VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG H-1075 BUDAPEST, MADÁCH IMRE TÉR 3,4 TELEFON: (36 1) 413-0959 FAX: (36 1) 413-0958

SZENTENDRE VÁROS

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA A KÁLVÁRIA ÚTI NEM SZABÁLYOZOTT TERÜLETRE ELTÉRŐ VÉLEMÉNYEK ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT EGYEZTETETÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2009. OKTÓBER

TSZ.: 4201/2008

SZENTENDRE VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA A KÁLVÁRIA ÚTI NEM SZABÁLYOZOTT TERÜLETRE – ELTÉRŐ VÉLEMÉNYEK ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

SZENTENDRE VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA A KÁLVÁRIA ÚTI NEM SZABÁLYOZOTT TERÜLETRE

ELTÉRŐ VÉLEMÉNYEK ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

TARTALOMJEGYZÉK Felelős tervező:

2009. OKTÓBER

Havas Mária TT1 01-1065/06

Településtervezés, örökségvédelem:

Molnár Csilla

Környezetvédelem, tájrendezés:

Dr Balogh Ákos TT/IT 11-0008/08 K-1/11-0008/04 Fodor-Dollmayer Petra

Közlekedés tervező:

Lombár István TRk-T,K1d-1 01-1167

Közműtervező:

Földesné Thurn Judit MK 01-2497/06 Dr. Lecső Gyuláné MK 01-3436/08 Thurn László MK 05-0209/08

Régészet

Vágner Zsolt Osz.: 459/2002

Ügyvezető igazgató:

Dr. Orosz Bálint

1. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK 1.1 Határozattervezet 1.2 Településszerkezeti terv részleges módosítása tervlap 1.3 Településszerkezeti terv módosulásainak leírása

M=1:12000

2. RENDELETTEL JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK 2.1 A Helyi Építési Szabályzat módosítása 2.2 A Szabályozási Terv módosítása

M=1:2000

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6 3.7 3.8 3.9

Bevezetés, előzmények Jelenleg érvényben lévő Településrendezési előírások Tervezési területek adottságai A tervezési területekre vonatkozó hatályos Térségi Tervek rendelkezései Rendezési koncepció Közlekedés Tájrendezési és környezetalakítási munkarész Közművek, Hírközlés Örökségvédelmi hatástanulmány

4. TERVIRATOK

5


HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK 2009. OKTÓBER

6


Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének …/2009. (…….) számú határozata Szentendre Város településszerkezeti tervének részleges módosításáról Szentendre Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján részlegesen módosítja a településszerkezeti tervről szóló 143/2002. (VIII. 07.) Kt. sz. határozattal és egyúttal jóváhagyja a településszerkezeti tervlap részleges módosítását. I. A határozat hatálya 1. A határozat területi hatálya a településszerkezeti tervlap részleges módosításán meghatározott területre terjed ki. 2. A határozat 1. számú mellékletét a területre vonatkozó településszerkezeti tervlap részleges módosítása képezi. 3. Településszerkezeti terv leírásának részleges módosulására terjed ki. 4. A településszerkezeti tervi módosítás alapján számított fel nem használt biológiai aktivitás növekmény +4,2. II. Záró rendelkezések 1. A határozat 2009. év …………………….hó …………napján lép hatályba. 2. A határozat előírásait a hatálybalépését követően indított ügyekben kell alkalmazni. Felelős: Polgármester Határidő: folyamatos Kelt: Szentendre, 2009. év …………………….hó …………nap

Dr. Dietz Ferenc polgármester

2009. OKTÓBER

dr. Molnár Ildikó jegyző

7


SZENTENDRE VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 296/2004. (IX.14) Kt. sz. határozata alapján

2009. OKTÓBER

JELMAGYARÁZATA

8


A jelenleg érvényben lévő településszerkezeti terv leírás Bel- és külterület, beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeiről szóló alábbi rajzi és táblázati mellékletei a következő módon változnak.

Megszűnő belterület határ Megmaradó belterületi határ Tervezett belterületi határ

Belterületbe vonással érintett fejlesztési terület Egyéb, funkciót váltó / fejlesztési terület

A I. TERÜLETFELHASZNÁLÁS I. ÜTEME tartalmazza a belterülethatár változást

A I. TERÜLETFELHASZNÁLÁS I. ÜTEME tartalmazza a belterülethatár változást

A belterületbe vonás következtében a terv az alábbi változásokat tartalmazza:

A belterületbe vonás következtében a terv az alábbi változásokat tartalmazza:

Kód Lke-SP Lke Gipe Gksz K-SP K-TI Üh Lk Vt

területfelhasználási egység megnevezés Speciális kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Ipari egyéb, gazdasági terület Kereskedelmi-szolgáltató, gazdasági terület Különleges - sport, szabadidő, rekreációs - terület Különleges - tematikus intézménypark Hétvégi házas üdülőterület Kisvárosias lakóterület Településközponti vegyes terület

Összesen: 2009. OKTÓBER

II. ütem I. ütem növekedés II. ütem belterületbe vonás távlati tartalék fejlesztési miatt (ha) fejlesztési terület terület (ha) (ha) 20,3 20,8 24,0 22,8 16,2 78,5 8,3 22,1 4,6 60,7 0,3 23,5 20,6 2,5 1,7 0,2 2,6 -

78,1

108,9

119,9

Kód Lke-SP Lke Gipe Gksz K-SP K-TI Üh Lk Vt

területfelhasználási egység megnevezés Speciális kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Ipari egyéb, gazdasági terület Kereskedelmi-szolgáltató, gazdasági terület Különleges - sport, szabadidő, rekreációs - terület Különleges - tematikus intézménypark Hétvégi házas üdülőterület Kisvárosias lakóterület Településközponti vegyes terület Összesen:

II. ütem I. ütem növekedés II. ütem belterületbe vonás távlati tartalék fejlesztési miatt (ha) fejlesztési terület terület (ha) (ha) 20,3 20,8 10,1 22,8 16,2 78,5 8,3 22,1 4,6 60,7 0,3 23,5 20,6 2,5 1,7 0,2 2,6 -

76,6

108,9

119,9

10


RENDELETTEL JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK 2009. OKTÓBER

11


(1)

A HÉSZ 9. § 1. bekezdés kiegészül a Lke-16-os új elemmel.

(2)

HÉSZ 9. § 7. bekezdés b) pontja pontosításra kerül, illetve b) és c) pontja kiegészül a Lke-16-os új elemmel az alábbi módon. „(7)

Szentendre Város Képviselő-testület az épített környezet alakításról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 7.§.(3) bekezdés c./ pontjában és a 13.§.(1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. Törvény 16.§.(1) bekezdésében, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 4.§.(3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Szentendre Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló többször módosított 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendeletét (továbbiakban HÉSZ) az alábbiak szerint módosítja.

2.

(4)

Lke-16

Szabadon -álló

720

30

4,5

0,45

50

20.0

25.0

Megjegyzés

Kialakítandó új telek legkisebb mélysége (m)

Kialakítandó új telek legkisebb szélessége (m)

Legkisebb zöldfelület (%)

Megengedett legnagyobb szintterületi mutató

Megengedett legnagyobb építmény-magasság (m)

Szabályozási terv, melynek tartalma két tervlapon kerül ábrázolásra: a város (1) bekezdésben meghatározott területeire vonatkozó közterület szabályozási és övezeti terv (M=1:4.000 ma.) ........................ (5. számú melléklet) a sajátos helyi szabályozási elemeket rögzítő fedvénytervek (M=1:1.000 ma.) ............................................. (6. számú melléklet) A fedvénytervek az alábbiak: 1. számú fedvényterv:Dózsa György út – Pannónia u. – Telep u. által határolt terület szabályozása 2. számú fedvényterv:11-es út - Pomázi út - közigazgatási határ - 1108 jelű budakalászi út által határolt terület szabályozása4 3. számú fedvényterv:Fehérvíz u. – Kálvária út – Hamvas B. u. – 1245/41 hrsz-ú út által határolt terület szabályozása. 4. számú fedvényterv Rózsa utca – Dózsa György út – Dunakanyar körút – Vasúti villasor – Kőzúzó utca által határolt terület szabályozása 5. számú fedvényterv: OMV benzinkúttal szembeni terület szabályozása 6. számú fedvényterv: Kálvária úti nem szabályozott terület szabályozása

Kertvár os-ias lakó

e) 1.

Sajátos terület használat

2. § A HÉSZ rendelet hatályára vonatkozó 1. § (5) bekezdése az alábbiak szerint egészül ki:

A HÉSZ 9. § 8. bekezdés kiegészül a következő kertvárosias lakó övezeti előírásokkal: Megengedett legnagyobb beép. (%)

(3)

Övezeti jel

1. § A HÉSZ alábbi szelvényei módosulnak jelen rendelet mellékletét képző szabályozási tervlap tervezési határán belül eső tartalommal: 31, 39

A lakóterületek közmű ellátottsága: b) Az Lke jelű lakóövezetek területét (Lke-14; Lke-15; Lke-16 Lke-SP5; Lke-SP6 jelű építési övezetek kivételével) legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A keletkező szennyvíz elhelyezése ideiglenes jelleggel - a közcsatorna megépítéséig – zárt szennyvíztároló alkalmazásával és a szolgáltatóval kötött szennyvízszállítási szerződéssel igazoltan, vagy – a szikkasztáshoz megfelelő teleknagyság esetén – korszerű szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazásával is megoldható. A közcsatorna megépítését követő 1 éven belül az ingatlanokat kötelező rácsatlakoztatni a kiépített hálózatra1. c) Az Lke-14; Lke-15;, Lke-16, Lke-SP5; Lke-SP6 jelű építési övezetek területén csak teljes közművesítettség biztosítása esetén lehet építményt elhelyezni; közműpótló berendezés még ideiglenes jelleggel sem alkalmazható2.”

Megengedett legkisebb telekterület (m²)

Szentendre Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 22/2006. (V.19.) és 32/2004. (VIII.30.) sz. rendeletekkel módosított21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet módosításáról (rendelet tervezet)

3. §

Beépítés módja

Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének …/2009. (…) rendelete

északi oldalkert 3.0 déli oldalkert 5.0

A HÉSZ 9. § az alábbi (16) bekezdéssel egészül ki: (16)

Az Lke-16 építési övezet területén az építési engedély kérelemhez geotechnikai dokumentációt kell csatolni. A területet érintő tereprendezési munkálatok tervezése, kivitelezése, fenntartása során előtérbe kell helyezni a mérnökbiológiai módszerek alkalmazását. 4. §

A HÉSZ kiegészül a Természetközeli területekről szóló 16/A §-sal: (1)

A település területén természetközeli terület övezetébe tartozik a) a Kálvária úti szubpannon sztyepprét.

(2)

1 2

2009. OKTÓBER

A természetközeli övezetet a terület művelési ágának megfelelően kezelni szükséges, amelynek feltételeit a természetvédelmi kezelővel egyeztetni kell.

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től. Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

12


(3) (4) (5) (6)

A természetközeli övezet területén csak közmű létesítmények átvezetése engedélyezhető. A közműépítés feltételeit (igénybevétel helye, időpontja, időtartama, stb.) a természetvédelmi hatósággal egyeztetni kell. Az övezet területén a természetes növénytakaró bármilyen okból történő megbontását a lehetséges legkisebb területre kell korlátozni. Cserje és faültetés csak gödörásással lehetséges. A természetes növényzet károsodását, pusztulását okozó igénybevétel – pl.: terepkerékpározás, motorozás, egyéb motorizált sportok végzése, égetés, építőanyag tárolás, stb. – tilos.

5. § A HÉSZ Elő-, oldal- és hátsókertekre vonatkozó 20. § (2) bekezdése az alábbi ponttal egészül ki: c) Az Lke-16 jelű építési övezetben a déli oldalkert mértéke 5,0 m, az északi oldalkert mértéke 3,0 m 6. § A HÉSZ fedvénytervekről szóló 5. sz. melléklete kiegészül az alábbi fedvénytervvel: 6. számú fedvényterv: 1) 2)

Kálvária úti nem szabályozott terület szabályozása

7. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba azzal, hogy a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Szentendre, 2009. ……….. ………………… polgármester

2009. OKTÓBER

………………. jegyző

13


ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 2009. OKTÓBER

15


SZENTENDRE VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JELMAGYARÁZATA 296/2004. (IX.14) Kt. sz. határozata alapján

2009. OKTÓBER

SZENTENDRE VÁROS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK JELMAGYARÁZATA A város 32/2004 (VIII.30.) Önk. sz. rendelete alapján

16


1.

BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK

A településre jelenleg érvényes településrendezési eszközök Szentendre Város Önkormányzata Képviselőtestületének 143/2002.(VIII.07.) Kt. sz. határozata Szentendre Város településszerkezeti terve. (egységes szerkezetben a 65/2004. (IV.13.) Kt. sz. és a 296/2004. (IX.14.) Kt. sz. határozatokkal) és Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2006.(V.19.) és 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendeletekkel módosított 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelete Szentendre Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve. Szentendre város önkormányzata 2008 év elején nyílt közbeszerzési eljárásban meghirdette az érvényben lévő településrendezési tervének módosítását a város teljes igazgatási területére és öt részterületre, melyek a következők: a) Rév u. - Bogdányi u. -Ady Endre út - Dunakorzó által határolt terület b) Bükkösparti K-SP2 övezeti besorolású terület c) OMV benzinkúttal szembeni terület (11. sz. főút - Dera patak - Duna - belterületi határ által határolt terület) d) Kőzúzó utcai sportcentrum területe (Vasúti villasor – Kőzúzó u. – Kőzúzó köz Kőfaragó köz által határolt terület) e) Kálvária úti nem szabályozott terület Az öt részterületre vonatkozó módosítás közül négyet cégünk a VÁTI Városépítési Kft. készíti. A város teljes igazgatási területére vonatkozó településrendezési tervének módosítását és a d) jelű részterületre vonatkozó módosítást a PORTATERV Kft. készíti. Az e) Kálvária úti nem szabályozott területre vonatkozó szabályozási tervi módosítás képezi jelen tervdokumentáció feladatát. A tervezési alaptérképet Szentendre város biztosította 2008-ban készített hiteles földhivatali digitális alaptérkép formájában. A tervezési terület a Kálvária úttól északra és a Dália utcától nyugatra található (hrsz: 0181/5-7). A településrendezési terv módosítása a terület településszerkezeti tervi módosítását, szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának elkészítését célozza.

2.

JELENLEG ÉRVÉNYBEN LÉVŐ TERÜLETRENDEZÉSI ELŐÍRÁSOK

Átdolgozott egyeztetési dokumentáció Szentendre város a 3 ha-os Kálvária úti terület lakóterületi fejlesztését 2004-ben határozta el, A fejlesztési szándék szabályozási tervében már akkor rögzítésre került, „Nem szabályozott terület (lakóterületi fejlesztés)”-ként. A városvezetés első lépésben a tervezési területen 650-720 m2-es minimális telekméretű családiházas, illetve 6 telek esetében társasházas beépítési lehetőség kiszabályozását kérte. Az előzetes véleménykérelemre adott válaszában a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság jelezte, hogy a területre környezeti vizsgálat készítését tartja szükségesnek. A terület ugyanis jó állapotú szubpannon sztyepp, amelynek flórájában megtalálható a védett Hosszúlevelű árvalányhaj (Stipa tirsa), továbbá a 2004. óta eltelt időben a területet az országos ökológiai hálózat övezetébe sorolták. A terület jelenlegi állapotának felmérése után az Igazgatóság megfogalmazta állásfoglalását, amelyben a tervezési terület értékesebb, botanikai szempontból jobb állapotú részének (1,4 ha) beépítetlenül való fenntartását kérte. A települési önkormányzat a részleges beépítést a környezeti értékelés javaslatai szerint, valamint az arra érkezett szakhatósági állásfoglalások alapján elfogadta. Jelen átdolgozott egyeztetési dokumentációban tehát, a módosított (csökkentett) területre vonatkozó szabályozás kerül bemutatásra, illetve véleményeztetésre. Az átdolgozott terv egyrészt a szomszédos lakóterületek övezeti besorolásához igazodik (Lke-04 és Lke05, 720 m2-es minimális teleknagysággal), másrészt pedig a tervezési terület északi részén természetközeli területet jelöl ki.

2009. OKTÓBER

A hatályos településszerkezeti terv (Szentendre Város Önkormányzata Képviselőtestületének 143/2002.(VIII. 07.) Kt. sz. határozatával jóváhagyott Szentendre Város településszerkezeti terve, egységes szerkezetben a 65/2004. (IV.13.) Kt. sz. és a 296/2004. (IX.14.) Kt. sz. határozatokkal), a fejlesztési területre belterületbe vonást és kertvárosias lakóterületet ír elő. A tervezett területfejlesztés a József Attila utca meghosszabbításától a tervezési terület északi részén a területfelhasználás megváltoztatását célozza kertvárosias lakóterületből természetközeli területté. A természetközeli terület belterületbe vonását törli az előírásokból és a településszerkezeti tervből.

17


A 21/2002. (VIII. 15.) számú többször módosított Önkormányzati rendelete Szentendre Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve a területet beépítésre szánt területté minősíti, de nem történik meg a terület kiszabályozása, a terv csak lakóterületi fejlesztést irányoz elő, így a területre nincs hatályos övezeti besorolás. Ezzel párhuzamosan a területet belterületbe sorolja. A tervezési terület József Attila utca meghosszabbításától délre elhelyezkedő része új kertvárosias lakóterületként kerül kiszabályozásra. Övezeti előírásainak a szomszédos lakóterületek övezeti előírásait kell követnie (Lke-04, Lke-05). Míg a tervezési terület északi részén természeti területet szükséges kijelölni, amelynek belterületbe vonása törlésre kerül. A tervezés folyamatában figyelembe kell venni a jelenleg érvényben lévő szabályozási tervben szereplő Kálvária út bővítését a Nyugati tehermentesítő útig. A tehermentesítő út kiépítésével és a Kálvária úti csomópont kialakításával a terület megközelíthetősége is javulni fog, hiszen jelenleg egy zsák végén található. A tervezett elkerülő út megépítésével az új lakóterületből származó megnövekedett forgalmi terhek már nem teljes egészében Szentendre belvárosát fogják terhelni. A tervezési területhez kapcsolódó beépítések jelenleg érvényes övezeti előírásai: (5)

A kertvárosias lakóterületen (kivéve az Lke-SP, és Lke-SP* jelű építési övezetek területét) a) elhelyezhető: 1. lakóépület (telkenként legfeljebb két lakás, kivéve az Lke-15 jelű építési övezet területét, ahol 4 lakásos lakóépületek is létesíthetők), 2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, 3. egyházi, oktatási ,egészségügyi, szociális épület, 4. helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, csak az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak betartása esetén helyezhető el, 5. sportépítmény csak az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak betartása esetén helyezhető el, b)

6. a terület rendeltetését nem zavaró hatású kézműipari és egyéb gazdasági építmény. nem helyezhető el: 1. szálláshely szolgáltató épület a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszoba számú egyéb kereskedelmi szálláshely kivételével, 2. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

(7)

3. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, 4. az Lke-13; Lke-14; Lke-15 jelű építési övezetek területén különálló személygépjármű tároló3. A lakóterületek közmű ellátottsága:

5,0

0,45

50

Lke-05

szabadonálló

720

30

4,5

0,45

50

Övezeti je

14.0 (16,0) 16.0 (18,0)

25.0

Megjegyzés

30

Kialakítandó új telek legkisebb mélysége (m)

720

Kialakítandó új telek legkisebb szélessége (m)

Legkisebb zöldfelület (%)

oldalhatáron álló

Megengedett legkisebb telekterület (m²)

Lke-04

Beépítés módja

Megengedett legnagyobb szintterületi mutató

(8)

Az Lke jelű lakóövezetek területét (Lke-14; Lke-15; Lke-SP5; Lke-SP6 jelű építési övezetek) legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A keletkező szennyvíz elhelyezése ideiglenes jelleggel - a közcsatorna megépítéséig – zárt szennyvíztároló alkalmazásával és a szolgáltatóval kötött szennyvízszállítási szerződéssel igazoltan, vagy – a szikkasztáshoz megfelelő teleknagyság esetén – korszerű szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazásával is megoldható. A közcsatorna megépítését követő 1 éven belül az ingatlanokat kötelező rácsatlakoztatni a kiépített hálózatra 4. c) Az Lke-14; Lke-15; Lke-SP5; Lke-SP6 jelű építési övezetek területén csak teljes közművesítettség biztosítása esetén lehet építményt elhelyezni; közműpótló berendezés még ideiglenes jelleggel sem alkalmazható5. d) A felszíni vizek nyílt árkos elvezetése az Lke jelű lakóövezetek területén megengedett. A lakóövezetek építési telkeinek kialakítása: Megengedett legnagyobb beép. (%) Megengedett legnagyobb építmény-magasság (m)

b)

A területre és környékére vonatkozó jóváhagyott szabályozási terv részlete

25.0

• A zárójelben feltüntetett minimális telekszélesség értéke saroktelek esetén alkalmazandó. (13) A lakóövezetek területén az épületek tetőhéjazata csak sötét színű tetőhéjazat, égetett cserép, illet-ve fémlemez fedés lehet. …. 3 4 5

Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től. Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től. Módosítva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel. Hatályos 2004. IX. 01-től.

2009. OKTÓBER

18


3.

A TERVEZÉSI TERÜLET ADOTTSÁGAI

JELENLEGI TERÜLETHASZNÁLAT Szentedre egy különleges adottságokkal rendelkező gyöngyszem a Duna partján. Fejlesztésekor mindig arra kell törekedni, hogy a lehetőségeket mindig a történeti múltat szemelőt tartva a legjobb megoldást keresve kell megoldani. A tervezési terület a település nyugati szélén, külterületen a Kálvária út végén található közvetlenül a jelenlegi lakóterületi beépítés határán. A terület jelenleg teljes mértékben beépítetlen, legnagyobb részét gyeptakaró fedi. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága által megvizsgáltan a területet védett Hosszúlevelű árvalányhaj borítja tömegesen. A tervezési terület északi részének beépítését az igazgatóság nem tartja elfogadhatónak. A védett növényfajjal kapcsolatos értékelést, tervi elhatározásokat a tájrendezési és környezet alakítási munkarész, illetve a külön dokumentálásra került környezeti értékelés tartalmazza. A Kálvária út jelenlegi végén a tervezési terület déli-keleti határán egy nagyobb burkolt felület és egy gépjárműforduló van kialakítva, amelyeket az új területfelhasználás meg fog szüntetni.

előírásra került teleknagyság található. Az önkormányzat szándékai szerint ezen telek méretekhez kapcsolódó új teleosztás kialakítását terveztük. Beépítettség vizsgálat: A tervezési terület teljes mértékben beépítetlen. A kapcsolódó beépítések szerencsés módon (egy-két kivételtől eltekintve) megfelelnek az övezeti előírásoknak, amely maximálisan 30%-ban és 4,5 m maximális építménymagasságba van meghatározva. Az önkormányzati igények a tervezési területen szintén azonos beépíthetőséget igényelnek, így a kialakult struktúra tovább folytatható. Tulajdonviszony vizsgálat: A teljes tervezési terület (0181/5-6 hrsz) önkormányzati tulajdonban van. Ez megkönnyíti a tervezés és az értékesítés folyamatát is.

A tervezési terület az észak keleti sarokpont felé lejt. A terület kétharmadán ez a lejtés nem jelentős, de az észak-keleti részen található körülbelül 1/3-madnnyi területrészen 10%-os lejtésű, azonban itt nem lakóterület, hanem természetközeli terület kerül kiszabályozásra. A tervezési terület a dél-keleti oldalán egy teljesen kiépült kertvárosias lakóterülethez kapcsolódik, az itt kialakult beépítéshez, illetve jelenleg érvényben lévő övezeti előírásokhoz igazodva kell kialakítani az új lakóterület övezeti paramétereit. A Dália utcai telkek hátsókert részén az önkormányzati tulajdonban lévő telekre (hrsz.: 0181/6) több helyen megfigyelhető hátsó kapu nyitása, ezek megszüntetésre kerülnek a tervezett telekosztás megvalósulása esetén. A kapcsolódó beépítés építészeti kialakítása általában kedvező, néhány épülettől eltekintve.

TELEKSTRUKTÚRA ÉS TULAJDONVISZONY VIZSGÁLAT Teleknagyság vizsgálat: A tervezési terület a 0181/5-7 hrsz-ú telkekre terjed ki, melyek összterülete 3,11ha. A tervezési terület déli részén kialakításra kerülő új lakóterületi telekstruktúrához szükséges vizsgálni a szomszédos már kialakult telekstruktúrát és beépítettséget. A tervezési terület északi részéhez kapcsolódó Dália utcai magasságban lévő beépítés minden telke kisebb (akár 10-20%-kal is ~600m2) teleknagysággal rendelkezik, mint az övezeti előírásokban szereplő paraméter (720 m2), de ez kialakult állapotnak tekinthető. A tervezési terület déli részéhez kapcsolódó meglévő beépítés esetén az övezetben

2009. OKTÓBER

19

TELEKNAGYSÁG VIZSGÁLAT (m2)

SZENTENDRE VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA KÁLVÁRIA ÚTI NEM SZABÁLYOZOTT TERÜLETRE M 1:3000

tervezési terület határa TELEKNAGYSÁG VIZSGÁLAT (m 2)

BEÉPÍTETTSÉG VIZSGÁLAT (%)

< 650 650 - 720 720 - 900 900 - 1500 1500 - 5000 5000 <

BEÉPÍTETTSÉG VIZSGÁLAT (%)

TULAJDONVIZSGÁLAT

0 0 - 10 10 - 20 20 - 30 30 - 50

TULAJDONVIZSGÁLAT

Szentendre város önkományzati tulajdon (közterület) Szentendre város önkományzati tulajdon (használaton kívüli terület)


4. A TERVEZÉSI TERÜLETRE VONATKOZÓ HATÁLYOS TÉRSÉGI TERVEK RENDELKEZÉSEI Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) vonatkozó előírásai a tervezési területre: Szerkezeti terv település beépített területe mezőgazdasági térség erdőgazdálkodási térség Az OTrT a tervezési területet mezőgazdasági térségbe sorolja. „3. § Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában.” (OTrT módosítása)

Országos ökológiai hálózat övezete – részlet 2008. évi L. törvény

A fejlesztési terület az országos ökológiai hálózat területére esik. „13. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei terület-felhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti.” (OTrT módosítása) A terv tervezési terület északi részének „természeti terület” övezeti besorolását tartalmazza, ezért az ökológiai hálózat pontosítása csak a beépítésre szánt területbe átsorolt déli részen szükséges.

Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete - részlet A fejlesztési terület az országos jelentőségű tájképvédelem területére esik. Országos ökológiai hálózat övezete – részlet 2003. évi XXVI. törvény

Az e) jelű fejlesztési területet Szentendre város önkormányzata 2004.-ben jelölte ki lakóterület fejlesztési területnek, így a 2008. évben jóváhagyott ökológiai hálózat bővítésekor a tervezési terület beépítésére szerzett joggal rendelkezett.

2009. OKTÓBER

21


Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete- részlet A fejlesztési terület a Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő övezet területére esik.

Ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezete - részlet A fejlesztési területek az Ásványi nyersanyag gazdálkodási területére esik. 16/A. § Az ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezetét a településrendezés eszközeiben tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni, és az építési övezetre, vagy övezetre szabályokat megállapítani.” (OTrT módosítása) A Magyar Bányászati és Földtani Hivataltól kapott adatszolgáltatás szerint a tervezési területeket érintő lehatárolt bányatelek nincs.

Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete- részlet A fejlesztési terület a Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területére esik. „16. § Felszíni vizek szennyezésre érzékeny vízgyűjtő területén keletkező, illetve a vízgyűjtőn kívül keletkezett szennyvizek vízgyűjtő területre történő be- vagy kivezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell.„(2003. évi XXVI. törvény) A tervezési területre érvényes szabályozási előírások biztosítják a vízgyűjtő terület állapotának megőrzését.

2009. OKTÓBER

22


A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. LXIV. törvény alapján a következő előírások vonatkoznak a területre. Térségi szerkezeti terv - részlet

Kiemelt térségi övezetek: Tájképvédelmi területek övezete részlet Tájképvédelmi területek övezete Szentendre teljes igazgatási területe beleesik a tájképvédelmi területek közé. Az agglomerációs törvény nem ad előírást az övezetre.

A tervezési terület a szerkezeti terv területfelhasználási kategóriái közül a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségbe tartozik. „5. § (1) Települési térség nem beépített területe abban az esetben minősíthető át beépítésre szánt területté, ha a településszerkezeti tervben, a helyi építési szabályzatban, vagy szabályozási tervben a beépítésre szánt, és már jellemzően beépített területeken, vagy a már korábban kijelölt területek hasznosításával az adott területfelhasználás számára már nincs lehetőség. (2) A település szerkezeti tervében beépítésre tervezett lakó-, vegyes, gazdasági és üdülőterület akkor vehető igénybe, ha a) a tervezett területfelhasználás jól illeszthető a település meglevő szerkezetéhez, b) nem sért táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi érdeket és c) a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki (közmű, közúti és tömegközlekedési) infrastruktúra egyidejűleg létrehozható.” „8.§ (1) A zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség a zöldövezetnek az erdőgazdálkodási térségen és a zöldterületen kívüli területe. (2) A zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség legalább 95%-át beépítésre nem szánt terület kategóriába kell sorolni. Legfeljebb 5%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható.”

A lakóterület fejlesztés jól illeszkedik a település meglévő szerkezetéhez és Szentendre város településszerkezeti tervében elfogadott lakóterület fejlesztés korábban került elfogadásra, mint a Budapesti Agglomerációs törvény. Kiemelt térségi övezetek: Zöldövezet - részlet A tervezési terület bele esik az Agglomerációs tervben kijelölt zöldövezetbe. „„7. § (3) A mezőgazdasági térségben és a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben sportolás céljára a külön jogszabály szerinti különleges terület kijelölhető. A terület nagysága nem haladhatja meg a település közigazgatási területe 3%-át és a területkijelölés nem lehet átfedésben az országos és a térségi ökológiai hálózat övezetének területével. 13. § (1) A zöldövezetet a térség olyan (védett és nem védett) területei alkotják, amelyek biológiailag aktív, rendszeresen növényzettel fedett területek. (2) A zöldövezethez tartozik: a) az erdőgazdálkodási térség egy része, amely legalább 90%-ban erdőterület; b) a mezőgazdasági térség egy része, amely legalább 90%-ban távlatban is mezőgazdasági, illetve erdőterület; c) a térszerkezeti jelentőségű, a beépítésre szánt területbe ékelődő erdő- és zöldterület. (3) A zöldövezeten a „zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség”-be tartozó területek kivételével beépítésre szánt települési terület nem jelölhető ki.”

Kiemelt térségi övezetek: Honvédelmi és katasztrófavédelmi területek - részlet Katasztrófa védelmi területek: polgári védelmi szempontokból I. és II. csoportba besorolt település Honvédelmi területek Szentendre teljes igazgatási területe beleesik a polgári védelmi szempontból katasztrófavédelmi területek közé, de a fejlesztési területet nem érintik a honvédelmi területeket. „20. § A honvédelmi érdeket szolgáló területek korlátozásmentes működését biztosító védőterületeket – a külön jogszabályokban meghatározott rendelkezések szerint - ki kell jelölni az érintett települések településrendezési eszközeiben.”

A tervezési terület a Térségi szerkezeti terv alapján zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségbe tartozik, így az övezeti előírások alapján kialakítható belőle lakóterület.

2009. OKTÓBER

23


Pestmegye településrendezési terve: 2.12 Vízeróziónak kitett terület övezete - részlet

A Pestmegyei szerkezeti terv a Budapesti agglomerációs törvényhez képest nem tartalmaz új elemeket és csak azokkal a térszerkezeti elemekkel egészíti ki a törvény hatálya alá tartozó térséget, amelyek nem országos jelentőségűek és ezért a törvény nem tartalmazza azokat. A megyei terv alapján a következő előírások vonatkoznak a fejlesztési területre:

vízeróziónak kitett terület az övezet által érintett település A tervezési terület nem érintett a vízeróziónak kitett területtel, de a település érintett az övezet által.

Megyei szerkezeti terv - részlet

A fejlesztési terület a megyei szerkezeti terv a hagyományosan vidéki települési térségbe sorolja.

2.13 Széleróziónak kitett terület övezete - részlet erősen veszélyeztetett terület

A megyei terv (az agglomerációs tervtől eltérően) figyelembe vette Szentendre város településszerkezeti tervében szereplő lakóterület fejlesztést. 2.11 Csúszásveszélyes terület övezete - részlet ismert felszínmozgások

közepesen veszélyeztetett terület gyengén veszélyeztetett terület az övezet által érintett település A tervezési területe beleesik a közepes széleróziónak kitett területek közé.

A tervezési területet érinti az ismert felszínmozgások területe. „23. § A csúszásveszélyes terüelt övezetében beépítésre szánt terület nem jelölhető ki és külszíni művelésű bánya nem nyitható.” A település rendezési tervben korábban került kijelölésre a Kálvária úti új beépítésre szánt terület, a megyei terv elfogadásához képest, ennek ellenére a terület csak akkor válhat beépíthetővé, amennyiben jelen terv geotechnikai dokumentáció készítésere vonatkozó előírásait betartja, így elkerülhetők az esetleges bekövetkező talajmozgásokból származó károk.

2009. OKTÓBER

A terület jelenlegi földhivatali besorolása rossz minőségi osztályú rét (R6), ebből lakóterületi besorolásba kerül át, ami csökkenti a területet érő szélerózió mértékét.

24


5.

RENDEZÉSI KONCEPCIÓ

A jelenleg érvényben lévő településszerkezeti terv (Szentendre Város Önkormányzat Képviselőtestületének 143/2002.(VIII.07.) Kt. sz. határozata Szentendre Város településszerkezeti terve. (egységes szerkezetben a 65/2004. (IV.13.) Kt. sz. és a 296/2004. (IX.14.) Kt. sz. határozatokkal)) a fejlesztési területre belterületbe vonást és kertvárosias lakóterületet ír elő. A tervezett területfejlesztés a József Attila utca meghosszabbításától a tervezési terület északi részén a területfelhasználás megváltoztatását célozza kertvárosias lakóterületből természetközeli területté. A természetközeli területen pedig belterületbe való vonását törölné az előírásokból és a településszerkezei tervből. Jelen szabályozási tervmódosítás az Önkormányzat 49/2008. (II.12.) számú Kt. határozatában megállapított szabályozási tervmódosításról való döntésen alapul. Az említett határozat a 2004-ben elfogadásra került 21/2002. (VIII. 15.) számú többször módosított Önkormányzati rendelete Szentendre Város Helyi Építési Szabályzatában és Szabályozási Tervében a tervezési területre vonatkozó előírásokat vette figyelembe. A területet a jelenleg érvényben lévő szabályozás beépítésre szánt területté minősíti, de nem történik meg a terület kiszabályozása, a terv csak lakóterületi fejlesztést irányoz elő, így a területre nincs hatályos övezeti besorolás. Ezzel párhuzamosan a területet belterületbe sorolja. A szabályozási tervi módosítás tervezési területen ettől a következő módon tér el. A József Attila utca meghosszabbításától délre elhelyezkedő része új kertvárosias lakóterületként kerül kiszabályozásra. Övezeti előírásainak a szomszédos lakóterületek övezeti előírásait kell követnie (Lke-04, Lke-05). Míg a tervezési terület északi részén természeti területet szükséges kijelölni, amelynek belterületbe vonása törlésre kerül. Az egyeztetési eljárás második szakaszában kidolgozásra került telekosztási variáció részben elvetésre kerülte a területet jelentős mértékben borító védett hosszúlevelű árvalányhaj élőhelyének megőrzése okán. A vizsgálatok alapján a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által lehatárolt területen (a tervezési terület északi része) természetközeli terület került kijelölésre. Jelen terület kijelölésének alátámasztása a környezeti értékelési dokumentációban található. A tervezési terület déli részének rendezési koncepciója ennek megfelelően részben módosult. A kertvárosias lakóterület beépítési paraméteri változatlanul a önkormányzat által kért előírások alapján készült, amely szerint az övezeti előírások a szomszédos, már kialakult lakóterületek övezeti előírásait (Lke-04, Lke-05) kövessék beépíthetőség szempontjából, olyan megfontolásból hogy egy a régivel jól összesimuló beépítés jöhessen létre. Ennek megfelelően a terület feltárása továbbra is a Dália utcával párhuzamos két 12 m-es lakóutcával történik a Kálvária út felől, elhagyva a József Attila utca felöli feltárást. A két zsákutcaként kialakított lakóutca vége egy a közművek kialakítását is elősegítő 4m széles gyalogúttal került összekötésre. A minimálisan kialakítható telekméret meghatározásánál az új lakóterülettel közvetlen szomszédos meglévő lakóterület telekstruktúra vizsgálatnál meghatározott valós telekméreteket vettük figyelembe, amely megfelel az övezeti előírásokban is szereplő 720m2-rel, ez az Önkormányzati igényeknek is megfelelő volt. A tervezés folyamán arra törekedtünk, hogy a kialakításra kerülő új lakóterület minél gazdaságosabban (lakótelkek – feltáróút aránya), egyszerűbb nyomvonalvezetésű feltáróútakkal tudja biztosítani a terület intimitását, az átmenő forgalom kizárásával. A tervezési terület az észak keleti sarokpont felé lejt. A terület déli-nyugati kétharmadán ez a lejtés nem jelentős, de az észak-keleti részen található körülbelül 1/3-madnnyi területrészen 10%-os lejtés már befolyásolná a telekalakítást, ill. annak közművekkel történő elláthatóságát. A területre vonatkozó módosított szabályozási terv alapján már nem lakóterületként kerül kiszabályozásra, így a terület lejtéséből adódó többletköltséggel nem kell számolni. A tervezési terület északi határán kívül pedig szakadékos partoldal következik, azonban ezzel a területtel a természetközeli terület válik határossá, ezért szabályozási tervi kezelése szükségtelenné vált. Beépítési mód Lke-16

szabadonálló

2009. OKTÓBER

Megengedett legnagyobb beépíthetőség (%) 30

Megengedett legnagyobb szinterületi mutató 0,45

Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) 4,5 F+T

Megengedett legkisebb telekterület (m2) 720

A tervezés folyamatában figyelembe kellett venni a jelenleg érvényben lévő szabályozási tervben szereplő Kálvária út bővítését a Nyugati tehermentesítő útig. A tehermentesítő út kiépítésével és a Kálvária úti csomópont kialakításával a terület megközelíthetősége is javulni fog, hiszen jelenleg egy zsák végén található. A tervezett elkerülő út megépítésével az új lakóterületből származó megnövekedett forgalmi terhek már nem teljes egészében Szentendre belvárosát fogják terhelni. A következő lapon a környezetalakítási javaslat alapján a település szempontjából kedvező új beépítés jön létre. 6.

KÖZLEKEDÉS

A tervezési terület jelenleg beépítetlen, és rajta olyan kiépített útszakasz nincs, amely a tervezést befolyásolja. A csatlakozó lakóterületek adottságként kezelendő kiszolgáló útja a József Attila utca lehetne, azonban tervezési területen található hosszúlevelű árvalányhaj védelme érdekében ez nem célszerű, így a terület ebből az irányból történő feltárása nem lehetséges. A terület feltárása a hálózatban magasabbrendű szerepet betöltő Kálvária utca felől történik. Ez utóbbi településszerkezeti jelentősége növekedni fog, ha a településrendezési tervben szereplő, a várost délnyugatról elkerülő út megépül. Ebben az esetben a Kálvária utca tovább épül az elkerülő útig, ezáltal a jelenlegi tervezési terület közúti megközelítése is tovább javul. A terület belső feltárása, a telkek kiszolgálása az előbbiekben már említett külső adottságok, a megvalósítani kívánt teleknagyságok és a terepadottságok következtében szükséges közművesítési megoldások alapján alakult ki (l. szabályozási terv). A tervezett belső utak, zsákutca jellegűen kerültek kialakításra, szabályozási szélességük minden esetben 12 méter. A tervezett zsákutcák végei gyalogutcával összekötésre kerültek 4 méteres szélességben, amelyek részben a szükséges közművek elhelyezését is szolgálják. A terület telkes kialakítású, így a területen a gépjárművek elhelyezését, tárolását telken belül kell megoldani. A tervezési területtől északnyugatra levő beépítetlen (jogilag mezőgazdasági, de nem művelt) területre vezető igen kisforgalmú földutat a lakóutcába bekötöttük, hogy a majdan kiépülő Kálvária utcában a szükséges útcsatlakozások számát csökkenteni lehessen.

Kialakítható telek száma (db) 17

25


7.

TÁJRENDEZÉSI ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁSI MUNKARÉSZ

Táj- és természetvédelem A tervezési területen megtalálható a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 1. számú mellékletében szereplő védett hosszúlevelű árvalányhaj (Stipa tirsa) állománya. A növény eszmei értéke 5000,-Ft. A terület a gyep állapota szerint két részre osztható. A dél felé eső rész degradáltabb, a gyepterület taposás, illetve részben burkoltok létesítése miatt károsult. A terület északi, lejtős részén a gyep csekély mértékben károsított, gyalogutakkal, taposással kevésbé veszélyeztetett, természetközeli állapotú. A beépítéssel érintett területen az állomány jelentősen károsodik, illetve megsemmisül.

biológiai aktivitásérték számítása tehát csak a terület északi részén szükséges, a számított növekmény 4,2 pont. Tervállapot

jelenlegi terv: kertvárosias lakóterület módosítás: természetközeli terület

Terület (ha)

1,4 1,4

BAÉ mutató

Lke: gyep:

3 6

Terület × Pontérték BAÉ módosulás mutató

4,2 8,4

+4,2

A tervezési terület bemutatása képekben

Stipa tirsa - Hosszúlevelű árvalányhaj (forrás: http://flora.adatbank.transindex.ro/index.php?fid=31 &kat=kep&img=22_Stipa%20tirsas%20gyep.JPG)

Stipa tirsa - Hosszúlevelű árvalányhaj (forrás: http://garden.gov.ua/foto/bas/06.jpg)

A tervezési területet a 2008. évi L. törvénnyel módosított országos területrendezési terven az ökológiai hálózat részeként szerepel, lakóterület bővítési kijelölésére azonban már 2004-ben sor került. A települési és a természetvédelmi érdekek összehangolása érdekében a környezeti vizsgálatban javaslatot adtunk az ökológiai hálózat pontosítására. A környezeti vizsgálat során véleményezett pontosítást az alátámasztó munkarészben az „Országos ökológiai hálózat települési szintű pontosítása” című tervlapon szerepeltetjük. A terület földhivatali nyilvántartás szerint rét művelési ágba sorolt külterületi ingatlan. A jelenlegi zárt gyep megelőzi a defláció megindulását. A tervezési területtől északra elhelyezkedő meredek domboldalon a Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságának tájékoztatása szerint, a 103 A jelű üzemtervezett erdőrészlet található. Az erdő a talaj folyamatos fedettségét biztosítva szintén hozzájárul a defláció megelőzéséhez. A fejlesztési területről a Pilis felé nyíló kilátás, valamint a város dombvidékkel alkotott, ezen a területrészen még harmonikusnak mondható kapcsolata következtében a lakóterület fejlesztési terület tájképvédelmi szempontból kiemelkedő értéket képvisel. A bekövetkező tájhasználati változás (települési igénybevétel) a beépítésre kerülő területen a növényzetet megszünteti, továbbá megváltoztatja a település és a Pilis-hegység kapcsolatát, a dombok felé elhelyezett új lakóterületi beépítéssel. Mivel a tervezési terület a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság előzetes véleménye szerint értékes növény- és állatvilággal rendelkezik, beépítésére vonatkozóan környezeti értékelés készült. A NPI véleménye alapján a táj- és természetvédelmi vonatkozású javaslatok, korlátozások és szabályozási előírások a környezeti értékelésben kerültek meghatározásra. Biológiai aktivitásérték A tervezési terület a szerkezeti terv szerint beépítésre szánt terület volt. Az északi rész beépítésre nem szánt területbe való visszasorolása miatt növekmény keletkezik, amit a település a főépítészi iroda előzetes állásfoglalása szerint a település pontértékként továbbvihet, és más területen felhasználhat. A 2009. OKTÓBER

A Pilis-hegység látványa a tervezési terület déli, burkolatokkal felszabdalt részéről

A tervezési terület északi, természetesebb állapotú része

A tervezési terület érő hatások előrejelzése A tervezett lakóterületi fejlesztés, valamint az ehhez kapcsolódóan megjelenő forgalomnövekedés hatással lesznek a városrész jelenlegi jó levegőminőségre, a csöndes környezetre, továbbá a tervezési terület gazdag növényállománya a beépítésre kerülő részeken megszűnik. További információk a Környezeti értékelésben találhatók. Környezeti terheltség Szentendre város környezeti terheltségét alapvetően maghatározza Budapesthez való közelsége. A település a 11. sz. főút (fontos összekötő út) két oldalán fekszik, így jelentős tranzitforgalommal kell számolnia, amit tovább fokoz, hogy a város egyúttal kedvelt kulturális célpont is. A település üzemi létesítményekből eredő terhelését a 11. sz. főút mentén kialakuló gazdasági, illetve kereskedelmi egységek jelentik. Levegőtisztaság védelem A 48/2006. (XII. 27.) KvVM rendelettel módosított 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet szerint a tervezési terület Budapest és környéke légszennyezettségi zónába tartozik. A légszennyezettségi zónák határértékeire a hivatkozott rendelet előírásai érvényesek. A tervezési terület levegőminőségét kedvező irányban befolyásolja, hogy a beépítésre szánt területek legszélén helyezkedik el. Zaj- és rezgésterhelés A tervezési terület zajterhelés szempontjából kedvező képet mutat. Családiházas övezetben fekszik, jelentős távolságban a nagyobb forgalmú belterületi utaktól. A 8/2002. kormányrendelet szerint közlekedésből származó zaj terhelési határértékei kertvárosias lakóterületen nappal 60 dB, éjjel 50 dB.

27


A Budapest és vonzáskörzetére készül stratégiai zajtérkép (elérhető: http://terkep.budapest.hu/website/zajterkep4/viewer.htm?WIN=frame) alapján megállapítható, hogy a tervezési területet nappal sem, sem éjszaka nem éri határérték feletti zajterhelés. A tervezési terület a település felől a Kálvária úton keresztül érhető el. A zajtérképről megállapítható, hogy a Kálvária úton – a Damjanich utca keresztezéséig – jelenleg is megfigyelhető határérték feletti zajterhelés: nappal 70-80, éjszaka 60-70 db-t mértek. A Kálvária út Damjanich utca – Dália utca közötti szakaszán a zajterhelés kisebb. A tervezett beépítés által okozott forgalomnövekedés a Damjanich utcáig tartó szakasz terhelését tovább növeli, ezért megvalósulás után számítani kell arra, hogy a terület lakóházainak zaj elleni védelme (pl. nyílászáró csere) válhat szükségessé. Vízminőség A Duna vízminősége II. osztályú, kivéve az Összekötő vasúti híd alatti szakaszt, ahol a Főgyűjtőcsatorna betorkolása van. A mellékpatakok már szennyezetten érik el a kistáj határát is, ahol az, különösen kisvizek idején tovább fokozódik. (Magyarország kistájainak katasztere, Szerk.: Dr. Marosi S., Dr. Somogyi S., 1990.) A tervezési területen a felszíni vizek levezetésének megoldása fontos feladat. A patak vízminőségének megőrzése érdekében fontos, hogy a keletkező csapadék- és szennyvizek elválasztottan kerüljenek levezetésre.

csak gödörfúróval végezhető, a gyepterületet nagyobb, folyamatos sávban, árokásással történő károsítása tilos. – A különböző motorizált (terepmotorozás, quad-ozás, stb.) és nem motorizált (kerékpározás) sportok a jelenleg gyepszinten zárt társulás sérülését okozzák. A gyep folytonosságának megszakadása csupasz talajt eredményez, amely egyéb természetes felszíni hatások (eső, szél) miatt a talaj lemosódásához, erózióhoz vezet. – Szentendre területén szerencsés adottság, hogy igen elterjedtek az árvalányhajas gyepek. A természeti értékek tanösvény keretében való bemutatása, széles körben való ismertté tétele (szemléletformálás, kommunikáció a szentendreiekkel) és tudatosítása elősegítené ezeknek a területeknek költséghatékony védelmét, megőrzését. A természeti értékek, kondicionáló hatású zöldfelületek megőrzését és tudatos bemutatását a település integrált városfejlesztési stratégiája is előirányozza. – Az újonnan beépítésre kerülő területen tájképvédelmi szempontok miatt javasolt előtérbe helyezni a tájbaillő anyaghasználatot.

Talajvédelem A beruházási munkálatok megkezdése előtt a területen található humuszréteg mentéséről, „a talajtani szakvélemény készítésének részletes szabályairól” szóló 29/2006. (IV. 10.) FVM rendelet értelmében talajtani szakvélemény alapján gondoskodni kell. Hulladékkezelés A tervezési területen illegális hulladéklerakás nincs. A tervezett lakóterület bővítést a települési hulladékelszállításba be kell kapcsolni. Domborzat A terület domborzati adottságait a környező területekkel összefüggésben szükséges megvizsgálni. A tervezési terület észak-keleti irányban jelentős lejtést mutat, majd a tervezési határon túl a felszín meredek letöréssel csatlakozik a Bükkös-patak völgyéhez. A lejtős területrész a fentebb ismertetett okok miatt nem kerül belterületbe vonásra, illetve beépítésre. Tájrendezési és környezetalakítási javaslatok –

A Kálvária úti gyepterületet természetközeli terület övezetébe javasolt sorolni. Az OTÉK módosítása óta alkalmazható, a beépítésre nem szánt területek között szereplő övezet jelzi a terület értékeit, valamint a város által tett erőfeszítéseket az értékek megőrzésére. – A természetközeli terület övezetén az értékek megőrzése érdekében a művelési ágnak megfelelő kezelés szükséges. A település területén jelenleg csak a Kálvária úti árvalányhajas terület fogja megkapni ezt a besorolást, itt a művelési ágnak megfelelő kezelést a terület viszonylagos zavarásmentességének fenntartása, valamint becserjésedés esetén (kb. 10-15 év) cserjeirtás jelenti. A kezelés, fenntartás pontos módját a természetvédelmi kezelővel (jelen esetben a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal) egyeztetni szükséges. – A gyepállomány védelme érdekében a területen bármilyen jellegű igénybevételt, építési tevékenységet (pl. közműépítés) a természetvédelmi hatósággal egyeztetni szükséges. A hatóság a védett növények jelenléte miatt a területen végzett tevékenységekre előírásokat tehet. – A gyepterület védelme érdekében a beépítésre nem szánt terület dél-keleti határán 3 m széles őshonos faj(ok)ból álló cserjesáv telepítése javasolt. Az élő növényzetből kialakított „kerítés” megnehezíti a területen történő keresztüljárást, ezzel elősegítve a gyep védelmét. A cserjetelepítés 2009. OKTÓBER

28


8.

Vízellátás

KÖZMŰFEJLESZTÉSI JAVASLAT

Jelen szabályozás Szentendre nyugati részén, a Kálvária utca folytatásában elhelyezkedő tervezési területre készül. Szentendre településrendezési terv (2001.) alapján a teljes terület lakóterületi övezet besorolás kapott, amely alapján elkészült a jelen szabályozási terv egyeztetési dokumentációja. Az eltérő vélemények alapján a területen élő védett növény (árvalányhaj) természet közeli területének biztosításához a településszerkezeti terv és szabályozási terv módosította az övezetek kijelölését és csökkentette a lakóövezet nagyságát. A terület észak-északkeleti része természetközeli terület (Tt) besorolást kap, csak a Kálvária utca meghosszabbításához csatlakozó, délnyugati és déli részeken létesül Lke kertvárosi lakóövezet. A fejlesztésre kerülő terület jelenleg beépítetlen. Közművesített, beépített területhez csatlakozik. 20kVos hálózat megy rajta keresztül és a területén levő parkolót csapadékvízcsatorna vízteleníti. A módosított szabályozási terv javaslata szerint a csökkentett beépítésre szánt területen 17 db lakótelek alakítható ki. A becsült közműigények az új beépítésre szánt területen: Mértékegység Vízigény Elvezetendő szennyvízmennyiség Villamosenergia igény Vezetékes gázigény Telefon fővonaligény

m3/d m3/d kW m3/h db

Közműigények (17 lakás/ 4 fő) 12 9 100 kW 26 17

Előny, hogy a terület előtt halad el a Kálvária utca meghosszabbításában Szentendre új köztemetője felé vezető tervezett közút. Erre az útra köt ki a szabályozási tervben tervezett két zsákutca, melyeket az utcák végében gyalogút köt össze. Az új köztemető külső kiszolgáló útjának már elkészültek a kiviteli tervei a Roden Mérnöki Iroda Kft. tervezésében (Tsz: 0821/2009). Az útépítéssel egyidejűleg történik majd az út vízelvezetésének és közvilágításának a megoldása, továbbá a temető szennyvizeinek elvezetése a meglevő Kálvária utcai szennyvízcsatornába. A kiviteli terv Kálvária szabályozási terv módosítását még nem tudta figyelembe venni a tervezés során. Ezért a meglevő beépítés és a Kőhegyi medencékhez vezető bekötőút közötti, a szabályozási tervvel közös szakaszon, a meglevő kiviteli terv közmű-munkarészének a módosítása javasolt. A Kálvária utca folytatásában épülő, a temetőt kiszolgáló út alatt, a szabályozási terv területe előtt meg kell építeni a szabályozási tervben tervezett utcákat kiszolgáló közműveket. Ezért a módosítás során, egységes kiviteli tervben javasolt megtervezni a tervezett Kálvária utca meghosszabbított szakaszának és az utcára kivezető új lakóutcáknak az útterveit és a közműveit. A meglevő magasvezetésű szennyvíz- és csapadékvízcsatornák befogadó aknáinak a magassága határozza meg a tervezett csatornák mélységi nyomvonalvezetésének a lehetőségeit. Ezért össze kell hangolni a tervezett terepszintek és a gravitációs hálózatok kialakítását. A szabályozási terv a Kálvária utcában tereprendezéssel és a mélyebb szakaszok feltöltésével számolt. A szabályozási terv és a temető kiszolgáló útjának kiviteli terve között tereprendezést illetően összhang van, mert a kiviteli terv is módosította a jelenlegi rendezetlen terepszinteket. A szabályozási terv javasolja, hogy a tervezett szenny- és csapadékvízcsatornák, a víz- és a gázvezetékek útburkolat alá kerüljenek a tervezett fásítás lehetőségét biztosítva. 2009. OKTÓBER

Szentendre a Duna Menti Regionális Vízmű Rt. szolgáltatási területén helyezkedik el. A város több vízellátási nyomásövezete közül, a tervezési terület a Kőhegyi 2x500m3 térfogatú medencék (209 mBf túlfolyószintje) által ellátott területen fekszik. A Kálvária utcában vezet a nyomásövezet medencéinek feltöltését végző NA 300 acny. keresztmetszetű gerincvezeték, róla elosztóvezeték nem ágazik le a térségben. A területtel határos Szegfű utcában is (átmérője NA 80 illetve 100, a nyilvántartásban nincs rá adat) és a Kálvária utcában is ágvezeték (NA 100 KM PVC) üzemel. A beépítésre szánt terület tervezett utcáit körvezetékes hálózattal javasolt csatlakoztatni DN 110 KPE vezetékek építésével a Kálvária utcai vezetékhez. A Kálvária utca meghosszabbításában, a temető felé vezető közút alatt javasolt a tervezett víznyomócsövet lefektetni. A hálózatra föld feletti tűzcsapokat kell szerelni. A tűzcsapokat a védendő épülettől mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni. A tűzcsapok helyének meghatározásához a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal és a szolgáltatóval egyeztetni kell. Új építmények környezetének tervezésekor a tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és üzemeltetésére a területet illetve az utat biztosítani kell. Szennyvízcsatornázás és tisztítás A város agglomerációs szerepkörű, 10000 m3/nap kapacitású szennyvíztisztító telepe fogadni tudja a tervezési területen keletkező szennyvizeket. Az Lke kertvárosi lakóövezet felszíne délnyugati és déli irányban a Kálvária és a Dália utcák felé lejt, kedvező adottság a gravitációs csatornahálózat kialakításához. Az új beépítésre szánt terület tervezett hálózata DN 200 mm átmérőjű, műanyagcsőből készült szennyvízcsatornák építésével történjen. A lakóövezet utcáinak csatornájából a szennyvizek a Kálvária utca meghosszabbításában, az újköztemető felé vezető út alatt tervezett szennyvízcsatornán keresztül vezethetők be a befogadó Kálvária utcai ø30 beton szennyvízcsatornába. Új köztemetőben megvalósul a szennyvízcsatornázás. A már elkészült kiviteli terv szerint a temető gravitációs szennyvízcsatornáinak a szennyvizét átemelő közbeiktatásával DN 90KPE szennyvíznyomóvezeték juttatja a meglevő Kálvária utcai szennyvízcsatornába. A javasolt kiviteli terv módosításában lerövidíthető a nyomott vezeték hossza, mert a vezetéket elegendő a Kálvária szabályozási terv területének a nyugatabbra fekvő utcája és a Kálvária utca találkozásánál létesítendő aknába bekötni. Csapadékvíz elvezetés A felszín több irányban lejt. A tervezési terület ~165-156,0 mBf szintek között helyezkedik el. Felszínén ~ 9,0 m a szintkülönbség. A terület nyugati része fekszik a legmagasabban. A tervezési területen belül van egy vízválasztó vonal, a két övezet határán, a természet közeli terület (Tt) felszíne észak-északkeleti irányban a Bükkös patak és a Szegfű utca felé lejt. A tervezett (Lke) lakóövezet felszíne a Kálvária és a Dália utca felé lejt. A Kálvária utcához közeli beépítés megvalósítása előtt a meglevő körforgalom és a mellette levő parkoló elbontásával egyidejűleg ezeknek a burkolt felületeknek a csapadékvízcsatornáját is el kell bontani. A tervezett 12,0m szabályozási szélességű utcákban a csapadékvizek levezetésére kiemelt szegélyek közötti csapadékvízcsatorna hálózat építését javasolja terv. 30


A Kálvária utca meghosszabbításában vezet majd a város új köztemetője felé a tervezett közút, melyre elkészültek a kiviteli tervek. Az út víztelenítésére DN 300 és 400 KG PVC csapadékvízcsatorna épül. A terepadottságok miatt a tervezett út és csapadékvízcsatornája a jelenlegi körfogalomtól indítva a meglevő beépítéssel ellentétes irányban lejt. A csatorna a szabályozási terv tervezett két utcája előtt halad. Ez előny a terület számára, mert tervezési terület két utcájának a csapadékvíz csatornáit rá lehet majd kötni. Az itt keletkező csapadékvizek nem fogják terhelni a belterületi hálózatot. A Kálvária utcában a megszűnő körforgalom és a Kálvária utca meglevő csatornája közötti szakaszon tervezett csapadékvízcsatornát a Kálvária utcai befogadóba javasolt vezetni. Előreláthatóan DN 300 méretű csatornákat kell építeni az új utcákban. A tetőfelületekről összegyűjtött csapadékvizek helyben tartását és locsolási célú hasznosítását is ajánlja a terv. Villamosenergia ellátás A város villamosenergia ellátása a Pomázi alállomásból 20 kV-os vezetékeken keresztül történik. Pomáz - Lakótelep 20 kV-os távvezeték vezet végig a Kálvária utcában. A vezetékre telepített oszloptranszformátorok közül két állomás, a 0998/20 és a 9259/20 számú működik a tervezési terület mellett, illetve annak közelében. A 0998/20 nyilvántartási számú oszloptranszformátor a tervezési terület előtt üzemel. A Pomáz - Lakótelep távvezetékről leágazó 20 kV-os vezeték a tervezési területen halad keresztül az Anna utcai 9298/20 számú állomás villamosenergia ellátására. Ez a nyomvonal a tervezett beépítés megvalósítását akadályozza, ezért annak kiváltása szükséges. Az új nyomvonalat földkábelben javasolt vezetni a tervezett beépítés nyugatabbra fekvő utcáján keresztül. A tervezett lakások kb. 100 kW villamosenergia igényének az ellátásához a 0998/20 transzformátor kapacitását bővíteni kell. (Az igényektől függően ez a nagyságrend változhat.) A temető kiszolgáló útjának villamoseneria ellátás kiviteli terve ugyancsak a transzformátor kapacitásbővítését javasolta a meglevő 40KVA-ről 100 kVA-re. A tervezett 17 lakás új fogyasztóként jelenik meg, ezért többlet igényének a biztosítása érdekében a várhatón 100kVA-nél nagyobb gép felszerelésére lesz igény, hogy biztosítani tudja a tervezett telkek villamosenergia igényét is. A kiviteli terv alapján a 20 kV-os szabadvezeték átkerül a tervezett beépítés oldalára. A szabályozási terv kismértékű korrekcióval átvette ezt a nyomvonalat. Településképi szempontból előnyösebb lenne, ha a közút déli oldalán maradhatna módosított nyomvonalon, a tervezési területtől távolabb a 20 kV-os vezeték. Ez attól függ, hogy a Kálvária utca új szakaszának nyomvonala kismértékben változtatható-e. A közvilágítási és a kisfeszültségű hálózat építése földkábeles vezetéssel történjen. Megvalósításával nem lesz a területen „oszloperdő” és oszlopok közötti és az utak feletti vezeték átvezetések. A hálózatra energiatakarékos lámpák felszerelése javasolt. Új beépítés révén el is lehet térni a városban alkalmazott eddigi oszloptípusoktól, környezetbe illő közvilágítási oszlopok felállítására országos szinten van több jó példa. Minta lehet a már beépített területek számára is, ahol hálózatrekonstrukció esetén, átvehetik az új beépítésnél alkalmazott megoldást.

Az új beépítés telkeinek a kiszolgálása a Kálvária utcai D 90mm átmérőjű vezeték meghosszabbításával, ágvezetékes hálózat építésével történjen D 63mm keresztmetszettel. A Kálvária utca meghosszabbításában, az újköztemető felé vezető tervezett közút alatt javasolt a tervezett D 63 KPE csövet lefektetni. Környezetvédelmi és energiatakarékossági szempontból gáztakarékos kazánok üzembe helyezése, az épületek falára hőszigetelő vakolat felrakása, a térszín alatti garázsok és a pincék födémszerkezetének a szigetelése ajánlott. Igény esetén többféle hőhordozóval is üzemeltethető kazánok vásárolhatók. A házak elhelyezésekor az épület és a funkciók helyének jó meghatározása és a nyílászárók elhelyezése mind segíthetik passzívan a hőhasznosítást. A termikus célú energiaigények kielégítésére egyéb energiaforrások: a nap- és a földenergia is figyelembe vehetők. Alkalmazási igényükről a továbbtervezés során lehet dönteni, a településrendezési tervet nem befolyásolják, csak az épületgépészeti szintű tervezést igényelnek. •

Az aktív napenergia hasznosítására a használati melegvíz termelést segítő napkollektorok telepítése javasolt. A napenergia jelenléte változó, időjárás-függő. A telepítésüknél az építész tanácsát célszerű kikérni az igényes elhelyezés érdekében. Az épületek tetőszerkezetében a panelek déli, délkeleti és délnyugati irányú tájolása ajánlott. A beruházáskor a hagyományos és a megújuló hőbázist is meg kell építeni, ez növeli a költségeket.

•

A hőszivattyúval történő földenergia hasznosítás igénybevétele kedvezőbb a többi megújulónak tekinthető energiaforráshoz képest. Egyenletesebben kinyerhető, állandóan elérhető. Használata egyedi berendezéssel oldható meg.

Elektronikus hírközlés Pest megye 7 primer központja közül, az egyik Szentendrén üzemel, 25 település vezetékes hírközlését biztosítja. A tervezési terület melletti utcákban földfeletti vezetésű légkábeles hálózaton történik a jelek fogadása és továbbítása. A hálózat önálló oszlopsoron épült. A beépítésre kerülő területen földkábeles vezetésű hálózat építése történjen a szabályozás ajánlása szerint. A hírközlési, a kábel TV hálózat és a villamosenergia hálózat vezetékeinek földalatti „alárendelt” elhelyezése segíti az utcakép előnyös és igényes megjelenését. Esetleges új mobil telefonszolgáltató megjelenése esetén nem javasolt a területen antennatorony felállítása. A meglevőkre célszerű az új berendezést felszerelni. Ha ez nem lehetséges a város más, magasabb fekvésű részein történjen torony felállítása, melyhez az önkormányzat hozzájárulását meg kell szerezni. Épületen való antenna telepítés csak a tulajdonos hozzájárulásával történhet.

Vezetékes gázellátás A városban a gázszolgáltatás a tervezési terület melletti már beépített területen és annak környezetében, középnyomású hálózaton keresztül biztosított. A szabályozási terv területével szomszédos, már beépített terület mindegyik utcájában megépült a gázhálózat ágvezetékes rendszerben. A Kálvária utcában D 90mm átmérőjű vezeték üzemel, a többi utcában D 63 mm átmérőjű vezetékeket fektettek le. 2009. OKTÓBER

31


9.

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

BEVEZETÉS Szentendre város nyugati határában, a Kálvária út végén tervezett lakóterület bővítésről készülő településrendezési terv módosításhoz a 2001. évi LXIV. tv. 66. § (2) bekezdése alapján örökségvédelmi hatástanulmányt készítése szükséges. Az örökségvédelmi hatástanulmányt a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet 5. § (2) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. §-ának (3) bekezdése alapján, a véleményezésre megküldött terv kötelező alátámasztó munkarészeként kell benyújtani. 9.1

VIZSGÁLAT

A tervezési területet teljes mértékben beépítetlen. A kapcsolódó beépítések a Dália utca felöl találhatók. Az épületek mind napjainkban épültek és a terület kimondottan családiházas, kertvárosias beépítésű. A terület ugyan Szentendre történelmi magjától távol esik, de arra itt is fokozottan ügyelni kell, hogy az újonnan kialakuló beépítés erősítse a sajátos jellegű városarculatot evvel is növelve a település vonzerejét. A kapcsolódó beépítés építészeti kialakítása általában kedvező, néhány épülettől eltekintve, de örökségi szempontok alapján különleges védelemre egyik sem javasolt. Az új beépítésnél javasolható lenne az építészetileg egységesebb kialakítás megteremtése.

A fejlesztési területről a Pilis felé nyíló kilátás, valamint a város dombvidékkel alkotott, még harmonikusnak mondható kapcsolata következtében tájképvédelmi szempontból kiemelkedő értéket képvisel.

állattartás következtében értékes növényállománnyal rendelkezik (védett hosszúlevelű árvalányhaj). A természetközeli állapotú gyepet érő jelentős tájhasználati változás a terület beépítése. Településszerkezeti, területhasználati beépítettségi változás és infrastrukturális változás A jelen tervezési folyamathoz kapcsolódóan egy települési útfejlesztést kell figyelembe venni. Szentendre város elképzelései között szerepel a településtől nyugatra egy tehermentesítő út kialakítása, amelyhez csatlakozóan a Kálvária út folytatása is kiépülne. Erre az új hálózati elemre kerülne felfűzésre a jelenlegi beépítés folytatásaként az új kertvárosias lakóterület, amely Szentendre új kisebb léptékű városkapujává is válik, ez indokolja, hogy Szentendre történeti hagyományaihoz illő új beépítés kialakítását segítse elő az önkormányzat. Az említett kapcsolat kiépülésével a terület településszerkezeti szempontok alapján is felértékelődik és ezzel egy időben megszűnik zsák jellege. A jelenleg érvényben lévő településrendezési terv már számol a vizsgált terület használaton kívüli területből lakóterületté való átminősítésével, de a szabályozási terv még csak lakóterület fejlesztést ír elő a területre és nem szabályozza le azt. Az egyeztetési eljárás folyamán a lakóterületi fejlesztés mértéke csökkentésre került és a tervezési terület déli részére korlátozódik. A terület északi része természeti területként került kiszabályozásra. Ettől függetlenül a terület használata, beépítettsége jelentős mértékben megváltozik a lakóterületi fejlesztés területén, hiszen a kicsivel több mint 1,5 ha (ami a teljes terület felét jelenti) terület ma használaton kívüli és teljes mértékben beépítetlen, a változtatás során pedig a terület beépíthetőségének függvényében (max. 30%) jelentős épület állománnyal növekedne a városrész. A fejlesztési terület közműellátását célszerű még a terület értékesítése előtt kialakítani, így kikerülhető lenne a magán tulajdonosok által létrehozott közműtársulásból származó nehézségek, amely megnehezítené és meghosszabbítaná a terület beépíthetőségét. Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása Szentendre város tudatos fejlesztési programot alkotott a Dumtsa Jenő Városfejlesztési Stratégia címen, melyben többek között megfogalmazta a város jövőképét, amelynek kialakítását a szentendrei polgárok bevonásával tervezi. Fontos célnak tartják a város megújulását, felzárkózását a kistérségi speciális vezető szerepéhez. Ennek megfelelő kezdő lépéseket az Önkormányzat meg is tette. A város népességének száma fokozatosan emelkedik, ennek megfelelően biztosítani kell a lakásállomány fejlődését, odafigyelve a minőséggel szemben támasztott igények növekedésére is. A Kálvária úti lakóterület fejlesztés is ennek a problémának a megoldásával foglalkozik. Az egyeztetésre megküldött szabályozási tervben szereplő 31db új lakótelek helyett jelen szabályozási feltételek mellett 17 db új lakótelek kialakítására lesz itt mód. 9.3

A véleményezési eljárás folyamán átdolgozásra került településrendezési módosítás, amely szerint a kiszabályozásra kerülő lakóterület mérete a tervezési terület déli részére korlátozódik, illetve az északi részen természetközeli terület került kiszabályozásra. 9.2

VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK

Településhálózati és tájhasználati változás A jelen tervezési folyamathoz kapcsolódóan település hálózati változást nem kell figyelembe venni. A terület jelenleg művelés alatt nem álló mezőgazdasági terület, amely a közelmúltbeli legeltetéses 2009. OKTÓBER

HATÁSELEMZÉS

Természeti, táji hatások A családiházas beépítéshez kapcsolódóan kertek kialakítása várható a jelenlegi gyepterületen, vagyis a gyep ott is károsodik, elpusztul, ahol épület elhelyezésére nem kerül sor. A bekövetkező tájhasználati változás a beépítésre kerülő területen a növényzetet megszünteti, valamint megváltoztatja a település és a Pilis-hegység kapcsolatát, a dombok felé tervezett új lakóterületi beépítéssel. A jelenlegi gyepszintű növényzet a természetközeli övezet területén várhatóan nem károsodik. A településkép feltárulásának változásai Szentendre város peremterületeinek településképét jelentős mértékben meg fogja változtatni a város nyugati részén megépülő tehermentesítő út. Újabb kisebb „településkapuk” kerülnek kialakításra az elkerülő út mentén és itt megfelelő mértékű odafigyeléssel Szentendre városarculatához igazodva emelni tudják a város vonzerejét. A Kálvária út végén kialakításra kerülő új lakóterületnek - még akkor is, ha a tehermentesítő út megvalósulása előtt fog létrejönni – ezeket a szempontokat figyelembe kell venni, ellenkező esetben már sokkal nagyobb anyagi ráfordítás szükséges a kedvező településkép kialakítására. 33


Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei A jelenleg érvényben lévő település rendezési terv nem tartalmaz a Kálvária út végén lévő fejlesztési területen régészeti lelőhelyet. Az Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarésze szerint nincs ismert régészeti lelőhely a tervezési területen. A terület topográfiai fekvése miatt tervezési terület egészét régészeti érdekű területként kell kezelni. Az Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarésze önálló dokumentáció részét képezi. Történeti térbeli rendszerek alakulása és településkarakter változásának hatásai Szentendre város történeti magjától a tervezési terület messze található, ennek a térbeli rendszernek az alakulását közvetlenül nem befolyásolja a Kálvária út végén kialakítani kívánt új beépítés. Szentendre karaktere a helyi adottságaiból adódóan egyedi, a város hangulata adja turisztikai vonzerejét. A város karakter koroknak megfelelő igények szerint változik, de alapvető jellege mediterrán hangulata egységesnek mondható. A tervezett új beépítésnél ennek a jellegzetes hangulatnak kellene visszaköszönnie igényes építészeti kialakítással társulva. Jelen terv ezeket az alapelveket követve igyekszik az új lakóterület kialakításának feltételeit megteremteni.

9.5

NYILATKOZAT

Szentendre Kálvária úti nem szabályozott terület Szabályozási Terv Örökségvédelmi Hatástanulmányának Művi értékvédelmi fejezetét készítő építész nyilatkozik, hogy a tanulmányt a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendeletének és a hatósági előírásoknak megfelelően készítette el, a tervezett módosítások megfelelnek a hatályos jogszabályoknak. Továbbá nyilatkozik, hogy a tanulmány elkészítésére az érvényes szakirányú felsőfokú építész végzettsége alapján jogosult. Az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti munkarészét, megbízásunk alapján Vágner Zsolt régész készítette.

Havas Mária, sk. okleveles építész TT1 01-1065/06

Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései A jelenlegi települési úthálózat már nem képes kiszolgálni a megnövekedett forgalmi igényeket. A legfőbb problémát az okozza, hogy a történeti belváros szélén vezető Dunakanyar körút vezeti le a városon áthaladó forgalmat és ide fűződik fel a teljes település egyéb forgalma is. A közúthálózat fejlesztése nélkül a település védendő értékeit a forgalomból származó káros hatások tovább rongálnák. Szentendrétől nyugatra tervezett tehermentesítő út a településen keresztül haladó átmenő forgalmat megosztja és a település szélén lévő új vagy meglévő beépítések forgalmának egy részét is levezeti. A Kálvária út végi fejlesztési területből származó forgalom egy részét is a tehermentesítő út szolgálhatná ki. A Kálvária úti lakóterület fejlesztés épített örökség műszaki állapotára gyakorolt hatása önmagában nem jelentős. Folyamatok iránya, visszafordíthatósága, kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei A terület szabályozási terv szerinti beépülése és a tehermentesítő út kiépítése épített örökség szempontjából nem jár kedvezőtlen hatásokkal. A tervezett belterületbe vonás csökkentése miatt a táji és a természeti értékek károsodása nem következik be. A területen előforduló természeti értéket jelentő védett Hosszúlevelű árvalányhaj (Stipa tirsa) állománya, valamint a szubpannon sztyeprét megőrzésre kerül. A táji értékek a Pilis felé előrenyomuló beépítés miatt kismértékben romlanak. A tervezési terület teljes mértékben Önkormányzati tulajdonban van. Déli részének beépítése és a tehermentesítő út kiépülése miatt épített örökségvédelmi szempontból kárenyhítés nem szükséges. 9.4 ÖSSZEFOGLALÓ Alapjában véve kijelenthető, hogy a jelen településrendezési módosítások nem gátolják, hanem elősegítik az épített környezet védelmét. A lakóterület és a tehermentesítő út kiépülésével várhatóan a városrész fejlődése kedvező irányba fog elindulni. A terület beépítése természetvédelmi szempontból, az árvalányhaj érintettsége miatt kifogásolható volt. A környezeti vizsgálatban bemutatott „Természetvédelmi szempontú beépítési javaslat” szerint megvalósuló beépítés az árvalányhaj termőhelyét megóvja, ezzel a települési és a természetvédelmi szempontok összhangba kerültek. Az egyeztetés folyamán történt terv módosítás örökség védelmi szempontok alapján kedvezőnek mondható.

2009. OKTÓBER

34

SZENTENDRE VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA A KÁLVÁRIA ÚTI NEM SZABÁLYOZOTT TERÜLETRE - EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

2008. OKTÓBER

6


SZENTENDRE VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2008. ÉVI MÓDOSÍTÁSA A KÁLVÁRIA ÚTI NEM SZABÁLYOZOTT TERÜLETRE

követelmények érvényre juttatása érdekében az alátámasztó munkarészben zajvédelmi munkarészt kell készíteni.

A szakhatósági vélemények összesítése, tervezői válaszok

(X. 29.) Korm. rendelet 9. § (6) szerint: „Azokban a zajjal járó tevékenységekre irányuló hatósági engedélyezési eljárásokban, ahol a környezetvédelmi hatóság szakhatóságként jár el, az eljáráshoz benyújtott dokumentációnak zaj elleni védelemről szóló munkarészt kell tartalmaznia.” Jelen tervmódosítás véleményezési eljárás, továbbá az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerint az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a településrendezési terv és helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában érdekelt államigazgatási szervként jár el, vagyis nem szakhatóság. Így a településrendezési terv véleményezési eljárása során a zajvédelmi munkarész elkészítését jogszabály nem írja elő.

(Csak a kifogást megfogalmazó észrevételekre)

A Kálvária úti nem szabályozott területre vonatkozó egyeztetési dokumentációban kiküldött szabályozási terv módosításra került és egy a településszerkezeti tervre vonatkozó módosítási javaslattal egészült ki. A módosítás a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság egyeztetési dokumentációra megküldött véleménye és az igazgatóság terület jelenlegi állapotának felmérése alapján készült. A tervezési terület József Attila utca meghosszabításától északra elhelyezkedő része természetközeli területfelhasználásba került átsorolásra, mivel a terület védett Hosszúlevelű árvalányhajjal fedett terület. 1. Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal – Állami Főépítész Tervet érintő vélemény 1. A szabályozási terven jelölt tervezett szabályozás alátámasztó munkarészeként kérjük pótlólag megküldeni a tervezett környezetalakítási javaslat rajzi munkarészét, amely tartalmazza a tervezett beépítést, az útszegélyeket, járdát, stb. 2. A rendelet tervezet 3. § szerint kiegészülő HÉSZ 9. § (16) bekezdését kérjük a 37/2007. (XII.) sz. ÖTM rendeletben foglaltakkal összhangba hozni.

Indoklás, kérdés, megjegyzés A jelenlegi szabályozással nem látjuk biztosítottnak a fordulási sugarak, útcsatlakozások helybiztosítását, amennyiben ez igazolást nyer, kérjük a tervezett szabályozás korrekcióját.

3.a ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete

Tervezői válasz A módosított szabályozási tervnek megfelelően a kért környezetalakítási terv az újonnan kiküldésre került tervdokumentáció részét képezi.

(A benyújtott tervezettel kapcsolatban nem rendelkezik hatáskörrel)

3.b ÁNTSZ Szentendrei, Pilisvörösvári Kistérségi Intézete Tervet érintő vélemény 1. Amennyiben a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése elhúzódik, a szennyvíz elhelyezés kizárólag zárt tározóba történhet, egyedi szennyvíztisztító kisberendezés létesítését nem támogatja. 2. A csapadékvíz elvezetést elkülönített rendszerben szabályozottan kell megoldani. 3. A szennyvízátemelőknél és transzformátorok elhelyezése esetén a védőtávolságot biztosítani kell.

A kérdéses paragrafust az alábbiak szerint módosítottuk: „Az Lke-16 építési övezetek területén az építési engedély kérelemhez részletes talajmechanikaigeotechnikai szakvéleményt dokumentációt kell csatolni. A területet érintő tereprendezési munkálatok tervezése, kivitelezése, fenntartása során előtérbe kell helyezni a mérnökbiológiai módszerek alkalmazását.” Az Lke-16 építési övezetre a HÉSZ 20. § (1) bekezdésében meghatározott 5 m –es előkert vonatkozik.

3. 3. § Javasoljuk az előkert méretének meghatározását is.

4. Viziközművek telepítésénél a 123/1996. (VII.18.) Korm. rendeletbe foglaltakat be kell tartani. 5. Törekedni kell az épületek közötti fásításra, zöld területek parkok kialakítására, a megnövekedő gépjármű forgalom okozta levegőszennyezés ellensúlyozására. 6. Amennyiben nyílt területen létesül parkoló, úgy 20 gépjármű felett a betonozott területen keletkezett csapadékvíz tisztításáról gondoskodni kell (olaj-

2. Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Tervet érintő vélemény 1. A Kálvária úti nem szabályozott területen tervezett lakóterületi fejlesztés a védett növényfajok tömeges pusztulását okozná. A fentiek miatt a terület lakóterületi besorolását és ennek következtében a természeti értékek elpusztítását természetvédelmi szempontból nem tartják elfogadhatónak. 2. Előzetes véleményük szerint a zajés rezgésvédelmi 2009. OKTÓBER

Indoklás, kérdés, megjegyzés A fentiek alapján kérik, hogy Szentendre város a településrendezési terv módosítása kapcsán a Kálvária úti nem szabályozott terület tervezett fejlesztéseit, szabályozási elemeit a természetvédelmi elvárásokkal hozza összhangba.

Tervezői válasz Az egyeztetési eljárás folyamán a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága elvégezte a szükséges vizsgálatokat és véleménye alapján egy csökkentett területre javasolt lakóterületi szabályozási terv kerül egyeztetésre. A csökkentett területű beépítés a Nemzeti Park Igazgatóság állásfoglalása szerint, valamint a környezeti értékelésre beérkezett válaszok alapján megfelel a természetvédelmi elvárásoknak. A (hivatkozott) „környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól” szóló 284/2007.

1

Indoklás, kérdés, megjegyzés

Tervezői válasz A HÉSZ jelenlegi módosítása kapcsán az Lke-16 építési övezet a HÉSZ 9. § (7) bekezdésének c) pontja alá került besorolásra, amely szerint az építési övezetben csak teljes közművesítettség biztosítása esetén lehet építményt elhelyezni és közműpótló berendezés még ideiglenes jelleggel sem alkalmazható. A HÉSZ 14. § (17) bekezdése alapján Szentendre város területén csak elválasztott rendszerű csatorna építhető. A szabályozási tervmódosításra került. Szennyvízátemelő a közmű-alátámasztó munkarész alapján nem szükséges a tervezési területen. Transzformátor a tervezési területen kívül esik. A hivatkozott Korm. rendelet nem érinti a tervezési területet. A szabályozási terven előírásra került a hatósági vélemény alapján a zsákutcák kötelező fásítása, amely a környezetalakítási javaslatban is ábrázolásra került.

A tervezési területen belül nem létesül nyílt területen parkoló.

TSZ.:4201/2008


iszapfogó berendezés). 7. Az elkerülő út létesítését szorgalmazni kell, hogy a megnövekedő gépjárműforgalom ne a lakótelepen keresztül történjen.

A Kálvária út, amely kapcsolódni fog az elkerülő úthoz, a tervezési területtől délre található és azon kívül esik. A tervezett új lakóterület két új zsákutcája kapcsolódik hozzá, de a tervezési területen átmenő forgalom nem keletkezik. A Kálvária út elkerülő úthoz kapcsolódó szakaszának kiviteli terve jelenleg készítés alatt áll.

3. A TTvt. 23/A. § (2) bek. C) pontja alapján a kiemelt térségi és a megyei övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb +/- 5%-kal változhat, és ez az eltérés az érdekelt államigazgatási szervek véleménye alapján történhet. Az országos ökológiai hálózat övezetének módosítását, mely szerint a teljes tervezési terület kikerül a hálózatból, nem fogadja el. 4. Az Igazgatóság a környezeti értékelésben benyújtott „Természetvédelmi szempontú beépítési javaslat”-ot, a fejlesztés ellehetetlenülésének megakadályozása érdekében, végső kompromisszumos megoldásként elfogadhatónak tartja.

4. Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Nem érkezett vélemény.

5. Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága A terv általános célkitűzéseivel szemben elvi kifogást nem emel.

6. Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóság Nem érkezett vélemény.

7. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal – Közép-magyarországi iroda Tervet érintő vélemény 1. A rendelet tervezet 14. §-a szerinti HÉSZ 37. § (5) bekezdésében szereplő, „sajtóhibák” javítandók.


Tervezői válasz A kifogásolt előírás a módosítási kérelemnek megfelelően az „OMV benzinkúttal szembeni terület” TRT módosítása kapcsán jóváhagyásra került, így jelen HÉSZ módosítások közül törlésre került.

2. A Tvt. 42. § (1) és (2) bekezdése értelmében tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, élőhelyének veszélyeztetése, károsítása. A területen tervezett lakóterületi fejlesztés 2009. OKTÓBER


A Tvt. 8. § (1) bekezdése értelmében a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 44/A.. § (2) bekezdés értelmében „a helyi

A környezeti értékelés javaslatának megvalósulása esetén a terület természetvédelmi szempontból legértékesebb része jelenlegi állapotában megmaradhat. A terület tervezett fejlesztését, szabályozási elemeit a természetvédelmi elvárásokkal összhangba kell hozni.

A terület szabályozási elemeit a környezeti értékelésben benyújtott javaslat szerint átdolgoztuk.

9. Szentendrei Körzeti Földhivatal A jelenlegi településrendezési tervi módosításokat a termőföldvédelme szempontjából hozzájárul. Tervet érintő vélemény 1. A Tfv 11. § (1) és (4) bekezdése alapján termőföldet más célra csak kivételes – elsősorban gyengébb minőségű termőföld – esetben lehet felhasználni. A tervezési területen az átlagosnál gyengébb minőségű talajok találhatók. A lakóterület fejlesztés a Tfv.-ben foglaltakkal nem ellentétes. Hozzájárulását megadja.

8. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Tervet érintő vélemény 1. A tervezési terület az országos ökológiai hálózat övezetének része. A terület a város szabályozási terve alapján 2002. óta lakóterületi felhasználásra tervezett, azonban nem szabályozott, tehát építési jogosultsággal nem rendelkezik.

Az állásfoglalást tudomásul vettük.

Tervezői válasz Érvényes szabályozási terv hiányában a város valóban nem rendelkezett építési joggal a tervezési területre vonatkozóan, azonban a 294/2004. (IX. 14.) Kt. sz. határozattal jóváhagyott településszerkezeti tervében a területet beépítésre szánt területbe sorolta. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség véleménye alapján (a környezeti értékelésben megfogalmazottak szerint) a terület északi-keleti fele a város településszerkezeti és szabályozási tervében természetközeli területbe került átsorolásra. A terület dél-nyugati részén a lakóterületi övezeti besorolás megtartható. A tervezési terület természetvédelmi szempontból jelentős értéket képviselő északkeleti felét a környezeti értékelésben adott beépítési javaslat természetközeli terület övezeteként megőrzi.


Tervezői válasz A földhivatal állásfoglalást tudomásul vettük.

10. Fővárosi és Pest Megyei MGSZH - Erdészeti Igazgatósága Nem érkezett vélemény. Az előzetes eljárásban jelezte, hogy a további eljárási folyamatban nem kíván részt venni. 11. Fővárosi és Pest Megyei MGSZH - Földművelésügyi Igazgatóság Nem érkezett vélemény.

2

TSZ.:4201/2008


12. Fővárosi és Pest Megyei MGSZH - Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Nem érkezett vélemény. Az előzetes eljárásban jelezte, hogy a további eljárási folyamatban nem kíván részt venni. 13. Honvédelmi Minisztérium A jelenlegi településrendezési tervi módosítással kapcsolatban észrevételt nem tesz. 14. Pest Megyei Rendőrkapitányság – Szentendre Közlekedésrendészeti Osztály A jelenlegi településrendezési tervi módosítással kapcsolatban kifogása nincs. 15. Budapesti Bányakapitányság Nem érkezett vélemény. Az előzetes eljárásban jelezte, hogy a további eljárási folyamatban nem kíván részt venni. 16. Nemzeti Hírközlési Hatóság Budapesti igazgatósága A benyújtott tervezethez hozzájárul.

17. Pest Megye Közgyűlése A benyújtott terv ellen kifogást nem emel

18. Budakalász Nagyközség Tervet érintő vélemény 1. Az utak és tömbök kialakítása szakmailag szimpatikus. Beépített-beépítettlen területek határán nem alakul ki közművesített utca, ami nem generálja a további beépítést. 2. Budakalászra a tervezett változtatásnak nincs hatása, de a beépíthetőséget zsúfoltnak ítéli.


Tervezői válasz A hivatal véleményét tudomásul vettük.

A hivatal véleményét tudomásul vettük

A tervezői válaszokat a szakági tervezők közreműködésével összeállította: Budapest, 2009. október 20.

Havas Mária vezető településtervező

2009. OKTÓBER

3

TSZ.:4201/2008


TERVEZŐI NYILATKOZAT

Kijelentem, hogy Szentendre Kálvária úti nem szabályozott részterületre vonatkozó településrendezési tervének 2008. évi módosítása megfelel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet előírásainak.

Budapest, 2009. október 20.

Havas Mária vezető településtervező TT-1/1065-06

2009. OKTÓBER

TSZ.: 4201/2008

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG

Recommend Documents