagy szerzett testi rendellenességek korrekciójára.
33
A Kormány fogyatékosüggyel kapcsolatos feladatainak ellátását segíti. A Tanács
a) b) c) d)
35
Fogyatékossági támogatás
Súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget segítő, havi, rendszeres pénzbeli juttatás Célja az esélyegyenlőtlenség kiegyenlítése, a szolgáltatásokhoz való hozzájutás segítése Jogosult 18. életévet betöltött súlyos látási, hallási, értelmi fogyatékos, autista önálló helyváltoztatásra nem képes mozgássérült autista, nem jogosult a vakok személyi járadékával és magasabb összegű családi pótlékkal rendelkező Megszűnik, ha a súlyos fogyatékosság már nem áll fenn, illetve igazolatlanul távol marad a felülvizsgálatról Mértéke a fogyatékosság jellegétől és az önkiszolgálási képesség hiányától függően az öregségi minimálnyugdíj 65 vagy 80%-a.
34
Országos Fogyatékosügyi Tanács
M lé ő és é ffejleszthető jl th tő képességeinek ké é i k megfelelő f l lő program Meglévő kidolgozása, a képességfejlődés rendszeres mérése, fejlesztő és rehabilitációs program kidolgozása A rehabilitációs programban megjelölt szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a fejlesztés figyelemmel kísérése Segédeszközökhöz való hozzájutás fejlesztése Segítő hálózatok, szolgáltatások kialakítása Módszertani anyagok, információs bázis
a fogyatékos személyekkel összefüggő döntések meghozatalában kezdeményező, javaslattevő, véleményező és koordináló, a döntések végrehajtásának folyamatában elemző és értékelő tevékenységet végez.
véleményezi a fogyatékos személyeket érintő jogszabályok tervezeteit; javaslatot tesz a fogyatékos személyeket érintő döntésekre, döntésekre programokra, programokra jogi szabályozásra; részt vesz a fogyatékos személyek ügyeit érintő tevékenységek koordinálásában; rendszeresen tájékoztatja a Kormányt a fogyatékos személyek élethelyzetének alakulásáról. kidolgozza az Országos Fogyatékosügyi Programot, és figyelemmel kíséri végrehajtását. A fogyatékos személyek jogszabályban biztosított jogait megsértővel szemben az Országos Fogyatékosügyi Tanács, illetve a fogyatékos személyek országos érdekképviseleti szervezetei pert indíthatnak a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítése érdekében abban az esetben is, ha a jogsértés személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti
Országos Fogyatékosügyi Program tartalmazza a) a fogyatékossággal élő népesség társadalmi helyzetének bemutatását; b) a rehabilitációval kapcsolatos célok meghatározását; c) a fogyatékos személyeket érintő társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatásához szükséges tennivalókat; d) a fogyatékos személyek és családjuk életminőségének javításához szükséges feltételrendszer meghatározását; e) a fogyatékos személyeknek a társadalom életében való aktív részvételét elősegítő terveket; f) a fogyatékos személyek létszámához és társadalmilag elismert igényeikhez igazodva a közlekedési rendszerek, a szállítás, az épített környezet átalakításának, valamint a speciális oktatás és speciális foglalkoztatás célállapotban elérendő indokolt mértékének meghatározását; g) a kitűzött célok megvalósításához szükséges eszközöket és intézményeket, valamint a szükséges pénzügyi forrásokat. A Programot az Országgyűlés fogadja el. Végrehajtásáról a Kormány évente jelentést tesz az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a határozatot legalább négyévente felülvizsgálja
36
6
Esélyegyenlőség megteremtéséhez szükséges feladatok (OGY határozat)
10/2006. (II. 16.) OGY határozat az Országos Fogyatékosügyi Programról
Környezet területén (akadálymentesítés, speciális átalakítások, hangjelzők, a közintézmények legyenek hozzáférhetők) (hírműsorok közszolgáltatások) Kommunikáció terén (hírműsorok, Közlekedés (új, speciális tömegközlekedési eszközök, KRESZ felülvizsgálata, hogy csak speciálisan kialakított tömegközlekedési eszközök kerüljenek forgalomba, parkolóhely, parkolókártya)
Cél: Esélyegyenlőség, önrendelkező élet, önálló életvitel,társadalomban való aktív részvétel, melyeket érvényre kell juttatni a tá d l b társadalomban. A társadalom egyenrangú tagjai, az emberi jogok, az állampolgári, alanyi és speciális jogok érvényesüljenek
37
38
OFP, 2006.
2007 és 2013 közötti időszakra alapelvek és célok Alapelvek pl. a prevenció elve, a legsebezhetőbbek fokozottabb védelmének elve, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az előnyben részesítés kötelezettségének elvei, Célok pl. a rehabilitációval kapcsolatos célok, a fogyatékos személyeket érintő társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatásához szükséges tennivalók, a fogyatékos személyek és családjuk életminőségének javítására irányuló célok, valamint a fogyatékos személyeknek a társadalom életében való aktív részvételének elősegítésének célja. A kitűzött célok megvalósításához szükséges pénzügyi források
Szociális tv.
Eltérő szabályozás lehetősége (Mt) Foglalkozási rehabilitáció
41
járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre gyógyszerkerete erejéig (a rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló egyéni gyógyszerkeret és az akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló eseti keret), egyes, külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra
Szakosított ellátási formák
Foglalkoztatás
a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás (a közfinanszírozásalapjául szolgáló ár erejéig) térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott
Ápolást, gondozást nyújtó intézmények Rehabilitációs intézmények
40
39
Ápolási díj közgyógyellátás
A rehabilitáció során érvényesülő alaptézis, hogy a munkájuk ellátása során egészségükben, egészségükben vagy testi épségükben károsodottak munkaerőpiacra való minél könnyebb visszakerülése érdekében a jogalkotó azt a munkáltatót kötelezi a továbbfoglalkoztatásra, ahol a munkavállaló megváltozott munkaképességűvé vált. Ezt a feladatát a munkáltató megfelelő munkakör biztosításával (elsősorban eredeti munkakör és szakma a feltételek átalakításával, vagy új munkakörben, ahol egészsége további romlása nélkül munkaképességét hasznosítani tudja), betanítás vagy szakképzés segítségével látja el.
Munkáltatói kötelezettség A fentiek érdekében a megváltozott munkaképességű dolgozót köteles
a munkakörülmények módosításával, elsősorban eredeti munkahelyén (munkakör) és szakmájában tovább foglalkoztatni, vagy a munkáltató működési körén belül a dolgozó egészségi állapotának, korának és képzettségének figyelembevételével megfelelő munkahelyre áthelyezni, illetőleg g b gy szakképzésben p b részesíteni,, más munka végzésére betanítani,, vagy szükség esetén az e célra létrehozott külön üzemrészben foglalkoztatni, részmunkaidőben alkalmazni, bedolgozóként foglalkoztatni, ha a munkáltató tevékenysége erre módot ad.
Komplex rehabilitáció: ha a rehabilitációs járadékra való jogosultság keletkezésekor, az adott személy kereső tevékenységet folytat, a rehabilitációt elsősorban ezen jogviszony keretében kell megkísérelni. Így tehát azon munkáltatók, akik az egészségkárosodást szenvedett személlyel munkaviszonyban állnak, kötelesek felmérni a további foglalkoztatás-, illetve a sikeres rehabilitációt elősegítő intézkedések lehetőségét, formáit
42
7
Felmondási védelem (Mt)
A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással - kivéve, ha egyébként nyugellátásban részesül - a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül, a 62. év eléréséig csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg (életkori védettség). Ezt a szabályt megfelelően alkalmazni kell a rehabilitációs járadékban részesülő, nem keresőképtelen munkavállaló munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetésére is.
A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes időtartama alatt A munkáltató a rehabilitációs járadékban részesülő k áll ló munkaviszonyát k i á a felmondási f l dá i védelem éd l munkavállaló leteltét követően rendes felmondással egészségügyi alkalmatlansága miatt akkor szüntetheti meg,
43
44
Munkavédelmi előírások
A megváltozott munkaképességű (fogyatékos) munkavállalók adottságaira a munkahelyek kialakításánál figyelemmel kell lenni. Azokon a munkahelyeken, ahol megváltozott munkaképességű (fogyatékos) munkavállalókat kívánnak foglalkoztatni, az ajtókat, az átjárókat a szintbeli különbségeket, átjárókat, különbségeket áthidalókat áthidalókat, a lépcsőket lépcsőket, a zuhanyozókat, a mosdókat és a munkahellyel összefüggő berendezéseket a testi adottságaiknak megfelelően, illetve megváltozott munkaképességükre figyelemmel kell kialakítani vagy szükség esetén átalakítani. A megváltozott munkaképességű (fogyatékos) munkavállalók részére munkahelyükön biztosítani kell az egészséges és biztonságos munkavégzésükhöz szükséges, általuk felismerhető jelzéseket.
45
ha a mv. eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább, és a munkáltatónál egészségügyi állapotának megfelelő másik munkakör nem biztosítható, illetve ha a mv. az ilyen másik munkakörben történő foglalkoztatáshoz szükséges munkaszerződés módosításhoz nem járul hozzá.
Juttatások változásai
2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék és bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg. az jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátásaira, akinek az egészségi állapota - a komplex minősítés alapján max. 60%-os (jelenlegi szerint: 40%-oban eg.károsodottak) A megváltozott munkaképességűek ellátásai jövedelempótló jellegűek, ezért csak akkor megállapíthatók, ha az érintett az állapota miatt nem tud dolgozni, és ha a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül legalább 1.095 napon át volt társadalombiztosítása. Kivéve, akik 2011. december 31-én részesültek az átalakuló ellátások valamelyikében. Aktív közreműködést kíván
46
Új elemek
Rehabilitációs ellátás: legfeljebb 3 évig , akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek, összege a minimálbér 30 és 50 százaléka között, együttműködési kötelezettség, amely kiterjed például az aktív munkahelykeresésre, a felajánlott képzési vagy munkaerő-piaci programban hatóság általl b való ló részvételre, é ét l valamint l i t a rehabilitációs h bilitá ió h tó á ált felajánlott munkalehetőség elfogadására is. Rokkantsági ellátás: akiknek a rehabilitációja nem javasolható, a minimálbér 30-150 %-a, megszüntetni, ha az ellátott nem tesz eleget bejelentési és felülvizsgálati kötelezettségének. Mellette lehetne keresőtevékenységet folytatni, ám az abból származó jövedelem háromhavi átlaga nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér 150 %-át. Akkreditált munkáltató Rehabilitációs kártya
Köszönöm a figyelmet!
47
8
