Vasúti Érdekegyeztető Tanács december 22

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. december 22.


Munkáltató: Megkérdezném munkáltatói részről, hogy ki szeretné vezetni az ünnepi ülést. VDSZSZ következne a múltkori lezáráshoz képest, ehhez képest azt jelezték, hogy ők nem. Tehát, ahogy a VDSZSZ jelezte, egy viszonylag rövid ülés levezetésére keresnénk vállalkozó szellemű elnököt kiemelt ásványvízadaggal. Ezt tekintsük vállalkozási szándéknak, ráutaló magatartással? Jó. Elnök: Jó napot kívánok mindenkinek. Nagy tisztelettel köszöntöm a VÉT-en megjelent munkáltatót és a munkavállalói oldal képviselőit. A mai napi VÉT-re a munkáltató, illetve az elmúlt VÉT-en a munkavállalói oldal is elfogadta, hogy a Kollektív Szerződés módosításának tervezetét fogjuk tárgyalni. Az a kérdésem, hogy további javaslat van-e a mai napirendre vonatkozóan. VDSZSZ-é a szó. VDSZSZ: Üdvözlök mindenkit. Hát, nem fogadtunk el semmit, szerintem, az elmúlt alkalommal. Hát, a munkáltató kinyilatkoztatásai nem elfogadást jelentenek, legalábbis, számunkra biztos nem. Bérjavaslatot várunk a munkáltatótól, figyelemmel arra, amit már korábban ezzel kapcsolatban előadtunk, nem változott az álláspontunk. Van bérjavaslata a munkáltatónak? Elnök: Kérdezném a munkáltatót… Munkáltató: Napirendi pontokról beszéltünk, tehát most a… VDSZSZ: Van a munkáltatónak bérjavaslata, vagy sincs? Munkáltató: A munkáltató a mai napirendi pontokra vonatkozó javaslatát elküldte, amennyiben a szakszervezet úgy gondolja, hogy napirendre kívánja tűzni a bértárgyalást, napirendre tűzheti. VDSZSZ: Egy napirendi javaslatunk van, a bértárgyalás, és várom hozzá a munkáltatónak a javaslatát. Van, vagy nincs? Mi megtettük a mi javaslatunkat, a követelésünket a munkáltató elétártuk, nem egyszer, nem kétszer, és a munkáltató még a füle botját nem mozgatta rá, azon túl, hogy mínusz 3%-ot kínál. Változott az álláspontja, vagy sem? Munkáltató: Napirendi pontok megtárgyalásáról beszélünk jelen pillanatban, és nem vallatásról. VDSZSZ: Kérdeztem, nem vallatás. Vallatni máshogy szoktak, úgy tudom. Vallatni máshogy szoktak. Hát, én sem, azért mondom. Na, jó. Ha nincs, akkor elmegyünk, az a helyzet.

1


Munkáltató: Nem szeretnél részt venni a mai tárgyaláson, tudomásul vesszük, de ne keres hozzá indokokat. VDSZSZ: …nem veszünk részt, Mariann. Nem veszünk részt. Hát, hogy gondoljátok? Hogy gondoljátok azt, hogy a Kollektív Szerződés egyébként minden lényeges pontjába beleturkáltok úgy, hogy elnyomorítsátok tovább a munkavállalókat? Ez inszinuáció egyébiránt. Nem erről van szó. Arról volt szó, hogy változatlan tartalommal meghosszabbítjuk, és az időtartamon vitatkozunk. A fix összegű tételeket átvesszük, és ennyi. Ehhez képest tartalmi változások hemzsegnek benne. Nem fogjuk most ezzel tölteni az időt, egyszerűen azért nem, mert a bér sokkal fontosabb. A Kollektív Szerződés meg, ráér. Az, hogy januártól viszont mennyi lesz a vasutasok bére, az kevésbé ér rá. Nem leszünk ebben partnerek, az a helyzet. A ti kis politikai sakkjátszmátokból felejtsetek ki minket. Munkáltató: Hát, papagáj helyett újra meg tudom ismételni, amiről az elmúlt két alkalommal megbeszéltük, hogy a Kollektív Szerződés tartalmi részeit tárgyaljuk végig, és január elején kapjátok meg a bérfejlesztésre vonatkozó javaslatot, és arról volt szó, hogyha 15-éig meg tudunk benne, állapodni, akkor a januári bérkifizetésre február elején ugyanúgy meg tudjuk tenni. Erre a múltkor kifejtetted, hogy tegyünk javaslatot, de egyébként sem fogja aláírni a VDSZSZ a bérmegállapodást, akkor nem tudom, hogy miért is kellene egyfajta zsaroló taktikának engedni. És egyébként meg, mondd meg, hogy nem óhajtasz Kollektív Szerződést a munkavállalóknak, mert ha nem kívánsz a Kollektív Szerződésről tárgyalni, akkor azt úgy értékelem, hogy te nem vagy érdekelt abban, hogy megkössük a Kollektív Szerződést, és akkor a VDSZSZ kíván legalább 10%-ot elvenni a munkavállalóktól, hiszen a Kollektív Szerződésben foglalt juttatásokat nem kívánod a munkavállalóknak nyújtani. VDSZSZ: Mondtam, hogy jó szórakozást, Mariann. Elnök: Akkor, azt gondolom, hogy folytatni kellene a VÉT ülését. Bejelenteném, hogy a Vasutas Dolgozók Szabad Szakszervezete 13,18-kor távozott a VÉT ülésről. Azt gondolom, hogy amennyiben a felek óhajtják, akkor természetesen, az átküldött napirendre vonatkozóan, tehát a MÁV Zrt. Kollektív Szerződés módosítását, azt gondolom, azért lehetne tárgyalni, akár érdemben is. Úgyhogy, akkor megkérném a munkáltatót, hogy szíves… amennyiben egyébként napirend előtti van, természetesen, napirend előttire mód és lehetőség lesz, és akkor kérném a munkavállalói oldalt, vagy ha a munkáltatónak van napirend előtti, szíveskedjen megtenni. Vasutasok Szakszervezete. Munkáltató: Szerintem, akárhogy is nézzük, ez nem VÉT most már, tehát ebben a formában. Úgyhogy, azt javasolnám, hogy ha és amennyiben a tárgyalópartnerek úgy gondolják, akkor menjünk át konzultációba, és akkor konzultáció formájában, amennyiben úgy gondoljátok, hogy érdemes arra a Kollektív Szerződéstervezet, amit átküldtünk, akkor azt tárgyaljuk végig. De, annak a fajta zsaroló taktikának, ami továbbfolytatódik a tavaly év végi tárgyalásokhoz kapcsolódóan, nem fogunk engedni. Tehát, ha és amennyiben nem tudjuk kitárgyalni a Kollektív Szerződést, akkor nem lesz

2


Kollektív Szerződés, és akkor majd meg lehet magyarázni, hogy ki vett el, mennyi pénzt a munkavállalóktól, és milyen címen. Elnök: Köszönöm szépen. Én is úgy gondoltam, hogy nem VÉT keretében, hanem természetesen konzultáció keretében. De, ettől függetlenül, úgy gondolom, hogyha a VSZ el kívánja mondani, amit a VÉT-en napirend előtt el szeretett volna, vagy más szakszervezet, azért ezt elmondhatja. VSZ-é a szó. VSZ: Tisztelettel köszöntök mindenkit. Nyilván, minden szakszervezet eldönti, hogy milyen felelősséggel ül az asztalhoz le, és tárgyal. Számomra csak egy megjegyzést, és elnézést, hogy az a szakszervezet, aki távozott, háta mögött mondom ezt a történetet. Picit álságos ez a magatartás, hogy az ő szóhasználatukkal éljek, hiszen a Gépészeti Zrtnél a tegnapi napon, bérfejlesztés nélkül, Kollektív Szerződést írt alá az alelnök kollega. Fontosnak tartjuk magunk részéről is a Kollektív Szerződés tárgyalását, és azért is furcsállom, mert a Gépészetnél olyan aláírás történt, hogy függ a MÁV-os számoktól, akár a VBKJ vonatkozásában, akár különböző elemektől. Tehát, ha valamire kellene koncentrálni, akkor az itteni tárgyalásokra kell annak érdekében, hogy ott minél jobb legyen a megállapodás, ami kollektíverejű megállapodás köttetett. Ezt csak kitérőként szerettem volna, mondani, de nyilván, mindenki ezt majd értékeli. Vannak ettől fontosabb dolgok is még egyébként, túl azon a Kollektív Szerződésen. Elnök: …hogy térjünk vissza az eredetihez. Igen. Azt gondolom, hogy érdemes volt, tisztázni, hogy a két ünnep között senki nem óhajtja egyébként a szabadságát föláldozni arra, hogy bejöjjön, és itt adott esetben újabb kivonulásokat nézzen végig. Elnézést, mint levezető elnök, azért ezt hadd mondjam el. Mindenkinek az az érdeke, hogy érdemben folyjon tárgyalás. Tehát, én visszaadnám a VSZ-nek a szót a napirend előttire. Köszönöm szépen. VSZ-é a szó. VSZ: Köszönöm szépen, Elnök úr. Napirend előttiekben. Hát, az elmúlt napok eseménye szokatlan módon, mintha a MÁV nem várta volna, hogy lesz tél idén, rengeteg káoszt okozott, és azt gondolom, hogy ez jellemző volt egy csomó olyan területre, nemcsak a tegnapi hó miatt volt káosz itt, a vasút vonatkozásában, hanem egy sor dologban. Azt gondolom, hogy azok a szervezeti intézkedések, amelyek 2009-ben akár a számvitelnél, akár a humánnál, vagy a vasút bármelyik területét mondom, kis fejetlenség, zűrzavar tapasztalható. És úgy tűnik, hogy ezeknek felelőse ma már nagyon nehezen tetten érhető. Első alkalom volt, hogy kipróbáltuk, hogyha nem kérünk téli felkészüléssel kapcsolatosan tájékoztatót a VÉT-en, akkor valójában, ha lesz tél, akkor mi fog történni. Hát, sajnáljuk, hogy nem kértük, mert ha még föl lett volna készülve, akkor nem tudom, hogy mi lett volna. Ma ezt megtesszük, mert nyilván, szeretnénk a munkáltatót arra kérni, hogy kapjunk tájékoztatást a tekintetben, hogy hogy volt itt megszervezve a hó ügyelet. Az elmúlt VÉT-en beszéltünk arról, hogy vannak szolgálati helyek, ahol még az oktatótisztet is hó ügyeletre vezénylik, csak pénzt nem adnak hozzá. Számunkra úgy tűnt, hogy lehet, hogy oktatótisztek vezényelve voltak hó ügyeletre, meg nem tudom én, még milyen munkakörökbe, de hát ezt gondolom, bemutatjátok, csak munkás nem volt. Olyan ember nem volt a vasúton, aki a havat lapátolja, aki azokat az eszközöket megjavítsa, melyek törhetnek. De az önmagában tragédia, hogy emberek sokasága, információk vonatkozásában, nem tudta, hogy mikor, hová, milyen irányban, meddig mennek a vonatok, tehát tájékoztatási kötelezettség,

3


mint ilyen, az utazóközönséggel szemben, ez nulla volt, vagy talán még ettől is rosszabb. Az, hogy emberek sokasága, családok igyekeztek föl, Budapestre, vásárolni, aranyvasárnap, és azt se tudták, hogy meddig érnek el, vonattal, nyilván ebben a társasági szintű koordináció hiányossága is fölvethető, hiszen nem tudta a jegyvizsgáló megmondani, hogy tényleg megy-e ez a vonat, hová megy, a forgalmi szolgálattevő hasonló módon nem tudott reagálni ezekre a kérdésekre, tehát mi mindenféleképpen szeretnénk kérni a következő alkalomra, hogy a munkáltató mutassa be, hogy hol, milyen ügyelet volt elkészítve, kik voltak abba belevonva, mekkora létszám volt az ügyeletbe belevonva, illetve hogyan volt ez az egész téli felkészülés előkészítve. Természetesen a káoszra való gondolat, az ugye, az előbb már említettem, nemcsak a hó miatt, hanem egyéb, más szervezési intézkedésekre is vonatkozik, és azt kérjük, hogy a munkáltató állítson le minden olyan intézkedést, amely folyamatban van, akár a humánszolgáltató területén mondok bármit, hogy továbbra is ne fokozzátok ezeket a káoszokat. Illetve, azokat az elképzeléseket, amik még műhelymunkában vannak. A következő kérdésem az lenne, tisztelt Igazgatóasszony, hogy van-e olyan levél, ami általad is aláírt, és több más vasúti vezető aláírásával szerepel. A mellékvonalakkal kapcsolatban kötöttünk egy megállapodást, hogy állagmegóvást kell rajta megőrizni, és állítólag van egy olyan levél kint, és azt sajnálnám, hogy ez igaz lenne, hogy a te aláírásod is szerepel, amiben az van leírva, hogy föl kell szedni a váltókat, el kell takarítani a felvételi épületeket ezeken a vonalszakaszokon. Én kérlek, hogy cáfold meg ezt a levelet. Bízom benne, hogy nem igaz ez a levél létezése. Azt szomorúnak tartanám, hogyha egy ilyen levelet be tudnánk majd mutatni neked a következő tárgyaláson. Az elmúlt alkalommal… melyik része volt nevetséges, Igazgató asszony? Szerintem, ha létezik ilyen levél, biztos, nem fogsz mosolyogni. De, majd meg fogod… mondhatom a következőt? Természetesen, a képességed tudom, hogy tudsz figyelni, de azért megvárom türelemmel. A következő ilyen, az elmúlt alkalommal, a humánszolgáltatóval kapcsolatban fölvetettünk egy információt, dicsértük, hogy kedvesen elbeszélgettél az emberekkel, és kedvesen a hátuk mögött állva, odaadtál egy nyilatkoztató papírt, amiről majd valamikor nyilatkozni kell nekik. Így van. Ezért hozzátettem, hogy kedvesen, mosolyogva adtad át nekik. Azonban, azt a hiányérzetet elmondtuk, hogy számtalan elemében, azt gondolom, hogy valamilyen megállapodásnak kell lenni a tekintetben, hogyha feltéve, de nem megengedve, továbbra is fokozni akarjátok ezt a szervezési káoszt, amit itt okoztatok az elmúlt években. Ez a Kugler-féle irányvonalra gondolok, természetesen. Ha ezt tovább akarjátok fokozni, ezt a káoszt, akkor feltéve, de meg nem engedve, akkor a humánszolgáltatók valamikor majd nyilatkoznak, hogy Budapesten akarnak dolgozni, vagy nem. E tekintetben azonban, azokat a feltételeket, amiket hozzátettünk, nem látjuk visszatükrözni. Egy hét eltelt, és mintha ebben nem történt volna semmi. Hát, valószínűleg ez megint az, hogy a tyúk vagy a tojás. Tehát, ők addig nem tudnak nyilatkozni, míg nincsenek azok a feltételek hozzátéve, amik esetén esetleg mozdulnának. Szeretnénk tájékoztatást kapni arra vonatkozóan is, hogy az orvosi vizsgálatokkal fölmerült gondok és problémák hogyan állnak. Igazgatóasszony, tudsz-e ezzel kapcsolatban valami újabb információt és hírt mondani? És hát a… természetesen, meg fogom ismételni, hogyha gondolod, mindegyiket, de… humánszolgáltató, téli forgalommal kapcsolatban… és a következőt szeretném megkérdezni, hogy a MÁV Zrtnél, vezetői szinten, prémium kifizetés történt-e, és történni fog-e a 2009-es évre vonatkozóan. Ha igen, akkor természetesen, ezzel kapcsolatban szeretném azt is megkérdezni, hogy a munkavállalók részesülnek-e hasonló formán, elismerésben.

4


Mondjuk, év végén kíván-e a munkáltató valami jutalmat a munkavállalóknak is, 2009es évi munkájuk érdekében, elvégzett munkájuk eredményeképpen, megbecsülésük jeléül valami jutalmat folyósítani. És még egy lesz a Gyula részéről. VSZ: Tisztelt Igazgató asszony, a szakszervezetünk birtokába jutott információk alapján Budapest, Ferencváros csomópont vezetője bruttó százezer forintot meghaladó helyettesítési díj kifizetését eszközölte a szeptemberi hónapban vezetői munkakörben. És ez azért háborít föl minket, mert egyrészt ugye, folyamatosan, a helyettesítési díj kapcsán már elég komoly vitákat folytattunk az Igazgató asszonnyal, illetve a Jogi Osztállyal, és ugye, ott az volt az álláspont, hogy azonos munkakörben nem jár helyettesítési díj. Lám, ennek dacára, Ferencvárosban a vezető mégis megtette egy tollvonással, és egy olyan összeget, ami minket abszolút fölháborít. A másik része, ami igazán, hát, helytelenítjük, illetve tényleg felháborítónak tagjuk, hogy a tagjaink, akiknek valóban járna helyettesítési díj, mert más munkakört helyettesítenek, párhuzamosan, az elvégzett feladatokkal kapcsolatban, a párezer forintos kifizetésért egyeztető tárgyalásokat és bírósági eljárásokat kell kezdeményezni. Hogy van ez? Etikus ez Igazgatóasszony szerint? Köszönöm. Elnök: Kérdezném, hogy más munkavállalói oldalról van-e, akinek napirendi előtti? Ha nincs, akkor a munkáltatónak megadnám a szót a válaszra. Munkáltató: Jó. Tehát, akkor a téli felkészüléssel kapcsolatban. A szakmai területek felé továbbítom a felvetett kérdést. És az egy kérés, kérdés, hogy a következő, januári tárgyalást ezzel kezdjük, hogy akkor meghívjuk őket, hogy számoljanak be, hogy mi történt és hogyan? Jó. Ezért kérdezem, hogy akkor ezt egy napirendi pontra tűzzük, a január… nem. Nem kell. Jó. Akkor… Elnök: Elnézést, a VSZ szót kért közben. VSZ: Természetesen, érdekegyeztetés keretében szeretnénk lefolytatni ezt az egyeztetést. Ez lehet a következő is, természetesen. Gondolom, addigra a munkáltató fölkészül rá. Télen kell, vagy a telet megelőzően szoktunk téli felkészülésről beszélni. Természetesen, aki nem akar részt venni az érdekegyeztetésben, mint az előbb látott, már a Kollektív Szerződés dolgában is kivonult, legföljebb nem jön el erre az érdekegyeztetésre. Mindenkinek majd a maga vérmérséklete szerint áll ehhez a kérdéshez. Munkáltató: Jó. Tehát, akkor jegyeztük. A következő alkalommal a téli felkészülés, illetve a 2009. XII. 20-án esett hónak a kérdéseivel kapcsolatosan. Mellékvonallal kapcsolatosan. Van egy levél, de megnézzük. Az István olvasta el, én csak aláírtam. Munkáltató: Még az előző napirendi ponthoz, vagy kérdéshez annyit szeretnék föltenni, hogy 2008-ban, úgy tudom, a szakma adott tájékoztatást a téli felkészülésről, és az első hó 2009 januárjában, akkor sem volt következményektől mentes. Ez, azt hiszem, mindenhol az első hó, ezt meg lehet figyelni, sajnos ilyen problémákat okoz. Most kicsit nagyobb volt. A mellékvonalak kérdésével kapcsolatban egy olyan levél került aláírásra, ami azt tartalmazza, hogy a különféle szakterületeknek milyen intézkedéseket, és milyen technológiai irányelvek mentén kell megvalósítani a jövő év

5


január 31-éig a mellékvonali technológiák kialakítását. Ebben olyan nem volt, hogy állomásépületeket el kell takarítani, olyan sem volt, hogy váltókat ki kell szedni. Az benne volt, hogy milyen formában kell, vagy javasolja a Forgalmi Igazgatóság, vagy Főosztály, a forgalom lebonyolítását. Tehát, gyakorlatilag ez volt leírva benne. De, az, hogy teljesen föl kell szedni, pályát és az állomásépületeket, ilyen nem volt. Köszönöm. Munkáltató: Jó. Gondoltam, hogy delegálom a feladatokat. Na. A következő, a humánszolgáltatóval kapcsolatosan felmerült kérdés. Tehát, azt, ahogyan a múltkor is elmondtam, illetve a kollégáknak is elmondtam szépen, kedvesen, nyugodtan gondolják át, január 15-ig jöjjenek vissza, mondják el, hogy tudom vállalni, nem tudom vállalni. Akkor tudom vállalni, hogyha. És akkor tudjuk, hogy hány főre, milyen megoldást, milyen formában. Március 15-ig van alkalmunk kialakítani a feltételeket, de mivel voltatok kedvesek megakadályozni októberben, hogy ne nyilatkozzanak, ezért még változatlanul sem tudjuk, hogy ki igen, ki nem, ki kicsit igen, ki nagyon igen szeretne jönni. Tehát, gyakorlatilag beszélgetni lehet. Én azt szeretném, hogyha a kollégák beszélgetnének velem, vagy a kollégáimmal, és elmondanák, hogy mi az, ami őket érdekli, mi az, ami az ő kérdésük, és mi az, amit a továbbiakban együtt tudunk tenni. Félórán keresztül tettem föl azt a kérdést, hogy van még valami kérdés, van még valami, szeretnének valamit? Nem szerettek volna. Akkor, ha szeretnének, akkor szóljanak, és meg fogjuk beszélni. De hát azt akartam, direkt, hogy észleljem, tudjam, hogy mik azok a feltételek, mik azok a formák. Volt, aki kerekperec megmondta, hogy nem, őneki olyan a családi háttere, hogy nem tudja. Az, aki gondolkodik, annak meg azt kértük, hogy mondja meg, hogy akkor mi az, amin gondolkodik, és milyen feltételei vannak. Tehát, én azt gondolom, hogy semmi nem történt, január 15-ig mondanak valamit a kollégák, az is mondás, hogy tudom vállalni akkor, ha, vagy ezt, vagy ezt, vagy ezt kérem hozzá. És akkor azt tudjuk mérlegelni, hogy milyen feltétellel, hogyan és milyen módon tudjuk teljesíteni. Orvosi. Sokat foglalkoztunk azóta is az orvosi vizsgálatok rejtelmeivel. Megtudtuk azóta, hogy van út a falon túl is. Tehát, ha és amennyiben a múlt héten hétfőn állítólag elfogadást nyert a Vasúti Törvénymódosítás, és a Vasúti Törvénymódosításban felhatalmazást ad a… lehetőség van arra, hogy a kormányrendeletben, amely megjelent, felhatalmazzák a Vasútegészségügyi Kht-t, tanúsító szervnek. Tehát, következő lépésben a kormányrendeletet kell módosítani, amiben, a kormányrendeletben most már belekerülne az a szöveg, hogy akkor tanúsító szervezet a Vasútegészségügyi Kht, és ettől a pillanattól kezdve nem kell a Ket. szerint 22 munkanapot várni, meg 15 napon keresztül jogerőre emelkedni, meg egyéb ilyen gyötrelmeket csinálni, hanem egyszerűsített formában, mint a polgári jogosítványnál, amikor elmegyünk, orvos megvizsgál, azt jogerőre emelkedik, hogy megvizsgáltak. Tehát gyakorlatilag ez a következő tennivaló, ezért mi kértük rendkívüli sürgősséggel, hogy a kormányrendelet módosítását így, hogy a Vasútegészségügyi Kht. a kijelölt tanúsító szervezet, tegyék meg. Úgyhogy, egy dologra jó volt az egyeztetés, rájöttünk, hogy mint MÁV, vagyunk még leginkább beljebb a történetben. Tehát, az összes többi közlekedési vállalatnak halvány fogalma sincs, hogy hogy kezdjenek hozzá ez az ügynek a megoldásához. Úgyhogy, azt hiszem, hogy ez mindenképpen szükséges, illetve hát, ahogyan elmondta a Minisztérium, hogy számos észrevétel és módosítási javaslat van, tehát valószínű, hogy a kormányrendelet módosítással, tehát ez a 203-as kormányrendeletnek a módosításával kapcsolatban a szokásos egyeztetéseknek is meg kell majd történni, tehát ez lesz a következő lépés. Ennyire bírtunk, jutni. Egyeztettünk a Kht-val is, hogy egyszerűsített eljárás keretében fogadják már be a papírokat,

6


elküldtük a táblázatokat, most már a februáriak is ott vannak. Adjuk nekik a következő időszakot végig. Csak most már az a történet, hogyha, és mondjuk, például most elküldjük a márciusiakat is igényelni, tehát a márciusi orvosira is, hogy menjenek az emberek, egyrészt a Kht-nál van, úgy látjuk, igen komoly, szűk kapacitás, tehát, hogy nem tudják feldolgozni e szerint az eljárás szerinti folyamatot, egyrészt, másrészt pedig, most illetékköteles, de ha tanúsító szervként kinevezik a Kht-t, akkor viszont szolgáltatási díja lesz, és annak lesz egy ára. És akkor az egymás közötti viszony, hogy meddig, mit kell csinálni, meg fizetni, úgyhogy az érdekes. Egyébként minden héten növekszik az, hogy miért kell még pluszban fizetni. Ez az orvosi. 2009 év végi jutalom és a prémiumértékelések az üzleti év lezárását követően történnek meg, tehát a 2009-es évet 2010. március 31-ét követően értékelik. Tehát, hogyha ez a kérdés volt, hogy akkor itt mi történik. A munkavállalókkal kapcsolatos egyéb kifizetés, ami volt mondjuk, két évvel ezelőtt, a bérmegállapodásban, tavalyi évben sem került bele. Se tavaly, se tavalyelőtt nem volt ilyen, és gyakorlatilag nincs is lehetőségünk egyéni kifizetések eszközölésére. Az érdekegyeztetés előtt tíz perccel, jutott tudomásomra, hogy van olyan cég, ahol ilyet tesznek. Azt nem tudom, hogy milyen alapon, de a MÁV-nál nem tudunk ilyet fizetni. És bruttó százezer forintot meghaladó helyettesítési díj. Köszönjük a felvetést. Ha és amennyiben ez így van, akkor ez felelősségre vonási kérdést von maga után. Köszönöm. Elnök: VSZ-é a szó. VSZ: Az időszakos orvosi vizsgálatra kapott választ, azt köszönettel vesszük, reméljük, hogy kerekebb lesz ez a történet, és mindenki megnyugvására szolgálnak azok a rendeletek, amik még hátravannak. Hát, a humánnal kapcsolatban jó lenne azért tisztán látni. Egy picit ellentétes információk vannak a birtokunkban. Én nem voltam jelen, tehát feltételezem, hogy az Igazgató asszony úgy mondja el, ahogy ott történt, de a munkavállalók meg, úgy élték meg, hogy amit ők kértek, arra az Igazgatóasszony azt mondta, hogy hát, ez sincs, meg az sincs, meg arra sincs lehetőség. Most, hogyha van egy megállapodás e tekintetben, hogy ha és amennyiben valaki onnan eljön, akkor kapni fog IC felszállót, biztos vagyok benne, hogy erre mód és lehetőség van, hiszen állítólag hatszáz darabot rendelt a START Zrt-től a MÁV Zrt. Szerintem, az a pár munkavállaló kaphat IC felszállót, ha csak ez az akadálya neki, vagy a munkásszállás, vagy a szállás költsége. Munkáltató: …mert itt kezdődik. Azért mondom, hogy jó lenne olyannal, aki ott volt, helyben, és hallotta. Ugyanis, az volt a mondás, hogy arra, hogy valaki hétfőn jön, és pénteken megy, arra az IC felszálló nem éri meg, mert egyszerűbb, hogyha megvesszük az IC pótjegyet. Tehát, arról volt szó, hogy van néhány felszálló, és többet rendeltünk, direkt erre való tekintettel, hogy legyen a munkavállalóknak. De, tudni kell, hogy az IC felszálló, az nem munkába járáshoz használható történet, hanem munkavégzés céljából történő utazáshoz. Tehát, így kapjuk a START-tól. Tehát, egyrészt, van többlet rendelve, másrészt arról volt szó, hogyha véletlenül mindenki egyszerre kell, hogy utazzon, akkor pedig el lehet számolni az IC pótjegyet. Tételesen meg volt nekik minden egyenként válaszolva. Úgyhogy, szerintem, ne untassuk a többieket, én azt tételesen el tudom neked mondani, akár tanúkkal is, hogy pontosan mit mondtam. Az egy dolog, hogyha a kollégák egymás között beszélgetnek, meg húzgálják a szájukat, hogy nem értem oda félnégyig. Én mondtam, hogy nem kötelező megvárni, és valaki

7


ennyit nem áldoz a saját sorsára, és csak azt nézi, hogy mikor megy már a vonat, és mikor mehetne kifelé, és úgy figyel oda, akkor ez lesz a következménye. Elnök: VSZ-é a szó. VSZ: Biztos, nem unják a többiek, mert nekik is, gondolom, a jelenlévő szakszervezeteknek biztos vannak szakszervezeti tagjaik ezekben a munkakörökben, meg hasonló munkakörökben lehet, hogy vannak. Lényegtelen. De, a Vasutasok Szakszervezetének van, és szerintem, ez ebből a szempontból nekünk egy fontos ügy. Miért nem lehet hasonló megállapodást kötni, mint a Gépészeti Zrt-nél például, az Északi Járműjavító letelepítésével kapcsolatban egy nagyon korrekt, tisztesség megállapodást kötöttünk. Ha ezek a mondatok, amiket itt, most elmondtál az érdekegyeztető asztalnál, rögzített formában megjelennek, akkor minden szóbeszédnek nincs jelentősége. Szerintem, rögzíteni kellene ezeket, amiket most elmondtál, és akkor onnantól kezdve nem kellene nekünk itt, az érdekegyeztető asztalnál erről beszélni. Lehet ezt utasítás formájában is. Egy levél, gondolom, a kollegáid segítenek megírni, és akkor, ha te kiadod ezt a rendelkezést, akkor lehet, hogy meg is könnyíti a jelentkezőknek a lehetőségüket. A mellékvonalakkal kapcsolatban, amit elmondtál, lehet, hogy ez így van, gondolom, hogy ezt szeretnénk megtekinteni, nincs akadálya, hogy eljuttassátok hozzánk, és akkor mi is megnyugszunk a tekintetben, hogy valóban nem a váltók felszedését rögzítették benne a szakértő kollégák, illetve a felvételi épületek eldózerolását. Tehát, ha lennétek szívesek, akkor ezt küldjétek meg nekünk, elektronikus formában. Nem a hó a probléma, hanem a hó kezelése. Mert azt a gyerekek szeretik, hogy esik a hó, mi a vasúton kevésbé, mert ez nekünk többletmunkát jelent, hanem, hogy abszolút, de felkészületlen volt a munkáltató e tekintetben, holott hó ügyeleteket tartott. És mi erre szerettük volna megkérdezni, hogy hol voltak hó ügyeletesek, mennyi ember volt, van-e létszám. Olyan információk jelennek meg, olyan nyilatkozatok a médiában, hogy vasutasként egyébként szomorúak szoktunk lenni mi, vasutasok. Ezt csak azért mondom. Én azt gondolom, hogy azt, amit te említettél, ott januárban mozgás is volt ebben a témakörben. Azt elfelejtetted hozzátenni, hogy ugyan, volt egy téli felkészülésre való érdekegyeztető fórumon egy tájékoztató, januárban esett le a hó, valóban igazad van, az is okozott egy káoszt, de ekkora szervezetlenség talán akkor sem volt. Ott azért, a mostani, az fölül überelt szerintem, minden idők felkészületlenségét. De, ott annak voltak következményei is. Azt elfelejtetted hozzátenni. Mert, így kerek a mondat, hogy annak nyilván felelősei is voltak, és azok mozdultak is ebben a témakörben. Köszönöm szépen. VSZ: Igazgató asszony, köszönöm a választ a helyettesítési díj kapcsán, igenis, várni fogjuk a kivizsgálás eredményét, mert bizonyítékaink vannak. Köszönöm szépen. Elnök: Akkor, ezzel a napirend előttieket lezárnám, és áttérnénk arra megadott napirendi pontra, amit a munkáltató átküldött, vagyis a MÁV Zrt. Kollektív Szerződés módosításának a tárgyalására. Egy kérdésem volna a felek felé, hogy milyen formában menjünk ezen végig. Bízzunk benne. Én is azt gondolom, hogy az első betűtől kezdve, mindenki, amikor észrevétele van, akkor jelzi, és annak megfelelően akkor meg fog szólalni, és rögzítve lesz, illetve a munkáltató, ha változtatott, akkor azt kérjük, jelezze. Munkáltatóé a szó, és akkor megkezdenénk a Kollektív Szerződés tárgyalását. Parancsolj.

8


Munkáltató: Bocsánat, még mielőtt nekifogunk, azért egy kérdést tisztázzunk, mert az úgy rendben van, hogy átmentünk konzultációba, de elkezdjük most pontról pontra, tételesen átbeszélni az egészet. Ha uram bocsá’ véletlenül előkerül vagy most, vagy a jövőben a VDSZSZ, akkor kezdjük elölről? Mert akkor olyan túl sok értelme nincs a történetnek. Hát, ha nincs jobb dolgotok ma délutánra, kezdjük. Köszönöm. Elnök: Én is azt gondolom, mint levezető elnök, azért annyit kell mondanom, most föl lehet állni, és el lehet menni, de ezt akkor is le kell tárgyalni, és előbb-utóbb a végére kéne érni. És hogyha egyébként az adott szakszervezet minden egyes alkalommal föláll az asztaltól, elmegy, akkor ez a Kollektív Szerződésmódosítás nem lesz letárgyalva, és kérdés, hogy lesz-e majd Kollektív Szerződés egyébként február 1-jétől. Tehát, én azt javasolnám a feleknek, hogy tárgyalják le, aztán majd utána meglátjuk, hogy mi történik vele, de ezt mindenképpen meg kellene csinálni a munkavállalók érdekében, és azt gondolom, a MÁV érdekében is, hogy Kollektív Szerződés mellett legyen február 1-től a foglalkoztatás. Köszönöm. Munkáltatóé a szó. Munkáltató: Még, mielőtt az Elnök úr által javasolt metódusban elkezdenénk végigmenni, két dolgot szeretnék mindenképpen mondani elöljáróban. Tekintettel arra, hogy ez egy szerződéses ajánlat, úgy korrekt, hogy egy olyan dolgot itt a kolleganő segítségével találtunk benne, ahol olyan hosszasan sikerült szerkeszteni a 70.§-t, hogy nem minden ujjperc levágása esetén jár természetesen, ötmillió forint nem vagyoni kártérítés, hanem 79%-os egészségkárosodás kell. Ott a szám kiesett belőle. Ezt szeretném mondani, mert így korrekt a dolog. Tehát, annyi van, csak most a szövegben, hogy maradandó egészségkárosodás, tehát az 79%-ot meghaladó, természetesen, mint ahogy eddig is. A másik dolog meg, amiben még az ünnepek alatt egy pici utána olvasás szükséges. A múltkor én bátorkodtam mondani valamit az 1-es számú melléklet kapcsán, amit többek között Meleg alelnök úr elég élesen visszautasított. Szeretném jelezni, hogy egy komoly szakdolgozat van születőben, az 1-es melléklet őstörténete, 2000-ig visszanyúlóan, hogy hogyan lett az 1996-os melléklet végrehajtva. Én szeretném kérni a munkavédelem és a munkabiztonság iránt elkötelezett érdekvédelmi kollegákat, hogy esetlegesen itt az ünnepek csendjét kihasználva, lehet esetleg egy picikét ennek a témának, nem baj, ha többen értünk hozzá, én megtettem, és az ünnepek után ezzel mindenképpen szeretnénk, hogyha foglalkoznánk. Tehát, csak elöljáróban annyit akartam mondani, hogy valóban, nem biztos, hogy tudjuk közösen, hogy mihez ragaszkodunk az 1-es melléklet kapcsán. Ezt változatlanul szeretném fönntartani. Egy régi miniszteri rendelet végrehajtására lett aláírva 2000 és 2001-ben. Ennyivel tartoztam, én vettem a fáradságot, és próbáltam megtanulni ennek a hátterét. Következő alkalomban, vélhetően januárban, erre vissza fogunk térni. Ennyi lett volna a két kiegészítés, és akkor szerintem, mehetünk a javasolt módszerrel. Mondhatom akkor? Elnök: Igen, a munkáltatóé a szó, és akkor menjünk végig rajta. Munkáltató: Jó. Tehát, a preambulumban ugye, van egy 2010. december 31-es javaslat, ugye, ez jelen pillanatban, mint egyfajta ajánlatként értelmezendő. 1.§ ehhez van idomítva, illetve hát, jelen állás szerint ugye, hatályba lépett a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló jogszabály, ami nemcsak a 188.§ (1) bekezdése szerinti vezetőket, hanem a 188/A.§ szerinti munkavállalókat is, a Munka

9


Törvénykönyve alapján kirakja a Kollektív Szerződés hatálya alól, ennek az átvezetését tettük meg. Elnök: VSZ-é a szó. VSZ: Mi javasolnánk a 2010. december 31-ei dátum helyett egy hosszú távú, kiszámítható és nyugodt időszakot, és ennek érdekében egy 2012. december 31-ét javasolunk. Elnök: PVDSZ-é a szó. PVDSZ: Mi határozatlan idejű Kollektív Szerződést javaslunk, egy éves felmondási moratórium mellett. Ez az egyik. A másik, ugyanezzel a tartalommal, nem módosítani szeretnénk a Kollektív Szerződést, hanem egy új Kollektív Szerződést kötni. Be szeretném jelenteni, hogy a PVDSZ azzal a szöveggel nem fog aláírni Kollektív Szerződést, mint tavaly. Meggyőződésünk szerint, ha az a mondat, hogy a módosításokkal egyetért, nem szerepel, pusztán az aláírásunk van rajta, az tartalmilag ugyanazt takarja. Tehát, ehhez a formához fogunk ragaszkodni. Most akkor ezek után az 1.§-t illetően. Az 1.§-ban részünkről nincs probléma. Azt szeretnénk tudni, hogy a MÁV, tehát a jelenlegi tulajdonosi döntések alapján a 188/A.§ hatálya alá tartozó vezetői munkakörök jelen pillanatban melyek, a MÁV-nál. Köszönöm szépen. Elnök: Munkáltatóé a szó. Munkáltató: A munkáltató nem fog aláírni három évre vonatkozó Kollektív Szerződésmódosítást. Tehát, mintahogyan ezt az elmúlt években, szervesen megtapasztaltuk, a munkáltató egyéves Kollektív Szerződéshosszabbításban érdekelt, és kifejezetten azért, mert számos, más megállapodásunk is 2010. december 31-ig érvényes. Tehát, ezért is ragaszkodunk a 2010. december 31-hez. 2010 évet, és annak a feltételrendszerét jelen pillanatban azért már 98%-os homályban, mármint 98%-ig előrelátjuk, némi homállyal azért. Tehát, így lehet látni a változtatási hajlandóságot. Tehát, a javaslatunk 2010. december 31. Először. Másodszor, az, hogy ki írja alá, vagy hogyan írja alá, az pedig az érdekképviseleteknek a döntése. Jelen pillanatban, ha így van, bölcs belátás, ha módosítást írunk alá, akkor annak megvannak a kötelező aláírói, ha nem módosítást írunk alá, hanem, új Kollektív Szerződést kötünk, akkor annak is megvannak a kötelező aláírói. A kettőben jelen pillanatban nincsen egybevágósági feltétel, tehát van egy közös halmaz, el lehet ezen dilemmázni, de ez szerintem, attól fog függni, hogy a tárgyalás során mi történik. Ha három szakszervezettel sikerül megállapodni a módosításban, akkor módosítás, ha egyetértés nélkül is, tehát akkor teljesen jól fogalmaztál… igen. Így van. Tehát, ha pedig új Kollektív Szerződést írunk alá és nem módosítást, akkor pedig vannak más szakszervezetek is, akik reprezentatívnak ítéltettek, bíróságon, vagy reprezentatívnak tartják magukat, tehát gyakorlatilag ennek megfelelően tudjuk. 188/A.§, az pedig egy 2004-es alapítói határozat határozta meg, első körben, ezt követően változott a MÁV-nak a szervezete. Jelen pillanatban azon munkakörök felelnek meg ennek, akik a 175/2009-es kormányrendelet szerint a honlapon is ékeskednek, közzé vannak téve, ki vannak dobolva, és mindenféle feltételnek meg vannak felelve. Úgyhogy, az Alapító Okirat módosítás tekintetében pedig, hogy mondjuk, a mit tudom én, gépészeti üzletágvezető,

10


meg a gépészeti vontatási főnök, meg ilyenek, ne szerepeljenek benne, hiszen ezek a munkakörök anno a 2004-es szervezetben benne voltak, ennek megfelelően módosításra kerültek. És hogyha még valakinek nincs kedve a honlapon turkálni, akkor a Szervezeti és Működési Szabályzat 1. kötetében, a meghatározó jelentőségű területeket irányító vezetők felsorolása alatt is szerepelnek ezek a kollégák. Ott kettő fővel kell módosítanunk, az új MSZSZ módosításban majd megjelenik, a BSZE, meg a BKSZE ott nincsen felsorolva, közzététel alapján, illetve a kormány korábbi alapítói határozata szerint pedig ők is azok. Tehát, 28 darab vezetőt tartalmaz ez a kör. Munkáltató: Egy dologgal szeretném még folytatni. Mindig el szoktam mondani, minden évben, és ezt most is szeretném megtenni, már csak azért, hogyha a kollegának, vagy netán saját magamnak kell majd vinni bíróságra a VÉT emlékeztetőjét, más, itt nem ülő szakszervezetek vonatkozásában, természetesen a munkáltató, amennyiben a Kollektív Szerződést megkötő három reprezentatív szakszervezettel egybehangzó, ilyen igényt kapnánk, hogy új Kollektív Szerződést kíván kötni, azonnal készek vagyunk, valamennyi, MÁV Zrt-nél működő szakszervezet együttes bevonásával, a Munka Törvénykönyve 33.§-a szerint, tárgyalásokat kezdeményezni az új Kollektív Szerződés megkötésére. Jelenleg nincs ilyen szándék, és van, akit nem is tudunk most megkérdezni, pedig lehet, hogy érdemes lenne. Elnök: Úgy látom, sok a jelentkezés a szakszervezeti oldalon. VSZ-é a szó, majd utána MTSZSZ, és akkor PVDSZ. VSZ: Nagyon örülök, hogy az Igazgatóasszony említette, hogy egy évre szeretnének Kollektív Szerződést kötni. Matematikailag sehogy nem jön nekem össze. Ha segítenél megvilágosítani, hogy január 31-étől december 31-ig hogy telik el az egy év, milyen szabályokat vettél figyelembe, hogy ez így elég szűkre sikeredett. Tehát, én azt gondolom, hogy az a minimum, amit említettél, hogy egyéves időtartamra, és akkor természetesen, a december 31-e így már nem felel meg. Elnök: MTSZSZ-é a szó. Munkáltató: Jövő héten kiderül, hogy megéri-e. MTSZSZ: Üdvözlök mindenkit, még egyszer, ha már az előbb elfelejtettem. Hasonlóan a PVDSZ-hez, mi is azt óhajtanánk támogatni, és ez jellemzően tény és való, nem a munkáltatói oldalnak szól, hanem a munkavállalói oldalnak, hogy rendezzük már végre az aláírások kérdését. Most ezt új KSZ-ként, vagy módosított KSZ-ként, megmondom őszintén, hogy részünkről édes mindegy. Bár, mondjuk, jogilag ehhez újat kell kötni. Ez az egyik. A másik, értem én azt is, hogy a munkáltató nem akar sem határozatlan idejű Kollektív Szerződést… megvárom. Tehát, értem én azt, hogy nem akar ilyen kéthárom évre terjedő Kollektív Szerződést kötni, de tekintettel arra, hogy most is a kirohangálós időszakot játsszuk így tíz nappal, vagy kilenc nappal az év vége előtt, legalább a január 31-et célozzuk meg, 2011-ben. Köszönöm. Elnök: PVDSZ-é a szó.

11


PVDSZ: Hát, ugye, először is, a hatályos Kollektív Szerződés is azt mondja, hogy a módosításra ugyanazok a szabályok alkalmazandók, mint a megkötésre. Egy. Kettő, ugye, a jogi tényállás az ismert, tehát ezzel mi nem akarunk vitatkozni. Mi azt kérjük, mert erre vonatkozó jogi előírás nincsen sehol, és az tartalmilag ugyanazt jelenti, hogyha az a mondat a végéről, hogy egyetért, nem ért egyet, ez, az, amaz kimarad, attól még nyilván, ha valaki aláírja, akkor egyetért. Ha nem írja alá, akkor nem ért egyet, függetlenül attól, hogy ott most, mint a régi megkötője lép fel, vagy mint egy másik szervezet. Úgyhogy, ennyi a javaslatunk, és kérésünk a résztvevők irányába. Ha azt szeretnék, hogy az aláírásunk szerepeljen rajta. Ha nem, akkor más a helyzet, természetesen. Köszönjük, hogy megvilágítottad Mariann, hogy hol olvashatunk utána, hogy ki tartozik a 188/A.§ hatálya alá. Én azt gondoltam, hogy felsorolod azt a 28 munkakört, aki a jelenlegi Szervezeti és Működési Szabályzat szerint az, de ne fáradj vele, mert meg fogjuk találni. Tehát, téged például beazonosítottunk, hogy te nem fogsz a Kollektív Szerződés hatálya alá tartozni. Hát, azt meg döntsd el, hogy jó neked, vagy nem. Ugye? Ugye? Elnök: Munkáltatóé a szó. Munkáltató: Anélkül, hogy belemennénk bármiféle fejtegetésbe, remélem, hogy Enzsöl úr nem felejtette el, hogy hogy került annak idején bele a Kollektív Szerződésbe, az egyetért című mondat. Ugyanis, van egy technikai, meg egy… akkor szívesen fölelevenítem azt a bájos dolgot, amikor teljes, jogos igénnyel szerette volna annak idején a PVDSZ, elsőként, ilyen szervezetként kifejezni az egyetértését valami mellett. Viszont, ugye, azok, akik a megkötő felek voltak, ugyanehhez a státuszhoz, hogy csak egy pontozott vonal van, és alatta a szervezet neve legyen, nem járultak hozzá teljes mértékben. Tehát, van egy technikai dolog. A kedvencem volt az a helyi függelék, ahol az üzemi tanács elnöke is aláírt a pontozott vonalra, meg, mondtam, hogy a segédlelkészt is még hívják oda a helyi függelék megkötéséhez, és az is aláírja, meg a plébános. Tehát, nincsen ezzel semmi gond, formai értelemben teljesen igaza van az Enzsöl úrnak, attól, hogy ott van aláírásra, az kifejez egyfajta szándékot. Nyilván, a megkötés dolgában jogi jelentősége nincs a dolognak. Ehhez képest, ha viszont technikailag ezt a megoldást valósítjuk meg, bár ez szerintem, az utolsó probléma lesz, ez körülbelül egy hónap múlva lesz aktuális nagyjából, ez a kérdéskör, és még akkor is egy picit előre vagyunk, akkor viszont lehetséges, hogy ebben lesz az a probléma, ami annak idején volt, és akkor most világosítanám meg azt a részét, hogy azért lett kitalálva ez az és egyetért, hogy meg legyen különböztetve az, hogy kik, akik a Kollektív Szerződés tényleges megkötő felei, és kik azok, akik ehhez támogatólag csatlakoznak. Tehát, a probléma megint vissza fog jönni, ami azt hiszem, 2004-ben jött elő talán, először, ha jól emlékszem, és akkor lett kitalálva még ez a fordulat, ami eddig kezelte a dolgot. Én értem a szándékot, csak megint a probléma fog, szerintem, ebből előjönni, nem a munkáltatói oldalon egyébként. Elnök: PVDSZ… bocsánat, akkor még… Munkáltató: Tehát, tulajdonképpen nekünk az aláírás bármilyen formában elfogadható, ahogyan itt többször elhangzott az érdekképviseleti oldalnak kell arra az egyezségre jutni, hogy akkor most egyetértés van, nincs egyetértés, vonal van, vonal alatt van, vonal felett van. Tehát, azt gondolom, hogy teljesen nyitottak vagyunk erre a formára. A

12


másik meg, az tényleg akkor érdemes, azt most kipróbáljuk, hogy jó-e ez, hogy januárban tárgyalunk, tehát, hogy gyakorlatilag nem a szilveszteri sajtóhírek vagyunk ebben a formában. Én azt gondolom, hogy kommunikációs szempontból sem rossz az, ha át tudunk menni a januárra. Én azt gondolom, hogy az egy tárgyalási alap tud lenni, hogy 2011. január 31, de az a legeslegutolsó időpont. Tehát, ahogyan itt mondtam, hogy egy évben gondolkodunk a meghosszabbításban, de egy kísérlet alanyai vagyunk, és még a kísérlet nem ért véget, hogy egyáltalán, érdemes-e ebben a formában. És akkor szeretném felsorolni a munkaköröket. Tehát, a stratégiai igazgató, belsőellenőrzési főosztályvezető, kommunikációs igazgató, humánerőforrás igazgató, portfoliós területről, portfoliógazdálkodási igazgató, pénzügyi igazgató, kontrolling igazgató, és ingatlangazdálkodási igazgató, TÁSZ-nak a vezetője, számviteli főosztályvezető, BKSZE vezető, BSZE vezető. Az üzletági vezérigazgató-helyettes részéről pályavasúti vezető, amely munkakör most üres, és 188/1-es, Mosóczi úr. Tehát, hogy most ilyen formában őrá az vonatkozik. Biztonsági igazgató, infokommunikációs igazgató, EBK főosztályvezető, pályavasúton belül pedig értékesítési főosztályvezető, fejlesztési főosztályvezető, pályamérnöki főosztályvezető, forgalmi főosztályvezető és TEB főosztályvezető, és a hat területi központvezető. Köszönöm szépen. Elnök: Ezek után már csak az a… Munkáltató: Jogi igazgató. Munkáltató: Bocsánat, egyet hibáztam. Elnök: Ezek után a kérdésem csak, hogy a PVDSZ akar-e mégis szólni. De, mielőtt egyébként reagálnátok, szeretném elmondani, hogy ugye, az 1.§-ról beszélünk, de már kitárgyaltuk a 3.§-t a Kollektív Szerződésben, ugye, mert a megkötést és a módosítást már akkor végigvettük. A 2.§-ra meg, remélem, nem volt semmi változás. PVDSZ-é a szó. PVDSZ: Jó. Nem akarok egy olyan közbevető javaslatot tenni, hogy az is jó nekünk, hogy jóváhagyta, és akkor PVDSZ. Így van. Mert, nem akarok komolytalankodni. De, azért a mai alkalmat kihasználnám arra, hogy a két jelenlévő, MÁV Zrt-nél reprezentatív szakszervezet egyikét, mint a Mozdonyvezetők Szakszervezetét, illetve a Vasutasok Szakszervezetét, akik ebben illetékes, meginterjúvoljam, és felkérjem arra, hogy nyilatkozzanak arra vonatkozóan, hogy van-e bármi kifogásuk azt illetően, hogy a PVDSZ és hát természetesen, az MTSZSZ az általam javasolt formában, tehát minden megjegyzés nélkül írja alá a Kollektív Szerződést. Köszönöm szépen. Elnök: Elnézést, de azt gondolom, hogy nem kéne oldalegyeztetés. Ez majd egyébként… nem kívánok én senki helyett se reagálni, de azt gondolom, hogy ez majd egyébként, amikor aláírásra kerül, akkor mégiscsak, úgy gondolom, hogy akkor kerül sor, hogy milyen lesz ez a Kollektív Szerződés, vagy miről fog szólni. Előzetesen nem hiszem, hogy szerencsés volna bárkinek, bármilyen irányba is nyilatkoznia. PVDSZ: …hogy tedd fel ezt a kérdést a két aláíró szakszervezetnek.

13


Elnök: Nagyon szívesen. Az MTSZSZ az előbb jelezte, akkor megadnám először neki, a szót. MTSZSZ: Hát, ezzel maximum csak az időt húzzuk. Annyit szerettem volna jelezni, hogy nem bánnánk, hogyha ezt előre tisztáznánk, és nem az utolsó pillanatban. Köszönöm. Elnök: Azért bátorkodtam az előbb a megjegyzést tenni, mert a Munka Törvénykönyve világosan rendelkezik arról, hogy egy Kollektív Szerződést hogyan lehet megkötni és módosítani, és azt gondolom, hogy előzetesen itt elvonatkoztatni arra vonatkozóan, hogy majd 2010. február 1-jével ez a Kollektív Szerződés módosított lesz, vagy egy új lesz, ez felelőtlenség bárkinek a részéről. Mert nincs itt egy olyan szakszervezet, aki meg Kollektív Szerződésre jogosult, és bármikor fölboríthatja ezt a rendszert. Köszönöm. PVDSZ-é a szó. PVDSZ: Azért nem szükséges, hogy itt legyen az a szakszervezet, mert az ő nyilatkozatát erre vonatkozóan ismerjük. Csak kíváncsiak lennénk a másik kettő, ezzel kapcsolatos álláspontjára. Nem értem, mi okozza a zavart. Persze, lehet, hogy nem lesz Kollektív Szerződés, de ha lesz, akkor van-e kifogásuk az ellen, hogy megjegyzés nélkül írja alá a többi reprezentatív szakszervezet a Kollektív Szerződést. Tudjuk, hogy ki az ellenség, ki a barát, mennyire javítsuk fel a jelenlegi Kollektív Szerződést, vagy legyen közömbös, meg egyebek, a tárgyalások során. Elnök: Munkáltatóé a szó. Munkáltató: Hát, két dolog is van. Az egyik, hogy nyilatkozatokat tenni sosem felesleges, hogyha az embernek van miről, tenni nyilatkozatot. Ugye, a munkáltató részéről megtettük a nyilatkozatot, ez az egyik. A másik viszont, amit az Enzsöl úr mond, az a megoldás nem fog menni, mert vagy azok, akik megkötötték, módosítják, vagy az Mt. 33./1. alapján valamennyi, MÁV Zrt-nél képviselettel rendelkező. Tehát, olyan nincsen, csak a folyamat végén, hogy az összes reprezentatív. Tehát, bocsánat, itt két út lehetséges. A jelenlegi módosítás azokkal, akik megkötötték, a legfelsőbb bíróság döntése szerint, a másik lehetőség, hogy amennyiben a felek így állapodnak meg, hogy új Kollektív Szerződést kívánnak kötni, vagy pedig törvényi okokból új szerződést kell kötni, mert mondjuk, tegyük fel, február 1-jén, hétfőn itt ér minket a hajnal, akkor ebben az esetben valamennyi, képviselettel rendelkező szakszervezettel kell megkezdeni a törvény alapján a tárgyalást. Tehát, az nem fog menni, hogy ahhoz járuljanak hozzá, hogy mi is másszunk a körön belülre, mint ahogy… tehát, ez nem megy. A két dolog nem fog menni, vagy egyik, vagy másik. A munkáltató annyi nyilatkozatot tett, és ebben töretlen, mint a TSZ kukoricása, az álláspont, az elmúlt években, hogy a munkáltató részéről ez a megoldás is, és az a megoldás is, természetesen, elfogadható. Elnök: Köszönöm. Én azt gondolom, hogy menjünk tovább, mert ez most világos és egyértelmű volt, hogy ebben már egyébként nagyjából negyven perce vitatkoztok arról, hogy hogyan lesz módosítva, meg ki írja alá, meg ki nem írja alá. Én nem kívánok senkit se, befolyásolni, de a kollektívot kellene először letárgyalni, és utána kellene azon vitatkozni, hogy ki, milyen formában hajlandó aláírni. Én javasolnám a

14


munkáltatónak, hogy lépjünk ebben a dologban tovább, és menjünk a következő pontra. PVDSZ PVDSZ: Én szeretnék egy ügyrendi kérdést azért tisztázni. Nem hinném, hogy az Elnök úrnak az volna a feladata, hogy értékelje bármelyik oldal által föltett kérdést, vagy esetleg minősítse. Föltettek egy kérdést, amire szerette volna a Pályavasutas Dolgozók Szakszervezete, hogy megkérdezzék, ezt a kérdést nem tetszett volt föltenni. Nem tudom, hogy mi az akadálya ennek a dolognak, legföljebb azt mondják a felek, hogy nem nyilatkoznak ebben a dologban. Köszönöm szépen. Elnök: VSZ-é a szó. VSZ: Egy nem létező VÉT ülésnek nincsen ügyrendje, konzultációknál meg nem szokott ügyrend lenni. Köszönjük a levezető elnöknek, hogy vállalja azt a feladatot, hogy koordinálja a mai levezetést. Ez az ő feladata, megadja a munkáltatónak a szót, megadja a szakszervezeteknek a szót, és akkor így, szépen haladunk tovább, úgyhogy lépjünk a következő paragrafusra. Elnök: Bíró úr Munkáltató: Azt a megjegyzést, vagy észrevételt, hogy a VÉT-nek nincs ügyrendje, mert azt a munkáltató fölmondta. Egyébként az ügyrend alapján valóban, lehetőség volt arra, hogy a felek bármelyik másik félhez kérdést intézzen, aztán, hogy a kérdésre válaszolnak, vagy nem, azt természetesen, mindenki eldönti. Ehhez képest, hogy szokásjogi alapon ki, mennyire tartja magát a korábbi ügyrendhez, azt mindenki eldöntheti. Munkáltató: És ezért nem szeretjük a határozatlan idejű megállapodásokat, mert akkor a felmondással kapcsolatosan is lehet a szelektív emlékezetre hagyatkozni. Köszönöm. Elnök: MTSZSZ-é a szó. MTSZSZ: Kérdésem van, aztán vagy kapok rá, választ, vagy nem, és akkor zárjuk le tényleg, ezt a napirendi vitát. Jól értettem én-e, hogy akkor a VSZ válasza a PVDSZ által föltett kérdésre, az, hogy nem? Köszönöm. Elnök: VSZ-é a szó. VSZ: Lencsés úr, nem szeretném, hogyha kiforgatnád a VSZ-nek a gondolatait, vagy a szavait, úgyhogy, nem válaszoltunk erre a kérdésre. De, a te kedvedért teszek egy nyilatkozatot. A Vasutasok Szakszervezetének a tartalma a lényeg a Kollektív Szerződésben, és nem az, hogy ki, hol, mit fog aláírni. Elnök: Akkor, javaslom, hogy menjünk tovább a Kollektív Szerződésben, mert úgy látszik, itt ez egy meddő vita lesz. Hogyha nem bírtok magatokkal, akkor szünetet is tudok elrendelni, de akkor nem jutunk előbbre. Én javasolnám az Endrének, hogy menjünk tovább ebben az anyagban, hogy legalább egy fejezeten jussunk már túl.

15


Munkáltató: Ez viszonylag egyszerű lesz egyébként, mert gyakorlatilag ugye, valóban, a 2-es, 3-ashoz nagyon észrevétel nincs. A 4.§ ugye, a fel nem mondhatóság határideje, az ugyanaz, amiről már részletes polémiát folytattunk. 5.§ 1. pontjában lett az pontosítva, hogy pontosan, a jelenleg hatályos Működési és Szervezeti Szabályzat és egyéb, ezt szabályozó… annyi van, hogy ez, tehát a hatályos szervezeti rendhez lett alakítva, hogy pontosan hol is kell helyi függeléket kötni, merthogy a területi központok kapcsán végrehajtás, illetve irányításban volt némi disszonancia, és ezt próbáltuk meg egy nem túl egyszerű, de annál hatékonyabb mondattal rendezni. Elnök: Kérdezem, mehetünk-e tovább. Akkor, megkérem a munkáltatót, hogy a következő paragrafus… Munkáltató: Hát, bocsánat, abban nem egyeztünk meg, hogy a hallgatás, az ebben az esetben, ráutaló magatartásként egyetértést jelent-e, mert utána meg majd jön a vita. Tehát, legalább azt, akkor, akik itt vannak, ugye, találjunk magunknak egy olyat, ami legalább az egyetértést övezi, vagy ha nincs rá, vélemény, akkor úgyis jó, de legalább az Elnök úr ezt konstatálja már akkor, hogy mi a helyzet ilyenkor. Mert addig nem érdemes, továbblépni. Elnök: Én konstatáltam, és mivel senki nem tette fel a kezét, ezért mertem, továbbmenni. De, akkor előbb a PVDSZ tette föl a kezét, akkor a PVDSZ-é a szó, és utána a VSZ-é. PVDSZ: Ugye, az 5.§ 1. pont utolsó mondatában van egy változás, az, a magunk részéről egyetértünk vele. Azt kérdezném ezek után, hogy jól látom-e én azt, hogy a következő módosulás, az a 27.§-ban következik csak, be, vagy elkerülte valami a figyelmemet. Munkáltató: Nem egészen jól látja Enzsöl úr. PVDSZ: De, majdnem. Jó. Részünkről a 27.§-ig rendben van a dolog. Elnök: Akkor, a VSZ-é a szó. VSZ: Az 5.§ 1. pontjának utolsó részébe szeretnénk felvenni a PMLI és a TEB központok önálló helyi függelék kötésének lehetőségét. Elnök: Munkáltatóé a szó. Munkáltató: Se a munkáltatói jogkörgyakorlásra vonatkozó, illetve egyéb működési szabályoknak megfelelően, nem ezt tartjuk a célravezetőnek. A központok szintjén ki lehet tárgyalni a tartalmi részeket, és az üzletágvezető jogosult megkötni az erre vonatkozó helyi függeléket. Elnök: Elnézést, de most akkor kilépek az elnöki mivoltomból egy pillanatra. Egyetlenegy dolog miatt, az elmúlt időszakban mind a helyi függelék megkötésekor, mind pedig a bértárgyalásnál komoly egyeztetési problémák voltak. Magyarán szólva, amit a helyi szinten letárgyaltak a szakszervezetek, illetve az ott lévő munkáltató, az

16


valahogy nem minden esetben jött át az üzletági vezetőnek a szintjén, és úgy gondoljuk, hogyha ez nem megvalósítható és nem kezelhető, akkor sokkal jobb, ha a Kollektív Szerződés helyi függelékének a kötése arra a szintre száll vissza, és könnyedebb lesz ezzel a munkánk, azt gondolom, a munkáltatónak is, meg nekünk is. Köszönöm. Munkáltató: Nekünk így tökéletesen könnyű munkánk, nem. Tehát, marad ez a rendszer, ahogyan van. Elnök: MTSZSZ. MTSZSZ: Hát, az 1. bekezdésnek az utolsó részénél, ez a pályavasúti területi központok, tehát ami ide újonnan bekerült, hogyha ez jól látszik, azt mondja, a területi központ vezetése az ott képviselettel rendelkező szakszervezetek. Most, lehet, hogy én tudom rosszul, de ugye, a MÁV Zrt. egy munkáltató. A munkáltatónál jelenti be, hogy az érdekképviselet az ő reprezentativitását, vagy az, hogy ő képviselettel rendelkezik, és nem helyben. Tehát, az ott szót, azt javasolnánk, törölni. Köszönöm. Elnök: VSZ VSZ: Jó, hát mi is szeretnénk, hogy ez a mondat belekerüljön, természetes, akkor továbbmehetünk, de akkor ez a függő kategória, és akkor a 2-es pontra szeretném c) alpontba felvenni, a munkaidő kezdetét és végét szabályozó melléklet is szerepeljen a helyi függelékben. Nem szeretnénk hasonló vitákat 2010-ben, mint 2009-ben voltak, ebben a témakörben. Köszönöm szépen. Elnök: Munkáltatóé a szó. Munkáltató: Az MTSZSZ által fölvetettekre azt tudnám javasolni, hogy szeretnénk így hagyni, ahogy most szerepel, az ott képviselettel rendelkező, ugyanis az Mt. alapján egy szakszervezet valahol kétféle módon rendelkezhet képviselettel, vagy hogyha van tisztségviselője ott, vagy hogyha van tagja. Igen érdekes lenne, hogyha nem lenne az adott területen tagja, és egy adott szakszervezet pedig szeretne alkudozni az ottani munkavállalóknak a munkakontójára. Számomra ez igen érdekes lenne. Elnök: VSZ fölvetésére tudtok reagálni? Parancsolj. Munkáltató: Én még az előzőhöz szeretnék csak annyit mondani, hogy van egy nagyjából jól működő rendszer, van egyfajta ilyen vágy egyébként, mert még munkáltatói oldalon is fölvetettek ilyet – ezt csak halkan mondom –, hogy itt, meg ott is kéne helyi függeléket kötni. A cél pont az volt, hogy valamennyire koncentráltan. Tehát, semmi akadálya nincs, hogy a helyben kimunkált megállapodást, azt mondják, hogy kérem szépen, vannak közös szabályok egy szervezetre, és az eltéréseket, a részletszabályokat a helyi függelék hozzátett külön része tartalmazza, egy-egy szervezeti egységre. Tehát, én ezt nem gondolnám, hogy ez akkora problémát jelent. Már csak azért sem, mert az idei év, az bebizonyította, talán a legnagyobb eredménye volt az, hogy a helyi függelékek rendszerében elég nagy átalakulás ment végbe, de jól működő volt a rendszer. Ezt az egyetlenegy problémát érzékeltük, hogy itt a területi

17


központok serpenyőjében kellett egy picikét a súlyokon mozdítani. Tehát, ez, ami szerintem, ebben a körben lényeges volt. Úgyhogy… Munkáltató: A serpenyőhöz annyi, hogy így működött a rendszer, csak nem így volt pontosan leírva. Tehát, tulajdonképpen így kötötték meg, így vannak jelen pillanatban a helyi függelékek, csak a leírásnál nem volt ennyire egyértelmű, úgyhogy ezért pontosítottuk. Munkáltató: És csak annyi még a végére, hogy akkor, mivel még volt fölvetés, hogy milyen dolgokkal bővítené a helyi függeléket, vagy nem bővítené. Kötelező jelleggel nem gondolnánk ezt előírni, ugyanis vannak olyan helyek, ahol egyáltalán nem okozott csalódást a helyi munkáltató és a helyi érdekképviseleteknek a helyi függelékben történő megállapodása, és szeretném jelezni, hogy vannak olyan szervezeti egységek, ahol anélkül, hogy ezt külön rögzítették volna, hogy 6,10-től 17,32ig tart a munkaidő, ami egyébként, csak elméletileg mondom ezt, teljesen munkáltatói kompetencia lenne egyébként, tökéletesen működik az adott szervezeti egység, és nem jött egyetlenegy probléma sem, hogy mindenképpen ezt rögzíteni kéne. Ésszerű munkáltató nem fog olyan munkaidőkezdést és munkaidő befejezést megjelölni, amire képtelenek az emberek beérkezni, vagy képtelenek az emberek hazamenni. Tehát, ahol normális munkaügyi kapcsolatok vannak, helyben, ezeket a dolgokat leegyeztetik, ehhez nem szükséges mindent kőbe vésni, eddig a szintig. Ahol természetesen, ez volt a dolognak a menete, hogy ezt meg akarták tenni, ott megtették. Tehát, ebben van egy ilyen szintű szabadság, ebből nem volt gond az elmúlt időben. Sőt, van, ahol helyi függelék sincs. És abban az esetben is megvan a munkáltatónak a kötelezettsége, a Kollektív Szerződés betartására, és a lehetőségeken belül pedig szabályozni a dolgokat. Elnök: VSZ-é a szó. VSZ: a Vasutasok Szakszervezete ragaszkodik a c) pont felvételéhez, a 2. számú ponthoz, hiszen pontosan, nagyon jól tudod, Igazgatóasszony, hogy mekkora vihart kavart, amikor a munkáltatók a 34 csomóponton nem voltak hajlandók a munkaidő kezdete és befejezése kapcsán, Kollektív Szerződés helyi függelékben megállapodást kötni, hivatkozva arra, hogy a MÁV Zrt. Kollektív Szerződése nem tartalmaz erre egyértelmű utalást. És majdnem, csak azzal álltunk szemben, hogy 34 csomóponton nem lesz Kollektív Szerződés helyi függelék. Mi szeretnénk ezt elkerülni. Mi így gondoljuk, hogy a munkáltató kiszámítható vezénylés, és kiszámítható munkaidő kezdetével szabályozásokat a Kollektív Szerződés helyi függelékében igenis, kössön meg, és erre a nagy Kollektív Szerződés tartalmazzon egyértelmű utasítást. Köszönöm. Munkáltató: Én azt tudom erre válaszolni, hogy most, a 70.§, vagy 78, vagy 87, a legvége – azt is elolvastad –, akkor benne van, hogy a Kollektív Szerződésekre vonatkozóan nem kívántunk záradékolni semmit. Tehát, ahol helyi függelék tartalmazza, ott benne van, ahol nem, ott pedig kialakult év közben a rendszer. A Munka Törvénykönyve kötelezően nem írja alá, hogy ez egyeztetési kérdés. Nem kívánjuk ezt, itt, kötelezően előírni. Elnök: Ismételten VSZ-é a szó.

18


VSZ: Nem szeretnénk szokásjogokat bevezetni, mert számtalan, más egyéb szokásjoghoz is lehetne akkor ragaszkodni. Arra meg nem kellene nagyon büszkének lenni, hogy vannak olyan területek, ahol nincs helyi függelék. Ha szakszervezeti oldalról van felelősség ebben a kérdésben, akkor az is baj, de a munkáltatónak ugyanúgy van benne felelőssége, és pontosan azért szeretnénk, hogy ez a c) pont bekerüljön, és gondolom, hogy nem azért tárgyalunk a KSZ-ről, hogy mi elmondjuk a javaslatainkat. A munkáltató azt mondja, hogy hát, ezt sem fogadjuk el, meg azt sem. Természetesen, akkor valóban, nehezen fogunk tudni majd Kollektív Szerződést módosítani, vagy egyáltalán, kötni. Teljesen mindegy, hogy most milyen műfajt mondok. Én azt gondolom, hogy akkor ez a függő kategóriák közé kell, hogy sorolódjon. Elnök: Munkáltatóé a szó. Munkáltató: Hát, picit most mellényúltunk a dolognak. Arra próbáltunk utalni, hogy vannak olyan, ahogy Bárány úr mondaná, szomorú sorsban leledző helyek, ahol nincs szakszervezeti képviselet és jelenlét, és ezeken a helyeken is van élet és munkáltatás. Tehát, azokon a helyeken, ahol volt szakszervezeti élet és szakszervezeti kezdeményezés, ott mindenhol hosszabb, rövidebb idő alatt, még Eperjeskén is megköttetett a helyi függelék. Tehát, azt azért el lehet mondani az idei év értékeléseképpen, ha már itt az év végén vagyunk, hogy van, ahol nem egyszerűen, akár munkáltatói okok miatt, akár szakszervezeti okok miatt, akár csak teljesen értelmes véleménykülönbség miatt, nem sikerült olyan könnyen megegyezni. De, szerintem azért ne szégyelljük a közös sikert, hogy azért sikerült kialakítani egy egységes és átlátható rendszert a helyi függelékekben. Tehát, én arra utaltam, hogy ahol nincs, ott is a munkáltatónak megvan a felelőssége, hogy a törvény és a Kollektív Szerződés szabályainak a betartásával, helyi függelék, sőt még a munkaidő kezdetének, végének az előírása és kőbevésése nélkül is lehet munkáltatni, egyébként jogszerűen. Tehát, nem arra utaltunk, valahol, valaki elszabotálta a helyi függelék megkötését, hosszas küzdelem után, de sikerült. Elnök: Bizonyos pontok ebben, függőben maradtak, úgyhogy javaslom, haladjunk tovább. Munkáltatóé a szó… PVDSZ. PVDSZ: Azt gondolom, hogy… tehát, ha ilyen van, tehát a munkakezdés és befejezési időpontok rögzítése, az sem a Kollektív Szerződés 5.§-ába illeszkedően szerepelne. Tehát, amikor volt, akkor sem ennél a résznél volt. Tehát, magyarul, ezt a vitát, ezt ott a munkaidő szabályozásnál célszerű lefolytatni, mert ide nem kell szakmailag. Csak úgy jegyzem meg, és csodálkozom, hogy a munkáltató felkészült képviselője erre nem hívja föl a figyelmet. Köszönöm. Elnök: Azért a munkáltatóé a szó. Munkáltató: Szégyelljük magunkat. Szeretném akkor a 20.§-ra vonatkozóan, ugyanis… PVDSZ: A PVDSZ egyetért.

19


Munkáltató: …az volt, ami még ki lett hangsúlyozva, ugyanis a sajnálatos székesfehérvári haláleset, amikor a munkavállaló a saját munkavégzési helyén nem jelent meg, viszont megbízási, alvállalkozói jogviszony keretében halálos áramütést szenvedett Székesfehérváron a munkanapja alatt, de nem munkában. Az ilyen típusú dolgoknak a nagyobb hangsúlyozása érdekében egy kicsit átfazoníroztuk azt a pontot, de érdemi változtatást nem jelent. Úgyhogy, valóban, utána, ami következik, és amiről szeretnék akkor szót ejteni, a 27.§-nak a 8. pontja. Szeretném azt azért, ha látnák az érdekképviseletek, úgy általában a Kollektív Szerződésnek a tervezete kapcsán, hogy az elmúlt évektől eltérően a munkáltató tényleg nem terjesztett elő olyan típusú, amit a Bárány úr provokatívnak, vagy tárgyalásra alkalmatlannak minősített volna. Volt egy olyan szövegjavaslat, amit már egyszer előhoztunk, és megkísérelnénk még egyszer előhozni, hogy adjuk meg azt a választási lehetőséget a munkarendváltással a helyi tárgyalásoknál, hogyha szükséges egy adott munkarendet bevezetni, és annak az időtartama meghatározható, körülírható, akkor lehessen azt az adott munkarendet határozott időtartamra is alkalmazni. Tehát, magyarán, nem szűnik meg a korábbi lehetőség, változatlanul tervezzük, hagyni a korábbi szabályokat, viszont van egy választás, ami azt mondja, hogy vagy határozatlan időre bevezetünk egy új munkarendet, és valamiféle megállapodás van ugye, ott, az ottani szabályok szerint, a személyi alapbérben, és ezt viszont egyszer lehet megtenni, a két francia bekezdést, külön-külön, és utána bár, hányszor változik, ebben utána már nem lehet ilyet alkalmazni, vagy határozott időtartamra, arra az időre van egy anyagi kompenzáció, és ha letelik a határozott időtartam, visszaáll az eredeti helyzet. Erről szól a 8. pont. Én annak idején sem értettem, személy szerint, a heves ellenállást, és a csapda keresését, ez egyszerűen eggyel több lehetőség, hogy melyiket válasszák a felek, helyben. Nagyon szeretném kérni változatlanul az érdekképviseleteket, hogy ezt méltányolják. Köszönöm. Elnök: VSZ-é a szó. VSZ: Nagyon előreszaladtunk, nem tudom, miért. Úgy gondolom, nem azért, mert a Robi azt említette, hogy nekik a 27.§-ig nincsen gondjuk. Mi a 14.§-ra vissza szeretnénk térni, méghozzá a mai napon is, és az elmúlt időszakban elég sokszor volt ebből gond és probléma. És a VÉT résztvevőnek számossága, vagy sokasága, az nem mindig viszi előre a munkát, vagy nem ezt jelenti. A 7. pontnál szeretnénk rögzíteni azt, hogy levezető elnök kérdése az rendeződjön. A magunk részéről el tudjuk fogadni azt, hogy a munkáltató adjon állandó levezető elnököt. Természetesen, amennyiben nem ez kerül elfogadásra, akkor a VÉT-en valamennyi résztvevő szakszervezet, aki ezt elfogadta, vagy elfogadja a VÉT ügyrendjét, vagy ezt a fejezetet, a Kollektív Szerződésben, attól elvárható, hogy ennek szellemében cselekedjen is, és biztosítsa a VÉT ülésen, amikor ráesik ez a feladat, és a levezető elnököt biztosítsa. Egyébként teljesen fölösleges ez a mondat itt benne, vagy így, ilyen formában. Azt nem szeretnénk, mi a Vasutasok Szakszervezete részéről, hogy elegánsan lemondunk erről a munkáról, erről a tevékenységről. Ez is hozzátartozik az érdekegyeztetéshez. Ha közösen állapodunk meg ezekben a szabályokban, akkor ezt a részt biztosítani is kell. És természetesen, nem azokról a szakszervezetekről beszélek, akik ennek a kötelességnek mindig eleget tesznek, hanem azokról, akik szeretnek kibújni ez alól a feladat alól. Tehát, a magunk részéről azt javasoljuk, hogy a VÉT levezető elnöke, az legyen a munkáltató által megnevezett személy. Mi ezt el tudjuk fogadni.

20


Elnök: Munkáltatóé a szó. Munkáltató: Azt gondolom, hogy ezt a megbeszélést egy évvel ezelőtt lefolytattuk, Orosz Péter emlékére sem módosítjuk. Munkáltató: Még egy dolgot szeretnék, csak nem ehhez konkrétan, hanem ami elhangzott, hogy miért ugortunk tovább. Szeretném azt jelezni, hogy a munkáltatónak ez volt a következő, amit elmondtam, pont, amihez javaslatot tett. Szeretném jelezni, hogy érdekképviseleti oldalról PVDSZ-től kaptunk anyagot, Kollektív Szerződés módosítását érintően, tehát nekem nem volt módom eddig arra reagálni, hogyha 14-re lett volna írásos javaslat, akkor nyilván nem ugrom át. Természetesen, vissza lehet térni, nincsen ezzel semmi probléma, csak én azért ugrottam, azért szerettem volna mondani, nem a PVDSZ kedvéért ugrottam a 27.§-ra, hanem azért, mert nem tudtunk másról. Elnök: VSZ-é a szó. VSZ: Nem akarok ezen felesleges vitát, de úgy tudom, hogy mintha abban állapodtunk volna meg, hogy tematikája szerint minden ponton végigmegyünk, ehhez képest nem ez történt. Hát, de nyilván, amelyik pontnál majd lesz véleményünk, annál mondjuk. Nálam ez a paragrafus következett volna, aminél meg kell szólalnunk, és nem a 27-es. Egyébként, a munkáltatónak azt a javaslatát… bocsánat, a válaszát, azt elfogadjuk, azonban én azt kérem, hogyha ez így marad benne, ez a pont, nyilván át fogjuk gondolni a javaslatunkat, akkor ennek minden VÉT ülésen, azon szakszervezet, aki sorrendben következik, annak biztosítani kelljen levezető elnököt. Köszönöm. Elnök: Elnézést, akkor megint kibújok egy kicsikét az elnöki mivoltomból, és a VSZhez csatlakozva az a javaslatunk, hogy ezen pont utolsó mondata törlésre kerüljön, annak érdekében, hogy senki ne mondhasson le a jövőben az elnöki teendőiről. Ez a korrekt, és ez a tisztességes, azt gondolom, valamennyi fél részére. PVDSZ-é a szó. PVDSZ: Hát, hiába ez a korrekt, meg ez a tisztességes, nem vagyunk abban a helyzetben, mert ha lennénk, mondjuk, ha én lennék, akkor nem így zajlanának ezek az ülések, hogy másik független felet bármiben, bármilyen cselekedetben befolyásolni legyünk képesek. Tehát, beírhatsz te ide akármit, ha a VDSZSZ úgy dönt, hogy márpedig ő nem akar elnököt adni, akkor két lehetőség van, nem lesz VÉT, vagy megsértjük a Kollektív Szerződést. Tehát, magyarul, persze, mondom, tehát egyetértek a minősítéssel, meg minden, csak fölösleges. Fölösleges beleírni. Elnök: VSZ-é a szó. VSZ: Egyébként… Elnök: MTSZSZ-é a szó. MTSZSZ: Akkor, zárjuk ezt a vitát rövidre. Tehát, az MTSZSZ, mint azt tette korábban, a jövőben sem fog elnököt adni a VÉT ülésen. Elmondtuk egyszer és mindenkorra az okát. Egyébként meg, én azért nem értem ezt az egészet, mert hogyha

21


én jól tudom, akkor a MÁV-ot kivéve az összes többi leányvállalatnál mindig is a munkáltató adja a VÉT elnököt, eltérő megállapodás hiányában. Az, hogy valaki, valamikor 2008-ban ezt a mondatot ide beerőszakolta, vagy nem tudom, hogy mikor, de az én képem az, hogy ez 2008 decembere környékén történhetett, hogy ezt ide beerőszakolta egy délelőtti VÉT ülésen, majd lehiggadt, mire átért a START-hoz, ott már ezt nem erőszakolta bele, és ezt valamiért a felek befogadták, ez az ő dolguk, ha ez így volt. Bocsánat, ha nem így volt, akkor a történeti hűség kedvéért elnézést kérek mindenkitől, mi ezt tudtuk. És visszatérve a történethez, mindegy, hogy itt milyen megállapodás születik, mindegy, hogy ki lesz az aláíró, az MTSZSZ nem fog elnököt adni a VÉT ülésen. Köszönöm. Elnök: VSZ-é a szó, elnézést akkor, és… VSZ: Köszönjük az MTSZSZ nyilatkozatát. Nagyban hozzásegítettél majd az aláírásnál a VSZ magatartását illetően. Köszönöm szépen. Elnök: Munkáltatóé a szó. Munkáltató: Tehát, akik nem voltak itt tavaly azon a tárgyaláson, amikor ezt a napirendi pontot alaposan kiveséztük, azok szerintem, most… igen. Tehát, ehhez a tételhez. Vegyétek elő az emlékeztetőt, nézzétek meg, és aki élete, mármint olyan élete, amikor még tudott beszélni, utolsó napjaiban beszélt a Péterrel, akkor tudja, hogy ez mit jelentett, számára. És hogyha akkor nem állt ki érte, illetve nem volt következetes az oldal, és ez a helyzet előállt, akkor erre mondtam, hogy már csak az ő emlékére való tekintettel sem vagyok hajlandó, munkáltatói oldalról visszaállni arra az időszakra. Amit főztek egyesek, azt egyék meg. Elnök: Továbbra is a munkáltatóé a szó. Munkáltató: Annyit szeretnék csak, mondani, és senkinek nem szeretném címezni, hanem általánosságban mondom, úgyhogy kérném szépen ezt úgy is érteni. A Vasúti Érdekegyeztető Tanács a Kollektív Szerződés alapján működik. Tehát, a Kollektív Szerződés által létrehozott intézmény, a szabályait a Kollektív Szerződés állapítja meg jelenleg. Tehát, nagyon attól eltérni, szerintem, a VÉT tagjainak nincsen módja. Tehát, én azért azt szeretném mondani, én emlékszem azokra az időkre, egy öt-hat évvel ezelőtt, amikor ugye, elsőként a PVDSZ csatlakozott ehhez, tekintettel arra, hogy a reprezentativitását bizonyította több fórumon, meg ádáz viták, meg emlékszem, akkor is volt kivonulás, bevonulás, hogy ki van itt, ki nincs itt. Én azt mondom, hogy a VÉT tagságához jogok is és kötelezettségek is járulnak, és hogyha azt mondjuk, hogy a felek között az esélyegyenlőséget biztosítani akarjuk, ez magánvéleményem, munkáltatói oldalról. Mindenkinek, szerintem, a VÉT munkájának az elősegítését biztosítania kell. Elnök: PVDSZ PVDSZ: Egyébként, mondjuk, kultúrhelyeken ez a pont, ez a klasszikus pont. Ez mutatja a felek egyenrangúságát, együttműködését és egyebeket. Tehát, ez a megfogalmazás, ami jelenleg itt van. Ez így természetes. Tehát, a világon mindenhol, ahol hasonló fórumokat tartanak, a szakszervezetek egy ilyen 7. pontért küzdenének.

22


Szemben velünk, itt Magyarországon, meg a MÁV-nál, akik ennek az eltörléséért küzdenek. Higgyétek el, hogy ez így van. Elnök: MTSZSZ MTSZSZ: Bocsánat, csak egy megjegyzés, és részemről ezt a pontot lezártnak tekintem. Én azt gondolom, hogy ez bekerült tavaly a Kollektív Szerződésbe, kedves Meleg úr, azzal együtt, hogy az MTSZSZ nem aláíró továbbra sem a Kollektív Szerződésnél. Köszönöm szépen. Elnök: Munkáltató, Bíró úr. Munkáltató: Egy megjegyzés. Teljesen igaza van az Enzsöl úrnak, csak ott tiszteletben szokták tartani az elnök személyét, mert ott kultúremberek vannak. Elnök: Akkor, azt gondolom, megállapíthatom, hogy a 14.§ 7. pont egyelőre függőben maradt, és haladjunk tovább. Munkáltató. Munkáltató: Szeretném megkérdezni, hogy akkor a 14-es és a 27.§ 8. pontja között van-e olyan javaslat, vagy észrevétel az érdekképviseleti oldalon, ami fölvetést igényel a mai napon, mert a munkáltató részéről nincs ilyen. Mindenki nézi. Ha nincs, akkor áttérhetnénk, amit az előbb elmondtam, a 27.§ 8. pontjától való félelmek leküzdése, mennyire volt sikeres, amit elmondtam, arra vonatkozóan szeretném kérni a véleményeket. Az előbbi esetet nézem, akkor lehet, hogy elfogadható a 27.§ 8. pontja? Ja, nem. Akkor, meghallgatjuk… Elnök: VSZ-é a szó. VSZ: Nagyon rövid leszek a 8. pont nem fogadható számunkra. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Na, ez amivel szeretnénk ennél többel beérni, ha van erre mód így karácsony előtt megismerni az indokokat is, csak, hogy tudjuk az ünnepek alatt ezt megemészteni. Elnök: …hogy a 27-es 8. pontja függőben maradt. Haladjunk tovább ebben a munkában. Munkáltatóé a szó. Munkáltató: Tehát, akkor idén nem tudhatjuk már meg, hogy miért nem. Illetve a többiek nem is nyilatkoztak. Csak szeretném mondani, hogy most egy érdekes szituáció. Ezzel csak annyinak tesszük ki magunkat, hogy minden alkalommal el fogom mondani, hogy a világon semmi kockázata nincs a dolognak, és nem értjük igazából, hogy mi lehet a hátránya ennek a dolognak, hogy van egy választás, hogy vagy ezt az utat járják a felek, vagy azt. Semmi nem változik a jelenlegiben, tehát érdekképviseletek nélkül, helyben, nem lehet másként eljárni, mint ahogy eddig is. Csak eggyel több a lehetőség. Ezért nem értjük, hogy miért ez az ellenállás.

23


Elnök: PVDSZ-é a szó. PVDSZ: Most, az én értelmezésemben, ha a 8. pont nincs, attól még előfordulhat, hogy határozott időre térnek át egy másik munkarendben. Hiszen, nem tiltja semmi. Az az egy dolog mentesül, hogy mondjuk, kétszeres áttérés esetén már nem kaphatja meg a kompenzációt a munkavállaló. Hiszen, ez csak egyszer alkalmazható. Ugye? Na most, ez csak az elmagyarázása kedvéért mondtam el. Köszönöm. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Az a gond, hogy ez a terület, hogy lehet-e határozott időre, szabályozatlan volt eddig. Merthogy van egy alapbéremelés. Az volt a gond, hogy értelmezési gondok, tehát problémák voltak belőle egyfolytában, hogy most mi a helyzet. Mert volt olyan, kérdésként jött föl, valahol föltették azt, hogy na, lehet-e azt megcsinálni, hogy nálunk három hónapig lesz csak a megszakítás nélküli munkarend helyett nyújtott műszak, és lehet, hogy két hónap múlva megint kell majd, vagy mást kell majd csinálni, és arra az időszakra olyan szívesen lenne ebben megállapodás, de a KSZ-ből ez nem jön le, oda kell adni a béremelést, és utána, ha legközelebb lesz, már semmit nem lehet lépni, mert egyrészt kizárja, hogy még egyszer anyagi alkalmazását, tehát ezért volt ez a dolog, hogy legyen szabályozva a másik út is, ne pedig helyi ötletbörze legyen, hogy most hogy is kellett megvalósítani, és mi az értelme. Ennyi. Semmi csapda, semmi hátsó szándék, álságosság, egyéb nincs benne. Ezért nem értjük változatlanul. De, köszönjük a magyarázatot. Elnök: VSZ-é a szó. VSZ: Hát, kicsit más megfogalmazásban, de valami hasonlókat próbált a Gépészeti Zrt. is áttolni a Kollektív Szerződésnél. Ugyanezt, egy kicsit más megfogalmazásban látjuk. Viszont, ezzel tavaly is megpróbálkoztatok emlékeim szerint. Mi meg pontosan azt nem szeretnénk, hogy a munkáltató havonta szórakozzon. Mert ott ilyen javaslat volt, a Gépészetnél – egy percig, csak elmondom, mindenki kedvéért, aki nem vett részt azon a tárgyaláson –, hogy hát ott, majd, hogyha eléri a három hónapot ez az időtartalom, amíg más munkarendben kívánja a munkáltató foglalkoztatni, majd azután adja neki ezt a fajta juttatást, ami itt szabályozva van. Na, mi pont ezt nem szeretnénk elérni, hogy a munkáltató ebben az esetben is ezzel tudjon játszani, hogy most három hónapra alkalmazom, utána majd visszateszem egy másik munkarendbe, utána két hónap múlva úgy van kedvem, akkor megint fogom változtatni. Hát, ezért, mi ezt nem fogjuk tudni, elfogadni. Elnök: Munkáltatóé a szó. Munkáltató: Bocsánat, ez csak a felek megállapodásával megy, helyi függelékben. Tehát, a helyi függelékben azt mondjuk, hogy kettő hónap időtartamra megszakítás nélküli munkarend helyett nyújtott műszak, és ahhoz 10%-os határozott időre szóló dolog van, akkor ez rendezett. És utána visszaáll az eredeti állapot. Vagy van a másik eset, úgy, ahogy eddig is volt. Ebben semmi nem történik, mondom még egyszer, igény volt rá, csak szabályozatlan volt. Tehát, ezzel, hogy ez ide bekerül, ezzel alapvetően a szakszervezetek egyetértése nélkül nem változik semmi, helyi szinten. Van egy plusz

24


lehetőség, amit maximum meg lehet fontolni, hogyha a munkáltató azt mondja, hogy nála most van nyáron egy vágányzár, ami kettő hónap időtartamú, vagy nem tudom, kőszállítás, vagy isten tudja, mik voltak, akkor azt is tudják mondani, hogy ne zárjuk ki a határozatlan időnek az egy életre egyszer szóló lehetőségét, hanem adjuk oda azt a kompenzációt, határozott időre ami jár, és utána ezt a lehetőséget nem merítettük ki. Erről szól az egész, összesen. Elnök: Még továbbra is fönntartom, hogy a 27.§ 8-as függőben maradt, úgyhogy haladjunk tovább. Munkáltatóé a szó. Munkáltató: Szeretném kérdezni, hogy a 30-ig van-e valakinek észrevétele. VSZ-é a szó. VSZ: Azt szeretném először is megkérdezni, hogy azokról az elemekről, amelyek forintokat jelentenek, ezt a bértárgyalással fogjuk összekapcsolni, vagy most tegyünk javaslatokat a KSZ-ben, ilyen típusú vállalkozásokra. Mert a munkáltatói előterjesztésben láttunk olyan elemet, ami pozitív előrelépés, forintosított formában, hogy itt tegyük meg most ezeket a javaslatainkat, vagy pedig majd a bérrel kapcsolatosan. Elnök: Munkáltatóé a szó. Munkáltató: Itt. Itt. Elnök: VSZ-é a szó. VSZ: Hát, akkor az átvezényléssel kapcsolatban a… tessék? Mondjad. Hátha eltalálod. 1800 forintot javaslunk az átvezénylési díjra. Köszönöm. Munkáltató: Pontosítanám. Egy tétel kivételével, a VBKJ összeg, mert az szervesen. Tehát, az összes többit, azt attól függetlenül. Elnök: Kíván a munkáltató az 1800 forintra reagálni? Munkáltató: Sok. Elnök: VSZ, és utána PVDSZ. Akkor, legyen a PVDSZ először. PVDSZ: Na. Én meg azt mondom, hogy kevés, és annyit mondok, hogy ugye, az inflációkövetés alapelvét szem előtt tartva az 1250 forint mindenféleképpen indokolt. Köszönöm. Elnök: Akkor most jön a VSZ. VSZ: Én csak azt szerettem volna megkérdezni az Igazgató asszonyt, hogy mennyivel több. Munkáltató: Hatszáz forinttal.

25


Elnök: Én azt gondolom, hogy a VSZ alelnöke nem azt kérdezte, hogy az 1200 és az 1800 között mennyi a különbség, hanem, mennyivel tudna a munkáltató többet adni, vagy mit javasol erre a tételre, hogy az átvezénylési díjat fölemelnénk. Munkáltatóé a szó. Munkáltató: Lehet, hogy mégis pontosítani kell a VÉT elnökével kapcsolatos szabályozást, a matematikai és egyéb dolgokkal kapcsolatosan. Tehát, valami alapkövetelményeket meghatározunk. A jogi diploma lehet, hogy kevés lesz. Nálam is az volt, Józsi, tehát szerintem, viszonylag egyértelmű volt, engem is visszavont ugye, a VSZ, hogy ne tündökölhessek ott. Tehát… dehogynem. Úgyhogy, ha provokatív volt a kérdés, akkor egy… Elnök: Úgy látom, a munkáltató nem kíván az átvezénylési díjra most javaslatot tenni, úgyhogy ez is függőben maradt. Haladjunk szerintem tovább, jobban járunk. Munkáltató: Bocsánat, tettünk javaslatot, azért a jegyzőkönyv számára. Tehát, nem kívánjuk változtatni semmilyen irányban az átvezénylési díjat. Sem pozitív, sem negatív javaslatot nem tettünk. 30.§ lenne. Erre vonatkozóan annyit szeretnék elmondani, hogy az egy évben több, vagy kevesebb, jogszabály által előírt munkáltatási változás következik be, a megszakítás nélküli munkarendűek kivételével, a jövő év ebből a szempontból szerencsés, lévén, hogy összesen egy ilyen lesz, mert hála a jóistennek, karácsony hét végére fog esni, és a szenteste pedig péntekre. Az az egy, ami ilyen munkanap átrendezéssel érintett. Ellenben, ez szokott a legtöbb gondot okozni, hogy van-e két péntek egy héten, ha szombat van, akkor is, és egyéb problémák. Tavaly is viszonylag részletesen elmondtuk azt, hogy a hét utolsó munkanapjának a megkülönböztetése a nappalos munkavállalók esetében teljes mértékben anakronisztikussá vált ebben a formában. És tekintettel arra, hogy a törzsidőt is köztes állapotba óhajtjuk helyezni, hogyha egységesen 7,6 óra lesz a hét minden munkanapján a munkaidő, azaz 9—13,30 percig, ugye, pénteken, illetve a hét utolsó munkanapján 13 óra volt, a többi munkanapon 14 óra, tehát a rugalmas munkaidőben működőknél ez nem fog problémát okozni. Én azt gondolom, munkáltatói oldalról, hogy ezt jó lenne most már megfontolni, mert annak a dolognak, hogy pénteken gyakorlatilag nehezen érhető el bárki is a délutáni órákban, már a kora délutáni órákban. És akár ez egy működési problémát jelent nagyon sokszor, ezért tettünk erre javaslatot, és igazából ez semmi különlegeset nem jelent. Érdemi változást a rugalmas munkaidőben nem, az egyenlőnél pedig nyilván, akkor mindenki egyenlően ledolgozza a munkaidőt. Ebben kérnénk szépen támogatást. És ez eléggé, jelezném, eléggé koncepcionális kérdés a munkáltató részéről, ez a szabály. Igazgató asszony is bólogat ehhez. Munkáltató: Csak azzal szeretném kiegészíteni, hogy ajánlom mindenkinek figyelmébe a tavalyi emlékeztetőt, ahol is többszörös felvetés után egyeztünk bele, hogy akkor legyen, és akkor azt mondtam, hogy de akkor ebben az évben, mármint 2009-ben, nem kell értelmezgetni, hogy csütörtök van, vagy szombat, vagy kedd, vagy hétfő, vagy péntek, vagy hány vége van a hétnek. Az egész év másból nem telt ki, hogy melyik nap van péntek. Kezdtünk január 10-én, dupla szombattal, tehát tulajdonképpen ebből való, eredendő alapján, csak azt tudom megismételni, amit tavaly. Tehát, mivel egész évben értelmezni kellett, hogy milyen nap van, ha nincs a napok között különbség, akkor

26


semmi probléma nincsen, és egyébként is a rugalmas munkaidő és egyéb munkaidő beosztások is lehetőséget tesznek, meg szerintem, a vonatoknak úgy pénteken több darabnak kell közlekednie, ha én úgy emlékszem. Tehát, a hét utolsó munkanapján, meg a hét első munkanapján, meg a hét első munkanapját megelőző ünnepnapon, vagy gyakorlatilag a vonatok száma, tehát, hogyha a vonatoknak 24 órán keresztül kell menni, 365 napon keresztül, akkor a szellemiek is legyenek kedvesek, szellemi önkielégítést folytatni mind az öt munkanapon egyformán. Elnök: PVDSZ jelezte. Kívántok szólni? PVDSZ: Mi nem értünk egyet, tehát támogatjuk, hogy a hét utolsó munkanapján történő kevesebb munkavégzés a munkaidő beosztás egyenlő jellegét nem érinti. Nem azért, amiért a Mariannak problémái vannak, mert akiket ő el akar érni pénteken, ezek mind-mind rugalmasban vannak. Tehát, ezt a problémakört ugye, nem érinti, és éppen ezért, hogy segítsük az ő munkáját, azt maximálisan támogatjuk, hogy a törzsidő a javasolt módon alakuljon. Azonban, itt a nappalos munkaidő beosztásban nemcsak vezérigazgatósági, területi központi, nemcsak mit tudom én, humánszolgáltató szervezeti, meg egyéb munkatársak dolgoznak, hanem itt, hogy úgy mondjam, az üzemben is dolgoznak munkavállalók, akik számára részben egyébként a hétfő— csütörtöki nap meghosszabbított, hiszen ezzel arányosan ugye, megnő az akkori munkaidő, a közvetlenül a munkavégzésre kiható tényező. Tehát, mi javasoljuk, hogy felhívva a figyelmet, hogy nyilván ezt ésszerű korlátok között kell tartani, tehát mi is láttunk ésszerűtlen dolgokat. Szerintem, erre szolgál ez a hat óra minimum meghatározása, hogy az ésszerűtlen irányba elmenjenek, de az egy teljesen normális dolog, hogy 4x8=32+6=38 és kijön a 38 órás munkahét. Ezt lehet akár konkrétan így szabályozni is, hogyha ezzel probléma van, de én úgy gondolom, hogy… ami meg az értelmezést illeti, hát ugye, idén értelmeztétek, jövőre már mindenki tudja. Tehát, ebből probléma nem származhat. Tehát, mi a törzsidőnek a pénteki, ugyanolyan időben történő, meg a közti időben való meghatározását, azt támogatni tudjuk, de úgy gondoljuk, hogy a hét utolsó munkanapján adjunk lehetőséget arra, hogy rövidebb munkaidő is lehessen. Elnök: Befejeztétek a PVDSZ részéről? VSZ-é a szó, és utána MTSZSZ. VSZ: A munkavégzés minőségét vagy mennyiségét nem a jelenléti idő szokta meghatározni. Gondolom, így van ezzel a munkáltató is, mert szoktuk mi is ezt mondani. És hát időnként szombatonként is elérhetőek szoktunk lenni, hiszen szoktunk beszélni telefonon. Mi a magunk részéről változatlan formában, tavaly megállapodott szöveget mind az 1. pontnál, mind a 3. pontnál azt tudnánk támogatni. Nekünk ezzel kapcsolatban nem volt értelmezési problémánk 2009 évben… Munkáltató: …egész félévben… január 10-e… 30-án, a készenlétesek… vezénylése, kevés óra, sok óra… tehát, a VSZ-nek is volt problémája. VSZ: A VSZ-nek nem volt, Bodnár Józsinak volt problémája. Így pontosítok. Köszönöm szépen. Elnök: MTSZSZ-é a szó.

27


MTSZSZ: Nem szeretnék véletlenül sem, kötözködni a munkáltatóval és mással sem, csak azért, hogyha esetleg valaki a MÁV-on kívül olvasná ezt a jegyzőkönyvet. 24 órán keresztül nem közlekednek a vonatok, kivéve az utasellátót, hogyha beleszámoljuk, de remélhetőleg ők, mire 23 óra, vagy éjfél körül bekövetkezik az üzemszünet a hálózaton, addigra már mindegyik vonat az országhatáron kívül tartózkodik, kivéve, hogyha éppen nem havazik, vagy nem, mondjuk, nyár van. Tehát, üzemszünet azért létezik. De, ezt a dolgot le is zártuk. A 3. pontban azért mi szeretnénk, hogyha maradna az eredeti állapot, és a péntek… bocsánat, már én is hülyeséget mondok. A hét utolsó munkanapján rövidebb lenne a munkaidő. És ez azért érdekes, mert én lehet, hogy rosszul tudom, tekintettel arra, hogy nincs a családomban 150 évnyi vasutas múlt, de a menetrend is meg tudja különböztetni a hét utolsó munkanapját, és annál a szervezetnél, ahol jellemzően azért ehhez igazodik néhányezer vonat, azt megkérdezni, hogy és tessék mondani, most a hét utolsó munkanapja, az melyik nap, hát szerintem, ott a munkavállalókkal van a probléma, nem biztos, hogy a szabályzással. Köszönöm. Elnök: Munkáltatóé a szó. Munkáltató: Szerencsére, néhány e-mailt meg szoktam őrizni, úgyhogy át tudom adni, hogy kinek volt értelmezési problémája a felvetett szervezeteknél ezekkel a napokkal kapcsolatosan. Tehát, volt probléma menetrend szempontjából is. A másik pedig, akkor én éjszaka biztos csak káprázatként szoktam látni tehervonatokat. Munkáltató: Annyival szeretném folytatni, szintén ehhez kapcsolódóan, a régi, jól bevált kakasos nyalókából komoly közbeszerzést kellett volna kiírni, amennyi telefont sikerült megválaszolni. Most idén kevesebb volt a múlt hét végén, mert a székházi hírlevélben benne volt ez a remekbe szabott változtatás. Szeretném egyébként, ha már jön a karácsony, megörvendeztetni a kollégákat az idei év zárására azzal az esettel, amikor január 10-én a fagy helyett március 28-a jött. Olyan fölvetések is voltak egyébként jogi végzettségi emberektől, hogy aki akkor még nem állt munkaviszonyban, annak is dolgoznia kell-e március 28-án, mert ő még január 10-én nem, és milyen kötelezettséget írunk elő, és ez plusz, rendkívüli munkavégzésként jelenik meg. Tehát, ez egy nagyon szép és nagyon szerteágazó dolog. Aki szeretne ebben elmélyedni, tényleg állunk rendelkezésre. Részletes gyűjtemény van erre. Ha egy szóval lehetne jellemezni, őrület. Elnök: MTSZSZ-é a szó. MTSZSZ: Tájékoztatás, tájékoztatás, tájékoztatás. Egyébként akkor viszont hála a jóistennek, 2010-re az üzemszünet kérdéskörét, hogyha jól értettem, akkor letisztáztuk. Tehát, ha éjszaka vannak személyszállító vonatok, akkor nem kell arról beszélgetnünk, hogy éjszaka van-e üzemszünet, vagy nincs. Köszönöm. Elnök: Úgy látom, a 30.§ is függőben maradt. És kérdezném a feleket, tekintettel arra, hogy két óra hossza eltelt, meddig kívánnak a mai napon konzultálni, és ennek megfelelően, nyilván tartanánk szünetet. Tehát, kérném a feleket, nyilatkozzanak arról, hogy meddig tartana a mai napi konzultáció. Munkáltatóé a szó.

28


Munkáltató: Mi készek vagyunk a megállapodásig tárgyalni. Munkáltató: Írjuk alá. Elnök: Én javasolnék tíz perc szünetet, tehát gyakorlatilag negyednégykor találkoznánk. Köszönöm. Bátorkodnám megkérdezni az asztalhoz visszaülő feleket, hogy meddig kívánják a mai napon az egyeztetést folytatni. Szíveskedjenek egy időpontot meghatározni. Csak annak érdekében, hogy én is tudjam, hogy most szóljak a sofőrnek, hogy jöjjön az autóval Dombóvárról, vagy… tehát, én nem kívánom az időpontot meghatározni, a tárgyalófelek határozzák meg az időpontot. Kérném a javaslatot. Munkáltató: Akkor, a soha vissza nem térő alkalom, amikor az egyéni és szervezeti célokat összehangolhatod. Tegyél légy szíves, javaslatot arra vonatkozóan, hogy melyik az az ideális, amikor a legkevesebb és legoptimálisabb közlekedéssel jár a megvalósítás. Elnök: Látom, a PVDSZ jelentkezett, úgyhogy megadnám a szót. PVDSZ: Én a 16 órát javaslom. Munkáltató: 16 órakor aláírható a Kollektív Szerződés. Elnök: Akkor, megköszönöm, hogy 16 órakor majd bejelenthetem, hogy nem a VÉT, mert nyilván az nem, de a konzultáció véget ér. És én abban biztos vagyok, hogy nem lesz itt aláírás, tekintettel a sok-sok kérésre. Úgyhogy, az a kérésem a munkáltató felé, hogy szíveskedjen a 31.§-tól folytatni az előterjesztéseket. Munkáltató: 31-esre nincsen javaslatunk. Hátha, másnak van. Most már félve merek ugrani a következőre, mert… Elnök: Úgy látom, másnak sincs a 31-eshez, úgyhogy lépjünk akkor a 32.§-ra. Munkáltató: 32.§-ban annyit szeretnék mondani, hogy pontosítottuk az eddigi szabályokat gyakorlatilag, hogy minden új munkarendre vonatkozóan meg legyen az a szabályrendszer, ami eddig is volt, csak értelmezési rendrakást tettünk ebben a dologban. Tehát, gyakorlatilag változatlan a mostani alkalmazott megoldáshoz képest. Elnök: Kérdezem a szakszervezeti oldalt, akkor 32-esen túlléphetünk? PVDSZ. PVDSZ: Én csak kérdezném, hogy a nyújtott műszakosoknál milyen gyakorisággal fordul elő, hogy egy óra munkaidő befejezése, tehát, hogy három óra belelóg a 22,06ba. Van olyan, hogy nyújtott éjszakás, állandó éjszakás? Igen? Jó. Majd akkor VÉT-en kívül meg kell… Elnök: Akkor kérném a munkáltatót, hogyha erre adjon választ. Munkáltató: Mondtam, hogy az eddigi, fennálló gyakorlaton nem változtat semmi. A nyújtott műszakot pontosítottuk, tavaly az volt, hogy nyújtott állandó nappalos volt még

29


előtte. A nyújtott műszak, az ugye, arról szól, hogy máskor kezd, máskor végez, máskor van pihenőnap kiadása, és a napi munkaidőnél hosszabb a munkaidő mértéke. Ez megvalósulhat nappalból éjszakába, éjszakából nappalba, éjszakából éjszakába, mindenféle verzióban volt is rá példa. Tudnék mondani én is többet, ahol előfordult ilyen. Elő kéne szedni, de volt. Tehát, azt a rendszert tartjuk, ami volt eddig is. Annak a pontosítása, hogy ne legyen ebből semmiféle értelmezési gond, vagy probléma. Elnök: Akkor, túlléphetünk a 32.§-on? Igen. Kérném akkor a 33-ast. Munkáltató: 33-asra vonatkozóan. Látszólag soknak tűnik a módosítást, egyetlen érdemi van benne, ez az olajkútkezelő, ami gyakorlatilag a szakmai szervezet részéről van egy ilyen visszatérő igény, hogy jobban szervezhető lenne a munka végzése, hogyha a forgalmi munkakörökön kívül, a lehetőséget legalább a Kollektív Szerződés megadná az osztott munkaidőre. A többi változtatás, ami még itt megtalálható az 1. pontban, illetve a 7. pontban, az az én tudásom szerint, tehát nem irányult másra a szándék, minthogy a téli—nyári időszámítás kapcsán voltak problémák, ami nem lett teljesen elvarrva. Tehát, valamikor ugye, a nyári időszámításra való átállás miatt ténylegesen nem három óra lesz, hanem kettő lesz papíron. Tehát, ilyen gondokat próbáltunk ezzel a dologgal kezelni, és a 7. pontot értelmesebbre venni. Ugyanez a helyzet van az 1. pontban is. Tehát, ami érdemi, az az olajkútkezelő. Abban lehet talán igazából polémiát folytatni, a többiben nem gondolnánk, hogy lenne. Igazgató asszony folytatja. Munkáltató: És az olajkútkezelőkhöz kapcsolódóan is csak egy-két ilyen terület van, de igazodik a mozdony karbantartási rendhez, meg a közlekedési rendhez, és akik a TÁSZ-nak a helyi függelék tárgyalásában részt vettek, azok szervesen tudják, hogy igen komoly bonyodalmat okozott, hogy hogyan fedjék le azt valamilyen típusú munkarenddel. Tehát, ott mind a munkavállalók, mind a munkáltató részéről érdek fűződik ahhoz, hogy ezzel a sajátossággal tudjuk kezelni a rendszert. Elnök: Munkavállalói oldal, PVDSZ. PVDSZ: Én látok egy kulcselemet, amivel eddig is volt probléma, de most, hogy ez nincs benne, még inkább lesz. Ez pedig ugye, korábban a szabályozás része volt, az elrendelés. Tehát, hogyha az osztott munkaidő ideje alatt munkavégzés került elrendelésre, vagy munkavégzés történt, akkor ez ugye, megszüntette a munkaidőnek az osztott jellegét, és hát ott ugye, rendkívüli munkavégzésre került sor, és hát ugye, viták voltak, meg vannak azzal kapcsolatban, hogy akkor mi az, hogy elrendelik a munkavégzést, mert ugye, éjszaka a legritkább esetben van ott a forgalmi szolgálati helyen a munkáltatói jogkörgyakorlója, hanem valami helyzet van, és jellemzően a menetirányító, vagy a forgalomirányító, vagy egyéb személy rendel el ugye, munkavégzést, amit hát, elfelejt bizonylatolni sok esetben. Tehát, és itt a szabályalkotók meg kifelejtették ezt a bizonylatolási kötelezettséget a javaslatból. Úgyhogy, ez szerintem, minimálisan az eredeti helyzetet fenn kell tartani, mert mondom, a jelenlegi állapotok mellett is folyamatos vita van ebből, hogy most elrendeltek munkavégzést, vagy önként kezdett el ott munkába a forgalmi szolgálattevő. Elnök: Kíván más szólni? Munkáltató.

30


Munkáltató: Tehát, az osztott munkaidőben elrendelt rendkívüli munkavégzés ugyanolyan rendkívüli munkavégzés, mint az összes többi, tehát gyakorlatilag a bizonylatolására vonatkozóan, ettől az évtől van kiadott utasításunk, hogy pontosan mit kell tenni. És, hogyha jól emlékszem, akkor három napon belül kell megfelelő papírra ölteni a történetet. És annyira ez nem lehet vita kérdése, mert hogyha úgy dönt egy vonat, magától, hogy éppen megérkezik, és a naplóba bevezetésre kerül, ha jól tudom, hogy a vonat közlekedik, akkor innentől kezdve elég nehéz lesz azt mondani, hogy a forgalmi szolgálattevő meg aludt. Tehát, gyakorlatilag ezt azért is tudom mondani, mert megnéztük a számfejtésnél, ez gyakorlat. Főleg hét végén szeretik felébreszteni a munkavállalót, mert akkor még magasabb pótlékért lehet ébren dolgozni, úgyhogy gyakorlatilag ilyen létezik, van. Ha valamilyen területen ez vita kérdése, akkor kérjük a konkrét terület megnevezését. Remélhetőleg nem pécsi területi központ lesz. Jó. Konkrét szolgálati hely megnevezésével kérem. Tehát, dokumentálta történet. Hát, be kell írni a naplóba, hogy vonatközlekedés volt. Így van? Én úgy láttam, hogy… így van. Tehát, gyakorlatilag mesélt itt István valamikor fiktív vonatokról, de remélem, most már ilyeneket nem vezetgetnek. Úgyhogy, a tervet hogyan kellett teljesíteni. Tehát, hogy sok vonat közlekedjen. Úgyhogy, remélhetőleg ilyen nincsen, és elég jól dokumentált a rendszer. Elnök: Mielőtt a VSZ-nek megadnám a szót, azért az Igazgató asszonyt hadd emlékeztessem arra, hogy Magyarországon tűnt el úgy egyébként olajszerelvény, hogy sehol nem jegyezték be. Tehát, nem biztos, hogy minden vonatot bejegyeznek, amit kellene. Elnézést, ez csak arra utalás vissza, hogy lehet ezt így is csinálni. VSZ-é a szó. Munkáltató: Az nagyon, nagyon, nagy baj, mert akkor nincsen pályahasználati díjbevételünk, és nincs miből bért fizetni, úgyhogy tessék felhívni a kollégáknak a felelős magatartást. De, az is baj, ha olyan vonatot jegyeznek be, aminek meg nincsen vasúttársaság, mert akkor nem lesz kinek kiszámlázni. Tehát, tulajdonképpen a tényleges vonatokat kell rögzíteni. Hála neked FOR rendszer, vagy PASSZ. Tehát, egyébként is, tehát most már elektronikusan is nyilván kell tartani. Elnök: Tehát, VSZ-é a szó. VSZ: Az 1-es pontnál az olajkútkezelőt, ezt el tudjuk fogadni. A második bekezdésnél a két órát, azt nem tudjuk elfogadni, és természetesen szeretnénk a 2. pontnál a pihenés feltételeit szabályozni. Eddig elegánsan mindig a munkáltató kibújt ezen igény alól, most szeretnénk, hogyha ezt a pihenés feltételeit rögzítenénk a Kollektív Szerződésben. Elnök: Munkáltatóé a szó. Munkáltató: A kettő órára vonatkozóan azt szeretnénk, ha ezt felül lehetne vizsgálni, János, mert ez, amit említettem volt, a nyári időszámításra való átállás, ott jogszabály rendelkezése alapján, ezen is ment a vita, hogy most mi lesz. Ugyanúgy volt az éjszaka, csak közben az órát tekerték, egyébként nem dolgozott, a helyi függelékben három óra van megállapítva, és azáltal, hogy a jogszabály szerint ténylegesen ott kettő óra volt, és a…

31


Munkáltató: Tulajdonképpen három órát aludt, de két óra lett belőle. Munkáltató: Egész egyszerűen csak technikai dolog. Ami végig van vezetve most már a Kollektív Szerződésen, a téli-nyári időszámításra való átállás, ott van benne a pihenőidőnél, ott van benne az egyéb szabályoknál, és itt maradt ki, és ebből volt most kérdés, hogy akkor… bocsánat, tehát, hogy ki kellett fizetni rendkívüli munkavégzésként azt, hogy ő tulajdonképpen ugyanúgy ott volt, ugyanúgy nem csinált semmit, csak közben a jogszabály miatt nem volt meg a három óra, csak kettő volt ténylegesen. Ez a nyári időszámításra való átállásnál probléma egyébként, tehát, ez a március végi. Köszönöm. Elnök: VSZ, majd utána MTSZSZ. VSZ: Természetesen, hogyha a munkáltató átfogalmazza, és ezt írja le, amit most elmondtál, akkor ez kezelhető. Így egyértelmű, és nem lesznek ebből 2010-ben viták. Munkáltató: Lehetne kapni ahhoz iránymutatást, átfogalmazáshoz? Mert én sajnos, képzetlennek gondolom magamat ebben a dologban. Ezt itt bevallom nyilvánosan. VSZ: Szerintem, ha ajánlottad ugye, hogy a téli szünetben, vagy a két ünnep közötti szünetben mivel foglalatoskodjunk, akkor nyilván mi is teszünk egy ajánlatot, hogy te is ott a kislakodban esetleg a meleg tüzénél gondolataid szárnyalnak, és akkor egy fantasztikus megfogalmazással meg tudsz lepni bennünket 2010. januári tárgyalásnál, úgyhogy bízunk ebben az írói munkásságodban, nem féltünk téged. Elnök: MTSZSZ-é a szó. MTSZSZ: A munkavégzés elrendelése írásban történő javaslatát, azt, hogy ne töröljék ezt a kitételt. És tapasztalat volt. Tehát, tapasztalat az is, hogy előfordulhat olyan, hogy magánvasút megérkezik egy állomásra, és ott bizonyos munkát el kell végezni, vagy nem kell elvégezni. Hogyha neki nem a… a vasutas, hogyha nem rendelik el neki, és elvégzi a munkát, akkor tényleg… és ez bevételkiesést jelent a MÁV-nak. Igen, és ez bevételkiesést jelent a MÁV-nak, és bizonyos munkákat elvégeznek az emberek úgy is, hogy nem rendelték el. És utána megindulhat a vita abból, hogy most miért végzett el, bizonyos munkálatokat az állomás… magánvasút a tehervonattal, vagy miért nem. És utána adott esetben a dolgozót vonják majd felelősségre, hogy mit csinált és miért csinált. Köszönöm. Elnök: Kérdezném a munkáltatót, hogy kíván-e arra reagálni, hogy a 2. pontban, hogy a pihenés feltételeit milyen formában kívánja szabályozni, tekintettel arra, hogyha már egyszer megosszák a… Munkáltató: Elgondolkodom rajta. Elnök: VSZ… akkor, úgy látom, hogy ebben a paragrafusban is sok maradt a függőség. Néznék tovább, csak úgy kellett volna nyújtózkodnod. Elnézést. Akkor, a PVDSZ-é a szó.

32


PVDSZ: Tehát akkor ez a bizonylatolás, ez benne maradhat a… Munkáltató: Bocsánatot kérek, azt mondtuk, hogy rendkívüli munkavégzés elrendelési utasításban van a bizonylatolás. Újabb bizonylatolást nem szeretnénk. Megnézzük, hogy a rendkívüli munkavégzés elrendelésében elég kiterjedő-e erre a bizonylatolás. Jó? PVDSZ: Jó. Szerintem, nem. És nemcsak olyan tevékenység, tehát a forgalmi szolgálattevőnek keletkezhetnek olyan feladatai is, amelyeket nem kell a forgalmi naplóba, tehát nem közvetlen vonatközlekedéshez kapcsolódik, sajnos. Tehát, ilyenek is vannak. És a dolognak az a lényege, hogy természetesen, a forgalmi szolgálattevő elkezdi a jelen állapotok szerint is bizonylatolni a tevékenységét, és jelzi, jelenti a főnökének, hogy meg kellett szakítania az osztott munkaidőt, csak természetesen, a főnök ilyenkor megvonja a vállát, mondja, hogy jól van, és nincs elszámolva neki a dolog. És utána folyik a vita. Munkáltató: Bocsánat, ez megint azt mondom, hogy ne csináljunk már szabályozást, meg a szabályozás szabályozása. Tehát, lassan gyógypedagógiai tankönyvnek lehet majd ezt az egész megállapodást felfogni. Tehát, értettük a problémát, azt mondjátok, hogy egy bizonyos területen ezzel van gond. Kérném a konkrét területet, mert most már azt mondom, hogy kivizsgáljuk, és módszeresen megyünk végig az összes ilyen ügyön addig, amíg rend nem lesz. Másik oldalról pedig megnézzük a rendkívüli munkavégzés elrendeléséről szóló utasítást, és megnézzük, hogy kiterjedt-e megfelelően erre a kérdésre is. Több helyen nem óhajtom szabályozni, mert utána az a vége, hogy háromféle dolog van, és egy negyediket alkalmaznak, mert azt mondják, hogy egymásnak ellentmondó. Nem idevaló ez a kérdés. De, ha ebből valójában probléma van, megnézzük, de segítsetek abban, hogy egyáltalán, melyik szolgálati helyen. Munkáltató: Ha már ideragadtuk a szót, annyiban szeretném csak, kiegészíteni a dolgot, hogy ez nem másféle rendkívüli munkavégzés. Tehát, ha osztott munkaidő munkamentes része van, és abban az időszakban, amikor a munkaidő beosztása szerint munkát nem kellene végeznie, akár csak bármennyit is elrendelnek neki, tehát egy perc és a négy óra munkavégzés között, vagy hogyha a KSZ szerint az egész időtartam rendkívüli munkavégzésnek fog minősülni, nincs különbség. Tehát, ugyanolyan rendkívüli munkavégzés, mint bárki másnál. Tehát, ezért volt az a válasz, hogy nem kell egy külön rendet, és egy külön metodikát erre kitalálni, hanem egységesen kellene a dolgot rendezni. Ennyi az egész. Elnök: Kérdezném, ebben a paragrafusban se tudtunk akkor, ugye, megállapodni. Úgyhogy, haladjunk tovább. Csak azért, hogy sok legyen, amiben nem lehetett megállapodni, illetve részben lehetett csak megállapodni. Munkáltatóé a szó. Munkáltató: 34.§ 5. pontjában a Kazinczy bizottságnak a javaslatait is befogadva, magyarítottuk, mert nem mondattal kezdődött a pont. Tehát, semmi más nem történt, a meghallgatás eddig jól bevált szabályaira vonatkozó a), b), c) pont, csak úgy kezdődött, hogy 5. pont, és rögtön a), b), c), úgyhogy egy picit próbáltunk rajta. Nem túl nagy sikerrel, nem vagyok vele nagyon elégedett, de így legalább formailag jobban néz ki. És akkor szeretném kérdezni, hogy a 37-esig van-e még bármi…

33


Elnök: Bocsánat, a PVDSZ jelezte, hogy kívánna szólni. Munkáltató: Azzal együtt is, egyben kérdezném, hogy erre, illetve a 37-essel bezárólag, van-e bárkinek észrevétele. Elnök: PVDSZ. PVDSZ: Természetesen, van, a 34-esre, illetőleg a 36-osra, meg a 35-ösre is, de az csak egy technikai. Akkor, menjünk sorba, a 34-es. Ugye, azt gondoljuk, és itt látjuk elrendezhetőnek, hogy amennyiben ugye, szabályozzuk, hogyha a munkavállaló az orvosi vizsgálat önhibájából elmulasztja, a korábbi érvényes orvosi alkalmasság lejártát követően a munkavégzéstől el kell tiltani, és az orvosi vizsgálat elvégzéséig munkabérre nem jogosult. Ez természetesen, helyes és be kell rakni. Azonban, közvetlenül ez alá, hogyha a munkavállaló az orvosi vizsgálatot a munkáltató mulasztásából fakadóan nem képes teljesíteni, akkor a részére az orvosi vizsgálat elvégzéséig igazolt, fizetett távollétet, és az erre járó díjazást kell folyósítani. Ez a javaslatunk. Elnök: VSZ-é a szó. VDSZSZ: Ez mind igaz, Igazgató asszony, amit elmondtál, de vannak olyan szituációk, amikor a munkavállaló nem tehet arról, önhibáján kívül, hogy abban az időpontban, amit konkrétan megadtak neki, mert vannak ilyen élethelyzetek, nem tud részt venni. Ezen valami kimentési lehetőségnek kellene, hogy melyek azok a kimentési lehetőségek, amikor nekem meg van adva az adott időpontra, hogy ott kell lennem, de egyébként valami olyan történt, ami. És ezt szabályozni kellene, hogy melyek legyenek ezek. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Most azt szeretném mondani, ez tök ugyanaz a kérdés, hogyha egy adott időpontban meg kell jelenni munkavégzés céljából. Így van? Tehát, hogyha 6,30-kor ott kell lennie, munkát végezni, akkor mikor nem lehet ott? Ha beteg. Így van? De hát, az orvoshoz akkor csak elmegy, ha beteg, nem? Tehát, akkor gyakorlatilag ez kiesik. És milyen, olyan eset lehet még? Szabadságot erre nem célszerű kiadni és kivenni. Így van? Tehát, akkor ez a másik. Akkor, mi van még a betegségen és a szabadságon kívül… Munkáltató: … külső ok, azt a jogszabály rendezi… Munkáltató: …akkor… Munkáltató: Bocsánat, csak annyi, hogy az általános szabályok szerint, ugyanolyan munkaidőnek fog minősülni eszerint a dolog, és ugyanaz a helyzet vele. Tehát, ha sztrájk miatt nem tudott megjelenni, vagy az időjárás miatt nem tudott megjelenni, ez jogszabály által rendezett, a keresőképtelenség jogszabály által rendezett. Tehát, minden olyan eset, amikor mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, azt az Mt. elmondja, hogy mi a helyzet vele. Ne adj isten, közeli hozzátartozója halt meg, és bármi, ezek jogszabály által rendezett kérdések, szerintem.

34


Elnök: MTSZSZ. MTSZSZ: Bocsánat, majd valaki javítsa ki, hogyha rosszul gondolom. A munkáltatónak van egy utasításadási joga. Ha a munkáltató arra utasítja a munkavállalót, hogy ő a munkaidőben ne munkát végezzen, hanem menjen el orvoshoz, oktatásra, bánom is én, hogy hova, akkor attól az még munkaidő. Arra az a szabály vonatkozik, hiszen ezt az időt a munkáltató fizeti. Pont. Ez az egyik része a dolognak. A munkavállalót valamilyen rajta kívülálló okból, vagy olyan okból nem tud megjelenni, amit már itt az előbb feszegettünk, meg egyébként van még számos ilyen része, én meg azt gondolom, hogy azt meg a munkáltató ugyanúgy le tudja folytatni, minthogyha egyébként a munkavégzés helyén nem jelenik meg a munkavállaló, tehát ezt az eljárást, vagy ezt a vizsgálatot. Most nem kell egyből föllógatni azt a szerencsétlent, mert akármi is történhet, de a munkáltató egy tényfeltáró vizsgálatban azt ugyanúgy le tudja folytatni, aminek a végén eldönti, hogy igen, ez most jogszabály hatálya alá tartozik, vagy bánom is én, valami más alá, vagy azt mondja, hogy igen, elmentél, berúgtál, nem tudtál megjelenni – most bocsánat a rossz példáért, de biztos, van ilyen is –, hogy annyira másnapos, hogy nem tudott megjelenni, sőt a telefont se tudta fölvenni, az egy másik káposzta. És akkor azt rendezni kell annak a szabályai szerint. Köszönöm. Elnök: VSZ-é a szó. VSZ: Igazgató asszony, az elmúlt év Kollektív Szerződés kötésekor is, vagyis az idei Kollektív Szerződés kötésekor is, ez a paragrafus ugye, gondjaink voltak, mert a munkáltatót meg kellett világítani abból a szempontból, hogy hogy történik ez a Pályavasút Forgalmi Üzletágánál. November 23-áig vezénylik a munkavállalót orvosi egészségügyi alkalmasság végrehajtására. Ugye, akkor, ha jól emlékszem, az elmúlt évben az volt a javaslat, hogy egy munkanap, akkor mondtuk, hogy ez nem lehetséges, hiszen egy munkanap alatt az üzemorvos elküldi szemészetre, ide, oda, amoda, és lehet, hogy két-három munkanap, amíg a munkavállaló megkapja az orvosi egészségügyi alkalmasságát. Ugye, most meg egy nagyon életszerű helyzet van, mert most nem tudja vezényelni. Pontosan emiatt az anomália miatt, ami most van fönnállva, hogyha lejár a 29-ese a munkavállalónak, mikor vezényelje a vezénylőtiszt, 23-án, hogy mikor menjen el üzemorvoshoz. Ugye, ezek a papírok keringenek, mire megkapja a választ, és be kéne tenni a vezénylésébe, nem tudja, be kéne venni a vezénylésébe, tehát ez egy eléggé komoly probléma kint most a szolgálatnál. És nap mint nap kapok telefonokat, hogy mai nappal azt mondták neki, hogy holnap már ne gyere, mert a 29-esed nem érvényes, de nyilvánvaló, nem tudják, hogy mikor lesz érvényes. Tehát, ez egy nagyon életszerű példa, hogy most nem tud elmenni orvoshoz. Munkáltató: Most azt szeretném mondani, hogy felvetettétek az egyik oldalát a kérdésnek, de a másik oldal az az, hogy innentől kezdve nem a vezénylőtiszt mondja meg, hogy mikor menjen ő orvoshoz, hanem az orvos ad egy időpontot. Tehát, ha a munkáltató bejelenti, hogy a következő hónapban, most jelentettük be, hogy februárban, gyakorlatilag kinek jár le az orvosija. Ezt feldolgozza az orvos, tehát a Kht. Ad egy időpontot. Mi azt kérjük, hogy lehetőleg adja meg 23-áig, tehát január 23-áig adja meg az összes februári időpontot, és akkor természetesen, annak megfelelően tudják vezényelni. Viszont, ha nem így működik a rendszer, hanem, nem tudja meg az adott

35


időig, értelemszerűen ezen el lehet gondolkodni, mert ez nem biztos, hogy most már így jó, ahogyan jelen pillanatban van, hanem, lehet, hogy ez rendkívüli munkavégzésként jelenik meg az a napja. Tehát, ezt már sokkal inkább be tudom fogadni, hogyha azt mondjuk, hogy ez munkaidő, és az ahhoz kapcsolódó dolog. De, akkor egységesen kell eljárni mind a két oldalon, és viszont nincs az a játék, mert a tavalyi kérés, az egyébként arról szól, tehát a szakmai terület, amit akkor próbálkoztunk, arról szólt, hogy emberünk megkapja a beutalót, és innentől kezdve az ő felelőssége lesz, hogy mikor megy el, hogy saját maga szervezze az időpontot, és akkor is kifizetjük. Egyébként tavaly pont egynapi pluszpénzről mondott le itt az érdekképviseleti oldal, mert ez volt az ajánlatnak a lényege. Na most, még azt mondom, hogy lehet, hogy most jól jön ki, hogy akkor azt elutáltátok, mert most meg másik irányba fordult a rendszer. Tehát, még annyi szabadság sincsen, ami eddig volt, hanem azt mondja, hogy most fixen van az az időpont. Az egy kérdés, hogy a foglalkozás céljáról szóló orvosi vizsgálatról van szó, akkor ez munkavégzés, vagy nem munkavégzés, amikor ott van, és amennyiben ott van, és munkavégzés, akkor viszont erre mondtam azt, hogy akkor a munkavégzés szabályai vonatkozzanak rá ugyanúgy, ahogyan abban is, hogyha nem jelenik meg. Mert elnézést, ebben a feszített időrendszerben, ahogyan most adják az időpontokat, hozzák a határozatokat, gyakorlatilag az nem fog beleférni, hogy Józsinak akkor van kedve bemászni, amikor ő gondolja, meg a nem tudom én ki is azt gondolja, hogy ekkor megy, meg akkor megy, mert… igen, a Pista jutott eszembe, ez lett volna a második… mindenkit megszólítok. Tehát, gyakorlatilag én azt mondom, hogy mi oldalunkról is átgondoljuk ennek a paragrafusnak a – hogy is mondjam? – a tartalmi vonatkozásait, vagy lépését, csak erre mondtam, hogy ezt az egész orvosi beutalási folyamatot, hogy hogy megy el emberünk az orvoshoz, és hogy lesz munkaképes, ezt kell hozzá átgondolni, és így in medias res, hogy egy valamiért fizessünk, mert ami most felmerült problémaként a területen, ez számomra nem befogadható. Tehát, tulajdonképpen ezen való változtatás csak akkor lehet, hogyha komplexen végiggondoljuk, hogy mi, mivel van kapcsolatban, és mindkét oldalnak ennek megfelelően kell vállalni kötöttségeket. Elnök: PVDSZ-é a szó. PVDSZ: Hát, én természetesen, ezzel egyetértek. Tehát, úgy van, ahogy mondtad. Tehát, hogyha orvosi vizsgálaton van, az munkaidőnek minősül annak összes következményeivel együtt. Ha önhibájából elmulaszt orvoshoz menni, akkor természetesen, az neki igazolatlan távollétnek minősül, és természetesen, hogyha a munkáltató oldalán felmerült okból nem képes az orvosi vizsgáját teljesíteni, és emiatt nem állítható munkába, akkor az igazolt, fizetett távollétnek minősül, és annak megfelelő díjazás jár rá. Én azért mondtam ezt a javaslatot, mert az egyik fele ott van a javasolt paragrafusban, és ennek a másik fele nincs ott, ebben a paragrafusban. Tehát, ott van, hogyha a munkavállaló önhibájából elmulasztja, és nincs ott, ha a munkavállaló a munkáltató oldalán felmerült okból mulasztja el az orvosi vizsgálaton való megjelenést. Munkáltató: Ezzel kapcsolatosan hadd legyen már az a kérésem a felvetett észrevételek, illetve a jelenlegi gyakorlat alapján ezt a pontot átgondoljuk. Tehát, nem egy, meg másik oldal, hanem ezek különböző oldalak gyakorlatilag. Tehát, ez másik oldal, harmadik oldala annak a kérdéskörnek. Tehát, átgondoljuk ennek megfelelően a szabályozást, és akkor ennek úgy kellene nekifutni. Számunkra is most világosodik,

36


tehát itt az elmúlt héten, következő időszakban, hogy hogyan fog történni. Az látszik, hogy előbb-utóbb annak még többlet anyagi terhe is lesz, hogyha a munkavállaló nem jelenik meg abban az időpontban, mert azt fogja mondani az orvos, hogy ő rendelkezésre állt, fizesd ki a szolgáltatási díjat, és indíts új eljárást. Így van. Tehát, ezért mindenképpen szeretnénk arra biztosítékot, hogy a munkavállaló is érezze ezt, és ennek a felelősségét, hogy őneki akkor oda el kell menni. Munkáltató: Bocsánat, még annyit hozzátennék, hogy a munkavállaló, mikor az orvosi vizsgálaton való részvételt elmulasztja, az az ő oldalán bekövetkező. De, az összes egyéb, más mulasztás, az nem egyértelműen a munkáltató oldalán bekövetkező ok, hiszen van egy csomó olyan ok, ami a munkáltatótól is, meg a munkavállalótól is független, a jogi szabályozás miatt van. És ezt pedig a munkáltató nem fogja tudni fölvállalni. Munkáltató: Úgy kezdtem, hogy ez az ok, ami most jelenleg van, meg ez a torlódás, meg ez a forma, az azzal, hogyha a kormányrendelet megjelenik, hogy tanúsítvány kibocsátó a Vasútegészségügyi Kht, abban a pillanatban megszűnik. Tehát, ne alkossunk szabályt arra, ami, ha merjük remélni, hogy a Kollektív Szerződés aláírása időpontjára már meg tud javulni, tehát, ez a lehetetlen állapot a 22 meg, a 15 napokkal, meg mit tudom én, mikkel. Hát, a Vasúti Törvényt a múlt héten hétfőn elfogadták. Tehát, gyakorlatilag… most az, hogy a tanúsítóként kijelöli a Vasútegészségügyi Kht-t, az nehogy már órákba tartson. De, ugyanilyen égető és sürgős, fontos egyébként a munkaköri rendszernek is az áttekintése, mert a legnagyobb problémánk most az, hogy van benne olyan munkakör, amit 12 ember tölt be, az fel van sorolva, amit meg 2300, azt meg úgy, gondoljuk bele. Elnök: Köszönöm. Én, mint levezető elnök, azt javasolnám, tekintettel, hogy a II. fejezeten végigjöttünk, és a III. fejezet jönne, hogy itt akkor a… igen, a 34.§-on értünk végig. És utána már… parancsolj. Munkáltató: Szeretnék csak annyit jelezni a tervezet kapcsán, hogy a 35.§ 5. pontja, az természetesen önmagától kihullik, ez a második… és megszűnik. Mert, hogy 2009-re vonatkozik, még magam nem tudtam megtalálni annak az okát, hogy hogy maradhatott benne, amikor elvileg az október 8-a előtti. Meleg úr, már látom a fejemet a guillotineba helyezni, de szerencsére, ebben ő nem rendelkezik jogosítványokkal, és nagy nyilvánosság előtt megbánást tanúsítottam. Részletes és feltáró jellegű, úgyhogy ez enyhítő körülmény még a vádlottaknál is. Elnök: …a 35-ösbe… mert, akkor eddig is ilyen helyen volt. Munkáltató: Valami nem kerek ebben a történetben, de… Elnök: VSZ-é lenne a szó. Akkor, Meleg úr és… Munkáltató: Nem vagyok ebben biztos, maradjunk abban. De, majd januártól újrakezdjük a dolgot. VSZ-é a szó.

37


VSZ: Hát, megfosztottál attól az örömtől, hogy azt mondjam, hogy az 5. pontot szeretnénk töröltetni belőle, mert ez nem idevaló, ez egy megállapodás. Munkáltató: Megállapítjuk, hogy ami már rendezett, abban megállapodás jött létre. Elnök: PVDSZ. PVDSZ: Igen? Na, jó, akkor… annyit mondanék, hogy ugye, ez a 36.§-ba való, amennyiben kell, tehát tőlünk a 36-osba kerülhetne bele, illetve a 36.§ 3. pontjában mi ragaszkodnánk ahhoz, hogy szerepeljen a rendkívüli munkavégzést elsősorban pénzben kell megváltani kitétel. Munkáltató: Volt arra javaslat, hogy zárjuk le a 34 után. Én csak a nyomás közben történt változások, című rovatot akartam mondani, úgyhogy… Elnök: Én azt gondolom, hogy mégiscsak ott be kellett volna fejezni, mert mennénk tovább, és hajnali négyig maradunk. Egy kérdésem van, hogy a következő VÉT időpontja az ütemezés szerint akkor január 5-én lesz, és természetesen majd a munkáltató akkor értesíteni fogja a szakszervezeteket. És napirendre is fog tenni, javaslatot. Munkáltatóé a szó. Munkáltató: Bocsánat, olyan nagyon sok minden nincs, a jelenlévő feleket szóban idézzük, és egyébként meg a szokásos e-mail, az természetesen ki fog menni. Tehát… de, ebben volt ilyen típusú megegyezés, a két ünnep között ugye, nem kívánunk, úgyhogy… Munkáltató: Arra való tekintettel, hogy ma nem tudtuk a Kollektív Szerződést VÉT keretében tárgyalni, tehát nem kell átadnom még mindig a bérajánlatot. Elnök: Meleg úré a szó. VSZ: Természetesen, az 5-ei VÉT ülésre, napirendi pontként a Vasutasok Szakszervezete javasolja a Kollektív Szerződés tárgyalását és a bérfejlesztés tárgyalását 2010 évre vonatkozóan. Elnök: Köszönöm szépen. Akkor, ugye, elhangzott a javaslat, hogy a január 5-én a Kollektív Szerződés, illetve a 2010. évi bérfejlesztésre vonatkozó két napirendi pont lenne tárgyalva. Azt már meg se kísérlem most, mint levezető elnök, hogy bárkire is rátestáljuk azt, hogy itt levezető elnök legyen bármely szakszervezetben. Úgy látom, hogy az nem működik. Meleg úrnak még lenne egy-két szava. Munkáltató: Még mielőtt… szeretnénk elmondani, hogy a 4. melléklet permanens változásokon megy végig, és a ruházati bizottság, vagy arculati bizottsága ülésezett, és jobbító szándékú javaslatokat tett. Tehát, leginkább érdekképviseleti oldalról. Úgyhogy, a legutoljára aktualizált 4. mellékletet odaadnánk, hogy nehogy az legyen utána a szemrehányás tárgya, hogy nem megfelelő… teljes körű.

38


Elnök: Akkor azért volna egy kérdésem a munkáltató felé, hogy ezt elektronikusan meg tudja-e küldeni a munkavállalói oldalnak, tekintettel arra, hogy vannak, akik már az utolsó napjukat töltik most itt ebben az évben, és hát nyilván, szeretnének vele foglalkozni otthon. Így az elektronikus… Munkáltató: Irigyeljük azokat, akik ma már az utolsó napjukat töltik. Elnök: Meleg úré a szó. Már az előbb egyszer a munkáltatói oldal elvette. VSZ: Bár, mi nem szeretnénk, hogy bárki is az utolsó napját élné, de azért elektronikus úton tényleg legyetek szívesek átküldeni, hogy Endre barátunk által említett szünetben legyen mivel foglalatoskodnunk, olvasni. És hát ebben a körben, ebben az évben azt hiszem, hogy nem fogunk többet találkozni, a Vasutasok Szakszervezete nevében minden kedves tárgyalópartnernek kívánunk nagyon kellemes karácsonyt a szerettei között, és következő évre pedig boldog újesztendőt mindenkinek. Köszönöm szépen. Elnök: Úgy gondolom, hogy akkor… kívánsz szólni, Igazgatóasszony? Parancsolj. Munkáltató: Tulajdonképpen én is ezt gondoltam, hogy egy ilyen évértékelő két órát, hogyha tarthatnánk, itt a VÉT lezárása, vagy a konzultáció lezárásaképpen. Szeretném elkezdeni, hogy akkor január első napjaiban miket tettünk, és hogyan haladtunk, és hogyan szidták a nem létező felmenőket a helyi függelék kapcsán, amikor ráeszméltek egyes szakszervezetek, hogy mit írtak alá 30-án. De, most ezt kihagynám, és azt gondolom, hogy ebben az évben is nagy lépést tettünk előre. Egy dolgot szeretnék mondani, hogy az elmúlt napokban belekuksiztam, mármint kukkantottam szemmel a korábbi évek VÉT jegyzőkönyveibe, és ha elhiszitek, ha nem, és gondoljatok vissza, hogy ebben az évben jelentősen kevesebb volt a nem megfelelő foglalkoztatásból felmerülő vita. Tehát, hogy most hogyan kellett elrendelni, hogyan kell elküldeni. Tehát, nagyot léptünk előre tulajdonképpen a foglalkoztatási szabályozások területén, és a helyi függelékek általános rendberakása is hozta azt, hogy sokkal kevesebb vitakérdés merült fel, és sokkal kevesebb panasz. És bízom benne, hogyha még egy-két területi központ kilengéseit lecsapkodjuk, és helyrerakjuk, akkor gyakorlatilag már tényleg az érdemi ügyekkel tudunk előrehaladni. Én mindnyájatoknak ezúton is tisztelettel megköszönném az ez évi elkötelezett munkát, a konstruktív együttműködést, és mindenkinek kellemes ünnepeket, nagyon boldog karácsonyt és még boldogabb újévet kívánok. Köszönöm. Elnök: Akkor nekem, mint levezető elnöknek az a dolgom, hogy megköszönjem a mai napi munkát. Valamennyiteknek boldog karácsonyt és boldog újévet kívánok. És újult erővel, 5-én újra itt találkozunk. Köszönöm szépen.

39

Vasúti Érdekegyeztető Tanács december 22

Recommend Documents