VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés és a szociális párbeszéd lehetőségei

„Autonóm társadalmi párbeszéd” PHARE program előkészítése

VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés és a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány -

Készítette: Gaál Károly Budapest, 2002. január

-2-

Tartalom 1. Bevezető

3

2. A vaskohászat jellege, struktúrája

5

2.1 Az ágazati, alágazati, szakágazati osztályozás rendje 2.2 Az acélgyártás gazdasági helyzetképe 2.3 Privatizáció, tulajdonosi összetétel 2.4 Foglalkoztatás, keresetek 2.5 Az EU csatlakozás körülményei, hatásai 2.6 Az acélgyártás jelene, piacvédelmi problémái 2.7 Az öntvény gyártás helyzete, jövője

3. A munkaügyi kapcsolatok szereplői 3.1 A vaskohászatban működő jelentősebb szakszervezeti szerveződések 3.2 A szakszervezeti szövetségek együttműködése 3.3 A vaskohászatban működő munkáltatói szövetségek

4. A kollektív alku jellemzői 4.1 Középszintű és többmunkáltatós kollektív szerződések 4.2 A Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés jellegzetességei 4.3 Kollektív szerződéses lefedettség a munkáltatói szövetségek körében 4.4 Középszintű kollektív szerződések érvényessége 4.5 A középszintű érdekegyeztetés tapasztalatai

5. A szociális párbeszéd fórumai 5.1 Az együttműködés keretei, személyi, tárgyi feltételei 5.2 Tanácskozások, kezdeményezések az elmúlt években

6. Részvételi intézmények a vaskohászatban 6.1 Üzemi tanácsok a vaskohászatban, Európai Üzemi Tanács

5 6 7 8 9 10 11

13 14 19 20

24 24 27 32 34 36

37 37 38

42 42

7. Összefoglaló megállapítások, távlati törekvések 7.1 Következtetések, javaslatok

43

8. Felhasznált irodalom

48

9. Mellékletek, dokumentumok

49

VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

43

-3-

1. Bevezető Jelen tanulmányban a PHARE projektben történő részvétel, illetve az Ágazati (Szakágazati) Paritásos Bizottság létrehozásának megalapozása érdekében arra vállalkozunk, hogy áttekintést adjunk a középszintű munkaügyi kapcsolatok partnereinkkel

kialakított

gyakorlatáról

a

vaskohászati

szakágazatokban.

Tapasztalataink összegezése szakszervezeti oldalról foglalja keretbe a két-, és több oldalú együttműködés eredményeit, tanulságait. Adatokat és dokumentumokat sorakoztatunk fel annak alátámasztására, hogy a szakágazatainkban kialakult szociális párbeszéd formailag és tartalmilag is megfelel a hasonló szinten szűkkörűen létező és működő más hazai partnerkapcsolatok gyakorlatának.

Szakágazatainkban folytatott szociális párbeszéd eredményei és

hiányosságai tükrözik a hazánkban tapasztalható munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleti szervezetek intézményes kapcsolataira jellemző nehézségeket és ellentmondásokat. Tanulmányunkban történeti helyzetképet vázolunk az acélgyártás-öntészet (vaskohászat)

elmúlt

éveinek

gazdasági-munkaügyi

tevékenységéről

a

középszintű érdekegyeztetés tartalmáról és tapasztalatairól. Szemléltetjük a szakágazataink termelési, gazdálkodási eredményességét, szervezeti felépítését, valamint a foglalkoztatás változásainak körülményeit. Tapasztalati tényeket, írásos dokumentumokat sorakoztatunk fel, amelyek igazolják, hogy

a

munkabéke

ellentmondások

érdekében

közepette

is

gazdasági-foglalkoztatási

szükségszerű

és

indokolt

nehézségek

és

középszinten

is

kezdeményezni és párbeszédet folytatni a munka világát érintő kérdésekről. Következésképpen megvalósulhat egy egységesebb munkaügyi gyakorlat, amely távlatilag a szakágazatokban működő vállalkozások versenyképességére is kedvező hatással lehet. A tanulmány a TEÁOR 27-es kódjelű „Fém alapanyag gyártása” ágazati besoroláshoz tartozó szakágazatokban, acélgyártás-öntészet terén (együttesen vaskohászat) kialakult szociális párbeszéd gyakorlatáról, eredményeiről tartalmaz tényfeltáró információkat, adatokat és dokumentumokat. Az alumíniumgyártás, mint szakágazat több évtizedes tradíciói alapján a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokonszakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) illetékességi körébe tartozik, ezért a szakágazati szociális VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

-4-

párbeszéd vonatkozó információit, adatait és dokumentumait a VDSZ által készített résztanulmány tartalmazza. Ezért az alumíniumipari szakágazat részünkről történő említése csak az áttekinthetőséget hivatott szolgálni. Mindezeket azért tartjuk szükségesnek jelezni, mivel a szociális párbeszéd középszintű gyakorlata a vaskohászati szakágazatok –acélgyártás, öntészet- mellett tágabb értelmezésben kapcsolódó, kiegészítő gazdasági fő-, és résztevékenységeket is érint. Lényegében a munkáltatói érdekképviseletek működési körébe tartozó tagvállalatok összességére vonatkozó tapasztalatainkat részletezzük. Megjegyezzük, hogy amikor a hagyományos, vagy a statisztikai hierarchiában is hasonló jmegnevezéssel használatos ágazati (kohászat), alágazati (vaskohászat), szakágazati (acélgyártás, öntészet, alumíniumgyártás) fogalom megjelöléseket említjük akkor a fentiek értelmében a munkáltatói érdekvédelmi szervezetek tagvállalati körébe tartozó fő-, vagy ahhoz közel álló gazdasági tevékenységeket folytató vállalkozások együttesét értjük. Mindezek

következtében

jelen

tanulmány

elsősorban

a

vaskohászati

tevékenységet végző vállalkozások érdekvédelmi szövetségeivel -jelesül a Vaskohászati

Vállalatok

Szakmai

Szövetségével

(VVSzSz),

illetve

az

érdekvédelmi tevékenység jelenlegi illetékesével, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesüléssel (MVAE), valamint a Magyar Öntészeti Szövetséggel (MÖSZ) folytatott partneri együttműködés bemutatásával foglalkozik. Ezzel összefüggésben ismertetjük a vaskohászati szakágazatokban működő, középszintű munkaügyi kapcsolatokban érintett érdekvédelmi szervezeteket, valamint a kölcsönösen kialakított szociális párbeszéd, partneri együttműködés kereteit és gyakorlatát. Továbbá adatokkal és dokumentumokkal kiegészítve áttekintést adunk a munkaügyi kapcsolataink működő formáiról és tartalmáról, valamint azok eredményeiről. A közölt információk, adatok egyrészt az együttműködés során szerzett tapasztalatokra, dokumentumokra, másrészt szóbeli tájékoztatásra és/vagy becsült adatokra épülnek. Végezetül körvonalazzuk jövőbeni elgondolásainkat, amelyek hozzájárulhatnak a szakágazatainkban folyó szociális párbeszéd továbbfejlesztéséhez, formális kereteinek intézményes létrehozásához, működtetéséhez.


-5-

2. A vaskohászat jellege, struktúrája 2.1. Ágazati, alágazati, szakágazati osztályozás rendje Az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítésének kezdeti időszakában vezette be a magyar KSH a 366 szakágazat főtevékenység jellege szerinti új ágazati besorolási rendszerét, az úgynevezett Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerét (TEÁOR). A KOHÁSZAT, VASKOHÁSZAT STATISZTIKAI BESOROLÁSA A TEVÉKENYSÉGEK EGYSÉGES ÁGAZATI OSZTÁLYOZÁSI RENDSZERÉBEN

NemzetÁga- AlSzakgazda- Alág zat ágazat ágazat sági ág D

DJ

27 28

A végzett tevékenység megnevezése FÉMALAPANYAG GYÁRTÁSA FÉMFELDOLGOZÁSI TERMÉK GYÁRTÁSA

27.1

Vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása (ECSC)* 27.10 Vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása (ECSC)*

27.2

Csőgyártás 27.21 Öntöttvas cső gyártása 27.22 Acélcső gyártás

27.3 27.31 27.32 27.33 27.34 27.35

Vas, acél egyéb feldolgozása,** Hidegen húzott vas-, acéltermék gyártása Hidegen hengerelt keskeny acélszalag gyárt. Hidegen alakított acélidom gyártása Acélhuzal gyártás Vas, acél egyéb, máshova nem sorolt feldolgozása,**

27.41 27.42 27.43 27.44 27.45

Nem vasfém-alapanyag gyártása Nemesfémgyártás Alumíniumgyártás Ólom, cink, ón gyártása Réz gyártása Egyéb nem vas fém gyártása

27.4

27.5

Fémöntés 27.51 Vasöntés 27.52 Acélöntés 27.53 Könnyűfémöntés 27.54 Egyéb nem vas fém öntése * ECSC: European Coal and Steel Communiti, ** nem ECSC- vasötvözet gyártása VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

-6-

A fentiek szerint a statisztikai besorolás és a hagyományos fogalomhasználat megközelítőleg azonos jelentésű csoportosításra utalnak, pl a fém alapanyag gyártás, mint ágazat összefoglalóan kohászat; a hozzá sorolt vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag

gyártása,

a

fémöntés

mint

alágazat,

együttesen

vaskohászat; továbbá az acél-, és alumínium gyártás, öntészet, mint szakágazatok. Tanulmányunk részletei nem csak a statisztikailag azonos besorolású, hanem az egymással szakmailag összetartozó vállalkozások együttesére vonatkozik. Ez történelmileg formálódott ilyenné, elsősorban azáltal, hogy az elmúlt évtized során lebomlottak a nagyvállalati struktúrák és a tevékenységek jellege szerint történő szervezetileg elkülönült gazdálkodó egységek jöttek létre. A szakmai kapcsolódás azonban továbbra is fennmaradt és a kisegítő, kiegészítő vagy szolgáltató tevékenységük alapján továbbra is szervesen kapcsolódnak a vaskohászat valamelyik szakterületéhez, az acélgyártáshoz, öntészethez. E hagyomány megmutatkozik a munkáltatói érdekképviseletek szerveződési gyakorlatában is. Tagvállalataik összetétele ugyanis főtevékenységük statisztikai besorolása szerint sokszínű foglalatosságot takar. A fentiek alapján a 27-es kódjelű „Fémalapanyag gyártása” ágazatba tartozó, illetve ehhez valamilyen szervezeti, szakmai vagy egyéb okból kapcsolódó gazdasági szervezetek száma munkáltatói érdekképviseletekhez tartozás szerint: Vaskohászati vállalatok Szakmai Szövetsége (VVSzSz):

28 tagvállalat

jelenleg a Magyar Vas, és Acélipari Egyesülés (MVAE) Magyar Öntészeti Szövetség (MÖSz):

59 tagvállalat

Összesen:

87 vállalkozás

(HUNGAMOSZ Alumíniumipari Munkáltatók Országos Szövetsége 4 tagvállalat) 2.2. Az acélgyártás gazdasági helyzetképe Magyarországon

a

múlt

évtizedben

történt

társadalmi-gazdasági

rendszerváltás nyomán kialakult a piacgazdaság, majd megkezdődött a gazdasági stabilizáció és beindult a gazdaság növekedése is. Ezen időszak alatt Magyarország acélgyártását 50%-kal csökkentette. A hazai nyersacéltermelés 2000.-ben 1,9 millió tonna volt, amely az EU termeléséhez viszonyítva 0,8%-os arányt képvisel. VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

-7-

A 90-es évek lényeges változásokat eredményeztek a vaskoházsati vállalkozások gazdasági-, szervezeti -, és irányítási feltételeiben, valamint a tulajdonosi viszonyokban, illetve a foglalkoztatottság színvonalában. A bekövetkezett változások, fejlesztések következtében javult az acélipari vállalkozások termelő kapacitásainak kihasználtsága, piaci versenyképessége és pozitív tendenciák indultak meg az acéliparban. A vaskohászat(acélgyártás) öt éves gazdasági eredményei biztatóak. Az 19962000 közötti tevékenységét az 1. melléklet szemlélteti. Regionálisan és összességében dinamikusan, de eltérő arányokban növekedett a termelékenység, javult a jövedelmezőség. Amíg 1996-ban az egy foglalkoztatottra jutó nettó árbevétel 10242 eFt/fő/év volt, 2000-ben 27093 eFt/fő/év, ami 225.5%os termelékenység javulást jelent. Figyelemre méltó, hogy a borsodi régióban három év alatt megfeleződött a veszteség, a DUNAFERR-nél pedig megháromszorozódott az adózás előtti eredmény. A vállalkozások jövedelmezősége nagy különbségeket mutat, tendenciái ugyanakkor pozitív irányúak. Jelentősek a termelékenység regionális, illetve évenkénti dinamikájának eltérései. Ezek egyrészt konjukturális ingadozásokra utalnak, másrészt az ár-, termék-

és

volumen

összetétel,

valamint

a

piaci-keresleti

viszonyok

változékonyságát tükrözik. 2.3.Privatizáció, tulajdonosi összetétel Magyarországon a ’90-es évek elején indultak meg a nagy állami vállalatoknál a szervezeti változások, a későbbi privatizálhatóság érdekében. A vállalatok a különféle termelő- és szolgáltató tevékenységekre önálló vállalkozásokat hoztak létre. A reorganizációs program részeként ebben az időben zajlott le a két Északmagyarországi acélipari nagyvállalat sikertelen privatizációja. Ezt követően a csődök és felszámolások sora következett. A csőd-és felszámolási eljárások után létrehozott, konszolidált vállalakozások újbóli privatizációja 1996-ban kezdődött meg, melynek eredményeként a tulajdonosi összetétel jelentősen átalakult. Napjainkra az állami tulajdon VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

-8-

részaránya 79,3%-ról 48%-ra csökkent, a külföldi tulajdon 9,9%-ról 18%-ra emelkedett, további 15% belföldi magán és társasági, valamint egyéb tulajdonformában működik, 18%-os tulajdoni hányad pedig felszámolás alatt áll. A Diósgyőri Acélművek 2001. áprilisától olasz érdekeltségbe került, ezáltal megindulhat a gazdasági felemelkedés útján. Az állami tulajdon még mindig magas részarányát a DUNAFERR társaságcsoport (melynek több cége már részben vagy egészben magántulajdonban van) tulajdoni viszonyai indokolják. 2.4. Foglalkoztatás, keresetek Az acélipar átalakításával járó intézkedések és termelői kapacitások csökkenése súlyos áldozatokat követelt a foglalkoztatás terén, melynek következtében több tízezer munkahely szűnt meg. A létszámcsökkenés több okra vezethető vissza. Egyrészt: megtörtént a szolgáltató, kereskedelmi és egyéb, nem az alaptevékenységgel összefüggő részlegek leválása, leányvállalatok, majd társaságok alakulása. Másrészt: magára az alaptevékenységre, de abból is elsősorban a nagyobb hozzáadott értéket létrehozó tovább-feldolgozott termékgyártásra szintén társaságok alakultak. Az elmúlt öt évben közel 5100 fővel, majd harmadával, csökkent a foglalkoztatottak száma. Jelenleg alig 11000 fő dolgozik az acéliparban, kb. 5500-6000 fő az öntészetben. A radikális létszámleépítések időszaka napjainkra feltehetően már lezárult. Az elkövetkező években azonban további csökkenések következhetnek be ott, ahol a gazdaságossági, termelékenységi követelmények kikényszerítik a foglalkoztatottak

létszámának

leépítését.

A

technikai,

technológiai

korszerűsítések, a további privatizáció szintén a létszám csökkenéséhez vezethetnek.

Ismereteink

valószínűsíthető

szerint

technológiaváltás,

a

DUNAFERR

illetve

társaság

privatizáció,

csoportnál

(jelenleg

nincs

napirenden) ez eredményezhet további létszámcsökkenést. A foglalkoztatottak létszámának 30%-ot meghaladó csökkenése, illetőleg a termelékenység több mint kétszeres növekedése ellenére az átlagkeresetek emelkedése nem érte el még az infláció mértékét sem. Sajnálatos továbbá, hogy kevés kivételtől eltekintve leértékelődtek a szociális járandóságok, szűkült ezek összetétele is. VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

-9-

Regionális összehasonlításban az átlagkeresetek alakulásában igen nagy eltérések mutatkoznak mind a növekedés mértékét, mind az egymáshoz viszonyított arányokat illetően. A reálkeresetek dinamikusabb növekedését számottevően befolyásolja az, hogy a rendelkezésre álló forrásokból a piaci versenyképességet javító technikai, technológiai

beruházások

megvalósítására

volt,

van

szükség.

A

piaci

ingadozások, az alkalmazott technológia és kialakított termékösszetétel, továbbá a regionális elhelyezkedés is fontos tényezője a bérek fejlesztésének. Ezek tudomásulvétele mellett is elfogadhatatlan, hogy az emberi erőforrások fejlesztése, - a figyelemre méltó gazdasági eredmények ellenére - számos gazdálkodó szervezetnél háttérbe szorult 2.5. Az EU csatlakozás körülményei, hatásai A hazai acélipar továbbra is a szerkezeti átalakulás állapotában van , és így indul neki az Európai Uniós csatlakozáshoz vezető két, netán három évig tartó felkészülésnek, majd a beilleszkedési követelmények teljesítésének. A hazánkban működő acélipari, öntészeti vállalatok nemzetközi mércével mérve kicsiny méretű gazdasági egységek. Ebben a helyzetben alapvetően kétfajta lehetőség van tartós, kiegyensúlyozottabb működésük fenntartására: -

Új termelési és kereskedelmi stratégiák alkalmazásával olyan piaci réseket töltenek ki termékeikkel, amelyek a nagyobb és kevésbé rugalmas vállalatok számára

nem

gazdaságosak.

Ez

folyamatos

piackövetést,

megfelelő

termékszerkezetet és jó marketingmunkát igényel az „életképesség” javítása mellett. -

Az ország adottságait is figyelembe véve a hazai acélipari vállalatoknak piacképességük

javítása

érdekében

arra

kell

törekedni,

hogy

termékszerkezetükben a minőségi- és az értékesebb, feldolgozott termékek arányát növeljék, azaz a kis méretű magyar acélipar minél nagyobb értéket állítson elő. Az

Európai

Unióhoz

való

csatlakozás

szempontjából

a

vállalatok

környezetvédelmi helyzete ítélhető a legkritikusabbnak. Elsősorban a légszennyezés és a vízszennyezés mértéke haladja meg az EU normákat. A felkészüléshez néhány éven belül kb. 25 Mrd Ft-nyi (100M Euro) fejlesztést VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 10 -

kellene végrehajtani. Ehhez adódnak még a környezetvédelmi rendszerek, berendezések működési költségei. A korszerűsítések pénzügyi fedezetére a vállalatok önerőből nem lesznek képesek. A fejlesztésekhez kormányzati és EU támogatást is igénybe kell venniük. Ami a csatlakozás más követelményeit illeti, a magyar acélipari vállalatok minőségügy szempontjából kedvező helyzetben vannak: valamennyien rendelkeznek nemzetközi szervezetek által tanúsított ISO 9001 vagy 9002 szerinti minőségbiztosítási rendszerrel. 2.6. Az acélgyártás jelene, piacvédelmi problémái A 2000. évben az acéltermékek piacán a lapos termékeknél folytatódtak a korábbi év végén elindult kedvező folyamatok. A készáruk kereslete felszálló ágba került, az igények és a rendelésállomány növekedett, az árak emelkedtek. Előbbiek következtében a kapacitások kihasználása javult, egyes területeken 100 %-os volt. A melegen hengerelt lapos termékeknél a belföldi vevői igénynövekedés és az árak emelkedése lehetővé tette a célkitűzések teljesülést. A hidegen hengerelt acéllemeznél a bázishoz mérten inkább az export volt a sikeresebb. Kedvezően változtak a bevonatos lemezek export árai is. A társaságok áremeléseire a hatékonyság, a jövedelemtermelés növelése érdekében szükség volt, ugyanakkor a növekvő belföldi árak és a hazai gazdaság acéligényének emelkedése rendkívül kecsegtető az importőröknek is. Ez utóbbi viszont egyáltalán nem kívánatos növekedést idézett és idéz elő a behozatalban. Az országos importban a csőtermékek kivételével igen jelentős a mennyiségi növekedés. Melegen hengerelt acéllemezből, bevont és borított lemezből, melegen hengerelt rúd-idomból (kiemelkedően nagy) és acélhuzalból tovább nőtt a külföldről történő behozatal. 2000-ben a hazai acéltermék felhasználásban már mintegy 54 %-os volt az import részaránya. A folyamatosan növekvő importtal viszont a hazai helyett a külföldi termelő- és munkahelyek megmaradását támogatják a magyar felhasználók. Ezért az acélpiac védelme, amelynek kapcsán a hazai acélipari munkahelyek és az ott foglalkoztatottak védelme együttesen teljesülhet, ma és valószínűleg a közeljövőben is a magyar acélipar egyik legfontosabb kérdésköre. Adminisztratív VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 11 -

védelem (kvótarendszer) már ma is csak igen korlátozottan alkalmazható, a közép-európai társaságokkal a kétoldalú megegyezések felé tolódott el a hangsúly, nagyon változó sikerrel. 2001.-ben ismét a dekonjukturális folyamatok határozták meg az acélipar gazdasági teljesítményeit. Sajnálatos, hogy megint romló tendenciák erősödtek föl a vaskohászati termékek piacán. Keresleti és árfolyam problémák nehezítik a folyamatos működőképességet, amelyet súlyosbít a nem elég hatásosan működő piacvédelem. A világgazdaságban - az elmúlt hónapokban történt események következtében - kialakult keresleti és exportkorlátozó folyamatok tovább súlyosbíthatják a szakágazat helyzetét. 2.7. Az öntvény gyártás helyzete, jövője Az öntészet, mint háttéripar szolgálja ki a gépipart. Az öntvénygyártás termékösszetételét, színvonalát és jövedelmezőségét a felhasználó ágazatok termékeinek minősége és piacképessége szabja meg. Tipikus beszállítói alapágazat lévén jól követi a gazdaságban és ezen belül elsősorban az iparban bekövetkezett változásokat. A vasalapú öntvények termelése növekedett, amely elsősorban a lemezgrafitos vasöntvények termelés növekedésének köszönhető. A nem vas fémöntvény termelés növekedett, köszönhetően a cink, de elsősorban az alumínium ötvözet öntvények termelésnövekedésének Különösen dinamikusan fejlődött a kokillába öntött és nyomásos öntvények termelése is. Az egyenletes fejlődés a cink nyomásöntvény-termelést jellemezte az utóbbi években. Az adatok és számítások szerint öntvényértékesítés árbevételének 55%-a származik a nem vas fémöntvények, a további 45%-ot az alumínium öntvény értékesítés teszi ki. A magyarországi öntvénygyártásban az utóbbi öt évben bekövetkezett kedvező irányú változások megtorpantak, melynek oka az alapvetően export orientált közvetlen és közvetett export és a belföldi felhasználás visszaesése volt. A legfőbb Nyugat-európai export cél országokban ugyanis a fejlődés dinamikája jelentősen csökkent. VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 12 -

A jövőképet számos tényező befolyásolja, melyek közül a legfontosabb a piac, valamint az ár kérdése. A jövőben az lesz a döntő, hogy a magyarországi öntvénygyártók és az öntvényigényes termékeket gyártó felhasználók milyen mértékben képesek bekapcsolódni a globalizálódó világpiacba. Az öntvényár versenyben sok területen csak a specializálódott technikai felkészültségű öntödék képesek a piacon maradni. A technikai megújulás biztosíthatja: - a termelékenység olyan mértékű növelését, amely lehetőséget nyújthat a bérek fejlesztésére, - megbízható minőségi színvonal kialakítására, - az EU csatlakozás miatt is szigorodó környezetvédelmi előírások (levegő tisztaság, hulladékkezelés, talaj- és vízvédelem, stb.) teljesítésére. A műszaki fejlesztéshez szükséges források jelenleg igen differenciáltan állnak rendelkezésre. Nehéz helyzetben a magyar tulajdonú vasalapú és egyes nehézfém öntödék vannak, melyek jelenleg nem képesek a hitel felvételéhez és a különböző támogatások elnyeréséhez szükséges saját forrás megteremtésére. Ismereteink szerint az öntészeti szakágazatban befejeződött a privatizáció, a vállalkozások majdnem teljes köre magántulajdonban van. A fentieket figyelembe véve a magyarországi öntvénygyártásnak, és ezen belül a magyar tulajdonú öntödéknek is van esélye a globalizálódó öntvénypiacon maradni, azonban ehhez számos területen meg kell újulni, és fejleszteni is szükséges. A műszaki színvonal tekintetében nagy a lemaradás, és nemcsak a fejlett országok, de a régiónk országainak öntödéihez viszonyítva is. Vasöntvény gyártás tekintetében valószínűsíthető, hogy: - A vasöntvény termelés a jelenlegi szinten stabilizálódik, ehhez azonban az is szükséges, hogy a meglévők mellett további szakmai befektetők válasszák beruházásaikhoz Magyarországot cél országnak. - Az acélöntvény és temperöntvény termelés tovább csökkenhet. - A magyar tulajdonú vas-és acélöntödék száma várhatóan tovább csökken - A precíziós öntvénygyártásban a távol-keleti óriási kínálattal kell versenyezni a világpiacon VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 13 -

A nem vas fémöntvény gyártásunkban a vasalapú öntvénygyártástól eltérő trendek valószínűsíthetők. A jelentősen nagyobb piaci kereslet miatt az alumínium öntvény gyártása várhatóan további bővülés előtt áll. A nehézfém öntvénygyártáson belül a cinknyomásos öntvénygyártásban is hasonló trendre lehet számítani, mint az alumíniumöntvény gyártás esetében. A rézalapú ötvözetekből gyártott öntvények esetében változatlanul a sárgaréz öntvények jelentik a nagyobb volument, elsősorban a hazai szerelvény, illetve alkatrészgyártás bővülése miatt. A felvázolt jövőképet döntően átalakíthatja, megváltoztathatja néhány olyan tényező, amelyet nem érintettünk. Ilyen például a humán erőforrások kérdése. A betanított-, és szakmunkásokból, mérnökökből már ma is hiány van az öntödékben, amelyet az is súlyosbít, hogy a vaskohászati kapacitások leépülése következtében sajnálatos módon a szakember utánpótlás képzése is visszaesett. Gyengítik a szakma vonzását a nehéz munkakörülmények és az alacsony kereseti lehetőségek is. Az elmúlt évi átlagkeresetek színvonala: fizikai állomány esetében 50-138 eFt/fő/hó; a szellemi állománycsoportban 65-226 eFt/fő/hó értékek között alakult. Összefoglalva megállapítható, hogy a könnyűfémöntvény gyártás jövője kedvezőbb folyamatokat mutat, mint a vasalapú és részben a nehézfém öntvénygyártásé.

3. A munkaügyi kapcsolatok szereplői A 27-es kódjelű „Fém alapanyag gyártása” ágazatban, valamint a kapcsolódó szakágazatokban működő munkáltatói és munkavállalói érdekvédelmi szervezetek az elmúlt évtizedben hazánkban végbement gazdasági,

politikai

rendszerváltás

idején

alakultak

ki

jelenlegi

összetételükben. A közöttük lévő kapcsolatokat egyrészt a korábbi évtizedek hagyományai, másrészt az elmúlt évtized nagy horderejű változásai révén bekövetkezett politikai, gazdasági szervezeti átalakulások formálták, formálják napjainkban is.


- 14 -

A közös törekvések-érdekek által motivált munkáltatói szövetségek és a szakszervezetek működési köre jelentős eltéréseket mutat a tagvállalati, tagszervezeti lefedettségek tekintetében. Ez nehézségeket okoz a munkaügyi kapcsolatok kiépítésében, illetve az együttműködés összehangolásában egyaránt. 3.1. A vaskohászatban működő jelentősebb szakszervezeti szerveződések - Vasas Szakszervezeti Szövetség – VSzSz -, valamint a Vasas szakmai szerveződésű képviseleti egysége a Vasas Kohász-Öntész Érdekvédelmi Szövetség, - KÖÉSz-, - Liga Vas- és Fémipari Szövetség, - Fém - Gép Munkástanácsok Országos Szövetsége, Jelentősebb munkahelyi szövetségek: - Dunaferr Ifjúsági Szakszervezet –DISz-, - Dunaferr Dunai Vasmű Vasas Szakszervezeti Szövetség, - Diósgyőri Kohászat Vasas Szakszervezeti Szövetség, - Ózdi Kohászati Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége. (A kohászati ágazat alumínium ipari szakágazatában működik: a Magyar Vegyipari,

Energiaipari

és

Rokonszakmákban

Dolgozók

Szakszervezeti

Szövetsége –VDSz-, valamint az alumíniumgyártás terén illetékes szakmai szerveződésű szervezeti egysége: az Alumíniumipari Szakszervezetek Szövetsége –ASzSz – is ). A Liga és a Munkástanácsok ágazati szakszervezeti képviselőinek szóbeli tájékoztatása szerint szervezeteik a közel múltban szövetséget kötöttek és a jövőben Független Vasas Koalíció Szakszervezeti Szövetség elnevezéssel közös képviseletet látnak el a verseny szféra hatáskörükbe tartozó ágazati, szakágazati szintű érdekvédelmi kérdéseiben. 3.1.1. A Vasas Szakszervezeti Szövetség (VSzSz) a versenyszférában működő reprezentatív ágazati szakszervezet. Működési területe, szerveződési köre kiterjed az iparban folytatott tevékenységek számos szakterületére, így különösen: a Fém alapanyag gyártása (27), Fémfeldolgozási termékek gyártása (28), Gép, berendezés gyártása (29), Villamos gép, készülék gyártása (31), VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 15 -

Híradástechnikai termék, készülék gyártása (32), Műszergyártás (33), Közúti járműgyártás (34) tevékenységi körökhöz, illetve ezekhez valamilyen módon kapcsolódó, kisegítő szolgáltatásokat nyújtó tevékenységi területekre. Pl: energiaszükséglet

biztosítása,

szállítás,

kereskedelem,

minőségügy,

vagyonvédelem, stb. A

Vasas

Szakszervezeti

Szövetség

érdekvédelmi

tevékenységét

meghatározóan a kohászat, gépgyártás, elektronika és közúti járműgyártás terén gyakorolja. 385 munkahelyi szervezet tartozik a működési körébe. Tagjainak létszáma közel 80 ezer, a munkaképesség szempontjából gazdaságilag aktív tagok száma megközelítőleg 60 ezer fő. A szervezett munkavállalók aránya 40%, a vaskohászat területén 51%. Szerveződési elvei, működési köre, illetve jogképessége

alapján

meghatározó

szakszervezet

a

vaskohászat

szakágazataiban létrejött középszintű munkaügyi kapcsolatokban. A Vasas Szakszervezeti Szövetség tagja a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének. Nemzetközi

tevékenységében

mind

a

kétoldalú,

mind

a

többoldalú

együttműködés jellemző. Figyelemre méltóak a kétoldalú kapcsolatai az osztrák, a német, a dán, a finn és a svéd vasasok ágazati szakszervezeteivel. E szervezetek kiemelkedő szerepet vállaltak és segítséget nyújtottak a saját és a nemzetközi tapasztalataik átadásával a magyar vasas tisztségviselők elméleti oktatása, saját gyakorlatuk helyszínen történő megismertetése révén. Ezzel jelentős mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy a Vasas Szakszervezeti Szövetség napjainkban is „versenyképes” szakszervezetként működik. A többoldalú nemzetközi tevékenységben meghatározó a Nemzetközi Fémipari Szövetség (International Metalworkers Federation –IMF-) alapító tagszervezeteként vállalt és végzett eredményes együttműködés. E szervezet öt kontinensre kiterjedően reprezentálja a világ fémipari szakszervezeteinek szövetségét. A Vasas Szakszervezeti Szövetség tagja továbbá az Európai Fémipari Szakszervezeti Szövetségnek. (Europarische Metalgewerkschafts Bund – EMB-). Ezen keresztül a vasasok közvetett módon részt vehettek az Európai VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 16 -

Szén-, és Acélipari Közösségben (ECSC) működő öt-öt fős paritásos munkáltatói és munkavállalói bizottság munkájában. A Vasas az MSzOSz-en keresztül közreműködik az Európai Szakszervezeti Szövetség, illetve a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének munkájában is. A Vasas szerveződési és működési elveivel összhangban a szakmai érdekazonosság alapján öt önálló szakmai szervezeti egység működik a szövetségben. Ezek az azonos tevékenységet folytató, illetve ezekhez szakmai vagy

szervezeti

okból

kapcsolódó

munkahelyi

szervezetek

középszintű

érdekvédelmi közösségei. Fő feladatuk a szakmai érdekazonosság alapján történő munkavállalói érdekek középszinten történő feltárása, képviselete és szerződéses védelme. Ezek

középpontjában

az

illetékes

szakmakörhöz

tartozó

munkavállalók

jövedelmi-, foglalkoztatási helyzetének javítása, illetve munkakörülményeik jobbítása áll. A hatáskörükbe tartozó kérdésekbe munka- és társszervezeti kapcsolatot tartanak fenn hazai munkáltatói érdekképviseletekkel, szakszervezetekkel. Szerves közreműködői a Vasas nemzetközi tevékenységének. A Vasas Szakszervezetben a szakmai illetékesség alapján 1989.-től a KohászÖntész tagozat látta el az érdekvédelmi feladatokat a kohászat-öntészet területén. Alig több mint egy évvel ezelőtt 2000. április 6.-án utódja és folytatójaként az érdekazonosság alapján történő egységes szakmai összefogás, illetve az intézményes érdekvédelmi lehetőségek (szakágazati szociális párbeszéd, érdekegyeztetés) jobb kihasználása, érvényesítése érdekében 43 munkahelyi szervezet részvételével jött létre a Kohász-Öntész Érdekképviseleti Szövetség (KÖÉSz) E szakmai szerveződés egyenlő jogú munkahelyi szakszervezetek együttműködési szerve, amelyet a tagszervezetek a saját szintjüket meghaladó közös érdekeik képviseletére és érvényesítésére hoztak létre. A Vasas Kohász-Öntész Érdekvédelmi Szövetség, mint szakmai érdekvédelmi szerveződés szervezetileg és jogképesség szempontjából önálló, szerves alkotó eleme a Vasasnak. A rendeltetésszerű működése által meghatározott körben VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 17 -

(kohászat-öntészet és a hozzájuk valamilyen okból kapcsolódó tevékenységű vállalkozások) tagszervezeteinek, illetve a Vasas Szövetségnek származtatott jogi személyiséggel rendelkező képviseleti egysége. A KÖÉSZ működési körében közel 20 ezer fő, a foglalkoztatottak létszáma, amelyek 52%-a szervezett dolgozó. A KÖÉSZ működési körében jelentősebb munkahelyi szakszervezeti szövetségek is tevékenykednek a kohászatra jellemző regionális elhelyezkedés szerinti megoszlásban. A Közép-magyarországi régióban működik: -

a

DUNAFERR

Dunai

Vasmű

Rt.

Társaságainak

28

munkahelyi

szakszervezetét tömörítő DUNAFERR DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség, amely kiemelkedő szerepet játszik a nagyvállalat közel tízezer dolgozóját érintő érdekvédelem magas színvonalú megvalósításában. Ennek egyik legfontosabb eszköze a DUNAFERR társaságcsoport 28 munkáltatóra kiterjedő, több munkáltatós kollektív szerződésének megkötése, rendszeres karbantartása,

továbbfejlesztése.

A

Dunai

Vasmű.

Rt.

társaságainál

foglalkoztatottak létszáma közel tíz ezer, a szakszervezeti szervezettség meghaladja az 50%-ot. Az Észak-magyarországi régióban működik: -

az Ózdi Kohászati Dolgozók Érdekképviseleti Szövetsége, amely nyolc munkahelyi szakszervezet működését koordinálja, illetve összehangolja az aktuális

érdekvédelmi

feladatokat.

A

szövetség

keretében

a

teljes

munkaidőben foglalkoztatottak száma megközelítőleg 2000 fő, szervezettsége 35%-os. -

a Diósgyőri Kohászat Vasas Szakszervezeti Szövetsége, amely öt munkahelyi szakszervezet tevékenységét egyesíti, illetve szervezi az időszerű tennivalókat. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 2200 fő. Szervezettsége 40%-os.

3.1.2. A Liga Vas- és Fémipari Szövetség, valamint a Fém-, Gép Munkástanácsok

Országos

Szövetsége

ágazati

jellegű

szakszervezeti

szerveződések. A 3.1. pontban jelzett szövetkezésük révén a Független Vasas VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 18 -

Koalíciós

Szakszervezeti

Szövetség

működési-

szerveződési

területe

lényegében a verseny szféra egészére kiterjed. Szóbeli tájékoztatásuk szerint a Vasas Koalíciónak 53 tagszervezete van jelen a versenyszféra ágazataiban. A teljes szerveződési, működési kört érintő foglalkoztatottak

létszáma,

illetve

taglétszámuk

összesített

adatai

nem

ismeretesek. A Koalíció a kohászati ágazat szintjén (vaskohászat, alumíniumipar) összesen nyolc, ebből a Munkástanácsok öt, a Liga három munkahelyen rendelkezik szakszervezeti képviselettel. Ebből öt munkahelyi szervezet a vaskohászatban található (Munkástanácsok 4; Liga 1.). Az általuk képviselt munkahelyeken a teljes munkaidős foglalkoztatottak létszáma megközelítően:3000 fő, szervezettség a vaskohászatban (acélgyártás-öntészet):17%os. Konföderációs hovatartozásuk tekintetében külön-külön a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetségének tagszövetségei. Ismereteink szerint a Független Vasas Koalíció Szakszervezeti Szövetség nem tagszervezete a hazai országos szakszervezeti konföderációk egyikének sem. Nemzetközi kapcsolataik vonatkozásában a Fém-, Gép Munkástanácsok Országos Szövetsége által az Ipari Dolgozók Világszövetsége Metál tagozatának tagszervezeteként töltenek be érdekvédelmi szerepet. 3.1.3. A DUNAFERR Ifjúsági Szakszervezet elsősorban a DUNAFERR társaságainál foglalkoztatott fiatal munkavállalók érdekeinek képviseletét és védelmét látja el, valamint a munkaidőn kívüli kulturális és sport programok szervezésében jeleskedik. Tagjainak létszáma megközelítően 3000 fő, akiknek egyharmada kettős tagsággal (DISZ- Vasas) rendelkezik. Szervezettségük majdnem 30%-os. Reprezentatív

szakszervezetként

vesznek

részt

a

DUNAFERR

Vállalatcsoport Érdekvédelmi Tanácsában, ahol a munkáltató, a Vasas, és a DISz képviseleti aránya 5-5-5 fő. A kollektív szerződés aláíróiként fontos szerepet töltenek be a DUNAFERR fiatal munkavállalóinak érdekvédelmében. Országos

szakszervezeti

konföderációhoz,

ágazati

szakszervezethez

nem

kötődnek, azonban a civil szerveződésű Szakszervezetek Ifjúsági Szövetségének


- 19 -

tagszervezeteként részt vállalnak a munkahelyi szintet meghaladó érdekvédelmi tevékenységben. Ágazati

vonatkozásban

a

Magyar

Vegyipari,

Energiaipari

és

Rokonszakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSz) reprezentatív ágazati szakszervezet. Működési körében 51000 fő a foglalkoztatottak száma, szervezettsége 54%-os. Szakmai

szerveződésű

szervezeti

egységével

–az

Alumíniumipari

Szakszervezeti Szövetséggel- közösen meghatározó szerepet tölt be a 27-es kódjelű „Fémalapanyag gyártása” ágazathoz tartozó alumíniumgyártási szakágazatban. Kettős

tagsággal

tagszervezete

a

Magyar

Szakszervezetek

Országos

Szövetségének és az Autonóm Szakszervezetek Országos Szövetségének. Nemzetközi kapcsolataik, -tevékenységük tagszervezeti minőségben kiterjednek az EMCEF- ben (Vegyipari, Energiaipari, Bányaipari Szakszervezetek Európai Szövetsége), valamint az ICEM-ben (Vegyipari, Energiaipari, Bányaipari és Ipari Dolgozók Szakszervezeteinek Nemzetközi Szövetsége) vállalt érdekvédelmi közreműködésre. AZ Alumíniumipari Szakszervezeti Szövetség a VDSz szakmai szervezeti egysége, amely közvetlen hatáskörrel a HUNGAMOSZ Alumíniumipari Munkáltatók Országos Szövetsége partnereként, annak működési körében foglalkoztatott munkavállalók érdekvédelmét látja el. Megközelítően 2500 munkavállaló képviseletében illetékes, szervezettsége 56%os. 3.2. A szakszervezeti szövetségek együttműködése Ágazati, szakágazati szinten nem alakult ki formális és rendszeres együttműködés a képviselettel rendelkező szakszervezeti szövetségek között, inkább az alkalmi jellegű, vezető tisztségviselői találkozók a vélemény cserék keretei. Számos munkahelyen eltérő konföderációkhoz tartozó szakszervezetek működnek egymás mellett a szakágazatok vállalkozásainál. A munkahelyek szintjén található külön álló szakszervezetek szervezeti együttműködésére a kényszerű rendszeresség a jellemző. Pl.: kollektív szerződéskötés,

bértárgyalás,

Üzemi

Tanács

jelöltállítás,


szervezett

- 20 -

létszámleépítés és egyéb, a vállalkozás működésével, szervezeti-gazdasági helyzetével, foglakoztatással összefüggő kérdések együttes képviselete, stb. E munkahelyi együttműködés korábban és jelenleg is ellentmondásos, helyenként problematikus. Ez egyrészt személyi szembenállásból adódik, másrészt a tisztségviselők eltérő módon ítélik meg a szakszervezeti követelések realitását, hangsúlyait, illetve a munkavállalói érdekek érvényesítésének módszereit. Ezekből következően gyakran az érdekvédelem eredményessége szenved csorbát. A munkahelyi szintű együttműködésben jelenleg mind jobban mértékadó az a felismerés, mely szerint egyeztetett álláspontok, akcióegység nélkül a munkavállalók

érdekei

sérülhetnek.

Ezért

az

utóbbi

időben

kiegyensúlyozottabb, rendszeresebb a munkahelyi szakszervezetek közötti együttműködés. Minden bizonnyal ennek hatására az ágazati, szakágazati szintű szakszervezeti kapcsolatokban is előnyös változások érzékelhetők. A személyes vezetői találkozók

ma

már

rendszeresebbek,

mint

korábban.

Közeledés

tapasztalható a szervezeti kapcsolatok intézményességének kialakítása irányában, illetve az érdekvédelmi feladatok összehangolásában is. A napjainkban folytatott kölcsönös „párbeszéd” döntően arra is irányul, hogy akár közös szervezeti keretekben, de együttes felelősséggel vállalt, közösen megalapozott követelések kidolgozására, érvényesítésére kerüljön sor a közeli jövőben. Erre jó lehetőséget kínál az Ágazati Párbeszéd (Paritásos) Bizottságok létrehozása, működése. 3.3. A vaskohászatban működő munkáltatói szövetségek A szakágazati szintű munkaügyi kapcsolatok keretében két munkáltatói érdekképviseleti szövetség hatáskörébe tartozik a munka világát érintő kérdések megvitatása, esetleges megállapodásba foglalása. Az acélipari szakágazatban: -

a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége (2001. szeptember 20.-tól )a Magyar Vas-, és Acélipari Egyesülés,

Az öntészeti tevékenységre jellemző szakágazatban: -

A Magyar Öntészeti Szövetség,

(Az alumínium gyártási szakágazatban: -

a HUNGAMOSZ Alumíniumipari Munkáltatók Országos Szövetsége.) VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 21 -

3.3.1. A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége (VVSzSz) 43 tagvállalat elhatározása alapján 1992.-ben alapított társadalmi szerveződésű munkáltatói érdekvédelmi szervezet. A szövetség létrehozását az a szándék vezérelte, hogy együttes fellépéssel elősegítse a tagvállalatok érdekeinek védelmét, hozzájáruljon a szakma társadalmi megítélésének javításához, nemzetközi súlyának növeléséhez. Célja volt továbbá az, hogy összefogja a vaskohászat és a hozzákapcsolódó területen működő különböző méretű és működésű vállalatokat és vállalkozásokat. Képviselje a vaskohászati vállalkozások érdekeit, ellássa a tagok közötti egyeztetést és kapcsolattartást. Kezdeményezi, koordinálja, szervezi az összehangolt tevékenységet és fellépést mindazon kérdésekben, amelyek a tagok érdekeinek érvényre juttatása körében felmerülnek. Feladatai között a szakmai tevékenységet érintő sokoldalú ön és érdekvédelmi kérdések a hangsúlyosak, amelyek kiterjednek „a munkáltatói és vállalkozói érdekvédelemben, valamint az ágazati szintű többoldalú érdekegyeztetésben” felmerülő feladatokra is. A szövetség főtitkárának szóbeli tájékoztatása szerint a VVSzSz 2001. szeptember 20.-án tartott közgyűlésén tevékenységét jogutódlás nélkül megszüntette (2. sz. melléklet). A szakágazatban esedékes érdekvédelmi feladatok, így a VVSzSz munkaügyi kapcsolatainak

keretében

kialakult

középszintű

szociális

párbeszéd

folytatójaként a Magyar Vas-, és Acélipari Egyesülés –MVAE- az illetékes munkáltatói érdekvédelmi szervezet a jövőben. A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés a tagvállalatok által alapított önkéntes, kooperatív szervezet, melynek célja a tagvállalatok érdekeinek képviselete,

gazdálkodásuk

eredményességének

előmozdítása

az

Igazgatótanács határozatainak megfelelően. Tevékenysége többek között a következőkben foglalható össze: -

Figyelemmel kíséri a tagvállalatok termelési kapacitásainak kihasználását, ezzel összefüggésben elemzi az acéltermékek bel és külföldi értékesítésének alakulását.


- 22 -

-

Képviseli

a

szervezeteknél

tagvállalatok (IISI,

magyarországi

érdekeit

EUROFER,

intézményeknél

nemzetközi

ENSZ

EGB,

(kamarák,

vaskohászati OECD,

egyesületek),

stb.), illetve

törvényhozói és végrehajtó szervezetéknél (parlamenti bizottságok, minisztériumok). -

Az acéltermékek export- értékesítésének növelése érdekében kapcsolatot tart a legfontosabb

partnerországokban

működő

magyar

kereskedelmi

szervezetekkel. -

Folyamatosan elemzi a tagvállalatok gazdálkodását, a tagvállalati problémákat és javaslatokat közvetíti az illetékesek felé.

-

Figyelemmel kíséri a tagvállalatok termékeinek műszaki színvonalát, mértékadó nemzetközi színvonallal való összehasonlítás alapján.

-

Követi és elemzi a tagvállalatok technológiai színvonalának alakulását, minőségügyét.

-

Folyamatosan vizsgálja és értékeli a tagvállalatok környezetvédelmi helyzetét, különös tekintettel az EU- csatlakozással kapcsolatos elvárásokra.

Tagvállalatainak jelenlegi száma 28, az általuk foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszáma 2001. december 31-én 11634 fő. A 28 tagvállalatból 14 a 27-es kódjelű Fémalapanyag gyártás ágazathoz sorolt vaskohászati (acélgyártás) tevékenységet folytat és 9692 főt foglalkoztat, a további 13 egyéb, nem vaskohászati TEÁOR számú besorolás alá tartozó vállalkozás. Az MVAE tagja a Magyar Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének. A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés nemzetközi kapcsolatai:

-

1991 óta a tagja a Nemzetközi Vas-, és Acélipari Intézetnek (IISI)

Az 1967-ben alapított Nemzetközi Vas- és Acélipari Intézet egy non profit kutatóintézet, melynek tagjai acéltermelő vállalatok, nemzeti, vagy regionális acélipari egyesülések és acélipari kutatóintézetek több mint 50 országban. Az IISI tagok országai együttesen a globális acéltermelés több mint 70 százalékát adják. -

1995 óta a tagja az Európai Vas- és Acélipari Szövetségnek (EUROFER).

Az Európai Vas- és Acélipari Szövetség 1976-ban alakult. Tagjai és társult tagjai acélipari cégek és nemzeti acélipari egyesülések az Európai Unió és Közép- és Kelet-Európa országainak területén.


- 23 -

A EUROFER célja, hogy elősegítse a nemzeti szövetségek és vállalatok együttműködését minden tekintetben, mely hozzájárul az európai acélipar fejlődéséhez, hogy képviselje tagságának közös érdekeit harmadik személyek, legfőképp az EU intézményei és nemzetközi szervezetek előtt. 3.3.2. A Magyar Öntészeti Szövetség A 27-es kódjelű Fémalapanyag gyártás ágazatba sorolt, jellemzően öntészeti tevékenységet végző vállalkozásainak érdekvédelmi szövetsége. A Magyar Öntészeti Szövetség 1992 decemberében alakult a korábbi Magyar Öntészeti Egyesülés bázisán. A hazai öntészet szakmai érdekképviseletét ellátó társadalmi szervezet, jelenleg. 59 tagvállalatot egyesít. A vállalkozások többsége a 27.5 Fémöntés alágazatba sorolt vas-, és acélöntéssel, illetve könnyűfém-, és egyéb, nem vasfém öntésével foglalkozik és megközelítőleg hatezer munkavállalót foglalkoztatnak. A szövetségnek néhány kivételtől eltekintve valamennyi jelentősebb vas-, acél-, alumínium és egyéb színesfémöntöde tagja. Az öntödéken kívül az öntészeti háttér ipar pl. segédanyagokat gyártó cégek és kereskedelemmel, tanácsadással foglalkozó vállalkozások is

tagjai a

szövetségnek. A szövetség alaptevékenysége a hazai öntészet érdekeinek képviselete, amely az általános munkaadói és gazdasági érdekképviseleten, érdekközvetítésen túl, konkrét szakmai képviseletet jelent. Ez utóbbi közé sorolható a környezetvédelemmel, szakmai oktatással összefüggő tevékenység mellett a nemzetközi kapcsolatok kialakítása és fejlesztése. A MÖSz tagja a Magyar Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének Az alumíniumgyártásban a HUNGAMOSz, Magyar Alumíniumipari Munkaadók Országos Szövetsége tölt be munkáltatói érdekképviseleti szerepet.)


- 24 -

A Szövetség célja: -

A magyar alumíniumipar hagyományos értékeinek ápolása, általános iparági - szakmai érdekeinek védelme.

-

Az alumíniumipari vállalkozások, társaságok érdekvédelme, szakmai együttműködésük kereteinek megteremtése és fejlesztése.

-

A magyar alumíniumipar nemzetközi szakmai képviselete.

-

A Szövetségbe tömörült munkaadók és az országos munkaadói szervezetek közötti kapcsolatok létesítése, gondozása, fejlesztése.

-

Kapcsolattartás és egyeztetés a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával.

-

A sajátos ipari-szakmai szempontok és a tagvállalatok gazdasági érdekeinek érvényesítése az Országgyűlés, a Kormány és más közigazgatási szervezetek felé. Tagvállalatai 2500 főt foglalkoztatnak. A Szövetség tagja a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének. Nemzetközi kapcsolataikat nem ismerjük.

4. A kollektív alku jellemzői 4.1. Középszintű és többmunkáltatós kollektív szerződések A vaskohászatban 1980. óta két évtizedet is meghaladó hagyománya van a kétoldalú kapcsolatoknak az MVAE és a Vasas Szakszervezet között. Az együttműködés a távolabbi időben hagyományosan inkább a szakma (kohászat-öntészet) érdekében felmerülő törekvések összehangolására, közös képviseletére irányult (pl: a Kohászati Iparági Bizottság munkájában történt együttműködés), mint a munkaügyi kapcsolatok kérdésköreire. A vaskohászat a 80-as évtized második felétől a 90-esévek közepéig jelentős válságon ment keresztül. Ez idő szerint zajlott le a nagy acélipari vállalatok szervezeti átalakulása, termelési-, és termékszerkezet váltása, amely a foglalkoztatás

jelentős mértékű csökkenését

eredményezte. Sikertelen


- 25 -

privatizációs törekvések, a gazdálkodás veszteségeinek növekedése súlyosbította a szakágazat vállalkozásainak tevékenységét. A kormányzat az érdekképviseleti szervezetek, köztük a Vasas közreműködésével reorganizációs programot dolgozott ki a működés stabilizálására, nagy mértékű állami támogatást biztosítva. Egyrészt ennek, másrészt a vállalatok önerős erőfeszítése révén a 90-es évtized közepére javult a cégek teljesítménye, a szakágazat megindult a fokozatos konszolidáció irányába. 4.1.1. A Vaskohászati Ágazati Bérmegállapodás A fentiekben jelzett válsághelyzet időszakában a szakma reorganizációját is segítő együttműködés egyik figyelemre méltó eleme volt az 1992. július 1.-i hatállyal a VVSzSz - MVAE, illetve a Vasas és a Kohász-Öntész tagozat részvételével megkötött Vaskohászati Ágazati Bérmegállapodás. A szerződő felek e megállapodást azzal a céllal kötötték meg, hogy a vaskohászatra vonatkozó ágazati munka-besorolási rendszert, és ehhez kapcsolódóan

differenciált

bértételeket

határozzanak

meg,

valamint

összehangolják az ágazat béralakítási törekvéseit, amelyhez ajánlásokat és szabályokat mellékeltek. Ajánlás jelleggel megfogalmazták az 1992. évre irányadó alsó-felső sávos átlagkereset növelés mértékét, és eljárási szabályokat rögzítettek. Meghatározták a

munka-besorolási

feltételeket,

illetve

az

országos

minimálbér

figyelembevételével e munkaköri kategóriák minimális bértételeit. Megállapodtak továbbá abban, hogy a vitás kérdések rendezésére egyeztető bizottságot hoznak létre. A bérmegállapodás időtartama egy évre vonatkozott, és egyedi felhatalmazások alapján 32 vállalkozásra kiterjedő hatállyal lépett érvénybe. Az 1994-ben lezajlott bértárgyalások alkalmából az egyeztetés - az 1992-es megállapodást kibővítve - a 10500 Ft/fő/hó ágazati minimálbér, illetve a fokozottan

kedvezőtlen

munkafeltétel

meghatározására

vonatkozóan

tartalmazott változtatásokat. A szakágazat válságának mélypontjára jutott, ezért a tárgyalások nem zárultak érdemi megállapodás megkötésével.


- 26 -

4.1.2.Többmunkáltatós kollektív szerződés, bér-, és szociális megállapodás A sikertelen középszintű bértárgyalások ugyanakkor nem akadályozták, hogy a DUNAFERR Dunai Vasmű Rt. Társaságaira kiterjedően több munkáltatóra érvényes kollektív szerződés, illetve bérmegállapodás szülessen, amely jelenleg is hatályos. A kollektív szerződés, valamint ennek szerves részét képező évenkénti bér-, és szociális megállapodás hatálya kiterjed a DUNAFERR Dunai Vasmű Rt., és annak többségi tulajdonú társaságaira, valamint az általuk foglalkoztatott munkavállalókra. Jelenleg 27 vállalkozás tartozik a hatálya alá, közel 9000 munkavállalóra tartalmaz kölcsönös kötelezettségeket és jogosultságokat. Húsz vállalkozásnál van érvényes függeléki szabályozás is. A szerződés aktualizálásával kapcsolatos változtatásokat a DUNAFERR Vállalatcsoport Érdekvédelmi Tanácsa készíti elő és fogadja el, amelynek 1010 fős létszámú paritásos munkáltatói és szakszervezeti képviselő lehet a tagja. A szakszervezeti oldal képviseletében a DUNAFERR DV. Vasas Szakszervezeti Szövetségtől és a DUNAFERR Ifjúsági Szakszervezettől egyenlő arányban 5-5 fő rendelkezik tárgyalási mandátummal. A megállapodás rendelkezik a tárgyévi alapbérfejlesztés %-os mértékéről, a cégcsoport társaságainál kötelező minimálbérről, 26 munkaköri besorolás minimális bértételeiről és a teljesítményösztönzésről, valamint a hatályba lépésről. A szociális rész előírásokat rögzít a béren kívüli járandóságok összetételének formáiról és az egyes ellátások igénybevételéről, a támogatás mértékeiről. 4.1.3.A Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés létrehozása A Vasas Szakszervezet vezetői illetékes tagozatának tisztségviselői rendszeres kezdeményezésekkel tettek javaslatot szakágazati kollektív szerződés jellegű megállapodás megkötésére. Az előző kormányzat által ígért átfogó társadalmi-gazdasági megállapodás meghiúsulását követően a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége és a Vasas

Szakszervezeti

Szövetség

elnökei

1995.

május

5.-én

„Szándéknyilatkozat”-ot írtak alá a középszintű munkaügyi kapcsolatok formális működtetésének létrehozásáról.


- 27 -

Létrejötte szorosan kapcsolódik a hagyományosan jó együttműködéshez, a vállalkozások

gazdasági

helyzetében

mutatkozó

viszonylagos

javulási

tendenciákhoz, illetve a munkáltatói szövetség (VVSzSz) és néhány tagvállalati vezetőjének előre mutató szemléletéhez. A „Szándéknyilatkozat”-ban a tárgyaló felek rögzítették, hogy: - A szakágazati kollektív szerződés közös érdek. - A szerződés előkészítésére 6-6 főből álló, paritásos bizottságot bíznak meg, amelynek tagjait a felek által kijelölt szakértők alkotják. - A szükséges egyeztetések során el kell érni, hogy a kollektív szerződés megkötése lehetőleg 1995. december 31.-ig megtörténjen. Az előkészítési munkálatok az alábbi kérdéskörökre irányuljanak: 1. A munkaügyi kapcsolatok javítását célzó olyan megállapodásokra, amelyek különösebb anyagi kötelezettség-vállalással nem járnak, 2. A foglalkoztatással kapcsolatos egyes kérdések szabályozására, 3. A munkaidővel kapcsolatos kérdésekre, különös tekintettel a Munka Törvénykönyv várható módosítására, (munkaidőkeret, túlmunka, stb.) 4. Bérmegállapodásra bérmegállapodás

(a

Kohász-Öntész

tagozattal

1992-ben

kötött

aktualizálására). Ezt különösen indokolttá teszik a

kormányzatnak a „központi bérszabályozás” ismételt bevezetésére irányuló törekvései. A Vasas Szövetség kívánatosnak tartja a minimálbér legalább három kategóriában történő megállapítását. 5. A béren kívüli juttatások minimális szintjének megállapítására, a fokozottan „dráguló” szociális ellátások egy részének bérrel történő kiváltására. A fentiek következtében 1996. január 1.-től kezdődően eleinte 27, majd 2001ben 33 vállalkozásra érvényes középszintű kollektív szerződés működött a vaskohászatban. 4.2.A Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés jellegzetességei A 6-6 fős Szakágazati Előkészítő (paritásos) Bizottság alig fél év alatt aláírásra előkészítette a Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződést. A szerződést a tagvállalatok felhatalmazása alapján a munkáltatói érdekképviseletet ellátó Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetségének elnöke Horváth István és a VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 28 -

Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke Hódi Zoltán 1995. december 20.-án írták alá.Ezzel szakágazati jellegű kollektív szerződés megkötésére került sor a vaskohászatban. A szerződés 1996. január 1.-én lépett hatályba, kétéves időtartammal. Rendelkezései a munkáltatói érdekképviselet 27 (60%) tagvállalatára, és az általuk foglalkoztatott közel 13000 munkavállaló számára rögzített jogokat és kötelezettségeket. A

szerződést

kötő

felek

a

szakágazat

reprezentatív

érdekvédelmi

szervezeteinek minősíthetők. - A Vasas Szakszervezet működési körébe tartozó vaskohászat területén közel 50%-os szervezettséggel rendelkező szervezet. A VSzKSz megkötését megelőző 1998-as Üzemi Tanács választások alkalmából 69%-os, a vaskohászat területén pedig 84%-os munkavállalói támogatottságot nyert el. A 2001. évi Üzemi Tanács választások eredményeinek véglegesített adatai még nem állnak rendelkezésre. Előzetes összegezések

szerint a Vasas Szövetség

munkavállalói támogatottsága jelenleg 81%, a vaskohászatban 71%. - A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége működési körében mind létszámában, mind gazdasági jelentőségénél, illetve a foglalkoztatottak számát tekintve is meghatározó súllyal rendelkezik az acélgyártási szakágazatban. 4.2.1. A Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés fontosabb tartalmi elemei A VSzKSz 1996. január 1.-től, hatályba lépésétől számítva ötször került módosításra. E módosítások leglényegesebb tartalmi eleme a bér-, és szociális megállapodások évenkénti aktualizálása. A szerződés felépítése, szerkesztése a munkahelyeken szokásosan kialakult gyakorlatnak megfelelően követi a Munka Törvénykönyvének szerkezetét. Normatív előírásai és szabályai nem a törvényi előírások ismétlődései, hanem az adott lehetőségek és feltételek között vállalható és teljesíthető többlet kötelezettségeket, jogosultságokat rögzítenek. (3. sz. melléklet) Elsősorban keretjellegű, de a fő kérdésekben szabályozással orientálja a hatálya alá tartozó vállalkozásokat munkaügyi gyakorlatuk egymáshoz közelítésére. A megvalósításban nehézséget okoz, hogy az érintett vállalkozások termelési VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 29 -

tevékenységükben, gazdasági-munkaügyi feltételeikben a szerződés előkészítése és működése idején is rendkívül eltérőek. Ezek mind az anyagi kötelezettségek, mind

a

foglalkoztatás

tekintetében

nehezítették

az

egységes

előírások

elfogadtatását, alkalmazását. Ezért az egyeztetések során a gyengébbek számára indokolt kivételekkel és haladékokkal kiegészítve került sor, különösen

a

minimálbér

tarifaminimumok

és

és

a

szociális

további

hat

járandóságok

munkakörre

előírására,

szóló

kölcsönös

elfogadására. Kompromisszumok révén a valódi érdekek megjelenítése ezért lassabban haladt a kívánatosnál, és lehetségesnél is. Ezzel együtt a napjainkban is jellemzően hiányos, ellentmondásos középszintű munkaügyi kapcsolatok intézményes formát öltöttek

rendszeres

párbeszédet,

megállapodásokat

eredményeztek

a

vaskohászatban. Az érdekegyeztetések rendszeressé váltak, egyidejűleg sikerült érvényesíteni azt a fő célkitűzést, hogy a szerződés működése ne gátolja a benne foglaltaktól jobb helyzetben lévőket, ugyanakkor mielőbb zárkóztassa fel a gyengébbeket és segítse elő a kötelezettségek vállalását, fokozatos teljesítését. 4.2.2. A VSzKSz illetve annak szerves részét képező bér-, és szociális megállapodás fontosabb előírásai: a) A munkabéke feltételeinek és megtartásának kölcsönös biztosítását, a jogok rendeltetésszerű gyakorlását, a kötelességek teljesítéséhez szükséges együttműködést, -

Az alacsonyabb szintű munkaügyi szerződések a munkavállalók hátrányára nem térhetnek el,

-

a munkahelyi együttműködés és a szakszervezeti tevékenység támogatását, pl.:a munkahelyi

munkaügyi

kapcsolatok

keretében

az

50

főt

meghaladó

vállalkozásoknál érdekegyeztető tanácsot kell működtetni. -

a munkáltató a tevékenységével arányos színvonalon biztosítja a szakszervezet működési feltételeit,

-

a munkáltató előzetes tájékoztatási kötelezettségét a munkavállalók nagyobb csoportját, szervezeti egységét, (25%-át, illetve 50 főt) illetőleg egészét érintő munkáltatói döntésekről; VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 30 -

-

előzetes

egyeztetési

kötelezettséggel

a

szervezett

és

nem

szervezett

munkavállalókkal munkaidőn belül történő konzultációt; -

a szakszervezeti tagdíjak munkáltatói levonását, átutalását; a tisztségviselők törvényes szintnél magasabb mértékű munkaidő kedvezményét; a szakszervezet konzultatív részvételét a szervezett létszámleépítések esetében

b) Előírásokat fogalmaz meg a szerződést kötő felek kapcsolatrendszeréről: -

a

szakágazati

paritásos

bizottság

(SzEB)

létszámának,

valamint

feladatainak és ügyrendjének kialakításáról, működéséről, illetve a szerződés módosításával kapcsolatos eljárási rendről, különös tekintettel a szerződés működésének értékelésére és indokolt felülvizsgálatának, kiegészítéseinek ismételt szerződésbe foglalására. c)

A munkaviszony kérdéskörében rendelkezik:

-

a határozott idejű munkaszerződés automatikus határozatlan idejűre változásáról, amennyiben a egy éven belül a szerződés folyamatosan négyszer ismétlődik,

-

a munkáltató ösztöndíjasait érintő foglalkoztatási kötelezettségeiről,

-

a szervezett létszámleépítés esetén követendő megoldási módozatokról,

-

felsorolás jelleggel rögzíti a munkáltató és a munkavállaló rendkívüli felmondását megalapozó magatartások eseteit,

-

A végkielégítés szakágazatra érvényes mértékeit.

d)

A munkaidő, pihenőidő tekintetében előírja:

-

a heti munkaidő hosszát, valamint azt, hogy a napi munkaidőnek hat hónap átlagában a teljes munkaidőnek kell megfelelni, továbbá azt, hogy

-

a 20 perc munkaközi szünetet a munkaidő részeként kell kiadni.

e)

A munka díjazásáról szóló fejezet rögzíti:

-

az évenként elrendelhető túlóra felső határát, illetve a munkanapokon, munkaszüneti napon és heti pihenőnapon végzett túlmunka pótlékait,

-

a munkahelyi és szakágazati szintű bértárgyalások kötelezettségeit, időbeli ütemezését, valamint a tárgyalásokhoz szükséges gazdasági-munkaügyi adatszolgáltatás

munkáltatói

kötelezettségét,

illetve


a

megállapodás

- 31 -

eredményének nyilvánosságra hozását, az esetleges kiegészítés, módosítás kölcsönös kezdeményezéseinek lehetőségét. -

az évenként megújított bér- és szociális megállapodások tartalmát, érvénybelépésének időpontját. A bérmegállapodás hét munkakörre határoz meg alsó határos bértételeket. ( VSzKSz 2.sz.melléklete ), Ezek olyan irányadó minimális alapbér tételek, amelyek a munkahelyeken alkalmazott besorolási kategória csoportokra érvényesek. A vetítési alapul szolgáló minimálbér korábban 10-15%-kal magasabb szinten került meghatározásra a tárgyévben országosan megállapított minimálbérnél. A 2001-re elfogadott értékek esetében megnövelt minimálbértétel vetítési alapként nem volt érvényesíthető. A 40%-os minimálbér növelésének mértéke, a munkahelyeken alkalmazott bértételekre vetítve, a teljesítményektől független alapbér növekedéssel járt, és számos munkahelyen lekötötte az éves bérfejlesztések fedezetét, jövedelemtorlódásokat idézett elő. A bérmegállapodások az átlagos bérfejlesztésről nem rendelkeznek, mivel a munkáltatói tagszervezetek az erre vonatkozó döntési kompetenciájukat nem ruházták át a szerződést kötő munkáltatói szervezetre. Itt kell megjegyeznünk, hogy a középszintű bértárgyalások minimális bértételek fejlesztésre vonatkozó mértékének kölcsönös elfogadása, a vállalkozások gazdasági-piaci

helyzete

miatt

meglehetősen

ingadozó,

ezért

gyakran

kiszámíthatatlan és vetítési alapként esetenként csak névleges értéket jelent. -

a szociális megállapodás a bérmegállapodás szerves részeként szintén évenként kerül kiegészítésre. A megállapodás sajátos módszere, hogy a szociális járandóságok kínálatából választható kötelezettségeket ír elő (VSzKsz 3. számú melléklet),. A 2001-re szóló megállapodás négy ellátási elemet tartalmaz: étkezési hozzájárulás; azonos nettó összegű 25000 Ft/fő/év szabadságos hozzájárulás; 3055000 Ft temetési segély; Önsegélyező Nyugdíjkiegészítő Pénztár tagdíj tételeinek részleges, vagy teljes munkáltatói átvállalása, amelyek közül legalább három ellátási forma kiválasztása és biztosítása kötelező a munkáltatókra nézve. E megoldás lényegében hozzájárult ahhoz, hogy a vállalkozások anyagi erőforrásaival összehangolt, teljesíthető szociális járandóságokat biztosítson a munkavállalóknak. Más oldalról a gazdasági-pénzügyi feltételek javulása VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 32 -

esetén a kínálati kör bővítése a kötelezően választható formák számának növelése

módot

nyújt

a

járandóságok

összetételének

és

kötelező

kiválaszthatóságának rugalmas átalakítására. f)

A szerződés rendelkezik a munkahelyi, szakágazati szintű munkaügyi viták, konfliktus helyzetek egyeztetési kötelezettségeiről, valamint a problémás kérdések rendezéséhez szükséges jogorvoslati, jószolgálati lehetőségeiről az eljárás igénybevételéről.

g) A VSzKSz érvényessége kezdetben két évre szólt, majd határozatlan időtartamúra változott. Felmondása hat hónapos kivárási időt határoz meg. Hatályát veszti, amennyiben a szerződést kötő felek bármelyike jogutód nélkül megszűnik. (Itt jegyezzük meg, hogy a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége 2001. szeptember 20.-án működését közgyűlési döntéssel jogutód nélkül megszüntette ( 2. melléklet). Tevékenységének folytatója szóbeli tájékoztatás szerint a Magyar Vas-, és Acélipari Egyesülés. E döntés következtében a VSzKSz 1.6.1. pontja értelmében a szerződés hatályát veszti, amennyiben a folyamatosság jogutódlással nem biztosítható. A tanulmány készítésének idején tárgyalások folynak a Magyar Vas-, és Acélipari Egyesülés valamint a Vasas illetékes vezetői között a szerződés érvényességének fenntartásáról, hatályának jellegéről, valamint a partneri együttműködés formájának és tartalmának ujjászervezéséről. 4.3. A kollektív szerződéses lefedettség a munkáltatói szövetségek körében A vaskohászat területén működő vállalatok 19%-ára érvényes a VSzKSz, amely a tagvállalatok foglalkoztatottjainak 45%-ára hatályos, Az acélipari szakágazat vállalataira vetítve ez 64%, amely az általuk foglalkoztatott munkavállalók 66 %-át fedi le. Ismereteink szerint nincs olyan tagvállalat a szakágazatban, ahol szakszervezet hiányában az üzemi tanács kötött kollektív szerződést a munkahelyen. A KÖÉSz működési körében 52 munkahelyen van érvényes kollektív szerződés.


- 33 -

Lefedettség 2000. december 31.-i állapot szerint, becsült adatok alapján: Érdekvéd. szervezet

tagváll. Foglalkozt VSzKSz hatálya Munkahelyi KSz nincs KSz tagszerv. létszám tagváll. fogl.lsz. tagváll. fogl.lsz. tagváll. fogl.lsz.

VVSzSz(MVAE) MÖSz Összesen Vasas KÖÉSZ Liga Munkástanács *Összesen

db 28 59 87 52 1 4 52

fő 12600 6000 18600 18600 370 3000 18400

db 18 18 25 1 1 25

fő 8500 8500 9500 370 650 9500

db 22 15 35 46 1 4 49

fő 12100 3500 15600 17000 370 3000 17000

db 6 44 50 6 6

fő 500 2500 3000 1600 1600

megjegyzés: *A munkahelyi Vasas-Liga-Munkástanács szervezetei azonos vállalatoknál rendelkeznek képviselettel. Meg kell jegyezni továbbá, hogy a munkáltató érdekképviseleti szervek tagvállalatai, illetve a szakszervezetek munkahelyi szervezetei megközelítőleg sem fedik le egymást. Pl.: MVAE(28) 8 tagvállalatánál (30%) nincs szakszervezet, a MÖSZ-(59) 44 tagvállalatánál (75%) nincs szakszervezet

A munkahelyi szakszervezetek 88 %-nál van érvényben egy, vagy több munkáltatós, vagy középszintű kollektív szerződés, amely a foglalkoztatottak 92 %-a számára nyújt együttes védelmet a munkaviszonyukhoz kapcsolódó kérdésekben. A KÖÉSZ tagszervezeteinek körében kialakult kollektív munkaszerződéses viszonyok 88%-os aránya jó, fenntartása indokolt. Továbbfejlesztést a tartalmi kérdések

pontosítása,

bővítése

igényel.

Kidolgozottabb

és

a

szakmai

érdekazonosságokat részletesebben feltáró szabályozó, megállapodásokra van szükség a jövőben. 4.3.3. A középszintű szabályozás érvényesülése, hatása a munkahelyeken A szerződés rendelkezése szerint a VSzKSz-ben nem szabályozott kérdéseket a helyi kollektív szerződésekben, illetve egyéni munkaszerződésekben kell szabályozni. A VSzKSz előírásai ismereteink szerint a munkahelyi szerződésekben érvényesülnek. E tapasztalatunkat arra alapozzuk, hogy előírásainak teljesítésével kapcsolatban a szakágazat szintjén nem merültek fel sem értelmezési, sem a végrehajtás mulasztásaiból eredő vitás kérdések. A szerződés gyakorlati hatásai mindenek előtt abban mutatkoznak meg, hogy a középszintű munkaügyi kapcsolatok rendszeressé, és eredményessé váltak, amely évenkénti szerződéskötésben ölt testet. VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 34 -

Gyakorlati következmény továbbá, hogy inkább húzó hatása érvényesült a gyengébbek részére, a jobbak esetében kismértékben kiegészítő szerepe volt a jellemzőbb. Húzó hatása következtében, pl.: a minimális tarifatételek a hatálya alá tartozó vállalkozásoknál kiegyenlítődtek. Az elkövetkező időszakban ezért már jobban előtérbe kerülhetnek a tényleges többletkötelezettségekkel járó teljesítmény alapú egyezségek. Kiegészítő jellege a viszonylag kedvező pozícióban lévő vállalkozásoknál mutatkozott meg, pl.: a szakszervezetek tevékenységének munkáltatói támogatása, a munkaközi szünetnek a munkaidő részeként történő kiadása, továbbá a bértárgyalásokra irányuló ütemezett kötelezettségek előírása, stb. Sajnálattal kell ugyanakkor megjegyeznünk, hogy a VSzKSz hatálybalépése óta működéséről, tényleges hatásairól elemző, értékelő összegzést sem a munkáltató, sem a szakszervezet nem készített. Az egyeztető tárgyalások napirendjén szereplő aktuális javaslatok a hatályos körbe nem tartozó vállalatok között is köröztetésre kerültek abból a célból, hogy érvényesítsék a helyi kollektív szerződés módosítása alkalmából, és alternatívát kínáljon a csatlakozás mérlegeléséhez. Részben ennek hatására 27-ről 36-ra bővült a VSzKSz hatálya alá került vállalkozások száma. Egyes vállalkozások időközbeni megszűnése, illetve a munkáltatói szervezetből történt kilépések, vagy a szerződési felhatalmazás visszavonása miatt az elmúlt évben 29 vállalkozás maradt a szerződés hatálya alatt. 4.4. A középszintű kollektív szerződések érvényessége -

Az 1996. január 1.-től hatályos VSzKSz érvényessége jelenleg az átmenetiség állapotában van. Az előzőekben már utaltunk rá, hogy a VVSzSz 2001. szeptember 20.-án megszüntette tevékenységét, a szociális párbeszéd folytatója a vaskohászatban a Magyar Vas-, és Acélipari Egyesülés. A VSzKSz érvényességének folyamatosságának fenntartása a hatálya alá tartozó szervezetek ismételt felhatalmazása alapján valószínűsíthető. A szerződő felek által kölcsönösen kialakított megoldásra 2002. első negyedévében kerülhet sor. VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 35 -

-

Jelenleg nincs érvényes szerződés a Magyar Öntészeti Szövetséggel 1999.-ben a Vasas Szövetségben történt vezetői találkozó alkalmából a felek kifejtették

szándékukat

egy

öntészeti

szakmai

kollektív

szerződés

kidolgozására. A szakmai előkészítés 3-3 fős paritásos bizottság megbízását követően megindult. Partnereink javaslata szerint kiindulást a VSzKSz képezte, a benne foglalt

előírásoknak

és

kötelezettségeknek

az

öntészetre

jellemző

teljesítőképességhez kell igazodniuk. Szakmai előkészítés során három tervezet készült. Végezetül nem született megállapodás az alábbiak miatt: -

12-13 tagvállalat, fejezte ki érdeklődését a középszintű szerződés iránt.

-

A külföldi érdekeltségű vállalkozások többsége nem kívánt részt venni az előkészítésben.

-

Sajnálatos, hogy nem a jól jövedelmező öntödék részesei az érdeklődésnek, ezért a közös nevezőt viszonylag alacsony értékhatáron lehetett kialakítani. Ez a jobbak számára nem volt vonzó.

-

Mindössze két vállalkozás érdekelt a tárgyalások folytatásában. Így nincs kellő motiváció a szerződés részleteinek teljes körű kidolgozására.

A MÖSz tagvállalatai szerint elfogadhatatlan volt továbbá: -

A javasolt 10%-os alapbér növelésre vonatkozó megállapodási javaslat,

-

A túlóra pótlékainak megnövelt mértéke,

-

A végkielégítési járandóságok,

-

A SzEB jószolgálati szerepe a munkahelyi konfliktusok rendezésében,

-

Az ÖSzKSz felmondásának hat hónapos időtartama,

-

A szakszervezeti munkaidő kedvezmény megtakarításának pénzbeli megváltása

-

A határozott idejű munkaviszony korlátozása,

-

A rendkívüli felmondást megalapozó esetek szabályozása,

-

stb.

A megjelent szakszervezeti képviselők sajnálattal vették tudomásul a szerződéses lehetőségek kényszerű elhalasztását. Javasolták ugyanakkor, hogy a munka anyagot, vagy annak szűkített változatát közös 2000. évi ajánlásként adja ki a MÖSz és a Vasas a tagvállalatok számára. Időközben készüljön a munkahelyi VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 36 -

szerződésekről értékelés-elemzés egy új szerződési változat kidolgozása érdekében. Ezek biztosíthatják a közös, folyamatos szakmai előkészítő együttműködést a felek között a jövőben is. A szerződéssel kapcsolatosan megfogalmazott szakszervezeti javaslatot a MÖSz elnöksége egyelőre nem támogatta. A felek közötti párbeszéd folytatása a közeljövőben esedékes. 4.5. A középszintű érdekegyeztetés tapasztalatai A vaskohászat vállalkozásaira válsághelyzetek, működési zavarok, sikertelen privatizáció, tőkehiány volt a jellemző az elmúlt évtizedben, és kisebb-nagyobb mértékben jellemző napjainkban is. Részben ezért, másrészt a fentiekben leírtak miatt az évtizedek során kialakult eltérő szervezeti, termelési és foglalkoztatási viszonyok jellemzik az acélipar, és az öntészet helyzetét. A rendszerváltás az érdekvédelem szerepét, szervezeti kereteit, feltételeit megváltoztatta.

Következményként

a

munkáltatói

és

a

munkavállalói

érdekképviseletek a gazdasági bizonytalanságtól kísérten keresték helyüket, szervezték újjá szociális partnerkapcsolataikat. A nehéz gazdasági feltételek, és a középszinten üres, de legalábbis akadozó munkaügyi kapcsolatok ellenére az elmúlt évtized közepétől megindult párbeszéd, mind inkább rendszeressé vált a vaskohászatban is. Eredményei az együttműködés helyességét igazolják. Hatására a munkahelyeken és középszinten is tartalmasabbá váltak a munkaügyi kapcsolatok. A rendszeres párbeszéd, amelynek kereteit és tartalmát

a

felek

közösen

alakították

ki,

hozzájárult

a

munkabéke

konjunkturális

ingadozásai,

fenntartásához a szakágazatban. A

fokozatos

előrehaladást

a

piaci

viszonyok

kiszámíthatatlanságai zavarják meg időnként. Az ilyen hullámzásokat azonban az eltelt évek során kölcsönös érdekeltségek, engedmények és kivételek révén sikerült a szerződések egyeztetésénél áthidalni. A szakágazatra érvényes szerződés (VSzKSz) kiterjesztésének, illetve tartalmi bővítésének egyik akadálya, hogy a munkáltatói érdekvédelmi szervezetek nem alapszabályi, hanem csak egyéni felhatalmazásokon alapuló KSZ kötési jogosultsággal rendelkeznek. A tagvállalatok szűkkörűen, vagy egyáltalán nem VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 37 -

hajlandóak döntési hatáskörüket, -különösen az anyagiakat-, az érdekképviseleti szervezetükre ruházni (pl. bérfejlesztés, szociális juttatások forrásai, egységes normatív szabályozás munkaidőről, bérpótlékokról stb.) A gondot a gazdálkodó szervezetek rendkívül differenciált technikai, termelési-, bér-, helyzete, illetve a regionális elhelyezkedése, piaci pozíciók által meghatározott működés eltérései okozzák.. Ezért óvatosságtól vezérelve gyakran csak alacsony szintű kötelezettségeket tartanak vállalhatónak. A többség számára ez nem jelent húzóerőt, vagy nagyon szűk körű és általános normatívák elfogadását eredményezné. Esetleg ajánlás jelleggel, vagy kevés kötelezettségvállalással hasznosíthatók csupán. Az előbbiek miatt nem szívesen vállalnak garanciát a munkáltatói érdekképviseletek a szakmai szerződés betartatására. Sajnos a szerződés által érintett szakszervezeti tisztségviselők is nagyvonalúan kezelik az előírások megvalósításának ellenőrzését, ezért nem rendelkezünk kellő részletességű visszacsatolt információkkal a VSZKSZ működéséről. A továbblépéshez nélkülözhetetlen feltétel, hogy a vaskohászat gazdasági stabilizációja

mielőbb

megvalósuljon.

Ezáltal

kiegyenlítettebbé

válhat

a

vállalkozások jövedelemtermelő képessége, termelékenysége, stb. Különben tartósan fennmaradhat a kényszerű versengés, hogy ki győzi le a másikat? Amíg a vállalkozások versenyezni kényszerülnek egymással addig csekély az esélye a munkáltatói érdekek közös nevezőre hozásának, eredményesebb szociális párbeszéd megvalósításának.

5.

A szociális párbeszéd fórumai

5.1 Az együttműködés keretei, személyi, tárgyi feltételei Szakágazatainkban jó a partner kapcsolat a munkáltatói érdekképviseletekkel. A szociális párbeszéd, rendszeres együttműködés intézményes formája a vaskohászatban a VVSzSz által képviselt tagvállalati körre kiterjedő 6-6 fős paritásos bizottság. A MÖSz működési körében szükség szerint az ideiglenesen megalakított 3-3 fős paritásos bizottság az alkalmi egyeztetés fóruma. Az egyeztető szakbizottságok munkáltatói összetételére jellemző, hogy tagjai a vállalkozásoknál munkaügyi-humánpolitikai szakterületen dolgozó személyekből VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 38 -

áll. A bizottságok titkári teendőit az érdekképviseleti szövetségek által főmunkaidőben foglalkoztatott és kijelölt személy látja el. A szociális partnerek képviseletét megbízás alapján látják el a bizottságok tagjai. Felhatalmazottságuk a szakmai egyeztetés, előkészítés szintjéig terjed. Ezen kívül a VSzKSz hatályos körébe tartozó munkáltatóknál felmerülő viták, konfliktus helyzetek esetén a SzEB tagjai közvetítő szerepet töltenek be. A VSzKSz előírásai szerint a szerződő felek illetékes testületeinek tájékoztatása mellett a bizottság (SzEB) saját maga határozza meg feladatait és ügyrendjét. Az egyeztetések változó helyszínnel a VVSzSz, MÖSz, illetve a Vasas hivatalos helyiségeiben folynak. A bizottság tárgyi, technikai, informatikai felszereltsége meglehetősen hiányos, vagy inkább kezdetleges színvonalú. Az érdekegyeztetés költségeit a tárgyaló felek külön-külön finanszírozzák. 5.2 Tanácskozások, kezdeményezések Közös akciók, események nem jellemzőek az együttműködésben. Inkább a személyes találkozók dominálnak vezetői/vagy szakértői szinten. Ezek egyrészt kölcsönös meghívást jelentenek az egymást érintő testületi ülésekre, konzultációkra,

másrészt

meghívásos

alapon

szervezett

eseti

vezetői

munkatalálkozók, illetve közös sajtótájékoztatók (pl.: a KSz aláírások) alkalmából kerülnek megrendezésre. A

vezetői

találkozók

rendszerint

az

együttműködés

értékelését,

koncepcionális kérdéseinek összehangolását szolgálják (6-7-8 és 9sz. mellékletek). A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés Igazgató Tanácsának elnökével a közelmúltban történt megbeszélés eredményeként egyezség született pl.: egy, a közeljövőben összehívásra kerülő szakágazati konferencia megtartásáról. Ennek célja többek között a munkáltatók és szakszervezeti tisztségviselők párbeszéde, együttes konzultációja szakágazatunkról, az érte megtehető közös törekvéseinkről. (9.sz. melléklet) Alkalmi

egyeztetések

jellemezték

az

együttműködést

a

vaskohászat

reorganizációs programjának kialakítása, megvalósítása során, illetve szakmai jellegű egyedi esetekben felmerült háttértámogatás nyújtásával (pl.: fémhulladék


- 39 -

felhasználás, kivitel szabályozottságának módosítása, a hazai acélgyártás védelmét szolgáló piacvédelmi kezdeményezések támogatása, stb.) A Magyar Öntészeti Szövetséggel egyelőre a személyes kapcsolatok a dominánsak, de rendszertelenek. Az utóbbi 1-2 évben többnyire alkalmi baráti és vezetői találkozókra került sor. A formális együttműködést az ideiglenes jelleggel létesített egyeztető bizottság fémjelezte, amely az öntészeti szakmai kollektív szerződés előkészítésén munkálkodott, most még kevés sikerrel. A Vasas kezdeményezésére 1997. november 19-én konzultatív tanácskozásra került sor a Vasas Székházban: „A középszintű érdekegyeztető tárgyalások és kollektív megállapodások helyzete a vaskohászatban” címmel. A tanácskozás célja az volt, hogy a résztvevők megvizsgálják és értékeljék a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége és a Vasas Szövetség KohászÖntész tagozata együttműködésével létrejött középszintű kollektív szerződés szakmai

előkészítésének,

egyeztetésének

tapasztalatait,

gyakorlati

alkalmazásának előnyeit és hátrányait, kölcsönös érdekek alapján történő továbbfejlesztésének és bővítésének lehetőségeit. A tanácskozás a szakágazatba tartozó vállalkozások vezetőinek és szakszervezeti tisztségviselőinek, valamint a Vasas Szövetség, társ szervezetek vezetőinek, illetve egyéb szakterületek (gépipar, elektronika, stb.) meghívott képviselőinek részvételével került sorra. A vitaindító előadást a Munkaügyi Miniszter tartotta „Kormányzati törekvések

a

munkaügyi

kapcsolatok

fejlesztésére,

a

középszintű

érdekegyeztető tárgyalások és megállapodások kiemelt szerepe” címmel. A tanácskozás résztvevői véleményt cseréltek gyakorlati tapasztalataikról, a partnerkapcsolatokat meghatározó törekvéseikről, illetve nehézségeikről. A partneri együttműködés bővítése, a távlati feladatok kiszámítható megoldása végett 2001. évi egyeztetések során a Vasas tárgyaló csoportja ismételten kezdeményezte egy a már korábban is indítványozott három évre (középtávra) szóló szakszervezeti ajánlat egyeztetését. VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 40 -

A megállapodási indítvány elsősorban a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége

tagvállalatainak

középtávú

(1999–2001)

eredményes

gazdálkodásának elősegítésére és ezzel összefüggésben a munkabéke megőrzésére (4.sz.melléklet). Ebben felvetődött, hogy az Európai Uniós csatlakozás jegyében a felek vizsgálják meg a bérek felzárkóztatásának lehetőségeit, tekintettel a tagvállalatok versenyképességére, valamint a Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés továbbfejlesztésének lehetőségeit. A megállapodó felek szerepük szerint kölcsönösen kötelezettséget és felelősséget

vállalnak,

és

érdekeltek

abban,

hogy

a

megállapodás

időszakában: - A szerződés hatálya alá tartozó vállalkozások hazai és nemzetközi versenyképessége, eredményessége javuljon, a munkavállalók reálkeresete ezzel arányban az Európai Uniós keresetek irányába felzárkóztató jelleggel növekedjen. - A munkavállalók munkajövedelmében meghatározó elemnek tekintik az alapbéreket. - A megállapodás időszakában a szociális járandóságokat reálértékük megőrzésével fenntartják. - A ciklusidő második felében az ellátási formák kínálatát bővítik, kiválasztásuk kötelező mértékét az anyagi erőforrások alakulásával összhangban határozzák meg. - A megállapodó felek leszögezik, hogy a foglalkoztatottak létszáma a középtávú időszakban tovább csökkenhet, mértékét tekintve azonban mérséklődik. - A megállapodó felek a középtávú ciklusidő lejártáig kidolgozzák a munkaidő csökkentésének lehetőségeit, formáit. - A munkabéke megőrzésének előfeltétele a kiegyensúlyozott munkaügyi kapcsolatokra

épül.

Ennek

keretében

alapelvként

kell

kezelni

a

munkavállalók gazdasági és szociális érdekeit érintő kérdések tárgyalásos úton való rendezését, kollektív munkaszerződésben történő rögzítését. Ennek


- 41 -

egyik meghatározó intézményes formája a felek egyező akaratával létrehozott és eredményesen működő középszintű paritásos bizottság. - A paritásos bizottság(ok) feladat- és jogkörét, eljárási rendjét ki kell dolgozni, amely a VSzKSz mellékletét képezi. - A kollektív tárgyalások érdemi vitájához szükséges információkat, a felek a szükséges határidők betartása mellett, kellő felkészülési időt biztosítva teljesítik. Kölcsönösen törekednek a kollektív érdek- és jogviták, illetve az egyéni jogsérelmek közös orvoslására. - E megállapodás középszintű kollektív szerződéses dokumentum. Az abban foglaltakat az aláírók magukra nézve kötelezettségként elfogadják, gyakorlati lépéseik során ennek megfelelően járnak el. - A felek évente megtárgyalják a jelen megállapodás megvalósítására szolgáló éves intézkedéseiket, valamint értékelik az egyes VSzKSz működtetésével kapcsolatos tapasztalataikat. - A Vasas Szövetség a megállapodás hatálya alatt tartózkodik a központi nyomásgyakorló eszközök alkalmazásától. - A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége vállalja, hogy saját érdekkörében

betartja,

betartatja

a

megállapodásból

adódó

kötelezettségeket. A

záradék

rögzíti,

hogy:

Szavatolja

a

szakszervezeti

jogosítványok

érvényesülését, biztosítják működésének feltételeit. - A megállapodással említett célkitűzések kiemelkedő jelentőségére tekintettel e megállapodás csak abban a rendkívüli esetben mondható fel, ha a másik fél olyan mértékben sérti meg jelen okmányban foglaltakat, hogy a megállapodás ellenes magatartás valamennyi lehetséges egyeztető, békéltető, közvetítői fórum igénybevétele ellenére a felmondásra kényszerülő fél szempontjából nem orvosolható. A VVSZSZ válasz megállapításaiban kifejtette, hogy: - Alapvető

cél

a

vállalkozások

eredményességének növelése

,

a

versenyképességének, működés

pénzügyi


gazdasági feltételeinek

- 42 -

megteremtése

és

csak

ezek

után

következhet

a

munkavállalók

munkakörülményeinek javítása. - Középszintű megállapodás megkötése a világ acélipara, a hazai vaskohászat és a tevékenységéhez szorosan kapcsolódó társaságok mai (1999) helyzetében nagyon kockázatos. Nemcsak a jövedelemtermelő képesség csökkenése és több társaságnál a feszült piaci-pénzügyi helyzet, hanem felső szintű érdekegyeztetés megtorpanása, nem kiforrott szervezeti rendszere, Munka törvénykönyvének átfogó módosítása mind-mind megkérdőjelezhetik ennek aktualitását. - Az ipar ágazatai, alágazatai között a vaskohászat viszont mindig élen járt a munkabéke megőrzési törekvéseiben, a leépítés nehéz időszakában is megtalálták a munkaadók és a munkavállalók képviselői a humánus megoldásokat. A privatizáció a hazai acéliparban még nem fejeződött be és nem jutott nyugvópontra a modernizáció kérdésköre sem. Mindezek ellenére, vagy éppen ezért a Vasas Szövetséggel való párbeszéd fenntartása fontos még akkor is, ha egy írásban rögzített megállapodás a jelen körülmények között csak az általános szférában mozoghat.” Érdemi egyeztető tárgyalásokra ez ideig egyszer került sor a javasolt tárgykörben. A becsatolt munkáltatói választervezet tényleges kötelezettségeket nem tartalmazott, ezért a tárgyalások félbe maradtak.

6.

Részvételi intézmények a vaskohászatban

6.1. Üzemi tanácsok a vaskohászatban, Európai Üzemi Tanács A vaskohászat szakágazati szövetségeinek tagvállalatainál üzemi tanács működik a vállalkozások 40%-ában (35 munkahelyen). Figyelemre méltó, hogy az üzemi tanácsok és szakszervezetek egymást jól kiegészítve végzik tevékenységüket a munkahelyeken. Ez részben abból adódik, hogy az üzemi tanácsok vezető tisztségviselői és tagjai kettős funkciót töltenek be a munkahelyek legtöbbjében. A vaskohászat szakágazatainak vállalkozásainál nem végleges adatok szerint a 2001. évi üzemi tanács választások alkalmából a megválasztott tisztségviselők száma 205 fő, amelyből 173 fő (84%) a Vasas KÖÉSZ tagszervezetének tagja. A leadott szavazatok száma szerint az összes szavazatok 71%-át a Vasas KÖÉSZ jelöltjei, a Liga Szakszervezet 2%, a Munkástanácsok ugyancsak 2%; a független VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 43 -

jelöltek 7%, valamint a DUNAFERR Ifjúsági Szakszervezet jelöltjei 18%-os arányban nyerték el. Munkavédelmi képviselőket a szakágazatok 32 vállalkozásánál (38%) választottak, összesen 130 személyt. Ebből 94 (72%) tagja a Vasas Szakszervezetnek. A nem Vasas képviselők száma 36 (28%). 6.1.1. Jelenleg nem működik transznacionális vállalat a szakágazat területén, amely tagja az Európai Üzemi Tanácsnak. A DUNAFERR Voest Alpin Hideghengermű Kft. a közeljövőben tanácskozási jogú résztvevő lehet, amennyiben az osztrák anyavállalat folyamatban lévő kérelme alapján az Európai Üzemi Tanács tagszervezetévé válik. 6.1.2. Ismereteink szerint a kohászatot – benne az acél-, és alumíniumipart, öntészetet – érintően nem működik az Európai Unióban szakágazatainkra jellemző Ágazati Bizottság. Ezért a közvetlen részvétel napjainkban kizárt. Közvetett,

vagy

kérdésköröket

kapcsolódó

érintő

szerepvállalás

tárgyalásaihoz

vélhetően

szükséges

a

szakértői

kormányzat

e

közreműködésre

korlátozódik

7. Összefoglaló megállapítások, távlati törekvések 7.1. Következtetések,, javaslatok A vaskohászat elmúlt évtizedét a válságos éveket követően lassú felemelkedés és

hullámzó

változásokkal

teljesítmények jártak

a

jellemezték.

vállalatok

E

folyamatok

szervezeti,

termelési

megrendítő és

termék

összetételében, valamint a foglalkoztatási viszonylatokban. Sikertelen privatizációs kísérletek, tőkehiány okozott működési zavarokat, a vállalatok veszteségeinek növekedése gyengítette a piaci versenyképességet. A gazdasági problémák súlyos érdeksérelmeket eredményeztek, amelynek révén ismétlődő konfliktushelyzetek keletkeztek az acéliparban. Az öntészeti vállalkozások tulajdoni átalakulását is működési zavarok kísérték, különös tekintettel a termelés piaci finanszírozási problémáira.


- 44 -

A

szakszervezetek

munkavállaló

ezen

időszakban

érdekvédelem

súlya

szervezetileg és

szerepe

felaprózódtak, háttérbe

a

szorult,

eredményessége folyamatosan gyengült. A körülmények ellenére mégis folytattak párbeszédet a szakmai összefogás által egymáshoz tartozó munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek. A nehéz válságos folyamatok ellenére visszatérően napirenden volt a középszintű megállapodások kérdésköre. A szociális párbeszéd kezdeményezője, javaslatok, indítványok beterjesztője rendszerint a Vasas Szakszervezet volt. A szakszervezetben az elosztásra törekvés koncepcióját felváltotta a konstruktív együttműködés vállalása, a kölcsönös érdekek alapján történő megegyezési készség előtérbe kerülése. Mindezek eredményeként 1996-ban szándéknyilatkozat született a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége és a Vasas Szakszervezeti Szövetség között egy középszintű kollektív szerződés előkészítésére, megkötésére. A szakmai megalapozást jól szolgálta, hogy a felek által megbízott paritásos tárgyaló csoportok kölcsönösen dolgozták ki a szerződés előkészítésének szakmai koncepcióját. Pl.: kiindulásul a DUNAFERR cégcsoport kollektív szerződése szolgált. A Munka Törvénykönyvének felépítését követő, de azt nem ismétlő keretjellegű szabályozás volt a cél, figyelemmel a teljesíthetőségre. Egyedi kivételek és halasztások formájában kell elfogadhatóvá, teljesíthetővé tenni a kötelezettségeket, mivel a vállalkozások gazdasági, termelési és foglalkoztatási adottságára a differenciáltság volt a jellemző. A felek közösen arra törekedtek, hogy a gyengébbeket segítsék, a jobbakat ne akadályozzák az érvénybelépő rendelkezések. A felek által megbízott 6-6 fős paritásos tárgyaló delegáció mind szakmai, mind tárgyalási készségek tekintetében úttörő feladatot teljesített. Az előkészítő bizottság működési rendje kölcsönösen elfogadott alapelvek szerint került kialakításra. A tárgyalások stílusa, munkamódszere az egyeztetések során alakult ki, és a feladatoktól függően módosult.


- 45 -

Az egyeztetések eredményeként számos kérdéskörben sikerült megállapodni. A szerződés keret jellegű, nem túlszabályozó és korlátozó hatású. Biztosítja a helyi önállóságot, erősíti a munkahelyi jogosultságokat. A benne foglalt kötelezettségek anyagi terhei a teljesíthetőség figyelembevételével kerültek kidolgozásra, elfogadásra a kölcsönös érdekeltség alapján. Mindkét fél adott és kapott engedményeket, mind az egyeztetések, mind a megállapodások révén. A szerződés léte hozzájárult a munkabéke megtartásához a vaskohászatban. A kölcsönös érdekeltségen alapuló párbeszéd következtében az elmúlt évek során kialakult a középszintű munkaügyi kapcsolatok rendszeressége, a középszintű

érdekegyeztetés

intézményes

formája

a

szakágazatban.

Kiemelkedő eredmény e tekintetben a vaskohászati kollektív szerződés évenként esedékes bér-, és szociális megállapodásainak illetve a szükségszerű egyéb módosításainak szakmai előkészítése, egyeztetése. Az említett tapasztalatok lényegében alátámasztották, hogy a gazdasági vállalkozások eltérő teljesítményei ellenére a békés termelő munka és a foglalkoztatás biztonsága érdekében szükségszerű párbeszédet folytatni a szociális partnereknek Mindezekre tekintettel a vaskohászat szakágazataiban folytatott szociális párbeszéd formáját és tartalmi kérdéseit közös erőfeszítésekkel a lehetőségek szerint tovább kell fejleszteni, pl: -

A paritásos alapon létrehozott bizottság(ok)kat tartósan fenn kell tartani, folyamatosan működtetni kell.

-

A tárgyaló csoportok megbízása a szerződő felek alapszabályi felhatalmazása alapján történjen, feladatait és jogosultságait annak megfelelően kell kialakítani és szerződésbe foglalni.

-

A szerződések, megállapodások tartalmi kérdéseiben mind több szakmai sajátosságot kell feltárni, meghatározni a kölcsönösség figyelembevételével (pl: közös bérpolitika, a munkavédelmi, munkakörnyezeti feltételekre vonatkozó előírások fokozatos kibővítése, stb ).

-

Szükséges a szerződések ellenőrzésének és a megvalósítás garanciáinak rögzítése. VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 46 -

-

Időszerű a középszintű konfliktus kezelés eljárásrendjét áttekinteni, szabályait kialakítani. -

Bővíteni érdemes és folytatni kell a vezetői találkozók, illetve szélesebb körű

két-,

és

többoldalú

konzultációk

(lobbizások)

szervezését,

rendszeresítését. Az Ágazati (Szakágazati) Párbeszéd Bizottságok megvalósulásának lehetősége jó alapot és keretet nyújthat a működés jogi, informatikai és egyéb feltételeinek megteremtéséhez. A vaskohászatban kialakult gyakorlat alátámasztja, hogy az együttműködés formáját, tartalmát és rendszerességét kölcsönösen célszerű kialakítani, vagyis az érdekeltekre kell bízni. A paritásos párbeszéd bizottságok intézményes létrehozásának működésének megvalósításához szükség van kormányzati segítségre, jogszabályi háttér megteremtésére is, pl: -

Ösztönzést,

érdekeltséget

kötelmeinek

oldásával,

kell az

biztosítani

egyeztetési,

a

Munka

megállapodási

Törvénykönyv lehetőségek

bővítésével, középszintre utalásával. -

A középszintű érdekegyeztetési költségek informatikai, személyi, tárgyi, eljárási és működési ráfordításainak, stb fedezetét. államilag garantálni kellene, amelyet később esetleg munkahelyi szintig ki lehetne terjeszteni.

-

Az érdekeltek kapjanak módszertani segítséget, anyagi támogatást a kormányzattól

az

érdekegyeztetésben

résztvevők

képzésének,

felkészítésének, gyakorlati tapasztalatcseréjének stb. szervezéséhez, illetve finanszírozáshoz. -

Jogszabályi hátteret kell biztosítani az Ágazati (Szakágazati) Bizottságok intézményes létrehozását ösztönző, segítő azonos követelmények, működési feltételek megvalósítása érdekében.

-

Az érdemi munkavégzéshez szükséges lenne az ágazati szakágazati szociális párbeszédben érdekelt érdekképviseleti szervezetek reprezentatívitásának pontos definiálása. Különös tekintettel tárgyalásokon történő részvételi-, és megállapodási jogosultságok feltételeire vonatkozóan.


- 47 -

A kialakított paritásos alapú érdekegyeztetés gyakorlata lényegében működőképes forma alapjait teremtette meg a vaskohászatban. Hozzájárult a partnerek közötti szociális párbeszéd rendszerességéhez, a tárgyalási, megállapodási kultúra fejlődéséhez. Reményeink

szerint

a

középszintű

érdekegyeztetés

fejlesztésének,

működőképességének javítását szolgáló Ágazati (Szakágazati) Párbeszéd Bizottságok intézményessé válása hozzájárulhat az egymás iránti bizalom további erősödéséhez és a munka világát érintő szerződéses viszonyok új alapokra helyezéséhez. Alapul szolgálhat továbbá ahhoz, hogy intézményes részvételt biztosítson az Európai Unió e tárgykörben szakmailag illetékes bizottságaiban történő közreműködéshez is.

.


- 48 -

8. Felhasznált irodalom: -

dr. Ladó Mária: Európai szociális párbeszéd-ágazati szinten 2000. november,

-

Német Tíbor, Kaucsek György, Simon Péter: Az ágazati kollektív szerződések elemzése, Budapest 1998. december,

-

Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés egységes szerkezetben,

-

MVAE honlap: www. mvae. hu,

-

MÖSZ honlap: www. foundry. hu,

-

HUNGAMOSz honlap: www. hungamosz. hu,.

-

Vasas és KÖÉSZ vonatkozó testületi előterjesztései, a középszintű szociális párbeszéd írásos dokumentumai,

-

Gaál Károly: „Magyar acélipari helyzetkép”, összefoglaló az EMB (Európai Fémipari Szövetség) „Európai bővítés és acélipar” címmel rendezett, 2001, március 12.-i szófiai szektortanácskozásának napirendjéhez,

-

MVAE Közgazdasági Iroda által készített termelési, gazdasági, munkaügyi elemzések, statisztikai összesítések,

-

Vaskohászati Ipargazdasági Adattár, 2001,

-

MÖSz: „Magyarországi öntészet jövőképe” című 1999. évi összefoglaló,


- 49 -

9. MELLÉKLETEK, DOKUMENTUMOK

1. melléklet Az MVAE tagvállalatok termelési, értékesítési, tulajdonosi és foglalkoztatási, valamint termelékenységi jellemzői 1996-2000. között

50

2. melléklet 56 Jegyzőkönyv a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetségének 2001. szeptember 20-án a Rath Hungaria Rt. Székházában tartott közgyűléséről 3. melléklet VASKOHÁSZATI SZAKÁGAZATI KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS módosításokkal egységes szerkezetben 1

57

4. melléklet 78 Középszintű Megállapodása Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége tagvállalatainak középtávú (1999–2001)eredményes gazdálkodásának elősegítésére és ezzel összefüggésben a munkabéke megőrzésére - Javaslat – 5. melléklet 82 Értékelés és javaslat a Vasas Szövetség és a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége (VVSZSZ) vezetőinek 2000.01.26-án megrendezésre kerülő találkozójához 6. melléklet Gondolatok Tóth László vezérigazgatóval történő eszmecseréhez

84

7. melléklet Előzmények és javaslatok Tóth László vezérigazgatóval történő megbeszéléshez.

86

8. melléklet 88 Emlékeztető a Vasasszakszervezet (VSZSZ) és a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés(MVAE)képviselőinek munka találkozójáról.


- 50 -

1. melléklet

Az MVAE tagvállalatok termelési, értékesítési, tulajdonosi és foglalkoztatási, valamint termelékenységi jellemzői 1996-2000. között Termelés Vaskohászati kiemelt termékek Megnevezés Nyersvas Nyersacél FAM Mh. acélféltermék Mh. acéllemez és tekercs Hh. acéllemez és tekercs Bevont és borított lemez Mh. rúd-idom Hegesztett cső Hajlított profil (zárt) Húzott, hántolt, csisz. rúd Hajl. profil (nyitott)) H. húz. acélhuzal

1996 1496,5 1871,8 1789,4 186,9 1350,1 342,6 11,3 389,1 51,0 123,9 20,7 29,6 59,1

M.e.:1000 t

1997 1140,0 1689,6 1627,8 134,9 1373,4 384,2 57,5 324,3 48,9 136,6 20,4 34,9 64,5

1998 1258,9 1821,3 1806,0 125,0 1409,1 368,4 84,4 374,2 48,2 130,1 18,5 47,3 53,0

1999 1309,6 1813,1 1811,4 96,2 1488,8 403,1 90,6 385,4 39,7 137,9 16,4 51,3 31,8

2000. 1340,4 1871,1 1871,1 94,7 1505,5 437,0 115,5 324,4 49,3 157,0 19,0 40,3 39,9

Forrás: Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés Közgazdasági Iroda

Az MVAE tagvállalatok nyersvas termelése - az egyik borsodi üzem technológia váltása miatt - az időszak végén 156 kt-val kevesebb mint a kezdő évben volt A nyersacéltermelés 1,8-1,9 Mt körül állandósult. Ma már a teljes legyártott mennyiséget folyamatos öntőműveken öntik le, ezzel jelentősen javultak a fajlagos anyag-felhasználási mutatók. A gyártott acél döntő hányada (95-96 %-a) ötvözetlen. Az elektroacél részaránya jelenleg 12,5 %. A melegen hengerelt acélkésztermék-gyártás az 1996-2000. években 1,6 és 1,9 Mt között változott. Ezen belül a melegen hengerelt lapos termék kibocsátás folyamatosan bővült (1,3-ról 1,5 Mt-ra), a hosszú termékeké pedig ingadozott. Ennek megfelelően a lemeztermékek részaránya a melegen hengerelt gyártmányokon belül 77,6 %-ról 82,3 %-ra emelkedett. (Teljes keresztmetszetű termelés, azaz a vaskohászat saját felhasználása nincs levonva.) A primer lapos termékek egyre nagyobb hányada került tovább-feldolgozásra a vaskohászaton belül (1996-ban 719 Kt, 2000-ben pedig 787 Kt). Ezen belül az időszak végén a hasított és darabolt termékeknél csökkenés, míg a hideglemez termelésnél jelentős növekedés (94 kt-ás) mutatható ki. A DUNAFERR vállalatcsoporton belül tűzi horganyzó kapacitást helyeztek üzembe. Az időszakban folyamatosan bővült a horganyzott lemeztermelés, mely 2000-re elérte a 103 Kt-át. 1996-2000-ben a termelés 30-51 Kt között volt nyitott profilokból. Ezek lehetnek általánosan használt, acélszerkezeti és különleges rendeltetésűek. A melegen hengerelt rúd-idomok termelése az elmúlt években ingadozott. A termékek vaskohászati tovább-feldolgozása a korábbi években 13-20 % között VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 51 -

változott. Az ugrásszerű növekedés 2000-ben a másod-, harmad termék gyártáshoz szükséges hazai alapanyag-felhasználás növekedéséből adódik. Hegesztett acélcső és zártprofil termelés 175-206 Kt között alakult. A zárt idomacélok kör, négyzet és téglalap keresztmetszettel készülnek, de gyártanak különleges szelvényt (ovál, trapéz, stb.) is. Értékesítés Vaskohászati kiemelt termékek Megnevezés

Mh. acéllemez tekercs

Hh. acéllemez és tekercs

Bevont és borított lemez

Mh. rúd-idom

Hegesztett cső

Húzott, hántolt, csiszolt rúd

Hajlított, nyitott profil

Hidegen húzott acélhuzal

Év 1996 1997 1998 1999 2000 1996 1997 1998 1999 2000 1996 1997 1998 1999 2000 1996 1997 1998 1999 2000 1996 1997 1998 1999 2000 1996 1997 1998 1999 2000 1996 1997 1998 1999 2000 1996 1997 1998 1999 2000

M.e: 1000 t

Értékesítés összesen 1352,5 1376,5 1409,0 1504,4 1500,8 332,1 376,7 364,6 398,1 428,0 11,0 54,0 79,5 93,2 98,8 381,6 320,1 361,3 380,2 321,6 167,1 180,2 171,5 169,8 196,4 20,6 20,4 18,4 16,0 17,3 29,5 34,2 38,7 40,5 39,9 37,7 35,7 29,0 33,7 36,3

Belföldi értékesítés 803,9 864,4 900,8 899,4 1013,7 166,8 222,8 233,7 252,3 258,3 1,0 6,4 18,9 23,3 26,8 301,0 254,9 267,4 306,5 281,7 108,3 105,6 96,7 72,6 97,8 13,2 13,5 12,0 10,3 11,5 11,4 14,8 18,3 13,2 15,0 34,7 32,3 25,0 28,5 29,2

Export 548,6 512,1 508,2 605,0 487,1 165,3 153,9 130,9 145,8 169,9 10,0 47,6 60,6 69,9 72,1 80,6 65,2 93,9 73,7 39,9 58,8 74,6 74,8 97,2 98,6 7,4 6,9 6,4 5,7 5,8 18,1 19,4 20,4 26,7 24,9 3,0 3,4 4,0 5,2 7,2

Megjegyzés: A belföldi értékesítés mintegy 50 %-a a vaskohászati alágazatba kerül tovább feldolgozás céljára. Az export a termelő vállalatok közvetlen exportja. Forrás: Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés Közgazdasági Iroda

A hazai acélfelhasználásnak több mint a felét a kisebb feldolgozottságú, melegen hengerelt acélkésztermékek teszik ki. E termékcsoportban az összes értékesített volumen 1997-ben volt a legkevesebb (1697 Kt) és 1999-ben a legtöbb (1885 Kt). Ezen belül a belföldi értékesítés a folyamatos növekedés eredményeként 2000-re 191 Kt-val nőtt, míg az export (527-679 Kt között) ingadozott. Az összes értékesítésen belül az export részaránya 28,9-36,3 % között változott. A kivitel mind mennyiségben, mind pedig arányában, 2000-ben volt a legkevesebb. VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 52 -

A termelés bővülésével összhangban 1996-2000 között a hidegen hengerelt acéllemez értékesítés 28,9 %-kal emelkedett. A hazai piacon igénynövekedés, az export piacon pedig változó igények voltak jellemzőek. A kivitel mennyisége és az összes értékesítésen belüli részaránya 1998-ban volt a legalacsonyabb. A tűzi horganyzott termékek iránt megnőtt az építőipar, az autóipar és a háztartási és villamoskészülék-gyártók kereslete. Így az eladások évről évre növekedtek a kül- és belpiacon egyaránt, bár hazánkban a bevonatos lemeztermékek felhasználásának aránya még meglehetősen alacsony. A hidegen alakított rudak és huzalok értékesített volumenei a vizsgált időszak alatt gyakorlatilag változatlanok voltak. Az export mind mennyiségben, mind arányaiban alacsony szinten állandósult. Az elmúlt öt év során a zárt szelvények 45-61 %-a a külpiacon 39-55 %-a pedig a hazai piacon kelt el, kismértékű volumennövekedés mellett. A hegesztett acélcső értékesítés hanyatlása 2000-ben megállt, sőt az előző évit számottevően meghaladó mennyiség értékesítésére volt lehetőség. A nyitott profilok nagyobb hányada exportra került. Külkereskedelmi forgalom Az országos külkereskedelmi statisztikai adatokból megállapítható, hogy az ország acéltermékekből nettó importőrré vált. 2000-ben a termékkivitel 987 kt volt, míg a behozatal 1116 kt-t tett ki. Az import drasztikus növekedése egyre súlyosabb problémákat okoz a hazai termelőknek. Az importverseny nehezíti a magyar acélipar további reorganizációs törekvéseit, a stabilabb gazdálkodás megteremtését. Országos vaskohászati export és import M.e: 1000 t

Országos Országos skohászati termékek, Év export import, 1996 86 163 1997 80 257 Hosszú termékek 1998 115 356 1999 96 307 2000 91 439 1996 743 204 1997 746 349 Lapos termékek 1998 720 362 1999 842 403 2000 772 545 1996 81 56 1997 93 80 Acélcsövek, 1998 83 123 1999 104 133 2000 124 132 Megjegyzés: Lapos termékekbe számítva a nyitott profilokat, acélcsövekbe számítva a zárt profilokat Forrás: Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés Közgazdasági Iroda

Tulajdonosi szerkezet Magyarországon a '90-es évek elején indultak meg a nagy állami vállalatoknál a szervezeti változások.. A vállalatok a különféle termelő- és szolgáltató tevékenységekre önálló vállalkozásokat hoztak létre. Ebben az időben zajlott le a két észak-magyarországi acélipari nagyvállalat sikertelen privatizációja. Ezt követően a csődök és felszámolások sora következett. A csőd-és felszámolási eljárások után létrehozott, konszolidált vállalkozások újbóli VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 53 -

privatizációja 1996-ban kezdődött meg, melynek következményeként kialakult az új tulajdonosi szerkezet. A DAM Diósgyőr Rt. sorsát az újbóli privatizáció sem oldotta meg maradéktalanul, a társaság újból felszámolásba került. 2001-ben a társaságot újból magánkézbe adták (külföldi tulajdon). Emiatt a tulajdonosi szerkezeten belül a külföldi tulajdon aránya megnőtt. Az állami tulajdon még mindig magas részarányát a DUNAFERR társaságcsoport tulajdoni viszonyai indokolják. Tulajdonosi szerkezet Állami tulajdon, Külföldi tulajdon, Belföldi magán és társasági tulajdon Egyéb tulajdon, Felszámolás alatt,

1996 79,3 9,9 3,2 7,5

M. e.: % 1997 1998 1999 2000 72,3 43,2 40,2 47,0 12,7 37,2 42,5 18,0 4,7 9,7 10,7 9,0 10,3 9,9 7,2 6,0 18,0


Foglalkoztatás, keresetek Az ipari szerkezetváltás következtében a hazai iparon belül az acélipar súlya jelentősen mérséklődött. A termelési érték és létszámarányát tekintve is mindössze 2,0 %-os a részesedése, szemben az 1980-as évekbeni 7-8 %-os részesedési aránnyal. Az elmúlt tíz év alatt 44 ezer főről 12 ezer fő alá csökkent a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés vaskohászati tagvállalatainál foglalkoztatottak átlagos létszáma. Az átlagos statisztikai létszám alakulása megnevezés

1996

Me: fő

1997

1998

1999

2000

bázis index % 2000/1996

Létszám

15304

13556

12499

10606

10205

láncindex % Régiónkénti létszám DUNAFERR vaskoh. láncindex % Észak-Magyarország láncindex % Csepel láncindex %

100,0

88,6

92,2

84,9

96,2

5534 100,0 8381 100,0 1389 100,0

5490 99,2 6925 82,6 1141 82,1

5455 99,4 6006 86,7 1038 91,0

5242 96,1 5169 86,1 195 18,8

5007 95,5 5021 97,1 177 90,8

66,7

90,5 59,9 12,7


A radikális létszámleépítések időszaka (1989-1995), az évekig tartó strukturális válságot követő reorganizációs intézkedések nyomán, mára már befejeződött. A folyamatban lévő korszerűsítések a foglalkoztatottak számának mérsékeltebb ütemű csökkenését és inkább a munkaerő összetételének javulását eredményezik. 2000. évben kb. fele-fele arányban foglalkoztatták a munkavállalókat az északmagyarországi, illetve dunaújvárosi vaskohászatban. Az Egyesülés kereskedelemmel, szolgáltatással foglalkozó tagvállalatainál a tevékenységükből adódóan magasabb a szellemi foglalkoztatottak aránya. A termelő tagvállalatok összesített adatai szerint ez az arány 2000-ben 67,1/32,9 %, a nem VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 54 -

termelőknél 18,2/81,8 %. 1996 óta mindkét csoportnál néhány százalékpontos növekedés történt a szellemi foglalkoztatottak javára. Átlagkeresetek alakulása megnevezés

1996

1997

1998

1999

Átlagkereset

62823 74276 88147 100,0 118,2 118,7 Régiónkénti átlagkereset DUNAFERR vaskohászat 80622 94756 110479 Láncindex % 100,0 117,5 116,6 Észak-Magyarország 50630 57413 66784 láncindex % 100,0 113,4 116,3 Csepel 67094 78069 91029 láncindex % 100,0 116,4 116,6 Forrás: Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés Közgazdasági Iroda

97819 111,0

láncindex %

114042 103,2 81352 121,8 98501 108,2

Me: Ft/fő,hó 2000 2000/1996 % 118965 189,4 121,6 151988 133,3 85578 105,2 131811 133,8

188,5 169,0 196,5

Termelékenység A vaskohászati társaságok együttes teljesítménye ipari árindexszel korrigálva, tehát alapvetően a volumenváltozást tartalmazva, egy főre jutóan az elmúlt öt évben a háromszorosára emelkedett (egy főre jutó bruttó termelési érték). A növekedésben három fontos tényező hatása érvényesült. - a '90-es évek elejei alacsony bázis - a folyamatos létszámcsökkenés - az 1998-as és a 2000. évi keresetélénkülés az acélpiacon. Mindezek mellett nem vitatható, hogy nőtt a hatékonyság, még ha a feldolgozóipar termelékenységének emelkedése - elsősorban az új, korszerű ipari alágazatok megjelenése és a zöldmezős beruházások következtében - meg is haladta ezt. A termelékenység alakulása (nettó árbevétel folyóáron / átlagos statisztikai állományi létszám*1000) megnevezés

1996

1997

1998

1999

Me:eFt/fő/év

2000

bázis index 2000/96

Termelékenység összesen láncindex % Régiónkénti termelékenység DUNAFERR vaskohászat láncindex % Észak-Magyarország Láncindex % Csepel láncindex %

10242 100,0

13377 130,6

17931 134,0

18304 102,1

23093 126,2

225,5

18316 100,0 5259 100,0 6192 100,0

23949 130,8 5924 112,6 5336 86,2

28008 117,0 8267 139,6 17160 321,6

27582 98,5 8991 108,8 15764 91,9

36653 132,9 9629 107,1 21452 136,1

200,1 183,1 346,4

Megjegyzés: A Csepel 1996-os adatában a Cs-Vagyonkezelő, a Cs-Acélcső és a CsCső Rt adatai szerepelnek, az 1997. évi adatában a Cs Cső Rt. árbevétel adata X. hóig, a létszáma egész évre vonatkozik, a Cs-Vagyonkezelő pedig már nincs benne, 1998-tól már csak Cs-Acélcső Kft. adata, 2000-ben a DAM Rt. és FA. előzetes adata szerepel Forrás: Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés Közgazdasági Iroda VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 55 -

Az adózás előtti eredmény alakulása megnevezés Adózás előtti eredmény Régiónkénti adózás előtti eredmény DUNAFERR vaskohászat Észak-Magyarország Csepel

Me: MFt

1996 -3024

1997 -8051

1998* -2274

1999 -8955

2000 162

2908 -1499 -4433

1054 -8044 -1061

790 -3283 219

-2923 -6068 36

4635 -4779 306

Megjegyzés:*1998-tól csak a Csepeli Acélcső gyártó Kft. adata szerepel, D-Lemezalakító Kft. adata minden évben és minden adatban szerepel, a METAB Kft. csak 1996-tól Forrás: Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés Közgazdasági Iroda

Jövedelmezőség alakulása (adózás előtti erdmény / nettó árbevétel)*100 megnevezés 1996 1997 Adózás előtti eredm. jöved. -2,0 -4,6 Régiónkénti adózás előtti eredmény jövedelmezősége DUNAFERR vaskohászat 2,9 0,8 Észak-Magyarország -3,6 -20,7 Csepel -51,5 -17,4

Me.:%

1998 -1,1

1999 -4,6

0,5 -7,0 6,2

-2,0 -13,1 1,2

2000 0,1 2,5 -9,9 8,1

Megjegyzés: 1998-99-ben csak a Csepeli Acélcső gyártó Kft. adata szerepel Forrás: Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés Közgazdasági Iroda

Acélkésztermék-szükséglet megoszlása Ágazatok Gép- és berendezés gyártás (1) Villamosgép- és műszergyártás (2) Járműgyártás (3) Gépipar (1+2+3=4) Fémfeldolgozás (5) Egyéb feldolgozóipar (6) Bányászat és energiaipar (8) Ipar (7+8=9) Építőipar (10) Egyéb ágazatok (11) Nemzetgazdaság (9+10+11=12)

1990 14 7 14 35 8 13 5 61 14 25 100

Me.: %

1997 13 5 14 32 12 15 5 64 17 19 100

1998 12 6 16 34 12 14 5 65 17 18 100

1999 12 6 17 35 12 13 5 65 17 18 100

2000 11 8 17 36 13 13 5 67 17 16 100

Megjegyzés: 1990. évi számviteli tényadatok alapján ipargazdasági matematikai-statisztikai modellel számított adatok Forrás: Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés Közgazdasági Iroda


- 56 -

2. melléklet

Jegyzőkönyv a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetségének 2001. szeptember 20.-án a Ráth Hungaria Rt. székházában tartott közgyűléséről Jelen vannak a mellékelt jelenléti ív szerint. Az ülést Dr Mezei József igazgató, a szövetség Tótitkára nyitotta meg. Köszöntötte a tagvállalatok megjelent vezetőit. Megállapította, hogy a közgyűlés határozatképes, a tagvállalati képviselők 82,9%-a jelen van. A jegyzőkönyv vezetésére felkérte Hantó Kálmán szervező titkárt, a jegyzőkönyv hitelesítésére a Rath Hungária Rt. és a BÉM Rt. megjelent vezetőit. Javaslatot tett a napirendre: 1. A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetségének feloszlatása. A javaslattal a közgyűlés egyetértett és ennek megfelelően folytatta munkáját. A titkár elmondta, hogy a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetségét 1994-ben azért hoztuk létre, hogy a Magyar Munkaadói Szövetség tagjaként lehetősége legyen érdekvédelmi munkát folytatni és jogosult legyen szakmai szinten középtávú kollektív szerződést kötni. Az ide vonatkozó egyesülési törvény szerint a szövetségnek elkülönült szervezetként kellett volna működnie, saját apparátussal, bankszámlával, könyveléssel stb. Mi viszont már akkor is úgy gondoltuk, hogy az MVAE mindazzal rendelkezik, ami a működéshez szükséges és a meglévő apparátussal a feladatok elvégezhetők. Az elmúlt év végén azonban a Fővárosi Főügyészség, amely a társadalmi szervezetek felett törvényességi felügyeletet gyakorol, vizsgálatot kezdeményezett, melynek során megállapította, hogy a VVSzSz működése nem felel meg a törvényességi feltételeimek és 2001. július 30.-ánfelszólalással élt, amelyben a további működés feltételeként újból előírta azokat, amiket mi az egyesülés keretében végeztünk el. Idő közben az egyesülésekről szóló rendelkezés úgy változott, hogy az MVAE-nek érdekképviseleti jogosultsága is lett, így a munkaadói érdekképviseleti szerv, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége tagjává válhat. Ebből eredően a VVSzSz mint szervezet feleslegessé vált, ezért célszerű annak önkéntes feloszlatása. Ennek eldöntése közgyűlés keretében lehetséges Javasolta a közgyűlésnek a VVSzSz feloszlatásának kimondását. A javaslatát a közgyűlés egyhangúan elfogadta. Határozat. A közgyűlés a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetségét feloszlatja, megbízza a főtitkárt a szükséges lépések megtételére. K.M.F. A jegyzőkönyvet készítette: Hantó Kálmán ügyvezető igazgató szervező titkár Hitelesítették: Lovász Lászlóné Palla János Vezérigazgató vezérigazgató Jóváhagyta: Dr. Mezei József igazgató Főtitkár VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

Ellenjegyezte: Dr. Báthori Béla jogtanácsos

- 57 -

3. melléklet

Kedves Szaktárs/nő!

E kollektív szerződés megkötésére a munkavállalók érdekeinek védelmében került sor. Ezáltal öt évtizedet követően sikerült elérnünk, hogy a vaskohászatban működő vállalkozások többségére kiterjedően intézményes garanciák jöjjenek létre, mind a munkáltatói, mind a munkavállalói jogok és kötelezettségek körében. A benne foglalt előírások minimális normáknak számítanak, amelyeket mindazon munkavállalók számára szavatolni kell, akiknek munkaviszonyára e szerződés hatálya kiterjed. Ugyanakkor alapul szolgál egyéni és munkahelyi szerződések megkötéséhez, egyes rendelkezéseiben pedig jogalapot teremt munkahelyi megállapodások létrehozásához. Intézményesen elősegíti a munkahelyi szakszervezetek jogkörének bővülését, - érvényesítését és egyúttal megteremti a szakágazati szintű érdekegyeztetés, munkaügyi szabályozás, alapjait, egységes gyakorlatának és fejlesztésének lehetőségeit. Következményeiben hozzájárulhat a vállalkozások versenyképességének javulásához is. Meggyőződésünk, hogy a Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés ebben a formájában nem gátolja a benne foglaltaknál jobb helyzetben lévőket céljaik elérésében, ugyanakkor segíti a gyengébbeket a felzárkóztatásban. Ez a kollektív szerződés érdekvédelmi törekvéseink, kitartó kezdeményezéseink és közvetlen részvételünk eredményeként, a Vasas Szövetség által vállalt garanciákkal jött létre. Megvalósulása elsősorban azok érdeme, akik tagjai szakszervezetünknek és összefogásukkal, tagdíjukkal támogatják a munkavállalók érdekvédelmének erősítését. Ma még sokan nem tartoznak közénk. E szerződés révén is szeretnénk megnyerni, sorainkba hívni mindazokat, akik tagságot vállalva akarnak hozzájárulni a Vasas szervezett erejének növeléséhez, hogy tagjaink anyagi, szociális érdekeinek szélesebb körű, hatásosabb érvényesítését érhessük el a jövőben.

KOHÁSZ-ÖNTÉSZ ÉRDEKVÉDELMI SZÖVETSÉG


- 58 -

1

VASKOHÁSZATI SZAKMAI KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS módosításokkal egységes szerkezetben

Szerkesztette: Gaál Károly

Hatályos: 1996. január 1.-től

1

a 2001 március 27.-én aláírt 6. számú módosításban elfogadott elnevezés . VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 59 -

Tartalomjegyzék

Megnevezés

oldal

VSzKSz célja

3

Általános rendelkezések

3

VSzKSz hatálya

3

A munkahelyi érdekegyeztetés formája

4

VSzKSz módosítása

4

VSzKSz felmondása

4

VSzKSz megszűnése

5

VSzKSz-t kötő felek kapcsolatrendszere

5

Szakszervezeti tevékenység támogatása

5

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő kedvezménye

6

Munkaviszonyra vonatkozó szabályok

7

Munkaviszony folyamatossága

7

Határozott időre létesített munkaviszony

7

Munkaviszony megszüntetése

8

Felmentési idő

8

Rendkívüli felmondás

8

Végkielégítés

9

Teljes munkaidő

10

Munka díjazása

10

Jóléti, szociális ellátások

12

Munkavédelem

12

Kollektív munkaügyi vita

13

Záró rendelkezések

14


- 60 -

A Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés mellékletei:

1. A Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés hatálya alá tartozó vállalkozások. 2. A tárgyévi bérmegállapodás. 3. A tárgyévi jóléti és szociális megállapodás. 4. A munkáltatóknál képviselettel rendelkező reprezentatív szakszervezetek.

Rövidítések: VVSzSz

Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége

VSzKSz

Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés

SZEB

Szerződést Előkészítő Bizottság

VKSz

Vállalati Kollektív Szerződés

SzMSz

Szervezeti Működési Szabályzat


- 61 -

A VSzKSz-t kötő felek: egyfelől: a tagvállalatok felhatalmazása alapján a munkáltatói érdekképviseletet ellátó Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége - VVSzSz -(1051 Bp. Október 6. u. 7.), másfelől: a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szakszervezet funkciójából a Vasas Szakszervezeti Szövetség és 2

a Vasas Kohász-Öntész Érdekvédelmi Szövetség (1086 Bp. Magdolna u. 5-7.).

A VSzKSz célja: (Mt. 30. §) Ez a szerződés a munkaadók és a munkavállalók közös érdekein nyugvó olyan dokumentum, amellyel a szerződő felek megteremtik a munkabéke feltételeit, ezért a szerződő felek kölcsönösen biztosítják és megkövetelik a szerződés szabályainak betartását.

I. rész Általános meghatározások, a szerződő felek kapcsolatrendszere 1. Általános rendelkezések (Mt. 38. §) 1.1.3 A szerződés a megállapodást kötő felek aláírásának napjától kezdődően lép hatályba és határozatlan időtartamra szól.

1.2.

A VSzKSz hatálya (Mt. 36. §./b/)

1.2.1 A VSzKSz hatálya kiterjed a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetségének azon tagjaira, valamint azon nem VVSzSz tag munkáltatókra, akik a szerződés nevükben történő megkötésére felhatalmazást adnak. 1.2.2 A VSzKSz személyi hatálya az 1. számú mellékletben felsorolt munkáltatók által foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki.

2 3

.a 2001 március 27.-én elfogadott 6. számú módosításban elfogadott pontosítás. az 1998 január 1.-től hatályos 2. számú módosításban elfogadott szövegezés. VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 62 -

1.2.3 A szerződő felek jóváhagyásával a későbbiekben csatlakozó munkáltatók kötelezik magukat arra, hogy a VSzKSz rendelkezéseit a hatálybalépést követően kötelező érvénnyel alkalmazzák. (Mt. 36.§./1.c/ és /2/) 1.2.4 A VSzKSz érvényességének ideje alatt az abban szabályozottaktól a helyi Kollektív Szerződések és az egyéni munkaszerződések a munkavállalók hátrányára nem térhetnek el. (Mt. 41.§) 1.2.5 A VSzKSz hatálya alá tartozó munkáltatók minden jellegű átalakulása esetén a szerződés hatályban marad. (Mt. 40.§./2/) 1.2.6 Amennyiben a szerződést kötő felek élnek a VSzKSz hatályának kiterjesztésével, a munkaügyi miniszter kiterjesztésről szóló határozatának közzététele (Munkaügyi Közlöny) minősül kihirdetésnek (Mt. 34.§) 1.2.7 A munkáltatóknál képviselettel rendelkező reprezentatív szakszervezetek felsorolása a 4.számú mellékletben.

1.3

A munkahelyi érdekegyeztetés formája

1.3.1 A munkáltatónál a helyi Kollektív Szerződéssel kapcsolatos kérdések rendezésére, illetve a munkáltató és a munkavállalók közötti munkaügyi kapcsolatok keretében Érdekegyeztető Tanácsot kell működtetni mindenütt, ahol a munkavállalók létszáma az 50 főt meghaladja. 1.4.

A VSzKSz módosítása (Mt. 37. §)

1.4.1 A VSzKSz módosítására, meghosszabbítására vonatkozó álláspontok egyeztetésére a szerződő felek Szerződést Előkészítő Bizottságot működtetnek, amelyben a munkaadói oldalon hat fő és a munkavállalói oldalon is hat fő vesz részt. 1.4.2 A VSzKSz módosítását bármelyik szerződő fél kezdeményezheti. A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy bármely fél írásos kezdeményezésére 10 munkanapon belül tárgyalásokat kezdenek a módosítási javaslatokról. Amíg a tárgyalások nem hoznak mindkét fél számára elfogadható megoldást, addig a hatályos VSzKSz rendelkezései maradnak érvényben. 1.4.3 A szerződő felek a VSzKSz rendelkezéseit tárgyév november 1. és december 10. között értékelik, szükség szerint felül vizsgálják és javaslatot tesznek a módosításokra, kiegészítésekre, illetve az új VSzKSz-re.

1.5.

A VSzKSz felmondása (Mt 39.§. /1/, /2/)

1.5.1 A VSzKSz-t bármelyik szerződést kötő fél hat hónapos felmondási idővel, naptári hónap végére, írásban felmondhatja.

1.6.

A VSzKSz megszűnése (Mt. 40. §) VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 63 -

1.6.1 A VSzKSz-t kötő felek bármelyikének jogutód nélküli megszűnésével a szerződés hatályát veszti.

2.

A VSzKSz-t kötő felek kapcsolatrendszere (Mt. 31. §)

2.1.

A szerződő felek megállapodnak abban, hogy közöttük a kapcsolattartás vezető testületeiken, illetve írásban felhatalmazottjaikon keresztül valósul meg. Vezető testületeik nevében jogosult eljárni: − a VVSzSz részéről: a VVSzSz elnökségének, − 4a Vasas Szövetség részéről: a szövetség Elnökségének, illetve a KohászÖntész Érdekvédelmi Szövetség titkárságának tisztségviselője vagy meghatalmazottja.

2.1.1 A szerződést kötő felek a jogaik gyakorlása és a kötelezettségeik teljesítése során kölcsönösen együttműködnek, a jogszabályokban és a jelen szerződésben megállapított jogokat rendeltetésüknek megfelelően gyakorolják, és kötelezettségeiket is így teljesítik. 2.1.2 A szerződő felek a tudomásukra jutott információk, adatok stb. esetében a másik fél kifejezett szóbeli jelzésére is, vagy iraton történő feltüntetéskor titoktartási kötelezettséget vállalnak. 2.2.

A szakszervezeti tevékenység támogatása

2.2.1 A munkáltatónak a munkavállalók munkaviszonyát érintő döntéseiről a szakszervezet helyi testületét, képviselőjét (bizalmi) előzetesen tájékoztatnia kell, amennyiben a döntés a munkavállalók nagyobb csoportját, szervezeti egységét (25 %-át, illetve 50 főt), illetőleg az egészét érinti. 5 A tájékoztatást a döntés hatálybalépését megelőzően legkésőbb tíz munkanappal kell eszközölni. 2.2.2

A munkáltató tevékenységével arányos színvonalon térítésmentesen biztosítja a reprezentatív szakszervezet(ek) munkahelyi működésének feltételeit. Ennek részleteit helyi megállapodásban kell rögzíteni.

2.2.3 A munkáltató tudomásul veszi, hogy indokolt esetben a szakszervezet(ek) tagjaikkal és a nem szervezett munkavállalókkal munkaidőn belül - a munkahelyi vezető előzetes egyetértésével kijelölt helyen és időben konzultációt folytathat(nak), tájékoztatást adhat(nak) (Mt. 19.§./2/). 2.2.4

A munkáltató a szakszervezet(ek) tagjainak egyéni, írásos megbízása alapján munkabérükből levonja a tagsági díjat, és azt haladéktalanul átutalja a munkahelyi szakszervezet által megadott arányban és -pénzforgalmi számlára (Mt. 161.§./4/).

a 2001 március 27.-én aláírt 6. számú módosítással elfogadott pontosítás. 5 az 1998 április 30.-tól hatályos 3. számú módosításba foglalt kiegészítés. VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 64 -

2.3.

A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye (Mt 25. §)

2.3.1 A munkaidő-kedvezmény mértéke minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló, szakszervezeti tag után havi két óra. Amennyiben a szakszervezet(ek) a fel nem használt munkaidő-kedvezmény pénzbeli megváltását kéri(k), abban az esetben az Mt. 25.§./2/ és /5/ szerint kell eljárni. 2.3.2 A kedvezmény mértékébe a munkáltatóval való tárgyalás időtartama nem számít be. A munkáltatóval való tárgyalásnak számítanak különösen: a Kollektív Szerződésről folytatott megbeszélések és az (ÉT) érdekegyeztetések. 2.3.3. 6A szakszervezet tisztségviselőinek munkaidő-kedvezménye és tagjainak a szakszervezet által szervezett képzés, továbbképzés idejére járó rendkívüli fizetett szabadsága, valamint a munkajogi védelem biztosítása érdekében a szakszervezet írásban közli a munkáltató vezetőjével: - tagjainak létszámát, - a választott tisztségviselőinek névjegyzékét, valamint - a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv megnevezését és címét. Az időközi változásokról, azok időpontját követően, illetve a rendkívüli fizetett szabadság igénybevételéről, a munkából történő távolmaradás időpontját megelőzően, legkésőbb tíz munkanappal értesíteni kell a munkáltatót.

6

az 1998 április 30.-tól hatályos 3. számú módosítás iktatta be a szerződésbe.


- 65 -

II. rész A munkaviszony 3.

A munkaviszonyra vonatkozó szabályok

3.1.

A munkaviszony folyamatossága

3.1.17 3.2.

Határozott időre létesített munkaviszony (Mt. 79. §. /2/-/4/.)

3.2.1 A határozott időtartamra kötött munkaszerződésben rögzíteni kell naptárszerűen, vagy egyéb alkalmas módon annak időtartamát (lejárati napját). Meghatározható a munkaviszony időtartama: − vagy annak a munkának a megjelölésével, amelynek elvégzéséig a munkaviszony tart, feltéve, hogy a munkaszerződés megkötésekor a munka időtartama, a szakmai tapasztalatok és a munka természete alapján megközelíthető pontossággal előre látható, − vagy a helyettesítendő munkavállaló távolléti idejének megjelölésével. 8 A munkaszerződés egy éven belül negyedik alkalommal történő meghosszabbítása, újrakötése esetén a munkaviszony automatikusan határozatlan idejűvé változik. 3.2.2 A munkáltató ösztöndíjasait (ipari tanuló, főiskolás, egyetemista) a képzés befejezése után legalább 1 évig foglalkoztatja. Kivételt képez, ha a munkáltató a képzés befejezésétől számítva féléven belül létszám leépítést tervez vagy valósít meg. 3.2.3 Az előző (3.2.2) pontban érintett munkavállalók számára próbaidő nem köthető ki.

hatályát vesztette a Munka törvénykönyv 85/A §-a alapján. 8 az 1998 január 1.-től hatályos 2. számú módosítással kiegészített szövegezés VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 66 -

3.3.

A munkaviszony megszüntetése (Mt. 87-88. §)

3.3.1 A munkáltató részéről szervezett létszámleépítés esetén a munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetésének megelőzése, elkerülése érdekében a hatáskörileg érintett szakszervezetek véleményének meghallgatásával megoldást kell keresni elsősorban az alábbi lehetőségek közül: − − − − −

képzés, átképzés, átcsoportosítás,

új munkahely teremtése, munkahelybővítés. részmunkaidős foglalkoztatás alkalmazása, bővítése, munkaerő-felvétel korlátozása, leállítása, főmunkaidőn kívüli munkavégzés csökkentése, nyugdíjas munkaerő leépítése, − külső, más munkáltató által foglalkoztatottak munkavégzésének csökkentése, − korengedményes nyugdíjazás, 3.3.2.9 Létszámleépítés, átszervezés, felszámolás esetén az Mt 94/A §-ában előírt szabályok betartása mellett az Üzemi Tanáccsal történő konzultációba a helyi szakszervezet képviselőjét is be kell vonni. 3.3.3.10 A munkáltató mérlegelési jogkörében foglalkoztatási kötelezettséget vállal a szülési szabadságról, sorkatonai szolgálatról, illetve a GYES-ről, továbbá az üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenséget követően munkavégzésre visszatérő munkavállalói számára.

3.4

Felmentési idő (Mt. 93. §. /1/)

3.4.1 A gazdálkodó szervezetnél a felszámolás miatt bekövetkező szervezett létszámleépítés esetén a munkavállalót a felmondási idő teljes időtartamára a munkavégzés alól fel kell menteni.

3.5.

Rendkívüli felmondás (Mt. 96. §)

3.5.1

Rendkívüli felmondásra különösen okot adó kötelezettségszegés:

a/.

9

A munkavállaló rendkívüli felmondását megalapozó munkáltatói magatartások: − a munkavégzési kötelezettség közvetlen és/vagy azonnali egészségkárosodást, valamint a munkabiztonságot veszélyezteti, − nem tartja be a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó szabályokat, − nem fizeti meg az esedékesség napján a munkavállaló munkabérét, nem teljesíti az egyéb szerződésben vállalt kötelezettségeit. − olyan utasítást ad, amelynek végrehajtása bűncselekményhez, illetve jogszabály megsértéséhez vezet.

az 1998. január 1-től hatályos 2. számú módosításban elfogadott szövegezés.

10

az 1998. április 30-tól hatályos 3.számú módosításban elfogadott új rendelkezés. VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 67 -

b/. A munkáltató rendkívüli felmondását megalapozó munkavállalói magatartások: − a munkáltató és/vagy munkatársai sérelmére bizonyítottan bűncselekményt követ el, − a szándékos károkozás minden esete, − a munkáltató gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, különösen a konkurens céggel való összejátszás, − az összeférhetetlenség, vagy a munkáltató tilalmának figyelmen kívül hagyásával létesít jogviszonyt, − egy naptári éven belül három napot elérő igazolatlan mulasztás, − fegyelmezetlen munkahelyi magatartás tanúsítása, hanyag vagy másokat veszélyeztető munkavégzés, italozás, ittas állapotban történő munkába állás, munka végzés, − a titoktartási kötelezettség megsértése.

3.6.

Végkielégítés (Mt. 95. §)

3.6.1. Végkielégítés mértéke - ha a helyi Kollektív Szerződés másképp nem rendelkezik - a munkáltatónál munkaviszonyként elismert, legalább: 3 év esetén: 1 havi; 5 év esetén: 2 havi; 10 év esetén: 3,5 havi; 15 év esetén: 4,5 havi; 20 év esetén: 5,5 havi; 25 év esetén: 6,5 havi; 30 év esetén: 7 havi; 35 év esetén: 7,5 havi; 40 év esetén: 8 havi átlag kereset összege illeti meg a munkavállalót. A fenti mértékű végkielégítést csak abban az esetben kell fizetni, ha a munkáltató által finanszírozott - a foglalkoztatási gondok enyhítésére, munkanélküliség megelőzésére - alapítvány és/vagy foglalkoztatási társaság nem működik.


- 68 -

4. 4.1

Munkaidő, pihenőidő A teljes munkaidő (Mt. 117-140. §)

4.1.1 A heti munkaidő 40 óra, ettől eltérés csak a helyi Kollektív Szerződésben és/vagy a munkaszerződésekben lehet. 11

A munkavállalók által az egy naptári napon teljesített rendes és rendkívüli munkaidő hosszát a helyi Kollektív Szerződésben kell szabályozni. 4.1.2 A napi munkaidőnek 6 hónap átlagában a teljes munkaidőnek meg kell felelnie. 4.1.3 A munkarendet a helyi Kollektív Szerződés vagy a munkaszerződés szabályozza. 4.2.112 Amennyiben a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a munkáltatónál betöltött bármely munkakörben foglalkoztatott munkavállalók számára, legalább húsz perc munkaközi szünetet a munkaidőn belül kell kiadni. A rendes munkaidőt meghaladó minden egybefüggő három óra munkavégzés után további húsz perc munkaközi szünet illeti meg a munkavállalót többletmunkaidejének részeként.

5.

A munka díjazása

5.1.

Munkajogi létszámban lévő - tartós távollétről visszatérő - munkavállalóknak az Mt. 84.§-ában előírt bérrendezését a távollét utolsó napját követő napon kell végrehajtani. E szabályt kell alkalmazni az Mt. 140.§. /1/ alapján a magánerős lakásépítés miatt távollévő munkavállalókra is.

5.2.

Egy munkavállalónak elrendelhető túlmunka felső határa naptári évenként legfeljebb 300 óra. (Mt. 126-129. §.) 200 óra túlóráig: munkanapokon: 50 %, munkaszüneti napon és heti pihenőnapon: 100 %, a 201. órától: munkanapokon: 75 %, munkaszüneti napon és heti pihenőnapon: 150 % a túlmunka pótléka.

11

az 1998. április 30.-tól hatályos 3.számú módosításban elfogadott kiegészítés

12

az 1998. április 30.-tól hatályos 3.számú módosításban elfogadott új rendelkezés.


- 69 -

5.3. 5.3.1.

13

A bérmegállapodás alapelvei a következők: A középszintű bérmegállapodás alapelvei:

− a szerződő felek megállapodnak abban, hogy az évenként megkötésre kerülő középszintű bérmegállapodás a jelen VSzKSz szerves részét képezi. − a szerződést kötő felek legkésőbb a tárgyévet megelőző december 1-vel kezdődően tárgyalásokat folytatnak a VSzKSz hatálya alá tartozó munkáltatóknál alkalmazott munkakörök (2.számú melléklet) minimális bértételeiről. − a tárgyalásokat középszinten legkésőbb a tárgyév február 28-ig kell lezárni, eredményét megállapodásban szükséges rögzíteni. 5.3.2.

13

A munkahelyi szintű bérmegállapodás alapelvei: A tárgyalásokat legkésőbb:

− a tárgyév január 15.-én meg kell kezdeni. − a tárgyév március 31-ig le kell zárni, eredményét megállapodásban kell rögzíteni. − a megkötött megállapodás a helyi Kollektív Szerződés szerves részét képezi. 5.3.3.

13

Általános szabályok: − a tárgyalásokhoz szükséges munkaügyi és gazdasági adatokat a munkáltatók, illetve a munkáltatói érdekképviselet a szakszervezet számára, kérésének megfelelően biztosítják. A közölt adatok felhasználása kizárólag a szerződő felek közötti tárgyalások megalapozását szolgálja, ezért harmadik fél részére történő hasznosításuk tilos! − az aláírt megállapodás tartalmát 8 munkanapon belül nyilvánosságra kell hozni. − a megállapodások kiegészítése, módosítása a szerződő felek bármelyike által mind a közép-, mind a munkahelyi szinten bármikor kezdeményezhető, különös tekintettel a gazdálkodó szervezet/ek/ hatékonysági, jövedelmezőségi mutatóinak változására.

13

az 1997. április 17.-től hatályos 1.számú módosításban elfogadott új szövegezés.


- 70 -

5.4.14 A reprezentatív szakszervezet vezető tisztségviselőjét (elnökét és/vagy titkárát), megbízatásának időtartamára a munkavállalók érdekvédelmében vállalt többletfeladatok elismeréseként havi kiegészítő javadalmazás illetheti meg. Ennek mértéke az érvényes saját és vezető beosztású alkalmazotti besorolási bér mindenkori különbözete, vagy legalább a középszinten megállapított minimálbér összege. 5.5.15 A napi munkaidő egyenlőtlen beosztása esetén díjazásának rendjét a helyi Kollektív Szerződésben kell foglalni.

6.

Jóléti, szociális ellátások (Mt. 165. §)

6.1.

A munkáltató, gazdasági lehetőségeinek és a munkavállalók szociális helyzetének mérlegelésével, az érvényes számviteli, adózási és egyéb rendelkezések alapján munkavállalóinak béren kívüli ellátásokat, szociális támogatásokat, illetve kedvezményes szolgáltatásokat biztosít, amelynek formáit és mértékét, valamint a jogosultság feltételeit a helyi Kollektív Szerződésben vagy megállapodásban kell rögzíteni.

6.2.

A jóléti-, szociális célú pénzösszegek részletes felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények, ingatlanok és azok berendezései hasznosítása ideértve az elidegenítést is a munkáltató és az Üzemi Tanács együttdöntése alapján történik, úgy, hogy a döntés előtt a szakszervezet véleményét ki kell kérni. (Mt.65.§)

6.3.16 A felek megállapodnak abban, hogy a szociális megállapodás tárgykörébe tartozó kérdésekben (3.számú melléklet) - a bérmegállapodás szerves részeként -a VSzKSz 5.3. pontjában rögzített alapelvek szerint járnak el.

7.

Munkavédelem (Mt. 102. §)

7.1.

A munkavédelmi tevékenység megfelelő szakmai színvonala érdekében a munkáltatónak Munkavédelmi Szabályzatot kell készítenie.

14.-15 16

az 1998. április 30. - tól hatályos 3. számú módosításban elfogadott új rendelkezések. az 1997. április 17. - től hatályos 1. számú módosításban elfogadott új szövegezés.


- 71 -

III. rész A munkaügyi vita 8. Kollektív munkaügyi vita 8.1.1 Egyeztető eljárást kell kezdeményezni véleménykülönbség esetén, illetve konfliktushelyzetben a jelen szerződés, illetve jogszabály által az egyeztető tárgyalásra vonatkozó rendelkezés szerint. (Mt. 194. §) 8.1.2 A VSzKSz, valamint a helyi Kollektív Szerződéssel és más a munkaviszonnyal összefüggő kérdések szabályozásával kapcsolatos viták rendezésének elősegítése érdekében, az egyeztetői feladatok ellátására a vitában álló felek bármelyikének felkérése alapján (VSzKSz kialakítására létrehozott hat-hat fős bizottság), azaz a SZEB tagjai működnek közre. 8.1.3 Egyeztetési eljárásnak van helye felkérés alapján: − a VSzKSz alkalmazásával, értelmezésével kapcsolatos vitában, − a helyi Kollektív Szerződés megkötésével, módosításával kapcsolatos vitában, − a helyi Kollektív Szerződéssel kapcsolatos érdekvitában, − ha a szakszervezet kifogást (vétót) nyújtott be, − munkaviszonyhoz kötött tulajdonszerzéssel, jogérvényesítéssel kapcsolatos vitás esetekben, − a sztrájkról szóló 1989. évi VII. tv. előírásai szerinti egyeztetés során. − 17 miden olyan esetben, amikor a VSZKSZ a munkáltató és a munkahelyi szakszervezet közötti megegyezést, megállapodást irányoz elő, és ez nem jön létre. 17 Amennyiben a SZEB közreműködése nem vezet eredményre, a felek együttesen indítványozzák a Munkaügyi Közvetítő és Döntőbírói Szolgálat bevonását a vitás kérdések megoldása érdekében.

17

1998. április 30. - tól hatályos 3. számú módosításban elfogadott kiegészítés.


- 72 -

IV. rész Záró rendelkezések 10.

A szerződő felek vállalják, hogy a VSzKSz hatálya alá tartozó munkáltatókat ellátják a szerződés 1-1 példányával, a munkáltatók pedig mindazokat, akik a rendelkezéseit alkalmazzák. (Mt. 38.§/3/)

11.

A jelen Kollektív Szerződést a szerződő felek az aláírástól számított 10 napon belül tájékoztatás céljából megküldik: − a Szociális és Családügyi Minisztériumnak, − az Országos Munkaügyi és Módszertani Központnak, − a Munkaügyi Tanácsnak, − a Gazdasági Minisztériumnak, − az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt-nek, − a (Magyar Munkaadói Szövetségnek), Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének, − a Magyar Öntészeti Szövetségnek, − a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének.

12.

A szerződő felek illetékes testületeinek tájékoztatása mellett, a SZEB saját maga határozza meg feladatait és ügyrendjét. A SZEB működési feltételeit a VVSzSz, illetve a SZEB egyeztetői közreműködését igénybevevők biztosítják.

13.

A jelen VSzKSz-ben nem szabályozott kérdéseket a helyi Kollektív Szerződésekben, illetve a munkaszerződésekben kell szabályozni.

14.

A jelen VSzKSz 1996. január 1.-én lép hatályba. Rendelkezéseit 1996. március 31.-től kell kötelezően alkalmazni. 2 eredeti példányban készült, amelyet az aláíró felek őríznek.

15.

18

A VSzKSz 5.3. és 6.3. pontjaiban foglaltak értelmében e szerződés 2. - 3. számú mellékleteit a hatályos tárgyévi bér- és szociális megállapodások képezik.

16.

18

A szerződő felek által elfogadott tárgyévi módosítások előírásai az aláírást követő nyolc napon belül lépnek hatályba. Rendelkezéseit ezen időponttól kell kötelezően alkalmazni kivéve, ha a szerződő felek ettől eltérően rendelkeznek.

18

az 1998. április 30. -tól hatályos 3. számú módosítás tárgyévre vonatkozó előírása


- 73 -

Budapest, 2001. március 27.

A munkáltatók képviseletében: Horváth István s.k. ................................................................. Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége elnök

A munkavállalók képviseletében: Szőke Károly s.k. .................................................................... Vasas Szakszervezeti Szövetség elnök

Ágotai József s.k. ............................................................................... Kohász-Öntész Érdekvédelmi Szövetség elnök


- 74 -

1.számú melléklet

A Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés hatálya alá tartozó vállalkozások

19

1. Aicher Beton Építőanyag és Ipari Kőzet Kft.**** 2. Csepeli Acélcső Gyártó és Forgalmazó Kft. 3. Csepeli Forrcsőív Kft. 4. DUNAFERR Acélművek Kft. 5. DUNAFERR Acélszerkezeti Kft. 6. DUNAFERR DBK Kokszoló Kft. *** 7. DUNAFERR Dunai Vasmű Részvénytársaság 8. DUNAFERR Energiaszolgáltató Kft. 9. DUNAFERR Fejlesztő és Karbantartó Kft. 10.DUNAFERR Ferrocontrol Méréstechnikai Kft. * 11.DUNAFERR Ferromark Kft. 12.DUNAFERR Kereskedőház Kft. 13.DUNAFERR Kikötő Kft. * 14.DUNAFERR Komplex Kft. * 15.DUNAFERR K-SPAN Tervező Kivitelező és Forgalmazó Kft. 16.DUNAFERR Lemezalakító Kft. 17.DUNAFERR Lőrinci Hengermű Kft. 18.DUNAFERR Mérnöki Iroda Kft. 19.DUNAFERR PLAN Építőipari Szolgáltató Kft. * 20.DUNAFERR QUALITEST Minőségügyi Kft. 21.DUNAFERR SKINFIX Fémfeldolgozó Kft. * 22.DUNAFERR Tűzállóanyag-gyártó Kft. 23.DUNAFERR Védelmi Kft. * 24.DUNAFERR Voest Alpine Hideghengermű Kft. 25.FE-GROUP Invest Vagyonkezelő, Tanácsadó és Nagykereskedelmi Rt. 26.FERR-CO Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 27.Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés 28.METALCONTROL Vaskohászati Anyagvizsgáló és Minőségellenőrző Központ Kft. 29.Ózdi Acélművek Kft. 30.Precíziós Cső Rt. 31.Salgótarjáni Acélárugyár Rt. ** 32.SILCO Minőségi Acéltermékek Kft. 33.THYSSEN-FERROGLOBUS Kereskedőház Rt. ** *** ****

csatlakozott: csatlakozott: csatlakozott: csatlakozott:

1998. január 1. 1997. december 1. 1996. március 4. 1999. november 25.19

a 2001 március 27.-én aláírt 6. számú módosítás léptette hatályba.


- 75 -

2.számú melléklet 19

2001. évi bérmegállapodás

A VSzKSz 5.3. pontja alapján a szerződő felek a következőkben állapodnak meg: 1. 2001. január 1.-i hatállyal a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók személyi alapbérének el kell érnie az alábbi értékeket: Munkakör

Érték (Ft/fő/hó)

Szellemi munkakörök Vezető beosztásúak Felsőfokú végzettséget igénylő Középfokú végzettséget igénylő Alapfokú végzettséget igénylő, illetve az egy év alatti gyakorlati idővel rendelkezők Fizikai munkakörök Segédmunkás Betanított munkás Szakmunkás

160 000,88 000,56 000,52 000,-

40 000,52 000,68 000,-

1.1. A 0-1 év közötti gyakorlattal rendelkező betanított- és szakmunkás munkakörök esetében a kezdő értéktől a helyi Kollektív Szerződés szabályozása szerint el lehet térni. 1.2. A jelen megállapodásban rögzített minimum értékeket a 197/2000.(XI.27.) számú kormányrendeletben foglaltak szerint kell értelemszerűen alkalmazni. 1.3. A Salgótarjáni Acélárugyár Rt.-re az Ózdi Acélművek Kft-re, Aicher Beton Kft –re ezen megállapodás nem vonatkozik. A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés központi munkaszervezetére – a segédmunkás munkakör kivételével – az elfogadott minimum értékek 0,9 szorzó figyelembevételével érvényesek. 1.4. Az egyes tarifatételekhez tartozó munkaköri besorolásokat a 6/1992. (VI. 27.) számú MüM rendelet szerint kell elvégezni, illetve karbantartani a munkahelyeken.

9

1.5. A jelen megállapodás által kötelezően érintett munkavállalók besorolásával összefüggésben felmerülő többletbér 2001. január 1-ig visszamenőleges hatállyal illeti meg az érintetteket. Kifizetését legkésőbb, a megállapodás hatálybalépését követően esedékes második havi elszámolás keretében kell teljesíteni. a 2001 március 27.-én aláírt 6. számú módosítás léptette hatályba. VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 76 -

3. számú melléklet

2001. évi szociális megállapodás

19

1.

A VSZKSZ 6.3. pontjában foglaltak alapján az aláírást követő naptól az alábbiak szerint jóléti, szociális minimum ellátások illetik meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat.

1.1. Amennyiben munkahelyi szinten a munkáltató étkezési hozzájárulást biztosít, annak minimális mértéke: bon rendszerű támogatás esetén legalább 1.400,- Ft/fő/hó, természetben nyújtott támogatás esetén legalább 2.200,- Ft/fő/hó 1.2. A munkáltatóval legalább egy éves munkaviszonyban állók számára az üdüléssel járó kiadások enyhítése, pihenésük elősegítése végett természetbeni hozzájárulásként, vagy forintban legalább nettó 25.000,- Ft/fő összegű - bérköltség vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként - szabadságos hozzájárulás illeti meg a munkavállalókat. A pénzbeli hozzájárulást legkésőbb a tárgyév július 1.-n kell kifizetni a jogosultaknak. A természetbeni hozzájárulásnál az üdülés számlázott költségének azonos hányadát a munkáltató engedményezi vagy megtéríti. Kiegyenlítése a munkáltató által kialakított eljárási rend szerint történik. 1.3. Legalább három éves munkaviszony alapján az alábbi esetekben és mértékben temetési segély illeti meg a munkavállalót, vagy a közvetlen hozzátartozóját: a munkavállaló halála esetén legalább a munkavállaló házastársa, gyermeke halála esetén legalább

55.000,- Ft 30.000,- Ft

A segély folyósításához a közvetlen hozzátartozó nevére szóló temetési számla nyújt jogosultságot. Igénylése, kifizetése a munkáltató által kialakított eljárási rend szerint történik. 1.4. A munkáltató valamely általa választott Önkéntes Nyugdíjkiegészítő Pénztárnál a munkahelyi szerződésben rögzített mértékben és módon átvállalja az egy munkavállalóra eső díjtétel megfizetését, átutalását az egyéni folyószámlák javára. Az anyagi erőforrásokkal összhangban a munkáltatók a jelen megállapodásban felsorolt járandóságok közül legalább három ellátási forma kiválasztását és igénybevételét biztosítják munkavállalóik számára.

19

a 2001 március 27.-én aláírt 6. számú módosítás léptette hatályba.


- 77 -

4. számú melléklet

A Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés hatálya alá tartozó munkáltatóknál képviselettel rendelkező reprezentatív szakszervezetek 19

Vállalkozások 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Szakszervezetek

Aicher Beton Építőanyag és Ipari Kőzet Kft. Csepeli Acélcsőgyártó és Forgalmazó Kft. Csepeli Forrcsőív Kft. DUNAFERR Acélművek Kft. DUNAFERR Acélszerkezeti Kft. DUNAFERR DBK Kokszoló Kft. DUNAFERR Dunai Vasmű Részvénytársaság DUNAFERR Energiaszolgáltató Kft. DUNAFERR Fejlesztő és Karbantartó Kft DUNAFERR Ferrocontrol Méréstechnikai Kft. DUNAFERR Ferromark Kft. DUNAFERR Kereskedőház Kft. DUNAFERR Kikötő Kft. DUNAFERR Komplex Kft. DUNAFERR K-SPAN Tervező Kivitelező és Forgalmazó Kft. DUNAFERR Lemezalakító Kft. DUNAFERR Lőrinci Hengermű Kft. DUNAFERR Mérnöki Iroda Kft. DUNAFERR PLAN Építőipari Szolgáltató Kft. DUNAFERR QUALITEST Minőségügyi Kft. DUNAFERR SKINFIX Fémfeldolgozó Kft. DUNAFERR Tűzállóanyag-gyártó Kft. DUNAFERR Védelmi Kft. DUNAFERR Voest Alpine Hideghengermű Kft. FE-GROUP Invest Vagyonkezelő, Tanácsadó és Nagykereskedelmi Rt. FERR-CO Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés

Vasas Vasas Vasas Vasas és DISZ Vasas és DISZ Vasas és DISZ Vasas és DISZ Vasas és DISZ Vasas és DISZ Vasas és DISZ Vasas és DISZ Vasas Vasas és DISZ Vasas és DISZ nincs Vasas és DISZ Vasas és DISZ Vasas és DISZ nincs Vasas és DISZ nincs Vasas és DISZ Vasas és DISZ Vasas és DISZ nincs nincs Vasas

28. METALCONTROL Vaskohászati Anyagvizsg. és Minőségell. Kft.Vasas 29. Ózdi Acélművek Kft. Vasas 30. Precíziós Cső Rt. Vasas 31. Salgótarjáni Acélárugyár Rt. Vasas 32. SILCO Minőségi Acéltermékek Kft. Vasas 33. THYSSEN-FERROGLOBUS Kereskedőház Rt. Kereskedelmi Megjegyzés: Vasas = Vasas Szakszervezet működési körébe tartozó munkahelyi szakszervezet, DISZ = DUNAFERR Ifjúsági Szervezet, Kereskedelmi = Kereskedelmi Szakszervezet működési körébe tartozó munkahelyi szakszervezet.

19

a 2001 március 27.-én aláírt 6. számú módosítás léptette hatályba. VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 78 -

4. melléklet

Középszintű Megállapodás a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége tagvállalatainak középtávú (1999–2001) eredményes gazdálkodásának elősegítésére és ezzel összefüggésben a munkabéke megőrzésére – Javaslat –

Készítette: Kohász-öntész tagozat 1999. március VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 79 -

BEVEZETÉS A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége és a Vasas Szakszervezeti Szövetség mint megállapodó felek: – a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége Középszintű Kollektív Szerződésének (VSzKSz) hatálya alá tartozó vállalkozások munkavállalóinak, gazdasági, szociális és foglalkoztatási helyzetének, valamint munkakörülményeik javításának, – a középszintű kollektív szerződés által érintett vállalkozások gazdasági eredményességének, versenyképes működésnek elősegítése, továbbá; – a kölcsönösen kialakított hazai és a nemzetközi normáknak is mind jobban megfelelő középszintű és munkahelyi munkaügyi kapcsolatok gyakorlatának megvalósítása érdekében az alábbi középtávú Megállapodás megkötését határozzák el, amelynek tartalmát a továbbiak szerint rögzítik: 1. 2.

3.

A megállapodás időbeli hatálya: 1999. július 1-jétől 2001. december 31.-ig terjed. A megállapodás szakmai, személyi hatálya: a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége Középszintű Kollektív Szerződésének (VSzKSz) hatálya alá tartozó vállalkozásokra és azok munkavállalóira érvényes. A VSzKSz által nem érintett VVSzSz tagvállalatok számára figyelembevétele ajánlás jellegű. A bérek alakulása A megállapodó felek szerepük szerint kölcsönösen kötelezettséget és felelősséget vállalnak, és érdekeltek abban, hogy a megállapodás időszakában:

3.1. A VSzKSz hatálya alá tartozó vállalkozások hazai és nemzetközi versenyképessége eredményessége javuljon, a munkavállalók reálkeresete ezzel arányban az Európai Uniós keresetek irányába felzárkóztató jelleggel növekedjen. 3.2. A munkavállalók munkajövedelmében meghatározó elemnek tekintik az alapbéreket. Ezért a bérek növelését alapvetően a középszintű bértarifa táblázat értékeinek, az átlagbérekhez viszonyított arányok folyamatos emelésével biztosítják. 3.3 A bértarifa rendszer fokozatos és teljesíthető évenkénti módosításait alapos, feltáró munka és hatásvizsgálat eredményeként kell kialakítani. Ennek érdekében a megállapodás mellékleteként meg kell határozni: – a tarifatételek egymáshoz viszonyított arányának állandóságát, az átlagbérekhez viszonyított arányaik növekedési ütemét, – a tarifatételekhez kapcsolódó munkaköri besorolás egységesen áttekinthető, alkalmazható ismérveit, VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 80 -

– –

az átlagbérek és induló bértételek közelítésének lehetőségeit, biztosítékait. a reálkeresetek középtávú növekedésének tervezett mértékét.

3.4. A VVSzSz tagvállalatainál az eredményektől függő ösztönzési rendszer működjön, amelynek alapelemeként kell figyelembe venni: – az egyes munkakörben foglalkoztatottak egyéni és/vagy kollektív ráhatását a társaság eredményeire, illetve; – a középszintű bértarifa rendszer által meghatározott besorolási arányokat. 4. Jóléti- szociális kérdések A megállapodás időszakában a jelenleg hatályos középszintű kollektív szerződés 3. számú mellékletébe foglalt szociális járandóságok összetételét reálértékük megőrzésével fenntartják. A belső szerkezetének indokolt változtatása (közterhek növekedése) esetén kiegyenlítő bérfejlesztés vagy a rászoruló munkavállalók nagyobb arányú munkáltatói támogatásának irányába módosíthatják. A ciklusidő második felében az ellátási formák kínálatát bővítik, kiválasztásuk kötelező mértékét az anyagi erőforrások alakulásával összhangban határozzák meg. 5.

Foglalkoztatás, munkaidő A megállapodó felek leszögezik, hogy a műszaki – technológiai változtatások, valamint a vállalkozások szervezeti felépítésének és működtetésének korszerűsítése következtében a foglalkoztatottak létszáma a középtávú időszakban tovább csökkenhet, mértékét tekintve azonban mérséklődik. A felek törekednek arra, hogy a létszámcsökkentésnél alkalmazott módszerek közül elsősorban: – a természetes fogyás, – a korengedményes nyugdíjazás, – társaság alakítás eredményezte létszám csökkentés érvényesüljön. A munkáltatók foglalkoztatás politikájában meghatározó jelentőségűek a munkahelyi érdekegyeztetés keretében kialakított létszámtervek. Ezek során kiemelt figyelmet kell fordítani; – az üzem- és munkabiztonsági követelményekre, – a természetes veszteségidőket is tartalmazó munkaidőalap változására.

5.1. A megállapodó felek a középtávú ciklusidő lejártáig kidolgozzák a munkaidő csökkentésének lehetőségeit, formáit. Meghatározzák a keresetek változatlansága mellett egyes munkakörökre vagy a munkavállalók egészére kiterjedő munkaidő csökkentés mértékét. 6.

Munkaügyi kapcsolatok, munkabéke megőrzése A munkabéke megőrzésének előfeltétele a kiegyensúlyozott munkaügyi kapcsolatokra épül. Ennek keretében alapelvként kell kezelni a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeit érintő kérdések tárgyalásos úton való rendezését, kollektív munkaszerződésben történő rögzítését. Ennek egyik meghatározó intézményes formája a felek egyező akaratával létrehozott és eredményesen működő középszintű paritásos bizottság. A kedvező tapasztalatok alapján szükségszerű létrehozni és működtetni a munkahelyi szintű paritásos bizottságokat 2000. január 1-jétől kezdődően. VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 81 -

Gyorsítani kell a középszintű kollektív szerződés kiterjeszthetőségét megalapozó feltételek megteremtését. A paritásos bizottság(ok) feladat- és jogkörét, eljárási rendjét ki kell dolgozni, amely 2000. január 1-jétől a VSzKSz mellékletét képezi. A kollektív tárgyalások érdemi vitájához szükséges információkat, a felek a szükséges határidők betartása mellett, kellő felkészülési időt biztosítva teljesítik. Kölcsönösen törekednek a kollektív érdek- és jogviták, illetve az egyéni jogsérelmek közös orvoslására. 7. Garanciák 7.1. E megállapodás a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége és a Vasas Szövetség által közösen elfogadott középszintű kollektív szerződéses dokumentum. Az abban foglaltakat az aláírók magukra nézve kötelezettségként elfogadják, gyakorlati lépéseik során ennek megfelelően járnak el. A felek évente megtárgyalják a jelen megállapodás megvalósítására szolgáló éves intézkedéseiket, valamint értékelik az egyes VSzKSz működtetésével kapcsolatos tapasztalataikat. Erre először 1999. decemberében kerül sor. Közös álláspontjuk alapján a szükségszerű kiegészítések módosítások a nevezett dokumentumok mellékletét képezik. A felek tartózkodnak az egyoldalú lépésektől, az erőfölény alkalmazásától. 7.2. A Vasas Szövetség a megállapodás hatálya alatt tartózkodik a központi nyomásgyakorló eszközök alkalmazásától. Segítséget nyújt a munkahelyi konfliktusok elkerüléséhez, szükség esetén a felek kérésére jószolgálati szerepet vállal. 7.3. A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége vállalja, hogy saját érdekkörében betartja, betartatja a megállapodásból adódó kötelezettségeket. Gondoskodik arról, hogy a közép és munkahelyi szintű megállapodásokban érvényesüljenek a jelen megállapodásban, illetve az ezt konkretizáló éves egyezségben foglaltak. Szavatolják a szakszervezeti jogosítványok érvényesülését. Biztosítják működésének feltételeit. 8.

Záradék A felek a jelen megállapodást kollektív szerződéses erejű megállapodásnak tekintik, amelynek módosítására, illetve felmondására vonatkozóan a Munka Törvénykönyve, a Középszintű Kollektív Szerződés, valamint e megállapodásban foglaltakat kell alkalmazni.

8.1. A megállapodással említett célkitűzések kiemelkedő jelentőségére tekintettel e megállapodás csak abban a rendkívüli esetben mondható fel, ha a másik fél olyan mértékben sérti meg jelen okmányban foglaltakat, hogy a megállapodás ellenes magatartás valamennyi lehetséges egyeztető, békéltető, közvetítői fórum igénybevétele ellenére a felmondásra, kényszerülő fél szempontjából nem orvosolható. Budapest, 1999. március 10. Összeállította: Gaál Károly, Kohász-Öntész tagozat titkára VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 82 -

5. melléklet Értékelés és javaslat (Munkaanyag) A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége (VVSZSZ) és a Vasas Szövetség vezetőinek 2000.01.26-án megrendezésre kerülő találkozójához: 1. A felek által 1995 áprilisában létrehozott 6-6 fős tárgyaló csoport úttörő feladatot teljesített a középszintű munkaügyi kapcsolatok megalapozása, folyamatos működtetése terén. Az 1996. január 1.-től hatályos szerződés (VSzKSz) lényegében a szerződő felek kölcsönös érdekeinek figyelembevételével változott, illetve módosult. Lényegében formálissá és rendszeressé vált a felek közötti kapcsolatrendszer, erősödött a bizalom egymás iránt. A tárgyalások időszakában a tárgyszerűség és teljesíthetőség volt a jellemző. A „gyengébbek” segítése és nem az „erősebbek” visszafogása dominált. A szerződés révén megvalósult az érdemi együttműködés a VVSzSz-szel, kialakultak a középszintű érdekegyeztetés kezdeti formái, módszerei, valamint a középszintű egyezségek formai keretei. A szerződés legnagyobb érdeme, hogy létezik, működik, és biztosítékot nyújt a folyamatos továbblépésre. Szabályait, normatíváit vegyes fogadtatás kíséri mind a munkáltatók, mind a szakszervezeti tisztségviselők részéről. Ennek okai többek között: − Rendelkezései, mértékei kevesebbeknek jó, többeknél nincs számottevő hatása. Szerepe ezért ellentmondásos. Védő jellege nem általános érvényű és mértékű. − A szerződés érdemi értékelésének, módosításának rendszerességet, illetve elfogadásának és elfogadtatásának gyakorlatát fenntartások, bizonytalanságok kísérik. − A jelenlegi meghatalmazásos rendszerben egy munkáltató is akadálya lehet a megegyezésnek. Tisztázatlan a SZEB feladata, hatásköre, működésének eljárásrendje − Kevés, az átlagostól eltérő, sajátosan vaskohászati jellegű tevékenységekhez kapcsolódó szabályozási elemet tartalmaz, stb. 2. Meggyőződésünk, hogy a Vaskohászati Kollektív Szerződés (VSzKSz) jól szolgálta a munkabéke megőrzését, és a kölcsönös érdekeket is az elmúlt években. Az egyeztető tárgyalások kellő tapasztalatokat adtak abban a tekintetben, hogy továbblépés történhessen a vaskohászati munkaügyi kapcsolatokban. Ennek egyik induló kezdeményezését jelentette az elmúlt évben megfogalmazott, és partnereinknek átadott középszintű (két-három évre szóló) megállapodási javaslatunk. (mellékelve) Megtárgyalására a SZEB keretében ez VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 83 -

ideig nem került sor, de a VVSZSZ részéről kapott válaszok kellő alapot adhatnak egyes tárgykörök egyeztetésbe vonására. 3. Javaslat a Vaskohászati Kollektív Szerződés időszerű kiegészítésére, módosítására, valamint a középszintű érdekegyeztetés formai és tartalmi megújítására: Fő célkitűzésként, továbbra is változatlan törekvésünk, hogy a VSzKSz vonatkozásában: - a kiterjeszthetőség feltételei mielőbb létrejöjjenek - a normatív kötelezettségek érdemi tehervállalást is jelentsenek a hatályos körbe tartozó vállalkozások bővülő körében. 3.1. Időszerű feladatok: - február 28-ig: a 2000. évi bér- és szociális megállapodások módosítása, valamint az indokolt pontosítások megtárgyalása, elfogadása. 3.2. Folyamatos feladatok: A középszintű kapcsolatok javítása érdekében szükségesnek tartjuk napirendre tűzni: - SZEB feladatainak, hatáskörének és működési rendjének áttekintését, megújítását, (szerződés előkészítés, felhatalmazás, stb.) - a VSZKSZ tartalmi továbbfejlesztését a vaskohászati vállalatok sajátosságainak figyelembevételével, - A VSZKSZ előkészítésével, rendelkezéseinek elfogadásával és gyakorlatával kapcsolatos tapasztalatok munkáltatói értékelését, - A Vasas Szövetség középtávú megállapodási javaslatainak egyeztetését a VVSZSZ által kialakított vélemények alapján. Szerencsésnek tartanánk, ha kijelölésre kerülnének felek által külön-külön kijelölt, megbízott munkatársak, akik a középszintű érdekegyeztetés feladatait ellátják és felelősek a SZEB oldalainak tevékenységéért. Budapest, 2000. 01. 24. Összeállította:

Gaál Károly titkár


- 84 -

6. melléklet

Gondolatok Tóth László vezérigazgatóval történő eszmecseréhez (20001.július 26) 1./A vaskohászat elmúlt évi tevékenységére továbbra is a differenciáltság és a konjuktúra érzékenység volt a jellemző. Ismereteink szerint összességében javuló eredményességgel zárult az elmúlt gazdasági év a vaskohászati vállalatoknál. Napjainkban a forint árfolyam sávjának szélesítése, illetve a piac védelmi szabályozás előnytelen megváltoztatása okoznak alig kivédhető problémákat mind az export, mind az import viszonylatokban. Következményeiben tartós piaci és finanszírozási gondokat okoznak, rontják a vállalkozások versenyképességét. Mi jelenleg még nem látjuk elég felkészültnek a működési körünkhöz tartozó vállalkozásokat, hogy önerőből, veszteségek nélkül ki tudják védeni e váratlan nehézségeket!? Véleményünk szerint az Uniós csatlakozás révén további nehézségek valószínűsíthetők. A csatlakozás közeledtével a vaskohászat ismételten válságos időszakba kerülhet!? Az Uniós felkészülés egységes szemléletet kíván a tagvállalatok részéről. A DUNAFERR, mint a magyar acélipar zászlós hajója megkülönböztetett helyet foglal el úgy a felkészülés, mint a csatlakozás tekintetében. Ismereteink szerint a csatlakozás környezet védelmi követelményei nagy tehertételt jelenthetnek a vállalkozások számára. A magyar vaskohászat új kihívásoknak néz elébe a versenyképesség megtartása, javítása tekintetében!? Reméljük és kívánjuk, hogy a DUNAFERR DV. felkészítése a privatizációra sikeresen megoldható lesz. Szövetségünk a legmesszebbmenő együttműködésben érdekelt a VVSZSZ és/vagy a MVAE gazdasági érdekvédelmi törekvéseivel, illetve a munka világának szakágazat szintjén kialakult jó partnerkapcsolatok fenntartásában, fejlesztésében. Fontosnak tartjuk, hogy ne ismétlődhessen meg a 90-es évek elején jellemző pénzügyi, piaci, szerkezeti, illetve foglalkoztatási válság. 2./Szövetségünk érdekelt abban, hogy érvényesüljön a pénzügyi, piaci stabilitás, a vaskohászat versenyképessége pedig ne romoljon, mert munkahelyek sokasága kerülhet megint veszélybe. Ennek elkerülése végett érdekeltek vagyunk abban, hogy szorosan együttműködjünk a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetségével és tagvállalataival, valamint a magyar gazdasági, pénzügyi élet illetékeseivel egyaránt. Fontos számunkra, hogy a munkabéke fennmaradjon, a foglalkoztatás szintje lehetőleg ne csökkenjen számottevően a jövőben, továbbá a bérek, jövedelmek reálértéke felzárkóztató módon javuljon. Mindezek elősegítése érdekében lényegesnek tartjuk, hogy: A szakágazati szintű érdekegyeztetés kiegyensúlyozottan működjön továbbra is és a lehetőségek arányában fejlődjön.(pl. a Phare program finanszírozásában, a VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 85 -

kormányzat által tervezett Ágazati Bizottságok létrehozása új lehetőségeket kínál. Az ebben történő közreműködésre a VVSzSz és VASAS együttesen kapott felkérést az illetékesektől. A felkészítés kezdete szeptember-október hónapban valószínű, befejezése 2003-ban várható -

Szerencsésnek tartanánk. a Szakágazati Kollektív Szerződés tartalmi továbbfejlesztését, illetve újabb tagvállalatokra vagy az egész szakágazatra történő kiterjesztését

-

Célszerű lenne megvizsgálni egy, az Uniós csatlakozás időpontjáig terjedő keret megállapodás lehetőségét, amely a versenyképesség, figyelembe vételével a gazdasági eredményességgel arányos fejlesztést biztosíthatna az emberi erőforrások fejlesztésére is. A Szakágazati Előkészítő Bizottság erre alkalmas intézmény lehet.

-

Ésszerű lenne öt év elmúltával konferencia vagy egyéb jellegű rendezvény keretében összegezni a középszintű érdekegyeztetés gyakorlatának tapasztalatait, tanulságait, valamint megvizsgálni a továbbfejlesztésének lehetőségeit,

-

Javasoljuk megfontolni a Munka törvénykönyve legújabb szabályainak gyakorlati alkalmazását a vaskohászatra érvényes, egységes előírásokkal elősegíteni.

Összeállította: Gaál Károly titkár Budapes, 2001. július 24.


- 86 -

7. melléklet

Előzmények és javaslatok Tóth László vezérigazgatóval történő megbeszéléshez. (2001. november 19) Ez év július 26.-án történt ismerkedő munkatalálkozó alkalmából körvonalazódott a VVSzSz és a Vasas Szövetség között kialakult és bevált együttműködés kölcsönös szándéka, valamint a kétoldalú egyeztetések gyakorlatának folytatása, új elemekkel történő kibővítése. E vonatkozásban felvetődött a felek illetékeseinek (VVSZSZ, MVAE és tagvállalatainak vezetői, valamint a Vasas és vaskohászati vállalkozások vezető tisztségviselői, stb.) részvételével történő munkakonferencia munkáltatói megszervezése. Ennek célja a szakágazat érdekében történő közös gondolkodás, cselekvés kereteinek és módszereinek megvitatása, illetve a szakágazatban kölcsönösen elismert és megvalósított érdekegyeztetés tapasztalatainak áttekintése, a folytatás további lehetőségeinek föltárása. Ez utóbbi esetében egyébként is indokolt és ésszerű lenne öt év elmúltával konferencia vagy egyéb jellegű rendezvény keretében összegezni a VSZKSZ működésének tapasztalatait, illetőleg a középszintű érdekegyeztetési gyakorlatunk tanulságait, valamint megvizsgálni továbbfejlesztésének lehetőségei (Phare projekt!). A VVSZSZ megszűntetése új helyzetet teremtett a hogyan tovább kérdéskörében! Ismereteink szerint igazgató váltás is várhatójövőre a MVAE-ben, amelynek alapján szintén felvetődhet a felek között történő együttműködés tartalmi (a szakágazati munkaügyi kapcsolatok) áttekintése. Szövetségünk érdekelt abban, hogy a kohászatban ezen belül a szakágazatunkban működő vállalkozásoknál érvényesüljön a pénzügyi, piaci stabilitás, amelyek révén fenntartható a gazdálkodó szervezetek versenyképessége, javulhatnak teljesítményeik is. Mindezekből következhet, ezért fontos számunkra, hogy a munkabéke fennmaradjon, a jelenlegi foglalkoztatás szintje lehetőleg ne csökkenjen számottevően a jövőben, továbbá a munkabérek, -jövedelmek reálértéke, Uniós szinthez történő közelítése felzárkóztató jelleggel, a vállalkozások teljesítményeivel összehangoltan javuljon. Mindezek elősegítése érdekében megfontolandónak tartjuk, egyben javasoljuk, hogy: -

A júliusban felvetődött munkakonferencia 2002.I. negyedévben kerüljön megrendezésre, különös tekintettel a kellő felkészülésre, valamint a 2001. év várható gazdasági eredményeire.

-

A szakágazati szintű érdekegyeztetés a korábbi években kialakult formában és tartalommal kiegyensúlyozottan működjön és a lehetőségektől függően fejlődjön.(pl. a Phare program finanszírozásában, a kormányzat által tervezett Ágazati Bizottságok létrehozása, érdekegyeztetési gyakorlat átalakítása). Az ebben történő közreműködésre a VVSzSz és VASAS együttesen kapott felkérést az illetékesektől. A felkészítésre a közeli napokban eligazítással, majd a csatlakozásra pályázat benyújtásával kerülhet sor. A közvetlen részvétel sikeres VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 87 -

pályázás estén a jövő év első negyedében valószínű. A projekt befejezése 2003ban esedékes. -

A VVSZSZ megszűntetése ellenére fontosnak tartjuk, hogy a Szakágazati Kollektív Szerződés érvényben maradjon, tartalma bővüljön, illetve újabb tagvállalatokra vagy a szakágazat egészére kiterjeszthetővé váljon. A VSZKSZ feltételeinek, módszereinek és tartalmi elemeinek a megváltozott helyzethez igazítása végett a SZEB sürgős összehívást indítványozzuk.

-

Célszerűnek tartjuk a Szakágazati Előkészítő Bizottság által ismételten megvizsgálni az Uniós csatlakozás időpontjáig terjedő (vagy azt időtávban meghaladó) szakágazati keret megállapodás lehetőségét, amely a vállalkozások versenyképességének figyelembevételével, a gazdasági eredményességgel arányos hozzájárulást biztosíthatna az emberi erőforrások fejlesztésére is.

-

Javasoljuk a Munka törvénykönyve legújabb szabályainak áttekintését azzal a céllal, hogy elősegíthessük egységes gyakorlati alkalmazását a vaskohászatban.

Budapest, 2001. 11. 18 Készítette: Gaál Károly titkár


- 88 -

8. melléklet

Emlékeztető A Vasasszakszervezet (VSZSZ) és a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés(MVAE)képviselőinek munkatalálkozójáról.

A munkamegbeszélés résztvevői voltak: 1. a Vasas Szakszervezeti Szövetség képviseletében: Szőke Károly, VSZSZ elnök, Hódi Zoltán, VSZSZ alelnök, BorbélyZoltán, Vasas Kohász-Öntész Érdekképviseleti Szövetség, alelnök, Gaál Károly, Vasas Kohász-Öntész Érdekképviseleti Szövetség, titkár. 2. a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés képviseletében: Tóth László, MVAE Igazgató Tanács elnök, vezérigazgató, dr. Mezei József, MVAE igazgató. Helyszín: Dunaferr DV rt. Dunaújváros, Vasmű tér 1-3. Időpont: 2001. november 19. A tárgyaló felek a folyó év július 26-án sorra került találkozójukon kialakult nézetazonosság jegyében, együttműködésük időszerű kérdéseiről folytattak eszmecserét. A munkatalálkozó eredményeként a felek irányadó tennivalóként az alábbiakat jelölték meg: 1. A két partnerszervezet képviselői rendszeres találkozók keretében folytatnak konzultációkat a szakágazat, illetve szervezeteik együttműködésének időszerű kérdéseiről, a külön-külön vagy az együttesen felvetődő tennivalóikról. 2. A VVSZSZ főtitkárától dr Mezei Józseftől kapott szóbeli tájékoztatás szerint a

közelmúltban megszűnt a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége. Jogutódlásának, illetve az intézményes szakágazati munkaügyi kapcsolatok eredményeinek jogszerű fenntartása és folyamatosságának megőrzése végett a tárgyaló felek az MVAE, a VASAS, illetve a DUNAFERR Rt. jogászainak közreműködését kérik

3. A szakágazati érdekegyeztetésben kialakított gyakorlat és az elért eredmények

megtartása, folyamatossága érdekében a felek paritásos alapon újjá szervezik és mielőbb összehívják a Szakágazati Előkészítő (Egyeztető) Bizottságot. Hatáskörrel rendelkező személyi felelősöket jelölnek ki a szakágazati munkaügyi kapcsolatok tennivalóinak szervezésére. VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti résztanulmány Készítette: Gaál Károly, Vasas Szakszervezet 2002, január

- 89 -

4. A Vasas Szövetség tájékoztatásul írásos információt nyújt az MVAE illetékesei

részére a Nyugat-Európában kialakult középszintű érdekegyeztetés gyakorlatáról, szervezeti kereteiről.

5. Az MVAE igazgató váltását követően célszerűnek tartják egyeztetni és ütemezni

az elkövetkezendő időszakra esedékes tennivalókat.

6. A szakágazati vállalkozások és szakszervezeti tisztségviselők részvételével

tervezett munkakonferenciát 2002. I. negyedévében tervezik megrendezni. Végleges időpontját, tartalmát és a résztvevők körét a későbbiek során az MVAE igazgatójával történő egyeztetés keretében alakítják ki.

7. Vezérigazgatói tájékoztató szerint a DV társaságcsoport gazdasági helyzete az

acéliparban kialakult nemzetközi recesszió miatt válságosra fordult. Időközben megkezdődtek a társaságcsoportra érvényes bértárgyalások. Ennek mértékéről azonban igen eltérő a felek álláspontja. A vasas képviselői hangsúlyozták, hogy a munkabéke fenntartása, valamint a felelősségi szerepek eltérései miatt elsősorban a cégvezetés kötelessége a munkavállalók számára tájékoztatást adni a társaságcsoport gazdasági, pénzügyi helyzetéről, kilátásairól. A bértárgyalások eredményessége érdekében, erre irányuló felkérés esetén a Vasasszakszervezet a legmagasabb szinten kíván szakértői segítséget nyújtani és szükség szerint közvetítő szerepet vállalni a felek között folyó tárgyalásokhoz .

Készítette: Gaál Károly titkár Budapest, 2001. 11. 26.


VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés és a szociális párbeszéd lehetőségei

Recommend Documents