Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság JEGYZET

Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

JEGYZET Közbiztonsági referensek felkészítéséhez

Szombathely 2012

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Katasztrófavédelmi alapismertek.......................................................................................................... 7 1.1. A katasztrófák elleni védekezés rendszere..................................................................................... 7 1.1.1 A katasztrófavédelem irányítása .............................................................................................. 7 1.1.2. A nem hivatásos polgári védelmi szervezetek ........................................................................ 9 1.2. A nemzeti védekezés időszakai.................................................................................................... 12 1.2.1. Katasztrófaveszély ................................................................................................................ 12 1.2.2. Veszélyhelyzet ...................................................................................................................... 12 1.2.3. A katasztrófa károsító hatása által érintett terület................................................................. 13 1.3. A védelmi igazgatás rendszere..................................................................................................... 13 1.3.1 A kormányzati szint tevékenysége......................................................................................... 14 1.3.2. A területi szint tevékenysége ................................................................................................ 15 1.3.3. A helyi szint tevékenysége.................................................................................................... 17 1.3.4. További közreműködők tevékenysége.................................................................................. 18 1.4. A közbiztonsági referens intézménye .......................................................................................... 19 1.4.1. Általános jellemzők............................................................................................................... 19 1.4.2. A közbiztonsági referens feladatai ........................................................................................ 19 1.5. Veszélyeztető hatások .................................................................................................................. 22 1.5.1. Elemi csapások, természeti eredetű veszélyek...................................................................... 23 1.5.2. Ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek.......................................................... 23 1.5.3. Egyéb eredetű veszélyek....................................................................................................... 23 1.5.4. Kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos kockázatok ............................................................. 23 2. Megelőzési ismeretek.......................................................................................................................... 24 2.1. Természeti és civilizációs katasztrófák lényege, csoportosítása, megelőzést szolgáló intézkedések lényege, megelőzési lehetőségek................................................................................... 24 2.1.1. Eredetük vagy jellegük szerint lehetnek: .............................................................................. 24 2.1.2. Helyük és kiterjedésük szerint lehetnek:............................................................................... 24 2.1.3. Hatáserősség, intenzitás szerint lehetnek:............................................................................. 24 2.1.4. Tér és időkoordináták szerint lehetnek: ................................................................................ 25 2.1.5. Az időparamétert figyelembe véve lehetnek:........................................................................ 25 2.2 Hazánkban előforduló katasztrófák: ............................................................................................. 25 2.2.1. Árvíz...................................................................................................................................... 25 2.2.2. Földrengés............................................................................................................................. 26 2.2.3. Civilizációs katasztrófák:...................................................................................................... 27 2.3. Veszély elhárítási tervezés rendszere, folyamata, katasztrófavédelmi osztályba sorolás, veszély elhárítási tervezés összefüggései. A Település védekezése érdekében kialakított tervrendszer......... 28 2.3.1. A veszély-elhárítási tervezés..................................................................................................... 28 2.3.2. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás:.................................................................................. 30 2.3.3 A jogszabályok hatálybalépését követő első, új típusú kockázatbecslésen alapuló besorolási eljárási szabályok, határidők ........................................................................................................... 34 2.4. A Tervek készítésének, napra készen tartásának szabályai, formai tartalmi elemei. A lakóság riasztásával, értesítésével kapcsolatos önkormányzati feladatok. Riasztásra szolgáló jelzések, követendő magatartási szabályok........................................................................................................ 35 2.4.1. Riasztás és tájékoztatás: ........................................................................................................ 37 2.5. Kritikus Infrastruktúra védelem lényege, csoportosítása, rendszere: .......................................... 40 2.5.1. KI. védelem és képesség: ...................................................................................................... 40 2.5.2. A kritikus infrastruktúrához sorolható ágazatok és szektorok .............................................. 43 2.5.3. A kritikus infrastruktúra elemeket veszélyeztető tényezők: ................................................. 43 2.6. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés rendszere, az ezzel kapcsolatos önkormányzati feladatok ................................................................................................. 44

3 2.6.1. Üzemeltetői kötelezettségek rendszere ................................................................................. 46 2.6.2. A szabályozás hatálya: .......................................................................................................... 47 2.6.3. Biztonsági dokumentáció:..................................................................................................... 48 2.6.4. Biztonsági irányítási rendszer: .............................................................................................. 49 2.6.5. Település rendezési tervezés:................................................................................................ 50 2.6.6. Külső védelmi tervezés: ........................................................................................................ 50 2.6.7. Katasztrófavédelmi bírság: ................................................................................................... 52 2.6.8. Lakosság tájékoztatása:......................................................................................................... 53 3. Települési védekezés szervezése ........................................................................................................ 54 3.1. A köteles polgári védelmi szervezetek létrehozásának jogszabályi alapjai ................................. 54 3.1.1. A polgári védelmi szervezetek megalakítása ........................................................................ 54 3.1.2. A polgári védelmi szervezetek mozgósításának, alkalmazásának jogi szabályozása:.......... 55 3.1.3. A polgári védelmi szervezetek létrehozásának folyamata, rendszere................................... 56 3.1.4. A létrehozásra, alkalmazásra kerülő polgári védelmi szervezetek tevékenységéről szóló jelentés tartalmi, formai követelményei.......................................................................................... 59 3.1.5. A polgári védelmi szervezetek mozgósításának megszervezése és feladatai ....................... 60 3.1.6. Az önkéntes mentőszervezetek védekezésbe történő bevonásának lehetőségei, módszerei és a végrehajtás folyamata................................................................................................................... 62 3.2. Mentés megszervezése................................................................................................................. 63 3.2.1. A mentés megszervezésének szabályozása:.............................................................................. 63 3.2.2. A természeti veszélyeztető hatások elleni védekezés ............................................................... 63 Árvíz elleni védekezés ........................................................................................................................ 64 Belvíz elleni védekezés....................................................................................................................... 64 Rendkívüli időjárási viszonyok elleni védekezés ............................................................................... 65 Élővizekben, ivóvízkészletben bekövetkezett vízszennyezés elleni védekezés ................................. 66 Levegőszennyezés elleni védekezés ................................................................................................... 66 Veszélyes anyagok szállítási balesetei elleni védekezés..................................................................... 66 Veszélyes hulladékok hatásai elleni védekezés .................................................................................. 67 Talált robbanó testek........................................................................................................................... 67 Üzemi-, illetve lakókörnyezetben bekövetkező robbanás, tűzeset elleni védekezés .......................... 67 Energetikai, közüzemi rendszerek zavarai, leállása elleni védekezés ................................................ 68 Járvány, járványveszély elleni védekezés ........................................................................................... 68 Jellemzően visszatérő tömegmozgások, torlódások elleni védekezés ................................................ 68 Bajba jutott légi járművekkel kapcsolatos feladatok .......................................................................... 69 Nukleáris veszélyhelyzetek kezelése .................................................................................................. 69 Radiológiai balesetek kezelése............................................................................................................ 69 A vegyi balesetekkel kapcsolatos feladatok........................................................................................ 71 3.2.3. A gazdasági-anyagi szolgáltatással bevonható eszközök rendje .......................................... 75 3.2.4. A polgármester és a helyi védelmi bizottság döntéshozatala, a lakosságvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos összefüggések ................................................................................... 77 3.2.5. Az egészségügyi biztosítás lehetőségei................................................................................. 82 3.2.6 A logisztikai biztosítás elvei, időszakai ................................................................................. 82 3.2.7. A mentés megszervezése a helyi sajátosságokra tekintettel: ................................................ 84 3.3. Lakosságvédelmi feladatok.......................................................................................................... 84 3.3.1 A kitelepítés, kimenekítés feladatai: ...................................................................................... 85 3.3.2. A helyi védelem módjai: ....................................................................................................... 85 3.3.3. Veszélyhelyzetben foganatosítható intézkedések, az alapjogok korlátozásának körülményei ......................................................................................................................................................... 86 3.4. Védekezési feladatok logisztikai biztosítása................................................................................ 88 3.4.1. Az ellátás szabályozása ......................................................................................................... 88

4 3.4.2. A logisztikával összefüggő fogalmak, meghatározások ....................................................... 89 3.4.3. A gazdasági-anyagi szolgáltatással kapcsolatos összefüggések és lehetőségek ................... 90 4. Helyreállítási és újjáépítési ismeretek................................................................................................. 91 4.1. VIS MAIOR támogatás igénylése................................................................................................ 91 4.2. A szabályozási rendszer buktatói ................................................................................................. 96 4.3. Közbiztonsági referensek feladatai a helyreállítás időszakában .................................................. 97 4.4. A helyreállítás jogi háttere ........................................................................................................... 97

5 A jegyzet célja A közbiztonsági referensek az elsajátított ismeretanyag feldolgozásával váljanak tájékozottá az integrált katasztrófavédelem feladat-, és irányítási rendszerét illetően. A megszerzett ismeretek birtokában legyenek képesek ellátni a katasztrófavédelmi szempontból I. és II. veszélyességi osztályba sorolt településen a védekezésre való felkészülés, valamint a védekezés és a helyreállítási feladatainak szakmai támogatását. A közbiztonsági referenseknek segítséget nyújt, hogy megismerjék a katasztrófavédelem jogi szabályozási és szervezeti rendszerét; a veszélyelhárítási tervezést és a veszélyeztetettség értékelésének módjait; a megelőzést szolgáló gyakorlati feladatokat; a lakosságvédelem alapelveinek, feladatainak, gyakorlati módszereit és eszközeit; a polgári védelmi feladatok ellátásából eredő jogokat és kötelezettségeket; a települési védekezési feladatok szervezési és tervezési feladatait; a kárfelmérési, kártalanítási eljárások lefolytatását. A jegyzettel segítséget nyújtunk az alábbi ismeretek megszerzéséhez: Katasztrófavédelmi alapismeretek vonatkozásában: • • • • • • •

A katasztrófavédelem hazai jogi szabályai; A katasztrófavédelmi hatósági tevékenység alapjai; Az ország és az adott térség jellemző katasztrófaveszélyeztetettsége; A nemzeti védekezés időszakai és rendszere; A katasztrófák elleni védekezés fő feladatai; A közbiztonsági referens katasztrófavédelemben elfoglalt helye, szerepe, feladatai; A katasztrófavédelmi együttműködés alapelvei és annak szereplői, helyi közreműködő szervek sajátosságai. Megelőzési ismeretek tekintetében:

• • • • • • • • •

A település katasztrófavédelmi osztályba sorolásának szabályai, a védelmi követelmények; A tervezési alapadatok meghatározása; A települési, munkahelyi veszélyelhárítási terv felépítése, tartalma, elkészítésének módszertana; A katasztrófavédelmi tervezés helyi feladatai; A lakosságriasztás módszerei, a riasztó rendszer végpontjainak működtetése; A riasztó-tájékoztató végpontokon a működőképesség fenntartásának feladatai; A lakosságfelkészítés feladatai, módszerei; A védekezésben közreműködőkkel való együttműködés feladatai; A külső védelmi tervezés feladatai. Települési szintű védekezés szervezése terén:

• • • • • • • • •

A település lakosságának riasztási és veszélyhelyzeti tájékoztatási feladatai; A polgári védelmi szolgálat és az anyagi-technikai szolgáltatások igénybe vételétének elrendelése; A települési polgári védelmi szervezetek létrehozásának, megalakításának feladatai; A települési polgári védelmi szervezetek mozgósítása; A polgári védelmi szervezetek alkalmazásának települési teendői; A helyi védekezés szervezésének és irányításának módszerei; A helyszíni együttműködés megszervezésének szabályai; A kitelepítés, kimenekítés és a befogadás szervezésének feladatai; A kitelepítést követően hátrahagyott javak őrzésének szervezése;

• • • • • • • •

6 Az egyéni és kollektív védelem településen alkalmazandó módszerei, eszközei; A település lakosságának szükség- (egyéni) védőeszközökkel való ellátásának rendje; A lakosság veszélyhelyzetben történő alapellátásának feladatai; A helyi védekezést megerősítő erők bevonásának rendje; A keletkező dokumentáció és nyilvántartások kezelése; A helyi védekezés finanszírozásának szabályai, A védekezés anyagi-technikai biztosítása; A védekezés során betartandó munka- és balesetvédelmi szabályok. Helyreállítási és újjáépítési ismeretek területén:

• • • • •

Az alapvető szolgáltatások helyreállításának feladatai; A kitelepített lakosság visszatelepítésének feladatai; A vis maior eljárások rendje, adminisztratív kötelezettségei, okmányai; A kárfelmérés, kárenyhítés szabályai, települési feladatai; A segélyszállítmányok fogadásának, kezelésének és elosztásának gyakorlata;

Az elsajátított ismeretek segíteni fogják a közbiztonsági referenseket a szakmai feladatok végrehajtásában, munkakörük ellátásában. Az ismeretanyag hozzájárul a települési védekezési feladatok során jelentkező szaktudást igénylő feladatok eredményes végrehajtásához, vezetéséhez.

7

1. Katasztrófavédelmi alapismertek

1.1. A katasztrófák elleni védekezés rendszere A katasztrófák megelőzése és az ellenük való védekezés nemzeti ügy, a védekezés egységes irányítása állami feladat. A rendszer kialakításáért és működtetéséért az állam felelős. A katasztrófák elleni védekezést elsősorban a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a nem hivatásos polgári védelmi szervek és az egyéb bevonható szervek valósítják meg. 2012. január 1-jétől hatályos, a katasztrófák elleni védekezés rendjét meghatározó jogszabályok -

-

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 234/2011 (XI. 10.) kormányrendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 290/2011. (XII. 22.) kormányrendelet a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény végrehajtásáról 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól 1515/2011. (XII. 30.) kormányhatározat a Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjének meghatározásáról

1.1.1 A katasztrófavédelem irányítása A bekövetkezett szervezeti változások és az irányítási rendszer átalakítása, indokolják a katasztrófavédelem szervezetére vonatkozó általános rendelkezések korrekcióját. A katasztrófavédelem megvalósításában részt vevő hivatásos katasztrófavédelmi szerveket három csoportba soroljuk: - országos illetékességgel működő központi szerv, - a megyei, fővárosi illetékességgel működő területi szervek, - helyi szervek, amelyek a katasztrófavédelmi kirendeltségek és a hivatásos tűzoltóságok. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv, amelynek tagjai hivatásos állományúak, kormánytisztviselők, köztisztviselők és közalkalmazottak. A központi szerv A katasztrófavédelem központi szerve a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF), amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A BM OKF a katasztrófavédelmi feladatok valamennyi szakaszában részt vesz és biztosítja a szervezeten kívüli kapcsolattartást, együttműködést a hazai (pl.: más minisztériumok, végrehajtó szervezetek, karitatív szervezetek, önkéntes mentőszervezetek) és a nemzetközi szervezetekkel (pl.: Európai Unió szakmai szervei, NATO és ENSZ felelős testületei, nemzetközi segítségnyújtó szervezetek). A BM OKF főigazgatója vezeti a központi szervet, irányítja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi és helyi

8 szervei működését és szakmai tevékenységét. A BM OKF főigazgatójának feladatai az alábbi jogkörökhöz kapcsolódóan csoportosíthatók. központi irányítási és felügyeleti jogkör • javaslatot tesz a BM OKF főigazgatóhelyettesének vagy helyetteseinek kinevezésére és felmentésére, • gyakorolja a munkáltatói jogokat a BM OKF állományába tartozó személyek felett. katasztrófaelhárítás irányításával és koordinálásával kapcsolatos jogkör • biztosítja a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetek működési feltételeit, tervezi és felügyeli a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő jóváhagyott fejlesztéseket, • javaslatot tesz a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter (jelenleg: belügyminiszter) részére a katasztrófavédelem működését, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv feladatkörét érintő jogszabályok megalkotására, • kidolgozza a katasztrófavédelemmel összefüggő tervezési, szervezési, felkészítési szakmai elveket és követelményeket, • végzi a lakosság mentésével kapcsolatos tervező, szervező feladatokat, irányítja a bekövetkezett események következményeinek felszámolására irányuló tevékenységet, • a belügyminiszter irányításával közreműködik a katasztrófák várható következményeinek megelőzésére és elhárítására vonatkozó tervezésben, • felelős a polgári védelmi kötelezettségen alapuló központi polgári védelmi szervezet létrehozásáért és a központi veszélyelhárítási terv elkészítéséért, • meghatározza a tűzvédelmi és műszaki mentési, a katasztrófavédelmi feladatok • végrehajtásának szakmai követelményeit, irányítja és ellenőrzi az alárendelt szervek • szakmai munkáját és tevékenységét. • ellátja a polgári védelmi szervezetek létrehozásával és felkészítésével, ellátásával és • alkalmazásával, valamint a lakosság és az anyagi javak mentésével összefüggő • tervezési és szervezési feladatokat, • biztosítja a védelmi igazgatás szerveinek működéséhez szükséges szakértőket, és részt • vesz a védelmi igazgatás tervezési feladataiban, • együttműködik az egyéb országos szervek ágazati katasztrófavédelemmel kapcsolatos • tevékenységet ellátó szervezeteivel, • gondoskodik a közfoglalkoztatás feltételeinek rendelkezésre állásáról a katasztrófák • elleni védekezésre való felkészüléssel, a védekezéssel és a helyreállítással összefüggő • katasztrófavédelmi feladatok hatékonyabb ellátása érdekében. nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos jogkör közreműködik a katasztrófavédelemmel kapcsolatos nemzetközi szerződések szakmai előkészítésében, részt vesz a nemzetközi együttműködésben, ennek keretében folyamatos kapcsolatot tart fenn a nemzetközi katasztrófavédelmi szervezetekkel, • biztosítja a nemzetközi szervezetekkel, így különösen az EU és a NATO polgári védelmi gyorsriasztó és információs rendszereivel való kapcsolattartást, • ellátja az EU Lisszaboni Szerződésből eredő polgári védelmi tevékenységek koordinálásával kapcsolatos feladatokat, • biztosítja a hazai és nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlatok tervezését, szervezését és az azokon való részvételt, • biztosítja a Kormány által kötött katasztrófavédelmi egyezményekben foglaltak végrehajtását, • biztosítja a regionális és határmenti együttműködéssel összefüggő feladatok folyamatos végrehajtását,

•

•

9 végzi az Európai Unió kötelező jogi aktusából vagy nemzetközi szerződésből eredő katasztrófavédelmi feladatokat.

A területi szervek A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervei a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (továbbiakban: igazgatóságok). Az igazgatóságok önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek, amelyek jogszabályban meghatározott ügyekben hatóságként járnak el, ellátják a jogszabályokban részükre meghatározott feladatokat, irányítja a hivatásos tűzoltóságokat és a katasztrófavédelmi kirendeltségeket. Ellátják az önkormányzati tűzoltóságok felügyeletét, ellenőrzik a létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltó egyesületek tevékenységét. A helyi szerv A hivatásos katasztrófavédelmi szervek helyi szerve a katasztrófavédelmi kirendeltség (65 db), amely illetékességi területén ellátja a helyi szintű katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatok szakirányítását. Hatásköre a fővárosi, megyei katasztrófavédelmi igazgatóság alárendeltségében kiterjed az illetékességi területén működő tűzoltó-parancsnokság(ok)ra, katasztrófavédelmi iroda(ák)ra. A kirendeltség-vezető, vezetői beosztásában tervezési, szervezési, információgyűjtési, koordinálási, irányítási, értékelési, kapcsolattartási, együttműködési és tájékoztatási feladatokat lát el, szolgálati elöljárója felé jelentési kötelezettséggel tartozik. Munkáját egy-egy polgári védelmi, tűzoltósági és iparbiztonsági felügyelő segíti. A tűzoltó-parancsnokság a tűzoltási és műszaki mentési, tűzmegelőzési, polgári védelmi feladatok ellátására létrehozott, önálló működési és illetékességi területtel rendelkezik. Hatásköre a katasztrófavédelmi kirendeltség alárendeltségében kiterjed az illetékességi területén működő katasztrófavédelmi őrs-(ök)-re, katasztrófavédelmi irodákra. A tűzoltóparancsnok az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség közvetlen alárendeltségében, önálló felelősségi körben irányítja a tűzoltó-parancsnokságok polgári védelmi szakterületéért felelős állomány, katasztrófavédelmi őrsök és irodák tevékenységét. A katasztrófavédelmi iroda a tűzoltó-parancsnokság belső szervezeti egysége, amely elkülönült illetékességi területtel nem rendelkezik. Illetékességi területén szakmai támogatást nyújt a polgármester (a fővárosban a főpolgármester) és közbiztonsági referens részére a katasztrófavédelmi feladatok szervezésében, a megelőzés, felkészítés, a védekezés, helyreállítás és újjáépítési helyi szintű feladatainak ellátásában.

1.1.2. A nem hivatásos polgári védelmi szervezetek A megújult köteles polgári védelmi szervezetek fogják adni a katasztrófák ellni védekezésbe bevonható, nem hivatásosokból álló legnagyobb létszámot. Mindennek alapja a polgári védelmi kötelezettség Alaptörvényben történő rögzítése: Magyarország Alaptörvényének XXXI. cikk (5) bekezdése meghatározza, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok részére honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében polgári védelmi kötelezettség írható elő. A törvény bizonyos esetekben felmenti a pv. kötelezettség alól az állampolgárt, illetve lehetővé teszi, hogy a pv. kötelezettséget munkakör ellátásával, közmegbízatás gyakorlásával teljesítse. Felmentési körök: a) saját személyéhez kapcsolódóan • a 18 éven aluli és a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárt elért személy, • a terhes nő, terhességének megállapításától kezdve, • aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan. b) más személyéhez kapcsolódóan

10 a gyermekét saját háztartásában nevelő anya, a gyermek 6 éves koráig, a gyermekét saját háztartásában egyedül nevelő szülő, a gyermek 14 éves koráig, a szülő, ha 3 vagy ennél több 14 éven aluli gyermekét gondozza, aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát egyedül látja el. Munkakörből, vagy közmegbízatásból eredő mentesség: • országgyűlési képviselő, • európai parlamenti képviselő, • állami vezető, a vezetői megbízású, valamint feladatköre szerint katasztrófavédelmi feladatot ellátó kormánytisztviselő, köztisztviselő és közalkalmazott, • jegyző, • bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, • a Magyar Honvédség tényleges és tartalékos állományú, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, e szervek alkalmazottja, • egészségügyi államigazgatási szerv kormánytisztviselője, • kórházi, járóbeteg- és alapellátást végző orvos és szakképzett szakdolgozó, • az állami mentőszolgálat dolgozója, betegszállító szervezet dolgozója, • a készenléti szolgálatot ellátó önkéntes és létesítményi tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet végző tagja, • közfeladatot ellátó ágazati védekezési szervezet tagja, • közüzemi feladatot ellátó létesítmények üzemeltető személyzete, • szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező, hivatását gyakorló pap, lelkész, rabbi. • • • •

A polgári védelmi kötelezettség négy fő tartalmi eleme: • adatszolgáltatási kötelezettség, amely szerint a pv. szervezetbe történő beosztás és a pv. kötelezettség teljesítése céljából a polgármester és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgár személyes adatait, foglalkozására és a szakképzettségére vonatkozó adatait kezelheti. Azokat a kötelezetteket, akikről adat nem szerezhető be, a polgármester adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére szólíthatja fel. • bejelentési kötelezettség, amely szerint a pv. szervezetbe beosztott állampolgár köteles a szakképzettség megszerzését, a foglalkozás gyakorlásának megkezdését, illetve munkahelye és lakcíme megváltozását a polgármesternél 15 napon belül bejelenteni. • megjelenési kötelezettség, amely szerint a pv. szervezet tagja határozattal kiképzésre és gyakorlatra osztható be, amelyen köteles megjelenni. A polgármester a kiképzésen és gyakorlaton való részvétel alól indokolt esetben (kérelemre) halasztást, illetve felmentést adhat. • polgári védelmi szolgálat, amely szerint a pv. szervezet tagja köteles a megjelölt helyen és időpontban megjelenni, a rábízott feladatot ellátni, részt venni annak a településnek az azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálataiban, amelynek területén tartózkodik és a kapott utasítást végrehajtani. A polgármester a szolgálatadási kötelezettség alól indokolt esetben (kérelemre) felmentést adhat. A pv. kötelezettségek teljesítése megtagadható, ha a kötelezettség teljesítésével a kötelezett önmaga vagy mások életét, testi épségét, vagy egészségét közvetlen és súlyos veszélynek tenné ki. Köteles polgári védelmi szervezetek A békeidőszaki (nem fegyveres konfliktus) katasztrófák kezelése érdekében a hivatásos katasztrófavédelmi szervezeten kívül, a polgári védelmi szervezetek látnak el feladatot. A köteles pv. szervezetek állománya a pv. kötelezettség alatt álló és az önkéntesen jelentkező személyekből áll, lakóhely szerinti beosztásuk az illetékes polgármester feladata (I. fokú polgári védelmi hatósági jogkör,

11 határozattal történik). A pv. szervezetek egymásnak mellérendeltek, tevékenységüket a védekezés irányításáért felelős személy irányítja. Típus és jelleg szerint az alábbiak különböztethetőek meg: A központi polgári védelmi szervezet • különleges szakértelmet és technikai eszközöket igénylő szakfeladat ellátására hozzák létre, • felépítéséről, létszámáról a BM OKF főigazgatója dönt, • tagjait a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője jelöli ki. A területi polgári védelmi szervezet • a települési pv. szervezetek képességét meghaladó feladat végrehajtására hozzák létre, • felépítéséről, létszámáról a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetőjének javaslata alapján a BM OKF főigazgatója határoz, • tagjait a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője jelöli ki. A települési polgári védelmi szervezet • létre kell hozni, ha a település katasztrófavédelmi besorolása indokolja, • létszámát a település katasztrófavédelmi besorolásának megfelelően a katasztrófavédelmi kirendeltség vezetőjének javaslata alapján a polgármester állapítja meg, • tagjait a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője jelöli ki. A munkahelyi polgári védelmi szervezet • a gazdálkodó szervezet pv. feladatainak végrehajtása érdekében hozzák létre, • tagjait a gazdálkodó szervezet vezetője jelöli ki. Önkéntes polgári védelmi szervezetek A katasztrófavédelem önkéntes polgári védelmi szervezeteinek első pillérét az önkéntesen jelentkező személyeket adják, akik a polgármester által meghatározott polgári védelmi szervezetben, függelmi rendben teljesítik felajánlott szolgálatukat. Ezeket a tagokat ugyanolyan jogok és kötelezettségek illetik meg, mint a pv. kötelezettség alatt álló személyeket. A velük kapcsolatos elöljárói utasítás nem irányulhat: • a beosztottak indokolatlan foglalkoztatására, • emberi méltóságának megsértésére, • életének és testi épségének közvetlen veszélyeztetésére. A pv. szervezetbe beosztott begyakorolja és alkalmazása idején az elöljáró utasításai szerint végrehajtja a számára meghatározott feladatokat. Az önkéntesen segítséget nyújtó személyek az adott feladat végrehajtásáért felelős személy irányításával látják el a számukra meghatározott feladatot. A második pillért az önként jelentkező társadalmi és karitatív szervezetek alkotják, amelyek a katasztrófák elleni védekezésben humanitárius jellegű feladatok végrehajtása útján működnek közre. Annak érdekében, hogy a védekezésbe történő bevonásuk szervezetten és hatékonyan történjen, jellemzően a veszélyelhárítási tervekben meghatározott, az adott szervezet profiljához illő feladatokat látják el. A katasztrófavédelem önkéntes polgári védelmi szervezeteinek harmadik pillérét az önkéntes mentőszervezetek biztosítják, akik kifejezetten katasztrófavédelmi feladatok ellátása céljából jönnek létre. Az országban működő önkéntes mentőszervezetek akkor vehetnek részt a védekezésben, ha a Nemzeti Minősítési Rendszerben meghatározott alapkövetelményeknek megfelelnek. Ezt követően együttműködési megállapodást írnak alá a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervével, elismerve ezzel annak koordinációs-irányítási jogát és nyilvántartásba kerülnek. Az önkéntes mentőszervezetek a hivatásos katasztrófavédelmi szervek szakmai irányítása mellett vesznek részt a katasztrófák hatásai elleni védekezésben és a kárelhárításban. Az önkéntes mentőszervezetek területi szintű védekezésbe történő bevonását a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője rendeli el, amennyiben - különleges szakképzettség és

12 - speciális szakfelszerelések igénybevétele szükséges. Különleges jogrendben az önkéntes mentőszervezetek védekezésbe történő bevonását a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője rendeli el. Az önkéntes mentőszervezetek számára felkészülés időszakában felmerült költségek fedezetének biztosítására a katasztrófavédelmi hozzájárulás bevétele terhére pályázat útján támogatás nyújtható. További bevonható szervek A katasztrófák elleni védekezésben és a következmények felszámolásában a következő szereplők is részt vesznek: • egyes állami szervezeteket kifejezetten mentési-elhárítási feladatok ellátására hoztak létre (pl.: Országos Mentőszolgálat), • egyes állami szervezetek katasztrófavédelmi feladatokat is ellátnak (pl.: Országos Meteorológiai Szolgálat, vízügyi igazgatóságok) • a Magyar Honvédség (ha az egyéb rendelkezésre álló erő-eszköz nem elégséges) • a rendvédelmi szervek

1.2. A nemzeti védekezés időszakai 1.2.1. Katasztrófaveszély Annak érdekében, hogy az előre jelezhető veszélyhelyzetek hatásaira való felkészülésre kellő idő álljon rendelkezésre, az új katasztrófavédelmi törvény bevezeti a katasztrófaveszély időszakát. Ennek megfelelően a katasztrófaveszély közvetlenül egy adott eseményt megelőző időszak, amely során olyan intézkedések és döntések meghozatalára van lehetőség, amelyek révén a kialakuló helyzetek gyorsabban és eredményesebben kezelhetők. Katasztrófaveszély időszakában nem érvényesülnek az Alaptörvény szerinti különleges jogrendre vonatkozó szabályok, de a BM OKF főigazgatójának – a központi veszélyelhárítási terv szerint – lehetősége van az élet- és vagyonbiztonság, a lakosság ellátása, a kritikus infrastruktúrák védelme és a várható helyzet következményeinek csökkentése érdekében intézkedéseket tenni, amelyekről folyamatosan tájékoztatja a katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztert. Ebben az időszakban a Magyar Honvédség erőinek igénybevételére lehetőség van, az adott helyzettől függően a Honvéd Vezérkar főnöke, a honvédelmi miniszter, vagy a Kormány döntése rendelkezik az alkalmazásáról.

1.2.2. Veszélyhelyzet Az új Alaptörvény és a katasztrófavédelmi törvény szerinti veszélyhelyzet által meghatározott események az alábbiak szerint foglalhatóak össze: • elemi csapások, természeti eredetű veszélyek miatt, • ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek miatt, • egyéb eredetű veszélyek miatt kihirdetett veszélyhelyzetek. Ebben az időszakban a Kormány – rendeleti úton – rendkívüli intézkedéseket vezethet be, vagy azokra felhatalmazást adhat. Ezen rendeletek az ország teljes területére, vagy egy meghatározott részére vonatkozhatnak: • korlátozható a lakosság szabad mozgása, az ország egyes területeire történő belépés, áthaladás és tartózkodás, valamint a közlekedési és szállítási kapacitások biztosítása érdekében a repülőterek, raktárak, állomások igénybevétele, elrendelhető: • a lakosság kimenekítése/kitelepítése (az elrendelést megtagadókkal szemben a jogosult rendvédelmi szerv lép fel),

• • • • • • • • •

13 a nemzetgazdasági, vagy más érdekből történő kiürítés, amelyre elsődlegesen a katasztrófák elleni védekezéséért felelős miniszter intézkedik, ideiglenes polgári védelmi szolgálat ellátása, mentésre alkalmas járművek, eszközök igénybevétele, szükség esetén – kártalanítás mellett – ingatlan igénybevétele, bontása. a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére szerződéskötési kötelezettség állapítható meg, a veszélyhelyzet súlyosbodásának veszélye esetén, az érintett gazdálkodó szervezet a Magyar Állam felügyelete alá vonható, polgármester és jegyző részére államigazgatási feladat jelölhető meg, közigazgatási hatósági eljárástól való eltérésre van lehetőség, indokolt esetben részleges, vagy teljes forgalomkorlátozás vezethető be.

A rendeletek rendkívüli kihirdetésére a közszolgálati műsorszórókon keresztül is sor kerülhet. Veszélyhelyzetben sajátos irányítási szabályok lépnek életbe: a) A helyzet jellegétől függően, illetve több megyét érintő veszélyhelyzet esetén miniszteri biztos kinevezésére van lehetőség. b) Településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítását a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője átveszi a polgármestertől, míg a megyei (fővárosi) közgyűlés és a települési önkormányzat képviselő-testületének feladat- és hatáskörét a megyei közgyűlés elnöke (főpolgármester) és a polgármester gyakorolja. c) Az önkéntes mentőszervezetek bevonásáról a BM OKF főigazgatója dönt.

1.2.3. A katasztrófa károsító hatása által érintett terület A hivatásos katasztrófavédelmi szervezetrendszer három pilléren alapuló feladatrendszere szempontjából a helyreállítás időszakában is kihirdethető a veszélyhelyzet, de ebben az esetben a veszélyhelyzetre vonatkozó sajátos irányítási szabályok nem érvényesülnek. A katasztrófa károsító hatása által érintett terület alatt azt a kijelölt és lehatárolt területet értjük, ahol a katasztrófa (természeti, ipari, civilizációs) következményeinek elhárítása, vagyis a hatékony és eredményes helyreállítás érdekében kormányzati intézkedésekre van szükség. A veszélyhelyzeti rendkívüli intézkedések közül itt az alábbiak alkalmazhatóak: • közigazgatási hatósági eljárástól való eltérés, • a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére szerződéskötési kötelezettség állapítható meg, • indokolt esetben részleges, vagy teljes forgalomkorlátozás vezethető be, • korlátozható az ország egyes területeire történő belépés, áthaladás és tartózkodás.

1.3. A védelmi igazgatás rendszere A kormányzati szintű igazgatás elemei: • Kormány, • kormányzati koordinációs szerv, • a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter (belügyminiszter), • ágazati miniszterek, • a központi államigazgatási szervek. A területi szintű igazgatás elemei: • a megyei, fővárosi védelmi bizottságok, • a helyi védelmi bizottságok.

14 A helyi szintű igazgatás elemei: • a polgármester. A további közreműködők: • a gazdálkodó szervezetek, • a közreműködő szervezetek, • a természetes személyek.

1.3.1 A kormányzati szint tevékenysége A Kormány végzi: • a katasztrófák elleni védekezés legfelsőbb szervezését és irányítását (különböző előkészítő, szervező és tervező feladatokat lát el) a tervezés kormányszintű végrehajtását, • a katasztrófavédelemmel összefüggő feladatok tárcák közötti koordinációját. A Kormány a katasztrófavédelmi feladatok tekintetében döntéshozó és intézkedési hatáskörökkel bír. Kormányzati koordinációs szerv feladatai: A Kormány a katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek előkészítése és a védekezéssel kapcsolatos feladatok ágazati összehangolása és irányítása érdekében kormányzati koordinációs szervet működtet. A kormányzati koordinációs szerv részletes feladatairól a Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjének meghatározásáról szóló 1515/2011. (XII. 29.) kormányhatározat rendelkezik. A KKB elnöke a miniszterelnök, elnök-helyettese a belügyminiszter, tagjai a miniszterek. A KKB tevékenységének tudományos támogatása, a szakmailag megalapozott döntés-előkészítés érdekében Tudományos Tanácsot, operatív tevékenységének támogatása érdekében operatív munkaszerveként Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központot működtet. A KKB évente tart rendes ülést, illetve szükségszerűen rendkívüli ülést. A működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásáért a BM OKF felelős. A Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság felépítése Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság (KKB) Elnök: miniszterelnök Tagjai: miniszterek Elnök helyettes: a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter Tudományos Tanács (KKB TT) Elnök, tagok: az MTA elnökének javaslata alapján a belügyminiszter által felkért személyek. - Nukleáris balesetelhárítási Szekció - Műszaki Szekció - Tudományos Szekció Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ (KKB NVK) Vezetője: a KKB elnöke által kijelölt személy Vezető helyettesei: általános és szakmai - Általános helyettes: a BM OKF állományából kijelölt vezető beosztású személy - Szakmai helyettes: a központi államigazgatási szervnek az állományába tartozó, a szakmai feladatok ellátásáért felelős vezető Székhely: Belügyminisztérium Általános Védekezési Munkabizottság: Vezetője: a BM OKF állományából kijelölt vezető beosztású személy Adminisztratív feladatokat ellátja: BM OKF - Rendkívüli időjárási védekezési munkabizottság

15 - Nukleáris balesetelhárítási védekezési munkabizottság - Ár- és belvizek elleni védekezési munkabizottság - Stb. Összesen: 14 felelősségi körrel rendelkező védekezési munkabizottság van. a) Ár- és belvizek elleni védekezési munkabizottság A belügyminiszter feladatkörében: • felel az irányítása alá tartozó hivatásos katasztrófavédelmi szerv működtetéséért, • elrendeli (a Kormány egyidejű tájékoztatása mellett) a polgári védelmi szervezetek részleges alkalmazását, • dönt a nemzetközi segítségnyújtásra fordítható költségvetési előirányzat felhasználásáról, • háromévente jelentést készít az Országgyűlésnek és a Kormánynak kockázatelemzésekről, és a katasztrófavédelem helyzetéről, • gondoskodik a polgári veszélyhelyzeti tervezés katasztrófavédelmi feladatainak, valamint az EU polgári védelmi tevékenységének hazai koordinálásáról és végrehajtásáról, • részt vesz a nemzetközi segítségnyújtásban, • felelős a kritikus infrastruktúrák védelméért a katasztrófák elleni védekezés területén, • jóváhagyja a központi veszélyelhárítási tervet. A központi államigazgatási szerv vezetője feladatkörében: Felelős az ágazati feladatkörébe tartozó terület katasztrófavédelmével kapcsolatos tervező, szervező, irányító tevékenységéért.

1.3.2. A területi szint tevékenysége A területi szintű igazgatás a megyei, fővárosi védelmi bizottság (MVB, FVB) útján valósul meg. A megyei, fővárosi védelmi bizottság Rendeltetése, hogy illetékességi területén – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve közreműködésével – összehangolja és irányítsa a megelőzés, a felkészülés és a védekezés megyei és helyi szintű feladatait. Kiemelkedő a feladatok közül a települések, más megyék és a főváros közötti kölcsönös segítségnyújtással, értesítéssel, riasztással és tájékoztatással kapcsolatos feladatai, a közigazgatási szervek, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a társadalmi szervezetek területi szintű együttműködésének szervezésére irányuló tevékenysége. A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének feladatai A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke a kormánymegbízott, akinek két elnökhelyettese (egy honvédelmi és egy katasztrófavédelmi) van, melyek közül a katasztrófavédelmi helyettes beosztását a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője tölti be. Az MVB (FVB) elnök fő feladatai: A megelőzés időszakában: • biztosítja a katasztrófavédelemben érintett és hatáskörébe tartozó megyei és helyi szervezetek felkészítését, alkalmazhatóságát, részükre a felkészülés érdekében feladatot határoz meg, • biztosítja a társadalmi és a karitatív szervezetek részvételét a felkészülés feladataiban, • irányítja az MBV (FVB) által szervezett, a katasztrófák elleni védekezésben érintett szervek, szervezetek gyakorlatait, ellenőrzi a felkészülés hatékonyságát, • felelős a riasztás, tájékoztatás előkészítéséért és végrehajtásáért, gondoskodik a lakosság és a gazdálkodó szervezetek riasztásához, tájékoztatásához szükséges eszközök működtetéséről,

• • • • • • • •

16 az MVB (FVB) ülésének napirendjére tűzi a védekezésben részt vevő szervek felkészültségéről szóló beszámolót, az éves feladattervben meghatározza a polgármesterek felkészítésével kapcsolatos feladatokat, kezdeményezheti kölcsönös segítségnyújtási tervek kidolgozását más megyékkel és a fővárossal kötött megállapodások alapján, egyetértési jogot gyakorol a területi polgári védelmi szervezetek felépítésére, létszámára vonatkozó - a területileg illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv által tett - javaslatokkal kapcsolatosan, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter részére felterjeszti az illetékességi területén lévő települések polgármestereinek a települések katasztrófavédelmi besorolására vonatkozó javaslatait, szervezi a közigazgatási szervek, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a civil szervezetek, valamint a polgári védelmi szervezetek együttműködését, felelős a polgári védelmi kötelezettségen alapuló területi polgári védelmi szervezetek megalakításáért, valamint a megyei (fővárosi) veszélyelhárítási terv elkészítéséért, felelős a vezetési rendszer fenntartásáért, működőképességének biztosításáért.

A védekezés irányításával kapcsolatban: • szervezi a Kormány által meghatározott területi védekezési feladatok végrehajtását, • irányítja a védekezést, és kezdeményezi a Kormány hatáskörébe tartozó intézkedések megtételét, • magához vonhatja a védekezés irányítását, ha a saját vagy az érintett polgármester helyzetértékelése szerint a katasztrófa elleni védekezés a helyi védelmi bizottság lehetőségét meghaladja, erről haladéktalanul értesíti a kormányzati koordinációs szervet, • halasztást nem tűrő esetben, a helyben szokásos módon, átmeneti jelleggel elrendeli az élet és az anyagi javak védelméhez szükséges mértékben a veszélyeztetett területekről az állampolgárok kimenekítését, és erről a BM OKF útján haladéktalanul értesíti a Kormányt, • folyamatosan értékeli a kialakult helyzetet, a védekezés helyzetét, minderről jelentést tesz a miniszteri biztosnak és tájékoztatja a KKB-t, • elrendeli a belügyminiszter intézkedése alapján – vagy halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával – a polgári védelmi szervezetek alkalmazását, erről egyidejűleg tájékoztatja a BM OKF főigazgatóját, • összehangolja a lakosság és az anyagi javak kitelepítését, kimenekítését, befogadását, ellátását, továbbá a helyi védekezés megszervezését. Ha a területi, illetve a helyi szintű védekezésben egyidejűleg több szerv együttműködése szükséges, a védekezés közvetlen irányításáért felelős vezetőt illetékességi területén a megyei, fővárosi vagy helyi védelmi bizottság elnöke, illetve a polgármester jelöli ki. Több megye területét illetően a védekezés közvetlen irányításáért felelős vezetőt a Kormány vagy bizottsága jelöli ki. A vezető kijelöléséig az események következményeinek felszámolásában elsődlegesen érintett szerv vezetője végzi a védekezés irányítását. A megyei és fővárosi védelmi bizottság elnöke és a polgármester e feladatok irányítása és végrehajtása során államigazgatási jogkörben jár el. Feladatait a megyei kormányhivatal, a főpolgármesteri hivatal, a polgármesteri hivatal, a védelmi bizottság munkacsoportjai és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv közreműködésével látja el. Helyi védelmi bizottság

17 A HVB-k a főváros kerületeiben, a megyei jogú városokban, valamint a megyei védelmi bizottság által kijelölt településeken működnek. A helyi védelmi bizottság elnökének feladatai • működési területén irányítja a védekezésben részt vevő szervek, szervezetek tevékenységét, • utasíthatja a védekezés irányítása során a védekezésben részt vevő szervezetek vezetőit a hatáskörükbe tartozó intézkedések megtételére, • intézkedik a védekezéshez igénybe vehető állomány és eszközök átcsoportosítására és bevonására. Irányítási és utasítási jogköre nem terjed ki a főpolgármesterre és a megyei közgyűlés elnökére.

1.3.3. A helyi szint tevékenysége A helyi szintű igazgatás a polgármester útján valósul meg. A katasztrófavédelemről szóló törvény két fő feladatkört határoz meg a polgármesternek, egyes esetekben a fővárosban a főpolgármesternek: A megelőzés időszakának feladatai: • felelős a települési (a fővárosban kerületi) veszélyelhárítási tervek elkészítéséért, valamint a helyi lehetőségek figyelembevételével a védekezés feltételeinek a biztosításáért, • irányítja a védekezésre való felkészítést, • gyakorolja katasztrófavédelmi ügyekben az elsőfokú polgári védelmi hatósági jogkört, amit jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe, • a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt a területi, települési, kerületi és munkahelyi polgári védelmi szervezetbe kiképzésre és gyakorlatra osztja be, • felelős a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési polgári védelmi szervezet megalakításáért, • gondoskodik az illetékességi területen élő vagy tartózkodó személyek részére a katasztrófaveszélyekről szóló, a magatartási szabályokat is tartalmazó tájékoztatásról, • a gazdálkodó szervezetek részére határozattal elrendeli a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek megalakítását és az alkalmazás feltételeinek biztosítását, • biztosítja a lakosság riasztására szolgáló és a közigazgatási területén lévő, rendelkezésre bocsátott technikai berendezések működtetését, • részt vesz a feladatainak ellátása érdekében, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek által szervezett felkészítéseken, • kijelöli a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladataiban közreműködő közbiztonsági referenst. A védekezés irányításának feladatai: • a hivatásos katasztrófavédelmi szerv szakmai iránymutatása mellett irányítja a településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenységet, • halasztást nem tűrő esetben átmeneti jelleggel elrendeli az élet és az anyagi javak védelméhez szükséges intézkedéseket, és erről haladéktalanul értesíti a település szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetőjét és a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökét, • a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt a katasztrófavédelem érdekében határozattal polgári védelmi szolgálatra kötelezi, • szervezi és irányítja a lakosság védelmét, kitelepítését, kimenekítését, befogadását és visszatelepítését,

• • •

18 szervezi és irányítja az anyagi javak védelmét, a lakosság létfenntartásához szükséges anyagi javakkal történő ellátását, a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének rendelkezése alapján – vagy halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával - elrendeli a települési polgári védelmi szervezetek alkalmazását, együttműködik más települések polgármestereivel, a védekezésbe bevont más szervezetekkel a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásában.

Feladatait fővárosi kerületben, városban, községben a jegyző vagy a körjegyző, valamint a polgármesteri hivatal közreműködésével látja el; katasztrófák elleni védekezéssel, valamint a megelőzés és felkészülés időszakának feladataival kapcsolatban munkáját a közbiztonsági referens támogatja. A polgármester a helyi katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásának letéteményese. Illetékességi területén irányítja és szervezi a felkészülést és a védekezést, valamint a Kormány döntésének megfelelően részt vesz a helyreállításban és újjáépítésben. A polgármester a katasztrófavédelmi feladatok ellátása során államigazgatási jogkörben jár el, amely alapján a gazdálkodó szervezetek részére határozattal elrendeli a pv. kötelezettségen alapuló pv. szervezetek megalakítását és az alkalmazás feltételeinek biztosítását.

1.3.4. További közreműködők tevékenysége Gazdálkodó szervezetek Védekezési feladatok ellátására hatósági határozat alapján gazdálkodó szervezetek is bevonásra kerülnek. A gazdálkodó szervezet vezetője felelős a szervezet védekezési feladatainak ellátásáért, amelynek keretében: • hatósági határozatban megjelölt, polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetet hoz létre, • kijelöli a munkahelyi polgári védelmi szervezet tagjait, • gondoskodik a tagok felkészítéséről és a szervezet működtetéséről, • szervezi és irányítja az alkalmazottak katasztrófavédelmi felkészítését, • gyakorolja katasztrófavédelmi ügyekben az elsőfokú polgári védelmi hatósági jogkört, amit jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe, • a pv. kötelezettség alatt álló állampolgárt a munkahelyi, települési és területi pv. szervezetbe kiképzésre és gyakorlatra osztja be, • gondoskodik a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen anyagi javak megelőző védelméről (műszakitechnikai, RBV megelőző védelem) • működési területén kívül közreműködik a károk csökkentésében és a mentéshez szükséges halaszthatatlan munkák végzésében, • gondoskodik az alkalmazottak védelmét szolgáló védőlétesítmények létrehozásáról, fenntartásáról, az egyéni védőeszközök biztosításáról, • jóváhagyja a gazdálkodó szervezet veszélyelhárítási tervét (a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek a gazdálkodó szervezet székhelye, telephelye szerint illetékes helyi szervének előzetes egyetértésével) Közreműködő szervezetek Az 1.1. fejezet (További bevonható szervezetek) meghatározott szereplőket, valamint a katasztrófavédelem önkéntes polgári védelmi szervezeteit jelentő társadalmi és karitatív szervezeteket értjük a közreműködő szervezetek alatt. Az állami szervezetek jogszabályban rögzített alapon, az adott

19 területért felelős miniszter katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos ágazati feladatainak teljesítése által részei a védelmi igazgatás rendszerének. A társadalmi és karitatív szervezetek katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladatok ellátásában a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel kötött megállapodás alapján vesznek részt.

1.4. A közbiztonsági referens intézménye 1.4.1. Általános jellemzők A közbiztonsági referens a polgármester katasztrófák elleni védekezésre való felkészülési, a védekezési, a helyreállítás szakmai feladataiban, valamint a rendvédelmi és honvédelmi feladataiban működik közre. A közbiztonsági referenst a katasztrófavédelmi szempontból I. és II. osztályba sorolt településeken, a katasztrófavédelemről szóló törvény és annak végrehajtási rendelete alapján a polgármester jelöli ki. A közbiztonsági referens köztisztviselői jogviszonyban álló személy, aki legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, és legkésőbb a kijelölését követő 90 napon belül eredményesen elvégzi a közbiztonsági referensi tanfolyamot és vizsgabizonyítványt szerez. A kijelölés során fontos szempont a helyismeret és a személyes kompetenciák közül a szervezési, koordinációs és együttműködési képesség. A körjegyzőséghez tartozó települések polgármesterei közösen jelölik ki a referenst a körjegyzőségekben, megállapodásuk hiányában ezt a jogkört a körjegyzőség székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja. A közbiztonsági referensek kijelölése kizárólag a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolásához kapcsolódik, és nem tesz különbséget a települések között nagyságuk, lakosságszámuk tekintetében. A nagyobb településeken indokolt több közbiztonsági referens kijelölése is. A közbiztonsági referens mindennapi munkáját a település polgármestere mellett, annak hivatalában végzi, így elhelyezéséről és a munkakörülmények, egyéb feltételek biztosításáról a polgármester gondoskodik. Működési területe a település közigazgatási területe. Napi feladatainak meghatározását részben a polgármester, de elsődlegesen, szakmai iránymutatásként a katasztrófavédelmi kirendeltség (iroda) vezetője végzi. A közbiztonsági referens feladatairól rendszeresen és szükség szerint beszámolni köteles a polgármester, illetve a kirendeltség (iroda) vezetője felé. A közbiztonsági referens katasztrófavédelmi felkészítését és munkáját területi szinten a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság koordinálja.

1.4.2. A közbiztonsági referens feladatai Fő rendeltetése a helyi szintű katasztrófavédelmi feladatok szakszerű ellátásának elősegítése a polgármester közvetlen munkakörnyezetében. A közbiztonsági referens a felkészülési időszakban tervezési és szervezési, a védekezés időszakában döntés-előkészítési és koordinációs, valamint a helyreállítás időszakában kárfelmérési és ellenőrzési feladatokat lát el. A megelőzés és felkészülés időszakában: a települési veszélyelhárítási tervekkel kapcsolatos feladatok: • • • • •

a meglévő tervek naprakészen tartása, a tervet befolyásoló események figyelemmel kísérése és a módosítások átvezetésének kezdeményezése, a tervekkel kapcsolatos egyeztetésekben való közreműködés, új tervek készítésében való részvétel, a tervben nevesített szervek és szervezetek felelőseivel történő folyamatos kapcsolattartás; a katasztrófavédelmi felkészítésekkel (polgári védelmi szervezetekbe beosztott állampolgárok, közigazgatási vezetők) kapcsolatos feladatok:

• • • •

20 szervezési, koordinációs feladatok a felkészítésen résztvevőkkel összefüggésben, a felkészítések logisztikai biztosítása, egyéni adottságoknak megfelelően érdemi részvétel az előadások megtartásában, végzi a felkészítés adminisztrációját; a lakosság megelőző időszaki tájékoztatásával kapcsolatos feladatokban:

• • • • •

közösségi rendezvényekhez kapcsolódóan a polgármesteri és a katasztrófavédelmi szervek feladatkörébe tartozó tájékoztatási feladatok szervezése, közreműködik a lakossági tájékoztató kiadványok és internetes tájékoztató oldalak elkészítésében, lakossághoz történő eljuttatásában; figyelemmel kíséri a lakosság veszélyhelyzetekkel kapcsolatos, helyi sajátosságokról és a tanúsítandó magatartási szabályokról történő tájékoztatását, kezdeményezi, illetve végzi a lakossági tájékoztatás aktualizálását, kapcsolatot tart és szervezi a közoktatási intézményekben, és más közösségi létesítményekben történő felkészítést; közreműködik a lakossági riasztó, riasztó-tájékoztató végpontok működőképességének és karbantartottságának ellenőrzésében:

• • • •

nyilvántartja és rendszeresen ellenőrzi a működőképességet, kapcsolatot tart a rendszert működtető szervezettel, hiba, hiányosság, működőképtelenség esetén kezdeményezi a javítását, figyelemmel kíséri a technikai fejlesztési lehetőségeket és kezdeményezi a korszerűsítést; a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési polgári védelmi szervezet létrehozása és megalakítása során szakmai javaslatokkal segíti a polgármester döntéseit:

• • •

a települési veszélyelhárítási tervben foglaltakat megvizsgálja és összeállítja a védekezéshez szükséges polgári védelmi szervezet struktúráját, megvizsgálja és javaslatot tesz a polgári védelmi szervezetbe beosztható (beleértve a vezetőket is), kötelezettség alá eső állampolgárok személyére; megvizsgálja a logisztikai szükségleteket és kezdeményezi a szükséges beszerzéseket, a gazdasági- anyagi szolgáltatásokra vonatkozó döntéseket; részt vesz a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárok polgári védelmi szervezetbe történő beosztásában, a szervezetek kiképzéseinek és gyakorlatainak előkészítésében és lebonyolításában:

• végzi a kötelezett személyek nyilvántartását és naprakészen tartását, • döntésre előkészíti a polgári védelmi szervezetbe beosztásra, gyakorlatra és szolgálat-teljesítésre vonatkozó határozatokat, • előkészíti a polgári védelmi szervezetek megalakításának dokumentációját, • szervezi a polgári védelmi szervezetek gyakorlatait, a riasztást és mozgósítást, elkészíti annak dokumentációját; rendszeresen tájékoztatja a polgármestert a felkészülés időszakában végrehajtott feladatokról: • nyilvántartja az elvégzett feladatokat, azok eredményességéről jelentést tesz, • kezdeményezi az elmaradt, vagy nem megfelelően elvégzett feladat pótlását, • előkészíti az éves beszámolót, jelentést; kapcsolatot tart a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel, valamint a katasztrófák elleni védekezésben közreműködő más szervekkel és szervezetekkel:

• • • •

21 elsajátítja a katasztrófavédelemben részt vevő szervezetek működésével, struktúrájával és feladataival kapcsolatos ismereteket, élő kapcsolatot tart az együttműködésre kijelölt személyekkel, elkészíti és naprakészen tartja a kapcsolattartó személyek elérhetőségeit, figyelemmel kíséri a változásokat és kezdeményezi a megfelelő nyilvántartásban, adattárban történő módosítást.

A védekezés időszakában: előkészíti a polgármester védekezéssel kapcsolatos szakmai döntéseit a lakosság és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében: • •

elemzi a beérkezett jelentéseket és tájékoztatásokat, összegzi és annak eredménye alapján kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, javaslatot tesz a beavatkozó állomány létszámára és összetételére, valamint az alkalmazandó technikai eszközökre; kapcsolatot tart a védekezést irányító és a védekezésben közreműködő szervekkel és erről tájékoztatja a polgármestert:

• • • •

alkalmazza a felkészülési időszakban kiépített kapcsolatrendszerét, gyűjti, elemzi és értékeli a beérkezett dokumentumok tartalmát, rendszerezi a dokumentációt, figyelemmel kíséri a veszélyelhárítási tervben meghatározott feladatok végrehajtását, a rendelkezésre álló erőket és eszközöket és szükség szerint kezdeményezi a tervtől történő eltérést, a megerősítő erők bevonását, illetve a védekezés magasabb szintre történő helyezését; előkészíti a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárok polgári védelmi szolgálatra kötelező határozatát és a települési polgári védelmi szervezetek alkalmazásának elrendelésével kapcsolatos feladatokat:

• • • •

az előkészített határozatokat a döntéshozó számára biztosítja, gondoskodik a szóban kihirdetett döntések írásba foglalásáról, kezeli a polgári védelmi szervezet alkalmazásával kapcsolatosan keletkezett dokumentációt, kezeli a gazdasági-anyagi szolgáltatás útján igénybe vett ingóságok és ingatlanok dokumentációját; részt vesz a lakosságvédelmi feladatokban:

• • • • • • • •

a települési veszélyelhárítási terv végrehajtásának biztosításával előkészíti az elrendelt lakosságvédelmi intézkedések bevezetését, végzi a lakosság riasztását és kiértesítését, veszélyhelyzeti tájékoztatását, közreműködik a kitelepítési/kimenekítési tevékenység szervezésében és feladataiban, közreműködik a befogadás és visszatelepítés megszervezésében és feladataiban, biztosítja a kimenekített/kitelepített, valamint a visszatelepített lakosság nyilvántartását, szervezi és közreműködik a befogadóhelyi nyilvántartásban, gondoskodik a lakosság alapvető ellátásáról, szervezi és gondoskodik a hátrahagyott anyagi javak őrzéséről.

A helyreállítás és újjáépítés időszakában: közreműködik a vis maior eljárásban: •

gondoskodik az önkormányzati ingatlanokat és közterületeket ért károk felméréséről,

• • • •

22 gondoskodik a vis maior eljárás szabályai szerinti dokumentálásról és a kérelem benyújtásához szükséges iratok elkészítéséről, figyelemmel kíséri a vis maior eljárás egyes cselekményeit, biztosítja az ellenőrzés körülményeit, gondoskodik a szükséges hiánypótlásról, részt vesz a károk felmérésében és szakmailag előkészíti a polgármester helyreállítással kapcsolatos döntéseit:

• • • •

gondoskodik a kárfelmérési eljárás körülményeinek biztosításáról, elkészíti a kárfelméréssel kapcsolatos nyilvántartásokat és adatbázisokat, elemzéseket és összesítéseket készít a polgármester számára, döntés-előkészítő feladatokat lát el a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó helyreállítási kérdésekben, folyamatosan figyelemmel kíséri a helyreállítási és újjáépítési munkálatok helyzetét, melyről rendszeresen tájékoztatja a polgármestert:

• • • •

kapcsolatot tart a helyreállítást végző szervekkel és szervezetekkel, adatokat igényel és szolgáltat részükre, koordinálja az együttműködő szervezetek tevékenységét, szükség esetén kezdeményezi, valamint előkészíti a már meghozott döntések módosítását, vagy új döntések meghozatalát, közreműködik a településre érkező segélyszállítmányokkal és adományokkal kapcsolatos feladatokban:

• • • • • •

kapcsolatot tart a karitatív szervezetekkel, összegyűjti az igényeket és nyilvántartást készít, javasolja az adományozásban részesülők körét, közreműködik az adományozás dokumentálásában, segítséget nyújt a karitatív szervezetek számára a tevékenységük végzéséhez, szükség szerint megszervezi a humanitárius központot, közreműködik a helyreállítási és újjáépítési tevékenységek ellenőrzésében:

• • • • • •

gondoskodik a jelentések rendszerének kialakításáról, beszámoltatja a kivitelezőket, ellenőrzi a helyreállításra vonatkozó kiviteli tervek és a megvalósítás összhangját, figyelemmel kíséri az ütemterv szerinti végrehajtást, jelentést és beszámolót készít a végrehajtás helyzetéről, szükség szerint kezdeményezi újabb döntések meghozatalát.

1.5. Veszélyeztető hatások Magyarország földrajzi elhelyezkedése, geográfiai és hidrológiai adottságai, valamint településszerkezeti és infrastrukturális szempontból történő elemzése alapján egyértelmű, hogy a különböző veszélyeztető hatások az egyes környezeti tényezőktől, a helyi sajátosságoktól jelentős mértékben függ. Annak érdekében, hogy az ország teljes területén a megfelelő szintű védelmi szint kialakítható legyen kockázatbecsléseket szükséges végezni a veszélyeztető hatások alapján:

23

1.5.1. Elemi csapások, természeti eredetű veszélyek • • • • • • • • •

árvíz, belvíz, rendkívüli időjárás, földtani veszélyforrások: földrengés, földcsuszamlás, beszakadás, talajsüllyedés, partfalomlás.

1.5.2. Ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek • •

a katasztrófavédelmi törvény IV. fejezetének hatálya alá tartozó üzem, más létesítmény (ipari, mezőgazdasági) általi veszélyeztető hatás, veszélyes anyag szabadba kerülésének kockázata, • távolság nukleáris létesítménytől: - atomerőműtől, - kutatóreaktortól, • közlekedési útvonalak és csomópontok: - veszélyes áruk szállítása, - jelentős forgalom, • a katasztrófavédelmi törvény IV. fejezetének hatálya alá nem tartozó, katonai célból üzemeltetett veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmények.

1.5.3. Egyéb eredetű veszélyek • • •

felszíni és felszín alatti vizek (elsősorban az ivóvízbázisok) sérülékenysége, humán járvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány, a riasztási küszöböt elérő mértékű légszennyezettség.

1.5.4. Kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos kockázatok • • •

a lakosság alapvető ellátását biztosító infrastruktúrák sérülékenysége, a közlekedés sérülékenysége, a közigazgatás és a lakosság ellátását közvetve biztosító infrastruktúrák sérülékenysége.

24

2. Megelőzési ismeretek 2.1. Természeti és civilizációs katasztrófák lényege, csoportosítása, megelőzést szolgáló intézkedések lényege, megelőzési lehetőségek. Katasztrófa fogalma: Görög eredetű szó, jelentése, fordulat, megsemmisülés, csapás, hirtelen esemény, emberi élet, javak, természeti értékek pusztulását jelenti. A katasztrófavédelmi törvény szerint: Olyan állapot, vagy helyzet, amely az emberek életét, egészségét, anyagi értékeit, alakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket oly módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.

2.1.1. Eredetük vagy jellegük szerint lehetnek: •

•

Természeti katasztrófák: Természeti katasztrófákkal szemben az ember kiszolgáltatott, kialakulását az ember nem, vagy csak ritkán, tudja megakadályozni. A természeti erők hatására, elemi csapásként fordul elő. Bekövetkezésük, kialakulásuk csak részben előre jelezhetők pl.: árvíz, belvíz, hóvihar, szélvihar stb., nem előre jelezhető, villámcsapás, földrengés esetében. Civilizációs katasztrófák: Alapvető jellemzője, hogy emberi tevékenységgel függenek össze, amelyek helytelen emberi beavatkozás, mulasztás, szándékosság, vagy technikai hibák hatására következnek be. Pl.: üzemzavar, közúti baleset, veszélyes anyag kiszabadulása. Ebbe a kategóriába tartozik a társadalmi katasztrófák legnagyobbika a háború is, vagy a migráció, pl.: Dél-szláv menekült áradat.

2.1.2. Helyük és kiterjedésük szerint lehetnek: • • •

Helyi katasztrófa: Általában egy településen, vagy egy üzemben következik be, a következmények felszámolásához általában elegendőek a helyi erők, eszközök. Térségi katasztrófa: Általában több településen következik be, vagy több településre terjed ki hatása. Országos szintű katasztrófa: Több megyére, országrészre, országra kiterjedő katasztrófa. Pl.: Csernobil, Tisza cián.

2.1.3. Hatáserősség, intenzitás szerint lehetnek: • • •

Relatív katasztrófa: Lehet akár természeti akár társadalmi. Közös jellemzője, hogy kis területet érintő, gyors lefolyású, nagy károkat okozó katasztrófa. Közepes katasztrófa: Több településre, nagyobb térségre kiterjedő nagy pusztítással, jelentős károkkal járó esemény, lehet természeti vagy társadalmi. Küszöb katasztrófa: Lehet akár természeti, vagy civilizációs katasztrófa. Közös jellemzőik, hogy nagy kiterjedésű, alacsony intenzitással jelentkező események. Pl.: környezet szennyezés növényzet-pusztulás, járványok, éhínség.

•

25 Abszolút katasztrófa: Lehet természeti, vagy társadalmi katasztrófa. Közös jellemzőik, hogy a körültekintően megszervezett, megtervezett és létező védekezési, megelőzési munkák ellenére tehetetlenek vagyunk ellene. Óriási károk, pusztulás jellemzi. Pl.: földrengés árvíz, nukleárisszennyezés.

2.1.4. Tér és időkoordináták szerint lehetnek: • •

Statikus katasztrófa: Egy meghatározott, jól körülhatárolható, megjelölhető katasztrófa. Pl.: üzemi baleset, épületomlás robbanás, tűz. Dinamikus katasztrófa: Lehet természeti és civilizációs. Szakaszosan, ugrásszerűen, vagy folyamatosan fejlődik és túlterjed üzem, település ország határain túl. Pl.: nukleáris baleset, árvíz, szennyezés, járvány vagy fegyveres összecsapás.

2.1.5. Az időparamétert figyelembe véve lehetnek: • •

•

Gyors lefolyású: Természeti, vagy civilizációs katasztrófa, melynek alapvető jellemzője a gyors lefolyás, az esemény az egyik pillanatról a másikra következik be. Felkészülni rá vagy előre jelezni ritkán lehet. Pl.: robbanás, földrengés, közlekedési baleset. Közepes lefolyású: Természeti, vagy akár civilizációs katasztrófa, alkalmanként előre jelezhető, számítani lehet rá, fel lehet készülni. A bekövetkezésig meg lehet szervezni a védekezést, lakossági tájékoztatást, a magatartási szabályokat, illetve a várható eseményt, annak időpontját is meg lehet határozni. Pl.: mérgezés, árvíz, járvány terjedése. Lassú lefolyású: Természeti vagy civilizációs is lehet a katasztrófa. Bekövetkezésére számítani lehet. Pl.: Aszály, környezetszennyezés, árvíz, zavargások.

2.2 Hazánkban előforduló katasztrófák: Hazánkban a klíma-változás miatt, egyre gyakoribbak, a szélsőségesebb időjárási viszonyok, a tartósan jelentkező nagy hideg, vagy forróság. Egyre gyakoribbak voltak az elmúlt években a lokálisan jelentkező jelentős csapadék, és heves zivatarok. A jövőben ezek hatásaira fokozottan figyelni kell, mivel egy több napig tartó hőhullám, és szárazság esetén a tűzesetek száma is jelentősen emelkedik. A másik nagy kihívás a gazdasági fejlődés mellékhatása miatt kialakuló civilizációs veszélyeztetettségek, környezetszennyezések, veszélyes anyagok gyártása, megjelenése, ezek szállítása, tárolása. A dél-szláv háború kitörésével, jelentős menekült áradatot kellett kezelni az országnak, kisebb társadalmi „katasztrófát” okozva. A Magyarországon előforduló katasztrófa veszélyeztetettségek közül néhányat célszerű megismerni.

2.2.1. Árvíz A legnagyobb területet érintő veszély Magyarországon az árvíz, természeti katasztrófa vonatkozásában. Árvíz: Árvízről akkor beszélünk, ha a folyó vízszintje megemelkedik, kilép a medréből, ez által károkat, és veszélyeket okozva. Magyarország vízkészletét tekintve speciális helyzetben van, mivel az éves vízmennyiség 96%-a a szomszédos országokból érkezik hozzánk. 22 jelentősebb folyó, vízfolyás lép be határainkon országunkba, majd, egy része 3 jelentős folyóvá egyesülve, hagyja el hazánkat. /Duna, Tisza, Dráva/ A folyók mentén 4220 km töltés, gát található. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján, 2-3 évenként közepes, 5-6 évenként jelentős, 10-12 évenként, rendkívüli árvíz kialakulásával

26 kell számolni. Ha télen, tavasszal, a hóolvadás miatt alakul ki árhullám jeges árról, ha nyáron a sok eső miatt alakul ki árhullám zöldárról beszélünk. Az árvízi védekezés időtartama egy Tiszai árhullám esetén, mivel a folyó az Alföldön lelassul, 30-40 nap is lehet, ellentétben a Rábával, ahol, 4-6 nap alatt általában levonul az ár. A fentiek azt feltételezik, hogy a védekezés felkészülésére az alföldön több idő áll rendelkezésre, igaz a gátak terhelése az elhúzódó árhullám miatt nagyobb, az átázásra, szivárgásra is nagyobb az esély. Árvízveszély esetén a megelőzést szolgáló intézkedések lényege, lehetőségei: • • •

Árvízvédelmi jelzőrendszer fejlesztése. Gátak, töltések magasítása, karbantartása. A vízfolyások medreinek, az árterek rendszeres tisztántartása.

Az árvízveszély a fentiek ellenére kialakult akkor: • • • •

A mentés, védekezés megszervezése. Riasztás tájékoztatás, lakósági kitelepítés személyi, technikai hátterének pontosítása, kiépítése. Befogadó helyek előkészítése, egészségügyi, élelmezés, / ruházat/ ellátás, tájékoztatás, nyilvántartás, közbiztonsági vonatkozásban. Kimenekített, kitelepített település, esetleges közbiztonsági védelmének megszervezése.

Az árhullám levonulása után: • • •

Kár felmérés, helyreállítás megszervezése. Helyreállítás, fertőtlenítés, közművek rendbe tétele. Visszatelepítés megszervezése, végrehajtása, tájékoztatás.

Magatartási szabályok árvíz esetén: • • • • • • • •

Kapcsolja be a rádiót, tv-t, figyelje a tájékoztatást, hangosbeszélőt, szirénajelet.. Ne telefonáljon, csak segélykérés miatt. Ha elrendelték a kitelepítést, kövesse az utasításokat. Készítsen „túlélő” csomagot. /okmányok, pénz, ékszer, bank kártya, idény szerinti ruha, cipő, gyógyszer, tartós élelmiszer, tisztálkodó szerek/ gondoljon a családtagokra is. Hátizsák, vagy válltáska a célszerű. Öltözzön rétegesen, kényelmesen. A megadott gyülekezőhelyet gyalog közelítse meg, a gyülekezőhelyen az utasításokat tartsa be. Ne hallgasson rémhíreket, ne terjessze azokat. Bízzon meg azokban, akik felkészültek a védelemre, és önért is vállalják a veszélyt. A megáradt víz, mint gyalogosan, mint személygépkocsival kiszámíthatatlan, ne menjen bele.

2.2.2. Földrengés Földrengés: Földrengésről akkor beszélünk, ha a föld felszínén és belsejében mozgások hullámzások keletkeznek. A kitörési helyet epicentrumnak nevezzük. A földrengések legnagyobb részét törési felületek mentén elmozduló kőzetblokkok okozzák. A világon két földrengési öv van, az egyik a csendes-óceáni, a másik a Földközi tengeren át Ázsiáig húzódó öv, mely övek szélessége néhány száz, hosszúsága több ezer km. Magyarországot tehát nem érintik ezek az övek, de kisebb rengések előfordulnak. Földrengéssel kapcsolatos tudnivalók:

• • • • • •

•

27 A földrengés erősségének mérését a Richter-skála /9 fokozat/ és a Mercali /Mcs/ skála /12 fokozat/ szerint adják, meg. A földrengés a tudomány mai állása szerint nem előre jelezhető. Csak egy időszakon belül, statisztikailag valószínűsíthető. A rengés, néhány 10 másodpercig, de mindenképpen 1-2 percnél rövidebb ideig tart. Az utórengések kisebb magnitúdójú rengések, számuk, elérheti a több százat is, a főrengés által megrongált épületekben komoly károkat okozhatnak. A rengések nagysága, gyakorisága a földön: 3-as erősség alatt, nagyon csekély, naponta 8-9 ezer. 3-3,9 között, csekély nagyság, évi 49000. 4-4,9 között kicsi 6200 évente. 5-5,9 között közepes erősségű, évi 800. 6-6,9 között erős, évi 120 rengés 7-7,9 körött nagyon erős, 18 rengés évente. 8-as felett, óriási erősségű évente, átlag 1 fordul elő. A legnagyobb földrengés erőssége 9,5 Chile 1960. 05. 22.; Magyarországon: Komárom 1763. Mcs. szerint 9-es kb.6.3 magnitudó erősség.

Jelentősebb földrengés volt 1985. 08. 15-én Berhidán, 4,9, 2011.01. 29-én Oroszlányban, 4.8-as magnitudó erősséggel. Mit tegyünk földrengés esetén: • • • • • •

Amíg tart a rengés, ne hagyjuk el az épületet, illetve ne próbáljunk bejutni, ugyanis, a legtöbb sérülés ilyenkor keletkezik. / ledőlő kémény, omló vakolat, hulló tetőcserép/ Az épületen belül igyekezzük távolabb kerülni a dőlő bútoroktól, berendezési tárgyaktól. Lehetőség szerint keressük menedéket az ajtókeretbe állva, vagy masszív asztal alatt. Szabadban kerüljünk minél messzebbre épületektől, villamos vezetékektől. A rengést követően zárjuk el a vízvezetéket, gázvezetéket, kapcsoljuk ki az elektromos áramot, és hagyjuk el a házat. Liftet ne használjon. Ha tűz keletkezik, próbálja lokalizálni.

2.2.3. Civilizációs katasztrófák: Az egész világon az 1970-es évektől erőteljes ipari fejlődés indul, ezen belül kiemelkedően fejlődik a vegyipar, szénhidrogén ipar. Az épülő vegyipari üzemek, új veszélyforrást jelentenek a közvetlen környezetüknek, illetve az alapanyagok, késztermékek szállításával, raktározásával, mindenhol kiterjed ez a veszély. 1976. júl. 10-én a Milánó melletti kisváros Seveso, vegyi üzemében, megtörténik az első jelentősebb ipari baleset Európában. Az üzem területéről a kéményen át, 2-3 kg dioxin gáz szabadult ki. A balesetet az üzem csak következő nap jelentette. 2000 fő kapott dioxin mérgezést, 600 főt kitelepítettek, 37000 főt érintett a katasztrófa. A szennyezés miatt 80000 háziállatot kellett megsemmisíteni, 25 négyzet- kilométer terület vált szennyezetté, aminek mentesítését a felső 30 cm talajfelszínének letermelésével, és 1000-C fokon történő áthevítésével oldották meg. A fenti katasztrófa emlékére, a veszélyes üzemek üzemelésével kapcsolatos biztonsági jogszabályokat, SEVESO jogszabályoknak nevezik Európában. Magyarországon illetve területünkön előforduló civilizációs katasztrófák, illetve veszélyek: Magyarországnak egyetlen atomerőműve van, Pakson, Paks 30 kilométeres körzete számit leginkább veszélyeztetettnek, itt az egyéni védőeszközök is kiosztásra kerültek a lakóság részére. A fenti körzeten belül, a sziréna és hangosbeszélő rendszer is ki van építve teljes körűen.

28 A veszélyes ipari üzemek a kirendeltség területén megtalálhatók, 1 felső küszöb értékű / OPAL ZRT Celldömölk/, alsó küszöbértékű /Répcelak LINDE ZRT., Szeleste TOTALGAS/ Celldömölkön a felső küszöbértékű veszélyes üzem miatt, külső védelmi tervet kellett készíteni, a jogszabályok értelmében évenként részleges, 3 évenként teljes körű gyakorlatot kell tartani. Területünkön a közúti veszélyes anyagszállítás is jelentős, a 86-os, 8-as, 84-es főútvonalakon. A vasúton is jelentős a forgalom, ezen belül a Celldömölki MÁV rendező pályaudvarán. A 2010. okt. 03-i MAL ZRT vörös iszap katasztrófa is érintette területünket, mivel a Torna-patakon, majd a Marcal folyón vonult le a szennyezés. Migrációs veszély a Dél-szláv háború óta nem volt országunkba. A terrorveszély Magyarországon, egyelőre nem jelentős.

2.3. Veszély elhárítási tervezés rendszere, folyamata, katasztrófavédelmi osztályba sorolás, veszély elhárítási tervezés összefüggései. A Település védekezése érdekében kialakított tervrendszer. 2.3.1. A veszély-elhárítási tervezés A veszély-elhárítási tervezés elsődleges célja, hogy a különböző hazai veszélyeztető tényezők kockázatainak azonosítása és elemzése útján egységes dokumentumrendszer alakuljon ki, amely a katasztrófavédelemi feladatokat és intézkedéseket a szükséges személyi, anyagi és technikai eszközök hozzárendelésével tartalmazza. A veszély-elhárítási tervezés szintjei igazodnak a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári védelmi szervezetek tagozódásához. A tervek készítésének szabályait, a tervkészítésre kötelezettek körét, a tervek tartalmát, valamint a jóváhagyás rendjét a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011 (XI. 10.) Korm. rendelet tartalmazza. A veszély-elhárítási tervezés szintjei: • települési (a fővárosban kerületi) veszély-elhárítási terv, • munkahelyi veszély-elhárítási terv, • a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének összesített terve, • területi (fővárosi) veszély-elhárítási terv, • központi veszély-elhárítási terv. Települési veszély-elhárítási terv Az adott településre készített kockázatelemzés és értékelés alapján kimutatott veszélyeztető hatásokra és azok következményei elhárítása érdekében a besorolt településeken a polgármester a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének közreműködésével települési veszély-elhárítási tervet készít, alapdokumentumból és kapcsolódó mellékletekből áll. A települési veszély-elhárítási tervet a településfejlesztési és településrendezési tervezés, valamint a települési környezetvédelmi program kialakítása és módosítása során figyelembe kell venni. A polgármester a települési veszély-elhárítási terv alapján a veszélyek és a követendő magatartási szabályok megismerésére lakossági tájékoztató kiadványt készít és biztosítja a helyben rendelkezésre álló eszközökkel annak a lakosság számára történő hozzáférhetőségét. A települési veszély-elhárítási tervet a polgármester szükség esetén soron kívül, egyebekben minden év március 31-ig felülvizsgálja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve vezetőjének közreműködésével. A felülvizsgálat eredményéről, az elvégzett javításokról a polgármester tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének vezetőjét, a védekezésbe bevont egyéb szerveket,

29 szervezeteket, valamint a lakosságot. A polgármester a települési veszély-elhárítási tervben foglaltak végrehajtásának biztosítására legalább 3 évente gyakorlatot tart. Munkahelyi veszély-elhárítási terv A hatósági határozattal kijelölt gazdálkodó szerv munkahelyi veszély-elhárítási tervet készít a gazdálkodó szerv területén munkát végzők és az egyéb okból ott tartózkodók védelmére. A jogszabály alapján a belső védelmi tervet, súlyos káresemény-elhárítási tervet készítő gazdálkodó szerv mentesül a munkahelyi veszély-elhárítási terv készítése alól. A hatósági határozattal kijelölt gazdálkodó szervek a telephely környezetét veszélyeztető hatásokról adatokat szolgáltatnak a kockázati tényezők megváltozása esetén soron kívül, egyebekben minden év február 28-ig a települési veszély-elhárítási terv elkészítéséhez és felülvizsgálatához a polgármester számára. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének összesített terve Illetékességi területére vonatkozóan a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve – a települési szintet meghaladó beavatkozást igénylő katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében – a települési veszély-elhárítási tervek alapján összesített tervet készít. Területi veszély-elhárítási terv Területi (fővárosi) veszély-elhárítási tervet készít a megyei (fővárosi) védelmi bizottság az illetékességi területén jelentkező veszély-elhárítási feladatok összehangolására, a megyei közgyűlés elnöke (a fővárosban a főpolgármester) és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének közreműködésével. A védelmi bizottság a területi veszély-elhárítási tervben foglaltak végrehajtásának biztosítására legalább 3 évente gyakorlatot tart, a tervet szükség szerint, egyebekben minden év június 30-ig felülvizsgálja a megyei közgyűlés elnöke (a fővárosban a főpolgármester) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének közreműködésével. Központi veszély-elhárítási terv A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője az érintett ágazatok bevonásával központi veszély-elhárítási tervet készít a katasztrófaveszély elhárítására és a katasztrófa következményeinek csökkentésére. A központi veszély-elhárítási terv különösen az emberi élet, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme, a kritikus infrastruktúra elemek katasztrófák elleni védelme és a lakosság alapvető ellátásának biztosítása érdekében végrehajtandó feladatokat tartalmazza. A veszély elhárítási tervezés legfőbb kiinduló pontja, hogy megismerjük településünk, térségünk lehetséges, és valós veszélyforrásait. A veszélyforrás megismerése, a kockázati tényezők elemzése elsődleges feladat. Legfontosabb adatok, információk a tervezéshez: - A veszélyforrás meghatározása. - Az adott veszélyforrás mit okoz. - Mit, mekkora területet, hány főt veszélyeztet. - Védekezés lehetőségének megvizsgálása. / egyéni védőeszköz, vagy távolsági védekezés/ - Veszélyjelzés, riasztás, tájékoztatás megszervezése. - A védekezéshez szükséges személyi, technikai feltételek meghatározása.

-

30 Társszervekkel, segítő civil szervezetekkel való kapcsolatok. Mentésbe bevonható külső műszaki adatbázis létrehozása. Gyülekező, befogadó helyek kijelölési lehetőségei, azok berendezésének biztosítása. Ellátás lehetőségei. /orvosi, egészségügyi, élelmiszer, ruházat/ Közbiztonsági feladatok meghatározása, az adott helyzetben. Segélyezési feladatok átgondolása megtervezése. Kárfelmérés, helyre állítási, mentesítési feladatok, lehetőségeinek keresése. Visszatelepítés feltételeinek meghatározása, logisztikai hátterének biztosítása.

2.3.2. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás: Az egyes veszély-, illetve katasztrófahelyzetek hatékony megelőzése, az élet és anyagi javak megóvása érdekében 1995-ben először került sor hazánk településeinek polgári védelmi szempontú besorolására. Az elmúlt 10 év eseményei, elsősorban a természeti eredetű veszélyforrások megváltozása (pl. szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakoribbá válása), a lakosságot érintő új kockázatok beazonosítása szükségessé tette a korábbi besorolási rendszer felülvizsgálatát. A 2010. októberében bekövetkezett vörösiszap katasztrófa is alátámasztja az új megközelítés szükségességét, azt, hogy a települések besorolását az adott területre jellemző, valós kockázat becslésen alapuló kockázatokhoz kell igazítani. Ennek érdekében olyan rugalmas szabályozást kell kialakítani, amely követi a természetes és épített környezetben bekövetkező változásokat. A besorolás szabályait a települések polgári védelmi besorolásáról és a védelmi követelményekről szóló 114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet határozta meg, melynek megfelelően négy csoportba lettek besorolva a települések. Jelenleg az ország összes települése közül polgári védelmi szempontból összesen 1106 település van I. és II. csoportba sorolva (I. csop.: 144 település, II. csop.: 962 település). A besorolt települések száma a 2012. január 1-jétől hatályos jogszabályi változások eredményeként bővülhet. A korábbi besorolási rendszer merev szabályozásával, az alapvetően honvédelmi kockázatokra épülő veszélyeztetettségi rendszerével ellentétben a 2012. január 1-jén hatályba lépett, az egységes katasztrófavédelmi rendszert létrehozó jogszabályok, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (Kat.), valamint a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet (Kat. Vhr.) teljesen új alapokra helyezik a települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályait és az elégséges védelmi követelményeket. A megújult szabályozás lényege, hogy minden egyes településre a valós helyi sajátosságokra jellemző veszélyeztető hatások felmérésével, az elvégzett egyedi kockázatbecsléssel kell a katasztrófavédelmi osztályba sorolást (3 osztály) meghatározni. A Kat. Vhr. meghatározza a kockázatbecslés fogalmát is, mely a kockázatazonosítás, a kockázatelemzés és a kockázatértékelés átfogó folyamatát jelenti. A szakmai útmutató kiadásának célja, hogy hazánk településeinek katasztrófavédelmi besorolása egységesen, azonos módszerekkel kerüljön végrehajtásra.

A települések katasztrófavédelmi osztályba sorolásának szabályai

31 Az ország területén található valamennyi települést az elvégzett kockázatbecslés eredményei alapján a meghatározott veszélyeztetettségi szintnek megfelelően katasztrófavédelmi osztályokba (I-III. osztály) kell sorolni. Az eljárás lépései: 1. lépés: Kockázatazonosítás 2. lépés: Kockázatelemzés és értékelés 3. lépés: Osztályba sorolás 4. lépés: Ellenőrzés, visszaellenőrzés Kockázatazonosítás: A besorolás előfeltétele a minden veszélyeztető hatásra kiterjedő információgyűjtés, a felmerülő kockázati tényezők meghatározása. A veszélyeztető hatások beazonosítását az önkormányzatok a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel szorosan együttműködve és az államigazgatási szervek szakvéleményét figyelembe véve, helyismeretük és adatbázisaik segítségével képesek hatékonyan és mindenre kiterjedően elvégezni. A kockázatazonosítás során az adott településen a helyi sajátosságokra és jellemzőkre tekintettel, valamennyi ismert veszélyeztető hatást figyelembe kell venni, azok egymásra gyakorolt hatásainak értékelésével. Veszélyeztető hatások: Elemi csapások, természeti eredetű veszélyek a) árvíz b) belvíz c) rendkívüli időjárás (pl: aszály, hőség, szélvihar, szmog) d) földtani veszélyforrások: da) földrengés db) földcsuszamlás dc) beszakadás dca) alápincézett dcb) alábányászott de) talajsüllyedés df) partfalomlás dg) sárfolyás dh) gázfeláramlás e) kiterjedt területet érintő tűzeset Ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek a) a Kat. IV. fejezetének hatálya alá tartozó üzem b) más létesítmény (ipari, mezőgazdasági) általi veszélyeztető hatás, veszélyes anyag szabadba kerülésének kockázata c) távolság nukleáris létesítménytől: ca) atomerőműtől cb) kutatóreaktortól d) közlekedési útvonalak és csomópontok: da) veszélyes áruk szállítása (közúti, vasúti, vízi, légi, valamint földalatti és föld feletti csővezeték) db) jelentős forgalom

32 dc) bajbajutott légijármű e) a Kat. IV. fejezetének hatálya alá nem tartozó, katonai célból üzemeltetett veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmények Egyéb eredetű veszélyek a) felszíni és felszín alatti vizek (elsősorban az ivóvízbázisok) sérülékenysége b) zagy és víztározók sérülékenysége c) humán járvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány d) a riasztási küszöböt elérő mértékű légszennyezettség Kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos kockázatok a) a lakosság alapvető ellátását biztosító infrastruktúrák sérülékenysége b) a közlekedés sérülékenysége c) a közigazgatás és a lakosság ellátását közvetve biztosító infrastruktúrák sérülékenysége A felsorolt veszélyek azonosításához a részadatok összesítése szükséges. A kockázatelemzés és az adatbázisok egységessége érdekében kell kitölteni a települési adatok űrlapját. Kockázatelemzés és értékelés A települési adatok, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek és más államigazgatási szervek adatbázisai alapján történő kockázatazonosítást követően, a kockázatelemzés és értékelés során meg kell határozni a település területére vonatkozó veszélyeztető hatások következményeit, illetve a bekövetkezés valószínűségét (gyakoriságát). Több veszélyeztetettség esetén figyelembe kell venni azok egymásra gyakorolt és együttes hatásait is. Több, azonos besorolást eredményező veszélyeztető hatás esetén célszerű a települést 1-el szigorúbb osztályba sorolni. Az egységes végrehajtás érdekében a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által kiadott „a települések kockázatértékeléséhez és katasztrófavédelmi osztályba sorolási eljárásról szóló Útmutatót kell alkalmazni. A hivatásos katasztrófavédelmi szervek aktívan közreműködnek a kockázatelemzés folyamatában. A kockázatelemzés, a kockázat értékelés eredményeit, (hatásait, kiterjedését, kölcsönhatását más kockázati elemre, stb.) vizsgált elemenként dokumentálni kell (adatlap) és meg kell őrizni, hogy az a települési veszélyelháritási terv alapját képezhesse. A település katasztrófavédelmi osztályba sorolása A településeket az azonosított veszélyeztető hatások következményei és az események bekövetkezésének gyakorisága, valamint a korrekciós tényező alapján a kockázati mátrix felhasználásával három osztályba kell sorolni. A veszélyforrások mindegyikére el kell végezni a mátrix alapú kockázatelemzést. A településen jelenlévő veszélyeztető hatások közül a legmagasabb osztályt kell figyelembe venni a besorolási osztály mátrix alapú kockázat értékelésénél. A települések besorolását az országos kockázati értékelés és a települési, helyi tapasztalatok figyelembevételével kell végrehajtani. A katasztrófavédelmi osztályok meghatározása a kockázati mátrix útján:

33 Hatás

Ritka

Bekövetkezési gyakoriság Nem gyakori Gyakori

Nagyon gyakori

Nagyon súlyos

II. osztály

II. osztály

I. osztály

I. osztály

Súlyos

III. osztály

II. osztály

II. osztály

I. osztály

Nem súlyos

III. osztály

III. osztály

II. osztály

II. osztály

Alacsony mértékű

III. osztály

III. osztály

III. osztály

III. osztály

A bekövetkezési gyakoriság besorolási elve az alábbi: a) Ritka: az elkövetkező néhány évben (10 év) nem valószínű, hogy bekövetkezik; b) Nem gyakori: bekövetkezhet, de nem valószínű, hogy néhány (5) éven belül; c) Gyakori: valószínű, hogy bekövetkezik, néhány (35) éven belül; d) Nagyon gyakori: nagyon valószínű, hogy bekövetkezik, egy éven belül minimum egy alkalommal vagy többször. A bekövetkezés jövőbeni gyakoriságának meghatározásánál figyelembe kell venni az elmúlt években bekövetkezett események gyakoriságát is. Ha a vizsgált esemény nem következett be 10 éven belül akkor Ritka, ha 5-10 év között bekövetkezett, akkor Nem gyakori, ha 3-5 év között Gyakori, ha 3 éven belül bekövetkezett akkor Nagyon gyakori gyakorisági elvbe kell sorolni. A veszélyeztető hatások szintje: a) Nagyon súlyos: halálos áldozatokkal járó vagy visszafordíthatatlan környezetkárosodást előidéző, illetve súlyos anyagi következményeket okozó esemény; b) Súlyos: súlyos sérüléseket okozó vagy visszafordítható környezetkárosodást előidéző, illetve anyagi károkkal is járó esemény; c) Nem súlyos: enyhébb sérüléseket okozó, a környezetkárosodást nem előidéző, illetve nem jelentős anyagi károkkal járó esemény; d) Alacsony mértékű: nem jár orvosi segítséget igénylő sérüléssel, illetve nincs anyagi következménye. A veszélyeztető hatások szintjének meghatározásánál a hatásonkénti legrosszabb szcenáriót kell figyelembe venni (pl. rendkívüli időjárás hatása éjszaka, jégeső, tornádó kiterjedtsége), még akkor is, ha az a veszélyeztető hatás korábban a településen nem okozott olyan mértékű károsodást. Anyagi károk meghatározása: a) Anyagi kár: az adott település az eseményt helyi szinten kezelni tudja, nem szükséges egyéb források igénybevétele; b) Jelentős anyagi kárral járó: területi, központi forrás igénybevétele szükséges, de a kár nem éri el a nemzetgazdasági szintet; c) Súlyos anyagi következményeket okozó esemény: nemzetgazdaságra hatással bíró, több milliárdos, súlyos anyagi kár.

34 Környezetkárosodás mértékének meghatározása: a) Visszafordíthatatlan környezetkárosodás: a környezetkárosodás hosszú távon is befolyásolhatatlan, kárelhárítási, kármentesítési tevékenységgel sem fordítható vissza; b) Visszafordítható környezetkárosodás: a környezetkárosodás megszüntetése érdekében helyreállítási intézkedéseket kell bevezetni, melynek keretében kárelhárítást, illetve kármentesítést kell végezni, amivel a károsodás megszüntethető és visszafordítható. A Kat. Vhr-ben meghatározott katasztrófavédelmi osztályba sorolás kritériumai I. osztályba kell sorolni: a) az atomerőmű 3 km-es és a kutatóreaktor 1 km-es körzetében; b) a Kat. IV. fejezetének hatálya alá tartozó üzem (veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem) által veszélyeztetettek és külső védelmi terv készítésére kötelezettek; c) a kockázati mátrixban történő elhelyezése alapján I. besorolást kapják; d) területén az egyes veszélyeztető hatások egymásra gyakorolt és együttes hatására tekintettel indokolt a települést fokozottabb védelemben részesíteni.

II. osztályba kell sorolni: a) az atomerőmű által közvetetten veszélyeztetettek (3–30 km közötti területen lévő); b) a Kat. IV. fejezetének hatálya alá tartozó üzem által veszélyeztetettek és külső védelmi terv készítésére nem kötelezettek; c) a kockázati mátrixban történő elhelyezése alapján a II. besorolást kapják. III. osztályba kell sorolni: a) a Kat. IV. fejezetének hatálya alá nem tartozó üzem által a veszélyes anyagok környezetbe kerülése esetén veszélyeztetettek; b) a kockázati mátrixban történő elhelyezése alapján a III. besorolást kapják. Amennyiben egy adott település több veszélyeztető tényező által érintett, külön vizsgálni kell az egyes elemekre vonatkozó kockázati szinteket. A település katasztrófavédelmi osztályba sorolásánál a kockázatelemzés és értékelés során a legmagasabb kockázati kategóriát kell szerepeltetni a végleges besorolást illetően.

2.3.3 A jogszabályok hatálybalépését követő első, új típusú kockázatbecslésen alapuló besorolási eljárási szabályok, határidők 1. A katasztrófavédelmi kirendeltségek egységes közreműködését a katasztrófavédelmi igazgatóság polgári védelmi főfelügyelői által létrehozott munkacsoport koordinálja. A munkacsoportok a veszélyeztető hatások függvényében felveszik a kapcsolatot az érintett szervezetekkel, szervekkel (a Kormányhivatal szakigazgatási szervei, környezetvédelmi felügyelőség, vízügyi igazgatóság, Magyar Közút Nonprofit Zrt.) és azokkal együttműködnek. 2. Az összegyűjtött adatokból következő kockázatazonosítás, kockázatelemzés és értékelés elvégzését követően, a katasztrófavédelmi kirendeltségvezető javaslatot tesz a polgármesternek a település katasztrófavédelmi besorolására. A település polgármestere önálló hatáskörében megtett besorolási javaslatát megküldi a megyei védelmi bizottság elnökének.

35 3. A megyei védelmi bizottság elnöke, a katasztrófavédelmi igazgatóság közreműködésével felülvizsgálja a polgármester által tett besorolási javaslatot, és azt - egyetértés esetén - a BM OKF főigazgatója útján a belügyminiszter részére jóváhagyásra felterjeszti. 2013-tól a besorolási eljárás 1. A település polgármestere, a katasztrófavédelmi kirendeltségek közreműködésével minden év június 30-ig elvégzi a kockázatbecslést, és új kockázat azonosítása esetén javaslatot tesz a település besorolásának módosítására a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének. 2. A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke, az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság közreműködésével szeptember 30-ig a település besorolási javaslatát felülvizsgálja, és azt egyetértés esetén - a BM OKF útján a belügyminiszterhez jóváhagyásra felterjeszti. A települések katasztrófavédelmi besorolási rendszerének megújulásával a veszélyhelyzeti tervezés rendszere is alapvetően átalakul. A besorolt településeken a polgármester gondoskodik – az adott településre készített kockázatelemzés és értékelés alapján kimutatott veszélyeztető hatásoknak és a következményei elhárítása érdekében meghatározott elégséges védelmi szintnek megfelelő – települési veszélyelhárítási terv elkészítéséről. A terület újraszabályozása, a megváltozott követelményekhez való igazítása költségtakarékossá teszi a védelmi tervezést, mert az konkrét veszélyeztető hatásokra épül, továbbá kiszámíthatóbbá teszi a gazdasági-anyagi szolgáltatások teljesítésére kötelezettek terheit a pontosan tervezhető költségek tekintetében. A veszélyelhárítási terv a katasztrófaveszély, valamint a katasztrófa időszakában végrehajtandó katasztrófavédelmi feladatokat tartalmazó dokumentum, települési, területi és országos szintre kidolgozva. A Kat. hatálybalépésével létrejövő közbiztonsági referensi rendszer is a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolásához kötődik. A Kat. Vhr. alapján az I. és II. osztályba sorolt településeken a polgármester kijelöli a referens személyét és biztosítja a képzéseken történő részvételét, mely mintegy 1000-1100 fős létszámot jelent. A jogszabályok, a „Magyarország nemzeti katasztrófa kockázat értékelése” című dokumentum és a jelentés elfogadását követően elkészített útmutató felhasználásával a települési besorolások megfelelő alapot adnak az elégséges védelmi követelmények meghatározására, a veszélyelhárítási tervek elkészítéséhez, a katasztrófák elleni védekezés során mind a megelőzés, mind a beavatkozás, mind az újjáépítés megszervezéséhez és végrehajtásához.

2.4. A Tervek készítésének, napra készen tartásának szabályai, formai tartalmi elemei. A lakóság riasztásával, értesítésével kapcsolatos önkormányzati feladatok. Riasztásra szolgáló jelzések, követendő magatartási szabályok. A veszély elhárítási tervezés legfőbb kiinduló pontja, hogy megismerjük településünk, térségünk lehetséges, és valós veszélyforrásait. A veszélyforrás megismerése, a kockázati tényezők elemzése elsődleges feladat. Legfontosabb adatok, információk a tervezéshez: • A veszélyforrás meghatározása. • Az adott veszélyforrás mit okoz. • Mit, mekkora területet, hány főt veszélyeztet. • Védekezés lehetőségének megvizsgálása. / egyéni védőeszköz, vagy távolsági védekezés/

• • • • • • • • • •

36 Veszélyjelzés, riasztás, tájékoztatás megszervezése. A védekezéshez szükséges személyi, technikai feltételek meghatározása. Társszervekkel, segítő civil szervezetekkel való kapcsolatok. Mentésbe bevonható külső műszaki adatbázis létrehozása. Gyülekező, befogadó helyek kijelölési lehetőségei, azok berendezésének biztosítása. Ellátás lehetőségei. /orvosi, egészségügyi, élelmiszer, ruházat/ Közbiztonsági feladatok meghatározása, az adott helyzetben. Segélyezési feladatok átgondolása megtervezése. Kárfelmérés, helyre állítási, mentesítési feladatok, lehetőségeinek keresése. Visszatelepítés feltételeinek meghatározása, logisztikai hátterének biztosítása.

Települési veszély elhárítási terv: A települési veszély elhárítási tervet a polgármester szükség esetén, soron kívül, egyebekben minden év, március 31-ig, felülvizsgálja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve vezetőjének közreműködésével. A felülvizsgálat eredményéről, az elvégzett javításokról a polgármester tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének vezetőjét, a védekezésbe bevont szerveket, szervezeteket, valamint a lakosságot. A polgármester a települési veszély elhárítási tervben foglaltak végrehajtásának biztosítására legalább 3 évente gyakorlatot tart. Munkahelyi veszély elhárítási terv: A hatósági határozattal kijelölt gazdálkodó szerv munkahelyi veszély elhárítási tervet készít a gazdálkodó szerv területén munkát végzők és az egyéb okból ott tartózkodók védelmére. A jogszabály alapján a belső védelmi tervet, súlyos káresemény-elhárítási tervet készítő gazdálkodó szerv mentesül a munkahelyi veszély-elhárítási terv készítése alól. A hatósági határozattal kijelölt gazdálkodó szervek a telephely környezetét veszélyeztető hatásokról adatokat szolgáltatnak a kockázati tényezők megváltozása esetén, soron kívül, egyebekben minden év február 28-ig a települési veszély-elhárítási terv elkészítéséhez és felülvizsgálatához a polgármester számára. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének összesített terve: Illetékességi területére vonatkozóan a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve- a települési szintet, meghaladó beavatkozást igénylő katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében- a települési veszély-elhárítási tervek alapján összesített tervet készít. Területi veszély-elhárítási terv: Területi / fővárosi / veszély-elhárítási tervet készít a megyei / fővárosi / védelmi bizottság az illetékességi területén jelentkező veszély-elhárítási feladatok összehangolására, a megyei kormányhivatal vezetőjének és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének közreműködésével. A védelmi bizottság a területi veszély-elhárítási tervben foglaltak biztosítására legalább 3 évente gyakorlatot tart, a tervet szükség szerint, egyebekben minden év június 30-ig felülvizsgálja. Központi veszély-elhárítási terv:

37 A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője az érintett ágazatok bevonásával központi veszély-elhárítási tervet készít a katasztrófaveszély elhárítására és a katasztrófa következményeinek csökkentésére. A központi veszély-elhárítási terv különösen az emberi élet, létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelmi, kritikus infrastruktúra elemek katasztrófák elleni védelme és a lakósság alapvető ellátásának biztosítása érdekében végrehajtandó feladatokat tartalmazza.

2.4.1. Riasztás és tájékoztatás: A lakósság riasztása: Katasztrófaveszély, illetve veszélyhelyzetek során alkalmazható jelzések összessége, melyek feladata a lakosságot valamint a létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat fenyegető veszély bekövetkezésére történő figyelemfelhívás, illetve az adott helyzetben tanúsítandó magatartási szabályok ismertetése. A lakosság riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatása történhet: • Lakossági riasztó rendszer eszközeivel. / sziréna, élőbeszéd sugárzására alkalmas sziréna/ • A helyben szokásos módón. /hírvivő, falragasz, önkormányzati hangos bemondó/ • Közérdekű közlemények közzététele. / képújság, helyi televízió, rádió,/ • Technikai feltételek esetén. /telefonos riasztás, sms/ Riasztás és közérdekű közlemények közzététele: A közérdekű közleményt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által kiadott tartalommal kell közzétenni. A szöveges közleménynek tartalmaznia kell: - A bekövetkezett esemény pontos helyét és idejét. - Az esemény várható hatásait. - Az okozott hatás kiterjedését. - A keltett hatás várható időtartamát. - A követendő magatartási szabályokat. - A további tájékoztatási lehetőségeket.

2.4.2. Követendő magatartási szabályok ipari balesetek esetén:

A VESZÉLYEK! A gazdaságban jelen lévő veszélyes anyagok tárolása, feldolgozása, felhasználása magában hordja a súlyos ipari balesetek kialakulásának kockázatát. Szerencsére ilyen súlyos balesetek ritkán fordulnak elő.

MEGELŐZÉS + TÁJÉKOZTATÁS = BIZTONSÁG Az uniós normákat (Seveso II. Irányelv) rögzítő veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló katasztrófavédelmi törvény a súlyos ipari balesetek megelőzését és a balesetek káros következményeinek csökkentését célzó intézkedéseket vezetett be hazánkban. A törvény a KATASZTRÓFAVÉDELEM feladatává tette a súlyos balesetek elleni védekezéshez kapcsolódó állami feladatok irányítását és azok ellátásának biztosítását. A katasztrófavédelmi törvény az ipari üzemek vezetői kötelességévé teszi az üzemben jelenlevő veszélyes anyagokkal kapcsolatos kockázatok felmérését, a reálisan feltételezhető súlyos balesetek bekövetkeztekor jelentkező hatások meghatározását, a lakosság és a környezet védelmének érdekében a szükséges üzemi

38 megelőző intézkedések megtételét. Ezen információt a veszélyes üzem BIZTONSÁGI JELENTÉSE tartalmazza. A veszélyes üzem biztonsági jelentése NYILVÁNOS, a helyi polgármesteri hivatalban mindenki számára hozzáférhető. FONTOS KÖVETELMÉNY, hogy az üzemeltető köteles minden tőle elvárhatót megtenni a súlyos balesetek megelőzésére, és a kialakult balesetek üzemen belüli hatásainak mérséklésére. Egy bekövetkező váratlan esemény kezelésére a település polgármestere – a hivatásos katasztrófavédelem területi szervével együttműködve – KÜLSŐ VÉDELMI TERVET készít, amely meghatározza a lakosság, az anyagi javak és a környezet védelmével kapcsolatos feladatokat, a végrehajtásukkal összefüggő feltételeket, erőket és eszközöket. Közös érdekünk, hogy Ön megismerje a környezetében jelenlévő veszélyforrásokat, a mentőerőkkel együtt tudjon működni saját és környezete biztonsága érdekében. Ezért a katasztrófavédelmi törvény a felső küszöbértékű veszélyes üzem elhelyezkedése szerinti település polgármestere részére feladatul írta elő jelen LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY kiadását.

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK! Veszélyes anyagokkal kapcsolatos baleset esetén gépi vagy kézi SZIRÉNA hangja riasztja a lakosságot. Amikor a jelzést meghallja: - munkahelyén vezetője intézkedései alapján cselekedjen, - ha az utcán közlekedik, a lehető legrövidebb úton menjen haza (ha csak a hatóságtól erre vonatkozóan hangosbemondón keresztül, vagy más módon ellentétes utasítást nem kap)

39

MIT KELL TENNI, HA SÚLYOS IPARI BALESET TÖRTÉNIK? RIASZTÁS: A „Katasztrófariadó!” – 120 másodperces folyamatos emelkedő és mélyülő szirénahang

Jelentése: KATASZTRÓFAVESZÉLY! 120 másodpercig tartó, váltakozó hangmagasságú, folyamatos szirénahang jelzi a közvetlen veszélyt. Önnek EL KELL HAGYNIA a veszélykörzetet! A sziréna jel nem tájékoztat a veszély típusáról, a bevezetett intézkedésekről, a védekezésre vonatkozó részletes információkról, ezért kiegészítő utasításokat rádióból és televízióból kaphat.

A HELYES MAGATARTÁSI SZABÁLYOK A baleset bekövetkeztéről a „Katasztrófariadó” szirénajel tájékoztatja. Ez azt jelenti, hogy Ön veszélyben van. Biztonsága érdekében el kell hagynia a veszélykörzetet, otthonát. Tájékoztassa, segítse szomszédjait is! Az Ön lakóhelye mellett „Tűz- és Robbanásveszélyes gáz” került a levegőbe. Önnek egészsége megóvása érdekében gyalogosan el kell hagyni lakóhelyét, „Kimenekítést” kell végrehajtani a veszélykörzetből. A káros következmények csökkentése miatt tűzgyújtási tilalom kerül bevezetésre: ki kell oltani a tüzeket, le kell állítani a gépjárműmotorokat, ki kell kapcsolni a gyújtószikrát okozó berendezéseket, mobiltelefonokat. Kimenekítésnél (lakóhely elhagyásnál) vigye magával az alábbiakat: személyi okmányok, értéktárgyak, készpénz, betétkönyv, bankkártya, rendszeresen használt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, évszaknak megfelelő lábbeli, felsőruházat. Otthona elhagyása előtt: oltsa el a tüzeket, kapcsolja le a villany főkapcsolóját, zárja el a gáz- és vízvezetékek főelzáróit, zárja be az ablakokat, nyissa ki a háziállatok óljait, engedje le a redőnyöket, zárja be az ajtókat. Gyalogosan induljon meg az ismert kimenekítési útvonalon a gyülekezési helyre. Segítse az arra rászorulókat, jelezze, ha a visszamaradóknak segítségre van szüksége. A veszélyelhárítást végző szervek tájékoztatják Önt, gondoskodnak Önről. Ha a veszélyelhárítás befejeződött, a veszély elmúltáról a hatóságok tájékoztatják Önt szirénajellel, vagy közleményben. Visszatérve otthonába szellőztessen, kérje a terepszint alatti helyiségek ellenőrzését.

JELZÉS, TÁJÉKOZTATÁS A VESZÉLY MEGSZÜNÉSÉRŐL A „Veszély elmúlt” szirénajellel – 2 x 30 másodperces folyamatos állandó hang, közte 30 másodperces szünettel Jelentése: A VESZÉLY ELMÚLT! 2 x 30 másodpercig tartó, egyenletes hangmagasságú szirénahang, a jelzések közötti 30 másodperces szünettel, amely jelzi a veszély elmúltát.

40

2.5. Kritikus Infrastruktúra védelem lényege, csoportosítása, rendszere: A társadalmi berendezkedés változásának és a technológia fejlődésének köszönhetően jólétünk és biztonságunk mára egy sor fizikai és egyéb infrastruktúrától függ. Zavartalan működésük biztosítja egészségünket, jólétünket, a közigazgatás hatékony működését. Éppen ezért kiemelkedő fontosságú az infrastruktúrák védelme a természeti és civilizációs hatásokkal szemben. Az infrastruktúra fogalmára több meghatározás is született. Az USA Kritikus Infrastruktúra Védelmi Elnöki Bizottsága a következőképpen fogalmazta meg: „Ember alkotta rendszerek és eljárások hálózata, amelyek szinergikusan együttműködve arra törekszenek, hogy folyamatosan alapvető termékeket és szolgáltatásokat állítsanak elő és terjesszenek”.. Az infrastruktúrák védelmét tehát nem lehet a teljes rendszer minden egyes elemének védelmére, hanem csupán annak legfontosabb elemei biztonságos működőképességének biztosítására kiterjeszteni. Ennek nyomán született meg a kritikus infrastruktúra fogalma és a természeti és civilizációs veszélyekkel szembeni védelem kialakításának stratégiája. A NATO Polgári Védelmi Bizottsága az alábbiak szerint határozta meg a fogalmat: „Kritikus infrastruktúra azokat a létesítményeket és információs rendszereket jelenti, amelyek olyan létfontosságúak a nemzetek számára, hogy működésképtelenné válásuknak vagy megsemmisülésüknek gyengítő hatása lenne a nemzet biztonságára, a nemzetgazdaságra, a közegészségre, a közbiztonságra és a kormány hatékony működésére. A kritikus infrastruktúra védelme tehát azokat a programokat, tevékenységeket és kölcsönhatásokat jelenti, amelyeket az állam, a tulajdonosok, az üzemeltetők használnak kritikus infrastruktúrájuk biztonságának megóvására. A kritikus infrastruktúra védelem célja a kritikus infrastruktúra zavaraira vagy megsemmisülésére való felkészülés, az ezekkel szembeni védelem, az arányos és szükséges reagálás és a helyreállítás. A kritikus infrastruktúra képesség annak zavaraira vagy szétzúzására való felkészülés, védelem, csökkentés, reagálás és rehabilitációs képessége. Mindezek jellemzője, hogy illeszkednek a veszélyhelyzet-kezelési tevékenységhez a megelőzés, vagy a felkészülés időszakában, míg az esemény kezelése és a rehabilitáció időszakában gyakorlatilag azonosak. A kritikus infrastruktúra fogalma az utóbbi évtizedben jelent meg a hazai szakmai életben és várhatóan teret hódit a köznyelvben is, ahogy a lakosság számára is ismertté és tudatossá válik a kritikus infrastruktúrák védelmének fontossága. A kritikus infrastruktúra fogalma (a 2080/2008. (VI. 30.) Korm. Határozat alapján): Kritikus infrastruktúrák alatt olyan, egymással összekapcsolódó, interaktív és egymástól kölcsönös függésben lévő infrastruktúra elemek, létesítmények, szolgáltatások, rendszerek és folyamatok hálózatát értjük, amelyek az ország (lakosság, gazdaság és kormányzat) működése szempontjából létfontosságúak és érdemi szerepük van egy társadalmilag elvárt minimális szint jogbiztonság, közbiztonság, nemzetbiztonság, gazdasági működképesség, közegészségügyi és környezeti állapot fenntartásában.

2.5.1. KI. védelem és képesség: •

Kritikus Infrastruktúra Védelem: azok a programok, tevékenységek és kölcsönhatások, amelyeket az állam, a tulajdonosok, az üzemeltetők használnak a kritikus infrastruktúrájuk védelmére. • Kritikus Infrastruktúra Képesség: a kritikus infrastruktúra zavarainak vagy szétzúzásának megakadályozására való felkészülés, védelem, következmény csökkentés, reagálás és helyreállítás képessége.

41 Kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó nemzeti program (2080/2008. (IV.30.) Kormány Határozat a Kritikus Infrastruktúra Védelem Nemzeti Programjáról): •

A kormány a KKB javaslatára elfogadja és nyilvánosságra hozza a nemzeti infrastruktúra létfontosságú elemeinek védelméhez kapcsolódó, a nemzeti programról szóló Zöld Könyvet;

•

A kormány elrendeli a Zöld Könyvben meghatározott ágazati konzultációk lefolytatását;

•

A kormány elrendeli a hazai infrastruktúrák létfontosságú elemeinek védelméről szóló szabályozási koncepció kidolgozását, különös tekintettel az ágazati konzultációk eredményeire;

•

A szabályozási koncepció kialakítása során figyelemmel kell lenni az infrastruktúra honvédelmi célú felkészítésére;

•

A kormány elrendeli az Európai Unió figyelmeztető és információs hálózatához (CIWIN) történő kapcsolódás lehetőségeinek vizsgálatát és az erről történő jelentés elkészítését.

A kritikus infrastruktúrák védelme olyan komplex, magas szinten koordinált, különleges felkészülést igénylő védelmi igazgatási feladat, amelynek keretében a lehető legkörültekintőbb mechanizmusok kialakítására és működtetésére kell törekedni annak érdekében, hogy mindennapi életünk folyamatosságát biztosító infrastruktúrák üzemeltetése garantált legyen. A védelmi mechanizmusok kiépítésének és fejlesztésének szükségességét illetően megfigyelhető azonban a szakma és a lakosság megosztottsága. Annak ellenére ugyanis, hogy biztonságpolitikai szakértők szerint hazánk terrorfenyegetettsége nem változott a közelmúltbeli támadásokat követően, nem szabad megfeledkezni a felkészülési illetve a védekezési óvintézkedések fontosságáról. Az uniós törekvések is felhívják az államok figyelmét arra, hogy a terror jelentette veszélyeken kívül számos más esemény is okot ad infrastruktúráink szervezett védelmének kialakítására.

42

2008.IV.30. Kormány Határozat fogalmi térképe

43

2.5.2. A kritikus infrastruktúrához sorolható ágazatok és szektorok Minden országnál szereplő kritikus gazdasági, államigazgatási, illetve infrastrukturális szakterületek : • Informatikai és kommunikációs rendszerek • Távközlés • Katasztrófavédelem • Energiatermelés és elosztás • Bank-és pénzintézeti szektor • Vízellátás-közművek • Szállítás és közlekedés • Közegészségügy • Élelmiszer ellátás A kritikus infrastruktúrához sorolható ágazatok és szektorok azonosítása: Magyarország esetében a következő gazdasági és államigazgatási elemeket soroljuk ide: Informatikai és kommunikációs rendszerek Távközlés Energiatermelés és elosztás Vízellátás-közművek Közlekedés és szállítás Közegészségügy Élelmiszer ellátás Bank-és pénzintézeti szektor, valamint Katasztrófavédelem Honvédelem-védelmi ipar Rendészeti szektor

2.5.3. A kritikus infrastruktúra elemeket veszélyeztető tényezők: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

háborúk, fegyveres konfliktusok természeti katasztrófák ( földrengés, árvizek, szélviharok nukleáris balesetek terrorizmus ipari balesetek infrastruktúrák teljesítőképességének kimerülése

1. Háborúk fegyveres konfliktusok: • • • • • • • •

a haderő hátországának megtámadása közlekedési hálózatok, csomópontok hadiipari üzemek, fegyvergyárak katonai repülőterek állami és hadsereghez tartozó vezetési pontok hadsereg üzemanyag és raktárbázisai üzemanyag előállító gyárak, üzemek élelmiszer tartalékok, raktárak ….stb.

2. Természeti katasztrófák: • Árvizek ( Magyarország, Románia … ) • Tornádók, hurrikánok ( Észak-Amerika ) • Thunami ( Dél - Kelet-Ázsia ) • Földrengések ( Törökország, Pakisztán )

stb.)

44 • • • •

Erdőtüzek ( Görögország, Ausztrália, USA ) Aszály ( Afrika, Ázsia ) Nagy havazások, hófúvások ( USA, Kanada ) Világűrből érkező anyagok ( meteorok, kisbolygók stb. )

3. Nukleáris balesetek • Nagy intenzitású hatások ( Csernobil ) • Egészségügy, ivóvízellátás, élelmezés • Paks, Bohunice • Nukleáris veszélyeztetettség Magyarországon: 73 település 4. Terrorizmus • • • • •

Közlekedési hálózatok elleni támadás: Madrid 2004, London 2005 Kis beavatkozás, nagy károkozás Nehezen kiszámítható Felderítésük nehéz és költséges kritikus informatikai rendszerek és hálózatok ellen elkövetett visszaélések, illetve cyber támadások

5. Ipari balesetek • • • • • • •

Kassai kohórobbanás Kolontár vörösiszap katasztrófa Klórgáz ömlés Jugoszláviában Zagytározó sérülése –Romániában Seveso, Olaszország- dioxin szennyezés Seveso irányelvek EU. Toulouse – ammónium-nitrát robbanás

6. Infrastruktúrák teljesítőképességének kimerülése • Áramszünet- Észak-Amerika 2003 100 erőmű leállása ( 29 óra 50 M ember ) • London-Kent 2003 áramszünet • Olaszország 2003 szept. 50 órás áramszünet

2.6. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés rendszere, az ezzel kapcsolatos önkormányzati feladatok A katasztrófavédelmi törvény 2012. április 15-én hatályba lépett módosításai értelmében az eljáró hatóság a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) kormányrendelet 4. § (3) bekezdése alapján első fokon a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és küszöbérték alatti üzem telephelye szerint illetékes területi szerve, másodfokon a központi szerve; a rendelet 5. § (3) bekezdése alapján a rendelet 1. § 3. pont a) alpontja szerinti létesítmények esetén az elsőfokú eljárás lefolytatására a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek az üzemeltető székhelye szerint illetékes területi szerve jogosult. A hatóság tevékenységének célja és lényege, hogy megítélje, az üzemeltető által adott információk a valóságnak megfelelnek-e, minden tőle elvárhatót megtett a súlyos balesetek elkerülése és káros hatásaik csökkentése érdekében, és főként, hogy az üzem biztonsági színvonala az elvárásoknak megfelel-e. A hatóság ellátja a veszélyeztetettség elemzésével, a veszélyhelyzeti tervezéssel, a havaria-szervezetek megalakításával, felkészítésével és alkalmazásával kapcsolatos tevékenységet, emellett folyamatosan

45 ellenőrzi, hogy az üzemeltető megfelelő eszközökkel rendelkezik-e a súlyos balesetek következményeinek csökkentéséhez, felszámolásához. A veszélyes tevékenységek katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felügyeletének hatékonyabbá tétele érdekében ipar-felügyeleti adatbázist működtet. Koordinálja a Kat. tv. IV. fejezete hatálya alá tartozó üzemekre vonatkozóan a társhatóságok hatósági ellenőrzéseit, több társhatóság bevonásával együttes ellenőrzéseket szervez. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve végzi a külső védelmi tervek készítését a területileg illetékes polgármester közreműködésével. A hatóság megvizsgálja a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem valamint a küszöbérték alatti üzem lehetséges súlyos balesete káros következményeit a környezetben élő lakosság vonatkozásában. A mellékletben megadott kritériumokkal összevetve határozza meg, hogy az üzem által jelentett kockázat elfogadható-e vagy nem. Amennyiben nem fogadható el, úgy a hatóság eldönti lehet-e a veszélyeztetést csökkenteni, vagy a veszélyes tevékenységet fel kell-e függeszteni. Az eljárás alapja veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében a biztonsági jelentés és elemzés, amelynek rendeltetése az, hogy az előírt tartalmi és formai követelmények alapján az üzemeltető bizonyíthassa, az általa folytatott veszélyes tevékenység nem jár a meghatározottnál nagyobb kockázattal, és minden elvárhatót megtett az esetleges súlyos baleset megelőzése, és a következmények elhárítása érdekében. A Kat. tv. az üzemeltető kötelezettségévé teszi annak bizonyítását, hogy tevékenysége nem jelent elfogadhatatlan kockázatot a lakosságra, az anyagi javakra és a környezetre, továbbá minden elvárhatót megtett a súlyos balesetek megelőzése és hatásai csökkentése érdekében. A veszélyeztető hatás függvényében az üzemeltető kötelezhető adatszolgáltatásra, biztonsági dokumentáció készítésére, létesítményi belső védelmi terv (ez a biztonsági jelentés (elemzés) része) készítésére, a belső védelmi tervben meghatározott feladatok végrehajtási feltételeinek biztosítására, a nyilvánosság tájékoztatására a veszélyes tevékenységről, a lakosságot esetlegesen érő veszélyekről, a tett védelmi intézkedésekről. Az üzemeltető kötelezhető továbbá a veszélyes tevékenységgel összefüggő események előírt tartalmi és formai követelmények szerint történő jelentésére. Az üzemeltető viseli a létesítmény biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos kiadásokat. Hasonlóképpen őt terhelik a belső védelmi tervben meghatározott feladatokhoz kapcsolódó költségek. Így a súlyos baleset megelőzéséhez, hatásai elleni védekezéshez kapcsolódó irányítási rendszer és annak infrastruktúrája, a védelmi szervezetek megalakítása, felkészítése, felszerelése és esetleges alkalmazása. A veszélyes tevékenységek azonosítása a törvény végrehajtása szempontjából alapvető normának tekinthető. Ezt a vonatkozó kormányrendelet az 1. mellékletben részletezett anyaglisták és értelmező rendelkezéseik alapján szabályozza. A veszélyes anyagok és készítmények nyilvántartásáról, veszélyességi osztályba sorolásáról, csomagolásáról a kémiai biztonsági törvény rendelkezik. Az alsó és felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem valamint a küszöbérték alatti üzem üzemeltetőjének kötelezettségeit a következő ábra szemlélteti.

46

2.6.1. Üzemeltetői kötelezettségek rendszere A küszöbérték alatti üzemek üzemeltetőinek bejelentkezési kötelezettsége van. A hatóság a vonatkozó kormányrendeletben foglalt kritériumok alapján az üzemeltetőt súlyos káresemény elhárítási terv készítésére kötelezheti, valamint előírhatja a veszélyeztetett településekre vonatkozó külső védelmi tervek készítését. Az alsó küszöbértéket elérő, de a felsőt el nem érő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetőjének a jogszabály szerint biztonsági elemzést kell készítenie. A biztonsági elemzésben az üzemeltető bizonyítja azt, hogy megfelelő célokat, irányítási rendszert és védekezési feladatokat határozott meg a lakosság és a környezet magas fokú védelmének biztosítása érdekében. A felső küszöbértéket elérő vagy ezt meghaladó veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője biztonsági jelentést készít. A biztonsági jelentés alapvető okmány, amely a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője minden – a súlyos balesetek megelőzésével, és az ellenük való védekezéssel kapcsolatos – tevékenységének alapját képezi. Ebben meghatározza a súlyos balesetek megelőzését és elhárítását szolgáló fő céljait, és a biztonsági irányítási rendszerét, valamint nagyon részletesen felméri tevékenységének lehetséges kockázatait, a reálisan elképzelhető súlyos balesetek káros hatásait, és a feltárt veszélyeztető hatásoknak megfelelő belső védelmi rendszert hoz létre. A biztonsági jelentés tehát a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem tevékenységének minden – a biztonságot érintő – részletére kiterjed. Ugyanakkor felesleges, hogy a bejelentéshez vagy az engedélyezéshez parttalan terjedelmű dokumentációt kérjen a hatóság. A biztonsági jelentés tartalmi elemeit nemcsak a jelzett irányelv, hanem több, hozzá kapcsolódó módszertani ajánlás is meghatározza, ezért a norma szerint a biztonsági jelentés (hasonlóképpen, mint a biztonsági elemzés) beterjesztett példánya csupán összefoglaló anyag, amelyben az üzemeltető bizonyítja, hogy a veszélyek csökkentése érdekében minden tőle elvárhatót megtett. Az összefoglaló anyagban elegendő hivatkozni a követelmények teljesítését bizonyító más okmányokra, amelyeket a hatóság kérésére rendelkezésre kell

47 bocsátani. A biztonsági elemzés és a biztonsági jelentés tartalmának és formájának követelményeit melléklet tartalmazza. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője az üzemen belül jelentkező – a súlyos balesetek hatásainak csökkentését szolgáló – feladatok végrehajtására belső védelmi tervet készít. A rendelet melléklete meghatározza ennek tartalmi és formai követelményeit. A kormányrendelet melléklete normákat határoz meg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekkel kapcsolatos jelentésekre, valamint az eseményekkel kapcsolatos tájékoztatásra. Egyúttal megszabja a jelentések rendjét, és a jelentések küldésének feltételeit is. A normák szerint az üzemeltető a hatóságnak az üzemben történt súlyos balesetről – a védekezéssel kapcsolatos kivizsgálást követően haladéktalanul – jelentést készít. Ennek feltételeit melléklet tartalmazza. Az üzemeltető akkor is tájékoztatást küld a hatóságnak, ha a technológia, a berendezések, a biztonsági irányítási rendszer, vagy a védekezés területén szerzett saját tapasztalatok, vagy a technikai fejlődés kapcsán tudomására jutó ismeretek a súlyos balesetek megelőzése, és az ellenük való védekezés rendszerének áttekintését teszik szükségessé. Az üzemeltető által szolgáltatott adatok alapján, és a település feltételeiből kiindulva a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem káros hatásai által potenciálisan érintett település polgármesterének közreműködésével a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve külső védelmi tervet készít, amelyre vonatkozó követelményeket a vonatkozó kormányrendelet melléklete tartalmazza. A külső védelmi tervben meghatározott feladatok végrehajtásáért az állam a felelős, a végrehajtás feltételeit is az állam biztosítja. Nem határozható meg ugyanis a védelmi szervezetek, eszközrendszerek többségénél, hogy azok kizárólag mely veszélyforrások elleni védelmet szolgálják. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a fejlesztési és fenntartási költségeket részben vagy egészben ne fedezhetné a veszélyes létesítmény, mert ehhez a közvélemény formálása céljából érdeke fűződik. A szabályozás fontos elemét képezi a településrendezési tervezés. Ennek lényege, hogy a felső és alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetében végrehajtott fejlesztések során figyelembe kell venni a biztonsági jelentésben és elemzésben meghatározott veszélyeztetést. A rendelet normákat határoz meg a területrendezéssel kapcsolatos állásfoglalások kialakítására is. Kockázati szintektől teszi függővé a veszélyességi övezetben történő beruházások engedélyezését, megtiltását, illetőleg részletes hatásvizsgálat elvégzésére kötelezi a beruházót, amely alapján meghatározhatók a beruházás feltételei. A szabályozás hangsúlyos eleme a veszélyes tevékenység nyilvánossága. A vonatkozó kormányrendelet meghatározza a nyilvánosság biztosításának követelményeit, módszereit és eszközeit. Ugyanakkor biztosítja az üzemeltetőnek azt a jogát, hogy a nyilvánosság tájékoztatása kapcsán az üzemi vagy üzleti titkai védelméhez való joga ne sérüljön.

2.6.2. A szabályozás hatálya: A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény IV. fejezetének hatálya kiterjed a Magyarország területén működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekre, küszöbérték alatti üzemekre, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésében, az ellenük való védekezésben érintett közigazgatási szervekre és gazdálkodó szervezetekre, helyi önkormányzatokra, természetes személyekre. A törvény IV. fejezetének hatálya nem terjed ki:

48 • • •

•

•

az atomenergia alkalmazásával összefüggésben meghatározott tevékenységekre, jogosultságokra és kötelezettségekre, a veszélyes anyagoknak az üzemen kívüli közúti, vasúti, légi vagy vízi szállítására, ásványi nyersanyagok feltárásával, kitermelésével és feldolgozásával kapcsolatos föld alatti, külszíni vagy fúrólyukas bányászati tevékenységekre, kivéve az ásványi nyersanyagok vegyi vagy termikus feldolgozását, tárolását, ha annak során küszöbértéket elérő mennyiségű veszélyes anyag jelen van, a hulladéklerakókra, kivéve az ásványi nyersanyagok kitermeléséből származó hulladékok, meddők feldolgozására szolgáló létesítményeket, ahol küszöbértéket elérő mennyiségű veszélyes anyag van jelen, különösen abban az esetben, ha a tevékenység a hulladékok vegyi és termikus feldolgozásával jár együtt, a katonai célból üzemeltetett veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre, létesítményekre.”

2.6.3. Biztonsági dokumentáció: A felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője a vonatkozó kormányrendelet 3. mellékletében meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő biztonsági jelentést; az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője a 4. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő biztonsági elemzést készít. A küszöbérték alatti üzem üzemeltetője – amennyiben számára a hatóság előírja – a biztonságos üzemeltetés bizonyítása érdekében a veszélyek azonosítására, a feltárt veszélyek megelőzésére és elhárítására a vonatkozó kormányrendelet 5. mellékletében meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő súlyos káresemény elhárítási tervet készít. Az üzemeltető a biztonsági elemzést vagy a biztonsági jelentést tartalmazó dokumentumot a veszélyes tevékenység bejelentéséhez, illetőleg új veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem létesítésével kapcsolatos engedély iránti kérelméhez mellékeli. A biztonsági elemzésben és biztonsági jelentésben az üzemeltető bemutatja a súlyos baleset megelőzésével, és hatásai elleni védekezéssel kapcsolatban kialakított fő célkitűzéseit, valamint olyan eszközrendszert, vállalati szervezetet és vezetési rendszert határoz meg, amely garantálja az ember és a környezet magas fokú védelmét. A hatóság a biztonsági elemzés és biztonsági jelentés valóságtartalmát helyszíni vizsgálattal ellenőrzi, szükség szerint kiegészítő tájékoztatást kérhet. Amennyiben az üzemeltető által tervezett intézkedések nem felelnek meg a valóságos veszélyeztető hatásnak a hatóság az üzemeltetőt a súlyos balesetek megelőzésével, vagy az ellenük való védekezéssel kapcsolatosan kiegészítő intézkedésekre kötelezi. Az üzemeltető a biztonsági elemzést és a biztonsági jelentés rendszeresen, de legalább ötévenként felülvizsgálja. A biztonsági elemzést és biztonsági jelentést soron kívül felülvizsgálja, ha az üzemben olyan változások történtek, amelynek súlyos baleset kockázatát növelő esetleg csökkentő, vagy a védekezés feltételeit érintő hatása van. A felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvet az üzemeltető a hatóságnak haladéktalanul megküldi. Ha a felülvizsgálat eredményeképpen a biztonsági jelentést, illetve a biztonsági elemzést módosítani szükséges, akkor annak módosítással érintett részét, jelentős tartalmi módosítás esetén a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést az üzemeltető a hatóság határozatában meghatározott határidőn belül megküldi a hatóságnak. A biztonsági elemzés és biztonsági jelentés tartalmazza az üzemeltetőnek a súlyos balesetek megelőzésével illetőleg a bekövetkezett balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos fő célkitűzéseit, a balesetek megelőzésével, illetőleg a bekövetkezett balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos elveit. A súlyos káresemény elhárítási terv tartalmazza az üzem veszélyeztető hatásainak elemzését, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, elhárítását és hatásainak csökkentését szolgáló intézkedések végrehajtásának rendjét, feltételeit. A terv szerves része a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését és elhárítását biztosító irányítási rendszer bemutatása.

49 Az üzemeltető a súlyos káresemény elhárítási tervet rendszeresen, de legalább háromévenként felülvizsgálja. A súlyos káresemény elhárítási tervet soron kívül felülvizsgálja, ha az üzemben olyan változások történtek, amelynek súlyos baleset kockázatát növelő esetleg csökkentő, vagy a védekezés feltételeit érintő hatása van. A felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvet az üzemeltető a hatóságnak haladéktalanul megküldi. Ha a felülvizsgálat eredményeképpen súlyos káresemény elhárítási tervet módosítani szükséges, akkor annak módosítással érintett részét, jelentős tartalmi módosítás esetén a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt súlyos káresemény elhárítási tervet az üzemeltető a hatóság határozatában meghatározott határidőn belül megküldi a hatóságnak.

2.6.4. Biztonsági irányítási rendszer: Felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője a biztonsági jelentés részeként biztonsági irányítási rendszert hoz létre. A biztonsági jelentésnek szerves része a biztonsági irányítási rendszer bemutatása. Az üzemeltető a biztonsági irányítási rendszert beépíti a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem általános vezetési rendszerébe. A biztonsági jelentésben az üzemeltető bemutatja a biztonsági irányítási rendszer szervezeti felépítését. A leírásban a szervezet minden szintjén megjelöli a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésébe és az ellenük való védekezés irányításába, végrehajtásába bevont személyeket, azok feladat- és hatáskörét, felkészítésükhöz szükséges követelményeket és erőforrásokat. Az elvégzett veszélyazonosítás és kockázatelemzés eredményei alapján az üzemeltető kialakítja, illetőleg felülvizsgálja, és szükség szerint kiegészíti a biztonsági irányítási rendszer normáit: kidolgozza, illetőleg kiegészíti és alkalmazza a biztonságos üzemre vonatkozó technológiai leírásokat, utasításokat és más szabályzókat. A normák kialakításába - az őket érintő területeken és mértékben - a végrehajtó személyzetet is bevonja. Részükre a megfelelő feltételeket és felkészítést biztosítja. A normarendszerben figyelembe veszi a normálüzemi technológiákat, a leállításokat, az indításokat, a berendezések karbantartását és a technológiai veszélyhelyzeteket is. A biztonsági irányítási rendszer normáit megismerteti a fenti tevékenységekben érintett személyekkel is. Az üzemeltető figyelmet fordít a berendezésekben, a tárolóeszközökben és a gyártásban végrehajtott változtatásokra. E változtatásoknak a biztonságra vonatkozó vetületeit már a változtatások tervezése és kivitelezése során előzetesen figyelembe veszi. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatosan kitűzött célok elérésének folyamatos vizsgálata érdekében az üzemeltető módszereket dolgoz ki, és ezek szerint cselekszik. A megelőzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásának helyzetét folyamatosan értékeli. A hiányosságokat feltárja, és kialakítja az azok kiküszöböléséhez szükséges módszereket. A feladatok érintik a jelentési rendszert is, amelyben az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekről vagy eseményekről ad tájékoztatást. A jelentésekben külön figyelmet érdemelnek az olyan baleseti események, amelyek a biztonsági rendszer zavarait mutatják. Az ilyen események hátterét feltárja, tapasztalatait értékeli, a következtetéseket levonja, és ezek alapján intézkedik a megelőzéssel vagy az elhárítással kapcsolatban szükségessé vált feladatokra. Amennyiben az üzemeltető a biztonsági irányítási rendszerről - arra hivatott és a nemzetközi gyakorlatban elfogadott - minőségtanúsító szervezet tanúsítványát mellékeli a biztonsági jelentés hatóság részére történő megküldésekor, akkor a biztonsági irányítási rendszer bemutatását nem kell megküldeni, de azokat a hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.

50

2.6.5. Település rendezési tervezés: A hatóság a súlyos baleset következményeinek csökkentése érdekében, a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés elfogadásával egyidejűleg, a katasztrófavédelmi engedélyben kijelöli a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem körüli veszélyességi övezet határait. A veszélyességi övezeten belül a fejlesztések korlátozhatók, és a külön jogszabályban meghatározott lakosságvédelmi intézkedések hozhatók. A hatóság a veszélyességi övezet határairól tájékoztatja az érintett polgármestert, és kezdeményezi a veszélyességi övezetnek a településrendezési tervben való feltüntetését. A hatóság – veszélyességi övezetben élők száma, elhelyezkedése, védettsége és a környezetrendezési elemek mellett – a veszélyességi övezetben található veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, és más építmények, épületek alapján ítéli meg azt, hogy a veszélyességi övezetben engedélyezhető-e: új veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem létesítése, a meglévő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem olyan mértékben történő fejlesztése, amely a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés kiegészítését igényli. A hatóság vélemény nyilvánít az út-, vasúthálózat, a közművek fejlesztéséről, valamint más beruházásról vagy fejlesztésről. A veszélyességi övezetben történő fejlesztéssel kapcsolatos állásfoglalás kialakítására a polgármester kezdeményezésére a hatóság bizottságot hoz létre a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv, az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és a felterjesztéssel érintett települési önkormányzat képviselőiből. A bizottság a veszélyeztetés figyelembevételével nyilvánít véleményt a veszélyességi övezetben tervezett fejlesztésekről.

A településrendezés folyamata A fent említett bizottság állásfoglalásához a kiinduló adatokat a hatóság által felülvizsgált biztonsági jelentés, illetve biztonsági elemzés szolgáltatja.

2.6.6. Külső védelmi tervezés: A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem biztonsági jelentésében vagy a hatóság döntése alapján a biztonsági elemzésében vagy a súlyos káresemény elhárítási tervben bemutatott veszélyeztető hatások elleni védekezés érdekében a veszélyeztetett településeken külső védelmi tervet kell készíteni a biztonsági dokumentáció elfogadását követő 6 hónapon belül. A külső védelmi terveket a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve a veszélyeztetett települések polgármestereinek közreműködésével készíti el. A külső védelmi terv elkészítésében a mentőszolgálat, a rendőrség, a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve, az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség és az üzemeltető részt vesz és véleményt nyilvánít. A külső védelmi tervek tartalmi követelményeit és elkészítésének határidejét a vonatkozó

51 kormányrendelet 9. melléklete tartalmazza. A külső védelmi tervek elkészítésének és gyakoroltatásának költségeit a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve saját költségvetése terhére biztosítja. Felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem esetében a polgármester a külső védelmi tervről 21 napra hirdetményt tesz közzé a vonatkozó kormányrendelet 10. melléklet 6. pontjában felsoroltaknak megfelelően, amely idő alatt a lakosság ahhoz észrevételeket tehet. A polgármester a külső védelmi tervvel kapcsolatos észrevételeit a hozzá érkezett lakossági észrevételekkel együtt a hatóság helyi szervének a hirdetményi közzététel lezárását követő 8 napon belül megküldi. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve az észrevételekkel kapcsolatos véleményét és a figyelembe vett észrevételek alapján átdolgozott külső védelmi tervet megküldi a hatóság területi szervének a hirdetményi közzététel lezárását követő 20 napon belül. A hatóság a külső védelmi tervet annak kézhezvételét követően megvizsgálja, majd véleményét a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének megküldi, amely a polgármesterrel együtt a vélemény alapján elkészíti a külső védelmi tervet. A jóváhagyott külső védelmi tervet a hatóság területi szerve megküldi a bekezdésben felsorolt szervezetek számára. Amennyiben a hatóság döntése alapján alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem valamint küszöbérték alatti üzem által érintett településre külső védelmi terv készítése szükséges, a hatóság tájékoztatja erről a polgármestert és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes helyi szervét. A külső védelmi terv a hirdetményi közzététel és a közmeghallgatás biztosítása nélkül, a vonatkozó kormányrendelet 9. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően készül. Egy külső védelmi terv készül abban az esetben is, ha az adott települést több veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem vagy küszöbérték alatti üzem veszélyeztető hatásai érhetik. A külső védelmi tervet legalább háromévente vagy az új, vagy a módosított biztonsági jelentés, biztonsági elemzés vagy súlyos káresemény elhárítási terv hatóság által történő elfogadását követően felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell. Hatósági adatok gyűjtése A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése céljából a katasztrófavédelmi hatóság engedélyezési, felügyeleti és ellenőrzési feladatainak keretében a veszélyes tevékenységek katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felügyeletének hatékonnyá tétele érdekében ipar-felügyeleti adatbázist hoz létre és működtet. A hatóság feladata a rendelet hatálya alá tartozó üzemekkel kapcsolatos – a társhatóságok által a feladat és hatáskörük szerint elvégzett – engedélyezési, felügyeleti és ellenőrzési tevékenység során keletkezett engedélyek, ellenőrzési jegyzőkönyvek, védelmi tervek gyűjtése, valamint a társhatóságok részére történő elérhetőségének biztosítása a hatékony hatóságok közötti információcsere céljából. A társhatóságok a hatósági engedélyeket, jegyzőkönyveket, védelmi terveket a kiadásukat követően haladéktalanul elektronikus formátumban az ipar-felügyeleti adatbázisba feltöltik. Hatóságok közötti adatmegosztás A hatóság a társhatóságok részére az ipar-felügyeleti adatbázishoz hozzáférést biztosít és lehetővé teszi az abban szereplő információk és dokumentumok elérhetőségét. A hatóság az ipar-felügyeleti adatbázis alapján félévente elektronikus úton tájékoztatást küld a társhatóságok részére. A tájékoztatás tartalmazza a rendelet hatálya alá került, vagy annak hatálya alól kikerült üzemeket.

52 A társhatóságok a hatóság által megküldött tájékoztatást követően haladéktalanul a rendelet hatálya alá került üzemekkel kapcsolatos hatósági engedélyeket, ellenőrzési jegyzőkönyveket feltöltik az iparfelügyeleti adatbázisba. A társhatósági ellenőrzések koordinálása A hatóság a területi szervei közreműködésével a rendelkezésére álló információk alapján a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező társhatóságokat bevonja azon védelmi tervek elkészítésébe és begyakoroltatásába, amelyek célja a lakosságot, környezetet és az anyagi javakat érintő veszélyeztető hatások megelőzése és mérséklése. A társhatóságok feladat és hatáskörük alapján a tervezett ellenőrzéseikről előzetesen tájékoztatják a hatóságot. A társhatóságok, valamint a hatóság és területi szervei által tervezett ellenőrzések időpontjait a hatóság az ipar-felügyeleti adatbázison keresztül közzéteszi. A hatóság a rendelet hatálya alá tartozó üzemek vonatkozásában a társhatóságok részére javaslatot tehet hatósági ellenőrzés lefolytatása céljából, és több hatóság bevonásával közös, összehangolt ellenőrzés szervezésére jogosult. Közös ellenőrzések lefolytatására a társhatóságok is tehetnek javaslatot. A hatóság, valamint területi szerve a rendelet hatálya alá tartozó üzemeknél tartandó belső védelmi terv gyakorlatokra és súlyos káresemény elhárítási terv gyakorlatokra meghívhatja a társhatóságok területileg illetékes szerveit annak érdekében, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeknél, valamint a súlyos káresemény elhárítási terv készítésére kötelezett küszöbérték alatti üzemeknél a veszélyes tevékenységek katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi beavatkozás és a környezetet érő károsító hatás elleni védekezés hatékonyabb legyen. Lakossági hozzáférés biztosítása üzemeltetői adatokhoz A hatóság honlapján keresztül a lakosság részére az alábbiakhoz biztosít hozzáférést: • • • • • •

üzem neve, székhelye, telephelyének címe, e rendelet szerinti besorolása, hatósági engedélyek listája és azok hozzáférhetősége hatóságonként rendszerezve, lakossági tájékoztató kiadványok.

2.6.7. Katasztrófavédelmi bírság: A Kat. tv. IV. fejezetének hatálya alá tartozó veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek feletti hatósági felügyelet hatékonyabbá tétele érdekében szükségessé vált a jogsértéseket szankcionáló katasztrófavédelmi bírság bevezetése, mely javítja az üzemeltetői kötelezettségek teljesítését, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek jogkövető magatartásának elősegítését és ezzel együtt a hatósági jogalkalmazás minőségét. A katasztrófavédelmi bírság kiszabására a Kat. tv. IV. fejezet szerinti hatóság jogosult. A bírság kiszabható a Kat. tv. IV. fejezet hatálya alá tartozókkal szemben. (Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, létesítmény, küszöbérték alatti üzem üzemeltetőjével szemben.) A bírság kiszabásának törvényi esetkörei: • •

katasztrófavédelmi engedély nélkül végzett engedélyköteles tevékenység végzése esetén, a IV. fejezetben és a végrehajtási rendeletekben, vagy az azok alapján meghozott hatósági döntésben foglalt előírások elmulasztása esetén,

53 •

a veszélyes tevékenységgel kapcsolatos súlyos balesettel, vagy üzemzavarral összefüggésben megelőző, elhárító és helyreállító intézkedésekre vonatkozó kötelezettség be nem tartása esetén.

A bírság kiszabásának nevesített esetei a 208/2011. (X.12.) Korm. rendelet 2. mellékletben megtalálhatók. A bírság összege 300 ezer Ft - 3 millió Ft között állapítható meg, mely összeg a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (Több szabálytalanság esetén a maximum fizetendő összeg: 5 millió Ft.)

2.6.8. Lakosság tájékoztatása: A hatóság a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által veszélyeztetett település polgármesterének közreműködésével, a külső védelmi terv jóváhagyásával egyidejűleg tájékoztató kiadványt készít. Ebben tájékoztatja a lakosságot és a közintézményeket a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemről, a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekről, vagy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarról és az ellenük való védekezés lehetőségeiről. A kiadvány a biztonsági jelentés, és a külső védelmi terv alapján közérthető formában készül. A kiadvány nyilvánosságra hozataláról a polgármester gondoskodik. A kiadványt a biztonsági jelentés, vagy a külső védelmi terv módosítása esetén haladéktalanul, de legalább háromévente felül kell vizsgálni. A kiadványt szükség esetén, de legalább ötévenként újra ki kell adni. A polgármester a hatóságtól érkezett biztonsági jelentés kézhezvételét követő 15 napon belül a helyben szokásos módon hirdetményt tesz közzé. A biztonsági jelentést teljes terjedelemben bárki számára, a hirdetmény közzétételét követő 21 napig hozzáférhetővé kell tenni. A lakosság az észrevételeit ez idő alatt belül teheti meg. A polgármester – amennyiben közmeghallgatást tart – észrevételeit a hozzá érkezett lakossági észrevételekkel együtt, a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 5 nappal megküldi a hatóságnak. Új veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem létesítésekor, vagy már működő ilyen üzem tevékenységének módosításakor a polgármester közmeghallgatást tart. A polgármester köteles a közmeghallgatást a hirdetmény közzétételét követő 15 napon belül megtartani. A polgármester a közmeghallgatásra meghívja az üzemeltetőt, a hatóságot, valamint a társhatóságokat, és az érintett, előzetesen részvételi igényét bejelentő társadalmi szervezeteket, továbbá a veszélyeztetett településen elhelyezkedő katonai létesítmény képviselőjét is.

54

3. Települési védekezés szervezése 3.1. A köteles polgári védelmi szervezetek létrehozásának jogszabályi alapjai Magyarország Alaptörvényének Szabadság és Felelősség fejezet XXXI. cikke, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10.) Korm. rendelet, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII.29.) BM rendelet adja a jogszabályi alapot.

3.1.1. A polgári védelmi szervezetek megalakítása 5. § A BM OKF főigazgatója, a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke, a polgármester és a gazdálkodó szerv vezetője a helyi veszélyeztető tényezők hatásainak csökkentésére és az elsődleges mentési tevékenységgel összefüggő védelmi feladatok elvégzésére polgári védelmi szervezetet hoz létre. 6. § A megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgató (a továbbiakban: katasztrófavédelmi igazgató) az 5. § megvalósítása érdekében a BM OKF főigazgatója, a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke és a polgármester részére javaslatot tesz a polgári védelmi szervezetek létrehozására. 7. § A polgári védelmi kötelezettség alatt álló, elsősorban a polgári védelmi feladat ellátására önként jelentkező személyt a lakóhely szerinti illetékes polgármester polgári védelmi szervezetbe osztja be az 1. mellékletben található minta szerint. 8. § A polgári védelmi szervezetek létrehozásának alapdokumentuma a megalakítási terv. A polgári védelmi szervezetek megalakítási tervét jelen utasítás 2. melléklete alapján kell elkészíteni. 9. § A megalakítási terv a település katasztrófavédelmi besorolása alapján, az egyes veszélyeztető hatásokra való felkészülés érdekében tartalmazza a megalakítandó polgári védelmi szervezeteket. 10. § A 8. §-ban meghatározott terv tartalmazza a polgári védelmi szervezet rendeltetését, megalakítási helyét, állománytáblázatát és eszközszükségletét. 11. § A munkahelyi polgári védelmi szervezet megalakítási tervét a gazdálkodó szervezet vezetője a katasztrófavédelmi kirendeltségvezető közreműködésével dolgozza ki, és azt a gazdálkodó szervezet vezetője hagyja jóvá. 12. § A települési polgári védelmi szervezet megalakítási tervét a jegyző a katasztrófavédelmi kirendeltségvezető közreműködésével dolgozza ki, és azt a település polgármestere hagyja jóvá. 13. § A területi polgári védelmi szervezet megalakítási tervét a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke véleményének kikérésével a katasztrófavédelmi igazgató dolgozza ki, és azt a BM OKF főigazgatója hagyja jóvá. 14. § A központi polgári védelmi szervezet megalakítási tervét a BM OKF országos polgári védelmi főfelügyelője dolgozza ki, és azt a BM OKF főigazgatója hagyja jóvá. 15. § Munkahelyi polgári védelmi szervezet létrehozása: (1) a munkahelyi polgári védelmi szervezetet a gazdálkodó szervezet polgári védelmi feladatainak végrehajtása érdekében kell létrehozni, (2) veszélyes ipari üzemekben, létesítményekben baleset-elhárítási szervezetet kell létrehozni, (3) veszélyes ipari létesítményeknek nem minősülő gazdálkodó szervezeteknél üzemi polgári védelmi szervezetet kell létrehozni, a gazdálkodó szervezetnél esetlegesen kialakuló veszélyeztető hatások felszámolására, (4) a munkahelyi polgári védelmi szervezet létrehozására a gazdálkodó szervezet telephelye szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségvezető tesz javaslatot a polgármesternek, aki határozatban rendeli el a szervezet létrehozását, (5) a munkahelyi polgári védelmi szervezet tagjait a gazdálkodó szervezet vezetője jelöli ki, (6) a kijelölt személyeket a polgármester hatósági határozattal osztja be a polgári védelmi szervezetbe. 16. § A polgári védelmi szervezet területi illetékessége szerinti katasztrófavédelmi igazgató gondoskodik az eskütétel megszervezéséről.

55 17. § A polgármester a polgári védelmi szervezetbe beosztott személyt kiképzésre és gyakorlatra kötelezi a 3. mellékletben található minta szerint. ( 8/ 2012. (V. 22.) BM OKF utasítás)

3.1.2. A polgári védelmi szervezetek mozgósításának, alkalmazásának jogi szabályozása: A mozgósítás általános szabályai 21. § A polgári védelmi szervezetek berendelését úgy kell megszervezni és gyakoroltatni, hogy az minden helyzetben biztosítsa részükre a meghatározott normaidőn belül a megalakítási helyre történő beérkezést. 22. § A polgári védelmi szervezetek mozgósítása riasztással indul. 23.§ A polgári védelmi szervezetek mozgósítása történhet egyidejűleg, vagy részenként. 24. § Egyidejűleg történő mozgósítás esetei: (1) katasztrófaveszély megállapításakor, illetve veszélyhelyzet kihirdetésekor, (2) ha az adott területen olyan mértékű katasztrófa következik be, vagy annak közvetlen veszélye fenyeget, mely egyidejűleg szükségessé teszi a polgári védelmi szervezetek készenlétbe helyezését. 25. § Részenként történő mozgósítás esetén a polgári védelmi szervezetek az elrendelést követően, időben tagoltan, a beavatkozás szükségességének sorrendjében kerülnek készenlétbe helyezésre. 26. § A mozgósításra tervezett polgári védelmi szervezetbe beosztott személyek létszámát az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv javaslatának figyelembe vételével a mozgósítást elrendelő személy határozza meg. 27. § A polgári védelmi szervezetbe beosztott személy a kapott utasításokat köteles végrehajtani. 28. § A polgári védelmi szervezet tagja a beosztás helye szerint illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság által kiosztott igazolvánnyal igazolja magát. 29. § A polgári védelmi szervezetek mozgósíthatóságának érdekében a hivatásos katasztrófavédelmi szervek felkészülnek: (1) a szervezési feladatok ellátására, polgári védelmi szervezetek felkészítésére, kiképzésére, gyakorlatok tervezésére, levezetésére, (2) a mozgósítás vezetésére, a polgári védelmi feladatok végrehajtásának állandó és folyamatos irányítására és mindenoldalú biztosítására, (3) a polgári védelmi szervezetek készenléti fokozatainak megszervezésére, az állománytáblázatban előírt anyagi-technikai eszközökkel történő ellátásukra. 30. § A polgári védelmi szervezet készenléti ideje: (1) gyors reagálású (12 órán belül), (2) rövid reagálású (24 órán belül). 31. § Gyors reagálású szervezetek elsősorban az irányítást végző szervek és szervezetek, valamint a katasztrófák elhárításában való részvétel érdekében megalakított azonnal alkalmazható polgári védelmi szervezetek: (1) az adott katasztrófavédelmi feladatokra kijelölt polgári védelmi szervezetek állománya, (2) a riasztó részlegek beosztott állománya, (3) katasztrófaveszély esetében és veszélyhelyzetben érintett közfeladatot, közszolgáltatást ellátó munkahelyi polgári védelmi egységek állománya. 32.§ Rövid reagálású szervezetek elsősorban azok a teljes állománnyal megalakított részlegek, rajok, csoportok, melyek a gyors reagálású szervezeteken kívül a katasztrófavédelmi feladatok végzésébe rövid előkészítés után bevonhatók. ( 8/ 2012. (V. 22.) BM OKF utasítás)

A polgári védelmi szervezetek alkalmazása

56 35. § (1) A területi polgári védelmi szervezet működési területe a megalakításának alapjául szolgáló közigazgatási egység. A területi polgári védelmi szervezet működési területén kívül történő alkalmazása során a mentésben való részvételére akkor kerülhet sor, ha a) az adott mentési feladat végrehajtásához szükséges polgári védelmi szervezet a mentéssel érintett megyében nem jött létre, vagy a feladatok a rendelkezésre álló szervezetek erejét és technikai lehetőségeit meghaladják, b) a feladatok elhúzódó jellege az adott területen működő polgári védelmi szervezetek váltását teszi szükségessé, vagy c) a mentési munkálatok elvégzésére más erők nem állnak rendelkezésre, és a késedelem életveszéllyel vagy jelentős anyagi kárral járhat. (2) Amennyiben a területi polgári védelmi szervezet alkalmazására a szervezése alapjául szolgáló közigazgatási egység határán kívül kerül sor, irányításáért és a mentési tevékenység feltételeinek biztosításáért azon megye megyei védelmi bizottságának elnöke felelős, ahol a polgári védelmi szervezet a tevékenységet kifejti. 36. § (1) A települési polgári védelmi szervezetet az illetékes megyei védelmi bizottság elnökének döntése alapján lehet más településen alkalmazni. (2) Amennyiben a települési polgári védelmi szervezet alkalmazására a településen kívül kerül sor, irányításáért és a mentési tevékenység feltételeinek biztosításáért annak a településnek a polgármestere felelős, amelynek érdekében a polgári védelmi szervezet a tevékenységet kifejti. 37. § A munkahelyi polgári védelmi szervezet működési területén kívüli alkalmazására a mentés irányításáért felelős személy döntése alapján kerülhet sor. 38. § A polgári védelmi szervezetek veszélyhelyzeten kívüli alkalmazására a polgári védelmi szolgálat elrendelésére jogosult személy döntése alapján akkor kerülhet sor, ha az arra rendelt szervek erőforrásai nem elegendőek a veszély kezeléséhez, illetve a lakosság, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme indokolttá teszi. 39. § (1) A veszélyeztetett település polgármestere a megyei védelmi bizottság elnökénél – amennyiben erőforrásai nem elegendőek – kezdeményezheti a területi vagy más települések megerősítő vagy támogató polgári védelmi szervezeteinek alkalmazását. (2) A megyei védelmi bizottság elnökének döntése alapján a területi polgári védelmi szervezet a védekezés időszakára települési polgári védelmi szervezetekkel kiegészíthető. 40. § A polgári védelmi szolgálatra kötelezett és a védekezésben részt vevő erők váltásáról, pihentetéséről és ellátásáról annak a településnek a polgármestere gondoskodik, amely településen a védekezés folyik. (62/2011. (XII. 29.) BM rendelet)

3.1.3. A polgári védelmi szervezetek létrehozásának folyamata, rendszere. A polgári védelmi szervezetek létrehozásának alapelve 14. § (1) A polgári védelmi szervezetek létrehozásának szempontjai: a) az ország településeire lefolytatott kockázatbecslés eredményeként kimutatott veszélyeztető hatások, b) a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolása, c) a veszélyelhárítási tervekben szereplő feladatok. (2) A települési polgári védelmi szervezeteket úgy kell létrehozni, hogy azok alkalmasak legyenek a helyi veszélyeztető tényezők hatásainak csökkentésére és az elsődleges mentési tevékenységgel összefüggő védelmi feladatok elvégzésére. (62/2011. (XII. 29.) BM rendelet) A szervezetekbe beosztás feladatai, a megalakítás és irányítás feladatai:

57 1. § A megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgató (a továbbiakban: katasztrófavédelmi igazgató) az 5. § megvalósítása érdekében a BM OKF főigazgatója, a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke és a polgármester részére javaslatot tesz a polgári védelmi szervezetek létrehozására. 2. § A polgári védelmi kötelezettség alatt álló, elsősorban a polgári védelmi feladat ellátására önként jelentkező személyt a lakóhely szerinti illetékes polgármester polgári védelmi szervezetbe osztja be. 3. § A polgári védelmi szervezetek létrehozásának alapdokumentuma a megalakítási terv. 4. § A megalakítási terv a település katasztrófavédelmi besorolása alapján, az egyes veszélyeztető hatásokra való felkészülés érdekében tartalmazza a megalakítandó polgári védelmi szervezeteket. 5. § A 8. §-ban meghatározott terv tartalmazza a polgári védelmi szervezet rendeltetését, megalakítási helyét, állománytáblázatát és eszközszükségletét. 6. § A munkahelyi polgári védelmi szervezet megalakítási tervét a gazdálkodó szervezet vezetője a katasztrófavédelmi kirendeltségvezető közreműködésével dolgozza ki, és azt a gazdálkodó szervezet vezetője hagyja jóvá. 7. § A települési polgári védelmi szervezet megalakítási tervét a jegyző a katasztrófavédelmi kirendeltségvezető közreműködésével dolgozza ki, és azt a település polgármestere hagyja jóvá. 8. § A területi polgári védelmi szervezet megalakítási tervét a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke véleményének kikérésével a katasztrófavédelmi igazgató dolgozza ki, és azt a BM OKF főigazgatója hagyja jóvá. 9. § A központi polgári védelmi szervezet megalakítási tervét a BM OKF országos polgári védelmi főfelügyelője dolgozza ki, és azt a BM OKF főigazgatója hagyja jóvá. 10. § Munkahelyi polgári védelmi szervezet létrehozása: (1) a munkahelyi polgári védelmi szervezetet a gazdálkodó szervezet polgári védelmi feladatainak végrehajtása érdekében kell létrehozni, (2) veszélyes ipari üzemekben, létesítményekben baleset-elhárítási szervezetet kell létrehozni, (3) veszélyes ipari létesítményeknek nem minősülő gazdálkodó szervezeteknél üzemi polgári védelmi szervezetet kell létrehozni, a gazdálkodó szervezetnél esetlegesen kialakuló veszélyeztető hatások felszámolására, (4) a munkahelyi polgári védelmi szervezet létrehozására a gazdálkodó szervezet telephelye szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségvezető tesz javaslatot a polgármesternek, aki határozatban rendeli el a szervezet létrehozását, (5) a munkahelyi polgári védelmi szervezet tagjait a gazdálkodó szervezet vezetője jelöli ki, (6) a kijelölt személyeket a polgármester hatósági határozattal osztja be a polgári védelmi szervezetbe. 11. § A polgári védelmi szervezet területi illetékessége szerinti katasztrófavédelmi igazgató gondoskodik az eskütétel megszervezéséről.

58 12. § A polgármester a polgári védelmi szervezetbe beosztott személyt kiképzésre és gyakorlatra kötelezi a 3. sz. mellékletben található minta szerint. ( 13/ 2012. BM OKFI utasítása)

A beosztó határozat készítésének jogi háttere, módszertana: …POLGÁRMESTERI HIVATAL Szám:

Tárgy: polgári védelmi szervezetbe történő beosztás Ügyintéző:.. Telefonszám: … ......... számú példány HATÁROZAT

……(név) (leánykori név: ….anyja neve: …..születési hely, idő…….) ……..(lakcím) alatti lakost (a továbbiakban: kötelezett) …. (település) polgári védelmi szervezetébe … egységbe … feladatok ellátására beosztom. Kötelezettet a fenti beosztás alapján: 1. bejelentési kötelezettség terheli, amely alapján a fenti adataiban és munkahelyében történő változást, valamint szakképzettség megszerzését, foglalkozás gyakorlásának megkezdését a változás, esemény napjától számított 15 napon belül a … Polgármesteri Hivatalnál a polgármester részére köteles bejelenteni; 2. külön határozatban elrendelt képzésen, gyakorlaton történő megjelenési és részvételi kötelezettség terheli; 3. külön határozatban elrendelt szolgálatteljesítési kötelezettség terheli. E határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ……………..Megyei (Fővárosi) Kormányhivatal vezetőjéhez címzett és a …….. Polgármesteri Hivatalhoz benyújtott illetékmentes fellebbezéssel lehet élni. Eljárási költség megtérítéséről nem kell dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. Felhívom Kötelezett figyelmét, hogy fenti polgári védelmi kötelezettségével összefüggő adatszolgáltatási, megjelenési, szolgálatteljesítési (feladat-ellátási) kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem a jogszabályban vagy végrehajtható határozatban megjelölt határidőben tesz eleget, szabálysértést követ el és ötezertől százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. INDOKOLÁS Magyarország Alaptörvényének XXXI. Cikk (5) bekezdése értelmében a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - polgári védelmi kötelezettség írható elő. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 55. § (1) bekezdése alapján a polgári védelmi kötelezettség az adatszolgáltatási, a bejelentési, a megjelenési kötelezettséget és a polgári védelmi szolgálatot foglalja magában. … településen … katasztrófavédelmi feladatok ellátására … polgári védelmi szervezet került megalakításra, melynek működőképessége érdekében Kötelezettet a polgári védelmi szervezetbe fentiek szerint beosztottam. A Kat. 55. § (1) bekezdése alapján a polgári védelmi kötelezettség az adatszolgáltatási, a bejelentési, a megjelenési kötelezettséget és a polgári védelmi szolgálatot foglalja magában. A Kat. 15. § (2) bekezdés c) pontja, az 53. § (2) bekezdése, valamint az 55. § (2) bekezdése alapján katasztrófavédelmi ügyekben az elsőfokú hatósági jogkört a polgármester gyakorolja, ennek keretében a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt hatósági határozattal polgári védelmi szervezetbe kiképzésre, gyakorlatra, valamint szolgálatteljesítésre beosztja. A bejelentési kötelezettségről a Kat. 55. § (3) bekezdése rendelkezik. A Kat. 55. § (4) bekezdése alapján a polgári védelmi kötelezettségek teljesítése csak akkor tagadható meg, ha a kötelezettség teljesítésével a kötelezett önmaga vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét közvetlen és súlyos veszélynek tenné ki.

59 Kötelezett …-kor történt adatszolgáltatása alapján megállapítottam, hogy személyét illetően a kötelezettség alól a Kat. 54. § szerinti mentességgel nem rendelkezik, illetve kötelezettségét munkaköre ellátásával vagy közmegbízatásával nem teljesíti, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam. Hatáskörömet a Kat. 15. § (2) bekezdés c) pontja, 53. § (2) bekezdése, 55. § (2) bekezdése, 60. § (2) bekezdése alapján gyakoroltam. A jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 98-99. §-ban meghatározottak szerint biztosítottam. A Ket. 107. § (2) bekezdése alapján a fellebbezés elbírálására a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve jogosult. A fellebbezés illetékmentességét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 33. § (2) bekezdés 37. pontja alapján biztosítottam. Az önkéntes teljesítéselmaradás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetést a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 215/A. § rendelkezése alapján tettem. Kelt,…………. PH. …..polgármester Készült: 3 (vagy 4) példányban Terjedelme: 1 oldal Kapja: 1. Kötelezett; 2. ………………….Megyei/Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (Ezt a példányt csak területi pv szervezetnél kell kiadni!) 3. ........ Katasztrófavédelmi Kirendeltség 4. Irattár * A nem aktuális hivatkozást törölni!

3.1.4. A létrehozásra, alkalmazásra kerülő polgári védelmi szervezetek tevékenységéről szóló jelentés tartalmi, formai követelményei A mozgósítási terv 13. § A mozgósítási terv a veszélyelhárítási tervrendszer része. 14. § A mozgósítási terv tartalmazza legalább: (1) az elrendelésre jogosultak neveit, (2) az elrendelés feltételeit, (3) a települési parancsnokságok állományának kiértesítési rendjét, (4) a 24 órás szolgálat feladatait, (5) az elrendelés módját, (6) a magasabb mozgósítási készenlétbe helyezés feladatait fokozatonként. 15. § A mozgósítási terv alkalmazhatóságának biztosítása érdekében a veszélyelhárítási terv adattárában szerepeltetni kell a következőket: (1) a döntések meghozatalához szükséges legfontosabb adatokat, tényeket, (2) a polgári védelmi szervezetek állományát, technikai eszközeit, anyagi ellátottságát, (3) az egyes feladatok kapcsán igénybe vehető, különösen fontos szakemberekkel kapcsolatos nyilvántartásokat, valamint (4) értékeléseket. 16. § A mozgósítási terv adatait, valamint a veszélyelhárítási terv adattárát módosítani kell: (5) ha a szervezetekben, az állományban változás következett be, (6) ha az igénybe vehető technikai eszközökben változás állt be, (7) ha a nyilvántartott anyagok típusában vagy mennyiségében változás történt, (8) ha a megalakítási-, működési helyek, körletek megváltoztak. 17. § Mozgósítási tervet készít: (1) a fővárosban és a megyékben a fővárosi, megyei védelmi bizottság elnöke a katasztrófavédelmi igazgató közreműködésével; (2) településeken a polgármester a katasztrófavédelmi kirendeltségvezető közreműködésével; (3) a gazdálkodó szervezeteknél a szerv vezetője.

60 18. § Az értesítési feladatokkal az erre a célra kijelölt állományt, valamint a szervezetek saját állományát kell megbízni. 19. § A mozgósítási terv nem minősített irat. 20. § A mozgósítási tervet az ellenőrzésre jogosultak, a szolgálati elöljárók teljes egészében, a szakmai elöljárók szakterületüket érintően ellenőrizhetik. 21. § Katasztrófaveszély, illetve veszélyhelyzet időszakában mozgósításra az ideiglenes polgári védelmi szolgálat elrendelése esetén kerül sor az illetékes polgármester határozatával, mely írásban, vagy szóbeli közléssel történik az 5. sz. mellékletben található minta alapján.

3.1.5. A polgári védelmi szervezetek mozgósításának megszervezése és feladatai Az alapállapot 22. § Az alapállapot célja létrehozni és biztosítani mindazon feltételeket, melyek lehetővé teszik a gyors és a rövid reagálású polgári védelmi szervezetek riasztását, megalakítását, katasztrófavédelemben való részvételét, valamint bármely magasabb készenléti fokozat feladatainak normaidőn belüli végrehajtását. 23. § Az alapállapot tartalma: (1) biztosítani a polgári védelmi szervezetek mozgósítási terveinek naprakészségét, (2) biztosítani a feladatok ismeretét és begyakorlását, (3) biztosítani a polgári védelmi szervezetek mozgósításának meghatározott időn belüli feltételeit, (4) biztosítani a magasabb mozgósítási készenlétbe helyezés, a vezetés, az összeköttetés és az együttműködés feltételeit. 24. § A magasabb mozgósítási készenlét feltételeinek megteremtése érdekében az alapállapot időszak során kell végrehajtani: (1) a polgári védelmi szervezetek felkészítését, rendszeres továbbképzését, (2) a polgári védelmi szervezetek működését szabályozó okmányok kidolgozását, naprakészségük biztosítását, (3) a polgári védelmi szervezetek állományának gyakoroltatását és ellenőrzését, (4) a mozgósítás biztosítása céljából kijelölt polgári védelmi szervezetek vezető szerveinél a magasabb mozgósítási készenlét időszakában megalakítandó riasztó-értesítő szolgálat okmányrendszerének kidolgozását és működési feltételeik megteremtését, (5) a polgári védelmi szervezetek állománytáblázataiban és egyéb normákban előírt anyagi-technikai eszközök, objektumok és szolgáltatási igények meghatározását és lebiztosítását, a raktári készletek felhasználhatóságának biztosítását, (6) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek működéséhez a feltételek folyamatos biztosítását, (7) a polgári védelmi szervezetek tervezett működési és megalakítási helyeinek kijelölését, azok lebiztosítását, a vezetési feltételek biztosítását, valamint a technikai eszközök fogadásának megteremtését, (8) a megalakításra kerülő polgári védelmi szervezetek személyi állomány adatainak és alkalmazhatóságának naprakészségét, (9) a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt polgári védelmi szolgálatra kötelező határozatok kiadásának előkészítését, (10) a megalakított szervezetek parancsnoki állományának, a speciális eszközök kezelőinek gyorsított ütemű felkészítését. A katasztrófavédelmi készenlét 25. § A katasztrófavédelmi készenlét a megalakításra került polgári védelmi szervezetek olyan állapota, amikor az előrejelzések szerint katasztrófahelyzet kialakulása várható és az erők igénybevételére lehet számítani, vagy a már bekövetkezett katasztrófa hatásai elleni védekezés során sor kerülhet

61 erők igénybevételére, valamint amikor az alapállapot feladatai végrehajtására alapozva további rendszabályok bevezetésével megteremtik a teljes bevetési készenlétbe helyezés feltételeit. 26. § A katasztrófavédelmi készenlét célja mindazon további rendszabályok bevezetése, amelyek biztosítják a gyors és a rövid készenlétű polgári védelmi szervezetek megalakítását, a vezetés folyamatosságát, illetve elősegítik a teljes bevetési készenlétbe helyezés gyors elérését. 27. § A katasztrófavédelmi készenlét tartalma: (1) ügyeleti szolgálatok bevezetése, (2) a polgári védelmi szervezetek vezetési feltételeinek megteremtése, (3) az alkalmazáshoz a logisztikai biztosítás megteremtése, (4) mindazon feladatok végrehajtása, amelyek biztosítják a teljes bevetési készenléti fokozatba való áttérést. 28. § A katasztrófavédelmi készenlét során végrehajtandó feladatok: (1) a meglévő tervek, tervrendszerek soron kívüli pontosítása, (2) a különböző körletek és helyhez kötött polgári védelmi célú létesítmények szemrevételezése és rendeltetésszerű használatra való előkészítése, (3) a riasztó-értesítő ügyeleti szolgálatok bevezetése, a meghatározott infokommunikációs rendszerek aktivizálása, a katasztrófariasztás elrendelésének vétele és továbbításának megszervezése, (4) a polgári védelmi szervezetek megalakítása, annak személyi, anyagi-technikai feltételeinek megteremtése, (5) egyéni védőeszközök és felszerelések tervek szerinti kiadása, hiányok pótlása, (6) a rövid készenlétű polgári védelmi szervezetek készenlétének elérése a meghatározott normaidőn belül, a személyi állomány felszerelése, eligazítása, gyorsított ütemű felkészítése, (7) a lakosság riasztására szolgáló eszközök üzempróbájának végrehajtása, a problémák elhárítása, (8) mindazon intézkedések végrehajtása, amelyek biztosítják a teljes bevetési készenlétbe helyezés gyors bevezetését. A katasztrófaveszély készenlét 29. § A katasztrófaveszély készenléti fokozat a reagálási idő további rövidítése érdekében kerül bevezetésre a veszélyhelyzet felszámolásához, illetve akkor, ha azt a lakosság, valamint a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme egyébként indokolttá teszi. 30. § A katasztrófaveszély készenléti fokozat célja mindazon rendszabályok bevezetése, amelyek biztosítják a polgári védelmi szervezetek megalakítását, a vezetés folyamatosságát, illetve elősegítik a teljes bevetési készenlétbe helyezés gyors elérését. 31. § A katasztrófaveszély készenléti fokozat tartalma: (1) a katasztrófavédelmi készenlét fokozat feladatai végrehajtásának ellenőrzése, (2) a készenlétbe helyezettek berendelése szolgálati, illetve szolgálatteljesítési helyükre, (3) az anyagok, eszközök átvétele, málházás végrehajtása, a besorolás megszervezése, (4) az állomány tájékoztatása a kialakult helyzetről és a várható feladatról, (5) a készenlét jelentése. A teljes bevetési készenlét 32. § A teljes bevetési készenlét a polgári védelmi szervezetek legmagasabb készenléti fokozata, amely akkor kerül elrendelésre, amikor indokolt a legrövidebb reakcióidő biztosítása. 33. § A teljes bevetési készenlét a megalakításra került polgári védelmi szervezetek olyan állapota, amikor a kijelölt megalakítási, gyülekezési helyeiken készen állnak az alkalmazásra. 34. § A teljes bevetési készenlét célja a teljes bevetési készenlét fokozat elrendelését követően mindazon feltételek megteremtése, amelyek biztosítják a különböző tervekben foglalt, illetve a kialakult helyzetben jelentkező feladatok végrehajtását. 35. § A teljes bevetési készenlét tartalma:

62 (1) azon rendszabályok foganatosítása, amelyek biztosítják a vezetés folyamatosságát, a polgári védelmi szervezetek alkalmazásának és a logisztikai biztosítás feltételeinek megteremtését, (2) mindazon feladatok végrehajtása, amelyek biztosítják az előírások szerinti alkalmazást. 36. § A teljes bevetési készenlét során végrehajtandó feladatok: (1) az alkalmazási időszakra kidolgozott tervek aktivizálása és az előkészített intézkedések végrehajtása, a vezetés és együttműködés folyamatos biztosítása, (2) a kijelölt polgári védelmi szervezetek gyülekezési körleteinek elfoglalása és berendezése, (3) a kijelölt vezetési-irányítási helyszínek teljes személyi és anyagi feltöltése, működőképességük folyamatos fenntartása, (4) a mozgósított állomány munka- és balesetvédelmi oktatásban való részesítése, elsősorban az alkalmazás során bekövetkezhető balesetekre vonatkozóan, (5) a mozgósított állomány részére gyorsított ütemű felkészítés megtartása, az egység rendeltetéséből adódó feladatok ellátásáról, a kialakult veszélyeztetésről, (6) a meteorológiai adatok folyamatos nyilvántartása, alárendeltekhez történő eljuttatása, (7) a helyhez kötött polgári védelmi célú – arra kijelölt – létesítmények berendezése és igénybevételre történő előkészítése, 37. § Amennyiben a teljes bevetési készenlét elrendelését nem előzte meg az alacsonyabb készenléti fokozat bevezetése, értelemszerűen végre kell hajtani annak rendszabályait is. 38. § A teljes bevetési készenlét fenntartása az elrendelés visszavonásáig (az életmentési és kárelhárítási feladatok befejezéséig) tart. A meghatározott feladatok végrehajtása után a polgári védelmi erők kivonásra kerülnek és megkezdik a személyi állomány és felszerelés kiegészítését, pótlását és a technikai eszközök feltöltését. 39. § Amennyiben a helyzet nem igényli a teljes bevetési készenlét fenntartását, a polgári védelmi szervezeteket alacsonyabb készenléti fokozatba kell helyezni, a további működés – újbóli alkalmazás – feltételeinek biztosítása mellett. 40. § A magasabb mozgósítási készenlétbe helyezés elrendelésének jogosságáról minden esetben meg kell győződni. 41. § A magasabb mozgósítási készenlét időnormáit a 4. sz. melléklet tartalmazza. 42. § A polgári védelmi szervezetek magasabb mozgósítási készenléti fokozatból alacsonyabb mozgósítási készenlétbe történő helyezésére a készenlétbe helyezést elrendelő személy jogosult. 43. § A magasabb mozgósítási készenléti fokozat elrendelése esetén a munkahelyi, a települési polgári védelmi parancsnokságoknál és a területi polgári védelmi szervezeteknél 24 órás riasztó-értesítő ügyeleti szolgálatot kell szervezni és működtetni. Ahol más jellegű ügyeleti szolgálat is megszervezésre kerül, ott a polgári védelmi feladatokat – a szolgálat egyidejű felkészítése mellett – elláthatja. 44. § A riasztó-értesítő ügyeleti szolgálat egyéb részfeladatait a szervező vezetők – a helyi sajátosságoknak megfelelően – szabályozzák. ( 13/ 2012. BM OKFI utasítása)

3.1.6. Az önkéntes mentőszervezetek védekezésbe történő bevonásának lehetőségei, módszerei és a végrehajtás folyamata 45. § Az önkéntes mentőszervezetek: (1) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek szakmai irányításával vesznek részt a katasztrófák hatása elleni védekezésben és a kárelhárításban; (2) teljes állománya számára az utasítás jogát a hivatásos katasztrófavédelmi szerv vezetéssel megbízott tagja gyakorolja, akit a területi és a települési polgári védelmi szervezet tekintetében a katasztrófavédelmi igazgató, központi polgári védelmi szervezet tekintetében a BM OKF főigazgatója bíz meg; (3) egységeinek vezetője az egység állománya tekintetében gyakorolja az utasításadás jogát; (4) egymásnak mellérendeltek, tevékenységüket a védelmi igazgatás rendszerben végzik a védekezés irányításáért felelős személy vezetésével;

63 (5) felkészített, a szükséges védőfelszereléssel, munkaeszközökkel és igazolvánnyal ellátott állomány alkalmazható. 46. § A katasztrófavédelmi igazgatósággal együttműködő önkéntes mentőszervezetek alkalmazásáról az alkalmazást követő 15 napon belül a katasztrófavédelmi igazgató jelentést terjeszt fel az országos polgári védelmi főfelügyelő számára. 47. § A feladatok ellátásában az önkéntes mentőszervezetek a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel kötött megállapodás alapján vesznek részt. 48. § Lezárt kárterületen 2012. október 1-jét követően kizárólag a Nemzeti Minősítési Rendszeren minősítést megszerző önkéntes mentőszervezet alkalmazható. 49. § Az önkéntes mentőszervezet: (1) működési területe a megalakítási helyének közigazgatási egysége; (2) működési területén kívül alkalmazásra kerülhet abban az esetben, ha: a) különleges szakképzettség és speciális szakfelszerelések igénybevétele szükséges, vagy b) a veszélyeztetett területen a rendelkezésre álló erők nem elegendőek, vagy c) az alkalmazott polgári védelmi szervezetek váltása szükséges. (3) irányítását az alkalmazás helye szerinti védekezés irányítására kijelölt személy végzi. 50. § Több megyére kihirdetett veszélyhelyzet esetén az önkéntes mentőszervezetek a KKB Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ vezetőjének utasítására az ország bármely területén alkalmazhatók. ( 13/ 2012. BM OKFI utasítása)

3.2. Mentés megszervezése 3.2.1. A mentés megszervezésének szabályozása: Mentés: a bekövetkezett baleset, katasztrófa következményeinek felszámolása és a helyreállítás érdekében végzett tevékenység, mely a veszélyeztetett személyek és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak, valamint a kulturális és más jelentős értékek védelmére irányul. Mentésszervezés: valamely veszélyhelyzet kialakulása esetén az érintett személyeknek, anyagi, valamint kulturális javaknak, nagy értékű vagyontárgyaknak a veszélyeztető tényezők hatása alól történő szervezett kivonása, megóvása az életben maradás feltételeinek a biztosítása, továbbá a halaszthatatlanul szükséges helyreállítás érdekében végzett, szervezett vezetői tevékenységek, intézkedések rendszere a mentés, mentesítésben résztvevő szervezetek alkalmazása tevékenységük minden oldalú biztosítása és együttműködés megszervezése.

3.2.2. A természeti veszélyeztető hatások elleni védekezés 1. A beavatkozás kezdetén végrehajtandó feladatok: a) az esemény bekövetkezéséről vagy előrejelzéséről szóló információ vétele, jelentése a jelentési és tájékoztatási rendnek megfelelően, b) előzetes értékelés, megelőző óvintézkedések kiadása, c) értesítési, riasztási, készenlétbe helyezési feladatok végrehajtása, d) a működési helyek beüzemelése, a készenlét elérése, e) a kialakult helyzet elemzése, értékelése, javaslat az intézkedések bevezetésére, erők, eszközök alkalmazására, f) a beavatkozás irányítása, g) a tájékoztatási és együttműködési feladatok végrehajtása érdekében kapcsolatfelvétel és folyamatos kapcsolattartás az alárendeltekkel, valamint a meghatározott (elhárításba bevont) együttműködőkkel, szolgáltatókkal, h) összekötő(k) biztosítása. 2. A beavatkozás során, illetve a normál élet visszaállítása érdekében végrehajtandó feladatok:

64 a) a kialakult helyzet kezelése, a meglévő erők, eszközök segítségével, helyszíni kitelepüléssel, további erők, eszközök kirendelésével, átcsoportosításával, b) a védekezésben részt vevő erők, eszközök mindenoldalú ellátásának, váltásának, pihentetésének, cseréjének, javításának, pótlásának folyamatos biztosítása, c) a közvetlen kárelhárítást, beavatkozást követő, a normál életfeltételek visszaállítását elősegítő fertőtlenítési, mentesítési feladatok végrehajtásának koordinációja, d) a kárfelmérés lehetőség szerinti azonnali megkezdése, e) a jelentések elkészítése, összesítése, felterjesztése.

Árvíz elleni védekezés 3. Feladatok: a) bevetés irányítási tervek elkészítése, b) az érintett állomány felkészítése, c) induló készletek kialakítása, d) logisztikai biztosítás megszervezése, e) anyag lelőhelyek, eszköz beszerzési lehetőségek felmérése, nyilvántartása (homok, homokzsák), f) az esemény bekövetkezéséről vagy előrejelzéséről szóló információ vétele, g) előzetes intézkedések kiadása, h) folyamatos kapcsolattartás az illetékes vízügyi szervekkel, i) a gyors elhatározás meghozatala, j) a veszélyessé vált terület lezárására, a rendőrség és a települési polgárőrség bevonása a feladat végrehajtásába, k) a kimenekítéshez, kimenekítési útvonalak, befogadási helyek kijelölése, az ellátás anyagitechnikai feltételeinek biztosítása, l) az elsődleges beavatkozó erők, eszközök igény szerinti kiegészítése a polgári védelmi szervezetekkel, m) a veszélyeztetett közművek kritikus infrastruktúra felmérése, a szükség szerinti szakaszolások megszervezése, a végrehajtók riasztása, n) a halaszthatatlan tevékenységek elvégzése (gátmegerősítés, sérült épületekből az anyagi javak kimentése), az árvíz következtében megjelenhető veszélyforrások felderítése, o) veszélyhelyzetben lévők felkutatása, kimentése, p) a sérültek ellátásának, csoportosításának, elszállításának megszervezése, a személyi és technikai feltételek biztosítása, kapcsolatfelvétel a fogadó intézménnyel, q) kapcsolatfelvétel a Népegészségügyi Intézetekkel járványveszély megelőzését szolgáló intézkedések megtétele érdekében, r) a veszélyeztetett területen lévő állatállomány felmérése, elszállításának, összegyűjtésének lábon történő elhajtásának megtervezése, megszervezése, s) a veszélyeztetett terület felmérése, méregraktárak, veszélyes anyagot előállító, tároló, felhasználó üzemek tájékoztatása, a védekezési és szállítási feladatok megszervezése, t) a lakosság rendszeres tájékoztatása.

Belvíz elleni védekezés 4. A belvíz elleni védekezés alapvető módja a megelőzés. Ez kiterjed az árkok, csatornák, vasúti és közúti átereszek rendszeres tisztítására, a szivattyútelepek üzembiztonságának ellenőrzésére, ideiglenes telepítésű szivattyúk helyének előkészítésére. További feladatok: a) tervek elkészítése, b) az érintett állomány felkészítése, c) induló készletek kialakítása, d) logisztikai biztosítás megszervezése, e) az esemény bekövetkezéséről vagy előrejelzéséről szóló információ vétele, f) előzetes intézkedések kiadása, g) a védekezési anyagok lelőhelyeinek, eszközök beszerzési lehetőségeinek felmérése, nyilvántartása,

65 h) intézkedés a veszélyessé vált terület lezárására, a rendőrség és települési polgárőrség bevonásával, i) a kitelepítéshez kitelepítési útvonalak, befogadási helyek kijelölése, az ellátás anyagitechnikai feltételeinek biztosítása, j) az elsődleges beavatkozó erők, eszközök igény szerinti kiegészítése a polgári védelmi szervezetekkel, k) a halaszthatatlan mentő tevékenységek elvégzése (életmentés, sérült épületekből anyagi javak kimentése), a belvíz következtében megjelenhető veszélyforrások felderítése, l) a veszélyeztetett közművek felmérése, szükség szerinti szakaszolásuk megszervezése, a végrehajtók riasztása, m) veszélyhelyzetben lévők felkutatása, kimentése, n) a sérültek ellátásának, csoportosításának, elszállításának megszervezése, személyi és technikai feltételek biztosítása, kapcsolatfelvétel a fogadó intézménnyel, o) kapcsolatfelvétel a Népegészségügyi Intézetekkel a járványveszély megelőzését szolgáló intézkedések megtétele érdekében, p) a veszélyeztetett területen lévő állatállomány felmérése, elszállításának, összegyűjtésének, lábon történő elhajtásának megtervezése, megszervezése, q) a veszélyeztetett terület felmérése, méregraktárak, veszélyes anyagot előállító, tároló és felhasználó üzemek tájékoztatása, védelme, a szállítási feladatok megszervezése, r) a lakosság rendszeres tájékoztatása.

Rendkívüli időjárási viszonyok elleni védekezés 5. Feladatok a) kistérségi meteorológiai előrejelzések értékelése, b) havazás, hófúvás esetén: kapcsolatfelvétel és folyamatos együttműködés az érintett rendőrségi és polgárőr erőkkel, biztosítva ezzel a kritikus szakaszok lezárását, a határforgalom szükség szerinti módosítását, a műszaki mentés nehézgépjárműveket igénylő feladatainak végrehajtását, c) kamionstop bevezetésének, teherforgalom korlátozásának kezdeményezése, d) járhatatlan utak, körülzárt települések nyilvántartása, e) a veszélyeztetett közműhálózatok (elektromos légvezetékek, telefonvezetékek, transzformátor állomások, távhő- és gázvezetékek) felmérése, f) a hó fogságába kerültek felkutatása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, a mentés megszervezése, g) az úton rekedtek mentése, elhelyezésük és ellátásuk megszervezése, h) a rendszeres kórházi kezelésre szoruló személyek, valamint a terhes anyák időben kórházba kerülésének biztosítása, i) a keletkezett közműkárok felderítése, kijavítása, j) az alapvető élelmiszerek és gyógyszerek eljuttatása a hó által elzárt településeken élők számára, k) speciális mentőerők bevonása a feladatok végrehajtásába, l) az érintett lalakosság elhelyezésének, ellátásának biztosítása, m) a mentésben résztvevő erők, eszközök folyamatos pótlásának biztosítása, a beavatkozó állomány váltásának, pihentetésének és ellátásának megszervezése, n) a kialakult közúti balesetek következtében úton rekedtek ellátásáról való gondoskodás, o) a mentésben résztvevő technikai eszközök és műszaki gépek technikai kiszolgálásának, üzem- és kenőanyaggal történő ellátásának tervezése, szervezése, p) a járványveszély megelőzése, a kialakult járványok lokalizálása, q) szélvihar előrejelzés esetén a lakosság riasztása, tájékoztatása a várható veszélyről és a követendő magatartási szabályokról, kiemelt figyelmet fordítva a pánikhelyzet megelőzésére, r) kültéri rendezvények, vásárok felfüggesztése,

66 s) sérült építmények és a környezetet veszélyeztető épületek rombolódása során keletkezett omlásveszélyes szerkezetrészek felmérése, az életveszély megszűnése ideiglenes helyreállítással vagy bontással, t) a közutakon lévő műtárgyakban keletkezett károk ideiglenes helyreállítása, a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtése, u) a közlekedési kapacitások és lehetőségek maximális kihasználása a mentésben.

Élővizekben, ivóvízkészletben bekövetkezett vízszennyezés elleni védekezés 6. Feladatok a) a kialakult helyzet tisztázása, b) az érintett település polgármestere és a lakosság folyamatos tájékoztatása a kialakult helyzetről, a tett intézkedésekről, a betartandó egészségügyi-, higiénés-, és magatartási szabályokról, c) a vízszennyezés által érintett területen található gazdálkodó szervek és intézmények (szociális otthonok, kórházak, gyermekintézmények) felmérése, d) intézkedés a vízvezeték hálózat lezárására, vízkivételezés leállítása, a kutak lezárása, e) a lakosság és az állatállomány ivóvízzel történő ellátásának megszervezése, f) a legeltetési, halászati (horgászati) illetve mezőgazdasági célú vízfelhasználási (locsolási, öntözési) tilalom bevezetése, g) a vízkészlet rendszeres ellenőrzése, szennyeződéstől való mentesítése, megtisztítása, h) a fertőtlenítési, mentesítési feladatok végrehajtása, az eredeti helyzet visszaállítása.

Levegőszennyezés elleni védekezés 7. Feladatok a) a veszélyeztetett területen, illetve annak közvetlen környezetében a káros anyag kibocsátás minimálisra történő korlátozása, adott esetben teljes megszüntetése, b) az érintett lakosság hiteles és folyamatos tájékoztatása a kialakult helyzetről, c) az időjárási viszonyok alakulásnak folyamatos figyelemmel kísérése, folyamatos légszennyezettség mérés a veszélyeztetett területen, d) folyamatos együttműködés a rendvédelmi szervekkel és a polgárőrséggel a veszélyeztetett terület lezárása a közrend és a közbiztonság fenntartására, a pánikhangulat és a spontán tömegmozgás megelőzése érdekében, e) a szabadban tartózkodás megtiltása, illetve a lakosság felszólítása a veszélyeztetett terület elhagyására.

Veszélyes anyagok szállítási balesetei elleni védekezés 8. Feladatok a) a veszélyes anyag azonosítása, óvintézkedések megtétele, b) a környezeti károk felmérése, másodlagos hatások és szennyeződések felderítése és felszámolása, szakalegységek riasztása, c) kapcsolatfelvétel, valamint folyamatos kapcsolattartás az árut feladó és a fuvarozást végző cég képviselőivel, d) a vegyi felderítés haladéktalan megkezdése, a mérgezettek felkutatása, a kimenekültektől információk gyűjtése, e) a sérültek elsődleges ellátása, a holtakról való kegyeleti gondoskodás feladatainak megszervezése és irányítása, f) az elzárkóztatás, kimenekítés szükségességének értékelése a várható legnagyobb veszélyeztetettség figyelembe vételével (az érintett lakosság létszámának, a terület nagyságának és megközelíthetőségének alapján) g) felkészülés az elzárkóztatásra, illetve a kimenekítéshez kimenekítési útvonalak, gyülekezési és befogadási helyek kijelölése, az ellátás anyagi-technikai feltételeinek biztosítása, h) a mozgásukban korlátozottak elszállításáról való gondoskodás,

67 i) kimenekítés után az érintett területen a vagyonvédelem biztosítása, j) a meteorológiai adatok folyamatos figyelemmel kísérése, értékelése alapján a vegyi szennyezés terjedésének azonnali megállapítása, k) az elsődleges beavatkozó erők, eszközök igény szerinti kiegészítése a polgári védelmi szervezetekkel, l) a veszélyeztetett közművek felmérése, szükség szerinti szakaszolásuk megszervezése, a végrehajtók riasztása, m) a mentésben résztvevő erők, eszközök folyamatos pótlásának biztosítása, n) a beavatkozó állomány váltásának, pihentetésének és ellátásának megszervezése, o) a mentesítési, fertőtlenítési feladatok végrehajtása, p) a közlekedési útvonalak felszabadítása, a meghibásodott, elhagyott járművek biztonságos helyre történő szállítása, őrzésvédelmük megszervezése.

Veszélyes hulladékok hatásai elleni védekezés 9. Feladatok a) a veszélyes hulladék azonosítása, a veszélyeztetett terület határainak kijelölése, biztosítása, lezárása, forgalomelterelés, vagyonvédelem biztosítása, b) a felszámolás érdekében kapcsolatfelvétel és folyamatos kapcsolattartás az együttműködőkkel, c) a sérültek elsődleges ellátása, a holtakról való kegyeleti gondoskodás feladatainak megszervezése és irányítása, d) a lakosság folyamatos és objektív tájékoztatása a kialakult helyzetről, e) a meteorológiai adatok folyamatos figyelemmel kísérése, értékelése, f) felkészülés az elzárkóztatásra, illetve a kimenekítéshez kimenekítési útvonalak, gyülekezési és befogadási helyek kijelölése, az ellátás anyagi-technikai feltételeinek biztosítása, g) a közömbösítéshez, felitatáshoz, lokalizáláshoz anyagok és eszközök folyamatos biztosítása, h) a mentésben résztvevő erők, eszközök folyamatos pótlásának, a beavatkozó állomány váltásának, pihentetésének és ellátásának biztosítása, i) az egyéni védekezés módjának és helyének meghatározása, j) légzésvédő eszközök biztosítása.

Talált robbanó testek 10. Feladatok a) a bejelentés pontosítása, b) az illetékes tűzszerész szerv értesítése az eseményről, c) tisztázni, hogy a robbanó test közvetlenül emberi életet veszélyeztet-e, javaslattétel a biztonsági intézkedések bevezetésére, d) a lakosság folyamatos és objektív tájékoztatása a kialakult helyzetről, e) kapcsolattartás a veszélyhelyzet kezelésébe bevont együttműködő szervezetekkel, f) felkészülés a lezárt terület kiürítésére, a gyülekezési és befogadási helyek kijelölése, az ellátás anyagi-technikai feltételeinek biztosítása,

Üzemi-, illetve lakókörnyezetben bekövetkező robbanás, tűzeset elleni védekezés 11. Feladatok a) a kárhely pontos beazonosítása, a közelben lévő veszélyes ipari üzemek, veszélyes anyagot gyártó, felhasználó vagy tároló létesítmények felmérése, védelmük biztosítása, a veszélyes anyagok biztonságos távolságba történő elszállítása, vagy helyszíni védelme, b) a tűz oltásával egyidejűleg az érintett lakosság mentésének megkezdése, c) a tűz lokalizálása, továbbterjedésének megakadályozása,

68 d) a veszélyeztetett közművek felmérése, szükség szerinti szakaszolásának megszervezése, a végrehajtók riasztása, e) a terület zárása, a megközelítési útvonalak járhatóvá tétele, a közlekedés folyamatos biztosítása, f) kimenekítési útvonalak, befogadási helyek kijelölése, az ellátás anyagi-technikai feltételeinek biztosítása, g) a lokális meteorológiai adatok rendszeres beszerzése és ismertetése az érintettekkel, h) a sérültek mielőbbi szakszerű elszállításának megszervezése, valamint a kárhelyszínen élő lakosság mentésének, szükségelhelyezésének biztosítása, i) a mentésben résztvevő erők, eszközök folyamatos pótlásának, a beavatkozó állomány váltásának, pihentetésének és ellátásának megszervezése, j) az elsődleges beavatkozó erők, eszközök igény szerinti kiegészítése a polgári védelmi szervezetekkel.

Energetikai, közüzemi rendszerek zavarai, leállása elleni védekezés 12. Feladatok a) az energetikai, közüzemi zavarok idején a lakosság körében türelmetlenség, felfokozott pszichikai állapot lehet jellemző, amely másodlagos veszélyhelyzetek, kialakulásához vezethet, (tömegmozgások, balesetek, is előfordulhatnak), így fontos a közrend és közbiztonság fenntartása, b) korlátozó rendszabályok (fogyasztás, szabad mozgás stb.) bevezetésének megszervezése, elrendelésük esetén a betartásuk ellenőrzése, c) a különösen veszélyeztetettek (idősek, betegek, terhes nők, mozgássérültek, gyerekek) felmérése, szükség-elhelyezésük és ellátásuk biztosítása, d) a kárelhárításban, helyreállításban résztvevő erők váltásának, étkeztetésének, pihentetésének, anyagi-technikai ellátásának megszervezése, biztosítása, e) a kiesett ellátási kapacitások pótlásának megszervezése, f) a köz-és vagyonbiztonság fenntartása érdekében a rendőri jelenlét fokozása, a polgárőrség és a polgári védelmi szervezetek bevonásával.

Járvány, járványveszély elleni védekezés 13. Feladatok a) a fertőzött terület meghatározása, b) a fertőzött épületek megjelölése, útvonalak zárása, biztosítása, c) közremüködés a biztonsági zónák kijelölésében, d) részvétel az ellenőrzési pontok felállításában, e) személyi-, jármű-, eszközmentesítő és fertőtlenítő helyek kijelölése, f) tömeges védőoltások beszerzésében való közreműködés, a beadás megszervezése, g) a betegellátás folyamatosságának biztosításában, illetve az ügyeleti rend megszervezésében való közreműködés, további diagnosztikai és laboratóriumi kapacitások felmérése, igénybevétele, h) közreműködés a fertőző betegek elszállításában, elhelyezésükben, i) közreműködés az elhantolásra kijelölt temetői parcellák megnyitásában, illetve az elhullott állatokkal kapcsolatos állategészségügyi feladatokban, j) lakossági tájékoztatás, k) kényszervágás, hőkezelés, konzerválás, illetve a megsemmisítési feladatokban való közreműködés, l) a keletkező fertőző hulladék fertőző képességének megszüntetése, elszállítása az arra kijelölt helyre, m) a járvány megszűnése után karantén, legeltetési tilalom feloldása.

Jellemzően visszatérő tömegmozgások, torlódások elleni védekezés 14. Feladatok

69 a) előrejelzés alapján felkészülés a megnövekedett forgalomra, b) az alapvető higiénés és egészségügyi feltételek, orvosi ellátás biztosítása és folyamatos ellenőrzése, c) a közlekedés biztosításában, a közbiztonság és közrend fenntartásában való közreműködés, d) a várakozók étkeztetésének, pihentetésének, ellátásának megszervezése, e) a járványügyi helyzet folyamatos figyelemmel kisérése, az elkülönítés, karanténozás speciális feladatainak megszervezése, valamint a mentesítés, fertőtlenítés végrehajtása.

Bajba jutott légi járművekkel kapcsolatos feladatok 15. Feladatok a) a mentés érdekében a helyszín pontos meghatározása (légi vagy földi, illetve egyidejű légi és földi kutatás); a kárhelyszínen élő lakossági veszélyeztetés területi határainak kijelölése, b) kapcsolatfelvétel a társ szervekkel, c) a balesetet szenvedett légi jármű légi kutató-mentő szolgálat által történő felkutatása, megjelölése, a sérültek, halottak számának meghatározása, d) a helyszín lezárása, biztosítása, részvétel a sérültek kimentésében, e) a sérültek mielőbbi szakszerű elszállításának megszervezése, a kárhelyszínen élő lakosság mentésének, szükségelhelyezésének biztosítása, f) gondoskodás az áldozatokkal kapcsolatos kegyeleti tevékenységek végrehajtásáról, illetve az ezzel összefüggő pánikhangulat kialakulásának megakadályozásáról, g) a lakosság riasztása, tájékoztatása a várható és a kialakult helyzetről, magatartási szabályokról, h) pszichikai segítségnyújtás biztosítása.

Nukleáris veszélyhelyzetek kezelése 16. A kis valószínűséggel bekövetkező nukleáris balesetek egyik sajátossága, hogy a létesítmény közvetlen térségében és azon túlmenően – a meteorológiai viszonyok alapján – igen rövid időn belül akár kontinensnyi nagyságú területeken is veszélyeztethetik a lakosságot, illetőleg a környezetet. További sajátosság az előzőek alapján, hogy a balesetet követően napok, hónapok múlva, a szennyeződések helyétől jelentős távolságokra is veszélyhelyzetet okozhatnak. 17. Az atomenergia békés célokra való használatakor a Magyarország területén nukleáris veszélyhelyzet (továbbiakban: NVH) valószínűsíthető: a) a hazai nukleáris-, illetőleg a radioaktív anyagokat felhasználó és tároló létesítmények üzemeltetése, vagy azokba történő erőszakos behatások, vagy azokat érintő súlyos természeti katasztrófák esetén, b) a nukleáris és a radioaktív anyagok szállítása során bekövetkezett balesetek, vagy erőszakos cselekmények esetén, c) az ország területén kívül, illetve a világűrben bekövetkezett nukleáris, vagy sugaras balesetek esetén.

Radiológiai balesetek kezelése 18. Feladatok, amennyiben sugár-egészségügyi szakértő nem tartózkodik a helyszínen: a) értesítés esetén helyszínre vonulás, b) információgyűjtés, c) háttérsugárzás mérése, rögzítése, d) radiológiai veszély beazonosítása a sugárzó anyag jelenlétének megállapítása, rögzítése, e) dózisteljesítmény mérése, sugárszennyezettség mértékének megállapítása, rögzítése, f) elsősegélynyújtásban való részvétel, g) a belső és a külső lezárt terület határának méréssel történő megállapítása, kijelölése, lezárásának kezdeményezése,

70 h) javaslattétel a kárhelyparancsnok részére lakosságvédelmi intézkedések (tájékoztatás, riasztás, elzárkózás, kimenekítés, jódprofilaxis) bevezetésére, i) radioaktív anyag jelenléte esetén a sugárvédelem, sugáregészségügy területén illetékes radiológiai szakértő riasztása, tájékoztatása a megállapított tényekről, a tett intézkedésekről, j) a saját beavatkozó állomány szennyezett területen történő tartózkodásának nyilvántartása, személyi dózismérés, k) mentesítési feladatok megszervezése és végrehajtása (saját beavatkozó állomány, technikai eszköz), l) folyamatos együttműködés az esemény helyszínén tartózkodó beavatkozó állománnyal, m) a kialakult helyzet értékelése, javaslatok kialakítása, n) sugárkapu-telepítés, használat, o) mikro-meteorológiai állomás telepítése, adatok mérése, továbbítása, p) személy-, technika-, útvonal monitorozás, q) terület-felderítés, r) sugárforrás-keresés, s) mintavételezés, t) dózisteljesítmény-mérés, u) felületi szennyezettség vizsgálata, v) folyamatos kapcsolattartás a kirendelő ügyelettel, w) bevonulás, bevonulás utáni feladatok. 19. Belső lezárt terület, az a terület, amelyen a környezeti dózisteljesítmény 100 µSv/h felett van. 20. A külső lezárt terület az a belső lezárt területet körülvevő terület, amelynek határát 20µSv/h dózisteljesítmény értéknél javasolt kijelölni. Méretüket nem csak a sugárzási szint értéke, hanem a terepviszonyok, a sugármentesítés és egyéb támogató tevékenységek helyigénye is meghatározza. 21. A külső lezárt területen ellenőrzési pont kerül felállításra, sugárkapu telepítésével, hogy a kárhelyszínről kiérkező beavatkozók elő-monitorozása megtörténjen. Ezen a területen kerül sor a sugármentesítésre, és itt található az elsősegélynyújtásra kijelölt hely is. 22. A külső biztonsági terület biztosítása a helyi rendőri egységek feladata. 23. Amennyiben sugáregészségügyi szakértő nem tartózkodik a kárhelyszínen, úgy a parancsnok irányítja a lezárt területen mérést végző állomány munkáját, és folyamatosan fenntartja a kapcsolatot a beavatkozásban résztvevő egységek vezetőivel. A sugár-egészségügyi szakember a helyszínen átveszi ezt a feladatot.

71

A vegyi balesetekkel kapcsolatos feladatok 24. Feladatok a) információgyűjtés, felderítés, b) vegyi veszély beazonosítása (a veszélyes anyag jelenlétének megállapítása, veszélyes anyag vagy anyagcsoport beazonosítása, rögzítése), c) veszélyes anyag koncentráció azonnali és folyamatos mérése, adatrögzítés, d) veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben a telepített, illetve mobil üzemi érzékelők mérési adatainsak értékelése, e) veszélyes anyaggal kapcsolatos esemény tartós hatásainak becslése, f) a mérési eredmények alapján a belső és a külső lezárt terület határának megállapítása, kijelölése, lezárásának kezdeményezése, g) javaslattétel lakosságvédelmi intézkedések bevezetésére (tájékoztatás, riasztás, elzárkózás, kimenekítés), h) veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem esetén szükség szerint javaslattétel a külső védelmi terv aktivizálására, i) a beavatkozó állomány szennyezett területen történő tartózkodásának nyilvántartása, j) mentesítési feladatok megszervezése és végrehajtása, k) a kialakult helyzet értékelése, javaslatok kialakítása, javaslattétel társszervek bevonására: rendőrség, mentők, speciális mentőszervezet, érintett önkormányzat, védelmi bizottság, népegészségügyi szakigazgatási szerv, környezetvédelmi hatóság, vízügyi hatóság, áramszolgáltató stb., l) folyamatos együttműködés az esemény helyszínén tartózkodó beavatkozó állománnyal, illetve amennyiben veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben történt esemény, a helyi beavatkozó erőkkel és az üzem vezetőjével, m) egyéb vegyi esemény felszámolásával kapcsolatos feladat: meteorológiai állomás telepítése, n) adatok mérése, továbbítása,

72 o)

személy-, technika-monitorozás.

25. A jelzést követő információszerzés a) a balesetről minél több információt kell szerezni, hogy konkrétan mi történt a helyszínen, b) információt kell szerezni a közvetlen veszélyben lévő személyekről, c) végre kell hajtani a veszélyes anyag azonosítását, meg kell állapítani az előfordulás módját és mennyiségét, többkomponensű rendszereknél az összetevőket, és összetételüket, d) egyidejűleg meg kell állapítani az anyag veszélyes tulajdonságait, várható viselkedését. 26. A jelzés adatainak értékelése alapján a) intézkedni kell a veszélyes anyagra vonatkozó további ismeretek gyűjtésére, b) tájékoztatni kell az illetékes környezetvédelmi felügyelőséget, valamint társszerveket, szakembereket, c) a lakosság veszélyeztetése esetén az érintett település polgármesterét tájékoztatni kell. 27. Feladatok a helyszínre érkezéskor veszélyes anyaggal kapcsolatos esemény során a) az első beavatkozó a veszély jellegének, mértékének ismerete nélkül a helyszínt száz méteren belül ne közelítse meg, b) a helyszínre érkezés előtt a kárhelyparancsnok, illetve a tűzoltás-vezető a riasztást követően (ha a helyszínt nem ismeri) térképen tanulmányozza a terepet, illetve a terepelemeket. A terepelemek nagymértékben befolyásolják, segítik vagy nehezítik a tevékenységet, c) a helyszínre érkezést követően a kárhelyparancsnok, terepfelderítést hajt végre. A felderítés célja az aktuális adatok szerzése a terepről. d) meg kell határozni a szélirányt, a szélsebességet, a veszélyes anyagot, halmazállapotát, gőz-, köd-, füstképződést, a közüzemi szolgáltatás (csatorna, gáz, villany) lehetőségeit. e) meg kell tervezni a szélirány figyelembe vételével a megközelítési útvonalakat. Ismert veszélyes anyag esetén szakirodalmakból, adatbázisokból meg kell állapítani a - toxikus hatást, - tüneteket, - reakciót (pl. vízzel reagál-e, stb.), f) az előzőekben felsorolt feladatok után a tűzoltás-vezetőnek a távfelderítést azonnal meg kell kezdeni, g) ki kell jelölni a vezetési pontot, amelyet már a vonulás közben a tűzoltás-vezető megtervez, h) fel kell készülni a társszervek, illetve a közreműködő szakemberek, valamint szükség szerint az egyéb speciális erők, eszközök fogadására, i) a terület lezárása, zárt területté nyilvánítása, illetéktelenek eltávolítása, j) a mentési tér kialakítása, k) életmentés végrehajtása, mentőorvossal egyeztetett módon (ha van rá mód), l) jelentési kötelezettség folyamatos végrehajtása, illetve felügyelete. 28. Feladatok a felderítéskor veszélyes anyaggal kapcsolatos esemény során a) a szabadba áramló veszélyes anyag veszélyt jelentő tulajdonságainak ismételt megállapítása, b) az életveszély, mérgezésveszély bekövetkezésének (lehetőségének) tisztázása, c) a beavatkozási és mentési útvonalak meghatározása, d) a veszélyt okozó anyag(ok), gyújtóforrások felmérése, e) a kiürítés megszervezése, f) a veszélyes anyagokról kapott információk (mérési adatok, szélirány, szélerősség stb.) folyamatos értékelése, g) a közömbösítő, mentesítő anyagok megválasztása,

73 h)

törekedni kell a veszélyes anyagra vonatkozó lehető legtöbb információ beszerzésére. Az anyag azonosítását, főbb jellemzőinek megállapítását a felszereléshez tartozó eszközök használatán túlmenően a következő módszerekkel kell végrehajtani: - a táblák, feliratok, különböző egyéb jelölések ellenőrzése, - veszélyes áru szállításával, az anyagok felhasználásával, tárolásával kapcsolatos dokumentációk vizsgálata, - információ szerzése az anyagot jól ismerő, az anyaggal dolgozó, illetőleg a balesettel kapcsolatban álló személytől (gépjárművezető, tulajdonos, üzemvezető, technikus, vasúti alkalmazott, stb.), - a szállítmányozóval, a gyártóval való kapcsolatfelvétel, - a szóban forgó anyag pontos leírásának megszerezése. j) A felderítés eredményétől függően, amennyiben az indokolt, a felderítő csoport vezetője tegyen javaslatot a kárhelyparancsnok, illetve a tűzoltásvezető felé az illetékes környezetvédelmi felügyelőség, valamint az igénybe vehető társszervek, szakemberek értesítésére, ha erre korábban intézkedés nem történt. k) A felderítés eredményét a kárhelyparancsnoknak, illetve a tűzoltásvezetőnek jelenteni kell. A tájékoztatás, a beavatkozás megszervezéséhez kapcsolódó javaslat a következő szempontok figyelembevételével történjen: - a veszélyes anyag fajtája, koncentrációja, jellemzői, - a szabadba áramló anyag veszélyt jelentő tulajdonságai, - az életveszély, mérgezési veszély bekövetkezésének valószínűsége, - kitelepítési feladatok, - az életmentés, elsősegélynyújtás, orvosi beavatkozás lehetséges módozatai, - a mentési, beavatkozási útvonal megválasztása, kijelölése, - gyújtóforrások, tűz- és robbanásveszély megléte, - a veszélyeztetett terület körülhatárolási lehetőségei (zárt területté nyilvánítása), - a veszélyes anyagok felitatásához, lekötéséhez, közömbösítéséhez használható mentesítő anyagok, eszközök. l) Ellenőrző pontok létesítése a kárhely kijáratainál elsősegélynyújtás céljából, m) Elkülönítő hely kialakítása a szennyezet térségből érkezők számára. 29. A kárhelyparancsnok a felderítés során szakértő (szakember) bevonásával döntsön: a) a beavatkozók részére személyi védőfelszerelések használatának elrendeléséről, b) a beavatkozásban résztvevők (személyi állomány) létszámáról, tartalékokról, c) a veszélyes, átmeneti és biztonságos zóna kijelöléséről, d) a lezárt terület nagyságáról, e) a mentesítő hely kijelöléséről és területéről, f) a mentesítő anyag megválasztásáról, g) a közreműködő szervek működési helyének (gyülekezési helyének) kijelöléséről, h) a mentésben résztvevő személyi állomány tartózkodási idejének pontos megállapításáról, a hírforgalmazás és tájékoztatás módjáról. 30. Feladatok a beavatkozáskor veszélyes anyaggal kapcsolatos esemény során a) a beavatkozás során az életveszély elhárítása érdekében az általános előírásokon túl különös gondot kell fordítani: - a szabadba áramló anyag (veszélyt jelentő) tulajdonságainak, mennyiségének, terjedési irányának megállapítására, - a tűz és a veszélyes anyag egymásra hatásából adódó veszélyek megismerésére (a keletkező bomlás- és égéstermékek hatásaira), - módozatainak meghatározására, - az időjárási viszonyokra, - a kiürítendő területek behatárolására, - az alkalmazandó oltó-, közömbösítő, felitató és mentesítő anyagok megválasztásához információszerzésre,

74 b)

c)

d) e)

f)

g)

h)

i)

j)

a biztonságos, átmeneti és a veszélyes zóna meghatározására, illetve a lezárandó terület és útvonalak kijelölésére, por alakú vagy apró szemcsés vegyi anyagok szabadba jutása, kiszóródása esetén az anyag lehetőség szerint maradéktalan felszedése, összegyűjtése a teendő, amennyiben ez nem megoldható, az anyag letakarásáról kell gondoskodni, megakadályozva ezzel a szél, csapadék, stb. kedvezőtlen hatásait. A felszedett, összegyűjtött anyagot zárt edényzetbe, nagyobb mennyiség esetén megfelelő konténerbe, zárt rakfelületre, stb. kell elhelyezni, hogy biztonságos elszállítása megoldható legyen. A tevékenység befejezése után a helyszínt a további intézkedések megtételére jogosult szerv vezetőjének kell átadni, aki az elszállításra előkészített anyag további kezeléséről gondoskodik, folyékony halmazállapotú veszélyes anyagok, olvadékok környezetbe kerülésekor elsődleges cél a kifolyás, szivárgás megszüntetése, eltömítése, és a továbbterjedés megakadályozása. A sérült tartályból, hordóból a még benne lévő anyagot arra alkalmas edényzetbe át kell szivattyúzni, ha az eszközök anyaga ezt lehetővé teszi. A folyadékok, olvadékok, szennyezett oltóvíz szétfolyását, csatornába, élővízbe jutását körülsáncolással, irányított elvezetéssel, csatorna nyílások lezárásával kell megakadályozni. A körülzárt illékony, mérgező folyadékok párolgását letakarással kell meggátolni. A kifolyt folyadékot anyagi minőségétől, mennyiségétől függően közömbösítéssel, hígítással, felitatással kell ártalmatlanítani. Felitató anyagként homokot, vagy más nem éghető abszorbeáló anyagot kell használni. A felhasznált felitató anyagot a továbbiakban veszélyes hulladéknak kell tekinteni, és ennek megfelelően kell kezelni, intézkedni kell a veszélyes anyag arra alkalmas járműbe vagy edényzetbe történő átrakására, átfejtésére, amennyiben a toxikus gáz, vagy az illékony folyadékok gőzei jelentős területen mérgezési veszélyt okoznak, éghető anyagoknál számításba jöhet a megfelelő biztosítás mellett az elfolyás, szivárgás körültekintő meggyújtása (fáklyázás), mérgező, éghető, robbanásveszélyes gázok, gőzök szabadba jutása esetén a vegyimentő konténer állományának a kiáramlás, szivárgás megszüntetésében kell közreműködnie. Intézkedni kell a környezetbe jutott anyagok mennyiségének folyamatos ellenőrzéséről, koncentrációjuk méréséről. A terjedés irányába a zárt terület kijelölését haladéktalanul el kell rendelni, ha a gázhalmazállapotú vagy gyorsan illó folyékony anyagok elnyeletése vízsugárral nem eredményes, vagy az égés, illetve más kémiai reakció folytán mérgező gázok, gőzök szabadulnak fel. A beavatkozás során, amennyiben a gázok, gőzök vízzel való elnyeletése, lecsapása célravezető, a felhasznált víz terjedésének megakadályozását, közömbösítését, összegyűjtését, felitatását a lehetőségek szerint el kell végezni, szállítási balesetek során az illetékes szervek (közútkezelők, vasúti balesetelhárító szervezetek, környezetvédelmi felügyelőségek stb.), szállításban résztvevők (feladó, szállító, fuvarozó) értesítése után, a kárelhárítást, kárfelszámolást, a mentesítést velük együttműködve kell végrehajtani, ismert, vagy megbízhatóan beazonosított veszélyes anyag esetében elsődlegesen a szakirodalomban és a különböző szakmai adatbázisokban (pl.: Hommel-katalógus, SIX gyorsinformációs kézikönyv, ADR-okmányok stb.) meghatározott védelmi intézkedéseket, beavatkozási műveleteket, eljárásokat kell irányadóknak tekinteni, a kárhelyszíni beavatkozás során a járművezető, a kezelő, a gyártó, illetve a forgalmazó által meghatározott kezelési, használati utasítás alapján és a munkavédelmi előírások betartásával kell a feladatokat végrehajtani, bizonyos anyagok vízzel veszélyesen reagálnak, illetve azzal érintkezve mérgező, éghető gázok keletkezésével kell számolni.

75

3.2.3. A gazdasági-anyagi szolgáltatással bevonható eszközök rendje A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség 67. § (1) A katasztrófavédelmi feladatok végrehajtása érdekében a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség kiterjed a) meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére vagy a szolgáltatás igénybevételének tűrésére, b) valamely tevékenységtől való tartózkodásra, c) az igénybevételhez szükséges előkészületi tevékenységre, d) az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatok közlésére [a továbbiakban az a)–d) pontban foglaltak együtt: szolgáltatás]. (2) A szolgáltatás igénybevételét elrendelheti: a) a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke, valamint a polgármester, b) több megyét érintően, illetve az ország egész területére a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében elrendelt adatszolgáltatás során nem kérhető a szolgáltatásra kötelezettől az üzletvitelével kapcsolatos olyan adat, amely nem függ össze a szolgáltatás teljesítésével. Így nem kérhetők: a) a vállalkozás gazdaságossági mutatóira, b) a hitel- és tőkekapcsolatokra, c) az adózással összefüggő pénzügyi mutatókra, d) a jogvédelem alá eső szellemi alkotásokra, e) a szerződéssel lekötött kapacitásokra, továbbá f) a kártalanítással össze nem függő bér- és társadalombiztosításra vonatkozó adatok. (4) A szolgáltatás igénybevételének elrendelésekor figyelembe kell venni a közigazgatási, a közszolgáltatási, valamint a közellátási szempontokat, továbbá a szolgáltatásra kötelezett méltányos érdekeit. (5) A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség alóli mentességek köre a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényben meghatározottakkal azonos. 68. § (1) Ha a katasztrófavédelem érdeke más módon nem vagy nem megfelelő időben, illetve csak aránytalanul nagy ráfordítással elégíthető ki, szolgáltatás igénybevételével kell biztosítani a polgári védelmi feladatok ellátását, különösen veszélyhelyzetben a védekezéshez szükséges feltételek megteremtését. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében, már a felkészülés időszakában, e törvény alapján elrendelhető a szolgáltatásra kötelezett részére: a) az igénybevételre kijelölt ingatlanok, továbbá ingó dolgok és ezek adataiban történt változások bejelentése, valamint igénybevételre alkalmas állapotban tartása, b) a lakosság alapellátásához szükséges tartalékok és készletek képzése, c) a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges előkészületi tevékenység, ideértve a tervezési feladatokat is, d) a bejelentések valódiságának, a szolgáltatások teljesíthetőségének helyszíni ellenőrzése, az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetése, e) a gyakorlatokhoz szükséges ingatlanok és ingó dolgok ideiglenes igénybevétele. (3) A szolgáltatás igénybevételének tervezése érdekében beszerzett adatokat polgári védelmi rendeltetésüktől eltérő célra nem lehet felhasználni. (4) A szolgáltatás igénybevételének elrendelése szempontjából a rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, illetve váratlan támadás során végrehajtandó honvédelmi feladatok ellátása érdekében történő igénybevétel megelőzi a katasztrófavédelmi feladatok ellátására történő igénybevételt. 69. § (1) A szolgáltatás teljesítése miatt felmerült vagyoni hátrányért kártalanítás jár. (2) A kártalanítást a szolgáltatást teljesítő kérelmére kell megállapítani. A kérelmet a teljesítés helye szerint illetékes polgármesterhez kell benyújtani.

76 (3) A kártalanítási igényeket a teljesítés helye szerint illetékes polgármester a szolgáltatás elrendelésétől számított hatvan napon belül összesíti és megküldi a teljesítés helye szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve részére. (4) A kártalanítási eljárás lefolytatására és a kártalanítás összegének megállapítására első fokon a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve jogosult. A fellebbezést a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve bírálja el. Az ügyintézési határidő a kártalanítási igénynek a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez történő megérkezése napján kezdődik. (5) A kártalanítás ügyében hozott jogerős határozat ellen a döntést sérelmező fél a határozat közlésétől számított 30 napon belül – jogszabálysértésre hivatkozással – keresettel fordulhat a bírósághoz. A fellebbezésnek, illetve a kereset benyújtásának a polgári védelmi szolgáltatás teljesítésére nincs halasztó hatálya. 70. § (1) A kártalanítási kötelezettség a szolgáltatást elrendelőt terheli. (2) A kártalanítás összegének megállapításánál figyelembe kell venni: a) a gazdasági forgalomban lévő hasonló szolgáltatásért szokásos díjat, b) az igénybevétel tárgyának használatra történő átengedéséért a használat során bekövetkezett értékcsökkenés mértékét, c) ingó és ingatlan dolog állagában okozott kárnál a dolog szakszerű helyreállításának, kijavításának költségét, d) az igénybevétel tárgyának elvesztése vagy megsemmisülése esetén az átvétel időpontjában meglévő forgalmi értékét, e) a szolgáltatás teljesítése miatt elmaradt vagyoni előnyt, csökkentve az a) pontban meghatározott díj összegével, f) a biztosítás alapján megtérülő összeget. (3) A kártalanítást pénzben kell megállapítani és megtéríteni. (4) A kártalanítás megfizetésére kötelezett a jogerős döntés vagy bírósági ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a megállapított összeget megfizetni. (5) Nem jár kártalanítás, ha az igénybevétel nem akadályozta az igénybevétel tárgyának rendeltetésszerű használatát. (2011.CXXVIII.tv.) A kijelölés és a nyilvántartás 78. § (1) A veszélyelhárítási terv végrehajthatóságának biztosítása érdekében a gazdasági-anyagi szolgáltatási kötelezettség alá vont vagyonelemet – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve vezetőjének javaslata alapján – az ingatlan fekvése, a szolgáltatásra kötelezett székhelye (telephelye, fióktelepe, illetve lakóhelye) szerint illetékes polgármester hatósági határozattal jelöli ki. (2) A javaslattétel érdekében – amennyiben az adat más módon nem áll rendelkezésre – a polgármester a szolgáltatásra feltehetően alkalmas kötelezett részére adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének bevonásával helyszíni szemlét tarthat. (3) A szolgáltatás teljesítésére az ingatlan, az ingóság, illetve szolgáltatás tulajdonosa, birtokosa, vagy az azzal rendelkezni jogosult (a továbbiakban: kötelezett) kötelezhető. (4) A kötelezett a szolgáltatás teljesítését befolyásoló minden változást, tényt az elrendelő számára haladéktalanul, de legkésőbb a változástól számított 8 napon belül bejelenti. (5) A polgármester a kijelölt szolgáltatásokról naprakészen tartott nyilvántartást vezet, melyet az összesített veszélyelhárítási terv elkészítéséhez a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének rendelkezésére bocsát. Az igénybevétel és a teljesítés 79. § (1) A szolgáltatás készenlétben tartása legfeljebb 15 napig rendelhető el, amely egy alkalommal további 15 nappal meghosszabbítható. (2) A szolgáltatás készenlétben tartásának, illetve igénybevételének elrendelése írásban történik, melyről a kezdeményezőt az elrendelő tájékoztatja. Halasztást nem tűrő esetben az igénybevétel szóban is elrendelhető, ekkor az írásbeli elrendelést utólag, az elrendeléstől számított 8 napon belül közölni kell.

77 80. § (1) Az ingóságot, az ingatlant a rendeltetésének megfelelő, használatra alkalmas állapotban, a rendszeresített tartozékokkal együtt kell átadni. (2) A szolgáltatást az igénybevételt elrendelő határozatban megállapított helyen és időpontban, illetve a határozat szóbeli közlésekor haladéktalanul teljesíteni kell. (3) Az igénybevételt elrendelő, vagy az általa megbízott a szolgáltatás tárgyának átadásakor, átvételekor, illetve a szolgáltatás teljesítésekor jegyzőkönyvet vesz fel. (4) A jegyzőkönyv tartalmazza legalább: a) az igénybevételt elrendelő megnevezését, b) a szolgáltatásra kötelezett nevét, illetve székhelyét (telephelyét, fióktelepét, lakóhelyét), c) az átvevő adatait, d) a szolgáltatás tárgyát, teljesítésének helyét, idejét, azonosítására alkalmas adatait, valamint a szolgáltatásra alkalmasságát, e) az igénybevételt elrendelő határozat számát, f) harmadik személynek a szolgáltatás tárgyára vonatkozó esetleges jogát, g) minden olyan tényt vagy adatot, amelyet bármelyik fél a kártalanítás szempontjából lényegesnek tart, h) az ingóság, az ingatlan állapotával, használhatóságával, felszerelésével kapcsolatos megállapításokat, a felfedett hibákat, rongálódásokat és hiányokat. 81. § A szolgáltatás igénybevételéről szóló határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A szolgáltatás megszűnése és megszüntetése 82. § (1) Az elrendelő az igénybevételt – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv véleményének kikérése mellett – megszünteti és a gazdasági-anyagi szolgáltatási kötelezettség alá vont vagyonelemet a kötelezett részére visszaadja, ha a) az igénybevétel elrendelésének oka megszűnt, b) az igénybevételt elrendelő határozatban megjelölt határidő lejárt, c) a szolgáltatás teljesítése ellehetetlenült, d) a kötelezett méltányolható okból kéri. (2) A visszaadási eljárásra a 80. § és a 81. § rendelkezései az irányadók. 83. § A szolgáltatási kötelezettség megszűnik, ha a) a szolgáltatás teljesítését elrendelő határozat kiadásának indoka megszűnt, b) a teljesítés megkezdése után olyan körülmény merült fel, amelynek alapján szolgáltatás teljesítését elrendelő határozathozatal kizárt lett volna, c) a szolgáltatás teljesítése ellehetetlenül. (234/2011. (XI. 10) Korm.r)

3.2.4. A polgármester és a helyi védelmi bizottság döntéshozatala, a lakosságvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos összefüggések A kitelepítés, a befogadás és a visszatelepítés elrendelése 46. § (1) A kitelepítés és a befogadás elrendelésére jogosult: a) veszélyhelyzetben, a Kormány felhatalmazása alapján, illetékességi területére vonatkozóan aa) a polgármester, ab) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője által kijelölt személy, aki veszélyhelyzetben a településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítását a polgármestertől átvette, ac) a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke, b) halasztást nem tűrő esetben az illetékességi területére vonatkozóan ba) a polgármester, bb) a megyei, főváros védelmi bizottság elnöke. (2) A visszatelepítés elrendelésére a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke jogosult.

78 47. § (1) A kitelepítés elrendeléséről szóló döntést az elrendelő írásba foglalja – akadályoztatása esetén az elrendelést követő legkésőbb 3 napon belül – és felhívás közzétételével gondoskodik a kihirdetéséről. (2) A felhívást a veszélyeztetett terület sajátosságainak megfelelően, a rendelkezésre álló lehetőségek alkalmazásával, a helyben szokásos módon, illetve a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény alapján közérdekű közleményként kell közzétenni. (3) A felhívás tartalmazza legalább: a) a kijelölt gyülekezési helyet és időpontot, b) a kijelölt befogadóhelyet, c) a saját járművel önállóan megoldott, befogadóhelyre történő távozás lehetőségét és bejelentési kötelezettségét, d) a szállítási lehetőségeket, beleértve az elrendelt korlátozásokat is, e) a kitelepítés során szükséges alapvető okmányok és más ajánlott dolgok megjelölését, f) a hátrahagyott javakkal kapcsolatos tennivalókat, g) amennyiben ismert, a kitelepítés várható időtartamát, h) a kitelepítéssel kapcsolatban további tájékoztatást adó szerv vagy személy megnevezését és elérhetőségét. A kitelepítés végrehajtása 48. § A kitelepítés végrehajtásának szempontjai: a) a kitelepítéssel érintett lakosság családi és közösségi életviszonyai a visszatelepítés elrendeléséig lehetőleg ne szenvedjenek kárt, b) különös figyelemmel kell lenni a kitelepített személyek korából, neméből vagy más tulajdonságából fakadó egyedi igényekre, c) az érintett lakosságot a Kat. 72. § (10) bekezdés szerinti adatokkal kell nyilvántartásba venni (regisztráció), d) lehetővé kell tenni, hogy a lakosság a lakóhelyét saját közlekedési eszközével hagyja el és a veszélyeztetett területen kívüli, általa megválasztott helyre távozhasson, amennyiben az a kitelepítés végrehajtását nem akadályozza, e) amennyiben a c) pontban meghatározott regisztráció elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna, a polgármester vagy a helyszíni műveletirányító engedélyezheti annak mellőzését. 49. § (1) A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke a) értékeli a kialakult helyzetet és meghatározza a kitelepítéssel kapcsolatos feladatokat, b) tájékoztatja a veszélyeztetett területen fekvő települések polgármestereit és utasítja a kitelepítés előkészítésére, c) utasítja a helyi védelmi bizottságokat a szükséges kitelepítési feladatok koordinálására, d) meghatározza a különböző ágazatok területi szintű szerveinek a kitelepítéssel kapcsolatos feladatait és koordinálja azok végrehajtását, e) amennyiben a kitelepítés megye, főváros határán kívülre történik, felveszi a kapcsolatot az illetékes megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökével, f) veszélyhelyzetben elrendeli a vasúti, közúti, vízi, légi szállítások biztosítása érdekében a javítókapacitások, valamint az állomások, kikötők, repülőterek, raktárak igénybevételét vagy használatának korlátozását, g) összehangolja a polgári védelmi szervezetek és a kitelepítésben részt vevő szervek, társadalmi és karitatív szervezetek tevékenységét, h)8 feldolgozza, értékeli, összegzi és a Kormány számára a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter útján felterjeszti a beérkező jelentéseket. (2) A helyi védelmi bizottság elnöke a) szükség esetén utasítja a kitelepítés irányítása során a polgármestereket, a kitelepítési feladatokra vonatkozóan a hatáskörükbe tartozó intézkedések megtételére, b) összehangolja a társadalmi és karitatív szervezetek tevékenységét, c) felveszi a kapcsolatot az illetékes helyi védelmi bizottság elnökével, amennyiben a kitelepítés a helyi védelmi bizottság honvédelmi körzetén kívülre, de a megyehatáron belül történik. (3) A polgármester

79 a) intézkedik a lakosság, az intézmények, a gazdálkodó szervek, a szállító eszközök tulajdonosainak riasztására és tájékoztatására, b) intézkedik a lakosság kitelepítésére, a létfenntartáshoz szükséges anyagi, kulturális javak, az állatállomány, az ellátásukhoz szükséges takarmány és egyéb anyagok elszállítására, c) meghatározza a településen a helyes, követendő lakossági magatartási szabályokat, d) készenlétbe helyezi a kitelepítési szakfeladat végrehajtásához szükséges polgári védelmi szervezeteket és irányítja tevékenységüket, e) megszervezi a kitelepítés biztosítását, f) intézkedik a gyülekezési, berakodási helyek működésének megkezdésére, g) fogadja az érkező külső erőket, eszközöket, koordinálja az együttműködést, h) gondoskodik a fekvőbetegek, önerőből kitelepülni képtelenek kijelölt intézményekbe történő elszállításáról, i) koordinálja az intézmények, gazdálkodó szervezetek kitelepülését, j) folyamatos kapcsolatot tart a befogadókkal és tájékoztatást ad különösen a következőkről: ja) útba indítások idejéről, jb) az útba indított lakosság számáról, jc) az állatállományról és az anyagi és kulturális javakról, jd) a szállító eszközök számáról, k) intézkedik az ingatlanok átvizsgálására, az ingatlanok biztonságos hátrahagyása szabályainak betartására, l) intézkedik a Kat. 49. § (5) bekezdése alapján a kötelezés ellenére lakóhelyén maradó személyekkel szembeni rendvédelmi intézkedés foganatosítására, m) intézkedik a hajléktalanok felkutatására, n) intézkedik, hogy a védekezés folytatására visszamaradó állomány a biztonsági rendszabályokat (riasztás, kimenekítés) megismerje és megszervezi az ellátásukat, o) intézkedik a közművek központilag történő szükség szerinti kikapcsolására, p) intézkedik a gyógyszertárak, a méreganyagraktárak és a műtrágya lerakatok fokozott őrzésére, szükség esetén az anyagok biztonságos helyre történő elhelyezésére, q) biztosítja az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) útján a kitelepítéssel érintett településen hátrahagyott ingó és ingatlan vagyon védelmét, r) összehangolja a társadalmi és karitatív szervezetek tevékenységét. (4) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a) irányítja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve lakosságvédelmi tervező munkáját, b) több megyét érintően koordinálja a nemzetgazdaság és más szempontból fontos vagyontárgyak, valamint a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelmére vonatkozó feladatok végrehajtását, c) összehangolja az országhatáron, illetve megyehatárokon át történő kitelepítés katasztrófavédelmi feladatait. (5) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve a) ellátja a kitelepítés végrehajtása során a szakmai irányító, koordinációs feladatokat, b) összehangolja a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelmének területi feladatait, c) irányítja a helyi katasztrófavédelmi szervek lakosságvédelmi tervező, szervező munkáját, d) szervezi és végzi a polgári védelmi szervezetek és a lakosság felkészítését. (6) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve a) együttműködik a kijelölt befogadó helyek szerint illetékes hivatásos helyi katasztrófavédelmi szerv vezetőjével és kölcsönösen biztosítják a tervezési adatokat, b) a társszervekkel együttműködve kijelöli a kitelepülési útvonalakat, számvetéseket készít, c) pontosítja a körzeti és településszintű kitelepítési-befogadási terveket, d) javaslatot tesz a polgármesternek a kitelepítés végrehajtásához szükséges polgári védelmi szervezetek megalakítására, felkészítésére, e) közreműködik a lakosság riasztásának és tájékoztatásának megtervezésében, f) létrehozza a szükséges adatbázisokat, gondoskodik naprakészen tartásukról, valamint g) közreműködik a kitelepítés helyi feladatainak végrehajtásában. Kimenekítés

80 50. § (1) Amennyiben a veszélyeztetett területen a közvetlen életveszély és váratlan kockázat miatt nincs mód a kitelepítési feladatok végrehajtására, a lakosság védelmét kimenekítéssel kell biztosítani. (2) A kimenekítésre egyebekben a kitelepítés szabályai az irányadók. A befogadás szabályai 51. § (1) A befogadóhellyel szemben támasztott követelmények: a) megfelelő távolságra helyezkedik el a veszélyeztetett területtől, b) biztosítja a befogadott lakosság számára az alapvető ellátást, így különösen: ba) ivóvíz-, élelem- és orvosi ellátást, bb) alapvető higiéniai feltételeket, bc) az élelmezés és a hulladék megfelelő kezelésére szolgáló létesítményeket, bd) a tartózkodásra és szállásra szolgáló, megfelelő méretű helyiségeket (személyenként legalább 3,5 m2), be) az alapvető kulturális igények (vallási, közösségi) kielégítését. c) a befogadóhely alkalmazásakor: ca) jól látható módon jelölni kell a helyiségek rendeltetését, cb) biztosítani kell a befogadottak számára a házirend megismerését és gondoskodni kell a betartásáról, cc) biztosítani kell a lelki segítségnyújtást, valamint a gyermekek és más különös gondoskodást igénylő személyek alapvető ellátását. (2) Amennyiben indokolt, a befogadó helyre történő belépés közegészségügyi, közbiztonsági okból külön engedélyhez köthető, illetve fertőtlenítés, mentesítés végrehajtása elrendelhető. 52. § A befogadás végrehajtásának szempontjai: a) a kitelepített lakosság elsősorban befogadó intézményben vagy személyek elhelyezésére szolgáló épületben, illetve szükségtáborhelyen helyezhető el, b) az a) pontban foglaltak hiányában a kitelepítettek a lakosságnál is elhelyezhetők, c) a kitelepítés a lehető legkisebb mértékben érintse a befogadással érintett terület lakosságának életviszonyait, d) a családtagokat lehetőleg ugyanazon településen és lehetőleg azonos intézményben (épületben) kell elhelyezni. A befogadással kapcsolatos feladatok 53. § (1) A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke a) értékeli a kialakult helyzetet, valamint meghatározza a befogadással kapcsolatos feladatokat, b) tájékoztatja a veszélyeztetett területen kívül fekvő települések polgármestereit és utasítja a befogadás előkészítésére, c) utasítja a helyi védelmi bizottságokat a szükséges befogadási feladatok koordinálására, d) meghatározza a különböző ágazatok területi szintű szerveinek a befogadással kapcsolatos feladatait, valamint koordinálja azok végrehajtását, e) összehangolja a polgári védelmi szervezetek és a befogadásban részt vevő más szervek tevékenységét, f) kezdeményezi a kitelepítéssel érintett megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökénél az együttműködést és tájékoztatja a befogadás előkészítéséről, ha a megye, főváros határán kívül élő lakosságot kell befogadni, g) szükség esetén elrendeli a területi jellegű gazdasági és anyagi szolgáltatások igénybevételét, h) területi szinten összehangolja a társadalmi és karitatív szervezetek tevékenységét, i) feldolgozza, értékeli, összegzi a beérkezett jelentéseket, majd továbbítja a Kormány részére. (2) A helyi védelmi bizottság elnöke a) szükség esetén utasítja a befogadás irányítása során a polgármestereket, a befogadási feladatokra vonatkozóan hatáskörükbe tartozó intézkedések megtételére, b) összehangolja a társadalmi és karitatív szervezetek tevékenységét, c) felveszi a kapcsolatot az illetékes helyi védelmi bizottság elnökével, amennyiben a befogadás a helyi védelmi bizottság honvédelmi körzetén kívülről, de a megyehatáron belül történik. (3) A polgármester

81 a) tájékoztatja a lakosságot a várható befogadásról, b) értesíti az elhelyezésben érintett intézményeket, gazdálkodó szervezeteket, valamint intézkedik a befogadás előkészítésére, c) készenlétbe helyezi a befogadási szakfeladat végrehajtásához szükséges polgári védelmi szervezeteket és irányítja tevékenységüket, d) előkészítteti a befogadáshoz szükséges nyilvántartásokat, e) intézkedik a megnövekvő fogyasztási igények miatt a megfelelő kapacitás biztosítására, f) megszervezi a befogadás mindenoldalú biztosítását, g) a rendőrséggel együttműködve megszervezi a forgalomszabályozást, a rendfenntartást, h) pontosítja a befogadásra tervezett lakosság várható létszámát, az állatállomány és anyagi javak mennyiségét, i) biztosítja a befogadásra tervezett intézmények, közigazgatási szervek működési feltételeit, intézkedik az esetlegesen hiányzó infrastruktúra kialakítására, j) intézkedik a befogadásra kerülő lakosság étkeztetéséhez szükséges és higiéniás feltételek biztosítására, k) intézkedik a kirakodási hely működtetésére, l) folyamatos kapcsolatot tart a kitelepülőkkel, m) szükség esetén megszervezi a közoktatást, valamint n) illetékességi területén összehangolja a társadalmi és karitatív szervezetek tevékenységét. (4) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a) irányítja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve befogadással kapcsolatos munkáját, b) központi raktárkészletből szükség esetén kiegészíti a befogadáshoz szükséges elhelyezési szakanyagokat, c) több megyét érintően koordinálja a nemzetgazdaság és más szempontból fontos vagyontárgyak, valamint a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelmére vonatkozó feladatok végrehajtását, d) összehangolja az országhatáron, illetve megyehatárokon át történő befogadás katasztrófavédelmi feladatait. (5) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve a) a befogadás végrehajtása során szakmai irányító, koordinációs feladatokat lát el, b) saját raktárkészletéből biztosítja a rendelkezésére álló, a befogadáshoz szükséges elhelyezési szakanyagokat, c) területi szinten irányítja, illetve végzi a katasztrófavédelmi befogadási feladatokat tartalmazó tervek kidolgozását, valamint d) szervezi és végzi a polgári védelmi szervezetek és a lakosság felkészítését. (6) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve a) ellenőrzi a befogadásra kijelölt intézmények, objektumok, egyéb helyiségek alkalmasságát, b) együttműködik a kitelepülő települések szerint illetékes hivatásos helyi katasztrófavédelmi szerv vezetőjével és kölcsönösen biztosítják a tervezési adatokat, c) a befogadási adatokkal kapcsolatosan számvetéseket készít, d) pontosítja a körzeti és településszintű befogadási terveket, e) javaslatot tesz a polgármesternek a szükséges polgári védelmi szervezetek létrehozására a meglévő szakalegységeken felül, f) közreműködik a létrehozott polgári védelmi szakalegységek polgári védelmi felkészítésében, g) közreműködik a lakosság, a gazdálkodó szervek, intézmények befogadási feladatainak végrehajtására történő felkészítésében, h) közreműködik a befogadás helyi feladatainak megszervezésében, végrehajtásában, i) közreműködik a befogadáshoz szükséges szakanyag biztosításában. A visszatelepítés szabályai 54. § (1) Akiket szervezett formában telepítettek ki, azok szervezett formában kerülnek visszatelepítésre. Az önállóan visszatelepülők regisztrálását is végre kell hajtani. (2) A veszélyeztetettség megszűnése után a visszatelepülés feltétele: a) a közegészségügyi helyzet normalizálása, járványveszély megszüntetése, b) a lakosság tájékoztatása a szükséges magatartási és higiéniás rendszabályokról,

82 c) a közművek, közműszolgáltatások helyreállítása, d) a minimális lakhatási feltételek biztosítása, e) a lakosság alapellátásának biztosítása, f) az ideiglenesen fedél nélkül maradtak elhelyezésének, ellátásának biztosítása, g) az életveszélyes épületek bontásának végrehajtása, h) közintézmények működési feltételeinek biztosítása, az iskolai oktatás újraindítása, valamint i) a károk felmérése. (234/2011. (XI. 10) Korm.r)

3.2.5. Az egészségügyi biztosítás lehetőségei (5) Az egészségügyi egység feladatai különösen: a) a járványos növény- és állatbetegségek megelőzésében, terjedésének megakadályozásában, felszámolásában való közreműködés, b) a halálos áldozatokkal kapcsolatos halaszthatatlan feladatok végrehajtásában való közreműködés, c) a járványos megbetegedések, fertőzések által veszélyeztetett lakosság védelme érdekében szükséges megelőző intézkedések és a fertőtlenítő munkák elvégzése, d) a sérült személyek felkutatása, elsősegélynyújtásban való részesítése, a sérültek gyűjtőhelyre, kórházba való szállítása, e) a polgári védelmi szervezetek egészségügyi biztosítása, f) a vegyi és radiológiai mentesítési feladatatok ellátása. (234/2011. (XI. 10) Korm.r) 3. Egészségügyi részleg a) szervezze és irányítsa az egészségügyi szakfelderítést, a felderítési adatok időben történő értékelését és az értékelt adatok továbbítását a parancsnoknak, valamint alárendelt és együttműködő parancsnokságoknak, a. vegye fel és folyamatosan tartsa a kapcsolatot az együttműködő egészségügyi szervekkel, b) folyamatosan értékelje a kialakult helyzetet és tegyen javaslatot az egészségügyi rendszabályok bevezetésére, c) szervezze, irányítsa és tartsa nyilván az egészségügyi szervezetek megalakítását, különböző alkalmazási készenlétbe helyezését, d) a kialakult helyzet alapján tegyen javaslatot a szervezetek alkalmazására, e) vegyen részt az elhatározási javaslat kidolgozásában, az alkalmazás, az együttműködés és a biztosítás tervezésében, f) szervezze meg és biztosítsa a mentésben résztvevő polgári védelmi erők, valamint a sérültek egészségügyi ellátását, g) ellenőrizze a kárterülten működő szakalegységek tevékenységét, h) tartsa nyilván az alárendeltek helyzetét, gondoskodjon a tevékenységükhöz az eszközök, anyagok biztosításáról és szükség szerinti pótlásáról.

3.2.6 A logisztikai biztosítás elvei, időszakai (6) A logisztikai egység feladatai különösen: a) a polgári védelmi szervezetek működéséhez szükséges anyagi-technikai feltételek biztosítása, b) a polgári védelmi szervezetek és az ideiglenesen ellátatlanná vált lakosság ellátása, c) a szállítási feladatok végrehajtása, d) a védelmi célú építmények és a kettős rendeltetésű építmények rendeltetésszerű használatának, valamint a tartózkodási szabályok betartatásának biztosítása, e) a fővárosi metró élet- és vagyonvédelmi létesítményként alkalmazható szakaszaiban a védelem feltételeinek biztosítása, valamint f) szükséggyógyintézetek logisztikai támogatása. (234/2011. (XI. 10) Korm.r)

83 4. a) b) c) d) e) f) g) h)

Anyagellátó és szállító részleg: tervezze, szervezze a polgári védelmi anyagi-technikai, ellátás végrehajtását, tartsa nyilván a polgári védelmi szervezetek részére az alapvető anyagi-technikai eszközöket, a meglévő készleteket, szervezze és irányítsa az anyagi készletek kiszállítását, ismerje a területén lévő anyagi-technikai bázisokat, raktárakat, azok készleteit, tervezze, szervezze az ellátó szervezetek kárhelyszínre való előrevonását, az anyagi és technikai ellátást, irányítsa a polgári védelem érdekében végrehajtandó szállításokhoz szükséges szállítóeszközök előkészítését, biztosítását, irányítsa, koordinálja és ellenőrizze az anyagi-technikai és ellátási feladatokra kijelölt, illetve közreműködő szervek tevékenységét, folyamatosan gondoskodjon az elhasznált, megrongálódott, vagy megsérült eszközök, anyagok pótlásáról.

A létfontosságú anyagi javakkal való ellátás rendszere: Lakosság alapvető ellátása: azon tevékenységek összessége, melyek az ország lakosságának alapvető életfeltételei és mindennapi életvitele folytonosságának biztosításához kapcsolódnak. Létfenntartáshoz szükséges anyagi javak: a lakosság alapvető ellátását és életfeltételeit biztosító anyagok, eszközök, rendszerek és készletek összessége, különösen az ivóvíz-, az élelmiszer-, a takarmány-, a gyógyszerkészletek és a haszonállatok. A szállítás, hajtóanyaggal való ellátás feladata A NATO-ban alkalmazott gyakorlat szerint a készletképzés alapját a közepes napi felhasználás (days of supply) DOS képezi. A napi közepes felhasználás a különböző tevékenységek (nyugvás, menet, támadás, védelem) anyagfelhasználásának egy napi átlaga. Az ellátás iemelt területe a különböző műveletek anyagszükségletének meghatározása. Ez abból a szempontból fontos, hogy tervezhető legyen a különböző nagyságrendű katonai szervezetek hadianyag felhasználása, a felhasznált anyagok pótlása. Ehhez az alábbi alapfogalmak ismerete szükséges: Felhasználási norma (Fn): az adott katonai szervezet egy harcfeladatra felhasználható hadianyag mennyisége. Elrendelt készlet (Eklt): az elöljáró által elrendelt azon hadianyag mennyiség, amellyel az adott katonai szervezetnek kell rendelkeznie a számára megszabott harcfeladat végére. Induló készlet (Iklt): az a hadianyag mennyiség, amellyel az adott katonai szervezet a tervezés időszakában rendelkezik, ez általában megegyezik magával szállított csapatkészlettel. Szükséglet (SZ): a felhasználási norma és az elrendelt készlet összege, amellyel a harcfeladat megkezdésekor a katonai szervezetnek rendelkeznie kell. Anyagigény (I): a szükséglet és az induló készlet különbsége, amely az elöljáró logisztikai szervezet által utánszállítandó hadianyag mennyiséget jelenti. A fentiek képletekkel kifejezve: SZ = Fn + Eklt I = SZ - Iklt Az üzemanyag számvetések alapegysége az FCU (Fuel Consumption Unit), amely egy normál nap szükségletét jelenti:

84 •

kerekes és lánctalpas járművek esetén 100 km szilárd, vízszintes, száraz úttesten, meghatározott sebesség melletti fogyasztást jelent;

•

aggregátorok és egyéb állóhelyben üzemelő eszközöknél 12 óra normál üzemidő alatti fogyasztást jelent.

Az alábbiakban elméleti példákon keresztül látható, hogyan kell meghatározni az üzemanyag fogyasztást. Készlettervezés esetén az alábbi összefüggést kell alkalmazni: 1FCU x 2,5 x 1,2 x 1,3 = 3,9 FCU A harceszköz fogyasztása 100 km-en: 40 liter (1 FCU) Harctevékenység támadás, a szorzó: 2,5 Dombos terep, a szorzó: 1,2 Éghajlat hideg, a szorzó: 1,3 40 x 2,5 x 1,2 x 1,3 = 156 Tehát erre a harcfeladatra 1 harceszköznek 156 liter hajtóanyagra van szüksége.

3.2.7. A mentés megszervezése a helyi sajátosságokra tekintettel: A parancsnoki munkában a helyi sajátosságok figyelembevétele döntő momentum. A központi készletek, erők és eszközök csak jelentős késésben tudnak beavatkozni ezért döntő a település önmentő képessége illetve a helyszínen található anyagok és eszközök bevonása.

3.3. Lakosságvédelmi feladatok Az egyéni védelem fogalma: Egyéni védelem: a lakosság és a szervezetek állományának védőeszközökkel való ellátása, illetve a használatra való felkészítése, az eszközök időszakonkénti bevizsgálásával és cseréjével. Az egyéni védelem lehetőségei, megvalósítása: Az egyéni védőeszköz-ellátás 45. § (1) A lakosság kimenekítése, illetve kitelepítése során – amennyiben a veszélyeztető hatás indokolja – a veszélyes, illetve radioaktív anyagok, más fizikai erők káros élettani hatásainak megakadályozása érdekében szükség-védőeszközt, az atomerőmű által veszélyeztetett (0–30 km közötti) területeken szükség szerint jódprofilaxist is kell alkalmazni. (2) A beavatkozást végzők számára biztosított egyéni védőeszközökről és az azzal történő ellátásról jogszabály rendelkezik. (234/2011. (XII. 29.) BM r.) Az egyéni védelem szintjei: Teljes (bőr és légzésvédelem, vegyi és radiológiai indikátorral) Részleges (vagylagos, egy-egy komponens áll rendelkezésre)

85 Szükség (csak nem rendszeresített anyagok felhasználásával készült védőfelszerelés) A védőeszközök kiválasztásának elvei, a befolyásoló tényezők: a. b.

Milyen védelmi szintet akarunk megcélozni? Veszélyeztetettséggel arányos védőképesség figyelembevétele.

A szükségvédő eszközök: Felhasználható minden olya vászon vagy más sűrű szövésű anyag vagy ezzel megegyező félműanyag-pamuk szövet. A távolsági védelem módjai: Kimenekítés és kitelepítés.

3.3.1 A kitelepítés, kimenekítés feladatai: 48. § A kitelepítés végrehajtásának szempontjai: a) a kitelepítéssel érintett lakosság családi és közösségi életviszonyai a visszatelepítés elrendeléséig lehetőleg ne szenvedjenek kárt, b) különös figyelemmel kell lenni a kitelepített személyek korából, neméből vagy más tulajdonságából fakadó egyedi igényekre, c) az érintett lakosságot a Kat. 72. § (10) bekezdés szerinti adatokkal kell nyilvántartásba venni (regisztráció), d) lehetővé kell tenni, hogy a lakosság a lakóhelyét saját közlekedési eszközével hagyja el és a veszélyeztetett területen kívüli, általa megválasztott helyre távozhasson, amennyiben az a kitelepítés végrehajtását nem akadályozza, e) amennyiben a c) pontban meghatározott regisztráció elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna, a polgármester vagy a helyszíni műveletirányító engedélyezheti annak mellőzését. 50. § (1) Amennyiben a veszélyeztetett területen a közvetlen életveszély és váratlan kockázat miatt nincs mód a kitelepítési feladatok végrehajtására, a lakosság védelmét kimenekítéssel kell biztosítani. (2) A kimenekítésre egyebekben a kitelepítés szabályai az irányadók. (234/2011. (XII. 29.) BM r.)

3.3.2. A helyi védelem módjai: 32. § A lakosság védelmének alapvető módszerei a helyi és a távolsági védelem: a) a helyi védelem az elzárkózás a veszélyeztető hatás elleni védelemre alkalmas, illetve alkalmassá tett helyen, b) a távolsági védelem a lakosság veszélyeztetett területről történő kimenekítése, illetve kitelepítése, valamint befogadó helyen történő átmeneti jellegű elhelyezése. Az elzárkózás és óvóhelyi védelem feladatai: Óvóhelyi védelem: az emberi élet életvédelmi létesítményben történő védelmének módszere fegyveres összeütközések és egyes katasztrófák esetén; b) életvédelmi létesítmény: az óvóhely, a szükségóvóhely, valamint a kettős rendeltetésű létesítmény;

86 c) óvóhely: céljának megfelelően kiépített vagy átalakítható műszaki létesítmény, amely határoló szerkezete, berendezése, felszerelése és műtárgyai révén meghatározott szintű védelmet nyújt a támadófegyverek és katasztrófák hatásai ellen; d) kettős rendeltetésű létesítmény: olyan építmény, amely elsősorban békeidőszaki polgári felhasználásra szolgál, fegyveres összeütközés és katasztrófa esetén életvédelmi létesítményként használható; e) szükségóvóhely: olyan építmény vagy megfelelően átalakított természeti képződmény, amely fegyveres összeütközés idején korlátozott védelmet nyújt a hagyományos fegyverek hatásai ellen;

3.3.3. Veszélyhelyzetben foganatosítható intézkedések, az alapjogok korlátozásának körülményei 45. § (1) Veszélyhelyzetben, a katasztrófa elhárításához szükséges mértékben és területen a Kormány rendeleti úton a 47. §–48. § szerinti rendkívüli intézkedéseket vezetheti be, illetve a 49. §–51. § szerinti rendkívüli intézkedések bevezetésével ezek végrehajtására adhat felhatalmazást. (2) A katasztrófa károsító hatása által érintett területen a következmények elhárítása érdekében a 47. § (1), (3) és (4) bekezdésében, a 49. § (1) bekezdésében, a (6) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott rendkívüli intézkedések vezethetők be. A következmények elhárítása érdekében kihirdetett veszélyhelyzetben a veszélyhelyzetre vonatkozó sajátos irányítási szabályok nem érvényesülnek. (3) A Kormány rendeleteinek kihirdetésére – a (3)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – veszélyhelyzetben is a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) Halasztást nem tűrő esetben a Kormány rendeletei a közszolgálati (országos, területi és helyi) műsorszórók útján is kihirdethetők (a továbbiakban: rendkívüli kihirdetés), és a nap meghatározott időpontjától hatályba léptethetők. Az így kihirdetett rendeletet a Magyar Közlöny legközelebbi számában meg kell jelentetni. (5) A rendkívüli kihirdetéssel kihirdetett rendeletet a kihirdetés napján vagy az azt követő napon megjelenő országos és helyi napilapokban meg kell jelentetni. A veszélyhelyzetre vonatkozó sajátos irányítási szabályok 46. § (1) Amennyiben a veszélyhelyzet több megyét érint, vagy ha a katasztrófa elhárítása érdekében ez szükséges, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter – legfeljebb a veszélyhelyzet fennállásáig – miniszteri biztost nevezhet ki. (2) A miniszteri biztos feladata az érintett területen a védekezési feladatok összehangolása. A miniszteri biztos a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökét utasíthatja. (3) Veszélyhelyzetben a településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítását – helyszínre érkezésétől – a polgármestertől a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője által kijelölt személy veszi át. (4) Veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. Ennek keretében nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti. (5) Veszélyhelyzetben az önkéntes mentőszervezetek védekezésbe történő bevonását a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője rendeli el. Veszélyhelyzetben a Kormány rendeletével bevezethető rendkívüli szabályok 47. § (1) Veszélyhelyzetben rendeletben az államháztartásra vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezések állapíthatók meg. (2) Veszélyhelyzetben a polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatot rendelet is megállapíthat. (3) Veszélyhelyzetben a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény rendelkezései közül rendelettel eltérő rendelkezések bevezetésére van mód a) a bírósági felülvizsgálat alá nem tartozó eljárások körét,

87 b) a hatáskör és illetékesség megállapítását, c) az eljáró közigazgatási hatóság kijelölésének rendjét, d) a belföldi jogsegély szabályát, e) az ügyintézési és egyéb határidőt, f) a képviselet rendjét, g) az elővezetés szabályát, h) az eljárás felfüggesztését, i) a jogorvoslat rendjét, j) a végrehajtás szabályait érintően. (4) Rendelettel előírható, hogy a termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek biztosítása érdekében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére szerződéskötési kötelezettséget írhat elő. A szerződéskötési kötelezettség hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások körét rendelet határozza meg. 48. § (1) A veszélyhelyzet súlyosbodásának közvetlen veszélye esetén, annak megelőzése céljából gazdálkodó szervezet működése rendeletben – a (3) bekezdésben meghatározottak szerint – a Magyar Állam felügyelete alá vonható. (2) A Magyar Állam nevében az államháztartásért felelős miniszter vagy kormánybiztos jár el. (3) A (2) bekezdésben meghatározott személy a) áttekinti a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét, b) jóváhagyja, ellenjegyzi a gazdálkodó szervezet vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait, c) a rendkívüli intézkedés bevezetését előidéző helyzet közvetlen elhárításával, illetve következményeinek enyhítésével összefüggésben dönt a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben. (4) A Magyar Állam a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéseiről haladéktalanul írásban tájékoztatja a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőit és felügyelőbizottsága tagjait. A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott döntéshozatali jog egyebekben nem érinti a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szervének a hatásköreit. (5) A Magyar Állam a gazdálkodó szervezet vagy tulajdonosa ténylegesen felmerült kárával megegyező kártalanítással tartozik a (2) bekezdésben meghatározott személy által a feladatkörébe tartozó döntéssel okozott kárért arra az időtartamra, amikor olyan rendelet volt hatályban, amit az Alkotmánybíróság utóbb megsemmisített. Veszélyhelyzetben a Kormány rendeleti felhatalmazása alapján alkalmazható rendkívüli intézkedések 49. § (1) Veszélyhelyzetben a közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalma a nap meghatározott tartamára, vagy meghatározott területére (útvonalra) korlátozható, illetve az ország egész területén vagy meghatározott részén ideiglenesen megtiltható. A légijárművek forgalmának korlátozása vagy megtiltása során a légiközlekedésről szóló törvény és a magyar légtér igénybevételéről szóló jogszabály rendelkezéseire figyelemmel kell eljárni. (2) Veszélyhelyzetben korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását. A korlátozást és időtartamát a rádió, a televízió, a sajtó és hirdetmény útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni. (3) Veszélyhelyzetben elrendelhető, hogy közterületen rendezvény, nyilvános gyűlés megtartását a rendőrség a védelmi érdekek sérelme esetén megtiltsa. (4) Veszélyhelyzetben elrendelhető, hogy az ország meghatározott területét a lakosságnak a szükséges időtartamra el kell hagynia (a továbbiakban: kitelepítés), egyben kijelölhető a lakosság új tartózkodási helye. A lakosság elszállításáról a polgármester a hivatásos katasztrófavédelmi szerv közreműködésével gondoskodik. (5) A kitelepítés és kimenekítés során a kötelezés ellenére lakóhelyén maradó személlyel szemben az intézkedés foganatosítására jogosult rendvédelmi szerv jár el. (6) Veszélyhelyzetben elrendelhető:

88 a) az ország meghatározott területére történő belépés, az ott-tartózkodás korlátozása, illetve engedélyhez kötése, b) hogy az ország meghatározott területére utazni, azon átutazni vagy onnan kiutazni csak engedéllyel szabad, c) hogy az ország meghatározott területéről történő kilépés csak a mentesítést követően engedélyezhető. (7) Veszélyhelyzetben elrendelhető a vasúti, közúti, vízi, légi szállítások biztosítása érdekében a javítókapacitások, valamint az állomások, kikötők, repülőterek, raktárak igénybevétele vagy használatának korlátozása. 50. § (1) A veszélyeztetett területekről a nemzetgazdasági és más szempontból fontos vagyontárgyak elszállítását biztonságba helyezésük érdekében el lehet rendelni (kiürítés). (2) A vagyontárgyak elszállítását: a) katasztrófavédelmi indokból a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, b) a központi irányító szervekkel való összeköttetés megszakadása esetén a fővárosi, megyei védelmi bizottság elnökének jogköreit gyakorló személy rendelheti el. (3) A befogadási területeket és az elszállítási irányokat (útvonalakat) a (2) bekezdésben megjelölt elrendelő határozza meg. 51. § (1) Veszélyhelyzetben elrendelhető az ideiglenes polgári védelmi szolgálat ellátása. (2) Veszélyhelyzetben élet- és vagyonmentés érdekében elrendelhető a mentésre alkalmas bármely jármű, műszaki eszköz és földmunkagép igénybevétele. (3) A veszélyhelyzet elhárításához szükséges mértékben – kártalanítás mellett – elrendelhető az ingatlan igénybevétele, illetve az építmény részleges vagy teljes bontása, amennyiben az a veszély elhárítása vagy további veszély megelőzése érdekében feltétlenül szükséges. (4) Veszélyhelyzetben az oktatásért felelős miniszter határozatban írhatja elő a közoktatási intézmények működésével, működtetésével, a nevelési év, tanítási év megszervezésével kapcsolatos feladatokat. Az oktatásért felelős miniszter elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását. A határozat közlése távközlési eszköz útján is történhet. (234/2011. (XII. 29.) BM r.)

3.4. Védekezési feladatok logisztikai biztosítása 3.4.1. Az ellátás szabályozása Pontosítsa az ellátó szakalegységek adatait, riasztási lehetőségeit, okmányait. Pontosítsa az ellátó szakalegységek okmányait. Intézkedjen az ellátó szakalegységek aktivizálására, munkafeltételeinek biztosítására. Jelölje ki a tevékenységbe bevonható állományt (szakalegység, önkormányzati dolgozók, együttműködők), készítse elő riasztásukat. Rendelje be a feladatokhoz szükséges állományt. Vegye fel a kapcsolatot a feladatok végrehajtására kijelölt polgári védelmi szakalegységek vezetőivel. Pontosítsa a feladat végrehajtásába bevont polgári védelmi erők feladatát, létszámát, technikai eszközeit és várható anyagi szükségleteit. Pontosítsa a várható egyéb ellátási feladatokat (lakosság ellátása, migrációból adódó ellátási feladatok). Alakítsa meg az ellátói szakalegységeket. Szervezze meg a bevont állomány mindenoldalú biztosítását. Szervezze meg a bevont alegységek technikai és egyéb anyagi eszközei őrzés védelmét. Szállíttassa ki a szükséges anyagokat, eszközöket a megalakulási helyekre. Jelentse az alkalmazáshoz nélkülözhetetlen szakanyag- és eszközszükségletet. A megalakulási helyeken rendezze be a személyi-, anyagi- és technikai ellátó pontokat. Az ellátó pontok üzemeltetését kezdje meg. Szervezze meg a feladat végrehajtás során felhasznált anyagok, eszközök pótlását.

89 Készüljön fel kimenekítési-kitelepítési, szállítási feladatokra. Szervezze meg a kimenekítéshez szükséges személy- és teherszállító eszközök biztosítását. Szervezze meg a kitelepítéshez szükséges személy- és teherszállító eszközök biztosítását. Készüljön fel migrációs feladatok ellátási és szállítási tevékenységének biztosítására. Folyamatosan vezessen nyilvántartást az anyagmozgásról. A feladat végrehajtás után a felhasznált és a fel nem használt anyagi-technikai eszközökkel számoljon el. A bevonható szervek, szervezetek: Logisztikával, szállítmányozással foglalkozó cégek. Kis és nagykereskedelmi cégek Államigazgatás szakirányú előadói

3.4.2. A logisztikával összefüggő fogalmak, meghatározások Maga a szó, hogy logisztika, már az ókorban megjelent, ekkor még az emberek, illetve kisebb intézmények gondozását és ellátását jelentette. Később az idők folyamán ez úgy módosult, és fejlődött, bővült a logisztika fogalmának meghatározása, mint, a katonaság, a hadsereg ellátása, illetve annak megfelelő mennyiségű élelmiszerrel való ellátása, és a teljes és tökéletes felszereltségének biztosítása. Ez a világháborúkig lényegében nem sokat változott, majd a tömegkultúra és fogyasztói társadalom megjelenésével, illetve a háborús állapotok, és készenlétek elmaradásával, ez a fogalom átkerült a gazdaság, az ipar, illetve a szolgáltatások jellemzőjeként. A logisztika Magyarországon a rendszerváltás után kezdett csak igazán érvényesülni, és mint ahogyan azt megszokhattuk némi elmaradottság még ezen a téren is tapasztalható, de a hazai logisztikai cégek, illetve a saját logisztikai managementtel rendelkező vállalatok is nagyobb hangsúlyt szentelnek ezeknek a folyamatoknak. Az üzleti életben, de amúgy a katonaságban is hasonlóan, a logisztika feladata, hogy bizonyos források, alapanyagok, melyek lehetnek energiahordozók, eszközök, tárgyak, élőlények, személyek, de akár információk is, megtervezze annak áramlását, szállítását, s mindezek irányítását, illetve ellenőrzését. A logisztikának ehhez kell megteremtenie a szükséges erőforrásait, hogy ezeket a folyamatokat minél gyorsabban, eredményesebben, és hatékonyabban véghezvigye. Mivel egy vállalkozásban igen nagyarányú a logisztikai feladatok ellátására, és biztosítására irányuló költségek ezért, az egyik fő feladata, pontosabban inkább célja, hogy a kiadásokat csökkentsük úgy, hogy minél kisebb költség jusson egy árú egységre. Ennek oka, hogy igen magasak lettek a nyersanyagok árai, illetve, a hitelfelvétel kamatai, és maga a hitel kockázata igen ingataggá tud tenni egy vállalkozást. Aki logisztikával foglalkozik, akkor az vagy közvetlenül vagy közvetetten de tisztában van azzal, hogy milyen fő feladatai és céljait határozza meg, az úgynevezett 9M-elv. Ezen elvek egyike sem élvez prioritást, és elsőbbséget a másikkal szemben, mivel ez egy olyan lánc melynek minden elemének stimmelnie, passzolnia, és rendben kell mennie, ahhoz, hogy sikeres és hatékony legyen az adott logisztikai folyamat. Az első fázisba sorolható a megfelelő energia, anyag, információ, illetve személyek eljuttatása, szállítása a megfelelő, és a már előre meghatározott mennyiségben. A szintén már előre meghatározott minőségben, időpontban, a megfelelő helyre, és a legkisebb költséggel. Az üzleti világban leginkább három területre lehetne beosztani, illetve csoportosítani a logisztikát, a szerint, hogy egy cég, vagy akár magánvállalkozás, milyen formában, területen alkalmazza a logisztikát. Ez a folyamat lehet beszerzési, vagy ellátási logisztika. Ez lényegében azt takarja, hogy a termelési folyamatok első fázisánál, maga a termelés elkezdéséhez szükséges alapanyagokat beszerzését, és a célpontba való eljuttatását jelenti, vagy pedig az adott szolgáltatáshoz nélkülönözhetetlen alapanyagok, vagy más termékeke eljuttatása a célhoz. A második terület pedig magán a termelésen belüli folyamatokat jelenti, vagyis, hogy az anyagáramlás a termelésen belül folyamatosan, és akadálymentesen működhessen. A harmadik, és amely minden vállalkozásra vonatkozik, az a termelés után létrejött árucikkek értékesítése. Ilyen szolgáltatásokat bárki igénybe vehet, mivel manapság már a logisztika érvényesül a privát

90 szférában, legyen szó egy egyszerű költöztetésről, vagy szemételszállítás megszervezéséről egy lakótelepen, de mindenképp egy induló vállalkozás akár állhat, vagy bukhat azon, hogy megfelelően, és hatékonyan tudják-e alkalmazni a logisztika által képviselt feladatokat. A védekezés anyagi-technikai kiszolgálásának feladatai. A következő kérdésekre kell válaszolni? Mit? Menyit? Hová? Mikorra? Az ellátás feladatai: Minden oldalú biztosítás a mentő és beavatkozó szervezeteknek, majd a létfenntartáshoz minimálisan szükséges anyagok biztosítása a lakosságnak.

3.4.3. A gazdasági-anyagi szolgáltatással kapcsolatos összefüggések és lehetőségek Az ellátó pontok létesítésével szemben támasztott követelmények: • • • •

Állandó jellegű épület legyen, Teljes infrastruktúrarendelkezésre álljon Élő főző- hűtő-raktár kapacitással rendelkezzen, Jó megközelíthetőség és kirakodási feltételek.

Az ideiglenes elhelyezés szabályai: A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke által kijelölt polgármester a helyi és a területi hivatásos katasztrófavédelmi szerv közreműködésével: a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) o)

tájékoztatja lakosságot a befogadásról, együttműködik az ellenőrző-áteresztő pontok kijelölésében, biztosítja a befogadó hely berendezését, működtetését és a befogadottak ellátását, megszervezi a kitelepülő közintézmények befogadását és továbbműködtetését, biztosítja a település befogadó intézményeinek továbbműködéséhez a feltételeket, szervezi a kitelepülő lakosság fogadását, nyilvántartásba vételét és tájékoztatását, biztosítja a kitelepülő lakosság ellátását, részt vesz a befogadottak hozzátartozói számára történő információszolgáltatásban, ehhez tájékoztató információs központot alakít ki és működtet, szervezi a beérkező állatállomány állategészségügyi szűrését, nyilvántartásba vételét, elhelyezését, és biztosítja ellátásukat, szervezi a beszállított takarmánykészlet növényvédelmi szűrését, nyilvántartásba vételét és elhelyezését, biztosítja a beszállított a technikai eszközök, anyagi javak nyilvántartásba vételét, elhelyezését és őrzését, hozzájárul a befogadott lakosság postaküldeményeinek kézbesítéséhez, tájékoztatja a saját település lakosságát, koordinálja a karitatív szervezetek tevékenységét, közreműködik a felajánlott támogatások elosztásában, részt vesz a befogadottak visszatelepítésének megtervezésében és megszervezésébe

4. Helyreállítási és újjáépítési ismeretek 4.1. VIS MAIOR támogatás igénylése Vis maior esemény előre nem látható természeti vagy más erők által okozott esemény, amelynek bekövetkezése egyrészt nem előre kiszámítható, másrészt emberi beavatkozás kevés ahhoz, hogy elhárítsa. Jellegzetesen vis maior események a természeti csapások és egyéb katasztrófák: árvíz, belvíz, rendkívüli időjárás, szélvihar, jégeső, földrengés, tűzvész. „Sem a bekövetkezésért, sem a következményekért nem felelős senki…” Szabályozás A kormány 2011-ben hozta meg a 9. számú rendeletét (9/2011 korm. rendelet), melyben a vis maior támogatás igénylésének és felhasználásának szabályait határozta meg. Támogatás igényelhető: előre nem látható természeti, vagy más eredetű erők által okozott veszély miatt szükségessé váló, indokolt védekezés többletkiadásainak részbeni vagy teljes megtérítésére; az önkormányzati (kisebbségi önkormányzati) tulajdonban lévő építményt (kötelező feladatok ellátását szolgáló utat, hidat, kompot, ár- és belvízvédelmi létesítményt, közmű-, és műtárgyait) sújtó, előre nem látható természeti vagy más erők által okozott károk helyreállításának részbeni támogatására, a biztosításból vagy egyéb módon megtérülő károk figyelembevételével. Támogatás igénylésének feltétele Az önkormányzat a kérelmét az előre nem látható, váratlan esemény bekövetkezésétől vagy – védekezési kiadások esetén – a védekezés megkezdésétől számított 7 napon belül az 1. melléklet A) része szerinti adatlapon elektronikusan rögzítse a minisztérium által működtetett ebr42 rendszerben, és faxon bejelentést tegyen a minisztérium részére a vis maior eseményről. Amennyiben a védekezés nem fejeződik be a kérelem benyújtásának időpontjáig, az önkormányzat új bejelentést tehet a védekezést megszüntető határozat időpontjáig felmerülő újabb védekezési költségek részbeni vagy teljes támogatása érdekében. A bejelentés időpontja az ebr42 rendszerben (http://ebr42.otm.gov.hu/palyazat/) elektronikusan kitöltött, 1. melléklet A) része szerinti adatlap lezárásának dátuma. A BEJELENTÉSRE NYITVA ÁLLÓ HATÁRIDŐ ELMULASZTÁSA JOGVESZTŐ!!! Az igényelhető támogatás mértéke Védekezési költségek támogatására – alapvetően - a védekezési költségek 70 %-a; Helyreállításra vonatkozó kérelem esetén a támogatás maximális mértéke: utak, hidak, kompok esetén – a helyreállítási költségek 60 %-a;

92 pince, partfalomlás, földcsuszamlás esetén - 70 %; oktatási, kulturális, szociális, illetve egészségügyi intézmények – 70 %; egyéb kötelező feladatot ellátó épületek károsodása esetében – 60 %; ár- és belvízvédelmi építmények károsodása esetén – 70 %. Csak helyreállítás és eredeti állapot visszaállítására igényelhető, korszerűsítésre, bővítésre, stb. nem! Az önkormányzat az alapesetként tekintett százalékoknál magasabb mértékű támogatást igényelhet, amennyiben: Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott térségben található; Az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI.30.) Korm. rendelet mellékletében szerepel; Teljesítőképességét a felmerült károk helyreállítása jelentősen meghaladja, feltéve, hogy a vis maior esemény rövid időszakon belül ismétlődő természeti vagy időjárási csapások következményeként alakult ki, és az adott térségben több települést is érintett. A védekezéssel összefüggő elismerhető költségekhez az érintett önkormányzatot 100 %-os támogatási illeti meg, amennyiben azok a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időszakában keletkeztek; Az önkormányzati tulajdonú, kötelező feladatot ellátó építmények helyreállításához 100 %-os támogatás illeti meg az önkormányzatot, amennyiben az esemény időpontjában adósságrendezési eljárás alatt áll. Előleg igénylése A települést ért különösen súlyos természeti csapás (földrengés, árvíz, lakott területen belüli nagy kierjedésű belvíz, robbanás) esetében, amelynek következtében a lakóépületek jelentős része életveszélyessé vált, illetve helyre nem állítható, kivételesen a támogatás a lakosság egyszeri, rendkívüli szociális támogatására is kiterjedhet. a támogatás (előleg) folyósításához a miniszter előzetes döntése szükséges. a kedvezményezett önkormányzatot utólagos elszámolási kötelezettség terheli.

93 A 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet mellékletei 1. sz. melléklet A) BEJELENTŐ ADATLAP A VIS MAIOR TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSÉRE; B) ELŐLEG IRÁNTI KÉRELEM ADATLAPJA; C) KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG JAVASLATA AZ ELŐLEG KÉRELEMHEZ; 2. sz. melléklet ADATLAP A KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG TÁJÉKOZTATÓJÁHOZ, HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS JEGYZŐKÖNYVÉHEZ; 3. sz. melléklet A) ELŐZETES HELYSZÍNI VIZSGÁLAT JEGYZŐKÖNYVE; B) VESZÉLYEZTETETTSÉGI KATEGÓRIÁBA VALÓ BESOROLÁS ÉS SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS; 4. sz. melléklet KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT SZAKMAI VÉLEMÉNYE; 5. sz. melléklet VIS MAIOR PÁLYÁZATI ADATLAP 6. sz. melléklet DÖNTÉSI ADATLAP 7. sz. melléklet ADATLAP A HELYREÁLLÍTÁSI KÖLTSÉGEKHEZ KAPCSOLÓDÓ VIS MAIOR TÁMOGATÁS LEHÍVÁSÁHOZ; 8. sz. melléklet ADATLAP A VIS MAIOR TÁMOGATÁS ELSZÁMOLÁSÁHOZ

94 1. Számú melléklet B.) adatlapja – előleg iránti kérelem adatlapja különösen súlyos természeti károk mérséklésére, a védekezési (legfeljebb 50%), helyreállítási (legfeljebb 15%) támogatás részben, előleg formájában, a miniszter előzetes döntése alapján, a Kincstár felé történő utalványozással, elszámolási kötelezettséggel, az előleg iránti kérelmet az ebr42 rendszerben, az 1.B) adatlapon kell rögzíteni, aláírást követően a minisztérium részére faxon is el kell juttatni. 1. Számú melléklet C.) adatlapja – katasztrófavédelmi igazgatóság javaslata az előleg kérelemhez Az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság a benyújtott előleg kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül kivizsgálja és javaslatot tesz az ebr42 rendszeren keresztül a folyósítandó előleg összegére. 2. sz. melléklet – adatlap a katasztrófavédelmi igazgatóság tájékoztatójához, helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyve A jegyzőkönyv felvétele, kitöltése a katasztrófavédelem feladata; A vis maior ügykezelés szempontjából a 2. sz. melléklet kitöltése eshetőleges, mert kizárólag védekezéssel összefüggésben bejelentett vis maior események kapcsán kötelező a katasztrófavédelem helyszíni ellenőrzése; A katasztrófavédelem helyszíni ellenőrzése – a bejelentéstől számított 7 napon belül történik (védekezés esetén!!!); 3. sz. melléklet A) – előzetes helyszíni vizsgálat jegyzőkönyve Az előzetes helyszíni vizsgálat lefolytatására, koordinálása, a 3. sz. melléklet A) adatlap kitöltésére a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal által koordinált bizottság jogosult; Az előzetes helyszíni vizsgálat lefolytatására a bejelentést követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül kerül sor; Az előzetes helyszíni vizsgálat részvevői – a „vizsgálóbizottság” állandó tagjai: A Vas Megyei Kormányhivatal képviselője; A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság képviselője; A vis maior esemény jellegétől függően lehetséges tagok: Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság; Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ; Pince- és Partfalveszély Elhárítási Szakértői Bizottság

95 3. sz. melléklet B) – veszélyeztetettségi kategóriába való besorolás és szöveges értékelés kitöltése eshetőleges; pince,- partfalomlás vagy földcsuszamlás esetében; a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter által kinevezett Pince- és Partfalveszély-Elhárítási Szakértői Bizottság jár el; a bejelentéstől számított 20 napon belül az eseményt a helyszínen megvizsgálja; veszélyességi kategóriába sorolja; megállapításait a 3. sz. melléklet B) adatlapján az ebr42 rendszerben rögzíti, majd erről faxon tájékoztatja az önkormányzatot. 4. sz. melléklet – közlekedésfejlesztési koordinációs központ szakmai véleménye a kormányhivatal által megküldött káreseménnyel kapcsolatos dokumentáció alapján az utak, hidak és kompok károsodása esetében; az átvételtől számított 14 napon belül; az ebr42 rendszerben a 4. sz. melléklet kitöltésével a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ észrevételt tesz. 5. sz. melléklet – vis major pályázati adatlap Az önkormányzat nyújtja be papír alapon a Magyar Államkincstár területileg illetékes szervének egy eredeti, és két másolati példányban, valamint egy másolati példányban a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének A pályázat benyújtásának határideje: a bejelentést követő 40 nap; A benyújtási határidő meghosszabbítására nincs lehetőség, annak elmulasztása jogvesztő; A pályázat kötelező mellékleteinek felsorolását a 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet 4.§. (3) bekezdése tartalmazza; 6. sz. melléklet – döntési adatlap a beérkezést követő 90 napon belül; a kormányhivatal 6. § szerinti véleményének figyelembevételével; az államháztartásért felelős miniszter véleményének; amennyiben szükséges, a káreseményhez kapcsolódó közfeladatokért felelős fejezetet irányító szerv szakmai javaslatának kikérésével a miniszter dönt; a döntés az önkormányzat részére támogatói okiratban kiküldésre kerül a miniszter által; a részletes adatokat az ebr42 rendszerben a 6. sz. melléklet szerinti adatlap tartalmazza. 7. sz. melléklet – adatlap a helyreállítási költségekhez kapcsolódó vis maior költségek lehívásához a Kincstár folyósítja;

96 a Támogatott az általa igazolt és hitelesített számlákat, egyéb teljesítést igazoló dokumentumokat a Kincstárhoz nyújtja be; a Kincstár a benyújtott dokumentumokat a benyújtástól számított 7 napon belül ellenőrzi; az ebr42 rendszerben a 7. melléklet kitöltésével és lezárásával kezdeményezi a támogatás utalványozását; az utalványozás alapján teljesítésre kerül a támogatás Támogatott számlájára történő utalása; a támogatás lehívására a miniszter döntését követő 12 hónapon belül benyújtott számlák esetében van lehetőség. 8. sz. melléklet – adatlap a vis maior támogatás elszámolásához Az önkormányzat a támogatás felhasználásáról legkésőbb a miniszteri döntést követő 12 hónapon belül, a 3. § (10) bekezdése szerinti esetben a Kormány által meghatározott időpontban a 8. sz. melléklet kitöltésével, valamint a rendelet 8. § (1) bekezdésében felsorolt hiteles bizonylatok csatolásával számol el a Kincstár és a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal felé, a 8. sz. melléklet kitöltésével az ebr42 rendszerben, továbbá papír alapon egyaránt. A Kormányhivatal, valamint a Katasztrófavédelmi Igazgatóság képviselője, a helyreállítás során, annak befejezéséig a támogatás felhasználását ellenőrizheti.

4.2. A szabályozási rendszer buktatói jogvesztő hatályok bejelentés pályázat benyújtása hiánypótlás elszámolás az adatlapok, adatok (az adatlap lezárását követően) utólag nem módosíthatóak!!! A bejelentő adatlap csak és kizárólag akkor érvényes, amennyiben az ebr42 rendszerben az adatlap(ok) lezárását követően a Megjegyzés rovatban megjelenik a „LEZÁRT” szó. további hasznos információk A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon a vis maior ügyek kezelésével a Polgári Védelmi Főfelügyelőség foglalkozik. Az igazgatóság központi telefonszáma: 94/ 513-430 (24 órás ügyelet) ...további hasznos információk A vis maior ügyintézéssel kapcsolatban „Útmutató” tölthető le a www.otm.gov.hu oldalról.

97

4.3. Közbiztonsági referensek feladatai a helyreállítás időszakában 234/2011. (XI. 10.) Korm. r. IX. fej. 77.§.(3) 6/2012. (III. 12.) BM OKF utasítás 4. mell. a) Közreműködik a vis maior eljárásban * gondoskodik az önkormányzati ingatlanokat és közterületeket ért károk felméréséről, * gondoskodik a vis maior eljárás szabályai szerinti dokumentálásról és a kérelem benyújtásához szükséges iratok elkészítéséről, * figyelemmel kíséri az eljárás cselekményeit, * biztosítja az ellenőrzés körülményeit, * gondoskodik a szükséges hiánypótlásról; b) Részt vesz a károk felmérésében és szakmailag előkészíti a polgármester helyreállítással kapcsolatos döntéseit: * gondoskodik a kárfelmérési eljárás körülményeinek biztosításáról, * elkészíti a kárfelméréssel kapcsolatos nyilvántartásokat és adatbázisokat, * elemzéseket és összesítéseket készít a polgármester számára, * döntés-előkészítő feladatokat lát el az önkormányzat hatáskörébe tartozó helyreállítási kérdésekben; c) Folyamatosan figyelemmel kíséri a helyreállítási és újjáépítési munkálatok helyzetét, melyről rendszeresen tájékoztatja a polgármestert: * kapcsolatot tart a helyreállítást végző szervekkel és szervezetekkel, * adatokat igényel és szolgáltat részükre, * koordinálja az együttműködő szervezetek tevékenységét, * szükség esetén kezdeményezi, valamint előkészíti a már meghozott döntések módosítását, vagy újak meghozatalát; d) Közreműködik a településre érkező segélyszállítmányokkal és adományokkal kapcsolatos feladatokban (már a védekezéstől): * kapcsolatot tart a karitatív szervezetekkel, * összegyűjti az igényeket és nyilvántartást készít, * javasolja az adományozásban részesülők körét, * közreműködik az adományozás dokumentálásában, * segítséget nyújt a karitatív szervezeteknek a tevékenységük végzéséhez, * szükség szerint megszervezi a humanitárius központot; e) Közreműködik a helyreállítási és újjáépítési tevékenységek ellenőrzésében: * gondoskodik a jelentések rendszerének kialakításáról, * beszámoltatja a kivitelezőket, * ellenőrzi a helyreállításra vonatkozó kiviteli tervek és a megvalósítás összhangját, * figyelemmel kíséri az ütemterv szerinti végrehajtást, * jelentést és beszámolót készít a végrehajtás helyzetéről, * szükség szerint kezdeményezi újabb döntések meghozatalát.

4.4. A helyreállítás jogi háttere Alaptörvény XXI. cikk (2) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) értelmében: aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Kat. tv. 78. § (3) Egy természeti katasztrófát követően, ahol az „károkozó” se nem jogi, se nem természetes személy, hogyan és milyen keretek között történik a rehabilitáció? A polgári jogi kártérítési felelősség alapvető feltételei: - jogellenesség,

98 - felróhatóság, - kár, - okozati összefüggés a kár és a felróható tevékenység vagy mulasztás között. Polgári jogi megközelítésben a kialakult károk rendezése szempontjából 3 fogalmat különbözetünk meg: Kártérítés, kártalanítás, valamint kárenyhítés. Kártérítés esetén a kár jogellenes magatartás következménye, felróható, és okozati összefüggés áll fönn a jogellenes magatartás és a kialakult kár között. Kártalanítás esetén a kár ténye ugyan bekövetkezett, ám a károkozás jogszerűen következett be. A kártalanítás tehát nem jogellenes magatartáson alapul, sokszor inkább egy szükséghelyzet következménye. A kárenyhítés nem kártérítés, összege nem feltétlenül fedezi a károsult teljes kárát, annak esetleg csak egy részét. Kárenyhítés esetén egy 3. személy az okozott/kialakult kár enyhítését önként magára vállalja. (A kárenyhítés nem jogi kategória, azt a Ptk. nem szabályozza.) Következésképpen: a természeti csapások következményeinek felszámolására a Kormánynak nincs jogszabályon alapuló kötelezettsége! Helyreállítás Utak helyreállítása : - kiürítési útvonalak átvizsgálása, javítása, legalább egy irány járhatóvá tétele. - oszlop utak kijelölése, készítése. Műtárgyak (hidak, átereszek) megerősítése. Közművek helyreállítása: - Vízellátó műtárgyak, romosodása javítása, víz kiömlés megakadályozása, szükség vízellátás tartálykocsikkal és zacskózott vízzel. Csatornahálózat helyreállítása: - pincékből szennyvíz szivattyúzás, - a megrongált csatorna szakasz szakaszolása, - azonnali fertőtlenítés, vízkivételi tilalom! Gázvezetékek helyreállítása: - gáz elosztók és elzáró elemek azonnali elzárása, - csak képzett kárelhárítók végezhetik, - folyamatos gáztöménység mérés, - fokozott tűz és robbanás veszély. Távfűtő rendszerek helyreállítása: - elosztók elzárása. Elektromos hálózat helyreállítása: - képzett szakemberek végezzék, - szakaszolás, megkerülő szakaszok keresése, elosztók javítása. Az új helyreállítási szabályozás 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet a 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról XI. fejezet: A katasztrófa károsító hatása által érintett területre, valamint a helyreállításra és újjáépítésre vonatkozó szabályok 84-93.§ A végrehajtási rendelet értelmében: A katasztrófa károsító hatása által érintett területre veszélyhelyzet hirdethető ki, rendkívüli intézkedések vezethetők be.

99 A munkálatokat a helyszíni műveletirányító vezeti, akit a Megyei Védelmi Bizottság elnöke (kormánymegbízott) nevez ki a katasztrófavédelmi elnök-helyettes javaslatára. (Helyszíni műveletirányító: a kárhelyszínen a beavatkozást irányító, döntési jogkörrel felhatalmazott személy – értelmező rendelkezések 1. § 11. pont) A helyszíni műveletirányító a védekezés során: - a rendőrségnél kezdeményezi a terület lezárását, - engedélyezi a mentést végzők, a mentésben, helyreállításban közreműködők területre történő be-, kilépését, illetve ott tartózkodását, - elrendeli egyéni védőeszköz használatát, - koordinálja a karitatív szervezeteket, - gondoskodik a területre belépők és onnan kilépők nyilvántartásáról, - gondoskodik a kilépő személyek, járművek és eszközök mentesítéséről. A központi költségvetésből történő helyreállítás, újjáépítés továbbra is eseti kormányzati döntésen alapul, ám az új Kat. végrehajtási rendelete tartalmazza a helyreállítás eljárásrendjét. Az új szabályozás szerint a kárbejelentést az önkormányzatok szervezik, azt helyben szokásos módon hirdetik ki. A kárfelmérést a vis maior támogatás szerinti munkacsoportok végzik. A kárfelmérés - A kárfelmérést végző munkacsoport tagjai részére a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok felkészítést szerveznek. -

A munkacsoportok tagjait az MVB elnöke megbízólevéllel látja el.

-

Ezt követően a kárbejelentési adatlapon közölt adatok valóságtartalmát kell a munkacsoportoknak a helyszínen ellenőrizni.

-

A kárfelmérés adatait megyei összesítés után a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok felterjesztik a BM OKF-re.

-

A BM OKF főigazgatója az országos szinten összesített adatokat felterjeszti a Belügyminiszternek.

-

Az országos kárösszegek ismeretében a Kormány dönt a kárenyhítés módjáról és mértékéről, valamint rendelkezik a kárfelmérés költségei megtérítésének lehetőségéről.

-

A Belügyminiszter a Kormány döntése és a kárfelmérési adatok alapján meghatározza az egyes települések támogatási keretösszegét.

-

Ezt követően a Belügyminisztérium intézkedik a települési keretösszegek utalásáról az érintett önkormányzatok részére és megkezdődhet a támogatási szerződések megkötése.

-

A megállapodást (támogatási szerződést) a helyi önkormányzat köti meg a károsulttal.

-

Nem engedélyezhető a megsemmisült épület újjáépítése olyan helyen, ahol a természeti vagy civilizációs katasztrófa bekövetkeztének lehetősége fokozottan fennáll!

100 -

A pénzintézeti hitel miatt jelzáloggal terhelt és megsemmisült lakóingatlan újjáépítése esetén a jelzálogot az új épületre kell terhelni!

-

Támogatás kizárólag a helyreállítási, újjáépítési, vásárlási költség biztosítással nem fedezett (az önrész figyelembevétele után fennmaradó) részére nyújtható!

-

A jegyző a támogatott károsultakról, azok írásbeli hozzájárulása esetén nyilvántartást vezet, amelynek tartalmát a R rögzíti.

Elszámolás - Helyreállítás vagy újjáépítés esetében a jegyző a támogatási összeg részleteinek kifizetéséhez jegyzőkönyvben igazolja a kivitelezési munkák elvégzését. -

A károsult hiteles számlák, vagy használt lakás

-

vásárlása esetén hiteles adásvételi szerződés alapján számol el a jegyzőnek.

-

A jegyző a Magyar Államkincstár felé számol el.

1. melléklet a 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelethez A) BEJELENTŐ ADATLAP VIS MAIOR TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSÉRE Igénylésazonosító: 1. Önkormányzat/Többcélú kistérségi társulás neve: 2. Önkormányzat/Többcélú kistérségi társulás címe: 3. Kapcsolattartó neve: 4. Telefon: 5. E-mail: 6. Fax: 7. Vis maior esemény megnevezése (több is választható):

8. Vis maior esemény pontos időpontja: 9. Vis maior esemény és rövid leírása a helyszín megjelölésével (ingatlan károsodása esetén a pontos cím és helyrajzi szám megjelölése is szükséges): 10. Védekezés előzetesen becsült költségigénye: 11. Helyreállítás előzetesen becsült költségigénye:

(az előre nem látható természeti vagy más eredetű erők által okozott veszély miatt szükségessé váló védekezés, önkormányzati épület helyreállítása, út helyreállítása, híd helyreállítása, komp helyreállítása, ár-, belvízvédelmi vízilétesítmény helyreállítása, közműés műtárgyainak helyreállítása, pince-, partfal helyreállítása, földcsuszamlás helyreállítása)

101 12. Becsült költségigény összesen: 13. Helyreállítás várható kezdési határideje: 14. Helyreállítás várható befejezési határideje: 15. Helyreállítás/védekezés várható pénzügyi forrásösszetétele: a) Saját forrás:

Ft

%

b) Egyéb források (pl. biztosítás):

Ft

%

c) Előzetesen becsült igény: Ft % A 15. c) szerinti előzetesen becsült igény megegyezik a 12–15. a)–15. b) eredményével. Kelt: ........................................, 20 ..... év ................... hó ..... nap - P. H. ......................................................... ............................................................................... polgármester/elnök

(kör)jegyző/munkaszervezet vezető

B) ELŐLEG IRÁNTI KÉRELEM ADATLAPJA Igénylésazonosító: 1.

Önkormányzat/Többcélú kistérségi társulás neve:

2.

Önkormányzat/Többcélú kistérségi társulás címe:

3.

Kapcsolattartó neve:

4.

Telefon:

5.

E-mail:

6.

Fax:

7.

Előzetesen becsült védekezési költségek összesen:

8.

Előzetesen becsült helyreállítási költségek összesen:

9.

Amennyiben a 7. és 8. pontban jelzett költségek eltérnek az 1. melléklet A) rész 10. és 11. pontjától, úgy ennek indoklása szükséges:

10. Azonnali segítségnyújtásra igényel előleget (igen/nem): a)

Védekezési költségekre igényelt előleg összesen:

b) Helyreállítási költségekre igényelt előleg összesen: c) Igényelt előleg összesen: Tudomásul veszem, hogy a jogtalanul igénybe vett előleg összeg után az önkormányzat vagy többcélú kistérségi társulás a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatot fizet a jogtalan igénybevétel napjától a visszafizetés napjáig. Kelt: ........................................, 20 ..... év ................... hó ..... nap - P. H. ......................................................... ............................................................................... polgármester/elnök (kör)jegyző/munkaszervezet vezető C) KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG JAVASLATA AZ ELŐLEG KÉRELEMHEZ Igénylésazonosító:

102 1.

Önkormányzat/Többcélú kistérségi társulás neve:

2.

Védekezési költségekre igényelt előleg összesen:

3.

Helyreállítási költségekre igényelt előleg összesen:

4.

Igényelt előleg összesen:

5.

Az előleg kérelem megalapozott (igen/nem)

a)

Indoklása:

b)

Védekezési költségekre javasolt előleg összesen:

c)

Helyreállítási költségekre javasolt előleg összesen:

d) Javasolt előleg összesen: Kelt: ........................................, 20 ..... év ................... hó ..... nap P. H. ....................................................................................... Katasztrófavédelmi Igazgatóság részéről: Név: Beosztás: Telefon: 2. melléklet a 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelethez Igénylésazonosító: ADATLAP A Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékoztatójához, helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyvéhez 1. Önkormányzat/Többcélú kistérségi társulás neve: 2. Bejelentett vis maior esemény megnevezése: 3. Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékoztatása a 3. § (5) bekezdés alapján a bejelentés valódiságáról, a vis maior esemény jellegéről és a védekezési munkálatok szükségességéről: a) A bejelentés valódisága: b) A vis maior esemény jellege: c) A védekezési munkálatok szükségessége: - Helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyve Helyszíni ellenőrzéssel [kizárólag a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti védekezés esetében] kapcsolatos adatok: Helyszíni ellenőrzés időpontja: Helyszíni ellenőrzés megállapításai: Kelt: ........................................, 20 ..... év ................... hó ..... nap - P. H. ..................................................................

........................................

Katasztrófavédelmi Igazgatóság részéről:

Önkormányzat részéről:

Név:

Név:

Beosztás:

Beosztás:

Telefon:

Telefon:

3. melléklet a 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelethez

10

103 A) ELŐZETES HELYSZÍNI VIZSGÁLAT JEGYZŐKÖNYVE Igénylésazonosító: Az ellenőrzés tárgya: A jegyzőkönyv felvételének helyszíne: A jegyzőkönyv felvételének időpontja: Az ellenőrzéshez felhasznált iratok: Jelen vannak Önkormányzat/Társulás részéről:

A területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal részéről:

Beosztás:

Beosztás:

Telefon:

Telefon:

Fax:

Fax:

E-mail:

E-mail:

P. H.

P. H.

......................................

......................................

Katasztrófavédelmi Igazgatóság részéről:

Vízügyi Igazgatóság részéről:

Beosztás:

Beosztás:

Telefon:

Telefon:

Fax:

Fax:

E-mail:

E-mail:

P. H.

P. H.

......................................

......................................

Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ részéről:

Pince- és Partfalveszély-Elhárítási Szakértői Bizottság részéről:

Beosztás:

Beosztás:

Telefon:

Telefon:

Fax:

Fax:

E-mail:

E-mail:

P. H.

P. H.

......................................

......................................

Belügyminisztérium részéről:

P. H. ...................................... Vis maior esemény adatai

Egyéb felkért szerv: Beosztás:

Beosztás:

Telefon:

Telefon:

Fax:

Fax:

E-mail:

E-mail: P. H. ......................................

104 Vis maior esemény leírása: Sorszám

Vis maior esemény megnevezése

Település

Utca

Házszám

Hrsz.

Érintett alapterület

Mértékegység (m2, m3, fm)

Megállapítások (károsodás mértéke, tulajdonjogviszony)

1. 2. 3. 4. Védekezési fokozat mértéke: Védekezési fokozat elrendelésének időpontja: Védekezési fokozat megszüntetésének időpontja: Védekezés kezdési ideje: Védekezés befejezési ideje: Megállapítások A kár önkormányzati/Többcélú Kistérségi Társulási tulajdonban keletkezett (igen/nem): A káreseményt az önkormányzat időben – 7 napon belül – bejelentette (igen/nem/nem vonatkozik): A bejelentett esemény vis maiornak tekinthető-e (igen/nem): Indokolás: A helyreállítás megvalósításával kapcsolatos egyéb megállapítások: Záradék: Megjegyzés: A jegyzőkönyvet a helyszíni vizsgálat lefolytatásánál jelenlévő személyeknek kell aláírnia. A jelenlévők az esetleges külön véleményt „A helyreállítás megvalósításával kapcsolatos egyéb megállapítások” rovatban rögzíthetik. B) VESZÉLYEZTETETTSÉGI KATEGÓRIÁBA VALÓ BESOROLÁS ÉS SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS Igénylésazonosító: Kategória

Kategória leírása/Szöveges értékelés

1. kategória

A földtani környezet tönkremenetele (beszakadás, omlás, gyors ütemű csuszamlás) a település működését különösen veszélyezteti, hatására a közintézmények működtetése, illetve a lakóépületek használata életveszélyessé vált; belterületi szakaszt érintő, országos közforgalmú vasutak, közutak, közművek sérültek, forgalomlezárás vált szükségessé, a vízi- és energiaellátás szünetel. Kerülőútként nincs figyelembe vehető szilárd burkolatú, megfelelő teherbírású út.

2. kategória

Az 1. kategóriában felsoroltak 2. földtani kategóriájú* földmozgásokkal veszélyeztetettek. A földtani környezet tönkremenetele a település érintett részének megközelítését sem a veszélyeztetett úton, sem más irányból nem teszi lehetővé. Az érintett szakaszon működő közművek megsérültek, de kiváltásuk megoldható.

3. kategória

Az 1. kategóriában felsoroltak 3. földtani kategóriájú földmozgásokkal veszélyeztetettek. 2. földtani kategóriájú mozgások gyűjtőutakat és lakóövezeti utakat, közműveket veszélyeztetnek. 1. földtani kategóriájú mozgások a település élete szempontjából gazdaságilag fontos, külterületre vezető utakat, pince-, illetve pihenőövezetekben lévő gazdasági építményeket, utakat, közműveket

Besorolás

105 veszélyeztetnek. 4. kategória

4., 5. földtani kategóriájú földmozgások az 1. kategóriában felsoroltakat, 3. földtani kategóriájú mozgások kiszolgáló és lakóövezeti utakat, 2. földtani kategóriájú mozgások a település élete szempontjából gazdaságilag fontos, külterületre vezető utakat, pince-, illetve pihenőövezetekben lévő gazdasági építményeket, utakat, közműveket veszélyeztetnek.

5. kategória

A helyszín állapota gyors beavatkozást nem igényel, mivel a megvédendő objektumok helyzetéből, távolságából adódóan a további mozgások esetén sem kell azok veszélyeztetésével rövid távon számolni.

Szakértői vélemény: * A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal által megállapított földtani veszélyességi kategóriát kell érteni. Kelt: ..................., 20 ..... év ................... hó ..... nap P. H ........................................... Pince- és Partfalveszély-Elhárítási Szakértői Bizottság részéről: Beosztás: Telefon: Fax: Email: 4. melléklet a 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelethez Igénylésazonosító: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ szakmai véleménye Az ellenőrzés tárgya: A vis maior bejelentésben, az előzetes helyszíni vizsgálat jegyzőkönyvében, a vis maior kérelemben szereplő utak, hidak, kompok megjelölése (lehetőség szerint hrsz. feltüntetésével)

Szakmai vélemény az érintett utak, hidak, kompok vis maior eseményt követő helyreállítási munka igényéről, illetve annak mértékével kapcsolatban

1. 2. 3. A táblázat újabb sorokkal bővíthető. Kelt: ........................................, 20 ..... év ................... hó ..... nap P. H. ................................................ Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ részéről: Beosztás: Telefon: Fax: E-mail: 5. melléklet a 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelethez Igénylésazonosító: Vis maior pályázati adatlap

11

106 A kérelmező önkormányzat/többcélú kistérségi társulás adatai: 1.

Önkormányzat/többcélú kistérségi társulás neve:

2.

Önkormányzat/többcélú kistérségi társulás címe:

2.a.

Település

2.b.

Irányítószám

2.c.

Utca

2.d.

Házszám

3.

Kapcsolattartó személy/pályázatkészítő:

3.a.

Telefon

3.b.

Fax

3.c.

E-mail

4.

Kérelemhez kapcsolódó adatok:

4.a.

Káresemény időpontja:

A káresemény rövid leírása (maximum 200 karakter): 5. A káresemény helyszínének és mennyiségi mutatóinak ismertetése: 4.b.

adatok forintban Vis maior esemény megnevezése (az előre nem látható természeti vagy más eredetű veszély miatt Sorszám szükségessé váló védekezés, önkormányzati épület, út, híd, komp, ár-, belvízvédelmi vízilétesítmény, pince-, partfal stb.)

1. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Rövid leírás

Település

2.

3.

A szakértői Érinte nyilatkoz at tt Utca, Hrs alapte szerinti Mennyiség házsz z. rület megvaló ám 2 (m , sítandó fm) munkafeladat

4.

5.

6.

7.

8.

Egysé gár

Nettó

Bruttó

9.

10.

11.

A terület ileg illeték Száml es ával főváro eddig Száml si aláa és támas sorszá megy ztva ma ei összes kormá en nybruttó hivata l észrevétele

12.

13.

14.

107 9. 10. A táblázatban maximum 10 sor vehető fel. Azonos vis maior eseményekhez kapcsolódó költségek összevonhatók egy sorba. 6.

Káresemény bejelentésének időpontja:

7.

A 3. § (6) bek. szerinti előzetes helyszíni vizsgálat időpontja:

8.

A helyreállítás megkezdésének időpontja:

9.

A helyreállítás tervezett befejezési időpontja:

10.

Védekezési fokozat elrendelésének időpontja:

11.

Védekezési fokozat mértéke:

12.

Védekezés megszüntetésének időpontja:

A 10–12. pontok ár- vagy belvíz elleni védekezés esetén töltendők 13.

Az 5. pontban bemutatott költségek részletezése, költségelőirányzata:

13.a. Tárgyi eszközökben keletkezett kár helyreállítása: 13.b. Védekezési költség: 14.

Egyéb költségek összesen (a–d. pontok összesen):

14.a. szakértői díj: 14.b. tervezési költségek: 14.c. műszaki ellenőrzési díj: 14.d. egyéb költségek (pl. tulajdoni lap díja): A káresemény helyszínének és mennyiségi mutatóinak ismertetése szerinti táblában (5. pont) vis maior eseményenként rögzített költségekből az egyéb költségeket a fenti bontásban szükséges megadni (Az 5. pontban valamennyi egyéb költséget is tartalmaznia kell a költségeknek!) 15.

Nettó költségek összesen:

16.

Vissza nem igényelhető áfa:

17.

Bruttó költségek összesen:

18.

A helyreállítás/védekezés pénzügyi forrásösszetétele (vis maior támogatás nélkül)

18.a. Önerő: 18.b. Hitel: 18.c. Biztosító kártérítése: 18.d. Egyéb támogatás: 18.e. Források összesen (vis maior támogatás nélkül): 19.

Vis maior támogatás igénylésének jogcímei

20.

Az 5. § (2) bek. a) pontjának megfelel (igen/nem)

21. 22.

Az 5. § (2) bek. c) pontjának megfelel (igen/nem)

23.

Az önkormányzat adósságrendezési eljárás alatt áll (igen/nem)

108 24.

Védekezési költséghez igényelt támogatás a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet kihirdetése esetén

25.

Védekezési költséghez igényelt támogatás vészhelyzet kihirdetése nélkül

26.

Védekezésre igényelt támogatás összesen (24.+25. sorok összege):

27.

Igényelt támogatás utak, hidak, kompok károsodása esetén:

28.

Igényelt támogatás pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás esetén:

29.

Igényelt támogatás oktatási, kulturális, szociális és egészségügyi intézmények épület károsodása esetén:

30.

Igényelt támogatás igazgatási, valamint egyéb kötelező feladatok ellátását szolgáló intézmények épület károsodása esetén:

31.

Igényelt támogatás ár- és belvízvédelmi vízilétesítmények, közmű- és műtárgyai károsodása esetén:

32.

Helyreállítási költségekhez igényelt támogatás összesen (27.+28.+29.+30.+31. sorok összege):

33. Kelt:

Vis maior támogatási igény összesen (26.+32. sorok összege): ..........................................

P. H. ......................................................................

polgármester/elnök

jegyző/munkaszervezet vezető,

6. melléklet a 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelethez Igénylésazonosító: Döntési adatlap 1. Támogatott neve: 2.

Sorszám:

Előleg (Ft):

Megnevezés

3.

Támogatás (az előleg összegét tartalmazza, Ft)

4.

Támogatási mérték (%)

Véde kezés esetéb en

Út, híd, komp esetében

Pince-, partfalomlás, földcsuszamlá s esetében

Oktatási, kulturális, szociális és egészségügyi intézmények épülete esetében

Igazgatási, valamint egyéb kötelező feladatok ellátását szolgáló intézmények épülete esetében

Ár- és belvízvédelmi vízilétesítmén yek, közmű és műtárgyai esetében

Helyreállítási költségekhez összesen

Összesen

5. Helyreállítási költségekhez nyújtott támogatásból előlegként utalt támogatás: 6. Visszafizetendő támogatás: Vis maior kérelemből elismert költségek Sorszám

Vis maior esemény megnevezése

Rövid leírás

Település

Utca, házszám

Érintett Hrsz. alapterület (m2, fm)

A szakértői nyilatkozat szerinti megvalósítandó munkafeladat

Elismert bruttó költség (Ft)

109 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 7. melléklet a 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelethez Igénylésazonosító: Adatlap a helyreállítási költségekhez kapcsolódó vis maior támogatás lehívásához 1. Helyreállításra nyújtott támogatás összege vis maior eseményenként 1.a. Út, híd, komp esetében (Ft) 1.b. Pince-, partfalomlás, földcsuszamlás esetében (Ft) 1.c. Oktatási, kulturális, szociális és egészségügyi intézmények épülete esetében (Ft) 1.d. Igazgatási, valamint egyéb kötelező feladatok ellátását szolgáló intézmények épülete esetében (Ft) 1.e. Ár- és belvízvédelmi vízilétesítmények, közmű és műtárgyai esetében (Ft) 1.f. Helyreállításra jóváhagyott támogatás összesen 2. Támogatási mérték a helyreállítási költségek esetében vis maior eseményenként 2.a. Út, híd, komp esetében (%) 2.b. Pince-, partfalomlás, földcsuszamlás esetében (%) 2.c. Oktatási, kulturális, szociális és egészségügyi intézmények épülete esetében (%) 2.d. Igazgatási, valamint egyéb kötelező feladatok ellátását szolgáló intézmények épülete esetében (%) 2.e. Ár- és belvízvédelmi vízilétesítmények, közmű és műtárgyai esetében (%) 3. Helyreállítási költségekhez nyújtott támogatásból előlegként utalt támogatás 4. Helyreállítási költségekhez nyújtott támogatásból eddig utalt támogatás 5. A helyreállítási költségekhez kapcsolódó – le nem hívott – vis maior támogatás összege (1.f.–3.– 4.; első lehívást követően: megelőző lehívó adatlap 7. pontja) Önkormányzat, többcélú kistérségi társulás által benyújtott, támogatás lehívását igazoló – a pályázat alapján vis maior támogatással elismerhető – bizonylatok részletezése Sorszám

1. 2. 3. 4.

Vis maior esemény megnevezése

Számla sorszáma

Nettó összeg

Bruttó összeg

A számlához kapcsolódó támogatás a támogatási intenzitás alapján

110 5. 6. Összesen: A táblázat újabb sorokkal bővíthető. 6.

Utalandó támogatás

7. Utalást követően a helyreállítási költségekhez kapcsolódó – le nem hívott – vis maior támogatás összege (5.–6.) 8. melléklet a 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelethez Igénylésazonosító: Adatlap a vis maior támogatás elszámolásához 1. Támogatott Önkormányzat/Többcélú kistérségi társulás 2.

Vis maior esemény rövid leírása

3.

Tervezett kezdési időpont

4.

Tervezett befejezési időpont

5.

Tényleges kezdési időpont

6.

Tényleges befejezési időpont

7.

Vis maior esemény bekövetkezésének időpontja

8.

Miniszteri döntés időpontja

9.

Folyósított támogatás (9.a.+9.b.+9.c.+9.d.+9.e.+9.f.)

9.a. Védekezés esetében 9.b. Út, híd, komp esetében 9.c. Pince-, partfalomlás, földcsuszamlás esetében 9.d. Oktatási, kulturális, szociális és egészségügyi intézmények épülete esetében 9.e. Igazgatási, valamint egyéb kötelező feladatok ellátását szolgáló intézmények épülete esetében 9.f. Ár- és belvízvédelmi vízilétesítmények, közmű és műtárgyai esetében 10. Támogatási mértékek 10.a. Védekezés esetében 10.b. Út, híd, komp esetében 10.c. Pince-, partfalomlás, földcsuszamlás esetében 10.d. Oktatási, kulturális, szociális és egészségügyi intézmények épülete esetében 10.e. Igazgatási, valamint egyéb kötelező feladatok ellátását szolgáló intézmények épülete esetében 10.f. Ár- és belvízvédelmi vízilétesítmények, közmű és műtárgyai esetében 11. Védekezés és helyreállítás tényleges bruttó költsége vis maior eseményenként 11.a. Védekezés esetében 11.b. Út, híd, komp esetében 11.c. Pince-, partfalomlás, földcsuszamlás esetében 11.d. Oktatási, kulturális, szociális és egészségügyi intézmények épülete esetében

111 11.e. Igazgatási, valamint egyéb kötelező feladatok ellátását szolgáló intézmények épülete esetében 11.f. Ár- és belvízvédelmi vízilétesítmények, közmű és műtárgyai esetében 12. Védekezéshez és helyreállításhoz felhasznált támogatás a bruttó költségek és a támogatási mértékek alapján (vis maior eseményenként) 12.a. Védekezés esetében 12.b. Út, híd, komp esetében 12.c. Pince-, partfalomlás, földcsuszamlás esetében 12.d. Oktatási, kulturális, szociális és egészségügyi intézmények épülete esetében 12.e. Igazgatási, valamint egyéb kötelező feladatok ellátását szolgáló intézmények épülete esetében 12.f. Ár- és belvízvédelmi vízilétesítmények, közmű és műtárgyai esetében 12.g. Felhasznált támogatás összesen 13. Visszafizetendő támogatás (12. és 9. pontok szerinti vis maior eseményenként részletezettek alapján) Számlaösszesítő a vis maior támogatás elszámolásához SorSzámla sorszáma/ Vis maior esemény Számla kiállítója Számla/egyéb bizonylatok kelte Teljesítés dátuma Nettó összeg Áfa Bruttó összeg szám egyéb bizonylatok

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. Összesen Kelt: P. H.

P. H.

....................................................

....................................................................

polgármester/elnök

jegyző/munkaszervezet vezető