1
/ CSAK ISKOLAI HASZNÁLATRA /
VASÚTI JÁRMŐ SZERKEZETEK
ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SZEKERES GYÖRGY
2
VASÚTTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A vasút története a 16. századig nyúlik vissza, amikor az ember vagy ló vontatta, síneken mozgatható egyszerő jármővek megjelentek. Az elsı közforgalmú lóvasút 1803-ban nyitotta meg szolgáltatását, az elsı gızmozdony is 1804-re készült el. A közforgalmú, bárki által igénybe vehetı, gızvontatású vasút története 1825ben kezdıdik. Az elsı vasúti rendszerek. A vasút ıse a 16. századi bányákba telepített fa nyompálya volt. A nyompályákon gördülı csilléket emberi erıvel mozgatták. Az 1760-as évek angliai újítása volt a vasból készült pálya, amelyen megjelentek a lóvontatású eszközök is. Az elsı személyszállításra használt közforgalmú vasúttársaság 1803-ban az Surrey Iron Railway volt. Ez a lóvontatású vasutak még nem adták meg az igazi versenyelınyt a kor közúti közlekedésével. 1827-ben Magyarországon is folytak kísérletek a lóvasút meghonosításával, de a kísérlet nem bizonyult kifizetı A gızvontatás megjelenése. A vasút diadalát kétségkívül a gızgép alkalmazása hozta el. Az elsı sikeres gızmozdonyt Richard Trevithick (1773-1833) építette, és 1804-ben öt teherkocsit és 16 utast vontatott el vele Peny-Darentıl 16 kilométerre. Az igazi technikai áttörést azonban George Stephenson nevéhez kötjük, aki összesen 17 kísérleti mozdonyt épített. 1825-ben a Locomotion No. 1 nevő mozdonyával nyitották meg a világ elsı közforgalmú gızüzemő vasútját Stockton és Darlington között. Leghíresebb mozdonya azonban a Rocket, amellyel 1829-ben elnyerte a Liverpool & Manchester Railway Company díját. Ez a mozdony már a következı száz év mozdonyainak minden lényeges jellemzıjét magán hordozta.
A vasutak történetének rövid kronológiája: 1803. 1804. 1825. 1829.
Megnyit az elsı közforgalmú lóvasút, a Surrey Iron Railway. Trevithick elsı sikeres gızmozdonya Peny-Darenbıl 16 kilométeres utat tesz meg. Megnyílik az elsı gızvontatású közforgalmú vasút, amelynek Robert Stephenson a fımérnöke. Az elsı modern gızmozdony, melyet Stephenson Rocket névre keresztel, 42 km/ó sebességgel száguld. 1835. Május 5-én megnyitják Brüsszel és Mechelen között az európai kontinens elsı közforgalmú vasútvonalát. 1869. Május 10-én elkészül az észak-amerikai transzkontinentális vasút, amely New York Cityt köti össze San Franciscoval. 1981. Szeptember 27-én nyitják meg az elsı olyan nagysebességő (TGV) vonalat Párizs és Lyon között, ahol 200 km/ó felett van az átlagos utazósebesség
Vasúti jármővek. A vasúti közlekedésben használatos legegyszerőbb jármő a hajtány, amelynek robbanómotoros változatát vágánygépkocsinak is nevezik. A mozdony olyan speciális vasúti jármő, amely saját erıgéppel van felszerelve, és saját meghajtással nem rendelkezı kocsik vontatására vagy tolatására szolgál. A mozdonyok és kocsik szerelvényét vonatnak nevezzük. A személyszállító vonatok általában mozdonyból és személykocsikból állnak. A tehervonatok általában mozdonyból és teherkocsikból állnak. A személyszállításban használatosak olyan vonatok is, amelyeket nem kell gyakran újrarendezni. Ilyen az ingavonat, illetve a mozdonyt nem igénylı, saját erıforrással rendelkezı motorvonat.
A mozdony: A mozdony kifejezetten vontatási célra szolgáló, saját erıgéppel felszerelt vasúti vontató-jármő, amely haszonteher (utasok, vagy teheráru) szállítására nem alkalmas. A vasúti közlekedés jellegzetessége, hogy a vasúti jármőveknek csak egy csoportja a vontatójármővek rendelkeznek önmaguk, illetve a hozzájuk kapcsolt jármővek vontatásához (azaz a jármő, illetve jármővek menetellenállásainak leküzdéséhez) szükséges gépi berendezéssel. A vasút történeti fejlıdése során számos mozdonytípus született. A mőszaki fejlıdéssel párhuzamosan új és új erıgépeket építettek a mozdonyokba, új erıátviteli és vontatási rendszerek alakultak ki. Az egyes forgalmi feladatok ellátásához azoknak megfelelı, specializált konstrukciókat fejlesztettek ki - Gızmozdony: A gızmozdony a vasutakon elsıként használt géperejő vontatójármő. Erıgépe egy gızgép, amelynek mőködtetéséhez szükséges gızt a jármő kazánjában állítják elı. A kazán főtéséhez szükséges tüzelıanyagot (általában kıszén, ritkábban fa, vagy pakura) és a kazántápvizet a mozdony a jármőre épített tartályokban (szertartályos gızmozdony), vagy a mozdonyhoz kapcsolt külön szerkocsiban (szerkocsis gızmozdony) viszi magával. A kazánban termelt gız energiáját a gépezet gızhengerei alakítják mechanikai munkává. A gızhengerek táplálása, illetve a bennük lejátszódó munkafolyamat alapján beszélhetünk csak frissgızzel táplált ikergépezető, vagy a gız nyomását két lépcsıben (a nagy- és a kisnyomású hengerekben) felhasználó, osztott expanziójú, vagy kompound gépezetrıl. A gızhenger dugattyúerejét a dugattyúrudat a hajtókerékkel összekötı,
3
hajtó- és csatlórudakból álló forgattyús hajtómő alakítja forgatónyomatékká. A gızmozdony sebességének szabályozása a gızhengerek töltésének szabályozásával történik. A hajtógép karakterisztikája – töltésszabályozással – a vontatási követelményeknek jól megfelelı teljesítménytartó jellegő, így a hajtógép és a hajtókerekek között külön erıátviteli berendezésre nincs szükség. 1- lengıív , 2- ellenforgattyú , 3- tolattyúvonórúd , 4- elısietési összekötırúd 5- keresztfej , 6- tolattyú 7- gızhenger , 8- kormányvonórúd A kezdeti gızmozdony gépezete Heusinger-Walschaert rendszerő vezérmővel. A gızmozdony általános elterjedését a viszonylag egyszerő szerkezet, a mozdony igénytelensége, megbízhatósága, túlterhelhetısége okozta. A gızmozdonyok legnagyobb hátrányai: -az igen kicsiny energetikai hatásfok (~7%), -a kis hatótávolság, -az erısen szennyezı üzem, -a jelentıs kezelési és fenntartás élımunka igény, -a kiszolgáló személyzet nehéz fizikai igénybevétele. Modern gızmozdony:
-Dízel mozdonyok A dízelmozdonyok erıgépe (a hajtómotor) belsıégéső hıerıgép. Általában négyütemő, ritkábban kétütemő dízelmotor. A dízelmotor sajátossága, hogy terhelhetısége és leadott teljesítménye fordulatszámfüggı, alacsony fordulaton nem terhelhetı, ezért jármőhajtásra közvetlenül nem használható fel. Ennek kiküszöbölésére a hajtómotor és a hajtott tengelyek közé külön gépezeti egység, az úgynevezett "erıátvitel" beépítése szükséges. Az erıátvitel rendszerének kiválasztása általában a jármő feladatának megfelelıen történik. Dízelmozdonyoknál jellemzıen háromféle erıátviteli rendszert alkalmaznak. A dízel-mechanikus erıátvitel esetében a hajtómotor és a hajtott tengelyek közé egy – több fokozatban változtatható áttételő – fogaskerék hajtómővet építenek, ez a kisebb teljesítményő mozdonyokra és a motorkocsikra jellemzı megoldás. A dízel-hidraulikus erıátvitel esetében az energiaátvitelt áramló folyadék biztosítja. A dízel-villamos erıátvitel esetében pedig, a hajtómotor egy villamos áramfejlesztıt ( generátort ) forgat.
-Villamos mozdonyok:
4
A villamos mozdonyok, vagy villanymozdonyok a külön e célra épített helyhezkötött villamoshálózatból nyert villamosenergiát alakítják át a vontatáshoz szükséges mechanikai munkává. Mivel a villamosenergia a vasúti vontatáshoz szükséges kapacitásban nem tárolható, ezért a villamos mozdonyok üzeméhez feltétlen szükséges a táphálózattal való állandó kapcsolat. A táphálózat leggyakoribb kialakítási módja a felsıvezetékes táplálás, ahol a villamosenergiát a pálya felett elhelyezett felsıvezetékbıl, az ahhoz kapcsolódó áramszedıjével vételezi a jármő. Egyes - fıként különleges - vasutaknál a táphálózat kialakítása harmadiksínes, vagy alsóvezetékes rendszerő is lehet. A mozdony villamos erıátviteli berendezéseinek kialakítását elsısorban a villamos táphálózat feszültsége és frekvenciája határozza meg. Az európai vasutakon a történelmi fejlıdés során több feszültségszint – frekvencia páros alakult ki. Ezeket győjtınéven vontatási rendszereknek nevezzük. A villanymozdony gépezete tulajdonképpen egy áramátalakító, mely a vontatási rendszerre jellemzı szintő és frekvenciájú feszültséget a vontatómotorok táplálásához szükséges szintő és frekvenciájú feszültséggé alakítja át. Az erıátvitel paraméterei úgy változtathatók, hogy ezzel a mozdony sebessége és vonóereje a teljes sebességtartományon jó hatásfokkal szabályozható legyen. A villamos mozdonyoknál a vontatási munka elıállításához szükséges energiaátalakításnak csak egy része játszódik le a jármőben. Ennek köszönhetıen a villamos mozdonyok teljesítmény-tömeg aránya a legkedvezıbb a mozdonyok között, így a vasútüzem adta méret- és tömegkorlátok miatt, a legnagyobb vontatási teljesítmény a villamosmozdonyoktól várható. A villamos vontatás legnagyobb hátránya a villamos mozdonyok használatához szükséges helyhezkötött közmővek felsıvezeték-hálózat, vontatási alállomások (áramátalakítók), vasútüzemi villamos elosztóhálózat) magas beruházási költsége
A vonat, vonattípusok: A vasúti közlekedésben vonatnak nevezik egy- vagy több vasúti jármő olyan szerelvényét, ami a vasúti pálya vonalán együtt közlekedve személy- vagy teherszállításra alkalmas. A vonat erıforrása vagy vontatójármőve általában a mozdony, amely vasúti kocsikat vontat, de vannak olyan vasúti jármővek is, amelyek saját motorral képesek önmagukat mozgatni vagy vonatokat vontatni. A vonat erıforrása általában Diesel-motor, vagy a sín mentén (alatt, felett) elhelyezett vezetékbıl származó vontatási áram. Hosszú idın át a gızgép hajtotta gızmozdonyok voltak az uralkodó vontatójármővek, amelyeket ma már csak nosztalgiajáratokon használnak. A vasúttörténelem során számtalan más erıforrást is használtak (lovak, gázturbinák, stb). A vonat a mozdony és a vele összekapcsolt vagonok kombinációjából, vagy több önjáró motorkocsi összekapcsolásából áll. Elıfordulhat az egyedülálló motorkocsi is, mint utasszállító vonat. A vonatot húzhatja ló is, vontathatja drótkötél is, de hajthatja a gravitáció is. Speciális formája a vasútnak az egysínő vasút, a nagysebességő vasutak, a mágneses lebegıvasutak, a gumikerekes földalatti vasutak, illetve a fogaskerekő vonatok. -Utasszállító vonat Az utasszállító vonatok a vasútállomások között szállítják az utasokat. Két állomás között a távolság lehet 1 km alatt is, de akár több km is lehet. A nagytávolságú vonatok, amelyek több országot is összeköthetnek, étkezı- vagy éttermi vagonnal is rendelkezhetnek, de kapcsolhatnak hozzá hálókocsikat is. A nagysebességő vonatokhoz nem kapcsolnak hálókocsikat, mert még az éj beállta elıtt elérik a célállomást. Sebességük felveszi a versenyt a repülıgépével is. A nagyon nagy távolságú vonatok, mint a transszibériai vonat, nem nagysebességőek. A vonatok városokat kötnek össze. Megkülönböztetünk „intercity” vagy gyorsvonatokat, amelyek nem állnak meg a kisebb állomásokon, és normál vonatokat, amelyek minden állomást kiszolgálnak. Rövidebb távolságokra néhány város vasúthálózatot épített ki a külvárosból a városba ingázó emberek részére (például HÉV). Az elıvárosi közlekedést megkönnyíti az ún. ingavonat alkalmazása. Néhány kocsiban több az állóhely, mint az ülıhely, megkönnyítve a gyerekkocsi, kerékpár, vagy a tolókocsi szállítását. Némely ország emeletes utasszállító kocsikat használ a városok közötti forgalomban. A személyszállító vonatok vészfékkel vannak ellátva, amelyet veszély esetén az utazóközönség tud kezelni. Illegális használatát büntetni szokták.
5
A nagyvárosok gyakran használnak metrórendszert, amelyet földalatti vasútnak lehet nevezni. Ezek a kocsik mindig elektromosan hajtottak, és az áramot egy harmadik sín szolgáltatja. Ezek a vonalak el vannak zárva az egyéb forgalomtól, és nem tartalmaznak szintbeli keresztezıdést. A metróvonalakat rendszerint alagutakban vezetik, de elıfordulhat az is, hogy a síneket a város külsı részén a föld színéig felviszik. A metró kocsiijainak gyorsulása és lassulása sokkal nagyobb, mint a nagytávolságú vasutaké. A könnyő egy-két kocsiból álló villamosokat, amelyek az utcákon futnak, magyarul nem hívjuk vonatnak, pedig nem is olyan nagy a különbség. A villamosvonalak már szintben keresztezik az utcákat. Azokat a vonalakat, amelyeket elszeparálnak az utca többi részérıl, zárt pályás villamosvonalnak nevezzük. A mágneses lebegı vonatot úgy lehet tekinteni, mint egy egyenesbe kiterített villanymotort. A mágneses erı megemeli a vagont, így annak kerekei nem érintik a pályát, ezzel a kerekek súrlódását a nullára lehet csökkenteni. Az egysínő vasút a nevébıl adódóan egy sínbıl áll, amelyet minden irányból közrefognak a vonat kerekei. Ez utóbbi két vonattípus a mai napig kuriózum maradt, nem terjedt el a mindennapi életben. A fogaskerekő vasút meredek hegyi vonalakon terjedt el, ahol az acélkerekek tapadása nem elég a vonat biztonságos közlekedéséhez. Az ilyen helyeken a sínek között egy fogaslécet fektetnek le, amelybe a vonat hajtott fogaskereke kapaszkodik bele. - Villanyvonat:
A vonat szerelvényei: -Személykocsi és típusváltozatai: Személykocsi az utasszállító vonat „vontatmánya”. A személykocsi személyek és poggyász szállítására szolgáló, önálló hajtógépezet nélküli vasúti vontatott jármő. A személykocsikat különféle személyszállító vonatokba sorozzák be. A motorvonatok szerelvényébe sorozott személykocsikat motormellékkocsinak nevezik. Kocsiszolgálati (üzemi) szempontból személykocsinak tekintik az áruszállításra (is) szolgáló poggyász és postakocsikat, valamint a személyvonatokba sorozható személygépkocsi-szállító kocsikat is. Mőszaki szempontból személykocsinak minısülnek azok a – nem elsıdlegesen személyszállításra szolgáló – kocsik is, melyek jármőszerkezete a személykocsikhoz hasonló (pl. főtıkazánkocsi, villamos főtıkocsi, mérıkocsi, mőhelykocsi stb.) -A személykocsik csoportosíthatók: -szerkezetük, -rendeltetésük, -kényelmi szintjük és -szolgáltatásaik szerint . -Személykocsi szerkezeti sajátosságai: A jármő szerkezeti jellemzıi határozzák meg, hogy a kocsi milyen pályán (ívsugarak, lejtviszonyok), milyen sebességő vonatba sorozható be. A jármőszerkezet jellegzetességei behatárolják a jármő befogadóképességét is.
6
A szerkezeti jellemzık ismérvei: a, a jármőszekrény jellege -hagyományos -emeletes -csuklós -alacsony padlószintő b, a hordmő jellege -egyedi tengelyes (két- vagy háromtengelyő) -forgóvázas c, a legnagyobb engedélyezett sebesség d, a fékberendezés jellege -kézifékes -légfékes -egyéb kiegészítı fékberendezéssel felszerelt -Személykocsi közlekedtetési területe: A közlekedtetési terület meghatározza a jármővek felszereltségének, szolgáltatásainak, utazási komfortjának szintjét, közvetve a jármővel kényelmesen leutazható idıtartamot. A közlekedtetési területek felosztása vázlatosan: -városi -mellékvonali (helyiérdekő) -fıvonali (nagyvasúti) -elıvárosi -távolsági -belföldi gyorsvonati -belföldi kiemelt szolgáltatású -nemzetközi -nemzetközi kiemelt szolgáltatású -nagysebességő -Személykocsi típusok: A személykocsikat alapvetıen az utasok számára nyújtott elsıdleges szolgáltatásaik alapján osztják fel. -Közforgalmú személykocsik: -(ülıhelyes) személykocsik (A, B): A legáltalánosabb kocsi típus. Általában legfeljebb hatórás utazásra szolgálnak. Utastéri berendezéseik kialakítása és kényelme az átlagos utaztatási idıtıl, a vonatnemtıl és a kocsiosztálytól függ. Belsı térkiképzés szempontjából lehetnek: -(nagy)termes -fülkés -vegyes térkiképzéső kocsik. - alvószékes személykocsik 6-10 órás éjszakába is nyúló utazáshoz való jármő, üléseik támlái olymódon dönthetık, hogy az ülıhelyzető alvásnál kényelmesebb testhelyzetet tegyenek lehetıvé. -fekvıhelyes személykocsik (Ac, Bc) Olyan fülkés személykocsik, ahol a fülke bútorzatának átrendezésével kocsiosztály függvényében fülkénként 4-6 fekhely alakítható ki. -hálókocsik (WLA(B)) Kifejezetten éjszakai utazásra szolgáló fülkés személykocsi. Fülkénként (kocsiosztály függvényében) 1-3 fekvıhely található. Az utasfülkék külön mosdóval rendelkeznek. Egyes kocsikban közös zuhanyfülke található. Modernebb hálókocsikban az egyes utasfülkékhez külön zuhanyzó tartozik. -étkezıkocsik (WR), büfékocsik (xR) Hosszabb utazási idıtartamú vonatokon az étkezı és bisztrókocsik biztosítanak az utasok számára étkezési lehetıséget. Az étkezıkocsikban asztalnál felszolgált meleg- és hidegételek állnak a vendégek rendelkezésére, a bisztrókocsiban önkiszolgáló rendszerben egyszerőbb ételek, meleg- és hidegitalok fogyasztására van lehetıség. Gyakori a vegyes kialakítású ún. étkezı-bisztrókocsi, ahol a kétféle szolgáltatás elkülönített vendégtérben áll az utasok rendelkezésére. -Nem utasszállító közforgalmú személykocsik -poggyászkocsik (D) Terjedelmesebb útipoggyászok, expresszáruk, kiscsomagok szállítására szolgáló személykocsi. -postakocsik
7
Postai küldemények, csomagok szállítására és részleges útközi feldolgozására alkalmas kocsik. nem közforgalmú személykocsik. Ezek a személykocsik a menetrendben meghirdetett személyközlekedésben nem vesznek részt. Az utazóközönség számára csak korlátozottan, külön megrendelésre vehetık igénybe. -társas termeskocsik, szalonkocsik Különleges kivitelő, utazócsoportok, küldöttségek szállítására szolgáló jármővek. Általában a menet közbeni munkához, tárgyalásokhoz, elıadásokhoz szükséges különleges berendezésekkel vannak felszerelve. Befogadóképességük 10-40 fı. -vasútüzemi személykocsik Különbözı vasútüzemi célokra kialakított különcélú jármővek. (pl. lakókocsik, mérıkocsik, munkavonatok kísérıkocsijai) - Kocsiosztályok: Az azonos rendeltetéső személykocsik közül a belsı kiképzés kényelme, azaz az egy utasra jutó alapterület és légtér szempontjából a személykocsik különbözı kocsiosztályokba sorolhatók. A magasabb kényelmő kocsiosztályok emelt menetdíj ellenében vehetık igénybe. Történelmileg a vasutak 3-4 díjszabási kocsiosztályt különböztettek meg. Az 1960-as évektıl Európában a kocsiosztályok száma kettıre csökkent. Egyes vasutak az egyes kocsiosztályokhoz (a hagyományos 1. és 2. osztálytól eltérı) külön elnevezést rendelnek (pl. „standard” vagy „turista” a 2. osztályra, „preferente” az 1. osztályra). A magasabb kocsiosztályokon utazók számára a nagyobb tér mellett általában többletszolgáltatásokat (újság, fedélzeti szórakoztatórendszer, ülıhelyi ételfelszolgálás) is biztosítanak. Egyes vasúttársaságoknál az emelt kényelmő kocsiosztály csak hosszabb távú utazásokra vehetı igénybe. UIC-X,Z típusú vasúti személykocsi
- A teherkocsi és típusváltozatai: A teherkocsi olyan vasúti jármő, amelyet áruszállításra terveztek, és nem rendelkezik saját erıgéppel, ezért vontatását, mozgatását mozdony végzi. A teherkocsikat vonatokba rendezve használják. A teherkocsikat a szállított áru fajtája szerint csoportosíthatjuk az alábbi kategóriákban: -Fedett kocsi (G, H fısorozat) Szinte bármilyen áru szállítására alkalmas, az oldalsó ajtókon át rakodható. -Nyitott kocsi (E, F fısorozat) Alacsony vagy magas oldalfalú, tetején nyitott kocsi. Ömlesztett áruk szállítására használják. Pl: Ásványkincsek, ócskavas, deszka, rönkfa. -Pırekocsi (K, O, L, R, S fısorozat) Semmiféle felépítményt nem tartalmaz, teljesen sík felülető. Ha szükséges, rakoncákkal ellátható. Nagy terjedelmő gépek, berendezések, gépjármővek (nem kamionok!), deszkák, rönkfák, konténerek szállítására használják. Rendelkezhet speciális felépítménnyel is. -Tartálykocsi (Z fısorozat) Különbözı gázok és folyadékok szállítására használják. -Speciális kocsi (U fısorozat) Ide tartoznak a cement és egyéb poranyagok szállítására kialakított tartálykocsik, illetve nagy méretü szállítmányokhoz kialakított süllyesztett rakterő kocsik. -Nyitható tetejő kocsi (T fısorozat)
8
Speciális változat az ömlesztett áruk és termények szállítására, felsı nyitható tetın át rakodható, rendelkezhet alsó ürítınyílással is. -Hőtıkocsi (I fısorozat) Mélyhőtött élelmiszerek szállítására használják. Leggyakrabban fehér színőek, hogy minél kevesebb hıt nyeljenek el. Régen szárazjéggel hőtötték, ma saját hőtıberendezéssel rendelkeznek. Jelentıségük a közúti közlekedés elıretörésével jelentısen csökkent. -Autószállító kocsi (az L fısorozatból) Személyautók szállítására használják. Lehet nyitott és zárt. A zárt jobban védi a drága szállítmányt. Általában Magyarországon irányvonatban lehet találkozni vele. Néhány személyszállító vonat is továbbít autószállító kocsit, de ezeket a személykocsikhoz soroljuk. (DD fısorozat) -Üzemi kocsi (X, Y fısorozat) Olyan kocsik, melyek egyik kategóriába sem tartoznak bele. Pl: segélyszerelvény kocsija, raktárkocsik, tőzoltóvonatok kocsijai, katonai szerelvények kísérıkocsijai. -Fı- és melléksorozatú kocsitípusok rövid leírása: -Ggs*, Gbgs (Gbs) (148) (157, 154,) Hagyományos, normál építéső, 2 tengelyes fedett kocsik. Darabos, és - megfelelı rakszer felhasználásával - ömlesztett áruk fuvarozására alkalmasak. Mindkét oldalon 1-1 db oldalajtóval felszereltek. -Gags, Gabs(196) (181) Hagyományos, normál építéső 4 tengelyes fedett kocsik. Darabos áruk - és megfelelı rakszer felhasználásával - ömlesztett áru fuvarozására alkalmasak. A Gags, mindkét oldalon 2-2 db oldalajtóval, a Gabs mindkét oldalon 2 x 2 oldalajtóval felszerelt. -Hbbillnss (246) Különleges építéső, 2 tengelyes, mindkét oldalon eltolható oldalfalú, nagyrakterülető fedett kocsi. Alkalmas rakodólapra rakott áruk és darabos áruk fuvarozására. A be- és kirakásnál a gépi eszközök használata egyszerőbb, mint a hagyományos építéső fedett kocsiknál. A Hbbillns sorozat áruvédelmi szempontból 3 db válaszfallal felszerelt. -Hillmrrs (293) Különleges építéső 2 x 2 tengelyes „iker”, eltolható oldalfalú fedett kocsi, kocsinként 22 db válaszfallal felszerelt -Habbins, Habbinss Habis, Habbillnss, (277) (287) (275) (276) (289) Különleges építéső, 4 tengelyes, mindkét oldalon eltolható oldalfalú, nagyrakterülető fedett kocsi. Felhasználható: rakodólapra rakott áruk fuvarozására. Be- és kirakásnál a gépi eszközök jól használhatók. -Hbills(227) Különleges építéső, 2 tengelyes, mindkét oldalon eltolható oldalfalú, nagyrakterülető fedett kocsi. Alkalmas rakodólapra rakott áruk és darabos áruk fuvarozására. A be- és kirakásnál a gépi eszközök használata egyszerőbb, mint a hagyományos építéső fedett kocsiknál. A Hbills sorozat áruvédelmi szempontból 2 db válaszfallal felszerelt. -Tcs (072) Különleges építéső, 2 tengelyes, nyitható tetıvel ellátott fedett kocsi. Alkalmas ömlesztett áru, darabos áru fuvarozására. Mindkét oldalon 1-1 oldalajtó található. -Tagps, Tadgs (065) (082) Különleges építéső, 4 tengelyes, felsıbetöltı nyílású, mechanikus önürítıs zártszekrényő kocsik. Alkalmasak ömlesztett áruk fuvarozására (gabonaféleségek, napraforgó, perlit, mőtrágya, homok, alumínium-hidroxid, koksz stb). A Tagps sorozat ürítı nyílása vágánytengely irányú, míg a Tadgs kocsi ürítınyílása oldalirányú és vágánytengelyő is. -Tams (081) Különleges építéső 4 tengelyes, elhúzható ponyvatetıs, magas oldalfalú kocsi. Alkalmas idıjárás hatásaira érzékeny ömlesztett, illetve darabos áru fuvarozására. -Zaekks, Zaes (785, 788, 798, 790, 794) Különleges építéső, 4 tengelyes felsı betöltı nyílással és alsó lefejtı szeleppel ellátott, zárt rendszerő tartálykocsik. A MÁV Cargo ZRt. parkjában lévı kocsikban fuvarozható áruk: benzin, gázolaj, nyers kıolaj, főtıolaj, pakura, melasz, sőrőlé, metanol és élelmiszer kategóriába sorolt szesz. -Es (554, 555) Hagyományos, normál építéső, 2 tengelyes, nyitható homlokfalú, két oldalon 1-1 oldalajtóval ellátott nyitott kocsi. Felhasználható idıjárás hatására nem érzékeny áruk fuvarozására (pl. szén, kı, kavics, vasérc, fa stb.). -Eas, Eams, Eaos (595,594,533, 534). Hagyományos, normál építéső, 4 tengelyes nyitott kocsik. A kocsik mindkét oldala 2-2 oldalajtóval felszerelt. Az Eas, Eams, Eacs nyitható homlokfalú, az Eaos rögzített. -Eacs* Eas-x (547)(595) A kocsik idıjárási hatásokra nem érzékeny ömlesztett és darabos áruk fuvarozására (fa, deszka, szén, kı, kavics, ócskavas stb.) alkalmasak. Ponyva használatával az áru idıjárástól való védelme megoldható. Az Eacs kocsi fenékajtókkal ellátott, tehát alkalmas mechanikus önürítésre.
9
-Fal (654) Különleges építéső billenıszekrényes, önürítıs nyitott kocsi. A szekrényt billentı és visszabillentı 2-2,5 bar nyomású léghenger mőködteti. A billentés vezérlése a kocsi oldala mellıl a földrıl történik. A kocsi alkalmas ömlesztett áruk (koksz, kı, vasérc stb.) fuvarozására belföldi forgalomban. -Fals(666) (665) Különleges építéső, önürítıs, (gravitációs) 4 tengelyes nyitott kocsi. Be- és kirakodás megfelelı berendezés (csúszda, surrantó stb.) közbeiktatásával lehetséges. Felhasználható: idıjárás hatásaira nem érzékeny ömlesztett áruk (szén, koksz, kı stb.) fuvarozására. -Fccpp (633) Különleges építéső, 2 tengelyes, önürítıs (gravitációs) nyitott kocsi. Berakodás gépi úton, kirakodás megfelelı segédberendezés alkalmazásával (résbuktató, csúszda stb.). Felhasználható: elsısorban zúzottkı, de szén, koksz, érc fuvarozására is. -Faccpps (683) Különleges építéső, 4 tengelyes önürítıs (gravitációs) nyitott kocsi, mely a továbbiakban megegyezik az Fccpp kocsikra leírtakkal. -Tals, (066) Különleges építéső, önürítıs, (gravitációs) 4 tengelyes nyitott kocsi. Be- és kirakodás megfelelı berendezés (csúszda, surrantó stb.) közbeiktatásával lehetséges, az oldalajtók pneumatikusan nyithatók, tetıvel ellátott. A Fals típusú kocsi nincs tetıvel ellátva. Felhasználható: idıjárás hatásaira nem érzékeny ömlesztett áruk (szén, koksz, kı stb.) fuvarozására -Ks, Lgs, Lgss (330) (441) (443) Hagyományos, normál építéső, 2 tengelyes, alacsony oldalfalú (0,5 m), térelválasztó célokat szolgáló rakoncával felszerelt pıre kocsik. Oldalfalaik, homlokfalaik és rakoncáik lehajthatók. Az Lgs kocsi konténerrögzítı tüskékkel is ellátott. Padlózatuk fenyıdeszka. Felhasználható: nagyobb fajsúlyú, ömlesztett anyagok (kı, kavics, homok stb.), darabos áruk (beton, acél, faáru stb.), jármővek és konténerek fuvarozására. Az Lgss kocsi különleges építéső, speciális konténerszállító, 2 tengelyes, pıre kocsi. Nagykonténerek szállítására alkalmas. Padlózattal nem rendelkezik -Rs, Rgs, Res (390) (391) (393) Hagyományos, normál építéső, 4 tengelyes pıre kocsik, oldalanként 88 db lehajtható vasrakoncával. Az Rgs kocsi konténer rögzítı tüskével is rendelkezik. A kocsik padlóanyaga fenyıdeszka, illetve Res kocsik egy része vaspadlós. Rs, Rgs kocsi lehajtható homlokfalú, míg a Res kocsi lehajtható, alacsony oldal- és homlokfalú. A kocsik felhasználhatók konténerek, gépek, berendezések, jármővek és egyéb hosszú áruk fuvarozására. A Res kocsi alkalmas még nagy fajsúlyú ömlesztett áruféleségek szállítására is (kı, kavics stb.). A kocsik lehetıvé teszik ponyva használatát. Az Rgs kocsik elsısorban konténer fuvarozására használhatók. -Rmms, Sammp* (395) (482) Hagyományos, normál építéső pıre kocsik. Az Rmms sorozat oldalanként 5-5 db, az Sammp oldalanként 8-8 db térelhatárolásra szolgáló rakoncával felszerelhetı. Az Rmms kocsi 4 tengelyes, alacsony, lehajtható homlokfalú, az Sammp kocsi 6-tengelyes és homlokfal nélküli. A kocsik padlózata fenyıdeszka. A kocsik alkalmasak nagytömegő gépek, szerkezetek, nehéz jármővek szállítására. -Sgnss, Sgs (457) (454) Különleges építéső, speciális konténerszállító, 4 tengelyes, pıre kocsi. Nagykonténerek szállítására alkalmas. Padlózattal nem rendelkezik. -Saadkms, Saadkkms (497) (498) Különleges építéső (Ro-La) 8, illetve 10 tengelyes pıre kocsi. A kocsik közlekedtetése mőszaki feltételek miatt zárt irányvonati egységekben (18-24 db) történik. A kocsik alkalmasak kamion szállítására (padlómagasságuk 0,41 m). -Uaikks, Uaii (992) (994) Különleges építéső, süllyesztett rakfelülető, 8 tengelyes pıre kocsi. Felhasználhatók nagy átmérıjő, nagy magasságú és hosszúságú küldemények (rakszelvény méretén túlérı áruk) fuvarozásához. Teherkocsik vonalas ábrái:
Normál fedett teherkocsi
Autószállító pırekocsi Kéttengelyes hőtıkocsi
10
Általános használatú tartálykocsi
Porállagú anyag szállító tartálykocsi - Ingavonat: Az ingavonat olyan személyvonat, melynek az utolsó kocsija speciális kocsi, ún. vezérlıkocsi. A vezérlıkocsiból is lehet irányítani a szerelvényt, így a végállomáson nem kell a mozdonynak körüljárni. Elınye a hagyományos vonatösszeállítással szemben a rövidebb fordulóidı, illetve a tolatási mozgások megtakarítása. Másik - szakszerőbb definíció szerint: A személyszállító ingavonat olyan személyszállító vonat, melynél a mozdony az egyik viszonylatban hátul, a másikban elöl mőködik. Ha a mozdony hátul mőködik: a mozdonyvezetı a vonat elején lévı vezérlıkocsi vezetıállásán végez szolgálatot, onnan vezérlıberendezéssel mőködteti a hátul levı mozdonyt. - Motorvonat: A motorkocsi olyan saját erıgéppel felszerelt vasúti vontatójármő, amely haszonteher (utasok, vagy teheráru) szállítására is alkalmas. Egy, vagy több motorkocsiból és önálló gépezettel nem rendelkezı pótkocsiból (mellékkocsiból) összeállított szerelvényt, ha forgalomban tartósan összekapcsolva közlekedik, motorvonatnak nevezzük. Motorvonatnak tekinthetı a vontató motorkocsiból és a hozzátartozó mellékkocsikból összeállított szerelvény is, ha a mellékkocsik üzemi funkciói csak a saját vontatómotorkocsi-típusukkal összekapcsolva használhatók teljeskörően.
Villamos motorvonat
11
A vasúti jármővek szerkezeti felépítése A jármővek – ezen belül a vasúti jármővek is- általában két fı szerkezeti részbıl épülnek fel: - a jármőszerkezetbıl és - a gépi berendezésbıl A jármőszerkezeti rész pontos elhatárolása nem egyszerő feladat. A hajtómő egyes elemeit nehéz elválasztani a futómőtıl, így ezen a területen a határ elmosódott. Néhány segédüzem hovatartozása is bizonytalan, mert közelebb áll a gépi berendezés fogalmához (pl. féklégsőrítı), ugyanazt a feladatkört (fékezés) ellátó többi szerkezeti csoport viszont szinte elválaszthatatlan a jármőszerkezettıl (p1. fékrudazat). A jármőszerkezeti rész fı feladata a jármő teljes tömegébıl származó statikus és dinamikus erık felvétele, valamint az utasok és áruk igényekhez igazodó térelhatárolása. Fı részei a következık: Futómő: - szorosabb értelemben a kerékpár, amelynek geometriáját részben a vasúti szabványok meghatározzák. Tengelyhajtómő: - a hajtott kerékpárokat meghajtó szerkezet, az erıátvitel utolsó szerkezete, amely a kerékpárra a nyomatékot fejti ki, és így a sín és kerék közötti vonóerı kifejtést lehetıvé teszi. A fékberendezés: - mechanikus része segítségével a kerékpáron fékezınyomaték, illetve a sín és a kerékpár érintkezési pontjában a lassításhoz szükséges erı jön létre. Hordmő:- tágabb értelemben,a kerékpár és a szekrény (illetve kocsialváz, mozdonyalváz, vagy mozdonyfıkeret) közötti szerkezet, amely így a szekrény és kerékpár között fellépı összes függıleges és vízszintes erıhatást felveszi. Ennek elsı láncszeme a tengelyágy, utolsó a szekrénykapcsolat. Alváz: - (vagy fıkeret) a szekrény alsó tartósíkja, amely elsısorban hordja a vasúti jármő belsı berendezését, mozdonyok esetén a fı- és segédüzemi gépeket. Szekrény az alvázhoz különbözı kötéssel csatlakozó felsırész, amely elsısorban a jármő belsı berendezését védi a külsı hatásoktól, másrészt az alvázat is merevítheti, mely esetben részt vesz a teherviselésben is Vonó- és ütközıkészülék: - amely rendszerint az alvázba van beépítve a neve szerinti funkciók ellátása céljából. Belsı berendezés:.-. burkolatok, szigetelések, nyílászáró szerkezetek, ülések stb. A gépi berendezés:.-. azon gépek, szerelvények összessége, amelyek valamely, a vasúti jármő üzeméhez szükséges funkciót látnak el. Csoportosításuk a következı lehet: - Fıüzemi gépek az erıgép és erıátvitel a tengelyhajtómőig, amelyen a vonóerı kifejtéshez szükséges nyomaték átmegy, vagyis ez a berendezés szolgáltatja és továbbítja a vontatáshoz szükséges teljesítményt. - Segédüzemi gépek, amelyek a fıüzemi gépek mőködéséhez szükségesek, Vagyis azokat kiszolgálják. Fékberendezés, amelyen azt a pneumatikus vagy elektromos berendezést értjük, amelynek segítségével a szükséges fékezıerı a mechanikus fékrendszerben létesíthetı. - Vonatfőtési berendezés, amelynek segítségével a vasúti jármő főthetı. - Utaskényelmi berendezések, higiéniai berendezések, légjavító berendezések, szellızık. stb.
A futómő szerkezet: Vasúti jármő futómőnek a jármőbe épített kerékpárok összességét nevezzük. A futó mő hármas feladatot lát el. Mint gördülıszerkezet lehetıvé teszi kis ellenállással, többé-kevésbé csúszásmentesen a haladást, mint vezetıszerkezet megbízható védelmet nyújt a pálya elhagyásával szemben, végül, mint tartószerkezet a teljes jármő súlyerıt közvetíti a pályára. A kerékpár a tengelybıl és a rá felsajtolt két kerékbıl áll. A tengely és a két kerék merev egységet képez, ellentétben a közúti Jármővei, ahol a két kerék egymáshoz képest szabadon foroghat. A tengely és a kúpos futófelülető kerekek szilárd kapcsolata lehetıvé teszi a középhelyzetbıl oldalirányban elmozduló kerékpár visszatérítését, valamint pályaívben haladáskor a kerékcsúszások csökkenését.
- Tengelyhajtómő:
12
A hajtott kerékpárokat meghajtó szerkezet, az erıátvitel utolsó szerkezete, amely a kerékpárra a nyomatékot fejti ki, és így a sín és kerék közötti vonóerı kifejtést lehetıvé teszi. A tengelyhajtómőves kerékpáron a tengelyre esztergált vállra csavarozzák fel a nagyobbik kúpfogaskerekeket. A kisebbik kúpkerék a hajtó nyomatékot kardántengelyen keresztül kapja. A tengely-hajtómővek egy része egyben elosztóhajtómő is, mert onnan lehet egy további tengelyt-akardántengely közbeiktatásával-hajtani. Kisebb teljesítményő jármőveken - elsısorban motorkocsikon – a tengelyhajtómőbe a menetirányváltót is beépítik. A tengelyhajtómővek növelik a kerékpár rugózatlan tömegét, és mivel körülbelül a tengely közepén helyezkednek el, a dinamikus erı jelentıs hajlítónyomatékot ad a tengelyre.
- A fékberendezés: A fékberendezés feladata a sebesség negatív értelmő szabályozása (a sebesség csökkentése, a jármő megállítása, lejtın a felgyorsulás megakadályozása) és az álló jármő rögzítése. Fékezéskor a jármőre külsı erı az ún. fékezıerı hat, ami általában a kerék és a sín között jön létre, illetve sín-fékes jármővön a sín és sínfék között keletkezik. Fékezéskor a mechanikai energia, különbözı helyeken alakulhat át hıvé, például tuskós fékek esetén részben a féktuskón, részben a kerékabroncs érintkezési felületén, tárcsás fékek esetén a fékpofák betétjeinek a féktárcsával kialakuló érintkezési felületén. A fékezıerı mőködése közben megtett utat fékútnak nevezzük, ehhez azonban hozzá szokás venni a késedelmi idıkbıl származó utat is.
Fékberendezésen azt a pneumatikus vagy elektromos berendezést értjük, amelynek segítségével a szükséges fékezıerı - a mechanikus rész segítségével a - kerékpáron fékezınyomaték, illetve a sín és a kerékpár érintkezési pontjában a lassításhoz szükséges erı jön létre.
13
- Hordmő: Hordmő - tágabb értelemben - a kerékpár és a szekrény (illetve kocsialváz, mozdonyalváz, vagy mozdony-fıkeret) közötti szer-kezet, amely így a szekrény és kerékpár között fellépı összes függıleges és vízszintes erıhatást felveszi. A hordmő a futómő és az alváz, ill. kocsiszekrény közötti erıátadási láncban elhelyezkedı elemek összessége. Elsı eleme a csapágy (tengelyágy), az utolsó az alváz, ill. szekrénykapcsolat. Feladata a jármő terhelésének átadása a futómőre, a kerékpár vezetése, valamint a rugózás és felfüggesztés megvalósítása. A korszerő kéttengelyes teherkocsik hordmőve az ábrán látható. 1. csapágyazás, 2. rugózás (lemezes hordrugó), 3. tengelyvezetés (csapágyvezeték + ingás felfüggesztés), 4. hordmő - alváz kapcsolat (rugótám). A vasúti jármő hordmővek két jellegzetes fajtáját a kéttengelyes vasúti kocsik ún. egyszerő hordmőve, és a többtengelyes jármővek forgó vázai képviselik.
Y25 típusú alváz
V43 villanymozdony forgóváz A lemezes hordrugó közvetlenül a csapágytokra támaszkodik, és a függıleges terhelés mellett a hossz- és ke-resztirányú erıket is közvetíti. A hordrugót az ingás felfüggesztéssel csapszegek kötik össze. Ugyanilyen a kap-csolat az alvázhoz erısített rugótám és ingás felfüggesztés között is. Az ingás felfüggesztés az alvázhoz képest kitérı kerékpárt visszatéríti. A kerékpár kitérésének határolására szolgál a tengely ágyvezeték. A tengelyágy-vezeték lazán illeszkedik a csapágyhoz, így lehetıvé teszi ívekben a kerékpár kedvezı beállását. A forgó váz lényegében egy egyszerő két, vagy többtengelyes jármőnek is tekinthetı. Alkatrészeinek többsége elnevezésében és felépítésében is megegyezik az egyszerő hordmőnél felsoroltakkal. A vasúti pálya korlátozott teherbírása határt szab a vasúti jármő legnagyobb függıleges tengelyterhelésének, ezért nagyobb terheléső jármővet csak a kerékpárok számának növelésével lehet építeni. A többtengelyes, forgóváz nélküli jármővek ma már nem felelnek meg a követelményeknek, mivel futástulajdonságaik fıleg ívben haladáskor kedvezıtlenek. Erre a legjobb megoldást a forgóvázak jelentik. A forgóváz a vasúti jármő futó és hordmő legfejlettebb formája. A forgóvázas jármő elınye a kéttengelyes és merev keretes jármővekkel szemben a pályaív-ellenállás csökkentése és a futási tulajdonságok javulása. A fejlıdés folyamán nagyon sok típusuk alakult ki. Kezdetben a forgóvázak nem voltak rugózva. Az elsı rugózott forgóvázakon laprugókat helyeztek el. Ezek voltak az egylépcsıs rugózású forgóvázak. A forgóvázak fejlıdését jelentette a múlt század hatvanas éveiben megjelenı második rugózás. Az addigi egylépcsıs rugózás két részre osztódott, egy csapágy körüli és egy himba körüli részre, így lágyabb függıleges rugózás jöhetett létre.
14
- Alváz: Az alváz a jármő hordmővére, ill. forgóvázára támaszkodó hossz- és kereszttartókból álló, többnyire vízszintes síkú szerkezet, a szekrény alsó tartósíkja, amely elsısorban hordja a vasúti jármő belsı berendezését, mozdonyok esetén a fı- és segédüzemi gépeket. A vasútijármő-alvázak több szempont szerint csoportosíthatók: - Az alváz és szekrényváz kapcsolata alapján: -alvázas, -szekrényvázas jármőalvázak Az alvázasak esetében az alváz a futóhordmő feletti jármőszerkezeti részeket, gépi berendezéseket, valamint a jármő hasznos terhelését, mint önálló szerkezeti egység, egyedül hordja. A szekrényvázas alváz a szekrényváz szerves tartozéka, és csupán technológiailag tekinthetı önálló szerkezetnek, így a jármőre ható összes terhelést a szekrénnyel közösen viseli. Alvázak és szekrények:
a, pırekocsi alváz b, mozdony alváz
c, teherkocsi szekrény - alváz d, személykocsi együtthordó alváz
e, különleges alváz Az alvázak felépítését befolyásolja a futó hordmőszerkezet is. Eszerint megkülönböztetünk: - kéttengelyes és a - forgó vázas jármőalvázakat Az alvázakat a jármőfajták szerint is lehet csoportosítani. Eszerint megkülönböztetünk: - mozdony, - motorkocsi - kocsialvázak. Fıkeretes mozdonyalváz:
Motorkocsi alváz:
15
- Kocsi szekrény: A vasúti jármővek többségének az alvázhoz rögzített, illetve azzal egybeépített szekrénye is van. A szekrény a külsı környezettıl védi a jármő gépezetét, belsı berendezését és szállított rakományát. A szekrény szigorúan igazodik a különféle vasúti jármőfajták rendeltetéséhez, ezért fıbb jellemzıit célszerő a jármőfajták szerint csoportosítani. Eszerint megkülönböztethetünk: a, mozdonyszekrényeket: - Külsı kialakításuk elsısorban a mozdony szolgálati beosztásától (tolató vagy vonali) függ. A mozdonyszekrények oldalfalait és tetızetét a gépcsoportok oldalfalait és tetızetét a gépcsoportok be- és kiszerelése, valamint az egyéb karbantartási, ill. szerelési munkák miatt nagymérető nyílásokkal látják el, így a szekrényváz az alváz teherviseléséhez csak korlátozott mértékben járulhat hozzá. b, motor- és személykocsiszekrényeket: - A motor és személykocsik szekrényvázát a mozdony-szekrény burkolattal merevített vázszerkezetével szemben bordákkal merevített lemezhéjazat jellemzi. Külön feladat a kocsivégek kiképzése. A motortorkocsi, ha egyedül jár, vagy ha szerelvénybe van besorolva, általában a szerelvény elején vagy végén foglal helyet, légellenállás szem-pontjából tehát fontos a kocsiorr alakja. Az áramvonalazás miatt a motorkocsik oldalfalát az alváz alá nyúló szoknyával meghosszabbítják, hogy az alváz alatti alkatrészek burkolásával a légellenállást csökkentsék.
c, teherkocsiszekrényeket: - A teherkocsik többsége önálló alvázas felépítéső, mivel szekrényük vagy oldal és homlokfaluk csupán térhatárolási feladatot lát el. Ezeknek a kocsiknak általában faburkolatuk van. Az oldal, homlokfal, a tetı deszkaburkolat. A korszerő forgóvázas fedett teherkocsik acéllemez burkolatú szekrény együtt hordó kialakítású. A nagy hasznos terhe-lés, valamint a kéttengelyes kocsikhoz képest nagyobb támaszköz miatt, ha a szekrényvázat nem vonnák be a teherviselésbe, túl súlyos alvázra lenne szükség.
d, különleges szekrényeket: - Az eddig említett vasútijármő-szekrényektıl eltérnek a Jellegzetes szekrényő jármővek (tartály- és önürítı kocsik) térhatároló szerkezetei. A tartálykocsik tartályának kialakítását egyrészt befolyásolja a szállított anyag halmazállapota, másrészt a tartály és alváz terhelésfelvételben betöltött szerepe. Ez utóbbi szempontból kétféle alaptípus terjedt el, az együtthordó és a nem együtthordó ki-vitel. A nem együtthordó tartály az alvázhoz oldható kötéssel csatlakozik. Együtthordó tartály esetén a tartály az alváz hossztartókkal szerves egységet alkot, vagy más esetben az alváz el is marad, és az ütközıerık felvételére csak egy rövid alvázelırész kapcsolódik a tartályhoz.
16
- A vasúti jármővek vonó- és ütközıkészüléke: A vonó- és ütközıkészülékek a vasúti jármővek biztonsági berendezései közé tartoznak. E berendezéseknek a szerelvénybe sorolt jármővek közötti kapcsolat létesítésén túl feladatuk a jármővek között fellépı vonó- és ütközıerık rugózott átadása, valamint a vontatáskor, fékezéskor, illetve rendezési mőveletek során keletkezı lökésszerő terhelések csillapítása.
A mai vonó és ütközıkészülékek az elsı vasúti kocsik kétoldalt fatuskós és középen láncos-horgos vonóütközı készülékébıl fejlıdtek ki. A láncos kapcsolat csak laza lehetett, ami a kocsik egymásra futásakor és szétválásakor rángatást eredményezett. Ezen hiányosság kiküszöbölésére kifejlesztették a ma elterjedt csavarkapcsos vonóké szüléket, amely a szomszédos jármő vonóhorgához ugyancsak láncszemmel kapcsolódik, itt azonban mára láncot feszíteni is lehet, mégpedig jobb- és balmenetes csavarorsós szerkezet segítségével Ezzel a szerkezettel az ütközık érintkezéséig össze lehet húzni a jármőveket, és így a rángatás - amely a laza kapcsolatból ered kiküszöbölhetı. A vonóberendezéseknek a mozdony által kifejthetı maximális vonóerıt továbbítaniuk kell. Ezen kívül károsodás nélkül fel kell venniük azokat a többletterheléseket is, amelyek a hosszú vonatok indításakor és fékezésekor, illetve rendezési mőveletek során a lengések és lökések miatt fellépnek. Ütközı
Csavarorsós vonószerkezet
A vasúti pálya és elemei: A vasúti pálya a vasúti közlekedés alapvetı rendszereleme; mindazon létesítmények összessége, melyek lehetıvé teszik a vasúti jármővek közlekedését két adott földrajzi pont között. A pálya rendeltetése a rajta haladó jármővek alátámasztása és vezetése. A vasúti pálya szerkezetileg több részre osztható, mindezen részek együttmőködése biztosítja, hogy a pálya rendeltetésének megfeleljen.
-Felépítmény: A felépítmény a pályatest alépítmény-korona feletti része. Feladata a közlekedı jármővekrıl a sínre átadódó erık rugalmas felvétele, és azok egyenletes elosztása úgy, hogy az alépítményben az maradandó alakváltozást ne okozzon. Részei: -Vágány -Normál nyomtávolságú vasúti pályák: A pálya elsıdleges, a jármővekkel közvetlen kapcsolatban lévı teherhordó szerkezete. Részei: -Sínek: A sín a jármővek hordozására, vezetésére és az ebbıl adódó terhelések átvitelére szolgáló rugalmasan alátámasztott tartó. Leggyakoribb formája a hengerelt acélból készült szélestalpú Vignol-sín. Az egyes vasutak sajátosságai, illetve felépítményfajták szerint többféle sínrendszert használnak.
17
-Aljak: Az aljak feladata a nyomtávolság biztosítása, valamint a sínek alátámasztása és a teher egyenletes elosztása az ágyazatra. Az alj alakja és a vágányrendszer kialakítása szerint lehet keresztalj, hosszalj, vagy magánalj. Az aljak anyaga kezdetben fa volt (talpfa) ez kellıen jó megmunkálható és megfelelı rugalmasságú alátámasztást biztosít. Hátránya a korhadásra, berágódásra való hajlam, illetve a viszonylag magas ár. Kiváló tulajdonságai miatt a faaljak ma is használatosak, elsısorban kitérık és átszelések aljszerkezeteként. Késıbb elterjedten alkalmaztak sajtolt acéllemez, majd betonaljakat. Jelenleg folyópályában leggyakoribb az elıfeszített vasbeton-aljak használata. A sínek gerincének síkja nem függıleges, a sínek a vágánytengely irányában megdöntve helyezkednek el. A síndılést az alj felületének kialakítása, vagy az alátétlemez alakja biztosítja. A síndılés mértéke hagyományosan 1:20, középeurópai vasutaknál az újépítéső pályákon 1:40. -Kapcsolószerek: A vasúti vágány összekapcsolására és leerısítésére szolgáló szerkezetek. A sínleerısítések a sínek és az aljak összekapcsolására szolgálnak. Részeik az alátétlemezek, leerısítıcsavarok, rugalmas leerısítıszerek. A kezdetekben a síneket sínszegekkel erısítették az aljakra. A közvetlen leerısítés fejlettebb változata a síncsavaros leerısítés. Manapság ezek már csak kisforgalmú mellékvonalakon használatosak. A terhelés növekedése miatt késıbb megjelentek a szétválasztott leerısítések, ahol az aljra fektetett alátétlemez van az aljhoz leerısítve, a sínt az alátétlemezhez rögzítik. -Ágyazat: Az ágyazat feladata a vágányról átadódó jármőteher rugalmas és egyenletes elosztása az alépítményre, valamint belsı ellenállásával a vágány irányának, fekszintjének megvalósítása és megtartása. Az ágyazattal szemben fontos követelmény, hogy a pályára hulló csapadékvizet átengedje. Anyaga leggyakrabban éles töréső, idıtálló kemény kızet (zúzottkı), kisebb terheléseknél elıfordul kavics, homokos kavics, vagy teljesen kiégett szénsalak. A pálya jellemzıi A pálya geometriai és erıtani jellemzıi alapvetıen meghatározzák a rajta közlekedtethetı vasúti jármővek tipusát, terhelhetıségét, sebességét. Alapvetı pályajellemzık: -nyomtávolság: -ívsugarak : A pályaívek sugara elsıdlegesen meghatározza a pályán alkalmazható legnagyobb sebességet, illetve a pályán közlekedtethetı jármővek geometriai méreteit. -lejtviszonyok: A pálya emelkedése és lejtése ezrelékben kifejezve. Adott pályaszakasz egyik legfontosabb jellemzıje a mértékadó emelkedı, amely a pályaszakasz járulékos pályaellenállásai (kanyarulati és emelkedési ellenállás) összességének legnagyobb értéke, egyenértékő emelkedésként ezrelékben megadva. -tengelyterhelés: A pálya terhelhetıségének mérıszáma, a jármő egy tengelyén engedélyezett legnagyobb statikus függıleges terhelés.
